LEVÉLSZEKRÉNY. (E rovat alatt közlünk minden, a mezıgazdaság körébe vágó közérdekü kérdéseket és megadjuk reá a feleletet. Ha oly kérdések intéztetnek hozzánk, melyek nem általános érdeküek, úgy ezekre magánlevélben felelünk; szintúgy bármely sürgés elintézést kivánó kérdésre is. Kérjük ezért tisztelt olvasóinkat, vegyék igénybe e rovatot minél gyakrabban.) KÉRDÉSEK
14. Ha egy birtok földének vegyelemzése a következı : káli 0.27, nátron 0.33, mész 0.48, magnesium nyoma, vasoxyd és aluminium 8.44, phosphorsav 0.25, humus 13.30, nitrogén 0.40, durva homok 14.81, finom homok 35.15, legfinomabb homok 33.75, leiszapolható agyag 12.94 – minı talajnemhez sorolandó és mily elnevezést kap? E kérdést azért teszem, mert tudtommal ez agyagos homoktalaj volna, mely mészben szegény és melyben a vörös lóher nem igen díszlik, és pedig azért nem, mert a pillangós viráguak igen sok meszet igényelnek jó tenyészetükhöz; már pedig a vörös lóher, mely birtokomon jól díszlik, arra enged következtetni, hogy talán mégis több földeimnek mésztartalma, mint ahogy azt a vegyelemzés kimatatja, de másként is a vegyelemzést hibásnak tartom: mert sok homokot mutat ki, s talajomat mégis a nehezebben mivelhetıkhöz sorolom; amit a tapasztalat és tények is bizonyítanak. Ha fölteszem, hogy a vegyelemzés hibátlanul folyt le és jó volna: meg lehetek-e elégedve a phosphorsav-, nitrogén és kálitartalommal? Miután bármily tökéletes és kitünı legyen is egy föld vegyelemzése, azt mégis sohasem mondhatjuk az elemzés eredményének ismeretével, hogy gazdag talajon van, tehát gazdag terméseket is várhatunk; mert a vegyelemzés kimutatja ugyan az alkatrészeket, de azt nem mondhatja, hogy ezen alkatrészekbıl mennyi van szabad, azaz oldott állapotban, mely a növényi gyökerek által felszívhatók, tehát egy oldószerre volna szükség, s így azt kérdem van-e ily oldószer? természetesen a szántást és más földmunkálatokat ide nem értve, mert ez magától értetıdik. Van egy eljárásom, ami jónak bizonyult, és ez következı: miután birtokom talaja mészszegény, tehát ösziek alá meszet fogok használni, a tavasziak alá pedig tiszta kénsavat, mely földdel keverve már ıszkor vagy kora tavaszkor el lesz hintve, de csakis tavaszi zöldtakarmányok alá; ezáltal nagyobb termést érek el s a kénsav a mészszel kénsavas meszet (gipsz) ád. Ezen eljárásra azt kérdem: nem volna-e jobb tisztán gipszet használni, vagy pedig jobb-e a kénsav is külön, a meszezést is külön alkalmazni? Mely eljárás zsarolja jobban a földeket, s egyáltalában lehet-e ily eljárás mellett földzsarolásról szó? Azon véleményben vagyok, hogy a gipsz is földzsaroló, daczára annak, hogy trágyahatását oly nagyon feldicsérik, sıt az istállóban az alom, úgy a trágya behintésére ajánltatik, mert – úgymond – az ammoniát megköti, nem engedi elillanni, tehát gazdagabbá teszi a trágyát, s így bár elfogadom ezt, hogy a trágya conserválására kitünı, de nagy mértékben használva mégis csak zsaroló s miért? Azért, mert a gipszben levı kénsav a talajeröt némileg oldhatóbb állapotba viszi, tehát a gyökerekhez hozzáférhetıbbé teszi, mégis idıvel talán ezen eljárás megboszúlhatná magát, s így a gipsz nagy mennyiségben használva, nézetem szerint, csak úgy volna alkalmazható, ha a kellı trágyaerıvel is rendelkezünk (marhatrágya). 15. Birtokomon mindig takarmányban szükiben vagyok, mert természetes rétem igen csekély, mégis 500 holdhoz, mely szántóföldön évente 60–80 marhát táplálok, így nagyon is rá vagyok szorulva a mesterséges takarmányokra; ezek nálam a rozs borsóval, zabos
bükköny, vörös lóher, répa és csalamádé, de ez mind kevés, azaz elegendı, ha korpa, dara és repczepogácsával pótolom az általam termesztett takarmányt, és pedig Wolff elmélete szerint; mégis fel szeretném használni tarlóm egy részét, s igy azon kérdést bátorkodom tenni, hogy ninö növények volnának alkalmasak szarvasmarháknak a tarlóbani takarmány termesztésére? mely növény ad legkielégitıbb termést?
16. Gazdaságomban a tavaszi vetemények között fınövényem az árpa; miután ha nem is mint legfinomabb sörárpát adom el, mégis a búza után legtöbb jövedelmet ad. Midın e gazdaságot átvettem, Chevalier-árpa volt használatban, azonban mindenfelıl panaszkodtak, hogy csak igen gyenge terméseket ad, sıt az elsı évben magam is meggyızıdvén róla, a következı évben Nyitramegyébıl hozattam magot, mint közönséges tót árpát. Terméstöbbletét illetıleg jóval felülmulta a Chevaliert, azonban tavaly – lehet hogy azért, mert az 1888. év igen üszögös volt – árpámban igen sok üszög volt. Miután ezen évben ismét ugyanezt az zupát akarom vetni, kérem tudatni, hogy tétettek-e már kisérletek árpapáczolással? és ha igen: mily eredménynyel és mily eljárással? Megjegyzem, hogy búzámban egyáltalán nem volt üszög. 17. Olvasván f. évi I. füzetben a dohány alá való föld szántására adott választ, abból kifolyólag kérdem a következıt: Azt hiszem, hogy az elsı mivelésre, a boronálásra grubber-borona értetik, a másodikra extirpátor. Miután vidékünkön sem az egyik, sem a másik eszköz nincsen használatban, azt kérdem: lehet-e mind a két míveletet egy és ugyanazon eszközzel, vagy a grubberrel vagy az extirpátorral, végezni? avagy ajánlatosabb mind a két eszközt beszerezni? Grubbert mint legjobbat a Howard-félét hallottam ajánlani, de hogy extirpátort milyent kellene venni, nem tudom. 18. A fıbb majoroktól távolabb esı egyszerőbb majort kivárok létesiteni: igásmarha-istállót, gulya- és sertésaklokat, sertéselletıt és cselédházat. Czélszerü-e ezeket – miután a vidéken a nád bıven kapható s az építkezéseknél a külsı csinosság mellékes körülmény jelen esetben – nádtetıre épiteni, mivel az ácsmunkák tetemesen olcsóbbak lennének másnemü fedelezésnél? Azon épületet, mely melegséget tartani hivatott, péld, elletıt stb. belülrıl kitapasztatnám. 19. Tekintettel a lágy sajt készitésére, mely oltóanyag mondható legjobbnak: a mesterséges oltó por- vagy folyékony alakban? vagy miért nem lesz maga az oltógyomor feldolgozva s erre a czélra általánosan használva? Hol szerezhetı be a legjobb mü-oltóanyag? 20. Hol kapható a takarmány-csontliszt? Mi az ára? Mily módon, alakban, illetve keverékben és mennyiségben etetendı az egyes állatfajtákkal? 21. Mi lehet az oka, hogy a sertések téli elletésénél legnagyobbrészt akkor, ha a kis malaczok a négyhetes kort már elérik, a szoptatós koczáknál beáll az étvágytalanság és többé semmi szemes eleséget nem esznek? Folyton túrni kivánnak, a falat rágják, nyalják, és ha nem oly soká tart a tél vagy nem oly erıs a fagy, hogy a túrás által talált gyökereken, férgeken életben birják magukat tartani a tavasz kieresztéig, a zöld gyepen ismét helyrejönnek s egészségöket visszanyerik. A fagy, ha oly erıs és soká tart, hogy túrni nem képesek, s így e csekély
szerzeményüket, táplálékukat sem kaphatják meg, úgy éhen vesznek, de sem moslék, sem dara, sem árpa, sem kukoricza nem kell nekik. Ürülékük száraz és kemény; úgy látszik, hogy irtózik a szemes takarmánytól, reá sem néz, folyton röfög s a legelıre kivánkozik s ha ide kimehet és túrhat, alig lehet reájuk ismerni: mintha nem is azok a betegek volnának és teljes hévvel rigolirozzák a talajt. Nálam a mostani a második jelenség. Négy évvel ezelıtt eldöglött 16 kocza és azok, amelyek ki birták húzni életüket a fagy elmultáig, bármily rosszak voltak de a zöld gyepen helyrejöttek, meggyógyultak. Most e betegség falunkbeli parasztgazdák szoptatós koczái között pusztít. 22. Legelıim az állattenyésztés különbözı neme által vannak igénybe véve; nehogy nagyobb számu félvér-csikaimat a rétekre küldeni kénytelenittessem, mi egyrészt drága, másrészt czélszerőtlen legeltetés volna, elhatároztam, vagy 80 holdat bekeriteni és mesterséges csikólegelıül használni. Tisztelettel kérem megjelölni azon fünemeket, melyeknek elvetése egy ily több éven át használandó csikólegelı nyerésére a legczélszerőbb – az elvetendı magvak mennyiségének kitüntetése mellett. Egyszersmind: melyik a legczélszerőbb rétborona és melyik rétgyalu elmohosodott és vakandtúrásokban bıvelkedı legelık és rétek rendbehozatalára. FELELETEK 14. Beküldött talaját megvizsgálván, kitünt, hogy az tényleg igen mészszegény, mert sósavval leöntve, nem pezsgett; hogy benne a kevés mész daczára a pillangós növények jól diszlenek, annak kétféle magyarázata lehet. Az egyik és valószinőbb az, hogy az altalaj tartalmaz meszet, mely hogy valóban így van-e, nem tudjuk megmondani, miután az altalajból nem küldött be. Ezt azonban könnyü megtudni, mert ha sósavval leönti és fölpezsdül, úgy meszet tartalmaz, vagy ha az illetı talajból nekünk beküld, úgy megvizsgáljuk. Az altalaj meszet tartalmazván, a pillangós viráguak, melyek gyökereikkel úgyis mélyen járnak, könnyen fedezhetik abból mészszükségletüket. Ha azonban az altalaj is mészszegény volna, akkor a pillangósok jó tenyészetét úgy lehet megmagyarázni, hogy miután a mész nem csupán mint direct tápanyag jı tekintetbe, hanem mivel a talaj physikai tulajdonságaira gyakorol jelenléte kedvezı befolyást: ezen kedvezı physikai tulajdonságok a mészhiány daczára is jelenvannak a talajban. A talaj tényleg nem homoktalaj, mert a beküldött talaj már elsı tekintetre mutatja, hogy nem homok, hanem vályogtalaj, és pedig ezeknek könnyebb fajához tartozik, mert a rögök megszáradva, ujj között könnyen szétporlanak. Hogy az elemzés azt mégis homoktalajnak mondja, az onnét származik, hogy a vegykisérleti állomások általában a Nobel-féle iszapolót használják, mely egyike a legrosszabbaknak, amennyiben a homokot és iszapot sohasem választja külön. Az elemzésbıl egyáltalában nem lehet következtetést vonni arra, hogy elegendı-e a talajban a nitrogén, káli és phosphorsav. Az altalaj mésztartalmának ismerete mindenesetre szükséges volna, mert ha meszet tartalmaz, úgy a feltalajt igen meg lehetne javitani, az altalajnak a fokozatos mélyítés folytán való hozzákeverése által. Talajának kénsavval való trágyázását nem ajánlhatjuk, mert ha kénsavval trágyáz, úgy az a talajban levı mészszel gipszet képez, vagyis oly vegyületet, mely a gipsznek direct felhintésénél sokkal olcsóbb. Mindenesetre czélszerü volna a gipsz felhintésével kisérletet
tennie, mert ez talajának tevékenységét képes volna emelni anélkül, hogy a kizsarolástól félni kellene, miután a gipsz hatása fıleg a káli feloldásában nyilvánul, mely pedig minden talajban, eltekintve a könnyü homoktalajoktól, elegendı mennyiségben találtatik s az istállótrágyában is fölös mennyiségben pótoltatik vissza, míg a fontosabb phosphorsav feloldására a gipsz nincs hatással. Cserháti. 16. Miként a búzaüszög ellen, úgy az árpa megüszkösödése ellen a rézgáliczoldattal való páczolás hathatós eszköz, melynek keresztülvitelét és eredményét Rovara Frigyes a „Mezıgazdasági Szemle” 1888-ki évfolyamának 191. lapján egy kérdésre-adott feleletében kifejtette. 17. A dohányföld tavaszi megmunkálására az elsı boronáláshoz nem grubber-borona, hanem közönséges mélyenjáró vagyis nehéz fogasborona használandó, amelylyel a szántás keresztben boronálandó meg. Az elsı boronáláskor ugyanis egyéb igen sürgıs munka van a gazdaságban: a talajnak elkészítése a tavasziak alá, amiért is a dohányföld meggrubberolását vagy megextirpálását azon idıre halaszthatjuk, amíg a legsürgısebb tavaszi munka befejezıdik. De ha az ıszszel szántott és magházakban hagyott vagyis le nem boronált talajt tavaszszal hosszabb ideig munkálatlanul hagyjuk, a felület nagyon összetömıdik, s amit a tél fagya javitott, részben veszendıbe megy; ha ellenben egy boronával a felületet megporhanyítjuk s a talajt légjárhatóvá teszszük, akkor az nem fog bekövetkezni. A talajnak mélyebb rétegig való felporhanyitására használjuk a második munkánál a grubbert vagy az extirpátort. A kettı között lényeges különbség nincs. Sokan a mélyebben járó porhanyitót mondják grubbernek, a sekélyebben járót extirpátornak. Ha arról van szó, hogy a kettı közül melyiket vegyük meg: részemrıl inkább ajánlom a grubbert, mint tökéletesebb munkát végezıt, amelynek csak az a hátránya, hogy aránylag sok vonóerıt kiván. A grubberrıl bıvebben a „Mezıgazdasági Szemle” IV. évfolyamának 53–58. lapján van szó. Utalunk az ott elmondottakra. Cserháti. 18. Kérdésttevı úr azon kérdésére, hogy vajjon czélszerü-e náddal fedeleztetni be a majorbeli épületeket oly vidéken, hol a nád bıven kapható, – amennyibeli építkezés dolgában helyesen cselekszik az, ki arra oly anyagot használ, minıt az illetı vidéken legolcsóbban kapni, – csak igennel válaszolhatunk. Nádtetıvel – eltekintve a tüzbiztosságtól –, mint általánosan tudva van, csak elınyök járnak, ezek; a tetıfödési munka olcsósága, olcsó födélszék, amenynyiben gerendázatának egy jó része ácsolatlan vagy csak részben megácsolt fából lehet; télen melegebb, nyáron pedig hővösebb padlást szolgáltat, mint más tetı. A nádtetı, hogy az esıvíz gyorsan fusson le róla, kellı meredek legyen. A nádtetı ellen csinosság tekintetében sem lehet kifogás, ha egyenletesen van rakva s jó karban tartatik; persze, ha a tatarozást évrıl évre halasztják – amint ezt, elég sajnos, némelykor még úgynevezett mintagazdaságokban is van alkalma látni az embernek – s végre a nád a tetın úgy áll, mint fésületlen fejen borzasan a haj: akkor bizony nemcsak hogy nem szép az, hanem még az esıvíznek is engedi a padlás alá behatolását a födélszék hátrányára. Ha az épület hosszfalait a tetın át szürıdı viz ellen különösebben meg akarjuk védeni, akkor a tetınek közvetlen e falak fölötti részét zsindelylyel födhetjük be, és pedig duplán. Nádtetı
alá – árvíztıl ment területen különösen vert fal is jöhet, ami az építkezés olcsóságát még inkább fokozza. A belülrıl való kitapasztás mindenesetre hozzá fog járulni az ól melegen tartásához. 19. Lágy- és keménysajt-készitéshez egyaránt az oltóessentiát lehet leginkább ajánlani, melynek ereje többnyire akkora, hogy 1 cc. oltóessentiával átlag 8 l tejet lehet megaltatni. Ezen essentia a sajtosok által készitett oltótól leginkább csak nagy ereje és tisztasága által tér el, mik csak elınyére szolgálnak. Az oltópor, mely a szopós borja oltógyomrának megırlése által nyeretik, még erısebb, mint az oltóessentia; de hátránya az, hogy poralakjánál fogva nem lehet oly jól a tejjel összekeverni, mint az essentiát. Oltóessentiát és oltóport Böck Istvánnál Budapesten (IX., Soroksári-út 24) lehet kapni; az essentiának ára literenkint circa 1.50 frt s ezzel mintegy 600 k/g sajt állítható elı, így tehát 1 k/g sajtra circa ¼ kr áru oltó kell. 20. Takarmányozásra legalkalmasabb a „tisztitott, praecipitált, basikus phosphorsavas mész”, mely csontokból állíttatik elı és sokkal finomabb, s így az emésztönedveknek hozzáférhetıbb, mint a mégoly finomra ırölt csontliszt. Belıle a borjaknak 40–50 g/-ot adhat napjában, fejenkint a takarmányra hintve. Ha Heilingernél nem kap, forduljon M. Brockmann, Eutritzsch, bei Leipzig czéghez. Mibe kerül, nem tudjuk. K. 21. E kérdésre bajos a magyarázat. Próbáljon koczáival répát, burgonyát etetni s tegyen eléjök valami alkalmas helyre hamut, krétát, faszenet, melyet a sertések szivesen nyalnak. 22. A közölt kérdésre határozott feleletet adni két okból nehéz: az egyik ok az, hogy nincs megmondva, milynemü talajon óhajtja kérdésttevı a csikólegelıt megállapitani; a másik ok pedig az, hogy nem irja meg határozottan, vajjon hosszabb vagy rövidebb tartamu legelıt óhajt-e, – azt, hogy tartós legelıt kiván, a körülményeknél fogva csak sejteni lehet. Feleletemben tehát fölveszem, hogy hosszabb ideig tartó legelıt kiván, a talajt pedig figyelembe nem veszem, hanem az egyes közlendı füveknél megjegyzem, hogy mily talajon díszlenek inkább. A legelıtıl megkivánjuk, hogy az mihamarább használható legyen tavaszszal és ıszszel minél tovább táplálkozhassék rajta az állat, – továbbá, hogy az állatfajnak megfelelı oly füvek és növényekkel birjon, melyek a legeltetéssel járó erıs lerágásnak, letaposásnak, ürülékkel való elboritásnak ellentállva, mindig jól hajtson. Csikólegelıre való füvek a következık: Agrostis alba, Alopecurus pratensis – kötött nedves talajon. Dactylis glomerata – kötött és laza egyaránt. Festuca pratensis, Festuca heterophylla – száraz laza talajon is jól díszlik. Lolium perenne – kötött és laza talajon. Phleum pratense – inkább a kötöttebb talajon. Bromus mollis – minden talajon egyaránt.
Poa pratensis, Popa trivialis – nedvesebb, kötöttebb talajon. Glyceria fluitans – nedves talajon. E füveken kivül a következı herefélék: Trifolium pratense. | Trifolium repens. A főszeres füveket a ló nem szereti, azok közül egyet sem vettem fel. A ló számára a keményebb füvek legmegfelelıbbek, azért legnagyobb része a fenti főféléknek ilyenekbıl áll. A vetendı füvek mennyiségére nézve két keveréket állitottam össze: egyet laza szárazabb, egyet meg kötött nedvesebb talajra, – az eredeti vetımag-mennyiséget mindkét példánál 20%kal emelve: 1. Kötött talajra. % Trifolium pratense 10 „ repens 5 1.0 Agrostis alba 5 Alopecurus pratensis 5 Dactylis glomerata 20 Lolium perenne 15 Phleum pratense 15 Bromus mollis 5 Poa pratensis 10 „ trivialis 5 Glyceria fluitans 5 100
k
/g 1.5 0.5 0.5 3.0 5.0 3.5 3.0 0.6 0.3 0.8
2. Laza talajra. Trifolium repens „ pratense Dactylis glomerata Festuca pratensis „ heterophylla Lolium perenne Bromus mollis Phleum pratense Poa pratensis „ trivialis
%
k
10 5 15 20 15 10 5 10 5 5 100
2.0 0.75 2.5 6.0 1.5 3.5 3.0 2.5 0.3 0.3
/g
A laza száraz talajon sem igen korán nem lesz legeltethetı és ıszszel nem is lesz oly sokáig használható, mint a kötöttebb talajon. A magvak elvetése elıtt az illetı szántóföldet lehetı legjobban kell elkésziteni. A magvakat nem szabad mind összekeverve elvetni, hanem a nagyobbakat együtt, a kicsinyeket szintén együtt az elsıre keresztben, a hereféléket pedig szórva a többi fölé. A nagyobb magvakat
tövisboronával kell ½–1 c/m-nyire alátakarni, az apróbbakat pedig legfeljebb könnyü hengerrel benyomni a talaj felszinére. Legjobb védınövénynyel, árpával vagy zabbal elvetni, midın is csak félannyi vetendı s a védınövény termése zölden lekaszálandó. A legelıt az elsı esztendıben igen óvatosan kell az állatokkal megjáratni. Bıvebb tájékozást nyujt e tekintetben Balás Árpád „Rétmívelés”-e, nemkülönben Gruner Lajosnak a „Mezögazdasági Szemle” 1888-ki évfolyamának VI. és VII. füzeteiben megjelent „Rétek és mesterséges legelık létesitése” czimü közleménye. A legczélszerübb rétboronák egyike a Laake-féle. Kapható Kühne E. gépgyárosnál, ugyanott kaphat megfelelı rétgyalut is. Szílassy Zoltán.