Kunadacsi Barangoló 2012. III. szám
Kiadva: 2012. április 02. Locsolóvárás
FKDM TKT KESZI CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT 2. oldal ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2. oldal Óvodai felvételi jelentkezés 2. oldal ANYAKÖNYVI HÍREK 2. oldal
Húsvéthétfő reggelén Locsolókat várok. Sonka, tojás, sütemény Megvan, készen állok. Asztalkám megterítve. Várja a vendéget. Piros tojást díszítve, Csak ennyit ígérek. Kéméndy Dóra
Szavalóverseny Március 7-én iskolánk négy tanulója részt vett Izsákon a megyei területi szavalóversenyen. 3. oldal Tudod-e? 3. oldal Sporthírek Továbbra is élen a Kunadacs KSE! 3. oldal Köhögéscsillapító tea, méz és palacsinta: mire is jó az akácvirág? 3. oldal Tavasz: a megújulás évadja 4. oldal A hosszú és mozgalmas időt Kunadacson töltött doktor Farkas Kálmán, községünk egykori népszerű orvosa tíz esztendeje fiatalon távozott az élők sorából. 5. oldal HÚSVÉT 6. oldal Időjárási szélsőségek 7. oldal
VÉRADÁS A Magyar Vöröskereszt kunadacsi szervezete 2012. április 12-én 900-1200 óráig véradást szervez a kunadacsi művelődési házban. A véradáson köszöntjük a jubiláló donorokat és finom meleg ebéddel várjuk kedves véradóinkat. Előre is köszönjük az önzetlen segítséget! Pintér Istvánné
2012. április 02.
KUNADACSI BARANGOLÓ FKDM TKT KESZI CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT
ÓVODAI HÍREK Felhívás
Az alábbi szolgáltatásokkal állunk rendelkezésükre: a gyermekek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése családgondozás információátadás az aktuális szociális ellátásokról tanácsadás: gyermeknevelési lelki - mentális életviteli foglalkoztatási családi konfliktus hivatalos ügyintézés: családtámogatási ellátások (pl.: GYES, GYET, családi pótlék) egészségkárosodottakat megillető ellátások (pl.: megváltozott munkaképességűek ellátásának igénylése, fogyatékossági támogatás) saját jogú nyugellátások (pl.: öregségi nyugdíj) hozzátartozói nyugellátások (pl.: özvegyi nyugdíj, árvaellátás) szolgálati idő kiszámíttatása egyéb (pl.: betegkártya, adókártya, kérelmek, beadványok) adományok közvetítése (pl.: használt ruhanemű, játék, bútor, …, átvétele és osztása).
Óvodai felvételi jelentkezés
Ügyfélfogadás helye: polgármesteri hivatal (6097 Kunadacs, Rákóczi u. 2.) Ügyfélfogadás ideje: szerda 800 - 1200 Családgondozók: Vizi Istvánné – Gyermekjóléti Szolgálat Stomfoliné Józsa Piroska – Családsegítő Szolgálat Elérhetőség az ügyfélfogadási időn kívül: 6090 Kunszentmiklós, Damjanich u. 10 Tel./fax: 06-76-550-257
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK
Felhívjuk az érdekelt szülők figyelmét, hogy a 2012/2013-as nevelési évre az óvodai felvételi kérelmek beadásának időpontja: 2012. április 1-jétől, április 30-ig tart. A jelentkezéshez szükséges, hogy a szülők írásban jelezzék felvételi kérelmüket, amely az alábbiakat tartalmazza: a gyermek születési ideje és helye mindkét szülő neve és telefonszáma a gyermek lakcíme A közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXXIX. törvény 24. § (3) alapján a gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi 4 órát köteles óvodai nevelésben részt venni. Az 5. életévét betöltött gyermek beíratásának elmulasztása szabálysértés, amely törvényes következményekkel jár. A beiratkozás az óvodában: 2012. május 2-tól – május 4-ig minden nap 9-16 óráig tart. Szükséges dokumentumok: a gyermek születési anyakönyvi kivonata a gyermek oltási könyve a gyermek TAJ kártyája a szülő vagy gondviselő személyazonosító igazolványa a szülő vagy gondviselő és a gyerek lakcímkártyája Kérjük a szülőket, hogy hozzák magukkal gyermeküket is. Köszönettel: Látosné Laczkovics Anett intézményegység- vezető
Kunadacs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 14.-én megtartott ülésének napirendje: 1.) Előterjesztés az önkormányzat 2012. évi költségvetésének II. fordulóban történő tárgyalására, a rendelet elfogadása. 2.) Civil szervezetek támogatásáról szóló szabályzat elfogadása. 3.) Nád vásárlására piaci ár igazolására vonatkozó ajánlat kérése. Kunadacs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 20-án megtartott rendkívüli ülésének napirendje: 1.) Tetőfedő nád beszerzésére beérkezett ajánlatok bírálata és a szállító kiválasztása. Kunadacs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. március 6-án megtartott rendkívüli ülésének napirendje: 1.) művelődési ház további működtetésének lehetőségei, társadalmi szervezetekkel történő egyeztetés. A teljes jegyzőkönyv hozzáférhető a könyvtárban illetve a www.kunadacs.hu honlapon.
2
ANYAKÖNYVI HÍREK
Született: Gyurkovics Emili 2012. március 18. Házasságot kötöttek: Holczmann Erika és Seres Tibor László 2012. március 17. Elhunyt: Gál István 2012. március 14.
2012. április 02.
KUNADACSI BARANGOLÓ Sporthírek Továbbra is élen a Kunadacs KSE!
Szavalóverseny Március 7-én iskolánk négy tanulója részt vett Izsákon a Szűts József szavalóverseny területi fordulóján. Az elmúlt évekhez képest kevesebb diák volt, de azok szép költeményekkel ajándékozták meg a közönséget és a zsűrit. Az alábbi eredmények születtek: Alsó tagozat: 1. helyezett: Kis Bence 4. osztály 3. helyezett: Hegedűs Richárd 2. osztály Felkészítő tanár: Kemény András
Március közepén megkezdődtek a 2011/2012-es labdarúgószezon tavaszi küzdelmei. A futballcsapatunk a megyei harmadosztály északi csoportjában őszi bajnokként várta a folytatást. A keret némileg átalakult, hiszen távozott Sipos Krisztián, de az érkezők között találhatjuk Szilágyi Rolandot és Márkus Norbertet. Célunk továbbra is a dobogó, de titkon reménykedünk abban, hogy sikerül megvédeni az őszi elsőségünket. 14. forduló: Hetényegyháza SE – Kunadacs KSE 0-2 (0:1) Gólszerzők: Márkus Norbert és Zadravecz Róbert A tavaszi idény nyitómérkőzésén magabiztos és értékes győzelmet arattunk Hetényegyházán. A csapat végig alázattal küzdött egymásért, aminek meg is lett az eredménye.
Felső tagozat: 1. helyezett: Hegedűs Evelin 7. osztály 2. helyezett: Varga Zsombor 5. osztály Felkészítő tanár: Kemény András Az alsó tagozatból Kis Bence, míg a felső tagozatból Hegedűs Evelin és Varga Zsombor jutott tovább a megyei döntőre, melyet március végén rendeznek Kiskunhalason. Gratulálunk a tanítványainknak és külön köszönjük Kemény András eredményes felkészítő munkáját. Csorba Gábor
„Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn.” (Széchenyi István)
15. forduló: Kunadacs KSE – Fülöpháza SE 3-0 (2:0) Gólszerzők: Kis-Juhász Tibor, Ilonka Richárd, Zadravecz Róbert Az első hazai meccsünkön szépszámú közönség előtt fogadtuk az örök „mumus” Fülöpháza csapatát, melyet végre valahára sikerült megverni. Ezzel a győzelemmel továbbra is listavezetők vagyunk a bajnokságban. Így éllovasként várjuk az ősi megyei rivális Kunbaracs elleni derbit. Hajrá, Kunadacs! Csorba Gábor
Köhögéscsillapító tea, méz és palacsinta: mire is jó az akácvirág?
Az előző szám folytatása Tudod-e? Hogyan alakult a község története 1945-től? „1944. november 2-án szabadult fel az akkor még Peszéradacsnak nevezett község. Itt éppúgy rendkívül nehéz volt a helyzet a kezdeti időben, mint a megye számos más településén is. A háború miatt a mezőgazdaságban az őszi betakarítási és vetési munkálatokat csak nagyon kis mértékben tudták elvégezni, a hadiesemények következtében az állatállomány jelentős mértékben megfogyatkozott. A közigazgatási átszervezés után Peszéradacson is a legfontosabb feladat a mezőgazdasági termelőmunka megszervezése, a kint maradt termények behordása, a következő év kenyerét jelentő gabona elvetése volt. Milyen változásokat hozott az itt élők életében a földreform? A termelés beindítása a szegényparasztok földhöz juttatása nélkül nem hozhatott volna eredményeket. 1945. március 17-én megszületett a rendelet a demokratikus földreform végrehajtásáról. A kihirdetése törvényes kereteket biztosított a földek szétosztására. A 29000 holdas királyi birtok peregadacsi részén verték le az első karókat. A nincstelen cselédség régen vágyott földhöz jutott, boldogan kezdték meg a munkát, mert az övék volt a föld. Az új élet megindulása nehéz volt. A család számára először valamilyen lakást kellett építeni, ami többnyire földbe vájt putri volt, vagy az uradalom régi épületei váltak ideiglenesen lakássá az új gazdák és családtagjaik számára. Gyakran nagyon éhesen, olykor egész nap egy tányér kukoricakásán kezdték meg a munkát.” Forrás: Kunadacs története 1945-től napjainkig Készítette: Antal Anikó 1995
Az ízletes, fehér virágú akác erdeink csaknem egyötödét teszi ki. Azt hihetnénk, hogy ősi magyar fa, azonban kevesen tudják, hogy ÉszakAmerikából, a XVI. században került Európába. Az akác gyógyászati szempontból igen értékes növény. A virágjából készült tea köhögéscsillapító, hurut; és görcsoldó, enyhe hashajtó. Meghűléses betegségeknél izzasztó hatású. Gátolja a túlzott gyomorsavképződést, gyomor- és bélfekély esetén is alkalmazható. A homeopátiában gyomorsavtúltengés ellen használják. Fánk és palacsinta készítésénél ízesítőként a tésztába keverhetjük, teakeverékekbe pedig ízjavítóként adagolhatjuk. Ráncsimító, bőrtónusjavító hatása is van, így előszeretettel alkalmazzák kozmetikumokban. Ha pedig egyszerűen egy kis kényeztetésre vágyunk, tegyünk a fürdővízbe jó sok akácvirágot! Nemcsak édes…. Világos, enyhén zöldessárga színű, jelentős gyümölcstartalma miatt nehezen kristályosodó, akácvirágillatú méze nagyon kevés virágport tartalmaz. Az akácméz színe tájegységenként változik a színtelentől az enyhén sárgáig. Különleges minősége miatt a Magyarországon termelt akácméz hungarikumnak számít. Az akácméz a gyomorsavtúltermelés miatt bekövetkező emésztési zavarok oldására is ajánlott. folytatás a következő oldalon….
3
KUNADACSI BARANGOLÓ folytatás az előző oldalról.. Mikor és hogyan gyűjtsük?
2012. április 02.
Tavasz: a megújulás évadja
Az akácvirágot frissen, a virágzás kezdetén érdemes leszedni. Ez az időszak május-június elejére esik. A virágokat a fürtök begyűjtése után fejtsük le a zöldes kocsányról, és azonnal szárítsuk meg! A megszárított akácvirág kiválóan alkalmas teának. Hogyan használjuk? Gyomorsav-túltermelés és emésztési zavarok esetén a panaszok enyhítésére, megszüntetésére vagy megelőzés céljából készítsünk teát az akácvirágból az alábbiak szerint: 2 teáskanálnyi szárított akácvirágot 2 dl forró vízzel leforrázunk, majd 5 perc elteltével leszűrjük. Íze kellemes, alkalmanként akár élvezeti teaként is fogyaszthatjuk. Kellemes aromája miatt szörpöt is készítenek belőle, illetve az illatszeripar is használja. Az akácvirágból pálinkát is főzhetünk. A palacsintatésztába mártott, kisütött akácvirág pedig különleges csemegének számít. Akácos palacsinta Hozzávalók 4 személyre: – 16 fürt akácvirág, – 2 tojás, – 2 evőkanál cukor, – 20 dkg liszt, – 2,5 dl tej, – a sütéshez: olaj, a tálaláshoz: cukor. Elkészítése: a tojásokat a cukorral habosra keverjük. Folyamatos keverés mellett hozzáadjuk a lisztet és a tejet. Az akácvirágfürtöket a sűrű masszába mártjuk, majd bő, forró olajban mindkét oldalát aranysárgára sütjük. Az olajból kiemelve lecsepegtetjük, és porcukorral meghintve kínáljuk. A késő tavaszi délutánok könnyed kísérője. Háttérinformáció: Az adatok, információk forrása a Corvinus Egyetem Kertészettudományi karának Gyógy- és Aromanövények Tanszéke. Az adatokat a tanszék munkatársai tudományos igényességgel állították össze. Az információk begyűjtését és a háttérkutatásokat a Central Europe program keretében, az ERDF társfinanszírozásával folyó Traditional and Wild projekt biztosítja. www.traditionalandwild.eu További információ: Herendy Csilla kommunikációs vezető
[email protected] +36 20 385 10 89
Régen elmúlt már szilveszter s újév napja. Már alig emlékszünk akkori elhatározásainkra. Pedig hogy megfogadtuk: jövőre minden másképp lesz! Egész évben tudjuk, hogy egészségtelenül élünk, és bizony változtatnunk kellene életmódunkon. Nagy rohanás és kemény stressz. Keveset mozgunk, túl sokat és egészségtelenül eszünk, hogy a káros szenvedélyekről – alkohol, dohányzás – ne is beszéljünk. Szilveszterkor, úgy éjféltájban évről évre elhatározzuk: "Holnaptól minden másként lesz! Leszokom a dohányzásról, kevesebbet fogok inni, egészségesebben táplálkozom, többet fogok mozogni, több időt töltök családommal, gyermekeimmel, barátaimmal, s a többi, s a többi." Aztán kezdődik újra a verkli, a napi rutin. Reggel sötétben kelünk, s mire hazaérünk a munkából, megint csak sötét van. A kevés fény, a hideg pedig rosszkedvet, lehangoltságot okoz, ami nemigen kedvez a megújulásnak. A fogadalmak néha-néha eszünkbe jutnak, de csak azért, hogy bűntudatot keltsenek, végül teljesen megfeledkezünk róluk – egészen a következő szilveszterig. Így megy ez évről évre. Vajon tényleg képtelenek vagyunk a változtatásra, a megújulásra? Lehet, hogy csak rosszul időzítünk. Talán jobb lenne, ha a változás, változtatás igényét nem a naptári évváltáshoz igazítanánk. Bármennyire eltávolodtunk is tőle, mégiscsak a természet részei vagyunk. Kövessük hát a természet ritmusát! Ha változni, megújulni akarunk, válasszuk kiindulópontnak a tavaszi napfordulót (március 21.)! Válasszuk a természet ritmusát! Hiszen az ember – csakúgy, mint a természet – igenis képes a megújulásra. Miként a fák lerázzák magukról a tél dermedtségét s új rügyeket fakasztanak, az áldott napsugár minket is képessé tehet arra, hogy testileg-lelkileg felfrissülve, megerősödve nézzünk szembe az élet új kihívásaival. Egyre hosszabbak a nappalok. Reggelente napsütésre, madárcsicsergésre ébredünk, munka után könnyebb elszakadni a televíziótól, jobban esik a testmozgás a szabad ég alatt, legyen az akár a fárasztó munka is. Egyre több a friss zöldség és gyümölcs, könnyebb, élvezetesebb egészségesen táplálkozni. A napfény, a világosság jótékonyan hat kedélyállapotunkra. Vidámabbak, bizakodóbbak vagyunk, könnyebben vesszük és jobban szeretjük az életet, mely ilyenkor több örömöt is kínál. Ha fogadalmunk lemondással jár (cigaretta, alkohol, diéta stb.), kárpótoljuk, sőt jutalmazzuk meg magunkat más örömökkel! Ne rohanjunk örökösen! Álljunk meg egy pillanatra, hagyjuk, hogy szemünket elkápráztassa az életadó napsugár! Gyönyörködjünk a virágzó fák, bokrok végtelen sok színárnyalatában, hallgassuk a madarak csicsergését, szívjuk be mélyen a sarjadzó fű, a virágok illatát, engedjük, hogy bőrünket simogassa a lágy tavaszi szél! Érezzük, hogy részei vagyunk a természetnek, tehát magunk is képesek vagyunk változásra, megújulásra! Dr. Kovács Gyula
4
2012. április 02.
KUNADACSI BARANGOLÓ
A hosszú és mozgalmas időt Kunadacson töltött doktor Farkas Kálmán, községünk egykori népszerű orvosa tíz esztendeje fiatalon távozott az élők sorából. A faluért annyit tett, hogy méltóképpen illik megemlékeznünk róla. Antal Lajos kétrészes írásának ez a célja.
Kálmán
Egy augusztusi napon Anti, a tanácselnök nagy örömmel, mosolyogva megállít a Kossuth utcán, messziről látszik rajta, hogy valami fontos dolgot akar mondani. Nem egyedül van. Egy korombeli, testes fiatalember száll ki a Ladából. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy örültem nekik. Az aratási utómunkákkal foglalatoskodtam. Ekkora már minden vezető és dolgozó elfáradt, követik el sorra a hibákat, így én is. „Bemutatom a pályázónkat” – aki határozott lépésekkel odajött hozzám. „Farkas Kálmán vagyok.” Kemény kézfogás, farmeres szerelés, naptól vörösre égett arc, izzadt homlok. A kocsiban maradt egy hölgy, aki közömbösen nézte a találkozást. Nem voltam képben. Ez látszott is rajtam, mert Anti mondta: „Tudod, a körzeti orvosi állás.” - Igen, már tudom. Hosszú tanakodás után írtuk ki a pályázatot. Tudtuk, hogy ezzel kivívjuk Cserényi doktor úr, a főorvos úr, Pista bácsi haragját. Időtlen idők óta járt ki hetente kétszer Kunszentmiklósról. A fehér Ladát többnyire asszisztense, Nagy Ica vezette, aki mellesleg osztálytársam volt. Az autó már magától is idetalált volna, csak akkor volt baj, ha vezetni akarták. Kisebb koccanások napirenden voltak, így, akik ismerték, már messziről megadták neki az elsőbbséget. A rendelés előtt kitett az asztalra tíz vagy húsz forintot, aznap ez volt a „vizitdíj.” Akinek nem volt pénze, azt is éppúgy ellátta, mint azt, aki többet akart adni neki. De ami visszajárt, az visszajárt! Nagykabáton keresztül is meg tudta vizsgálni a beteget, mondta a diagnózist. Ránézésből tudta a vérnyomást és közölte a tennivalókat. Mikor még nem volt ekkora gyakorlata, a fiatal fehérnépet jobban megvizsgálta – nehogy tévedjen! Szeretett kártyázni barátaival a nagyvendéglőben. Ha valaki verte az ablakot vagy az ajtót, már vette a kabátját, kalapját. Tudta, hogy csakis őt kereshetik. Középiskolás korunkban egy szombat délután Balázzsal mi is felkerestük a főorvos urat. Balázsnak már nagyobb gyakorlata volt, ő volt a szóvivő.
”Tetszik tudni….” „Tudom! Betegek akartok lenni, de szerdára meggyógyultok ugye?” „Meg…meg…persze!” Adta az igazolást, mi meg szorongattuk a tízforintosokat. „Ilyen sok pénzetek van? Ne szórjátok itt nekem!”- Visszakapkodtuk a bankjegyeket és távoztunk, amilyen gyorsan csak lehetett. Mindent tudott, ami a faluban történt. Néha olyat is elmondtak neki a betegek, ami majd meg fog történni. Emlékszem, valamilyen járvány szedte áldozatait és én is rajta voltam a listán. Többedmagammal ülök a rendelőben, meglát az öregúr, úgy megörült nekem, mintha ötöse lett volna a lottón. Becitált. Hogy vagyok, hogy van a tsz, hogy áll a mezőgazdaság? „Mindhárman rosszul vagyunk!” Ez őt szemmel láthatóan nem érdekelte. Beszélt, beszélt, kérdezett. Megkínált és rágyújtottunk egy hosszú vékony cigarettára. Alig vártam, hogy elégjen. A dohányfüst, a gyógyszerszag, a 39 fokos láz megtette a hatását. Megkaptam az isztopirines receptem és kitámolyogtam a rendelőből. Ilyen történelmi előzmények után kellett meghozni a VB-nek a döntést. Helyben lakó orvos kell a falunak! Néhány jelentkező ügyet az elnök elbírált, nem akart magunknak rosszat. Lehetetlen jelentkezők teljesíthetetlen igényekkel léptek fel. Ha rossz döntést hozunk, megköveznek bennünket, és akkor tényleg mehetünk orvos után. Szerencsénk volt, a jelentkezőt súlyos sérelem érte Mezőkovácsházán, otthagyta mindenét. Házát, családját, betegeit. Csak annyi cuccot hozott el, ami belefért a Lada hátuljában. Az vezérelte, hogy minél messzebb hagyja a korábbi munkahelyét és „barátait”. Anti felpörgette a dolgot. Lekáderezés, szerződésbontás,- kötés. A szükséges eszközök, bútor vásárlása, festés, takarítás. Egy hét múlva már új orvos rendelt, délelőtti és délutáni rendelési idővel. Fölkavarta maga körül az álló vizet. Annyi terve és ötlete volt, hogy elég lett volna megvalósítani öt év alatt. Falufásítás, tájba illő buszmegállók építése, sportpálya kialakítása. Először az orvosi rendelő környékét vágta rendbe. Készült melléképület, gyermekmedence, ültetett fát, telepített gyepet. A gyógyító munkában még hajtósabb volt. Tartott felvilágosító előadásokat öregeknek, fiataloknak, kismamáknak és az iskolás gyerekeknek is. Vérfrissítést kapott a Vöröskereszt. A rendszeres véradók száma közel 100 fő volt. A kívülálló csak azt látta, hogy a betegek nemhogy fogynának, hanem egyre szaporodnak. Jöttek Kunszentmiklósról, Szabadszállásról, Kecskemétről meg a jó ég tudja, hogy honnan. Az adacsiak büszkén viselték a várakozást – végre nem nekünk kell más orvoshoz menni, mások jönnek mihozzánk. Ami kissé visszatartotta a gyengélkedőket, az az volt, hogy nagyon hamar elővette az injekciós tűt. „Az a biztos,
ami én beadok!” – vallotta. Amikor a beteg megkérdezi: - Doktor úr, szedjem még ezt meg ezt a gyógyszert? - Az biztos, hogy már három napja nem szedi– mondta. Sándor, a kiváló traktorosunk úgy döntött, hogy már meggyógyult. Az ampullát meg kapja meg, aki beteg. Igen ám, csak a doktor úr nem így gondolta. Rendelés után rám töri az ajtó: - Hol dolgozik Sándor páciensem kérdezte. - A Darabostáblán van, nagygéppel. - Az meg hol van? – kérdezte. - Gyorsabb lesz, ha kiviszlek, ha már ilyen sürgős. Útközben valamelyest lecsillapodott, de még mindig nem tudtam, hogy mi a baj. Megálltunk a tábla szélén, Sándor is megállt, mert nem tudta kikerülni a tsz autóját. Szűkszavú üdvözlés, Kálmán átvette a beszélgetés fonalát. - Nem ebben állapodtunk meg, Sándor! Támaszkodjon a nagykerékhez, lazítsa meg a nadrágszíját! – Alkoholtisztítás, és „az egészséges” dolgozónk bőrét már ki is lyukasztotta. „Holnap maga jön el hozzám!” – szólt Sándorhoz. „Most már mehetünk!” – mondta nekem. Az egészségügyről egy szó sem esett. - Jól megy a kocsi? - Elég jól. - Kipróbálhatom? - Persze – mondtam, felelőtlenül. A kipróbált és sokat megélt autó nem tudta, hogy mi történt a vezetőjével, mert a kb. 5 km-es földutat 4 km-rel megtettük, ugyanis a maradék 1 km-t a levegőben töltöttük. Megfogadtam, mit nem tartottam be, hogy autó helyett inkább az imakönyvet adom kölcsön. Később kiderült, hogy szervezető barátjával korábban többször indult rali versenyen. Az egyik ilyen erőpróbán nem tudott ott lenni, mert beosztották ügyeletre. A barátja indult és karambolozott. A mentőket megelőzve ért oda ügyeletes orvosként, de már nem tudott segíteni. Elvesztette barátját. Ettől kezdve csak magánakció keretében ralizott, ha talált olyan embert, aki beült az autójába. Még ezen a télen elvitte az 1200-es Ladáját Szabadszállásra Tóth János mesterhez, mert 120 felett a hátsó futómű búg, javítsák meg. Készre jelentették, és mi mentünk érte. - Nem találtunk semmi komolyabb bajt. – nyugtatta János. - Akkor próbáljuk ki! – mondta Kálmán. - Tessék a kulcs, doktor úr. - De maga is jöjjön, János. Nem akaródzott neki, de mást nem tehetett. Beült a jobb elsőbe, én meg hátra. Az út tiszta jég volt, bordákkal tarkítva – a táj hólepelbe takaródzott, hogy ne is lássa a mi esztelenségünket. – Mert a difi csak 120 felett búgott! folytatás a következő oldalon…
5
2012. április 02.
KUNADACSI BARANGOLÓ
5
2012. április 02.
KUNADACSI BARANGOLÓ folytatás az előző oldalról…… A fülöpszállási úton már 80-nál úgy megdobott bennünket az út, hogy lelki szemeimmel láttam, ahogyan az útszéli eperfából fogpiszkálók lesznek. - Doktor úr… doktor úr, nekem két gyermekem van! – mondta János. - Nem baj, majd az 52-esen kipróbáljuk. Szerencsére az épeszű sofőrök otthon maradtak, így miénk volt az egész főút. Kellett is, mert mindkét felén mi közlekedtünk. A többedik hajmeresztő akciónk után úgy döntöttünk, hogy akkor kell kipróbálni az autót, ha jobb lesz az út – de már nélkülünk. János is letette a nagy esküt, hogy soha többé… Hazafelé gondoltam, hogy megtréfálom. A Skoda farmotoros, elöl a csomagtartóban van egy zsák műtrágya, a tankodromot jól ismerem, és irány Adacs. Láttam, hogy Kálmán egy-két kátyúba beleszalad, feltöri a jeget, de nem akartam azzal megsérteni, hogy megvárom. A rendelő előtt már fél szál cigarettát elszívtam, mire hazaért. A kocsi teteje fagyos vár volt. -„Eladom ezt a sz…t! Én is Skodát veszek! - Nem akartam lebeszélni, vett is. Már a járatásnál gondjai voltak, nem szerette a 140 km/órát a picike. Meggyőzték, ha újból le van alvázvédőzve, soha nem lesz rozsdás. Gyuszi sógorom tett rá még egy lapáttal: „Elhozzátok, és pillanatok alatt megcsináljuk!” Ő úgy gondolta, hogy mi arany tisztára vikszoljuk az alját, kihasználta, hogy két ilyen jól képzett segédmunkása úgy sem lesz. Amikor már nem tudott belekötni semmibe, kegyeskedett pillanatok alatt lefújni. Pár hónap múlva ez már, mint értéknövelő volt feltüntetve az autókereskedésben. „Ha már eladom, legalább ne tudjam, hogy kit csapok be.” – mondta a volt Skoda tulajdonos. „Nekem olyan autó kell, hogy télen-nyáron, esőben-sárban kivigyen a beteghez” – hangoztatta. Ha a jármű cserben hagyta, azt nem bocsátotta meg neki. „ Mi van, ha valaki azért hal meg, mert én nem érek oda időben? Nem a beteget kell behozni hozzám, van annak elég baja” Nekem kell kimenni” – vallotta. Volt is autója bőven, felsorolni is nehéz lenne. a legrövidebb ideig egy Lada-Níva volt a tulajdonában. A tassi Nagy Sanyi alakította át és tett bele egy 2400 köbcentis turbó-dízel Fiat motort. Hazafelé kipróbáltuk. „Ugye milyen jól megy? Hogy harap! Érzed benne az erőt?” Én azt éreztem, hogy az a nagy motor szétrázza a kasznit és hogy nem szereti, ha pörgősre fogják. Mi pedig pörgettük. Végre itthon! „Igyunk meg egy sört a bíróságon! Bíró Pista presszójában.” - „Igyunk”- ezek után ez már úgysem árthat meg. Többen odajöttek, érdeklődtek a dízelesített orosz csoda iránt. „Gyertek, hallgassátok meg a motort!” – mondta Kálmán. Beült és tekertette –tekertette. Újból és újból. Voltak ötletek, hogy mit és hogyan kellene csinálni, de csak nem indult. Kálmánnak vörösödött a feje, én meg fogtam a kistáskámat és hazasomfordáltam. Nem akartam látni azt, amikor gazdája felgyújtja az „öszvért.” Nem is láttam többet. Augusztus volt, ért a dinnye. Balázsnak és Jóska öcsémnek közösen volt 1,5-2 kh marsovszki fajtájúja, aminek az volt a különlegessége, hogy a sötétzöld héj rózsaszínű belsőt takart. Jóízű volt az, csak hát a színe. Egyszóval nehezen eladható gyümölcs volt. A két srác éjszakánként kijárt őrizni, vagy legalábbis ezzel az ürüggyel nem volt otthon.
Antival eldöntöttük, hogy megszégyenítjük, meglopjuk a gazdákat. Kálmán ezt meghallotta és bűnszövetségre lépett velünk. Persze, amit két ember tud, azt tudja az egész falu. Balázsék is megtudták, és már vártak bennünket. Az éj leple alatt lopakodtunk, de a kocsit jó messzire elhagytuk. „Értesz a dinnyéhez?” – kérdeztem Kálmánt. - Nem - Akkor majd te hordod ki a tábla szélére. - Alig voltunk túl a munkamegosztáson. - Állj, ki vagy! Ne mozdulj! - A kisdinnyék csak úgy röpködtek a fejünk fölött. Antival mi kereket oldottunk, Balázs meg utánunk. Rövid hajsza után mi a feltett kérdésre válaszoltunk: „Dinnyét jöttünk lopni, de hol a Kálmán?” Őt meg Jóska kapta el. Nem ismerték egymást. - Hát te mit keresel itt? - Farkas Kálmán vagyok. - Nem ezt kérdeztem! - És éppen nyomatékot akart adni kérdésének egy dinnyével, amikor odaértünk. Jóska úgy tudta, hogy mi ketten megyünk, ez a brigád meg három fős volt. Azt hitte, hogy másik csapat dézsmáló érkezett. A tegeződést megtartották, a kocsi hátulját megraktuk dinnyével, éjféltájra már haza is értünk. Kálmán barátunk ezek után meggondolta, hogy kivel megy el együtt dinnyét lopni. A faluban egyre többen vállalkoztak arra, hogy bográcsban főznek, eltanulva a „szakmát” Gazdik Misa bácsitól és Mezei Feri bácsitól. Úgy döntöttem, én is megmérettetem magam, és a névnapom megünneplésére összejött baráti társaságot „meglepem” saját készítésű bográcsos birkapörkölttel. Kivonultam a tanyára, hogy ne is lássák, mit készülök elkövetni. Húsdarabolás, hagymapucolás, száraz fa hasogatása, és már rotyogott is az étek. Mondták, ha jó a hús, jó színű a paprika és nincs leégetve, már el sem lehet rontani. Vigyáztam is rá, hogy a tűz nehogy lekapja, de a vendégek érkezése előtt még meg kellett borotválkoznom és át kellett öltöznöm, hogy majd fogadni tudjam a gratulációkat a birkapörköltemhez. Erre az időre megkértem jó apámat, hogy vigyázzon rá, tartsa melegen. Közben átjött apósom egy demizsonnal, hogy felköszöntse apukát, odaültek a farakásra, szemmel tartották a pörköltet, kézbe vették a poharakat és jól elbeszélgettek. Mire visszaértem, már megtörtént a baj, lekapta az alját, úgy 10 forintos nagyságban – akkor még papír tízes volt. Átöntés – bográcssúrolás – újramelegítés és már vittem is a tetthelyre. Jó orrú és rosszindulatú rokonaim tettek rá némi célzást: - Ebbe beleesett a kozma! - Ebbe kozma? Néhány légy, az igen, de kozma az nem! Kérdezzétek meg a két papát, ők is tanúsíthatják! Kálmánnak ez volt az első birkapörköltje. Tartott is tőle, mi lesz, ha nem ízlik, azt hogyan tagadja le. Két hatalmas tányérral bevágott és azt sajnálta, hogy hamarabb nem kapott rá az ízére. Sok birkapörköltet megfőzetett, számtalan összejövetelen ez volt a főétel. „Olyan finomat, mint akkor ettem”… - hangoztatta; nem mondtam meg neki, hogy az a kis plusz íz mitől származott. Antal Lajos
A húsvét, mint egyházi ünnep Húsvét Magyarországon az év egyik legfontosabb vallási ünnepe, amely alkalmával Jézus Krisztus feltámadására emlékeznek meg. Ennek tiszteletére szerte az országban tartanak szentmiséket és istentiszteleteket, melyek általában körmenettel zárulnak. A húsvétot megelőző vasárnap - virágvasárnap - Krisztus diadalmas jeruzsálemi bevonulásának az ünnepe. Ennek emlékére alakult ki a déli vidékeken a pálmás, az északibb tájakon pedig a barkás körmenet. A húsvéti ünnepkör a farsang utáni negyvennapos nagyböjttel kezdődik, amelynek mélypontja a nagypéntek, Jézus szenvedéseinek és kereszthalálának az emléknapja. Ennek tiszteletére a legtöbb templomban passiójátékot, az iskolákban pedig misztériumjátékokat rendeztek. Nagyszombaton szentelték meg a tüzet, illetve ezen a napon tartották a vízszentelés szertartását is. Mindemellett a leglátványosabb nagyszombati szertartás a feltámadási körmenet volt. A negyvennapos böjt után az emberek teli kosarakkal indultak meg a templomok felé, hogy az abban vitt sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát már megszentelve, megáldva fogyaszthassák el este a húsvétvasárnapi ünnepi asztal körül ülve. folytatás a következő oldalon…
6
2012. április 02. Locsolkodás és tojásfestés
KUNADACSI BARANGOLÓ
Időjárási szélsőségek …előző szám folytatása
Régi évszázadok tavasza…
Húsvéthétfő a magyarok lakta területeken a locsolkodás napja. A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig a mai napig megmaradt. Vidéken több helyen még napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban különféle kölnivizekkel helyettesítették ezt. A locsolkodás hagyományának egyesek bibliai eredetet is tulajdonítanak, mivel a feltámadást hírül vivő asszonyokat vízzel lelocsolva próbálták a katonák lecsendesíteni. A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy a zöld dió levének segítségével festették különböző színűre. Napjainkban a lányok és az asszonyok a férfiakat a locsolás napján vendégül látják, különféle ételekkel, kaláccsal és italokkal kínálják. A locsolkodást hagyományosan különböző versikék és mondókák kísérik, amelyek igen változatosak. A technika fejlődésével a természetes festékanyagokkal készített hímes tojásokat lassan felváltották a mesterséges színezékekkel készítettek, de gyakori csokoládéból készült tojás vagy nyuszifigura is. Sok esetben a tojás mellé aprópénz is jár a locsolkodónak. A tojásfestés a régebbi időkben nem kis ügyességet kívánt. A legegyszerűbb megoldás a levél felhasználásával készült díszes tojás volt, de sok helyen a mai napig igyekeznek megőrizni az egyes tájegységekre jellemző díszítési motívumokat, amelyek számos technikával (karcolás, hímezés, írás vagy akár patkolás) készülhet.
Húsvéti víz Húsvétkor a víznek a régi néphiedelem szerint egészen különleges ereje van. Természetesen nem a csapvízről van szó, hanem egy patak vagy egy forrás vizéről. Nagypénteken, húsvét szombatján vagy vasárnapján napfelkelte előtt valamilyen vízhez kell elmenni, és abban legalább arcot mosni – mert akkor (így mondták többek között Csehországban is) az ember megszépül. Arra kellett ügyelni, hogy az ember a víz folyásirányával szemben álljon. A közhiedelem szerint egy ilyen húsvéti mosakodás egész évben megvéd a betegségektől, egészségessé és erőssé tesz.
„1662.május 19-20. Nagy hó utána fagyok következtek, a szőlők 7 napon át álltak fehéren, a vetés tönkre ment. 1718. május. A Kiskunság sok falujából az emberek állataikat részben a Tiszához, részben a Dunához hajtották itatni. 1787. Ez esztendőben márciustól fogva egész július végéig csaknem mindig esett az eső. 1799-et a legszárazabb esztendőként emlegetik. Tavasztól őszig nem esett egy csöpp sem. 1810. május 31/június 1. között levő éjjel felette hideg volt, mely a szőlőt, babot, kukoricát egészen elvette. 1836 május 7. Igen nagy és hideg szél fújt. A szőlők elfagytak. Május 11-én reggel hó szállingózott, délután egy ujjnyi vastagságú hó lett. Május 12.-én minthogy előtte való napon mindenfelé megnedvesedett, annálfogva a fagy jobban elhatalmasodott, a szőlők végképpen elfagytak, minden elfagyott, a bab, kukorica, sőt lapályosabb helyeken a kövérebb búza is, úgy többféle fák levelei és gyenge ágai. 1847-ben március végéig csonttá volt fagyva minden és a nyár oly fizető volt, hogy alig volt ára valaminek. 1860.május 6-a oly havas volt, amilyenhez hasonlót Karátson hetibe sem éreztünk. 1863. József napján (március 19.) volt eső, de a fagyás Szt. György napja (április 24.) után való nap múlt el. Sován idő volt, többé sem Áprilisban, sem Márciusban nem igen volt eső, úgy hogy az árpák elsültek, a búzák aprók maradtak. 1866.május 20-án fagy, de ez még kevés lett. A szobákban újból kellett fűteni, bundákat elővenni, mert a hideg naponként növekedett. 1871. május. E hónap igen hűvös volt, és éjjelenként dér is volt. 1881. Márczius elején verőfényes napok hózivatarokkal és záporesőkkel váltakoztak. 1886. márczius 10-én Ugnál a Tisza befagyott. Szegednél is hatalmas jégtáblák úsznak a hátán. Országszerte 16-17 fok hideg járt, a mellett árvíz. 1887. márczius 18-19-én nagy havazás, 25-én felhőszakadás volt. 1890. márczius elején hóvihar, közepén gyönyörű napok, végén 2728 fok meleg. 1892 tavaszán huzamos ideig északkeleti szél uralkodott, amilyenre régi idők óta nem emlékeztek. A szárazság elősegítette a szél romboló erejét. A huzamos ideig tartó nagy erejű szél a burgonya- és tavaszi vetéseket kihordta, sőt meggyökeresedett őszi vetéseket is ott, ahol a szélnek jobban ki volt téve. A szőlőben nagy kifúvásokat csinált, némely szőlőket egészen eltemetett. 1895 Márczius 3. Februárban nyílni szokott a mandula fa, hajt a piszke, ribiz, meg a fűzfa, jelen évben -7 Celsius-fok hideggel köszöntött be a márczius, a tavasznyitó hónap; a mezőket éjszakai sarkvidéki tájakra emlékeztető hótakaró lepi. Sok szegény ember kamrájából kifogyott már az a kis eleség, amit az 1894. aszályos nyara szűk marokkal adott. 1896 április 25-én deczemberi hidegséggel pelyhedzik a hó, ellepte a házak tetejét, az utakat és az egész tájat. Legöregebb emberek se emlékeznek, hogy ilyen előrehaladott időben ily erősen havazott volna. A hőmérő higanya 3,1 C-fokot mutatott. 1899 márczius 24-re virradóra esett nagy hó, úgy hogy a földeket több mint egy lábnyi hó takarja…( 1 bécsi láb 32 cm). 1899 május 7. A télből nem bírunk kikászálódni, és a téli kamát6 még jól esik. A tavaszt eddig még alig is lehetett érezni, még kevésbé élvezni. A héten dér, fagy rémített bennünket, a péntek éji felhőszakadás pedig annyi vizet ömlesztett talajunkra, hogy mindjárt az 1896-i esőzések jutottak eszünkbe. folytatjuk
7
2012. április 02.
KUNADACSI BARANGOLÓ Nagyné Kovács Anikó ARANYMŰVES ÁPRILISI AJÁNLATA Megkezdem MERION márkájú fali ingaórák árusítását. Dallamot játszó, ütőfunkciós, igényes fatokozatú modellek közül is választhat üzletemben. Április hónapban 5% kedvezménytadok minden ingaórát vásárló részére. További ajánlataim: • Szilikon divatórák • Ékszertartó ridikülök – ládikák • Féldrágakő szobrok • Arany – ezüst ékszerek Szolgáltatásaim: • ékszerkészítés, • javítás, • vésés, • drágakőpótlás, • értékbecslés Megunt, használt arany ékszereit, új ékszer vásárlása esetén 6000 Ft/g áron beszámítom. ARANY ÉS EZÜST FELVÁSÁRLÁS Nyitva tartás: hétfő, szerda, péntek 1330 - 1730 kedd, csütörtök 830 – 1230 szombat 8 – 12 Üzlet: Szabadszállás, Ady Endre u. 8. Tel.: 06-30/365-31-96
Csülökkel töltött karaj Hozzávalók: 8 szelet rövidkaraj kb. 1,2 kg főtt, füstölt csülök 1 kis üveg ecetes torma 5 dkg Rama margarin 2 púpozott evőkanál liszt 2 dl tej 1 tojás sárgája fél citrom leve só bors kevés cukor A panírozáshoz: liszt tojás zsemlemorzsa A sütéshez: olaj Elkészítés: Először elkészítjük a tormakrémet: felforrósítjuk a margarint, a lisztet világosra pirítjuk benne, majd a tűzről levéve a tejjel felöntjük, simára keverjük, ízesítjük sóval, borssal, cukorral, és sűrűre főzzük. Végül hozzákeverjük a tojássárgáját és a fél citrom levét. Ha kihűlt, beleöntjük az üveg ecetes tormát, és habosra keverjük. A kihűlt főtt csülköt kicsontozzuk, és 8 felé osztjuk, felkockázzuk. A karajszeleteket kiverjük, sózzuk, borsozzuk, és kevés zsiradékon mindkét oldalát rövid ideig elősütjük. Ezután minden hússzeletre tormakrémet púpozunk, és a csülökhússal betakarjuk, majd feltekerjük. Ha szükséges, összetűzzük. Az így elkészített csomagokat hagyományos módon panírozzuk, és bő, forró olajban kisütjük. Bármilyen köret illik hozzá.
Sírkövek Kunadacson GRÁNIT, MÁRVÁNY, MŰKŐ SÍREMLÉKEK NAGY VÁLASZTÉKBAN, KEDVEZŐ ÁRON RÖVID HATÁRIDŐ, GARANCIA KÉRÉSRE OTTHONÁBAN INGYENES SZÁMÍTÓGÉPES BEMUTATÓT TARTUNK AZ ÁRAJÁNLATKÉRÉS INGYENES UDVARIAS KISZOLGÁLÁS, GARANCIA ABLAKPÁRKÁNYOK GRÁNITBÓL, MÉSZKŐBŐL Müller Zoltán: 0670-457-00-70 kőfaragó, épületszobrász Vidéki Zoltán: 0620-961-75-28 Kunadacsi Barangoló a Felső-kiskunsági Közösségi Munkások Egyesületének kiadványa Felelős kiadó: Mészáros Zsuzsa Felelős szerkesztő: Szántai József Szerkesztőség címe: 6097 Kunadacs, Kossuth L. u 51. Tel/Fax: 76/ 558-213 E-mail:
[email protected] Szerkeszti a szerkesztőbizottság A szerkesztőség a hozzá érkezett cikkekben a tartalmi, helyesírási és stilisztikai hibákat javítja. A rendelkezésre álló hely függvényében - a tartalmat nem érintő módon - a rövidítés jogát fenntartjuk!
8
