Lukács László tudományos publikációinak jegyzéke

Lukács László tudományos publikációinak jegyzéke

Tartalom I.a. Tudományos könyvek b. Tudományos ismeretterjesztő könyvek c. Könyvfejezet II. Tudományos tanulmányok III. Kiállítási katalógusok IV. Tudományos ismeretterjesztő cikkek V. Múzeumi jelentések, kutatási beszámolók. (Gyűjtemények, kutatóutak, kiállítások, konferenciák, kutatók, életművek) VI. Könyvismertetések VII. Szerkesztői tevékenység VIII. Néprajzi filmek IX. Elektronikus formában megjelent cikkek X. Recenziók Lukács László munkáiról

2006

2

LUKÁCS LÁSZLÓ TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓINAK JEGYZÉKE VERZEICHNIS DER WISSENSCHAFTLICHEN VERÖFFENTLICHUNGEN VON LÁSZLÓ LUKÁCS I.a. Tudományos könyvek/Wissenschaftliche Bücher (az összes a kandidátusi fokozat megszerzése után jelent meg) l.

Palotavárosi emlékek. Székesfehérvár-Palotaváros története és néprajza. [Andenken an die Palotaer Vorstadt. Geschichte und Volkskunde der Palotaer Vorstadt von Székesfehérvár (Stuhlweißenburg).] Székesfehérvár, 1990. 172 p. [Az István Király Múzeum Közleményei, A. (tudományos) sorozat, 31. szám] (Demeter Zsófiával és Gelencsér Józseffel)

2.

Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. [Unser schöner Tag ist entstanden. Die Volksbräuche im Komitat Fejér (Weißenburg).] Székesfehérvár, 1991. 638 p. [Az István Király Múzeum Közleményei, A. (tudományos) sorozat, 30. szám] (Gelencsér Józseffel). - mellékeltem

3.

A Mezőföldi tanyák néprajza. A farmtanyák kialakulása és pusztulása a Mezőföldön a XIX-XX. században. (Die Spätentstehung des Farmgehöft-Systems außerhalb der Großen Ungarischen Tiefebene. Entstehung und Untergang bäuerlicher Farmgehöfte im Mezőföld). Székesfehérvár, 1998. 96 p. [A Szent István Király Múzeum Közleményei, A. (tudományos) sorozat, 32. szám] - mellékeltem

4.

1848-49 jeles napjai a néphagyományban. Székesfehérvár, 1998. 76 p. [A Szent István Király Múzeum Közleményei, A. (tudományos) sorozat, 35. szám]

5. Zámoly. Száz magyar falu könyvesháza. Budapest, 2002. 194 p. [Száz magyar falu könyvesháza Kht.] (Demeter Zsófiával) 6. Csákvár. Száz magyar falu könyvesháza. Budapest, 2002. 190p. [Száz magyar falu könyvesháza Kht.] (Kelemen Krisztiánnal és Vitek Gáborral) 7. Kossuth Lajos a magyar néphagyományban. Székesfehérvár, 2004. 72p. [A Szent István Király Múzeum Közleményei, A. (tudományos) sorozat, 39. szám] mellékeltem 8. *** Édes szőlő, tüzes bor. A Velencei-tó környékének szőlő- és borkultúrája. Süße Weintraube, feuriger Wein. Die Trauben- und Weinkultur der Gegend um den Velencer See. Budapest, 2005. 264p. [Ráció Kiadó] (Ambrus Lajossal és L. Simon Lászlóval) I.b. Tudományos ismeretterjesztő könyvek/Populärwissenschaftliche Bücher 1.

Ime az én népem (Siehe da, mein ungarisches Volk.) Székesfehérvár, 1994. 166 p. [A Szent István Király Múzeum Közleményei, B. (népszerű) sorozat, 40. szám] (Lackovits Emőkével és Varró Ágnessel)

3

2.

Vörösmarty-emlékek. Székesfehérvár, 1995. 52 p. (Gelencsér Józseffel és Kresz Máriával). Második kiadás: 1998. [A Szent István Király Múzeum Közleményei, B. (népszerű) sorozat, 41. szám]

I.c. Könyvfejezet/Buchkapitel (A 2. és 3. tétel a kandidátusi fokozat megszerzése után jelent meg) 1. Sárbogárd néprajza. Sárbogárd város története. Szerk.: Farkas Gábor. Sárbogárd, 1989. 479-520, 550-551. [Sárbogárd Város Tanácsa] 2. Zámoly néprajza. Zámoly története és néprajza. Szerk.: Siklósi Gyula. Zámoly, 1996. 57-73. [Zámoly Község Önkormányzata] 3. A Vértes néprajza. A Vértes hegység és környéke. Szerk.: Béni Kornél, Viszló Levente. Csákvár, 1996. 191-216. [Pro Vértes Közalapítvány] 4. Dunapentele gazdasági néprajza. Dunaújváros története. Szerk.: Erdős Ferenc, Pongrácz Zsuzsanna. Dunaújváros, 2000. 197-220. [Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata]

4

II. Tudományos tanulmányok/Wissenschaftliche Abhandlungen (Vízszintes vonal választja el a kandidátusi fokozat megszerzése után megjelent tanulmányokat a korábbiaktól. A nemzetközi konferenciák kiadványait egy-, az egyébb külföldi publikációkat kettő-, a Magyarországon megjelent idegen nyelvű tanulmányokat három csillaggal jelölöm.) 1.

Az 1918-1919. évi forradalmi események Zámoly községben. (Historische Ereignisse des Jahres 1918-1919 im Dorf Zámoly.) Fejér Megyei Szemle V. Székesfehérvár, 1968. 42-49.

2.

A velencei szőlőhegy népi hajlékai. (Bâtiments populaires des vignobles des environs du village Velence). Fejér Megyei Történeti Évkönyv VII. Székesfehérvár 1973. 299312.

3.

A Debreceni Képes Kalendáriom és a Debreceni Szemle néprajzi jelentősége. (The Ethnographical Significance of "The Debrecen Pictorial Almanach" and "The Debrecen Review.") Studium IV. Debrecen, 1973. 81-95.

4.

A zámolyi közös udvarok. (Les cours communes de Zámoly.) Fejér Megyei Történeti Évkönyv VIII. Székesfehérvár, 1974. 374-381.

5.

Nagy Károly (1867-1943). Fejér Megyei Történeti Évkönyv VII. Székesfehérvár, 1973. 336-342.

6.

A népi építkezés emlékei a zámolyi szőlőhegyen. (Denkmäler der Volksarchitektur auf dem Weinberg von Zámoly.) Alba Regia XV. Székesfehérvár, 1976. 237-248.

7.

Nyírlugos évszázadai. (Siedlungsgeschichte des Dorfes Nyírlugos.) Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Nyíregyháza, 1977. 3-17.

8.

Népi építkezés a Velencei-hegység szőlőiben. (Volksbauten in den Weingärten des Velencer Gebirges.) Alba Regia XVI. Székesfehérvár, 1978. 299-343.

9.

Az 1848-1849. évi szabadságharc emléke a Fejér megyei néphagyományban. (Der Freiheitskampf 1848-849 in der Volksüberlieferung im Komitat Weißenburg.) A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi és Veszprémi Akadémiai Bizottságának Értesítője. A Dunántúl településtörténete III. 1848-1867. Székesfehérvár, 1978. 298311.

10. A Velencei-tó néprajza. (Volkskunde des Velence-Sees.) Fejér Megyei Szemle, Székesfehérvár, 1978/1. 83-95. 11. Az emberi erővel végzett teherhordás módjai és eszközei Mátraderecskén. (Geräte und Methoden der Güterbeförderung mit menschlicher Kraft im Dorf Mátraderecske in Nordungarn.) Mátraderecske. Néprajzi Tanulmányok. Hrsg. von Ferenc Bakó. Eger, 1978. 53-60. 12. A néprajztudós portréjához. Gunda Béla Herder-díjas (Zum Porträt Herderpreisträgers Béla Gunda.) Alföld XXIX. 6. Debrecen, 1978. 39-42.

5

*13. A néphagyományok szerepe a mai magyar kultúrában. (Die Rolle der Volksüberlieferungen in der heutigen ungarischen Kultur.) Csak tiszta forrásból. Hrsg. von István Szépfalusi. Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem 12. Bern, 1980. 6667. 14. Húsvéti korbácsolás. (Österliche Rutenzüchtigungen.) Ethnographia XCII. Budapest, 1981. 374-399. *15. Kakas-ütés az északkelet-dunántúli szlovákoknál. (Hahnenschlagen der Slowaken in Nordost-Transdanubien.) A II. Békéscsabai Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia Előadásai. Hrsg. von Ernő Eperjessy–András Krupa. Budapest-Békéscsaba, 1981. 605–610. 16. A népszokások gyűjtése Fejér megyében. (Erforschung der Volksbräuche im Komitat Weißenburg.) Fejér Megyei Szemle, Székesfehérvár, 1981/2. 61-65. ***17. Volksbauten in den Weingärten des Velencer Gebirges in Ungarn. Acta Ethnographica XXXI. Budapest, 1982. 197-230. ***18. Das Stäupen zu Ostern. Alba Regia XIX. Székesfehérvár, 1982. 259-278. *19. Beiträge zur Geschichte der Székesfehérvárer Stiefelmacherzunft. II. Internationales handwerkgeschichtliches Symposium. Hrsg. von Zsófia Fülep–Péter Nagybákai–Éva Somkúti. Veszprém, 1982. II. 289-308. 20. Tűzhelyek a mezőföldi házban. (Feuerstellen in den Häusern von Mezőföld.) Néprajzi Tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. Hrsg.von Iván Balassa–Zoltán Ujváry. Debrecen, 1982. 133-157. 21. Jeles napi szokások az észak-dunántúli szlovákoknál. (Jahresbräuche der Slowaken in Nord-Transdanubien.) A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi és Veszprémi Akadémiai Bizottságának Értesítője. A Dunántúl Településtörténete IV. Veszprém, 1982. 387-395. 22. Méhészeti újítások Csákváron a századforduló évtizedeiben. (Neuerungen der Bienenzucht in Csákvár in den Jahren der Jahrhundertwende.) A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi és Veszprémi Akadémiai Bizottságának Értesítője. A Dunántúl Településtörténete V. Veszprém, 1982. 110-117. 23. A székesfehérvári Palotaváros régi utcái. (Alte Straßen der Palotaer Vorstadt von Székesfehérvár- Stuhlweißenburg.) Honismeret X. 4. Budapest, 1982. 21-24. 24. A tisztes ipar emlékei. (Die Zünfte im Komitat Weißenburg.) Dunatáj. V. 3. Szekszárd, 1982. 62-66. **25. Easter Whipping–A Festive Custom in Central Europe. International Folklore Review III. London, 1983. 106-119.

6

26. Vándoralakok, vándormunkások és a területi munkamegosztás Kelet-Dunántúlon. (Vagrants, Interant Workers and the Territorial Division of Labour in Eastern Transdanubia.) Alba Regia XX. Székesfehérvár, 1983. 135-199. 27. Adatok a Káli-medence községeinek népéletéhez. (Beiträge zum Volksleben der Gemeinden im Kál-Becken.) A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei XVI. Veszprém, 1983. 311-317. 28. A mezőföldi tanyák kialakulása. (Entstehung der bäuerlichen Einödhöfe auf dem Mezőföld-Gebiet.) Fejér Megyei Szemle, Székesfehérvár, 1983/1. 35-55. **29. System des Weinhütens in der Moorer Weingegend. Jahrbuch für ostdeutsche Volkskunde XXVII. Marburg, 1984. 179-201. 30. Kakas-ütés a Dunántúlon. (Rooster Beating in Transdanubia.) Alba Regia XXI. Székesfehérvár, 1984. 209-220. 31. A magyar szellemi néprajz kutatása Ausztriában. (Die Forschung der ungarischen geistigen Kultur in Österreich.) A határainkon kívüli magyar néprajzi kutatások. Hrsg. von Mária Rózsa Szabó. Budapest, 1984. 208-218. *32. Adatok a székesfehérvári csizmadiacéh történetéhez. (Geschichte der Stuhlweißenburger Stiefelmacherzunft.) II. Nemzetközi Kézművesipartörténeti Szimpózium. Veszprém, 1984. II. 253-267. 33. A Mezőföld tájnevéről. (Über den Namen des Mezőföld-Gebietes.) Honismeret XII. 1. Budapest, 1984. 26-28. 34. Az ozorai diadal a mezőföldi néphagyományban. (Die Schlacht bei Ozora in der Volksüberlieferung.) Dunatáj VII. 4. Szekszárd, 1984. 9-12. **35. Hahnenschlagen in Westungarn. Österreichische Zeitschrift für Volkskunde LXXXVIII. Wien, 1985. 1-24. *36. Veränderung der Volksarchitektur im Káler Becken im 18-20. Jahrhundert. Cultural Changes. Ethnos VI. Helsinki, 1985. 145-187. 37. A lakóház morfológiai változása a Káli-medencében. (Die morphologische Veränderung des Wohnhauses im Káler Becken.) A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei XVII. Veszprém, 1985. 699-724. **38. Althergebrachte Beziehungen des Volkes der Oberen Wart zu Transdanubien. Burgenländische Heimatblätter XLVIII. Eisenstadt, 1986. 191-197. ***39. Vel'konočná šibačka. Národopis Slovákov v Mad'arsku VI. Budapest, 1986. 77118. 40. Vándorkereskedelem a Mezőföldön. (Der Wanderhandel auf dem Mezőföld-Gebiet.) Árucsere és migráció. A miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Kiadványai XVIII. Hrsg. von József Szabadfalvi–Gyula Viga. Miskolc, 1986. 115-127.

7

*41. A szőlőőrzés rendszere a Vértes német nemzetiségi településein. (Weinhüterbräuche in den deutschen Dörfern des Schildgebirges.) A III. Békéscsabai Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia előadásai. Hrsg. von Ernő Eperjessy–András Krupa. Budapest-Békéscsaba, 1986. 525-539. 42. A tanyásodás kezdetei a Mezőföldön. (Der Beginn der Entwicklung der Einzelgehöfte auf dem Mezőföld.) Falvak, mezővárosok az Alföldön. Az Arany János Múzeum Közleményei. IV. Hrsg. von László Novák–László Selmeczi. Nagykőrös, 1986. 611630. 43. Kire marad a kisködmön? A burgenlandi magyarok folklórkutatásáról. (Über die Forschung der Folklore der Ungarn im Burgenlande.) Életünk XXIII. Szombathely, 1986. 274-278. *44. Felső-Őrség népének régi kapcsolatai a Dunántúllal. (Die Beziehungen des Volkes der Oberen Wart zu Westungarn.) Hungarológiai Napok I. Hrsg. von László Szalay. Szombathely, 1986. 223-230. 45. Történeti mondák a Káli-medencében. (Die historischen Sagen im Káler Becken.) Történeti és néprajzi dolgozatok a Káli-medencéből. Hrsg. von Emőke Lackovits. Veszprém, 1986. 18-27. **46. Sprachlich-kulturelle Probleme der Handwerker von Székesfehérvár im 18-19. Jahrhundert. Zeitschrift für Balkanologie XXIII. Wiesbaden, 1987. 112-127. *47. Volkskundliche Forschung in der Palotaer Vorstadt von Székesfehérvár. Village and Town. The second Finnish-Hungarian Symposium on Ethnology. Hrsg. von Attila Paládi-Kovács–Zsuzsanna Szarvas. Budapest, 1987. 139-150. 48. Paraszti tanyásodás a Mezőföldön a XIX-XX. században. (The Development of Peasant Farmsteads in the Mezőföld Region in the XIXth-XXth Centuries.) Alba Regia XXIII. Székesfehérvár, 1987. 137-154. 49. A Káli-medence népi építészeti értékei. (Die Volksarchitektur des Káler-Beckens.) Vakolatdíszek a Balaton-felvidéken. Budapest, 1987. 50. A kővágóörsi Tanárkapu. (Das Wippentor in Kővágóörs.) Honismeret XV. 3. Budapest, 1987. 44. 51. Népi harangszó-magyarázatok. (Volkstümliche Erklärung der Glockensprache.) Forrás XIX. 7. Kecskemét, 1987. 86-89. 52. Mihálka Endre honvéd altiszt naplója a móri csatáról. (Endre Mihálka Unteroffiziers Tagebuch über die Moorer Schlacht.) Fejér Megyei Szemle, Székesfehérvár, 1987/1. 27-40. ***53. Märkte in Székesfehérvár. Műveltség és Hagyomány XXIII-XXIV. Debrecen, 1988. 183-191.

8

*54. Volkskundliche Forschungen von Milovan Gavazzi im pannonischen Raum. Märkte und Warenaustausch im pannonischen Raum. Hrsg. von László Lukács. Mitteilungen des König Stephan Museums. Serie A, Nr. 28. Székesfehérvár, 1988. 9-14. 55. Szent Orbán kultuszának emlékei a székesfehérvári egyházmegyében. (Die Verehrung von Heiligen Urban auf dem Gebiet des Bistums Stuhlweißenburg.) Festschrift des Bistums Stuhlweißenburg 1038+1688+1988. Hrsg. von János Ignác Sulyok. Székesfehérvár, 1988. 99-113. 56. A kukoricamorzsoló gyalu területi elterjedéséhez. (Zur regionalen Verbreitung des Maishobels.) Arator. Dolgozatok Balassa Iván 70. születésnapja tiszteletére. Hrsg. von Géza Balázs–Vilmos Voigt. Budapest, 1987. 87-95. 57. A balatonhenyei közös udvarok. (Die gemeinsamen Höfe in Balatonhenye.) Kapcsolatok rendszere a Káli-medence falvaiban a 18. századtól a 20. századig. Hrsg. von Emőke Lackovits. Veszprém, 1988. 81-103. 58. Farsangi népszokások a burgenlandi Felső-Őrségben. (Faschingsbräuche in der Oberen Wart.) Komárom Megyei Néprajzi Füzetek 3. Hrsg. von Géza Körmendi. Tatabánya, 1988. 46-53. 59. Templomjárás, angyalcsapás. (Zur Frage der beweglichen Kirchen.) Honismeret XVI. 5. Budapest, 1988. 49-52. 60. Dunántúl vándorai. (Die Wanderer Westungarns.) Honismeret XVII. Budapest, 1989. 3. 66-69. 61. Tűzhelyek a kelet-dunántúli házban. (Feuerstätten im ost-transdanubischen Haus.) Építészet az Alföldön. Hrsg. von László Novák–László Selmeczi. Nagykőrös, 1989. I. 223-258 ***62. Feuerstätten im ost-transdanubischen Haus. Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenkschrift für Zsigmond Bátky. Hrsg. von Béla Gunda–László Lukács–Attila Paládi-Kovács. Székesfehérvár, 1989. 83-113. 63 A Palotavárosi Skanzen Székesfehérváron. (Das Freilichtmuseum der Palotaer Vorstadt von Stuhlweißenburg.) Fejér Megyei Szemle 1989/1. Székesfehérvár, 1989. 85-88. 64. Sárbogárd néprajza. (Volkskunde der Stadt Sárbogárd.) Sárbogárd város története. Hrsg. von Gábor Farkas. Sárbogárd, 1989. 479-520. 65. Néprajzi kutatás a székesfehérvári Palotavárosban. (Volkskundliche Forschung in der Palotaer Vorstadt von Stuhlweißenburg.) Múzeumi Közlemények 1987-1988. Budapest, 1989. 95-101. *66. A székesfehérvári iparosok nyelvi-kulturális problémái a l8-19. században. (Sprachlich-kulturelle Probleme der Handwerker von Stuhlweißenburg im 18.-19. Jh.) A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. Hrsg. von József Jankovics–László Kósa–Judit Nyerges–Wolfram Seidler. Budapest-Wien, 1989. 288-313.

9

67. Szent István király a néphagyományban. (König Sankt Stephan in der ungarischen Volksüberlieferung.) A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve XXIV-XXVI. Nyíregyháza, 1989. 41-49. 68. A néprajzi csoportok kutatásának újabb eredményei. (Neue Ergebnisse der Forschung ungarischer Volksgruppen.) A határainkon kívüli magyar néprajzi kutatások II. Hrsg. von Tivadar Petercsák. Budapest, 1989. 156-163. 69. Milovan Gavazzi néprajzi kutatásai a pannon térségben. (Volkskundliche Forschungen von Milovan Gavazzi im pannonischen Raum.) Vasi Szemle XLIII. Szombathely, 1989. 601-605. **70. Die Verehrung des Heiligen Urban im Gebiet des Bistums Székesfehérvár/Stuhlweißenburg. Jahrbuch für ostdeutsche Volkskunde XXXII. Marburg, 1989. 247-266. **71. Zur Regionalen Verbreitung des Maishobels. Estudos em homenagem a Ernesto Veiga de Oliveira. Hrsg. von Benjamin Pereira. Lissabon, 1989. 451-460. *72. Wandergestalten, Wanderarbeiter und regionale Arbeitsteilung in Ost-Transdanubien. Gutshofknechte und Saisonarbeit im pannonischen Raum. Hrsg. von Olaf Bockhorn, Wolfgang Slapansky. Wien, 1990. 97-130. 73. A szőlőőrzés rendje a móri borvidéken. (The System of Guarding the Vineyards in the Vine-District of Mór.) Népi Kultúra–Népi Társadalom XV. Budapest, 1990. 297-315. 74. Tűzhelyek a káli-medencei házban. (Heating Devices in the Houses of the Kál Basin.) Ház és Ember VI. Szentendre, 1990. 103-124. 75. A lakóház alaprajzi változatai a Káli-medencében. (Die Varianten des Grundrisses der Wohnhäuser im Káler Becken.) Veszprémi Történelmi Tár. Veszprém, 1990. I. 20-30. 76. Kulturális határok a Dunántúlon. (Kulturgrenzen in Transdanubien.) KomáromEsztergom Megyei Néprajzi Füzetek IV. Tata, 1990. 53-58. _________________________________________________________________________ A kandidátusi fokozat megszerzése óta jelent meg: *77. Kulturgrenzen in Westungarn. Congressus Septimus Internationalis Fenno-Ugristarum 4. Sessiones Sectionum. Hrsg. von Elek Bartha, László Keresztes, Sándor Maticsák, Zoltán Ujváry. Debrecen, 1990. 294-299. ***78. Volkstümliche Faschingsbräuche Székesfehérvár, 1990. 83-91.

im Komitat

Fejér.

Alba

Regia

XXIV.

***79. Beiträge zur regionalen Verbreitung des Dreschwagens. Néprajzi Értesítő LXXILXXIII. Budapest, 1991. 49-60.

10

80. A harangszó népköltészete. (The Folk Poetry of Bell-Ringing). A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. Hrsg. von Péter Halász. Budapest, 1991. 749-755. *81. Geschichtliche und volkskundliche Forschungen über den Rauchabzug des Wohnhauses in Ost-Transdanubien. Historical Sources. The third Finnish-Hungarian symposium on ethnology. Helsinki, 1991. 78-93. ***82. Spätentstehung des Tanya-Systems außerhalb der Tiefebene in Ungarn. Das Mezőföld-Gebiet. Acta Ethnographica XXXV. 1989. 117-145. Budapest 83. Magyar néprajzi előadások a német egyetemeken. (Ungarische volkskundliche Vorlesungen an den deutschen Universitäten.) Néprajzi Hírek XX. 1991. 101-102. Budapest **84. Erzählungen über wandernde Kirchen in Ungarn. Ungarn-Jahrbuch XIX. 1991. 233-242. München 85. Néprajzi gyűjtőúton Gunda Bélával a Nagy-Sárréten. (Eine volkskundliche Feldforschung gemeinsam mit Béla Gunda auf dem Nagy-Sárrét.) Gyűjtőúton. Hrsg. von Ibolya T. Bereczki, László Szabó. Szolnok 1991. 15-17. 86. Lucaszék. (Luzienstuhl.) Tanulmányok a 125 éve született Sebestyén Gyula emlékére. Hrsg. von Emőke Lackovits. Veszprém, 1991. 40-47. *87. Staré a nové vinařské svátky Svatého Urbana ve východním Podunají. Slavnosti v moderní společnosti. Stražnice, 1991. 5-13 ***88. Volkstümliche Maskenspiele am Luzientag in Ost-Transdanubien. Ethnographica et Folkloristica Carpatica. VII-VIII. 1992. 99-110. Debrecen 89. Farsangi alakoskodó népszokások Fejér megyében (Faschingsbräuche im Komitat Weißenburg.) Hiedelmek, szokások az Alföldön. Hrsg. von László Novák. Nagykőrös, 1992. 481-498. **90. Deutsche und ungarische Bürger in Stuhlweißenburg nach den Türkenkriegen. Donauschwäbische Forschungs- und Lehrerblätter XXXVIII. 1992. 154-157. München 91. Bátky Zsigmond és Kelet-Dunántúl. (Sigismund Bátky und Ost-Transdanubien.) Ethnographia CIII. 1992. 286- 291. Budapest 92. Nemzetesek a nemzet múzeumáért és színházáért. (Die Spenden der ungarischen Kleinadeligen bei der Gründung des Ungarischen Nationalmuseums und des Nationaltheaters.) Honismeret XXI. 1993. 1. 29-30. Budapest 93. Farsangi fahúzás Alsóőrben. (Das Blochziehen – ein Faschingsbrauch in Unterwart.) Honismeret XXI. 1993. 2. 28-29.

11

**94. Volkstümliche Erklärung der Glockensprache. Donauschwäbische Forschungs- und Lehrerblätter XXXIX. 1993. 20-23. München *95. A Dunántúl vándorai. (Die Wandergestalten in Transdanubien,) Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon. Hrsg. von Imre Békési-József Jankovics-László Kósa-Judit Nyerges. Budapest-Szeged, 1993. 16681673. 96. Kossuth Lajos a néphagyományban. (Lajos Kossuth Volksküberlieferung.) Honismeret XXI. 1993. 5. 64-67.

in

der

ungarischen

97. Méhészeti újítások Csákváron. (Neuerungen in der Bienenzucht in Csákvár.) Ethnographia CIV. 1993. 145-156. Budapest 98. Építési előírás a dorikályháról az enyingi Batthyány-uradalomban 1869-ből. (Bauvorschrift über den Stubenofen des herzoglich-Batthyány'schen Gutshofes Enying 1869.) Ethnographia CIV. 1993. 523-536. Budapest 99. A kakas-ütés emlékei Komárom-Esztergom megyében. (Hahnenschlagen im Komitat Komorn-Gran.) Néphagyomány-Népismeret I. Hrsg. von Etelka Kövecses-Varga, Zsuzsanna Tisovszky. Esztergom, 1994. 15-20. 100. Farsangi alakoskodó népszokások Alsóőrben és Őriszigeten. (Faschingsvolkssitten in Alsóőr-Unterwart und Őrisziget-Siget in der Wart.) Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője XXI/1. 1992. 51-59. Szombathely 101. A húsvéti komatálküldés emlékei a Mezőföldről. "Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok..." Tanulmányok a 65 éves Ág Tibor köszöntésére. Szerk.: Liszka József. Komárom-Dunaszerdahely, 1993. 131-137. 102. A szekérrel nyomtatás területi elterjedéséhez. (Zur regionalen Verbreitung des Dreschwagens.). Studia Comitatensia XXIII. Szentendre, 1994. 495-503. *103. A húsvéti korbácsolás interetnikus vonatkozásai. Interetnické vzt'ahy a vel'konočná šibačka. (Die interethnischen Bezüge der österlichen Rutenzüchtigung, Schmeckostern.) Acta Museologica I-II. Komárom–Dunaszerdahely, 1994. 119-152. 104. A Velencei-tó néprajza. (Volkskunde des Velence-Sees.) Velence, 1994. 13 p. 105. Szent István király a magyar néphagyományban. (König Sankt Stephan in der ungarischen Volksüberlieferung.) Limes VII. 1994. 3. 5-11. Tatabánya **106. Neuerungen in der Bienenzucht Ungarns. Ungarn-Jahrbuch XXI. München, 1995. 141-158. *107. Problems of the ethnic identity of the Moldovan Hungarians. Studia Fennica, Ethnologica 3. Helsinki, 1995. 156-160.

12

**108. Volkstümliche Erklärungen der Glockenklänge. Ethnographische Angaben zum Phänomen der akustischen Hineindeutung aus dem südosteuropäischen Raum. Zeitschrift für Balkanologie XXXI. Wiesbaden, 1995. 5-17. 109. Födémszerkezetek a Káli-medencében. Ház és Ember X. Szentendre, 1995. 70-92. *110. Farsangi fahúzás a burgenlandi magyaroknál. Kultúrák találkozása Kultúrák konfliktusai. Szerk.: Krupa András, Eperjessy Ernő, Barna Gábor. Békéscsaba– Budapest, 1995. 154-156. ***111. Feuerstätten im Haus des Káler Beckens. Acta Ethnographica Hungarica XL. 1995. 77-120. 112. Észak-déli kapcsolatok. Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei. Szerk.: Katona Judit, Viga Gyula. Miskolc, 1996. 79-89. 113. A Vértes néprajza. A Vértes-hegység és környéke. Szerk.: Béni Kornél, Viszló Levente, Csákvár, 1996. 191-216. **114. Probleme der ethnischen Identität der Moldauer Ungarn. Österreichische Zeitschrift für Volkskunde IC. Wien, 1996. 339-344. 115. Zámoly néprajza. Zámoly Székesfehérvár, 1996. 57-73.

története

és

néprajza.

Szerk.:

Siklósi

Gyula.

116. A Duna néprajza. Limes X. 1997. 1. 57-60. Tatabánya *117. A vándorló templomok kérdéséhez. Népi vallásosság a Kárpát medencében. Szerk.: S. Lackovits Emőke. Veszprém–Debrecen, 1997. 264-271. **118. Begebenheiten über die Moorer Schlacht. Donauschwäbische Forschungs- und Lehrerblätter XLII. München, 1996. 25-26. 119. Megszünt a robot! Honismeret XXIV. 1996. 2. 55-57. 120. Dunántúl–Felföld. Észak-déli kapcsolatok. Limes VIII.1996. 1-2; 7-15. Tatabánya 121. Hol szalad a nyest? Honismeret XXIV. 1996. 4. 88-89. **122. "Kwiezetl" aus Moor im Schildgebirge. Donauschwäbische Forschungs- und Lehrerblätter XLII. München, 1996. 79. ***123. Volkstümliche Architektur der Vorstädte von Stuhlweißenburg. Deutscher Kalender 1997. Jahrbuch der Ungarndeutschen. 257-260. Budapest 124. A Velencei-tó néprajza. Honismeret XXV. 1997. 3. 80-81. 125. Szent Donát tisztelete. Honismeret XXV. 4. 30-32. 126. Egy régi céhszokás, borral keresztelés. Honismeret XXV. 1997. 5. 18-19.

13

127. A Mezőföld tájnév és tájfogalom alakulása, kiterjedése a 18-20. században. Európából Európába. Tanulmányok a 80 esztendős Balassa Iván tiszteletére. Néprajzi Látóhatár VI. 1997. 314-321. 128. A lakóház külső megjelenése a Káli-medencében. A Balaton-felvidék népi építészete. Szerk.: Cseri Miklós, S. Lackovits Emőke. Szentendre–Veszprém, 1997. 143-178. **129. Weinhüterbräuche der Moorer Weingegend. Deutscher Kalender 1998. Jahrbruch der Ungarndeutschen. 255-259. Budapest 130. Történeti mondák az ozorai diadalról. Szolgálatban. Folklorisztikai tanulmányok a 70 esztendős Ág Tibor tiszteletére. Szerk.: Liszka József. Dunaszerdahely, 1998. 89-102. 131. Húsvéti tojásjátékok. Honismeret XXVI. 1998. 2. 82-83. 132. A honfoglalás történeti mondáinkban. Veszprém és környéke a honfoglalás korában. Felolvasóülések Veszprém történetéből 5. Szerk.: V. Fodor Zsuzsa. Veszprém, 1998.102-113. 133. Székesfehérvár XVIII-XIX. századi etnikai viszonyai. Ethnographia CIX. 1998. 549572. 134. 1848-49 emléke a néphagyományban. Honismeret XXVI. 1998/6. 24-35. 135. Történeti mondák a Káli-medencéből. Ethnographia CIX. 1998. 215-223. 136. A pákozdi csata és a néphagyomány. Történelem és emlékezet. Művelődéstörténeti tanulmányok a szabadságharc 150. évfordulója alkalmából. Szerk.: Kríza Ildikó. Budapest, 1998. 88-92. *137. Szent István Király a magyar néphagyományban. A magyar művelődés és a kereszténység. A IV. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai. RómaNápoly, 1996. szeptember 9-14. Szerk.: Jankovics József, Monok István, Nyerges Judit, Sárközi Péter. Budapest-Szeged, 1998. II. 925-934. *138. Zur Frage der ungarischen volkskundlichen Sichtweise. Ethnic Communities, Ethnic Studies, Ethnic Costumes Today. Szerk.: Kodolányi János. Budapest, 1999. 25-31. *139. Milovan Gavazzi und pannonische volkskundliche Ethnographica Croatica VII-VIII. Zagreb, 1995-1996. 75-81.

Forschungen.

Studia

140. A falukapu a Dunántúlon. Vasi Szemle LIII. 1999. 485-491. 141. Domokos Pál Péter, Magyarország királya. Csángósors. Moldvai csángók a változó időkben. Szerk.: Pozsony Ferenc. A Magyarságkutatás könyvtára XXIII. Budapest, 1999. 155-157. 142. A móri csata emléke a néphagyományban. Ünnepi kötet Szabó László tiszteletére. Szerk.: Ujváry Zoltán. Debrecen, 1999. 359–365.

14

143. A magyar néprajzi látásmód kérdéséhez. Irodalmi Szemle XLII. 5-6. 1999. május-június. 112-118. Pozsony 144. A néprajzi látásmód az ezredfordulón. A paraszti múlt és jelen az ezredfordulón. A Magyar Néprajzi Társaság vándorgyűlésének előadásai. Szerk.: Cseri Miklós, Kósa László, Bereczki Ibolya. Szentendre, 2000. 121-129. **145. Etnokultúrne kontakty medzi severom a juhom. Acta Ethonologica Danubiana I. Dunaszerdahely–Komárom, 2000. 39-49. 146. Sokféle bírák. Ethnica II/1. Debrecen, 2000. 9-11. 147. Dunapentele gazdasági néprajza. Dunapentele története. Szerk.: Erdős Ferenc, Pongrácz Zsuzsanna. Dunaújváros, 2000. 197-220. **148. Gegenwart und Zukunft des ungarischen Volkes im Schatten der Prophezeiung von Johann Gottfried Herder. Ungarn-Jahrbuch XXIV. München, 2000. 345-351. 149. Felső-őrségi gyűjtés. Néprajzi Látóhatár IX. 2000. 3-4. 525-534. 150. "Bő terméssel áldaná meg szölleinket..." Szent Donát tisztelete. Millenniumi szőlősboroskönyv. A szőlő és bor Magyarországon. Szerk.: Csoma Zsigmond, Balogh István. Budapest, 2000. 147-151. 151. Szent István király tisztelete a Székesfehérvári Egyházmegyében. Magyar Múzeumok VII. 2001/1. 26-28. Budapest 152. Élő hidak, városok a Duna két partján. Honismeret XXIX. 2001/3. 93-96. Másodközlés: Irodalmi Szemle XLIV. 10. 2001. 87-91. Pozsony 153. Népi harangszó-magyarázatok. Néprajzi adatok a belehallás jelenségéhez. Magyar Nyelvőr CXXV. 2001. 56-68. 154. Húsvéti tojásjátékok. Ethnica III. 2001. 109-111. **155. Die Erforschung der Arkadenhäuser in der ungarischen Volksarchitektur. Zur ästhetischen Volkskultur der Mittel- und Unterschichten der Landbevölkerung in Ungarn. Ostbairische Grenzmarken XLIII. Passau, 2001. 137-154. 156. Céhkorsó Városhidvégről. Számadó. Tanulmányok Paládi-Kovács Attila tiszteletére. Szerk.: Hála József, Szarvas Zsuzsa, Szilágyi Miklós. Budapest. 2001. 327-335. *157. Städte an beiden Ufern der Donau in den historischen Komitaten Komárom und Esztergom. Publikationsreihe der Arbeitsgemeinschaft Donauländer, Nr. 4. Kulturparks Tagungen 2001. Szerk.: Eugen Scherer, Gottfried Stangler, Ilona Slawinski. Sankt-Pölten, 2001. 41-56. ***158. Der Weg einer wandernden Kirche von Modersdorf bis Ráckeve. Acta Ethnographica Hungarica XLVI. 2001. 229-241.

15

159. A karácsonyfa elterjedése. Rálátás II. 4. 2001. 1-4. **160. Das Dorftor in Transdanubien, Siebenbürgen und in der Moldau. Zeitschrift für Balkanologie XXXVII. 2001. 160-167. Wiesbaden 161. Ha még egyszer azt üzeni… Kossuth Lajos a magyar néphagyományban. Honismeret XXX. 2002. 3. 40-45. 162. Szederfa, eperfa. Néprajzi látóhatár XI. 2002. 1-4. 367-385. 163. Anekdoták Kossuthról és Köviről. Székesfehérvár, 2002. 16p. 164. Egy vándorló templom útja Vágmagyarádtól Ráckevéig. Acta Ethnologica Danubiana IV. Komárom-Dunaszerdahely, 2002. 23-30. 165. Duna-kétparti települések Magyarországon, különös tekintettel a történeti Komárom városra. Limes XV. 2002. 6. 9-26. Tatabánya 166. A falukapu a Dunántúlon, Erdélyben és Moldvában. Alba Regia XXXI. Székesfehérvár, 2002. 35-45. 167. Anekdoták Kossuthról és Kövyről. Kéve. Ünnepi kötet a 60 esztendős Selmeczi Kovács Attila tiszteletére. Szerk.: Laczkovics Emőke, Viga Gyula. DebrecenVeszprém, 2003. 339-344. 168. Duna kétparti települések Magyarországon 1920 előtt. A Dunántúl és a Kisalföld történeti földrajza. Szerk.: Frisnyák Sándor, Tóth József. Nyíregyháza-Pécs, 2003. 279-303. 169. Kossuth Lajos a népdalokban és az elbeszélő hagyományban. Vándorutak-Múzeumi örökség. Tanulmányok Bodó Sándor tiszteletére. Szerk.: Viga Gyula, Holló Szilvia Andrea, Cs. Schwalm Edit. Budapest, 2003. 159-168. 170. A német kisebbség története Székesfehérváron. Árgus XIV. 2003. 11. 74-87. Székesfehérvár **171. Volksarchitektur der Vorstädte von Szélesfehérvár. Meiltäja maailmalta/ From Us and Abroad. Dedicated to Professor Pekka Leimu. Scripta Aboensia 2, Ethnologica. Szerk.: Helena Routsala. Turku, 2003. 175-185. 172. A karácsonyfa elterjedése Európában és Magyarországon. Zempléni Múzsa III. 2003. 4. 34-39. Sárospatak 173. Falazatok a Káli-medencében. Ház és ember XVI. Szentendre, 2003. 31-48. *174. Multiethnic and Homogenous Periods in the History of Székesfehérvár. History and Situation of the German Minority. Alba Regia XXXII. Székesfehérvár, 2003. 49-56. *175. Die volkskundliche Sichtweise an der Jahrtausendwende. Times, Places, Passages. Ethnological Approaches in the New Millenium. Szerk.: Paládi-Kovács Attila. Budapest, 2004. 419-431.

16

176. A Háry János csákvári bemutatója és előzményei. Honismeret, XXXII. 2004. 2. 4547. 177. A Kossuth-kultusz megnyilvánulási formái, tiszteletének utóélete. Laudatio et salutatio. Tanulmányok Farkas Gábor születésnapjára. Szerk.: Csurgai Horváth József, Demeter Zsófia, Vizi László Tamás. Székesfehérvár, 2004. 293-303. 178. A néprajzi látásmód az ezredfordulón. Székesfehérvár, 23p. Második kiadás: 2006. szeptember 23. 179. Domokos Pál Péter, Magyarország Királya. Bástya I. Székesfehérvár, 2004. 102-106. *180. Szent Sebestyén kultusza Közép-Dunántúlon. Népi vallásosság a Kárpátmedencében VI. Szerk.: Laczkovics Emőke, Mészáros Veronika. Veszprém, 2004. I. 505-516. 181. Csákberény verses falucsúfolójának háttere. Ethnica VI. 2004. 3. 98-99. Debrecen 182. Szedreskerti történet. Honismeret XXXII. 2004. 5. 96-98. 183. Sokféle bírák. A faluközösség önigazgatásának „népi” tisztségviselői. Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére. Szerk.: Bárth Dániel, Laczkó János. Kecskemét, 2004. 395-414. 184. Lucaszék Válról. Honismeret XXXII. 2004. 6. 81-85. *185. Volkstümliche Architektur der Vorstädte von Székesfehérvár (Stuhlweißenburg). Jahrbuch für Hausforschung XLVII. Marburg, 2004. 143-146. 186. Sebestyén Gyula és a budapesti Néprajzi Múzeum első Lucaszéke. Ethnographia CXV. 2004. 195-2003. ***187. Siedlungen an beiden Ufern der Donau vor 1920. Acta Ethnographica Hungarica L. 2005. 39-66. 188. Csákberény verses falucsúfolójának háttere. Kortárs XLIX. 6. 2005. (június) 61-64. Utánközlés: Zámoly Hírei XV. 5. 2005. 5-6. 189. Emléktöredékek Vörösmarty Mihályról. Mindenes Gyűjtemény. Tanulmányok Küllős Imola 60. születésnapjára. Szerk.: Csörsz Rumen István. [Artes Populares XXI.] Budapest, 2005. I. 155-165. Utánközlés: Bástya 4. Székesfehérvár, 2006. 190-199. 190. Népi építészeti kutatások a Káli-medencében. Hagyomány és változás a népi kultúrában. Tanulmányok a hatvan esztendős Dám László tiszteletére. Szerk.: Szabó Sarolta. Nyíregyháza, 2005. 231-247. 191. Csokonai a néphagyományban. Limes XVIII. 2005. 3. 61-99. Tatabánya

17

**192. Zur Geschichte der Verbreitung des Adventskranzes. Acta Ethnographica Danubiana VII. Komárom-Dunaszerdahely, 2005. 67-75. ***193. Zur Kulturgeschichte des Brotes in Ungarn. Alba Regia XXXIV. Székesfehérvár, 2005. 137-143. 194. Húsvéti tojásjátékok. Lélek és élet. Ünnepi kötet S. Lackovits Emőke tiszteletére. Szerk.: Selmeczi Kovács Attila. Veszprém, 2006. 159-169. Utánközlés: Vár 2006. 2. 76-86. Székesfehérvár 195. Szép karácsony szép zöld fája. A karácsonyfa elterjedése. Agria XLII. Eger, 2006. 365-378. **196. Osudy kostola z Modranky po Ráckeve. Hieron VII. 2003-2004. Bratislava (megjelenés alatt, késésben)

18

III. Kiállítási katalógusok/Ausstellungskataloge

1. A népi bútorok Fejér megyében – Bauernmöbel im Komitat Fejér. Mitteilungen des König Stephan Museums. Serie D, Nr. 116. Székesfehérvár, 1977. 24 p. 2. A puszták népe, a Mezőföld története – Das Volk der Pußta, Geschichte des MezőföldGebietes. Mitteilungen des König Stephan Museums. Serie D, Nr. 133. Székesfehérvár, 1980. 172 p. (Demeter Zsófiával) 3. A vásárok és az árucsere néprajza a Közép-Dunántúlon – Volkskunde der Märkte und des Warenaustausches in Mittel-Transdanubien. Mitteilungen des König Stephan Museums. Serie D, Nr. 177. Székesfehérvár, 1987. 68 p. (Lackovits Emőkével) 4. A város ethnikai képének alakulása 1688-tól a reformkorig. Céhek, céhemlékek. (Ethnische Entwicklung der Stadt Stuhlweißenburg nach den Türkenkriegen. Zünfte, Zunftdenkmäler.) Alba Regia liberata. Mitteilungen des König Stephan Museums. Serie D, Nr. 181. Székesfehérvár, 1988. 31-44. _________________________________________________________________________ 5. Orisekné Farsang Erzsi naiv művész kiállítása. Ausstellung der naiven Malerin Erzsi Orisek-Farsang. A Szent István Király Múzeum Közleményei D. sorozat 224. szám. Székesfehérvár, 1994. 8 p., 12 színes reprodukció melléklettel 6. Sárréti tájház. Füle, Széchenyi u. 107. 6 oldalas illusztrált leporelló a Szent István Király Múzeum kiadásában 7. Palotavárosi emlékek. Székesfehérvár, Rác u. 11. 6 oldalas illusztrált leporelló a Szent István Király Múzeum kiadásában 8. Gyűjteménygyarapodás 1995-2005. Új szerzeményi kiállítás a Szent István Király Múzeumban. 6 oldalas illusztrált leporelló a Szent István Király Múzeum kiadásában 9. A népi építészet, halászat múltja Pákozdon és a Velencei-tó partján. 6 oldalas illusztrált leporelló a pákozdi Kossuth Lajos Művelődési Ház kiadásában

19

IV. Tudományos ismeretterjesztő cikkek/Populärwissenschaftliche Aufsätze 1. A fehérvári Pilvax. (Kaffeehaus Pilvax in Stuhlweißenburg.) Fejér Megyei Hírlap XXIV. 63. Székesfehérvár, 1968. március 15. 6. 2. A harmadik évezred művészete I-III. (Kunst des dritten Jahrtausends.) Diákhang, Székesfehérvár, 1968. június 8. 4; november 6. 4; december 22. 4. 3. Őszirózsák Fehérváron (Die Herbstastern Székesfehérvár, 1968. november 6. 3.

in

Stuhlweißenburg.)

Diákhang,

4 Velencei présházak.(Die Preßhäuser in Velence.) Fejér Megyei Hírlap XXIX. 240. Székesfehérvár, 1973. október l3. 5. 5. Csokonai a néphagyományban. (Dichter Csokonai in der Volksüberlieferung.) Egyetemi Élet XII. 7. Debrecen, 1973. december 18. 7. 6. Népművészek a népművészetért. (Volkskünstler für die Volkskunst.) Fejér Megyei Hírlap XXX. 285. Székesfehérvár, 1974. december 6. 7. 7. Meddig lesz tájaink közt mostohagyermek a Vértes? (Über das Schildgebirge-Museum.) Turista LXXXVI. 4. Budapest, 1975. április, 3. 2. 8. Borbás Vince (1844-1905). Nógrádi Honismeret 1975/2. Salgótarján, 1975. 18-20. 9. A Velencei-hegység egykori kincsei. (Volkskunde des Velence-Gebirges.) Fejér Megyei Hírlap XXXI.103. Székesfehérvár, 1975. május 4. 5. 10. A Velencei-tó néprajzi érdekességei. (Volkskunde des Velence-Sees.) Fejér Megyei Hírlap XXXI. 133. Székesfehérvár, 1975. június 8. 5. 11. Parasztházak. (Bauernhäuser.) Fejér Megyei Hírlap XXXI. 290. Székesfehérvár, 1975. december ll. 5. 12. A pásztorok megajándékozása. (Hirtenbräuche.) Fejér Megyei Hírlap XXXI. 305. Székesfehérvár, 1975. december 31. 5. 13. A "Szöllős"-Pákozd présházai. (Die Preßhäuser in Pákozd.) Fejér Megyei Hírlap XXXII. 27. Székesfehérvár, 1976. február 1. 5. 14. Szemeskályha, szuszék, tűzikutya. (Kachelöfen, Kasten, Feuerhund.) Fejér Megyei Hírlap XXXII. 68. Székesfehérvár, 1976. március 20. 5. 15. Egy eltűnt életforma. (Eine verschwundene Lebensform.) Fejér Megyei Hírlap XXXIII. 167. Székesfehérvár, 1977. július 17. 5. 16. Zalipiei pingáló asszonyok. (Polnische naive Malerinnen aus Zalipie.) Fejér Megyei Hírlap XXXII. 177. Székesfehérvár, 1976. július 28. 5.

20

17. Szuszék, ómárium és kászli. (Bauernmöbel aus dem Komitat Weißenburg.) Fejér Megyei Hírlap XXXIII. 250. Székesfehérvár, 1977. október 23. 8. 18. "Fölteszik a tulipános ládámat..." (Brauttruhen aus dem Komitat Weißenburg.) Fejér Megyei Hírlap XXXIII. 272. Székesfehérvár, 1977. november 19. 5. 19. A pákozdi móringlevél. (Die Morgengabe in Pákozd.) Fejér Megyei Hírlap XXXIII. 281. Székesfehérvár, 1977. november 30. 5. 20. Megitta Orbán! (Urban hat ihn getrunken!) Múzeumi Kurír III. 7. Debrecen, 1978. július 27-28. 21. Vallomások a robotról. (Erinnerungen an die Fronarbeit.) Fejér Megyei Hírlap XXXIV. 67. Székesfehérvár, 1978. március 19. 9. 22. Egyesztendős királyság. (Der Pfingstkönig.) Fejér Megyei Hírlap XXXIV. 118. Székesfehérvár, 1978. május 21. 5. 23. Dárdás nemzetőrök. (Mit einer Lanze bewaffneten Nationalgardisten.) Fejér Megyei Hírlap XXXIV. 142. Székesfehérvár, 1978. június 18. 5. 24. Kossuth és 1918. (Ein Kossuth Bild aus dem Jahre 1918.) Fejér Megyei Hírlap XXXIV. 160. Székesfehérvár, 1978. július 9. 5. 25. A szabadságharc érdekes emlékei. (Erinnerungen an den Freiheitskampf 1848-1849.) Fejér Megyei Hírlap XXXIV. 172. Székesfehérvár, 1978. július 23. 7. 26. Érdekes hagyományok a pákozdi csatáról. (Die Schlacht bei Pákozd in der Volksüberlieferung.) Fejér Megyei Hírlap XXXIV. 227. Székesfehérvár, 1978. szeptember 26. 5. 27. Karácsonyi népszokások. (Weihnachtsbräuche.) Fejér Megyei Hírlap XXXIV. 303. Székesfehérvár, 1978. december 24. 5. ***28. Weinbau und Volksbräuche erforscht. Neue Zeitung XXIV. 30. Budapest, 1980. július 26. 4. 29. Egy szlovák eredetű népszokás továbbélése. (Volksbräuche der Slowaken im Komitat Weißenburg.) Közművelődés Fejér Megyében, Székesfehérvár, 1980/1. 33-39. 30. Kice vice villő. (Frühlingsbräuche der Mädchen.) Fejér Megyei Hírlap XXXVI. 76. Székesfehérvár, 1980. március 30. 13. 31. Sárfőtől Mezőföldig. (Über Landschaftsnamen.) Fejér Megyei Hírlap XXXIV. 121. Székesfehérvár, 1980. május 25. 6. 32. A decemberi "kisbűt". (Adventskranz.) Fejér Megyei Hírlap XXXVI. 287. Székesfehérvár, 1980. december 7. 7. ***33. Kwiezetl aus Moor. Neue Zeitung XXV. 51-52. Budapest, 1981. december 19. 4.

21

34. Pinceszer, asszonyfarsang, farsangolás. (Faschingsunterhaltungen in den Weinkellern.) Múzeumi Kurír 36. Debrecen, 1981. augusztus, 19-20. 35. Így arattak és csépeltek a Mezőföldön. (Die Ernte auf dem Mezőföld-Gebiet.) Élet és Tudomány XXXVI. 34. Budapest, 1981. augusztus 21. 1062-1063. 36. Újesztendő vígságszerző. (Neujahrsbräuche.) Fejér Megyei Hírlap XXXVII. 1. Székesfehérvár, 1981. január 1. 7. 37. Kvircedli a móri farsangon. (Ein Moorer Faschingsgebäck.) Fejér Megyei Hírlap XXXVII. 21. Székesfehérvár, 1981. január 25. 13. 38. Adatközlés derűvel. (Geschichte der volkskundlichen Feldforschungen im Komitat Weißenburg.) Fejér Megyei Hírlap XXXVII. 69. Székesfehérvár, 1981. március 22. 6. 39. Húsvéti kakas-ütés. (Hahnenschlagen zu Ostern.) Fejér Megyei Hírlap XXXVII. 92. Székesfehérvár, 1981. április 19. 5. 40. Templom a skanzenben. (Kirche im Freilichtmuseum.) Fejér Megyei Hírlap XXXVII. 168. Székesfehérvár, 1981. július 19. 9. 41. Tímárok, vargák, tobakok. (Die Weißgerber.) Fejér Megyei Hírlap XXXVII. 209. Székesfehérvár, 1981. szeptember 6. 9. 42. Luca napi szokások. (Luzienbräuche.) Fejér Megyei Hírlap XXXVII. 292. Székesfehérvár, 1981. december 13. 6. ***43. Adventskranz. Neue Zeitung XXVI. 48. Budapest, 1982. november 27. 44. Palotaváros utcáin. Csizmadianegyed. csapók, szűrszabók, szűcsök. Népi építészet a Palotavárosbasn, Ráctemplom, szerb búcsú, élő skanzen. (Volkskunde der Palotaer Vorstadt.) Palotavárosi írások. Hrsg. von Zsófia Demeter. Székesfehérvár, 1982. 1820. 21-23, 24-26, 31-33, 50-54. 45. Pünkösdi zöldághordás. (Pfingstbräuche.) Élet és Tudomány XXXVII. 22. Budapest, 1982. május 28. 682-683. 46. Koszosperec, árpapogácsa. (Altertümliche Gebäcksorten.) Fejér Megyei Hírlap XXXVIII. 148. Székesfehérvár, 1982. június 26. 6. 47. Aratási szerződés Nagyvelegről. (Erntevertrag aus Nagyveleg.) Fejér Megyei Hírlap XXXVIII. 178. Székesfehérvár, 1982. július 31. 9. ***48. Begebenheiten über die Moorer Schlacht. Neue Zeitung XXVII. 1. Budapest, 1983. január 1. 7. ***49. Urban hat ihn getrunken! Neue Zeitung XXVII. 21. Budapest, 1983. május 21. 7.

22

50. Népművészetünk tegnap és ma. (Unsere Volkskunst gestern und heute.) Fejér Megyei Szemle, Székesfehérvár, 1983/1. 133-136. 51. Korombíró és társai. (Der Rußrichter und seine Amtskollegen.) Néprajzi gyűjtőúton a Káli-medence falvaiban. Hrsg. von Emőke Lackovits. Veszprém, 1983. 72-76. 52. Adventi koszorú. (Adventskranz.) Múzeumi Kurír 43. Debrecen, 1983. november, 5657. 53. Csonkacsütörtöki kakas-ütés. (Hahnenschlagen im Fasching.) Fejér Megyei Hírlap XXXIX. 42. Székesfehérvár, 1983. február 19. 9. ***54. Hahnenschlagen in Transdanubien. Neue Zeitung XXVIII. 9. Budapest, 1984. március 3. 7. ***55. Weinhüterbräuche der Moorer Weingegend. Neue Zeitung XXVIII. 35. Budapest, 1984. szeptember 1. 7. 56. A móri csata emléke a néphagyományban. (Die Schlacht bei Moor in der Volksüberlieferung.) Élet és Tudomány XXXIX. 11. Budapest, 1983. március 16. 328329. 57. A harangok szaváról. (Über die Erklärung der Glockensprache.) Reformátusok Lapja XXVIII. 8. Budapest, 1984. február 26. 6. 58. Luca nap. (Luzientag.) Élet és Tudomány XL. 49. Budapest, 1985. december 6. 15451546. 59. Húshagyókedd Mohán. (Faschingsdienstag in Moha.) Fejér Megyei Hírlap XLI. 41. Székesfehérvár, 1985. február 19. 5. 60. Téli népszokások Székesfehérváron. (Winterbräuche in Stuhlweißenburg.) Fejér Megyei Hírlap XLI. 281. Székesfehérvár, 1985. november 30. 6. 61. Betlehemes játékok. (Christkindspiele.) Székesfehérvár, 1985. december 24. 6.

Fejér

Megyei

Hírlap

XLI.

301.

***62. Deutsche und ungarische Bürger in Stuhlweißenburg nach den Türkenkriegen. Neue Zeitung XXX. 43. Budapest, 1986. október 25. 7. 63. Egy régi céhszokás - a borral keresztelés. (Über die Zunftbräuche.) Múzeumi Kurír 52. Debrecen, 1986. december, 12-13. 64. Mezőföldi krónika. (Chronik des Mezőföld-Gebietes.) Reformátusok Lapja XXX. 8. Budapest, 1986. február 23. 5. 65. A székesfehérvári vastuskó. (Der Stock im Eisen in Stuhlweißenburg.) Fejér Megyei Hírlap XLII. 258. Székesfehérvár, 1986. november 1. 6.

23

***66. "Hung. Schull Haus" und "Teutsche Schull" in Stuhlweißenburg. Neue Zeitung XXI. 6. Budapest, 1987. február 7. 7. 67. Húsvéti tojásjátékok. (Österliche Eierspiele.) Élet és Tudomány XLII. 16. Budapest, 1987. április 17. 496-498. 68. Régi, híres vásárok Székesfehérváron. (Die berühmten Jahrmärkte von Stuhlweißenburg.) Élet és Tudomány XLII. 22. Budapest, 1987. május 29. 682-684. 69. A Velencei-tó népének mesterségei. (Die Volksfischerei des Velence-Sees.) Élet és Tudomány XLII. 28. Budapest, 1987. július 10. 866-867. 70. Farsangi tojásgyűjtés. (Das Hühnerschlagen am Faschingsdienstag.) Fejér Megyei Hírlap XLIII. 44. Székesfehérvár, 1987. február 21. 6. 71. A karácsony ünnep történetéhez. (Zur Geschichte des Weihnachtsfestes.) Fejér Megyei Hírlap XLIII. 303. Székesfehérvár, 1987. december 24. 8. ***72. Volkstümliche Erklärung der Glockensprache. Neue Zeitung XXXII. 40. Budapest, 1988. október 1. 7. 73. Farsangi alakoskodó népszokások. (Volkstümliche, maskierte Faschingsbräuche.) Élet és Tudomány XLIII. 6. Budapest, 1988. február 5. 173-176. 74. Esztendőre frissebb légy! (Das Frisch und Gesundschlagen.) Élet és Tudomány XLIII. 52. Budapest, 1988. december 23. 1644. 75. Egy földműves gazdasági naplója Lajoskomáromból. (Über das Tagebuch eines Landwirtes aus Lajoskomárom.) Fejér Megyei Hírlap XLIV. 13. Székesfehérvár, 1988. január 16. 6. 76. Kívánok hát ezen új évben. (Neujahrsbräuche im Komitat Weißenburg.) Fejér Megyei Hírlap XLIV. 311. Székesfehérvár, 1988. december 31. 7. 77. Farsang – az ördög ünnepe. (Fasching – Fest des Teufels.) Fejér Megyei Hírlap XLIV. 24. Székesfehérvár, 1989. január 28. 6. 78. Igyál, Orbán! (Trink, Urban !) Élet és Tudomány XLIV. 21. Budapest, 1989. május 26. 658-660. ***79. Schönes Wetter am Urbanitag bringt viel und guten Wein. Die Verehrung des Heiligen Urban. Neue Zeitung XXXIII. 20. Budapest, 1989. május 21. 7. 80. Világos után (Nach der Waffenstreckung bei Világos.) Fejér Megyei Hírlap XLV. 207. Székesfehérvár, 1989. szeptember 2. 7. 81. "Zöld fenyőgallyat tűz ki házában..." A karácsonyfa története. (Zur Geschichte des Christbaumes.) Élet és Tudomány XLIV. 51. Budapest, 1989. december 22. 16031605.

24

82. Karácsony második és harmadik napja. (Volksbräuche des Stepans- und Johannestages.) Fejér Megyei Hírlap XLV. 304. Székesfehérvár, 1989. december 23. 9. 83. Újév napja - az esztendő tüköre. (Neujahrsbräuche.) Fejér Megyei Hírlap XLV. 308. Székesfehérvár, 1989. december 30. 6. 84. Tuskóhúzás. (Blochziehen.) Fejér Megyei Hírlap XLVI. 17. Székesfehérvár, 1990. január 20. 8. 85. Farsangi mulatságok. (Faschingsbräuche.) Élet és Tudomány XLV. 7. Budapest, 1990. február 16. 203-204. _________________________________________________________________________ 86. Farsangi mulatságok. (Faschingsunterhaltungen.) Fejér Megyei Hírlap XLVII. 22. Székesfehérvár, 1991. január 26. 7. 87. Lesz bő szüret, s kiforr a must. (Weinlesebräuche im Komitat Weißenburg.) Fejér Megyei Hírlap XLVIII. 216. Székesfehérvár, 1992. szeptember 12. 6. 88. Mondák a vándorló templomokról. (Sagen über die wandernden Kirchen.) Fejér Megyei Hírlap XLVIII. 307. Székesfehérvár, 1992. december 31. 5, 7. 89. Horvátország lerombolt műemlékei. (Die vom Krieg zerstörten Kulturdenkmäler von Kroatien.) Élet és Tudomány XLVIII. 1993. 42-44. Budapest 90. "Csak meg kellett maradjon királynak!" Szent István a néphagyományban. (König Sankt Stephan in der Volksüberlieferung.) Élet és Tudomány XLVIII. 1993. 10621064. Budapest. 91. Komatálat hoztam. (Frühlingsbräuche der Mädchen.) Élet és Tudomány XLVIII. 1993. 724-725. Budapest 92. Még egyszer az abai vacsoráról. (Über das Abendessen im Dorf Aba.) Fejér Megyei Hírlap L. 12. 1993. január 15. 6. 93. Néprajzi gyűjtőúton. Anekdoták Kossuthról és Kövyről. (Anekdoten über Kossuth und Professor Kövy.) Fejér Megyei Hírlap L. 65. 1994. március 19. 7. 94. Nemzetesek a nemzet múzeumáért és színházáért. (Die Spenden der Kleinadeligen für das Museum und Theater der Nation.) Új Horizont XXII. 1994. 3. 67-68. Veszprém 95. A forrástól a torkolatig. A Duna menti tartományok. Élet és Tudomány XLIX. 1994. 16. 497. 96. Aratás és cséplés. Fejér Megyei Hírlap L. 147. 1994. június 25. 7. 97. Szent Donát tisztelete. Fejér Megyei Hírlap L. 183. 1994. augusztus 6. 7. 98. Vörösmarty nevéről. Fejér Megyei Hírlap L. 189. 1994. augusztus 13. 8.

25

99. Az első Szent István napi körmenet emléke. Honismeret XXII. 1994. 4. 10-11. 100. Világos után. Honismeret XXII. 1994. 4. 20-21. 101. Még egyszer Vörösmarty nevéről. Fejér Megyei Hírlap L. 224. 1994. szeptember 4.8. 102. Székesfehérvár szerepvesztése. Fejér Megyei Hírlap LI. 68. 1995. március 22. 9. 103. Anekdoták Kossuthról és Kövyről. Keleti Napló VI. 2-3. 1995. február-március, 1213. Kassa 104. Székesfehérvár. Fakul a város történelmi szerepe. Magyar Nemzet LVIII. 94. 1995. április 22. IV. 105. Néprajzi gyűjtőúton. Sokféle bírák. Fejér Megyei Hírlap LI. 100. 1995. április 29. 8. 106. Néprajzi gyűjtőúton. A céhes ipar emlékei Fejér megyében. Fejér Megyei Hírlap LI. 123. 1995. május 27. 7-8. 107. Néprajzi gyűjtőúton. Céhkorsó Városhidvégről. Fejér Megyei Hírlap LI. 146. 1995. június 24. 8. 108. Keljetek fel aratók! Élet és Tudomány L. 27. 1995. július 7. 841-843. 109. A karácsonyfa története. Magyar Nemzet LVIII. 301. 1995. december 23. I. 110. Sebestyén a pestisszent. A betegség nyilai. Élet és Tudomány LI. 3. 1996. január 19. 76-78. 111. Néprajzi gyűjtőúton. Szederfa, eperfa. Fejér Megyei Hírlap LII. 93. 1996. április 20. 8. **112. "Kwiezetl" aus Moor im Schildgebirge. Donauschwäbische Forschungs- und Lehrerblätter XLII. München, 1996. 79. ***113. Weinhüterbräuche der Moorer Weingegend. Deutscher Kalender 1998. Budapest, 1998. 255-259. 114. János teli pohara. Élet és Tudomány LII. 51-52. 1997. december 19. 1624-1625. 115. Néprajzi gyűjtőúton. A fehérvári külvárosok építészete. Fejér Megyei Hírlap LII. 133. 1996. június 8. 9. 116. Néprajzi gyűjtőúton. A Mezőföld népköltészete. Fejér Megyei Hírlap LII. 262. 1996. november 9. 8. 117. Néprajzi gyűjtőúton. Iparosok mellesköténye. Fejér Megyei Hírlap LII. 274. 1996. november 23. 9.

26

***118. Lebendiges Brauchtum. Hahnenschlagen. Eine alte Tradition – nicht nur in der Faschingszeit. Der neue Pester Lloyd IV. 7. 12. 2. 1997. 9. ***119. Osterglocken. Was uns das Geläut von ungarischen Kirchtürmen verkünden will. Der neue Pester Lloyd. IV. 13. 26. 3. 1997. 17. 120. Stuhlweißenburgtól Székesfehérvárig 1-2. Fejér Megyei Hírlap LIII. 193. 1997. augusztus 19. 10, 196. augusztus 23. 6, 202. augusztus 30. 6, 208. szeptember 6. 6, 214. szeptember 13. 6, 220. szeptember 20. 6, 232. október 4. 7, 238. október 11. 6, 244. október 18. 6, 249. október 25. 12, 255. november 1. 6, 261. november 8. 5. 121. János teli pohara. Élet és Tudomány LII. 1997. 51-52. 1624-1625. 122. Egy ma is élő népszokás. A húsvéti korbácsolás. Fehérvári Polgár IV. 4. 1998. április 5. 123. 1848-49 a néphagyományban. Az ozorai diadal emléke. Fejér Megyei Hírlap LIV. 238. 1998. október 10. 8. ***124. Schön deutsch reden... Deutsche und ungarische Bürger in Stuhlweißenburg nach den Türkenkriegen. Der neue Pester Lloyd. 5. Jg. Nr. 23. 3. 6. 1998. 10. ***125. Halb deutsch – halb ungarisch. Stadtrichter, Vormunder und Viertelmeister in Stuhlweißenburg. Der neue Pester Lloyd. 5. Jg. Nr. 23. 3. 6. 1998. 10. ***126. "Das ist hier schon immer so gewesen..." Über die deutsche Kirche und Schule in Stuhlweißenburg im 18./19. Jahrhundert. Der neue Pester Lloyd 5 Jg. Nr. 23. 3. 6. 1998. 11. 127. Virágvasárnapi zöldághordás. Fejér Megyei Hírlap XLV. 89. 2000. április 15. 5. 128. Szép karácsony szép zöld fája. Barátság VIII. 2001. 3363-3365. Budapest. 129. Húshagyó, engem itt hagyó! Fehérvári Polgár IV. 3. 2000. (március) 28. 130. A városhídvégi céhkorsó. Fejér Megyei Hírlap XLV. 212. 2000. szeptember 9. 7. 131. Élő hidak, Duna kétparti városok. Fejér Megyei Hírlap XLVI. 70. 2001. március 24. 7. 132. 115 éves szünet után Székesfehérváron ismét felhangzik a német miatyánk. Fehérvári Polgár VII. 7. 2001. (július) 24-25. Másodközlés: Fehérvári Fehér-Fekete 2001. 2. 15-16, 2001. 3. 15-16. 133. Észak-déli kapcsolatok 1-6. Fejér Megyei Hírlap XLVI. 110. 2001. május 12. 5, 116. május 19. 5, 122. május 26.5, 128 június 2. 5, 133. június 9. 5, 139. június 16.5. 134. Szent István, térdepelj közénk… Fejér Megyei Hírlap XLVI. 193. 2001. augusztus 18. 6.

27

***135.

Nach 115jähriger Unterbrechung wieder deutschsprachige Messen in Stuhlweißenburg. Deutscher Kalender. Budapest, 2001. 238-243.

136. Szent Donát napja. A székesfehérvári Öreghegy búcsúja. Fehérvári Polgár VIII. 8. (augusztus) 13-14. 137. A búcsi leventék emlékére. Honismeret XXX. 2002. 4. 52. Másodközlés: Zámoly Hírei XI. 11. 2001. (december) 3. Múltunk Emlékei 1 (2002) 2. 16. Révkomárom 138. Népszokások adventben, Luca napján. Fehérvári Polgár VIII. 12. 2002. (december) 12-13. 139. Székesfehérvár fogadalmi ünnepe. Szent Sebestyén napja. Fehérvári Polgár IX. 1. 2003. (január) 24. 140. Szederfák a régi Zámolyon. 1-2. Zámoly Hírei XIII. 10. 2003 (december) 6, XIV. 1. 2004. (január) 6. 141. Európa az egyéniséget keresi és értékeli bennünk, nem a tanulékonyságot. Egy csepp emberség. Gondolatok a Kossuth Rádióban fél hét után 3 perccel. Szerk.: Lengyel Anna, Rados Péter. Budapest, 2005. II. 170-171. Utánközlés: Néprajzi Hírek XXXIV. 2005. 3-4. 122. 142. A Magyar Kultúra Napján: Elhangzott Csákváron, 2006. január 21-én. Fejér Megyei Művelődési Központ Hírlevél X. 2006. február, 3-4.

28

V. Múzeumi jelentések, kutatási beszámolók. (Gyűjtemények, kutatóutak, kiállítások, konferenciák, kutatók, életművek) Museumsberichte, Forschungsberichte (Sammlungen, Feldforschungen, Ausstellungen, Konferenzen, Forscher) 1.

A Petőfi és kora című előadás-sorozatról. (Zur Vortragsserie "Dichter Petőfi und sein Zeitalter".) Egyetemi Élet XI. 8. Debrecen, 1973. január 10. 5.

2.

Ajánlás. (Vorwort.) Bölcsészkari Híradó, Debrecen, 1973. április 16. 1.

3.

Történész tudományos diákkör. (Historiker Studentenzirkel.) Bölcsészkari Híradó, Debrecen, 1973. április 16. 10-11.

4.

Diákköri terveink a bölcsészkaron. (Unsere Pläne in den Studentenzirkel der Philosophischen Fakultät.) Egyetemi Élet XII. 2. Debrecen, 1973. október 9. 3.

5.

Tudományos munka, szakemberképzés, könyvkiadás. A debreceni Néprajzi Intézet negyedszázada. (Zum 25jährigen Jubiläum des Instituts für Volkskunde der Universität Debrecen.) Hajdú-Bihari Napló XXXI. 99. Debrecen, 1974. április 30. 5.

6.

A csákvári Vértes Múzeum terve. (Plan des Schildgebirge-Museums in Csákvár.) Fejér Megyei Hírlap XXXI. 61. Székesfehérvár, 1975. március 13. 5.

7.

Fiatal kutatók konferenciája. (The Conference of Young Scholars.) Studium V. Debrecen, 1974. 103-104.

8.

A Csákvári Helytörténeti Múzeum és a sukorói Néprajzi Ház kiállításai. Ausstellungen im Csákvárer Schildgebirge-Museum und im Sukoróer Volkskundemuseum.) Néprajzi Hírek IV. 3. Budapest, 1975. 54.

9.

Gunda Béla mezőföldi kutatásai. (Die Feldforschungen von Béla Gunda auf dem Mezőföld-Gebiet.) Fejér Megyei Hírlap XXXIV. 124. Székesfehérvár, 1978. május 28. 5.

10. Rézművesműhely. (Kupferschmiedwerkstatt.) Székesfehérvár I. 4. Székesfehérvár, 1978. 27. 11. A néprajzi gyűjtemény gyarapodása. (Zunahme der Volkskundlichen Sammlung.) Alba Regia XVII. Székesfehérvár, 1979. 369-370. 12. Tanulmányutam az Osztrák Köztársaságban. (Meine Studienreise in der Republik Österreich.) Néprajzi Hírek IX. Budapest, 1980. 40-44. 13. Néprajzi kiállítás Gárdonyi Géza szülőházában. (Eine Volkskundliche Ausstellung im Geburtshaus des Schriftstellers Géza Gárdonyi.) Néprajzi Hírek IX. Budapest, 1980. 34. 14. A néprajzi gyűjtemény gyarapodása. (Zunahme der ethnographischen Sammlung.) Alba Regia XVIII. Székesfehérvár, 1980. 370.

29

15. Fejér megyei Ifjúsági Honismereti Tábor Mór, 1980. (Ein Schülerlager für Heimatkunde in Moor im Jahre 1980.) Honismeret VIII. Budapest, 1980. 6. 32. 16. Ki ismeri a "löködőmurzsulót"? (Wer kennt den Maishobel?) Fejér Megyei Hírlap XXXVI. 145. Székesfehérvár, 1980. június 22. 8. 17. Néprajzi gyűjtőúton a burgenlandi Felső-Őrségben. (Meine Feldforschung in der Oberen-Wart im Burgenlande.) Néprajzi Hírek X. 1-2. Budapest, 1981. 26. 18. A Fejér megyei népi díszítőművészeti kiállításról. (Über die Volkskunstausstellung des Komitats Weißenburg.) Közművelődés Fejér Megyében, Székesfehérvár, 1981/1. 51-52. 19. Néprajzi gyűjtőúton. Múzeumi előadássorozat. (Volkskundliche Feldforschungen – Eine Vortragsserie im König Stephan Museum.) Közművelődés Fejér Megyében. Székesfehérvár, 1981/2. 26-27. 20. Fejér megyei céhemlékek. Kiállítás az Intercisa Múzeumban. (Die Zunftdenkmäler im Komitat Weißenburg. Eine Ausstellung im Intercisa Museum.) Dunaújvárosi Hírlap XXXI. 26. Dunaújváros, 1981. március 31. 5. 21. Néprajzi gyűjtemény. (Die Székesfehérvár, 1982. 298.

volkskundliche

Sammlung.)

Alba

Regia

XIX.

22. A néprajzi kutatómunka eredményei Fejér megyében. (Ergebnisse der volkskundlichen Forschungen im Komitat Weißenburg.) Néprajzi Hírek XI. 1-2. Budapest, 1982. 23-26. 23. Tudományos kutatás és közművelődés Székesfehérvár-Palotaváros esetében. (Wissenschaftliche Forschung in der Palotaer Vorstadt.) Közművelődés Fejér Megyében. Székesfehérvár, 1983/1. 33-34. 24. Az ifjúság és a honismereti mozgalom Fejér megyében. (Die Jugend und die Heimatkunde im Komitat Weißenburg.) Honismeret XI. 5. Budapest, 1983. 56-58. 25. Bátky Zsigmondról Székesfehérváron utcát neveztek el. (Zs. Bátky Straße in Stuhlweißenburg.) Néprajzi Hírek XIII. 1-2. Budapest, 1984. 27. 26. Népi szakrális emlékek. (Ausstellung der religiösen Volkskunst im Dom von Veszprém.) Vigília L. Budapest. 1985. 1008. 27. Néprajzi gyűjtőutak. (Volkskundliche Székesfehérvár, 1985. 190.

Feldforschungen.)

28. Néprajzi gyűjtemény. (Volkskundliche Székesfehérvár, 1985. 191.

Sammlung.)

Alba Alba

Regia Regia

XXII. XXII.

29. Néprajzi kiállítás a váli erdészházban. (Eine volkskundliche Ausstellung im Váler Försterhaus.) Néprajzi Hírek XIV. Budapest, 1985. 75-76.

30

30. Orisekné Farsang Erzsi szabadbattyáni kiállításáról. (Über die Ausstellung einer naiven Malerin in Szabadbattyán.) Közművelődés Fejér Megyében, Székesfehérvár, 1985/1. 23. 31. Néprajz és nyelvjárás. (Volkskunde und Dialektologie.) Közművelődés Fejér Megyében, Székesfehérvár, 1985/2. 20-21. 32. Hungarológiai napok Szombathelyen. (Eine Tagung Steinamanger.) Néprajzi Hírek. XV. Budapest, 1986. 5-6.

der

Hungarologen

in

33. Előzetes híradás a 8. Nemzetközi Ethnographia Pannonica Szimpózionról. (Über das 8. Internationale Symposium der Ethnographia Pannonica.) Néprajzi Hírek XV. Budapest, 1986. 51. 34. Gunda Béla köszöntése. (Geburtstagsgruß für Béla Gunda.) Néprajzi Hírek XV. Budapest, 1986. 58-59. 35. Néprajzi gyűjtőutak. (Volkskundliche Feldforschungen.) Alba Regia XXIII. Székesfehérvár, 1987. 278. 36. Néprajzi gyűjtemény. (Volkskundliche Székesfehérvár, 1987. 279.

Sammlung.)

Alba

Regia

XXIII.

37. Sárréti Tájház. (Volkskundemuseum des Sárrét-Gebietes.) Alba Regia XXIII. Székesfehérvár, 1987. 283. 38. Néprajzi gyűjtés a Garam mentén. (Meine Feldforschung am Gran-Fluß in der Slowakei.) Honismeret XV. 1. Budapest, 1987. 67-68. 39. Az önkéntes néprajzi- és nyelvjárási gyűjtők XIII. országos találkozója Veszprémben. (Das 13. Landestreffen der Volkskundler in Veszprém.) Néprajzi Hírek XVI. Budapest, 1987. 20-22. 40. Néprajzi kiállítás a szalónaki várban. (Eine Volkskundliche Ausstellung in der Burg Schlaining.) Néprajzi Hírek XVI. Budapest, 1987. 26. 41. Néprajzi gyűjtés a burgenlandi Felső-Őrségben. (Meine Feldforschung in der OberenWart im Burgenlande.) Néprajzi Hírek XVI. Budapest, 1987. 32-33. 42. Elhunyt Seper Károly, az alsóőri magyarok kutatója (Karl Seper, Forscher der Unterwarter Ungarn verstarb.) Néprajzi Hírek XVI. Budapest, 1987. 55-56. 43. Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumának néprajzi tábora Nadapon. (Volkskundliches Forschungslager des Budapester Radnóti Gymnasiums in Nadap.) Néprajzi Hírek XVI. Budapest, 1987. 93-95. 44. Néprajzi gyűjtőúton a burgenlandi Felső-Őrségben. (Meine Volkskundliche Forschung in der Oberen-Wart im Burgenlande.) Honismeret XVI. 1. Budapest, 1988. 54-57.

31

45. Aumüller István nyolcvanöt éves. (Stephan Aumüller 85 Jahre.) Néprajzi Hírek XVII. Budapest, 1988. 20-22. 46. A juhait kereső pásztor. Pesovár Ferenc emlékezete. (In memoriam Franz Pesovár.) Fejér Megyei Hírlap XLIV. 55. Székesfehérvár, 1988. március 5. 8. 47. Alapítvány Pesovár Ferenc emlékére. (Franz Pesovár-Stiftung.) Néprajzi Hírek XVII. Budapest, 1988. 31-32. 48. A Herder-díj jubileumi ünnepsége Bécsben. (Die Jubiläumsfeierlichkeiten des HerderPreises in Wien.) Néprajzi Hírek XVII. Budapest, 1988. 25-26. 49. Palotavárosi emlékek – kiállítás a Palotavárosi Skanzenben. (Eine Ausstellung im Freilichtmuseum der Palotaer Vorstadt.) Közművelődés Fejér Megyében, Székesfehérvár, 1988/1-2. 26. 50. Skanzen Székesfehérváron. (Freilichtmuseum in Stuhlweißenburg.) Élet és Tudomány XLIV. 26. Budapest, 1989. VI. 30. 818-819. 51. Bátky Zsigmond és Fejér megye. (Sigismund Bátky und das Komitat Weißenburg.) Fejér Megyei Hírlap XLV. 201. Székesfehérvár, 1989. augusztus 26. 7. ***52. Alfred Toepfer – Förderer gesamteuropäischer Kultur. Neue Zeitung XXXIII. 29. Budapest, 1989. július 22. 14. 53. A Palotavárosi Skanzen Székesfehérváron. Fejér Megyei Szemle 1989/1. 85-88. Székesfehérvár 54. Néprajzi kiállítások Fejér megyében 1. A sukorói Néprajzi Ház. (Das Volkskundemuseum in Sukoró.) Fejér Megyei Hírlap XLV. 250. Székesfehérvár, 1989. október 21. 11. 55. Néprajzi kiállítások Fejér megyében 2. A sárréti tájház Fülén. (Das Volkskundemuseum in Füle.) Fejér Megyei Hírlap XLV. 256. Székesfehérvár, 1989. október 28. 8. 56. Néprajzi kiállítások Fejér megyében 3. A Palotavárosi Skanzen Székesfehérváron. (Das Freilichtmuseum der Palotaer Vorstadt in Stuhlweißenburg.) Fejér Megyei Hírlap XLV. 262. Székesfehérvár, 1989. november 4. 9. 57. Az Ethnographia Pannonica 9. nemzetközi szimpóziuma Károlyvárosban. (Das 9. Internationale Symposium der Ethnographia Pannonica in Karlovac.) Vasi Szemle XLIV. Szombathely, 1990. 292-293. 58. Tájházak. (Freilichtmuseen.) Honismeret XVIII. Budapest, 1990. 2-3. 72-75. ***59. Bedeutung der Herder-Stipendien in der ungarischen Volkskunde. Acta Ethnographica XXXIV. Budapest, 1986-88. 332-336.

32

_________________________________________________________________________ **60. Volkskunde in Ungarn. Zur gegenwärtigen Situation volkskundlicher Institutionen. Zeitschrift für Volkskunde 87. Göttingen, 1991/II. 263-268. **61. 8. Internationales Symposium der Ethnographia Székesfehérvár/Ungarn. Ethnologia Slavica XXI. 1990. 253-255. Bratislava

Pannonica

in

62. Farsang Erzsébet naív festő kiállítása a Néprajzi Múzeumban. (Über die Ausstellung der naiven Malerin Erzsébet Farsang im Museum für Volkskunde Budapest.) Confessio XIV. 1990. 3. 127-128. Budapest 63. Bodméren Gunda Bélával. (Volkskundliche Feldforschung in Bodmér gemeinsam mit Béla Gunda.) Fejér Megyei Hírlap XLVIII. 263. Székesfehérvár, 1992. november 7. 6. 64. A Garam és az Ipoly mentén. (Volkskundliche Feldforschungen in den ungarischen Dörfern der Südslowakei.) Fejér Megyei Hírlap XLIX. 37. Székesfehérvár, 1993. február 13. 7. 65. Pesovár Ferenc néprajzi forradalma. (Die volkskundliche Revolution von Ferenc Pesovár.) Fejér Megyei Hírlap XLIX. 49. Székesfehérvár, 1993. február 27. 5. 66. Pesovár Ferenc. Honismeret XXI. 1993. 4. 26-28. Budapest 67. Milovan Gavazzi (1895-1992). Ethnographia CIV. 1993. 215-221. 68. Aumüller István (1903-1988). Ethnographia CIV. 1993. 609-612. 69. Szabálytalan búcsúsorok Csanádi Imréről. Ethnographia CIV. 1993. 613-617. 70. Václav Frolec (1934-1992). Néprajzi Hírek XXI. 1992. 151-153. 71. Ethnographia. A Magyar Néprajzi Társaság folyóirata az állandóság és a változások útján. Hírharang IV. 1993/1-2. 7-10. Révkomárom. 72. Alfred Toepfer (1894-1993). Ethnographia CV. 1994. 285-290. 73. "Illő hozományokkal felszerelve..." Kiss Ilona magángyűjteményének textíliái a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban. Ethnographia CV. 1994. 236-240. 74. Eredeti látásmód, néprajzi hitel. Orisekné Farsang Erzsébet naiv festő kiállítása a Szent István Király Múzeumban. Árgus V. 4-5. 1994. szeptember, 110-112. Székesfehérvár ***75. Stephan Aumüller (1903-1988). Acta Ethnographica XXXVIII. 1993. 477-479. 76. A Duna menti tartományok és megyék együttműködése. Honismeret XXII. 1994. 3. 98-99.

33

77. A Sebestyén emlékérem kitüntetettje: dr. Kisari Sándorné. A csóri népszokások gyűjtője. Fejér Megyei Hírlap L. 145. 1994. június 23. 7. 78. Munkaülés Petronnellben. Készül a dunai kulturális útvonal terve. Fejér Megyei Hírlap L. 171. 1994. július 23. 7. 79. A moldvai magyaroknál. Fejér Megyei Hírlap L. 260. 1994. november 5. 10. 80. Bevezetés. A másik ember. A fiatal néprajzkutatók III. konferenciájának előadásai. Szerk.: Romsics Imre. Kalocsa, 1994. 8-11. 81. Gunda Béla sírjánál. Honismeret XXII. 1994. 6. 83-85. 82. A velencei Halászház. Ethnographia CVI. 1995. 314-316. július 23. 8. 83. Tájház Szentgálon. Ethnographia CV. 1994. 241-245. 84. Agrártörténeti kiállítás Csalán. Honismeret XXII. 1995. 4. 93-95. 85. Révész Ferenc (1930-1995). Néprajzi Hírek XXIV. 1995. 1-4. 84. 86. Domokos Pál Péter, Magyarország királya. Honismeret XXIV. 1996. 3. 58-60. 87. Szellemi találkozásaim Csanádi Imrével. Honismeret XXIII. 1995. 2. 39-42. 88. Néprajzi gyűjtőúton a moldvai magyaroknál. Honismeret XXIII. 1995. 2. 97-99. ***89. Béla Gunda (1911-1994). Acta Ethnographica Hungarica CL. 1995. 3-12. ***90. Václav Frolec (1934-1992). Acta Ethnographica Hungarica XL. 1995. 255-258. ***91. Alfred Toepfer (1894-1993). Acta Ethnographica Hungarica 1995. 259-262. ***92. Ingeborg Weber-Kellermann (Berlin 1918–Marburg 1993). Acta Ethnographica Hungarica XL. 1995. 263-266. 93. Két hét Siggenben, a hamburgi Alfred Toepfer Stiftung vendégeként. Néprajzi Hírek XXIV. 1995. 1-4. 16-17. 94. Humboldt-ösztöndíjas tanulmányutam Ethnographia CVI. 1995. 299-302.

a

Német

Szövetségi

Köztársaságban.

95. Pápa néprajza. Ethnographia CVI. 1995. 356-359. 96. Reguly Antalra emlékezünk. Fehérvári Polgár II. 12. 1996. december 25. 97. Néprajzi gyűjtőutak. Alba Regia XXVI. Székesfehérvár, 1997. 200. 98. Méltatlanul elfelejtett magyar tudós. Dr. gróf Zichy István és Aba. Fejér Megyei Hírlap LI. 152. 1995. július 1. 9.

34

***99. Béla Gunda (1911-1994). Studia Slavica Hungarica XL. 1995. 425-428. 100.

Gunda Béla (1911-1994). Ethnographia CVI. 1995. 1025-1052

101.

Néprajzi gyűjtőúton a Nagy-Sárréten. Honismeret XXIV. 1996. 6. 30-32.

102.

Reguly Antalra emlékezünk és emlékeztetünk. FehérváriFehér-Fekete. 1997/2. 5.

***103. Hungarian Culture and Christianity. Acta Ethnographica Hungarica XLII. 1997. 253. 104. Gunda Béla és az európai néprajztudomány. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXXV-XXVI. Miskolc, 1997. 417-426. 105.

Ajánlás. Izmindi Ferencné: Elzengem híred, Csákberény. Csákberény, 1998. 4-5.

106.

Elhunyt Esterházy Mátyás fordító. Néprajzi Hírek XXVII. 1998. 1-4. 120-121.

107.

Dorota Simonides Herder-díjas. Néprajzi Hírek XXVII. 1998. 1-4. 125.

108. Néprajzi előadások Székesfehérváron, az épülő református templomban. Néprajzi Hírek XXVII. 1998. 1-4. 139-140. 109.

Magyar művelődés és a kereszténység. A IV. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus. Ethnographia CIX 1998. 682-685.

110. Előszó. Liszka József: "Tudománynak kezdetiről." Magyar néprajzkutatóként Szlovákiában 1979-1998. c. könyvéhez. Budapest–Dunaszerdahely, 1998. 5-9. 111. Hegyi Imre, a Bakony néprajzkutatója. Ethnographia CIX. 1998. 379-385. 112. Reguly Antalra emlékezünk és emlékeztetünk. Ethnographia CIX 1998. 693-695. 113. A Palotavárosi Skanzen Székesfehérváron. Magyar Múzeumok V. 1999/2. 51. 114. Érdemes megnézni! A Sárréti Tájház Fülén. Magyar Múzeumok V. 1999/3. 50. 115. A sukorói Néprajzi Ház. Magyar Múzeumok V. 1999/4. 46. 116. Néprajzi előadások a Kodolányi János Főiskolán. Néprajzi Hírek XXVIII. 1999/1-4. 83. 117. Magyar európai szellemi erőd lehetne a bibliotéka. Fejér Megyei Hírlap XLV. 34. 2000. február 10. 9. 118. Utószó. Kisari Sándorné: Örökségünk c. könyvéhez. Székesfehérvár, 2000. 184-185. 119. Ajánlás Juhászné Kiss Katalin: Gyermekvers és hagyomány a kalendárium tükrében c. könyvéhez. Székesfehérvár, 200. 4.

35

120. Iskolánkból királyi út vezetett az életbe. A Ciszterci Szent István Gimnázium Évkönyve. Közli: Gyóni András. Székesfehérvár, 2000. 19-22. 121. Néprajzi gyűjtőutak 1998, 1999. Alba Regia XXIX. Székesfehérvár, 2000. 182. 122. Néprajzi gyűjtőúton Gunda Bélával a bihari Sárréten. Rálátás I. 4. 2000. 21-24. 123. Bodméren Gunda Bélával. Honismeret XXIX. 6. 2001. 32-34. 124.a. Néprajzi gyűjtőutak. Alba Regia XXX. 2001. 152. 124.b. Néprajzi gyűjtemény. ALba Regia XXX. 2001. 152. 125. A Duna forrásainál. Számvetés Donaueschingenben. Honismeret XXX. 2002. 1. 8387. 126. Emléktöredékek Gunda Béláról. Ethnica IV. 2002. 79-80. ***127. An den Quellen der Donau. Eine Tagung in Donaueschingen. Deutscher Kalender 2003. 201-209. Budapest **128. A Duna forrásainál. Számvetés Donaueschingenben. An den Quellen der Donau. Eine Tagung in Donaueschingen. Pri prameňoch Dunaja. Vyhodnotenie výsledkov v Donaueschingene. Acta Ethnologica Danubiana IV. Komárom-Dunaszerdahely, 2002. 191-212. 129. Sergő Erzsébet (1928-2000). Alba Regia XXXI. 2002. 109-110. 130. Néprajzi gyűjtőutak. Alba Regia XXXI. 2002. 115. 131. Pesovár Ferenc. Magyar Múzeumi Arcképcsarnok. Főszerk.: Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest, 2002. 695-696. 132. Sergő Erzsébet. Magyar Múzeumi Arcképcsarnok. Főszerk.: Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest, 2002. 785-786. 133. A juhait kereső pásztor. Pesovár Ferenc emlékezete. Székesfehérvár, 2003. 28p. 134. Néprajzi gyűjtés Dunapentelén a városépítés időszakában. Ethnica V. 2. Debrecen, 2003. 66-67. 135. A népi építészet kutatója, Vajkai Aurél. Emlékkötet a száz esztendeje született Vajkai Aurél tiszteletére. Szerk.: Lackovits Emőke. Veszprém, 2003. 25-30. 136. Néprajzi gyűjtőutak. Alba Regia XXXII. 2003. 121. 137. Néprajzi gyűjtemény. Alba Regia XXXII. 2003. 122.

36

138. Előszó. Lórántfy János: Vas megyei népszokások. Székesfehérvár, 2004. 5. 139. Vajkai Aurél három levele tükrében. Alba Regia XXXIII. 2004. 222-225. 140. Néprajzi gyűjtőutak. Alba Regia XXXIII. 2004. 231. 141. Néprajzi gyűjtemény. Alba Regia XXXIII. 2004. 231. 142. A népi építészet, halászat múltja Pákozdon és a Velencei-tó körül. Gelencsér Ferenc fotókiállítása. Honismeret XXXII. 2005. 5. 50-51. 143. A néprajzi kutatás eredményei Dunaújvárosban. Az Intercisa Múzeum első 50 éve. Szerk.: Keszi Tamás. Dunaújváros, 2005. 41-47. 144. Göttingeni tanulmányutam. Néprajzi Hírek XXXIV. 2005. 1-2. 7-10. 145. Gyűjteménygyarapodás. Új szerzeményi kiállítás a Szent István Király Múzeumban. Néprajzi Hírek XXXIV. 2005. 1-2. 44-45. 146. Bábtáncoltató betlehem. Kiállítás Nagykarácsonyban. Fejér Megyei Művelődési Központ Hírlevél IX. 2005. (dcember) 16. 147. Ünnep, szokás, identitás. Német-magyar néprajzi konferencia Freiburgban. Néprajzi Hírek XXXIV. 2005. 3-4. 37-39. 148. Néprajzi gyűjtőutak. Alba Regia XXXIV. 2005. 151. 149. Néprajzi gyűjtemény. Alba Regia XXXIV. 2005. 152. 150. Lackovits Emőke harmincöt éve a néprajz tarlóján. Lélek és élet. Ünnepi kötet S. Lackovits Emőke tiszteletére. Szerk.: Selmeczi Kovács Attila. Veszprém, 2006. 7-10.

37

VI. Könyvismertetések/Buchbesprechungen 1. Takács Imre: Elsüllyedt föld. Diákhang. Székesfehérvár, 1969. április 3. 4. 2. A Hajdúság újabb néprajzi irodalmából. (From the Latest Ethnographical Literatur of the Hajdúság.) Múzeumi Kurír I. 10. Debrecen, 1972. december, 47-48. 3. AETAS, a szegedi történelem szakos hallgatók lapja. Egyetemi Élet XI. 9. Debrecen, 1974. február 12. 2. 4. Egy diákköri kiadványról (Acta Iuvenum – Történelem '73.) Egyetemi Élet XIII. 1. Debrecen, 1974. szeptember 17. 3. 5. Kahounová, Ema: L'udové vinohradnicke stavby a lisy. Bratislava, 1969. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei XIII. Miskolc, 1974. 140-141. 6. Az István Király Múzeum Közleményei. Néprajzi Hírek IV. 3. Budapest, 1975. 44. 7. Az utazás divatja. Útleírások, útijegyzetek az 1848 előtti Erdélyről. Bukarest, 1973. Ethnographia LXXXVI. Budapest, 1975. 468-469. ***8. Frolec, Václav: Tradiční vinařství na Moravě. Brno, 1974. Ethnographia LXXXIII. Budapest, 1976. 305-306. Angolul: Alba Regia XV. 1977. 255-257. ***9. Dobrudzsa. Szófia, 1974. Ethnographia LXXXVIII. Budapest, 1977. 504-505. Angolul: Alba Regia XV. 1977. 257-258. 10. Krupa András: A magyarországi szlovákok foklórkutatásának eredményei. Budapest, 1979. Békési Élet XVI. Békéscsaba, 1981. 262-263. ***11. Alfred Camman – Alfred Karasek: Donauschwaben erzählen I-IV. Marburg, 19761979. Alba Regia XX. Székesfehérvár, 1983. 271. (angolul) 12. A juhait kereső pásztorról. Közművelődés Fejér Megyében. 1984/2. 26-27. Székesfehérvár. 13. Két könyv a Fejér megyei népdalokról, néptáncokról. Ma és Holnap XIII. 2. Dunaújváros, 1985. 213-218. 14. Csépa. Tanulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből I-II. Eger–Szolnok, 1982. Alba Regia XXII. Székesfehérvár, 1985. 172-174. _________________________________________________________________________ 15. Körmendi Géza: A tatai vízimalmok. Komárom-Esztergom Megyei Néprajzi Füzetek IV. Tata, 1990. 111-112. 16. Encyclopaedia Hungarica I. Calgary, 1992. Limes VI. 1993/2. 166-167. Tatabánya 17. Kisari Sándorné: Csór község család- és ragadványnevei a XIX-XX. században. Budapest, 1992. Ethnographia CIV. 1993. 708-709.

38

18. Följegyzések Claudio Magris Duna című könyvének margójára. Élet és Irodalom XXXVIII. 5. 1994. február 4. 14. 19. Paraszti élet a Duna két partján I. Tatabánya, 1992. Limes VII. 1993/3-4. 145-147. Tatabánya ***20. Wörter und Sachen. Wien, 1992. Ethnographia CV. 1994. 740-743. Németül: Acta Ethnographica Hungarica XL. 1995. 283-286. ***21. Esther Gajek–Irene Götz: Studentenfutter. München, 1993. Ethnographia CV. 1994. 746-748. Németül: Acta Ethnographica Hungarica XLIII. 1998. 217-220. 22. Fejezetek a szlovákiai Kisalföld néprajzából. Limes VII. 1993. 3. 135-137. 23. Lexikon Calgaryból. Élet és Irodalom XXXIX. 9. 1995. március 3. 14. 24. Magyar helységnév-azonosító szótár. Limes VIII. 1995. 4. 111-113. 25. Paraszti élet a Duna két partján II. Limes VIII. 1995. 4. 117-120. 26. Magyar vonatkozású néprajzi kiadványok Zágrábból. Néprajzi Hírek XXIV. 1995. 1-4. 27. 27. Őrszerek könyve. Ethnographia CVI. 1995. 1099-1101. **28. Die Lüneburger Heide. Fremdenverkehr und Literatur. Zeitschrift für Volkskunde XCII. 1996. 313-315. Göttingen 29. Pápa néprajza. Ethnographia CVI. 1995. 356-359. 30. Az Átány-kötetek sorsa. Ethnographia CIX. 1998. 734-738. 31. Paraszti élet a Duna két partján III. Ethnographia CIX. 1998. 750-752. 32. Szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia (1987-1988). Ethnographia CIX. 1998. 781782. 33. A szlovákiai magyarok néprajzi bibliográfiájának négy kötetéről. Acta Ethnologica Danubiana IV. Komárom-Dunaszerdahely, 2002. 223-228. **34. Marsigli, L. F.: Danubius. Österreichische Zeitschrift für Volkskunde CVIII. 2005. 354-356. Wien. **35. Liszka József: Zwischen den Karpaten und der Ungarischen Tiefebene. Volkskunde der Ungarn in der Slowakei. Passauer Jahrbuch XLVII. 2005. 272-274. Passau

39

VII. Szerkesztői tevékenység/Redaktion Studium - Acta Iuvenum Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth Nominatae (4. és 5. kötet Debrecen, 1973, 1974) Alba Regia - Annales Musei Stephani Regis (15. és 16. kötet Székesfehérvár 1976, 1978 – Farkas Zoltánnal és Fitz Jenővel) Néprajzi Pályamunkák Fejér Megyéből – Volkskundliche Preisschriften aus dem Komitat Weißenburg (Bd. 1. Székesfehérvár, 1978) A csákvári fazekasság – Die Töpferei von Csákvár (Székesfehérvár, 1987) ***Märkte und Warenaustausch im pannonischen Raum – Vorträge des Internationalen Symposiums "Ethnographia Pannonica" in Székesfehérvár 1987 (Székesfehérvár, 1988) ***Ideen, Objekte und Lebensformen – Gedenkschrift für Székesfehérvár, 1989. (Gunda Bélával és Paládi-Kovács Attilával)

Zsigmond

Bátky.

_________________________________________________________________________ Ime az én népem – Siehe da, mein ungarisches Volk. (Székesfehérvár, 1994) Vörösmarty-emlékek. (Székesfehérvár, 1995, 1998²) A pákozdi győzelem. (Székesfehérvár, 1998) Ethnographia – A Magyar Néprajzi Társaság folyóirata. Budapest (1992-1998) Örvendezz, királyi város! (Székesfehérvár, 2002) Szabadpart – A Kodolányi János Főiskola online folyóirata (www. kodolanyi. hu/szabadpart)

40

VIII. A közreműködésemmel készült néprajzi filmek jegyzéke

1. Mezőföld (1985) 2. Orbán nap (1990) 3. Székesfehérvár-Palotaváros (1990) 4. A Velencei-tó néprajzi emlékei (1990) _________________________________________________________________________ 5. Székesfehérvári bölcsőcske (1992) 6. Betlehemes pásztorjáték Székesfehérvárról (1992) 7. Hagyomány. A mohai tikverő (1994) 8. A múltnak kútja: karácsony (1994) 9. Domokos Pál Péter királysága (2001) 10. Brotfest in Ungarn (2004) 11. Szőlőhegyi asszonyfarsang a Mezőföldön (2005) 12. Hagyományok háza (2006)

IX.

41

Lukács László elektronikus formában megjelent cikkei a Szabadpart társadalomtudományi, művészeti és irodalmi folyóiratban (www. kodolanyi. hu/szabadpart) Bő terméssel áldaná meg szölleinket… Szent Donát tisztelete 6,7 A néprajzi látásmód az ezredfordulón 7,8 Élő hidak, Duna kétparti városok 9,10 A karácsonyfa elterjedése 11,12 (átvette a www. origo. hu) A Duna forrásainál 12 Anekdoták Kossuthról és Kövyről 14-15 Szent István, térdepelj közénk 17 Háry János Csákváron 20 Szedreskerti történet 22-23 Csákberény verses falucsúfolójának háttere 24-25 A budapesti Néprajzi Múzeum első Lucaszéke Válról 1868-ból 26 Húsvéti tojásjátékok 27. szám

42

X. Recenziók Lukács László munkáiról

Néprajzi Pályamunkák Fejér Megyéből I. ism. Knézy Judit, Ethnographia XC. 1979. 306307. Gunda Béla, Honismeret VII. 1979. 5-6. 125. A puszták népe, a Mezőföld története. ism. Robert Wildhaber, Schweizerisches Archiv für Volkskunde LXXVII. 1981. 239-240. Selmeczi Kovács Attila, Néprajzi Hírek X. 1981. 36-37. Selmeczi Kovács Attila, Demos XXII. 1982. 234. Húsvéti korbácsolás. ism. Hofer Tamás, New Hungarian Quaterly XXIII. 1982. No. 87. 10. Ideen, Objekte und Lebensformen. ism. Siegfried Becker, Hessische Blätter für Volks- und Kulturforschung XXVII. 1991. 278. Csukás Györgyi, Ethnographia CIV. 1993. 671674. Palotavárosi emlékek. Székesfehérvár-Palotaváros története és néprajza. ism. Domonkos Ottó, Ethnographia CIV. 1993. 259-262. Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. ism. Liszka József, Hírharang III. 1992. 4. 22-23. Kiss Mária, Szrpszke Narodne Novine II. 23. 1992. június 4., 7. Lackovits Emőke, Ethnographia CIV. 1993. 692-694. Ime az én népem. ism. Zágoni Erzsébet, Fejér Megyei Hírlap LI. 63. 1995. március 16. 7. Liszka József, A hét 1995/1. 13. Pozsony. Árgus VII. 5. 1996. 78-79. Deáky Zita, Honismeret XXIV. 1996. 112-113. Nagy Janka Teodóra, Ethnographia CVI. 1995. 330-331. Új Dunatáj I. 2. 1996. Szekszárd Vörösmarty-emlékek. ism. Zágoni Erzsébet, Fejér Megyei Hírlap LI. 289. 1995. december 9. 7. Nagy Janka Teodóra, Árgus VII. 6. 1996. 61-63. Ethnographia CVI. 1995. 10671069. A mezőföldi tanyák néprajza. ism. Zágoni Erzsébet, Fejér Megyei Hírlap LIV. 40. 1998. február 17. 7. Liszka József, Árgus X. 1999/1. 61-63. Ethnographia CIX. 1998. 740741. Szabó Zoltán, Honismeret XXVII. 1999/2. 119. Kossuth Lajos a magyar néphagyományban. ism. Sárközy Gabriella, Múzeumi Hírlevél XXVII. 2006. 1. 27. Édes szőlő, tüzes bor. A Velencei-tó környékének szőlő- és borkultúrája. ism. Csoma Zsigmond, Magyar Napló XVII. 10. 2005. 13-16; Komiszár Nanetta, Ethnica VII. 2. 2006. 73-74; Pápay György, Szépirodalmi Figyelő IV. 4. 2005. 131-132; Égető Melinda, Ethnographia CXVII. 2006.

HIVATKOZÁSOK ÉS IDÉZETTSÉG LISTÁJA LUKÁCS LÁSZLÓ TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEIRE VONATKOZÓAN A Debreceni Képes kalendárium és a Debreceni Szemle néprajzi jelentősége. Studium IV. Debrecen, 1973, 81-96. Hivatkozás: • Mikos Éva: 18-19. századi kalendáriumaink függelékének néprajzi forrásértékéről. Ethno-Lore XXII. Budapest, 2005 408, 413. A zámolyi közös udvarok. Fejér Megyei Történeti Évkönyv VIII. Székesfehérvár, 1974. 374-381 Hivatkozás: • Bárt János: Szállások, falvak, városok. Kalocsa, 1996. 235. • Magyar Néprajz IV. Életmód. Főszerk.: Balassa Iván. Budapest, 1997. 775. A népi építkezés emlékei a zámolyi szőlőhegyen. Alba Regia XV. 1976. 237-248. Hivatkozás: • Barabás Jenő – Gilyén Nándor: Népi építészet. Budapest, 1987. 189-190. • Magyar Néprajz IV. Életmód. Főszerk.: Balassa Iván. Budapest, 1997. 794. • Dám László: A magyar népi építészet kutatása az ezredforduló évtizedeiben. Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón. Szerk.: Cseri Miklós, Kósa László, Bereczki Ibolya. Szentendre, 2000. 79 , 74. Népi bútorok Fejér megyében. Székesfehérvár, 1977. 24. p. Hivatkozás: • Csilléry Klára: Komáromi láda 1799-ből. Ház és Ember II. 1984. 210-211. • Magyar Néprajz III. Kézművesség. Főszerk.: Domonkos Ottó. Budapest, 1991. 756, 517. Népi építkezés a Velencei-hegység szőlőiben. Alba Regia. XVI. 1978. 299-343. Hivatkozás: • Dám László: Magyar Néprajz. I. Építkezés. Budapest, 1980. 191. • Barabás Jenő – Gilyén Nándor: Népi építészet. Budapest, 1987. 189-190. • Liszka József: Fejezetek a szlovákiai Kisalföld néprajzából. Budapest, 1992. 146, 71, 73-74. • Magyar Néprajz IV. Életmód. Főszerk.: Balassa Iván. Budapest, 1997. 794, 211. • Dám László: A magyar népi építészet kutatása az ezredforduló évtizedeiben. Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón. Szerk.: Cseri Miklós, Kósa László, Bereczki Ibolya. Szentendre, 2000. 79, 74.

Az 1848-1849. évi szabadságharc emléke a Fejér megyei néphagyományban. A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi és Veszprémi Akadémiai Bizottságának Értesítője. Székesfehérvár, 1978. 298-311. Hivatkozás: • Demeter Zsófia: A pákozdi győzelem. Székesfehérvár, 1998. 122. Az emberi erővel végzett teherhordás módjai és eszközei Mátraderecskén. Mátraderecske. Szerk.: Bakó Ferenc. Eger, 1978. 53-60. Hivatkozás: • Paládi-Kovács Attila: Hagyományos vízhordó módok és eszközök a Kárpátmedencében. Ethnographia XCII. 1981. 331, 319. • Paládi Kovács Attila: A szállítás és közlekedés hagyományos eszközei a Palócföldön. Palócok. Szerk.: Bakó Ferenc. Eger, 1989. III. 375, 334-335, 339, 345-346, 351. • Liszka József: Fejezetek a szlovákiai Kisalföld néprajzából. Budapest, 1992. 146, 47, 55, 60-61. • Kemecsi Lajos: Teherhordás emberi erővel a Gerecse vidékén. Paraszti élet a Duna két partján II. Szerk.: Körmendi Géza. Tatabánya, 1994. 75. • Liszka József: Az emberi erővel végzett teherhordás eszközei és módjai a Kisalföld északkeleti részén. Paraszti élet a Duna két partján II. Szerk.: Körmendi Géza. Tatabánya, 1994. 90, 79. • Halász Péter: Az emberi erővel végzett teherhordás a moldvai magyaroknál. Ethnographia XVII. 1996. 299, 277. • Paládi-Kovács Attila: A Felföld ásványvize: a csevice. Agria XII. Eger, 2006. 18, 24. Húsvéti korbácsolás. Ethnographia XLII. 1981. 374-399. Hivatkozás: • Bihari Anna – Pócs Éva: Képes magyar néprajz. Budapest, 1985. 201. • Magyar Néprajz VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság. Főszerk.: Dömötör Tekla. Budapest, 1990. 783, 161-162. • Gyivicsán Anna: Anyanyelv, kultúra, közösség. Budapest, 1993. 309. • A magyarországi szlovákok népi kultúrájának atlasza. Főszerk.: Gyivicsán Anna. Békéscsaba, 1996. 72. • Gyivicsán Anna: Júdás-hordás egy magyarországi szlovák településen és középeurópai összefüggései. Néprajzi Látóhatár VI. 1997. 529, 516, 520. • Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton-felvidéki falvakban. Veszprém, 2000. 273, 149. • Gyivicsán Anna: A magyarországi szlovák kultúra táji tagoltsága a szlovák és a magyar kultúra szemszögéből. Számadó. Tanulmányok Paládi-Kovács Attila tiszteletére. Szerk.: Hála József, Szarvas Zsuzsa, Szilágyi Miklós. Budapest, 2001. 228, 223. • Paládi-Kovács Attila: A Felföld mint kulturális régió. Ethnographia CV. 1994. 25, 31. • Verebélyi Kincső: Szokás. A magyar folklór. Szerk.: Voigt Vilmos. Budapest, 1998. 435. 2

• Verebélyi Kincső: Ünnepi szokások az esztendő rendjében. Homokmégy. Tanulmányok Homokmégy történetéből és néprajzából. Szerk.: Romsics Imre. Homokmégy, 1998. 522. • Paládi-Kovács Attila: Tájak, népek, népcsoportok. Válogatott tanulmányok. Budapest, 2003. 47, 53. • Verebélyi Kincső: Minden napok jeles napok. Budapest, 2005. 206. Kakasütés az északkelet-dunántúli szlovákoknál. A II. békéscsabai Nemzetközi Nemzetiségkutató Konferencia előadásai: Budapest - Békéscsaba, 1981. 605. 610. Hivatkozás: • Ujváry Zoltán: Játék és maszk. IV. Debrecen, 1988. 303, 90. • Magyar Néprajz VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság. Főszerk.: Dömötör Tekla. Budapest, 1990. 783. • Liszka Jószef: Fejezetek a szlovákiai Kisalföld néprajzából. Budapest, 1992. 147, 115. • Ujváry Zoltán: Népi színjátékok és maszkos szokások. Debrecen, 1997. 119. Adatok a Káli-medence községeinek népéletében. A Veszprém Megyei Múzeumok közleményei XVI. Veszprém, 1982. 311-317. Hivatkozás: • Laczkovics Emőke: Köveskál. Budapest, 2002. 163. Tűzhelyek a mezőföldi házban. Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. Debrecen, 1982. 133-157. Hivatkozás: • Barabás Jenő – Gilyén Nándor: Népi építészet. Budapest, 1987. 189-190. • Zentai Tünde: A parasztház története a Dél-Dunántúlon. Pécs, 1991. 235, 113. • Körmendi Géza: Komárom megye településnéprajza, népi építkezése. Paraszti élet a Duna két partján I. Szerk.: Körmendi Géza. Tatabánya, 1992. 57. • Dám László: Hagyomány és építészet. Debrecen, 1995. 211, 221. • Körmendi Géza: Népi táplálkozás a komáromi és a tatai járás községeiben. Paraszti élet a Duna két partján III. Szerk.: Körmendi Géza. Tatabánya, 1996. 51. • Magyar Néprajz IV. Életmód: Főszerk.: Balassa Iván. Budapest, 1997. 794, 159. • Kósa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880-1920). Budapest, 1998. 421, 244, 233. • Dám László: A magyar népi építészet kutatása az ezredforduló évtizedeiben. Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón. Szerk.: Cseri Miklós, Kósa László, Bereczki Ibolya. Szentendre, 2000. 79.

Téli népszokások Fejér megyében. Székesfehérvár, 1983. Hivatkozás:

3

• Újváry Zoltán: Dráma és dramatikus szokások. A magyar folklór. Szerk.: Voigt Vilmos. Budapest, 1998. 469. • Verebélyi Kincső: Szokásvilág. Debrecen. 2005. 191. Adventi koszorú. Múzeumi Kurir V. 1. Debrecen, 1983. 56-57. Hivatkozás: • Liszka József: Az adventi koszorú. Fórum Társadalomtudományi Szemle II. 1. Galánta, 2000. 155, 149, 151. Korombíró és társai. Néprajzi gyűjtőúton a Káli-medence falvaiban. Szerk.: Lackovits Emőke. Veszprém, 1983. 72-76. Hivatkozás: • Laczkovics Emőke. Köveskál. Budapest, 2002. 163. Vándoralakok, vándormunkások és a területi munkamegosztás KeletDunántúlon. Alba Regia XX. 1983. 185-199. Hivatkozás: • Martha Lampland: The Objekt of Labor. Commodification in Socialist. Hungary. Chicago–London, 1995. 374, 78. • Kósa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880-1920). Budapest, 1998. 421, 245, 234. • Magyar Néprajz VIII. Társadalom. Főszerk.: Paládi-Kovács Attila. Budapest, 2000. 1066. • Liszka József: Két Duna keríti… Tanulmányok a Csallóköz néprajzához. Pozsony, 2005. 261. A magyar szellemi néprajz kutatása Ausztriában. A határainkon kívüli néprajzi kutatások. Szerk.: Szabó Mária Rózsa. Budapest, 1984. 208-218. Hivatkozás: • Balassa Iván: A határainkon túli magyarok néprajza. Budapest, 1989. 318. Kakas-ütés a Dunántúlon. Alba Regia XXI. 1984. 209-220. Hivatkozás: • Liszka József: Fejezetek a szlovákiai Kisalföld néprajzából. Budapest, 1992. 147, 115. • Gyivicsán Anna: Anyanyelv, kultúra, közösség. Budapest, 1993. 309, 275, 238. • A magyarországi szlovákok népi kultúrájának atlasza. Főszerk. Gyivicsán Anna. Békéscsaba, 1996. 72. • Gyivicsán Anna: A magyarországi szlovák kultúra táji tagoltsága a szlovák és a magyar kultúra szemszögéből. Számadó. Tanulmányok Paládi-Kovács Attila tiszteletére. Szerk.: Hála József, Szarvas Zsuzsa, Szilágyi Miklós: Budapest, 2001. 228, 223. A lakóház morfológiai változása a Káli-medencében. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei XVII. 1985. 699-724. Hivatkozás: 4

• Hála József: A Káli-medencében és környékén lévő kis tavak vizének, valamint növény- és állatvilágának hasznosításáról. Történeti és néprajzi dolgozatok a Káli-medencéből. Szerk.: Laczkovics Emőke. Veszprém, 1986. 62, 66. • Magyar Néprajz IV. Életmód. Főszerk.: Balassa Iván. Budapest, 1997. 794, 121. • Dám László: Hagyomány és építészet. Debrecen, 1995. 248-249. • Gráfik Imre: Die Gebietsvarianten eines Bauelementes. Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 85. Eisenstadt, 1990. 124-125, 129. • Zentai Tünde: A parasztház története a Dél-Dunántúlon. Pécs, 1991. 235, 91. • Kósa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880-1920). Budapest, 1998. 421, 245, 236. • Dám László: Barokk elemek a magyar népi építészetben. Néprajzi Értesítő LXXV. 1993. 109, 107. • Körmendi Géza: Komárom megye településnéprajza, népi építkezése. Paraszti élet a Duna két partján I. Szerk.: Körmendi Géza. Tatabánya, 1992. 57. • Gelencsér József: A kisnemesi múlt emlékei a Káli-medencében. Ethnographia CV. 1994. 611. • Dám László: A magyar népi építészet kutatása az ezredforduló évtizedeiben. Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón. Szerk.: Cseri Miklós, Kósa László, Bereczki Ibolya, Szentendre, 2000. 79, 72. • Csukás Györgyi: A Bakony, Balaton-felvidék tájegység megvalósítása a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. Merítés. Tanulmányok Szilágyi Miklós tiszteletére. Budapest, 2001. 34, 26. • Lackovits Emőke: Köveskál. Budapest, 2002. 170. Veränderungen in der Volksarchitektur im Káler Bechen im 18-20. Jahrhundert. Ethnos VI. Helsinki, 1985. 145-187. Hivatkozás: • Csukás Györgyi: Arkadenhäuser der Ungarndeutschen im Bakonyerwald und im Plattensee-Oberland. Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 85. Eisenstadt, 1990. 164-165, 171. • Vera Mayer: Burgenland. Bau- und Wohnkultur im Wandel. Wien, 1993. 206. Vándorkereskedelem a Mezőföldön. Árucsere és migráció. Szerk.: Szabadfalvi József, Viga Gyula. Miskolc, 1986. 115-127. Hivatkozás: • Liszka József: Termelt javak cseréje a szlovákiai Kisalföld keleti felében. Paraszti élet a Duna két partján III. Szerk.: Körmendi Géza. Tatabánya, 1996. 91, 87. • Magyar Néprajzi VIII. Társadalom. Főszerk.: Paládi-Kovács Attila. Budapest, 2000. 1066, 371, 373. • Magyar Néprajz III. Kézművesség. Főszerk.: Domonkos Ottó. Budapest, 1991. 756. • Liszka József: Két Duna keríti… Tanulmányok a Csallóköz néprajzához. Pozsony, 2005. 261. 5

Velkonočná šibačka. Národopis Slovákov v Mad'arsku VI. 1986. 77-118. Hivatkozás: • Gyivicsán Anna: Anyanyelv, kultúra, közösség. Budapest, 1993. 309, 274, 276277, 234-235, 246-247, 255. • Gyivicsán Anna: A magyarországi szlovák kultúra táji tagoltsága a szlovák és a magyar kultúra szemszögéből. Számadó. Tanulmányok Paládi-Kovács Attila tiszteletére. Szerk.: Hála József, Szarvas Zsuzsa, Szilágyi Miklós. Budapest, 2001. 228, 223. A vásárok és az árucsere néprajza a Közép-Dunántúlon. Székesfehérvár, 1987. (Lackovits Emőkével) Hivatkozás: • Vajda Mária: „Komádiba Tótiba, bocskorba jár a liba.” Bosszantó folklórhagyományok. Budapest, 2006. 57. Népi harangszó magyarázatok. Forrás XIX. 7. 1987. 86-89. Hivatkozás: • Magyar Néprajz VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság. Főszerk.: Dömötör Tekla. Budapest, 1990. 783, 350. A Káli-medence népi építészeti értékei. Vakolatdíszek a Balaton-felvidéken. Veszprém, 1987. Hivatkozás: • Csukás Györgyi: Barokk vonások a Balaton-felvidék népi építészetében. Néprajzi értesítő LXXV, 1993. 133, 139. Sprachlich-kulturelle Probleme der Handwerker von székesfehérvár im 18-19. Jahrhundert. Zeitschrift für Balkanologie XXIII. Wiesbaden, 1987. 112-127. Hivatkozás: • Demeter Zsófia – Gelencsér Ferenc: Székesfehérvár Anno... Pillanatképek egy város életéből. Székesfehérvár, 1990. 190. A balatonhenyei közös udvarok. Kapcsolatok rendszere a Káli-medence falvaiban. Szerk.: Lackovits Emőke. Veszprém, 1988. 81-103. Hivatkozás: • Gelencsér Jószef: A kisnemesi múlt emlékei a Káli-medencében. Ethnographia CV. 1994. 611. • Bárth János: Szállások, falvak, városok. Kalocsa, 1996. 235, 178. • Magyar Néprajz IV. Életmód. Főszerk.: Balassa Iván. Budapest, 1997. 775, 62. A városok és az árucsere néprajza a Közép-Dunántúlon. Székesfehérvár, 1987. 40. (Lackovits Emőkével) Hivatkozás: • Gunda Béla: A rostaforgató asszony. Budapest, 1989. 146.

6

• Demeter Zsófia – Gelencsér Ferenc: Székesfehérvár Anno.. Pillanatképek egy város életéből. Székesfehérvár, 1990. 199. • Magyar Néprajz III. Kézművesség. Főszerk.: Domonkos Ottó. Budapest, 1991. 755. • Dankó Imre: Régi Vásáraink világa. Debrecen, 1992. 101. • Kemecsi Lajos: Adalékok a Komárom-Esztergom megyei árucsere néprajzához. Paraszti élet a Duna két partján IV. Szerk.: Körmendi Géza. Tata, 1999. 67. Paraszti tanyásodás a Mezőföldön a XIX-XX. században. Alba Regia XXIII. 1987. 137-154. Hivatkozás: • Körmendi Géza: Komárom megye településnéprajza, népi építkezése. Paraszti élet a Duna két partján. I. Szerk. Körmendi Géza. Tatabánya, 1992. 57, 55, 29. Történeti mondák a Káli-medencében. Történeti és néprajzi dolgozatok a Kálimedencéből. Szerk.: Lackovits Emőke. Veszprém, 1986. 18-27. Hivatkozás: • Magyar Zoltán: A magyar történeti mondák katalogizálásának kérdései. EthnoLore XXII. Budapest, 2005. 371. Szent Orbán kultuszának emlékei a székesfehérvári egyházmegyében. A székesfehérvári egyházmegye jubileumi évkönyve. Székesfehérvár, 1988. 101-113. Hivatkozás: • Magyar Néprajz VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság. Főszerk.: Dömötör Tekla. Budapest, 1990. 783, 175. • Kövecses Varga Etelka: Szakrális emlékek és hagyományok Esztergomban és környékén. Ethnographia CVI. 1995. 671, 646-647. • Liszka József: Szent képek tisztelete. Dunaszerdahely, 1995. 157, 103, 112. • Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások. Budapest, 1997. 289, 110. • Liszka József: Állíttatott keresztényi buzgóságbul. Dunaszerdahely, 2000. 203, 127, 136. Szent István király a néphagyományban. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve XXIV-XXVI. Nyíregyháza, 1989. 41-49. Hivatkozás: • Magyar Zoltán: A liliomos herceg. Szent Imre a magyar kultúrtörténetben. Budapest, 2000. 130, 165.

Die Verehrung des heiligen Urban im Gebiet des Bistums Székesfehérvár. Jahrbuch für ostdeutsche Volkskunde XXII. Marburg, 1989. 247-266. Hivatkozás: • Liszka József: Szent képek tisztelete. Dunaszerdahely, 1995. 157, 112.

7

• Liszka József: Állíttatott keresztényi buzgóságbul. Dunaszerdahely, 2000. 203, 136. Feuerstätten im ost-transdanubischen Haus. Ideen, Objekte und Lebensformen. Szerk.: Gunda Béla, Lukács László, Paládi-Kovács Attila. Székesfehérvár, 1989. 83113. Hivatkozás: • Körmendi Géza: Komárom megye településnéprajza, népi építkezése. Paraszti élet a Duna két partján. I. Szerk.: Körmendi Géza. Tatabánya, 1992. 57. • Vera Mayer: Burgenland. Bau- und Wohnkultur im Wandel Wien, 1993. 206, 93. 95. Arkadenhäuser des Plattensee-Oberlandes in Ungarn. Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 85. Eisenstadt, 1990. 141-16. Hivatkozás: • Vera Mayer: Burgenland. Bau- und Wohnkultur im Wandel. Wien, 1993. 206. • Csukás Györgyi: Barokk vonások a Balaton-felvidék népi építészetében. Néprajzi Értesítő LXXV. 1993. 128, 139. A szőlőőrzés rendje a móri borvidéken. Népi Kultúra – Népi Társadalom XV. 1990. 297-313. Hivatkozás: • Magyar Néprajz VIII. Társadalom. Főszerk.: Paládi-Kovács Attila. Budapest, 2000. 1066. • Verebélyi Kincső: Szokásvilág. Debrecen. 2005. 191. Palotavárosi emlékek. Székesfehérvár, 1990. 172 p. (Demeter Zsófiával, Gelencsér Józseffel) Hivatkozás: • Magyar Néprajz VIII. Társadalom. Főszerk.: Paládi-Kovács Attila. Budapest, 2000. 1026, 313, 315, 324, 337-338, 343-344, 347, 359, 368, 375, 382, 385, 388. • Magyar Néprajz II. Gazdálkodás. Főszerk.: Paládi-Kovács Attila. Budapest, 2001. 1039. • Drljača, Dušan: Tzintzars among the Serbs in Hungary. Kultúrák találkozásakultúrák konfliktusai. Szerk.: Krupa András, Eperjessy Ernő, Barna Gábor. Budapest, 1995. 87, 91

Tűzhelyek a káli-medencei házban. Ház és ember VI. 1990. 103-124. Hivatkozás: • Zentai Tünde: A "hidasi kályha", a takaréktűzhely egy szokatlan változata. Ethnographia CVI. 1995. 134, 127, 129. • Sabján Tibor: A mászókéményes konyha. Budapest, 2004. 107-108. 8

Volkstümliche Faschingsbräuche im Komitat Fejér. Alba Regia XXIV. 1990. 8391. Hivatkozás: • Liszka József: Fejezetek a szlovákiai Kisalföld néprajzából. Budapest, 1992. 147, 100. • Verebélyi Kincső: Dörfliche Fastnacht in Ungarn. Europäische Ethnologie im internationalen Kontext. Festschrift für Leander Petzold zum 65. Geburtstag. Szerk.: Schneider: Ingo. Frankfurt-Berlin-Bern-Bruxelles-New York-Wien, 1999. 705. A harangszó népköltészete. A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Szerk.: Halász Péter. Budapest, 1991. 749-755. Hivatkozás: • Barna Gábor: A harang és a harangozás a népszokások tükrében. Déli harangszó. Szerk.: Visy Zsolt. Budapest, 2000. 183. • Vajda Mária: „Komádiba, Tótiba, bocskorba jár a liba.” Bosszantó folklórhagyományok. Budapest, 2006. 85, 247. • Voigt Vilmos: Magyar, magyarországi és nemzetközi. Történeti folklorisztikai tanulmányok. Budapest, 2004. 339. Nemzetesek a nemzet múzeumáért és színházáért. Honismeret XXI. 1993. 1. 29-30. Hivatkozás: • Lackovits Emőke: Köveskál. Budapest, 2002. 172. Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. Székesfehérvár, 1991. 638 p. (Gelencsér Józseffel) Hivatkozás: • Üvegesné Hornyák Mária: Brunszvik Teréz, az első óvodák és a karácsonyfakultusz. Ethnographia CV. 1994. 571, 567, 569. • Juhász Katalin: Tisztálkodás és szépségápolás Abán a két világháború között. Ethnographia CVI. 1995. 899, 863. • Liszka József: Szent képek tisztelete. Dunaszerdahely, 1995. 157, 112. • A magyar folklór. Szerk.: Voigt Vilmos. Budapest, 1998, 433, 469. • Kremnitzky Gábor: Fejér karácsony. Székesfehérvár, 1999. 25-34, 100-111, 151. • Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton-felvidéki falvakban. Veszprém, 2000. 266, 267, 276, 25, 35, 218. • Lackovits Emőke: A hagyományos társadalom összetétele, jellemzői. Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza. Szerk.: Lichtneckert András. Veszprém, 2000. 256-264, 289. • Liszka József: állíttatott keresztényi buzgóságbul. Dunaszerdahely, 2000. 203, 136. • Magyar Néprajz VIII. Társadalom. Főszerk.: Paládi Kovács Attila. Budapest, 2000. 1038. • Liszka József: Két Duna keríti… Tanulmányok a Csallóköz néprajzához. Pozsony, 2005. 248. 9

• Lackovits Emőke: Egyházkelő és paszita a Balaton-felvidéki reformátusoknál. Agria XLII. Eger, 2006. 330, 338. • Lackovits Emőke: Köznapok és ünnepek a házban. A dunántúli németek lakáskultúrája, életmódja, szokásai – különös tekintettel a Bakony, Balatonfelvidék német közösségeire. Háztörténetek. A dunántúli németek kulturális jellemzői. Szerk.: Márkusné Vörös Hajnalka, Mészáros Veronika. Veszprém, 2006. 120, 121, 123, 124, 126, 128, 129, 137. old. • Verebélyi Kincső: Szokásvilág. Debrecen, 2005. 181. A szekérrel nyomtatás területi elterjedéséhez. Studia Comitatensia XXIII. 1994. 495-500. Hivatkozás: • Magyar Néprajz II. Gazdálkodás. Főszerk.: Paládi-Kovács Attila. Budapest, 2001. 1070, 411. Interetnické vztáhy a velkonočná šibačka. Acta Museologica 1-2. Komárom– Dunaszerdahely, 1994. 119-152. Hivatkozás: • Věra Frolcová: Velikonoce v české lidové kultuře. Praha, 2001. 260, 211. Födémszerkezetek a Káli-medencében. Ház és Ember X. 1995. 69-92. Hivatkozás: • Dám László: A magyar népi építészet kutatása az ezredforduló évtizedeiben. Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón. Szerk.: Cseri Miklós, Kósa László, Bereczki Ibolya. Szentendre, 2000. 79, 72. • Kósa László: "Hét szilvafa árnyékában." A nemesség alsó rétegének élete. Budapest, 2001. 277, 96. Gunda Béla (1911-1994). Ethographia CVI. 1995, 1024-1052. Hivatkozás: • Ujváry Zoltán: Miscellanze III. Debrecen, 1999. 28 Ime az én népem. Székesfehérvár, 1995. 166 p. (Lackovits Emőkével, Varró Ágnessel) Hivatkozás: • Liszka József: Szent képek tisztelete. Dunaszerdahely, 1995. 157, 112. • Pozsony Ferenc: Az erdélyi szászok jeles napi szokásai. Csíkszereda, 1997. 238, 288. • Liszka József: Állíttatott keresztényi buzgóságbul. Dunaszerdahely, 2000. 203, 136. • Magyar Néprajz II. Gazdálkodás. Főszerk.: Paládi-Kovács Attila. Budapest, 2001. 1070, 1020. • Gráfik Imre: Újabb források és adatok a népi hajózás dunai gyakorlatához. Határjáró. Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére. Szerk.: Bárkányi Ildikó, Fodor Ferenc. Szeged, 2005. 107, 117.

10

Ingeborg Weber-Kellermann (26. Juni 1918 – 12. Juni 1993). Ungarn-Jahrbuch XXII. 1995/1996. 387-391. München Hivatkozás: • Becker, Siegried – Andreas C. Bimmer: Ingeborg Weber – Kellermann – Erinnern und Vergessen. Autobiographisches und weitere Materialien. Marburg, 1998. 82. Észak-déli kapcsolatok. Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei. Szerk.: Katona Judit, Viga Gyula. Miskolc, 1996. 79-89. Hivatkozás: • Kemecsi Lajos: Adalékok a Komárom-Esztergom megyei árucsere néprajzához. Paraszti élet a Duna két partján IV. Szerk.: Körmendi Géza. Tata, 1999. 67. Domokos Pál Péter, Magyarország királya. Honismeret XXIV, 1996. 3. 58-60. Hivatkozás: • Pozsony Ferenc: A moldvai csángó magyarok. Budapest, 2005. 107, 223. A lakóház külső megjelenése a Káli-medencében. A Balaton-felvidék népi építészete. Szerk.: Cseri Miklós, Lackovits Emőke. Szentendre–Veszprém, 1997. 143178. Hivatkozás: • Kósa László: "Hét szilvafa árnyékában." A nemesség alsó rétegének élete. Budapest, 2001. 277, 95. • Lackovits Emőke: Köveskál. Budapest, 2002. 170. Szent István magyar király a néphagyományban. Ethnographia CVIII. 1997. 99110. Hivatkozás: • Magyar Zoltán: Szent István a néphagyományban. Budapest, 2000. 241, 73, 79, 110. Történeti mondák a Káli-medencéből. Ethnographia CIX. 1998. 215 – 223. Hivatkozás: • Lackovits Emőke: Köveskál. Budapest, 2002. 158.

A magyar néprajzi látásmód kérdéséhez. Irodalmi Szemle XLII. 5-6. Pozsony, 1999. 113-118. Hivatkozás: • Liszka József: Újabb szempontok és közelítések az 1920 utáni magyarság néprajzi kutatásában. Néprajzi Látóhatár IX. 1-2. 2000. 95, 89. Anekdoták Kossuthról és Kövyről. Székesfehérvár, 2002. 16p. Hivatkozás:

11

• Ujváry Zoltán: Anekdoták találkozása. Kossuth, Kövy, Arany. Ethnica V. 2003. 2. 70-71. Debrecen. • Ujváry Zoltán: Miscellanea IV. Debrecen, 2005. 375-376. Édes szőlő, tüzes bor. A Velencei tó környékének szőlő- és borkultúrája. – Süße Weintraube, feuriger Wein. Die Trauben- und Weinkultur um den Velencer See. Budapest, 2005. Hivatkozás: • Csoma Zsigmond: Bortörténeti breviárium. Budapest, 2006. 173-191. Csákberény verses falucsúfolójának háttere. Kortárs XLIX. 2005. 6. 61-64. Hivatkozás: • Liszka József: Két Duna keríti… Tanulmányok a Csallóköz néprajzához. Pozsony, 2005. 237.

12