LEVÉLSZEKRÉNY. (Ezen rovat alatt közlünk minden, a mezıgazdaság körébe vágó közérdekü kérdéseket és megadjuk reá a feleletet. Ha oly kérdések intéztetnek hozzánk, melyek nem általános érdeküek, úgy ezekre magánlevélben felelünk; szintúgy bármely sürgıs elintézést kivánó kérdésre is. Kérjük ezért tisztelt olvasóinkat, vegyék igénybe e rovatot minél gyakrabban.)
Kérdések. 15. A gyakorlati gazdának, ki a korral haladni óhajt, mulhatatlanul szükseges, hogy elméletileg képzett, a legujabbi vívmányokkal alaposan ismerıs, részrehajlatlan szakértı véleményét, — fıleg a jelen válságos viszonyok között, valahányszor némely dolgokban egymás iránt kételyei vannak, — kikérje. Azon kérdéssel fordulok ez okból a t. szerkesztıséghez, sziveskedjék tudatni: vajjon az általam leirt és vidékünkön (Nyitra megye) divó zabmívelési mód megfelel-e a talajmívelés és növény termelés legujabbi követelményeinek, s ha nem, melyek azon eltérések? Vidékünk talaja részben agyagos homok, részint szelid vályogtalaj és televényes agyag lévén, a zab mívelése is a talaj különbözı minısége szerint történik; a zab elıveteménye e vidéken rendesen ıszi rozs vagy árpa. Elımívelet ıszszel rendszerint a sekély tarló szántás útán, ha a gyommagvak kikeltek — fogasolás, mit a tél beállta elıtt a teljes mélységre eszközölt szántás követ; tavaszszal a könnyebb talajokon, ha azok nem gyomosak és a kedvezıtlen tél folytán össze nem tömıdtek, csak fogasoltatik, a vályogtalajokon pedig 16 egész 18 c/m mélyen exstirpáltatik (ha ezen talajban gyökeres gyomok volnának, akkor az exstirpátort a fogas elızi meg). Ezen munkálatok után következik a vetés, még pedig lehetıleg korán, — az árpavetés elıtt, — amidın a csirázás és fejlıdésre szükséges kellı feltételek megvannak, hogy az amúgyis száraz climánk mellett a zab a szárazságnak jobban ellenállhasson. E vidéken a szibériai korai zab, a fehér canadai és a svéd zab termeltetvén, kat. holdankint 1·20 — 1·35 H/l -t vetnek. Ha a megkezdett vetést valamely akadály folytán nem lehetne folytatni, úgy minden 10 nappal késıbbi vetésnél a vetımag-mennyiséget 1/10-del emeljük. A vetés sorvetıvel történvén, a sortávolságok 12 — 15 c/m-ig terjednek; a vetés befejezte után, ha a talaj minısége vagy egyéb az elvetett mag teljes betakarását gátló körülmények jönnének elı, a vetés keresztbe lesz fogasolva. Gondozása a zabnak a könnyebb talajon, fıleg száraz idıben — rövid idıvel a vetés után — a hengerezés által történik, hogy magcsirázásához szükséges nyirkossága meglegyen; a hengerezés után, ha a szükség úgy kivánná, könnyü rövid fogassal ismét felporhanyítjuk a talajt, mi leginkább akkor történik, ha hirteleni nagyobb mennyiségü csapadékok a talajt tömötté s esetleg cserepessé (kérgessé) teszik. Ezen fogasolás által igen sok gyomot is pusztitunk el, mely míveletre leginkább alkalmas a Howard-féle aczél lánczborona, mely elılrıl vagy hátulról is vontatható s fogai aszerint járnak mélyebben vagy sekélyebben, amint a befogás történik; a kérget igen jól töri s az aránylag még kis növényeket nem takarja be földdel. Végül a zabot az egyenletes bokrosodás elérése végett valamivel elıbbre haladott állapotban mint az árpát, vagyis akkor, ha a vetés a 13 — 15 c/m magasságot elérte, lehengerezzük. A vidékünkön némely esztendıben mutatkozó vadrepcze, mikor teljes virágában van a zab fölött, a munkásokkal lekaszáltatik. V. E. 16. A közönséges (paraszt) malmok, és a mőmalmok munkaképessége között mi a különbség s mekkora költséggel lehet egy közönséges vizimalmot mőmalommá átalakitani ?
A szóban forgó malom három pár kıre van berendezve, de az alig 2 ölnyi széles patak lassu folyásu vize nem képes egyszerre mind a három pár követ hajtani; váltakozva jár kettıkettı. Lesencze-Tomaj. K. J. 17. Szeszfızdémbıl nyert hamuval szılımet akarván trágyázni, kérem velem tudatni: mikép történik a szılı trágyázása hamuval és mikor foganatositandó a trágyázás? M. M. 18. A 6. kérdésre adott feleletben az mondatik: egy magyar holdra 1·5 — 2·25 q gipsz elegendı. Mit kell a q alatt érteni? Cz. A. 19. Szándékom lévén gazdaságaimban az emberi ürülékeket trágyázásra felhasználni, a cselédeknek oly árnyékszékeket akarok készíttetni, hogy egy hordozható bödöny legyen pıczegödör helyett, úgy hogy ennek megteltével a compost közé keverhetı legyen. Kérdésem: mily anyagot használjak, mely a szagot megkötné, egyúttal mőtrágya hatásu is legyen, és a czélnak megfelelıen ne legyen drága? N. 20. Kérem, legyen szives utasítni, hogy a háziállatoknál a lépfene és ennek különbözı kórtünetei ellen mily védszert használhatnék? B. Á. 21. A zöldtakarmány-bevermelésnél szükséges-e vagy csupán minıségileg elınyösen befolyásolja-e a takarmányt, hogy ha minden egy láb vastag takarmányréteget konyhasóval behintünk? 22. 1. A bevermelt takarmányok az erjedés folytán sok proteint és szénvizegyeket veszítvén, mennyi ezen tápanyag-veszteség, viszonyítva a zöldtakarmány (zaboslednek és csalamádé) táptarlalmához? 2. Az állatok teleltetése elıtt eszközlendı tájékoztató számitások megejthetése végett mily szénaértéknek felel meg a bevermelt 8·14 % proteintartalmu bükköny és 2·36 % proteinnal biró csalamádé — az elıbbi szárazanyag-tartalma 41·21, az utóbbié 29·25 — viszonyítva a közepes minıségü szénához? 3. Ajánlatos-e a luczerna és répa bevermelése; ez utóbbié mikor inkább, mindjárt kiszedés után avagy tavaszszal? 4. Helyes-e az öreg merino-juhok takarmányadagának egy részét bevermelt takarmánynyal pótolni? V. E. 23. Az idei takarmányszőkség arra kényszerít, hogy teheneimet kizárólag tavaszi szalma, polyva és törek, továbbá takarmányrépával teleltetem. A törek mindig géppel vágott takarmányrépával kevertetik össze. Azt tapasztalom, hogy a tehenek, amint itatás végett az istállóból kijönnek, lehetıleg magasra nyújtott nyakkal nyalogatják a falakat. Tisztem és cselédeim azt állítják, hogy a salétromot virágzó falakat a salétrom kedvéért nyalják a tehenek. Ez téves nézet, mert minden tehén körülbelül 12 g/ napi sóadagot kap. S ez — nézetem szerint — elég (dr Wolff is legföljebb 15 — 20 g/-ot javasol); de ha mégis sóért nyalná a falat, úgy nem nyújtóznék a tehén a magasba, mikor alul, hol a fal trágyalével saturálódva van, sokkal több salétromot találna. Én tehát majdnem biztosan merem állitani, hogy a tehenek a falra kent fehér-mész után nyúlnak fel a falakra. Minden takarmányozási táblázat, Wolff ezidejüleg páratlanul álló „A gazdasági haszonállatok okszerü takarmányozása” czimü müve, meggyöz bennünk arról, hogy a pusztán szalma és répávali teleltetés nem adja meg a szarvasmarhának a szükséges mészmennyiséget, sıt tán a phosphorsavat sem. Míg a takarmányszéna, here- stb.-félékkel való teleltetés ezen hiányt nem mutatja. Nálam nem fordul rá elö eset, hogy ökreim, melyek bükkönynyel teleltetnek, a falat nyalnák; ez is indok arra, hogy az okot a takarmányozás mészhiányában
keresem a teheneknél. Elhatároztam tehát, hogy teheneimet mészadagoknak a takarmány közé keverése által látom el a kellı mészszükséglettel. E czélból az egyedül alkalmas iszapolt krétaport szeretném alkalmazni. A teheneknél 1000 k/g élısúlyra naponkint 100 g/ krétaport számítnék, mely a vágott répára lenne hintve. Növendékborju-állományom (értem a választott borjutól körülbelül féléves koráig) az idén is jobb kezelésben részesült s takarmányozása bıvebb. 20 drb borju hetenkint 50 k/g zabot és takarmányul legjobb minıségü rétiszénát kap. De tekintetbe véve azt, hogy a borjunak a csontfejlödés idıszakában takarmányában háromszor annyi mészre és phosphorsavra volna szüksége, mint amennyit szervezete tényleg fölvenni képes; tekintetbe véve azt is, hogy rétiszénát nem adhatunk elég bıven, hanem inkább répával vegyes törek és polyva képezi a fötáplálékot: részemrıl szükségesnek látnám ily etetés mellett is 10 g/ iszapolt krétát hinteni a takarmányrépa közé, darabonkint számítva ezen mennyiséget. Miután phosphorsavas mész alakjában adva, egyúttal a csontképzıdés fıfactorát, a phosphorsavat is megadhatnánk a fejlıdı szervezetnek, talán jobb volna tiszta krétapor helyett phosphorsavas meszet adni a borjúknak. De ennek adagolásáról kellı tájékozottsággal nem birván, a következı kérdésekre kérem a t. szerkesztöseg becses válaszát: Ajánlható-e a teheneknek is phosphorsavas mész adása? Mennyit lehetne adni phosphorsavas mészbıl a teheneknek és mennyit a borjúknak? Hol lehet szerezni lehetı olcsó árért phosphorsavas meszet nagyban? Mi az ára? Mi a véleménye a t. szerkesztıségnek e kérdést illetıleg — egész terjedelmében véve azt? H. G. S.
Feleletek. 14. Miután a székely tengeri még nem eléggé ismeretes, felkértük Szentkirályi Árpád urat, miszerint sziveskednék a székely tengerire vonatkozó kérdésre a választ megadni. A beérkezett választ a következıkben adjuk: 1. A valódi és nem elfajzott minıségü „Legkorábbi székely tengeri”, ha az alább adandó felelet szerint míveltetik, a talaj jó termıerıben van és az idıjárás kedvezö: 1600 öles kat. holdankint megad az itteni szegényes viszonyok között átlagban 15 h/l szemet; sıt Veszprém megyében, a káptalan egyik birtokán, az 1883. évben 700 öles területrıl 10 h/l szemet adott, ami egy kat. holdról 23 H/l -nek felel meg. Ennél nagyobb termés — Magyarországon — aligha volt valaha. 2. A beérés ideje a viszonyoktól függ. Erre nézve tényezık: a talaj termıereje; annak hideg vagy meleg természete; napos vagy északi fekvése; az égalj meleg vagy hideg volta; az elvetett mag gyors csirázására kedvezı vagy kedvezıtlen körülmények; a csövek kötése idıszakában a kedvezı vagy kedvezıtlen idıjárás; az érés idıszakában a levegı hımérsékének foka. Meghatározni tehát, hogy e tengeri mennyi idı alatt érik meg, nem lehet. Az én gazdaságaim Udvarhely megyében, a havasok közelében feküsznek, oly hideg égalj ahltt, hogy a szılı nem érik meg; talajom kötött, hideg agyag; termırétegem sekély és szegény. Sohasem vetem a tengerit május elıtt és mégsem volt eset, hogy teljesen be ne ért volna, sıt már augusztusban rendesen érik. Nagyon gyakran vetek még juniusban is. Az 1883. évben julius 2-án vetettem be egy táblát és ennek termését is október elsı napjaiban teljesen beérve szedtem le. Altalánosságban azt mondhatom, hogy, ha az idıjárás kedvezı, még az itteni mostoha viszonyok között is elég e tengerinek 3 hónapi idı; s megint általánosságban el merem mondani, hogy az eddig ismert gazdasági tengerifajok között ez érik legkorábban. 3. A „Legkorábbi székely tengerí” feltétlenül megkivánja, hogy a más fajoknál szokásban levınél sokkal sőrőbben míveltessék; mert kórója alacsony és levélzete kevésbé dús lévén, gyér mívelés mellett a talajt nem árnyékolja be eléggé s az, aszályos ídıben, hamar
kiszáradva, a kicsíny gyökérzet nem kapna elég táperıt s a csövek nem fejlıdnének kellıleg. Tapasztalataim azt bizonyítják, hogy legczélszerőbb, ha mind a sor-, mind a sorokbani távolság 35 c/m. A mívelésnél szükséges, vagy legalább is elınyös továbbá, hogy az elsı kapálás lehetı korán eszközöltessék; mihelyt a tengeri 10 — 12 c/m magas. 4. A székely tengeri nagyon keresett czikk, mert szine szép; szeme hektoliterenkint 80 kb sulyos és úgy állathízlalásra, mint emberi élelemnek is kitünı. Kóróját a szarvasmarha teljesen föleszi. 5. Eredeti, fajtiszta és legjobb mínıségben a vezetésem alatti „termelı társaság” évenkint mintegy 600 — 800 q vetımagot ad el. Mi e tengerit 1872. év óta — midın a nemesités megállapodott — annyira elkülönitetten míveljük, hogy a legközelebbi más faju tengeri, illetıleg a szomszédok tengerivetései, legalább is 1 k/m-nyire vannak tıle; elfajzás tehát nem következhet be. Ezenkivül a vetımag kiválogatásánál is egy különös módszer szerint járunk el, mely megint az elfajzástól óv meg. Ezen „termelı társaság”-nak összes készletét én adom el; s hogy felelısséget vállalhassak, mindenik társnak, minden évben, én adom a vetımagot s ellenırzöm ıket a tengeritáblák helyzetére nézve, a vetımagnak való csövek téli elhelyezesére nézve és a morzsolásban is. Árulják a székely tengerit már igen sokan, de hogy az, amit adnak, menynyire megbízható, két esettel világitom meg. 1881 február elsı felében szállitottam egyik budapesti elsırangu magkereskedınek 5 q székely tengerit. A mag-ídény február-márcziusban van, tehát valószinü, hogy ezen idıben ama tengeri nagy része el is adatott. Május 19-én — a koronaörökös bevonulása alkalmával — Budapesten lévén, bementem ama kereskedı üzletébe s bemutattam magam, — mert megjegyzem, hogy nem voltunk személyes ismeretségben, — azt mondva, hogy én vagyok a gyomai tiszttartó. „Egész tagunk víz alatt van; — mondám a kereskedınek — nem tudna-e vala'mely olyan tengerit adni, melyet 2 — 3 hét mulva, a talaj felszáradása után, még biztosan vethessek.” „Oh kérem, — felelt az én kereskedım, — a Szentkirályiféle legkorábbi székely tengeri biztosan megérik s ez emellett ilyen meg amolyan nagyszerü stb. stb.” „Megbizom ez ajánlatban, — feleltem én, — de amint emlitém, egész tagunk víz alatt áll s így legalább is 30 q-ra lenne szükségem, és pedig azonnal, hogy még ma elindíthassam.” És az én kereskedım, aki tılem február elején 5 q tengerit kapott, a 30 q rendelésre minden gondolkozás nélkül azt felelte: „Azonnal kiszolgáltathatjuk, mert éppen most kaptam Szentkirályi úrtól egy új szállítmányt.” Hogy minı tableaux következett, azt el lehet képzelni. Azóta pedig magyar magkereskedönek nem adok tengerit. A másik eset már jónevü földbirtokossal történt és kevésbé eclatans, hanem mégis jellemzı. Egyik magyarországi földbirtokos rendelt ugyanis tılem az 1882. év tavaszán 50 k/g vetımagot és ennek termésébıl, a csı közepérıl morzsolva, elsırendü vetımagot hirdetett eladásra az 1883. év tavaszán 100 métermázsát. Irtam neki, hogy kissé mégis igen nagy termés volt az, melybıl 50 k/g vetımag után 10.000 k/g vetımagot lehet kiválogatni. Nem kaptam választ. Ilyen üzelmeknek van kitéve a jóhiszemü gazdaközönség s ebbıl következik, hogy sokan vélik, mintha székely tengerit mívelnének, pedig tengerijök nem az. Ebbıl ered, hogy olyan gazda is van, aki a székely tengerivel nincsen megelégedve; már t. i. azon székely tengerivel, melyet ı jóhiszemüleg vásárolt be és vetett el e czimen, de amely ki tudja miféle korcsosodás. Tény azonban, hogy aki tılem vásárolta vetımagvát, feltétlenül meg volt elégedve. És hogy gazdaközönségünk is okul, onnan látszik, miszerint Gyürky Pál úr hirdeti a székely tengerit à q 6 frton; én adom 18 frton; és mégis Gyürky Pál úr csaknem semmit sem ad el, én pedig máris szétküldtem mintegy 400 q-át. Sz.-Keresztúr, 1886 márczius 4-én. Szentkirályi Árpád. 14. 1. A székely tengeri ad-e oly termést, mint a cinquantino?
Ez oly kérdés, melyre se nemmel, se igennel nem felelhetek, mert édes hazánkban sok vidék van, melyben sem az egyik, sem a másik, — sok, hol mind a kettı egyenlıen terem; de még több, mely az egyiket jobban termi meg, mint a másik fajt. Ezen állitásomat következık igazolják: K. D. úr a „M. F.” 1883. évi 249. számában dicséri a székely tengerifaj koránérését, de bı termıképességét kétségbe vonja azon tapasztalatok alapján, melyeket a dobai gróf Erdıdy gazdaságában tett. Nagy Iván úr ugyanazon lap november 4-ki számában irja, hogy a veszprémi káptalan jószágain, a Bakony alatt és annak belsejében, tett kisérletek bizonyítják, miszerint ott a székely tengeri egy tövön 5 — 6 csövet is hoz és bıvebb jövedelmet nyújt, mint bármely más faj. 1883-ki november 18-áról keltezett „Gazdasági Lapok”-ban közli Gobóczi Károly úr, hogy Nagyváradon és Válaszuton (Erdély), valamint Küzdényi Sándor úrnál Szeghalmon oly nagyszerü eredményekkel jutalmazta a székely tengeri a termelık fáradozásait, hogy ık ezentúl a cinquantinóval fel akarnak hagyni. Azonban Szentkirályi Árpád úr, ki a székely tengeri leghivebb terjesztıje s a legeredetibb vetımagot árusitó szövetkezet feje, maga is több lapban nyilvánitá nem egy izben, hogy tengerije csak korai érése, nem pedig feltétlen bıtermése által tünik ki a többi közt. Szerény tapasztalataim folytán állíthatom, miszerint Erdély lejtıs helyein — különösen a dél felé nézı oldalokon — valamint a Kolozsvár körül elterülı kis lapályon pompásan díszlik a székely tengeri és jogosan viseli nevét, mert Székelyföld a hazája s ott minden más tengerifajt, felülmul hozamban is. Sopron megyében, különösen a Rábaközben, nem egy helyen a cinquantino verte le versenytársait. A kis magyar Alföldön — Mátyus földén — a székely tengeri alig ad (1200 öles holdon) 10 — ll q tiszta szemtermést, míg a cinquantino 12 — 12·5 q-át is feltüntet, Az Alföld végtelen rónáin a sárga nagyszemü, úgynevezett paraszt-tengeri ad legbıvebb szüretet, s e fajbóli termésrıl a berettyómelléki gazdák bámulatos dolgokat tudnak mondani. Somogyban és Zala egyes részein a cinquantino van a legbıvebben termı fajnak elismerve, míg egyes mélyhomoku gazdaságok a pignoletto dicséretébıl nem fogynak ki. A székely jó erıben levı földben, fris trágyázás és irtásban igen hálás faj, de soványabb talajon is megterem; termelése ott van leginkább helyén, hol késıi fagyok járnak tavaszszal és korán beáll a zord idı ıszszel. Erdély, Bakony és egyáltalán hegyes vidék a székely tengerinek nyújtja a babért, a síkság más fajokat jobban kedvel; legczélszerőbb összehasonlitó kisérletek alapján megtudni: melyik kukoriczaféleséget termelhetjük legnagyobb haszonnal. 2. A székely tengeri mennyi idıvel érik hamarabb, mint a cinquantino? Rendes körülmények között, szelid éghajlatu vidéken a székely tengerit még május végén, sıt junius elején is lehet vetni, s az, ha csak 1 — 2 esıben és kellı melegben részesül, 90 — 100 nap alatt megérik; azért a köznép több helyen 90-napos tengerinek nevezi. Augusztusban már szüretelhetı lévén a székely tengeri; mindenesetre jól megelızi a cinquantinót, mely csak szeptember végén, sıt némelykor október elején érik meg; azért ott, hol ıszi gabonát akarnak vetni a tengeritarlóba, a székely faj elınyben részesitendı minden más fölött, mivel a föld letakaritása után még elég idı jut a talaj kellı megmunkálására. 4. A székely tengeri a kereskedelemben részesül-e azon elınyökben, mint a cinquantino vagy pignolettó? ( Mint magkukoricza a székely keresett czikk; mint hízlalóanyag — ott, hol azt a sertésnek, birkának és lónak egészben adagolják — elınyösebb a cinquantinónál, mert nem oly kemény, s ezen tulajdona és korai fejlettségénél fogva csemegetengerinek (magyar ananász) is nagyon keresett, noha ujabban egypár amerikai faj édeses ízzel felülmulja ıt. A székely tengeri csalamádénak vetve, nem valami pompás, mert szára rövid, vékony, rostos és hozama ennélfogva kicsi, minısége pedig alárendelt, de a cinquantino es pignoletto sem különb ám; azért takarmánynak jobb a magyar sárga paraszt-, még jobb a páduai fehér-, de legjobb a lófogu fehértengeri porhanyó, husos, vizenyıs, nagy és vastag szára miatt. Szesz- és keményitıgyártásra a székely tengeri épúgy használható, mint versenytársai. Fehér Zoltán.
16. A közönséges malom és a mőmalom között munkaképesség tekintetében ..a leglényegesebb különbség az ırlés minısége; mőmalomban az ırlendı gabona sokkal szebb, egyenlıbb lisztet nyújt s azonfelül nagyobb mennyiséget is, mert a korpából több tiszta liszt különíthetı el. Emellett a gızerıre berendezett mőmalomban a munka teljes erıvel és egyenletesen végezhetı folyton, nem befolyásolva az idıjárás által, s amennyiben a gızgép ereje engedi, a rendes malomjáratokon kivül még lisztosztályozó, henger és koptató-készülék is alkalmazható. Egy vizimalomnak mőmalommá leendı átalakitása nagyon különbözı költségekkel lehet egybekötve s e költségek csakis egy megejtett szakértıi helyszini szemle után állapíthatók meg. Mindenesetre szükséges az eddigi vizi erı pótlásául egy megfelelı nagyságu gızgép, amely mindjárt oly lóerıre szerezhetı be, hogy elég legyen a három pár malomkövön kivül még lisztkülönzı hengert és koptatót is hajtani. Ily mőmalmok berendezésére különösen ajánlhatjuk Graepel Hugó gépgyárost (Budapest, Gyár-utcza 58. sz., Bárány-utcza sarkán 16. sz. alatt). 17. A hamut a szılısorok közé kézzel el kell szórni és alákapálni, vagy pedig még czélszerőbb aláásni. Az elszórásra legalkalmasabb idı a kora tavasz. 18. A métermértékek röviditett jelzései a nemzetközi méterbizottság által megállapíttatván, e megállapodás szerint a gyakorlatban használt mértékek ezentúl rövidités esetén felsıbb meghagyásra a következıleg irandók:
Ezen jelek úgy irásban mint nyomtatásban közvetlen a mérték mennyiségét kifejezı szám, vagy ha az tizedes-törtet is foglalna magában, a tizedes-tört utolsó számjegye után ugyanazon sorban — megszakitás vagy pontok közbeiktatása nélkül — latin kis betükkel irandók, illetıleg nyomtatandók. 19. Az árnyékszék-trágya szagát még legjobban el lehet venni, ha ahhoz rendes idıközökben vasgálicz-oldatot (zöldgálicz, vassulphat) öntünk, mely azután a composton fejlıdött ammoniakot is megköti, s rendes compostkezelés mellett a növényeknek ártalmára nem lehet. Fris kerti föld gipszporral keverve, szintén igen jól használhatók e czélra. A carbolsavat azonban nem ajánljuk, mert ez a compost korhadsát gátolja s a vele trágyázott növényeknek (répa, zöldség, ugorka, szılı stb.) kellemetlen füstízt kölcsönöz. Superphosphat-gipszet is lehetne használni, de hogy ez, mennyire veszi el a szagot, azt nem tudjuk. 21. A besavanyitásra kerülı takarmány közé sót hinteni nemcsak fölösleges, hanem egyes esetekben — mint például a répalevél besavanyitásánál — határozottan káros.
22. 1. A bevermelésnél mutatkozó tápanyag-veszteségre nézve nagy átlagban fölvehetı, hogy az elıvigyázati rendszabályok gondos betartása mellett — mi alatt elsı sorban a minél keményebben való letaposás és a külsı levegıtıl való minél tökéletesebb elzárás értendık — a bevermelt takarmány hat hónap alatt (nyár derekától az év végeig) mintegy 20 — 25 %-át vesziti el szárazanyagának. 2. Szénaértékben számitani most már számos nyomós okból nem szoktunk. A közepes széna 14·3 % vizet, 5·4 % emészthetı fehérjét, 41·0 % emészthetı szénhydratot és 1·0 % emészthetı zsírt tartalmaz. A szóban forgó csalamádé az összetétel alapján tartalmazhat 1·38 % emészthetı proteint, a bükköny pedig 5·8 % emészthetı proteint; ezen alapon 1 q szüken mért bükköny annyi fehérjét tartalmaz, mint 1 q jól mért közepes széna; míg ugyanennyi protein körülbelül 4 q csalamádéban van. Ajánljuk különben „A gazdasági haszonállatok okszerü takarmányozása” (irta dr Wolff Emil) forditását. Kapható Révay testvérek könyvkereskedésében (Budapest, Váczi-utcza). 3. Luczernát nem czélszerü besavanyitani; a protein dús takarmányféléket egyáltalában nem ajánljuk, mert nagy nitrogentartalmuknál fogva igen könnyen rothadó erjedésbe mennek át. A répát csak akkor lesz czélszerü besavanyitani, ha rothadni kezd, vagy kiszedés elıtt vagy közben megfagy, különben a rendes eltartási mód czélszerőbb; ha a bevermelés szüksége forog fenn, úgy azt ıszszel kell tenni. 4. A Goffart-módra besavanyitott csalamádé igen jó takarmány öreg merino-juhok részére. 23. A fent jelzett irányban valójában igen érdemes volna kisérleteket tenni. A borjúknak fejenkint és naponkint 12 — 15 g/ takarmány-csontliszt adható; azt hiszem, a teheneknek sem kell többet adni, mert ezek csont-systemája már kivan fejlıdve. Takarmány-csontliszt kapható Bécsben (J. Heilipger & Comp. Wien, VII., Lindengasse 2). 100 k/g ára 14 frt. Igen kérjük, az eredményt annak idején velünk tudatni.
Megjegyzés. A szerkesztıségünkhöz beküldött eredeti közlemények; és kérdések legutóbbi idıben oly örvendetes módon szaporodtak, hogy kénytelenek voltunk e számban a rendesnél jóval több eredeti czikket közölni és a „Levélszekrény” -nek nagyobb, tért engedni, mi csak az „Irodalmi szemle” rovására történhetett.
