Litke Község Önkormányzata

ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001

Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Litke Község Önkormányzata Tervezet

2015 - 2018

Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon:06-1-882-3454 email: [email protected] web: www.tkki.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0790-04 Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................... 3 Bevezetés ................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ........................................................................................................................ 4 Értékeink, küldetésünk ....................................................................................................................... 10 Célok .......................................................................................................................................................... 11 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ........................................... 12 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................... 12 2. Stratégiai környezet bemutatása .......................................................................................... 19 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ...................... 23 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .............................. 42 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ......................................................................................... 53 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................. 58 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................... 62 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása .................................................................................. 69 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ........................................................... 71 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .......................................... 72 1. A HEP IT részletei......................................................................................................................... 72 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................................................................................................................................................ 84 3. Megvalósítás ................................................................................................................................... 89 4. Elfogadás módja és dátuma ..................................................................................................... 92 Mellékletek....................................................................................................................................................93

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit sem lehet önkényesen megfosztani. Magyarország biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési és egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek javítását szolgáló helyi esélyegyenlőségi program (a továbbiakban: HEP) elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 31.§-a írja elő a települési önkormányzatok számára. A jogszabály értelmében a programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok – különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára – oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a települési önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv és az integrált településfejlesztési stratégia anti-szegregációs célkitűzéseinek összhangjáról. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Litke Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

1

Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció - Litke

3

A település bemutatása Történetiség: Litke nevét 1332-ben említette először oklevél Luq(ue), majd 1335-ben Lythke néven. Litke a Záh nemzetség tagjainak birtoka volt. Károly Róbert király azonban Záh Felicián merénylete miatt a birtokot a Záhoktól elkobozta és 1335-ben Ákos nemzetségbeli Celen fia Sándor fiainak, a Méhi család ősének adományozta és határait is leíratta. 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint egyházának papja 1 M jövedelem után 6 garas pápai tizedet fizetett. 1374-ben és 1383-ban a Méhi család itteni birtokait az Osgyáni Bakosok nyerték, de 1398-ban a Méhi családot ismét itt találjuk. A 15. században az Ákos nemzetségbeli Sághy család a birtokosa, melytől 1463-ban a Lajosrévi család vesz itt birtokrészeket zálogba. 1548-ban Balassa Zsigmond birtoka volt. 1562-1563-ban a törököknek behódolt és 18 adóköteles házzal a szécsényi szandzsákhoz tartozott. 1562-1563-ban Ahmed török főtisztviselőnek hűbérbirtoka volt. 1587-ben Ali bin Bajezid és Pervane fia Ali, aki a Kékkőre tört csábrági magyar őrség ellen vitézül harcolt, nyerték hűbérül. Midőn a szécsényi basa 1595. május 12-én az Ipoly menti községeket, fel, egészen Losoncig elpusztította, a török martalócok Litkét is felégették; az idősebb embereket felkoncolták, a fiatalabbakat pedig rabláncra fűzve elhajtották. A lakosságnak csak csekély része menekült meg; ezek lassanként visszatértek., úgy hogy 1598-ban már ismét lakott hely volt, akkor Szentmariay György birtoka volt. A 17. században, 1664-ig a Balassa családé volt, ezután a királyi kincstár birtokába került. 1715-ben és 1720-ban végzett összeíráskor 11 magyar háztartást írtak össze benne. A 18. század elején a gróf Koháryak lettek földesurai és ettől kezdve e család kezén maradt a 20. század elejéig, mikor a Koháryak révén herceg Coburg Fülöp volt a legnagyobb birtokosa; az övé volt az egykori Koháry-kúria is, mely a 18. század elején épült. Az itteni plébánia már az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben is fel volt tüntetve. 1595-ben elpusztult, de 1628-ban már ismét fennállt. Litke temploma az ősi alapfalakon 1766-ban épült és 1897-ben állították ismét helyre. A község határában sok csiga- és fakövület található. Az itteni "Krétás"- dűlőben krétaszerű kőzet található, mely a levegőn porrá omlik szét. A századforduló idején 873 fő lakta a falut. 1960-ra már 1.000 fő fölé emelkedett a lakosság száma, mely napjainkra már ismét 1.000 fő alá csökkent. Az elöregedés, lakosságfogyás tényei, a demográfiai hullámvölgy következményei elsősorban a foglalkoztatási gondokra, a munkalehetőség hiányára vezethetők vissza. Sem az 1960-ban alakult Kossuth Mgtsz, sem az egyesüléssel létrejött Ipoly Mgtsz. nem volt képes gazdasági teljesítményeivel lakosságmegtartó tényezővé válni. A XX. század első éveiben Litkén is megalakult a Hangya szövetkezet. Ez a szövetkezeti forma a 20. század első felében Magyarországon a kereskedelem egyik meghatározó tényezője volt. A Hangya Termelő-, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet a termelőt a fogyasztóval összekötő kapocs szerepét töltötte be.

Földrajzi elhelyezkedés: Litke község Nógrád megye északi csücskében fekvő kistelepülés, mely a Karancs-hegyek vonulata és az Ipoly-völgye találkozásánál szép természeti környezetben fekszik. A községet körülvevő hegyek Bük-tető, Kis vajas, Nagy vajas, Másisten bérc, Pilistető, Veréb hegy, Kopasz hegy 250-350 méteres magasságig nyúlnak. Olyan ősi település, amely már az időszámítás előtt lakott volt. A településhez legközelebb eső két város Salgótarján, mely 22 km-re, és Szécsény, mely 18 km-re helyezkedik el a falutól.

4

Demográfiai adatok: Litke állandó lakosainak a száma 2015. január 1-i adatok alapján 876 fő, akik közül a 0-14 éves korosztályba tartozik 179 fő (20,46 %). A 2001-es népszámlálási adatok alapján az akkori 904 lakosból 195 fő volt a 0-14 éves korosztályba tartozó (21,57%), amely a fiatal korosztály arányának minimális csökkenését mutatja. A 60 év felettiek 2001-ben 183-an voltak, amely a népesség 20,24%-át jelentette. Jelenleg a népességből 183-an 60 év felettiek, amely a népesség 20,89%-a. Az idősebb korosztály aránya is csekély változást mutat. Litke külterületen élő népesség nincs. Az alábbi táblázatok mutatják Litke község népességének alakulását; Népszámlálási adatok: Év Állandó népesség Lakónépesség 1970 1120 1112 1980 1045 1028 1990 962 950 2001 904 912 2011 907 870 Forrás: KSH - Népszámlálás

Lakónépesség alakulása (2007-2015): A lakónépességet úgy értjük, mint az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma.

1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő 2007 2008

885 867

2009 2010 2011 2012 2013 2014

843 841 834 885 862 818

2015

n.a.

Változás 98% 97% 100% 99% 106% 97% 95% n.a.

Forrás: TeIR – KSH

5

Jelenlegi állandó népesség: Az állandó népesség számát úgy értelmezzük, mint a bejelentett állandó népességet. Tehát az adott területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek tartoznak a bejelentett állandó népesség körébe, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk), vagy hogy az összeírás eszmei időpontjában jelen voltak-e. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő nők 414 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti

86 10 223 28 67

%

férfiak 460

összesen 874

nők 47%

férfiak 53%

93 19 260 34 54

36 179 29 483 62 121

48% 34% 46% 45% 55%

52% 66% 54% 55% 45%

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti 0-14 éves korú állandó lakosok állandó lakosok száma (fő) száma (fő) 2001 176 188 2008 131 162 2009 131 160 2010 123 163 2011 114 170 2012 110 169 2013 2014 2015

113 121 n.a.

161 179 n.a.

Öregedési index (%) 93,6% 80,9% 81,9% 75,5% 67,1% 65,1% 70,2% 67,6% n.a.

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

6

5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések halálozások száma száma

természetes szaporodás (fő)

2008 2009 2010 2011

13 12 14 9

11 9 17 13

2 3 -3 -4

2012 2013 2014 2015

11 11 n.a. n.a.

11 7 n.a. n.a.

0 4 n.a. n.a.

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű elvándorlás odavándorlás

egyenleg

2008 2009 2010 2011 2012 2013

27 7 23 11 21 3

32 21 28 20 29 21

-5 -14 -5 -9 -8 -18

2014 2015

n.a. n.a.

n.a. n.a.

n.a. n.a.

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

A táblázat adataiból megállapítható, hogy a népesség száma az évek folyamán folyamatosan csökken. A jelenlegi állandó népességet mutató táblázatból láthatjuk, hogy a gyermekek (azaz a 0-17 évesek) száma 208 fő, a felnőttek (azaz a 18 év felettiek) száma 666, melyből az idősebb korosztály (65 év felettiek) száma 121. A 3. számú Öregedési Index című táblázat adataiból is jól látható, hogy a gyermeke száma magasabb, mint az idősebbeké. Tehát a község nem mondható elöregedő lakosságúnak. A Természetes szaporodás című táblázat adatai is nagy részben pozitív eredményeket mutatnak, mely szerint a halálozások száma alacsonyabb, mint a születéseké. 2010-ben és 2011-ben volt negatív eredmény. A belföldi vándorlási adatok már sajnos nem kedvezőek a település számára. Az elvándorlások száma a vizsgált időszakban folyamatosan magasabb, mint az odavándorlások száma. Az elvándorlásban elsősorban a fiatal, magasabban képzettek érintettek, (a községből főiskolára, egyetemre kerülő fiatalok rendkívül alacsony arányban térnek vissza) az agglomerációban települnek le. Elkülönült, telepszerű lakókörnyezet nincs a faluban, általánosságban elmondható, hogy az utcák és a házak rendezettek.

Gazdasági jellemzők: A település legnagyobb foglalkoztatója az Önkormányzat. Nagyobb vállalat nincs a településen. Működik egy pékség, 3 db kisebb élelmiszerbolt, illetve néhány kisebb mezőgazdasági vállalkozás. A mezőgazdasággal foglalkozók által termesztett növények jelentős részét kukorica és búza alkotja, de előfordul rozs és árpa is. Esetenként napraforgó és olajtök is megtalálható a mezőgazdasági termelők palettáján. Az állattartásra szakosodott vállalkozók elsősorban szarvasmarha vagy nyúl tartással foglalkoznak. Régebben jellemző volt a vágósertés, a juh, valamint a kecske tartása is. Haszonállatként elsősorban a baromfi a jellemző, de helyenként ló is előfordul. A 105/2015. (IV.23.) Kormányrendelet alapján Litke község hátrányos helyzetű, illetve elmaradott, mind társadalmi –gazdasági és infrastrukturális szempontból, mind pedig munkanélküliség szempontjából. 7

Közszolgáltatások helyzete: A község teljesen közművesített. Biztosított a lakosságnak az ivóvíz, szennyvíz, gázszolgáltatás, áramszolgáltatás, telefonszolgáltatás, hulladékszállítás. A települést rendszeres autóbusz járat köti össze Szécsénnyel, Salgótarjánnal, illetve Balassagyarmattal. A községet nemzetközi vasútvonal is érinti.

Egészségügy: A településen egy összevont gyermek-felnőtt orvosi körzet működik vállalkozás formájában. Fogászati ellátás a szomszédos Mihálygerge településen érhető el. Egy védőnő gondoskodik a gyermekek és a várandós kismamák ellátásáról. Gyógyszertár helyben megszűnt, legközelebb Karancslapujtőn, Szécsényben vagy Salgótarjánban érhető el. A településen mentőállomás, szakrendelés, kórház nincs, a szakellátást és a kórházi ellátást a szécsényi Egészségügyi Centrum, és a salgótarjáni Szent Lázár Kórház és Rendelőintézet biztosítja.

Szociális ellátások: Az önkormányzat (részben önállóan, részben intézményfenntartó társuláson, részben a többcélú társuláson keresztül) biztosítja a jogszabályokban meghatározott, megélhetést nyújtó segélyeket, a meghatározott szükségletekhez igazodó támogatásokat, eseti segélyeket (lakhatás költségeihez nyújtott települési támogatás, rendkívüli települési támogatás, temetés költségeihez nyújtott települési támogatás, szociális étkeztetés, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény). A családsegítő és gyermekjóléti feladatokat 1 szakember látja el. A rászorulók házi segítségnyújtását a Salgótarjáni Szociális Központ látja el.

Közművelődés, köznevelés, igazgatás: Művelődési Ház van a községben, de jelenleg nagyon rossz állapotú az épület, így nincs mindennapos használatban. A községben működik óvoda és iskola is. Litke község a Salgótarjáni Járáshoz tartozik. A középfokú oktatás, egészségügyi- kórházi ellátás, igazgatási eljárás (bíróság, földhivatal, építési ügyek stb.) terén Salgótarján biztosít ellátást.

Civil szervezetek: - Litkei Szent Kereszt Alapítvány 2003-ban alapították. Az Alapítvány főbb céljai között szerepel:  A litkei Római Katolikus Egyházközség tevékenységének támogatása;  A kulturális örökség megőrzése, továbbadása, valamint az ezekhez kapcsolódó műemlék épületek – Plébánia, Római Katolikus Templom – felújítása, fenntartása, állaguk megóvása.  A helyi közösségi élet, rendezvények, programok, kirándulások szervezése. Az Alapítvány legfőbb testületi, irányító, döntéshozó és vagyonának kezelőszerve a háromtagú kuratórium, melynek tagjai tevékenységüket térítés nélkül végzik. Az Alapítvány az elmúlt években sok hasznos, színvonalas tevékenységet végzett a községért, a közösségért. (Kiállítások rendezése, közös munkák, önköltséges kirándulások, zarándokutak szervezése, templomi szobrok restaurálása, stb.) 2014-15. években az Alapítvány legfontosabb feladata az Egyházközséggel közösen községünk 1766-ban épült Római katolikus templomának felújítása.

8

-

     

Litke Egészséges Környezetéért Közalapítvány 2000-ben alapították. Az alapítvány 3 tagú kuratóriumból áll. Főbb célok, tevékenységek: Litke község lakosságmegtartó képességének növelése érdekében a település környezetének megóvása, fejlesztése, faluszépítő, falurendező kezdeményezések támogatása, közös munkák szervezése, falusi turizmus kiépítésének és fellendítésének támogatása, település műemlékeinek megóvása, köztisztaság és településtisztaság biztosítása.

Az alapítvány céljai és feladatai teljesítése érdekében kész együttműködni minden szervezettel, közösséggel és személlyel, amely illetve aki a célok elérését segíti. A közalapítvány részletes célja: A faluszépítő, falurendező kezdeményezések anyagi támogatása, a település szebbé, tisztábbá és virágossá tétele érdekében lakossági összefogással, közös munkák szervezése. Zöldterületeken parkosítási munkák szervezése, ennek anyagi támogatása. A település műemlékei megóvásának támogatása. A falusi turizmus kiépítésének és fellendítésének támogatása.

9

Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Litke Község Önkormányzata olyan társadalmi környezet támogatását célozza meg, mely tiszteletben tartja a sokszínűséget, mentes a hátrányos megkülönböztetéstől, a zaklatástól, jogellenes elkülönítéstől, valamint a megtorlástól. Az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében szükség esetén előnyben részesítünk egyéneket, társadalmi csoportokat, ha az az esélyegyenlőtlenség felszámolására irányul. Kiemelt figyelmet fordítunk az alábbi csoportok esélyegyenlőségének biztosítására: • nők, • idősek • gyermekek • 40 évnél idősebb munkavállalók, • romák, és mélyszegénységben élők • fogyatékos, megváltozott munkaképességű személyek, • két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő, vagy tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő munkavállalók, állampolgárok. Célunk, hogy Litke olyan településsé váljon, ahol senki sem tapasztalja a közvetlen vagy közvetett diszkriminációt vagy hátrányos megkülönböztetést faji, etnikai, nemzetiségi, vallási, nemi, életkor, családi állapot, fogyatékosság vagy más indok alapján.

Alapelveink: Szolidaritás: Településünk közösségének minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése, amely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációját, foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. Méltányos és rugalmas elbánás: A megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes létező egyenlőtlenség megszüntetésére. Olyan pozitív, méltányos és rugalmas intézkedéseket kidolgozására törekszünk, amelyek elősegítik az érintettek társadalmi és foglalkoztatási pozíciójának javulását, megőrzését.

10

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja

Litke település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja:  az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,  a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,  a diszkriminációmentességet,  szegregációmentességet,  a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).

A HEP helyzetelemző részének célja

Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.

A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét.

11

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) A HEP a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye korlátozott marad a hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. A jogszabályok kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportnak tekintik a romákat, a nőket és a fogyatékos személyeket. Az esélyegyenlőség érvényesülésének problémája a további hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, a gyermekek és idősek esetében is felmerülhet. A helyzetelemzés során kell áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását és feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. Meg kell határozni e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az Intézkedési Terv tartalmazza.

1. Jogszabályi háttér bemutatása 

A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

A szociális területet lefedő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) jelentős változáson ment keresztül. A 2013. évi LXXV. törvény és a 197/2013. (VI.13.) Kormányrendelet módosítja fenti jogszabályokat A törvénymódosítás értelmében 2014. január 1-jétől az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önálló ellátási formaként megszűnt, és önkormányzati segéllyé olvadt össze. A törvény felhatalmazása szerint a települési önkormányzatnak legkésőbb 2013. december 31-ig kellett megalkotnia az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét. A hatáskörök aszerint kerültek módosításra, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41.§ (4) bekezdése lehetővé tette, hogy a képviselő-testület hatáskörét a jegyzőre átruházza. A méltányossági közgyógyellátás megállapításával kapcsolatos feladat 2014. január 1-jétől jegyzői hatáskörből a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe került. Az önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető, egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kellett szabályozni, hogy az nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-ánál (37.050.-Ft). (2013. évben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 28.500.-Ft). Ettől eltérően a megállapított jogosultsági értékhatár magasabb: család esetén 150% (42.750.-Ft), illetve egyedülálló személy esetén 200% (57.000.Ft) és gyermekét egyedül nevelő személy esetén 175% (49.875.-Ft). A Képviselő-testület a litkei önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyek létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakos vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdők részére nyújtja az önkormányzati segélyt. 2015. március 1-jétől az aktív korúak ellátása (foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a rendszeres szociális segély) járási hatáskörbe került. 12

A korábban a közoktatásról szóló törvényből a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet tényének megállapítása a Gyvt. szabályozása értelmében 2013. szeptember 1. napjától a jegyző feladata. Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében 3 körülményből (szülők alacsony iskolázottsága, alacsony foglalkoztatottsága, illetve a gyermek elégtelen lakókörnyezete) legalább 1 fennáll, halmozottan hátrányos helyzet megállapításához pedig a fenti 3 körülményből legalább kettőnek kell fennállnia. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása a gyermekek részére a köznevelés területén kedvezményeket, támogatásokat, jogosultságokat biztosít. Az étkeztetés esetében a Szt. 62.§(1) bekezdése határozza meg a szociális rászorultság szempontjait, melyek között szerepel a hajléktalanság is, mint rászorultsági szempont. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentős mértékben átalakult. Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerültek. A helyi önkormányzatok felelőssége növekszik a helyi közösség szociális biztonságának erősítésében, a szociális segélyek biztosításában. A kötelezően nyújtandó ellátásokat 2015. március 1-től a járási hivatalok állapítják meg. Ezek az ellátások a következőek: - aktív korúak ellátása, - időskorúak járadéka, - ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj), - közgyógyellátás (alanyi és normatív formák), - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. A hatáskörváltozás tehát az aktív korúak ellátását érinti, a felsorolt többi ellátást az eddigiekben is a járási hivatalok állapították meg. Egyéb támogatás biztosításáról a települési önkormányzatok döntenek. Az önkormányzatok által nyújtható támogatás neve egységesen települési támogatás lett, amelynek jogosultsági feltételeit, típusait az önkormányzatok határozhatják meg.

AZ EGYES ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK: I. Aktív korúak ellátása (jogszabályi háttér: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (a továbbiakban: Szt.), 33.§-37/C.§, az átmeneti rendelkezések vonatkozásában: 134.§, 134/B.§) Az aktív korúak ellátása az aktív korú, nem foglalkoztatott személyeknek nyújtott ellátás, amely olyan személyeknek állapítható meg, akiknek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 90%-a (25 650 Ft) alatt van, és a családnak nincs a törvényi értékhatárt meghaladó vagyona. Az aktív korúak ellátása keretében kétféle támogatás állapítható meg, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás. A korábban jegyzői hatáskörben lévő aktív korúak ellátásának megállapítása 2015. március 1-től a járási hivatal hatáskörébe került. Ettől az időponttól kezdődően az ellátással kapcsolatos ügyek intézésére a járási hivatal jogosult. A kérelmeket továbbra is be lehet nyújtani a polgármesteri hivataloknál ügyeletet teljesítő ügysegédeknek, akik azt továbbítják a járási hivatalok részére. Az aktív korúak ellátása keretében megállapítható ellátástípusok és az ellátásra jogosultak körei esetenként változhatnak. I.1. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás szabályaiban nincs változás azon kívül, hogy a támogatást a járási hivatal állapítja meg. A támogatás havi összege – 2014-hez hasonlóan – 22 800 Ft. 13

I.2. Rendszeres szociális segély nevű ellátás 2015. március 1-től megszűnt. A korábban erre a támogatásra jogosult személyek más ellátásokra szerezhetnek jogosultságot. Az új rendszer bevezetésének lépései a következők:  A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek ellátásra való jogosultságát a jegyző 2015. január 1. és 2015. február 28. között felülvizsgálta.  A felülvizsgálat eredményeként a jegyző határozatban megállapította, hogy az ügyfél 2015. március 1-től milyen ellátásra vált jogosulttá.  Automatikusan, az új egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra lettek jogosultak azok a személyek, akik azért jogosultak rendszeres szociális segélyre, mert egészségkárosodottnak minősülnek, vagy 14 év alatti gyermekük felügyeletét másképp biztosítani nem tudják.  Ha vállalják a foglalkoztatást helyettesítő támogatáshoz kapcsolódó együttműködési kötelezettséget (álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, együttműködés a munkaügyi központtal), akkor foglalkoztatást helyettesítő támogatást kaphatnak a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltők, és azok, akik az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján jogosultak voltak rendszeres szociális segélyre.  Ha a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködést nem vállalta, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kellett szüntetni.

Az újonnan bevezetett egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) összegét a rendszeres szociális segély összegére vonatkozó szabályok alapján kell kiszámítani, egyedül a családi jövedelemhatár összege változott: Az EGYT havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át. (A nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a, tehát az EGYT maximuma 2015. évben 46 662 Ft.) A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának szorzatával. (2015. február 28-ig az önym. 90%-áig kellett kiegészíteni a család jövedelmét. Az új szabályok szerint egy egyedülálló személy 14

esetében a családi jövedelemhatár összege 26 220 Ft, mert a fogyasztási egység arányszáma:1, az önym. 92%-a: 26 220 Ft.) Az Szt. 2015. február 28-ig hatályos 37/A. § (1) bekezdés alapján rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható – kivéve az egészségkárosodásuk okán ellátásban részesülő személyeket – ha a személy nyilatkozatában vállalja az együttműködési kötelezettséget a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel. Az Szt. alapján az együttműködés intézményi feltételeiről a települési önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik. A rendszeres szociális segély ellátórendszerből történő kivezetésével megszűnik a családsegítés szerepe az aktív korúak ellátásában részesülők együttműködési kötelezettségének biztosításában. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult ellátotti kör részére speciális élethelyzetük miatt nem került előírásra együttműködési kötelezettség. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek pedig az állami foglalkoztatási szervvel kötelesek együttműködni. II. Lakásfenntartási támogatás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C.§ (1)-(2) bekezdés) A lakásfenntartási támogatás szabályai 2015. március 1-jétől kikerültek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére. Lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehetett benyújtani. Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik 2015. március 1. előtt kérelmezték a lakásfenntartási támogatást, a következőképpen alakult:  Ha az ellátásra való jogosultságot 2014. december 31-ig megállapították, akkor az ügyfél a korábbi szabályoknak megfelelően egy év időtartamra jogosult a lakásfenntartási támogatásra.  Ha a hatóság 2015. január 1-jét követően dönt a támogatásra való jogosultságról, akkor a lakásfenntartási támogatást csak 2015. február 28-ig lehetett biztosítani. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez. III. Adósságkezelési szolgáltatás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C.§ (4) bekezdés) Az adósságkezelési szolgáltatás szabályai 2015. március 1-jétől kikerültek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére. Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik részére 2015. március 1. előtt került megállapításra az adósságkezelési szolgáltatás, a szolgáltatást a korábbi szabályok alapján kell nyújtani. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek számára. IV. Méltányossági közgyógyellátás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C.§ (3) bekezdés) A méltányossági közgyógyellátás szabályai 2015. március 1-től kikerültek a szociális törvényből, ettől az időponttól kezdődően biztosítása nem kötelező. Méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehetett benyújtani. A korábban hatályos szabályokat kellett alkalmazni, tehát az ellátásra való jogosultság egy éves időtartamban fennáll az alábbi esetekben:  Ha az ellátásra való jogosultságot 2015. március 1-jét megelőzően megállapították, vagy  Ha az ellátásra való jogosultság megállapítása iránti eljárás 2015. február 28-án folyamatban van. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a gyógyszerkiadások viseléséhez. V. Méltányossági ápolási díj Az ellátás biztosítása az települési önkormányzatok számára jelenleg sem kötelező. A méltányossági ápolási díj szabályai 2015. március 1-jétől kikerültek a szociális törvényből. 15

A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított ellátások az önkormányzat mérlegelésétől függően biztosíthatóak 2015. március 1-jét követően, települési támogatás formájában. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében ellátást biztosíthatnak a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozók részére. VI. Önkormányzati segély (jogszabályi háttér: Szt. 45.§) Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve 2015. március 1-jétől egységesen települési támogatás lett. E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Az önkormányzat kötelezettsége abban áll, hogy a települési támogatásról rendeletet alkosson. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik. Az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához. Az Szt. a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét példálózóan sorolja fel: Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, c) a gyógyszer-kiadások viseléséhez, d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére. Az Szt. szabályozása szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást más jogszabály alkalmazásában lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni. A települési önkormányzat képviselő-testületének a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb 2015. február 28-áig kellett megalkotnia. VII. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szociális szolgáltatásokat érintő módosítások:  Az intézményi térítési díj szabályainak változása  A támogatott lakhatás szabályainak módosítása  Belépési hozzájárulás bevezetése a tartós bentlakást nyújtó szociális intézményekben  Az intézményi jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok módosítása  A területi lefedettséget figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadás szabályainak módosítása  Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás működésének racionalizálása  Lakóotthoni átalakulás kötelezettségének hatályon kívül helyezése  Támogatott lakhatás célcsoportjainak változása  Térítési díj visszamenőleges megállapítása kivételes esetben  Jogorvoslati rend pontosítása  A falu és tanyagondnoki szolgáltatás egyes szabályainak módosítása  A 150 fős korlátra vonatkozó szabályok  Egyházi kiegészítő támogatás megtérítésére vonatkozó szabály pontosítása  Jelzálogjog bejegyzés szabályának pontosítása VIII. Az Sztv.-hez kapcsolódó kormányrendeletek legfontosabb változásai  A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításai 16

    

IX.

A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet módosításai A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet módosításai Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat - és hatásköréről szóló 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet módosításai

Az Sztv.-hez kapcsolódó miniszteri rendeletek legfontosabb változásai  

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet módosításai. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosításai A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet módosítása

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Litke Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2/2015. (II. 27.) sz. önkormányzati rendelet szól a szociális ellátások helyi szabályozásáról, melyet a 7/2015 (IX.23.) önkormányzati rendelettel módosítottak. A rendelet célja, hogy a legrászorultabb személyek, családok szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében – Litke Község Önkormányzata teherbíró képességének figyelembe vételével – meghatározza a szociális ellátás helyi rendszerét, az egyes ellátási formák igénybevételének feltételeit, valamint a jogosultság érvényesítésének garanciáit. A rendelet hatálya kiterjed azon személyekre, akik Litke községben lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek. A képviselő-testület az e rendeletben meghatározott feladat és hatáskörének gyakorlását a polgármesterre ruházza át. A települési támogatásra irányuló kérelmeket az e célra rendszeresített nyomtatványok felhasználásával a Mihálygergei Közös Önkormányzati Hivatal Litkei Kirendeltségén kell benyújtani. A települési támogatás formái:  rendkívüli települési támogatás;  a lakhatást segítő támogatás;  az egészségi állapot megőrzését segítő támogatás;  tankönyvtámogatás  temetési támogatás; A rendelet szabályozza, hogy nem állapítható meg települési támogatás annak az aktív korú személynek, aki álláskeresőként, illetve akinek a családjában élő személy munkanélküliként a munkahely keresés céljából nem működik együtt az Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Munkaügyi Központjával (Foglalkoztatási osztályával). 17

Az Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások formái:  étkeztetés;  házi segítségnyújtás;  jelzőrendszeres házi segítségnyújtás;  családsegítés;  gyermekjóléti szolgáltatás;  gyermekek és családok átmeneti gondozása;  gyermekek napközbeni ellátása keretében: bölcsőde, napközi otthonos óvodai ellátás.

18

2. Stratégiai környezet bemutatása Széchenyi 2020. A 2014-2020 közötti időszakban jelentős uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére. A korábbi hét éves periódushoz képest – melynek a legfőbb célja a leszakadt régiók felzárkóztatása volt – a most induló ciklusban az EU más célkitűzéseket vállalt. Ezeket 11 pontban foglalta össze. Az összes tagállamnak a 11 célhoz kell igazítania saját fejlesztési terveit, így mind a 28 ország egy irányba fejlődik majd tovább. Magyarország a következő hét éves időszakban összesen 7480 milliárd forintot használhat fel. Az összes forrás 60%-át a Gazdaságfejlesztésre fordíthatjuk majd, melynek részét képezi a foglalkoztatottság elősegítése is. Az előző időszakhoz képest másfélszer több forrás jut majd munkahelyteremtésre, háromszor több a kutatás-fejlesztésre és innovációra, energiahatékonyságra és az infokommunikációs szektor fejlesztésére pedig a korábbi dupláját használhatjuk fel. A teljes pénzügyi keret legalább 15 százalékát közvetlenül a kis- és középvállalkozások megerősítésére fordítják majd, és a pályázati rendszerben is több változásra számíthatunk.

19

A 2007-2013 és a 2014-2020-as tervezési időszak összehasonlítása

2014-2020 időszak Operatív programok: Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP)

Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP)

Terület és Településfejlesztési OP (TOP)

Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP)

Környezet és Energetikai Hatékonyság OP (KEHOP)

Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP)

Koordinációs OP (KOP)

„Vidékfejlesztés, halászat” OP

20

2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az önkormányzat feladatellátása, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is 2013. évtől átalakult. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ezzel együtt a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladatokhoz szorosan nem kötődő támogatások egy része is átirányításra került a központi költségvetésbe. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás stb.) teszik ki. Ezen helyi közügyek ellátását 2013-tól egy – az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől függő – általános jellegű támogatás biztosítja. Ezek figyelembevételével készül az önkormányzat költségvetési koncepciója. Litke község Önkormányzatának Képviselő-testülete 29/2014 (X. 21.) számú határozatában fogadta el a 2014-2019. évi gazdasági programját. A program egy választási ciklus idejére szól. A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen:  a fejlesztési elképzeléseket,  a közoktatási, közművelődési célkitűzéseit,  az egészségügyi ellátással kapcsolatos célkitűzéseit,  a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését,  a településfejlesztési politikát,  az adó politikai célkitűzéseit,  az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá a  községüzemeltetési politika célkitűzéseit. Mindezen célok elérése érdekében szükséges a humán és az anyagi erőforrásokat koncentráltan hasznosítani. A Gazdasági Program a választási ciklusra szól, de olyan stratégiai jellegű célokat is tartalmaz, amelyek hosszabb távon megszabják az önkormányzati döntések irányát, és összehangoltabbá teszik azokat. A program összeállításának elsődleges szempontja Litke biztonságos működtetése, melyet Litke Község Önkormányzat Képviselő-testülete az elmúlt évek fejlesztési eredményeire építve azon stratégiai célokat fogalmazza meg, amely a jövő iránti felelősség tudatában alapvető fontossággal bírnak, és a település fejlesztését szolgálják. A lehetséges fejlesztési irányok közül prioritást élveznek azok, melyek a település fenntartható fejlődését segítik elő.

21

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Litke Község Önkormányzata az alábbi társulásoknak tagja:  Mihálygergei Közös Önkormányzati Hivatal, (melynek tagjai Mihálygerge, Egyházasgerge, Ipolytarnóc és Litke községek), azzal a céllal jött létre, hogy a négy település Önkormányzata, polgármesterei, vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása és közreműködése az Önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolására.  Salgótarján és Térsége Önkormányzatainak Társulása; szociális alapszolgáltatásokat biztosít a lakosság számára, mint például a házi segítségnyújtás, családsegítés, gyermekjóléti szolgálat, stb.  Fogorvosi Társulás; Mihálygerge településsel közösen biztosítja a fogászati ellátást.  Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulást azzal a céllal hozták létre, hogy a regionális-térségi hulladékkezelési problémákra tartós megoldást dolgozzon ki. A Zöld Híd program keretében megvalósításra kerül a rendszer kiépítéséhez és a majdani működtetéshez szükséges eszközök beszerzése, a megfelelő technikai-technológiai környezet kialakítása, a meglévő illegális hulladéktárolók lehető legteljesebb körű felszámolása és ezek területének rekultivációja is. A Társulás számára a fenti célokon túl kiemelt fontossággal bírnak a környezetvédelem és az emberi egészség általános védelme, továbbá az erdő- zöldfelület- és általában élővilág-védelmi feladatok is.

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait. Azoknál az adatoknál, amelyre nem volt helyi adatunk, ott a 2001. és 2011. évi népszámlálás adataiból indultunk ki. 2014-es adatok csak hiányosan lelhetők fel, ezeket a felülvizsgálat során szükséges pótolni.

22

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben (hiányosságokban) mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére – nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A roma népességre vonatkozó hivatalos adat kevés. Kisebbségi Önkormányzat működik a településen. Az oktatási intézményekben nincs szegregáció.

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A romák helyzetének vizsgálatakor óhatatlanul felmerülő alap probléma, hogy hivatalos etnikai adatok nem, vagy csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre. A települési Önkormányzatnak a hatályos adatvédelmi jogszabályok betartásával arra kell törekednie, hogy minél több adatot gyűjtsön be a településen élő romák helyzetével kapcsolatban. A mélyszegénységben élőkről adatok csak a szociális ellátást igénylők köréből következtethető. A romákról pedig a 2011-ben tartott népszámlálás során roma nemzetiségűnek vallott személyek száma tekinthető hivatalos adatnak. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: „Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A romák nagy többsége, mintegy 5600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Litkén a 2011. évi népszámlálás során, 343 fő vallotta magát roma származásúnak. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, és megváltozott munkaképességűek.

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja.

23

a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év

nő

férfi

összesen

nő

férfi

összesen

2008 2009 2010

fő 286 283 285

fő 321 250 310

fő 607 533 595

fő 68 68 67

% 23,8% 24,0% 23,5%

fő 78 101 91

% 24,3% 40,4% 29,4%

fő 146 169 158

% 24,1% 31,7% 26,6%

2011 2012 2013 2014 2015

279 274 264 n.a. n.a.

311 315 318 n.a. n.a.

590 589 582 n.a. n.a.

62 73 27 n.a. n.a.

22,2% 26,6% 10,2% n.a. n.a.

68 90 54 n.a. n.a.

21,9% 28,6% 17,0% n.a. n.a.

130 163 81 n.a. n.a.

22,0% 27,7% 13,9% n.a. n.a.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy Litkén az aktív lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között. Az adatok tanúsága szerint az évek előrehaladásával a nők és férfiak körében is eléggé változóak az adatok. Az átlagot tekintve 24% fölött van a számuk. A nemek arányában a férfiak száma magasabb a nyilvántartott álláskeresők között. A településen jelenleg nem tapasztalhatók olyan gazdasági folyamatok, amelyek az állástalanok számát csökkenthetnék, az önkormányzat a legfőbb foglalkoztató (közcélú foglalkoztatás keretében).

24

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 nyilvántartott álláskeresők száma fő 146 169 158 összesen fő 13 10 8 20 éves és fiatalabb % 8,9% 5,9% 5,1% fő 21 22 14 21-25 év % 14,4% 13,0% 8,9% fő 21 26 20 26-30 év % 14,4% 15,4% 12,7% fő 19 19 27 31-35 év % 13,0% 11,2% 17,1% fő 15 24 21 36-40 év % 10,3% 14,2% 13,3% fő 17 19 17 41-45 év % 11,6% 11,2% 10,8% fő 16 21 26 46-50 év % 11,0% 12,4% 16,5% fő 11 19 16 51-55 év % 7,5% 11,2% 10,1% fő 13 9 8 56-60 év % 8,9% 5,3% 5,1% fő 0 0 1 61 év felett % 0,0% 0,0% 0,6% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

2011

2012

2013

2014

2015

130

163

81

0

0

6 4,6% 17 13,1% 19 14,6% 25 19,2% 16 12,3% 12 9,2% 15 11,5% 12 9,2% 8 6,2% 0 0,0%

12 7,4% 20 12,3% 17 10,4% 24 14,7% 23 14,1% 19 11,7% 20 12,3% 15 9,2% 12 7,4% 1 0,6%

6 7,4% 10 12,3% 8 9,9% 12 14,8% 6 7,4% 5 6,2% 7 8,6% 14 17,3% 12 14,8% 1 1,2%

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik a településen. Az 31-35 éves korosztály tekintetében kiugró volt a regisztrált munkanélküliek száma 2011. évben. Az utolsó adatok alapján, a 51-55 év közötti lakosok vannak nagyobb számban regisztrált munkanélküliként. A nyilvántartott álláskeresők számának 17,3%-át teszik ki. Az idősebb korosztály számára már nehezebb a környéken az elhelyezkedés. A munkanélküliek ezen korosztályát a munkáltatók nem részesítik előnyben, koruk és egészségi állapotuk miatt.

25

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli munkanélküli év

fő

fő

%

2008 2009 2010 2011 2012

nő 68 68 67 62 73

férfi 78 101 91 68 90

összesen 146 169 158 130 163

nő 46 41 43 27 55

férfi 43 42 63 27 57

összesen 89 83 106 54 112

Nő 67,6% 60,3% 64,2% 43,5% 75,3%

férfi 55,1% 41,6% 69,2% 39,7% 63,3%

összesen 61,0% 49,1% 67,1% 41,5% 68,7%

2013 2014 2015

27 n.a. n.a.

54 n.a. n.a.

81 n.a. n.a.

20 n.a. n.a.

32 n.a. n.a.

52 n.a. n.a.

74,1% n.a. n.a.

59,3% n.a. n.a.

64,2% n.a. n.a.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A táblázat arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. Minél magasabb a tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése, figyelemmel a nemek közötti különbségre. Az összegyűjtött adatok alapján, Litkén magas a tartós munkanélküliek száma. A vizsgált időszakban a nyilvántartott álláskeresők száma átlagban 60%-a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli. Jelen esetben a nők aránya magasabb a tartós munkanélküliek között.

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év

nő

férfi

összesen

nő

2008 2009

fő 73 73

fő 78 73

fő 151 146

fő 11 5

% 15,1% 6,8%

fő 6 8

% 7,7% 11,0%

fő 17 13

% 11,3% 8,9%

2010 2011 2012 2013 2014 2015

76 70 72 66 n.a. n.a.

77 81 81 76 n.a. n.a.

153 151 153 142 n.a. n.a.

4 7 7 3 n.a. n.a.

5,3% 10,0% 9,7% 4,5% n.a. n.a.

6 6 13 7 n.a. n.a.

7,8% 7,4% 16,0% 9,2% n.a. n.a.

10 13 20 10 n.a. n.a.

6,5% 8,6% 13,1% 7,0% n.a. n.a.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 26

Férfi

összesen

A táblázat egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet. A pályakezdő munkanélküliek száma a vizsgált időszakot tekintve először csökkenést mutatott, aztán 2011től újra emelkedett, majd 2013 ismét csökkent. A férfiak aránya magasabb a nőknél. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya es az iskolai végzettség befolyásolja.

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést, hátrányos helyzetű munkavállalónak kell tekinteni. A nem megfelelő – alacsony vagy a munkáltatói igényektől eltérő – iskolai végzettség, szakképzettség az elhelyezkedést megnehezíti. 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb lakosság 15-X éves legalább általános száma összesen iskolát végzettek száma év összesen nő férfi összesen nő férfi fő fő 2001 717 365 2011 704 344 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás

fő 352 360

fő 550 614

fő 255 285

fő 295 329

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen fő 167 90

% 23,3% 12,8%

nő fő 110 59

% 30,1% 17,2%

férfi fő 57 31

% 16,2% 8,6%

A táblázat a 2001. évi és a 2011. évi népszámlálási adatok alapján az alacsonyan iskolázott népességet mutatja. Az adatok alapján, 10 év elteltével az általános iskolát végzettek száma nőtt, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma pedig csökkent. Remélhetőleg az elkövetkező időszakban is javulni fog a helyzet.

27

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint év

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

Fő 2008 146 2009 169 2010 158 2011 130 2012 163 2013 81 n.a. 2014 2015 n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

8 általánosnál alacsonyabb végzettség fő 26 28 24 15 20 9 n.a. n.a.

% 17,8% 16,6% 15,2% 11,5% 12,3% 11,1% n.a. n.a.

8 általánosnál magasabb iskolai végzettség

8 általános fő 82 89 89 70 87 39 n.a. n.a.

% 56,2% 52,7% 56,3% 53,8% 53,4% 48,1% n.a. n.a.

fő 38 52 45 45 56 33 n.a. n.a.

3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők év

általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma

8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma

2009 2010 2011 2012

fő 0 0 0 0

Fő 0 0 0 0

2013 2014 2015

0 n.a. n.a.

0 n.a. n.a.

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

28

% n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

% 26,0% 30,8% 28,5% 34,6% 34,4% 40,7% n.a. n.a.

3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában szakiskolai középfokú felnőttoktatásban szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők összesen felnőttoktatásban résztvevők résztvevők év fő

fő

%

fő

2009 0 0 n.a. 0 n.a. 2010 0 0 0 2011 0 0 n.a. 0 2012 0 0 n.a. 0 n.a. 2013 0 0 0 2014 0 n.a. n.a. n.a. 2015 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők

%

fő

%

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

0 0 0 0 0 n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

A településen továbbra sincs általános iskolai felnőttképzés, legközelebb Salgótarjánban van rá lehetőség. Középfokú felnőttoktatásban és szakiskolai felnőttképzésben résztvevők száma nem ismert. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők száma csökkent az utóbbi években, ez köszönhető az TÁMOP2.1.6. Újra tanulok! program keretében indított képzéseknek is. A településen élő álláskeresők 2013-ban részt vehettek a Kormányhivatal Foglalkoztatási osztálya által szervezett képzésekben. 2013-ban 55 fő tanulhatott újra. Alapkompetencia képzésen 5 fő, mezőgazdasági képzésen 15 fő, 7 osztályos felzárkóztatáson 11 fő, valamint hulladékválogató és feldolgozó képzésen 24 fő vehetett részt A nemek aránya változó a képzéseken.

c) közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája, melynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munka- erő piacra. A közfoglalkoztatók támogatást vehetnek igénybe annak érdekében, hogy átmeneti munkalehetőséget biztosítsanak azok számára, akiknek az önálló álláskeresése hosszú ideig eredménytelen. A közfoglalkoztatás a jelenlegi piaci és gazdasági környezetben számottevő lehetőséget jelent a halmozottan hátrányban lévő, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők átmeneti jellegű, határozott időtartamú foglalkoztatására. 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

év

Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

2010 54 2011 40 2012 41 2013 105 2014 141 2015 n.a. Forrás: Önkormányzat adatai

Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest 10% 7% 7% 19% n.a. n.a.

Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya résztvevő az aktív korú romák/cigányok roma/cigány száma lakossághoz képest 41 n.a. 33 n.a. 34 n.a. 91 n.a. 117 n.a. n.a. n.a.

A 3.2.9. számú táblázat adatai arra világítanak rá, mekkora szerepe van a helyi munkaerő foglalkoztatásában az önkormányzat közfoglalkoztatási programjának. Az Önkormányzat igyekszik minél több munkanélkülit foglalkoztatni a közmunka programok keretében.

29

A táblázat adatai alapján a vizsgált időszakban nőtt a közfoglalkoztatásban résztvevők száma. A jövőben is szükséges a közfoglalkoztatás folytatása, mert sok a tartósan munkanélküli és az alacsony iskolai végzettségű lakosok száma.

d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Litkén a helyi munkalehetőség a munkaképes lakosság számához viszonyítva nagyon kevés. A településen foglalkoztatási szempontból történő munkahely teremtő beruházás nincs. Munkalehetőség a közelben lévő Szécsényben és Salgótarjánban lévő gyárakban van, de csak minimális létszámban. 3.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások működő állami foglalko regisztrált Kiskeres szektorb foglalkoztatási kivetett befizetett ztatási vállalkozás kedelmi vendéglátóhelyek an programokban év iparűzési iparűzési progra ok száma a üzletek száma foglalkoz részt vevők adó adó mok településen száma tatottak száma száma száma helyben 2008 n.a. 3 0 n.a. n.a. 0 2009 n.a. 3 0 n.a. n.a. 0 2010 n.a. 3 0 n.a. n.a. 0 2011 n.a. 3 0 n.a. n.a. 0 2012 55 3 0 3625 1149 0 2013 55 4 0 4677 1075 0 2014 55 4 0 66190 3430 0 2015 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai

e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Kis település révén nehezen megoldható az ilyenfajta rendezvények megszervezése. A Járási Hivatal Foglalkoztatási osztálya nyújt lehetőségek, állásbörzék és képzések szervezésével.

f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Litkén felnőtt oktatást végző intézmény nincs, legközelebb Salgótarjánban van felnőttképzésre lehetőség.

g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A szegénység és mélyszegénység fogalmát az alábbiak szerint határozzák meg: A szegénységgel és társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos mutatószámok listáját 2001-ben határozta meg az Európai Unió, e szerint Európában szegénynek számítanak a medián jövedelmek 60%-ánál kevesebből élők. Ennek megfelelően a szegénységben élő, meghatározásánál a háztartások összes nettó jövedelmét kell figyelembe venni úgy, hogy minden egyes háztartástag munkából, társadalmi juttatásból, illetve vagyonból származó jövedelmét összegezni kell, majd csökkenteni szükséges a fizetendő adókkal és járulékokkal. A KSH 2011. évi felvételéből származó kimutatása szerint a szegénységi küszöb forintban kifejezve alig haladta meg a nettó 62.000 Ft-ot. A mélyszegénységgel sújtottak közé azokat sorolják, akiknek különösen alacsony, a medián jövedelmek 40%-a alatti a jövedelme.

30

A saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatás a képesítés hiánya miatt nem lehetséges, de a közfoglalkoztatás keretében erre figyelünk.

h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglalkozási diszkrimináció elsősorban a munkahelyi felvételnél, másodsorban az elbocsátásoknál érezteti hatását. A foglalkozási diszkrimináció mértéke és a munkaerő-piaci státusz között erős összefüggés található. A nem foglalkoztatottak csoportja (munkanélküliek és inaktívak együtt) és azokon belül a roma származású nem foglalkoztatottak szenvedték el legnagyobb valószínűséggel a hátrányos megkülönböztetést eddigi életútjuk során. A munkaerőpiacról való korai kiszoruláshoz leginkább az egészségi állapottal, a származással és az életkorral összefüggő foglalkozási diszkrimináció járul hozzá. „A munkaerőpiacon a romákat sújtó diszkrimináció leggyakrabban a munkára való jelentkezés során valósul meg. Természetesen arra is akadhat példa, hogy a roma munkavállalót alkalmazzák, de a munkahelyen főnöke vagy esetleg kollégái cigány származása miatt olyan légkört teremtenek számára, amelyben hosszú távon nem képes megmaradni. Előfordul, hogy egy csoportos létszámleépítés során a munkáltató elsősorban és nagyobb számban a roma beosztottjaitól válik meg szívesebben. A munkaügyi diszkrimináció egyik speciális típusa a települési önkormányzatok által szervezett közhasznú-, közcélú munkák keretében megvalósuló hátrányos megkülönböztetés. Ennek egyik formája, amikor a munkára kötelezett romákat kizárólag a „legalantasabb” munkák (utcaseprés, szemétszedés, ároktisztítás) elvégzésére kötelezik iskolai végzettségtől függetlenül, míg a közhivatalokban (polgármesteri hivatal), közintézményekben (iskola, óvoda) kizárólag nem romák dolgozhatnak. Találkoztunk olyan esettel is, amikor a romákat a közhasznú foglalkoztatás során munkaszerződés, megfelelő munkaruha, szerszámok, és védőital nélkül dolgoztatták, embertelen körülmények között. Végezetül, említsük meg a roma társadalmat feltűnően nagy arányban sújtó fekete foglalkoztatást, melynek során a kiszolgáltatott roma brigádok az embert próbáló körülmények között, sokszor lakóhelyüktől több száz kilométerre elvégzett munka után fizetség nélkül kénytelenek hazatérni.” … „A gyakorlatban előfordulhat, hogy meghatározott speciális foglalkoztatási jellemzők miatt, szükséges a munkavállalók között megkülönböztetést tenni, de ez nem jelentheti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését. Ilyen, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés, ha azt a munka jellege vagy természete indokolja. Megengedett továbbá a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen, illetve nemzeti vagy etnikai hovatartozáson alapuló, a szervezet jellegét alapvetően meghatározó szellemiségből közvetlenül adódó, az adott foglalkozási tevékenység tartalma vagy természete miatt indokolt, arányos és valós foglalkoztatási követelményen alapuló megkülönböztetés.” A diszkriminációs gyakorlat visszaszorítása szempontjából fontos a foglalkoztatási viszonyok ellenőrzése, szükség esetén az Egyenlő Bánásmód Hatóság bevonása, a tájékoztató kampányok, vagy a területtel foglalkozó társadalmi szervezetekkel történő együttműködés. Nincs adatunk arról, hogy a településen a foglalkoztatás terén hátrányos megkülönböztetés lenne.

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások E fejezetben kiemeljük a pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokat, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatásokat és az álláskeresők számára elérhető támogatásokat. E területen az Szt. 25. §-a és 47. §-a alapján a szociálisan rászoruló személyek részére a következő pénzbeli és természetbeni ellátási formák adhatók: 

Pénzbeli ellátások: o Járási Hivatal által: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, ápolási díj, 31

o 

Képviselő-testület, illetve polgármester által: települési támogatás

Természetbeni ellátások: alanyi és normatív közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.

Munkaerő-piaci szolgáltatások Az Flt. III. fejezete rögzíti a munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatásokat. Az állami foglalkoztatási szerv és az állami felnőttképzési intézmény által nyújtott szolgáltatások a következők: a) munkaerőpiaci és foglalkozási információ nyújtása, b) munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás, c) munkaközvetítés. Álláskeresők támogatása A támogatott képzésben részesíthető személyek körét és a képzési támogatásként adható juttatásokat az Flt. 14. §-a rögzíti. A hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásának bővítését szolgáló támogatások nyújthatók az Flt. 16. §- alapján a munkaadó részére a törvényben rögzített feltételek esetén. Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás nyújtható az Flt. 17. §-a szerint a legalább három hónapja folyamatosan álláskeresőként nyilvántartott, vagy rehabilitációs járadékban részesülő magánszemélyek számára, legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegéig terjedő vissza nem térítendő formában, pályázati eljárás keretében. A munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatásáról az Flt. 18. §-a rendelkezik, eszerint pályázati eljárás keretében, vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatás nyújtható a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosító munkáltató Az álláskeresők ellátására vonatkozóan az Flt. 25. §-a szerint álláskeresési járadék folyósítható annak az álláskereső személynek, aki megfelel a törvény e rendelkezése szerinti feltételeknek. Az Flt. 30. §-a szerint az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési támogatást kell megállapítani a jogszabályban rögzített feltételek esetén. Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos helyközi utazási költségtérítés állapítható meg az Flt. 32. §-a szerint. Ld.: Jogszabályi háttér bemutatása 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti segélyben segélyben év lakónépesség száma részesülők fő részesülők % 2008

607

14

2,3%

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

533 595 590 589 582 n.a. n.a.

11 32 2 3 2 n.a. n.a.

2,1% 5,4% 0,3% 0,5% 0,3% n.a. n.a.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

32

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresési járadékra álláskeresők száma jogosultak év 2008 2009 2010 2011

fő 146 169 158 130

fő 19 10 6 5

% 13,0% 5,9% 3,8% 3,8%

2012 2013 2014 2015

163 81 n.a. n.a.

12 2 n.a. n.a.

7,4% 2,5% n.a. n.a.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Foglalkoztatást helyettesítő rendszeres szociális Azoknak a száma, akik 30 Azoknak a száma, akiktől támogatás (álláskeresési segélyben részesülők nap munkaviszonyt nem helyi önkormányzati támogatás) év tudtak igazolni és az FHT rendelet alapján 15-64 évesek %munkanélküliek jogosultságtól elesett megvonták a támogatást fő fő ában %-ában 2008 70 11,50% 98 2009 63 11,80% 56 2010 82 13,94% 75 2011 83 14% 99 2012 95 16,12% 102 2013 28 4,81% 140 n.a. n.a. 2014 n.a. n.a. n.a. 2015 n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

67,12% 33,13% 47,46% 76,15% 62,57% 172,83% n.a. n.a.

33

0 0 0 0 0 0 n.a. n.a.

0 0 0 0 0 0 n.a. n.a.

Fenti táblázatok az álláskeresési segélyben, -járadékban, illetve a rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők számát mutatja. Az álláskeresési segélyben részesülők a korábbi évekhez képest csökkenni látszik. A 2013-as adatok alapján már 0,3%-ra csökkent az arányuk. Az álláskeresési járadékra jogosultak száma ugyan csak csökkenést mutat. A 2008-as 13% 2013 évre 2,5%-ra apadt. A vizsgált időszakban a rendszeres szociális segélyben részesülők száma csökkenést mutat, bár 2012-ben kimagaslóan nagy számban részesültek. A 2008 és 2009 év közötti eltérés oka, hogy 2009-től létezik a bérpótló juttatás (jelenleg Foglalkoztatást helyettesítő támogatás). A Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma is igen magas, viszont nem volt olyan a községben, akinek megvonták volna a támogatást a munkaviszony igazolás miatt vagy az önkormányzati rendelet alapján Rendszeres szociális segélyt az a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személy kaphat, aki nem rendelkezik rendszeres megélhetést biztosító jövedelemmel. Foglalkozást helyettesítő támogatást álláskereső kaphat. Bérpótló juttatásra (2011. január 1-től), illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (2011. szeptember 1-től) az jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban részesült. A jogosultságot évente felül kell vizsgálni, mert 2012. január 1-től csak annak folyósítható ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt (vagy 30 nap közérdekű önkéntes munkát) tud igazolni. Az önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy a juttatásban részesülő lakókörnyezetét tartsa rendben.

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A lakások méretét tekintve az alábbi adatok kedvező képet mutatnak a községről 1 szobás 2 szobás 3 szobás 4-x szobás Litke 8,5% 33,2% 37,4% 20,9% Kistérség 13,3% 42,8% 29,4% 14,5% Megye 7,6% 36,6% 35,5% 20,2% Ország 9,1% 37,2% 32,6% 20,9% Forrás: Népszámlálás 2011 A településen kisebb az 1 és 2 szobás lakások aránya, mint a nagyobb lakásoké. A 3 szobás lakások aránya meghaladja a kistérségi, megyei és országos arányt is. A 4 és több szobás lakások aránya pedig megegyezik az országos szinttel.

A komfort szerinti összehasonlítást megnehezíti, hogy a kis településeken a távfűtés hiánya torzítja az adatokat. Az országos, megyei, illetve kistérségi adatokhoz viszonyítva a településen magas a komfort nélküli lakások aránya. Az alacsonyabb komfortfokozatú lakások esetén általában elmondható, hogy az ezekben lakók között magasabb arányban jelennek meg a hátrányos helyzetű családok. A faluban az utcák és a házak viszonylag rendezettek.

34

Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Litke 17,9% Kistérség 46,5% Megye 43,6% Ország 59,3% Forrás: Népszámlálás 2011.

55,0% 39,6% 41,5% 31,3%

9,7% 4,1% 4,1% 2,9%

Szükség és egyéb lakás

17,3% 9,2% 10,0% 5,8%

0,0% 0,6% 0,6% 0,6%

3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány

év

összes lakásállomány (db)

bérlakás állomány (db)

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 2008 362 5 2009 364 5 2010 364 5 2011 364 5 2012 340 5 2013 340 5 2014 n.a. n.a. n.a. 2015 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)

szociális lakásállomány (db)

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma n.a. n.a.

n.a. n.a.

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma n.a. n.a.

n.a. n.a.

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma n.a. n.a.

A litkei lakosok saját tulajdonú családi házakban élnek. A 340 lakóházból kb. 55 üresen áll. A lakók kihalnak, az örökösök a házak csak kevés hányadát szeretnék megtartani, a többségük értékesíteni szeretné. Ez szinte lehetetlen, annak ellenére, hogy az ingatlan árak nagyon alacsonyak. A régóta üresen álló házak némelyike már romos állapotban van, azok értékesítése legfeljebb telekáron lehetséges. A településen veszélyeztetett lakhatási helyzet, hajléktalanság nincs.

a) bérlakás-állomány Az önkormányzat tulajdonában 5 lakás van, melyből 3-ban élnek. A három lakásban összesen 7-en élnek b) szociális lakhatás Az 5 önkormányzati tulajdonban levő ingatlanból 3-ban laknak, 3:2:2 arányban.

c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok A településen nincs egyéb célra használt nem lakáscélú ingatlan.

d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Nem releváns a településen

35

e) lakhatást segítő támogatások A lakásviszonyok jellemző problémái a közműdíj-, illetve lakáshitel-tartozások, hátralékok felhalmozódása. Lakhatást segítő támogatás a Lakhatást segítő települési támogatás. A lakástámogatás maximum értéke 5.000.- Ft/hó. Pénzbeli ellátásként kerül megállapításra (a közüzemi számlákhoz, a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújt támogatást). 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

117 119 135 144 154 135 n.a. n.a.

0 0 0 0 0 0 n.a. n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar A táblázatban szereplők számára jelent komoly problémát az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná, vagy náluk kapcsolhatják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. A helyi lakosok rászorultságtól függően lakhatás költségeihez nyújtott települési támogatást igényelhetnek. Az elmúlt években növekedett az igénylők száma. Adósságcsökkentő támogatásról nem alkotott rendelet az önkormányzat.

f) eladósodottság Az eladósodottságról nincs nyilvántartott adat, de a lakhatási támogatást igénylők számának emelkedése alapján valószínűsíthető a családok eladósodottságának emelkedése. Az adósságcsökkentési támogatás az elmúlt években nem került megállapításra.

g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Nem releváns a településen.

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Litkén szegregált lakókörnyezetben nem élnek emberek. Szegregátummal veszélyeztetett rész nincs a településen.

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az 1997. évi CLIV. egészségügyi törvény célja: „a) elősegíteni az egyén és ez által a lakosság egészségi állapotának javulását, az egészséget befolyásoló feltétel- és eszközrendszer, valamint az annak kialakításában közreműködők feladatainak meghatározásával, 36

b) hozzájárulni a társadalom tagjai esélyegyenlőségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során, c) megteremteni annak feltételeit, hogy minden beteg megőrizhesse emberi méltóságát és önazonosságát, önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon, d) meghatározni - a szolgáltatók jogállásától és az ellátások fedezetétől függetlenül - az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételeit, színvonalának garanciáit, e) biztosítani az egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmét jogaik és kötelezettségeik meghatározásával, valamint az egészségügyi szolgáltatás sajátos jellegéből fakadó garanciális jellegű intézkedésekkel, f) lehetővé tenni az egyéni és a közösségi érdekek harmonikus érvényesülését, a mindenkori népegészségügyi célok elérését, a szükséges erőforrások előteremtését, optimális felhasználását és az egészségtudományok fejlődését.”2 Az Egészségügyi Törvény a települési önkormányzat főbb feladat- és hatáskörei között kötelező feladatként határozza meg az egészségügyi alapellátást, valamint a környezet- és település-egészségügyi feladatokat. „152. § (1) A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról.”3 „153. § (1) A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében a) gondoskodik a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b)392 biztosítja a 73. § (1) bekezdése szerinti külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén - lehetőségeihez képest - saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d)393 együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket.”4 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére év tervezett háziorvosi szolgálatok száma 2008 1 2009 1 2010 1 2011 1 2012 1 2013 1 2014 1 2015 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar

2 3 4

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

0 0 0 0 0 0 0 n.a.

0 0 0 0 0 0 0 n.a.

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1997. évi CLIV törvény az egészségügyről

37

a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A települési önkormányzat képviselő testülete, a település lakosságszámára tekintettel felnőttek és gyermekek részére egy egészségügyi alapellátási, vegyes körzetet alakított ki, valamint egy fogorvosi körzetet. Az orvosi ellátást vállalkozás keretében látják el. A körzeti fogászati szakrendelés Mihálygergén érhető el. A szakorvosi ellátást igénylő betegeket a háziorvos a szécsényi, illetve salgótarjáni szakorvosi rendelőintézetbe utalja. Az idős, mozgásukban korlátozott, illetve önálló közlekedésre képtelen személyek számára, szükség szerint betegszállító igényelhető. Orvosi ellátás hetente kétszer van a településen; szerdán és pénteken. Szociális alapszolgáltatást: (pl. étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) az önkormányzat rendeletben szabályozza. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátásokat nyújtó intézmény (ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény és egyéb speciális ellátást nyújtó intézmény) a településen nincs. Az orvosi rendelő épülete akadálymentesített. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási igazolvánnyal év rendelkezők száma 2008 52 2009 55 2010 59 2011 60 2012 50 2013 41 2014 n.a. 2015 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére – egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához – az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: alanyi jogon, normatív alapon, méltányossági alapon. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma csökken. 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban év részesítettek száma 2008 6 2009 10 2010 17 2011 10 2012 16 2013 14 2014 n.a. 2015 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar Ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

38

b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A kisgyermekek és iskoláskorú gyermekek számára kötelező szűrővizsgálatok védőnő, háziorvos, gyógytestnevelő és fejlesztő gyógypedagógus bevonásával rendszeresen megtörténik. A 0-2 éves korú gyermekek évenkénti státusz vizsgálata védőnő, orvos bevonásával, az iskoláskorú gyermekek (2-4-6 évfolyam) kötelező szűrővizsgálata védőnő, orvos bevonásával, az iskolai gyógytestnevelésbe sorolás védőnő, orvos, gyógypedagógus bevonásával történik. Az iskola konyha nyújt ellátást az óvodai, iskolai napközis, szociális étkeztetést igénylők számára.

c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Szécsényi rendelőintézet, és a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház és Rendelőintézet.

d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Szociális étkeztetés keretében jelenleg 60 fő ellátott kap napi rendszerességgel meleg ebédet. Mivel a konyhában naponta, minden korcsoport számára csak egyfajta ebéd készül, ezért fokozottan kell figyelni az egészséges táplálkozásra.

e) sportprogramokhoz való hozzáférés A településen nem működik Sport Klub/ Egyesület

f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. Szociális alapszolgáltatások: A falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás, az utcai szociális munka, a nappali ellátás. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény nyújtja. A településen szociális étkeztetés keretében jelenleg 60 fő ellátott kap napi rendszerességgel meleg ebédet, 10 főt gondoznak házi segítségnyújtás keretén belül, a családsegítő rendszeresen látogatja a rászorult családokat és segít az ügyeik intézésében. Falugondnoki szolgáltatás nincs a településen. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény legközelebb Salgótarjánban van.

g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára elérhető. E tekintetben hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelmények megsértése a szolgáltatások nyújtásakor senkit nem érhet.

h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Nem releváns a településen.

39

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A közösségi élet színterei többrétűek, ilyenek az önkormányzati intézmények, a templom. A szabadtéri programok nagy részének a sportpálya biztosít helyet. Az önkormányzat rendszeresen megemlékezést tart a nemzeti, illetve egyházi ünnepeken. Minden évben megrendezésre kerül többek között a falunap, szüreti felvonulás, és sport nap is. A nemzetiségi önkormányzat hagyományai közé a Romanap megrendezése sorolható.

b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A településen etnikai konfliktusok nem léteznek, azok kezelésére nincs szükség.

c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A település lakosságára – szervezett keretek között - nem jellemző sem az adományozás, sem az önkéntes munka.

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 115-116. §- ai rögzítik. A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata többek közt a képviselt közösség érdekképviseletével, esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátása, különösen tekintettel a helyi önkormányzatnak a nemzetiségek jogainak érvényesítésével kapcsolatos feladataira. A helyi nemzetiségi önkormányzat önként vállalt feladatot láthat el különösen a nemzetiségi oktatási és kulturális önigazgatással összefüggő ügyekben, a társadalmi felzárkózás, a szociális, ifjúsági, kulturális igazgatás és a közfoglalkoztatás területén, valamint településüzemeltetési és településrendezési feladatok körében. A nemzetiségi önkormányzat együttműködését az állami és a helyi önkormányzati szervekkel a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 79-86. §-ai rögzítik. A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére annak székhelyén - biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. 2014. évi választásokon, Litkén megalakult Litke Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata 3 fővel. A 2011. évi Népszámláláson 343 fő vallotta magát roma származásúnak. Feladatait a nemzetiségi törvény 113. §-a alapján határozta meg. Kiemelt feladatának tekinti a roma közösség érdekképviseletét, az esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátását. A kisebbségi és a települési önkormányzat között nagyon jó munkakapcsolat alakult ki. A települési önkormányzat biztosítja a kisebbségi önkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. A két önkormányzat között a romákat érintő kérdésekben egyeztetés van. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat együttműködik Litke Község Önkormányzatával, rendszeresen kapcsolatot tart a település oktatási, gyermekjóléti és szociális intézményeivel. Véleményezi a kisebbségeket érintő előterjesztéseket és részt vesz a helyi programokon.

40

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek - rendszeres kapcsolattartás a Járási Hivatal Foglalkoztatási osztályával, tájékoztató Magas a tartós munkanélküliek száma. anyagok, állásajánlatok kérése, közzététel a honlapon, hirdetőtáblákon - az Önkormányzati közfoglalkoztatás folytatása - rendszeres kapcsolattartás a Járási Hivatal Foglalkoztatási osztályával, tájékoztatás Magas az alacsony iskolai végzettségű, kérése tanfolyamokról szakképzetlen munkanélküliek száma - Foglalkoztatási osztály által szervezett foglalkoztatást segítő és egyéb képzési programokban való részvétel - Életvezetési tréningek szervezése, A romák hátrányos helyzetének generációkon - „Jó gyakorlat” bemutatás történő átörökítése, tartós munkanélkülisége - Képességeiknek megfelelő munkahelyek felkutatása, háztáji gazdaságok erősítése - Képzéseken való részvétel

41

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A település lakosságának 62%-a az aktív korcsoporthoz tartozik, a nyugdíjas korúak aranya 14%, míg a gyermekek 24%-ot képviselnek. A település teljes lakosságszáma a 2014-es évben 874 fő, amelyből a 0-14 korú gyermekek száma 179. Az élve születések száma, a vizsgált időszak átlagát tekintve, minimálisan magasabb, mint a halálozások száma. 2012-ben nullás értéket kaptunk, 2013-ban pedig már pozitív irányba fordult a mutató. A 65 év feletti lakosságszám is alacsonyabb, mint a 0-14 eves korú gyermeke aránya. Tehát a község nem mondható elöregedőnek. Azonban, fontos célkitűzése önkormányzatunknak, a fiataloknak a településünkön való megtartása, mely célkitűzést szem előtt tartva a helyi rövid, közép és hosszú távú stratégiáink fő szempontja ezen törekvés megvalósításának eszközeinek megteremtése. 2. számú táblázat - Állandó népesség nők

fő férfiak

% összesen

nők

férfiak

47%

53%

48% 34% 46% 45%

52% 66% 54% 55%

55%

45%

414

460

0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves

86 10 223 28

93 19 260 34

874 36 179 29 483 62

65 év feletti

67

54

121

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő)

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő)

Öregedési index (%)

2001 2008 2009

176 131 131

188 162 160

93,6% 80,9% 81,9%

2010 2011 2012 2013 2014 2015

123 114 110 113 121 n.a.

163 170 169 161 179 n.a.

75,5% 67,1% 65,1% 70,2% 67,6% n.a.

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma 2008 13 11 2009 12 9 2010 14 17 2011 9 13 2012 11 11 2013 11 7 2014 2015

n.a. n.a.

n.a. n.a.

természetes szaporodás (fő) 2 3 -3 -4 0 4 n.a. n.a.

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 42

a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete Veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza (Gyvt. 5. § n) pont) A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt. 68. § (1) bekezdés). A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt-ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. 

Pénzbeli és természetbeni ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, c) a gyermektartásdíj megelőlegezése, d) az otthonteremtési támogatás, e) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás.



A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása.



A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.



A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a) a védelembe vétel, b) a családbafogadás, c) az ideiglenes hatályú elhelyezés, d) az átmeneti nevelésbe vétel, e) a tartós nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése, g) az utógondozás elrendelése,



Az ellátások és intézkedések nyújtása és megtétele, azok ellenőrzése, valamint biztosítása során adatok kezelésére az alábbi szervek és személyek jogosultak: a) a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket gyakorló szervek és személyek (Gyvt. 16. §), b) a fővárosi főjegyző, c) a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatás, intézmény fenntartója, vezetője, d) a helyettes szülő, nevelőszülő, 43

e) a gyermekjogi képviselő, illetve amennyiben a gyermek panaszának orvoslása érdekében feltétlenül szükséges a betegjogi képviselő, illetve az ellátottjogi képviselő, f) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, g) a gyermekvédelmi szakértői bizottság. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet: A köznevelési törvény 2013. szeptember 1-éig hatályban tartja a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 14. pontjában rögzített definíciót a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet vonatkozásában, ezt követően a definíciót a Gyvt. fogja tartalmazni5. A 2013. szeptember 1-éig hatályos szabályozás értelmében hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapították. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Erről a szülő önkéntesen a Gyvt-ben meghatározott eljárás keretében nyilatkozhat. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát és az ily módon előállított statisztikai adatokat minden év október 31-ig megküldi az illetékes kormányhivatal részére (Nktvr. 27-29. §)6 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma Megszűntetett esetek száma a védelembe vett 18 veszélyeztetett kiskorú év 18 év alatti védelembe vettek év alattiak száma gyermekek száma közül 2008 6 0 38 2009 6 0 38 2010 6 0 38 2011 6 1 37 2012 5 0 37 2013 5 1 37 2014 4 1 34 2015 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar

5

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet Gyvt-ben rögzített definíciója a sablon készítésekor még nem ismert.

6

Iskolaszolga, XXIII. 3., 2012. november

44

Az adatok alapján látható, hogy az elmúlt években csökkent a védelembe vett és a veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma. Amennyiben a kiskorú gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése bármely ok folytán veszélybe kerül, a gyámügy védelembe veszi a gyermeket. Működik Gyermekjóléti Szolgálat, mely társulási formában Szociális és Gyermekjóléti Társulás keretében látja el feladatát. Képviselője jó és szoros kapcsolatot ápol a jegyzővel, családokkal és az oktatási intézményekkel (óvoda, iskola). A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, a veszélyeztetettségének megelőzésére, megszűntetésére szolgál.

b)

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

év

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

2008 154 3 2009 155 2 2010 167 3 2011 170 3 2012 172 3 2013 155 4 2014 164 3 2015 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

0 0 0 0 0 0 0 n.a.

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

0 0 0 0 0 0 0 n.a.

0 0 0 0 0 0 0 n.a.

Az elmúlt években folyamatosan emelkedett a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma. A tartósan beteg, fogyatékos gyermekek száma változó. Kiegészítő és rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben nem került megállapításra a vizsgált időszakban.

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény a szociálisan rászoruló kiskorúak vagy közoktatási intézményben tanuló nagykorúak anyagi támogatása. Ennek formái a településen: - gyermekétkeztetés normatív kedvezmény, - ingyenes tankönyv - természetbeni támogatás (Erzsébet utalvány formájában) - óvodáztatási támogatás (2015. szeptember 1-től megszűnt)

45

d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos Ingyenes Ingyenes Ingyenes mértékű Óvodáztatási étkezésben tankönyvétkezésben kedvezményes támogatásban év résztvevők ellátásban résztvevők étkezésre részesülők száma iskola részesülők száma óvoda jogosultak száma száma 1-8. évfolyam száma 1-13. évfolyam 2008 36 6 85 2009 35 5 90 2010 39 86 94 2011 20 96 104 20 2012 20 92 101 20 2013 22 101 105 22 2014 24 110 108 24 2015 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

Nyári étkeztetésben részesülők száma 140 151 n.a.

A kedvezményes illetve ingyenes étkezést és ingyenes tankönyv ellátást azok vehetik igénybe, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek. A táblázat alapján az ingyenes étkezésben résztvevők száma az óvodában csökkenést mutat. Viszont az ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma folyamatosan növekedett az elmúlt években. A nyári étkeztetést 2013-tól vehetik igénybe a rászorulók. Az igénybe vevők száma is emelkedést mutat. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Litkén nem élnek magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek.

4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A településen nem él szegregált, telepszerű lakókörnyezetben gyermek.

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások a helyi önkormányzatok feladata. Egészségügyi ellátás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény adja, amely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körébe gondoskodik:  a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,  a fogorvosi alapellátásról,  az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról,  a védőnői ellátásról,  az iskola-egészségügyi ellátásról.

a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A védőnői szolgálatot vállalkozás keretében látja el a védőnő. Heti rendszerességgel, az orvosi rendelő épületében kialakított védőnői szobában látja el a kisbabákat, tanácsaival segíti a kismamákat és anyukákat. Továbbá otthonukban is felkeresi a családokat, figyelemmel kísérve a gyermekek egészségi állapotát, körülményeit. A védőnői feladatellátás körébe 0-6 éves korosztályig folyik területi gondozás.

46

4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma év

védőnői álláshelyek száma

Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008 1 39 2009 1 42 2010 1 46 2011 1 50 2012 1 44 2013 1 38 2014 1 46 2015 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A házi gyermekorvosi teendőket a felnőttek és gyermekek részére szervezett, vegyes körzetű háziorvosi látja el. Az önkormányzat házi gyermekorvosi praxist nem működtet. Gyermekorvosi szakrendelés legközelebb Salgótarjánban érhető el.

c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A községben működik Gyermekjóléti Szolgálat. Jó és szoros kapcsolatot ápol a jegyzővel, családokkal és az oktatási intézményekkel (óvoda, iskola). A 0-7 éves korosztályból speciális fejlesztésre szoruló gyermekek fejlesztése megoldott. Betegségük, fogyatékosságuk mértékének megfelelő ellátást számukra a salgótarjáni szakszolgálat biztosít.

d) gyermekjóléti alapellátás Településünkön a gyermekjóléti alapellátást a Salgótarján és Térsége Önkormányzati Társulás látja el. A Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltató Központ célja: a működési területén élő gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének a családban történő nevelésének elősegítése, veszélyeztetettség megelőzése, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzése. A szolgálat tevékenysége kiterjed: alapító önkormányzatok közigazgatási területén élő valamennyi gyermekre, illetve családjára. A szolgálat fő tevékenysége:  gondozási feladatok – családgondozás,  szolgáltatási feladatok - kliensek felé ellátások közvetítése,  szervezési feladatok - gyermekvédelmi feladatokat ellátó személyek és intézmények együttműködésének megszervezése, jelzőrendszer megszervezése, működtetése. A gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében a gyermekjóléti szolgálat mindenki számára nyitott. Fogadónapok biztosításával tudják megoldani az elérhetőséget, leendő kliensek számára. Bárki bizalommal fordulhat hozzájuk problémájával.

e) gyermekvédelem A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében kiemelt feladatuk egy jól működő jelző rendszer kiépítése, ami lehetővé teszi a veszélyeztető okok feltárását, időben történő felismerését. A szolgálat fogadja bármely gyermek veszélyeztetettségével kapcsolatos jelzést a gyermekhez s családjához azok szükségleteihez igazodó intézkedést tesz. A jelzőrendszer tagjaival rendszeres kapcsolatot tart, esetmegbeszélések keretén belül feladatok meghatározásával dolgozik a gyermek érdekében. A jelzőrendszerben kiemelt helyet biztosítanak, illetve számítanak a:  pedagógusokra (iskola, óvoda), 47

      

gyámügyi előadókra, védőnőkre, háziorvosokra, helyettes szülőkre, jegyzőkre, polgármesterekre, települési képviselőkre, szociális bizottsági tagokra, pártfogó felügyelőkre, egyházak képviselőire.

Veszélyeztetettség megszüntetése érdekében személyes kapcsolat keretén belül a szolgálat családgondozója támogatja a gyermeket az őt veszélyeztető körülmények elhárításában. Segíti a szülőket a gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében a családban történő működési zavarok megszüntetésében, tehát családgondozást végez.     

Javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására: A Járási Gyámhivatalnak a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére, vagy nevelésbe vételére. Hatóságok felkérésére környezettanulmányt készít. Ellátja a szolgálat védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatokat. Gondozási nevelési terv alapján családgondozást végez.

Amennyiben a kiskorú gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése bármely ok folytán veszélybe kerül, a gyámügy védelembe veszi a gyermeket. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A krízishelyzetben lévők intézményesített ellátására a településnek nincs kötelezettsége. A Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltató Központ segít a bajba jutott szülőnek olyan anyaotthont vagy családok átmeneti otthonát keresni ahová beköltözhetnek. Szociális és gyermekvédelmi intézmények Nógrád megyében: - "Baglyaskő" Idősek Otthona – Salgótarján - Megyei Gyermekvédelmi Központ - Salgótarján - Harmónia Rehabilitációs Intézet és Ápoló Gondozó Otthon – Bercel - Dr. Göllesz Viktor Rehabilitációs Intézet és Ápoló Gondozó Otthon – Diósjenő - Ipolypart Ápoló Gondozó Otthon és Rehabilitációs Intézet – Ludányhalászi - Ezüstfenyő Idősek Otthona – Bátonyterenye - Reménysugár Otthon – Balassagyarmat

g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés a helyi lehetőségekhez mérten biztosított. A településen nincs sportcsarnok, az iskola épülete mellett található egy kisebb sportpálya, melyen az iskolai tornaórák megtarthatóak. Az óvodában külön tornaszoba van kialakítva, ahol az óvodai testnevelés folyik.

48

h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos Ingyenes Ingyenes Ingyenes mértékű Óvodáztatási étkezésben tankönyvétkezésben kedvezményes támogatásban év résztvevők ellátásban résztvevők étkezésre részesülők száma iskola részesülők száma óvoda jogosultak száma 1száma 1-8. évfolyam száma 13. évfolyam 2008 36 6 85 2009 35 5 90 2010 39 86 94 2011 20 96 104 20 2012 20 92 101 20 2013 22 101 105 22 2014 24 110 108 24 2015 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

Nyári étkeztetésben részesülők száma 140 151 n.a.

Az intézményi gyermekétkeztetést az önkormányzat a településen az iskolakonyhával oldja meg. Az iskolakonyha nyújt ellátást az óvodai, iskolai napközis, szociális étkeztetést igénylők számára. Hétvégén a konyha nem üzemel. A családok igény szerint befizethetik gyermekeiket ebédre. Ingyenes tankönyvellátást a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek kapnak.

i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Nem releváns a településen.

j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Nem releváns a településen.

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége A Napköziotthonos Óvoda Alapító okiratában alapfeladaténak szerepel: a  óvodai nevelés,  nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése,  a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése. Alaptevékenységei: - Óvodai nevelésintézményeinek, programjainak komplex támogatása - Óvodai nevelés, ellátás - Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás - Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása - Óvodai integrációs fejlesztési program - Óvodai intézményi étkeztetés - Munkahelyi étkeztetés - Integrációs, képesség-kibontakoztató felkészítés - Logopédiai ellátás

49

4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek

Fő

Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

2 2 0 1 0

1 1 30 1 07:00 - 16:00 5 hét Hiányzó létszám 0 0 0 0 0

4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.

év

3-6 éves óvodai óvodai korú gyermekcsoportok férőhelyek gyermekek száma száma száma

2008 36 1 30 2009 35 1 30 2010 39 1 30 2011 20 1 30 2012 20 1 30 2013 22 1 30 2014 24 1 30 2015 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

óvodai feladatellátási helyek száma 1 1 1 1 1 1 1 n.a.

óvodába óvodai beírt gyógypedagógiai gyermekek csoportok száma száma

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 Általános iskola 5-8 általános évfolyamon évfolyamon iskolások tanév tanulók száma tanulók száma száma fő fő fő 2010/2011 60 31 91 2011/2012 66 39 105 2012/2013 57 41 98 2013/2014 54 57 111 2014/2015 57 53 110 2015/2016 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar

50

36 35 39 20 20 23 24 n.a.

0 0 0 0 0 0 0 n.a.

napközis tanulók száma fő 22 22 21 30 37 n.a.

% 24,2% 21,0% 21,4% 27,0% 33,6% n.a.

4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban

általános iskolai osztályok száma tanév 1-4 évfolyamon 2010/2011 4 2011/2012 4 2012/2013 4 2013/2014 4 2014/2015 4 2015/2016 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar

5-8 évfolyamon 2 3 3 4 4 n.a.

összesen 6 7 7 8 8 n.a.

1-4 évfolyamon 0 0 0 0 0 n.a.

5-8 évfolyamon 0 0 0 0 0 n.a.

általános iskolai feladatellátási helyek száma

összesen

db

0 0 0 0 0 n.a.

1 1 1 1 1 n.a.

a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A településen egy általános iskola, illetve egy óvoda működik, melyben egyaránt tanulhat különleges bánásmódot igénylő gyermek, sajátos nevelési igényű gyermek, beilleszkedési, tanulási nehézséggel küzdő gyermek éppúgy, mint a kiemelten tehetséges gyermek. Az óvoda nagy hangsúlyt fektet és pedagógiai programjában is megjeleníti a HHH-s gyermekek integrációs nevelését. Az iskolai oktatásban nem tapasztalható sem hátrányos megkülönböztetés, sem szegregáció. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ salgótarjáni Tankerülete 2013. szeptember 1-től vette át a település általános iskoláját, így továbbiakban az általános iskolás korosztály ellátásáról ezen intézmény gondoskodik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a 2015. januári 2H-s és 3H-s gyermekek száma csökkent a 2012. októberi adatokhoz képest. Ennek oka lehet, hogy a szülők nem nyilatkoztak hátrányos helyzetükről. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos gyermekek száma:

2012/10 Település

Óvodás korú 2H

Óvodás korú 3H

Alapfokú 2H

Alapfokú 3H

Középfokú 2H

Középfokú 3H

Litke

33

26

85

69

19

11

Település

Óvodás korú 2H

Óvodás korú 3H

Alapfokú 2H

Alapfokú 3H

Középfokú 2H

Középfokú 3H

Litke

15

14

42

54

3

6

Forrás: www.kir.hu. 2015/1

Forrás: www.kir.hu. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Szükség szerinti az intézmények biztosítják a gyógypedagógus, gyógytestnevelő, logopédus foglalkoztatását rászoruló gyermekek részére.

c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Nem releváns a településen.

51

d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Nem releváns a településen.

e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Nem releváns a településen.

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Magas a veszélyeztetett gyermeke száma - Szabadidős programok szervezése - Fokozott figyelmet kell fordítania a gyermekjóléti szolgálat munkatársának Magas a 2H és 3H gyermekek száma ezekre gyerekekre - Felhívni a szülők figyelmét a fejlesztés lehetőségeire

52

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja. Az egyenlő esélyek biztosítására irányuló közösségi politika, változó tartalommal ugyan, de az európai integráció kezdete óta a Közösség napirendjén szerepel. Különbséget kell tenni az egyenlő bánásmód biztosítása és az esélyegyenlőség politikája között. A nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód biztosítása a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés, azaz a diszkrimináció tilalmát jelenti. Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg a tagállamoktól, hogy tegyenek lépéseket a nők tényleges egyenjogúsítása érdekében az élet legkülönbözőbb területein - oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb. Az EU politikája nem kizárólag a nőkkel szembeni megkülönböztetést, hanem a nemek közötti diszkriminációt tiltja. Így az uniós férfi polgárok ugyanúgy élhetnek ezekkel a jogokkal, mint a nők. Bár a gyakorlatban a férfiakat sokkal kevesebb hátrányos megkülönböztetés éri, mint a nőket. A nők, elsősorban a GYES-ről, GYED-ről a munkaerőpiacra visszatérni szándékozók foglalkoztatási esélyeit megnehezíti a munkába járás és a gyermek(ek)ről való gondoskodás összehangolásának nehézsége. Gondot okoz, hogy bölcsődei ellátás jelenleg nincs a közelben (Balassagyarmaton működik bölcsőde). A GYES/GYED-ről visszatérők esetén gondot jelent a szakképzetlenség, a GYED/GYES alatt a szakmában bekövetkező fejlődés követése nem volt lehetséges, illetve az, hogy sok esetben a gyermekvállalás előtt sem volt már munkája a kismamának. A környéken családbarát munkahelyek még nincsenek. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

év férfiak

nők

férfiak

nők

férfiak

nők

2008

296

266

155

2009

228

264

152

119

78

68

113

101

68

2010

296

268

156

114

91

67

2011

304

268

197

149

68

62

2012

307

266

73

2014

254 n.a.

114 n.a.

90

304 n.a.

176 n.a.

2013

n.a.

n.a.

54 n.a.

27 n.a.

2015

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

A nők foglalkoztatását gátló legfőbb akadály a gyermeknevelés. A családi, magánéleti feladatok és felelősségek is általában egyoldalúan a nőket terheli. A táblázat alapján a munkanélküli nők száma alacsonyabb a munkanélküli férfiakénál. A 2013-as adatok szerint a férfiak 17,8%-a a nők 10,6%-a munkanélküli. Jelenleg csak 2013-as adatok érhetők el, az is csak részlegesen. A vizsgált időszakot tekintve, a nők végig alacsonyabb létszámban voltak munkanélküliek mint a férfiak.

53

b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A foglalkoztatást segítő és képzési programokat a Munkaügyi kirendeltség szervez, de nem áll rendelkezésre pontos adat arra vonatkozóan, hogy a nők milyen arányban vesznek részt foglalkozást segítő és képzési programokban. 5.1.2. számú táblázat - Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Foglalkoztatást segítő Képzési programok év résztvevők száma résztvevő nők száma programok száma száma 2008 0 0 0 0 2009 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 2012 0 0 0 0 2013 0 5 55 35 2014 0 0 0 0 2015 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: Helyi adatgyűjtés

2013-ban az Önkormányzat is részt vett a téli közfoglalkoztatási programban, melynek keretein belül képzéseken vehettek részt a munkanélküli lakosok. Összesen 55 főt foglalkoztatott az Önkormányzat, melyből 35 nő volt.

c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedését a közfoglalkoztatásban való részvétel, illetve az iskolai végzettséget nem igénylő betanított munkakörök teszik lehetővé.

d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A bérkülönbség nem ismert. A magyar jog kifejezett rendelkezéssel és közvetett módon is tiltja az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének megsértését. A Munka Törvénykönyvé-nek (Mt.) 5. §-a is rögzíti a diszkrimináció általános tilalmát. A hatályos magyar jog tehát garantálja a nemek közötti egyenlőség megvalósulását, és egyenlő bánásmódra kötelezi a munkaadókat. Nem foglalkozik viszont külön az egyenlő bér kérdésével, különösképpen nem olyan hangsúlyosan, mint azt a közösségi jog teszi. A köztisztviselői és közalkalmazotti körre vonatkozóan olyan illetmény-, illetve előmeneteli rendszer működik, amely elvileg kizárja a férfiak és nők eltérő bérezését. A szabad béralkuval rendelkező piaci szférában a munkabért a felek szabadon állapítják meg, ám rájuk is vonatkoznak a fenti tilalmak. Helyben nem releváns.

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A településen bölcsőde nincs, napközi otthonos óvoda működik. Az óvodai férőhelyek száma 30. A nők elhelyezkedése szempontjából fontos tényező, hogy a gyermekek napközbeni ellátása megoldott legyen. Az Általános iskolában is biztosított a gyermekek délutánig tartó felügyelete, a napközivel és a tanulószobai ellátás megszervezésével.

54

4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.

év

3-6 éves óvodai óvodai korú gyermekcsoportok férőhelyek gyermekek száma száma száma

2008 36 1 30 2009 35 1 30 2010 39 1 30 2011 20 1 30 2012 20 1 30 2013 22 1 30 2014 24 1 30 2015 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

óvodai feladatellátási helyek száma 1 1 1 1 1 1 1 n.a.

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános Általános iskola általános iskola 5-8 1-4 évfolyamon iskolások évfolyamon tanév tanulók száma száma tanulók száma fő 2010/2011 60 2011/2012 66 2012/2013 57 2013/2014 54 2014/2015 57 2015/2016 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar

óvodába óvodai beírt gyógypedagógiai gyermekek csoportok száma száma 36 35 39 20 20 23 24 n.a.

0 0 0 0 0 0 0 n.a.

napközis tanulók száma

fő

fő

fő

%

31 39 41 57 53 n.a.

91 105 98 111 110 n.a.

22 22 21 30 37 n.a.

24,2% 21,0% 21,4% 27,0% 33,6% n.a.

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői szakmai munkájában jelenik meg. Ennek során a szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anya és gyermekekre fokozott figyelmet kell fordítani. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már várandós korban kezdik meg: beszélgetések, családlátogatások formájában. Segítséget nyújtanak a családi-, szociális juttatások megismerésében és a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében. Családtervezéssel kapcsolatban a gyermekek felvilágosítására alapvetően az iskolában kerül sor. A védőnő kapcsolatot tart a kisgyermekellátó intézményekkel, házi orvossal. 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év

védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

2008 1 39 2009 1 42 2010 1 46 2011 1 50 2012 1 44 2013 1 38 2014 1 46 2015 n.a. n.a. Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

átlagos gyermekszám védőnőnként 39 42 46 50 44 38 46 n.a.

55

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Nők elleni erőszaknak nevezünk minden olyan erőszakot, amely a személy nemi hovatartozása miatt történhet és történik meg valakivel. Az alábbiakban partnerkapcsolati erőszak legjellegzetesebb példáit soroljuk fel. Szóbeli (verbális) erőszak: a nő lekicsinylése, sértegetése, gúnyolódás, nevetségessé tevés (például a nőkülseje, vallása vagy faji hovatartozása miatt), bántalmazással, veréssel való fenyegetés, gyerekek elvételével, öngyilkossággal való fenyegetés. Lelki erőszak: alapvető érzelmi igények és szükségletek megtagadása, barátoktól, munkától, családtól, kedvenc foglalatosságoktól való elszigetel és vagy eltiltás, féltékenység, nő önbizalmának módszeres lerombolása, elzárkózás a problémák közös megbeszélésétől, nő állandó hibáztatása, értéktárgyainak összetörése, tárgyak összetörése/dobálása/csapkodása, fegyverrel való fenyegetőzés, félelmet keltő viselkedés (dühödt nézés, üvöltés), támadó faggatózás, életveszélyes/ijesztő autóvezetés, telefon és egyéb kommunikációs csatornák lezárása, telefonon való állandó ellenőrzés, nő zsebeinek/táskájának átkutatása. Testi (fizikai) erőszak: lökdösés, pofozás, fojtogatás, haj húzása/kitépése, ököllel/eszközzel való ütés, rugdosás, harapás, rázás, égetés, fegyverrel (késsel, lőfegyverrel, nehéz tárgyakkal) való fenyegetés vagy bántás, alapvető testi igények és szükségletek megtagadása (éheztetés, szomjaztatás, alvásmegvonás,), bezárás, kizárás, megkötözés és mozgásszabadság korlátozása. Szexuális erőszak: nem kívánt szexuális tevékenységre való kényszerítés, nemi erőszak, szexszel való fájdalomokozás vagy megalázás, tárggyal való nemi erőszak, intim testrészeik bántalmazása, másokkal való közösülés/prostitúció kényszerítése, reproduktív jogok korlátozása: fogamzásgátlás akadályozása vagy kényszerítése, terhességre vagy abortuszra kényszerítés. Gazdasági erőszak: anyagi függésben tartás, munkáról való lebeszélés vagy eltiltás, nő fizetésének elvétele, mindennapi kiadások megkérdőjelezése és fillérre való elszámoltatása, közös néven levő céggel (Bt., Kft.) való sakkban tartás/zsarolás. A nők védelme érdekében 1994 januárjában alakult a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület azzal a céllal, hogy segélyvonalat indítson bántalmazott nők részére. 2010-ben jött létre a Nők Világa Közhasznú Alapítvány, melynek célja a lelki bántalmazás elleni, és a méltóságteljes életért való fellépés. A Gyermekjóléti Központnál, a Családsegítő Szolgálatnál minden információ hozzáférhető a krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatásokról, ellátási formákról.

A településen az alábbi esetekben fordult elő erőszak. Általában az erőszak nagy része a családban marad. 5.4. számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak rendőrök riasztása tényleges bírósági év családi viszályhoz feljelentések száma ítélet 2008 3 3 1 2009 4 2 2 2010 4 3 2 2011 3 3 1 2012 3 1 0 2013 4 1 1 2014 5 3 1 2015 n.a. n.a. n.a. Forrás: Helyi adatgyűjtés

56

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A településen anyaotthon, családok átmeneti otthona nem működik. Litkén a gyermekjóléti szolgáltatást, mint a családgondozást is a salgótarjáni székhelyű Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltató Központ látja el. A Krízis helyzetben lévő családokat a központ látja el, a megfelelő tájékoztatás segítségével. Településhez a legközelebb lévő anyaotthon Salgótarjánban van.

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben Városi bíróság és ítélőtáblák Képviselőtestület tagja vezetői év Férfi 2008 1 2009 1 2010 1 2011 1 2012 1 2013 1 2014 3 2015 n.a. Forrás: Helyi adatgyűjtés

Közgyűlések tagjai

Nő

Férfi

Nő

Férfi

Nő

5 5 5 2 2 2 3 n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

A nők rendszeresen helyet foglalnak a helyi közéletben. Évek óta jelen vannak a képviselő-testület tagjai között is. A településen jelenleg, nincs olyan szervezet, amely a nők érdekvédelmére alakult volna.

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nőket fokozottan érintő társadalmi problémák a községben nem jellemzőek.

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek - javaslatokat kell tenni a nők Kevés adat van a nőket ért erőszakról tájékoztatásának, illetve a társadalmi érzékenyítés lehetséges formáira (pl. felvilágosító programok már az iskolában, a terhesgondozáson; plakátok készítése/ készíttetése), akár a rendőrség bevonásával is.

57

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer o saját jogú nyugdíj:  öregségi nyugdíj  rehabilitációs járadék o hozzátartozói nyugdíj  özvegyi  szülői  baleseti hozzátartozói nyugellátás  özvegyi járadék A településen 2014-ben a 60 év felettiek alkották a lakosság 20,9% -t. A halálozások száma az elmúlt években kevesebb volt, mint a születéseké. A település nem mondható elöregedőnek, a magas arányú roma lakosság miatt. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések halálozások természetes száma száma szaporodás (fő)

2. számú táblázat - Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti

nők 414 86 10 223 28 67

%

férfiak összesen 460 874 36 93 179 19 260 34 54

29 483 62 121

nők 47%

férfiak 53%

48%

52%

34% 46% 45% 55%

66% 54% 55% 45%

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

2008

13

11

2

2009 2010 2011 2012 2013 2014

12 14 9 11 11 n.a.

9 17 13 11 7 n.a.

3 -3 -4 0 4 n.a.

2015

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Az időseket az élet számos területén éri hátrányos megkülönböztetés Magyarországon. Legjelentősebb az idősek foglalkoztatásbeli diszkriminációja, mely súlyos következményekkel jár. A lakosság 7%-a a 60-64 éves korosztály, és 13,8%-át teszik ki a 65 év felettiek. A közösségi közlekedéshez való hozzáférés az idősek számára is biztosított. 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban nyugdíjban, nyugdíjszerű év összes nyugdíjas részesülő férfiak száma ellátásban részesülő nők száma 2008 112 131 243 2009

111

126

237

2010

113

118

231

2011

109

118

227

2012

104

117

221

2013

99

113

212

2014

n.a.

n.a.

n.a.

2015

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar 58

A nyugdíjas korú lakosok számaránya minimálisan csökkent az elmúlt 6 évben. Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban a férfiak 11,3%-a, míg a nők 12,9%-a részesül. Összességében a nyugdíjasok száma is folyamatosan csökken. A 2011-es népszámlálási adatok alapján az egy- és kétszemélyes háztartások szám a legmagasabb. Az egyedülállók nagy része az idősebb korosztályba tartozik. 1 személyes háztartás 82 2 személyes háztartás 83 3 személyes háztartás 52 4 személyes háztartás 50 5 személyes háztartás 29 6 - személyes háztartás 19 Forrás: KSH – Népszámlálás 2011

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 nyilvántartott álláskeresők fő 146 169 158 130 száma összesen 50 év feletti álláskeresők fő 24 28 25 20 száma összesen fő 11 19 16 12 51-55 év % 7,5% 11,2% 10,1% 9,2% fő 13 9 8 8 56-60 év % 8,9% 5,3% 5,1% 6,2% fő 0 0 1 0 61 év felett % 0,0% 0,0% 0,6% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

2012

2013

2014

2015

163

81

n.a.

n.a.

28

27

n.a.

n.a.

15 9,2% 12 7,4% 1 0,6%

14 17,3% 12 14,8% 1 1,2%

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

A településen 2013-ban a regisztrált munkanélküliek száma 81. Ebből 27 fő az 50 év feletti lakos. 59

2012. évhez képest a felére csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. Az 50 év feletti álláskeresők számában nem nagyon történt változás.

b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Nem jellemző a lakosságra, hogy a nyugdíj melletti/helyetti munkavégzés lehetőségével élnének. Egyrészt a munkahelyek hiánya miatt, másrészt pedig mivel a lakosság kertes házban él, bőven akad munka a ház körül is. A tevékeny időskor, mint például az élethosszig tartó tanulás sem jellemző.

c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nincs adatunk a foglalkoztatás területét érintő hátrányos megkülönböztetésről. 6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén Regisztrált Tartós 55 év feletti regisztrált 55 év feletti tartós munkanélküliek munkanélküliek munkanélküliek száma munkanélküliek száma év száma száma fő 2008 146 2009 169 2010 158 2011 130 2012 163 2013 81 2014 n.a. 2015 n.a. Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR

fő

%

fő

fő

%

13 9 9 8 13 13 n.a. n.a.

9% 5% 6% 6% 8% 16% n.a. n.a.

89 83 106 54 112 52 n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év

64 év feletti lakosság száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Forrás: TeIR, KSH Tstar

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

fő 131 131 123 114 110 113 n.a. n.a.

fő 0 0 0 0 0 0 n.a. n.a.

60

% 0% 0% 0% 0% 0% 0% n.a. n.a.

6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év

időskorúak járadékában részesülők száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

1 1 1 2 1 1 n.a. n.a. n.a. n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar

A rászoruló időskorúak ellátásáról az alábbi szolgáltatási formákon keresztül gondoskodik a település: - házi segítségnyújtás - szociális étkeztetés Az ellátást részint közvetlenül (szociális étkeztetés), részint intézményfenntartó társulás keretében (házi segítségnyújtás) látja el a település. A szolgáltatásokat igénybevevők többsége 60 év feletti lakos.

b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A Nyugdíjas klub rendszeresen szervez programokat, rendezvényeket tart.

c) idősek informatikai jártassága Nem jellemző az idősebb lakosságra az informatika ismerete.

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az idősebb, de még tettre kész nyugdíjasok egyaránt aktívak a civil, állami vagy egyházi eseményeken egyaránt. A még idősebbek már koruk és egészségi állapotuk miatt nehezebben mozdulnak ki otthonukból.

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek - Pályázatfigyelés, pályázat programokra, A tevékeny időskor nem jellemző a településen rendezvényekre a nyugdíjasklub bevonásával.

61

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Fogyatékos személy: aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 1 cikk szerint fogyatékos személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, mentális vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. A településen élő mozgáskorlátozott emberek inkább az idősebb korban jelentkező mozgásszervi betegségek miatt váltak mozgáskorlátozottá. A fogyatékkal élők legnagyobb részének egyetlen megélhetési forrása az alacsony összegű nyugdíj, járadék, vagy segély. Ezek számukra igen szűkös megélhetési forrást biztosítanak. A fogyatékkal vagy tartós egészségügyi problémával élő emberek munkaerő-piaci lehetőségei elég behatároltak. A megváltozott munkaképességű emberek számára sajnos az Önkormányzat nem tud munkalehetőséget biztosítani, és a településen sincs mód a foglalkoztatásukra, de nem a hátrányos megkülönböztetés miatt, hanem mert szervezett-munkahelyi foglalkoztatásra létszám sem tevődne össze.

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A fogyatékkal élő embereknek elhelyezkedésük során számos akadállyal kell megküzdeniük. A közlekedés eszközök használata, és a munkáltatók előítélete is nehezíti helyzetüket. A Fot. 15-16. §-a értelmében a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető. Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára speciális munkahelyek működtetésével a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. A védett munkahelyet a központi költségvetés normatív támogatásban részesíti. Fogyatékkal élő munkavállaló, aki a) a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagy b) elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved. Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki a) rehabilitációs ellátásban részesül, b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült. (Flt. 57/B §.) 62

Gyakori probléma, hogy kevés a foglalkoztatási lehetőség, nem megoldott a foglalkoztatáshoz szükséges akadálymentesítés, nem biztosítottak különleges eszközök és feltételek. A védett foglalkoztatás túlsúlya mutatkozik az integrált foglalkoztatással szemben. Probléma továbbá, ha nem áll rendelkezésre olyan foglalkozatási szakember, aki a fogyatékos személy állapotának ismeretében javaslatot tesz a foglalkoztatás jellegére és helyére. Amennyiben nincs képzett szakember, aki a munkahelyi beszoktatást kísérje, úgy sikertelen lehet a beszoktatás, amelynek következménye a fogyatékos munkavállaló alkalmatlanságának rövid időn belüli megállapítása. Mindezekre tekintettel javasolt folyamatosan felkutatni a fogyatékos munkavállalókkal is betölthető álláshelyeket, fogyatékosügyi mentor, tanácsadó foglalkoztatásával a fogyatékos személyek munkahelyi kisérésének biztosítani. Javasolt önkormányzati szakember ez irányú képzése, állami és civil munkaerő-piaci szolgáltató szervezet és a Munkaesély Szövetség bevonása a feladat megoldásába. 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban év ellátásaiban részesülők száma részesülők száma 2008 24 2009 24 2010 22 2011 n.a. 2012 43 2013 31 2014 n.a. n.a. 2015 n.a. n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A fogyatékkal élő emberek és családjaik a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Feladatunk olyan környezet teremtése, működtetése, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás a szociális és egészségügyi ellátás, a közlekedési eszközök használata, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. Helyben nem releváns. 63

c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A fogyatékkal élők saját lakókörnyezetükben élnek. A településen nincs nappali ellátás, lakóotthon, gondozóház. Erre jelenleg nincs is igény, az érintettek ellátása családon belül megoldott.

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékos személyek az önkormányzatnál megfelelő információhoz jutnak a jogszabály szerint járó pénzbeli, természetbeni ellátásokról, ezeket igénybe is veszik. Alapellátásként biztosítható szociális alapszolgáltatás: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés. A fogyatékkal élő személyek által igénybevett szociális ellátásokról nincs hiteles statisztikai adat. Ellátási formák:  A tartós betegségre, illetőleg súlyos fogyatékosságra tekintettel folyósított ellátások - Magasabb összegű családi pótlék - Fogyatékossági támogatás - Vakok személyi járadéka  Egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások: - Rokkantsági járadék  Természetbeni ellátások és szolgáltatások: - Közgyógyellátás - Ápolási díj  Szociális alapszolgáltatások: - Étkeztetés - Házi segítségnyújtás - Családsegítés - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - Támogató szolgáltatás - Nappali ellátás  Szakosított ellátási formák - Fogyatékos személyeket ellátó intézmények - Lakóotthon  Egyéb kedvezmények: - Személyi jövedelemadó kedvezmény - Gépjárműadó fizetése alóli mentesség - Utazási kedvezmény - Utazási költségtérítés  A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési és egyéb kedvezményei - Gépkocsi szerzési támogatás - Személygépkocsi átalakítási támogatás - Parkolási igazolvány - Akadálymentesítési támogatás Az önkormányzat a fogyatékkal élő személyek részére külön pénzbeli és természetbeli ellátást és kedvezményt nem nyújt. Ápolás, gondozás nyújtó intézmény, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon a településen nincs. A fogyatékkal élők ellátásához nyújt segítséget a részükre igénybe vehető közgyógyellátási igazolvány és az ápolásukat végzők részére megállapított ápolási díj.

64

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban év részesítettek száma 2008 6 2009 10 2010 17 2011 10 2012 16 2013 14 2014 n.a 2015 n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási igazolvánnyal év rendelkezők száma 2008 52 2009 55 2010 59 2011 60 2012 50 2013 41 2014 n.a. 2015 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés A fogyatékos személyt megillető jogok: Környezet: A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre.

Kommunikáció A törvény szerint a fogyatékos személy számára biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékos személyeket megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a tájékozódás és a személyi segítés feltételeit. Az információs társadalom nyújtotta lehetőségek erősítik az esélyegyenlőséget a fogyatékos személyek számára. A fogyatékos személyt az információs esélyegyenlőség megilleti az információs társadalmi szolgáltatások igénybevételekor.

Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés A fogyatékos személy számára - figyelembe véve a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteit - biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. A közszolgáltatások engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályok szerinti hatósági eljárás során az egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának érvényesülését biztosítani kell. A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében a fogyatékos személy az önálló életvitelét segítő kutyáját - külön jogszabályban meghatározottak szerint - beviheti a közszolgáltatást nyújtó szerv, intézmény, szolgáltató mindenki számára nyitva álló területére.

Közlekedés A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is - alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre. A közlekedésében jelentősen akadályozott fogyatékos személy közlekedését – az indulási helytől a célállomásig történő – szállítást végző hálózat működtetésével is lehet biztosítani. 65

Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni.

Támogató szolgálat, segédeszköz A fogyatékos személy részére biztosítani kell a fogyatékossága által indokolt szükségleteinek megfelelő támogató szolgálat igénybevételét, továbbá segédeszközt.

Az esélyegyenlősítés célterületei Egészségügy A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során figyelemmel kell lenni a fogyatékosságából adódó szükségleteire. A fogyatékos személy számára biztosítani kell - a fogyatékosságával összefüggésben - az állapota javításához, az állapotromlása megelőzéséhez szükséges rendszeres és hatékony egészségügyi ellátást. Az orvos - vagy az általa megbízott egyéb egészségügyi dolgozó - a kiskorú személy fogyatékosságának megállapításakor a szülőt (gyámot) haladéktalanul tájékoztatja az igénybe vehető ellátásokról és fejlesztési lehetőségekről.

Oktatás, képzés A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelően és életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben, szakképzésben, felnőttképzésben, továbbá felsőoktatásban vegyen részt a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint. Abban az esetben, ha az - az e célra létrehozott szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint - a fogyatékos személy képességeinek kibontakoztatása céljából előnyös, a fogyatékos személy az óvodai nevelésben és oktatásban a többi gyermekkel, tanulóval együtt - azonos óvodai csoportban, illetve iskolai osztályban - vesz részt. A kiskorú fogyatékos személyt megilleti az a jog, hogy fejlesztése késedelem nélkül megkezdődjön, amint fogyatékosságát megállapították. A fogyatékos személy óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását ellátó óvodát és iskolát a szülő választja ki a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján.

Foglalkoztatás A fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető. A munkáltató a fogyatékos személy munkához jutásának elősegítése érdekében - a felvételi eljárás során - köteles biztosítani az egyenlő eséllyel hozzáférhető környezetet. A munkáltatót ez a kötelezettség abban az esetben terheli, amennyiben - a megüresedett álláshelyet nyilvánosan meghirdette, - az álláshelyre a fogyatékos személy oly módon jelentkezett, hogy jelezte a meghallgatáshoz szükséges speciális igényeit, és - azok biztosítása a munkáltató számára nem jelent aránytalanul nagy terhet. Aránytalanul nagy tehernek minősül az, ha a kötelezettség teljesítése a munkáltató működését ellehetetleníti. Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató akkreditált munkáltatókat és a szociális foglalkoztatást végző foglalkoztatókat a központi költségvetés - jogszabályban meghatározottak szerint támogatásban részesíti. 66

Lakóhely, önálló életvitel A fogyatékos személynek joga van a fogyatékosságának, személyes körülményeinek megfelelő - családi, lakóotthoni, intézményi - lakhatási forma megválasztásához.

Kultúra, sport A fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a művelődési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatását. A fogyatékos személy számára - sportolási lehetőségeinek megteremtéséhez - a sportolási célú, szabadidős intézmények használatát hozzáférhetővé kell tenni. A fogyatékos személyek szabadidő- és tömegsportját a Magyar Olimpiai Bizottság támogatja, a fogyatékos személyek verseny- és élsportjának támogatása a központi költségvetésből történik.

A rehabilitáció A fogyatékos személynek joga van a rehabilitációra. E jog érvényesítését rehabilitációs szolgáltatások, ellátások biztosítják. A Kormány által létrehozott szervezet a fogyatékos személyek rehabilitációjának megvalósulása érdekében az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: - a fogyatékos személy meglévő, illetve fejleszthető képességeinek megfelelő programtervezetek kidolgozásához olyan szempontrendszer kiadása, amely magában foglalja a rehabilitációs folyamat során elért képességfejlődés rendszeres felmérését, és lehetővé teszi a rehabilitációs program szükség szerinti módosítását, továbbfejlesztését; - a rehabilitációs programban megjelölt szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz való hozzáférés megszervezése; - a rehabilitáció folyamatában közreműködő szervezetekkel, személyekkel való együttműködés, a rehabilitációs tevékenységük figyelemmel kísérése; - a segédeszköz, valamint a segédeszköz-ellátás fejlesztés irányainak kidolgozása; - a segítő szolgálatok, illetve azok hálózatának kialakításánál figyelembe veendő szempontok kidolgozása; - a rehabilitációs folyamatban összegyűjtött tapasztalatok alapján szakmai-módszertani ajánlások kidolgozása; - a szolgáltatást nyújtó szervezetekkel és az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok, információk gyűjtése a fogyatékos személyek, családtagjaik, segítőik tájékoztatása érdekében. A fogyatékos személyeket megillető jogok védelme Amennyiben valakit fogyatékossága miatt jogellenesen hátrány ér, megilletik mindazok a jogok, amelyek a személyiségi jogok sérelme esetén irányadók.

a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége A településen az önkormányzati intézmények nem akadálymentesítettek. Önkormányzati feladatként a teljes akadálymentesítés és a járdák állapotának folyamatos javítása a cél. Ehhez biztonságosan lerakott lapokból készített járda készítése, a régi járdák felújítása szükséges.

b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A településen nem teljes az akadálymentesség.

67

c) munkahelyek akadálymentesítettsége Az önkormányzat intézményei közül az orvosi rendelő akadálymentesített. A helyi vállalkozások telephelyeinek akadálymentességéről nincs pontos információ.

d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A közterületek, járdák nem akadálymentesek, ezért önkormányzati feladatként a teljes akadálymentesítés és a járdák állapotának folyamatos javítása a cél. Ehhez biztonságosan lerakott lapokból készített járda készítése, a régi járdák felújítása szükséges.

e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Nem releváns a településen.

f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Nincs tudomásunk róla.

7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Az Önkormányzat tulajdonában lévő - Felmérések készítése a megszüntetésre váró épületek/járdák, terek, buszmegállók középületek és járdák számáról akadálymentessége nem teljes - Az akadálymentesítést szolgáló programok, pályázati lehetőségek keresése A településen a fogyatékkal élők száma nem - A fogyatékkal élők számának, igényeinek ismert. felmérése

68

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) 4 egyesület tagja A helyi önkormányzatnak, a kulturális és oktatási intézményeknek, a községben működő vállalkozóknak, az egyházak képviselőinek, a falu lakosságának, kicsiknek és nagyoknak, időseknek és fiataloknak közös érdeke és felelőssége, hogy Litke a jövőben is még inkább élhető településsé váljon. Ennek érdekében szívesen és sokat tesznek.

b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Litkén a 2014. október 12-i nemzetiségi önkormányzati választás alkalmával megalakult a Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3 képviselővel. A községi Önkormányzat támogatja munkájukat és biztosítja számukra az általuk képviselt nemzetiségek érdekérvényesítését.

c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Litke Község Önkormányzata az alábbi társulásoknak tagja:  Mihálygergei Közös Önkormányzati Hivatal, (melynek tagjai Mihálygerge, Egyházasgerge, Ipolytarnóc és Litke községek), azzal a céllal jött létre, hogy a négy település Önkormányzata, polgármesterei, vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása és közreműködése az Önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolására.  Salgótarján és Térsége Önkormányzatainak Társulása; szociális alapszolgáltatásokat biztosít a lakosság számára, mint például a házi segítségnyújtás, családsegítés, gyermekjóléti szolgálat, stb.  Fogorvosi Társulás; Mihálygerge településsel közösen biztosítja a fogászati ellátást.  Észak- Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulást azzal a céllal hozták létre, hogy a regionális-térségi hulladékkezelési problémákra tartós megoldást dolgozzon ki. A Zöld Híd program keretében megvalósításra kerül a rendszer kiépítéséhez és a majdani működtetéshez szükséges eszközök beszerzése, a megfelelő technikai-technológiai környezet kialakítása, a meglévő illegális hulladéktárolók lehető legteljesebb körű felszámolása és ezek területének rekultivációja is. A Társulás számára a fenti célokon túl kiemelt fontossággal bírnak a környezetvédelem és az emberi egészség általános védelme, továbbá az erdő- zöldfelület- és általában élővilág-védelmi feladatok is.

d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat, az községi Önkormányzat támogatásával, kulturális, művészeti és jótékonysági rendezvényeket szervez. Litke Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata a roma lakosság esélyegyenlőségének biztosítása érdekében együttműködik a számukra szolgáltatást nyújtó intézményekkel, szervezetekkel, családsegítő szolgálattal, védőnői hálózattal, helyi civil szervezetekkel. 69

e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége - Litkei Szent Kereszt Alapítvány Az Alapítvány főbb céljai között szerepel:  A litkei Római Katolikus Egyházközség tevékenységének támogatása;  A kulturális örökség megőrzése, továbbadása, valamint az ezekhez kapcsolódó műemlék épületek – Plébánia, Római Katolikus Templom – felújítása, fenntartása, állaguk megóvása.  A helyi közösségi élet, rendezvények, programok, kirándulások szervezése. -

Litke Egészséges Környezetéért Közalapítvány Főbb célok, tevékenységek:  Litke község lakosságmegtartó képességének növelése érdekében a település környezetének megóvása, fejlesztése,  faluszépítő, falurendező kezdeményezések támogatása,  közös munkák szervezése,  falusi turizmus kiépítésének és fellendítésének támogatása,  település műemlékeinek megóvása,  köztisztaság és településtisztaság biztosítása.

Az alapítvány céljai és feladatai teljesítése érdekében kész együttműködni minden szervezettel, közösséggel és személlyel, amely illetve aki a célok elérését segíti. A közalapítvány részletes célja: A faluszépítő, falurendező kezdeményezések anyagi támogatása, a település szebbé, tisztábbá és virágossá tétele érdekében lakossági összefogással, közös munkák szervezése. Zöldterületeken parkosítási munkák szervezése, ennek anyagi támogatása. A település műemlékei megóvásának támogatása. A falusi turizmus kiépítésének és fellendítésének támogatása.

f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Nem jellemző a településen.

70

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Programhoz kapcsolódóan a nyilvánosság biztosítása két szinten jelenik meg. Egyrészt a program kidolgozása, felülvizsgálata és módosítása során, másrészt a megvalósítása során.

a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A Helyi Esélyegyenlőségi Programot a településen működő intézmények közreműködésével tervezzük meg. A program kidolgozása során, az elfogadását megelőzően biztosítjuk a konzultáció és véleményformálás lehetőségét a megvalósításban érintett szakmai és társadalmi partnerek (civil szervezetek és érdekképviseleti szervek). A program felülvizsgálata, módosítása során az érintett szakmai és társadalmi partnereknek lehetőséget biztosítunk módosítási javaslatok megtételére. A program eredményes megvalósulását döntően befolyásolja, hogy az érintettek elkötelezettek-e és aktív részvételükkel támogatják-e a program végrehajtását. Éppen ezért szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiát bevonni a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. A megvalósítás során a nyilvánosság folyamatos biztosítására évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézmények és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit a település kiadványaiban. Az intézmények az intézményi esélyegyenlőségi tervben határozzák meg a nyilvánosság biztosítására tett lépéseiket és azok módját.

b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A település honlapján az anyag előrehaladásáról folyamatosan tájékoztatást adunk és javaslattételi lehetőséget biztosítunk.

71

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel

Magas a tartós munkanélküliek száma

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Magas az alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen munkanélküliek száma

A romák hátrányos helyzetének generációkon történő átörökítése, tartós munkanélkülisége Magas a veszélyeztetett gyermeke száma Gyermekek

Magas a 2H és 3H gyermekek száma

Kevés adat van a nőket ért erőszakról Nők

Idősek

Fogyatékkal élők

A tevékeny időskor nem jellemző a településen Az Önkormányzat tulajdonában lévő épületek/járdák, terek, buszmegállók akadálymentessége nem teljes

A településen a fogyatékkal élők száma nem ismert. 72

- rendszeres kapcsolattartás a Járási Hivatal Foglalkoztatási osztályával, tájékoztató anyagok, állásajánlatok kérése, közzététel a honlapon, hirdetőtáblákon - az Önkormányzati közfoglalkoztatás folytatása - rendszeres kapcsolattartás a Járási Hivatal Foglalkoztatási osztályával, tájékoztatás kérése tanfolyamokról - Foglalkoztatási osztály által szervezett foglalkoztatást segítő és egyéb képzési programokban való részvétel - Életvezetési tréningek szervezése, - „Jó gyakorlat” bemutatás - Képességeiknek megfelelő munkahelyek felkutatása, háztáji gazdaságok erősítése - Képzéseken való részvétel - Szabadidős programok szervezése - Fokozott figyelmet kell fordítania a gyermekjóléti szolgálat munkatársának ezekre gyerekekre - Felhívni a szülők figyelmét a fejlesztés lehetőségeire - Javaslatokat kell tenni a nők tájékoztatásának, illetve a társadalmi érzékenyítés lehetséges formáira (pl. felvilágosító programok már az iskolában, a terhesgondozáson; plakátok készítése/ készíttetése), akár a rendőrség bevonásával is. - Pályázatfigyelés, pályázat programokra, rendezvényekre a nyugdíjasklub bevonásával. - Felmérések készítése a megszüntetésre váró középületek és járdák számáról - Az akadálymentesítést szolgáló programok, pályázati lehetőségek keresése - A fogyatékkal élők számának, igényeinek felmérése

A beavatkozások megvalósítói

Célcsoport

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Gyermekek

Nők

Idősek

Fogyatékkal élők

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése - a munkanélküli lakosság, főként a hátrányos helyzetűek, köztük a romák munkaerő-piaci elhelyezkedésének támogatása - az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők számának csökkentése - életvezetési tréningek, jó gyakorlatok bemutatása, Képességeiknek megfelelő munkahely felkutatása, háztáji gazdaságok erősítése, oktatás

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Aktor: Önkormányzat – Polgármester, vagy az általa kijelölt személy Partner: Kisebbségi Önkormányzat, JH Foglalkoztatási osztály Aktor: Önkormányzat Partner JH - Foglalkoztatási osztály Aktor: Önkormányzat Partner: Kisebbségi Önkormányzat, , JH Foglalkoztatási osztály, Családsegítő Szolgálat,

- a veszélyeztetett gyermekek magas Aktor: Jegyző, gyámügy számának csökkentése Partner: Gyermekjóléti szolgálat - 2H és 3H csökkentése

gyermekek

számának Aktor: Jegyző Partner: Gyermekjóléti szolgálat

Aktor: Jegyző, vagy az általa kijelölt személy - adatgyűjtés a településen élő nőket érő Partner: háziorvos, védőnő, Családsegítő erőszakról szolgálat, rendőrség - az időseket támogató képzési Aktor: Önkormányzat programok megvalósítása partnerek Partner: Családsegítő szolgálat, JH – együttműködésével Foglalkoztatási osztály, civil szervezetek - fizikai és infokommunikációs Aktor: Polgármester, jegyző akadálymentesítés Partner: Intézményvezetők - adatgyűjtés a fogyatékosokról

településen

élő

Aktor: Polgármester, jegyző vagy az általa kijelölt személy Partner: civil szervezetek, háziorvos

Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák a korábbi évek gyakorlata szerint éljenek együtt a település lakóival. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők ne jelenjenek meg településünkön. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek biztonságát, és a nevelés, oktatás megfelelő színvonalának biztosítását. Folyamatosan odafigyelünk az idősekre. Fontosnak tartjuk a nők esetén a munkába való visszatérés segítését, a munkanélküliség csökkenését. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők életének segítésére, közszolgáltatásokhoz, középületekhez, információhoz való hozzáférés megkönnyítésére.

73

Az intézkedési területek részletes kifejtéseMÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK, ROMÁK

Intézkedés sorszáma:

1

Intézkedés címe:

Álláskeresők tájékoztatása

Feltárt probléma

Magas a tartós munkanélküliek száma

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Munkanélküliség csökkentése.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal: Intézkedés tartalma Intézkedés felelőse

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról Az érintettek folyamatos tájékoztatása, az álláshirdetések, felnőttoktatási, képzési programok helyben szokásos módon történő közzététele, együttműködés az illetékes Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályával Polgármester vagy az általa kijelölt személy

Az intézkedés megvalósításának 2020. november 30. határideje: Az intézkedés - munkanélküliek száma eredményességét - álláslehetőségek száma mérő indikátor(ok): - meghirdetések száma Az intézkedés megvalósításához - humán: önkormányzat munkatársa szükséges erőforrások - technikai: számítógép, internet, hirdetőtábla (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés Folyamatos együttműködés, megfelelő technikai felszereltség, közzétett eredményeinek álláshirdetések fenntarthatósága:

74

Intézkedés sorszáma:

2

Intézkedés címe:

Közfoglalkoztatás szervezése

Feltárt probléma

Magas a tartós munkanélküliek száma

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

A szociálisan hátrányos helyzetű lakosok helyzetének javítása.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal: Intézkedés tartalma

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról Közfoglalkoztatás szervezése a településen a területileg illetéses Járási Hivatal Foglalkoztatási osztállyal együttműködve. Az érintettek bevonása a helyi foglalkoztatási, közfoglalkoztatási lehetőségekbe.

Intézkedés felelőse

Polgármester vagy az általa kijelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2020. november 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

-

aktív korúak ellátásában részesülők száma lakhatási támogatást igénybevevők száma közfoglalkoztatásban résztvevők száma közfoglalkoztatási programok száma

Az intézkedés megvalósításához - humán: önkormányzat munkatársa szükséges erőforrások - pénzügyi: támogatás összege (humán, pénzügyi, - technikai: közfoglalkoztatáshoz szükséges technikai felszereltség technikai): Az intézkedés A közfoglalkoztatási programok által a jövedelemhez jutás lehetőségének eredményeinek biztosítása. fenntarthatósága:

75

Intézkedés sorszáma:

3

Intézkedés címe:

Alacsony iskolai végzettségűek felzárkóztatása

Feltárt probléma

Magas az alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen munkanélküliek száma

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Az érintettek körében az alapfokú végzettség, és szakképzettség megszerzése

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2011. évi CXC. törvény - nemzeti köznevelésről

Intézkedés tartalma

Az érintett lakosság számára tájékoztató és ismertető anyagok beszerzése az közelben elérhető felnőttoktatási lehetőségekről, ösztönzés a Foglalkoztatási osztállyal való kapcsolatfelvételre, kapcsolattartásra

Intézkedés felelőse

Polgármester vagy az általa kijelölt személy

Az intézkedés megvalósításának 2020. november 30. határideje: Az intézkedés - alapfokú végzettséggel nem rendelkezők száma eredményességét - kiadott tájékoztató anyagok száma mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához - humán: önkormányzat munkatársa szükséges erőforrások - technikai: számítógép, internet, hirdetőtábla (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek Az érintettek elhelyezkedési esélyei megnőnek. fenntarthatósága:

76

Intézkedés sorszáma:

4

Intézkedés címe:

Generációkon történő hátrányos helyzet örökítésének csökkentése

Feltárt probléma

A romák hátrányos helyzetének generációkon történő átörökítése, tartós munkanélkülisége

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Az érintettek szociális készségeinek fejlesztése, életvezetési tanácsadás biztosítása

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól

Intézkedés tartalma

Életvezetési tréningek, jó gyakorlatok bemutatása, képességeiknek megfelelő munkahely felkutatása, háztáji gazdaságok erősítése, képzéseken való részvétel

Intézkedés felelőse

Polgármester vagy az általa kijelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

2020. november 30. - hátrányos helyzetű gyermekek száma - végzettséggel rendelkezők száma pénzügyi: Pályázati forrás humán: Felnőttképzéssel foglalkozó munkaerő-piaci programra csatlakozás technikai: Helyiség biztosítása

Tréningeken, tanácsadásokon részt vettek száma

77

GYERMEKEK Intézkedés sorszáma:

1

Intézkedés címe:

Veszélyeztetettség okainak feltárása

Feltárt probléma

Magas a veszélyeztetett gyermekek száma

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Veszélyeztetett kiskorú gyermekek számának csökkentése

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia, A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

Intézkedés tartalma

A veszélyeztetettség okainak feltárása partnerek (gyermekjóléti, családsegítő szolgálat) bevonásával és annak megfelelően az ellátórendszer fejlesztése

Intézkedés felelőse

Jegyző vagy az általa kijelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

2020. november 30.

- veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

pénzügyi: humán: felmérést végző munkatárs technikai: számítógép

Partneri együttműködés révén, érintettek folyamatos tájékoztatásával

78

Intézkedés sorszáma:

2

Intézkedés címe:

A 2H és 3H-s gyermekek fokozott figyelemmel kísérése

Feltárt probléma

Magas a 2H és 3H-s gyermekek száma

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Hátrányos helyzetű gyermekek számának csökkentése

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia, A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

Intézkedés tartalma

Fokozott figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű gyermekekre. Az érintett gyermekek szüleinek tájékoztatást kell nyújtani már az óvodában a fejlesztési lehetőségekről, jelentőségéről.

Intézkedés felelőse

Jegyző vagy az általa kijelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

2020. november 30.

- hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek száma

pénzügyi: humán: gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat munkatársa technikai: számítógép

Partneri együttműködés révén, érintettek folyamatos tájékoztatásával

79

NŐK Intézkedés sorszáma:

1

Intézkedés címe:

Erőszaknak kitett nők

Feltárt probléma

Kevés adat van a nőket ért erőszakról

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Segítségnyújtás a családi erőszaknak kitett nők részére.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia

Intézkedés tartalma

Javaslatokat kell tenni a nők tájékoztatásának, illetve a társadalmi érzékenyítés lehetséges formáira (pl. felvilágosító programok már az iskolában, a terhesgondozáson; plakátok készítése/ készíttetése), akár a rendőrség bevonásával is.

Intézkedés felelőse

Polgármester vagy az általa kijelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

2020. november 30. - előadások száma - részt vevők száma - tájékoztató anyagok száma - humán: rendőrség alkalmazottja - pénzügyi erőforrás: terembérleti díj - technikai: számítógép, előadásra alkalmas terem

A nők együttműködése révén.

80

IDŐSEK Intézkedés sorszáma:

1

Intézkedés címe:

Tevékeny időskor feltételeit biztosító programok szervezése

Feltárt probléma

A tevékeny időskor nem jellemző a településen

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

Idősek számára aktivitást megőrző programok szervezése, aktív nyugdíjas kor biztosítása, életminőség javítása.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

Idősügyi Nemzeti Stratégia,

Intézkedés tartalma

Pályázatfigyelés, pályázat programokra, rendezvényekre a nyugdíjas klub bevonásával, igényfelmérés szervezett kulturális-, szabadidős programokon,

Intézkedés felelőse

Polgármester vagy az általa kijelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

2020. november 30. - igények száma - igényelt programok száma - humán: polgármesteri hivatal munkatársa - pénzügyi: - technikai: számítógép

Az időskorúak folyamatos érdeklődésével, a lehetőségek biztosításával.

81

FOGYATÉKKAL ÉLŐK Intézkedés sorszáma:

1

Intézkedés címe:

Akadálymentes környezet

Feltárt probléma

Az Önkormányzat tulajdonában lévő épületek/járdák, terek, buszmegállók akadálymentessége nem teljes

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

A fogyatékkal élők élethelyzetének javítása.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

- 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról - 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

Intézkedés tartalma

Az akadálymentesítést szolgáló programok, pályázati lehetőségek figyelése, közfoglalkoztatás keretében, önkéntesek összefogásával, for-profit szereplők bevonásával a járdák akadálymentesítése, javítása.

Intézkedés felelőse

Polgármester vagy az általa kijelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje:

2020. november 30.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):

- járdák száma - felújításra váró járdák száma - önkéntesek, közfoglalkoztatottak száma - pályázatok száma - akadálymentesített épületek, közterek száma

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

- humán: szakemberek, polgármesteri hivatal munkatársa, önkéntesek, közfoglalkoztatottak - pénzügyi: önkormányzati önrész + pályázati támogatás, építési anyag - technikai: számítógép, honlap, papír, építéstechnikai eszközök, építési anyag Folyamatosan, az akadálymentes megoldások igénybevételével.

82

Intézkedés sorszáma:

2

Intézkedés címe:

Adathiány pótlása a fogyatékkal élőkről

Feltárt probléma

A településen a fogyatékkal élők száma nem ismert.

Az intézkedéssel elérni kívánt cél:

A fogyatékkal élők élethelyzetének javítása.

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

Intézkedés tartalma

Anonim adatgyűjtés a különböző szervezetek (családsegítő, háziorvos, óvoda, védőnő, gyermekjóléti szolgálat) bevonásával.

Intézkedés felelőse

Polgármester vagy az általa kijelölt személy

Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:

2020. november 30. - fogyatékkal élők száma - fogyatékossági típusok száma - humán: szakemberek, polgármesteri hivatal munkatársa - pénzügyi: - technikai: számítógép

Folyamatosan az igényeknek megfelelő lehetőségek kialakításával.

83

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez

Intézkedés sorszáma

A

B

C

D

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

E

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Magas a tartós munkanélküliek száma

Munkanélkülisé g csökkentése.

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásr ól és a közfoglalkoztatásh oz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról

Az érintettek folyamatos tájékoztatása, az álláshirdetések, felnőttoktatási, képzési programok helyben szokásos módon történő közzététele, együttműködés az illetékes Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályával

Magas a tartós munkanélküliek száma

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról A szociálisan hátrányos 2011. évi CVI. helyzetű lakosok törvény a helyzetének közfoglalkoztatásr javítása. ól és a közfoglalkoztatásh oz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról

Közfoglalkoztatás szervezése a településen a területileg illetéses Járási Hivatal Foglalkoztatási osztállyal együttműködve. Az érintettek bevonása a helyi foglalkoztatási, közfoglalkoztatás i lehetőségekbe.

F

G

H

I

J

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatóság a

- humán: önkormányzat munkatársa - technikai: számítógép, internet, hirdetőtábla - pénzügyi: -

Folyamatos együttműködé s, megfelelő technikai felszereltség, közzétett álláshirdetések

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

1

2

Álláskeresők tájékoztatása

Közfoglalkoztatás szervezése

Polgármester vagy az általa kijelölt személy

- munkanélküliek száma 2020. november álláslehetősége k száma 30. - meghirdetések száma

Polgármester vagy az általa kijelölt személy

- aktív korúak ellátásában - humán: részesülők önkormányzat száma munkatársa - lakhatási - pénzügyi: támogatást támogatás összege 2020. november igénybevevők száma 30. - technikai: - közfoglalkoztatá közfoglalkoztat sban résztvevők áshoz száma szükséges - közfoglalkoztatá technikai si programok felszereltség száma

A közfoglalkoztat ási programok által a jövedelemhez jutás lehetőségének biztosítása.

84

Intézkedés sorszáma

3

4

A

B

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Alacsony iskolai végzettségűek felzárkóztatása

Generációkon történő hátrányos helyzet örökítésének csökkentése

Magas az alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen munkanélküliek száma

A romák hátrányos helyzetének generációkon történő átörökítése, tartós munkanélkülisége

C

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

Az érintettek körében az alapfokú végzettség, és szakképzettség megszerzése

Az érintettek szociális készségeinek fejlesztése, életvezetési tanácsadás biztosítása

D

E

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2011. évi CXC. törvény - nemzeti köznevelésről

Az érintett lakosság számára tájékoztató és ismertető anyagok beszerzése az közelben elérhető felnőttoktatási lehetőségekről, ösztönzés a Foglalkoztatási osztállyal való kapcsolatfelvétel re, kapcsolattartásra

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásr ól és a közfoglalkoztatásh oz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól

Életvezetési tréningek, jó gyakorlatok bemutatása, képességeiknek megfelelő munkahely felkutatása, háztáji gazdaságok erősítése, képzéseken való részvétel

F

Az intézkedés felelőse

Polgármester vagy az általa kijelölt személy

Polgármester vagy az általa kijelölt személy

G

H

I

J

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatóság a

- alapfokú végzettséggel nem 2020. november rendelkezők száma 30. kiadott tájékoztató anyagok száma

- humán: önkormányzat munkatársa - technikai: számítógép, internet, hirdetőtábla - pénzügyi: -

Az érintettek elhelyezkedési esélyei megnőnek.

- hátrányos helyzetű gyermekek 2020. november száma 30. - végzettséggel rendelkezők száma

- pénzügyi: Pályázati forrás - humán: Felnőttképzés sel foglalkozó munkaerőpiaci programra csatlakozás - technikai: Helyiség biztosítása

Tréningeken, tanácsadásoko n részt vettek száma

Az intézkedés megvalósításának határideje

85

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatóság a

II. A gyermekek esélyegyenlősége

1

2

Veszélyeztetettség okainak feltárása

Magas a veszélyeztetett gyermekek száma

A 2H és 3H-s Magas a 2H és gyermekek fokozott 3H-s gyermekek figyelemmel kísérése száma

Veszélyeztetett kiskorú gyermekek számának csökkentése

Hátrányos helyzetű gyermekek számának csökkentése

A veszélyeztetettsé Legyen jobb a g okainak gyermekeknek!” feltárása Nemzeti Stratégia, partnerek A gyermekek (gyermekjóléti, védelméről és a családsegítő gyámügyi szolgálat) igazgatásról szóló bevonásával és 1997. évi XXXI. annak megfelelően az törvény ellátórendszer fejlesztése Fokozott figyelmet kell fordítani a Legyen jobb a hátrányos gyermekeknek!” helyzetű Nemzeti Stratégia, gyermekekre. A gyermekek Az érintett védelméről és a gyermekek gyámügyi szüleinek igazgatásról szóló tájékoztatást kell 1997. évi XXXI. nyújtani már az óvodában a törvény fejlesztési lehetőségekről, jelentőségéről.

Jegyző vagy az általa kijelölt személy

Jegyző vagy az általa kijelölt személy

- veszélyeztetett 2020. november kiskorú 30. gyermekek száma

- pénzügyi: - humán: felmérést végző munkatárs - technikai: számítógép

Partneri együttműködés révén, érintettek folyamatos tájékoztatásával

- hátrányos és halmozottan 2020. november hátrányos 30. gyermekek száma

- pénzügyi: - humán: gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat munkatársa - technikai: számítógép

Partneri együttműködés révén, érintettek folyamatos tájékoztatásával

86

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia

Javaslatokat kell tenni a nők tájékoztatásának , illetve a társadalmi érzékenyítés lehetséges formáira (pl. felvilágosító programok már az iskolában, a terhesgondozáso n; plakátok készítése/ készíttetése), akár a rendőrség bevonásával is.

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatóság a

III. A nők esélyegyenlősége

1

Segítségnyújtás Kevés adat van a a családi Erőszaknak kitett nők nőket ért erőszaknak erőszakról kitett nők részére.

Polgármester vagy az általa kijelölt személy

- előadások száma 2020. november - részt vevők száma 30. - tájékoztató anyagok száma

- humán: rendőrség alkalmazottja - pénzügyi erőforrás: terembérleti díj - technikai: számítógép, előadásra alkalmas terem

A nők együttműködés e révén.

- igények száma 2020. november - igényelt programok 30. száma

- humán: polgármesteri hivatal munkatársa - pénzügyi: - technikai: számítógép

Az időskorúak folyamatos érdeklődésével, a lehetőségek biztosításával.

IV. Az idősek esélyegyenlősége

1

Tevékeny időskor feltételeit biztosító programok szervezése

A tevékeny időskor nem jellemző a településen

Idősek számára aktivitást megőrző programok Idősügyi Nemzeti szervezése, aktív Stratégia, nyugdíjas kor biztosítása, életminőség javítása.

Pályázatfigyelés, pályázat programokra, rendezvényekre a nyugdíjas klub bevonásával, igényfelmérés szervezett kulturális-, szabadidős programokon,

Polgármester vagy az általa kijelölt személy

87

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatóság a

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége

1

2

Akadálymentes környezet

Adathiány pótlása a fogyatékkal élőkről

Az Önkormányzat tulajdonában lévő épületek/járdák, terek, buszmegállók akadálymentess ége nem teljes

A településen a fogyatékkal élők száma nem ismert.

- humán: szakemberek, polgármesteri hivatal munkatársa, - járdák száma önkéntesek, - felújításra váró közfoglalkoztat járdák száma ottak - önkéntesek, pénzügyi: közfoglalkoztato önkormányzati 2020. november ttak száma önrész + - pályázatok 30. pályázati száma támogatás, akadálymentesít építési anyag ett épületek, - technikai: közterek száma számítógép, honlap, papír, építéstechnikai eszközök, építési anyag

A fogyatékkal élők élethelyzetének javítása.

Az akadálymentesít ést szolgáló - 1998. évi XXVI. programok, törvény a pályázati fogyatékos lehetőségek személyek jogairól figyelése, és közfoglalkoztatás esélyegyenlőség keretében, ük biztosításáról önkéntesek - 1997. évi LXXVIII. összefogásával, törvény az épített for-profit környezet szereplők alakításáról és bevonásával a védelméről járdák akadálymentesít ése, javítása.

Polgármester vagy az általa kijelölt személy

A fogyatékkal élők élethelyzetének javítása.

Anonim adatgyűjtés a 1998. évi XXVI. különböző törvény a szervezetek fogyatékos (családsegítő, személyek jogairól háziorvos, és óvoda, védőnő, esélyegyenlőségük gyermekjóléti biztosításáról szolgálat) bevonásával.

Anonim adatgyűjtés a különböző szervezetek (családsegítő, 2020. november háziorvos, 30. óvoda, védőnő, gyermekjóléti szolgálat) bevonásával.

- fogyatékkal élők száma - fogyatékossági típusok száma

- humán: szakemberek, polgármesteri hivatal munkatársa - pénzügyi: - technikai: számítógép

Folyamatosan, az akadálymentes megoldások igénybevételéve l.

Folyamatosan az igényeknek megfelelő lehetőségek kialakításával.

88

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi önkormányzatunk vállalja:

Programban

foglaltak

végrehajtásának

ellenőrzése

érdekében

- az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérését, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követését, dokumentálását, és mindezekről a településen élők, érintettek, partnerek rendszeres tájékoztatását, - annak figyelemmel kísérését, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítettéke a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján szükséges-e esetleges új beavatkozások meghatározása, - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálatát, a HEP IT aktualizálását, - az esetleges változások beépítését a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítését véleményezésre, döntésre, - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatását, - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárását, kommunikálását 89

Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a képviselő-testület a partnerintézmények, érintettek bevonásával ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, megvalósítóinak.

Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében a program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségét a programot napirendre tűző képviselő-testületi ülés révén biztosítjuk. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A nyilvánosság folyamatos biztosítására az önkormányzat honlapja, áll rendelkezésre, melynek révén tájékoztatjuk településen élőket a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről polgármester felel.: o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak.

90

-

Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.

Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt, vagy ennél korábbi időpontban elvégzett felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a beavatkozási terület felelőse bemutatja a képviselő-testületnek az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

91

4. Elfogadás módja és dátuma I. A Litke község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően Litke község képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és ………………………… számú határozatával elfogadta. Mellékletek:

Dátum:

Aláírás

A Litke Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.

Dátum:

Partner aláírás

Dátum:

Partner aláírás

Dátum:

Partner aláírás

92

Mellékletek INDIKÁTOR TÁBLÁK

Népesség 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás 2007 885 2008 867 98% 2009 843 97% 2010 841 100% 2011 834 99% 2012 885 106% 2013 862 97% 2014 818 95% 2015 823 101% Forrás: TeIR – KSH 2. számú táblázat - Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

nők 414

férfiak 460

86 10 223 28 67

93 19 260 34 54

% összesen 874 36 179 29 483 62 121

3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) 2001 176 188 2008 131 162 2009 131 160 2010 123 163 2011 114 170 2012 110 169 2013 113 161 2014 121 179 2015 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

93

nők 47%

férfiak 53%

48% 34% 46% 45% 55%

52% 66% 54% 55% 45%

Öregedési index (%) 93,6% 80,9% 81,9% 75,5% 67,1% 65,1% 70,2% 67,6% n.a.

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

elvándorlás

egyenleg

32 21 28 20 29 21 n.a. n.a.

-5 -14 -5 -9 -8 -18 n.a. n.a.

27 7 23 11 21 3 n.a. n.a.

5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma

halálozások száma

2008 13 2009 12 2010 14 2011 9 2012 11 2013 11 2014 n.a. 2015 n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

11 9 17 13 11 7 n.a. n.a.

természetes szaporodás (fő) 2 3 -3 -4 0 4 n.a. n.a.

Álláskeresők 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő 2008 286 321 607 2009 283 250 533 2010 285 310 595 2011 279 311 590 2012 274 315 589 2013 264 318 582 2014 n.a. n.a. n.a. 2015 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

fő 68 68 67 62 73 27 n.a. n.a.

% 23,8% 24,0% 23,5% 22,2% 26,6% 10,2% n.a. n.a.

94

fő 78 101 91 68 90 54 n.a. n.a.

% 24,3% 40,4% 29,4% 21,9% 28,6% 17,0% n.a. n.a.

fő 146 169 158 130 163 81 n.a. n.a.

% 24,1% 31,7% 26,6% 22,0% 27,7% 13,9% n.a. n.a.

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők száma fő 146 169 158 130 163 összesen fő 13 10 8 6 12 20 éves és fiatalabb % 8,9% 5,9% 5,1% 4,6% 7,4% fő 21 22 14 17 20 21-25 év % 14,4% 13,0% 8,9% 13,1% 12,3% fő 21 26 20 19 17 26-30 év % 14,4% 15,4% 12,7% 14,6% 10,4% fő 19 19 27 25 24 31-35 év % 13,0% 11,2% 17,1% 19,2% 14,7% fő 15 24 21 16 23 36-40 év % 10,3% 14,2% 13,3% 12,3% 14,1% fő 17 19 17 12 19 41-45 év % 11,6% 11,2% 10,8% 9,2% 11,7% fő 16 21 26 15 20 46-50 év % 11,0% 12,4% 16,5% 11,5% 12,3% fő 11 19 16 12 15 51-55 év % 7,5% 11,2% 10,1% 9,2% 9,2% fő 13 9 8 8 12 56-60 év % 8,9% 5,3% 5,1% 6,2% 7,4% fő 0 0 1 0 1 61 év felett % 0,0% 0,0% 0,6% 0,0% 0,6% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

2013

2014

2015

81

n.a.

n.a.

6 7,4% 10 12,3% 8 9,9% 12 14,8% 6 7,4% 5 6,2% 7 8,6% 14 17,3% 12 14,8% 1 1,2%

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő 2008 68 78 146 46 2009 68 101 169 41 2010 67 91 158 43 2011 62 68 130 27 2012 73 90 163 55 2013 27 54 81 20 2014 n.a. n.a. n.a. n.a. 2015 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

férfi 43 42 63 27 57 32 n.a. n.a.

összesen 89 83 106 54 112 52 n.a. n.a.

95

Nő 67,6% 60,3% 64,2% 43,5% 75,3% 74,1% n.a. n.a.

férfi 55,1% 41,6% 69,2% 39,7% 63,3% 59,3% n.a. n.a.

összesen 61,0% 49,1% 67,1% 41,5% 68,7% 64,2% n.a. n.a.

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év

nő

férfi

összesen

nő

fő fő fő fő 2008 73 78 151 11 2009 73 73 146 5 2010 76 77 153 4 2011 70 81 151 7 2012 72 81 153 7 2013 66 76 142 3 2014 n.a. n.a. n.a. n.a. 2015 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Férfi

% 15,1% 6,8% 5,3% 10,0% 9,7% 4,5% n.a. n.a.

fő 6 8 6 6 13 7 n.a. n.a.

Iskolázottság 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább lakosság száma általános iskolát összesen végzettek száma év összesen

nő

férfi

fő fő fő 2001 717 365 352 2011 704 344 360 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás

összesen

nő

férfi

fő 550 614

fő 255 285

fő 295 329

összesen

% 7,7% 11,0% 7,8% 7,4% 16,0% 9,2% n.a. n.a.

fő 17 13 10 13 20 10 n.a. n.a.

% 11,3% 8,9% 6,5% 8,6% 13,1% 7,0% n.a. n.a.

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen fő 167 90

% 23,3% 12,8%

nő fő 110 59

% 30,1% 17,2%

férfi fő 57 31

% 16,2% 8,6%

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint

év

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

Fő 2008 146 2009 169 2010 158 2011 130 2012 163 2013 81 2014 n.a. 2015 n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség fő % 26 17,8% 28 16,6% 24 15,2% 15 11,5% 20 12,3% 9 11,1% n.a. n.a. n.a. n.a.

96

8 általános fő 82 89 89 70 87 39 n.a. n.a.

% 56,2% 52,7% 56,3% 53,8% 53,4% 48,1% n.a. n.a.

8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % 38 26,0% 52 30,8% 45 28,5% 45 34,6% 56 34,4% 33 40,7% n.a. n.a. n.a. n.a.

3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma év fő

8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma Fő

%

2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 2013 0 0 0 2014 n.a. n.a. n.a. 2015 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők összesen résztvevők résztvevők év fő

fő

%

fő

%

gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő

2009 0 0 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 0 0 2012 0 0 0 0 0 0 2013 0 0 0 0 0 0 2014 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2015 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

% 0 0 0 0 0 n.a. n.a.

Foglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a résztvevő résztvevők romák aránya év résztvevők száma település aktív korú romák/cigányok az aktív korú roma/cigány lakosságához képest száma lakossághoz képest 2010 54 10% 41 n.a. 2011 40 7% 33 n.a. 2012 41 7% 34 n.a. 2013 105 19% 91 n.a. 2014 141 n.a. 117 n.a. 2015 80 n.a. 64 n.a. Forrás: Önkormányzat adatai

97

3.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások

év

működő állami foglalko regisztrált Kiskeres szektorb foglalkoztatási kivetett befizetett ztatási vállalkozás kedelmi vendéglátóhelyek an programokban iparűzési iparűzési progra ok száma a üzletek száma foglalkoz részt vevők adó adó mok településen száma tatottak száma száma száma helyben

2008 3 0 2009 3 0 2010 3 0 2011 3 0 2012 55 3 0 2013 55 4 0 2014 55 4 0 2015 55 4 0 Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai

-

3625 4677 66190

1149 1075 3430

0 0 0 0 0 0 0 0

-

Ellátások 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő száma 2008 607 14 2009 533 11 2010 595 32 2011 590 2 2012 589 3 2013 582 2 2014 n.a. n.a. 2015 n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresők száma év fő 2008 146 2009 169 2010 158 2011 130 2012 163 2013 81 2014 n.a. 2015 n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

álláskeresési járadékra jogosultak fő

%

19 10 6 5 12 2 n.a. n.a.

13,0% 5,9% 3,8% 3,8% 7,4% 2,5% n.a. n.a.

98

segélyben részesülők % 2,3% 2,1% 5,4% 0,3% 0,5% 0,3% n.a. n.a.

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres Foglalkoztatást helyettesítő Azoknak a száma, szociális Azoknak a száma, akik támogatás (álláskeresési akiktől helyi segélyben 30 nap munkaviszonyt támogatás) önkormányzati részesülők év nem tudtak igazolni és rendelet alapján az FHT jogosultságtól 15-64 megvonták a munkanélküliek elesett fő évesek %fő támogatást %-ában ában 2008 70 11,50% 98 67,12% 0 0 2009 63 11,80% 56 33,13% 0 0 2010 82 13,94% 75 47,46% 0 0 2011 83 14% 99 76,15% 0 0 2012 95 16,12% 102 62,57% 0 0 2013 28 4,81% 140 172,83% 0 0 2014 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2015 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére év tervezett háziorvosi szolgálatok száma 2008 1 2009 1 2010 1 2011 1 2012 1 2013 1 2014 1 2015 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

0 0 0 0 0 0 0 n.a.

0 0 0 0 0 0 0 n.a.

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Forrás: TeIR, KSH Tstar

52 55 59 60 50 41 n.a. n.a.

99

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek év száma 2008 6 2009 10 2010 17 2011 10 2012 16 2013 14 2014 n.a 2015 n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar

Lakhatás 3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány

év

összes lakásállomány (db)

bérlakás állomány (db)

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

2008 362 5 2009 364 5 2010 364 5 2011 364 5 2012 340 5 2013 340 5 2014 n.a. n.a. n.a. 2015 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

szociális lakásállomány (db)

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

n.a. n.a.

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

n.a. n.a.

3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban év részesítettek száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Forrás: TeIR, KSH Tstar

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)

117 119 135 144 154 135 n.a. n.a.

n.a. n.a.

n.a. n.a.

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma

0 0 0 0 0 0 n.a. n.a.

100

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

n.a. n.a.

Gyermekek 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma év

védelembe vett 18 év Megszűntetett esetek száma a 18 veszélyeztetett kiskorú alattiak száma év alatti védelembe vettek közül gyermekek száma

2008 6 2009 6 2010 6 2011 6 2012 5 2013 5 2014 4 2015 3 Forrás: TeIR, KSH Tstar

0 0 0 1 0 1 1 2

38 38 38 37 37 37 34 32

4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből Rendszeres tartósan Kiegészítő Ebből tartósan gyermekvédelmi beteg gyermekvédelmi év beteg fogyatékos kedvezményben fogyatékos kedvezményben gyermekek száma részesítettek száma gyermekek részesítettek száma száma 2008 154 3 0 0 2009 155 2 0 0 2010 167 3 0 0 2011 170 3 0 0 2012 172 3 0 0 2013 155 4 0 0 2014 164 3 0 0 2015 171 3 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos Ingyenes Ingyenes Ingyenes mértékű étkezésben tankönyvÓvodáztatási étkezésben kedvezményes év résztvevők ellátásban támogatásban résztvevők étkezésre jogosultak száma iskola 1részesülők részesülők száma száma óvoda száma 1-13. 8. évfolyam száma évfolyam 2008 36 6 85 2009 35 5 90 2010 39 86 94 2011 20 96 104 20 2012 20 92 101 20 2013 22 101 105 22 2014 24 110 108 24 2015 19 111 108 19 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

101

0 0 0 0 0 0 0 0

Nyári étkeztetésben részesülők száma 140 151 156

4.1.4. számú táblázat – Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma Magyar Magyar Magyar Ebből Ebből Ebből állampolgársággal állampolgársággal állampolgársággal hátrányos hátrányos hátrányos év nem rendelkező nem rendelkező, 18 év nem rendelkező helyzetű helyzetű helyzetű általános iskolások alatti középiskolások óvodások száma (fő) (fő) (fő) (fő) száma (fő) száma (fő) 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 2013 0 0 0 2014 0 0 0 2015 0 0 0 Forrás: Önkormányzati adatok, BM-BÁH 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek év védőnői álláshelyek száma száma 2008 1 39 2009 1 42 2010 1 46 2011 1 50 2012 1 44 2013 1 38 2014 1 46 2015 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

102

db 1 1 30 1 07:00 - 16:00 5 hét Fő Hiányzó létszám 2 0 2 0 0 0 1 0 0 0

4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2. Helyhiány miatt elutasított Ebből hátrányos / halmozottan év gyermekek száma (fő) hátrányos helyzetű (fő) 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 2013 0 0 2014 0 0 2015 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.

év

3-6 éves óvodai korú gyermekcsoportok gyermekek száma száma

óvodai férőhelyek száma

2008 36 1 30 2009 35 1 30 2010 39 1 30 2011 20 1 30 2012 20 1 30 2013 22 1 30 2014 24 1 30 2015 19 1 30 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

óvodai feladatellátási helyek száma 1 1 1 1 1 1 1 1

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók évfolyamon tanulók tanév száma száma fő fő 2010/2011 60 31 2011/2012 66 39 2012/2013 57 41 2013/2014 54 57 2014/2015 57 53 2015/2016 55 56 Forrás: TeIR, KSH Tstar

103

óvodába beírt gyermekek száma

óvodai gyógypedagógiai csoportok száma

36 35 39 20 20 23 24 19

0 0 0 0 0 0 0 0

általános iskolások száma fő 91 105 98 111 110 111

napközis tanulók száma fő 22 22 21 30 37 64

% 24,2% 21,0% 21,4% 27,0% 33,6% 57,7%

4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai

általános iskolai osztályok száma tanév

általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban

általános iskolai feladatellátási helyek száma

1-4 5-8 1-4 5-8 összesen összesen évfolyamon évfolyamon évfolyamon évfolyamon 2010/2011 4 2 6 0 0 0 2011/2012 4 3 7 0 0 0 2012/2013 4 3 7 0 0 0 2013/2014 4 4 8 0 0 0 2014/2015 4 4 8 0 0 0 2015/2016 4 4 8 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar

Nők 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak év férfiak nők férfiak nők 2008 296 266 155 119 2009 228 264 152 113 2010 296 268 156 114 2011 304 268 197 149 2012 307 266 176 114 2013 304 254 n.a. n.a. 2014 n.a. n.a. n.a. n.a. 2015 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

1 1 1 1 1 1

Munkanélküliek férfiak nők 78 68 101 68 91 67 68 62 90 73 54 27 n.a. n.a. n.a. n.a.

5.1.2. számú táblázat - Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Foglalkoztatást segítő Képzési programok résztvevő nők év résztvevők száma programok száma száma száma 2008 0 0 0 0 2009 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 2012 0 0 0 0 2013 0 5 55 35 2014 0 0 0 0 2015 0 0 0 0 Forrás: Helyi adatgyűjtés

104

db

5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 0-3 év közötti átlagos gyermekszám év védőnők száma gyermekek száma védőnőnként 2008 1 39 39 2009 1 42 42 2010 1 46 46 2011 1 50 50 2012 1 44 44 2013 1 38 38 2014 1 46 46 2015 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés 5.4. számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak rendőrök riasztása tényleges feljelentések év bírósági ítélet családi viszályhoz száma 2008 3 3 1 2009 4 2 2 2010 4 3 2 2011 3 3 1 2012 3 1 0 2013 4 1 1 2014 5 3 1 2015 3 1 0 Forrás: Helyi adatgyűjtés 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben Városi bíróság és ítélőtáblák Képviselőtestület tagja vezetői év Férfi Nő Férfi Nő 2008 1 5 n.a. n.a. 2009 1 5 n.a. n.a. 2010 1 5 n.a. n.a. 2011 1 2 n.a. n.a. 2012 1 2 n.a. n.a. 2013 1 2 n.a. n.a. 2014 3 3 n.a. n.a. 2015 2 1 n.a. n.a. Forrás: Helyi adatgyűjtés

105

Közgyűlések tagjai Férfi n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

Nő n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

Idősek 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban nyugdíjban, nyugdíjszerű év összes nyugdíjas részesülő férfiak száma ellátásban részesülő nők száma 2008 112 131 243 2009 111 126 237 2010 113 118 231 2011 109 118 227 2012 104 117 221 2013 99 113 212 2014 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 2015 n.a. n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH Tstar 6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén Regisztrált Tartós 55 év feletti regisztrált munkanélküliek munkanélküliek munkanélküliek száma év száma száma fő fő % fő 2008 146 13 9% 89 2009 169 9 5% 83 2010 158 9 6% 106 2011 130 8 6% 54 2012 163 13 8% 112 2013 81 13 16% 52 2014 n.a. n.a. n.a. n.a. 2015 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR

55 év feletti tartós munkanélküliek száma fő n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

% n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma 64 év feletti lakosság száma nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év fő fő % 2008 131 0 0% 2009 131 0 0% 2010 123 0 0% 2011 114 0 0% 2012 110 0 0% 2013 113 0 0% 2014 n.a. n.a. n.a. 2015 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar

106

6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év időskorúak járadékában részesülők száma 2008 1 2009 1 2010 1 2011 2 2012 1 2013 1 2014 n.a. 2015 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar

Fogyatékosak 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban év ellátásaiban részesülők száma részesülők száma 2008 24 2009 24 2010 22 2011 n.a. 2012 43 2013 31 2014 n.a. n.a. 2015 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar 7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év önkormányzati fenntartású egyházi fenntartású civil fenntartású intézményben intézményben intézményben 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével

107

HEP elkészítési jegyzék7 NÉV8

HEP részei9

Aláírás10

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

7

Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 8 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 9 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 10 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.