Lombhullató nyitvatermők megfigyelése

Lombhullató nyitvatermők megfigyelése összeállította: Szabóné Sinkó Tünde lektorálta: Kiss Zsolt

A kísérlet megnevezése, célkitűzései: A nyitvatermők törzsébe tartozó növények megismertetése, megkülönböztetése A lombhullató fajok bemutatása Mikroszkópos megfigyelés Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: vörösfenyő (levél, toboz, ág) és páfrányfenyő levél, víz Szükséges eszközök: metszetgyűjtemény, mikroszkóp, bonckészlet, vizes palack, tárgylemez, fedőlemez, matrica, toll, kézi nagyító Eszközismertető A mikroszkóp és a bonckészlet használati útmutató a mellékletben található. Balesetvédelmi figyelmeztetés Az ollóval óvatosan dolgozz! A megfigyelés elméleti háttere A nyitvatermők az ősi harasztoktól származnak. Fénykoruk a földtörténeti középidő volt, amikor változatos nyitvatermő flóra alakult ki. Ekkor már megjelentek a cikászok, a páfrányfenyők és már kihalt, legősibb nyitvatermők a magvaspáfrányok is. A nyitvatermők olyan hajtásos növények, melyek szaporodása már teljesen független a víztől. A nyitvatermők magkezdeményei nincsenek termőbe zárva, ezért a megporzás után a fejlődő magok is szabadon helyezkednek el a pikkelyszerű termőlevelek tövénél a női ivarú virágzatban. – innen ered a nyitvatermő elnevezés is. A nyitvatermők közös tulajdonságai: fa vagy cserjeméretűek, leveleik tű vagy pikkelyszerűek, virágaik egyivarúak. A nyitvatermők többségére a folyamatos lombhullatás jellemző, ezért örökzöld növényeknek is nevezik őket. Mi két különleges lombhullató nyitvatermő fajt fogunk részletesebben megismerni.

A tanulói munkafüzet és a kapcsolódó tanári segédlet a Csongrádi TErmészetTUDOmányos Diáklaboratórium című, TÁMOP 3.1.3-11/2-2012-0037 számú projekt keretében készült. 1. oldal


A páfrányfenyők osztályának egyetlen ma élő képviselője a páfrányfenyő vagy halfarkfa. (Ginko biloba).

120 millió éve változatlan formában él Földünkön. Charles Darwin élő kövületnek nevezte. Hazánkban is elterjedt, különleges legyezőszerű levelei vannak. A vörösfenyő a fenyőfélék osztályába tartozik.

Fája nagyon értékes, magas gyantatartalma miatt, víz alatti építkezésre is használják. (Az olaszországi Velence is vörösfenyő cölöpökre épült.)



A kísérlethez kapcsolódó megfigyelések leírása

1. feladat Figyeld meg a páfrányfenyő leveleit! Használj kézi nagyítót!

Milyen érdekességet vettél észre? ................................................................................................................................................ Próbáld meg elkülöníteni egymástól a tűleveleket a bonckészletben lévő kisolló segítségével! Milyen a levelek tapintása? ......................................................................................................

2. feladat Vágj ki egy cm-es darabkát a levélből! Helyezd rá egy tárgylemezre! Előtte cseppents rá vizet, majd fedd le fedőlemezzel! Vizsgáld meg mikroszkóp alatt is a Ginkgo biloba levelét! Írd le tapasztalataidat! ................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................



Készíts rajzot is!

3. feladat Metszetmegfigyelés Nézd meg mikroszkóp alatt a metszetgyűjteményben lévő páfrányfenyő levélmetszetet! Milyen a szöveti felépítése? ................................................................................................................................................ Páfrányfenyő fiatal hajtásmetszetét is megfigyelheted.

Érdekesség Az ősi nyitvatermők közé tartoznak a cikászok, szágópálmák is! Pálmaszerű megjelenés jellemzi őket. A törzs a lehullott levelek csonkjából áll. A levelek a hajtás csúcsán terülnek szét. Ezen a képen a virágját nem láthatjuk.

szágópálma



A csikófarkfélék védett cserjék, melyek a zárvatermők felé mutatnak. Mediterrán gyógynövények.

csikófark forrás: www.google.hu/képek

4. feladat Vörösfenyő megfigyelése A nyitvatermők melyik osztályába sorolhatóak?....................................................................... Mi jellemző a tűlevelek elhelyezkedésére? ................................................................................................................................................ Milyen a levelek tapintása? ...................................................................................................... Figyeld meg kézi nagyító alatt is a leveleket és az ágat! Egész évben zöldek a levelei? ................................................................................................... Figyeld meg a tobozát, és keress benne magokat!

5. feladat Metszetmegfigyelés Figyeld meg a mikroszkópban a vörösfenyő tűleveleiről készített levélkeresztmetszetet! Mi jellemző a levélre? .............................................................................................................. ................................................................................................................................................



Érdekesség A fenyőfélék osztályába tarozó fajok még pl.: 

a ciprusfélék családjába tartozó boróka, tuja, életfa,



mamutfenyő



fenyők – legismertebb nyitvatermők



cédrusok

A tiszafa egy külön osztályba tartozó Magyarországon is elterjedt értékes fájú díszcserje. Fontos tudni, hogy a magköpeny kivételével a fa minden része mérgező! Tűlevelei puha tapintásúak.

Az ismeretek ellenőrzése: Döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! Írd mellé a megfelelő betűjelet! (I=igaz, H=hamis)! 1., A fenyők elfásodott termése a toboz. 2., A gyökérzetük fejletlen. 3., A fenyők örökzöldek. 4., Az ősi harasztoktól származnak. 5., A nyitvatermők csak a hűvös, csapadékos területet kedvelik. Felhasznált szakirodalom: Zátonyi Szilárd: Biológia 9. Apáczai Kiadó- 2014.


Lombhullató nyitvatermők megfigyelése

Recommend Documents