Lucernabálák szárítása padozaton Bellus Zoltán – Csatár Attila FVM Mez gazdasági Gépesítési Intézet Állattartás és Takarmányfeldolgozás Gépesítése F osztály Bevezetés és cél A szálastakarmányok kér dz állataink és lovaink egyik legfontosabb alaptakarmányai, ezért ezek termelésének mennyiségi és min ségi paraméterei szoros összefüggésben állnak az ket hasznosító állatok igényeivel. A bend fermentációt kedvez en befolyásoló, megfelel mennyiség és min ség szénára alapozott takarmányozás érezhet en javítja a szarvasmarhák termel képességét és energiaellátását. A takarmánynövényeink között kiemelked szerepet megtestesít szálastakarmányok szakszer tartósításával és tárolásával, a fellép veszteségek csökkentésével jelent s mennyiség táplálóanyag menthet meg. A manapság is dönt en alkalmazott, hagyományos gépesítettségi szint szántóföldi lucernaszéna-tartósítási technológiák alapvet en az id járási kockázatnak és a takarmánynövény szárazanyag-tartalmának köszönhet en, komoly veszteségekkel rendelkeznek. A technológia id járási kockázattól függ veszteségei mechanikai (levélpergésre visszavezethet 5-15 %-os szárazanyag-veszteség) és kémiai (kilúgzás okozta 30-40 % szárazanyag-, és a káros UV sugárzásra bekövetkez 50-60 %-os karotinveszteség) jelleg ek, melyhez még a tárolás alatti légzési veszteség 10-15 %-os szárazanyagra vonatkoztatott értéke is járul. Mindezek figyelembevételével célunk egyrészt olyan eljárások kialakítása és vizsgálata volt, melyek lényegesen csökkentik a fent említett id járási kockázat szerepét és ennek eredményeképpen a veszteségforrások hatását, másrészt pedig célunkként jelöltük meg a meglév eljárások felülvizsgálatát és min ségi felújítását, valamint új és korszer technológiák bevezetését is. Ennek érdekében jelen munkánkban magasabb (a levélpergést figyelembevev ) nedvességtartalmú bálázott lucernát alacsony h mérsékleten üzemel , illetve csoportos rendszer , egyedi- és speciális konstrukciójú szárítóberendezésekkel szárítottuk le. Anyag és módszer A magas nedvességtartalmú bálázott lucerna szárítására alapozott vizsgálatainkat az egyedi konstrukciójú szárítóberendezésre vonatkozólag az AGRONYIR Kft. nyírbátori, az automatizált üzemmódot megvalósító, speciális konstrukciójú létesítményre vonatkozólag pedig a Kösely Rt. hosszúháti szálastakarmány-tároló- és szárító telepén végeztük el. Az els esetben a kb. 78 % nedvességtartalmú zöldlucernát KUHN FC 302 RG rotációs kaszával takarítottuk be, majd ezt követ en mintegy 57 % szárazanyag-tartalom elérése érdekében az el fonnyasztáshoz a lekaszált rendet KUHN GF 7001 T terít vel és KUHN GA 7301 rendrakóval kezeltük. A szárításhoz szükséges lazább „bels maggal” rendelkez bálákat WOLAGRI COLUMBIA R-10, állandó bálakamrás géppel állítottuk el . A lucernabálák beszállítását követ en azok 42+31 = 73 db bála leszárítására alkalmas, oldalanként 2-2 db PGG-20 gázég vel és 1-1 db VENTIFILT ASZD 800 ventilátorral ellátott szárítólétesítménybe GEHL 4835 SXT rakodóval kerültek betárolásra, ahol az ezt követ megfordításukra alapozott vízelvonásuk két fázisban történt (1. és 2. ábra). –1–
1. ábra A szárítólétesítmény
2. ábra A szell ztet és h légfúvó egység A második esetben a megközelít leg 21 % szárazanyag-tartalmú zöldlucerna betakarítása GEMELLI 248 SPC rotációs kaszával történt, majd a lekaszált és el fonnyasztott rendet 63 % szárazanyag-tartalom mellett FIORINI SUPER BIG 1000 rendképz vel raktuk össze. A szintén lazább bels maggal rendelkez bálákat WOLAGRI COMPACT 155 állandókamrás bálázóval állítottuk el . A beszállított bálák 55 fér helyes, az Ádám és Társa Kft. által forgalmazott AGRIMEC 1030 típusjel és 175 kW h teljesítmény és automatizált üzem szárítólétesítménybe történ betárolását CAT TH 62 rakodógép végezte (3. ábra).
–2–
3. ábra AGRIMEC 1030 szénaszáritó létesítmény Vizsgálataink alkalmával mindkét esetben mértük a be- és kitároláskori, illetve a ciklusonkénti tömegeket és szárazanyag-tartalmakat, valamint az ugyanezen id pontokban vett minták, laboratóriumi kiértékelését a SZIE MKK Takarmányozástani Tanszéke végezte. A szárítási ciklusokban mért munkamin ségi, teljesítmény és energetikai jellemz k feldolgozása után meghatároztuk a teljes folyamat m szakitechnológiai és fajlagos mutatóit is. Eredmények és megállapítások A nyírbátori szénaszárító létesítményben környezeti és el melegített leveg befúvásával, szint alatti szell ztet csatornarendszer segítségével végrehajtott vizsgálatainkhoz 31 db, átlagosan 180,8 kgm-3 térfogattömeg és 43,05 % nedvességtartalmú lucernabálát használtunk. A szárítási folyamat 12,42 h id tartamú els részében 27,94 % nedvességtartalmat értünk el, majd a bálák megfordítását és 8 hás pihentetését követ en azok 130,1 kgm-3 végs térfogattömege és 12,43 % nedvességtartalma 15,83 h szárítási id vel volt biztosítható. A szárítási teljesítmény 0,31 th-1, a vízelvonás mértéke pedig 108,26 kgh-1 értéket eredményezett. A hosszúháti szénaszárító üzemben szintén padlószint alatti szell ztet csatornarendszerre és 55 db kilép nyílásra alapozott vizsgálatainkat hasonló darabszámú és 222,8 kgm-3 térfogattömeg , valamint 36,61 % nedvességtartalmú lucernabálával végeztük. Jelen esetben az egyciklusú és 19,88 h id tartamú szárítási folyamat alkalmával a 163,88 kgm-3 térfogattömeget, illetve a 13,82 % végs nedvességtartalmat 345,57 kgh-1 vízelvonás és 0,96 th-1 szárítási teljesítmény mellett tudtuk biztosítani. A szárítási ciklusokra és a teljes folyamatra vonatkozó m szaki-technológiai jellemz ket az 1. táblázatban foglaltuk össze, míg a tömegegységen, illetve a vízelvonáson és ezek kombinációján definiált fajlagos energetikai mutatóknak a 2. táblázat ad helyet. A szárítás mint speciális tartósítási eljárás takarmányozástani vizsgálatai szerint az el fonnyasztás utáni lucernának mint kezdeti, illetve a szárítást követ en kapott –3–
szénának, mint végterméknek kémiai összetételét meghatározó legfontosabb minimálisan néhány százalékos veszteséget szenved – jellemz i igen kedvez eredményeket hoztak. Mindezek figyelembevételével a magasabb nedvességtartalmú bálázott lucerna alacsonyh mérséklet , szell ztet padozatos szárításra alapozott tartósítási technológiájának eredményeit az alábbiak szerint összegezhetjük: •
a megközelít leg 30 % nedvességtartalom-elvonással jellemezhet szénakészítési eljárás -szemben a hagyományos technikákkal- korszer eljárásra és berendezésekre alapozva állít el min ségileg lényegesen jobb szálastakarmányt,
•
a nagy nedvességelvonás miatt fellép magasabb energiafelhasználási értékeket a min ségi végtermék ellensúlyozza,
•
az alacsony betakarításkori szárazanyag-tartalomnak és a kíméletes, alacsonyh mérséklet szárításnak köszönhet en jelent sen csökkenthet k a veszteségek,
•
az eljárással az adalékanyag-felhasználás kiváltható,
•
a technológia m szaki színvonalával, illetve az általa el állított takarmányok igen kedvez beltartalmi mutatóival és kémiai összetételével érezhet en javítja az állati takarmányozás hatékonyságát.
–4–
A szárítási folyamat technológiai jellemz i 1. táblázat Megnevezés
Szárazanyagtartalom (gkg-1)
Szárított tömeg (kg)
Térfogattömeg (kgm-3)
Szárítási id (h)
Gázfogyasztás (m3)
Vill.energia fogyasztás (kWh)
Anyagteljesítmény (th-1)
(kgH2Oh-1)
I.szakasz
720,6
6912,5
158,2
12,42
239,71
603,61
0,56
147,63
II.szakasz
875,7
5688,0
130,1
15,83
305,52
769,34
0,36
77,36
A folyamat
569,5*
8746,0*
180,8*
28,25
545,23
1372,95
0,31
108,26
Betárolás
633,9
25.974
222,81
-
-
-
-
-
A folyamat
861,8
19.104
163,88
19,88
174,99
535,68
0,96
345,57
Vízelvonás
Egyedi konstrukció
AGRIMEC 1030
Megjegyzés:
* Betárolási értékek
–5–
A szárítási folyamat fajlagos energetikai mutatói 2. táblázat Megnevezés
Villamos energia mutatók
H energia mutatók
(kWht-1)
(kWhkgH2O-1)
(kWh%H2O-1)
(kWht-1,%H2O-1)
(MJt-1)
(MJkgH2O-1)
(MJ%H2O-1)
(MJt-1,%H2O-1)
I.szakasz
87,32
0,33
39,95
5,78
1043,11
3,93
477,20
69,03
II.szakasz
135,26
0,63
49,60
8,72
1615,69
7,50
592,52
104,17
A folyamat
156,98
0,45
44,84
5,13
1875,20
5,36
535,61
61,24
28,04
4,29
23,51
1,23
274,80
0,76
230,35
12,06
Egyedi konstrukció
AGRIMEC 1030 A folyamat
–6–
