létünk TÁRSADALOM, TUDOMÁNY,

létünk TÁRSADALOM, TUDOMÁNY,

KULTÚRA

V I I I . é v f o l y a m , 2. s z á m , 1978., m á r c i u s — á p r i l i s

„Nem az emberek hanem megfordítva, amely tudatukat

tudata az amely társadalmi létük meghatározza."

létüket, az,

Kari Marx: A politikai gazdaságtan bírálatához Előszó. 1859

F o r u m L a p - és K ö n y v k i a d ó V á l l a l a t ,

Újvidék

Szerkesztő

bizottság

Arokszállási-Borza Gyöngyi szerkesztő Ing. Bácsi Sándor Bózsó István Fehér Kálmán Fejős I. István Dr. Györe Kornél főszerkesztő-helyettes Illés Lajos műszaki szerkesztő Dr. Matkovics József Martin .mr. Borislav Molnár Irén Dr. Rehák László fő- és felelős szerkesztő Szilágyi Gábor Szórád mr. György Dr. Tóth Lajos Dr. Várady Tibor

Szerkesztői

tanács

Apró László Dr. Ballá Ferenc Borza József Csonti János Dr. Gyüre István Földessy László Franc Lajos Gere Terézia Gutási Miklós Dr. Jankovics József Kelemen Dezső Kovaček Dr. В о Ы а г Martin mr. Borislav Dr. Mirnics József Popin Vladimir Dr. Rehák László Szilágyi Gábor Szirovica Antal Dr. Teleki György Tóth István, a tanács elnöke Dr. Vajda József Zrilić Ilona

Szerkesztőségi titkár Csonka Júlia

A fedőlapot Sáfrány (mre és Szilágyi Gábor tervezték

Készült a Forum Lap- és Könyvkiadó Vállalat nyomdájában, A szám kéziratának leadási ideje 1977. február 15. Megjelent 1978. április 15-én.

Újvidéken

TARTALOM A lakáspolitika megvalósítása a VSZAT-ban 7 Vajdaság urbánus népessége .iskolai végzettség szerint Gazdaságunk jelenlegi helyzete és eszközeinek állása

19 31

Forradalom és alkotótevékenység 49 Esztétikai jellegzetességeik a katasztrófa-elmélet tükré­ ben 55 Vajdaságnak képzettársítással való átlényegítése (Szilágyi Gábor művészetéről) 73 Dokumentum A tinójárási telepítéskísérlet 'körülményei (Adalék János mozgalmi múltjához) 85 Bánáti új földesurak és jobbáigyaik 1782-ben Jelen

és

Rigó

múlt

A politikai rendszer általános fejlődési irányai 127 Adalék a Vajdaság területén kialakult osztályharc történeti szintéziséhez a burzsoá Jugoszlávia idején, I. rész 137 Szimpozion A politikai tudományok művelőinek országos tanácskozása (R. L.) 173 A szocialista önigazgatási politikai rendszerének vázlata és időszerű, kérdései 175 Adalék a politikai tudományok fejlődéséhez hazánk­ ban 186 Külpolitikai

szemle

Az el nem kötelezettség titói értelmezése — a nemzetközi viszonyok átalakításának és rendezésének forradalmi elmé­ lete és gyakorlata 201 Könyvszemle Dušan Papović a JKSZ forradalmi irányvonaláért 241 Észak-Bácska településeinek múltja és jelene egy társada­ lomrajz tükrében — Petkcvics Kálmán: A mostoha ba­ rázda 247

Jelena Milojević

A LAKÁSPOLITIKA MEGVALÓSÍTÁSA A VSZAT-BAN

A d o l g o z ó k , á l t a l á b a n a z e m b e r és c s a l á d s z o c i á l i s b i z t o n s á g á n a k ö s s z szociális h e l y z e t é n e k egyik l e g f o n t o s a b b elemét k é p e z i k a l a k á s k ö r ü l ­ m é n y e k . A l a k á s k ö r ü l m é n y e k jelentősen k i h a t n a k az e m b e r egészségére, termelékenységére, általános műveltségi szintjére, a fiatal nemzedék n e ­ velési l e h e t ő s é g e i r e s t b . A j o b b l a k á s v i s z o n y o k i r á n t i s z ü k s é g l e t á l l a n ­ dóan nő. A lakás anyagi javat képvisel, amely nagymértékben megha­ t á r o z z a a z é t k e z é s , a p i h e n é s , a t á r s a d a l m i - m ű v e l ő d é s i é l e t és e g y é b e m ­ beri szükségletek kielégítésének térbeli feltételeit. A v á r o s i a s o d á s és i p a r o s o d á s , a m e l y a l a k o s s á g n a g y f o k ú m i g r á c i ó j á ­ val jár (különösen f a l u — v á r o s viszonylatban) intenzív lakásépítést k ö ­ vetel, h o g y m e g t e r e m t s ü k a m i n d e n n a p i élet l e g f o n t o s a b b alapfeltételeit. A m e n n y i b e n az i p a r o s o d á s t n e m kísérik a jobb feltételeket elősegítő m á s intézkedések — elsősorban a megfelelő lakásépítés — , m i n t ahogy azt a mai idők tapasztalata mutatja, nem várhatók optimális eredmények gazdasági téren sem. A lakásépítés n e m c s a k az életszínvonal növekedésének feltétele, h a ­ nem a termelés, a foglalkoztatottság, a gazdasági á g a z a t o k fejlődésének s e r k e n t ő j e is. A h á b o r ú ó t a h a z á n k b a n a l a k á s é p í t é s és l a k á s p o l i t i k a k ü l ö n b ö z ő f á ­ z i s o k o n m e n t k e r e s z t ü l . K ö z v e t l e n ü l a h á b o r ú t k ö v e t ő é v e k b e n az egész o r s z á g b a n i n t e n z í v v o l t a l a k á s é p í t é s , m a j d 1 9 4 8 és 1 9 5 3 k ö z ö t t b i z o ­ nyos p a n g á s k ö v e t k e z e t t b e . A lakásépítés 1960-ig f o k o z a t o s a n felélén­ k ü l t , és a z ó t a v i s z o n y l a g i n t e n z í v n e k m o n d h a t ó . A z o n b a n a lakásépí­ t é s b e n e l é r t s z e m m e l l á t h a t ó e r e d m é n y e k m e l l e t t is a J K S Z X . k o n g r e s z szusáig terjedő i d ő s z a k b a n , különösen p e d i g a J K S Z Elnöksége V é g r e ­ h a j t ó I r o d á j a és T i t o e l v t á r s levele előtt t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i politi­ k á n k n a k e z e n a j e l e n t ő s t e r ü l e t é n s o k f o g y a t é k o s s á g és d e f o r m á c i ó j e ­ lentkezett, ami e g y a r á n t v o n a t k o z o t t a lakásépítési hitelpolitikára, a la­ k á s e l o s z t á s r a , v a l a m i n t a l a k á s é p í t é s i és - k a r b a n t a r t á s i a l a p i g a z g a t á s á r a is. E b b e n a z i d ő s z a k b a n o l y a n r e n d s z e r v o l t é r v é n y b e n , amely a na-

g y o b b f e l h a l m o z ó k é p e s s é g ű m u n k a s z e r v e z e t e k e t és a n a g y o b b j ö v e d e ­ lemmel rendelkező személyeket részesítette előnyben, m i n d a hiteljutta­ t á s , m i n d a l a k á s e l o s z t á s e s e t é b e n , és l e h e t ő v é t e t t e a l e g k ü l ö n f é l é b b s p e ­ kulációkat, haszonlesést, a jogtalan meggazdagodást, az eszközök azok­ tól v a l ó elidegenítését, a k i k a z t m e g t e r e m t e t t é k stb. H á t t é r b e szorult tehát a kisjövedelmű dolgozók lakáskérdéseinek megoldása, ami tovább é l e z t e a s z o c i á l i s k ü l ö n b s é g e k e t , és k i v á l t o t t a a m u n k á s o s z t á l y jogos elégedetlenségét. A lakásépítés társadalmi-gazdasági viszonyaiban ta­ p a s z t a l h a t ó s z u b j e k t i v i z m u s és l i b e r a l i s t a f e l f o g á s o d a v e z e t e t t , h o g y a szolidaritás útján létrejött céleszközök csakúgy, mint a lakásépítésre szánt egyéb eszközök sokszor az eredeti rendeltetésükkel ellentétes célt szolgáltak. Ebben az időszakban Vajdaság — a különböző m u t a t ó s z á m o k szerint (az 1000 főre é p ü l ő l a k á s o k s z á m a , a m e g l é v ő l a k á s á l l o m á n y k o r a stb.) — a lakásépítésben elmarad az ország többi vidékétől. T a r t o m á n y u n k ­ ban 1965-től stagnált a lakásépítés. Évente mintegy 9900 lakás épült e g é s z V a j d a s á g b a n , 1 9 7 1 és 1 9 7 4 k ö z ö t t p e d i g m é g e n n é l is k e v e s e b b . Tartományunkban — különösen a nagyobb városokban — állandó a lakáshiány. T i t o e l v t á r s és a J K S Z E l n ö k s é g e V é g r e h a j t ó I r o d á j á n a k l e v e l e u t á n j e l e n t ő s e r e d m é n y e k e t é r t ü n k el a l a k á s p o l i t i k a t e r é n . A K o m m u n i s t a S z ö v e t s é g , a S z a k s z e r v e z e t i S z ö v e t s é g és a S z o c i a l i s t a S z ö v e t s é g s z e r ­ vezett aktivitása révén a lakásviszonyokban és l a k á s p o l i t i k á b a n is a m u n k á s o s z t á l y k ö z v e t l e n érdekei j u t n a k kifejezésre. A z önigazgatási s z e r v e z k e d é s b e n és a l a k á s e l o s z t á s i r e n d s z e r b e n b i z o n y o s v á l t o z á s k ö ­ vetkezett be, amely a közvetlen termelők j a v á t szolgálja. N a g y o b b fokú s z o l i d a r i t á s t é r t ü n k el a k i s k e r e s e t ű d o l g o z ó k l a k á s s z ü k s é g l e t e i n e k m e g ­ o l d á s á b a n . K ü l ö n b ö z ő i n t é z k e d é s e k k e l és t á r s a d a l m i a k c i ó k k a l k i k ü s z ö ­ b ö l t ü k a régebbi k o r s z a k negatív jelenségeit. A b b ó l a tényből k i i n d u l v a , h o g y a lakás az újratermelés előfeltétele, a s z o c i á l i s b i z t o n s á g és a z e m b e r s z o c i á l i s h e l y z e t é n e k f o n t o s e l e m e , a c s a l á d és a t á r s a d a l o m s t a b i l i t á s á n a k e g y i k e l ő f e l t é t e l e , a m u n k a t e r m e ­ l é k e n y s é g n ö v e l é s é n e k és a z e m b e r a n y a g i e l ő r e h a l a d á s á n a k f o n t o s t é ­ nyezője, továbbá, hogy a lakásépítés az á l t a l á n o s g a z d a s á g i fejlődésre n é z v e is j e l e n t ő s a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a S z ö v e t s é g X . k o n g r e s s z u s a h a ­ tározatba foglalta a J K S Z - n e k a lakásépítés társadalmi-gazdasági viszo­ n y a i n a k fejlesztésével k a p c s o l a t o s f e l a d a t a i t . S í k r a s z á l l v a a d o l g o z ó k l a k á s s z ü k s é g l e t e i n e k h a t á r o z o t t és g y o r s m e g ­ oldásáért, a társadalmi viszonyok megváltoztatásáért, az alkotmánnyal ö s s z h a n g b a n a szocialista ö n i g a z g a t á s i v i s z o n y o k fejlesztéséért, a l a k á s ­ elosztási rendszer gyökeres m e g v á l t o z t a t á s á é r t a J K S Z X . kongresszusá­ n a k h a t á r o z a t a t ö b b e k k ö z ö t t k ö t e l e z t e a K S Z s z e r v e z e t e k e t és a z o k v e ­ zetőségét, hogy ennek megvalósítása érdekében h o z z á k meg akciótervü­ k e t . M o s t , a X I . k o n g r e s s z u s k ü s z ö b é n m e g k í s é r e l j ü k v á z o l n i , h o g y a n és

mit valósítottunk meg t a r t o m á n y u n k b a n a J K S Z X. kongresszusának lakáspolitikai határozataiból. A JKSZ X., valamint a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség V I I . k o n g r e s s z u s á n a k a l a k á s é p í t é s és a v e l e k a p c s o l a t o s t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i v i s z o n y o k fejlesztésére v o n a t k o z ó h a t á r o z a t a i b ó l k i i n d u l v a a VKSZ T a r t o m á n y i Bizottsága Elnökségének Végrehajtó Bizottsága 1975 áprilisá­ b a n a k c i ó t e r v e t f o g a d o t t el a l a k á s p o l i t i k a i e l v e k é r v é n y e s í t é s é r ő l a t a r ­ t o m á n y b a n , a Szocialista Szövetség T a r t o m á n y i V á l a s z t m á n y á n a k El­ n ö k s é g e és a T a r t o m á n y i S z a k s z e r v e z e t i S z ö v e t s é g E l n ö k s é g e p e d i g 1 9 7 5 júniusában közös akciótervet készített. A z a k c i ó t e r v e k a célból készültek, h o g y g y o r s a b b ü t e m b e n valósuljon m e g a l a k á s p o l i t i k a — g y o r s a b b a n o l d j u k m e g a d o l g o z ó k és p o l g á r o k lakásproblémáit, változzanak a társadalmi-gazdasági viszonyok, bizto­ sítsuk a szocialista ö n i g a z g a t á s e téren való érvényesülését is, e z z e l e g y ü t t p e d i g a z a l k o t m á n y o s e l v e k és a X . k o n g r e s s z u s h a t á r o z a t a i n a k sikeres v a l ó r a v á l t á s á t . A z a k c i ó t e r v e k m e g h a t á r o z t á k az ö n i g a z g a t á s i , valamint társadalmi-gazdasági viszonyokkal, a lakásépítés tervezésével és p é n z e l é s é v e l , a l a k á s o k s z á m á n a k n ö v e l é s é v e l és e l o s z t á s á v a l , a v á r o s ­ rendezési tervekkel stb. kapcsolatos legfontosabb feladatokat. Az akciótervek alapján m i n d e n ü t t élénk tevékenység indult meg. E z a t e v é k e n y s é g a z o n b a n n e m v o l t m n i d e n ü t t e g y e n l e t e s és k ö v e t k e z e t e s . A lakásépítéssel kapcsolatos társadalmi-gazdasági viszonyok önigazgatási ú t o n t ö r t é n ő i n t é z é s é v e l a m u n k á s o s z t á l y é r d e k e i n e k és a J K S Z f o r r a ­ dalmi i r á n y v o n a l á n a k m e g v a l ó s í t á s á b a n figyelemre méltó, de csak kez­ deti e r e d m é n y e k születtek. A községek egy részében az akciótervekből eredő feladatok v a l ó r a váltását bíráló elemzés alá vetették; u g y a n a k k o r m e g h a t á r o z t á k a k ö z v e t l e n f e l a d a t o k a t is. A z a l k o t m á n y o s elvek realizálását illetően V a j d a s á g b a n t ö r v é n y e k e t f o g a d t u n k el, ö n i g a z g a t á s i m e g e g y e z é s e k e t í r t u n k a l á , és e z z e l m e g t e ­ remtettük a rendszerbeli, valamint a jogalapot a társadalmi-gazdasági viszonyok megváltoztatására a lakásgazdálkodás terén. Az önigazgatási érdekközösségek létrehozásával a lakásgazdálkodás­ b a n is m e g t e r e m t e t t ü k a n n a k f e l t é t e l e i t , h o g y a l a k á s k é r d é s e k e t i l l e t ő e n m i n d e n lényeges kérdésben kifejezésre juthasson a dolgozók akarata, o l y a n k é r d é s e k b e n is, m i n t a m i l y e n e k a l a k á s é p í t é s t á r s a d a l m i i r á n y í ­ tása, tervezése, a t á r s í t o t t e s z k ö z ö k n a g y s á g a , a lakáselosztás m ó d j a , a lakásszükséglet kielégítésének feltételei stb. A z önigazgatási érdekközösségek létjogosultságát a szervezettség na­ g y o b b f o k a és a z é r d e k e k s z e r v e z e t t k o o r d i n á l á s a i g a z o l j a . A l a k á s g a z ­ dálkodás társadalmi-gazdasági viszonyaiban azonban még nem jutot­ t u n k odáig, h o g y a t á r s u l t m u n k a - s z e r v e z e t é k dolgozói, a helyi közössé­ gek p o l g á r a i , a z ö n i g a z g a t á s i é r d e k k ö z ö s s é g e k k ü l d ö t t e i és a h á z i t a n á ­ csokban a l a k ó k ténylegesen döntsenek a lakáspolitika v a l a m e n n y i fon­ tos k é r d é s é r ő l . A z ö n i g a z g a t á s i é r d e k k ö z ö s s é g m é g n e m v á l t a z egyen­ r a n g ú t á r g y a l á s o k és m e g e g y e z é s e k , a s z o r o s a b b e g y ü t t m ű k ö d é s , vala-

m i n t a l a k á s é p í t é s t p é n z e l ő , t e r v e z ő és k i v i t e l e z ő m u n k a s z e r v e z e t e k t e ­ vékenysége összehangolásának színhelyévé. Sürgős feladat tehát a lakás­ g a z d á l k o d á s i érdekközösség ö n i g a z g a t á s a átalakítása, illetve egy olyan önigazgatási mechanizmus létrehozása, amely biztosítja, hogy a küldött­ r e n d s z e r á l t a l a d o l g o z ó k és p o l g á r o k v a l ó b a n r é s z t v á l l a l j a n a k a l a k á s ­ politika legfontosabb kérdéseinek megoldásából. A z önigazgatású l a k á s g a z d á l k o d á s b a n fontos szerephez kell j u t n i u k a l a k ó g y ű l é s e k n e k és a h á z i t a n á c s o k n a k . A l a k ó k m a i ö n i g a z g a t á s i s z e r v e ­ z e t t s é g e a z o n b a n m é g n e m felel m e g a z ö n i g a z g a t á s f e j l e t t s é g i s z i n t j é ­ n e k a t á r s a d a l o m b a n á l t a l á b a n , s e m a d o l g o z ó k és p o l g á r o k s z ü k s é g l e t e i ­ n e k és é r d é k e i n e k . E z e n a t é r e n a z ö n i g a z g a t á s i v i s z o n y o k f e j l e t l e n s é ­ g é n e k a l e g f ő b b o k a , h o g y a h á z i t a n á c s o k és l a k ó g y ű l é s e k j o g a i , t o v á b ­ bá anyagi alapjai korlátozottak. A házitanácsok, illetve lakógyűlések h a t á s k ö r e szintén k o r l á t o z o t t , ezért jelentősebb e r e d m é n y e k e t sem v a l ó ­ s í t h a t n a k meg. Mivel a rendelkezésükre álló a n y a g i eszközök igen kicsi­ n y e k , m u n k á j u k is t ö b b n y i r e a l e g s z ü k s é g e s e b b e k r e , a l a k ó é p ü l e t e k s ü r ­ gős és k i s e b b m é r e t ű j a v í t á s á r a s z o r í t k o z i k . A l a k b é r b ő l c s a k i g e n k i s százalék áll a h á z i t a n á c s o k rendelkezésére, a l a k b é r e k n e m g a z d a s á g o ­ sak, alacsonyak, s így a l a k ó h á z a k k a r b a n t a r t á s i eszközei sem elegendők. A l a k á s p o l i t i k á b a n és a z i r á n y í t o t t l a k á s é p í t é s b e n k ü l ö n j e l e n t ő s é g e v a n a lakásépítési p r o g r a m o k n a k , amelyek a társultmunka-szervezetek­ b e n , £ z ö n i g a z g a t á s i é r d e k k ö z ö s s é g e k b e n és k ö z s é g e k b e n e g é s z é b e n h a t á r o z z á k meg a tényleges szükségleteket, vagyis dolgozóinknak milyen k a t e g ó r i á j ú és s t r u k t ú r á j ú l a k á s o k r a v a n s z ü k s é g ü k , és h o g y e z e k h e z m e n n y i p é n z r e v a n szükség. B á r összetett m u n k á k r ó l v a n szó, ezeket a p r o g r a m o k a t 1975 végéig kellett meghozni, hogy m á r 1976-ban áttérhessünk a t á r s a d a l m i l a g i r á n y í t o t t lakásépítésre. E célból f o g a n a t o s í t o t t u k a s z ü k s é g e s i n t é z k e d é s e k e t és a k c i ó k a t ; k ü l ö n ö s e n a t e r v e z é s i m e todológia kidolgozásával. E n n e k ellenére t a r t o m á n y u n k t ö b b lakásgazd á l k o d á s i é r d e k k ö z ö s s é g e n e m k é s z í t e t t e el l a k á s é p í t é s i p r o g r a m j á t . A z e l k é s z ü l t és e l f o g a d o t t p r o g r a m o k t ö b b s é g e p e d i g n e m a z e s z k ö z ö k t á r sítóinak, tehát a m u n k a s z e r v e z e t e k n e k tervei alapján készült, h a b á r csak e z e k n e k a t e r v e k n e k a l a p j á n lehetséges felmérni a lakásigényeket, a rend e l k e z é s r e á l l ó e s z k ö z ö k e t és m e g h a t á r o z n i a l a k á s s z ü k s é g l e t e k k i e l é g í t é s é n e k m ó d j á t . T o v á b b b o n c o l v a e z t a k é r d é s t a z is b i z o n y o s , h o g y a t m a s z - o k és m á s ö n i g a z g a t á s i s z e r v e z e t e k , k ö z ö s s é g e k t e r v e i s e m k é s z ü l t e k m i n d e n esetben a d o l g o z ó k gyűlésének h a t á r o z a t a s z e r i n t , sok eset­ ben pedig i n k á b b az ó h a j o k a t m i n t a lehetőségeket fejezték ki. M i v e l a tervek nem a dolgozók önigazgatói h a t á r o z a t a i n a k figyelembe vételével k é s z ü l t e k , í g y a z s e m á l l a p í t h a t ó m e g b e l ő l ü k , h o g y m e l y h a t á r i d ő r e lesz megoldva m i n d e n dolgozó lakáskérdése, h a b á r ezt az akcióterv k ü l ö n ö ­ sen k i h a n g s ú l y o z z a . A lakásgazdálkodásban

a szocialista

társadalmi-gazdasági

viszonyok

fejlesztése m e l l e t t a l a k á s p o l i t i k a m e g v a l ó s í t á s á t i l l e t ő e n f o n t o s van a lakásépítés méretének, ütemének

és s i k e r e s s é g é n e k

is.

szerepe

1 9 7 4 - b e n ö s s z e s e n 10 0 5 7 l a k á s é p ü l t , e b b ő l 3 3 0 0 t á r s a d a l m i és 6 6 0 0 magánlakás. Azóta a lakásépítés üteme bizonyos növekedést mutat. Fon­ t o s m e g e m l í t e n i a z t is, h o g y 1 9 7 4 - b e n , 1 9 7 5 - b e n és 1 9 7 6 - b a n teljes e g é ­ s z é b e n m e g v a l ó s í t o t t u k a l a k á s é p í t é s i t e r v e t , sőt b i z o n y o s m é r t é k b e n t ú l is s z á r n y a l t u k . ( 1 9 7 4 - b e n 9 9 0 9 l a k á s é p í t é s é t v e t t ü k t e r v b e és 1 0 0 5 7 l a ­ k á s t é p í t e t t ü n k , 1 9 7 5 - b e n 1 0 3 0 0 l a k á s h e l y e t t 11 3 5 2 , 1 9 7 6 - b a n p e d i g 11 5 0 0 l a k á s h e l y e t t 11 8 5 0 l a k á s k é s z ü l t el.) A lakásépítés ilyen méretű növekedése mellett a z o n b a n leszögezhet­ jük, hogy az utóbbi tíz évben a lakásépítés Vajdaságban többnyire stag­ nált. A l e m a r a d á s o k á t elsősorban a b b a n kell k e r e s n ü n k , h o g y a d o l g o ­ zók nem n y i l v á n í t h a t t a k véleményt a lakáspolitika v a l a m e n n y i fontos k é r d é s é b e n . E z k i h a t o t t a r r a is, h o g y n e m k é s z ü l t e k m e g f e l e l ő l a k á s é p í ­ tési p r o g r a m o k , m e g b o m l o t t a k a p i a c i v i s z o n y o k , h i á n y o z t a k a v á r o s ­ r e n d e z é s i t e r v e k , a l a k á s é p í t é s r e v o n a t k o z ó n o r m a t í v á k ез s z a b v á n y o k , a z e s z k ö z ö k e t é s s z e r ű t l e n ü l és c é l s z e r ű t l e n ü l k e z e l t é k , á l l a n d ó a n d r á g u l t a z é p í t ő a n y a g és n ő t t a f o r g a l m i a d ó a m a g á n é p í t k e z é s n é l , k e d v e z ő t l e ­ n e k v o l t a k a hitelfeltételek, de az é p í t ő i p a r i v á l l a l a t o k k a p a c i t á s a i sem voltak kellőképpen kihasználva. A lakásépítésre kihatott továbbá az általános gazdasági viszonyok a l a k u l á s a és a z i n f l á c i ó , t o v á b b á a k ö z m ű v e s í t é s s e l k a p c s o l a t o s p é n z e l é s i és h i t e l e z é s i g o n d o k , m e l y e k f o l y t á n a k ö z m ű v e s í t é s l e g t ö b b s z ö r a l a k á s árát terhelte; a városrendezési tervek késlekedése, v a l a m i n t azok össze­ h a n g o l á s á n a k h i á n y a a j ö v e n d ő tulajdonosok anyagi lehetőségeivel stb. Számos környezetben nem tettek konkrét intézkedéseket a n n a k érdeké­ ben sem, h o g y a p o l g á r o k eszközeit minél n a g y o b b m é r t é k b e n a n g a z s á l ják a m a g á n é p í t k e z é s b e n . A k ü l ö n b ö z ő e n g e d é l y e k és j ó v á h a g y á s o k k i a d á s á n a k igen összetett adminisztrációs f o l y a m a t a , t o v á b b á a lakásépítésben részt v e v ő k közötti megfelelő e g y ü t t m ű k ö d é s h i á n y a n a g y m é r t é k b e n befolyásolják a lakás­ é p í t é s h a t é k o n y s á g á t , í g y a m á r b e f e j e z e t t o b j e k t u m o k is g y a k r a n h ó ­ napokig állnak üresen, lakatlanul, m e r t nem kapcsolták be a villanyt, nem kötötték rá a vízvezeték-, szennyvízcsatorna-hálózatra. A polgárok s o k b a n h o z z á j á r u l h a t n a k e n n e k sikeres m e g o l d á s á h o z , a z é r t főleg a n a ­ g y o b b v á r o s o k b a n r é s z l e t e s e n felül k e l l v i z s g á l n i a h e l y z e t e t , és s z e r v e ­ zési, j o g i , v a l a m i n t g a z d a s á g i i n t é z k e d é s e k e t k e l l j a v a s o l n i a p r o b l é m a megoldására. A társadalmi, i r á n y í t o t t lakásépítést illetően az eltelt időszakban csak az előkészületek történtek meg a n n a k érdekében, hogy a lakások ne p i a c s z á m á r a , h a n e m — a z új r e n d s z e r s z e r i n t — a m á r i s m e r t v e v ő k ­ nek, a leendő l a k ó k n a k épüljenek. 1977-ben történt meg először, h o g y a társadalmi lakásépítés nagyobb része már társadalmilag irányított v o l t . A t á r s a d a l m i l a g i r á n y í t o t t l a k á s é p í t é s lassú é r v é n y e s ü l é s é n e k o k á t a b b a n kell k e r e s n ü n k , h o g y a t á r s a d a l m i l a g i r á n y í t o t t lakásépítés egyet­ len s z u b j e k t u m a s e m k é s z ü l t fel s z e r v e z e t t e n és m e g f e l e l ő e n a t á r s a d a l ­ milag irányított lakásépítésre, amely lényegesen különbözik a piacnak

s z á n t é p í t k e z é s t ő l , és á t g o n d o l t , f o l y t o n o s , e g y e n r a n g ú e g y ü t t m ű k ö d é s t feltételez m i n d az urbanisták, tervezők, közművesítési m u n k a s z e r v e z e ­ tek, m i n d pedig a b a n k o k , a társultmunka-szervezetek, az építőipari m u n k a s z e r v e z e t e k és m á s o k r é s z é r ő l is. A tartomány 1976—1980-as időszakra vonatkozó társadalmi tervé­ n e k m e g v a l ó s í t á s a , v a g y i s ö s s z e s e n 6 7 6 0 0 l a k á s ( é v e n t e 13 5 2 0 ) f e l é p í ­ tése c é l j á b ó l e l e n g e d h e t e t l e n ü l s z ü k s é g e s , h o g y a t a r t o m á n y l a k á s p o l i t i ­ kai a k c i ó p r o g r a m j á b a n , a lakásépítés ésszerűsítéséről, v a l a m i n t a lakás á r á t m e g h a t á r o z ó feltételekről szóló t á r s a d a l m i m e g á l l a p o d á s b a n m e g h a ­ t á r o z o t t f e l a d a t o k a t k o o r d i n á l t t e v é k e n y s é g g e l i d ő b e n v é g e z z ü k el. A z é p í t k e z é s i k ö l t s é g e k e t és a l a k á s á r á t i l l e t ő e n a k ö z s é g e k n e k a t á r ­ s a d a l m i m e g á l l a p o d á s o k és ö n i g a z g a t á s i m e g e g y e z é s e k ú t j á n k e l l k e r e s n i a m e g o l d á s t a l a k á s é p í t k e z é s m i n d e n f á z i s á b a n , k e z d v e a v á r o s - és l a ­ k ó n e g y e d e k t e r v e z é s é t ő l a l a k ó é p ü l e t e k és l a k á s o k t e r v e z é s é i g , a h á z h e ­ l y e k k i o s z t á s á t ó l a t e r v e z e t t l a k á s é p í t é s o p t i m á l i s f e l t é t e l e i n e k és a l a k á s á r á n a k m e g h a t á r o z á s á i g és s t a b i l i z á l á s á i g . I l y módon a lakásár nem csak az építők, h a n e m az építkezésben részt v e v ő v a l a m e n n y i szubjek­ t u m k ö z ö s ü g y e l e s z . E z a h e l y e s ú t j a e g y b e n a n n a k is, h o g y a l a k á s é p í ­ tésben túlhaladjuk az úgynevezett invesztíciós v i s z o n y o k a t , a piacra v a l ó é p í t k e z é s n e g a t í v k ö v e t k e z m é n y e i t , és a t á r s a d a l m i l a g irányított építkezésre térjünk át. Ezeket az intézkedéseket k ö v e t n i ü k kell a lakó­ h á z a k és l a k ó n e g y e n e k é s s z e r ű t e r v e z é s é r e , v a l a m i n t a l a k á s é p í t é s r e s z á n t e s z k ö z ö k é s s z e r ű f e l h a s z n á l á s á r a v o n a t k o z ó i n t é z k e d é s e k n e k is. A d o l g o z ó s z o c i á l i s és a n y a g i b i z t o n s á g á t n a g y b a n b e f o l y á s o l j a l a k á s ­ é p í t é s s e l k a p c s o l a t o s e l o s z t á s i p o l i t i k á n k is. A d o l g o z ó k ö z v e t l e n r é s z ­ vétele a l a k á s e l o s z t á s b a n , ezzel e g y ü t t t e h á t a tiszta j ö v e d e l e m elosz­ tásában, egyidőben a társult m u n k a törvényéből eredő jogainak gyakor­ l á s á t és k ö t e l e z e t t s é g e i n e k t e l j e s í t é s é t j e l e n t i . T é n y a z o n b a n , h o g y k ö z s é g i s z i n t e n m é g n e m k é s z ü l t e k el a l a k á s d o s z t á s á l t a l á n o s m é r c é i r ő l s z ó l ó ö n i g a z g a t á s i m e g e g y e z é s e k , h a b á r e z e k e t a f e l a d a t o k a t a J K S Z X . és a Szakszervezeti Szövetség V I I . kongresszusának h a t á r o z a t a i , valamint a lakáspolitika megvalósulását célzó t a r t o m á n y i a k c i ó p r o g r a m alapján kötelezően végre kellett volna hajtani. M i n d e n n e k következményeként s o k m u n k a s z e r v e z e t n e m h o z t a m é g m e g a z új l a k á s e l o s z t á s i s z a b á l y z a ­ tát. Másfelől számos társultmunka-szervezetben a lakáselosztást szabá­ lyozó általános a k t u s o k a t csak formálisan h o z t á k összhangba a lakás­ v i s z o n y o k r ó l s z ó l ó új t ö r v é n n y e l . A l a k á s e l o s z t á s k o r m é g m i n d i g n e m t a r t j á k e l é g g é s z e m e l ő t t a J K S Z X . és a z O r s z á g o s S z a k s z e r v e z e t i Szövetség V I I . kongresszusának határozatait, valamint a lakásviszo­ n y o k r ó l szóló törvényt. Ebből eredően s z á m o t t e v ő a dolgozók p a n a s z a a társült m u n k a bíróságán, v a l a m i n t az önigazgatási ügyészségen. A z elkövetkező időszak egyik fontos feladata tehát, hogy a község­ ben m e g h o z z u k a lakáselosztásról szóló önigazgatási megegyezéseket, a társultmunka-szervezetekben pedig a szabályzatokat, amelyekben ki­ f e j e z é s r e k e l l j u t n i u k a s z o c i á l i s és g a z d a s á g i t é n y e z ő k n e k .

A d o l g o z ó k l a k á s k é r d é s e i n e k sikeres m e g o l d á s a , illetve a l a k á s p o l i t i k a m e g v á l t o z t a t á s a é r d e k é b e n is a t a r t o m á n y b a n s z é l e s e b b k ö r ű t á r s a d a l m i akció indult, m e l y n e k e r e d m é n y e k é n t 1973-ban m e g h o z t u n k egy újabb l a k á s é p í t é s i p r o g r a m o t . E n n e k célja, h o g y a k i s k e r e s e t ű d o l g o z ó k n a k is lakást biztosítsunk. A t a r t o m á n y u n k b a n 1969-ben Újvidéken k e z d t ü k építeni a szolidáris l a k á s o k a t . A z 1 9 6 9 — 1 9 7 5 - ö s i d ő s z a k b a n összesen 2 3 3 7 szolidaritási lakás épült. Az alacsony felhalmozóképességű gazdasági ágazatok nagyszámú d o l g o z ó j a o l d o t t a m e g i l y m ó d o n l a k á s k é r d é s é t . M i v e l ez a z a k c i ó m á s k ö r n y e z e t e k b e n is a f f i r m á l ó d o t t , v á r h a t ó , h o g y a s z o l i d á r i s é p í t k e z é s a z e l k ö v e t k e z ő i d ő s z a k b a n m é g i n t e n z í v e b b l e s z , és s z á m í t a n i l e h e t a f o r ­ r á s e s z k ö z ö k b ő v í t é s é r e is. A lakásépítési terv az 1976—1980-as időszakban 7000 szolidáris lakás építését i r á n y o z t a elő. A t á r s a d a l m i l a g i r á n y í t o t t lakásépítés v a l a m e n n y i s z u b j e k t u m á n a k a k t í v a n g a z s á l á s a m e l l e t t v á r h a t ó , h o g y ez a t e r v m e g is v a l ó s u l . A szolidáris lakásépítést szolgáló eszközök gyarapítása érdekében a jövőben t ö b b eszközt kell j u t t a t n i erre a célra. A t á r s u l t m u n k a - s z e r ­ v e z e t e k n e k k ü l ö n b ö z ő a n y a g i h e l y z e t e és a s z o l i d á r i s l a k á s o k i r á n t m u ­ t a t k o z ó k ü l ö n b ö z ő szükségletek m i a t t a t m a s z - o k n a k lehetővé kell tenni, h o g y a szolidáris építkezés pénzelésében differenciáltan vegyenek részt. A z említett eszközök mellett a lakásügyi érdekközösségekben szolidáris l a k á s é p í t é s r e kell f o r d í t a n i a régi lakásépítési a l a p hiteltörlesztéséből, a l a k b ' é r t é r í t m é n y r e s z á n t e s z k ö z f e l e s l e g b ő l e r e d ő és a l a k t e r ü l e t - f e l e s ­ l e g é r t f i z e t e t t p é n z e s z k ö z ö k e t is. A szolidáris lakásépítés igazolta létjogosultságát. Jelentősen hozzájá­ rult az osztályérdek elveinek az érvényesítéséhez, v a l a m i n t ahhoz, hogy a társultmunka-szervezetek a k t í v a b b a n tevékenykedjenek önálló lakás­ építési terveik k i d o l g o z á s á b a n . Kifejezésre j u t o t t a d o l g o z ó k törekvése, h o g y a lakásépítésre fordított n a g y o b b befektetéssel, szolidárisán oldják m e g a l a k á s p r o b l é m á k a t . S o k m u n k a s z e r v e z e t b e n p é l d á u l egy-egy sza­ b a d s z o m b a t o n is d o l g o z t a k és e z z e l , v a l a m i n t m á s m ó d o n is n ö v e l t é k a s z o l i d á r i s é p í t k e z é s a n y a g i a l a p j á t . A s z o l i d á r i s é p í t k e z é s i d ő v e l széles k ö r ű t á r s a d a l m i m e g m o z d u l á s s á fejlődött, m e l y n e k célja a d o l g o z ó k , elsősorban a kisjövedelműek lakásproblémáinak megoldása. A n é p f e l s z a b a d í t ó h á b o r ú h a r c o s a i n a k l a k á s p r o b l é m á i is a t á r s u l t m u n k a t á r s í t o t t e s z k ö z e i és e g y é b a n y a g i e s z k ö z ö k r é v é n e l é g g é s i k e r e ­ sen m e g o l d ó d t a k . M e g k e l l a z o n b a n e m l í t e n i , h o g y m i n d e m e l l e t t van még sok o l y a n h a r c o s , aki 1 9 4 3 . s z e p t e m b e r 9. előtt k a p c s o l ó d o t t be a m o z g a l o m b a , I — I V . fokú h a d i r o k k a n t , v a g y elesett h a r c o s h o z z á t a r t o ­ zója (özvegy, m u n k a k é p t e l e n leszármazott), akinek a lakásproblémája még nincs véglegesen m e g o l d v a . A l a k á s ü g y i ö n i g a z g a t á s i é r d e k k ö z ö s s é g e k 1 9 7 6 és 1 9 8 0 k ö z ö t t lakás építését vették t e r v b e a harcosok részére.

1800

A d o l g o z ó k és p o l g á r o k l a k á s i g é n y e i n e k k i e l é g í t é s e szempontjából, különösen a v á r o s o k b a n , az intenzív t á r s a d a l m i építkezés mellett jelen­ tős szerepe v a n a m a g á n é p í t k e z é s n e k . A m a g á n e s z k ö z ö k b ő l történő építkezés hozzájárult, a jövőben pedig még f o k o z o t t a b b a n h o z z á kell járulnia a lakáskérdés megoldásához. A J K S Z X . kongresszusának hatá­ r o z a t a i b a n t ö b b e k k ö z ö t t ez is m e g t a l á l h a t ó . A l a k á s í n s é g és a d o l g o z ó k n a g y részének k o r l á t o z o t t a n y a g i lehetőségei m i a t t a z o n b a n a m a g á n ­ építkezés stagnál, vagyis több lakás kellene, h o g y épüljön magánesz­ közökből. Másfelől a z é p í t k e z é s n e k ez a m ó d j a t ö b b n y i r e családi h á z a k építé­ sére k o r l á t o z ó d i k , t á r s a d a l m i l a g n e m e l é g g é s z e r v e z e t t e n , megfelelő i r á n y í t á s n é l k ü l . E z s z á m o s p r o b l é m á t is e r e d m é n y e z e t t , m i n t a m i l y e ­ nek az é p ü l e t a n y a g o k ésszerűtlen felhasználása, célszerűtlen befektetése, a jogtalan építkezés nem urbanizált területen, a n n a k minden következ­ ményével stb. A m a g á n é p í t k e z é s egyes v á r o s o k b a n csak részben volt szervezett. A J K S Z X . k o n g r e s s z u s á n a k h a t á r o z a t a i t a r t a l m a z z á k a z t is, h o g v a l a k b é r e k n e k f e d e z n i ü k kell a l a k á s a l a p egyszerű újratermelésének k ö l t s é g e i t , és a l e h e t ő s é g e k h a t á r a i n b é l ü l b i z t o s í t a n i u k k e l l a z új l a k á s o k építéséhez szükséges eszközöket. E z t a mai napig n e m sikerült elérni, részben a l a k b é r e k k o r l á t o z á s a m i a t t , egyes községekben p e d i g azért, m e r t n é h á n y évre visszamenőleg még a m e g e n g e d e t t keretek k ö z ö t t sem emelték a l a k b é r e k e t . E m i a t t az a m o r t i z á c i ó s a l a p igen s z ű k r e s z a b o t t , a k a r b a n t a r t á s nehézkes, a lakásalap újratermelése n e m kielégítő. A lakbérek stagnálása nemcsak a korlátozásnak tulajdonítható. A z 1972—1975-ös időszakban a lakbéreket évente átlag 8—12,3 százalék­ kal emelhették. A t a r t o m á n y b a n egyes községek n e m éltek a lehetőség­ gel. ( 1 9 7 2 - b e n és 1 9 7 3 - b a n a t a r t o m á n y t e r ü l e t é n m i n d ö s s z e 2 4 k ö z s é g n ö v e l t e a l a k b é r e k e t , 1974-ben 22, 1975-ben p e d i g c s u p á n 13 község, á t l a g 12 s z á z a l é k k a l . ) A l a k b é r kis ü t e m ű n ö v e k e d é s e m i a t t m é g n a ­ gyobb lett a lakás árához viszonyított l e m a r a d á s olyannyira, hogy m a a l a k b é r m i n d ö s s z e egy s z á z a l é k á t teszi ki a l a k á s é p í t é s költségeinek. A közeljövőben tehát feltétlenül m e g kell szüntetni ezt a g y a k o r l a t o t . A l a k b é r e k e t g y o r s a b b ü t e m b e n kell növelni, ö s s z h a n g b a h o z n i az épít­ k e z é s k ö l t s é g e i v e l és a k e r e s e t e k n ö v e k e d é s é v é l , t o v á b b r a is s z e m e l ő t t t a r t v a a differenciált lakbérfizetés lehetőségét. E h h e z m i n d e n k é p p e n h o z z á j á r u l m a j d a l a k á s p o l i t i k á r ó l és a t é r í t m é n y r ő l m o s t k é s z ü l ő t á r s a d a l m i m e g á l l a p o d á s is.

lakbér-

A D o l g o z ó N é p Szocialista Szövetsége T a r t o m á n y i Választmánya 1976. novemberében a lakáspolitika megvalósításának aktuális felada­ tairól szervezett tanácskozást, azzal a céllal, h o g y s o k o l d a l ú a n m e g v i ­ tassák a t a r t o m á n y i lakáspolitikai akcióterv valóraváltásának mozza­ natait, felülvizsgálják és é r t é k e l j é k a d o l g o z ó társadalmi-gazdasági helyzetének változó folyamatait, a társultmunka-szervezetekben, a helyi és ö n i g a z g a t á s i k ö z ö s s é g e k b e n .

Tekintettel a tanácskozáson elfogadott határozatok időszerűségére — ezek a h a t á r o z a t o k ugyanis r á m u t a t n a k a szervezett szocialista erők további aktivitásának az irányvonalára, ugyanakkor a lakáspolitika o s z t á l y j e l l e g é b ő l és a b b ó l a t é n y b ő l i n d u l n a k k i , h o g y a d o l g o z ó k n a k elidegeníthetetlen joga közvetlenül d ö n t e n i a lakásigények kielégítésé­ vel kapcsolatos m i n d e n fontos kérdésről — a t o v á b b i a k b a n idézzük a határozatokat: „ A lakáspolitika önigazgatási viszonyainak továbbfejlesztése érde­ kében a lakásügyi önigazgatási érdekközösségek által biztosítani kell a t á r s u l t m u n k a d o l g o z ó i n a k , a h e l y i k ö z ö s s é g e k p o l g á r a i n a k és a h á z i ­ tanácsok közvetlen részvételét a lakáspolitika leglényegesebb kérdései­ nek rendezésében. A m á r meglévő lakásügyi önigazgatási érdekközösségek keretében az a l k o t m á n y o s elvek szellemében m e g kell a l a k í t a n i a lakásügyi a l a p e g y ­ s é g e k e t és a l a p k ö z ö s s é g e k e t . A lakásügyi önigazgatási érdekközösségekben önigazgatási megegye­ zésekkel kell biztosítani a lakásépítés s z u b j e k t u m a i n a k (az é p í t ő k n e k , a k ö z m ű v e s í t é s i m u n k a s z e r v e z e t e k n e k , a t e r v e z ő k n e k és a v á r o s r e n d e ­ zőknek) szoros együttműködését. T a p a s z t a l a t c s e r e és a l a k á s é p í t é s i r á n y í t á s a c é l j á b ó l 1 9 7 6 v é g é i g l é t r e kell h o z n i a lakásügyi érdekközösségek szövetségét. M i n d e n t á r s u l t m u n k a - s z e r v e z e t b e n , ö n i g a z g a t á s i é r d e k k ö z ö s s é g b e n és k ö z s é g b e n , a h o l e z t n e m t e t t é k m e g , el k e l l k é s z í t e n i a l a k á s é p í t é s p r o g ­ r a m j á t . A l a k á s é p í t é s i p r o g r a m a l k o t ó r é s z e a t m a s z fejlesztési t e r v é n e k , a k ö z s é g e k és a t a r t o m á n y k ö z é p t á v ú t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i tervének. Ahhoz hogy megvalósuljanak a tartomány 1976—1980-ig terjedő időszakra v o n a t k o z ó társadalmi tervből eredő lakásépítési feladatok, illetve h o g y v a l ó r a váljon a lakásépítési t e r v , egyeztetni kell a tevé­ k e n y s é g e t , és a t a r t o m á n y i a k c i ó t e r v b e n , v a l a m i n t a t á r s a d a l m i m e g ­ á l l a p o d á s b a n v á z o l t m u n k á k a t i d e j é b e n el k e l l v é g e z n i . F o l y t a t n i kell a szolidáris lakásépítési akciót, t o v á b b kell bővíteni a forráseszközöket mégpedig az egykori lakásépítési alap megtérülő hitel­ eszközeiből, a lakástérítmény többleteszközeiből és a laktérfeleslegért fizetett eszközökből. A v o l t h a r c o s o k l a k á s k é r d é s é t t o v á b b r a is s z o l i d á r i s á n k e l l m e g o l d a ­ ni. A k ö z s é g e k b e n t á r s a d a l m i m e g á l l a p o d á s o k r é v é n m e g k e l l h a t á r o z n i a z e s z k ö z t á r s í t á s m ó d j á t és a l a k á s k é r d é s m e g o l d á s i m é r c é i t . A t a n u l á s , v a l a m i n t a t a n u l ó k és e g y e t e m i s t á k e l h e l y e z é s i f e l t é t e l e i n e k j a v í t á s a céljából a s z a k i r á n y ú o k t a t á s i érdekközösségek a lakásügyi é r d e k k ö z ö s s é g e k k e l k ö z ö s e n d o l g o z z á k k i a z e g y e t e m i s t a - és d i á k o t t h o ­ n o k építési p r o g r a m j á t . A z akcióterv k ü l ö n h a n g s ú l y t helyez az albérlők és a f i a t a l d o l g o z ó k l a k á s p r o b l é m á i n a k m e g o l d á s á r a . A s z e m é l y i e s z k ö z ö k m a g á n é p í t k e z é s b e t ö r t é n ő b e v o n á s á t és t á r s a ­ d a l m i i r á n y í t á s á t s z e r v e z e t t e n , a l a k á s ü g y i é r d e k k ö z ö s s é g e k á l t a l kell i n t é z n i . K ü l ö n b ö z ő i n t é z k e d é s e k k e l s e r k e n t e n i k e l l a d o l g o z ó k a t és p o l -

g á r o k a t , h o g y a l a k á s p r o b l é m á k m e g o l d á s á h o z s a j á t e s z k ö z e i k k e l is mindinkább hozzájáruljanak. A tartományban társadalmi megállapodás­ sal k e l l m e g h a t á r o z n i , h o g y a d o l g o z ó k m e l y k a t e g ó r i á j a k a p h a t k e d v e ­ z ő b b feltételek mellett lakásépítési hitelt. Ugyancsak társadalmi megállapodással kellene meghatározni a lak­ b é r p o l i t i k a egységes alapjait, h o g y 1980-ig m e g v a l ó s u l j o n az a h a t á r o ­ zat, m e l y szerint a l a k b é r n e k fednie kell az egyszerű újratermelés költ­ ségeit. E z z e l a m e g á l l a p o d á s s a l m e g k e l l e n e h a t á r o z n i a l a k b é r t é r í t m é n y e g y s é g e s a l a p m é r c é i t is. A z e l k ö v e t k e z ő i d ő s z a k b a n a községeknek feltétlenül meg kell köt­ niük a lakáselosztás általános mércéiről szóló önigazgatási megegye­ z é s t , széles k ö r ű p o l i t i k a i a k c i ó v a l p e d i g b i z t o s í t a n i k e l l , h o g y a t á r s u l t munka-alapszervezetek szabályzataikat összehangolják az önigazgatási megegyezésekkel. A lakáselosztásról szóló önigazgatási megegyezések­ b e n a s z o c i á l i s és g a z d a s á g i m é r c é k a l k a l m a z á s á v a l b i z t o s í t a n i k e l l , h o g y a közvetlen termelők legalább olyan arányban jussanak lakáshoz, ami­ lyen a számbeli a r á n y u k a társadalmi szektorban. Elsőbbségben kell részesülniük a z o k n a k a d o l g o z ó k n a k , a k i k n e k nincs l a k á s u k , a k i k rossz l a k á s v i s z o n y o k k ö z ö t t é l n e k és n a g y o b b a c s a l á d t a g o k s z á m a . E m e l l e t t természetesen nem h a g y h a t ó figyelmen kívül a munkaszervezet káder­ szükséglete sem. T o v á b b k e l l s z o r g a l m a z n i a t a r t o m á n y i é p í t ő i p a r i és é p ü l e t a n y a g ­ g y á r t ó m u n k a s z e r v e z e t e k e s z k ö z - és m u n k a t á r s í t á s i f o l y a m a t á t azzal, h o g y a h a n g s ú l y t a vertikális társulási f o l y a m a t o k r a kell helyezni, m e r t a j o g o k , k ö t e l e z e t t s é g e k és felelősség k ö r ü l h a t á r o l á s á v a l biztosíthatjuk a s z ü k s é g e s k o o r d i n á c i ó t és ö s s z h a n g o t , e z p e d i g p o z i t í v a n h a t n a a k o r ­ s z e r ű b b , a z é s s z e r ű b b , a j o b b m i n ő s é g ű , g y o r s a b b és o l c s ó b b é p í t k e z é s r e . A lakásépítés i p a r o s í t á s á t m i n t g a z d a s á g o s lakásépítési lehetőséget ser­ k e n t e n i és i n t e n z í v e b b e n f e j l e s z t e n i k e l l . A J K S Z X., valamint a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség VII. k o n g r e s s z u s á n a k h a t á r o z a t a i b ó l és a z a k c i ó t e r v e k b ő l eredő feladatok megvalósítása megköveteli a tmasz-ok, helyi közösségek, önigazgatási é r d e k k ö z ö s s é g e k , a k ö z s é g e k és a t a r t o m á n y s z u b j e k t í v e r ő i n e k s z e r v e ­ z e t t és e g y b e h a n g o l t t e v é k e n y s é g é t . E z é r t is s z ü k s é g e s , h o g y minden község h o z z a meg a lakáspolitika megvalósításáról szóló tervét. Az a k c i ó t e r v e k b e n m e g k e l l h a t á r o z n i a f e l a d a t o k a t , a z o k h o r d o z ó i t és a megvalósítás határidejét. A tevékenység összeegyeztetése céljából m i n d a községekben, mind pedig a t a r t o m á n y b a n a Szocialista Szövetségek keretein belül m e g kell a l a p í t a n i a k o o r d i n á c i ó s b i z o t t s á g o k a t . " F o r d í t o t t a Hornok

Ferenc

Forrásmunkák 1. A J K S Z X . kongresszusának a lakásügy és l a k á s p o l i t i k a t á r s a d a l m i - g a z d a ­ sági v i s z o n y a i n a k fejlesztéséről szóló h a t á r o z a t a 2. A J u g o s z l á v Szakszervezeti Szövetség V I I . kongresszusának a l a k á s p r o b ­ léma g y o r s a b b megoldásáról és a d o l g o z ó k l a k á s v i s z o n y a i n a k j a v í ­ tásáról h o z o t t h a t á r o z a t a 3. A Szocialista Szövetség T a r t o m á n y i V á l a s z t m á n y á n a k és a T a r t o m á n y i Szakszervezeti Szövetség Elnökségének l a k á s p o l i t i k a i a k c i ó p r o g r a m j a 4. A l a k á s p o l i t i k a m e g v a l ó s í t á s á n a k aktuális kérdései és f e l a d a t a i ( J D N S Z S Z Országos Választmánya) 5. A t a r t o m á n y i l a k á s p o l i t i k a m e g v a l ó s í t á s á n a k a k t u á l i s f e l a d a t a i r ó l szerve­ zett t a n á c s k o z á s ( V D S Z S Z T a r t o m á n y i V á l a s z t m á n y á n a k 6 5 . sz. Közlönye) 6. A t a r t o m á n y k ö z é p t á v ú t á r s a d a l m i t e r v é n e k 1976. és 1977. évi m e g v a l ó ­ sításáról szóló elemzés és az 1978. évi fejlődés t á v l a t a i

Rezime Stambena politika SAP

Vojvodine

S t a n i uslovi s t a n o v a n j a čine jedan od najhitnijih e l e m e n a t a socijalne sigur­ nosti i u k u p n o g socijalnog položaja r a d n i h ljudi s v a k o g č o v e k a i s v a k e p o r o ­ dice. U r b a n i z a c i j a i industrijalizacija, koja je p o v e z a n a sa v e l i k o m migraci­ jom s t a n o v n i š t v a , z a h t e v a l a je i n t e n z i v n u s t a m b e n u izgradnju i obezbedenje b a r osnovnih uslova ž i v o t a u n o v i m mestima. S t a m b e n a i z g r a d n j a je n a i m e ne s a m o uslov r a s t a ž i v o t n o g s t a n d a r d a nego i z n a č a j a n f a k t o r za podsticanje p r o i z v o d n j e , zapošljavanje i razvijanje brojnih p r i v r e d n i h g r a n a . U našoj zemlji od r a t a d o d a n a s s t a m b e n a i z g r a d n j a i s t a m b e n a p o l i t i k a prošle su k r o z različite faze. N a k o n r a t a u celoj zemlji s t a m b e n a i z g r a d n j a je bila i n t e n z i v n a , d a bi z a t i m s t a g n i r a l a a kasnije p o n o v o o ž i v e l a . M e đ u t i m p o r e d v i d n i h r e z u l t a t a koji su postignuti u s t a m b e n o j izgradnji d o Desetog kongresa S K J došlo je i d o ozbiljnih slabosti i deformacija n a o v o m p o d r u č ­ ju. U t o m p e r i o d u sistem je f a v o r i z o v a o a k u m u l a t i v n i j e r a d n e organizacije i r a d n e ljude sa višim p r i h o d i m a usled čega je z a p o s t a v l j e n o rešavanje s t a m ­ benih p r o b l e m a r a d n i k a iz n e p o s r e d n e p r o i z v o d n j e , a n a r o č i t o o n i h sa nižim p r i m a n j i m a . Sve je t o v r e m e n o m d o v e l o d o o p r a v d a n o g n e z a d o v o l j s t v a r a d ­ ničke klase. Posle Desetog kongresa S K J i I z v r š n o g b i r o a P r e d s e d n i š t v a S K J postignuti su značajni r e z u l t a t i u poboljšavanju o d n o s a u stambenoj politici. Polazeći od Rezolucije Desetog kongresa društvene-političke organizacije p o k r a j i n e donele su svoje akcione p r o g r a m e za o s t v a r i v a n j e ciljeva s t a m b e n e p o l i t i k e . U s k l a d u sa akcionim p r o g r a m o m opštine, s a m o u p r a v n e interesne zajednice s t a n o v a n j a i o s n o v n e organizacije u d r u ž e n o g r a d a donele su sopstvene p l a n o v e i p r o g r a m e . I a k o sve z a d a t k e koji p r o i z i l a z e iz a k c i o n o g p r o g r a m a nismo u p o t p u n o s t i izvršili, m o ž e m o sa sigurnošću k o n s t a t o v a t i , d a su kongresne rezolucije i a k ­ tivnost koja ih je sledila z n a t n o doprinele, d a d a n a s radnici, neposredni s t v a -

raoci materijalnih d o h a r a m n o g o neposrednije utiču na rešavanje hitnijih pitanja s t a m b e n e p o l i t i k e . Zahvaljujući t o m e o n i d a n a s efikasnije rešavaju svoje stambene p r o b l e m e što je bio j e d a n od g l a v n i h ciljeva postavljenih u akcionom programu Pokrajine.

Summary H o u s i n g p o l i c y of t h e A u t o n o m o u s p r o v i n c e o f

Vojvodina

A p a r t m e n t s a n d living conditions a r e a m o n g t h e most i m p o r t a n t m o m e n t s of social security a n d position of w o r k i n g people a n d families. U r b a n i z a t i o n a n d i n d u s t r i a l i z a t i o n w a s followed b y a g r e a t m i g r a t i o n of the p o p u l a t i o n . This process required an intensive housing construction t o be able t o p r o v i d e the n e w i n h a b i t a n t s w i t h p r i m a r y living conditions. H o u s i n g construction is n o t just a r e q u i r e m e n t of t h e g r o w t h of living s t a n d a r d s b u t also an i m p o r ­ t a n t m o m e n t i n i m p r o v i n g p r o d u c t i o n , e m p l o x m e n t a n d in t h e development of m a n y economic branches. Since w o r l d w a r I I , housing policy a n d construction has gone t h r o u g h diffe­ rent stages in o u r c o u n t r y . I m m i d i a t e l y after t h e w a r , housing policy w a s v e r y intensive. L a t e r on it s t a g n a t e d w h i l e after some time it r e v i v e d a g a i n . H o u s i n g construction has achieved some n o t a b l e results till the loth Congress of t h e League of C o m m u n i s t s of Y u g o s l a v i a ( L C Y U ) b u t n o t w i t h o u t any p r o b l e m s . Till t h a t time o u r system w a s f a v o u r i n g those o r g a n i z a t i o n s w i t h bigger c a p a b i l i t y of a c c u m u l a t i o n a n d w o r k e r s w i t h higher incomes, which led t o ignoring the housing p r o b l e m s of w o r k i n g people w i t h a v e r a g e a n d below a v e r a g e incomes. These facts b r o u g h t a b o u t discontent of t h e w o r k i n g class. Aftet t h e loth Congress of the L C Y U a n d the E x e c u t i v e B u r e a u of the Presidency, housing policy has c h a n g e d . According t o t h e resolutions of t h e loth Congress, socio-political o r g a n i z a t i o n s of t h e provinces d r e w u p their a c t i v i t y p r o g r a m m e s concerning housing policy. I n a c c o r d a n c e w i t h t h e acti­ v i t y p r o g r a m m e of the c o m m u n i t y , selfmanagement communities of interest a n d o r g a n i z a t i o n s of associated l a b o u r h a v e d r a w n u p their plans a n d p r o g ­ rammes too. E v e n t h o u g h t h e duties d e t e r m i n e d b y t h e activity p r o g r a m m e a r e not yet completed, w e can say t h a t t h e resolutions a n d activities forseen b y the loth Congress c o n t r i b u t e d t o t h e fact t h a t n o w a d a y s w o r k i n g p e o p l e c a n d e ­ cide a b o u t the p r o b l e m s of housing policy a n d n o t o n l y decide b y t solve them w h e n possible. (A. L.)

Györe Kornél

VAJDASÁG U R B Á N U S NÉPESSÉGE ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT

A lakosság iskolai végzettsége m i n d gazdasági, m i n d társadalmi s z e m p o n t b ó l r e n d k í v ü l f o n t o s m e g h a t á r o z ó t é n y e z ő . A t e r m e l ő e r ő k fő eleme az ember, aki a társadalom életének bonyolult szövevényében k ü l ö n b ö z ő p o s z t o k a t b e t ö l t v e t e r m e l , i r á n y í t , k u t a t , a l k o t , a l a k í t j a és v é d i k ö r n y e z e t é t , és a k i a z a n y a g i j a v a k f o g y a s z t ó j a és a s z e l l e m i j a v a k é l v e z ő j e is e g y b e n . E z é r t n e m m e l l é k e : k é r d é s , h o g y a n a g y o n s o k f é l e t e r m é s z e t ű és r a n g ú t á r s a d a l m i f e l a d - V j k a t v é g z ő és m e g o l d ó l a k o s s á g m i l y e n i s k o l a i v é g z e t t s é g g e l r e n d e l V. -jzik. A l a k o s s á g i s k o l á z o t t s á g i szír: v o n a l á n a k v i z s g á l a t a r e n d s z e r i n t b i z o ­ nyos területegységek (helyi közösség, község, régió t a r t o m á n y , k ö z t á r ­ saság, föderáció) keretében t ö r t é n i k . J ó v a l r i t k á b b a települések szintjén v é g z e t t e l e m z é s . A f a l v a k és a v á r o s h á l ó z a t i l y e n t á r g y ú elkülönített v i z s g á l a t a a t e r ü l e t e g y s é g e n k é n t i h e l y z e t f e l m é r é s e r e d m é n y e i t új m e g ­ l á t á s o k k a l g a z d a g í t h a t j a és m á s m e g v i l á g í t á s b a n l á t t a t j a , m e r t a t e l e ­ pülésszintű elemzés eredményei kevésbé elvontak, általánosítottak; k ö ­ zelebb v a n n a k a valósághoz. A v á r o s o k a t e l e p ü l é s h á l ó z a t k i m a g a s l ó r e p r e z e n t á n s a i , a z a n y a g i és a s z e l l e m i t e r m e l é s n a g y h a t ó s u g a r ú és m e s s z e v i l á g í t ó g ó c a i . E z a m a g u n k megismerő szándékkal készült elemzés t a r t o m á n y u n k városlakó népességének iskolázottsági szintjéről, a tényleges helyzet n é h á n y lénye­ ges s a j á t o s s á g á r a m u t a t r á , m e l y e k a l a p j á n v á r o s i n é p e s s é g ü n k m ű v e l t ­ ségi s z í n v o n a l á r ó l t e l j e s e b b k é p e t k a p h a t u n k . A z elemzés a z 1 9 7 1 . évi n é p s z á m l á l á s h i v a t a l o s a d a t a i a l a p j á n ké­ szült ( S A P V — Pokrajinski z a v o d z a statistiku, Statistički bilten, br. 16, N o v i Sad, 1972). T á r g y á t a számokkal kifejezhető, statisztikailag mér­ h e t ő és j e l l e m e z h e t ő á l l a p o t k é p e z i , a m e l y a f e l s z a b a d u l á s t ó l n a p j a i n k i g bekövetkezett változások eredményeként jelenik meg. A statisztikai a d a t o k t e h á t e g y a d o t t p e r i ó d u s b a n e l é r t f e j l ő d é s i e r e d m é n y e k e t is t ü k ­ r ö z i k . E s e t ü n k b e n a z 1 9 4 5 — 1 9 7 1 k ö z ö t t e l t e l t i d ő s z a k r ó l és a z ö r ö k ö l t helyzet m e g v á l t o z t a t á s á r a i r á n y u l ó törekvéseink eredményeiről v a n szó.

összehasonlításokat más köztársaságokkal nem végeztem, mert hasonló természetű kész a d a t o k n e m állottak rendelkezésemre, a h a t a l m a s mennyiségű statisztikai a n y a g feldolgozására pedig egyedül nem vállal­ k o z h a t t a m . A z iskolai végzettség k o r c s o p o r t o k szerinti v i z s g á l a t á t sem v é g e z h e t t e m el, m e r t a r e n d e l k e z é s e m r e á l l ó a d a t o k a z t n e m t e t t é k lehetővé.

M i n d e n területegység v a g y település lakosságát a statisztikusok elő­ s z ö r is a z í r á s t u d a t l a n o k és a z í r á s t u d ó k k é t n a g y c s o p o r t j á r a k ü l ö n í t i k el. 1 9 7 l 4 > e n V a j d a s á g 1 0 é v e s n é l i d ő s e b b l a k o s a i k ö z ü l 9 , 4 % v o l t í r á s ­ t u d a t l a n . O r s z á g o s v i s z o n y l a t b a n ez a m u t a t ó s z á m elérte a 15 s z á z a l é ­ k o t . T a r t o m á n y u n k k e r e k e n 152 0 0 0 a n a l f a b é t á j á n a k 36,3%-a váro­ s a i n k b a n , 6 3 , 7 s z á z a l é k a p e d i g f a l v a i n k b a h él. M e g á l l a p í t h a t ó , hogy v á r o s a i n k b a n i g e n s o k m é g m a is a z a n a l f a b é t a . A z a l á b b i a k b a n k ö z l ö m az egyes v á r o s o k l a k o s s á g á n a k s z á z a l é k a r á n y á b a n kifejezve az írástu­ datlanok megoszlását. A z országos á t l a g o t m e g h a l a d ó a r á n y b a n két v á r o s b a n v a n n a k jelen — J a b u k a l a k o s s á g á n a k 1 6 , 9 % - a í r á s t u d a t l a n , P r i g r e v i c á n ez a szám valamivel kisebb ( 1 5 , 2 % ) . A z előbbi Pancsova, az utóbbi Z o m b o r h a t ó ­ sugarában van. V a j d a s á g 16 v á r o s á b a n a z í r á s t u d a t l a n o k s z á z a l é k a r á n y a m e g h a l a d j a a t a r t o m á n y i átlagot, egynél pedig megegyezik azzal. Ezek a k ö v e t k e z ő k :

1 9 . V o j l o v i c a 5,0 és 2 0 . Z r e n j a n i n

4,7

Ezek k ö z ö t t m á r csak öt p e r e m v á r o s v a n , a többi községi székhely, sőt egyesek a regionális k ö z p o n t s z e r e p k ö r é t is b e t ö l t i k . A z u t o l s ó

csoportba az a nyolc város tartozik, ahol az analfabéták t o m á n y i á t l a g f e l é n é l is k e v e s e b b . E z e k a k ö v e t k e z ő k : 1. P é t e r v á r a d 2. T o p o l y a 3. Szabadka

4,6 4,6 4,4

4. S t . P a z o v a 5. K a n i z s a 6. Z e n t a

4,3 3,2 3,2

száma a

7. Ú j v i d é k 8. A d a

tar­

2,8 2,7

A m i n t látható legkevesebb analfabétája v a n a két egyetemi városunk­ n a k , h á r o m , régi kulturális h a g y o m á n y o k k a l r e n d e l k e z ő Tisza menti k i s v á r o s n a k , t o v á b b á k é t p e r e m v á r o s n a k és e g y h a l a d ó kisvárosnak T o p o l y á n a k . V é g ü l összegezésként m é g k é t a d a t . V a j d a s á g 19 v á r o s á ­ b a n (a v á r o s o k 4 0 , 4 % ) az a n a l f a b é t á k s z á z a l é k o s a r á n y a meghaladja a t a r t o m á n y i átlagot! E z e k közül h a t községi székhely, a többi pedig o l y a n tízezer főnél kevesebb lakosú kisváros, a m e l y e k 1971-ben léptek csak a v á r o s o k sorába. A z 55 400 v á r o s l a k ó a n a l f a b é t a az u r b á n u s népesség 6 , 3 % - á t képezi, a m i azt jelenti, h o g y v á r o s a i n k b a n átlagosan m i n d e n 100 lakosra valamivel t ö b b m i n t h a t í r á s t u d a t l a n jut.

A települések lakosságának sokkal tömegesebb eleme az írástudó né­ p e s s é g . A s t a t i s z t i k a i a d a t s z o l g á l t a t á s a z e l v é g z e t t o s z t á l y o k és a z i s k o ­ latípusok alapján nyolc csoportba sorolja be a népességet. M i a t o v á b ­ b i a k b a n , a lényeges v o n á s o k kiemelése céljából, a hivatalos statisztika rovatait négy alapkategóriába összevonva vizsgáljuk. A z első ( I . ) c s o p o r t b a n k a p o t t h e l y e t a befejezetlen alsó fokú képzett­ séggel r e n d e l k e z ő l a k o s s á g . I d e s o r o l t u k a z i s k o l á t n e m v é g z e t t , d e í r n i olvasni tudókat, t o v á b b á a z o k a t akik elvégezték az általános iskola alsó négy, v a g y a felsőbb t a g o z a t o k n é h á n y osztályát. E b b e a legnépe­ s e b b c s o p o r t b a t e h á t a z o k t a r t o z n a k , a k i k n e m f e j e z t é k b e a teljes nyolcéves általános iskolát. E kategória népessége n a p j a i n k t á r s a d a l m i igényeit kielégítő alapműveltséggel sem rendelkezik. V a j d a s á g 10 éves­ nél i d ő s e b b l a k o s s á g á n a k 6 5 , 5 % t a r t o z i k e b b e a c s o p o r t b a (Jugoszlá­ viában 66,8%). A második (II.) csoportba sorolhatók a z o k a személyek a k i k elvégez­ t é k a teljes n y o l c é v e s á l t a l á n o s i s k o l á t , t e h á t befejezett alsó fokú v é g z e t t ­ séggel r e n d e l k e z n e k ( V a j d a s á g b a n 1 3 , 9 % , a z o r s z á g b a n 1 4 , 6 % ) , m e g v a n az alapműveltségük. A h a r m a d i k (III.) csoportba sorolhatók azok akik középfokú vég­ zettséggel r e n d e l k e z n e k , vagyis a k i k elvégezték a g i m n á z i u m o t vagy valamelyik szakközépiskolát, illetve o l y a n iskolatípust fejeztekbe, amely szakképesítést v a g y m a g a s szakképesítést a d . S z á m u k V a j d a s á g b a n a 10 é v e n felüli l a k o s s á g 1 7 , 3 % - a ( a z o r s z á g b a n 1 5 , 3 % ) . A legvékonyabb réteget képező negyedik (IV.) csoportba a felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek t a r t o z n a k , akik főiskolát, vagy

egyetemet, illetve vele egyenrangú a k a d é m i á t végeztek. Vajdaságban t a r t o z i k a népesség 2 , 7 % - a (az országban 2 , 9 % ) .

ide

A f a l v a k és a v á r o s o k , t u d j u k , n e m a z o n o s f e j l e t t s é g ű , r a n g ú és e l l á tottságú településtípusok, minek következtében a lakosságra gyakorolt vonzásuk sem egyenlő, b a n e m különböző intenzitású. A kedvező m u n ­ kalehetőségek, a n a g y o b b keresetek, a kényelmesebb életmód, a nagy­ v o n a l ú b b életvitel, a sokféle t á r s a d a l m i szolgáltatás közelsége m i a t t a m a g a s a b b iskolai végzettségű, m ű v e l t e b b lakosság szívesen telepszik m e g a v á r o s o k b a n . G y o r s t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i v á l t o z á s o k i d e j é n a z is e l ő f o r d u l , h o g y a z új m u n k a h e l y e k s z í v ó h a t á s á r a a z a l a c s o n y a b b v é g ­ z e t t s é g ű e k is n a g y o b b s z á m b a n k ö l t ö z n e k b e a v á r o s b a . I l y e n s z e m p o n t ­ b ó l f a l v a i n k és v á r o s a i n k k ö z ö t t á l l a n d ó á r a m l á s v a n , m e g i s m é t l ő d ő újraelosztás történik. Vizsgáljuk meg röviden hogyan oszlott meg Vaj­ d a s á g b a n a k ü l ö n b ö z ő i s k o l á z o t t s á g i s z i n t ű l a k o s s á g a falusi és a várod települések k ö z ö t t 1971-ben. A z említett négy alapkategóriába csopor­ t o s í t v a t a r t o m á n y u n k 10 é v e n felüli l a k o s s á g á n a k m e g o s z l á s á t s z á z a ­ lékban kifejezve az alábbi táblázat szemlélteti.

Iskolai végzettség

városokban

falvakban

I. II. III. IV.

40,1 56,4 70,3 80,6

59,9 43,6 29,7 19,4

A z a d a t o k értékelésénél szem előtt kell t a r t a n u n k azt a t é n y t , h o g y a v á r o s l a k ó n é p e s s é g t a r t o m á n y u n k ö s s z l a k o s s á g á n a k m a j d n e m a felét teszi ( 4 8 , 8 % ) . E z a z t jelenti, h o g y m i n d e n v á r o s l a k ó r a v a l a m i v e l t ö b b m i n t egy f a l u l a k ó j u t . A t á b l á z a t b ó l l á t h a t ó , h o g y falusi településeink c s a k a l e g a l a c s o n y a b b i s k o l a i " v é g z e t t s é g ű és m ű v e l t s é g i szintű népes­ ségből r é s z e s e d n e k n a g y o b b s z á z a l é k a r á n y b a n , m i n t a v á r o s o k . Az á l t a l á n o s i s k o l á t v é g z e t t l a k o s s á g t ö b b m i n t fele v i s z o n t m á r a v á r o s o k ­ b a n él. A m a g a s a b b i s k o l a i v é g z e t t s é g e t j e l z ő I I I . és I V . k a t e g ó r i á b a n a v á r o s o k t ú l s ú l y a m á r e r ő s e n k i d o m b o r o d i k . V á r o s a i n k b a n él a k ö z é p ­ f o k ú v é g z e t t s é g g e l r e n d e l k e z ő k m a j d n e m h á r o m n e g y e d e és a f e l s ő f o k ú végzettségűek négyötöde. F a l v a i n k b a n m i n d e n 100 lakosra egy, v á r o ­ s a i n k b a n négy felsőfokú végzettségű személy jut. Valamivel jobb a középiskolát befejezett személyek megoszlásának a r á n y a — falvaink­ b a n 9, v á r o s a i n k b a n 22 jut átlagosan 100 lakosra. Á l t a l á b a n megálla-

p í t h a t ó , h o g y minél m a g a s a b b iskolai végzettségű lakosokról v a n szó, az urbanizáltság foka annál nagyobb. A f a l u s i és a z u r b á n u s n é p e s s é g m ű v e l t s é g i s z í n v o n a l a k ö z ö t t a m ú l t ­ b a n n a g y k ü l ö n b s é g e k v o l t a k . Sajnos a z t kell m o n d a n u n k , h o g y ilyen s z e m p o n t b ó l f a l v a i n k b a n m a is n a g y e l m a r a d á s é s z l e l h e t ő , a n n a k e l l e ­ nére, h o g y a falusi népesség iskolázottsági szerkezetében a z eltelt évti­ zedekben jelentős eltolódás történt a m a g a s a b b iskolázottsági kategó­ r i á k felé. V á r o s a i n k műveltségi színvonala gyorsabban emelkedett, mint a falvaké, mert a városbaköltözés és a z ü t e m e s e b b újratermelés következtében a m a g a s a b b iskolai végzettségűek száma erősebben n ö ­ v e k e d e t t , m i n t a f a l v a k b a n . A z ilyen i r á n y ú m o z g á s o k falusi települé­ seink viszonylagos szellemi elszegényesedéséhez vezettek.

A z aránytalan megoszlás nemcsak a falu-város reláción, h a n e m a városhálózat tagjai k ö z ö t t is m e g m u t a t k o z i k . A I I I . és a I V . k a t e g ó r i á ­ ba sorolt iskolai végzettségűek nagyfokú tömörülése kevés számú vá­ r o s b a n n e m i n d o k o l t . V a l a m i v e l j o b b a h e l y z e t a z első k é t k a t e g ó r i á s népesség megoszlását illetően. V á r o s a i n k ilyen jellegű h i e r a r c h i k u s v i ­ s z o n y a jól é r z é k e l t e t h e t ő , h a k i m u t a t j u k , h o g y a n oszlik m e g a n é g y a l a p k a t e g ó r i á b a sorolt v á r o s l a k ó népesség a 47 város között. A t ö m ö ­ r ü l é s i l l e t v e a s z ó r ó d á s s z e m l é l t e t é s é r e t ö b b m u t a t ó is k í n á l k o z i k . K ö ­ zülük legreálisabb az, amely megmutatja, h o g y az adott városban a négy kategóriába sorolt városlakó népelem h á n y százaléka lakik. Pl. V a j d a s á g 4 7 v á r o s á b a n összesen 34 9 5 3 felsőfokú végzettséggel r e n d e l ­ k e z ő e g y é n l a k i k . E z e k k ö z ü l 11 3 4 8 Ú j v i d é k e n él, a m i százalékban kifejezve 3 2 , 5 % . A tömörülés mértékétől függően a százalékos része­ s e d é s v á r o s o n k é n t és k a t e g ó r i á n k é n t v á l t o z i k , d e á l t a l á b a n e l m o n d h a t ó , h o g y a t e l e p ü l é s n a g y s á g g a l a r á n y o s . A 15 e z e r l a k o s n á l n a g y o b b v á r o ­ saink százalékos részesedését az alábbi t á b l á z a t m u t a t j a .

Város 1.

Újvidék

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Szabadka Zrenjanin Pancsova Zombor Kikinda Versec Mitrovica

9. Becse 10. Z e n t a

I.

II.

10,5 9,3 5,5 4,8 4,6 4,2 3,6 3,1 3,2 2,8

17,4 9,6 6,8 6,1 4,7 3,6 3,8 3,3 2,5 2,3

III. 19,9 10,1 7,4 7,1 4,7 3,6 3,8 3,6 2,4 2,6

IV. 32,5 8,7 8,3 7,7 4,5 3,1 3,6 4,2 2,0 2,0

I.

II.

III.

IV.

2,6 2,3 2,3 1,9 2,0 2,0 1,9

2,4 2,4 2,4 1,7 1,8 1,7 1,6

2,4 2,3 1,9 2,0 1,7 1,4 1,5

2,1 2,2 1,6 1,1 1,2 1,3 2,0

Város 11. 12.

Ruma Verbász

13. Palanka 14. 15. 16. 17.

Indija Apatin Kula Topolya

A z első k a t e g ó r i á b a sorolt népesség szóródása a l e g n a g y o b b — t ö b b m i n t e g y s z á z a l é k o s r é s z e s e d é s t 36 v á r o s m u t a t fel. A m a g a s a b b i s k o l a i végzettséget jelző k a t e g ó r i á k b a n felfelé h a l a d v a e g y r e n a g y o b b a t ö m ö ­ rülés, v a g y i s g y o r s a n csökken a n a g y o b b k o n c e n t r á c i ó t f e l m u t a t ó v á r o ­ sok száma. A z a l a p f o k ú iskolai (II.) végzettséggel rendelkező népesség­ b ő l 30, a k ö z é p f o k ú i s k o l á k k a l ( I I I . ) r e n d e l k e z ő l a k o s s á g b ó l 26, a fel­ s ő f o k ú ( I V . ) s z i n t e n i s k o l á z o t t l a k o s s á g b ó l m i n d ö s s z e 17 v á r o s m u t a t h a t fel e g y s z á z a l é k n á l n a g y o b b r é s z e s e d é s t . A z a d a t o k a r r a u t a l n a k , h o g y a v á r o s h á l ó z a t tagjai közötti belső elosztásban n é h á n y város kiváltságos h e l y e t f o g l a l el. E z z e l e l j u t o t t u n k a s z e l l e m i m e t r o p o l i s o k k é r d é s é h e z .

V a l ó b a n , v a n n a k - e szellemi m e t r o p o l i s o k V a j d a s á g b a n ? Beszélhe­ t ü n k - e a z é r t e l m i s é g egészségtelen szuperkoncentrációjáról egyes v á r o ­ s o k b a n ? H o g y a n o s z l i k m e g V a j d a s á g s o k s z á z t e l e p ü l é s e és n é h á n y v e ­ z e t ő v á r o s k ö z ö t t a k ö z é p - és f e l s ő f o k ú v é g z e t t s é g g e l r e n d e l k e z ő l a k o s ­ ság? H a v a n s z u p e r k o n c e n t r á c i ó , m e l y i s k o l á z o t t s á g i kategóriákban é s z l e l h e t ő a z , és m e l y v á r o s o k b a n m u t a t h a t ó k i ? S z e m l é l j ü k m e g az alábbi táblázatot.

Város

1.

Újvidék

2. S z a b a d k a 3. Z r e n j a n i n 4. P a n c s o v a 5. Z o m b o r 6. K i k i n d a 7. V e r s e c 8. M i t r o v i c a

százalékos III.

14,0 7,1 5,2 5,0 3,3 2,6 2,7 2,5

részesedés IV.

26,2 7,1 6,7 6,2 3,7 2,5 2,9 3,4

100 l a k o s r a III.

29 23,5 25,7 27,1 22,0 20,0 23,2 23,0

IV.

8,0 3,4 4,9 5,0 3,6 2,9 3,7 4,6

Vajdaság összlakos­ ságának %

7,2 4,5 3,1 2,8 2,3 1,9 1,8 1,6

A fenti a d a t o k a r r a u t a l n a k , h o g y joggal beszélhetünk az értelmiségi d o l g o z ó k n a g y a r á n y ú t ö m ö r ü l é s é r ő l t a r t o m á n y u n k r e g i o n á l i s és o r s z á ­ gos j e l e n t ő s é g ű v á r o s a i b a n . A t á b l á z a t első o s z l o p á b a n f e l t ü n t e t e t t a d a ­ t o k a z t m u t a t j á k , h o g y a V a j d a s á g b a n összesen n y i l v á n t a r t o t t k ö z é p és f e l s ő f o k ú v é g z e t t s é g g e l r e n d e l k e z ő k h á n y s z á z a l é k a él a z i l l e t ő v á r o s ­ b a n . A m á s o d i k oszlop a d a t a i azt érzékeltetik, h o g y az illető v á r o s la­ kosságának számához viszonyítva milyen mértékű a tömörülés. A har­ madik oszlop adatai arra utalnak, hogy az adott város lakossága Vaj­ daság összlakosságának hány százalékát képezi. V a j d a s á g egyetlen 100 ezer főt m e g h a l a d ó v á r o s á b a n , Ú j v i d é k e n m u ­ t a t k o z i k a l e g n a g y o b b a r á n y ú t ö m ö r ü l é s . I t t él p l . a v a j d a s á g i f e l s ő f o ­ kú végzettségűek több m i n t egynegyede, a többi 450 településen pedig a f e n n m a r a d ó h á r o m n e g y e d rész. T a r t o m á n y u n k b a n h á r o m o l y a n v á r o s v a n melynek lakossága 5 0 — 1 0 0 ezer k ö z ö t t m o z o g — S z a b a d k a , Zre­ n j a n i n és P a n c s o v a . E z a h á r o m v á r o s V a j d a s á g f e l s ő f o k ú v é g z e t t s é g g e l rendelkező lakosságának 20%-át tömöríti. Négy legnagyobb városunk­ b a n él t a r t o m á n y u n k l e g m a g a s a b b m ű v e l t s é g ű l a k o s a i n a k m a j d n e m fele (46,2%)! Viszont lakosságuk Vajdaság összlakosságának csak 1 7 , 6 % k é p e z i . S z e m b e s z ö k ő a h á r o m v á r o s és Ú j v i d é k közötti különbség az utóbbi j a v á r a , h a b á r e n n e k a h á r o m v á r o s n a k együttesen jóval t ö b b la­ kosa van, mint Újvidéknek. További négy v á r o s u n k n a k a lakossága meg­ h a l a d j a a h a r m i n c e z r e t . E z e k b e n él a f e l s ő f o k ú v é g z e t t s é g ű e k 1 2 , 5 % . A z ú j v i d é k i n é l ez m á r jóval kisebb koncentráció, a n n a k ellenére, hogy együttesen több lakosuk van, mint Újvidéknek. N y o l c legnépesebb vá­ r o s u n k b a n él a I V . k a t e g ó r i á s n é p e s s é g 5 8 , 7 % - a , a n n a k e l l e n é r e h o g y népességük V a j d a s á g összlakosságának csak 2 5 , 2 % teszi. N y i l v á n v a l ó , h o g y V a j d a s á g l a k o s s á g á n a k h á r o m n e g y e d részét félölelő 4 4 3 település és a n y o l c v á r o s k ö z ö t t n e m o s z l i k m e g a r á n y o s a n a f e l s ő f o k ú v é g z e t t ­ séggel r e n d e l k e z ő é r t e l m i s é g . A k ö z é p f o k ú végzettségűek megoszlása m á r egyenletesebb: a nyolc városban él a I I I . k a t e g ó r i á s népesség 4 2 , 4 % - a . A z t h i s z e m felesleges t o v á b b b i z o n y í t a n i , h o g y a k i e m e l t n y o l c város m a g a s a b b iskolai végzettségűek megoszlása szempontjából m e n y ­ nyire k e d v e z ő b b helyzetben v a n a többi 39 város, v a l a m i n t a 404 fa­ lusi t e l e p ü l é s s e l s z e m b e n . A koncentráció fokának megállapítására vonatkozóan a hazai város­ földrajzi i r o d a l o m nem nyújt semmiféle t á m p o n t o t , a ritka külföldi m i n ­ t á k a t pedig a sajátos h a z a i talajba a valóság eltorzítása nélkül n e m lehet átültetni. E z é r t ezek mellőzésével egy olyan megközelítési néző­ p o n t o t k e r e s t ü n k , a m e l y l e h e t ő v é teszi a v a l ó s helyzet viszonylagosan p o n t o s f e l t á r á s á t . A b b ó l a feltevésből i n d u l u n k k i , h o g y a m a g a s a b b is­ kolai végzettséggel rendelkező szakemberek s z á m á n a k hozzávetőlegesen a r á n y b a n kellene lennie a települések nagyságával. E n n e k alapján min­ d e n településben jelen v a n a n a g y s á g r e n d d e l a r á n y o s „ m e g e n g e d e t t " lét­ s z á m és a z o n felül e s e t l e g a „ t ö b b l e t " . A z e g y e n l e t e s és s z é l s ő s é g e k e t k e ­ r ü l ő regionális fejlődés a d o t t s á g a i k ö z ö t t a m e g e n g e d e t t n e k m i n ő s í t e t t

l é t s z á m el t u d j a l á t n i a t e l e p ü l é s s a j á t s z ü k s é g l e t e i t k i e l é g í t ő t e v é k e n y ­ s é g e k e t , és a z o k a t a t e v é k e n y s é g e k e t is, a m e l y e k n e m m a g á n a k a t e l e p ü ­ lésnek, h a n e m a v o n z á s t e r ü l e t n e k a kiszolgáltatását végzik. Vannak a z o n b a n o l y a n t e v é k e n y s é g e k is, a m e l y e k a z egész r é g i ó v a g y é p p e n e g y országrész népessége s z á m á r a n y ú j t a n a k időszakos szolgáltatásokat, ezért a „ m e g e n g e d e t t " s z a k e m b e r l é t s z á m o t m o n d j u k 50 százalékig m e g ­ haladó „többlet" még tolerálható. T a r t o m á n y i v i s z o n y l a t b a n az ilyen m é r t é k ű t ö m ö r ü l é s n o r m á l i s n a k m o n d h a t ó , e z e n felül a z o n b a n m á r s z u ­ p e r k o n c e n t r á c i ó r ó l b e s z é l h e t ü n k , a m i az e g y e n l ő t l e n fejlődés kifejezője. A m é r t é k e n f e l ü l i k o n c e n t r á c i ó j e l e n t h e t i a t e r m e l é s i és t á r s a d a l m i f u n k ­ ciók i n d o k o l a t l a n h a l m o z á s á t a n a g y polarizációs k ö z p o n t o k b a n , jelent­ h e t i a z t is, h o g y a m a g a s a b b k é p z e t t s é g ű s z a k e m b e r e k a f a l u t ó l m e n e ­ külve, képzettségüknek nem megfelelő m u n k a k ö r b e n tevékenykednek, d e a r r a is u t a l h a t , h o g y a n y u g á l l o m á n y b a v o n u l t n é p e s s é g s z á m a n ö ­ vekszik egyes v á r o s o k b a n . A z e l m o n d o t t a k b ó l k ö v e t k e z i k , h o g y a „ t ö b b ­ l e t " c s a k a f e j l e t t k ö z p o n t o k b a n j e l e n i k m e g , m á s r é s z t a z is e l ő f o r d u l ­ h a t , h o g y n e m egy v á r o s b a n a „ m e g e n g e d e t t " s z á m ú s z a k e m b e r sincs j e l e n , a m i f u n k c i ó s z e g é n y s é g r e és a t e l e p ü l é s a l a c s o n y s z i n t ű e l l á t o t t s á ­ gára utal. A kérdés ilyen i r á n y ú megközelítése lehetővé teszi, h o g y m i n d e n te­ lepülésnek, tekintettel a n n a k népességszámára, kiszámítsuk mennyi a k ü l ö n b ö z ő iskolázottsági szintű „ m e g e n g e d e t t " népessége, és h a v a n , m e k k o r a a „többlet". A I V . kategóriás lakosság esetében a „ t ö b b l e t " Újvidéken 2 6 1 % , Pancsován 1 2 3 % , Zrenjaninban 1 2 0 % , Mitrovicán 107 százalékkal haladja meg a „ m e g e n g e d e t t " népesség létszámát. E z e n v á r o s o k b a n azt hiszem joggal beszélhetünk a felsőfokú végzettségű szakemberek a r á n y t a l a n u l n a g y koncentrációjáról. J ó v a l kisebb méretű tömörülést felmutató városok Versec 6 4 % , Z o m b o r 6 2 % , Szabadka 5 5 % és V e r b á s z 5 2 % - o s „ t ö b b l e t t e l " . A k ö v e t k e z ő v á r o s o k b a n a t ö b b ­ l e t 11 és 3 8 % k ö z ö t t m o z o g : A p a t i n ( 1 1 % ) , T o p o l y a , K u l a , B e c s e , P a ­ lanka, K i k i n d a , Z e n t a , R u m a ( 3 8 % ) . V á r o s h á l ó z a t u n k t ö b b i t a g j á n á l m é g a „ m e g e n g e d e t t " s z á m ú f e l s ő f o k ú v é g z e t t s é g ű s z a k e m b e r sincs j e ­ l e n . A „ t ö b b l e t " t e h á t a 15 0 0 0 n é p e s s é g s z á m k ö r ü l s z ű n i k m e g . A középfokú végzettséggel rendelkező szakemberek koncentrációja m á r jóval kisebb méretű. Az élcsoportba tartozó városok Újvidék 9 3 % , P a n c s o v a 7 9 , 4 % és Z r e n j a n i n 7 0 % - o s „ t ö b b l e t t e l " . E z e k e t k ö v e t i S z a b a d k a 5 6 % - k a l , V e r s e c 5 4 % - k a l és M i t r o v i c a 5 2 s z á z a l é k k a l . J e ­ lentősebb tömörülés mutatkozik még Z o m b o r b a n ( 4 6 % ) , Zentán ( 4 3 % ) , R u m á n ( 3 8 % ) és V e r b á s z o n ( 3 7 % ) . A „ t ö b b l e t " a 1 0 0 0 0 - e s n é p e s s é g ­ határ körül szűnik meg. A f e n t e l e m z e t t j e l e n s é g is, s z á m o s m á s n e g a t í v j e l e n s é g g e l e g y ü t t , arra utal, hogy az ún. demetropolizáció kérdésének a jövőben sokkal na­ gyobb figyelmet kell szentelnünk.

Településeinkben a négy a l a p k a t e g ó r i á b a sorolt népesség m e g h a t á r o ­ zott számbeli a r á n y b a n jelentkezik. Ilyen értelemben beszélhetünk a f a l v a k és v á r o s o k l a k o s s á g á n a k iskolázottsági szerkezetéről, amely te­ l e p ü l é s e n k é n t v á l t o z ó és a k o n c e n t r á c i ó fokával, v a l a m i n t jellegével szoros összefüggést m u t a t . A z iskolázottsági szerkezet igen n a g y p o n ­ tossággal m e g m u t a t j a milyen műveltségű az egyes települések lakossága. E z é r t é r d e m e s e z z e l a k é r d é s s e l is f o g l a l k o z n i . A z i s k o l á z o t t s á g i s z e r k e z e t a l a p j á n , a n a g y v á l t o z a t o s s á g e l l e n é r e is lehetséges a t í p u s a l k o t á s . A t í p u s o k elkülönítésénél a két végletet jelentő i s k o l á z o t t s á g i k a t e g ó r i a ( I . és I V . i l l e t v e I . és I I I . ) n é p e s s é g é n e k - s z á z a ­ lékos a r á n y a szerepelt ismertetőjegyként, illetve szolgált a besorolás alapjául. N e v e z e t e s e n , abból a feltevésből i n d u l t a m ki, h o g y az általá­ nos társadalmi haladással, v a l a m i n t a kor szerinti megoszlásban bekö­ vetkező folytonos változásokkal p á r h u z a m o s a n , településeinkben a m a ­ gasabb iskolai végzettségűek száma n ö v e k e d ő , az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők száma pedig csökkenő tendenciát m u t a t . A százalékban kifejezett határértékeket empirikus úton h a t á r o z t a m meg. T a r t o m á n y u n k városai az iskolázottsági szerkezet alapján öt alaptípus­ ba sorolhatók. A z első c s o p o r t b a a l e g m ű v e l t e b b l a k o s s á g ú v á r o s a i n k t a r t o z n a k . I d e sorolhatók a z o k a városok, amelyeknél a felsőfokú iskolai végzettsé­ g ű e k ( I V . ) a r á n y a m e g h a l a d j a a z 5 s z á z a l é k o t , v i s z o n t a z első k a t e g ó ­ r i á s n é p e s s é g m á r n e m é r i el a z 5 0 s z á z a l é k o t . L e g m ű v e l t e b b l a k o s s á g ú v á r o s a i n k Ú j v i d é k , P a n c s o v a , Z r e n j a n i n és M i t r o v i c a . M i n d a n é g y a r é g i ó k ö z p o n t szerepét b e t ö l t ő fejlett termelési góc, v a l a m i n t s o k o l d a l ú szolgáltató-ellátó funkcióval rendelkező centrális település. A m á s o d i k t í p u s c s o p o r t b a sorolt v á r o s o k n á l az I. k a t e g ó r i á b a t a r ­ tozó népesség a r á n y a 5 0 — 6 0 % k ö z ö t t m o z o g , a I V - b e t a r t o z ó k s z á m a p e d i g 3 — 5 % k ö z ö t t v a n . F u n k c i o n á l i s s z e m p o n t b ó l ez m á r t a r k á b b összetételű csoport — v a n itt két régióközpont, továbbá több város m i n t k ö z s é g k ö z i funkciók telephelye fungál, v a n n a k itt fejlett községi s z é k h e l y e k és p e r e m v á r o s o k . A k ö v e t k e z ő 14 v á r o s t a r t o z i k i d e : Szabadka Zombor * Kikinda Versec

Zenta Ruma Verbász Palanka Kula

Pétervárad Karlóca

Fehértemplom Hódság Šid *

P é t e r v á r a d az I. k a t e g ó r i á s lakosság s z á z a l é k a r á n y a a l a p j á n (48,6) az első c s o p o r t b a s o r o l h a t ó , a z o n b a n a I V . k a t e g ó r i á s n é p e s s é g s z á m a c s a k a 3%-ot A ráját

éri el.

harmadik

típuscsoport

városai

illetően átmeneti jellegűek. A z

népességük

iskolázottsági

I. kategóriás

struktú­

népesség t o v á b b r a

is

5 0 — 6 0 % között van. A csökkenő, de még tekintélyes számú

(1,5—3%)

felsőfokú

középfokú

végzettségű

réteg

mellett

erősen m e g n ö v e k e d i k

a

v é g z e t t s é g g e l r e n d e l k e z ő k s z á m a ( 2 0 % f e l e t t ) és t á r s a d a l m i j e l e n t ő s é g e . I d e t a r t o z i k h a t fejlett k o m m u n a s z é k h e l y — T o p o l y a , Indjija, A p a t i n , A d a , B e c s e , K a n i z s a — t o v á b b á Ú j v i d é k p e r e m v á r o s a K a m e n i c a , és N . P a z o v a Belgrád előterében. A negyedik típuscsoport városai az előbbiekhez v i s z o n y í t v a e g y új minőséget jelentenek. A z I. kategóriás lakosság s z á m a hirtelen m e g n ö ­ v e k e d i k és a z ö s s z n é p e s s é g h á r o m n e g y e d r é s z é t is f e l ö l e l h e t i . A s z á z a ­ lékos részesedése 6 0 — 7 5 k ö z ö t t lehet. A z erősen m e g c s a p p a n t felsőfokú végzettségűek ( s z á m u k kevesebb m i n t 1,5%) helyébe v e z e t ő rétegként a középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők lépnek, akiknek száma 1 5 — 2 0 % k ö z ö t t a l a k u l . E z a c s o p o r t a k ö v e t k e z ő 16 v á r o s s a l a l e g ­ népesebb: Törökbecse Szenttamás Temerin Beocsin

St. P a z o v a Kovin Futak Cservenka

Veternik B. J a r a k Muzslya Cséb

Vojlovica Kačarevo Prigrevica M. Mitrovica

A csoport tagjai közül h a t város községi székhely, a többi pedig a polarizációs központok közvetlen előterében elhelyezkedő lakóhely jellegű település. A z u t o l s ó c s o p o r t b a B e š k a , J a b u k a , V r d n i k , S z i v á c és B a j m o k t a r t o ­ zik. J e l l e m z ő rájuk, h o g y az I. k a t e g ó r i á b a t a r t o z ó népesség s z á m a na­ g y o n m a g a s ( 6 0 — 7 5 % ) , a k ö z é p i s k o l a i végzettséggel r e n d e l k e z ő k szá­ m a 1 5 % a l a t t v a n , a felsőfokú végzettségűek, S z i v á c o t kivéve, másfél százaléktól kisebb a r á n y b a n v a n n a k jelen. A z iskolázottsági szerkezet­ b e n e z e k b e n a v á r o s o k b a n e g y n a g y o n széles, a l a c s o n y m ű v e l t s é g i s z í n ­ v o n a l ú és e g y v é k o n y , f ő l e g k ö z é p f o k ú v é g z e t t s é g ű r é t e g d o m i n á l . A vajdasági települések átlagos műveltségi s z í n v o n a l á t t a r t v a szem előtt az öt csoport városai h á r o m á t f o g ó b b c s o p o r t b a v o n h a t ó k össze. A z elsőben a négy legműveltebb lakosú v á r o s u n k foglal helyet ( 8 , 5 % ) . A m á s o d i k b a n az a 22 ( 4 6 , 8 % ) v á r o s sorolható, m e l y e k lakosságának műveltségi s z í n v o n a l a a vajdasági átlag felett v a n . A z utolsó csoport 21 ( 4 4 , 7 % ) iskolázottsági szintje az á t l a g h o z közel v a g y éppen az alatt v a n . E z e k szerint n e m egy f a l u n a k a lakossága m ű v e l t e b b , m i n t ezeké a városoké. A z e g y s z e r ű s í t é s t o v á b b is f o l y t a t h a t ó . A k a p o t t e r e d m é n y e k a z e r ő s általánosítás folytán, alkalmasak arra, hogy városlakó népességünk mű­ veltségi s z í n v o n a l á n a k a l a p v e t ő sajátosságaira m u t a s s a n a k rá. Í m e a 4 7 v á r o s á l t a l á n o s í t o t t iskolázottsági szerkezete: a n a l f a b é t á k — 6 , 3 % , I. — 5 0 , 9 % , I I . — 1 5 , 2 % , I I I . —• 2 3 , 6 % , I V . — 4 % . A z á t l a g o s v a j d a ­ sági v á r o s b a n t e h á t a lakosság 5 7 , 2 % - a m é g alapműveltséggel sem r e n ­ delkezik vagy éppen írástudatlan, több mint egynegyede (27,6%) vi­ s z o n t k ö z é p - és f e l s ő f o k ú v é g z e t t s é g g e l r e n d e l k e z i k . A k é t v é g l e t e t j e ­ lentő társadalmi réteg k ö z ö t t a viszonylag jelentéktelen csoportot ké­ pező, alapműveltséggel rendelkező lakosság foglal helyet. A z ilyen ösz-

szetétel t a r t ó s belső feszültséget, Összeütközéseket, szociális ellentéteket h o z létre. V á r o s a i n k n e m egy életjelenségére k a p u n k m a g y a r á z a t o t , h a végiggondoljuk az önként a d ó d ó következtetéseket.

A v a j d a s á g i t e l e p ü l é s h á l ó z a t o t r e p r e z e n t á l ó 4 7 v á r o s l a k o s s á g á n a k is­ k o l á z o t t s á g i s z i n t j e és s z e r k e z e t i ö s s z e t é t e l e e g y h o s s z ú f e j l ő d é s i f o l y a ­ m a t n a k e g y a d o t t i d ő b e n f e l m é r t á l l a p o t á t fejezi k i , m e l y b e n m á r m e g ­ m u t a t k o z n a k az eltelt 30 év eredményei, de m é g a m ú l t b ó l ö r ö k ö l t nega­ t í v u m o k is j e l e n v a n n a k . A j e l e n l e g i á t m e n e t i helyzet számos tényező együttes hatására alakult ki. E m l é k e z t e t ő k é n t s o r o l j u n k fel n é h á n y a t : a n e h é z i s k o l á z t a t á s i l e h e ­ tőségek a m ú l t b a n ; v á r o s a i n k népességének kedvezőtlen k o r szerinti öszszetétele; a városbatelepedők zöme az agrártermelésből kiváló, alacso­ n y a b b iskolai végzettségű dolgozók sorából került ki; városaink nem rendelkeznek mélyebb gyökerű művelődési hagyományokkal, mert több­ ségük az utóbbi negyed é v s z á z a d b a n fejlődött faluból várossá; a közép-, f ő - és f e l s ő f o k ú i s k o l á k k a l r e n d e l k e z ő k s z á m á n a k g y o r s s z a p o r o d á s a . Városaink lakosságának műveltségi színvonala a folyamatban lévő h a t a l m a s méretű társadalmi-gazdasági átalakulásokkal v a n szoros k a p ­ csolatban. Az ipar további gyors térhódítása, a szolgáltató-ellátó funk­ ciók ütemes erősödése, az iskolahálózat bővülése, a k ö z e l m ú l t b a n még f a l u k é n t élő települések l a k o s s á g á n a k i s k o l á z o t t s á g i s z e r k e z e t é b e n a jö­ v ő b e n gyökeres v á l t o z á s o k a t fog e r e d m é n y e z n i .

Rezime G r a d s k o stanovništvo Vojvodine p r e m a školskoj spremi Školska sprema je j e d a n o d o s n o v n i h p o k a z a t e l j a k u l t u r n o g n i v o a , opšte prosvećenosti i stručne k v a l i f i k o v a n o s t i s t a n o v n i š t v a . Č o v e k k a o č l a n d r u ­ štvene zajednice o b a v l j a o d r e đ e n u d e l a t n o s t i k o r i s n i k je m a t e r i j a l n i h i d u ­ h o v n i h d o b a r a . Stoga ne m o ž e biti s p o r e d n o pitanje n i v o š k o l o v a n o s t i s t a n o v ­ ništva. U svom r a d u a u t o r u k a z u j e n a neke b i t n e k a r a k t e r i s t i k e o b r a z o v n e struk­ ture urbanog stanovništva pokrajine. I z n e n a đ u j u ć a p o j a v a je r e l a t i v n o visok p r o c e n a t nepismenog s t a n o v n i š t v a . U 17 g r a d s k i h naselja broj nepismenih je veći o d v o j v o đ a n s k o g p r o š e k a . N a j ­ manji broj nepismenih je u A d i , N o v o m Sadu, Senti i K a n j i ž i . U pogledu stepena školovanosti seoskog i g r a d s k o g s t a n o v n i š t v a postoje v e ­ like r a z l i k e . U g r a d o v i m a živi više od 8 0 % s t a n o v n i š t v a sa v i š o m i v i s o k o m s p r e m o m , više o d 7 0 % sa srednjom spremom, i više od p o l o v i n e sa z a v r š e n o m o s n o v n o m školom. R a z m e š t a j k a d r o v a sa srednjom, višom i v i s o k o m s p r e m o m t a k o đ e je v e o m a

neujednačena m e d u č l a n o v i m a u r b a n e mreže. U t o m pogledu d a l e k o ispred ostalih v o d i N o v i Sad. Najveći broj š k o l o v a n i h k a d r o v a živi u g r a d o v i m a sa više o d 15.000 s t a n o v n i k a , dok manji g r a d o v i oskudevaju u stručnim k a d ­ rovima. I z r a z i t a superkoncentracija v i s o k o š k o l o v a n i h k a d r o v a se javlja u N o v o m Sadu, z a t i m u manje i z r a ž e n o m obimu u P a n č e v u , Zrenjaninu i Sr. M i t r o v i c i . U pogledu o b r a z o v n e s t r u k t u r e s t a n o v n i š t v a a u t o r g r a d o v e V o j v o d i n e r a z ­ v r s t a v a u pet tipoloških g r u p a . V r e d n a je pažnje činjenica d a k o d jedne oveće grupe g r a d o v a ( 2 1 — 4 4 , 7 % ) o b r a z o v n i n i v o s t a n o v n i š t v a je ispod v o j v o đ a n ­ skog prošeka.

Resume L a p o p u l a t i o n u r b a i n e d e l a p r o v i n c e V o i v o d i n a s e l o n sa scolaire

qualification

L a qualification scolaire c'est une des indices fundamentales du niveau culturel, l'éclaircissement general et la qualification professionnelle de la p o p u ­ lation. L ' h o m m e c o m m e un m e m b r e de la c o m m u n a u t é sociale fait une cetraine activité, et en mérne temps il est le bénéficiaire des bons m a t é r i a u x et intellectuaux. C'est p o u r q u o i il ne peut pas étre une question secondaire le niveau de la qualification scolaire de la p o p u l a t i o n . D a n s son t r a v a i l l'auteur presente quelque cataeres i m p o r t a n t e s c o n c e r n a n t la structure e d u c a t i o n a l e de la p o p u l a t i o n u r b a i n e de la P r o v i n c e . C'est u n événement s u r p r e n a n t le h a u t n u m e r o de la p o p u l a t i o n illetrée. D a n s les 17 colonies urbaines le n u m e r o de la p o p u l a t i o n illetrée est plus g r a n d que la m o y e n n e de la V o i v o d i n a . Le plus bas n u m e r o des illetrés se t r o u v e ä A d a , N o v i Sad, Senta et K a n j i ž a . E n vue du degré de la qualification scolaire de la p o p u l a t i o n u r b a i n e et villageoise se présente une difference g r a n d e . D a n s les cites v i v e n t plus que 8 0 % de la p o p u l a t i o n avec une qualification scolaire des écoles supérieures et des universités, plus que 7 0 % avec une qualification de l'école m o y e n n e , et plus que 5 0 % avec une école élémentaire finiée. L a distribution des cadres avec l'école m o y e n n e , supérieure et l'université c'est aussi trés déséquilibrée entre les membres des colonies urbaines. D a n cette vue mene apres les autres cités N o v i Sad. Le plus g r a n d n u m e r o des cadres avec une qualification scolaire vive d a n s les cités avec plus de 15.000 i n h a b i ­ tants, mais les cités m o i n d r e s m a n q u e n t les cadres qualifies. U n e s u p é r c o n c é n t r a t i o n exprésse des cadres avec une qualification u n i v e r ­ s i t ä r e se presente ä N o v i Sad, et apres N o v i Sad dans une faible mesure ä P a n č e v o , ä Zrenjanin et ä Sremska M i t r o v i c a . E n vue de la strucutre e d u c a t i o n a l e de la p o p u l a t i o n , l'auteur fait la q u a l i ­ fication des cités dans la P r o v i n c e V o i v o d i n a dans 5 g r o u p p e typologiques. II digne l ' a t t e n t i o n le fait acquis, que chez une plus g r a n d e g r o u p p e des cités ( 2 1 — 4 4 , 7 % ) il у a u n vineau educational de la p o p u l a t i o n sous le niveau de la m o y e n n e dans la P r o v i n c e V o i v o d i n a . (B. B.)

Ivan A. Rankov

G A Z D A S Á G U N K JELENLEGI HELYZETE ÉS ESZKÖZEINEK ÁLLASA

Bár rendkívül nagy eredményeket értünk el, és társadalmi eszközeinkre is ugyanez érvényes, a gazdál­ kodási eredmények azonban gyengék. Erről győz meg bennünket az 1977-es év első hat hónapjának mérlege.

N a p j a i n k b a n rendkívül élénk viták folynak a sajtóban, a rádióban és t e l e v í z i ó b a n a s z a k a v a t o t t k ö r ö k n e k a g a z d a s á g u n k j e l e n l e g i h e l y z e ­ t é r ő l és e s z k ö z e i n e k á l l á s á r ó l k i a l a k í t o t t v é l e m é n y é r ő l . E h h e z h a s o n l ó v i t a f o l y i k a z ö s s z b e v é t e l k i a l a k í t á s á r ó l és e l o s z t á s á r ó l , a m e g v a l ó s í t o t t j ö v e d e l e m r ő l és a z e l é r t g a z d a s á g i e r e d m é n y e k r ő l , a r e n d s z e r b e l i m e g ­ oldást igénylő gazdasági problémákról stb. A z említett gazdasági jelenségek körüli v i t á k a l e g k ü l ö n b ö z ő b b össze­ j ö v e t e l e k e n és s z i n t e n m e r ü l n e k fel. K i k e l l a o z n b a n h a n g s ú l y o z n u n k , hogy ezeken az összejöveteleken a sajtóban, r á d i ó b a n és t e l e v í z i ó b a n r e n d k í v ü l i e n e l t é r ő v é l e m é n y e k hangzanak el a t á r s u l t m u n k a - a l a p s z e r v e z e t e k e s z k ö z e i n e k á l l á s á r ó l és e r e d m é n y e i r ő l . E g y e s e k p é l d á u l a z t á l ­ l í t j á k , h o g y a t á r s u l t m u n k a a z é v első h a t h ó n a p j á b a n r e n d k í v ü l n a g y g a z d á l k o d á s i e r e d m é n y e k e t é r t el, és h o g y g a z d a s á g i , a n y a g i és p é n z ­ ü g y i t é r e n is k i e m e l k e d ő e k a t e l j e s í t m é n y e i , v a l a m i n t h o g y a z é v v é ­ géig j o g g a l v á r h a t ó a k a z e d d i g i e k n é l is n a g y o b b e r e d m é n y e k . M á s o k viszont — u g y a n e z e k n e k az a d a t o k n a k alapján — a r r a m u ­ t a t n a k r á , h o g y a félévi m é r l e g b e s z á m o l ó b a n k i m u t a t o t t m a g a s j ö v e d e ­ l e m k ö n y v e l é s i , i n f l á c i ó s és m á s „ ü g y e s k e d é s " e r e d m é n y e , t o v á b b á ú g y vélik, fennáll a n n a k a veszélye, hógy n e m létező pénzeszközöket hasz­ n á l u n k fel. E z e n k í v ü l e l h a n g z a n a k o l y a n f i g y e l m e z t e t é s e k is, m e l y e k szerint az előttünk álló időszakban nagymértékű infláció v á r h a t ó . A s a j t ó b a n és a k ü l ö n b ö z ő m e g b e s z é l é s e k e n k i f e j e z é s r e j u t n a k o l y a n v é l e m é n y e k is, h o g y a t e r v e z é s h i á n y a k e d v e z ő t l e n ü l h a t a j ö v e d e l e m r e és e z z e l e g y b e n g a z d a s á g u n k h e l y z e t é r e és a n y a g i a l a p j á r a is. E z é r t a s z a k e m b e r e k egy része azon a v é l e m é n y e n v a n , h o g y az újratermelési fo­ l y a m a t b a n a z a r á n y o k tervszerű b e t a r t á s á v a l kell elősegíteni az említett

k ö z g a z d a s á g i k a t e g ó r i a k i a l a k í t á s á t és e l o s z t á s á t , a m e n n y i b e n a j ö v e ­ delem növelése a cél. B á r á l l á s p o n t j a i k b a n és n é z e t e i k b e n m i n d a n n y i a n a J S Z S Z K a l k o t ­ m á n y á r a , A t á r s u l t m u n k á r ó l s z ó l ó t ö r v é n y r e , a m u n k a és a z e s z k ö z ö k társítására, a gazdasági mérlegre hivatkoznak, következtetéseik azon­ ban eltérőek. A gazdasági helyzet ilyen eltérő értékeléséhez b i z o n y á r a a z v e z e t e t t , h o g y s z e m p o n t j a i k és m e g á l l a p í t á s a i k a g a z d a s á g i m é r l e g részadatain alapulnak. Ezért a valóságos gazdasági helyzetről csak a m é r l e g g a z d a s á g i l a g a l a p u l v e h e t ő a d a t a i n a k teljes e l e m z é s e a l a p j á n t á ­ j é k o z ó d h a t u n k . A rendelkezésre álló a d a t o k ilyen elemzése lehetővé te­ szi a v a l ó s á g o s g a z d a s á g i h e l y z e t á t t e k i n t é s é t , és e g y i l y e n é r t é k e l é s alapján olyan gazdasági megoldásokat lehet javasolni, amelyektől jog­ g a l v á r h a t ó a k el m e g f e l e l ő e r e d m é n y e k . M i n d e n más gazdasági helyzetfelmérés még a t á r g y k ö r legjobb isme­ r ő i t is a r r a k é s z t e t h e t n é , h o g y o l y a n é r t é k e l é s t f o g a d j a n a k el, a m e l y n e m t ü k r ö z i a g a z d a s á g v a l ó d i h e l y z e t é t , t e h á t o l y a n m e g o l d á s o k a t is, a m e ­ lyek nincsenek összhangban társadalmi-politikai i r á n y v o n a l u n k k a l . É p ­ pen ezért minél előbb javasolni kell egy elemzési m ó d s z e r t a gazdasági f o l y a m a t o k vizsgálatára, amely állandósult gazdasági mércéi alapján a l k a l m a s l e n n e a v a l ó s á g o s h e l y z e t és k i v á l t ó okok megállapítására, a m i n e k alapján o l y a n megoldási j a v a s l a t o k születnének, m e l y e k össz­ hangbán vannak társadalmi-gazdasági irányvonalunkkal és g a z d a s á ­ gunk egészének a fizetőképességével, p é n z ü g y i lehetőségei vél. Éppen a z é r t , m e r t a t á r s u l t m u n k á b a n d o l g o z ó k p o l i t i k a i l a g és g a z d a s á g i l a g é r ­ d e k e l t e k a v a l ó d i h e l y z e t m e g i s m e r é s é b e n és a z o k n a k a g a z d a s á g i f o ­ l y a m a t o k n a k a z é r t é k e l é s é b e n , a m e l y e k a z e s z k ö z ö k és a m u n k a e r e d m é ­ nyek körforgását m e g h a t á r o z z á k az adott tmasz-ban és a j u g o s z l á v g a z d a s á g e g é s z é b e n . E l e m z é s ü n k n e k e z é r t a l a p v e t ő célja r ö v i d és t a r ­ t a l m a s betekintést n y ú j t a n i a jelenlegi gazdasági helyzetbe, illetve meg­ b í z h a t ó g a z d a s á g i m é r c é k a l a p j á n e l e m e z n i a z e l t e l t ö t é v e s i d ő s z a k o t és a z 1 9 7 7 - e s é v első h a t h ó n a p j á n a k g a z d a s á g i e r e d m é n y e i t a m é r l e g b e s z á ­ moló alapján. V a l ó j á b a n m i t is t a r t a l m a z ez a m é r l e g ? A J S Z S Z K a l k o t m á n y á b a n és A t á r s u l t m u n k á r ó l s z ó l ó t ö r v é n y b e n f e l ö l e l t p o l i t i k a i és g a z d a s á g i r e n d e l k e z é s e k b ő l k i i n d u l v a m e g á l l a p í t h a t ­ j u k , h o g y a g a z d a s á g a n y a g i és p é n z ü g y i h e l y z e t é n e k e l e m z é s e i a m u n ­ k a e r e d m é n y e k e t b e m u t a t ó a d a t o k f e l d o l g o z á s a m e l l e t t , a teljesség k e d ­ v é é r t , f i g y e l m e t kellene h o g y szenteljen a z o k n a k a z a d a t o k n a k is, a m e ­ lyek a társadalmi eszközöknek az újratermelésben való felhasználásáról a d n a k számot. É p p e n ezért a nagyszámú, hosszabb időszakra terjedő hi­ v a t a l o s a d a t o k e l e m z é s é n e k — a z ö s s z j ö v e d e l e m k i a l a k í t á s á v a l és e l o s z ­ t á s á v a l , a j ö v e d e l e m e l o s z t á s s a l , a t á r s í t o t t e s z k ö z ö k f o r r á s á v a l és b e f e k ­ tetésével k a p c s o l a t o s a n — a z a célja, h o g y n a g y v o n a l a k b a n d o k u m e n ­ t á l t a n szemléltesse az említett gazdasági t é n y e z ő k i d ő r e n d b e n e g y m á s r a

k ö v e t k e z ő p r o b l é m á i t , amelyeket az eddigiekben többnyire részadatok e l e m z é s é r e t á m a s z k o d v a o l d o t t a k m e g , és v a l ó s z í n ű l e g e z é r t m a r a d t a k el a kívánt eredmények.

A

gazdasági

eszközök

forrásának

elemzése

A társult m u n k a általános f o r r á s a i n a k az utóbbi öt év f o l y a m á n v a l ó permanens gyarapodása, amit a társultmunka-alapszervezetek mérleg­ beszámolói t ü k r ö z n e k a legjobban, adatszerűen igazolja, hogy a jugo­ s z l á v g a z d a s á g j e l e n t ő s e r e d m é n y e k e t é r t el m i n d e n k i e m e l k e d ő f o n t o s ­ ságú gazdasági területen. A m é r l e g k i m u t a t á s o k szerint az e r e d m é n y e k v a l ó s z í n ű l e g s o k k a l n a g y o b b a k is l e h e t n é n e k , h a a r e n d s z e r b e l i m e g o l ­ d á s o k j o b b a n ö s s z e l e n n é n e k h a n g o l v a p o l i t i k a i és g a z d a s á g i c é l k i t ű z é ­ seinkkel, v a l a m i n t azokkal a gazdasági törvényszerűségekkel, amelyek elkerülhetetlenül kihatnak a társadalmi újratermelés gazdasági, anyagi és p é n z ü g y i f o l y a m a t a i r a . T e r m é s z e t e s e n e m e l l e t t k i k e l l e m e l n ü n k a z t is, h o g y J u g o s z l á v i a g a z d a s á g a e r e d m é n y e s , b á r a g y a k o r l a t b a n s z á m o s p é n z ü g y i és a n y a g i m e g r á z k ó d t a t á s é r i , e z e n t ú l j e l e n t ő s f e n n a k a d á s o k és f i z e t ő k é p t e l e n s é g is é s z l e l h e t ő a z e s z k ö z ö k k ö r f o r g á s i f o l y a m a t á b a n . A társultmunka-alapszervezetek mérlegbeszámolóinak a hivatalos ada­ taiból arra következtethetünk, hogy a társult m u n k a hatalmas társa­ dalmi v a g y o n n a l rendelkezik, amely évről évre növekszik. A z 1973-as adatok szerint a gazdasági eszközök értéke meghaladta az 593 milliárd dinárt, 1977. június 30-áig pedig elérte az 1319 milliárdot, a z a z 123 szá­ zalékkal volt m a g a s a b b , m i n t az 1973-as évben. Természetesen ehhez h o z z á kell t e n n ü n k , h o g y o l y a n t á r s a d a l m i v a g y o n r ó l v a n szó, a m e l y ­ nek értéke csak n a g y o b b lehet, m i n t az a k i m u t a t á s o k b ó l k i t ű n i k . Első­ sorban azért, mert a társadalmi tulajdon eredeti értékének visszaállítá­ sát n e m k ö v e t i k a g a z d á l k o d á s i feltételeink mellett v é g b e m e n ő gazdasági f o l y a m a t o k . E n n e k ellenére az idézett s z á m o k r e n d k í v ü l adatszerűen bizonyítják, h o g y s e m m i k é p p e n sem h e l y t á l l ó a k a z o k a nézetek, melyek szerint Jugoszlávia gazdaságának az anyagi alapja nem erősödik. A z e m l í t e t t a d a t o k a z t a t é n y t is b i z o n y í t j á k , h o g y g a z d a s á g i l a g m e g a l a p o ­ zatlan a n n a k a szakembercsoportnak a figyelmeztetése, akik szerint gazdaságunk nem rendelkezik elegendő eszközzel a bővített újraterme­ l é s h e z , és í g y a z á r u - és p é n z v i s z o n y o k s z o k á s o s f o l y a m a t á h o z s e m . M á s lapra tartozik viszont a felhasználás kérdése. T é n y hogy az elmon­ dottakból kitűnik; a társult m u n k a az említett időszakban kétszeresére e m e l t e a t á r s a d a l m i v a g y o n é r t é k é t . M á r e b b ő l is v i l á g o s a n k i t ű n i k , h o g y a termelésben dolgozó önigazgatók milyen nagy mértékben járulnak h o z z á g a z d a s á g u n k e r e d m é n y e i n e k m e g v a l ó s í t á s á h o z és a n y a g i a l a p j á ­ nak erősítéséhez. T e h á t a választ azokra a kérdésekre, amelyekkel g a z d a s á g u n k küszködik, n e m csak az eszközök elégtelenségében, a ter­ m e l é s b e n és a m u n k a t e r m e l é k e n y s é g b e n k e l l k e r e s n i , h a n e m m á s u t t is.

A n n a k a problémakörnek a sokoldalú áttekintése végett, amellyel g a z d a s á g u n k k ü s z k ö d i k — a z e s z k ö z ö k n a g y s á g á v a l és h e l y z e t é v e l k a p ­ csolatos m e g á l l a p í t á s o k ismertetése mellett — , szólni kellene valamit e z e k n e k a z e s z k ö z ö k n e k a g y a k o r l a t i f e l h a s z n á l á s á r ó l is. É p p e n a z é r t , m e r t a z u t ó b b i i d ő b e n n a g y o n s o k s z ó esik a r r ó l , hogy önigazgatási megegyezések útján kellene társítani a gazdasági eszközöket a termelési k a p a c i t á s o k m i n d m e g f e l e l ő b b k i h a s z n á l á s a és f e j l e s z t é s e c é l j á b ó l . Itt jegyeznénk meg, hogy valószínűleg csak kevesen tudják: a legújabb mérlegbeszámolókból kitűnik, h o g y az 1319 milliárdos összegből csak 16,3 m i l l i á r d d i n á r t t á r s í t o t t a k , illetve az e m l í t e t t g a z d a s á g i p é n z e s z ­ k ö z ö k 1,2 s z á z a l é k á t . G y a k o r l a t i l a g ez a z t j e l e n t i , h o g y e z e n a t é r e n n a g y o n k e v e s e t t e t t ü n k . H o g y m i é r t , a r r ó l s e n k i s e m b e s z é l , és s e n k i s e m ír, b á r a g a z d a s á g i m é r l e g e k a d a t s z e r ű e n m e g v á l a s z o l j á k , h o g y m i o k o z n e h é z s é g e t és m i é r t k e r ü l t sor f e n n a k a d á s r a a társításra szánt pénzeszközöknél. J o g g a l t e h e t j ü k fel a k é r d é s t , h o g y m i r e j l i k e m ö g ö t t , i l l e t v e m i é r t m e g y v é g b e i l y e n l a s s a n a g a z d a s á g i e s z k ö z ö k t á r s í t á s a . A n n á l is i n k á b b , h i s z tudjuk, hogy ezeknek a pénzeszközöknek a forrásai évről évre bővülnek. A mérlegbeszámolók alapján rendelkezésre álló a d a t o k szerint a vizs­ gált i d ő s z a k b a n g a z d a s á g u n k é v e n t e á t l a g o s a n 13, legfeljebb 20 száza­ l é k k a l n ö v e l t e e s z k ö z e i n e k f o r r á s á t . A b s z o l ú t s z á m o k b a n kifejezve ez így a l a k u l t : 1 9 7 3 - b a n g a z d a s á g u n k e s z k ö z f o r r á s a i 84 m i l l i á r d dinár­ ral, 1974-ben több mint 113 milliárddal, az 1975-ös évben 294 milliárd­ d a l , 1 9 7 6 - b a n t ö b b m i n t 3 2 5 m i l l i á r d d a l , 1 9 7 7 első f e l é b e n p e d i g 2 2 1 milliárd d i n á r r a l bővültek. A z eszközforrások ilyen n a g y m é r v ű n ö v e ­ k e d é s e t e s z i l e h e t ő v é a z ú j r a t e r m e l é s t , i l l e t v e a z 5 , l e g k é s ő b b 7,6 é v e n belüli megkétszereződést. Ilyen k e d v e z ő ü t e m ű újratermelési képesség­ gel c s a k E u r ó p a g a z d a s á g i l a g l e g f e j l e t t e b b o r s z á g a i r e n d e l k e z n e k . A z említett mérlegkimutatások adatszerűen bizonyítják, hogy gazda­ ságunk eszközforrásai valóban kielégítő szinten v a n n a k . D e a gyakor­ latban — ahelyett hogy ezeket a pénzeszközöket tervszerű rendelteté­ s ü k n e k m e g f e l e l ő e n h a s z n á l n á n k fel — a l e g g y a k r a b b a n h a g y j u k , h o g y szétforgácsolódjanak a fogyasztás területén, fedezésüket pedig jobb időkre bízzuk. G y a k o r l a t i l a g ez a k ö v e t k e z ő k e t j e l e n t i : L e s z á m í t v a a z o k a t a z e l k ü l ö n í t e t t és l e k ö t ö t t g a z d a s á g i p é n z e s z k ö z ö ­ ket, amelyek a mérleg elkészítésekor bekerülnek az elszámolásba, most a szemléltetés k e d v é é r t b e m u t a t u n k egy példát, amelyből világosan ki­ t ű n i k , h o g y a z 1 9 7 3 - a s és 1 9 7 7 - e s é v b e n h o l és h o g y a n a n g a z s á l t a k m e g ­ növelt összeget.

Sor­ szám

Leírás

összesített növekedés: 1.

2.

Kifizetések a megnövekedett t a r t a l é k o k b ó l és a jövedelemből A fennmaradt összeget m á s célra használ­ t á k fel

1973

1977

1973

1977

Mutatószá m

84

221

100,0

100,0

263

30

127

35,7

57,7

325

54

94

64,3

42,3

173

A d a t a i n k b ó l világosan kitűnik, hogy az 1973-ban angazsált rendel­ kezésre álló gazdasági p é n z e s z k ö z ö k 30 m i l l i á r d o t tesznek ki, ebből 2 m i l l i á r d d i n á r t f i z e t t e k k i a j ö v e d e l e m s z á m l á j á r a , és 2 8 m i l l i á r d o t a m e g n ö v e k e d e t t r a k t á r k é s z l e t e k r e , a f e n n m a r a d t r é s z t p e d i g e g y é b cé­ l o k r a h a s z n á l t á k fel. 1 9 7 7 - b e n — a z első h a t h ó n a p a d a t a i a l a p j á n — a z összes r e n d e l k e z é s r e á l l ó p é n z e s z k ö z t ( 1 2 7 m i l l i á r d d i n á r t ) f e l h a s z ­ nálták, egyrészt 60 milliárdot a megvalósítandó jövedelem számlájára, másrészt 67 milliárd dinárt a megnövekedett készletekre, a fennmaradt r é s z t , a m i e z ú t t a l j ó v a l k e v e s e b b e t t e t t k i , m á s c é l o k r a h a s z n á l t á k fel m i n t például az o l y a n költségek, a m e l y e k n e k d o k u m e n t u m a i bekerülnek az elszámolásba, az ügyfelek követeléseibe stb. Az említett adatok rendkívül komolyan figyelmeztetnek arra a tény­ r e , h o g y é v r ő l é v r e e g y r e t ö b b g a z d a s á g i p é n z e s z k ö z m e g y el a g a z d a ­ sági m é r l e g a d t a l e h e t ő s é g e k e t t ú l s z á r n y a l ó k ö z f o g y a s z t á s r a . H o g y m i ­ lyen veszélyt h o r d o z m a g á b a n a rendelkezésre álló gazdasági eszközök ilyen ellenőrizetlen felhasználása, azt még jónéhány példából láthatjuk — v a n b e l ő l ü k é p p e n elég — , a m e l y e k é k e s b i z o n y í t é k a i , h o g y m i is történik a gyakorlatban a társultmunka-alapszervezetek keretében vég­ bemenő újratermelési folyamat pénzelésére szánt eszközökkel. A z 1 9 7 7 - e s é v első f é l é v é n e k m é r l e g b e s z á m o l ó i e g y é r t e l m ű e n r á m u ­ t a t n a k , h o g y a raktárkészletekre 338 milliárd dinárt angazsáltunk, míg az 1976-os évben a r a k t á r k é s z l e t e k értéke 271 m i l l i á r d o t tett ki. G y a ­ k o r l a t i l a g ez a z t jelenti, h o g y 1 9 7 7 - b e n 6 7 m i l l i á r d d i n á r r a l n ö v e k e d e t t a raktárkészletek értéke (338 — 271 = 67). Viszont ugyanezekből a m é r l e g b e s z á m o l ó k b ó l a z is k i t ű n i k , h o g y 1 9 7 7 . j ú n i u s 3 0 . előtt az el­ számolási i d ő s z a k b a n t ö b b m i n t 116 m i l l i á r d d i n á r r a l n ö v e k e d e t t a r a k ­ t á r k é s z l e t e k é r t é k e a f e d e z e t l e n k i a d á s o k t e r h é r e . A m e n n y i b e n ez í g y van, a k k o r a d a t a i n k azt bizonyítják, hogy ebben az elszámolási idő-

s z a k b a n a r a k t á r k é s z l e t n e m növekszik, h a n e m csak az értékük n ö v e k e ­ d e t t 6 7 m i l l i á r d d i n á r r a l . G y a k o r l a t i l a g ez a z t jelenti, h o g y a r a k t á r ­ készletek mennyiségi értéke ebben az elszámolási időszakban 49 mil­ liárd dinárral kisebb. Azért, mert a raktárkészletek összértéke m a g á b a n foglalja a fedezetlen k i a d á s o k a t , t ö b b m i n t 116 milliárd dinárt, amiről csak könyvviteli úton m u t a t t á k ki, hogy a raktárkészletek értékének részét képezi. H o g y r á m u t a s s a n a k e n n e k a g a z d á l k o d á s n a k a lényegére, p é l d a k é n t a d a t o k a t idéznek, amelyekből kitűnik, h o g y ezek a k i a d á s o k a r a k t á r k é s z l e t e k összértékének m i l y e n a r á n y á t k é p e z i k az egyes szo­ c i a l i s t a k ö z t á r s a s á g o k b a n és s z o c i a l i s t a autonóm t a r t o m á n y o k b a n (a k é s z l e t e k ö s s z é r t é k é n e k l e g k e v e s e b b 2 9 , 6 és l e g t ö b b 3 6 , 0 s z á z a l é k á t ) . A z aktív mérlegnek az anyagi értékeket t a r t a l m a z ó részében k i m u t a t o t t r a k t á r k é s z l e t e k n é v l e g e s é r t é k e n a g y o n is k i h a t á s s a l v a n a z a n y a g i és p é n z ü g y i f o l y a m a t o k m e n e t é r e , és e z á l t a l a z e g é s z g a z d a s á g g a z d á l k o ­ d á s i k é p e s s é g e i r e és f e l t é t e l e i r e . A szabad pénzeszközöknek a fedezetlen kiadásokra való felhaszná­ lása mellett 1 9 7 6 . d e c e m b e r 31-éig a g a z d a s á g v é r k e r i n g é s é b ő l 235 m i l ­ l i á r d d i n á r t , i l l e t v e a g a z d a s á g összes p é n z e s z k ö z é n e k m i n t e g y 11 s z á ­ zalékát, más szóval a forgalomban levő alapeszközök értéke 37 százalé­ k á n a k m e g f e l e l ő ö s s z e g e t k ö l t ö t t e k el a z ü g y v i t e l i e s z k ö z ö k b ő l s z á r m a ­ zó befektetések címén. Ezeknek a pénzeszközöknek az átömlesztése a k ö v e t k e z ő k é p p e n történt: a pénzeszközök lekötésével járó ügyletek, b a n k a l a p í t v á n y b a fektetett eszközök, fogyasztói hitelek, társadalmi-po­ l i t i k a i k ö z ö s s é g n e k f o l y ó s í t o t t h i t e l e k és e g y é b ü g y l e t e k ú t j á n . Tehát joggal állapíthatjuk meg, h o g y a g y a k o r l a t b a n — a jövedelemelosztást kivéve — a gazdaság többnyire m á s célokra felhasznált pénzeszközei­ n e k n a g y r é s z é t is f e l ö l e l i . A g a z d a s á g pénzét felemésztő területek k ö z ö t t említhetjük meg az eladók követeléseit, a k ü l ö n b ö z ő előlegeket stb. M e g kell e m l í t e n ü n k , h o g y a z e d d i g i e k s o r á n i s m e r t e t e t t m e g á l l a p í t á s o k és a b e m u t a t o t t a d a ­ tok egyértelműen a r r a u t a l n a k , h o g y a gazdasági pénzeszközök ellen­ ő r i z h e t e t l e n ü l f o l y n a k szét a k ü l ö n b ö z ő c s a t o r n á k o n , és h o g y é p p e n ezért olyan kedvezőtlen a rendelkezésre álló gazdasági pénzeszközök s t r u k t ú r á j a , i l l e t v e a z á l l ó - és f o r g ó e s z k ö z ö k v i s z o n y a . Ez a viszony ahelyett, hogy a 80:20 a r á n y n a k megfelelően a l a k u l n a — hisz ehhez m i n d e n feltétel a d o t t — , az említett kihasználási feltételek m i a t t t á r ­ s a d a l m u n k b a n a z á l l ó - és f o r g ó e s z k ö z ö k v i s z o n y a a z 5 0 : 5 0 a r á n y n a k felel m e g . A g a z d a s á g i e s z k ö z ö k v á z o l t s z e r k e z e t e e g y s z e r ű s z ó v a l a r r ó l t a n ú s k o d i k , h o g y t ú l s o k a z e s z k ö z , d e r o s s z u l h a s z n á l j á k fel ő k e t . A rendelkezésre álló eszközök ilyen ellenőrizetlen költése k o m o l y veszélyt j e l e n t a g a z d á l k o d á s i f e l t é t e l e k és a g a z d a s á g i f e j l ő d é s t á v l a t a i s z á m á r a . Hasonló a helyzet a bankeszközök átalakulásával. A kedvezőtlen befektetéseknek rendkívül nagy hatása van m i n d a z o k r a a feladatokra, a m e l y e k n e k célja a b a n k o k k ö r ü l m é n y e i n e k r e n d e z é s e . E r r e e d d i g m é g a g a z d a s á g i és p o l i t i k a i n y o m á s e l l e n é r e s e m k e r ü l t s o r . D e m i é r t is k e -

r ü l n e , h i s z a h i v a t a l o s a d a t o k és a g y a k o r l a t a z t b i z o n y í t j a , h o g y s e n k i sem h a j l a n d ó m a g á r a vállalni keresletek címén az á t a l a k u l t b a n k e s z k ö ­ z ö k e t , m e r t e l s ő s o r b a n elégedetlen a fizetési h a t á r i d ő k k e l , m á s o d s o r b a n p e d i g n e m biztos, h o g y keresleteit v i s s z a k a p j a , m i k ö z b e n k é n y t e l e n ele­ get t e n n i v á l l a l t p é n z ü g y i k ö t e l e z e t t s é g e i n e k .

E d d i g i m e g á l l a p í t á s a i n k és a d a t a i n k a r r a a t é n y r e figyelmeztetnek, h o g y g a z d a s á g u n k k o m o l y p r o b l é m á k előtt áll, amelyeket sürgősen meg kellene oldani. H o g y h o g y a n , erre én a z t felelném, elsősorban egy olyan p r o g r a m o t kellene kidolgozni, amelyből pontosan kitűnne, hogy m i t k e l l v á l t o z t a t n i és m i t k i i k t a t n i a g y a k o r l a t b ó l , v a l a m i n t , h o g y h o ­ g y a n és m i l y e n e s z k ö z ö k k e l l e h e t n e e g y e n s ú l y t k i a l a k í t a n i a z a n y a g i és p é n z ü g y i f o l y a m a t o k k ö z ö t t , e z e n t ú l m e g f i z e t t e t n i a k ö v e t e l é s e k e t és f e l s z á m o l n i a k ö t e l e z e t t s é g e k e t , m a j d e z u t á n o l y a n g a z d a s á g i m e g ­ o l d á s o k a t javasolni, a m e l y e k segítségével s z a b á l y o z n i lehet a fogyasz­ tás m i n d e n f o r m á j á t , h o g y n e lépje túl a g a z d a s á g egészének a n y a g i le­ h e t ő s é g e i t és n e i n g a s s a m e g a m é r l e g e g y e n s ú l y á t .

Az

összbevétel

kialakításának

és elosztásának

elemzése

G a z d á l k o d á s i feltételeink mellett az összbevételnek mint gazdasági k a t e g ó r i á n a k az e s z k ö z ö k o l y a n összességét k e l l e n e jelentenie, a m e l y e t a társultmunka-alapszervezetek valósítanak meg á r u k e r e s k e d e l e m és szolgáltatások útján. O l y a n áru eladásával, amely befektetett eszközök és t á r s í t o t t e m b e r i m u n k a e r e d m é n y e . Ebből feltételként következik, h o g y t á r s a d a l m i e s z k ö z ö k k e l ne lehessen elidegeníteni mások munka­ többletét, sem elősegíteni az elidegenítéshez szükséges feltételek k i a l a ­ kulását — olvashatjuk a l k o t m á n y u n k 12. szakaszának 3. bekezdésében. E z e n k í v ü l a társult m u n k á b a n dolgozók m u n k a j o g u k k a l élve n e m v a ­ l ó s í t h a t n a k m e g t á r s a d a l m i e s z k ö z ö k k e l o l y a n a n y a g i j a v a k a t és n e m juthatnak olyan előjogokhoz, amelyek nem a munkájukon alapulnak (lásd a J S Z S Z K a l k o t m á n y a 15. s z a k a s z á n a k 2. bekezdését). G y a k o r l a ­ tilag ez a z t jelenti, h o g y az összbevétel l é t r e j ö t t e a p i a c h o z , a b e f e k t e ­ t e t t e s z k ö z ö k és a t á r s í t o t t e m b e r i m u n k a e r e d m é n y é h e z , a termékhez k a p c s o l ó d i k , n e m p e d i g a b e v é t e l h e z , a m i t a l é t r e h o z o t t é r t é k új r a f e l ­ osztási eszközeinek útján lehet megszerezni. A z o n b a n h o z z á kell t e n n ü n k , h o g y n á l u n k — az é r v é n y b e n lévő elő­ írások értelmében — , függetlenül a befektetett m u n k a szerinti elosztás e l v é t ő l , a z ö s s z b e v é t e l t é n y e z ő i k ö z é s o r o l j u k a t e r m e l é s i és s z o l g á l t a t á s i e r e d m é n y e k m e l l e t t m é g a b e l s ő , m u n k a s z e r v e z e t e n b e l ü l i t e r m e l é s t és szolgáltatásokat, a nemtermelői szolgáltatásokat, a kereskedelmi áru, m y a g és h u l l a d é k b e s z e r z é s é t , v a l a m i n t a k ü l ö n b ö z ő b e v é t e l e k e t , m i n t például a k a m a t o k a t stb.

A t á r s u l t m u n k a - a l a p s z e r v e z e t így k i a l a k u l t összbevétele a befekte­ tett e s z k ö z ö k és t á r s u l t m u n k a e r e d m é n y e z t e b e v é t e l m e l l e t t m a g á b a n foglalja m é g a rendszerjellegű n o r m a t í v s z a b á l y z a t o k eredményeként . é t r e j ö t t b e v é t e l t is. G y a k o r l a t i l a g e z a z t j e l e n t i , h o g y a z ö s s z b e v é t e l ' o g a l m á b a t a r t o z n a k a h i t e l és e g y é b b e f e k t e t é s e k f o r m á j á b a n m e g v á l ó ­ k o n p é n z e s z k ö z ö k . A z i l y e n és e h h e z h a s o n l ó b e v é t e l e k n e k r e n d k í v ü l .íehéz m e g t a l á l n i a l e g m e g f e l e l ő b b e l o s z t á s i m ó d s z e r é t , m e r t l é t r e h o z á ­ sukban n e m vett részt a társult m u n k a , h a n e m csak a befektetett társa­ dalmi pénzeszköz. É p p e n ezért gazdaságilag helyesebb v o l n a az ilyen jellegű b e v é t e l e k e t a t á r s u l t m u n k a p é n z e s z k ö z e i növelésére f o r d í t a n i , n o g y e r ő s ö d h e s s e n e k a n y a g i a l a p j a i (a J S Z S Z K a l k o t m á n y a 1 8 . s z a ­ kasz). A belső k a p c s o l a t o k által létrejött bevétel szubjektivizmust visz az e l o s z t á s b a , m e r t a m u n k a és a z a n y a g i j a v a k c s e r é j é n e k ez a m ó d j a f ü g ­ g e t l e n a p i a c i v i s z o n y o k t ó l . M i n d e n p i a c o n k í v ü l i m u n k a - és e s z k ö z c s e ­ r e b i z o n y t a l a n n á t e s z i a j ö v e d e l e m k i a l a k u l á s á t és l e h e t ő v é t e s z i , h o g y ez a csere f o l y a m a t á b a n részt v e v ő egyéb tényezők terhére menjen végbe. A k ö z v e t í t ő k e r e s k e d e l e m , a n y a g - és h u l l a d é k f e l v á s á r l á s á l t a l m e g ­ valósított p é n z e s z k ö z ö k n á l u n k részét képezik az összbevételnek, de u g y a n a k k o r a n y a g i k i a d á s k é n t l e v o n a n d ó t é t e l is. T e h á t j o g g a l á l l a p í t ­ h a t j u k m e g , h o g y a z o k a jogi i n t é z m é n y e k , a m e l y e k ezt s z a b á l y o z z á k , n e m t e s z n e k k ü l ö n b s é g e t a z ö s s z b e v é t e l és a m e g v a l ó s í t o t t f o r g a l o m ér­ téke között. Talán, mert a kereskedelemben a m u n k á h o z újonnan hoz­ z á a d o t t értékhez még egyszer h o z z á a d j á k az újratermelés anyagi kiadá­ sait, a m e l y e t e l s z á m o l á s k o r árubeszerzési é r t é k k é n t kivonnak az össz­ b e v é t e l b ő l és í g y t o v á b b . Korábbi megállapításainkban világosan utaltunk arra, hogy a gazda­ ság ö s s z b e v é t e l é n e k ily m ó d o n v a l ó k i a l a k í t á s a , amely többek között m a g á b a n foglalja a kereskedelmi forgalom értékét is, r e n d k í v ü l n a g y h a t á s s a l v a n a m e g v a l ó s í t o t t a n y a g i és p é n z ü g y i v i s z o n y o k r e á l i s á t t e ­ kintésére, a z a z az összbevétel egyes elemeinek v i z s g á l a t á r a . H o g y v a l ó ­ j á b a n m i l y e n p é n z e s z k ö z ö k r ő l is v a n s z ó , és h o g y m i l y e n a r á n y o k a t is fejeznek ki ezek a viszonyok, azt legjobban szemléltetheti az alábbiak­ ban következő táblázat, amely az érvényben levő előírásoknak megfe­ lelően elemeire b o n t o t t összbevételt szemlélteti: Sor- A z összbevétel szám tényezői 1

2 összbevétel:

1.

T e r m e l é s és szolgáltatások

1973.

1974.

1975.

1976

1977/76.

3

4

5

6

7

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

43,8

41,3

40,9

41,3

38,6

2. 3.

5.

Belső termelés és s z o l g á l t a t á s o k Kereskedelmi áru a n y a g és h u l l a ­ dékforgalom Egyéb bevételek

7,6

10,6

12,8

13,6

15,7

43,0

43,0

40,4

39,1

40,7

5,6

5Д

5,9

6,0

4,0

1 9 6 9 - b e n a t e r m e l é s és a s z o l g á l t a t á s o k a z ö s s z j ö v e d e l e m 4 9 , 1 s z á z a ­ lékát, 1977-ben p e d i k 38,6 százalékát képezték. E z e k b ő l az a d a t o k b ó l kitűnik, h o g y az összbevételben évről évre csökken a befektetett eszkö­ z ö k és a t á r s u l t m u n k a s z e r e p e . A b e l s ő t e l j e s í t é s é r t é k e v i s z o n t á l l a n ­ d ó a n n ö v e k s z i k . 1 9 6 9 - b e n a t á r s a d a l m i ö s s z t e r m é k 3,3 s z á z a l é k á t , 1 9 7 7 re pedig több m i n t 15,7 százalékát tette ki. A t á r s a d a l m i összterméken belüli ilyen n a g y a r á n y ú részvételének b i z o n y á r a m e g h a t á r o z h a t ó okai vannak. A k ö z v e t í t ő k e r e s k e d e l e m , a k ü l ö n b ö z ő a n y a g o k és h u l l a d é k o k el­ a d á s a és f e l v á s á r l á s a 1 9 6 9 - b e n a z ö s s z b e v é t e l 4 2 , 5 s z á z a l é k á t , 1 9 7 7 első félévében pedig csak 40,7 százalékát tette ki. Érdemes megemlíteni, hogy ezek az a d a t o k r e n d k í v ü l p o n t o s a n bizonyítják, h o g y az összbevételben l e g i n k á b b a t á r s u l t m u n k a és a b e f e k t e t e t t e s z k ö z ö k á l t a l m e g v a l ó s í ­ t o t t bevétel r é s z a r á n y a csökken, m í g ezzel ellentétben — a belső viszo­ nyokból származó bevétel a r á n y a növekszik a leggyorsabban. A d a t a i n k szerint a többi bevételi kategória csupán jelentéktelen változást m u t a t az összbevételben való részvétel szempontjából. A z összbevétel valóságnak nem megfelelő k i m u t a t á s a elértékteleníti az e g y e s e l e m e k e t és i l y m ó d o n l á t s z ó l a g a z t a b e n y o m á s t k e l t i , h o g y a megvalósított eredmények kedvezőtlenek, a m i v a l ó j á b a n í g y is v a n . Ebből arra következtethetünk, hogy a megvalósított e r e d m é n y e k és egyben a gazdasági összbevétel egyes elemei egészen m á s képet n y ú j t a ­ n á n a k , ha k i a l a k í t á s u k k o r nem s z á m í t a n á k be mégegyszer a közvetí­ t e t t á r u , a n y a g és h u l l a d é k b e s z e r z é s i é r t é k é t . F ő l e g a z é r t h a n g s ú l y o z ­ z u k e z t , m e r t e z a z é r t é k m é g e g y s z e r s z e r e p e l t a t e r m e l é s i és s z o l g á l ­ t a t á s i k i m u t a t á s o k b a n . G y a k o r l a t i l a g ez a z t j e l e n t i , h o g y a z ö s s z b e v é ­ tel k i a l a k í t á s a k o r c s a k a z ú j ó l a g b e f e k t e t e t t m u n k a és a b e f e k t e t e t t k e ­ reskedelmi pénzeszközök megvalósított értékét kellene figyelembe venni, n e m p e d i g a z egész k e r e s k e d e l m i f o r g a l o m é r t é k é t . A z ö s s z b e v é t e l s z e r ­ kezeti viszonyait így sokkal reálisabban lehetne b e m u t a t n i . A z összbevétel felsorolt tényezői mellett m e g kell még említenünk a z o k a t a b e v é t e l i f o r r á s o k a t is, a m e l y e k a z é r v é n y b e n l e v ő e l ő í r á s o k szerint szintén az összbevétel t a r t o z é k a i . A fenti a d a t o k alapján meg­ állapíthatjuk, hogy a vizsgált időszakban ezek a bevételek 4 — 6 száza­ lékig vettek részt a gazdasági összbevétel kialakításában. H a összeha-

s o n l í t j u k a t e r m e l é s i és s z o l g á l t a t á s i e r e d m é n y e k k e l , a k k o r k i t ű n i k , h o g y az említett időszakban a z o k n a k 12—14 százalékát tették ki. A d a t a i n k tehát a r r a u t a l n a k , h o g y itt jelentős a n y a g i eszközökről v a n szó, b á r megvalósításukba n e m fektettek be emberi erőt. Így m á r világos, hogy e b b e n a z e s e t b e n n á l u n k is l é t r e j ö n m u n k á t ó l f ü g g e t l e n b e v é t e l , m é g ­ p e d i g a z é r v é n y b e n l e v ő e l ő í r á s o k a l a p j á n és a z i d é z e t t alkotmányos r e n d e l k e z é s e k r e v a l ó t e k i n t e t n é l k ü l . K i k e l l h á t m o n d a n u n k , h o g y az i l y e n e s e t e k b e n m i l y e n b e v é t e l r ő l is v a n s z ó : e l s ő s o r b a n a k ü l ö n b ö z ő dotációkról, szubvenciókról, prémiumokról, kártalanításokról, térítményekről, egyéb bevételekről, k a m a t o k r ó l stb. A z e l h a n g z o t t m e g á l l a p í t á s o k és a z i d é z e t t a d a t o k a d a t s z e r ű e n r á m u ­ t a t n a k m i n d a z o k r a a d e f o r m á c i ó k r a , amelyek az összbevétel ilymódon v a l ó k i a l a k í t á s á b ó l k ö v e t k e z n e k . A n n á l is i n k á b b , h a s z e m e l ő t t t a r t ­ j u k a z o k a t a z a n y a g i és s z e r k e z e t i k ü l ö n b s é g e k e t , a m e l y e k a z ö s s z b e ­ v é t e l e l o s z t á s á b ó l és e l s z á m o l á s á b ó l k ö v e t k e z n e k . í g y p é l d á u l az ér­ v é n y b e n levő előírások szerint m e g h a t á r o z o t t összbevétel világos ada­ tokat szolgáltat, míg u g y a n a k k o r a másik, az állandósult közgazdasági mércék a l a p j á n k i a l a k í t o t t bevétel egészen más eredményeket mutat fel, úgy. a b s z o l ú t ö s s z e g e k b e n , m i n t a különböző viszonyításokban. M i n d a d d i g , a m í g n e m k ü s z ö b ö l j ü k k i a z ö s s z b e v é t e l k i a l a k í t á s a és e l ­ osztása körül felmerülő deformációkat, g a z d a s á g u n k — a n n a k ellenére, hogy rendkívüli eredményeket valósít meg — az eredményeit tekintve d e v a l v á l t é r t é k ű lesz.

Az

összbevétel

elosztásának

elemzése

A z összbevétel két állandósult gazdasági elemből t e v ő d i k össze, a b e f e k t e t e t t h o l t m u n k a és a z ú j o n n a n h o z z á a d o t t é l ő m u n k a é r t é k é b ő l . A J S Z S Z K a l k o t m á n y á b a n m e g h a t á r o z o t t g a z d a s á g i a l a p e l v e k és p o l i t i k a i i r á n y v o n a l s z i n t é n e b b ő l , a z a z a z a n y a g i k i a d á s o k és a m o r t i z á c i ó s k ö l t ­ ségek f o r m á j á b a n á t v i t t h o l t m u n k a é r t é k é b ő l , v a l a m i n t a j ö v e d e l e m ­ ként kifejezett, ú j o n n a n átvitt m u n k a értékéből indul ki. A gazdasá­ gunk által megvalósított összbevétel elosztásakor — mivel az így meg­ á l l a p í t o t t g a z d a s á g i m é r c é k k é p e z i k a k i i n d u l ó p o n t o t — n e m is m e r ü l ­ n é n e k fel n e h é z s é g e k , h a n e m k e r ü l t v o l n a s o r a z e g y e s g a z d a s á g i t é ­ nyezők, m i n d a h o l t m u n k a , m i n d az újonnan átvitt m u n k a interpretá­ lására az érvényben levő előírások alapján. A z előírások szerint a mi gazdálkodási körülményeink közepette az újratermelés folyamatában m e g v á l t o z i k a h o l t m u n k a é r t é k e is, m é g p e d i g a z ú j o n n a n á t v i t t m u n k a á l t a l t e r e m t e t t é r t é k k á r á r a . E z e n k í v ü l m é g a z t is h a n g s ú l y o z n u n k k e l l , hogy h a z á n k b a n az érvényes előírások szerint a jövedelem elszámolási fogalom, nem pedig az újonnan átvitt m u n k a eredménye. É p p e n ezért az ú j o n n a n á t v i t t m u n k a valódi értéke, illetve az általa megvalósított j ö v e d e l e m s z á m o s t é n y e z ő t ő l függ.

A z alábbi t á b l á z a t — amely az összbevétel elosztásának a mérlegbe­ s z á m o l ó a d a t a i a l a p j á n v a l ó á t t e k i n t é s e — elégséges a h h o z , h o g y m e g ­ á l l a p í t h a s s u k , h o g y a n is m e g y v é g b e a társultmunka-alapszervezetek g y a k o r l a t á b a n a z ö s s z b e v é t e l m e g h a t á r o z á s a és e l o s z t á s a , v a l a m i n t h o g y ez v a l ó j á b a n m i t is j e l e n t g a z d a s á g u n k és a n y a g i a l a p j a s z á m á r a .

S

r

° " szám 1.

2.

3.

4.

Alapelemek

A z elszámolási időszak össz­ kiadásai A raktárkészletek terhére írt fede­ zetlen kiadások Az összbevétel­ ből fedezett k i ­ adások A z összbevétel f e n n m a r a d t része, a jövedelem ö s s z b e v é t e l (3 + 4)

1973.

1974.

1975.

1976.

1977.

83,6

84,8

86,1

85,9

91,1

4,2

4,3

4,9

5,5

11,7

79,4

80,2

81,2

80,4

79,4

20,6

19,5

18,8

19,6

20,6

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

e

S

,! ,° relev

c

Ezek az a d a t o k egyértelműen r á m u t a t n a k , hogy az említett elszámo­ lási i d ő s z a k összegzett a n y a g i k i a d á s a i a z összbevétel t e t e m e s részét k é ­ p e z i k , és a z 1 9 7 6 - o s é v e t k i v é v e á l l a n d ó n ö v e k e d é s t m u t a t n a k . E z e k a k i a d á s o k a z 1 9 7 3 - a s ö s s z b e v é t e l 8 3 , 6 s z á z a l é k á t k é p e z t é k , 1 9 7 7 első h a t h ó n a p j á b a n pedig elérték a 91,1 százalékot. T e h á t v a l ó j á b a n az összbe­ v é t e l 8,9 s z á z a l é k o s h á t r a l e v ő r é s z e k é p e z i a j ö v e d e l m e t . A z a d a t o k b ó l a r r ó l is m e g b i z o n y o s o d h a t u n k , hogy a raktárkészletek terhére á t í r t fedezetlen k i a d á s o k évről évre egyre n a g y o b b részét képe­ zik az ö s s z b e v é t e l n e k . 1 9 7 3 - b a n ezek a k i a d á s o k a z összbevétel 4,2 szá­ z a l é k á t , 1 9 7 7 első f é l é v é b e n p e d i g t ö b b m i n t 1 1 , 7 s z á z a l é k á t k é p e z t é k . A b s z o l ú t s z á m o k b a n kifejezve az 1973-as évben a fedezetlen kiadások é r t é k e m e g h a l a d t a a 3 7 m i l l i á r d d i n á r t , 1 9 7 7 első felében pedig több m i n t 116 milliárdot tett ki, illetve az 1973-as év h á r o m s z o r o s á t . Ki k e l l m é g t é r n ü n k a r r a is, h o g y a k i a d á s o k n a k a z ö s s z b e v é t e l b ő l v a l ó fedezése n e m a m u n k a e r e d m é n y e k t ő l , hanem a fedezetlen kiadások n a g y s á g á t ó l függ. D e m i n d e n e k e l ő t t a z t kell h a n g s ú l y o z n u n k , h o g y az e l s z á m o l á s t ó l és a f e d e z e t l e n k i a d á s o k t ó l f ü g g a z ö s s z b e v é t e l f e n n m a ­ radó hányadának, azaz a társultmunka-szervezet jövedelmének a nagysága. Ez a tény arról tanúskodik, hogy gazdálkodási körülmé-

n y e i n k k ö z ö t t a j ö v e d e l e m n e m a t á r s u l t m u n k a és a b e f e k t e t e t t e s z k ö ­ z ö k e r e d m é n y e és e z é r t n e m t ü k r ö z i t e l j e s s é g é b e n a m e g v a l ó s í t o t t e r e d ­ m é n y e k e t , h a n e m éppen ellenkezőleg: A z előírásokkal s z a b á l y z ó n el­ s z á m o l á s t e r m é k e . A z i l y e n j e l l e g ű ö s s z b e v é t e l e l o s z t á s és j ö v e d e l e m m e g ­ állapítás lehetővé teszi, h o g y „ a n y a g i k i a d á s o k " címén ellenőrizetlenül költsék a társadalmi pénzeszközöket, miközben a társultmunka-alapszervezet mérlege n e m m u t a t veszteséget, még a k k o r sem, h a a p é n z ­ ügyi eredmény megállapításakor nem rendelkezik megfelelő bevételi eszközzel az elszámolási időszak m i n d e n k i a d á s á n a k fedezésére. T e h á t j o g g a l á l l a p í t h a t j u k m e g , h o g y c s u p á n a b e v é t e l e l o s z t á s á t és a j ö y e d e lemmegállapítást szabályozó előírásoknak köszönhető, hogy gazdasá­ g u n k a z 1 9 7 6 - o s é v e t e l s z á m o l t jövedelemnövekedéssel zárta az 1973. é v h e z k é p e s t ( a n ö v e k e d é s i m u t a t ó s z á m : 1 9 9 ) . U g y a n a k k o r el k e l l m o n ­ d a n u n k , h o g y az 1976-os összbevétel a m u t a t ó s z á m szerint 209-es n ö v e ­ kedést m u t a t 1973-hoz képest.

Az

újratermelés

anyagi

kiadásai

A már ismertetett megállapítások a mérlegbeszámoló adatai alapján feltárják, hogy n á l u n k n e m túlságosan tisztelik az általános gazdasági e l v e k e t a z ö s s z b e v é t e l k i a l a k í t á s a k o r és e l o s z t á s a k o r . G y a k o r l a t i l a g e z a z t j e l e n t i , h o g y a m i g a z d á l k o d á s i k ö r ü l m é n y e i n k k ö z ö t t a z a n y a g i és p é n z ü g y i e r e d m é n y e k n e m a z ú j r a t e r m e l é s i a n y a g i k i a d á s o k t ó l és a m u n k a eredményétől függnek, h a n e m éppen ellenkezőleg, az elszámo­ l á s t ó l és a k i a d á s o k e g y e l k ü l ö n í t e t t r é s z é t ő l , a m e l y r ő l m u n k a s z e r v e z e ­ ten belüli értékeléssel m e g á l l a p í t j á k , h o g y f e d e z h e t ő az összbevétel esz­ k ö z e i v e l , és h o g y e k ö z b e n m a r a d j a n a k is m é g f e n n e s z k ö z ö k a z o k n a k a kötelezettségeknek a fedezésére, a m e l y e k e t a jövedelemből fizetnek. U g y a n a k k o r a z t is k i k e l l e m e l n ü n k , h o g y n á l u n k a z a n y a g i ö s s z k i a d á ­ sok, amelyeket a mérlegbeszámoló a d a t a i b ó l á l l a p í t a n a k meg, n e m függ­ n e k a t e r m e l é s , a f o r g a l o m és a s z o l g á l t a t á s o k n a g y s á g á t ó l , m e r t e l ő ­ írásaink szerint az újratermelési f o l y a m a t b a n változásokon megy át n e m c s a k a z a n y a g i k i a d á s o k f o r m á j a , h a n e m é r t é k e is. H o g y milyen kihatással v a n n a k ezek a kiadások gazdaságunk hely­ z e t é r e és a n y a g i a l a p j á r a , a z k i t ű n i k a t á b l á z a t b a n s z e r e p l ő e l s z á m o l á s i időszakok fedezett anyagi kiadásainak szerkezetéből:

Sor­ szám 1

A

kiadások

elemei

2 Fedezett

kiadások:

1 Felhasznált

anyag

1973

1974

1975

1976

3

4

5

6

100,0

100,0

100,0

100,0

33,3

34,6

34,9

35,6

1

2

3

4

5

6

4,1

4,0

3,5

4,0

értéke

37,4

38,6

38,4

39,6

3-. K ü l ö n b ö z ő k i a d á s o k a) J ö v e d e l m i

62,6

61,4

61,6

60,4

8,7 53,9

8,0 53,4

8,2 53,4

9,0 51,4

2.

Amortizáció A holtmunka

kötelezettségek b) E g y é b k i a d á s o k

V é l e m é n y e m s z e r i n t felesleges k o m m e n t á l n i a z ö s s z b e v é t e l e s z k ö z e i ­ ből fedezett k i a d á s o k t a r t a l m i v o n a t k o z á s á t . N e m h a g y h a t j u k a z o n b a n említés nélkül, h o g y ezeknek a k i a d á s o k n a k a szerkezetében egészen állandósult jelleget m u t a t a felhasznált a n y a g , hisz n e m túlságosan be­ folyásolják az á r v á l t o z á s o k , az inflációk és m i n d a z o k a tényezők, amelyek k i h a t o t t a k az újratermelés termelési f o l y a m a t t a l , forgalommal és s z o l g á l t a t á s o k k a l k ö z v e t l e n ü l k a p c s o l a t o s a n y a g i k i a d á s a i r a . A v i z s ­ gált időszakban a felhasznált a n y a g értéke a fedezett anyagi kiadások 33,3 százaléktól 35,6 százalékig terjedő részét képezte. A z amortizáció a vizsgált időszakban a fedezett anyagi kiadások s z e r k e z e t é n e k 4 s z á z a l é k á t h a s z n á l t a fel. G y a k o r l a t i l a g ez a z t j e l e n t i , h o g y az e s z k ö z ö k a m o r t i z á c i ó j a sem v á l t o z o t t t ú l s á g o s a n , b á r az emlí­ tett i d ő s z a k b a n sor k e r ü l t az á l l ó e s z k ö z ö k újraértékelésére. A z a n y a g i e s z k ö z ö k k e l fedezett k i a d á s o k ilyen á l l a n d ó s u l t jellege csak a z t b i z o ­ n y í t h a t j a , h o g y a gazdasági k a t e g ó r i á k k a l nem lehet m a n i p u l á l n i az e l s z á m o l á s i r e n d s z e r és a z a n y a g i é r t é k e k m e g á l l a p í t á s a ú t j á n s e m . A f e l h a s z n á l t a n y a g és a z a m o r t i z á c i ó é r t é k é n e k á l l a n d ó s u l t v o n u l a t a rendkívül körülhatárolná tette a holtmunka értékének részvételét a fedezett anyagi k i a d á s o k b a n . A h o l t m u n k a értékének ilyen észrevétle­ nül n ö v e k v ő r é s z a r á n y a az inflációs f o l y a m a t o k k ö z e p e t t e a r r a a ve­ szélyre figyelmeztet, hogy az ilyen szerkezeti á t a l a k u l á s o k m a g u k b a n foglalják a h o l t m u n k a értékének devalválódási lehetőségét, illetve azt, h o g y a h o l t m u n k a k á r á r a egyenlítik ki a fedezetlen k i a d á s o k a t . A z előbb e l m o n d o t t a k k a l ellentétben a különböző kiadások n e m a h o l t m u n k a értékének e r e d m é n y e s a l a k u l á s á r a u t a l n a k , h a n e m a fede­ zett k i a d á s o k o n belüli mérsékelten csökkenő r é s z a r á n y á r a . A jövedelmi ( s z e r z ő d é s e s és b é r l e t i ) k ö t e l e z e t t s é g e k b ő l s z á r m a z ó kiadások szintén á l l a n d ó s u l t a k a f e d e z e t t k i a d á s o k ö s s z e g é b e n , a m e l y e k e l ő í r á s a i n k sze­ rint kiegyenlítődnek az újratermelés anyagi kiadásaival. A többi kiadás azonban — mint például a szolgáltatások, a nemtermelő szolgáltatások, a napidíjak, a reklámkiadások, a reprezentációs költségek, a rendkívüli k i a d á s o k és e h h e z h a s o n l ó k — t ö b b m i n t 2,5 s z á z a l é k k a l c s ö k k e n a f e ­ dezett k i a d á s o k összegében. U g y a n a k k o r n e m feledkezhetünk meg arról sem, h o g y e z e k n e k a k i a d á s o k n a k az a l a k u l á s a szorosan k a p c s o l ó d i k a

r a k t á r k é s z l e t e k terhére átírt fedezetlen k i a d á s o k é v a l , a m e l y e k n e k a szá­ z a l é k a r á n y a a z 1 9 7 3 - a s 4,2 s z á z a l é k r ó l 1 9 7 7 - i g 1 1 , 7 s z á z a l é k r a nőtt, i l l e t v e t ö b b m i n t 7,5 s z á z a l é k k a l l e t t n a g y o b b 1 9 7 3 - h o z k é p e s t . A z anyagi k i a d á s o k ilyen alakulása — az összkiadásokon belüli r é s z a r á n y a e l é r i , s ő t t ú l s z á r n y a l j a a z 51 s z á z a l é k o t — n a g y h a t á s s a l v a n a g a z d a ­ ság helyzetére, a n y a g i a l a p j á r a , a m u n k a t e r m e l é k e n y s é g r e , a társult­ m u n k a - a l a p s z e r v e z e t e k újratermelési képességére stb. A z egyéb k i a d á s o k ö s s z k i a d á s o k o n belüli r é s z a r á n y a , a m e l y viszony­ l a g 12 s z á z a l é k k a l n a g y o b b a h o l t m u n k a é r t é k é n é l — i s m é t e l t e n b i z o ­ nyítja, hogy gazdálkodási körülményeink között a jövőben nem tolerál­ h a t u n k és f e d e z h e t ü n k m i n d e n á r n ö v e k e d é s és á l l í t ó l a g o s m é r l e g a k t í v a f o r m á j á b a n a r a k t á r k é s z l e t e k t e r h é r e í r t f e d e z e t l e n k i a d á s t és e h h e z h a s o n l ó t . Ezzel e g y i d ő b e n rá kell m u t a t n u n k , h o g y egyes m e g á l l a p í t á ­ s o k és m é r l e g k i m u t a t á s o k a r e n d s z e r j e l l e g ű e l ő í r á s o k v e s z é l y e i r e f i g y e l ­ m e z t e t n e k , u g y a n i s ezek segítségével s z a b á l y o z z á k az összbevétel ki­ a l a k í t á s á t és f e l o s z t á s á t , a k i a d á s o k és a j ö v e d e l e m m e g á l l a p í t á s á n a k módját. M i n d e z a r r a a végkövetkeztetésre utal, h o g y minél előbb síkra kell s z á l l n u n k az erre v o n a t k o z ó előírások összeegyeztetéséért a J S Z S Z K a l k o t m á n y á b a n v á z o l t g a z d a s á g i és p o l i t i k a i i r á n y v o n a l , v a l a m i n t a t á r s a d a l m i , p o l i t i k a i és á l l a m b e r e n d e z é s ü n k r e v o n a t k o z ó kongresszusi és e g y é b d o k u m e n t u m o k a l a p j á n .

A

jövedelem

Gazdasági tényező alapján a társultmunka-alapszervezet jövedelme nem más, mint az újonnan átvitt m u n k a piac útján megvalósított értéke ( a J S Z S Z K A l k o t m á n y á n a k 1 7 . és 2 0 . s z a k a s z a ) . M é g e g y i l y e n h a t á ­ r o z o t t p o l i t i k a i i r á n y v é t e l e l l e n é r e is, a m e l y f é l r e é r t h e t e t l e n ü l m e g h a t á ­ r o z z a a j ö v e d e l e m m i b e n l é t é t , a g y a k o r l a t b a n — a z é r v é n y e s és ú j o n ­ n a n j a v a s o l t e l ő í r á s o k s z e r i n t — a z ö s s z b e v é t e l fennmaradt részével azonos a társultmunka-alapszervezet elszámolással elkülönített jöve­ delme. A z ismertetett mérlegkimutatások alapján egyértelműen leszögezhet;ük, h o g y a v i z s g á l t i d ő s z a k b a n j ö v e d e l e m c í m é n g a z d a s á g u n k ö s s z b e ­ vételének 20 százalékát v á l a s z t o t t u k ki évente elszámolás f o r m á j á b a n . E z e k a z a d a t o k e g y b e n a z t is i g a z o l j á k , h o g y a j ö v e d e l e m a r á n y a a z ö s s z b e v é t e l b e n v i s z o n y l a g á l l a n d ó és f o l y a m a t o s v o l t , b á r a z á r a k , a z infláció, a n e m anyagi k i a d á s o k stb. éppen ebben az i d ő s z a k b a n n ö v e ­ kedtek évről évre egyre n a g y o b b ütemben. A jövedelem ilyen v á l t o z a t ­ lan a r á n y ú részvételét az előre k i a l a k í t o t t felmérések alapján mester­ ségesen, a z a z e l s z á m o l á s o k , n e m pedig a termelékenység növelésével vagy csökkentésével, a befektetett eszközök jobb vagy rosszabb kihasz­ n á l á s á v a l t a r t o t t á k fel, a m i t a t á r s u l t m u n k a - a l a p s z e r v e z e t e k m é r l e g b e ­ s z á m o l ó i is n a g y s z e r ű e n é r z é k e l t e t n e k . T e h á t j o g g a l m o n d h a t j u k el,

h o g y a d a t a i n k elég s e m m i t m o n d ó a k a j ö v e d e l e m v á l t o z á s á t i l l e t ő e n , a n ­ n á l is i n k á b b , h i s z a z e l s z á m o l á s o k ú t j á n a l a k í t o t t á k k i ő k e t , n e m p e d i g a befektetett m u n k a által kialakított valóságos helyzetet szemléltetve. T e r m é s z e t e s e n m i n d e m e l l e t t a z t is el k e l l m o n d a n u n k , h o g y a z é r v é n y e s előírások é r t e l m é b e n ez a j ö v e d e l e m m e g o s z l i k a n e t t ó személyi j ö v e d e ­ lem, valamint a társultmunka-alapszervezetek pénzalapjai között, amit a z a l á b b i t á b l á z a t is s z e m l é l t e t :

szam

A

jövedelem '

elemei

összjövedelem 1. N e t t ó s z e m é l y i j ö v . 2 . K ö t e l e z e t t s é g e k és járulékok 3. A p é n z a l a p o k összesen

1973.

1974.

1975.

1976.

1977/6 hó

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

53,8

52,2

55,4

58,2

43,7

22,0 24,2

20,5 27,3

21,4 23,2

23,8 18,0

34,1 22,2

T e h á t a jövedelem szerkezeti megosztásában a l e g n a g y o b b teret a sze­ m é l y i j ö v e d e l m e k f o g l a l j á k el. A n e t t ó s z e m é l y i j ö v e d e l e m ö s s z j ö v e d e l ­ m e n belüli a r á n y a 52,2 százaléktól 58,2 százalékig m o z g o t t , azzal a m e g j e g y z é s s e l , h o g y 1 9 7 7 első f é l é v b e n 43,7 százalékra csökkent. A z o n n a l h o z z á kell t e n n ü n k , h o g y a n e t t ó személyi j ö v e d e l m e k rész­ a r á n y á n a k változása az érvényben levő elszámolási rendszerben több­ nyire az összjövedelemből elszámolás útján kiválasztott jövedelem n a g y s á g á t ó l függ, é p p e n ezért az ily m ó d o n m e g h a t á r o z o t t p a r a m é t e r e k n e m fejezik ki a valóságos helyzetet, n e m érzékeltetik megfelelően a t á r s u l t m u n k a - a l a p s z e r v e z e t e k (és a z egész t á r s a d a l o m ) n e t t ó személyi jövedelmének alakulását. A n e t t ó s z e m é l y i j ö v e d e l m e k és a j ö v e d e l e m e l o s z t á s h o z kapcsolódó alapelemek változásáról a megállapított paraméterek alapján úgy kap­ h a t u n k hű képet, h a megvizsgáljuk, milyen a r á n y b a n vesznek részt ezek az elemek az összbevételben. A z 1969-es m é r l e g b e s z á m o l ó k a d a t a i sze­ rint például a nettó személyi jövedelmek részaránya az összbevételben e l é r t e a 16 s z á z a l é k o t , 1 9 7 7 - r e v i s z o n t c s a k 1 1 , 5 s z á z a l é k o t t e t t k i . G y a ­ k o r l a t i l a g ez a z t j e l e n t i , h o g y a n e t t ó s z e m é l y i j ö v e d e l e m n e k r é s z a r á n y a a z ö s s z b e v é t e l b e n á l l a n d ó a n csökkent az utóbbi kilenc évben. A személyi f o g y a s z t á s n a k az összbevételen belüli ilyen alakulása kér­ désessé t e s z i a t e r m e l é s t , a m i n e k a z a l a p v e t ő s z ü k s é g l e t e k k i e l é g í t é s é r e k e l l i r á n y u l n i a , és e z e n t ú l m e g b o n t j a a z á l t a l á n o s és s z e m é l y i f o g y a s z ­ tási, v a l a m i n t b e r u h á z á s i m é r l e g e g y e n s ú l y t . E z i g a z o l t t á teszi a k o r á b b i m e g á l l a p í t á s o k és a p a r a m é t e r e k f i g y e l m e z t e t é s é t , h o g y m i l y e n v e s z é l y t v o n h a t m a g á v a l a z á l t a l á n o s és s z e m é l y i f o g y a s z t á s i , v a l a m i n t b e r u h á ­ z á s i m é r l e g e g y e n s ú l y m e g b o n t á s a , és e z é r t s ü r g ő s i n t é z k e d é s e k e t k e l l e n e

tenni a megfelelő gazdasági területeken az eszközök f e n n a k a d á s á n a k ki­ k ü s z ö b ö l é s e és a n a g y o b b m é r e t ű v e s z t e s é g e k m e g a k a d á l y o z á s a é r d e k é ­ ben, ami kétségkívül a kiegyensúlyozatlan fogyasztás következménye. Mivel az összbevétel m i n d e n piaci gazdasági jelenségnek ki v a n téve, k ö v e t k e z é s k é p p g a z d a s á g i m é r c é i is k i v a n n a k t é v e e z e k n e k a j e l e n s é ­ g e k n e k , és é p p e n e z é r t a l k a l m a s a k a z ö s s z b e v é t e l e g y e s e l e m e i n e k p o n ­ t o s k i m u t a t á s á r a , a z á l t a l á n o s és a s z e m é l y i f o g y a s z t á s , v a l a m i n t a b e ­ fektetések a r á n y a i n a k érzékeltetésére. Ezért n e m kell lebecsülnünk az ö s s z b e v é t e l k i a l a k í t á s á v a l és e l o s z t á s á v a l k a p c s o l a t o s , m é r l e g k i m u t a t á ­ sokon a l a p u l ó előzetes m e g á l l a p í t á s o k a t , h a n e m é p p e n ellenkezőleg: K o ­ m o l y figyelmeztetéseknek kell v e n n i , a m e l y e k e g y é r t e l m ű e n r á m u t a t ­ n a k , h o g y m i l y e n i r á n y b a n k e l l i n t é z k e d é s e k e t f o g a n a t o s í t a n i és g a z d a ­ sági m e g o l d á s o k a t j a v a s o l n i a rendszerjellegű deformációk mielőbbi kiküszöbölése céljából. Az említett a d a t o k szintén a r r a u t a l n a k , h o g y a jövedelem összetéte­ l é b e n j e l e n t ő s h e l y e t f o g l a l n a k el a s z e m é l y i j ö v e d e l m e k kifizetésével k a p c s o l a t o s j á r u l é k o k és k ö t e l e z e t t s é g e k . A k i m u t a t á s o k s z e r i n t e z e k n e k a kötelezettségeknek az a r á n y a 1974-ben a jövedelem 20,5 százaléka, 1977-ben p e d i g 34,1 s z á z a l é k a volt. I n d o k o l t t e h á t az a m e g á l l a p í t á s , h o g y a j ö v e d e l e m jelentősebb része ilyen k i a d á s o k r a m e g y el. A r r ó l sem f e l e d k e z h e t ü n k meg, h o g y a k i m u t a t á s a i n k szerint ezek a kötele­ zettségek úgy abszolút összegben m i n t relatíve, évről évre növekszenek. A m í g 1973-ban ilyen címen több m i n t 33 milliárdot k ö l t ö t t ü n k , 1974b e n p e d i g 4 2 m i l l i á r d o t , a d d i g 1 9 7 5 - r e ez a z ö s s z e g e l é r t e a z 5 3 m i l ­ l i á r d , 1 9 7 6 - r a v i s z o n t a 6 9 m i l l i á r d d i n á r t . 1 9 7 7 első f e l é b e n e z e k a k i ­ a d á s o k m e g h a l a d t á k az 57 m i l l i á r d d i n á r t , illetve m e g k é t s z e r e z ő d t e k az 1973-as évihez képest. A személyi jövedelmek ilyen n a g y a r á n y ú növe­ kedésének — az összjövedelmen belül — r e n d k í v ü l n a g y h a t á s a v a n a j ö v e d e l m i e s z k ö z ö k a l a k u l á s á r a , a m i t a t á r s u l t m u n k a - a l a p s z e r v e z e t e k és a g a z d a s á g egésze v á l a s z t ki. A z eddigi a d a t o k a t összegezve megállapíthatjuk, hogy a vizsgált idő­ szakban a z o k n a k a jövedelmi eszközöknek az alakulása a legkedvezőt­ lenebb, mind abszolút mértékben, mind relatíve, melyeket a pénzalapok c í m é n v á l a s z t o t t a k ki. 1 9 7 3 - b a n p é l d á u l t ö b b m i n t 36 m i l l i á r d d i n á r t — a jövedelem körülbelül 24,2 százalékát — v á l a s z t o t t á k ki a p é n z ­ a l a p o k s z á m á r a , 1974-ben 56 milliárdot (27,3 százalék), 1975-ben 57 milliárdot (23,2 százalék), 1976-ban pedig körülbelül 52 milliárd d i n á r t ( k b . 18 s z á z a l é k ) a t á r s u l t m u n k a - a l a p s z e r v e z e t e k , illetve a gazdaság egészének a pénzalapjai számára. A gazdasági alapok számára kiválasztott jövedelmi eszközök ilyen alakulása arra utal, hogy a fogyasztás nagymértékben befolyásolja a t á r s u l t m u n k a - a l a p s z e r v e z e t e k p é n z a l a p j a i t , és e z z e l e g y ü t t g a z d a s á g u n k e g é s z é n e k a z ú j r a t e r m e l ő k é p e s s é g é t és a m u n k a a n y a g i a l a p j á n a k erő­ s ö d é s é t . S z ó l n u n k k e l l m é g a r r ó l is, h o g y a m é r l e g b e s z á m o l ó k adatai

s z e r i n t a j ö v e d e l e m e l o s z t á s e l ő s e g í t i a z á l t a l á n o s és k ö z f o g y a s z t á s n ö v e ­ kedését a p é n z a l a p o k illetve a beruházások k á r á r a . Mindez azt igazolja, hogy a vizsgált időszakban valóban nem v e t t ü k kellően s z á m b a az a n y a g i lehetőségeinket, a mérlegegyensúlyt, az általá­ n o s és s z e m é l y i f o g y a s z t á s t , a b e f e k t e t é s e k e g y m á s k ö z t i a r á n y á t . Í g y a z á l t a l á n o k és k ö z f o g y a s z t á s t e r h é r e v é g b e m e n t e l l e n ő r i z e t l e n kiadásokat n e m c s a k a z ö s s z b e v é t e l és a j ö v e d e l e m e l o s z t á s a , h a n e m a s a j á t e s z k ö z ö k t e r h é r e í r t k i a d á s o k is s e r k e n t e t t é k , a m i k é t s é g k í v ü l k i h a t o t t a z e s z k ö ­ z ö k m é r l e g e g y e n s ú l y á r a és f e n n a k a d á s o k a t i d é z e t t e l ő a z a n y a g i és pénzügyi folyamatok körforgásában. A rendelkezésre álló pénzeszkö­ zök ilyen ellenőrizetlen p a z a r l á s a m é g egy r e n d k í v ü l eredményes gaz­ d a s á g o t is m e g r á z k ó d t a t á s o k k a l és f e n n a k a d á s o k k a l f e n y e g e t . A f e l s o r o l t a d a t o k és a m e g á l l a p í t á s o k a l a p j á n a r r a következtethe­ tünk, hogy gazdaságunk a vizsgált időszakban hatalmas eredményeket é r t el a n n a k e l l e n é r e , h o g y s z á m o s t é n y e z ő h a t o t t g a z d a s á g i és p o l i t i k a i i r á n y v o n a l u n k ellenében m i n d az újratermelési f o g y a m a t b a n , a rendel­ kezésre álló eszközök felhasználásában, az összbevétel meghatározásá­ b a n és e l o s z t á s á b a n , m i n d p e d i g a m é r l e g e g y e n s ú l y a r á n y o s k i a l a k í t á ­ s á b a n , a m i t a s z e m é l y i f o g y a s z t á s és a b e f e k t e t é s e k t e r h é r e v é g b e m e n ő á l t a l á n o s és k ö z f o g y a s z t á s n a p r ó l n a p r a l e h e t e t l e n e b b é t e t t . É p p e n e z é r t most egy olyan akciótervet kellene javasolni, amely p o n t o s a n m e g h a t á ­ r o z n á , m e l y t ö r v é n y e s n o r m á n kell v á l t o z t a t n i , v a g y m e l y i k e t kell meg­ szüntetni. Mindez világosan azt sürgeti, hogy mielőbb hozzálássunk a J K S Z X . k o n g r e s s z u s a , a J S Z S Z K a l k o t m á n y a , v a l a m i n t a g a z d a s á g i és politikai irányvonal által meghatározott feladatok végrehajtásához, ame­ lyekről említést tesznek m i n d a z o k a d o k u m e n t u m o k , amelyek az újra­ termelési f o l y a m a t társadalmi-gazdasági viszonyait szabályozzák, és a m e l y e k e l s z á m o l á s ú t j á n á l l a p í t j á k m e g a t á r s u l t m u n k a - s z e r v e z e t e k és e z á l t a l a z e g é s z g a z d a s á g a n y a g i és p é n z ü g y i e r e d m é n y e i t . Fordította

Garai

László

Rezime T r e n u t n o stanje sredstava

i ekonomskog

položaja

društvene

privrede

I a k o su uspesi v e o m a veliki, p o r a s t sredstava t a k o đ e , p o s l o v n i r e z u l t a t i su mali — sumira a u t o r u m o t o u svoga č l a n k a na osnovu k r a t k o g ali s a d r ž a j n o g o s v r t a na t r e n u t n o stanje p r i v r e d e , i to na b a z i s t a n d a r d n i h e k o n o m s k i h merila, u p e r i o d u od pet g o d i n a , uključujući i o b r a d u p o d a t a k a bilansa d r u š t v e ­ ne p r i v r e d e za p r v i h šest meseci u 1977. godini. Ali ističe i t o , da p r i v r e d a Jugoslavije p o z i t i v n o privređuje, iaku u p r a k s i d o ž i v l j a v a finansijsko-materijalne šokove i znatniji zastoj, o d n o s n o nelikvidnost u procesu k r u ž n o g k r e ­ tanja sredstava. R a z l o z i su za t o : da se potencijal ne iskoristi u p l a n o m p r e d v i đ e n e n a m e n e — on se najčešće rastoči u potrošnju; subjektivizam u raspodeli p r i h o d a ost-

varenih p o osnovu internih o d n o s a ; n e r e a l n o iskazivanje u k u p n o g prihoda i t o što učešće lične potrošnje u u k u p n o m p r i h o d u d o v o d i u pitanje p r o i z v o d ­ nju, n a r u š a v a bilansnu r a v n o t e ž u opšte, lične i investicione potrošnje. Z b o g t o g a t r e b a l o bi p r e d l o ž i t i t a k a v akcioni p r o g r a m koji bi se t a č n o u t v r d i l o koje t r e b a menjati, a koje u p o t p u n o s t i brisati, i što p r e pristupiti iz­ v r š a v a n j u z a d a t a k a Desetog kongresa S K J , U s t a v a S F R J i naših e k o n o m s k i h i političkih opredeljenja.

Zusammenfassung Augenblicklicher

Zustand der Mittel und der ekonomischen gesellschaftlichen Wirtschaft

Lage

der

In seinem kurzen aber inhaltsreichen Uberlick über den augenblicklichen Z u s t a n d der Wirtschaft gelangt der A u t o r z u m folgenden Schluss: O b w o h l die Erfolge sehr gross sind, wie auch der Z u w a c h s an M i t t e l n , sind die G e schäftsresultate t r o t z d e m klein. Gleichzeitig w i r d es h e r v o r g e h o b e n , dass die Wirtschaft Jugoslawiens t r o t z allem positiv e r w i r b t , obgleich sie in der P r a x i s finanziell-materielle Sprünge sowie beträchtliche S t o c k u n g erfährt, b z w . die N i c h t - L i q u i d a t i o n im Kreisbewegungsprozess der Mittel. Seine Aussage grün­ det der A u t o r auf allgemein a n e r k a n n t e ekonomische Masstäbe, die auf einen Z e i t r a u m v o n fünf J a h r e n a n g e w e n d e t w e r d e n , sowie auf D a t e n über die Bilanz der gesellschaftlichen W i r t s c h a f t für die ersten sechs M o n a t e im J a h r 1977. Die G r ü n d e hierfür liegen d a r i n , dass das P o t e n t i a l nicht für die im P l a n vorgesehenen Z w e c k e ausgenutzt, s o n d e r n meist beim V e r b r a u c h verschwen­ det w i r d . H i n z u k o m m t die T a t s a c h e , dass Subjektivismus bei der V e r t e i ­ lung v o n E i n n a h m e n herrscht, die d u r c h interne Verhältnisse realisiert w e r ­ den D a r ü b e r hinaus sind die Aussagen über die G e s a m t e i n n a h m e n irreal, weil die T e i l n a h m e des persönlichen V e r b r a u c h s an den G e s a m t e i n n a h m e n die P r o d u k t i o n in Erage stellt u n d das Bilanz-Gleichgewicht ü b e r h a u p t stört, w a s den persönlichen u n d I n v e s t m e n t v e r b r a u c h betrifft. In A n b e t r a c h t dessen sollte ein solches A k t i o n s p r o g r a m m vorgeschlagen w e r d e n , das genau festlegen w ü r d e , welche, g e ä n d e r t u n d welche v o l l k o m m e n gestrichen w e r d e n sollten. D e s t o schneller sollte die D u r c h f ü h r u n g der Auf­ gaben des Z e h n t e n Kongresses der S K J , der Verfassung der S F R J u n d unserer ekonomischen u n d politischen Bestimmungen in Angriff g e n o m m e n w e r d e n . (B. B.)

Vukašin Lončar

FORRADALOM ÉS ALKOTÓTEVÉKENYSÉG

(Vukašin Lončarnak, a VKSZ Tartományi Párt­ bizottsága Elnökségi tagjának Szabadkán — október 6. és S. között — megtartott tudományos összejöve­ telen elhangzott bevezetője.)*

M a i ö s s z e j ö v e t e l ü n k t á r g y a — a f o r r a d a l o m és a z a l k o t ó t e v é k e n y s é g — a t u d o m á n y o s és e s z m e i - p o l i t i k a i t e v é k e n y s é g , a z e l m é l e t és g y a k o r ­ l a t j e l e n l e g i á l l á s a , a s z o c i a l i z m u s é r t f o l y ó h a r c c é l j a i , i r á n y a és t a r t a l ­ m a , a z e m b e r n e k , a m u n k á n a k és a z a l k o t ó t e v é k e n y s é g n e k a f e l s z a b a ­ d í t á s a s z e m p o n t j á b ó l e g y a r á n t i d ő s z e r ű és f i g y e l e m r e m é l t ó . A f o r r a d a l o m új s z a k a s z á b a é r k e z t ü n k , a m e l y a s z o c i a l i s t a ö n i g a z g a ­ t á s b a n f e j e z ő d i k k i l e g t e l j e s e b b e n , és j u t el a m a r x i z m u s k l a s s z i k u s a i — M a r x , E n g e l s és L e n i n — e s z m é i n e k v a l ó r a v á l t á s á h o z . J e l e n ü n k a n a g y f o r r a d a l m i á t a l a k u l á s o k k o r a , a m e l y e k s o r á n a régi v i l á g h e l y é b e e g y új l é p . E l l e n t m o n d á s o k t ó l , v á l s á g o k t ó l és v e s z é l y e k t ő l t e r h e s v i l á g u n k e g é ­ s z e n m á s , m i n t v o l t a m ú l t b a n . A m u n k á s o s z t á l y és a h a l a d ó e r ő k h a r ­ c á n a k köszönhetően a szocializmus n e m csupán reménykedést jelent, ha­ n e m á l l a n d ó f o r r a d a l m i f o l y a m a t o t , a t á r s a d a l o m és a z e m b e r k u l t u r á ­ lis és t á r s a d a l m i á t a l a k u l á s á t , a m i n e k s o r á n e m b e r m i l l i ó k e l m é l e t é v é és gyakorlatává, a jövő világméretű formájává válik. A további forradal­ m i á t a l a k u l á s o k r a , a r é g i n e k a l e r o m b o l á s á r a és e g y ú j , i g a z s á g o s a b b , emberibb, szabadabb világ létrehozására csak a m u n k á s o s z t á l y n a k mint a f o r r a d a l o m legfontosabb tényezőjének részvételével kerülhet sor. A f o r r a d a l o m gyakorlati alkotótevékenység, a tömegek eltökéltsége, h o g y r a d i k á l i s a n m e g v á l t o z t a s s á k a p o l i t i k a i , t á r s a d a l m i és k u l t u r á l i s e l n y o m á s t , v a l a m i n t a g a z d a s á g i k i z s á k m á n y o l á s t , és h o g y a z ember felszabadításával progresszív v á l t o z á s t i d é z z e n e k elő a szervezett m o z ­ g a l o m b a n és t e v é k e n y s é g b e n . A f o r r a d a l o m a m a i i d ő h a t á r a i n k k ö z ö t t * Megjelent
a l k o t ó jellegű elméleti m u n k á v a l , s z e r v e z e t t g y a k o r l a t i t e t t e k k e l j u t t a t j a érvényre a szocializmust, az emberi alkotótevékenységet leginkább mél­ tányoló társadalmat. A z o k t ó b e r i és m á s f o r r a d a l m a k g y ő z e l m é v e l — a m e l y e k k ö z ü l e r e ­ detiségével kitűnik a m i é n k — a szocializmus v i l á g f o l y a m a t t á vált. A szocializmus számára m a m á r nem kérdéses, hogy lenni, vagy n e m len­ n i . N e m c s a k új t á r s a d a l m i v i s z o n y o k r ó l v a n i t t s z ó , h a n e m a t á r s a d a ­ lom legszélesebb rétegeinek é l e t m ó d j á b a n v é g b e m e n t a l a p v e t ő v á l t o z á ­ s o k r ó l is. G l o b á l i s a n n é z v e a m a r x i z m u s t u d o m á n y k é n t , e s z m e k é n t és a p r o l e ­ tariátus gyakorlataként válik az osztályharc eszközévé a megváltozott körülmények között. Lein közmondásként ismert gondolata, hogy „For­ r a d a l m i elmélet nélkül nincs forradalmi m o z g a l o m " , M a r x n a k az a ki­ fejezése, h o g y , „ a f o r r a d a l m a k a t ö r t é n e l m e k h a j t ó e r ő i " , és T i t ó n a k az a mondata, hogy „A forradalom nem azonos a nyugodt hétköznapi é l e t t e l " és a z a f i g y e l m e z t e t é s e ; h o g y „ A f o r r a d a l o m m é g n e m fejező­ d ö t t b e " m i n d i g s e r k e n t ő e n h a t n a k , i d ő s z e r ű e k és a z a l k o t ó t e v é k e n y s é g során napról napra beigazolódnák. N i n c s f o r r a d a l o m a l k o t ó t e v é k e n y s é g nélkül, sem a szó v a l ó d i értel­ mében vett alkotótevékenység forradalom nélkül: mind az egyik, mind a m á s i k a z e m b e r i m u n k a és a l k o t ó t e v é k e n y s é g e r e d m é n y e . S e m a f o r ­ r a d a l m á r , sem az a l k o t ó s z á m á r a n e m léteznek kész megoldások. A forradalom az alkotótevékenység legmagasabb foka. A szocialista önigazgatás, a mi t á r s a d a l m u n k b a n a proletariátus dik­ t a t ú r á j a k é n t és a m u n k á s o s z t á l y u r a l m a k é n t v a l ó s u l m e g , és a z á l l a n ­ dóan változó, módosuló folyamat, amelynek viszonyai között az ember s z a b a d o n t e l j e s í t h e t i k i k é p e s s é g e i t . A m u n k á s o s z t á l y és á l t a l á b a n az e m b e r t á r s a d a l m i , g a z d a s á g i és k u l t u r á l i s f e l e m e l k e d é s é n e k és f e l s z a b a ­ d u l á s á n a k l e g f o n t o s a b b e l ő f e l t é t e l e , h o g y a m u n k á s o s z t á l y és a d o l g o ­ zók kezébe összpontosuljon a politikai hatalom. Ezért h a z á n k b a n az önigazgatás n e m épülhet a t á r s a d a l o m tagja ellenére, v a g y p u s z t á n an­ n a k n e v é b e n , h a n e m c s a k a z a z o n o s o s z t á l y é r d e k ű és c é l ú e m b e r e k é r t és e m b e r e k k e l . A j u g o s z l á v f o r r a d a l o m élén á l l v a a J K S Z a t á r s a d a l o m s o k o l d a l ú f o r r a d a l m i á t a l a k u l á s á b a n , a m u n k á s o s z t á l y é l h a r c á v á v á l t , m e r t erejét a g y a k o r l a t b ó l m e r í t e t t e , és a j e l e n v á l t o z á s a i b a n a j ö v ő t f i g y e l t e . A z önigazgatásiban a z e m b e r f o r r a d a l m i a l k o t ó t e v é k e n y s é g e teljese­ d i k k i . G y a k o r l a t i t e v é k e n y s é g ü n k b e n és p r o g r a m j a i n k i r á n y v é t e l é b e n r e n d k í v ü l i erővel jut kifejezésre, h o g y az e m b e r saját m u n k á j a m i n d e n e r e d m é n y é n e k és k ö r ü l m é n y é n e k , s a j á t s o r s á n a k a z u r a . A z ö n i g a z g a t á s a z a l k o t ó t e v é k e n y s é g f e l t é t e l e , l é n y e g e , e r e d m é n y e és t é n y e , h i s z a f o r ­ r a d a l o m a v i l á g á t a l a k í t á s á n a k és ú j r a f o r m á l á s á n a k szakadatlan fo­ l y a m a t a . A f o r r a d a l o m m i l l i ó k a t k é p e s m o z g ó s í t a n i . A l k o t m á n y u n k és A t á r s u l t m u n k á r ó l s z ó l ó t ö r v é n y új t ö r t é n e l m i f o l y a m a t o k kezdetét j e l e n t i a m u n k a és a z a l k o t ó t e v é k e n y s é g f e l s z a b a d í t á s á b a n . A t á r s u l t

m u n k a k ö z t á r s a s á g á n a k l é t r e j ö t t é v e l a f o r r a d a l o m és az alkotótevé­ kenység a jövőért folyó k ü z d e l e m szerves részévé válik. M i n d e n eddigi e r e d m é n y ü n k ellenére (pedig m á r sokat elértünk: m e g v á l t o z t a t t u k a z o r s z á g a r c u l a t á t , új v i s z o n y o k a t és é l e t m ó d o t a l a k í ­ t u n k k i , k ö v e t k e z e t e s p o l i t i k á n k k a l i s m e r t e k k é és e l i s m e r t t é v á l u n k v i ­ lágszerte), t u d a t á b a n v a g y u n k a n n a k , h o g y társadalmi gyakorlatunk­ b a n n a g y o n sok jelenség v á r még a céljainkkal való összehangolásra. M é g m i n d i g jelen v a n n a k e z e k n e k a v i s z o n y o k n a k a m a r a d v á n y a i , a z o k a t u d a t i és m a g a t a r t á s b e l i f o r m á k , a m e l y e k l a s s í t j á k , v a g y k é r d é s e s s é igyekeznek tenni társadalmi fejlődésünket, s ezentúl szembenállnak for­ r a d a l m u n k és s z o c i a l i s t a h u m a n i z m u s u n k c é l j a i v a l . A t e s v é r i s é g , e g y s é g és e g y e n j o g ú s á g e l l e n i r á n y u l ó n a c i o n a l i z m u s és e l l e n f o r r a d a l m i s á g m ű v e l ő d é s i és t á r s a d a l m i életünkben új formát igyekszik ölteni. A nacionalizmussal p á r h u z a m b a n támadja társadal­ m u n k a t és t e s z i k é r d é s e s s é a z e m b e r i s z a b a d s á g o t és a s z e m é l y i s é g i n t e g ­ ritását a t e c h n o k r a t i z m u s , a liberalizmus, a t á r s a d a l m i elittel k a p c s o l a ­ t o s f e l f o g á s o k , a b ü r o k r a t i k u s t u d a t és m a g a t a r t á s f o r m a , a k i s p o l g á r i s á g . E z e k e t a z e l l e n t m o n d á s o k a t , a l e m a r a d á s t , a r é g i f e l f o g á s t és v i s z o ­ n y o k a t csak h a t á r o z o t t eszmei-politikai tevékenységgel, a forradalmi h a r c á l l a n d ó g y a k o r l a t i é r v é n y r e j u t á s á v a l , a z e l m é l e t és a g y a k o r l a t összhangba hozásával hidalhatjuk át. A f o r r a d a l o m és a z a l k o t ó t e v é k e n y s é g k r i t i k a i v i s z o n y u l á s a a v a l ó ­ s á g h o z n e m m á s , m i n t a r é g i f e l f o g á s és v i l á g e l l e n i t e v é k e n y k ü z d e l e m . N a g y f e l e l ő s s é g h á r u l e z é r t t u d o m á n y o s - és k u l t ú r m u n k á s a i n k r a , h o g y a f o r r a d a l o m c é l j a i , v a l a m i n t a n a g y és f e l e l ő s s é g t e l j e s ü g y e k iránti elkötelezettségük az általános irányvétel szintjén m a r a d j o n . A valóság­ hoz való kritikai viszonyulás egyben a munkásosztály küzdelmének, m u n k á j á n a k , a f o r r a d a l o m h o z v a l ó f o l y a m a t o s h o z z á j á r u l á s á n a k a z ér­ t é k e l é s é t is j e l e n t i . Állandó igényként jelentkezik a j e l e n k u t a t á s á n a k , a z e l m é l e t és g y a k o r l a t v i z s g á l a t á n a k , a z e l v e k és a m i n d e n n a p i é l e t s z e m b e s í t é s é n e k szükségessége. A m a r x i z m u s i r á n t i élénk é r d e k l ő d é s t ki kell terjeszte­ n ü n k a g y a k o r l a t r a , a z e s z m e i - p o l i t i k a i k ü z d e l e m r e és e l m é l e t i v i z s g á ­ lódásokra, v a l a m i n t a k i t ű z ö t t célok megközelítésére. Ilyen téren egyre n ő a t u d o m á n y o s és k u l t u r á l i s a l k o t ó t e v é k e n y s é g , a z a l k o t ó k , a t u d o ­ m á n y o s - és k u l t ú r m u n k á s o k felelőssége. Ezeknek a kérdéseknek a vizsgálatát azoknak a folyamatoknak a megnevezésével tehetjük teljesebbé, a m l e y e k szocialista önigazgatási g y a k o r l a t u n k szerves részei. V e l j k o V l a h o v i é egy g o n d o l a t á r a e m l é k e z ­ t e t n é k : „ H a p o l i t i k u s á n s z á n d é k o z u n k c s e l e k e d n i és g o n d o l k o d n i , a k k o r n e m c s a k egyetlen f o l y a m a t o t kell szem előtt t a r t a n u k , m e r t végső so­ ron a forradalmi harc — ezt bizonzyítja a mi forradalmi tapasztala­ t u n k is — a l e g k ü l ö n b ö z ő b b t i l t a k o z á s o k a t és n y u g t a l a n s á g o t f o g l a l j a m a g á b a n . A mi f o r r a d a l m u n k közös mederbe terelte a parasztság, a m u n k á s o s z t á l y és a n e m z e t l á z o n g á s a i t , és í g y v á l t a k e z e k e g y e t l e n

n a g y tiltakozássá. A p á r t n a k , a K o m m u n i s t a Szövetségnek az ereje a k ­ k o r j u t o t t leginkább kifejezésre, a m i k o r m e g t a l á l t a ezeknek a tiltako­ z á s o k n a k a z e g y e s í t é s i és e g y i r á n y b a t e r e l é s i m ó d j á t . E z é r t a m i fel­ adataink közé tartozik, hogy irányítsuk a hajtóerőként jelentkező forra­ d a l m i e l é g e d e t l e n s é g e t , és h o g y k i a l a k í t s u k k ö z ö s f o r r a d a l m i folyama­ tunkat, az önigazgatást." Ezektől az októberi beszélgetésektől — a t u d o m á n y , a k u l t ú r a , a p o l i t i k a és a g y a k o r l a t t a l á l k o z á s á t ó l — v á r j u k c é l j a i n k m e g v a l ó s í t á s á ­ n a k a lehetőségeivel kapcsolatos jelzéseket. H o g y a v a l ó s á g o t a l e h e t ő l e g k ö v e t k e z e t e s e b b e n m e g k ö z e l í t h e s s ü k , el kellene beszélgetnünk a m u n k a felszabadításának értelmében vett alko­ tótevékenységről, arról, hogy a m u n k a ne legyen pusztán a létfenntar­ tás, a m ű s z a k i - t e c h n o l ó g i a i m a n i p u l á c i ó eszköze, h a n e m juttassa kifeje­ zésre az e m b e r alkotói egyéniségét. E n n e k a k é r d é s k ö r n e k a g y a k o r l a t i v i z s g á l a t á h o z á t k e l l e n e t e k i n t e n ü n k a f o r r a d a l o m és a z a l k o t ó t e v é ­ kenység fejlődésének legidőszerűbb kérdéseit. A t o v á b b i a k b a n beszél­ n ü n k k e l l e n e a z a l k o t ó t e v é k e n y s é g n e k a m u n k a f i z i k a i és s z e l l e m i s z f é ­ rára való felosztásának megszüntetésében játszott szerepéről, az alkotó­ tevékenységnek azokról a formáiról, amelyékben a munkásosztály vá­ lik a t á r s a d a l m i g y a k o r l a t alanyává, valamint a kultúrpolitikának a z o k r ó l a k é r d é s e i r ő l , a m e l y e k a m u n k á s o s z t á l y n a k és a z a l k o t ó k n a k a kiemelt szerepével k a p c s o l a t o s a k . K ü l ö n figyelmet kell szentelni a m u n ­ k a s z a b a d c s e r é j é n e k , a m u n k á s o s z t á l y és a d o l g o z ó k k u l t u r á l i s t e v é ­ k e n y s é g é n e k . M i n d e z e k b e n a t á r s a d a l m i és k u l t u r á l i s á t a l a k u l á s o k b a n elsődleges s z e r e p ü k v a n a K o m m u n i s t a Szövetség vezette szubjektív erőknek. E g y m á s i k k é r d é s c s o p o r t b a n a m u n k á n a k a p o l i t i k a i és t á r s a d a l m i viszonyok manipulatív hatásától való megszabadítását foglalhatnánk össze. E z a f o g y a m a t a szocialista d e m o k r á c i a kiépítésének döntési fo­ l y a m a t a i t jellemzi, amely a d e k l a r a t í v burzsoá szabadságjogok helyett a n é p e k és n e m z e t i s é g e k k u l t ú r á j á n a k s z a b a d és e g y e n j o g ú f e j l ő d é s é b e n , az e g y e n r a n g ú v i s z o n y o k b a n , a f o r r a d a l m a k egyedi jellegének tiszte­ letben t a r t á s á b a n jelöli m e g a p l u r á l i s ö n i g a z g a t á s i é r d e k e k egységét. H o g y m i t jelent az ilyen f o r r a d a l o m az emberek, a d o l g o z ó k életé­ nek megváltozása szempontjából, hogy a társadalmi változásokat m e n n y i r e is é r z i k s a j á t t e v é k e n y s é g ü k e r e d m é n y é n e k , h o g y g y a k o r l a t i ­ l a g m i l y e n n e k is k é p z e l i k s a j á t f e l s z a b a d u l á s u k a t a t á r s a d a l m i v i s z o ­ n y o k v á l t o z á s a k ö v e t k e z t é b e n , és h o g y m i k é p p l e h e t t ú l j u t n i a z a l k o ­ tótevékenység nélküli tengődésen, az a kérdések elemzéséből u g y a n ú g y ki fog t ű n n i , m i n t az, h o g y m i t kell t e n n ü n k a j ö v ő b e n . E l v t á r s a k és Októberi tunk

élére

elvtársnők!

megbeszéléseinkkel kerülésének

az egész m u n k á s o s z t á l y nemzetünk

és

egyidőben

negyvenedik

és a K o m m u n i s t a

nemzetiségünk

számára

ünnepeljük

évfordulóját.

Tito

Ez

elvtárs

Szövetség, valamint

rendkívüli

pár­

mindannyiunk,

jelentőségű

minden esemény.

E l n ö k ü n k a m u n k á s o s z t á l y és a v i l á g h a l a d ó e r ő i n e k s z e m é b e n a s z a ­ b a d s á g é r t , a t á r s a d a l m i h a l a d á s é r t és a s z o c i a l i z m u s é r t folyó harc szimbólumává vált. Tito legfontosabb tevékenysége m a g a a forradalom. Egy alkalommal a k ö v e t k e z ő k e t m o n d t a : „ A f o r r a d a l o m v o l t és m a r a d t a z é l e t e m m o z g a t ó j a egészen m á i g . " E z e k b e n a s z a v a k b a n a legteljesebben fejeződik ki életszemlélete, az összetett jelenségek lényegének m e g r a g a d á s a , a k ü z d e l e m m i n d e n ne­ h é z s é g e és s z é p s é g e , a s a b l o n o k t ó l és a d o g m á k t ó l v a l ó m e g s z a b a d u l á s módja. Tito elvtárs számára a marxizmus útmutatás a tevékenységhez. Sajátos k ö r ü l m é n y e i n k r e a l k a l m a z v a sikeresen véghezvitte a f o r r a d a l ­ m a t , és e l h á r í t o t t a a z a k a d á l y o k a t a m a r x i s t a e l m é l e t n e k és g y a k o r l a t ­ n a k a m e g v a l ó s í t á s a elől a s z o c i a l i z m u s é r t f o l y ó h a r c t e r é n . T i t o f o r r a ­ d a l m i e l m é l e t é n e k és t e v é k e n y s é g é n e k a h u m a n i z m u s , a d e m o k r a t i z m u s , a z e m b e r és a m u n k a f e l s z a b a d í t á s á é r t f o l y ó h a r c a l e g f o n t o s a b b j e l l e m ­ zője. S z á m á r a a szocializmus s z a k a d a t l a n f o r r a d a l m i f o l y a m a t , az ön­ igazgatás pedig a munkásosztály történelmi érdekeinek megvalósulása, amelyek társadalmi g y a k o r l a t u n k b a n igazolódnak be. E z z e l a z e l n ö k ü n k a l k o t ó t e v é k e n y s é g é v e l és V e l j k o V l a h o v i é g o n ­ d o l a t á v a l ö s z t ö n z ö t t összejövetellel t á m a s z t j u k alá, h o g y m i k é n t a for­ r a d a l m a t s e m l e h e t „ b e m a g o l n i " , ú g y a z a l k o t ó j e l l e g ű g o n d o l k o d á s sem kötődik intézményekhez, városokhoz, területekhez, hanem az életből m e r í t i e r ő i t , a m i t e z a z ö s s z e j ö v e t e l is i g a z o l . Veljko Vlahovié, a forradalmár, a kommunista közvetlenül Josip Broz hatása alatt nevelkedett. K o r u n k árulást jelentő mítoszaival le­ s z á m o l v a n a g y m é r t é k b e n h o z z á j á r u l t m a r x i s t a elméletünk fejlődéséhez. A küzdelemben számtalanszor találta m a g á t szemben azzal a kérdéssel: h o g y a n lehet l á n g r a l o b b a n t a n i az e m b e r v u l k á n i erejét, h o g y a n lehet ö s s z e k ö t n i a r o m b o l á s és a z é p í t é s ö s z t ö n é t ? M e g f e l e l ő b b a l k a l m a t el s e m k é p z e l h e t t ü n k ennél, hogy a Veljko V l a h o v i é nevét viselő s z a b a d k a i M u n k á s e g y e t e m — a forradalmárra v a l ó e m l é k e z é s és a z i r á n t a v a l ó t i s z t e l e t j e g y é b e n — s z e r v e z i m e g e z t az összejövetelt, a m e l y a l k a l m a t ad a t u d o m á n y , a politika, a k u l t ú r a és a g y a k o r l a t a l k o t ó j e l l e g ű s z e m b e s ü l é s é r e , v a l a m i n t á l l a n d ó a n v á l ­ t o z ó t é m á i v a l l e h e t ő v é teszi a z a l k o t ó jellegű h o z z á j á r u l á s t m i n d a h h o z , a m i r e V e l j k o V l a h o v i é e s z m é i és t e v é k e n y s é g e s e r k e n t e t t e k . A z i d e i T r i b ü n t a z e m b e r f o j r r a d a l m á n a k és a f o r r a d a l o m e m b e r é ­ nek szenteltük, („Az alkotótevékenység — h a valódi, a k k o r szükségsze­ rűen f o r r a d a l m i is.") T r i b ü n ü n k célja, h o g y m u n k á j á v a l , a t é m a m e g k ö ­ zelítési m ó d j á v a l m i n d k ö z e l e b b kerüljön a v a l ó s á g h o z , a m i b e n m i n d e n k ö l c s ö n ö s e n f e l t é t e l e z e t t és e g y b e f o n ó d ó .

Rezime Revolucija

i

stvaralaštvo

T e m a izlaganja V u k a š i n a L o n č a r a n a n a u č n o m skupu u Subotici 6 — 8 . o k ­ t o b r a prošle godine je u v o d u r a s p r a v u „Revolucije i s t v a r a l a š t v o " , koja je posvećena suočavanju n a u k e , p o l i t i k e , k u l t u r e i p r a k s e , u v e k sa n o v o m te­ m o m , i sa nastojanjem d a se da s t v a r a l a č k i d o p r i n o s o n o m e što je p o d s t a k l a b o g a t a misao i a k t i v n o s t Veljka V l a h o v i ć a , čije ime nosi o r g a n i z a t o r ovog s a s t a n k a : R a d n i č k i u n i v e r z i t e t u Subotici.

Summary Revolution and

creativity

T h e subject of V u k a š i n Lončars speach o n the meeting of scientists held in Subotica, 6—8 of O c t o b e r in t h e previous year, w a s an i n t r o d u c t i o n t o a dis­ cussion „ R e v o l u t i o n a n d c r e a t i v i t y " , w h i c h w a s dedicated t o the confron­ t a t i o n of science, policy, culture a n d practice w i t h a n e w assignement. This assignement is t o c o n t r i b u t e t o those achivements w h i c h w e r e p r o m o t e d by the a c t i v i t y of Veljko V l a h o v i ć . T h e o r g a n i z e r of t h e meeting w a s t h e ..University of w o r k i n g people — Veljko V l a h o v i ć " . (A. L.)

Körmendi Ferenc

ESZTÉTIKAI JELLEGZETESSÉGEK A KATASZTRÓFA-ELMÉLET TÜKRÉBEN

A z ó g ö r ö g filozófiától n a p j a i n k e s z t é t i k u m á i g t e r j e d n e k a z o k a k é ­ t e l y e k , d i l e m m á k , a m e l y e k a m ű v é s z i a l k o t á s és á t é l é s k i é r t é k e l é s é h e z k a p c s o l ó d n a k . M á r a m e g k ö z e l í t é s e is ú t v e s z t ő t j e l e n t h e t , s f e l a d a t u n k , hogy rávilágítsunk a közbeeső részlet-problémákra, melyek önálló tar­ t o m á n y o k is e g y b e n . A k é r d é s g e n e z i s e o n t o l ó g i a i , l é t - e r e d e t i k i i n d u l ó ­ p o n t , melyről e l r u g a s z k o d h a t u n k , h o g y később egy etika jelentse vizs­ gálódásunk további eszközét. A z esztétikai értékeléshez közeledve tehát, elkerülhetetlen s z á m u n k r a a z e s z t é t i k a i s a j á t o s s á g o n t o l ó g i a i , e g y b e n t u d o m á n y o s és t ö r t é n e l m i alapú megismerése. E végtelenül nehéz kérdéshez próbáljuk gondola­ t a i n k a t f ű z n i a n é l k ü l , h o g y a z é r t é k e t és a z é r t k e l é s t é r i n t e n é n k . Re­ méljük a z o n b a n , h o g y m a g u k n a k a jellegzetességeknek az antológiái t á r g y a l á s a végső f o k o n h o z z á fog segíteni a h h o z , h o g y a z é r t é k e k n e k a l é n y e g é b e is b e l e l á s s u n k e l k ö v e t k e z e n d ő t a n u l m á n y a i n k b a n . A z esztétikai sajátosság a műalkotás egyedülállóságában (unikális m i v o l t á b a n ) és k ü l ö n ö s s é g é b e n j u t k i f e j e z é s r e . E k é t f o g a l m a t kissé ö n ­ kényesen külön kívánjuk tárgyalni, elsősorban azért, mert az „egye­ d ü l á l l ó t " az „ e r e d e t i v e l " kapcsoljuk össze, m í g a „ k ü l ö n ö s e t " az a l k o ­ tás f o l y a m á n történő „optimizálással", vagyis a már kialakulófélben lévő eredeti m ű vázlatai segítségével t ö r t é n ő a l k o t á s folyamatával. M á r itt felmerülnek a z o k a kételyek, melyek megválaszolatlanul állnak e l ő t t ü n k : v a j o n - a z „ E r e d e t i " az „ Ú j " esztétikai sajátosság? E r r e v o n a t ­ k o z ó a n s z á m o s v i t á t e m l í t h e t ü n k , p é l d á u l h o z v a fel M o r a w s k i á l l á s ­ p o n t j á t S t o l n i t z a l s z e m b e n ( 1 ) : „ A m i a m ű a l k o t á s i n d i v i d u á l i s jellegét illeti, S t o l n i t z n e m t a g a d j a a k ö v e t k e z ő m e g á l l a p í t á s lehetőségét: a m ű ­ a l k o t á s é r t é k é t a n n a k u n i k á l i s jellege h a t á r o z z a m e g . . . E g y e t é r t e k a z ­ zal, h o g y szükséges a z a d o t t jelenségek v a l a m i l y e n összességének t a n u l ­ mányozása, a z o k n a k egymással való szembeállítása úgy, hogy unikális t é n y e k e t f e d e z z ü n k fel. D e a m ű a l k o t á s o k , v a g y a z e s z t é t i k a i á t é l é s t u l a j d o n s á g a i c s a k e z e n u n i k á l i s s a j á t s á g o n k í v ü l f e d e z h e t ő k fel.

»Unikalis« u g y a n a z t jelenti m i n t »megismetelhetetlen«." Mi az egyedülálló (unikális) alatt ismételten az eredetiségre g o n d o ­ l u n k , m é g h a e s e t l e g a k ü l ö n ö s s é g t á g f o g a l m á n b e l ü l is, h i s z e z m i n ­ d e n k é p p e n szoros k a p c s o l a t b a n áll m a g á v a l a m ű esztétikai értékévei, m o n d h a t j u k e g y i k s z ü k s é g e s , d e n e m elégséges f e l t é t e l e a n n a k . K é t k ü ­ lönböző m ű eredetiségét n e m lehet u g y a n értékre összehasonlítani, de az á l t a l u k k i v á l t o t t h a t á s , átélés kiértékeléséről mégis beszélhetünk. I l y e n é r t e l e m b e n í r M o l e s is ( 4 ) : „ Í g y a z é r t é k a v á r a t l a n h o z , a z e l ő r e nem láthatóhoz, az eredetihez kapcsolódik. Ezzel az információmennyi­ ség m é r t é k e a z e l ő r e n e m l á t h a t ó s á g m é r t é k é r e , v a g y i s e g y v a l ó s z í n ű ­ s é g - e l m é l e t i k é r d é s r e lesz v i s s z a v e z e t h e t ő . " A z e s z t é t i k a i j e l l e g z e t e s s é g e k e t t u d o m á n y o s a n és a z o n t o l ó g i a segít­ s é g é v e l k í v á n j u k t á r g y a l n i . M i v e l t a n u l m á n y a i n k ( 2 , 3) vezérfonala a m ű v é s z e t és t u d o m á n y v i s z o n y a , ú t m u t a t ó u l s z o l g á l h a t n a k . A . M o l e s szavai (5): „Valemennyi üzenettel s különösen a művészi üzenettel f o g l a l k o z ó e l m é l e t n e k t a n u l m á n y o z n i a k e l l e z e k e t a t ö r v é n y e i k b e n és repertoárjukban egymásnak alárendelt szerkezeteknek a meghatározá­ sát. A kísérleti esztétika r é s z e k é n t e l k é p z e l t „ ü z e n e t f i z i k á n a k " ez lenne a t á r g y a . " T a n u l m á n y u n k b a n éppen ennek a még n e m létező esztétikai üzenetfizikának ontológiai alapjait próbáljuk megvetni. Mint minden f i z i k á n a k a s e g é d e s z k ö z e , a m a t e m a t i k a és g e o m e t r i a i t t is h a t h a t ó s eszközként szerepel, elősegítve ennek az összetett kérdésnek az elem­ zését.

1.

AZ

EGZAKT TUDOMÁNY JELENLÉTE AZ ESZTÉTIKAI JELLEGZETESSÉGEK ONTOLÓGIAI ELEMZÉSÉBEN.

A z új, az eredeti létrehozása központi kérdés a művészetben, de ter­ mészetesen n e m egyedül a m ű v é s z e t b e n . E z az á l t a l á n o s fejlődés a l a p j a , m e l y v a l a h o n n a n az elemi részecskék fizikájából indul ki. I t t t á r g y a l ­ hatjuk ugyanis legelemibb (de n e m egyszerű) fokon az a n y a g megje­ l e n é s i f o r m á i n a k f e l t ű n é s é t és l e t ű n é s é t , a r é s z e c s k é k k ö l c s ö n h a t á s a f o l y ­ tán létrejött szerkezetekbe való kapcsolódást, e szerkezetek bonyolult csoportokba v a l ó formálódását stb. Végső soron így jelennek meg a biológiai szervezetek, majd a t á r s a d a l m i jelenségek. E z t az ontológiai t é n y t m o n d j a k i L u k á c s G y ö r g y is ( 1 2 ) : „ A z á l t a l á n o s o n t o l ó g i a , v a g y konkrétabban, a szervetlen természetnek, m i n t minden egyes létező alapjának az ontológiája tehát azért általános, mert n e m lehetséges olyan létező, amely v a l a m i k é p p e n ne gyökeredzne létszerűen a szervet­ l e n t e r m é s z e t b e n . A z é l e t b e n új k a t e g ó r i á k b u k k a n n a k fel, d e l é t s z e ­ rűen csak az általános k a t e g ó r i á k a l a p j á n , v e l ü k k ö l c s ö n h a t á s b a n le­ h e t n e k h a t é k o n y a k . É s é p p í g y v i s z o n y u l n a k a t á r s a d a l m i lét h a j d a n új k a t e g ó r i á i a s z e r v e t l e n és s z e r v e s l é t k a t e g ó r i á i h o z . " M é g k o n k r é t a b b a n ( 1 3 ) : „ a z e l l e n ő r i z h e t ő t u d o m á n y o s s á g t a l a j á n m a r a d v a , sőt e s e t l e g fi-

z i k a i ( v a g y k é m i a i ) k a t e g ó r i á k s e g í t s é g é v e l is l e h e t t a l á l n i az élet specifikus lényege s z á m á r a megoldást, a m e l y a fogalom szintjére emeli a z é l e t n e k a s z e r v e t l e n v a l ó s á g g a l v a l ó f o l y a m a t o s ö s s z e f ü g g é s é t és a z élet ö n á l l ó sajátosságát i s . " Természetesen az á l t a l u n k felvetett kérdés n e m új, hisz a filozófia és e s z t é t i k a t ö r t é n e t é b ő l s o k á l l á s f o g l a l á s t és t é n y m e g á l l a p í t á s t isme­ r ü n k . A z ezekben lévő elemi tévedésekkel k a p c s o l a t b a n újra csak L u ­ kácsra utalhatunk, aki például Heidegger fenomenológiájáról mondja ki ( 1 4 ) : „ A t á r s a d a l m i l é t n e k o l y a n o n t o l ó g i á j á t v á z o l j a tehát fel, a m e l y b ő l m i n t i r r e l e v á n s a k e l t ű n n e k a t e r m é s z e t összes ö n á l l ó p r o b l é ­ m á i . " U g y a n i t t S a r t r e véleményéről — (10) „ V a l ó b a n meg kell érte­ n ü n k , h o g y sem a z e m b e r e k , sem t e v é k e n y s é g e i k n i n c s e n e k az i d ő b e n , ellenkezőleg az időt m i n t a t ö r t é n e l e m k o n k r é t jellegzetességét az e m ­ berek c s i n á l j á k . . . " — ezt írja ( 1 5 ) : „ S a r t r e u t o l s ó m ű v e a z o n b a n é p ­ p e n a r r a tesz kísérletet, h o g y a természet dialektikájának tagadását e g y e s í t s e a z e m b e r és a t á r s a d a l o m d i a l e k t i k á j á v a l " . M i n t a h o g y a n azt m á r egy k o r á b b i t a n u l m á n y b a n kifejtettük, (2), v a l ó s á g u n k a t a t é r - i d ő és a b e n n e l é v ő o b j e k t u m o k k ö l c s ö n h a t á s a h a t á ­ r o z z a m e g . E z t m á r N . H a r t m a n n is f e l i s m e r i ( 1 6 ) : „ H a r t m a n n o n t o l ó ­ g i á j á n a k v a l ó b a n és ú t t ö r ő é n új v o n á s a , v a l ó d i t e r t i u m d a t u r - j a a z , h o g y a b o n y o l u l t s t r u k t ú r á k a t állítja ontológiai elemzésének közép­ pontjába. A z itt h a t é k o n y kölcsönhatások, egyensúlyuk, vagy ennek z a v a r a , f e l b o r í t á s a s t b . k e t t ő s é r t e l e m b e n is m e g a d j a a z o n t o l ó g i a kö­ zépponti mezőjét, egyrészt azt a valóságot, amelyből az ontológiai g o n d o l k o d á s n a k e l k e r ü l h e t e t l e n ü l k i k e l l i n d u l n i a , m á s r é s z t és e z z e l e g y i d ő b e n a v é g e r e d m é n y t , a h o v á a v é g r e h a j t o t t e l e m z é s e k n e k , a z ele­ m e k r e v a l ó visszakövetkeztetésnek, kölcsönhatásaik v i z s g á l a t á n a k stb. végül ki kell futnia." E b b ő l és M o l e s f e n t i d é z e t t m e g j e g y z é s é b ő l e g y é r t e l m ű e n k ö v e t k e z i k , hogy az esztétikai „üzenetfizika" ontológiai alapjait a kölcsönhatások szférájának elemzésében kell k e r e s n ü n k . A k ö l c s ö n h a t á s o k szerepére az ú j , a z e r e d e t i m e g j e l e n é s é b e n , e z e k k ö v e t k e z m é n y e i r e és e r e d m é n y e i r e a z e m b e r i t e v é k e n y s é g b e n és a l k o t á s b a n a k ö v e t k e z ő s z a v a k is u t a l n a k (19): „Jellemző egyedi esetben m u t a t k o z i k meg itt a történelmi létnek az a reális d i n a m i k á j a , a m e l y k ö l c s ö n h a t á s o k révén valóságos á t a l a k u ­ l á s o k a t h o z létre v a l a m e l y l é t m ó d b a n egyesülő lét f o r m á i b a n . " A f i z i k á b ó l i s m e r e t e s — és e z t r é s z l e t e s e n f o g j u k t á r g y a l n i — , h o g y e g y m e g h a t á r o z o t t k ö l c s ö n h a t á s n a k s o k r é t ű s é g é t a f o l y t o n o s s á g és a m e g s z a k í t o t t s á g tér-időbeli v á l t a k o z á s a i idézik elő. E z a n n y i r a általá­ nos é r v é n y ű jelenség, h o g y genezisét jelenti n e m c s a k a szervetlen világ s z í n e s s é g é n e k , d e a lét a l a p j a i n a k is. A z e s z t é t i k a i j e l l e g z e t e s s é g e k e t o n ­ tológiai szemszögből vizsgáló k u t a t ó s z á m á r a k i i n d u l ó p o n t k é n t kell, h o g y szerepeljen ez, m i n t h o g y eként szerepel az elemi részecskék fizi­ k á j á b a n , a m a k r o f i z i k á b a n , sőt a t á r s a d a l m i l é t e l m é l e t b e n is. L u k á c s zsenialitását tárják elénk szavai ezzel k a p c s o l a t b a n (20): „ A k o n t i n u i -

t á s és d i s z k o n t i n u i t á s , a v é g s ő e g y s é g és a k o n k r é t e l l e n t é t e s s é g d i a l e k ­ tikája csupán a k k o r juthat valódi — mert törtéheti, a fejlődési f o l y a ­ m a t o k a t e g y e n l ő t l e n s é g ü k b e n is f i g y e l e m b e v e v ő — é r t e l e m b e n u r a l o m ­ r a a z o n t o l ó g i á b a n , h a m a j d h e l y e s e n k i d o l g o z z á k és a l k a l m a z z á k a természet d i a l e k t i k á j á n a k ezt a felfogását." Jóllehet Lukács n e m volt fizikus, még kevésbé ismerte az idevágó m a t e m a t i k a i kutatások ered­ ményeit, mégis felismerte, h o g y elért a genezis forrásához, melynek mélyébe m á r csak az egzakt t u d o m á n y o k t u d n a k lejutni (17): „ A z on­ tológiai értelemben v e t t genezis é p p e n a z o k a t a törvényszerűségeket de­ r í t i fel, a m e l y e k k ö v e t k e z t é b e n e g y l é t k o m p l e x u s d i n a m i k á j a m i n ő s é g i ­ leg új j e l l e g e t ö l t , a m e l y n e k n e m k e l l f e l t é t l e n ü l az a r á n y o k puszta eltolódására s z o r í t k o z n i a (mint a h o g y ez g y a k r a n előfordul a v a l ó ­ s á g b a n ) , h a n e m t e l j e s e n új t ö r v é n y s z e r ű s é g e k l é t r e j z ö t t é h e z vezethet. Teljesen világos, h o g y ezek a felfedezések a t u d o m á n y feladatai s z o k t a k l e n n i . " A m a t e m a t i k a i m ó d s z e r e k esetleges h a t á s o s s á g á r a u t a l n a k a k ö ­ v e t k e z ő s z a v a k is ( 1 8 ) : „ K é t s é g b e v o n h a t a t l a n , h o g y a z i l y e n komp­ lexus-mozgások megismerését á l t a l á b a n v é v e r e n d k í v ü l i m ó d o n előse­ g í t e t t e m a t e m a t i z á l á s u k , sőt b i z o n y o s , h o g y a z i t t l é t r e j ö v ő m e n n y i s é g i és m e n n y i s é g i l e g k i f e j e z h e t ő ö s s z e f ü g g é s e k m a t e m a t i k a i k i f e j e z é s e n é l ­ k ü l a l i g h a j u t o t t u n k v o l n a el a z i l y e n k o m p l e x u s - ö s s z e f ü g g é s e k e g z a k t megismeréséig." A k ö l c s ö n h a t á s o k a t , a k ö l c s ö n h a t á s o k f o l y t o n o s s á g b a n és m e g s z a k í tottságban összefonódó elrendeződését tér-időben, a lehetőségek meg­ jelenését e g y m a t e m a t i k a i m ó d s z e r — a t o p o l ó g i a — segítségével ta­ nulmányozhatjuk, amely a folytonosság és m e g s z a k í t o t t s á g elméletét foglalja m a g á b a n .

2. A Z

ESZTÉTIKAI JELLEGZETESSÉGEK TOPOLÓGIAI KATASZTRÓFA-ELMÉLETI ELEMZÉSE.

ÉS

B e v e z e t ő n k b e n i g y e k e z t ü n k m e g o k o l n i , miért szükséges az esztétikai jellegzetességek m a t e m a t i k a i (topológiai) elméletét m e g a l a p o z n i . E m e l ­ lett foglal e g y é r t e l m ű e n állást, a m i n t l á t t u k , a m é r n ö k - e s z t é t a Moles, d e H a r t m a n n és L u k á c s G y ö r g y is. A t o p o l ó g i a és e z e n b e l ü l a k a t a s z t r ó f a - e l m é l e t , a f o l y t o n o s s á g és m e g s z a k í t o t t s á g j e l e n s é g é t k u t a t j a m a t e m a t i k a i l a g és g e o m e t r i a i l a g . A katasztrófa alatt a hirtelen, minden folytonosság nélküli változás meg­ jelenését értjük, függetlenül a t t ó l , h o g y ez s z á m u n k r a n e g a t í v , v a g y pozitív v o n a t k o z á s ú . Így a katasztrófa szó alatt nemcsak a megsemmi­ s ü l é s t , v a l a m i n t a z e l t ű n é s é t é r t j ü k , h a n e m a m e g j e l e n é s é t is. A z elméleti fizika fejlődése f o l y a m á n a t o p o l ó g i a felhasználása je­ l e n t ő s új e r e d m é n y e k e t h o z o t t f e l s z í n r e . M e g j e l e n t e k a g r á f o k , a m e l y e k geometriailag érzékeltetik a kölcsönhatások tér-időbeli lefolyását, a f o l y t o n o s s á g és m e g s z a k í t o t t s á g ö s s z e f o n ó d á s á t és e l r e n d e z ő d é s é t s t b .

A gráf-technika nélkül m a m á r elképzelhetetlen az elméleti fizika, de a t o p o l ó g i a és k a t a s z t r ó f a - e l m é l e t ugyanilyen értékes eredményekre v e z e t e t t a m a t e m a t i k a i b i o l ó g i á b a n is, m e l y e t R . T h o m d o l g o z o t t k i , m a m á r klasszikusnak számító m ű v é b e n (8). M i itt esztétikai jellegzetességekkel k a p c s o l a t b a n k í v á n j u k felhasz­ nálni ezt az elméletet, h a s o n l ó a n , m i n t a h o g y a n azt az elemi részecs­ kék kölcsönhatásainak vizsgálatakor tettük (9), b e m u t a t v a u g y a n a k k o r a z t is, h o g y a z e s z t é t i k a i e r e d e t i s é g u g y a n o l y a n f i z i k a i a l a p o k r a é p ü l , m i n t b á r m i l y e n m á s jellegzetesség (szervezetlen, biológiai stb.) megje­ lenése. 2a.

A

kölcsönhatások

esztétikai

vonatkozásai.

H a egy f o l y a m a t o t képletesen egy v o n a l l a l é r z é k e l t e t ü n k , ú g y a v o ­ nal folytonossága vagy megszakítottsága egyben a folyamat kontinui­ t á s á t és d i s z k o n t i n u i t á s á t is é r z é k e l t e t i (1. á b r a ) . H a e g y i l y e n v o n a l a t „ e l t ö r ü n k " , m i n t a h o g y a n a z t az l . b ) á b r a m u t a t j a , ez m á r a z t jelenti, h o g y v a l a m i l y e n jelentős hirtelen fordulat állt be a f o l y a m a t b a n (itt a z r, t t é r - i d ő p o n t b a n ) , a m e l y t ö b b e k k ö z ö t t v a l a m i l y e n k ö l c s ö n h a t á s eredménye lehet.

A katasztrófa legegyszerűbb példája jelentkezik itt. M é g szembetűnőbb változások láthatók az l.c)—d)—e) ábrákon, ahol a vonal szétágazik, t e l j e s e n k e t t é t ö r i k s t b . H a k é t e l e m i r é s z e c s k e ( p é l d á u l e l e k t r o n és p o z i ­ tron) kölcsönhatását topológiailag akarjuk ábrázolni, úgy mindegyik részecske m o z g á s á t egy vonallal ábrázoljuk, a kölcsönhatás tér-időbeli helyét pedig egy négyzettel adjuk meg. í g y a jólismert elektron-pozit­ r o n k ö l c s ö n h a t á s t , a m e l y n e k s o r á n m i n d k e t t ő e l t ű n i k és f o t o n o k ( e l e k t ­ r o m á g n e s e s h u l l á m o k ) j e l e n n e k m e g , a k ö v e t k e z ő gráffal á b r á z o l j u k :

A (t, V ) i d ő - t é r f o g a t o n belül áll b e a k a t a s z t r ó f a , m e l y n e k s o r á n egyes r é s z e c s k é k t e l j e s e n e l t ű n n e k , m á s o k m e g j e l e n n e k . E b b ő l a p é l d á b ó l is l á t h a t ó , h o g y a z ú j , e g y b e n a z e r e d e t i is, ú g y j ö n l é t r e , h o g y k é t ( v a g y több) ismert elem összekapcsolódik, k ö l c s ö n h a t á s b a lép, esetleg össze­ f o l y i k , és e r e d m é n y e k é p p e n t e l j e s e n ú j , e d d i g nemlétező jelenségek v a g y jellegzetességek l é p n e k fel. F e l a d a t u n k itt t ö b b e k k ö z ö t t a z is, hogy a négyzettel ábrázolt „ismeretlen fekete dobozba" belenézzünk, h o g y összetettebb esetekben kivizsgáljuk belső szerkezetét. Ugyanilyen m ó d o n ábrázolhatjuk egy esztétikai szempontból fontos j e l l e g z e t e s s é g m e g j e l e n é s é t is. H a p é l d á u l v a n k é t h a n g s z e r ü n k , a m e l y e t e g y i d ő b e n (és t é r b e n ) s z ó l a l t a t u n k m e g , úgy a két hangszer egyidejű h a n g z á s a , m é g h a u g y a n a z t a m e l ó d i á t h a l l j u k is m i n d k é t h a n g s z e r e n , teljesen e l ü t a t t ó l a h a n g z á s t ó l , a m i t a k é t h a n g s z e r e g y e n k é n t , k ü l ö n k ü l ö n a d h a t . V i l á g o s , h o g y itt egy teljesen ú j , eredeti jelenséggel á l l u n k szemben. A két különálló hangzást bevezető csatornának nevezzük, az összefolyt hangzást pedig kivezető c s a t o r n á n a k , a m i n t azt a gráfon a m e g f e l e l ő n y i l a k is m u t a t j á k . A h a n g z á s f o l y t o n o s s á g á n a k és m e g s z a k í t o t t s á g á n a k t é r - i d ő b e l i s o r o ­ z a t á v a l új l e h e t ő s é g e k j e l e n n e k m e g . T e r m é s z e t e s e n u g y a n e z é r v é n y e s a z e l e m i r é s z e c s k é k f i z i k á j á b a n is. Í g y p é l d á u l , h a e g y e l e k t r o n f o t o n o k k a l lép k ö l c s ö n h a t á s b a egy a t o m o n belül, a k ö l c s ö n h a t á s o k tér-időbeli so­ r o z a t b a n j ö h e t n e k l é t r e , és a s o r o z a t o k t é r - i d ő b e l i k ü l ö n f é l e s é g e h o z z a l é t r e a k ü l ö n f é l e „ l e h e t ő s é g e k " m e g j e l e n é s é t is. A z e l e k t r o n p é l d á u l k ö l ­ c s ö n h a t á s b a l é p h e t h á r o m f o t o n n a l ú g y , h o g y m i u t á n e l n y e l e g y fi f o ­ t o n t (3/a á b r a ) , m a g a s a b b Ei e n e r g i a s z i n t r e u g r i k át, m a j d e z u t á n el­ n y e l i a m á s o d i k h f o t o n t , h o g y v é g ü l a z E2 e n e r g i a s z i n t r ő l a z Е з s z i n t ­ r e a z fs f o t o n e l n y e l é s é v e l é r j e n . A m á s i k l e h e t ő s é g a z , h o g y a z fi, h, fs f o t o n o k a t o l y a n g y o r s e g y m á s u t á n b a n n y e l j e el., h o g y m i n d e n f o t o n k ö l c s ö n h a t á s b a l é p j e n a z e l e k t r o n n a l m i e l ő t t m é g a z E i és E2 e n e r g i a ­ s z i n t e k r e u g r a n a á t . V é g ü l a z is m e g t ö r t é n h e t , h o g y m i n d e n i d ő k ü l ö n b ­ ség n é l k ü l , t e l j e s e n e g y i d ő b e n a b s z o r b á l j a a z e l e k t r o n a h á r o m f o t o n t . E z e k e t a lehetőségeket a topológia segítségével t u d j u k legérthetőbben b e ­ m u t a t n i . A z első eset, a m i k o r a k ö l c s ö n h a t á s o k egymástól függetlenül t ö r t é n n e k , a k ö v e t k e z ő g r á f f a l í r h a t ó le ( 3 / a á b r a ) :

fi

A m i n t látjuk, itt h á r o m c s o m ó p o n t v a n jelen, tehát h á r o m m e g s z a k í t o t t sorozat. A m á s o d i k esetben a h á r o m esemény összefolyik, ú g y h o g y csak e g y c s o m ó p o n t u n k v a n , és a f o t o n o k k ü l ö n f é l e s o r r e n d b e n k ö v e t k e z ­ hetnek, amit, mivel összefolynak, képtelenek v a g y u n k megkülönböztetni (4. á b r a ) .

A z utolsó esetet, a teljesen egyidejű e s e m é n y t , így á b r á z o l h a t j u k ( 5 . á b r a ) :

-*

\

I l y e n e s e t e k k e l á l l u n k s z e m b e n a z e s z t é t i k a i h a t á s n á l is. H a e g y h á ­ r o m t a g ú z e n e k a r b a n a h a n g s z e r e k k ü l ö n - k ü l ö n s z ó l a l n a k m e g e g y bi­ z o n y o s t é r - i d ő i n t e r v a l l u m b a n , ú g y e n n e k h a t á s a t e l j e s e n el f o g ü t n i a t ­ tól a h a t á s t ó l , a m i t a k k o r k a p u n k , h a u g y a n e z e n h a n g o k o l y a n g y o r s a n következnek egymásután, hogy érzékszervünk képtelen szétválasztani őket (összemosódás). M é g eltérőbb h a t á s t fog kiváltani a lehetőségek k ö z ü l az a h a n g k o m p l e x u s , a m e l y a teljesen e g y i d ő b e n f e l h a n g z ó h a n g ­ szerektől ered. U g y a n e z a z eset a r í m e k k e l is. H a p é l d á u l e g y vers két v a g y több s o r a v é g é n ö s s z h a n g z ó s z a v a k j e l e n n e k m e g , és a z e g y i k s o r v é g m é g o t t cseng a f ü l ü n k b e n (valójában m é g e m l é k e z ü n k rá), a m i k o r m á r a másik, az előbbivel összhangzó sorvég megjelenik, a k é t szó „ r í m e s " összefo­ l y á s a e g y e g y s é g e s és e r e d e t i é r z é s t f o g k i v á l t a n i . H a a m e g f e l e l ő s o r r a r í m e l ő h a n g z á s túl későn jelenik m e g időben (pl. t á v o l a b b i s o r o k b a n ) , ú g y a k é t h a n g z á s t e l j e s e n k ü l ö n á l l ó a n f o g m e g j e l e n n i , és a f e n t i e s z t é -

tikai sajátosság eltűnik. K i r a g a d h a t u n k egy versszakot K a j á n " című verséből, ahogy ezt illusztráljuk:

Ady

„Az

ős

„Szent Kelet vesztett boldogsága E z a g y a l á z a t o s jelen És a kicifrált k ö d - j ö v e n d ő T á n c o l egy boros asztalon S ős K a j á n b i r k ó z i k v e l e m . " I t t a m á s o d i k sór végén megjelenő „ j e l e n " szóval r í m e l a z u t o l s ó sor „ v e l e m " s z a v a . Teljesen elveszti esztétikai jellegzetességét a r í m , h a egy­ s z e r ű e n f e l c s e r é l j ü k a z első k é t s o r t , v a g y i s : E z a g y a l á z a t o s jelen Szent Kelet vesztett boldogsága És a kicifrált k ö d - j ö v e n d ő T á n c o l egy boros asztalon S ős K a j á n b i r k ó z i k v e l e m . I t t m á r az időben túl távol álló összhangzó s z a v a k n e m m o s ó d n a k öszs z e , t e h á t a 4 . á b r á n l á t h a t ó ö s s z e f o l y á s n e m l é p fel. S z á m o s h a s o n l ó p é l d á t h o z h a t u n k fel a k é p z ő m ű v é s z e t e s e t é b e n is. E g y k o m p o z í c i ó t s z e m l é l h e t ü n k ú g y is, h o g y e g y s z e r r e á t t e k i n t j ü k az egész k é p e t , és e k k o r ez m i n t e g y e g y b e o l v a d t egész j e l e n i k m e g e l ő t ­ t ü n k , v a g y esetleg csak részleteiben „ t a p o g a t j u k " le a m ű v e t , v a g y i s a k é p e g y r é s z é t l á t j u k c s a k e g y i d ő - t é r f o g a t b a n , és e k k o r a z e g y e s k é p ­ részletek függetlenül jelenve m e g , egészen m á s esztétikai jellegzetességgel b í r n a k , m i n t a z e l ő b b i e s e t b e n . I t t is a z ö s s z e f o l y á s és a m e g s z a k í t o t t s á g (önállóság) k ü l ö n - k ü l ö n sajátossággal b í r n a k . E z e k e t az esztétikai jellegzetességeket a topológiailag k ü l ö n b ö z ő grá­ f o k h ű e n í r j á k le g e o m e t r i a i l a g . T e r m é s z e t e s e n a f i z i k á b a n m i n d e n gráf­ n a k megfelelő m a t e m a t i k a i értéke v a n . U g y a n í g y az esztétikai sajátos­ s á g o k a t is o s z t á l y o z h a t j u k m a t e m a t i k a i l a g . H a a 4 . á b r á n a z e g y s z e r ű ­ ség k e d v é é r t e l ő s z ö r c s a k k é t f v o n a l a t v e s z ü n k ( v a g y i s k é t f o t o n n y e ­ l ő d i k el r ö v i d i d ő k ö z ö k b e n ) , a z e g é s z f o l y a m a t v a l ó s z í n ű s é g e a k é t k ü ­ lönböző sorrendben történő kölcsönhatás összegének négyzetével arányos, vagyis a m í g egy foton elnyelése esetében a valószínűség P addig a két összefolyt

A

2

~

|A (fi)| ,

folyamatnál

P

• в ~

A

IA ( f i , ft) + В (Í2, f,)|»,

azaz P

A

+в ~

A

2

+ B

2

+

2ABcosx,

a h o l A és В a k ö l c s ö n h a t á s o k i n t e n z i t á s a i n a k s z á m é r t é k e i . A z e r e d m é n y t e h á t n e m e g y e n l ő a k é t eset v a l ó s z í n ű s é g é n e k ö s s z e g é v e l , m e r t e g y új tag, az interferencia-tag Pi =

2ABcosx

jelenik meg A cosx, amelyben x a két esemény f á z i s k ü l ö n b s é g e , — 1 és + 1 között változhat, pozitív vagy negatív értékeket a d v a Pi-re. Az e s z t é t i k á r a a l k a l m a z v a ez a z t jelenti, h o g y k é t f o r m a r é s z , hangelem, r í m e l ő s z ó s t b . ö s s z e f o l y á s á n á l a z egész n e m e g y e n l ő a részek puszta összegével, h a n e m egy egészen új, eredeti e r e d m é n y r ő l v a n szó, amely­ n e k e r e d e t i s é g i f o k á t a P i i n t e r f e r e n c i a - t a g fejezi k i . M e g kell itt je­ g y e z n i , h o g y a c o s x - t ő l f ü g g ő e n ez a t a g l e h e t n u l l a is, a m i a z t j e l e n t i , h o g y n e m m i n d e n elem ö s s z e o l v a d á s a h o r d m a g á b a n esztétikai jellegze­ tességet. M á s s z ó v a l cosx az e l e m e k összeillőségének f o k a az esztétiká­ ban. A k ü l ö n b ö z ő összeolvadó kölcsönhatások s z á m á v a l , úgy tűnhet, az esztétikai é l m é n y t tetszés szerint fokozhatjuk. V a l ó b a n , egy h a r m i n c ­ negyventagú zenekar játéka olyan élményt nyújthat, amilyent egyetlen hangszer nem képes kiváltani egymagában. Itt azonban újra hivatko­ zunk korábbi megállapításunkra, hogy két „eredetit", a k á r egyetlen, akár számos hangszer adja, nem lehet egyszerűen összehasonlítani, v a g y i s c s a k a h a n g s z e r e k n a g y o b b s z á m a n e m j e l e n t i a z é r t é k e s e b b e t is egyben, figyelmen kívül h a g y v a a többi jelenlévő kölcsönhatást, mint p é l d á u l a t a r t a l o m és f o r m a ö s s z e i l l ő s é g é t s t b . I t t n e m is k í v á n u n k k i ­ értékelésről beszélni, csak jellegzetességekről. A z e g y b e o l v a d ó kölcsön­ h a t á s o k s z á m á n a k növekedése esetében az az egyre növekvő probléma jelentkezik, hogy a különböző fáziskülönbségekkel meghatározott P va­ l ó s z í n ű s é g b e n a z ö s s z e i l l ő s é g e k (cosx,,) k ö z ü l t ö b b n e g a t í v é r t é k e t v e h e t fel, a z a z a z e g y i k i n t e r f e r e n c i a - t a g ( p l . — 2 A B | c o s x i | ) l e r o n t h a t j a a m á ­ sik i n t e r f e r e n c i a - t a g o t ( p l . + 2 A C |cosx2|), m i v e l ' a k ö l c s ö n h a t á s o k ( A , В, С . . . ) s z á m u k n ö v e k e d é s é v e l m i n d k e v é s b é illenek ö n m a g u k t ó l össze (statisztikai o k o k a t véve figyelembe). Ilyen esetekben az összelovadás optimális e r e d m é n y t kell hogy adjon, amit azonban mi a különösség kérdése alatt fogunk tárgyalni. I n t e r f e r e n c i a n e m l é p fel o l y a n e s e t e k b e n , a m e l y e k a 3 . á b r á n l á t h a t ó gráffal v a n n a k m e g a d v a . E z természetesen n e m jelenti azt, h o g y az ere­ detiség itt ki v a n z á r v a . A sorozatos k ö l c s ö n h a t á s o k valószínűsége P ebben a z esetben a k ö v e t k e z ő kifejezéssel a r á n y o s A

2

(fi) B

2

(f ) 2

p ~ [E2—Ei—f ] 2

2

+

L

2

L á t h a t j u k , h o g y h a E2—Ei = f (lásd a 3 . á b r á t ) , a n e v e z ő b e n ez a tag e l t ű n i k és a z ú g y n e v e z e t t r e z o n a n c i a - j e l e n s é g l é p fel, a m e l y P - r e i g e n n a g y é r t é k e k e t a d h a t , m i v e l L r e n d s z e r i n t k i s é r t é k ű és a f é k e z é s n a g y 2

s á g á t a d j a m e g (9.) E s z t é t i k a i l a g a z á t é l é s r e n é z v e i g e n j e l e n t ő s s z e r e p e lehet e n n e k a jelenségnek. Ismeretes p é l d á u l , h o g y egyes z e n e m ű v e k bi­ z o n y o s részei e g y m á s t ó l f ü g g e t l e n e k l e h e t n e k , d e e z e k t é m á b a n és i d ő ­ ben ú g y k ö v e t k e z n e k e g y m á s u t á n , h o g y az előbbi rész egy b i z o n y o s in­ g e r á l l a p o t b a h o z z a a befogadót, m a j d a k ö v e t k e z ő rész, ebből az álla­ p o t b ó l i n d í t v a , még h a t á s o s a b b átélést nyújt, h o g y sok esetben a tömeg­ h i s z t é r i á i g vezessen ez a f o l y a m a t , jóllehet a m ű egyetlen része e g y m a ­ g á b a n sohasem vált ki ilyen összélményt. H a s o n l ó hatást, tulajdonítha­ t u n k a k ö l t é s z e t b e n a z e g y e s v e r s s z a k o k r e l a t í v ö n á l l ó s á g á n a k és s o r o ­ z a t a i n a k is. E z az elemzés azt m u t a t j a , h o g y az elemi részecskék fizikájától k e z d ­ ve, a k ö l c s ö n h a t á s o k jellegzetességei a l a p j á b a n v é v e m e g h a t á r o z n a k m i n ­ den olyan komplexust, amelyben belső összefüggések v a n n a k jelen, s a m e l y alól az esztétikai sajátosság sem kivétel. Megjegyezzük, h o g y a t á r g y a l t interferencia, r e z o n a n c i a stb. az említett esetekben kevéssé füg­ g ö t t a b e f o g a d ó t ó l . V a n n a k a z o n b a n o l y a n j e l l e g z e t e s s é g e k is, a m e l y e k alapjaikban függenek a befogadótól, s amelyeket később szintén ele­ mezni kívánunk. F o n t o s n a k t a r t j u k k i f e j t e n i a z o k a t a z o k o k a t is, m e l y e k k ö v e t k e z m é ­ n y e i k é n t j e l e n t k e z n e k a f e n t e m l í t e t t s a j á t o s s á g o k . A 4. á b r á n b e m u t a ­ tott g r á f n a k csak egy csomópontja v a n (a megrajzolt négyzet), jóllehet több tér-időpontban jelentkeznek a sorozatos kölcsönhatások. Minden k ö l c s ö n h a t á s n a k , t ö r t é n é s n e k a z o n b a n v é g e s a f o l y a m a t s e b e s s é g e , és m i ­ vel az egyik f o l y a m a t m é g n e m fejeződik b e m i e l ő t t a m á s i k m á r elkez­ d ő d i k , í g y a k o r l á t o l t , v é g e s sebesség m i a t t e g y b e o l v a d n a k a f o l y a m a t o k . T u d j u k , h o g y az elemi részecskék fizikájában a kölcsönhatások lehető l e g n a g y o b b sebessége a f é n y s e b e s s é g e . M i v e l ez a sebesség v é g e s , egy b i z o n y t a l a n s á g i elv v a n é r v é n y b e n , E •t =

állandó,

amely szerint а kölcsönhatás E energiaváltozásának a t időintervallum­ ra v a n szüksége. H a a k ö v e t k e z ő kölcsönhatás ezen i d ő i n t e r v a l l u m o n b e l ü l k e z d ő d i k el, ú g y a k é t ( v a g y t ö b b ) e s e m é n y t e g y e t l e n ö s s z e o l v a d t f o l y a m a t n a k kell t e k i n t e n ü n k , a m e l y a gráfon egyetlen csomóponttal van megadva. A z interferencia oka tehát az elektromágneses hullámok ( m i n t p l . a f é n y is) v é g e s s e b e s s é g e a f i z i k á b a n . A z e s z t é t i k a i é r z é k e l é s és á t é l é s is k é t s é g t e l e n ü l f i z i k a i j e l e n s é g e k ö s s z e s s é g e és í g y a z o l y a n j e l ­ legzetességeknél, amelyek esztétikai értékkel b í r h a t n a k szintén a köl­ csönhatások lejátszódásának véges i d ő t a r t a m a kulcsfontosságú. É p p e n az esztétikai érzékeléssel k a p c s o l a t b a n írja M o l e s : „ H a a megfigyeléshez szükséges i d ő t a r t a m túlságosan m e g n ö v e k s z i k , n ö v e k s z i k az esélye a n ­ n a k is, h o g y a m e g f i g y e l t j e l e n s é g m ó d o s u l , a b b a m a r a d v a g y v á l t o z á s o ­ kon megy keresztül, még mielőtt „ i d ő n k " lenne f e l f e d n i . . . Akárhogy is, a t m e g f i g y e l é s i i d ő k é p v i s e l i a z t a h i b á t , a m i t e l k ö v e t ü n k a z i d ő t a r ­ t a m r a (a megfigyelt esemény időbeli természetére) n é z v e , m i n t h o g y ezen

az i d ő k ö z ö n b e l ü l a j e l e n s é g m ó d o s u l h a t a n é l k ü l , h o g y i d ő n k l e n n e domást venni erről. Ezzel eljutunk a m á s o d i k b i z o n y t a l a n s á g i elv mondásáig:

tu­ ki­

tévedés az a m p l i t ú d ó b a n x tévedés az i d ő t a r t a m b a n = állandó. „Ebből az utóbbi elemzésből lényegileg kiderül az időnek v a g y i n k á b b az é r z é k e l é s i d ő t a r t a m á n a k a s z e r e p e . E z a z i d ő t a r t a m ( a z o l y a n s z ű r ő k e s e t é b e n m i n t a fül) a r r a s z o l g á l , h o g y i n t e g r á l j a a k a p o t t r i t m i k u s i m ­ pulzusokat . . . E z t az elemzést mutatis mutandis végrehajthatnánk a vi­ zuális érzékelésre n é z v e is." (6.). N e m kétséges tehát, h o g y az ilyen esztétikai jellegzetességeket fizikai a l a p o k r a helyezhetjük, kiemelve azt a t é n y t , h o g y a „ t e h e t e t l e n s é g i i d ő " é r z é k s z e r v e i n k és a g y u n k ( m e m ó r i a ) esetében lényegesen hosszabb, m i n t az elemi részecskéknél közepes ener­ giaváltozások alatt.

2/b

Többszörös

üzenetek

A többszörös üzenetek — v a g y idegen szót h a s z n á l v a : kibővített m é ­ d i u m o k — k i f e j l e s z t é s é n e k célja a z e s z t é t i k a i é l m é n y h a t á s o s a b b á t é t e l e , végső soron é r t é k é n e k felemelése. E m ó d s z e r e k szerkezeti felépítése a l a p ­ jában véve nem különbözik a m á r leírt gráfok struktúrájától, az egyet­ l e n új m o z z a n a t t u l a j d o n k é p p e n a k i b ő v í t é s , v a g y i s a b e v e z e t ő és k i v e ­ zető c s a t o r n á k s z á m á n a k növelése, a m e l y természetesen az elemi részecs­ k é k f i z i k á j á b a n is j ó l i s m e r t j e l e n s é g , m i n t p é l d á u l a „ z á p o r k e l t é s " s t b . E z e n jelenségek topológiai elemzése lehetővé teszi, h o g y jellegzetességei­ ket lényegükben ismerjük meg. Igen egyszerű m ó d o n mutathatjuk be a kibővítést, h a az egy kivezető csatorna helyett kettőt veszünk, amint az a 6 . á b r á n is l á h a t ó .

I l y e n e s e t t e l á l l u n k s z e m b e n p é l d á u l a k k o r , h a e g y h á r o m t a g ú ( G i , Ga, G3) g i t á r e g y ü t t e s e g y k e v e r ő n ( m i x e r e n ) k e r e s z t ü l a h a l l g a t ó s á g n a k az információt (zenei élményt) nemcsak a h a n g c s a t o r n á n (hangszórón) adja át, h a n e m egy ezzel szorosan összekapcsolt f é n y c s a t o r n á n (fényforrá-

s o n ) á t is. H a a g i t á r o k e r ő s e b b h a n g o t a d n a k , ú g y a h a n g s z ó r ó b a n e r ő s e b b h a n g h a l l a t s z i k és e z z e l e g y i d e j ű l e g e r ő s e b b e n f é n y l i k a f é n y f o r r á s is. M i v e l a f é n y e r ő s s é g n e k n i n c s t - i d ő b e l i m o z g á s s z a b a d s á g a a h a n g f o r ­ r á s o k h o z v i s z o n y í t v a , az ilyen kibővítés esetén a f é n y c s a t o r n a és a hangcsatorna közötti interferencia Pi nem változtatható a művészektől f ü g g ő e n . Í g y e z a t a g g y a k r a n n e g a t í v é r t é k e k e t v e h e t fel, a m i a z e s z t é ­ tikai jellegzetesség l e r o m b o l á s á h o z vezet, vagyis az üzenet n e m bír ki­ fejezett esztétikai értékkel. A kibővítés a k k o r jár jelentős sikerrel, h a a különböző csatornák tér-időbeli relatív mozgásszabadsága lehetővé v á ­ l i k . A s z í n m ű és a f i l m é p p e n i l y e n s z e r k e z e t i f e l é p í t é s ű e k ; a k ü l ö n b ö z ő c s a t o r n á k a t a színész h a n g j a (szöveg), a megvilágítás, a zene (zenei alá­ festés) s t b . k é p v i s e l i k , a m i t e g y g r á f s e g í t s é g é v e l í g y m u t a t h a t u n k b e (7. á b r a ) :

•>

—-

>>s z

—

\

I t t a (t, V ) i d ő - t é r f o g a t o n b e l ü l , a m i t a s z í n p a d és a j á t é k t a r t a m h a t á r o z m e g , a k ü l ö n b ö z ő c s a t o r n á k r e l a t í v a n f ü g g e t l e n e k e g y m á s t ó l , és c s a k a tartalommal irányítottak. így lehetővé válik, hogy a különböző P i ~ c o s x - t a g o k a t o p t i m i z á l j u k , a z a z , h o g y m i n d p o z i t í v és m i n é l n a ­ g y o b b értékű legyen, kifejezett esztétikai jellegzetességeket a d v a . A re­ latív függetlenség a z t jelenti, h o g y a c s o m ó p o n t o k n a k belső szerkezetük v a n , m i n t a h o g y a n az a 4. á b r á n látható. Így a m i k o r a megvilágítás például leggyöngébb, a h a n g legerősebb lehet stb., ami az előbbi esetben lehetetlen volt. G y a k r a n élünk át d r á m a i pillanatokat, a m i k o r a szín­ p a d e l s ö t é t ü l és éles s i k o l y t h a l l u n k ( g y i l k o s s á g ) . E b b e n a p i l l a n a t b a n a z e l ő b b m é g j e l e n t ő s z e n e i a l á f e s t é s is e l t ű n h e t , e k k o r u g y a n i s a h a n g n e ­ g a t í v előjellel i n t e r f e r á l n a a f é n n y e l és a z e n é v e l , a m i e l s z e g é n y í t e n é a z e s z t é t i k a i á t é l é s t . T ö b b s z ö r ö s ü z e n e t e k e s e t é b e n a r e z o n a n c i a is j e l e n t ő s szerepet játszik a m á r tárgyalt feltételek mellett. n

21 с A

visszacsatolás

jelensége.

A f e n t t á r g y a l t és a 3 . á b r á n b e m u t a t o t t r e z o n a n c i á v a l r e n d e l k e z ő é l ­ m é n y s o r o z a t tér-időbeli lefolyása o l y a n , h o g y az é l m é n y egyes k ü l ö n á l l ó részeit teljesen szét t u d j u k v á l a s z t a n i t é r - i d ő b e n , t e h á t ismerjük a z él­ m é n y e k tér-időbeli sorrendjét. A 4. á b r á n leírt esetben az élménysoro­ z a t m á r összefolyik, a m i sajátságos esztétikai jellegzetességet b i z t o s í t h a t . M i n d a k é t e s e t b e n a z o n b a n a t é r - i d ő b e l i l e f o l y á s e g y é r t e l m ű és p o z i t í v irányú. A szerveződési hierarchia következő magasabb fokát az egyér­ t e l m ű f o l y a m a t e l t ű n é s e és a k i z á r ó l a g o s a n p o z i t í v i r á n y m e g s z ű n é s e , e n ­ nek a l a p j á n a b i z o n y t a l a n s á g i elv s z a b á l y a i n belül megjelenő ú j a b b le­ hetőség jelzi. E z t a lehetőséget topológiailag az e d d i g b e m u t a t o t t g r á f o k ­ tól eltérően egy z á r t görbe képviseli, m i n t ahogyan a z a 8. á b r á n is látható.

°-

в

с

я

A z o k az események, amelyek ilyen g r á f o k n a k felelnek meg, minőségileg k ü l ö n b ö z n e k a z e l ő b b i e k t ő l , u g y a n i s a m í g a r e z o n a n c i a és i n t e r f e r e n c i a a m ú l t és a j e l e n ö s s z e k a p c s o l á s á b a n m e r ü l t k i , i t t a m ú l t és a j ö v ő ö s z szekapcsolódása a kulcsfontosságú. E jelenség elemzésére először újra az elemi részecskék fizikájából m e r í t ü n k példát. M i n t a h o g y a n m á r kifej­ tettük, az „ e r e d e t i " megjelenését a k ü l ö n b ö z ő folyamatsebességek, v a g y ­ is a t e h e t e t l e n s é g i i d ő t a r t a m o k h a t á r o z z á k m e g . E z é r t a g r á f o n b e m u t a ­ tott folyamat azon részének, amely z á r t görbével van m e g a d v a , gyor­ s a b b a n kell l e j á t s z ó d n i a , m i n t a m i l y e n sebességgel folyik a szaggatott v o n a l l a l jelölt esemény. E z z e l az esettel állunk szemben a m i k o r egy elektron elektromágneses térben m o z o g . A z elektron megjelenésével (víz­ szintes v o n a l ) összekapcsolva, a térben látszólagos (virtuális) elektronok és p o z i t r o n o k ( p á r o k ) k e l e t k e z n e k , a m e l y e k f á z i s s e b e s s é g g e l m o z o g n a k , a m e l y tetszés szerint n a g y o b b lehet a fény sebességénél. E z természete­ ién n e m v a l ó d i , k í s é r l e t i l e g k i m u t a t h a t ó p á r o k a t j e l e n t , h a n e m o l y a n o ­ kat, a m e l y e k az összenergia átvitelében n e m vesznek részt. Jól ismeretes A fizikából (2), h o g y a p o z i t r o n o k időben visszafelé (—t) m o z g ó elektro­ n o k , t e h á t a g r á f o n a z á r t g ö r b e a ( — t ) - m ú l t í b a n és a ( + t ) - j ö v ő b e n l e ­ j á t s z ó d h a t ó eseményeket kapcsolja össze (8/b á b r a ) . E z t az összekapcso­ lódást visszacsatolásnak nevezzük, a m e l y fontos szerepet játszik m a g a -

s a b b s z i n t e n a z é l ő l é n y e k s z a b á l y o z á s i és v e z é r l é s i r e n d s z e r é b e n , d e a z i s z t é t i k á b a n , t á r s a d a l m i b e r e n d e z é s b e n s t b . is, s a m i i t t l e g e l e m i b b s z i n ­ ten jelenik m e g először. V é g e r e d m é n y b e n ez a jelenség o l y a n fizikai tu­ lajdonságokkal „ruházza fel" a térben mozgó elektront, amelyeket ma­ t e m a t i k a i l a g is k i é r t é k e l h e t ü n k . H a m o s t a m ú l t és a j ö v ő ö s s z e k a p c s o ­ l ó d á s á n a k jellegzetességeit v i z s g á l j u k a z e s z t é t i k á b a n , szintén ilyen gráf (8/c á b r a ) segítségét vehetjük igénybe. H a p é l d á u l zenét h a l l g a t v a a be­ f o g a d á s f o l y a m á n r i t m u s t észlelünk a m ű b e n , ez a r i t m u s m e g m a r a d em­ lékezetünkben. H a egy p i l l a n a t b a n előre g o n d o l v a a jövőbe elképzeljük e n n e k a r i t m u s n a k a f o l y t a t á s á t , ú g y ez ö s s z e f o n ó d v a a m á r e l h a n g z o t t résszel, sajátságos i n g e r t v á l t ki b e n n ü n k , a m e l y k ü l ö n b ö z i k a t t ó l az in­ gertől, a m e l y e t a k k o r é r z ü n k , h a n e m g o n d o l h a t u n k a f o l y t a t á s r a , pél­ d á u l a m i k o r a m ű b e f e j e z ő d i k . H a s o n l ó a n m i n t a z e l e m i r é s z e c s k é k ese­ t é b e n , i t t is a z a f o n t o s , h o g y g o n d o l a t a i n k b a n - e l ő r e u g o r j u n k a v á r h a t ó folytatással, vagyis gyorsabban alkossuk meg képzeleteinket, mint ami­ l y e n g y o r s a n m a g a a m ű j á t s z ó d i k le. I l y e n é r t e l e m b e n ír M o l e s is a ritmusról: „ A ritmus fogalma a várakozáshoz kapcsolódik: a ritmusnak éppen az a k r i t é r i u m a , h o g y egy esemény u t á n v á r j u k a k ö v e t k e z ő t . " (7). S z á m u n k r a e l é g h á r o m n é g y ü t e m is, h o g y e n n e k a l a p j á n m á r ö s s z e k a p ­ csoljuk a z e l h a n g z o t t a k a t a v á r a n d ó v a l . Igen érdekes esetet jelent az az átélési f o l y a m a t , a m i k o r r á p i l l a n t u n k egy k é p z ő m ű v é s z e t i a l k o t á s r a s a z a m ú l t t a l és a j ö v ő v e l k a p c s o l a t o s k é p z e t e k e t o l v a s z t ö s s z e g o n d o l a ­ t a i n k b a n . E z a z e s e t a 8/d á b r á n b e m u t a t o t t g r á f o n l á t h a t ó . E g y k é p helyett itt egy versrészlettel illusztráljuk a kiváltott ingereket, a tájat átélő A d y esetében:

„ F a k ó gyepét, kínlódó lombját, öszi virágát L á t t a m m a a szigetnek S fakó gyepét, kínlódó lombját öszi virágát L e g é n y v o l t őszi s z í v e m n e k . " A „ l e g é n y v o l t " и т а к és a z e l m ú l á s t ( j ö v ő t ) e l ő r e j e l z ő ő s z i t á j ö s s z e f o ­ nódása adja

m e g az esztétikai jellegzetességet, melyet z á r t görbével

lusztráltunk.

Ilyen

jellegzetességgel

tására interferencia-képzetek

bír egy

festmény

is, a m e l y n e k

alakulnak ki a befogadóban.

Fiatal

il­ ha­

gyer­

m e k e k b e n , a k i k b e n n e m é l n e k a m ú l t t a l k a p c s o l a t o s e m l é k e k és n e m g o n ­ d o l n a k a j ö v ő b e n e l k ö v e t k e z e n d ő biztos elmúlásra, egy ilyen k é p

szem­

lélése n e m v á l t h a t k i h a s o n l ó á t é l é s t , és n e m is j e l e n t h e t e s z t é t i k a i é r t é ­ ket

számukra.

Ha

az emlékezetünkben

függvénnyel

élő e s e m é n y e k

múltbeli

(t) lefolyását

adjuk meg a v á r h a t ó , jövőbeli (ti) elképzelt folytatás

f(t + t i ) , ú g y a k e t t ő k ö z ö t t i ö s s z e k a p c s o l ó d á s

eredménye:

f (t) pedig

F (ti) -

— ti

f (t) • f (t + t i ) c o s x (t, t i ) d t ,

m a t e m a t i k a i nyelven kifejezve. T u l a j d o n k é p p e n cifikus interferencia, m á s néven korreláció.

ez n e m m á s m i n t

spe­

M i n t m o n d o t t u k , a z á r t görbékkel m e g a d o t t jellegzetességek m a g a s a b b f o k ú r e n d e z ő d é s t j e l e n t e n e k , és e z z e l e g y ü t t g a z d a g é l m é n y - m ú l t a t és képzelőerőt k í v á n n a k meg. A m i k o r az a b s z t r a k t művészet sajátosságait elemezzük, ilyen zárt görbékkel rendelkező topológiai gráfokig j u t u n k el, m e r t a z a b s z t r a k t m ű c é l j a a z á t é l ő b e n k é p z e t t á r s í t á s o k a t v á l t a n i k i a jövővel kapcsolatban, a múlt (átélt) eseményei alapján. T u l a j d o n k é p ­ p e n e g y c s e n d é l e t is a b s z t r a k t m ű , h i s z a z „ a b s z t r a k t " s z ó e l s ő s o r b a n a t a r t a l o m s z a b a d s á g á r a v o n a t k o z i k , a m i m á s és m á s l e h e t m i n d e n b e f o ­ g a d ó s z á m á r a . A m e n n y i b e n egy m ű m i n d e n k i b e n u g y a n a z t az élményt váltja ki, függetlenül a befogadók emlékében tárolt élmények gazdagsá­ gától, úgy az egyértelműen egy m e g h a t á r o z o t t , k o n k r é t dolgot képvisel, távol minden elvontságtól. Az absztrakt mű értéke a b b a n kell h o g y á l l j o n , h o g y k é p e s l e g y e n h a t á s a a l a t t m i n d e n b e f o g a d ó a m ú l t a t és a jövőre v o n a t k o z ó képzeteit összekapcsolni, ami tulajdonképpen magas­ s z i n t ű a l k o t á s i f o l y a m a t l e j á t s z ó d á s a és a z „ Ű j " , a z „ E r e d e t i " t u l a j d o n ­ ságait m a g a a befogadó h a t á r o z z a meg, eltérően a korábban tárgyalt jellegzetességektől. E h h e z természetesen g a z d a g előtörténettel rendelke­ ző é l m é n y v i l á g szükséges, ami az a b s z t r a k t művészet m a g a s a b b r e n d e ződési szintjére vall, m e r t bizonyos előfeltételekhez köti hatásosságát, a m e l y e k m a g u k b a n f o g l a l j á k a k l a s s z i k u s m ű v é s z e t á t é l t v i l á g á t is. Végül megjegyezzük, h o g y az átélést k i v á l t ó m ű b e n k ü l ö n b ö z ő szer­ kezeti t u l a j d o n s á g o k k a l b í r ó esztétikai sajátosságok lehetnek jelen, a m i t hosszú gráf-sorozattal illusztrálhatunk, a m e l y b e n t o v á b b i belső struk­ túrák a l a k u l h a t n a k ki.

3. Á T É L É S I

FOLYAMATOK

A topológiáról beszélve m á r kihangsúlyoztuk, hogy e matematikai (és g e o m e t r i a i ) á g k ö z p o n t i k é r d é s e a f o l y t o n o s s á g és m e g s z a k í t o t t s á g t a n u l m á n y o z á s a . A befogadás f o l y a m a t á b a n jelen van a katasztrófa­ jelenség o l y a n m o z z a n a t a , a m e l y átbillenti a b e f o g a d ó t a közönyösség szinttjéről a f e l o l d ó d á s s z i n t j é r e , k r i t i k u s i n g e r á l l a p o t o k o n ( á t é l é s e n ) k e ­ resztül, m e l y n e k során az állást foglal a m ű tartalmával kapcsolatban. I t t a z esetleges semleges állásfoglalás k i z á r j a az átélés lehetőségét, m e r t ilyen esetben a b e f o g a d ó a közönyösség szintjén m a r a d . A kritikus fo­ l y a m a t — a z átélés — két k ü l ö n b ö z ő szintű á l l a p o t o t k ö t össze egy k a t a s z t ­ rófán keresztül : ezt o l y a n m ó d o n á b r á z o l h a t j u k , h o g y egy felületen k r i ­ tikus p o n t t a l r e n d e l k e z ő g y ű r ő d é s t ( v a g y bevágást) k é p e z ü n k (9. á b r a ) :

A felület egyes p o n t j a i b i z o n y o s l e l k i á l l a p o t o k a t képviselnek. Amikor egy m ű a l k o t á s b e f o g a d á s a f o l y a m á n a semleges S helyzetből a k r i t i k u s К p o n t felé t a r t u n k , é r z é s e i n k a z á t é l é s t j e l e n t ő l a b i l i s A B á l l a p o t felé e m e l k e d h e t n e k az 1 v o n a l m e n t é n , esetleg átélési folyamat nélkül a 2 vonal mentén érünk a megismerés magasabb fokáig (például t u d o m á ­ nyos megismerés), v a g y egyszerűen elvetjük a m ű v e t a 3. v o n a l o n h a ­ l a d v a (visszatetszést k i v á l t ó m ű ) . E g y s í k r a v e t í t v e a görbéket, m é g éle­ sebben k i r a j z o l ó d i k a z átélés k a t a s z t r o f á l i s jellege (9/b á b r a ) . É r d e k e s m ó d o n ö s s z e h a s o n l í t h a t j u k e z e k e t az átélési f o l y a m a t o k a t o l y a n t e r m é ­ szeti jelenségekkel, a m e l y e k szintén szerkezeti stabilitással v a n n a k össze­ k ö t v e , d e e g y s z e r ű b b e k , v a g y i s a l a c s o n y a b b s z i n t e n j e l e n t k e z n e k . H a fi­ gyelemmel kísérjük valamilyen gáz folyadékká való átalakulását, abban az esetben a kritikus p o n t К szintén megjelenik: a 3. v o n a l a gázálla­ p o t ú a n y a g f e l é i r á n y u l ó p á r o l g á s t , a 2 . v o n a l a f o l y a d é k - á l l a p o t felé t a r t ó labilis (katasztrofális) k i c s a p ó d á s t ( k o n d e n z á c i ó t ) jelenti. (11). A bilológiai fejlődés esetében egy gén m o l e k u l á r i s felépítése b i z o n y o s belső erő-tér jelenlétét adja meg, mely m a t e m a t i k a i l a g p a r a m e t r i k u s a l a k b a n megadható: V = f ( y , t, u, V , w ) A m e n n y i b e n b i z o n y o s p a r a m é t e r (u v, w ) v á l t o z i k ( p é l d á u l v í z éri a n ö v é n y m a g o t ) , ú g y a z e r ő t é r v á l t o z i k és e n n e k folyamán az osztódó sejtek k a t a s z t r o f á l i s ( K ) p o n t o k o n keresztül s z a p o r o d n a k , k i a l a k í t v a b i ­ zonyos zárt szervek formáját а V erőtér által irányítva, ahogyan az a 1 0 . á b r á n is l á t h a t ó ( 8 ) :

к |,i.iiiii"l 4| ,ft|

—*

рт^

к к ^IfT^FWll

M i n d e z a z t b i z o n y í t j a , h o g y o l y a n ö s s z e t e t t é r z é s f o l y a m a t o k is m i n t a z e s z t é t i k a i á t é l é s , e g y s z e r ű b b , m á r a s z e r v e t l e n v i l á g b a n is m e g f i g y e l ­ hető szerkezeti tulajdonságokkal vannak meghatározva, melyeknek m e g é r t é s e és m e g m a g y a r á z á s a a k k o r v á l i k l e h e t ő v é , h a m a g u k a t a s z e r ­ kezeti tulajdonságokat (katasztrófa-függvényeket) megismerjük. E r ö v i d e l e m z é s a r r a m u t a t r á , h o g y a t i t o k z a t o s „ Ú j " és „ E r e d e t i " , a m e l y o l y a n n a g y h a t á s t g y a k o r o l az e m b e r r e a művészi átélés folya­ m á n , m e g k ö z e l í t h e t ő , l e í r h a t ó , a n é l k ü l , h o g y a n n a k n a g y s á g á t és é r t é ­ két e megismerhetőség lefokozná, elértéktelenítené.

Irodalom M o r a v s k i S., О p r e d m e t u i m e t o d i estetike, N o l i t , B e o g r a d (1974) 25 old. K ö r m e n d i F., L é t ü n k 6 (1973). K ö r m e n d i F., L é t ü n k 2 (1975). Moles A., Információelmélet és esztétikai élmény. G o n d o l a t . Budapest (1973) 3 1 . old. L m . 252. old. L m . 115. old. L m . 94. old. T h o m R., Stabilité structurelle et morphogénése. Benjamin I n c . R e a d i n g (1972). K ö r m e n d i F., Physica 75 (1974) 359 o l d . S a r t r e J. P., C r i t i q u e de la raison dialectique. G a l l i m a r d . P a r i s (1960) 127. old. Z e e m a n E., C a t a s t r o p h e T h e o r y . Sciencific A m e r i c a n . 4 (1976) 6 5 . old. Lukács Gy., A t á r s a d a l m i lét ontológiájáról. I. k ö t e t . M a g v e t ő . Budapest (1976) 19. old. L m . 67. old. L m . 79. old. L m . 9 8 . old. L m . 148. old. L m . 156. old. L m . 3 5 8 . old. Lukács G y . , A t á r s a d a l m i lét ontológiájáról. I I I . k ö t e t . M a g v e t ő , B u d a ­ pest (1976) 2 4 8 . old. I. m. 164. o l d . L m . 193. old.

Rezime Estetske osobenosti u svetlu teorije

katastrofa

Teorija k a t a s t r o f a , k a o topološki m e t o d , o m o g u ć a v a istraživanje o r i g i n a l n o g i n o v o g , što je bitna p r e t p o s t a v k a estetske osobenosti. N a o v a j način p o j a v ­ ljuju se specifične k a r a k t e r i s t i k e , k a o što su interferencija, rezonancija, k o r e ­ lacije itd., koje ujedno daju osnovu fizike k o m u n i k a c i j a , a posebno estetskih k o m u n i k a c i j a . U t v r đ e n a je p o v e z a n o s t proširenih medija sa o v i m k a r a k t e r i s t i ­ k a m a k a o i t o p o l o š k a a n a l i z a suštine a b s t r a k t n e informacije.

Summary A e s t h e t i c P e c u l i a r i t i e s in t h e L i g h t of t h e

Catastrophe-Theory

T h e c a t a s t r o p h e - t h e o r y , as a topological m e t h o d , enables one t o investigate the a p p e a r a n c e of O r i g i n a l a n d N e w , being this an essential a s s u m p t i o n for aesthetic peculiarity. In this w a y , t h e most i m p o r t a n t characteristics, as the interference, resonance, correlations etc. are appearing, defining simultaneuosly the elements of t h e physics of c o m m u n i c a t i o n s , specifically t h e p h y ­ sics of aesthetic c o m m u n i c a t i o n s . T h e i n t e r r e l a t i o n b e t w e e n the extended media a n d the s h o w n characteristics is given, as well as the topological analysis of the essence of t h e abstract i n f o r m a t i o n .

Bela Duránci

V A J D A S Á G N A K KÉPZETTÁRSÍTÁSSAL VALÓ ÁTLÉNYEG1TÉSE (Szilágyi Gábor művészetéről)

Ü g y vélem, h o g y a Szilágyi G á b o r festészetéről szóló í r á s o m a t az 1 9 6 2 . á p r i l i s 1 5 . és 2 2 . k ö z ö t t S z a b a d k á n V Á Z L A T O K ÉS R A J Z O K címmel m e g r e n d e z e t t szerény jellegű kiállítása k a t a l ó g u s á n a k előszavá­ v a l kell k e z d e n e m . L a z a r T r i f u n o v i ć m ű k r i t i k u s ez a l k a l o m b ó l a k ö v e t ­ k e z ő k e t jegyezte fel: „Kellemesen meglepett a tömören megfestett vajdasági tájakról áradó m e l e g s é g , k ö z v e t l e n s é g és p o é t i k u s l é g k ö r . Talán azért ragadtak meg a n n y i r a ezek a k é p e k , m e r t m o s t a n á b a n s o k a t t ű n ő d ö m a festészet a l a p ­ elemeinek m e g h a t á r o z o t t , reális k é p z e t t á r s í t á s o k keretében végrehajtan­ d ó c s ö k k e n t é s é r e és s z i n t é z i s é r e . Ü g y t ű n i k , a r e á l i s é r z é k l e t á t a l a k í t á s i lehetőségeiben rejlik a k o r s z e r ű m ű v é s z e t m ó d s z e r é n e k t i t k a , a m e l y m ó d ­ s z e r l e h e t ő v é teszi s z á m á r a , h o g y a t e r m é s z e t b ő l a l é n y e g e s e t , a t ö r v é n y ­ s z e r ű t és a z ő s e l e m e t r a g a d j a k i . S z á m o m r a u g y a n i s a k é p z e t t á r s í t á s s a l á t a l a k í t o t t világ jelenti a művészet v i l á g á n a k a megteremtését, a tiszta alkotási tettet. É p p e n Szilágyi rajzain figyelhető meg egy olyan képzet­ t á r s í t á s r a é p ü l ő a l k o t ó i e l j á r á s , a m e l y k é p z e l e t i n d í t ó és k ü l ö n ö s , n e m e s veretű költészetet tár a szemlélő elé." A z említett kiállításra a vajdasági művésztelepek tízéves működése u t á n k e r ü l t sor; u g y a n e b b e n a h ó n a p b a n ( 1 9 6 2 . I V . 28.) m e g a l a k u l t a K é p z ő m ű v é s z e t i T a l á l k o z ó n e v ű i n t é z m é n y és s z á z a d u n k e h e t e d i k é v ­ t i z e d é n e k elején a m ű v é s z t e l e p e k m u n k á j á b a n r é s z t v e v ő m ű v é s z e k s z a ­ b a d o n és l e n d ü l e t e s e n n e k i v á g n a k a h i t e l e s ö n k i f e j e z é s ü k f e l t á r á s a k a ­ l a n d j á n a k . S z i l á g y i G á b o r is k ö z é j ü k t a r t o z o t t . H a v i s s z a t e k i n t ü n k a múltba, elénk t á r u l n a k a háború utáni szabadkai képzőművészeti törté­ n é s e k g y ö k e r e i és S z i l á g y i t á r s a i k ö z ö t t t a l á l j u k e v i d é k n é h á n y e r ő t e l ­ jes a l k o t ó e g y é n i s é g é t . A z említett kiállítást megelőző éveket tekintve a szabadkai fejlődésének két jelegzetes szakaszát k ü l ö n b ö z t e t j ü k meg.

művészek

S z i l á g y i n a k és v e l e e g y i d ő s t á r s a i n a k a h á b o r ú t k ö v e t ő l e s z e r e l é s e i d e ­ jén a k é p z ő m ű v é s z e t i igényeket csupán a két háború közötti művészet

h a g y o m á n y a i v o l t a k k é p e s e k k i e l é g í t e n i és e t r a d í c i ó k n a k O l á h S á n d o r ( 1 8 8 6 — 1 9 6 6 ) , a m ü n c h e n i festőiskola h a g y o m á n y a i n a k követője volt a megtestesítője. O l á h szinte é v t i z e d e k e n á t ki sem m o z d u l t S z a b a d k á r ó l és a z a n n a k i d e j é n m e g s z e r z e t t t u d á s á t i g y e k e z e t t t ö k é l e t e s í t e n i , m i k ö z ­ ben szentül hitt a rajz elsőbbségében. Á l l a n d ó h a r c b a n állt az „ i z m u s o k ­ k a l " és o r v o s s á g k é n t a k o r s z e r ű m ű v é s z e t m i n d e n n e m ű ú j d o n s á g a i el­ l e n a r a j z o t h i r d e t t e . E z z e l k i v í v t a m a g á n a k k ö z v e t l e n és k ö z v e t e t t t a ­ n í t v á n y a i megbecsülését. T a n í t v á n y a i b a n igyekezett elültetni a rajz szükségességébe vetett hitet, de e g y ú t t a l a saját t a n í t á s a i b a n v a l ó két­ k e d é s t is. 1950 körül a fiatalok már kétkedni kezdenek O l á h tanításaiban. Egy évvel ezelőtt Szilágyi d i p l o m á t szerzett az újvidéki T a n á r k é p z ő Főisko­ l á n és i t t a t ö b b i k ö z ö t t t a n á r a v o l t B . S z a b ó G y ö r g y ( 1 9 2 0 — 1 9 6 3 ) is, a k i V a n G o g h , G o g a i n , M a t i s s e és P i c a s s o m ű v é s z e t é n e k v o l t t i s z t e l ő j e . N e m mellékes az a k ö r ü l m é n y sem, h o g y B. S z a b ó G y ö r g y elsősorban a r a j z o t b e c s ü l t e , a k á r c s a k H a n g y a A n d r á s is, a k i a n n a k i d e j é n ( 1 9 4 6 ) a figurális rajz t a n f o l y a m v e z e t ő j e volt. Ebből következik, hogy a szabadkaiak már fejlődési ú t j u k elején s z e r v e s e n b e l e é p í t h e t t é k m ű v é s z e t ü k b e a rajzot, amely kiváló alapot n y ú j t a Képzőművészeti Szakosztály tagjainak, köztük Szilágyi G á b o r ­ n a k is. A h a t v a n a s évek elejének d e m o k r a t i z á c i ó s f o l y a m a t a i a t u d á s r a v á ­ g y ó fiatal s z a b a d k a i m ű v é s z e k s z á m á r a l e h e t ő v é teszi, h o g y egyre t ö b b információhoz jussanak mind a világból, mind pedig a modern művészet e s e m é n y e i r ő l . 1 9 5 1 j ú l i u s á b a n n a g y s e r k e n t ő ereje v o l t a b e l g r á d i Ö N ­ Á L L Ó A K C S O P O R T J A kiállításának (közöttük szerepeltek a szabad­ k a i S á f r á n y I m r e k é p e i is). R ö v i d d e l e z e l ő t t ó r i á s i é r d e k l ő d é s t v á l t o t t ki M i l a n K o n j o v i ć n a k az E m b e r e k témájára megrendezett kiállítása, továbbá Stojan Aralica, Pedja Milosavljevié, különösen pedig P e t a r L u barda tárlata. A következő évben Belgrádban megrendezik a korszerű francia képzőművészet kiállítását és Z e n t á n ( 1 9 5 2 ) m e g a l a k u l J u g o s z l á ­ v i a első m ű v é s z t e l e p e . S z a b a d k á n a képzőművészeti szakosztályból kiválik a művészek egy csoportja: Mihajlo Dejanović, Ivanyos Sándor, Oláh Sándor, Petrik P á l , S z i l á g y i G á b o r , V i n k l e r I m r e f e s t ő m ű v é s z e k és A l m á s i G á b o r s z o b ­ rászművész. A Városi K ö n y v t á r b a n 1953. június 14-én nyílik m e g kiál­ lításuk. A jugoszláv „üzenetük": „A Szabadkán

művészetek

megújhodása

idején

é l ő és a l k o t ó k é p z ő m ű v é s z e k n e k

állítása. A csoport különböző

törekvésű

áll. E kiállítást kísérletnek szánjuk

jellegzetesnek

tűnik

e z a z első k ö z ö s

és i r á n y z a t o t

követő

arra, hogy a csoport a

ki­

tagokból

központok­

b a n is és m á s t a r t o m á n y i v á r o s b a n is b e m u t a t k o z h a s s a k . " E k k o r m á r n y i l v á n v a l ó v á v á l i k a különböző

törekvésekre

és

irányza-

tokra v a l ó e l k ü l ö n ü l é s i f o l y a m a t és a S z a b a d k á n k í v ü l i j e l e n t ő s k é p z ő ­ művészeti k ö z p o n t o k b a n v a l ó szereplés s z á n d é k a . E z a t á r s u l á s a z o n b a n n e m v o l t h o s s z ú é l e t ű és a c s o p o r t t a g j a i ( n é ­ h á n y kivételével) bekapcsolódtak a művésztelepek munkájába. Szilágyi G á b o r 1955-ben részt vett a bácstopolyai művésztelep I I I . k i á l l í t á s á n és í g y t a r t ó s k a p c s o l a t o t t e r e m t e t t a m ű v é s z t e l e p - m o z g a l o m m a l , a m e l y s z á m á r a é p p ú g y , a k á r a t ö b b i s z a k a d k a i m ű v é s z s z á m á r a is, á l d á s o s és a f e j l ő d é s t b í r á l ó a n f e l m é r ő i s k o l á n a k b i z o n y u l t . H a S z i l á g y i k o r a i m u n k á i t s z e m é l y t e l e n t a n u l m á n y o k n a k és a z i n d u ­ lás k í s é r l e t e i n e k m i n ő s í t j ü k , a k k o r a m ű v é s z t e l e p e n keletkezett művek az önfeltárást jelentik. A z első é v e k f e l l á n g o l á s a u t á n , a m i k o r i s a r é s z t v e v ő k t ö b b s é g e K o n j o v i é n a k e r ő t e l j e s és l e n d ü l e t e s v a j d a s á g i t á j é l m é n y é t k ö v e t t e , m a j d „ a z o b j e k t u m o k r a v a l ó o p t i k a i t á m a s z k o d á s és a z e x p r e s s z i o n i s t a t o l m á c s o ­ lás m i n d i n k á b b h á t t é r b e s z o r u l , s a m ű v é s z e k érdeklődése egycsapásra á t t e v ő d i k m a g á r a a kifejezési f o r m á r a , a m a g á é r t v a l ó k é p z ő m ű v é s z e t i nyelvre. E z az irányvétel kettős célkitűzésű: egyfelől a színek j á t é k á r a törekszik az a b s z t r a k t felületen, másfelől pedig d e k o r a t í v ábrázolással és k o n s t r u k t i v i s t a e s z k ö z ö k k e l i g y e k s z i k o b j e k t u m o k a t s z e r k e s z t e n i . " 1

1955-ben az ö n á l l ó a k k o r á b b i c s o p o r t j á n a k kilenc tagja: Miloš Bajié, L a z a r Vujaklija, Aleksandar Luković, Zoran Petrović, Miodrag В. Protić, M l a d e n Srbinović, A l e k s a n d a r Tomašević, Stojan Ćelić, D r a g u ­ t i n C i g a r č i ć és L a z a r V o z a r e v i ć m e g a l a k í t o t t á k a D E C E M B E R I C S O ­ PORTOT. E csoport tagjai javarészt a kubizmus utáni tapasztalatok birtokában egyéni u t a k o n fejlődtek, de a mértaniasság szellemében kezdték meg az a b s z o l ú t k e r e s é s é t és a z é l m é n y a n y a g r a c i o n á l i s f e l d o l g o z á s á t . A z eleddig u r a l k o d ó n a k t e k i n t h e t ő expresszionizmustól, vagyis a ter­ m é s z e t e l v ű l á t á s é l m é n n y e l f o l y t a t o t t s p o n t á n és e l e v e n p á r b e s z é d t ő l lé­ nyegesen eltérő törekvések kerülnek felszínre. A k é p z e t t á r s í t á s o n a l a p u l ó r a c i o n a l i z m u s és a k é p s z e r k e s z t é s b e n m e g ­ n y i l v á n u l ó l e l e m é n y e s s é g , a v i l á g o s k é k t ó n u s o k és a b o n y o l u l t v o n a l s z e r ­ k e s z t é s — e z j e l l e m z ő L a z a r V o z a r e v i ć k é p e i r e is — i g e n k ö z e l á l l S z i ­ l á g y i n a k a f e s t é s z e t r e n d e l t e t é s é r ő l v a l l o t t n é z e t e i h e z és v é r m é r s é k l e t é ­ hez. M i u t á n a Decemberi C s o p o r t tagjai b e k a p c s o l ó d t a k a vajdasági m ű ­ v é s z t e l e p e k m u n k á j á b a , S z i l á g y i G á b o r n é h á n y u k k a l első m ű v é s z t e l e p i t á b o r o z á s a idején ismerkedett meg. 1955-ben B á c s t o p o l y á n t a r t ó z k o d o t t M i o d r a g B . P r o t i ć , S t o j a n Ć e l i ć , Z o r a n P e t r o v i ć és M i l o š B a j i ć . K é s ő b b a c s o p o r t t ö b b i t a g j á v a l is m e g i s m e r k e d e t t , e g y n é h á n y h o z p e d i g s z o r o s baráti szálak fűzték. Bár sokan úgy vélik, hogy a Decemberi C s o p o r t n a k nem volt döntő hatása arra a képzőművészeti légkörre, amely az ötvenes évek második felében a l a k u l t ki a m ű v é s z t e l e p e k e n , szerepe mégis t a g a d h a t a t l a n u l je­ lentékeny. A képzőművészeti formanyelv felszabadítására irányuló álta-

lános törekvés, amely a képzőművészet megújhodásának erre az évtize­ d é r e j e l l e m z ő , m i n d e n k é p p e n a D e c e m b e r i C s o p o r t h o z f ű z ő d i k és a h h o z a m u n k á s s á g h o z is, a m e l y e t ez a c s o p o r t a m ű v é s z t e l e p e k e n és r a j t u k k í v ü l is k i f e j t e t t . N e m v é l e t l e n h á t , h o g y é p p e n e z t a c s o p o r t o t t e k i n t e t ­ te k ö v e t e n d ő p é l d á j á n a k , a m e l y igazolta törekvései helyességét. „ A D e c e m b e r i C s o p o r t g e o m e t r i z m u s a e g y á l t a l á n n e m függött össze a z e l ő z ő k o r s z a k f i g u r a t í v s z e m l é l e t é v e l ; e l l e n k e z ő l e g — teljes t a g a d á ­ s á t j e l e n t i ; n e m a z a n e k d o t i z m u s és a l e í r ó s z á n d é k volt a jellemzője, h a n e m a jelképesség. A b b ó l a meggyőződésből i n d u l t ki, h o g y a v o n a l —szín—tárgy-hármas művészi szempontból sokkal hatásosabb a vonal —szín-kettősnél, de egyszersmind a h a r m a d i k nem független, sem pedig é r t é k e s e b b a z első k e t t ő n é l . " A m i p e d i g a k é p s z e r k e s z t é s n e k a s s z o c i a t í v m ó d o n v a l ó felépítését illeti, szürrealista r a j z a i v a l Z o r a n P e t r o v i ć c s a k ­ h a m a r meggyőzte Szilágyi G á b o r t , hogy az általuk választott „a m ű v é ­ szi i g a z s á g felé v e z e t ő ú t " m i n d e n k é t s é g e t k i z á r ó a n h e l y e s . T é n y a z o n b a n , h o g y S z i l á g y i e g y e t l e n k é p v i s e l ő j e a h á b o r ú a l a t t és a z u t á n a felnövő m ű v é s z n e m z e d é k n e k , aki az ötvenes években a k é p z ő m ű ­ v é s z e t i m o z g a l o m é l é r e k e r ü l t és é r d e k l ő d é s e a t a p a s z t a l a t és a m e g ­ győződés alapján a m o d e r n művészet v a l a m e n n y i addig elért eredmé­ n y e és t ö r e k v é s e felé i r á n y u l t . A p á r i z s i u t a t ( 1 9 5 7 ) k ö v e t ő r a j z o k o n és k é s ő b b i m u n k á i n is v o n a l r i t m u s r a és a s z í n f o l t o k f o k o z á s á r a t ö r e k s z i k , e z e k b ő l áll össze az ö n á l l ó k o m p o z í c i ó , a m e l y c s a k n e m teljesen függet­ l e n a l á t o t t m o t í v u m t ó l , d e a z é r t a b e l s ő l á t á s m ó d és a r e n d k ü l ö n sa­ játosságaira épül. A z a szándéka, hogy a Decemberi Csoporthoz hason­ lóan úgy tekintsen a képzőművészeti alkotásra, mint „ k ü l ö n v i l á g r a és s z e r v e z e t r e , m i n t a z á r t és a n y í l t v a l ó s á g e g y i d e j ű s é g é r e . " Kissé csök­ k e n t e t t h é v v e l u g y a n , d e S z i l á g y i t o v á b b r a is a s z í n f o l t és a v o n a l t ö r ­ vényszerűségét k ö v e t v e most m á r olajképeket festett. Szemmel l á t h a t ó a n n a g y fáradságába került, hogy a színviszonyokat összehangolja a kép­ nek a vonalra épülő szerkezetével. Egyebek között a Szerelmesek (1958), V i r á g és g y ü m ö l c s ( 1 9 5 9 ) c í m ű k é p e i t a n ú s í t j á k a v á l l a l t á b r á z o l á s m ó d ­ d a l j á r ó f e s z ü l t s é g e k e t és k í n o k a t . K ö v e t k e z e t e s e n és k i t a r t ó a n h a l a d t e z e n a z ú t o n , i d ő n k é n t n é m i k i t é r ő k e t t e t t . A v o n a l a k s o k a s á g á b a n fel­ lelhető bizonyos fokú tetszetős gátlástalanság is, a s z í n szerepe pedig csupán a r r a szorítkozik, h o g y kitöltse a szabad felületeket. 2

3

Érdekes, hogy Szilágyi G á b o r az önkeresés éveiben, d e k é s ő b b sem v á l t o z t a t k i a l a k u l t e c s e t k e z e l é s é n , s e m p e d i g s a j á t o s k é p s z e r k e s z t é s i el­ járásán. A kép vízszintes váza csak n a g y r i t k á n emelkedik a megfestett k o m o z í c i ó fölé, a m e r ő l e g e s e k p e d i g s z e r e n c s é s e n m e t s z i k a v í z b e n t ü k ­ röződő t á r g y a k visszfényét. A z a b e n y o m á s o m , hogy a Begai alkony ( 1 9 6 1 ) v a g y A régi é c s k a i v í z t o r o n y ( 1 9 6 1 ) c í m ű képein felismerhető Szilágyi képszerkesztési eljárásának sémája, ezt a z u t á n az e l k ö v e t k e z ő években n a g y s z á m ú a l k o t á s á n variálja. F o k o z a t o s a n e l s z a k a d v a a fo­ l y ó p a r t i l á t v á n y t ó l S z i l á g y i új t e r e k m e g h ó d í t á s á r a i n d u l , a h o l „ á t a l a ­ k u l a r e á l i s é r z é k l e t " és e z z e l k i a l a k u l e g y „ o l y a n k é p z e t t á r s í t á s r a é p ü l ő

a l k o t ó i e l j á r á s , a m e l y k é p z e l e t i n d í t ó és k ü l ö n ö s , n e m e s v e r e t ű k ö l t é s z e t e t tár a szemlélő elé." E r r e utalnak b e n n ü n k e t L a z a r Trifunovićnak 1962ben feljegyzett sorai. S z i l á g y i fejlődési ú t j á n a k e z t a t a n u l á s s a l j á r ó m á s o d i k s z a k a s z á t a z elért e r e d m é n y e k cizellálása jellemzi. R o p p a n t jellegzetes e r e d m é n y e i e n n e k a csiszolási s z á n d é k n a k az A s z f a l t o z o k (1964), A T i s z a Z e n t á n á l (1964), A Krivaja Pacsérnál (1964) című képei, v a l a m i n t néhány ebben a z i d ő b e n k e l e t k e z e t t N a p r a f o r g ó - j a is. Az említett olajfestmények kiegyensúlyozott kompozíciók, kiemelt vonalszerkesztéssel, hűvösen lemért hatásokkal, amelyeken racionális s z e m l é l e t d o m i n á l . A z 1 9 6 3 - b ó l s z á r m a z ó r a j z o k is, s o k k a l i n k á b b , m i n t ezelőtt, a m o t í v u m t ó l függnek. M i n t h a egy kis szünet állt v o l n a be a kutatás nagy kalandjában. A N a p r a f o r g ó k ( 1 9 5 8 ) és e g y o l a j f e s t m é n y - s o r o z a t , k ö z ö t t ü k a Tél P a n n ó n i á n c í m ű m u n k á j a is. H a v i s s z a t e k i n t ü n k a m e g t e t t ú t r a , m i n t h a ezek a képek Szilágyi Vajdaság-szemléletének a m i n t a p é l d á n y a i lenné­ n e k , m e r t V a j d a s á g v o l t és m a r a d t is a m ű v é s z e l s ő d l e g e s és t a r t ó s é r ­ deklődésének t á r g y a . M i n d k é t fent említett m ű v é n megsejthető Szilá­ gyinak ihletőjéhez, a szülőföldjéhez v a l ó egyéni viszonyulása. E képek többé nem a szakma elsajátításának ujjgyakorlatai, hanem nagybecsvág y ú k i r u c c a n á s o k a m ű v é s z e t i z g a t ó t e r ü l e t e i r e , a j e l k é p e k k e l teli s í k ­ ságba. A művésznek az a szándéka, h o g y képein a drámaiságtól, ellen­ t é t e k t ő l , e l l e n á l l á s o k t ó l , v a l a m i n t a l é t és a z e l m ú l á s j e l e i t ő l t e r h e s s í k ­ ságról valljon. N e m k í v á n a z o k n a k a festőknek a sorába állni, akik az ég b o l t o z a t a a l a t t c s a k a s í k s á g t e r e i t és v é g t e l e n j é t , e s e t l e g a n y u g t a l a n h o m o k b u c k á k a t és d ű n é k e t , v a l a m i n t a f o l y ó p a r t o t l á j á k . A N a p r a f o r g ó k (1958) valamiképpen emberszabásúvá v á l n a k és a t é r b e n v a l ó s z o m o r k á s és i j e s z t ő m a g á n y é r z e t v a l ó s á g f e l e t t i l á t o m á s á v á tornyosulnak, pedig nemrég még az azonos méretű egyedek sokasága népesítette be. A Tél P a n n ó n i á b a n című (1963) képén m á r m e g s z a b a d u l t az elbeszélő elemektől. Ecsetvonása pasztőzusabbá válik, a képfelületen meg apró d o m b o r z a t o k jelennek meg. A vonalszerkesztést a kristályfények játéka egészíti ki, e fényekkel pedig sötét felületek d a c o l n a k . A k é p n e k , m i n t önálló szervezetnek a törvényszerűségeit k u t a t v a Szilágyi festészetének új v o n á s a i j e l e n t k e z n e k , a z é l m é n y e k s o k a s á g á t p e d i g e g y s é g e s b e n y o ­ mássá sűríti. A f o l y a m a t t e h á t szemmel l á t h a t ó a n m e g i n d u l t . A g r a f i k a i jellegű v o ­ nalszerkezetre a művész ráépíti a színértékek fokozatait, a sötét-világos f e l ü l e t e k d r á m a i e l l e n t é t é t és a s í k s á g n a k á l t a l a t e r e m t e t t j e l k é p e i t . A k o r á b b a n h a n g s ú l y o z o t t r a c i o n a l i z m u s s a l , s z á m í t g a t á s o k k a l és e l b e s z é l ő elemekkel szemben feltűnik a gyorsabb ecsetkezelés g y a k o r l a t a , a m é l y ­ s é g e k k u t a t á s a és d r á m a i m o n d a n i v a l ó n a k a k é p k ö z é p p o n t j á b a n e g y e t ­ l e n jellé v a l ó t ö m ö r í t é s e . K é z v o n á s a e g y b i z o n y o s fokú költői „sietség" által kifejezőbbé válik. A vonal m i n d i n k á b b háttérbe szorul, megszűnik

d o m i n á n s szerepe. A megszerzett t a p a s z t a l a t o k lehetővé teszik, h o g y a színfelületek a keresetlenség életességével h a s s a n a k . Természetesen a k e resetlenségnek ez a remegése csak látszat, a vonallal érzékeltetett moz­ gást pótolja. Szilágyi ugyanis képtelen visszatérni a g e o m e t r i z m u s előtti felfogásokhoz, de az elérttel sem lehet elégedett. A B e t y á r v ö l g y i l o v a k ( 1 9 6 9 ) , d e a N a p r a f o r g ó k f e h é r f e l h ő k k e l ( 1 9 6 9 ) c í m ű k é p e is f é l r e é r t ­ hetetlenül ezt tanúsítja. A képfelület telítettebbé, élénkebbé válik. A k o ­ r á b b i h ű v ö s c i z e l l á l t s á g o t a z e x p r e s s z i ó v á l t j a fel, a r é s z l e t e k ö s s z h a n g ­ b a n c s e n d ü l n e k össze, m i n t egy l á t h a t a t l a n m i k r o k o z m o s z fenséges z s o n ­ g á s a , a m e l y e t a m ű v é s z n e m c s a k a l á t á s á v a l , h a n e m egész l é n y é v e l is átél. M o s t , a h e t v e n e s é v e k v é g e felé és j ö v ő b e n k e l e t k e z ő m ű v e k a l a p j á n talán m á r fenntartás nélkül hihetünk Szilágyi szavainak: „ A t e r m é s z e t a l k o t t a f o r m á k , s z í n e k , f e l ü l e t e k a m o r f és s z a b á l y o s s z e r ­ k e z e t e i m e g f o g h a t a t l a n és á l l a n d ó a n v á l t o z ó j e l e n s é g e k i t t a f ö l d ö n és a v é g t e l e n ű r b e n , a k á p r á z a t o k és a t ü n e m é n y e k ö s s z e v i s s z a s á g a , a z e m ­ beri t á k o l m á n y o k mértanias kimértsége, u t a k és m e z s g y é k v o n u l a t a , völgyek lágy öle, d o m b o k hullámzása, a n a p reggelje, delelése v a g y n y u g t a , h a r m a t o s fű, p e r z s e l t l e v é l v a g y j é g v e r t e v i r á g , f ö l d s z a g ú t a ­ vasz, t ö k s z a g ú n y á r , r e m e g ő ősz v a g y d e r m e d t t é l . . . a zajok létrejötte v a g y a n é m a e l m ú l á s . . . ez az a sok, a m i b e n v a g y u n k , a m e l ó m e g a d ö n t é s j o g á v a l , f a n y a r v a g y d e r ű s f a n t á z i á v a l r a j z o l o m és z s o n g o m , fes­ teném emberibb j ö v ő n k e t . . . " A h e t v e n e s é v e k b e n f o r m a n y e l v e egyéni kifejezéssé érik, így Á c s J ó ­ zsef j o g g a l á l l í t h a t j a : „ S z i l á g y i e l t é r a m e g s z o k o t t m ű v é s z e t t ő l , a m ű v é ­ szeti i r á n y o k o n k í v ü l á l l . " É n v i s z o n t a z t m o n d a n á m , h o g y n e m kell őt kiválasztanunk a korszerű művészet valóságából, amely éppen végte­ l e n s é g i g t e r j e d ő , e d d i g l á t o t t és s o h a n e m l á t o t t s o k r é t ű s é g é n é l f o g v a is egységes. Szilágyi csupán p é l d a k é p e egy művészi p á l y a egyenesvonalú fejlődé­ sének. E g y i k hajtása a h á b o r ú u t á n i szabadkai képzőművészeti életnek, a m e l y a m ű v é s z t e l e p e k segítségével k a p c s o l ó d o t t be a megújhodási fo­ l y a m a t o k b a és e k ö z b e n k i v i l á g l o t t t ö r e k v é s e i n e k a D e c e m b e r i C s o p o r t s z á n d é k a i v a l v a l ó megegyezése. A z ö t v e n e s é v e k m á s o d i k felében fel­ l é p ő t ö r t é n e l m i k ü l d e t é s ű c s o p o r t n a k a h a l a d á s a egybeesik S z i l á g y i for­ m a n y e l v é n e k kialakulási éveivel. A kitartás, amellyel művészetének vi­ l á g á t é p í t g e t t e és a V a j d a s á g r ó l s z ó l ó l á t o m á s á t t á r t a fel, a z o n o s a v a j ­ dasági művésztelepek alkotói középnemzedékének törekvéseivel. Ezek szerint Szilágyi egyike a z o k n a k , akik a lehetőségek sokasága közül V a j ­ d a s á g á b r á z o l á s á n a k új l e h e t ő s é g é t f e d e z t e f e l . 5

Meglehet, h o g y azok az ismérvek, a m e l y e k őt külön egyéniséggé a v a t ­ ják, olyan m ű v e k e n szökkennek életbe, m i n t amilyenek a Zrenjanin kör­ n y é k e 1972. 302. n a p j á n (1974), v a g y az A l k o n y i szellő (1975). A z el­ sőn m e g s e j t h e t j ü k , h o g y k é p e i n v o l t a k é p p e n m e l y i k és m i l y e n V a j d a s á g ­ r ó l v a n s z ó . E z a z a V a j d a s á g , a m e l y s z ü n t e l e n ü l v á l t o z i k és t e s t é r e r o -

v a t k á k a t j e g y e z fel a h o l n a p j á t k é m l e l ő e m b e r . K é t m á s i k k o m p o z í c i ó ­ j á n a t é r f e l s z a b a d u l t s á g á t c s o d á l h a t j u k és r a j t u k m á r n y o m a sincs a z elbeszélőkedvnek, sem a közönségnek tett e n g e d m é n y e k n e k . U j a b b a l k o t á s a i n a reális érzéklet lényeggé sűrűsödik, a negyed év­ századig tartó fokozatosság pedig tömör képzőművészeti mondanivaló­ v á . V á s z n a i n a n a g y k i t e r j e d é s ű k é k és z ö l d s z í n ű , k ö l t ő i h a n g o l á s ú t é r ­ s é g e k e t á t t e t s z ő és ízes J E L K É P E K K É r e n d u k á l t a . A z é r é s s á r g a a k c e n ­ t u s a i , a z e m b e r i j e l e n l é t s z ü r k e és f e k e t e á r n y a l a t a i , a p a r a s z t i t ö m ö r ­ ségre — e végtelen síkság l a k o s a i n a k természetére u t a l n a k . A k o r á b b i évek vonallal t á m o g a t o t t bőbeszédűsége és a f e l i s m e r h e t ő s é g s z á n d é k a m e g t o r p a n t a k é p é l n i v á g y á s a e l ő t t . A n é z ő n e k egész s o r a k a d á l y t k e l l iegyőznia ahhoz, hogy n y o m o n követhesse a fehér s á r k á n y nesztelen s z á r n y a l á s á t a m i n d a n n y i u n k á l t a l i s m e r t és m é g i s t i t o k z a t o s s í k s á g fe­ lett ( ö s z i a k k o r d o k , 1973). A s á r k á n y , a m e z s g y e k a r ó és a z e m b e r i m u n k a m á s , s e j t h e t ő n y o m a i , t o v á b b á a m e g f a g y o t t m a d á r v a g y a m a g á n y o s n a p r a f o r g ó jelzi n á l a az elbeszélőkedvnek tett e n g e d m é n y t . M i n d e z e k a z o n b a n csak segédele­ m e k , a m e l y e k k ö n n y í t e n e k az út fáradságain. E z e n az ú t o n h a l a d v a Szilágyinak túl kellett tennie m a g á t O l á h S á n d o r m ü n c h e n i szellemet á r a s z t ó t a n í t á s a i n és s z i g o r ú v á l o g a t á s t v é g r e h a j t a n i a a k u b i z m u s u t á n i á b r á z o l á s m ó d iránti fiatalkori r a j o n g á s á n a k utánérzései között, h o g y az u t a k s o k a s á g á b a n m e g t a l á l j a a s a j á t ö s v é n y é t és k i ú t k é n t a D e c e m b e r i C s o p o r t g e o m e t r i z m u s á t t a l á l j a m e g . M a g á é v á t e t t e a g r a f i z m u s t és b á t ­ r a n végigküzdötte e k o r s z a k éveit. K é k színeinek g a z d a g á r n y a l a t a i n k e r e s z t ü l k i t a r t ó a n h a l a d t c é l k i t ű z é s e i felé. M i u t á n e l f o g a d t a „ a m o d e r n művészet m ó d s z e r é t " , sikeresen beleilleszkedett a b b a a büszke művész­ n e m z e d é k b e , a m e l y a z ö t v e n e s és h a t v a n a s é v e k f o l y a m á n b e r a g y o g t a a vajdasági művésztelepek alkotómunkásságát. Vajdaságnak képzettár­ sítással v a l ó átlényegítésével o l y a n n y i r a letisztult a szülőföld á b r á z o l á ­ s á n a k és a z á l t a l a k i v á l t o t t é l m é n y e k f o r m a n y e l v e , h o g y a z o n h i t e l e s festészetet t e r e m t h e t e t t . „ A z i f j ú s á g k é k m a d a r á t " k ö v e t v e v o l t e l e g e n d ő e r e j e és k i t a r t á s a , hogy a hedonista m á m o r helyett a fegyelemhez pártoljon, hogy utána az értelem világánál megfaragja a maga kristálygömbjét. A művész életútjának eredményei szemmel láthatóak, állomáshelyeit emlékezetes alkotások jelzik. E mérlegkészítéskor a művész elégedett lehet, d e ezt ú j a b b erőfeszítésekre ö s z t ö n z ő n y u g t a l a n s á g fogja k ö v e t n i . M i t a g a d á s , ú t k ö z b e n j u t o t t a n y i l v á n o s e l i s m e r é s b ő l is. N e k i í t é l t é k o d a F O R U M 1 9 7 0 . é v i K é p z ő m ű v é s z e t i D í j á t és m é g n é h á n y v á s á r l á s i díjat. N e m r é g , 1977-ben, S z a b a d k a tüntette ki O K T Ó B E R I D Í J J A L . Ez a d í j k é s z t e t e t t e s o r o k m e g í r á s á r a , a m e l y e k n e k a z a c é l j a , h o g y r á v i ­ lágítson a z o k n a k az u t a k n a k egyikére, amelyeken h a l a d v a S z a b a d k a képzőművészete kilábalt a múltjából h a g y o m á n y o z o t t vidékiességből.

Jegyzetek A művészről megjelent írások v á z l a t o s á t t e k i n t é s e : S I L A Đ I G A B O R , slike, crteži. Galerija savremene l i k o v n e umetnosti, N o v i Sad, Z a v i č a j n a galerija G r a d s k o g muzeja, Subotica, j a n u a r — m a r t 1977. (katalógus). S I L A Đ I G A B O R , Subotica, k a t a l o g - m o n o g r a f i j a , S a v r e m e n a galerija U K ,,Ečk a " , Zrenjanin, 1977.

Megjegyzések 1. U m e t n č i k e kolonije u Vojvodini 1 9 5 2 — 1 9 7 2 , Művésztelepek V a j d a s á g b a n , X I I likovni susret, Subotica, decembar 1973. B. K a r l a v a r i s : Pogled u n a z a d , Visszapillantás, 402. old. 2. Srpsko slikarstvo X X veka, I I , B e o g r a d , 1970., 402. old. 3. U . o . 402. old. 4. Siladi G a b o r , Subotica, k a t a l o g - m o n o g r a f i j a , S a v r e m e n a galerija U K ,,Ečk a " , Zrenjanin, 1977. 5. Acs József: Lét és művészet, Szilágyi G á b o r 25 éves festői m u n k á s s á g a , M a g y a r Szó, 1977. febr. 2 5 . 10. old.

Rezime Transformacija

Vojvodine

na

bazi

asocijacija

Z a p i s о s t v a r a l a š t v u G a b o r a Silađija m o ž e m o započeti k o n s t a t a c i j o m La­ z a r a T r i f u n o v i ć a u p r e d g o v o r u izložbi našega u m e t n i k a 1962. g o d i n e : ,,Siladijevi crteži s a d r ž e u p r a v o t a k v u j e d n u asocijativnu m e t o d i k u koja pokreće m a š t u p o s m a t r a č a i n u d i m u neobičnu i plemenitu poeziju". P o m e n u t a izložba o d r ž a n a je n a k o n jedne decenije delovanja umetničkih kolonija V o j v o d i n e u čiji se r a d Siladi uključio 1955. p r i h v a t a j u ć i , n a svoj način, p r o g r a m D E C E M B A R S K E G R U P E . Sa č l a n o v i m a ove umetničke gru­ pacije s k u p a , d e l o v a o je u k o l o n i j a m a i r a z v i j a o svoj s t v a r a l a č k i i z r a z . N a k o n posete P a r i z u (1957) p a na dalje, on će težiti linearnoj ritmici i gradaciji mrlja, kompozicijom skoro n e z a v i s n o m od viđenog m o t i v a ali sa­ z d a n o m na osobenostima posebnog, unutrašnjeg smisla i reda. Cilj m u je k a o i k o d č l a n o v a D e c e m b a r s k e grupe da se u m e t n i č k o delo p o s m a t r a „ o p e t k a o svet i o r g a n i z a m posebne vrste, k a o i s t o v r e m e n a o t v o r e n a i z a t v o r e n a real­ nost". Z a n i m l j i v o je da G a b o r Silađi ni u g o d i n a m a traženja a ni kasnije ne n a ­ pušta j e d n o m usvojeni m e t o d k o m p o n o v a n j a , niti r u k o p i s . N a a r m a t u r u svo­ jevrsnog g r a f i z m a on dograđuje boju u v a l e r s k i m g r a d a c i j a m a s v e t l o - t a m n e d r a m e p l a v o g i zelenog. Ali, ranije naglašeni r a c i o n a l i z a m , v r e m e n o m sazreva u p o e t i č n u „ ž u r b u " p o t e z a i slobodniji ž i v o t bojenih p o v r š i n a . K a o p r e d s t a v n i k istorijske grupacije druge p o l o v i n e šeste i sedme decenije u v o j v o đ a n s k i m k o l o n i j a m a , Silađi je j e d a n od u p o r n i h istraživača likovnosti ovoga podneblja, otkrivajući n a m još jednu, od m n o š t v a mogućih, vizija Vojvodine.

O č i g l e d n o je da Siladi, od O k t o b a r s k e n a g r a d e Subotice 1977. p r e l a z i sli­ čan p u t k a o i ostali subotički umetnici. O d n e g o v a n o g , strogog c r t e ž a staroga u m e t n i k a o v o g g r a d a Š a n d o r a O l a h a , p r e k o iskustava u k o l o n i j a m a i p r i v r ­ ženosti razmišljanjima D e c e m b a r s k e grupe, transformišući V o j v o d i n u na bazi asocijacija, on je o s t v a r i o a u t e n t i č n o l i k o v n o viđenje i d o ž i v l j a v a n j e zavičajne ravnice i ž i v o t a u njoj.

Summary Transformation

o f V o j v o d i n a o n t h e b a s i s of a s s o c i a t i o n of i d e a s

L a z a r Trifunović in his speach on the occasion of the exhibition of G á b o r Szilágyi in 1962, m a d e the following s t a t e m e n t „Szilágyi's d r a w i n g s show such an associative m e t h o d of w o r k which sets t h e p h a n t a s y in m o t i o n a n d offers an unusual a n d noble p o e t r y " . This s t a t e m e n t could be t h e preface t o the o b s e r v a t i o n o n G á b o r Szilágyi's c r e a t i v i t y . T h e a b o v e m e n t i o n e d exhibition w a s held on t h e loth a n n i v e r s a r y of t h e f o r m a t i o n of V o j v o d i n a ' s colonies of a r t . Szilágyi w h e n joining t h e w o r k of the colonies accepted t h e p r o g r a m m e of t h e „ D e c e m b e r G r o u p " . T o g e t h e r w i t h t h e members of this g r o u p of artists he w o r k e d a n d i m p r o v e d his crea­ tive expression. After his visit t o P a r i s (1957) a n d further o n , he g r a v i t a t e s t o w a r d linear rhytmics a n d g r a d a t i o n of sports, a c o m p o s i t i o n w h i c h doesn't d e p e n g on n a t u r a l motives b u t still has t h e characteristics of special i n t e r n a l sense a n d o r d e r . H e h a d t h e same i n t e n t i o n as the o t h e r memebers of t h e „ D e c e m b e r G r o u p " , t h a t is t o t u r n the artistic piece into something t h a t can be observed as a special w o r l d a n d o r g a n i s m w h i c h is an o p e n e d a n d closed reality at t h e same time. It's quite interesting t h a t G á b o r Szilágyi h a s n ' t c h a n g e d his m e t h o d of w o r k (neither his h a n d w r i t i n g ) d u r i n g his search for a n o w n style a n d n o t even later. H e builds colours o n t o his typical g r a p h i c a l f u n d a m e n t using light a n d d a r k nuances of blue a n d green. L a t e r on his r a t i o n a l i s m turns into a poetic „ r u s h " of strokes a n d looser coloured surfaces. As a representative of the sixtier' a r t life in V o j v o d i n a ' s colonies, Szilágyi is one of t h e presistent explorers of the picturesques of the region, discovering one m o r e vision of V o j v o d i n a . It's evident t h a t Szilágyi has been crossing t h e same r o a d as the rest of t h e artists of Subotica till he achieved t h e greatest of a result, t h e „ O o t o b e r A w a r d " in 1977. S t a r t i n g from the strict d r a w i n g s of t h e old artist of S u b o ­ tica, S á n d o r O l á h t h r o u g h the experiences in the colonies (the conception of t h e „ D e c e m b e r G r o u p " ) , t r a n s f o r m i n g V o j v o d i n a on t h e basis of associations, he has created such a n a r t e n t i c view a n d a d v e n t u r e of t h e h o m e p l a i n a n d life which is c e r t a i n l y i n d i v i d u a l . (A. L.)

Magyar László

A TINÓJÁRÁSI TELEPÍTÉSKÍSÉRLET KÖRÜLMÉNYEI (Adalék Rigó János mozgalmi múltjához)

S z a b a d k a e g y e t e m e s m u n k á s m o z g a l m á n a k e g y i k l e g á l l h a t a t o s a b b és legszélesebb l á t ó k ö r ű harcosa R i g ó J á n o s . E r r e v o n a t k o z ó l a g a S z a b a d ­ k a i T ö r t é n e l m i L e v é l t á r b a n t ö b b o k m á n y is t a l á l h a t ó , á m e z ú t t a l i g y e k ­ szünk R i g ó életéből o l y a n p i l l a n a t k é p e k e t felvillantatni, amelyekről tud­ t u n k k a l eleddig a nyilvánosság nem értesülhetett. Itt elsősorban az 1896b a n meghiúsult telepítési kísérletére g o n d o l u n k . 1

D e m i e l ő t t r é s z l e t é b e n is m é l t a t n á n k R i g ó n a k e r e n d k í v ü l i e r e d e t i elképzelését, feltétlenül rá kell m u t a t n u n k a d ö n t ő fontosságú gazda­ s á g i t é n y e z ő k m e l l e t t c s a l á d i ö r ö k l é s b ő l f a k a d ó k o r a i h a r c i a s s á g á r a és k i t a r t á s á r a is, m e r t c s a k í g y t á r u l h a t teljes k é p e l é n k . Hiszen t á n t o r í t h a t a t l a n álláspontjában m á r idősb Rigó J á n o s temetőő r is, a k i a l e g n a g y o b b l e l k i i s m e r e t e s s é g g e l v é g e z t e k ö t e l e s s é g é t a B a j a i temetőben, á m mégis g y a k o r t a került ellentétbe a hatósággal. Ifjabb R i g ó J á n o s tehát m á r k o r a ifjúságától szemmel t a r t h a t j a a történteket, és a m i k o r 1 8 6 8 - b a n t e m e t ő ő r n e k v á l a s z t j á k , ú g y s z ó v l á n e g y é l e t e n át elkötelezett harcosává válik a közügynek. H a l l a t l a n komoly állásnak tekinti hivatását! M i n d e n cselekedete a Bajai temető szépítésére irányul és a m i k o r „ s í r k e r t é s z n e k " v á l a s z t j á k h o s s z ú l i s t á n b e m u t a t j a a „ B a j a i t e m e t ő n a k ö z ü g y díszére tett k i a d á s a i t " . Saját költségén újítja a z t fel: k ö r ü l á r k o l j a , k u t a t , p a d o k a t , u t a t é p í t s t b . , és v é g t e l e n ü l e l é g e d e t t t e l ­ jesítményével. Majd a tanácshoz b e a d v á n n y a l fordul segélyért, h o g y „a budapesti úgynevezett Kerepes úti t e m e t ő t legalább négy n a p o n ke­ r e s z t ü l k e l l ő e n á t n é z v e t a n u l m á n y o z h a s s a m , és í g y e t e k i n t e t b e n i s m e ­ r e t e i m e t b ő v í t v e a n á l u n k l e v ő s í r k e r t e k b i z o t t s á g i l a g és k ö z g y ű l é s i l e g tervbe vett renoválásánál a közcélra értékesíthessem". C s a k később ér­ tesülhettünk, h o g y R i g ó f ő k a p i t á n y i b i z o n y í t v á n n y a l , de saját költsé­ gén u t a z o t t e t a n u l m á n y ú t r a . 2

3

4

5

6

Közben a városi tanácsnál kiharcolja, hogy a csőszházon némi a l a k í t á s t v é g e z z e n e k , így részben r e n d e z ő d i k l a k á s v i s z o n y a is. Ujabb

terjedelmes

folyamodványában

7

„bonckamra"

és

át­

„virágház"

építését sürgeti. E g y ú t t a l mellékeli az általa elkészített tervrajzokat, h o g y e z z e l is k ö n n y í t s e n a z e l ö l j á r ó s á g g o n d j á n . Ú j a b b n á l ú j a b b ö t l e t e i t á m a d n a k , és ö t v e n é v r e e l ő r e m e n ő l e g l a t o l g a t j a a t e m e t ő s o r s á t , m a j d h i r t e l e n f e l o c s ú d v a e k k é p p e n f o l y t a t j a : „ M o s t v e s z e m é s z r e , h o g y én t á r g y a l o k is, n e m c s a k f o l y a m o d o m . . . " R i g ó m e s t e r e a z é r v e l é s n e k . B e a d v á n y a i b a n széles l á t ó k ö r é v e l l e l k i á l ­ l a p o t á t is p á r o s í t j a , a m e l y i d ő v e l m i n d r e á l i s a b b a l a p o t n y e r . A z e l m o n d o t t a k a t b e v e z e t é s k é p p e n o l y a n céllal t e t t ü k , h o g y v a l a m i ­ l y e n f o r m á b a n é r z é k e l j ü k h ő s ü n k n é l a m á r ifjú k o r á b a n j e l e n t k e z ő k ö z ­ ügy i r á n t i á l d o z a t k é s z s é g é t ; ő a z o n b a n c s a k h a m a r r á d ö b b e n , h o g y egy z á r t világon belül — m i n t amilyen a t e m e t ő — b i z o n y n a g y o n nehéz a közösségért áldozni. T ö b b e t a k a r adni! Á m ekkor pedig néhány évti­ zedig a m i n d i n k á b b bonyolódó társadalom forgatagába kerül. A szám­ t a l a n m e g p r ó b á l t a t á s és i g a z s á g t a l a n s á g m é g s e m t é r í t h e t i le ú t j á r ó l , h i ­ s z e n l á t v a a t á r s a d a l o m g a z d a s á g i t e h e t e t l e n s é g é t és r o m l o t t s á g á t v a l a ­ miképpen kiutat igyekszik találni: szervezett formában óhajt a m u n k a ­ n é l k ü l i s é g e n s e g í t e n i és í g y s z ü l e t i k m e g t e l e p í t é s i g o n d o l a t a . 1895. m á r c . 12-én D r e n k o v i c s A n d r á s aláírással terjedelmes b e a d v á n y érkezik a szabadkai Városi Tanács címére, amelyről csakhamar kitu­ d ó d i k , h o g y a s o r o k m ö g ö t t R i g ó J á n o s és t á r s a i á l l n a k . K ü l ö n b e n a t e l e p í t é s s e l k a p c s o l a t o s összes b e a d v á n y ( k i v é v e a g y ű j t ő í v ) , v a l a m e n n y i R i g ó J á n o s k é z í r á s a . T e h á t n y i l v á n v a l ó a z e l ö l j á r ó s á g e l ő t t is a g o n ­ dolat kezdeményezőjének kiléte. M á r a f o l y a m o d v á n y legelején v i l á g o s a n l á t h a t ó , h o g y s z ó sincs z s á k ­ b a m a c s k á r ó l : R i g ó és t á r s a i a h a t ó s á g e n g e d é l y é t k é r i a v á r o s b e l - és k ü l t e r ü l e t é n l a k ó 9 5 0 m u n k a b í r ó c s a l á d ö s s z e í r á s á r a . M e g t e l e p e d é s cél­ pontjaként a város határához tartozó egykori Kelebiai-puszta közelében e l t e r ü l ő és a z „ á l l a m i o s k o l a a l a p h o z " t a r t o z ó T i n ó j á r á s i - p u s z t á t sze­ m e l t é k k i . S z a b á l y o s e n g e d é l y é r t f o l y a m o d n a k a n n á l is i n k á b b , m i v e l a j ö v ő b e n t i s z t e s m e g é l h e t é s r e s z á m í t a n a k , és ö r ö k v á l t s á g i j o g g a l ó h a j t ­ j á k m e g s z e r e z n i összes é p ü l e t e i v e l a z e m l í t e t t k i n c s t á r i b i r t o k o t . S z e ­ rintük a megszerzés módját bizonyos becsérték szerint kellene lebonyo­ l í t a n i , m e l y n e k a l a p j á n a f ö l d e k h á r o m o s z t á l y b a s o r o l a n d ó k . A z első o s z t á l y ú föld holdját 140, a m á s o d i k é t 130, m í g a h a r m a d o s z t á l y ú é t 120 forint értékben kellene a „magas k o r m á n y n a k " felértékelnie. 8

A települők l a k ó h á z a i k a t m e g h a t á r o z o t t feltételek mellett kölcsönön é p í t e n é k fel. M a j d R i g ó é k í g y f o l y t a t j á k : „ . . . m i a 9 5 0 c s a l á d r a s z ü k ­ séges b e l s ő s é g e k e t a z u t c á k o n k í v ü l 8 0 0 n é g y s z ö g ö l e s t e r ü l e t e k r e s z á ­ m í t j u k k i m é r e t n i , és e z e k k a p c s á n e g y e n k é n t és k ü l ö n 1 0 — 1 0 h o l d a s 48 kerületben 2 0 — 2 0 l a k h á z a t éspedig m i n d e n egyes sorban öt-öt h á z a t számítunk építeni, m i n d m e g a n n y i t több oknál fogva háttal az utcák­ ra . . . " A negyvenkilencedik parcella a község k ö z p o n t j á t képezné, a z a z a p i a c - és t e m p l o m t é r h e l y é t . A 1 7 7 3 4 h o l d a t k i t e v ő T i n ó j á r á s i - p u s z t á ­ ból k b . 17 0 0 0 h o l d l e n n e a t e l e p ü l ő k által k i s a j á t í t a n d ó , m í g a többi

f e n n m a r a d t terület k ö z u t a k r a , utcákra, temetőnek, vásártérnek, de nem u t o l s ó s o r b a n n é p k e r t l é t e s í t é s é r e h a s z n á l ó d n a fel. Szembeötlő Rigóék alapos hozzáállása. Feltétlenül figyelmet érdemel az á r n y a s n é p k e r t létesítésének gondolata, hiszen a csökkentett ó r a s z á m ­ m a l d o l g o z ó m u n k á s n a k p i h e n é s r e a l k a l m a s k ö r n y e z e t r e is s z ü k s é g e v a n . A m á r meglevő gazdasági épületek lebontott anyagából pedig község­ h á z á t , p a p l a k o t , n é g y i s k o l á t , k é t ó v o d á t , a g g o k h á z á t , k e r t é s z l a k o t és csőszlakot építenének. K ü l ö n h a n g s ú l y o z z á k , h o g y v a l a m e n n y i épületet a k o r i g é n y e i n e k m e g f e l e l ő g a z d a s á g i m e l l é k é p ü l e t e k k e l l á t n á k el. A m e g l e v ő g a b o n a m a g t á r t ideiglenesen t e m p l o m m á a l a k í t a n á k át, hiszen í g y a z á l t a l á n o s m u n k a n é l k ü l i s é g és a m i n d j o b b a n t e r j e d ő s z o c i a l i s t a t a ­ n o k e l l e n n e m c s a k f i z i k a i l a g , h a n e m s z e l l e m i l e g is e l l e n á l l h a t n á n a k . I t t megjegyezhető: Rigóék utóbbi kijelentése t u l a j d o n k é p p e n a h a t ó ­ ság k e d v é b e igyekszik j á r n i , hiszen félév leforgása a l a t t szeretnék vég­ h e z v i n n i e l k é p z e l é s ü k e t , és e z é r t k e l l e n e a v á r o s o r s z á g g y ű l é s i k é p v i s e ­ lőjének az ügyben mielőbb intézkednie. N e m f e l e d k e z h e t ü n k m e g a R i g ó é k által m e l l é k e l t g y ű j t ő í v r ő l sem, a m e l y n e k értelmében az összeírt családtagok önkéntes hozzájárulással f e d e z n é k a s z ü k s é g e s k é s z k i a d á s o k a t , d e ez m i n d e n z s a r o l á s i cél n é l k ü l b o n y o l ó d n a le. A t a n á c s 1 8 9 5 . j ú n i u s 3 0 - á n h o z o t t h a t á r o z a t a a l a p j á n R i g ó J á n o s és társainak kérvénye véleményezés végett a rendőrkapitányi hivatalnak a d a t i k k i . S z á l a i M á t y á s r e n d ő r k a p i t á n y o k t ó b e r 2 1 -i j e l e n t é s é b e n a r r ó l értesíti a városi tanácsot, h o g y a település a t ö r v é n y keretén belül e n g e d é l y e z e t t , így a k é r e l m e z ő k ellen elvileg n e m t e k i n t h e t ő kifogás. D e hozzáteszi: „Ismerve azonban folyamodók n y u g h a t a t l a n természetét, félő, h a n e k i k az előzetes költségek gyűjtésére e n g e d é l y t a d u n k , h o g y azt m á s r a fogják f o r d í t a n i . . . " E z é r t település iránti kérelmüket előbb a b e l ü g y m i n i s z t é r i u m h o z t e r j e s s z é k fel. K ü l ö n b e n v á r h a t ó v o l t a r e n d ő r k a p i t á n y f e n t i d ö n t é s e a n n á l is i n ­ k á b b , hiszen R i g ó J á n o s m á r nem először tör borsot a hatóság o r r a alá. A r e n d ő r k a p i t á n y i j e l e n t é s a l a p j á n a v á r o s i t a n á c s is e g y e t é r t a b b a n , h o g y D r e n k o v i c s A n t a l ( a l i a s R i g ó J á n o s ) és t á r s a i n a k t e l e p ü l é s i ó h a j a egyszerűen a lakosság megtévesztésére irányuló cselekedet, ennélfogva az összeírási engedélyre egyelőre n e m jogosultak. H a v a l a k i a f e n n m a r a d t o k m á n y o k a l a p j á n elkíséri R i g ó J á n o s t élet­ útján sok esetben m e g g y ő z ő d h e t a h a t ó s á g i r á n t t a n ú s í t o t t furfangos m a g a t a r t á s á r ó l . E z ú t t a l is e l ő b b a f ő i s p á n t i g y e k s z i k m e g n y e r n i , a z o n ­ b a n az 1896. j a n u á r 25-én kelt b e a d v á n y egyben p a n a s z i r a t is: R i g ó v i l á g o s k é p e t r a j z o l t e l e p ü l é s i s z á n d é k á r ó l és m é l t a t j a a r e n d ő r k a p i t á n y hozzáállását az ügyhöz. Elmondja, h o g y Szálai M á t y á s ígéretet tett a település kieszközlésére nemcsak a tanácsnál, h a n e m Vermes Béla or­ s z á g g y ű l é s i k é p v i s e l ő s e g í t s é g é v e l a „ m a g a s k o r m á n y n á l " is. E l ő z é k e n y ­ sége t e t ő f o k á n a r e n d ő r k a p i t á n y s a j á t l a k á s á n t ö r v é n y k ö n y v e k k e l , i t a l 9

l a l és s z i v a r r a l t r a k t á l t a R i g ó J á n o s t és t á r s a i t , e z á l t a l is k i f e j e z v e i r á n ­ tuk tanúsított jóindulatát. Ilyen előzmények után Rigóéknak nem volt más tennivalójuk, a n a g y f á r a d t s á g g a l és k ö l t s é g g e l ö s s z e g y ű j t ö t t a d a t o k a l a p j á n m e g s z e r ­ k e s z t e t t é k a b e a d v á n y t és a z a l á í r á s o k r a a l k a l m a s f e l h í v á s i n y i l a t k o z a ­ tot, illetve a gyűjtőíveket, hogy a r e n d ő r k a p i t á n y i engedély kézhez vé­ tele u t á n — az ide v o n a t k o z ó t ö r v é n y keretén belül — legott m e g k e z d ­ hessék szervezkedésüket. Szalay M á t y á s r e n d ő r k a p i t á n y a z o n b a n elhallgatja a településhez í g é r t e r k ö l c s i t á m o g a t á s á t és e n g e s z t e l é s ü l R i g ó J á n o s t k i n e v e z i a z á l ­ lamvasút építkezésénél munkásfelügyelőnek, míg Drenkovics A n d r á s d o ­ h á n y t e r m e l ő t megfélemlítette, illetve lebeszélte települési s z á n d é k á r ó l . R i g ó a z o n b a n v i s s z a u t a s í t j a a f e l k í n á l t h i v a t a l t , és b e a d v á n y á b a n a r r a k é r i a f ő i s p á n t , h o g y h a l a d é k t a l a n u l i n t é z k e d j e n a z ü g y b e n , és e s z k ö ­ zölje ki az engedélyt, m e r t k ü l ö n b e n a b e l ü g y m i n i s z t e r n é l lesznek k é n y ­ telenek a sok „ g a l á d s á g o t ecsetelni". Schmausz E n d r e főispán 1896. j a n u á r 29-én utasítja a r e n d ő r k a p i ­ tányt, hogy szíveskedjen jelentést adni a p a n a s z i r a t t a l kapcsolatban. S z a l a y M á t y á s f e b r u á r 7-i f e l i r a t á b a n többek között így tudósítja a főispánt: „ . . .Ezekből kitűnik, h o g y a feljelentő által p a n a s z o l t ügy a feljelentés b e a d á s a előtt m á r á l t a l a m elintéztetett. D e b á r m i k o r n y e r t is e z e n k é r v é n y e l i n t é z é s t , m e l y e t k ü l ö n b e n é p p e n social-politicai szempontból nem t a r t o t t a m alkalmasnak előbb elintézni, — ahhoz Rigó Jánosnak semmi köze, mert a 4653/895 számú kérvényt ő alá n e m í r t a , a r r a p e d i g , h o g y ő a n n a k elintézését sürgesse, neki D r e n ­ k o v i c s f e l h a t a l m a z á s t n e m c s a k h o g y n e m a d o t t , d e sőt m i k é n t R i g ó J á n o s p a n a s z o l j a , a n n a k s o r s á v a l m á r e g y á l t a l á n n e m is t ö r ő d i k . 1 0

Ily k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t jogosult p a n a s z nem lévén, tisztelettel kérem méltóságod, hogy jelentésemet kegyesen tudomásul v e n n i . . . " R i g ó nemsokáig tétovázik: 1896. február 15-én társával H u g y á k A n ­ tallal terjedelmes b e a d v á n n y a l fordul a belügyminiszterhez. Csakúgy, m i n t a f ő i s p á n h o z b e n y ú j t o t t f o l y a m o d v á n y b a n , e z ú t t a l is t e l e p ü l é s i óhajuk k ö r ü l m é n y e i , viszontagságai r a j z o l ó d n a k ki, m a j d felsorolják az a k a d á l y o k a t . Főleg a r e n d ő r k a p i t á n y t a r t h a t a t l a n m a g a t a r t á s á t ecsete­ lik, a k i b a s á s k o d á s á v a l k e r é k k ö t ő j e az egész f o l y a m a t n a k . És a m i a te­ lepülési s z á n d é k á t ó l megfélemlített D r e n k o v i c s A n d r á s d o h á n y t e r m e l ő t i l l e t i — f o l y t a t j á k t o v á b b á R i g ó é k — legutóbb ú g y n y i l a t k o z o t t , h o g y ő t ő l e „ b iz o t t is r o t h a d h a t a t e l e p ü l é s r e v o n a t k o z ó h a t ó s á g i v é g z é s v a g y engedély," de a r e n d ő r k a p i t á n y t ó l emiatt n e m vesz h a r a g o t m a g á r a . 1 1

R i g ó és H u g y á k e z u t á n v i l á g o s a n k i m o n d j á k , h o g y t e l e p ü l é s i ö t l e t ü k nem a r e n d ő r k a p i t á n y t ó l való félelmükben született meg, h a n e m „hogy az a g r á r k é r d é s legközelebbi okszerű m e g o l d á s a b e n n ü n k m á r egy szer­ vezett készen levő — települni v á g y ó összeválogatott c s a l á d o k a t , itt h a g y v a ezeknek rendelkezéseire, az á l t a l u n k renyheségeik m i a t t tele­ pülésre nem ajánlható, p o t y a m u n k a k e d v e l ő k e t . . ." Majd b e a d v á n y u k a t

i z z a l z á r j á k , h o g y a b a j o k o r v o s l á s á t e g y e d ü l és k i z á r ó l a g a b e l ü g y m i liszter bölcs e l h a t á r o z á s á t ó l várják, hiszen ezáltal t ö b b száz család sor•^a o l d ó d n a m e g . A m í g a b e l ü g y m i n i s z t é r i u m i v á l a s z k é s l e k e d i k , R i g ó J á n o s n e m ül ^ l b e t e t t k é z z e l . F e l k e r e k e d i k és ú j b ó l a f ő i s p h á n h o z f o r d u l . Kifejezi óhaját, hogy 1896. márc. 30-án a főispánnal a hivatalos ó r á k b a n élő­ s z ó v a l s z e r e t n e a t e l e p í t é s s e l és a M u n k á s k é p z ő E g y e s ü l e t t e l k a p c s o l a t ­ b a n elbeszélgetni, m i v e l m i n d m á i g a b e l ü g y m i n i s z t e r t ő l v á l a s z n e m ér­ kezett. H o l o t t a munkanélküliek száma nap mint n a p növekszik, a l a t ó s á g p e d i g tehetetlenül szemléli a t ö r t é n t e k e t . E n n e k ellenére az illee k e s e k a t e l e p í t é s elé m é g i s a k a d á l y o k a t g ö r d í t e n e k . A m u n k á s o k n a k c s a k e g y t i z e d r é s z e f o g l a l k o z t a t o t t 5 0 k r . n a p i d í j m e l l e t t . B i z o n y ez é d e s ­ kevés egy család megélhetéséhez. A l e g n a g y o b b kérdés tehát a „ m u n k a ­ b í r ó , d e m u n k a n é l k ü l i teljesen v a g y o n t a l a n . . . " c s a l á d o k helyzete, a m e l y az egész t á r s a d a l o m r a n é z v e n a g y v e s z é l y t rejteget m a g á b a n . Végül Rigó János társai nevében b e a d v á n y á t azzal zárja, hogy „mi m a g u n k m a g u n k o n a k a r u n k segíteni", a m e l y h e z a z o n b a n az illetékesek erkölcsi t á m o g a t á s á t várják. 1 2

S c h m a u s z E n d r e f ő i s p á n k o m o l y a b b a n e l g o n d o l k o d i k a d o l g o n , és 1 8 9 6 . á p r i l i s elsején f o g a d j a R i g ó J á n o s t és t á r s á t . F i g y e l m e s e n m e g ­ hallgatta őket, majd határozottan kimondja, hogy Tinójárás „betelepí­ tés t á r g y á v á n e m t e h e t ő " , és a m e n n y i b e n ú j a b b k é r v é n n y e l t r a k t á l j a k a t a n á c s o t , ú g y a z t r ö g v e s t a m i n i s z t é r i u m h o z u t a l j á k fel. E z u t á n a f ő ­ ispán figyelmezteti őket, h o g y „a h a t ó s á g h o z illedelmes h a n g o n beszél­ j e n e k " , m e r t e z á l t a l a z i l l e t é k e s e k is m á s k é p p e n f o g n a k v i s z o n y u l n i i r á n t u k . H o g y felcsigázza Rigóék érdeklődését csak úgy mellékesen meg­ j e g y z i : „ . . . t u d o m á s o m s z e r i n t K u n b a j á n f. h ó 6 - á n g r . T e l e k y - f é l e b i r t o k b ó l 4 0 0 0 h o l d 3 8 — 4 2 évi fizetési feltételekkel e l a d a t i k . " Végül felkéri őket, h o g y „ a kereset nélküli dolgozni a k a r ó ismerős egyéne­ ket . . . " írják össze, a k i k m a j d a v á r o s középítkezésénél, v a g y egyéb m u n k á k n á l , — esetleg egyes g a z d á k n á l — a l k a l m a z á s t n y e r h e t n e k . A beszélgetés legvégén R i g ó J á n o s a főispán szíves figyelmébe ajánlja a vármegyei közigazgatási bizottsághoz intézett telepítésre v o n a t k o z ó k é r v é n y é t . A főispán m e g í g é r t e , h o g y a k é r v é n y t h a r m i n c n a p o n belül át fogja t a n u l m á n y o z n i . Közben

a városi

J á n o s és H u g y á k sel f e l i r a t o t

1 3

tanács

(a

megszövegezésével)

„felette

i n t é z e t t a v a l l á s - és k ö z o k t a t á s ü g y i

„Rigó János városunkban sági

rendőrkapitány

Antal kérvénye kapcsán

személyeknek

folytonos

n a p s z á m o s és f ö l d m ű v e s

sürgős"

Rigó

megjegyzés­

minisztériumhoz:

ismert agitátor, ki a h a t ó s á g n a k s a h a t ó ­ és a l a p

nélküli

támadásával

népeknek pedig félrevezetésével

az

egyszerű

már nem

szer kellemetlenséget csinált — s ezen k ö r ü l m é n y m a g y a r á z z a meg h o g y m i l y c í m e n c s a t l a k o z i k b e m o s t is D r e n k o v i c s A n d r á s n e v e beadott s a tanács által m á r elintézett kérvény

további sorába . . . "

a feliratban. A városi tanács végül a r e n d ő r k a p i t á n y

ellen intézett

egy­ azt, alatt áll sér-

t e g e t é s e k r ő l t u d ó s í t j a a m i n i s z t é r i u m o t és a k é r v é n y e k „ é r d e m l e g e s e l ­ intézését" várja. A v a l l á s - és k ö z o k t a t á s ü g y i m i n i s z t é r i u m 1 8 9 6 . á p r i l i s 2 6 - á n m e g ­ szövegezett rövid leirattal válaszol: „ R i g ó J á n o s és H u g y á k A n t a l s z a b a d k a i l a k o s o k f o l y a m o d v á n y á t , melyben a vallás alap tulajdonát képező tinójárási pusztának telepíté­ sére v a l ó á t e n g e d é s é t k é r i k a t a n á c s n a k f.é. á p r i l i s h ó 1 2 - é n 3 4 0 4 . s z . a. k e l t f e l t e r j e s z t é s é r e a c s a t o l m á n y o k k a l e g y ü t t a z z a l k ü l d ö m le, h o g y f o l y a m o d ó k a t értesítse h o g y k é r e l m ü k e t teljesítendőnek nem t a l á l t a m . " A v á r o s i t a n á c s 9 0 0 3 / t a n . 8 9 6 h a t á r o z a t á v a l R i g ó J á n o s t és H u g y á k A n t a l t értesíti a l e i r a t b a n foglalt végleges döntésről. Ezzel v é g z ő d ö t t R i g ó települési ügye. I d ő k ö z b e n élete m i n d zajosabbá v á l i k : h a l l a t l a n erőfeszítések á r á n igyekszik megalakítani az Általános Munkésképző Egyesületet, de u g y a n a k k o r a hatósággal s z á m t a l a n függőben m a r a d t fegyelmi ügye v á r elintézésre: munkásgyőlésekkel, útlevélhamisítással, a hatósági személyek név szerinti kipellengérezésével stb. kapcsolatban. í g y szorult h á t t é r b e lassan települési terve. N o s , mielőtt n é h á n y szóval boncolgatnánk az elmondottakat, szük­ ségét é r e z z ü k m e g v i z s g á l n i R i g ó és t á r s a i n a k m e g m o z d u l á s á t s z é l e s e b b k e r e t e k k ö z ö t t is: a t á r s a d a l m i á l l a p o t o k a t t ü k r ö z ő filozófiai á l l á s p o n ­ t o k v e t ü l e t é b e n ; m á s szóval a t á r s a d a l o m f i l o z ó f i a fejlődésének egyes i d ő s z a k a i b a n m e n n y i b e n f á r a d o z o t t ú j a b b é l e t k ö z ö s s é g e k és é l e t f e l t é t e ­ lek k i a l a k í t á s á n ? Platon „eszményi államról" ábrándozik, ezáltal mintegy útmutatás­ ként szolgálva a későbbi utópisztikus elméleteknek. M o r u s T a m á s a z u t ó p i k u s s z o c i a l i z m u s és e z z e l p á r h u z a m o s a n a z á l ­ lamregény műfajának megteremtője, aki a magántulajdonon alapuló tár­ sadalmi renddel szembeállítja eszményi társadalmi rendjét. „Új szigetét" U t ó p i a á l l a m b a n keresi, a m e l y n e k p o l g á r a i főleg t e r m e l ő m u n k á v a l fog­ lalkoznának meghatározott munkamegosztás alapján. T o m m a s o C a m p a n e l l a „ N a p á l l a m " című államregényében egy u t ó ­ pikus k o m m u n i s t a rendszert rajzol meg, amelyben az értelmiség- „a bölcsek rendje" k o r m á n y o z n á az államot. Á l l a m á b a n nincsenek rab­ s z o l g á k és n e m e s e k , d e a z i p a r o s o s z t á l y f o n t o s s z e r e p k ö r t t ö l t e n e b e . A m a g á n t u l a j d o n a t á r s a d a l m i egyenlőtlenség előidézője, v a l a m i n t a tu­ d o m á n y , t e c h n i k a és m ű v é s z e t k e r é k k ö t ő j e . A „ N a p á l l a m " l a k ó i „ t e l j e s mértékben m a g u k gondoskodnának m a g u k r ó l . . ." F o u r i e r és h í v e i u t ó p i s t a e l k é p z e l é s ü k b e n a t á r s a d a l m a t k ö z ö s t e r m e ­ lésen és f o g y a s z t á s o n a l a p u l ó z á r t k ö z ö s s é g r e , ú n . f a l a n s z t e r r e o s z t a n á k . E felfogás szerint a t á r s a d a l o m 4 0 0 családból, a z a z 1 2 0 0 — 1 8 0 0 e m b e r ­ ből állna, amelyben m i n d e n k i szigorú rendben, tehetsége szerint végezné munkáját. R o b e r t O w e n 1823-ban „Új H a r m ó n i a " néven k o m m u n i s t a községet a l a p í t o t t A m e r i k á b a n , d e ez c s a k h a m a r feloszlott. — K é s ő b b ilyen sors

v á r t E t i e n n e C a b e t „ i k á r i a i " k o m m u n i s t a t e l e p e i r e is. C a b e t a z „ I k á r i a i u t a z á s " c í m ű f a n t a s z t i k u s r e g é n y é b e n v á z o l t a fel a k i s p o l g á r i k o m m u ­ nizmus elméletét. S o r o l h a t n á n k m é g a t ö b b i u t ó p i s t a f i l o z ó f u s t is, á m l á t h a t ó , h o g y „ n e m m i n d e n e k e l ő t t egy bizonyos t á r s a d a l m i osztályt, h a n e m m i n d j á r t a z egész e m b e r i s é g e t a k a r t á k f e l s z a b a d í t a n i . " E l m é l e t ü k n e m a t á r s a ­ d a l m i fejlődés t ö r v é n y e i n a l a p s z i k . H a b á r elítélték a tőkés t á r s a d a l m a t , a z o n b a n abból igazi kivezető u t a t képtelenek m u t a t n i . A z o n b a n a tinójárási telepítési kísérlet m á r meglehetősen érett t á r ­ s a d a l m i v i s z o n y o k o n b e l ü l t ö r t é n i k . A t á r s a d a l m i f e j l ő d é s t ö r v é n y e i és m o z g a t ó e r ő i m i n d i n k á b b n y i l v á n v a l ó v á v á l n a k a m u n k á s t ö m e g e k so­ r a i b a n is. Í g y R i g ó J á n o s k é r e l m e m a g á t ó l é r t e t ő d ő n e k t e k i n t h e t ő , á m k o r á b a n — legalábbis S z a b a d k a k ö r n y é k é n — mégis egyedülálló v á l ­ lalkozás. I t t m á r m e g h a t á r o z o t t társadalmi osztály felkarolásáért folyik a küzdelem, amely tulajdonképpen egyfajta menekülés a süllyedő hajó­ ról a z a z „új s z i g e t r e " : a k e n y e r e t n y ú j t ó j ö v ő szigetére. A m í g az u t ó p i s t á k főleg különböző államregényekbe szőtték ál­ m a i k a t a t á r s a d a l o m b i l i n c s e i t ő l v a l ó s z a b a d u l á s u k b a n , a d d i g R i g ó t és társait a kézzelfogható valóság kényszeríti cselekedetre — a kivezető ut elérésére. V é g e z e t ü l t e h á t a z egész v á l l a l k o z á s j e l e n t ő s é g e f ő k é p p e n a b b a n r e j ­ lik, h o g y egy a d o t t t á r s a d a l o m b a n n e m c s a k az á l l a m (a h a t ó s á g ) szer­ v e z h e t i a t e l e p í t é s t , h a n e m m e g f e l e l ő p i l l a n a t b a n a m u n k á s o s z t á l y is.

Jegyzetek

1. Rigó J á n o s szül. 1845. m á r c . 25-én S z a b a d k á n 2. S z a b a d k a i T ö r t é n e l m i Levéltár (a t o v á b b i a k b a n : L e v é l t á r ) , Városi t a n á c s , 2643/polg. 1865 3. Levéltár, Városi t a n á c s , 5839/polg. 1868 4. Levéltár, Városi t a n á c s 6766/polg. 1877 5. Levéltár, Városi t a n á c s , 5748/polg. 1879 1885 6. Levéltár, Városi t a n á c s , 9841 I I . 473 7. Levéltár, Városi tanács, 5852

1885

II.

473 38

8. Levéltár, Városi tanács, X I X .

^ , 4653

9. Levéltár, 67/főisp. 1896 10. Levéltár, 146/főisp. 1896 38 11. Levéltár, Városi t a n á c s , X I X .

, 18609 1895

12. L e v é l t á r , 259/főisp.

1896 38

13. Levéltár, Városi t a n á c s , 3404 X I X .

•

MELLÉKLET D r e n k o v i c s A n d r á s (alias Rigó János) b e a d v á n y a 1895. m á r c . 12-én: „Tekintetes T a n á t s ! Alulírt mély tisztelettel j á r u l o k leendő összes ü g y t á r s a i m nevében is a tettes tanács kegyes színe elé, a l á z a t o s a n esedezvén a z o n , miszerint S z a b a d k a szabad k i r á l y i v á r o s elöljárósága endegelmével a bel- és külterületén l a k ó , m u n k a b í r ó tisztes családjai közül minden zsarolási czél nélkül legalább is h o g y egy 950 család a p á t önkéntes h o z z á j á r u l á s u k és bele egyezésükkel írattassunk, a v a g y írhassunk össze. A z állami oskola a l a p o k h o z t a r t o z ó , úgy nevezett T i n ó j á r á s i - p u s z t á n v a l ó megtelepedhetésünk végett előlegesen szükséges összes í r a t k o z á s a i n k elé gör­ dülhető a k a d á l y o k a t pedig e l h á r í t a n i , illetve m i n t illetékes hatósági erkölcsi testület, azt tőle k i t e l h e t ő m ó d o z a t o k k ö z t az ide v o n a t k o z ó t e l e p í t v é n y e k r ő l szóló t ö r v é n y e k keretén belül, elősegíteni méltóztassék. A n n y i v a l is i n k á b b , mivel mi a leendő m u n k á i n k u t á n v a l ó tisztes megélhetés szempontjából a z imitt nevezett Kincstári b i r t o k o t ö r ö k v á l t s á g joggal óhajtjuk megszerezni, az összes rajta levő épületekkel e g y ü t t . . . A z illetékes miniszterek közbejöttével felvehető becsérték szerinti ö s s z e g e k é r t . . . A v a g y h a lehetséges? a m ú l t 1894-ik év f o l y a m á n a M a g a s K o r m á n n y a l t ö r t é n t P u s z t a Péteriek feltételei értelmé­ ben. Jelesen: Á t adja a M a g a s K o r m á n y a T i n ó j á r á s i - p u s z t á t a rajta levő épületekkel együtt a r á n y l a g megfelelő becsérték szerint, m e l y n e k alapján a külsőségeket s z a k é r t ő k közbejöttével h á r o m o s z t á l y b a n s o r o l v á n , s az a z o k a t 1600 négy­ szögölével s z á m í t v a katasztrális holdját, miből kifolyólag az l ° osztályú földnek h o l d j á t o. é. 140 frt. a 2 osztályú földnek holdját o. é. 120 forin­ t o k é r t h a j l a n d ó 10—15 és 20 holdnji mennyiségekig a r á n y l a g o s minőségben v a l ó felosztással, a települő c s a l á d o k n a g y s á g a szerint b i r t o k b a n b o c s á t a n i . Még a szükséges l a k h á z a i n k felépítésére egyenként és külön négy négyszáz forint kölcsönt k ö z v e t í t e n i ígérte, m e l y n e k k a p c s á n a z t is megígérte, miszerint az I két év a l a t t egyéb még h á t r a levő gazdasági kellékeiknek k ö n n y e b b e n v a l ó beszerezhetése szempontjából semmit sem fogunk fizetni, s így csakis a 3 termést megelőző új év n a p j á n kezdjük meg v a l a m e l y h a z a i pénzintézetnél a 34 év a l a t t lejáró amortizáciönális kölcsönt megfizetni. A m i t mi ú g y a z á l ­ l a m r a — v a l a m i n t m a g u n k r a és h o z z á n k t a r t o z ó i n k r a nézve h a s z n o s s a k n a k vélünk, s azt ezen v a g y e z e k h e z hasonminőségű m ó d o z a t o k k ö z t elfogadjuk. Megjegyeztetvén imitt, miszerint mi a 950 családra szükséges belsőségeket az u t c á k o n kívül 800 négyszögöles t e r ü l e t e k r e számítjuk k i m é r e t n i és ezek k a p ­ csán egyenként és k ü l ö n 10—10 holdas 48 kerületben 2 0 — 2 0 l a k h á z a t és p e ­ dig minden egyes sorban ö t - ö t h á z a t s z á m í t u n k építeni, m i n d m e g a n n y i t több o k o k n á l fogva h á t t a l az u t c á k r a , s m i n d ezeket ö n v á l a s z t o t t a felügyelő b i z o t t ­ ság közvetítése m e l l e t t . . . míg a 49 p a r c e l l a lenne a község k ö z p o n t j á n p i a c és t e m p l o m t é r n e k beosztva . . . s így t o v á b b . S z á m í t u n k ezeken felül m i n d e n h á z t a r t á s részére 8—800 négyszögöl térségű here és b u r g o n y a alá v a l ó földeket a leendő község k ö z v e t l e n k ö r n y e z e t é n k i ­ méretni, úgy a z o n b a n , h o g y a 17734 h o l d a t k i t e v ő p u s z t á b ó l , m i n t egy 17000 hold lenne á l t a l u n k k i s a j á t i t a n d ó , míg az ezen felül m u t a t k o z ó 734 h o l d fel­ h a s z n á l ó d n a részint k ö z u t a k r a , részint u t c á k r a , v a l a m i n t v á s á r t é r n e k , nem különben temetőnek, gyümölcsfa o s k o l á n a k és a m á r meglevő Akácfás erdőnek s

i k

s 5

i k

esetleges kibővítésére, s m i n d a z o n k ö z c é l o k r a , a m i k egy jó b e r e n d e z e t t köz­ ségnek k i m a r a d h a t a t l a n kellékét k é p e z h e t i k . . . milyenek például az olykor üdülést n y ú j h a t ó á r n y a s népkertek, s.a.t. A m i pedig a most meglevő gazdasági épületek ellenértékét illeti, a z a z o k lebontásából n y e r h e t ő fa . . . és egyéb a n y a g o k é r t , é p i t e t ü n k részint a z o k b ó l , részint más a n y a g o k h o z z á a d á s á v a l — egy község h á z a t , egy p a p l a k o t , egy k á n t o r l a k o t . N é g y oskolát. K é t ó v o d á t , egy szegények h á z á t , egy gyümölcs­ fa kertész l a k o t . S végre egy k ö z t e m e t ő i csősz lakást és ezeket m i n d m e g a n n y i t a v i s z o n y o k és a k o r igényeinek megfelelő gazdasági mellék épületekkel együtt az ezekre külön felveendő k ö l c s ö n b ő l e s z k ö z l e n d j ü k . . . Míg a z u t á n m i n d e n egyéb köz k i a d á s a i n k a t b i r t o k a r á n y l a g viselendjük. N e m különben a most o t t levő l e g a l k a l m a s a b b n a k m u t a t k o z ó g a b o n a m a g é r t á t a l a k í t j u k ideiglenes minőségű t e m p l o m m á , h o g y a d d i g is míg a z o t t folyto­ nos m u n k á l k o d á s a i n k u t á n remélhető tisztes megélhetésünkön kívül a z Isten igéinek o t t h o n á u l egy a l k a l m a s t e m p l o m o t é p í t e t t h e t ü n k , ahol k ö z ü n n e p e i n k a l k a l m á v a l Isten imádás czéljából legyen szerencsénk össze g y ü l e k e z h e t n i . . . M e r t mi csakis ú g y leszünk képesek a ragályszerü általános munka hiány és az ebből kifolyó nélkülözések k ö v e t k e z m é n y e k é n t felburjánzott államrendet bont­ ható Szocialista tanoknak ellentállni, h a n e m csak fizikailag — h a n e m szelle­ mileg i s . . . időről időre — ezzel ellen i r á n y b a n m i n d e n h a f o g l a l k o z h a t u n k . M i k n e k elérhetése végett a z ez értelemben szükséges lépéseket a n n a k idején az á l t a l u n k is n a g y r a becsült egyik b á r m e l y i k országgyűlési képviselőnk ál­ tal a M a g a s K o r m á n y n á l megtévén, m i n k e t pedig a részletes feltételek megá l l a p í t h a t á s a és a szükségképi szerződés a l á í r h a t á s a végett, a n n a k idején érte­ síteni méltóztassák. M e r t h a csak lehetséges, úgy mi m á r a z ez évi a r a t á s u t á n szeretnénk a z o t t leendő l a k á s a i n k a t legalább illő tető alá h o z n i . . . Melyek el­ m o n d á s a és újbóli figyelemben ajánlása u t á n m a r a d v á n a Tekintetes T a n á t s n a k t á r s a i m nevében is a l á z a t o s szolgája Drenkovics

András!

T o m p a Zsíroskúti l a k o s . "

„ G y ű j t ő — ív! A z ú g y n e v e z e t t Tinójárási kincstári p u s z t á n v a l ó megtelepedhetésünk szem­ pontjából, m i n d e n zsarolási czél nélkül, a z ide v o n a t k o z ó t ö r v é n y e i n k keretén belül szükséges szervezkedés és a n n a k idején az ezekből kifolyólag egyik or­ szággyűlési képviselőnk vezetése mellett felmenő ö t - v a g y h a t t a g ú , ügyeinkben eljáró bizottság felküldhetésének költségeire nézve. Jelesen: E n n e k okszerű elérhetése végett b e í r a t u n k a v a g y b e í r u n k egy h a t család­ tagig kiterjedő, k ö z é n k okvetlenül szükséges iparost 10 h o l d f ö l d j u t a l é k r a és egy a z ő j a v á r a é p í t e n d ő l a k h á z r a , e g y s z e r s m i n d e n k o r r a fizetendő 10 fillér lefizetése mellett. Még egy ilyen, de ennél n a g y o b b számú c s a l á d t a g o k k a l bíró i p a r o s t beíra­ t u n k 15 h o l d föld és a z ennek j a v á r a is szükséges l a k h á z és egyéb j u t a l é k o k r a , 15 fillér e g y s z e r s m i n d e n k o r r a v a l ó lefizetése mellett. T o v á b b á egy h a t családtagig kiterjedő földmívest, mivel ezek csakis a föld-

mívelés h a s z n a i b ó l élvén, b e í r a t u n k 15 h o l d föld s egyéb leendő j u t a l é k o k r a , 15 fillér e g y s z e r s m i n d e n k o r r a v a l ó lefizetése mellett. Még egy, ennél n a g y o b b számú c s a l á d t a g o k k a l bíró életerős földmívest, be­ í r a t u n k 20 h o l d föld és az ezeknek is szükséges l a k h á z s egyéb o t t leendő j u t a l é k o k r a , 20 fillér egyszersmindenkorra v a l ó lefizetése mellett. M i n d e z t azon világos kikötéssel érvényesítjük, hogy a gyűjtő-ívek t a n ú s á g a szerint b e f o l y a n d ó filléreket a nem lehetetlen gyanúsítás megerőtlenítése v é ­ gett egy a belső- és egy a külső területen összeírtak közül v á l a s z t a n d ó p é n z ­ t á r n o k kezelje, h o g y a z o k b ó l minden késedelem nélkül fedezhetők legyenek a b á r m i k o r is szükségelhető k é s z k i a d á s a i n k . E czélból t e h á t az itt beírt nevek u t á n gyűjtött összeg minden h o l d földre egy fillér. Nevezetesen:

Holdra

Fillér

Jegyzet! Mellyel k ö z t u d o m á s r a j u t t a t j u k , miszerint a nevek előtt n e t a l á n l á t h a t ó + k e ­ reszt-jelek, a t ö b b egyéb o k o k n á l fogva, csakis a kiselejtezetteknél f o r d u l n a k elő, m i k n e k k a p c s á n a z ilyenek a v e l ü n k v a l ó települhetésből v é g k é p p k i m a r a d ­ n a k , mert a z ilyeneket települhetés szempontjából nem ajánlhatja a Véleményező Bizottság*'

Rigó J á n o s és t á r s a i n a k 1896. m á r c . 26-i b e a d v á n y a : „Méltóságos Főispán Ü r ! Bizalomtól á t h a t v a f o r d u l o k Méltóságod t ö b b e k á l t a l ismert nemesen érző szí­ ve és nagylelkűségéhez, melyből kifolyólag esedezve a r r a kérjük, miszerint a z itt helyi M u n k á s k é p z ő Egyesületnek m e g a l a k í t h a t á s a és ennek n e t a l á n i k i ­ m a r a d á s a esetén, m i n t egy i k e r t e s t v é r e k é n t á l t a l u n k a múlt év f o l y a m á n , in­ nen v a l ó kitelepülhetésünk czéljából b e n y ú j t o t t k é r v é n y e i n k ez idő szerinti miben létéről, folyó h ó 30-án a h i v a t a l o s ó r á k b a n m i n k e t élő szóval k i h a l l ­ g a t n i és lehetőleg legott m e g n y u g t a t n i méltóztassék. M á r annál is i n k á b b , mivel m i n d a két kérdésre nézve a n. m . B e l ü g y m i ­ niszter ú r h o z t e t t f e l f o l y a m o d á s u n k ó t a , jó b ő v e n eltelt m á r a z érdemleges elintézésre m e g á l l a p í t o t t t ö r v é n y s z e r ű 40 n a p i h a t á r idő. S ezzel egyetemben Méltóságod becses t u d o m á s á r a j u t t a t j u k , miszerint a z i t t helyi illetőségű m u n ­ k á s o k szerfelett v a l ó m e g s z a p o r o d á s á b ó l kifolyólag, h a k ö z m u n k á k r ó l okszerű m ó d o n ideje k o r á n nem i n t é z k e d n e k , v a g y a z o k n a k a m u n k a h i á n y m i a t t szán­ d é k b a v e t t kitelepülhetésük elé, a t ö r v é n y és a j ó z a n ész ellenére ismét a k a ­ d á l y o k a t gördítenek. Ü g y ez nem a rettegett Szocializmusra, h a n e m m i n d e n kétséget k i z á r ó l a g országos a n a r c h i á r a vezethet, a m e n n y i b e n az itt helyi Elöljáróságunk részéről is t ö r t é n ő a z o n félszeg intézkedés, miszerint ezentúl a mi munkásainknak

egyik héten 1/10 része, a másik héten ismét 1/10 része d o l g o z z o n a v á r o s által a d h a t ó k ö z m u n k á k o n 50 kr. napidíj mellett. E z egy n é g y - ö t családtagból álló k e n y é r kereső a p á n a k egyhéten 3 frt. szóval h á r o m forint m u n k a b é r t eredmé­ nyezhet, fejenkéntre mi esik ebből n a p o n k é n t , ki nem feledve a lakbért, t ű z r e v a l ó t , sót, zsírt, lisztet, k e n y e r e t és a test mezítelenségét beföldhető némi ringy r o n g y o t sem, m e r t a húson kivűl a m i r e n e m j u t - m i n d e z e k okvetlenül szükségesek, a m e n n y i b e n itt mindig a m a g u k k e n y e r é n d o l g o z u n k . D e figyelemre m é l t ó b b ezeknél a z a kérdés, h o g y mi történjen télen- és így n y á r o n is a m u n k a b í r ó , de m u n k a nélküli teljesen v a g y o n t a l a n és mindenből kiélt c s a l á d o k k a l a d d i g , míg ezek ismét m u n k á h o z n e m j u t n a k ! ? E z oly kritikus kérdés, amely oly veszélyes lehet, hogy o l y a n t még a z Isten m a g a sem l á t o t t ; a m e n n y i b e n a G a z d á k nem csak h o g y illő m u n k a b é r t , de m u n k a e r ő n k h ö z képest megfelelő m u n k á t sem a d n a k , s mi t ö b b ! a t ö r v é n y e k keretén belül álló kitelepülésünket is a k a d á l y o z z á k , ami ez i d ő szerinti I n t é z ő K ö r e i n k részérő! minden egyéb, csak n e m j ó z a n g a z d a s á g i p o l i t i k a . A bő termés d a c z á r a ú g y látszik t e h á t , h o g y ezek a z t sem bánják, ha mi éhingségben h a l u n k is meg — ezt pedig n e m tesszük, a z a z nem v á r j u k be egye­ beken kívül m á r csak a z é r t sem, mivel a N é p m a m á r sokkal m ű v e l t e b b és több, m i n t amilyen és a m e n n y i száz évvel előbb v o l t . Szükséges t e h á t m i n ­ den j ó z a n g o n d o l k o z á s ú t é n y e z ő n e k o d a h a t n i , miszerint a létért v a l ó k ü z d e ­ lem a szélsőségig el ne fajuljon, a z t meg kényelmes jó l é t ü n k b e n se feledjék el, h o g y a l k a l m i időben m i n d e n száj — enni kér . . . a z a z , h o g y tisztes k ö r ü l ­ mények k ö z t , m i n d e n j ó r a v a l ó embernek — élni t u d n i és élni h a g y n i kell. Ezek e l m o n d á s a és újból v a l ó becses figyelembe ajánlása u t á n , a r r a kérjük M é l t ó s á g o d a t — m i n t a m a g a s K o r m á n y jogi és erkölcsi képviselőjét, misze­ rint a szükséghez képest, a k á r itt lent a v a g y fent hasson o d a N e m e s érzelmei­ nél fogva, h o g y mi a z ide v o n a t k o z ó települési t ö r v é n y e i n k keretén belül, az á l t a l u n k ó h a j t o t t kitelepülhetésünk a n n a k idején é r v é n y r e j u t t a t h a s s u k , m e r t itt ma m á r s o k a s á g u n k f o l y t á n tisztes megélhetésünkre ú g y sem s z á m í t h a t u n k , mivel sem a V á r o s i Elöljáróság, sem pedig a G a z d a K ö z ö n s é g részéről szükség­ leteink kielégítésére kellő m u n k a k ö r t nem t a l á l u n k . Végre bajaink jogszerű orvoslását, a k á r a z egyik v a g y a másik i r á n y b a n jut­ t a t h a t j u k is é r v é n y r e — Méltóságod becses k ö z r e működése mellett, a z n e k ü n k körül belül egyre megy, mivel m i n d a k e t t ő n e k a z a z értelme, h o g y egyebek közbejöttével mi m a g u n k m a g u n k o n a k a r u n k segíteni. S így b i z a l o m t ó l á t h a t ­ va m á r előre is k ö s z ö n e t ü n k e t nyilvánítjuk m é l t á n y o s k é r e l m ü n k - és ü g y ü n k ­ ben leendő erkölcsi t á m o g a t t a t á s u n k é r t , s ezzel m a r a d v á n Méltóságos Főispán U r u n k n a k a l á z a t o s szolgái Rigó J á n o s és t á r s a i K e l t S z a b a d k á n 1896-ik évi M á r c z i u s h ó 2 6 - á n . "

Hegedűs Antal

BÁNÁTI ÚJ FÖLDESURAK ÉS JOBBÁGYAIK 1782-BEN

A m í g E u r ó p a nyugati részében a X V I . századtól k e z d v e m i n d i n k á b b kialakul a tőkés bérletek mezőgazdasági rendszere, addig, Kelet-Euró­ p á b a n a X V I . századi nagy p a r a s z t m o z g a l m a k után újra megerősödik a j o b b á g y r e n d s z e r , a m e l y e t Engels t a l á l ó kifejezéssel a „ m á s o d i k j o b b á g y ­ s á g " r e n d s z e r é n e k n e v e z . E n n e k a r e n d s z e r n e k t o v á b b r a is a z a f e u d á ­ lis b i r t o k j o g a z a l a p j a , a m e l y s z e r i n t m i n d e n f ö l d b i r t o k a f ö l d e s ú r t u ­ l a j d o n a , a f ö l d m ű v e l ő j é n e k m u n k á j a b é r é n és j u t a l m á n k í v ü l s e m m i egyéb joga nincs. A földesúr kétféleképpen hasznosíthatta b i r t o k á t : v a g y felosztotta telkekre jobbágyai között, v a g y pedig saját kezelésébe vette mint majorsági, allodiális földet. A „ m á s o d i k jobbágyság" rendszere e l s ő s o r b a n a b b a n k ü l ö n b ö z i k a k ö z é p k o r i , első j o b b á g y s á g r e n d s z e r é t ő l , hogy a földesúrnak kezelésében m i n d n a g y o b b majorságok a l a k u l n a k ki, a z e r ő s ö d ő m e r k a n t i l i s t a és f i z i o k r a t a t e r m e l é s i r e n d s z e r h a t á s á r a a f ö l ­ desurak részben térítés nélkül, részben pedig p o t o m váltságdíjért elvet­ parasztjai, jobbágyai lassanként m i n d i n k á b b kisebb telkekre szorulnak v i s s z a , és s z a p o r í t j á k a f ö l d n é l k ü l i z s e l l é r e k „ i n q u i l i n i " t ö m e g é t . A f ö l ­ d e s u r a k résziben t é r í t é s n é l k ü l , r é s z b e n p e d i g p o t o m v á l t s á g d í j é r t e l v e t ­ ték azokat az irtásokat, amelyeket a j o b b á g y o k szántókká alakítottak á t , és a m e l y e k j o g s z e r i n t ő k e t i l l e t é k m e g ; f ö l s z á n t o t t á k a k ö z l e g e l ő k jórészét, amelyek u g y a n c s a k a jog szerint a j o b b á g y o k közös használati t u l a j d o n á t k é p e z t é k , k i z á r t á k ő k e t a z e r d ő k h a s z n á l a t á n a k j o g á b ó l is. 1

A földesúri t e r j e s z k e d é s n e k ez a f o l y a m a t a O r o s z o r s z á g , P o r o s z o r s z á g , C s e h - és M o r v a o r s z á g m e l l e t t M a g y a r o r s z á g t e r ü l e t é n is é r v é n y e s ü l t . A m a g y a r f ö l d e s u r a k b i t o k a i k o n e g y m á s u t á n t ö r e t t é k fel r o b o t o l ó j o b b á ­ g y a i k k a l a k o r á b b a n p a r a s z t o k á l t a l b i r t o k o l t p u s z t á k a t és l e g e l ő k e t . A j o b b á g y t e l k e k i t t is m i n d i n k á b b m e g c s a p p a n t a k , és a p a r a s z t o k t ö m e g e i kényszerültek béres sorba: m i n d i g többet kellett cselédeskedniök az u r a ­ sági m a j o r o k b a n és a f ö l d e s ú r h a j d ú i b o t - és k o r b á c s ü t é s e k k e l s e r k e n ­ tették őket a gyorsabb munkára. Ennek a kizsákmányoló folyamatnak

Magyarországon

az

1767-ben

2

k i a d o t t úrbéri r e n d e l e t igyekezett u g y a n g á t a t v e t n i , de n a g y o n sok helyen nem sok sikerrel. A M á r i a Terézia nevéhez fűződő urbárium s z a b á l y o z t a a j o b b á g y o k j o g a i t és k ö t e l e s s é g e i t . E s z e r i n t a j o b b á g y n a k joga volt saját h á z r a , a m e l y e t 1 h o l d n y i terület vehetett körül mint háztáji föld. E z e n kívül m e g y é n k é n t k ü l ö n b ö z ő n a g y s á g b a n , a föld mi­ nőségétől függően, h a s z n á l h a t o t t 1 6 — 4 0 h o l d szántóföldet, 4—15 hold kaszálót. (Ez egy jobbágyfelek, szesszió). A földesúr erdejéből annyi é p ü l e t f a és t ü z e l ő j á r t n e k i , a m e n n y i r e a s a j á t s z ü k s é g l e t é n e k k i e l é g í t é ­ sére, t o v á b b á j o g a v o l t d i s z n a i t makkoltatni az erdőben. Az urbá­ r i u m u g y a n í g y m e g s z a b t a a j o b b á g y o k t e r h e i t is. É v e n t e 1 f o r i n t föld­ bért kellett fizetniük, kilencedet kellett adniuk a szántóföld termé­ séből, t o v á b b á é v e n t e 52 igás v a g y 104 n a p i g y a l o g r o b o t o t , végül p e d i g a j á n d é k k é n t 2 k a p p a n t , 2 c s i r k é t , 1 2 t o j á s t , fél icce v a j a t és 3 0 t e l e k u t á n 1 borjút. A j o b b á g y r o b o t o t rendszerint szántás, vetés, a r a t á s idején v e t t é k i g é n y b e a f ö l d e s u r a k , a m i k o r j o b b á g y a i k n a k is a l e g t ö b b m u n k á ­ ja a k a d t a saját t e l k ü k ö n . M i n d e z e n felül a j o b b á g y s á g k i z á r ó l a g o s t e r h e volt Magyarországon az állami adófizetés, kontribúció, amely telken­ ként 1 5 — 3 0 forintot tett ki. E z t az adót a vármegyének kellett beszed­ n i a j o b b á g y t ó l , és h a e z t n e m t u d t a m e g t e n n i , a s a j á t e m b e r e i v e l , a k k o r végrehajtó k a t o n á k a t küldtek a jobbágyok nyakára, akiknek ráadásul m é g el is k e l l e t t t a r t a n i ő k e t a r e k v i r á l á s i d e j é n . A z á l l a m i a d ó e g y i k faja v o l t a z u n . p o r c i ó , v a g y i s a z e l s z á l l á s o l t k a t o n a s á g és a l o v a k n a p i é l e l e m a d a g j a ( p o r t i o oralis et equilis), a n e k i k j á r ó szállás, fűtés, v i l á ­ gítással, t o v á b b á a forspont, azaz a k a t o n a s á g szállítása egyik helyről a m á s i k r a . I g a z , a p o r c i ó és a f o r s p o n t e l l e n é r t é k é t l e v o n t á k a z é v i a d ó összegéből, d e ez az ellenérték m i n d i g k i s e b b v o l t a n a p i , p i a c i á r n á l . N e m csoda, hogy a 18. századi m a g y a r népköltészet a katonai beszállásolás t e r h e i t í g y p a n a s z o l t a : 3

Vagyon a hazában két gonosz ember, A P o r c i ó P á l és F o r s p o n t P é t e r : Ez a Porció mindent földhöz ver, Forspont pediglen lovat, ökröt kér.

I. A „második jobbágy rendszer" történetében Bánátnak külön története van. Földjén a töröknek 1716-ban történő kiűzése után külön t a r t o m á n y t szervezett az osztrák u d v a r , amely 63 évig, a z a z 1779-ig „Temesi B á n ­ s á g " n é v e n v o l t ismeretes. E z t a t a r t o m á n y t a bécsi u d v a r k ö z v e t l e n ü l k o r m á n y o z t a , és I I . J ó z s e f f o g a l m a z á s a s z e r i n t a z o s z t r á k c s á s z á r B á ­ n á t n a k n e m c s a k u r a l k o d ó f e j e d e l m e , h a n e m e g y e d ü l i f ö l d e s u r a is v o l t . E z e n a f ö l d ö n a z o s z t r á k u d v a r u r a l k o d ó k ö r e i s z á m t a l a n f ö l d r a j z i és gazdasági rendszer bevezetésével p r ó b á l k o z t a k . Itt, ahol a török meg4

szállás évszázadai alatt a m ú l t n a k m i n d e n n y o m a elpusztult, ahol a k ö z é p k o r i m a g y a r k o r m á n y z a t n a k és l a k o s s á g n a k a z e m l é k e s e m m a ­ r a d t f e n n , és a m e l y e t a b é c s i u d v a r a s a j á t f e g y v e r e i á l t a l v i s s z a f o g l a l t t e r ü l e t n e k t e k i n t e t t , g á t l á s n é l k ü l és m e g k ö t ö t t s é g n é l k ü l „ k i s é r l e t e z h e t t e " k i a z a b s z o l u t i s t a u r a l k o d á s , v a l a m i n t a m e r k a n t i l i s t a és f i z i o k r a t a g a z d á l k o d á s n a k szinte m i n d e n formáját . B á n á t e g y e t l e n f ö l d e s u r a a c s á s z á r v o l t , a k i a bécsi u d v a r i k a m a r a által igazgatta azt, mind gazdaságilag, mind pedig közigazgatásilag. A hétéves örökösödési h á b o r ú (1741—1748) rendkívüli költségei arra k é n y s z e r í t e t t é k M á r i a T e r é z i á t , h o g y a T e m e s i B á n s á g o t 10 millió fron­ t é r t 1 0 é v r e e l z á l o g o s í t s a a bécsi v á r o s i b a n k n a k , a m e l y m i n t K ö z é p E u r ó p a l e g e r ő s e b b p é n z ü g y i i n t é z e t e a X V I I I . s z á z a d b a n e g y é b k é n t is g y a k r a n vállalta az államkincstár terheit. E n n e k a b a n k n a k a vezetősé­ g e , a m e l y n e k t a g j a i k ö z ö t t a bécsi u d v a r i k a m a r a t a g j a i is h e l y e t f o g l a l ­ t a k , 1 7 5 9 — 1 7 6 9 - i g saját hatáskörükben, mint „ministerialis bancod e p u t a t i o " k o r m á n y o z t á k B á n á t o t és g y a k o r o l t á k i t t a f ö l d e s ú r i j o g o k a t is. A 1 0 e s z t e n d ő l e t e l t e u t á n i s m é t a z u d v a r i k a m a r a v e t t e á t a k o r ­ mányzást, míg 1779-ben, a m a g y a r rendek követelésére és a teljes k o r m á n y z a t i c s ő d és a n y a g i ö s s z e o m l á s e l k e r ü l é s é r e M á r i a Terézia a T e m e s i B á n s á g o t , a z ú n . k a t o n a i r é s z e k , g y a k o r l a t i l a g K i k i n d a és P a n ­ c s o v a k ö r n y é k é n e k k i v é t e l é v e l M a g y a r o r s z á g h o z c s a t o l t a és ú j r a m e g ­ s z e r v e z t e t t e a r é g i m a g y a r v á r m e g y é k k ö z ü l T o r o n t á l , T e m e s és K r a s s ó m e g y é k e t . A z e m l í t e t t k a t o n a i h a t á r ő r v i d é k t o v á b b r a is m e g m a r a d t a m a g a s z e r v e z e t é b e n és t o v á b b r a is a b é c s i h a d i t a n á c s i r á n y í t á s a a l a t t élt, T o r o n t á l megye széhelye Nagybecskerek, Temesé Temesvár, Krassóé p e d i g L ú g o s lett. T o r o n t á l m e g y é b e n , a m e l y n e k jelentős része m a J u g o ­ s z l á v i a t e r ü l e t é n f e k s z i k , és a m e l y n e k m e g y e i l e v é l t á r i f o n d j á t a V a j d a ­ sági L e v é l t á r ő r z i K a r l ó c á n . A k k o r a b e c s k e r e k i j á r á s b a n 2 7 , a n a g y ­ s z e n t m i k l ó s i b a n 2 3 , a k a n i z s a i b a n 3 4 , a z ú j p é c s i b e n p e d i g u g y a n c s a k 34 község, illetve lakott hely volt. 5

A X V I I I . s z á z a d i B á n á t k ö z á l l a p o t a i t és l a k o s s á g á n a k s o r s á t á t t e k i n t ­ v e a r e n d k í v ü l i s z o r g a l m ú és B á n á t r ó l l e g t ö b b e t í r ó , p o l g á r i b e á l l í t o t t ­ s á g ú S z e n t k l á r a y J e n ő is k i h a n g s ú l y o z z a , h o g y e z t a s z á z a d o t „ a z a v a r és e l n y o m a t á s , a z e r k ö l c s i s ü l l y e d é s , a b e v á n d o r l á s o k és t e l e p ü l é s e k , a létért való küzdelem, a legkülönfélébb adminisztratív közigazgatási kí­ s é r l e t e k , a p a n a s z o k és f o r r a d a l m a k s z ü n t e l e n f o l y a m a t a j e l l e m z i " . A z összes k o r a b e l i b e s z á m o l ó k k ö z ü l a l e g a l a p o s a b b a z a j e l e n t é s , a m e l y e t I I . J ó z s e f első b á n á t i ú t j á n a k t a p a s z t a l a t a i a l a p j á n f o g a l m a z o t t meg. E z a n a g y gonddal megfogalmazott emlékirat Bánát 18. század v é g i t ö r t é n e l m é n e k e g y i k l e g é r t é k e s e b b t ö r t é n e l m i f o r r á s a , és teljes s z ö ­ vegének publikálásával bizonyára nagy szolgálatot tenne a vajdasági történetírásnak. Most ennek az emlékiratnak csak a bánáti mezőgazda­ ság h e l y z e t é r e v o n a t k o z ó részeit ismertetjük. 6

7

A I I . J ó z s e f á l t a l m e g r a j z o l t h e l y z e t k é p s i r a l m a s és m e g d ö b b e n t ő . B á n á t o t , e z t a s z é p és t e r m é k e n y t a r t o m á n y t s e n k i s e m i s m e r i el h a z á -

j á n a k . A falut, a m e l y b e n letelepedett, senki sem tartja m a r a d a n d ó la­ kásának. „ O l y a n n a k látszanak az emberek, m i n t h a csak ebben a pilla­ n a t b a n é r k e z t e k v o l n a i d e , és c s u p á n i d e i g l e n e s e n l a k n á n a k i t t . Ü g y is r e n d e z k e d t e k b e , h o g y j ó s z á g u k k a l és h á z n é p ü k k e l b á r m e l y i k p e r c b e n f ö l k e r e k e d h e s s e n e k és n a g y o b b k á r o s o d á s v a g y s a j n á l k o z á s n é l k ü l m á s helyre költözködhessenek. Mindenki csak bizonytalan haszonélvezőnek t a r t j a m a g á t , és a r r a t ö r e k s z i k , h o g y m i n é l j o b b a n k i s z i p o l y o z z a a f ö l ­ d e t " . Teljes a z ű r z a v a r : a k e r ü l e t e k vezetői n e m ismerik kerületeik n a g y s á g á t és a n é p e s s é g s z á m á t , a k ö z s é g e k b e n s e n k i s e m t u d j a , m e k k o ­ r a a község h a t á r a . A z egész t a r t o m á n y b a n egyetlen e m b e r n e k sincs t u l a j d o n a , sőt m é g az a m e g n y u g t a t ó b i z o n y o s s á g a sem, h o g y a föld hasznát legalább bizonyos éveken át élvezheti. Az adórendszer a zsaro­ l á s o n és a z e g y e s tisztviselők kénye-kedvén alapul. A miniszteriális b a n c o - d e p u t á c i ó , a m e l y a z egész t a r t o m á n y t k e z é b e n t a r t j a , e g y s z e r ű e n l e í r a z a d m i n i s z t r á c i ó n a k , h o g y a d ó f e j é b e n m e n n y i p é n z t k ü l d j ö n fel Bécsbe. A temesvári k ö z p o n t i h a t ó s á g u g y a n i l y e n szigorral t o v á b b a d j a a p a r a n c s o t a k e r ü l e t i t i s z t t a r t ó k n a k , a z o k a h e l y e t t e s e i k n e k , a k i k el­ küldik hajdúikat a knézek n y a k á r a , akik a z u t á n tetszésük szerint szedik össze a z a d ó t a n é p t ő l . A tisztviselők c s a k a r r a t ö r e k s z e n e k , h o g y a k ö ­ vetelt összeg összejöjjön, de a z z a l m i t sem t ö r ő d n e k , h o g y mi m ó d o n szedik a z t össze. N e m csoda, h o g y a r o m á n és s z e r b j o b b á g y o k n a k e m i a t t , és a n é m e t t e l e p e s e k á l l a n d ó t e r j e s z k e d é s e m i a t t , a k i k n e k m i n d ­ u n t a l a n á t kell a d n i a földjeiket, teljesen e l m e n t a k e d v e a k o m o l y a b b földműveléstől. A helyzetet csak súlyosbítja az a g y a k o r l a t , h o g y a fa­ lusi k n é z e k m i n d e n é v b e n ú j r a f e l o s z t j á k a j o b b á g y t e l k e k e t . I I . József hivatkozva a látogatása alkalmával neki átadott számtalan kérvényre és p a n a s z r a , k i j e l e n t i , h o g y „ m i n d e z t e r m é s z e t e s a k a d á l y o z ó j a a z e g y é b ­ k é n t s z é p és á l d o t t B á n á t f ö l d v i r á g z á s á n a k . " A b á n á t i p u s z t á k jórészét m i n d az u d v a r i k a m a r a , m i n d p e d i g a bécsi b a n k s z e r b , ö r m é n y és m a k e d ó n i a i g ö r ö g és c i n c á r b é r l ő k n e k adta ki, akik „Banatische Predien Societät" néven érdekvédelmi társulatot a l a k í t o t t a k . I I . J ó z s e f i g e n s ú l y o s s z a v a k k a l í t é l i el e z e k n e k a k e r e s ­ kedőknek a gazdálkodási módszerét, amellyel egyaránt megzsarolják a f ö l d e t is és a p a r a s z t s á g o t is. M á s k o r p e d i g u g y a n e z e k a b é r l ő k a f ö l d ­ terület nagyságával a r á n y b a n nem álló c s o r d á k a t legeltetnek, ú g y h o g y sokszor e g y s z a r v a s m a r h á r a 2 7 h o l d l e g e l ő is j u t , m é g p e d i g a l e g j o b b minőségű f ö l d e k b ő l ; a földművelés j a v í t á s a é r d e k é b e n senki sem tesz s e m m i t : a jó földeket legelőnek h a s z n á l j á k , a rossz minőségűeket szán­ tóföldnek, semmiféle rendszert nem követnek. Sok j o b b á g y n a k több telke v a n , m i n t a m i t m e g m ű v e l h e t n e . Ú t j a során a fejedelem alig l á t o t t cséplőszérűket. A cséplést úgy végzik, h o g y a l e a r a t o t t g a b o n á t rögtön a h e l y s z í n e n k i a t a p o s t a t j á k a z á l l a t o k k a l , és í g y s o k s z e m e l v é s z . II. József n e m elégedett meg a bajok fölsorolásával, h a n e m jelentésé­ nek befejező részében m i n d e n r e kiterjedő r e f o r m j a v a s l a t o k a t tett, a m e ­ l y e k n e k n y o m á n e l ő s z ö r is l e v á l t o t t á k a teljes b á n á t i t i s z t i k a r t , a z e l -

n ő k t ő l k e z d v e a z u t o l s ó a l t i s z t i g , és c s a k n é h á n y v a l ó b a n b e c s ü l e t e s e m b e r t h a g y t a k m e g h i v a t a l á b a n . A régi t i s z t i k a r t u g y a n i s s o m m á s a n „ k e r ü l e t e i k d e s p o t á i n a k " n e v e z t e I I . J ó z s e f , és a z v o l t a v é g k ö v e t k e z ­ t e t é s e , h o g y a „ B á n á t b a n a l e h e t ő l e g k o r r u p t a b b r e n d s z e r és k o r m á n y ­ zat u r a l k o d i k , hogy az itteninél k á r o s a b b g a z d á l k o d á s t kigondolni sem l e h e t , és h o g y s e h o l a v i l á g o n n e m él a n n y i r o m l o t t és l u s t a t i s z t v i s e l ő , mint itt". B á n á t s o r s á t i l l e t ő l e g I I . J ó z s e f v á l a s z t á s elé á l l í t o t t a a n y j á t és a bécsi u d v a r t : m i v e l a jelenlegi rendszer s e m m i k é p p e n sem t a r t h a t ó fenn to­ v á b b , a z é r t v a g y a z egész B á n á t o t h a t á r ő r v i d é k k é k e l l a l a k í t a n i , v a g y p e d i g b e k e l l k a p c s o l n i a p o l g á r i k o r m á n y z a t b a . A z első e s e t b e n a z o n n a l le k e l l e n e á l l í t a n i a n é m e t e k t e l e p í t é s é t , m e g k e l l e n e n y i t n i B á n á t o t a s z e r b , r o m á n és e g y é b t ö r ö k o r s z á g i m e n e k ü l t e k e l ő t t . A m á s o d i k e s e t b e n a b á n á t i kincstári földeket á l t a l á b a n 50 000 forint értékű részletekben l e h e t ő l e g m i n é l e l ő b b el k e l l a d n i m a g á n o s o k n a k . A v e v ő k személyét i l l e t ő l e g teljes l i b e r a l i z m u s t k e l l e n e a l k a l m a z n i : n e m s z á m í t a n a a v e v ő nemzetisége, vallása, nemes vagy nemtelen volta. A birtokok vételárát i l l e t ő l e g is n a g y k e d v e z m é n y e k e t k e l l e n e t e n n i : h a n e m t u d n a k f i z e t n i a v e v ő k k é s z p é n z b e n , a k k o r h o s s z ú r é s z l e t f i z e t é s i k e d v e z m é n y e k b e n is r é s z e s í t h e t i k ő k e t , t o v á b b á h a t é v i teljes a d ó m e n t e s s é g b e n és e z u t á n is míg csak meg n e m erősödnek, nagyfokú a d ó k e d v e z m é n y b e n . Ilyen meg­ o l d á s e s e t é b e n , a m e l y e t ő m a g a e l ő n y b e n r é s z e s í t e n e a z első e l ő t t , a z á l l a m h á z t a r t á s m e g s z a b a d u l n a s ú l y o s t e r h e i t ő l , és a B á n á t r ö v i d idő a l a t t s o k k a l j o b b a n l e n n e m e g m ű v e l v e és b e n é p e s í t v e , m i n t e d d i g . A z z a l , h o g y a z u r a l k o d ó és u d v a r a a m á s o d i k m e g o l d á s t f o g a d t á k el, m a j d kétszáz évre, egészen 1944-ig d ö n t ő e n m e g s z a b t á k a B á n á t fejlődésének és t ö r t é n e l m é n e k i r á n y á t , a s ű r ű n é m e t és m a g y a r t e l e p e k k e l t a r k í t o t t és nagybirtokokban bővelkedő tartomány formájában.

II. B á n á t f e u d a l i z á l á s á h o z a z első l é p é s t , p a r a d o x m ó d o n , a n a g y k i k i n dai kiváltságos szerb kerület felállítása jelentette 1774-ben . A z osztrák u d v a r u g y a n i s n a g y o n jól t u d t a , h o g y a szerb g r a n i c s á r o k minden erejükkel t i l t a k o z n i f o g n a k j o b b á g y s o r b a t a s z í t á s u k ellen és a z 1751. ~vi o r o s z o r s z á g i s z e r b k i v á n d o r l á s o n o k u l v a m á r e l e v e b i z t o s í t a n i a k a r t a a s z e r b s é g s z á m á r a a z t a s z i g e t e t , a h o l ő k f ö l d e s ú r i j o g h a t ó s á g n é l k ü l és nemesi l a t i f u n d i u m o k n é l k ü l é l h e t n e k . A b e v á n d o r o l t s z e r b e k e t a bécsi u d v a r e g y é b k é n t is m i n d i g m i n t a c s á s z á r f e g y v e r e s h a t a l m á n a k r é s z é t t e k i n t e t t e , és k e z d e t t ő l f o g v a a z o n v o l t , h o g y a D é l v i d é k e n e z t a h a t a l ­ 8

m a t f e n t a r t s a , és a s z e r b e k e t a z o r s z á g p o l g á r i r é t e g é t ő l e l v á l a s s z a . A szerb nép ügye, K o l o w r a t miniszter megfogalmazása szerint, „austriacopoliticum", a nép m a g a pedig „ P a t r i m o n i u m D o m u s Austriacae", tehái k ö z v e t l e n ü l B é c s f e n n h a t ó s á g a a l á t a r t o z i k . J ó r é s z t Bécs m e s t e r k e d é s é 9

n e k és p o l i t i k á j á n a k k ö v e t k e z m é n y e v o l t a z a z a k k o r m á r m é l y e n g y ö ­ k e r e d z ő e l l e n t é t is a m a g y a r s á g és a s z e r b s é g k ö z ö t t , a m e l y e t I I . J ó z s e f is t ö b b s z ö r t a p a s z t a l t d é l v i d é k i ú t j a i s o r á n , és a m e l y e t a s z e r b e k m e l l e t t a r o m á n o k r a is k i t e r j e s z t e g y 1 7 5 9 - b ő l k e l t i n f o r m á c i ó a B á n s á g t e r ü l e ­ t é r ő l : „ a z o l á h és a r á c n e m z e t n a g y e l l e n s z e n v v e l v i s e l t e t i k a m a g y a r o k i r á n t és m á r 2 0 0 é v e h o z z á s z o k o t t a k ö z v e t l e n t ö r ö k és o s z t r á k u r a l k o ­ d á s h o z , és h a t á r t a l a n u l g y ű l ö l i a m e g a l á z á s t a z u r a s á g o k e l ő t t , d e k ü l ö ­ nösen a m a g y a r nemességnek nemesi kiváltságait az úgynevezett misera plebs fölött. M i n d e z t elviselhetetlenebbnek tartja m i n t a k á r a török igát". 1 0

A n a g y k i k i n d a i distriktus 1774. évi kiváltságlevele biztosította a szerb n é p n e k a d o t t kiváltságokon, p r i v i l é g i u m o k o n túlmenően a z itt la­ k ó k m e n t e s s é g é t m i n d e n i n g y e n r o b o t t ó l és f u v a r o z á s t ó l , v a l a m i n t a katonai beszállásolásoktól, de szétosztotta a lakók között az eddig k ö ­ z ö s e n b i r t o k o l t „ ü b e r l a n d " f ö l d e k e t is. A k ö t e l e z ő k a t o n á s k o d á s o n k í v ü l meg kellett fizetniük az állami földadót, k a r b a n kellett tartaniuk az utakat, katonai létesítményeket. A m á s o d i k l é p é s , a m e l l y e l B é c s és B á n á t p o l g á r a i közigazgatásának b e v e z e t é s é t és a f ö l d e k l a t i f u n d i u m o k k á v a l ó a l a k í t á s á t m e g akarta könnyíteni, az ún. „Bánáti u r b á r i u m " bevezetése volt. E z t az urbáriu­ m o t 1 7 8 0 - b a n l é p t e t t é k é l e t b e , és t ö b b p o n t b a n e n y h é b b v o l t , m i n t a m a g y a r o r s z á g i u r b á r i u m . Így a b á n á t i jobbágyság n a g y o b b telekhez ju­ t o t t m i n t a m a g y a r o r s z á g i , föl l e t t m e n t v e a z ú n . hosszúfuvaroktól, a m e l y e k t ö b b n a p o n á t t a r t o t t a k , a z e g y öl t ű z i f á n a k a f ö l d e s ú r s z á ­ m á r a való kötelező kitermelésétől, a makkoltatási díjak önkényes meg­ á l l a p í t á s á t ó l v a l a m i n t a m e n y e g z ő k és ü n n e p é l y e k a l k a l m á v a l a f ö l d e s ú r számára a d a n d ó kötelező ajándékoktól. 1 1

A h a r m a d i k lépés a p o l g á r i k ö z i g a z g a t á s 1779. évi ü n n e p é l y e s k i h i r ­ detése és a megyei adminisztráció bevezetése volt, olyan f o r m á b a n , amint azt a bevezetésben említettük. A n e g y e d i k és d ö n t ő l é p é s n e k a b á n á t i b i r t o k o k e l a d á s á t t e k i n t h e t j ü k , amelynek megszervezésével az u d v a r gróf N i c z k y Kristófot bízta meg, aki ettől fogva hosszú időt töltött B á n á t b a n , h o g y a helyszínen szerzett tapasztalatok alapján irányíthasson mindent. Mindjárt itt-tartózkodása első n a p j a i b a n n a g y l e v e l e z é s t f o l y t a t o t t a z o r s z á g k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő b a r á t a i v a l és a m e g y é k k e l , t u d a t v a v e l ü k , h o g y a k i n c s t á r i jószágok n e m s o k á r a k i s e b b r é s z l e t e k b e n , j u t á n y o s á r o n és k e d v e z ő f e l t é t e l e k m e l ­ l e t t l e s z n e k e l a d v a . S z e r e t t e v o l n a , h a e l s ő s o r b a n m a g y a r és a m e g y e i é l e t b e n j á r a t o s e m b e r e k j e l e n t k e z n é n e k v e v ő r e , és e z é r t k i h a n g s ú l y o z t a , h o g y a v e v ő k , h a n e m is l e n n é n e k n e m e s e k , n e m e s í t t e t n i f o g n a k , és a z új v á r m e g y é b e n l e h e t ő s é g ü k n y í l i k m a j d k e d v e z ő á l l a t o k h o z j u t n i . A z o n b a n várakozásában csalódnia kellett: mind a vármegyék, mind p e d i g e g y e s e k n e g a t í v v á l a s z t a d t a k a f e l h í v á s r a , és a l i g a k a d t o l y a n m a g y a r j e l e n t k e z ő , és a z is i n k á b b a n i n c s t e l e n k ö z n e m e s e k s o r á b ó l , a k i a távoli Bánátba, amely az országnak folyton fenyegetett és e g é s z s é g ­ 1 2

t e l é n v é g v á r a v o l t , és a h o n n a n a g a r á z d á l k o d ó r a b l ó k r é m t e t t e i r ő l v é r ­ fagyasztó hírek keltek szárnyra, megtelepedni kívánt volna. N e m meg­ lepő tehát, hogy az itteni á l l a p o t o k k a l m á r i n k á b b megbarátkozott v a g y o n o s a b b s z e r b , m a k e d ó n és ö r m é n y k e r e s k e d ő k l e t t e k B á n á t l e g n a ­ g y o b b r é s z é n e k új f ö l d e s u r a i . Szerbek voltak: Stefan v o n Keresztúry, M a r t h a Josiths, K a r l Raikovics, Joszin Malenicza, Stephan Kyriak, B a z l i k i u s D a m i a n o v i c s , J e f t a M o i t h s és J u r k p v i t h s , J o h a n n Nikolits, Damaskin Popovics. Elszerbesedett m a k e d ó n o k (cincárok, görögök): M a r k u s S e r v ü s k y , C h r i s t o p h és C y r i l l u s N a k o , B o g d a n K a r a c z o n y , L u ­ c a s L a z a r , N a u m és C o n s t a n t i n M o s k a , H a d s o h y P a s a s c h i a , A n d r e a s K a z o n y , A n d r e M o e s o n y , H a d s o h y M i c h a e l , N a u m és C o n s t a n t i n P a d a n . E l m a g y a r o s o d o t t és k a t o l i z á l t ö r m é n y v o l t K i s s I z s á k . 1 3

A kincstári u r a d a l m a k N i c z k y Kristóf terve szerint lettek eladva. E s z e r i n t a f ö l d á l l o m á n y n a k fele k e r ü l t á r v e r é s r e , ú g y h o g y egyáltalában n e m n y ú l t a k a k i k i n d a i d i s t r i k t u s és N a g y b e c s k e r e k f ö l d j e i h e z , mivel ezekkel más terve volt a k i n c s t á r n a k , a m e l y n a g y o b b részt m e g t a r t o t t a a B á n á t k e l e t i r é s z é n f e k v ő u r a d a l m a k a t is. A z e l a d a n d ó b i r t o k t e s t e k e t úgy alakították ki, hogy minden uradalomhoz a szántón kívül víz, erdő és n á d a s is t a r t o z z o n . E z e k e t é r t é k ü k s z e r i n t 4 o s z t á l y b a s o r o l t á k : 1. 3 0 0 — 4 0 0 0 0 0 f o r i n t é r t é k ű v o l t 4 u r a d a l o m , 2. 1 5 0 — 3 0 0 000 forint értéke volt 123 u r a d a l o m n a k , 3. 50 0 0 0 — 1 5 0 000 forintos u r a d a l m a k , 4. 50 000 forinton aluli u r a d a l m a k , amelyeket a megyei szolgálatokat v á l l a l ó szegényebb sorsú e g y é n e k n e h t a r t o t t a k fenn. A v á s á r l ó k a t , ugyancsak N i c z k y terve szerint, megillették a követ­ kező k e d v e z m é n y e k : m e g k a p j á k a m a g y a r nemességet — a vásárolt b i r t o k á r á n a k c s a k a felét kell k é s z p é n z b e n b e f i z e t n i ü k , a t ö b b i t r á t á b ­ l á z z á k a b i r t o k r a — a b e t á b l á z o t t h á t r a l é k o t 10 év alatt kellett kifizet­ n i ü k , é v i n é g y és fél s z á z a l é k o s r é s z l e t e k b e n . 4

E z e k a l a p j á n k e r ü l t s o r 1 8 7 1 . a u g u s z t u s elejétől k e z d v e a b á n á t i u r a ­ d a l m a k á r v e r é s é r e : a 30 0 0 0 f o r i n t o n felüli b i r t o k o k a t Bécsben, az a l a t t a l é v ő k e t p e d i g T e m e s v á r o n a d t á k el. H o g y n a g y o b b é r d e k l ő d é s t b i z t o sítsonak, azért a napi á r n á l jóval alacsonyabb összegben jelölték meg a kikkiáltási árat, de az u d v a r az árverezők közé küldte a m a g a titkos megbízottait, akik gondoskodtak arról, hogy fölhajtsák az árakat, úgy­ h o g y v é g ü l is a 4 2 1 3 6 1 7 f r o n t k i k i á l t á s i á r h e l y e t t 4 9 4 8 5 2 6 forintot k a p o t t az u d v a r az eladott birtokért. 1 4

A k ö v e t k e z ő k b e n csak a jugoszláviai B á n á t b a n lévő, illetve a h o z k ö z e l eső u r a d a l m a k n a k és v e v ő i n e k j e g y z é k é t k ö z ö l j ü k :

határ­

í 5

A r a d a c : Kiss (Akoncz) Izsák, elmagyarosodott ö r m é n y kereskedő Erzsébetvárosból, aki évtizedeken keresztül bérelte a bellyei u r a d a l m a t és e g y i k e v o l t a l e g t ö b b b á n á t i b i r t o k o t v á s á r l ó k n a k . A r a d a c r a 1 7 8 5 b e n P e s t , B é k é s , N y i t r a és Z s ó l y o m m e g y é b ő l t e l e p í t e t t s z l o v á k o k a t . Banatska Topola: Karácsony Bogdán

elszerbesedett örmény

d ő , a k i n e k c s a l á d j a M o l d v á b ó l és E r d é l y b ő l j ö t t

Aradra.

kereske­

Banatski Brestovac: özv. Josity Márta. Banatski Monostor: Marczibányi Lőrinc, Terencsén megyéből érke­ z e t t és T o r o n t á l m e g y e a l i s p á n j a l e t t . Begejci ( N a g y - T o r á k és K i s - T o r á k ) : új f ö l d e s u r a K i s s I z s á k . K i z s á k ­ m á n y o l á s a e l l e n a s z o m s z é d o s r o m á n o k k a l és s z e r b e k k e l e g y ü t t á l l a n ­ d ó a n t i l t a k o z t a k a z új j o b b á g y o k , a k i k n e k p a n a s z a i é v e k e n á t b ő a n y a ­ got szolgáltatnak a megyei hatóságoknak. Сока: Marczibányi Lőrinc. E č k a : L á z á r Lukács ö r m é n y kereskedő, a bellyei u r a d a l o m egyik b é r l ő j e . S z e r b és r o m á n , v a l a m i n t a k é s ő b b é r k e z ő s z l o v á k és b o l g á r t e l e p e s e k is e l k ö l t ö z t e k a z új f ö l d e s ú r k i z s á k m á n y o l ó t ö r e k v é s e i m i a t t . Elemir: Kiss Izsák. 1783—84-ben a szerb jobbágyság legnagyobb része a H a t á r ő r v i d é k r e v á n d o r o l t ki. F i r i d j ( F é r e g y h á z a " ) : J e f t a M o i é és J u r k o v i é e s z é k i k e r e s k e d ő k . H a j d u č k a (Istvánvölgy): Damaskin Ljubomirović Stevan makedón­ szerb kereskedő. I d j o s ( T i s z a h e g y e s ) : B a l a s s a a l i s p á n és G o m b ó c z G y ö r g y vármegyei esküdt Vas vármegyéből. Itabej: Kiss Izsák. A szerbek, m i u t á n nem t u d t a k megbékélni a job­ bágysorssal, kivándoroltak a Határőrvidékre. Addig is a k ö z s é g a földesurak elleni m o z g a l m a k k ö z p o n t j a volt. Jankov Most (Jankahíd): Lázár Lukács. K o n a k : Karácsonyi Mihály torontáli főszámvevő. K l e k ( B e g a f ő ) : L á z á r L u k á c s . A r o m á n és s z e r b l a k o s s á g k i v á n d o r o l t a Határőrvidékre. N a k o v o : N á k ó K r i s t ó f és C i r i l l ( S á n d o r ) e l s z e r b e s e d e t t m a k e d ó n k e ­ reskedők, kik közül az idősebb, Kristóf, szinte felülmúlhatatlan a k a p ­ z s i s á g b a n , k e g y e t l e n s é g b e n és i z g á g a s á g b a n . A m e g y e i i r a t o k t a n ú s á g a szerint szinte mindenkivel pörösködik, aki v a l a m i m ó d o n kapcsolatba l é p v e l e . A z i d e t e l e p í t e t t m a g y a r és s z l o v á k j o b b á g y s á g 6 é v m ú l v a e l ­ hagyja az u r a d a l m a t . N o v i Bečej ( T ö r ö k b e c s e ) : H a d z s i m i h a l P á l ( S i s s á n y i ) , m a k e d ó n k e ­ reskedő. N o v o Mileševo (Beodra): Karácsonyi Bogdán. N o v i K n e ž e v a c ( T ö r ö k k a n i z s a ) : Szerviczky M á r k , elszerbesedett m a ­ cedón kereskedő Űjvidékről. O s t o j i é e v o (Tiszaszentmiklós): Bogyó M i h á l y , T o r o n t á l megye alszolgabírája, aki a z o n b a n m á r 1797-ben átadja b i r t o k á t Jettin József török kereskedőnek. Padej: Ormosdy

István pozsonyi

lakos.

R u s k o Selo ( T o r o n t á l o r o s z i ) : Stefanović Vasilije szerb kereskedő. Sanad: Kroppel Ignác német kereskedő Bajáról. Sečanj ( T o r o n t á l s z é c s á n y ) : K á s z o n y i A n d r á s A r a d r ó l . Sutjeska (Szárcsa): Szálics M á t y á s t o r o n t á l m e g y e i szolgabíró. T o r d a : gróf Pejacsevich József Szlavóniából.

Veliki G a j : Josip Malenica Temesvárról. Zitište (Begaszentgyörgy): Kiss Izsák. A r o m á n j o b b á g y o k , a sikerte­ len l á z a d á s u t á n P a n c s o v a v i d é k é r e k ö l t ö z t e k . B á n á t r o m á n i a i részében, de a jugoszláv h a t á r közvetlen közelében az alábbi u r a d a l m a k találtak gazdára: B e b a : g r ó f B a t t h á n y J ó z s e f és t e s t v é r e i . Sanicolaul M a r e (Nagyszentmiklós): a környező pusztákkal, melyhez hozzátartozott Teremija (Marienfeld-Albrechtsflur) valamint Komlosul M a r e (Tótkomlós) a N á k ó testvérek vették meg, 700 000 forintért. Fojeni (Fény): Mocsonyi (Popovics) A n d r á s m a k e d ó n kereskedő Pest­ ről, a k i t m á r 1782. okt. 19-én s z á m a d ó j á v a l e g y ü t t m e g g y i l k o l n a k az el­ keseredett jobbágyok. Csávos: Endrődy Mátyás torontálmegyei alszámvevő. A magyaror­ szági B á n á t u r a d a l m a i k ö z ü l Szőreget Szeged s z a b a d k i r á l y i v á r o s , K i s z o m b o r t p e d i g O e x l József sziléziai s z á r m a z á s ú serfőző v á s á r o l t a m e g Nagyszentmiklósról. A b á n á t i l a t i f u n d i u m o k m e g a l a k í t á s á v a l r e n d k í v ü l i n e h é z és k ü z ­ delmes évek kezdődtek a parasztság számára: a jobbágyság korszaka. B á r m e n n y i r e is i p a r k o d o t t a bécsi u d v a r a z i s m e r t e t e t t r e n d e l e t e k k e l k ö n n y ű v é t e n n i a z á t m e n e t e t , a z új j o b b á g y o k k e s e r v e s e n é r e z t é k a z új földesurak k i z s á k m á n y o l ó u r a l m á t , akik m i u t á n a feudális u r a k kivált­ s á g a i t m e g k a p t á k , a b a l k á n i s z p á h i k és a m o l d o v a i b o j á r o k brutális kegyetlenségével i p a r k o d t a k igába törni alattvalóikat. A szerb, m a k e d ó n , és ö r m é n y k e r e s k e d ő k s z o k a t l a n k a p z s i s á g g a l i p a r k o d t a k m á r a z első években makszimális hasznot kihozni földjeikből. A m e l l é k e l t és e d d i g m é g n e m p u b l i k á l t j o b b á g y l e v e l e k és v á r m e g y e i iratok ennek a világnak a kezdetét világítják meg. A jobbágyság ugyan­ is B á n á t b a n is ú g y v é d e k e z e t t a k i z s á k m á n y o l á s e l l e n , a h o g y a n t u d o t t : k é r v é n y e z e t t , kilincselt, először a v á r m e g y é n é l , m a j d h a o t t n e m segí­ t e t t e k , a z u d v a r n á l . K ü l ö n ö s e n M é r i a T e r é z i a és I I . J ó z s e f k o r á b a n l e t t igen n é p s z e r ű a j o b b á g y k ü l d ö t t s é g e k Bécsbe menetele, a k i k e t szívesen és k é s z s é g e s e n f o g a d o t t a z u d v a r és g y a k r a n m a g a a z u r a l k o d ó is. B á r l e g t ö b b s z ö r n e m k a p t a k a j ó s z ó n á l és b i z t a t á s n á l egyebet, hazatérve m é g i s s z i n t e l e g e n d á s s z í n b e n t ü n t e t t é k fel t a p a s z t a l a t a i k a t és a z u r a l ­ k o d ó v a l v a l ó t a l á l k o z á s u k a t , és í g y m e g e r ő s ö d ö t t a n é p k ö z ö t t a h i t , h o g y a császár az ő o l d a l u k o n áll. A I I . Józsefhez intézett b á n á t i kér­ v é n y e k és p a n a s z o k e g y r e n d k í v ü l i g a z d a g g y ű j t e m é n y é t k é p e z i a z a 4 0 8 l e v é l , a m e l y e t 1 7 6 8 - b a n , első ú t j a a l k a l m á b ó l n y ú j t o t t a k b e h o z z á f ő l e g r o m á n és s z e r b j o b b á g y o k , és a m e l y e k n e k n a g y r é s z e a f ö l d j u t t a t á ­ sok k ö r ü l i s z a b á l y t a l a n s á g o k a t , a n é m e t telepesek jövetele m i a t t i bi­ z o n y t a l a n s á g o t panaszolja, sok egyéb n y o m o r ú s á g mellett. A z összes k ö z ö t t t a l á n a legjellemzőbb a n n a k a j o b b á g y n a k a levele, amelyet most m a g y a r fordításban közlünk: „Irgalmas szívű Császárom! N é g y napot robotolok, az ötödiket a halastavaknál, a h a t o d i k a t az urasággal v a d á 1 6

szattal töltöm, a hetediket az Úristennek áldozom! Fontold meg, irgal­ m a s s z í v ű c s á s z á r o m , h o g y a n t u d o m e z e k m e l l e t t a z a d ó k a t és a j á r a n ­ dóságokat fizetni!" A B á n á t új j o b b á g y a i is k é r v é n y e k k e l p r ó b á l k o z t a k e l ő s z ö r , amikor a z o n b a n b e t e l t a p o h á r , és a m e g y e i h a t ó s á g o k n e m o r v o s o l t á k p a n a ­ szaikat, akkor tagadták meg a munkát, bosszulták meg gyilkosságokkal és g y ú j t o g a t á s s a l s é r e l m e i k e t és t ö b b e s e t b e n , s z e r v e z e t t e n is s z e m b e ­ s z á l l t a k e l n y o m ó i k k a l , a z új f ö l d e s u r a k k a l . A X V I I I . s z á z a d m á s o d i k fele és a X V I I I . s z á z a d eleje e g y é b k é n t is a m i n d g y a k r a b b a n f e l l o b b a n ó parasztfelkelések ideje a földesúri szolgáltatások szüntelen emelkedése m i a t t H ó d m e z ő v á s á r h e l y e n és M e z ő t ú r o n 1 7 5 3 - b a n , S z l a v ó n i á b a n 1 7 5 5 b e n , a S z é k e l y f ö l d ö n és a D u n á n t ú l o n 1 7 6 4 - b e n ; 1 7 8 4 - b e n p e d i g k i t ö r t az erdélyi r o m á n j o b b á g y o k fölkelése, a m e l y négyszáz falu m a j d 30 ezer j o b b á g y á t m o z g a t t a m e g A l s ó - F e h é r , Z a r á n d , H u n y a d és A r a d v á r m e ­ gyékben, és a m e l y n e k hullámai a mai jugoszláviai Bánát román j o b b á g y a i t is m o z g á s b a h o z t á k , m i n t a z t a t o r á k i és k l e k i j o b b á g y l e v e ­ l e k n é l l á t n i f o g j u k . I I . J ó z s e f , b á r m e n n y i r e is s z í v é n v i s e l t e a z a d ó z ó jobbágyok sorsát, nem t u d o t t egyértelműen az o l d a l u k r a á l l n i és k e m é ­ nyen megtoroltatta a feudalizmus felszámolására irányuló mozgalom ve­ z e t ő i n e k a b ű n é t : s z á z a k a t v e t t e t e t t b ö r t ö n b e , a fölkelés v e z e t ő i t p e d i g , H o r i á t és C l o s c a t k e r é k b e t ö r e t t e és f ö l n é g y e i t e t t e . A Bánátba érkező c s á s z á r i és h e l y t a r t ó t a n á c s i r e n d e l e t e k is a l e g s z i g o r ú b b r e n d s z a b á l y o k a t és m e g t o r l á s o k a t k ö v e t e l i k a m o z g o l ó d ó j o b b á g y o k k a l s z e m b e n . A m i k o r p l . a v á r m e g y e i h a t ó s á g o k u t a s í t á s t k é r n e k , h o g y m i m ó d o n j á r j a n a k el az ittabéi, toráki, szentgyörgyi és é c s k a i jobbágyiázadások részvevői­ vel, a k k o r a császár a H e l y t a r t ó t a n á c s o n keresztül a z t a k í v á n s á g á t fe­ j e z i k i , h o g y m i n d a n n y i u k a t á l l í t s á k b í r ó s á g e l é . N e m f o g a d j a el -a t e ­ mesvári görögkeleti püspök garanciáját Bertisich N i k o l a ittabéi parochus á r t a t l a n s á g á t i l l e t ő l e g , m e r t m á r ez i d e i g b e b i z o n y o s o d o t t n a k l á t j a a z t , h o g y a p ó p a v o l t a l á z a d á s szellemi vezére. E z u g y a n i s a t e m p l o m b a n I s t e n m e g v i l á g o s í t ó k e g y e l m é t k é r t e a c s á s z á r r a és a v á r m e g y e u r a i r a , h o g y t ö r ö l j é k el a f ö l d e s ú r i i n t é z m é n y t ; u g y a n c s a k a t e m p l o m b a n m e g ­ á t k o z t a a z o k a t a hívőket, akik elfogadják a földesúri h a t a l m a t ; a t e m p ­ lom előtt pedig arra biztatta a szervezkedőket, hogy csak menjenek kí­ v á n s á g a i k k a l Bécsbe, a temesvári v l a d i k a g a r a n t á l j a sikerüket. M i n d ­ e z e k a l a p j á n a c s á s z á r u t a s í t j a a v á r m e g y é t , h o g y a p ó p á t és T a m á s n e ­ v ű t á r s á t h a l a d é k t a l a n u l t a r t ó z t a s s á k le és á l l í t s á k b í r ó s á g e l é . 1 7

1 8

P á r h ó n a p m ú l v a pedig, 1 7 8 3 . március 7-én, m i u t á n a fényi földesúr­ nak, Mocsonyi A n d r á s n a k , több uradalmi tisztviselőnek meggyilkolása, v a l a m i n t az urasági p é n z t á r kifosztásával az elégedetlenség t o v á b b gyű­ r ű z ö t t , i s m é t e l t e n m e g h a g y t a , h o g y a t e t e s e k e t á l l í t s á k b í r ó s á g e l é , és a h a z a i t ö r v é n y e k szerint a legsúlyosabb büntetéssel sútjsák ő k e t . 1 9

A t o r o n t á l m e g y e i úriszéki iratok különösen bőséges a d a t o k a t t a r t a l ­ m a z n a k N á k ó K r i s t ó f visszaéléseiről és kegyetlenségeiről, aki eljárásá­ b a n a legelemibb t ö r v é n y e k e t sem v e t t e figyelembe. A m i k o r egy alka-

lommal a szolgabíró figyelmeztette őt a törvényesség betartására, a pe­ res e l j á r á s a l k a l m á v a l d ü h ö s e n f e l u g r o t t és tajtékzó dühében, székét f ö l d h ö z v á g v a o r d í t o t t a : „ M o r d s a k r a m e n t , k e c z z u m t a i f l , m a r s , sai ferflucht, v o s p r a u c h e ich t o m a i n e L a i t rebellen z u m o c h e n ! " N e m cso­ d a , h o g y a z e l n ö k l ő s z o l g a b í r ó is k é n y t e l e n f ö l t e n n i a k é r d é s t : v a j o n e z az ember egyáltalán alkalmas arra, hogy m i n t földbirtokos, az úriszék enlöke legyen? 2 0

B i z t o s , h o g y a v á r m e g y e t i s z t v i s e l ő i m á r a z é r t is e l l e n s z e n v v e l v i s e l ­ t e t t e k a z új f ö l d e s u r a k k a l s z e m b e n , m e r t ő k c s e k é l y f ö l d b i r t o k a i k m i a t t , szegények v o l t a k mellettük, de a k ö z t ü k fennálló feszültségnek kétség­ t e l e n f o r r á s a v o l t a z is, h o g y a s z o l g a b í r á k a z ú r b é r i r e n d e l e t e k n e k m e g ­ felelően k é n y t e l e n e k v o l t a k eljárni a földesúri kilengések ellen, a k i k v i ­ s z o n t á r g u s s z e m e k k e l f i g y e l t é k a m e g y e i t i s z t v i s e l ő k m i n d e n l é p é s é t , és a m i k o r csak tehették, följelentették ő k e t . H a s o n l ó k é p p e n g y a k r a n feszült volt az új f ö l d e s u r a k és t i s z t t a r t ó k k a p c s o l a t a a z egyes f a l v a k jegyzőivel, n ó t á r i u s a i v a l . E z e k a m a g y a r u l és l a t i n u l í r n i t u d ó , l e g i n k á b b É s z a k - M a g y a r o r s z á g r ó l s z á r m a z ó n i n c s ­ telen e m b r e k m á r azzal, h o g y v á l l a l k o z t a k a jobbágyok panaszának í r á s b a foglalására, k i v í v t á k m a g u k ellen a f ö l d e s u r a k haragját, akik részben igaz, részben h a z u g v á d a k k a l i p a r k o d t a k e l m o z d í t a n i őket m u n ­ k a h e l y ü k r ő l . Így pl. Kiss I z s á k n a k žitištei (Begaszentgyörgy) u r a d a l m á n a jobbágyok mellé álló P a p János jegyző n e m volt hajlandó elhagyni a k ö z s é g e t és m u n k a h e l y é t . A p e r e s e l j á r á s s o r á n a szolgabíró a jegyző o l d a l á r a á l l t és m e g h a g y t a , h o g y „ P a p J á n o s u t ó b b i r e n d e l i s e m i g m é g meg hagyatik Szent Györgyé nótáriusnak, a z é r t k i k i a n n a k ismerje, m i n d t e d d i g " . A z u r a d a l m i t i s z t t a r t ó a z o n b a n e n n e k e l l e n é r e el a k a r t a z a v a r n i a jegyzőt, mire az önérzetesen a k ö v e t k e z ő levelet k ü l d t e n e k i : „ T i s z t a r t ó Ú r ! A z igazságon kívül sémit sem vétettem az Ú r n a k ; bi­ z o n y K e g y e l m e d h a r a g j á r a sémit s e m h a j t o k , tessék h o z z o n m a g á n a k n ó t á r i u s t , én u g y a n k u r v a m ó d r a Sz. G y ö r g y r ü l ki n e m m e g y e k sent e n t i a n é l k ü l , k é t k e z e m n e k e r e i v e l is el é l h e t e k , h a I s t e n ő s z e n t felsé­ ge m e g e n g e d i , m i n d a d d i g m é g c o n d i t i o m t a l á l t a t i k . S z e n t G y ö r g y 3 - a Julii 1784. P a p p J á n o s m p . a helység hittes n o t t a r i u s a " . 2 1

2 2

A z i g a z s á g t a l a n s á g és e l n y o m a t á s e l l e n i k ü z d e l e m , m i n t m i n d e n s z a ­ b a d s á g h a r c és f o r r a d a l o m , B á n á t b a n s e m v o l t h i á b a v a l ó . Rákényszerí­ t e t t é k a z új f ö l d e s u r a k a t a r r a , h o g y t i s z t e l j é k a z e m b e r i m é l t ó s á g o t és lazítsanak a szolgaság kötelékein. M a g a II. József az 1781-ben kiadott cseh j o b b á g y r e n d e l e t e u t á n 1 7 8 5 - b e n m a g y a r f ö l d ö n is m e g t i l t o t t a a gyűlölt jobbágy név használatát, biztosította a szabad költözködés jogát m i n d e n e m b e r n e k , v a l l á s i és faji k ü l ö n b s é g n é l k ü l , n e m e n g e d t e , h o g y törvényes ítélet nélkül megfosszák a j o b b á g y o t telkétől, majd pedig 1 7 8 6 - b a n s z i g o r ú a n m e g t i l t o t t a a j o b b á g y o k f á j d a l m a s és m e g a l á z ó b o tozását, megszűntette a földesurak elővásárlási jogát a parasztoknak p i a c r a s z á n t á r u j á r a és m e g e n g e d t e , h o g y a p a r a s z t o k egész é v e n á t m é r ­ hessék saját termésű b o r a i k a t . 2 3

B á n á t b a n többek között II. József királyi biztosa, az erős kezéről közismert Bachó János, i p a r k o d o t t érvényt szerezni az úrbéri rendel­ kezések j o b b á g y o k a t védő pontjainak, miután ő t is elárasztották a j o b b á g y o k panaszlevelei. Megfenyegette a földesurakat, h o g y h a kell, „ t ú l k a p á s a i k és u r a l k o d á s i h a j l a m a i k b ü n t e t é s e k é n t j o b b á g y a i k e l ő t t is megszégyeníti ő k e t " . 2 4

Jegyzetek 1. 2. 3. 4. 5.

6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

21. 22. 23. 24.

A r a t ó , E.: K e l e t - E u r ó p a t ö r t é n e t e a 19. s z á z a d b a n , Budapest, 1974, 5. U n g e r - S z a b o l c s : M a g y a r o r s z á g története,. Budapest, 1976, 1 4 1 . M o l n á r E.: M a g y a r o r s z á g története, Budapest, 1967, I. 3 2 6 . Wiener H a u s - H o f - u n d Staatsarchiv ( H H S T A ) , Hofreisen, Fass. 2., K o n v o l u t 3, 3 0 3 . B á n á t k o r m á n y z a t á r ó l és gazdasági helyzetéről a l a p o s a n t á j é k o z t a t Szentk l á r a y J . : Száz év D é l - M a g y a r o r s z á g újabb történetéből, Temesvár, 1879, I. 5 1 — 3 8 0 ; v a l a m i n t J o r d a n , S o n j a : Die kaiserliche W i r t ­ schaftspolitik im B a n a t im 18. J a h r h u n d e r t , M ü n c h e n , 1967. S z e n t k l á r a y i. m. 2 4 8 . H H S T A , i. h.: Berichte über die militärische u n d religiöse S i t u a t i o n . . . 243—318. P o p o y i é , D . : Srbi u B a n a t u , Beograd, 1955, 6 9 — 7 0 . S z e n t k l á r a y , i. m. 197. Idézi S z e n t k l á r a y , i. m. 182. Bözendorfer J.: A g r a r n i odnosi u Slavoniji, Z a g r e b 1950, 92 és 130. N i c z k y Kristóf életét és tevékenységét részletesen ismerteti S z e n t k l á r a y i. m. 3 0 4 — 3 8 0 . H H S T A , Hofreise, K o n v . 3. 4 8 1 — 8 2 ; V o j v o d i n a (Istorijsko d r u š t v o ) N o v i Sad, 1939, I I . 140—150., és A n d o n o v s k i : M a k e d o n i j a i V o j v o ­ d i n a , Z b o r n i k M a t i c e srpske za d r u š t v e n e n a u k e , sv. 2 3 — 1 9 5 9 , 8— 10. a l a p j á n . B o d o r A . : D é l - m a g y a r o r s z á g i telepítések t ö r t é n e t e , Budapest, 1914, 2 1 . M a g y a r o r s z á g vármegyéi és városai, T o r o n t á l v á r m e g y e , Budapest 1911 (a helységek és családok t ö r t é n e t é n e k megfelelő helyein). H o f k a m m e r A r c h i v , B a n a t i c a Acten, Fass. 80, a. 1768, „ M e m o r i a l i e n v o n der Reise 1 7 6 8 " . I d é z v e R a d i ć s P . : D i e Reisen Kaiser J o s e p h I I . , Wien 1890, 22. alapján. Vajdasági Levéltár, T o r o n t á l , 1782. 8. 1. és 1783. 1 1 . 57. U o . 1783. 1 1 . 162. U o . 1784. 30. 99. N á k ó Kristóf egyébként a bécsi u d v a r n a k a 18. s z á z a d ­ végi szerb vezérférfiakat n y i l v á n t a r t ó listáján is a leglesújtóbb jel­ lemzést k a p j a : „ H a t wenig V e r s t a n d " . V. ö. H H S T A , Illyrico-Serbica, K a r t o n 6. Vajdasági Levéltár, T o r o n t á l , 1784. 2 8 . 96 és 9 7 ; 1785. 37 és 39, 1785. 4 3 . 29, stb. U o . 1784. 28. 78. M o l n á r E. i. m. 389. o. Vajdasági Levéltár, T o r o n t á l , 1785. 46. 27.

Függelék T o r o n t á l megyei j o b b á g y o k panaszlevelei 1782-ből.

I. B e o d r a ( N o v o Mileševo). 1

Alól meg í r a t t a k i n s t á l n i k é t e l e n í t t e t n e k a végett, hogy a z ki a d a t o t t U r ­ b á r i u m n a k némelly részeit semmiképpen nem érhetik, mellynek t e n o r j a , hogy úgy lészen, a m i n t a z földes uraság által h a j t o g a t t a t n a k , lehetetlen meg m a r a d ­ niuk, m e r t kevés esztendők m ú l v a úgy el kelletik fogyniok, h o g y sem б Fel­ ségének sem pedig a z U r a s á g n a k nem fognak s z o l g á l h a t n i : a z k ö v e t k e z e n d ő okokra nézve: 1. H o g y az r o b o t t á r a miólta a z dolog idő bé jött egész h é t r e h a j t o g a t t a t n a k , és a z kaszálás közben sem k a s z á j o k a t m e g v e r n i , sem p e d d i g enniek n e m en­ gednek, h a n e m a z k e n y e r e t kezekben kelletik v e n n i , és ugy dolgozni, m á s k é p p a g o n d v i s e l ő k által korbáccsal v e r e t t e t n e k . 2. H o g y éjjel n a p p a l egy s z t r á z s á n a k a földes ú r h á z á n á l minden b o n i f i c a t i o nélkül szolgálni kelletik. 3. A gondviselők k e r t e k r ő l k e r t e k r e j á r v á n , tetemes k á r o k a t o k o z n a k m e r t k u k o r i c z á j o k a t , p a s z u l y o k a t , és egyéb v e t e m é n y e i k e t le szedik, a hol dinnyét t a l á l n a k az érettet el költik, az éretlent pedig fel h a s o g a t v á n el hánnyá'k. 2

8

4

5

4. M i d ő n kocsival r o b o t t o t tesznek, m a r h á j o k a z legelő mezzőnek nem léte m i a t éhhet majd elvesz, és h a térgyig v a l ó vízbe is v a l a m e l l y h i t v á n sását m a r h á j o k meg elégitésére kocsijokra k a s z á l n a k , erősen a r r e s t á l t a t n a k és veret­ tetnek. 6

5. A b á r á n y dézsmáláskor némellyek négy a v a g y öt b á r á n y k á b u l egyet a d n i kelletett.

dézsmáui

7

6. H o g y a z U r b á r i u m n a k negyedik részében a m i n t v a l a m e n n y i r e észre vet­ ték, meg v a g y o n , hogy a melly h a t á r b a n e r d ő v a g y o n , t a r t o z i k a földes U r a ­ ság a l a k o s o k n a k t ű z r e v a l ó fát a d n i , a z t pedig s o k a t fel nem lehet találni, hogy ahol e r d ő nincsen, és n á d v a g y o n , s z a b a d légyen e azt v á g n i , a v a g y nem. 7. H o g y . a z U r b á r i u m b a n , az legutolsó levelén fel v a g y o n kézi írás által jegyezve, h o g y a k o r t s m a beneficiumja ezen H e l y s é g n e k Sz. M i h á l y n a p t ó l fogva, Sz. G y ö r g y n a p i g lészen, a z U r a s á g pedig tsak egy a n g a r i á r a akarja a H e l l y s é g n e k engedni, a m i n t is ezen folyó esztendőben csak egy a n g a r i a b o nificaltotatott az Arendából. 8

Az Hellység N ó t á r i u s a által Beodran die 4-a A u g . 1782 O s z t ó j a Milin Nicola Molancz Gyuragy Ranski Milos Steta Jovan Kulpinacz Stefan T o r n y a n s z k i Damjan Popov

Josza Mali J a n k o Czigulicz és a többi Beodrai lakosok (Vajdasági Levéltár, T o r o n t á l , 1782. 7. 167) 1. f o l y a m o d n i — 2. E g y falu földesúri terheinek jegyzéke, mely á l t a l á b a n egy-egy n a g y o b b terület részére egységesen v a n m e g á l l a p í t v a . — 3 . t a r t a l m a , szövege. — 4. A z u r a s á g hajdúi. — 5. A r o b o t s z o l g á l t a t á s bevezetése a jobbágy robotos k ö n y v é b e . — 6. fogságra v e t t e t n e k . — 7. C s a k t í z b á r á n y u t á n kellene egyet adni dézsmába (a decima = tized szóból). — 8. 3 h ó n a p r a .

II. B e o d r a ( N o v o Milesevo). Tekintetes N T V á r m e g y e ! Alól megírt esedezik a véget, h o g y h a a z o n h á z á t , mellyet az Tekintetes Subst. V . I s p á n y U r commissiója mellett N e m z e t e s S á n t h a I s t v á n y V . Szolga Biró U r , K a r á t s o n y B o g d á n y B e o d r a i Földes U r s z á m á r a el becsültetett vissza nem nyerheti, leg = a l á b b tsak az korcsma h á z á t , mellyet a z emiitett Földes Ű r nem becsű, h a n e m csak alku szerint s z á n d é k o z n a el venni, visza nyerhesse: a következendő okokra nézve: 1. H o g y a z T ö r ö k n e k keze alól ki jővén le t e t t hitével pecsétlette E ö Fel­ ségéhez v a l ó hívséget, és 33 esztendőkig feleség nélkül élvén, hiven a d ó z o t t eö Felségének. 2. H o g y ennek előtte öt esztendőkkel, életét k o c z k á r a v e t v é n feleségét és gyermekeit is ki h o z v á n a T ö r ö k k é z alól, kikkel élete fogytáig eö Felségének hlv adózója kivan lenni. 3. V a l a m i n t m á r 38 esztendőknek el folyása a l a t t , életének jobb részét Beodrán t ö l t ö t t e légyen el, és minden adóját hiven megfizette, u g y ezen t u l is még k o p o r s ó j á b a n e m z á r a t i k m á s u v á menni n e m k í v á n k o z n é k , h a n e m a z o n egy H e l l y b e n reá h á r o m l ó p o r t i o j á t fizetgetni s z á n d é k o z i k . 1

2

3

4

Sigl. B e o d r a e die 4 - t a A u g . 1782. V a r z s i M i h á l y b e o d r a i lakos (Vajdasági Levéltár, T o r o n t á l , 1782. 10. 2 7 . 1. m e g b í z a t á s a — 2. A h á z értékének hatósági k ö z e g e k által v a l ó megállapí­ tása. — 3. A hadsereg e l t a r t á s á r a fizetett a d ó . — 4. A „Sigillatum = pecsé­ t e l t e t e t t " rövidítése. III. B e o d r a ( N o v o Mileševo). Tekintetes N T D o m i n á l i s S z é k !

1

Alól meg í r a t t a k esedeznek a z o n , h o g y a z U r a s s á g h á z á n á l t e t t s t r á z s á k n a k urbariális bonificatioját nyerhessék m e g ; k i k a k ö v e t k e z ő r u b r i k á k szerint éj­ jel v a g y n a p p a l sztrázsát állani kételenittettek, és pediglen

nappal Luka Gyurin 3 Neczko Marcov 5 N i n k o Ludaja 6 Sima Szekez 5 2 + Jovan Branko 3 + Paja H a j o s P e t e r Vergóvics 8 1 + Vasza Momirov + Stevan Baranyacz 3 Arsen G a g i t y 1 J e v t a Urossev 4 Laza Momirov 1 Theovan Todorov 1 Riszta M o r o t v a n s z k i 2 Glisa Birov Vs Tódor Sztojanov 1 és a többi Beodrai lakosok A z Héllység N ó t á r i u s a által 28-dik A u g . 1782-dik esztendőben (Vajdasági Levéltár, T o r o n t á l , 1782. 10. 30.)

—

éjjel 2 3 5 5 2 — 8 3 1 4 1 — 2

1. Űriszék. E z a h i v a t a l o s neve a j o b b á g y o k ügyében b í r á s k o d ó jogi intéz­ m é n y n e k , mely a X I I . s z á z a d t ó l 1848-ig, a jobbágyság megszűnéséig m ű k ö d ö t t . A z úriszék tagjai a földesúr emberi, v a l a m i n t a v á r m e g y e h i v a t a l o s megbízot­ t a i v o l t a k . T á r g y a l á s a i k r ó l j e g y z ő k ö n y v e t kellett vezetni, melyekben egészen k ö z v e t l e n m ó d o n f ö l t á r u l n a k a k o r a b e l i gazdasági és t á r s a d a l m i v i s z o n y o k .

IV. B e o d r a ( N o v o Mileševo). Tekintetes N T D o m i n a l i s Szék! Alól meg irt p a n a s z o l k o d i k a véget, h o g y e n n e k előtte tiz n a p o k k a l , a föl­ des U r a s á g által elrendeltetett, h o g y egy t a n u l a t l a n csikót a Sz. T o r n y a i p u s z ­ t á r a vezessen, ki m i d ő n a Szent Miklósi h i d r a érkezett v o l n a , hogy a csikó a h i d r a nem a k a r menni, a G o n d v i s e l ő meg ü t ö t t e a csikót, aki a z o m b a n véle együtt le u g r a t а h i d r ó l , és őtet ugy öszve t ö r t e h o g y N a g y Sz. Miklóson m a ­ g á n a k kotsit fogadni kételenittetett 1 F t . és 3Q k r . bérben, a z ó l t á t u l fogva fel nem kelhet, és m a g á n a k is semmi dolgot nem t e h e t : mellyre nézve esedezik, h a v a l a m e l l y bonificatiot n y e r h e t n e a z N e m e s Dnális Szék által. A z Hellység N o t a r , által Sima Szekez b e o d r a i lakos 28-dik A u g . 1782-dik esztendőben (Vajdasági Levéltár, T o r o n t á l , 1782. 10. 30.)

B e o d r a ( N o v o Mileševo). Tekintetes N T D o m i n á l i s Szék! 1

A l á b b meg irt, esedezik, hogy azon egész Sessio föld, mellyet a z u r a néhai Vásza Vozin a z első geomtrica d i m e n s u r a t i o k o r m a g á r a vett, tőle el ne v é ­ tessék, és a n n a k terhétül i m m u n i t á l t a s s é k , a z k ö v e t k e z e n ő o k o k r a n é z v e : 1. H o g y m i n t egy h á r o m h o l n a p o k k a l ennek előtte a z U r a meg h a l á l o z v á n , h a t gyermekeivel együt m i n d e n házi szükségnek p r o v i s i ó j a nélkül s a n y a r ú öz­ vegységre m a r a d o t t : a n n y i r a is i n k á b b . 2. H o g y a z házacskáját (mely n o h a m á r r o m l a d o z ó félben v a g y o n ) az U r a s ­ ság el venni és azon f u n d u s o n k o r c s m á t épitteni s z á n d é k o z i k . A z Hellység N o t a r , által. N é h a j Beodrai Vásza V ó z i n n a k e l m a r a d o t t özvegye Jéla. 28-dik A u g . 1782-dik e s z t e n d ő b e n (Vajdasági Levéltár, T o r o n t á l , 1782. 10. 30.) 2

3

4

5

1. jobbágytelek telken.

— 2. földméréskor

— 3. mentesíthessék

— 4. ellátása

— 5.

VI. Beodra ( N o v o Mileševo). Tekintetes N T D o m i n á l i s Szék! Alól meg irt p a n a s z o l k o d i k a véget, h o g y a z elmúlt Sz. G y ö r g y n a p tájban, a z U r a s á g a h á z á t el foglalta, és k o c s m a h á z n a k f o r d i t o t t a légyen minden arendalis p e n s i o nélkül, sőtt i n k á b b , n o h a a z h á z a t nem u s u a l t a , még is nekie r o b b o t t a l n i kelletet, és az a d ó j á n a k meg fizetésére is s z o r g a l m a z t a t i k , már pedig a z Tél is közelitvén nem tudja m a g á t h o v a v o n n i , mivel semmi k e z d e ­ tét nem l á t t y a hogy a z U r a s á g más k o r t s m a h á z b a szállani igyekeznék: Azért esedezik, h o g y ezen á l a p o t t y á t tekintetben venni m é l t ó z t a t n á n a k . A z Hellység N o t a r , által Peter Summar beodrai lakos 28-a A u g . 1782. 1

2

(Vajdasági Levéltár, T o r o n t á l , 1782. 10. 30.) 1. haszonbérleti kártérítés. — 2. h a s z n á l t a . VII. B e o d r a ( N o v o Mileševo). Tekintetes N T D o m i n á l i s Szék! Alól meg irt p a n a s z o l k o d i k a véget, 1. h o g y a kaszálás idejében, m i d ő n a fia az r o b o t t o n a kaszáját meg a k a r t a v e r n i a z U r a s á g I n s p e k t o r a által k o r ­ bácsai v e r e t t e t e t t meg. 2. h o g y m i d ő n , a z o n j á r v á n y betegség a Hellységben

u r a l k o d o t t v o l n a , az U r a s á g p a r a n c s o l a t t y á r a egésségtelensége m i a t t r o b o t t r a nem mehetett, ismét a z emiitett fia elő h i v a t v á n , n o h a a n n a k e l ő t t e egész hetet az r o b o t t o n t ö l t ö t t e el: melyre nézve ő t e t a Fia öregségében el h a g y n i s z á n d é ­ kozik. Az Hellység N o t a r , á l a t a l Osztója Milan b e o d r a i lakos 28-dik A u g . 1782-dik

esztendőben

(Vajdasági Levéltár, T o r o n t á l , 1782. 10. 30.)

VIII. Fény (Foeni, R o m á n i á b a n ) . Tekéntetes N e m e s V á r m e g y e ! A l á b b irtt lakosok fájdalmassan p a n a s z o l k o d n i kéntelenittetnek, h o g y r o bottális n a p o k a t , mellyeket földes U r u k n a k a z m a g a z i n u m a épittetésekor le szolgáltak, semmi r e f l e x i ó b a n nem a k a r j a v e n n i , melly híjában, és ingyen tett m u n k á j u k k ö v e t k e z e n d ő k b ü l á l l ó : ugy m i n t : 1. L i p o v á r u l két száz k ö b ö l meszet egy izben, más izben pediglen mintegy 300 köblöt. 2. H a t v a n ezer éget. téglát és 70.000 v á l u g o t T o l v á d i á r u l . 3. ö t v e n ezer sindelt és 80 kocsi k a r ó t P á n c s o v á r u l , nem k ü l ö n b e n : 4. F á t is p r o s t y á t Káránsebesrül h o z t a n a k , és száz féle illyen s z o l g á l a t o k a t n a p o n k é n t kéntelenittetnek tenni és u g y h o g y h a még v a l a m e l l y i k k ö z ü l ö k kéri, h o g y legalább egy v a g y más fél n a p o t engedne a z m a g a d o l g á r a , és m u n ­ k á j á r a egy hétben, tselekszik, h o g y egy felől k a t o n á j a , más felől m a g a a z föl­ des U r u k ingeiket testükrül le t i p á z z a , és 5. A z I b e r l a n d o t , mellyet földes U r u k t u l 1007 í r t b a n e x a r e n d á l t a k , u g y a n ­ is m á r 607 f o r i n t o k a t megfizettenek, n e m t u d j á k micsoda o k r a n é z v e k a s z á ­ m n a k kaszálóikat. A z é r t mélly alázatossággal esedeznek a z Ttes N e m e s V á r m e g y e kegyes szine előtt, h o g y ezen i g a z s á g t a l a n s á g o k a t kegyessen investigáltatni, és bölts itiletet nékik szolgáltatni, és le szolgált robottális n a p j a i k n a k bonificátioját rendelni méltóztasson. N a g y Becskerek, 8-a A u g . 1782. F é n y helség lakossal közönségessen (Vadjasági Levéltár, T o r o n t á l , 1782. 7. 171.) 1

2

8

1. figyelembe — 2. ű r m é r t é k , m e l y n e k nagysága tájanként változik Ü b e r l a n d : a földesúr és a j o b b á g y közösen h a s z n á l t földje.

— 3.

IX. Fény (Foeni, R o m á n i á b a n ) . Tekéntetes N e m e s V á r m e g y e ! Mivel m i n d e n élelmünket és a d ó z á s i n k a t kereskedéssel vevésünk és el a d á ­ sunk által széllel az o r s z á g b a n meg szerezni s z o k t u k ; melly eő Felségétől is n é k ü n k kegyelmesen megengedtetett, h o g y s z a b a d o n bizonyos passus levelünk

mellett j á r h a s s u n k : itt mi o k r a v a l ó nézve nem t u d o m ? Fen hellységnek m a s t a n n y i földes U r a el m u l t t Április h o l n a p n a k n a p j a i b a n engemet passus leve­ lem mellett m i n d e n ok nélkül á m i n t H e l l y s z é g birája, és k é t jelen levő I n zsellér u r a k n y i l v á n v a l ó bizonyságot tesznek, le h ú z a t v á n k e m é n y e n megh p á l c z á z t a t o t t , és a z o n n a l a z Hellységből ki h a j t a t o t t . M e l l y e t tsak h a m a r j á ­ ban a l á z a t o s m e m o r i á l i s l e v e l e m által a z T T e s N s . V á r m e g y é n é l m á r d e t e g á l t a m ; de mivel r a j t a m el k ö v e t e t t verettetése u t á n m i n e k k o r á i g n a g y o n be­ tegeskedem, semmiképpen meg jelenni tőlem ki nem telhetett. 1

2

3

N a g y alázatossággal ezen g y a l á z a t és t ö r v é n y t e l e n tselekedetnek orvoslása vigett a z Ttes N s V á r m e g y é n é l esedezem, méltóztassék illy sérelmes ügyemben segedelmét n y ú j t a n i , és kegyes assistentiával m i n d ezeket v i d i c a l n i . Melly e r á n t is kegyes resolutióját el v á r v á n a l á b b irtt m i n d e n tisztelettel m a r a d o k Tekéntetes N s V á r m e g y é n e k A l á z a t o s szegény szolgája Mojses Sámuel m a k a i zsidó N . Sz. M i k o s die 26-a Aug. 1782. (Vajdasági Levéltár, T o r o n t á l , 1782. 9 / 1 . 61.) 4

5

8

1. m é r n ö k megtorolni

— 2. p a n a s z l e v é l — 6. döntését.

— 3. f ö l t á r t a m

— 4. közreműködéssel

—

5.

X. F é n y (Foeni, R o m á n i á b a n ) . A n n o 1782 die 12-a mensis Septembris in Possessione F é n y , ad m e r i t u m inst a n t i a e v e r b e r a t i J u d a e i Makoviensis Samuelis Mojzes p e r a c t a est inquisitio sequens. D e eo u t r u m ? V a l l j a meg a t a n ú mi o k b u l ? a v a g y igaz-e, h o g y fényi földes u r M o c s o n y i A n d r á s u r a m a z é r t v e r e t t e meg Samuel Mojzes nevezetű m a k o v a i zsidót, m i ­ vel a z helség uczáján d o h á n y z o t t ? . . .Primus testis Z a r i a Z s i v á n o v a n n o r u m circa 33-ia G . r . n . u . P o o n i s F é n y judex, a d 1. Vallja, h o g y az zsidó, m i d ő n bejött v o l n a a z H e l y s é g b e n elsőbben is jelentette m a g á t a z t a n ú h á z á n á l , de az t a n ú o d a h a z a nem lévén, el m e n t a kis biróval földes ur M o c s o n y i u r a m szállásához, ahol a t a n ú is jelen v o l t és a t a n ú n a k szeme l á t t á r a bé m e n t h o z z á a szobájába, h o g y s z a b a d s á g o t k é r n e tőle holmi n y e r b ő r ö k e t az helységben öszve v e n n i : de a z Földes ur meg nem engedvén néki, ki h a j t o t t a a szobájábul. K i méne a n n a k u t á n n a a zsidó a k o n y h á r a , meggyújtván o t t a n a p i p á j á t ; a földes u r is kevés v á r t a t v a u t á n n a i n d u l v á n , m i d ő n a zsidó észre v e t t e v o l n a , h o g y a k o n y h a felé sietne, minek előtte d o h á n y o z n i k e z d e t t v o l n a , a p i p á j á t m a r k á b a s z o r i t t v á n , a zsebébe n y o m t a , h o g y a földes u r észre ne v e g y e ; a n n a k u t á n n a sok izben k e z d e is­ mét k ö n y ö r ö g n i a zsidó, h o g y engedné meg néki a f a l u b a n j á r n i , és h o l m i b ő ­ röket nyereségre öszve v e n n i . E z e n sok kéréssei u t á n p a r a n c s o l t a a t a n ú n a k , hogy a zsidót v e r n é ki a falubul, de a t a n ú a z t n e m tselekedte; h a n e m a n n a k u t á n n a a földes ur a zsidót le v o n y a t v á n meg p á l c z á z t a t t a , de se a z t nem tudja, h á n y p á l c z á k k a l v e r e t t e t t e meg, se pedig a z t , h a v a l l y o n a meg gyújtott p i ­ p á é r t vagy pedig azért, h o g y a faluban b ő r ö k e t a k a r t öszve v e n n i . 1

2

8

Secundus et tertius testes L e o p o l d u s U b e r t i i superior locumtenens, et geo­ metra camerilas, пес n o n Franciscus R i c h t e r aeque g e o m e t r a : egyenlőképpen irallyák, h o g y a z fényi földes u r n á i a z d e u t r á l i s időben ebéden lévén, a z ebéd­ nek vége felé l á t t á k , hogy a kérdésben v e t t zsidó, bé jöt a z ebédlő s z o b á b a n , m u t a t v á n passussát, és szabadságot k é r v é n tőle, h o g y a f a l u b a n j á r h a t n a b ő ­ röket v á s á r l a n i , kérésének Mocsonyi földes ur helt n e m a d v á n , k i h a j t o t t a a szobábul, és m a g a is kevés v á r t a t v a ki m e n v é n a zsidót, nem t u d j á k mi okbul le v o n y a t t a , és h á n y p á l c z á k a t v e r e t t e t e t t rajta a z t sem t u d j á k . V a l l y á k t o ­ v á b b , h o g y a m i d ő n v e r t é k v o l n a a zsidót M o c s o n y i u r a m n a k apóssá szemére vetette, h o g y m é r t veretteti meg a zsidót olly á r t a t l a n u l . 4

5

6

Sig. A n n o , Mense, die L o c o v e ut s u p r a per I. C o t t u s T o r o n t a l i e n s . O r d . J u d l i u m Josephum Buday mp. et ejusdem I. C o t t u s V. J u d l i u m A n d r e á m Simonyi m p .

7

(Vajdasági L e v é l t á r , T o r o n t á l , 1782. 9 / 1 . 65.) 1. Mojzes Sámuel m a k a i zsidó kereskedő p a n a s z a n y o m á n készült vizsgálati j e g y z ő k ö n y v . — 2. A görögkeleti, p r a v o s z l á v vallás h i v a t a l o s rövidítése (nem egyesült görög s z e r t a r t á s ú ) . — 3. Fény község 33 év körüli bírája. — 4. A második és h a r m a d i k t a n ú , földmérő m é r n ö k . — 5. Jelzett. — 6. Kelt, m i n t fent. — 7. J u d e x nobilium = szolgabíró rövidítése.

XI. Klek. Tekintetes Feő Biro U r ! Szintén két hete készen, hogy kléki k n é z kis b i r o v a l edjütt r e n d nélkül lo­ v a i m a t el v i v é n , és f o r s p o n t r a h a j t v á n becséi V . Biró és Elleméri eskütt u r a k ­ kal N e u z i n r a , t ö r t é n t h o g y é j t z a k á k idején az u t a t el vesztvén, a d d i g n y a r ­ g a l t a k , mig Botosra bé t a l á l t a k , és o t t h á l v á n , más n a p megint a z én lovaim m e n t e k Botosról N e u z i n r a , mind a d d i g , ugy h o g y más n a p o n egyik a z o k közül s. v . megdöglött, mellyért Ígértek n é k e m 48 f o r i n t o k a t . E z z e n n y a v a l y á m b ó l a l á z a t o s a n instálok, kérdeztessék meg a k n é z , miért h a j t o t t r e n d nélkül és k á r o m a t térittse vissza m a r a d v á n tekéntetes Feő Biró u r n á k 1

2

s

a l á z a t o s szegény szolgája Bunya Todán kléki lakos. (Vajdasági Levéltár, T o r o n t á l , 1784. 36. 57.) 1. L o v a s fuvar, előfogat előállítása. — 2. A „sit venia = engedelmet, bocsána­ t o t k é r e k " rövidítése. A z illetlennek t a r t o t t s z a v a k elé s z o k t á k írni. — 3 . A falusi bíró szerb és r o m á n neve.

I n c l y t a Universitas P a t r o n i G r a t i o s i s s i m i !

1

1-mo: Tekéntetes Nemess V á r m e g y e előtt a l á z a t o s a n jelentyük, h o g y r a j t u n k olly k e m é n y veréseket tesznek, mig a k o s a k u n k m i n d le s z a k a d o z a z hátunkról. 2-0: S z á v a Peri dolgozott 33 n a p o k a t a földes u m a k , a C a m a r á n a k * p e ­ nig 18. n a p o t és még 26 n a p o k a t a k a r n a k d o l g o z t a t n i . 3-0: B á r á n y dézmálásban igazságtalanul c o n t r a b a n d o z t a t n a k . 4-0: M i d ő n m á r n y o m t a t n i lehetett v o l n a , n e m engedtetett, sőt szintén éhei h á l á s r a j u t v á n dologra h a j t o t t á n a k , és 3 n a p o t egy más u t á n d o l g o z t a t t a n a k és r o n g á l t a n a k . 5-0: P a k u l á r Mihályt meg f o g a d t a a földes ur, h o g y dolgoztasson m i n t mester ember és m i n d e n n a p r a kr. 2 4 fog fizetni, de 20 n a p r a egy f o r i n t o t fizetett és a z u t á n húszon öt p á l c z á v a l b ü n t e t ő d ö n . 6-0: M i h á l y M o h á n t a p a n d u r ok nélkül meg k ö t ö z v é n a knéz házánál 2 nap kötve tartotta, csákánnyal rongálta. 7 - m o : A d o l o g b a n semmi pihenést n e m engednek, e n n ü n k rendes idején nem hagynak. 8-0: H a a z ö k ö r a s z á n t á s b a n el dőlt, azt m o n d j a a földes u r u n k , h o g y hajtsuk a mig egy sem m a r a d . 9-0: M i d ő n r a b o t r a m e n t ü n k a l o v a k a t ki b o t s á t t a n i nem engedtetett sőt egész n a p k ö t v e éhezett. lO-o: M ü a l á z a t o s a n jelentyük, hogy m i n d e n adósságokat ki fizetvén egész falustól el megyünk, de ezen földes u r a t n e m szolgállyuk. M a r a d v á n T e k é n t e t s Nemes V á r m e g y é n e k 8-va A u g . 1782. A l á z a t o s szegény szolgáji Klecki helység közönségesen 2

4

5

6

7

8

(Vajdasági Levéltár, T o r o n t á l , 1782. 7. 170.) 1. A v á r m e g y e i tisztikar h i v a t a l o s megszólítása: tekintetes v á r m e g y e , legke­ gyelmesebb p a t r ó n u s a i n k ! 2. valószínűleg k o s u l y á n k = ingünk. 3. Az új földesúr előtt a bécsi K a m a r a v o l t K l e k község földesura. 4. A r r ó l lehet szó, hogy a j o b b á g y r a kötelező évi 52 n a p igás robotból Száva Peri a k a m r á n a k m i n t régi f ö l d e s ú r n a k l e d o l g o z o t t 18 n a p o t , a z új földesúr­ n a k , L á z á r L u k á c s n a k 33 n a p o t , és a z e g y n a p o s t a r t o z á s helyett 26 n a p o t követel tőle. 5. Tíznél kevesebb b á r á n y u t á n is erővel elvisznek egyet. 6. Csépelni, á l l a t o k k a l k i t a p o s t a t n i , k i n y o m a t n i a l e a r a t o t t g a b o n á t . 7. K r . v a g y xr.' a k r a j c á r n a k , a forint h a t v a n a d részének a rövidítése. 8. A z U r b á r i u m , bizonyos k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t , megengedi a j o b b á g y n a k azt, h o g y a d ó s s á g á n a k rendezése u t á n más h e l y r e költözhessen. A klekieknek m á r p á r h ó n a p u t á n elegük v a n a z új földesúrból, a z é r t a k a r n a k , mint azt tudjuk, a H a t á r ő r v i d é k r e k ö l t ö z n i .

N a g y és Kis T ó r á k (Begejci). I n c l y t a U n i v e r s i t a s , D o m i n i P a t r o n i Gratiosissimi! A l á z a t o s a n j e l e n t y ü k T . N m s V á r m e g y é n k kegyes U r a i n k n a k : l - o : N i n t s e n a n n y i m a r h a legeltető hellyünk, a z holottis csak a l o v a i n k a t , mellyekkel éjjel n a p p a l f o r s p o n t o z u n k hol legeltessük, sőt a mü izl'azunk még csak a z helység s. v. sertésseinek sem elégséges. 2 - o : A z o n m a r h a legeltető helyett is a z helység földjiből s z a k a s z t o t t á k , melylyért két rendbéli p o r t i ó t fizetünk. 3 - 0 : A z h o l o t t a m a r h a legeltető h e l l y ü n k v a g y o n , o t t a n semmiképpen k u t a t csinálni nem lehet, sem penig délire a n n y i s z á m t a l a n m a r h á t Bégére h a j ­ tani, mivel igen messzére v a g y o n , innen k ö v e t k e z i k a z , h o g y a m ü mar­ h á i n k n a p j á b a n egyszer isznak vizet, melly szomjúság mia sokszor, m a r ­ h á i n k s. v. el döglének, és el p u s z t u l n a k a szojuság miá. 4-o: Nékünk N a g y Torákiaknak a z hol m a r h a legeltető h e l l y ü n k v a g y o n a z o n hely a T . U r a s s á g földje, mellyet eddig 225 f o r i n t o k b a n t a r t o t t u n k a R e n t A m t o l , de most T . Földes U r u n k n a k 1000 f o r i n t o k o t fizetünk és a m a r h á k n a k h o r d o v a l v i s z ü n k vizet. Melly a l á z a t o s r e m é n k e d é s ü n k u t á n v á r v á n a kegyes a t y a i v á l a s z t v a g y u n k és m a r a d u n k T k t s N m s V á r m e g y é n e k Torna G r u b á n nagy biró a l á z a t o s szegény szolgái M i h á l y Bibu, Sztrájna K i t o r i t y Lázár H o k a nagy biró, Márminko Mihutz, J á n o s Alászu, M i h á l y J á k o b , Stéfán D e m i á n esküitek Jován Kresztuzk, és egész K i s s - T o r á k i helység N i k u l a Csiresán, D r a g o j P á n esküttek és egész N a g y - T o r á k i helység. (Vajdasági Levéltár, T o r o n t á l , 1783. 13. 143.). 1

2

1. Legelő, a h o v á a jószág kijár (izlazi). — 2. A z u d v a r i k a m a r a u r a d a l m i intézősége. XIV. N a g y T ó r á k (Begejci). M ü k i k alábbis fel Í r a t t a t t u n k ugj m i n t N a g j T o r á k i H e l y s é g adjuk t u d t á ­ ra m i n d e n e k n e k a k i k n e k illik, hogj m ü mivel eddig is m a g u n k o t Ftelséges K o r o n á s b o l d o g u l országlo C s á s z á r u n k n a k s z o l g á l a t t y á r a köteleseknek t a r t o t ­ tuk, t a r t y u k , és t a r t a n i i s a k a r j u k , k í v á n j u k t e h á t ezutánnis h o g y eő Felségéhez mégis i g a z a b b és hivségesebb s z o l g á l a t u n k a t meg mutassuk, és meg esmértessük a mü kegyelmes Előljáróinkal is, m ü m a g u n k b a n egy szivei lélekkel el v é ­ geztük m i n d nagjok és kicsinek, hogj m ü a z m ü Felséges k o r o n á s b o l d o g u l or­ száglo C s á s z á r u n k n a k m i l i t a r i s hiven szolgálni k i v á n ó népei utolsó csép vé­ r ü n k i g készek v á g j u n k és leszünk is a l á z a t o s a n r e m é l k e d v é n , hogj az mü laó h e l l y ü n k ö n s z o l g á l h a t n á n k . H o g y h a penig igy n e m engedtetnék, t e h á t innetig el m e n n i készek v a g y u n k csak v i s z o n t r e m é n k e d ü n k , hogj egész helységünk egy hellyben telepíttessék le. Melly fent irt dologról adjuk ezen helységünk pecséty1

tyével megerőssittetett 24-ta dec. 1783.

obligatorio-Testimonialisunkat.*

Költ

Nagj

Tórákon.

N a g y T o r á k i b i r á k , e s k ü t t e k , és m i n d a z egész helység, nagjok, kicsinek, g a z d a g o k , szegények közönségesen. (Vajdasági Levéltár, T o r o n t á l , 1783. 18. 141.). 1. a H a t á r ő r v i d é k keretébe t a r t o z ó j o b b á g y o k és k a t o n á k k ö t e l e z v é n y levelünket.

elnevezése. — 2.

XV. Óbesenyő (Besenova Veke, R o m á n i á b a n ) . Tekintetes N e m e s V á r m e g y * , Kegyes U r a i m s P a t r o n u s a i m ! A l á z a t o s s a n k é n t e l e n é t t e t e m a z Tekintetes N e m e s V á r m e g y é h e z f o l y a m o d ­ n o m a v é g e t t : h o g y m i n e k u t á n n a a z P a d é i t i s z t a r t ó Mesteri J á n o s u r a m m a l meg a l k u d t a m v o l n a 400 d a r a b j u h o k r a , h o g y elles lőtt h a i t a s s a el, mellyek é r t 10-a M á r t i i m a g a juhásszát k ü l d v é n , a mellyek tettszettek a j u h á s z o k n a k ki v á l o g a t v á n el h a i t o t t a k P a d é r a , mellyekkel m a g a m is el mentiem, és o t t helben T i s z t a r t ó u r a m m a l h á r o m s z o r m e g o l v a s v á n , a k k o r egyet sem v e t e t t vissza, h a n e m a n n a k u t á n n a motskos leveleivel vénségemet h á n y v á n szememre, m i n t h a m á s j u h o k k a l meg t s a l t a m v o l n a , fenyegetett, h o g y v i n e k e t , és nem czigár j u h o k a t a d t a m ö t v e n i g v a l ó t , m e l l y é r t a z h á t r a m a r a d o t t 395 ft 20 k r t meg n e m fizeti m é g m á s j u h o k a t n e m a d o k , melly leveleire más ö t v e n d a r a b o t h a i t v á n h a r m a d n a p i g o t t t a r t o t t a m , de h a r a g j á b a n egyet sem v e t t el, ismét h a z a h a i t a t t a m , m o n d v á n n é k e m más j u h a i m nintsenek, h a n e m a z mellyek n e m tetszenek, h á n y a ki a z U r és a z o k é r t ne fizessen, d e se j u h a i m a t vissza nem a d t a , se ki n e m fizetett, m á r ötször v o l t a m n á l a , d e tsak a z t feleli, ő n e m b á n y ó h a husz f o r i n t o n veszem is párját, a d g y a k néki o l y a n o k a t , m i n t ő kivan, v a g y m é g h e t v e n d a r a b o k a t vissza n m veszek egy p i n z t sem á d , h o l o t t m i n d n y á j o k a t a z m a g a jegyeivel jegyezte és a z b á r á n y o k a t ki h e r i l t e t t e , h a u g y a k a r t , m i é r t n e m a d t a m i n d g y á r t vissza, m é r t t a r t ó z t a t t a m i n d jószá­ g o m a t m i n d p i n z e m e t k é t h o l n a p t u l fogva, n é k e m a n n y i költséget s f á r a d s á g o t okozván. Mellyre való nézve alázatossan folyamodom az TTes Nemes Vármegyihez, méltóztassék ezen elől számlált súlyos p a n a s z i m a t szivire v e n n i , és bölts Ítélet s h a t h a t ó s tehetsége szerint fönt nevezett P a d é i T i s z t a r t ó u r a m a t , a z o n h á t r a m a r a d o t t 395 ft. 20 k r . ki fizetésire ö s z t ö n ö z n i . M e l y g r a t i a é r t m a r a d o k a z Tekintetes N e m e s V á r m e g y i n e k a l á z a t o s szolgája Matea Guranof O h Besenyői lakos (Vajdasági Levéltár, T o r o n t á l , 1782. 9. 37).

Szőreg ( M a g y a r o r s z á g ) . Tekéntetes N e m e s U r a s á g Széke! Alul fel jelzettek személyük, h o g y emlékezik T e k é n t e t t e s N e m e s U r a ­ ság Széke a r r u l , h o g y m i n é m ü n a g y szorulás légyen helységünkben szá­ r a z s á g időben is, a n n y i v a l i n k á b n a g y o b b v i z á r a d á s k o r , ugy a n n y i r a , hogy vetéseinkben m a r h á i n k szörnyű k á r o k a t tesznek, és h a k a s z á l ó i n k r a nem eresztenénk éppenséggel el vesznének. E r r e v a l ó o k r a nizve mély a l á z a ­ tossággal k ö n y ö r g ü n k , h o g y azon 100 j u g e r u m d a r a b földet, mely nem régenten az Ü b e r l a n d t b u l R a t h u r a m n a k e x c i n d á l t a t o t t helységünknek n a g y k á r a v ó t , n é k ü n k a z o n a r e n d á b a n mellyben R a t h u r a m t a r t y a bocsajtani m é l t ó z t a t n é k jeles o k o k r a v a l ó nizve. E t q u i d e m l - o M i n t h o g y ennek előtte nem egy ember b i r t a , h a n e m egész helség. 2 - 0 V i z á r a d á s k o r egyéb s z á r a z hely nincs a h o n n a n a falu szolgálhasson mi­ d ő n v a g y o r d i n a n c z o z v a g y U r a s á g , v a g y E ő Felsége tisztjei helysé­ g ü n k b e n é r k e z n e k . M e l y é r t m i d ő n a l á z a t o s szivvel kérjük Tettes N e m e s U r a s á g Székét, h o g y nem csak az eddig v a l ó csekélységünkbn v a g y h a d n i b e n n ü n k e t , h a n e m a P u b l i c u m o t , a P r i v á t o m n a k elejben tenni m é l t ó z t a s ­ sék, a n n á l i n k á b b is hogy R a t h u r a m kereskedő ember lévén nem szorult a z o n csekély földre, mely nélkül telyességgel m i n k el nem lehetünk, a z o n ­ b a n h a eddig a nélkül el lehetet, ez u t a n is, a m i d ő n a z helységnek nagy k á r a k ö v e t k e z h e t n e , el lehet. T ö b b n y i r e t a p a s z t a l t uri m a l a s z t i b a n ajánlottak a z o n főképpen ese­ d e z v é n h o g y ezen i n s t a n t i a n k " f o g a n a t o s légyen, örökös engedelmességgel, és hivséggel m a r a d u n k Söreg die 9-a J a n u a r . 1783. a l á z a t o s szegény szolgái, és jobbágyi Söregi lakosok. (Vajdasági L e v é l t á r , T o r o n t á l , 1783. 19. 21). 1

2

8

4

5

1. h o l d — 2. k i h a s í t t a t o t t — 3. mégpedig — 4. előfogatot a d ségit az egyéni elé tenni — 6. k é r v é n y ü n k .

— 5. k ö z ö s ­

XVII. N a g y s z e n t m i k l ó s (Sanikolaul M a r e , R o m á n i á b a n ) . Tekintetes Nemes Vármegye! Tetemes keservemnél ki terjeszteni kényszeríttetek a Tekintetes N e m e s V á r ­ megye e l ő t t ; m i k é p p e n ezen folyó esztendőben Sz. J á n o s h a v á n a k 3-iknapján a z földes u r a s á g n a k B a n d u r j a , egy Joscha nevezetű v á r o s eskütyével e d g y ü t t h á z a m h o z jővén, engemet h o g y k ö v e t k e z e n d ő n a p , melly hétfőn v a l a a Vizesdai p u s z t á r a r o b o t r a m e n n y e k , elől szólitott légyen; M e l y p a r a n c s o l a t n a k , nem h o g y meg gátolója lenni k é v á n k o z n é k , h a n e m éppen a k k o r o n leg kevesebb k e n y e r e m h á z a m n á l sem lévén, a meg irt B a n d u r n a k igy feleltem: Barátim! Én r o b o t r a t a r t o z ó n a p j a i m a t t ö b b n y i r e m á r ( a m i n t g o n d o l o m ) le d o l g o z t a m , tekéntsétek a z t , h o g y h á z a m n á l tsak egy falat k e n y e r e t sem t a l á l n á t o k , h o l n a p a m a l o m b a m e n n e m kellene, hijátok i n k á b b a z o n svábot, kinek a földes u r a -

ság földemnek felét által a d t a , m á s k o r én is köteles s z o l g á l a t o m n a k m e g gátolója s h á t r á l t a t ó j a lenni n e m k i v á n o k . D e mivel a B a n d u r v i s z s z á l á : H o g y m i n d ezen o k o k n a k m i a t t a a földes ú r h o z m e n n y e k , véle e g y ü t t a z o n n a l el is m e n t e m , de a földes u r n á i senkit o d a h a z a n e m t a l á l v á n , vissza térni a k a r t a m , ezt észre v é v é n a z eskütt Jöscha, nem eresztett h a n e m a k n é z h e z h i v o t t , a h o v á ismét vélek e g y ü t t el i n d u l t a m , s u t o n n e m t u d o m mi o k b u l (hihető h o g y részeg v a l a , mivé} a fiam. korcsmáján h a t icze b o r t meg i v o t t ) J o s c h a eskütt reá k i á l t a a B a n d u r r a : Üssed ú g y m o n d J e v r e m hajtsad ő t e t ; E z e n szóra J e v r e m b a n d u r el a n n y i r a b o t t y á v a l el v e r t , h o g y ezt r a j t a m összve z ú z v á n , m á s i k á v a l is ü t ö t t , s v e r t , és tsunyájul meg v é r z e t t légyen, sőtt Isten tudja m i t tett v o l n a t o v á b b r a vélem, h a tsak (a m i n t a z i d e rekesztett Inquisitio v i l á gossan m u t a t t y a ) m á s o k által térdei alól, s kezei k ö z ü l k i n e m r a g a t t a t t a m v o l n a . í g y a k n é z h e z n a g y nehezen el v e r ő d v é n , ez azt felelte, h o g y m e n n é k d o l g o m r a , mivel néki vélem semmi köze sem l e n n e ; É n a z é r t h a z a i n d u l t a m , de az u t c z á n ismét v e r n i elől k e z d e t t e k , s h u n c z f u t h s más egyébnek n e v e z v é n , s k i a b á l v á n engemet; Sok tsatájim u t á n tsak u g y a n h a z a m e n t e m , m á r ezen dologrul többet n e m is g o n d o l g o d v á n . És ime a z u t á n n a k ö v e t k e z e t t k e d d e n a v á s á r b a menni a k a r v á n , a z U r a s á g h á z á n á l k i n t ülő B a n d u r által m e g r a g a t t a t t a m , és a földes U r elejibe v i t t e t t e m , ez iszonyú s z i d a l m a k k a l , s majd tsak tajtékos méreggel h a b o z ó szájával r e á m r o h a n v á n engemet ki v e t e t t a z a m b i t u s r a , egy hosszú s p á r g á t h o z a t v á n u t á n n a m m e l l y n e k egyik végét egyik bajuszom végére, m á s i k a t m á s i k á r a k ö t v é n a falba álló k é t szögre fel h ú z a ­ t o t t , s olly f á j d a l m a k , s k i n o k k ö z ö t t k é t ó r á n á l t o v á b b o t t t a r t a t o t t , h o g y h a kés a k a d h a t o t t v o l n a kezembe, m a g a m b a ü t n i k é n s z e r i t t e t t e m v o l n a , mivel, ha a z egyik végén b a j u s z o m n a k segítettem fel á g a s k o d v á n l á b a m ujjaira, a másik a n n y i v a l k e m é n y e b b e n h ú z ó d o t t , emezt ismét emelvén, a másik r á n c z i g á l t a t o t t fájdalmasban, végre h o g y m a g a m o n segédletnek a n á l a m lévő p á l c z á t is le eresztettem l á b a i m alá, de még keservesebb v a l a , m e r t ez h e m p e r e g v é n , a n y n y i v a l i n k á b b ingadozással fájdalmat o k o z o t t . O l l y hosszas kínjaim u t á n el botsájtván igy fejeszte bé r a j t a m tett h a r a g j á t a földes U r : N o h a l l ó d é most m e n y h a z a , és ezen dolgot senkinek se m o n d , senkihez p a n a s z r a ne m e n y , mert m á s k o r a z o r r o d a t f u r a t o m keresztül, és ugy a n n á l fogvást a k a s z t a t l a k fel tégedet. M i n d ezekre nézve a l á z a t o s s a n esedezek a Tekintetes N e m e s Vármegye előtt, méltóztassék ügyemet fel v e n n i , és a z illyetén h a l h a t a t l a n kegyetlenség ellen engemet ennek u t á n n a s vélem e g y ü t t ne t a l á n t á n más szegény a d ó fize­ t ő k e t kegyes p a t r o c i n i u m a á l t a l m e g o l t a l m a z n i ; védelmezni, mely kegyességéért a T. Nemes Vármegyének maradok Sz. Miklós die 7-a septembris 1782 fő h a j t ó a l á z a t o s szolgája I r i m i a N e p o t h N a g y Sz. Miklósi lakos (Vajdasági L e v é l t á r , T o r o n t á l , 1782. 8. 12). ( X V I I — X I X - b e n a panaszlevél alapján lefolytatott könyvét közöljük)

tanúkihallgatás

jegyző­

A n n o 1782. die 17-a A u g . in o p p i d o N a g y Sz. M i k l ó s penes Commissionem D . S. V . Comitis sequens p e r a c t a est Inquisitio. D e eo u t r u m ? 1-0: Le tett hite u t á n v a l l y a m e g . a T a n ú : tudja-é, l á t t - é , v a g y h a l l o t t a - é , h o g y június h o l n a p n a k 30-ik n a p j á n , mely v a s á r n a p o n v a l a , I r i m i e N e p o t h o t a z U r a s á g B a n d u r j a , egy Joscha P a v e l nevü esküttel e g y ü t t r a b o t t r a h i t t a v o l n a ? H a ugy 2 - 0 : L á t t a - é , h o g y m e g n e v e z e t t I r i m i e N e p o t o t a B a n d u r Joscha esküttnek ingerlésébül el a n n y i r a a g y b a , főbe, verte, h o g y a fejét is bé t ö r t e v o l n a ? — S mi okbul eshetett ez beszéllye el. 3-0: Jelen v o l t é a t a n ú m i d ő n k ö v e t k e z e n d ő k e d d e n Irimie N e p o t h a v á s á r ­ b a n a k a r v á n m e n n i , az U r a s á g B a n d u r j a által meg á l l i t a t o t t , és bé haj­ t a t o t t , az u t á n a földes U r által bajusszánál fogvást egy f a l b a n álló szegre fel a k a s z t a t o t t ? H a jelen v o l t 4 - 0 : I g a z léikére m i n d e n félelem nélkül v a l l y a meg, és c i r c u m s t a n t i á l i t e r be­ széllye el a d o l o g n a k elejétől fogvást v a l ó minémüségét egész végezetig? P r i m u s testis F e r d i n a n d u s G e n z l I . Regimenis W ü r t e m b e r g i a n i Vigiliar u m Magister a n n o r u m circa 47 R o m . C a t h . sub eo cui adstrictus est j u r a m e n t o fatetur A d l - m nihil. A d 2-m nihil. A d 3-m. A t a n ú ugyan arrul semmitsem t u d , h o g y ki által, és m i k é p p e n h i v a t t a t o t t v a g y h a j t a ­ t o t t v o l n a a földes U r eleibe I r i m i e N e p o t h , h a n e m a d 4-m egy M a j k a nevü k á p r á l y a a Fátenshez, h o z z á j a s z a l a d t , n a g y n e v e t v e m o n d v á n a T a n ú n a k , h o g y tsak h a m a r m e n n e véle, olly újságot, melyhez hasonlót még soha sem l á t h a t o t t , fog m u t a t n i nékie, a z é r t a Fatens el méne és a k á p r á l egyenessen a földes U r h á z a h o z v e z e t t e , ahol I r i m i e N e p o t o t a strázsa h á z n a k folyosóján, egy falba álló n a g y szegre bajuszánál fog­ vást fel a k a s z t v a t a l á l t a , k i n e k l á b a a l a t t egy h a s á b fa volt téve, de azt nem tudja a T a n ú , h o g y a z o n fa mi o k b u l lett légyen o d a helyhesztetve, meg lehet, h o g y t a l á n m i n d é t i g o t t s z o k o t t állani, h a n e m azt igaz lelkére v a l l y a , h o g y jó fel v a l a h ú z v a bajusza m i n d a két végére s p á r g á t lévén k ö t v e a k i t m i n t egy fél fertályig n é z v é n a Fatens el m e n t , a k á p r á l t még ott h a g y v á n m a g a u t á n . Secundus testis J a n k ó Boszin a n n o r u m cca 40. I n c o l a Sz. Miklósiensis et A n t o n i u s K e r p e n i s z á n tertius testis, a n n o r u m cca 54, G . R . N . U . , desposito c o r p o r a l i j u r a m e n t o f a t e n t u r a d l - m nihil, ad 2-m Igenis l á t ­ t á k ezen F a t e n s e k m i d ő n Irimie N e p o t o t J e v r e m R o t a r u nevü b a n d u r j a a földes U r n á k a z u t c z a k ö z e p é n közel a k n é z h á z á h o z h u s z t a v o n t a , h a n e m azt n e m l á t t á k m i d ő n v e r t e v o l n a , elég az h o g y a b o t t y a mely jó vaskos v a l a , el volt m á r t ö r v e , és ismét uj b o t o t fogott föl, a z z a l is v e r n i a k a r v á n , de Irimie nem szenvedhetvén m á r veréssét a b a n d u r n a k a z h a ­ j á b a k a p o t t , ez ismét erősebb lévén Irimiénél, őtet a földre vetette, a csizma s a r k á v a l r u g d a l v á n á b r á z a t t y á t , ugy h o g y meg is v é r e z t e jó for­ m á n , m e r t a z első t a n ú n a k , J a n k ó B o z s i m n a k a n a d r á g r a is cseppent a vére ezt l á t v á n a fátensek n a g y erő s z a k k a l t u d t á k ki h ú z n i k e z e alól a b a n d u r n a k őtet ki az első t a n ú n a k a l á b á t meg fogva, k ö n y ö r ö g v é n néki h o g y ne engedné m á r őtet t o v á b b k i n o z n i a b a n d u r n a k . A d 3-rti et 4-m nihil.

Q u a r t u s testis N i k o l a . P h i l i p a n n o r u m cca 44. j u r a t u s o p p i d i N a g y S z . Miklós, G . R. N . U . deposito p r a e v i e j u r a m e n t o f a t e t u r a d 1-m nihil, ad 2-m. E z e n t a n ú J a n k ó Bózsimmal e g y ü t t a deutrális időben ki k ü l d e ­ tett a mezőre, hogy A n t ó n i K e r p e n i z s á n n a k a k á r á t megbetsülnék, a h o n ­ nét hogy együtt vissza jöttek v o l n a , messzirül l á t t a a F a t e n s , h o g y I r i ­ mie N e p o t o t J e v r e m R o t á r i u b a n d u r b o t t y á v a l a g y b a főbe v e r t e , kikhez, h o g y közelebb é r k e z t e k , látá, hogy a b a n d u r kezébe két b o t v a l a , egyik t ö r ö t t a másik egész, itt is verni a k a r t a . Irimiét a B a n d u r , de ez hajába k a p o t t néki, h a n e m a b a n d u r erősebb lévén, és őtet a földre ütivén a csizmája s a r k á v a l r u g d a l t a á b r á z a t b a n u g y h o g y a v é r e is folyik v a l a nékie, ezt l á t v á n a Fátens a többiekkel n a g y nehezen t u d t a széjjel verni, és b o n t a n i őket. A d reliqua nihil. Q u i n t u s testis Petrus Müller a n n o r u m 38. R. Catholicus judexcommunitatis germanicae M . Sz. Miklosiensis fatetur ad l - m nihil, ad 2 - m aeque nihil. A d 3-m A t a n ú nem tudja i g a z á n h a k e d d e n e v a g y m i k o r volt a z deutrális dolog, h a n e m elég a z a h h o z , ogy é p p e n a k k o r a dézsmabéli c o n t r a c t u s e r á n t bé m e n t a T a n ú a földes Ú r h o z J o a n n L e n h a r d esküttel, C a r l P u c h o l t z , H e n r i c h Esperinth, G e o r g L u d v i c h , J a c o b C z e n czisszel, és H e n r i k J e r m e n n a l együtt, m i n d ő n Irimie N e p o t h oláh ember m á r a bajuszánál fogvást fel v a l a a k a s z t v a ; innét a d 4-m igaz lelkére v a l l y a , h o g y a meg nevezett e m b e r n e k m i n d a két végére b a j u s z á n a k spárga v a l a k ö t v e , melly spárga ismét a z ambituson egy fogason lévő két szegre v a l a k ö t v e jól huzóssan, m e r t m i d ő n Irimie beszélni a k a r t is nem lehetett tüle, h a tsak jól a l á b a ujja hegyére (amit alig tselekedhetett meg) mivel ha egyik részén a s z á j á n a k engedett, a másik h ú z ó d v á n a spárga által f á j d a l m a s a b b a n r á n t a t ó d o t t , a z é r t egy p á l c z á t tett a lába alá h o g y szenvedéssé k ö n n y e b b légyen, és így igazi lelkire m o n d j a a t a n ú , h o g y Irimie k é t o r r á i g , mert 7 ó r á t u l fogvást 9 óráig, melly időben a T a ­ nú m i n d é t i g jelen v a l a , ugy függött, h a n e m ezután el végezvén d o l g á t a Fatens semmit t o v á b b a dolog felől n e m t u d m o n d a n i . Super quibus praesentes nostras d a m u s litteras t e s t i m o n i a l s , Sigl. in. o p p i d o N . Sz. Miklós, die 7-a sept. 1782. J o a n n e s Vörös I. C o t t u s T o r o n t . V. J u d l i u m m p . Sigismundus Z o l n a y de eadem ejusdem I. C o t t u s jurassor m p . (Vajdasági Levéltár, T o r o n t á l , 1784. 3 3 . 4 7 ) .

XIX. A n n o 1783 die 8-a M á r t i i in o p p i d o N a g y Sz. Miklós I. C o m i t a t u i T o r o n taliensis i n g r e m i a t o praesens magistralis inquisitio j u x t a subnexa deutralia p u n c t a est. D e eo u t r u m ? 1-mo: Tudja é v a g y l á t t a é a T a n ú I r i m i e N e p o t o t N a g y Sz. Miklósi l a k o s t m á r elmultt 1782-dik esztendőben meg eset június h o l n a p n a k 30-dik n a p j á n , ki, s hol, és m i k é p p e n bajuszánál fogvást a k a s z t o t t a fel? 2 - d o : N e m d e ezen kegyetlen tselekedetet a földes u r N a c k o Kristóff p a r a n tsolta, és u g y a n e n n e k a k a r a t t y á v a l , s jelenlétiben meg is t ö r t é n t ? Testis V á s z a P o p o v i t s a n n o r u m circa 26. incola M. S Z . Miklosiensis G. R. N . U . deposito p r a e v i e c o r p o r a l i j u r a m e n t o fatetur a d 1-mum.

E Fatens a z o n ü d ő b e n a földes U r N a c k o K r i s t o f f n a k p a n d ú r j a lévén, jelen v a l a m i d ő n Irimie N e p o t o t t bajuszánál fogvást k é t felől k é t spár­ g á r a fel a k a s z t o t t á k , sőt e t a n ú k ö t ö t t e egyik végére b a j u s z á n a k a spárgát, a m á s i k r a pedig Mihajlo Rajtsity, ki m é g most is p a n d ú r j a a földes U r n á k . M a g a pedig a d 2-m a földes U r m i n d e n k o r jelen v a l a és egyedül a z eő p a r a n t s o l a t t y á b ó l tselekedték ezen deutrális kegyet­ lenséget, mivel m a g o k n a k az ily h a l h a t a l a n büntetés soha eszekben sem t ű n h e t e t t v o l n a . H o z z á teszi a z t is F a t e n s , h o g y a földes U r a t ö r t é n ­ t e k n e k idején mellettek alván ö n n ö n m a g a t a n í t o t t a és i g a z g a t t a a t a ­ n ú t t á r s á v a l Mihajloval e d g y ü t t , m i k é n t kellessék t u d n i a illik nekik a bajuszt m e g k ö t v é n fel függeszteni. Super q u a r u m p r a e v i o m o n d ó p e r nos p e r a c t a inquisitione h a s d a m u s L i t t e r a s testimoniales. Sig. a n n o , die, locove quibus supra. J o a n n e s Vörös I. C o t t u s T o r o n t . V . J u d l i u m m p . Sigismundus Z o l n a y de eadem ejusdem I. C o t t u s T o r . jurassor m p . (Vajdasági Levéltár, T o r o n t á l , 1784. 2 3 . 104).

XX. Újbecse ( N o v i Bečej). A l á b b i is m e g irtt ezen levelemnek rendéivel a d o m t u t á r a a z k i k n e k illik, és igaz lelkem ismeretivel a t e s t a l o m , h o g y m i d ő n elmúlt december h o l n a p b a n tisztelendő U j Becsei plébánus urtul u g y a n U j Becsei Földes U r a s á g tisztartójához T a p k a M i h á l y h o z k ü d d e t t e m v o l n a a z elmúlt A n g a r i á r a illő p é n z n e k fel vételére, a k o r o n T a p k a M i h á l y jelentésemre igy felelt, D e m i n e k a p a p n a k p é n z , hiszen se gyermeke se felesége néntsen, egy kevés g o n d o l k o d á s a u t á n ismét el k ö l d ö t t , hogy h o z n á m el a z q u i e t a n c i a t melyet elis v i t t e m P l e b a n u s urtul 50. R f t . szolot de ere a m b a r 50 f o r i n t o k r u l i r v a valais 30 f o r i n t n á l tsupa réz p é n z b e n többet n e m a d o t T i s z t a r t ó u r a m , melyet l á t v á n P l e b a n u s u r , h o g y kevessebbet a d o t t , m i n d sem a m e n y i r ő l a quietencia i r v a v a l a velem együtt emiétett U r a s á g t i s z t a r t ó j á h o z ment, ez a l k a l m a t o s s á g a i b e n lévén a s z o b á b a n m i n d ketőjökkel, T a p k a M i h á l y t i s z t a r t ó t u l ezeket h a l o t t a m szo­ l a n n i : h a e z u t á n P l é b á n u s u g y n e m fog h o z a m k é r n i gyönni a z a n g a r i a t m i n t edig Becskerekre j á r t én ki sem a d o m , mivel a Császár e l a d v á n a J ó s z á g o t , m á r most n é k e m sem p a p , sem C o n s i s t o r i u m , sem pedig m á s U r a s s á g nem p a r a n t s o l , á z t a t tselekszem, a m i t a k a r o k mivel a Földös u r a m u t á n én v a g y o k az u r helységben, mely h a l l o t t szókrul a d v á n ezen k e z e m Írásával és n e v e m ­ mel meg erősétett leveleimet, h o z a teszem, h o g y a k a r h o l , és a k a r m i k o r s z ü k ­ séges fog lenni h i t e m e t is a n a k m o g y a szerint m i k o r szükséges lészen le t e n n i kisz v a g y o k . K ö l t U j Becsin 2 0 . Febr. 1784. M o l n á r G y ö r g y m p . U j Betsei katholikus Cantor. 1

2

3

(Vajdasági L e v é l t á r , T o r o n t á l , 1784. 2 3 . 104). 1. n y u g t á t — 2. Rénes, rajnai forint — 3. a k a m a r a i b i r t o k k o r m á n y z ó tes­ tülete.

Egres (Egres, R o m á n i á b a n ) . Tekéntetes U r Vice I s p á n y U r a m ! és Tekintetes N e m e s V á r m e g y e , érdemem felett v a l ó Kegyes P a t r o n u s i m ! N a g y alázatossággal k é n t e l e n i t t e t t e m a Tekéntetes U r a k h o z a l á z a t o s instanr i á m m a l a végre f o l y a m o d n i , hogy a z el m u l t t a v a s s z a l a k k o r i I. O f f i t i u m az én fél sessiómat mivel a C a m e r a l e q u a n t u m o t r e s t á l t a m volt, tőlem el v e t t e és m á s n a k a d t a és más m o s t a n sem m a g a m a t sem h é t gyermekeimet nem t á p l á l ­ h a t o m , m a r h á t s k á i m a t szénával n e m t a r t h a t o m , a z egyik fijam 16 esztendős, ki is m i n d a földet c o l á i h a t n á , mind pedig a r o b o t h á t véghez vihetne, és ha szintén m a g a m e l n y o m o r o d o t t legyek is szegény gyermekeimet t á p l á l h a t t y a , ez л.г ifjú, a m i . a r e s t a n t i á t illeti a b b a n is tsak 3 f o r i n t o k k a l és 50 és fél krajcá­ r o k k a l r e s t á l l o k és a z t is igyekezem a N e m e s C a m e r á n a k meg fizetni. A l á zatossan instállok a z é r t a Tekéntetes U r a k kegyes szive és lábai előtt hogy ••ajtam szegény n y o m o r u l t emberen k ö n y ö r ü l v é n a z o n fél sessiómat kegyes uri s z o k o t t gratiájuk szerént m é l t ó z t a s s a n a k vissza a d a t n i . Mellyet is m i d ő n alázatossan óhajtanék, életem folytáig igyekezem meg szolgálni, m a r a d v á n a Tekintetes U r a k n a k a l á z a t o s n y o m o r u l t 1

2

8

4

5

szolgájuk Treilla P i n t y e Egressy lakoss (Vajdasági Lelevéltár, T o r o n t á l , ? 8. 163). I. j ó s z á g k o r m á n y z ó s á g — 2. a k a m a r á n a k j á r ó a d ó v a l h á t r a l é k b a n v o l t a m — 3. m ű v e l h e t n é — 4. h á t r a l é k o t — 5. t a r t o z o m .

Dušan Popović

A POLITIKAI RENDSZER ÁLTALÁNOS FEJLŐDÉSI IRÁNYAI

A t a v a l y i kerekasztal-beszélgetés sikerei, a m i t a résztvevők a legkülön­ bözőbb alkalmakkor hangsúlyoztak, megerősítettek bennünket szándé­ k u n k b a n , hogy évről évre t a l á l k o z z u n k ebben a szép adriai-tengeri város­ k á b a n , és h o g y f o k o z a t o s a n h a g y o m á n y o s s á t e g y ü k a n y i t o t t és b a r á t i jellegű elméleti v é l e m é n y c s e r é k e t C a v t a t b a n . *

I. A szocializmus a világban n e m z e t k ö z i t r i b ü n n e k elképzeléseink sze­ rint o l y a n t a l á l k o z ó n a k kell lennie, a m e l y e n kifejezésre j u t n a k m i n d a z o k a f o r r a d a l m i á t a l a k u l á s o k , m o z g a l m a k , á r a m l a t o k és t ö r e k v é s e k , a m e ­ lyek m a n a p s á g a szocializmus világméretű folyamatát képezik. Ez az elképzelés természetesen csak úgy valósulhat m e g ezen a nemzetközi t r i b ü n ö n , h a ö s s z e s e r e g l e n e k a s z o c i a l i z m u s k ü l ö n b ö z ő p o l i t i k a i és i d e o ­ l ó g i a i b e á l l í t o t t s á g ú t e o r e t i k u s a i és h a r c o s a i . A z e g y i k leglényegesebb feltétele a t a l á l k o z ó létrejöttének, h o g y résztvevői tekintettel legyenek az összes p o l i t i k a i és e s z m e i i r á n y v o n a l r a és á l l á s p o n t r a , és e z e n t ú l m i n d ­ a z o k r a a különbségekre, a m e l y e k a jelenlegi szocialista á t a l a k u l á s elmé­ l e t é b e n és g y a k o r l a t á b a n f e n n á l l n a k . E n é l k ü l m e g t a r t á s á r a a l i g h a v á l l a l ­ k o z h a t n á n k . E g y ilyen megközelítési m ó d kizár m i n d e n politikai diszk v a l i f i k á c i ó t , v á d a s k o d á s t és í t é l k e z é s t , v a l a m i n t a m e g l é v ő i d e o l ó g i a i és p o l i t i k a i e l k é p z e l é s e k m á s o k r a v a l ó r á k é n y s z e r í t é s é t . E z t főleg a z é r t h a n g s ú l y o z z u k , m e r t az idei kijelölt

elméleti t é m a m a g á t

kerekasztal-beszélgetésre

a politikai gyakorlatot

és a z a n n a k

meg­

f e l e l ő e s z m e i - p o l i t i k a i f e l f o g á s t is é r i n t i . Í g y a z e l m é l e t i v i t á k és a p o ­ litikai állásfoglalások mint más

közötti

határ

valószínűleg

tárgyköröknél.

* Megjelent a Socijalizam 1977. évi 9. számában.

sokkal

elmosódóbb,

S z e r v e z ő k é n t i g y e k e z t ü n k és i g y e k s z ü n k m i n d e n t m e g t e n n i , h o g y a m e g b e s z é l é s e k a k ö l c s ö n ö s m e g b e c s ü l é s s z e l l e m é b e n és b a r á t i l é g k ö r b e n m e n j e n e k v é g b e . E z t e r m é s z e t e s e n m i n d a n n y i u n k t ó l f ü g g , és m i h i s s z ü k , hogy v a l a m e n n y i e n erre fogunk törekedni. M a g á t ó l értetődő, hogy a cavtati megbeszélések conditio sine q u a n o n - j á t k é p e z ő k ö l c s ö n ö s m e g b e c s ü l é s és t i s z t e l e t b e n t a r t á s n e m j e l e n t i az elméleti v i t á k kerülését. E g y olyan elméleti összejövetel mint a m i é n k , elképzelhetetlen ilyen v i t á k , a k ü l ö n b ö z ő elméleti álláspontok szembesítése n é l k ü l . A t u d o m á n y , elsősorban a m a r x i z m u s fejlődése m e g ­ követeli, h o g y f o l y a m a t o s a n felülvizsgáljuk eddigi ismereteinket. D e az e l m é l e t i k r i t i k á h o z és v i t á h o z h o z z á t a r t o z i k a z e l m é l e t i i n d o k l á s , i l l e t ­ v e a z á l l á s p o n t o k és e l l e n v é l e m é n y e k e l m é l e t i s z i n t ű k i d o l g o z á s a is. A p o l i t i k a i és e s z m e i á l l á s p o n t o k , a z e l m é l e t i k r i t i k a és v i t a , i l l e t v e a s z a b a d v é l e m é n y h a r c e g y i d e j ű és k ö l c s ö n ö s f i g y e l e m b e v é t e l é t , k e r e k a s z ­ tal beszélgetésünk egyik leglényegesebb vonását h a n g s ú l y o z v a elsősorban a z e l m é l e t n e k a s z o c i a l i s t a e l m é l e t és g y a k o r l a t dialektikus egységen belüli viszonylagos önállóságára g o n d o l u n k . A m a r x i z m u s k l a s s z i k u s a i m i n d i g is s z e m e l ő t t t a r t o t t á k a z e l m é l e t viszonyolagos függetlenségét a f o r r a d a l m i g y a k o r l a t t a l k i a l a k í t o t t egysé­ gen belül. L e n i n az elmúlt v i s z o n y l a g o s önállóságáról a következőket m o n d t a a z O K (b) P X . k o n g r e s s z u s á n : „ M e g k e l l k ü l ö n b ö z t e t n ü n k k é t d o l g o t . E g y r é s z t az elméleti v i t á t , m á s r é s z t egy egészen m á s d o l g o t , a p á r t p o l i t i k a i i r á n y v o n a l á t , a p o l i t i k a i h a r c o t . " É p p e n a f o r r a d a l m i el­ méletnek a f o r r a d a l m i g y a k o r l a t t ó l v a l ó viszonylagos függetlensége te­ szi l e h e t ő v é , h o g y a k ü l ö n b ö z ő p o l i t i k a i g y a k o r l a t és i r á n y v o n a l k ö l c s ö ­ nös megbecsülésének k e r e t é b e n — a m i m a n a p s á g a szocializmust m i n t világjelenséget képezi — k i b o n t a k o z t a s s u k a vélemények harcát. Beszélgetéseinknek n e m az a célja, h o g y egységes elméleti á l l á s p o n t o ­ k a t a l a k í t s u n k k i . M á r a z is e r e d m é n y l e s z , h a figyelmet szentelünk m i n d e n e l h a n g z ó e l m é l e t i á l l á s p o n t n a k és t a p a s z t a l a t n a k , és h a n e m f e ­ l e d k e z ü n k m e g ezekről j ö v ő b e n i elméleti m u n k á n k s o r á n . S o k a t elér­ h e t ü n k azzal, h a a c a v t a t i beszélgetések h o z z á j á r u l n a k a z o k n a k a köz­ ségeknek a közeledéséhez, véleménycseréjének kialakulásához, a h o n n a n az egyes r é s z t v e v ő k é r k e z t e k . S z e r e t n é n k elérni, h o g y ez a t r i b ü n n é p s z e r ű v é v á l j o n a m a r x i s t a g o n ­ d o l k o d ó k és a s z o c i a l i z m u s h a r c o s a i k ö r é b e n . E h h e z c s a k annyit tűz­ nénk hozzá, hogy A szocializmus a világban nemzetközi tribün nem egyetlen szocialista i r á n y v o n a l , sem pedig v a l a m e l y i k m a r x i z m u s o n és szocialista felfogáson belüli elméleti állásfoglalás szócsöve. E z a c a v t a t i tribün mindenekelőtt a különböző b e á l l í t o t t s á g ú és e l k ö t e l e z e t t s é g ű m a r x i s t á k és s z o c i a l i s t á k e g y r e s ü r g e t ő b b é v á l ó n e m z e t k ö z i t a l á l k o z ó j á ­ nak érvényesítésére törekszik, de serkentőleg szándékozik hatni a köl­ c s ö n ö s , t u d o m á n y o s m e g a l a p o z o t t s á g ú b í r á l a t o t is m a g á b a n f o g l a l ó e l ­ m é l e t i v i t á k r a , a k ö z ö s e l m é l e t i ú t k e r e s é s e k r e és j e l e n ü n k s z o c i a l i s t a á t ­ a l a k u l á s á n a k a m e n e t é r e is.

T a v a l y á l t a l á n o s t á r g y k ö r ű , A szocializmus a mai világban elnevezésű kerekasztal-beszélgetésünk témái a szocializmus egészének p r o b l é m a k ö ­ r é t , m i n d e n e k l ő t t t ö r t é n e l m i - t á r s a d a l m i l é n y e g é t és m i n t e v i d e n s v i l á g ­ f o l y a m a t o t ö l e l t é k fel. K e z d e t n e k e z m e g is f e l e l t . D e m á r a k k o r s z ó esett a r r ó l , h o g y a k ö v e t k e z ő megbeszéléseknek s z ű k e b b témakörökre kell ö s s z p o n t o s í t a n i u k . A szocializmus és a politikai rendszerek t á r g y k ö r jegyében zajló idei beszélgetés m á r eleget tesz e n n e k a k ö v e t e l m é n y n e k . A c a v t a t i összejö­ vetelek első o l y a n témája, amely a soron k ö v e t k e z ő években felöleli m a j d a j e l e n k o r i s z o c i a l i z m u s l e g f o n t o s a b b e l m é l e t i és g y a k o r l a t i t e r ü ­ leteit. A t é m a m e g v á l a s z t á s a k o r e l s ő s o r b a n i d ő s z e r ű s é g é t és e l m é l e t i - t á r g y i v o n a t k o z á s a i t t a r t o t t u k szem előtt. A s z o c i a l i z m u s és a p o l i t i k a i r e n d s z e r e k k é r d é s e m a n a p s á g a z összes s z o c i a l i s t á t és m a r x i s t á t f o g l a l k o z t a t j a , e g y e s e k e t a p o l i t i k a i h a t a l o m megszerzésének kérdéseként, másokat a politikai formák kialakításának p r o b l é m á j a k é n t , a m e l y l e h e t ő v é teszi a szocialista á t a l a k u l á s további fejlődését. A t é m a i d ő s z e r ű s é g e a s z o c i a l i z m u s g a z d a g és e l t e r j e d t g y a k o r l a t á b ó l k ö v e t k e z i k . A p o l i t i k a i h a t a l o m , a p o l i t i k a i i n t é z m é n y e k és r e n d s z e r kérdése éppen a k k o r válik aktuálissá, amikor a szocialista átalakulás g y a k o r l a t i s z ü k s é g s z e r ű s é g g é v á l i k — a k e z d e t e k o r és a m e g e r ő s ö d é s e k o r . A p o l i t i k a i v i s z o n y o k , i n t é z m é n y e k és k a p c s o l a t o k r e n d s z e r e a s z o ­ cialista á t a l a k u l á s i d ő s z a k á b a n — ami beszélgetésünk t á r g y á t képezi — v a l ó j á b a n a l e g a l a p v e t ő b b t á r s a d a l m i és o s z t á l y e r ő k , i l l e t v e s z ö v e t s é g e i k h a t a l m á t k é p e z i k , a z egész t á r s a d a l o m r a k i t e r j e d ő h a t a l m a t , m e l y l e h e ­ t ő v é t e s z i , b i z t o s í t j a és s e r k e n t i a r é g i n e k a l e r o m b o l á s á t és a z ú j n a k , a szocialista t á r s a d a l o m n a k a kiépítését. A politikai rendszer lényege így négy a l a p v e t ő i r á n y b a n valósul meg. Az első. A s z o c i a l i s t a p o l i t i k a i r e n d s z e r l e h e t ő v é t e s z i és e l ő i r á n y o z z a a k i z s á k m á n y o l á s f e l s z á m o l á s á t , a m u n k á s o s z t á l y és m i n d e n m á s d o l ­ gozó réteg felszabadítását, v a l a m i n t serkentőleg h a t a termelési viszo­ nyok átalakulására. M a r x a m u n k á s o s z t á l y politikai h a t a l m á n a k ezt a feladatát a b b a n je­ l ö l t e m e g , h o g y a n n a k „az osztálykülönbségek általános felszámolásá­ hoz, a z a l a p j u k a t k é p e z ő ö s s z e s t e r m e l é s i v i s z o n y m e g s z ü n t e t é s é h e z , a z i l y e n t e r m e l é s i v i s z o n y o k n a k m e g f e l e l ő összes t á r s a d a l m i v i s z o n y m e g ­ változtatásához, az ilyen társadalmi viszonyokból k ö v e t k e z ő eszmék át­ a l a k u l á s á h o z kell v e z e t n i e " ( M a r x : Osztályharcok Franciaországban 1848—1850). A szocialista átalakulási f o l y a m a t gazdasági v i s z o n y a i n a k változásai elsődlegesek m a r a d n a k , de o l y a n értelemben, hogy végső soron tőlük f ü g g a z á t a l a k u l á s i f o l y a m a t s i k e r e s s é g e , és h o g y c s a k e z e k n e k a m e g -

változása jelent alapvető t á r s a d a l m i átalakulást. Ezért a politikai m o z ­ g a l o m n a k , a p o l i t i k a i i n t é z m é n y e k n e k és a z o k t e v é k e n y s é g é n e k a t á r s a ­ dalom gazdasági alapjának szakadatlan forradalmasítására kell irá­ nyulnia. A gazdasági viszonyok változásával megváltoznak a politikai v i s z o n y o k is, d e a s z o c i a l i z m u s k i é p í t é s é n e k g y a k o r l a t á b a n e l ő f o r d u l ­ h a t — és e l ő is f o r d u l — , h o g y a k i a l a k í t o t t és m e g c s o n t o s o d o t t p o l i t i k a i v i s z o n y o k és f o r m á k l e h e t e t l e n n é t e s z i k a t e r m e l é s i v i s z o n y o k f e j l ő d é s é t , a m e l y e k n e k m e g k e l l f e l e l n i ü k a m u n k á s o s z t á l y és a d o l g o z ó rétegek mindenkori érdekeinek. „ A munkásosztály gazdasági felszabadítása az — hangsúlyozta M a r x — , a m i n e k m i n d e n politikai m o z g a l o m eszközként kell h o g y alárende­ l ő d j ö n . " ( A N e m z e t k ö z i M u n k á s s z ö v e t s é g á l t a l á n o s s z a b á l y z a t a és s z e r ­ vezeti szabályzata). M a r x a párizsi k o m m ü n legfontosabb vonásaként emelte ki, hogy az „ l é n y e g é b e n a munkásosztály uralma v o l t " és „ e g y o l y a n p o l i t i k a i f o r ­ ma, amely lehetővé tette a m u n k a gazdasági felszabadítását" (Marx: Polgárháború Franciaországban). A p o l i t i k a i f e l é p í t m é n y és a g a z d a s á g i a l a p i l y e n v i s z o n y a s o r á n m e g ­ s z ű n t a k a p i t a l i z m u s b a n a g a z d a s á g és a p o l i t i k a v i s z o n y l a g o s ö n á l l ó ­ sága, ami két különálló szférává tette ő k e t (a francia materialisták, H e ­ gel és a z ifjú M a r x t e r m i n o l ó g i á j á b a n a p o l g á r i t á r s a d a l o m és a p o l i t i k a i á l l a m ) . A s z o c i a l i s t a á t a l a k u l á s e g y r e r i t k á b b a n k ü l ö n í t i el a p o l i t i k a i t e v é k e n y s é g e t és a p o l i t i k a i h a t a l m a t a t e r m e l ő k m u n k a t e v é k e n y s é g é t ő l ; a t á r s a d a l o m fejlődése során j e l e n t k e z ő t u d a t o s t e v é k e n y s é g visszatér a munkához, annak hordozóihoz. „A kommuna — mondotta Marx — n e m más, m i n t az á l l a m h a t a l o m n a k a t á r s a d a l o m által v a l ó ismételt abs z o r b e á l á s a " ( a P o l g á r h á b o r ú F r a n c i a o r s z á g b a n első v á z l a t a ) . A p o l i t i k a i és t e r m e l ő i t e v é k e n y s é g i l y e n e g y e s ü l é s é v e l l é t r e j ö n n e k a n ­ n a k a t á r s a d a l m i feltételei, h o g y „ a t á r s u l t t e r m e l ő k ésszerűen szabá­ l y o z z á k . . . k a p c s o l a t u k a t a t e r m é s z e t t e l , és h o g y a z t e l l e n ő r z é s ü k a l á vonják, ahelyett, h o g y az elemi erőként uralkodjon felettük" (Marx: Tőke, III. köt.). A második. A szocializmus politikai rendszerének lehetővé kell ten­ n i e , h o g y a z a l a p v e t ő f o r r a d a l m i t é n y e z ő k é r d e k e i , t u d a t a és t e v é k e n y ­ sége a s z o c i a l i s t a á t a l a k u l á s v a l ó s á g o s h a j t ó e r e j é v é v á l j o n . „ A m u n k á s o s z t á l y felszabadítását m a g á n a k a m u n k á s o s z t á l y n a k kell végrehajtania" — olvashatjuk a t u d o m á n y o s szocializmus megalapítói­ n a k egyik legfontosabb megállapítását A N e m z e t k ö z i Munkásszövetség á l t a l á n o s s z a b á l y z a t a és s z e r v e z e t i s z a b á l y z a t a c í m ű c i k k b e n . „ A t á r s a d a l o m teljes á t a l a k í t á s á b ó l m a g u k n a k a t ö m e g e k n e k k e l l k i ­ venni a részüket" — hangsúlyozta Engels az Osztályharcok Franciaor­ szágban 1848—1850 bevezetőjében. A történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a forradalmak d i g is a l e g s z é l e s e b b n é p r é t e g e k ő s z i n t e c s e l e k e d e t e i v o l t a k .

min­

Amennyiben

a t ö r t é n e l m i k ö r ü l m é n y e k a s z o c i a l i s t a á t a l a k u l á s első s z a k a s z á b a n

nem

tettek lehetővé, h o g y a d o l g o z ó k legszélesebb rétegei k ö z v e t l e n ü l , a tör­ ténelem alanyaként vegyék ki részüket az átalakulásból, úgy az á t m e ­ neti időszak politikai rendszerének kezdettől fogva lehetővé kell tennie a z összes d o l g o z ó k n a k és a széles n é p r é t e g e k n e k a s z o c i a l i s t a t á r s a d a l o m ­ igazgatásba való bevonását, v a l a m i n t lehetőséget nyújtani a munkásosz­ t á l y n a k és m i n d e n m á s t e r m e l ő o s z t á l y n a k és r é t e g n e k , h o g y a s z o c i a ­ lista á t a l a k u l á s v a l ó d i értelemben v e t t t ö r t é n e l e m f o r m á l ó a l a n y á v á v á l ­ j o n . E b b e n a l e g f o n t o s a b b s z e r e p a m u n k á s o s z t á l y , a d o l g o z ó k és a s z é ­ les n é p r é t e g e k p o l i t i k a i s z e r v e z e t e i r e v á r , a m e l y e k a n e m z e t i f ü g g e t l e n ­ s é g é r t és a t á r s a d a l m i e g y e n l ő s é g é r t k ü z d e n e k . A szocializmusért folyó harc legdemokratikusabb vonása éppen a tö­ m e g e k n e k és a l e g s z é l e s e b b n é p r é t e g e k n e k a forradalmi átalakulásban kifejtett alkotótevékenysége. A közvetlen szocialista d e m o k r á c i a egyben a l e g s i k e r e s e b b v é d e k e z é s i e s z k ö z is m i n d e n n e m ű b ü r o k r a t i z m u s és t e c h n o k r a t i z m u s ellen, a m e l y e k , ú g y t ű n i k , a t á r s a d a l o m szocialista á t a l a k u ­ lásának velejárói. A harmadik. A t á r s a d a l o m szocialista á t a l a k í t á s á t véghezvivő politi­ kai rendszert úgy kell megszervezni, h o g y lehetővé tegye a társadalmi h a l a d á s b a n , a f e n n á l l ó t á r s a d a l o m m e g v á l t o z t a t á s á b a n és a z új k i é p í t é ­ s é b e n é r d e k e l t , k o r á b b a n e l n y o m o t t és j o g f o s z t o t t o s z t á l y o k , t á r s a d a l m i rétegek, a legszélesebb n é p r é t e g e k t e v é k e n y részvételét, de u g y a n a k k o r b i z t o s í t a n i k e l l a z t is, h o g y a m u n k á s o s z t á l y , a t ö b b i t e r m e l ő o s z t á l y , a z e l s z e g é n y e d e t t és p a u p e r i z á l t r é t e g e k k ö z v e t l e n és t ö r t é n e l m i é r d e k e i m i n é l d e m o k r a t i k u s a b b m ó d o n j u s s a n a k k i f e j e z é s r e és m a r a d j a n a k ér­ vényben. A k a p i t a l i z m u s jelenlegi fejlődése kiszélesítette azokat a területeket, a m e l y e k e t a t ő k e a l e g k ü l ö n b ö z ő b b m ó d o n u r a l m á b a h a j t és k i z s á k ­ m á n y o l , így v a l ó j á b a n kiszélesül a t ő k e elleni h a r c küzdőtere, amely m i n d e n d e m o k r a t i k u s és f o r r a d a l m i b e á l l í t o t t s á g ú n e m z e t i e r ő t e g y e s í t . E z é r t n a g y o n sok o r s z á g b a n a szocialista á t a l a k u l á s politikai r e n d ­ s z e r e a z összes t á r s a d a l m i o s z t á l y és p o l i t i k a i e r ő széles k ö r ű és d e m o k r a ­ tikus szövetsége a t ő k e elleni, a t á r s a d a l o m i n t é z m é n y e i n e k á t a l a k í t á ­ s á é r t , a n e m z e t i f ü g g e t l e n s é g é r t , a z i m p e r i a l i z m u s és m i n d e n n e m ű d o m i n á c i ó ellen, s ezentúl a t á r s a d a l m i h a l a d á s é r t , a szocializmusért folyó küzdelemben. Í g y a s z o c i a l i s t a és h a l a d ó p o l i t i k a i e r ő k p o l i t i k a i s z ö v e t s é g e i és p l u ­ r a l i z m u s a n e m a z a d o t t p i l l a n a t p r a g m a t i k u s , p o l i t i k a i és v á l a s z t á s i , il­ letve parlamentáris szükségleteinek eredményei, h a n e m a jelenkor szo­ c i á l i s és o s z t á l y e r ő i n e k a z á t a l a k u l á s á n a l a p u l n a k . A negyedik. A szocialista átalakulás politikai rendszere összeegyez­ teti ezt az á t a l a k u l á s t az a d o t t ország, valóságos gazdasági életével, tár­ s a d a l m i - és o s z t á l y j e l l e g é v e l , p o l i t i k a i és k u l t u r á l i s k ö r ü l m é n y e i v e l és történelmi múltjával. Éppen

ezért mondhatjuk,

nak különböző formái

hogy

a társadalom

szocialista

leginkább a politikai rendszerben

átalakulásá­

tükröződnek.

A z e d d i g i t ö r t é n e l m i t a p a s z t a l a t o k és a f o r r a d a l m i e l m é l e t a s z o c i a ­ lizmusban két, történelmi adottságoktól feltételezett módját tartja nyil­ v á n a p o l i t i k a i r e n d s z e r l é t r e j ö t t é n e k és f e j l ő d é s é n e k . Egyrészt, a m i k o r a szocialista átalakulás p o l i t i k a i r e n d s z e r e a régi politikai rendszer ellenlábasaként a forradalmi átalakulás folyamatában j ö n l é t r e és f e j l e s z t i k i t ö r t é n e l m i l e g új p o l i t i k a i i n t é z m é n y e i t . Í g y j ö t t létre olyan történelmi helyzetekben, a m i k o r fegyveres osztályharc során döntötték meg a fennálló h a t a l m a t : példaként említhetjük a párizsi kom­ m ü n t , az oroszországi szovjetek 1905—1907-es forradalmát^ 1 9 4 1 — 1 9 4 5 k ö z ö t t i n é p f e l s z a b a d í t ó h á b o r ú n k n é p f e l s z a b a d í t ó b i z o t t s á g a i t és a k í n a i , a v i e t n a m i , a k u b a i és m á s f o r r a d a l m a k a t . A z i d é n lesz a h a t v a n a d i k é v f o r d u l ó j a a n n a k a t ö r t é n e l m i p i l l a n a t ­ n a k , h o g y L e n i n és a b o l s e v i k o k á l t a l v e z e t e t t m u n k á s o s z t á l y a z o k t ó ­ b e r i f o r r a d a l o m m a l új k o r s z a k o t n y i t o t t a z e m b e r i s é g t ö r t é n e l m é b e n . A z o k t ó b e r i f o r r a d a l o m és t ö r t é n e l m i j e l e n t ő s é g e í g y s a j á t o s m ó d o n a z összes s z o c i a l i s t a és d e m o k r a t i k u s e r ő h a g y o m á n y á t k é p e z i . Az októberi forradalom a szovjeteknek mint a hatalom, a munkás­ o s z t á l y f o r r a d a l m i h a t a l m á n a k t ö r t é n e l m i l e g új t í p u s ú k é p v i s e l ő i n e k a t ö m e g e s l é t r e h o z á s á v a l és é r v é n y e s í t é s é v e l s a j á t o á m ó d o n j á r u l t h o z z á a f o r r a d a l m i g y a k o r l a t és e l m é l e t f e j l ő d é s é h e z . L e n i n s z á m á r a a s z o v j e ­ tek „a néptömegek alkotótevékenységének" termékei voltak, olyan poli­ tikai testületek, amelyek a dolgozók tömegei számára lehetővé tették, h o g y k ö z v e t l e n ü l v e g y e n e k részt az á l l a m i g a z g a t á s b a n . A mi szocialista önigazgatásunk pedig a t u d o m á n y o s szocializmus megalapítóinak elmé­ l e t i m u n k á s s á g a a l a p j á n , a p á r i z s i k o m m ü n és a l e n i n i s z o v j e t e k p é l d á ­ ján jött létre. B á r t u d a t á b a n volt a szovjetek világtörténelmi jelentőségének, Lenin mégsem vélte úgy, hogy az orosz proletariátus forradalmi gyakorlatát m á s o r s z á g o k m u n k á s o s z t á l y á n a k e g y é r t e l m ű e n á t kell v e n n i e . Másrészt a szocialista átalakulás politikai rendszere a burzsoá társa­ d a l m o n b e l ü l is k i f e j l ő d h e t , m i k ö z b e n f e l h a s z n á l j a m i n d a z o k a t a d e m o k ­ ratikus eszközöket (az általános választójogot, a parlamentáris rend­ szert stb.), a m e l y e k a m u n k á s o s z t á l y h a r c á n a k k ö s z ö n h e t ő e n fejlődtek ki a polgári t á r s a d a l m a k b a n . E n n e k a fejlődésnek az a lényege, h o g y a d e m o k r a t i k u s k ü z d e l e m b e n kifejezésre jusson a d o l g o z ó k n a k a társa­ d a l m i - p o l i t i k a i f o l y a m a t o k r a és a t á r s a d a l m i f e j l ő d é s e g é s z é r e g y a k o r o l t hatása. E b b e n az esetben a békés h a t a l o m á t v é t e l r ő l v a n szó. E n n e k le­ h e t ő s é g é t m á r M a r x és E n g e l s is f e l t é t e l e z t e . N e m c s a k a z t h a n g s ú l y o z ­ t á k , h o g y e z o b j e k t í v e f e l t é t e l e z e t t é s l e h e t s é g e s , h a n e m a z t is, h o g y a b é k é s és a z e r ő s z a k o s h a t a l o m á t v é t e l k ö z ö t t i v á l a s z t á s m i n d e n o r s z á g m u n k á s o s z t á l y á n a k a szabad a k a r a t á t ó l függ. Ezzel k a p c s o l a t b a n m o n ­ d o t t a M a r x az 1871-ben a d o t t interjújában: „ A világ különböző tájain jelentkező sajátos kérdések megoldását a m u n k á s s á g a m a g a m ó d j á n vi­ szi v é g h e z . A m u n k á s o k s z e r v e z k e d é s e n e m e g y e z h e t m e g m i n d e n r é s z ­ l e t é b e n és n e m l e h e t t e l j e s e n a z o n o s N e w c a s t l e - b a n és B a r c e l o n á b a n ,

L o n d o n b a n és B e r l i n b e n . A n g l i á b a n p é l d á u l a m u n k á s o s z t á l y n a k l e h e t ő ­ sége v a n p o l i t i k a i n é z e t e i k i n y i l v á n í t á s á r a . A h o l b é k é s a g i t á c i ó v a l g y o r ­ s a b b a n és b i z t o s a b b a n l e h e t c é l t é r n i , o t t é r t e l m e t l e n s é g l e n n e f e l k e l é s t szítani. Ü g y tűnik, hogy Franciaországban, a sokezer kényszerítő tör­ v é n y és h a l á l o s o s z t á l y e l l e n t é t e k m i a t t , e l k e r ü l h e t e t l e n a k é n y s z e r m e g ­ oldás H o g y ilyen megoldás mellett döntenek-e, az a munkásosztályu­ k o n múlik. E b b e n az esetben az I n t e r n a c i o n á l é n e m veheti m a g á n a k azt a s z a b a d s á g o t , h o g y p a r a n c s o l j o n , a z t is c s a k a l i g , h o g y t a n á c s o t a d j o n . " (A T h e W o r l d című a m e r i k a i l a p b a n , 1 8 7 1 . július 3-án megjelent inter­ jújából.) III. A s z o c i a l i z m u s s a l és a p o l i t i k a i r e n d s z e r e k k e l k a p c s o l a t o s jelenlegi megbeszélésünkkel egyidőben országszerte nyilvános vita folyik szocia­ lista ö n i g a z g a t á s ú t á r s a d a l m u n k t á r s a d a l m i r e n d s z e r é n e k a v á l t o z á s a i ­ r ó l , t o v á b b é p í t é s é r ő l és t ö k é l e t e s í t é s é r ő l , m e r t e z k é p e z i m a j d a K S Z tizenegyedik kongresszusának legfontosabb napirendi pontját. A szocialista ö n i g a z g a t á s ú p o l i t i k a i r e n d s z e r jellege a szocialista for­ radalmunkban gyökerezik, amely a második világháború folyamán ment v é g b e . F o r r a d a l m u n k , m i n t i s m e r e t e s , k e z d e t e i t ő l f o g v a s a j á t o s és e g y e ­ d ü l á l l ó v o l t ; á l t a l á n o s n é p f e l k e l é s f o r m á j á b a n j e l e n t k e z e t t , a m e l y n e k so­ r á n — a z i d e g e n m e g s z á l l ó k és a h a z a á r u l ó k e l l e n i f e g y v e r e s k ü z d e l e m e r e d m é n y e k é p p — m e g v a l ó s u l t n é p e i n k és n e m z e t i s é g e i n k t á r s a d a l m i és nemzeti felszabadulása. T é m á n k a t illetően h a n g s ú l y o z o t t jelentőségű az a t é n y , h o g y m á r a n é p f e l s z a b a d í t ó h á b o r ú és a s z o c i a l i s t a f o r r a d a l o m első n a p j a i b a n m e g a l a k u l t a k a n é p f e l s z a b a d í t ó b i z o t t s á g o k , a m e l y e k a n é p h a t a l o m f o r r a d a l m i és d e m o k r a t i k u s s z e r v e i , v a l a m i n t a h a r c o k b a n részt v e v ő nép területi szervezetei, közvetlen n é p h a t a l m i szervek v o l t a k . A forradalmi néphadsereg mellett a népfelszabadító bizottságok voltak a p o l i t i k a i h a t a l o m h o r d o z ó i , és a z o k v o l t a k a néptömegek számára a n n a k b i z t o s í t é k a , h o g y n e m f o g v i s s z a t é r n i a k a p i t a l i s t á k és a m o n a r ­ chia u r a l m a , a régi J u g o s z l á v i a á l l a m h a t a l m a ; a K o m m u n i s t a P á r t p e ­ dig vezető szerepével ezt m é g j o b b a n megerősítette. A népfelszabadító bizottságok v a l ó j á b a n egy autentikus f o r r a d a l o m népi cselekvőkészségé­ nek a kifejezői v o l t a k , m á s s z ó v a l az a m u n k á s o s z t á l y , a p a r a s z t s á g és a d e m o k r a t i k u s értelmiség politikai h a t a l m á n a k v á z a volt, amely d ö n t ő m ó d o n h a t á r o z t a meg népi f o r r a d a l m u n k szocialista t a r t a l m á t . És ami t a l á n a l e g f o n t o s a b b , a n é p f e l s z a b a d í t ó b i z o t t s á g o k n a k ez a s z e r t e á g a z ó hálója, amely a forradalmi demokratikus politikai hatalom egységes r e n d s z e r é v é f e j l ő d ö t t , és e g y s a j á t o s t ö r t é n e l m i eredménnyel szolgált: Jugoszlávia m á r a népfelszabadító háborúban kiépítette a politikai ha­ talom alapjait, a háborúból pedig egyenrangú népek és n e m z e t i s é g e k szövetségeként került ki, amelyben a munkásosztály vette át a vezető s z e r e p e t . M á s s z ó v a l m á r a f e g y v e r e s f o r r a d a l o m b a n m e g d ő l t a r é g i , és

kialakult az új, a népi hatalom, amely létrejöttében demokratikus volt, g y a k r a n a n e m z e t i f ü g e t l e n s é g é r t , a j o b b és i g a z s á g o s é l e t é r t k ö z v e t l e ­ nül k ü z d ő emberek kezdeményezték, ami m á r természeténél f o g v a is f o r r a d a l m i jellegűvé tette ezt a h a t a l m a t . A j u g o s z l á v f o r r a d a l o m e r e d e t i s é g é b e n , f o r m á j á b a n és t a r t a l m á b a n , d e m i n d e n e k e l ő t t a f o r r a d a l m i h a t a l o m szervezeti egységeit k é p e z ő népfel­ szabadító bizottságokban — amelyek a felszabadító mozgalom során soraikba t ö m ö r í t e t t é k a nép n a g y részét, m é g p e d i g d e m o k r a t i k u s m ó d o n — kell k e r e s n ü n k a szocailista ö n i g a z g a t á s e r e d e t é t , későbbi fejlődésé­ n e k és a p o l i t i k a i r e n d s z e r e v o l ú c i ó j á n a k a l a p j a i t . A f e g y v e r e s f o r r a d a l ­ m a t k ö v e t ő e n , a s z o c i a l i z m u s k i é p í t é s é h e z s z ü k s é g e s a l a p v e t ő a n y a g i fel­ t é t e l e k m e g t e r e m t é s é n e k első i d ő s z a k á b a n h a z á n k b a n is a f o r r a d a l m i etatizmus érvényesült. A J K S Z rendkívül nagy tekintélyt vívott ki ma­ g á n a k a t á r s a d a l o m b a n ; a g y ő z t e s n é p f e l s z a b a d í t ó h á b o r ú és f o r r a d a l o m i r á n y í t ó j a v e z e t ő s z e r e p é t széles k ö r ű d e m o k r a t i k u s f o r m á b a n t ö l t ö t t e b e , m i n d e n e k e l ő t t a n é p f e l s z a b a d í t ó f r o n t b a t ö m ö r ü l t n é p t ö m e g e k és a t á r ­ s a d a l o m m i n d e n d e m o k r a t i k u s és h a l a d ó e r ő i n e k s z ö v e t s é g e ú t j á n . A g a z d a s á g i és t á r s a d a l m i f e j l ő d é s e l k e r ü l h e t e t l e n k ö z p o n t i i g a z g a t á s i formája, amelyet a forradalmi etatizmus időszakának nevezünk, nálunk is e n n e k a z á t m e n e t i i d ő s z a k n a k a m e g c s o n t o s o d á s á v a l veszélyeztetett. A z z a l , h o g y l a s s a n á t f e j l ő d i k k ö z p o n t o s í t o t t , b ü r o k r a t i k u s és u n i t a r i s t a á l l a m h a t a l o m m á . A z o n b a n ezek az i r á n y z a t o k egyrészt népfelszabadító h á b o r ú n k és s z o c i a l i s t a f o r r a d a l m u n k d e m o k r a t i k u s j e l l e g e m i a t t n e m u r a l k o d h a t t a k el, h i s z a n é p f e l s z a b a d í t ó b i z o t t s á g o k v o l t a k ö n i g a z g a ­ tási r e n d s z e r ü n k k e z d e t i f o r m á i , m á s r é s z t t á r s a d a l m u n k v e z e t ő szocia­ lista erőinek a t u d a t o s tevékenysége a k a d á l y o z t a meg é r v é n y r e jutásu­ k a t . Í g y t e h á t elég k o r á n , m á r 1 9 5 0 - b e n m e g k e z d ő d ö t t a z ö n i g a z g a t á s i rendszerének m i n t a k ö z p o n t i szocialista államépítés ellentétének a be­ vezetése. A z egész fejlődés a szocialista ö n i g a z g a t á s n a k m i n t a m u n k á s o s z t á l y közvetlen politikai h a t a l m á n a k a m e g a l a p o z á s á r a irányult, amit a ter­ m e l ő m u n k á b a n é r v é n y e s ü l ő v i s z o n y o k f e j l e s z t é s é v e l és a s z o c i a l i s t a d e ­ m o k r á c i a politikai rendszerének kialakításával igyekeztek elérni. Ebben az összetett forradalmi f o l y a m a t b a n kölcsönös egymásra v a l ó hatásnak v o l t a k k i t é v e a t á r s a d a l m i v á l t o z á s g a z d a s á g i és p o l i t i k a i f o l y a m a t a i . A szocialista önigazgatásból természetszerűleg következik, hogy a tár­ sult d o l g o z ó k — a t á r s u l t m u n k a a l a p s z e r v e z e t e k t ő l k e z d v e a szűkebb, s z é l e s e b b és ö s s z e t e t t e b b t á r s u l á s o n á t e g é s z e n a z ö s s z t á r s a d a l m i v i s z o ­ n y o k i g — e g y r e ö n á l l ó b b a n r e n d e l k e z n e k m u n k á j u k e r e d m é n y e i v e l , az egész t á r s a d a l m i ú j r a t e r m e l é s s e l és m i n d e r e d m é n y e s e b b e n i r á n y í t j á k a termelést. T á r s a d a l m u n k m á r t ö b b m i n t h á r o m é v t i z e d e v á l t o z t a t j a , a l a k í t j a át és s z á m o l j a fel m i n d a z e g y p á r t r e n d s z e r , m i n d a h a g y o m á n y o s t ö b b p á r t ­ rendszer intézményes formáit, m e r t egy szocialista önigazgatású d e m o ­ k r a t i k u s politikai rendszerben igyekszik kifejezni saját lényegét. K ü l d ö t t -

rendszerünk a társadalom m i n d e n szervezettségi fokán a politikai dön­ t é s á l t a l á n o s a n é r v é n y e s f o r m á j a . T á r s a d a l m u n k m á r j e l e n t ő s fejlődési u t a t t e t t m e g és e z l e h e t ő v é t e s z i s z á m á r a , h o g y s a j á t e r ő i b ő l ú j u l j o n m e g , bár még érvényre jutnak benne a hagyományos politikai rendszerek e g y e s e l e m e i is, a m e l y e k e t e g y é b k é n t m a g a m ö g é u t a s í t o t t . A szocialista önigazgatású politikai rendszer m i n d e n t á r s a d a l m i szub­ j e k t u m é r d e k e i n e k a m e g f o g a l m a z á s á r a , k i f e j e z é s é r e és m e g o l d á s á r a t ö ­ rekszik, de nem a h a g y o m á n y o s m ó d o n , ahogyan az a politikai p á r t o k és i n t é z m é n y e k i d e j é b e n t ö r t é n t . L e h e t ő v é t e s z i , h o g y a f e j l e t t t á r s a ­ dalmi munkamegosztás kifejezőjeként jelentkező különböző, de egyedi­ ségükben eredeti önigazgatási érdekek a küldöttrendszerben a legközvet­ lenebb m ó d o n összehangolódjanak. Így a h a g y o m á n y o s politikai plura­ l i z m u s t f o k o z a t o s a n f e l v á l t j a a z é r d e k e k ö n i g a z g a t á s i p l u r a l i z m u s a és az a n n a k megfelelő politikai rendszer. E z lehetővé teszi, h o g y túljus­ sunk a z o n a meggyökerezett nézeten, miszerint az ember az á l l a m alatt­ v a l ó j a és p o l g á r a . A p o l i t i k a m e g s z ű n i k a z e m b e r i e l i d e g e n e d é s s z f é r á j á ­ n a k , a p o l i t i k a i h a t a l o m b á r m i f é l e m o n o p ó l i u m á n a k l e n n i , és a m u n k á s ­ o s z t á l y , a d o l g o z ó k é r d e k e i t k i f e j e z ő ö s s z e h a n g o l ó és m e g v a l ó s í t ó e s z ­ k ö z é v é válik, függetlenül attól, h o g y egyes e m b e r r ő l v a n - e szó, v a g y p e d i g a z ö n i g a z g a t á s i k ö z ö s s é g e k b e és s z e r v e z e t e k b e t á r s u l t m u n k á s s á g ­ r ó l és d o l g o z ó k r ó l . E g y s z ó v a l ez a z a z ú t , a m e l y t e l j e s s é g é b e n k i f e j e z i a munkásosztály hosszú távú érdekeit, a n n a k az osztálynak az érde­ keit, amely a társadalmi h a l a d á s b a n betöltött önigazgatási szerepével f o k o z a t o s a n e l j u t a z o s z t á l y f e l s z á m o l á s á i g és m e g t e r e m t i a m i n d e n k i r e e g y f o r m á n kiterjedő s z a b a d s á g feltételeit. Politikai rendszerünk vázát — mint m á r említettem — az önigaz­ g a t á s k ü l d ö t t r e n d s z e r e k é p e z i . E z a m u n k á s o s z t á l y és a d o l g o z ó k p o l i ­ tikai h a t a l m á n a k sajátosan demokratikus formája. N e m a munkásosz­ tály nevében érvényesülő hatalom, hanem m a g á n a k a munkásosztálynak a h a t a l m a : a m i f o g a l m a i n k s z e r i n t ez l e n n e a p r o l e t a r i á t u s d i k t a t ú r á j a . K ü l d ö t t r e n d s z e r ü n k m á r k e z d e t i e r e d m é n y e i v e l is i g a z o l t a l é t j o g o s u l t s á ­ g á t , b á r a g y a k o r l a t b a n m é g n e m f e j l ő d ö t t k i a n n y i r a , h o g y teljes egé­ szében kifejezhetné s m e g o l d h a t n á az önigazgatási érdekek k ü l ö n b ö z ő ­ ségét, a m i l e h e t ő v é t e n n é , h o g y f e l ü l k e r e k e d j ü n k a t á r s a d a l m i , p o l i t i k a i és g a z d a s á g i é l e t b e n t e r m é s z e t s z e r ű e n f e l m e r ü l ő e l l e n t m o n d á s o k o n . É p ­ pen ezért erőfeszítéseink m a n a p s á g a r r a i r á n y u l n a k , h o g y k ü l d ö t t r e n d ­ s z e r ü n k a g y a k o r l a t b a n é r v é n y e s ü l j ö n , t ö k é l e t e s e d j e n és m i n é l a l k a l m a ­ sabbá váljon. A társadalmi felépítménynek, különösen az önigazgatási politikai rendszer felépítményének f o r r a d a l m a s í t á s á b a n r e n d k í v ü l jelentős szere­ p e t t ö l t b e a s z o c i a l i z m u s s z u b j e k t í v e r ő i n e k s z e r v e z e t t s é g e és t e v é k e n y ­ sége. E b b e n a z e g y ü t t e s b é n a z a l á b b i v i s z o n y l a t o k a l é n y e g e s e k : A k ü l ­ döttrendszer összetevőit képező társadalmi-politikai szervezeteknek nem csak a látszólagos jogi, h a n e m a valóságos helyzete; az említett szerve­ z e t e k v i s z o n y a és a z á l t a l u k k é p v i s e l t d o l g o z ó k k a l k i é p í t e t t k a p c s o l a t a ;

e z e k n e k a s z e r v e z e t e k n e k a z e g y m á s k ö z ö t t i v i s z o n y a i és k a p c s o l a t a i ; és v é g ü l e z e k n e k a s z e r v e z e t e k n e k a s a j á t o s e s z m e i és s z e r v e z e t i f e l é p í t é s e . A J K S Z történelmi szerepe kiemelt helyet biztosít ezeknek a szub­ jektív demokratikus erők frontjában; az önigazgató tömegek t u d a t á n a k a l e g f o n t o s a b b t é n y e z ő i v é és s z o c i a l i s t a t é n y k e d é s ü k m o z g a t ó i v á t e s z i meg őket. Sőt mi több: a politikai rendszer minden v á r h a t ó változása t ö b b n y i r e a K o m m u n i s t a S z ö v e t s é g h e l y z e t é h e z , s z e r e p é h e z és t e v é k e n y ­ ségéhez fűződik. Ismeretes, hogy h a z á n k b a n m á r a kezdeti időszakban felszámoltuk a p á r t és a z á l l a m a p p a r a t á u s „ p e r s z o n á l ú n i ó j á t " , m e r t a z a t á r s a d a l o m , és í g y m a g á n a k a K o m m u n i s t a P á r t n a k is a b ü r o k r a t i z á l ó d á s á h o z v e z e t e t t . T ö b b e k k ö z ö t t ez t e t t e l e h e t ő v é a szocialista ö n i g a z g a t á s fejlődését. A t á r s a d a l o m m i n d s z e r t e á g a z ó b b ö n i g a z g a t á s a szükségszerűen teszi k ö ­ v e t e l m é n n y é a K o m m u n i s t a S z ö v e t s é g e n n e k m e g f e l e l ő k i a l a k í t á s á t és : á r s a d a l m i s z e r e p é n e k a z új k ö r ü l m é n y e k h e z és v i s z o n y o k h o z v a l ó a l k a l ­ m a z á s á t , h o g y a z o k k a l ö s s z h a n g b a n és a t á r s a d a l o m m á s ö n t u d a t o s és szervezett d e m o k r a t i k u s erőivel egyetemben m e g m a r a d j o n a szocialista ö n i g a z g a t á s i fejlődés belső hajtóereje.

* A m i t a p a s z t a l a t a i n k is b i z o n y í t j á k , h o g y a s z o c i a l i z m u s n e m l e h e t ­ séges v a l ó d i s z a b a d s á g és d e m o k r á c i a n é l k ü l . A z á l t a l á n o s a n e l f o g a d o t t e m b e r i s z a b a d s á g és j o g o k m i n t c i v i l i z á c i ó s h a g y o m á n y o k m e l l e t t a k ö z ­ vetlen szocialista önigazgatású d e m o k r á c i á n a k á l l a n d ó a n az ember sze­ m é l y i s é g é n e k g a z d a g í t á s á r a , a z e m b e r i s z a b a d s á g és a z e m b e r i j o g o k m i n d e n területére v a l ó kiterjesztésére kell tör e k e d n i e , k e z d v e a politi­ k á t ó l egészen a szellemi életig. M a g á t ó l é r t e t ő d ő , h o g y az emberi sza­ b a d s á g és j o g o k m i n d i g n ö v e l h e t ő e k , d e s o h a s e m e g y s z e r és m i n d e n ­ k o r r a a d o t t a k , h a n e m m i n d e n f o r r a d a l m i m o z g a l o m n a k t o v á b b kell fej­ lesztenie és m a g a s a b b f o k o n kell kiteljesítenie ő k e t . A z e m b e r t á r s a d a l m i lényként valójában csak a n n y i r a lehet szabad, m i n t a többi ember. A s z a b a d e m b e r m u n k á j á t és a l k o t ó k é p e s s é g e i t m á s o k k a l t á r s í t v a l é t r e h o z z a a szabad társadalmat, a szabad társadalom pedig visszahat az emberekre. Végezetül m é g csak egy, a szocialista politikai rendszerekkel k a p c s o ­ latos feltevésre térnék ki. N e m m i n d i g az a lényeges, h o g y a politikai rendszer m e l y típusáról, v a g y i n t é z m é n y é r ő l v a n szó, b á r b i z o n y o s m ó ­ d o n e z is k i i n d u l ó p o n t j a l e h e t a b ü r o k r a t i z m u s n a k és a v o l u n t a r i z m u s n a k . E g y é b k é n t n é h a s o k k a l k ö n n y e b b a régi i n t é z m é n y e k e t ú j a k k a l úgy felcserélni, h o g y k ö z b e n semmi lényegesen n e v á l t o z z o n , h a n e m csak a r é g i tartalmak ö l t s e n e k új f o r m á t . S o k k a l n e h e z e b b a z ú j i n t é z m é n y e k á l t a l b i z t o s í t a n i a z t a z ö s s z t e r m e l é s t , a m e l y e t s z ó s z e r i n t és v a l ó j á b a n is a m u n k a és a z e m b e r f e l s z a b a d í t á s á v a l , a s z a b a d és d e m o k r a t i k u s szocializmussal azonosíthatunk. F o r d í t o t t a Garai

László

Dorde Milanović

ADALÉK A VAJDASÁG TERÜLETÉN KIALAKULT OSZTÁLYHARC TÖRTÉNETI SZINTÉZISÉHEZ A BURZSOÁ JUGOSZLÁVIA I D E J É N I. rész

N e m egészen húsz évvel ezelőtt jelentős kísérlet t ö r t é n t a J K S Z t ö r ­ ténetének megírására fennállásának negyvenedik évfordulója alkalmá­ b ó l . E n n e k e r e d m é n y e k é n t j e l e n t m e g 1 9 6 3 - b a n a Jugoszláv Kommunista Szövetség történetének áttekintése, mely a n n a k ellenére, h o g y jelentős t ö r t é n e l m i m u n k a volt, m é g s e m t u d t a a végsőkig kiteljesíteni sem az esz­ mei-politikai k ö v e t e l m é n y e k e t , sem a t u d o m á n y o s igényeket, u g y a n i s az a z i d ő t á j t e l é r t f e l i s m e r é s e k és a h o z z á f é r h e t ő a n y a g n e m t e t t e l e h e t ő v é a J K S Z jugoszláv társadalom átalakulásában játszott szerepének mélyebb és t e l j e s e b b á t t e k i n t é s é t . K é s ő b b e l k é s z ü l t e k a J K S Z t ö r t é n e t é n e k r ö v i ­ d í t e t t , b ő v í t e t t és á t d o l g o z o t t v á l o z a t a i i s . Vajdaságban jóval szerényebb igényekkel szintén készült egy ilyen jellegű m u n k a a J K S Z ( V K S Z ) ö t v e n é v e s é v f o r d u l ó j á r ó l , m e l y A for­ radalmi munkásmozgalom rövid áttekintése Vajdaságban 1870—1950-ig c í m m e l m i n d e n n e m z e t és n e m z e t i s é g n y e l v é n m e g j e l e n t . S z é l e s k ö r ű , s z e r v e z e t t t u d o m á n y o s v i t a t á r g y a v o l t A Jugoszláv Kommunista Szö­ vetség történetének áttekintése, amelynek során azonban elmulasztottak n a g y o b b figyelmet szentelni az osztálykérdés történetírásban játszott sze­ repének. A t ö r t é n e t í r á s n a k meglehetősen e l h a n y a g o l t területe a jelenségek és a f o l y a m a t o k t é n y e z ő i n e k t a n u l m á n y o z á s a a z o s z t á l y h a r c és a p r o l e ­ t á r f o r r a d a l o m fejlődésének s z e m p o n t j á b ó l . A d o l g o k ilyen jellegű m e g ­ k ö z e l í t é s é v e l t ö b b n y i r e p á r t b e s z á m o l ó k b a n és e g y é b d o k u m e n t u m o k b a n találkozunk, míg a történetírásban ritkán. 1

2

3

E z u t ó b b i b a n a z e s e m é n y e k l e í r á s á n a k és b e m u t a t á s á n a k f e l s z í n e s je­ l e n s é g e i , a t á r s a d a l m i h a l a d á s m e g j e l e n é s i f o r m á i n a k és a z e s e m é n y e k ­ n e k o k o z a t i - k ö v e t k e z m é n y e s összefüggése v a n t ú l s ú l y b a n . M a , h ú s z év u t á n a f e l t á r t és n y i l v á n o s s á g r a h o z o t t t é n y e k ö s s z e s s é g e a z o s z t á l y h a r c és p o l i t i k a i c s o p o r t o s u l á s o k f o l y a m a t á n a k , v a l a m i n t a t á r s a d a l m i e r ő k t e v é k e n y s é g é n e k f e l i s m e r é s e t u d o m á n y o s s z i n t é z i s t i g é n y e l , és e g y l é p é s ­ sel t o v á b b k í v á n h a l a d n i a h a z á n k b a n l é t r e j ö t t f o r r a d a l m i h a r c és f o r ­ r a d a l m i á t a l a k u l á s t u d o m á n y o s felismerése terén.

A történetírás a f o r r a d a l m i h a r c számos jelenségét v i l á g í t o t t a meg, a z o n b a n m á r m e g l e h e t ő s e n t ú l z s ú f o l t és e g y r e ú j a b b t é n y e k m e n n y i s é ­ g é v e l t ö l t ő d i k fel, a m i l e h e t e t l e n n é t e s z i a t ö r t é n t e k teljes m é r t é k ű m e g ­ értését. Másrészről az analitikus m ó d s z e r t a n k o r l á t o z o t t s á g a önelégült­ sége f o j t o g a t j a , és í g y s z i n t e m á r e l v é s z a z a d o t t t á r s a d a l m i h e l y z e t v a g y egyes jelenségek m i k r o s z k o p i k u s felbontása k ö v e t k e z e t é b e n , v a l a m i n t a z egyre jelentéktelenebb események okozati-következményes megoldásának m i k r o s z k o p i k u s m e g l á t á s a f o l y t á n . A z e l e m z ő m ó d s z e r r e t o v á b b r a is szükség v a n , a z o n b a n a n n a k t u d o m á n y o s a b b n a k , eszmeileg g a z d a g a b b ­ n a k kell lennie. A J K S Z és V K S Z t ö r t é n e t é n e k m e g í r á s á r a i r á n y u l ó ú j a b b a k c i ó n a g y j e l e n t ő s é g g e l b í r és é p p e n e z é r t n e m e l é g e d h e t ü n k m e g a z e s e m é n y e k m e g j e l e n é s i f o r m á i n a k h i t e l e s és r é s z l e t e s r e k o n s t r u á l á s á v a l , h a n e m a t á r s a d a l m i ellentétek tényleges, valóságos v e t ü l e t é t kell b e m u t a t n i t ö r ­ ténetesen azt, hogy milyen változások álltak be az osztályerők viszo­ n y á b a n és f e j l ő d é s ü k h o g y a n v e z e t e t t f o r r a d a m i v á l t o z á s h o z . A t ö r t é n e t í r á s is, f e j l ő d é s é v e l p á r h u z a m o s a n a t ö r t é n é s e k mélyebb m e g i s m e r é s é t h e l y e z i e l ő t é r b e és í g y v á l i k új s z á m o t t e v ő e s z m e i - p o l i t i k a i e r ő v é . A j e l e n k o r i v a j d a s á g i és j u g o s z l á v t ö r t é n e t í r á s a l e g ú j a b b i d ő k f o n t o s a b b t á r s a d a l m i j e l e n s é g e i r ő l és á r a m l a t a i r ó l t e m é r d e k a d a t t a l r e n ­ delkezik, u g y a n a k k o r a forradalmi harc m á r közzétett, kihasználatlan t a p a s z t a l a t a is r e n d e l k e z é s é r e á l l . E z é r t m o s t m á r v a l ó b a n h a t á r o z o t t a b ­ b a n b e l e m e r ü l h e t a b b a a v á l l a l k o z á s b a , m e l y n e k célja a j u g o s z l á v for­ r a d a l o m V a j d a s á g b a n k i a l a k u l t o s z t á l y h a r c fejlődésének teljesebb b e m u ­ t a t á s a és á t t e k i n t é s e . B á r a n a l i t i k u s s z e m p o n t b ó l n i n c s e g y f o r m á n k i d o l ­ g o z v a m i n d e n s z a k a s z és a t á r s a d a l m i á t a l a k u l á s összes a l k o t ó e l e m e a z eddig megjelent történeti m u n k á k — melyeknek tárgya a m u n k á s m o z ­ galom a Jugoszláv Kommunista Párt, a J K S Z , a népfelszabadító háború, a f o r r a d a l o m a s z o c i a l i s t a é p í t é s és a p o l g á r i p o l i t i k a i h a r c v o l t — k i ­ vétel nélkül jelentős elemző a n y a g o t szolgáltatnak a szintézis részére, m e l y n e k c é l j a a t á r s a d a l m i á t a l a k u l á s és a p r o l e t á r a v a n t g á r d s z e r e p é ­ n e k teljes á t t e k i n t é s e . A t á r s a d a l m i e r ő k p r o l e t a r i á t u s á l t a l é r t e l m e z e t t f e j l ő d é s é n e k és h a t á s á n a k á t f o g ó é r t é k e l é s é r e v a n s z ü k s é g , 4

A / / . Internacionálé bukása című munkájában Lenin azt mondja mi­ szerint az a t u d o m á n y o s felismerés, a m e l y „ a jelen t á r s a d a l o m v i s z o n y a i ­ nak nézetéből indul k i . " A V K S Z történetének megírására irányuló m u n k á n a k alkotói s z e m p o n t b ó l kell t ú l h a l a d n i a az eddigi vajdasági t ö r ­ t é n e t í r á s t , a m e l y a t ő k é s és s z o c i a l i s t a i d ő s z a k r ó l , v a l a m i n t a z á t m e n e t i p e r i ó d u s r ó l t u d ó s í t o t t , k ö v e t k e z é s k é p p a z e l f o j t o t t f e j e t l e n h a r c és a z eszmei ellentétek a l k o t ó megoldását kell, h o g y szorgalmazza. 5

N a g y általánosságban azt m o n d h a t j u k , h o g y a szocialista f o r r a d a l o m történetét elsősorban a proletariátus osztályöntudatának, osztályszerve­ zeti t e v é k e n y s é g é n e k fejlődése jelenti, v a l a m i n t az o s z t á l y e r ő k fejlődése, a t á r s a d a l m i v á l s á g o k é r l e l ő d é s e és m e g o l d á s a , m e l y a p r o l e t á r d i k t a t ú ­ r á v a l éri el t e t ő f o k á t és l e g v é g ü l i d e s o r o l h a t ó a t á r s a d a l m a s í t á s j e l e n -

sége is. F o n t o s m e g j e g y e z n i , h o g y a f o r r a d a l o m m i n d e n ú j a b b f o k o z a t a a z össz e l ő b b i t is m a g á b a h o r d o z z a . V a j d a s á g b a n a f o r r a d a l o m k ü l ö n ­ böző társadalmi-politikai viszonyok közepette fejlődött először a feudá­ lis-tőkés M a g y a r o r s z á g (vagyis O s z t r á k — M a g y a r M o n a r c h i a ) keretein belül, v a l a m i n t a burzsoá Jugoszlávia keretében, mely időben egybe­ esik a z o k t ó b e r i f o r r a d a l o m g y ő z e l m é v e l , a m i k o r a z o s z t á l y t á r s a d a l o m felszámolásával, a szocializmus története kezdődik, t o v á b b á a népfelsza­ b a d í t ó h á b o r ú a f o r r a d a l m i d e m o k r a t a e r ő k h a r c á n a k és v é g ü l a s z o c i a ­ lista ö n i g a z g a t ó t á r s a d a l o m építésének k ö z e p e t t e . A z ö n i g a z g a t á s ú füg­ getlen Jugoszláv Szocialista Szövetségi K ö z t á r s a s á g jelentős erőt k é p v i ­ sel a z el n e m k ö t e l e z e t t e k m o z g a l m á b a n és a z új g a z d a s á g i r e n d s z e r megvalósításában. Tudjuk, hogy a társadalmi ellentétek Délkelet-Euró­ p á b a n a k a p i t a l i z m u s e l ő r e t ö r é s e és f e j l ő d é s e f o l y a m á n a z 1 8 4 8 - a s é v t ő l kiindulva a proletariátus m o z g a l m á n a k azt a célkitűzést adták, hogy az o s z t á l y h a r c o t a b u r z s o á d e m o k r a t a f o r r a d a l o m befejezéséhez vezesse, először az O s z t r á k — M a g y a r M o n a r c h i a keretén belül, majd az O r o s z ­ o r s z á g b a n l e j á t s z ó d o t t első s z o c i a l i s t a f o r r a d a l o m t a p a s z t a l a t a és e s z m e i ­ p o l i t i k a i h a t á s a r é v é n és e n n e k m i n t á j á r a J u g o s z l á v i á b a n is. M i n t i s m e ­ retes h a z á n k b a n a f o r r a d a l m i á t a l a k u l á s a n é p f e l s z a b a d í t ó h á b o r ú b a n k e z d ő d ö t t a d e m o k r a t i k u s , szövetségi J u g o s z l á v i a a testvériesült nem­ z e t e k és n e m z e t i s é g e k k ö z ö s s é g é n e k m e g a l a k í t á s á v a l , és a s z a b a d o n t á r ­ s u l t t e r m e l ő k ö n i g a z g a t ó i és el n e m k ö t e l e z e t t k ö z ö s s é g é n e k m e g t e r e m ­ t é s é v e l f o l y t a t ó d o t t . A j u g o s z l á v f o r r a d a l o m a s z o c i a l i s t a fejlődés v i l á g ­ f o l y a m a t á n a k jelentős t é n y e z ő j é v é v á l t . A z o n b a n n e m áll r e n d e l k e z é ­ s ü n k r e e f o r r a d a l m i á t a l a k u l á s h a l a d á s á n a k és a m á i g l e z a j l ó b e l s ő fej­ lődésének érthető, világos áttekintése. I t t k i t é r ü n k a m a i V a j d a s á g t e r ü l e t é n k i a l a k u l t t á r s a d a l m i v á l s á g és forradalmi átalakulás érlelődésének problémájára a burzsoá Jugoszlávia idején. E z a szakasz a k é t f o r r a d a l m i h u l l á m k ö z ö t t jelentkezik, melyek v é l e t l e n f o l y t á n f o n ó d t a k e g y b e a k é t v i l á g h á b o r ú v a l . A z egész p e r i ó d u s a f o r r a d a l o m é r l e l ő d é s é n e k s z a k a s z a a k ö r ü l m é n y e k k i a l a k u l á s a és ö s z szeállása, m e l y e k b e n kezdetét veszi a f o r r a d a l o m , a t á r s a d a l m i erők erő­ södésének, a f o r r a d a l m i tevékenység k i b o n t a k o z á s á n a k szakasza. N e m h a g y h a t j u k figyelmen k í v ü l a z t sem, h o g y a z o k t ó b e r i f o r r a d a l o m ré­ v é n a b o l s e v i k p á r t g y a k o r l a t a és L e n i n m u n k á s s á g a f o l y t á n a b u r z s o á ­ z i a b i z o n y o s f o k ú t a p a s z t a l a t r a t e t t s z e r t , és h o g y m e g t e s z m i n d e n t a z é r t , h o g y s e h o l se i s m é t l ő d j ö n m e g a p r o l e t á r f o r r a d a l o m . E z é r t m o n d t a L e ­ nin, h o g y a fiatal, k e z d ő k o m m u n i s t a p á r t o k n a k az o s z t á l y h a r c terén m e g f e l e l ő t a p a s z t a l a t o t k e l l s z e r e z n i ü k , új t a k t i k á t k e l l a l k a l m a z n i u k és a f o r r a d a l m i g y a k o r l a t a l a p j á n és e n n e k f i g y e l e m b e v é t e l é v e l új i s m e r e ­ t e k h e z k e l l j u t n i u k és m e g h a t á r o z o t t é r t e l e m b e n e l ő r ö l k e l l e l ő k é s z í t e n i a forradalmat. Lenin előrelátta az újabb forradalmi hullám elkerülhe­ tetlenségét, a m e l y r e a látszólag c e n d e s i d ő s z a k b a n kell felkészülnie a proletár a v a n t g á r d köreinek. Meggyőzően b i z o n y g a t t a , miszerint a for­ r a d a l m i v á l t o z á s tettre érlelődése az o s z t á l y h a r c m i n d k é t felének ered-

m e n y e lesz, és n e m l e h e t c s u p á n a p r o l e t á r é l c s a p a t s z u b j e k t í v a k a r a t a . A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú m á r az elkövetkező f o r r a d a l m i szituáció kifeje­ z é s e v o l t , a z új f o r r a d a l m i h u l l á m é , m e l y b e n k e z d e t é t v e t t e a j u g o s z l á v n e m z e t e k és n e m z e t i s é g e k s z o c i a l i s t a f o r r a d a l m a . E z é r t k e l l a z o s z t á l y ­ front m i n d k é t oldalának v í v m á n y a i t figyelembe venni, történetesen azo­ k a t , m e l y e k a f o r r a d a l m i á t a l a k u l á s h o z v e z e t t e k és a z o k a t , a m e l y e k a forradalmi változás kezdetét jelentették. A fentebb kifejtett alapvető tételekből k ö v e t k e z i k a n n a k szükségessége, h o g y a V K S Z történetét vagyis J K P Vajdaságban az osztályharc folyamán szerzett tapasztala­ t o k s z e m p o n t j á b ó l k e l l á t e k i n t e n i és a l k a l m a s s á t e n n i a r r a , h o g y felis­ m e r j e a z o s z t á l y e r ő k v a l ó s á g o s v i s z o n y á t és r e n d s z e r é t , v a l a m i n t m e g ­ értse a t á r s a d a l m i események lényegét az osztályerők fejlődésének to­ v á b b i l e h e t ő s é g é t és a z t , h o g y a z a d o t t k ö r ü l m é n y e k h e z és o b j e k t í v le­ hetőségekhez igazodjon forradalmi cselekedeteiben. Emellett számolni k e l l a z z a l is, h o g y a J K P a K o m m u n i s t a I n t e r n a c i o n á l é s z e k c i ó j a . A f o r ­ r a d a l m i tapasztalatszerzés az o s z t á l y h a r c szellemének elsajátítása, a for­ r a d a l m i á t a l a k u l á s m e g v a l ó s í t á s a n e m t ö r t é n t s z e r v e z e t l e n ü l . L e n i n elég v i l á g o s a n m e g h a t á r o z t a a z o s z t á l y h a r c v e z e t é s é n e k t a k t i k a i m ó d s z e r é t és a z o k a t a célokat, m e l y e k megvalósítására t ö r e k e d n i kell a viszonylag n y u g o d t i d ő s z a k b a n , h o g y az e l k ö v e t k e z ő f o r r a d a l m i h u l l á m esetén m i n d e n készen álljon a f o r r a d a l m i h a r c elindítására. E z lényegében a munkásosztály parasztsággal történt szövetségének akcióprogramja volt a k ö z é p r é t e g g e l e g y e t e m b e n a b u r z s o á r e a k c i ó ellen, célja p e d i g a z v o l t , h o g y a m u n k á s o s z t á l y és a k ö z é p r é t e g t ö b b s é g e , e l s ő s o r b a n a p a r a s z t s á g a p r o l e t á r a v a n t g á r d d a l k a r ö l t v e f o r r a d a l m i h a r c b a i n d u l j o n és m e g ­ valósítsa a társadalom forradalmi demokratikus átalakulását. A forra­ d a l m i h a r c e l ő z ő p e r i ó d u s b e l i g y a k o r l a t a és k ü l ö n ö s e n a z o k t ó b e r i f o r ­ radalom tapasztalata bebizonyította, hogy a proletariátus előcsapatának c s a k i s i l y m ó d o n k e l l e l j á r n i a a- f o r r a d a l o m g y ő z e l m é n e k é r d e k é b e n . Az októberi forradalom n e m v á l t o t t ki l á n c r e n d s z e r jellegű f o l y a m a t o t , m i n t a h o g y a z t a f o r r a d a l m i erők egy i d ő b e n v á r t á k . E l l e n k e z ő l e g n y i l v á n ­ v a l ó v á v á l t , h o g y a fejlett e u r ó p a i o r s z á g o k b a n a k a p i t a l i s t a rendszer t o v á b b r a is f e n n á l l és a m u n k á s o s z t á l y , v a l a m i n t a d o l g o z ó r é t e g e k a z o n részére t á m a s z k o d i k , akik a I I . I n t e r n a c i o n á l é politikájának soviniszta, o s z t á l y m e g b é k í t ő és - á r u l ó i d e o l ó g i á j á t k ö v e t t é k . A m u n k á s o s z t á l y és k ö z é p r é t e g ezen része jóval tömegesebb v o l t attól a résztől, a m e l y a nemrég önállósult k o m m u n i s t a m o z g a l m a t követte. Ilyen támasszal lépett fel a b u r z s o á z i a a k o m m u n i s t a m o z g a l o m és a m u n k á s o s z t á l y é r d e k e i el­ l e n , m i k ö z b e n v e s z é l y e z t e t t e a b u r z s o á d e m o k r a t i z m u s t is, a m e l l y e l a m u n k á s m o z g a l o m n a k sikerült a munkásosztály számára bizonyos poli­ t i k a i j o g o k a t k i v í v n i és m e g f e l e l ő f e l t é t e l e k e t t e r e m t e n i a t o v á b b i h a r c ­ hoz. E u r ó p á b a n a két v i l á g h á b o r ú közti p e r i ó d u s b a n egy karakterisztikus jelenséggel t a l á l k o z u n k , s z á m o s reakciós p o l g á r i d i k t a t ú r a a l a k u l ki. M a g y a r o r s z á g o n a H o r t h y - r e n d s z e r 1 9 1 9 - b e n l é p fel, O l a s z o r s z á g b a n

Mussolini fasiszta d i k t a t ú r á j a 1929-ben, úgyszintén R o m á n i á b a n , Len­ g y e l o r s z á g b a n , B u l g á r i á b a n , G ö r ö g o r s z á g b a n és J u g o s z l á v i á b a n is p o l ­ gári d i k t a t ú r á t létesítenek, N é m e t o r s z á g b a n H i t l e r fasiszta rendszere 1933-tól k e z d ő d i k . S p a n y o l o r s z á g b a n F r a n c o fasiszta d i k t a t ú r á j a 1936t ó l , i l l e t v e 1 9 3 9 - t ő l l é p é l e t b e . A z össz p o l g á r i d i k t a t ú r á r a j e l l e m z ő , h o g y szembeszegült a forradalmi demokratikus erőkkel, nemcsak országain b e l ü l , h a n e m á l t a l á b a n egész E u r ó p á b a n és a z egész v i l á g o n , v a l a m i n t e l l e n e z t e a z o k t ó b e r i f o r r a d a l o m és a f i a t a l K o m m u n i s t a I n t e r n a c i o n á l é eszmei-politikai hatását. Másrészről a diktatúra azt jelentette, hogy a t ő k é s és b u r z s o á h a t a l o m a z o s z t á l y h a r c f o l y a m á n s o k k a l h a t á r o z o t t a b ­ ban megtagadja a burzsoá d e m o k r a t i k u s elveket, m i n t az előző perió­ dusban. Figyelembe véve azt a tendenciát, v a l a m i n t az októberi forra­ d a l o m t a p a s z t a l a t á t L e n i n a z e g y s é g e s p r o l e t á r f r o n t és a m u n k á s o s z t á l y középrétegekkel elsősorban a m u n k á s - p a r a s z t szövetség megalakulásá­ n a k i r á n y e l v é t és l é t r e j ö t t é t s ü r g e t t e . E z u t ó b b i r a a z é r t v o l t s z ü k s é g , h o g y f e l é l e s s z é k a m e g s e m m i s ü l t m e z ő g a z d a s á g i és i p a r i t e r m e l é s t S z o v j e t — O r o s z o r s z á g b a n , v a l a m i n t a s z o c i a l i s t a v i s z o n y o k é p í t é s é n e k és a t ő k é s világban kiharcolt m u n k á s v í v m á n y o k megőrzése érdekében élelmet, m e ­ zőgazdasági eszközöket, nyersanyagot biztosítsanak. Lenin kihangsúlyozta, miszerint a Kommunista Internacionáléra há­ rult az a feladat, h o g y egybekapcsolja a szocializmus építését a m u n k á s ­ o s z t á l y a k c i ó e g y s é g é t a t ő k e és a b u r z s o á r e a k c i ó e l l e n S z o v j e t — O r o s z ­ o r s z á g b a n , E u r ó p á b a n és a z egész v i l á g o n . E g y s é g e s f o r r a d a l m i f o l y a ­ m a t t á k e l l é r l e l n i , m e l y b e n a k o m m u n i s t a p á r t o k és a f o r r a d a l o m e l ő c s a p a t a k ö r ü l f o k o z a t o s a n ö s s z e s e r e g l i k a m u n k á s o s z t á l y és a d o l g o z ó t ö m e g e k m i n d e n r é t e g e , és í g y v á l n a k a k i s b i r t o k o s o k is e l s ő s o r b a n a mezőgazdasági termelők a proletár f o r r a d a l o m szövetségeseivé. Lenin szerint a középparasztsággal való szövetség megvalósításának sikere, mely sokban hozzájárul a szocialista v i s z o n y o k kiépítésében O r o s z o r ­ s z á g t e r ü l e t é n , e g y b e n a t ő k é s t á r s a d a l o m k ö z é p r é t e g e i t is f o r r a d a l m i v á teszi. Másfelől p e d i g a m u n k á s m o z g a l o m a k c i ó e g y s é g é n e k m e g v a l ó s í t á s a a k ö z é p r é t e g e k k e l v a l ó s z ö v e t s é g k i é p í t é s é n e k s i k e r e a t ő k é s és b u r z s o á r e a k c i ó e l l e n f o l y t a t o t t h a r c b a n m e g n e h e z í t i a b u r z s o á z i a első p r o l e t á r á l l a m e l l e n s z ő t t ö s s z e e s k ü v é s é t . A m u n k á s o s z t á l y és a k i s b i r t o k o s o k r é ­ tegének szövetségét a b u r z s o á z i a h a t a l m a ellen i n d í t o t t h a r c tette szük­ ségessé, k ü l ö n ö s e n a z o k b a n a z o r s z á g o k b a n , a h o l a k ö z é p r é t e g j e l e n t ő s politikai erőt képviselt. A burzsoá d e m o k r a t i z m u s védelme sürgős, nélkü­ lözhetetlen lépést jelentett a m u n k á s m o z g a l o m v í v m á n y a i n a k m e g ő r z é ­ sében, a b u r z s o á d e m o k r a t i k u s f o r r a d a l o m befejezésében, m e l y szükség­ k é p p a szocialista f o r r a d a l m a t készítette elő. L e n i n n a g y v o n a l a k b a n í g y k é p z e l t e el a z t a z e g y s é g e s s t r a t é g i á t és taktikát, amely a szovjet h a t a l o m védelmét, a m u n k á s m o z g a l o m v í v m á ­ n y a i t , a f o r r a d a l o m v i l á g f o l y a m a t t á v a l ó fejlesztését szolgálta v o l n a a jelentős m é r t é k b e n m e g v á l t o z o t t k ö r ü l m é n y e k közepette, m e l y az o k ­ tóberi f o r r a d a l o m u t á n következett be. Ez a stratégia Lenin halála u t á n

1 9 2 4 - b e n el l e t t f e l e j t v e , c s a k 1 9 3 5 - b e n a K o m m u n i s t a Internacionálé V I I . k o n g r e s s z u s á n ú j í t j á k fel i s m é t , m i n t o l y a n p o l i t i k a i m ó d s z e r t , m e l y az a n t i f a s i s z t a n é p f r o n t k i a l a k í t á s á b a n j á t s z i k d ö n t ő s z e r e p e t . M e g l e h e ­ tősen nehéz feladat volt, hiszen a k o m m u n i s t a vagyis a forradalmi m u n ­ k á s m o z g a l o m e l l e n n e m c s a k a b u r z s o á h a t a l o m l é p e t t fel, h a n e m a s z o ­ c i á l d e m o k r a t a e r ő k is, a k i k a z o s z t á l y h a r c f o l y a m á n h o l a p r o l e t a r i á t u s t á b o r á h o z , h o l a b u r z s o á z i á h o z p á r t o l t a k . E z e n k í v ü l n e h é z s é g e t és f e n n ­ a k a d á s t o k o z o t t a k o m m u n i s t a p á r t o n belül a baloldaliak ténykedése is. A f o r r a d a l m i h e l y z e t és á t a l a k u l á s jeleiről és l e h e t ő s é g e i r ő l L e n i n 1 9 0 5 u t á n t ö b b s z ö r is í r t , l e g t ö b b e t a z első v i l á g h á b o r ú i d e j é n . 1 9 1 5 - b e n A I I . Internacionálé bukása című írásában a revolucionárius forrongás jelen­ l é t é r ő l i g y e k e z e t t m e g g y ő z n i a z össz f o r r a d a l m i - d e m o k r a t i k u s e r ő k e t és arra ösztökélni őket, hogy a hódító imperialista háborút forradalmi pol­ gári h a r c c á érleljék; g o n d o l a t a i t főleg a p o l i t i k a i v á l s á g r e n d e l e t e i r e ö s s z p o n t o s í t o t t a és r é s z b e n f o r r a d a l m i m e g o l d á s á n a k f e l t é t e l e i r e : „Vitathatatlan, hogy a marxisták számára a forradalom elképzelhe­ tetlen f o r r a d a l m i szituáció nélkül, a z o n b a n mégsem vezet m i n d e n for­ r a d a l m i s z i t u á c i ó f o r r a d a l o m h o z . M e l y e k is á l t a l á b a n v é v e a f o r r a d a l m i szituáció jegyei? N e m t é v e d ü n k h a r á m u t a t u n k h á r o m fő ismertetőjegyére. 1) A n n a k l e h e t e t l e n s é g e , h o g y a z u r a l k o d ó o s z t á l y m e g ő r i z z e kor­ m á n y z a t á t m e g i n g a t h a t a t l a n formájában, a „ v e z é r e k " ilyen v a g y olyan jellegű krízise, az u r a l k o d ó o s z t á l y p o l i t i k á j á n a k válsága, m e l y „rést" o k o z , a m e l y e n k e r e s z t ü l e l é g e d e t l e n s é g ü k e t és m é r g ü k e t é r e z t e t i k a z el­ nyomott osztályok. A f o r r a d a l o m h o z n e m e l e g e n d ő a z , h a a k i z s á k m á n y o l t és e l n y o m o t t t ö m e g e k b e l á t j á k , h o g y a r é g i m ó d o n l e h e t e t l e n t o v á b b é l n i ü k , és v á l ­ t o z á s t k ö v e t e l n e k ; a f o r r a d a l o m h o z a z is s z ü k s é g , h o g y a k i z s á k m á ­ n y o l ó k n e t u d j a n a k é l n i és k o r m á n y o z n i a r é g i m ó d o n . C s a k a m i k o r a z „ a l u l l e v ő k " n e m a k a r j á k a r é g i t , és a m i k o r a „ f e l ü l l e v ő k " n e m t u d n a k é l n i és k o r m á n y o z n i a régi m ó d o n , c s a k a k k o r g y ő z h e t a f o r r a d a l o m . 2 ) A helyzetnek a szokottnál erősebb kiéleződése, a k i z s á k m á n y o l t o s z t á l y í n s é g e és n y o m o r ú s á g a . e

3) A t ö m e g e k a k t i v i t á s á n a k f o k o z ó d á s a a f e l s o r o l t o k o k következ­ tében, akik a „ n y u g o d t " korszakban megengedik, hogy szabadon foszto­ g a s s á k ő k e t , a z o n b a n a v i h a r o s i d ő k b e á l l t á v a l í g y a v á l s á g össz k ö r ü l ­ m é n y e i is, és a v e z é r e k jómaguk is ö n á l l ó t ö r t é n e l m i fellépésre készte­ tik őket. A felsorolt objektív v á l t o z á s o k nélkül,, m e l y e k az egyes c s o p o r t o k t ó l , p á r t o k t ó l és o s z t á l y o k t ó l f ü g g e t l e n ü l j e l e n t k e z n e k , a f o r r a d a l o m a z á l ­ talános törvény értelmében elképzelhetetlen. Az objektív változások összességét n e v e z z ü k f o r r a d a l m i h e l y z e t n e k . A z o n b a n f o r r a d a l o m csak a k k o r jön létre, a m i k o r a fent említett objektív változások szubjektív változással párosulnak, vagyis amikor hozzákapcsolódik a forradalmi c s z t á l y t ö m e g e s f o r r a d a l m i a k c i ó k r a v a l ó k é p e s s é g e is, és í g y elég erőtel-

jesnek b i z o n y u l a régi rendszer m e g d ö n t é s é b e n , m e l y soha, még a v á l ­ ság i d ő s z a k á b a n sem „ d ő l m e g " , h a n e m „ d ö n t i k m e g . " O r o s z o r s z á g b a n , a h o l m á r b e á l l t a k a f o r r a d a l m i v á l t o z á s o k és m e g ­ szűnt a bolsevikok h a t a l m á b a vetett hitetlenkedés, Lenin 1917. október elején M e g t a r t j á k - e a h a t a l m a t a b o l s e v i k o k ? c í m ű v i t á j á n a k z á r ó s z a v á ­ ban megfogalmazta a burzsoá h a t a l o m konkréten az orosz „koalíciós" h a t a l o m elleni fegyveres felkelés o b j e k t í v feltételeit. E l s ő s o r b a n a s z u b ­ j e k t í v t é n y e z ő s z e r e p é t , és a f o r r a d a l m i o s z t á l y tömegekre gyakorolt h a t á s á n a k jelentőségét emelte ki. H a n g s ú l y o z t a , hogy a burzsoá h a t a ­ l o m elleni h a r c b a n a f o r r a d a l m i p á r t n a k r e n d e l k e z n i e kell „ a h a l a d ó forradalmi osztályok csoportjaival az o r s z á g b a n " különben nem szabad fegyveres h a r c r a indulnia. Lenin a f o r r a d a l o m n a k még h á r o m objektív feltételét sorolja fel: a f o r r a d a l o m á l t a l á n o s n e m z e t i m é r e t e k e t ölt, a régi r e n d s z e r teljes e r k ö l c s i és p o l i t i k a i c s ő d b e j u t , a k ö z é p r é t e g e k és e l e m e k , a k i k t e g n a p i g a régi r e n d s z e r hívei v o l t a k , m o s t i n g a d o z n a k . 7

8

M i u t á n a b o l s e v i k o k m e g s z e r e z t é k és k e z ü k b e n t a r t o t t á k a h a t a l m a t , L e n i n a f e n t e m l í t e t t f e l t é t e l e k e t r é s z l e t e s e b b e n f o g a l m a z t a m e g . A baloldaliság, a kommunizmus gyermekbetegsége című vitairatában. Ez idő tájt k e z d ő d t e k a K o m m u n i s t a Internacionálén belül az osztályharc for­ r a d a l m i s t r a t é g i á j á r ó l és t a k t i k á j á r ó l f o l y t a t o t t v i t á k , m e l y e k n e k célja a k o m m u n i s t á k tevékenysége révén megőrizni az osztályerők elért viszo­ n y á t , és s z e m e l ő t t t a r t a n i a f o r r a d a l m i é r d e k e i t . Lenin írásában a k ö v e t k e z ő k é p p e n m u t a t t a be a z o k a t a k ö r ü l m é n y e ­ ket, amelyekben létrejön a h a t a l o m f o r r a d a l m i kisajátítása. „ A m i k o r a tömegek g y a k o r l a t i akciójáról, milliós handseregeknek — ha szabad így kifejeznünk m a g u n k a t — elosztásáról, az a d o t t társadal­ m a t a l k o t ó o s z t á l y e r ő k összességének a végső és döntő harc céljából való felsorakoztatásáról v a n s z ó . . . I t t n e m c s a k azt a kérdést kell felten­ nünk m a g u n k n a k , hogy meggyőztük-e a forradalmi osztály élcsapatát, h a n e m a z t is, h o g y a z a d o t t t á r s a d a l o m valamennyi o s z t á l y á n a k , feltét­ l e n ü l és k i v é t e l n é l k ü l v a l a m e n n y i o s z t á l y á n a k t ö r t é n e l m i l e g c s e l e k v ő k é p e s e r ő i ú g y v a n n a k - e e l o s z t v a , h o g y a döntő ütközetet teljesen meg­ érettnek l e h e t t e k i n t e n i o l y a n é r t e l e m b e n , h o g y 1) a velünk szemben álló ellenséges o s z t á l y e r ő k m á r m i n d eléggé t a n á c s t a l a n o k , eléggé h a j b a k a p t a k e g y m á s s a l , eléggé l e g y ö n g í t e t t é k e g y m á s t az erejüket m e g h a l a ­ d ó h a r c o k b a n ; h o g y 2) v a l a m e n n y i i n g a d o z ó , t é t o v á z ó , á l l h a t a t l a n , v á l ­ t o z é k o n y elem, azaz a kispolgárság — a burzsoáziától eltérően — ; a kis­ p o l g á r i d e m o k r á c i a e l é g g é l e l e p l e z t e m a g á t a n é p e l ő t t és g y a k o r l a t i g y ő d j é v e l e l é g g é s z é g y e n t v a l l o t t ; h o g y 3) a p r o l e t a r i á t u s s o r a i b a n m e g k e z d ő d ö t t és e g y r e h a t a l m a s s a b b á v á l t a b u r z s o á z i a e l l e n i l e g e r e d m é n y e s e b b , h a l á l ­ megvetően bátor forradalmi akciók támogatásának kedvező tömeghan­ gulat. A k k o r megérett a f o r r a d a l o m , a k k o r g y ő z e l m ü n k — h a helyesen v e t t ü k s z á m b a v a l a m e n n y i f e n t e b b j e l z e t t f e l t é t e l t és h e l y e s e n v á l a s z t o t ­ tuk meg a pillanatot — biztosítva v a n . " Következésképp hogyha helye­ sen é r t e l m e z t ü k L e n i n s z a v a i t , h a f i g y e l e m b e v e s s z ü k e b b e n a z i d ő b e n 9

s z ü l e t e t t m á s í r á s a i t is, a k k o r m e g á l l a p í t h a t j u k m i s z e r i n t f o r r a d a l m i v á l ­ tozás csak a burzsoá h a t a l o m rendszerén k é p z ő d ö t t „résen" keresztül valósítható meg, másrészt a forradalmi p á r t csak a k k o r léphet akcióba, a k k o r t u d j a e l ő b b r e v i n n i f o r r a d a l m á t , h a a z e l n y o m o t t a k és a t ő k é t ő l független t ö m e g e k erőteljes f o r r a d a l m i d e m o k r a t i k u s m o z g a l m á n a k élén á l l , és h a a z a k t í v e r ő k ú g y r e n d e z ő d n e k , h o g y k é s z e k a v é g s ő döntő ü t k ö z e t r e , a m i szerinte csakis a k k o r lehetséges, h a a b u r z s o á c s o p o r t o k e l é g g é l e g y e n g ü l t e k a z e g y m á s k ö z t i ö s s z e t ű z é s e k b e n és n e m t u d n a k a régi r e n d szerint u r a l k o d n i , a m i k o r a k i s b i r t o k o s d e m o k r á c i a „vezérei" e l v n é l k ü l i , á r u l ó m e g a d á s u k k a l l e l e p l e z t é k m a g u k a t és a m i k o r a m u n ­ k á s t ö m e g e k n a g y része a f o r r a d a l m i élcsoporttal a k c i ó r a kész. A J K P ö t ö d i k k o n g r e s s z u s á n T i t o e l n ö k beszámolójában, a f o r r a d a l m i felkelés megszervezésének kérdésében Lenin tapasztalatához fordul és r é s z l e t e t idéz ;,baloldaliság" a k o m m u n i z u s gyermekbetegsége című vitairatából azzal a céllal, h o g y r á m u t a s s o n miszerint 1929-ben n e m v o l t a k a d o t t a k a felkelés feltételei, m i v e l a z a k k o r i p á r t v e z e t ő s é g p o l i t i k á j a felelőtlen és a v a n t u r i s z t i k u s v o l t és „ m e g t i z e d e l t e a P á r t és i f j ú s á g a m ú g y is k i s ­ számú tagságát," rámutatott arra, hogy 1918—1920-ban adottak vol­ t a k a f o r r a d a l o m lehetőségei, a z o n b a n a p á r t v e z e t ő s é g n e m t u d t a kellő­ k é p p e n k i h a s z n á l n i és j a v á r a f o r d í t a n i . K é s ő b b , a m i k o r b e s z á m o l ó j á b a n az 1 9 4 1 . évről beszél, v a l a m i n t többi í r á s á b a n és b e s z é d é b e n , a m e l y e k b e n a b u r z s o á J u g o s z l á v i a s z é t h u l l á s a e l ő t t i e s e m é n y e k r e és a z 1 9 4 l - e s f e l k e l é s r e t é r k i , T i t o n e m f o r d u l t ö b b é közvetlenül Leninhez, az 1939—1941-es eseményeket n e m viszonyítja az említett Lenin idézethez, h a n e m marxista, proletár logika útján imeri fel a f o r r a d a l m i t e v é k e n y s é g k i b o n t a k o z á s á n a k l e h e t ő s é g é t és a f o r r a ­ d a l m i élcsapat kötelességét. 1 0

A J K P 1940-ben megtartott ötödik országos értekezletének h a t á r o z a ­ t á b a n h a n g z o t t el, h o g y „ g i g a n t i k u s f o r r a d a l m i e r ő k e t g y ű j t e n e k és m o z ­ g ó s í t a n a k " a h a r c b a n álló imperialista h a t a l m a k ellen. „ A z imperialista burzsoáziával ellentétben, amelyet az imperializmus b e l s ő e r ő i e g y r e i n k á b b a t ö n k s z é l é r e s o d o r n a k , és h á b o r ú b a k é n y s z e r í ­ tenek az e l n y o m o t t a k tömegének h á b o r ú s h u l l á m a egyre fokozódik az a n n e k t á l á s és m i n d e n f a j t a k ö z ö s h o z z á j á r u l á s n é l k ü l i b é k e , v a l a m i n t m i n d e n n é p e l s z a k a d á s i j o g á n a k ö n r e n d e l k e z é s e é r d e k é b e n . A d o l g o z ó és e l n y o m o t t t ö m e g e k ilyen jellegű követelései az i m p e r i a l i s t a rendszet m e g d ö n t é s é t készítik elő. A b u r z s o á z i á n a k a z o n p e r s z p e k t í v á i v a l ellen­ t é t b e n , h o g y új i m p e r i a l i s t a b é k é v e l f e j e z z e b e a h á b o r ú t , melynek a v i l á g ú j r a f e l o s z t á s a és a z e l n y o m o t t a k m é g f o k o z o t t a b b k i z s á k m á n y o ­ lása képezi alapját, a m u n k á s - p a r a s z t szövetség s z á m á r a lehetőség nyílik az imperializmus forradalmi felszámolására a szocializmus újabb győ­ z e l m é r e és a h ó d í t ó h á b o r ú k m e g s z ü n t e t é s é r e . " A h a r c ilyen jellegét T i t o k ö v e t k e z e t e s e n h a n g o z t a t j a a h á b o r ú e l ő t t , a h á b o r ú i d e j é n és u t á n , függetlenül a S Z S Z K P J K P - h o z , illetve a szovjet h a t a l o m J S Z S Z K - h o z való viszonyától. Mindenkor hangsúlyozza, hogy a háború felszabadító 1 1

jellegét e l s ő s o r b a n a n a g y s z o c i a l i s t a o r s z á g s o k o l d a l ú f e j l ő d é s é t ő l k ö l ­ csönözte. A z o n b a n a felszabadító m o z g a l o m erősödése meggátolta a proletár élcsapatot a b b a n a célkitűzésében, hogy gyakorlatával kiküszö­ bölje a K o m m u n i s t a I n t e r n a c i o n á l é a n t i d e m o k r a t i k u s p r a x i s á t a szocia­ lista építkezésnek a S z o v j e t u n i ó b a n b e k ö v e t k e z e t t h i b á i n a k n e g a t í v h a ­ t á s á t és e l t o r z í t á s á t , u g y a n a k k o r h o g y m e g b i r k ó z z o n a s z o c i a l i s t a é p í t é s objektív nehézségeit kihasználó burzsoázia rosszmájúságával, a n t i k o m ­ m u n i s t a r á g a l m a i v a l és h a z u g s á g á v a l , és h o g y m i n d e n e k e l l e n é r e t o v á b b ­ fejlessze és m e g ő r i z z e a t ö m e g e k s z o c i a l i z m u s b a v e t e t t h i t é t . A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú k e z d e t e és a H o r v á t B á n s á g megalapítása 1 9 3 9 - b e n a J K P o s z t á l y h a r c á n a k és a n é p f e l s z a b a d í t ó h á b o r ú t a k t i k á ­ j á n a k m e g v á l t o z t a t á s á t i r á n y o z t a elő. T i t o erről az ö t ö d i k országos ér­ tekezletre írott beszámolójában beszél: „Megszűnik minden kapcsolat a különböző burzsoá vezetőkkel az ún. demokratikus pártokkal, melyek egyre reakciósabb tényezőkké váltak. P á r t u n k s z á m á r a m i n t a K o m m u n i s t a I n t e r n a c i o n á l á össz t ö b b i s z e k c i ó j a s z á m á r a is a k ö v e t k e z ő f e l a d a t o k h á r u l n a k : a d o l g o z ó t ö m e g e k é r t f o l y ­ t a t o t t h a r c a n é p f r o n t ú t j á n , a f a s i z m u s és a r e a k c i ó e l l e n i h a r c m e g ­ szervezése, ezenfelül a tömegek m i n d e n n a p i szükségleteiért, a drágaság e l l e n , a h á b o r ú e l l e n , a m u n k á s és a n e m z e t i l e g e l n y o m o t t t ö m e g e k s z a ­ badságáért, jogaiért folytatott k ü z d e l e m . " E z a v á l t o z á s a n n a k a felis­ merésnek a t ü k ö r k é p e volt, h o g y a J K P eszmei szempontból megérett, s z e r v e z e t i l e g m e g e r ő s ö d ö t t és e g y e d ü l m a r a d t a v e z e t ő p o l i t i k a i e r ő s z e ­ repében a f o r r a d a l m i - d e m o k r a t i k u s oldalon. A Jugoszláviában létrejött o s z t á l y h a r c h e l y z e t é r ő l h a n g z o t t el a z a k i j e l e n t é s , h o g y a z o s z t á l y e l l e n ­ tétek kiéleződése a „közeljövőben d ö n t ő h a r c o k a t " sejtet. A J K P do­ k u m e n t u m a i r á m u t a t n a k , h o g y az u r a l k o d ó vezetők néptől v a l ó elsza­ k a d á s a 1 9 3 9 - b e n és 1 9 4 0 - b e n t ö r t é n t L e n g y e l o r s z á g és F r a n c i a o r s z á g megszállása u t á n . T i t o megjegyzése az 1 9 4 1 . m á r c i u s 27-i események kapcsán tulajdonképpen a tömeg J K P által irányított harci felkészült­ ségének a b í r á l a t a volt. A z ebből az időből származó dokumentumok azt igazolják, hogy a J K P vezetősége s z á m á r a nyilvánvaló volt, hogy a S z o v j e t u n i ó l é t e z é s e és f e j l ő d é s e j e l e n t ő s e n b e f o l y á s o l j a , f o k o z z a a f o r ­ r a d a l m i t ö m e g e k elszántságát. 1917-ben n e m létezett ilyen jellegű for­ radalmi tényező. A J K P tevékenysége növelte a tömegek az iránti meg­ győződését, miszerint a fasiszta t á m a d á s következtében — mely szük­ s é g s z e r ű e n ö n v é d e l e m r e k é s z t e t — e l k e r ü l h e t e t l e n a h a r c , és h o g y a s z a ­ b a d s á g r a és d e m o k r a t i z m u s r a i r á n y u l ó t ö r e k v é s e i k teljes k i b o n t a k o z á ­ s á b a n , g y ő z e l m ü k k i v í v á s á b a n a S z o v j e t u n i ó j e l e n t ő s e r k ö l c s i és a n y a g i t á m a s z t nyújt. E z a meggyőződés jut kifejezésre pl. a V a j d a s á g D o l g o z ó N é p é n e k , D o l g o z ó I f j ú s á g á n a k és a t i s z t e l t n y i l v á n o s s á g n a k ! c í m ű r ö p ­ i r a t b a n is, m e l y 1 9 4 0 - b e n j e l e n t m e g . 1 2

13

. . . M i n t a h o g y a z e l m ú l t i m p e r i a l i s t a h á b o r ú h o m á l y á b a n , a z első p r o l e t á r f o r r a d a l o m g y ő z e l m é v e l a z egész v i l á g d o l g o z ó n é p e ú j r a h i n n i kezdett győzelmének lehetőségében, úgy ebben a sorrendben második im-

p e r i a l i s t a m é s z á r l á s h o m á l y á b a n is a v i l á g d o l g o z ó és k i z s á k m á n y o l t e m ­ berisége szemét a S z o v j e t u n i ó r a szegezi, s m é l y e n hisz a végső g y ő z e l e m ­ b e n és a z i m p e r i a l i s t a h á b o r ú s ö l d ö k l é s e k e l ő i d é z ő i n e k v é g s ő m e g s e m m i ­ s í t é s é b e n . T i t o s z e r i n t a z első s z o c i a l i s t a o r s z á g l é t e z é s e a z ö s s z e l n y o ­ m o t t és f ü g g ő v i s z o n y b a n é l ő e m b e r s z á m á r a a t ő k é s i g á b ó l és a z i m p e ­ rialista rabságból v a l ó k i u t a t jelentette. A z elkerülhetetlenség m e g g y ő z ő ­ d é s e és a s z o c i a l i z m u s l e g y ő z h e t e t l e n s é g é b e n v e t e t t h i t a n é p f e l s z a b a d í t á si és a f e l s z a b a d í t ó m o z g a l o m a n y a g i e r e j é t k é p v i s e l t e . A J K P a Népfront számára a burzsoá Jugoszlávia bukásáig a követ­ kező feladatokat adta: 1) a s z o c i á l i s k i z s á k m á n y o l á s és a n e m z e t i e l n y o m á s e l l e n f o l y t a t o t t harc, 2) h a r c a z o r s z á g d e m o k r a t i z á l á s á é r t és a f a s i z m u s e l l e n i k ü z d e l e m , 3) a z e g y r e f e n y e g e t ő b b f a s i s z t a t á m a d á s v e s z é l y é v e l s z e m b e n f o k o ­ zott előkészületek foganatosítása, 4) a z ö t ö d i k h a d o s z l o p e l l e n i h a r c , 5) d i p l o m á c i a i k a p c s o l a t o k , k é s ő b b p e d i g s z ö v e t s é g l é t e s í t é s e a S z o v ­ jetunióval." A m e g s z á l l á s u t á n „ A N é p f r o n t új j e l l e g e t k a p o t t , j ó v a l s z é l e s e b b k ö r ű és n a g y o b b f e l e l ő s s é g h á r u l t r á és p r o g r a m j a is új p o n t o k k a l b ő v ü l t , m i n t p é l d á u l a m e g s z á l l ó k és a h a z a i á r u l ó k e l l e n i h a r c , J u g o s z l á v i a n é p e i n e k t e s t v é r i s é g e és e g y s é g e , n é p f e l s z a b a d í t ó b i z o t t s á g o k m e g s z e r v e z é s e és egyéb" . Azonban Lenin példájára hivatkozva Tito kihangsúlyozta, h o g y az imperialista láncrendszerben a b u r z s o á J u g o s z l á v i a v o l t a leg­ g y e n g é b b l á n c s z e m . A m i a f o r r a d a l m i felkelés m á s feltételeit illeti T i t o teljes e g é s z é b e n e l f o g a d j a L e n i n t a p a s z t a l a t á t . A Népfront 1947-ben megtartott második kongresszusára írt beszámolójában nyolc pontban m u t a t t a b e a h á b o r ú e l ő t t és a m e g s z á l l á s első n a p j a i n a k és p o l i t i k a i helyzetének jellegzetességeit a b u r z s o á J u g o s z l á v i á b a n : 1) A h a t a l m o n v é g l e g e s e n f e l s o r a k o z t a k a z össz b u r z s o á p á r t o k , b e l e ­ é r t v e M a č e k és ú n . p a r a s z t p á r t j á t i s , e z e k a p á r t o k t ö b b é - k e v é s b é a m o ­ narchia vagyis a reakció oszlopai voltak, s kivétel nélkül mindegyik a n é p érdekei ellen d o l g o z o t t . 14

1 5

1 6

2) J u g o s z l á v i a r é g i s z ö v e t s é g e s e k n é l k ü l m a r a d t , a k i s a n t a n m e g s z ű n t és a t e n g e l y h a t a l m a k k a l f o l y t a t o t t e g y ü t t m ű k ö d é s is m e g s z a k a d t ( S t o j a d i n o v i ć , J e v t i ć , P a v l e h e r c e g és m á s o k ) . 3) A z o r s z á g f a s i z á c i ó j á v a l s z e m b e n t a n ú s í t o t t e l l e n á l l á s f o k o z ó d á s a , k o n c e n t r á c i ó s t á b o r o k l é t e s í t é s e és a r e z s i m n ö v e k v ő t e r r o r j a a h a l a d ó antifasiszta elemekkel szemben. 4) A C v e t k o v i ć — M a č e k zása,

hogy

Pavle

egyezményhez

herceg

kormány

a r r a v o n a t k o z ó végleges

utasítására

Jugoszlávia

az

elhatáro­

antikommunista

csatlakozzon.

5) A z u r a l k o d ó k ö r ö k a k a t o n a i és c i v i l s z e m é l y e k t e h e t e t l e n s é g e ország védelmének megszervezése

az

terén.

6) A t e r r o r i s t a f a s i s z t a s z e r v e z e t e k , a z u s z t a s á k f a v o r i z á l á s a

nemcsak

a H S S reakciós klikkje ( M a č e k k a l az élen) részéről, h a n e m a belgrádi h a t a l o m t a r t ó k r é s z é r ő l is. 7) A J u g o s z l á v i á t é r t t á m a d á s - a l k a l m á v a l k e l e t k e z e t t teljes z ű r z a v a r , a legnehezebb n a p o k b a n a p á r t o k vezetői cserbenhagyják a tömeget, külföldre menekülnek, a megszállók szolgálatába állnak, vagy bujkálnak, ez e g y b e n a t ö m e g e k n e k a v e z e t ő i k t ő l t ö r t é n ő e l s z a k a d á s á t és a N é p ­ front m o z g a l m á b a való bekapcsolódást jelenti. 8) I l y e n h e l y z e t b e n a J K P e l n y e r i a széles n é p t ö m e g e k b i z a l m á t , m e l y a harc folyamán egyre jobban megerősödik. Ezek szerint tehát még a fasiszta t á m a d á s előtt leleplezték a polgári p á r t o k vezetőségét, u g y a n a k k o r ezeknek az u r a s á g o k n a k a m a g a t a r t á s a a m e g s z á l l á s első n a p j a i b a n m á r b e i g a z o l t a , h o g y v é g l e g e s e n e l v e s z t e t t é k a néptömegek bizalmát. A fentebb kifejtett alapvető tételekből követke­ z i k , h o g y J u g o s z l á v i á b a n a N é p f r o n t k é p e z t e a z össz haladó polgárok és antifasiszták egységét, mindazokét, akik készek voltak a Kommunis­ ta P á r t vezetése alatt harcolni az ország függetlenségéért, v a l a m i n t a m e g s z á l l ó k és h a z a i s e g í t ő i k e l l e n . " T i t o v a l ó j á b a n a z o k t ó b e r i f o r r a d a l o m és a j u g o s z l á v f o r r a d a l o m h a ­ s o n l ó s á g a i r a és k ü l ö n b s é g e i r e m u t a t o t t r á . M i n d e n e k e l ő t t a f o r r a d a l m i h a r c m e g i n d í t á s á n a k idejében jelölte meg a különbséget. A m i esetünk­ ben a S z o v j e t u n i ó t ért t á m a d á s v o l t a kellő p i l l a n a t . A z o n b a n m e g kell é r t e n i a t á r s a d a l m i h a l a d á s teljes m é l y s é g é t és j e l e n t é k e n y s é g é t e m o z z a ­ n a t o n b e l ü l is, t ö r t é n e t e s e n a z o k t ó b e r i f o r r a d a l o m t ó l a j u g o s z l á v f o r r a ­ d a l o m i g eltelt i d ő s z a k o t . A z o s z t á l y h a r c fejlődésének fő v í v m á n y a i t Le­ n i n f o r r a d a l m i s z i t u á c i ó r a v o n a t k o z ó m e g h a t á r o z á s a t ü k r é b e n k e l l fe­ lülvizsgálni, melyet a forradalmi hullám második szakaszában fogal­ m a z o t t m e g , v a l a m i n t T i t ó n a k a z új f o r r a d a l m i h u l l á m i d e j é n és u t á n kifejtett véleménye alapján. 1 7

T ö r t é n e t í r á s u n k az események n a g y részét bizonyos s z e m p o n t b ó l m á r többé-kevésbé megvilágította, azonban kevésbé t a n u l m á n y o z o t t részét épp az eseményeknek az osztályharcban és a f o r r a d a l m i á t a l a k u l á s b a n játszott szerepe képezi. F i g y e l e m b e v é v e a j u g o s z l á v n e m z e t e k és n e m z e t i s é g e k n é p f e l s z a b a ­ d í t ó h a r c á t a z új d e m o k r a t i k u s J u g o s z l á v i á é r t , m e l y t k p . a b u r z s o á , f a ­ siszta m e g s z á l l ó k k a l felerősített J u g o s z l á v i á b a n létrejött t á r s a d a l m i v á l ­ ság f o r r a d a l m i m e g o l d á s á t szolgálta, m e g k í s é r e l ü n k egy á l t a l á n o s k é p e t nyújtani azokról a társadalmi folyamatokról, melyek a válságot elő­ idézték. A burzsoá Jugoszlávia gazdasági szempontból fejletlen ország v o l t , politikailag a külföldi tőkétől függött. A centralisztikus társadalmi be­ rendezés az u r a l k o d ó nagyszerb újgazdag burzsoázia s z á m á r a jelentős g a z d a s á g o n k í v ü l i e s z k ö z k é n t h a t o t t és a g y o r s t ő k e f e l h a l m o z á s t s z o l ­ gálta, v a l a m i n t lehetetlenné tette Jugoszlávia többi népének k o n k u r e n ­ ciaképességét, elsősorban az ún. o d a á t r ó l valókét, akik k o r á b b a n az O s z t r á k — M a g y a r M o n a r c h i á h o z t a r t o z t a k , céljuk az volt, h o g y elfojt-

s á k m á s o k n e m z e t i s a j á t o s s á g a i t , és h o g y m e g v a l ó s í t s á k a n e m z e t i f ü g ­ gőséget. A b u r z s o á J u g o s z l á v i a k i f e j e z e t t e n k i s b i r t o k o s és k i s p o l g á r i t á r s a d a ­ lom volt, melyre a parasztság 7 0 — 8 0 % - o s túlsúlya volt jellemző. A k ö z é p r é t e g összes képviselői az i p a r o s o k , k e r e s k e d ő k a z é r t e l m i ­ ségiek, — kivételt csak a m a g a s a b b b e o s z t á s ú a k k é p e z t e k — a p a r a s z t ­ sággal egyetemben többé-kevésbé egyformán ki v o l t a k szolgáltatva a rét e g e z ő d é s és p r o l e t a r i z á l ó d á s j e l e n s é g é n e k . A b u r z s o á f o r r a d a l o m b e f e j e z e t l e n s é g e k ö v e t k e z t é b e n a k ö z é p s ő r é t e g e g y r e n e h e z e b b e n v i s e l t e el a r é t e g e z ő d é s f o l y a m a t á t és m i n d h a t á r o z o t t a b b a n k é s z ü l t a z e l l e n t á ­ madásra. A burzsoá d e m o k r a t i k u s f o r r a d a l o m befejezetlensége a S H S K i r á l y ­ ságban leginkább a demokratikus földreform megvalósításának hiányá­ b a n és a z a g r á r v i s z o n y o k f e u d á l i s f ü g g ő s é g é n e k m a r a d v á n y a i b a n , v a l a ­ m i n t a s z ö v e t s é g i á l l a m b e r e n d e z é s m e g a l a p í t á s á n a k s i k e r t e l e n s é g é b e n és a nemszerb nemzetiségek nemzetiségi v o l t á n a k figyelmen kívül hagyásá­ b a n és a n e m e g y s é g e s t ö r v é n y h o z á s t e r é n m u t a t k o z o t t m e g . A h a t ö r ö ­ k ö l t jogterület a K i r á l y s á g b a n jogi p o l g á r i egyenlőtlenséget jelentett. E n n e k egyik legkifejezőbb formája az adóegyenlőtlenség volt, mely mély t á r s a d a l m i és n e m z e t i e g y e n l ő t l e n s é g e t o k o z o t t . A f e n t e m l í t e t t t é n y e z ő k a t á r s a d a l m i és f ő l e g a p o l i t i k a i v i s z o n y o k g y a k o r l á s á b a n j e l e n t ő s e n b e ­ f o l y á s o l t á k a p r o l e t á r és k i s b i r t o k o s t ö m e g e k e t és s z e m b e s z á l l á s r a k é n y ­ s z e r í t e t t é k ő k e t . A z o n b a n , h o g y m i l y e n lesz a z e m l í t e t t t ö m e g e k akciója, az elsősorban attól függött, hogy a Jugoszláv K o m m u n i s t a P á r t m e n y ­ nyiben tudja őket megnyerni a forradalom ügyének, és t u d n i f o g j a - e v e z e t n i ő k e t a z a k c i ó b a és a z a k c i ó s o r á n . M e g h a t á r o z o t t s z e m p o n t b ó l azt mondhatjuk, hogy a burzsoá Jugoszláviában az osztályharc a prole­ t á r é l c s a p a t n a k a b u r z s o á z i a és p a r a s z t s á g f o r r a d a l o m e l l e n e s s z ö v e t s é g e e l l e n i r á n y u l ó h a r c a v o l t , célja p e d i g a m u n k á s o s z t á l y és p a r a s z t s á g , valamint a középső rétegek forradalmi szövetségének megvalósítása. A h a r c k e z d e t é n a b u r z s o á z i a s z e r v e z e t t e b b és a n y a g i s z e m p o n t b ó l is e r ő sebb volt, lényegében a z o n b a n á t h a t o l h a t a t l a n g y ű r ű v e t t e k ö r ü l , s las­ sanként elvesztette a csatát. J u g o s z l á v i á b a n a m u n k á s o s z t á l y n e m v o l t fejlett. É p p e n ezért voll szüksége a jugoszláv p r o l e t á r f o r r a d a l o m n a k a munkásosztály a középső r é t e g e k és e l s ő s o r b a n a p a r a s z t s á g s z ö v e t s é g é r e . A m u n k á s o s z t á l y a l a ­ kosság 1 0 % - á t k é p e z t e , m í g a b é r m u n k á s o k s z á m á n a k csak 5—10°/o-a t ö m ö r ü l t szakszervezetekbe. Mennyiségi szempontból jelentéktelen erőt k é p v i s e l t u g y a n , m é g i s n a g y v o l t e s z m e i - p o l i t i k a i h a t á s a , és m é g n a g y o b b lehetett v o l n a , h a egységes erőt képvisel. Sem a k o m m u n i s t a , sem a szo­ cialista m o z g a l o m n e m v o l t egységes, még ö n m a g á b a n v é v e sem. M i n d ­ k e t t ő l e g y e n g ü l t , és n e m c s a k a z o k b a n a z e g y m á s k ö z t i h a r c o k b a n , m e l y e ­ ket a szocialista m o z g a l o m h o z o t t felszínre, h a n e m a belső zugpolitikus és f r a k c i ó s ö s s z e t ű z é s e k b e n is. M i n d e b b ő l a z a l e g f o n t o s a b b , h o g y a s z o ­ cialista m o z g a l o m vezetői k i t a r t ó a n felléptek az egységes p r o l e t á r f r o n t ,

a munkásosztály akcióegysége, v a l a m i n t a m u n k á s o s z t á l y n a k a polgári p á r t o k d e m o k r a t i k u s erőivel, v a l ó szövetsége ellen. A p o l g á r i politikai h a r c o k és a z o s z t á l y h a r c k ö z p o n t i p r o b l é m á j a a z á l l a m b e r e n d e z é s k é r ­ d é s e k ö r ü l m e r ü l t fel. A p o l g á r i e r ő k l e g r e a k c i ó s a b b v o n u l a t a a c e n t r a lisztikus államberendezés híve volt, m í g a d e m o k r a t i k u s erők szövetségi á l l a m f o r m á t k ö v e t e l t e k . V a j d a s á g b a n ez a p o l i t i k a i h a r c a p o l g á r i h a r ­ cok légkörében alakult, legfontosabb kérdése pedig az volt, hogy vajon h o v á csatolják Vajdaságot, Jugoszláviához illetve H o r t h y M a g y a r o r s z á ­ gához? A polgári erők pszichikai állapota egyre labilisabbá, mérgezettebbé vált, ily m ó d o n az általuk teremtett eszmei-politikai légkör jelentős m é r t é k b e n b e f o l y á s o l t a a k o m m u n i s t a és s z o c i a l i s t a m o z g a l o m h e l y z e t é t , és k i h a t o t t a z o s z t á l y e r ő k v i s z o n y á r a is, és n e m u t o l s ó s o r b a n m e g n e h e ­ zítette a f o r r a d a m l i d e m o k r a t i k u s erők egybegyűjtését, ennek ellenére a z o n b a n a m o z g a l o m e g y r e e r ő s ö d ö t t . A t ő k e és a m u n k a á l l a n d ó v á l t o ­ z a t l a n ö z ö n l é s e és c s ö k k e n é s e f o k o z a t o s a n é r l e l t e a f o r r a d a l m i á t a l a k u l á s l e h e t ő s é g é t , a z o s z t á l y e r ő k v i s z o n y a és e l r e n d e z é s e is f o k o z a t o s a n h e l y ­ reállt a forradalmi átalakulás érdekében. V é l e m é n y ü n k szerint a szintézis feladata, h o g y bemutassa a t á r s a d a l ­ m i v á l s á g o b j e k t í v é r l e l ő d é s é t és a f o r r a d a l m i d e m o k r a t i k u s e r ő k s z u b ­ jektív irányítását meghatározott történelmi feladatok megvalósítása érdekében. Feltétlenül szükséges, h o g y felismerjük az o s z t á l y h a r c f o n t o s a b b f o l y a m a t a i t és j e l e n t ő s m o z z a n a t a i t , h o g y e z á l t a l e l k e r ü l j ü k a t ö r ­ t é n e t í r á s u n k b a n elterjedt k o r s z a k o l á s jelenségét. A z októberi forradalom után az O s z t r á k — M a g y a r M o n a r c h i a szét­ h u l l á s á n a k és a „ r é s " m e g l é t é n e k i d e j é n m e g l e h e t ő s e n m a g a s f e s z ü l t s é g ű forradalmi hangulat alakult ki, a forradalmi demokratikus erők tevé­ k e n y s é g e e g y r e f o k o z ó d o t t , és p o l i t i k a i m e g g y ő z ő d é s ü k a l a p j á n c s a t l a ­ k o z t a k a Jugoszláv Szocialista (kommunista) M u n k á s p á r t h o z , illetve a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a P á r t h o z és s z a k í t o t t a k a I I . I n t e r n a c i o n á l é f o r ­ r a d a l m i s z ó n o k l a t a i v a l és s o v i n i z m u s á v a l . V a j d a s á g b a n e z e n a t é r e n a „ P e l a g i é - h í v e k " szerepe v o l t jelentős, b á r „ b a l o l d a l i s á g u k " eléggé h o m á ­ lyos részét képezi t e v é k e n y s é g ü k n e k . E b b e n a z i d ő b e n k e z d t e el a b u r z s o á h a t a l o m a s z o c i á l d e m o k r a t á k á l ­ tal i n d í t v á n y o z o t t földreform megvalósítását, v a l a m i n t a telepítés kér­ désének m e g o l d á s á t , m e l y n e k az v o l t a célja, h o g y m e g n y e r j e a „ n e m ­ z e t i " p a r a s z t s á g o t a n a g y s z e r b h a t a l m i f ö l é n y s z á m á r a V a j d a s á g b a n , és hogy fékezze a tömeges forradalmi d e m o k r a t i k u s hangulatot. E n n e k a p e r i ó d u s n a k v o l t v í v m á n y a az ú n . szociális t ö r v é n y h o z á s — a m u n k á ­ sok védelméről szóló t ö r v é n y a szociális biztosításról és a m u n k a f e i ügyeletről szóló törvény, bár a m u n k á s o k védelmét biztosító törvény­ h o z á s a l a p v e t ő t ö r v é n y e i t 1 9 2 1 - b e n és 1 9 2 2 - b e n f o g a d t á k el. A f e n t e m l í t e t t t ö r v é n y e k m e g f e l e l ő n o r m á k a t és á l l á s p o n t o k a t t a r ­ t a l m a z t a k a m u n k a v é d e l m é r e és a b é r v i s z o n y r a v o n a t k o z ó a n , a z o n b a n szüntelen harc á r á n kellett volna gyakorlattá változtatni őket.

M á r a J K P legális m ű k ö d é s e idején a k i s b i r t o k o s d e m o k r á c i a többsége s z e m b e s z e g ü l t a f o r r a d a l o m m a l és a t ő k é s e k o l d a l á r a á l l t , m í g a k ö z é p ­ rétegek n a g y része a „ n e m z e t i " jellegű polgári pártokba csoportosult. U g y a n a k k o r erősödött az a n t i k o m m u n i s t a szocialista m u n k á s m o z g a l o m is. A J K P körül a munkásosztály jelentéktelen h á n y a d a m a r a d t , főleg m a g y a r nemzetiségűek. I l y e n v o l t a z o s z t á l y e r ő k v i s z o n y a és e l r e n d e z é s e V a j d a s á g b a n , m e l y ­ n e k s o r á n a J K P i l l e g a l i t á s b a k é n y s z e r ü l t , és e l k e z d t e a p a r a s z t s á g g a l és középrétegekkel való szövetség kiépítését. O b z n a n a után 1921-ben a J K P s z e r v e z e t i l e g l e g y e n g ü l t , a t ö m e g e k e l t á v o l o d t a k t ő l e és e r ő s ö d ö t t a szocialista m o z g a l o m , mely mindenekelőtt a kisbirtokos, hazafias ideo­ l ó g i á t t ü k r ö z t e a m u n k á s o s z t á l y és a m u n k á s m o z g a l o m k e r e t e i n b e l ü l . Ezzel p á r h u z a m o s a n erősödött az O R J U N A (A Jugoszláv Nacionalisták S z e r v e z e t e ) és a S R N A O ( S z e r b N e m z e t i I f j ú s á g ) n a c i o n a l i s t a és s o v i ­ n i s z t a t e r r o r j a , m e l y e k b o t t a l és ö k ö l l e l i g y e k e z t e k e l f o j t a n i a m u n k á s ­ s z e r v e z e t e k és a n e m s z e r b n é p e k n e m z e t i s z e r v e z e t e i n e k t e v é k e n y s é g é t . E z e k r e a z é v e k r e esik J u g o s z l á v i a , í g y V a j d a s á g , tőkés g a z d a s á g á n a k m e g ú j h o d á s a is, a z o n b a n a c e n t r a l i s z t i k u s á l l a m k e r e t é b e t a r t o z ó t a r t o ­ m á n y gazdasági egyenlőtlensége azonnal nyilvánvalóvá vált. Vajdaság ilyen helyzetének legfőbb okai a k ö v e t k e z ő k v o l t a k : a kiegyenlítetlen t ö r v é n y h o z á s az országban, a legszükségesebb gazdasági t ö r v é n y e k hiá­ n y a , a z a r á n y t a l a n a d ó m e g t e r h e l é s és V a j d a s á g g a z d a s á g i és k u l t u r á l i s fejlődésének figyelmen kívül hagyása. A világ- illetve az európai piacon beállt változások következtében — m e l y e k r e a n a g y s z e r b á l l a m és a g a z d a s á g i p o l i t i k a t u d a t l a n u l és k o r l á ­ t o z o t t a n r e a g á l t , a g a z d a s á g i fejlődés V a j d a s á g b a n lelassult. A n a g y s z e r b b u r z s o á z i a p o l i t i k á j á n a k v i s s z a t ü k r ö z ő d é s e g y a n á n t , il­ l e t v e e p o l i t i k a e l l e n h a t á s a k é n t jelent m e g V a j d a s á g p o l g á r i p o l i t i k a i éle­ t é b e n a N é m e t P á r t , a M a g y a r P á r t , a S z l o v á k P á r t és a R o m á n P á r t azzal a céllal, h o g y m i n d e g y i k m e g ő r i z z e „ n e m z e t i " érdekeit. A társa­ d a l m i berendezésen belül a t a r t o m á n y helyzetével való elégedetlenség az egyenjogúságról szóló politikai k ö v e t e l m é n y m e g f o g a l m a z á s á t ered­ ményezte. A J K P h a r m a d i k országos értekezletét megelőző nyilvános vita, me­ lyet 1942 januárjában t a r t o t t a k meg, beigazolta a P á r t n a k azt a törek­ vését, m e l y szerint a jövőben m á s k é n t kell eljárni a n e m z e t i és a g r á r ­ k é r d é s r e n d e z é s e t e r é n , n e m ú g y , m i n t 1 9 1 9 - b e n és 1 9 2 0 - b a n , a m i k o r is a m u n k á s o s z t á l y e s z m e i - p o l i t i k a i és s z e r v e z e t i e g y s é g h i á n y a m e l l e t t , a f e n t e b b e m l í t e t t e k v o l t a k a t á r s a d a l m i e l l e n t é t e k legfőbb o k o z ó i . A fi­ g y e l e m l é n y e g é b e n a k a p i t a l i s t a t e r m e l é s i v i s z o n y o k és a h a t a l o m b u r ­ zsoá parlamentáris rendszerének és m e g s z i l á r d í t á s á n a k álláspontjaira i r á n y u l t . A t á r s a d a l m i é l e t és a p á r t p o l i t i k a k é r d é s e i a b a l - és j o b b o l d a l szétválását e r e d m é n y e z t é k a P á r t b a n . A z értekezlet előtti vita f o l y a m á n ,

m a g á n az értekezleten, valamint u t á n a 1942-ben a referendumon a bal­ o l d a l j e l e n t ő s e n i g a z s á g o s a b b á l l á s p o n t j á t f o g a d t á k el. A centralisztikus államberendezéssel ellentében, amely a szerb b u r ­ z s o á z i a s z á m á r a l e i g á z ó és k i z s á k m á n y o l ó p o l i t i k a m e g v a l ó s í t á s á t t e t t e lehetővé — szem előtt t a r t v a Jugoszlávia pozitív történelmi voltát — az az elképzelés j u t o t t kifejezésre, m e l y szerint a m u n k á s - p a r a s z t k ö z t á r ­ saságok szövetségeként kell b e r e n d e z n i az országot, m u n k á s - p a r a s z t ha­ t a l m a k k a l m é g p e d i g a B a l k á n - f é l s z i g e t e n és a D u n a m e l l é k e n l é t r e j ö t t munkás-paraszt szövetségekkel összhangban. A P á r t fő f e l a d a t a , m i n t e l h a n g z o t t , a b b a n v o l t , h o g y ö s s z e g y ű j t s e és elindítsa a különböző nemzetiségű tömegeket a reakciós V i d o v d á n i al­ k o t m á n y , a centralisztikus államberendezés és a n a g y s z e r b b u r z s o á z i a k i z s á k m á n y o l ó politikája ellen, v a l a m i n t elősegítse a f ö l d r e f o r m osztály és n e m p e d i g n e m z e t i m é r c e a l a p j á n t ö r t é n ő m e g v a l ó s í t á s á t és a m u n ­ kás-paraszt h a t a l o m megszervezését, de u g y a n a k k o r biztosítsa a m u n ­ k á s o s z t á l y p a r a s z t s á g g a l és a z e l n y o m o t t n é p e k k e l v a l ó s z ö v e t s é g é t és h o g y „segítse az e l n y o m o t t n e m z e t e k p a r a s z t m o z g a l m a i t " azáltal, h o g y kapcsolatot teremt Jugoszlávia paraszt szervezeteinek összes b a l o l d a l i elemével. A n e m z e t i k é r d é s t és a f ö l d r e f o r m o t t a g l a l ó v i t a f o l y a m á n a J K P b a l o l d a l i á r a m l a t a f e l i s m e r t e a V a j d a s á g b a n u r a l k o d ó n e m z e t i és g a z d a ­ sági e g y e n l ő t l e n s é g e l l e n i r á n y u l ó p o l g á r i e l é g e d e t l e n s é g e t , a z o n b a n k i ­ hangsúlyozta álnokságát, történetesen a polgári vezetők egyenjogúság­ ra irányuló törekvéseinek osztálybeli korlátozottságát. A kommunista beállítottságú osztályharc jellegű munkásmozgalom e g y r e e r ő s ö d ö t t , m i k ö z b e n h a t á r o z o t t a n l é p e t t fel a b u r z s o á n a c i o n a l i s t a és s o v i n i s z t a s z e r v e z e t e k t e r r o r j a és a k i s p o l g á r i s z o c i a l i s t a d e m o k r á c i a r o m b o l ó tevékenysége ellen, b á r szervezeti s z e m p o n t b ó l a szocialista m u n k á s m o z g a l o m h o z viszonyítva még gyenge volt, szervezeti kiépíté­ sének legnagyobb e r e d m é n y é t a független szakszervezetek s z á m á n a k n ö ­ vekedése jelentette, hiszen Jugoszlávia Független M u n k á s p á r t j á n a k 1924 — 1 9 2 5 k ö z ö t t i fejlődése, v a l a m i n t a J u g o s z l á v M u n k á s i f j ú s á g Szövetsé­ gének előrehaladása jóval jelentéktelenebb volt. Vajdaság területén a k o m m u n i s t a m u n k á s m o z g a l o m megteremtését elsősorban a nemzetiségek nyelvén megjelenő, különösképpen pedig a német és m a g y a r n y e l v ű , s a j t ó h i á n y a és h i á n y o s s á g a k o r l á t o z t a . A m o z g a l o m e g y i k j e l e n t ő s v o ­ n á s a v o l t a m a g y a r p r o l e t á r o k és a m a g y a r o r s z á g i e m i g r á n s o k m o z g a ­ lomtól v a l ó t á v o l m a r a d á s a , a k i k attól t a r t o t t a k , h o g y ki lesznek szol­ gáltatva Magyarországnak, pontosabban H o r t h y fehér terrorjának. A b a l - és j o b b o l d a l v i s z á l y a a P á r t o n b e l ü l s z a k a d á s t i d é z e t t e l ő , s a m o z ­ g a l o m erősödésének l e g n a g y o b b belső a k a d á l y á v á v á l t . A j o b b o l d a l el­ utasította a referendum által elfogadott határozatok megvalósítását. En­ nek ellenére a legjelentősebb politikai tényező mégis a m e g b o m l o t t m u n ­ k á s m o z g a l m i és o s z t á l y e r ő k v i s z o n y á n a k s z e m p o n t j á b ó l a k o m m u n i s t a szellemiségű m u n k á s m o z g a l o m akciótevékenysége volt, m e l y m i n d e n e k -

e l ő t t a n e m z e t i és a g r á r k é r d é s r e n d e z é s é r e i r á n y u l t a b u r z s o á J u g o s z l á ­ via k e r e t e i n belül, a z o n b a n függetlenül a p o l g á r i e r ő k ez i r á n y ú t ö r e k v é ­ seitől, m e l y e k ú g y s z i n t é n d e m o k r a t i k u s a b b v i s z o n y o k é r t k ü z d ö t t e k . A Kommunisa Internacionálé ötödik kongresszusa a jugoszláv nem­ zeti kérdésről szóló h a t á r o z a t á b a n a J K P h a r m a d i k országos értekezle­ t é n és a z 1 9 2 4 - b e n m e g t a r t o t t j a n u á r i r e f e r e n d u m o n e l f o g a d o t t á l l á s ­ p o n t o k m a j d n e m mindegyikét igazolta. Kivételt csak a jugoszláv szö­ vetségi m u n k á s - p a r a s z t k ö z t á r s a s á g o k é r t f o l y t a t o t t h a r c álláspontja k é ­ pezett. A nemzetek önrendelkezési jogának jelszava, melyet a J K P hangoztat, c s a k i s ú g y v a l ó s í t h a t ó m e g , h a H o r v á t o r s z á g , S z l o v é n i a és M a c e d ó n i a k i ­ v á l n a k J u g o s z l á v i a ö s s z e t é t e l é b ő l és f ü g g e t l e n k ö z t á r s a s á g g á formálód­ n a k . " Sztálin a jugoszláv nemzeti kérdésekkel kapcsolatos felszólalásaiban 1 9 2 5 - b e n m e g e r ő s í t e t t e és t o v á b b f e j l e s z t e t t e az említett álláspontot. A P á r t b a n kialakult vita d o k u m e n t u m a i b a n , mely 1924 októberében a m á ­ s o d i k r e f e r e n d u m e l ő t t és u t á n k e l e t k e z e t t , n y i l v á n o s s á g r a k e r ü l t a K o m i n t e r n n e k az önrendelkezési jog különválásáig érvényes értelmezése. Figyelmen kívül h a g y t á k azt az álláspontot mely szerint „a szerb, a hor­ v á t és s z l o v é n n é p k ö z ö s á l l a m b a v a l ó e g y e s í t é s e a t ö r t é n e l m i h a l a d á s t és p r o l e t a r i á t u s o s z t á l y h a r c á n a k é r d e k e i t s z o l g á l j a " . E z z e l p á r h u z a m o ­ san felerősödött a p o l g á r i d e m o k r a t i z á l á s é r t i n d í t o t t a k c i ó elleni h a r c . 1924 decemberében a k o r m á n y betiltotta a N R P J (Jugoszlávia Füg­ getlen M u n k á s p á r t j a ) v a l a m i n t a H o r v á t Köztársasági P a r a s z t p á r t m ű ­ ködését (melynek vezetője a m o s z k v a i P a r a s z t Internacionáléhoz for­ dult) azzal a kifogással, hogy a K o m i n t e r n politikáját követi. A polgá­ ri k ö r ö k b e n 1 9 2 5 m á r c i u s á b a n j e l e n t ő s p o l i t i k a i fordulat állt be: a H R S S ( H o r v á t Köztársasági P a r a s z t p á r t ) vezetősége lemondott a rep u b l i k a n i z m u s r ó l és m e g b é k é l t a c e n t r a l i s z t i k u s á l l a m b e r e n d e z é s s e l és a m o n a r c h i á v a l . A p á r t n e v e t c s e r é l t és a H o r v á t P a r a s z t p á r t n e v e t v e t t e fel, k é p v i s e l ő i p e d i g 1 9 2 5 j ú l i u s á b a n a r a d i k á l i s o k k a l v a l a m i n t a c e n t r a ­ l i z m u s és a n a g y s z e r b h a t a l m i f ö l é n y legfanatikusabb védelmezőivei egyetemben a k o r m á n y b a kerültek. A munkásosztály szempontjából az 1925-ös év d r a m a t i k u s t ö r e k v é s e k j e g y é b e n a l a k u l t , m e l y n e k végső célja a z a k c i ó e g y s é g m e g t e r e m t é s e és a f ü g g e t l e n és s z o c i a l i s t a m u n k á s s z e r v e ­ zetek egyesítése. E törekvések k ö v e t k e z t é b e n m i n d k é t o l d a l o n kiélező­ d ö t t és e l m é l y ü l t a b e l s ő v i s z á l y , a J u g o s z l á v S z o c i a l i s t a P á r t j o b b o l d a l i á r a m l a t a n e m engedélyezett s e m m i n e m ű formális eltérést az a n t i k o m ­ munista politikától, ellenszegült a volt centrikus á r a m l a t k o m m u n i s t a törekvései taktikai visszhangjának, mely a munkásszakszervezetek érdeкеЬеп a z a k c i ó e g y s é g e t s ü r g e t t e . R é s z b e n a s z a k s z e r v e z e t e k e g y e s ü l é s é r ő l folytatott tárgyalások hatására, részben pedig a H S S ( H o r v á t P a r a s z t ­ p á r t ) radikálisakkal k ö t ö t t egyezsége alapján, a Független Szakszerve­ zetekből, valamint a J K P jobboldali áramlataiból kivált egy csoport, m e l y feltétel nélkül e l f o g a d t a az egyesülés szocialista, antikommunista 1 9

és o s z t á l y m e g b é k í t ő f e l t é t e l e i t . S z l o v é n i á b a n a f ü g g e t l e n s z a k s z e r v e z e t e k teljes e g é s z é b e n c s a t l a k o z t a k a s z o c i a l i s t a s z a k s z e r v e z e t e k h e z . A s z o c i a l i s t a m o z g a l o m f o l y a m á n a p á r t és s z a k s z e r v e z e t i b ü r o k r a t i z ­ mus a k o m m u n i s t a m u n k á s m o z g a l o m elpártolt elemeivel együtt 1925 o k t ó b e r é b e n m e g t a r t o t t a a s z a k s z e r v e z e t i e g y e s ü l é s k o n g r e s s z u s á t és l é t ­ rehozta a Jugoszláv Egyesült Munkásszakszervezetek Szövetségét. A f ü g g e t l e n s z a k s z e r v e z e t e k t o v á b b r a is m e g m a r a d t a k az ún. centrális szakszervezeti szövetségekkel e g y e t e m b e n . A z egyesülési kongresszus k o ­ m o l y c s a p á s t j e l e n t e t t a z e g y s é g e s p r o l e t á r f r o n t és a m u n k á s o s z t á l y a k ­ ciós e g y s é g é n e k k i é p í t é s e s z á m á r a , a m e l y e t a z o n b a n a J K P a f ü g g e t l e n szakszervezetekkel e g y ü t t sikeresen kivédett. A f o r r a d a l m i m u n k á s m o z ­ g a l o m e s z m e i - p o l i t i k a i t é r e n m e g e r ő s ö d ö t t és m e g s z a b a d u l t a n e m f o r r a ­ dalmi tehertől. Ez volt tulajdonképpen a Jugoszlávia megsemmisítésére i r á n y u l ó ellentmondásos politika felerősödése, valamint az igazságos földreformért, a munkásosztály jobb anyagi helyzetéért, a munkásvédel­ m e z ő t ö r v é n y h o z á s m e g t e r e m t é s é é r t és a n n a k k ö v e t k e z e t e s m e g v a l ó s í t á ­ sáért f o l y t a t o t t h a r c kifejezése a b u r z s o á J u g o s z l á v i á b a n . M i n d e z s o k b a n befolyásolja a P á r t o n belül a frakciós, de u g y a n a k k o r az antifrakciós e r ő k f e l e r ő s ö d é s é t is, v a l a m i n t a f ü g g e t l e n s z a k s z e r v e z e t e k k ü l ö n ö s e n p e ­ d i g a J u g o s z l á v M e z ő g a z d a s á g i M u n k á s s z ö v e t s é g f e j l ő d é s é t és e r ő s ö d é s é t . A m u n k á s m o z g a l o m és a z o s z t á l y h a r c v i s z o n y a i n a k fejlődése, jelentős hatást gyakorolt a J K P 1926 májusában megtartott h a r m a d i k kongreszszusa, ahol a r r a a következtetésre j u t o t t a k , h o g y a frakciós h a r c a P á r t f o r r a d a l m i e r ő i t és a m u n k á s o s z t á l y t f o j t o g a t j a , a z o n k í v ü l p e d i g a k a ­ d á l y o z z a és f é k e z i t e v é k e n y s é g ü k e t . A k i r á l y s á g egész p o l i t i k a i é l e t e , h a n g z o t t el a k o n g r e s s z u s o n , a m e g ­ o l d a t l a n és e g y r e j o b b a n k i é l e z ő d ő n e m z e t i és a g r á r k é r d é s k ö r ü l f o r o g . Ilyen körülmények közepette a „Radic-féle egyezmény elkerülhetetlenül a z e l n y o m o t t o s z t á l y o k á l t a l á n o s és h i r t e l e n e l k ü l ö n ü l é s é h e z v e z e t , és ez a z e l k ü l ö n ü l é s m i n d e n k é p p e n a z o s z t á l y e r ő k és p á r t o k á t c s o p o r t o s u ­ lásához kell h o g y v e z e s s e n " . A P á r t n a k az a f e l a d a t a , h o g y össze­ g y ű j t s e a z összes b a l o l d a l i „ n e m z e t i f o r r a d a l m i á r a m l a t o k a t " , a p o l ­ gári p á r t o k o n belül, melyek egybegyűjtik a szocialista szakszervezetek összes b a l o l d a l i e r ő i t v a l a m i n t a p a r a s z t s á g o t és h o g y élükre álljon a centralisztikus á l l a m b e r e n d e z é s , a n a g y s z e r b h a t a l m i fölény elleni h a r c ­ b a n és l e h e t ő v é t e g y e a m u n k á s o s z t á l y a k c i ó e g y s é g é n e k m e g v a l ó s í t á s á t , és a s z a k s z e r v e z e t i e g y e s ü l é s t . F e l i s m e r t é k , h o g y a m u n k á s és p a r a s z t harcos szövetség létrehozására k e d v e z ő b b körülmények v a n n a k kilá­ tásban. 2 1

2 2

tétele

felvetett

egy m á r a d o t t jelenséget, történetesen a t ú l n y o m ó r é s z t m a g y a r

A

szakszervezet

proleta­

riátus független kintettel tatúrájára

politikájáról

szóló h a t á r o z a t

szakszervezetekbe

a szerb burzsoázia és a n e m z e t i s é g e k

való tömörülésének

újonnan nemzeti

k e z é s é r e , a P á r t r a és a f o r r a d a l m i

egyik

hozzácsatolt

jelenségét:

területek

szabadságának

feletti

kíméletlen

„Te­ dik­

megfé­

s z a k s z e r v e z e t e k r e h á r u l a z a felelős-

iég, hogy minél nagyobb számú tagot toborozzon a nem szerb vidékek­ ről a szakszervezeti mozgalom szerveibe, és hogy a forradalmi szak­ szervezeteket oly módon építse ki, hogy azáltal a nem szerb vidékek munkásai is kifejthessék aktivitásukat és a szakszervezeti központ álta­ lános vezetősége irányításával lehetővé váljon a szervezetek igaz­ gatása" . A J K P h a r m a d i k kongresszusa után fokozottabban dolgoztak a füg­ getlen szakszervezetek erősítésén és a mezőgazdasági munkások szak­ szervezetbe való tömörítésén. Ennek a tevékenységnek egyik új m o z z a ­ n a t á t képezték a Független Szakszervezetek keretein belül létrejött ifjú­ sági szekciók. Szembeötlő jelenség volt, különösen a bácskai Potisjeban, hogy a m a g y a r proletariátus kilép a SPJ és az U K S szakszervezeteiből, és a független szakszervezetekhez csatlakozik különösképpen pedig a SPRJ-hez. A Független Szakszervezetek által megjelentetett brosúra A földre­ form sírja felett címmel még inkább felgyorsította a S P R J tömegesíté­ sének folyamatát. Az év végéig a brosúrát m a g y a r nyelven is megjelen­ tették, azonban betiltása után csakis illegális úton terjeszthették. Bár a kommunisták célkitűzése az volt, hogy minél több gyári munkást tobo­ r o z z a n a k a független szakszervezetekbe, ez a törekvésük mégsem járt különösebb eredménnyel. A független és szocialista szakszervezetek­ be tömörült szervezett munkások száma nem h a l a d t a túl az összes mun­ kás 5 - á t sem. A J K P és J S P belső összetűzései és viszályai nem v o n z o t t á k a töme­ get, mert megnehezítették vagy pedig meghiúsították az osztályharcos akciókat. A körzeti szkupstinai választások után 1927 januárjában, me­ lyen a J S P kevesebb szavazatot k a p o t t , mint a N é p s z k u p s t i n a 1925-ben megtartott előző választásain, a JSP-belüli U R S - á r a m l a t tárgyalásokat folytatott a független szakszervezetek képviselőivel a helyezések és erők elosztásáról, mely biztosította az újvidéki m u n k á s k a m a r á b a való beju­ tást. Vajdaságban 1927 kezdetén M. Palié közlése alapján az URSSJ 2790 tagot számlált, míg egyes későbbi a d a t o k szerint mindössze néhány százan lehettek. Egyes források alapján a Független Szakszervezetekbe 3988 tag tömörült, abból 2081 a S P R J , míg egy későbbi forrás szerint a S P R J 3800 tagot számlált. Létrehozták az együttes jelöltek listájáról szóló megállapodást, melyen az U R S S J rendelkezett a jelöltek többségé­ vel, a Független Szakszervezetek számára pedig lehetővé vált a k a m a r a m u n k á j á n a k befolyásolása (mely addig nem ismerte el őket hivatalosan). A SPJ U R S - á r a m l a t a a megállapodás ellen fordult, sőt a J K P vezető­ sége sem t á m o g a t t a egységesen ezt a megállapodást. A baloldal az S P J vel kötött általános megállapodás híve volt, mely az együttműködést szolgálta a m u n k á s - k a m a r á k o n belül, u g y a n a k k o r — h i v a t k o z v a az O R S J arra v o n a t k o z ó elutasítására, hogy Z á g r á b b a n ilyen megegyezést írjon alá — az újvidéki megállapodás ellen fordult. Ezzel ellentétben a jobboldal, mely kezében t a r t o t t a a független szakszervezetek és pilla23

n

0

natnyilag a J K P vezetőségének irányítását, h e l y e s e l t e és e l f o g a d t a a z újvidéki megállapodást. A Vajdaságban m ű k ö d ő antifrakciós erők a szocialistákkal való álta­ lános megállapodás hívei voltak, a z o n b a n elfogadták az újvidéki megál­ l a p o d á s t is. M i v e l p e d i g a m e g á l l a p o d á s e g y e d ü l i és e g y e t l e n volt, a rajta levő jelölteket 1927. augusztus közepén megválasztották. Újvidé­ k e n 1 9 2 7 . o k t ó b e r elején a m u n k á s k a m a r a k ö z g y ű l é s e m e g v á l a s z t o t t a a z i g a z g a t ó b i z o t t s á g o t , a m e l y b e n a z u r s i s t á k 7, a F ü g g e t l e n S z a k s z e r v e z e ­ tek 4, míg Jugoszlávia G r a f i k a i M u n k á s a i n a k Szövetsége 1 szavazatot kapott. A z e g y ü t t m ű k ö d é s m é g a z év d e c e m b e r é b e n m e g s z a k a d t , m i v e l a z u r ­ sisták a h i v a t a l n o k i a p p a r á t u s m e g v á l a s z t á s a során megszegték a meg­ á l l a p o d á s t . A z említett m u n k a h e l y e k e t m i n d saját embereik számára k a p a r i n t o t t á k m e g . G y a k o r l a t i s z e m p o n t b ó l ez a z t j e l e n t e t t e , h o g y a z intézmény m u n k á j a az ő kezükben m a r a d t , m e r t a K a m a r á t valójában nem a közgyűlés i r á n y í t o t t a , h a n e m a hivatali a p p a r á t u s . A z o n b a n az ur­ sisták ö n k é n y é n e k megfékezése kudarccal végződött. A szkupstinai választási hadjáratban 1927. szeptember l l - é t ő l a kom­ m u n i s t á k n a k először sikerült Vajdaságban m i n d a hat választási kerü­ l e t b e n k i t ű z n i ü k a m u n k á s o k és p a r a s z t o k f o r r a d a l m i s z ö v e t s é g é n e k lis­ t á j á t . B á r s e m a k o m m u n i s t á k , sem p e d i g a s z o c i a l i s t á k — a v á r a k o z á ­ sokkal ellentétben — n e m j u t o t t a k m a n d á t u m h o z , mégis az összegyűj­ t ö t t s z a v a z a t o k jelentős v á l t o z á s t i d é z t e k elő az e r ő k e g y m á s k ö z t i vi­ szonyában, ugyanis a szocialisták a k o m m u n i s t á k t ó l kevesebb szavaza­ tot k a p t a k . A p o l g á r i p á r t o k és b e l s ő á r a m l a t a i k m a g a t a r t á s a a v á l a s z t á s i k a m ­ p á n y folyamán, valamint a választás eredménye még fokozottabban kiélezte a nemzeti viszonyokat. A p o l g á r i p á r t o k v i s z o n y a és e l r e n d e ­ zése, m e l y a k o r m á n y szerb frontját k é p v i s e l t e a H S S - e l ( H o r v á t P a ­ rasztpárt) szemben, mely már nem volt a k o r m á n y b a n . A választások u t á n a s z k u p s t i n á n belül a v e z e t ő szerb polgári p á r t o k kerültek túl­ s ú l y b a , a k o r m á n y p e d i g a k í v á n t v á l a s z t á s i e r e d m é n y k i e r ő s z a k o l á s a ér­ dekében a N é p s z k u p s t i n á t m e g f o s z t o t t a d e m o k r a t i k u s jellegétől. A n e m ­ zeti v i s z o n y o k egyre j o b b a n kiéleződtek, a polgári d e m o k r á c i a pedig a k i s b i r t o k o s és n e m z e t i s z í n e z e t ű t ő k e é r d e k e i n e k e g y b e h a n g o l á s a t e r é n egyre tehetetlenebbé vált. É p p , hogy csak befejeződött a N é p s z k u p s t i n a választási h a d j á r a t a , V a j d a s á g b a n 1927. n o v e m b e r 6-án kezdetét vette a k ö z s é g i és v á r o s i s z k u p s t i n á k választási k a m p á n y a . Bár nem volt a n n y i r a v i h a r o s , m i n t a z e l ő z ő , m é g i s a k o m m u n i s t a és s z o c i a l i s t a e r ő k m o z g a l m á n a k szempontjából n a g y jelentőséggel bírt. M . Palié megjegy­ zése a l a p j á n k i t ű n i k , h o g y R S R S listájáról 184 bizottsági t a g o t v á l a s z ­ t o t t a k m e g 2 3 h e l y e n , m í g a s z o c i a l i s t á k k ö z ü l 1 2 1 - e t 21 h e l y e n . Szemmel látható volt, hogy a vajdasági kommunista mozgalom túl­ szárnyalta a szocialista mozgalmat (mely egymás közti erőviszonyaikat is feltételezte). Az egymás közti erők viszonyában bekövetkezett minő-

ségi v á l t o z á s t a d i k t a t ú r a is c s a k i d e i g l e n e s e n és l á t s z ó l a g t u d t a m e g f é ­ k e z n i . A p o l g á r i v e z e t ő k v i d o v d á n i a l k o t m á n y és a c e n t r a l i s z t i k u s á l ­ lamberendezés körüli bajlódása, v a l a m i n t a polgári politikai erők sorai­ ban bekövetkezett ellentmondások k é t frontra osztották őket. A H S S ( H o r v á t P a r a s z t p á r t ) és a F ü g g e t l e n D e m o k r a t a P á r t v e z e t ő s é g e ú g y döntött, hogy létrehozza a paraszti-demokratikus koalíciót, hogy ezál­ t a l e r e d m é n y e s e b b e n h a r c o l j o n a t ő k é s k o n k u r r e n c i a és a g y o r s a b b k a ­ p i t a l i s t a fejlődés m e g v a l ó s í t á s a t e r é n . A k o l a l í c i ó t o d a á t i f r o n t n a k ne­ v e z t é k el. A N é p s z k u p s t i n a a d ó b i z o t t s á g á b a n a z S D K ( P a r a s z t D e m o k ­ ratikus Koalíció) képviselői összetűzésbe k e r ü l t e k a szerbiai p á r t o k k a l az ország adókötelezettségeinek kiegyenlítésének kérdése körül. A törvény k i e g y e n l í t é s é t k ö v e t e l t é k . U g y a n a k k o r ez a k é r e l e m v e t e t t e fel V a j d a s á g helyzetének tisztázását a Királyság keretein belül. V a j d a s á g i p a r á n a k és g a z d a s á g á n a k n a g y r é s z e k ü l f ö l d i t ő k e k e z é b e n volt. Egyre nyilvánvalóbbá vált, miszerint a nagyszerb állami politika V a j d a s á g g a z d a s á g á t , v a l a m i n t t e r ü l e t e i n e k egész t á r s a d a l m i é l e t é t i d e ­ g e n n e k , t ő l e t á v o l á l l ó n a k t e k i n t i . M i n d e z V a j d a s á g j e l e n t ő s p o l i t i k a i fej­ l ő d é s é h e z v e z e t e t t , és a s z e r b r é t e g e k e g y r e f o k o z ó d ó elégedetlenségét e r e d m é n y e z t e a K i r á l y s á g k e r e t e i n b e l ü l k i a l a k u l t e g y e n l ő t l e n s é g ü k és a l á r e n d e l t h e l y z e t ü k m i a t t . V a j d a s á g m i n t f o g a l o m f o k r ó l - f o k r a a z elé­ gedetlenséggel azonosult, a földreform, az 1925-ben kezdetét v e v ő k i ­ z s á k m á n y o l ó adókötelezettség következtében előálló mezőgazdasági vál­ s á g , a l a k o s s á g g a z d a s á g i k i z s á k m á n y o l á s a és a v a j d a s á g i s z e r b és n e m ­ szerb polgárság iránt tanúsított politikai bizalmatlanság folytán. Vajda­ ság leple a l a t t egy egészen m á s jellegű pszichológiai-politikai helyzet v o l t k i a l a k u l ó b a n , m e l y n e k végső célja v o l t a n n a k p o l i t i k a i m o z g a l o m ­ m á v a l ó érlelése. A polgári politikai erők nemszerb körei jóval előbb felvetették Vaj­ daság egyenjogúságának kérdését a Királyságban. A z ún. nemszláv ki­ s e b b s é g i p á r t o k — a n é m e t , a m a g y a r és a r o m á n m á r 1 9 2 2 v é g é n és 1 9 2 3 elején m e g a l a k u l á s u k a l k a l m á v a l e l f o g a d o t t p r o g r a m j a i k b a n felis­ m e r t é k e kérdés t i s z t á z á s á n a k szükségességét, míg a szerb p o l g á r o k szá­ m á r a 1925-től vált d ö n t ő fontosságú kérdéssé. A z S D K (Paraszt D e ­ m o k r a t a Koalíció) létrejötte híven tükrözte a Királyságban kialakult t á r s a d a l m i e l l e n t é t e k m é l y s é g é t és v a l ó d i t e r m é s z e t é t . N a p i r e n d r e k e r ü l t a n e m z e t i s é g e k , i l l e t v e a z e g y k u l t u r á l i s - t ö r t é n e l m i és g a z d a s á g i e g y s é ­ get a l k o t ó t ö m e g e k gazdasági h e l y z e t é n e k m e g o l d á s a . Ez volt a nemzetiségi kérdés ipari megnyilvánulása a Királyságban, m í g v a l ó s á g o s t a r t a l m á t a k ö z é p r é t e g e k n e k és a m u n k á s o s z t á l y n a k k ö z ­ p o n t i h a t a l o m m a l , és a t ő k é v e l s z e m b e n i h e l y z e t é n e k k é r d é s e k é p e z t e a z új á l l a m m i n d e n t e r ü l e t é n . Az SDK (Paraszti Demokrata Koalíció) létrehozásával jelentős hala­ dás történt az osztályerők átcsoportosulásában, ugyanis elősegítette a kis­ birtokos erők egybegyűjtését a burzsoá demokratikus forradalom elmé­ lyítéséért folytatott harcban. Azonban Vajdaságnak az államberendezés-

ben való egyenjogú helyzetéért folytatott harc folyamán a polgári erők között még meglehetősen mély nemzetiségi szakadékok, nézeteltérések jelenlétével kellett számolni. Az „odaáti front" Horvátországban és Vaj­ daságban a horvát és a szerb kisburzsoázia szövetsége volt, mely ily mó­ don igyekezett megvédeni gazdasági érdekeit és biztosítani egyenjogú részvételét a hatalomban. Ezzel szemben a kisebbségi pártok e szövet­ ségen kívül maradtak. Nézeteltérések jelentkeztek a JKP politikájával szemben is. A párt felfedte a polgári „nemzetiségi" pártok vezetőinek következetlen, megalkuvó politikáját azzal a céllal, hogy a nemzetiségi forradalmi mozgalmak irányába terelje figyelmüket és sugallja az állam megsemmisítésének politikáját, s nem pedig a velük való együttműködést a szövetségért folytatott harcban. B á r a m u n k á s o s z t á l y m e g b o n t o t t erői jelentéktelenek v o l t a k a polgári „nemzetiségi" p á r t o k erőivel szemben, mégis a k o m m u n i s t á k politikai be­ folyásának erősödése, a n n a k lehetősége, h o g y a községi s z k u p s t i n á k által b e a v a t k o z h a t n a k a m u n k á s r é t e g e k m i n d e n n a p i életében felmerülő kérdé­ sek m e g o l d á s á b a n , ó r i á s i j e l e n t ő s é g g e l b í r t . A h a t a l o m szervei ez i d ő tájt e g y r e k í m é l e t l e n e b b ü l k e z d t é k ü l d ö z n i a Független Szakszervezetek szervezeteit, különösképpen Jugoszlávia me­ zőgazdasági m u n k á s a i n a k szövetségét. E l k e z d ő d ö t t a h a r c a f e n n m a r a ­ d á s é r t , m e l y n e k k e z d e t b e n s i k e r e is v o l t , h i s z e n 1 9 2 7 s z e p t e m b e r é b e n a S P R J 4 2 9 9 t a g o t s z á m l á l t 34 f i ó k s z e r v e z e t b e n . 1 9 2 7 - t ő l m é g n é h á n y j e l e n t ő s v á l t o z á s t ö r t é n t a z o s z t á l y h a r c fejlő­ désében. A Független Szakszervezetek erősödésével p á r h u z a m o s a n , de lehet h o g y ennek k ö v e t k e z m é n y e k é n t , m e g v á l t o z o t t a h a t a l o m és a z uralkodó osztálynak a munkásvédelmi törvényhozással szembeni gyakor­ l a t a is a k k é p p , h o g y h a l o g a t t a k i a l a k í t á s á t és m e g t a g a d t a b e v e z e t é s é t a n ­ nak, amit m á r törvényesített. Ezzel tulajdonképpen fokozta a m u n k á s ­ védelmező törvényhozás jelentősebb határozatainak megsemmisítésére i r á n y u l ó törekvést, m e l y n e k leghangosabb szószólói az iparosok v o l t a k , a k i k e t ö r v é n y h o z á s t a gazdasági válság előidézőjének t e k i n t e t t é k , illet­ ve a tőkével szembeni konkurrens tehetetlenségük okozóját látták benne. Ellenvetésüket azzal indokolták, hogy az a t ö r v é n y h o z á s fejlettebb g a z d a s á g n a k felel m e g , s n e m p e d i g a j u g o s z l á v n a k . A z 1 9 2 8 . é v f o l y a ­ m á n n é h á n y lépést tettek a m u n k á s v é d e l m i t ö r v é n y javítása érdekében. Életbe lépett a munkásmegbízottakról, az állami m u n k a k ö z v e t í t ő hiva­ talokról, a kisipari műhelyek munkaidejéről szóló rendelet, v a l a m i n t a m u n k a n é l k ü l i e k b i z t o s í t á s á r ó l és s e g é l y n y ú j t á s á r ó l s z ó l ó r e n d e l e t . A b é r m u n k á s o k törvényes védelmét szolgáló kötelezettségek, melyek alatt a m u n k á s o k v é d e l m é t biztosító t ö r v é n y é r t e n d ő , t o v á b b r a sem lép­ tek hatályba, életbeléptetésük külön rendeleteket igényelt. A mezőgaz­ dasági m u n k á s o k ismét rosszul j á r t a k , mivel a m u n k a n é l k ü l i e k biztosí­ t á s á b ó l és t á m o g a t á s á r ó l s z ó l ó r e n d e l e t r á j u k n e m v o n a t k o z o t t . É r d e k e i ­ ket egyedül csak az a rendelet szolgálta, mely a községi m u n k a e r ő al­ kalmazását kötelezően elsőrendű tényezőnek tekintette, valamint az a

rendelet, mely az egyenlőségi bizottságok létrehozását szabályozta, azzal a céllal, h o g y a járási elöljárók helyett, ezek t á r g y a l j á k a m u n k a v i s z o n y ­ ból e r e d ő p e r e k e t . A munkásvédelmi törvényhozás szerény, látszólagos javulásával p á r ­ huzamosan megerősödött Vajdaságban a Független Szakszervezetek, kü­ lönösen pedig az S P R J üldözése. 1928 szeptemberében rendőri h a t á r o ­ zattal betiltották Jugoszlávia Mezőgazdasági Munkásai Szövetségének működését, m e l y e t a bírósági döntés k ö v e t k e z t é b e n sem v o l t a k hajlan­ dóak visszavonni, bár az érvénytelennek tekintette ezt a h a t á r o z a t o t . U g y a n a k k o r ez i d ő t á j t V a j d a s á g b a n a z a n t i f r a k c i ó s e r ő k h a t á s o s t ö r e k ­ v é s é r e f i g y e l h e t ü n k fel, m e l y n e k v o l t a c é l j a , hogy a P á r t o t valóságos f o r r a d a l m i é l c s a p a t t á t e g y e és e l r e k e s s z e R o t h e r m e r e l o r d n a k a n a g y ­ m a g y a r irredentizmust szorgalmazó akciójától (azzal, hogy a trianoni békeszerződés módosítása útján Vajdaság egy része M a g y a r o r s z á g h o z kerüljön vissza), mely nagy hatással volt a vajdasági tömegekre. Ebből a szempontból jelentős a K P J 1928 február végén S z a b a d k á n m e g t a r t o t t k e r ü l e t i g y ű l é s e és a z a k é t í r á s , a m e l y a Szervezett Munkás 1928. é v f o l y a m á n a k k é t márciusi számában jelent meg. A kerületi gyű­ lésen a J K P j e l e n t ő s h a t á r o z a t o t f o g a d o t t el a p á r t o n b e l ü l i v i s z o n y o k ­ ról és a f r a k c i ó s v i s z á l y h a t á r o z o t t megszüntetésének szükségességéről. A Szervezett Munkás m á r c i u s 1 1 - é n és 1 8 - á n m e g j e l e n t s z á m á b a n k ö z ö l t c i k k é b e n a J K P v a j d a s á g i r é s z e a z ú n . „ o d a á t i f r o n t " és a n e m z e t i s é g i kérdés ürügyén nyilatkozott álláspontjáról. Nyíltan k i m o n d t á k , mi­ szerint a szerbiai t e r r o r elleni lelkesítő b e s z é d e k n e m a m u n k á s t ö m e g e k érdekeit szolgálják, h a n e m elősegítik az „ o d a á t i " burzsoázia számára, hogy a munkástömegek támogatásával „igazságosabban" osztozzon a ha­ t a l o m b a n . A z „ o d a á t i e g y e n l ő s é g " n e m j e l e n t m á s t , m i n t a m u n k á s és paraszttömegek kizsákmányolásának azonos f o k ú s z a b a d s á g á t és az „ o d a á t i " d e m o k r a t i z m u s u g y a n a z , m i n t a szerbiai burzsoázia d e m o k r a ­ tizmusa, m i n d k e t t ő a munkástömegek elnyomásával egyenlő. A prole­ t a r i á t u s s z á m á r a m i n d k e t t ő ellenség, m é g p e d i g osztályellenség . . . " A nemzetiségi kérdést taglaló cikk a m a g y a r proletariátus társadalmi h e l y z e t é t és a M a g y a r P á r t h o z v a l ó v i s z o n y á t v i l á g í t j a m e g . Kihang­ súlyozta, hogy a nemzetiségi kérdést a tőkés t á r s a d a l o m b a n n e m lehet m e g o l d a n i , a n n á l is i n k á b b , m i v e l a t ő k é s á l l a m o k i m p e r i a l i s z t i k u s p o l i ­ t i k á t f o l y t a t n a k , és m e r t az imperializmus nemzetiségi jelszavakkal igyekszik a fölvilágosulatlan t ö m e g e k figyelmét az égő t á r s a d a l m i - p o l i ­ tikai kérdésekről elterelni. 2 4

A nemzetiségi kérdés végleges megoldása csakis a k a p i t a l i s t a - i m p e r i a ­ lista ellentétek, illetve a tőkés r e n d s z e r felszámolásával v a l ó s í t h a t ó m e g . E z e k szerint t e h á t a nemzetiségi e l n y o m á s ellen f o l y t a t o t t h a r c szorosan összefügg az o s z t á l y e l n y o m á s alóli f e l s z a b a d í t ó h a r c c a l . I l y e n s z e m p o n t ­ b ó l t e k i n t e t t é k á t a M a g y a r P á r t s z e r e p é t is. K i f e j t e t t é k , hogy míg a p á r t p r o g r a m j á b a n a nemzetiségi e l n y o m á s ellen agitál, a d d i g g y a k o r l a t ­ ban a magyar nagybirtokosok érdekeiért harcol a f ö l d r e f o r m ellen.

E z é r t a m a g y a r proletariátus „nemzetiségi kérdéssel szembeni álláspont­ ja elsősorban a M a g y a r P á r t elleni harcban kell h o g y m e g n y i l v á n u l ­ jon." A tények arra késztetik a m a g y a r proletariátust „hogy vállvetve harcoljunk a szerb proletariátussal a gazdasági és k u l t u r á l i s e l n y p m á s ellen." — áll a cikk befejező s z a k a s z á b a n . E z a z á l l á s p o n t tulajdon­ képpen válasz volt Rothermere akciójára. 2 5

2 8

2 7

A K o m m u n i s t a I n t e r n a c i o n á l é v é g r e h a j t ó b i z o t t s á g a nyílt levelet in­ tézett Jugoszlávia Kommunista Pártjának tagságához, és f e l h í v t a ő k e t a frakciós h a r c gyökeres megszüntetésére, m e l y a n n a k idején s o k b a n hoz­ zájárult a h h o z , h o g y a J K P „ a rezsim politikai h a n y a t l á s á n a k idején, m e l y a k k o r i b a n k é s z í t e t t e e l ő a k a t o n a i d i k t a t ú r á t " , v a l a m i n t a z össz politikai párt, többek között a s z o c i á l d e m o k r a t á k d e g e n e r á l ó d á s á t is „ n e m volt képes a m u n k á s t ö m e g e k élére állni a tőkés reakció együttes e r ő i ellen f o l y t a t o t t h a r c b a n . " E g y r e v i l á g o s a b b á v á l t , h o g y a Nyílt le­ véltől és u t á n a is a J K P k e r e t é n b e l ü l k i a l a k u l t f r a k c i ó e l l e n i h a r c v a ­ lójában a P á r t o n belüli kisbirtokos felfogás és m é r c e e l l e n i k ü z d e l e m volt. A kisbirtokos elem jelentéktelen felismerése a m o z g a l o m b a n h a t é ­ k o n y a k c i ó v á t e l j e s e d e t t és a r r a i r á n y u l t , h o g y a J K P g y a k o r l a t á b a n m i ­ n é l e l ő b b m e g s z ű n j ö n . A f r a k c i ó s s z a k a d é k e l l e n i h a r c és a z a n t i f r a k c i ó s erők győzelme o l y a n tagságot t o b o r o z o t t , a m e l y a P á r t o t valóságos for­ r a d a l m i élcsapattá változtatja. V a j d a s á g b a n a k o m m u n i s t á k többsége el­ f o g a d t a és m a g á é v á t e t t e a N y í l t l e v e l e t és a J K P és a S K O J s z e r v e z é s i , v a l a m i n t ideológiai-politikai erősítése terén h a s z n o s í t o t t a pártsejtek lét­ r e h o z á s á v a l . E b b e n s e g í t s é g é r e v o l t a k a J K P és a K B k ü l d ö t t e i , k i k é p ­ zői, s b á r erősödése szerény volt, mégis politikai szempontból óriási je­ lentőséggel bírt. Sikerrel járt a n é m e t m e z ő g a z d a s á g i p r o l e t a r i á t u s F ü g ­ g e t l e n S z a k s z e r v e z e t e k b e v a l ó e g y b e g y ű j t é s e is. 1 9 2 8 . j ú n i u s és j ú l i u s f o ­ l y a m á n É s z a k - B á c s k á b a n és a T i s z a m e l l é k é n e k é s z a k i r é s z é n a m e z ő ­ gazdasági m u n k á s o k béremelésért folytatott sztrájkjairól v a n t u d o m á ­ s u n k . A p á r t e l l e n e s e l e m e k Ú j v i d é k e n és S z a b a d k á n j e l e n t e k m e g . A p o l ­ g á r i t á b o r o n b e l ü l i v i s z o n y o k e g y r e j o b b a n kiéleződtek. V a j d a s á g á p o l ­ gári zugpolitikus összetűzések egyre jelentősebb színterévé vált éspedig g a z d a s á g i j e l e n t ő s é g e és a z á l l a m b a n b e t ö l t ö t t f e j l e t t e b b p o l i t i k a i k ö r n y e ­ zete folytán. A z S D K többek között a következőket kérte „ a szkupstina f e l o s z l a t á s á t és s z a b a d v á l a s z t á s o k b e v e z e t é s é t a z egész o r s z á g b a n " . Az e g y r e e l f a j u l t a b b s z e m é l y i s é r t e g e t é s e k és a k ü l d ö t t e k t e t t l e g e s ö s s z e t ű z é ­ se a N é p s z k u p s t i n á b a n a H S S k ü l d ö t t e k S t j e p a n és P a v l e R a d i ć , v a l a ­ mint D j . Basariček meggyilkolásához vezetett 1928. június 20-án. E z t követően július végén egy válságos p i l l a n a t b a n m e g v á l t o z o t t a h a t a l o m és a z i d ő t á j t s o k a t e m l e g e t t é k H o r v á t o r s z á g „ a m p u t á l á s á t " . A z o n b a n a u g u s z t u s elsején Z á g r á b b a n a z S D K k ü l d ö t t e i e l f o g a d t á k a z t a h a t á r o ­ zatot, mellyel egy d e m o k r a t i k u s a b b á l l a m f o r m á r a t a r t a n a k igényt. 2 8

2 9

A N é p s z k u p s t i n á b a n elkövetett merénylet az S P J belül a l k a l m a t n y ú j ­ t o t t a t o v á b b i ö s s z e t ű z é s e k r e és p o l i t i k a i a r c u l a t á n a k v a l ó d i m e g n y i l a t ­ k o z á s á r a . Az ursisták, akik az SPJ 1928 áprilisában megtartott kong-

resszusán az orsisták fölé kerekedtek a szerbiai front mellett d ö n t ö t t e k , míg az orsisták az „ o d a á t i h o z " pártoltak. A z egymás közti nézeteltéré­ sek f o k o z a t o s a n a p á r t s z a k a d á s á h o z v e z e t t e k Vajdaságban az orsisták kialakították körzeti pártvezetőségeiket a m á r meglévők mellett. Mindez azonban a legyengült szervezet vonaglása volt csupán. 1928 októberé­ b e n Ú j v i d é k e n a z u r s i s t á k m e g i n d í t o t t á k a Munkás Újságot, melynek tényleges célkitűzése a m a g y a r o k urs szervezetekbe, különösképpen p e ­ dig a Mezőgazdasági M u n k á s o k Országos Szövetségébe történő tobor­ zása, az utóbbi ugyanebben az évben alakult meg. Mialatt a polgári pár­ t o k e g y r e s ú l y o s a b b h e l y z e t e t i d é z t e k elő a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k életé­ ben, s m i a l a t t vajúdik a szocialista m o z g a l o m , az idő alatt a J K P ren­ dezte sorait. 1928 októberében m e g t a r t o t t á k a t a r t o m á n y i értekezletet, majd a J K P IV. kongresszusát. Mindkét összejövetel m u n k á j á b a n a Kommunista Internacionálé hatodik kongresszusának irányvonalát kö­ vette. A t a r t o m á n y i gyűlés elősegítette a frakció elfojtását Ú j v i d é k e n és S z a b a d k á n , de u g y a n a k k o r felerősítette a kommunisták munkáját a f a l v a k b a n és v á r o s o k b a n , i l l e t v e a F ü g g e t l e n S z a k s z e r v e z e t e k b e n . E k k o r Vajdaságban, Szerémségen kívül, a J K P 76 alapszervezetében, 360 tag v o l t ( 2 6 k ö z s é g i b i z o t t s á g b a n és 5 k ö r z e t b e n ) , Ú j v i d é k e n , Szabadkán, N a g y - B e c s k e r e k e n , Z o m b o r b a n és P a n c s o v á n — és a J K P t a r t o m á n y i b i z o t t s á g á b a n B e c s k e r e k e n . F e n n á l l t a S K O J T a r t o m á n y i B i z o t t s á g a is. A kongresszusi d o k u m e n t u m o k b a n kifejtett általános meggyőződés a l a p ­ ján lényegében sikerült a frakciós erőket megsemmisíteni. A p á r t élére f ő l e g a m u n k á s o k s o r a i b ó l k e r ü l t k i a v e z e t ő s é g és e z z e l m a g y a r á z h a t ó a z e r ő s a n t i f r a k c i ó s a k c i ó is. A z o n b a n a f r a k c i ó s ö s s z e t ű z é s e k a P á r t b a n elég s ú l y o s a k v o l t a k : „ t a g s á g á t k é t s é g e k g y ö t r i k a P á r t s t r a t é g i á j á t , t a k ­ t i k á j á t és f e l a d a t a i t i l l e t ő e n és v e s z é l y e s o p p o r t u n i s t a t e n d e n c i á k é s z l e l ­ hetők soraiban." A kongresszus határozata alapján ezért mindenek­ előtt n a g y erőfeszítéseket kell tenni a P á r t akcióképessége érdekében, hogy ezáltal szervezetileg kiépüljön, ideológiai-politikai szempontból m e g e r ő s ö d j ö n , a m u n k á s o s z t á l y és a z e l n y o m o t t t ö m e g e k e t polgári harc­ ba g y ű j t s e a b u r z s o á r e a k c i ó e l l e n (és a S z o v j e t u n i ó e l l e n i r á n y u l t e s e t ­ leges i m p e r i a l i s t a h á b o r ú e s e t é n ) , v a l a m i n t h o g y m e g v a l ó s í t s a a m u n k á s ­ s á g és p a r a s z t s á g d e m o k r a t i k u s d i k t a t ú r á j á t , s z o v j e t e k ú t j á n , és a m u n ­ k á s - p a r a s z t k ö z t á r s a s á g szövetségét a B a l k á n félszigeten. 3 0

Ezért a kongresszus arra kötelezte a J K P - t , „ h o g y teljes m é r t é k b e n támogassa a tömegek azon akcióit, melyek a független H o r v á t o r s z á g " , a f ü g g e t l e n C r n a G o r a , a f ü g g e t l e n és e g y e s ü l t M a c e d ó n i a , a f ü g g e t l e n és e g y e s ü l t A l b á n i a és a f ü g g e t l e n S z l o v é n i a m e g a l a k u l á s á h o z v e z e t n e k . A megjelölt feladatok nem v o l t a k újkeletűek, csak a feladatokat feltételező k ö r ü l m é n y e k v o l t a k v a l a m i v e l m a s a b b a k m i n t k o r á b b a n , s így megol­ d á s u k m ó d j a is e l t é r t a k o r á b b i g y a k o r l a t t ó l . 3 1

Megszületett a határozat, mely szerint a J K P tömegekkel való köz­ v e t l e n k a p c s o l a t á t t o v á b b k e l l é p í t e n i , e r ő s í t e n i és s z é l e s í t e n i , a töme-

g e k e t a J K P t e v é k e n y s é g é h e z k ö z e l e b b k e l l h o z n i és a t ö m e g e k s p o n t á n m e g m o z d u l á s a i n a k élére állva kiszorítani a p o l g á r i , n e m z e t i sovinisztik u s és m e g a l k u v ó o p p o z í c i ó t a m o z g a l m a k é l é r ő l , ezt követően pedig minél előbb megsemmisíteni a g y ö k é r t e l e n szociális d e m o k r á c i a m i n d e n á r n y a l a t á t , a n n á l is i n k á b b , m e r t a m u n k á s o s z t á l y a b a l o l d a l felé h a j ­ l i k . A J K P t e v é k e n y s é g e és h a d j á r a t a a p r o l e t a r i á t u s akcióegységének m e g t e r e m t é s e é r d e k é b e n és a t ö b b i e l n y o m o t t r é t e g e s e t é b e n is a z egész országra érvényes kell h o g y legyen. É p p e n ezért „ a P á r t n a k h a t á r o z o t ­ t a n kell fellépnie a n e m z e t i csoportosulással szemben, m e l y m e g n e h e z í t i Jugoszlávia különböző nemzetei proletariátusának osztályközösségét, meg kell s z ü n t e t n i e a n e m z e t i e l n y o m á s k i h a s z n á l á s á t a h a t a l m o n l e v ő b u r ­ z s o á z i a r é s z é r ő l és fel k e l l s z á m o l n i a a z e l n y o m o t t n e m z e t e k b u r z s o á ­ z i á j á t , m e l y e l l e n t é t e k e t s z í t a h a t a l m o n l e v ő n e m z e t és a z e l n y o m o t t a k m u n k á s s á g a és p a r a s z t s á g a k ö z ö t t és e z á l t a l m e g g á t o l j a e g y e s ü l é s ü k e t a b u r z s o á z i a elleni h a r c b a n . " A polgári p á r t o k oppozíciós, hatalmi koalíciót t á m o g a t ó soraiban az a l k o t m á n y módosításának kérdése került előtérbe, mely szembehelyez­ kedett a k o r m á n y hivatalos, gyakorlati, mindenfajta demokratizmust mellőző politikájának. A kormány lemondása után 1928. december 30-án, a király 1929. január 6-án feloszlatta a Népszkupstinát, betiltotta a p o l i t i k a i p á r t o k és s z e r v e z e t e k m ű k ö d é s é t a F ü g g e t l e n S z a k s z e r v e z e ­ t e k k e l e g y e t e m b e n . A z e g y s é g e s j u g o s z l á v s á g p o l i t i k á j á t h i r d e t t e és a n é p érdekeinek k ö z v e t l e n képviselőjévé n e v e z t e ki m a g á t . A diktatúra uralma objektív szakadásokat okozott a kormány rendszerében. Azon­ ban az erősödő forradalmi-demokrata erők még nem voltak együtt, s nem álltak készen a döntő ütközetre, a munkásosztály javarészt szerve­ zetlen volt, eszmei-politikai szempontból és szervezettség dolgában sem volt egységes; az „odaáti front" nem támogatta a Királyság megdön­ tését és a polgári ellenzék vezetői sem voltak egységesek és készek a döntő demokratikus harcra. A kisbirtokos rétegek m á r h u zamo s ab b idő ó t a a t ö r v é n y h o z á s egységesítését k é r t é k a K i r á l y s á g b a n . A király ja­ n u á r 6-i k i á l t v á n y á b a n m e g is í g é r t e a z e g y s é g e s o r s z á g egységes tör­ v é n y h o z á s á t az ö r ö k ö l t k ü l ö n b s é g e k h e l y e t t . A z egységes t ö r v é n y h o z á s a m u n k á s o s z t á l y n a k is é r d e k e v o l t . A m i a m u n k á s v é d e l m e z ő t ö r v é n y h o ­ zást illeti, a l a p j á t a m u n k á s o k v é d e l m é r ő l szóló t ö r v é n y , a b i z t o s í t á s u k ­ r ó l s z ó l ó t ö r v é n y és a m u n k a f e l ü g y e l ő s é g r ő l s z ó l ó t ö r v é n y k e l l e t t h o g y k é p e z z e , a z o n b a n á l l a n d ó a n m e g g á t o l t á k és h a l a s z t g a t t á k m e g h o z a t a l á t . A z ún. „ o d a á t i " vidékeken n e m egy a m u n k a v i s z o n y b ó l eredő kérdést, s ő t m á s j e l l e g ű e k e t is a z o s z t r á k — m a g y a r t ö r v é n y e k s z e l l e m é b e n t á r ­ g y a l t a k . P i l l a n a t n y i l a g f e n n á l l t a n n a k a l e h e t ő s é g e is, h o g y a m u n k á s ­ v é d e l m i t ö r v é n y h o z á s e d d i g i e r e d m é n y e i is k á r b a v e s z n e k . A z új p o l i ­ tikai helyzet, mely a d i k t a t ú r a bevezetésével nyert megfogalmazást meg­ felelő a l k a l m a t n y ú j t o t t a k i s b i r t o k o s é r d e k e k t ö r v é n y h o z á s s a l k a p c s o ­ l a t o s k é r e l m e i n e k b e n y ú j t á s á r a . A k o r m á n y el is f o g a d t a a m ó d o s í t á s j a v a s l a t á t . K ö z é p p o n t b a n a m u n k á s o k v é d e l m e z é s é r ő l és b i z t o s í t á s á r ó l 3 2

szóló t ö r v é n y volt. A k o r m á n y programjának előírása értelmében a m u n k á s v é d e l e m r e v o n a t k o z ó a n és h o g y l e h e t ő v é t e g y e a m u n k á s o k és munkaadók együttműködését." (Dj. M.) A támadás célpontja a bérmunkások munkaidejének meghatározása a k i s k e r e s k e d e l m i ü z l e t e k b e n és k i s i p a r i m ű h e l y e k b e n , a m e l y 1 9 2 8 m á ­ jusáig nem volt törvénnyel szabályozva. A m u n k á s o k védelmét bizto­ sító t ö r v é n y elvben u g y a n nyolcórás m u n k a i d ő t h a t á r o z o t t meg, azonban ezekben a gazdasági ágakban mindig a pillanatnyi osztilyerÓviszonyok állása döntött. A z 1928-ban hozott rendelettel megszűnt a bizonytalan­ s á g , m é g p e d i g a z z a l a k ö t e l e z e t t s é g g e l , h o g y a k e r e s k e d ő és k i s i p a r i m ű ­ h e l y e k n y i t v a t a r t á s i ideje a z o n o s kell h o g y legyen a b é r m u n k á s o k m u n ­ k a i d e j é v e l , a z p e d i g 8 v a g y 9 ó r á t t e t t k i . A k e r e s k e d ő k és k i s i p a r o s o k hevesen t i l t a k o z t a k a rendelet ellen, hiszen m e g n e h e z í t e t t e a n a g y t ő k é ­ v e l és n a g y i p a r r a l s z e m b e n i f e n n m a r a d á s u k a t , és e z é r t b é r m u n k á s a i n k minél fokozottabb kizsákmányolására törekedtek. A m u n k á s o k számá­ ra a rendelet védelmet jelentett ugyan, de inkább morális vonatkozásb a n t , m i n t g y a k o r l a t i l a g , u g y a n i s az illetékes h a t a l o m a s z a b á l y o k ér­ t e l m é b e n n e m v o n h a t o t t felelősségre senkit ilyen esetben, sőt a rendelet sem t a r t a l m a z o t t erre v o n a t k o z ó h a t á r o z a t o t . 1929 júliusában a kor­ m á n y újabb rendeletet hozott nyilvánosságra, melyben előírta, miszerint a n y i t v a t a r t á s i i d ő h o s s z a b b is l e h e t a b é r m u n k á s o k t ö r v é n n y e l s z a b á ­ lyozott munkaidejénél. Ez valójában azt jelentette, hogy a bérmunkás addig dolgozik, amig a műhelyek nyitva tartanak. A m u n k a b é r kérdése az osztályerők tényleges viszonyától függött, vagyis a piac szabad já­ tékának volt alárendelve, ahol viszont az egyre fokozódó m u n k a n é l ­ küliség o k o z o t t fejtörést. A rendelet látszatra sokat jelentett a kisipa­ rosok számára, átsegítette őket a gazdasági válságon, lényegében azon­ b a n a t ő k e és b u r z s o á r e a k c i ó é r d e k e i t k é p v i s e l t e a d e m o k r a t i k u s e r ő k elleni h a r c b a n . A h h o z m á r n e m v o l t ideje, h o g y a kisbirtokos rétegei m e g m e n t s e a rétegeződés jelenségétől, a z o n b a n sikerült egybegyűjtenie és a m u n k á s o s z t á l y e l l e n f o r d í t a n i a . É s e b b e n r e j l e t t p o l i t i k a i j e l e n t ő s é g e . K é t s é g t e l e n , h o g y a r e n d s z e r és a n a g y t ő k e s i k e r é t j e l e n t e t t e a z o s z t á l y ­ h a r c f o l y a m á n . A m u n k á s v é d e l m i t ö r v é n y h o z á s r ó l k é s ő b b is é l é n k v i t á k f o l y t a k . A k é r e l m e k egyfelől a „ g a z d a s á g " m i n d e n n e m ű megterheléstől v a l ó mentesítését kérték, ugyanis nincs olyan állapotban, h o g y veszte­ ségek nélkül elbírja a túlterhelést, m e l y v i s z o n t fontos érdekeit k á r o s í ­ t a n á meg, m í g másfelől a biztosítások m i n d e n válfajának .hatálybalép­ tetését k é r t é k a fennálló t ö r v é n y e k szellemében. A kormány mindkét k é r e l m e t h i v a t a l o s a n is e l f o g a d t a a n n a k e l l e n é r e , h o g y s z e m m e l l á t h a ­ tóan kizárta egyik a másikat. 3 3

A m u n k á s o k biztosításáról szóló törvényjavalatért folytatott viták m é g 1 9 3 0 és 1 9 3 1 f o l y a m á n is t a r t o t t a k és 1 9 3 1 d e c e m b e r é b e n f e j e z ő d ­ tek be azzal, h o g y m e g h o z t á k a m u n k á s v é d e l m i törvény h a t á r o z a t a i n a k m e g v á l t o z t a t á s á r ó l szóló t ö r v é n y t , a m e l y a szülés a l k a l m á v a l t ö r t é n ő segélyjuttatásra vonatkozott. Természetesen lecsökkentették, mégpedig

azzal, hogy súlyosbították a z o k a t a feltételeket, amelyek alapján valaki h o z z á j u t h a t o t t ehhez a segélyhez, egészében a z o n b a n n e m v á l t o z t a t t a k a törvényen. A törvény körüli viták nem jártak különösebb eredmény­ nyel, hiszen régi betegségei, gyengeségei továbbra is m e g m a r a d t a k , u g y a n i s n e m k e r ü l t n a p i r e n d r e a v é g k i m e r ü l t s é g , ö r e g s é g , h a l á l és a m u n ­ kanélküliség esetében v a l ó biztosítás kérdése. Mivel csökkent a dolgozók s z á m a , a b e t e g s é g és s z e r e n c s é t l e n s é g k ö v e t k e z t é b e n a b i z t o s í t á s t e r é n n ö ­ v e k e d e t t a h i á n y . A l e g f o n t o s a b b t u l a j d o n k é p p e n , h o g y n e m is g o n d o l ­ t a k e g y s é g e s b i z t o s í t á s és ö n i g a z g a t á s b e v e z e t é s é r e , t o v á b b r a is t ö b b b i z ­ t o s í t á s i „ k a s s z a " l é t e z e t t , t o v á b b r a is f o l y t a t ó d o t t a z i g a z g a t ó s á g b i z t o ­ sítási i r o d á k b a v a l ó k i n e v e z é s e v á l a s z t á s o k h e l y e t t . M i n d e n e s e t r e a s z o ­ ciális b i z t o s í t á s n e h e z e b b a n y a g i h e l y z e t b e k e r ü l t , m i n t a m i l y e n b e n k e z ­ detben volt. A s z o c i á l i s p o l i t i k á t és a n é p e g é s z s é g e t t á r g y a l ó m i n i s z t é r i u m m u n k á ­ j á v a l e g y i d ő b e n m á s m i n i s z t é r i u m o k is b e l e á r t o t t á k m a g u k a t t ö r v é n y ­ h o z ó t e v é k e n y s é g ü k r é v é n a m u n k a v i s z o n y o k és a b é r m u n k á s o k h e l y z e ­ t e k é r d é s é n e k t á r g y a l á s á b a . Í g y p é l d á u l a z e r d é s z e t i és b á n y á s z a t i m i ­ n i s z t é r i u m új b á n y á s z t ö r v é n y t és a m u n k á s o k és a l k a l m a z o t t a k b i z t o s í ­ tásáról szóló t ö r v é n y t hozott, amely a z o k r a v o n a t k o z o t t , akik a z o k b a n a vállalatokban dolgoznak, amelyek a b á n y á s z t ö r v é n y e k értelmében te­ v é k e n y k e d n e k . A k ö z l e k e d é s ü g y i és s z o c i á l i s p o l i t i k a m i n i s z t é r i u m k ö ­ z ö s e n v e t e t t e fel a t e n g e r é s z e t i szociális törvényhozás módosításának lehetőségét. A m u n k a i d ő r ő l szóló rendelet u t á n i legjelentősebb kezdemé­ n y e z é s a k e r e s k e d e l m i és i p a r i m i n i s z t é r i u m n e v é h e z f ű z ő d i k a m ű h e ­ lyekről szóló t ö r v é n y m e g h o z a t a l á v a l k a p c s o l a t o s a n . Életbe lépésének fő i n d í t é k a a k i s i p a r i m ű h e l y e k k ü l ö n b ö z ő t e r ü l e t e k e n v a l ó f e l t é t e l e i n e k kiegyenlítődése, mert egyenlőtlenségük egyre k o m o l y a b b gazdasági-poli­ tikai kérdéssé vált. A t ö r v é n y t 1931 novemberében h o z t á k meg. Második fejezete a segédekre v o n a t k o z o t t , vagyis a k i s i p a r b a n d o l g o z ó b é r m u n ­ kásokra. A kisipari m ű h e l y e k r ő l szóló t ö r v é n y m e g h o z a t a l a a m u n k á s v é d e l m i t ö r v é n y h o z á s b e f e j e z ő h a d j á r a t a v o l t . A m u n k a i d ő r ő l s z ó l ó t ö r v é n y ré­ v é n s i k e r ü l t m e g f é k e z n i a k i s i p a r o s o k a t és a k i s - és k ö z é p k e r e s k e d ő k e t , a k i k e t a n a g y t ő k e és a v á l s á g k ö v e t k e z t é b e n a p r o l e t a r i á t u s s a l e g y e t e m ­ ben egyazon kérdés szorongatott. A műhelyekről szóló t ö r v é n y a m u n k a és a t ő k e v i s z o n y á n a k r e n d e z é s é h e z s o k k a l r o s s z a b b a l a p o t s z o l g á l t a t o t t , m i n t a m u n k á s v é d e l e m r ő l szóló t ö r v é n y , m e l y e t látszólag n e m b á n t o t t a k u g y a n , a n n a k ellenére sem, h o g y m i n d e n o l d a l r ó l heves t á m a d á s o k ér­ ték. A legszembeötlőbb különbség a segédekre szóló h a t á r o z a t o k r a v o ­ n a t k o z o t t , m e l y ez esetben szociális b é k é r e k é n y s z e r í t e t t e a t ö m e g e k e t és e z á l t a l s i k e r ü l t m e g f é k e z n i a p r o l e t á r o k o s z t á l y é r d e k e i n e k k i v í v á s á é r t f o l y t a t o t t h a r c o t . A m u n k a és a t ő k e v i s z o n y a i n a k k a p c s o l a t o s t ö r v é n y ­ hozási tevékenység a l k o t ó tényezőjévé v á l t az állami gazdasági életbe v a l ó b e a v a t k o z á s á n a k , m e l y egyébként a válság idején világjelenség voit. A

revíziónak

tulajdonképpen

olyan

politikai

szerepet

kellett

volna

betöltenie, m i n t a földreformnak 1919—1920 között. A k o r m á n y n a k v a l ó b a n s i k e r ü l t e g y p i l l a n a t r a a p r o l e t a r i á t u s ellen f o r d í t a n i a k i s p o l ­ gári tömegek jelentős h á n y a d á t a f a l v a k b a n , v á r o s o k b a n . M i n d e n e k e l ő t t o s z t á l y b é k é r e volt szüksége a t ő k é n e k , erős szövetségesre a d e m o k r a ­ t i k u s k é r e l m e k k e l s z e m b e n és a z á l l a m i c e n t r a l i z m u s f e n n t a r t á s a é r d e ­ k é b e n . E z é r t t e t t é k l e h e t ő v é a z i p a r r a l és k e r e s k e d e l e m m e l f o g l a l k o z ó k s z á m á r a a l á t s z ó l a g o s v é d e l m e t b i z t o s í t o t t a k a h a z a i és k ü l f ö l d i t ő k é v e l szemben. T a l á n a p i l l a n a t n y i siker befolyásának t u d h a t ó be az 1931-ben h o z o t t a l k o t m á n y . A király ezzel igyekezett lecsillapítani a gazdasági v á l s á g és a k o r m á n y t e r r o r j á v a l s z e m b e n i e l é g e d e t l e n s é g e t . A z ú j o n n a n meghozott a l k o t m á n y szellemében történtek a népszkupstinai válasz­ tások, amelyek során a k o r m á n y n a k csak egy pártja szerepelt. A m u n k á s v é d e l m i t ö r v é n y h o z á s m ó d o s í t á s á n a k osztálycélzatossága az ellenhatás csíráját h o r d o z t a m a g á b a n . A revízió nem a k a d á l y o z h a t t a m e g a k i s i p a r o s o k és k i s k e r e s k e d ő k r é t e g e z ő d é s é t , h i s z e n a k o r m á n y m á s e l j á r á s o k k a l is e g y e n g e t t e a n a g y t ő k e ú t j á t a z i p a r és a m e z ő g a z d a s á g fejlesztésében. C s a k a m i k o r ráeszméltek a r r a , h o g y kíméletlen h a t a l m a k j á t é k s z e r e és a m i k o r b e k ö v e t k e z e t t a z a n t i k a p i t a l i s t a f e l e s z m é l é s , a k k o r vette kezdetét a kisbirtokos antikapitalista mozgalom, melyhez külső t é n y e z ő k is h o z z á j á r u l t a k . A z u r s i s t á k s z e r v e z e t e i n e k v e z e t ő s é g e o l y m ó d o n igyekezett megszervezni a munkásvédelmi törvényhozás módosí­ t á s a e l l e n i h a d j á r a t á t , h o g y a m u n k á s o s z t á l y n e i s m e r j e fel a k e z d e m é ­ nyezés valódi célzatosságát, s hogy ezáltal m e g a k a d á l y o z z a a m u n k á s ­ o s z t á l y esetleges s p o n t á n ellenállását. A z urs s z e r v e z e t e i n e k vezetője a meglevő törvényes előírások szigorú tiszteletben tartását kérte, mely az a d o t t k ö r ü l m é n y e k közepette helyes osztályálláspont volt. Elvben h a t á r o z o t t a n ellenezték a revíziót, míg gyakorlatban együtt­ működtek a kormánnyal. Szembeötlő volt például, hogy azt a meggyő­ ződést terjesztették, h o g y é p p e n a k o r m á n y fog t ö r ő d n i a m u n k á s é r d e k e k k e l , és elsp h e l y e n a k o m m u n i s t a a k c i ó e l l e n i h a r c o t j e l ö l t é k m e g , és a munkásság szakszervezeti megszervezésének hadjáratát a kulturális-ok­ t a t ó t e v é k e n y s é g é r d e k é b e n és a z á l l í t ó l a g o s s z i g o r ú a n a n y a g i é r d e k e i k védelmének biztosítását. Az említett feladatok megvalósításának gyakor­ l a t á b a n kíméletlen h a r c folyt a személyes elsőbbségért. E b b e n az á d á z személyes küzdelemben a munkásosztály érdekei a tömegek ámításának félrevezetésének eszközévé v á l t a k , a funkcionárusok személyes egymás k ö z t i l e s z á m o l á s á h o z v e z e t e t t . í g y a j a n u á r 6-i d i k t a t ú r á n a k m i n d k é t szocialista á r a m l a t b a n a k a d t a k segítői, m e l y e k sokban h o z z á j á r u l t a k az o s z t á l y b é k e e r ő s z a k o s b e v e z e t é s é h e z és m e g v a l ó s í t á s á h o z . A z o s z t á l y ­ béke fokozott erőszakos bevezetésével k a p c s o l a t b a n még egy lényeges j e l e n s é g g e l k e l l s z á m o l n u n k . A z 1 9 3 0 - a s é v első f e l é b e n é p p e n a teljes m u n k á s v é d e l m i t ö r v é n y r e v í z i ó j á r ó l f o l y ó n y i l v á n o s és t i t k o s v i t á k visszhangjában jöttek létre a Jugoszláv nemzetiségi szakszervezetek ( J N R S 1934-ig m a r a d t a k fenn), amelyek nyíltan hirdették a k o r m á n y -

n y a l és a m u n k a a d ó s z e r v e z e t e k k e l v a l ó e g y ü t t m ű k ö d é s t m é g p e d i g a z idegen tőkével szemben a nemzeti gazdaság védelmében. Világossá v á l t , h o g y J N R S tevékenysége a m u n k á s m o z g a l o m elszige­ telődését, állami keretekbe t ö r t é n ő visszahúzódását jelentette (minden in­ ternacionálé ellen). N y í l t o s z t á l y e g y ü t t m ű k ö d é s r e k e r ü l t sor, a m i n e m v o l t e g y é b , m i n t a k i s i p a r o s o k , a k i s - és k ö z é p k e r e s k e d ő k s z á m á r a s z e r ­ v e z e t t segélynyújtási a k c i ó , m e l y n e k fő célkitűzése az v o l t , h o g y a v á l ­ s á g k ö z e p e t t e is f e n n t a r t s á k m a g u k a t é s p e d i g a p r o l e t a r i á t u s s z á m l á j á r a . É r d e k e s jelenség volt, h o g y a J N R S felkínálta az egységes jugoszlávság e m i é l e t é t a m u n k á s o s z t á l y n a k , e l l e n t é t b e n a n a g y s z e r b és a z „ o d a á t i " o r s i s t á k és u r s i s t á k m e g g y ő z ő d é s é v e l . A F ü g g e t l e n S z a k s z e r v e z e t e k és k i ­ adói tevékenységük beszüntetésével, mely Vajdaságban m a g y a r nyelvű v o l t , a k t í v t a g j a i n a k és k o m m u n i s t á i n a k f o k o z o t t ü l d ö z é s é v e l a d i k t a ­ túra erőszakkal meggátolta a munkásosztály forradalmi erőinek erősö­ d é s é t . V a j d a s á g b a n a k o r m á n y o s z t á l y h a r c e l f o j t á s á r a és a s z o c i á l i s b é k e megteremtésére irányuló politikája politikailag izolálta a m a g y a r nem­ z e t i s é g ű p r o l e t á r e l l e n z é k és a b u r z s o á z i a i d e o l ó g i a i - p o l i t i k a i h a t á s k ö r é b e vonta. A Független Szakszervezetek beszüntetése nagy csapást jelentett a vajdasági m a g y a r proletariátus s z á m á r a , ugyanis az o s z t á l y h a r c elfoj­ t á s á v a l a n e m z e t i s é g i e g y e n j o g ú s á g é r t f o l y t a t o t t h a r c is v á l s á g b a k e r ü l t . A z o s z t á l y e r ő k v i s z o n y a e g y p i l l a n a t r a a t ő k e és a b u r z s o á r e a k c i ó j a ­ v á r a billent. A z osztályerők fejlődésében b e k ö v e t k e z e t t v á l t o z á s o k k e d ­ vezőtlenül h a t o t t a k a lehetőségek f o r r a d a l m i változássá v a l ó érlelésére. A p r o l e t a r i á t u s s o r a i b a n m e g e r ő s ö d t e k az akcióegység ellen f o r d u l ó e r ő k , u g y a n a k k o r a k o m m u n i s t á k többségét kétségek gyötrik a tömegek egy­ ségbe tömörítését, vezetését illetően. A J K P vezetősége engesztelhetetlen harcos á l l á s p o n t r a ^helyezkedett az u r a l m o n levő d i k t a t ú r a , a szocialista szakszervezetek, különösen pedig az urs-áramlattal szemben. A diktatúra b e v e z e t é s é t a z új k o r s z a k n y i t á n y á n a k t e k i n t e t t e , m e l y „ a p r o l e t a r i á t u s h e g e m ó n i á é r t f o l y t a t o t t h a r c a a n e m z e t i és p a r a s z t k é r d é s b e n " * , v a l a m i n t n y í l t h a d ü z e n e t n e k a n a g y s z e r b b u r z s o á z i a és m o n a r c h i á j a részéről, m e l y p o l g á r h á b o r ú f o r m á j á b a n a p r o l e t a r i á t u s , a p a r a s z t s á g és J u g o ­ s z l á v i a e l n y o m o t t n é p e i e l l e n i r á n y u l n a " . E z i g a z is v o l t . A J K P v e ­ z e t ő s é g e s z á m o l t a s p o n t á n p a r a s z t - és m u n k á s l á z a d á s o k l e h e t ő s é g é v e l , a m e l y e k e t a J K P - n a k fegyveres harccá kell v á l t o z t a t n i . Ü g y látta, h o g y p i l l a n a t n y i l a g csak fegyveres felkelés ú t j á n lehet l é t r e h o z n i a szovjet h a ­ t a l m a t a m u n k á s o s z t á l y és a p a r a s z t s á g a k c i ó e g y s é g é t . E z é r t a k o m m u ­ n i s t á k a t illegális s z a k s z e r v e z e t e k létesítésére, v a l a m i n t a szocialista m o z ­ g a l o m v e z e t ő i e l l e n i h a r c r a ö s z t ö n ö z t e , a z ú n . s z o c i á l r e n d ő r ő k és a p o l ­ g á r i e l l e n z é k a m u n k á s o s z t á l y és a p a r a s z t s á g f o r r a d a l m i s z ö v e t s é g é n e k ellenségei ellen. 4

3 5

A J K P v e z e t ő s é g e n e m f o g t a fel a m u n k á s v é d e l m i t ö r v é n y h o z á s v a l ó d i é r t e l m é t ( a K o m m u n i s t a I n t e r n a c i o n á l é s e m ) és n e m l á t t a , h o g y a r e ­ vízió p i l l a n a t n y i politikai sikere lehetetlenné teszi a t ö m e g e k fegyveres felkelését a d i k t a t ú r á v a l szemben. A F ü g g e t l e n S z a k s z e r v e z e t e k illega-

litásának megvalósítására irányuló törekvések kudarcot vallottak. A p o l g á r i o p p o z í c i ó részére sem v o l t semmiféle ellenállás m é g a n ö v e k v ő nemzetiségi e l n y o m á s k ö v e t k e z e t é b é n sem, sőt ellenkezőleg a m a g y a r kisburzsoázia k ö r é b e n egy jelentős a k c i ó r a k e r ü l t sor, a m e l y során hi­ v a t a l o s k i j e l e n t é s s e l i g a z o l t a a r e z s i m m e l s z e m b e n i h ű s é g é t és t á m o g a t á ­ s á t , és é p p e n e m i a t t a m a g y a r n e m z e t i s é g ű m u n k á s r é t e g n a g y r é s z e m é g nagyobb zűrzavarba került, ezenkívül hallatlan n y o m o r b a n tengődött, m u n k a n é l k ü l i s é g b e n és m e g v e t é s b e n s z e n v e d e t t . A k o m m u n i s t á k a r e ­ zsim ellen i r á n y u l ó t á m a d á s u k b a n m a g u k r a m a r a d t a k . A z illegális k o m ­ m u n i s t a s z e r v e z e t s z é t h u l l o t t r é s z b e n a l e t a r t ó z t a t á s o k és b e l s ő s z a k a ­ d á s o k , részben p e d i g a belső összetűzések k ö v e t k e z t é b e n , m e l y e k az ille­ g á l i s s z a k s z e r v e z e t e k l é t r e h o z á s á n a k és a f e l k e l é s m e g s z e r v e z é s é n e k fő i r á n y v o n a l a körül alakultak ki. E z ű r z a v a r közepette a harcrakész k o m m u n i s t á k t e v é k e n y s é g é n e k e r e d m é n y e i 1 9 3 0 és 1 9 3 1 f o l y a m á n k i v é ­ t e l e s t e l j e s í t m é n y t j e l e n t e t t e k a z i l l e g á l i s s z e r v e z e t f e l ú j í t á s á b a n és a k o m m u n i s t á k körében jelenlevő ún. felszámolási törekvés áthidalásában. E z e k a s i k e r e k n e m segítették elő a p r o l e t á r e r ő k erősödését, h a n e m a J K P , tömegeket magától elutasító politikáját erősítették. A z uralkodó nagyszerb burzsoázia mindent megtett annak érdekében, h o g y f e n n t a r t s a és e l m é l y í t s e a m u n k á s o s z t á l y m e g h a s o n l o t t s á g á t és e l ­ fojtsa a k o m m u n i s t a m o z g a l m a t . A d i k t a t ú r a á l l a m r e n d s z e r é n e k fő fel­ adata ennek a politikának következetes megvalósítása. Végeredményben a z o n b a n a z o s z t á l y h a r c t o v á b b i f e j l ő d é s é b e n és a z e g y s é g e s p r o l e t á r f r o n t a m u n k á s o s z t á l y és a k ö z é p r é t e g e k s z ö v e t s é g é n e k k i é p í t é s é b e n e l ő á l l ó f o r d u l a t o t a k o r m á n y politikája feltételezte. A z z a l , h o g y csak a szocia­ lista, m a j d a jugoszláv szakszervezetek m ű k ö d é s é t engedélyezte, m e l y e k vezetői k i t a r t ó a n ellenezték az egységes p r o l e t á r f r o n t l é t r e h o z á s á t , a d i k t a t ú r a államrendszere a lehető legjobb u t a t választotta a m u n k á s o s z ­ tály egységének megszilárdításában. O b j e k t í v a n tekintve a tények ala­ kulását, lényegében egységes teret biztosított a m u n k á s o s z t á l y egybe­ gyűjtésére, az „egységes" a n t i k o m m u n i s t a munkásszervezetek számára, m e l y e k e t k é s ő b b az egységes p r o l e t á r f r o n t s z e r v e z e t é v é a l a k í t a n a k a k o m m u n i s t á k . A z egységes p r o l e t á r f r o n t é r t f o l y t a t o t t h a r c s o r á n a z egye­ sült m u n k á s s z e r v e z e t e k kérdését a d i k t a t ú r a levette n a p i r e n d r ő l . A z á l t a l á n o s és m é l y g a z d a s á g i v á l s á g , m e l y é p p e n e z i d ő t á j t é r e z ­ tette h a t á s á t , i g a z o l t a m i s z e r i n t a fejlett k a p i t a l i z m u s i m p e r i a l i s t a t ö ­ r e k v é s e i m e g g á t o l t á k a z egész t á r s a d a l m i f e j l ő d é s t s f ő l e g a t e r m e l ő e r ő k és a h a z a i p i a c f e j l ő d é s é t a f e j l e t l e n j u g o s z l á v t ő k é s t á r s a d a l o m b a n . J u ­ goszláviában a gazdasági válság idején felmerülő kérdések k ö z é p p o n t ­ jában a tőkés válság m i n d e n jegyét m a g á n h o r d o z ó „agrárkrízis volt", „mely nemcsak a gazdaság szempontjából jelentett problémát, hanem a f a l u és v á r o s t á r s a d a l m i v i s z o n y a i t is m é l y e n é r i n t e t t e " . 8 8

A nemzetközi gabonapiacon előálló egyre i n k á b b fokozódó versengés következeiében a jugoszláv búza értékesítése egyre p r o b l e m a t i k u s a b b á vált. A gabonafélék árcsökkenése arra késztette a parasztokat, hogy

t ö b b e t t e r m e l j e n e k és ú g y p ó t o l j á k v e s z t e s é g e i k e t . T ö r e k v é s ü k a z o n b a n hiábavalónak bizonyult. A megnövekedett termelés méginkább lenyomta az á r a k a t , s ily m ó d o n c s ö k k e n t a m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l ő k bevétele. Az állattenyésztés csökkenése közvetlen k a p c s o l a t b a n v o l t ezzel a jelenség­ gel. A m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l ő k v á s á r l ó k é p e s s é g e a m i n i m u m r a c s ö k k e n t , a z o n b a n a z a d ó k , a p ó t a d ó k és k ö t e l e z e t t s é g e k m e g m a r a d t a k , e z z e l szemben az ipari termékek árai enyhébb csökkenést m u t a t o t t a mező­ gazdasági termékek ára csökkenésével. U g y a n a k k o r fennakadás jelent­ k e z e t t a z i p a r b a n , a k é z m ű i p a r b a n és a k e r e s k e d e l e m b e n is. A m u n k a ­ nélküliség egyre n a g y o b b méreteket öltött v á r o s b a n , f a l u b a n e g y a r á n t , m i v e l „ a falusi m u n k a e r ő i n v á z i ó j a . . . sok d o l g o z ó t k i s z o r í t o t t " . A falusi k ö z é p b i r t o k o s o k c s a l á d t a g j a i k k a l d o l g o z t a t t a k , a termelést p e d i g olyan á g a k r a terjesztették ki, melyek kevesebb m u n k a e r ő t igényelnek, másfelől különösen a n a g y g a z d a s á g o k b a n terjedt a m e z ő g a z d a s á g i gépek alkalmazása. 3 7

A z S H S K i r á l y s á g b a n , v a l a m i n t J u g o s z l á v i á b a n a k a p i t a l i z m u s és a tőkés t á r s a d a l o m fejlődése s o k b a n f ü g g ö t t a f ö l d r e f o r m k é r d é s é n e k m e g ­ oldásától, m e r t a parasztság mint a lakosság legnagyobb számú csoportja s z á m á r a lehetőség nyílt jelentősebb helyzet k i v í v á s á r a a t á r s a d a l m i vi­ s z o n y o k és a p o l i t i k a i é l e t v o n a t k o z á s á b a n . E r r e n a g y s z ü k s é g v o l t a társadalomfejlődés szempontjából, mégsem valósították meg. A föld­ r e f o r m g y a k o r l a t i m e g v a l ó s í t á s á t k o r l á t o l t b u r z s o á - d e m o k r a t i k u s jellege akadályozta. A parasztság rétegének támogatása érdekében a következő intézkedéseket foganatosították: megalapították a Privilegizált Agrár­ b a n k o t , a Privilegizált Kiveli Társaságot (a kivitelre szánt gabonafélék e n g e d m é n y e s á r o n t ö r t é n ő f e l v á s á r l á s a , v i l á g v i s z o n y l a t b a n is m a g a s a b b áron) m e g h o z t á k a földművesek védelméről szóló törvényt, mellyel be­ vezették az adósságok moratóriumát. Mindez azonban még fokozottabb m é r t é k b e n h o z z á j á r u l t a k a p i t a l i s t a v i s z o n y o k e r ő s ö d é s é h e z f a l u n és á l ­ t a l á b a n lehetővé t e t t e a tőkés m e z ő g a z d a s á g i b i r t o k fejlődését, illetve a k i s - és k ö z é p g a z d a s á g o k h a n y a t l á s á t . A z á r a k c s ö k k e n é s e a p é n z n é l k ü ­ liség m e s s z e h a t ó k ö v e t k e z m é n y e k k e l j á r t a g a z d a s á g i és p o l i t i k a i h a l a d á s s z e m p o n t j á b ó l . F o k o z ó d o t t a p a r a s z t s á g és a k i s i p a r o s o k t ú l t e r h e l t s é g e . A lakosság folytonos növekedése jelentős mértékben felgyorsította a vagyoni rétegeződést mind falun, m i n d városban. 1929—1931-ig terjedő időszak a f o r d u l a t i d ő s z a k a volt a jugoszláv b u r z s o á t á r s a d a l o m fejlődé­ sében, u g y a n i s a n a g y g a z d a s á g i v á l s á g k ö v e t k e z t é b e n s z é t h u l l o t t a libe­ r á l i s k a p i t a l i z m u s r e n d s z e r e és „ ú j f e j l ő d é s i f á z i s á b a l é p e t t , m e l y e t a z á l l a m i k a p i t a l i z m u s s z e k t o r á n a k k i b ő v í t é s e , a m a g á n t ő k e és á l l a m i t ő k e e g y ü t t m ű k ö d é s e , a k a p i t a l i z m u s n a k m o n o p o l , m a g á n , á l l a m i és v e g y e s szervezete jellemzett. Mindez Vajdaságban a nemzeti nézeteltérések v o n a t k o z á s á b a n jutott kifejezésre, m e l y e k természetüknél fogva a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k , ne­ vezetesen a M a g y a r o r s z á g r ó l érkező a békeszerződés, illetve az ország­ h a t á r o k r e v í z i ó j á n a k k ö v e t e l é s e , v a l a m i n t a n é m e t és á l t a l á b a n a z e u -

r ó p a i fasizmus t é r h ó d í t á s á n a k h a t á s a a l a t t v o l t a k . A nemzetiségek, első­ sorban a m a g y a r o k társadalmi szervezeteinek tevékenységét azzal igye­ k e z t e k m e g f é k e z n i , h o g y n e m e n g e d é l y e z t é k e l ő a d á s o k és e g y é b m a n i fesztációk a n y a n y e l v ű m e g t a r t á s á t , s ennek viszont az lett a k ö v e t k e z ­ m é n y e , h o g y egyes egyesületek f e l h a g y t a k m u n k á j u k k a l . F o k o z ó d o t t az o k t a t á s és h a t a l o m s z e r v e i b e n d o l g o z ó h i v a t a l n o k o k k a l s z e m b e n i n y o ­ m á s , a k i k n e m b e s z é l t é k jól a z „ á l l a m i " n y e l v e t , s e z é r t á t h e l y e z t é k , m e ­ nesztették őket stb. K ö z b e n p e d i g a n a g y g a z d a s á g i v á l s á g g y o r s a n és m é l y r e h a t ó a n t e t t e h a t á s k é p t e l e n n é a k o r m á n y n a k a t á r s a d a l m i és g a z d a s á g i v á l s á g l e g s ú ­ l y o s a b b k ö v e t k e z m é n y e i n e k e l f o j t á s á r a és l e k ü z d é s é r e i r á n y u l ó i n t é z k e ­ déseit. F o r d í t o t t a Ágoston-Pribilla

Valéria

Jegyzetek 1. Pregled istorije S a v e z a k o m u n i s t a Jugoslavije, M u n k á s m o z g a l m i Intézet. Belgrád, 1963.; A Jugoszláv K o m m u n i s t a Szövetség r ö v i d t ö r t é n e t e , F o r u m K ö n y v k i a d ó , N o v i Sad, 1963. 2. P e r o M o r a č a : Istorija S a v e z a k o m u n i s t a Jugoslavije ( r ö v i d áttekintés), R a d K i a d ó , Belgrád, 1966.; P e r o M o r a č a , d r D u š a n Bilandžić, d r Stanislav S t o j a n o v i ć : Istorija S a v e z a k o m u n i s t a Jugoslavije, rövid átte­ kintés, R a d K i a d ó , Belgrád, 1976. 3. A vajdasági f o r r a d a l m i m u n k á s m o z g a l o m fejlődésének rövid áttekintése 1 8 7 0 — 1 9 5 0 . Újvidék, 1969. 4. P r e d l o g koncepcije sadržaja i r a d a na istoriji S a v e z a k o m u n i s t a , Savremenost, 1975/5. szám, Üjvidék. A z eddig megjelent i r o d a l o m átte­ kintése: Istoriografija о r a d n i č k o m p o k r e t u u Vojvodini u g o d i n a m a između I i I I svetskog r a t a , a Vajdasági Történészek Egyesületének É v k ö n y v e , Újvidék, 1975. 157. old.; Studijski p r o j e k a t Istorije Sa­ v e z a k o m u n i s t a Vojvodine, a z Újvidéki E g y e t e m Bölcsészettudományi K a r á n a k T ö r t é n e l m i I n t é z e t e T M A S Z , Üjvidék, 1976. 3 — 1 7 . old., Dosadašnji istoriografski r e z u l t a t i i problemi daljih istraživanja című fejezet. 5. V . I. Lenjin: I z a b r a n a dela (16 k ö t e t ) , K u l t u r a K i a d ó , Belgrád, 1960. 9. kötet, 230. old. 6. Đ o r đ e M i l a n o v i ć : M a r k s o v a , Engelsova i Lenjinova strategija i t a k t i k a klasne borbe i r a z v o j klasnih snaga u V o j v o d i n i u v r e m e n u od 1929. do 1941. godine, a Vajdasági T ö r t é n é s z e k Egyesületének É v k ö n y v e , Üjvidék, 1975. 1 2 9 — 1 3 9 . old.: Jedinstveni proleterski front i savez sa srednjim slojevima (seljaštvom), és a N o v a z a k o n i t o s t u razvoju klasne borbe című fejezetek. Lásd még a L é t ü n k 1 9 7 3 / 1 . s z á m á b a n megjelent T ö r t é n e t í r á s u n k m o z z a n a t a című írást. 7. V. I. Lenjin: I z a b r a n a dela (16 k ö t e t ) , lásd a 9. k ö t e t 2 3 6 — 2 3 7 . lapján. 8. U o . 1 1 . k ö t e t 3 6 1 . o l d . 9. U o . 13. k ö t e t 4 7 8 — 4 7 9 . old. 10. Josip B r o z T i t o : G o v o r i i članci I I I . k ö t e t , N a p r i j e d K i a d ó , Z á g r á b , 1959. 324. old.

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

P r o l e t e r 1929—1942. Belgrád, 1968. 762. és 7 6 3 . old. K o m u n i s t , 1. szám, 1946. o k t ó b e r e , 78. old. P r o l e t e r 1 9 2 9 — 1 9 4 2 . 764. old. Vajdasági Szocialista F o r r a d a l m i M ú z e u m ( M S R V ) , 1191-es i r a t t á r i szám. J. B. T i t o : G o v o r i i članci, I I I . k ö t e t , 126. old. U o . 130. old. U o . 1 2 8 — 1 2 9 . old. A J K P T ö r t é n e l m i L e v é l t á r a , I I . k ö t e t ; Kongresi i konferencije K P J 1919 — 1 9 3 7 . Belgrád, 1949. 66. és 7 3 . old. U o . 4 2 1 . old. U o . 7 1 . old. U o . 107. o l d . U o . 1 1 1 . old. U o . 118. old. Szervezett M u n k á s , S z a b a d k a , 1 1 . szám. 1928. március, 1 1 . old. A prekói front c. írás. U o . 12. s z á m 1928. március 18., 1. old. A nemzetiségi kérdés c. írás. Uo. A z eddigi feljegyzésekben, melyek a J K P p r o l e t á r f r o n t és népfront m o z ­ galom megszervezésére i r á n y u l ó h a r c á r ó l t u d ó s í t a n a k V a j d a s á g b a n , igyekeztem a m a g y a r p r o l e t a r i á t u s Független Szakszervezetekbe és a P á r t b a (mely ez idő tájt J u g o s z l á v i a felszámolásának politikáját folytatja) tömörülésére r á m u t a t n i . A z a k ö v e t k e z t e t é s m e r ü l t fel, m i ­ szerint e z a p o l i t i k a v o n t a be a f o r r a d a l m i m o z g a l o m b a a m a g y a r proletariátust. A vonatkozó irodalom: Izgradnja saveza radničke klase i seljaštva u Vojvodini od 1929. d o 1941., Jugoslovenski istorijski časopis, 1 9 7 4 / 1 — 2 . szám, 170. és 179. old.; M a r k s o v a , Engelsova i Lenjinova strategija i t a k t i k a klasne borbe i r a z v o j klasnih snaga u V o j v o d i n i u v r e m e n u od 1929. d o 1 9 4 1 . godine, a Vajdasági Történészek Egyesületének É v k ö n y v e , Ú j v i d é k , 1975. 140. és 149. old.; A m u n k á s o s z t á l y és a p a r a s z t s á g szövetségének k i a l a k í t á s a Vaj­ d a s á g b a n 1929 és 1941 k ö z ö t t , L é t ü n k , Ú j v i d é k , 1 9 7 5 / 1 . szám, 34. és 44. old. A z igazságos földreform, a m u n k á s o s z t á l y a n y a g i és po­ litikai helyzetének jobb feltételei, s ezzel egyetemben a nemzetiségi jogok is v o n z ó b b erőt képviseltek. A Független szakszervezetek bizo­ nyos nemzeti szabadságot b i z t o s í t o t t a k a m a g y a r m u n k á s o s z t á l y , kü­ lönösen pedig a m e z ő g a z d a s á g b a n d o l g o z ó p r o l e t a r i á t u s részére és ezáltal lehetővé tették a z igazságos földreformért f o l y t a t o t t harcuk megszervezését. M i n d e z d ö n t ő e n befolyásolta a m a g y a r proletariátus Független Szakszervezetekbe v a l ó tömörülését.

28. A J K P T ö r t é n e l m i L e v é l t á r a , I I . kötet, 4 4 8 . old. 29. N a d a J o v a n o v i ć : Politički sukobi u Jugoslaviji 1 9 2 5 — 1 9 2 8 . R a d K i a d ó , Belgrád, 1974., 2 5 8 . old. 30. U o . 157. old. 3 1 . U o . 1 6 2 — 1 6 3 . old. 32. U o . 1 6 3 — 1 6 4 . old. 33. P o l i t i k a , Belgrád, 1929. I I I . 22. 1—2. old. 34. Filip F i l i p o v i ć : I z a b r a n i spisi, I I . kötet, Belgrád, 1963. 496. old. 3 5 . Proleter, 1 9 2 9 — 1 9 4 2 . 1. o l d .

36. 37. 38. 39.

N . V u č o : A g r a r n a k r i z a u Jugoslaviji 1930—1934., Belgrád, 1968. előszó. U o . 219. old. U o . 76., 88., 94., 1 2 1 — 1 2 4 . és 2 5 5 . old. D r . Mija M i r k o v i ć : E k o n o m s k a s t r u k t u r a Jugoslavije 1 9 1 8 — 1 9 4 1 . , Z á g r á b , 1952. 4 5 . old.

A POLITIKAI T U D O M Á N Y O K MŰVELŐINEK ORSZÁGOS T A N Á C S K O Z Á S A

Az év első hónapjában, 13-ától 15-éig, Belgrádban három napon át értekeztek politikai rendszerünk időszerű kérdéseiről az ország politoló­ gusai. A seregszemle zárórészében a köztársasági és Tartományi Politoló­ gus Egyesületek küldöttei megtartották a Jugoszláv Politológus Egyesü­ letek Szövetségének ÍII. tisztújító kongresszusát, ezért is szerepelt a tu­ dományos tanácskozáson a két fő téma egyikeként a politikai tudomá­ n y o k h e l y z e t é n e k , fejlettségének és eredményeinek felmérése országos vi­ szonylatban és a JPESZ egyesületein belül is. Mégis, a központi kérdés a szocialista önigazgatása d e m o k r á c i a p o ­ l i t i k a i r e n d s z e r e i d ő s z e r ű k é r d é s e i n e k megvitatása volt. A vitát Edvard Kardelj elvtárs ismert tanulmányának nemcsak figyelembe vétele, de az általa felvetett lehetőségek és az irántuk támasztott elvárások körvona­ lazása jellemezte. A tudományos tanácskozáson még két kérdést vitattak meg bizottsági munkában, kerekasztal beszélgetés keretéhen: A felelősség e l v e , k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a k ü l d ö t t r e n d s z e r r e és A k o m m u n a h e l y e és s z e r e p e a s z o c i a ­ lista ö n i g a z g a t á s a d e m o k r á c i a politikai r e n d s z e r é b e n . Kétségtelen, hogy a politikai tudományok művelése egészében véve és országos viszonylatban jelentős eredményeket hozott. Mégis, művelőik nem kis hányadára jellemző még mindig a JKSZ X. kongresszusán el­ hangzott, a társadalomtudományok egészére vonatkozó bíráló megálla­ pítás, nevezetesen, hogy sekélyes akademizmusukban a meglévő helyzet magyarázásával foglalkoznak, s nem rendelkeznek kellő alkotó erővel a meglevő túlhaladására, a tudományos meglátás jövőbemutató eredmé­ nyeinek létrehozására. Mostani társadalmi helyzetünk, amikor a társa­ dalmi viszonyaink egészének továbbfejlesztése érdekében a már kialakult önigazgatási viszonyok megkövetelik a politikai rendszer továbbfejlesz­ tését, a politikai tudományok művelői számára nagy kihívást jelent, de egyben lehetőséget is a politikai tudományok affirmálására. A sok

kérdés

közül,

amelyet

az

előterjesztett

beszámolók

és a

tanács-

kozás vitája tárgyalt csak két kérdéskörre utalunk. Az egyik az érdekek pluralizmusa és a pluralizmus általában, amit a nemzetközi munkás­ mozgalom csak lassan körvonalazott mindeddig. Valójában az önigaz­ gatás ad alkalmat, hogy teljes tartalmában és jelentőségében határozza meg e fogalmat a proletariátus diktatúrája szemszögéből. Nem az a kér­ dés: vajon létezik-e az érdekek és társadalmi erők pluralizmusa a szo­ cializmusban? A helyes kérdésfelvetés: milyen pluralizmus fejezi ki a tár­ sadalmi átlakulást, és van összhangban a proletárdiktatúra politikai rendszerének haladást jelentő fejlődésével, elhatárolva ezt a fejlődést az etatista monizmustól, de a parlamentáris pluralizmustól is. A tudományos értekezlet másik jelentős kérdése az érdek társadalmi tartalmi meghatározása és az érdek kifejezőjének és hordozójának kör­ vonalazása volt. Mert beszélünk róla és létezik: egyéni érdek, csoport­ érdek, közös érdek, általános társadalmi érdek, és nem mindegy ki ezek­ nek az érdekeknek a tényleges, vagy látszólagos hordozója. Még kevésbé mellékes, hogyan és milyen tényező fogalmazza meg a tényleges vagy vélt érdekeket. Különösen jelentős kérdés a Kommunista Szövetség sze­ repe az érdekek nemcsak tudatosításában és körvonalazásában, de azok összehangolásában, az érdekek szintézise kialakításában szocialista ön­ igazgatásunk társadalmi gyakorlatában. Folyóiratunk e számában a jelentős tudományos értekezleten felvetett kérdések érzékeltetéseként két közismert politológus munkáját közöljük: dr. Jovan Đordević akadémikus munkáját, akit a Hl. kongresszus újra a JPESZ elnökévé választott és a szerbiai köztársasági egyesület elnöké­ nek, dr. Najdan Pasié professzornak a munkáját. R. L.

Jovan Đorđević

A SZOCIALISTA Ö N I G A Z G A T Á S POLITIKAI RENDSZERÉNEK VÁZLATA ÉS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

J u g o s z l á v i a p o l i t i k a i r e n d s z e r é n e k a k i a l a k í t á s á r a és f e j l ő d é s é r e k é t , v i s z o n y l a g e r e d e t i és m i n d e n k é p p e n e g y e d i v o n á s j e l l e m z ő : e g y r é s z t a z , h o g y k i f e j e z é s r e j u t t a t t a és g a r a n t á l t a s z o c i a l i s t a f o r r a d a l m u n k f o l y a m a ­ t o s s á g á t , a m e l y e g y s a j á t o s t é r b e n és i d ő b e n , m e g h a t á r o z o t t n e m z e t k ö z i h e l y z e t b e n — a z e l n y o m o t t o s z t á l y o k , r é t e g e k , n é p e k és n e m z e t i s é g e k ö n m e g v a l ó s í t á s á é r t és é r v é n y e s ü l é s é é r t f o l y ó k i é l e z e t t o s z t á l y h a r c i d ő ­ s z a k á b a n — j ö t t l é t r e és t e l j e s e d e t t k i , m á s r é s z t p e d i g a z , h o g y ö n á l l ó és s z e r v e s r é s z e a v i l á g n a k , m e r t k ö z v e t l e n ü l k i f e j e z ő d t e k b e n n e és m a ­ n a p s á g is f e l s z í n r e k e r ü l n e k á l t a l á n o s é r t e l e m b e n a v i l á g e l l e n t m o n d á s a i , v á l s á g a i és d i l e m m á i . A k o r u n k t á r s a d a l m a i n a k k ü l ö n b ö z ő s z f é r á i r a és t e r ü l e t e i r e j e l l e m z ő m e g á l l a p o d o t t s á g és v á l s á g o k n e m k é r d ő j e l e z h e t i k m e g a n n a k l e h e t ő s é g é t , h o g y m e g h a t á r o z o t t tervszerűséggel ki lehet lábalni ebből az állapotból. K o r u n k s z e l l e m i s é g e — a f i l o z ó f i á t ó l a p o l i t i k á i g , a k u l t ú r á i g és a p s z i ­ chológiáig — igazolja azt a m a r x i felfogást, miszerint az emberi társa­ d a l o m a v á l t o z á s o k és a t o v á b b f e j l ő d é s á l t a l m a r a d f e n n , és h o g y k i ­ t e l j e s e d é s é b e n n e m ő r z i és t a r t ó s í t j a a r é g i f o r m á k a t , h a n e m t ú l h a l a d j a ö n m a g á t , m e r t a t á r s a d a l o m , k ü l ö n ö s e n a s z o c i a l i s t a , m i n d i g is m a g á b a n h o r d o z z a a megújulás, a jobb megoldás keresésének lehetőségét. A h o g y a n E i n s t e i n m o n d t a , v a l ó j á b a n e g y nagy építkezés, a m i r e s o r k e r ü l h e t , és kell h o g y sor kerüljön a szocialista f o r r a d a l m a t k ö v e t ő szocializmusban. A z új t á r s a d a l m i i n t é z m é n y e k k i a l a k í t á s á n a k l e g f o n t o s a b b h o r d o z ó i , m i n d e n e k e l ő t t a s z o c i a l i s t a t á r s a d a l o m b a n , a z e g y e s í t e t t és s z e r v e z e t t n é p i e r ő k , e l s ő s o r b a n a m u n k á s o s z t á l y és m á s d o l g o z ó k . A z á l t a l á n o s eszmei irányvétel h o r d o z ó j a m a g a az önigazgatás. A fentiekben e l m o n d o t t a k a r r a utalnak, hogy az ilyen társadalom, az ö n m a g á h o z h ű s z o c i a l i s t a t á r s a d a l o m á l l a n d ó a n k e r e s i , d e l e h e t ő v é is t e s z i a m e g ú j u l á s f o l y a m a t á t . A z ö n i g a z g a t á s e g y t ö r t é n e l m i l e g új k é p ­ z ő d m é n y , a m i t ö r t é n e l m i l e g és t á r s a d a l m i l a g a z o n a z e l k é p z e l é s e n a l a ­ p u l , h o g y n e m e g y o l y a n z á r t r e n d s z e r , a m e l y ö n m a g á t „ t ö k é l e t e s " és

„befejezett t á r s a d a l o m m á " a l a k í t h a t j a . M e g n y i l v á n u l á s i f o r m á j a a z el­ k e r ü l h e t e t l e n ü l j e l e n t k e z ő e g y o l d a l ú s á g és a m ú l t á l t a l f e l t é t e l e z e t t e l m a ­ radottság állandó túlhaladása. A z önigazgatás lényege abban rejlik, hogy nem alkalmazzák, hanem megvalósul. H a z á n k korszerű eszmei-politikai törekvéseinek azzal kell egyetemes j e l e n t ő s é g ű v é v á l n i u k , h o g y e l m é l e t i l e g k i a l a k í t j u k és p o l i t i k a i t a r t a l o m ­ m a l t e l í t j ü k a s z o c i a l i s t a ö n i g a z g a t á s p o l i t i k a i r e n d s z e r é n e k v á z l a t á t és ügyelünk arra, h o g y ne egy társadalmi-gazdasági valóság, illetve g y a ­ k o r l a t rajzolódjon ki benne, h a n e m h o g y a politikai rendszer a l k a l m a s ­ s á g a c é l j á b ó l m i n é l é s s z e r ű b b é v á l j o n , h o g y t é n y l e g e s e n is o l y a n é r t e l e m ­ b e n legyen r e n d s z e r , m i n t az összes n a g y t á r s a d a l m i r e n d s z e r e k egészen napjainkig. A szocialista f o r r a d a l m a t megvalósított, v a g y a szocializmus építésére határozottan törekvő országokban a demokráciát, a politikai rendszer f o r m á j a k é n t s o h a s e m v o n t á k k é t s é g b e , d e b e v e z e t é s e és é r t é k e l é s e v i ­ s z o n y l a g új m e g á l l a p í t á s o k h o z v e z e t e t t . E z e k k ö z é t a r t o z i k a z a n é z e t is, h o g y a d e m o k r á c i a l o g i k u s és e l k e r ü l h e t e t l e n k ö v e t k e z m é n y e a k a p i ­ t a l i s t a v i s z o n y o k és i n t é z m é n y e k f e l s z á m o l á s á n a k . A d e m o k r á c i á n a k ú g y ­ s z ó l v á n természetszerűleg kellene következnie a szocializmusnak mint h i e r a r c h i á t ó l m e n t e s és p o l i t i k a i l a g f e l s z a b a d u l t t á r s a d a l o m n a k a l é n y e ­ géből. E g y m á s i k elképzelés v i s z o n t egyenlőségjelet tesz a d e m o k r á c i a és a s z o c i a l i s t a f o r r a d a l o m b a n k i a l a k u l t , i l l e t v e a b u r z s o á p a r l a m e n t a ­ rizmus modelljét m e g v á l t o z t a t ó intézmények közé. Így a szovjet á l l a m ­ h a t a l m i r e n d s z e r t k i e g y e n l í t i ( p l . S z t á l i n és m á s o k ) a „ r e á l i s d e m o k r á ­ ciával". A z ö n i g a z g a t á s t á r s a d a l m i és p o l i t i k a i é r t e l e m b e n a m u n k á s o s z t á l y n a k a t á r s a d a l o m b a n v e z e t ő s z e r e p e t b i z t o s í t és k i f e j e z é s r e j u t t a t j a e g y e d i és á l t a l á n o s h a t á r o z a t a i t és i r á n y v é t e l é t . I l y e n é r t e l e m b e n n e m m á s , m i n t a n é p e k d e m o k r a t i k u s ö n r e n d e l k e z é s i e l v é n e k f o l y t a t á s a és t ú l h a l a d á s a : a m u n k á s o s z t á l y s z u v e r e n i t á s a k é n t m á r ö n m a g á b a n is s z á z a d u n k r a d i ­ kálisan d e m o k r a t i k u s eszméje. A z á l l a m i g a z g a t á s i i n t é z m é n y e k e t á t h a t v a és a t á r s a d a l m i d ö n t é s h o ­ z a t a l m i n d e n szintjén m e g v a l ó s u l v a az önigazgatás sajátos, belső viszo­ n y a i és f o r m á j a a l a p j á n d e m o k r a t i k u s p o l i t i k a i r e n d s z e r k i a l a k í t á s á r a t ö r e k s z i k . A z i l y e n p o l i t i k a i r e n d s z e r b e n a t a r t a l o m és a f o r m a e g y s é g e oly m ó d o n valósul meg, hogy a d e m o k r a t i k u s társadalmi szerkezetből következik a szocialista önigazgatás politikai rendszerének d e m o k r a tikussága. J u g o s z l á v i á b a n a f o r r a d a l o m i d e j é n , a m i k o r a n é p h a t a l o m új i n t é z ­ m é n y e i és s z e r v e i f o k o z a t o s a n k i a l a k u l t a k , n e m t á v o l o d t a k el a s z o c i a ­ l i z m u s és a d e m o k r á c i a v i s z o n y á n a k á l t a l á n o s a n e l f o g a d o t t m a r x i s t a elképzelésétől. A n é p h a t a l o m szervezetében némileg kifejezésre j u t ó for­ mális d e m o k r a t i z m u s mellett a d e m o k r á c i a nem csak a népfelszabadító b i z o t t s á g o k b a n j u t o t t é r v é n y r e , h a n e m a f o r r a d a l o m á l t a l f e l t á r t új o s z ­ t á l y v i s z o n y o k b a n i s : e z e k n e k a s z e r v e k n e k a z o s z t á l y - és n é p i j e l l e g é -

b e n , i l l e t v e ö s s z e t é t e l é b e n ; a z új h a t a l m i s z e r v e k k ö z v e t l e n ü l d e m o k r a ­ t i k u s és ö n i g a z g a t á s i j e l l e g é b e n ; a k ö z v é l e m é n y e g y e t é r t é s é b e n és t á m o ­ gatásában, a szocializmus építésében, egy olyan t á r s a d a l o m é b a n , amelyben a d o l g o z ó k és a t ö m e g e k m e g s z e r z i k a t á r s a d a l o m i r á n y í t á s e s z k ö z e i t . A z o r s z á g g a z d a s á g i fejlődése, a m u n k á s o s z t á l y n ö v e k e d é s e , a szocia­ lista t u d a t és a k u l t ú r a új e l e m e i n e k t á r s a d a l m i m é r e t ű e l t e r j e d é s e , s e z e n t ú l a r é g i és a z ú j o n n a n k i a l a k u l t b ü r o k r á c i a e l l e n i k ü z d e l e m , a munkásosztály élcsapatának — különösen vezető köreinek — a politikai és e r k ö l c s i e g y s é g e r a d i k á l i s t á r s a d a l m i és p o l i t i k a i v á l t o z á s o k h o z v e z e ­ t e t t . E z e k r e a z 1 9 4 6 - b a n m e g h o z o t t első a l k o t m á n y t k ö v e t ő e n k e r ü l t sor, 1 9 4 8 u t á n i f e l g y o r s u l á s u k p e d i g a z ö n i g a z g a t á s b e v e z e t é s é t t e t t e l e ­ h e t ő v é . A z e l t e l t i d ő s z a k b a n a J K S Z V . és V I . k o n g r e s s z u s á n a k h a t á ­ r o z a t a i , a z 1 9 5 0 - e s t ö r v é n y h o z á s , a z 1 9 5 3 - a s a l k o t m á n y e r e j ű t ö r v é n y és az 1963-as a l k o t m á n y alapján létrejött t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k a d e m o k ­ r á c i á h o z v a l ó h ű s é g n e k a j e g y é b e n és a s z o c i a l i z m u s p o l i t i k a i r e n d s z e r é ­ nek, a szocialista d e m o k r á c i á n a k a kialakítása t u d a t á b a n m e n t e k végbe. A z ö n i g a z g a t á s n a k a g a z d a s á g i s z e r v e z e t e k b e n és a z é l e t m á s s z f é r á i b a n való kifejezésre jutása, de m i n d e n e k e l ő t t a deetatizáció f o l y a m a t á n a k m e g e r ő s ö d é s e és a k o m m u n á l i s r e n d s z e r f e j l ő d é s e j e l e n t e t t e a k ö v e t k e z ő l é p é s t a s z o c i a l i z m u s és a d e m o k r á c i a ö s s z e k a p c s o l ó d á s a felé. E g y új típusú d e m o k r á c i á n a k , a d e m o k r a t i k u s szocialista ö n i g a z g a t á s n a k , illetve a z ö n i g a z g a t á s o n a l a p u l ó s z o c i a l i s t a d e m o k r á c i á n a k a f e l t é t e l e i t és i n ­ tézményeit kellett létrehozni. A

Kommunista

Szövetség

kongresszusának

előkészítése

és

Edvard

K a r d e l j t a n u l m á n y a t e t t e l e h e t ő v é , h o g y a s z o c i a l i z m u s és a d e m o k r á c i a szerves k a p c s o l a t á t ne csak önigazgatási a l a p o k r a helyezzük, h a n e m h o g y a z a l k o t ó j e l l e g ű m a r x i s t a g o n d o l k o d á s és a s z a b a d b í r á l ó és e l k ö t e l e z e t t viták

eredményeképp

politikai

kialakítsuk

rendszerének

a

szocialista

koncepcióját,

m u n k új s t r a t é g i á j á n a k

önigazgatás

már

és h o g y e z h o z z á j á r u l j o n

a kifejlődéséhez,

különös tekintettel

fejlett

társadal­

a

Kommu­

nista Szövetség szerepére. A z e l ő t t ü n k álló i d ő s z a k b a n ennek az zelésnek amely

élő

majd

és

hatékony

felöleli

politikai

mindazokat

rendszerként

az

erőket

kell

elkép­

megelevenednie,

és i n t é z m é n y e k e t ,

amelyek

s a j á t l é t e z é s ü k , f e j l ő d é s ü k és h a l a d á s u k b i z t o s í t é k á t a s z o c i a l i z m u s b a n és általában

a s z a b a d s á g , a z a l k o t ó t e v é k e n y s é g és a d e m o k r a t i z m u s

nyai között

viszo­

látják.

A z új e s z m é k , d e k ü l ö n ö s e n a K a r d e l j t a n u l m á n y és a J K S Z E l n ö k s é ­ gének H a t á r o z a t a i megvoltak

által kiváltott

visszhang arra utal, hogy

a f e l t é t e l e i e n n e k a z új k ö z ö s s é g i t u d a t n a k

hazánkban

a d o l g o z ó k és a

k o m m u n i s t á k k ö r é b e n , v a l a m i n t a n n a k , h o g y ö s s z e h a n g o l j u k és e g y m á s t kölcsönösen

kiegészítővé

társadalmi-gazdasági nemrégiben politikai

tegyük

struktúránkat

meghozott A

rendszerünket,

önigazgatási

társult munkáról hogy

alapon

intézményesített

( a m e l y e t a z 1 9 7 4 - e s a l k o t m á n y és a

ezentúl

ehhez

szóló t ö r v é n y

tartalmaz)

hasonló viszony

és

alakuljon

k i a g a z d a s á g és a p o l i t i k a k ö z ö t t a z é r v é n y e s ü l é s é r t f o l y ó h a r c ö s s z e ­ tűzéseinek elkerülése végett. Emellett az önigazgatása szocialista d e m o k r á c i a elmélete t a r t a l m a z z a a p o l i t i k a i r e n d s z e r ü n k k e l k a p c s o l a t o s á l l á s f o g l a l á s o k a t is. A k ö z p o n t i i r á n y í t á s ú s z o c i a l i z m u s e l m é l e t e a m o n o l i t t á r s a d a l o m esz­ m é j é n a l a p u l , a m i b ő l a p o l i t i k a i r e n d s z e r e g y ö n t e t ű s é g é n e k e l v e is k ö ­ v e t k e z i k . M i v e l ez a z elmélet m a g á b a n foglalja a z a b s z o l u t i z m u s lehe­ tőségét, ezáltal n e m t a r t o z i k a d e m o k r á c i a szférájába. A polgári d e m o k ­ rácia bevezette u g y a n a p l u r a l i z m u s eszméjét; de az nem valósult meg a t á r s a d a l o m n a k azzal a piaccal való kiegyenlítésével, amely a termelő­ e s z k ö z ö k k e l és a z á r u v a l r e n d e l k e z ő k s z f é r á j a . M á s v o n a l o n e z a p l u ­ ralizmus a politikai p á r t o k p l u r a l i z m u s á b a n , illetve a politikai k ü z d ő ­ térnek egy p á r t h a r c o k t ó l terhes arénájává válásában fejeződik ki. A m u n k á s o s z t á l y p o l i t i k a i ö n t u d a t o s o d á s a és s z o c i á l i s m o z g a l m a k f e j l ő d é s e korlátozta ennek a látszólagos pluralizmusnak a polgári gyakorlatát. A z ö n i g a z g a t á s n a k a t á r s u l t m u n k a - s z e r v e z e t e k r e és m á s s z e r v e z e t i e g y s é g e k r e v a l ó k i t e r j e s z t é s e e g y b e n e g y t á r s a d a l m i , g a z d a s á g i és f u n k ­ c i o n á l i s p l u r a l i z m u s m e g v a l ó s u l á s á n a k a k i f e j e z ő d é s e is. E z a p l u r a l i z ­ m u s m u n k á s o s z t á l y u n k , d o l g o z ó i n k , n é p e i n k és n e m z e t i s é g e i n k l e g k ü ­ l ö n b ö z ő b b s z ü k s é g l e t e i t , v á g y a i t és t ö r e k v é s e i t fejezi k i . M á r a z á l t a l , hogy nem akadályozza kibontakozásukat, demokratikus. Ez a demok­ r a t i z m u s a z ö n i g a z g a t á s ú j u g o s z l á v t á r s a d a l o m e g y e d i és á l t a l á n o s ér­ dekeinek hordozója, mert a munkásosztály társult minden más dolgozó réteggel. E z a z ö n i g a z g a t á s i p l u r a l i z m u s ( a t á r s u l t m u n k a - s z e r v e z e t e k és m á s t é n y e z ő k ú t j á n ) és a z ö n i g a z g a t á s i é r d e k e k p l u r a l i t á s a ( a széles k ö r ű ö n i g a z g a t á s i j o g o k b ó l és d ö n t é s h o z a t a l b ó l k ö v e t k e z ő e n ) e l k e r ü l h e t e t l e n ü l egy új, d e m o k r a t i k u s t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i rendszerhez, a szocialista ön­ igazgatás rendszeréhez vezet. E n n e k a r e n d s z e r n e k a d e m o k r a t i z m u s a t ü k r ö z ő d i k m i n d a szocia­ l i s t a k ö z ö s s é g ö n i g a z g a t á s i s t r u k t ú r á j á h o z és v i s z o n y a i h o z v a l ó s z e r v e s kötődésében, m i n d a b b a n , h o g y lehetőséget nyújt az önigazgatás ala­ n y a i n a k a u t o n ó m i á r a és ö n r e n d e l k e z é s r e , t á r g y a l á s r a és ö s s z e h a n g o l ó d á s r a , a z i n t e g r á c i ó s t ö r e k v é s e k k i b o n t a k o z á s á r a és a z ö n e l l e n ő r z é s r e , v a l a m i n t a t á r s a d a l m i és p o l i t i k a i e g y s é g e l e m e i n e k m e g h a t á r o z á s á r a , a z á l t a l á n o s és k ö z ö s é r d e k e k k i a l a k í t á s á r a . A z ö n i g a z g a t á s politikai rendszerének lényeges vonása, h o g y közvet­ l e n ü l és n y í l t a n — a k ü l ö n b ö z ő v i t á k b a n és m e g b e s z é l é s e k e n , a d ö n t é s ­ h o z a t a l és e g y e z k e d é s s z í n h e l y é n — j u t t a t j a k i f e j e z é s r e a z é r d e k e k e t . N e m k e n d ő z i el és a l a k í t j a á t ő k e t , m i n t a t ö b b p á r t r e n d s z e r ű t á r s a d a l ­ m a k b a n . E z z e l n y e r i m e g m a g á n a k a széles n é p r é t e g e k t á m o g a t á s á t , il­ letve biztosítja a t á r s a d a l o m t e v é k e n y erőinek általános egyetértését, m e r t az önigazgatású pluralista d e m o k r á c i a egyetértés nélkül képtelen b i z t o s í t a n i m i n d a d e m o k r á c i á t , m i n d a saját h a t é k o n y s á g á t .

A z önigazgatás politikai rendszerének megvalósítása érdekében körül kell h a t á r o l n i t á v l a t a i t , a m e l y e k ténylegesen a b b ó l a t á r s a d a l m i k ö z e g ­ ből k ö v e t k e z n e k , a h o l az ö n i g a z g a t á s m e g v a l ó s u l , v a l a m i n t a m u n k á s ­ o s z t á l y és a t ö b b i s z o c i a l i s t a e r ő k é p e s s é g e i b ő l . D e e z e k a t á v l a t o k m e g ­ h a t á r o z o t t e l m é l e t i v i s z o n y u l á s t és f e l a d a t k i j e l ö l é s t i g é n y e l n e k a p o l i t i ­ k á n a k , a p o l i t i k a i r e n d s z e r n e k a z á l t a l á n o s e l f o g a d á s a és m e g v a l ó s í t á s a érdekében. Ezen a téren a következő feladatok a d ó d n a k : 1. Az állam és az önigazgatás ellentéte és összefonódása szocialista társadalmunkban. Elvileg az önigazgatás politikai rendszere nem az ál­ l a m és a z ö n i g a z g a t á s k e t t ő s s é g é n , s e m p e d i g a h a g y o m á n y o s é r t e l e m b e n vett á l l a m n a k az önigazgatást védelmező szocialista á l l a m m á való át­ alakításán alapul. E n n e k a két területnek a viszonya — a politikai rend­ s z e r k i a l a k u l á s a és e z e k f e j l e t t s é g i f o k a — a z a n y a g i és k u l t u r á l i s f e j ­ l ő d é s t ő l és a z ö n i g a z g a t á s ú t á r s a d a l m i és p o l i t i k a i s t r u k t ú r a s i k e r e s s é g é ­ től függ. A z e m l í t e t t k é t szféra k ö z t m i n d i g k ö l c s ö n h a t á s o k é r v é n y e s ü l ­ n e k , f ü g g e t l e n ü l a s z ü k s é g s z e r ű ö s s z e t a r t o z á s t ó l és e l l e n t m o n d á s o k t ó l , a z ö n á l l ó s á g t ó l és a k o m p l e m e n t a r i t á s t ó l . B á r a z á l l a m m é g m i n d i g a z ö n i g a z g a t á s l é t e z é s é n e k , k i t e r j e d é s é n e k és m e g e r ő s ö d é s é n e k e g y i k l e g f o n ­ tosabb feltétele, h a t a l m i r e n d s z e r k é n t , t á r s a d a l m i v i s z o n y o k a t szabá­ l y o z ó r e n d s z e r k é n t és i d e o l ó g i a i e s z k ö z k é n t e g y r e i n k á b b a m u n k á s o s z ­ t á l y k o r l á t o z o t t és ö n i g a z g a t á s i l a g f e l t é t e l e z e t t h a t a l m á n a k és b e f o l y á ­ s á n a k t á r s a d a l m a s í t o t t szférájává kell á t a l a k u l n i a . N e m „szocialista á l l a m " olyan értelemben, h o g y a szocialista társa­ d a l o m á l t a l á n o s és a p r i o r i t ö r v é n y e s k é p v i s e l ő j e . L é n y e g é b e n v é v e régi p o l g á r i á l l a m , a h a t a l o m e l i d e g e n ü l t s z e r v e z e t e , a m e l y él n e m c s a k a k é n y s z e r , h a n e m a z e r ő s z a k a l k a l m a z á s á n a k a l e h e t ő s é g é v e l is. A z ö n ­ i g a z g a t á s p o l i t i k a i r e n d s z e r é b e n ezért e l h a l á s r a v a n ítélve. E z t az el­ h a l á s t a z ö n i g a z g a t á s t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i v i s z o n y a i n a k l é t e z é s e és h a ­ t á s a t e s z i l e h e t ő v é , m e r t e l v b e n m e n t e s e k a d o m i n á c i ó t ó l és e r ő s z a k t ó l , d e e z n e m j e l e n t i , h o g y a k é n y s z e r t ő l is ( e z e k n e m a z o n o s f o g a l m a k , b á r g y a k r a n f o r d u l n a k elő e g y ü t t ) . H a z á n k b a n a társadalmi-politikai szervezetek, különösen pedig a J K S Z e r e d e t i s é g e és k o r s z e r ű s é g e a h a g y o m á n y o s gondolkodásmódtól való eltávolodásban rejtezik, miszerint a szocializmus eredményessége a n n a k a h á l ó z a t n a k a s ű r ű s é g é t ő l f ü g g , a m e l y a t á r s a d a l o m és a p o l i t i k a i h a t a l o m v i s z o n y á t e l l e n ő r z i és a l e g k ü l ö n b ö z ő b b , a t á r s a d a l m i s z ü k s é g ­ letek kielégítésére i r á n y u l ó követeléseket veszi s z á m b a . Túlságosan sokat é l t ü n k o l y a n á l l a m b a n , a m e l y g y á m k o d o t t a t á r s a d a l o m felett, h o g y e z e k b e n a f o g a l m a k b a n és a d o l g o z ó k j e l e n t ő s r é s z é n e k m a g a t a r t á s á b a n végbement változások mellékesek lehetnének az állam, a szocializmus és a z ö n i g a z g a t á s k ö z v e t l e n k a p c s o l a t á n a k m e g v i t a t á s a k o r . A s z o c i a l i z ­ m u s n a k n e m c é l j a e g y j o b b és h a l a d ó b b á l l a m o t l é t r e h o z n i , a m e l y b i z ­ t o s a b b a l a p o k r a h e l y e z v e és m i n d e n s z e m p o n t b ó l s o k o l d a l ú a n e l é g í t e n é k i a s z ü k s é g l e t e k e t . F e l a d a t a és l é n y e g e a b b a n v a n , h o g y a s z o c i a l i z m u s t a l a j á n k í s é r l i m e g a z o k n a k a z i n t é z m é n y e k n e k , e l v e k n e k és f o g a l m a k -

n a k a kialakítását, amelyek alapján a dolgozók ö n m a g u k felkészülhet­ n e k a s a j á t , és e z á l t a l a t á r s a d a l m i p r o b l é m á k m e g o l d á s á r a , s z ü k s é g l e t e k kielégítésére. 2 . Az államszervezet és a társadalmi-politikai képződmény átszerve­ zése. Az. ö n i g a z g a t á s p o l i t i k a i r e n d s z e r é b e n a z á l l a m á l l a n d ó v á l t o z á s n a k és s z e r k e z e t i á t a l a k u l á s o k n a k v a n k i t é v e . B á r l é n y e g e s , d e m é g s e m elég c s u p á n l e é p í t e n i a k ö z p o n t i h a t a l m i és i g a z g a t á s i s z e r v e k e t ; e z c s a k a z á t s z e r v e z é s e g y i k l e g f o n t o s a b b f e l t é t e l e , a n n á l is i n k á b b , m e r t e z a z ö n i g a z g a t á s területi egységeit (a községet, a v á r o s t , néhol p e d i g részben a z egész r é g i ó t ) e r ő s í t i . A z á l l a m l é n y e g b e v á g ó á t a l a k u l á s á h o z m é l y e b b és m e s s z e m e n ő b b f o ­ l y a m a t o k r a v a n szükség, amelyek az önigazgatás lényegéből következ­ nek, abból a h o g y a n a tömegek kisajátítják m a g u k n a k nemcsak a poli­ t i k a i á l l a m o t , h a n e m m a g á t a k ö z é l e t e t is. A p l u r a l i s t a s z e r k e z e t ű s z o ­ cialista t á r s a d a l o m n a k ilyen sajátos f o l y a m a t o k r a v a n szüksége az egyedi és á l t a l á n o s é r d e k e k r é t e g z é s é h e z , a m i a z o n t ú l , h o g y v a l ó s z e r ű v é teszi a z ö n á l l ó s á g és a s z a b a d s á g e l v é t , m é g l e h e t ő v é t e s z i a z e g y o l d a l ú s á g és a szürkeség, a szükségszerű a p p a r a t á u s elkerülhetetlen működési zava­ r a i n a k a k i k ü s z ö b ö l é s é t is. A z önigazgatás politikai rendszerének megvalósítása megköveteli an­ n a k az álláspontnak a feladását, amely még mindig az államhatalom m e g ú j u l á s á n a k f o r r á s a , és a z e g y ö n t e t ű s é g e t t e s z i m e g a z e g y e n l ő s é g , az egység garanciájává. E n n e k a z új ö n i g a z g a t á s i p l u r a l i z m u s n a k s a j á t o s t á m a s z a i a p l u r á l i s és f ü g g e t l e n t á j é k o z t a t á s i r e n d s z e r , a f e j l e t t és s z a b a d h í r k ö z l é s i h á l ó z a t , a m e l y e k n e m c s a k „ a h a t a l o m és a t ö m e g " k ö z ö t t k e l l h o g y k ö z v e t í t s e n e k , h a n e m a s z o c i a l i z m u s n a k m i n t ö n i g a z g a t á s i r e n d s z e r n e k és s z e r v e z e t n e k a z ö s s z e s t é n y e z ő j e , t e h á t a z „ e g y s z e r ű e m b e r e k " k ö z ö t t is. N e m c s u p á n a d ö n t é s h o z a t a l k ö z p o n t j a i b a n , a v á r o s o k b a n kell jelen lenniük, h a n e m „ a p e r i f é r i á n " , a f a l v a k b a n is. A z ö n i g a z g a t á s ú p l u r a l i s t a s z o c i a l i z m u s ­ n a k és p o l i t i k a i r e n d s z e r é n e k s e r k e n t ő l e g k e l l h a t n i a és l e h e t ő v é k e l l t e n n i e a t á r s a d a l m i k í s é r l e t e z é s széles k ö r ű f o l y a m a t a i t , a m e l y e k n e k h o r ­ d o z ó i s z e r e t n é n e k j o b b a n , b i z t o n s á g o s a b b a n , h u m á n u s a b b a n é l n i és m i n d személyes, m i n d k ö z ö s ü g y e i k e t a m a g u k felelősségére m e g o l d a n i . I l y e n é r t e l e m b e n k ü l ö n f i g y e l m e t k e l l s z e n t e l n i a h e l y i és é r d e k k ö z ö s s é g e k , a z önigazgatási k o m m u n a , illetve a társadalmi-politikai szervezetek decent­ r a l i z á l t e g y s é g e i e l m é l e t é n e k és g y a k o r l a t á n a k . A z ö n i g a z g a t á s k ö v e t k e z e t e s m e g v a l ó s í t á s a szükségessé teszi az ö n ­ i g a z g a t á s n a k a h é t k ö z n a p i é l e t r e v a l ó k i t e r j e s z t é s é t is. A t á r s a d a l m i ö n ­ i g a z g a t á s n a k e z a l e g á l t a l á n o s a b b f o r m á j a e g y b e n a széles k ö r ű k u l t u ­ r á l i s m o z g ó s í t á s e s z k ö z e is, a m e l y n é l k ü l a z ö n i g a z g a t á s n e m j u t h a t el mindenüvé. 3 . Lehetővé tenni az emberi szabadság és méltóság kiteljesedését, és teret engedni az egyéni és csoportos kezdeményezésnek. A szocialista tár­ s a d a l m a k közélete n e m c s a k a z egyes szocialista o r s z á g o k , így h a z á n k

a n y a g i és k u l t u r á l i s h e l y z e t e k ö v e t k e z t é b e n e g y o l d a l ú és s z e g é n y e s , h a ­ n e m e g y r é s z t a k ö z p o n t o k és a z á l l a m k u l t u s z á n a k h a t á s á r a , m á s r é s z t p e d i g a z ö n i g a z g a t á s n a k a g y á r k a p u k és f a l u s i k e r í t é s e k m ö g é z á r k ó z ó i r á n y z a t a m i a t t . A z ö n i g a z g a t á s e l s ő s o r b a n a t á r s a d a l m i , g a z d a s á g i és k u l t u r á l i s v i s z o n y o k r a és a h i v a t a l o s k e r e t e k e n k í v ü l c s o p o r t o k és e g y é ­ n e k k e z d e m é n y e z ő k é s z s é g é r e , h o z z á á l l á s á r a , é r d e k l ő d é s é r e és t e v é k e n y ­ ségére t á m a s z k o d h a t . A z ö n i g a z g a t á s p o l i t i k a i r e n d s z e r e m i h e l y t n e m v é d e l m e z i és n e m s e g í t i a z e m b e r i s z a b a d s á g és a t á r s a d a l m i c s o p o r t ­ k e z d e m é n y e z é s e k k i b o n t a k o z á s á t , elveszíti h a t é k o n y s á g á t , sajátos jelle­ g é t . M e r t é p p e n e z e k e n a t e r ü l e t e k e n j ö n n e k l é t r e a z e m b e r t és a z i n t é z ­ m é n y e k e t , a t e r m e l ő t és a k ü l d ö t t e t ö s s z e k ö t ő t á j é k o z t a t á s f e l t é t e l e i és tényezői. Az említett kommunikáció hiányában a társadalom passzívvá v á l i k , és e z á l t a l m é g a z ö n i g a z g a t á s t ó l — a m i a z t j e l e n t i , h o g y a t ö ­ m e g e k t ő l , a z e m b e r t ő l — is e l i d e g e n e d i k . A s z o c i a l i z m u s n a k c s a k ú g y v a n é r t e l m e , h a a z e g y é n i - és c s o p o r t k e z d e m é n y e z é s e k á l l a n d ó a n k i s z é ­ l e s e d ő és e r ő s ö d ő f o l y a m a t á v á v á l i k . A z ö n i g a z g a t á s ú s z o c i a l i z m u s így h a t á r o z z a m e g a z o k n a k a z é r d e k e k n e k a t a r t a l m á t és ö n i g a z g a t á s i jel­ l e g é t , a m e l y e k a z e m b e r s z o c i a l i z á c i ó j a és m á s o k k a l k i a l a k í t o t t v i s z o n y á ­ n a k d e m o k r a t i z á c i ó j a s o r á n i g a z o l ó d n a k b e a z egész k ö z ö s s é g b e n . A k ü l d ö t t r e n d s z e r t m é g m i n d i g ú g y é r t e l m e z i k és a l k a l m a z z á k , m i n t e g y ­ féle v á l a s z t á s i r e n d s z e r t , h o l o t t a z — h a m á r a v á l a s z t á s t a d ö n t é s h o ­ z a t a l t m e g e l ő z ő e n a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó f o r m á j á v á v á l i k és a z m a r a d —, akkor túlahaladható. 4 . Az egyes és általános érdekek meghatározása a szocialista önigaz­ gatás politikai rendszerének olyan kulcskérdése, amely Aristotelésztol Rousseau-ig minden demokráciának nehézséget okozott. A szocialista ön­ i g a z g a t á s i r e n d s z e r b e n a d ö n t é s h o z a t a l e l ő f e l t é t e l e és k ö v e t e l m é n y e a k ö z ö s s é g i t u d a t . E z e l v i l e g t ú l h a l a d j a a k i s s z e r ű és ö n n ö s é r d e k e k e t , a társult m u n k á b a n dolgozók osztálytudatából, egymás közötti viszonyá­ b ó l és s z o l i d a r i t á s á b ó l , i l l e t v e a t á r s a d a l m i ö n i g a z g a t á s és a p o l i t i k a i rendszer gyakorlatából következik. A z osztálytudat legközvetlenebb megnyilvánulása. A k ö z ö s s é g i é r d e k e k t u d a t o s í t á s á h o z és m e g v a l ó s í t á s á h o z jelentős m é r t é k b e n h o z z á j á r u l h a t n a k p o l i t i k a i t e v é k e n y s é g ü k k e l és e s z m e i s é g ü k ­ kel a t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i szervezetek, d e k ü l ö n ö s e n a K o m m u n i s t a Szö­ v e t s é g . A k ö z ö s s é g i é r d e k e k m e g á l l a p í t á s á h o z t u d á s r a , s z a k - és t u d o m á ­ n y o s i s m e r e t e k r e , d e m i n d e n e k e l ő t t a m e g v i t a t á s és a d ö n t é s h o z a t a l d e ­ m o k r a t i k u s véghezviletére v a n szükség. Az önigazgatású

szocialista t á r s a d a l o m

általános érdekei elvben

n o s a k kell h o g y legyenek a közösségi é r d e k e k k e l . A z á l t a l á n o s

azo­

érdekek

i l y e n d e m o k r a t i k u s és h a t é k o n y k i a l a k í t á s a , i l l e t v e k i e l é g í t é s e , és e z á l t a l az egyedi, v a l a m i n t közösségi é r d e k e k h e z v a l ó közelítése az önigazgatású szocialista

demokrácia útján

lehetséges.

A K o m m u n i s t a S z ö v e t s é g a z i g a z s á g o s s á g k e r e s é s é n e k és f e l f e d é s é n e k hordozójaként, az önigazgatás tényezőjeként nem helyettesíti az ön­ i g a z g a t á s s z e r v e i t s z o c i a l i s t a és d e m o k r a t i k u s é r t e l e m b e n v e t t g y a k o r l a ­ t u k k i a l a k í t á s á b a n és v é g h e z v i t e l é b e n , s e m a z e m b e r i a l k o t á s t , a d o l g o ­ z ó k és m á s p o l g á r o k a l k o t ó t e v é k e n y s é g é t . A z önigazgatást manapság egyre inkább az önigazgatási rendelkezések szellemében kell fejleszteni. Senki sem helyettesítheti az e m b e r t , senki s e m d ö n t h e t , i g a z g a t h a t , t e r v e z h e t és g o n d o l k o z h a t h e l y e t t e . E z e k a n é ­ z e t e k h o z z á t a r t o z n a k a z ö n i g a z g a t á s l á n y e g é h e z , és m e g v a l ó s í t á s u k á l ­ tal válik a társadalmi-politikai viszonyok átalakulásának legfontosabb t é n y e z ő j é v é , a s z a b a d s á g és a z e m b e r i m é l t ó s á g v i s s z a n y e r é s é n e k f e l t é ­ telévé. A z ö n i g a z g a t á s k o l l e k t í v d ö n t é s h o z a t a l és a l k o t ó t e v é k e n y s é g . A z e m ­ b e r c s a k i l y m ó d o n k ö z e l e d h e t m á s o k h o z és ö n m a g á h o z : a t á r s a d a l m i és s z e m é l y e s i g a z s á g h o z . K i m o n d a n i a z i g a z s á g o t , és k ö z ö s e n j u t n i el h o z z á a n n y i m i n t v é g h e z v i n n i e g y k o m m u n i s t a és f o r r a d a l m i a k c i ó t — m o n d t a G r a m s c i . A z ö n i g a z g a t á s t e h á t e z e k s z e r i n t m i n d e n b ü r o k r a t i z m u s és t e c h n o k r a t i z m u s e l l e n i r á n y u l ó k r i t i k a e s z k ö z e , új k r i t i k a i e s z k ö z , a k ö z v e t l e n e b b d e m o k r á c i a , h u m a n i z m u s és h u m a n i t á s f e l t é t e l e . A z ö n i g a z g a t á s új t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i s z e r k e z e t é b ő l k i i n d u l v a a K S Z t ö r t é n e l m i l e g új s z e r e p e t t ö l t h e t b e . K i a l a k í t h a t e g y e s z m e i h a r c o t , egy e s z m e i á r a m l á s t , h o g y m i n é l j e l e n v a l ó b b a n és e g y ö n t e t ű b b e n v e g y e n e k részt f ó r u m a i n a k m u n k á j á b a n , amelyeknek így á l l a n d ó a n lehetőségük nyílik a kölcsönös tájékoztatásra, tapasztalatcserére. Ilyen a l a p o k r a he­ l y e z k e d v e k é s z ü l fel a d o g m a t i z m u s és a b ü r o k r a t i z m u s f e l s z á m o l á s á r a , a m e l y e k m é g m i n d i g j e l e n v a n n a k a t á r s a d a l o m b a n és a k ü l ö n b ö z ő s z e r ­ vezetekben. A lehetőségekhez mérten igyekszik biztosítani a nézetek e g y e n r a n g ú s á g á t és á l l a m p o l g á r a i n k e g y e n j o g ú s á g á t , a z z a l a l e h e t ő s é g ­ g e l , h o g y m i n d e n k i b e t ö l t h e t i t á r s a d a l m u n k b a n a m u n k á j á v a l és k é p e s ­ s é g e i v e l k i é r d e m e l t h e l y e t . A K S Z í g y v á l h a t , és k e l l h o g y v á l j o n v a l ó d i értelemben demokratikussá. A K o m m u n i s t a Szövetség nem kiválasztott egyének akaratából alakít k i n é z e t a z o n o s s á g o t , m e r t s e m m i s z ü k s é g e s i n c s , h o g y f e g y e l m i ú t o n és a k ö v e t k e z m é n y e k t ő l v a l ó félelem jelenlétében m o n d j o n ki „ a b s z o l ú t igazságokat". Ez a szervezet nem valamilyen abszolút metafizika rabja, s e m p e d i g a t ö m e g e k felé v a l ó k ö z v e t í t ő j e . S z a b a d e m b e r e k s z a b a d t á r ­ sulása, a m e l y a szocialista t á r s a d a l o m m u n k á s o s z t á l y á v a l együttesen igyekszik k i a l a k í t a n i az eszmei nézetazonosságot, a korszerű t u d o m á n y o s e r e d m é n y e k felhasználásával, a g y a k o r l a t i igazság keresése során a d ó d ó új e s z m é k s e g í t s é g é v e l , a d o l g o z ó k h e l y z e t é n e k és a z e m b e r i m u n k a és alkotótevékenység g y a k o r l a t á n a k figyelembevételével. Ezzel összhangban a K S Z - n e k a r r a kell t ö r e k e d n i e , h o g y m i n d e n b e n nevelő h a t á s a legyen, s n e v e l ő k é n t m a g a l e g y e n a z első t a n í t v á n y . Az embernek, különösen pedig valamilyen kollektív tagjának, általá­ b a n n e m a f i t o g t a t o t t ő s z i n t e s é g és a v a k h i t h a t á r o z z a m e g a z é r t é k é t ,

h a n e m a t u d a t o s s á g a , a m i l e h e t ő v é teszi s z á m á r a , h o g y reálisan meg­ ítélje, m i k o r f o r d u l h a t t á r s a i h o z b i z a l o m m a l , és m i k o r k e l l a l a p o s a n fe­ lülvizsgálnia a helyzetet. A z e m b e r n e k m i n d i g n y i t o t t szemmel kell jár­ n i a a v i l á g b a n , m é g a s a j á t s z e r v e z e t é b e n , a b b a n a c s o p o r t b a n is, a m e l y ­ h e z t a r t o z i k . A z a z ő s z i n t e e m b e r , a k i k é r d é s e k e t t e s z fel, h a b i z o n y ­ t a l a n , és n e m b ó l o g a t h a v a l a m i e l ő t t e i s m e r e t l e n . C s a k a z i l y e n e m b e r k é p v i s e l h e t i és v é d h e t i p á r t j a p o l i t i k á j á t . A J K S Z - n e k s o r a i b a k e l l f o g a d n i a a z i l y e n e m b e r e k e t és t á m o g a t n i a k e l l a z ilyen t a g o k a t . S z ü k s é g v a n rájuk, m e r t n é l k ü l ü k n e m a l a k u l h a t n a ki a v é l e m é n y e k k ü z d e l m e és a J K S Z n e m t ö l t h e t n é b e d e m o k r a t i k u s sze­ r e p é t . A K o m m u n i s t a S z ö v e t s é g n e k s e r k e n t ő j e l l e g ű e g y ü t t m ű k ö d é s t és k a p c s o l a t o t kell f e n n t a r t a n i a a többi t á r s a d a l m i - p o l i t i k i szervezettel (kü­ l ö n ö s e n a D o l g o z ó N é p S z o c i a l i s t a S z ö v e t s é g é v e l , a z e g y e t e m i s t a és ifjú­ sági s z ö v e t s é g g e l ) , h o g y m i n d e n k ü l ö n ö s e b b p r e t e n z i ó n é l k ü l s e r k e n t s e a z o k t a t á s , a k u l t ú r a és a t u d o m á n y k ö z p o n t j a i n a k t e v é k e n y s é g é t . E n n e k a n y i t o t t s á g n a k kell e r e d m é n y e z n i e , h o g y a s z u b j e k t í v e r ő k legjobb k é p v i s e l ő i e g y e n r a n g ú a n v e h e s s e n e k r é s z t a z á l t a l á n o s p o l i t i k a i és e s z m e i d ö n t é s h o z a t a l b a n és i r á n y í t á s b a n m i n d e n s z i n t e n . A s z e r v e z e t e k l é n y e g e — az i n t é z m é n y e k t ő l eltérően — tehát ilyen n y i t o t t s á g b a n jut kifeje­ z é s r e , és e z h a n g s ú l y o z o t t a n v o n a t k o z i k a K o m m u n i s t a S z ö v e t s é g r e . N e m lehet a l k o t ó jellegű egyetlen megbeszélés sem, h a n e m a d lehető­ séget p á r b e s z é d r e és k o n f r o n t á c i ó r a , h a n e m v á f h a t ó e s z m e i h a l a d á s és a d ö n t é s h o z a t a l ésszerűsödése, h a a z o k n e m a l a p u l n a k a választás lehetőségen. Az azonos nézeteket valló emberek akkor válnak társadalmi-politikai s z e r v e z e t ü k t u d a t o s t a g j a i v á és p o l i t i k á j á n a k h a r c o s á v á , h a s z a b a d e m ­ b e r k é n t k ü z d e n e k a z é r t , h o g y s z e r v e z e t ü k a legjobb e r e d m é n y e k e t érje el. E h h e z n e m o l y a n v i t á k r a v a n s z ü k s é g , a m e l y e k i s m é t l ő d ő és j ó h a n g ­ z á s ú m o n o l ó g o k b ó l á l l n a k ; h a n e m m a r x i s t a és k o m m u n i s t a é r t e l e m b e n vett véleménycserékre, amelyekben felszínre kerülnek a k ü l ö n b ö z ő néze­ t e k és á l l á s p o n t o k , m é g a k k o r is, h a a z a d o t t k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t n e m azonosak a többség, a tekintély véleményével. A z ilyen párbeszédes v i t á k i g a z o l j á k a z e m b e r i m é l t ó s á g o t és e g y e n j o g ú s á g o t , m i k ö z b e n a p o l i t i k á t a z a l k o t ó t e v é k e n y s é g és a d e m o k r a t i k u s t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k i g é n y e i ­ nek megfelelően alakítják. A párbeszédek, a viták egyáltalán nem zár­ ják ki a n n a k lehetőségét, h o g y m e g h a t á r o z o t t területeken k ü l ö n b ö z ő terv, i r á n y v é t e l és m u n k a t e r v é r v é n y e s ü l j ö n . A K S Z (és a t ö b b i t á r s a d a l m i ­ p o l i t i k a i s z e r v e z e t ) m i n d e n t a g j á n a k j o g á b a n áll a z ö n i g a z g a t á s b ó l a d ó d ó választási lehetőségek megfogalmazására; az önigazgatáson alapuló vá­ l a s z t á s r a . I d e o l ó g i á n k és a J K S Z t a g s á g á n a k k o l l e k t í v g o n d o l k o d á s a a biztosítéka, h o g y ezek a választási lehetőségek ne v á l j a n a k ellentétessé a z o s z t á l y é r d e k e k k e l és a s z o c i a l i s t a ö n i g a z g a t á s ú p r o g r a m m a l . T e h á t a v á l a s z t á s r a v a l ó j o g n e m m á s , m i n t az önigazgatású, szocialista vá­ lasztásra való jog. E z a j o g t e s z i e g y s é g e s s é és e g y ö n t e t ű v é a d ö n t é s h o ­ z a t a l f o l y a m a t á t és a d m ó d o t a z o k n a k a v á l a s z t á s i l e h e t ő s é g e k n e k a z

elkülönítésére, amelyekről tényszerűen bebizonyosodik, hogy szándéko­ s a n „ c s e m p é s z t é k b e " ő k e t , és h o g y t ö r e k v é s e i k b e n n e m e g y e z n e k m e g az önigazgatású szocialista t á r s a d a l o m m a l . A Jugoszláv K o m m u n i s t a Szövetség n e m valósíthat meg egy ilyen ak­ c i ó t e r v e t , és n e m v i h e t v é g h e z i l y e n d e m o k r a t i k u s g y a k o r l a t o t a z ö s s z ­ t á r s a d a l m i p o l i t i k a i élet megfelelő fejlettsége n é l k ü l , d e a k k o r sem, h a a d e m o k r a t i k u s v i s z o n y o k és a n y i t o t t s á g n e m v á l n a k á l t a l á n o s j e l e n ­ séggé. A szocialista ö n i g a z g a t á s p o l i t i k a i r e n d s z e r é n e k m e g v a l ó s í t á s á h o z elengedhetetlen feltételként kapcsolódik az önigazgatású szocialista tár­ s a d a l m i és p o l i t i k a i é l e t . A d e m o k r á c i a l á t s z ó l a g o s és l i b e r a l i s t a f e l f o g á s á t ó l e l t é r ő e n a z ö n ­ igazgatáson alapuló szocialista d e m o k r á c i a a politikai életben n e m olyan jelenség, m i n t a z időről időre telezsúfolódó s z a v a z ó - a r é n á k , ahol a tájé­ k o z t a t á s e s z k ö z e i n e k a k r i t i z á l á s m e l l e t t a z t is m e g e n g e d i k , h o g y e l l e n ­ ő r i z z é k a „ k o r m á n y t " . A p o l i t i k a i élet szerves része az ö n i g a z g a t á s p o ­ l i t i k a i r e n d s z e r é n e k , és e z é r t d e m o k r a t i z m u s a n e m k o r l á t o z ó d i k p u s z t á n a v á l a s z t á s o k r a , a sajtóra, a kisebbség, illetve az ellenzék elleni t á m a ­ dásokra.

A z önigazgatási politikai rendszer történelmileg a kultúra folyománya. A k u l t u r á l i s a l k o t ó t e v é k e n y s é g s e r k e n t é s e és f e l ö l e l é s e n é l k ü l n e m b o n ­ t a k o z h a t k i és f e j l ő d h e t a z ú j , d e m o k r a t i k u s s z o c i a l i s t a r e n d s z e r . E z különösen v o n a t k o z i k a szocializmus fejlődésének a r r a a fokára, a m e ­ l y e n n e m c s a k k o n z e r v á l ó d i k a t á r s a d a l m i és e m b e r i t ö r t é n e l m i e l m a r a ­ d o t t s á g és s z e l l e m i f e j l e t l e n s é g , h a n e m m é g e l ő is s e g í t i a t r a d i c i o n a l i z m u s , a t r i v i a l i t á s , az a l a c s o n y a b b t u d a t i f o r m á k fejlődését. M a n a p s á g és a s z o c i a l i s t a ö n i g a z g a t á s i r e n d s z e r e l ő t t ü n k á l l ó fejlődési szakaszában elsősorban politikai téren válik sürgetővé nemcsak a poli­ t i k a i , h a n e m a z egész t á r s a d a l m i s t r u k t ú r á v a l , d e m i n d e n e k e l ő t t a t ö ­ megekkel való kapcsolatfelvétel. A k u l t ú r a e g y i d ő b e n t e s z i t e r m é k e n n y é a z e m b e r t és a z e m b e r i , de k ü l ö n ö s e n a p o l i t i k a i v i s z o n y o k a t , k é s z í t i fel a z e m b e r t b i o l ó g i a i és t á r ­ s a d a l m i é n j e m e g k ü l ö n b ö z t e t é s é r e , és a r r a , h o g y e z u t ó b b i t á l l a n d ó a n m ű v e l t e b b é t e g y e . A l a p j á b a n v é v e e z a j u g o s z l á v t á r s a d a l m i és p o l i t i k a i rendszer korszerű p r o b l e m a t i k á j á n a k az összetevője. A politikai k u l t ú r a e g y f é l e t u d a t o s o d á s a s z o c i a l i z á c i ó n a k és a d e m o k r a t i z á c i ó n a k — m i n t általában az elmaradott t á r s a d a l m a k n a k a mai civilizációba való be­ k a p c s o l ó d á s á n a k — a szükségességéről. N i n c s politikai k u l t ú r a szociali­ z á c i ó n é l k ü l , s e m c i v i l i z á c i ó k u l t ú r a és k u l t ú r p o l i t i k a n é l k ü l . A p o l i t i k á b a n v a l ó jártasság megfelelő elméleti szintű tájékozottságot k í v á n m e g a t á r s a d a l o m v e z e t ő e r ő i t ő l és a k ö z v é l e m é n y t ő l , v a l a m i n t a z o r s z á g m u n k á s o s z t á l y á n a k a z á l l a n d ó k é p z é s é t , a n n á l is i n k á b b , m e r t ez a s z i n t m é g n e m felel m e g a k o r s z e r ű a n y a g i , s z e l l e m i és p o l i t i k a i k ö r ü l m é n y e k n e k . E z t az elméleti szintet n e m kell keresni, m e r t t ö b b -

n y i r e , d e n e m k i z á r ó l a g o s a n , a m a r x i s t a e l m é l e t á l l a n d ó f e j l ő d é s é b e n és korszerűsödésében fejeződik ki. A m u n k á s o s z t á l y , a z összes ö n i g a z g a t ó és á l l a m p o l g á r e l m é l e t i i s m e ­ retei szintjének emelése n e m c s a k az o k t a t á s i r e n d s z e r f e l a d a t a , h a n e m m i n d e n i n t é z m é n y é és a z egész e s z m e i - j o g i f e l é p í t m é n y é ; l é n y e g e p e d i g n e m a b b a n v a n , h o g y j a v a s l a t o k a t tesz, h a n e m o l y a n p o l i t i k á t folytat, a m e l y p o z i t í v a n v i s z o n y u l a z ifjúság s a j á t o s p r o b l é m á i h o z . A z ifjúság r é s z v é t e l e n é l k ü l a l i g h a s z á m í t h a t u n k új k u l t ú r á r a és ö n i g a z g a t á s i p o l i t á k á r a . E b b e n k ü l ö n ö s szerepet t ö l t e n e k be a t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i szer­ v e z e t e k és a t u d o m á n y , d e e l s ő s o r b a n a J K S Z . A s z o c i a l i z m u s b a n — a k a p i t a l i z m u s t ó l és a b ü r o k r a t i k u s á l l a m h a ­ t a l o m t ó l e l t é r ő e n — a z e m b e r a z z á v á l h a t és a z z á k e l l h o g y v á l j o n ami, n e m p e d i g egészen más; p o n t o s a b b a n s z ó l v a m e g k e l l s z a b a d u l n i a a r é g i , e l m a r a d o t t o s z t á l y t á r s a d a l o m m a r a d v á n y a i t ó l , a m e l y e k a vele született emberi önzés elemeivel elvegyülve o d a h a t o t t a k , h o g y H o b b e s végül az e m b e r t az e m b e r f a r k a s á n a k nevezte, M a c h i a v e l l i p e d i g az e m b e r sza­ b a d s á g á t és b o l d o g u l á s á t a l á r e n d e l t e a f e j e d e l e m k o r l á t l a n h a t a l m á n a k és u r a l m á n a k . A szocializmus é r t é k r e n d s z e r e — főleg egy o l y a n társa­ d a l o m b a n , a m e l y önigazgatáson alapul — a r r a az erkölcsi categoricus i m p e r a t i v u s r a kell h o g y t á m a s z k o d j o n , miszerint az e m b e r az ember célja, n e m p e d i g e s z k ö z e ( M a r x ) . A s z o c i a l i z m u s a l a p v e t ő , új t á r s a d a l m i v i s z o n y o k a t k i a l a k í t ó é r t é k e a z e t i k a . C s ö k k e n t i a k ü l ö n b s é g e k e t és a z e l l e n t m o n d á s o k a t a h a t a l o m és a z e g y é n k ö z ö t t , e z e n k í v ü l k i i k t a t j a a t á r s a d a l m i és a p o l i t i k a i é l e t ­ b ő l a z á l l a n d ó b ű n b a k k e r e s é s t és a b ü n t e t é s e k o s z t o g a t á s á t . E g y s z ó v a l , l e h e t ő v é k e l l h o g y t e g y e a z e r ő s z a k és a t e r r o r m i n d e n f o r m á j á n a k t ú l haladását. A z ö n i g a z g a t á s b a n lehetőség nyílik ezeknek a v i s z o n y o k n a k a kiala­ k í t á s á r a . D e e z t n e m v i h e t j ü k v é g b e s i k e r e s e n a z e t i k a i v i s z o n y o k és erkölcsös egyének nélkül. A z önigazgatás valójában önellenőrzés, ami n e m t á m a s z k o d h a t e g y é r t e l m ű e n a jogi s z a b á l y o k r a , s z a n k c i ó k r a . A z ö n e l l e n ő r z é s f o r m á j á b a n j e l e n t k e z ő ö n i g a z g a t á s n a k fejlesztenie kell az e r k ö l c s i v i s z o n y o k a t és e z á l t a l a z e t i k a i n o r m á k a t is. A z e t i k á t ó l f ü g ­ g e t l e n ö n i g a z g a t á s c s u p á n a z i g a z g a t á s e g y m ó d j a , n e m p e d i g a z élet­ k ö r ü l m é n y e k m e g v á l t o z á s á n a k k ö z e g e és a s z o c i a l i s t a e g y é n i s é g n e k , a z önigazgatónak a kialakítója. N e m beszélhetünk önigazgatásról, ha az n e m v á l i k e g y új é l e t és e z á l t a l a z új e t i k a i v i s z o n y o k k i a l a k í t á s á n a k g y a k o r l a t á v á . E z e k a v i s z o n y o k a z e l ő f e l t é t e l e i a felelősség k i a l a k í t á s á ­ n a k , a m i i g e n j e l e n t ő s d i m e n z i ó j a ö n i g a z g a t á s u n k n a k és p o l i t i k a i r e n d ­ szerünknek. F o r d í t o t t a Garai

László

Najdan Pašić

ADALÉKOK A POLITIKAI T U D O M Á N Y O K FEJLŐDÉSÉHEZ H A Z Á N K B A N

A p o l i t i k a i t u d o m á n y o k f e j l e t t s é g i s z i n t j e m i n d i g is j e l e n t ő s f o k m é r ő j e v o l t a n n a k , h o g y egy t á r s a d a l o m m e n n y i r e v a n felkészülve a saját fej­ lődésének természetével, lehetőségeivel kapcsolatos d e m o k r a t i k u s , d e kri­ tikai jellegű p á r b e s z é d r e . A r a b s z o l g a t a r t ó t á r s a d a l o m t ó l egészen n a p ­ j a i n k i g a p o l i t i k a i d e m o k r á c i á n a k és a p o l i t i k a i t u d o m á n y á n a k k ö z ö s e k a f o r r á s a i és a z o n o s a f e j l ő d é s ü k . A S z e r b S z o c i a l i s t a K ö z t á r s a s á g b a n — a k á r c s a k a z egész o r s z á g t e r ü ­ l e t é n — a z o s z t á l y h a r c és á l t a l á b a n a p o l i t i k a i j e l e n s é g e k t ö r v é n y s z e r ű ­ s é g e i n e k a z e l m é l e t i és t u d o m á n y o s v i z s g á l a t a , a f o r r a d a l m i g y a k o r l a t ­ n a k és l e g k ö z v e t l e n e b b m e g n y i l v á n u l á s i f o r m á i n a k a h a l a d ó t u d o m á ­ nyos gondolkodással való összekapcsolása p á r h u z a m o s a n ment végbe a politikai rendszer önigazgatáson alapuló demokratikus átalakulási fo­ lyamatával.

I. M a r x i s t a politikai t u d o m á n y u n k eltelt évtizedeit elsősorban az ön­ i g a z g a t á s o n a l a p u l ó d e m o k r a t i k u s d ö n t é s h o z a t a l és i g a z g a t á s széles k ö r ű k i é p í t é s e , n ö v e k v ő s z ü k s é g l e t e i , b e l s ő e l l e n t m o n d á s a i és n e h é z s é g e i j e l l e ­ m e z t é k . A z e d d i g elért e r e d m é n y e k e t n e m fejezik ki e g y é r t e l m ű e n az a l á b b i t é n y e k : a p o l i t i k a i t u d o m á n y o k a t megfelelő a k a d é m i a i s z i n t ű el­ ismeréssel i k t a t t u k a többi t u d o m á n y s o r á b a , szinte nincs o l y a n p e d a g ó ­ g i a i és t u d o m á n y o s k u t a t ó i n t é z e t ü n k , a m e l y e k n e f o g l a l k o z n á n a k e z e k r e n d s z e r e s f e j l e s z t é s é v e l és e l ő a d á s á v a l , e g y r e t ö b b s z a k i r o d a l o m j e l e n i k meg m i n d a hazai m i n d a külföldi szerzőktől ezen a területen, jelentős s z á m ú t u d o m á n y o s összejövetelt r e n d e z n e k m e g ezzel a t á r g y k ö r r e l , szá­ m o k b a n e g y k ö n n y e n ki sem fejezhető, h o g y h á n y a n s z e r e z n e k képesítést a politikai t u d o m á n y o k valamely területén felsőoktatási intézményeink-

b e n . E z e k a t é n y e k m é g ö n m a g u k b a n v é v e is r e n d k í v ü l s ö k a t m o n d ó a k és k é t s é g k í v ü l j e l e n t ő s e k . E t t ő l m é g j e l e n t ő s e b b a z , h o g y e g y v i s z o n y l a g kis o r s z á g — a m e l y é v s z á z a d o k o n á t a v i l á g t u d o m á n y o s g o n d o l k o d á ­ sán k í v ü l r e k e d t — a p o l i t i k a i elméletével eredeti m ó d o n j á r u l t h o z z á a korunk leghálaadóbb társadalomelméletét foglalkoztató támeneti idő­ s z a k t ö r v é n y s z e r ű s é g e i n e k és f o r r a d a l m i l e h e t ő s é g e i n e k megismeréséhez. A politikai elmélet fejlődésének r e n d k í v ü l jeelntős ideológiai ösztön­ zést a d o t t és a d f o r r a d a l m i g y a k o r l a t u n k , a m e l y a m u n k a t á r s a d a l m i m é r e t ű f e l s z a b a d í t á s i f o l y a m a t á n a l a p u l . E n n e k m á r a z első f á z i s á b a n b e k ö v e t k e z i k a z o s z t á l y t á r s a d a l o m f o r m á i n a k és v i s z o n y a i n a k (a m o n o ­ p o l h e l y e z e t n e k és a b ü r o k r a t a - t e c h n o k r a t a t ú l s ú l y n a k ) a b o m l á s a , h o g y elfoglalhassa az őt megillető helyet az a szocialista t á r s a d a l m i szervezeti f o r m a , a m e l y b e n az e m b e r m u n k á j á n a k t á r s í t á s á v a l válik saját léte t á r ­ s a d a l m i f e l t é t e l e i n e k u r á v á és i l y e n é r t e l e m b e n v a l ó b a n s z a b a d d á . Éppen ennek az ellentmondásoktól szabdalt, de konkrét eredménye­ ket felmutató forradalmi folyamatnak, nem pedig az akadémiai tudo­ mányosság szűk keretei közé zárt „intellektuális alkotótevékenységnek" a f o l y o m á n y a a z ö n i g a z g a t á s e l m é l e t e , a m i á l t a l t á r s a d a l m i és t u d o m á ­ nyos gondolkodásunk bekapcsolódott k o r u n k leghaladóbb társadalom­ elméletének a formálásába. M a g á t ó l értetődő tehát, h o g y milyen r e n d k í v ü l i jelentőséggel b í r n a k a z o k a z e r e d m é n y e k , a m e l y e k e t h a z á n k b a n a m a r x i s t a e l m é l e t és f o r r a ­ d a l m i g y a k o r l a t ö s s z e k a p c s o l ó d á s a e r e d m é n y e z e t t , és a m e l y e k á l l a n d ó a n v i s s z a h a t o t t a k a t á r s a d a l m i és p o l i t i k a i t u d o m á n y o k h e l y z e t é r e és f e j ­ l ő d é s é r e . A z o n b a n b á r m e n n y i r e e r ő s és ö s z t ö n z ő h a t á s is v o l t e z , n e m p ó t o l h a t t a hirtelenjében a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k sok évtizedes lemara­ d á s á t , és n e m t e t t e l e h e t ő v é , h o g y l é p é s t t a r t s o n t á r s a d a l m u n k n ö v e k v ő szükségleteivel, a m e l y e k n e k t u d a t o s a n i r á n y í t o t t fejlődését egyedül a tu­ dományos ismereteknek a társadalomigazgatás folyamatába való beépí­ tése b i z t o s í t h a t t a . B á r a d é l s z l á v t e r ü l e t e k e n , í g y S z e r b i á b a n is, a olyan

kiemelkedő politikai

gondolkodói

és

munkásmozgalomnak

teoretikusai

voltak,

mint

S v e t o z a r M a r k o v i é , D i m i t r i j e T u c o v i ć , F i l i p F i l i p o v i ć és m á s o k , a z i d ő ­ b e n i t á v o l s á g és a r a d i k á l i s a n m e g v á l t o z o t t t á r s a d a l m i k ö r ü l m é n y e k látozták

ennek a hagyománynak

d e főleg a p o l i t i k a i t u d o m á n y o k A z ország fejlődésének Kommunista

a közvetlen befolyását korszerű

önigazgatási

a

fejlődésére.

alapokra

S z ö v e t s é g v i l á g o s és h a t á r o z o t t

való helyezése,

álláspontjában

d o t t meg, egyben szakítást jelentett az elzárkózó, etatisztikus mussal. H a z á n k

a saját belső fejlődésének

kor­

társadalom-,

logikája

ami

a

fogalmazó­ dogmatiz-

következtében

min­

d e n t é r e n , í g y a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k t e r é n is, s z é l e s r e t á r t a a n e m z e t ­ közi együttműködés A

gondolatok

kapuját.

és e s z m é k

egyre

szabadabb

áramlásának

légkörében

t u d o m á n y u n k egyre gyorsabban vált alkalmassá a nemzetközi együtt­ m ű k ö d é s r e és e g y e n j o g ú p á r b e s z é d r e . E z a n n á l t e r m é k e n y e b b és ö s z t ö n ­ zőbb volt, minél szilárdabban t á m a s z k o d h a t o t t társadalomtudományi g o n d o l k o d á s u n k a h a z á n k t á r s a d a l m i , g a z d a s á g i és p o l i t i k a i viszonyai­ b a n lejátszódó szocialista önigazgatású f o r r a d a l o m m i n d g a z d a g a b b gya­ k o r l a t á n a k t a p a s z t a l a t a i r a és i s m e r e t e i r e . A k á r a nemzetközi együttműködés többi területén, a tudományos e g y ü t t m ű k ö d é s terén sem idillikusak a v i s z o n y o k , s m a g á t ó l é r t e t ő d ő , h o g y a résztvevők egyenjogúsága nincs eleve biztosítva. Az általános t á r s a d a l m i , g a z d a s á g i és k u l t u r á l i s f e j l e t t s é g s z i n t j é n a r e n d e l k e z é s r e á l l ó s z a k e m b e r g á r d a és a t u d o m á n y o s , k u l t u r á l i s á r a m l a t o k t e r é n j e l e n t k e z ő h a t a l m a s k ü l ö n b s é g e k a n e m z e t k ö z i e g y ü t t m ű k ö d é s b e n is e g y e n l ő t l e n v i ­ s z o n y o k felé m u t a t n a k , és e s z m e i - k u l t u r á l i s f ö l é r e n d e l ő d é s h e z , illetve p a s s z í v , k r i t i k á t l a n és e p i g o n j e l l e g ű a l á r e n d e l t s é g h e z v e z e t n e k . T á r s a d a l o m t u d o m á n y u n k , de különösen az ideológia legérzékenyebb t e r ü l e t é t k é p e z ő p o l i t i k a i t u d o m á n y v o l t k i t é v e i l y e n n y o m á s n a k és k ü ­ lönböző hatásoknak. Ezek a negatív következmények azonban sohasem v á l t a k olyan m é r e t ű v é , h o g y kérdésessé tették v o l n a az egyre szélesedő, m i n d t a r t a l m a s a b b á és s z e r t e á g a z ó b b á váló nemzetközi tudományos e g y ü t t m ű k ö d é s eredményeit. H a z á n k ebbe az e g y ü t t m ű k ö d é s b e annál e g y e n j o g ú b b a n és s i k e r e s e b b e n k a p c s o l ó d h a t b e , m i n é l n a g y o b b m é r t é k ­ ben t á m a s z k o d i k t u d o m á n y o s g o n d o l k o d á s u n k a saját t á r s a d a l m i ered­ m é n y e i n k r e és a n a g y v i l á g b a n é r v é n y e s ü l ő e s z m e i á r a m l a t o k b í r á l ó b e ­ fogadására. Fejlődésünk

korábbi szakaszaiban, különösen

az 50-es évek vége

felé

és a 6 0 - a s é v e k elején a p o z i t i v i s t a e m p i r i z m u s h a t á s a v o l t é r e z h e t ő . A z e l v o n t , d e d u k t í v és s p e k u l a t í v

dogmatikus irányvétel

reakciójaként

fel­

lépő empirista szemléletmód egy másik véglethez vezetett: az

empirikus

kutatás

interjúnak

egyes

módszereinek

(a

közvéleménykutatásnak,

az

stb.) a z e g y o l d a l ú túlértékelését i d é z t e elő. Ezeket

a kezdeti

tévelygéseket

többnyire már magunk

mögött

hagy­

tuk. A z empirikus kutatások száma ugyan csökkent (amit bizonyára anyagi

eszközök hiánya

is e l ő i d é z e t t ) , d e a j e l e n l e g i k u t a t á s o k

t i l e g s o k k a l j o b b a n megalapozottak,

sokkal inkább a marxista

elméleten

és a n n a k a t á r s a d a l m i f e j l ő d é s n y i t o t t k é r d é s e i r e v a l ó a l k a l m a z á s á n pulnak, mint például többi

a küldöttrendszer

az

elméle­

v i z s g á l a t a és a z e h h e z

ala­

hasonló

vállalkozás.

A vulgáris empirizmus alapos bírálata még h á t r a v a n : egyrészt a p o ­ zitivista

objektivizmuson

sadalmi-politikai másrészt

alapuló

empirizmus

következményeinek

az empirikus

módszer

a

mind

felülvizsgálása

osztályjellegének tökéletesebb

és

és m é r t é k t a r t ó

alkalma­

zása, hisz kétségkívül m e g v a n a m a g u k értéke a t á r s a d a l o m k u t a t á s i szerek

együttesében.

tár­

felfedezése, mód­

A p o l g á r i p o l i t i k o l ó g i a m á s i k e r ő s , n á l u n k is é r v é n y e s ü l ő i r á n y z a t a a korszerű f u n k c i o n a l i z m u s , a m e l y e t a l e g k ü l ö n b ö z ő b b v á l t o z a t a i b a n , ré­ g e b b i és ú j a b b k i a d á s a i b a n i s m e r h e t t ü n k m e g . A p o l i t i k a i f o l y a m a t o k ­ n a k , t e v é k e n y s é g i f o r m á k n a k és i n t é z m é n y e k n e k a f e n n á l l ó t á r s a d a l m i rend fenntartásában játszott szerepének vizsgálatára összpontosítva a funkcionalizmus — a társadalmi status quo álláspontjára helyezkedve — a l e g t e l j e s e b b e n és a l e g á t f o g ó b b a n fejezi k i a s z o c i á l i s k o n z e r v a t i v i z ­ mus törekvéseit, a különböző típusú jelenkori társadalmakban. A f u n k c i o n a l i z m u s a l a p e l v e és egész g o n d o l a t i e g y ü t t e s e egy o l y a n t á r s a d a l m i á l l a p o t i d e o l ó g i a i s z ü k s é g l e t é t fejezi k i , a m i k o r a k i é l e z e t t és ellentmondásos helyzetből hatalmas, bürokratikus irányító apparátus létrehozásával igyekeznek kilábalni, amely az ellentmondásokat nem old­ j a m e g , h a n e m c s a k e l f o j t j a . A t á r s a d a l m i v i s z o n y o k és a z a d o t t t e r m e ­ lési m ó d n e m l é t e z ő h a r m ó n i á j á t f u n k c i o n á l i s k o n s t r u k c i ó v a l , a z i g a z g a ­ t á s és i r á n y í t á s e l i d e g e n ü l t r a c i o n a l i t á s á v a l — a z a z a f o r m á l i s i n t é z m é ­ n y e k és a p p a r á t u s o k l o g i k á j á v a l és ö s s z h a n g j á v a l — h e l y e t t e s í t i k . A t á r s a d a l o m g o n d j a i n a k b ü r o k r a t i k u s l o g i k á v a l v a l ó m e g o l d á s a felel m e g a f u n k c i o n a l i z m u s n a k legjobban. A f u n k c i o n a l i z m u s — a fejlett k a ­ pitalista társadalom szülötteként — megtalálta módját és l e h e t ő s é g é t , h o g y a n kell behatolni m i n d a z o k b a a korszerű t á r s a d a l m i rendszerekbe, amelyekben a b ü r o k r á c i á n a k jelentős pozíciói v a n n a k , így tehát az ál­ l a m m o n o p o l i s t a k a p i t a l i z m u s r e n d s z e r é b e n is j e l e n v a n . A f u n k c i o n a l i z ­ m u s e l e m e i t n á l u n k is f e l f e d e z h e t j ü k a s z o c i a l i s t a ö n i g a z g a t á s ú d e m o k ­ ratikus rendszerrel kapcsolatos k ü l ö n b ö z ő fejtegetésekben. A formális i n t é z m é n y e k b e f e j e z e t t és z á r t r e n d s z e r e k é n t é r t e l m e z n i a s z o c i a l i s t a d e ­ m o k r á c i á t valójában a n n y i t jelent, m i n t t u d a t o s a n v a g y ösztönösen elfo­ gadni a szocializmus önigazgatásellenes és f u n k c i o n a l i s t a értelmezését. A f u n k c i o n a l i z m u s m a r x i s t a b í r á l a t á n a k —• a m i t egyes folyóirataink k e z d e m é n y e z t e k és a m i v é g ü l a m o n o g r a f i k u s f e l d o l g o z á s formáját öl­ t ö t t e — t e h á t m e g v a n a m a g a i d ő s z e r ű s é g e és j e l e n t ő s é g e . A marxista politikai t u d o m á n y o k

fejlődése s z e m p o n t j á b ó l

hasonló je­

l e n t ő s é g g e l b í r a m a r c u s e - i n é z e t e k e t v a l l ó új b a l o l d a l és a t ö b b i

intéz­

m é n y e l l e n e s a n a r c h i s t a á r a m l a t h o z v a l ó k r i t i k a i v i s z o n y u l á s . A z új b a l ­ oldaliság a túlintézményesített

bürokratikus

t á r s a d a l o m t e r m é k e , szélső­

ségesen n e g a t í v r e a k c i ó a z e m b e r e g y é n i s é g é t m i n d e n t é r e n sán

ellenőrző,

elszemélytelenítő

és s z a b a d s á g á t ó l

bürokratiku­

megfosztó

rendszer

ellenében. A f e n n á l l ó r e n d elleni l á z a d á s n a k ez a m ó d j a — m i v e l alapos képe a társadalmi

állapotokról

és k é p t e l e n e l i g a z o d n i

a

nincs

helyzet

m e g v á l t o z t a t á s á t l e h e t ő v é t e v ő e r ő k és e s z k ö z ö k k ö z ö t t — e z é r t

sokkal

i n k á b b a c é l t é v e s z t e t t e g y é n e k , d e g r a d á l t t á r s a d a l m i c s o p o r t o k és a m a ­ gatehetetlen tömeg reménytelenségének forradalmi

és k é t s é g e i n e k k i f e j e z ő j e ,

változások valóságos történelmi

hajtóereje.

Az

új

mint a baloldali

á l r a d i k a l i z m u s k i l á t á s t a l a n j ö v ő j ű és k á r o s h a t á s s a l v a n a m u n k á s o s z t á l y

s z e r v e z e t t h a r c á r a , és m é g k e v é s b é i g a z o l h a t ó l é t e a z o k b a n a t á r s a d a l ­ m a k b a n , ahol a m u n k a társadalmi felszabadításáért folyó harc a forrása m i n d e n emberi s z a b a d s á g n a k , ahol a t á r s a d a l m i cselekvés szintjén a dol­ gozók milliói k a p c s o l ó d n a k be az önigazgatási t á r s a d a l m i v i s z o n y o k ki­ építésének folyamatába. N é h á n y é v v e l e z e l ő t t m é g n á l u n k is j e l e n t ő s b e f o l y á s t g y a k o r o l t a z új baloldal elvont humanista radikalizmusa, amit politikai tudományunk „ g y e r m e k b e t e g s é g é n e k " is n e v e z h e t n é n k , d e a m e l y e t t ö b b n y i r e s i k e r e s e n átvészelt.

II. P o l i t i k a i t u d o m á n y u n k á l l a n d ó jelleggel k é t n a g y lehetőség k ö z ö t t t e ­ r ü l el, e g y r é s z t a r e n d k í v ü l e r e d e t i és g a z d a g f o r r a d a l m i g y a k o r l a t , m á s ­ r é s z t a p o l i t i k a i p r a g m a t i z m u s és a z a k a d é m i k u s k o n z e r v a t i v i z m u s n y o ­ mása következtében jelentkező veszélyek között. E g y é b k é n t a p o l i t i k a i e l m é l e t , a p o l i t i k a i t u d o m á n y f e j l ő d é s é n e k egész t ö r t é n e t e a z t m u t a t j a , h o g y ez a t u d o m á n y á g m i n d i g — az ó g ö r ö g ö k t ő l e g é s z e n n a p j a i n k i g — e g y s a j á t o s a n m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t és e l l e n t m o n d á ­ sos h e l y z e t b e n v o l t . A z e m b e r á l l a n d ó a n a r r a t ö r e k s z i k , h o g y m e g i s m e r ­ je a sorsa fölött u r a l k o d ó e r ő k t e r m é s z e t é t , d e t ö r e k v é s e i b e n mindig m e g a k a d á l y o z z á k a z a d o t t h a t a l m i és i g a z g a t á s i r e n d s z e r k ö v e t e l m é n y e i és s z ü k s é g l e t e i . F é l d a k é n t e m l í t h e t n é n k , h o g y m i n d e n h a t a l m i és i g a z ­ gatási rendszer görcsös h a r c o t f o l y t a t saját legitimálásáért, egy olyan i d e o l ó g i a i a l a p k i a l a k í t á s á é r t , a m e l l y e l i g a z o l h a t j a és m e g e r ő s í t h e t i eg­ zisztenciáját. Innen ered m i n d e n fennálló h a t a l m i rendszer ideológiai szükségletei­ nek a politikai t u d o m á n y r a gyakorolt állandó nyomása, az a törekvése, hogy a politikai t u d o m á n y o k a politikai közvetlen, napi szükségleteinek szolgálóivá váljanak. Joggal állapította meg Jean-Jeacques Rousseau, hogy: „Senki sem o l y a n erős, h o g y á l l a n d ó a n u r a l k o d h a t n a , h a n e m t u d n á , h o g y a n kell az erőszakból jogot, az engedelmességből kötelességet f o r m á l n i . " I n n e n ered­ nék azok a kísérletek, amelyek a politikai t u d o m á n y o k a t az — erősza­ k o t joggá, az engedelmességet p e d i g kötelességgé v a l ó — á t a l a k í t á s esz­ k ö z é v é a k a r j á k m e g t e n n i , azaz o l y a n intellektuális á g a z a t t á , ami a fenn­ álló helyzet igazolását, a meglevő h a t a l m i rendszer szolgálja, v a g y v a ­ lamilyen más osztály érdekét, a m e l y a saját h a t a l m i rendszerének a ki­ alakítására törekszik. E g y é b k é n t m a g a R o u s s e a u is — a k ö z a k a r a t r ó l s z ó l ó e l m é l e t é v e l — hozzájárult a burzsoá parlamentáris demokrácia rendszerének legitimizálásához. Jelenleg h a z á n k b a n a politikai ges m o z z a n a t h a t á r o z z a m e g .

tudományok

helyzetét

három

lénye­

E l s ő k é n t a z t e m l í t h e t n é n k , h o g y t á r s a d a l m i és p o l i t i k a i v a l ó s á g u n k a t t a n u l m á n y o z v a t ö r t é n e l m i l e g új j e l e n s é g e k k e l i s m e r k e d ü n k m e g , és e z é r t s o k k a l é l e s e b b e n v e t ő d i k fel a jelenségek kategorizálásának kérdése. V a j o n m ó d s z e r t a n i és m á s e s z k ö z e i n k a f e l m e r ü l ő j e l e n s é g e k ú j s z e r ű s é ­ gére v a l ó t e k i n t e t t e l m e n n y i r e a l k a l m a s a k a v i z s g á l ó d á s r a , a megértésre? A m á s o d i k m o z z a n a t az, hogy t á r s a d a l m u n k igyekszik t u d a t o s a n az első m e g h a t á r o z o t t c é l o k elérése felé i r á n y í t a n i s a j á t f e j l ő d é s é t , i g y e k ­ s z i k e g y t á r s a d a l m i fejlesztési p r o g r a m s z e r i n t h a l a d n i . H o g y elérhesse k i t ű z ö t t c é l j a i t , és h o g y f e j l ő d é s é t a k í v á n t i r á n y b a t e r e l h e s s e , s z á m o s politikai eszközt, m i n d e n e k e l ő t t az á l l a m n o r m a t í v eszközeit kell igény­ be v e n n i e . E z v i s z o n t a p o l i t i k a i t u d o m á n y o k és á l t a l á b a n a t á r s a d a l o m ­ t u d o m á n y o k elé e g y r e n d k í v ü l j e l e n t ő s és ö s s z e t e t t k é r d é s t á l l í t , a n o r ­ m a t í v e l v á r á s o k és a v a l ó s á g k ö z ö t t i v i s z o n y k é r d é s é t . A h a r m a d i k dolog amiről nem feledkezhetünk meg, hogy társadal­ m u n k e m b e r e t e v é k e n y e n k i v e s z i r é s z é t a p o l i t i k a i és t á r s a d a l m i é l e t b ő l , hogy társadalmurik önigazgatási a l a p o k o n épül, ami azt jelenti, hogy ebben a f o l y a m a t b a n m i n d e n tagja a társadalmi változások aktív szub­ j e k t u m a k é n t vesz részt. A t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k a l a n y a i n a k , a tömegek­ nek a mozgósítása h o z z a felszínre azt a kérdést, h o g y a f o l y a m a t o k a t i r á n y í t ó e l m é l e t és a t ö m e g i d e o l ó g i á j a k ö z ö t t milyen viszony jöjjön létre. A széles n é p t ö m e g e k , d o l g o z ó k k ö z v e t l e n g y a k o r l a t i m u n k á j á t tevé­ kenységét nem irányíthatjuk csupán elvont elméleti tételekkel. M a g a t a r ­ t á s m ó d j u k m e g h a t á r o z o t t i d e o l ó g i a , a z ö n i g a z g a t á s i d e o l ó g i á j a á l t a l fel­ t é t e l e z e t t , a m e l y n e k k i é p í t é s é r e és f e j l e s z t é s é r e t ö r e k s z ü n k . I l y e n k ö r ü l ­ m é n y e k k ö z ö t t r e n d k í v ü l j e l e n t ő s és ö s s z e t e t t k é r d é s a z , h o g y hogyan a l a k u l j o n a p o l i t i k a i t u d o m á n y o k és a z i d e o l ó g i a v i s z o n y a . A t á r s a d a l m i h e l y z e t n e k ez a h á r o m j e l l e m v o n á s a h a t á r o z z a m e g a l a p vetőleg h a z á n k b a n a politikai t u d o m á n y o k helyzetét. M á r ö n m a g á b a n a jelenség újszerűsége is m e g h a t á r o z o t t nehézségek f o r r á s á v á v á l i k , a m i r e M a r x is t ö b b a l k a l o m m a l r á m u t a t o t t . A Louis B u o n a p a r t e b r u m a i r e 1 8 - j a c í m ű í r á s á b a n a r r a a t é n y r e h í v j a fel a fi­ g y e l m e t , h o g y a „ l e t ű n t n e m z e d é k e k h a g y o m á n y a t e n g e r k é n t feszül a z élők t u d a t á n a k " . A P o l g á r h á b o r ú F r a n c i a o r s z á g b a n című m ű v é b e n arról értekezik, hogy a korabeli t u d o m á n y mennyire képtelen volt felfogni a z o k n a k a társadalmi változásoknak a lényegét, amelyeknek a K o m m ü n volt a hordozója. Egy olyan törekvés jelentkezett, amely a K o m m ü n t a m ú l t t a p a s z t a l a t a i f é n y é b e n v i z s g á l t a , és a z t a n a g y t ö r t é n e l m i u g r á s t , amit a bürokratikus á l l a m h a t a l o m n a k az alapokon szerveződő társa­ d a l o m m a l való behelyettesítése jelentett, a feudális felaprózottsághoz való visszatérésként értékelte. I l y e s m i n é h a a z ö n i g a z g a t á s j e l e n s é g e i n e k a t a g l a l á s a k o r is e l ő f o r d u l , n e m c s a k a k ü l f ö l d i , h a n e m i d ő n k é n t a h a z a i t o l m á c s o l ó k n á l is, m i n d ­ a z o k n á l , a k i k e z e k e t a j e l e n s é g e k e t a k o r á b b i t a p a s z t a l a t o k és a z ö r ö ­ költ kategóriarendszer körébe utalják.

E g y r e kiélezettebb f o r m á b a n j e l e n t k e z ő kérdés, h o g y elemzési m ó d ­ s z e r e i n k m e n n y i r e is a l k a l m a s a k a r á j u k h á r u l ó f e l a d a t e l v é g z é s é r e , és h o g y m e n n y i r e is t á m a s z k o d h a t u n k a z o k r a a kategóriákra, amelyeket egy egészen m á s t á r s a d a l m i v a l ó s á g alapján k i a l a k í t o t t elmélet hozott létre? H o l v a n n a k a z o k a z e s z k ö z ö k , m ó d s z e r e k és k a t e g ó r i á k , a m e l y e k v a ­ l ó b a n l e h e t ő v é t e s z i k a d o l g o k l é n y e g é b e v a l ó b e h a t o l á s t , és v a l ó j á b a n h o l is n e h e z í t i k m e g a l é n y e g r e l á t á s t , a z e r e d e t i , a történelmileg új fel­ fedését? F e l t e h e t j ü k p é l d á u l a z t a k é r d é s t , h o g y m i k é n t is é r t e l m e z z ü k mi a föderalizmus és a föderalizmus elve f o g a l m a k a t , m i n d a z t a m i t p o l i t i k a i e l m é l e t ü n k a m ú l t összetett t á r s a d a l m a i n a k szövetségi berendezéseit ele­ mezve kialakított. M e n n y i r e lényegesek például s z á m u n k r a a föderaliz­ m u s és a k o n f ö d e r a l i z m u s k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g e k , a k é t f o g a l o m e l k ü l ö n í ­ t é s é n e k m é r c é i , m e n n y i r e t u d u n k n é l k ü l ü k m e g l e n n i , és m i v e l l e h e t ő k e t esetleg felcserélni. E m l é k e z z ü n k c s a k , h o g y m i l y e n m e g t e r h e l é s t is j e l e n t e t t g o n d o l k o d á s ­ m ó d u n k s z á m á r a a r é g i p o l g á r j o g i t u l a j d o n v i s z o n y , d e a r r a is é r d e m e s k i t é r n i , h o g y m é g m a n a p s á g is m e n n y i r e e l t e r j e d t e z a s z e m l é l e t , és h o g y a t á r s a d a l m i t u l a j d o n , a z új t e r m e l é s i v i s z o n y o k m e g é r t é s é t m e n n y i r e is akadályozhatja. A z t is m e g e m l í t h e t j ü k , h o g y m i m i l y e n k ö n n y e n h a j l a m o s a k v a g y u n k a z o l y a n új f o g a l m a k a t m i n t a tiszta jövedelem, a nyereség minden f e n n t a r t á s n é l k ü l k i e g y e n l í t e n i a p r o f i t t a l , és h o g y á l l a n d ó a n a z o k k a l a f o g a l m a k k a l k e r e s ü n k összefüggéseket, a m e l y e k egészen m á s t á r s a d a l m i valóságban a l a k u l t a k ki. Másrészt fennáll a n n a k a veszélye, hogy időnként az elnevezések v á l t o g a t á s á v a l p r ó b á l j u k m e g v á l t o z t a t n i a d o l g o k lényegét. H a egy je­ lenséget m á s k é n t n e v e z ü n k m i n t eddig, a k k o r a z t hisszük, h o g y ezzel m e g v á l t o z t a t t u k a l é n y e g é t is, n e m c s a k a z e l n e v e z é s é t . ( A m i k o r p é l d á u l a sztrájkot munkabeszüntetésnek nevezzük, vagy ehhez hasonlóan más fogalmak nevét v á l t o z t a t j u k meg.) A politikai t u d o m á n y o k szempontjából tehát r e n d k í v ü l lényeges d o ­ l o g , h o g y p o n t o s a n k ö r ü l h a t á r o l j u k a z o k n a k a z új f o g a l m a k n a k a t a r t a l ­ m á t a m e l y e k e t h a s z n á l u n k , és a m e l y e k e t a z é r t h o z u n k l é t r e , h o g y e l v é ­ gezhessük t á r s a d a l m i valóságunk t u d o m á n y o s elemzését. N e m k ö n n y ű feladat t u d o m á n y o s a n m e g h a t á r o z n i a jövedelem fogalmát, v a g y feltárni a t á r s a d a l m i t u l a j d o n f o g a l m á n a k m i n d e n v o n a t k o z á s á t . A régi fogal­ m a k és f o g a l o m a l k o t á s i m ó d s z e r e k e g y s z e r ű á t v é t e l é v e l olyan nehézsé­ geink t á m a d h a t n a k , amelyek lehetetlenné teszik hogy eredményeket é r j ü n k el s a j á t t á r s a d a l m u n k t a n u l m á n y o z á s á b a n . A m i a t á r s a d a l m i j o g r e n d s z e r széles k ö r ű a l k a l m a z á s á t i l l e t i , a z den bizonnyal nagy mértékben bonyolítja az érvényben levő jog valóság viszonyát. M i még o t t t a r t u n k , h o g y m i n d e n jelentősebb lépést állami

min­ és a

intézkedé-

sek f o g a n a t o s í t á s á v a l t e s z ü j i k m e g . V é g s ő s o r o n a z ö n i g a z g a t á s l é t r e j ö t ­ tét is e g y t ö r v é n y m e g h o z a t a l á n a k , A z á l l a m i g a z d a s á g i v á l l a l a t o k n a k a munkaközösségek igazgatása alá való helyezéséről szóló t ö r v é n y e k n e k k ö s z ö n h e t j ü k . M i n d e n eddigi a l k o t m á n y u n k célja az v o l t , h o g y a jog­ r e n d s z e r v á l t o z t a t á s á v a l e l ő s e g í t s e a z új v i s z o n y o k k i f e j l ő d é s é t . V a j o n n e m h a l a d u n k - e túlságosan g y o r s a n , a m i k o r a t á r s a d a l m i fej­ lődés f e l g y o r s í t á s á r a t ö r e k e d v e n a g y m é r t é k b e n a t á r s a d a l m i jogrend­ szerre t á m a s z k o d u n k , vajon n e m o l y a n jogrendszert alakítunk-e ki, amely túlságosan eltávolodik a társadalmi valóságtól? Milyen távolság a l e g m e g f e l e l ő b b a t á r s a d a l m i j o g r e n d s z e r és a z o n v a l ó s á g o s t á r s a d a l m i viszonyok között, amelyekre h a t n i a kell, amelyeket meg kell v á l t o z ­ tatnia? A t á r s a d a l m i kérdésekről v i t a t k o z v a igen g y a k r a n , elsősorban a napi politikában v a g y u n k hajlamosak összetéveszteni a társadalmi n o r m á k a t a v a l ó s á g g a l . A jogi m e g o l d á s o k r ó l l e g t ö b b s z ö r ú g y b e s z é l ü n k mint olyasvalamiről, ami m á r megvalósult, ami m á r gyökeret vert az életben, p e d i g l e g t ö b b s z ö r ez nincs így. A z elmélet í g y s z ű n i k m e g a g y a k o r l a t ösztönzője lenni. A jogi jelenségek v a l ó s á g k é n t v a l ó e l f o g a d á s á v a l elkö­ d ö s í t j ü k a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k r ó l a l k o t o t t r e á l i s k é p e t és m e g t é v e s z t ­ jük a t á r s a d a l m i tevékenységet. A z 1 9 6 3 . évi a l k o t m á n y u n k p é l d á u l a községről, m i n t fejlett t á r s a dajmi-politikai alapegységről adott képet. Abból indult ki, hogy a k ö z ­ s é g b e n m i n d e n h a t á r o z a t o t a d o l g o z ó k és a l a k o s s á g h o z m e g a k ü l ö n ­ b ö z ő gyűléseken, r e f e r e n d u m o k o n , a képviselő-testületekbe jelölt k ü l d ö t ­ t e i k , i l l e t v e a d ö n t é s h o z a t a l s z e r t e á g a z ó és k ö z v e t l e n ü l demokratikus rendszere útján. I l y e n jogi k é p a l a k u l t ki a községről, illetve ezek v o l t a k a jogi k i ­ fejeződései a z o k n a k a t ö r e k v é s e i n k n e k , a m e l y e k a község társadalmi fejlődésének befolyásolására i r á n y u l t a k . A z ö n i g a z g a t á s o n a l a p u l ó k ö z ­ ségnek ez a feltételezett k é p e a z o n b a n m é g igen messze v o l t a p o l i t i k a i valóságtól. A jogrendszer (amit m i n d i g k ö n n y ű jogi fikciókká á t a l a k í ­ tani) v á l a s z t ó f a l a m ö g ö t t legtöbbször egy egészen m á s p o l i t i k a i valóság h ú z ó d o t t . A k ü l ö n b ö z ő községi esetek, a m e l y e k leplező p é l d á i v o l t a k a h a t a l o m m a l v a l ó egyéni v a g y csoportjellegű, h e l y i v a g y regionális jelle­ gű v i s s z a é l é s n e k . T e h á t a társadalmi jogrendszer — a m i n e k gyakori a l k a l m a z á s a ebben a t ö r t é n e l m i fejlődési i d ő s z a k b a n s z ü k s é g s z e r ű — r e n d k í v ü l h a t é k o n y és veszélyes fegyver, amit — h a a t u d o m á n y n e m ad kritikai t á m p o n t o t a n n a k é r t é k e l é s é h e z , h o g y a jogi r e n d s z e r m e n n y i r e v á l t v a l ó r a , és h o g y a z a d o t t p i l l a n a t b a n m i l y e n t á v o l s á g v á l a s z t j a el a j o g o t a v a l ó s á g t ó l — a k k o r fennáll a n n a k lehetősége, h o g y a jogi rendszer, a m i n e k a tár­ s a d a l m i fejlődés s z a b á l y o z á s a a célja, á t a l a k u l egy olyan látszólagos n o r m a r e n d s z e r r é , a m e l y e l f e d i a v a l ó s á g o t és m e g n e h e z í t m i n d e n n e m ű elemzést, m i n d e n o l y a n tevékenységet, a m e l y u t a t n y i t a megtervezett fejlődés e l ő t t .

K u t a t á s a i n k m é g m i n d i g n e m t u d n a k s z a b a d u l n i a jogi megközelítés bűvköréből. Példaként a küldöttrendszer vizsgálatának módszereit em­ líthetem. A z t t a p a s z t a l j u k , h o g y számos hipotézis abból a feltételezésből indul ki, h o g y a jogrendszer m á r valósággá v á l t . A t u d o m á n y o s a n ellen­ őrzésre szoruló hipotéziseket úgy fogalmazzák meg, mintha mindez amit társadalmilag szabályoztunk gyakorlattá vált volna. A különböző kérdőívek stb. a közvetlen demokratikus kezdeménye­ zőkészség v i z s g á l a t á r a i r á n y u l n a k , a m i n e k a feltételezések szerint az önigazgatás alapegységeiből kell kiindulnia, az önigazgatási alapszerve­ z e t e k b ő l és k ö z ö s s é g e k b ő l k e l l a k ö z s é g i k ü l d ö t t e k és k ü l d ö t t s é g e k k ö z ­ vetítésével eljutnia a z o k h o z a szervekhez, a m e l y e k m e g v a l ó s í t a n a k egy meghatározott politikát. T e h á t egy olyan folyamatot szeretnénk figyelemmel kísérni, amely még a kezdeteinél tart. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a legtöbb kez­ deményezés nem a küldöttektől indul ki, h a n e m a politikai végrehajtó szervektől. E z a z t jelenti, hogy mi olyasmit szeretnénk tapasztalni, ami még n e m valósult meg. Ilyesmiből a k a r u n k kiindulni kutatásaink során, ahelyett h o g y a z t a reális feltételt v e n n é n k alapul, h o g y m á r a k ü l d ö t t r e n d s z e r b e v e z e t é s e e l ő t t is l é t e z e t t e g y m e g h a t á r o z o t t t á r s a d a l m i s t r u k ­ t ú r a és a t á r s a d a l m i e r ő v i s z o n y o k , a m e l y e k e t n e m e g y i k n a p r ó l a m á ­ s i k r a s z á m o l t u n k fel. F e l a d a t u n k telhát n e m merülhet ki a rendszer feltételezett funkcio­ n á l á s á n a k v i z s g á l a t á b a n , h a n e m a r r a is k i k e l l t e r j e d n i e , h o g y a z e l f o ­ g a d o t t jogi m e g o l d á s o k m e n n y i r e h a t n a k k e d v e z ő e n a z a d o t t á l l a p o t o k megváltoztatására. E z e k szerint a reális helyzetből kell k i i n d u l n u n k , h a ténylegesen m e g a k a r j u k ítélni, h o g y a z új i n t é z k e d é s e k n e k m i l y e n a g y a k o r l a t i h a t á s a . V é g ü l e l é r k e z t ü n k a h a r m a d i k k é r d é s h e z , a z i d e o l ó g i a és a t u d o m á n y , j o b b a n m o n d v a ö n i g a z g a t á s o n a l a p u l ó i d e o l ó g i á n k és a z ö n i g a z g a t á s i politikai tudományok viszonyához. Valójában politikai t u d o m á n y u n k az adott körülmények között kép­ telen megszabadulni attól a szerepétől, a m i t a társadalmi helyzet r ó rá. E z a t u d o m á n y é r t e l m e z ő és m o z g ó s í t ó s z e r e p e . A m i tudományunk m é g m i n d i g és m é g n a g y o n s o k á i g a r r a lesz h i v a t o t t , h o g y h o z z á j á r u l ­ j o n a z o k n a k a j o g i és m á s m e g o l d á s o k n a k a z é r v é n y e s ü l é s é h e z , a m e l y e ­ ket a politika honosít meg. A k ü l d ö t t r e n d s z e r b e v e z e t é s e k o r n e k ü n k p o l i t i k o l ó g u s o k n a k m i r e kell elsősorban összpontosítanunk? A z elfogadott megoldásokat feltételező m o z z a n a t o k é r t e l m e z é s é r e , a r e n d s z e r e l ő n y e i n e k taglalására, ö n m a g u n k és m á s o k a f e l ő l v a l ó m e g g y ő z ő d é s é r e , h o g y a l e g m e g f e l e l ő b b m e g o l d á s t v á l a s z t o t t u k , és e z u t á n m i n d e n a t t ó l f ü g g , m e n n y i r e a l k a l m a z z u k ő k e t következetesen. N y i l v á n v a l ó , h o g y e z e k n e k a m e g o l d á s o k n a k a sikeres v é g h e z v i t e l é ­ hez megfelelő eszmei-politikai mozgósításra v a n szükség. A politikai mozgósítás a z o n b a n egy jó értelemben vett kritikátlan viszonyulást igé-

n y e l m i n d a z i r á n t a m i t el a k a r u n k é r n i , h i t e t a b b a n , h o g y e z a l e g j o b b m e g o l d á s . K r i t i k a i v i s z o n y u l á s s a l , k é t k e d é s s e l , a z új j e l e n s é g i r á n t i f e n n ­ tartásokkal, a gyengeségekre való azonnali rámutatással, a nehézségek felfedezésével stb. kellemetlen politikai h a t á s t v á l t h a t u n k ki. Még nem sikerült elérnünk, hogy különbséget tegyünk a különböző m e g o l d á s o k m e l l e t t i e l v i á l l á s f o g l a l á s o k és a m e g v a l ó s í t á s u k r a i r á n y u l ó konkrét döntések között. Példaként említhetjük a társadalmi munka különböző területeinek az érdekközösségek útján v a l ó önigazgatási öszszekapcsolódását. A helyes elvi állásfoglalás ellenére a g y a k o r l a t b a n ne­ g a t í v j o g i m e g o l d á s o k is s z ü l e t h e t n e k . V a j o n a m i k o r egy hosszútávú irányvételt tudományosan támogatunk, akkor kritikátlanul dicsérnünk k e l l - e m i n d e n o l y a n g y a k o r l a t i m e g o l d á s t , m i n d a z o k a t a z első l é p é s e k e t , a m e l y e k e t a g y a k o r l a t i m e g v a l ó s í t á s felé t e s z n e k ? V é l e m é n y e m s z e r i n t e n n e k a j e l e n t ő s p r o b l é m á n a k a m e g o l d á s a is a politikai t u d o m á n y o k r a v á r : hisz n e m egyszerű dolog az a d o t t viszo­ n y o k a t t u d o m á n y o s t á r g y i l a g o s s á g g a l e l e m e z n i és u g y a n a k k o r é r t e l m e z ő és m o z g ó s í t ó s z e r e p e t b e t ö l t e n i . A politikai pragmatizmus, az adott politikai pillanat g y a k r a n köve­ teli m e g e g y m e g h a t á r o z o t t p o l i t i k a i i r á n y v o n a l t á m o g a t á s á t . M e d d i g m e h e t el a t u d o m á n y e z e k n e k a k ö v e t e l m é n y e k n e k a k i e l é g í ­ tésében? O l y a n tisztes t á v o l s á g o t kell felvennie a p o l i t i k a i érvényesítése érdekében, ami végső soron megóvja az illető politikai akciót a külön­ böző hibáktól, az egyoldalúságtól stb. T e h á t a mi politikai tudomá­ n y u n k a t is a t ö b b i t á r s a d a l o m p o l i t i k a i t u d o m á n y á h o z h a s o n l ó a n a z e l ­ fogult védelmezés hibája veszélyezteti. E z é r t m i n d a n n y i u n k n a k , akik politikai t u d o m á n y o k k a l foglalkozunk erőfeszítéseket kell tennünk, h o g y a p o l i t i k a i t u d o m á n y o k a t a t á r s a d a l o m és a s a j á t ö n i g a z g a t á s i f e j ­ lődésük stb. érdekében megszabadítsuk az ilyen veszélyektől, m e r t ezek csak á r t h a t n á n a k a t u d o m á n y n a k , s ezek szerint a t á r s a d a l m i mozgások t u d a t o s i r á n y í t á s á n a k is. í g y j u t o t t u n k el á l t a l á b a n a t u d o m á n y o k n a k és e z e n b e l ü l a p o l i t i k a i t u d o m á n y o k n a k az önigazgatási t á r s a d a l o m b a n betöltött szerepéig. H o ­ g y a n l e h e t e l é r n i , h o g y a p o l i t i k a i t u d o m á n y o k és á l t a l á b a n a t á r s a d a ­ l o m t u d o m á n y o k viszonylagosan független önigazgatási pozícióra tegye­ nek szert? T a p a s z t a l a t a i n k szerint ugyanis a világ m i n d e n táján n ö v e k ­ szik a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k r a , de k ü l ö n ö s e n a p o l i t i k a i t u d o m á n y o k ­ ra nehezedő n y o m á s . A z U S A t u d o m á n y o s kutatásait figyelemmel kísér­ ve nem nehéz megállapítani, hogy az állam kutatási megrendelései meny­ n y i r e a l a p v e t ő e n m e g h a t á r o z z á k a k ü l ö n b ö z ő k u t a t á s o k i r á n y á t és t a r ­ t a l m á t , és m i l y e n k ö z v e t l e n m ó d o n r e n d e l i k a l á ő k e t a p r a g m a t i k u s p o ­ l i t i k a i c é l o k n a k . M á s r é s z t a s z o c i a l i s t a o r s z á g o k t u d o m á n y o s é l e t é b e n is t a p a s z t a l h a t u n k negatív jelenségeket. E z is e g y o l y a n k é r d é s , a m i v e l p o l i t i k a i t u d o m á n y u n k n a k a t á r s a d a l ­ mi viszonyok önigazgatási átalakulásáért folyó harc folyamán szembe kell n é z n i e : ki kell a l a k í t a n i a ö n i g a z g a t á s i h e l y z e t é t .

Politikai t u d o m á n y a i n k n e m p á l y á z h a t n á k a k í v ü l á l l ó k r i t i k u s sze­ repére, aki alig várja, h o g y a p o l i t i k a v a l a m i l y e n lépést tegyen, h o g y tudományos mércéit a l k a l m a z v a levonja a következtetéseket. E r r e más t á r s a d a l m a k b a n sincs p é l d a , és í g y a m i t á r s a d a l m u n k n a k s e m felel m e g egy ilyen viszony, hisz a t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k irányítását a munkás­ osztály élcsapata, a K o m m u n i s t a Szövetség végzi — fenntartva magá­ n a k a t u d o m á n y o s elmélet irányítását. E s z e r i n t a politikai m e g o l d á s ó k b a n m á r e l e v e h e l y e t k e l l h o g y k a p ­ j a n a k m e g h a t á r o z o t t e l m é l e t i á l l á s f o g l a l á s o k is. Másrészt a gyakorlati megoldások sohasem a t u d o m á n y receptszerű a l k a l m a z á s a i . Á l t a l á b a n v é v e — m i n t a r r a M a r x is f i g y e l m e z t e t e t t a párizsi k o m m ü n t elemezve — a politikai t u d o m á n y o k nem törekedhet­ n e k a j ö v ő b e n i m e g o l d á s o k teljes k i d o l g o z á s á r a , a t á r s a d a l o m s a b l o n o k a l a p j á n v a l ó fejlesztésére. E z t azért kell h a n g s ú l y o z n u n k , m e r t m i n d i g fennáll a n n a k a veszé­ lye, h o g y a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o s i r á n y í t á s á t sokan elméleti k o n s t r u k ­ c i ó k a l a p j á n k é p z e l i k el, a m e l y e k b e a z é l e t e t b e l e k e l l i l l e s z t e n i . L e h e t ő s é g e t k e l l h a g y n i a g y a k o r l a t n a k is, h o g y r á t a l á l j o n a l e g m e g ­ felelőbb m e g o l d á s o k r a az elmélet k ö z v e t l e n segítségével, a m i ily m ó d o n m á r nemcsak elvont t u d o m á n y , tiszta elmélet, h a n e m a g y a k o r l a t köz­ v e t l e n i r á n y í t ó j a is. Ebből a szempontból rendkívül lényeges, h o g y m i n d e n gyakorlati m e g o l d á s t k e z d e t e k t ő l f o g v a e l e m z é s és b í r á l a t a l á v e s s e n e k . A m e g o l ­ d á s o k a t kialakításukkal egyidőben tesszük gyakorlati megfigyelés és kritika tárgyává. A z elméleti irányítású gyakorlati tevékenység legfontosabb szabaddá tenni azokat a progresszív társadalmi törekvéseket, bizonyos fokig m á r kiérlelődtek.

feladata amelyek

A t u d o m á n y o s p o l i t i k á n a k n y ú j t o t t segítsége, a k e t t ő ö s s z e k a p c s o l ó ­ d á s a a b b a n is k i f e j e z ő d i k , h o g y a t á r s a d a l o m m e l y l e h e t ő s é g e i t k e l l s z a ­ b a d d á t e n n i és t á m o g a t n i . D e a t u d o m á n y n e m o l y a n f e j l e t t és a z e l m é l e t s e m v e h e t i m a g á n a k a z t a s z a b a d s á g o t , h o g y „ t é v e d h e t e t l e n ü l " m e g h a t á r o z z a az egyes folya­ matok véghezvitelének módját. A gyakorlati vonatkozások meghatározásában lehetőségünk v a n té­ v e d n i , és e z z e l m á r e l ő r e k e l l s z á m o l n i . T ú l s á g o s a n is v e s z é l y e s l e n n e a t á r s a d a l m i fejlődés m e g h a t á r o z o t t i r á n y v é t e l é n e k érvényre juttatására törekedve olyan gyakorlati megoldásokat mutatni be, amelyeket már jóelőre v i t a t h a t a t l a n o k n a k minősítünk a tudományosság nevében. Ez m á r eleve k i z á r n á az a l k o t ó jellegű b í r á l a t o t . T e h á t elméleti feltétele­ zésékből kiindulva építünk, de u g y a n a k k o r t u d o m á n y o s kritikával szem­ léljük saját e r e d m é n y e i n k e t , a n n a k t u d a t á b a n h o g y a t u d o m á n y csak az á l t a l á n o s v o n á s o k a t fedheti fel; a m e g v a l ó s í t á s k o n k r é t lehetőségeiről, intézményes formáiról viszont kevésbé a d h a t számot. H e l y e t kell biz-

t o s í t a n i a z o k n a k a t é v e d é s e k n e k , k u t a t á s o k n a k és h e l y r e i g a z í t á s o k n a k , amelyeket a gyakorlat hoz magával. I l y e n s z e m p o n t b ó l igen fontos v i l á g o s a n különbséget tenni a n a p i p o ­ l i t i k á n a k a l á r e n d e l t p o l i t i k a i t u d o m á n y o k és a z ö n i g a z g a t á s o n a l a p u l ó forradalmi folyamatokhoz kötődő tudomány között. Ez két különböző dolog. A politikai t u d o m á n y o k s z á m á r a rendkívül veszélyes volna, h a min­ den feltétel nélkül a l á r e n d e l n é k az elméletet a n a p i p o l i t i k a i céloknak, sőt a g y a k o r l a t i m e g o l d á s o k v é d e l m é n e k ( a m e l y e k , b á r m e n n y i r e is l e ­ gyenek á t g o n d o l t a k , sohasem biztosíthatják előre a sikert), m é g i n k á b b végzetes v o l n a s z á m u n k r a , h a e l v á t o l o d n á n a k a forradalmi folyamattól, h a nem ezekből a f o l y a m a t o k b ó l merítenének ösztönzését. É p p e n ebben rejlik a p o l i t i k a i t u d o m á n y u n k n y ú j t o t t a l e h e t ő s é g . A b b a n a z e s e t b e n , ha a politikai t u d o m á n y o k a t különválasztjuk forradalmi politikai ta­ p a s z t a l a t a i n k t ó l és b i z o n y o s t á v o l s á g b ó l , a z e l v o n t t u d o m á n y o s m é r c é k álláspontjáról szemléljük őket (amilyenek valójában nem is l é t e z n e k ) , akkor t u d o m á n y helyett egyértelmű utánzássá egyszerűsödne. P o l i t i k a i és t á r s a d a l o m t u d o m á n y a i n k — a n a g y t ö r t é n e l m i l e h e t ő ­ ségek ellenére — e b b e n az esetben a k é t h á b o r ú k ö z ö t t i j u g o s z l á v t á r s a ­ d a l o m t u d o m á n y o k szintjére süllyedne, a m i k o r t ö b b n y i r e a z t ismételget­ t é k és p a r a f r a z á l t á k , a m i t a f e j l e t t nyugati társadalmak tudománya m á r elért. Politikai t u d o m á n y a i n k most n a g y történelmi lehetőség előtt á l l n a k : figyelmünket forradalmi t a p a s z t a l a t a i n k r a kell i r á n y í t a n u n k , de nem a létrejövő eredmények elfogult védelmezésének, h a n e m kritikai értékelé­ s é n e k a s z e l l e m é b e n . H i s z a k r i t i k a i é r t é k e l é s is e g y f é l e a l k o t á s , a m i e l ­ v á l a s z t h a t a t l a n a z új l é t r e j ö t t é t ő l . F o r d í t o t t a Molnár

Irén

Aleksandar Magarašević

AZ EL N E M KÖTELEZETTSÉG TITÓI ÉRTELMEZÉSE — A NEMZETKÖZI V I S Z O N Y O K ÁTALAKÍTÁSÁNAK ÉS RENDEZÉSÉNEK FORRADALMI ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA

„ . . . a n é p f e l s z a b a d í t ó h á b o r ú b a n és e h á b o r ú v í v ­ m á n y a i b a n m e g t a l á l j u k a t á r s a d a l m i fejlődés a z o n t ö r ­ ténelmi törvényszerűségeinek az elemeit, amelyeket még n a g y t a n í t ó i n k , M a r x K á r o l y és E n g e l s F r i g y e s f e d e z ­ t e k fel és a m e l y e k e t V . I . L e n i n g a z d a g í t o t t e l m é l e t i l e g , m é l y í t e t t el és a l k a l m a z o t t . E t ö r t é n e l m i t ö r v é n y s z e r ű ­ ség f e j l ő d é s é n e k n á l u n k J u g o s z l á v i á b a n , b i z o n y o s f o ­ k i g , új f o r m á i v o l t a k és v a n n a k , a m e l y e k e t a h á b o r ú f o l y a m á n a h a r c új j e l l e g e , k é s ő b b p e d i g a h á b o r ú új k ö v e t k e z m é n y e i h a t á r o z t a k m e g . E z e k szerint a fejlő­ d é s s a j á t s á g o s j e l l e g e és f e j l ő d é s ü n k e r e d m é n y e i n i n c s e ­ nek ellentétben a marxizmus-leninizmus tanításaival, sőt teljesen m e g f e l e l n e k e t a n í t á s n a k . . . H a z á n k b a n a a szocializmust építjük, de n e m használunk sablonokat, h a n e m a m a r x i s t a elméletet a l k a l m a z v a saját u t u n k o n h a l a d u n k szem előtt t a r t v a a z o k a t a sajátságos feltétele­ ket, melyek h a z á n k b a n v a n n a k . " (Hangsúlyozta Tito a K o m u n i s t 1. s z á m á b a n 1 9 4 6 - b a n m e g j e l e n t M i b e n r e j ­ l i k a n é p f e l s z a b a d í t ó h á b o r ú n a k és a z új J u g o s z l á v i a szocialista á t a l a k u l á s á n a k a sajátossága című cikkében, v a l a m i n t a m u n k á s ö n i g a z g a t á s bevezetéséről szóló e x p o ­ zéban, amelyet 1950. július 26-án terjesztett elő a J S Z N K Népszkupstinájában.) A

társadalomtudományok

művelői

nálunk

jogosan

állapították

meg,

h o g y T i t o e s z m é i n e k j e l e n t ő s é g e , a m o d e r n p o l i t i k a i e l m é l e t és a

társa­

dalmi

eddig

gyakorlat

fejlesztéséhez

való hozzájárulása

Jugoszláviában

még tulajdonképpen nem képezte egy alapos t a n u l m á n y o z á s tárgyát, kü­ lönösen

vonatkozik

ez T i t o ö s s z e g y ű j t ö t t

műveinek

és k é z i r a t a i n a k

a

tanulmányozására. Ez a megállapítás helyénvaló, kivéve azokat a tanul-

m á n y o k a t , amelyek T i t ó n a k az általános h o n v é d e l e m r e v o n a t k o z ó gon­ dolatairól szólnak, valamint azokat, amelyek Titónak a nemzetközi vi­ szonyokról szóló műveit vizsgálják rendszeresen, különösen a z o k a t a m ű v e k e t , a m e l y e k T i t ó n a k a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g r e m i n t a j e l e n k o r i n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k s z o c i a l i s t a e l m é l e t é r e és g y a k o r l a t á r a vonatkozó gondolatait, értelmezését t a r t a l m a z z á k . A Tito-ijubileumok alkalmából k é s z ü l t d o l g o z a t o m e z é r t f ő l e g a r r a k o r l á t o z ó d i k és i r á n y u l , h o g y r e n d ­ s z e r b e f o g l a l j a T i t ó n a k a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g e l m é l e t é r e és g y a k o r l a ­ t á r a v o n a t k o z ó , í r á s b a n m e g j e l e n t e s z m é i t és á l l á s p o n t j a i t . E n n e k s o r á n a b b ó l i n d u l t a m k i , h o g y t u d o m á n y o s a n is a l e g i n d o k o l t a b b m a g á n a k a s z e r z ő n e k a z í r o t t s z a v á t , t e h á t T i t o m e g f o g a l m a z á s a i t k ö z ö l n i és i d é z ­ n i , h i s z e n e z e k f e j e z i k k i a l e g j o b b a n és l e g p o n t o s a b b a n a g o n d o l a t a i t . Ezenkívül tekintetbe vettem, hogy a nemzetközi viszonyokat vizsgáló t u d o m á n y b a n és a p o l i t i k a i t u d o m á n y o k b a n á l t a l á b a n i n d o k o l t a n h a n g ­ s ú l y o z z á k , h o g y a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g r e n d k í v ü l ö s s z e t e t t n e m z e t k ö z i , d e u g y a n a k k o r n e m z e t i t á r s a d a l m i j e l e n s é g és f o l y a m a t is, a m e l y v i ­ s z o n y l a g r ö v i d m ú l t r a t e k i n t v i s s z a . E z a t é n y b i z o n y o s ó v a t o s s á g o t és m é r t é k t a r t á s t is k ö v e t e l , h o g y e l k e r ü l j ü k a s z u b j e k t i v i t á s l e h e t s é g e s v e ­ s z é l y e i t a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g n e k a k o r u n k n e m z e t k ö z i v i s z o n y a i b a n és a m a i n e m z e t k ö z i k ö z ö s s é g e g é s z é b e n b e t ö l t ö t t t á r s a d a l m i s z e r e p é r ő l szóló t u d o m á n y o s értékelés során. A m a i szocialista elméle'tben, m á s r é s z t , k i v é t e l t k é p e z n e k a z o k a né­ z e t e k , a m e l y e k n e m é r t i k m e g , v a g y l e b e c s ü l i k a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g ­ n e k , a m a i n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k f e j l ő d é s e és á t a l a k u l á s a e f o r r a d a l m i t é n y e z ő j é n e k a z á l t a l á n o s o s z t á l y - és t á r s a d a l m i s z e r e p é t . E z a z eset a szocialista közösségben u r a l k o d ó felfogással, p é l d á u l az S Z K P p r o g r a m ­ j á n a k az értelmezésével, ahogyan azt 1971-ben az S Z K P X X I V . k o n g ­ r e s s z u s á n m e g f o g a l m a z t á k . S z e r i n t ü k a b é k e , a f ü g g e t l e n s é g és a n e m z e t ­ k ö z i e g y ü t t m ű k ö d é s m e g t e r e m t é s é h e z s z ü k s é g e s o b j e k t í v t é n y e z ő k és a m a i v i l á g á l t a l á n o s f o r r a d a l m i erői a k ö v e t k e z ő k : a s z o c i a l i z m u s , első­ sorban mint társadalmi rendszer, nem pedig m i n t társadalmi folyamat; a n e m z e t k ö z i m u n k á s m o z g a l o m és a n é p e k f e l s z a b a d í t ó h a r c a i . Má a z o n b a n m á r t u d o m á n y o s a n is k é t s é g t e l e n n é v á l t a z el n e m k ö t e l e z e t t ­ s é g n e k a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k a l a k u l á s á b a n b e t ö l t ö t t t a r t ó s s z e r e p e és h a t á s a , v a l a m i n t T i t o h o z z á j á r u l á s a a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g k o r s z e r ű értelmezéséhez, nemzetközi g y a k o r l a t á n a k érvényesítéséhez világmére­ t e k b e n és k ü l ö n J u g o s z l á v i á b a n . B a k a r i é e z é r t teljes joggal állapítja m e g : „ . . . a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g a l a p e s z m é j e T i t ó t ó l s z á r m a z i k . A v i ­ lághelyzetet értékelve megállapította, hogy az emberiség fennmaradá­ s á n a k és t o v á b b f e j l ő d é s é n e k ez a z e g y e t l e n l e h e t ő s é g e . " 1

2

3

1. A f o r r a d a l m i e s z m e és a t e t t m e g k ö v e t e l t é k és k i a l a k í t o t t á k a z t , a m i a l e g j o b b és l e g h a l a d ó b b e g y o s z t á l y b a n és n é p e n , a világ és a z egész e m b e r i s é g k ö l c s ö n ö s ö s s z e f ü g g é s é n e k a k o r s z e r ű f e l t é t e l e i között. C é l j a i k k a l és a j ö v ő „ t á r s a d a l m i l e h e t ő s é g é n e k " a „ t á r s a d a l m i v a l ó s á g ­ g á " v a l ó á t a l a k u l á s á t sejtető v í z i ó j á v a l a f o r r a d a l m a k t ö r t é n e l m i sze-

m é l y i s é g e k e t t e r e m t e t t e k , a k i k a z é r t e l e m és a s z a v a k e r e j é t b á t o r s á g g a l és a c s e l e k v é s h a t á r o z o t t s á g á v a l e g é s z í t e t t é k k i és e g y e s í t e t t é k . V a l ó b a n így t ö r t é n t a n e m z e t k ö z i m u n k á s m o z g a l o m történelmi személyiségeivel, k ü l ö n ö s e n a s z o c i a l i s t a e l m é l e t és g y a k o r l a t k l a s s z i k u s a i v a l — M a r x ­ s z a l , E n g e l s s z e l és L e n i n n e l ; s z á m u k r a a t á r s a d a l m i j e l e n s é g e k és f o l y a ­ m a t o k t u d o m á n y o s elemzése ú t m u t a t ó u l szolgált f o r r a d a l m i cselekvé­ s ü k b e n és m u n k á s s á g u k b a n . M i n d e n d e m o k r a t i k u s és h a l a d ó f o r r a d a l o m m e g i n d í t ó j a és v e z e t ő j e a l k o t ó i g o n d o l a t a i n a k és a k c i ó i n a k a z e g y i k l é n y e g e s j e l l e m z ő j e a k ö ­ v e t k e z e t e s s é g és e l v s z e r ű s é g v o l t , v a l a m i n t a z e l l e n á l l á s m i n d e n k í s é r t é s ­ n e k a f o r r a d a l o m m e g v a l ó s í t á s a s o r á n . A h a l a d ó f o r r a d a l m a k , e z e k el­ m é l e t e és g y a k o r l a t a , r e n d s z e r i n t n e m k i t a p o s o t t ú t o n h a l a d n a k a f e j ­ l ő d é s felé, a p á l y és d a g á l y , f e l e m e l k e d é s és h a n y a t l á s v o l t e z e n a z ú t o n , t é v e l y g é s , e l i d e g e n e d é s , s ő t n é h a k i s i k l á s is. K ö z i s m e r t , hogy még a marxizmus megteremtői, a rájuk jellemző előrelátással, rámutattak a z o k r a a v e s z é l y e k r e , a m e l y e k a s z o c i a l i s t a e l m é l e t e t és g y a k o r l a t o t , s ő t m a g á t a m u n k á s o s z t á l y t is f e n y e g e t i k t ö r t é n e l m i s z e r e p é n e k a m e g v a lólításában. E z a szerep pedig az embernek a mindenfajta elidegenedés alól v a l ó felszabadítása, v a l a m i n t a t á r s a d a l o m n e m z e t i és e g y e t e m e s méretekben történő szocialista átalakulása h o r d o z ó j á n a k az osztályszere­ pe. M a r x n a k a Polgárháború Franciaországban (1817) című művéhez írt előszavában Engels, a többi k ö z ö t t , prófétai m ó d o n megjósolja, amit a jelenkori világ szocialista építésének a tapasztalatai igazolnak: „ A K o m m ü n n e k m i n d j á r t a z elején b e k e l l e t t l á t n i a , hogy a hatalomra került munkásosztály nem irányíthat a régi á l l a m a p p a r á t u s s e g í t s é g é v e l , h o g y e n n e k a m u n ­ k á s o s z t á l y n a k , nehogy elveszítse az éppen kivívott ha­ talmat, egyrészt meg kell semmisítenie a k i z s á k m á n y o ­ l á s régi g é p e z e t é t , m á s r é s z t p e d i g biztosítani kell magát saját képviselőivel és hivatalnokaival szemben . . ."* A s z o c i a l i s t a f o r r a d a l m i e s z m e és t e t t á l l a n d ó a n és m i n d i g ú j r a a l k o t ó m ó d o n h a t á r o z t a m e g a n é p e k , á l l a m o k és a z e g é s z e m b e r i s é g haladó s z e l l e m ű á t a l a k u l á s á n a k a s t r a t é g i á j á t és t a k t i k á j á t . K ü l ö n ö s e n é r v é n y e s ez a z e u r ó p a i és a z E u r ó p á n k í v ü l i e d d i g i s z o c i a l i s t a f o r r a d a l m a k t ö r ­ ténelmi személyiségeire. A b b a n a k o r b a n , amelyben élünk, vonatkozik m i n d e z T i t o f o r r a d a l m i e s z m é i r e és m u n k á s s á g á r a is, k ü l ö n ö s e n a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g n e k m i n t a m a i n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k és a n e m z e t k ö z i k ö z ö s s é g b e r e n d e z é s e és á t a l a k u l á s a s z o c i a l i s t a f o r r a d a l m i e l m é l e t é n e k és g y a k o r l a t á n a k a z é r t e l m e z é s é r e . A z el n e m k ö t e l e z e t t s é g a z o n átme­ neti szakaszáról v a n szó, a m e l y az emberiség fejlődésének történelmi fordulópontját képezi, amelyben a világméretű gyökeres változásoknak és a v i l á g e l l e n t m o n d á s o k k a l teli k ö l c s ö n ö s f ü g g ő s é g e i n e k a z a l a p v e t ő , f o n t o s t é n y e z ő j e a z új s z o c i a l i s t a f o r r a d a l m a k t é r h ó d í t á s a , v a l a m i n t a k l a s s z i k u s g y a r m a t i r e n d s z e r e k n e k , a b e n n ü k l e v ő f ü g g ő s é g e k n e k és a n e m z e t k ö z i g a z d a s á g i és p o l i t i k a i v i s z o n y o k m e g f e l e l ő s t r u k t ú r á i n a k a

széthullása, továbbá a tudományos-technológiai forradalom minden társadalmi következményével. A z el n e m k ö t e l e z e t t s é g e l m é l e t e és g y a k o r l a t a t i t ó i értelmezésének t ö r t é n e l m i és o s z t á l y j e l l e g ű g y ö k e r e i t m e g t a l á l j u k m á r a j u g o s z l á v n é p ­ f e l s z a b a d í t ó h á b o r ú és s z o c i a l i s t a f o r r a d a l o m t á r s a d a l m i f o l y a m a t a i b a n . T i t o n e m d o g m a t i k u s e s z m é i és a k c i ó i m á r a k k o r l e h e t ő s é g e t t e r e m t e t ­ t e k a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k b a n , h o g y J u g o s z l á v i a f e l s z a b a d í t ó h a r c a és s z o c i a l i s t a f o r r a d a l m a , s z a b a d s á g a és f ü g g e t l e n s é g e m e g e r ő s í t é s t n y e r j e n mint a Hitler-ellenes koalíció önálló nemzetközi tényezője. Attól az idő­ t ő l k e z d v e a n é p e k és á l l a m o k s z a b a d s á g á n a k , f ü g g e t l e n s é g é n e k és e g y e n ­ r a n g ú s á g á n a k a z e l v e J u g o s z l á v i a k ü l p o l i t i k á j á n a k , a t i t ó i el n e m k ö t e ­ l e z e t t s é g n e k és á l t a l á b a n a z el n e m k ö t e l e z e t t p o l i t i k á n a k a z e g y i k a l a p ­ k ö v e v o l t és m a r a d t , k ü l ö n ö s e n ami- a n e m z e t k ö z i b é k e , b i z t o n s á g és a k ü l ö n b ö z ő t á r s a d a l m i o r s z á g o k egymás mellett élésének elvei alapján t ö r t é n t ő s o k o l d a l ú n e m z e t k ö z i e g y ü t t m ű k ö d é s m e g ő r z é s é b e n és m e g s z i ­ l á r d í t á s á b a n b e t ö l t ö t t k o r s z e r ű t á r s a d a l m i funkcióját illeti. 2 . N e m v é l e t l e n s é g , h a n e m a t ö r t é n e l m i t ö r v é n y s z e r ű s é g és s z ü k s é g ­ szerűség m e g n y i l v á n u l á s a , h o g y az emberiség l e g n a g y o b b elméi a múlt­ b a n és a j e l e n b e n is — a z o s z t á l y f e l f o g á s b a n m u t a t k o z ó eltérésektől, v a l a m i n t a n é p e k , o r s z á g o k és n e m z e t k ö z i k ö z ö s s é g e k n e m z e t i és n e m ­ zetközileg feltételezett fejlődésében levő objektív különbségektől függet­ lenül — m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t figyelmet szenteltek a n e m z e t k ö z i béke, biz­ t o n s á g és e g y ü t t m ű k ö d é s megszervezése és m e g ő r z é s e kérdésének. E p r o b l é m á k m e g o l d á s á b a n a z e g y e s n e m z e t e k és a z egész e m b e r i s é g d e ­ m o k r a t i k u s , h a l a d ó szellemű fejlődésének, a nemzeti és a z e g y e t e m e s előrehaladásnak a tényezőit l á t t á k . M á r K a n t , h o g y csak egy kifejező példát említsünk a múltból, az 1795-ben megjelent Tartós béke című m ű v é b e n a v i l á g á t a l a k u l á s á n a k és új b e r e n d e z é s é n e k a p o l i t i k a i a l a p ­ jait elsősorban a népek kölcsönös kapcsolatában, az abszolutizmus nem­ z e t i és v i l á g m é r e t e k b e n v a l ó f e l s z á m o l á s á b a n , e g y n e m z e t k ö z i k ö z ö s s é g szövetségi elveken alapuló jogi-politikai megszervezésében, továbbá a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k b a n a h á b o r ú , a b e a v a t k o z á s és a z e r ő s z a k a l k a l ­ m a z á s á n a k a megtiltásában látja. K a n t külön h a n g s ú l y o z z a ezt a gon­ dolatot: 5

„ A népek közötti — szorosabb v a g y lazább — köl­ csönös e g y ü t t m ű k ö d é s m a m á r o l y a n h a t a l m a s mérete­ ket öltött, h o g y a világ egyik részében t ö r t é n t jogsértés m á r az egész v i l á g o n é r e z h e t ő . " L é n y e g é b e n h a s o n l ó , d e t e r m é s z e t e s e n a j e l e n k o r i b e l f ö l d i és n e m z e t ­ közi körülményekre vonatkozó gondolattal találkozunk Titónál is (1964), m i k ö z b e n s z e m előtt kell t a r t a n u n k az újabbkori emberiség tör­ t é n e l m i f o r d u l ó p o n t j á n a k a z e l ő b b e m l í t e t t k é t t é n y e z ő j é t és e z e k n e k a jelenkori nemzetközi viszonyokra gyakorolt hatását: 6

„ A t t ó l az időtől eltérően, a m i k o r a n e m z e t k ö z i élet­ b e n a h a t a l m a k s z ű k k ö r e v i t t e a s z ó t , m a egész sor

független országot találunk. A nemzetközi e g y ü t t m ű ­ ködésben ezért m a m á r n e m lehet háttérbe szorítani e g y e s á l l a m o k , m é g k e v é s b é egész ö v e z e t e k érdekeit, m e r t egyetlen nép sem a k a r többé alárendelt helyzetben m a r a d n i . R é g e b b e n a világ sohasem fejlődött ilyen sok­ féle formában, d e u g y a n a k k o r k o r á b b a n sohasem léte­ zett ekkora kölcsönös függőség. Minden válság, vagy v a l a m e l y n é p e l l e n e l k ö v e t e t t i g a z s á g t a l a n s á g , d e a si­ k e r e k is m i n d e n ü t t v i s s z h a n g r a t a l á l n a k . " A z el n e m k ö t e l e z e t t s é g t i t ó i é r t e l m e z é s e t e h á t a m o d e r n v i l á g „ t á r ­ s a d a l m i v a l ó s á g á b ó l " i n d u l k i : a z á l l a m o k és e g y é b g l o b á l i s t á r s a d a l m i c s o p o r t o k kölcsönös függőségéből, v a l a m i n t a fejlettségi f o k o k k ü l ö n ­ bözőségéből, ezáltal p e d i g a t á r s a d a l m i fejlődés f o r m á i b a n mutatkozó e l t é r é s e k b ő l is, a z a z a k ü l ö n b ö z ő t á r s a d a l m i b e r e n d e z é s ű á l l a m o k k o e g zisztenciájának az elvéből. A rá jellemző egyszerű érthetőséggel, Tito m é g 1 9 5 4 - b e n m e g h a t á r o z z a a j e l e n k o r i „ v á l s á g o k a t " és „ i g a z s á g t a l a n ­ s á g o k a t " o k o z ó n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k fontos jellegzetességeit, v a l a m i n t a k o e g z i s z t e n c i á n a k , a z a k t í v és s o k o l d a l ú n e m z e t k ö z i e g y ü t t m ű k ö d é s politikájának az elvét: „ . . . m a négy olyan negatív tényező létezik, amely előidézi m i n d a z o n rosszat, amelytől az emberiség ret­ t e g és a g g ó d i k , s a m e l y e t m a m á r m i n d e n h a l a d ó s z e l ­ lemű e m b e r n e m c s a k fölöslegesnek, h a n e m a b s z u r d n a k is t a r t . E z e k p e d i g : e l ő s z ö r is a z o r s z á g o k és n é p e k közötti egyenlőtlenség; másodszor a m á s o k életébe v a l ó beavatkozás, s ennek során a beavatkozók leggyakrab­ b a n , v a g y s z i n t e á l l a n d ó a n a n a g y és l e g f e j l e t t e b b á l l a ­ m o k ; h a r m a d s z o r a v i l á g é r d e k ö v e z e t e k r e és t ö m b ö k r e v a l ó f e l o s z t á s a ; és n e g y e d s z e r a g y a r m a t o s í t á s . A m í g ezt a négy dolgot n e m küszöböljük ki a nemzetközi vi­ szonyok gyakorlatából, addig az emberiség nem mene­ kül m e g a r e t t e g é s t ő l . . . A világ ideológiai felosztott­ s á g á v a l és a t ö m b ö k k e l s z e m b e n , annak érdekében, hogy az emberiség elkerülje történelme legnagyobb ka­ t a s z t r ó f á j á t , a legnagyobb reális lehetőséget a népek és a különböző társadalmi berendezésű országok koegzisztenciájában látjuk. N e m a passzív egymás mellett élésre g o n d o l o k , h a n e m az a k t í v e g y ü t t m ű k ö d é s r e , a k ü l ö n b ö z ő p r o b l é m á k megoldását célzó békés megegye­ z é s r e és m i n d a z o n t é n y e z ő k k i k ü s z ö b ö l é s é r e , amelyek m e g z a v a r h a t j á k a k i s és n a g y o r s z á g o k e g y m á s k ö z ö t t i sokoldalú együttműködését." S z á m o s m ű v é b e n , v a l a m i n t a h a z á n k b a n és k ü l f ö l d ö n m o n d o t t b e s z é ­ d e i b e n T i t o e l v i l e g és f o k o z a t o s a n k i d o l g o z t a a z a k t í v , b é k é s egymás m e l l e t t élés és a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g k ö l c s ö n ö s v i s z o n y á t és t á r s a d a l m i 7

8

szerepét. Koncepciójának egyik alapvető k i i n d u l ó pontja, hogy „a mai és a j ö v ő v i l á g n a k n i n c s m á s v á l a s z t á s a , c s a k a z a k t í v , b é k é s k o e g z i s z tencia", amelyet úgy határoz meg mint „a különböző társadalmi beren­ dezésű á l l a m o k k ö z ö t t i t a r t ó s e g y ü t t m ű k ö d é s fejlesztésének szükségessé­ g é t és l e h e t ő s é g é t " ( a z E N S Z közgyűlése XV. ülésszakán 1960-ban m o n d o t t beszédében). Politikai filozófiájának egyik legtömörebb, de u g y a n a k k o r legérthetőbben m e g f o g a l m a z o t t ezzel kapcsolatos gondola­ t á t T i t o a F ö d e r á c i ó első á l t a l á n o s g y ű l é s é n m o n d t a el 1 9 7 3 - b a n : „ J u g o s z l á v i a a j ö v ő b e n is az aktív, békés koegzisztencia mint a nemzetközi viszonyok egyetemes elve m e l l e t t s z á l l s í k r a , a n é p e k és o r s z á g o k nagyságától, e r e j é t ő l , g a z d a s á g á t ó l és t á r s a d a l m i b e r e n d e z é s é t ő l f ü g ­ getlenül egyenrangúságáért, a kizsákmányolás, domi­ n a n c i a és e l n y o m á s m i n d e n f o r m á j á n a k megszünteté­ s é é r t , a g a z d a s á g i l a g f e j l e t t és a f e j l e t l e n o r s z á g o k k ö ­ zötti szakadék csökkentéséért küzd, tehát — általában a nemzetközi élet demokratizálásáért. . . Jugoszlávia, az el n e m k ö t e l e z e t t s é g e l v e i r ő l v e z é r e l v e , mindig azon m u n k á l k o d o t t , hogy a lehető legnagyobb mértékben h o z z á j á r u l j o n a békéhez és a haladáshoz, mivel ezeket e g y m á s t ó l elválaszthatatlannak tartja . . ." Tito, ezek szerint, az aktív, békés koegzisztenciát a nemzetközi vi­ szonyok rendezésének egyetemes politikai elveként h a t á r o z z a meg, m i n t o l y a n t á r s a d a l m i jelenséget, amely a n e m z e t k ö z i közösség fejlődésének átmeneti szakaszát jellemzi. A z így értelmezett koegzisztencia a nem­ z e t k ö z i v i s z o n y o k n e m s z ű k p o l i t o l ó g i a i - e t a t i s z t i k u s é r t e l m e z é s é t és f e l f o g á s á t fejezi k i . T i t o , n e m v é l e t l e n ü l , „ a n é p e k és o r s z á g o k k o e g z i s z tenciája" kifejezést h a s z n á l j a erre az o b j e k t í v t á r s a d a l m i szükségszerű­ ségre. Szintén n e m véletlenül tekinti a koegzisztenciát „a legnagyobb r e á l i s l e h e t ő s é g n e k " és „ a b é k é h e z és a h a l a d á s h o z v a l ó l e h e t ő legna­ gyobb hozzájárulásnak", amelyek elválaszthatatlanok a mai világban. T o v á b b á a nemzetközi közösség fejlődésének az átmeneti szakasza a nemzetközi viszonyok alakulásának a folyamatában jut kifejezésre, a m e l y r e — m i n t a h o g y a n T i t o s z á m o s m ű v é b e n kiemeli — főleg ez jel­ lemző: a kapitalizmus általános válságának további elmélyülése, aminek k ö v e t k e z t é b e n e l t ű n t a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k k o r á b b i egységes k a p i t a ­ l i s t a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i a l a p j a ; a s z o c i a l i s t a és m á s h a l a d ó e r ő k v i l á g ­ m é r e t ű r o h a m o s t é r h ó d í t á s a , k ü l ö n ö s e n a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n (új szocialista országok keletkezése; új, független országok felszabadulása; a z á z s i a i , a f r i k a i és l a t i n - a m e r i k a i g y a r m a t u r a l m i r e n d s z e r e k f e l b o m l á ­ sa; a szocializmus v i l á g f o l y a m a t t á v á l á s a ) . 9

1 0

A z a k t í v , békés koegzisztenciának a g y a k o r l a t b a n , T i t o értelmezése s z e r i n t , a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g p o l i t i k á j á n a k a z e l v é n k e l l a l a p u l n i a . I l y m ó d o n T i t ó n a k a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k h o z v a l ó h o z z á á l l á s a egységes k o n c e p t u s b a n k a p c s o l j a ö s s z e a k o e g z i s z t e n c i á t és a z el n e m k ö t e l e z e u -

séget, a m e l y e k á l t a l á n o s a n és e g y e t e m e s e n f e l t é t e l e z e t t s z ü k s é g s z e r ű s é g e k . E b b ő l a z a l a p v e t ő f e l f o g á s b ó l k ö v e t k e z i k a b é k e s z e r e t ő és h a l a d ó s z u b ­ j e k t í v t á r s a d a l m i g y a k o r l a t á n a k a s z ü k s é g e s s é g e is a j e l e n k o r i nemzet­ k ö z i v i s z o n y o k b a n . E z a k ü l p o l i t i k á b a n és a diplomáciában valósui meg, azaz a legtágabb értelemben vett — tehát nemcsak az államok, ha­ nem más globális társadalmi csoportok közötti — nemzetközi kapcso­ l a t o k s t r a t é g i á j á b a n és t a k t i k á j á b a n . E n n e k a l e g á l t a l á n o s a b b céljai з k ö v e t k e z ő k : a ) a z a k t í v , b é k é s k o e g z i s z t e n c i á n a k m i n t a b é k e és a t á r ­ sadalmi haladás politikájának a világméretű, általános megvalósítása a különböző társadalmi berendezésű országok között, a z el n e m kötele­ zettség elvének a nemzetközi viszonyokban, különösen pedig az állam­ közi k a p c s o l a t o k b a n v a l ó a l k a l m a z á s á v a l ; b) a világ k a t o n a i - p o l i t i k a i és g a z d a s á g i f e l o s z t o t t s á g á n a k ( a m i a z o r s z á g o k i d e o l ó g i a i t ö m ö r ü l é s é ­ n e k a k ö v e t k e z m é n y e ) a m e g s z ü n t e t é s e ; с) a j e l e n k o r i n e m z e t k ö z i v i s z o ­ nyokban mutatkozó erőpolitikával, b e f o l y á s o k k a l és e r ő e g y e n s ú l l y a l k a t o n a i - p o l i t i k a i s z ö v e t s é g e k , t ö m b ö k , i m p e r i a l i z m u s és n e o k o l o n i a l i z m u s ) v a l ó s z e m b e h e l y e z k e d é s és e z e k m e g s z ü n t e t é s e a z egyenlőtlenség, a z e l n y o m a t á s , a h e g e m ó n i a és a k i z s á k m á n y o l á s m i n d e n f o r m á j á n a k a k i k ü s z ö b ö l é s e á l t a l , a m e n n y i r e ez m a r e á l i s a n l e h e t s é g e s és m e g v a l ó s í t ­ h a t ó a j e l e n k o r i és j ö v ő b e n i t ö r t é n e l e m új t á r s a d a l m i m o z g a t ó erőinek a közreműködésével. A z a k t í v , b é k é s k o e g z i s z t e n c i a és a z el n e m k ö ­ telezettség egységes titói értelmezéséből k ö v e t k e z i k a n e m z e t k ö z i v i s z o ­ n y o k d e m o k r a t i z á l á s á r a i r á n y u l ó külpolitikai célok megvalósításának a m e g h a t á r o z o t t s t r a t é g i á j a és t a k t i k á j a . E z e k l é n y e g é t k é t j e l e n t ő s g a z d a ­ s á g i és p o l i t i k a i t é n y e z ő k é p e z i : a m a i n e m z e t k ö z i k ö z ö s s é g t á r s a d a l m i ­ g a z d a s á g i a l a p j á n a k és p o l i t i k a i - j o g i s z e r k e z e t é n e k a f o k o z a t o s á t a l a k í ­ t á s a a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g e l v é n e k a l k a l m a z á s á v a l , k ü l ö n ö s e n , d e n e m k i z á r ó l a g o s a n a z o r s z á g o k és a l é t e z ő c s o p o r t o s u l á s o k k ö z ö t t i n e m z e t ­ közi kapcsolatok társadalmi gyakorlatában. 1 1

3. A s z o c i a l i z m u s és a h a l a d ó t á r s a d a l m i e r ő k á l t a l á n o s f o r r a d a l m i és e g y e t e m e s s t r a t é g i á j á n a k és t a k t i k á j á n a k , f ő l e g p e d i g a k o e g z i s z t e n c i á ­ nak a kérdése, természetesen nem csupán a második világháború utáni i d ő s z a k b a n m e r ü l fel e l ő s z ö r , és n e m is a k k o r , a m i k o r T i t o k i d o l g o z t a a z a k t í v és b é k é s e g y m á s m e l l e t t é l é s r e és a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g r e v o ­ n a t k o z ó elképzelését. K ö z t u d o m á s ú , h o g y M a r x és E n g e l s , h a n e m is d o l g o z t á k ki külön a n e m z e t k ö z i k a p c s o l a t o k egységes elméletét a szocializmus fejlődésének a szempontjából, meghatározták a forradalmi proletariátus nemzetközi politikájának az alapelveit. A nemzetközi v i s z o n y o k szocialista á t a l a k u ­ lásának perspektívájaként és u g y a n a k k o r társadalmi szükségletként e m e l t é k k i , h o g y a p r o l e t a r i á t u s n a k n e m z e t i - és v i l á g m é r e t ű s a j á t k ü l ­ politikát kell folytatnia, a burzsoázia reakciós politikájával pedig szem­ b e k e l l s z e g ü l n i e és b í r á l n i a k e l l a z t . A p r o l e t a r i á t u s e p o l i t i k á j á n a k a t á r s a d a l m i g y a k o r l a t b a n a n e m z e t i - és v i l á g m é r e t e k b e n m e g n y i l v á n u l ó , n e m z e t i és n e m z e t k ö z i h e g e m ó n i á n , k i z s á k m á n y o l á s o n és e l n y o m a t á s o n

alapuló burzsoá külpolitika tagadásának és a n t i t é z i s é n e k k e l l l e n n i e . A proletariátus külpolitikájának ezért a proletár internacionalizmus elvén kell a l a p u l n i a . A p r o l e t a r i á t u s k ü l p o l i t i k á j á n a k , o s z t á l y f e l a d a t a m e g v a ­ l ó s í t á s a k o r , a z e r k ö l c s és i g a z s á g o s s á g e t i k a i e l v e i b ő l és t ö r v é n y e i b ő l k e l l k i i n d u l n i a . M a r x és E n g e l s n e m e l v o n t e s z m é k b ő l és s é m á k b ó l , h a n e m az akkori világ társadalmi viszonyainak a konkrét állapotából, valamint a munkásosztálynak a nemzetközi viszonyokban betöltött történelmi o s z t á l y s z e r e p é b ő l i n d u l t k i . N e m e l f o g u l t s á g és n e m is t ú l z á s , h a a z t á l ­ l í t j u k , h o g y M a r x és E n g e l s m e g h a t á r o z t á k a p r o l e t a r i t á u s k ü l p o l i t i k á ­ j á n a k a z a l a p v e t ő o s z t á l y j e l l e g é t és t á r s a d a l m i s z e r e p é t , felállítva a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k r a v o n a t k o z ó s t r a t é g i á j á n a k és t a k t i k á j á n a k , a z a z t u l a j d o n k é p p e n a k ü l p o l i t i k a i és á l t a l á b a n a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k t á r s a d a l m a s í t á s i f o l y a m a t á n a k a z a l a p v e t ő és á l t a l á n o s e l v e i t . A proletár internacionalizmus elvén kívül, a t u d o m á n y o s szocializmus megalapítói külön jelentőséget t u l a j d o n í t o t t a k az egyenjogúság, a nem­ z e t e k és o r s z á g o k b e l ü g y e i b e v a l ó b e n e m a v a t k o z á s , a z ö n r e n d e l k e z é s , v a l a m i n t a n e m z e t i , p o l i t i k a i és g a z d a s á g i e l n y o m a t á s és k i z s á k m á n y o ­ l á s a l ó l v a l ó f e l s z a b a d u l á s e l v e i n e k . E z e k n e k a z e l v e k n e k L e n i n is n a g y f i g y e l m e t s z e n t e l t a v i l á g első s z o c i a l i s t a f o r r a d a l m á n a k e l m é l e t é b é n és g y a k o r l a t á b a n a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k a t illetőleg (Oroszország m u n k á s és k i z s á k m á n y o l t n é p é n e k d e k l a r á c i ó j a , A b é k é r ő l s z ó l ó r e n d e l e t ) . Ezek a z e l v e k k é p e z i k , m i n t m o n d o t t u k , a k o e g z i s z t e n c i a és a z el n e m k ö t e ­ lezettség titói értelmezésének, v a l a m i n t Jugoszlávia külpolitikájának az alapjait. 1 2

L e n i n n e k a s z o c i a l i s t a e l m é l e t h e z és a f o r r a d a l m i t á r s a d a l m i g y a k o r ­ lathoz való történelmi hozzájárulása abban van, hogy megteremtette a s z o c i a l i z m u s és a k a p i t a l i z m u s k o r s z e r ű é r t e l e m b e n v e t t e g y m á s m e l l e t t élése s t r a t é g i á j á n a k és t a k t i k á j á n a k a z e l s ő e l m é l e t i és g y a k o r l a t i a l a p j á t , v a l a m i n t kifejtette az ellentétes t á r s a d a l m i berendezésű országok hoszs z a b b - r ö v i d e b b i d e i g t a r t ó e g y m á s m e l l e t t i l é t e z é s n e k és e g y ü t t m ű k ö d é ­ si l e h e t ő s é g é n e k a g o n d o l a t á t . L e n i n k o n c e p c i ó j á n a k a l é n y e g e , h o g y — a k ü l s ő f e g y v e r e s b e a v a t k o z á s és S z o v j e t - O r o s z o r s z á g n a k a k a p i t a l i s t á k á l t a l v a l ó b e k e r í t é s e e l l e n é r e is — m e g v a n a S z o v j e t - O r o s z o r s z á g és a tőkés á l l a m o k egymás mellett élésének a „ t á r s a d a l m i lehetősége". A kü­ l ö n b ö z ő t á r s a d a l m i r e n d s z e r ű á l l a m o k k o e g z i s z t e n c i á j á t és e g y ü t t m ű k ö ­ dését a k o r a b e l i n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k f e j l ő d é s e o b j e k t í v s z ü k s é g s z e r ű ­ s é g é n e k t e k i n t e t t e . A b é k é s e g y m á s m e l l e t t élés p o l i t i k á j á t „ t á r s a d a l m i valósággá" t e v ő t é n y e z ő k k ö z é L e n i n a k ö v e t k e z ő k e t sorolta: a) a szo­ cializmusnak mint háborúellenes, békeszerető társadalmi berendezésnek a z új m i n ő s é g i j e l l e g e ; b ) a s z o c i a l i z m u s g a z d a s á g i , p o l i t i k a i és k a t o n a i h a t a l m a n ö v e k e d é s é n e k a t á v l a t a , s e z é r t a b é k e és a s z o c i a l i z m u s e r ő i idővel döntően befolyásolhatják a világpolitikát, miközben a gyarmati és f é l g y a r m a t i n e m z e t e k f e l s z a b a d í t ó m o z g a l m a i a z új f o r r a d a l m i t á r ­ sadalmi erőknek, v a l a m i n t a burzsoá felépítésű nemzetközi viszonyok m e g v á l t o z t a t á s á n a k a f o r r á s a i v á és d ö n t ő t é n y e z ő i v é v á l n a k ( a z ö n á l l ó

d ö n t é s h o z a t a l r a , i l l e t v e a n e m z e t i és g y a r m a t u r a l m i r e n d s z e r r e v o n a t k o ­ z ó t é z i s e k a K o m i n t e r n I I . k o n g r e s s z u s á n , 1 9 1 9 - b e n ) ; с) a t ő k é s á l l a ­ m o k e l l e n t m o n d á s a i n a k a v i l á g első s z o c i a l i s t a o r s z á g á v a l s z e m b e n i e g y ­ séges p o l i t i k á j á r a g y a k o r o l t h a t á s a . L e n i n n e k m i n d e z e k a z e l e m z é s e i és értékelései h a m a r o s a n p o n t o s n a k b i z o n y u l t a k , különösen a m i k o r a Szov­ j e t - O r o s z o r s z á g és N é m e t o r s z á g k ö z ö t t m e g k ö t ö t t s z e r z ő d é s s e l a g e n o v a i értekezleten megtört a tőkés n a g y h a t a l m a k által felállított gazdasági b l o k á d és m e g s z ű n t a s z o v j e t á l l a m p o l i t i k a i e l s z i g e t e l t s é g e a n e m z e t ­ közi életben. L e n i n n e k a békés e g y m á s m e l l e t t élésre v o n a t k o z ó koncepciója a k o n k r é t b e l f ö l d i és n e m z e t k ö z i f e l t é t e l e k e r e d m é n y e , m i n d e n e k e l ő t t a n ­ n a k szükségleteként, h o g y a tőkés á l l a m o k fegyveres intervenciója feletti g y ő z e l e m u t á n m e g s z ű n j ö n a s z o v j e t á l l a m o t ö v e z ő g a z d a s á g i b l o k á d és a p o l i t i k a i e l s z i g e t e l t s é g . L e n i n a b é k é s k o e g z i s z t e n c i a l e h e t ő s é g e i r ő l és realitásáról szólva a z o n b a n szem előtt tartja általában a kapitalizmus és a s z o c i a l i z m u s v i s z o n y a i t m i n t j ö v ő b e n i f e j l ő d é s ü k á l t a l á n o s a n f e l ­ t é t e l e z e t t t á v l a t á t . É r t h e t ő o k o k b ó l L e n i n e l m é l e t é n e k és g y a k o r l a t á n a k a s ú l y p o n t j a a b b a n a z i d ő b e n a s z o c i a l i z m u s és a k a p i t a l i z m u s g a z d a ­ sági k o e g z i s z t e n c i á j á n a k a m e g v a l ó s í t á s á n v o l t , kizárva ugyanakkor m i n d e n k o m p r o m i s s z u m o t a szocializmus lényeges kérdéseit, a „ k o m ­ m u n i z m u s e l v é t " illetőleg, a h o g y azt Csicserin szovjet külügyi népbiztos f o g a l m a z t a m e g a S z o v j e t - O r o s z o r s z á g és a z a k k o r i v e z e t ő t ő k é s á l l a ­ m o k genovai értekezletén megtartott programbeszédében. 1 3

1 4

4. A békés koegzisztencia lenini értelmezésének e legáltalánosabb vizs­ g á l a t á b a n k ü l ö n f i g y e l m e t é r d e m e l S z o v j e t - O r o s z o r s z á g k ü l p o l i t i k á j a és diplomáciája alapelveinek, megvalósulásának és jellegzetességeinek a b e m u t a t á s a , h o g y jobban megérthessük a n e m z e t k ö z i szocialista elméle­ t e t és g y a k o r l a t o t , v a l a m i n t T i t ó n a k a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g r e v o n a t k o ­ z ó n é z e t e i t . A z o k t ó b e r i f o r r a d a l o m g y ő z e l m e u t á n i első é v e k r ő l van s z ó , a m i k o r m é g L e n i n s z e m é l y e s e n i r á n y í t o t t a a z új s z o c i a l i s t a á l l a m f e j l ő d é s é t , b e l e é r t v e a n e m z e t k ö z i k a p c s o l a t o k a t is. M i n t i s m e r e t e s , a z ú j s z o v j e t h a t a l o m első r e n d e l e t e i , k ö z t ü k L e n i n ­ n e k A b é k é r ő l s z ó l ó r e n d e l e t e is, a z e l s ő k v o l t a k a n e m z e t k ö z i m u n k á s ­ m o z g a l o m és a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k t ö r t é n e t é b e n , a m e l y e k k e l e g y s z o ­ cialista t á r s a d a l m i berendezésű állam elsőként valósította meg a n e m ­ z e t e k és o r s z á g o k e g y e n j o g ú s á g á t , f ü g g e t l e n s é g é t és ö n r e n d e l k e z é s i j o g á t , v a l a m i n t a m á s b e l ü g y e i b e v a l ó be n e m a v a t k o z á s elvét (a t i t k o s d i p l o ­ m á c i a e l í t é l é s e és f e l s z á m o l á s a , a Kelet országaival: Afganisztánnal, P e r z s i á v a l , K ü l s ő - M o n g ó l i á v a l és T ö r ö k o r s z á g g a l m e g k ö t ö t t b a r á t s á g i szerződések, amelyek alapján Szovjet-Oroszország lemond a cári O r o s z ­ ország egyenlőtlen szerződéseiben megállapított kapitulációs jogról). A Kelet országaival 1921-ben megkötött barátsági szerződések törlik a cá­ ri O r o s z o r s z á g n a k v a l ó t a r t o z á s o k a t , i l l e t v e a S z o v j e t - O r o s z o r s z á g r é ­ széről v a l ó p é n z b e l i v a g y e g y é b segély n y ú j t á s á r a v o n a t k o z ó h a t á r o z a -

t o k á t ; új e l e m e k e t v i s z n e k a b e l ü g y e k b e v a l ó b e n e m a v a t k o z á s e l v é ­ nek a nemzetközi-jogi értelmezésébe, mint amilyen például: az olyan egyének v a g y c s o p o r t o k m ű k ö d é s é n e k a megtiltása, a m e l y e k esetleg k á r t o k o z h a t n a k a másik szerződő félnek, v a l a m i n t távolmaradás minden o l y a n b e a v a t k o z á s b ó l , a m e l y esetleg a m á s i k s z e r z ő d ő fél e l l e n i r á ­ nyul. Csicserin szavai szerint, a breszt-litovszki békéig, tehát a szovjet á l l a m első h a t h ó n a p j á b a n „ m i a h a l a s z t h a t a t l a n f o r r a d a l o m r a h i v a t ­ koztunk". Szovjet-Oroszország e nemzetközi szerződésének megkötése u t á n , L e n i n 1 9 1 9 o k t ó b e r é b e n h i v a t a l o s a n is k i f e j e z t e a s z o v j e t k o r m á n y készségét, h o g y s z a v a t o l j a : n e m a v a t k o z i k m á s o r s z á g o k belügyeibe. A b ­ ban az időben a be nem avatkozás elvét politikai és n e m z e t k ö z i - j o g i szempontból úgy értelmezték mint „a forradalom szuronyokon való ki­ vitelének" a megtiltását. Szovjet-Oroszország 1921-ből származó szerződésének a nemzetközi j e l e n t ő s é g e k ü l ö n ö s e n a b b a n v a n , h o g y a g y a r m a t i és f é l g y a r m a t i h e l y ­ z e t b e n l e v ő á l l a m o k , a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k és a n e m z e t k ö z i j o g t ö r ­ ténetében először, egyenjogú n e m z e t k ö z i szerződéseket kötöttek. Ezek a s z e r z ő d é s e k és a z e z e k n e k m e g f e l e l ő s z o v j e t - o r o s z k ü l p o l i t i k a i g y a ­ k o r l a t L e n i n és a z o k t ó b e r i f o r r a d a l o m i g a z i h o z z á j á r u l á s á t j e l e n t e t t é k a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k és a n e m z e t k ö z i j o g ú j , h a l a d ó s z e l l e m é n e k a f e j l ő d é s é h e z , a f ü g g e t l e n s é g , a z e g y e n j o g ú s á g és a b e n e m a v a t k o z á s e l ­ vének az érvényesítéséhez az akkori nemzetközi közösségben. Tulajdon­ képpen m á r M a r x meghatározta a beavatkozás társadalmi lényegét a k a p i t a l i z m u s b a n , a z o s z t á l y h a r c és e l n y o m a t á s s a j á t o s s á g a i b a n , a m i k o r elemezte a Szent Szövetség M e x i k ó b a n történt beavatkozását. Közismert M a r x n a k az erről az intervencióról a d o t t értékelése, mely szerint a p o ­ l i t i k a i a g r e s s z i ó és a b e a v a t k o z á s „ a k a p i t a l i z m u s f a r k a s - t ö r v é n y e " . A máig történt intervenciók története igazolta M a r x e gondolatának a pon­ tosságát, amelyre a kapitalizmus e nemzetközi viszonyokban megnyil­ vánuló társadalmi g y a k o r l a t á n a k az általánosítása jellemző. Ezért a n e m z e t k ö z i j o g t u d o m á n y egy része helyesen állapítja meg, h o g y a b e ­ avatkozás politikája a kapitalizmusra jellemző, és h o g y a burzsoázia o s z t á l y h e l y z e t e és t ö r t é n e l m i s z e r e p e k ö v e t k e z t é b e n , n e m k é p e s t e l j e s e n k i k ü s z ö b ö l n i a z i n t e r v e n c i ó t ; ezt e g y e d ü l a m u n k á s o s z t á l y viheti v é g b e . 1 5

1 6

1 7

Ebben az időszakban állapítja meg a szovjet k o r m á n y a Kelet orszá­ g a i felé i r á n y u l ó g a z d a s á g p o l i t i k a e l v e i t is. A S z o v j e t - O r o s z o r s z á g és a H o r e z m i N é p k ö z t á r s a s á g közötti szerződés (1920) például 500 millió rubel é r t é k ű segélyt i r á n y o z elő a H o r e z m i N K kulturális felemelkedé­ sére, s z a b á l y o z z a a S z o v j e t - O r o s z o r s z á g á l t a l n y ú j t a n d ó t u d o m á n y o s ­ m ű s z a k i segélyt, t o v á b b á az árucserét, különös tekintettel a horezmi nyersanyagokra, „bármilyen nyerészkedés nélkül". A külkereskedelmi m o n o p ó l i u m m e g t e r e m t é s e ( 1 9 2 0 ) és a k ü l s ő b e a v a t k o z á s f e l e t t i g y ő z e ­ lem után, a m i k o r a genovai értekezlet idején a N y u g a t tőkés országaival való kereskedelmi kapcsolat felújítása volt a szovjet diplomácia egyik 1 8

alapvető feladata, megjelentek A külkereskedelem irányelvei (1923). Le­ n i n n e k a n e m z e t i és a g y a r m a t i k é r d é s r e v o n a t k o z ó e l v e i b ő l k i i n d u l v a (a k e l e t i n é p e k e t s ú j t ó i m p e r i a l i z m u s g á t o l j a a g y a r m a t i és f é l g y a r m a t i országok fejlődését; a k o m m u n i s t a p á r t o k feladata, h o g y segítse az ezekben az államokban kibontakozó felszabadító m o z g a l m a k a t ) , vala­ m i n t a szovjet k o r m á n y a k k o r i nemzetközi g y a k o r l a t a alapján A külke­ r e s k e d e l e m i r á n y e l v e i b e n m e g h a t á r o z z á k a g y a r m a t i és f é l g y a r m a t i o r ­ szágokkal f o l y t a t o t t kereskedelem elveit. E z e k a z elvek a l a p v e t ő e n kü­ lönböznek azoktól, amelyeket a nyugati tőkés országokkal való keres­ kedelmi k a p c s o l a t o k b a n a l k a l m a z n a k : a keleti országokkal v a l ó árufor­ galom, különösen a m i a n y e r s a n y a g o k a t illeti, a külkereskedelem m o n o ­ póliumának alkalmazásával történik; a Szovjetunió nem törekszik arra, h o g y e z e k k e l a z o r s z á g o k k a l s z e m b e n a k t í v k e r e s k e d e l m i m é r l e g e le­ gyen; a szovjet ipari termékeket alacsonyabb á r o n a d j á k el K e l e t e n , mint Nyugaton. A nemzetközi szerződéseknek a függetlenség, egyenjogúság, be nem a v a t k o z á s és g a z d a s á g i s e g é l y n y ú j t á s e l v e i a l a p j á n , a k e r e s k e d e l m i s z e r ­ z ő d é s e k n e k p e d i g a K e l e t fejletlen o r s z á g a i t e l ő n y b e n részesítő elvek a l a p j á n t ö r t é n ő m e g k ö t é s e a z t j e l e n t e t t e , h o g y S z o v j e t - O r o s z o r s z á g és a S z o v j e t u n i ó e z e k k e l a z o r s z á g o k k a l t e l j e s e n új v i s z o n y o k a t t e r e m t e t t , a k a p i t a l i z m u s b a n i s m e r e t l e n új e l v e k a l a p j á n . A z új n e m z e t k ö z i g a z d a ­ sági r e n d s z e r szocialista é r t e l m e z é s é n e k első t ö r t é n e l m i g y ö k e r e i t t a l á l ­ j u k m e g L e n i n k o n c e p c i ó j á b a n és a z o k t ó b e r i f o r r a d a l o m utáni évek első s z o c i a l i s t a á l l a m á n a k a n e m z e t k ö z i g y a k o r l a t á b a n . A j e l e n k o r i v i ­ l á g b a n , e g y új n e m z e t k ö z i g a z d a s á g i r e n d s z e r k i d o l g o z o t t k o n c e p c i ó j á t a z a k t í v , b é k é s k o e g z i s z t e n c i a és a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g t i t ó i f e l f o g á s á ­ b a n t a l á l j u k m e g m i n t a z o n új n e m z e t k ö z i p o l i t i k a i és g a z d a s á g i r e n d ­ szer egységes k o n c e p t u s á n a k részét, a m e l y kifejezi a m a i n e m z e t k ö z i v i ­ szonyok demokratizálódási folyamatát. Tito még 1958-ban, a legálta­ lánosabban, de szabatosan, így h a t á r o z t a meg ezt a konceptust: „ A m a i világ óriási, k ü l ö n problémája a gazdasági fejlődésben m u t a t k o z ó egyenlőtlenség . . . E z e k n e k az e g y e n l ő t l e n s é g e k n e k a m e g s z ü n t e t é s é t a z egész v i l á g g a z ­ d a s á g t i s z t á n g a z d a s á g i é r d e k e i is m e g k ö v e t e l i k , b e l e é r t ­ v e a legfejlettebb o r s z á g o k é r d e k e i t is; ez ú g y s z i n t é n p o ­ l i t i k a i o k o k b ó l és e g y é b n e m z e t k ö z i s z ü k s é g l e t e k m i a t t is e l k e r ü l h e t e t l e n , m e r t a m í g e z t a z e g y e n l ő t l e n s é g e t n e m küszöböljük ki, n e m beszélhetünk igazi egyenjogúságról, de tartós békéről sem. A m a i k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t ezt c s u p á n s z e r v e z e t t n e m z e t k ö z i g a z d a s á g i segéllyel é r h e t ­ j ü k el, m i n d e n e k e l ő t t a z E N S Z á l t a l , d e r e g i o n á l i s és k é t o l d a l i e g y ü t t m ű k ö d é s s e l is, a z z a l a f e l t é t e l l e l , h a a segélynyújtás n e m t a r t a l m a z politikai v a g y k a t o n a i jel­ l e g ű k ö t e l e z e t t s é g e k e t . . . E s z a k a d é k e l t ü n t e t é s é v e l teljes m é r t é k b e n m e g v a l ó s u l n á n a k a z o r s z á g o k és a n é p e k f ü g 1 9

2 0

g e t l e n s é g é n e k és e g y e n j o g ú s á g á n a k a z e l v e i , függetlenül attól, h o g y kis v a g y n a g y , erős v a g y gyenge o r s z á g o k ­ ról, fehér- v a g y színes b ő r ű n é p e k r ő l v a n - e s z ó . 2 1

Ezzel kapcsolatban Tito kiemeli a g y a r m a t u r a i o m alatt levő népek felszabadító mozgalmainak, e korszerű f o l y a m a t n a k az osztályfunkció­ ját. A nemzetközi viszonyok változásai, amelyek „ a gyarmatosított né­ p e k ö n á l l ó s u l á s á v a l k ö v e t k e z n e k b e , l é n y e g é b e n a z új és h a l a d ó ele­ meknek a nemzetközi viszonyokba való bevonását jelentik", mert a g y a r m a t u r a l o m j á r m a alól felszabadult n é p e k „új, igazságosabb társa­ dalmi viszonyok kialakítására törekszenek". M á r a z el n e m k ö t e l e z e t t o r s z á g o k első é r t e k e z l e t é n ( B e l g r á d , 1 9 6 1 ) T i t o t ö b b e k között egy vi­ l á g g a z d a s á g i é r t e k e z l e t ö s s z e h í v á s á t is j a v a s o l j a . E z a k e z d e m é n y e z é s , a belgrádi értekezleten részt v e v ő országok tevékenysége következtében, különösen az E N S Z keretében ( A z el n e m k ö t e l e z e t t o r s z á g o k k a i r ó i g a z d a s á g i é r t e k e z l e t e , 1 9 6 2 ; A z E N S Z k e r e s k e d e l m i és fejlesztési é r t e ­ kezlete, Genf, 1964) egy külön n e m z e t k ö z i szervezet — A z E N S Z ke­ r e s k e d e l m i és fejlesztési é r t e k e z l e t e ( U N C T A D ) — m e g a l a k í t á s á t , i d ő ­ vel p e d i g a z E N S Z a k c i ó i n a k és p r o g r a m j á n a k , s t r a t é g i á j á n a k és t a k ­ t i k á j á n a k a m e g h a t á r o z á s á t e r e d m é n y e z t e e g y új n e m z e t k ö z i g a d a s á g i rendszer megteremtése érdekében, ahogyan az különösen az E N S Z köz­ g y ű l é s é n e k a h a t á r o z a t á b a n á l l ( A z á l l a m o k g a z d a s á g i j o g a i r ó l és k ö t e ­ lezettségeiről szóló a l a p o k m á n y , 1 9 7 4 ) . 5. T i t o k o n c e p c i ó j a t e h á t lényegében kifejezi, de u g y a n a k k o r t o v á b b fejleszti a z o k a t a z elvi elképzeléseket, a m e l y e k e t a m a g a idejében L e n i n k é p v i s e l t és a z i m p e r i a l i s t a e l l e n e s h a r c , v a l a m i n t a n e m z e t i és g y a r m a t i kérdés megoldása során a g y a k o r l a t b a n végrehajtott, szem előtt t a r t v a az a k k o r i k o r s z a k sajátos feltételeit: a szovjet á l l a m n a k m i n t a világ első s z o c i a l i s t a o r s z á g á n a k a történelmi feladatait; a gyarmaturalom a l a t t és f ü g g ő s é g b e n l e v ő o r s z á g o k f e l s z a b a d í t ó m o z g a l m a i n a k m i n t a z általános haladás tényezőinek az imperialistaellenes szerepét, SzovjetO r o s z o r s z á g és a S z o v j e t u n i ó s z o c i a l i z m u s á n a k e „ t a r t a l é k a i t " , v a l a m i n t a kapitalisták által való bekerítettséget. A z a k t í v , b é k é s k o e g z i s z t e n c i a és a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g t i t ó i é r t e l m e ­ z é s e a z o n b a n j e l e n t ő s k ü l ö n b s é g e k e t is t a r t a l m a z azzal a felfogással szembem amely m a uralkodik — Lenin koncepciójára hivatkozva — a s z o c i a l i s t a k ö z ö s s é g o r s z á g a i b a n a b é k é s k o e g z i s z t e n c i á t és k ü l ö n a fel­ s z a b a d í t ó m o z g a l m a k szerepét illetőleg. 2 2

2 3

A bevezetőben említettük, h o g y a szocialista közösségben az a nézet v a n túlsúlyban, amely szerint a m a i világ a l a p v e t ő f o r r a d a l m i erői a k ö v e t k e z ő k : a szocializmus m i n t az e közösségen belüli v i s z o n y o k tár­ s a d a l m i r e n d s z e r e , n e m p e d i g m i n t a z e g y e t e m e s m é r e t e k b e n és k ü l ö n b ö ­ ző f o r m á k b a n vett korszerű nemzetközi közösség változásának a társa­ d a l m i f o l y a m a t a ; t o v á b b á a n e m z e t k ö z i m u n k á s m o z g a l o m és a n é p f e l ­ s z a b a d í t ó h a r c . A m a i n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k ilyen konceptuális felfogá­ sából, amely azon a nézeten alapszik, hogy a m a i világ a l a p v e t ő ellent-

m o n d á s á t a k a p i t a l i z m u s és a s z o c i a l i z m u s , e k é t a n t a g o n i s z t i k u s r e n d ­ s z e r e l l e n t é t e k é p e z i , m i k ö z b e n a m a r x i z m u s m e g a l a p í t ó i n a k és L e n i n ­ n e k a z á l l á s p o n t j á r a is h i v a t k o z n a k , m e g h a t á r o z o t t e l m é l e t i é r t e l m e z é s is k ö v e t k e z i k a s z o c i a l i s t a k ö z ö s s é g e n belüli államközi k a p c s o l a t o k a t , v a l a m i n t a szocialista közösségen kívüli á l l a m o k — még h a szocialista á l l a m o k is — i r á n t i v i s z o n y u k a t , t o v á b b á az új, független államokat, n é p f e l s z a b a d í t ó és h a l a d ó m o z g a l m a k a t i l l e t ő l e g . E f e l f o g á s s z e r i n t , t u ­ l a j d o n k é p p e n , a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g n e k a z a k t í v , b é k é s k o e g z i s z t e n c i á n alapuló politikája nem képezi a nemzetközi k ö z ö s s é g v á l t o z á s á n a k és f e j l ő d é s é n e k a z a l a p v e t ő f o r r a d a l m i t é n y e z ő j é t . A f e l s z a b a d í t ó és h a ­ l a d ó m o z g a l m a k t ö b b é - k e v é s b é a n e o k o l o n i a l i z m u s - és i m p e r i a l i z m u s ­ ellenes h a r c m á s o d l a g o s t é n y e z ő i , o l y a n t é n y e z ő k , amelyek csak a k k o r járulhatnak hozzá a munkásosztály történelmi szerepének a megvalósí tásához, ha a szocialista erők imperialistaellenes h a r c á n a k külpolitikájá­ v a l és d i p l o m á c i á j á v a l , s t r a t é g i á j á v a l és t a k t i k á j á v a l összhangban mű­ k ö d n e k . E z e k az erők viszont ú g y jelentkeznek, m i n t a világ szocialista e r ő i n e k v e z e t ő s z u b j e k t í v t é n y e z ő i , a m e l y e k p o l i t i k a i l a g és j o g i l a g a s z o ­ cialista közösség egésze kölcsönös v i s z o n y a i n a k a r e n d s z e r é b e , a sajátos globális szocialista t á r s a d a l o m b a t a r t o z n a k . A szocializmus elkötelezett e r ő i m i n t a s z o c i a l i z m u s és a h a l a d á s a l a p v e t ő h o r d o z ó i í g y v a l ó s í t j á k meg történelmi szerepüket, különösen a „reális szocializmus" útján, a szocialista közösségen belüli kölcsönös v i s z o n y o k rendezésében elért fo­ kon, a szocialista internacionalizmus elveinek az a l k a l m a z á s á v a l . A szo­ cialista internacionalizmus elve a szocialista közösségen belüli államközi v i s z o n y o k r e n d e z é s é n e k a z a l a p - és v e z é r e l v e . 2 4

A z a k t í v és b é k é s e g y m á s m e l l e t t élés v a l a m i n t a z el n e m k ö t e l e z e t t ­ ség t i t ó i é r t e l m e z é s e s z e r i n t a k a p i t a l i z m u s és a s z o c i a l i z m u s e l l e n t é t e i mellett a mai nemzetközi közösség alapvető ellentmondásainak egyike a f e j l e t t és a f e j l ő d ő o r s z á g o k e l l e n t é t e , f ő l e g a m e g v á l t o z o t t b e l s ő és n e m z e t k ö z i feltételek közepette, a m e l y e k a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú k ö v e t ­ kezményei (különösen: a szocializmus mint világfolyamat, valamint a g y a r m a t u r a l o m a l ó l v a l ó f e l s z a b a d u l á s ) . A f e l s z a b a d í t ó m o z g a l m a k és a h a l a d ó erők ezért a jelenkori nemzetközi viszonyok forradalmi meg­ változásának az alapvető tényezői; máris társadalmi valóság, hogy ők a h a l a d ó f o l y a m a t o k h o r d o z ó i és a t a r t ó s r e n d e z é s , i g a z s á g o s a b b v á l t o z á s d ö n t ő t é n y e z ő i l e h e t n e k . A n n á l is i n k á b b , m e r t a z e g y e n l ő t l e n t á r s a ­ d a l m i f e j l ő d é s t ö r v é n y s z e r ű s é g e a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k b a n is a v i l á g p o l i t i k a i és g a z d a s á g i e l l e n t é t e i n e k a k i é l e z ő d é s é h e z , k ü l ö n ö s e n p e d i g a l e g f e j l e t t e b b o r s z á g o k , b e l e é r t v e a s z o c i a l i s t a k ö z ö s s é g o r s z á g a i t is, és a fejlődő országok közötti s z a k a d é k elmélyüléséhez vezet. M i n d e z e k az ö s s z e t e v ő k a j e l e n k o r b a n és a j ö v e n d ő v i l á g v í z i ó j á b a n is a n e m z e t k ö z i közösség egyenlőtlen viszonyai forradalmi m e g v á l t o z t a t á s á n a k a ténye­ zőit képezik. A koegzisztencia korszerű jelenségének az értékelése, a szocialista k ö ­ zösségben kifejezésre j u t ó felfogások, v a l a m i n t a titói értelmezés k ö z ö t t

m u t a t k o z ó k ü l ö n b s é g e k b ő l k ö v e t k e z n e k a s z o c i a l i s t a és h a l a d ó erők s t r a t é g i á j á b a n és t a k t i k á j á b a n é s z l e l h e t ő k ü l ö n b ö z ő s é g e k . E z e k a kü­ lönbségek a szocialista internacionalizmus elvének a különféle értelme­ z é s é b e n is k i f e j e z é s r e j u t n a k . E b b ő l k ö v e t k e z n e k a k o e g z i s z t e n c i a e l v e i t á r s a d a l m i s z e r e p é n e k f e l f o g á s á b a n m u t a t k o z ó e l t é r é s e k is, k ü l ö n ö s e n a z E N S Z a l a p o k m á n y á b a n m e g h a t á r o z o t t és a z E N S Z k ö z g y ű l é s é n e k A koegzisztencia elveiről szóló 1970. évi n y i l a t k o z a t á b a n részletezett el­ veket illetőleg (különösen: az országok szuverén egyenlősége; a fenyege­ tés v a g y a z e r ő a l k a l m a z á s á n a k a m e g t i l t á s a ; a b e n e m a v a t k o z á s ) . 6. A b é k é s k o e g z i s z t e n c i á n a k a s z o c i a l i s t a k ö z ö s s é g b e n t ú l s ú l y b a n l e v ő k o n c e p c i ó j a m i a t t az E N S Z a l a p o k m á n y á n a k az elvei n e m é r v é n y e s ü l ­ n e k a v a l ó s á g b a n e g y e t e m e s m é r e t e k b e n ; k ü l ö n ö s e n v o n a t k o z i k ez a szocialista közösségen belüli szocialista országok viszonyaira, a m e l y e k ­ ben a szocialista internacionalizmus elvének v a n d ö n t ő súlya. A z 1968as c s e h s z l o v á k i a i v á l s á g o s e s e m é n y e k u t á n , e r r e a z e l v r e h i v a t k o z v a , k i ­ d o l g o z t á k a szocialista közösség á l l a m a i n a k a kollektív (integrált) szu­ v e r e n i t á s á r ó l s z ó l ó e l m é l e t e t , a z z a l a c é l l a l , h o g y p o l i t i k a i l a g és j o g i l a g igazolják a csehszlovákiai beavatkozást. A csehszlovákiai intervenciónak szélesebb t á r s a d a l m i jelentősége v a n , a m e l y t ú l h a l a d j a a szocialista k ö ­ zösség á l l a m a i kölcsönös k a p c s o l a t a i n a k a kereteit. A z o n o k m i a t t , m e r t a szocialista országok kölcsönös kapcsolataiban, a nemzetközi viszonyok t ö r t é n e t é b e n első í z b e n k e r ü l t sor a f e g y v e r e s e r ő k k ö z v e t l e n , k o l l e k t í v akciójára, valamint azért, mert a nemzetközi viszonyok demokratikus f e j l ő d é s é b e n a s z o c i a l i t a t á r s a d a l m i e r ő k n e m z e t k ö z i e l m é l e t é n e k és g y a ­ k o r l a t á n a k jelentős p é l d a k é n t kell állnia. A kollektív szuverenitás elméletének lényege abban van, hogy a Var­ sói S z e r z ő d é s t a g á l l a m a i k ö z ö t t i s z o c i a l i s t a i n t e r n a c i o n a l i z m u s v e z é r e l ­ vére h i v a t k o z v a , jogot ad a kollektív fegyveres b e a v a t k o z á s r a e k a t o ­ nai-politikai szövetség területén, h a azt, a szocialista közösség általános és k ö z ö s é r d e k e i , k ü l ö n ö s e n a z i m p e r i a l i s t a e l l e n e s h a r c , m e g k ö v e t e l i k . A k o l l e k t í v s z u v e r e n i t á s e l m é l e t é t és g y a k o r l a t á t a z o n b a n n e m f o g a d t á k el á l t a l á n o s a n m a g á b a n a s z o c i a l i s t a k ö z ö s s é g b e n s e m . B i z o n y í t j a e z t a r o m á n fegyveres erők t á v o l m a r a d á s a a csehszlovákiai eseményektői, v a l a m i n t a R o m á n i a külpolitikai elveiről 1968. augusztus 22-én kiadott nyilatkozat. A csehszlovákiai akció kérdése elkerült az E N S Z Bizton­ sági T a n á c s a elé is, s ez a l k a l o m m a l J u g o s z l á v i a k é p v i s e l ő j e a b e n e m a v a t k o z á s á l t a l á n o s a n kötelező elve alapján b í r á l ó a n n y i l a t k o z o t t r ó l a . ' 2 ?

2 6

2

A k o l l e k t í v s z u v e r e n i t á s e l m é l e t e ú j a b b k e l e t ű és t a r t ó s t á r s a d a l m i l é ­ n y e g é t a s z o c i a l i s t a k ö z ö s s é g b e n l e v ő h o r d o z ó i j e l e n l e g i és j ö v ő b e n i g y a ­ k o r l a t a alapján lehet megítélni. Ettől függetlenül úgy tűnik, hogy új­ d o n s á g o t jelent a szocialista közösségen belüli viszonyok koncepciójá­ ban, a m i k o r bizonyos m ó d o n megerősíti a szocialista internacionalizmus elvének elsődleges o s z t á l y f u n k c i ó j á t . A s o k o l d a l ú kölcsönös e g y ü t t m ű k ö ­ d é s és t e s t v é r i s e g é l y n y ú j t á s k ö t e l e z e t t s é g é n k í v ü l , a m e l y e k k o r á b b a n is a l k o t ó e l e m e i v o l t a k e n n e k a z e l v n e k , m a b e l e é r t ő d i k a z is, h o g y m a g á -

b a n f o g l a l j a a s z o c a i l i s t a k ö z ö s s é g á l l a m a i s z u v e r e n i t á s á n a k és p o l i t i k a i döntéshozatalának a korlátozását biztonságuk érdekében, vagy pedig a szocializmus meghatározott formájának a megőrzése, a nemzetközi vi­ s z o n y o k a z o n á l t a l á n o s é r v é n y ű t ö r v é n y s z e r ű s é g e i n e k és e l v e i n e k a k i ­ n y i l v á n í t á s a c é l j á b ó l , a h o g y a n a z t a m a r x i z m u s k l a s s z i k u s a i és a s z o ­ cializmus lenini kiépítése m e g h a t á r o z z a . Ebben a politikai-jogi keret­ b e n a S z o v j e t u n i ó i r á n t i v i s z o n y és a k ü l p o l i t i k á j a i r á n t i v i s z o n y m a is a szocialista i n t e r n a c i o n a l i z m u s a l a p v e t ő mércéje; ezen elv lényegének másfajta tolmácsolása szocialistaellenesnek számít, egyes nézetek szerint s z o v j e t e l l e n e s n e k is, a m i t a z t a z e u r o k o m m u n i z m u s l é n y e g é r e v o n a t k o z ó l e g ú j a b b n é z e t k ü l ö n b s é g e k is b i z o n y í t j á k . Ú g y tűnik, hogy a kollektív s z u v e r e n i t á s e l m é l e t e a z t a v é l e m é n y t fejezi k i , h o g y a s z o c i a l i s t a k ö z ö s ­ ségben n e m léteznek, v a g y — a k o r s z e r ű n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k á l t a l á ­ n o s s z e r k e z e t é b e n és a v i l á g k a p i t a l i z m u s r a és s z o c i a l i z m u s r a v a l ó a n t a ­ gonisztikus felosztásában — t ú l h a l a d o t t a k a z o k a nézetek a szocialista o r s z á g o k kölcsönös v i s z o n y a i r ó l , a m e l y e k r ő l szó v o l t a szovjet k o r m á n y 1956. október 30-i D e k l a r á c i ó j á b a n a m a g y a r o r s z á g i helyzettel kap­ csolatban. A D e k l a r á c i ó az S Z K P X X . kongresszusának a személyi kul­ tusszal kapcsolatos h a t á r o z a t á r a h i v a t k o z v a , t ö b b e k k ö z ö t t megállapítja, hogy a szocialista országok k a p c s o l a t á b a n , a pozitív s z e m p o n t o k mel­ l e t t , „ c s ö k k e n t e t t e g y e n j o g ú s á g " is v o l t , és h o g y a j ö v ő b e n e z e k n e k a v i s z o n y o k n a k a teljes n e m z e t i e g y e n j o g ú s á g és f ü g g e t l e n s é g e l v é n kell alapulniuk. 2 8

2 9

3 0

7. A s z o c i a l i s t a k ö z ö s s é g e n b e l ü l i v i s z o n y o k á l t a l á n o s e l m é l e t i konc e p t u s a , e z e k s z e r i n t , a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k s t r a t é g i á j á r a és t a k t i k á j á ­ ra v o n a t k o z ó fontos kérdésekben jut kifejezésre, a m e l y e k r e n d k í v ü l je­ l e n t ő s e k a s z o c i a l i s t a fejlődés j e l e n l e g i és j ö v ő b e n i ú t j a i r a és f o r m á i r a , valamint a proletariátus általános történelmi szerepének a megvalósí­ tására nézve. Először, a békés koegzisztenciáról a szocialista közösségben u r a l k o d ó nézet m i a t t , e közösségen belül n e m a l k a l m a z z á k a békés koegzisztencia e l v e i t , b e l e é r t v e a f ü g g e t l e n s é g és a b e n e m a v a t k o z á s f e l t é t l e n t i s z t e l e t ­ b e n t a r t á s á t is, h a n e m a s z o c i a l i s t a n e m z e t k ö z i j o g n o r m á i t é r v é n y e s í t i k . Ez minőségileg új, az általános nemzetközi joghoz v i s z o n y í t v a inkább r e g i o n á l i s n e m z e t k ö z i j o g , a m e l y a k a p i t a l i z m u s - és a s z o c i a l i z m u s m i n t ellentétes t á r s a d a l m i rendszerek á l l a m k ö z i k a p c s o l a t a i t rendezi a békés k o e g z i s z t e n c i a e l v e i a l a p j á n . A n e m z e t k ö z i k a p c s o l a t o k e z e n új f o r m á ­ ját, a m e l y n e k a szocialista i n t e r n a c i o n a l i z m u s elve az alapja, osztály­ s z e m p o n t b ó l ú g y é r t é k e l i k , m i n t a z új i n t e r n a c i o n a l i s t a n e m z e t k ö z i v i ­ s z o n y o k r a v o n a t k o z ó lenini eszméknek a megvalósulását a szocialista közösségen belüli v i s z o n y o k g y a k o r l a t á b a n . M á s o d s z o r , a lenini nézetek­ re v a l ó h i v a t k o z á s és a b é k é s k o e g z i s z t e n c i a e l v e i n e k a g y a k o r l a t b a n való a l k a l m a z á s a kell h o g y képezzék a szocialista közösség külpolitiká­ j á n a k és d i p l o m á c i á j á n a k a z a l a p j á t a t ő k é s o r s z á g o k felé. A b é k é s k o e g ­ z i s z t e n c i a e l v e i t a z a z o n s z o c i a l i s t a o r s z á g o k k a l v a l ó k a p c s o l a t o k b a n is

a l k a l m a z z á k , amelyek nincsenek a szocialista közösség összetételében, v a l a m i n t a z el n e m k ö t e l e z e t t és a f e j l ő d ő o r s z á g o k k a l s z e m b e n i s . Ebből a szempontból jelentős különbség észlelhető a szocialista közös­ ségnek a békés koegzisztenciára v o n a t k o z ó nézete, v a l a m i n t az a k t í v , b é k é s k o e g z i s z t e n c i a és a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g t i t ó i é r t e l m e z é s e k ö z ö t t . A különbség a szocialista internacionalizmus elvének az értelmezésében m u t a t k o z i k meg, a m e l y a n n a k idején kifejezésre j u t o t t a szocialista or­ szágok államközi kapcsolataiban, Jugoszláviával szemben a Varsói Szer­ z ő d é s c s e h s z l o v á k i a i i n t e r v e n c i ó j a e l ő t t is, k ü l ö n ö s e n a s z o c i a l i z m u s b a n v a l ó önrendelkezési elv megvalósítása szempontjából, a z a z a szocialista t á r s a d a l m i v i s z o n y o k és b e r e n d e z é s fejlesztési ú t j á n a k és f o r m á j á n a k a szabad megválasztása, minden ország konkrét osztályfeltételeitől, nem­ z e t i és e g y é b s a j á t o s s á g a i t ó l , p o l i t i k a i d e m o k r a t i k u s és k u l t u r á l i s f e j l ő ­ d é s é t ő l és h a g y o m á n y a i t ó l , v a l a m i n t a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i v i s z o n y o k fejlődési f o k á t ó l f ü g g ő e n . M a m á r k ö z i s m e r t és á l t a l á n o s a n e l i s m e r t T i t o ú t t ö r ő m u n k á j a a s z o ­ c i a l i z m u s o s z t á l y - és d e m o k r a t i k u s f u n k c i ó j a n e m z e t i és v i l á g m é r e t ű m e g v a l ó s í t á s á n a k , v a l a m i n t e z e n ú j , a v a l ó b a n d e m o k r a t i k u s és s z o c i a ­ lista n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k m e g t e r e m t é s é n e k a s z e m p o n t j á b ó l r e n d k í v ü l j e l e n t ő s k é r d é s e l m é l e t i és g y a k o r l a t i m e g o l d á s á h o z v a l ó a l k o t ó i h o z z á ­ j á r u l á s a . T i t o l é n y e g é b e n h a t á r o z t a m e g a T á j é k o z t a t ó I r o d a és J u g o ­ s z l á v i a k ö z ö t t i v i t a á l t a l á n o s t á r s a d a l m i és k ü l ö n o s z t á l y j e l l e g é t , a m i k o r ú g y é r t é k e l t e , h o g y s z ó sincs „ s e m m i l y e n i d e o l ó g i a i v i t á r ó l " , v a g y „a m i á l l í t ó l a g o s e s z m e i e l i d e g e n e d ü l é s ü n k r ő l " , h a n e m c s a k „ a z á l l a m és állam közötti v i s z o n y r ó l " . E k ö z b e n eszmei kérdéseket h a s z n á l n a k fel, h o g y i g a z o l j á k „ a r á n k g y a k o r o l t n y o m á s t " , á l l a p í t j a m e g T i t o és h a n g ­ súlyozza, h o g y o l y a n p r o b l é m á k r ó l v a n szó, a m e l y e k nemcsak Jugoszlá­ v i á r a , h a n e m á l t a l á b a n a h a l a d á s r a és a s z o c i a l i z m u s egész j ö v ő b e n i f e j ­ lődésére nézve jelentősek: 3 1

„ . . . a m i s z á m u n k r a a z egész d o l o g n e m t r a g i k u s , d e k á r o s . K é t s é g t e l e n ü l k á r o s a v i l á g egész h a l a d ó m o z ­ g a l m á r a , d e m e g v a n e n n e k a p o z i t í v o l d a l a is, m e r t szerencsésebb megoldást kell találni a szocialista orszá­ g o k n e m z e t k ö z i v i s z o n y a i r a , és el k e l l v e t n i e z t a t é v e s i r á n y t , a m e l y felé i n d u l t a k . H a m e g v á l t o z i k ez a z ú t , a k k o r ez ó r i á s i h a s z o n n a l lesz a n e m z e t k ö z i haladó mozgalomra, akkor a harcunknak, Pártunk harcának k é t s z e r e s t e r m é s e l e s z . E z é r t el l e h e t és el k e l l v i s e l n i a l e g n a g y o b b s é r t é s e k e t és n e h é z s é g e k e t is, m i p e d i g t u d a t á b a n v a g y u n k a n n a k , h o g y m i n d e z t i g a z és j o g o s ügy győzelméért tesszük." E v i t a k i r o b b a n á s a és m e g o l d á s a , T i t o é r t e l m e z é s e és é r t é k e l é s e sze­ r i n t , a s z o c i a l i z m u s és a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k t ö r t é n e l m é b e n először, é r v é n y e s í t e t t e a p o l i t i k a i ö n r e n d e l k e z é s e l v é t a s z o c i a l i z m u s b a n és v i l á g ­ viszonylatban, ugyanakkor pedig rámutatott arra, milyen igazuk volt a 3 2

marxizmus megalapítóinak, amikor figyelmeztettek azokra a veszélyek­ re, a m e l y e k a h a t a l m o n levő szocializmust fenyegetik. M á s r é s z t Lenin e l m é l e t i f e l f o g á s á v a l és n e m z e t k ö z i g y a k o r l a t á v a l k a p c s o l a t b a n , t a l á n n e m is l e h e t n e k i f o g á s u n k a z o k r a a n é z e t e k r e v o n a t k o z ó l a g , a m e l y e k a Varsói Szerződés néhány tagállamának a csehszlovákiai beavatkozás után j u t o t t a k kifejezésre. E nézetek naegindoklása a k ö v e t k e z ő k b e n rej­ l i k : M a r x és L e n i n ú g y v é l t é k , h o g y a n e m z e t k ö z i munkásmozgalom s z á m á r a a szocializmusért, illetve a k a p i t a l i z m u s ellen folyó h a r c n a k az é r d e k e i a z e l v o n t , o s z t á l y o n k í v ü l i , a k o n k r é t t ö r t é n e l m i v a l ó s á g t ó l el­ v á l a s z t o t t , a z ö n r e n d e l k e z é s r e , a n e m z e t i f ü g g e t l e n s é g r e és d e m o k r á c i á ­ ra v o n a t k o z ó nézetek felett á l l n a k . A m a r x i z m u s klasszikusainál é p p e n ebben v a n a proletár, illetve szocialista internacionalizmus elvének a lényege. 8. A z o k t ó b e r i f o r r a d a l o m g y ő z e l m e és a v i l á g első s z o c i a l i s t a á l l a ­ m á n a k a m e g a l a k í t á s a ó t a eltelt i d ő s z a k b a n a z o n b a n lényegesen m e g v á l ­ tozott a k o n k r é t történelmi valóság. Elsősorban azzal az idővel ellentét­ b e n , a m i k o r S z o v j e t - O r o s z o r s z á g és a S z o v j e t u n i ó a t ő k é s v i l á g s z o r í t ó ­ gyűrűjében volt, a szocializmus m a számos ország társadalmi berendezé­ s é n e k v a l ó s á g á v á és a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k á t a l a k u l á s á n a k v i l á g f o l y a ­ m a t á v á vált. A régebbi időben történelmi s osztályszempontból igazolt v o l t S z t á l i n n é z e t e , a m e l y a S z o v j e t u n i ó és a p o l i t i k á j a i r á n t i v i s z o n y u ­ lást t e k i n t e t t e a p r o l e t á r i n t e r n a c i o n a l i z m u s lényeges mércéjének. D e is­ mét azzal a feltétellel, a h o g y T i t o t ö b b ízben kiemelte, h o g y a p r o l e t á r (ma szocialista) internacionalizmus elvének ilyen értelmű alkalmazása n e h a s s o n n e g a t í v a n és n e f é k e z z e a m a r x i s t a - l e n i n i s t a t u d o m á n y a l k a l ­ mazását a munkásosztály történelmi szerepének a megvalósításában min­ d e n e g y e s o r s z á g b a n , a h o l m e g é r t e k a s z o c i a l i s t a f o r r a d a l o m o b j e k t í v és szubjektív feltételei. Ezzel k a p c s o l a t b a n T i t o , különösen a J K P 40. év­ fordulóján mondott beszámolójában hangsúlyozta, hogy a J K S Z nem­ c s a k a s z a v a k b a n , h a n e m a v a l ó s á g b a n is m e g v a l ó s í t o t t a a p r o l e t á r i n ­ ternacionalizmus elvét, amelyet a legáltalánosabban úgy h a t á r o z meg, m i n t M a r x , E n g e l s és L e n i n e s z m é i m e g v a l ó s í t á s á n a k a t á r s a d a l m i g y a ­ korlatát: 3 3

„ M i j o g g a l l e h e t ü n k b ü s z k é k á l l á s p o n t j a i n k r a és a z elmúlt négy évtizedben betöltött szerepünkre, bátran n é z h e t ü n k m i n d e n b e c s ü l e t e s m u n k á s és forradalmár s z e m é b e . A z o k t ó b e r i f o r r a d a l o m t á m o g a t á s á t ó l és a z oroszországi éhezők segítségétől k e z d v e , e g y m á s u t á n következtek a más országok forradalmi harcának a megsegítésére irányuló akcióink. A m i k o r 1923-ban Bulgáriában megbukott a lázadás, több mint kétezer bolgár harcost fogadtunk hazánkba Dimitrov elvtárs­ sal a z é l e n . A m i k o r a n e m z e t k ö z i b u r z s o á z i a h a d j á r a ­ tot i n d í t o t t a m a g y a r o r s z á g i f o r r a d a l o m ellen, mi ál­ talános sztrájk meghirdetésével a k a d á l y o z t u k meg, hogy

a királyi Jugoszlávia csapatai részt vegyenek a m a g y a r forradalom elfojtásában . . . Közismert P á r t u n k állás­ p o n t j a a s p a n y o l o r s z á g i a n t i f a s i s z t a h a r c o t i l l e t ő l e g és a több m i n t 1300 jugoszláv önkéntes részvétele a spa­ nyol köztársasági hadsereg küzdelmeiben. Ismeretesek P á r t u n k n a k a D i m i t r o v megsegítésére irányuló nagy akciói a leipzigi per f o l y a m á n , v.alamint a T e l l m a n n a k n y ú j t o t t t á m o g a t á s u n k és a R á k o s i m e g m e n t é s e é r d e k é ­ b e n tett erőfeszítésünk. 1938—39-ben, a csehszlovákiai sorsdöntő napokban önkénteseket toboroztunk a Cseh­ s z l o v á k K ö z t á r s a s á g m e g v é d é s é r e és k é t s z á z e z e r j e l e n t ­ kezést sikerült összegyűjtenünk . . . Közismert Pártunk s z e r e p e a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú b a n , és a f a s i z m u s f e l e t t i győzelemhez való hozzájárulásunk. A legsúlyosabb har­ cok idején sem c s u p á n h a z á n k felszabadításáért h a r c o l ­ t u n k , h a n e m segítséget n y ú j t o t t u n k a szomszédos orszá­ gok antifasiszta erőinek is." A s z o c i a l i z m u s m e g v a l ó s í t á s á n a k a T i t o k o n c e p c i ó j a s z e r i n t i ú t j a i t és f o r m á i t a z e g y e s o r s z á g o k b a n és v i l á g v i s z o n y l a t b a n is a z e g y e n l ő t l e n t á r s a d a l m i f e j l ő d é s h a t á r o z z a m e g , f e l t é t e l e z i és t e s z i s z ü k s é g s z e r ű e n k ü ­ l ö n b ö z ő v é . L e n i n a n n a k i d e j é n — M a r x és E n g e l s a z o n f e l t é t e l e z é s é v e l szemben, amely szerint a proletár f o r r a d a l o m kitörése elsősorban a leg­ f e j l e t t e b b o r s z á g o k b a n v á r h a t ó — a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k új és e r e d e t i stratégiájához jutott. Ü g y látta, m e g v a n a t á r s a d a l m i lehetősége a n n a k , h o g y a szocialista f o r r a d a l o m előbb egy o l y a n fejletlen o r s z á g b a n v a l ó ­ suljon m e g , m i n t a m i l y e n a cári O r o s z o r s z á g volt, az imperializmus l á n c á n a k a leggyöngébb k a r i k á j a . Lenin sem az elméletben, sem a for­ r a d a l m i g y a k o r l a t b a n n e m z á r t a ki a n n a k lehetőségét, h o g y a szocia­ l i s t a f o r r a d a l o m és a s z o c i a l i z m u s é p í t é s é n e k ú t j a i és f o r m á i m á s o r s z á ­ gokban, különösen a cári Oroszországnál fejlettebbekben, szükségszerűen k ü l ö n b ö z ő e k lesznek. Mi több, n e m z á r t a ki a n n a k a lehetőségét sem, h o g y a z o r o s z szocializmus idővel l e m a r a d a fejlett o r s z á g o k szocializ­ musához viszonyítva. Ezért Lenin, _habár kiemelte a társadalmi folya­ m a t o k általános szükségszerűségeinek a jelentőségét a szocialista átala­ kulás megvalósításában, nem tartotta a Szovjetunió szocializmusának az e l m é l e t é t és g y a k o r l a t á t a s z o c i a l i s t a t á r s a d a l m i b e r e n d e z é s e g y e t l e n m o ­ d e l l j é n e k . T i t o a s z o c i a l i z m u s é p í t é s é n e k e l m é l e t é b e n és g y a k o r l a t á b a n a l k o t ó m ó d o n a l k a l m a z t a és é r v é n y e s í t e t t e L e n i n n e k e z e k e t , a s z o c i a ­ l i z m u s f e j l ő d é s e s z e m p o n t j á b ó l r e n d k í v ü l f o n t o s g o n d o l a t a i t , és m á r a n é p f e l s z a b a d í t ó h á b o r ú e l ő t t is a l k a l m a z t a a j u g o s z l á v i a i k o n k r é t k ö r ü l ­ ményekre. 3 4

M á s r é s z t , a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú b e f e j e z é s e u t á n egész s o r g y a r m a t i és f ü g g ő s é g b e n l e v ő o r s z á g s z e r e z t e m e g a p o l i t i k a i függetlenségét, a s z o c i a l i s t a e s z m é k és t á r s a d a l m i e r ő k h a t á s á n a k e r ő s ö d é s e és t e v é k e n y ­ sége k ö v e t k e z t é b e n . E b b e n a f o r r a d a l m i f o l y a m a t b a n a felszabadító

m o z g a l m a k és a z új f ü g g e t l e n o r s z á g o k n e m v o l t a k c s u p á n a s z o c i a l i s t a r e n d s z e r t e r j e d é s é n e k a „ t a r t a l é k a i " , v a g y a „ f o r r á s a i " , és a z imperia­ listaellenes h a r c tényezői. A n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k á l t a l á n o s rendszeré­ n e k , v a l a m i n t a g y a r m a t i és f é l g y a r m a t i o r s z á g o k f e l s z a b a d í t ó m o z g a l ­ m a i s z e r e p é n e k i l y e n é r t é k e l é s e i t u d o m á n y o s a n m e g a l a p o z o t t a k és p o n ­ t o s a k v o l t a k L e n i n k o r á b a n . A b b a n a z i d ő b e n a n e m z e t i és g y a r m a t i kérdésre v o n a t k o z ó tézisekben m e g h a t á r o z t a a nemzetközi m u n k á s m o z ­ g a l o m s t r a t é g i á j á n a k és t a k t i k á j á n a k , v a l a m i n t S z o v j e t - O r o s z o r s z á g k ü l ­ p o l i t i k á j á n a k és d i p l o m á c i á j á n a k a z a l a p j a i t a z i m p e r i a l i s t a e l l e n e s h a r ­ cot illetőleg. T i t o k o n c e p c i ó j á b a n , m i n t m á r m o n d t u k , a jelenkori fel­ s z a b a d í t ó m o z g a l m a k és f e l s z a b a d u l t o r s z á g o k a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k és a z egész n e m z e t k ö z i k ö z ö s s é g á t a l a k u l á s á n a k és f e j l ő d é s é n e k a vi­ szonylag új, de önálló tényezői. E t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k és v á l t o z á s o k k ö v e t k e z m é n y e , h o g y n e m a nemzetközi viszonyok általános szerkezetében, a két háború közötti ál­ l a p o t o k h o z v i s z o n y í t v a a l a p o s a n l e s z ű k ü l t és k o r l á t o z ó d o t t a k a p i t a l i z ­ m u s és i m p e r i a l i z m u s t e r ü l e t e , d e o s z t á l y j e l l e g ű h a t á s a is a z e m b e r i s é g s z o c i a l i s t a és á l t a l á b a n h a l a d ó s z e l l e m ű f e j l ő d é s é r e . T i t o s z e r i n t m i n d e z m e g k ö v e t e l i a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k b a n a s z o c i a l i s t a és összes h a l a d ó e r ő m e g f e l e l ő új s t r a t é g i á j á t és t a k t i k á j á t ; a l k a l m a z k o d n i u k k e l l a m a i v a l ó s á g h o z , a j e l e n k o r i v i l á g m i n d e n ö s s z e t e t t s é g é h e z és e l l e n t m o n d á ­ s á h o z , a z o s z t h a t a t l a n n e m z e t k ö z i b é k e és b i z t o n s á g á l t a l á n o s é r d e k é b e n . E z k i v á l t k é p p e n a s z o c i a l i z m u s m i n t o r s z á g h a t á r o k o n b e l ü l i és v i l á g ­ m é r e t ű t á r s a d a l m i f o l y a m a t m i n é l s z a b a d a b b és z a v a r t a l a n a b b t e r j e s z ­ kedésének a szükséglete. A z e l ő b b i e k s o r á n a l e g á l t a l á n o s a b b a n és t ö m ö r e n e l m o n d t u k , h o g y ez a z új s t r a t é g i a és t a k t i k a , a z a z a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k k ü l p o l i t i k á j a és d i p l o m á c i á j a a z a k t í v , b é k é s k o e g z i s z t e n c i a és a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g titói értelmezésének, a nemzetközi közösség t á r s a d a l m i viszonyai d e m o ­ kratizálódásának az egyik alapkövét képezi. A nemzetközi viszonyok fejlődésének a T i t o által v a l ó egységes értelmezése u g y a n a k k o r a l k o t ó hozzájárulás a X X . századi nemzetközi közösség átalakulásának a gya­ k o r l a t á h o z és a m o d e r n p o l i t i k a i t u d o m á n y h o z . E n n e k a felfogásnak a t u d o m á n y o s g y ö k e r e i és e s z m é i a t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k a z o n á l t a l á ­ nos törvényszerűségeiben, amelyeket a m a r x i s t a t u d o m á n y megalapítói h a t á r o z n a k m e g , v a l a m i n t a b é k é s k o e g z i s z t e n c i a l e n i n i e l m é l e t é b e n és g y a k o r l a t á b a n v a n n a k . T i t o m a g a is k i j e l e n t e t t e 1 9 7 2 - b e n M o s z k v á b a n , a Lenin Érdemrend átvételekor, hogy számára Lenin mindig „nagy ta­ n í t ó , f o r r a d a l m i s t r a t é g a , a f o r r a d a l m i t ö r e k v é s e k és v á l t o z á s o k i h l e t ő ­ j e " v o l t és h o g y a J K S Z s z á m á r a „ L e n i n m ű v e és e s z m é j e m i n d i g f o r r á s v o l t , a m e l y b ő l e r ő t m e r í t e t t ü n k és ö s z t ö n z é s t k a p t u n k a z új e r ő f e s z í ­ t é s e k h e z és a k c i ó k h o z " . A m a r x i z m u s - l e n i n i z m u s t u d o m á n y o s e r e d m é ­ n y e i t és g y a k o r l a t á t T i t o n e m é r t e l m e z t e és a v a l ó s á g b a n n e m a l k a l m a z ­ ta sem d o g m a k é n t , sem sablonként, h a n e m v a l ó b a n m i n t ösztönzést a k o r s z e r ű s z o c i a l i s t a e s z m é k h e z és t e t t e k h e z .

A két háború közötti állapotokhoz viszonyítva a sokkal összetettebb m a i új b e l f ö l d i és n e m z e t k ö z i k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t e l k e r ü l h e t e t l e n , h o g y a s z o c i a l i s t a e l m é l e t b e n és a t á r s a d a l m i g y a k o r l a t b a n k i f e j e z é s r e j u s s a ­ n a k a z e g y e t é r t é s e k , d e a n é z e t k ü l ö n b s é g e k is a z e g y e s k é r d é s e k b e n , a mai nemzetközi valóság osztálylényegére vonatkozó értékelésekben, v a g y a s z o c i a l i s t a és m á s h a l a d ó e r ő k g y a r m a t u r a l o m - és i m p e r i a l i s t a ­ ellenes h a r c á n a k m ó d j á t illetőleg, t o v á b b á a szocialista i n t e r n a c i o n a l i z ­ m u s , a függetlenség, az egyenjogúság, v a l a m i n t a be n e m a v a t k o z á s el­ veinek a lényegére v o n a t k o z ó eltérések. L e n i n á l l á s p o n t j a i r a is h i v a t ­ k o z v a ( a z első v i l á g h á b o r ú m e g g y o r s í t o t t a a f o r r a d a l m i f o l y a m a t o k a t ) , a m e l y e k e t a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú k ö v e t k e z m é n y e i és e r e d m é n y e i is megerősítettek, különböző vélemények keletkeztek arra vonatkozólag, h o g y v a j o n a b é k e m i n t a k o e g z i s z t e n c i a és el n e m k ö t e l e z e t t s é g e g y i k tényezője, v a g y pedig a h á b o r ú - e a világ jövőbeni gyors szocialista for­ r a d a l m i á t a l a k u l á s á n a k a tényezője. E r r e a kérdésre az a k t í v , békés k o e g z i s z t e n c i a és a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g t i t ó i é r t e l m e z é s e a d j a m e g a választ, szem előtt t a r t v a a z o k a t a társadalmi törvényszerűségeket és szubjektív tényezőket, amelyek meghatározzák a nemzetközi viszonyok ellentéteinek a megoldására. 9 . A z a k t í v , b é k é s k o e g z i s z t e n c i a és a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g k o n c e p ­ c i ó j á t , k ü l ö n ö s e n a n e m z e t k ö z i g y a k o r l a t b a n és e l m é l e t b e n v a l ó k i a l a ­ k u l á s a k e z d e t é n , b í r á l t á k egyes o r s z á g o k szocialista elméleteiben, főleg l é n y e g é t és o s z t á l y s z e r e p é t t e k i n t v e . E z e k b e n a b í r á l a t o k b a n , i g a z k ü ­ l ö n b ö z ő eszmei s z e m p o n t o k b ó l k i i n d u l v a , az a v é l e m é n y j u t o t t kifeje­ z é s r e , h o g y a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g t u l a j d o n k é p p e n m e g f e l e l a k a p i t a l i z ­ m u s n a k és a z i m p e r i a l i z m u s n a k , h o g y g y ö n g í t i a s z o c i a l i s t a e r ő k e g y ­ séges f ö l l é p é s é n e k a l e h e t ő s é g é t , e z á l t a l e l ő s e g í t i a n e m z e t k ö z i k ö z ö s s é g ­ b e n m e g l e v ő o s z t á l y - és p o l i t i k a i á l l a p o t o k t o v á b b i f e n n m a r a d á s á t . A z a k t í v , b é k é s k o e g z i s z t e n c i a és a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g t i t ó i é r t e l ­ mezésére, éppen ellenkezőleg, a forradalmi hozzáállás a jellemző. M i n d ­ e z m á r T i t ó n a k a z e l ő b b i e k s o r á n e m l í t e t t g o n d o l a t a i b ó l és m e g f o g a l ­ mazásaiból k ö v e t k e z i k . A szocialista f o r r a d a l m i f o l y a m a t o t , ahogy azt m á r a z e l ő b b i e k s o r á n e l m o n d t u k , L e n i n a g y a r m a t i és f é l g y a r m a t i n é ­ p e k felé i r á n y í t o t t a . E f o l y a m a t a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú b a n é r t e el t e t ő ­ f o k á t , h o g y e n n e k b e f e j e z ő d é s e u t á n a g y a r m a t i és a l á r e n d e l t sorban levő népek forradalmi felszabadulásának a világfolyamatává nőjön. E v i l á g f o l y a m a t s ú l y p o n t j a p e d i g a k l a s s z i k u s i m p e r i a l i z m u s és k o l o n i a l i z m u s m a r a d v á n y a i e l l e n : a n e o k o l o n i a l i z m u s ; v a l a m i n t a z e l n y o m a t á s és k i z s á k m á n y o l á s m i n d e n e g y é b f o r m á j a еЦеп i r á n y u l . A z e m b e r i s é g e d d i ­ gi f e j l ő d é s é n e k e l e g n a g y o b b m é r e t ű f o r r a d a l m a a s z o c i a l i s t a e l m é l e t és t á r s a d a l m i g y a k o r l a t e g y i k l é n y e g e s k é r d é s e k é n t v e t e t t e fel a z o n n e m ­ z e t k ö z i g a z d a s á g i és p o l i t i k a i v i s z o n y o k m i n ő s é g i á t a l a k u l á s á n a k a p r o b ­ lémáját, amelyek még az imperializmusban jöttek létre, k a p t a k politi­ k a i - j o g i f o r m á t és f e j l ő d t e k . E z e k a v i s z o n y o k , a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú k ö v e t k e z m é n y e i k é n t létrejött minden gyökeres társadalmi változás mel35

l e t t , a v é g l e t e k i g k i é l e z ő d t e k a h i d e g h á b o r ú s i d ő s z a k b a n és a v i l á g t ö m ­ b ö k r e s z a k a d á s á n a k erősödésekor, ezt pedig a t ö m b ö k n e k a világ vál­ s á g g ó c a i b a n v a l ó s z e m b e h e l y e z k e d é s e , a z e r ő p o l i t i k a és a z e r ő e g y e n s ú l y k i f e j e z é s e k ö v e t t e ( k ü l ö n ö s e n a l o k á l i s h á b o r ú k és i n t e r v e n c i ó k ) . M i n d ­ ez a n a g y h a t a l m a k h e g e m ó n i á j á n a k és dominanciájának a kifejezése volt, ahogyan arra Tito gyakran rámutatott. E z e k k ö z ö t t a feltételek k ö z ö t t T i t o kifejti elméletét n e m c s a k az a k ­ t í v és b é k é s k o e g z i s z t e n c i á n a k , v a l a m i n t a z el n e m kötelezettségnek, h a n e m ezek a l k o t ó elemének, a békének az egyetemes szükségességéről, f i g y e l m e z t e t a n e m z e t k ö z i n é z e t e l t é r é s e k és e l l e n t é t e k b é k é s m e g o l d á s á ­ ra, az örökölt nemzetközi viszonyok megváltoztatása érdekében. U g y a n ­ a k k o r ú g y é r t é k e l i , h o g y a z E N S Z — m á r c s a k a z é r t is, m e r t e g y fel­ szabadító h á b o r ú következményeként, eredményeként jött létre, a N é p ­ szövetségtől eltérően, amelyet Lenin jogosan nevezett „ f o s z t o g a t ó n a k " — a korszerű nemzetközi közösség megszervezésének legmegfelelőbb p o ­ l i t i k a i - j o g i f o r m á j a és a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k n a k a z el n e m k ö t e l e z e t t ­ ség e l v e i a l a p j á n t ö r t é n ő e g y e t e m e s á t a l a k u l á s á n a k a z e s z k ö z e . A z E N S Z közgyűlésének X V . ülésszakán m o n d o t t beszédében Tito szembetűnő ha­ tározottsággal követeli az E N S Z a l a p o k m á n y á n a k az általános tiszte­ l e t b e n t a r t á s á t , és m i n t o l y a n e l v n e k a k ö v e t k e z e t e s a l k a l m a z á s á t , a m e l y k i f e j e z i a z a k t í v , b é k é s e g y m á s m e l l e t t élés a l a p e l v e i t is, s e z é r t a k ö v e t ­ kező álláspontot foglalja el: „ M i h i s s z ü k és á l l í t j u k , v é g r e , h o g y a h á b o r ú nem elkerülhetetlen, a z a z m i n d e n reális kilátás m e g v a n ar­ ra, hogy örökre kiküszöböljük mint a nemzetközi viták m e g o l d á s á n a k és a p o l i t i k á n a k a z e s z k ö z é t . M e g g y ő z ő ­ désünk a z o n a felismerésen alapszik, h o g y következetes b é k e p o l i t i k á v a l e l s z i g e t e l h e t j ü k és megakadályozhatjuk a v i l á g a z o n e r ő i t , a m e l y e k c é l j a i k elérése é r d e k é b e n a h á b o r ú m e l l e t t f o g l a l n a k á l l á s t és k é s z ü l ő d n e k r á . " K a r d e l j u g y a n a b b a n a z é v b e n A s z o c i a l i z m u s és a h á b o r ú c í m ű t a n u l ­ m á n y á b a n f e l d o l g o z t a e z t a t é m a k ö r t és e z t u d o m á n y o s a d a l é k u l s z o l ­ g á l t a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g e l m é l e t é h e z és g y a k o r l a t á h o z a n n a k m e g ­ s z ü l e t é s e k o r , v a l a m i n t e s z m e i és p o l i t i k a i k i a l a k u l á s a k o r . A t a n u l m á n y ­ b a n vörös fonalként h ú z ó d i k végig az a g o n d o l a t , hogy a kapitalizmus és i m p e r i a l i z m u s , i l l e t v e a s z o c i a l i z m u s és a b é k e k ö z ö t t i m i n ő s é g i l e g m e g v á l t o z o t t erőviszonyokban m a m á r a világháború nem szükségszerű, v i s z o n t a b é k e a z e g y e s o r s z á g o k b a n és e g y e t e m e s m é r e t e k b e n is a g y o r ­ s a b b és s z a b a d a b b f o r r a d a l m i s z o c i a l i s t a á t a l a k u l á s fontos tényezője lehet. A n é p f e l s z a b a d í t ó és g y a r m a t e l l e n e s f o r r a d a l m a k b e f o l y á s a a b ­ b a n a z i d ő b e n és k é s ő b b is, k ü l ö n ö s e n a g y a r m a t i u r a l o m e l l e n i f o r r a ­ d a l m a k a f r i k a i s z a k a s z á b a n , a g y a k o r l a t b a n i g a z o l t á k T i t o és K a r d e l j m e g á l l a p í t á s á n a k a helyességét. M a , különösen az eurokommunizmus t á r s a d a l m i j e l l e g é r ő l és o s z t á l y s z e r e p é r ő l f o l y t a t o t t v é l e m é n y c s e r é k fé­ n y é b e n , ez a t u d o m á n y o s h o z z á á l l á s s e m m i v e l s e m k i s e b b jelentőségű. s e

3 7

A z a k t í v , b é k é s e g y m á s m e l l e t t élés és a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g p o l i t i k á ­ ja, ezek szerint, a végső elemzésben sem elméletileg, sem a t á r s a d a l m i g y a r k o l a t b a n n e m a gazdasági, politikai v a g y osztályjellegű status quo, s e m p e d i g a m e g l é v ő b e l s ő és n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k k i f e j e z ő j e . Egyéb­ k é n t — a z el n e m k ö t e l e z e t t p o l i t i k a a l a p e l v é n e k m e g v a l ó s í t á s á b a n t a ­ p a s z t a l t i d ő n k é n t i s t a g n á l á s o k v a g y v i s s z a e s é s e k m e l l e t t is — a z el n e m kötelezett országok akciói az ötvenes évektől máig ezt igazolják. K ü l ö ­ n ö s e n a L u s a k á b a n 1 9 7 0 - b e n m e g t a r t o t t h a r m a d i k é r t e k e z l e t ó t a a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g e t a m e g l e v ő n e m z e t k ö z i g a z d a s á g i és p o l i t i k a i r e n d ­ s z e r s z e r k e z e t i á t a l a k í t á s á r a v o n a t k o z ó p o l i t i k a i és a l a p e l v e k ö n á l l ó e l ­ m é l e t i és e s z m e i f e l d o l g o z á s a j e l l e m z i . 1 0 . I l y m ó d o n a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g k o n c e p c i ó j á n a k és g y a k o r l a t á ­ n a k elvolúciójával fejlődött a világ forradalmi változásainak az ideoló­ g i á j a és k o n k r é t p o l i t i k á j a , l é t r e j ö t t e k a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g n e k m i n t a n e m z e t k ö z i k ö z ö s s é g m e g l e v ő g a z d a s á g i és p o l i t i k a i j o g i f e l é p í t é s é n e k a gyökeres megváltoztatására törekvő társadalmi erőnek a nemzetközi p o l i t i k a i és d i p l o m á c i a i c é l j a i . A nemzetközi viszonyokban elfoglalt h e l y z e t ü k b ő l a d ó d ó a n e z e k a t á r s a d a l m i e r ő k — a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g p o l i t i k á j á n a k a h o r d o z ó i — a z e m b e r i s é g á l t a l á n o s és k ö z ö s é r d e k e i t és é r t é k e i t f e j e z i k k i . A z el n e m k ö t e l e z e t t s é g a l a p e l v e i n e k és a z e z e k n e k m e g f e l e l ő p o l i t i k a i c é l o k m e g h a t á r o z á s a és m e g v a l ó s í t á s a e z é r t r e n d k í ­ v ü l f o n t o s a f e j l ő d é s és h a l a d á s , v a l a m i n t a d e m o k r a t i k u s , h u m a n i s t a és szocialista i r á n y ú nemzetközi viszonyok megteremtésének a szempontjá­ b ó l . N e m v é l e t l e n t e h á t , h o g y T i t o a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g e l m é l e t é n e k és g y a k o r l a t á n a k a k i d o l g o z á s a k o r k ü l ö n ö s f i g y e l m e t s z e n t e l — és ezt t e t t é k a m a r x i z m u s k l a s s z i k u s a i is — a haladó külpolitika alapelvei­ n e k , a m a i v i l á g b a n a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g a l p e l v e i n e k és p o l i t i k a i - j o g i m e g f o r m á l á s u k n a k a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g m o z g a l m á n a k és a z E N S Z nek a keretén belül. 88.

3 9

T i t o m á r a z el n e m k ö t e l e z e t t o r s z á g o k m á s o d i k é r t e k e z l e t é n

(Kairó,

1964) felvetette az E N S Z a l a p o k m á n y a elvei törvényesítésének a k é r ­ d é s é t . A z el n e m k ö t e l e z e t t o r s z á g o k m o z g a l m a , m i n d e n t a r t ó z k o d á s és ellenállás mellett, azt eredményezte, h o g y 1970-ben az E N S Z k ö z g y ű ­ lésének jubiláris ülésszakán m e g h o z t á k a „kis a l a p o k m á n y t " , az E g y e ­ s ü l t N e m z e t e k n e k a z á l l a m o k és n é p e k k ö z ö t t i b a r á t i , a z E N S Z a l a p ­ o k m á n y á n a k szellemében történő együttműködéséről szóló n y i l a t k o z a t á t (A koegzisztencia elveiről szóló n y i l a t k o z a t ) . Ezzel a n y i l a t k o z a t t a l ér­ v é n y e s í t e t t é k és r é s z b e n k i d o l g o z t á k p o l i t i k a i l a g és j o g i l a g a z E g y e s ü l t N e m z e t e k a l a p o k m á n y á n a k az elveit (2. szakasz), amelyek, a h o g y a n azt T i t o e l v t á r s h a n g s ú l y o z z a — e g y b e n a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g a l a p e l v e i is ( k ü l ö n ö s e n : a z á l l a m o k s z u v e r é n e g y e n l ő s é g e ; a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k b é k é s ú t o n v a l ó r e n d e z é s e ; a f e n y e g e t é s e k és a z e r ő s z a k betiltása; a n e m z e t k ö z i kötelezettségek teljesítése; a be n e m a v a t k o z á s ) . Ezek a p o l i t i k a i e l v e k a z el n e m k ö t e l e z e t t o r s z á g o k és a z E g y e s ü l t N e m z e t e k 4 0

h o z z á á l l á s á n a k és a z új n e m z e t k ö z i g a z d a s á g i r e n d s z e r m e g t e r e m t é s é r e irányuló akcióinak az alapját képezik. E z z e l a z o n b a n n e m m e r ü l t k i a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g e s z m é j é n e k a l é n y e g e , és n e m e g y e n l í t h e t ő k i a k o r s z e r ű n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k á l t a l á ­ nos egészéhez v a l ó szűk politikológiai, v a g y e k o n o m i s z t i k u s h o z z á á l l á s ­ s a l . A z el n e m k ö t e l e z e t t o r s z á g o k n e g y e d i k é r t e k e z l e t é n ( A l g í r , 1 9 7 3 ) h o z o t t G a z d a s á g i n y i l a t k o z a t például t a r t a l m a z z a a fejlődő országok é l e l m e z é s i és k ö r n y e z e t v é d e l m i p r o b l é m á i r a v o n a t k o z ó á l l á s p o n t o k a t , d e u g y a n a k k o r h a n g s ú l y o z z a a n e m z e t i k u l t ú r a m e g ő r z é s é n e k és f e j l e s z t é ­ s é n e k a j e l e n t ő s é g é t is. A z i m p e r i a l i z m u s és a n e o k o l o n i a l i z m u s u g y a n i s az ú j , fejletlen o r s z á g o k r a r á k é n y s z e r í t i a b e h o z a t a l i civilizáció eszmei f ö l é n y é t és i d e g e n k u l t ú r á j á t is. A G a z d a s á g i n y i l a t k o z a t éppen ezért h a n g s ú l y o z z a , h o g y az ilyen kulturális elidegenítéssel „ s z e m b e kell száll­ n i , m é g p e d i g a s a j á t k u l t u r á l i s és t á r s a d a l m i é r t é k k e l " , amelyek meg­ h a t á r o z z á k a n e m z e t e k e t „ m i n t saját g a z d a s á g u k független urait, hogy m i n d e n n é p e l l e n ő r i z h e s s e s a j á t é r t é k e i t és k ü z d h e s s e n a g a z d a s á g i f e j ­ l ő d é s é é r t a s z u v e r e n i t á s , e r e d e t i s é g , b é k e és i g a z i n e m z e t k ö z i e g y ü t t m ű ­ ködés feltételei k ö z ö t t " . 4 1

V é g ü l , d e j e l e n t ő s é g é t t e k i n t v e n e m u t o l s ó s o r b a n , a z el n e m k ö t e l e ­ z e t t s é g és a z a k t í v b é k é s e g y m á s m e l l e t t élés t i t ó i é r t e l m e z é s é t a z E N S Z keretén belüli egyetemes kollektív biztonsági rendszer megteremtésére i r á n y u l ó t ö r e k v é s j e l l e m z i . E z a n é p e k és o r s z á g o k k ö z ö t t i s o k o l d a l ú és egyenjogú n e m z e t k ö z i e g y ü t t m ű k ö d é s létrehozásának az egyik módja az állandó béke megteremtése érdekében, ellentétben azokkal a törekvések­ kel, a m e l y e k a világot ellentétes t ö m b ö k r e akarják felosztani, az or­ s z á g o k a t pedig az egyes n a g y h a t a l m a k által v e z e t e t t katonai-politikai és g a z d a s á g i c s o p o r t o s u l á s o k b a t ö m ö r í t e n i . A z el n e m k ö t e l e z e t t s é g p o ­ l i t i k á j á n a k a c é l j á t m á r v i l á g o s a n m e g h a t á r o z z a a z el n e m k ö t e l e z e t t o r ­ s z á g o k első é r t e k e z l e t é n ( B e l g r á d , 1 9 6 1 ) m e g h o z o t t p r o g r a m n y i l a t k o z a t is, a m e l y p o n t o s a n k i m o n d j a , h o g y a z el n e m k ö t e l e z e t t o r s z á g o k „ n e m t e r e m t e n e k új t ö m b ö t és n e m is l e h e t n e k t ö m b " , és h o g y „ a z el n e m k ö ­ telezett terület bővülése az egyetlen lehetőség a világ totális tömbfelosz­ t á s á v a l és a h i d e g h á b o r ú s p o l i t i k a k i é l e z ő d é s é v e l s z e m b e n " . A z el n e m k ö t e l e z e t t o r s z á g o k n a k a z E N S Z t e v é k e n y s é g é r e g y a k o r o l t n a g y o b b és valódi politikai hatását, különösen ami a kollektív biztonság titói elvét i l l e t i , a B i z t o n s á g i T a n á c s és a G a z d a s á g i - S z o c i á l i s T a n á c s á t s z e r v e z é s é ­ v e l , a t a g o r s z á g o k ( a z ú j , f ü g g e t l e n á z s i a i és a f r i k a i t a g o r s z á g o k ) szá­ m á n a k növelésével lehet elérni. A z E N S Z a l a p o k m á n y á n a k az ilyen ér­ t e l m ű m ó d o s í t á s á t m á r el is v é g e z t é k , a n n a k e l l e n é r e , h o g y e g y e s n a g y ­ h a t a l m a k e l k e s e r e d e t t e n t i l t a k o z t a k a z el n e m k ö t e l e z e t t o r s z á g o k a k ­ ciója e l l e n . 4 2

4 3

A z el n e m k ö t e l e z e t t s é g t i t ó i értelmezésében a kollektív biztonság egyetemes rendszerének egyik legfontosabb tényezője a fegyverkezés s z a b á l y o z á s a és a l e s z e r e l é s . A z el n e m kötelezettek elő é r t e k e z l e t é n ( B e l g r á d , 1 9 6 1 ) is h a n g s ú l y o z t á k e k é r d é s m e g o l d á s á n a k a h i d e g h á b o r ú s

feltételek közötti n e m z e t k ö z i e g y ü t t m ű k ö d é s stabilizálására vonatkozó jelentőségét. A z értekezlet n y i l a t k o z a t a felhívja a n a g y h a t a l m a k a t , hogy í r j á k a l á a z á l t a l á n o s és teljes l e s z e r e l é s r e v o n a t k o z ó s z e r z ő d é s t , a k a i r ó i é r t e k e z l e t ( 1 9 6 4 ) n y i l a t k o z a t a p e d i g e g y leszerelési v i l á g é r t e k e z l e t ö s s z e ­ h í v á s á t s ü r g e t i . A z el n e m k ö t e l e z e t t o r s z á g o k e r r e v o n a t k o z ó a k c i ó i a z E N S Z - b e n , m i n t ismeretes, t a r t ó z k o d ó fogadtatásra találnak, különösen u s z u p e r h a t a l m a k részéről a z o n t ö r e k v é s m i a t t , h o g y a leszerelés k é r d é ­ sét a z E N S Z n é l k ü l , k é t o l d a l i t á r g y a l á s o k k a l o l d j á k m e g , legújabban pedig az enyhülési politika keretében, amelyet elsősorban a tömbök kö­ z ö t t i f e g y v e r k e z é s i h a j s z a c s ö k k e n t é s e k é n t és e g y b e h a n g o l á s a k é n t é r t e l ­ meznek. A z o k b a n az erőfeszítésekben, hogy ezeket a törekvéseket túl­ h a l a d j á k , f o n t o s h o z z á j á r u l á s t j e l e n t T i t ó n a k a z el n e m k ö t e l e z e t t o r ­ szágok ötödik értekezletén ( C o l o m b o , 1976) elhangzott javaslata az E N S Z k ö z g y ű l é s é n e k a r e n d k í v ü l i leszerelési é r t e k e z l e t é r e v o n a t k o z ó l a g . E z t a j a v a s l a t o t , a z el n e m k ö t e l e z e t t o r s z á g o k s z e r v e z e t t t e v é k e n y s é g é ­ n e k és f ő l e g J u g o s z l á v i á n a k k ö s z ö n h e t ő e n , a z E N S Z k ö z g y ű l é s é n e k l e g ­ u t ó b b i r e n d e s ü l é s s z a k á n el is f o g a d t á k . E z a tevékenység a z el n e m kötelezett országok korábbi akcióin alapszik, amelyek bebizonyították T i t o a z o n é r t é k e l é s é t , h o g y a z el n e m k ö t e l e z e t t o r s z á g o k , a t ö m b ö k v e r s e n s é g e k ö z e p e t t e is, k ö z v e t í t ő s z e r e p e t t ö l t h e t n e k b e a n a g y h a t a l m a k k ö z ö t t , á t h i d a l h a t j á k a t ö m b ö k e l l e n t é t e l e i t és m e g j a v í t h a t j á k a b i z o n y ­ talan nemzetközi viszonyokat. 4 4

4 5

1 1 . A z el n e m k ö t e l e z e t t s é g e l m é l e t e és g y a k o r l a t a t i t ó i é r t e l m e z é s é n e k ilyen t ö m ö r b e m u t a t á s a n e m l e n n e teljes, h a n e m e m l í t e n é n k m e g T i t o diplomáciai tevékenységét, mint olyan államférfiért, aki kialakította J u g o s z l á v i a k ü l p o l i t i k á j á n a k a j e l l e g é t , s a k i a z el n e m kötelezettség m o z g a l m á n a k egyik megalapítója, különösen a más országokban tett diplomáciai látogatásai révén. A n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k t u d o m á n y á b a n és a n e m z e t k ö z i j o g e l m é ­ letében r á m u t a t n a k arra, hogy a mai korszerű diplomáciát — a klaszs z i k u s s a l s z e m b e n , a m e l y á l l a n d ó d i p l o m á c i a i k é p v i s e l e t e k és a z á l l a m ­ főnél a k k r e d i t á l t d i p l o m á c i a i v e z e t ő k útján v a l ó s u l t m e g — a n e m z e t ­ k ö z i k a p c s o l a t o k új f o r m á i j e l l e m z i k : a n e m z e t k ö z i s z e r v e z e t e k e n b e l ü l i m u l t i l a t e r á l i s k a p c s o l a t o k ; i d e i g l e n e s és s z e m é l y e s á l l a m k ö z i k a p c s o l a ­ t o k ( i d ő s z a k o s d i p l o m á c i á k , b e l e é r t v e a k ü l ö n l e g e s m i s s z i ó k a t és j ó s z o l ­ g á l a t i k ü l d ö t t s é g e k e t is), v a l a m i n t a c s ú c s t a l á l k o z ó k m i n t a z á l l a m - és kormányfők közvetlen nemzetközi kapcsolatai. A nemzetközi viszo­ n y o k a t vizsgáló t u d o m á n y b a n általános az a vélemény, hogy a korszerű s z e m é l y e s á l l a m k ö z i k a p c s o l a t o k és c s ú c s t a l á l k o z ó k a z a n g o l s z á s z d i p l o ­ m á c i á r a j e l l e m z ő e k és R o o s e v e l t m e g C h u r c h i l l f e j l e s z t e t t é k k i a m á s o ­ d i k v i l á g h á b o r ú s o r á n . E z a v é l e m é n y h e l y t á l l ó , d e a z is i g a z , h o g y e z e ­ ket a módszereket Tito rendszeresen alkalmazta Jugoszlávia külpoliti­ k á j á b a n , o l y a n személyes jelleget k ö l c s ö n ö z v e neki, m i n t kevesen a m a i világ vezető államférfiai k ö z ü l . 4 6

T i t o d i p l o m á c i a i t e v é k e n y s é g é n e k a személyes jellege a z o k b a n az e r ő -

f e s z í t é s e k b e n n y i l v á n u l m e g , h o g y — s z e m e l ő t t t a r t v a a j e l e n t és a j ö ­ v ő f e j l ő d é s é n e k a v í z i ó j á t — v i l á g s z e r t e k ö z ö s s é g és b a r á t s á g a l a k u l j o n k i és f e j l ő d j ö n a z á l l a m f é r f i a k , a z a z o n o s n é z e t ű e k , a n e m z e t e k és o r ­ s z á g o k , k ü l ö n ö s e n a z el n e m k ö t e l e z e t t o r s z á g o k és á l l a m f é r i a k k ö z ö t t . A s z e m é l y e s v o n á s m e g n y i l v á n u l a b b a n is, h o g y T i t o m e g a l k u v á s n é l ­ k ü l , h a t á r o z o t t a n s z e m b e s z á l l a z e r ő s z a k k a l és a k i z s á k m á n y o l á s s a l , k ü ­ lönösen h a az önigazgatású szocialista J u g o s z l á v i a létérdekéről, függet­ l e n s é g é r ő l és e g y e n j o g ú s á g á r ó l v a n s z ó , e z a s z e m b e s z á l l á s p e d i g r e n d ­ k í v ü l i s z e m é l y e s b á t o r s á g o t és a t ö r t é n e l e m í t é l ő s z é k e e l ő t t i ó r i á s i f e l e ­ lősségérzetet követel. E z a személyes v o n á s t ü k r ö z ő d ö t t T i t o minden t ö r e k v é s é b e n , a m i k o r a j u g o s z l á v á l l a m i és p á r t k ü l d ö t t s é g e k v e z e t ő j e ­ k é n t a j e l e n t ő s n e m z e t k ö z i é r t e k e z l e t e k e n a v i l á g elé k e l l e t t t á r n i a j u ­ g o s z l á v k ü l p o l i t i k á n a k és a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g n e k a z a l a p e l v e i t . A z el n e m k ö t e l e z e t t s é g p o l i t i k á j á n a k a k i a l a k u l á s a k o r , a b b a n az időben, a m i k o r a h i d e g h á b o r ú az emberiség f e n n m a r a d á s á t veszélyeztette, T i t o r é s z t v e t t a z E N S Z k ö z g y ű l é s é n e k 1 9 6 0 - b a n és 1 9 6 3 - b a n megtartott ü l é s s z a k á n és a t á r g y a l á s o k o n k í v ü l is n a g y f i g y e l m e t k e l t ő , r e n d k í v ü l széles k ö r ű d i p l o m á c i a i t e v é k e n y s é g e t f e j t e t t k i ; első a f r i k a i körútja során 1961-ben hét országba (Ghána, Guinea, Libéria, Mali, M a r o k k ó , Togo, Tunézia), 1963-ban pedig öt latin-amerikai országba (Bolívia, Brazília, Chile, M e x i k ó , P e r u ) látogatott el. T i t o vezette a jugoszláv k ü l d ö t t s é g e t a z el n e m k ö t e l e z e t t o r s z á g o k m i n d e n é r t e k e z l e t é n , 1 9 6 1 ben p e d i g az első, b e l g r á d i é r t e k e z l e t n e k a h á z i g a z d á j a v o l t . F e l s z ó l a l á ­ s a i v a l és a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k r ó l a d o t t é r t é k e l é s e i v e l , a m e l y e k b ő l a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g e l m é l e t e és g y a k o r l a t a k e l e t k e z e t t , T i t o jelentős m é r t é k b e n s z e m é l y e s e n is h o z z á j á r u l t a h a t á r o z a t o k m e g h o z a t a l á h o z és a z e r e d m é n y e k h e z m i n d a z e u r ó p a i b i z t o n s á g i és e g y ü t t m ű k ö d é s i é r t e k e z ­ l e t e n ( H e l s i n k i , 1 9 7 5 ) , m i n d a z e u r ó p a i k o m m u n i s t a és m u n k á s p á r t o k értekezletén (Berlin, 1975). T i t o személyes d i p l o m á c i á j á n a k egyik ismérve, h o g y közvetlenül részt v e t t és v e z e t t e a j u g o s z l á v k ü l p o l i t i k a i g e n é r z é k e n y k é r d é s e i r ő l f o l y t a ­ tott diplomáciai tárgyalásokat, amelyek nagyfokú diplomáciai jártassá­ g o t , t e h e t s é g e t és t a p i n t a t o t i g é n y e l n e k . ( A C h u r c h i l l a l és S z t á l i n n a l v a l ó első n á p o l y i és m o s z k v a i t a l á l k o z á s a m é g 1 9 4 4 4 ) e n , t e h á t a m á s o ­ dik világháború alatt; a Hruscsovval való belgrádi találkozás 1955-ben — , h o g y csak n é h á n y a t említsünk a sok közül). T i t o a személyes d i p l o ­ m á c i á t a l k a l m a z t a a v i l á g v á l s á g h e l y z e t e i n e k m e g o l d á s á b a n is, a k á r j ó ­ szolgálati közbenjárásával, a k á r pedig a helyszínen való közvetítéssel ( 1 9 7 4 - b e n m e g l á t o g a t t a I n d i á t és B a n g l a d e s t , 1 9 7 6 - b a n p e d i g a C i p r u s i h e l y z e t r e n d e z é s e c é l j á b ó l , G ö r ö g o r s z á g o t , és T ö r ö k o r s z á g o t ) . T i t o s z e ­ m é l y e s d i p l o m á c i a i , e r k ö l c s i és p o l i t i k a i t á m o g a t á s b a n r é s z e s í t e t t e a h a ­ l a d ó m o z g a l m a k a t ( p é l d á u l : a z el n e m kötelezett országok belgrádi csúcsértekezletén, a m i k o r még j a v á b a n t a r t o t t a Franciaországgal szem­ beni népfelszbadító h á b o r ú , elismerte az algériai ideiglenes forradalmi k o r m á n y t ; a z á l l í t á s m e l l e t t s z ó l n a k a z A r a f a t t a l és a N e t o v a l , v a g y i s

a P L O és a z a n g o l a i f e l s z a b a d í t á s i m o z g a l o m v e z e t ő i v e l f o l y t a t o t t b e ­ szélgetései is), t o v á b b á a h a t a l m o n l e v ő h a l a d ó k o r m á n y o k a t , a m e l y e k függetlenségi politikáját kisebb v a g y n a g y o b b nyomás veszélyeztette) 1 9 7 6 - b a n t e t t p o r t u g á l i a i és p a n a m a i l á t o g a t á s a , a m e l y r e m á s o d i k l a t i n ­ a m e r i k a i k ö r ú t j á n k e r ü l t s o r és a m e l y e g y ü t t j á r t a m e x i k ó i és v e n e z u e ­ l a i d i p l o m á c i a i c s ú c s t a l á l k o z ó v a l is. T i t o d i p l o m á c i a i tevékenységének és s z e m é l y e s a n g a z s á l t s á g á n a k m é r e t e i t és f o n t o s s á g á t b e s z é d e s e n s z e m ­ l é l t e t i a z a z a d a t , h o g y a z 1 9 4 4 - b e n C h u r c h i l l a l és S z t á l i n n a l v a l ó első diplomáciai csúcstalálkozótól számítva napjainkig 67 országban végzett különleges diplomáciai küldetést, beleszámítva ebbe a K í n a i N é p k ö z t á r ­ s a s á g b a n és a K o r e a i D e m o k r a t i k u s N é p k ö z t á r s a s á g b a n , v a l a m i n t 1 9 7 1 b e n a V a t i k á n b a n t e t t l á t o g a t á s á n a m e l y a d i p l o m á c i a t ö r t é n e t é b e n egy s z o c i a l i s t a és el n e m k ö t e l e z e t t á l l a m v e z e t ő j é n e k a S z e n t s z é k h e z t e t t első l á t o g a t á s a v o l t , a m e l y h o z z á j á r u l t a J S Z S Z K és a S z e n t s z é k k a p ­ csolatának a rendezéséhez. A F ö d e r á c i ó első á l t a l á n o s g y ű l é s é n e l h a n g z o t t , m á r e m l í t e t t e x p o z é ­ b a n (1973), majd pedig a J S Z S Z K képviselőházi tanácsainak 1976. no­ vember 26-án az Államelnökség beszámolóját követő beszédben, vagyis a z o n a n a p o n , a m i k o r a l á í r t a A t á r s u l t m u n k á r ó l s z ó l ó t ö r v é n y t is, T i t o e g y e b e k k ö z ö t t m e g s z a b t a J u g o s z l á v i a k ü l p o l i t i k á j á n a k és d i p l o m á c i á ­ j á n a k létfontosságú érdekeit. Ebből az alkalomból ismét hangsúlyozta, h o g y az el nem kötelezettség politikája kifejezi a jugoszláv forradalom történelmi folytonosságát, és a r r a i r á n y u l , h o g y J u g o s z l á v i á n a k a v i l á g ­ b a n , „ s o k b a r á t o t és r o k o n s z e n v e t s z e r e z z e n " . E l n e m k ö t e l e z e t t p o l i t i ­ k á n k n a k a z a c é l j a , h o g y m e g e r ő s í t s e J u g o s z l á v i a f ü g g e t l e n s é g é t és h o g y meghiúsítsa a h a z á n k n e m z e t k ö z i elszigetelésére i r á n y u l ó t ö r e k v é s e k e t . M i n t ismeretes, ez a p o l i t i k a r e n d k í v ü l fontos s z e r e p e t j á t s z o t t Jugo­ s z l á v i a b i z t o n s á g á n a k és f ü g g e t l e n s é g é n e k a m e g v é d é s é b e n a k ü l ö n b ö z ő világhelyzetekben (például: a Sztálinnal és a T á j é k o z t a t ó Irodával v a l ó ö s s z e ü t k ö z é s , a z 1 9 5 3 . és 1 9 5 4 . é v i t r i e s z t i v á l s á g ) . T i t o , a m i k o r a f o r r a d a l o m f o l y t o n o s s á g á r ó l b e s z é l , J u g o s z l á v i a b e l - és k ü l p o l i t i k á j á n a k s z e r v e s ö s s z e t a r t o z á s á r a , a z a z a j u g o s z l á v k ü l p o l i t i k á n a k és d i p l o m á c i á ­ n a k m i n t J u g o s z l á v i a belső t á r s a d a l m i berendezése kifejezőjének nem­ zetközi, osztályés internacionalista szerepére helyezi a hangsúlyt." T i t o e b b é l i e l k é p z e l é s e i t t ö m ö r e n ö s s z e f o g l a l t a a F ö d e r á c i ó első á l t a ­ lános gyűlésén e l h a n g z o t t e x p o z é j á b a n , amelynek ide v o n a t k o z ó részeit teljes e g é s z ü k b e n i d é z z ü k : „Országunk

belső

fejlesztési

feladataival

m o s a n t o v á b b r a is teljes f i g y e l m e t n ü n k e t k ö r ü l v e v ő v i l á g n a k és ségeinknek.

Mindenkor

függetlenségünk

párhuza­

szentelünk

nemzetközi

azt vallottuk

és b i z t o n s á g u n k ,

tevékenységünk, belső fejlődésünk

a

ugyanis,

akárcsak fontos

hogy

nemzetközi feltétele.

kis o r s z á g o k , m i n t a m i l y e n J u g o s z l á v i a is, n e m hetik meg m a g u k n a k ,

ben­

kötelezett­

h o g y ne é r d e k l ő d j e n e k

a

A

enged­ világ-

e s e m é n y e k j e l l e g e és f o l y a m a t a i r á n t , v a g y h o g y e z e ­ ken az eseményeken kívül álljanak. Ellenkezőleg: lét­ é r d e k ü n k , h o g y t e v é k e n y e n és á l l a n d ó a n r é s z t v e g y ü n k a békeharcban, síkraszálljunk az egyenrangú nemzet­ közi együttműködésért és a d e m o k r a t i k u s nemzetközi viszonyokért. A tapasztalat ugyanis arra tanít bennün­ k e t , h o g y e l l e n k e z ő e s e t b e n é p p e n a k i s o r s z á g o k és é r ­ dekeik voltak a leginkább kitéve az erőpolitika nyomá­ s á n a k , a s z ü k s é g l e t e i k k e l és szándékaikkal ellentétes megoldások ráerőszakolásának. M i n t a h o g y m á r többször leszögeztem, téves v o l n a kizárólag a szükségleteinkkel m a g y a r á z n i h a z á n k kül­ politikai tevékenységét, vagyis csak azoktól a kérdések­ től tenni függővé, a m e l y e k a legközvetlenebbül érinte­ n e k b e n n ü n k e t . Külpolitikánk ugyanis országunk ön­ igazgatású szocialista lényéből fakad, országunkéból, amely a világ haladó és forradalmi erőinek szerves ré­ sze. K ü l p o l i t i k á n k k i f e j e z i a k o r s z e r ű folyamatokról és a v i l á g v a l a m e n n y i r é s z é n e k k ö l c s ö n h a t á s á r ó l v a l l o t t nézeteinket, tartalmazza nemcsak őszinte szándékunkat és k é s z s é g ü n k e t , h a n e m a z á l t a l á n o s f e j l ő d é s i r á n t i k ö ­ t e l e z e t t s é g e i n k e t is. A z egész h á b o r ú u t á n i i d ő s z a k b a n a t ö b b i b é k e s z e r e t ő és h a l a d ó e r ő v e l e g y ü t t J u g o s z l á v i a arra törekedett, hogy a nemzetközi események aktív tényezője legyen . . . " 1 2 . T i t ó n a k a j u g o s z l á v b e l - és k ü l p o l i t i k a k a p c s o l a t á r ó l és e g y s é g é ­ r ő l v a l l o t t n é z e t e i a t á r s a d a l m i g y a k o r l a t r a is á l t a l á n o s é r v é n y ű e k , j e ­ l e n t ő s e k a k o r s z e r ű s z o c i a l i s t a e l m é l e t és a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k g y a ­ korlati szempontjából is. 4 8

4 9

T i t o á l l á s p o n t j á n a k m e g n e m értése kifejezésre j u t o t t m i n d a szocia­ lista elméletben, m i n d p e d i g a t á r s a d a l m i g y a k o r l a t b a n , éspedig v a g y a teljes m e g n e m é r t é s b e n v a g y p e d i g a z el n e m kötelezettségi politika téves m a g y a r á z a t á b a n . É p p e n ezért m é l y jelképesség v a n T i t ó n a k a b b a n a tettében, hogy ugyanazon a napon, amikor expozét m o n d o t t Jugoszlá­ v i a b e l - és k ü l p o l i t i k á j á r ó l , m i n t a n n a k a s z o c i a l i s t a ö n i g a z g a t á s i l é n y é ­ ből f a k a d ó egységes egészből, a l á í r t a J u g o s z l á v i a „kis a l k o t m á n y á t " , A t á r s u l t m u n k á r ó l s z ó l ó t ö r v é n y t . A z el n e m kötelezettségen alapuló jugoszláv külpolitika ugyanis tökörzi az egyenrangú nemzetközi viszo­ n y o k j e l l e g é r ő l és s z ü k s é g s z e r ű s é g é r ő l v a l l o t t s z o c i a l i s t a önigazgatású nézeteket, külön h a n g s ú l y o z v a a szocialista országok közötti egyenran­ g ú s á g f o n t o s s á g á t . E z a n é z e t k i f e j e z i a z i m p e r i a l i z m u s és a z ú j g y a r m a t o s í t á s sajátos törekvései ellen i r á n y u l ó harc s z ü k s é g e s s é g é t is, a z o l y a n t e n d e n c i á k e l l e n i h a r c o t , m i n t a m i l y e n e k a z e g y e n l ő t l e n és k i z s á k ­ m á n y o l á s o n a l a p u l ó n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k és a s z o c i a l i s t a o r s z á g o k k ö ­ z ö t t i esetleges e g y e n l ő t l e n v i s z o n y o k k i a l a k í t á s á r a i r á n y u l ó , a s z o c i a l i z -

m u s t ó l i d e g e n t ö r e k v é s e k . M i n t a h o g y a n a s z o c i a l i z m u s n e m z e t i és v i ­ l á g m é r e t ű é p í t é s é b e n és f e j l e s z t é s é b e n s z e r z e t t t a p a s z t a l a t o k m u t a t j á k , ezek a v i s z o n y o k kifejezésre j u t h a t n a k az egyenlőtlen n e m z e t k ö z i k a p ­ c s o l a t o k l é t r e h o z á s á r a i r á n y u l ó t ö r e k v é s e k b e n , sőt a s z o c i a l i s t a t á r s a ­ d a l m i b e r e n d e z é s é p í t é s e s a j á t o s ú t j a i n a k a t a g a d á s á b a n is. M é g p e d i g a n n a k ellenére, h o g y a sajátos u t a k megválasztása szükséglet, m e r t kife­ jezi az o b j e k t í v t á r s a d a l m i t ö r v é n y s z e r ű s é g e k szubjektív felismerését, azaz, a h o g y a n T i t o m o n d j a : „a t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k történelmi tör­ vényszerűségeit." T i t o d i p l o m á c i a i t e v é k e n y s é g é n e k j e g y e i r ő l és a b e l - és k ü l p o l i t i k a iránti viszonyulásáról szólva — amely egyébként azonos Leninnek e p r o b l é m á r ó l szóló t u d o m á n y o s értékelésével (a k é r d é s t L e n i n egy k o n k ­ r é t p r o b l é m a , n e v e z e t e s e n a s z o c i á l d e m o k r á c i á n a k a z első i m p e r i a l i s t a v i l á g h á b o r ú i r á n t i v i s z o n y u l á s a k a p c s á n e l m é l e t i l e g is k i f e j t e t t e ) , — emlékeztetünk arra, a bevezetőben m á r említett szükségletre, h o g y Tito m u n k á i és k é z i r a t a i a l a p j á n m ó d s z e r e s e n k e l l t a n u l m á n y o z n i a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g e l m é l e t é r ő l és g y a k o r l a t á r ó l v a l l o t t n é z e t e i t . T i t o m a az egyetlen élő vezető államférfi, aki a második világhábo­ rútól mostanáig megszakítás nélkül tevékenykedik a világpolitikában. C h u r c h i l l , R o o s e v e l t és D e G a u l l e , h o g y c s a k a X X . s z á z a d n é h á n y t ö r ­ ténelmi személyiségét említsük, m á r nincsenek az élők sorában, mégis sokat tettek a politikai t u d o m á n y o k fejlesztéséért, m e r t személyesen v a g y k ö z v e t v e e m l é k i r a t a i k a t és k é z i r a t a i k a t a v i l á g k ö z v é l e m é n y e s z á m á r a h o z z á f é r h e t ő v é tették. T i t o sok, o l y k o r nemcsak Jugoszlávia számára sorsdöntő nemzetközi eseménynek volt a tevékeny résztvevője, és a l a k u l á s u k a t b e f o l y á s o l t a m á r a n é p f e l s z a b a d í t ó h á b o r ú t ó l és a s z o ­ cialista f o r r a d a l o m t ó l kezdve. A n e m z e t k ö z i viszonyokról szóló írások és d o k u m e n t u m o k s z e r z ő j e v o l t , o l y a n o k é n a k , a m e l y e k i g e n f o n t o s a k a k o r s z e r ű d i p l o m á c i a t ö r t é n e t é n e k és a n e m z e t k ö z i m u n k á s m o z g a l o m f e j ­ l ő d é s é n e k s z e m p o n t j á b ó l is. A k o r s z e r ű n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k t a n u l m á ­ n y o z á s á n a k f o n t o s f o r r á s a i l e h e t n é n e k T i t o m u n k á i , k é z i r a t a i és e m l é k ­ iratai, lehetőleg azok, amelyek eddig érthető okokból nem kerültek a n y i l v á n o s s á g e l é . A n n á l is i n k á b b , m e r t a z e d d i g r e n d e l k e z é s ü n k r e á l l ó történelmi a n y a g a r r a vall, h o g y ez a feltételezés i n d o k o l t . 5 0

t 3 . A z eddigi fejtegetésben megkíséreljük, h o g y t ö m ö r e n , a m e n n y i r e a r e n d e l k e z é s ü n k r e á l l ó t e r j e d e l e m m e g e n g e d i , é r z é k e l t e s s ü k T i t o el n e m k ö t e l e z e t t s é g i e l v e i n e k á l t a l á n o s és d ö n t ő j e g y e i t , d i p l o m á c i a i t e v é k e n y ­ ségét e z e k n e k az e l v e k n e k a g y a k o r l a t i m e g v a l ó s í t á s á b a n , f ő k é n t p e d i g azt, h o g y m i l y e n m é r t é k b e n j á r u l t h o z z á a l k o t ó m ó d o n a politikai filo­ z ó f i a g a z d a g í t á s á h o z , a k o r s z e r ű n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k e l m é l e t é h e z és g y a k o r l a t á h o z . T i t o koncepciója t u d o m á n y o s , elméleti alapot nyújt э p o l i t i k a i , s z o c i a l i s t a és i n t e r n a c i o n a l i s t a t á r s a d a l m i a k c i ó h o z . T i t o é r t e l ­ m e z é s e s z e r i n t a z a k t í v , b é k é s k o e g z i s z t e n c i á n a l a p u l ó el n e m k ö t e l e z e t t ­ ségnek az a rendeltetése, h o g y hozzájáruljon az e l l e n t m o n d á s o k t ó l ter­ h e s , e g y e t e m e s t á r s a d a l m i p r o b l e m a t i k a o s z t á l y a l a p o n és f o r r a d a l m i m ó -

d o n v a l ó m e g o l d á s á h o z . N e m vitás, h o g y az emberiség eddigi fejlődésé­ b e n ez a l e g n a g y o b b t ö r t é n e l m i f o r d u l ó p o n t , a m e l y m e g n y i t j a a z e d d i g i civilizációknak egy újabb, sokkal emberibb k o r s z a k á t . A k o r s z e r ű v i l á g t á r s a d a l m i p r o b l e m a t i k á j a a s o k o l d a l ú és g y ö k e r e s f o r r a d a l m i á t a l a k u l á s b ó l , a z á l l a m h a t á r o k o n b e l ü l és a X X . s z á z a d n e m ­ z e t k ö z i k ö z ö s s é g é b e n á l t a l á b a n v é g b e m e n ő á t a l a k u l á s b ó l e r e d . T i t o ér­ t e l m e z é s é b e n -az el n e m k ö t e l e z e t t s é g e l m é l e t i l e g és g y a k o r l a t i l a g is k i f e ­ j e z i e z e k e t a z i r á n y z a t o k a t és e z t a z á t a l a k u l á s t , a n e m z e t i és v i l á g m é ­ retű t á r s a d a l m i fejlődés o s z t á l y ö n t u d a t ú i r á n y í t á s á b a n t e h á t „ a z a k c i ó v e z é r e l t " . E z a t i t ó i k o n c e p c i ó s z e m é l y é b e n is t e s t e t ö l t , h a t á r o z o t t s á g á ­ b a n és b á t o r s á g á b a n j u t k i f e j e z é s r e a b b a n a f o r r a d a l m i és á l l a m f ő i f e l e ­ lősségben, a m e l y a szocialista f o r r a d a l m a k történelmi személyiségeinek j e l l e m z ő v o n á s a i v o l t a k , és a m e l y r ő l Tito szerényen a következőket m o n d t a : „ . . . a z t t e t t e m , a m i r e a k o m m u n i s t a l e l k i i s m e r e t e és a f o r r a ­ d a l m á r kötelessége k é s z t e t e t t " . T i t ó n a k a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g r ő l a l k o t o t t s z e m l é l e t e t u d o m á n y o s a n m e g a l a p o z o t t , egységes világnézet, a m e l y n e k k i i n d u l ó p o n t j a a k o r s z e r ű n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k m é l y e n s z á n t ó e l e m z é s e és ö s s z e t e t t s é g ü k f e l m é ­ r é s e , a t á r s a d a l o m és a n e m z e t k ö z i k ö z ö s s é g f e j l ő d é s é n e k á l t a l á n o s t ö r ­ vényszerűségeiről szóló marxista-leninista t u d o m á n y o s elvek d o g m a m e n ­ tes t o v á b b f e j l e s z t é s e és a l k a l m a z á s a , a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k i r á n y e l ­ v e i n e k és g y a k o r l a t á n a k m a r x i s t a - l e n i n i s t a a l a p o k o n v a l ó kiteljesítése. T i t ó n a k a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k ö s s z e s s é g é r ő l a l k o t o t t v é l e m é n y e és é r ­ tékelése, a k á r c s a k a szocialista f o r r a d a l o m r ó l és a j u g o s z l á v s z o c i a l i s t a önigazgatás létrehozásáról vallott nézetei a m u n k á s o s z t á l y b a vetett tö­ retlen hiten alapszanak. A munkásosztályén, amely történelmi osztály­ küldetése révén a társadalom többi h a l a d ó rétegével együtt az alapvető h a j t ó - és a l k o t ó e r ő , a v i l á g m é r e t ű h a l a d á s és s z o c i a l i z m u s l e t é t e m é n y e s e . O l y a n e l v e k e z e k t e h á t , a m e l y e k e t a h a l a d á s t á v l a t á v a l és a s z o c i a l i z ­ mus győzelmével kapcsolatban m á r a m a r x i z m u s alapítói lefektettek. E z e k e t a z e s z m é k e t v a l ó s í t o t t a m e g L e n i n , M a o C e T u n g és T i t o , k i - k i a maga korában számolva a konkrét helyzettel, korának o b j e k t í v és szubjektív társadalmi-forradalmi adottságaival, e l m é l e t i és f o r r a d a l m i d o g m á k és s a b l o n o k n é l k ü l . E z e k a z a d o t t s á g o k s z ü k s é g s z e r ű e n k i a l a k í t ­ j á k a t ö r t é n e l m i s z e m é l y i s é g e k m i n d e n s z o c i a l i s t a és h a l a d ó e s z m e , i l l e t v e g y a k o r l a t e g y é n i t u l a j d o n s á g a i t és e r é n y e i t . T i t o e r r e v o n a t k o z ó e l v e i t m é g 1 9 5 3 - b a n e g y i k b e s z é d é b e n k i f e j t e t t e és e z t t e t t e t í z é v v e l k é s ő b b is a F i t z r o y M c L e a n n e l f o l y t a t o t t beszélgetésében a r r a a kérdésre válaszol­ va: „ H a t h a t n a k - e az egyének a történelem alakulására?" Tito a követ­ kezőket válaszolta: 5 1

„ . . . az

embernek

ismernie kell

a z z a l s z á m o t kell vetnie.

népének

törekvését

A m i n t ezt n e m látja,

és

hanem

csak ö n m a g á t , h a n é p e fölé helyezi m a g á t , h a o l y a n e m ­ ber, aki

„kinyilatkoztatásokra"

ügye van . . . Csak

az vezethet

vár,

akkor

sikerre,

ha

vesztett i s m e r i és

megérti m i n d a z t , ami az emberekből, a népből, a tömeg­ ből, az életből f a k a d . . . n e m kell elfelejteni, h o g y v a ­ laki csak a k k o r v á l h a t történelmi személyiséggé, h a a n é p t á m o g a t j a és l e h e t ő v é t e s z i s z á m á r a ezt a hatást, ö n m a g á t ó l az egyén nem szerez ilyen szerepet. Leegy­ szerűsítve: előbb k a p , azután a d . " T i t o és a z el n e m k ö t e l e z e t t e k első b e l g r á d i c s ú c s é r t e k e z l e t é n r é s z t v e t t á l l a m f ő k — h a l a d ó s z e m é l y i s é g e k é r d e m e , h o g y l é t r e h o z t á k a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g p o l i t i k á j á t és m o z g a l m á t és e z z e l ú j , i m p e r i a l i s t a - és h e ­ gemónia-ellenes, szocialista d e m o k r a t i k u s ideológiával gazdagították a v i l á g o t , eléje v e t í t v e a z e m b e r i s é g á t a l a k u l á s á n a k v í z i ó j á t és a z t a z e s z ­ m é t , a m e l y h e z T i t o m a m á r á l t a l á n o s a n e l i s m e r t r e n d k í v ü l i e l m é l e t i és gyakorlati hozzájárulását adta. Ez már önmagában v é v e is elég a h ­ h o z , h o g y T i t o f o r r a d a l m i t e t t é t és m ű v é t b e s o r o l j u k k o r u n k t ö r t é n e l m i személyiségeinek v í v m á n y a i közé. 5 2

M i n d e n e l m é l e t i e l g o n d o l á s , í g y T i t ó n a k a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g e l ­ m é l e t é r ő l és g y a k o r l a t á r ó l k i a l a k í t o t t s z e m l é l e t e s e m ö n m a g á é r t s z ü l e t e t t . F e n n m a r a d , v a g y megbukik, a társadalmi g y a k o r l a t v a g y igazolja, v a g y tagadja. A nemzetközi viszonyok kialakításának gyakorlatában egyre i n k á b b é r v é n y e s ü l ő el n e m k ö t e l e z e t t s é g i p o l i t i k a e g y i k , m é g p e d i g d ö n t ő f o n t o s s á g ú b i z o n y í t é k a és i g a z o l á s a , h o g y a z el n e m k ö t e l e z e t t s é g m o z ­ g a l m á h o z — a z i d ő l e g e s n e h é z s é g e k , h u l l á m v ö l g y e k és s t a g n á l á s e l l e n é r e is, a m e l y e k e t z ö m m e l a m o z g a l m o n k í v ü l á l l ó t á r s a d a l m i e r ő k v á l t o t t a k ki — , m a az önkéntességi elvek alapján 82 politikailag t e v é k e n y ország és 11 m e g f i g y e l ő o r s z á g t a r t o z i k . A z o r s z á g o k l a k o s a i n a k s z á m a m e g h a ­ l a d j a a k é t m i l l i á r d o t . T i z e n h a t é v v e l e z e l ő t t a z el n e m k ö t e l e z e t t e k első b e l g r á d i é r t e k e z l e t é n m i n d ö s s z e h u s z o n ö t á l l a m és h á r o m m e g f i g y e l ő o r ­ szág képviselői v e t t e k részt. F o r d í t o t t a Kartag Nándor

Jegyzetek 1

2

3

B. T a d i ć : N e s v r s t a n o s t u teoriji i p r a k s i m e đ u n a r o d n i h o d n o s a , Belgrád, 1976, 1 1 — 1 3 . o l d a l ; V . Dimitrijević és R . S t o j a n o v i ć : O s n o v i teorije m e đ u n a r o d n i h odnosa, Belgrád, 1977, 3 2 9 — 3 0 0 . old., v a l a m i n t a felsorolt i r o d a l o m ; В. I b r a h i m p a š i ć : T i t o v a misao i m o d e r n a politič­ k a filozofija, Pregled, 4 (1977), 478. o l d a l A z S Z K P X X I V . k o n g r e s s z u s á n a k a z a n y a g a i , M o s z k v a , P o l i t i z d a t , 1 9 7 1 , 4. o l d a l . — Bővebbet a Kelet és a N y u g a t t e o r e t i k u s a i n a k a nézeteiről, l á s d : R . S t o j a n o v i ć : P o l i t i k a sile i nerazvijene zemlje u s a v r e m e n i m m e đ u n a r o d n i m o d n o s i m a , Belgrád, 1967, különösen а 9 2 — 9 8 . old. V. B a k a r i é , A külföldi újságírók s z á m á r a m e g t a r t o t t sajtóértekezlet, Z á g r á b , 1977. április 16-án ( P o l i t i k a , 1977. április 17.) — A n e m z e t k ö z i v i ­ s z o n y o k a t t a n u l m á n y o z ó p o l g á r i t u d o m á n y b a n jelentkeznek olyan vélemények, a m e l y e k szerint az el n e m kötelezettség a n e m z e t k ö z i

1

v i s z o n y o k új rendszerét képezi, különösen a z erőegyensúly és a kol­ lektív b i z t o n s á g klasszikus rendszeréhez h a s o n l í t v a . — L á s d : J. W . B u r t o n : I n t e r n a t i o n a l R e l a t i o n s , C a m b r i d g e , 1967, különösen a 2 2 8 — 2 4 3 . old. A. M . kiemelése — K. M a r k s — F . Engels: I z a b r a n a dela, I. kötet, Belgrád, 1947, 460. old. L á s d : T i t ó n a k a B a n d u n g i Egyetemen jogi d í s z d o k t o r r á v a l ó a v a t á s a a l k a l ­ mából m e g t a r t o t t beszéde (1958. december 25.), J u g o s l o v e n s k a revija za m e đ u n a r o d n o p r a v o , 1 (1959), 1—2. old. — Bővebben a z o k r ó l a z o k o k r ó l , amelyek m i a t t J u g o s z l á v i a a z el n e m kötelezettség mellett foglalt állást: V . G a v r a n o v és M . S t o j k o v i ć : M e đ u n a r o d n i odnosi i spoljna p o l i t i k a Jugoslavije, Belgrád, 1972, 1 0 1 . old.; B. T a d i é : a z 1. jegyzetben említett m ű v e , 8 9 — 1 0 0 . old.; L. M a t e s : M e đ u n a r o d n i odnosi socijalističke Jugoslavije, Belgrád, 1976, 117. o l d . ; E. K a r d e l j : P o l a z n e t a č k e sociajlističke i d e m o k r a t s k e p o l i t i k e u m e đ u n a r o d n i m odnosima, a Nacija i međunarodni odnosi című gyűjteményben, Belgrád, 1 2 2 — 1 4 5 . old. E. K a n t : T h e P e r p e t u a l Peace, ed Smith, N e w Y o r k , 1917, 142. old. A. M . kiemelése — T i t ó n a k a z el nem kötelezett o r s z á g o k m á s o d i k értekez­ letén m e g t a r t o t t beszédéből ( K a i r ó , 1964), Z b i r k a d o k u m e n a t a о k o n ­ ferencijama nesvrstanih zemalja (a t o v á b b i a k b a n : S k u p o v i nesvrsta­ nih zemalja), Belgrád, 1974, 9 1 — 9 8 . old. „ O l y a n t ö r t é n e l m i f o r d u l ó p o n t , o l y a n új, építőjellegű és h u m á n u s a b b n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k k i a l a k í t á s a előtt állunk, a m e l y e k n e k lehetővé kellene t e n n i ü k , h o g y a z emberiség a jövője m i a t t i rettegés nélkül éljen, hogy fejlődjön és békés célokra h a s z n á l j o n fel m i n d e n eddigi v í v m á n y t , amelyet a z emberi ész eddig m e g t e r e m t e t t . A z a t o m k o r ­ szak megköveteli a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k r a és a m o d e r n világ p r o b ­ l é m á i n a k a m e g o l d á s á r a v o n a t k o z ó nézeteink a l a p v e t ő m e g v á l t o z t a ­ t á s á t . " ( T i t ó n a k a z E N S Z közgyűlése X V I I I . ülésszakán, 1963-ban m e g t a r t o t t beszédéből.) A. M . kiemelése — T i t ó n a k az indiai p a r l a m e n t b e n m e g t a r t o t t beszédéből, Ü j - D e l h i , 1954. december 2 1 . (Politika, 1954. december 22-én) A. M . kiemelése — T i t ó n a k a F ö d e r á c i ó első á l t a l á n o s gyűlésén m o n d o t t expozéjából, 1973. április 2 3 . (Politika, 1973. április 24-én). L á s d : T i t ó n a k a z 5. jegyzetben említett m ű v e , 7 — 9 . o l d a l , és a z el nem kötelezett o r s z á g o k első értekezletén m o n d o t t beszéde (Belgrád, 1961), S k u p o v i nesvrstanih zemalja, 4 5 — 5 8 . o l d a l ; a J K S Z X . k o n g r e s z szusán m o n d o t t beszámoló (1975), I. rész (Promjene u s a v r e m e n o m svijetu i spoljna p o l i t i k a Jugoslavije), Deseti kongres S K J — doku­ m e n t i , Belgrád, 1975, 1 0 — 1 9 . oldal Még 1958-ban, Tito rendkívül határozottan megállapítja az aktív, békéi, koegzisztenciának — mint az általános társadalmi törvényszerűség kifejezésének — a feltételezett szükségszerűségét és realitását: „Nem elegendő a z o n b a n csupán elveink kihirdetése. A z o k a kérdések, a m e ­ lyek a m a i i d ő k összetűzései és békétlenségei m ö g ö t t á l l n a k , nem o l d h a t ó k m e g egyetlen húzással, n e k ü n k viszont n e m s z a b a d szemet h u n y n u n k a valóság felett. Ellenkezőleg, cselekednünk kell a meg­ levő v i l á g b a n és erőfeszítéseinkkel h o z z á kell j á r u l n u n k e n n e k a fo­ k o z a t o s m e g v á l t o z t a t á s á h o z . . . a n a g y h a t a l m a k gazdasági és k a t o -

1 2

1 S

1 4

1 5

1 6

1 7

1 8

1 9

2 0

nai potenciálja a z anyagi e r ő k n e k a történelemben eddig még soha nem l á t o t t koncentrációját képezi. E z egyeseket o l y a n téves m e g á l l a ­ p í t á s o k h o z vezet, hogy a n n a k a p o l i t i k á n a k , amely n e m keres tá­ maszt v a l a m e l y i k tömbnél, nincs jövője. M i elvetjük a z ilyen néze­ teket, m i n t téveseket és k á r o s a k a t . A z a k t í v , békés koegzisztencia p o l i t i k á j á n a k mély realitása éppen a b b a n v a n , hogy ez a politika m i n d e n nép legnagyobb érdekét szolgálja, a z o k é t is, a k i k a z ellen­ tétes k a t o n a i - p o l i t i k a i t ö m b ö k b e n v a n n a k , és a z o k é t is, a k i k nem t a r t o z n a k ezekbe a t ö m b ö k b e — a v i l á g n a k m i n t egésznek a z érde­ két szolgálja . . . A legnagyobb erő, amely sikeresen száll szembe э n a g y h a t a l m a k a n y a g i túlerejével, a népek nagy történelmi ébredése, amely a z emberek százmillióit a t ö r t é n e l e m a k t í v f o r m á l ó i v á tette. E z a termelés korszerű módjának elválaszthatatlan kísérő jelensége és döntő egyensúlyt képez azoknak a hatalmával szemben, akik a ke­ zükben tartják a termelőeszközöket." — A . M. kiemelése — T i t ó ­ n a k az 5. lábjegyzetben említett m ű v e , 1 1 . o l d . K ö z e l e b b i t : A . M a g a r a š e v i ć : О d e m o k r a t i z a c i j i spoljne p o l i t i k e , Z b o r r a ­ d o v a P r a v n o g f a k u l t e t a u N o v o m S a d u , I V (1970), 2 0 1 . o l d . és a felsorolt i r o d a l o m . — Lásd S. Milosevic: M a r k s o v o i Engelsovo shvatanje m e d j u n a r o d n i h o d n o s a i njihov značaj za savremene medjun a r o d n e odnose ( d o k t o r i disszertáció), Belgrád, 1 9 7 1 , különösen э 3 5 — 9 8 . old. K ö z e l e b b i t : V. G a v r a n o v : O s n o v n e k a r a k t e r i s t i k e savremenih m e d j u n a r o d ­ nih o d n o s a , Belgrád, 1964, 3 7 — 4 0 . old.; R. V u k a d i n o v i ć : Medjun a r o d n i politički odnosi, Z á g r á b , 1974, 2 6 8 . old. és a felsorolt iro­ dalom. Csicserin: Č l a n c i i govori о p i t a n j i m a m e d j u n a r o d n e politike, Belgrád, 1967, 183. o l d . A z A f g a n i s z t á n n a l , K ü l s ő - M o n g ó l i á v a l és T ö r ö k o r s z á g g a l m e g k ö t ö t t szer­ ződés szövege: J. D e g r a s , Soviet D o c u m e n t s on Foreign Policy, V o ­ lume I, 1917—1924, L o n d o n , 1 9 5 1 , 2 3 3 . , 237. és 484. old., v a l a m i n t P e r z s i á v a l : Dokumenti vnyesnyei politiki SSSR, I I I . k ö t e t , Moszk­ va, 1959, 536. old. L á s d : Csicserin beszámolója a V C I K ülésen (1920 június). — Csicserinnek a 14. jegyzetben említett m ű v e , különösen a 120. old. B a g i n y a n : Narusenie imperialiszticseszkimi goszudarsztvami principa nemesatelysztva, M o s z k v a , 1954; Szovjetszkoe goszudarsztvo i mezsdttnarodnoe pravo, K o z s e v n i k o v szerkesztésében, M o s z k v a , 1967, 8 9 — 100. old.; Kursz mezsdunarodnovo prava, I I . kötet, M o s z k v a , 1967, 1 6 1 — 1 7 1 . old. K ö z e l e b b i t : Pervaja szovjetszkaja konsztitucija, M o s z k v a , 1948, 2 0 4 — 2 0 5 . old. K ö z e l e b b i t : G . L e n c z o w s k i : Russian a n d the West in I r a n 1 9 1 8 — 1 9 4 8 , N e w Y o r k , 1949, 9 1 . old. — S z o v j e t - O r o s z o r s z á g n a k a Kelet országaival v a l ó v i s z o n y á r ó l : Istorija diplomatije, P o t e m k i n szerk., I I I . kötet, Belgrád, 1951, 1 0 6 — 1 1 0 . old.; J . D u r o s e l l e : H i s t o i r e d i p l o m a t i q u e de 1919 a nos jours, P a r i s , 1962, 3 8 — 5 5 . old.; Csicserinnek a 14. jegyzetben említett m ű v e , különösen a 1 4 3 — 1 4 6 . és a 1 7 1 — 1 7 8 . old. A K o m i n t e r n I I I . kongresszusa (1921) ú g y értékelte, hogy S z o v j e t - O r o s z ­ ország politikája h o z z á j á r u l t a f o r r a d a l m i m o z g a l m a k erősödéséhez és

a z imperialista pozíciók gyengüléséhez a keleti o r s z á g o k b a n , k ü l ö ­ nösen I r á n b a n , az imperialista é r d e k e k összeütközésének egyik cso­ m ó p o n t j á b a n . — Ilyen értelemben lásd A g a s z a d n a k a z I r á n i K P ne­ vében írt b e s z á m o l ó j á t : P r o t o k o l l des I I I Kongresses der K o m m u ­ nistischen I n t e r n a t i o n a l e , V e r l a g der K o m m u n i s t i s c h e n Internatio­ nale, 1921, 1002. old. T i t ó n a k a z 5. lábjegyzetben említett m ű v e , 9. old. T i t ó n a k az 5. lábjegyzetben e m l í t e t t m ű v e . A z E N S Z közgyűlésének 3821 ( X X I X ) 1974. H a t á r o z a t a — K ö z e l e b b i t : M . Sukijasović: Povelja e k o n o m s k i h p r a v a i d u ž n o s t i d r ž a v a , Med j u n a r o d n i p r o b l e m i , 1 (1975). K ö z e l e b b i t : R. V u k a d i n o v i ć : Temeljna načela saradnje socijalističkih ze­ malja — članica SEV, Jugoslovenska revija z a m e d j u n a r o d n o p r a v o . 1—3 ( 1 9 6 7 ) ; A. M a g a r a š e v i ć : O s n o v i m e d j u n a r o d n o g p r a v a i med j u n a r o d n i h odnosa, I. füzet, N o v i Sad, 1974, 186. old.; V . D i m i t rijević és R. S t o j a n o v i ć : az 1. lábjegyzetben említett mű 336. oldala és a felsorolt i r o d a l o m ; R. V u k a d i n o v i ć n a ' k a 13. lábjegyzetben em­ lített m ű v e 276. old. és a felsorolt i r o d a l o m . A szovjet képviselőnek a z E N S Z Biztonsági Tanácsában t e t t kijelentése szerint (1968. augusztus 21-én) a m a i n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k a t a szo­ cializmus és a z imperializmus h a r c á n a k a r e n d k í v ü l i kiéleződése, szé­ lességben és mélységben v a l ó bővülése h a t á r o z z a meg. E b b e n a h a r c ­ ban a z imperializmus „a csendes v a g y rejtett e l l e n f o r r a d a l o m kivite­ l é v e l " új módszereket, illetve a szocialista közösség és a z egész k ö ­ zösség egyes á l l a m a i ellen i r á n y u l ó intervenciót a l k a l m a z . A z ilyen k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t a szocialista közösségen belüli együttes akció nem b e a v a t k o z á s , h a n e m az imperializmus agresszív tevékenysége el­ leni ö n v é d e l m i intézkedés, a z E N S Z a l a p o k m á n y a 5 1 . s z a k a s z á n a k és a szocialista i n t e r n a c i o n a l i z m u s n a k a z elvei a l a p j á n . A m i k o r k o n k ­ r é t a n C s e h s z l o v á k i á r ó l v a n szó, ez a kérdés „ C s e h s z l o v á k i a szigo­ r ú a n v e t t illetékességébe t a r t o z i k " , amely a „szocialista közösségből s z á r m a z i k , a Varsói Szerződés h a t á r o z a t a i értelmében." ( O N U , C h r o nique mensuelle, 8/1968, 5 1 . old.). A n y i l a t k o z a t h a n g s ú l y o z z a , hogy a Varsói Szerződésnek a szocialista or­ s z á g o k a t a z imperializmus fegyveres t á m a d á s a ellen kell védelmeznie, és n e m létezhet semmilyen m o t í v u m , amely i n d o k o l t t á tenné a bár­ mely szocialista ország ellen i r á n y u l ó fegyveres akciót. — L á s d : Keesing's C o n t e m p o r a r y Archives, 22994 ( 1 9 6 7 — 6 8 ) . J u g o s z l á v i a képviselője kijelentette, h o g y Csehszlovákia esetében a be nem a v a t k o z á s elvének a megsértéséről v a n szó, „ a m e l y n e k a tiszteletben t a r t á s a pedig a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k s t a b i l i t á s á n a k és a világ biz­ t o n s á g á n a k , v a l a m i n t m i n d e n nép s z a b a d fejlődésének a z előfelté­ t e l e " — O N U , C h r o n i q u e mensuelle, 8 (1968), 7 7 — 7 8 . old. K ö z e ­ lebbit: a jugoszláv k o r m á n y 1968. augusztus 2?-i n y i l a t k o z a t a (Poli­ tika, 1968. augusztus 2 3 - á n ) ; D . N i n č i ć : Ideološko-politička suština i p r a v n i izražaji teorija о o g r a n i č e n o m suverenitetu, M e d j u n a r o d n i p r o b l e m i , 1 (1969). E k o r l á t o z á s m a g á b a n foglalja a szocialista közösségen belüli fegyveres b e a v a t k o z á s a l k a l m a z á s á t a k k o r is, ha nincs szó fegyveres t á m a d á s ­ ról. A z o n b a n a Szovjet-Oroszország és Perzsia k ö z ö t t m e g k ö t ö t t b a -

rátsági szerződés (1921) V I . s z a k a s z a kivételesen megengedi SzovjetO r o s z o r s z á g intervencióját P e r z s i á b a n m i n t megelőző önvédelmi in­ tézkedést, de a k a p i t a l i z m u s által v a l ó bekerítettség és a külső fegy­ veres intervenció megismétlődésének a reális veszélyei közepette. S z o v j e t - O r o s z o r s z á g intervenciós joga s z i g o r ú a n k o r l á t o z o t t és csak a b b a n a z esetben érvényes, h a a tőkés o r s z á g o k fegyveres intervenciót kísérelnek meg P e r z s i á b a n a z z a l a céllal, h o g y „folytassák Perzsia k i ­ z s á k m á n y o l á s á t " , illetve hogy- területét „ a z O r o s z o r s z á g ellen i r á ­ n y u l ó fegyveres intervenció b á z i s a k é n t h a s z n á l j á k " . A szerződés e részét a g y a k o r l a t b a n nem a l k a l m a z t á k . A szerződés megkötése előtt G y e n y i k i n tengerészeinek m a r a d é k a Enzele p e r z s a k i k ö t ő b e h ú z ó d o t t . A szovjet erők p a r t r a s z á l l t a k , felmorzsolták G y e n y i k i n egységeit és a z o n n a l v i s s z a v o n u l t a k a perzsa t e r ü l e t r ő l . A z 1921-ben m e g k ö t ö t t szerződés világosan meghatározza: „ . . . a szovjet-orosz k o r m á n y kötelezi m a g á t , h o g y a veszély elhárítása u t á n h a l a d é k t a l a n u l vissza­ vonja fegyveres erőit Perzsia t e r ü l e t é r ő l . " E z e k szerint a kollektív szuverenitás elmélete t á g a b b : m a g á b a n foglalja a z intervenció a l k a l ­ m a z á s á t a b b a n az esetben is, a m i k o r n e m fenyeget a z imperializmus fegyveres b e a v a t k o z á s á n a k a veszélye. — L á s d : Dokumenti vnyesnye politiki SSSR, a 15. lábjegyzetben eml. m ü , 536. old. K ö z e l e b b i t : Moralni) kodeksz sztritelja komunizma, M o s z k v a , 1965, külö­ nösen a 124. old.; Bliscsenko: Antiszovjetizm i mezsdunarodnoe pra­ vo, M o s z k v a , 1968, 9 — 1 2 . o l d . ; Kursz mezsdunarodnovo prava, I. kötet, M o s z k v a , 1967, 9 8 . old. S z ö v e g : B o r b a , 1956. n o v e m b e r 1-én. — A személyi kultusz k o r s z a k á b a n nemcsak a szovjetunióbeli d e m o k r á c i a elveit sértették meg, h a n e m з szocialista o r s z á g o k k a l ( J u g o s z l á v i á t is beleértve), v a l a m i n t a z egyes tőkés o r s z á g o k k a l , különösen a T ö r ö k o r s z á g g a l v a l ó k a p c s o l a t o k de­ m o k r a t i k u s elveit. — L á s d : A z S Z K P X X . kongresszusa, Spoljnop o l i t i č k a d o k u m e n t a c i j a , 4 ( 1 9 5 6 ) ; H v o s z t o v : A szovjet á l l a m k ü l ­ p o l i t i k á j á n a k kérdéseiről f o l y t a t o t t v i t a bevezetője, Mezsdunarodnaja zsiznj, 4 (1957). M i n d e z kifejezésre jut például a m a i n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k k o n k r é t k é r d é ­ seire v o n a t k o z ó eltérő nézetekben. A Szovjetunió és a szocialista k ö ­ zösség o r s z á g a i n a k a többsége t a r t ó z k o d ó a z el nem k ö t e l e z e t t és a fejlődő o r s z á g o k n a k a z új n e m z e t k ö z i g a z d a s á g i rendszer megterem­ tésére- i r á n y u l ó törekvéseivel szemben. E z t a z z a l is indokolják, h o g y a fejlett és a fejletlen országok k ö z ö t t i s z a k a d é k o t nem a szocializ­ mus, h a n e m a k a p i t a l i z m u s h o z t a létre. H a s o n l ó a z álláspont a z el nem kötelezett és a fejlődő o r s z á g o k n a k a z E N S Z keretén belül tett a z o n j a v a s l a t a i iránt is, a m e l y n e k a z á l l a m o k nemzeti joghatóságá­ n a k h a t á r a i n kívül eső tengerfenék és vizek új n e m z e t k ö z i rendsze­ rének a megteremtésére v o n a t k o z n a k . T i t ó n a k a Szerb K P m á s o d i k kongresszusán 1949. j a n u á r 21-én m e g t a r t o t t beszédéből (Borba, 1949. j a n u á r 22.) K ö z e l e b b i t : S u r s a l o v : Mezsdunarodno-pravovie forrni szotrudnicsesztv szocijaliszticseszkih goszudarsztv, M o s z k v a , 1962, különösen a z 5 6 — 5 7 . old.; K o v a l y o v : A szocialista o r s z á g o k szuverenitása és i n t e r n a c i o ­ nalista kötelezettségei, P r a v d a , 1968. szeptember 2 6 . ; I v a n o v : A j ö v ő szempontjából nélkülözhetetlen események tanulságai, Mezsdunarod-

naja zsiznj, 10 (1968), 6. o l d a l ; I r i n y i n és N i k o l o v : A szovjet inter­ nacionalizmus érvényesülése, Szovjetszkoe goszudarsztvo i pravo, 12 (1968), k ü l ö n ö s e n a z 5. old.; C s i k v a d z e : A függetlenségről és a de­ m o k r á c i á r ó l szóló lenini eszmék, Szovjetszkoe goszudarsztvo i pravo, 1 (1969). T i t ó n a k a z 1959. április 19-én m e g t a r t o t t b e s z á m o l ó j a : Četrdeset godina r e v o l u c i o n a r n e b o r b e K P J , Borba, 1959. április 20. A m i J u g o s z l á v i á t illeti a T á j é k o z t a t ó I r o d á v a l v a l ó összetűzés megoldása u t á n , a z önrendelkezés és a be nem a v a t k o z á s kérdését a J S Z N K és a Szovjetunió k o r m á n y a i n a k a n y i l a t k o z a t a s z a b á l y o z z a (1955 jú­ niusa), a m e l y n e k a k i d o l g o z á s á b a n T i t o személyesen részt v e t t . A d e k l a r á c i ó t a r t a l m a z z a m i n d k é t k o r m á n y k ü l p o l i t i k á j á n a k a z elveit, amelyek k ö z ü l a z önrendelkezés és a be nem a v a t k o z á s elvét a szo­ cialista országok v i s z o n y á b a n á l t a l á n o s a n és k o r l á t o z á s nélkül meg­ erősítik, mivel a belső berendezés, a k ü l ö n b ö z ő t á r s a d a l m i rendszerek és a szocializmus fejlesztésének a különböző formái kizárólag az egyes országok népeinek a saját akaratától függnek. — Szöveg: V. G a v r a n o v és M . S t o j k o v i é : a z 5. lábjegyzetben eml. m ű v e , 380. old. Lásd t o v á b b á a T i t o legutóbbi Szovjetunióbeli l á t o g a t á s a k o r k i a d o t t k ö z l e m é n y t (Politika, 1977. augusztus 20.). Lásd: T i t ó n a k a B a n d u n g i E g y e t e m e n jogi d í s z d o k t o r r á v a l ó a v a t á s a a l k a l ­ m á b ó l m e g t a r t o t t beszéde (1958); az E N S Z közgyűlésének X V . ülés­ s z a k á n m o n d o t t beszéde (Politika, 1960. szeptember 23.), v a l a m i n t ezen ülésszak részvevőjének, D . Vidićnek a Szövetségi K ü l ü g y i Tit­ k á r s á g o n t a r t o t t előadása (Politika, 1977. május 8.); M . Peleš: J u ­ goslavija i Ujedinjene nacije, P o l i t i č k a misao, 2 — 3 (1972), 1 8 8 — 1 9 1 . oldal. K a r d e l j ezt a g o n d o l a t o t így f o g a l m a z t a meg a t a n u l m á n y á b a n : „ . . . a h h o z , h o g y a h á b o r ú ne legyen t o v á b b t ö r t é n e l m i szükségszerűség, nem az kell, h o g y a világ utolsó részecskéje is szocialista legyen, h a n e m hogy a szocializmus és a béke anyagi és erkölcsi-politikai erői annyira szi­ lárdak legyenek, hogy meg tudják akadályozni az imperialista és egyéb nemzetközi ellentétek világháború által való megoldását, s hogy egyben a politikai és gazdasági harc belső eszközeivel és for­ máival minden országban meggyorsítsák ezeknek az ellentéteknek a megoldását. H o g y milyenek lesznek ezek a f o r m á k — fegyveresek v a g y békések — ezt mindegyik ország belső feltételei h a t á r o z z á k m e g . " ( K a r d e l j kiemelése) — E. K a r d e l j : Socijalizam i r a t , Belgrád. I 9 6 0 , 58. o l d a l . K a r d e l j : A z el n e m kötelezettség t ö r t é n e l m i gyökerei című elemző beszá­ molójában, amelyet A béke és a h á b o r ú erői és útjai elnevezésű n e m ­ zetközi értekezletre készített ( Z á g r á b , 1975), a z el nem kötelezettség osztályrendeltetése értékelésének és megértésének szempontjából fon­ tos k ö z p o n t i g o n d o l a t k é n t emeli k i : „ A m i k o r megjelentek a z új or­ szágok m i n t a világtörténések független tényezői, m á r k i a l a k u l t a k az új v i s z o n y o k a n a g y h a t a l m a k és a fejlett országok k ö z ö t t , v a l a m i n t a z új világszervezet felépítése is készen állt. A z o k b a n a z években az új o r s z á g o k n a k nem volt más választásuk, m i n t h o g y beilleszkedjenek ezekbe a keretekbe. Mivel a z o n b a n éppenhogy megszabadultak a g y a r m a t u r a l o m t ó l , a k i z s á k m á n y o l á s és függőség más formáitól, nem

a k a r t a k megbékélni a hegemónia új f o r m á i v a l . É p p e n ebből a ki­ t a r t ó h a r c b ó l született meg az el nem kötelezett p o l i t i k a . . . m i n t az emberiség i n t e g r á l ó d á s á n a k a békés egymás mellett élésen, a nemzeti egyenjogúságon, a népek d e m o k r a t i k u s egyesülésén a l a p u l ó új törek­ vése." ( P o l i t i k a , 1975. szeptember 12-én). K ö z e l e b b i t : B . T a d i é n a k az 1. lábjegyzetben említett m ű v e , 1 1 5 — 2 4 2 . o l d a l . A z E N S Z - n e k a koegzisztencia alapelveiről szóló deklarációja a z el nem k ö ­ telezett országok kairói értekezletén (1964) m e g h o z o t t A békéről és a n e m z e t k ö z i e g y ü t t m ű k ö d é s r ő l szóló n y i l a t k o z a t alapján kifejtett tevékenység eredménye, amely N y i l a t k o z a t a l a p j á n ajánlják a? E N S Z közgyűlésének, h o g y törvényesítse ezeket a z elveket. í r o d . V . G a v r a n o v n a k és M. S t o j k o v i ć n a k az 5. lábjegyzetben említett mű­ ve, 447. old. — K ö z e l e b b i t : Kodifikacija p r i n c i p a miroljubive ak­ tivne koegzistencije, Z b i r k a r a d o v a jugoslovenskih a u t o r a , Belgrád, 1969. L á s d : A z á l l a m o k gazdasági jogairól és kötelezettségeiről szóló a l a p o k m á n y , I. fejezet — A z E N S Z d o k u m e n t u m a : G A R E S 3821 ( X X I X ) 1974. — írod.: Medjunarodno javno pravo, Izbor dokumenata, Zágráb, 1975, 3 6 1 . old. L á s d : T i t ó n a k a z E N S Z közgyűlése X V . ülésszakán 1960-ban, v a l a m i n t az el nem kötelezett országok első, belgrádi értekezletén 1961-ben m o n ­ d o t t beszédei. A z E N S Z a l a p o k m á n y á n a k a 2 3 . , 27. és 6 1 . sz. m ó d o s í t á s á v a l a Biztonsági T a n á c s , t e h á t a n e m z e t k ö z i békéért és biztonságért elsősorban felelős szerv nem á l l a n d ó t a g j a i n a k a s z á m á t h a t r ó l tízre, a G a z d a s á g i - s z o ­ ciális T a n á c s tagjainak a s z á m á t pedig 18-ról előbb 27-re, m a j d 54-re emelték. A z E N S Z a l a p o k m á n y á n a k m ó d o s í t á s á v a l megvalósult az el nem kötelezett országok kairói értekezlete (1964) Béke- és n e m ­ zetközi együttműködési p r o g r a m j á n a k a z egyik követelése. — K ö z e ­ lebbit: S. A v r a m o v : Proširenje S a v e t a bezbednosti i E k o n o m s k o g i socijalnog saveta Ujedinjenih nacija, Jugoslovenska revija z a medju­ narodno pravo, 2—3/1965. A z á l t a l u n k j a v a s o l t p l a t f o r m megállapítja és k i d o l g o z z a a fegyverkezés és leszerelés s z a b á l y o z á s á n a k a stratégiáját és t a k t i k á j á t , beleértve az á l t a l á n o s és teljes leszerelésre v o n a t k o z ó k o n k r é t intézkedések j a v a s ­ l a t a i t is, v a l a m i n t az E N S Z - e n belüli részleges és külön intézkedések j a v a s l a t a i t . — í r o d . : P o l i t i k a , 1977. május 13. A z el nem kötelezett országok ezen szerepére a n e m z e t k ö z i g y a k o r l a t b a n számos p é l d á t t a l á l u n k . I t t csak n é h á n y a t e m l í t ü n k : a) békekötés K o r e á b a n ; a Biztonsági T a n á c s el nem kötelezett, nem á l l a n d ó t a g ­ o r s z á g a i n a k a h a t á r o z a t a k h e t ő v é tette, h o g y 1974-ben, a negyedik a r a b — i z r a e l i h á b o r ú kitörése u t á n a K ö z e l - K e l e t e n m e g a l a k u l j a n a k a z E N S Z r e n d k í v ü l i erői; b) az el n e m kötelezett o r s z á g o k n a k a z E N S Z - b e n kifejtett tevékenysége h a t á s á r a megszületett A nukleáris fegyverek L a t i n - A m e r i k á b a n való megtiltásáról szóló e g y e z m é n y (1967), A nukleáris fegyverek terjesztésének megtiltására v o n a t k o z ó szerződés (1968), v a l a m i n t A világűr békés célú k u t a t á s á r ó l és fel­ h a s z n á l á s á r ó l szóló egyezmény ( 1 9 6 7 ) ; c) a z el nem kötelezett or­ szágok síkra szálltak a világ egyes részeinek az atommentesítéséért és a z idegen k a t o n a i t á m a s z p o n t o k felszámolásáért. M á r az E N S Z

közgyűlésének a 2 1 6 5 / X X I . / 1 9 6 6 . sz. h a t á r o z a t a követeli a z idegen k a t o n a i t á m a s z p o n t o k n a k az afrikai, ázsiai és l a t i n - a m e r i k a i orszá­ gokból v a l ó eltávolítását, még 1961-ben pedig a közgyűlés 1 6 5 2 / X X L / 1 9 6 1 , sz. h a t á r o z a t a kihirdeti a z afrikai kontinensre vonat­ k o z ó a t o m m e n t e s övezet tiszteletben t a r t á s á n a k a z elvét, a m i ma m á r L a t i n - A m e r i k á r a v o n a t k o z ó l a g is megvalósult. — B. T a d i é eml. k ö n y v e , 2 7 3 — 3 1 6 . old. A d i p l o m á c i á r ó l b ő v e b b e n : A. M a g a r a š e v i ć : D i p l o m a t i j a k a o n a č i n i sredst­ v o m e d j u n a r o d n o g opštenja, Z b o r n i k p r a v n o g f a k u l t e t a u Z a g r e b u , 3 — 4 / 1 9 6 6 , 268—29.9. old. és a felsorolt i r o d a l o m . A bel- és k ü l p o l i t i k a osztályjelentőségére Lenin is r á m u t a t o t t ismert írásá­ ban, a m e l y n e k címe A m a r x i z m u s k a r i k a t ú r á j a (1916), amelyben ki­ emeli, h o g y a bel- és k ü l p o l i t i k a k ü l ö n v á l a s z t á s a v a g y szembeállítá­ sa nem t u d o m á n y o s és nem m a r x i s t a szemléletre v a l l . L á s d : Diplo­ matija i mirovoe hazjajstvo, P l e t n y e v szerkesztésében, M o s z k v a , 1966, 83—85. oldal. Kiemelés: A. M . — L á s d : T i t ó n a k a z 5. lábjegyzetben e m l í t e t t m ű v e , h a ­ sonló értelemben pedig a J S Z S Z K Elnökségének a k é p v i s e l ő h á z á b a n e l h a n g z o t t jelentése kapcsán m o n d o t t beszéde (Politika, 1976. X I . 27.). K a r d e l j a n e m z e t k ö z i f o r r a d a l o m szempontjából m á r 1960-ban feldolgozta ezt a k é r d é s t : „ Á l t a l á b a n a z t m o n d j á k , h o g y a k ü l p o l i t i k a a belpoli­ t i k a kifejezője, ennek a z o n b a n a z ellenkezője is h e l y t á l l ó . A k ü l p o ­ litika ugyanis hatással v a n a belső t á r s a d a l m i és p o l i t i k a i fejlődésre. Egyfajta belső fejlődési feltételeket t e r e m t a békés egymás mellett élés politikája és másfajta feltételeket a h á b o r ú elkerülhetetlenségét v a l l ó p o l i t i k a . E z e g y a r á n t érvényes a k a p i t a l i s t a és a szocialista or­ szágokra, n o h a ezek a f o l y a m a t o k eltérő m ó d o n z a j l a n a k le. M i n d a z egyik, m i n d a másik p o l i t i k á n a k különösen n a g y h a t á s a v a n a szo­ cializmusra m i n t világrendszerre, amely jellege, s o k o l d a l ú f o l y a m a t a i , m ó d o z a t a i szövevényének a z e r e d m é n y e . . . " (E. K a r d e l j n a k a 37. lábjegyzetben említett m ű v e , 177. o l d a l ) . Á l l í t á s u n k szemléltetésére csak p é l d á t e m l í t ü n k : a z egyik a szocialista or­ szágok k a p c s o l a t á n a k k ö l c s ö n h a t á s á r a , a másik pedig a z el nem k ö ­ telezett p o l i t i k a k i a l a k u l á s á n a k t ö r t é n e t é r e v o n a t k o z i k . A d i p l o m á c i a történetében m e g h o n o s o d o t t a z a nézet és T i t o is úgy írt róla, hogy Sztálin nem ismerte fel, h o g y a z új szocialista ál­ l a m o k létrejöttével új p r o b l é m á k is jelentkeztek, így például az, m i ­ lyen legyen a k ö z ö t t ü k levő viszony. A nézet h e l y é n v a l ó , főként h a figyelembe vesszük a sztálinizmus n e m z e t k ö z i viszonyokban való m e g n y i l v á n u l á s á n a k belső t á r s a d a l m i gyökereit. A rendelkezésünkre álló a d a t o k a z o n b a n a r r a is u t a l n a k , h o g y Sztálin e tekintetben m é g ­ sem t á p l á l t illúziókat. E z t igazolják a M o s z k v á b a n j á r t jugoszláv küldöttséghez intézett szavai is (1947): „És h o g y v o l n a , h a m i egy­ á l t a l á n nem is a l a k í t a n á n k vegyes t á r s a s á g o k a t , h a n e m h a segítenénk, h a a d n á n k egy a l u m í n i u m g y á r a t , v a g y h a segítenénk a kőolajkiter­ melésben és feldolgozásban? Világos, h o g y egy o l y a n szövetséges és b a r á t i országgal m i n t amilyen J u g o s z l á v i a , a vegyes társaságok nem jó e g y ü t t m ű k ö d é s i f o r m a . Szüntelenül meg n e m értést, n é z e t k ü l ö n b ­ séget v á l t a n a ki, v a l a m i k é p p e n a z ország függetlensége is k á r á t v a l l a n á és ez m e g r o n t a n á b a r á t i v i s z o n y a i n k a t . " — V . Dedijer: Josip

B r o z T i t o — Materijali za biografiju, K u l t u r a , Belgrád, 1953, 4 6 5 . oldal. A z el nem kötelezettség k i a l a k u l á s á n a k és eszmei-politikai a l a p ­ j a i n a k v i z s g á l a t á h o z érdemes v o l n a t a n u l m á n y o z n i m i n d a nézet­ azonosságokat, mind pedig a nézetkülönbségeket, amelyek a z el nem kötelezettségi m o z g a l o m m e g a l a p í t ó i n a k és k ö v e t ő i n e k nézeteiben i d ő n k é n t jelentkeztek. Így például az el nem kötelezett o r s z á g o k első csúcsértekezletén (Belgrád, 1961) d i l e m m á k m e r ü l t e k fel a z el nem kötelezettségi p o l i t i k a legfontosabb céljainak m e g á l l a p í t á s á b a n . A m i g p é l d á u l N e h r u a h á b o r ú és a béke kérdésének rendezését t a r t o t t a leg­ f o n t o s a b b n a k , S u k a r n o elnök a kolonializmus elleni h a r c r a és a de­ k o l o n i z á c i ó r a helyezte a h a n g s ú l y t . T i t o a z el nem kötelezettség egyetemes koncepciójából nem emelte ki ezeket a kérdéseket, mert a m o z g a l o m általános stratégiája és t a k t i k á j a szempontjából összefüg­ gőnek és e g y a r á n t f o n t o s n a k t a r t o t t a őket. Így t e k i n t e t t p é l d á u l э g y a r m a t o s í t á s r a és a g y a r m a t o s í t á s felszámolására, a békére és a t ö m b p o l i t i k a felszámolására, a k o l l e k t í v biztonságra, leszerelésre és gazdasági fejlődésre. — Részletesebben: B. T a d i é n a k a z 1. lábjegy­ zetben e m l í t e t t m ű v e , főként a 163—164. o l d a l . 5 1

5 2

I d é z e t abból a beszédből, amelyet T i t o m o n d o t t a J S Z S Z K képviselőházá­ b a n 1977. május 34-én a N é p H ő s e É r d e m r e n d h a r m a d s z o r i o d a í t é ­ lése a l k a l m á b ó l (Politika, 1977. május 25.). — A J K P V . kongresszu­ sán (1948) e l h a n g z o t t p o l i t i k a i jelentésben T i t o idézi Lenin szavait, miszerint „ a m a r x i z m u s nem d o g m a " és „ m e g v á l t o z h a t a t l a n taní­ t á s " , „ h a n e m a z akció eleven i r á n y í t ó j a " . ( A J K P V. kongresszusa — Izveštaj i referati, Belgrád, 1948, 163. o l d a l ) . Az 1953. szeptember 27-i r u m a i l á t o g a t á s a k o r m o n d o t t beszédéből és F i t z r o v M c L e a n n a l 1963. december 14-én f o l y t a t o t t beszélgetéséből.

Svetislav Stojakov

D U Š A N POPOVIĆ A JKSZ FORRADALMI IRÁNYVONALÁÉRT

(A V K S Z T a r t o m á n y i B i z o t t s á g á n a k p o l i t i k a i és m a r x i s t a o k t a t á s i Üjvidék, 1976)

központja,

D u š a n P o p o v i ć k ö n y v é t olvasva"" m e g i s m e r k e d h e t ü n k a J K S Z h a r c á ­ v a l és f o r r a d a l m i i r á n y v é t e l é v e l , T i t o e l v t á r s p o l i t i k á j á n a k k ö v e t k e z e t e s m e g v a l ó s í t á s á v a l , és a m e g a l k u v ó l i b e r a l i z m u s , a k ü l ö n b ö z ő c s o p o r t o s u ­ l á s o k és f r a k c i ó k e l l e n i k ü z d e l e m t a p a s z t a l a t a i v a l . A k i a d ó r ö v i d u t ó ­ s z a v á b a n megállapítja, h o g y „ a k ö n y v t a r t a l m á t a jugoszláv szocialista t á r s a d a l o m legjelentősebb múltbeli összetűzései képezik, a z o k az esemé­ nyek, amelyek döntően k i h a t o t t a k arra, hogy valóban sikerüljön hala­ d á s t e l é r n i s z o c i a l i s t a ö n i g a z g a t á s u n k b a n és a m u n k a f e l s z a b a d í t á s á é r t folyó h a r c b a n , h o g y ne kelljen v i s s z a t é r n ü n k sem a k ö z p o n t o s í t o t t bü­ r o k r a t i k u s á l l a m h a t a l m i f o r m á h o z , sem a k a p i t a l i s t a t á r s a d a l m i rend­ szerhez. Ezen a téren az elnökünk által vezetett Jugoszláv K o m m u n i s t a Szövetség ismételten történelmi lépést t e t t . " Bár a kötetben összegyűjtött írások különböző időpontban keletkez­ t e k ( 1 9 6 7 - t ő l 1 9 7 3 - i g í r ó d t a k ) , t á r g y k ö r ü k n é l f o g v a és f o r m a i l a g e l t é ­ r ő e k és a l e g k ü l ö n b ö z ő b b a l k a l o m b ó l került sor m e g f o g a l m a z á s u k r a , m é g i s o l y a n e l e v e n e n és i d ő s z e r ű é n h a t n a k — a m i h e z s t í l u s u k is h o z z á ­ j á r u l — , h o g y t é n y e k k e l a l á t á m a s z t o t t p á r b e s z é d e i k és a k ü l ö n b ö z ő v i ­ t á k a s z e r z ő e s z m e i - p o l i t i k a i i r á n y v é t e l é n e k f o l y a m a t o s s á g á t t ü k r ö z v e is a z o l v a s ó k széles r é t e g e i n e k é r d e k l ő d é s é r e t a r t h a t n a k s z á m o t . A róla megjelent kritikák elsősorban azt hangsúlyozták, hogy a szerző eszmei­ politikai állásfoglalásai T i t o elnöknek a m u n k a felszabadításával kap­ csolatos eszméin alapulnak. Ezekhez következetes m a r a d t még a z o k b a n a z e s z m e i l e g és a p o l i t i k a i h a r c s z e m p o n t j á b ó l v á l s á g o s p i l l a n a t o k b a n is, a m i k o r egyesek e r e t n e k n e k igyekeztek n y i l v á n í t a n i . A z í r á s o k létrejöttének i d ő p o n t j a l e h e t ő v é teszi az o l v a s ó s z á m á r a a n ­ n a k m e g í t é l é s é t , h o g y v a l ó j á b a n m i l y e n j e l e n t ő s é g g e l is b í r t a k m i n d a z * Megjelent a Savremenost 1976. 6. számában.

ú j v i d é k i és v a j d a s á g i p á r t s z e r v e z e t l i b e r a l i z m u s , f r a k c i ó z á s és c s o p o r t b a t ö m ö r ü l é s elleni k ü z d e l m é b e n , m i n d a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a S z ö v e t ­ s é g n e k a z ö n i g a z g a t á s és s z o c i a l i s t a e l l e n e s e r ő k e l l e n i h a r c á b a n . M i n d a n n y i u n k s z á m á r a ismeretes, h o g y az újvidéki községi pártszer­ vezet, a m e l y n e k élén k ö n y v ü n k szerzője • állt, „ a V a j d a s á g i K o m m u n i s t a S z ö v e t s é g e n b e l ü l a l i b e r a l i z m u s , a z o p p o r t u n i z m u s , a f r a k c i ó z á s és a k ü l ö n b ö z ő c s o p o r t o s u l á s o k e l l e n i k ü z d e l e m k e z d e m é n y e z ő j e és h o r d o ­ zója volt éppen abban az időszakban, a m i k o r t a r t o m á n y u n k K o m m u ­ n i s t a S z ö v e t s é g e s z é t z i l á l ó d o t t és t e v é k e n y s é g é t l e h e t e t l e n n é t e t t é k " . Í r á ­ sai e z é r t a z e m l í t e t t p e r i ó d u s k ü z d e l m e i n e k h ű t ü k r e i , s n e m e g y s z e r d o k u m e n t á r i s jelentőséggel b í r n a k . T e r m é s z e t e s e n ez n e m jelenti, h o g y eze­ ket a m u n k á k a t egy p á r t t i t k á r n a p l ó j a k é n t kell k e z e l n ü n k . B á r m i n d e n ­ k é p p e n i l y e n j e l l e g ű e k is, m é g i s a z t m o n d h a t j u k , h o g y a s z e r z ő e l e m ­ zései, e l k é p z e l é s e i és á l l á s p o n t j a i o l y a n á l t a l á n o s v o n a t k o z á s ú a k , h o g y a z olvasó s z á m á r a lehetővé teszik a J K S Z f o r r a d a l m i irányvételéért folyó harc k ö n n y e b b megértését, a következtetések levonását. A z első m e l l é k l e t b e n a s z e r z ő a t u d o m á n y és a z i d e o l ó g i a v i s z o n y á t tárgyalja. K r i t i k a i l a g elemzi egyes filozófusok t u d o m á n y t a l a n és e l f o ­ g a d h a t a t l a n téziseit, a k i k a t u d o m á n y t szembeállítják az ideológiával, az ideológiát pedig a fennálló tudati viszonyok konzerválójának tart­ ják. A z írásaikat elemezve Popović megállapítja, hogy a marxizmus klasszikusainak m u n k á i b ó l k i r a g a d o t t idézeteik „kiindulópontul szolgál­ n a k a h h o z , h o g y a z i d e o l ó g i á t t ö r t é n e l m i e t l e n ü l és a d i a l e k t i k u s s z e m ­ l é l e t m e l l ő z é s é v e l é r t e l m e z z é k , és h o g y m e c h a n i k u s a n a l k a l m a z z á k M a r x ­ n a k és E n g e l s n e k a k o r á b b i t ö r t é n e l m i k o r o k r a v o n a t k o z ó b í r á l a t a i t a szocializmusra, mintegy megfosztva őket forradalmi tartalmuktól". A d o g m a t i k u s s z t á l i n i s t a és a n a r c h o - l i b e r a l i s t a m e g k ö z e l í t é s t — a z a z a z i d e o l ó g i a és a t u d o m á n y k a p c s o l a t á n a k t ö r t é n e l m i e t l e n és d i a l e k t i k á t lan szemléletét — visszautasítva P o p o v i ć a gyakorlatra, az ideológia tu­ dományosságának fokmérőjére helyezi a hangsúlyt. „Társadalmi-politi­ k a i g y a k o r l a t u n k l a s s a n t ú l h a l a d j a a z á l l a m i , a p á r t j e l l e g ű és m á s i r á ­ n y í t á s i f o r m á k a t és a z t h e l y e z i e l ő t é r b e , h o g y a t á r s u l t t e r m e l ő k e t és dolgozókat mielőbb olyan társadalmi-gazdasági viszonyok kialakítására késztesse, a m e l y e k lehetetlenné teszik a t á r s a d a l o m nevében v a l ó u r a l k o ­ d á s t , és a m e l y e k a f e j l e t t ö n i g a z g a t á s k ö r ü l m é n y e i között érvényesül­ n e k . " A f o r r a d a l m i m o z g a l o m e l m é l e t é v e l és i d e o l ó g i á j á v a l k a p c s o l a t o s viták időszerűsége azon a nemrégiben h a z á n k b a n megtartott nemzetközi t u d o m á n y o s ö s s z e j ö v e t e l e n is k i f e j e z é s r e j u t o t t , a m e l y t é m á j á u l a s z o c i a ­ lizmus jelenét v á l a s z t o t t a . Ezen az összejövetelen bebizonyosodott, hogy elfogadhatatlan dolog a m a r x i s t a ideológia nevében csak bírálni a szo­ cialista t á r s a d a l m i g y a k o r l a t o t , m e r t ennek a valóságnak a t o v á b b i a k ­ b a n is h o z z á k e l l j á r u l n i a a marxista gondolkodás és v i l á g s z e m l é l e t gazdagodásához. Legtöbbet a K o m m u n i s t a Szövetségnek az önigazgatású szocialista tár­ s a d a l o m b a n b e t ö l t ö t t szerepével f o g l a l k o z i k . E z n e m c s a k a z o k b a n az

í r á s a i b a n j u t k i f e j e z é s r e , a m e l y e k b e n a m u n k á s o s z t á l y n a k és é l c s a p a t á ­ nak, a k o m m u n i s t a d o l g o z ó k n a k a szerepével foglalkozik, hanem a k ö n y v t ö b b i f e j e z e t é b e n is. Külön figyelmet érdemel szerzőnknek a Politikai T u d o m á n y o k K a r á ­ n a k keretében m ű k ö d ő Politikai T a n u l m á n y i Intézet által 1969. októ­ berében szervezett politikológiai tanácskozásról készült jegyzete. Kritikai f e l m é r é s é b e n k i t é r t m i n d a z o k r a a z e l m é l e t e k r e és e s z m e i - p o l i t i k a i á l l á s ­ p o n t o k r a , a m e l y e k e t a z 1 9 6 7 . j ú n i u s á b a n , a J K S Z ú j j á s z e r v e z é s é v e l és továbbfejlődésével k a p c s o l a t o s s z e m i n á r i u m o n képviseltek egyes felszó­ lalók. P o p o v i ć szerint a n n a k idején a p á r t r ó l u g y a n ú g y beszéltek mint a z á l l a m r ó l . A K o m m u n i s t a S z ö v e t s é g e s z m e i és g y a k o r l a t b a n m e g n y i l ­ vánuló egységének gyengeségeiről, a m u n k á s o s z t á l y közvetlen társadalmi és t ö r t é n e l m i é r d e k e i n e k m e g v a l ó s í t á s á r a v a l ó a l k a l m a t l a n s á g á r ó l s z ó l v a az alábbi kérdéseket vonja be vizsgálódási körébe: a K o m m u n i s t a Szö­ v e t s é g g ó c a i n a k és a z egész s z e r v e z e t n e k a v i s z o n y a , a K S Z - e n belüli differenciálódás, a K S Z hatásköre, a demokratikus c e n t r a l i z m u s és a káderpolitika. A K S Z - n e k az önigazgatási t á r s a d a l o m b a n betöltött szerepével k a p ­ csolatos elméleti feltételezések egy része, a m e l y e k e t e g y é b k é n t az emlí­ t e t t 1967--е5 s z e m i n á r i u m o n el is f o g a d t a k , r o m b o l ó a n h a t o t t a K S Z s z e r ­ v e i n e k és e g é s z é n e k d i a l e k t i k u s e g y s é g é r e , m i n e k f o l y t á n „ a K o m m u ­ nista Szövetség legöntudatosabb tagsága számára tettük lehetetlenné, h o g y t e v é k e n y s é g ü k k e l elősegítsék a f e l h a l m o z ó d o t t t á r s a d a l m i kérdések önigazgatáson alapuló megoldását". A K S Z hatáskörének kérdéséről be­ s z é l v e , a m i e g y é b k é n t á l t a l á n o s s z i n t e n fel s e m m e r ü l t , a z t a z á l l á s p o n ­ tot képviseli, h o g y a „ K S Z hatáskörének kérdése azonos a K S Z k ö z p o n t ­ j a i n a k a k ü l ö n b ö z ő t á r s a d a l m i és p o l i t i k a i p r o b l é m á k r a , t e l j e s e n k ö r ü l n e m h a t á r o l t jelenségekre irányuló tevékenységével." P o p o v i ć a z t is t é v e s n é z e t n e k t a r t j a , m i s z e r i n t a K S Z - e n b e l ü l i d i f f e ­ renciálódás majd úgy megy végbe, hogy a pártpolitikával n e m egyező tagok önkéntesen elhagyják a szervezetet. A g y a k o r l a t az ellenkezőjét, éppen azt bizonyította, hogy az említettek a K S Z - e n belüli pozícióik m e g s z i l á r d í t á s á r a t ö r e k s z e n e k „és a s z e r v e z e t e t o l y a n h a r c o k r a h a s z n á l ­ j á k fel, a m e l y e k i d e g e n e k a K o m m u n i s t a S z ö v e t s é g t ő l " . S z e r z ő n k a r r a is f i g y e l m e z t e t e t t , h o g y a z e m l í t e t t i d ő s z a k b a n p á r t u n k e l h a n y a g o l t a a k á d e r p o l i t i k á t , a m i r ő l а I X . k o n g r e s s z u s o n s e m e s e t t elég s z ó . M i n d e z e k alapján az alábbi következtetésre jut: „ A K o m m u n i s t a Szövetség n a p ­ j a i n k b a n v a l ó j á b a n n e m is p o l i t i k a i s z e r v e z e t , h a n e m e g y f é l e m o z g a l o m . " M i n t az e s e m é n y e k m e n e t e beigazolta, az elsők k ö z é t a r t o z o t t , a k i k a K S Z X X I . ülésszaka előtt figyelmeztettek a válságra. A S a v r e m e n o s t c í m ű folyóirat által szervezett politikológiai összejö­ v e t e l e n , a m e l y e n a J K S Z t e v é k e n y s é g é n e k és f e j l ő d é s é n e k i d ő s z e r ű e s z ­ mei-politikai problémáival foglalkoztak, P o p o v i ć szintén alaposan ki­ e l e m e z t e a J K S Z ú j j á s z e r v e z é s é v e l és f e j l ő d é s é v e l k a p c s o l a t o s n é z e t e k e t és r é s z l e t e s e n i s m e r t e t t e m á r k o r á b b r ó l i s m e r t á l l á s p o n t j á t . Í g y például

elmondta, hogy az ellentmondások megoldására — amelyek a múltban látszólag rejtettek voltak — a pragmatikus és f o r m á l i s l o g i k a i m ó d s z e r k e z d e t t j e l l e m z ő v é v á l n i , és e z é r t a r r a a z á l l á s p o n t r a h e l y e z k e d e t t , h o g y „ a d e m o k r a t i z á c i ó és a z ö n i g a z g a t á s i f e j l ő d é s s o r á n h a s o n l ó a n l e h e t a l ­ k a l m a z n i a z o l y a n k ü l ö n b ö z ő t é n y e z ő k e t is m i n t a z á l l a m és a p á r t . A l i b e r a l i s t á k e r r e ö s s z p o n t o s í t o t t a k , és n e m v e t t é k f i g y e l e m b e , h o g y a s z o ­ c i a l i s t a ö n i g a z g a t á s ú t á r s a d a l o m á t m e n e t i f o r m a a k o m m u n i z m u s felé, a p r o l e t a r i á t u s d i k t a t ú r á j á n a k egyik faja. A p o l g á r i t á r s a d a l o m m a r a d v á ­ n y a i n a k l e b e c s ü l é s é v e l és a z ö n i g a z g a t á s t ö r t é n e l m i h e l y é n e k s z e m elől t é v e s z t é s é v e l e l j u t o t t a k a p á r t és a z á l l a m d e m o k r a t i z á l ó d á s á n a k és d e ­ c e n t r a l i z á l á s á n a k e l m é l e t i és g y a k o r l a t i a z o n o s í t á s á i g , a z á l l a m e l h a l á ­ sának a pártra való vonatkoztatásáig". A k o m m u n i s t a m u n k á s a k t í v á k j e l e n t ő s é g e és s z e r e p e s z i n t é n a l k a l m a t nyújtott a liberalista pártkoncepció képviselőinek, hogy agresszíven feh lépjenek a J K S Z I I . k o n f e r e n c i á j á n a k a k c i ó p r o g r a m j á b a foglaltak ellen, miszerint ezeket az a k t í v á k a t m i n d e n községben létre kell h o z n i . V a l a ­ m e n n y i ü n k s z á m á r a ismeretes, h o g y az ú j v i d é k i p á r t s z e r v e z e t az elsők között h o z o t t létre h a z á n k b a n ilyen a k t í v á t , aminek következtében elv­ s z e r ű t l e n b í r á l a t o k t á r g y á v á v á l t , és s z á l k a lett m i n d a z o k szemében, akik ebben „ a p á r t megoszlását", „ a p á r t o n belüli p á r t létrehozását", „ a z élcsapaton belüli é l c s a p a t o t " stb. l á t t á k . A k ö n y v ü n k b e n szereplő írá­ sok szemléltetően elénk tárják, h o g y milyen viták és e s z m e i - p o l i t i k a i küzdelmek folytak a J K S Z álláspontjának érvényesítéséért. Írásaiból vi­ lágosan kitűnik, hogy olyan viták ütközőpontjává vált, amelyekben a liberalista felfogásmód képviselői „ m i n d elméletben, mind a politikai g y a k o r l a t b a n n e m vették figyelembe a termelédben dolgozókat, a K o m ­ munista Szövetség tevékenységének legfontosabb politikai tényezőit". Az o l v a s ó a r r a is f e l f i g y e l h e t , h o g y s a j t ó n k a n n a k i d e j é n P o p o v i ć n a k a k o m ­ munista m u n k á s a k t í v á k k a l kapcsolatos polemikus írásait nem közölte teljes t e r j e d e l m ü k b e n , m e r t e z ú t t a l n e m m a r a d t a k ki írásaiból ezek a megállapítások. A l i b e r a l i z m u s r ó l és a z e l l e n e f o l y ó h a r c r ó l s z ó l ó í r á s a i b a n teljes k é ­ p e t n y ú j t a z ö n i g a z g a t á s e l l e n e s és s z o c i a l i s t a e l l e n e s t á r s a d a l o m f e l f o g á s r ó l és a p á r t s z e r v e z e t i f e l é p í t é s é r ő l k i a l a k u l t n é z e t e k r ő l . S z e r i n t e a l i b e r a ­ lizmus szocialista k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t v i s s z a v e z e t h e t ő egészen az ö t v e ­ nes é v e k i g . T i t o e l v t á r s t ö b b a l k a l o m m a l , d e k ü l ö n ö s e n 1 9 7 2 . v é g e felé, b í r á l t a a K S Z n e g a t í v j e l e n s é g e i t és i r á n y v é t e l é t . A V I . k o n g r e s s z u s j e ­ l e n t ő s é g é t és á l t a l á n o s h a t á r o z a t a i t f i g y e l e m b e v é v e hangsúlyozza, hogy a n n a k idején a m u n k á s o s z t á l y n a k a szocialista ö n i g a z g a t á s ú t á r s a d a l o m ­ b a n b e t ö l t ö t t szerepével k a p c s o l a t b a n felmerült k ü l ö n b ö z ő n é z e t e k csú­ csosodtak ki a Djilasszal v a l ó összetűzésekben. A K o m m u n i s t a Szövet­ ség ú j j á s z e r v e z é s e s o r á n e g y e s k o n k r é t m e g o l d á s o k i s m é t e z e k b ő l a l i b e ­ ralista nézetekből i n d u l t a k ki. „ A n a g y p á r t s z e r v e z e t e k egyes e l v t á r ­ s a k s z á m á r a s z e r e p l é s t és é r v é n y e s ü l é s t j e l e n t e t t e k , a p o l i t i k a i é l e t e t k i ­ s e b b n a g y o b b v e z é r e k f u t t a t á s á r a h a s z n á l t á k fel. „ P o p o v i ć a r r a is e m -

lékeztetett, hogy „a kommunista mozgalom történetében a pártszerveze­ tek az o s z t á l y h a r c forrásainál, t e h á t elsősorban a v á l l a l a t o k b a n j ö t t e k l é t r e . I l y e n g y a k o r l a t é r v é n y e s ü l t a J K P - b e n a h á b o r ú e l ő t t és a K o m ­ munista Szövetségben a m á s o d i k világháború u t á n . C s a k a p á r t 1967-es újjászervezésekor hangsúlyoztuk ki a K o m m u n i s t a Szövetség területi szervezésének elvét". E m e l l e t t a J K S Z - b e n és a t á r s a d a l o m b a n e l h a n y a g o l t t á v á l t a z i d e o l ó ­ giai t e v é k e n y s é g , a p á r t b a n p e d i g n e m é r v é n y e s ü l t a d e m o k r a t i k u s c e n t ­ r a l i z m u s . M i n d e z c s ö k k e n t e t t e a t e v é k e n y s é g e t és l e h e t ő v é t e t t e a l i b e r a ­ lizmus p á r t o n belüli érvényesülését, a m i a t á r s a d a l o m stagnálásához ve­ zetett. Szerinte a liberalizmus „ n e m más m i n t egyféle m e g a l k u v ó viszo­ nyulás t á r s a d a l m u n k forradalmi kötelezettségei iránt. Visszavonulás a b u r z s o á r e s t a u r á c i ó és a k ö z p o n t o s í t o t t b ü r o k r a t i z m u s e l ő l " . S z e r z ő n k figyelemmel kísérte a liberalizmus fejlődését a Szerb S Z K b a n és a V K S Z - b e n is. B á r a J K S Z E l n ö k s é g é n e k X X I . ü l é s s z a k á n el­ m o n d o t t a k a t széleskörűen elfogadtuk, egyes v e z e t ő i n k mégis ú g y vél­ t é k , h o g y é r t é k e l é s e i és h a t á r o z a t a i n e m v o n a t k o z n a k mindenkire, ha­ n e m csak a H o r v á t K S Z - r e . „ A b b a n az időben a J K S Z , illetve az El­ n ö k s é g és T i t o e l v t á r s f o r r a d a l m i a k c i ó j á t a t ö b b i k ö z t á r s a s á g m á r el­ f o g a d t a , és a r r ó l v o l t s z ó , h o g y a n j u s s o n ez k i f e j e z é s r e a S z e r b K S Z - b e n . E z e k n e k a lényeges v á l t o z á s o k n a k a f o r d u l ó p o n t j á n az volt a kérdés, h o g y a S z e r b K S Z e l f o g a d j a - e v a g y s e m p á r t u n k és e l n ö k ü n k p o l i t i k á j á t . A z u t ó b b i esetben a J K S Z - e n belül k i a l a k u l h a t o t t v o l n a két k ü l ö n b ö z ő p o l i t i k a i i r á n y v é t e l : a J K S Z e l n ö k s é g é n e k X X I . ü l é s é b ő l k ö v e t k e z ő és a szerbiai pártvezetőségben érvényesülő opportunista-liberalista vonal. A szerbiai politikai irányvétel meghatározásakor Vajdaság Kommunista S z ö v e t s é g é n e k k é p v i s e l ő i a z o k k a l a z e r ő k k e l e g y ü t t l é p t e k fel, a m e l y e k n e m s z á n d é k o z t a k e l f o g a d n i T i t o e l v t á r s és a J K S Z p o l i t i k á j á t a S z e r b K S Z - b e n és V a j d a s á g K o m m u n i s t a S z ö v e t s é g é b e n . " Mindazok, akik magukévá tették Tito elvtárs bírálatát, követelték, h o g y k ö z t á r s a s á g u n k b a n n y í l t a n és ö n k r i t i k u s a n v i s z o n y u l j a n a k a n e ­ g a t í v j e l e n s é g e k h e z , d e j a v a s l a t u k a t n e m f o g a d t á k el. Ehelyett azt a n é z e t e t t e r j e s z t e t t é k , h o g y n i n c s k ü l ö n ö s e b b n é z e t k ü l ö n b s é g a felelős p o ­ litikai vezetők k ö z ö t t , h a n e m csak egy olyan csoport jelentkezett, amely meg a k a r t a szerezni m a g á n a k a h a t a l m a t " . Ezt

követően

szerzőnk

a tartományi

csúcsszervekben végbement változásokhoz

pártvezetőségnek

a

szerbiai

v a l ó v i s z o n y á t e l e m z i , és r á ­

m u t a t , h o g y a n f e j l ő d t e k e z e k a k a p c s o l a t o k és t o r k o l l o t t a k f r a k c i ó k b a és c s o p o r t o s u l á s o k b a a l i b e r a l i s t a p o l i t i k a és a v e z e t ő s z e r e p m e g ő r z é s e c é l ­ jából. A z olvasó k o n k r é t p é l d á k o n , az i d ő r e n d b e

állított

eseményeket

s o r r e n d b e n k ö v e t v e g y ő z ő d h e t m e g , h o g y m i h e z is v e z e t e t t e k a c s o p o r ­ t o s u l á s o k és a f r a k c i ó z á s , v a l a m i n t h o g y m i l y e n m ó d s z e r e k e t

alkalmaz­

t a k , h o g y a n t e r j e s z t e t t é k f é l i g a z s á g a i k a t és v a l ó t l a n s á g a i k a t , m i k é n t nipuláltak az információkkal nyi pártvezetőségben

és a z e m b e r e k k e l . Í g y p é l d á u l „ a

olyan nézetek k a p t a k

szárnyra, hogy a

ma­

tartomá­ köztársa-

sági p á r t v e z e t ő s é g b e n l e v ő e l v t á r s a k — a k i k m a g u k é v á t e t t é k e l n ö k ü n k bírálatát — helytelen nézeteket vallanak a t a r t o m á n y o k önálláságáról, a n e m z e t i k é r d é s r ő l és a n e m z e t i s é g e k , f ő l e g a m a g y a r , a legszámosabb n e m z e t i s é g e g y e n r a n g ú s á g á r ó l . V a l a m i v e l k é s ő b b a z is e l h a n g z o t t , h o g y e z e k a z e m b e r e k é r t e l m i s é g e l l e n e s e k " . A z o l v a s ó a r r ó l is t u d o m á s t s z e ­ rezhet, h o g y h o g y a n v e z e t t é k félre a T a r t o m á n y i P á r t b i z o t t s á g tagjait és m a n i p u l á l t a k T i t o e l v t á r s k i j e l e n t é s e i v e l és s z a v a i v a l . M i n d e z j e l e n ­ tősen kiegészíti ismereteinket arról az összetűzésről, amely a T a r t o m á ­ n y i P á r t b i z o t t s á g ö t v e n k e t t e d i k és ö t v e n h a t o d i k ö s s z e j ö v e t e l é n é r t v é g e t . Igen sok írásában foglalkozott szerzőnk az időszerű kulturális k é r d é ­ sekkel. M i n t ismeretes, P o p o v i ć publicisztikai tevékenységében folyama­ tosan helyet k a p t a k a kultúrpolitika, a kulturális alkotótevékenység, de mindenekelőtt a színház problémái. Ezek az írásai a nagyvilág kulturá­ lis f o l y a m a t a i n a k és a h a z a i k ö r ü l m é n y e k széles k ö r ű i s m e r e t é r e v a l l a ­ n a k . H a t á r o z o t t e l e m z ő k é s z s é g g e l és k r i t i k a i v i s z o n y u l á s s a l p o l e m i z á l t mindazokkal, akik a művészetet destruktív álláspontjuk kinyilvánításá­ r a s z á n d é k o z z á k f e l h a s z n á l n i , i l l e t v e e g y ö n i g a z g a t á s t ó l és s z o c i a l i z m u s ­ tól m e n t e s szemléletet i g y e k e z t e k felszínre h o z n i . E g y é r t e l m ű e n azt az álláspontot képviseli, h o g y „ a kulturális alkotó­ tevékenység szabadsága n e m más, m i n t az önigazgatású t á r s a d a l o m sza­ badsága". Éppen ennek a szabadságnak a nevében bírálta a nacionalista j e l e n s é g e k e t k u l t ú r á n k b a n és v é d e l m e z t e a M a t i c a s r p s k á t a s z e r b n a c i o ­ n a l i s t á k k a l s z e m b e n . E l e m e z t e és b í r á l t a a t á r s a d a l o m k r i t i k a i j e l l e g ű fil­ m e t , a m i e g y e s e k s z á m á r a a l k a l m a t a d o t t , h o g y a z élet s ö t é t o l d a l á n a k h a n g s ú l y o z á s á v a l és a n a r c h i s t a n é z e t e i k k e l é r v é n y e s ü l j e n e k ; k é t s z í n h á z i d a r a b e l e m z é s é v e l m u t a t r á a p o l i t i k a i d r á m a új h u l l á m á n a k j e l e n t k e z é ­ sére, a m e l y b e n e g y o l d a l ú a n , a „ m i n d e n létező k í m é l e t l e n b í r á l a t a " tézis s z í n p a d i i l l u s z t r á l á s á v a l o p e r á l n a k , és e l h a n y a g o l j á k s z o c i a l i s t a f o r r a ­ d a l m u n k f o l y a m a t o s s á g á t , s ő t fel is l é p n e k e l l e n e , a z e m b e r l e g m é l y e b b és l e g é r t é k e s e b b t ö r e k v é s e i e l l e n .

* D u š a n P o p o v i ć A J K S Z f o r r a d a l m i i r á n y v o n a l á é r t c í m ű k ö n y v e té­ m á i n a k j e l e n t ő s é g e , e r e d e t i s é g e és t a r t a l m á n a k időszerűsége, valamint f e l d o l g o z á s i m ó d j a és s t í l u s a m i a t t h a s z n o s o l v a s m á n y a lesz n e m c s a k a K o m m u n i s t a S z ö v e t s é g és m á s t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i s z e r v e z e t e k a k t i v i s ­ t á i , h a n e m a széles k ö r ű o l v a s ó t á b o r s z á m á r a is. H a s z n o s a n f o r g a t h a t j á k m i n d a z o k a f i a t a l o k , a k i k a m a r x i s t a k é p z é s k ü l ö n b ö z ő f o r m á i n á t is­ m e r k e d n e k m e g a z ö n i g a z g a t á s - és s z o c i a l i s t a e l l e n e s e s z m e i i r á n y v é t e l l e l , v a l a m i n t s e g í t s é g é v e l i s m e r h e t i k fel m e g n y i l v á n u l á s i f o r m á i t és i d ő b e n f e l k é s z ü l h e t n e k m i n d e n o l y a n n é z e t és m a g a t a r t á s f o r m a e l l e n , a m e l y l a s ­ s í t a n i és a k a d á l y o z n i , i g y e k s z i k szocialista önigazgatású társadalmunk osztályjellegű forradalmi céljainak a megvalósulását. F o r d í t o t t a Garai

László

Lévay Endre

ÉSZAK-BÁCSKA TELEPÜLÉSEINEK MÚLTJA ÉS JELENE EGY TÁRSADALOMRAJZ TÜKRÉBEN

Petkovics K á l m á n : A MOSTOHA BARÁZDA. Társadalomrajz. F o r u m K ö n y v k i a d ó , Újvidék, 1977. Tartalom: G r a n i c s á r o k földje. — K é t földosztás. — N é g y h o l d föld. — V á r o s o k , falvak, szállások. — A z idős földművesek. — A községháza mellett. A k i a vidékek, a városok, a falvak, a tanyasorok, s b e n n ü k a társa­ d a l m i rétegek életének viszonyait n e m kívülről szemléli, s n e m csupán a z i d e v o n a t k o z ó f o r r á s m u n k á k a l a p j á n e l e m z i , h a n e m teljes e m b e r k é n t benne élve mélyébe lát, s m i n d e n mozgásából, változásából kiérzi azt, a m i f é k e z i , v a g y a m i e l ő b b r e v i s z i : í r á s á b a n h i t e l e s k é p e t a d . É s e z szüli a leszűkítés s z á n d é k á t ; az eltávolodás, v a g y a m i n d i g csábító e l k a l a n d o zás helyett az olyan a l k o t ó erejű részletek feltárásának lehetőségét, amelyből a választott — hogy úgy mondjam: traumként mindig nyug­ t a l a n í t ó a n j e l e n v a l ó — t é m a t e l j e s e b b k é p é n e k k ö r v o n a l a is k i r a j z o l ó ­ dik. Ilyenkor m á r a m u n k a valódi eredményéről beszélhetünk. F a l u k u t a t ó i n k t ó l m á r sok t á r s a d a l o m l e í r á s t o l v a s t u n k . F o r r a d a l m a s á n m e g k o m p o n á l t m ű v e k e t is. É s e z e k , e g y - e g y h e l y z e t k é p f e l v i l l a n t á s á v a l a r r a késztettek b e n n ü n k e t , hogy kiszállva a helyszínre, messze a földe­ ken kövessük őket n y o m o n : az érintett, a felvázolt, a találó vonásokkal m e g r a j z o l t k ö r n y e z e t b e n i s m e r k e d j ü n k m e g — m i n t kései f ö l f e d e z ő k — a dolgok lényegével, amelynek mindig, minden időben premier plánban á l l ó a l a k j a a z e m b e r. A z e m b e r , a k i v a l a m i k o r v a l a h o n n a n e l i n d u l t és a z é l e t ú t j a i n v a l a m e r r e t a r t . M e g y , h a r c o l , d o l g o z i k , v é r z i k , és d o l ­ gozik, h o g y meglelje az emberibb é l e t e t . . . P e t k o v i c s K á l m á n e l s ő s z o c i o g r á f i a i m ű v e , a Fekete betűs ünnep már sejtette v e l ü n k , h o g y ő a k k o r fogott tollat, a m i k o r az idő n a g y o t lépett. E l m a r a d t a k , e l t ű n t e k „ a régi á l l o m á s o k " . É r e z t e , h o g y n e m á l l h a t m e g a falukutatók klasszikus h a g y o m á n y a i n á l , h a n e m éppen a lázas útke­ resésben k e z d t e elhagyni az a d o t t h e l y z e t e t r ö g z í t ő r i p o r t e r i h a n g v é t e l t , a m i n e m v o l t m á s , m i n t h e l y s z í n i j e l e n t é s : a t é m a k i b o n t á s á n á l i d ő b e n is,

t é r b e n is m é l y e b b ö s s z e f ü g g é s e k e t k e r e s e t t . N e m a f e l s z í n e n , h a n e m a f e l s z í n a l a t t ; a t ö r t é n e l m i m ú l t h i t e l e s a d a t a i k ö z ö t t és m ö g ö t t . A p a r a s z t k é r d é s a paraszti életforma csődjében Petkovicsot n e m e tár­ s a d a l m i réteg régi s z e r e p é n e k fináléjával z a k l a t j a , n e m az, h o g y a m e ­ z ő g a z d a s á g indusztrializálódásával egy létforma — m i n t előtte annyi másik — elhal; sokkal távolabbról indult, mint a parasztkérdés (mint t á r s a d a l m i p r o b l é m a ) m e g s z ü l e t é s e , és r á t a l á l á s s a l , és s o h a n e m s z ű n ő kereséssel t o v á b b l é p e t t a t á r s a d a l m i fejlődés ki t u d n á m e g m o n d a n i — m i l y e n széles o r s z á g ú t j á n . Ú j m ű v e , A mostoha barázda m á r a l c í m é b e n is j e l z i , h o g y a l e g m é ­ lyebbről, az embertelenség feneketlen örökvizéből feltörő népréteg tár­ sadalomrajzát adja. Észak-Bácska városaiból, falvaiból, tanyavilágából: Szabadka, Zenta, Kanizsa, Topolya, A d a , Csantavér, Moravica, Pacsér, B a j m o k , K i s h e g y e s , H o r g o s , M a r t o n o s és a z a p r ó f a l v a k é v s z á z a d a i b ó l meríti anyagát. A korok felsorakoztatását a H u n y a d i a k korától, a M o ­ hácsi vésztől, J o v a n N e n a d t ó l a p a r a s z t l á z a d á s o k o n , a s z a b a d s á g h a r c o ­ kon, a világháborúkon át napjainkig a legfontosabb adatok felkutatásá­ v a l v é g e z t e el. ( K á r , h o g y b i b l i o g r á f i a i j e g y z e t e k b e n n e m t ü n t e t t e fel a felhasznált i r o d a l o m részletes jegyzékét, m e r t n e m egy fejezetéből a r r a k ö v e t k e z t e t ü n k , h o g y alapos felkészültséggel vette kezébe a tollat, ami­ kor ezt a k ö n y v e t írta. A z alapos olvasónak viszont az említett forrás­ m u n k á k u t ó l a g o s t a n u l m á n y o z á s á r a is s z ü k s é g e l e h e t ! ) Petkovics K á l m á n drámai hangvétellel kezdi művét. A granicsárok f ö l d j é r ő l s z ó l ó első f e j e z e t é b ő l á t é r e z n i a z t , a m i t H á y G y u l a a Mohács c í m ű d r á m á j á b a n m o n d : „ A j o b b á g y a t t ó l n e m lesz t ö b b , h a n é g y f e l é v á g j á k ! " . . . M e r t , h a a h a t a l o m bitorlói így f o l y t a t j á k , a k k o r „ . . . le­ h e t m i n d e n t e l ö l r ő l k e z d e n i " . M i n t a h o g y k e z d t é k is, é v s z á z a d o k o n á t F ö l d t ú r ó k nélkül p e d i g sem a hűbéri t á r s a d a l o m , sem az azt követő f e u d o k a p i t a l i s t a t á r s a d a l o m n e m t u d o t t v o l n a m e g é l n i , se t o v á b b l é p n i . D e t o v á b b kellett lépnie, mert ezt parancsolta a történelem: valláshábo­ rúival, parasztlázadásaival, szabadságharcaival, felkeléseivel, amelyek m e z e j é n , m i n t a n a g y v i z e k felé c s ö r g e d e z ő p a t a k o k , f o l y a m m á v á l t a h a r c o s o k v é r e . A z s o l d o s o k é és a n e m z s o l d o s o k é ; a g r a n i c s á r o k é és a nem granicsároké. S a gazdátlanná vált föld megműveletlen m a r a d t , m i n d a d d i g , a m í g a h ű b é r u r a k és r e n d e k új j o b b á g y o k , új t e l e p e s e k t o b o r ­ zásával s ezek s z ö r n y ű kínjával lépésről lépésre t e r m ő v é nem szelídítet­ ték az elvadult földeket. É s a t ö r ö k h ó d o l t s á g i d e j é n is, a k u r u c l á z a d á s u t á n is, a v i l á g h á b o r ú ­ k a t k ö v e t ő e s z t e n d ő k b e n is l e h e t e t t m a j d m i n d e n t e l ö l r ő l k e z d e n i . A latifundiumok vér árán alatta

világában, amikor

megszületett a parasztság,

a földnélküli

a j o b b á g y s á g b ó l m e g i n t é h s é g és s eleinte

agrárproletariátus, akkor

mellette, de a földéhség

csakhamar

tüze

t o t t a fel a s z a b a d s á g v á g y a t a b b a n a h i t b e n , h o g y a f ö l d o s z t á s

lobban­

megváltja

a f ö l d h ö z r a g a d t e m b e r é l e t é t . M i l l i ó k b a n és m i l l i ó k b a n é l t ez a h i t , e g é ­ s z e n a d d i g , a m í g a z első f ö l d o s z t á s r a s o r n e m k e r ü l t , és r á n e m

döbben-

tek a r r a , h o g y n é g y - ö t h o l d n e m v á l t h a t j a m e g egy h a t t a g ú család éle­ t é t , és n e m o s z t a n a k a n n y i s z o r h á r o m - , n é g y - v a g y ö t h o l d f ö l d e t , a h o g y m e z ő g a z d a s á g i cseléd v á r j a az osztást a k ö z s é g h á z a előtt. A h o g y éhséget ú j a b b éhség, v á g y a t ú j a b b v á g y k ö v e t . A két földosztás c í m ű fejezetében P e t k o v i c s K á l m á n h a n g s ú l y o z z a : „ . . . A f ö l d r e f o r m n e m t a r t o z i k a s z o c i a l i s t a f o r r a d a l o m s a j á t o s céljai közé, hiszen a földek elosztása egyrészt tartósítja a kistulajdonosi alkat k o n z e r v a t í v vonásait, másrészt a mezőgazdasági termelő egységek felaprózása, az életképesség, a t e r m e l ő e s z k ö z ö k t o v á b b i fejlődése s z e m p o n t j á ­ ból h á t r á n y o s , fékezi a termelés k o r s z e r ű s í t é s é t . . . " A sokévszázados álom a felszabadulás u t á n v a l ó r a vált. Szerzőnk itt hiteles a d a t o k a t idéz a földosztás idejéből É s z a k - B á c s k a településeiről. S z í v b ő l felbuzgó lelkesedéssel k ö s z ö n t ö t t é k a z t a p i l l a n a t o t , a m i k o r a földmérő láncokkal megindult a nép . . . Ez az esemény a nagy n a p o k b a n történelmi e s e m é n y s z á m b a m e n t a p a r a s z t o k életében: először az életben s a j á t t e r m ő f ö l d j ü k e t é r e z t é k a t a l p u k a l a t t . H a n e m is v a l a m i n a g y v e ­ tésterület ez, de t e r e m : h o z z a a termést esztendőről e s z t e n d ő r e . H o z egy k e v é s r u h á t is, c i p ő t is, t a n k ö n y v e t is, ú j s á g o t is, r á d i ó t is. B e l e l á t t a k a z országba, világba. Kitágult a látóhatár. E g y r e szélesebben; szép virradattal, s a z t á n egyre s z o r o n g a t ó b b a l k o n y a t t a l . M e r t így, sorjában elkö­ v e t k e z e t t a z a z é v is, a m i k o r a p a r a s z t s z ü l ő k — a z e g y k o r i f ö l d n é l k ü ­ liek — g y e r m e k e i „ s z ű k n e k t a l á l t á k a n é g y h o l d a s v i l á g o t " , m e r t é p p e n a fejlődés f o l y a m á n felismerték, h o g y „ . . . a termelés s z e m p o n t j á b ó l a n é g y h o l d o n felül k e z d ő d i k az a réteg, a m e l y e t f e n n t a r t á s n é l k ü l n e v e z ­ hetünk egyéni parasztságnak". B e n t r e k e d t e k a kis d a r a b k a föld m e z s g y e k a r ó i k ö z ö t t . A f i a t a l o k — jól m o n d t a a k ö l t ő : „ R ö p ü l j , h a t u d s z ! " — k i r a j z o t t a k , a f ö l d ö n m a ­ r a d t a k az öregek, akik nem sokáig bírják m á r a kapanyelet forgatni, sem a vasvillát emelgetni: a n y u g d í j b i z t o s í t á s u k viszont m i n d m á i g n y i ­ tott kérdés. Kezdeményezés kezdeményezést követ a mostoha barázdán. Szövetkezetek, társadalmi birtokok birkóznak a kiöregedett parasztok a l k o n y o d ó éveinek biztosításával, mert az életjáradék t ö b b e t tesz ki, m i n t a m e n n y i t a földje a d h a t . M i n d a z , a m i t ö r t é n i k , még m i n d i g á t m e ­ neti megoldás csupán, mert „ . . . a paraszti létforma válságának tartós f e s z ü l t s é g e i c s a k a k k o r o l d ó d n a k fel, h a a z i d ő s f ö l d m ű v e s e k p r o l é m á i t t a r t ó s a n , a társulás talapzatán és végérvényesen a fiatal földművesek oldják m e g " . . . Igen, m e r t végső fokon „egy szociális réteg biztonsá­ gáról v a n szó". P e t k o v i c s K á l m á n n a k életes n a g y k ö r k é p e a z , a m e l y É s z a k - B á c s k á b a n a városokat, a falvakat, a szállásokat — egyszóval t a n y a v i l á g ú n k a t át­ öleli. E táj t e l e p ü l é s t ö r t é n e t é n e k o l y a n k o r s z e r ű feltárásával eddig m é g n e m találkozhattunk, amely számunkra m a a leglátfogóbb, mert a gazdasági adottságok feltárásával együtt innen kapjuk meg a lakosság rétegeződ é s é n e k , n a t a l i t á s á n a k , fejlődési v o n a l á n a k m i n d e n ö s s z e f ü g g é s é b e n is

objektív képét. T a l á l k o z t u n k m á r terjedelmesebb művekkel, elegendő csak a nagy monográfiákat megemlítenünk, de feldolgozóinknak vállal­ k o z á s a i m á s i r á n y ú a k v o l t a k . S o k s z o r a s z o c i o g r á f u s o k is, d e a m o n o ­ g r á f i á k í r ó i k i f e j e z e t t e n e g y s é g e k r e s z ű k í t e t t é k le m o n d a n d ó i k a t — a k á r B o r o v s z k y S a m u — , lexikális rövidséggel szóltak a helységekről, s ezek n y o m á n csak k u t a t h a t t u k az egymásra hatásokat, az összefüggéseket. É r t h e t ő , a z i d ő b e n i t á v o l s á g m i a t t e g y r é s z t a k o m p a r á c i ó n a k n y o m a sem volt, másrészt — ami a m i k o r u n k b a n elsősorban kiindulópont — a nép­ rétegek g a z d a s á g i h e l y z e t e , t ö r t é n e l m i szerepe, fejlődési t á v l a t a i — p o n ­ tosabban csak az utóbbi évtizedekben rendszerezett a d a t o k alapján vált a n n y i r a ismeretessé, h o g y k u t a t á s o k , t o v á b b i elemzések alapjául szolgál­ hatnak. A Városok, falvak, szállások című fejezetből m i n d j á r t az elöljáróban m e g t u d j u k , h o g y É s z a k - B á c s k á b a n nyolcvanhét településen közel há­ romszázezer e m b e r él: m u n k á s o k , földművesek, iparosok, értelmiségiek. A v á r o s b a n is, a f a l u b a n is a m u n k a h a t é k o n y s á g a a d ö n t ő t é n y e z ő : a h o l ez a h a t é k o n y s á g e r ő s e b b , o t t a v o n z ó e r ő is n a g y o b b . I t t s o k á i g a v á r o s j á r t elől, n e m c s u p á n a z z a l , h o g y j o b b a k az elhelyezkedési lehetőségek, h a n e m j e l e n t ő s r é s z b e n a z z a l , h o g y i t t v a n n a k a f ő i s k o l á k , és a z e g y e ­ t e m i t a n s z é k e k is. A g a z d a s á g i f e j l ő d é s t e t t e l e h e t ő v é a z t a j ö v ő b e í v e l ő lépést, h o g y a m u n k á s o k , a f ö l d m ű v e s e k fiai é v r ő l é v r e n a g y o b b szá­ z a l é k a r á n y b a n j u t n a k el a f ő i s k o l á k r a és a z e g y e t e m r e is. A v á r o s és a f a l u k ö z t i t á v o l s á g á l l a n d ó a n c s ö k k e n . A z a j , a s z m o g k e r g e t i , a c s ö n d h í v j a a z e m b e r t . T a l á n e z é r t , és e z é r t is, a k ö z l e k e d é s fejlődésével „ . . . a falu v o n z ó e r ő i n e k h a t á s f o k a e m e l k e d e t t ! " Lassan fogyatkozva, a szállások még mindig állnak, s legalább még egy e m b e r ö l t ő kell h o z z á , h o g y a régi falak helyén ismét kisimuljon a f ö l d , t e r e m j e n , és a p a r a s z t c s a l á d ő s z b e n , t é l b e n , h ó f ú v á s i d e j é n n e élje t o v á b b m o s t o h a szigetéletét. A mostoha barázda h a t f e j e z e t e k ö z ü l A községháza mellett című dol­ gozat készült jelentős részben v é l e m é n y k u t a t á s alapján. A 7 N A P véle­ m é n y k u t a t á s a , és a l a p o l v a s ó i s z á m á r a m e g i n d í t o t t Az olvasó szava cí­ m ű r o v a t a levelezők őszinte soraiban sok o l y a n értékes gondolatot, ja­ v a s l a t o t , h o z z á s z ó l á s t , b í r á l a t o t v e t e t t fel, m e l y e k n e k r é s z l e t e s e l e m z é ­ sével a m i n k e t n a p m i n t n a p f o g l a l k o z t a t ó kérdésekre emberileg meg­ g o n d o l t és m e g f o n t o l t v á l a s z t k a p h a t u n k . D e maradjunk a községháza mellett. A f e j e z e t c í m m á r e g y m a g á b a n is s o k a t s e j t e t , h i s z e n a f ö l d n é p é n e k s o r s a é v s z á z a d o k o n á t a k ö z s é g h á z a öles f a l a i k ö z ö t t e l h a n g z o t t d ö n t é ­ sektől függött. A J e g y z ő a f a l u n a k nemcsak a „belügyminisztere", h a ­ nem a m i k o r súlyos n a p o k nehezedtek a helységre, k o r l á t l a n u r a : d i k t á ­ t o r a v o l t . A z é l e t t ő l a h a l á l i g m i n d e n i t t f u t o t t ö s s z e e l ő t t e : a n é p felöl a viszonyulás csak a szolgalelkűség, a hallgatás lehetett, vagy a néma f o r r a d a l o m , m e r t erre i n t e t t e őt az ú r s z a v a :

„Szó nélkül kövesse p a r a n c s o m a t ! " től"!)

(Hogy

megtanulták

az

„úriszék­

A községháza „elszoktatta a népeket a közélet dolgaitól", mert ott a jegyző mellett a nagygazdák ültek, mindennek urai, kiknek vastörvénye s z e r i n t d ő l t el a n é p s o r s a . A régi k ö z s é g h á z a a m ú l t t é . A z e g y k o r i ö n k é n y u r a k h e l y é t a t a n á c s ­ t e r e m b e n a m u n k á s o k , az a g r á r p r o l e t á r o k , a k i s p a r a s z t o k , a falusi d o l ­ g o z ó k f o g l a l t á k el. „ E k k o r j ö t t d i v a t b a a konferencia, a közügyek inté­ z é s é n e k á l t a l á n o s a n e l f o g a d o t t m ó d j a és f o r m á j a " . M e g s z ü l e t e t t a k o n ­ ferencia az egykori gyülekezetek helyett, amelyeken több volt a dörge­ delem, v a g y választások előtt a h a z u g ígéret, m i n t az o l y a n szó, v a g y h a t á r o z a t , a m e l y a k ü s z k ö d ő e m b e r t feloldotta kínos gondjai alól, kise­ g í t e t t e b a j a i b ó l , t á m o g a t á s t n y ú j t o t t s z á m á r a o t t és a k k o r , a h o l és a m i ­ k o r enélkül m o z d u l n i sem t u d o t t . A k o n f e r e n c i á k o n h a l l o t t a k és t a n u l t a k a l a p j á n h a n g z o t t a k el a v á ­ laszok m i n d a z o k r a a kérdésekre, amelyek a m a emberében élnek. Az önigazgatási gyakorlatra, a küldöttrendszerre, a társadalmi szükségletek­ r e , a z á l l a m p o l g á r és a h a t ó s á g k ö z v e t l e n k a p c s o l a t a i r a , a j o g a l k o t á s r a , a gazdaságpolitikai intézkedésekre, a p é n z ü g y r e n d s z e r r e , az á l l a m r a v o ­ n a t k o z ó ideológiai p r o b l é m á k r a , a külgazdasági és k ü l p o l i t i k a i f u n k ­ ciókra adott válaszokban a munkások érdeklődése kiegyensúlyozottabb, m i n t a f ö l d m ű v e s e k é , d e „ . . . a z egész s t a t i s z t i k a i m i n t a e l o s z l á s á t a z j e l l e m z i , h o g y a z e m b e r e k e t közvetlenül érintő, a h a t é k o n y a b b cselek­ vési l e h e t ő s é g e k k e l k a p c s o l a t o s t á r g y k ö r ö k e t f o k o z o t t a b b é r d e k l ő d é s k í ­ séri. A m ú l t á r n y a i m é g i t t is, o t t is k í s é r t e n e k . M i n t f é k e z ő e r ő v a n j e l e n a n a c i o n a l i z m u s , a b ü r o k r á c i a , a p r i m i t i v i z m u s , a p o l i t i k a i t é t l e n s é g , és foglalkoztatja az embereket a nemzeti egyenjogúság további elmélyíté­ sének kérdése. P e t k o v i c s K á l m á n a 7 N A P 1972. április 21-i számából idézi: „ A nemzeti egyenjogúság további elmélyítésének alábbi lehető­ ségei k ö z ü l ö n s z e r i n t m e l y i k a l e g c é l r a v e z e t ő b b : 1. H a a z á l l a m r e n d e ­ leteket hoz. 2. H a a többségi nemzet j o g o k a t ad a kisebbségeknek. 3. H a m i n d e n n e m z e t és n e m z e t i s é g k ö z ö s e n h a r c o l n a k m i n d e n n e m z e t és nemzetiség egyenjogúságáért. 4. H a a nemzetiségek m a g u k h a r c o l n a k a saját j o g a i k é r t . " A k é r d é s e k r e összesen 4 9 9 8 é r t é k e l h e t ő válasz gyűlt össze. N a g y e l t é r é s e k n i n c s e n e k a v á l a s z t a d ó f ö l d m ű v e s e k , a m u n k á s o k és az értelmiségiek k ö z ö t t . „ A z a d a t s z o l g á l t a t ó k n a g y többsége (a f ö l d m ű ­ vesek 69,9, a m u n k á s o k 76,4, az értelmiségiek 70,1 százaléka) a legjárh a t ó b b út lehetőségét a z o k h o z a követelményekhez, e l v i és g y a k o r l a t i igényekhez, célokhoz kapcsolja, amelyek a K o m m u n i s t a Szövetség irány­ v o n a l á n a k is s z e r v e s ö s s z e t e v ő i a n e m z e t i s é g i viszonyok tekintetében. V i s z o n y l a g f e j l e t t t á r s a d a l m i tudatról b e s z é l n e k a s z á m o k , s ez a z t je­ lenti, h o g y szűkül, m i n d j o b b a n szűkül az osztályellenség ideológiai m o z ­ gástere."

Visszatérve a b a r á z d á h o z , melyet az írói igénnyel megírt mű s z e r z ő j e a c í m b e n — i n k á b b v i s s z a p i l l a n t á s k é n t — mostohának nevez, a m o s t b e k ö s z ö n t ö t t években m á r n e m m a r a d m o s t o h a , m e r t — írja z á r ó ­ szavában Petkovics Kálmán: „ A h e t v e n e s é v e k d e r e k á n n a g y l é p é s t t e t t ü n k a t ö r t é n e l m i cél f e l é : a z új a l k o t m á n y és a t á r s u l t m u n k a t ö r v é n y e n e m i s m e r k ü l ö n b s é g e t a z ö n ­ i g a z g a t á s i j o g o k a t g y a k o r l ó m u n k á s és a t á r s u l t f ö l d m ű v e s k ö z ö t t . Űj korszak kezdődik".

MUNKATÁRSAINK Lektor: Gombár Imre Angol nyelvű összefoglalók: Azucki Lívia, Bedé Béla Német és francia nyelvű összefoglalók,: Bede Béla

SZAMUNK SZERZŐI Jelena Dr.

Györe

Ivan

A.

a VKSZ Tartományi Pártbizottsága Elnökségének tagja, Újvidék

Lončar, Ferenc,

Magyar

László, Antal,

egyetemi tanár, Belgrád művészettörténész, Szabadka

Duránci,

Hegedűs

doktora, középiskolai tanár, Sza­

diplomás közgazdász, Belgrád

Rankov,

Körmendi

Bela

a földrajztudományok badka

Kornél,

Vuka'sin Dr.

diplomás szociológus, a VDNSZSZ Tartományi Választ­ mányának munkatársa, Újvidék

Milosevic,

levéltáros, Szabadka tanár, Becse

Dusán

Popovié,

a JKSZ KB Elnöksége Végrehaijtó Bizottságának tagja

Đorđe

Milanovié,

történész, a Szocialista Forradalom Múzeumának tudo­ mányos kutatója, Újvidék

Dr. Jovan

Dordevié,

akadémikus, a belgrádi Jogi Kar rendes SZSZK A'lkotmányivédő Bíróságának elnöke

Dr. Najdan

Pasié,

a jogtudományok doktora, a belgrádi Politikai Tudomá­ nyok Karának rendes tanára

Dr. Aleksandar Mr. Svetislav Lévay Endre,

Magaraievié, Stojakov,

tanára,

a

a jogtudományok doktora, az újvidéki Jogi Kar rendes tanára a JKSZ KB Elnökségének különleges munkatársa nyugalmazott újságíró, Szabadka

A Létünk 3. számának

tartalma

Dunai

Tibor

A küldöttrendszerünk politikai alapiját képező Szocialista Szövet­ ség a küldötteik, a küldöttségek megválasztásában és munkájában érvényesülő osztályjellegű, önigazgatáson alapuló káderpolitika szempontjából

Rövid

József

A szakszervezetek időszerű feladatai a szocialista önigazgatás po­ litikai rendszerének továbbfejlesztésében

Laki

Mária

Fejős I.

István

Milena

Vlaškalić

Szórád

György

Petar Tolnai

Ljubojev Ottó

A munka gazdasági fel-szabadulása az önigazgatói szocialista tár­ sadalomban A bírósági .igazgatásról A Szabadkai Közgazdasági Kar új fejlődési szakasza A film korszaka A harcos és a szent — Konjović Milan művészete

Jelen

és

múlt

Látogatóban Häuser Arnoldnál Dorde

Milanoviá

Adalék a Vajdaság területén kialakult osztályharc történeti szin­ téziséhez a burzsoá Jugoszlávia idején II. rész

Külpolitikai Risto

Poplazarov

Petar Stojanov

szemle

A San Stefanó-i fikció Macedónia helye az osztrák—magyar, orosz és szerb kormány — a Balkán érdekszférákra való felosztásával és meghódításával kap­ csolatos — terveiben 1876—1878 között

Szimpozion Gaál György

A jugoszláv szocialista hazafiság ápolása Vajdaság SZAT törté­ nelmének oktatásában

Könyv

és

folyoir.at>szemle

Benes Márta

Az ORG Reporter 1977. évi 6. száma

. .

Könyvújdonságok koztatója

— A Forum Marxista Könyvesboltjának

tájé­

létünk

— társadalmi, tudományos, kulturális folyóirat. Alapító: Vajdaság Dolgozó Népe Szocialista Szövetségének Tartományi Választmánya. Kiadó: Forum Lapés Könyvkiadó Vállalat, Üjvidék. Felelős szerkesztő: dr. Rehák László. Szerkesztőség: 24000 Subotioa, Trg slobode 2/1. Szerkesztőségi fogadóóra mindennap 10—12 óráig. Megjelenik kéthavonta. Ára példányonként 10 dinár, kettős számoké 20 dinár. Az elő­ fizetés díja egy évre belföldön 50, külföldön 100 dinár. Megrendelhető: Forum terjesztő részlege, 21000 Novi Sad, Vojvode Mišića 1.