Dr`avni izpitni center
ŐSZI VIZSGAIDŐSZAK
*M04213113*
MAGYAR NYELV MINT ANYANYELV MEGOLDÁS ÉS PONTOZÁS 2004. augusztus 27-én
É R E T TS É GI VI Z S GA
C
RIC 2004
2
M042-131-1-3
A) Az értekező iskolai irodalmi esszé értékelésének szempontjai A dolgozat címe: A Holocaust – két regény tükrében A jelölt a dolgozatában a szempontoknak megfelelően megpróbálja elvégezni az alábbiakat. 1. szempont: 8 pont Ismerteti a két regény megírásának indítékait: 4 pont, szerzőnként 2-2 pont. 0 pont: Nem vagy tévesen ismerteti a két regény megírásának indítékait. 1 pont: Hiányosan ismerteti a két regény megírásának indítékait. 2 pont: Árnyaltan, teljességre törekedve ismerteti a két regény megírásának indítékait. Pl.: Semprun húszéves ifjúként élte át a Holocaustot. Évekkel később látja, hogy a háború óta felnőtt új nemzedék – feledve a múltat – csak a mának él (Sigrid-jelenet), ezért idézi fel az események történelmi tanulságait. Szigorú értékrendet akar átadni az új nemzedéknek, vagy más megfelelő. Kertész Imre tizenöt éves kamaszként élte át a Holocaustot. Az író a gyermek szenvedéseire fókuszálva mutatja be a végletes embertelenség technikáját és negatív rendjét, a testi-lelki erő elvételét, a szabadságtól, névtől és személyiségtől való megfosztást, vagy más megfelelő. Azonosság: a Holocaust átélése és megjelenítése, ahogyan megélték az alkotók. Indítékbeli különbség: az írók származásából, életkorbeli, személyiségbeli, valamint társadalmitörténelmi tapasztalataiból ered, vagy ugyanez másképpen. Ismerteti a két regény nyelvezetét: 4 pont, szerzőnként 2-2 pont. 0 pont: Nem vagy tévesen ismerteti a két regény nyelvezetének jellemzőit. 1 pont: Hiányosan ismerteti a két regény nyelvezetének jellemzőit. 2 pont: Árnyaltan, teljességre törekedve ismerteti a két regény nyelvezetének jellemzőit. Pl.: Semprun elbeszélője intellektuális hős, szenvedélyes forradalmár; gazdag élettapasztalata gazdag stílusötvözetben tükröződik: nyelvezete érzelemmel teli, poétikus, elemző-értelmező, választékos, helyenként vulgáris, vagy más megfelelő. A Kertész-regény elbeszélői énje szűk valóságismeretének, érzelmi távolságtartásának megfelelően sivár, nehézkes, prózai, tárgyszerű, tudatosan leegyszerűsítő, szándékosan elszegényített nyelvezetet használ, vagy más megfelelő. 2. szempont: 12 pont. Összehasonlítja a két főszereplőt élettapasztalataik szempontjából: 6 pont. Egy-egy hős 3-3 pont. 0 pont: Nem hasonlítja össze a szereplőket. 1 pont: Az összehasonlítás nagyon felszínes. 2 pont: Az összehasonlítás helytálló, de kevésbé árnyalt. 3 pont: Az összehasonlítás árnyalt és teljességre törekvő. Pl.: Gérard húszéves, nem zsidó származású, de a zsidókért is harcoló hős; partizánként fogja el a Gestapo; harmonikus gyermek- és iskoláskor; filozófiai tanulmányokat folytat, elfogadja zsidó származású barátja eszméit; élettapasztalatát és emberismeretét meg tudja újítani, bajtársai segítségével képes alkalmazni a menekülés vagy túlélés stratégiáit, vagy más megfelelő. Köves Gyuri Gérard-ral, a művelt és tapasztalt ifjúval szemben még gyermek, tizenöt éves, amikor a gyűjtőhelyen önként jelentkezik az Auschwitzba induló csoportba; kialakulatlan világképpel, tapasztalatlanul kerül a lágerbe; elvált kiskereskedők gyermeke, zsidó származású, de sem a nyelvet, sem a hagyományokat nem ismeri, ennek következtében érzelmi-szellemi magányban él; mind családi, faji és nemzeti identitása kialakulatlan, sem a gyakorlati életet, sem az önvédelmi stratégiákat nem ismeri, vagy más megfelelő. Összehasonlítja a két főszereplőt értékrendjük szerint: 6 pont. Egy-egy hős jellemzése 3-3 pont. 0 pont: Nem hasonlítja össze a hősöket, ill. észrevételei nem helytállóak. 1 pont: Az összehasonlítás hiányos és nagyon felszínes.
3
M042-131-1-3
2 pont: Az összehasonlítás helytálló, de kevésbé árnyalt. 3 pont: Az összehasonlítás árnyalt és teljességre törekvő. Pl: Gérard értékrendjének csúcsán a szabadságeszme áll, melynek megvalósítását a boldogság feltételének tekinti. Morális alapállású, intellektuális forradalmár, harcos humanista, fogolyként is az emberi szolidaritás, egymás segítése vezérli; önérzetes és igazságszerető, ha kell, kemény és hajthatatlan is tud lenni. Biztos értékrendje és tapasztalatai megóvják a Köves Gyuri-féle összeomlástól. Az embereket magatartásuk alapján értékeli, vagy más megfelelő. Köves Gyuri értékrendjét a valóságismeret hiányából is eredő gyermeki naivitás határozza meg. Értékrendje csúcsán a tekintélytisztelet, az engedelmesség, a gyermeki szinten felfogott „becsület” áll. E gyermeki szemléletből következik, hogy idomulni akar a fogvatartók bánásmódjához: az alázat, a behódolás, végül az önfeladás stációit éli át. Identitáshiánya és gyermeki naivitása sodorja a pusztulás felé, vagy más megfelelő. Mindkét fogoly élve kerül ki a táborból. Míg Gérard mindig talált azonosulási mintákat, addig Köves Gyuri éretlenül, azonosságtudatának súlyos hiányosságaival, gyermeki kisvilágának tapasztalataival éli meg a lágert. Mindezek következtében Gérard-nak csak helyzeti szabadságát vehették el, Köves Gyurinak személyiségét is, vagy más megfelelő. 3. szempont: 6 pont. Megvizsgálja, hogyan viszonyulnak a hősök útjuk végén az emberekhez és a világ dolgaihoz: 6 pont. Egy-egy viszonyulás bemutatása 3-3 pont. 0 pont: Nem vagy rosszul vizsgálja meg a viszonyulást. 1 pont: A viszonyulás vizsgálata hiányos vagy nagyon felszínes. 2 pont: A viszonyulás vizsgálata helytálló, de kevésbé árnyalt. 3 pont: A viszonyulást árnyaltan, teljességre törekedve vizsgálja meg. Pl.: Gérard értékrendjét megtartva készül az új életre; ítélkezés és megítélés (a láger mellett élő német asszony szobájában), érzelmi nyitottság (a zsidó asszony meglátogatása); törekvés a múlt mélyebb megértésére és újraélésére; az igazságtalan törvény elviselése (segélyügy); leckét ad a felejteni akaróknak (Sigrid); megért és megértet továbbra is. A felsoroltak közül hármat, vagy más megfelelőt vizsgáljon meg. Köves Gyuri örül a szabad világnak, de nem tudja átlépni a lágerből jöttek és az otthoniak közt húzódó határt; érzelmei vezérlik; mindenkit gyűlöl; bízik az időben, a fájdalmakat el akarja felejteni, de az átélteket nem; bevallja gyökértelenségét; továbbra is vallja, hogy zsidónak születni a véletlen műve, de aki megélte a „rászabott” zsidó sorsot, „sorstalanná” válik, ha nem vállalja továbbra sem. A felsoroltak közül hármat, vagy más megfelelőt vizsgáljon meg. Gérard nem adja fel a láger előtt felépített stabil értékrendjét, eszméi tovább éltetik, megismerőcselekvő kapcsolatban marad a valósággal, sem fizikailag, sem lelkileg nem töretett meg. Köves Gyurinak hozzá kell fognia identitása felépítéséhez; élete újrakezdését paradoxonban tudja megfogalmazni: folytatni akarja „folytathatatlan” életét, vagy más megfelelő. 4. szempont: 9 pont. Értelmezi a két író sorsfelfogását: 6 pont. Egyik-egyik értelmezése 3-3 pont. 0 pont: Nem vagy rosszul értelmezi a sorsfelfogást 1 pont: A sorsfelfogás értelmezése hiányos vagy nagyon felszínes. 2 pont: A sorsfelfogás értelmezése helytálló, de kevésbé árnyalt. 3 pont: A sorsfelfogást árnyaltan, teljességre törekedve értelmezi. .
Pl.: Semprun sorsértelmezése: minden ember a döntési szabadság jogával született, mely a másik ember szabadságának határáig terjed. Minden döntéshelyzetben számolnunk kell a következményekkel; pontos valóságismeret, helyes értékrend birtokában uralható a közösségi és személyes emberi sors. A Holocaustban megjelenő Rosszat mint közösségi sorserőt leküzdhetőnek tartja, vagy más megfelelő.
4
M042-131-1-3
Kertész sorsértelmezése: a zsidó származású író a Holocaustban és a totális diktatúrákban az európai kultúra végállapotát látja. Regénye élesebb figyelmeztetés: a Holocaust méretű Rossz a legvégső emberi Rossz: a szabadság, sőt az élet elvétele a döntési lehetőség megvonása. Megtapasztalása – túlélés esetén – lelki torzuláshoz, az életerők rombolódásához vezet. Kertész sorsfelfogása pesszimista, mert a történelem kiszolgáltatottjának látja az embert, vagy más megfelelő. Állást foglal a kérdésben: 3 pont. 0 pont: Nem fejti ki véleményét, ill. nem foglal állást. 1 pont: A véleménykifejtés, állásfoglalás nem meggyőző. 2 pont: A véleménykifejtés, állásfoglalás elég meggyőző, de kevésbé árnyalt. 3 pont: A véleménykifejtés, állásfoglalás meggyőző és teljességre törekvő. A jelölt véleményét akkor is tiszteletben kell tartani, ha az értékelő tanár netán nem ért egyet vele.
B) Az elemző-értékelő iskolai irodalmi esszé értékelésének szempontjai A dolgozat címe: A sorstalan ember sorsa A jelölt a dolgozatában a szempontoknak megfelelően megpróbálja elvégezni az alábbiakat. 1. szempont: 7 pont. Ismerteti a beszélgetés kialakulásának hátterét: 3 pont. 0 pont: Nem vagy rosszul ismerteti a beszélgetés hátterét. 1 pont: A beszélgetés hátterét jól ismerteti, de kevésbé árnyaltan fogalmaz. 2 pont: A beszélgetés hátterét jól ismerteti, árnyaltan fogalmaz. Pl.: A gyerekek egy bérházban élnek, a családfőket (apákat) már behívták munkaszolgálatra, Gyuri is munkaszolgálatos. Esténként a szomszédok találkozgatnak, elbeszélgetnek, a gyerekek is társalognak, Gyuri és Annamária közt szerelemféle szövődik. A részlet a szokásostól eltérő találkozást tár az olvasó elé, a gyerekek most beszélgetnek először az életüket befolyásoló kérdésekről. A felsoroltak közül legalább kettőt, vagy más megfelelő háttértényezőt ismertessen. Megfogalmazza, milyen helyzetekben szembesültek a hősök a másság tudatával: 4 pont. Egy-egy hős 2-2 pont. 0 pont: Nem vagy rosszul ismerteti a mássággal való szembesülést. 1 pont: A mássággal való szembesülést kevésbé árnyaltan fogalmazza meg. 2 pont: A mássággal való szembesülést árnyaltan, teljességre törekedve fogalmazza meg. Pl.: Gyuri az új rendelet következtében már nem járhat iskolába, számára is kötelező a sárga csillag viselete; az emberek ugyan másképp viszonyulnak hozzá, pl. a pék kisebb kenyéradagot ad neki, a kőművesek viszont eléggé megbarátkoztak velük, pedig sokan nem állhatják a zsidókat; a másság tapasztalatával valójában a nővér szembesíti, aki az emberek szeméből olvassa ki másságát; úgy látja, az emberek megváltoztak iránta, megvetik, és még bevásárláskor is gyűlölettel néznek rá, mert zsidó, vagy más megfelelő. 2. szempont: 10 pont. Jellemzi a hősöket: 4 pont. Egy-egy jellem 2-2 pont. 0 pont: Nem vagy rosszul jellemzi a hősöket. 1 pont: A hősöket hiányosan jellemzi, ill. csak részben jól. 2 pont: A hősöket jól, de kevésbé árnyaltan jellemzi. 3 pont: A hősöket árnyaltan, teljességre törekedve jellemzi.
M042-131-1-3
5
Pl.: A tizenöt éves zsidó származású Köves György elvált kiskereskedők gyermeke, apja munkaszolgálatos, mostohaanyjával él; éretlen, akire a távolságtartás, az idegenségérzet, a teljes identitáshiány jellemző; kiváló külső megfigyelő, aki a dolgokat meglátja, de nem értelmezi, érzelmileg nem éli meg, vagy más megfelelő. Az idősebb nővér felnőttként, éretten viselkedik, a többieket is szembesíti a másság tapasztalatával, a felmerült kérdésekre választ akar kapni, az új helyzetet érzelmi és értelmi szinten is megpróbálja feldolgozni, vagy más megfelelő. Megvizsgálja, hogyan élik meg származásukat: 6 pont. Egy-egy hős 3-3 pont. 0 pont: Nem vagy rosszul elemzi a hős viszonyulását, ill. meglátása rossz. 1 pont: A származás megélésének elemzése helyett tartalomismertetést ad, ill. azt felszínesen vizsgálja meg. 2 pont: Jól, de kevésbé árnyaltan vizsgálja meg a származás megélését. 3 pont: A származás megélését árnyaltan, teljességre törekedve vizsgálja meg. Pl.: Mindkét hős faji identitása kialakulatlan, valójában nem tudják, mit is jelent zsidónak lenni. A nővér a zsidó lét »értelmé«-t szerette volna megérteni. Kezdetben nem értett semmit, és fájt látnia, hogy megvetik, »pusztán csak azért, mert zsidó«; rájött, hogy ő különbözik, hogy máshová tartozik, gondolkodni kezdett és felismerte: mi, zsidók mások vagyunk, mint a többiek, hogy ez a különbség a lényeg, és emiatt gyűlölik a zsidókat az emberek. Származását, másságát szélsőségekben éli meg: hol egyfajta büszkeséget, hol meg inkább valami szégyenfélét érez miatta. Gyuri életében a zsidóság nem játszik döntő szerepet, valójában fel sem fogja, hogy mi a probléma vele; a nővér meglátásait túlzásnak véli, a kérdés nem foglalkoztatja: Soká vitattuk ezt, nem tudom, miért, hisz, az igazat megvallva, nem nagyon láttam a kérdés fontosságát.; úgy véli, az emberek nem egy adott személyt gyűlölnek, hanem magát az eszmét; nem tud válaszolni a nővér kérdésére, szinte lemond az önmeghatározásról, vagy más megfelelő. 3. szempont: 10 pont. Értelmezi a hősöknek a másságról kifejtett véleményét: 6 pont. Egy-egy vélemény értelmezése 3-3 pont. 0 pont: Nem vagy rosszul értelmezi a másságról kifejtett véleményt. 1 pont: A vélemény értelmezése helyett tartalomismertetést ad, ill. értelmezése felszínes. 2 pont: A véleményt jól, de kevésbé árnyaltan értelmezi. 3 pont: A véleményt jól, árnyaltan, teljességre törekedve értelmezi. Pl.: Gyuri úgy véli, az emberek nem egy adott személyt gyűlölnek, hanem magát az eszmét; szerinte az ember nem határozhat maga a különbségekről, ezt megteszik mások, épp erre jó a sárga csillag; szerinte a zsidó lét egyszerűen véletlen, s csak azért zsidó, mert mások annak tartják (koldus és királyfi példája); szerinte nem a zsidókon múlik a másságuk megnyilvánítása. A nővér szerint »magunkban hordjuk« a különbséget.; a lány nem tudja elfogadni a véletlen szerepét, szerinte az énazonosság a belső megértés feltétele, ha ez elmarad, a léte válik értelmetlenné és elviselhetetlenné; a főhős elhárítja zsidó származását, a lányt fogadja el zsidóként, vagy más megfelelő. Kifejti, hogyan vélekedik a lágerből hazatért fiú: 4 pont. 0 pont: Nem vagy rosszul ismerteti a véleményt. 1 pont: A vélemény ismertetése nagyon hiányos. 2 pont: A véleményt felszínesen fejti ki. 3 pont: A véleményt jól, de kevésbé árnyaltan értelmezi. 4 pont: A véleményt jól, árnyaltan, teljességre törekedve értelmezi. Pl.: A a táborból hazatérő fiú már tudja, hogy az egyénnek vállalnia kell sorsát: becsülettel végig kell mennie az úton, ahogy ő végigélte a zsidó sorsot, habár nem is értette, hogy ez mit jelent. Tudja, hogy zsidónak születni önmagában semmi, de aki megélte a zsidó sorsot, az hazug lesz, ha nem vállalja. Tudja, hogy minden véletlen, de a véletlenekből mi teremtünk sorsot magunknak. Tudja, hogy az elviselhetetlent kell megtanulni elviselni, vagy más megfelelő.
6
M042-131-1-3
4. szempont: 8 pont. A főhős életútjának tükrében értelmezi a regény- és a dolgozatcímet: 4 pont. Egyik-egyik cím értelmezése 2-2 pont. 0 pont: Nem vagy rosszul értelmezi a címet. 1 pont: A címet jól, de kevésbé árnyaltan értelmezi. 2 pont: A címet árnyaltan és teljességre törekedve értelmezi. Pl.: A regénycím a választás szabadságának hiányára utal. Kertész a sors fogalmát a sorsválasztás jogával azonosítja, mely magába foglalja a tragédia lehetőségét is. A főhősnek azonban vállalnia kell a sorstalanságot, mert ezáltal kerül újra birtokába sorsának – mi magunk vagyunk a sors, ezt tudatosítva nyerhetjük vissza személyiségünket és identitásunkat, vagy más megfelelő. Kifejti véleményét a másság és a sors vállalásáról: 4 pont. Egy-egy téma kifejtése 2-2 pont. 0 pont: Nem fejti ki véleményét, ill. közhelyeket fogalmaz meg. 1 pont: A véleménykifejtés elég meggyőző, de kevésbé eredeti. 2 pont: A véleménykifejtés meggyőző, eredetiségre törekvő. A jelölt véleményét akkor is tiszteletben kell tartani, ha az értékelő tanár netán nem ért egyet vele. Megjegyzés: N A tárgyi hibákért 0,5–1 pontot vonunk le. N A szerkezetre, a nyelvhelyességre és a helyesírásra az érettségi követelményrendszer kritériumai alapján legfeljebb 15 pont adható. N A feladatlap szempontjai a dolgozat szerkezetének egy lehetséges változatát jelentik, a jelöltnek nem kell feltétlenül követnie a sorrendet.
7
M042-131-1-3
FELADAT
MEGOLDÁS
PONTSZÁM
1. Az első
1
2. Kimondottan jó, mert szellemes …
2
3. Debrecen, Sydney, Anaheim
3
4. B
1
5. „Gyűrűk Ura”
1
6. I, I, H
3
7. 4., 2., 5., 3., 1. Minden helyes megoldás 1 pont.
5
8. Jovcsev, Gál Róbert
2
9. mert itthon szerezte vagy mert az első vb-s aranya vagy mert erőt ad a folytatáshoz vagy nyugodtan készülhet a vb-re
2
10. B
1
11. remekel vagy eredményjelző vagy más megfelelő
2
12. szimpatikus, méltán, ritka
3
13. a tornacsarnok része vagy a nézők számára fenntartott hely a nézők vagy a nézőközönség
2
14. főnév (1 pont) 3 Az igazságszolgáltatásban dolgozó, ítéletet hozó, jogi végzettségű személy. (1 pont) Sportversenyeken a szabályok megtartására ügyelő, az eredményt megállapító személy. (1 pont) 15. (néző)közönség, döntő, ellenfél
3
16. az járt a fejemben holtversenyben lesz első
2
17. D nyakas, A nyakatekert, B nyakigláb, C nyaktörő Minden helyes megoldás 1 pont.
4
18. C, D A, B Minden helyes megoldás 1 pont.
4
19. tudta, futballmecs, váljon, hivatalossá
4
20. fontos, fontoskodik, fontosságát
3
21. a vb: a vébé az FTC: az eftécé (ha hiányzik a névelő, 1 pontot levonunk)
2
22. robbant ki, felrobbant vagy szétrobbant, berobbant
3
23. adó – minőségjelző, felépült – minőségjelző, tudni – alany Minden helyes megoldás 1 pont.
6
8
M042-131-1-3
24. igekötő, határozószó
2
25.
T K K R FOLY/TAT/ÁS/HOZ Minden 2 helyes megoldás 1 pont.
26. megjelenik ---van vagy lesz
T T J R BE/MUTAT/T/AM
----teljesített volt vagy lett
jelenjen meg teljesítsetek ------
4
6
Minden helyes megoldás 1 pont. 27. tárgyas, minőségjelzős, birtokos jelzős 28.
Hatezer Jme
3
ember nézte lélegzet-visszafojtva a A Á Há (m)
kis eredményjelzőt. Jmi T
6
Minden helyes megoldás 1 pont. 29.
A Jme
3
Á Há (m)
Szintenként 1 pont.
T Jmi
30. Mindenki a bolgár tornásszal foglalkozott. (Már) nem kellett megvárni a ...
2
31. alárendelő, tárgyi mellérendelő, kapcsolatos Minden helyes megoldás 1 pont.
4
32. Mivel Jovcsev hibázott, nem is volt kérdéses, ki nyer.
1
33. Csollány úgy érezte, jó, erős gyakorlatot mutatott be, de a bírókban akkor tudatosodhatott, hogy most ő a legjobb, amikor legnagyobb ellenfele, Jovcsev kicsit hibázott.
4
34. kételemű intézménynév, tulajdonnév és köznév kapcsolata (1 pont) 2 (jelöletlen tárgyas) összetétel; mivel túl hosszú (3 tagúnak is tekinthető), a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk 35. az aranyéremmel kapcsolatos
1
36. Mindkét esetben: tartalom: 6 pont a) érdekfeszítő élmények hitelesség nyelvi és gondolati sokféleség, színesség teljességre törekvés b) logikus érvelés figyelemfelkeltő gondolatok meggyőzni akarás teljességre törekvés
20
M042-131-1-3
nyelvhelyesség: 7 pont pontos, világos, a műfajnak megfelelő fogalmazás törekvés a köznyelvi normatív változatokra igényes, jó helyesírás stílus: 4 pont változatos fogalmazás közvetlen, szellemes hangnem szóképek, alakzatok esetleges alkalmazása szerkezet: 3 pont a szerkezeti egységek jelölése arányosság a mondanivaló elrendezésében tudatos szerkesztés
9
