létünk
TÁRSADALOM, T U D O M Á N Y ,
X I I . é v f o l y a m , í>. szám, 1 9 8 2 .
KULTURA
november—december
„Nem az emberek tudata az, amely létüket, hanem megfordítva, társadalmi létük az, amely tudatukat meghatározza." Karl Marx: A Előszó, 1859.
Forum Könyvkiadó,
Újvidék
politikai gazdaságtan
bírálatího?
Szerkesztő bizottság Árokszállási Borza Gyöngyi szerkeszti Ing. Bácsi Sándor Bózsó István Fehér Kálmán Fejős I. István Gabrié-Molnár Irén magiszter Dr. Györe Kornél főszerkesztő-helyettes Illés Lajos műszaki szerkesztő Dr. Matkovics jó/sef 1 Borislav Martin magiszter Dr. Rehák László fő- és felelős szerkesztő Szilágyi Gábor Dr. Szórád György Dr. Tóth Lajos Dr. Várady Tibor
Szerkesztői tanács Apró László Dr. Ballá Ferenc Borza József Csonti János Dr. Gyüre István Földessy László Franc Lajos Gere Terézia Gutási Miklós Dr. Jankovics József Kelemen Dezső Dr. Božidar Kovaček Borislav Martin magiszter I Dr. Mimics József j Vladimir Popin Dr. Rehák László Szilágyi Gábor Szirovica Antal Dr. Teleki György Tóth István, a tanács elnöke Dr. Vajda József Zrilić Ilona
Szerkesztőségi titkár Terényi Zsófia
A fedőlapot Sáfrány Imre és Szilágyi Gábor tervezték Készült a Forum nyomdájában, Újvidéken A szám kéziratának leadási ideje 1982. szeptember 30. Megjelent 1942. december 15. YU ISSN 0350-4158
TARTALOM A demokratikus centralizmus mint a forradalmi politikai szer vezet — különösképp a Jugoszláv Kommunista Szövetség — elméleti-gyakorlati eszköze 953 Az ügyviteli rendszer többszintű tervezése dekompoziciós mód szer alkalmazásával 974 Növénytermesztési tmasz tervváltozatainak szimulálása
992
Az önigazgatási tervezés mint rendszer és mint szakmunka 1011 Az önigazgatási tervezés társadalmi szerepe és funkciója a tár sult munka rendszerében 1023 Versenyjogot vagy piaci magatartási jogot? Magyarországi di lemmák 1033 A József Attila Tudományegyetem egységes kísérletének a vaj dasági iskolareform szemszögéből való összehasonlító vizsgálata 1045 A Vajdasági Pedagógiai Intézet 150 éve született
Szarvas
A Nyelvőr első évei Nemzetközi
1068
Gábor 1078
szemle
Az olasz kommunisták harmadik útja
1093
Bagdad helyett Delhiben Az el nem kötelezett mozgalom egységének megőrzése
1103
Szimpozion A Paleopatológiai Társaság IV. európai kongresszusa A jugoszláv biológusok VI. kongresszusa Könyv-
és
1110
1115
folyóiratszemle
A szerencsétlen tudat vergődése és fogódzói — Lukács György levelezése 1902—1917. 1120 Egy szabadság víziója — Michel Dufrenne két könyvéről 1123 A Savremenost 1982/6. száma
1128
Algéria a tipikus fejlődő ország július—augusztusi száma 1131
— a Les Temps Modernes
Dušan Popović A DEMOKRATIKUS CENTRALIZMUS MINT A FORRADALMI POLITIKAI SZERVEZET — KÜLÖNÖSKÉPP A JUGOSZLÁV KOMMUNISTA SZÖVETSÉG — ELMÉLETI-GYAKORLATI ESZKÖZE
I. A d e m o k r a t i k u s c e n t r a l i z m u s o l y a n politikai-szervezési e l v * , a m e l y a f o r r a d a l m i p á r t s z á m á r a b i z t o s í t j a a g o n d o l a t - és akcióegységet, v a g y i s az elmélet és g y a k o r l a t összekapcsolását a v i l á g o t m e g v á l t o z t a t ó k o n k rét itevékenység o b j e k t í v - r e á l i s lehetősége érdekében. A d e m o k r a t i k u s centralizmus elméleti f e l t é t e l e k M a r x m á r a z 1 8 4 5 áprilisában lejegyzett F e u e r b á c h - t é z i s e k b e n m e g a l a p o z t a , a f o r r a d a l o m f i l o z ó f i á j á n a k legelején. E k k o r t á j t , t é r á t M a r x a v a l l á s k r i t i k á r ó l a z á l l a m k r i t i k á j á r a és ezzel e g y ü t t a t á r s a d a l o m szervezési p r o b l é m á i r a ; k é szül a N é m e t ideológia m e g í r á s á r a . Emiiékeztetek a r r a , h o g y az ismeretelméleti tézisosoportiban ( 1 , 3 és 5 ) a k o n t e m p l a t i v , passzív m a t e r i a l i z m u s és az ismeretelméieta tétlenség h e lyébe a m u n k á t á l l í t j a m i n t f o l y t o n o s a n o s z c i l l á l ó s z u b j e k t u m — o b j e k t u m , v i s z o n y t és a cselekvő e m b e r é r z é k e l ő t e v é k e n y s é g é n e k m e g h a t á r o z ó t é n y e z ő j é t . A termelés s z u b j e k t í v t é n y e z ő j e m a g á n a k a l é t n e k a keretében t a l á l t a t i k , a m e l y l é t o b j e k t í v , t á r g y i t é n y e z ő . A valódi e m b e r i viszont a f o r r a d a l m i , g y a k o r l a t i - k r i t i k a i tevékenység. B á r az e m b e r m a g a a k ö r ü l m é n y e k és a nevelés p r o d u k t u m a , az ember a k ö r ü l m é n y e k e t v á l t o z t a t j a , és a h o g y M a r x m o n d t a , a n e v e l ő t m a g á t is nevelni k é l i . T e h á t a k ö r ü l m é n y e k a n n y i r a a l a k í t j á k az embert, a m e n n y i r e az e m b e r a k ö r ü l m é nyeket. A z a n t r o p o l ó g i a i - t ö r t é n e l m i v o n a t k o z á s ú tézisek ( 4 , 6, 7, 9 és 1 0 ) h a n g s ú l y o z z á k , h o g y az emberi lényeg s e m m i k é p p sem a z o n o s í t h a t ó az (egyes) individuum tiszta f o g a l m á v a l , h a n e m az a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k összessége. A szocializmus a n n á l i n k á b b t u d o m á n y o s , minél i n k á b b a z * A JKSZ KB Társadalmi Kutató Központja, valamint a köztársaságok és tarto mányok kommunista szövetségei marxista központjainajk szervezésében 1982. május 5-én és 6-ám Herceg Noviban a fenti címmel tudományos tanácskozást tartottak. Az itt el hangzottakból közöljük Dušan Popović bevezetőjét (I), írásbeli beszámolóját (II) és a vitában való felszólalását (III).
o s z t á l y és t ö r t é n e l e m m e g h a t á r o z t a t e v é k e n y e m b e r áll k ö z é p p o n t j á b a n és minél i n k á b b c é l j a az elidegenedés valóságos megszüntetése. A h h o z , h o g y a k r i t i k a a dolgok gyökeréig h a t o l j o n , fel kell ölelnie (dolgoznia) a z e m bereik egymás k ö z ö t t i és természetthez v a l ó v i s z o n y á t . A m a t e r i a l i z m u s és a történelem k ö z ö t t dialektikus v i s z o n y áll f e n n , a m e l y a v i l á g o t m a g á v a l a világgal m a g y a r á z z a , a d i a l e k t i k u s imaiterializmus ezzel szemben a világ á t a l a k u l á s á t (fejlődését) is ö n m a g á b ó l a v i l á g b ó l feltételezi. A z e l m é l e t — g y a k o r l a t v i s z o n y á t t a g l a l ó tézisek ( 2 , 8) a megismerés e l méletébe b e v o n j á k a g y a k o r l a t o t , m i n t k r i t é r i u m o t . N e m l é t e z i k elmé letileg, immanensen lehetséges, teljes b i z o n y í t é k , m e r t a tárgyi igazság n e m elméleti, h a n e m g y a k o r l a t i kérdés. A z igazság n e m c s a k elméleti v i s z o n y , h a n e m teljes egészében az e l m é l e t — g y a k o r l a t v i s z o n y a . A z e m b e r a g y a k o r l a t b a n i g a z o l j a a valóságot, g o n d o l k o d á s á n a k erejét" és i g a z s á g á t . M i n d e n misztérium racionális m e g o l d á s a az emberi gyakorlatiban és a n n a k megértésében t a l á l t a t i k . A l e g f o n t o s a b b a 1 1 . t é z i s : „ A f i l o z ó f u s o k a v i l á g o t c s a k (különböző képpen értelmezik; a f e l a d a t a z , h o g y megváltoztassuk." A legfontosabb t e h á t a j ö v ő , a valóság azon ismérveinek a l a p v e t ő megismerése, a m e l y e k a j ö v ő h o r d o z ó i , az a megismerés, a m e l y t o v á b b v i s z , amely a l a p j á n a j ö v e n d ő r ő l a l k o t o t t tudás, a t u d á s — t e n d e n c i a v i s z o n y m e g f o g a l m a z ó d i k . A g y a k o r l a t az elmélet a l a p j á n f e j l ő d i k , nincs ellentét a megismerés és a változás között. A filozófia forradalmian változtatja a világot, a mar x i s t a elméletnek p r o l e t á r f o r r a d a l m i küldetése v a n . A z e m l í t e t t tézissel v a l ó visszaélésnek minősül a z , a m i k o r p r a g m a t i z m u s s a l cserélik a z t f e l , v a g y h a a g o n d o l a t t ó l m e g f o s z t o t t s é m á r a , t é t l e n a n t i f i l o z ó f i á r a redu k á l j á k . V a g y a h o g y L e n i n í r t a , M a r x t a n í t á s a azért m i n d e n h a t ó ( ö r ö k é r v é n y ű ) , m e r t igaz. A fenti elméleti a l a p o k o n j ö t t létre a d e m o k r a t i k u s centralizmus a m u n k á s o s z t á l y és f o r r a d a l m i é l c s a p a t a , a k o m m u n i s t a p á r t h a r c a f o l y a m á n . E h a r c lényeges kérdése az e l n y o m o t t a k és k i z s á k m á n y o l t a k f e l v i l á gosítása, a f o r r a d a l m i - d e m o k r a t i k u s eszmék szocializálása, a m a r x i s t a e l m é l e t n e k a t ö m e g e k anyagi e r e j é v é v á l t o z t a t á s a v o l t . E f o l y a m a t b a n r e l a t í v ö n á l l ó s á g a keretei k ö z ö t t a v i l á g o t m e g v á l t o z t a t ó s köziben ö n m a g á t is a l a k í t ó s z u b j e k t u m l é t r e h o z t a a d e m o k r a t i k u s c e n t r a l i z m u s t , hogy a k o n k r é t v i s z o n y o k k ö z e p e t t e m i n é l j o b b és k e d v e z ő b b feltételeket teremtsen f o r r a d a l m i a k t i v i t á s á n a k és a l k o t ó tevékenységének k i b o n t a k o z t a t á s á h o z . A d e m o k r a t i k u s centralizmus e l v é n e k a z eszmei m e l l e t t m e g v a n a m a g a szűkebb, p á r t p o l i t i k a i jelentősége is. A f o r r a d a l m i , g y a k o r l a t i - k r i t i k a i tevékenység k ö z e p e t t e n e m v á l a s z t h a t ó szét az eszmei és p o l i t i k a i egysége. A d e m o k r a t i k u s centralizmus m a n a p s á g n e m c s a k a k o m m u n i s t a p á r t o k eszköze, h a n e m más f o r r a d a l m i szervezeteké is, elsősor b a n a n é p f e l s z a b a d í t ó k é , m e r t lehetővé teszi a f ö l d e l n y o m o t t és n e m egyenjogú (munkásosztályai ós népei s z á m á r a , h o g y a v i l á g o t a m a g a v a l ó s á g á b a n t o l m á c s o l ó elmélettől v e z e t v e e z t a v i l á g o t m e g is v á l t o z tassák. Forrását tekintve a demokratikus centralizmus
a forradalmi
marxiz-
musra épülve, az elmélet és g y a k o r l a t összetett, dialektikus v i s z o n y á n a k t é n y e z ő j e a m u n k á s o s z t á l y n a k , különösen pedig f o r r a d a l m i szervezetének g y a k o r l a t i - k r i t i k a i tevékenysége során. A z ilyen értelemben m e g a l a p o z o t t d e m o k r a t i k u s centralizmus c s a k a b b a n az esetben v á l h a t d o g m á v á és csontosodhat m e g , h a d o g m á v á süllyesztjük azt az elméletet is, a m e l y f e l tevéseiből létrejött. E z esetiben f o n t o s a b b á v á l i k az ö n m a g á é r t v a l ó szer vezet a f o r r a d a l m i irányultságú p á r t t ó l , a polgári p r a g m a t i z m u s a m a r xista-elmélettől. A munkának, a munkásosztálynak, valamint a népeknek és m a g á n a k az e m b e r n e k a felszabadításáért f o l y t a t o t t f o r r a d a l m i h a r c háttérbe kerül egy o l y a n p r a k t i c i s t a p o l i t i k á v a l szemben, a m e l y visszaél a m a r x i z m u s s a l és a szocializmussal, a m u n k á s o s z t á l y t t o v á b b r a is b é r v i s z o n y b a süllyeszti, e l v i t a t j a a n é p e k és nemzetiségek egyenjogúságát a „ k o r l á t o z o t t s z u v e r e n i t á s " jelszó értelmében és f o k o z z a az ember elidege nedését. A m a r x i z m u s r a é p ü l ő d e m o k r a t i k u s centralizmus a z o k s z á m á r a , a k i k felismerik a t á r s a d a l o m és a világ fejlődésének t ö r t é n e l m i szükségszerű ségét, v a l a m i n t a m u n k á s o s z t á l y , a népek és az e m b e r f e l s z a b a d í t á s á n a k szükségességét, lehetővé teszi a f o r r a d a l m i a k c i ó t . A m u n k a f e l s z a b a d í t á sáért f o l y t a t o t t f o r r a d a l m i h a r c n a k letéteményese n e m lehet a m a g á r a m a r a d t egyén, h a n e m csak az osztály, a nemzet keretein belül és a z a d o t t történelmi szituációban h a t ó f o r r a d a l m i szervezet t a g j a . A d e m o k r a t i k u s centralizmus f o r r a d a l m i elveinek m e g t a g a d á s a pedig a m u n k á s - és osz t á l y s z e m p o n t megtagadását jelenti — áttérést a polgári t á r s a d a l m a t j e l lemző liberalizmusra és anarchizimusra. A t á r s a d a l o m , különösen pedig a szocialista t á r s a d a l o m fejlődésével v á l t o z n a k a d e m o k r a t i k u s c e n t r a l i z m u s elvei — g a z d a g o d n a k és de m o k r a t i z á l ó d n a k . A szocialista ö n i g a z g a t á s é t á r s a d a l o m fejlődésének és a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetségnek a t a p a s z t a l a t a i b i z o n y í t j á k , h o g y a d e m o k r a t i k u s centralizmus élveibe épített m i n d e n új rendelkezés f e j leszti a n n a k d e m o k r a t i k u s k o m p o n e n s é t , illetve t a r t a l m á t . E z e k k ö v e t keztében különösen a t a g o k és az alapszervezetek jogai és kötelezettségei szélesedtek, v a l a m i n t a döntéshozatal d e m o k r a t i k u s f o l y a m a t a s vele együtt a t a g o k és alapszervezetek felelőssége is a h a t á r o z a t o k m e g v a l ó sítása t e r é n . A f o r r a d a l m i szervezet ilyen d e m o k r a t i z á l á s a n é l k ü l n e m beszélhetünk a t á r s a d a l o m d e m o k r a t i z á l á s á r ó l , illetve a k ö z v e t l e n s z o cialista d e m o k r a t i z á l á s n é l k ü l úgyszintén nem valósulhat m e g az esz m e i - p o l i t i k a i és akcióegysóg sem pedig J u g o s z l á v i a m u n k á s o s z t á l y á n a k i n t e g r á c i ó j a a m u n k a felszabadításáért v í v o t t h a r c b a n . A d e m o k r a t i z á l á s n a k — a m e l y a m u n k á s o s z t á l y és á l t a l á b a n a d o l g o z ó k h a t a l m á n alapul — , különösen fontos t é n y e z ő j e az o s z t á l y és a n e m zeti s z e m p o n t o k á l l a n d ó összehangolása, miszerint a termelőerők, a t e r melési, v a l a m i n t a társadalmi-gazdasági v i s z o n y o k m i n d e n ú j a b b f e j l ő dési szakaszával erősödik a n e m z e t i egyenjogúság is. E z a szocialista ö n igazgatása rendszerben különösen a n n a k a z elvnek bevezetésével j u t o t t kifejezésre, m e l y n e k értelmében m i n d e n szocialista köztársaság és s z o c i a lista a u t o n ó m t a r t o m á n y felel a m a g a ós a közösség fejlődéséért. E z z e l
v á l i k az ö n i g a z g a t á s a társadalmi-gazdasági és p o l i t i k a i v i s z o n y o k e g y séges rendszerévé. H o g y a radikálisan m e g v á l t o z o t t p o l i t i k a i rendszerben a Korrumunista Szövetség megfelelő helye és t a g j a i n a k , v a l a m i n t szervezeteinek a l k o t ó eszmei-politikai a k t i v i t á s a b i z t o s í t o t t legyen, m e g f e l e l ő v á l t o z á s o k a t k e l lett eszközölni a k o m m u n i s t a szövetségen belül érvényesülő d e m o k r a t i k u s c e n t r a l i z m u s elveiben. A d e m o k r a t i z á l á s t o v á b b i f o k o z á s a a t a g o k n a k és az alapszervezeteknek a J K S Z p o l i t i k á j a a l a k í t á s a és v a l ó r a v á l t á s a t e rén j e l e n t k e z ő m e g n ö v e k e d e t t j o g a i b a n és kötelezettségeiben j u t k i f e j e zésre. E p o l i t i k a pedig a k ö z t á r s a s á g o k és a u t o n ó m t a r t o m á n y o k k o m munista szövetségeinek egyenjogú, ö n á l l ó , közös és e g y f o r m a k ö t e l e z e t t ségeit s z o r g a l m a z z a a z egységes p á r t o n belül. A z ilyen szervezeti struktúra n e m jelenti a J K S Z f ö d e r a l i z á l á s á t , m i n t a h o g y a f o r r a d a l o m előtt, és f o l y a m á n sem minősült a n n a k a H o r v á t , v a l a m i n t a S z l o v é n K o m m u n i s t a P á r t o k m e g a l a k í t á s a , sem pedig a J K P ö n á l l ó , t a r t o m á n y i p á r t b i z o t t s á g a i n a k létrehozása S z e r b i á b a n , B o s z n i a H e r c e g o v i n á b a n , M a c e d ó n i á b a n , C r n a G o r á b a n és V a j d a s á g b a n . A J K S Z egységes p r o g r a m j a és a J K S Z d e m o k r a t i k u s c e n t r a l i z m u s á n a k egységes elvei b i z t o s í t j á k J u g o s z l á v i a m u n k á s o s z t á l y á n a k , d o l g o z ó i n a k , népeinek és nemzetiségeinek egységes eszmei-politikai a k c i ó j á t . A föderalizmus és a széthúzás a k k o r j ö n n e k létre, ha v a l a m e l y i k köztársaság v a g y a u t o n ó m t a r t o m á n y k o m m u n i s t a szövetsége eltekint (eltér) a J K S Z p r o g r a m j á t ó l , s t a t ú t u m á t ó l , a d e m o k r a t i k u s c e n t r a l i z m u s elveitől, a J K S Z k o n g r e s z szusainak p o l i t i k a i i r á n y v o n a l á t ó l és a J K S Z K B á l l á s p o n t j a i t ó l . M á s szóval a t t ó l , h a vezetőségeiben e l h a r a p ó z n a k a f r a k c i ó k . E z e k a f r a k c i ó k pedig a m u n k á s o s z t á l y t megkerülő d ö n t é s h o z a t a l b ó l erednek, v a g y i s az etatizmus, a b ü r o k r a t i k u s centralizmus, a technokratiamuis és n a c i o n a l i z mus felé t ö r t é n ő e l t o l ó d á s k ö v e t k e z m é n y e i . V a g y ahogy azt írásbeli b e s z á m o l ó m b a n — az illegalitásban l e v ő J K P , J o s i p B r o z T i t o és E d v a r d K a r d e l j á l l á s p o n t j a i r a t á m a s z k o d v a — h a n g s ú l y o z o m : a föderálás és a J K S Z f ö d e r a l i z m u s a n e m szervezési kérdés, h a n e m egész f o r r a d a l m i szer v e z e t ü n k eszmei-politikai és akcióegységének kérdése.
II. A demokratikus
centralizmus
eszmei-politikai
a forradalmi és akcióegységének
kommunista
szervezet
alapja
A J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetség keretében az eszmei-politikai és akcióegység kiépítése szoros összefüggésben áll a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i v i s z o n y o k fejlődésével, v a l a m i n t a t á r s a d a l o m és a m u n k á s o s z t á l y k ü l ö n b ö z ő rétegei e l t é r ő érdekeinek az összehangolásával. A K o m m u n i s t a S z ö vetség szerveződésének teljes egészében a szocialista önigazgatású d e m o k rácia p o l i t i k a i r e n d s z e r e i m m e l eredményesebb m ű k ö d é s é n e k s z o l g á l a t á ban kell á l l n i a . A J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetség egységének kiépítése
a n n a k a h a r c n a k az útján m e g y végbe, a m e l y a t e c h n o b ü r o k r a t i k u s m o n o p ó l i u m o k ellenállásával és a z o k k a l szemben f o l y i k , a k i k a r r a t ö r e k e d nek, hogy m e g a k a d á l y o z z á k az érdekek d e m o k r a t i k u s összeegyeztetését, a k i k kétségbe v o n j á k nemzeteink és nemzetiségeink egyenrangúságát és a m u n k á s o s z t á l y érdekeinek d ö n t ő szerepét. A K o m m u n i s t a Szövetség vezető szerepének megvalósítása terén r e n d k í v ü l i jelentőségük v a n a p á r t b a n u r a l k o d ó v i s z o n y o k n a k , ezért a z o k a t a f o r r a d a l m i és akcióegység l e g h a t é k o n y a b b eszközeiként fejlesztjük. A J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetség d e m o k r a t i k u s c e n t r a l i z m u s a b i z t o s í t j a a legszélesebb d e m o k r á c i á t a p o l i t i k a k i a l a k í t á s á h o z és a d ö n t é s h o z a t a l hoz, v a l a m i n t a v é g r e h a j t á s u k h o z szükséges egységet. A d e m o k r a t i k u s centralizmus l e h e t ő v é teszi a J K S Z minden t a g j á n a k , alapszervezetének és vezetőségének, h o g y teljes m é r t é k b e n kifejezésre juttassa k e z d e m é n y e ző- és alkotókészségét. A d e m o k r a t i k u s centralizmus n e m c s a k t á r s a d a l m u n k d e m o k r a t i k u s fejlődésének, de a m u n k a , v a l a m i n t a munkásosz t á l y felszabadulásáért f o l y ó h a r c előfeltétele is. A d e m o k r a t i k u s centralizmus a f o r r a d a l m i p o l i t i k a i szervezetben e l s z a k í t h a t a t l a n k a p c s o l a t b a n v a n a f o r r a d a l m i szervezet c é l j a i v a l , ennek elérési ú t j á v a l és m ó d j á v a l , a szervezetnek a t á r s a d a l o m b a n elfoglalt he lyével és szerepével, a gazdasági, szociális, politikai és m á s v á l t o z á s o k k a l . A d e m o k r a t i k u s centralizmus kijelöli a f o r r a d a l m i szervezet t a g j á n a k pártépítési f e l a d a t a i t is. V i l á g s z e r t e , de n á l u n k is jelentős m é r t é k b e n e l u r a l k o d o t t a m e g g y ő ződés, m e l y szerint a d e m o k r a t i k u s centralizmus k i z á r ó l a g a k o m m u n i s t a p á r t belső ügye, k ö r ü l b e l ü l o l y k é p p e n , m i n t a h o g y a n azt az egyik m a i szovjet teoretikus 'meghatározta: „ A lenini típusú p á r t belső életének m e c h a n i z m u s á t a d e m o k r a t i k u s centralizmus elvei h a t á r o z z á k meg, a m e l y e k h a r c r a kész, egységes szervezetté teszik, feltételeket teremtenek a p á r t d e m o k r á c i a fejlesztésére, de m e g ó v j á k a p á r t o t a megcsontosodástól, a megtorpanástól és a szektásságtól i s . " E z a szűk l á t ó k ö r ű félfogás abból a feltételezésből indul k i , h o g y a d e m o k r a t i k u s centralizmus t ú l n y o m ó részt olyan elvek m e g v á l t o z t a t h a t a t l a n h a l m a z a , a m e l y m e g h a t á r o z z a a k o m m u n i s t a p á r t belső életét és v i s z o n y a i t . A z ilyen f e l f o g á s n a k számos o k a v a n . E g y r é s z t azon alapul, hogy az államszocializmus országaiban uralmon levő k o m m u n i s t a p á r t o k b a n a d e m o k r a t i k u s centralizmus alapelvei nem v á l t o z t a k a z új h a t a l o m fel állításától a mai napig. ( E z alól k i v é t e l t képez a d e m o k r a t i k u s c e n t r a l i z mus d e f o r m á l ó d á s a a S Z K P - b e n Lenin k o r á t ó l a sztálinizmusig.) M á s részt azzal m a g y a r á z h a t ó , hogy fejletlen a h a z á n k szocialista t á r s a d a l m á nak fejlődéséről a l k o t o t t eszmei-pölitikai és elméleti tudat, s emiatt n e m csak a f o r r a d a l m i k o m m u n i s t a szervezet helyzete, szerepe és természetié v á l t o z i k m e g a szocialista ö n i g a z g a t á s é társadalomiban, h a n e m a d e m o k r a t i k u s centralizmussal k a p c s o l a t o s elvei is. A n n a k a nézetnek, mely szerint a d e m o k r a t i k u s centralizmus a k o m munista p á r t kifejezetten belső ügye, abban rejlenek a gyökerei, h o g y nem ismerték fel eléggé a szocialista t á r s a d a l o m és a f o r r a d a l m i szer-
vezete k ö z ö t t i d i a l e k t i k u s viszonyt, s .ezzel szerveződésének és t e v é k e n y ségének a l a p v e t ő elvét — a d e m o k r a t i k u s c e n t r a l i z m u s t (sem. A s p o n t á n haladás és a szocialista t á r s a d a l o m fejlődésének t u d a t o s i r á n y í t á s a h a t á r o z z á k imeg a k o m m u n i s t á k szervezetének természetét és a b e n n e u r a l k o d ó d e m o k r a t i k u s centralizmus alapelveit. E z a h a l a d á s és az ilyen i r á n y ú fejlődés a szocialista itársadalam belső e l l e n t m o n d á s a i által k i v á l t o t t h a r c keretében j á t s z ó d i k le. A k o m m u n i s t a szervezetnek m i n t a t á r s a d a l o m vezető e r e j é n e k szerepéhez t a r t o z i k , h o g y ebben a h a r c b a n h o z z á j á r u l j o n a régi t á r s a d a l o m — k a p i t a l i s t a és néha k a p i t a lizmus előtti — m a r a d v á n y a i n a k f e l s z á m o l á s á h o z , túlhaladásához, a s z o cialista t á r s a d á l o m m e g s z i l á r d í t á s á h o z és új minőségeinek felülkerekedéséhez. E m e l l e t t a k o m m u n i s t a szervezetnek h o z z á k e l l j á r u l n i a azon e r ő k és t ö r e k v é s e k (bürokratizmus, tedbnokratizmus, nemzeti önzés és c s o p o r t é r d e k e k ) legyűréséhez, a m e l y e k a t á r s a d a l o m stagnálását idézik elő és k o n z e r v á l j á k a m e g l e v ő v i s z o n y o k a t . E h a r c eredményessége érdeké ben a k o m m u n i s t a é l g á r d á n a k a l k a l m a z k o d n i a k e l l a társadalmi f e l t é t e l e k h e z ; szerepének, helyének, szerveződésének, m u n k á j a t a r t a l m á n a k és módszereinek meg kell felelniük a szocialista társadalmi v i s z o n y o k s z ü k ségleteinek és f o l y a m a t a i n a k . E z azt jelenti, hogy a f o r r a d a l m i k o m m u nista szervezet d e m o k r a t i k u s c e n t r a l i z m u s á n a k elveit a m e g h a t á r o z o t t ország és nép o b j e k t í v történelmi, t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i , n e m z e t i és k u l turális sajátosságai h a t á r o z z á k meg. A d e m o k r a t i k u s centralizmus f o g a l m á n a k m e g h a t á r o z á s á b a n e l ő f o r d u l ó szubjektivizmus és v o l u n t a r i z m u s súlyos k á r o k a t o k o z h a t a m u n k á s o s z t á l y n a k ós a d o l g o z ó k n a k , a f o r r a d a l m i m o z g a l o m n a k és a k o m m u n i s t a szervezetinek. A mai szocializmusban a s z u b j e k t i v i s t a v o l u n t a r i z m u s legelterjedtebb f o r m á j a a dogmatizmus, a m e l y n e k t e r j e s z t ő j e az etatista b ü r o k r á c i a , a v á l l a l a t i t e c h n o k r á c i a és a t e c h n o b ü r o k r a t i k u s ösztönösség az á l l a m s z o cializmus t á r s a d a l m á b a n . E z e k ugyanis l e g g y a k r a b b a n n a g y á l l a m i n a cionalizmussal és hegemonizmussal p á r o s u l n a k . Eninek a jelenségnek a végső m e g n y i l v á n u l á s a a sztálinizmus. A szocialista t á r s a d a l o m fejlődésében e l ő f o r d u l ó a l a p v e t ő e l l e n t m o n d á sok kifejezésre j u t o t t a k a mi g y a k o r l a t u n k b a n is. E z e k feltételezik és m e g h a t á r o z z á k a z o k a t a l é n y e g b e v á g ó p r o b l é m á k a t , amelyek ellen a K o m m u n i s t a Szövetség k ü z d a z á l l a m elhalása felé vezető úton. E z e k a p r o b l é m á k és a szocializmus t o v á b b i fejlődéséért f o l y ó eszmei és p o l i t i k a i h a r c szükségletei feltételezik és h a t á r o z z á k meg a d e m o k r a t i k u s c e n t ralizmus elveit is a K o m m u n i s t a Szövetségben. A K o m m u n i s t a Szövetség t á r s a d a l m i szerepének és felelősségének m e g valósításában k i ü t k ö z ő a l a p v e t ő ellentmondások lényege k e t t ő s f u n k c i ó j á b a n rejlik. A K S Z egyrészt a termelők közössége belső eszmei és p o l i tikai erejének szerepét tölti be, ami az ö n i g a z g a t á s , a h u m a n i s t a és de m o k r a t i k u s társadalmi tudat tényezője, másrészt pedig a m u n k á s o s z t á l y osztályjellegű, történelmi t á r s a d a l m i érdekeinek forradalmi eszköze, a m e l y k ö z v e t l e n felelősséggel t a r t o z i k a m u n k á s o s z t á l y és a d o l g o z ó k h a t a l m á é r t . És a K o m m u n i s t a S z ö v e t s é g n e k e k é t f u n k c i ó j a bizonyos el-
lentéteket t a r t a l m a z . A z első a b b a n n y i l v á n u l m e g , h o g y a hosszú t á v ú a k m e l l e t t m a g á b a n h o r d o z z a a k ö z v e t l e n mindennapos önigazgatási érdekeket is, a m e l y e k néha elleniében á l l n a k a közös é r d e k k e l . A m á s o d i k pedig a b b a n , h o g y a t á r s a d a l o m általános és k ö z ö s érdekeinek érvényesítése m e l l e t t az igazgatási s t r u k t ú r á k , illetve t e c h n ö b ü r o k r a t a törekvések h a t á s a alá kerül. A K o m m u n i s t a Szövetségnek szerepe m e g v a l ó s í t á s a közben ki k e l l küszöbölnie ós át k e l l h i d a l n i a ezeket a z e l l e n t m o n d á s o k a t a z z a l , h o g y szüntelenül szilárdítja belső egységét. A szocialista t á r s a d a l o m fejlődésé vel és a p o l i t i k a i m o n o p ó l i u m megszüntetésével ugyanis minőségi v á l t o záson megy keresztül a K o m m u n i s t a Szövetság társadalmi szerepe és erősödik d e m o k r a t i k u s f u n k c i ó j a , miközben gyengül a centralisztikus f u n k c i ó . A d e m o k r a t i k u s f u n k c i ó erősödése azt jelenti, hogy a K o m m u n i s t a Szövetségben e g y r e t ö b b k o m m u n i s t a a k t i v i z á l ó d i k a l k o t ó m ó d o n , s h o g y egyre szerteágazóbban t e v é k e n y k e d n e k alapszervezeteik. F o k o z ó dik a. tagság és a szervezetek szerepe, növekszik a dolgozók és a. szer vezetek felfelé i r á n y u l ó h a t á s a a v é l e m é n y h a r c belső f o r m á i n a k t e r j e désével, az összes a l k o t ó jellegű társadalmi erők b e v o n á s á v a l és a t u d o m á n n y a l v a l ó k a p c s o l a t t e r e m t é s ü k k e l , v a l a m i n t a d e m o k r a t i z m u s erősödé sével a d ö n t é s h o z a t a l b a n . A K o m m u n i s t a Szövetség d e m o k r a t i k u s f u n k c i ó j á n a k erősödése nem jelenti azt is, h o g y f o k o z a t o s a n v a l a m i f é l e n e velő szervezetté v a g y v i t a k l u b b á v á l i k . A centralista f u n k c i ó n a k nem szabad o d a vezetnie, h o g y olyan t á r s a d a l m i m e n a g e r r é v á l j é k , amely mindenről dönt. A z o k n a k az e r e d m é n y e k n e k az a l a p j á n , amelyeket a szocialista erők társadalmi-gazdasági és p o l i t i k a i s t r u k t ú r á j u k fejlesztésében elértek, két szakaszra o s z t h a t ó ö n i g a z g a t á s é fejlődésünk. A m é r f ö l d k ö v e t a J S Z S Z K a l k o t m á n y a és a J K S Z X . kongresszusa j e l e n t i k , illetve a z o k az esemé n y e k , amelyek 19744>en j á t s z ó d t a k (le. A z önigazgatás fejlődésében b e állt f o r d u l a t ezen m o m e n t u m a i n a k jelentőségével J o s i p B r o z T i t o f o g l a l k o z o t t a J K S Z X . kongresszusán beterjesztett b e s z á m o l ó j á b a n : ,,A p o l i t i k a i összetűzésekben és az i d e o l ó g i a i szembehelyezlkedésekben kifejezésre j u t o t t ellentmondások r á m u t a t t a k a r r a , h o g y társadalmunk t ö r t é n e l m i válaszúthoz é r k e z e t t . . . T u d a t á b a n v o l t u n k ennek, ezért a k ciót i n d í t o t t u n k és k e z d e m é n y e z t ü k az a l k o t m á n y módosítását is. M i n d e n e k e l ő t t az v o l t a szándékunk, h o g y az a l k o t m á n y módosításával megszilárdítsuk és t o v á b b fejlesszük t á r s a d a l m i , gazdasági és p o l i t i k a i rendszerünknek éppen ezeket a lényegbevágó v i s z o n y a i t . . . , és h o g y a munkásosztály s z á m á r a biztosítsuk m i n d a z o k a t a feltételeket, hogy v a l ó b a n maga döntsön m u n k á j á n a k eredményéről, d ö n t ő szerepet játsszon v a l a m e n n y i t á r s a d a l m i ügy intézésében, t o v á b b á , h o g y fejlesszük a nemzetek közti v i s z o n y o k a t az egyenjogúság és a szolidaritás a l a p j á n . A z v o l t a szándékunk, h o g y az a l k o t m á n y o s rendszert megszabadítsuk a b ü r o k r a t a és centralista v i s z o n y o k m a r a d v á n y a i t ó l , amelyek lehetőséget n y ú j t o t t a k a n e m z e t i egyenjogúság m e g b o n t á s á r a . . . A z v o l t a m e g g y ő ződésünk, hogy ezzel m é r h e t j ü k a legerősebb eszmei és p o l i t i k a i csapást
a z o k r a a z erőkre, a m e l y e k rendszerünk m u n k á s o s z t á l y jellegét és a J u goszláv K o m m u n i s t a Szövetség v e z e t ő eszmei és p o l i t i k a i szerepét meg támadták. A J S Z S Z K új a l k o t m á n y a ós a k ö z t á r s a s á g o k m e g a t a r t o m á n y o k a l k o t m á n y a i világosan kijelölitek a szocialista önigazgatási v i s z o n y o k t o v á b b i fejlődésének ú t j á t . . . A m u n k á s o s z t á l y ezért f o g a d t a el az a l k o t mánymódosításokat nagy forradalmi változásként. . . A z új a l k o t m á n y g y ö k e r e s v á l t o z á s o k a t e s z k ö z ö l t a p o l i t i k a i rendszer ben. E z e k n e k a m ó d o s í t á s o k n a k az a lényege, h o g y biztosítsuk a m u n k á s o s z t á l y és á l t a l á b a n a dolgozók u r a l k o d ó helyzetét a h a t a l o m f u n k c i ó j á n a k g y a k o r l á s á b a n és egyéb t á r s a d a l m i ügyek igazgatásában, t o v á b b á , hogy az egyenjogúság és a szolidaritás a l a p j á n t o v á b b f e j l ő d j e n e k a n e m zetek és nemzetiségek k ö z ö t t i v i s z o n y o k és v a l a m e n n y i k ö z t á r s a s á g és a u t o n ó m t a r t o m á n y felelőssége a sajátságos és k ö z ö s fejlődésért. A z ö n igazgatás e z á l t a l a t á r s a d a l m i , gazdasági és p o l i t i k a i v i s z o n y o k teljes rendszerévé v á l i k . E z e k b ő l az eszmei a l a p o k b ó l k i i n d u l v a , először az a l k o t m á n y f ü g g e l é k e k k e l , m a j d az új a l k o t m á n n y a l k i é p í t e t t ü k a f ö d e r a t í v rendszert, a m e l y a m a g a elvi következetességével egyedül áll a világon. M i v e l a társult m u n k a dolgozói rendelkeznek m u n k á j u k eszközeivel és eredmé nyeivel, így m i n d e n n e m z e t n e k és nemzetiségnek lehetősége n y í l i k , h o g y szabadon rendelkezzen a m e g v a l ó s í t o t t t ö b b l e t m u n k á v a l , illetve, h o g y döntsön saját gazdasági, kulturális és általános t á r s a d a l m i fejlődésének feltételeiről. E z e n az a l a p o n következetesen é r v é n y e s í t e t t ü k azt az elvet, hogy a k ö z t á r s a s á g o k a t és a t a r t o m á n y o k a t illeti meg a z a jog és f e l e lősség, h o g y összhangban a z egységes t á r s a d a l m i és gazdasági rendszerrel, a p o l i t i k a i rendszer egységes a l a p j a i v a l és a közös é r d e k e k k e l , a m e l y e ket a J S Z S Z K a l k o t m á n y a á l l a p í t m e g — ö n á l l ó a n rendezzék belső v i s z o n y a i k a t , t o v á b b á , hogy egyenjogúan döntsenek a f ö d e r á c i ó b a n a k ö zös ü g y e k r ő l . E z z e l e l h á r í t j u k azt a h a z u g d i l e m m á t , amelyet a n a c i o n a l i s t á k v e t e t t e k fel, s a m e l y szerint a nemzeti érdekek e l ő b b r e v a l ó k az o s z t á l y érdekeknél, és amelyek k ü l ö n v á l a s z t o t t á k ezt a két é r d e k e t . " „ A n a g y f o r r a d a l m i v á l t o z á s , a t ö r t é n e l m i f o r d u l ó p o n t és f o r r a d a l m u n k új s z a k a s z á n a k k e z d e t e " — a h o g y a n T i t o e l v t á r s é r t é k e l t e a J S Z S Z K a l k o t m á n y á v a l , a k ö z t á r s a s á g o k és a t a r t o m á n y o k alkotmá n y a i v a l , v a l a m i n t a J K S Z X . kongresszusával m e g j e l ö l t v á l t o z á s o k a t , k ü lönösképpen a k ö v e t k e z ő k b e n j u t n a k k i f e j e z é s r e : E l ő s z ö r , a társadalmi-gazdasági viszonyokban. A társult m u n k a lénye ge és jellege m i n d i n k á b b az emiberek k ö z ö t t i v i s z o n y o k b a n j u t kifejezés re, a k i k egyenlőségre tesznek szert a t á r s a d a l m i eszközökkel f o l y ó m u n k á r a v a l ó jog a l a p j á n . A t e r m e l ő m u n k á b a n részt v e v ő dolgozóból és a m u n k a társadalmi jellegéből, v a l a m i n t a t á r s í t á s a iránti szükségletből k i i n d u l v a a K o m m u n i s t a Szövetség t o v á b b k ü z d azért, hogy a dolgozó a társult m u n k á b a n ténylegesen rendelkezzen a t e r m e l ő e s z k ö z ö k k e l és m u n k á j á n a k gyümölcsével, s h o g y d ö n t ő szerepe Hegyen az összes t á r -
sadalmi teendők végzésében, gazdasági, kulturális és általános t á r s a d a l m i fejlődésünkben. A f o g y a t é k o s s á g o k , nehézségek és p r o b l é m á k ellenére a szocialista önigazgatású t á r s u l t m u n k a t a r t a l m á t m i n d i n k á b b a j ö v e d e l m i v i s z o n y o k és az egyre n a g y o b b f o k ú j ö v e d e l m i átszövődés képezi. A d o l g o z ó k m a g u k építik k i az önigazgatású társult m u n k a m e c h a n i z m u s á t . M á s o d s z o r , a szocialista önigazgatás politikai rend szer éhen. A z ö n i g a z gatás m i n d i n k á b b a d o l g o z ó k u r a l m á v á v á l i k . A k ü l d ö t t r e n d s z e r k i t e r jeszti az önigazgatást a társadalmi és p o l i t i k a i d ö n t é s h o z a t a l terén is és átlényegíti az önigazgatást, h o g y a z az egyszerű t á r s a d a k n i ^ a z d a s á g i b ó l integrális p o l i t i k a i rendszerré v á l j é k . A z önigazgatás f o k o z a t o s a n kiterjed a z o k r a a társadalmi-gazdasági közösségekre is, a m e l y e k az á l l a m h a t a l m a t g y a k o r o l j á k a községtől k e z d v e a k ö z t á r s a s á g o k o n és t a r t o m á n y o k o n keresztül egészen a föderációig. A dolgozók d ö n t é s h o z a t a l a a m u n k á s t a n á c s o k b a n , v a l a m i n t a k ü l d ö t t e k é és a küldöttségeké m á s önigazgatási szervekben b i z t o s í t j a a d o l g o z ó k k ö z v e t l e n és szervezett h a tását, a m e l y e t a t á r s a d a l m i újratermelés v i s z o n y a i n a k egészére g y a k o r o l n a k . A z ö n i g a z g a t á s m i n d i n k á b b t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i és p o l i t i k a i v i s z o n n y á v á l i k a dolgozók k ö z ö t t , s egyúttal gazdasági és p o l i t i k a i r e n d szert képez. Harmadszor, a föderatív rendszerben. A társult m u n k á b a n f e n n á l l ó v i s z o n y o k lényegében m e g h a t á r o z z á k a képviseleti rendszert, a szocialista k ö z t á r s a s á g o k és a szocialista autonóm t a r t o m á n y o k k ö z ö t t i v i s z o n y o k t a r t a l m á t , a klasszikus f ö d e r á c i ó v i s z o n y a i t t ú l h a l a d v a . A k ö z t á r s a s á g o k önigazgatási önállósága és egyenrangúsága lényegesen szélesebb k ö r ű , mint az á l l a m illetékessége a burzsoá f ö d e r a l i z m u s b a n v a g y az á l l a m szocializmusban. E z e k e t a v i s z o n y o k a t elemezve E d v a r d K a r d e l j a r r a a m e g á l l a p í t á s r a j u t o t t , hogy „ a t á r s u l t m u n k a d ö n t ő szerepének és a m u n k á s o s z t á l y , v a l a m i n t minden dolgozó k ö z v e t l e n h a t a l m á n a k m e g v a lósításával l é t r e j ö n n e k az anyagi és a t á r s a d a l m i feltételek a k ö z t á r s a sági és föderális centralizmus tényleges á t h i d a l á s á h o z , illetve m e g t e r e m tődnek a reális feltételek arra, hogy m i n d a k ö z t á r s a s á g o k és az a u t o n ó m t a r t o m á n y o k , m i n d pedig a f ö d e r á c i ó önigazgatású és állami k ö z ö s ségként rendezkedjenek b e , amelyekben a dolgozók m e g v a l ó s í t j á k m e g h a t á r o z o t t érdekeiket, s e k ö z b e n elengedhetetlenül szükség v a n a t á r sadalmi m e g á l l a p o d á s o k és önigazgatási megegyezések d e m o k r a t i k u s h a tóeszközeire a képviselő-testületben, a m e l y e k a társult m u n k a b e l i viszo n y o k kiépítésének a l a p v e t ő e s z k ö z e i . " N e g y e d s z e r , a nemzeti egyenrangúságban. Ú j r a érvényre jutott Lenin tézise, m e l y szerint a n e m z e t i kérdés elsősorban gazdasági és p o l i t i k a i kérdés, s a z t nem lehet leegyszerűsíteni а kulturális a u t o n ó m i á r a v a g y más h a s o n l ó k r a . A h h o z , hogy a n e m z e t i kisebbségek normális nemzeti életüket élhessék, nincs szükség a r r a , h o g y kisebbségként, h a n e m egyen rangú n é p k é n t érezzék m a g u k a t . A z z a l , h o g y a b ő v í t e t t újratermelés eszközei m i n d e n szinten á t k e r ü l n e k az önigazgatás szféráiba, t ú l h a l a d o t t á v á l n a k az e t a t i k u s - a d m i n i s z t r a t í v c e n t r a l i z á l á s és territorizálás. I l y e n f e l tételek mellett a dolgozók a s a j á t m u n k á j u k és az össz t á r s a d a l m i m u n -
k a feletti igazgatással, a nemzetek és nemzetiségek egyenrangúságának és szolidaritásának viszonyai k ö z e p e t t e , a községekben és a szocialista k ö z társaságokban, illetve szocialista a u t o n ó m t a r t o m á n y o k b a n egyre f o k o z o t t a b b m é r t é k b e n f o g j á k szabadon és az önigazgatás útján g y a k o r o l n i a m u n k a feletti igazgatást és rendelkeznek m u n k á j u k k a l , a t ö b b l e t m u n k á v a l , a jövedelemmel és a nemzeti j a v a k k a l . E z z e l lehetetlenné v á l i k , hogy e g y i k nemzet v a g y nemzetiség k i z s á k m á n y o l j a a m á s i k a t p o l i t i k a i d o m i n a n c i á v a l v a g y a gazdasági egyenlőtlenség rendszere ú t j á n . ö t ö d s z ö r , a b b a n , a m i t az egész önigazgatási fejlődés m a g á b a n h o r d o z , mint a h o g y a n azt J o s i p B r o z T i t o m o n d o t t a a J K S Z X I . kongresszusán, a mind n a g y o b b szabadságot, egyenrangúságot, egymástól v a l ó f ü g g ő séget, a köztársaságok és t a r t o m á n y o k m i n t állami közösségek és ö n i g a z gatási s z u b j e k t u m o k felelősségét és s z o l i d a r i t á s á t . A jugoszláv szocialista t á r s a d a l o m önigazgatási a l a p o k o n végbemenő fejlődése létrehozta a szocialista önigazgatású d e m o k r á c i a új rendszerét az önigazgatási érdekek d e m o k r a t i k u s p l u r a l i z m u s á v a l . E z a p o l i t i k a i rendszer a p á r t politikai m o n o p ó l i u m á n a k t a g a d á s a k é n t f e j l ő d i k m i n d a t ö b b - , m i n d pedig az egypártrendszeriben. A k o r á b b i e g y p á r t r e n d s z e rünk összeegyeztethetetlen az új önigazgatási társadalmi-gazdasági v i s z o n y o k k a l és p o l i t i k a i rendszerrel. E z az „egypártrendszer a n n á l h a j l a m o s a b b az elferdülésre — h a n g s ú l y o z t a E d v a r d K a r d e l j — minél j o b b a n e l t á v o l o d i k a f o r r a d a l o m kezdeti szakaszától . . . E n n e k kereté ben a pártvezetőség unió létrehozására törekszik az állami v é g r e h a j t ó apparátussal, és ily m ó d o n a társadalomiban j e l e n t k e z ő t e o h n o b ü r o k r a t i kus t ö r e k v é s e k eszközévé v á l i k . I l y e n esetekben az egypártrendszer k ö n y nyen a t á r s a d a l m i ellentétek és k o n f l i k t u s o k v o l u n t a r i s t a d ö n t ő b i r á j á v á v á l h a t . í g y az egypártrendszer, amely az osztály f e g y v e r e volt, f o k o z a tosan az o s z t á l y és a társadalom feletti t e c h n o b ü r o k r a t i k u s u r a l o m f e g y verévé v á l h a t . E z t a veszélyt előrejelezte m á r a párizsi k o m m ü n és M a r x is, de az sohasem v o l t időszerűbb, m i n t m a , v a g y i s a jelenlegi s z o cialista g y a k o r l a t b a n . " A K o m m u n i s t a Szövetség sikerei abban a h a r c b a n , a m e l y e t a d o l g o z ó k és p o l g á r o k ö n i g a z g a t á s á n a k és az önigazgatási pluralizmus rendszere kiépítésének a l a p j a i n f o l y t a t o t t , ú j a b b v á l t o z á s o k a t k ö v e t e l t a K o m m u nista Szövetség szerveződésében és tevékenységi f o r m á i b a n . E z e n v á l t o zásokkal kívánja kiküszöbölni mindazokat a fogyatékosságokat, ame l y e k e l t á v o l í t j á k a m u n k á s o s z t á l y , illetve a dolgozók m i n d e n n a p o s lét érdekeitől, m u n k á j á t ó l és életétől. E z e k n e k a v á l t o z á s o k n a k a lényege, hogy tovább fejlődjenek a demokratizmus a Jugoszláv Kommunista S z ö vetségben, a z a z a d e m o k r a t i k u s t a r t a l m a k és a d e m o k r a t i k u s c e n t r a l i z mus elveinek f o r m á i . P á r t u n k h á b o r ú utáni kongresszusain, az ö n i g a z g a t á s fejlődésével összhangban, v á l t o z t a k a v i s z o n y o k is és ezzel a d e m o k r a t i k u s c e n t r a l i z mus elvei is. A d e m o k r a t i k u s centralizmus k o n c e p c i ó j a és g y a k o r l a t a , amelyet a J K P V . kongresszusa f e k t e t e t t le, k i f e j e z t é k a v i s z o n y o k a t és a szocializmusért f o l y ó h a r c szükségleteit a f o r r a d a l m i etatizmus, v a -
larnint az állami és p o l i t i k a i c e n t r a l i z m u s feltételei k ö z ö t t . A z o n b a n a z V . , a V I I . , a V I I I . és a I X . kongresszus eszközölte v á l t o z á s o k , s a J u goszláv K o m m u n i s t a P á r t n e v é n e k J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetségre v a l ó á t v á l t o z t a t á s a ellenére is minőségi v á l t o z á s csak a J K S Z X . k o n g resszusa után k ö v e t k e z e t t be. A d e m o k r a t i k u s centralizmus k o n c e p c i ó j a és g y a k o r l a t a , amelyet ezen a kongresszuson f e k t e t t e k l e , a X I . k o n g resszuson pedig k i b ő v í t e t t é k , k i f e j e z i a szocialista f o r r a d a l o m v i s z o n y a i t és szükségleteit, azért a f o r r a d a l o m é r t , a m e l y t ú l h a l a d j a az etatizmust a t e c h n o b ü r o k r a t a erőkkel v a l ó k e m é n y összecsapás útján, vagyis k i f e j e zésre j u t t a t j a a t o v á b b fejlődő szocialista önigazgatást. A J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetségben v é g r e h a j t o t t , a J K S Z X . k o n g resszusáig végbemenő v á l t o z á s o k h a t á r o z o t t lépést j e l e n t e t t e k a p á r t p o l i t i k a i m o n o p ó l i u m á n a k t á l h a l a d á s a és az egypártrendszer fejlesztése ú t j á n , a m e l y a r r a irányult, h o g y minél szorosabb k a p c s o l a t o t h o z z o n létre a vezető t á r s a d a l m i erők és a m u n k á s o s z t á l y , v a l a m i n t a legszé lesebb néprétegek k ö z ö t t a d e m o k r a t i k u s egymás k ö z ö t t i v i s z o n y o k k ö zepette. A J K S Z X . kongresszusa ó t a a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetség de m o k r a t i k u s c e n t r a l i z m u s á n a k l é n y e g b e v á g ó alkotórésze a k ö z t á r s a s á g o k és a u t o n ó m t a r t o m á n y o k k o m m u n i s t a szövetségeinek egyenrangú h e l y zete, önállósága, közös és azonos felelősségi elve. Ú j t é n y e z ő t e h á t a k e z deményezés, az önállóság, a l k o t ó m u n k a és a felelősség fejlődése a k ö z t á r saságok és a z a u t o n ó m t a r t o m á n y o k k o m m u n i s t a szövetségeinek m u n k á j á b a n , illetve m u n k á s o s z t á l y u n k élcsapata f o r r a d a l m i egységének e r ő sítésében. E z előfeltétele a n n a k is, hogy sikerrel m e g v a l ó s u l j a n a k a K o m munista Szövetség, az a l k o t m á n y és a társult m u n k a t ö r v é n y é n e k l e g f o n tosabb f e l a d a t a i . A z ily m ó d o n m e g v á l t o z t a t o t t v i s z o n y o k k a l , a szerveződés és t e v é kenység módszerével a K o m m u n i s t a Szövetség sikerrel m e g v a l ó s í t h a t j a vezető szerepét, a m u n k á s o s z t á l y és a d o l g o z ó k , a nemzetek és n e m z e t i ségek szociális és n e m z e t i érdekeit o l y a n feltételek k ö z e p e t t e , a m e l y e k ről az imént szóltam, s amelyek egyúttal m a g u k b a n f o g l a l j á k a l a p v e t ő p r o g r a m c é l j a i n k a t is. C s a k i s az ily m ó d o n szerveződő K o m m u n i s t a S z ö vetség vezetheti sikerrel azt a h a r c o t , amely a társadalmi-gazdasági v i s z o n y o k b a n f e l s z a b a d í t j a a m u n k á t , a m u n k á s o s z t á l y t , a népeket és az embert. C s a k i s ilyen elveken szerveződve f o l y t a t h a t sikeres h a r c o t K o m m u n i s t a S z ö v e t s é g ü n k a szocialista ö n i g a z g a t á s p o l i t i k a i rendszerének kiépítéséért. Csakis ezen az alapon h a r c o l h a t j a k i az etatista és c e n t r a lista e r ő k k e l ós törekvésekkel szerabeszállva f ö d e r á c i ó n k önigazgatási j e l legét és a k ö z t á r s a s á g o k és t a r t o m á n y o k egyenrangúságát, v a l a m i n t az önigazgatású k ö z t á r s a s á g o k és önigazgatású a u t o n ó m t a r t o m á n y o k n e m zeteinek és nemzetiségeinek egyre n a g y o b b szabadságát, egyenrangúságát, egymástól v a l ó függőségét, felelősségét és szolidaritását. A társadalmi-gazdasági v i s z o n y o k b a n , a p o l i t i k a i rendszerben és a K o m m u n i s t a Szövetségben v é g r e h a j t o t t v á l t o z á s o k m e g h a t á r o z t á k a t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i szervezetek helyzetét, legfőbb tulajdonságait és szerepét
ö n i g a z g a t á s a t á r s a d a l m u n k b a n , különösképpen pedig a Szocialista S z ö vetség és a szakszervezet szerepét. E z z e l összhangban, a d e m o k r a t i k u s centralizmus a J u g o s z l á v K o m munista Szövetség e l m é l e t i - g y a k o r l a t i eszközeként, amelyet a szocialista t á r s a d a l o m belső e l l e n t m o n d á s a i n a k f e l s z á m o l á s á b a n és fejlődésében h a s z n á l t fel, lényegbevágó v á l t o z á s o k o n m e n t keresztül, a m e l y n e k ú t j á n m i nőségileg új m ó d o n j u t érvényre d e m o k r a t i k u s komponense. M i n d e z e k a v á l t o z á s o k , amelyek a társadalmi-gazdasági v i s z o n y o k b a n és a p o l i t i k a i rendszerben, t o v á b b á a nemzeti v i s z o n y o k b a n , a f ö d e r á c i ó jellegében, v a l a m i n t a t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i szervezetekben v é g b e m e n t e k — v a g y a h o g y a n T i t o élvtárs nevezte ő k e t : „ a h a t a l m a s f o r r a d a l m i v á l t o z á s o k " , „ a történelmi v á l a s z ú t " és „ f o r r a d a l m u n k új s z a k a s z á n a k k e z d e t e " — , azt j e l e n t i k , hogy a döntéshozatal ereje n á l u n k á t h e l y e z ő d ö t t a p o l i t i k a i és állami csúcsokból a t á r s a d a l o m a l a p j á b a , a m u n k á s o s z t á l y ra, a d o l g o z ó k r a és a p o l g á r o k r a , a k i k — a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a S z ö vetséggel az élükön — az integrális önigazgatási rendszerben építik a szabadon társult m u n k a független k ö z t á r s a s á g á t . A z egyenrangúság, az önállóság, a k ö z t á r s a s á g o k és az a u t o n ó m t a r t o m á n y o k k o m m u n i s t a szövetségeinek közös és azonos felelősségének elvei e g y egészet k é p e z n e k , de ennek az egésznek a keretében nem k e rültek b e a S z e r b K o m m u n i s t a Szövetség s t a t ú t u m á b a , s nincs f e l d o l g o z v a á t f o g ó a n a S z e r b K o m m u n i s t a Szövetség szerveződése V a j d a s á g K o m m u n i s t a Szövetségével és K o s o v o K o m m u n i s t a Szövetségével. Pedig ebből k e l l e n e k i i n d u l n i , h o g y kiépülhessen a S z e r b K o m m u n i s t a Szövetség egysége. T e h á t a S z e r b K o m m u n i s t a Szövetség egységéről v a n s z ó , a m e l y részeinek ö n á l l ó s á g á n és egyenrangúságán alapszik. A k ö z e l m ú l t b a n h a n g o z t a t o t t k ö v e t e l é s , hogy a S z e r b K o m m u n i s t a Szövetséget az a u t o n ó m t a r t o m á n y o k k o m m u n i s t a szövetségeivel egysé ges szervezetté kell n y i l v á n í t a n i , nincs összhangban a J u g o s z l á v K o m m u nista Szövetség X . és X I . kongresszusain e l f o g a d o t t s t a t ú t u m o k k a l . E z e n s t a t ú t u m o k szerint a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetség egységes szer vezet, míg a k ö z t á r s a s á g o k és az a u t o n ó m t a r t o m á n y o k k o m m u n i s t a s z ö vetségeinek m á s sajátságai v a n n a k . A S z e r b K o m m u n i s t a Szövetség egyes f ó r u m a i n a k és szerveinek h a t á r o z a t a i , a m e l y e k e t a l a c s o n y a b b szervként k ö t e l e z ő e n végrehajtanának V a j d a s á g és K o s o v o K o m m u n i s t a Szövetségének f ó r u m a i és szervei, szer vezetei és tagsága, o d a vezethetnének, h o g y az a u t o n ó m t a r t o m á n y o k ban k o r l á t o z ó d n á n a k a társult m u n k a b e l i dolgozók a z o n j o g a i , h o g y m u n k á j u k eredményével rendelkezzenek. E z e n k í v ü l az a u t o n ó m t a r t o m á n y o k b a n k o r l á t o z ó d n á n a k a n e m z e t e k és nemzetiségek abbeli j o g a i , hogy szabadon rendelkezzenek a m e g v a l ó s í t o t t t ö b b l e t m u n k á v a l , vagyis, hogy dönthessenek gazdasági, kulturális és általános társadalmi f e j l ő d é sük feltételeiről. E z z e l c s o r b a esett az a u t o n ó m t a r t o m á n y o k j o g á n , hogy — az egységes t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i rendszerrel, a p o l i t i k a i r e n d szer egységes a l a p j a i v a l és a z o k k a l a k ö z ö s é r d e k e k k e l összhangban, a m e lyeket a J S Z S Z K a l k o t m á n y á b a n m e g h a t á r o z t a k — ö n á l l ó a n rendezzék
belső v i s z o n y a i k a t , s h o g y ö n á l l ó a n döntsenek a k ö z ö s ü g y e k r ő l a f ö derációban. A S z e r b K o m m u n i s t a Szövetség f ó r u m a i és szervei h a t á r o z a t á n a k v é g rehajtása k ö z b e n az a u t o n ó m t a r t o m á n y o k b a n levő k o m m u n i s t a s z ö v e t ségek, i l l e t v e a z o k küldöttségei és k ü l d ö t t e i b i z o n y o s esetekben összeüt közésbe k e r ü l n é n e k a t á r s u l t m u n k a , a helyi közösségek és más ö n i g a z gatási s t r u k t ú r á k küldöttségeivel és k ü l d ö t t e i v e l , a k i k a l k o t m á n y o s j o gaik és kötelezettségeik, v a l a m i n t a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetség p o l i t i k á j a a l a p j á n g y a k o r o l j á k önigazgatási j o g a i k a t . I l y e n eseteikben a k ü l d ö t t e k , a k i k a K o m m u n i s t a Szövetség tagjai, a b b a a helyzetbe k e r ü l nének, h o g y v á l a s z t a n i u k k e l l e n e önigazgatási bázisúik, illetve a S z e r b K o m m u n i s t a Szövetség f ó r u m a i n a k és s z e r v e i n e k e l t é r ő á l l á s p o n t j a k ö zül. A z ilyen v i s z o n y o k belső összeütközéshez vezetnének a k ü l d ö t t r e n d szerben és az önigazgatási b á z i s b a n , a társult m u n k á b a n és helyi k ö z ö s s é gekben. A belső összeütközések lehetősége és a kríziselemek pedig a t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i szervezetekbe is, k ü l ö n ö s k é p p e n az a u t o n ó m t a r t o m á n y o k k o m m u n i s t a szövetségeibe is b e h a t o l n á n a k . A belső összeütközések és kríziselemek lehetőségét m e g a k a d á l y o z t á k a J K S Z X . kongresszusának eszmei-politikai állásfoglalásai és a szervezeti s z a b á l y z a t . E z e n a kongresszuson m e g t ö r t é n t a v i s z o n y o k t o v á b b i de m o k r a t i z á l á s a az egységes J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetségben és a d e m o k r a t i k u s centralizmusról szóló elveiben, amellyel a rendszer teljes egészében megőrizte és fejlesztette szükséges belső következetességét. A többi v á l t o z á s o k m e l l e t t ezzel a n e m z e t e k és nemzetiségek, illetve a k ö z társaságok és t a r t o m á n y o k egyenrangúsága — amelyet az 1974nes a l k o t m á n y f e k t e t e t t le — a K o m m u n i s t a Szövetségben is megoldást n y e r t , h o z z á i d o m u l t a k ö z t á r s a s á g o k és t a r t o m á n y o k új a l k o t m á n y o s h e l y z e t é hez. A J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetség s z a b á l y z a t i rendelkezéseiben új v i s z o n y o k a l a k u l t a k k i a k o m m u n i s t á k t a r t o m á n y i , köztársasági és szö vetségi szervezetei, f ó r u m a i és szervei k ö z ö t t . N e m c s a k az ö n á l l ó s á g u k , de az egyenrangúságuk és felelősségük is n a g y o b b lett, s ez a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetség d e m o k r a t i k u s centralizmusa egyik l é n y e g b e v á g ó elvévé v á l t . A z egységes J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetség felsorolt, lényegbevágó belső v i s z o n y a i t , szervezését és d e m o k r a t i k u s centralizmusát m e g kell v a l ó s í t a n i a p á r t minden részében, h o g y az egész országiban kifejthesse h a t á s á t és fejlődhessen az önigazgatás integrális rendszere. E z pedig azt jelenti, h o g y a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetség d e m o k r a t i k u s c e n t r a l i z musa e l v e i n e k a k ö z t á r s a s á g o k és t a r t o m á n y o k k o m m u n i s t a szövetségei n e k h e l y z e t é r ő l és v i s z o n y a i r ó l alapul kellene s z o l g á l n i u k a v i s z o n y o k rendezéséhez a S z e r b K o m m u n i s t a Szövetségben, a m e l y n e k k e r e t é b e t a r t o z n a k a z a u t o n ó m t a r t o m á n y o k k o m m u n i s t a szövetségei. A z ilyen v i s z o n y o k lehetetlenné t e n n é k a m a j o r i z á l á s t , leszavazást a d ö n t é s h o z a t a l b a n , illetve a hierarchikus v i s z o n y o k a t a S z e r b K o r a m u n i s -
t a Szövetség f ó r u m a i és szervei, i l l e t v e az a u t o n ó m t a r t o m á n y o k k o m munista szövetségeinek f ó r u m a i és szervei k ö z ö t t . A J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetség d e m o k r a t i k u s centralizmusa i r á n y elveinek é r v é n y r e j u t t a t á s a végett a S z e r b K o m m u n i s t a Szövetségben is össze kell hangolni azon szervek, f ó r u m o k és szervezetek viszonyát, a m e l y e k a J K S Z statútuma értelmében e g y e n r a n g ú a k , ö n á l l ó a k és azonos felelősséggel t a r t o z n a k a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetségnek. A z o k t ó l a k ö z t á r s a s á g i szervezetektől eltérően, a m e l y e k összetételében a K o m munista Szövetségnek nincsenek m á s ö n á l l ó és egyenrangú szervezetei, a szerbiaiban o k v e t l e n ü l é r v é n y r e kell j u t t a t n i a J K S Z d e m o k r a t i k u s c e n t ralizmusáról szóló elvet, e g y a r á n t tiszteletben t a r t v a a S z e r b K o m m u n i s ta Szövetség sajátosságát, illetve a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetség egy séges elveit. A S z e r b K o m m u n i s t a Szövetségnek fel kell számolnia a t a r t o m á n y o k i r á n t i azon viszonyulását, amelyet m á r a J K S Z X . kongreszszusa elévültnek n y i l v á n í t o t t . A d e m o k r a t i k u s centralizmus m e g v a l ó s í t á s á é r t f o l y t a t o t t h a r c b a n a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetség m e g v a l ó s í t j a az integrálódást J u g o s z l á v i a m u n k á s o s z t á l y á n belül is és fejleszti a n n a k eszmei-politikai és akcióegységét a b b a n a h a r c b a n , amelyet az a m u n k a , saját m a g a , a n é pek és az ember felszabadításáért f o l y t a t . E z l é n y e g b e v á g ó kötelessége a k ö z t á r s a s á g o k és a u t o n ó m t a r t o m á n y o k k o m m u n i s t a szövetségeinek, tag j a i n a k és szervezeteinek. A K o m m u n i s t a Szövetség eszmei-politikai és akcióegysége a n n a k a k ö z t á r s a s á g n a k a szintjén, a m e l y b e n a u t o n ó m k ö z társaságok v a n n a k , m e g v a l ó s í t h a t ó az ö n á l l ó s á g , az egyenrangúság és az azonos felelősség elvei a l a p j á n . A J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetség p r o g r a m j a , s a f ó r u m a i b a n és szerveiben m e g h a t á r o z o t t p o l i t i k a i és álláspon t o k a l a p j á n , a S z e r b K o m m u n i s t a Szövetség, V a j d a s á g K o m m u n i s t a S z ö vetsége és K o s o v o K o m m u n i s t a Szövetsége ö n á l l ó a n h o z z á k m e g h a t á r o z a t a i k a t és á l l á s f o g l a l á s a i k a t , s azért k ö z v e t l e n és teljes felelősséggel t a r t o z n a k k ö z t á r s a s á g u k és a u t o n ó m t a r t o m á n y u k k o m m u n i s t a szövetségé nek tagsága, t o v á b b á a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetség és f ó r u m a i , v a l a m i n t szervei előtt. A S z e r b K o m m u n i s t a Szövetség állásfoglalásait k ö zös d e m o k r a t i k u s v i t á k , n é z ő p o n t egyeztetés és döntéshozatal ú t j á n d o l g o z z á k ki a S z e r b K o m m u n i s t a Szövetség f ó r u m a i b a n és szerveiben. O l y a n megjegyzések is e l h a n g z a n a k , m e l y e k szerint a J u g o s z l á v K o m munista Szövetség d e m o k r a t i k u s c e n t r a l i z m u s a elveinek érvényesítése a Szerb K o m m u n i s t a Szövetségben, a S z e r b K o m m u n i s t a Szövetség „ f ö d e r á l á s á t " jelentené. Ismeretes, h o g y 1 9 3 7 - b e n m e g a l a k u l t a S z l o v é n K o m m u n i s t a P á r t és H o r v á t K o m m u n i s t a P á r t , s ezzel p á r h u z a m o s a n ö n állósult a J K P szerbiai, v a j d a s á g i , B o s z n i a H e r c e g o v i n a - i , C r n a G o r a - i és m a k e d ó n i a i t a r t o m á n y i b i z o t t s á g a . E z t megelőzően a J u g o s z l á v K o m munista P á r t 1 9 3 4 . é v i I V . országos értekezletének h a t á r o z a t á v a l , illet ve a H o r v á t és a S z l o v é n K o m m u n i s t a P á r t o k m e g a l a k í t á s á v a l , v a l a m i n t a M a k e d ó n K o m m u n i s t a P á r t k ü s z ö b ö n álló m e g a l a k í t á s á v a l k a p c s o l a t b a n B l a g o j e P e r o v i é így írt 1 9 3 5 - b e n a P r o l e t e r b e n :
„ A H o r v á t és a S z l o v é n K P l é t r e h o z á s á v a l nem f ö d e r a t í v p á r t s z e r v e zet m e g a l a k í t á s á r a törekszünk, s az n e m jelenti J u g o s z l á v i a pártbeli megoszlását." E z e k r e a v á l t o z á s o k r a a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetségben a f o r r a dalmi h a r c és a n e m z e t i kérdés megoldásáért f o l y ó h a r c egyesítésével k e rült sor, és soha senki sem m i n ő s í t e t t e a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a P á r t föderálásának. K é s ő b b , 1 9 4 8 végéig létrejött a S z e r b K o m m u n i s t a P á r t , C r n a G o r a K o m m u n i s t a P á r t j a , B o s z n i a és H e r c e g o v i n a K o m m u n i s t a P á r t j a és M a k e d ó n i a K o m m u n i s t a P á r t j a . M i n d e z t soha senki sem tekintette a J u g o szláv K o m m u n i s t a P á r t f ö d e r á l á s á n a k . A J K S Z 1 9 6 9 - b e n t a r t o t t I X . kongresszusán létrejött V a j d a s á g K o m munista Szövetsége és K o s o v o K o m m u n i s t a Szövetsége. A J K S Z X . kongresszusán beterjesztett b e s z á m o l ó j á b a n T i t o elvtárs szólt a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetség f ö d e r á l á s á r ó l , vagyis éppen a z o n a kongresszuson, amelyen a J K S Z s t a t ú t u m á b a n l e f e k t e t t é k a k ö z t á r s a ságok és autonóm t a r t o m á n y o k k o m m u n i s t a szövetségeinek egyenrangú ságáról, önállóságáról, k ö z ö s és azonos felelősségéről szóló e l v e k e t . T i t o elvtárs a föderalizmusról és a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetség f ö d e r a lizmusáról nem a n n a k szerveződése s z e m p o n t j á b ó l szólt, h a n e m o l y a n értélemben, h o g y a föderálás és a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetség f ö deralizmusa o l y a n f r a k c i ó s tevékenységet ért, a m e l y e l t é r a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetség egységes p o l i t i k á j á t ó l : etatikus elhajlást, b ü r o k r a t i k u s centralizmust, t e c h n o k r a t i z m u s t , és n a c i o n a l i z m u s t . E z e k szerint a K o m m u n i s t a Szövetség föderálása és a föderalizmus eszmei-politikai, nem pedig szervezeti kérdés. A demokratikus centralizmus megvalósítása a Jugoszláv Kommunista Szövetség f o r r a d a l m i h a r c á n a k e l m é l e t i - g y a k o r l a t i eszközeként a S z e r b K o m m u n i s t a Szövetségben és az a u t o n ó m t a r t o m á n y o k k o m m u n i s t a s z ö vetségeiben e n n é l f o g v a nem jelenti a S z e r b K o m m u n i s t a Szövetség f ö d e rálását. E l l e n k e z ő l e g , a J K S Z d e m o k r a t i k u s centralizmusa elveinek k ö vetkezetlen végrehajtása a S z e r b K o m m u n i s t a Szövetségben és a z a u t o nóm t a r t o m á n y o k k o m m u n i s t a szövetségeiben eltérést jelenít a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetség egységes p o l i t i k á j á t ó l , ez a K o m m u n i s t a S z ö v e t ség f ö d e r á l á s a . U g y a n c s a k a S z e r b K o m m u n i s t a Szövetség föderálását és föderalizmusát jelenti a d e m o k r a t i k u s centralizmus o l y a n a l k o t ó e l e m e i nek f e n n t a r t á s a a S z e r b K o m m u n i s t a Szövetségben és az a u t o n ó m t a r t o m á n y o k k o m m u n i s t a szövetségeiben, a m e l y e k f o r m á j u k és t a r t a l m u k t e kintetében t á r s a d a l m u n k fejlődésének t ú l h a l a d o t t etatisztikus szakaszá ban j ö t t e k létre. A z egyenrangúság bevezetése a S z e r b , a V a j d a s á g i és a K o s o v ó i K o m munista Szövetségbe n e m jelenti a S z e r b K o m m u n i s t a Szövetség f ö d e r á lását és f ö d e r a l i z m u s á t , hanem a v i s z o n y o k d e m o k r a t i z á l á s á t és össze hangolását a S z e r b K o m m u n i s t a Szövetségben a z o k k a l az e l v e k k e l , a m e -
lyeket n y o l c évvel e z e l ő t t e l f o g a d t a k és m e g v a l ó s í t o t t a k a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetségben. A J K S Z d e m o k r a t i k u s c e n t r a l i z m u s a elvi és g y a k o r l a t i a l a p j a i n a k el fogadása a S z e r b K o m m u n i s t a Szövetségben h o z z á j á r u l minden o l y a n vitás kérdésnek a m e g o l d á s á h o z , a m e l y felmerül a S z e r b Szocialista K ö z t á r s a s á g és a szocialista a u t o n ó m t a r t o m á n y o k viszonyaiban, s e l ő m o z d í t j a a z o k kiküszöbölését a szocialista ö n i g a z g a t á s , a küldöttrendszer és a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetség p o l i t i k á j á v a l összhangban.
III. H a a vitás kérdést elméleti síkon p r ó b á l n á n k m e g k ö z e l í t e n i , a k k o r a z t m i n d e n k é p p e n a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetség egészének és részeinek v i s z o n y á r a , v a l a m i n t e részek k ö z ö t t i v i s z o n y r a vezethetnénk le. A J u goszláv K o m m u n i s t a Szövetség d e m o k r a t i k u s c e n t r a l i z m u s á n a k és v i s z o n y á n a k elméleti m e g a l a p o z á s á n á l n e m szabad figyelmen k í v ü l h a g y n u n k két m o z z a n a t o t . A z első, h o g y a jugoszláv m u n k á s o s z t á l y egységes, a m á s o d i k , h o g y ez a m u n k á s o s z t á l y , a m e l y b e n e f o r r a d a l m i szervezetünk m ű k ö d i k , helyzetének m e g v á l t o z t a t á s á é r t h a r c o l , amelyben m o s t o b j e k tum, de a s z u b j e k t u m szerepét kellene b e t ö l t e n i e a t á r s a d a l m i m o z g á sokban. I l y e n a l a p o n á l l a n d ó f o r r a d a l m i v á l t o z á s o k m e n n e k végbe, a m e l y e k t a r t a l m a t u l a j d o n k é p p e n a szocialista önigazgatás, s e v á l t o z á s o k k e r e t é ben g a z d a g o d i k a n e m z e t e k és (nemzetiségek egyenjogúsága. E b b e n az eset ben soha n e m g o n d o l t u n k a r r a , h o g y egy egyenjogú nemzeti a b s z t r a k t u m j ö n l é t r e , sem arra, h o g y v a l a m i nemzeti jelenséget a l k o t u n k , h a n e m a t e r m e l ő k v i s z o n y á n a k a l a p v e t ő v á l t o z á s á r a , a k i k szociális v o n a t k o z á s b a n f e l s z a b a d u l n a k , s egyidejűleg nemzetiségi s z e m p o n t b ó l is egyre in k á b b e g y e n j o g ú a k lesznek. A cél a t e r m e l ő k teljes egyenrangúsága és szo l i d a r i t á s a . E v á l t o z á s o k t a r t a l m a és h o r d o z ó j a az ö n i g a z g a t á s f o r r a d a l mi f o l y a m a t a . A m i k o r a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetség d e m o k r a t i k u s c e n t r a l i z m u sáról, v a l a m i n t az egész és a részek v i s z o n y á r ó l v a n s z ó , senki sem v i t a t j a el, h o g y v a n többség és kisebbség, a K o m m u n i s t a S z ö v e t s é g n e k v a n n a k a l a c s o n y a b b és m a g a s a b b f ó r u m a i és k ü l ö n f é l e szervei, s a k ö z ö t t ü k m e g l é v ő v i s z o n y o k a t a l a p s z a b á l y z a t rendezi. M i n d e n konkrét a l a p h e l y z e t b e n , minden (konkrét kérdésben létrejön a többség és a kisebb ség, és u g y a n a k k o r h a r c f o l y i k a szervezet eszmei-politikai és a k c i ó egységéért. E g y lényeges kérdés mégis v i t á s , a m e l y b ő l más különbségek is a d ó d n a k . A z egységes jugoszláv m u n k á s o s z t á l y b a n és az egységes forradalmi önigazgatási f o l y a m a t b a n a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetség egységes szervezet. A J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetségnek m e g v a n m i n d e n o l y a n tulajdonsága, a m e l y egy egységes f o r r a d a l m i p o l i t i k a i szervezetet jellle-
m e z : p r o g r a m , s t a t ú t u m , d e m o k r a t i k u s centralizmus, kongresszus, k ö z p o n t i b i z o t t s á g , t a g j a i n a k és szervezetének eszmei-politikai és a k c i ó e g y sége. E r r ő l itt k i m e r í t ő e n s z ó l t u n k . A K o m m u n i s t a Szövetségben a v i s z o n y o k , a k ö z t e és részei k ö z ö t t i v i s z o n y o k v á l t o z t a k , mégpedig a t á r s a d a l o m b a n végbemenő v á l t o z á s o k kal ö s s z h a n g b a n , a m e l y e k f o r r a d a l m i h a r c á n a k e r e d m é n y e k é n t j e l e n t k e z t e k . E z e k a v á l t o z á s o k egyébként á l l a n d ó a k v o l t a k , de a minőségi leg is új v i s z o n y o k a J K S Z X . kongresszusán, illetve u t á n a a l a k u l t a k k i . Ezeket a viszonyokat a J K S Z statútumában találjuk meg a legkifejezőbb m ó d o n , s ezekben v a n n a k r ö g z í t v e összes elméleti felismeréseink is. A J K S Z t i z e d i k kongresszusától a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetség részei, vagyis a k ö z t á r s a s á g o k és a t a r t o m á n y o k k o m m u n i s t a szövetségéi a l a p s z a b á l y z a t i l a g egyenrangú, ö n á l l ó , egységes és e g y f o r m á n felelős szer v e z e t e k k é n t v a n n a k r ö g z í t v e . A J K S Z s t a t ú t u m á b a n tehát igen v i l á g o san v a n f o g a l m a z v a az e l h a t á r o l á s : a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetség egységes szervezet, a k ö z t á r s a s á g o k és a t a r t o m á n y o k k o m m u n i s t a szö vetségei pedig egyenrangú, önálló, közös és egyformán felelős szerveze tek az egységes J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetségben. E v i t a k i i n d u l ó p o n t j á u l a z o k a törekvések s z o l g á l n a k , a m e l y e k szerint egy k ö z t á r s a s á g i k o m m u n i s t a szövetség — elvben teljesen m i n d e g y , h o g y m e l y i k köztársasági v a g y t a r t o m á n y i k o m m u n i s t a szövetségről v a n szó — o l y a n egységes szervezet t u l a j d o n s á g a i t ölti m a g á r a , amilyen a J K S Z statútuma szerint csak a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetség lehet. A J u goszláv K o m m u n i s t a Szövetség rendelkezik s a j á t p r o g r a m j á v á i , statútum m a l , v a n n a k kongresszusai és K ö z p o n t i B i z o t t s á g a , tagjai és szervezetei, a k ö z t á r s a s á g o k és a t a r t o m á n y o k k o m m u n i s t a szövetségei, s mi m i n d a n n y i a n ennek az egységes p o l i t i k á n a k a végrehajtói v a g y u n k . B á r m e l y i k köztársaság v a g y t a r t o m á n y k o m m u n i s t a szövetségének elméletileg egységessé v a l ó n y i l v á n í t á s a , ami a f o r r a d a l m i g y a k o r l a t b a n is csak a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetség k i z á r ó l a g o s tulajdonsága, t u l a j d o n k é p pen a z o k n a k a s z e r v e z e t e k n e k , a k ö z t á r s a s á g o k és t a r t o m á n y o k szerve zeteinek a k i v á l á s á t jelentené az egységes jugoszláv m u n k á s o s z t á l y b ó l , az egységes j u g o s z l á v f o r r a d a l m i önigazgatási f o l y a m a t b ó l és az egységes J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetségből. E b b ő l a szempontból, a jugoszláv f o r r a d a l m i m o z g a l o m egészének s z e m p o n t j á b ó l az egységes jelző c s a k a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetséget illeti meg. E r r ő l a k é r d é s r ő l egyébként megbeszéléseket, v i t á k a t f o l y t a t n a k . A z é r t v i t á z n a k , m e r t a S z e r b K o m m u n i s t a Szövetség, v a l a m i n t a V a j d a s á g i és a K o s o v ó i K o m m u n i s t a Szövetség k ö z ö t t i v i s z o n y o k v o n a l á n nem ér vényesültek m a r a d é k t a l a n u l az egyenrangúság, az önállóság, a- közös és egyéni felelősség elvei. A S z e r b K o m m u n i s t a Szövetség s t a t ú t u m á b a n csak az önállóság e l v e t a l á l h a t ó m e g egyedül. A kérdés m o s t így v e t ő d i k f e l : M i l y e n a viszony az egész és a részek k ö z ö t t , s ezen az a l a p o n a részek k ö z ö t t is? Elméletileg f o r r a d a l m i g y a k o r l a t u n k egészén alapszik és ennek felel meg, amely a J u g o s z l á v K o m munista Szövetség s t a t ú t u m á b a n m e g á l l a p í t o t t v i s z o n y o k a t a f f i r m á l j a .
E z először is azt jelenti, hogy S z e r b i a , V a j d a s á g és K o s o v o K o m m u n i s t a Szövetsége e g y e n r a n g ú , ö n á l l ó , közösen és e g y f o r m á n felelős szervezet az egységes J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetségben, s n e m a l á - és f ö l é r e n d e k e k , másodszor pedig, h o g y a V a j d a s á g i K o m m u n i s t a Szövetség és a K o s o v ó i K o m m u n i s t a Szövetség a S z e r b K o m m u n i s t a Szövetség k ö t e lékébe t a r t o z i k . E s z m e i - p o l i t i k a i és akcióegységük, vagyis az egész S z e r b K o m m u n i s t a Szövetség eszmei-politikai és akcióegysége tehát az e g y e n rangúság, önállóság közös és k ü l ö n - k ü l ö n felelősség a l a p j á n kellene, h o g y megvalósuljon az egységes J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetségben. E z a v i t a egyébként nem független t á r s a d a l m u n k valódi történéseitől. Nehézségeink ellenére, amelyeikről e k é t n a p a l a t t sokait beszéltünk, a szocialista önigazgatásért f o l y t a t o t t iharc á l l a n d ó a n napirenden v a n , e g y felől, m i n t p á r t u n k egységének szükségessége, a J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetség eszmei-politikai és akcióegységének szükségessége, m á s f e l ő l a z ö n i g a z g a t á s é ö n á l l ó s á g n a k és egyenrangúságnak minél teljesebb szüksé gessége. E z e k r ő l az ú g y m o n d dialektikus ellentmondásokról v i t á z u n k most is. M i n d e n e k e l ő t t az ö n á l l ó s á g r ó l és az egyenrangúságról v a n szó, a termelési v i s z o n y r ó l , arról a f o r r a d a l m i szükségességről, h o g y m i n d e n közvetlen termelő önállóan és egyenrangúan, döntsön s a j á t m u n k á j á n a k feltételeiről, eszközeiről és e r e d m é n y é r ő l , a m i t lehetővé tesz szocialista önigazgatású rendszerünk és f ö d e r a t í v államberendezésünk. Természetes tehát, h o g y ebben a fejlődésben a m i n d n a g y o b b egyenrangúságnak á l l a n dóan az érdeklődés k ö z p o n t j á b a n kell állnia n e m c s a k a K o m m u n i s t a S z ö vetségben, de egész t á r s a d a l m u n k b a n . A z egyenrangúság és a közösség v o l t a k é p p e n egyazon kérdés. E z is, a m i r ő l i t t szó v a n egy a természetes és elkerülhetetlen kérdések k ö z ü l , a m e l y e k az ö n i g a z g a t á s és az e g y e n rangúság k ö r é b ő l f a k a d n a k , a m e l y e k r ő l v i t á t kell f o l y t a t n u n k , s éppen ezért nem l á t o m o k á t a p o l i t i k a i d r a m a t i z á l á s n a k . F o r d í t o t t a Hornok
Ferenc
Rezime D e m o k r a t s k i c e n t r a l i z a m k a o t e o r i j s k o - p r a k t i č n i instrument r e v o l u c i o n a r n e p o l i t i č k e o r g a n i z a c i j e i posebno S a v e z a k o m u n i s t a Jugoslavije Autor ističe da je demokratski centralizam utemeljen u revolucionarni mark sizam, pa kao takav on je činilac u složenom odnosu cUjialektičkog jedinstva teorije i pralkse, u praktično-kritičikoj delatnosti radničke klase, i posebno njene revolucionarne organizacije. Demokratski centralizam omogućava revolucionar nu akciju čoveka koji je spoznao istorijsku nužnost razvoja društva i sveta, oslobođenja radničke klase, naroda i čoveka. S razvojem socijalističkog samoupravljanja i Saveza Kommunista Jugoslavije
— ukazuje autor — principi demokratskog centralizma se isto menjaju, obo gaćuju se i demokratizuju. Naročito se proširuju prava i obaveze članova i os novne organizacije, demokratski proces u donošenju odluka i uporedo s tim odgovornost člana i osnovne organizacije u njihovom ostvarivanju. Bez te demokratizacije revolucionarne organizacije nema ni demokratizacije društva, odnosno razvoja neposredne socijalističke demokracije. Bez toga nama ni nje nog idejno-polkičkog i akcionog jedinstva, niti se ostvaruje integracija radničke klase Jugoslavije u borbi za oslobođenje rada. Izuzetno značajna komponenta demokratizacije jeste stalno usklađivanje klasnog i nacionalnog, pri čemu sa svakim novim stepenom razvoja proizvod nih snaga, proizvodnih i društveno-efcnomskih odnosa jača i nacionalna rav nopravnost. To je naročito izraženo u političkom sistemu socijalističkog samo upravljanja i njegovom delegatskom odlučivanju uvođenjem principa da je sva ka socijalistička republika i socijalistička autonomna pokrajina odgovorna za sopstveni i zajednički razvoj, čime samoupravljanje postaje ceJovk sistem društveno-ekonomskih i političkih odnosa. Da bi se obezbedilo primereno mesto i uloga Saveza komunista u radikalno promenjenom političkom sistemu i stvaralačka idejno-poLiitička aktivnost njegovih članova i organizacija unutar tog sistema, izvršene su odgovarajuće promene u organizovanosti i macinu rada, u principima demokratskog centralizma Save za komunista Jugoslavije. One se sastoje u daljoj snažnoj demokratizaciji, u povećanim pravima i obavezama članova i osnovnih organizacija u izgrađi vanju i sprovođenju politike Saveza komunista Jugoslavije, u uspostavljanju ravnopravnosti, samostalnosti, zajedničke i podjednake odgovornosti saveza ko munista republika i autonomnih pokrajina u jedinstvenom Savezu komunista Jugoslavije. Povod za polemiku su zalaganja da jedan republički savez komunista uzme svojstvo jedinstvene organizacije odnosno ono određenje koje prema staltutu SKJ pripada samo Savezu komunista Jugoslavije. Naime odnosi u Savezu ko munista Srbije na relaciji sa Savezom komunista Vojvodine i Savezom komu nista Kosova nisu cđovito ostvareni na principima ravnopravnosti, samo stalnosti, zajedničke i podjednake odgovornosti. U Statut Saveza komunista Srbije uveden je samo princip samostalnosti. Teorijski je zasnovano i odgovara celini prakse naše revolucije da se afirmiše odnos koji je utvrđen u Statutu Saveza komunista Jugoslavije. A to znači, prvo, da su savezi kommunista Srbije, Vojvodine i Kosova ravnopravne, samostalne, zajednički i podjednako odgovorne organizacije u jedinstvenom Savezu komunista Jugoslavije, a ne niže i više; i, drugo, da su Savez komu nista Vojvodine i Savez komunista Kosova 'u sastavu Saveza komunista Srbije. Njihovo idejno-političko i akciono jedinstvo, odnosno idejno-politiöko i okciono jedinstvo celog Saveza komunista Srbije trebalo bi da se ostvaruje, dakle, na osnovama ravnopravnosti, samostalnosti, zajedničke i podjednake odgovornosti svakog od tih delova jedinstvenog Saveza komunista Jugoslavije.
Summary D e m o c r a t i c C e n t r a l i s m as T h e o r e t i c a l and P r a c t i c a l I n s t r u m e n t o f R e v o l u t i o n a r y O r g a n i z a t i o n P o l i c y and as a Special I n s t r u m e n t o f the L e a g u e o f C o m m u n i s t s o f Y u g o s l a v i a The author points out thait democratic centralism is founded in Marxism and according to that it's an element of the complex unity of dialectical theo ry and practice, the practical and critical activity of working class especially it's revolutionary organization. Democratic centralism enables revolutionary ac tivity of people who realised the historical neccessity of social progress in the world, liberation of working class and all mankind. With the development of socialistic self-management and the League of Communists — sasy the author — principles of democratic centralism have changed, they hare become richer, the rightes and duties of members and basic organizations wider, democratic process of decisionmaking along with res ponsibility of members and the basic organizations in realising them. Without the demooratisation of revolution and its organization there 'is no social de mocracy, or progress of social democracy. Neither oan ideological and actional unity stand without it, nor the integration of working class in the struggle for the liberation of work. One of the most important components of democratization is the continuing coordination of class — and national democracy, having in mind that each step made in developing the productional power, productional and economic relations strenghtens the equality. It's very much expressed in the political sys tem of socialistic self-imanagemenit and delegate system of decisionmaking, and by the application of the principle that each socialist republic and socialist autonomous province is responsible for it's own and for the common develop ment, so self-management becomes a united system of socio-economic and po litical relations. To enable an outstanding position to the League of Communists in the ra dically changed political system and to enable 'the creative ideological and political activity of their members and organizations within that system, some changes were done at organization and working methods. These consist of the further demooratisation, taking bigger part in the realization of the .policy of the League of Communists, in developing equality, independence, common and individual responsibility of the League of Communists of republics, autono mous provinces and the united League of Communists of Yugoslavia. The motive of polemic is the devotion to make each League of Communiets of each republic a singular organization such as the League of Communists of Yugoslavia, having no others this privilege 'before. Namely the relations bet ween the League of Communists of Serbia, Kosovo and Vojvodina haven't been realisede on the principles of equality, independence, common and indi vidual responsibility. The Statute of the League of Communists of Serbia con tents only one of the principles mentioned above: independence. According to theory and practice in our 'revolution it's been always a fact that relations have been built by the statute of the League of Communists of Yugoáavia It means that the league of Communists of Serbia, Kosovo and Vojvodina are equal, independent and equally responsible in the League of Communists of Yugoslavia. The League of Communists of Vojvodina and the League of
Communists of Kosovo within the League of Communists of Serbia. Their ideological — political and actional unity of the League of Communists of Yugoslavia should be realized on die principles of equality independence com mon and individuall responsibility of each part of this united and singular League of Communists of Yugoslavia.
Szórád György AZ ÜGYVITELI RENDSZER TÖBBSZINTŰ TERVEZÉSE DEKOMPOZÍCIÓS MÓDSZER ALKALMAZÁSAVAL*
O.BEVEZETÉS A z önigazgatású tervezés elméleti tételei viszonylag új keletűek. A z eddigi tapasztalat ezen a területen még nem elegendő a széles k ö r ű elméleti általánosítá s o k h o z . A tervezéshez feltédenül szükséges a társadalmi-gazdasági rendszer f e j lődésének tanulmányozása, valamint új tervezési k o n c e p c i ó k alkalmazása mind a gazdaságban, mind a társadalom egyéb szféráiban. Éppen ezért nem várható egy mindent felölelő és elméleti síkon tökéletesen egységes tervezési k o n cepció megalapozása. A gyakorlat és a további kutatások feladata a z , h o g y a meglevő k o n c e p c i ó t olyan jelentős elemekkel bővítsék, amelyek a terve zést ésszerűbbé és a gyakorlat szempontjából h a t é k o n y a b b á teszik. E s z e m p o n t b ó l kiemelkedő jelentőséggel bír az önigazgatási tervezés integ ritása, tekintettel arra, h o g y az ügyviteli rendszerben a tervhatározatokat a szer teágazó önigazgatási szerkezet k ü l ö n b ö z ő szintjein h o z z á k . A tervezési el járások egybehangolása igen f o n t o s . A tervek integritása biztosítja az ö s s z e hangoltságot mind a tervhatározatok meghozatalában, mind a z o k végrehaj tásában. E z z e l növekszik az ügyviteli rendszer belső és külső beillesz kedési adottsága k ö r n y e z e t é b e , valamint alkalom adódik, hogy a k ö r n y e z e t é r e k ö z v e d e n ü l kihasson. E z a m u n k a a z o k h o z az útkereső k u t a t á s o k h o z tartozik, amelyek az egzakt m ó d s z e r e k alkalmazásának lehetőségeit b o n c o l g a t j á k , olyan tervezés terén, ahol elengedhetetlenül szükséges az ügyviteli rendszer k ü l ö n b ö z ő szintjein h o z o t t tervek összeegyeztetése. A z értekezés a lineáris programozás d e k o m p o z í ciós m ó d s z e r é n e k alkalmazását taglalja, természetesen nem azzal a céllal, h o g y az önigazgatású tervezés alapmódszereit — a társadalmi megállapodásokat és az önigazgatási megegyezéseket — felcserélje, h a n e m , h o g y ezekre támasz k o d v a , az önigazgatási döntéshozatal függvényeként hozzájáruljon, az ö n i g a z * E cikk a szerző 1982 márciusában, a ljubljanai Edvard Kardelj Egyetem Boris Kidrič Köz gazdává;;! karán - a számítástechnika és vezetéstudomány tárgykörében - megvédett doktori értf kezesének Hvonatos bemutatója.
gatási elveken felépített ügyviteli r e n d s z e r t ö b b s z i n t ű tervezćsi p r o b l é m á i n a k á t t e k i n t é s é h e z , illetve o l y a n m ó d s z e r e k és u t a k f e l k u t a t á s á h o z , a m e l y e k a t ö b b s z i n t ű t e r v e z é s t h a t é k o n y a b b á és é s s z e r ű b b é t e s z i k .
1. A Z Ö N I G A Z G A T Á S Ú T E R V E Z É S T Ö B B S Z I N T Ű J E L L E G E Elemzéseink tárgyát a szocialista önigazgatás ügyviteli rendszere képezi, vagyis az önigazgatási elvek alapján berendezett ügyviteli rendszer, amely tulajdonképpen társult munka-szervezet (a továbbiakban a szövegben és a le vezetésekben egyaránt t m s z rövidítéssel j e l ö l j ü k ) . A munkaszervezet olyan társultmunka-alapszervezetek ( t m a s z o k ) összessége, amelyek egy b i z o n y o s ter melésen belül egymást kiegészítő tevékenységeket folytatnak. Elemezve a társult m u n k a többszintű tervezési módozatainak alapvető jellemvonásait, valamint feltételeit, a következő megállapításokhoz juthatunk eh 1.) A kiindulópont a tmasz terve, ami egyben a k ö z ö s tervezés végcélja is. E z e n a terven keresztül a m u n k á s o k n a k alkalma adódik az újratermeled folya mat ellenőrzésére a jövedelem és eszköztársítás minden szintjén. 2 . ) A társult munkában a tervezés egyidejűleg t ö b b szinten folyik. 3 . ) A tmasz független a tervezésben, de ez a függedenség a munkaszervezetbe való társulással viszonylagos jelleget ölt, ugyanis a k ö z ö s tervezés szükséges sége a munkaszervezetben vitathatatlan. E z a k ö z ö s tervezés egyenrangú partnereket feltételez a tervezés azonos és k ü l ö n b ö z ő szintjein, nem beszél hetünk alá és fölé rendelt szintekről, hanem csak egymással függő v i s z o n y ban álló t e r v e z é s h o r d o z ó k r ó l . 4 . ) A k ö z ö s terv nem a résztervek egyszerű összesítése, hanem az azonos és k ü l ö n b ö z ő szintek, illetve a vízszintes és függőleges kezdeményezések ered ménye. 5 . ) A z integritási elv értelmében a tervezést az önigazgatási szerkezet k ü l ö n b ö z ő szintjein végzik a szükséges egyeztetéssel és összehangolással. 6 . ) A z egyeztetés f o k o z a t o s folyamat, amelyben elsőként a saját lehetőségek felismerése szerepel, majd a lehetőségeket egyeztetik a z o n o s , majd k ü l ö n b ö z ő szinteken. E n n e k alapmódszere az önigazgatási megegyezés és a társa dalmi megállapodás. A z eddigi tapasztalatok az önigazgatási tervezésben azt mutatják, h o g y a megegyezések eredménye általában kényszermegoldás, nem pedig optimális. E z é r t indokolttá válik olyan módszerek alkalmazása, amelyek „ ú t m u t a t ó k é n t szolgálhatnak az optimális megoldás felé, o l y m ó d o n , h o g y az önigazgatási megegyezések és a társadalmi megállapodások demokratikus jellegét sértetlenül hagyják". 1
A kutatónak egy így megfogalmazott feladat kihívás. O l y a n módszert kiala kítani, amely beépíthető az önigazgatási f o l y a m a t o k b a és optimális terv határozatot biztosít. A kutatásokkal olyan tervezési eljárásokat kell meghatá-
r o z n i , amelyek biztosítják a rendszer és az alrendszerek o p t i m u m á t is, vala m i n t a lehető legnagyobb mértékben k i k ü s z ö b ö l i k a szuboptimálás
kísérő
jelenségeit. M i n t már hangsúlyoztuk az ügyviteli rendszer, azaz á t m s z , nem az alrendszerek (tmasz) egyszerű összessége, s ezért a rendszer tervezése h o z z á kell h o g y járuljon a társult alrendszerek szinergetikus hatásához. A rendszer és az alrendszerek kívánt o p t i m u m a - a szuboptimálás jelensé geinek lehető legkisebbre való méretezésével - , elérhető, ha megfelelően oldják meg az egész és a részek kapcsolatát a rendszerben. A t m s z tervét nem a tmasz tervek egyszerű összevonásával, illetve a z o k szintézisével kell megállapítani, hanem mint az egész és a részek, valamint a részek egymás k ö z ö t t i „ ö s s z e j á t s z á s á v a l " . E z azt jelenti, h o g y a k e z d e m é n y e zések egyidejűleg „ l e n t r ő l " és „ f e n t r ő l " indulnak, ami az önigazgatási elveken berendezett ügyviteli rendszer t ö b b s z i n t ű tervezésének alapvető p r o b l é m á j a , és ami tulajdonképpen kutatásaink tárgyát képezi. E z e k a t é n y e k és megállapítások vitathatatlanul rámutatnak az önigazgatású tervezés t ö b b s z i n t ű jellegére és jelentőségére, illetve arra is, h o g y a tmsz önigazgatású tervezése t ö b b s z i n t ű - kétszintű.
2. A T M S Z T E R M E L É S É N E K T Ö B B S Z I N T Ű T E R V E Z É S E Ú g y vélik, h o g y a termelési terv a termelő tmsz legfontosabb terve. É p p e n ezért induljunk ki (2.1) х,Зго,х 2=о,
x =s о
KiXi+K x +
+K„x ^bo
2
I . szint {
tmsz
2
n
2
n
1. tmasz A|Xi I I . szint
2 . tmasz
A x 2
2
A x ^b
n
2
n. tmasz
n
dXi+c^-f-
+c^x
n
n
—> max
optimumszámítási p r o b l é m á b ó l , amelyhez a k ö v e t k e z ő gazdasági értelmezés fűzhető: Adva van egy kétszintű ügyviteli rendszer s z e r k e z e t e : 1 . szint vagy t m s z ; 2 . szint vagy tmasz (alrendszer). A z ügyviteli rendszer célja olyan k ö z ö s t e r m e lési terv meghatározása, amely maximális ö s s z h a t é k o n y s á g o t b i z t o s í t . Emellett tekintetbe kell venni, h o g y : a) a t m s z csak a b - v a l jelölt, k ö z ö s forrásokkal rendelkezik, míg a b 0
f o r r á s o k a t m a s z - o k hatáskörébe t a r t o z n a k ;
b
b
2
, b
n
b) a K|, K 2 ,
Kn m á t r i x o k a műszaki együtthatókat tartalmazzák amelyek
a k ö z ö s forrásokra v o n a t k o z n a k , míg az A
b
A , 2
A
n
együtthatómátrixok
a t m a s z - o k forrásaira v o n a t k o z n a k ; c) a C i , c ,
c
2
n
v e k t o r o k elemei a t m a s z - o k tevékenységeinek egységnyi
hatékonyságát m u t a t j á k ; d) az X | , x ,
x v e k t o r o k a t m a s z - o k tevékenységét jelölik;
2
e) a
n
K1X1+K2X2+
. . . . + K x „ ^ b o egyenlőtlenség k ö z ö s korlátot k é p e z , míg n
f) az A ; X i ^ b , ( i = l , 2 ,
n) alakban adott egyenlőtlenségek a t m s z - o k korlá
t o z ó feltételeit képezik. A ( 2 . 1 ) optimumszámítási probléma k o r l á t o z ó feltételrendszerét az 1 . képen ábrázoljuk. A bemutatott tervezési szerkezet - blokkátlós - t ö b b s z i n t ű , p o n t o sabban kétszintű. U g y a n i s a 'tervezésnek a t m s z - e n belül t ö b b s z i n t ű (két szintű) jellege van, m e n a tmsz szintjén állapodnak meg a munkamegosztást illetőleg, vagyis az egyes alapszervezetek termelési programját illetőleg. E z z e l szemben ezen, a tmsz szintjén, nem folyik termelés.
I. s z i n t
tmsz í 1. t m a s z 2. t m a s z
II. s z i n t
< n. t m a s z
l.kép S végül leszögezhetjük, hogy a ( 2 . 1 ) m o d e l l a linearis p r o g r a m o z á s k é t s z i n t ű , b l o k k á t l ó s p r o b l é m á j a s z e r k e z e t é n e k felel m e g , a m i n e k a m e g o l d á s á r a különösképpen alkalmasak a dekompozíciós módszerek. Ezek a módszerek képezik a k ö v e t k e z ő fejezet tárgyát. 2
3. N A G Y O P T I M U M S Z Á M Í T Á S I P R O B L É M Á K M E G O L D Á S I MÓDSZEREI 3
A nagy optimumszámítási problémák megoldási módszereit két nagy c s o portra o s z t h a t j u k : 1. a bázis - manipulációs eljárások, amelyek a szimplex m ó d s z e r tulajdonságai nak további tökéletesítésén alapulnak,
2 . a d e k o m p o z í c i ó s eljárások, amelyek ú j , az adott p r o b l é m á h o z j o b b a n ido m u l ó algoritmusok kidolgozását feltételezik, éspedig ú g y , h o g y az elsőd leges nagy p r o b l é m a megoldását t ö b b kisebb vagy b i z o n y o s s z e m p o n t b ó l k ö n n y e b b feladat - általában t ö b b s z ö r ö s - megoldására b o n t j á k . E s e t ü n k b e n egyértelműen a második csoportba t a r t o z ó d e k o m p o z í c i ó s m ó d szerek mellett d ö n t ü n k , nem csak azért, mert ezek a m ó d s z e r e k számítás technikai s z e m p o n t b ó l s o k b a n gazdagították a meglevő optimumszámítási le hetőségeket, hanem azért i s , m e r t lehetővé tették b i z o n y o s gazdasági f o l y a m a t o k , így a tervezés modellezését is. T é r j ü n k ' r á ezért a t o v á b b i a k b a n , a d e k o m p o z í c i ó s elv lényegének általános vizsgálatára. V e g y ü k a k ö v e t k e z ő p r o b l é m á t : (3.1) x>o Ax=b Bx=d с X —» 4
5
min
ahol X : n-elemű v e k t o r A : ( m . n) tipusú mátrix В : ( к . n ) tipusú mátrix b : m-elemű v e k t o r d : k-elemű vektor с : n-elemű vektor. Definiáljunk egy zárt, konvex poíiedrikus halmazt az n-dirnenziós t é r b e n : K = { X J B x = d; хз=о } . Mivel x s = o , ezért K = C + H , ahol - С véges számú с , c 1
C = { ^ x = | — H az e , e 1
M
2
l
c
i
;
, c
r
extremális ponttal generált poíiedrikus k ó n u s z , azaz
џ&О)
, e " véges számú extremális p o n t o k konvex palástja, azaz
H = {х|х=2>це;; v
2
i=l
k^0;kh=l\. i=!
J
A z említett jelzések bevezetésével a ( 3 . 1 ) problémát a k ö v e t k e z ő alakra h o z hatjuk:
(3.2) ^i, ЦјЗгО
2
kp' +
Í=I
i = í , 2, h j= 1,2, ...,r
í ЦЈГ' = b I=I
i
h
r
2 XjOti + 2 (ijß,
min
i=l
A,|l
l
=
l
ahol:
Oj=c* e'
ßj=c'"e"
p'=Ae;
r'=Ae'.
A z átalakított problémát f ő (master) ^ r c b i é m á i L - k n e v e z z ü k . A probléma sok változót tartalmaz, tekintettel arra, h o g y általában a , , h " és az , , r " nagy s z á m o k . A d e k o m p o z í c i ó s eiv kiépítésénél abból indulunk k i , h o g y a nagy számú extremális p o n t b ó l és irányból csali annyit veszünk tekintetbe, amennyi re feltétlenül szükség van. Feltételezzük, h o g y a k ö v e t k e z ő index halmazokat i s m e r j ü k : í'crl={l,2,...,h} J'cJ={l,2,...,r}; melyekre vonatkozólag adott a k ö v e t k e z ő p r o b l é m a : (3.3) XÍSÍO
i б Г
мё*о
jбг
2
kp
1
+2
щг = Ь 1
ZXi = 1 iE
Г
2Жа, + 2 lel'
Цјв - > m i n .
iej'
E z t a problémát r e d u k á í i - f o (master) vagy koordinációs, problémának nevez zük, m e r t hasoniít igaz a ( 3 . 2 ) problémára de oszlopainak csak egy részét tar talmazza. T e g y ü k fel, h o g y a ( 3 . 3 ) problémának van lehetséges bázismegoldása. A z eredeti probléma megoldásához a redukált-fő probléma megoldásán keresz tül kell eljutnunk. E célból a k ö v e t k e z ő k e t állapíthatjuk m e g :
6
J e l ö l j ü k az optimális bázis indexeit m i n t Г ' ° с 1 ' és J ' ^ c J ' , m í g a duális megoldást m i n t (У'.б,). í g y k a p j u k a k ö v e t k e z ő relációkat. ЈГ*'р'+б,=ај
A (ír* , öi) együtthatókat felhasználjuk az eredeti p r o b l é m a o p t i m u m á n a k ki vizsgálására. O l y a n p' ( i e l — Г ) v e k t o r o k a t keresünk, amelyekre nézve T r ' p ' + ö t X i i vagy olyan r ' ( j e j — J ' ) v e k t o r o k a t amilyenekre nézve ír ' r ' > ß j . Vagyis a К halmaz definiálása értelmében olyan e v e k t o r o k a t k e r e s ü n k , h o g y 1
1
(/'А)е'+б,>с*е' vagy olyan c v e k t o r o k a t , h o g y 1
(/'AJc'xrV. A fenti t é n y e z ő k meghatározásához szükséges az úgynevezett á l p r o b l é m a , illetve az alrendszer problémájának megoldása, amit a k ö v e t k e z ő alakban írha tunk fel: (3.4)
x=so Bx=d (c°—Јг*'А)х+б,-» min. X
A szimplex algoritmus ismeretében t u d j u k , h o g y a ( 3 . 4 ) p r o b l é m a megoldá sánál a k ö v e t k e z ő esetek j e l e n t k e z h e t n e k : 1) A ( 3 . 4 ) problémának van optimális megoldása. Ilyen esetben kiszámítjuk az A e ' v e k t o r t , mellyel kiegészítjük a ( 3 . 3 ) p r o b l é m á t , majd azt ismét m e g oldjuk. 2 ) A ( 3 . 4 ) p r o b l é m a célfüggvényének nincs felső határa az x e К n é z v e . Ismeretes h o g y ilyen esetben létezik olyan с'5=0 v e k t o r , melyre érvényesek a k ö v e t k e z ő relációk: Вс'=0е5[с*-(»г*'А)]с <0. 1
E z esetben a ( 3 . 3 ) problémát az r ' = A c ' oszloppal bővítjük és ismét m e g oldjuk. 3 ) A ( 3 . 4 ) p r o b l é m á n a k nincs lehetséges megoldása, ez esetben az eredeti p r o b lémának sincs lehetséges megoldása.
A vázolt m ó d o n - iteratív eljárással jutunk el a ( 3 . 1 ) probléma megoldásáig. A z iterációs folyamatban d ö n t ő szerepet játszik a ( 3 . 3 ) és ( 3 . 4 ) p r o b l é m a k ö z ö t t i információcsere. A z álproblémák segítségével megkapjuk a ( 3 . 1 ) p r o b l é m a m e g oldását azzal, hogy csak egyes extremális p o n t o k a t és irányokat kellett meg határozni. 8
A z eljárás igen hatásos, abban az esetben ha az A mátrixnak kevés sora van, а В mátrix pedig speciális szerkezettel rendelkezik. E z áll fenn az esetben, ha а В blokkátlós szerkezetű. A z előbbiekben vázolt általános elemek az irodalomban említett összes d e k o m p o z í c i ó s módszereknél szerepelnek. E b b ő l a t é n y b ő l kiindulva a k ö v e t k e z ő k b e n még egyszer kiemeljük e módszerek k ö z ö s tulajdonságait: - A z adott problémát megfelelő transzformálással k ö n n y e b b e n kezelhető alakra lehet h o z n i , és így az ereded probémát t ö b b kisebb problémára bontani. A felbontás eredményeként úgynevezett koordinációs - valamint álproblé mákat n y e r ü n k . E z tulajdonképpen a d e k o m p o z í c i ó s m ó d s z e r lényege. - A transzformált p r o b l é m á h o z olyan megoldási eljárást kapcsolunk, amely biztosítja a koordinációs probléma és az álprobléma összekötését. - A koordinációs probléma és az álprobléma k ö z ö t t információcserére kerül sor. - A z algoritmus általában iterációk sorozatából áll. A felsorolt tulajdonságok lehetővé teszik a d e k o m p o z í c i ó s m ó d s z e r e k c s o p o r tosítását. Ugyanis az algoritmusokat a k ö v e t k e z ő t é n y e z ő k k e l jellemezhetjük: a) milyen eljárásokat alkalmaznak a f ő (master) p r o b l é m a felállításánál, b ) milyen az álproblémák megoldási stratégiája, c) milyen az információcsere a master és az álprobléma k ö z ö t t . A doktori értekezésben a hangsúlyt a lineáris programozás ( o p t i m u m s z á mítás) d e k o m p o z í c i ó s módszereire fektettük, elsősorban D a n t z i g - W o l f e , Benders és R o s e n m ó d s z e r e i r e . E b b e n a c i k k b e n nem elemezzük ezeket a m ó d szereket, ugyanis a ( 3 . 1 ) problémában m á r bemutattuk a d e k o m p o z í c i ó s m ó d s z e r általános formáját, az egyes alkotók módszerei sajátosságainak tárgyalására pedig nincs szükség esetünkben. Egyedül h o z z á kell f ű z n ü n k , h o g y a doktori értekezés ezen a téren nem h o z o t t teljesen új elméleti eredményeket, inkább az eddigi módszerek szintézise, de ezzel szemben ú j k o n c e p c i ó t al kalmaz, ú j t é t e l e k e t és azoknak b i z o n y í t á s á t adja. E z e k lehetővé tették a de k o m p o z í c i ó s m ó d s z e r eljárásainak ú j s z e r ű i n t e r p r e t á l á s á t , ami egyben f e l t á r t egy egész sor, az irodalomban eddigi i s m e r e t l e n l e h e t ő s é g e t a d e k o m p o z í c i ó s módszereket illetőleg. 9
4. T Ö B B S Z Í N T Ű B L O K K Á T L Ó S S Z E R K E Z E T E K O P T I M A L I Z Á L Á S A A ( 2 . 1 ) típusú problémát kétféleképpen lehet o p t i m á l n i : 1 . közvetlenül szimplex módszerrel 2 . közvetetten - a p r o b l é m a felbontásával. H a a ( 2 . 1 ) p r o b l é m a kiinduló adatait P - v e l , az optimális megoldás vektorát pedig r-rel jelöljük a k k o r : — a szimplex m ó d s z e r m á c i ó t hajtjuk végre
közvetlen
alkalmazásával
a következő
transzfor
Р-.Г - a közvetett módszerrel a P - b ő l az r vektort indirekt úton kapjuk meg, m e r t az említett transzformációt úgy intézzük el, h o g y a P adatbázist e l ő b b részhalmazokra b o n t j u k : P : a rendszer (tmsz) adatai Pi, P , P„ : az alrendszerek (tmasz) adatai 0
2
illetve (P ,P,)=P
(i=l,2,...,n).
0
E l ő s z ö r a P alapján a rendszer szintjén elvégzik az első i t e r á c i ó k a t : 0
10
P ->[Mj,OÍ,O ,...,Ol] 0
2
ahol a z : Mo : a rendszer számítógépe memóriájának tartalma az 1 . iteráció után. О ' : a rendszer azon információi, amelyeket az 1 . iteráció után továbbít az alrendszereknek ( i = l , 2 , n ) további feldolgozás c é l j á b ó l " (saját iteráció jaik szükségleteire). M a j d elvégzik az alrendszerek első iterációit Pi->[MU ] l
ahol az M ' - az i-edik alrendszer számítógépe memóriájának tartalma az 1 . iteráció után.
IJ
— az i-edik alrendszer azon információi, amelyeket az 1 . iteráció után a rendszernek továbbít.
A z első iteráció után általában az iterációk egész sora k ö v e t k e z i k . A t-edik iterációban a k ö v e t k e z ő transzformációkat végezzük e l : - a rendszer szintjén (4.1)
[Mi-'.ir ]-. 1
[Mh,o\]
- az alrendszerek szintjén (4.2)
[Mr'.or'l-^MMí]. M i n d k é t transzformáció determinisztikus jelleggel b í r : a b e m e n ő adatok egyér telműen meghatározzák a végső információt. E z z e l kapcsolatban j e l e n t k e z i k : - a m e m o r i z á l á s s z a b á l y a , amely meghatározza, h o g y a k e z d ő a d a t o k b ó l , a t-edik iteráció előtti információs inputokból és e r e d m é n y e k b ő l mit kell tárolni a rendszer és az alrendszerek számítógép m e m ó r i á j á b a n ; - a t á j é k o z t a t á s s z a b á l y a , amely meghatározza, h o g y m e l y adatokat küldi a rendszer az alrendszernek és fordítva; - az i t e r á c i ó - b e f e j e z é s s z a b á l y a , illetve milyen feltételek mellett küldi el a rendszer a k ö v e t k e z ő sajátságos o u t p u t o t :
oi = o : amely alapján kiszámítható az (4.3) [ M [, О i ] —* Г,. A kapott г = [ Г|, гI, k ö z ü l az egyik érvényes:
г] п
vektorra nézve a k ö v e t k e z ő két
reláció
r = r vagy
r* « r12. A közvetett megoldási m ó d ilyen általános elemzése lehetővé teszi a d e k o m p o zíciós m ó d s z e r interpretálását t ö b b s z e m p o n t b ó l , b e n n ü n k e t azonban a dek o m p o z i c i ó s módszer csak mint a tervezés elméleti és normatív modellje érdekel.
5. T Ö B B S Z Í N T Ű T E R V E Z É S D E K O M P O Z Í C I Ó S M Ó D S Z E R ALKALMAZÁSÁVAL A d e k o m p o z í c i ó s m ó d s z e r gyakorlati alkalmazásával a tervezést valamelyik d e k o m p o z í c i ó s m ó d s z e r alapszabályai szerint kell megszervezni, ami azt jelen ti, h o g y : a) létezni kell rendszer és alrendszer szintnek és megfelelő tervezési szer veknek az adott szinten; b) szükséges az információcsere a k ü l ö n b ö z ő szintek k ö z ö t t - O ' az alrend szerek és I[ a rendszer felé; c) a tervezés iteratív-a ( 4 . 1 ) és ( 4 . 2 ) transzformációk végrehajtásával a rendszer illetve az alrendszer számítógépein; d) a tervezési folyamat lezárását a választott d e k o m p o z í c i ó s m ó d s z e r ( 4 . 3 ) iteráció-befejezés szabály szerint kel! elvégezni. A 2 . kép a d e k o m p o z í c i ó s elven alapuló illetve a ) - d ) követelményeket kielégítő tervezési folyamatot á b r á z o l . A z egyes szintek információcseréje a t-edik iteráció után adva van mind a terve zési szervek ( k ö r ö k ) mind a számítógépek (téglalapok) k ö z ö t t .
6. A T M S Z T Ö B B S Z I N T Ű Ö N I G A Z G A T Á S Ú T E R V E Z É S E DEKOMPOZÍCIÓS MÓDSZERREL 6.1 A dekompozíciós
módszer alkalmazása tervezésben
a
többszintű
Induljunk ki a ( 2 . 1 ) p r o b l é m á b ó l , amely tulajdonképpen egy kétszintű ügyviteli rendszer termeléstervezési problémáját fejezi ki. E z a rendszer de centralizált, ugyanis az alrendszerek a k ö z ö s f o r r á s o k felhasználása mellett önállóan tervezik a termelést, a cél pedig a z , h o g y a rendszer mint egész maximális eredményt érjen el. M á s szóval, a szintek (itt kettő) termelés tervezését és az egyes tervek összeegyeztetését, az egész rendszer o p t i m u m a s z e m p o n t j á b ó l , valamely d e k o m p o z í c i ó s módszerre alapozzuk. Mielőtt t o v á b b l é p n é n k , két tényt ki kell emelnünk - az első az eddig elmondottakra v o n a t k o z i k , a második pedig m u n k á n k k ö v e t k e z ő részére a célból, h o g y minél j o b b a n megvilágítsuk a d e k o m p o z í c i ó s m ó d s z e r alkal mazási lehetőségeit a t ö b b s z i n t ű tervezésben: 1. A z eddigi elemzések b i z o n y í t j á k , hogy - az ügyviteli rendszerben szükséges a t ö b b s z i n t ű tervezés, - lehetséges a t ö b b s z i n t ű tervezés modellezése olyan blokkátlós szerkezetű modellel, amelynek megoldása célszerű a d e k o m p o z í c i ó s módszerrel, - a d e k o m p o z í c i ó s m ó d s z e r alkalmazható a k o n k r é t tervezésben.
2 . A további elemzésekhez szükséges meghatározni azt a k o n k r é t d e k o m p o z í c i ó s m ó d s z e r t , amelynek alapján kiépítjük a többszintű tervezést az ügyviteli rendszerben, azaz a t m s z - b e n . T e k i n t e t b e véve a pro és contra érveket a mintegy 6 0 - 7 0 m ó d s z e r k ö z ü l választásunk a D a n t z i g - W o l f e ( D - W ) módszerre esett (különben a leszűkített választási c s o p o r t o k b a n volt D - W , Benders és R o s e n m ó d s z e r e ) . Választásun kat a k ö v e t k e z ő t é n y e z ő k k e l i n d o k o l j u k : a. I g a z , egy ilyen választásnál a számítás-technikai s z e m p o n t o k nem játszanak d ö n t ő szerepet, de nem hagyhatók figyelmen kívül. A z eddigi elemzések kimutatták, h o g y ilyen s z e m p o n t b ó l a D - W m ó d s z e r nem „ g y ö n g é b b " a t ö b b i módszernél, sőt az esetek többségében alkalmazása célszerűbb a t ö b b i m ó d s z e r alkalmazásánál. b . A z önigazgatású ügyviteli rendszer t ö b b s z i n t ű tervezési modellje blokkátlós szerkezetű. A D - W m ó d s z e r éppen ilyen szerkezetet feltételez és e speciális szerkezet minden előnyét kihasználja. c . H a valamelyik dekompozíciós m ó d s z e r t , a tervezés normatív modelljeként alkalmazunk, a k k o r ezt az 5 . fejezetben felsorolt elvek alapján kell m e g szervezni. A kiválasztott m ó d s z e r lehetővé teszi az adott probléma viszonylag egyszerű modellezését, azon kívül k ö n n y e n igazítható a vizsgált rendszer szerkeze téhez és biztosítja a k o n k r é t gazdasági interpretálást. 13
d. B á r m e l y i k d e k o m p o z í c i ó s m ó d s z e r alkalmazása szinte elképzelhetetlen szá m í t ó g é p nélkül. A D - W m ó d s z e r nagy előnye az is, h o g y a nagy számítógépek prog ramtára általában tartalmazza a m ó d s z e r A L G O L vagy F O R T R A N nyelven íródott programját.
6.2 A tmsz többszintű tervezése alkalmazásával
D-W
módszer
A középtávú terv, mint fejlesztési alapterv, ö t évre s z ó l . A z össz tervezés h o r d o z ó k terveiket ugyanarra az időszakra vonatkozólag h o z z á k , tekintetbe véve a tervezés folyamatosságára és egyidejűségére v o n a t k o z ó elveket. A z egyidejűség elve azt jelenti, h o g y a t e r v e z é s h o r d o z ó k egyszerre kezdik el a középtávú terv kidolgozását, és a kidolgozási valamint döntési határidők egységesek. E z gyakorlatilag azt jelenti, h o g y k b . két évvel az adott középtávú tervidőszak befejezése előtt, egyidejűleg megindul egy f o l y a m a t , amely lehetővé teszi a t e r v e z é s h o r d o z ó k k ö z ö s érdekeinek és céljainak megállapítását, s erre támaszkodva a tervalapokról s z ó l ó önigazgatási megegyezések és társadalmi megállapodások elemeinek meghatározását, majd a tervek egyeztetését és ezek meghozatalát, figyelembe véve a tervek függőségét is.
Másrészt a folyamatosság elve azt jelenti, h o g y a tervezéshordozó köteles minden évben elemezni a középtávú terv megvalósítását, szükség szerint m ó dosítani a kitűzött célokat és feladatokat, ezenkívül áttekinteni a fejlesztési lehetőségeket és követelményeket nemcsak a k ö v e t k e z ő évre, hanem a k ö v e t k e z ő középtávú tervidőszakra i s . A felsorolt t é n y e k alapján a k ö v e t k e z ő k e t állapíthatjuk m e g : az adott k ö z é p távú terv harmadik évének végén minden tmasz-ban illetve t m s z - b e n szükséges egy határozott álláspont kialakítása az elmúlt időszakról, a fejlődésről és ü g y vitelről a tervidőszak befejezéséig valamint a k ö v e t k e z ő tervidőszakról. E z e k az egyes t m a s z - o k b a n illetve t m s z - e k b e n kialakított álláspontok m é g nem e g y b e h a n g o l t a k , ' de a k ö v e t k e z ő középtávú terv előkészítési folyamatához kiindu lópontul szolgálhatnak. E z a folyamat egyidejű és az adott tervidőszak negyedik évében kezdődik. 4
A folytonosság elvének követése a tervezésben megkönnyíti egyrészt a tmasz-nak az olyan irányvonalak meghatározását, amelyek szükségesek a terv előkészítéséhez és meghozatalához, másrészt azoknak az elemeknek a meghatá rozását m e l y e k k e l bekapcsolódik a munkaszervezet tervalapjaival kapcsolatos önigazgatási megegyezések és társadalmi megállapodások folyamatába. A tmasz az irányvonalakat és a tervelemeket illetőleg t ö b b lehetőséget láthat e l ő , s ő t a t ö b b alternatíva kidolgozása ajánlatos, ugyanis az hozzájárul a k ö n n y e b b ö s s z e egyeztetéshez és megegyezéshez. A z előbbi megállapítások alapján lezárhatjuk, hogy a t m a s z t ö b b középtávú termelési tervajánlattal vagyis a ( 3 . 4 ) p r o b l é m a - amely az alrendszer, illetve t m a s z problémája - t ö b b lehetséges megoldásával rendelkezhet. E z e k az aján latok a tmasz szempontjából lehetnek optimális megoldások i s , de b i z t o s , h o g y nem képezik a t m s z o p t i m u m á t , hiszen figyelmen kívül hagyták a k ö z ö s korlá tokat és az összeegyeztetés szükségességét a k ö z ö s maximális jövedelem b i z tosítása érdekében. A tmasz tervajánlatai alapul szolgálnak a ( 3 . 3 ) úgynevezett koordinációs probléma - t m s z p r o b l é m a felállításához. E z e n a problémán keresztül vizs gálják k i , h o g y a tmasz tervajánlatai kielégítík-e a k ö z ö s korlátokat és b i z t o sítják-e a jövedelmet a t m s z szintjén i s . H a a válasz igenleges, a tmsz globális optimumát a s z u b o p t i m u m o k egyszerű összegezésével n y e r j ü k . E z azonban igen ritkán történik m e g ; ellenkező esetben elkezdődik az összeegyeztetés koordinált folyamata a k ö z ö s korlátok úgynevezett árnyékárain keresztül, t e kintetbe véve a k o m b i n á l t k o r l á t o k árnyékárait i s . 15
A tmasz a kapott árnyékárak alapján korrigálja a célfüggvényét, de n e m változtatja m e g a k o r l á t o k a t , vagyis a ( 3 . 4 ) probléma termelési feltételeit, és ismét o p t i m á l n i . A z új tmasz ajánlatokkal bővítik a ( 3 . 3 ) t m s z p r o b l é m á t , ismét optimálnak a tmsz szintjén és a kapott árnyékárakat továbbítják a t m a s z - n a k . E z az iterációs folyamat addig ismétlődik, míg növelhető a k ö z ö s jövedelem. A javítások fázisa után k ö v e t k e z i k a t m s z - o k termelési tervének meghatározása - ezeket a terveket az összes tervajánlatok s ú l y o z o t t átlagaként kapják. 16
17
A z eddigiekben a t m s z kétszintű termeléstervezését D - W módszerrel főleg számítástechnikai s z e m p o n t b ó l vizsgáltuk. A továbbiakban elemezzük a vizs gált módszert önigazgatási és szervezési s z e m p o n t b ó l . N i n c s szándékunkban а tmsz többszintű tervezési módjának alapfeltételeit és jellemzőit megismételni, sem pedig az önigazgatású tervezés egyéb szervezési és önigazgatási jellegzetességeiről beszélni, melyekről m á r az e l ő z ő fejezetben s z ó volt, de szeretnénk rámutatni a m ó d s z e r közvetlen önigazgatási és szervezési ismérvjeire. A tmasz tervajánlatát a tervbizottság mint a munkástanács végrehajtó szerve dolgozza ki, a tervezési - elemzési osztály szakirányításával, míg a tmsz p r o b léma felállítása a tmsz szintjén alakított bizottságra hárul. E z a bizottság a t m a s z - o k képviselőiből áll és a k ö z ö s szolgálatok tervezési-elemzési osztályá nak szaksegítségére támaszkodik. A t m s z tervbizottsága egyben a tmsz ter melés-tervezésének D - W módszeres koordinációs k ö z p o n t j a is. Ugyanis ez a szerv kezdeményezi a tervek összeegyeztetését, megegyezésekkel és meg állapodásokkal irányítva az egész folyamatot az o p t i m u m meghatározására, nem pedig k ü l ö n b ö z ő kényszermegoldások kikeresésére. A tmsz tervbizottsága nem a t m a s z - o k tervbizottságai fölött álló szerv, viszont a t m s z - o k nem élveznek teljes autonómiát a munkaszervezeten belül. A tmsz terv bizottsága és a tmasz-ok tervbizottságainak viszonyát az egyenrangúság jellemzi, vagyis a tmasz-ok autonómiájának és ezek tmsz-be való társulásának dialektikus egysége, amely tulajdonképpen az önigazgatású szervezet alapjait képezi. A tárgyalt módszerrel t ö r t é n ő tervezés ü t k ö z t e t ő jelleggel bír, a tervezés e g y idejűleg két szinten - tmasz és tmsz - f o l y i k , mindkét szint k e z d e m é n y e z a tervet illetőleg. E b b e n a folyamatban, megfelelő koordinálással a k ö z ö s tervezés a t m a s z - o k kooperációjaként b o n y o l ó d i k le. A n n a k ellenére, h o g y a tmasz önálló szer vezet, autonómiája nem abszolút, hanem a társulással relatívvá vált, tekintettel a t ö b b i alapszervezettel együtt vállalt k ö l c s ö n ö s felelősségre és függőségre. A tmasz autonómiája a k ö z ö s tervezésben abban nyilvánul meg, h o g y egyen rangú partnerként szerepel a tervezésben, illetve a tervdöntéshozatalban és ez a megegyezés alakját ölti. H a valamely tmasz érdeke ebben a folyamatban kárt szenved, e kárt kompenzálni k e l l . 18
A m i pedig egy ilyen tervezési m ó d megszervezését illeti, mégegyszer ki kéli h a n g s ú l y o z n u n k , h o g y ez számítógép nélkül szinte kivitelezhetetlen. Ideális megoldási lehetőség lenne a megosztott feldolgozási m ó d , ahol a k ö z p o n t i szá mítógép a tmsz problémát tartalmazza, á „ s z a t e l i t " számítógépek sora pedig a t m a s z - o k problémáinak feldolgozására szolgál. Ilyen feltételek mellett lehető ség nyílik az információcsere, sőt az iterációk egyes lépéseinek automatizálá sára, s ez nagyban gyorsítja az egyes tervezési f o l y a m a t o t . Természetesen m a még az esetek többségében nem beszélhetünk ilyen ideális műszaki t á m p o n t r ó l , de ha az összes számításokat egy számítógépen végzik, a m ó d s z e r ugyanazt az eredményt adja, vagyis semmit sem veszítünk, de t ö b b idő szükséges a vég eredményig. H a a tmsz nem rendelkezik számítógéppel, kapacitást bérelhet ki és így biztosíthatja a megfelelő műszaki feltételeket.
ÖSSZEGEZÉS HELYETT Egyes szerzők azt állítják, hogy a tervezési folyamatot teljes egészében vagy majdnem számítógépesíteni lehet és hogy minden apró részletet szigorúan a de k o m p o z í c i ó s m ó d s z e r szabályai szerint lehet megszervezni. Ilyen messze azon ban még nem jutottunk el, éspedig egyrészt a tervezők konzervatizmusa miatt, másrészt a megfelelő elméleti - normatív modell - ami m u n k á n k tárgya is volt - hiányosságai miatt. E g y dolog azonban véleményünk szerint világos: A munkaszervezet termelésének t ö b b s z i n t ű tervezése D - W módszerrel egy fontos tervezési problémát eredményesen oldott meg, éspedig a t m a s z - o k és a t m s z megfelelő kapcsolatát. Természetesen az ajánlott m ó d o n össze egyeztetett optimális termelési terv a t m a s z - o k által k i d o l g o z o t t , a tmsz által koordinált és megegyezéssel a t m a s z - o k k ö z ö t t egybehangolt. A z így ka pott terv a tmsz tervalapjairól szóló önigazgatási megegyezés alapját képezi és ezzel a tervezés első szakasza befejeződik. U g y a n i s , hátra marad még a többi tervről szóló d ö n t é s , aminél a termelési terv m á r rendelkezésre áll.
Jegyzetek 1
2
3
Samardžija, (4), 176. oldal. Az irodalomban több mint 60 módszer ismeretes. Először 1960-ban Dantzig és Wolfe dolgoztak ki egy algoritmust (1). A dekompozíciós módszerek teljes bemutatá sát és rendszerezését Geoffrion végezte el (2). A nemzetgazdaság tervezésében történő alkalmazással pedig Komái (3), foglalkozott. Ennek a fogalomnak a meghatározását csak meg lehet kísérelni, ugyanis maga a nagy ság relatív fogalom. Ezért a gyakorlatban általában a nagy optimumszámítási problémákat a számítógép kapacitása és a probléma dimenziójának viszonya ként definiáljuk. Ez esetben tekintetbe kell venni mind a számítógép kapacitása minden egyes idevágó tényezőjét (így: memória nagyság, szóhosszúság, a mű veletek végrehajtásának gyorsasága stb.) mind az adott problémáét (a korlátozó feltételek száma, az együttható mátrix sűrűsége). Ezek a tényezők időben és térben változóak és így nem nehéz belátni, hogy a nagy optimumszámítási problémák fogalmának meghatározása igen bonyolult. Minden esetre ezekre a problémákra kivétel nélkül jellemző, hogy nagyságuk akadályt képez a megoldási folyamatban. Ha célul tűzzük ki ennek a problémának a meg oldását, nem elég csak a számítógép és a probléma paramétereinek vizsgálata, hanem külön figyelmet kell szentelni az optimumszámítási probléma szerkeze tének, vagyis a korlátozó feltételek műszaki együttható mátrixa szer kezetének. A nagy optimumszámítási problémákat az együttható mátrix szerkezete szerint két csoportba sorolhatjuk: 1. olyan problémák, amelyek nem rendelkeznek, 2. olyan problémák, amelyek rendelkeznek speciális szerkezettel. Az egyik speciális-blokkátlósszerkezetet az 1. kép ábrázolja.
4
5
6
7
8
9
1 0
11
a
13
14
15
16
17
18
Korlátok a rendszer szintjén; lásd pl. a tmsz korlátait a (2.1) modellben. Korlátok az alrendszer szintjén; lásd pl. a tmasz-ra vonatkozó korlátokat a (2.1) mo dellben. Tehát m-t-1 független oszlop van, és a megfelelő Xj és u, értékek nem negatívok. A (3.3) probléma duálisának korlátai. Az eljárás alkalmazható olyan esetekben is amikor а К halmaz nem rendelkezik véges számú extremális ponttal, de ezzel itt nem foglalkozunk. Bővebben lásd az (1) és (2)-ben a módszerek leírását és rendszerezését. Lásd ezzel kapcsolatban a (3.2) és (3.3) problémákat. Lásd a (3.4) problémát, vagyis az alrendszer problémáját. Egyenlőség esetében, a közvetlen és közvetett megoldási mód ugyanazt az optimumot adja, ellenkező esetben a közvetett megoldási mód csak elfogadható, az optimumot megközelítő megoldást adja, mely optimumot, akkor kapnánk, ha közvetlen úton lehetséges lenne a probléma megoldása tekintettel az adott probléma dimenziójára. Ami megfelel az ügyviteli rendszer önigazgatású tervezése jellemvonásainak. Habár reális az a feltevés, hogy bizonyos konzultációkat, megbeszéléseket a tervezés többi hordozóival, a fejlesztési koncepció ellenőrzése céljából, már lebonyo lítottak. Az árnyékárak a (2.1) illetve (3.3) probléma duálisának megoldásai. A közös korlátokat lásd a 2. fejezet (2.1) problémájának e) pontjánál illetve a (3.3) probléma első korlátjánál. Ha ez egyáltalán szükséges a lineáris programozás feltételei szempontjából. A tervajánlatot csak akkor kapcsolják be a tmsz problémájába, ha az hozzájárul a kö zös jövedelem növeléséhez. „Más szóval, annak a tmasz-nak, amely a közös maximális jövedelem, valamint az egyes alapszervezetek jövedelme biztosítása miatt kárt szenved, az elve szített jövedelmet meg kell téríteni." Bandin, Т . : Samoupravna ekonomija O U R , Savremena administracija, Beograd 1979, 53. oldal.
Irodalom 1. Dantzig, G . B . - Wolfe, P., ,,Decomposition Principle for Linear Programs", Operations Research, 1960/1, 101-112. 2. Geoffrion, A. M . , „Elements of Large-Scale Mathematical Programming", Management Science, 1970/11, 6 5 2 - 6 9 1 . 3. Kornai, J . „Gondolatok a többszintű tervezési rendszerekről", Közgazdasági Szem le, 1971/9.1047-1065. 4. Razvoj sistema samoupravnog planiranja, referati i diskusije sa savetovanja, Samo upravljanje, 8 - 9 ( 1 9 7 9 ) .
Rezime Višenivosko samoupravno planiranje p r i m e n o m metoda dekompozicije Ispitivanje planiranja proizvodnje u dvonivoskoj samoupravnoj strukturi dovodi nas do saznanja da je to problem blokdijagonalne strukture, koja pruža mogućnost primene metoda dekompozicije. Naše razmatranje potvrđuje iz literature već poznat stav da se metodi dekompozicije mogu primeniti kao teorijsko-normativni model plani ranja, i u uslovima višenivoskog planiranja u samoupravno organizovanom poslovnom sistemu, tj. da se planiranje organizuje po principima jednog od metoda dekompozicije. SUMMARY O F A DECOMPOSITION M E T H O D The test of the production planning in the two-level self-management structure shows that it is a problem of the blockdiagonal structure which gives the possibility of the application of a decomposition method. Our discussion affirms the attitude known from literature that methods of the application c f a decomposition can be applied both as a theoretical-normative model of planning and in the conditions of multilevel planning in the self-management organized business systems, that is the planning can be organized according the principles of one of the decomposition methods.
Somogyi Sándor NÖVÉNYTERMELÉSI TMASZ TERVVÁLTOZATAINAK SZIMULÁLÁSA
BEVEZETŐ A szimulációs m ó d s z e r e k m e z ő g a z d a s á g i a l k a l m a z á s a című k u t a t á s i t é m á k keretében a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t o t t u n k , h o g y a T á r s ü l t m u n k á ról szóló t ö r v é n y és a termelőegységek szervezési i r á n y v o n a l a i d i k t á l t a feltételek k ö z ö t t a k ö v e t k e z ő a l a p k o n c e p c i ó k a t kell e l f o g a d n i a szimu lációs modellépítés a l a p j á u l . 1. A szimulációs m o d e l l e k e t modulárisan k e l l építeni k ü l ö n b ö z ő t e r melési rendszerű és i r á n y z a t ú t m a s z - r a . 2. K é s ő b b a m o d u l o k összekapcsolódásával k i a l a k í t a n i a n a g y o b b és összetettebben asszociációk szimuláció m o d e l l j e i t u g y a n ú g y , ahogy a t m a s z - o k k a p c s o l ó d n a k n a g y o b b asszociációkba. 3 . N e m s z a b a d n a g y o b b f o k ú a b s z t r a k c i ó t (egyszerűsítést) a l k a l m a z n i a szimulációs m o d e l l e k k i a l a k í t á s á b a n , jmert a k k o r nem t u d j á k b i z t o s í tani a k a p o t t e r e d m é n y e k szükséges realitását. 4 . L e h e t ő v é kell tenni, h o g y a f e l h a s z n á l ó szükségletei szerint h a t á r o z z a m e g a m o d e l l p a r a m é t e r e i t és b i z o n y o s h a t á r o k i g a s z i m u l á c i ó f o l y a m a t á t is. A z első szimulációs m o d e l l megépítésének t a p a s z t a l a t a i m e g m u t a t t á k , hogy egy m o d e l l n e k az építését is s z a k a s z o k r a kell b o n t a n i a végső cél elérése érdekében. E z é r t k o r á n sem t e k i n t j ü k l e z á r t n a k k u t a t á s a i n k a t ebből a t é m a k ö r ből. A k ö z e l j ö v ő b e n végső c é l u n k érdekében sor k e r ü l a n ö v é n y t e r m e s z tési m o d e l l továbbfejlesztésére. E n n e k a m u n k á n a k a keretében n ö v é n y termesztési szimulációs m o d e l l ü n k m e l y n e k a „ S I M U L A " nevet adtuik el ső v á l t o z a t á n a k lehetőségeit m u t a t j u k b e .
A „SIMULA" MODELL
ALAPELVEI
A „ S I M U L A " m o d e l l első v á l t o z a t á n a k elkészítése félölelte a s z i m u l á ciós f o l y a m a t előkészítésének minden f á z i s á t : — a p r o b l é m a és c é l o k m e g h a t á r o z á s á t , — a növénytermelési tmasz rendszerszemléletű vizsgálatait, — a rendszer l o g i k a i modelljének m e g h a t á r o z á s á t , — a rendszer m a t e m a t i k a i m o d e l l j é n e k leírását, — a s z á m í t ó g é p f e l h a s z n á l á s á n a k megoldását ( p r o g r a m írás, f o r d í t á s , tesztelés s t b . ) , — szimulálást, — a k a p o t t e r e d m é n y e k értékelését. A p r o b l é m á t és a c é l o k a t úgy f o g a l m a z t u k meg, h o g y a n ö v é n y t e r meléssel f o g l a l k o z ó tmasz t e r v v á l t o z a t a i t kell szimulációs módszerrel számítógépen h a t é k o n y a n megoldani, v i s z o n y l a g k ö n n y e n m e g h a t á r o z ható, bemenő adatok alapján. A növénytermelési t m a s z - t úgy h a t á r o l t u k k ö r ü l , h o g y csak n ö v é n y termeléssel f o g l a l k o z i k . E z eltér a m a m é g érvényes m i n d e n n a p i g y a k o r l a t t ó l , mivel n a g y o n s o k vegyes, növénytermelési-állattenyésztési r e n d szerű t m a s z létezik. V é l e m é n y ü n k szerint a z o n b a n a specializált t m a s z - r a fényesebb j ö v ő v á r . F e l v e t ő d ö t t az a p r o b l é m a , h o g y h á n y tenmel'ési v o n a l a t kezeljen a modell? A specializáció k ö v e t k e z m é n y e a termelési v o n a l a k s z á m á n a k csökkenése. E n n e k ellenére a m o d e l l lehetőségeit ú g y h a t á r o z t u k meg, hogy tíz termelési v o n a l a t t u d j o n s z i m u l t á n kezelni. E z lehetővé teszi l e g t ö b b tíz k ü l ö n b ö z ő n ö v é n y termelési t e c h n o l ó g i á j á n a k és egyéb p a r a métereinek s z i m u l t á n feldolgozását. Természetesen az is lehetséges, h o g y a n ö v é n y e k s z á m a kisebb legyen, de k ü l ö n b ö z ő t e c h n o l ó g i á k a t a l k a l m a z zon a f e l h a s z n á l ó e g y - e g y n ö v é n y n é l . P é l d á u l elképzelhető, h o g y e g y n ö v é n y t a f e l h a s z n á l ó k é t lényegesen eltérő t e c h n o l ó g i á v a l fog termelni öntözéssel és az n é l k ü l . A z idevágó s z a k i r o d a l o m t a n u l m á n y o z á s a a termelési t e c h n o l ó g i á k k a l k a p c s o l a t b a n is f e l v e t e t t n é h á n y p r o b l é m á t . A z á l t a l u n k ismert s z a k i r o d a l o m két a l a p v e t ő m e g o l d á s t k í n á l t . A z e g y i k megoldás lényege a z , hogy a f e l h a s z n á l ó elkészíti az egyes n ö v é n y e k termelési t e c h n o l ó g i a i l a p j a i t és csak az összesítő a d a t o k a t h a s z n á l j a fel a szimuláláshoz. E z a megoldás s o k k é z i e l ő s z á m í t á s t k í v á n . A m á s i k megoldás lényege, h o g y a számítógépes p r o g r a m b a m i n d e n n ö v é n y r e t ö b b technológiai v á l t o z a t o t é p í t ü n k Ibe. A f e l h a s z n á l ó m i n d e n n ö v é n y r e egy t e c h n o l ó g i a i v á l t o z a tot v á l a s z t k i , a m i t e r e d m é n y t á b l á z a t f o r m á j á b a a p r o g r a m k i n y o m t a t , összesítő a d a t a i t viszont t o v á b b h a s z n á l j a a szimulációs f o l y a m a t b a n . E z a m e g o l d á s szükségtelenül túlméretezett p r o g r a m o k a t eredményez és k o r l á t o z z a a lehetséges t e c h n o l ó g i á k s z á m á t . K ö r ü l m é n y e i n k n e k m e g f e l e l ő m e g o l d á s t keresve úgy h a t á r o z t u k m e g a modell f e l a d a t á t , h o g y lehetővé tegye a technológiai folyamaitok m a x i mális v a r i á l á s á t . E n n é k érdekében munkanortma a d a t t á r a t a l a k í t o t t u n k
és r ö g z í t e t t ü n k (mágneslemezre, a m e l y lehetővé teszi a t e c h n o l ó g i á k v a g y technológiai v á l t o z a t o k szükség szerinti összeállítását a szimulációs m o dell p r o g r a m c s o m a g j á n a k segítségével. ( T e h á t mentesíti a f e l h a s z n á l ó t a technológiai l a p o k k i d o l g o z á s á v a l j á r ó s z á m í t á s o k t ó l . C s a k a k í v á n t technológiai m ű v e l e t e k s i f r á k k e l i a f e l h a s z n á l ó n a k b e m e n ő a d a t k é n t megadni, a t ö b b i f e l a d a t o t a s z á m í t ó g é p végzi — n é h á n y p e r c a l a t t . ) A terméshozamok nagyságának meghatározása műtrágyahatékonysági f ü g g v é n y e k segítségével t ö r t é n i k a m o d e l l b e n . A k ü l f ö l d i t a p a s z t a l a t o k tól eltérően a f ü g g v é n y e k h a s z n á l a t á v a l k a p c s o l a t b a n úgy d ö n t ö t t ü n k , h o g y bemenő a d a t o k f o r m á j á b a n cserélhetők legyenek a p r o g r a m c s o m a g ban a f e l h a s z n á l ó k í v á n s á g a szerint. A m o d e l l b e b e é p í t e t t ü k a véletlenszerűséget is, a m i a n ö v é n y t e r m e l é s r e n a g y m é r t é k b e n j e l l e m z ő . E n n e k a f e l a d a t n a k a megoldására véletlen számgenerátor a l k a l m a z á s á t i r á n y o z t u k e l ő , a m e l y normális elosztású szóródást biztosít a f e l h a s z n á l ó á l t a l m e g h a t á r o z o t t h a t á r o k k ö z ö t t . ( P é l d á u l a f e l h a s z n á l ó a t e r m é s h o z a m m a l 1 0 % ingadozást a d meg. A p r o g r a m k i s z á m k j a a h o z a m o t a termelési f ü g g v é n y segítségével ós szi m u l á l j a , h o g y m e n n y i r e f o g attól e l t é r n i a v á r h a t ó h o z a m az é l ő r e nem l á t h a t ó külső h a t á s o k m i a t t . ) Természetesen egész sor egyéb meggondolást is a l k a l m a z t u n k részlet kérdések m e g o l d á s á r a , a m e l y e k n e k t á r g y a l á s á r a m o s t n e m térünk ki.
A SZÁMÍTÓGÉPES
PROGRAMCSOMAG
FOLYAMATÁBRÁJA
A z e l ő z ő e k b e n m e g h a t á r o z o t t a l a p e l v e k a l a p j á n készítettük el a logi k a i , m a j d a m a t e m a t i k a i m o d e l l j é t a növénytermelési t m a s z t e r v v á l t o z a t — s z i m u l á l á s á n a k . A „ S I M U L A " m o d e l l számítógépes p r o g r a m j a i t F O R T R A N p r o g r a m o z á s i n y e l v e n k é s z í t e t t ü k e l , a m e l y e k egyszerűsített f o l y a m a t á b r á j á t az 1 — 5 k é p e k m u t a t j á k b e . A f o l y a m a t á b r á b ó l m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y előzetes f o l y a m a t k é n t az „ A F I L E " p r o g r a m segítségével a l a k í t j u k a .teljesítménynormák a d a t t á r á t és mágneslemezen t á r o l j u k . A z egyszer k i a l a k í t o t t a d a t t á r s z á m t a l a n s z o r f é l h a s z n á l h a t ó szimulációs c é l o k r a . A m e n n y i b e n a felhasználó új gépek beállítása v a g y egyéb o k o k m i a t t v á l t o z t a t j a a n o r m a s z a b á l y z a t o t ( b ő v í t i új tételékkel, v á l t o z t a t j a az időegységenkénti teljesítmények é r t é k é t stb.) az a d a t t á r u g y a n c s a k az „ A F I L E " p r o g r a m m a l v á l t o z t a t h a t ó — időszerűskhető — a változó adatok kijavításával. A szimuláció folyamata a bemenő adatok beolvadásával kezdődik a „ P R O G 1 " p r o g r a m segítségével, a m e l y a z o n n a l k i is n y o m t a t j a a leg fontosabb bemenő adatokat. E z a program automatikusan hívja a „ S R A C U N 1 " subrutint, a m e l y a k ü l ö n b ö z ő s z á m í t á s o k a t végzi és n y o m t a t j a a k a p o t t e r e d m é n y é k e t . E z a szubrutin ú j a b b k é t subrutint h í v a u t o m a tikusan. A „ S Z Ó R T " szubrutin a szükséges adatrendezéseket végzi, míg a „ R A N D O M N U M B E R G E N E R A T O R " a szükséges véletlen s z á m o k előállítását. E l v b e n a „ P R O G 1 " p r o g r a m a S T O P utasítás előtt h í v j a
5. S Z .
KÉV
A , S Z O R T " E S . R N G '
F O L Y A M A T Á B R Á J A
/ " S U B R O U T I N E ^ \У
S Z O R T
\
A
TECHNOLÓGIAI
LEVŐ
OPERÁCIÓKAT
NÖVEKEDŐ
J
LAPON RENDEZI
SORRENDBEN
^R E TUR N ^
( ^ )
S U B R O U T I N E N R A N D O M G E N E R A T O R A
EGY
KEZDŐÉRTÉKBŐL
INDULVA
EGYENLETES
LÁSÚ
KI
ELOSZ
VÉLETLEN
SZAMOKAT
GENERÁL
^ R E T U R N ^
" ( J )
a „ S R A C U N 1 " szuibrutüit és a n n a k l e f u t á s a után a szimuláció b e f e j e z ő d ö t t . T e k i n t e t b e k e l l a z o n b a n venni, b o g y a k u t a t á s és a szimulációs p r o g r a m c s o m a g fejlesztése b e l á t h a t ó időn 'belül f o l y t a t ó d i k és az ú j a b b m o d u l o k b e k a p c s o l á s a a „ P R O G 1 " p r o g r a m b a „ S R A C U N 1 " szubru tin után f o g történni.
A szükséges
bemenő
adatok
a „SIMULA"
modell
alkalmazásához
A m o d e l l f e l h a s z n á l ó j a á l t a l a k ö v e t k e z ő b e m e n ő a d a t o k a t k e l l meg határozni:
Sorszám
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
A mező nagysága
A m e z ő leírása
A t e r m é k neve A termék kódja Terület (ha) Á t l a g á r (din/kg) Eltérés az átlagártól ( % ) Á t l a g t e r m é s h o z a m (kg/ha) Eltérés az átlag .terméshozamtól A v e t ő m a g mennyisége (kg/ha)
(%)
4A4 II F4.0 F6.2 F2.0 F6.0 F2.0 F5.2
9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.
A mező nagysága
A mező leírása
Sorszám
A v e t ő m a g á r a (din/kg) A n ö v é n y v é d ő szerek költségei (din/ha) A felsoroltakon k í v ü l i segédanyagok á r a (din/ha) №/o az N P K - b a n P % az N P K - b a n K % az N P K - b a n A z N P K mennyisége (kg/ha) A z N P K á r a (din/kg) ~N% a nitrogén m ű t r á g y á b a n A nitrogén m ű t r á g y a mennyisége (kg/ha) A nitrogén m ű t r á g y a á r a (din/kg) P % a foszfor műtrágyában A f o s z f o r m ű t r á g y a mennyisége (kg/ha) A f o s z f o r m ű t r á g y a á r a (din/kg) K % a kálium m ű t r á g y á b a n A kálium m ű t r á g y a mennyisége (kg/ha) A kálium m ű t r á g y a á r a (din/kg)
¥7.2 F7.2 F7.2 F2.0 F2.0 F2.0 F3.0 F6.2 F2.0 F3.0 F6.2 F2.0 F3.2 F6.2 F2.0 F3.2 F6.2
A m ű t r á g y a hatékonysági függvény k o e f f i c i e n s e i : 26. 27. 28. 29. 30. 31.
U(l) U(2) U(3) U(4) U(5) U(6)
F8.4 F8.4 F8.4 F8.4 F8.4 F8.4
32. U(7)
F8.4
3 3 . Szerződéses kötelezettségek
(din/ha)
F6.2
3 4 . T ö r v é n y e s kötelezettségek (din/ha)
F6.2
3 5 . A m e l l é k t e r m é k értéke (din/ha)
F6.2
A géppark költségei k a t e g ó r i á n k é n t 36. I kategória
(din/nap) F8.2
37. I I kategória
F8.2
38. I I I kategória
F8.2
39. I V kategória
F8.2
40. V kategória
F8.2
4 1 . V I kategória
F8.2
42. V I I kategória
F8.2
4 3 . V I I I kategória
F8.2
44. I X
F8.2
45. X
kategória kategória
F8.2
Sorszám
A mező nagysága
A m e z ő leírása
46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.
A személyi j ö v e d e l m e k k a t e g ó r i á n k é n t I kategória I I kategória I I I kategória I V kategória V kategória V I kategória V I I kategória V I I I kategória I X kategória X kategória Személyi jövedelmi járulékok (%)
57. 58. 59. 60. 61. 62. 63.
A technológiai l a p a d a t a i A termék fajtája A kapacitás (ha) A m u n k a m ű v e l e t jele S a j á t v a g y szolgáltatás A kivitelezés h ó n a p j a Mértékegység Szükséges összteljesítmény
(din/nap) F8.2 F8.2 F8.2 F8.2 F8.2 F8.2 F8.2 F8.2 F8.2 F8.2 F4.2
4A4 F5.0 16 11 12 A8 110
A fenti a d a t o k o n k í v ü l m i n t b e m e n ő a d a t szolgál a n o n m a t í v o k t ö r z s a d a t t á r a , a m e l y szükség szerint b á r m i k o r b ő v í t h e t ő . T a r t a l m a z z a : a' m u n k a m ű v e l e t sorszámát, a m u n k a m ű v e l e t jelét, a m u n k a m ű v e l e t elnevezését, az erőgép típusát, az erőgép jelét, a k a p c s o l h a t ó e s z k ö z típusát, a k a p c s o l h a t ó eszköz jelét, a m u n k a kategóriáját, a mértékegységét, a mértékegység jelét, az ó r á n k é n t i teljesítményt. A z e l ő z ő e k b e n felsorolt b e m e n ő a d a t o k áttekintésével k ö n n y e n m e g á l l a p í t h a t ó , hogy a z o k f e l o s z t h a t ó k : — a rendszerállapotot j e l l e m z ő a d a t o k ( t e r m ő t e r ü l e t e k ) , — a c é l o k a t m e g h a t á r o z ó a d a t o k r a (termelési v o n a l a k ) , — az i r á n y í t ó alrendszer b e f o l y á s o l ó a k t i v i t á s á t j e l l e m z ő a d a t o k r a (technológia m e g v á l a s z t á s a ) ,
— külső tényezőket jellemző adatokra (árak), — a rendszer bemenetet j e l l e m z ő a d a t o k r a (újratermelési mennyisége),
anyagok
— a transzformációs folyamatokat jellemző adatokra (hatékonysági függvények koefficiensei). Ebből következtethető, hogy a modell viszonylag sok paraméterrel m ű k ö d i k , ami a k a p o t t e r e d m é n y e k realitását h i v a t o t t növelni. T e r m é szetesen e l k é p z e l h e t ő a p a r a m é t e r e k s z á m á n a k t o v á b b i növelése is, a m e n n y i b e n részleteiben t o v á b b a k a r j u k p o n t o s í t a n i az e r e d m é n y e k e t . Természetesen a felsorolt b e m e n ő a d a t o k a l a p j a i n a szimulációs m o dell az e r e d m é n y t egy v á l t o z a t b a n a d j a m e g , de e g y v a g y t ö b b b e m e n ő a d a t v a r i á l á s á v a l meg lehet k a p n i az e r e d m é n y e k v á l t o z a t o s s o k a s á g á t . E z teszi lehetővé azt, h o g y a k ü l ö n b ö z ő termelési t é n y e z ő k v á l t o z á s á n a k lehetséges h a t á s á t viszonylag k ö n n y e n elemezheti a f e l h a s z n á l ó , f á r a d ságos, időigényes és kevésbé p o n t o s k é z i s z á m í t á s o k n é l k ü l .
Egy
egyszerű
példa
A z elkészített számítógépes p r o g r a m o k tesztélésére egy viszonylagos egyszerű p é l d á t á l l í t o t t u n k össze. A példa jellegzetességei a b e m e n ő a d a tok alapjain áttekinthetők ( 1 — 2 . táblázatok). A 2 . számú táblázatiban a b ú z a b e m e n ő a d a t a i t m u t a t j u k be. A t ö b b i t e r m é k bemenő a d a t a i t is h a s o n l ó a n h a t á r o z z a meg a f e l h a s z n á l ó . H e l y szűke m i a t t e l t e k i n t ü n k a többi t e r m é k a d a t a i n a k b e m u t a t á s á t ó l . A példa' elsődleges célja a p r o g r a m o k k i p r ó b á l á s a v o l t és nem á m a x i mális lehetőségek b e m u t a t á s a , a m e l y e k s o k k a l n a g y o b b a k , m i n d a f e l a d a t méreteit, m i n d összetettségét illetően. P é l d a k é p p e n m e g e m l í t j ü k , h o g y csak a l e g f o n t o s a b b m u n k á k a t adtuk m e g az egyes t e r m é k e k technológiai l a p j á h o z . E g y é b k é n t a p r o g r a m úgy v a n m e g í r v a , h o g y a teljes termelési f o l y a m a t 5 0 féle m u n k á r a is b o n t ó d h a t a technológiai l a p o n . A b e m e n ő a d a t o k számítógépes feldolgozása egy v á l t o z a t b a n a „ S I M U L A " p r o g r a m c s o m a g g a l a s z a b a d k a i Ügyvitelszervezési I n t é z e t U N I V A C 1100/11 s z á m í t ó g é p é n k e v e s e b b m i n t k é t percet v e t t i g é n y b e . A p r o g r a m n y o m t a t ó utasításai segítségével k i n y o m t a t t u k : 1. a bemenő adatok (3. táblázat), 2 . a z egyes t e r m é k e k .technológiai l a p j a i ( 4 . sz. t á b l á z a t ) , ( a 4 . sz. t á b l á z a t b a n c s a k a b ú z a technológiai l a p j á t m u t a t j u k be. A t ö b b i t e r m é k technológiai l a p j a i is ugyanezen e l v e k a l a p j á n készülnek. B e m u t a t á s u k t ó l é l t e k i n t ü n k helyszűke m i a t t ) , 3. t á p a n y a g f o g y a s z t á s ( 5 . sz. t á b l á z a t ) , 4 . m ű t r á g y a h a t é k o n y s á g i f ü g g v é n y e k ( 5 . sz. t á b l á z a t ) , 5 . a t e r m é s h o z a m o k ( 5 . sz. t á b l á z a t ) , 6 . k a l k u l á c i ó k ( 6 . sz. t á b l á z a t ) , 7. rnunkanapszükséglet ( 6 . sz. t á b l á z a t ) .
1. sz. táblázat TERMELÉSI VONALAK ADATAI
Terméknév
Búza Kukorica Cukorrépa Napraforgó
1000 1 2 3 4
15 15 15 15
1 2 3 4
100 100 100 100
P°/o
K°/o
15 15 15 15
15 15 15 15
Várható ár dm/kg
L
500 500 800 450
j?&?
Várható terméshozam kg/ha
Lehetséges eltérés %
5300 7000 50000 2600
5 5 15 5
Segédanyagköltség din/ha
10 10 20 25
Növényvédő szerek din/ha 500,00 1800,00 3500,00 1700,00
3650,00 2510,00 3900,00 2000,00
280 15 5.5 8
Mennyiség/ha
d
0 / o
2,90 2,30 0,58 5,75
Vetőmagmennyiség kg/ha
4,95 27,00 80,00 65,00
1 2 3 4
Wo
Kapacitás ha
Vetőmagár din/kg
Kód
Kód
Kód
ár/kg
№/o
P%>
K»/o
Mennyiség/ha
2,26 2,26 2,26 2,26
46 46 46 —
— — — —
— — — 20
150 150 150 150
ár/kg 2,26 2,26 2,26 1,40
BÚZA
Kód
Kapacitás
1
Műveletszám
100
9
Műveleteik
Kód
A végre hajtás időpontja
Mérték egység
Kapaci- Munkás Kategória tás
101003
10
HA
100
202023
10
HA
100
2
3
3
301004
10
HA
100
401001
10
HA
100
1
HA
101001
12
200
2
3
601024
6
MTC
5500
1
1
602026
7
MTC
3300
701017
6
MTC
5500
701022
7
MTC
3300
4
3
Műtrágya hatékonysági függvény
29.47
0.2022
0.0606
Kötelezettségek Szerződéses Törvényes din/ha din/ha 800
900
koefficiensei
0.0008
0.0002
A m e l l é k t e r m é k értéke din/ha 350
A szimuláció sorszáma: A tmasz neve: A tmasz sifrája: A tmasz képviselője: Az intézet konzultánsa: Programozó:
Kód
Terméknév
Terület (ha)
1 Búza 2 Kukorica 3 Cukorrépa 4 Napraforgó Teljes terület: Újratermelési anyag
Kód
1 2 3 4
100. 100. 100. 100. 400.
Terméknév
Búza Kukorica Cukorrépa Napraforgó
Várható termelés kg/ha
Lehetséges eltérés %>-ban
Várható ár din/kg
5300. 7000. 50000. 2600.
10. 10. 20. 25.
2.90 2.30 .58 5.75
Mennyiség kg/ha 280.00 15.00 5.50 8.00
Vetőmag
Ár din/kg 4.95 27.00 80.00 65.00
Lehetséges eltérés °/o-ban 5. 5. 15. 5.
Műtrágya
Kód 1 2 3 4
Terméknév Búza Kukorica Cukorrépa Napraforgó
1 P V»
N °/o 15. 15. 15. 15.
15. 15. 15. 15.
К
Mennyiség kg/ha
%>
15. 15. 15. 15.
500. 500. 800. 450.
ár d/kg 2.26 2.26 2.26 2.26
N »/o
P °/o
К Mennyiség ár •/о kg/ha d/kg
N °/o
P »/o
к °/o
Mennyiség kg/ha
ár d/kg
0. 0. 0. 0.
0. 0. 0. 0.
0. 0. 0. 0.
0. 0. 0. 0.
0. 0. 0. 0.
0. 0. 0. 0.
0. 0. 0. 0.
.00 .00 .00 .00
0. 0. 0. 0.
.00 .00 .00 .00
4 1 Búza 2 Kukorica 3 Cukorrépa 4 Napraforgó Segédanyagok
Kód
1 2 3 4 Átlag din/ha
46. 46. 46. 0.
Terméknév
Búza Kukorica Cukorrépa Napraforgó
3
2
0. 0. 0. 0.
.00 .00 .00 .00
6
5 150. 150. 150. 0.
0. 0. 0. 20.
2.26 2.26 2.26 .00
Növényvédő szerek din/ha
Többi segédanyag din/ha
500.00 m 1800.00 3500,00 1700.00 1875.00
3650.00 2510.00 3900.00 2000.00 3015.00
0. 0. 0. 150.
.00 .00 .00 1.50
0. 0. 0. 0.
Termékfajta BÚZA Kód 101001 101008 202028 301004 601024 602026 701019 701022
Kapacitás: 100 HA
Munkaművelet Elnevezés
Erőgép
Műtrágyaszórás 100 kg Műtrágyaszórás 500 kg Szántás 35—40 cm Vetőágy-előkészítés Aratás 45 q Szalmapréselés Búzaszállítás Szalmaszállítás 5 km
Zetor—6718 R—60 Zetor—6718 R—60 MTZ Torp. Dut. JDEE. Kombájn Zetor—6718 MTZ Reg. traktor Zetor—6718 R—60
A szükséges munkanapok száma Napi teljesítmény E r ő g é p e k Gép Könnyű Köz. Nehéz Munkás 37.80 20.30 2.66 8.89 285.60 133.00 12.18 4.41 ÖSSZESEN:
18.90 10.15 .00 .00 285.60 .00 .00 1.10
Kapcsolható eszköz
Hónap
Műtrágyaszóró RVD—Z I RCV Műtrágyaszóró RVD—Z I RCV Kvernel eke 2 barázdás GR Claas dominator New Holland Reg. pótkocsi Pótkocsi
Komb. Kam.
Munkás
A munkanap ára Gép 1400.0 14CO.O0 1400.00 2000.00 2000.00 2000.00 1000.00 1000.00
.0 .0 .0 11.2 .0 .0 .0 .0
5.3 4.9 37.6 .0 .0 39.8 43.5 22.7
.0 .0 .0 .0 .0 .0 .0 .0
.0 .0 .0 .0 18.6 .0 .0 .0
.0 .0 .0 .0 .0 .0 .0 .0
10.6 9.9 .0 .0 18.6 .0 .0 90.7
11.2
153.9
.0
18.6
.0
129.7
Munkás 200.0 200.0 .00 .00 300.00 .00 .00 200.00
Munkás Kategória szám
12 10 10 10 6 7 6 7
2 2 0 0 1 0 0 4
Gép
3 3 0 0 1 0 0 3
összesen Munkás
7407.41 6896.55 52631.58 22497.19 37114.85 79699.25 43513.96 22675.74
2116.40 1970.44 .00 .00 5567.23 .00 .00 18140.59
272436.51
27794.66 Nett 41691.99 Brut
5.
SZ.
táblázat TÁPANYAG-FELHASZNÁLÁS Kód 1 2 3 4
Terméknév
Mennyiség kg/ha
Búza Kukorica Cukorrépa Napraforgó
650.00 650.00 950.00 600.00
1469.00 1469.00 2147.00 1227.00
712.50
1578.00
ÁTLAG/HA
Ár din/ha
N
Az elfogyasztott tápanyag P
144.00 144.00 189.00 67.00
75.00 75.00 120.00 27.50
К 75.00 75.00 120.00 67.50
ALKALMAZOTT MŰTRÁGYA-HATÉKONYSÁGI FÜGGVÉNYEK о о
Műtrágya-hatékonysági függvény 1
2 3 4
Búza Kukorica Cukorrépa Napraforgó
29.4900+ 81.4900+ 374.3700+ 20.5800+
.2022xX+ .1215xX+ 1.5700xX+ .1181xX+
.0606xY+ .0000xY+ .3656xY+ .0000xY+
.O000xZ+ .0004XZ+ .0000xZ+ .0992XZ+
.0008xXxX+ .0000xXxX+ .0055xXxX+ .0004xXxX+
.0002xYxY+ .0000xYxY + .0007xYxY+ .0000xYxY+
TERMÉKEKKÉNTI HOZAM Hektáronkénti hozam kg-ban 1 2 3 4
Búza Kukorica Cukorrépa Napraforgó
5300.00 7000.00 50000.00 2600.00
4543.80 9901.60 50842.65 3251.40
4543.90 9901.50 50842.45 3251.15
.OOOOxZxZ .OOOOxZxZ .OOOOxZxZ .000=xZxZ
KALKULÁCIÓK A termek kódja A termék fajtája
1 Búza
Kapacitás HA-ban
100.
I. Anyagi költségek 1. Anyag 2. Szolgált, és lamont. II. Kalkulált jövedelem 1. Szerződéses kötelez. 2. Törvényes kötelez. 3. Személyi jövedel. III. önköltség 1. Melléktermékérték IV. önköltség (fő term.) V. Eladási érték VI. Nyereség—-veszteség
3 Cukorrépa
2 Kukorica 100.
972936.48 700499.98 272436.51 43391.99 800.00 900.00 41691.99 1016328.48 35000.00 981328.48 1317730.94 301402.47
4 Napraforgó
100.
840231.91 618399.98 221831.93 4408.98 1100.00 860.00 2448.98 844640.88 60000.00 784640.88 2326852.44 1482211.56
összesen
100.
2426030.97 998699.97 1427331.00 35472.13 2000.00 1000.00 32472.13 2461503.09 .00 2461503.09 2186225.31 —275277.00
739949.41 544699.99 195249.42 16698.51 600.00 700.00 15398.51 756647.91 .00 756647.91 1853155.48 1096507.58
4979148.69 2862299.87 2116848.84 99971.60 4500.00 3460.00 92011.60 5079120.31 95000.00 4984120.31 7683964.12 2604843.81
A tervezett munkanapok száma
Könnyű .tr. Közép tr. Nehéz tr. Kombájn Kamion Munkás
I
II
III
IV
V
0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0
12 58 0 0 0 37
0 23 0 0 0 23
0 37 0 0 0 41
VI 0 66 0 19 0 45
VII
VIII
IX
X
XI
XII
0 61 0 0 0 90
10 0 0 0 0 0
0 920 0 21 0 25
11 85 0 22 0 9
28 24 0 0 0 0
33 5 0 0 0 10
összesen 94 1279 0 61 0 280
Az
eredmények
értékelése
A k a p o t t e r e d m é n y e k élttékelése az első lépésben „ s z á m í t ó g é p e s " szem p o n t b ó l t ö r t é n t , t e k i n t e t t e l a r r a , hogy tesztpéldáról v ö k szó. A k a p o t t eredmények alapján megállapítottuk, hogy a program hibátlanul m ű k ö d i k , t e h á t n e m c s a k s z i n t a k t i k a i l a g , h a n e m s z e m a n t i k a i l a g is k i f o g á s t a l a n . Természetesen ezt a szintet n é h á n y a p r ó b b p r o g r a m j a v í t á s u t á n értük el. A k ö v e t k e z ő lépésekben egyéb s z e m p o n t o k b ó l is m e g p r ó b á l t u k é r t é kelni a k a p o t t e r e d m é n y e k e t . N e m mellékes az a m e g á l l a p í t á s sem, h o g y a bemenő a d a t o k és e r e d m é n y e k á t t e k i n t h e t ő s é g e e l f o g a d h a t ó . E z a l á t szólag mellékes (esztétikai) s z e m p o n t azért nem k e r ü l t e el a f i g y e l m ü n k e t , m e r t t ö b b éves „ s z á m í t ó g é p e s " t a p a s z t a l a t u n k azt m u t a t j a , h o g y a f e l h a s z n á l ó k egy ideig n e m h a s z n á l j á k a számítógépes e r e d m é n y e k e t . E l ő s z ö r meg kell s z o k n i u k a z új adatközlési f o r m á t . A j ó l á t t e k i n t h e t ő adatközlés v é l e m é n y ü n k szerint e z t f e l g y o r s í t j a . A t a r t a l m i s z e m p o n t o k ellenőrzése is azt b i z o n y í t o t t a , h o g y a m o d e l l eleget tesz a terveinkibe f o g l a l t e l v á r á s o k n a k k u t a t á s a i n k első f á z i s á n a k végén. A t e c h n o l ó g i a i l a p o k b a n az összesítő a d a t o k m e l l e t t m i n d e n m ű v e l e t r e részletes a d a t o k a t k a p u n k . N e m o k o z gondot az sem, h o g y h a a technológiai m ű v e letek s z á m á t lényegesen n ö v e l i a f e l h a s z n á l ó a b e m u t a t o t t példához v i s z o n y í t v a , ahol a technológiai m ű v e l e t e k s z á m a m i n i m á l i s . A t á p a n y a g - f e l h a s z n á l á s , termelési f ü g g v é n y e k , t e r m é s h o z a m o k k ü l ö n t á b l á z a t b a t ö r t é n ő k i m u t a t á s a c s a k azt h i v a t o t t 'bemutatni, h o g y szükség szerint egyéb a d a t o k összesítése is k i m u t a t h a t ó (pl. ü z e m a n y a g f o g y a s z t á s ) , ha az a felhasználást elősegíti. A t e r m é k e n k é n t i és összesített k a l k u l á c i ó k m i n d e n szükséges a d a t o t t a r t a l m a z n a k , d e az a d a t o k t o v á b b i részletezése is lehetséges. A felhasznált munkanapok kimutatását erőgép-típusonként a tech nológiai l a p o k a d a t a i b ó l összesítettük a z z a l a céllal, h o g y megmutas sa a k i h a s z n á l á s idényszerűségének f o k á t . E z é k az a d a t o k egyben a s z ü k séges g é p k e z e l ő m u n k a e r ő terhelését is j e l z i k . A z utolsó sor a d a t a i a se g é d m u n k a e r ő f o g l a l k o z t a t o t t s á g á t m u t a t j á k k i . Egészébe v é v e e z e k a z a d a t o k s o k a t m o n d a n a k a termelésszervezőknek a r r ó l , h o g y az a d o t t vetési terv m i l y e n m u n k a e r ő t és e s z k ö z k i h a s z n á l á s t igényel. A k a p o t t e r e d m é n y e k b ő l kiitűnilk, h o g y végső c é l u n k h o z v i s z o n y í t v a az e r e d m é n y e k s z e r é n y e k . (Természetesen, h a v a l a k i ezeket az e r e d m é n y e k e t csak e g y v á l t o z a t b a n is k é z i s z á m í t á s o k k a l k í v á n j a m e g k a p n i , legalább k é t h é t r e v a n szüksége. H a ezzel h a s o n l í t j u k össze m o d e l l ü n k teljesítményét, a k k o r n a g y lépésről v a n szó, de az ilyen összehasonlí t á s n a k a számítógépek k o r s z a k á b a n nem l á t j u k értelmét.) A z elért e r e d m é n y e k e t a t o v á b b i fejlesztési t e r v e i n k s z e m p o n t j á b ó l is elemeztük. Fejlesztési t e r v ü n k b e n a k ö v e t k e z ő k e t i r á n y o z t u k e l ő : — a pénzügyi m é r l e g s z i m u l á c i ó j á t , — a beruházási h a t é k o n y s á g s z i m u l á c i ó j á t ,
— a t ö b b éves fejlődés s z i m u l á c i ó j á t . M e g á l l a p í t o t t u k , h o g y az elkészített p r o g r a m c s o m a g viszonylag e g y szerűen b ő v í t h e t ő t o v á b b i m o d u l o k k a l és a feldolgozással k a p o t t i n f o r m á c i ó k m a j d k i t e r j e d n e k pénzügyi, beruházási és egyéb m u t a t ó k r a is. A részünkről szerénynek m e g í t é l t e r e d m é n y e k is b á t o r í t ó a n h a t n a k a t o v á b b i k u t a t á s i t e r v e i n k e t illetően, m e r t m e g g y ő z ő e n b i z o n y í t j á k , h o g y k u t a t á s i t e r v e i n k e t a l a p j á b a n v é v e j ó l f o g a l m a z t u k meg és j ó ú t o n j á runk. ZÁRADÉK 1. A szimulációs módszerek (mezőgazdasági a l k a l m a z á s a című k u t a t á s i t é m a k e r e t é b e n ikerült kifejlesztésre a „ S I M U L A " m o d e l l első v á l tozata. 2. A m o d e l l l e h e t ő v é teszi a növénytermesztési tmasz t e r v v á l t o z a t a i n a k szimulálását v i s z o n y l a g egyszerűen (meghatározható b e m e n ő adatok alapján. 3. A bemenő adatok jellemzik: — a rendszer á l l a p o t á t , — a célokat, — az i r á n y í t ó alrendszer b e f o l y á s o l ó a k t i v i t á s á t , — a rendszerbemenetet, — a transzformációs folyamatokat. 4 . A számítógépes f u t t a t á s e r e d m é n y e k é p p e n a m o d e l l b i z t o s í t j a a z : — áttekinthető bemenő adatokat, — a t e r m é k e k technológiai l a p j a i t , — a termékek kalkulációk, — m u n k a e r ő és g é p k a p a c i t á s megterhelését m u t a t ó a d a t o k a t . 5 . A végső fejlesztési c é l o k h o z v i s z o n y í t v a a szerény eredmények k i e l é g í t i k az e l v á r á s o k a t az eddigi k u t a t á s o k jelenlegi s z a k a s z á b a n . 6. A t o v á b b i fejlesztés felöleli a pénzügyi mérleg, a beruházási h a t é k o n y s á g és a t ö b b éves fejlődés s z i m u l á l á s á n a k .megvalósítását. A jelenlegi eredmények a t o v á b b i fejlesztéshez k e d v e z ő a l a p o t b i z tosítanak.
Szakirodalom 1. Fortran ascii programmer reference. 2. Somogyi Sándor: Hozzájárulás a szimulációs módszerek alkalmazásához a mezőgazdasági komplexumban. Létünk, Szabadka—Újvidék, 1982. 4 — 5 . szám. 3. Szerzőcsoport: Zajedničko smicanje i raspoređivanje dohotka O O U R u slo ženim integracionim sistemima primenom savremenih matematičkih i statističkih metoda — I I . Füzet. Szabadka, 1979. Informatikai és Szervezéstudományi Intézet (zárójelentés a projektumról).
Rezime Simulacija pramena plana Osnovne organizacije udruženog r a d a b i l j n e p r o i z v o d n j e 1. U okviru istraživačke teme о korišćenju sAmulaoionih metoda u poljo privredi, došlo je do razvoja prve alternative modela „SIMULA". 2. Model omogućava sknulaoiju planova O O U R - a biljne proizvodnje na bazi relativno jednostavno utvrđenih ulaznih podataka. 3. Ulazni podaci karakteriziraju: — stanje sistema — ciljeve — uplivisajuću aktivnost upravljačkog podsistama — ulaz sistema <— tokove transformacije 4. — — — —
Usled protdka kroz računsku mašinu model obezbeđuje: pregledijive ulazne podatke tehnološke listove produkata kalkulaciju produkata podatke koji prikazuju opterećenje radne snage i mašinskih kapaciteta
5. Rezultati, skromni u odnosu na konačne razvojne ciljeve, zadovoljavaju očekivanja u sadašnjoj fazi istraživanja. 6. Dalji razvoj uključuje finansijski bilans, efekat ulaganja, ostvarenje si mul acije višegodišnjeg razvi tika. Dosadašnji rezultati nude odgovarajuću bazu za dalji razvitak.
Resummee Die
S i m u l a t i o n d e r P l a n ä n d e r u n g e n der P f l a n z e n e r z e u g e n d e n G r u n d o r g a n i s a t i o n e n d e r vereinigten A r b e i t
1. Bei dem Forschungsthema, über den Gebrauch der Simulaiionsmetihoden in der Landwirtschaft, wurde das erste Modell der „ S I M U L A " ausgearbeitet. 2. Das Modell ermöglicht die Simulation der Planänderungen der pflanzenerzeugender Grundorganisationen, auf Grund verhältnigmässig einfacher ein gehenden Daten. 3. — — — — —
Die eingehenden Daten charakterisieren: den Stand des Systems die Ziele die beeinflussende Aktivität des grundlegenden Untersystems den Eingang des Systems den Vorgang der Transformation.
4. — — —
Im Erfolg des Rechemnaschinenverlaufs gewährt das Modell: die Möglichkeit des Durchblickes der eingehenden Daten die technologischen Blätter der Produkte die Daten der Belastung der Arbeitskraft und der Maschinenkapazitäte.
5. Gemässen an den Endzielen, stellen die bestellende Erfolge die Er wartungen zufrieden dem heutigen Stand der Forschungen entsprechend. 6. Die wietere Entrwidklung ermöglicht die Finanzierungsbilanz und die Si mulation der mehrjährigen Entwicklung. Die bisherigen Ergebnisse gewähren entsprechende Grundlagen, zur weiteren Entwidklung.
Szenes György AZ ÖNIGAZGATÁSI TERVEZÉS MINT RENDSZER ÉS MINT SZAKMUNKA
A z 1 9 8 1 — 8 5 - ö s i d ő s z a k r a v o n a t k o z ó k ö z é p t á v ú t e r v előkészítését és kidolgozását a z első ötéves tervét, a m e l y e t m á r teljes m é r t é k b e n ö n i g a z gatói a l a p o n és önligazgatású m ó d s z e r e k k e l kellett v o l n a m e g h o z n i , a l a pos s z a k m u n k a e l ő z t e meg. K ö n y v ö k és c i k k e k í r ó d t a k , s z i m p o z i o n d k a t , t a n á c s k o z á s o k a t és s z e m i n á r i u m o k a t t a r t o t t a k a tervezés és tervezési f e l a d a t o k jelentőségéről. B e m u t a t t á k a tervezési m ó d s z e r t és k i e m e l t é k az egyes f e l a d a t o k lényegét. A z elemzések során a z o n b a n r á k e l l e t t m u t a t n i , h o g y a t m a s z - o k iés a községek tervezése nem k a p t a m e g a z ő t m e g illető helyet. A t á r s a d a l m i terv m e g h o z a t a l a u t á n is f o l y t a t ó d n a k a v i t á k a tervezés rendszeréről és p r o b l é m á i r ó l , a m e l y e k a tervezésnek az önigazgatású szo cialista t á r s a d a l m i rendszerrel valló összehangolását t a g l a l j á k . E z t a s o k r é t ű k é r d é s k o m p l e x u m o t tehát a t m a s z - o k és községek szem szögéből s z á n d é k o z o m b e m u t a t n i . E z e k a kérdéseik ugyanis elsőrendű f o n t o s s á g ú a k az önigazgatási ós jövedelmezési rendszer egész f o l y a m a t á n a k k i a l a k u l á s a s z e m p o n t j á b ó l , A község szerepe pedig különösen f o n tos ebben, t e k i n t v e h o g y a községi t e r v az egyes tervszulbjektumök k ö z ö t t k i a l a k u l t ellentétes érdekek viszonyllagosításának legelső f ó r u m a k e l l h o g y legyen. I t t kell és lehet legelőször elsimítani a t e r v e z ő egyedek e g y más k ö z t i , v a l a m i n t a k ö z ö t t ü k és az össztársadalmi é r d e k k ö z ö t t i ellen téteket. A szocialista tervgazdaság és tervezésű rendszer alapismereteinek meg h a t á r o z á s a k o r a m a r x i z m u s klasszikusai abból i n d u l t a k k i , h o g y „ a f e j lődés t ö r t é n e l m i m o t í v u m a i az e m b e r e k s z ü k s é g l e t e i " ( E n g e l s ) . E z e k e t a szükségleteket viszont csak az újratermelési f o l y a m a t t á r s a d a l m i s z e r v e zésével lehet kielégíteni, a m e l y m a g á b a n f o g l a l j a a termelést, a cserefo l y a m a t o t és a f o g y a s z t á s t . Í g y M a r x n a k a b ő v í t e t t újratermeléssel k a p csolatos sémái minden t á r s a d a l m i tervezés első elméleti s é m á i n a k t e k i n t hetők. A szocializmus teljes kiépítése ós a k o m m u n i z m u s r a v a l ó áttérés f e k é -
teleinek megteremtése c s a k úgy é r h e t ő el, ha a dolgozók (minden dolgozó) teljes m é r t é k b e n u r a l j a k a társadalmi újratermelés f o l y a m a t á t . A f e j lett t e c h n i k a i és t á r s a d a l m i m u n k a m e g o s z t á s feltételei k ö z ö t t ennek a f o l y a m a t n a k l e g f o n t o s a b b ós t u l a j d o n k é p p e n lényeges ú t j a a j ö v e d e l e m optimális m e g v a l ó s í t á s a ós racionális elosztása, ami a t á r s a d a l m i t e r v e zéssel, a t e r v f e l a d a t o k teljesítésével érhető el. A t á r s a d a l m i tervezés fejlettségi f o k a viszont a z ö n i g a z g a t á s f e j l e t t ségi f o k á t ó l , illetve attól függ, h o g y a d o l g o z ó k m i l y e n m é r t é k b e n u r a l j á k a b ő v í t e t t újratermelést. A tervezés jelenlegi f o k a h í v e n t ü k r ö z i az önigazgatás fejlődési eredményeit, illetve a z o k a t a p r o b l é m á k a t , a m e l y e k ezen fejlődésben f e l m e r ü l t e k . A J K S Z X I . kongresszusa m e g á l l a p í t o t t a , h o g y az ö n i g a z g a t ó i t e r v e zés célszerű és h a t é k o n y működése egyúttal lényeges feltétele a n n a k , h o g y a d o l g o z ó k a szocialista árugazdaság keretében h a t a l m u k b a v e g y é k m u n k á j u k feltételeit, eszközeit és eredményeit és a t á r s a d a l m i újratermelés egész f o l y a m a t á t . A k o m m u n i s t á k ós m i n d e n dolgozó kötelessége tehát, hogy k i t a r t ó a n h a r c o l j o n a t á r s a d a l m i t e r v e k a l a p j a i r a v o n a t k o z ó ön igazgatási megegyezésért és t á r s a d a l m i m e g á l l a p o d á s o k é r t . A k o n t k i u á lis, t a l á l k o z ó és minden szinten egyidejű tervezés rendszerének be k e l l j á ródnia. ö n i g a z g a t ó tervezésünk elemzésekor m e g kell á l l a p í t a n i , h o g y milyen m é r t é k b e n feleltünk meg az eddigi fejlődés f o l y a m á n a n n a k a f e l a d a t n a k , h o g y k i d o l g o z z u k a tervezés elméletét, az intézményesítés rendsze r é : , és kifejlesszük a szocialista önigazgatói tervezés g y a k o r l a t á t . T e r v e z é s i m e t o d o l ó g i á n k v i z s g á l a t a k o r k i t ű n i k , h o g y a tervezéstudo m á n y u n k és elmélete elérte a társadalmi-gazdasági rendszer fejlettségi f o k á t , viszont lemaradás észlelhető a tervezés intézményesítése és m ó d szerének k i d o l g o z á s a t e r é n . E z a l e m a r a d á s különösen a k ö z e l m ú l t b a n v o l t szembetűnő, a m i k o r a tervezést s z e m b e á l l í t o t t u k a p i a c c a l . E z a p i a c b i z o n y o s fetisizálását h o z t a m a g á v a l , és természetesen r á n y o m t a bélyegét a tervezés elméleti tételeinek g y a k o r l a t i a l k a l m a z á s á r a is. K a r d é l j e l v t á r s n a k a tervezésre v o n a t k o z ó m ű v e i b e n , különösen pedig a b r i o n i v i t á b a n , a m e l y a tervezési rendszer új t ö r v é n y é n e k előkészítése k a p c s á n í r ó d o t t — , n e m c s a k az önigazgatású tervezés a l a p v e t ő t ö r v é n y szerűségeit t a g l a l ó nézetei t a l á l h a t ó k meg, h a n e m a tervezés i n t é z m é n y e sítési lehetőségei is. A z a l a p v e t ő tételt, a m e l y ezekből a v i t á k b ó l , v a l a mint közgazdászaink (Radmila Stojanović, J a k o v Sirotković, Ivo Vins k i ) m ű v e i b ő l k i t ű n i k , n e m c s a k az a l k o t m á n y , de A t á r s a d a l m i tervezési rendszer a l a p j a i r ó l és a J u g o s z l á v i a t á r s a d a l m i tervéről szóló t ö r v é n y is t a r t a l m a z z a . A z a l k o t m á n y 1 . fejezete 7. p o n t j á n a k 6 9 . s z a k a s z a szerint: „ A t á r s u l t m u n k a a l a p - és más szervezetei d o l g o z ó i n a k . . . j o g u k és kötelességük, h o g y a tudományos ismeretekre és a fejlődési lehetőségek ezeken a l a p u l ó értékelésére t á m a s z k o d v a , a gazdasági törvényszerűségek figyelembevételével, ö n á l l ó a n m e g á l l a p í t s á k szervezetük és közösségük m u n k a - és fejlesztési t e r v e i t és p r o g r a m j a i t . . . v a l a m i n t , . . . h o g y ezen az a l a p o n biztosítsák a v i s z o n y o k összehangolását, a z egész t á r s a d a l m i
újratermelésben és a teljes anyagi és t á r s a d a l m i fejlődés i r á n y í t á s á t az önigazgatási a l a p o n m e g á l l a p í t o t t közös érdekekkel és c é l o k k a l össz hangban." H a eddigi fejlődésünk f o l y a m á n még nem t u d t u n k elérni o l y a n ered m é n y e k e t t á r s a d a l m i és tervezési rendszerünk és módszereink t e k i n t e t é ben, a m e l y e k teljesen k i e l é g í t e n é k a fenti a l k o t m á n y o s rendelkezéseket, az bizonyos o b j e k t í v o k o k és szubjektív f o g y a t é k o s s á g o k k ö v e t k e z m é n y e , a m e l y e k t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i rendszerünk egészében, és n e m c s a k a t e r vezési rendszeren belül léteznek. A z utóbbi években önigazgatású g a z dasági rendszerünk f o r m á l i s feltételei teljes egészében k i f e j l ő d t e k és m e g m u t a t k o z t a k az első e r e d m é n y e k az ö n i g a z g a t ó i j ö v e d e l m i v i s z o n y o k tényleges k i a l a k u l á s á b a n . E g y ú t t a l a z o n b a n o l y a n f o l y a m a t o k is j e l e n t k e z t e k , m e l y e k n e m c s a k az önigazgatási v i s z o n y o k , de a tervezés f e j lődését .is f é k e z t é k . E z pedig a b ü r o k r á c i a e l b u r j á n z á s a és a t e c h n o k r á c i a térhódítása. A l e g n a g y o b b nehézségek egyike minden b i z o n n y a l az e m b e r e k k ö z ö t t i viszony, amely a m u n k a s z e r v e z e t e k b e n és a t m a s z - o k b a n k i a l a k u l t . E z e k nek v i s z o n y o k n a k e g y külön megjelenési f o r m á j a a m u n k a m e g o s z t á s és a m u n k a értékelése a l a p j á n j ö n létre a társult m u n k a alapszervezetei ben a k ö z v e t l e n t e r m e l ő k , és a t á r s u k m u n k a - s z e r v e z e t e k közös érdekű ügyviteli teendőit ellátó m u n k a k ö z ö s s é g szakemberei k ö z ö t t . A z össz hang k ö z ö t t ü k a m u n k a k ö z ö s s é g optimális ésszerű m u n k á j á n a k f o n t o s t é n y e z ő j e kellene h o g y l e g y e n . A z összhang léte á l t a l á n o s k ö v e t e l m é n y , de k ü l ö n ö s fontossággal b í r a s z a b a d m u n k a c s e r e s z e m p o n t j á b ó l és a tervezés f o l y a m a t á b a n . a
A z elégtelenül, h i á n y o s a n m e g v a l ó s í t o t t m u n k a m e g o s z t á s és m u n k a értékelés p r o b l é m á j a a fejlett o r s z á g o k b a n is j e l e n t k e z i k és n a g y m é r t é k ben b e f o l y á s o l j a a tervezés lehetőségeit, v a l a m i n t minden o l y a n m u n k a lehetőségét, a m e l y m a g a s szakképzettséget k ö v e t e l . „ A t e c h n o l ó g i a m a g a s szakképzettséget k ö v e t e l . E z természetes, hisz szervezett t u d o m á n y t csak a z o k t u d n a k f e l h a s z n á l n i , a k i k rendelkeznek is vele. D e nemcsak a technológia k ö v e t e l s z a k o s í t o t t m u n k a e r ő t , a t e r vezés . . . szintén a s z a k o s í t o t t m u n k a a r á n y l a g magas szintjét követeli m e g . " E z a m e g á l l a p í t á s pedig tervezésünkre is e g y a r á n t v o n a t k o z i k . 2
V i t a t h a t a t l a n , h o g y fejlettségünk m a i szintjén nincs még k i k ü s z ö b ö l v e minden veszély, hogy a d o l g o z ó k t ó l elidegenüljön a h a t a l o m és a j ö vedelem, illetve, h o g y az önigazgatási szervezetek kezdeti gyengeségei a l a p j á n visszaélések a l a k u l j a n a k k i . A k o m m u n i s t á k n a k és k ö z g a z d á s z o k n a k k i t a r t ó a n k ü z d e n i ü k kell a t e c h n a k r a t i z m u s és menagerizmus e l len. A t e c h n o k r á c i a és a menagerizmus azonosítása a t e c h n o s t r u k t ú r a és a m e n a g e r e k lelkiismeretes m u n k á j á v a l a z o n b a n n a g y h i b a lenne. S z o c i a l i s t a önigazgatású t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i rendszerünk m á r t ú l h a l a d t a azt a szintet, h o g y f e l v i g y á z ó k a t és k ö n y v e l ő k e t kelljen bérelnie, m u n k a b é r r e l f i z e t v e ő k e t . A k ö n y v e l ő n e k és a r e v i z o r n a k integrálódnia kellett a dolgozók közösségébe, tehát nem kell ő k e t bérbe venni, ő k a m u n k á s o s z t á l y , v a l a m i n t az egész dolgozó nép integrális tagjai.
S z e m előtt kell t a r t a n i a z o n b a n G a l b r a i t h tételének a lényegét is. K ö z g a z d a s á g t u d o m á n y u n k és tervezési e l m é l e t ü n k ugyanis o l y a n értel mezést a l a k í t o t t ki, a m e l y egyesíti a g a l b r a i t h - i és lenini felfogást. „ A h a t á r o z a t h o z a t a l k o r és a tervezéskor élesen szét k e l l v á l a s z t a n i a f e j l ő dési c é l o k k i a l a k í t á s á t , a fejlődés s t r a t é g i á j á n a k a lényegét a tervezés t e c h n o l ó g i á j á t ó l , ami t ú l n y o m ó r é s z t tisztán s z a k m u n k a . A tervezés f e j lesztési p o l i t i k á r a iés tervezési t e c h n o l ó g i á r a v a l ó felosztása tehát az ö n igazgatású t á r s a d a l o m tipikus j e l e n s é g e . " T e r v e z é s i rendszerünk és az eddigi m e t o d o l ó g i a gondot visel e r r ő l a „tipikus m e g o s z t á s r ó l " , d e m e g kell j e g y e z n i , hogy a g y a k o r l a t b a n a társulitmunka-alapszervezetek, v a l a m i n t a p o l i t i k a i területi egységeink tervezéskor nem v e s z i k eléggé figyelembe. H a t e h á t a tervezés p r o b l é m á i t t a n u l m á n y o z z u k , o k v e t l e n ü l szüksé ges a „9tratégia m e g h a t á r o z á s á t ó l " k ü l ö n v á l a s z t a n i a „ t ú l n y o m ó r é s z t tisz t a s z a k m u n k á t " . E z természetesen nem azt jelenti, hogy e l h a n y a g o l h a t j u k m i n d e n s z a k e m b e r és á l t a l á b a n minden ö n t u d a t o s szervezett s z o c i a lista e r ő a l a p v e t ő kötelességét, m i s z e r i n t g y a r a p í t a n i k e l l a d o l g o z ó k á l talános t u d á s á t és gazdasági ismereteit, hisz ő k iképezik azt a bázist, a m e l y m e g á l l a p í t j a a t e r v e k a l a p j á t , éspedig „ t u d o m á n y o s feismerósre támaszkodva". O k v e t l e n ü l szükséges, h o g y a t e r v a t á r s u l t m u n k a - s z e r v e z e t b e n és a t á r s a d a l m i közösségekben e g y e s ü k d o l g o z ó k (a 'bővített újratermelést, a m u n k a feltételeit és eredményeit teljes egészében b i r t o k l ó a l a p v e t ő h o r d o z ó k ) legerősebb eszlköze legyen. A t e r v tehát az összes ö n i g a z g a t ó s z a bad munkaszintézise k e l l h o g y l e g y e n : az ö n i g a z g a t ó k eszmei h a t á r o z a t a i r a , v a l a m i n t a h e l y z e t , a lehetőségek és a szükségletek t u d o m á n y o s elemzésének az eredményeire t á m a s z k o d v a . A h h o z , hogy a t e r v a fenti f e l a d a t á n a k m e g f e l e l j e n , és h o g y tényleg a társult d o l g o z ó k legerősebb eszköze legyen, gondot kell viselni a k ö vetkező fontos tényezőkről: 1 . A m á r e m l í t e t t felosztás a stratégiára és t e c h n o l ó g i á r a , az általános és s z a k m a i képesítés b i z o n y o s s z í n v o n a l á t k ö v e t e l i meg, a h h o z h o g y a d o l g o z ó k tervezési j o g a i k a t g y a k o r o l h a s s á k és f e l a d a t a i k n a k megfelelhes senek, h o g y a termelési f o l y a m a t o t teljes m é r t é k b e n h a t a l m u k b a n t a r t sák. „ A z előfeltétel az, h o g y m i n d e n termelési egység munkalközösssége rendelkezzék m e g f e l é l ő k ö z g a z d a s á g i ismeretekkel az egymás k ö z t i cse r e v i s z o n y o k l o g i k á j á r ó l . " A d o l g o z ó k ilyen á l t a l á n o s ismerete o d a v e z e t — és ez sajátos jelensége önigazgatású viszonyainknaik — , h o g y a z o k a s z a k e m b e r e k , a k i k a tervezéstechnológia s z a k m u n k á j á t végzik, n e m le h e t n e k sem f ö l é - , sem alárendelt h e l y z e t b e n a t ö b b i d o l g o z ó v a l szem ben." 5
2. A t e r v pedig csak a k k o r lesz ilyen h a t h a t ó s eszköz, ha a tervezés a j ö v ő k u t a t á s k ü l ö n b ö z ő területeit is f e l ö l e l i . a) A tervezés a t á r s ü l t m u n k a a l a p - és összetett szervezeteiben, v a l a mint a z ágazati rendszerékben 'bonyolódik le, mivel ez u t ó b b i a k f e j lődésünk m a i szintjén m é g n a g y jelentőséggel b í r n a k . E z e n tervezési t e -
rületeken a gazdasági k a m a r á k nem tervezéshordozókénit, hanem m e g beszélés- és v i t a s z e r v e z ő k é n t j á t s z a n a k szerepet. b ) A z újratermelési közösségekben és a r e p r o d u k c i ó egyes fázisaiban f o l y ó tervezés tervezési rendszerünk egyedülálló újdonsága. M i n d e n b i z o n n y a l ez az a tervezési f o l y a m a t , amely a j ö v ő b e n mind a vízszintes, m i n d a függőleges tervezés a l a p v e t ő m ó d s z e r e lesz, miután egyesíti m i n d k é t i r á n y t , és miután az újratermelési f o l y a m a t m i n d e n t e r m e l ő egységét összehangolja a fejlődési i r á n y z a t o k k a l , k e z d v e a primáris t e r meléstől a fogyasztásig, az egyéni és közös szükségletek kielégítéséig. c) H a az újratermelési közösségekről v a n szó, fel kell h í v n i a f i g y e l met a tervezésnek a r r a a területére, a m e l y a szabad m u n k a c s e r e f o l y a m a t á t öleli fel. E z a f o l y a m a t ugyanis a k ö z v e t l e n t e r m e l ő k és a t á r sadalmilag szükséges m u n k a szintjén b o n y o l ó d i k le a j ö v ő b e n . 3 . H o g y a t e r v e t m i n d e n i r á n y b a n k i d o l g o z h a s s u k és összehangolhas suk a b ő v í t e t t újratermelés m i n d e n f o l y a m a t á t , v a l a m i n t hogy a t e r v felölelhesse az újratermelés részeit szükség v a n a tervezés még egy v e tületére: A területi és regionális vetület, m e l y e t a helyi közösségek, községek, k ö z t á r s a s á g o k és az egész t á r s a d a l m i közösség d o l g o z n a k ki, a t á r s a d a l mi t e r v igen jelentős területe. T e k i n t v e , hogy a tervezés ezen területén összeegyeztethetők az egyéni és csoportérdekek, s összehangolhatok a közös társadalmi érdekekkel és c é l o k k a l , ez a t e r v tulajdoniképpen a közösség terve és b i z t o s í t é k a r r a , h o g y a t á r s a d a l m i terv ne legyen a társult m u n k a t e r v e i n f e l ü l á l l ó , sem pedig az egyes ellentétes t e r v e k k ö z ö t t i m e g a l k u v á s , h a n e m az említett k o n f l i k t u s o k legésszerűbb felol dása, f i g y e l e m b e véve az önigazgatású szocializmus ismérveit. „ A m u n k á s o s z t á l y n a k a j ö v ő b e n is k ö z ö s érdeke, h o g y a munika i r á n y í t s a a t á r sadalmat, ne pedig a m a g á n t u l a j d o n v a g y az állami t u l a j d o n erői i r á n y í t s á k a m u n k á t . A m u n k a szerinti elosztás a z o n b a n m e g h a t á r o z o t t ér dekellentéteket v á l t k i a m u n k á s o s z t á l y b a n . E z e k e t a k o n f l i k t u s o k a t csakis hosszú idő m ú l t á n , a t á r s a d a l m i - t ö r t é n e l m i fejlődés f o l y a m a t á b a n lebet á t h i d a l n i , nem pedig a m u n k á s o s z t á l y egyik v a g y m á s i k rétegének akarata alapján." 6
A z ilyen t e r v , a m e l y b i z t o s í t j a a k o n f l i k t u s o k e m l í t e t t v i s z o n y l a g o s í tását, összehangoló-összehajló (konvergens-integráló) módszer a l a p j á n k é szíthető el. A módszer lényege, h o g y a külön t e r v e k egyes tételeit ö n igazgatási megegyezés v a g y t á r s a d a l m i m e g á l l a p o d á s útján, eszköz és m u n k a t á r s í t á s s a l , v a g y a s z a b a d m u n k a c s e r e a l a p j á n h o z z á k összhangba a t á r s a d a l m i újratermelés egyes s z a k a s z a i v a l . A z ilyen összehangolás helye elsősorban a h e l y i közösség és a község, másrészt pedig a gazdasági k a m a r á k , m e l y e k n e k jelentős szerepük v a n a t á r s a d a l m i tervezésben. A z említett k é t a l a p e l v jelentőségét — a s t r a t é g i á r a és t e c h n o l ó g i á r a v a l ó felosztás, >és az a l a p v e t ő g a z d a s á g t u d o m á n y i felkészültség — , h a n g súlyozza K a r d e l j elvtárs is, a m i k o r a t á r s u k m u n k a alapszervezetei t e r vének t a r t a l m á r ó l beszél: „ A t á r s u l t m u n k a - a l a p s z e r v e z e t önigazgatói
t e r v é n e k például a k ö v e t k e z ő elemeket k e l l e n e t a r t a l m a z n i a : a termelési, illetve az ügyviteli t e r v e t ; a jövedelemszerzés és elosztása t e r v é t ; a f e j lesztési c é l o k és a m e g v a l ó s í t á s u k a t b i z t o s í t ó b e r u h á z á s o k t e r v é t ; az esz k ö z - és m u n k a t á r s í t á s t e r v é t m á s o l y a n t á r s u l t m u n k a - a l a p s z e r v e z e t e k k e l , m e l y e k k e l az alapszervezetet közös érdekek és c é l o k k ö t i k össze; a szé lesebb m u n k a s z e r v e z e t t e l szembeni kötelezettségek; v a l a m i n t a t á r s a d a l o m m a l szembeni kötelezettségek t e r v é t ; a szabad m u n k a c s e r e tényéből eredő kötelezettségek a társadalmi tevékenységekkel s z e m b e n ; a személyi j ö v e d e l m e k szerkezetének t e r v é t az é l ő és h o l t m u n k a a l a p j á n , a társult m u n k a alapszervezetáben j e l e n t k e z ő közös fogyasztás t e r v é t , v a l a m i n t az azon helyi közösség k ö z ö s f o g y a s z t á s á b a n v a l ó részvétel tervét, a m e l y n e k területén az alapszervezet m u n k á s a i 'élnek s t b . " 7
A területi k ö z ü l e t e k t e r v e elsősorban az újratermelés m i n d e n f o l y a m a t a összehangolásának és a m u n k á s o s z t á l y legerősebb eszköze kell h o g y legyen az önigazgatású rendszer fejlődésének meggyorsítására. M i v e l a d o l g o z ó k szükségleteiket a község területén elégítik k i , így ezeket a s z ü k ségleteket is együtt kell t e r v e z n i . E b b ő l semmi esetre sem k ö v e t k e z i k , hogy a község t e r v e o l y a n kötelezettség, a m e l y a társult m u n k á n k í v ü l és felette áll, és a társult m u n k a alapszervezeteinek e l ő í r h a t j a a j ö v e d e l e m elosztását és elköltését. E l l e n k e z ő l e g , e z a t e r v a t á r s u l t m u n k a - s z e r v e z e t eszköze, m e l y önigazgatási megegyezések és t á r s a d a l m i megállapodások ú t j á n j ö t t l é t r e . A lakosság közös szükségletének fedezése érdekében a község figyelembe veszi a t á r s u l t m u n k a - s z e r v e z e t e k j ö v e d e l m é t , v a l a m i n t azt az összeget, a m e l y e t a z o k k i t u d n a k v á l a s z t a n i a közös szükségletek kielégítésére. I t t a községben a termelési, f o r g a l m a z á s i , pénzbeli, gazdaságon k í v ü l i , k o m m u n á l i s és területi a k t i v i t á s o k a t ú g y lehet m e g v a l ó s í t a n i , h o g y a d o l g o z ó k élhessenek munkaszervezési és -Irányítási j o g a i k k a l , illetve, hogy b e f o l y á s o l h a s s á k a b ő v í t e t t újratermelés minden fázisát. I t t alakul k i a z a középszint, amelyen lehetővé v á l i k a t á r s u l t m u n k a - a l a p s z e r v e z e t e k t e r v é n e k összehangolása a t á r s a d a l m i t e r v e k k e l . A t á r s a d a l m i f e l a d a t o k m e g v a l ó s í t á s a k o r f e j e z ő d i k (ki a legközvetlenebb m ó d o n a társult dolgo z ó k h a t á s a a k ö z ö s szükségletekre k i v á l a s z t o t t eszközök célszerű és t e r v szerű f e l h a s z n á l á s á r a . A k ö z f o g y a s z t á s i eszközök részesedése a t á r s a d a lom ö s s z f o g y a s z t á s á b a n a fejlődés f o l y a m á n n ö v e k s z i k , m e r t csak e z á l t a l lehet elérni az á l t a l á n o s , m i n d e n k i t é r i n t ő életszínvonal-növekedést az egyenlősdi v e s z é l y e n é l k ü l . A községi tervezés elemzésekor, a társult m u n k a szervezetek tervei és a t á r s a d a l m i t e r v összehangolásakor s z ó l n u n k k e l l m é g a s z a b a d m u n k a csere tervezéséről is. A z ö n i g a z g a t á s ú tervezés és az egész újratermelés b i r t o k b a v é t e l e a t á r sult d o l g o z ó k részéről — de k ü l ö n ö s e n az újratermelési közösségek k i fejlődése — m a g á v a l h o z z a a p i a c törvényszerűségei feletti u r a l m a t is, t e h á t a h a s z n á l a t i é r t é k e k értékké v á l á s á n a k és az egyes t e r m é k e k t á r s a dalmilag szükséges m u n k a i d e j e utólagos m e g á l l a p í t á s á n a k f o k o z a t o s m e g szüntetését is. E z a f o l y a m a t a z o n b a n eddigi fejlődésünk során alig a l a -
k u l t k i a gazdasági á g a z a t o k és a t á r s a d a l m i tevékenységek szervezetei k ö z ö t t . M é g nincsenek k r i t é r i u m o k , m e l y e k k e l m e g lehetne szabni e z e k nek a f o n t o s és szükséges t e v é k e n y s é g e k n e k a termelésre, tehát a j ö v e delemszerzésre v a l ó h a t á s á t . Természetes tehát, h o g y e z e k k e l a t e v é k e n y ségekkel — a „szabad m u n k a c s e r e " á l t a l k i a l a k í t o t t j ö v e d e l m i v i s z o n y o k ex ante (előzetesen) tervszerűen m e g s z a b o t t m ó d o n és mennyiségben a l a k u l n a k k i . A társadalmi t e r v b e n ugyanis m e g v a n s z a b v a , h o g y m e n n y i t kell f o r d í t a n i a társultmunka^alapszervezetek j ö v e d e l m é b ő l ezeknek a t á r s a d a l m i szükségleteknek a kielégítésére. M i v e l e b b e n a m u n k a c s e r é b e n a p i a c i törvényszerűségek m i n t „ a m u n k a , a szükségletek és a m u n k a értékelése a l a p v e t ő f e l t é t e l e i " nem f e j l ő d h e t n e k k i , így a tervezés f e l a d a t a i ezen a t é r e n m é g nehezebbek, m i n t a t á r s a d a l m i a k t i v i t á s o k e g y é b , p l . a t e r m e l ő m u n k a területén. E z pedig o n n a n ered, h o g y az e m l í t e t t t á r s a d a l m i tevékenységek s z o l g á l t a t á s a i n a k szükségességét és ezen szük ségletek kielégítésének s z í n v o n a l á t sokkal nehezebb felbecsülni m i n t . a t ö b b i tevékenységnél. A z önigazgatású tervezés m i n t rendszer, módszer és t e c h n i k a a s z o cialista önigazgatási életmód lényeges eleme. E z é r t a tervezés jellege, f e j lődési m ó d j a és fejlettségi szintje, a szocialista önigazgatású t á r s a d a l m i rendszer fejlettségi szintjének, fejlődésének és jellegének s z í n v o n a l á v a l egyenlő. I l y e n t e r v e z é s ' n é l k ü l nem érhető el, h o g y a társult m u n k a a l a p szervezeteinek dolgozói tényleg a k e z ü k b e v e g y é k m u n k á j u k és a társult m u n k a eszközeinek i r á n y í t á s á t , h o g y összehangolják t e r v e i k e t és p r o g r a m j a i k a t , s „ . . . e z á l t a l b i z t o s í t s á k a t á r s a d a l m i újratermelés v i s z o n y a i n a k és a t á r s a d a l m i fejlődés egészének összehangolását; a k ö z ö s , ö n i g a z gatói a l a p o n k i a l a k u l t c é l o k k a l és é r d e k e k k e l v a l ó ö s s z e h a n g o l á s á t . " E n n e k a felismerésnek az a l a p j á n b á t r a n á l l í t h a t j u k , h o g y a t e r v e k r e nem lehet és nem szabad úgy tekinteni „ m i n t a fejlődési törekvések, c é lok és g y a k o r l a t o k m u t a t ó k k á és s z á m c s o p o r t o k k á a l a k í t á s á r a " . Ellenkezőleg, a tervezést e g y o l y a n t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i v i s z o n y r e n d szerként kell értelmezni, a m e l y összeköti a tervezés s z u b j e k t u m a i t a k ö zös, h o s s z ú t á v ú é r d e k e k a l a p j á n . E z á l t a l a l a k u l k i a n n a k a lehetősége, hogy elsőbbségben részesüljenek a z o k a p r o g r a m o k , a m e l y e k a t á r s a d a l mi haszon m a x i m á l i s s z í n v o n a l á t , v a l a m i n t a t u d a t o s a n k é s ő b b r e h a l a s z t o t t egyéni c é l o k által e l ő á l l ó veszteségek m i n i m á l i s szintjét b i z t o s í t j á k . A z egyes t á r s u l t m u n k a - a l a p s z e r v e z e t e k és t á r s u l t m u n k a - s z e r v e z e t e k k ö zötti k o n f l i k t u s o k viszonylagosítása elvezet a p r i o r i t á s o k felismeréséhez, ami l e h e t ő v é teszi az egész közösség fejlődését a k ü l ö n b s é g e k c s ö k k e n t é sével. E z k ü l ö n ö s jelentőséggel b í r a regionális t e r v s z e m p o n t j á b ó l . 8
9
1 0
A z önigazgatási tervezés a k o n f l i k t u s o k v i s z o n y l a g o s í t á s á v a l t u l a j d o n k é p p e n tervezésünk lényeges különbségét h a n g s ú l y o z z a az eddigi t e r v e zési rendszerekhez v i s z o n y í t v a : a f e j l e t t k a p i t a l i s t a o r s z á g o k b a n h a s z n á latos i n d i k a t í v , v a l a m i n t a szocialista o r s z á g o k centralisztikus t e r v e z é séhez v i s z o n y í t v a . A z a l a p v e t ő különbség a b b a n r e j l i k , h o g y tervezési rendszerünk a társult m u n k a d o l g o z ó i n a k azon a l a p v e t ő j o g á n alapul, hogy rendelkezzenek m u n k á j u k szervezési feltételeivel és a n n a k m i n d e n
eredményével. A z így elért e r e d m é n y e k , v a l a m i n t gazdasági rendsze r ü n k fejlődésének elért s z í n v o n a l a természetesen m e g h a t á r o z z a a tervezés fejlettségi szintjét is. T e r v e z é s i rendszerünk sajátos tervezési m ó d s z e r e k e t is igényel, éspedig a m á r e m l í t e t t s t r a t é g i á n a k a t e c h n o l ó g i á t ó í v a l ó elválasztása a l a p j á n . T a n u l m á n y o z n i kell a z o k a t a p r o b l é m á k a t , a m e l y e k a „fejlődési s t r a t é g i a " kijelölésénél m e r ü l n e k fel, és a m e l y e k a közös é r d e k e k k i a l a k í t á s á nál — a k o n f l i k t u s o k viszonylagosításánál jelentlkeznek. E z e k u t á n át kell t e k i n t e n i a módszertani p r o b l é m á k a t , m e l y e k a „tervezési t e c h n o l ó g i a " keretében j e l e n t k e z n e k , m e r t a hibás m ó d s z e r t a n lehetetlenné teszi, v a g y legalábbis m e g n e h e z í t i a k ö z ö s , houszú t á v ú stratégiai c é l o k e l érését. A m i a tervezés módszereit illeti, m á r k i f e j t e t t ü k , h o g ] ' a m i tervezési m ó d s z e r ü n k lényegében eltér az i n d i k a t í v tervezési módszertől, amely csak az o b j e k t í v fejlődési lehetőségéket és az a z o k eléréséhez v e z e t ő leg j o b b m ó d o z a t o k a t m u t a t j a ki, v a l a m i m a centralisztikus .tervezéstől i s , a m e l y a t e r v e t a társult m u n k a felett álló t á r s a d a l m i szervek f e l a d a t a k é n t k e z e l i . T e r v e z é s ü n k ezzel szemben a t e r v s z u b j e k t u m o k t e r v e i n e k és c é l j a i n a k egybehangolását jelenti, természetesen a k ö z ö s t á r s a d a l m i célok figyelembevételével, mégpedig á g a z a t i , újratermelési és regionális síkon. A z ilyen tervezésben, a t e r v és az á r u p i a c k ö l c s ö n h a t á s a más m é r e t e k e t k a p , főleg az e l j ö v e n d ő i d ő s z a k b a n , a m i k o r a t á r s u k m u n k a - a l a p s z e r vezetek dolgozóinaik az újratermelési közösségekbe v a l ó egybeolvadása lehetővé teszi, h o g y a j ö v e d e l m i v i s z o n y o k a t e x ante m e g á l l a p í t s á k és ezáltal a piaoi törvényességeken m e g f e l e l ő mércékben u r a l k o d n i t u d j a n a k . A z ilyen fejlődés o d a vezet, h o g y a t á r s a d a l m i l a g szükséges m u n k a értékét a t á r s a d a l m i élet m i n d e n működési területén m e g lehessen á l l a p í t a n i , nem csak a termelési s z f é r á b a n . A szabad m u n k a c s e r e teljes m é r t é k ben k i f e j l ő d h e t . A stratégiai c é l o k m e g á l l a p í t á s a k o r j e l e n t k e z i k az a p r o b l é m a , h o g y m i n d e n tmasz természetesen a saját céljait és t e r v e i t igyekszik keresztül vinni és a f i g y e l e m k ö z p o n t j á b a helyezni. H o g y a részérdekeket az á l t a lános t á r s a d a l m i é r d e k e k szempontjaiból nézhessük, o k v e t l e n ü l szükséges a k o n f l i k t u s o k viszonylagosítása és a n n a k m e g á l l a p í t á s a , h o g y m i l y e n m é r t é k b e n lehet az egyes c é l o k eléréséhez r a g a s z k o d n i , illetve, h o g y h o g y a n lehet a közös c é k elérni az egyedi c é l o k legkisebb n e g a t í v b e f o lyása mellett. E z t csak önigazgatási megegyezések a l a p j á n lehet elérni, éspedig k o n vergens tervezés segítségével. A z i l y e n tervezés a „ t á r s a d a l m i m e g á l l a p o d á s o k sajátos t e c h n o l ó g i á j a " a l a p j á n valósül meg, mely az egyes c é l o k viszonylagosítását b i z t o s í t j a . E n n e k a l e g f ő b b ú t j a a k o n v e r g e n s , á l l a n d ó és egységes tervezésben valósul m e g . S z a k m a i k ö r ö k b e n az integráló t e r vezés kifejezés h o n o s u k meg. A t á r s a d a l m i m e g á l l a p o d á s o k persze n e m b i z t o s í t j á k a céldk g y o r s e g y b e h a n g o l á s á t és a t e r v e k összhangját. „ A lépések egész sora szükséges a megbeszélések integrálásához. F o k o z a t o s ságra v a n szükség, h o g y o l y a n döntéshez jussunk, a m e l y m i n d e n részt-
v e v ő á l t a l e l f o g a d h a t ó . M i n d e n k o n f l i k t u s , jelentősége szerint az iteráció k ü l ö n b ö z ő s z á m á t követeli m e g . " E z e n i t e r á c i ó k a l a p j á n először is m e g lehet állapfcani, h o g y m i b e n v a n egyetértés és miben v a n ellentét. A legérzékenyebb és legnehezebb része az egésznek a k o n f l i k t u s o k s ú l y á n a k mérése és a z o k n a k a veszteségek nek a m e g á l l a p í t á s a , a m e l y e k az egyes célok és t e r v e k e l o d á z á s á b ó l k e l e t k e z n e k . Végül felmerül az a kérdés is, h o g y milyen h a s z n a s z á r m a z i k a k ö z ö s s é g n e k az összes résztvevő megegyezéséből. V i l á g o s , h o g y a k o n f l i k t u s o k v i s z o n y l a g o s í t á s a , és az ilyen v i s z o n y lagosíitás a l a p j á n h o z o t t egységes h a t á r o z a t o k m e g h o z a t a l a hosszabb időt vesz igénybe. A z a h a s z o n a z o n b a n , amire az egész t á r s a d a l o m és a t e r vezés m i n d e n r é s z t v e v ő j e szert tesz á l t a l a , felbecsülhetetlen. E z a m ó d szer b i z t o s í t j a a terv teljesíthetőségét, m e r t m e g h o z a t a l a k o r f i g y e l e m b e lehet venni a célok elérésének m i n d e n feltételét és lehetőségét. A c e n t r a lisztikus tervezéssel ellentétiben „az önigazgatású tervezés a k ö z ö s k o r l á t o k a t h a t á r o z z a m e g , n e m pedig az o p t i m a l i z á l á s k ö z ö s ismérveit, m i v e l ez u t ó b b i a k a t m i n d e n r é s z t v e v ő s a j á t célrendszere keretén belül s z a b j a meg." A z így megbeszélt k ö z ö s , hosszú t á v ú célok a l a p j á n az ö n á l l ó a n meg h a t á r o z o t t célok tervezése b i z t o s í t j a a d o l g o z ó k h a t a l m á t munkájuk minden feltétele és e r e d m é n y e f e l e t t . A z önigazgatási megegyezések és társadalmi m e g á l l a p o d á s o k t e r m é s z e tesen a tmasz dolgozói által m e g h o z o t t t e r v a l a p ö k r ó l szóló önigazgatási megegyezés a l a p j á n készülnek. A z összehangolt t e r v a l a p o k elkészítése után k ö v e t k e z i k a „ s z a k m u n k a " , a m i t megfelelő szakképzettséggel, illetve „ a r á n y l a g magas szin tű s z á k m a i t u d á s s a l " rendelkező e m b e r e k végeznek. M u n k á j u k , a m e l y tisztán s z a k m u n k a , k i f e j l e t t m ó d s z e r t a n és t u d o m á n y o s elmélet a l a p j á n f o l y i k , m e l y e k e t itt n e m kéli k ü l ö n félsorolni, m i v e l a megfelelő e l ő í r á sok és a t ö r v é n y b e n m e g h a t á r o z o t t eljárások t a r t a l m a z z á k ő k e t (pl. a minimális egységes m u t a t ó k r ó l , m é r l e g e k r ő l , elemzésekről és m i n d e n o l y a n elemről, amelyet a terv m a g á b a n f o g l a l ) . A m i t mégis alá k e l l húzni, az a belső és k ü l s ő t é n y e z ő k f e l d o l g o z á s á n a k feltétlen szükségessége, a m e l y e k t ő l a t e r v keresztülvitelének l e h e t ő sége és a megfelelő tervezési technológia k i v á l a s z t á s a függ. A z eddigiekből is világosan k i t ű n i k , h o g y az opitimális terveredmény érdekében m i n d e n elemzési m u n k á n á l : a m i n i m á l i s k ö t e l e z ő m u t a t ó k k i dolgozásánál és a z o k n a k a m u t a t ó k n a k a k i d o l g o z á s á n á l , a m e l y e k r e az egyes t e r v s z ü b j e k t u m o k n a k szüksége v a n , feltétlenül az i n d u k t í v és a d e d u k t í v m ó d s z e r e k m e g f e l e l ő k o m b i n á c i ó j á t kell a l k a l m a z n i . A z önigazgatású t á r s a d a l o m és az ö n i g a z g a t á s i v i s z o n y o k k o m p l e x egyetemes tervezési módszereket k ö v e t e l n e k . A s z a k t a n u l m á n y o k b a n s o k a n a r r a m u t a t n a k r á , h o g y a tervezés legjobb m ó d s z e r e t u l a j d o n k é p p e n a m a t e m a t i k a i , i l l e t v e ö k o n o m e t r i k u s m ó d s z e r e k h a s z n á l a t a . N e m sza b a d a z o n b a n elfelejteni, h o g y a m a t e m a t i k a i m ó d s z e r t u l a j d o n k é p p e n determináns — előre m e g h a t á r o z o t t módszer, a m e l y a p r o b l é m á k és a 1 1
1 2
c é l o k m e g h a t á r o z á s á n a k egy m e g o l d á s á t h o z z a létre. E z a m ó d s z e r csak o l y a n m e g o l d á s o k a t készíthet elő, melyek a z o k n a k a feltételeknek a k ö v e t k e z m é n y e i , m e l y e k a l a p j á n a modell fel l e t t á l l í t v a . E z é r t nem teszi lehetővé a t á r s a d a l m i o p t i m u m k i a l a k í t á s á t a k o n f l i k t u s o k v i s z o n y l a g o sítása ú t j á n . E z e k a m ó d s z e r e k t e h á t csak segítő szerepet t ö l t h e t n e k he a tervezésben, de az a l a p v e t ő módszer a tervezésben és a stratégia k i dolgozásában okvetlenül a z „ i n t u i t í v kell h o g y l e g y e n " . 13
Jegyzetek • A K S Z X I . kongresszusa, 1. rész 11. pont John Kenneth Galbraith: Nova industrijska država 27. oldal, Stvarnost, Zágráb, 1970. V. I. Lenin: Država i revolucija (Állam és forradalom) Kultura Kiadó Bel grád, 1950. 178. oldal Dr. Radmila Stojanović: Više-dimenzionalnost i sistem upravljanja privred nim razvojem, Ekonomist 1/1979. Miiadin Konac: Socialistički samoupravni način proizvodnje, Komunist, Belg rád, 1977. 543. oldal Edvard Kardélj: A szocialista önigazgatás politikai rendszerének fejlődési irányai. Forum, 1977, 91. o. Edvard Kardelj: О sistemu samoupravnog planiranja, Brioni viták, Radnička štampa, Belgrád, 1976., 5 9 — 6 0 . о. Prof. dr. Mi'livoje Trkulja: Mogućnosti i problemi primene samoupravnog planiranja u slobodnoj razmeni rada u okviru SIZ-ova, Samouprav ljanje, 8—9/1979. JSZSZK alkotmánya, 69. szakasz Dragutin Marsenić: Vita a Szerb SZK KSZ Központi Bizottságának marxis ta központjában, Marksistička Misao, 1981/6. sz. Dr. Radmila Stojanović: Planiranje u samoupravnom društvu. Institut za ekonomska istraživanja, 1976. Dr. Radmila Stojanović i. m. Dr. Radmila Stojanović, i. m. 298. o. Slavko Skrbić: Osnovi metodologije samoupravnog planiranja, Sa moupravljanje, 1979/8—9.
2
3
4
5
e
7
8
8
1 0
1 1
1 2
1 8
Rezime S a m o u p r a v n o p l a n i r a n j e k a o sistem i k a o stručni posao Osnovna polazna saznanja о samoupravnom planiranju, već su sadržana u mislima klasika marksizma, jer je već Engels postavio da su „istorijski mo tivi razvoja potrebe ljudi" koje se mogu zadovoljiti samo društvenom organi zacijom reprodukcionog procesa. Marksove šeme proširene reprodukcije se mo gu smatrati prvom teoretskom osnovom društvenog planiranja.
Društveni samoupravni plan je osnovno oruđe radnih ljudi, da ovladaju uslovima i rezultatima svoga rada. Da bi međutim to oruđe bilo svrsishodno, treba da ima svoje' specifične karakteristike, koje dovode do činjenice da je samoupravno društveno planiranje suprotno kako indikativnom planiranju u razvijenim kapitalističkim zemljama tako i centralističkom planiranju u Zem ljama centralističkog administrativnog socijalizma. Dok su naime ovi planovi rezultat odluka ljudi van i iznad radnika u radnim organizacijaima t j . građana u mesnim zajednicama, opštinama i širim društveno-političkim organizacijama, samoupravni društveni planovi predstavljaju volju radnog naroda izgrađenu putem relativizacije konfliktnih interesa na bazi samoupravnog sporazurnevanja i društvenog dogovaranja. D a bi ovako donesi planovi izrazili stvarno društvene ciljeve i zadatke za njihovo postizanje, po zaključku svih planskih subjekata, potrebno je bez sumnje znanje svih radnih ljudi о svojim međusobnim odnosima. D a hi se dak le plan mogao bazirati na „naučnom saznanju" о potrebama i mogućnostima razvoja, potrebno je s jedne strane određeni nivo opšte i ekonomske naobraz be svih učesnika, a s drage strane i podela postupka izrade planova na po stavljanje opštih strategijskih ciljeva i interesa i na samu „tehnologiju" planira nja što je u najvećoj meri stručni posao i zahteva „visoku razinu specializovanih znanja" ovu tehnologiju koriste odgovarajući stručni ljudi. Ova podela je karakteristična za samoupravni socijalistički sistem. Osnovni put na ikojem se može izgraditi postupak samoupravnog planira nja je put susretnog, integrativnog, kontinuelnog planiranja, put iteracija u razmatranju svake pojave konfliktnih situacija, ikoje proizilaze iz 'razumljive činjenice da svaka O O U R želi da maksimalizira značaj svog razvoja, stav ljajući svoj .parcijalni interes iznad društvenog. Samoupravno sporazumevanje i društveno dogovaranje relativiziraju ove konfliktne situacije, te se mogu postaviti osnove planova koji su usklađeni sa društvenim interesima. О samom sadržaju plana, autor je naveo misli Edvarda Kardelja razvije nom na Brionskim diskusijama о sistemu samoupravnog planiranja. О tome nije potrebno posebno govoriti, jer postoje određeni propisi о minimalnim za jedničkim pokazateljima, bilansima i drugim obaveznim elementima planova. U stručnim diskusijama vođene su rasprave о potrebi korišćenja materoatačkih-iekonometrijskih metoda pri izradu planova. Treba međutim imati u vi du da ti metodi ne trpe druga rešenja nego ona koja su rezultat određenih predpostavki na bazi kojih je model postavljen. Ovi deterministički metodi prema tome, potrebni su, ali služe kao pomoćni, a osnovni metodi u planira nju i postavljanju strateških odluka moraju biti, na naučnom saznanju bazi rani intuitivni metodi.
Kurzfassung
Die selbstverwalterische Planung als System und als Facharbeit Die ersten Erkenntnisse über die Planwirtschaft im sozialistischen Selbstverwälltungssystem, trifft man schon in den Gedanken der Massaker des Marxis mus. Engels hat schon damals festgestellt dass „die historischen Entwiklungsmotive sich in den Bedürfnissen der Menschen befinden" und nur durch die gesellschaftliche Organisation des Reproduktionsprozesses zu •befriedigen sind.
Die Schemen der erweiterten Reproduktion, wie sie von Marx aufgestellt sind, können als die ersten theoretischen Grundlagen des gesellschaftlichen Planung systems betrachtet werden. Der gesellschaftliche Plan ist ein grundlegendes Instrument des arbeitenden Menschen zur Bewältigung der Bedingungen und des Resulats .ihrer Arbeit. Damit jedoch dieses Instrument erfolgreich benützt werden kann, muss er spezi fische Eigenschaften haben um widersätziioh zur indikativen Planierung in den entwickelten kapitalistischen, so wie der administrativen Planung in den zentralis.tisch organisierten sozialistischen Ländern zu sein. Während nämlich diese Pläne Resultat der Entschlüsse von Menschen ausser und über der arbeitenden Massen sind, sind die Pläne im Selbstverwäkunigssystam Ergebnis des Willens des arbeitenden Volkes, das durch die Relativisierung der durch die Einzelinteressen entstehenden Konfliktsituationen mittels Selbstverwaltungsvereinba rungen und gesellschaftlicher Verabredungen zustande gekommen sind. Um dass die auf diesen Wege erstandenen Pläne tatsächlich die gemeinsame gesellschaftliche Ziele und die tatsächlich nötige Aufgaben zu ihrer Erfüllung beinhalten können, ist es nötig dass alle Arbeitenden ein gewisses Nivo der Erkenntnisse über die bestehenden gegenseitigen Bindungen 'verschiedener Ar beitsorganisationen und ihrer Arbeiter besitzen. U m dass sich die Pläne auf „wissenschaftlichen Grundlagen" beruhen, ist einerseits ein bestimmtes Nivo der ökonomischen Allgemeinbildung aller Beteiligten nötig, anderseits aber, soll das gesamt Planungswesen auf die Feststellung der strategischen Ziele und Interes sen und auf die „Technologie" der Arbeit des Planierens zerlegt werden. Die Technologie ist nämlich grössten Teils Facharbeit, die „hohes Nivo spezialisier ter Kenntnisse" benötigt und daher von entsprechenden Fachleuten bearbeitet werden soll. Der grundlegende Weg solcher Planung, ist der Weg der irategrativen, kontinuellen Planungsarbeit. Der Weg der Iterationen bei der Bearbeitung jeder einzelner Konfliktsituation, die aus der Tatsache entsteht, dass jede Grund organisation der vereinigten Arbeit, die Bedeutung ihrer Entwicklung maxima.lisieren und ihre Interessen über die Gemeininteressen setzen will. Die Selbstverwaltungsvereinbarungen und gesellschaftliche Verabredungen relativisieren diese Konfliktsituationen und .ermöglichen solch Gestaltung der Planungsgrund sätze, die den gemeinschaftlichen Interessen entsprechen. Um den eigentlichen Inhalt der Pläne zu erleuchten, hat der Verfasser die Gedanken von Edvard Kardelj zitiert, die er während der Diskussionen in Brioni über das System der selbstverwalterischen Planung erörtert hat. Uber an dere Einzelheiten ist nicht mehr zu sprechen nötig, da entsprechende Vorschrif ten über die minimalen Kennziffern, Bilanzierungen und anderen Elemente der Pläne bestehen. In den Diskussionen der Fachleute, würge öfters die Benützung mathematischer-okonometrischer Methoden erörtert. Man sollte jedoch dabei nicht ausser Acht lassen, dass durch diese Methoden nur solche Lösungen erzielt werden können, die den Voraussetzungen auf denen das Modell aufgestellt wurde, entsprechen. Diese deterministischen Methoden sind daher als Hilfsmeltihoden unbedingt nötig, aber die grundlegenden Methode der selbstverwalterischen Planung muss die — auf wissenschaftlicher Grundlage aufgebaute — Methode bleiben.
Jelena Bandin AZ ÖNIGAZGATÁSI TERVEZÉS TÁRSADALMI SZEREPE ÉS FUNKCIÓJA A TÁRSULT MUNKA RENDSZERÉBEN
1. Az
önigazgatású társult munka gazdasági viszonyok
rendszere fejlődésének
— a szocialista új szakasza
A z a l k o t m á n y és a t á r s u k m u n k á r ó l szóló
törvény
társadalmi
meghozatalával
1
új u t a k n y í l t a k és minőségileg új a l a p o k társadalmi-gazdasági és ö n i g a z gatású szocialista
rendszerünk
további
fejlődése
ellőtt.
2
Tény
azonban,
h o g y m á r az 1 9 6 3 - a s a l k o t m á n y 1971-iben m e g h o z o t t függelékei új a l a p o k r a helyezték az önigazgatású t á r s u l t m u n k a rendszerét, m i n t szocia lista önigazgatású t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i új szakaszát. Egyes f ü g g e l é k e k k e l dalmi
újratermelés
hordozóinak
3
viszonyok
további
fejlődésének
ugyanis k ü l ö n s z a b á l y o z z á k a t á r s a önigazgatási
és
társadalmi-gazdasági
viszonyait. ö n i g a z g a t á s ú szocialista rendszerünk f e j l ő d é s e új s z a k a s z á n a k lényege és t a r t a l m a a b b a n n y i l v á n u l meg, h o g y n e m c s a k megerősíti a társult dolgozók önigazgatási, p o l i t i k a i és t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i helyzetét, h a nem p l a t f o r m o t képez szerepük t o v á b b i erősödéséhez a t á r s u l t m u n k a rendszerének egészében. ö n i g a z g a t á s ú szocialista rendszerünk fejlődésének erről a s z a k a s z á r ó l szólva — a m e l y e t a dolgozók szerepének erősödése jellemez a társadalmi újratermelés egész f o l y a m a t á b a n — E d v a r d K a r d e l j k i e m e l i : „ E z azt j e lenti, h o g y t á r s a d a l m u n k t o v á b b i m ű k ö d é s e m i n d kevésbé t á m a s z k o d i k az á l l a m a p p a r á t u s szerepére, s mind n a g y o b b m é r t é k b e n az ö n i g a z g a t á silag t á r s u l t és d e m o k r a t i k u s a n szerveződő m u n k á s o k erejére és k e z d e ményezésére, ily m ó d o n a társadailmi t u l a j d o n b a n l e v ő eszközökkel vég zett önigazgatásilag t á r s í t o t t m u n k á j u k a t m i n d i n k á b b a szabad t e r m e l ő k közösségében e g y e s í t v e . " 4
A d o l g o z ó k a l k o t ó szerepe és ereje egyre j o b b a n kifejezésre j u t p o l i t i k a i , gazdasági és t á r s a d a l m i életünk m i n d e n területén, amivel m e g v a lósul L e n i n n e k az az ismert állítása, h o g y a szocializmus tevékenységre készteti a m u n k á s o s z t á l y t „ o l y a n m u n k á b a n , a m e l y b e n a dolgozók k i -
tűnhetnek, fejleszthetik képességeiket k i b o n t a k o z t a t h a t j á k a z o n tehetsé geiket, a k i k n e k l e g f ő b b f o r r á s a a n é p . . . " A d o l g o z ó k a t á r s u l t m u n k á s o k m i n t az önigazgatási és a társadalmi-gazdasági f u n k c i ó k h o r d o zói szocialista önigazgatási rendszerünkben t á r s a d a l m i jellegű m u n k á j u k a t ( a m i n e k ilyen jellege a t á r s a d a l m i e s z k ö z ö k k e l végzett m u n k á b ó l ered) önigazgatási alapon t á r s í t j á k és s z e r v e z ő d n e k a társult m u n k a m e g h a t á r o z o t t önigazgatású f o r m á i b a . A z önigazgatásilag t á r s í t o t t m u n k á j u k k a l a d o l g o z ó k m e g v a l ó s í t j á k v e z e t ő szerepüket a társult m u n k a rendszerének egészében, a társadalmi újratermelés f o l y a m a t á b a n , illetve az egész t á r s a d a l o m b a n . 5
A z alapszervezetekben m i n t az önigazgatású t á r s u l t m u n k a a l a p v e t ő f o r m á j á b a n a d o l g o z ó k m u n k á j u k t á r s í t á s á v a l egyfelől k ö z v e t l e n ü l és egyenrangúan m e g v a l ó s í t j á k ö n i g a z g a t ó i , t á r s a d a l m i és gazdasági j o g a i k a t , m á s f e l ő l viszont önigazgatási a l a p o k o n döntenek a jövedelem egé széről m i n t a d o l g o z ó k közös m u n k á j á n a k eredményéről, ami a társult m u n k a alapszervezetének szintjén valósul m e g . A társult dolgozók önigazgatási j o g a E . K a r d e l j szerint „két t á r s a d a l mi f e l a d a t o t t a r t a l m a z : egyrészt f e l s z a b a d í t j a a dolgozót m u n k á j á b a n , ú r r á v á l i k a m u n k a f e l t é t e l e k , a t e r m e l ő e s z k ö z ö k és m u n k á j á n a k g y ü mölcse felett, illetve m u n k a e r e d m é n y é v e l összhangban személyi j ö v e d e l m é n e k feltétele és f o r r á s a lesz; másrészt a j ö v e d e l e m m i n t t á r s a d a l m i gazdasági k a t e g ó r i a a társult m u n k a gazdasági kötődésének belső t é n y e zőjévé v á l i k . " 6
A t á r s u l t m u n k a - a l a p s z e r v e z e t m i n t a társult m u n k a önigazgatási a l a k j á n a k alapsejtje u g y a n a k k o r kiindulási a l a p o t képez a m u n k a és az esz k ö z ö k társításához a k ö z ö s j ö v e d e l e m m e g v a l ó s í t á s a érdekében a szo cialista önigazgatású rendszerben. A társult m u n k a alapszervezeteinek létrehozásával minőségileg új a l a p o k j ö t t e k létre a m u n k a t á r s í t á s á n a k s o k o l d a l ú , összetettebb ön igazgatási f o r m á i n a k kiépítésére a szocialista önigazgatási v i s z o n y o k k ö zepette a t á r s a d a l m i újratermelés f o l y a m a t á b a n . A t m a s z - o k önigazgatási és j ö v e d e l m i ö n á l l ó s á g a t á g t e r e t ad a k a p csolatteremtésre ( j ö v e d e l m i , gazdasági, termelési-technológiai s t b . ) m á s t m a s z - ö k k a l a h o l t és é l ő m u n k a , a z a z a m u n k a - és esziköztársítás a l a p j á n . J ó l l e h e t a társultmurika-alapszervezetek k a p c s o l a t a i n a k n a g y o n sok v á l t o z a t a lehetséges ö s s z m u n k á j u k t á r s í t á s a keretében, a c é l o k , amelyeket el szeretnének é r n i az alapszervezet ügyvitelében, csakis a z o n o s a k le hetnek. A r r ó l v a n szó ugyanis, h o g y a m u n k a - és az eszköztársítással közös j ö v e d e l m e t v a l ó s í t a n a k m e g m i n t a t á r s u l t alapszervezetek k ö z ö s m u n k á j á n a k e r e d m é n y é t , amelyet h o z z á j á r u l á s u k k a l a r á n y o s a n o s z t a n a k el a társult m u n k a alapszervezetei k ö z ö t t . É p p e n ezért leszögezhető: 1 . A t m a s z - o k holt és élő m u n k á j a ö n i g a z g a tású t á r s í t á s á n a k e g y i k c é l j a a b b a n a törekvésben n y i l v á n u l m e g , h o g y a társultmunka-szervezetek megvalósítsák társadalmi feladatukat a t á r -
sadalmi (egyéni és termelési) szükségletek mennyiségi és minőségi k i e l é gítése tekintetében i s . 2 . A t m a s z m u n k a - és eszköztársítási célja a n a g y o b b személyi j ö v e delem, a n a g y o b b k ö z ö s j ö v e d e l e m m e g v a l ó s í t á s á n , m i n t k ö z ö s b e f e k t e t é s (az ö s s z m u n k a önigazgatású t á r s í t á s a ) e r e d m é n y é n k e r e s z t ü l . 7
A z ö n i g a z g a t á s i és társadalmi-gazdasági v i s z o n y o k t o v á b b i fejleszté sére i r á n y u l ó t ö r e k v é s e k m a g u k b a f o g l a l j á k azt is, h o g y a t m a s z s z i n t jén m e g v a l ó s í t o t t j ö v e d e l e m egyre j o b b a n a közös jövedelem f u n k c i ó j á ba l é p j e n , m i k ö z b e n a k ö z ö s j ö v e d e l e m a társult munika egyre szélesebb és szilárdabb önigazgatású k a p c s o l a t a i b ó l e r e d . 8
A d o l g o z ó k társadalmi-gazdasági helyzete az önigazgatású társult m u n k a rendszerében l e h e t ő v é teszi, h o g y a t m a s z - o k d o l g o z ó i h a t á r o z z a n a k a m u n k a - és eszköztársításról a t á r s a d a l m i újratermelés egész f o l y a m a t á b a n a (tmasz) m i n é l n a g y o b b j ö v e d e l m e érdekében és a k ö z ö s j ö v e d e l e m megszerzéséhez v a l ó h o z z á j á r u l á s m é r t é k é b e n . T e k i n t e t t e l a r r a , h o g y a t m a s z - o k , a m e l y e k t á r s í t j á k m u n k á j u k a t és eszközeiket, j ö v e d e l e m r e t e s z n e k szert a k ö z ö s j ö v e d e l e m megszerzésé hez v a l ó h o z z á j á r u l á s m é r t é k é b e n , e z á l t a l önigazgatási a l a p o k o n e g y e sítik a közös (társadalmi)- c é l o k a t a t m a s z - o k egyéni c é l j a i v a l . A z e m l í t e t t c é l o k egyesítése a b b a n is m e g n y i l v á n u l , h o g y a társult t m a s z - o k (élő és h ö l t m u n k á j u k i n t e g r á c i ó j á n a k a l a p j á n a r r a töreksze nek, h o g y k ö z ö s c é l j a i k m e g v a l ó s í t á s á v a l , vagyis minél n a g y o b b közös j ö v e d e l e m m e l s a j á t c é l j a i k a t is m e g v a l ó s í t s á k , ezek a célok pedig a m i nél n a g y o b b j ö v e d e l e m r e v o n a t k o z n a k . A m u n k a - és eszköztársítás kérdését a t á r s a d a l m i újratermelés f o l y t o n o s s á g á n a k p r i z m á j á n keresztül szemlélve E d v a r d K a r d e l j m e g á l l a p í t j a : „ . . . ez f o n t o s eszközt k é p e z a t m a s z - o k d o l g o z ó i n a k anyagi ér dekeltségében, h o g y a b ő v í t e t t újratermelés eszközeivel a lehető legcél szerűbben g a z d á l k o d j a n a k mind s a j á t , m i n d pedig t á r s a d a l m i szemszög ből. I l y m ó d o n a részesedés a közös j ö v e d e l e m b ő l az önigazgatási a l a p o k r a helyezett g a z d á l k o d á s feltételei k ö z e p e t t e a legmegfelelőbb g a z d a sági mechanizmussá v á l i k , a m e l y — az állami szervek b e a v a t k o z á s a nélkül — serkenti a t á r s a d a l m i újratermelés eszközeinek, azaz a h o l t m u n k á n a k a normális és természetes c i r k u l á c i ó j á t az egységes jugoszláv gazdaság területén, s a l a p o t teremt a t m a s z - o k d o l g o z ó i n a k anyagi é r d e keltsége f o l y t á n a b ő v í t e t t újratermelés és á l t a l á b a n a termelés e s z k ö zeinek önigazgatású k o n c e n t r á c i ó j á h o z és d e c e n t r a l i z á l á s á h o z . " 9
A z a l a p s z e r v e z e t b e társult dolgozók á l l a n d ó t ö r e k v é s é v e l , h o g y f o l y a m a t o s a n t á r s í t s á k m u n k á j u k a t és e s z k ö z e i k e t m á s t á r s u l t m u n k a - s z e r vezetek d o l g o z ó i v a l , a l a p o t a d n a k a t á r s a d a l m i eszközök e f f e k t í v és célirányos k i h a s z n á l á s á h o z t á r s a d a l m i kötelezettségük és f e l a d a t a i k vég r e h a j t á s á n a k f o l y a m a t á b a n , ami h o z z á j á r u l a társultmunka-szervezet stabil g a z d á l k o d á s á h o z , s u g y a n a k k o r a z a v a r t a l a n t á r s a d a l m i ú j r a t e r meléshez, v a l a m i n t a szocialista önigazgatás rendszerének t o v á b b i f e j lődéséhez is.
2.
Az önigazgatású, társadalmi tervezésnek és tervnek önigazgatás további fejlődése eszközének szerepe
mint és
a szocialista jelentősége
A z önigazgatású társult m u n k á n a k a fejlődésével gyökeres és minőségi v á l t o z á s o k k ö v e t k e z n e k b e a tervezési rendszerben. A t e r v e z é s m i n t a t á r s a d a l m i újratermelés f o l y a m a t á n a k m e g h a t á r o zására i r á n y u l ó tudatos t á r s a d a l m i tevékenység m i n d i g a k o n k r é t t e r m e lési és társadalmi-gazdasági v i s z o n y o k a t t ü k r ö z t e . 10
E z e k szerint önigazgatású szocialista t á r s a d a l m u n k b a n a tervezési rendszer t a r t a l m a z z a és m a g á b a n h o r d o z z a társadalmi-gazdasági és ö n igazgatási rendszerünk j e l l e m z ő i t , jegyeit. A tervezés t á r s a d a l m i jellegéről s z ó l v a E d v a r d K a r d e l j m e g á l l a p í t j a : „ A (tervezés lényegében és m i n d e n e k e l ő t t a m u n k a , a t e r m e l ő e s z k ö z ö k , a j ö v e d e l e m és a t á r s a d a l m i tőke f ö l ö t t i rendelkezés f o r m á j a . E z é r t el sem leihet különíteni alttól, akinek- t u l a j d o n j o g a v a n a t e r m e l ő e s z k ö z ö k , a t á r s a d a l m i t ő k e f ö l ö t t és p o l i t i k a i m o n o p ó l i u m a ezek f ö l ö t t . . . F e l a d a tunk t e h á t , h o g y o l y a n t á r s a d a l m i tervezési rendszert építsünk k i , a m e l y ben közvetlenül kifejezésre j u t n a k az önigazgatású szocialista rendszer termelési, illetve társadalmi-gazdasági és d e m o k r a t i k u s v i s z o n y a i . . . " n
ö n i g a z g a t á s ú szocialista rendszerünkben a tervezés területén a t á r s a d a l m i f u n k c i ó t és szerepet a t á r s u k m u n k a veszi át. N á l u n k ugyanis a t á r s a d a l m i újratermelés f o l y a m a t a i n a k önigazgatású t á r s a d a l m u n k f e j lődése t e r v s z e r ű i r á n y í t á s á n a k h o r d o z ó j a az önszerveződésű m u n k á s o s z t á l y , vagyis a társult m u n k á b a n önigazgatásilag szervezett v a l a m e n n y i dolgozó. S z o c i a l i s t a t á r s a d a l m i rendszerünk tervezési f u n k c i ó j á n a k á t v i t e l e az á l l a m i s z e r v e k r ő l a társult m u n k a d o l g o z ó i ú j a b b m e g n y i l v á n u l á s a az á l l a m „ e l h a l á s á n a k " , amit Engels alábbi, isimért tételében m o n d k i : „ A z első a k t u s , a m e l y b e n az á l l a m v a l ó b a n az egész t á r s a d a l o m k é p v i s e l ő j e k é n t l é p f e l — a termelési eszközök b i r t o k b a v é t e l e a t á r s a d a l o m n e v é ben — egyszersmind utolsó ö n á l l ó aktusa is m i n t államnalk. A z á l l a m h a t a l o m n a k a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k b a v a l ó b e a v a t k o z á s a egyik területen a m á s i k után feleslegessé v á l i k és m a g á t ó l elenyészik a z u t á n . A s z e m é l y e k feletti k o r m á n y z á s helyébe d o l g o k n a k az igazgatása és termelési f o l y a m a t o k n a k a vezetése l é p . A z á l l a m o t n e m — e l t ö r l i k — , az állam elhal." A d o l g o z ó k n a k m i n t a t á r s a d a l m i újratermelés h o r d o z ó i n a k j o guk, de t á r s a d a l m i kötelezettségük és feladatúik is, h o g y t e v é k e n y e n , a l k o t ó a n részt vegyenek önigazgatási szervezetük, közösségük, i l l . ö n i g a z gatású t á r s a d a l m u n k fejlesztési t e r v é n e k m e g h o z a t a l á b a n . 12
13
A d o l g o z ó k n a k a t á r s a d a l m i újratermelés tervezéséből eredő ö n i g a z g a tási j o g a i t kötelezettségeit és felelősségét a tervezésről szóló t ö r v é n y s z a b á l y o z z a , a m e l y az a l k o t m á n y o n alapul. 1 4
A t á r s u l t m u n k a alapszervezetei m i n t a t á r s a d a l m i újratermelés f o l y a m a t á n a k , a m u n k a - és eszköztársítási f o l y a m a t n a k , v a l a m i n t az egész társadalmi jövedelemnek a hordozói, olyan alapot képeznek, amelyre ön igazgatási rendszerünk t á r s a d a l m i tervezése é p ü l .
A t á r s u l t d o l g o z ó k tervezésből eredő j o g a i k a t g y a k o r o l v a ö n á l l ó a n k é s z í t i k elő és d o l g o z z á k ki alapszervezetük t e r v e i t , a m e l y e k m e g h a t á r o z z á k az alapszervezet fejlesztési p o l i t i k á j á t és c é l j a i t . M i v e l a dolgozók a t á r s u l t m u n k a önigazgatási rendszerében (kölcsö nös gazdasági függőségben és k a p c s o l a t b a n v a n n a k egymással, ami a m u n k a - és eszköztársítás anyagi a l a p j á t képezi, a társadalmi ú j r a t e r m e lés folyamatában, így a társult m u n k a alapszervezeténék tervében l e f e k tetett fejlesztési célok összhangban v a n n a k a t á r s a d a l o m és a gazdaság egésze iközös t á r s a d a l m i c é l j a i v a l és fejlesztési p o l i t i k á j á v a l . A j ö v e d e l e m m i n t a z egyedi (alapszervezeti) és k ö z ö s ( t á r s a d a l m i ) f e j lesztési c é l o k ós p o l i t i k a m e g v a l ó s í t á s á n a k anyagi a l a p j a és eszköze a z önigazgatási t á r s a d a l m i tervezés elsődleges, k i i n d u l ó p o n t j á t k é p e z i . „A j ö v e d e l e m az önigazgatási szervezeték és közösségek, v a l a m i n t a t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i közösségeik terveihez és a t e r v e k m e g v a l ó s í t á s á n a k g a z dasági elemzéséhez szolgáló a l a p k a t e g ó r i a . A z önigazgatási szervezetek és közösségek, v a l a m i n t a t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i közösségek jövedelmének tervezése felöleli a jövedelem személyi, k ö z ö s és á l t a l á n o s f o g y a s z t á s r a , a társült m u n k a a n y a g i alapjainaik bővítésére és t a r t a l é k o k r a v a l ó f e l osztását." A z alapszervezetnek az önigazgatású társult m u n k a rendszerében b e t ö l t ö t t t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i és önigazgatási szerepéből f u n k c i ó j á b ó l k i i n d u l v a a tervezés összes t ö b b i t é n y e z ő j é n e k és h o r d o z ó j á n a k (dolgozói, összetett és egyéb önigazgatási szervezetek és közösségek és t á r s a d a l m i politikai közösségek) terveihez e z e k n e k az ( a l a p ) s z e r v e z e t e k n e k a t e r vei és tervezett j ö v e d e l m ü k s z o l g á l n a k k i i n d u l ó p o n t u l . U g y a n a k k o r a z o n b a n , a m i k o r a d o l g o z ó k önigazgatási alapon meg h a t á r o z z á k alapszervezetük fejlesztési t e r v é t , n e m téveszthetik szem elől, h o g y az alapszervezet t e r v e a z o k b ó l a közös c é l o k b ó l és érdekekből f a k a d , a m e l y e k a társult m u n k a egészének t o v á b b i fejlődésére i r á n y u l n a k . M i v e l tehát az é l ő és a h o l t m u n k a társítási f o l y a m a t a i n a k (s ezáltal önigazgatású g a z d a s á g u n k tervezéséneik) h o r d o z ó i azonos forrással ren delkeznek fejlesztési céljaik és p o l i t i k á j u k m e g h a t á r o z á s á b a n , ezért a tervezési rendszer lényegében és t a r t a l m á b a n m a g á n viseLi a megegyezé ses és integrált tervezés j e g y e k . 15
16
1 7
önigazgatású
társadalmunkban
és megállapodásai
révén
a tervezés h o r d o z ó i n a k
az egyedi é r d e k e k
és célok
a közös fejlesztési c é l o k k a l és é r d e k e k k e l . A z önigazgatási sekben és m e g á l l a p o d á s o k b a n vállaik f e l a d a t o k — minden
hordozója, szubjektuma beépít
igazgatási
saját
megegyezé
a m e l y e k e t a tervezés
fejlesztési
kötelezettséggé és felelősséggé v á l n a k , h o g y
h a t é k o n y a n és minőségileg m e g v a l ó s u l .
megegyezései
összehangolódnak
tervébe a terv
—
ön
idejében,
18
E b b ő l k ö v e t k e z i k , h o g y a tervezés m i n d e n s z u b j e k t u m á n a k , illetve a t á r s a d a l m i újratermelés h o r d o z ó i n a k
kötelessége, h o g y f o l y a m a t o s a n
fi
gyelemmel kísérjék a t e r v és a tervezett j ö v e d e l e m megvalósulását, ment a t e r v b e n m e g h a t á r o z o t t c é l o k h a t é k o n y megvalósításától függ
önigaz-
gatású szocialista rendszerünk t o v á b b i fejlődésének gazdasági és anyagi ereje. E z é r t társadalmi-gazdasági ós ö n i g a z g a t á s ú rendszerünkben a tervezés és a t e r v a t á r s a d a l m i újratermelés f o l y a m a t a i i r á n y k á s á n a k eszközét képezik. U g y a n a k k o r a t e r v a t á r s u l t m u n k a alapszervezetei m u n k á j á n a k és eszközeinek t á r s í t á s á h o z is eszközül szolgál; erősíti az önigazgatásilag társult m u n k a anyagi a l a p j á t az egyedi és k ö z ö s ( t á r s a d a l m i ) fejlesztési t e r v f e l a d a t o k és c é l o k h a t é k o n y teljesítéséhez. A z önigazgatású tervezési rendszer t o v á b b i tökéletesítése, a tervezés h a t é k o n y s á g a h o z z á j á r u l a t á r s u l t m u n k a - a l a p s z e r v e z e t e k élő és holt m u n k a társítási folyamatainaik fejlesztéséhez a minél n a g y o b b közös j ö v e d e lem érdekében. E z e k szerint az önigazgatású tervezés lényegében a közös j ö v e d e l e m n e k a t á r s u l t m u n k a - a l a p s z e r v e z e t e k (amellyel a m u n k a - eszk ö z t á r s k á s b a n részt v e t t e k ) k ö z ö t t i h a t é k o n y felosztásában nyilvánul meg, éspedig a h o z z á j á r u l á s mennyiségétől és minőségétől függően a közös eredmény — a j ö v e d e l e m m e g v a l ó s í t á s á b a n . És végül: az önigazgatású tervezés és rendszerének á l l a n d ó t ö k é l e t e sedése elősegíti szocialista ö n i g a z g a t á s ú rendszerünk minőségileg mind m a g a s a b b szintű fejlődésót. F o r d í t o t t a : Soltis Gyula
Jegyzetek 1
2
s
4
5
8
7
8
A JSZSZK alkotmánya. 1974. Törvény a társult munkáról. 1976. „Túlzás nélkül álllíthatjuk azonban, hogy a Törvény a társult munkáról az alkotmánnyal 'és más törvényekkel együttesen . . . dolgozó embereink és vezető szocialista erőink számára sokkal világosabb távlatokat tár fel és a jelenleginél sokkal erösebb fegyvert ad kezükbe szocialista ön igazgatású és demokratikus társadalmunk további fejlődéséért vívott harcukban." ( E . Kardelj: Slobodni udruženi rad, Radnička štampa, Beograd, 1978. 27. o.) Ezek a: X X L , X X I I . és X X I I I . függelékeik. Edvard Kardelj: A szocialista önigazgatás politikai rendszerének fejlődési irá nyai. Forum, Újvidék, 1977, 7. o. • V. I. Lenin: Как organizovaty sorevnovanie. Szocsinjenja, IV. kiadás, 26. kötet, 367. o. E. Kardelj: Slobodni udruženi rad. 11. о. A szocialista termelés alapvető céljainak kérdéseit, amelly célok fedik a tár sadalmi szükségletek kielégítését is, továbbá a társadalmi szükségletek fajtáiról a szocialista társadalom gazdasági fejlődésének fokától füg gően, részletesebben lásd: Dr. Radmiia Stojanović: Teorija privrednog razvoja u socijalizmu. Naučna knjiga, Beograd, 1964, 5 — 8 . o. „A társult imunka alapszervezetjének jövedelme valójában elsősorban a kö zös jövedelem nagyságától függ, mert ez lesz a legerősebb serkentő
tényező а пшика- és eszlköztársításra, vagyis az önigazgatású munka integrálására." (E. Kardelj: Slobodni udruženi rad. 35. о.) Ugyanis: „A munika és az eszközök társításának illetve a gazdálkodásnak alap vető motívuma és célja a jövedelem állandó növelése ilyen alapon. Valamennyi-.társultmunka^alapszervezet dolgozói nemcsak előállított [termékeik és szolgáltatásaik közveden értékesítésévél, illetve társadal masított holt munkájuk és élő munkájuk társításával juthatnak na gyobb jövedelemhez, hanem társadalmasított holt munkájúik, vagyis a bővített újratermelés eszközeinek és más termelési eszközöknek más lársultmuiika-alapszervezet dolgozóinak élő munkájával való társítá sával, gazdasági és a társadalmilag racionális cirkulációban, illetve sa ját élő munkájúikat társítva más tmasz-ok dolgozóinak holt munkájá val." (Edvard Kardélj: I. m. 75. o.) Edvard Kardélj: Slobodni udruženi rad. 76—77. о. „Mindenekelőtt ettől függ maguknak a szocialista önigazgatási viszonyoknak a fejlődése és alkalmasságuk arra, hogy megteremtsék a társadalmi munka és a tár sadalmi viszonyok újratermelésének anyagi alapját." (Roman Albreht: N a putu od vizije do stvarnosti. Globus, Zagreb, 1974. 138. о.) „A tervek programozott társadalmi akciók, meghatározott célok elérésére irányulnak, mindenekelőtt fejlesztési célkitűzések egy bizonyos idő szakra vonatkozóan, ili. a tervek a oélok elérésére. Ilyen alapon ezek a tervezésnek mint a társadalmi aktivitás külön megnyilvánulásának eredményei." (Dr. Radmila Stojanović: Planiranje u samoupravnom društvu. Sa vremena adminisztracija, Beograd, 1976. 42. о.) Edvard Kardelj: О sistemu samoupravnog planiranja. Radnička štampa, Beograd, 7. o. Fridrich Engels: Anti-Dühring. Marx—Engels Válogatott Művei III., Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1977, 318. 1. „A társult munka alap- és más szervezetei dolgozóinak és az önigazgatási érdekközösségek, helyi közösségek és más önigazgatási szervezeték és közösségek dolgozóinak, amelyekben társadalmi újratermelési tevé kenységét és eszközeit igazgatják, joguk és kötelességük, hogy . . . ön állóan megállapítsák szervezetük és közösségük munika- és fejlesztési terveit és programjait, s hogy ezeket a programokat egymás között és a társadalmi^poliitikai közösségek társadalmi terveivel összehangolják, valamint hogy ezen az alapon biztosítsák a viszonyok összehangolá sát az egész társadalmi újratermelésben és a teljes anyagi és társadalmi fejlődés irányítását az önigazgatási alapon megállapított közös érde kekkel és célokkal összhangban." (A JSZSZK alkotmánya, 1974, 69. szakasz) Törvény a társult munkáról. 24. szakasz. A társadalmi tervezés rendszerének alapjairól és Jugoszlávia társadalmi ter véről szóló törvény. A JSZSZK Hivatalos Lapja. 1976, 6. szám. A társadalmi tervezés rendszerének alapjairól és Jugoszlávia társadalmi ter véről szóló törvény. 5. szakasz. A társadalmi tervezés rendszerének alapját képezik: a dolgozók joga és köte lezettsége, hogy abban az alapszervezetben, amelyben dolgoznak és jövedelemre tesznek szert, döntsenek a tmasz jövedelméről és annak társításáról; hogy más dolgozókkal együtt és egyenrangúan szervezzék és előbbre vigyék a társadalmi termelést; hogy döntsenek az újrater melés és a jövedelem egészéről; hogy a munka- és eszköztársítás min-
den formájában és szintjén ellenőrizzék a jövedelemmel való rendel kezést és hogy irányítsák a társadalma újratermelés egészéneik ügyeit és e s z k ö z e i t . . . Az önigazgatási szervezetek és közösségek, valamint a társadalmi-politikai iközösségék minden munkásának és dolgozójának ikötelessége, hogy a társadalom anyagi és szociális fejlődését veszélyez tető gazdasági és más eltorzulások megakadályozása érdekében önigaz gatási megegyezések és megállapodások révén egyeztesse a terveket.. ." Továbbá: „Az önigazgatási szervezeteik és közösségek, valamint a tár sadalmi-politikai közösségek itervei tartalmazzák a közös érdekeket és célokat, amelyek különösképpen a következőkre vonatkoznak: — a társadalom termelőerőinek fejlesztésére, a imunfcatemnelékenység növelésére, a dolgozók szociális és anyagi biztonságára, műveltsé gének gyarapítására; — a szocialista önigazgatású termelési viszonyok, továbbá a nemze tek és nemzetiségek egymás közti viszonyainak reprodukciójára és fejlesztésére az lallkotmánnyal összhangban, vagyis a nemzetek és nemzetiségek közötti gazdasági, szociális és művelődési egyenrangú ságra és szabadságra; — a nemzetközi munkacserébe való egyenrangú és ésszerű bekapcso lódásra; — az általános honvédélem és a társadalmi önvédelem fejlesztésére anyagi és egyéb feltételeinek megvalósítására; — az emberi környezet ésszerű hasznosítására, védelmére és fejleszté sére." (A társadalmi tervezés rendszerétől és Jugoszlávia társadalmi tervéről szóló törvény. 3. és 4. szakasza) A megegyezés és integrált tervezés társadalmi-gazdasági vonatkozásairól rész letesebben lásd: E. Kandelj: Az önigazgatása tervezés trendszeréről. 8 7 — 8 9 . és 115—117. o. Ugyanez dr. Radmila Stojanović: Planira nje u samoupiravnom društvu. 2 8 7 — 2 8 9 . о. Részletesebben lásd: A társadalmi tervezés rendszeréről és Jugoszlávia társa dalmi tervéről szóló törvény. I. rész II. és III. fejezet.
Felhasznált
irodalom
A JSZSZK alkotmánya F. Engels: Anti-Dühring. Marx—Engels Válogatott Művei III., Kossuth, Budapest, 1977, 318. 1. V. I. Lenin: Как organizovaty sorevnovanie. Szocsinyenja, IV. kiadás, 26. kötet Edvard Kardelj: Slobodni udruženi rad. Radnička štampa, Beograd, 1978. Edvard Kardelj: A szocialista önigazgatás politikai rendszerének fejlődési irányai. Forum, ÍŰjvidék, 1977. E. Kardelj: О sistemu samoupravnog planiranja. Radnička štampa, Beograd, 1976. Allbrehlt Roman: N a putu od vizije do stvarnosti. Zágráb, 1974. Dr. Radmila Stojanović: Planiranje u samoupravnom društvu. Savremena adminisztracija Beograd, 1976.
1 0
1 1
" Dr. Radmila Stojanović: Teorija privrednog razvoja u socijalizmu. Naučna knjiga, Beograd, 1964. Törvény a társult munkáról. 1976. A társadalmi tervezés rendszerének alapjairól és Jugoszlávia társadalmi ter véről szóló törvény. A J S 2 S Z K Hivatalos Lapja, 1976/6.
Rezime D r u š t v e n a uloga i f u n k c i j a s a m o u p r a v n o g p l a n i r a n j a u sistemu udruženog r a d a Kreativna uloga i snaga radnih ljudi sve više dolazi do izražaja na svim pod ručjima aktivnosti u našem političkom, privrednom i društvenom životu. Udru žujući svoj rad u osnovnoj organizaciji radnici (s jedne Strane) ravnopravno i neposredno ostvaruju svoja samoupravna, društvena i ekonomska prava, samo upravno odlučuju о celokupnom dohotku kao rezultatu zajedničkog rada rad nika, ostvarenom na nivou osnovne organizacije udruženog rada. Imajući u vidu da osnovne organizacije udruženog rada ostvaruju dohodak i po osnovu učešća u zajedničkom dohotku, to se onda integrišu zajednički (društveni) ciljevi sa individualnim ciljevima osnovnih organizacija udruženog rada. Tako u našem samoupravnom sistemu društvenu funkciju i ulogu u sferi planiranja preuzima samoupravno udruženi rad. Osnovne organizacije udruže nog rada predstavljaju temelj na ikome se gradi čitava zgrada našeg samoup ravnog sistema društvenog planiranja. N a bazi sporazumevanja i dogovaranja svih nosilaca planiranja usklađuju se pojedinačni interesi i ciljevi razvoja za zajedničkim razvojnim ciljevima i interesima. Iz toga sledi da se pred sve subjekte planiranja — nosioce procesa društvene reprodukcije — postavlja zahtev za permanentnim praćenjem ostvarenja plana, ostvarenja planiranog nivoa dohotka, jer od efikasnog ostvarenja ciljeva postavljenih planom, naposredno zavisi ekonomska i materijalna snaga daljeg razvoja .našeg samoupravnog socija lističkog sistema.
Summary T h e S o c i a l R o l e and F u n c t i o n o f Self-imanagement P l a n n i n g in the S y s t e m o f Associated L a b o u r The creative role and force of working people is more and more fully expres sed in all spheres of activities of our political, economical or social life. The workers accomplish their self-managing, social and economic .rights equally and direcdy by associating their labour with a basic organization, decide about the total income — as a result of their joint work — earned in the basic organiza tion of associated labour (BOAL) according to our sdfmianaging system. Having in mind that the basic organization of associated labour accomplishes income on the basis of its participation in the joint income too, the joint sooiai goals are integrated with the goals of the basic organization of associated
labour. In our sistem of self-management the social function and role in the sphere of planning is talken over b y joint self-managed labour. The basic orga nizations of associated labour represent the basis of our self-managed system of social planning. On the basis of mutual agreement and consent of all holders of planning the individual interests and goals are coordinated with developement's joint goals and 'interests. As a result, all subjects of planning — die holders o f the social reproduction process — should permanendy follow the realization of plans, the realization of the planned level of income, because the economic and material force of the future development of our -self-ma naged socialistic system depends directly from plans that are effectively and successfully carried out.
Vörös Imre VERSENYJOGOT VAGY PIACI MAGATARTÁSI JOGOT? (MAGYARORSZÁGI
DILEMMÁK)
A gazdaságirányítás reformjával!, a direkt t e r v l e b o n t á s o s g a z d a s á g i r á nyítási rendszerrről a tervszerű p i a c s z a b á l y o z á s rendszerére v a l ó áttérés sel 1 9 6 8 ó t a n y i l v á n v a l ó , h o g y a szocialista p i a c h a t é k o n y verseny n é l k ü l nem m ű k ö d h e t . E 'korábban eretnekségnek s z á m í t ó k ö z g a z d a s á g i f e l fogás u r a l k o d ó v á v á l á s a után a j o g i k o n z e k v e n c i á k a t is le k e l l e t t v o n n i . E z a z o n b a n igen lassan h a l a d t ; m a i versenyjogi s z a b á l y o z á s u n k szétszórt, nem egységes k o n c e p c i ó b a n k é s z ü k , egy-egy részjelenségót c é l b a v e v ő s z a bályok egymásra dobált halmaza. M i n t h o g y a gazdaság m ű k ö d é s é n e k kardinális kérdéséről: a p i a c m e g felelő f u n k c i o n á l á s á r ó l v a n szó, nem m i n d e g y , h o g y milyen koncepcióban r a g a d j u k m e g a versenyjog által felölelt t á r s a d a l m i v i s z o n y o k a t . M i n d e nekelőtt tisztázni k e l l , h o g y a n f o g j á k fel a m o d e r n versenyjogok — k ö z tük a szocialista o r s z á g o k k ö z ö t t e g y e d ü l á l l ó 1 9 7 4 . évi j u g o s z l á v t ö r v é n y — a verseny s z a b á l y o z á s á t .
I. összehasonlító
jogi
kitekintés
1. A tisztességtelen versenyjog k ö z p o n t i k a t e g ó r i á j a k e z d e t t ő l f o g v a a z üzleti tisztesség (loyauté c o m m e r c i a l e ) , 'illetve az ebbe ü t k ö z ő m a g a t a r t á s ( U n l a u t e r k e i t ) v o k . A német j o g — és a h a t á s a a l a t t f e j l ő d ö t t t ö b b i , így a m a g y a r jog is — , k ü l ö n t ö r v é n y t , ebben pedig g e n e r á l k l a u z u l á t a l k o t o t t , a m e l y t i l t j a az üzleti f o r g a l o m b a n a j ó erkölcsbe ü t k ö z ő v e r s e n y cselekmény elkövetését. A „ j ó e r k ö l c s " e b b e n az értelemben a z o n b a n az általános erkölcsi megfonitolásöknáa szűkebb, k i f e j e z e t t e n az üzleti élet testére, az egyéni kereskedő erkölcsi t u d a t á r a szabott m a g a t a r t á s i e l v á rást j e l e n t e t t . A g e n e r á l k l a u z u l a általános é r v é n n y e l f o g a l m a z t a meg azt a m a g a t a r t á s i zsinórmértéket, a m e l y e t az üzleti élet r é s z t v e v ő i : a v e r s e n y t á r s a k s z á m á r a fölállít. A t ö r v é n y h a t á l y á n a k a v e r s e n y t á r g y a l á -
sokra k o r l á t o z á s a a m a g a idejében m e g f e l e l t az a k k o r i idők k ö v e t e l m é n y e i n e k , hiszen versenytársak
egymás
közötti
viszonyáról
v o l t szó.
R u g a l m a s a b b m e g o l d á s n a k b i z o n y u k a f r a n c i a versenyjog kiépítése. K ü l ö n ö s n e k h a t h a t , pedig í g y i g a z : e z a j o g n e m rendelkezik k ü l ö n v e r s e n y t ö r v é n n y e l , sem k o d i f i k á l t g e n e r á l k l a u z u l á v a l . A bírósági g y a k o r l a t a l a k í t o t t a k i az összetéveszthetőség k i h a s z n á l á s á v a l v a l ó versenyzési m ó d szerek elleni fellépésből k i i n d u l v a m é g a m ú l t s z á z a d elején a z t a tételt, h o g y a kereskedelem és iparűzés s z a b a d s á g a — mélyet, m i n t a polgárság egyik l e g f ő b b k ö v e t e l é s é t n y o m b a n a L e Ghapellier^féle t ö r v é n y a f r a n c i a f o r r a d a l o m győzelme után törvényibe i k t a t o t t — n e m jogosít fél o l y a n eszközök f e l h a s z n á l á s á r a , a m e l y e k tisztességes üzletembereknél nem szo k á s o s a k . A b í r ó s á g o k a j o g v é d e l m e t a Code C i v i l n e k a deliktuális f e l e lősségre v o n a t k o z ó szakaszaiból v e z e t t é k l e ; í g y a l a k í t o t t á k k i a concur rence déloyale fogalmát o l y módon, hogy b á r n e m törekedtek általános e l v e k k i m o n d á s á r a , az egyes döntések mégis o l y a n rendszerré á l l t a k össze, a m e l y b ő l bizonyos a l a p e l v e k a d ó d t a k . A z e z e k e t k ö v e t ő bírósági g y a k o r l a t f o l y t á n ez a j o g a n y a g lassan k ü l ö n v á l t a deliktuális felelősség től, á m mindig is a tisztességtelenséget, és n e m a n n y i r a a v e r s e n y t h a n g súlyozta, megelégedve a v e r s e n y c é l z a t t a l ( a m i a l á alapvetően versenyre a l a p í t o t t t á r s a d a l m i rendben — amilyen a t ő k é s — szinte m i n d e n g a z dasági cselekvés s z u b s z u m á l h a t ó ) . 1
A n é m e t t ö r v é n y a l k a l m a z á s á h o z t e h á t szigorúan m e g k í v á n t a t o t t a f e lek k ö z ö t t i versenyviszony, a m i n t h o g y az 1 9 2 3 . évi V . t c . a l a p j á n ez a hatályos jogszabályi helyzet ma Magyarországon is. A f r a n c i a versenyjog viszont e k ö v e t e l m é n y e n k ö n n y e n túltette m a g á t : a b í r ó s á g o k esetről esetre d ö n t ö t t é k e l , h o g y szükség v a n - e t á r g y i l a g a v e r s e n y v i s z o n y r a , a z a z a f e l e k n e k — a l a n y i l a g — v e r s e n y t á r s a k n a k kell-e lenniük a jogvédelem n y ú j t á s á h o z , v a g y sem. 2. A fejlődés ú j a b b n á l ú j a b b tisztességtelen m a g a t a r t á s o k k a l k o n f r o n t á l t a a v e r s e n y j o g o t és a német megoldás szűkkeblűsége, vagyis (szemben a f r a n c i á v a l : d i f f e r e n c i á l á s r a képtelen v o l t a ) h a m a r visszaütött. A j o g a l k a l m a z á s b a n k o m o l y p r o b l é m á k h o z , az elméletben pedig t e r m é k e t l e n v i t á k h o z , k é p t e l e n p r o b l é m a f e l v e t é s e k h e z és e n n e k megfelelő erőszakolt megoldásokhoz, a versenyviszony mindenáron való, akár „színlelt" fel tételezéséhez v e z e t e t t . A tisztességtelen versenyjog h a g y o m á n y o s k o n c e p c i ó j á t a s z á z a d f o r duló ó t a különösen két körülmény ásta a l á . A z egyik a versenygyakorlatozási jog (előbb k a r t e l l j o g ) k i a l a k u l á s a . E z a j o g a n y a g a ikartéllszerződések t i l a l m a z á s á v a l indult, g á t a t v e t n i k í v á n v á n a verseny k o r l á t o z á s á n a k , m i n t a p i a c m e g f e l e l ő működéséhez f ű z ő d ő össztőkés érdek sérelmének. H a m a r o s a n h a t ó k ö r é b e v o n t a a z o n b a n a vertikális ( t o v á b b é l a d ó - v e v ő r e nézve kötelező) á r - és egyéb f e l t é t e l m e g k ö t é s e k e t . A z előrehaladó k o n centrációs f o l y a m a t k ö v e t k e z t é b e n pedig a piaci u r a l o m , adott esetben a m o n o p o l h e l y z e t és a vele v a l ó visszaélés p r o b l é m á j a v e t ő d ö t t f e l . E k é t utóbbi t é m a l á t h a t ó a n m á r n e m v e r s e n y t á r s a k k ö z ö t t i kérdésre, nem ver2
seny-viszonyra v o n a t k o z i k , h a n e m a p i a c o n j e l e n l e v ő , a szükségletei ki elégítése végett m e g j e l e n ő bármely harmadikat érinti. A m á s i k p r o b l é m a a fogyasztóvédelem megjelenése. E z a j o g a n y a g ugyan a tisztességtelen versenyjogban keresi h e l y é t , a z o n b a n kétséges, hogy e g y ilyen t ö b b j o g á g a t — ezeken b e l ü l is t ö b b jogterületeit — é r i n t ő p r o b l é m a igényeinek a tisztességtelen v e r s e n y j o g ( b á r m i l y e n k i t á g í t á s a á r á n ) meg t u d n a felölni. A f o g y a s z t ó v é d e l e m n é z e t ü n k szerint o l y a n szempont lehet, a m e l y n e k egyre t ö b b j o g á g b a n m e g k e l l jelennie, és ezek k o m p l e x együtthatásával kell a fogyasztó védelmét biztosítani. Ettől füg getlenül a z o n b a n v i t a t h a t a t l a n , hogy az egyik érintett j o g t e r ü l e t : a t i s z tességtelen verseny j o g a . É s m i v e l n e m versenytársról v a n s z ó , h a n e m a piacon szükségletei kielégítése végett m e g j e l e n ő h a r m a d i k r ó l , azonnal a tisztességtelen vensenyjog alanyi és tárgyi hatályainaik rugalmas, v a g y r u galmatlan korlátaiba ütközünk. T é n y ugyanis, h o g y a v e r s e n y j o g n a k m o s t m á r n e m c s a k a v e r s e n y t á r sak k ö z ö t t i v i s z o n y , h a n e m a p i a c o n szereplők k ö z ö t t i v i s z o n y o k egészét kell á t f o g n i a , iteháít v e r s e n y t á r s a k egymás k ö z ö t t i '(horizontális), v a l a m i n t a v e v ő k h ö z f ű z ő d ő , szerződéshez v e z e t ő (vertikális) v i s z o n y á t is ( s ő t : bizonyos 'mértékben á t k e l l h a t n i a a szerződés m i k é n t i — m i l y e n f e l t é t e lekkel t ö r t é n ő — megkötését v a g y e n n e k e l m a r a d á s á t , (teljesítését, sőt az igényérvényesítési szakaszt is). E z a k ö v e t e l m é n y a z o n b a n a j o g a n y a g jellegét, f u n k c i ó j á t , védelmének i r á n y á t , végeredményben pedig egész el méleti k o n c e p c i ó j á t módosítja. A német j o g b a n m á r a húszas é v e k t á j á n 'tágítani (kezdték a t ö r v é n y h a t á l y á t , és e l v k é n t m o n d t á k k i , hogy a j o g a n y a g n e m c s a k a v e r s e n y t á r s a k a t , n e m is emellett c s a k a k ö z é r d e k e t , h a n e m a f o g y a s z t ó k a t is v é d i . A f o g y a s z t ó i n t é z m é n y e s védelmét a z o n b a n c s a k a z u t ó b b i é v t i z e d e k b e n „törvényesítette" a törvény o l y értelmű módosítása, amely a fogyasztó védelmi szervezeteiknek perlési j o g o t a d o t t . A svájci t ö r v é n y m a g á n a k a v e v ő n e k a d perlési j o g o t , m í g az U S A l e g ú j a b b a n t i t r u s t - j o g a l k o t á s a ( H a r t - S c o t t - R o d i n o A n t i t r u s t Iimprovemenst A c t ) f e l j o g o s í t o t t a a z á l l a m igazságügyi miniszterét, h o g y a f o g y a s z t ó k érdekében indítson p e r t ; A n g l i á b a n a T r a d e Descriptions A o t v e z e t e t t be a fogyasztóik védelmét szolgáló jogi e s z k ö z ö k e t . 3
4
5
E g y é b k é n t igen k o r s z e r ű , a v e r s e n y t á r s a k m e l l e t t a f o g y a s z t ó k v é d e l mét is célzó j u g o s z l á v t ö r v é n y 2 . szakasza — a z elméleti a g g á l y o k e l l e n é r e — l e n n i á r t o t t a , ha n e m is a k i f e j e z e t t v e r s e n y c s e l e k m é n y , de a versenycélzat k ö v e t e l m é n y é t , a z o n b a n a bírósági g y a k o r l a t m é g ezen is túltenni l á t s z i k m a g á t . 3. M i n d e z e k a f e j l e m é n y e k ' k é t s é g b e v o n t á k a z egész j o g a n y a g n a k a tisztességes k e r e s k e d ő erkölcsi^jogi t u d a t á r a , a z individuális m o r á l r a v a l ó a l a p í t á s á t . M á r a v e r s e n y k o r l á t o z á s o k j o g a sem t u d o t t ezzel a f o g a l o m mal m i t kezdeni, a n n á l kevésbé, m e r t b e n n e k e z d e t t ő l f o g v a a tőkés á l lami b e a v a t k o z á s e g y i k leghatásosabb e s z k ö z é t l e l t é k f e l , e n n e k m e g f e l e lően g a z d a s á g p o l i t i k a i töltését, a z erkölcsi m e g f o n t o l á s o k k a l szembeni é r zéketlenséget — a célon kissé túllőve — t ú l h a n g s ú l y o z t á k . E j o g a n y a g 6
7
n a k a tisztességtelen v e r s e n y j o g r a v a l ó á t h a t á s a k é p p e n erősödött az utóbbi j o g a n y a g g a z d a s á g p o l i t i k a i r e l e v a n c i á j á n a k elismerése is. E z t k ö v e t t e a felismerés, h o g y az individuális e r k ö l c s helyébe a p i a c működésének m e g z a v a r á s á b a n megjelenő „ p i a c r a v o n a t k o z ó " tisztességtelenséget ( m a í k t b e zogene U n l a u t e r k e i t ) , illetve v a l a m i f é l e „ S o z i a l m o r a l " - t , a versenytárs sal szembeni tisztességtelenség helyébe a társadalommal szembeni tisztes ségtelenséget á l l í t s a n a k . A piac védelme m i n t a tisztességtelen versenyjog új f u n k c i ó j á n a k megjelenése n y i l v á n v a l ó v á teszi, h o g y ez csak úgy é r h e t ő e l , ha a v e r s e n y t á r s a k mellett a l a n y i l a g m i n d e n piaci szereplőt v é d e lembe részesítenek a s z o c i á l e t i k a i l a g értelmezett tisztességtelen piaci cse l e k m é n y e k k e l szemben. L á t h a t ó , h o g y ily m ó d o n a m o d e r n versenyjog t á r g y i h a t á l y á t t e k i n t v e a horizontális piaci k a p c s o l a t o k m e l l é vertikális v i s z o n y o k a t is b e v o n t . E z e k után kérdéses, h o g y i n d o k o l t - e egyáltalán a versenyjog h o r i z o n t á l i s v i s z o n y o k r a modellezett k a t e g ó r i á j á n a k f e n n t a r tása, hiszen n é z e t ü n k szerint a modern versenyjog á t f o g ó piacszabályozása a p i a c o t , a piaci magatartást szabályozó joganyaggá vált.
II. A szocialista
piaci
magatartás
polgári
jogi
joganyaga
4 . A z összehasonlító jogi vizsgálódások egyértelműen k í n á l j á k a k ö v e t k e z t e t é s t : korszerű s z a b á l y z á s t csupán a v e r s e n y v i s z o n y o k r a k o r l á t o z v a , a z a z k o n c e p c i ó j á t t e k i n t v e h a g y o m á n y o s versenyjogot feltételezve aligha lehet elképzelni. A piaoi k a p c s o l a t o k tisztességére orientált, á szo cialista piaci m a g a t a r t á s r a v o n a t k o z ó jogi n o r m á r a v a n szükség. Kérdéses a z o n b a n , h o g y m i k é n t k a p c s o l h a t ó e g y ilyen j o g a n y a g a polgári joghoz, m e l y i k az az a l a p e l v , a m e l y i k a l a p g o n d o l a t á t t e k i n t v e képes a piaci k a p c s o l a t o k tisztességéhez f ű z ő d ő k ö v e t e l m é n y r e n d s z e r alapelvszintű b e f o gadására-kifejezésére? E z z e l összefüggésben m i n d e n e k e l ő t t a polgári jogi alapelvek funkcióját célszerű megvizsgálni. A z ezzel k a p c s o l a t o s , a m a g y a r j o g i r o d a l o m b a n l e z a j l o t t v i t á b a n Asztalos azt h a n g s ú l y o z t a , h o g y ezek alapvetően e l v o n t eszmék, melyeik k o n k r é t ítélet a l a p j á u l nemigen s z o l g á l n a k . U g y a n a k k o r E ö r s i szükségesnek t a r t o t t a vizsgálni a j o g g a l v a l ó visszaélés ( P t k 5 . §) a l a p e l v i szintű t i l a l m á n a k k o n k r é t ítéletek sorában v a l ó megjelenését. E ö r s i S á r á n d i v a l e g y ü t t v i t a t t a , h o g y egy polgári jogi a l a p e l v t ő l számon lehet-e k é r n i , h o g y m e n n y i b e n j e l e n i k m e g közvetlenül a bírósági g y a k o r l a t b a n . S á r á n d i u g y a n a k k o r az a l a p e l v e k e t normatív formában meg j e l e n ő , j o g p o l i t i k a i célkitűzéseket k i f e j e z ő jogi nézeteknek tekinti és e z zel t u l a j d o n k é p p e n u g y a n c s a k a k o n k r é t j o g a l k a l m a z á s b a n v a l ó m e g j e l e nés szükségességét v a l l j a . E ö r s i szerint viszont az alapelv e g y a r á n t ge rince az a d o t t j o g á g a z a t n a k , u g y a n a k k o r k o n k r é t a n o r i e n t á l j a a j o g a l k o t ó t és a j o g a l k a l m a z ó t . N é z e t ü n k szerint a p o l g á r i j o g alapelvei többek e l v o n t i r á n y í t ó eszméknél, de n o r m a t í v t a r t a l m u k a t t e k i n t v e t e r m é s z e t 8
szerűleg kevesebbek — adott m a g a t a r t á s megszabása s z e m p o n t j á b ó l — a k o n k r é t m a g a t a r t á s r a utasító n o r m á k n á l . A z a l a p e l v e k t e h á t á l t a l á n o s ságuknál f o g v a o l y a n t á r s a d a l m i v i s z o n y o k a t is képesek m e g r a g a d n i , m e lyekre korikrét n o r m a nem — v a g y m é g nem — a l k o t h a t ó . 9
A piaci m a g a t a r t á s o k jogi s z a b á l y o z á s a k i f e j e z e t t e n o l y a n m a g a t a r t á s csoportot érint, ahol — m i n t a versenyjog fejlődése is m u t a t j a — v a l a miféle, esetleg generálklauzulaszerűen m e g f o g a l m a z o t t , v a g y ilyenként f u n k c i o n á l ó alapelv k i a l a k í t á s á t ó l n e m lehet e l t e k i n t e n i . K é r d é s a z o n b a n , h o g y mi legyen ez az alapelv? A m a g y a r P t k 4 . §-a k é t o l y a n elvet is t a r t a l m a z , amely e tekintetben i r á n y m u t a t ó lehet: az egyik a szocialista együttműködés elve, m e l y szerint a polgári jogi v i s z o n y o k b a n k ö l c s ö n ö sen e g y ü t t m ű k ö d v e k e l l e l j á r n i . A m á s i k a l a p e l v a tisztességtelen g a z d á l kodást és a gazdasági e r ő f ö l é n n y é l v a l ó visszaélést t i l t j a . E z e k e t az e l v e ket összevetve a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e lehet j u t n i , hogy a j o g a l k o t ó t i l a l mazni k í v á n j a az együttműködés alapelvi szintű k ö v e t e l m é n y e keretében a tisztességtelen gazdasági-piaci kapcsolatok kialakítását, és a g a z d a sági e r ő f ö l é n n y e l v a l ó visszaélést. 10
11
E z az alapelvi m e g f o g a l m a z á s a szocialista piaci m a g a t a r t á s m e g a l a p o zása és a polgári j o g h o z k a p c s o l á s a s z e m p o n t j á b ó l a z o n b a n részben t ú l ságosan általános, részben a tisztességtelen piaci cselekmények és a g a z d a sági e r ő f ö l é n n y e l v a l ó visszaélés — minit összehasonlító jogi k u t a t á s a i n k b i z o n y í t j á k — v i t a t o t t ( h a n e m t ú l h a l a d o t t ) elválasztásán alapul. N é z e tünk szerint a fenti e l v e k n e k a piaci m a g a t a r t á s kérdéskörére v a l ó k o n k retizálása elől, a z a z : a szocialista piaci m a g a t a r t á s j o g a n y a g a s z á m á r a speciális alapelvi szintű generálklauzula m e g a l k o t á s a elől nem lehet k i térni. E n n e k a z o n b a n t a r t a l m i l a g m á r n e m a verseny tisztességén, az egyéni kereskedő tisztességére v a l ó h i v a t k o z á s t ú l h a l a d o t t ismétlésén k e l lene alapulnia, h a n e m azon, hogy a p i a c r a belépők a szocialista piaci er kölcs, különösen pedig az üzleti tisztesség k ö v e t e l m é n y e i szerinti m a g a tartást k ö t e l e s e k t a n ú s í t a n i . N y i l v á n v a l ó , h o g y az a l a p e l v - g e n e r á l k l a u z u l a ilyen m e g f o g a l m a z á s a az egész t á r s a d a l o m m a l , az egész népgazdasággal szembeni tisztességtelensé get is k i f e j e z é s r e j u t t a t j a a sértett e g y é n e k k e l szembeni tisztességtelensé gen k í v ü l . T a r t a l m i l a g a h a g y o m á n y o s g e n e r á l k l a u z u l á k n á l ezért j ó v a l t á g a b b . D e ebből az is k ö v e t k e z i k , h o g y ebben a szemléletben eltűnik a különbség a h a g y o m á n y o s a n k ü l ö n t a r t o t t és kezelt tisztességtelen ver senycselekmény és a gazdasági erőfölénnyel v a l ó visszaélés, m á s s z a v a k k a l ; a tisztességtelen verseny elleni j o g a n y a g és a v e r s e n y k o r l á t o z á s o k jóga- k ö z ö t t . E z utóbbi körébe t a r t o z ó , az erőfölénnyel v a l ó visszaélésben megjelenő cselekmények l e g a l á b b a n n y i r a tisztességtelennek minősülnek, m i n t a tradicionális tisztességtelen versenycselekmények. A generálklau zula f e n t i m e g f o g a l m a z á s a t e h á t a versenyjog k é t e l k ü l ö n í t e t t területét a szocialista piaci m a g a t a r t á s j o g a n y a g á b a n képes valóságos, tartalmi egy ségbe k o v á c s o l n i . E z e n az alapelvi szinten még k ö z ö m b ö s , hogy a tisztes ségtelenség reklámszédelgésben, v a g y m o n o p o l h e l y z e t t e l v á l ó visszaélés ben jelenik-e m e g : a tisztességes, a szocialista piaci e r k ö l a s ö k szerinti piaci
magatartás követelményrendszere mindkettőre egyaránt vonatkozik. A generálklauzula ily m ó d o n v a l ó m e g f o g a l m a z á s a azért is f o n t o s , m e r t l e hetőséget ad a r r a , h o g y ne csak — a m i n t ez m a á l t a l á b a n a helyzet — a tisztességtelen versenyjog alá v o n t cselekmények, h a n e m a v e r s e n y g y a k o r l a t o z á s o k j o g á b a t a r t o z ó k felé is betölthesse a szubszidiáriusan a l k a l m a z h a t ó alapelv f u n k c i ó j á t . 5 . A k i f e j t e t t e k persze implicite a h a g y o m á n y o s a n f e l f o g o t t v e r s e n y jog egész jelenlegi s t r u k t ú r á j á t kétségbe v o n j á k E z é r t t i s z t á z n i k e l l , h o gyan lehetne a szocialista piaci m a g a t a r t á s j o g a n y a g á t felépíteni. Amnyi m á r világos, hogy e j o g a n y a g o t a polgári j o g általános részéhez k ö t i a g e n e r á l k l a u z u l a - a l a p e l v . U g y a n a k k o r a j o g a n y a g a polgári jogi v i s z o n y o k egy jelentős része t e k i n t e t é b e n érdekes m ó d o n u g y a n a z t a szerepet játssza el, m i n t az a l a p e l v e k . A tisztességes piaci-gazdasági k a p c s o l a t o k k ö v e t e l m é n y e ugyanis n y i l v á n v a l ó a n nem k o r l á t o z h a t ó a szerződéses v i s z o n y o k r a , illetve a k ö t e l m i j o g r a a m a g a egészében sem, hiszen pl. a szellemi a l k o t á s o k j o g a körébe t a r t o z ó m a g a t a r t á s o k esetén sem lehet ettől a m a g a t a r t á s i z s i n ó r m é r t é k től e l t e k i n t e n i , pedig o t t alapvetően tulajdonjogi jellegű v i s z o n y o k r ó l v a n szó. M á s s z a v a k k a l : a polgári jog egyéb területei nem engedhetnek meg a szocialista piaci magatartás joga által tiltott magatartásokat; e joganyag követelményrendszerét tehát nem n e m lehet meglkerülni. A szocialista piaci m a g a t a r t á s j o g a t e h á t a p o l g á r i jogi v i s z o n y o k egésze v o n a t k o z á s á ban a j o g a l k o t ó t és a j o g a l k a k n a z ó t e g y a r á n t orientáló f u n k c i ó t l á t el, u g y a n a k k o r k o n k r é t n o r m a h i á n y á b a n szubszidiáriusan a l k a l m a z a n d ó (pl. a k k o r , ha az adott m a g a t a r t á s iparjogvédelmileg nem védett érdekeket a szocialista piaci erkölcsbe ü t k ö z ő módon sért. I l y e n k o r az i p a r j o g v é d e l e m szabályai imég nem a k t i v i z á l ó d n a k , d e a szocialista piaci m a g a t a r t á s j o g a n y a g a m á r igen). A j o g a n y a g védelmének i r á n y á t tehát n e m helyes a kötelmi j o g r a k o r l á t o z n i ; érvényesnek t a r t j u k követelményrendszerét a polgári jogi viszonyok egészére. 6. A m i most m á r a j o g a n y a g belső struktúráját illeti, a versenyjog v e r seny szempontján túlmultató fejlődéséből kell kiindulni. A piaci m a g a tartás középpontiba állítása ugyanis m á r u t a l t a r r a , hogy n e m a v e r s e n y cselekmény az egyetlen, a m e l y itt f i g y e l e m b e j ö n . E n n e k megfelelően a p i a c m a g a t a r t á s o k ú j r a f e l o s z t á s á r a v a n szükség. Értelemszerűen t o v á b b r a is szerepet j á t s z a n a k a v e r s e n y m a g a t a r t á s o k . N e m m i n ő s í t h e t ő a z o n b a n v e r s e n y m a g a t a r t á s n a k a gazdasági e r ő f ö l é n n y e l valló visszaélés, a m o n o polisztiikus m e g á l l a p o d á s o k k ö r é b e t a r t o z ó m a g a t a r t á s o k egy jelentős c s o p o r t j a . A z e r ő f ö l é n y t ugyanis csak kisebb részben r e a l i z á l j á k a verseny társak v o n a t k o z á s á b a n , nagyobbrészt a m e g r e n d e l ő k k e l — f o g y a s z t ó k k a l v a l ó szerződéses v a g y szerződésen k í v ü l i , esetileg a szerződéskötést m e g előző v i s z o n y a k b a n . E z e k k i f e j e z e t t e n vertikális piaci k a p c s o l a t o k , a v e r senyhez samimi k ö z ü k . N i n c s k ö z ü k a versenyhez o l y a n , h a g y o m á n y o s a n v e r s e n y t é n y á l l á s k é n t kezelt m a g a t a r t á s o k n a k sem, m i n t pl. a reklámszédelgés, amely szintén csak k i s e b b részben érinti a versenytársaikat nagyobbrészt viszont a f o -
gyasztókat károsítja. A joganyag hatályának a versenytársakra való leszűkkése ezért i n d o k o l a t l a n lenne. A z o k a t a m a g a t a r t á s o k a t , m e l y e k b e n a verseny v a g y az e r ő f ö l é n y szempontja irreleváns és csak a p i a c r a v a l ó belépés az egyetlen jellegzetes vonás, általános piaci magatartásnak ne vezhetjük. A g e n e r á l k l a u z u l a - a l a p e l v r e felépülő szocialista piaci m a g a t a r t á s j o g a n y a g a ezért három részre b o n t h a t ó : az általános piaci m a g a t a r t á s jogi n o r m á i r a , a — most m á r v a l ó b a n a v e r s e n y v i s z o n y o k r a visszavezetett h a t á l y ú — v e r s e n y j o g r a és a gazdasági e r ő f ö l é n y k i a k n á z á s á r a . E h á r o m rész a g e n e r á l k l a u z u l á v a l az ismert á l t a l á n o s — k ü l ö n ö s v i s z o n y á b a n ál'l: a generálklauzula szübszidiáriusan o l y a n , a szocialista piaci erkölcsbe ü t k ö z ő m a g a t a r t á s o k r a is a l k a l m a z h a t ó , m e l y é k r e a h á r o m rész egyikében sincs k o n k r é t n o r m a . A z általános piaci magatartás joganyagába k e l l e n e átemelni a t r a d i c i o nális tisztességtelen versenyjogból a reklámszédelgés m á r e m l í t e t t t é n y állását, mivel n e m c s a k és nem is elsősorban a versennyel van k a p c s o l a t a , hanem a reá v o n a t k o z ó t i l a l o m n a k jelentős megrendelő- és f o g y a s z t ó v é delmi f u n k c i ó j a is v a n . U g y a n e z a helyzet a h í r n é v r o n t á s s a l , az é r t é k r e k l á m m a l (áruhoz a d o t t v a g y ígért a j á n d é k ) , a n é v b i t o r l á s s a l , a veszte getéssel és az üzleti t k o k megsértésével (ez u t ó b b i t g y a k r a n nem v e r senytársak k ö v e t i k el, h a n e m o l y a n o k , a k i k éppen a t i t k o k megszerzése révén, k í v á n n a k versenytárssá v á l n i ) . K i f e j e z e t t versenyjogi tényállás viszont a szolgai u t á n z á s és b i t o r l á s tényállása, ideértve a m á s i k műszaki d o k u m e n t á c i ó j á n a k , árujelzőinek v a g y a k á r az áru külső megjelenésének b i t o r l á s á t is ( a k k o r , ha egyéb k é n t ezeket az értékeket m á s jogterület — pl. szellemi a l k o t á s o k j o g a — nem v é d i ) . U g y a n c s a k tipikus v e r s e n y m a g a t a r t á s az összehasonlító reklám is. 7. K ü l ö n t á r g y a l á s t igényel viszont a gazdasági erőfölény kiaknázásá nak p r o b l é m á j a . S z á n d é k o s a n nam a „ v i s s z a é l é s " - k i f e j e z é s t h a s z n á l t u k . A gazdasági e r ő í c l é n y t ugyanis a k ö z v é l e m é n y ' g y a k r a n azonosítja a monopolhelyzettel és a v e l e j á r ó p e j o r a t í v s z ó h a n g u l a t t a l . A gazdasági erő f ö l é n y a z o n b a n ö n m a g á b a n n e m h o g y nem elítélendő, h a n e m a m o d e r n gazdaságra a n n y i r a j e l l e m z ő koncentrációs f o l y a m a t természetes v e l e j á r ó j a . E z é r t a gazdasági e r ő f ö l é n y t , így k i a k n á z á s á t is, a m o d e r n g a z d a ság természetes v e l e j á r ó j a k é n t k e l l f e l f o g n i , hiszen h a az e r ő f ö l é n y t sem miféle f o r m á b a n nem lehet k i a k n á z n i , a ikoncentrációval j á r ó e l ő n y ö k is elvesznek. A gazdasági e r ő f ö l é n n y e l és ennek legszélsőségesebb — e g y é b k é n t r i t k á n e l ő f o r d u l ó — f o r m á j á v a l : a [monopolhelyzettel meg kell t a nulni együttélni. K o r l á t o k k ö z é kell a z o n b a n szorítani az erős gazdasági piaci p o z í c i ó v a l j á r ó e l ő n y ö k kiaknázását. 7 . 1 . M i v e l a k i a k n á z á s mikéntjét helyezzük az e r ő f ö l é n y p r o b l e m a t i k a k ö z é p p o n t j á b a , ebből k ö v e t k e z i k , hogy a karteMszerződések ( v a g y más, versenyt k o r l á t o z ó m o n o p o l i s z t i k u s m e g á l l a p o d á s o k ) által k i a l a k í tott, v a g y a meglévő m o n o p o l h e l y z e t stb. által b i z t o s í t o t t e r ő f ö l é n y k i aknázási lehetőségei k ö z ö t t — azaz az e r ő f ö l é n n y e l v a l ó visszaélés m e g -
jelenési f o r m á i k ö z ö t t — e b b ő l a s z e m p o n t b ó l nem l á t u n k különbséget. A k á i e g y i k r ő l , a k á r m á s i k r ó l v a n szó, a hangsúly m i n d k é t esetben az erős p o z í c i ó a d t a e l ő n y ö k n e k súlyos szerződési feltételek kikényszerítése, a szerződéskötés időleges m e g t a g a d á s á v a l azután előnyösebb feltételek el érése, az igényérvényesítés a k a d á l y o z á s a , n y o m á s g y a k o r l á s révén v a l ó realizálásán v a n . N é z e t ü n k szerint az e r ő f ö l é n y g y a k o r l á s á n a k jogi h a t á r a i t e n n e k a s z e m p o n t n a k a k ö z é p p o n t b a állításával k e l l m e g h ú z n i ; a kérdés tehát az, hogy az erős p o z í c i ó b a n levő köt-e egyáltalán, és ka igen, milyen feltételekkel köt szerződést. A tág értelemben f e l f o g o t t szük ségletkielégítési f o l y a m a t egészéről v a n tehát szó, vagyis n e m csak a szerződéskötésről, h a n e m — a szocialista piaci m a g a t a r t á s j o g a egész a l a p á l l á s á n a k megfelelően — a szerződéskötéshez vezető piaci fázisról, kapcsolatrendszerről is. Természetes emellett, hogy egy monopoilisztikus megállapodás (kartellszerződés) a v e r s e n y t á r s a k a t is sértheti. 7.2. E r r e t e k i n t e t t e l az e r ő f ö l é n y ^ p r o b l e m a t i k a k é t aspektusa érdemel figyelmet. A z e r ő f ö l é n y k i a l a k í t á s á r a i r á n y u l ó , kizárólag,, v a g y a l a p v e tően a verseny k o r l á t o z á s á r a i r á n y u l ó szerződéseket t i l a l m a z n i kellene. E z t elsősorban a k ö z v e t l e n ü l sértett v e r s e n y t á r s a k érdekvédelme teszi szükségessé, de k ö z v e t e t t e n a m e g r e n d e l ő i - f o g y a s z t ó i é r d e k e k is veszé l y e z t e t v e v a n n a k , hiszen az e r ő f ö l é n y r e v a l ó t ö r e k v é s végső célja a n n a k a f o g y a s z t ó k r o v á s á r a történő k i a k n á z á s a . N a g y o n sok o l y a n v á l l a l a t i együttműködés v a n a z o n b a n , ahol — m i n t p l . m i n d e n f a j t a társulásnál, k o o p e r á c i ó n á l — a v e r s e n y k o r l á t o z á s f o g a i m i e l e m ; i t t sem lehet azon ban o l y a n a l a k u l a t o k létét eltűrni, melyek az együttműködés közös g a z dasági célján túlmenően, tehát t ú l n y o m ó a n a verseny k o r l á t o z á s á r a , v a g y kizárására irányulnak. 7.3. A másik aspektus: az e r ő f ö l é n y n e k a szükségletjkielégítés-szerződéskötési f o l y a m a t b a n v a l ó kiaknázása, realizálása (most m á r t e k i n t e t nélkül az e r ő f ö l é n y megszerzett v a g y meglévő v o l t á r a ) . E l ö l j á r ó b a n meg kell j e g y e z n i , h o g y a m a g y a r P t k t a r t a l m a z természetesen s z a b á l y t a f e l tűnő é r t é k a r á n y t a l a n s á g esetére (laesio enormis), a z o n b a n a s z a b á l y a l k a l m a z á s á h o z az é r t é k a r á n y t a l a n s á g n a k — a g y a k o r l a t szerint — sú l y o s a b b n a k kell lennie, s e m h o g y az e r ő f ö l é n y - p r o b l e m a t i k a esetében h a s z n á l h a t ó lenne. Ismeri t o v á b b á a P t k az általános üzleti feltételek k o n t r o l l j á t is — i t t a z o n b a n az erőfölénnyel v a l ó összefüggés csak eset leges. A külföldi v e r s e n y k o r l á t o z á s i j o g o k k a l szembeni l e g g y a k o r i b b k i f o g á s az, hogy „ p a p í r t i g r i s e k " , g y a k o r l a t i hatásuk csekély, a t i l a l m a k a t k ö n y nyen k i j á t s s z á k és ez a j o g a n y a g végül is n e m t u d j a m e g a k a d á l y o z n i a m o n o p o l h e l y z e t e k , e r ő f ö l é n y p o z í c i ó k létrejöttét, illetve az e z á l t a l biztosí tott e l ő n y ö k k o r l á t l a n k i a k n á z á s á t . A N é m e t Szövetségi K ö z t á r s a s á g v e r s e n y k o r l á t o z á s i j o g á n a k legérdekesebb f e j l e m é n y e az, h o g y az e r ő f ö lényre v o n a t k o z ó általános t i l a l m a k a t a g y a k o r l a t b a n nem a l k a l m a z z á k , mivel a k o n k r é t t i l a l m a k - s z a b á l y o z á s o k a jogeseteket m i n t e g y „ e l s z í v j á k " e l ő l ü k . A k o n k r é t t é n y á l l á s o k közül is k i e m e l k e d ő szerepet j á t s z i k a d i s z k r i m i n á c i ó - t i l a l o m , ami nem véletlen, hiszen a diszkrimináció az a 12
13
m a g a t a r t á s , amely n y i l v á n v a l ó a n r e a l i z á l j a az erőfölény n y ú j t o t t a elő n y ö k e t . A z sem véletlen, hogy m i n d az N S Z K j o g á b a n , m i n d a f r a n c i a versenykorlátozási j o g b a n a diszkriminációból e g y rendkívül k o r l á t o z o t t h a t ó k ö r ű szerződésikötési kötelezettséget vezettek l e , és ez jogszabályi e l ismerést is n y e r t . 1 4
N é z e t ü n k szerint két p r o b l é m á v a l kell szembenézni. A m o d e r n g a z d a ságban immanensen b e n n e l é v ő k o n c e n t r á c i ó - e r ő f ö l é n y p r o b l é m a elkerülhe tetlenül veti fel az e r ő f ö l é n y n e k alapvetően d i s z k r i m i n á c i ó f o r m á j á b a n v a l ó k i a k n á z á s á t , ezzel együtt a z egyáltaláni és a d o t t t a r t a l o m m a l v a l ó szerződéskötésre kötelezés kérdését. H i á b a tiltjuk ugyanis a m o n o p o l helyzettel v a l ó visszaélést, h a a nem-visszaélésszerű m a g a t a r t á s egyedül a szerződéskötés, v a g y méltányos feltételekkel v a l ó szerződéskötés lehet. B á r m i l y e n ellenérzéseket k e l t is, a szerződéskötési f o l y a m a t b a v a l ó b e a v a t k o z á s eme végső következtetésének levonása elől nem lehet k i t é r n i . A szükségletkielégítési f o l y a m a t m e g z a v a r á s á r a nézetünk szerint a k k o r v a n lehetőség — a k k o r n y ú j t e f o l y a m a t diszkriminációra m ó d o t — h a a szóban f o r g ó szükséglet másutt nem elégíthető k i , v a g y i s : az áru (szolgáltatás) másutt nem szerezhető be. E b b e n az esetben szükséghelyzet tel állunk szemben, a m i k o r a polgári j o g alapfeltételezése: a felek egyen rangúsága és mellérendeltsége n e m áll fenn. M á r p e d i g h a az egyik fél a m á s i k n a k többé-kevésbé k i v a n s z o l g á l t a t v a , az alá-fölérendeltség tény, a n y o m á s g y a k o r l á s , az egyik fél a k a r a t á n a k a m á s i k félre v a l ó r á k é n y szerítése reális lehetőség. A k ö t e l m i j o g n a k az erőegyensúlyra a l a p o z o t t modellje ez esetben csődöt mond. A szerződési szabadság csak az e r ő sebb fél o l d a l á n j e l e n i k meg és azon n y o m b a n szerződéskötési k é n y s z e r r é fordul á t a gyengébb terhére, (amely szerződés t a r t a l m á t persze az e r ő sebb h a t á r o z z a m e g ) . Ü g y tűnik, h o g y a máshoz fordulási lehetőség híján, t e h á t a f e l f o g á sunk szerinti e r ő f ö l é n y esetén az egyenlő j o g szüli az egyenlőtlenséget ( M a r x ) . A felek hozzávetőleges egyenlőségéhez egyenlőtlen j o g r a v a n szükség: e területen a szerződési szabadság helyébe — az amúgy is fennálló — szerződési kényszernek kell lépnie, c s a k h o g y nem az erősebb, h a n e m a törvény meghatározta tartalommal. A szállítót a r r a kellene kötelezni, h o g y lehetőségeinek keretei k ö z ö t t a s z a k m á b a n szokásos f e l t é t e l e k k e l kössön szerződést a megrendelőként j e l e n t k e z ő v e l , egyben a z o n b a n a szer ződéskötési kötelezettség a l a n y i és tárgyi k o r l á t o z á s á v a l védeni kell ő t a megrendelői visszaélésektől is. Ú g y véljük, h o g y az erőfölényHhelyzetben ez az egyetlen k o m o l y jogi eszköz, amelyet a h a t é k o n y s á g reményével l e het megkísérelni a l k a l m a z n i .
Befejezésül u t a l n á n k a r r a , h o g y a szocialista piaci m a g a t a r t á s j o g a n y a g a nem csak polgári jogi v o n z a t o k a t f o g l a l m a g á b a n . Ismert M a g y a r országon a gazdasági bírság intézménye, m e l y e t különösen nagy k á r t dkózó, v a g y a népgazdaság érdekét súlyosan sértő, veszélyeztető g a z d á l k o d ó szervezetekre szabnak k i bírósági eljárás keretében. E z a bírság a
v á l l a l a t és — a perindítási joggal b í r ó — állami g a z d a s á g i r á n y í t á s v i s z o n y á b a n a gazdaságirányítás egyik leghatásosabb eszköze a t á r s a d a l o m ellenes, a népgazdasági érdeket sértő gazdasági m a g a t a r t á s o k m e g a k a d á l y o z á s á r a , és ebben a f o r m á j á b a n a g a z d á l k o d ó szervezetnek a gazdaság i r á n y í t ó szervekkel szembeni államigazgatási felelősségét jelenti. M á r m a is számos — t ö b b n y i r e az e r ő f ö l é n y p r o b l é m a k ö r é b e t a r t o z ó — t é n y állás került be a v o n a t k o z ó j o g s z a b á l y b a . N y i l v á n v a l ó , hogy a g a z d a sági bírság relevancia-szintje j ó v a l m a g a s a b b , m i n t a polgári jogé, m e l y b á r m i l y e n egyéni jogsérelem esetén a k t i v i z á l ó d i k . A z o n b a n az is kézen f e k v ő , h o g y a szocialista piaci m a g a t a r t á s j o g á n a k eredményes f u n k c i o nálása n a g y o b b súlyú, ismétlődően a szocialista piaci erkölcsbe ü t k ö z ő m a g a t a r t á s o k esetén a gazdasági bírság t á m o g a t á s a nélkül nem k é p z e l h e t ő el. A szocialista piaci m a g a t a r t á s j o g a tehát o l y a n j o g a n y a g k é n t f o g h a t ó fel, m e l y b e n a polgári jogi és államigazgatási eszközök együttesen ösztö nöznek a szocialista piaci erkölcsnek, az üzleti tisztesség k ö v e t e l m é n y e i nek m e g f e l e l ő m a g a t a r t á s r a .
Jegyzetek 1
2
3
4
5
G
7
Ayon 15. 1. 1851. Receueil Périodique Daliloz 1854. 2. 138.; Paris, 29. 12. 1852. Receueil Périodique Daliloz 1853. 2. 163. A svájci Schluep szerint .például a monopolhelyzetben lévő vállalat reklám szédelgésére csak úgy lebet a versenytörvényt alkalmazni, ha feltéte lezzük a versenyviszony fennálltát (kivel?), hiszen ha ezít nem ten nénk, a tisztességtelen verseny elleni törvény álapján nem lehetne el járni, legfeljebb — a versenykorlátozási jogba tartozó monopolhely zettel való visszaélés címén. Walter Schluep: Vom lauteren zum freien Wettbewerb. G R U R Int. 1973. 6—7. 449. A folyamat vázolását Id. Gerhard Schricker: Unlauterer Wettbewerb und Verbrauchersehutz. G R U R 1970. A hazai jogirodalomban LONTAI Endre: a fogyasztóvédelem problémáját az iparjogvédelem területén dolgozta fel átfogóan: Fogyasztóvédelmi aspektusok az iparjogvéde lem területén. Állam- és Jogtudomány 1979. 3. Az alábbiakban a német, illetve napjainkban az NSZK, versenyjoga fej lődését vizsgáljuk, mivel a magyar tisztességtelen versenyjog kialaku lása ehhez fűződik (átfogó, más jogokra is kiterjedő összehasonlító jogi vizsgálatokat másik munkánkban végeztünk: A szocialista piaci ma gatartás joga. Budapest, 1981. V. fejezet). A fordulópontnak a Reichsgericht 1936-ban hozott ún. Diamentine-ítéletét tekintik (GRUR 1936. 810., 812.) Miodrag Janjio: Industrijska svojina i autorsko pravo. Beograd 1973. 224.; Joseph Strauss: Die .Entwicklung des jugoslawischen Wettbewerbsrechts und die Neuregelung von 1974. G R U R . Internationaler Teil 1976. 9—10. szám 434. Szlovénia Legfelsőbb Bírósága 1976. augusztus 12-én kelt ítéletében Ikiimondotta, hogy „a tisztességtelen verseny megállapításához a felek között
versenyviszonyra nincs szükség". G R U R . Internationaler Teil 1977. 204. 1. — Joseph Strauss kommentárjával. Eörsi Gyula: A Ptk 5. §-ára vonatkozó bírósági gyakorlatról. Jogtudományi Közlöny. 1977. 3. szám.; Asztalos László: Az „érdekegység" és az együttműködés tartalmi változásainak kifejezésre juttatása a Ptk alap elveiben. Jogtudományi Közlöny, 1976. 3. szám; Sárándi Imre: A magyar polgári jog alapelvei. Acta Facultatis Politico-Juridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. 1977. * Lényegét tekintve hasonló álláspontot fejt ki a jugoszláv kötelmi jog te kintetében Slobodan Perović: A jugoszláv kötelmi jog Ikodifikációjának általános jellegzetességeiről. Jogtudományi Közlöny 1981. 9. szám, valamint Szalma József: Az egyenéntékűségi elv fogalmának és jogi követelményeinek jellegzetességei a JSZSZK kötelmi viszonyokról szóló törvényének alapján. Jogtudományi Közlöny 1981. 10. szám.
8
1 0
1 1
1 2
1 3
1 4
A kötelmi jog jugoszláv kodifikációja során pl. szükségesnek tartották — a versenytörvényibe foglalt generálklauzuláktól függetlenül — a jóhisze műség és a tisztesség elvének, valamint a monopolhelyzet létrehozata lának és kihasználásának ismételt tilalmazását — vö. Petrovié: i. m. 774. 1. Meg kell azonban jegyezni, hogy a „gazdálkodás" kategóriájának a Ptk-lba való felvételét a Ptk 1977^es módosítása előtti vitában többen kifo gásolták, mivel a gazdálkodás az állami gazdaságirányítás és a válla lat közötti viszonyt fejezi ki, és ezért nem polgári jogi, hanem gazda sági igazgatási kategória (pl. a gazdálkodás körébe tartozik az adócsa lás, külkereskedelmi tevékenység jogosulatlan gyakorlása stb.). Heinrich Kronstein: The Law of International Cartels. Cornell Universky Press 1973. 480. 1.; Ernst-Joachim Mestmäcker: Medienkonzentration und Meinuingsvielfalt. Baden-Baden 1978. 112. о. Fritz Rittner: Einführung in das Wettbewerbs- und Kartellrecht. Heidelberg— Karlsruhe 1981., 10. Az NSZK-ban: Gesetz gegen Wettbewerbsbeschränkungen 26. §; Francia országban: Ordonnance n 45-1483 du juin 1945, relative aux prix 37/a §-a.
Rezime P r a v o k o n k u r e n c i j e ili p r a v o p o n a š a n j a na (Dileme mađarskog prava)
tržištu
Autor ističe krupne promene koje se tiču sistema planiranja u Mađarskoj. Promene su započete 1968 godine a konačno pravno uobličene građanskim za konikom iz 1977. godine. Napušten je raniji sistem administrativnog i detaljnog planiranja svih privrednih proporcija i prihvaćen sistem tzv. planskog regulisanja tržišta. Time je omogućena određena samostalnost preduzeća u odnosu na plan. Zaustavlja se koncentracija preduzeća u velike (monopolske) organiza cije. Time su stvoreni uslovi za konkurenciju. Konkurencija po autorovom gledištu služi zadovoljavanju zahteva za kvalitetom.
Po gledištu autora potrebno je razvijati nov pogled na klasično shvaćeno pravo konkurencije i ono bi .trebalo da se koncipira u smislu prava ponašanja na tržištu, koje je daleko šire i uključuje ne samo zaštitu lojalnog ponašanja direktnih konkurenata, već, što je sa Stanovišta socijalističkog prava osobito značajno, i zaštitu potrošača.
Resummee D a s R e c h t der K o n k u r r e n z u n d das R e c h t sich am M a r k t zu benehmen ( D i l l e m e n des ungarischen R e c h t s ) Der Verfasser unterstreicht die Änderungen, die im ungarischen Planung system durchgeführt worden sind. Die Änderungen wurden 1968 angefangen und endlich 1977 im bürgeilichen Gesetzbuch durchgeführt worden. Das System der administrativen und detaillierten Planung aller Proportionen wurde auf gegeben und das System der planimässigen Regulierung des Marktes wurde an genommen. Dami: ist eine gewisse Selbständigkeit der Unternehmungen in Hinsicht auf die Planung zugesagt worden. Die Konzentration der Unternehmun gen in grosse (monopolmässige) Gemeinschaften, wurde aufgehoben. Es sind Bedingungen zur Konkurrenz geschaffen. Die Konkurrenz dient, laut der Auf fassung des Verfassers zur Erfüllung der Qualitätswünsche. Laut dem Verfasser, ist es notig eine neue Auffassung des Rechts der Kon kurrenz gegenüber der bisherigen Meinungen, die ein erweitertes Konzept dars tellt, uzw. solche, die nicht nur loyales Benehmen der unmitterbaren Konkur rente gegeneinander verbürg, sondern — und das ist von Standpunkt der so zialistischen Rechtsauffassung besonders wichtig — auch den Schutz der Ver brauchers einschliesst.
Tóth Lajos A JÓZSEF ATTILA TUDOMÁNYEGYETEM EGYSÉGES KÍSÉRLETÉNEK A VAJDASÁGI ISKOLAREFORM SZEMSZÖGÉBŐL VALÓ ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA
A z o k t a t á s világméretű és az egyes o r s z á g o k b a n sajátságos f o r m á b a n m e g n y i l v á n u l ó v á l s á g á v a l m á r sok t a n u l m á n y , k ö n y v f o g l a l k o z o t t . E válságjeleik m e g n y i l v á n u l á s i f o r m á i n a k , i n t e n z i t á s á n a k , k ö v e t k e z m é n y e i nek az értelmezésében és megítélésében óriási eltérések, illetve - ellentmon dások t a p a s z t a l h a t ó k . S o k a n elsősorban az o k t a t á s l e m a r a d á s á b ó l eredő veszélyben l á t j á k a válság lényegét, illetve k ú t f o r r á s á t . M i v e l e z t elég sűrűn és g y a k r a n szinte vészjóslóan emlegetik, jogosan merül fel a k é r d é s : m i h e z v i s z o n y í t v a m a r a d le az o k t a t á s a m a g a fejlődésében? Egyesek az általános t á r s a d a l m i fejlődéshez v i s z o n y í t v a vélik az o k t a t á s kisebb v a g y n a g y o b b a r á n y ú l e m a r a d á s á t felfedezni. E n n e k a l á t á m a s z t á s á r a g y a k r a n m e g g y ő z ő i n f o r m á c i ó k a t és a d a t o k a t s o r o l n a k fel, a m e l y e k az egyes gazdasági á g a z a t o k b a n végbemenő t e c h n o l ó g i a i f o r r a d a l o m r ó l és a t e r melékenység jelentős növekedéséről t a n ú s k o d n a k . M á s o k az o k t a t á s nem eléggé h a t é k o n y alkalmazkodóképességét, a z o k t a t á s iránti n ö v e k v ő t á r sadalmi igények és e l v á r á s o k teljes v a g y részbeni kielégítetlenségét h o z z á k fel é r v ü l . V a n n a k o l y a n o k is, a k i k elismerik ugyan az o k t a t á s b i z o n y o s f o k ú l e m a r a d á s á t , sőt „ h á t u l k u l l o g á s á t " , de azt elsősorban a t á r g y i és csak kisebb m é r t é k b e n a személyi föltételek h i á n y á v a l m a g y a r á z z á k . E b ből k ö v e t k e z ő e n a j o b b anyagi alap b i z t o s í t á s á v a l az e téren m u t a t k o z ó k r í z i s t is m e g o l d h a t ó n a k l á t j á k . D e v a j o n az o k t a t á s r a f o r d í t o t t n a g y o b b befektetések h o z z á j á r ü l n a k - e szükségszerűen a n a g y o b b h a t é k o n y s á g és alkalmazkodóképesség eléréséhez? É r v e k és ellenérvek s o r a k o z n a k , kérdések és d i l e m m á k sokasága m e rül fel világszerte az oktatásüggyel k a p c s o l a t b a n . S o k a b i z o n y t a l a n s á g i tényező és az ingadozás, ami egyrészt az o k t a t á s némi h á t t é r b e s z o r í t á sából és b o n y o l u l t s á g á b ó l ered, másrészt a szükséges t u d o m á n y o s alap és a korszerű irányítási rendszer h i á n y á r a , v a l a m i n t a m e g f e l e l ő i n f o r m á c i ó á r a m l á s k i a l a k u l a t l a n s á g á r a vezethető vissza. A z o k t a t á s r a m i n d i n k á b b úgy tekintenek — különösen a szocialista o r s z á g o k b a n — m i n t termelőerőre és a t á r s a d a l m i haladás igen f o n t o s
t é n y e z ő j é r e . E z kétségtelenül h o z z á j á r u l az o k t a t á s ü g y iránti figyelem f o k o z ó d á s á h o z . N e m sok ország lehet a világon — a k á r f e j l e t t , a k á r f e j l ő d ő — , ahol az o k t a t á s i r e f o r m kérdése v a l a m i l y e n f o r m á b a n ne k e rült v o l n a n a p i r e n d r e . E z é r t h e l y é n v a l ó az az állítás, m e l y szerint az oktatási reform korában élünk. E z a j o b b r a , a korszerűbbre, h a t é k o n y a b b r a v a l ó törekvést jelzi. Ismeretes, h o g y jellegénél f o g v a a r e f o r m lehet átfogó, mindent felölelő v a g y parciális, részleges. U N E S C O ber kekben m á r t ö b b m i n t egy évtizede i n k á b b az á t f o g ó , állítólag gazdasá gosabb r e f o r m m e l l e t t k a r d o s k o d n a k . U g y a n a k k o r g y a k r a n beszélnek a permanens reform szükségességéről. E z utóbbi az o k t a t á s i r á n y í t á s r e n d szerének magas szintjét igényli, a m e l y az o k t a t á s n a k a t á r s a d a l m i k ö v e t e l m é n y e k h e z v a l ó á l l a n d ó , illetve gyors a l k a l m a z k o d á s á t teszi lehetővé. Jugoszláviában az első iskolareformot 1958-ban hajtották végre. Ez elsősorban az egységes n y o l c o s z t á l y o s általános iskola k i a l a k í t á s á r a i r á n y u l t , de h o z z á j á r u l t egy új iskolarendszer a l a p j a i n a k lerakásához is. A h a t v a n a s évek elejétől, szintén parciálisan, az o k t a t á s k ö z é p f o k á n k ö v e t k e z t e k be jelentős v á l t o z á s o k ; a szakképzés közelebb került a termelés hez — a g y á r a k b a n , egyes n a g y ü z e m e k b e n i s k o l a k ö z p o n t o k a l a k u l t a k — , m a j d a g i m n á z i u m b a a m á s o d i k osztálytól k e z d v e k é t á g a z a t o t — a n y e l v i - t á r s a d a l m i és a t e r m é s z e t t u d a m á n y i - i m a t e m a t i k a i á g a z a t o t v e zették b e . Végül a h a t v a n a s é v e k közepén k i a l a k u l t a k ö z é p f o k ú o k t a t á s új rendszere, a m e l y lényegében h á r o m iskolatípust ölelt f e l : a g i m n á z i u m o t , a szintén négyéves szakosított t e c h n i k u m o k a t ( s z a k k ö z é p i s k o l á t ) és a hároméves s z a k m u n k á s k é p z ő i s k o l á k a t ( i p a r i t a n u l ó i s k o l á k a t ) . E r r e épült a f e l s ő f o k ú o k t a t á s . A z o k t a t á s i t ö r v é n y a s z a k m u n k á s k é p z ő is k o l á k n a k is középiskolai státust b i z t o s í t o t t , a z o n b a n az o t t végzett t a nulók a t o v á b b t a n u l á s t e k i n t e t é b e n n e m v o l t a k egyenjogúak a g i m n á ziumot, illetve a s z a k k ö z é p i s k o l á t végzettekkel. A z egyetemre v a g y f ő i s k o l á k r a csak k o m o l y f e l v é t e l i , illetve különbözeti vizsga letétele után i r a t k o z h a t t a k b e , ami úgyszólván lehetetlenné t e t t e t o v á b b t a n u l á s u k a t . T e h á t a dualizmus maradványait az o k t a t á s i rendszerből n e m sikerült teljesen kiküszöbölni, sem pedig megszüntetni a m u n k a és a tanulás k ö zötti m é l y s z a k a d é k o t . E z e n k í v ü l senki sem t a r t o t t a teljesen k i e l é g í t ő nek az o k t a t á s i rendszer h a t é k o n y s á g á t , t o v á b b á korszerűsödését és szo cialista önigazgatású á t a l a k í t á s á t . E z é r t m á r a h a t v a n a s é v e k végén felmerült az á t f o g ó o k t a t á s i r e f o r m szükségessége. A z országszerte f o l y t a t o t t v i t á k k ö z é p p o n t j á b a n az a k k o r i iskolarendszer e l a v u l t s á g á n a k , illetve h a t é k o n y s á g á n a k mérlegelése állt. Egységes vélemény és álláspont a l a k u l t k i a dualizmus m a r a d v á n y a i n a k , a t o v á b b t a n u l á s b a n kifejezésre j u t ó esélyegyenlőtlenségnek a t a r t h a t a t l a n s á g á r ó l , v a l a m i n t e z e k f e l s z á m o l á s á n a k , t ú l h a l a d á s á n a k a 'szükséges ségéről. M i n d i n k á b b t i s z t á z ó d t a k a r e f o r m eszmei-politikai a l a p j a i , k i i n d u l ó p o n t j a i , k i r a j z o l ó d t a k egy egységes és m i n d e n szempontból h a t é k o n y a b b oktatási-nevelési rendszer k ö r v o n a l a i . A J u g o s z l á v K o m m u n i s t a Szövetség 1 9 7 4 - b e n m e g t a r t o t t X . kongreszszusa egyértelműen m e g h a t á r o z t a a nevelés és o k t a t á s szocialista ö n i g a z -
gatású á t a l a k í t á s á v a l k a p c s o l a t o s f e l a d a t o k a t , a m e l y e k k ö z ü l csak a leg f o n t o s a b b a k a t soroljuk f e l : A h a t á r o z a t s z o r g a l m a z t a az o k t a t á s és nevelés (az o k t a t á s ü g y ) t á r sadalmi h e l y z e t é n e k oly m ó d o n történő gyökeres m e g v á l t o z t a t á s á t , h o g y ez a más tevékenységi á g a z a t o k k a l v a l ó ö n i g a z g a t á s é társulása á l a p j á n a társult m u n k a egységes rendszerének alkotórészévé v á l j é k . — A t á r s u k m u n k a egészének m a g á r a k e l l v á l l a l n i a a közvetlen f e lelősséget az oktatási-nevelési politikáért, s azért, h o g y a k i k a s z a k i r á n y ú o k t a t á s k ü l ö n b ö z ő szintjein szákképesítést n y e r n e k , be t u d j a n a k k a p c s o lódni a m u n k á b a ; hogy a dolgozók s z a k m a i és önigazgatási képzése szüntelen f o l y a m a t t á v á l j é k . — A z o k t a t á s és nevelés m i n d e n szervezeti f o r m á j á t , illetve szintjét a permanens képzés egységes részeként k e l l t o v á b b f e j l e s z t e n i ; összekap csolni az o k t a t á s összes f o k o z a t á t , és az oktató-
változások történtek. Legnagyobb változásokra azonban a középfokú, ún. s z a k i r á n y ú o k t a t á s b a n került sor: első fázisában kialakult a 2 éves egységes középiskola és erre épült a szakirányú oktatás, amelynek idő tartama egy, illetve két év ( I I I . , illetve negyedik o s z t á l y ) . A z eredeti el gondolások k ö z ö t t szerepelt az egységes, k ö t e l e z ő tízosztályos iskola k i a l a k í t á s a is. E z e k b e n a t ö r e k v é s e k b e n és megoldási m ó d o z a t o k b a n található több azonos vagy hasonló vonás a vajdasági oktatási reform és a szegedi Jó zsef Attila Tudományegyetem szervezésében megalakuló kísérleti terv között'' ' A z o n o s v o n á s o k és t ö r e k v é s e k : — a t a n u l ó k p á l y a v á l a s z t á s á n a k a 1 4 — 1 5 éves é l e t k o r r ó l 1 6 éves életkorra való elhalasztása; — a m a g a s a b b szintű általános műveltség és a m ű s z a k i alapműveltség biztosítása. 1
T ö b b é - k e v é s b é eltérő v o n á s o k és t ö r e k v é s e k : — V a j d a s á g b a n ezt az egységes alapműveltséget m i n d e n k ö z é p f o k o n t o v á b b t a n u l n i k í v á n ó f i a t a l n a k b i z t o s í t j á k , és ez a kétéves t a n u l m á n y i időszak jórészt a p á l y a o r i e n t á l á s és p á l y a v á l a s z t á s szolgálatában á l l ; a m á s o d i k f á z i s b a n (a I I I . és a I V . o s z t á l y b a n ) f o l y ó szakképesítés a szegedi kísérlet a l a p j á n elsősorban az egyetemi v a g y főiskolai t a n u l m á n y o k r a v a l ó előkészítést szolgálja, a szakközépiskolai képzést pedig egy 2 + 2 + l - e s rendszerben, tehát ötéves i d ő t a r t a m b a n k í v á n j a m e g v a l ó s í t a ni. E z z e l szemben V a j d a s á g b a n — a felsorolt kongresszusi h a t á r o z a t o k n a k megfelelően — a t a n u l ó k a t m e g h a t á r o z o t t s z a k á g a z a t o k r a képezik k i , de egyidejűleg a t o v á b b t a n u l á s u k h o z szükséges a l a p o t is b i z t o s í t a n i k í v á n j á k . E z e n k í v ü l a t a n u l m á n y i idő rövidítésére törekszenek. I g a z , a szegedi kísérlet m e g o k o l á s á r ó l szóló a n y a g e l ő i r á n y o z z a a g i m n á z i u m és a s z a k k ö z é p i s k o l a első két é v f o l y a m á n a k t á v l a t i integrációját, ami m á r közelebb áll a jelenlegi v a j d a s á g i m e g o l d á s h o z . Különbségek tapasztalhatók továbbá a szakmai profilok kialakításá b a n is, a m i t a t o v á b b i a k b a n részletesebben ismertetünk. A z a l a p v e t ő különbség a z o n b a n a kiindulópontban, a rendszerbeli meg oldásban v a n . M í g a szegedi kísérlet a g i m n á z i u m keretei k ö z ö t t f o l y i k , és e n n e k az iskolatípusnak az á t a l a k í t á s á r a , a szakképzésbe v a l ó b e k a p csolására i r á n y u l — és ezáltal — átmenetileg a gimnázium „ m e g ő r z é s é t " is s z o l g á l j a — , ezzel szemben V a j d a s á g b a n , sőt egész J u g o s z l á v i á b a n a g i m n á z i u m n a k m i n t a dualizmus m a r a d v á n y á n a k a t ú l h a l a d o t t s á g á b ó l és megszüntetésének szükségességéből i n d u l t a k k i . A k ö z ö s , illetve hasonló törekvések, v o n á s o k és az e l t é r ő , esetleges e l lentétes m e g o l d á s o k részletezése, v a l a m i n t m é l y r e h a t ó b b elemzése remél hetőleg eltünteti az eddigi fejtegetésünkben, a f e l v á z o l t h e l y z e t k é p b e n m u t a t k o z ó h o m á l y o s részeket, és l e h e t ő v é teszi a megfelelő t a n u l s á g o k * Kísérleti terv a gimnáziumi és szakközépiskolai középiskolai képzés differenciált ágazataivá, Budapest.
képzés átalakítására
egységes
levonását. E célból a k ö v e t k e z ő f e j e z e t b e n a V a j d a s á g b a n m e g v a l ó s u l ó s z á k i r á n y ú o k t a t á s f e l v á z o l t két f á z i s á n a k elemzésére, és a r e f o r m egyes f o n t o s a b b m o z z a n a t a i n a k f e l t á r á s á r a f o g u n k törekedni. A Vajdaságiban — és J u g o s z l á v i á b a n á l t a l á b a n — az eddig b e k ö v e t kezett és még f o l y a m a t b a n levő v á l t o z á s o k megértése céljából szem e l ő t t kell t a r t a n i a f o g l a l k o z á s i á g a k és szakképesítés o s z t á l y o z á s á n a k egységes a l a p j á t (ennek j a v a s l a t á t az oktatási-nevelési r e f o r m k ö z t á r s a s á g - és t a r t o m á n y k ö z i b i z o t t s á g a d o l g o z t a k i ) , a m e l y az új oktatási-nevelési r e n d szer keretében m i n d a termelő, m i n d pedig a nem t e r m e l ő á g a z a t o k b a t a r t o z ó f o g l a l k o z á s o k a t — a m u n k a f e l a d a t o k összetettségének m e g f e l e lően — n y o l c képzettségi f o k o z a t r a o s z t o t t a . A képzettség első k é t f o k o z a t á n a k elnyeréséhez elegendő az általános iskolai végzettség. A h a r m a dik f o k o z a t t ó l felfelé a l a p f e l t é t e l k é n t j e l e n t k e z i k az egységes k ö z é p i s k o la elvégzése. A k ö z é p f o k ú s z a k i r á n y ú o k t a t á s ú t j á n a I I I . , a I V . és leg ú j a b b a n az V . f o k o z a t n a k megfelelő szakképesítés szerezhető meg. A szakképesítés ilyen újszerű k a t e g o r i z á l á s a feleslegessé tette és k i z á r t a a szákképzésben, v a l a m i n t a gazdasági és t á r s a d a l m i életben eddig h a s z nait elnevezéséket (szakképzett v a g y magasan k é p z e t t m u n k á s , technikus
stb.).
A középfokú
oktatás
első
fázisa
— az egységes
középiskola
A z egységes k ö z é p i s k o l á k m e g a l a k í t á s á n a k első évében az á l t a l á n o s is kolát végzett t a n u l ó k 9 5 — 9 6 százaléka b e i r a t k o z o t t ebbe az i s k o l á b a . A z ilyen iskolák ( i s k o l a k ö z p o n t o k ) száma a g i m n á z i u m o k és s z a k k ö z é p iskolák s z á m á h o z v i s z o n y í t v a V a j d a s á g - s z e r t e m e g n ö v e k e d e t t . K i s e b b v á r o s o k b a n , sőt n a g y o b b f a l v a k b a n is n y í l t a k ö n á l l ó egységes k ö z é p i s k o l á k , v a g y városi egységes k ö z é p i s k o l á k k i h e l y e z e t t t a g o z a t a k é n t m ű k ö d t e k . E z az a l a p v e t ő cél — az egységes és az előző s z a k o k t a t á s i r e n d szer á l t a l n y ú j t o t t á l t a l á n o s műveltséghez v i s z o n y í t v a , m a g a s a b b szintű általános műveltség b i z t o s í t á s a — m e l l e t t m é g két igen f o n t o s cél m e g valósítását s z o l g á l t a : — h o z z á f é r h e t ő v é tette a k ö z é p i s k o l á t a t a n u l ó k széles rétegei s z á m á r a , és ezáltal e n y h í t e t t e a szociális különbségekből eredő t o v á b b t a n u lási és érvényesülési esélyegyenlőtlenséget, és — n a g y o b b lehetőséget biztosított a nemzetiségek nyelvén f o l y ó t o v á b b t a n u l á s r a , így a m a g y a r n y e l v ű k ö z é p i s k o l a i o k t a t á s r a is. ö s s z e t e t t f e l a d a t o t jelentett e n n e k az új típusú i s k o l á n a k az ó r a - és t a n t e r v összeállítása, a m e l y a k ö v e t k e z ő oktatási-nevelési szakterületeket ölelte f e l : a ) humán, t á r s a d a l m i - t u d o m á n y i , gazdasági, testnevelési és egészség ügyi szakterületet, b ) t e r m é s z e t t u d o m á n y i - m a t e m a t i k a i szakterületet, és c) iműszaki-termelési s z a k t e r ü l e t e t : a t e c h n i k a és a termelés a l a p j a i t . A t a n t e r v jórészt k i b ő v í t i a tudást, amelyet a t a n u l ó k az általános is-
k ó l á b a n s a j á t í t o t t á k el, t o v á b b f e j l e s z t i
készségeiket,
jártasságaikat,
ké
pességeiket, és új j á r t a s s á g o k a t a l a k í t k i náluk, v a l a m i n t m e g f e l e l ő s z a k területek felé i r á n y í t j a az érdeklődésüket.
Komolyabb
m e r e t é k n y ú j t á s á v a l és a t e r m e l ő m u n k á b a
p o l i t e c h n i k a i is
v a l ó bekapcsolással,
hozzá
j á r u l a t a n u l ó k p á l y a o r i e n t á c i ó j á h o z és p á l y a v á l a s z t á s á h o z . F o n t o s s á g á t és újszerűségét t e k i n t v e a technika
és a termelés
alapjainak
bevezetésével és céljaiinaik m e g v a l ó s í t á s á v a l valamiivei részletesebben f o g lalkozunk. H a t év t á v l a t á b ó l , az eddig felgyülemlett t a p a s z t a l a t o k a l a p j á n , meg állapítható,
hogy
az
elgondolás,
a
koncepció
alapjában
véve
jó
volt,
megvalósítása a z o n b a n s ö k előre nem l á t o t t ( v a g y n e m l á t h a t ó ) a k a d á l y b a , nehézségbe ü t k ö z ö t t . E n n e k a t a n t á r g y n a k , v a g y i n k á b b oktatási-nevelési t e r ü l e t n e k , az ó r a t e r v é b e n az első o s z t á l y b a n heti ö t , a m á s o d i k o s z t á l y b a n pedig heti hét ó r á t b i z t o s í t o t t a k . ( A szegedi kísérleti ó r a t e r v e k b e n a m ű s z a k i a l a p ismeretekre az első o s z t á l y b a n heti egy, a m á s o d i k b a n 4 ó r á t i r á n y o z t á k elő, a m ű h e l y g y a k o r l a t o k r a pedig 3 , illetve 4 ó r á t ) . A t a n t e r v e k összehasonlításával feltehetően sok azonos elemet t a l á l n á n k . E z a t a n t á r g y igen f o n t o s f e l a d a t k ö r t t ö l t b e : k e r e t e i k ö z ö t t valósul meg az o k t a t á s i r e f o r m egyik a l a p v e t ő törekvése — az i s k o l a és a t e r m e l ő m u n k a , a tanulás és a m u n k a szoros k a p c s o l a t a . E m e l l e t t jelentős szere pet k a p a t a n u l ó k p á l y a i r á n y í t á s á b a n és p á l y a v á l a s z t á s á b a n . A m a g a s ó r a s z á m l e h e t ő v é teszi, h o g y a t a n u l ó k — különösen a m á s o d i k o s z t á l y ban — sok időt töltsenek a gyáraikban és a gazdaságon k í v ü l i n e m ter melő m u n k a s z e r v e z e t e k b e n ( k ü l ö n b ö z ő i n t é z m é n y e k b e n ) , és közvetlenül is b e k a p c s o l ó d j a n a k a t e r m e l ő m u n k á b a , v a l a m i n t m á s jellegű m u n k a f o l y a m a t o k b a . T e h á t ne c s a k a v á l l a l a t o k b a n f o l y ó m u n k a szemlélői le gyenek, h a n e m egyúttal a n n a k t e v é k e n y résztvevőivé is v á l j a n a k . A p r o b l é m á k , a nehézségek jórészt ezzel k a p c s o l a t b a n jelentkeztek. T ö b b m i n t húszezer f i a t a l s z á m á r a kellett c s a k V a j d a s á g b a n biztosítani az ilyen f ö l t é t e l e k e t . A m u n k a s z e r v e z e t e k önigazgatási és ü g y v e z e t ő szervei á l t a l á b a n h a j l a n d ó s á g o t m u t a t t a k a t a n u l ó k tömeges b e f o g a d á s á ra, a z o n b a n sok helyen n e m t u d t á k a szükséges föltételeket kielégítő m ó d o n megteremteni. A t a n u l ó k f o g l a l k o z t a t á s á v a l m e g b í z o t t m u n k a v e z e t ő k h o z z á á l l á s a sem m i n d i g k i f o g á s t a l a n . A z i s k o l á k viszonyulásában ennek az összetett f e l a d a t n a k a teljesítésében szintén t a p a s z t a l h a t ó k h i á nyosságok, a m e l y e k elsősorban a m u n k a megszervezésében j u t o t t a k k i f e jezésre. A kezdeti f o g y a t é k o s s á g o k a t a z o n b a n sok helyen sikerült t ö b b é - k e v é s bé k i k ü s z ö b ö l n i , és az utóbbi időben m i n d t ö b b p o z i t í v példáról, j ó megoldásról lehet h a l l a n i . U g y a n a k k o r ezzel a m u n k á v a l m e g b í z o t t t a n á r o k g y a k r a n m u t a t n a k rá az egyes, i n k á b b nevelési jellegű p r o b l é m á k r a : a t a n u l ó k a t é r ő rossz h a t á s o k r a (pl. a m i k o r a termelésben részt v e v ő dolgozók az üzemekben a t a n u l ó k előtt i n k á b b az egyes t e r m e l ő i f o g l a l kozási á g a k n e g a t í v o l d a l a i t h a n g s ú l y o z z á k ) , ami t ö b b e k k ö z ö t t az o k -
t a t ó - n e v e l ő m u n k a összehangolásának h i á n y á t is t ü k r ö z i (a d o l g o z ó k a t és m u n k a v e z e t ő k e t n e m k é s z í t i k eléggé elő az ilyen f e l a d a t o k r a ) . E z lényegében egy világméretű, d e k ü l ö n ö s e n a f e j l e t t e b b jellemző p r o b l é m a ,
amelynek
sikeresebb megoldása m é g
országokra
igen sok, e r ő
feszítést — az i s k o l a és a g y á r ( i n t é z m é n y ) k ö z ö t t i szorosabb e g y ü t t m ű ködést —
igényel.
M i n d e n k e z d e t i nehézség és fogyatékosság ellenére a k ö z é p i s k o l a i o k t a t á s n a k ilyen szélesebb a l a p o k r a f e k t e t e t t p o l i t e c h n i k a i o r i e n t á c i ó j a és az o k t a t á s n a k a t e r m e l ő m u n k á v a l v a l ó összekapcsolása — m i n t t ö r e k v é s — h e l y é n v a l ó n a k és a t á v l a t o k b a n is e l f o g a d h a t ó n a k , i l l e t v e szükséges nek b i z o n y u k . Sajátságos átmenetet k é p e z az általános és a s z a k m a i k é p zés k ö z ö t t , b i z o n y o s s z e m p o n t b ó l — a szélesebb p o l i t e c h n i k a i a l a p l e r a k á s á v a l — a s z a k m a i képzés előkészítő fázisát a l k o t j a . T a n u l s á g k é n t az is l e v o n h a t ó , h o g y egy ilyen sok t e k i n t e t b e n új elgondolás és cél meg valósításához szükséges föltételek előteremtésére á t f o g ó b b , m i n d e n érin tett t é n y e z ő t m o z g ó s í t ó a k c i ó összehangolt m e g i n d í t á s á r a és v é g r e h a j t á sára van szükség. A z egységes k ö z é p i s k o l á v a l k a p c s o l a t b a n m á s jellegű p r o b l é m á k is f e l merültek, és t o v á b b r a is a n y í l t kérdések sora v á r megválaszolásra, meg oldásra. N a g y o n f o n t o s kérdésként j e l e n t k e z i k az eredményesség. M á r e m l í t e t t ü k , h o g y az o k t a t á s n a k erre a f o k o z a t á r a az általános is k o l á t végzett t a n u l ó k k b . 9 5 s z á z a l é k a b e i r a t k o z i k (itt j e g y e z z ü k meg, hogy n á l u n k az iskolaköteles t a n u l ó k k b . 9 0 s z á z a l é k a fejezi b e sikeresen — ha esetleg nem n y o l c , a k k o r kilenc v a g y tíz é v a l a t t — az á l t a l á n o s i s k o l á t ) . A z utóbbi e g y - k é t é v b e n — különösen f a l u n — e z a s z á z a l é k a r á n y némileg c s ö k k e n t : a falusi f i a t a l o k k ö z ü l v a l a m i v e l többen „ m a r a d n a k o t t h o n " , és a családjuk m a g á n g a z d a s á g á b a n f o g l a l k o z n a k n ö vénytermesztéssel és állattenyésztéssel. A b e i r a t k o z ó t a n u l ó k k b . 2 6 százaléka nem képes az egységes k ö z é p iskolát k é t év a l a t t b e f e j e z n i , illetve e g y á l t a l á n nem fejezi b e (ezek j ó része lemorzsolódik, vagyis m á r az első o s z t á l y b ó l k i i r a t k o z i k ) . V a n n a k , a k i k ezt a g g a s z t ó n a k , sőt lesújtónak t a r t j á k , és m i n t az eredményesség igen a l a c s o n y f o k á t emlegetik. A h e l y z e t mérlegelésénél az a d o t t k ö v e t é l m é n y r e n d s z e r b ő l — elsősor b a n a t a n t á r g y i k ö v e t e l m é n y e k b ő l — kell kiindulni. M á r sokszor m e g állapítást n y e r t , hogy ezen a képzési f o k o z a t o n a tantervekiben g y a k o r i a m a x i m a l i z m u s , enciklopedizmus, h o g y a k ö v e t e l m é n y e k {különösen m a t e m a t i k á b ó l , d e m á s t a n t á r g y a k b ó l is) túlságosan m a g a s a k , a v o l t g i m náziumi t a n a n y a g a f f é l e „ s ű r í t m é n y é t " képezik. E n n e k f i g y e l e m b e v é t e léve! m á r nem meglepő, h o g y ezt az i s k o l a t í p u s t , a s z a k i r á n y ú o k t a t á s első fázisát V a j d a s á g b a n évente k b . ötezer t a n u l ó n e m képes b e f e j e z n i . E h h e z m é g szorosan k a p c s o l ó d i k a t a n u l ó k m o t i v á l t s á g á n a k sokszor igen alacsony f o k a , ami g y a k r a n az ö n m a g u k k a l szemben k i a l a k í t o t t a l a c s o n y szintű e l v á r á s o k b a n , aspirációban, a m b í c i ó b a n és az a d o t t szociális h á t térben g y ö k e r e z i k .
E z z e l szoros összefüggésben v a n a k ö v e t k e z ő kérdés: mennyiben ne vezhető az egységes középiskola szakirányú oktatásnak? E l ő b b i fejtegetésünkből k i t ű n i k , hogy a t e c h n i k a és a termelés a l a p j a i n a k bevezetésével v a n némi s z a k i r á n y ú jellege, ez a z o n b a n még nem elegendő ahhoz, hogy a s z a k m a i képzés szerves részeként t a g l a l j u k . V o l t ugyan egy o l y a n elgondolás is — ezt a Nevelésről és oktatásról szóló t ö r v é n y is lehetővé tette — , hogy m á r az o k t a t á s n a k ebben a f á z i s á b a n a t o v á b b t a n u l n i nem a k a r ó , v a g y arra nem képes t a n u l ó k s z á m á r a lehe t ő v é tegyék az I . és I I . összetettség! (tehát egyszerűbb) képzettségi f o k o zat e l s a j á t í t á s á t , illetve az a n n a k m e g f e l e l ő szakképesítés megszerzését. E r r e a z o n b a n az ilyen iskolák ( v a g y i s k o l a k ö z p o n t o k ) keretein belül, valószínűleg a tárgyi és személyi feltételek előteremtéséből adódó és szervezési nehézségek m i a t t , eddig nem került sor. E z e k r e az egyszerűbb s z a k m á k r a az általános iskolát végzetteket és f e l n ő t t e k e t (a gyáraik, a m u n k a s z e r v e z e t e k kezdeményezésére) l e g g y a k r a b b a n a V a j d a s á g i G a z d a sági K a m a r a és a V a j d a s á g i F o g l a l k o z t a t á s i ö n i g a z g a t á s i Érdekközösség szervezésében k é p e z i k k i . A képzés i d ő t a r t a m a á l t a l á b a n 5 h ó n a p t ó l 9 hónapig t a r t , és itt a hangsúlyt természetesen a g y a k o r l a t i képzésre he lyezik. S o k s z o r ez a képesítés kettős v o n a l o n f o l y i k : a t ö b b é - k e v é s b é „ g y o r s t a l p a l ó " képesítéssel p á r h u z a m o s a n , az a r r a képes f i a t a l o k a t v a g y f e l n ő t t e k e t egyben a (továbbtanulásra is előkészítik. A f i z i k a i és a b e t a n í t o t t m u n k á s o k t ú l n y o m ó r é s z t az általános iskolát be n e m fejezett, v a g y befejezett, de t o v á b b t a n u l n i nem h a j l a n d ó f i a t a l o k b ó l t o b o r z ó d n a k . A z egységes k ö z é p i s k o l á b ó l k i m a r a d ó t a n u l ó k j ó része is b e t a n í t o t t m u n k á s , v a g y egyéni g a z d á l k o d ó (tehát m e g i n t c s a k b e t a n í t o t t m u n k á s ) lesz. A z utóbbi időben — főleg téli időszakban a mezőgazdasági o k t a t á s i k ö z p o n t o k b e v o n á s á v a l V a j d a s á g - s z e r t e megszer vezik a m a g á n g a z d á l k o d ó k szakképesítését is. N e m h a g y h a t j u k figyelmen (kívül az egységes k ö z é p i s k o l á k b a n f e l m e rülő nevelési problémákat sem. A pedagógusok itt sokszor igen b o n y o lult és nehéz p r o b l é m á k k a l t a l á l j á k szembe m a g u k a t . E n n e k gyökereit sokan k é t alaptényezőben l á t j á k : — egyrészt a b b a n , h o g y a k é t é v a l a t t mehéz k o m o l y n e v e l ő m u n k á t végezni (egyesek m o n d o g a t j á k is: „ a kétéves iskola — nem i s k o l a " ) , — m á s r é s z t a t a n u l ó k fejlettségi f o k á n — a p ü b e r t á s k o r b ó l az i f j ú k o r b a , az adoleszcenciába v a l ó átmenetben. A kérdés igen b o n y o l u l t . I t t előtérbe k e r ü l n e k a világnézeti nevelés és az erkölcsi tudat k i a l a k í t á s á n a k összetett, a mindennapi g y a k o r l a t t a l szorosan összefüggő kérdései, a nemek k ö z ö t t i k a p c s o l a t o k h u m a n i z á l á sának p r o b l é m á i , a m e l y e k a n e v e l ő m u n k á t egyrészt b o n y o l u l t t á teszik, másrészt n ö v e l i k a fontosságát. J e l e n t ő s k é r d é s k é n t m e r ü l fel az egységes k ö z é p i s k o l á k szervezeti fel építése, v a l a m i n t az oktatásrendszerbe t ö r t é n ő szervezeti beépítésük. E b b e n a tekintetben V a j d a s á g b a n k ü l ö n b ö z ő megoldási f o r m á k j ö t t e k létre. E g y részük k ü l ö n iskolát, illetve i s k o l a k ö z p o n t o t képez. M á s u t t , i n k á b b csak f o r m á l i s a n , a második f o k o z a t t a l , a h i v a t á s i r á n y ú o k t a t á s -
sal k a p c s o l t á k össze az o k t a t á s i k ö z p o n t o k keretei k ö z ö t t . R i t k á b b eset ben az általános iskolákhoz k a p c s o l ó d n a k , v a g y m i n t a városi k ö z p o n t o k k i h e l y e z e t t t a g o z a t a i m ű k ö d n e k . Lényegében — k e v é s kivétellel — ö n á l l ó a k és k a p c s o l a t a i k m i n d k é t i r á n y b a n (az általános iskolák felé és a s z a k m a i képzés i r á n y á b a n is) eléggé l a z á k . E z é r t az utóbbi időiben a h i v a t a l o s f ó r u m o k és t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i szervezetek a középiskolai szakirányú oktatás egységesítésének elve, i r á n y z a t a mellett szállnak síkra.
A tanulók
pályairányítása
és
pályaválasztása
E m l í t e t t ü k , h o g y m á r a J K S Z X . kongresszusának h a t á r o z a t a i szor galmazták a tanulók pályaválasztásának komolyabb megalapozását. A z általános iskolában n á l u n k az orientációs fázis, és a vele k a p c s o latos, ráépülő p á l y a i r á n y í t á s m é g nemigen a l a k u l t ki. E z t főleg az egy séges k ö z é p i s k o l á k b a n keli m e g v a l ó s í t a n i , és ebben a t e c h n i k a és a t e r melés a l a p j a i n a k m i n t oktatási-nevelési t e r ü l e t n e k , v a l a m i n t a k i a l a k u lóban lévő s z a k s z o l g á l a t o k n a k kell a főszerepet v á l l a l n i u k . E m e l l e t t a t a r t o m á n y i o k t a t á s ü g y i önigazgatási érdekközösségek és az egyes regio nális f o g l a l k o z t a t á s i érdekközösségek m i n d e n tanév vége felé t á j é k o z t a t ó t a d n a k k i , és ezek rendszerint a V a j d a s á g b a n használatos ö t n y e l v e n j e lennek meg. E z e k b e n a s z a k i r á n y ú o k t a t á s r ó l szóló tájékoztatókban részletes i n f o r m á c i ó k a t k ö z ö l n e k a t o v á b b t a n u l á s lehetőségeiről a s z a k i r á n y ú o k t a t á s terén ( k ö z é p - és felső f o k o n ) . A t á j é k o z t a t ó k b a n f e l tüntetik az o k t a t á s n y e l v é t , az egyes f o g l a l k o z á s i á g a k képzésére e l f o gadott ó r a t e r v e k e t , de g y a k r a n t á j é k o z t a t j á k a f i a t a l o k a t (és a f e l n ő t teket) a társult m u n k a , a gazdaság és a gazdaságon k í v ü l i m u n k a t e r ü l e tek szakember-szükségleteiről, illetve az egyes s z a k m á k b a n mutatkozó szakember-fölöslegről. E m e l l e t t k i a d t a k m a g y a r n y e l v e n is k o m o l y a b b , á t f o g ó b b t á j é k o z t a t ó k a t is, p l . A z o k t a t á s r e f o r m j a és a p á l y a v á l a s z t á s című k ö n y v e t , amelyben A m i t a p á l y a v á l a s z t á s r ó l t u d n i kell című fejezetben hasznos, s z a k s z e m p o n t b ó l j ó l m e g a l a p o z o t t t u d n i v a l ó k a t k ö z ö l n e k a s z a k m a i al kalmasság elbírálásáról, az egyes s z a k m á k egészségügyi k ö v e t e l m é n y e i r ő l , m i n t a p á l y a v á l a s z t á s fontos tényezőjéről stb. E z z e l m e g k ö n n y í t i k a t a n u l ó k és a szülők számára a p á l y a v á l a s z t á s g o n d j a i t , de a p e d a g ó g u s o k n a k is n a g y segítséget n y ú j t a n a k . N i n c s részletes betekintésünk a b b a a m u n k á b a , amely ezen a téren az i s k o l á k b a n f o l y i k , elsősorban a t á j é k o z t a t á s és a p á l y a i r á n y í t á s terén. E b b e n f o n t o s szerep h á r u l az o s z t á l y f ő n ö k ö k r e , de ők m a g u k r a h a g y a t o t t a n , a s z a k t a n á r o k kellő h o z z á j á r u l á s a nélkül, nem sokat t e h e t n e k , il letve tesznek. Ismeretes, hogy a t á j é k o z t a t á s t és orientálást a t a n u l ó k alapos megismerésére kell a l a p o z n i . R e n d s z e r i n t a p r o b l é m á k éppen itt kezdődnek, és a m u n k a k e l l ő összehangolásában m u t a t k o z ó h i á n y o s s á g o k k a l t o v á b b h a l m o z ó d n a k . E z e n k í v ü l a c s a l á d o k b a n e l u r a l k o d ó téves
nézetek és f e l f o g á s ó k , a szülők g y e r m e k e i k j ö v ő j é v e l kapcsolatos eset leges illúziói és túlzott ambíciói is sokszor a végleges döntésnél i n k á b b a rossz t a n á c s a d ó szerepét t ö l t i k b e , és a f i a t a l k o r ú a k a t téves v á g á n y r a f u t t a t j á k . E z e k azoriban nemcsak vajdasági v a g y jugoszláviai p r o b l é m á k , de m i v e l n á l u n k az o k t a t á s d e m o k r a t i z á l á s á b ó l — az o k t a t á s i rendszerben érvényesülő ún. á t j á r h a t ó s á g i elv a l k a l m a z á s á b ó l — eredő választási lehetőségek igen n a g y o k , a nem reális i r á n y b a n h a t ó kísérlet is valószínűleg n a g y o b b mértékben j u t kifejezésre. A z o k t a t á s i r e f o r m megindítása ó t a súlyos és összetett p r o b l é m á t k é pez, hogy az egyes k ö z é p i s k o l á k a t végzett t a n u l ó k nem k i e l é g í t ő , g y a k ran egészen elenyésző a r á n y b a n o r i e n t á l ó d n a k a t e r m e l ő i s z a k m á k i r á n y á b a . S o k a n , a k i t ű n ő és jeles t a n u l ó k pedig m é g n a g y o b b a r á n y b a n a nem termelő, úgynevezett tisztviselői s z a k m á k felé „ t ó d u l n a k " . B á r a beiratkozási lehetőségek tervszerű i r á n y í t á s á v a l és k o r l á t o z á s á v a l a z u t ó b bi é v e k b e n a helyzet v a l a m e l y e s t j a v u l t , a p r o b l é m á t eddig m é g nem sikerült kielégítő m ó d o n m e g o l d a n i . Á t f o g ó b b a k c i ó k r a és intézkedések re van szükség, a m e l y e k k e l t ö b b e k k ö z ö t t b i z t o s í t a n i lehetne az egyes deficitáris á g a z a t o k (építőipar, gépészet, k o h á s z a t stb.) j o b b társadalmi és anyagi helyzetét, és ezáltal a f i a t a l k o r ú a k számára is v o n z ó b b a k k á v á l n á n a k . I l y e n irányú a k c i ó k h e l y e n k é n t m á r eddig is érezhető ered ménnyel j á r t a k . A termelési f o l y a m a t o k t o v á b b i korszerűsítése és j o b b m u n k a f e l t é t e l e k b i z t o s í t á s a feltehetően jelentősen h o z z á j á r u l n a a p r o b l é m á n a k a m e g o l d á s á h o z , v a g y legalábbis f o k o z a t o s enyhítéséhez. E z z e l p á r h u z a m o s a n az o k t a t á s b a n szintén h a t á r o z o t t a b b , c é l t u d a t o sabb a k c i ó k r a v a n szükség. E z e k zömét az o k t a t ó - n e v e l ő rnunlka k o r szerűsítésével lehet realizálni. E z é r t jogos a k ö v e t e l m é n y , hogy i n t e n z i vebben kell m e g v a l ó s í t a n i a rugalmas d i f f e r e n c i á c i ó t , és ezzel k a p c s o l a t b a n törekedni k e l l a f a k u l t a t í v t a n t á r g y a k bevezetésére: t o v á b b á a legtöbb t a n t á r g y o k t a t á s á n á l lehetőséget kell b i z t o s í t a n i , hogy a t a n u l ó k v á l a s z t h a s s a n a k a kiegészítő anyagrészekből. N a g y o b b mértékben k e l l e ne a p á l y a i r á n y í t á s és p á l y a v á l a s z t á s szolgálatába állítani a s z a k k ö r i m u n k á t és a nálunk k i a l a k u l ó f é l b e n levő emelt szintű o k t a t á s t — a t e hetséges t a n u l ó k k a l v a l ó külön f o g l a l k o z á s t — , nem tévesztve szem elől a régi comeniusi nézetet, hogy lényegében minden t a n u l ó b a n rejlenek bi zonyos értékek, hogy m i n d e n t a n u l ó bizonyos területen az átlagosnál tehetségesebb.
A szakirányú
oktatás
— a szakmai
képzés
V a j d a s á g b a n a szakirányú o k t a t á s nemcsak a s z a k m a i képzést öleli f e l , , h a n e m a s z a k m a i átképzést, a t o v á b b k é p z é s t , a specializációt is. Az egységes k ö z é p i s k o l a elvégzése után a t a n u l ó k p á l y á z a t ú t j á n be i r a t k o z h a t n a k a szakirányú o k t a t á s k ö z p o n t j a i b a . A z o k t a t á s i k ö z p o n t o k , m i n t a szakmai képzés b i z o n y o s f o k i g új intézményesített f o r m á i (modelljei), egy vagy t ö b b a l a p s z a k m á n belül végzik a k ö z é p f o k ú szalk-
emberképzést a I I I . és V I . o s z t á l y b a n a h a r m a d i k és negyedik összetettségi f o k o z a t ú foglalkozási á g a k r a . M i n d e n e k e l ő t t az alapfogalmaiknak a t i s z t á z á s á r a v a n szükség. N á lunk a s z a k i r á n y ú o k t a t á s s a l k a p c s o l a t b a n l e g g y a k r a b b a n a k ö v e t k e z ő f o g a l m a k a t , illetve t e r m i n u s o k a t h a s z n á l j á k : a l a p s z a k m a , i r á n y z a t , fog lalkozási á g a z a t , s z a k m a i p r o f i l és képzési p r o f i l . V a j d a s á g b a n e l ő b b 2 5 a l a p s z a k m á t á l l a p í t o t t a k m e g , e z e k számát k é sőbb 2 8 - r a emelték. Legismeretesebbak a k ö v e t k e z ő a l a p s z a k m á k : a m e zőgazdasági, élelmiszeripari, építészeti, f é m i p a r i , villamossági, k ö z g a z dasági, pedagógiai ( o k t a t ó i ) , f a i p a r i , v e g y i p a r i , technológiai, vendéglá tóipari stA). A z ú n . társadalmi tevékenységek keretei k ö z ö t t k i a l a k u l t a k a jogi, a k u l t u r o l ó g i a i , f o r d í t ó i , m a t e m a t i k a i seb. s z a k o k . A z egyes a l a p s z a k m á k o n belül i r á n y z a t o k a l a k u l t a k k i . Í g y pl. az épí tőipari szak keretei k ö z ö t t van f ö l d m é r ő i , m é l y é p í t é s i , magasépítési, és építő a n y a g - g y á r t á s i á g a z a t ; a közgazdasági szák keretei k ö z ö t t gépi könyvelési, pénzügyi és kommerciális á g a z a t ; az élelmiszeripari szak t e j ipari, sütőipari, m a l o m i p a r i , húsipari, érdességipari á g a z a t o k r a t a g o z ó dik. A z á g a z a t o k s z á m a eleinte 9 0 körül m o z g o t t , később bizonyos á g a z a t o k összevonása á l t a l , v a l a m i v e l csokiként. T ö b b esetiben az á g a z a t o k azonosak a s z a k m á v a l , a szakmai p r o f i l l a l . A s z a k m á k , illetve s z a k m a i p r o f i l o k s z á m a V a j d a s á g b a n eleinte 2 8 7 v o l t , k é s ő b b (egyes leágazó s z á k m á k összevonásával) 1 6 6 - r a c s ö k k e n t . Így p l . a magasépítészeti ágazaton bélül a k ö v e t k e z ő p r o f i l o k a l a k u l t a k k i : részlettervek k é s z í t ő j e , k a l k u l a t o r , építkezési m u n k a v e z e t ő , építési elügyelő^helyettes. A kertészeten belül: a d í s z n ö v é n y k e r t é s z , faiskolai k e r tész A z állattenyésztési á g a z a t b a n egyes á l l a t f a j t á k ( s z a r v a s m a r h a , ser t é s , - b a r o m f i ) tenyésztésére képesít. A H o r v á t S z o c i a l i s t a K ö z t á r s a s á g b a n és egyes más k ö z t á r s a s á g o k b a n a s z a k m á k , s z a k m a i p r o f i l o k száma m é g n a g y o b b , de u g y a n a k k o r jelentős eltérések m u t a t k o z n a k az általános és a szakosítási képzési területeik k ö z ö t t i a r á n y o k b a n , az ó r a t e r v e k b e n . N á l u n k m á r az o k t a t á s i r e f o r m kezdetén o l y a n álláspont a l a k u l t k i , h o g y a s z a k m a i p r o f i l o k m e g h a t á rozása elsődlegesen a t á r s u k m u n k a , a termelői és m á s t á r s a d a l m i t e v é kenységgel f o g l a l k o z ó m u n k a s z e r v e z e t e k hatáskörébe t a r t o z i k , ő k t u d j á k l e g j o b b a n , m i l y e n k á d e r e k r e , m i l y e n p r o f i l ú szakemberekre v a n szükségük. A g y a k o r l a t ez a l k a l o m m a l is b e b i z o n y í t o t t a , hogy a kérdés igen öszszetett. I t t a r r a a kérdésre kell pontos f e l e l e t e t adni, hogy az egyes p r o filú s z a k e m b e r e k n e k m i v e l kellene r e n d e l k e z n i ü k : szaktudásban, k é s z ségekben, j á r t a s s á g o k b a n , m i l y e n általános és különös (speciális) képes ségre v a n szükségük, h o g y a m u n k a m e g h a t á r o z o t t területén és f o l y a m a t a i b a n h e l y t á l l h a s s a n a k . E n n e k a l a p j á n lehet ( v a g y lehetne) a z t á n m e g h a t á r o z n i az ún. képzési profilokat, ami lényegében az előzőnek — a s z a k m a i ( k á d e r - ) p r o f i l n a k — a pedagógia nyelvén történő „ á t ü l t e t é s é b ő l " , m e g h a t á r o z á s á b ó l , k o n k r e t i z á l á s á b ó l , és az o k t a t á s kereteibe v a l ó beillesztéséből áll. A képzési p r o f i l o k m e g h a t á r o z á s á b a n szoros együtt-
működésre v a n szükség a v á l l a l a t o k , i n t é z m é n y e k szakemberei és az er re h i v a t o t t oktatásügyi szakembereik, m e g f e l e l ő s z a k m á j ú pedagógusok között. A g y a k o r l a t b a n egyelőre a z elméleti k i m u n k á l a t l a n s á g és t a p a s z t a l a t h i á n y m i a t t ez a két p r o f i l , illetve a m u n k á n a k ez a két, e g y m á s b a f o nódó, ele egymást nem f e d ő fázisa legtöbbször egybevegyül. A szegedi J ó z s e f A t t i l a T u d o m á n y e g y e t e m kísérleti ó r a t e r v é b ő l ítél ve o t t is a gépipari, v i l l a m o s i p a r i , f i n o m m e c h a n i k a i - m ű s z e r i p a r i , v e g y ipari s z a k o k keretei k ö z ö t t k ü l ö n b ö z ő á g a z a t o k és a z o k n a k m e g f e l e l ő t a g o z a t o k alakultaik ki, amelyeik egyes s z a k m á r a , f o g l a l k o z á s i á g a k r a m á r a I V . o s z t á l y befejezésével szakmunkás-képesítést n y ú j t a n a k . A g i m n á ziumi o k t a t á s jellegével összhangban az elméletigényes s z a k c s o p o r t o k o n belül b i z t o s í t a n a k ilyen lehetőségeket. A s z a k m a i és képzési p r o f i l o k t e k i n t e t é b e n t e h á t a vajdasági és a szegedi m e g o l d á s o k és t ö r e k v é s e k k ö z ö t t t ö b b azonos és hasonló vonás fedezhető fel. M á r a r e f o r m előkészítő fázisában v i t a t á r g y á t k é p e z t e — és ez v i l á g méretekben időszerű kérdéssé v á l t — , h o g y célszerübb-e tágabb vagy szűkebb profilú szakembereket képezni. N á l u n k ez a kérdés az utóbbi években a k ö v e t k e z ő f o r m á b a n merült f e l : m e g o k o l t v o l t - e a p r o f i l o k t ú l z o t t „ f e l a p r ó z á s a " , ami különösen (főleg az első években) a f é m i p a r i , a b ő r i p a r i , az élelmiszeripari, a v e n d é g l á t ó i p a r i , az építőipari s z a k m á k r a v o l t j e l l e m z ő . A v á l a s z egyértelmű: az idő, a g y a k o r l a t a z o k a t igazolta, a k i k m á r k e z d e t t ő l f o g v a a szélesebb a l a p o k a t n y ú j t ó p r o f i l o k mellett k a r d o s k o d t a k . U g y a n i s s o k a k előtt világos v o l t , h o g y míg a termelés gépesítése (a m e c h a n i z á c i ó ) a n n a k idején szűkebb p r o f i l ú s z a k e m b e r e k e t igényelt, az a u t o m a t i z á c i ó , a fejlett technológia k o r á b a n szélesebb és s o k esetben új p r o f i l ú szakemberekre v a n — és a j ö v ő b e n m é g i n k á b b lesz — szükség. A h i b a belátása — mint m á r e m l í t e t t ü k — bizonyos számú ágazat és s z a k m a — s z a k m a i p r o f i l összevonását e r e d m é n y e z t e . E z z e l a kérdés, természetesen még nincs véglegesen és kielégítően m e g o l d v a . A z eddig szerzett jugoszláviai t a p a s z t a l a t o k és a más o r s z á g o k b a n k i a l a k u l t nézetek, illetve m e g o l d á s o k a kérdés b e h a t ó b b t a n u l m á n y o z á s á r a ö s z t ö n ö z n e k . A kérdés helyes, t á v l a t o k b a n is e l f o g a d h a t ó m e g o l d á s a m e g f e l e l ő rugalmasságot és j ö v ő b e l á t á s t igényel. S z á m o l n i kell egyes s z a k m á k e l h a lásával, új s z a k m á k k i a l a k u l á s á v a l , t ö b b ágazat összeolvadásával stb. A k á d e r p r o f i l o k , illetve képzési p r o f i l o k m e g h a t á r o z á s a a l a p j á n l e hetett h o z z á l á t n i az óra- és tantervek kidolgozásához. Ezt a k ü l ö n b e n is összetett, n a g y szakértelmet, alapos s z e r v e z ő m u n k á t igénylő f e l a d a t o t V a j d a s á g b a n (és az egyes szocialista k ö z t á r s a s á g o k b a n ) jelentősen b o n y o l í t o t t a az, h o g y ezt a m u n k á t s o k profilú s z a k e m b e r képzéssel k a p c s o l a t o s a n kellett elvégezni. M á r a m u n k a k e z d e t i , e l ő k é szítő f á z i s á b a n kifejezésre j u t o t t az a törekvés, hogy ebbe a m u n k á b a az o k t a t á s ü g y i szakemberek m e l l e t t b e v o n j á k a v á l l a l a t o k és intézmények szakembereit ( m é r n ö k ö k e t , k ö z g a z d á s z o k a t , j o g á s z o k a t s t b . ) . A törvényes előírások ezt a f e l a d a t o t lényegében az o k t a t á s i k ö z p o n t o k h a t á s k ö r é b e
u t a l t á k , a z z a l , h o g y a T a r t o m á n y i P e d a g ó g i a i I n t é z e t ebben a m u n k á ban fontos szerepet v á l l a l t . Elsősorban az általános képzést szolgáló t a n t á r g y a k ( o k t a t á s i t e r ü l e t e k ) és egyes általános s z a k i r á n y ú o k t a t á s i t e rületek ( t a n t á r g y a k ) t a n t e r v e i n e k k i d o l g o z á s á b a n és az ó r a t e r v e k össze állításában v o l t d ö n t ő v a g y jelentős szerepe. A z óratervek összeállítására n é h á n y a l a p v e t ő s z e m p o n t o t , k i i n d u l ó p o n t o t h a t á r o z t a k meg. M i n d e n e k e l ő t t az o s z t á l y o n k é n t rendelkezésre álló, a t ö r v é n y által m e g s z a b o t t heti 3 0 ó r á t k e l l e t t felosztani az ó r a t e r v h á r o m a l a p v e t ő szerkezeti eleme k ö z ö t t : az általános oktatási terület, az általános szakirányú oktatási terület és a szakosított oktatási terület között. A z általános képzés és világnézeti nevelés s z o l g á l a t á b a állító üt ún. á l talános o k t a t á s i terület k é t t a n t á r g y a t , az i r o d a l m a t és művészetet, illetve a m a r x i z m u s t és szocialista önigazgatást öleli fel. A z általános s z a k i r á nyú o k t a t á s i terület, amely a szakképesítés szélesebb a l a p j a i t v a n h i v a t v a l e r a k n i , k ü l ö n l ö z ő számú t a n t á r g y a t (imatematikát, f ö l d r a j z o t , idegen nyelvet, p o l i t i k a i gazdaságtant stb.) ölel fel, a m e l y e k s z á m a és jellege (kiválasztási szempontjai) megfelel az egyes s z a k m á k — képzési p r o f i l o k a l a p v e t ő jellegzetességéntík. A szakosított o k t a t á s i terület t a n t á r g y a i a szűkebb értelemben vett s z a k m a i képzést szolgálják, és az ó r a t e r v e k ezeknél a t a n t á r g y a k n á l sok esetben az e l ő i r á n y z o t t évi ó r a s z á m o t az elméleti és a g y a k o r l a t i o k t a t á s k ö z ö t t o s z t o t t á k fel. M í g az általános o k t a t á s i területek t a n t á r g y a i n a k évi ó r a s z á m á t n a g y j á b ó l egységesen á l l a p í t o t t á k meg, a m á s i k k é t ó r a t e r v i elem, illetve t a n t á r g y c s o p o r t k ö z ö t t i a r á n y o k k i a l a k í t á s a g y a k r a n élénk v i t á k h e v é ben, k ü l ö n b ö z ő k o m p r o m i s s z u m o k ú t j á n j ö t t létre. E téren f e l h a s z n á l t á k az előző s z a k o k t a t á s i rendszer t a p a s z t a l a t a i t is, a figyelem a z o n b a n a z ú j a b b k ö v e t e l m é n y e k felé i r á n y u l t és a korszerű s z e m p o n t o k j u t o t t a k g y a k r a n kifejezésre az egyes tantárgyaikkal kapcsolatos ó r a i g é n y e k m e g o k o l á s á n á l . A z tgények, a j a v a s l a t o k , összeegyeztetése természetesen n a g y nehézségekbe ü t k ö z ö t t . N á l u n k amellett, h o g y j ó , korszerű szakembereket k í v á n u n k képezni, figyelembe kellett venni az önigazgatási rendszerünk ből és a szocializmus építésének jellegéből és embereszményéből adódó k ö v e t e l m é n y e k e t is. M i n d e z t igen nehéz v o l t a heti h a r m i n c ó r á s keretbe „belezsúfolni". A helyes a r á n y o k k i a l a k í t á s a k ö r ü l i v i t á k b a n elég sok dilemma merült fel, a g y a k o r l a t i képzés h e l y é n e k és i d ő t a r t a m á n a k m e g h a t á r o z á s á v a l k a p c s o l a t b a n . A termelőszakmáfcban k i a l a k í t o t t a r á n y o k ( 1 7 5 é v i ó r a el méleti o k t a t á s és 1 0 5 ó r a g y a k o r l a t i képzés a h a r m a d i k o s z t á l y b a n , 6 6 az elméleti és u g y a n a n n y i , v a g y v a l a m i v e l t ö b b óra a g y a k o r l a t i képzésre a negyedik o s z t á l y b a n ) s o k s z a k m á b a n , illetve f o g l a l k o z á s i á g a z a t b a n nem b i z t o s í t j a kellő mértékben, különösen a g y a k o r l a t i képzéshez szükséges időkeretet. E z n e m jelenti azt, h o g y a h a r m a d i k o s z t á l y b a n az ún. spe cializált s z a k m u n k á s o k , és a negyedik o s z t á l y b a n az ún. s z a k m u n k á s o k képzésében a z elméleti o k t a t á s r a , a s z a k t a n t á r g y a k r a , esetleg túl sok időt
t e r v e z t e k . E z z e l k a p c s o l a t b a n merült fel később a k é r d é s : elegendő-e egy, illetve k é t év az egyes p r o f i l ú szakemberek képzésére? A heti h a r m i n c ó r á n felül heti egy ó r á v a l m i n d e n ü t t e l ő i r á n y o z t á k még a testnevelést és egészségtant, v a l a m i n t szabadon, ( f a k u l t a t í v ) t a n t á r g y k é n t a k ö r n y e z e t n y e l v tanulását. E z a m a g y a r nemzetiségű, illetve a n y a n y e l v ű t a n u l ó k számára a s z e r b h o r v á t n y e l v t a n u l á s á n a k önkéntes v á l l a l á s á t jelentette. E n n e k a f o r d í t o t t j a is é r v é n y e s : a vegyes nemzeti ségű helységben a délszláv nemzetiségű t a n u l ó k is ö n k é n t v á l l a l j á k a m a g y a r , r o m á n , ruszin, szlovák n y e l v , t e h á t v a l a m e l y i k nemzetiség n y e l vének a t a n u l á s á t . E z e n k í v ü l a h a r m a d i k osztályos t a n u l ó k s z á m á r a az ó r a t e r v előirá n y o z z a a 15 napos év végi f o l y a m a t o s g y a k o r l a t o t (a v á l l a l a t o k b a n , in tézményekben). A szegedi kísérleti óratervek összeállításakor az első k é t osztály ó r a tervénél a gimnáziumi ó r a t e r v e t v e t t é k alapul és a h e t i ó r a k e r e t e t 3 5 — 3 8 ó r á b a n á l l a p í t o t t á k m e g . A h a r m a d i k és negyedik osztály ó r a t e r v é b e n az általánosan m ű v e l ő t á r g y a k t a n í t á s á r a s z á n t ó r á k száma az összóras z á m n a k k b . 4 0 — 4 5 s z á z a l é k á t teszi k i , t e h á t a vajdasági ó r a t e r v e k h e z v i s z o n y í t v a a z általános képzésre itt sokkal t ö b b időt. és n a g y o b b f i g y e l m e t f o r d í t o t t a k . Feltételezzük, h o g y az ó r a t e r v n e k ebbe a részébe b e i k t a t o t t t a n t á r g y a k egy része b i z o n y o s f o k i g a s z a k m a i képzés a l a p j a i t is szóigálja (ennek m e g v a l ó s í t á s a m á r a t a n t e r v i a n y a g t ó l f ü g g ) . A s z a k k é p z ő t á r g y a k részben a h a r m a d i k , negyedik és ö t ö d i k o s z t á l y ban m e g e g y e z n e k a vajdasági ó r a t e r v e k b e n a s z a k o s í t o t t o k t a t á s i terület t a n t á r g y a i v a l , b á r ebben a t e k i n t e t b e n n a g y eltérések is t a p a s z t a l h a t ó k . E z e k az eltérések egyrészt abból a d ó d n a k , h o g y a vajdasági ó r a t e r v e k ben a s z a k k é p z ő tárgyalkat általános és s z a k o s í t o t t o k t a t á s i területekre t a g o l t á k , másrészt pedig a s z a k m a i p r o f i l o k m e g h a t á r o z á s á b ó l . Szegeden szélesebb p r o f i l ú s z a k e m b e r e k e t k é p e z n e k . Eltérés m u t a t k o z i k t o v á b b á abban is, h o g y a szegedi kísérlet keretében ötéves képzés f o l y i k , V a j d a ságban pedig négyéves, és a s z a k i r á n y ú o k t a t á s első é v f o l y a m a — t e h á t a h a r m a d i k osztály — m á r (a h a r m a d i k összetettségű k a t e g ó r i á b a t a r t o z ó ) szakképesítést nyújlt. M á s szóval bizonyos k o r l á t o k k ö z ö t t b e f e j e z ő jellege is v a n , a gyakorlatiban a z o n b a n a t a n u l ó k óriási többsége f o l y t a t j a t a n u l m á n y a i t a negyedik o s z t á l y b a n a teljesebb szakképzettség elérése érdekében. A negyedik é v f o l y a m b a n bevezetett heti k é t ó r á s f a k u l t á c i ó t , a m e l y egyben a m u n k a h e l y i beilleszkedést is szolgálja, helyes megoldásnak tartjuk. A szegedi ó r a t e r v b e n is e l ő i r á n y o z t á k a n y á r i s z a k m a i g y a k o r l a t o t m i n d a négy o s z t á l y b a n ( ? ! ) . A z idegen n y e l v ( v a g y n y e l v e k ) t a n u l á s á r a itt az ó r a t e r v b e n n a g y o b b lehetőségeket b i z t o s í t o t t a k . V a j d a s á g b a n ebből a s z e m p o n t b ó l t ö b b á g a z a t o n az utóbbi időben bizonyos k o r r e k c i ó k a t v é g e z t e k : újból b e i k t a t t á k az ó r a t e r v b e egy idegen n y e l v t a n í t á s á t , ami a f o l y a m a t o s n y e l v t a n u l á s céljait szolgálja. U g y a n i s régebben a felsőok tatási i n t é z m é n y e k b e n t o v á b b t a n u l ó k kétévi megszakítás után f o l y t a t t á k az előző t a n u l m á n y a i k során m e g k e z d e t t n y e l v t a n u l á s t .
A z ó r a t e r v e k és a s z a k m a i ( k á d e r - ) p r o f i l o k k i a l a k í t á s a a l a p j á n k é szültek el a tantervek, amelyek k i m u n k á l á s a sok esésben még nehezebb feladatnak bizonyuk. M i n d e n e k e l ő t t nem állt kellő m é r t é k b e n a t a n t e r v e k összeállításával m e g b í z o t t m u n k a c s o p o r t o k rendelkezésére egy eléggé korszerű, szilár d a b b és a s z a k o k t a t á s b a n a l k a l m a z k o d ó , t á m p o n t o t n y ú j t ó elméleti a l a p . A t a n t e r v e k k e l k a p c s o l a t b a n á l t a l á b a n többé-kevésbé m i n d e n ü t t sok in gadozás t a p a s z t a l h a t ó . A z o k t a t á s i k ö z p o n t o k 'tartományi s z a k m a i közösségeiken belül k i a l a kult m u n k a m e g o s z t á s a l a p j á n l á t t a k h o z z á a f e l a d a t elvégzéséhez, első sorban a szakosított o k t a t á s i területek ( t a n t á r g y a k ) és részben az á l t a l á nos s z a k i r á n y ú o k t a t á s i területek ( t a n t á r g y a k ) t a n t e r v e i n e k k i m u n k á l á sához. E g y - e g y n a g y o b b k ö z p o n t rendszerint egy v a g y két t a n t á r g y t a n t e r v é n e k , illetve t a n t e r v j a v a s l a t á n a k az elkészítését v á l l a l t a . A vég leges d ö n t é s h o z a t a l , azaz elfogadása az erre illetékes t a r t o m á n y i o k t a tásügyi önigazgatási érdekközösség — tehát a megfelelő önigazgatási szerv — h a t á s k ö r é b e t a r t o z i k . A z érdekközösség önigazgatási szerve a döntést szakibizottság v a g y m u n k a c s o p o r t j a v a s l a t á r a h o z z a meg. M á r e m l í t e t t ü k , h o g y ebbe a m u n k á b a a s z a k é r t ő k széles köriét v o n t á k be. E g y e s e k úgy vélték, h o g y ehhez b i z o n y o s f o k i g m i n d e n magasan k é p z e t t , egyetemi v a g y főiskolai végzettségű szákember ért, v a g y leg alábbis a m a g a részéről h o z z á j á r u l h a t egy-egy t a n t e r v elemének k i a l a k í t á s á h o z , m e g h a t á r o z á s á h o z . V o l t a k , a k i k ezt az összetett és felelős ségteljes f e l a d a t o t némileg leegyszerűsítették. S z e r i n t ü k itt lényegében arról v a n szó, hogy m i t kell az egyes t a n t á r g y a k b ó l t a n í t a n i , tehát a tantervkészítést n a g y j á b ó l a t a n a n y a g k i v á l a s z t á s á r a s z ű k í t e t t é k . í g y t ö b b é - k e v é s b é szem elől tévesztették, h o g y ez n e m c s a k szűkebb értelem ben v e t t s z a k m a i , h a n e m igen f o n t o s pedagógiai (oktatáselméleti, m ó d szertani) f e l a d a t is. É p p e n ezért, v é l e m é n y ü n k szerint, a k i t ezzel a f e l a d a t t a l m e g b í z n a k , m i n d k é t feltétellel, a z o n k í v ü l kellő t a p a s z t a l a t t a l és k i a l a k u l t , e l f o g a d h a t ó szemléletmóddal is rendelkeznie kell. A k i k n é l ezek a feltételek h i á n y o z t a k , a m u n k á b a n s o k s z o r csak f o r m á l i s a n vet tek részt, v a g y legalábbis nem t u d t a k az e l v á r á s o k n a k k i e l é g í t ő módon megfelelni. M a g a az elgondolás, az o k t a t á s o n k í v ü l i szakemberek b e v o nása, helyes volt, és sokan k ö z ü l ü k m é g a szükséges pedagógiai k é p z e t t ség h i á n y á b a n is hasznosan j á r u l t a k h o z z á a f e l a d a t elvégzéséhez. K e l l ő pedagógiai ismeretek, az elméleti k ö v e t e l m é n y e k r ő l v a l ó tájékozottság b i r t o k á b a n feltehetően h o z z á j á r u l á s u k m é g eredményesebb lehetett v o l n a . A t a n t e r v e k összeállításánál az e m l í t e t t képzési (illetve s z á k m a i ) p r o f i l o k a l a p j á n kell az egyes t a n t á r g y a k o k t a t ó - n e v e l ő f e l a d a t a i t m e g h a t á rozni, m a j d a f e l a d a t o k n a k (a f u n k c i ó n a k ) m e g f e l e l ő t a r t a l m a k a t k i j e lölni és helyesen s t r u k t u r á l n i . A f o r d í t o t t út — a t a r t a l m a k h o z „illesz teni" a feladatokat — elfogadhatatlan. A rendelkezésre álló, a z előző s z á k o k t a t á s i rendszerben érvényben lévő t a n t e r v e k és t a n t e r v e l m é l e t e k b i z o n y o s t á m p o n t u l szolgáltak. L é n y e g é ben teljesen új t a n t e r v e k k i d o l g o z á s á r ó l v ö k szó, m é g h o z z á igen n a g y -
számú t a n t á r g y s z á m á r a . A imaximalizmus, enciklopedizmus és az egyes anyagrészeik d u p l á z á s á n a k b u k t a t ó i ez a l k a l o m m a l sem m a r a d t a k el. A g y a k o r l a t b e b i z o n y í t o t t a , ilyen és hasonló h i b á k a t csak a m u n k a j ó m e g szervezésével, összehangolásával és különösen a r o k o n t a n t á r g y a k ( t a n tárgycsoportok) tantervein dolgozó m u n k a c s o p o r t o k k ö z ö t t i szoros együttműködéssel, t ö b b oldalú k o m m u n i k á c i ó v a l lehet kiküszöbölni. A s z a k o k t a t á s b a n k ü l ö n jelentősége v a n a függőleges és vízszintes k o r r e l á c i ó .alkalmazásának, a m e g f e l e l ő anyagrészek vertikális és h o r i zontális összekapcsolásának, az elméleti és g y a k o r l a t i képzés egységének. M i n d e z t ö b b esetben k i s e b b v a g y n a g y o b b m é r t é k b e n h i á n y z o t t , ami részben a t a p a s z t a l a t o k és a korszerűbb elméleti alap h i á n y á r a , illetve a rendelkezésre álló t a n t á r g y e l m é l e t nem eléggé h a t é k o n y és a l k o t ó al k a l m a z á s á r a v e z e t h e t ő vissza. A t a n t e r v e k b e n előforduló h i á n y o s s á g o k a t később a gyakorlatiban, il letve a g y a k o r l a t i t a p a s z t a l a t o k a l a p j á n b i z o n y o s f o k i g k o r r i g á l t á k . A t a n k ö n y v e k , j e g y z e t e k , p r a k t i k u m o k , f e l a d a t g y ű j t e m é n y e k és tanári k é z i k ö n y v e k összeállítása — az e m l í t e t t o k o k n á l f o g v a — a szakok többségénél még n a g y o b b nehézségekbe ü t k ö z ö t t . N e h é z s é g k é n t említjük meg a korszerű t a n k ö n y v k o n c e p c i ó k k i m u n k á l á s á n a k h i á n y á t (ezt k é sőbb egyes t a n t á r g y a k b ó l p ó t o l j á k ) . M i v e l a t a n t e r v e k , t a n k ö n y v e k és más f o r r á s m u n k á k összehasonlításá hoz n e m rendelkezünk a szegedi kísérlet során a l k a l m a z o t t tanterveikkel és f o r r á s m u n k á k k a l , ebben a t e k i n t e t b e n nincs lehetőségünk k ö v e t k e z t e tések l e v o n á s á r a , a t a p a s z t a l a t o k kölcsönös hasznosítására.
A szakirányú
oktatás
központjai
M á r e m l í t e t t ü k , h o g y a k ö z é p f o k ú s z a k i r á n y ú o k t a t á s V a j d a s á g b a n (és több más szocialista k ö z t á r s a s á g u n k b a n ) új típusú o k t a t á s i intézményeik ben ( m u n k a s z e r v e z e t e k b e n ) — az o k t a t á s i k ö z p o n t o k b a n f o l y i k . E z e k a r e f o r m k e z d e t i fázisában jórészt az előző k ö z é p f o k ú s z a k i s k o l á k , s z a k m u n k á s k é p z ő i s k o l á k és g i m n á z i u m o k helyett, illetve ezek összevonásá val j ö t t e k létre. K i a l a k í t á s u k azon az elven alapult, hogy egy-egy k ö z p o n t b a n egy v a g y k é t (esetleg t ö b b ) , lehetőleg rokon jellegű a l a p s z a k m á n belül t ö b b á g a z a t r a , illetve s z a k m á r a képezzenek k i szakembereket. T e r mészetesen itt figyelembe vették a helyi, v a g y a regionális szükséglete ket és az adott feltételeket is. í g y homogén és vegyes típusú k ö z p o n t o k a l a k u l t a k k i . ( E z u t ó b b i a k b a n semmi k ö z e l e b b i k a p c s o l a t b a n n e m l é v ő a l a p s z a k m á k , i l l e t v e foglalkozási á g a k „ v e g y ü l t e k " . I l y e n k ö z p o n t o k a kisebb v á r o s o k b a n j ö t t e k létre.) S o k o k t a t á s i k ö z p o n t b a n az o k t a t ó - n e v e l ő m u n k a a szerbhorvát n y e l v mellett v a l a m e l y i k nemzetiségi nyelven is f o l y i k . A szakmai p r o f i l o k t ú l z o t t felaprózása h e l y e n k é n t bizonyos f o k i g a k a d á l y o z t a a nemzetisé gek n y e l v é n f o l y ó o k t a t á s m é g n a g y o b b méretű megvalósítását. K é s ő b b ezen a téren j a v u l á s k ö v e t k e z e t t be.
A V a j d a s á g b a n m ű k ö d ő h a t t a n í t ó k é p z ő és ó v ó n ő k é p z ő pedagógiai a k a d é m i a is sajátos jellegű o k t a t á s i k ö z p o n t o t képez, és ezek az i n t é z m é nyeik a felső f o k o z a t m e l l e t t felölelik a k ö z é p f o k o t is. I l y e n jellegű i n t e g rációt egy másik (mezőgazdasági-élelmiszeripari-technológiai) k ö z p o n t b a n is m e g v a l ó s í t o t t a k , és hasonló m e g o l d á s o k r a — a k ö z é p f o k ú , f e l s ő f o k ú és az egyetemi o k t a t á s szorosabb összekapcsolására és i n t e g r á c i ó j á r a — a j ö v ő b e n n a g y o b b m é r e t e k b e n is számítani k e l l . N a g y s á g u k és belső s t r u k t ú r á j u k tekintetében az o k t a t á s i k ö z p o n t o k a többszöri k o m p r o m i s s z u m o s m e g o l d á s o k e r e d m é n y e k é n t jelentősen k ü l ö n b ö z n é k e g y m á s t ó l . P r o b l é m á t k é p e z n e k a 2 0 0 — 3 0 0 t a n u l ó t felölelő, t e h á t a [kis k ö z p o n t o k , de a t ú l n a g y , t ö b b m i n t ezer t a n u l ó t b e f o g a d ó k ö z p o n t o k is. A z utóbbi időben a szerzett t a p a s z t a l a t o k és bizonyos elméleti v í v m á n y o k a r r a u t a l n a k , h o g y az 5 0 0 — 8 0 0 tanulót és 3 0 — 4 0 t a n u l ó c s o p o r t o t felölelő k ö z p o n t o k m u t a t k o z n a k a l e g g a z d a s á g o s a b b a k n a k . L e h e t ő ség n y í l i k bennük a különböző szolgálatok (pedagógiai-pszichológiai, egészségügyi s t b . ) k i a l a k í t á s á r a , v a l a m i n t a személyi és tárgyi föltételek jobb kihasználására. Természetesen, az o k t a t á s i k ö z p o n t o k h á l ó z a t á n a k k i a l a k í t á s á n á l t ö b b más t é n y e z ő t és k ö r ü l m é n y t is figyelembe kell venni, t ö b b e k k ö z ö t t a t a nulók szociális státusát, anyagi k ö r ü l m é n y e i t , ami szükségessé teszi a diákotthonok hálózatának bővítését. M i v e l a szegedi kísérlet is ú j , k o r s z e r ű b b s z a k o k t a t á s i szervezeti f o r m á k ( m o d e l l e k ) k i a l a k í t á s á t — „ a jelenlegi egymástól elszigetelten m ű k ö d ő k ö z é p i s k o l á k e g y ü t t m ű k ö d ő rendszerbe v a l ó szervezését e g y m e g h a t á r o z o t t t e r ü l e t e n " t ű z t e k i célúi (ami k é s ő b b az együttműködésen t ú l menően az egybeolvadást, az integrációt is lehetővé és szükségessé teszi), segítség-, illetve t a p a s z t a l a t n y ú j t á s céljából röviden v á z o l j u k a k ö z p o n t o k belső életének és az o k t a t á s o n k í v ü l i m u n k a s z e r v e z e t e k k e l k i a l a k u l t k a p c s o l a t o k n a k n é h á n y f o n t o s a b b , tanulságosabb m o z z a n a t á t . A z o k t a t á s i k ö z p o n t o k m u n k á j u k b a n meglehetősen n a g y ö n á l l ó s á g o t élveznek. A szakemberképzést, átképzést és t o v á b b k é p z é s t m a g á b a n f o g l a l ó a l a p v e t ő pedagógiai feladatuk mellett szélesebb körű társadalmi és szociális f e l a d a t ú k is v a n , ami a káderszükségletek m e g á l l a p í t á s á b a és tervezésébe v a l ó b e k a p c s o l ó d á s u k b a n , t á r s a d a l m i k ö r n y e z e t ü k fejlődésé n e k elősegítésében, a t a n u l ó k szociális p r o b l é m á i n a k m e g o l d á s á b a n stb. j u t k i f e j e z é s r e . E b b ő l a d ó d ó a n alaptevékenységeik m e l l e t t igen f o n t o s kiegészítő tevékenységeket is m a g u k r a v á l l a l n a k . I d e t a r t o z i k a t a n k ö n y v e k , k é z i k ö n y v e k k i a d á s a , t a n e s z k ö z ö k készítése, a t a n u l ó k étkeztetésé ről és elhelyezéséről v a l ó gondoskodás, k u t a t á s o k szervezése, a m e l y e k a káderszükségletek f e l t á r á s á r a i r á n y u l n a k , a t u d o m á n y o s és s z a k m a i t a p a s z t a l a t o k átvitele s t b . M i n d e z életüket és m u n k á j u k a t összetettebbé teszi és a b b a sok nyüzsgést, lendületet és v á l t o z a t o s s á g o t visz. É l e t ü k és m u n k á j u k önigazgatású s z a b á l y o z á s a , i l l e t v e ö n s z a b á l y o z á s a , saját a l a p s z a b á l y z a t u k (szervezeti s z a b á l y z a t u k ) elkészítése az igen f o n t o s f e l a d a t a i k k ö z é t a r t o z i k . Egész tevékenységük, igazgatási és vezetési rendszerük az ö n i g a z g a t á s alapelveire épül. T e v é k e n y s é g ü k sokrétűsége,
szerteágazósága f o l y t á n méltán t e k i n t h e t ő k b o n y o l u l t és dinamikus t á r sadalmi rendszereiknek. A z o k t a t á s i k ö z p o n t o k b a n f o l y ó o k t a t ó - n e v e l ő m u n k a m é g imindíg a sok tekintetben e l a v u l t n a k t a r t o m t a n ó r a — t a n t á r g y — o s z t á l y rendszeren alapszik. A z utóbbi é v e k b e n — az elméletben és g y a k o r l a t b a n e g y a r á n t — kifejezésre j u t a t t a k b i z o n y o s törökvések, amelyek célja ennek a szer vezeti f o r m á n a k a túlhaladása vagy legalábbis r u g a l m a s a b b á t é t e l e . E z zel k a p c s o l a t b a n b i z o n y o s elgondolások, j a v a s l a t o k is születtek. E z e k k ö züi eléggé e l f o g a d h a t ó n a k , j ö v ő b e l á t ó n a k t ű n i k az o k t a t á s n a k megbatá rozott programokhoz (nem t a r t a l o m k ö z p o n t ú , hanem bizonyos, fokig curricülum-jellegű, k o r s z e r ű b b t a n t e r v e k h e z ) v a l ó kötődése. M i v e l az egyes p r o g r a m o k m e g v a l ó s í t á s a k ü l ö n b ö z ő i d ő t a r t a m alatt t ö r t é n n e , és mivel az egyes p r o g r a m o k k i v á l a s z t á s á b a n , egymáshoz v a l ó k a p c s o l á s á ban a t a n u l ó k n a k a p á l y a v á l a s z t á s s a l kapcsolatos ó h a j a i , törekvései is n a g y o b b m é r t é k b e n kifejezésre j u t t a t h a t n á k , ez a m o s t a n i o s z t á l y - , t a n t á r g y - és b i z o n y o s miértekben tanórarendszerű o k t a t á s szükségszerű f e l b o m l á s á h o z vezetne. Í g y lehetőség n y í l n a az ún. „ m o z g ó " o k t a t á s m e g valósítására, a n y i t o t t a b b oktatási i n t é z m é n y e k k i a l a k í t á s á r a , ami egy ben a szakképzés korszerűsítésének f o l y a m a t a i t , a korszerű o k t a t á s i t e c h nológia bevezetését is m e g g y o r s í t a n á . O k t a t á s i k ö z p o n t j a i n k b a n jelenleg még mindig l e g i n k á b b a h a g y o m á nyos frontális m u n k a f o r m a d o m i n á l , a z o n b a n a g y a k o r l a t i képzés k e r e tei k ö z ö t t g y a k r a n kerül sor c s o p o r t m u n k á r a (a t a n u l ó k kiscsoportos f o g l a l k o z t a t á s á r a ) és egyéni f o g l a l k o z á s r a is. Í g y van ez lényegében mindenütt, a h o l az o k t a t á s a comeniusi oktatásszervezési és herbarti ó r a szervezési ( t a n ó r a felépítési) elveikre épül. A s z a k m a i képzésben a gyakorlati képzés igen fontos szerepet tölt be. K o r s z e r ű m e g v a l ó s í t á s á h o z — különösen az ún. t e r m e l ő s z a k m á b a n és foglalkozási á g a k b a n — m e g f e l e l ő t á r g y i és személyi feltételek biztosí tására v a n szükség. M i n d e n ü t t — így n á l u n k is — igen időszerű k é r d é s ként merült (és merül) f e l : hol valósuljon meg a szakmai képzés, az ok tatási központokban, vagy a gyárakban, az oktatáson kívüli munkaszer vezetekben? A kérdés igen összetett, így lehetetlen (és n a g y o n k o c k á z a t o s ) az egész g y a k o r l a t i képzés terheit a gazdaságra és a gazdaságon k í v ü l i társadalmi tevékenységekre ( i n t é z m é n y e k r e , m u n k a s z e r v e z e t e k r e ) h á r í t a n i . N á l u n k természetes, az o k t a t á s i r e f o r m lényegéből k ö v e t k e z ő k ö v e t e l m é n y e k é n t f o g a d t á k el a t á r s u l t m u n k a egészének a n a g y o b b részvállalását az o k t a tásban, ami a g y a k o r l a t i képzés terén igen k é z z e l f o g h a t ó a n valósul meg. A g y á r a k — és á l t a l á b a n a m u n k a s z e r v e z e t e k — s o k k a l n a g y o b b m é r tékben n y i t o t t á k meg k a p u i k a t a tanulóifjúság előtt, m i n t az előző s z a k o k t a t á s i rendszerben. E téren v á l l a l t kötelezettségeiket az o k t a t á s i k ö z p o n t o k k a l k ö t ö t t társadalmi m e g á l l a p o d á s o k b a n rögzítették. A z e g y ü t t m ű ködési készség a z o n b a n sosem elegendő az ilyen f e l a d a t o k m e g v a l ó s í t á s á r a . A m i n d e n n a p i g y a k o r l a t b a n sok előre n e m l á t o t t a k a d á l y merülhet fel, a m e l y e k e t kellő j ó i n d u l a t t a l sokszor el lehet h á r í t a n i . A kérdés lényege
a z o n b a n egy korszerű munkamegosztás megvalósításait követeli m e g : p o n tosan meg k e l l h a t á r o z n i , m i végezhető ezen a téren el a k ö z p o n t o k o n ( i s k o l á k o n ) belül, h o g y arra aztán — a megkezdett f o l y a m a t f o l y t a t á s a ként — a g y á r b a n ( i n t é z m é n y e k b e n ) építeni lehessen. O k t a t á s i k ö z p o n t j a i n k j ó része rendelkezik bizonyos (helyenként igen j ó ) föltételekkel a g y a k o r l a t i képzés megszervezésére, és a g y á r a k t ó l k a p o t t gépek és szer s z á m o k segítségével n a g y j á b ó l b i z t o s í t a n i t u d j a minden t a n u l ó s z á m á r a a g y a k o r l a t i m u n k á h o z szükséges föltételeket. E m e l l e t t j ó i n s t r u k t o r o k b a n , magasan k é p z e t t és a g y a k o r l a t i képzés terén k e l l ő g y a k o r l a t t a l rendelkező s z a k m u n k á s o k b a n sem v o l t és m a sincs h i á n y . ( I t t e m l í t j ü k meg, hogy velük k a p c s o l a t b a n h e l y e n k é n t k i é l e z e t t f o r m á b a n m e r ü l t fel a szakképzettség kérdése — az egyetemi v a g y főiskolai végzettség h i á n y a . ) M i n d e n n e k ellenére sok v o l t az ingadozás a fenti kérdés eldönté sével k a p c s o l a t o s a n . A g y á r a k b a n és m á s t e r m e l ő v á l l a l a t o k b a n , a z egész ségügyben, a k ö z i g a z g a t á s b a n , a művelődési intézményeikben a g y a k o r lati képzés tárgyi feltételeit á l t a l á b a n az e l v á r t m é r t é k b e n t u d t á k ( v a g y t u d t á k v o l n a ) b i z t o s í t a n i , de a kivitelezés, a m u n k a sok helyen kisebb v a g } n a g y o b b — főleg szervezési — a k a d á l y o k b a ü t k ö z ö t t . V i l á g m é r e t e k ben p r o b l é m á t képez a g y a k o r l a t i k é p z é s n e k a t e r m e l ő m u n k á v a l ( á l t a l á b a n a kiszabott f e l a d a t o k végzésével és n o r m á k teljesítésével, v a l ó z ö k k e n ő mentes összekapcsolása, illetve ebbe a m u n k á b a t ö r t é n ő „szerencsés" b e leillesztése. Ideális m e g o l d á s o k r a s e m m i k é p p e n sem reális t ö r e k e d n i . A z o n b a n n a g y o n fontos kérdés, m i az, ami az üzemeiket és i n t é z m é n y e k e t erre az á l d o z a t v á l l a l á s r a m o t i v á l j a . E z n á l u n k a m i n d e n m u n k a s z e r v e z e tet felölelő társult m u n k á n a k az o k t a t á s b a n b e t ö l t ö t t szerep- és felelős ségvállalásából ered, és szoros k a p c s o l a t b a n v a n az oktatás társadalma sításával. M i azt k í v á n j u k elérni, h o g y a m u n k á s o s z t á l y , a d o l g o z ó k az o k t a t á s ü g y terén is az eddiginél n a g y o b b szerepet v á l l a l j a n a k , és h o g y az o k t a t á s m i n d teljesebb m é r t é k b e n a t á r s u l t m u n k a szolgálatában á l l j o n : az ember fejlődését, s z a b a d k i b o n t a k o z á s á t és a társadalmi fejlődést szolgálja. E célok elérése érdekében k o m o l y á l d o z a t o k r a és m e g f e l e l ő h o z z á á l l á s r a v a n szükség, ami a dolgozók e s z m e i - p o l i t i k a i t u d a t á n a k f e j lődésével, a lakosság műveltségi s z i n t j é n e k emelkedésével p á r h u z a m o s a n és f o k o z a t o s a n valósul meg. r
E z szoros összefüggésben v a n az o k t a t á s o n k í v ü l i munkaszervezetek oktatási-nevelési feladatkörének a r e a l i z á l á s á v a l , ami elsősorban a d o l gozók képzési^neveltségi szintjének á l l a n d ó emelésében j u t k i f e j e z é s r e , de m a g á b a n f o g l a l j a a káderszükségletek m e g á l l a p í t á s á t , v a l a m i n t e szükség letek kielégítésére t e r v e z e t t és f o g a n a t o s í t o t t intézkedések, a k c i ó k egész sorát — feladatrendszerét. A m u n k a s z e r v e z e t e k n e k és r a j t u k keresztül a m u n k á s o s z t á l y n a k , a d o l g o z ó n a k az o k t a t á s i r e f o r m f o l y a m a t a i b a n v a l ó b e k a p c s o l á s á r a i r á n y u l ó törekvések m á r eddig is, b i z o n y o s f o k i g , h o z z á j á r u l t a k a v á l l a l a t o k és i n t é z m é n y e k befelé (a v á l l a l a t o n b e l ü l i ) és k i f e l é , a v á l l a l a t o n k í v ü l m e g valósuló oktatási-nevelési f u n k c i ó j á n a k az érezhetőbb k i d o m b o r o d á s á h o z , kifejezésre j u t á s á h o z . U g y a n a k k o r világossá v á l t , h o g y m e l y e k a z o k a z
akadályok, amelyek e pozitív folyamatok gyorsabb kibontakozását egye lőre m é g a k a d á l y o z z á k , lassítják. A z a k a d á l y o k l e g g y a k r a b b a n a személyi tényezőben — az emberben — f e d e z h e t ő k fel, a k i n e k az érdekében m i n d ez t ö r t é n i k . E g y sajátságos dialektikus k ö l c s ö n h a t á s r ó l v a n itt s z ó : a z o k t a t á s és nevelés által k o m p l e t t a b b á v á l ó , tökéletesedő e m b e r f o k o z a t o s a n az o k t a t á s és nevelés b o n y o l u l t f o l y a m a t a i n a k a k t í v t é n y e z ő j é v é , elősegítőjévé válik.
Kádertervezés
—
oktatástervezés
A k á d e r t e r v e z é s a t á r s a d a l m i tervezésnek szerves részét a l k o t j a és az oktatástervezés e g y i k a l a p p i l l é r e . F o l y a m a t b a n l e v ő o k t a t á s i r e f o r m u n k ezzel k a p c s o l a t b a n s o k kérdést, m e g o l d á s r a v á r ó f e l a d a t o t vetett f e l s z í n r e , a m e l y e k e t osak érinteni t u d u n k . T ö b b e k k ö z ö t t világossá v á l t , h o g y szakképzési rendszerünk (ennek gyökerei, természetesen, az előző szakképzési rendszerbe n y ú l n a k vissza) t ö b b o l y a n p r o f i l ú s z a k e m b e r t k é p e z , amilyenre a gyáraiknak és i n t é z m é n y e k n e k e g y á l t a l á n nincs szükségük, v a g y a végzetteknél s o k k a l k i sebb s z á m b a n v a n szükség. U g y a n a k k o r egyes p r o f i l o k b ó l n a g y a h i á n y . E z j ó r é s z t a tervezés hiányosságaira v e z e t h e t ő vissza, de kifejezésre j u t benne b i z o n y o s f o k i g az o k t a t á s i rendszer alkalmazkodóképességének f e j letlensége is. A z első és a l a p v e t ő k é r d é s : milyen mértékben képesek a munkaszerve zetek saját káderszükségleteiket rövidebb és hosszabb távra kimutatni és tervezni? E z e n a téren világszerte s o k ingadozás és hiányosság t a p a s z t a l h a t ó , de u g y a n a k k o r k o m o l y erőfeszítéseknek is a szemtanúi v a g y u n k . A v a j d a s á g i (és á l t a l á b a n j u g o s z l á v i a i ) o k t a t á s i r e f o r m eddig eltelt időszaka azt b i z o n y í t j a , h o g y ezen a téren is, a r á n y l a g rövid idő a l a t t , szemmel l á t h a t ó h a l a d á s t lehet elérni. M í g az 5 — 6 évvel ezelőtti k i m u t a t á s o k g y a k r a n elég i n g a t a g o k , kétesek v o l t a k , az utóbbi időben a s z ü k ségleteket f e l t á r ó a d a t o k f o k o z a t o s a n m e g b í z h a t ó b b a k k á v á l n a k . E z rész ben a n n a k a k ö v e t k e z m é n y e , h o g y a n a g y o b b v á l l a l a t o k b a n jól s z e r v e zett k á d e r o s z t á l y o k ( m u n k a e r ő - g a z d á l k o d á s i s z a k s z o l g á l a t ö k ) a l a k u l t a k , és ezzel a kérdéssel, saját é r d e k ü k b e n is, s o k helyen k ö r ü l t e k i n t ő e n f o g l a l k o z n a k . A k á d e r t e r v e z é s terén, ilyen s z a k s z o l g á l a t o k h i á n y á b a n , a k i sebb m u n k a s z e r v e z e t e k , és k ü l ö n a nem k ö z v e t l e n termelő m u n k a s z e r v e zetek h á t r á n y b a n v a n n a k , b á r n a g y o b b alkalmazkodóképességgel ez könnyen ellensúlyozható. S z á m u n k r a ez a kérdés elsősorban a s z a k o k t a t á s , az o k t a t á s i k ö z p o n t o k szemszögéből időszerű: hogyan tervezik és állapítják meg az egyes ágazatokra beiratkozó tanulók számát? E z természetesen nem l e h e t csak az o k t a t á s i k ö z p o n t o k ügye. E m l í t e t t ü k m á r , h o g y n á l u n k (egyelőre csak t a r t o m á n y i szinten) léteznek ún. s z a k i r á n y ú o k t a t á s ü g y i önigazgatási érdekközösségek, a m e l y e k a s z a k m a i képzés f i n a n s z í r o z á s a m e l l e t t f o n t o s szerepet t ö l t e n e k be az o k t a t á s -
p o l i t i k a k i a l a k í t á s á b a n és v é g r e h a j t á s á b a n , így az o k t a t á s tervezésében is. Sajátságos k ö z v e t í t ő szerepet v á l l a l n a k iaz o k t a t á s i intézmények (az o k tatás) és az o k t a t á s szolgáltatásait f e l h a s z n á l ó k k ö z ö t t . I t t g y ű j t i k össze a káderigényeikre v o n a t k o z ó a d a t o k a t , és itt egyeztetik a k ü l ö n b ö z ő szin ten és területen (szervekben) f o l y ó k á d e r t e r v e z é s t az oktatásügyben t ö r ténő tervezéssel. A z érdekközösségek megfelelő önigazgatási szervei á l l a p í t j á k m e g az egyes s z a k o k r a b e í r h a t ó t a n u l ó k számát, tehát az o k t a t á s i k ö z p o n t o k n a k a t e r v e i k e t ehhez k e l l i d o m í t a n i u k . A tervezésnek ilyen összehangolása e l ő b b a rövid t á v ú , m a j d a k ö z é p t á v ú tervkészítés terén valósult m e g . U g y a n a k k o r az o k t a t á s ü g y b e n is világossá v á l t , h o g y a t á r s a d a l m i fejlődés a l a p v e t ő t e n d e n c i á j á r a és b i z o nyos futurológiai e l ő i r á n y z a t o k r a t á m a s z k o d ó hosszú t á v ú tervezés h i á n y á b a n n e m a l a k u l h a t ki a tervezés korszerű h a t é k o n y rendszere. E n nek a felismerésnek a m o z g ó s k ó h a t á s a m i n d i n k á b b érezhetővé v á l i k . V a j d a s á g b a n az 1 9 8 1 — 1 9 8 5 - ö s i d ő s z a k r a e l f o g a d o t t fejlesztési t e r v e k szerint a legnagyobb szükség a h a r m a d i k és n e g y e d i k ( v a l a m i n t ö t ö d i k ) összetettségi f o k o z a t n a k m e g f e l e l ő szakképzettségű m u n k á s o k r a , v a l a m i n t egyetemet és f ő i s k o l á t végzett szakemberekre lesz szükség. E z e n belül a z tán p o n t o s a n m e g h a t á r o z t á k az egyes á g a z a t o k szükségleteit, ami k o m o l y előrehaladást jelent. A k ö v e t k e z ő é v e k b e n t o v á b b i erőfeszítésekre v a n szükség egy k o r s z e r ű , a tervezés m i n d e n fázisát felölelő és e g y m á s b a s z ö v ő d ő rendszerének k i a l a k í t á s á r a , nem tévesztve szem elől azt a n a g y o n f o n t o s k ö v e t e l m é n y t , h o g y az o k t a t á s n a k nemcsak a jelenlegi és j ö v ő b e l i káderszükségleteket k e l l kielégítenie, h a n e m a fejlődés m e g g y o r s í t á s á t is elő kell segítenie. E b b ő l természetesen adódik, h o g y az oktatástervezésnek mindinkább tudástervezés-, illetve emberközpontúvá kell válnia.
összegezés
helyett
M u n k á n k b a n a V a j d a s á g b a n (és J u g o s z l á v i a egyes v i d é k é i n ) m e g v a l ó suló o k t a t á s i r e f o r m l e g f o n t o s a b b m o z z a n a t a i t t á r t u k fel, összehasonlítást végezve a szegedi J ó z s e f A t t i l a T u d o m á n y e g y e t e m keretében f o l y ó , t ö b b t e k i n t e t b e n hasonló jellegű k í s é r l e t t e l . A f e l v á z o l t k é p , de különösen az összehasonlítás, a t a p a s z t a l a t o k értékelése nem lehet teljes, hiszen a sze gedi kísérlet végső eredményei n e m á l l n a k rendelkezésünkre, és a v a j d a sági r e f o r m első, kezdeti fázisa lényegében csak m o s t zárul. O k t a t á s i r e f o r m u n k elmúlt 6 — 7 esztendeje sóik értékes t a p a s z t a l a t o t h a l m o z o t t fel. A szegedi kísérlet is b i z o n y o s a n sok új felismeréshez vezet. E z e k n e k a t a p a s z t a l a t o k n a k és e r e d m é n y e k n e k az elemzése, értékelése szilárdabb t á m p o n t o t n y ú j t h a t a t o v á b b i fejlődés-fejlesztés i r á n y v o n a l a i n a k a k i a l a k í t á s á r a és stratégiai c é l j a i n a k a m e g h a t á r o z á s á r a . N á l u n k ez m o s t f o l y a m a t b a n v a n . B i z o n y o s k o r r e k c i ó k r a m á r m e n e t k ö z b e n is sor k e r ü l t . A m u n k a n e h e z e b b része a z o n b a n m é g h á t r a v a n . E g y i k a l a p v e t ő és legösszetettebb f e l a d a t a szakképzési rendszer t o vábbfejlesztése. A 2 + 2 tagozódású k ö z é p f o k helyett egy egészségesebb
négyosztályos szakirányú oktatási rendszer m u t a t k o z i k elfogadhatóbb modellnek, amely m a g á b a n foglalná az általános és politechnikai képzés legfontosabb elemeit is, és amelyben az eddigi két fázis szorosabban, ter mészetesebben kapcsolódna egymáshoz. Emellett — inkább csak elméleti síkon — , felmerült az 1 + 3 osztályos (évfolyamos) megoldás (modell) gondolata is. A középiskola első osztálya itt elsősorban az általános p á lyaorientációval kapcsolatos előkészítést szolgálná, szakirányú oktatás (szakmai képzés) m i n d h á r o m é v f o l y a m a általában befejező szakaszt is képezne, u g y a n a k k o r a mostaninál nagyobb mértékben ölelné fel az álta lános képzés elemeit. Világosan áll előttünk, h o v a akarunk eljutni: a szakmai képzés kor szerű s egyben rugalmas rendszerét kívánjuk megvalósítani, amely m i n denkinek (fiataloknak és felnőtteknek e g y a r á n t ) azt nyújtaná, ami egyéni és társadalmi szemponcból egyaránt elfogadható, hasznos és célravezető. Más szóval olyan szakképesítési rendszert igyekszünk kialakítani, amely messzemenően figyelembe veszi az egyén adottságait, képességeit, testi és szellemi alkalmasságát, egyéniségét, valamint az egyes m u n k a k ö r ö k iránti v o n z a l m á t , de u g y a n a k k o r a m i n d gyorsabban változó társadalmigazdasági igényeket is. E z egy k ö z ö s , a szocialista országokra általában jellemző törekvés, ami az ilyen jellegű tapasztalatcserének is mélyebb, humánusabb értelmet ad.
Rezime K o m p a r a t i v n i studij: Jedinstveni eksperimenat univerziteta J o ž e f Atila (u Segedinu) u svetlu reforme o b r a z o v a n j a u Vojvodini Autor u svom studiju polazi od izvanredno važnog položaja i funkcije obra zovanja u društvenom razvoju. Krizni momenti koji se na tom polju, u svetskim razmerama, javljaju odražavaju određene protivrečnosti i izvestan stepen zaostajanja obrazovanja Ikoje česito nije u stanju da udovolji naraslim (i u mnogo čemu novim) društvenim zahtevima i očekivanjima. Reformni pokreti koji se kod nas i u svetu na tom polju pokreću, teže za nadoknađivanjem tog zaostajanja i usmereni su ka povećavanju efikasnosti sistema obrazovanja. U ovom studiju analiziraju se određeni aspekti jednog eksperimenta koji se pod rukovodstvom odgovarajućih stručnjaka na Univerzitetu u Segedinu spro vodi u gimnazijama (u III i IV razredu uvedeno je sltručno obrazovanje) i to u svetlu osnovnih intencija i stečenih iskustava u reformi obrazovanja u Vojvo dini (i u Jugoslaviji). Polazeći od Rezolucije X . kongresa SKJ daje se analitički prikaz dosadaš njih tokova reforme u našoj zemlji, sa posebnim osvrtom na Vojvodinu, i na osnovu komparacije nastavnih planova ukazuje se na zajedničke i slične crte, a ujedno i na različitosti u pojedinim postavkama i irešenjima, pre svega u struk turi nastavnih programa. Posebna pažnja se posvećuje odnosu opšteobrazovnih i stručnih predmeta i teoretske i praktične nastave. Povezano time ističu se ključni problemi vezani za formiranje stručnih (kadrovskih) i tzv. obrazovnih
profila i osvetljava se uloga udruženog rada — stručnjaka iz materijalne i du hovne proizvodnje. Sažeti prikaz unutrašnje strukture i bitnih karakteristika obrazovnih centara upotpunjava sliku о stanju a delimično i о daljim tokovima reforme obrazovanja kod nas. U zaključnom 'razmatranju podvlači se svrsishodnost i korisnost, kao i hu mani karakter ovakvih komparativnih studija.
Resummee Vergleichende S t u d i e : Alleinstehendes E x p e r i m e n t der U n i v e r s i t ä t „ J ó z s e f A t i l l a " (in Segedin) im L i c h t e der V o j v o d i n a e r Bildungsreform Der Verfasser geht in seiner Studie von der besonders wichtigen Funktion des Unterrichts, für die gesellschaftliche Entwicklung, ab. Die Kirisemmomente, die sich in dieser Hinsicht in der Welt melden, bezeugen einen gewissen Rück stand des Unterrichts, der oft nicht im Stande ist den angewachsenen (in vi eler Hinsicht neuen) gesellschaftlichen Wünschen und Erwartungen zu ent sprechen. Die Reformbewegungen, die bei uns und in ter Welt, in dieser Hinsicht, entstehen, bestreben', diesen Rückstand zu überwinden und sind auf die Erhöhung der Effektivität des Erziehungsystems gerichtet. In dieser Studie werden .bestimmte Aspekte eines Experiments untersucht, die die Universität in Segedin, unter der Führung entsprechender Fachleute, in den Gymnasien durchführt (in der III. und IV. Klasse wurde Fachunterricht ein geführt), uzw. im Lichte grundlegender Intension und gewonnener Erfahrungen der Bildungsreform in der Vojvodina (und Jugoslawien). Den Resolutionen des X I . Kongresses der S K J entsprechend, wird eine ana lytische Darstellung des bisherigen Ahlaufs der Bildungsreform bei uns vorge führt, mit besonderem Hinweis auf die Vojvodina und wird durch Kompara tion der Uniterrichtsplänelauf die gemeinsame und ähnliche, sowie auf die ver schiedene Charakteristiken, vor allem in der Struktur der Unternichtspläne hin gewiesen. Besonderes Interesse wird dem Verhältnis der Allgemeinbildungs-und Fachgegenstände, sowie der theoretischen und praktischen Bildung geschenkt. Damit werden verbunden die GrundpröhUeme der Formierung von Fach-und Erzieherprofile hingewiesen und 'die Rolle der vereinigten Arbeit vorgeführt. Kondensierte Vorzeigung der Struktur und Grundcharaikteristiken der Bil dungszentren, ergänzt das Bild über die Lage und teilweise über die Entwicklung der Bildungsreform bei uns. Zuletzt wird die Zweckmässigkeit, Nützlichkeit und Humanität solcher kom parativen Untersuchungen unterstrichen.
Nagy
László
A VAJDASÁGI PEDAGÓGIAI INTÉZET
A jugoszláviai o k t a t á s 'és nevelés h a r m i n c h a t év a l a t t óriási fejlődésen m e n t keresztül. E z t az időszakot s z á m t a l a n nekilendülés és m e g t o r p a n á s jellemezte u g y a n ú g y , ahogy egész t á r s a d a l m i fejlődésünket is. E z e g y é b k é n t természetes v e l e j á r ó j a m i n d e n t á r s a d a l o m n a k , hisz az anyagi
ter
melés és az anyagi bázis m i n d i g és m i n d e n k o r d e t e r m i n á l j a a z o k a t a t á r sadalmi
szférákat,
amelyek
a társadalmi
felépítményhez,
a
kultúrához
és a k ö z n e v e l é s területéhez t a r t o z n a k . A p r o b l é m á k t ó l és a m e g t o r p a n á s o k t ó l függetlenül a z o n b a n az elmúlt h a r m i n c h a t évet az á l l a n d ó számbeli és minőségbeli előrehaladás, a s z o cialista a l a p o k o n n y u g v ó f o r r a d a l m i á t a l a k u l á s jellemezte. A t á r s a d a l m i v i s z o n y o k v á l t o z t a t á s á v a l összhangban k i s e b b - n a g y o b b eredménnyel v á l t o z t a t t u k oktatási-nevelési rendszerünket is. A z iskolarendszer m e g r e f o r m á l á s a J u g o s z l á v i á b a n s a k k a l összetettebb f o l y a m a t , m i n t a h o g y azt sokan g o n d o l j á k . A z o k t a t á s válsága a világ minden p o n t j á n érezhető. A z úgynevezett , , o k t a t á s r o b b a n á s " éppen úgy végbement a fejlett k a p i t a l i s t a o r s z á g o k b a n , m i n t a szocialista v a g y f e j lődő o r s z á g o k b a n , a m e l y e k nemrég tértek rá a nemzeti fellendülés ú t jára. A z oktatás válságát a fejlett kapitalista országokban a tudományos m ű s z a k i fejlődés v á l t o t t a k i . A z oktatás i r á n t i igények a n n y i r a m e g n ö v e k e d t e k , hogy ezek m e g h a l a d j á k a t á r s a d a l o m anyagi lehetőségeit. E z e k a p r o b l é m á k az a d o t t t á r s a d a l m i v i s z o n y o k k ö z ö t t a z o n b a n nem o l d h a t ó k meg. A z o k t a t á s válsága J u g o s z l á v i á b a n is érezteti h a t á s á t , b á r ennek o k á t n e m kereshetjük k i m o n d o t t a n a t u d o m á n y o s - m ű s z a k i fejlődésben. H a z á n k a fejlett k a p i t a l i s t a o r s z á g o k h o z v i s z o n y í t v a a felszabadulás után E u r ó p a egyik l e g e l m a r a d o t t a b b országai k ö z é t a r t o z o t t . A t u d o m á n y o s - m ű s z a k i fejlődés t e h á t s o k k a l lassúbb ü t e m b e n m e n t végbe. Í g y a t á r s a d a l m i gazdasági fejlődés, és véle összhangban az o k t a t á s és a nevelés is sokáig m a g á n viselte a m ú l t , a l e m a r a d á s , az á l l a n d ó útkeresés bélyegét.
A jugoszláviai o k t a t á s i rendszerre a gazdasági feltételeik és v i s z o n y o k mellett igen n a g y hatással v o l t a k a z o k a v á l t o z á s o k , a m e l y e k t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i rendszerünkben mentek végbe. A imunkásönigazgatás 'beve zetésével m e g v á l t o z o t t az iskola társadalmi helyzete és szerepe is. A g a z daságban és egész t á r s a d a l m u n k b a n végbement f o r r a d a l m i változások gyökeres r e f o r m o k a t k ö v e t e l t e k az o k t a t á s t ó l is, b á r az elért eredmé n y e k k e l nem l e h e t ü n k megelégedve. I t t elsősorban a r r a g o n d o l u n k , hogy az iskola és az o k t a t á s t á r s a d a l m a s í t á s a , a t á r s u l t m u n k a egységes r e n d szerébe v a l ó bekapcsolása nem f o l y i k o l y a n ü t e m b e n , ahogy azt a t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i i r á n y e l v e k 'meghatározták. V á l t o z t a k ugyan az o k t a t á s céljai és f e l a d a t a i , m i v e l ez a társadalmi s z f é r a is szorosan k a p c s o l ó d i k a t á r s a d a l m i élet egyéb területeihez, de v o l t a k időszakok, a m i k o r az is k o l a nevelői h a t á s a , eszmei b e á l l í t o t t s á g a nem felelt m e g társadalmi v i s z o n y a i n k n a k . N i n c s eszmeiségtől m e n t e s v a g y eszmeileg neutrális o k t a tás és nevelés, függetlenül a k o n k r é t t á r s a d a l m i rendszertől. A z o k t a t á s m i n d e n k o r az u r a l k o d ó osztály érdekeit szolgálta, az u r a l k o d ó o s z t á l y tól k a p t a a z o k a t a t á m p o n t o k a t , a m e l y e k segítségével m e g a l k o t t a és megszövegezte c é l j á t . E z a m e g á l l a p í t á s természetesen érvényes a j u g o szláv iskolára is, b á r sokan igyekeztek a m ú l t b a n szabadulni ettől az á l lásfoglalástól. A m a i jugoszláv iskolarendszer a l a p j a i t m é g a n é p f e l s z a b a d í t ó háború idején l e r a k t á k . A felszabadulás után és az elmúlt h a r m i n c h a t év során számos i s k o l a r e f o r m n a k , iskolarendszerünk számos v á l t o z á s á n a k v o l t u n k szemtanúi és a k t í v részesei. A v á l t o z á s o k különösen a m u n k á s ö n i g a z g a tás bevezetése óta i n t e n z í v e k , hisz ezek a f o r r a d a l m i társadalmi v á l t o z á sok az o k t a t á s gyökeres m e g v á l t o z t a t á s á t tették szükségessé. Elsősorban v á l t o z t a t n i k e l l e t t : az i s k o l á n a k m i n t i n t é z m é n y n e k a t á r s a d a l m i h e l y z e tét, belső szocialista légkörét, de v á l t o z t a t n i kellett az iskola pedagógiai arculatán is. Meg k e l l e t t r e f o r m á l n i t e v é k e n y s é g é n e k lényegét a t á r s a d a lom k ö v e t e l m é n y e i v e l , e l v á r á s a i v a l és szükségleteivel összhangban. B á r az eredmények igen jelentősek, nem m o n d h a t j u k el, hogy a k i t ű z ö t t c é l o k a t mindig m a r a d é k t a l a n u l m e g v a l ó s í t o t t u k . A z iskola pedagógiai a r c u latát, belső légkörét n e m t u d t u k k e l l ő .mértékben v á l t o z t a t n i , m e r t e g y e t len i s k o l a r e f o r m o t sem v e z e t t ü n k le k e l l ő alapossággal, m e g g o n d o l t s á g gal és t u d o m á n y o s s á g g a l . A z o k t a t á s élé t ű z ö t t társadalmi és pedagógiai c é l o k m e g v a l ó s í t á s a f ő leg az o k t a t á s ü g y i d o l g o z ó k r a h á r u l t , b á r ezzel nem azt a k a r j u k á l l í t a n i , hogy az iskola az egyetlen tényező, amely az o k t a t á s és a nevelés f e j l ő déséi elősegíti. A m a tanügyi d o l g o z ó k s z a k m a i képzettségétől, t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i beállítottságától és helyzetétől, ideológiai felkészültségétől és flexibilitásától mindig n a g y b a n függ, hogy a t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i k ö z ö s ség és a k o n k r é t társadalmi k ö r n y e z e t által k i t ű z ö t t célok és f e l a d a t o k milyen ütemben v a l ó s u l n a k meg. A z o k t a t á s és a nevelés fejlesztésén, m e g r e f o r m á l á s á n szocialista társa d a l m u n k b a n és V a j d a s á g b a n is számos intézmény t e v é k e n y k e d i k . A z egyik legjelentősebb m i n d e n k é p p e n V a j d a s á g Pedagógiai I n t é z e t e , amely
i m m á r huszonhat éve áll a v á l t o z á s o k , az ú j í t á s o k és a pedagógiai r e f o r m o k k ö z é p p o n t j á b a n . M e g e m l é k e z v e a jugoszláviai és vajdasági o k t a tás és nevelés eltelt h a r m i n c ö t évéről, m e g k e l l tehát emlékezni, b á r kissé megkésve, a T a r t o m á n y i Pedagógiai I n t é z e t f e n n á l l á s á n a k huszonöt, azaz h u s z o n h a t éves é v f o r d u l ó j á r ó l is, hisz az intézmény s z a k m u n k a t á r sai részesei v o l t a k m i n d a z o k n a k a f o r r a d a l m i á t a l a k u l á s o k n a k , a m e l y e k a vajdasági o k t a t á s és iskolafejlesztést j e l l e m e z t é k . A z elmúlt huszonhat év alatt a V a j d a s á g i Pedagógiai I n t é z e t számos átszervezésen és v á l t o z á s o n m e n t keresztül. E z e k e t a v á l t o z á s o k a t mindig azok a társadalmi á t a l a k u l á s o k tették szükségessé, amelyek az anyagi b á zisban iés a társadalmi f e l é p í t m é n y d e e t a t i z á c i ó j á v a l menteik végbe. N e m állítjuk, h o g y azok a g y a k o r l a t i v á l t o z á s o k , a m e l y e k e t az I n t é z e t átszer vezésével k a p c s o l a t o s a n f o g a n a t o s í t o t t u n k mindig ennék az i n t é z m é n y nek a z a v a r t a l a n működését s z o l g á l t á k , b á r meg kell jegyezni, h o g y az Intézet m u n k a t á r s a i i g y e k e z t e k az adott t á r s a d a l m i k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t azt n y ú j t a n i , amit az anyagi bázis és a k á d e r e k összetétele f o l y t á n n y ú j t hatott. A z I n t é z e t átszervezéseiről e l m o n d h a t j u k , h o g y ez az i n t é z m é n y elő ször a z o k t a t á s , azaz a t a n í t á s fejlesztése céljából a l a k u l t meg. K é s ő b b az á l t a l á n o s - és a s z a k o k t a t á s fejlesztésével b í z t á k meg, m a j d 1 9 7 5 - b e n t a r t o m á n y i i n t é z m é n n y é vált. A z elmúlt évek f o l y a m á n az Intézet e l n e v e zésében t ö r t é n t v á l t o z á s o k mellett v á l t o z o t t t e v é k e n y s é g é n e k lényege, t a r t a l m a , m u n k a t e r v é n e k t á r s a d a l m i irányultsága is. A z I n t é z e t t e v é kenységében t ö r t é n t v á l t o z á s o k azt a célt szolgálták, h o g y a t á r s a d a l o m k ö v e t e l m é n y e i v e l összhangban olyan m u n k a f o r m á k a t és tevékenységi t a r t a l m a k a t h a t á r o z z a n a k meg, amelyek lehetővé teszik a k i t ű z ö t t f e l a d a tok m e g v a l ó s í t á s á t . H u s z o n h a t év egy i n t é z m é n y életében nem n a g y idő. H a a z o n b a n azt a t é n y t vesszük alapul, hogy a jugoszláviai o k t a t á s sem tekint vissza sok kal hosszabb i d ő s z a k r a a felszabadulás ó t a , a k k o r V a j d a s á g Pedagógiai I n t é z e t é n e k huszonhat éve m i n d e n k é p p e n jelentős. E z alatt a huszonhat év alatt ugyanis számos i s k o l a r e f o r m n a k és v á l t o z á s n a k v o l t u n k szemta núi. N e m á l l í t h a t j u k , hogy az I n t é z e t v o l t ezeknek a r e f o r m t ö r e k v é s e k nek, elméleti és g y a k o r l a t i m e g o l d á s o k n a k egyedüli zászlóvivője V a j d a ságban, d e azt m i n d e n k é p p e n e l m o n d h a t j u k , h o g y az I n t é z e t és s z a k m u n k a t á r s a i a k t í v a n k i v e t t é k részüket a r e f o r m o k k a l k a p c s o l a t o s m u n k á k b ó l . E z a n n á l is i n k á b b jelentős, hisz az iskolarendszerben eszközölt v á l t o z á s o k a k á r t a r t a l m i , a k á r n o r m a t í v jellegüket vesszük figyelembe, nagy horderejűek v o l t a k , n a g y k ö r ü l t e k i n t é s t , k o m o l y társadalmi h o z z á állást és s z a k m a i tudást igényeltek. A z I n t é z e t m u n k á j á t az á t r e f o r m á l á s minden p o n t j á n megnehezítette az a k ö r ü l m é n y , hogy a jugoszláv o k t a tási-nevelési elmélet és g y a k o r l a t a m e g o l d á s o k a t m i n d i g a jugoszláv g y a k o r l a t b ó l m e r í t h e t t e , és n e m m i n t á z h a t t a l e , n e m ültethette át más szo cialista országok oktatási-nevelési g y a k o r l a t á t , o k t a t á s i rendszerének f e l építését. E z t , azt hiszem, n e m k e l l különösen b i z o n y g a t n i . Még sokan emlékeznek az oktatásügyi és a t á r s a d a l o m b a n t e v é k e n y k e d ő d o l g o z ó k
közül a felszabadulás után a S z o v j e t u n i ó b ó l á t v e t t oktatási-nevelési m i n t á k r a , a pedagógiai s z a k k ö n y v e k r e , a nevelésre v o n a t k o z ó pszichológiai á l l á s f o g l a l á s o k r a , n o r m á k r a és egyéb, a neveléssel összefüggő h a g y a t é k r a , amely o k t a t á s i rendszerünkre igen b é n í t ó hatással v o l t . A z általános t á r s a d a l m i fejlődés és a szocialista építésben k i t ű z ö t t sa játos célok szükségessé tették a jugoszláv oktatási-nevelési rendszer meg r e f o r m á l á s á t is. A r e f o r m t ö r e k v é s e k n é l mindig bizonyos f i l o z ó f i a i v o n a t k o z á s o k k é p e z t é k a k i i n d u l ó p o n t o t . A szocialista és a k o m m u n i s t a ne velés ugyanis a sokoldalúan k i f e j l e t t egyéniség nevelését tűzte z á s z l a j á r a . E n n e k a m i n d e n b i z o n n y a l leghumánusabb célkitűzésnek a g y a k o r l a t i m e g valósítása a z o n b a n attól függ, hogy a sokoldalúságot, mint a f i l o z ó f i a i szociológiai-pszichológiai-pedagógiai v o n a t k o z á s o k összességét m i l y e n ide ológiai a l a p m o t í v u m o k vezérlik. A h a l a d ó pedagógiai elmélet az o k t a tás és a nevelés v é g c é l j á t l e g g y a k r a b b a n abban l á t j a , h o g y a tanulót f e l készítse az életre, h o g y t u d o m á n y o s világnézetű szocialista építőt „ f a r a g j o n " belőle. A jugoszláviai pedagógiai elmélet t e h á t olyan o k t a t ó i - n e velői i n t é z m é n y k i a l a k í t á s á t szorgalmazza, amely nemcsak az életre, a j ö v ő n e k és a m u n k á b a állásra neveli a tanulót, hanem képessé teszi a permanens önnevelésre és önképzésre, a m u n k á b a n és a t u d o m á n y o s - m ű szaki fejlődésben végbemenő rohamos v á l t o z á s o k követésére, a t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i életben v a l ó a k t í v részvételre és szabadidejének ésszerű k i használására is. A jugoszláv szocialista önigazgatású t á r s a d a l o m építése nem á l l a n d ó é l e t p á l y á r a felkészített d o l g o z ó t k ö v e t e l , n e m , , f a h - i d i ó t á t " a k a r nevelni, aki egyszer s m i n d e n k o r r a m e g h a t á r o z o t t f e l a d a t o k a t tud csak végezni, nemosak ,,jó s z a k e m b e r e k " kiképzését követeli meg, hanem olyan d o l g o z ó k a t , a k i k m e g é r t i k a fejlődés lányegét és lépést t u d n a k t a r tani a t u d o m á n y o s - m ű s z a k i fejlődéssel, a k i k ennek a fejlődésnek a k t í v résztvevői t u d n a k l e n n i . T á r s a d a l m u n k n a k jól képzett és alapos á l t a l á nos tudással rendelkező ö n i g a z g a t ó k r a , a küldöttségekben t e v é k e n y k e d ő k ü l d ö t t e k r e , aktív t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i d o l g o z ó k r a , ú j í t ó k r a van szüksé ge, a k i k a szocialista t o v á b b f e j l ő d é s t , a permanens önnevelést egyéni és társadalmi szükségletnek, nem pedig k é n y s z e r n e k t e k i n t i k . A jugoszláviai és vajdasági o k t a t á s i rendszer itt említett célkitűzései nek elérése nagymércékben m e g n e h e z í t e t t e m i n d a z o k n a k az i n t é z m é n y e k nek a tevékenységét, amelyek az o k t a t á s és a nevelés m e g r e f o r m á l á s á v a l az elméleti tézisek és elgondolások g y a k o r l a t i a l k a l m a z á s á v a l v o l t a k meg b í z v a . E z é r t v o l t V a j d a s á g Pedagógiai I n t é z e t e is m e g a l a k u l á s a ó t a a m a i napig á l l a n d ó a n a p r ó b a t é t e l e k sodrában. A z o k t a t á s és a nevelés t o vábbfejlesztésével k a p c s o l a t o s leglényegesebb kérdéseket t a n u l m á n y o z v a részi v á l l a l t minden olyan a k c i ó b ó l , amely a vajdasági iskolarendszer szocialista önigazgatású á t a l a k u l á s á r a v o n a t k o z o t t . S hogy az Intézet minden t e k i n t e t b e n n e m t u d t a teljesíteni a reá h á r u l ó f e l a d a t o k a t , azt részben azzal i n d o k o l h a t j u k , hogy sohasem rendelkezett olyan tetemes eszközökkel és nagyszámú szakkáderrel, amelyre a r á r u h á z o t t f e l a d a t o k és t á r s a d a l m i e l v á r á s o k a l a p j á n szüksége lett v o l n a . Az I n t é z e t m u n k a t á r s a i az elmúlt huszonhat é v a l a t t e g y ü t t m ű k ö d t e k
az ország m á s területén levő pedagógiai intézetekkel, i s k o l á k k a l , t a n í t ó képző intézetekkel és pedagógiai a k a d é m i á k k a l , t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i szer vezeteikkel és más i n t é z m é n y e k k e l . A z I n t é z e t s z o r g a l m a z t a m u n k a t á r sainak a m i n t a i s k o l á k b a n v a l ó részvételét és a kísérleti i s k o l á k b a n v a l ó m u n k á j á t , ami n a g y b a n h o z z á j á r u l t egy széles k ö r ű és pedagógiailag e l m a r a d h a t a t l a n r e f o r m m o z g a l o m h o z , az oktatási-nevelési rendszer fejlesz téséhez, az a d o t t t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i szinten v a l ó r a v á l t h a t ó és a p e d a gógiai elmélet és g y a k o r l a t fejlettségi szintjének m e g f e l e l ő m u n k a f o r m á k és m ó d s z e r e k k i a l a k í t á s á h o z . A m i k o r erről beszélünk, nem szabad szem elől téveszteni V a j d a s á g n a k , m i n t t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i közösségnek azt a specifikus helyzetét, amelyet a többnyelvűség jelent az o k t a t á s és a n e velés ozámára. B á r az I n t é z e t é v f o r d u l ó j a a l k a l m á b ó l k i a d o t t p u b l i k á c i ó kiemeli V a j d a s á g P e d a g ó g i a i Intézete t u d o m á n y o s - k u t a t ó m u n k á j á t és a t e v é k e n y ségének jelentőségét az első n a g y i s k o l a r e f o r m idején, úgy hisszük, ezek a m e g á l l a p í t á s o k kissé t ú l z o t t a k . A z I n t é z e t ugyanis nemigen b o c s á t k o z o t t t u d o m á n y o s - k u t a t ó m u n k á b a , b á r a n y o l c o s z t á l y o s általános iskola k o n c e p c i ó j á n a k k i d o l g o z á s á h o z m i n d e n b i z o n n y a l szükség lett v o l n a ilyen tevékenységre is. A z I n t é z e t ugyanis abban az időben a tanítási f o l y a m a t fejlesztésével v o l t m e g b í z v a és a m i n t a i s k o l á k b a n , v a l a m i n t a kísérleti i s k o l á k b a n k i f e j t e t t tevékenysége és t a p a s z t a l a t a i , a k ö r z e t i pedagógiai intézetekkel v a l ó szoros együttműködése a l a p j á n , új lehetőségeket ás u t a k a t t á r h a t o t t v o l n a fel az iskola megújhodása terén. A h a t v a n a s 'évek ben, a m i k o r az i s k o l a r e f o r m lendületet k a p o t t , a Pedagógiai I n t é z e t b i zonyos t á m p o n t o t jelentett szisztematikus eszmei-politikai és s z a k m a i - p e dagógiai m u n k á j á v a l . E z e n a téren n a g y horderejű v o l t az I n t é z e t n e k az a tevékenysége, a m e l y a pedagógusok szakmai továbbképzésére v o n a t k o zott. E n n e k a s z a k m a i kiképzésnek a k ö z p o n t j a az I n t é z e t által K a r l ó cán létesített t o v á b b k é p z ő k ö z p o n t v o l t . E z az i s k o l a k ö z p o n t v á l o g a t o t t szakembereivel, k ö z l ö n y é v e l és sokoldalú pedagógiai tevékenységével t ö b b mint egy évtizeden keresztül új pedagógiai i r á n y z a t o k , oktatási-nevelési módszerek és eljárások, merész pedagógiai v á l l a l k o z á s o k színhelye v o l t nemcsak V a j d a s á g b a n , h a n e m egész J u g o s z l á v i á b a n is. A t o v á b b k é p z é s b e t ö b b ezer o k t a t á s ü g y i dolgozó és t ö b b száz i s k o l a i g a z g a t ó (kapcsolódott be különböző munkaformákon keresztül. A karlócai k ö z p o n t b a n magas s z a k m a i szinten f o l y t a pedagógusok t o v á b b k é p z é s e és t u d o m á n y o s a n m e g a l a p o z o t t m u n k a p r o g r a m o k b i z t o s í t o t t á k a m u n k á t . A pedagógusok g y a k o r l a t i tevékenységét úgy szervezték m e g , hogy az b i z t o s í t o t t a a r é s z t v e v ő k pedagógiai, pszichológiai és szűkebb s z a k m a i t u d á s á n a k b ő vítését. A pedagógiai t o v á b b k é p z ő k ö z p o n t n a k gazdag szakkönyvtára volt, a k a r l ó c a i i s k o l á k b a n szervezett g y a k o r l a t i és m i n t a o k t a t á s pedig biztos a l a p o t jelentett az oktatásügyi d o l g o z ó k későbbi g y a k o r l a t i m u n k á j á h o z . A z i s k o l a k ö z p o n t k ü l ö n b ö z ő tevékenységi f o r m á k a t szervezett. A pedagógusok s z e m i n á r i u m o k o n , t a n f o l y a m o k o n és t a n á c s k o z á s o k o n v e t tek részt, s ezeken az összejöveteleken számos újítás, merész ötlet szüle tett, elméleti elgondolások és g y a k o r l a t i ú j í t á s o k m e g v i t a t á s á r a került sor. 1
A r e f o r m t ö r e k v é s e k és a g y a k o r l a t i m e g o l d á s o k kísérleti terepe v o l t az I n t é z e t n é k ez a pedagógusokat t o v á b b k é p z ő i s k o l a k ö z p o n t . N e m csoda h á t , h o g y J u g o s z l á v i a - s z e r t e n a g y t e k i n t é l y n e k ö r v e n d e t t és h o g y éppen itt, V a j d a s á g szívében t a r t o t t á k meg j ó n é h á n y k ö z t á r s a s á g i és országos jellegű megbeszélést és szemináriumot is. A k a r l ó c a i i s k o l a k ö z p o n t azonban nemcsak J u g o s z l á v i á b a n ö r v e n d e t t nagy h í r n é v n e k . S z á m o n t a r t o t t á k a szomszédos és m á s európai o r s z á g o k is. V a j d a s á g P e d a g ó g i a i I n t é z e t é n e k nemcsak az e m l í t e t t s z a k m a i t o v á b b képzés terén k i f e j t e t t m u n k á j a érdemel elismerést. S z ó l n i kell arról a te vékenységről is, a m e l y a m a g y a r - és szerbnyelvű t a n k ö n y v k i a d á s r a v o n a t k o z i k . K ü l ö n ö s e n a nemzetiségek nyelvén k i a d o t t t a n k ö n y v e k e t kell megemlíteni. E z e k állandó tökéletesítésére, pedagógiai-módszertani csiszo lása á l l a n d ó f e l a d a t o k a t t ű z ö t t az I n t é z e t t m u n k a t á r s a i elé. E b b e n a m u n k á b a n különösen a z ó t a t a p a s z t a l h a t ó lényeges előrehaladás, ahogy az I n t é z e t keretén belül m e g a l a k u l t az a t a g o z a t , a m e l y a nemzetiségi isko lák t a n t e r v é n e k és t a n k ö n y v e i n e k k i d o l g o z á s á n és k i a d á s á n f á r a d o z i k . E z a t a g o z a t 1 9 6 5 b e n V a j d a s á g T a n k ö n y v k i a d ó I n t é z e t é v é alakult át azzal a f é l a d a t t a l , hogy biztosítsa a nemzetiségi iskolák s z á m á r a a t a n k ö n y v e k e t , ezek minőségéndk á l l a n d ó j a v í t á s á t , és a t a n k ö n y v e k k i d o l g o z á s á h o z szükséges s z a k k á d e r t . A t ö b b évi eredményes m u n k a a T a n k ö n y v k i a d ó I n t é z e t e t képessé tette 1 9 7 4 - t ő l az összes nemzetiségi t a n k ö n y v k i a d á s á r a V a j d a s á g t a n i n t é z m é n y e i s z á m á r a . í g y 1 9 8 0 - i g a T a n k ö n y v k i a d ó Intézet összesen 3 1 3 t a n k ö n y v e t a d o t t k i az általános iskolák tanulói s z á m á r a , az egységes k ö z é p i s k o l á k , v a l a m i n t a szakirányú o k t a t á s s z á m á r a pedig 1 4 1 - e t . A z új tankönyveik a metodikai és tanítástudoimányi s z e m p o n t o k mellett b i z t o s í t j á k az o k t a t á s és a nevelés m a r x i s t a i r á n y ú m e g a l a p o z o t t ságát és m i n d j o b b a n megfelelnek az időszerű pedagógia k ö v e t e l m é n y e i nek. E n n e k k a p c s á n a z o n b a n m e g kell említeni, h o g y t a n k ö n y v e i n k még mindig nem segítik elő k e l l ő k é p p e n a t a n u l ó k és a t a n á r o k t e h e r m e n t e sítését, a k r i t i k a i gondolkodást és a n n a k a pedagógiai i r á n y é l v n e k a v a lóra váltását, miszerint a tanulót az oktatási-nevelési f o l y a m a t s z u b j e k t u m á v á kell t e n n i . E l t e k i n t v e a z o n b a n az e m l í t e t t h i á n y o s s á g o k t ó l , V a j daságban mégis sokat f e j l ő d ö t t a t a n k ö n y v k i a d á s . j
t
A z o k t a t á s és a nevelés fejlődését serkentette a V a j d a s á g b a n n a p v i l á got l á t o t t pedagógiai s z a k i r o d a l o m is. A z e l m ú l t h a r m i n c h a t év alatt a pedagógiai és egyéb s z á k f o l y ó i r a t o k b a n mintegy öt és félezer s z a k m u n k a jelent m e g a pedagógiai elmélet, a pedagógiai g y a k o r l a t , v a l a m i n t az is k o l a r e f o r m l e g k ü l ö n b ö z ő b b területeiről. Jelenleg öt pedagógiai f o l y ó i r a t jelenik m e g V a j d a s á g b a n szerbhorvát és m a g y a r n y e l v e n . T e v é k e n y s é gükkel nemcsak V a j d a s á g pedagógiai elméletére és g y a k o r l a t á r a v a n n a k hatással, h a n e m egész iskolarendszerünk szocialista önigazgatású á t a l a k u lását is elősegítik. V a j d a s á g Pedagógiai I n t é z e t e m e g a l a k u l á s a óta az intézmény életében v o l t a k lendületes évdk, de v o l t a k é v e k ( 1 9 6 5 ) , a m e l y e k e t m e g t o r p a n á s , az útkeresés j e l l e m z e t t . E z e k b e n az é v e k b e n az általános t á r s a d a l m i - p o l i -
tikaj légkör g á t o l t a az I n t é z e t erőteljesebb és eredményesebb m u n k á j á t . A z o k t a t á s n a k és a nevelésnek a társadalmi fejlődés m e l l é k v á g á n y á r a v a l ó terelése r á n y o m t a bélyegét az I n t é z e t m u n k á j á r a is. 1 9 6 5 b e n az is k o l a o k t a t ó i - n e v e l ő i h a t á s a c s ö k k e n t . E z e n a téren lényeges változás csak 1 9 7 0 - b e n állt b e , a m i k o r a szövetségi képviselőház m e g h o z t a az o k t a t á s és a nevelés szocialista ö n i g a z g a t á s é á t a l a k u l á s á r ó l szóló rezolúciót, m a j d 1 9 7 4 - b e n a m i k o r a tizedik pártkongresszus erélyesen s í k r a s z á l l t az o k t a tás és a nevelés átszervezéséért. E z e k után az o k t a t á s és a nevelés k é r d é sei előtérbe k e r ü l t e k . j
Ú j r a f e l v e t ő d i k az o k t a t á s és a nevelés o s z t á l y - és eszmei-politikai j e l legének a kérdése, az o k t a t á s i f o l y a m a t h a t é k o n y s á g á n a k és eredményes ségének, nevelésbeli szerepének a kérdése, a m u n k á r a és az önigazgatásra v a l ó nevelés kérdése, m a r x i s t a i r á n y u l t s á g á n a k és m e g a l a p o z o t t s á g á n a k a kérdése, az o k t a t á s n a k és a nevelésnek a társult m u n k á v a l -való össze kapcsolása, a nemzeti egyenjogúság t o v á b b f e j l e s z t é s é n e k a kérdése és még számos d ö n t ő fontosságú kérdés. E z e k n e k a p r o b l é m á k n a k a m e g oldása egy teljesen új iskolarendszer kiépítését követelte m e g , óriási e r ő feszítéseket a t á r s a d a l o m minden s t r u k t ú r á j á t ó l , új ó r a - és t a n t e r v e k k i dolgozását tette szükségessé és n e m utolsósorban új t ö r v é n y i rendelkezé sek megszövegezését a t i z e d i k pártkongresszus z á r ó o k m á n y a i é r t e l m é b e n . E célból V a j d a s á g Pedagógiai Intézetét szakemberek f o g l a l k o z t a t á s á v a l kellett erősíteni és anyagilag képessé tenni az ú j , összetett és felelősség teljes kötelezettségek ellátására. M e r t nemcsak ö t n y e l v ű ó r a - és t a n t e r vet k e l l e t t kidolgozni 2 6 4 f o g l a l k o z á s r a , de m e g kellett szövegezni az ó r a - és t a n t e r v e k minőségi vizsgálatát szolgáló pedagógiai d o k u m e n t á c i ó t is. A m i n d összetettebb m u n k a f e l t é t e l e k és az egyre b e h a t ó b b pedagógiai m u n k a , a m e l y az i s k o l á k s z a k s z o l g á l a t a előtt állt, megkövetelte, hogy a Pedagógiai I n t é z e t is b e h a t ó b b a n és n a g y o b b t u d o m á n y o s igényességgél f o g l a l k o z z o n a pedagógiai g y a k o r l a t kérdéseivel, megoldásokat keresve a z o k r a a d i l e m m á k r a , a m e l y e k e t az új pedagógiai elmélet t á r t az i s k o l á k elé. A z előző évek m u n k á j á n a k eredményeként a Pedagógiai I n t é z e t 1 9 7 3 tól k o l l o k v i u m o k a t és s z i m p ó z i u m o k a t szervez, m e l y e k e n az el méleti megoldások g y a k o r l a t i a l k a l m a z á s á t , az ú j í t á s o k o b j e k t i v i z á l á s á t és az új pedagógiai k o n c e p c i ó k m e g v i t a t á s á t tűzik napirendre. 1973-itól 1 9 8 0 - i g összesen n y o l c k o l l o k v i u m o t szervezett az I n t é z e t . V a l a m e n n y i n az i s k o l a r e f o r m n a k egyes tervezeteit v i t a t t á k m e g , m i n t p é l d á u l : az á l t a lános iskola megszervezésének t e r v e z e t é t , az o k t a t ó i - n e v e l ő i m u n k a f e j lesztésére i r á n y u l ó s z a k m u n k a kérdéseit, a felnőttképzés p r o b l é m á i t és egyéb kérdéseket. S z ó v o l t az oktatással és a neveléssel k a p c s o l a t o s t u dományos-kísérleti m u n k á r ó l , a f i a t a l o k ö n i g a z g a t á s r a v a l ó neveléséről, v a l a m i n t a tehetségek f e l k a r o l á s á r ó l és neveléséről. A z egyes s z i m p ó z i u m o k a n y a g á t a Pedagógiai I n t é z e t sajtó alá rendezte és k i a d t a , ami nagyban h o z z á j á r u l t V a j d a s á g pedagógiai i r o d a l m á n a k g a z d a g o d á s á h o z és a pedagógiai g y a k o r l a t fejlesztéséhez. A s z i m p ó z i u m o k előkészítésiébe, megszervezésébe n a g y s z á m ú tanügyi m u n k á s k a p c s o l ó d o t t be, a k i k t u d o -
m á n y o s - és k u t a t ó m u n k á j u k k a l h o z z á j á r u l t a k a pedagógusok szakmai képzéséhez. A z említett időszakban a Pedagógiai I n t é z e t négy t u d o m á n y o s t a n á c s kozást is megszervezett. E b b ő l k e t t ő n e m z e t k ö z i v o l t . E g y i k a nemzeti egyenjogúság megvalósulását t a g l a k a , az o k t a t á s b a n és a nevelésben, a másik pedig a pedagógusképzés új k o n c e p c i ó j á r a , lehetőségeire m u t a t o t t rá A z országos t u d o m á n y o s összejövetel napirendjén T k ó n a k a szocia lista nevelésről szóló írásai és a t u d o m á n y o s műszaki fejlődés, v a l a m i n t az o k t a t á s v i s z o n y á n a k kérdései szerepeltek. A Pedagógiai I n t é z e t köztársaságközi és t a r t o m á n y k ö z i e g y ü t t m ű k ö dése k ü l ö n figyelmet é r d e m e l , különösen, a m i k o r az oktatási-nevelési rendszer kiépítéséről v a n szó. J ó v o l t a k a p c s o l a t a V a j d a s á g területén m ű k ö d ő kerületi pedagógiai intézetekkel is. E z az együttműködés h o z z á j á r u l t a r e f o r m t ö r e k v é s e k megvalósulásához, hiszen a t a p a s z t a l a t o k cse réjét és az együttműködés bővítését eredményezte. V a j d a s á g Pedagógiai I n t é z e t e a m e g a l a k u l á s p i l l a n a t á t ó l mindig t ö r ő dött a f i a t a l s z a k k á d e r f e l k a r o l á s á v a l és a l k a l m a z á s á v a l . S z á m o s f i a t a l , m a m á r n a g y h í r ű t u d o m á n y o s munkás és pedagógus kezdte p á l y a f u t á sát az I n t é z e t b e n . A f i a t a l o k b u z g a l m á n a k k ö s z ö n h e t j ü k , h o g y a P e d a gógiai I n t é z e t m u n k á j á t mindig a flexibilitás és az az a k a r á s jellemezte, hogy újat, j o b b a t , ésszerűbbet, a k o n k r é t t á r s a d a l m i k ö v e t e l m é n y e k n e k megfelelőt alkosson az o k t a t á s és a nevelés t e r é n . F e l ö l e l v e m u n k á j u k k a l a k í s é r l e t i - k u t a t ó m u n k a területeit, az o k t a t á s fejlesztésére v o n a t k o z ó kérdéseket, a pedagógusok s z a k m a i t o v á b b k é p z é sét, a többnemzetiségi pedagógiai g y a k o r l a t p r o b l é m á i t , a pedagógiai szolgálat megszervezésének kérdéseit és egyéb elméleti és g y a k o r l a t i k é r déseket, a Pedagógiai I n t é z e t m u n k a t á r s a i mindig a z o k n a k a t ö r e k v é seknek a g y ú j t ó p o n t j á b a n v o l t a k , a m e l y e k az o k t a t á s és a nevelés előre haladását s z o r g a l m a z t á k . E h h e z a m u n k á h o z természetesen n a g y s z a k mai tudásra v o l t szükség. E z t g a r a n t á l t a többek k ö z ö t t az a 2 0 s z a k m u n k a t á r s is, aki időközben d o k t o r i díszoklevelet szerzett. I t t a z o n b a n azt is m e g k e l l j e g y e z n i , h o g y a nagyszámú szakmunikatárs k í s é r l e t i - k u t a t ó m u n k a ugyanis az említett huszonhat év alatt nem t a r t o z o t t az I n t é zet k i e m e l t tevékenységei k ö z é . F e l r ó h a t ó t e h á t , hogy m u n k á j á n a k meg szervezése, ténykedés! a l a p k o n c e p c i ó j á n a k a k i a l a k í t á s a a l k a l m á v a l nem a k n á z t a ki k e l l ő k é p p e n a z o k a t a lehetőségeket, amelyeket a s z a k m u n k a társak képességénél f o g v a f e l h a s z n á l h a t o t t volna a t u d o m á n y o s - k u t a t ó m u n k a terén. V a j d a s á g P e d a g ó g i a i I n t é z e t é n e k huszonhat tevékenységben gazdag évét t e k i n t v e m e g á l l a p í t h a t j u k , h o g y m u n k á j a többé-kevésbé beleszövődött az iskolarendszerben v é g b e m e n t v á l t o z á s o k b a . A z I n t é z e t részese v o l t a z o k n a k az a k c i ó k n a k , amelyeket o k t a t á s u n k és nevelésünk a felszabadu lás ó t a szervezett. A t á r s u l t m u n k a szükségletei m e g k ö v e t e l t é k , h o g y is k o l a r e n d s z e r ü n k új p r o f i l ú k á d e r t képezzen k i . A z ilyen profilú káderek nevelésén f á r a d o z o t t megalakulása ó t a az I n t é z e t . V a j d a s á g Pedagógiai Intézetére
ma
sem hárul
kisebb
feladat,
mint
m e g a l a k u l á s á n a k első éveiben. A z eddigi i s k o l a r e f o r m o k csupán parciális r e f o r m o k v o l t a k , hisz pedagógiai ú j d o n s á g o k a t , a t a n t e r v e k m e g v á l t o z t a tását és az iskola belső szerkezetét igyekeztek m e g v á l t o z t a t n i . A m o s t a n i r e f o r m , az o k t a t á s és a nevelés szocialista önigazgatású á t a l a k u l á s a a l a p j a i b a n v á l t o z t a t j a m e g az iskolát, mert ennek a társadalmi s z f é r á n a k a társult m u n k á v a l v a l ó integrációját s z o r g a l m a z z a . E z semmiképpen sem m o n d h a t ó egyszerű és gyors f o l y a m a t n a k . A t i z e d i k pártkongresszus h a t á r o z a t a i n a k megvalósítása k i t a r t ó , t u d o m á n y o s a l a p o k o n n y u g v ó , n a g y szaktudást igénylő m u n k á t k ö v e t e l . A z említettek m e g v a l ó s í t á s á b a n n a g y f e l a d a t o k v á r n a k a V a j d a s á g i Pedagógiai I n t é z e t m u n k a t á r s a i r a is. R e m é l j ü k , h o g y az új f e l a d a t o k a t is eredményesen teljesítik. E h h e z a z o n b a n fel kell k a r o l n i a z o k a t a m u n k a t á r s a k a t , a k i k az egyes p r o b l é m a k ö r ö k ben j á r t a s a k , a k i k az oktatási-nevelési p r o b l é m á k ismerői, a k i k n e k t u d o m á n y o s igényessége m e g h a l a d j a az eddigi r e f o r m o k t u d o m á n y o s igényes ségét. M e r t az o k t a t á s és a nevelés szocialista önigazgatású á t a l a k u l á s a V a j d a s á g b a n n a g y nehézségekbe ü t k ö z ö t t . A z o k o k a t n e m abban kell keresni, hogy V a j d a s á g elsőnek k e z d e m é n y e z e t t , h a n e m talán a b b a n , h o g y az iskola m e g r e f o r m á l á s á t nem előzte m e g kellő t u d o m á n y o s - k u t a t ó m u n ka. N a g y h i b a l e n n e , h a V a j d a s á g P e d a g ó g i a i I n t é z e t e a j ö v ő b e n n e m lenne k e z d e m é n y e z ő j e és k ö z p o n t j a a t u d o m á n y o s - k u t a t ó m u n k á n a k , m e r t a k k o r u g y a n a b b a a h i b á b a esne, amelyet f o g y a t é k o s s á g k é n t r ó h a t u n k fel a huszonhat éves fennállását ünneplő i n t é z m é n y n e k .
Jegyzet 1
Tri i po decenije razvoja vaspitanja i obrazovanja u SAP Vojvodini, Peda goški zavod Vojvodine, Novi Sad, 1980.
Rezime T r i decenije p o s t o j a n j a P e d a g o š k o g z a v o d a V o j v o d i n e Vaspitanje i obrazovanje u Jugoslaviji u protekle tri i po decenije doživelo je ogroman napredak i pored mnogobrojnih zastoja i problema, kao i krize koja Ikarakteriše obrazovanje. Za razliku od drugih, ekonomski razvijenih ze malja, krizu obrazovanja u Jugoslaviji ne izaziva toliko naučno-tehnološka revolucija, koliko činjenica, da sistem obrazovanja ne prati one promene koje su se u samoupravnom socijalističkom društvu dešavale. Realizacija društvenih i pedagoških ciljeva u mnogome zavisi od fleksibilnosti sistema obrazovanja i od pedagoških institucija koje svojim stručnim radom treba da pomognu progres. Jedna od takvih institucija je i Pedagoški zavod Vojvodine, koji je 1980. godine proslavio tri decenije svog postojanja. Ova institucija je u proteklih trideset godina doživela mnoge transformacije, imao je periode naglog razvoja ali i periode padova u zavisnosti od toga,
kakve je zadatke društvena zajednica ovoj instituciji poveravala. N o bez ob zira, na određene zastoje i poteškoće može se konstatovati, da je Pedagoški" za vod Vojvodine uvek bio u centru najprogresivnijih pedagoških stremljenja i da je mnogo učinio na stručnom uzdizanju prosvetnih radnika, na organizovanju eksperimentalnog rada u školama, na planu izdavanja udžbenika i drugih publikacija, na unapređenju stručno-pedagoškog rada, .na organizaciji simpozijuma, kolokvijuma i drugih naučnih skupova. Pedagoški zavod Vojvodine je od početka svog postojanja uvék bio glavni nosioc teformskih stremljenja. Stručni saradnici Zavoda su svojim radom i en tuzijazmom nalazili načina da podstaknu ono što je progresivno u razvoju Jugoslovenskog školstva. Značaj Pedagoškog zavoda Vojvodine je veoma velik i danas, kada je reč о socijalističkom samoupravnom preobražaju vaspitanja i obrazovanja. Uz saradnju svih raspoloživih snaga, verujemo da će Zavod i ove veoma složene zadatke sa uspehom obaviti.
Summary Three Decades o f the Pedagogical Institut of V o j v o d i n a In .the past three and a half decades education in Yugoslavia has gone through great progress besides numerous „holdups" and problems, also crises that characterize education. In contrast to other, economically developed countries, the crises in Yugoslav education is caused not so much by the scien tific and technological revolution, than by the fact that the educational sys tem does not follow the changes that take part in our selfmanaging socialist society. The realization of social and pedagogical aims depends much on the flexi bility of the educational system and on the pedagogical institutions which should by their special work help progress. One of such institutions is Vojvo dina's Institut of Pedagogy, which in the year 1980 celebrated its three decades of existance. This institution has gone through many transformations during the past thirty years, had its periods of rapid development but also periods of fall, depending on the tasks that society had laid into its hands. Disregarding certain „holdups" and difficulties we can state that Vojvodina's Pedagogical Institut has always been in the center of the most progressive pedagogical streams and has done a great job by professional training of teachers of all kind, by orga nizing experimental classes in different schools, by publishing books and perio dicals, by promoting itheaching itself, and also by organizing symposiums and workshops or other meetings. The Pedagogical Institut of Vojvodina has since the beginning of its exis tance been the main recipient of reforming ideas. The professional associates of the Institut have always by means of hard work and enithusiasm found ways how to stimulate something that is progressive in the developemenit of the Yugoslav educational system. The importance of Vojvodina's Pedagogical Ins titut is very .significant even today, when we speak about the changes in socia list self-managing education. With the collaboration of all available means, we hope that the Institut shall carry out these very complex tasks successfully.
150 É V E
SZÜLETETT
Láncz
SZARVAS
GÁBOR
Irén
A NYELVŐR ELSŐ ÉVEI*
S z a r v a s G á b o r t 1 8 6 9 . június 2 5 - é n E ö t v ö s J ó z s e f kinevezte a pesti f ő g i m n á z i u m b a rendes t a n á r n a k . Értekezéséneik f o g a d t a t á s á r ó l ugyanis é r tesültek a k ö z o k t a t á s ü g y i (minisztériumban is, cikkei által S z a r v a s a k k o r m á r ismertté v á l t . 1 8 7 1 - b e n az M T A levelező t a g j á v á v á l a s z t o t t á k . A z A k a d é m i á b a n először is a n y e l v ellenőrzését és j a v í t á s á t tűzte k i a N y e l v t u d o m á n y i B i z o t t s á g f e l a d a t á u l . A B i z o t t s á g ügyrendje 1 8 7 2 - b e n m á r ezekkel a p o n t o k k a l b ő v ü l t : a B i z o t t s á g f e l a d a t a „a m ű n y e l v a l a k u lását szemmel t a r t a n i , s á l t a l á b a n az irodalmi nyelvművelést o l y k é p p e n ellenőrizni, b o g y egyrészt hiányos nyelvismeretből f o l y ó erőszakos szó képzéssé ne f a j u l j o n ; másrészt pedig az idegen n y e l v e k h a t á s a a m a g y a r n y e l v n e k g r a m m a t i k a i , különösen s y n t a k t i k a i szerkezetét m e g ne h a m i sítsa; végre az eddigi elkövetett n y e l v r o n t á s o k lehető o r v o s l á s á r a t ö r e kedni". A z A k a d é m i a tagjai, H u n f a l v y P á l , B u d e n z J ó z s e f és G y u l a i P á l a N y e l v t u d o m á n y i B i z o t t s á g b a n f e l v e t e t t é k egy n y e l v m ű v e l ő f o l y ó i r a t m e g i n d í t á s á n a k lehetőségét. A f o l y ó i r a t szerkesztésével S z a r v a s G á b o r t bíz^ t á k m e g . A z A k a d é m i a 1 8 7 2 - i költségvetése m á r készen volt, e k k o r G y u lai s z o k o t t hevességével k ö v e t e l t e a f o l y ó i r a t m e g i n d í t á s á h o z szükséges összeg felvételét a bizottság költségvetésébe. A M a g y a r N y e l v ő r első száma 1 8 7 2 . j a n u á r 15-én jelent meg. A f o l y ó irat p r o g r a m j á t Mit akarunk? c í m m e l k ö z ö l t e a szerkesztő. „ A k a r j u k o t t , ahol az i n g a d o z ó a l a p r a f e k t e t e t t s r ö g t ö n ö z v e létesített n y e l v ú j í t á s szabályellenes s z ó a l k o t á s o k a t h o z o t t f o r g a l o m b a , a helyesség v i s s z a á l l í t á s á t ; ahol az idegen nevekkel v a l ó érintkezés korcs kifejezése k e t teremtett, a tisztaság e l é m o z d í t á s á t ; a k a r j u k a k ö v e t e l m é n y e k n e k t e l jesen m e g f e l e l ő t u d o m á n y o s m a g y a r n y e l v t a n n a k összeállítását m e g k ö n y n y í t e n i s részben elékészíteni az á l t a l , h o g y a n y a g o t g y ű j t ü n k s a f ü g g ő ben l e v ő kérdéseket tüzetes m e g v i l á g í t á s által t i s z t á z z u k ; m i n d ezt * Részlet Láncz Irén: Szarvas monográfiából.
Gábor
című,
a- Forum
gondozásában
irtegjent
pedig a m a g y a r n y e l v életéből m e r í t e t t eszközök segítségével a k a r j u k megvalósítani. E végből k u t a t n i f o g j u k : 1. a t ö r t é n e t i , 2. a n é p n y e l v e t ; 3 . k i v á l ó f i g y e l m ü n k t á r g y á t f o g j a képezni az ú j a b b i r o d a l o m , különösen pedig a f o r g a l o m b a n levő hibás s z ó a l a k o k és idegenszerűségek. l e e n d ő i n k tehát a k ö v e t k e z ő részekre o s z l a n a k : 1. A t ö r t é n e t i nyelv körében. A z e l h a n y a g o l t n y e l v k i n c s n e k f e l k u t a t á s a s b e l ő l ü k a célszerűnek s z ü k s é g - k í v á n t a ajánlása s terjesztése: A z ingadozó n y e l v t a n i a l a k o k m e g á l l a p í t á s á r a szükséges a d a t o k e g y beszedése. 2. A n é p n y e l v körében. Ismeretlen t á j s z ó k s t á j s z ó l á s o k gyűjtése s a z o k terjedésének s h a t á s á nak kimutatása. A m é g nem ismert n é p d a l o k , k ö z m o n d á s o k , k ö s z ö n t ő k , g y e r m e k j á t é k o k , népnyelvi sajátságok mellett főleg a népmeséknek alakilag hű közlése. A t á j h e l y n e v e k n e k , névszerint a hegyek, d o m b o k , v ö l g y e k , f o l y ó k , t a v a k , vízerek, f o r r á s o k , erdőségek, b a r l a n g o k , dűlők neveinek egybeszedése. 3. A z ú j a b b i r od a l m i nyelv körében. A n y e l v törvényeinak figyelembe nem vételével a l k o t o t t szók b í r á l a t a . A z új .képzésű szók története. A z idegenszerűségek. A b á r m i t e k i n t e t b e n f i g y e l e m k e l t ő irodalmi t e r m é k e k , különösen pedig a t u d o m á n y o s és s z a k m ű v e k , h i v a t a l o s i r a t o k s t a n k ö n y v e k n y e l v é n e k megbírálása s ugyanezen célból a nép számára készült m ű v e k szemmel tartása. 4. Az egész nyelveiét körében. A n y e l v s a j á t s á g o k összeállítása. A s y n o n y m á k egybegyűjtése s j e l e n t m é n y ö k á r n y a l a t a i n a k m e g h a t á r o zása A n y a g g y ű j t é s és m e g v i t a t á s által a s y n t a c t i k a i kérdéseknek meg állapítása. A szó és m o n d a t t e n d t ö r v é n y e i n e k részletekbe h a t ó m e g v i t a t á s a . A j e l e n t é k e n y e b b í r ó k szókincseinek k i m u t a t á s a . 5 . E z e k m e l l e t t figyelemmel kísérjük a h a l a d ó nyelvtudo m á n y n a k n y e l v ü n k r e v o n a t k o z ó kutatásait s a megálla p í t o t t eredményt időnként k ö z t u d o m á s r a h o z z u k . N e m kevésbé f o n t o s t e e n d ő n k n e k t e k i n t j ü k végül a m á r e g y b e g y ű j t ö t t s rendelkezésünkre álló a d a t o k a l a p j á n , ahol ez lehetséges leend, az egyes helyesírási, helyesejtési s prosodiai s z a b á l y o k a t l e s z á r m a z t a t n i s meg állapítani" (Nyr. 1 : 1 — 3 ) . A szerkesztő a r r a törekedett, h o g y a N y e l v ő r ne legyen száraz, t u d o m á n y o s f o l y ó i r a t , n e m c s a k a s z a k e m b e r e k n e k szánta ugyanis, h a n e m a nyelv ügye iránt é r d e k l ő d ő nagyközönség f i g y e l m é t is le k í v á n t a k ö t n i . A j ó szerkesztő f e l a d a t a i t így á l l a p í t o t t a m e g : „ H á r o m dologra k e l l
ü g y e l n i e : 1 . H o g y l a p j a v a g y f o l y ó i r a t a az ígért n a p r a okvetlenül m e g jelenjék, m á s k ü l ö n b e n az előfizető nem szokja meg, h o g y v á r j a . 2. H o g y az ígért' t e r j e d e l e m b e n elejétől végig szöveggel legyen tele, k ü l ö n b e n az előfizető m e g r ö v i d í t e t t n e k hiszi m a g á t . 3. H o g y ez a szöveg j ó is legyen, különben m á s k o r nem f i z e t e l ő . " S z a r v a s teljesítette is e z e k e t a f e l adatokat. K o r á n a k v a l a m e n n y i ismert tudósát ott t a l á l j u k a m u n k a t á r s a k k ö z ö t t . M á r a z első s z á m b a n ezekkel a nevekkel t a l á l k o z u n k : Budenz J ó z s e f , H u n f a l v y P á l , V o l f G y ö r g y , P o n o r i T h e w r e w k E m i l , Balassa J ó z s e f , Szász K á r o l y , F o g a r a s i J á n o s , Greguss Ágost, t o v á b b á S z a r v a s kedves tanítványa, Simonyi Zsigmond. M á s t u d o m á n y o k m ű v e l ő i t is b e v o n t a a f o l y ó i r a t m u n k á j á b a . A r a n y J á n o s is í r t pl. a s z ó r e n d r ő l , de j a v í t g a t ó cikkeiket is k ö z ö l t . A f o l y ó i r a t t a r t a l m a g a z d a g v o l t , s ezzel elütött a t u d o m á n y o s f o l y ó i r a t o k a l a k j á t ó l és t a r t a l m á t ó l . S z a r v a s szerette az élénk v i t a t k o z á s t , ha az 'tanulságos volt, m e r t et től v á r t a az e l v e k t i s z t á z á s á t . N e m félt az erősebb, szenvedélyesebb h a r c tól sem, az sem b á n t o t t a , h a őt t á m a d t á k . E z e k e t a c i k k e k e t is teljes egészében k ö z l i . V o l f például m á r az első s z á m b a n a f o l y ó i r a t címe ellen emelt k i f o g á s t , m e r t szerinte germanizmus, helyesen így h a n g z a n a : a m a g y a r n y e l v őre. S ezt a h i b á t , s z ó j á t é k k a l é l v e , „szarvas n y e l v h i b á n a k " nevezi. Brassai S á m u e l , a polihisztor, aki t ö b b e k k ö z ö t t n y e l v t u d o m á n n y a l is f o g l a l k o z o t t , s a m a g y a r m o n d a t elméletét és szerkezetét vizsgálta új szempontból, az „előfizetési f e l h í v á s t " b í r á l j a 3 c i k k b e n . S z a r v a s k ö z l i ezt a csípős, gúnyos b í r á l a t o t , de a k i f o g á s o k r a m e g a d j a a választ, a k i fogást a z o n b a n h e l y é n v a l ó n a k t a l á l t a , s a m á s o d i k k ö t e t r e m á r ez k e r ü l t : előfizetésre f e l h í v á s . „ M i n d e n k o r készen állunk t u d o m á n y o s v i t a t k o z á s b a szeretjük p r o v o k á l n i is, h a reméljük, h o g y n y e l v ü n k r e zik b e l ő l e " — í r j a egy későbbi é v f o l y a m b a n . É r v e k k e l ni, d e e l v á r j a , h o g y ha vele nem é r t e n e k egyet, alapos sák be tévedéseit.
b o c s á t k o z n i , sőt haszon s z á r m a kíván meggyőz indokkal mutas
A szerkesztő tárgyilagos v o l t , m ó d o s í t á s nélkül k ö z ö l minden p o l e m i záló c i k k e t , ha kell, b a r á t a i t sem k í m é l i . A f o l y ó i r a t c i k k e i é l é n k e k , nem r i t k á n szellemesek v o l t a k , ú g y h o g y az átlagos, egyszerű o l v a s ó is él vezhette őket. S z a r v a s n a k sikerült a tehetségeket megnyernie a m a g y a r n y e l v ügyének, többen ösztönzésére v á l t a k nyelvésszé. A N y e l v ő r első számaiban S z a r v a s G á b o r a n y e l v t u d o m á n y k ü l ö n b ö z ő területeit érintő c i k k e k k e l j e l e n t k e z e t t . A z új s z a v a k r ó l , az ide gen szavaikról é r t e k e z i k , helyesírási nézeteit ismerteti, n y e l v j á r á s k u t a t ó g y ű j t ő ú t j á n a k eredményeit o l v a s h a t j u k az első é v f o l y a m o k b a n . A m a g y a r n y e l v h a s z n á l a t á t vizsgálja p r o g r a m ú k n a k megfelelően, k ü l ö n b ö z ő területeken. N y e l v t i s z t í t ó tevékenységét a z o n b a n a kezdetektől fogva t á m a d á s o k é r i k . M á r a m á s o d i k é v f o l y a m t ó l k e z d v e reagál ezekre a t á m a d á s o k r a . D e egyéb kérdések is szerepelnek írásai k ö z ö t t . M i n d a z o k a
kérdések, m e l y e k az első éviekben f o g l a l k o z t a t j á k , m u n k á s s á g a során viszszatérnek m a j d . E l v e i , iha n e m is egészen k i f e j t v e , de a l a p j a i b a n m á r az első í r á s o k b a n m e g t a l á l h a t ó k . Az új szók kérdése c . c i k k b e n a műveltség és a n y e l v k a p c s o l a t á t felismerve a n y e l v g a z d a g o d á s á n a k lehetőségeként említi az új s z a v a k [elvételét. „ Ú j s z ó k n a k a l k a l m a z á s a , f o r g a l o m b a tétele ugyanis n e m c s a k hogy meg v a n engedve, h a n e m a'llkalam a d t á n elkerülhetetlen k ö v e t e l ő s z ü k s é g " í r j a ( N y r . 2 : 3 3 7 ) . A műveltséggel új s z a v a k , k i f e j e z é s e k h o nosodnak m e g a nyelviben. Ö k é t lehetőséget l á t : v a g y átvesszük az ide gen s z a v a k a t , v a g y a m a g u n k n y e l v é n e k s z a v a i v a l j e l ö l j ü k meg a f o g a l maikat. A t u d o m á n y n y e l v é b e n , úgy l á t j a , helyesebb az általánosan is mert s z a v a k a t elfogadni, a t u d o m á n y b a n ugyanis sok függ a szabatos, f é l r e m a g y a r á z h a t a t l a n kifejezésektől. A tudományon kívül azonban tartózkodjunk tőle, mondja, s „ha v a l a m e l y f o g a l o m r a nem v o l n a j á r a t o s , m e g h a t á r o z o t t s z a v u n k , i p a r k o d j u n k , h o g y a h i á n y m e n n é l előbb p ó t o l v a l e g y e n " ( N y r . 2 : 3 3 7 ) . S z a r v a s G á b o r t e h á t nem ellensége az új s z a v a k n a k , m a g a is kiemeli, ha nincs m e g f e l e l ő szavunk, h á t c s i n á l j u n k . A z új f o g a l m a k megjelölésére szükséges szók a l k o t á s a k o r n é h á n y elv szem előtt t a r t á s á t tekinti f o n t o s n a k . A z egyik s z e m p o n t j a , hogy a szó m a g y a r legyen, és n e idegen v a g y k o r c s . K o r c s s z a v a k r ó l beszélve a m a g y a r n y e l v t ö r v é n y e i n e k mellőzésével készült s z a v a k r a gondol. A m á sik elve, h o g y a szó fedje az idegent. E l e g e n d ő n e k t a r t j a m á r azt is, ha csak jelentésének egy részét fedi, m á r e k k o r sem kell t a r t ó z k o d n u n k a l k a l m a z á s á t ó l . A n y o m a t é k o s jelentés ugyanis hosszú idő a l a t t f e j l ő d i k k i . A z új szó f o r r á s á n a k t i s z t á n a k és eredetinek kell lennie, ez a h a r m a dik s z e m p o n t j a . A régi i r o d a l o m b a n és a n é p n y e l v b e n l á t j a a - g a z d a g í tásnak igazi f o r r á s á t . Főleg a m á r h o m á l y b a borult j e l e n t é s á r n y a l a t o k f e l ú j í t á s á r a gondol. N e m ellenzi tehát a n y e l v n e k új s z ó k k a l v a l ó gazdagítását. G s a k a rosszul a l k o t o t t s z a v a k ellen emeli fel szavát. H e l y t e l e n a l k o t á s ú a k n a k t a r t j a például a - d a , -de k é p z ő k k e l l é t r e h o z o t t s z a v a k a t . K i m u t a t j a , hogy ezek helytelenek, m e r t a n y o m d a , uszoda, bölcsőde, öntöde a v á r d a és a csárda a l a p j á n k e l e t k e z h e t t e k . A v á r d a t u l a j d o n n é v k é n t is szerepel, s a b e n n e l é v ő d-nek és a - n a k nincs k ö z ü k egymáshoz, a csárda v i s z o n t nem is m a g y a r szó, h a n e m perzsa átvétel ( s z e r b h o r v á t k ö z v e t í t é s s e l ) . Ezek a képzők a nyelvújítás koholmányai, s a velük alkotott szavakat kivétel nélkül helytelennek t a r t j a . A f e n t i s z a v a k helyiségek elnevezései, s m i v e l a rossz s z a v a k helyett j ó k a t k í v á n terjeszteni, t a n u l m á n y o z z a , milyen eszközök segítségével k é p e z h e t ő k a n y e l v t ö r v é n y e i n e k f i g y e l e m be vételével j o b b s z a v a k . A r r a a kérdésre, h o g y a helyiségek elnevezé sére m i l y e n k é p z ő k e t h a s z n á l h a t u n k fel, a nyelvben keresi a feleletet. „ A n y e l v b e l i kérdésre a n y e l v n e k kell m e g a d n i a a f e l e l e t e t " — í r j a . E z é r t t a r t j a szükségesnek a n y e l v alapos v i z s g á l a t á t . M e g á l l a p í t j a , h o g y a -d képző segítségével k é p e z h e t ő k helységek és helyiségek nevei. A rosszul a l k o t o t t s z a v a k viszont m á r j á r a t o s a k v o l t a k
nyelvünkben.
S z a r v a s pedig f e l a d a t á t abban l á t t a , h o g y ezeket elpusztítsa. V é l e m é n y e az, h o g y ebben a kérdésiben nem lehet h a b o z n i , a rossz s z a v a k j ó v á nem v á l n a k , a f o n á k s á g o k szentesítésére pedig n e m v á l l a l k o z i k . E z é r t lesz jelszava: „vasat a rossznak!" ( N y r . 2 : 3 4 1 ) . A rosszul a l k o t o t t s z a v a k r a t ö b b a l k a l o m m a l 'felhívtak a figyelmet, de az írókon n e m f o g o t t a figyelmeztetés. E n n e k egyik o k á t a b b a n l á t j a , h o g y a túlbuzgó k r i t i k u s o k o l y a n s z a v a k ellen is k i k e l t e k , m e l y e k n e k a helytelensége nem b i z o n y í t h a t ó be. E z é r t f ő kötelességének l á t j a a helytelenségek k i m u t a t á s á t . „ M i a helytelenség? M i n d e n oly szó, k i f e j e zés v a g y k a p c s o l a t , m e l y n e k sem n y o m a , sem k é p e nincs a n y e l v életében, tehát a m e l y n e k létezése erőszakolt s m e l y nem nyelvbeli analógia szerint k é s z ü l t " — í r j a a Magyarosan című cikkében ( N y r . 2 : 5 5 ) , m é l y b e n a r r a is figyelmeztet, h o g y nem elég csak a régi nyelvet f i g y e l e m b e venni, de egyedül a népnyelvet sem t e k i n t h e t j ü k és f o g a d h a t j u k el s z a b á l y o z ó n a k . A s a j t ó gyorsan reagál S z a r v a s és f o l y ó i r a t á n a k tevékenységére, alig k e z d t é k meg a n y e l v j a v í t ó m u n k á t , m á r m e g j e l e n n e k az első k i f o g á s o k . E z e k e t f o g l a l j a össze és felel r á j u k A Nyelvőr a sajtó ítélőszéke előtt c. írásában. A k i f o g á s o k így h a n g z a n a k : m á s o k a t csekélységért m e g r ó n a k , m í g m a g u k n a g y o b b h i b á t k ö v e t n e k el; azt m o n d j á k h e l y t e l e n n e k , ami he lyes. F e l r ó j á k , b o g y nem a k a r j a elismerni, h o g y némely rossz képzésű szó m á r nem i k t a t h a t ó k i a n y e l v b ő l , m e r t szükség v a n r á j u k , h a c s a k helyettük Idegent n e m h a s z n á l n a k . K i f o g á s t emel a sajtó az ellen is, h o g y kevés gondot i o . ' d í t a n a k a s z ó á r n y a l a t o k h a s z n á l a t á r a és a s z ó v o n z a t szabályaira. S z a r v a s természetesnek t a r t j a , h o g y még a legkisebb h i b á k a t is m e g r ó j a , hiszen egyik f e l a d a t a éppen e z . H a viszont téved, elismeri, és t é v e d é seit j a v í t j a . A p á r é v t i z e d óta l á b r a k a p o t t z ű r z a v a r b a n néha ő k is m e g b o t l a n a k , m o n d j a , m e r t az útiba igazító a d a t o k nagy része m é g összegyűj'tetlenül h e v e r . Elismeri, hogy v a n , ami később helyesnek b i zonyul, az ő f e l a d a t u k , hogy a kérdéseket m e g v i t a t v a t i s z t á z z á k . A l k a l m a t ad az olyan nézetek m e g n y i l v á n u l á s á n a k is, m e l y e k ellenkeznek meggyőződésével, éppen azért, h o g y a kétségesnek látszó kérdést véglege sen t i s z t á z z á k A rosszat j ó n a k soha nem ismeri e l , azt viszont elismeri, h o g y néha szükség v a n a helytelenül k é p z e t t szóra, l e g a l á b b egyelőre, s v a n , a m i k o r ezeket használniuk k e l l . A z t viszont h a n g s ú l y o z z a , h o g y az eddigi m e g r o v á s o k o l y a n szókat értök, m e l y e k szükségtelenek, egészen felesle gesek. A h h o z , hogy n y e l v t i s z t í t ó tevékenységüket eredményesen végezhessék, előzetes m u n k á k elvégzésére v o l t szükség, ezért s z o r g a l m a z z a S z a r v a s a n y e l v e m l é k e k k i a d á s á t , a t ö r t é n e t i szótár elkészítését, a népnyelvi a d a tok összegyűjtését. A v á l l a l t f e l a d a t n a k megfelelően m á r az első é v f o l y a m b a n t a n u l m á n y o z z a a k o r a b e l i i r o d a l o m n y e l v é t . P e t ő f i János vitézének nyelvében kiemeli az eredetiséget, dicséri m a g y a r o s s á g á t , de k i is j a v í t n é h á n y h e l y -
telenséget, m e l y r e nem sokkal k é s ő b b B r a s s a i reagál is. A F i g y e l ő c. h e t i l a p decemberi s z á m á b a n S z a r v a s is megteszi észrevételeit Brassai k i f o g á s a i r a , és azt b i z o n y í t j a , h o g y Brassai saját m a g á t c á f o l j a , vagyis éppen az e l lenkezőjét á l l í t j a a n n a k , a m i t e g y k o r m o n d o t t . Brassai ugyanis k o r á b ban G y u l a i v a l v i t á z o t t a névelő h e l y t e l e n h a s z n á l a t á r ó l , t á m a d ó í r á s á ban viszont S z a r v a s t k r i t i z á l j a , aki k i j a v í t o t t a P e t ő f i n é l a z o k a t a h e l y e ket, ahol helytelenül használna a névelőt. B r a s s a i n a k m é g egy e l l e n t m o n d á s á r a r á m u t a t S z a r v a s : a m i k o r V o l f G y ö r g y a f o l y ó i r a t címét b í r á l t a , Brassai először azt í r t a , h o g y a c í m nem k i f o g á s o l h a t ó , a szerkesztő fejtegetésére viszont azt m o n d j a , h o g y b a d a r beszéd, m e r t tényleg germanizmus. S z a r v a s v é l e m é n y e , h o g y B r a s sai azért n e m m o n d j a , h o g y a n v o l n a a helyes, mert ismét e l l e n t m o n d a n a m a g á n a k . Z á r t szobában készült elméletnek n e v e z i S z a r v a s v i t a t á r s a t é teleit, a m e l y e k e t h a l o m s z á m r a találni értekezéseiben. A m a g y a r szókincs k ö r é b ő l az idegen szavaik p r o b l é m á j a f o g l a l k o z t a t j a S z a r v a s t . A z eredeti és idegen s z a v a k k ü l ö n v á l a s z t á s á t a n y e l v t u d o m á n y fontos teendői k ö z ö t t említi. A z idegen s z a v a k o n á l t a l á b a n a m á r meghonosodott idegen átvételeiket é r t i , vagyis a j ö v e v é n y s z a v a k f e l t á rását sürgeti. E z e k n e k a s z a v a k n a k a felsorolása t ö b b kérdésre feleletet a d h a t . E z e k k ö z ö t t e m l í t i , h o g y a k ö l c s ö n v e v ő n y e l v , esetünkben a m a g y a r n y e l v h a n g t ö r v é n y e i r e v o n a t k o z ó l a g v o n h a t ó k le k ö v e t k e z t e t é s e k , a k ö l c s ö n a d ó n y e l v s z a v a i n a k régibb, a k é s ő b b i n y e l v b ő l g y a k r a n m e g nem á l l a p í t h a t ó a l a k j a i d e r í t h e t ő k k i , ezek a s z a v a k v e t n é k f é n y t a n é pek érintkezésére, magismertetik számos t á r g y és f o g a l o m s z ü l ő f ö l d j é t . K i d e r í t h e t ő lesz az is, h o g y a műveltség irényezői m e l y népéktől s z i v á r o g t a k n y e l v ü n k b e . A n y e l v ú j í t á s s z e m p o n t j á b ó l is f o n t o s n a k t a r t j a az idegen eredetű s z a v a k k i m u t a t á s á t , ugyanis ezzel e l k e r ü l h e t ő v é v á l i k , hogy idegen k é p z ő k e t h a s z n á l j a n a k f e l , és v e l ü k n y e l v ü n k e t m e g r o n t s á k . S z a r v a s nem ismeri el az idegen k é p z ő k f e l h a s z n á l á s á n a k lehetőségét. B á r m e n n y i r e is f o n t o s a k minden n y e l v b e n az idegen elemek, b á r m e n y nyire is k ö v e t e l i a t u d o m á n y f e l d o l g o z á s u k a t , s o k a n b o r z a d n a k m é g a kérdés h a l l a t á r a is. E n n e k o k á t S z a r v a s a hiúságban és gyengeségben l á t j a . O l y a n nézet u r a l k o d o t t ugyanis, h o g y p á r a t l a n n e m z e t a m a g y a r , és a n y e l v is „ős eredeti, t i s z t a szűz m a g y a r n y e l v " , s indogermán ere detét b i z o n y g a t t á k , a m a g y a r b ó l i g y e k e z t e k m e g f e j t e n i az idegen s z a v a k a t is. S o k a n azt t a r t o t t á k , í r j a S z a r v a s , h o g y ,jszégyen v o l n a a m a g y a r r a először, h o g y o l y a n r o k o n a i legyenek, m i n ő k a b á r d o l a t l a n vogul, oszt j á k , cseremisz stb. népségek; szégyen v o l n a m á s o d s z o r , h a b e b i z o n y u l n a , hogy mi o l y a n n a g y f a l k a szót k ö l c s ö n ö z t ü n k különösen a szláv, de meg e g y é b n é p e k t ő l is; m e r t ez semmi egyéb n e m v o l n a , m i n t n y í l t b e vallása a n n a k , h o g y őseink m ű v e l e t l e n e k v o l t a k , s ami f ő , műveletleneb bek a szlávoknál" ( N y r . 1 : 3 0 2 ) . A z idegen s z a v a k helytelen ímegítélésénak o k á t a b b a n l á t j a , h o g y n e m a k a r t á k tudomásul venni a m a g y a r n y e l v h o v a t a r t o z á s á t , és azt, hogy a letelepedéskor a műveltség messze e l m a r a d t az itt t a l á l t n é p e k m ű v e l t -
ségétől. Pedig, b i z o n y í t j a S z a r v a s , a földművelés (ismeretlen v o l t e l ő t t ü k , ezt i g a z o l j a az e s z k ö z ö k idegen elnevezése. E g y tévhitet is igyekszik eloszlatni, azt ugyanis, h o g y az idegen sza v a k a t ki a k a r j á k i r t a n i . J ó l l á t j a , h o g y a meghonosult idegen s z a v a k többé m á r nem idegenek, h a n e m s a j á t u n k , is kérdésük m e g o l d á s a n e m csak n y e l v t u d o m á n y i kérdések m e g v i l á g í t á s á t szolgálja, h a n e m m ű v e l ő déstörténeti k ö v e t k e z t e t é s e k is l e v o n h a t ó k belőle. A z z a l a kérdéssel is f o g l a l k o z i k , m i l y e n k ö r ü l m é n y e k igazoljiák, h o g y egy szó idegen eredetű. E z e k k ö z ö t t említi, h o g y az idegen szók j a v a része tárgyi szó, a földművelés, ipar, kereskedelem, művészet, t u d o m á n y , p o l i t i k a , vallás körébe t a r t o z n a k ; h a a m a g y a r b a n használt szó az ide gen n y e l v b e n is hasonló a l a k b a n — l e s z á m í t v a a h a n g m ó d o s u l á s o k a t — , hasonló jelentéssel j á r a t o s ; h a a s z ó a m a g y a r n y e l v h a n g t ö r v é n y e i v e l éles ellentétben áll, v a g y k i m u t a t h a t ó , h o g y v a l a m i k o r á l l t ; h a a szó e t i m o l ó g i á j a idegen elemeket tüntet fel stb. K ü l ö n ö s e n a m a g y a r — t ö r ö k egyezések és a szláv elemek f e l d o l g o z á sát t a r t j a fontos f e l a d a t n a k . F o n t o s teendőnek tekinti, a m i n t a b e v e z e t ő c i k k b ő l l á t t u k , a helyes írási, helyes ejtési s z a b á l y o k m e g á l l a p í t á s á t is. A z érvényben levő sza b á l y z a t t á l n e m é r t egyet. A l a p a l j i jegyzetben ez á l l : „ A helyesírásra nézve m e g k e l l j e g y e z n ü n k , h o g y , h a b á r sokszor m e g g y ő z ő d é s ü n k ellené re is, egyelőre a M . T . A k a d é m i a á l t a l e l f o g a d o t t , s a k ö z h a s z n á l a t b a n levő o r t o g r á f i á v a l f o g u n k é l n i " ( N y r . 1 : 3 ) . A z f o g l a l k o z t a t j a , m i l y e n elv a l a p j á n készüljön a helyesírás, szóejtés v a g y szófejtés legyen az a l a p j a : „ . . . az í r á s n a k az a l a p j a az ejtés, a helyesírásnak a helyes e j t é s " ( N y r . 1 : 5 7 ) . Szerinte az i l y ( e n ) , o l y ( a n ) , m e l y , milyen, egy, egyik, e g y ü t t í r á s m ó d j a helytelen, m e r t ,,/mimden o l y o r t o g r á f i a i s szóelemző t é t e l , m e l y a helyes ejtéssel szembeszökő s k i egyezhetetlen ellenkezésben áll, m i n t semmi helyes a l a p r a n e m t á m a s z k o d h a t ó , e g y á l t a l á n e l f o g a d h a t a t l a n " ( N y r . 1 : 6 3 ) . A felsorolt s z a v a k „ejtése v a l ó b a n h e l y e s ejtés, a h e l y e s í r á s n a k , ha érdemessé a k a r j a ten ni m a g á t e r é v r e , nincs m á s t e n n i v a l ó j a , m i n t azon ú t m u t a t á s o k előtt m e g h a j o l n i a , m e l y e t a két illetékes mester, az ő k é t mestere eléje s z a b ; vissza k e l l térnie a rendes ösvényre, amelyen századokig j á r t , s a m e l y ről c s a k nemrég t á n t o r o d o t t l e " ( N y r , 1 : 6 3 ) . A X V I I . századig ugyanis a fonetikus elv u r a l k o d o t t , b á r kisebb m é r t é k b e n m i n d e n k o r b a n szóhoz j u t o t t a szóelemző e l v is a szóképzésben és a r a g o k előtt. S z a r v a s — h o g y b e b i z o n y í t s a : k o r á b b a n az írás v a l ó b a n helyesírás v o l t — k ó d e x e k , í r ó k és g r a m m a t i k u s o k írásait vizsgálja, és m e g á l l a p í t ja, hogy például P á z m á n y , B e r z s e n y i , a két K i s f a l u d y , Vörösmarty, P e t ő f i , a g r a m m a t i k u s a k k ö z ü l Sylvester J á n o s , S z e n c z i M o l n á r A l b e r t , G e l e j i K a t o n a I s t v á n írása a helyes írásról t a n ú s k o d i k , m e r t az í r ó k a kiejtést k ö v e t t é k . A z 1 8 5 6 - i helyesírási j a v a s l a t összekapcsolta a fonetikus és az etimologikus elvet, a kiejtést a m ű v e l t nyelvszOkásra a l a p o z t a , ez nem más, „ m i n t a kiejtéstől független n y e l v t ö r v é n y e k által s z a b á l y o z o t t és k a l a u -
zolt beszéd. K ö v e t k e z i k ebből, hogy a k i e j t é s helyesírási alapelvként szolgál, a m e n n y i b e n a szóeredet és szóelemzet t ö r v é n y e i v e l m e g e g y e z i k ; amennyiben pedig e t ö r v é n y e k b e ü t k ö z i k , nem szolgál helyesírási a l a p e l v ü l " ( A m a g y a r helyesírás ügyében a m. a c d . n y e l v t u d o m á n y i b i z o t t m á n y előterjesztése a n y e l v t u d o m á n y i o s z t á l y h o z , 1 8 5 6 , 8 5 — 8 6 . 1.). T e hát az a l a p e l v a szófejtéstől k o r l á t ó z o t t kiejtés, melyet S z a r v a s nem f o gad el, ő ugyanis nem l á t j a a k é t elv együttes a l k a l m a z á s á n a k lehetősé gét, szerinte v a g y az egyik, v a g y a m á s i k elv f o g a d h a t ó el. D e a k e t t ő közül csak a f o n e t i k a i j ö h e t számításba, m e r t egyszerűbb és k ö n n y e b b . B á r elismeri, h o g y a szóelemző í r á s m ó d n a k is v a n n a k előnyei az idege nekre nézve, mégis a kiejtés m e l l e t t áll k i , m e r t véleménye szerint az etimológiai írásmód következetes keresztülvitele lehetetlen, és a helyes írásra nézve c é k é v e s z t ő igyekezet. 1 8 7 6 - b a n Budertz J ó z s e f f e l közösen a n y e l v t u d o m á n y i bizottság elé terjesztik véleményüket a helyesírás j a v í t á s á r ó l . E b b e n k i f e j t i k , h o g y meg k e l l szüntetni az a l k a l m a t l a n jegyíkombinációkat, és vissza k e l l á l l í tani a t i s z t a egyelvűséget. M e r t „csak v a l l j u k m e g : a szó fejtési elv a l k a l m a z á s a , a szóejtés elv mellett és a n n a k r o v á s á r a , i g a z i hasznot semmit sem szerez, de eredménye igenis a z , h o g y ,írást'-t, m e l y a r á n y l a g k ö n y nyen e l s a j á t í t h a t ó mesterség l e n n e , a t u d o m á n y nehézségével s á n c o l j a el a tanulótól anélkül, h o g y m a g á n a k a t u d o m á n y n a k s z o l g á l n a " ( V é l e m é n y a m a g y a r helyesírás j a v í t á s á r ó l , 1 8 7 6 . 1 3 . 1.). A j á n l a t u k a t pedig így f o g l a l j á k össze: „ M i n d e n kész egész szó, — eredetére azaz nagyobb^kisebb hangasszimiláció v a g y h a n g v á l t o z á s f o l y tán l é t r e j ö t t é r e v a l ó tekintet nélkül ( b á r m i l y biztos t u d á s u n k is v o l n a r ó l a ) k é p z ő s t ü l - r a g o s t u l a benne e j t e t t n y e l v h a n g o k egyszerű lebetűzéséve! í r a s s é k " (i. h . ) . F e l f o g á s u k tehát a többség v é l e m é n y é v e l ellenkezett. A m a g y a r h e lyesírás elveit és szabályait 1 8 7 8 - b a n f o g a d t á k el, nyomtatásiban azon ban csak a k ö v e t k e z ő évben jelent m e g . E b b e n a helyesírási s z a b á l y z a t b a n n é g y elv keveredik, a kiejtés, a h a g y o m á n y , a szóelemzés és az egy szerűsítés, de m e g e m l í t i k a j ó h a n g z á s t is m i n t esztétikai elvet. S z a r v a s a z o n b a n t o v á b b r a sem a d t a fel a h a r c o t , m e l y e t a helyesírás egyszerűsítése érdekében f o l y t a t o t t . 1 8 8 8 - b a n olyan helyesírást vezet be a f o l y ó i r a t á b a n , m e l y t ö b b s z e m p o n t b ó l eltért az a k a d é m i a i előírásoktól. A cz-it c-vel h e l y e t t e s k i k , és c s o n k í t o t t kettőzést a l k a l m a z n a k
(az o s z -
t á l y l y a l h e l y e t t o s z t á l l y a l - t í r n a k ) . M é g S z a r v a s h a l á l a után is ezzel a helyesírással éltek a N y e l v ő r b e n , míg
1 9 0 2 - b e n , f e b r u á r 3 - á n , az A k a
démia I. o s z t á l y á n a k ülésén végül is e l t i l t j á k ettől a szerkesztőket. j e g y e z z ü k meg e h e l y ü t t , h o g y n e m c s a k S z a r v a s vezetett be ilyen t o z t a t á s o k a t , a Budapesti H í r l a p m á r
1881-től hasonló
De vál
egyszerűsítések
hez f o l y a m o d o t t . E z e k e t a v á l t o z t a t á s o k a t az 1 9 2 2 - b e n k i a d o t t s z a b á l y z a t szentesíti. A k k o r m á r a Budapesten megjelenő 12 n a p i l a p közül csak A z Ú j s á g ír c z - t . Szarvasék
a kétjegyű
mássalhangzók
megváltoztatására
is tettek
ja-
yaslatot, a mellékjeles rendszer, a m a i cseh rendszer bevezetését j a vasolták. A m e g l é v ő betűik helyett m á r k o r á b b a n is j a v a s o k a k m á s m i l y e n e k e t . E z e k e t a j a v a s l a t o k a t a N y e l v ő r m á s o d i k é v f o l y a m a közli. T e r m é s z e t e sen nem m a r a d t el S z a r v a s r e a g á l á s a az új a j á n l a t o k r a . A h a r m a d i k é v f o l y a m b a n megjelent c i k k b e n , A bettíjavítás kérdése címűben, az a j á n lott b e t ű t í p u s o k a t h a s z n á l j á k f e l . A múlt század végén ezzel a cikkel megjelent az első „ í g y í r t o k t i " . A helyesírás kérdéséhez szorosan k a p c s o l ó d i k a helyes kiejtés p r o b l é m a k ö r e , m e l y szintén f o g l a l k o z t a t j a S z a r v a s t . A m ű v e l t m a g y a r kiejtést á l t a l á b a n helyesnek t a r t j a , b á r m e g j e g y z i , h o g y egy szabály ellen v é t a művelt kiejtés. „ A z i r o d a l m i n y e l v , a m ű v e l t k i e j t é s n e m h a n y a g o l h a t el o l y h a n g e l m e k e t , a m e l y e k n e m vala mely tájszólás, hanem a nyelv a l k o t á s á n a k szülöt t e i " ( N y r . 2 : 9 8 — 9 , a kiemelés S z a r v a s é ) . A z á r t e-t veszi védelmébe, a z t a h a n g o t , m e l y e t a m ű v e k k i e j t é s ki a k a r t zárni a n y e l v h a n g j a i n a k sorából. P é l d á k k a l i g a z o l j a , hogy e h a n g n a k jelentésmegkülönböztető sze repe v a n , mást j e l e n t ugyanis a veszek, veszek, veszek, a vettetek, és a vettetek, t e h á t lényeges, a l k o t ó hang, nem puszta ékszer, de a v á l t o z a tosság, a szép hangzás, a szabatosság kedvéért i n d o k o l t az e m e g t a r t á s a . E z é r t k ö v e t e l i felvételét az irodalmi nyelvibe. M á r S z a r v a s k o r á b a n veszendőben v o l t a ly hang. E z t a h a n g o t p e dig, nem véve figyelembe a n y e l v v á l t o z á s á t , sem a k o r a b e l i n y e l v s z o kást, életben k í v á n j a t a r t a n i , ö n m a g á v a l kerül ellentmondásba, a m i k o r a t o v á b b i a k b a n a r r ó l í r , hogy a k i e j t é s n e m vehet fel o l y a n h a n g e l e m e ket, a m e l y e k az élő beszédből k i h a l t a k . E l f o g a d h a t ó viszont a z , a m i t a helyes kiejtés t a n í t á s á r ó l í r , t i . , h o g y a helyes kiejtés t a n í t á s á b a n az eti m o l ó g i á t el ikell h a n y a g o l n i , n e m helyes ugyanis o l y a n hangoztatással élni, m e l y e t a kiejtés nem ismer. A n y e l v teljes megismeréséhez, m ú l t j á n a k és jelenének t a n u l m á n y o z á sához nélkülözhetetlen az élő n é p n y e l v t a n u l m á n y o z á s a . E z é r t t ű z t e k i a N y e l v ő r m á s o d i k f e l a d a t á u l a n y e l v j á r á s o k és a n é p h a g y o m á n y g y ű j tését. A n é p n y e l v iránti érdeklődést f o k o z t á k e g y é b k é n t a gazdasági, t á r sadalmi és irodalmi v á l t o z á s o k , á t a l a k u l á s o k is, m e l y e k n e k eredménye a nyelvújítás v o l t . A szókincs g y a r a p í t á s a k o r a n y e l v ú j í t ó k f e l h a s z n á l t á k a t á j s z a v a k a t is, v e l ü k is g a z d a g í t o t t á k az irodalmi n y e l v e t . A z ú j í t á s n a k e z t a m ó d j á t az e l l e n t á b o r is j ó n a k t a r t j a , sőt t á m o g a t j a , m a g u k is a t á j s z ó k terjesztését k í v á n j á k elérni, g y a k r a n a z o n b a n a k k o r h i v a t k o z n a k a n é p n y e l v r e , a m i k o r a n y e l v ú j í t ó k önkényes merészségeit t á m a d j á k . S z a r v a s az i r o d a l o m nyelvével szemben a népnyelvet romlatlan n y e l v v á l t o z a t n a k t e k i n t e t t e , s g y a k r a n h i v a t k o z o t t népnyelvi a d a t o k r a , m i k o r egy-egy új szó, szófűzés hibás v o l t á t b i z o n y í t o t t a . S z a r v a s a k k u t a t á s a i n a k célja a n y e l v b ő v í t é s v o l t , a gyűjtések és adatközlések i r á n y í t ó s z e m p o n t j a pedig, h o g y a nép r o m l a t l a n n y e l v é r e , t a n í t s á k m e g az í r ó kat, a nyelvújítókat. A N y e l v ő r megindulásától k e z d v e értékes n y e l v j á r á s i a d a t o k a t k ö z ö k .
E z e k a k ö z l é s e k , b á r m e n n y i r e is f o n t o s a k és értékesek, e g y o l d a l ú n a k t e k i n t h e t ő k , ugyanis csak a k ö z n y e l v t ő l eltérő jelenségeket t a r t a l m a z z á k . A közlések érdemét a z o n b a n m a sem t a g a d h a t j u k , hisz ezek h í v t á k fel a figyelmet a n é p n y e l v t a n u l m á n y o z á s á n a k f o n t o s s á g á r a . S z a r v a s G á b o r h á r o m íziben v o l t g y ű j t ő ú t o n ; 1 8 7 2 - b e n B u d e n z J ó z s e f fel a G ö c s e j t j á r t a b e , az i t t készült feljegyzéseit K a r d o s A l b e r t h a s z n á l t a fel a n y e l v j á r á s ismertetésében; 1873^Ьап a m o l d v a i csángókat kereste f e l , m a j d a k ö v e t k e z ő évben S z l a v ó n i a f a l v a i b a n g y ű j t ö t t . A két utóbbi t a n u l m á n y ú t eredményeiről a f o l y ó i r a t 3 . és 5 . é v f o l y a m á b a n számolt be. M i n d k é t ismertetése egyoldalú, u g y a n ú g y , m i n t a korabeli ismertetések, c s a k a különlegességeket, a k ö z n y e l v t ő l eltérő sajátságokat sorolja f e l . A 'szlavóniai n y e l v j á r á s b a n az r a g a d j a m e g , hogy különösen beszél nek, s ez a h a l l g a t ó r a is különleges b e n y o m á s t tesz. M i n d k é t ismertető jében f e l s o r o l j a a z o k a t a s a j á t s á g o k a t , m e l y e k a n y e l v j á r á s o k sajátos színét a d j á k . E l s ő k é n t a t á j s z a v a k a t sorolja fel, az „eltérő szójelentéseket és s z ó a l a k o k a t " p é l d á k k a l szemlélteti, m a j d az a l a k t a n i , a m o n d a t tani és a h a n g t a n i sajátságokat ismerteti. E g y - e g y jelenség illusztrálására kevés példát k ö z ö l , s ez szintén m e g n e h e z í t i , hogy teljes k é p e t k a p j u n k a nyelvjárásokról. A f o l y ó i r a t a k ó d e x e k t u d o m á n y o s f e l d o l g o z á s á v a l is f o g l a l k o z o t t . A z első kötetben S z a r v a s G á b o r a Ferenc-legenda (Jókai-kódex) szókincsét vizsgálta, az idegen s z a v a k a t , k i h a l t s z a v a k a t , de k i t é r t a h a n g t a n i s a j á t s á g o k , k é p z ő k , ragok ismertetésére is. Vizsgálódásai a l a p j á n arra k ö v e t k e z t e t , hogy a m ű közvetlen f o r d í t á s l a t i n b ó l , r á m u t a t az idegen sajátságok erőszakolt u t á n z á s á r a , a h o m á l y o s helyekre és tévedésekre. A későbbi k u t a t á s o k is i g a z o l j á k S z a r v a s e m e g á l l a p í t á s a i t . A n y e l v t ö r t é n e t i k u t a t á s o k m e l l e t t a nyelv j a v í t á s á n a k , tisztasága visszaállításának érdekében S z a r v a s á l l a n d ó a n figyelemmel kíséri a m a g y a r n y e l v h a s z n á l a t á t k ü l ö n b ö z ő területeken. F o l y a m a t o s tevékenység ről lévén s z ó , lehetősége n y í l t összehasonlítani a k o r á b b i á l l a p o t o t a k é sőbbivel, tehát felmérhette m u n k á j u k eredményét. A t e r m é s z e t t u d o m á n y o k nyelvéről nem sóikkal azután í r t , hogy a h i bás s z ó o s z t á l y o k a t m e g h a t á r o z t á k . K é t év e l m ú l t á v a l nem sok j a v u l á s t észlelhetett, m e r t a k ö v e t k e z ő k e t í r j a : „ A k i k m e g a l k o t t á t o k a m a g y a r természetrajz b ű v ö s - b á j o s nyelvét, m e l y k á b í t és a n d a l í t , mely édeseb ben h a n g z i k , mint a ^sphaerák zenéje', ti n a g y r e f o r m á t o r o k üdvöz le gyetek: H a n á к é s M i h á 1 к a ! V a l a m í g B u g á t szelleme ő r k ö d i k n y e l v ü n k felett, v a l a m í g ő inspirálja a m a g y a r t e r m é s z e t r a j z á r o k bölcseit, a ti n e v e t e k élni fog, élni H a n á k és M i h á l k a , ti spanyol csizmái, t i kifi.camítói a m a g y a r ifjúság j ó z a n e s z é n e k " ( N y r . 6 : 4 5 1 ) . S z a r v a s cikkéből kiderül, hogy b a j v a n a m ű s z a v a k k a l . A természetrajzi m ű v e k írói, m o n d j a S z a r v a s , ahhoz a s z e m é t h a l m a z h o z f o l y a m o d n á k m ű s z a v a k é r t , melyet az említett s z ó g y á r t ó k a l k o t t a k . Í m e n é h á n y k ö z ü l ü k : ladik, l á t a b ( p u p i l l a ) , t a l p á l y ( m o s ó m e d v e ) , őrlecs ( t e n g e r i m a l a c ) , édenc ( p a r a dicsommadár).
A z sem m e n t i a .szerzőket, h o g y ezeket a .szakkifejezéseket készen t a l á l j á k . S z a r v a s egy o l y a n m ű v e t vizsgál, mely véleménye szerint idegen szerűségek, de főleg k o r c s , n y o m o r é k szók terjesztésével r o n t j a a n y e l v e t . A z említett természetrajzi műben a nyelvújítás „idétlen s z ó g y á r t m á n y a i n a k " minden f a j t á j a m e g t a l á l h a t ó : i g e g y ö k ö t f ő n é v v é tettek, rossz a n a l ó g i á v a l , m e g m a g y a r á z h a t a t l a n k é p z ő k k e l a l k o t t a k szavakat, csonka .szavakat ú j a k k á f o r r a s z t o t t a k . A h e l y e t t , hogy a régi i r o d a i a m b a n és a népnyelvben j á r a t o s egészsé ges észjáráson n y u g v ó elnevezéseket f e l k u t a t t á k v o l n a , teljes t á j é k o z a t lanságból „görög, l a t i n v a g y n é m e t kifejezések élesztőjével g y ú r t á k és d a g a s z t o t t á k össze sületlen k o t y v a l é k a i k a t " — h a n g z i k a kíméletlen bírálat ( N y r . 6 : 4 5 3 ) . A volt talja man nye é rh hedt
t e r m é s z e t t u d o m á n y o k nyelvéről egyébként m á s o k n a k is ugyanez a v é l e m é n y ü k . S z a r v a s H e r m a n O t t ó t idézte, ki szintén e l m a r a s z ezt a n y e l v h a s z n á l a t o t . „ A m a g y a r igény kielégítését •— í r j a H e r — a nyelvben kezdték elvégezni s a z o n k e z d t é k , h o g y a l v e t a l a p j á b ó l k i f o r g a s s á k , a m á r ú g y is f ö l n e m et ő t teljesen érthetetlenné t e g y é k . ' Meglett a hír m ű n y e l v t ö r t é n e t e " ( N y r . 6 : 4 5 5 , a kiemelés S z a r v a s é ) .
A z első k ö t e t e k egyikében ezt m o n d j a S z a r v a s a s z a k e m b e r e k n e k : m a g a t o k r o n t o t t á t o k el nyelveteket, f o g j a t o k m a g a t o k a h e l y r e h o z á s á h o z . A z 1 8 6 9 - t ő l megjelenő T e r m é s z e t t u d o m á n y i K ö z l ö n y első kötetei n e m csak a m ű n y e l v , h a n e m á l t a l á b a n a nyelv dolgában g y a r l ó k v o l t a k , ha nem is o l y a n mértékben, mint a t a n k ö n y v e k . D e S z a r v a s G á b o r b í r á l a t á v a l v á l t o z á s t idézett elő a t e r m é s z e t t u d o m á n y i irodalom nyelvében. E s z á k t á r g g y a l f o g l a l k o z ó k a N y e l v ő r b ő l megismerték és m e g t a n u l t á k tisztelni a n y e l v t ö r v é n y e i t . A szerkesztő t a n á c s á r a e l ő v e t t é k a régi m a g y a r természettudósok írásait, ezekben t a l á l t á k m a g y a r o s k i f e j e z é s e k e t . M i n d e z e k e t S z i l y K á l m á n í r j a , aki t e r m é s z e t t u d o m á n y o k k a l és n y e l v é szettel f o g l a l k o z o t t , s azt is hozzáteszi, h o g y a N y e l v ő r h a t á s a n é l k ü l a m a g y a r t e r m é s z e t t u d o m á n y i i r o d a l o m m ű n y e l v e ott tévelyegne ma is, a h o v á fél évszázaddal ezelőtt beterelték. A nyilvánosság előtti megszólalás nyelvi k ö v e t k e z m é n y e i r ő l , a t ö r v é n y e k nyelvéről, a k é p v i s e l ő h á z nyelvihasználatáról szintén t ö b b a l k a l o m m a l ír. Észreveszi ugyanis, hogy ha a nyilvánosság előtt kell m e g szólalnunk, teljesen m e g v á l t o z u n k ebben a szituációban, új emberek le szünk. O t t h o n , b a r á t i k ö r b e n úgy beszélünk, a h o g y a n m e g t a n u l t u n k m a g y a r u l , de a m i n t e köriből k i l é p ü n k , m i n t h a elfeledtük v o l n a , a m i t m e g t a n u l t u n k . S z o k a t l a n szó- és m o n d a t s z e r k e z e t e k e t k e z d ü n k h a s z n á l ni. E z e k a szerkezetek t ö b b n y i r e németesek, s f o r d í t ó k k e z d t é k m e g h o nosítani. B í r á l a t á v a l nem dorgálni a k a r , szándéka egyedül az, hogy a h i b á k a t k i j a v í t s a . „ A m i mesterségünk a n y e l v t ö r v é n y e i n e k k u t a t á s a s megállapítása, az idegen h a s z n á l a t k ö v e t k e z t é b e n benne megfészkelődött visszásságoknak s a t ö r v é n y e k k e l ellenkező h a s z n á l a t n a k k i m u t a t á s a ; nem csak h i v a t v a és f ö l j o g o s í t v a é r e z z ü k tehát m a g u n k a t , h a n e m tisz t ü n k is azt p a r a n c s o l j a , h o g y ahol helytelenségeket l á t u n k , a m e g t é v e d -
tekét figyelmeztessük rá s ha kell s amiben t u d u n k , tanáccsal és ú t b a igazítással s z o l g á l j u n k . " E z volt tehát a m a g y a r n y e l v h a s z n á l a t a f i gyelemmel kísérésének célja és f e l a d a t a . A képviselőháziban m o n d o t t a k a t sokan o l v a s t á k , s félő, volt, hogy a helytelen h a s z n á l a t o k , melyek t ö b b ször ismétlődtek, m e g s z o k o t t á v á l n a k . A n é m e t nyelv h a t á s a m i n d e n ü t t érezhető volt, a s z a v a k , a j e l e n t é sek, a 'mondatok területén e g y a r á n t . E n n e k o k á t S z a r v a s abban l á t j a , hogy a n y e l v h a s z n á l ó k nem m a g y a r u l g o n d o l k o d n a k , h a n e m német szel lemben. E l f a j u l t , elkorcsosult nyelvében a m a g y a r , nincs o l y a n t ö r v é n y e , amelyen csorbát ne ü t ö t t e k v o l n a , í r j a . A képviselőházat azzal v á d o l j a , hogy idétlenségeket i k t a t n a k a t ö r v é n y e k b e , például ilyen s z a v a k a t : t á v beszél, védképes, védköteles, tengervéd, és ezzel szentesítik a h a s z n á l a t o t , a korcs s z a v a k tehát bekerülnek a n y e l v b e . A b í r á l a t k i t é r a helytelen, nem m a g y a r o s szórendre is. Még a z o k nyelvében is e l ő f o r d u l t á k szórendi h i b á k , a k i k a tiszta, eredeti m a g y a r ság példaképei v o l t a k . A z újságok nyelve is terítékre kerül, a b í r á l a t viszont nemtetszést v á l t k i . A z újságírók mentségül a n y e l v á l l a p o t á t h o z z á k fel, de h i v a t k o z n a k a m u n k a gyorsaságára és a f o r r á s o k idegen v o l t á r a is. A h í r a n y a g n a g y részét idegen n y e l v e k b ő l , főleg németből, k i s e b b részét f r a n ciából és angolból f o r d í t o t t á k . A m u n k a t á r s a k sok időt töltenek k ü l f ö l d ö n , t o m p u l a n y e l v é r z é k ü k , különösen a szórend iránt. S z a r v a s m é l t á n y o l j a a n y e l v rendezetlen á l l a p o t á t , sok rossz szó h e l y r e i g a z í t á s á r a nem is érzi egyelőre f e l j o g o s í t v a m a g á t , mivel e z e k hibás v o l t a m é g nincs k i m u t a t v a . D e nem ért egyet azzal, hogy a h i b á k f o r r á s a a gyors m u n k a , azzal érvel ugyanis, hogy a k ü l f ö l d i s a j t ó is gyorsan d o l g o z i k , mégis n a g y o b b részt h i b á t l a n . R á k o s i J e n ő , a R e f o r m szerkesztője a b í r á l a t o k r a azt í r j a , h o g y a N y e l v ő r helyesebb rendszert kövessen a működésében, ismerje fel a h i b á k f o r r á s á t , és ne gáncsoskodjon, n e esetlegességeket b á n t a l m a z z o n . A felelettel S z a r v a s nem m a r a d adós, azt í r j a , ha m i n d e n a p r ó botlást f e l s o r o l n á n a k , a f o l y ó i r a t n a k n a p o n k é n t 10 í v n y i t a r t a l o m m a l k e l l e n e m e g jelennie. A h i b á k ugyanis nemegyszer ismétlődnek, s ebből az k ö v e t k e zik, h o g y az ú j s á g í r ó k n a g y része nem t ö r ő d i k a n y e l v épségével, s m i n t h a szándékosan d o l g o z n á n a k m e g r o n t á s á n . O l y a n h i b á k a t is e l k ö v e t n e k , m e l y e k e t m á r a N y e l v ő r megjelenése előtt is o s t o r o z t a k , s ő k csak ismételten k á r h o z t a t j á k ő k e t . H a ezek a h i b á k g y a k o r i a k , idővel m e g s z o k o t t á , j á r a t o s s á v á l n a k . S z a r v a s kötelességének t a r t j a a napi s a j t ó t figyelemben részesíteni, m e r t a b a j o k f ő f o r r á s á t benne l á t j a , s ép pen azt a k a r j a m e g a k a d á l y o z n i , hogy az ú j r a meg ú j r a ismételt rossz h a s z n á l a t meghonosodjék. S z a r v a s figyelemmel kíséri a m a g y a r nyelvvel k a p a s o l a t o s k i a d v á n y o k a t is, az iskola: n y e l v t a n o k a t is. F e l h í v j a gyatékosságokra,
a tételek,
állítások,
a figyelmet a h i b á k r a ,
szabályok
tarthatatlanságára;
fo ez
ismételten a r r a figyelmeztet, hogy t o v á b b nem h a l a s z t h a t ó teendővé v á l t
egy m a g y a r n y e l v t a n elkészítése, m e l y n e k fel kell használnia a n y e l v t u d o m á n y addig elért eredményeit. M a g a is f o g l a l k o z i k a g r a m m a t i k a p r o b l é m á i v a l . A 3 . é v f o l y a m b a n például az ikes ragozásról ír, s arra keresi a v á l a s z t , v a n - e e l f o g a d h a t ó a l a p j a az ikes i g é k k ü l ö n r a g o z á s á n a k . Érdekes s z á m u n k r a ennek a k é r désnek a megközelítése, és m a g a a következtetés is. U g y a n i s az igeidőiktől eltérően, a m i k o r a régi n y e l v g a z d a g igeidőrendszerét k í v á n j a visszaállí tani, nem véve figyelembe a k o r a b e l i h a s z n á l a t o t , az ikes igák -esetében a helyes ú t o n j á r , a k o r a b e l i n y e l v h a s z n á l a t o t v i z s g á l j a , és abból v o n j a le k ö v e t k e z t e t é s e i t . K ö v e t k e z e t e s e n cselekszünk, „h a a f e j l ő d é s ú tj á r a lépve а к ö z(népies)h a s z n á l a t mutatta irányt követjük, s nem r a g a s z k o d u n k t o v á b b r a is а к ü 1 ö n ikes ragozáshoz, amely á l t a l á b a n véve anélkül sem födöz jelentésbeli különbséget" (Nyr. 3:485, a kiemelés S z a r v a s é ) . M a j d így f o l y t a t j a : „ a régebb s a termé szetes úton fejlődött újabb használat küzdel mében mindig a z u t ó b b i é a g y ő z e l e m " (Nyr. 3:538, a kiemelés S z a r v a s é ) . S z a r v a s j ó l l á t t a , hogy az ikes ragozásban b e k ö v e t k e z e t t v á l t o z á s nem n y e l v r o m l á s , h a n e m a n y e l v természetes f e j l e m é n y e . A z irodalmi n y e l v az ikes ragozással ellentétiben állt be a közihasználattal, ugyanis R é v a i M i k lós v o l t az, a k i m e g k ö v e t e l t e az ikes igék szabályos ragozását m i n d h á r o m m ó d b a n , a m e g i n d u l t v á l t o z á s t a z o n b a n nem a k a d á l y o z h a t t á k m e g , csak az igényes nyelvhasználatiban t u d t á k életét m e g h o s s z a b b í t a n i másfél év századra. S z a r v a s felveti az ú j a b b k u t a t á s o k szükségességét az összehasonlító n y e l v t u d o m á n y terén, m e l y ugyan szép eredményeket h o z o t t , de az öszszehasonlítás csak részleges v o l t , csak a s z ó k genealógiájára terjedt k i . ő a s z i n t a k t i k a i jelenségek e g y b e v e t ő k u t a t á s á t sürgeti, m e l y n e k k i k e l l t e r jednie n e m c s a k a r o k o n n y e l v e k r e , h a n e m m á s n y e l v e k r e is. E z z e l t u l a j d o n k é p p e n a n y e l v t i p o l ó g i a i k u t a t á s g o n d o l a t á t veti fel. 1 8 7 2 - b e n az A k a d é m i a N y e l v t u d o m á n y i B i z o t t s á g a e l h a t á r o z t a , h o g y újra k i a d j a a régi n y e l v e m l é k e k e t . K e z d e t b e n az v o l t az elképzelés, (hogy c s a k a f o n t o s a b b n y e l v e m l é k e k e t j e l e n t e t i k m e g — a Bécsi-kódexet és a Müncheni-kódexet. Időköziben a z o n b a n b e l á t t á k , h o g y ezzel még n e m elé g í t i k ki a n y e l v t u d o m á n y igényeit, így a k é t k ó d e x k i a d á s a csak k e z d e t e lett e g y n a g y v á l l a l k o z á s n a k . A sorozat N y e l v e m l ó k t á r c í m m e l jelent meg 1 8 7 4 és 1 9 0 8 k ö z ö t t 15 k ö t e t b e n . A k i a d á s vezetését a B i z o t t s á g S z a r v a s G á b o r r a , B u d e n z J ó z s e f r e és S z i l á d y Á r o n r a b í z t a . A s o r o z a t o t V o l f G y ö r g y szerkesztette ( k i v é v e a I I I . és X V . k ö t e t e t ) .
Rezime 1 5 0 godina od rođenja G a b o r a
Sarvaša
(Prve godine časopisa „Magyar Nyelvőr") Ovaj tekst je u stvari jedan manji odlomak iz monografije Irene Lane pod naslovom „Szarvas Gábor", Ikoja je ugledala svetio dana u izdanju novosadskog NIŠRO „Forum". Pošto ukratko konstatuje da je Gaibor Sarvaš, istaknuti mađarski jezikoslo vac (rođen 1832. u Adi, umro 1895, godine u Budimpešti) prvo izabran za profesora na budimpeštanskoj Velikoj gimnaziji (1869) a potom dopisnog člana Mađarske akademije nauka (1871), autorica skicira uslove pod kojima je ova visoka naučna ustanova Sarvašu poverila pokretanje jednog- novog časopisa za jezička istraživanja i negovanje mađarskog jezika, napominjući da je prvi broj nove revije — „Magyar Nyelvőr" (Čuvar mađarskog jezika) — iz štam pe izišao 15. januara 1872. igodine. Dosledno ostvarujući svoja programska načela, formuilisana već u 1. broju pod naslovom „Šta hoćemo?", časopis pod kompetentnom i vestom rukom Ga bors Sarvaša vrlo brzo izrasta u autoritativno naučno glasilo i važno žarište duhovnog okupljanja. N a njegovim stranicama dobij a ju mesta prilozi ne samo najpoznatijih lingvista odnosno filologa onoga vremena, nego i tekstovi mno gih drugih naučnika i pisaca. Zahvaljujući tome sadržaj časopisa je raznolik, bogat, te stoga i po obliku i po sadržaju odudara od ondašnjih naučnih pub likacija. Otvorenost, objektivnost i živ polemički duih urednika daju poseban pečat „Magyar Nyelvőr"-u razrasta u poprište živih, strasnih diskusija, polemika i sučeljavanja. Interesantni često i duhoviti napisi bivaju i te kako dostupni čitao cima, tako Sarvaš pridobija nove darovite pristalice za stvar mađarskog jezika. Gabor Sarvaš je vrlo plodan naučnik, stvaralac i autor. Sa svojim člancima iz različitih područja lingvistike prisutan je u časopisu već od prvih brojeva: tako piše о novim recima, raspravlja о varvarizmima, objašnjava svoje po glede u vezi sa pravopisom, saopštava rezultate svojih istraživanja dijalekata u pojedinim delovima Mađarske, istražuje mađarski jezik u skladu sa prog ramima u različitim oblastima. Tokom vojih dugogodišnjih istraživanja raščišćava granice u pogledu inovacija u jeziku, bori se protiv nemađarskih ko vanica, piše, jednom rečju izvrsne etimološke i ortološke članke itd. Usput se, naravno, bavi i drugim pitanjima. Sarvaševa borba za čistom mađarskog jezika bila je od početka izložena na padima, na koje je on počeo da reaguje već u brojevima drugog godišta časo pisa „Magyar Nyelvőr", trpeći pri tome i poneki poraz ali odnoseći i ne jednu pobedu. Sva ona pitanja koja je on postavio u prvim godinama izlaženja časopisa, okupiraju ga i docnije kada im se vraća u toku svog rada. Sarvaševa načela, premda ne celovito fonmulisana, mogu se okriti u osnovi već u njegovim pr vim tekstovima.
Summary 150
t h
Anniversary of G á b o r Szarvas
(The First Years of the journal „Magyar Nyelvőr") This .review is in fact a short excerpt from the monography entitled „Szarvas Gábor" by Irén Láncz, that is published by NIŠRO „Forum" Novi Sad. After shortly stating that Gábor Szarvas, outstanding hungarian linguist (born in the year 1832 in Ada, died in the year 1895 in Budapest) first had been promoted for a professor at the Big High School in Budapest (1869), than for a corresponding member of the Hungarian Academy of Science (1871), the author draws the conditions under which this high scientific institution had confided to Mr Szarvas the launching of a new journal for linguistic resurches and for cherishing the hungarian language, mentioning that che first number of the journal „Magyar Nyelvőr" (Guard of the Hungarian Language) had been published the 1 5 0 of January 1872. Consistently accomplishing the principles of his program, formulated in the first number of the journal under the title „What do we want?", this journal, under the competent and skillfull hand of Gábor Szarvas shortly becomes an authoritative scientific newspaper and an important focus of intellectual gat hering. On its pages there is place not only for supplements of the best known linguists or philologists of the time but for essays of other scientists and writers! too. Thanks to this fact the contents of this journal was rich im subject and also heterogeneous, so к differs greatly from the scientific journals of the time both in form and in contents. Frankness, objectivity and a vivid polemic spirit of the editor give a special feature to the „Magyar Nyelvőr"; it grows out into a scene of passionate dis cussions and polemics. The Interesting, often witty writings became very po pular among readers, so that Szarvas gets new, talented followers for the case of hungarian language. Gábor Szarvas is a very prolific scientist and a creative - author. With his articles from the diverse field of linguistics he is present since the first numbers of the journal appeared: he writes about new words,, discusses barbarism, ex plains his view about correct spelling and orthography, informs about his resurch done in different parts of Hungary on dialects, explores the usage of the hungarian language according to the programs in different fields. During the time of his long-range project he clarifies the barriers concerning innova tions in the language, fights against un-hungarian neologisms, in one word, writes excellent articles on ethymology and orthology, etc. In the meantime he does other things too. The fight of Gábor Szarvas for the purity of the hungarian language was from the beginning exposed to different attacks on which he started to react in die issues of the second year of the journal „Magyar Nyelvőr", sometimes he was defeated but not once he was winning victories. All these questions that he had set out as principles in the first issues of his journal occupied him later on when he returns to them during his work. The principles of Gábor Szarvas, although not compleately formulated can be descovered in his first articles already. th
NEMZETKÖZI
Bálint
SZEMLE
István
AZ OLASZ KOMMUNISTÁK HARMADIK ÚTJA
M o s t éppen elcsitultak a v i t á k , de m i r e ezek a sorok megjelennek, esetleg m á r ismét teljes erővel d ú l n a k . A z O l a s z K o m m u n i s t a P á r t és a S z o v j e t K o m m u n i s t a P á r t k ö z ö t t néha felszínre c s a p ó ellentétek ugyanis — é p p ú g y m i n t m á s k ö r ü l m é n y é k k ö z ö t t m á s f o r m á b a n a viszály J u g o s z l á v i á v a l 1 9 4 8 - b a n — nem v a l a m i l y e n p i l l a n a t n y i v a g y éppen szemé lyes jellegű elképzelések k ö z ö t t i eltérés, h a n e m m é l y r e n y ú l ó és k o n c e p cióbeli különbség. L e h e t t a k t i k a , hogy a vitás kérdéseket m e n n y i r e élezik k i , v a g y ellenkezőleg, m e n n y i r e t o m p í t j á k , de ez s e m m i t sem v á l t o z t a t azon, hogy m e g v a n n a k és m e g m a r a d n a k még j ó sokáig. M a g a a v i t a is csak egy vetülete egy sajátos világtörténelmi p i l l a n a t n a k , eszmei reagálás e sajátos t á r s a d a l m i helyzetre. É p p e n ezért n e m is a n n y i r a a v i t a , h a n e m az olasz k o m m u n i s t á k vélekedése ebben a helyzetben az, ami megérdemli olvasóink f i g y e l m é t .
A
kihívások
N y i l v á n v a l ó , h o g y az olasz k o m m u n i s t á k állásfoglalása nem a v e z e tőség v a l a m i l y e n szeszélye, v a l a m e l y i k guer —
által k i e r ő s z a k o l t
pártvezető —
egyénieskedés, h a n e m
mondjuk
az o b j e k t í v
Berlin-
körülmé
n y e k és az a z o k r a v a l ó s z u b j e k t í v reagálás együttes terméke. E z é r t a leg első k é r d é s : M e l y e k a z o k a kommunistáknak hogy
kihívások,
ez az állásfoglalása
az olasz k o m m u n i s t á k
többszörös
f e j l e t t ipari t á r s a d a l o m v á l s á g á r a ; nehézségeire; 3) ebből
amelyekre kialakult?
fakadóan
2) a
válaszként Nem
kihívásra
az
távlatnélküliség
olasz
ugyanis,
reagáltak:
a kelet-európai
az értelmiség e l b i z o n y t a l a n o d á s á r a , ami 5 ) együttes
vitás
országok
1)
a
belső
terjedésére és 4 )
előidézője a legerő
sebb n y u g a t - e u r ó p a i k o m m u n i s t a p á r t o k o n belül is j e l e n t k e z ő p r o b l é m á k n a k . M i e l ő t t az olasz k o m m u n i s t á k v á l a s z á t ismertetnénik — , m á r megértésük érdekében is — v e g y ü k sorra e z e k e t a k i h í v á s o k a t .
csak
1 . M o s t m á r nem vitás, h o g y a k a p i t a l i z m u s m o s t a n i válsága nem o l y a n átmeneti, rövid l e j á r a t ú pangás, m i n t amilyen az 1 9 2 9 — 1 9 3 3 . évi n a g y válság letörése óta annyiszor m e g b o n t o t t a a z a v a r t a l a n fejlődést. A m o s t a n i válság ugyanis kétségbevonhatatlanul t a n ú s k o d i k két dolog ról. E l ő s z ö r , hogy a kapitalizmus által eddig felhasznált m ó d o k és esz k ö z ö k h a t á s t a l a n n a k b i z o n y u l t a k . A k a p i t a l i z m u s ugyanis a n a g y válság után egyrészt az állami b e a v a t k o z á s t , a gazdasági ösztönszerűleg t u d a t o s megfékezésének egy sajátos f o r m á j á t vetette b e és ezzel olyan elemekkel g a z d a g í t o t t a a t á r s a d a l m a t , a m e l y e k M a r x k o r á b a n elképzelhetetlenek v o l t a k , á t v é v e o l y a n elemeket is — az állami b e a v a t k o z á s t ó l a jólétig és a t á r s a d a l m i biztonságig sok m i n d e n t — , a m e l y e k e t a m a r x i z m u s k l a s z szikusai a szocializmustól v á r t a k . A z á l l a m szerepének k i b o n t a k o z t a t á sává! o l y a n f o l y a m a t o k a t a k a d á l y o z o t t meg, a m e l y e k n e k — m é g Lenin elemzése szerint is — o k v e t l e n ü l a szocializmushoz kellett v o l n a vezet niük az emberi t á r s a d a l m a t . Másrészt a fejlődés, a klasszikus ipar és ipari proletariátus h á t t é r b e szorítása felé h a l a d t , előtérbe á l l í t v a a népes ség mind n a g y o b b h á n y a d á t f o g l a l k o z t a t ó úgynevezett terciális szektort. ( O l a s z o r s z á g b a n például az itt f o g l a l k o z t a t o t t a k s z á z a l é k a r á n y a 2 0 é v vel ezelőtt 3 4 , 3 százalék v o l t , ima viszont m á r 4 8 , 3 s z á z a l é k , vagyis m a j d n e m az a k t í v lakosság fele.) M o s t egyrészt az á l l a m i b e a v a t k o z á s tehetetlennek b i z o n y u l t az új v á l sággal szemben, másrészt az e l e k t r o n i k a fejlődése, amelyben sokan olyan n a g y h o r d e r e j ű v á l t o z á s t l á t n a k , m i n t az ipari f o r r a d a l o m v o l t , a klasszikus ipar és ipari proletariátus olyan t o v á b b i visszaszorítását k ö v e teli m e g , amelyre a kapitalizmus m á r n e m képes. E n n e k k ö v e t k e z m é n y e n e m c s a k az á l l a n d ó válság, h a n e m a munkanélküliség m i n d aggasztóbb növekedése a legfejlettebb n y u g a t - e u r ó p a i o r s z á g o k b a n , a m i n e k ' i g a z o l á sára íme az a d a t o k : N a g y - B r i t a n n i á b a n 1 9 8 1 - b e n a m u n k a n é l k ü l i s é g 11,5 százalékos v o l t , 1 9 8 2 - b e n pedig 1 2 , 6 százalék. F r a n c i a o r s z á g b a n u g y a n e z idő a l a t t 8 , 9 - r ő l 9 s z á z a l é k r a , O l a s z o r s z á g b a n 9,6 százalékról 11 száza l é k r a , N y u g a t - N é m e t o r s z á g b a n 6,7 s z á z a l é k r ó l 7,5 százalékra, az U S A b a n pedig 8,9 százalékról 9 , 2 5 s z á z a l é k r a n ö v e k e d e t t . A megoldás n y i l v á n v a l ó a n az lenne, hogy a világközösség most m á r n e m z e t k ö z i méretben évényesítse a z o k a t az intézkedéseket, a m e l y e k k e l a n n a k idején egy-egy országon belül 1 9 3 3 után a k a p i t a l i z m u s k i l á b a l t v á l s á g á b ó l . C s a k h o g y erre a vllágközösség k é p t e l e n , sőt erősödnek azok a kísérletek, a m e l y e k egyrészt a f e j l ő d ő o r s z á g o k r a a k a r j á k h á r í t a n i a terhek' zömét, másrészt a fej-lett o r s z á g o k k ö z ö t t f o k o z z á k az e l z á r k ó zást, a p r o t e k c i o n i z m u s t , a gazdasági é r d e k e k mind kiélezettebb h a r c á t . M i n d e z erősíti a k i l á t á s t a l a n s á g érzését, amit csak növel a n n a k megér lelődő t u d a t a , h o g y a p a p í r d o l l á r o k r a épült n e m z e t k ö z i pénzrendszer b á r m e l y i k p i l l a n a t b a n összeomolhat, ha a végsőkig eladósodott országok e g y i k e - m á s i k a fizetésképtelenséget jelent b e . 2. A k i l á t á s t a l a n s á g érzését t á p l á l j a , hogy a gazdasági nehézségek n e m k e r ü l t é k el a k e l e t - e u r ó p a i o r s z á g o k a t sam. í g y aztán a m u n k á s m o z g a l o m b a n l e f o j t v a m á r évtizedek ó t a o t t élő é s abból t á p l á l k o z ó c s a l ó d á s -
h o z , h o g y a szocialista országok sem a gazdasági h a t é k o n y s á g b a n , sem a termelésben, sem az életszínvonalban n e m érték utol a k a p i t a l i s t a o r szágokat, az az új csalódás társult, h o g y ezek a rendszerek sem m e n t e sek a v á l s á g o k t ó l . E r r ő l t a n ú s k o d i k nemcsak az, hogy nem- s o k k a l t ö b b elképzelésük v a n az e l e k t r o n i k a és a k i b e r n e t i k a fejlődése által felvetett p r o b l é m á k m e g o l d á s á r a , m i k ö z b e n h i v a t a l o s a n még m i n d i g m u n k a e r ő h i á n y t emlegetnek — ez v o l t a k ö z p o n t i t é m á j a a K G S T miniszterel n ö k i szintű tanácsa legutóbbi ülésének — , h a n e m az is, hogy a válság tünetéként a K G S T - o r s z á g o k i p a r i termelésének növekedése 1980-ban 2,7 s z á z a l é k r a esett vissza, sőt 1 9 8 1 - b e n m á r csak 1,6 százalék v o l t . H a sonló tünet, h o g y növekszenek a külföldi adósságok — m a m á r t á l s z á r n y a l j á k a .80 m i l l i á r d d o l l á r t . Még aggasztóbb tünet, h o g y ezek a gazdasági nehézségek az igazgatási s t r u k t ú r á k megcsontosodása m i a t t o l y a n válságot t e r e m t e n e k , m i n t a l e n gyelországi, amelyet az O K P így m i n ő s í t e t t : „ A k o m m u n i s t á k m á r k i n y i l v á n í t o t t á k és ú j r a m e g e r ő s í t i k á l l á s p o n t j u k a t , hogy h a t á r o z o t t a n e l ítélik a L e n g y e l o r s z á g b a n b e k ö v e t k e z e t t puccsot, a l e t a r t ó z t a t á s o k a t , a h a d b í r ó s á g o k a t , -azt, hogy m e g a k a d á l y o z z á k a p o l i t i k a i , szakszervezeti és t á r s a d a l m i szervek m i n d e n n e m ű tevékenységét. E z e k az intézkedések — a m e l y e k összeegyeztethetetlenek d e m o k r a t i k u s és szocialista eszméinkkel — nem o l d h a t j á k meg a lengyel nemzet m é l y r e h a t ó válságát. É s n e m i g a z o l h a t ó k azzal sem, h o g y a szocialista típusú rendszer megmentése m i att v á l t a k szükségessé, hiszen ha a m u n k á s o s z t á l y és a nép t i l t a k o z á s á r a p o l i t i k a i e s z k ö z ö k k e l m á r nem t u d n a k v á l a s z t adni és k a t o n a i e s z k ö z ö k höz f o l y a m o d n a k , az m á r azt jelenti, h o g y m a g á r a a szocializmusra m é r nek c s a p á s t . " 3. és 4 . M i n d e n n e k k ö v e t k e z m é n y e a távlatnélkülisóg terjedése. E n n e k a számos elemből összetevődő t é n y e z ő n e k egyetlen összetevőjéről sem k é szült elmélyültebb elemzés, pedig itt nem ennek v a g y a n n a k a t á r s a d a l o m n a k a létéről, h a n e m az emberiség egzisztenciális kérdéseiről v a n szó. Még a r á n y l a g eléggé ismert az az elemzés, m e l y szerint az ifjúság a h a t v a n a s évek vége d r á m a i m e g m o z d u l á s a i n a k — az 1 9 6 8 / 1 9 6 9 . évi p o l i t i kai tüntetések és a látszólag menekülés ellenére is a világ b e f o l y á s á r a szánt h i p p y , b e a t n i k stb. m o z g a l m a k — k u d a r c a u t á n az a n a r c h i a , a terrorizmus felé f o r d u l t , a m i t viszont a teljes a p á t i a egészített ki. N a p j a i n k b a n m i n t h a ismét v á l t o z n a az ifjúság h a n g u l a t a és az eddigi k e t tősség helyett m i n d i n k á b b felülkerekedne a h a g y o m á n y o s p o l i t i k á v a l v a l ó szembefordulás. E g y r é s z t a b b a n a f o r m á b a n , h o g y erősödnek a h a g y o m á n y o s p o l i t i k a i életen k í v ü l eső m o z g a l m a k — a k ö r n y e z e t v é d ő k , á n ő m o z g a l o m , a b é k e m o z g a l o m , a m e l y m e g s z a b a d u l t a t t ó l a tehertételtől, hogy- a másik t ö m b , a S z o v j e t u n i ó t á m o g a t á s á v a l v o l t a z o n o s í t h a t ó — , másrészt m i n d t ö b b jele v a n a h a g y o m á n y o s p o l i t i k á v a l v a l ó szembehe lyezkedésnek. A legutóbbi olasz v á l a s z t á s o k o n például az új f i a t a l s z a v a zók m á r nem a K P s z a v a z ó t á b o r á t e r ő s í t e t t é k , h a n e m a s z a v a z á s t ó l t a r t ó z k o d ó k és azok s z á m á t , a k i k a s z a v a z ó c é d u l á r a azt í r t á k : „ E g y f o r m á k v a g y t o k m i n d a n n y i a n , csaltok és h a z u d t o k " ; ö t — h a t é v alatt felére
c s ö k k e n t , mindössze 65 ООО-re a p a d t az O l a s z K o m m u n i s t a Ifjúsági S z ö vetség taglétszáma s t b . K ö z b e n a t á r s a d a l o m m a l v a l ó teljes s z e m b e f o r dulás lényegét sem s z a b a d e l h a n y a g o l n i : 2 0 év alatt O l a s z o r s z á g b a n 3 2 s z á z a l é k k a l n ő t t a g y i l k o s s á g o k és 4 7 s z á z a l é k k a l a k ö z r e n d elleni b ű n cselekmények száma, 2 0 évvel ezelőtt úgyszólván egyetlen k á b í t ó s z e r élvező sem v o l t , most viszont h á r o m év a l a t t a n y i l v á n t a r t o t t " k á b í t ó s z e r élvezők s z á m a 5 2 0 0 - r ó l több m i n t 1 0 0 0 0 0 - r e n ő t t stb. E m e l l e t t m é g senki sem elemezte, milyen k ö v e t k e z m é n y e k k e l j á r , h o g y minden m á s o d i k m u n k a n é l k ü l i f i a t a l , aki még sohasem v o l t m u n k á b a n és s z á m u k csak n ö v e k s z i k . V a g y azt a k a p i t a l i z m u s h o z f ű z ő d ő p r o b l é m á t , h o g y a k a p i t a l i z m u s szétzúzta saját ideálját, a szabad v á l l a l k o z á s t , hiszen a szabad f o g l a l k o z á s ú a k száma lemorzsolódik — O l a s z o r s z á g b a n a f o g l a l k o z t a t o t t a k s z á z a l é k a r á n y a a 2 0 évvel ezelőtti 5 9 , 4 százalékról 7 1 , 6 s z á z a l é k r a ugrott — k ö z b e n sem a k a p i t a l i z m u s , sem a szocializmus még ném a d o t t új ideált, ami hozzávetőlegesen o l y a n v o n z ó e r ő lehetne. V a g y o t t v a n n a k az emberiség egzisztenciális p r o b l é m á i : (1.) az a m u n k a , a m e l y e t az ember ilyen v a g y o l y a n k é n y s z e r b ő l , de mindeddig v á l lalt, teljesen elvesztette vonzóerejét, gyengült az eddigi k é n y s z e r í t ő k ö r ü l m é n y e k n e k az emberek l e l k i v i l á g á r a g y a k o r o l t hatása, így a m u n k a m i n d gyűlöltebb és ellenszenvesebb l e s z ; (2.) az emberiség semmit sem t u d o t t k i t a l á l n i a szabad idő kitöltésére; ( 3 . ) a t á r s a d a l o m lendülete csök k e n t az elöregedéssel — az o l a s z o k átlagos életkora a f é r f i a k n á l 7 2 , 8 , a n ő k n é l 7 5 év — és a n y u g d í j a s o k s z á m á n a k növekedésével: m a 1 0 0 olaszra 18 nyugdíjas j u t , tehát m i n d e n ö t ö d i k olasz n y u g d í j a s ; ( 4 . ) m é g a p a z a r l ó — m i n é l n a g y o b b f o g y a s z t á s r a b e r e n d e z k e d ő — társadalom válságával k a p c s o l a t b a n is alig születtek elméletek, a többi kérdéssel k a p c s o l a t b a n viszont az emberiség úgyszólván k o n c e p c i ó n é l k ü l v a n . 5 . E z az általános válság teremt nehézségeket a n y u g a t - e u r ó p a i k o m munista p á r t o k o n belül is. E z vezet a F r a n c i a K o m m u n i s t a P á r t s z a v a zatvesztéséhez é p p ú g y , m i n t a S p a n y o l K o m m u n i s t a P á r t t a g s á g a egy h a r m a d á n a k elvesztéséhez és a p á r t o t m e g r á z k ó d t a t ó belső h a r c o k h o z .
A
válaszok
A z O l a s z K o m m u n i s t a P á r t azzal v o n t a m a g á r a a világ, elsősorban a n e m z e t k ö z i m u n k á s m o z g a l o m figyelmét, h o g y l e g á t f o g ó b b és l e g g o n d o sabb k i d o l g o z o t t k o n c e p c i ó t k í n á l t fel a n a p j a i n k b a n j e l e n t k e z ő k é r d é sek m e g v á l a s z o l á s á r a . K i i n d u l ó p o n t j a az a t ö r t é n e l m i t a p a s z t a l a t , h o g y a 3 0 - a s é v e k n a g y v á l s á g á n a k légkörében m é g a puszta képtelenségnek tűnő fasizmus is h a t a l o m r a t u d o t t j u t n i , m e r t a többi erőnél világosabb k o n c e p c i ó t t u d o t t f e l k í n á l n i , azzal reális erőket t u d o t t m e g m o z g a t n i , a f a n a t i k u s h i v ő k c s o p o r t j á t t u d t a l é t r e h o z n i és a megfélemlítésnek m e g a f a n a t i z á l á s n a k a k o m b i n á l á s á v a l tömegeket t u d o t t mozgósítani, sőt a p a r l a m e n t i j á t é k s z a b á l y o k segítségével k o r m á n y r a tudott j u t n i . A k é r dés: h o g y a n lehet a z , hogy a f a j i tisztaságnak teljesen abszurd e l k é p z e -
lése n a g y o b b sikert ért el, m i n t a társadallom á t a l a k í t á s á n a k k o n c e p c i ó j a ? A tanulság: a kilátástalanság térhódítása k ö z e p e t t e a jelenlegi h e l y zet m á r m a is m e l e g á g y a a t e r r o r i z m u s n a k , h o l n a p r a pedig az e l v a k u l t ság hasonló szüleményét h o z h a t j a létre, h a a h a l a d ó erők nem t u d j á k f e l k í n á l n i a m a g u k k o n c e p c i ó j á t és ehhez n e m t u d j á k m e g n y e r n i a t ö m e g e ket. E z é r t t e k i n t i a p á r t elsődleges f e l a d a t á n a k a b a l o l d a l o l y a n k o n c e p c i ó j á n a k k i m u n k á l á s á t és a k ö r ü l t e k i n t ő m u n k á l k o d á s t azon, hogy h o z z á megszerezze a tömegek t á m o g a t á s á t . A k o n c e p c i ó n a k csak n é h á n y elemét tudjuk itt v á z l a t o s a n ismertetni: a szocializmusért v í v o t t h a r c mai n e m z e t k ö z i helyzetének elméletét (a h a r m a d i k út néven emlegetett elképzelést) és ezen elmélet g y a k o r l a t b a v a l ó átültetésének n y u g a t - e u r ó pai g y a k o r l a t á t és k o n k r é t olaszországi k o n c e p c i ó j á t . A nemzetközi elmélet. A munkásmozgalom szociáldemokrata szakasza nem m ú l o t t el n y o m t a l a n u l , a szocializmus felé h a l a d á s v i l á g f o l y a m a t á b a n . N e m c s a k a m u n k á s m o z g a l o m erős szervezeteit h o z t a létre és tette a társadalom lényeges erőivé, h a n e m o l y a n új elemeket is v i t t a k a p i t a lizmusba, a m e l y számos lényeges v o n a t k o z á s b a n m e g v á l t o z t a t t a és á t a l a k í t o t t a a M a r x — E n g e l s által elemzett t á r s a d a l m a t , m e g v a l ó s í t o t t s z á mos o l y a n v í v m á n y t , a m e l y e t a m a r x i z m u s klasszikusai az új t á r s a d a l o m t ó l v á r t a k , főleg pedig megteremtette azt a d e m o k r á c i á t , a m e l y a t o v á b b h a l a d á s lehetőségét m e g a d j a . A s z o c i á l d e m o k r á c i a a z o n b a n elju t o t t a lehetőségek végső h a t á r á i g . A z o k t ó b e r i f o r r a d a l o m r a , m a j d egy sereg más országban a szocializmus d i a d a l á r a v o l t szükség, h o g y a szo cializmus felé haladás új lendületet k a p j o n . „ A z o k t ó b e r i f o r r a d a l o m — szögezte le az O K P állásfoglalása — m e g d ö n t ö t t e a k a p i t a l i z m u s és az imperializmus m e g t á m a d h a t a t l a n n a k hit u r a l m á t , h o z z á j á r u l t a k o m m u nista p á r t o k l é t r e j ö t t é h e z az egész v i l á g o n , ösztönzést a d o t t a gazdasági és p o l i t i k a i e m a n c i p á c i ó é r t v í v o t t h a r c n a k , elősegítette a f o r r a d a l m i , f e l s z a b a d í t ó és függetlenségi h a r c o k k i a l a k í t á s á t A f r i k a , Ázsia és L a t i n A m e r i k a k o r á b b a n g y a r m a t i sorsban élt népei k ö r é b e n . " A z ebben a lendületben rejlő lehetőségek is k i m e r ü l t e k a z o n b a n , m e r t — az O K P m e g f o g a l m a z á s á b a n — ,>Egy m e g h a t á r o z o t t szocializmus k o n c e p c i ó , az á l l a m h a t a l m i szervezet és a t á r s a d a l m i kapcsolatrendszer t ú l h a l a d o t t á v á l t . A S z o v j e t u n i ó b a n e l f o g a d o t t s a kelet-európai o r s z á g o k r a is á t v i t t >> m o d e l i « megismételhetetlen, e l f o g a d h a t a t l a n a s z o c i a lizmus s a d e m o k r á c i a , t o v á b b á a t e r m e l ő e s z k ö z ö k t u l a j d o n f o r m á i és t á r s a d a l m i ellenőrzése, v a l a m i n t a k ö z h a t a l o m d e m o k r a t i k u s szervezeti f o r m á i k ö z ö t t i m i n d e n n e m ű e l k ü l ö n í t é s . " E b b e n az új helyzetben „ a s z o cializmus előrehaladása a jelenlegi szakaszban egyre n y i l v á n v a l ó b b m ó don h a g y a t k o z i k a fejlett k a p i t a l i s t a o r s z á g o k b a n , elsősorban a n y u g a t európai o r s z á g ó k b a n k i a l a k u l t eszmékre, d e m o k r a t i k u s és szocialista v í v m á n y o k r a , és a z o k r a a h a l a d ó és szocialista ihletésű sikeres t a p a s z t a l a t o k r a , a m e l y e k r e — eredeti úton h a l a d v a — a h a r m a d i k világ országai tesznek szert. Ú j ösztönzést, új t á v l a t o k a t adni a szocializmusért f o l y t a tott küzdelemnek N y u g a t - E u r ó p á b a n , elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy v i l á g v i s z o n y l a t b a n megnyissuk a szocializmus új szakaszát és h o z -
zájáruljunlk a k e l e t - e u r ó p a i t á r s a d a l m a k d e m o k r a t i k u s m e g ú j í t á s á h o z " . E z e k n e k az erőknek az elsődleges f e l a d a t a , h o g y választ a d j a n a k n a p j a i n k a l a p v e t ő p r o b l é m á j á r a : „ a k a p i t a l i z m u s jelenlegi válsága — a z o k k a l a k ö v e t k e z m é n y e k k e l , a m e l y e k n e k terhét a néptömegekre h á r í t j a és a z o k k a l a veszélyekkel, a m e l y e k e t a béke és a d e m o k r á c i a s z á m á r a j e lent — m i n d e n eddiginél i n k á b b m e g k ö v e t e l i , h o g y az európai m u n k á s m o z g a l o m v a l a m e n n y i erője meginduljon a szocializmus félé v e z e t ő új úton". A nyugat-európai gyakorlat. P a r a d o x helyzet, h o g y a F r a n c i a K P a k k o r került k o r m á n y r a , a m i k o r az u t ó b b i évek m é l y p o n t j á r a j u t o t t . E z a p a r a d o x o n a z o n b a n szerves része k o r m á n y r a kerülésének. O b j e k t í v e azért, mert a p á r t n a k az e l n ö k v á l a s z t á s o k o n , m a j d a p a r l a m e n t i v á l a s z tásokon v a l ó visszaesésében benne v a n választói egy részének m e g g y ő ződése, hogy f o n t o s a b b d i a d a l r a segíteni M i t t e r r a n d - t és a szocialistákat, m m t m e g t a r t a n i a K P h a g y o m á n y o s a n 2 0 százaléknyi s z a v a z ó t á b o r á t , tehát a p á r t visszaesésében szerepet k a p o t t a szocialisták g y ő z e l m é n e k esélye és f o r d í t v a , ezeket az esélyeket növelte a p á r t s z a v a z ó t á b o r á n a k megapadása. S z u b j e k t í v e : a meggyengült K P - t k ö n n y e b b e n v á l a s z t j á k szövetségesül, egyrészt azért, mert így k ö n n y e b b m e g n y u g t a t n i a külső a g g o d a l m a k a t és k ö n n y e b b leszerelni a z o k 'nyomását, másrészt a régi v i t á k hatása a l a t t álló p á r t v e z e t ő k belső ellenállása is csökken, ha egy gyengébb szövetségesről, nem pedig a d o l g o k b a lényegesebben beleszól h a t ó társról v a n szó. A z F K P p a r a d o x helyzete a z o n b a n csak része egy általános n y u g a t európai h e l y z e t n e k : a legerősebb n y u g a t - e u r ó p a i k o m m u n i s t a p á r t o k é p pen a k k o r k ü s z k ö d n é k n a g y nehézségekkel, a m i k o r egész D é l - E u r ó p a a b a l o l d a l h a t a l o m r a j u t á s á n a k k o r s z a k á b a lépett — F r a n c i a o r s z á g b a n és G ö r ö g o r s z á g b a n m á r k o r m á n y r a k e r ü l t e k a szocialisták, és m i r e ezek a s o r o k megjelennek, m i n d e n valószínűség szerint S p a n y o l o r s z á g b a n is d i a d a l m a s k o d n a k . E z a baloldali előretörés u g y a n ú g y a gazdasági h e l y zet terméke, m i n t előzőleg az a k o n z e r v a t í v hullám v o l t , a m e l y t ö b b évtizedes k o r m á n y z á s után ellenzékbe kényszerítette a svéd s z o c i á l d e m o k r a t á k a t , k o r m á n y r a segítette a b r i t k o n z e r v a t í v o k a t , győzelemre v i t t e R e a g a n a m e r i k a i e l n ö k ö t . A v á l a s z t ó k esélyt a k a r n a k adni egy m á s f a j t a k o n c e p c i ó n a k , m e r t m i n d e n j o b b , m i n t a n n a k a k é t e l y n e k az e l h a t a l m a sodása, h o g y semmit sem lehet t e n n i a helyzet j a v í t á s á r a . E z viszont p o z i t í v és negatív értelemben e g y a r á n t esélyt jelent a b a l o l d a l s z á m á r a . A p o z i t í v esély: a k o r m á n y r a kerülés lehetővé teszi a b a l o l d a l n a k , h o g y olyan r e f o r m o k a t hajtson végre, amelyek túlnőnek a parlamenti rendszerben szokásos k o r m á n y v á l t o z á s o n . É s a n e g a t í v esély: tragikus k ö v e t k e z m é n y e k k e l j á r h a t , ha a b a l o l d a l nem t u d j a kihasználni ezt a le hetőséget, v a g y éppen csalódást o k o z a t ö m e g e k n e k . E z é r t m o n d t a ki az O K P , h o g y az európai b a l o l d a l l e g f o n t o s a b b f e l adata élősegíteni a n y u g a t - e u r ó p a i szocialisták k o r m á n y r a kerülését és u t á n a sikerre vinni elképzeléseiket. E n n e k érdekében á l l í t o t t a előtérbe a n y u g a t - e u r ó p a i b a l o l d a l összefogását, m á r a k k o r , a m i k o r j a v á b a n f o l y t
a v i t a a f r a n c i a szocialistáik.és k o m m u n i s t á k k ö z ö t t , és a szocialistákkal v a l ó k a p c s o l a t s z o r o s a b b r a fűzése érdekében még a z t is k o c k á z t a t t a , h o g y elhidegül a v i s z o n y az O K P m e g addig l e g f o n t o s a b b eurokomimunista szövetségese, az F K P k ö z ö t t . K é s ő b b pedig az euróbaloldal elképzelése h i v a t a l o s a n is az addigi e u r o k o m m u n i s t a k o n c e p c i ó helyébe lépett. Az olaszországi koncepció. A z O K P p o l i t i k á j á b a n az e s e m é n y n e k k i j á r ó figyelem nélkül lényeges f o r d u l a t k ö v e t k e z e t t b e : f e l a d t á k a t ö r t é nelmi k o m p r o m i s s z u m k o n c e p c i ó j á t és helyette m e g f o g a l m a z t á k a de m o k r a t i k u s a l t e r n a t í v a k o n c e p c i ó j á t . M i n t ismeretes, a t ö r t é n e l m i k o m p romisszum elképzelése b í r t a rá az O K P - t a h a g y o m á n y o s ellenzéki m a g a tartás m e g v á l t o z t a t á s á r a és a r r a , hogy a k o r m á n y b a v a l ó b e v o n á s m e g t a gadása ellenére k í v ü l r ő l támogassa a k e r e s z t é n y d e m o k r a t a k o r m á n y o k a t . E n n e k lényege, h o g y a t á r s a d a l o m m e g v á l t o z t a t á s á h o z nem elegendő a lakosság a k á r 51 s z á z a l é k á n a k megnyerése sem, h a n e m s o k k a l á t f o g ó b b társadalmi összefogásra v a n szükség, s o k k a l n a g y o b b tömegeket kell megnyerni, s ennek érdekében k o m p r o m i s s z u m r a kell lépni a többi t á r s a dalmi erővel. E k o n c e p c i ó feladását a z o n b a n xz O K P kettős csalódása előzte meg. E g y r é s z t a z a csalódás, h o g y a t ö b b i e r ő v e l v a l ó k o m p r o misszum közelöbb v i s z a társadalmi á t a l a k u l á s h o z — k i d e r ü l t ugyanis, hogy az O K P a k o r m á n y t ö b b s é g külső t a g j a k é n t sem t u d j a b e f o l y á s o l n i az ország p o l i t i k á j á t . Másrészt a z a csalódás, amelyet az o k o z o t t , h o g y a kereszténydemokrata kormányok támogatása a párt szavazatainak meg c s a p p a n á s á v a l j á r t . M i n d e z t kiegészítette a n n a k a t u d a t n a k a m e g é r l e lődése, h o g y a K e r e s z t é n y d e m o k r a t a P á r t a n n y i r a részévé v á l t a r o t h a dásnak indult h a t a l m i s t r u k t ú r á n a k , hogy képtelen b á r m i l y e n társadalmi á t a l a k u l á s r a , vagyis nem lehet része a j ö v e n d ő összefogásnak sem. A történelmi k o m p r o m i s s z u m ö r ö k é b e lépő d e m o k r a t i k u s a l t e r n a t í v a k o n c e p c i ó n a k a lényege pedig Berlinguer m e g f o g a l m a z á s á b a n : „ B e b i z o n y o s o d o t t ugyanis — k i m o n d t u k ezt a k k o r is, m o s t is megismételjük — , hogy a K e r e s z t é n y d e m o k r a t a P á r t , illetve a kommunistaellenes előítéle teket k i k é n y s z e r í t ő v a g y e l f o g a d ó p á r t o k képtelenek a z á l l a m erkölcsi szanálásának és m e g ú j h o d á s á n a k az élére á l l n i . " G y a k o r l a t i l a g ez a z t jelenti, h o g y a k e r e s z t é n y d e m o k r a t a k o r m á n y t á m o g a t á s a ós a keresz t é n y d e m o k r a t a pártvezetőséggel v a l ó alkudozás helyébe a széles k ö r ű népi összefogás l é p , a m e l y n e k t ú l k e l l j u t n i a a szűk p a r l a m e n t i kerete ken, a K e r e s z t é n y d e m o k r a t a P á r t által b e f o l y á s o l t tömegekre is s z á m í t v a o l y a n n a g y t á r s a d a l m i és p o l k i k a i összefogást p r ó b á l k i a l a k í t a n i , a m e l y a m o s t a n i h a t a l o m helyébe léphet és új i r á n y t a d h a t a t á r s a d a l o m f e j l ő désének, f e l g y o r s í t h a t j a a szocializmus felé haladást. E z a k o n c e p c i ó t e h á t e g y a r á n t felöleli a többi p o l i t i k a i p á r t n a k a k e r e s z t é n y d e m o k r a t á k elleni szövetkezését, a h a r c o t o l y a n p a r l a m e n t i szövetség lehetőségének megteremtéséért, a m e l y a k e r e s z t é n y d e m o k r a t á k a t ellenzékbe k é n y s z e r í t b e t n é és a p a r l a m e n t e n k í v ü l i h a r c o k s z á m t a l a n f o r m á j á t , a m e l y e k a z t e r e d m é n y e z h e t i k , h o g y nem a pártszövetségek, a pártvezetőségek, h a n e m a t ö m e g e k a d j á k meg a z t az e r ő t , a m e l y a szocializmus felé viheti az o r -
szagot. T e h á t nem a k o r m á n y k o a l í c i ó összetételének m e g v á l t o z á s a , v a g y a k o m m u n i s t á k m i n d e n á r o n k o r m á n y r a kerülése a lényeg, h a n e m a t ö m e g m o z g a l o m , a m e l y n e k aztán lesz ereje a neki m e g f e l e l ő k o r m á n y meg teremtésére is. E n n e k a k o n c e p c i ó n a k a h á r o m eleme — a h a r m a d i k út elmélete, az e u r o b a l o l d a l és a d e m o k r a t i k u s a l t e r n a t í v a elképzelése — együttesen a d j a az olasz k o m m u n i s t á k s t r a t é g i á j á t és t a k t i k á j á t , a m e l y szerint e g y részt a n y u g a t - e u r ó p a i b a l o l d a l n a k kötelessége f e l k í n á l n i o l y a n m e g o l dást, a m e l y előreviheti az emberi t á r s a d a l m a t , m i v e l k ü l ö n b e n más h a j t ó e r ő k h i á n y á b a n a t á r s a d a l o m eddigi f e n n á l l á s á n a k legsúlyosabb v á l s á gába j u t ; másrészt a fenti kötelezettség teljesítésére a fejlett n y u g a t i o r szágok m u n k á s o s z t á l y á n a k és tömegeinek m e g is v a n a lehetősége, m i v e l érettsége az erősödő elégedetlenséggel párosul. C s a k a r r a v a n szükség, h o g y a k o m m u n i s t á k m e g s z a b a d u l j a n a k m i n d e n dogmatizmustól és elő ítélettől, össze t u d j a n a k fogni a többi h a l a d ó erővel, ebben az á t f o g ó k e retben m e g t a l á l j á k elképzeléseik érvényesítésének m ó d j á t , tényleg a t ö b b séget t u d j á k m e g n y e r n i és ezt a többséget t u d j á k mozgósítani. A k o n k rét h e l y z e t n a g y o n megnehezíti az olasz k o m m u n i s t á k d o l g á t , de csak az a p á r t m a r a d h a t tényleges erő és h a l a d h a t el biztonságban az ö r ö k ö s ellenzékiségre b e r e n d e z k e d ő iszektásság szküllája és az elvszerűtlen p á r t szövetségek Ikharübdisze k ö z ö t t , a m e l y úgyszólván n a p r ó l - n a p r a eleget tud tenni ennek a nehéz f e l a d a t n a k .
A
korlátok
A m i k o r ezek a sorok í r ó d t a k , m i n t h a szélcsend lenne k ü l p o l i t i k a i és b e l p o l i t i k a i téren e g y a r á n t az olasz k o m m u n i s t á k elképzeléseivel k a p c s o l a t b a n . K ü l s ő v o n a t k o z á s b a n m i n t h a elcsitult v o l n a — és csak n é h a a d n á jelét — a S z o v j e t K P és az O l a s z K P k ö z ö t t i v i t a , belső v o n a t k o z á s b a n pedig nem n ö v e k e d t e k — h a ugyan nem c s ö k k e n t e k — az O K P
esélyei
a k o r m á n y r a kerülésre, és ez a k ö r ü l m é n y m á r ö n m a g á b a n is elegendő e k o n c e p c i ó bizonyos k o r l á t a i n a k felszínre kerüléséhez. A n e m z e t k ö z i v i t a lecsitulásában t ö b b más k ö r ü l m é n y m e l l e t t szerepet j á t s z o t t az is, h o g y az olasz k o m m u n i s t á k
m a g u k is t u d a t á r a é b r e d t e k
k o n c e p c i ó j u k egy f o g y a t é k o s s á g á n a k , tudniillik a n n a k a h é t k ö z n a p i b ö l csességnek, h o g y „ a k i b i c n e k semmi sem d r á g a " , v a g y i n k á b b a n n a k
a
m a r x i s t a igazságnak, h o g y semmilyen „ n a g y é s z " nem p ó t o l h a t j a a k o n k rét t á r s a d a l m i és történelmi k ö r ü l m é n y e k e t . K o n k r é t esetben ez azt j e lenti, h o g y az O K P nem k ö v e t h e t i el
azt a h i b á t , amely
évtizedekig a
S z o v j e t K P privilégiuma v o l t . M á r p e d i g az a p a r a d o x h e l y z e t , h o g y az SZKP-nak
kellett védelmébe venni e g y - e g y ország
kommunistáinak
ö n á l l ó helyzetfelmérésre v a l ó j o g á t , a r r a utalt, h o g y az O K P
az
—
nyil
v á n v a l ó a n elsősorban a b e l p o l i t i k a i s z e m p o n t o k n y o m á s a a l a t t —
elfe
l e d k e z e t t az a l a p v e t ő d o l o g r ó l : senki sem s z a b h a t j a m e g k í v ü l r ő l
egy-
egy ország k o m m u n i s t á i n a k , h o g y m i t h o g y a n lássanak, m i t h o g y a n í t é l j e n e k m e g és hogy az a d o t t helyzetben m i t tegyenek. A z elvtársi eszme cserére, sőt figyelmeztetésre j o g a v a n m i n d e n k i n e k , de v a n n a k dolgok, a m e l y e k k e l k a p c s o l a t b a n az O K P - n a k sincs j o g a beleszólni m á s o k ügyeibe. A v i t a elcsitulása azt m u t a t j a , hogy az O K P m e g t a n u l j a : h o l a n a g y o n is kényes h a t á r az elvtársi b í r á l a t és a beleszólás k ö z ö t t . A belpolitikai v o n a t k o z á s vizsgálatánál pedig s e m m i k é p p e n sem m e l l ő z h e t j ü k , h o g y ezzel a k o n c e p c i ó v a l az O K P nem j u t o t t közelebb elkép zeléseinek m e g v a l ó s í t á s á h o z . A m i ó t a t u d j u k , hogy nem a N a p kering a F ö l d k ö r ü l , egy elmélet helyességének v a g y v a l ó t l a n s á g á n a k m é r c é j e n e m lehet az, h o g y m i n d e n k i m á s k é p p l á t j a . M i v e l a z o n b a n az e u r o k o m m u nizmus k i i n d u l ó p o n t j a az a kérdés v o l t : h o n n a n v a n az, hogy a k o m m u n i s t á k helyes elmélete nem nyeri meg a fejlett o r s z á g o k lakosságának n a g y többségét és a z ó t a is k o m m u n i s t a őszinteséggel b i r k ó z n a k ezzel a kérdéssel, keresve a többség megnyerésének, m o z g ó s í t á s á n a k módját: m a g a az a puszta tény, h o g y az ó h a j t o t t többség m é g mindig nincs meg, ö n m a g á b a n elég h a j t ó e r ő a k o n c e p c i ó á l l a n d ó k r i t i k a i felülvizsgálására, í g y az olasz k o m m u n i s t á k is t u d a t á b a n v a n n a k k o n c e p c i ó j u k egy k o r l á t j á n a k , amellyel m á r legutóbbi kongresszusukon m e g p r ó b á l t á k felvenni a h a r c o t , de mindeddig n e m sok sikerrel. T ö r t é n e l m i l e g nézve a k o n c e p c i ó k o r l á t j a abból adódik, hogy a t ö b b i társadalmi e r ő — m é g a legtermészetesebb szövetséges, a S z o c i a l i s t a P á r t sem h a j l a n d ó e g y ü t t m ű k ö d n i a K P - v a l , ez t e h á t h i á b a hirdeti m e g a szövetkezés b á r m i l y e n k o n c e p c i ó j á t , h a a többiek visszautasítása m i a t t ahhoz n e m t a l á l szövetségeseket. T á r s a d a l m i l a g n é z v e pedig mind több jele v a n a n n a k , h o g y O l a s z o r s z á g b a n a h a t a l m a t t i t o k z a t o s erők b e f o l y á s o l j á k , sőt m i n d i n k á b b g y a k o r o l j á k , s ezért az O K P résziéről néha n a i v i t á s n a k tűnik a p a r l a m e n t i j á t é k s z a b á l y o k b a v e t e t t t ú l z o t t h i t , még i n k á b b a n n a k teljes h i á n y a , hogy k i a l a k í t s a a h a t á l o m és az esetleges szö vetségesek p a r l a m e n t e n k í v ü l i b e f o l y á s o l á s á n a k m e c h a n i z m u s á t . A p á r t s z e m p o n t j á b ó l nézve pedig a legutóbbi kongresszuson úgy v e t ő d ö t t f e l , hogy az O K P k i v a n téve a pártcsúcsok szövetkezéséből, a p a r l a m e n t i h a r c o k t ú l z o t t előtérbe állításából ós ezzel a p á r t s z e r v e z e t e k k o n k r é t t e vékenysége h á t t é r b e szorításából eredő veszélyeknek. M i n d e n n e k ellenére a n a g y h a l a d ó összefogás k o n c e p c i ó j a az O K P - n á l m é g m i n d i g túlzottan p a r l a m e n t i — választási és pártszövetségi — elképzelés és csak kevésbé épül bele a m u n k á s o s z t á l y és a n é p t ö m e g e k közvetlen szerepe, a p á r t m i n d e n n a p o s tevékenysége a tömegek érdekeinek érvényesítésében, m é g mindig i n k á b b a pártvezetőség p o l i t i k á j a , m i n t a m a r x i s t a — l e n i n i s t a m ó don értelmezett é l c s a p a t n a k a g y a k o r l a t i ténykedése.
A z O l a s z K o m m u n i s t a P á r t o t az tette N y u g a t - E u r ó p a legerősebb k o m munista p á r t j á v á , h o g y á l l a n d ó a n képesnek b i z o n y u l t k o n c e p c i ó j á n a k f i nomítására, a gyakorlat kikényszerítette alkalmazkodásra. Ezért elkép-
zelése a t á r s a d a l o m á t a l a k í t á s á r ó l á l l a n d ó a n tökéletesedett, s így az a d o t t történelmi helyzet is ú j a b b tökéletesítést kényszerít m a j d ki. É p p e n el képzeléseinek érettsége és az á l l a n d ó t o v á b b f e j l ő d é s r e v a l ó készsége és képessége teszi v o n z ó v á m a g a t a r t á s á t a n e m z e t k ö z i k o m m u n i s t a m o z g a lom valamennyi pártja előtt.
Mendrei
Ernő
BAGDAD HELYETT DELHIBEN AZ EL NEM KÖTELEZETT MOZGALOM EGYSÉGÉNEK MEGŐRZÉSE
A m a i n e m z e t k ö z i helyzet v a l ó b a n sok a g g o d a l o m r a ad o k o t . V á l s á gok N y u g a t o n , v á l s á g o k K e l e t e n , -súlyos összetűzések és f e g y v e r e s k o n f liktusok v a g y i n t e r v e n c i ó k É s z a k - Í r o r s z á g t ó l S a l v a d o r i g , A f g a n i s z t á n t ó l K a m b o d z s á i g , ú j a b b z a v a r g á s o k L e n g y e l o r s z á g b a n , m é g e g y izraeli ag resszió és vérontás a K ö z e l - K e l e t e n , v á l t a k o z ó hadiszerencsével f o l y t a t ó d ó háború I r a k és I r á n k ö z ö t t és így t o v á b b . H a mindehhez még h o z z á a d j u k , hogy a n a g y h a t a l m a k (közötti fegyverkezési hajsza t o v á b b f o k o zódik, egyidejűleg a f e j l ő d ő országok gazdasági helyzetének állandó rosszabbodásával, a m e l y e k n e k adósságai m á r elérik a 6 0 0 milliárd d o l lárt, a k k o r l á t h a t j u k , hogy a n a g y h a t a l m i hegemónián és érdekövezete k e n , illetve tömbmegoszítottságon alapuló n e m z e t k ö z i politikai és g a z d a sági v i s z o n y o k egész rendszerének m é l y v á l s á g á v a l állunk szemben, amely elsősorban a kisebb országok függetlenségét és biztonságát veszélyezteti, de lényegében k i k e z d t e a n a g y h a t a l m a k egymás k ö z t i k a p c s o l a t a i t is. M e g t o r p a n t a sokat emlegetett détente, az enyhülés f o l y a m a t a , mert túlságosan a n a g y h a t a l m i é r d e k e k és e r ő p o l i t i k a f u n k c i ó j á b a n állt és nem tudott igazán egyetemessé v á l n i . I g a z , a n a g y h a t a l m a k k ö z ö t t i viszony rendezése és párbeszéd f e n n t a r t á s a az első számú előfeltétele az e n y h ü lésnek és a v i l á g b é k é n e k , de m i n t b e b i z o n y o s o d o t t , a détente nem ériheti öl teljes c é l j á t , ha csupán a t ö m b ö k k ö z ö t t i egyezkedés és d o m i n a n c i a eszközéül és p a r a v á n j á u l szolgál és h a t a r t a l m i és f ö l d r a j z i dimenziói szűk k e r e t e k k ö z ö t t m a r a d n a k . A détente sorsa végeredményben a n e m zetközi v i s z o n y o k egészének alakulásától függ, m e r t elképzelhetetlen az enyhülés t a r t ó s s á g a a világ egy résziében v a g y e g y kontinensén,, h a más p o n t j a i n f o l y t a t ó d n a k , sőt sokasodnak a válságok, illetve t o v á b b r a is f e n n m a r a d n á k a politikai és gazdasági egyenlőtlenség és alárendeltség megnyilvánulásai. S z á m o s á l l a m f é r f i v é l e m é n y e szerint a n e m z e t k ö z i helyzet a második v i l á g h á b o r ú ó t a talán 'még egyszer sem v o l t e n n y i r e feszült és összetett, mint
napjainkban.
A
világméretű
gazdasági
válság m i n d i n k á b b
elmé-
lyül, a helyi v á l s á g o k és h á b o r ú k száma pedig o l y a n n y i r a s z a p o r o d i k , hogy a m e g f i g y e l ő b e n önkéntelenül is a singapore-i külügyminiszternek az el nem kötelezett o r s z á g o k n é h á n y évvel e z e l ő t t B e l g r á d b a n m e g t a r t o t t miniszteri értekezletén elhangzott és n a g y visszhangra t a l á l t beszé dét idézi fel, amelyben egy h e l y ü t t d r á m a i hangon így k i á l t o t t f e l : — B a r á t a i m , a h a r m a d i k v i l á g h á b o r ú m á r m e g k e z d ő d ö t t . C s a k ezt a h á borút a n a g y h a t a l m a k nem k ö z v e t l e n ü l , h a n e m r a j t u n k „gyalogosaik" útján v í v j á k egymással.
Nézeteltérések
és
viszályok
A k i u t a t a jelenlegi válságból a legszélesebb n e m z e t k ö z i keretekben kellene keresni, minden ország b e v o n á s á v a l az egyenrangú t á r g y a l á s o k m e c h a n i z m u s á b a . A m e g r o m l o t t n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k k ö z ö t t az elnemkötelezettség p o l i t i k á j a az egyetlen a l t e r n a t í v a a válságok á t h i d a l á s á r a és a p r o b l é m á k igazságos rendezésére. A z elnemkötelezettség m o z g a l m a a z o n b a n , a m e l y t ő l a világ e l v á r j a , hogy tevékenységével e n y h í t s e a n e m zetközi feszültséget, n e m kis nehézségekkel t a l á l t a m a g á t szemben, a m e l y e k t ö b b t a g á l l a m o k k ö z ö t t i k o n f l i k t u s t , sőt n y í l t h á b o r ú t idéztek ellő. S o k a n úgy v é l i k , h o g y az el nem kötelezettek soraiban felmerülő ne hézségek és v i s z á l y o k csak t ü k r ö z i k a mai r e n d k í v ü l b o n y o l u l t és sú lyos n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k a t , de nem kevesebben á l l í t j á k , hogy a v i l á g h e l y z e t n a g y f o k ú m e g r o m l á s á b a ,/belesegítettek" az el nem kötelezett országok is tétlenségükkel, t é t o v á z á s u k k a l és v i s z á l y a i k m e g o l d a t l a n s á g á val. A z e g y i k és a m á s i k tézis is é r v e k k e l b i z o n y í t h a t ó . A z e l n e m k ö t e lezettség m o z g a l m a a nemzetközi élet k ö z é p p o n t j á b a n áll, tehát k i v a n téve v i s z o n y a i és f o l y a m a t a i h a t á s á n a k , a n n á l is i n k á b b , m e r t k ü l ö n b ö z ő fejlettségi f o k ú , t á r s a d a l m i rendszerű, ideológiai elkötelezettségű, kulturális és történelmi h a g y a t é k k a l rendelkező szuverén o r s z á g o k r ó l v a n szó, a m e l y e k a m a i világ p o l i t i k a i , gazdasági és h a t a l m i g ó c p o n t j a i t ó l is k ü l ö n b ö z ő függőségi v i s z o n y b a n á l l n a k . I l y e n feltételekben elkerülhetetlenek az egymás közti különbségek, a m e l y e k a s a j á t o s é r d e k e k b ő l , az egyes kérdések és jelenségek, sőt sok szor az egész m o z g a l o m h e l y é n e k és szerepének eltérő megítéléséből a d ó d n a k . E z e k a különbségek természetesnek is m o n d h a t ó k a független országok k ö z ö t t i d e m o k r a t i k u s v i s z o n y o k b a n és párbeszédben, m e r t az elnemkötelezettség m o z g a l m a soha nem is t ö r e k e d e t t talmi i r á n y í t o t t v a g y k i e r ő s z a k o l t , m o n o l i t egységre az egyes kérdésekkel kapcsolatos uniformizált álláspontok alapján. M á s jellegűek a z o n b a n a z o k a különbségek, amelyek k o n f l i k t u s j e l l e gét ö l t i k , sőt fegyveres összetűzésekbe c s a p n a k át, m e r t egyes t a g á l l a mok éppen e g y m á s k ö z t i v i s z o n y u k b a n — önös, szűk, nemzeti é r d e k e k b ő ! k i i n d u l v a — szegik meg az dlnemkötelezettség alapelveit. E z e k a k o n f l i k t u s o k c s o r b í t j á k az egész m o z g a l o m t e k i n t é l y é t , gyengítik erejét és akcióképességét, s ha e l h ú z ó d n a k , még n a g y o b b k á r t o k o z n a k a k ö z v e t -
lenül iszemben álló o r s z á g o k n a k és az egész m o z g a l o m n a k is. E l é g ha csak n é h á n y ilyen k o n f l i k t u s r a e m l é k e z t e t ü n k , m i n t a K a m b o d z s a elleni v i e t n a m i agresszió, az e t i ó p — s z o m á l i a i h á b o r ú , a L í b i a és E g y i p t o m , il letve L í b i a és C s á d k ö z ö t t i viszály v a g y N y u g a t - S z a h a r a p r o b l é m á j a , és végül a m á r e m l í t e t t és k é t éve t a r t ó szerencsétlen k ö z é p - k e l e t i h á b o r ú I r a k és I r á n k ö z ö t t , a m e l y egy ideig kérdésessé tette az el nem k ö t e l e zett országok hetedik csúcsértekezleitiének m e g t a r t á s á t és az egész m o z g a lom egységét is k o m o l y p r ó b á r a t e t t e .
Szerencsétlen
és értelmetlen
háború
M i n t ismeretes, az el n e m k ö t e l e z e t t országok á l l a m - , és k o r m á n y f ő i 1 9 7 9 . évi h a v a n n a i t a l á l k o z ó j u k o n úgy d ö n t ö t t e k , h o g y a hetedik csúcs értekezletet 1 9 8 2 első felében, B a g d a d b a n t a r t j á k meg. E z a döntés a k k o r e g y ö n t e t ű t á m o g a t á s r a t a l á l t I r a k n a k az a r a b v i l á g b a n k i v í v o t t t e kintélye és az egész el nem kötelezett m o z g a l o m b a n b e t ö l t ö t t a k t í v sze repe m i a t t . I r a k n a g y a m b í c i ó k k a l és tetemes anyagi és emberi f o r r á s o k a k t i v i z á l á s á v a l l á t o t t h o z z á a felelősségteljes f e l a d a t h o z , a hetedik csúcs t a l á l k o z ó műszaki ós p o l i t i k a i előkészületeihez. Időköziben a z o n b a n 1 9 8 0 őszén fegyveres k o n f l i k t u s r o b b a n t ki I r a k és k ö z v e t l e n s z o m s z é d j a , I r á n k ö z ö t t . N i n c s s z á n d é k u n k b a n ezúttal rész letesebben elemezni e szerencsétlen és m i n d k é t fél részéről óriási a n y a g i kárt és e m b e r á l d o z a t o t k ö v e t e l ő h á b o r ú o k a i t , a m e l y n e k hátterében é v s z á z a d ó k r a visszanyúló t ö r t é n e l m i ellentétek, rendezetlen területi k é r d é sek, az iszlám siita és szunnita á g a z a t á n a k összeférhetetlensége és n e m utolsósorban I r a k és- I r á n vezető egyéniségei, S z a d d a m Husszein és K h o meini f ő p a p személyes k o n f l i k t u s a és gyűlölete áll. A z i r a k i — i r á n i h á b o r ú n a k kezdettől f o g v a szélesebb körű n e m z e t k ö z i dimenziói is v o l t a k , k i r o b b a n á s á b a n és a l a k u l á s á b a n n e m kis szerepet j á t s z o t t a k a külső t é n y e z ő k , m é g p o n t o s a b b a n f o g a l m a z v a : a n a g y h a t a l m i stratégiai, p o l i t i k a i és gazdasági érdekek. A z E g y e s ü l t Á l l a m o k és a S z o v j e t u n i ó is „csendesen f e l z á r k ó z t a k " a szemben álló f e l e k m ö g ö t t , ha ugyan n e m voltaik o t t m á r a k e z d e t kezdetén is. A két ország fegyveres összetűzésének n e g a t í v h a t á s á t a z egész el nem k ö t e l e z e t t m o z g a l o m megérezte. Teljes igazolást n y e r t e k T i t o e l n ö k n e k a h a v a n n a i csúcsértekezleten e l h a n g z o t t s z a v a i : „ N e m s z a b a d egy p i l l a n a t r a sem szem elől tévesztenünk, h o g y m i n d e n összetűzés az el nem k ö telezett o r s z á g o k k ö z ö t t u t a t n y i t a külső b e a v a t k o z á s h o z . E z e k a k o n f l i k t u s o k m e g n e h e z í t i k az ú j , d e m o k r a t i k u s n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k é p í t é sére t e t t erőfeszítéseinket, s nemcsak a k ö z v e t l e n ü l é r d e k e l t o r s z á g o k a t érintik. E z é r t az el n e m kötelezett o r s z á g o k n a k kötelességük, h o g y a l k a l mas m ó d o n , m e g f e l e l ő m e c h a n i z m u s ú t j á n segítséget n y ú j t s a n a k , m i e l ő t t a v i s z á l y o k összetűzésekbe c s a p n á n a k át. H a pedig ez b e k ö v e t k e z i k , gyors m e g o l d á s t kell találni — békés e s z k ö z ö k k e l . " A z dl nem kötelezett m o z g a l o m nem v o l t
k ö z ö m b ö s az i r a k i — i r á n i
háború i r á n t . A t a v a l y f e b r u á r b a n m e g t a r t o t t delhi miniszteri é r t e k e z l e t nehéz és hosszú v i t a u t á n , de h a t á r o z o t t a n k i m o n d t a , h o g y „egyetlen o r szág sem idegeníthet v a g y f o g l a l h a t el területeiket erőszak a l k a l m a z á s á v a l . " E z más szóval azt jelenti, hogy I r a k n a k az 1 9 7 5 - b e n a l á í r t , de vég re i n e m h a j t o t t algíri egyezményből eredő szuverén j o g a i t nem lehet a z o nosítani azzal a módszerrel, amelyet ezen j o g a i n a k érvényesítésére v á l a s z t o t t , m i n t ahogy az el nem kötelezett o r s z á g o k szerint megengedhe tetlen a „ f o r r a d a l o m e x p o r t á l á s a " is, amely viszont az iráni i n d í t é k o k mögött b ú j i k meg. A z el nem kötelezett országok n a g y többsége, k ö z t ü k J u g o s z l á v i a is, hivatalos n y i l a t k o z a t o k b a n és más p o l i t i k a i - d i p l o m á c i a i eszközök révén többszörösen k i f e j t e t t é k elvszerű á l l á s p o n t j u k a t az i r a k i — i r á n i h á b o r ú káros és messzemenő k ö v e t k e z m é n y e i r ő l és a p e l l á l t a k a k o n f l i k t u s b e szüntetésére. A m o z g a l o m történetében először az el nem kötelezett o r szágok egy külön b é k é l t e t ő - j ó s z o l g á l a t i b i z o t t s á g o t h o z t a k létre — K u ba, Z a m b i a , I n d i a és a P F S Z részvétélével — , hogy h o z z á j á r u l j a n a k a viszály békés úton v a l ó rendezéséhez. A z o n o s céllal a l a k í t o t t h a s o n l ó bizottságot az A f r i k a i Egységszervezet és az I s z l á m K o n f e r e n c i a is. E z e k a kezdeményezések a z o n b a n nem sok eredményt h o z t a k és a b a g d a d i csúcsértekezlet hivatalosan k i t ű z ö t t i d ő p o n t j á n a k közeledtével f o k o z a t o s a n nőtt az el n e m kötelezett országok a g g o d a l m a , de kételye is, h o g y a h á b o r ú t b e f e j e z i k v a g y legalább „ f e l f ü g g e s z t i k " az értekezlet idejére, és hogy a csúcstalálkozót z a v a r t a l a n u l és az eredményes kimeneteléhez szükséges teljes létszámmal és m e g f e l e l ő szinten lehet m e g t a r t a n i .
Magas
fokú
felelősségtudat
A z él nem kötelezettek, szinte öt perccel éjfél előtt, felismerve a m o z g a l o m r a leselkedő veszélyeket, hosszú habozás és kulisszák mögött f o l y ó nehéz diplomáciai t á r g y a l á s o k után, erőt v e t t e k m a g u k o n és a világ színe elé léptek e l h a t á r o z á s u k k a l : a hetedik csúcsértekezletet fél évvel elha lasztják és B a g d a d h e l y e t t D e l h i b e n t a r t j á k meg. A z iraki k o r m á n y a u gusztus végi hivatalos bejelentésével, h o g y a m o z g a l o m egységének m e g őrzése érdekében lemond a hetedik csúcsértekezlet vendéglátói tisztjéről és j a v a s o l j a helyének meg idejének felülvizsgálását, m e g k ö n n y í t e t t e az el nem k ö t e l e z e t t e k h a t á r o z a t h o z a t a l a i k o r sokat emlegetett konszenzus, azaz egyetértés elérését. M é l t á n y o l n i k e l l I r a k n a k ezt a lemondását, hisz a bagdadi k o r m á n y r e n d k í v ü l i . erőfeszítéseket tett és tetemes anyagi eszközöket f o r d í t o t t a „ s u m m i t " megszervezésére, amely szinte m á r a küszöbön állt. E z z e l a d i p l o m a t i k u s gesztusával — m é g ha azt a háborús állapot és a t a g á l l a m o k egy részének az értekezlet z a v a r t a l a n lebonyolítása feletti aggo d a l m a és b i z a l m a t l a n s á g a is kényszerítette ki — I r a k kiköszörülheti azt a csorbát, amely p o l i t i k a i t e k i n t é l y é n esett az I r á n n a l kezdett értélmet-
l e a fegyveres összetűzés m i a t t . I r a k rugalmas m a g a t a r t á s a és bölcs h ú zása l e h e t ő v é teszi, h o g y a középkeleti h á b o r ú befejezése után — logikus h e l y - és időcserével — esetleg a k ö v e t k e z ő , 1 9 8 5 - b e n t a r t a n d ó , n y o l c a d i k csúcstalálkozó v e n d é g l á t ó j a legyen. N e m kisebb elismerés illeti I n d i á t , a m o z g a l o m egyik a l a p í t ó t a g j á t sem, m e r t a kényes és nehéz helyzetben az elnemkötelezettség politikája^ ban b e t ö l t ö t t p ó t o l h a t a t l a n szerepével és n a g y t e k i n t é l y é v e l összhangban viselkedett és cselekedett. D e l h i n e k nem v o l t k ö n n y ű v á l l a l n i a a r e n d k í v ü l i k ö r ü l m é n y e k b e n „ e l ő k e r í t e t t " h á z i g a z d a f e l a d a t á t , annál i n k á b b , mert I n d i a normális p r o c e d ú r á b a n m á r k o r á b b a n „ m e g p á l y á z t a " a k ö v e t k e z ő , n y o l c a d i k csúcstalálkozó v e n d é g l á t ó i tisztjét. Egy olyan nagy nemzetközi találkozó, mint a m a már százfőnyi m o z galom csúcsértekezletének rövid idő alatt t ö r t é n ő megszervezése, m ű s z a k i és anyagi szempontból sem egyszerű f e l a d a t , k ü l ö n ö s e n ha t u d j u k , h o g y ez év őszén D e l h i b e n rendezték meg a B r i t N e m z e t k ö z ö s s é g értekezletét és az Ázsiai J á t é k o k a t is. N e m beszélve a vendéglátó ország felelős p o l i tikai f e l a d a t á r ó l , hogy — v a l a m e n n y i résztvevő ország sajátos szem p o n t j a i t , érdekeit és észrevételeit szem előtt t a r t v a — k i d o l g o z z a a csúcs t a l á l k o z ó o l y a n p l a t f o r m j á t , illetve d o k u m e n t u m t e r v e z e t é t , amely s z a v a tolj?, a m a x i m á l i s a n elérhető véleményegységet és akoióképességet a m o z galom eredeti elveivel és d e m o k r a t i k u s h a g y o m á n y a i v a l összhangban. A procedurális, de ú j a b b nézeteltérések . m a g v á t m a g á b a n h o r d ó di lemmát, hogy a f o r m á l i s döntést a csúcsértekezlet elhalasztásáról és he lyének (megváltoztatásáról az á l l a m - és k o r m á n y f ő k megbízásából össze ülő külügyminiszterek I r a k j a v a s l a t á r a B a g d a d b a n v a g y a k o o r d i n á t o r K u b a f ő v á r o s á b a n , H a v a n n á b a n h o z z á k - e meg, sikerült úgy á t h i d a l n i , hogy a m o z g a l o m e l n ö k l ő j e , Fidel C a s t r o k u b a i miniszterelnök az el n e m kötelezett o r s z á g o k á l l a m f ő i h e z intézett személyes üzeneteiben egysze rűen „közzétette"- a hetedik csúcsértekezlet D e l h i b e v a l ó „ á t k ö l t ö z t e t é s é r ő l " megszületett egyetértést, a m i t azután az idei E N S Z - K ö z g y ű l é s e n résztvevő külügyminisztereik m é g egyszer megerősíthettek. I l y m ó d ó n a több hónapos b i z o n y t a l a n s á g az dl nem kötelezett o r s z á g o k hetedik csúcs értekezletének helyével és i d ő p o n t j á v a l k a p c s o l a t b a n végre szerencsés k i menetelhez j u t o t t . H o g y az el nem
kötelezett
mozgalom
áthidalja
nehéz
válságát
—
amely természetesen még nem oldódik meg csupán a csúcstalálkozó á t helyezésével és elhalasztásával — n a g y h o z z á j á r u l á s á t adta a m o z g a l o m másik a l a p í t ó j a , J u g o s z l á v i a is. D i p l o m á c i á n k m á r h ó n a p o k ó t a g ő z z e l " dolgozik, m é g h a e n n e k a tevékenységnek egy része — szövetségi külügyi t i t k á r m o n d t a egyik t é v é i n t e r j ú j á b a n szen ismeretes a nyilvánosság e l ő t t . R é s z t vesznek külpolitikai tevékenységben
—
ebben a
„teljes mint
a
nem is egé szerteágazó
h a z á n k legfelelősebb vezetői, így az á l l a m
elnökség elnöke és tagjai is. U g y a n c s a k j a v á b a n dolgozik a h e t e d i k csúcs értekezletre v a l ó • előkészületéket k o o r d i n á l ó b i z o t t s á g is, a m e l y első ü l é sét még május elején, éppen T i t o elnök h a l á l a
második évfordulójának
n a p j á n t a r t o t t a . S z i m b ó l u m o t é r e z h e t t ü n k ebben a' tényben és a n n a k b i z o n y í t é k á t is, h o g y „ T i t o m ű v e t a r t ó s ihletője és ú t m u t a t ó j a az új és igazságosabb v i l á g v i s z o n y o k é r t f o l y t a t o t t h a r c u n k n a k . "
A hetedik
csúcsértekezlet
jeladatai
A m a m á r m a j d száz országot egyesítő m o z g a l o m óriási többségének megelégedésére tehát a h e t e d i k csúcsértekezletet m á r c i u s elején, D e l h i b e n rendezik meg. E z z e l a m o s t m á r f o r m á l i s a n is szentesített döntéssel a m o z g a l o m súlyos tehertételtől s z a b a d u l t m e g a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k egy nehéz és k o m o r i d ő s z a k á b a n , a m i k o r m i n d e n eddiginél n a g y o b b szükség v a n az el n e m kötelezett o r s z á g o k egyöntetű fellépésére, erkölcsi b e f o l y á s á r a és összehangolt a k c i ó i r a , a k e d v e z ő t l e n f o l y a m a t o k f e l t a r t ó z t a t á s á r a . Á l t a l á n o s az a meggyőződés, h o g y az értekezlet esetleges hosszabb i d ő r e v a l ó elnapolása n a g y k á r t és b i z o n y t a l a n s á g o t o k o z o t t v o l n a az egész m o z g a l o m n a k , de a n e m z e t k ö z i közösség egészlének is. A hetedik csúcsértekezletre n e m c s a k az él nem k ö t e l e z e t t e k n e k , h a n e m az egész v i l á g n a k szüksége v a n , t ö b b szempontból is. M a , a m i k o r a világ f e l e t t — a k á r c s a k két évtizeddel ezélőtt a m o z g a l o m szervezett tevékenységének k e z d e t e k o r — o t t lebeg az ú j a b b hi degháború és a nukleáris k a t a s z t r ó f a veszélye, az el nem k ö t e l e z e t t e k n e k , m i n t tekintélyes, d e m o k r a t i k u s és h a l a d ó v i l á g p o l i t i k a i t é n y e z ő n e k , az enyhülés r o m j a i n át is utat k e l l m u t a t n i u k a t a r t á s b é k e , b i z a l o m és b i z tonság, az egyenrangúbb és igazságosabb n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k megte remtése felé. A m á s i k f e l a d a t , a m e l y a délihi summit előtt áll, hogy k o n k r é t j a v a s l a t o k k a l j á r u l j o n h o z z á az o l y a n n e m z e t k ö z i válságok á t h i d a l á s á h o z és megoldásához, m i n t a g y ú l é k o n y k ö z e l - k e l e t i h e l y z e t , A f g a n i s z t á n és K a m b o d z s a l a p p a n g ó p r o b l é m á j a , a g y a r m a t u r a l o m és a fajüldözés f e l számolása Dél-Afrikában, N y u g a t - S z a h a r a jövője, a közép-amerikai or s z á g o k függetlenségének megszilárdítása stb. K ü l ö n erőfeszítésre lesz szükség az el nem k ö t e l e z e t t o r s z á g o k k ö z ö t t j e l e n t k e z ő és m á r e m l í t e t t v i s z á l y o k békés rendezéséhez, m e r t ezek a k o n f l i k t u s o k c s ö k k e n t i k a m o z g a l o m s z o l i d a r i t á s á t , egységét és cselekvőképességét, t e h á t egészében megnehezítik a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k d e m o k r a t i z á l á s á é r t és m e g v á l t o z tatásáért folytatott harcot. A delhi csúcsértekezletein kétségtelenül sok szó esik m a j d a r r ó l is, h o g y a n i e h e t n e m e g a k a d á l y o z n i a világgazdasági v i s z o n y o k t o v á b b i lását és e l ő m o z d í t a n i az o l y s o k a t emlegetett új
rom
nemzetiközi gazdasági
rend megteremtését. N o h a ez még m i n d i g hosszú f o l y a m a t n a k és t á v o l i célnak tűnik, az el n e m k ö t e l e z e t t o r s z á g o k m á r i s s o k a t t e t t e k az E N S Z mozgósításában a f e j l ő d ő országok p r o b l é m a i n a k megoldására. K é t r e n d k í v ü l i közgyűlésen sikerült k i d o l g o z n i azt az a k c i ó p r o g r a m o t , eredményeként
végre elkezdődhetnek
a fejlődő
amelynek
és fejlett o r s z á g o k
kö-
zötti érdemleges globális t á r g y a l á s o k a világgazdasági v i s z o n y o k m e g v á l toztatásáról. H a s o n l ó a n új és friss i m p u l z u s o k r a v a n szükség a leszerelés területen is, ahol a f e g y v e r k e z é s tényleges k o r l á t o z á s a h e l y e t t a t á r g y a l á s o k m é g mindig az erőegyensúly k ü l ö n b ö z ő értelmezése és az ellenőrzés t é m á j a körül f o l y n a k , s ahol k é t r e n d k í v ü l i E N S Z 4 ! l é s s z a k sem s o k a t v á l t o z t a t o t t a n a g y o k szemléletében és g y a k o r l a t i m a g a t a r t á s á n . Mégis b i z t a t ó , h o g y a f e j l e t t o r s z á g o k b a n is erősödnek a z o k a t á r s a d a l m i e r ő k , a m e lyek m i n d j o b b a n h a l l a t j á k h a n g j u k a t a leszerelés ügyében. A z el nem kötelezett o r s z á g o k n a k messzemenő t á m o g a t á s t k e l l n y ú j t a n i u k e z e k n e k a t ö m e g m o z g a l m a k n a k , a m e l y e k jelentős e r k ö l c s i h a j t ó e r ő t j e l e n t h e t n e k a tényleges és teljes leszerelés magkezdésének sürgetésében. N a p j a i n k b a n a n e m z e t k ö z i helyzet általános m e g r o m l á s a m e l l e t t szem tanúi v a g y u n k a n e m z e t k ö z i érintkezés, a t á r g y a l á s o k és á l t a l á b a n a n e m z e t k ö z i szervezetek v á l s á g á n a k is, ami alól az E N S Z sem k i v é t e l . A z el n e m k ö t e l e z e t t o r s z á g o k n a k , a m e l y e k a világszervezet m a j d k é t h a r m a d á t k é p e z i k , létérdeke, h o g y a k c i ó t k e z d j e n e k a n e m z e t k ö z i (intéz m é n y e k és t á r g y a l á s o k újjáélesztésére h o g y egy o l y a n tekintélyes testü let, m i n t az Egyesült Nemzeteik Szervezete z a v a r t a l a n u l és h a t é k o n y a b b a n , a n a g y h a t a l m a k kevesebb előjoga és ö n k é n y e n é l k ü l végezhesse a l a p v e t ő f u n k c i ó j á t : a b é k e ós b i z t o n s á g megőrzését és az együttműködés előmozdítását. I l y e n s z e m p o n t b ó l igen jelentős szerep jult az el n e m k ö telezett o r s z á g o k n a k , az e u r ó p a i biztonsági és együttműködési értekezlet nek a k é t n a g y h a t a l o m rivalizálása m i a t t szinte teljesen m e g b é n u l t m u n k á j a f o l y t a t á s á b a n is. A delhi csúcsértekezletnek ismételten m e g kell erősítenie az e l n e m kötelezettség m o z g a l m a és p o l i t i k á j á n a k a l a p e l v e i t , a m e l y e k e t m é g k é t évtizeddel ezelőtt B e l g r á d b a n f e k t e t t e k le és a m e l y e k m i n d e n m ó d o s í t á s i vagy á t i r á n y í t á s i kísérlet ellenére k i á l l t á k az idő p r ó b á j á t és a m a i ö s z szetett és v á l s á g o k t ó l terhes n e m z e t k ö z i helyzetiben is a legbiztosabb ú t m u t a t ó i az ememlkötelezettség m o z g a l m a és p o l i t i k á j a s z á m á r a , h a t o v á b b r a is a v i l á g p o l i t i k a jelentős tényezője, a n e m z e t k ö z i v i s z o n y o k v á l t o z t a t á s á n a k és d e m o k r a t i z á l á s á n a k eszmei letéteményese és g y a k o r lati h o r d o z ó j a a k a r m a r a d n i .
SZIMPOZION Vékony László A PALEOPATOLÓGIAI TÁRSASÁG IV. EURÓPAI KONGRESSZUSA MIDDELBURG/ANTWERPEN,
1982. SZEPT. 15—19.
E z é v szeptemberében M i d d e l b u r g b a n és A n t w e r p e n b e n t a r t o t t á k m e g a világ P a l e o p a t o l ó g i a i T á r s a s á g á n a k I V . európai kongresszusát. M i e l ő t t részletesebben
kitérnénk
a kongresszus
ismertetésére, n é h á n y szót
szól
n u n k k e l l a társaság keletkezésének k ö r ü l m é n y e i r ő l és a r r ó l , h o g y v o l t a képpen mi a paleopatológia. A paleopatológia elnevezés
görög eredetű. E l ő s z ö r S h u f e l d t
fiatal
tudományág.
Az
használta
1892-ben. Az
ős-
á l l a t o k , az ősember és a történelmi ú j k o r kezdetéig élt e m b e r betegsé geivel f o g l a l k o z ó t u d o m á n y . A s z ó m a g a a görög palaeos és pathos szó összetételéből keletkezett, ami értelemszerűen történeti k ó r t a n t , k ó r b o n c t a n t jelent.
Az
Philippe-Charles
első
hivatalosan
Sdhmerling
jegyzett
művelője
(1791—1836)
holland
e tudományágnak
patológus v o l t ,
1 8 3 3 — 3 4 - b e n jelentette m e g az első p a l e o p a t o l ó g i a i t a n u l m á n y t .
aki
Gyűj
t e m é n y e m a a riége-i egyetemen t a l á l h a t ó , B e l g i u m b a n . A
paleopatológia
a t y j á n a k tulajdoniképpen
Rudolf
Virchow
tekint
h e t ő , aki a múlt század n a g y n e v ű k ó r b o n c n o k a és antropológusa v o l t e g y személyben. F e l h í v t a
a figyelmet arra,
hogy
a neander-völgyi
ember
legjellegzetesebb bélyegeit a b a r l a n g i élet k ö v e t k e z t é b e n k e l e t k e z e t t t o r z í t ó k ö s z v é n y i d é z t e elő, s ezek k ó r o s e l v á l t o z á s o k , nem pedig
normá
lis v a r i á c i ó k . V i r c h o w fellépésének h a t á s á r a szinte új k u t a t á s i terület n y í l t meg az o r v o s a n t r o p o l ó g u s o k e l ő t t . E g y m á s nyozni
az
ősemberi
csontokon
észlelhető
után kezdték
különböző
el t a n u l m á
sérüléseket,
kóros
elváltozásokat, betegségnyomokat. Szerepet játszott a történeti k ó r b o n c t a n i k u t a t á s o k megindításában a t r e p a n á c i ó , azaz a k o p o n y a l é k e l é s p r o b l é m á j á n a k előtérbe n y o m u l á s a is. A z első rendszeresebb munkának
Le Báron
1 8 8 1 - b e n megjelentetett
118
paleopatológiai
oldalas
tanulmánya
tekinthető. A z úttörő munkát Egyiptomban végezték Elliot Smith, Lucas és R u f f e r . E z t k ö v e t t e
Hrdlička munkája
radiológiai vizsgálatai perui és egyiptomi
perui
koponyákon,
múmiákon.
A z új
Moodie vizsgálati
módszerek a l k a l m a z á s a k i t ű n ő e r e d m é n y e k e t h o z o t t , érthetőbbé t e t t e az
egyes betegségek fejlődését, kialakulásait, elmúlását a történelem f o l y a mán. A világ P a l e o p a t o l ó g i a i T á r s a s á g á n a k onegakktílási k ö r ü l m é n y e i v e l nem f o g l a l k o z h a t u n k b ő v e b b e n , m e g h a l a d n á k e r e t e i n k e t . 1 9 7 3 - b a n a l a kult az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n A i d á n C o c k b u m palleopatológus e l n ö k l e t é vel, a k i n e k h a l á l a ultán felesége E v e C o c k b u r n v e t t e á t az e l n ö k i és szervezői tisztet. A T á r s a s á g az Egyesült Á l l a m o k b a n é v e n t e t a r t k o n g resszust. A z első európai kongresszust L o n d o n b a n t a r t o t t á k 1976-ban, ezt k ö v e t t e 1 9 7 8 b a n a I I . kongresszus T o r i n ó b a n , m a j d a I I I . C a n n e s b a n 1 9 8 0 - b a n . A I V . E u r ó p a i kongresszust M i d d e l b u r g b a n tartották meg, H o l l a n d i á b a n , és A n t w e r p e n b e n , B e l g i u m b a n 1 9 8 2 . szeptember 1 6 — 1 9 . k ö z ö t t . A kongresszust lkét h o l l a n d és e g y belga t a g b ó l álló triumvirátus s z e r v e z t e : az U t r e c h t i P a t o l ó g i a i I n t é z e t professzora G e r hard H e n v e l d , a szintén holland R u t g e r P e r i z o n i u s , a k i az U t r e c h t i Biológiai I n t é z e t b e n dolgozik. A h a r m a d i k szervező, P a u l Janssens belga patológus, sajnos, súlyos s z í v m ű t é t e n esett át, í g y n e m vehetett részt a kongresszuson. A z ülésszakot G e r h a r d H a n e v e l d és E v e C o c k b u r n , az e l n ö k n ő n y i t o t t a m e g , t ö b b m i n t (hetven r é s z t v e v ő e l ő t t . N y o l c poszter k e r ü l t b e m u t a t á s r a és hanminaket élőadás h a n g z o t t e l európai és v i l á g h í r ű t u d ó s o k t o l l á b ó l . A kongresszuson részt v e t t e k régészek, o r v o s o k , f o g o r v o s o k , antropológusok, biológusok. E z is a z t m u t a t j a , h o g y o l y a n fejlődőben lévő h a t á r t u d o m á n y r ó l v a n s z ó , a m e l y n e k műveléséhez a s z a k m a szeretetén k í v ü l k ü l ö n lelkesedés és elkötelezettség szükséges. A szervezésről a n n y i t m o n d h a t u n k , h o g y k i f o g á s t a l a n v o l t . M i n d e n p e r c n y i pontossággal i d ő z í t v e indult. A z előadások a k ö v e t k e z ő t é m á k szerint v o l t a k c s o p o r t o s í t v a : Népességpatoílógia ( g y ű j t e m é n y e k ) , népes ségpatológia (specifikus betegségek), népességpatológia (specifikus népes ségek), f o g á s z a t i p a t o l ó g i a , elmélet, A m e r i k a , A u s z t r á l i a p a l e o p a t o l ó g i á j a , speciális esetek, az ó k o r i E g y i p t o m és / v a g y m ú m i á k , p a r a z i t o l ó g i a , l e p r a k u t a t á s és vegyes c í m s z a v a k a l a t t szerepeltek a z e l ő a d ó k . A s z ü netekben a résztvevők ellenőrizhetták t u d á s u k a t . A kongresszusi terem előterében 2 4 k i á l l í t o t t kivételes érdekességű eset c s o n t a n y a g a felett m e d i t á l h a t o t t az é r d e k l ő d ő A l b e r t Narratth utrechti és heidelbergi sebészprofesszor ( 1 8 6 4 — 1 9 2 4 ) saját eseteinek g y ű j t e m é n y é b ő l , amely m a az U t r e c h t i E g y e t e m e n t a l á l h a t ó . A kongresszus végén a z eredeti, helyes d i a g n ó z i s o k szerepelték a c s o n t o k a l a t t . H a d d ne s z ó l j u n k a r r ó l , h o g y n á l u n k m é g a k ö z e l m ú l t b a n i s , m i n t h é l y f o g l a l ó k o l o n c t ó l igyekeztek m e g szabadulni a szakemberek a c s o n t a n y a g t ó l . I t t k e l l m e g e m l í t e n ü n k , h o g y érdekes lenne c s o n t k i á l l í t á s o k megrendezése i s , a m e l y h e z a n y a g b ő v e n t a l á l h a t ó , a régészek j ó v o l t á b ó l . N e m c s a k a m ú l t e m b e r é n e k betegségei vel ismerkedhetnénk m e g , hisz n a g y o n sok e l v á l t o z á s m a is előfordul, jelen v a n . D e t é r j ü n k vissza a kongresszushoz. A z első n a p d é l u t á n j á n a Városiházán a város polgármestere és a v á ros vezetősége t a r t o t t f o g a d á s t a kongresszus résztvevőinek tiszteletére. E s t e a p r o g r a m o t ünnepi kongresszusi v a c s o r a z á r t a . A m á s o d i k n a p záróakkordjaként, mint a Holland Királyi Tudományos Társaság vendé J
gei a helyi m ú z e u m o t és apátságot t e k i n t e t t ü k m e g . A h a r m a d i k n a p o n a „ N o n n i u s " O r v o s t ö r t é n e t i T á r s a s á g vendégeiként részt v e t t ü n k a 3 7 . A n t w e r p e n i Egészségügyi N a p o k o n . K u l t u r á l i s programiként a R u b e n s h á z és a P l a n t i n - M o r e t u s n y o m d a , m ú z e u m és k ö n y v t á r megtekintése szerepelt. E z utóbbi őse a n n a k az E l s e v i e r - k i a d ó n a k , a m e l y m a v i l á g szerte ismert s z a k k i a d v á n y a i r ó l . A z e l ő a d á s o k r ö v i d í t e t t összegezését m i n d e n r é s z t v e v ő m e g k a p t a a kongresszus kezdetén. M i n d e n e l h a n g z o t t o i k k o k t ó b e r 3 1 - i g kerül le adásra, a m e l y e k ö n á l l ó k ö n y v f o r m á j á b a n m é g e z é v b e n n a p v i l á g o t l á t n a k . A kongresszus szeptember 1 9 - é n zárult, anélkül, h o g y e l d ő l t v o l n a , hol lesz a k ö v e t k e z ő m e g t a r t v a . M i n t jelölt számításiba j ö t t D á n i a és az N S Z K . A kongresszusi a n y a g teljes b e m u t a t á s á r a nem v á l l a l k o z h a t u n k , így csak a legérdekesebbeket f o g j u k k i r a g a d n i , illetve a z o k a t , amelyeikből k ö r ü l m é n y e i n k h e z képest l e v o n h a t j u k a t a n u l s á g o t . E g y i k e m i n d j á r t a legérdekesebbeknek a m e g n y i t ó e l ő a d á s . B e n n i k e , P . L . t a r t o t t a D á n i á b ó l , Szervezési módszerek és e r e d m é n y e k a D á n 'paleopatológiai p r o j e k t u m b ó l . 5 0 0 0 é v e t felölelő időszakból ( m e z o l i t i k u m , n e o l i t i k u m , b r o n z k o r , v a s k o r és v i k i n g k o r ) 1 5 0 0 egyed c s o n t v á z á n a k módszeres f e l d o l g o zása k o m p j u t e r r e l . A m u n k a célja az e l v á l t o z á s o k a l a k u l á s a a t ö r t é n e lem f o l y a m á n , n e m és é l e t k o r szerinti megoszlásban. A szerző kiemelten vizsgálta a tuberculosis ás a r h e u m a t o i d artflikis (reumás izületi g y u l l a dás) jelentkezését, alakulását. H a s o n l ó jellegű v o l t W a l t e r m a n n , R . m u n k á j a az N S Z K - b ó l , a k i a R a j n a - m e n t e p a l e o p a t o l ó g i a i a n y a g á t tette vizsgálat t á r g y á v á , ö s s z e f o g laló, á t t e k i n t ő jellegű v o l t C o s t a n d s e - W e s t e r m a n n Т . S . és N e w e l l , R . R . előadása, a k i k N y u g a t - E u r ó p a m e z o l i t i k u s leleteinek t r a u m á i v a l , sérülé seivel f o g l a l k o z t a k . B i r k e t t , D . A . A n g l i á b ó l az osteochondritis dissecans (térdizületi p o r c g y u l l a d á s ) e l ő f o r d u l á s á r ó l , a betegség diagnózisának k r i t é r i u m a i r ó l é r t e k e z e t t . R o g e r s , J . M . B r i s t o l b ó l a Forrestióre (a g e r i n c oszlop elcsontosodó megbetegedése) betegség v i z s g á l a t á v a l f o g l a l k o z o t t , természetesen régészeti c s o n t a n y a g o t véve figyelembe. A kongresszus egyik legérdekesebb a n y a g á t R e v e r t e , J . M . professzor (ismertette M a d ridból, aki T i e r m e s lelőhely arevacos (sipanyol őslakosság) r ó m a i , vizigót, keresztény leleteiből a paleopatológiai e l v á l t o z á s o k színpompás t ű z i j á t é k á t m u t a t t a be a rendelkezésre á l l ó rövid tizenöt perc a l a t t . C s a k n é h á n y szóban e m l é k e z ü n k m e g a z o k r ó l a m u n k á k r ó l , a m e l y e k a történeti ember l á b á n a k , l á b b o l t o z a t á n a k fejlődésével, a l ú d t a l p lassú k i a l a k u l á s á v a l , egyiptomi k o p o n y á k fogbetegségeivel, á l l a t c s o n t o k d e f o r m i t á s a i v a l , k ó r o s e l v á l t o z á s a i v a l , a k ö z é p k o r i A m s z t e r d a m és U t r e c h t bél fertőzéseivel, m i n e r a l i z á l t emberi k o p r o l i t b a n t a l á l t 'bélparaziták előfordulásával foglalkoztak. Tanulságos v o l t FuHcberi, E . genovai patológus e l ő a d á s a , amelyben m e g p r ó b á l t a e l h a t á r o l n i a paleopatológiai és a n e m patológiai, post m o r t e m ( h a l á l u t á n i ) e l v á l t o z á s o k a t régészeti csontleleteken. K u r i ó z u m v o l t G r i l e t t o R . torinói professzor d i a s o r o z a t a az O m a n s z u k a n á m s r ó l
és az ott f e l t á r t spina b i f i d a ( n y i t o t t gerinccsatorna) esetekről. Szintén T o r i n ó b ó l , R a b i n o - M a s s a professzornő e g y i p t o m i m ú m i á n l á t h a t ó post p a r t u m (szülés u t á n i ) iméhkifordulást dolgozott fel. A m ú m i a mellett m e g t a l á l t á k az újszülött c s o n t v á z á t is. Érdekessége az esetnek, hogy ez a legelső t u d o m á n y o s a n b i z o n y í t o t t előfordulása, A világhírű H u i z i n g a J . professzor U t r e c h t b ő l egy a f r i k a i törpe különleges esetét m u t a t t a be és d e m o n s t r á l t a az eredeti c s o n t v á z a t . A p a l e o p a t o l ó g i á b a n az anyag, ami rendelkezésre áll, k é t f é l e l e h e t , az egyik a c s o n t , a m á s i k a m ú m i a . K ü l ö n t é m a k é n t szerepelt a m ú m i a k u t a t á s . L e e k , F . M a n c h e s t e r b ő l K h e o p s z f á r a ó idejéből s z á r m a z ó csont v á z a k a t és m ú m i á k a t dolgozott fel. S t r o u h a l , E . prágai rnúmiaszakértő a csehszlovák m ú m i a k u t a t á s i p r o g r a m v e z e t ő j e k é n t E g y i p t o m b a n , A b u sirban, az V . dinasztia m a s z t a b á i b a n f e l t á r t m a r a d v á n y o k r ó l é r t e k e z e t t . L e g g y a k r a b b a n osteophytosis, ( c s o n t t a r a j képződés) arthritis, gyulladások f o r d u l t a k elő. A f o g h i á n y o k b ó l , parodontosisból k ö v e t k e z t e t n i lehet a t á p l á l k o z á s i nehézségekre. Drusini, D . A . p á d o v a i antropológusnő 4 2 m ú m i a feltárási k ö r ü l m é n y e i t és á l l a p o t á t ismertette. E l ő a d á s t h a l l h a t t u n k skorbut e l ő f o r d u l á s á r ó l a X V I I . században a S p i t z b e r g á k o n , elcsontosodott izületekről A n g l i á b a n , patológiai e l v á l t o zásokról C u l h u a c á n településéről, M e x i k ó b ó l . M e g i s m e r k e d h e t t ü n k a p r e kolurnbián P e r u csontleleteinek és m ú m i á i n a k elemzésével. Részletesebben érdemes f o g l a l k o z n u n k I n g r i d K ü h l m u n k á j á v a l . E z a hamvasztásos temetkezési s z o k á s o k k a l , a h a m v a s z t á s során f e n n m a r a d t c s o n t m a r a d v á n y o k k a l f o g l a l k o z o t t . E z a z é r t is érdekes, m e r t V a j d a s á g b a n is t a l á l h a t ó k b r o n z és vaskori hamvasztásos temetők. I t t m e g k e l l ismerkednünk a H a r r i s - W e l l s - f é l e v o n a l a k f o g a l m á v a l . E z e k a v o n a l a k transzverzális szkleroticus z ó n á k a hosszú csontokon, a m e l y e k f e l l e l h e t ő k a h a m v a s z t o t t c s o n t d a r a b o k o n is. E z e k éppúgy, illetve hasonlóan, m i n t a f á n á l az é v g y ű r ű k , j e l z i k , hogy m i l y e n b e h a t á s o k é r t é k az egyedet élete f o l y a m á n . M á s - m á s a vonalaik szélessége és s z á m a a két k ü l ö n b ö z ő nemnél, m e g figyelhető életkor és t á p l á l k o z á s szerinti megoszlásuk is. H e l y s z ű k e m i a t t nem térhetünk ki e t é m a b ő v e b b t a g l a l á s á r a , elegendő, a n n y i t m e g j e gyeznünk, hogy a V a j d a s á g b a n f e l t á r t hamvasztásos t e m e t ő k e t is é r d e mes lenne ilyen jellegű v i z s g á l a t o k n a k alávetni Lengyel I m r e , a paleoszerölógia világhírű m ű v e l ő j e Fiziológiai és p a tológiai f o l y a m a t o k interferálása a biológiai kormeghatározásiban a h a lál p i l l a n a t á b a n c í m m e l a r r a h í v t a fel a figyelmet, hogy nem elégséges csak a m a k r o s z k ó p o s , v a g y csak a b i o k é m i a i életkor m e g h a t á r o z á s , k o m p l e x vizsgálati módszerekre v a n szükség ahhoz, h o g y h o z z á v e t ő l e gesen pontos életkort állapítsunk meg. E beszámoló megírása k ö z b e n é r t a m e g d ö b b e n t ő hír, hogy a k o n g r e s z szus egyik résztvevője, A . T . Sandison, glasgowi patológus tragikus h i r telenséggel, a kongresszus befejezése után egy n a p p a l szállodai s z o b á j á ban e l h u n y t . V a s á r n a p délelőtt még e l n ö k ö k a kongresszuson, hétfőn meghalt. A z utóbbi időben egyre g y a k r a b b a n
alkalmazzák
kongresszusokon
a
poszter b e m u t a t á s t . T ö b b előnye v a n , m i n t az előadásnak. J o b b a n el lehet g o n d o l k o d n i r a j t a , időnként visszatérhet h o z z á az ember, a k é p e k , t á b l á z a t o k is t o v á b b szemlélhetők. I l y e n f o r m á t v á l a s z t o t t u n k mi is dr. M a r c s i k A n t ó n i a a d j u n k t u s n ő v e l , a Szegedi J ó z s e f A t t i l a T u d o m á n y egyetem A n t r o p o l ó g i a i I n t é z e t é n e k munkatársinőjével, a t o p o l y a i a v a r k o r i anyag feldolgozásához. N é g y t á b l á n m u t a t t u k be az a n y a g o t , á l t a lános b e v e z e t ő , fejlődési rendellenességek, specifikus g y u l l a d á s o k és tu m o r o k szerint c s o p o r t o s í t v a . A posztert t á b l á z a t o k , t á r k é p , m a k r o s z k ó pos f é n y k é p f e l v é t e l e k és röntgenfelvételek illusztrálták. A t a r t a l m i is mertetés későbbi c i k k t á r g y á t képezi. A poszterek csoportjából figyelmet érdemel G . T . H a n e v e l d utrechti patológus professzor m u n k á j a S c h m e r l i n g r ő l , az első paleopatológusról, S c h u l t z és s z e r z ő t á r s a i n a k , e l e k t r o n m i k r o s z k ó p o s vizsgálatait b e m u t a t ó k é p s o r o z a t a hosszúcsontokról, T e t e l p a n településről M e x i k ó b ó l , a S t a r k és B r o o k s s z e r z ő p á r m u n k á j a N e v a d a v ö l g y é n e k prehisztorikus p a l e o p a tológiai e l v á l t o z á s a i r ó l . M i e l ő t t összegezném a kongresszus t a p a s z t a l a t a i t , ezúton m o n d o k k ö szönetet T o p o l y a községnek, hogy jelentős anyagi h o z z á j á r u l á s á v a l lehe t ő v é tette s z á m o m r a a részvételt e v i l á g s z í n v o n a l ú összejövetelen. I t t kell e l m o n d a n o m azt is, h o g y a t o p o l y a i a n y a g külön h o z z á m n ö t t , itt v e t t e m részt az első ásatásaimon, egyetemi éveim a l a t t , t e h á t , ú g y m o n d a feltárástól a mosásig, m a j d a m a k r o s z k ó p o s adatfelvételezésig együtt élek e 2 2 0 holt a v a r r a l és s z a r m a t á v a l . E l m o n d h a t j u k : t a r t a l m a s és adatdús kongresszus volt, m i v e l s z á m t a lan m ű h e l y t i t k o t el lehetett lesni, m ó d s z e r t m e g t a n u l n i . M i n t m á r t ö b b ször e m l í t e t t ü k , n e m egy v o n a t k o z á s b a n n á l u n k is a l k a l m a z h a t ó m ó d szerekről v a n szó, a m e l y e k h e z jórészt csak idő, a k a r a t és k i t a r t á s k e l l . M i n d e z a z o n b a n a régészek együttműködése és segítsége nélkül nem k i v i telezhető. M i v e l o l y a n 'tudományágról v a n szó, a m e l y h a z á n k b a n szinte teljesen ismeretlen, p r o g r a m és következetes m ó d s z e r t a n felállítása szük séges, amely t o v á b b i c i k k e k t á r g y á t képezné. U g y a n í g y a t o p o l y a i a n y a g teljes feldolgozása és megjelentetése is, hiszen az a p a r a d o x helyzet állt elő, hogy E u r ó p a tud r ó l a , n á l u n k viszont e g y - k é t b e a v a t o t t o n k í v ü l szinte senki. R e m é l j ü k , ezt a jeget sikerül megtörni és e kivételes érdekességű és jelentőségű m u n k á t kiszélesíteni m i n d területileg, m i n d pedig m ó d s z e r tanilag.
Czékus Géza A JUGOSZLÁV BIOLÓGUSOK VI. KONGRESSZUSA
A J u g o s z l á v B i o l ó g i a i T á r s a s á g o k U n i ó j á n a k V I I I . és I X . közgyűlésén született m e g a döntés, hogy a jugoszláv biológusok V I . kongresszusát t a r t o m á n y u n k b a n t a r t s á k meg. A kongresszus így Ú j v i d é k e n z a j l o t t He 1982. I X . 7—1 l-ig. ' A szervező bizottság f e l a d a t a az v o l t , h o g y összegyűjtse a t u d o m á n y o s k u t a t á s o k e r e d m é n y e i t , h o g y megjelölje a fejlődés i r á n y v o n a l á t , és hogy áttekintést adjon az eddigi v í v m á n y o k r ó l . K í v á n a t o s v o l t az is, hogy most, a b i o l ó g i a i f o r r a d a l o m idején, m e g h a t á r o z z á k a biológiai t u d o m á n y o k t o v á b b i fejlődési i r á n y á t a X X . s z á z a d végéig. R ö v i d e n ismertetem a kongresszus m u n k á j á t , a teljesség igénye n é l k ü l . Teszem ezt azért, m e r t a szervező b i z o t t s á g h o z t ö b b m i n t 3 4 0 t u d o m á nyos d o l g o z a t összefoglalója f u t o t t be, a m i t ilyen terjedelemben lehetet len feldolgozni. M i n d e n résztvevő kézhez k a p t a a kongresszus p r o g r a m j á t , az össze f o g l a l ó k a t t a r t a l m a z ó k ö n y v e t , dr. G . N o n v e i l l e r k é t m u n k á j á t : Az entomológia mai helyzete Jugoszláviában és a Jugoszlávia flórája és fau nája címűeket. K é t f o r m á b a n f o l y t a m u n k a : plenáris üléseken és s z e k c i ó k b a n . A szekciók a k ö v e t k e z ő k v o l t a k : tengeri ökoszisztéma, édesvizi ökosziszté m a , s z á r a z f ö l d i ökoszisztéma, f l ó r a ós vegetáció, természet- és k ö r n y e zetvédelem, n ö v é n y ö k o l ó g i a , a n ö v é n y e k élettana és b i o k é m i á j a , az á l l a t o k élettana és b i o k é m i á j a , örökléstan és a n t r o p o l ó g i a , sugárbiológia, mikrobiológia, oktatás. A beszámolókat a szerzők tartották, kép-, diaés é l ő a n y a g b e m u t a t á s á v a l . Hatnhét b e s z á m o l ó e l h a n g z á s a után, a m e g m a r a d t időtől függően, kib. fái óra v i t a f o l y t . A m e g n y i t ó n jelen v o l t szinte m i n d e n vezető biológusunk, t ö b b e k k ö z ö t t : M . J a n k o v i ć , G . N o n veiller, B . Š a j i n o v i ć , S. B o r o j e v i é , M i k e s M . , B . G a r o v n i k o v , J . B l a ž e n čić, M . G a j i ć , B , T a t i ć , I. T r i n a j s t i ć , M . D i z d a r e v i é , M . 2 d e r i é , Z . T o mié, R . S á r i é , S. G l u m a c , Z . G a v r i l o v i é , V . P a l a n a č k i , К . S . S o t i r o v , J . Š a p k a r o v , S. J e l a s k a .
A z ünnepélyes m e g n y i t ó r a hetedikén tíz ó r a k o r került sor. S l o b o d a n G l u m a c , a szervező bizottság elnöke m o n d o t t beszédet a biológia g a z d a sági és egyéb jelentőségéről, m a j d m e g e m l é k e z e t t a z o k r ó l a k u t a t ó k r ó l , a k i k m á r nem l e h e t t e k jelen . . . A plenáris ülés első előadását N . T u c i é t a r t o t t a Darwin és a modern evolúciós elmélet c í m m e l . R ö v i d e n össze f o g l a l t a a darwinizmus lényegét, m a j d kitért D a r w i n h i b á i r a és a m o dern evolúciós elmélet n é h á n y a l a p v e t ő kérdésére. M . J a n k o v i ć a k u t a t ó m u n k a helyzetéről és j ö v ő j é r ő l beszélt. E l ő a d á s a nagy port vert fel, egyesek t á m a d t á k felületessége m i a t t , mások pedig p á r t j á t f o g t á k , m e r t eddig senki sem végzett hasonló f e l a d a t o t , s így úttörő m u n k á j a t ö k é letesebb n e m is lehetett. A n a p legérdekesebb beszámolóját M . Žderić t a r t o t t a a biológiai nevelés helyzetéről és j ö v ő j é r ő l . M í g m á s országok ban többé-kevésbé hasonló ó r a s z á m m a l t a n í t j á k a biológiát, n á l u n k ez nemcsak o s z t á l y o n k é n t , de k ö z t á r s a s á g o n k é n t is k ü l ö n b ö z ő , s nem is csak az óraszám, hanem még a p r o g r a m is. P l . ha v a l a k i a V I I . osztályt P a n c s o v á n fejezi be és á t k ö l t ö z i k B e l g r á d b a , e m b e r t a n t egyáltalán nem tanul, m e r t S z e r b i á b a n azt k o r á b b a n t a n í t j á k . A k ö v e t k e z ő n a p o n G . N o n v e i l l e r beszélt a r o v a r k u t a t á s j ö v ő j é r ő l , m a j d S. J e l a s k a ismertette a szövetikultúra tenyésztésben elért eddigi e r e d m é n y e k e t és ennek a szaporodási m ó d n a k a gazdasági jelentőségét. B e fejezésül M . S c h a r a és m u n k a t á r s a i kutatási eredményeit h a l l o t t u k a b i o lógiai h á r t y á k o n t ö r t é n ő m o l e k u l a - k ö l c s ö n h a t á s o k r ó l . A z utolsó este t a r t o t t á k meg a záróülést, s e k k o r f o g a d t á k el a kongresszus h a t á r o z a tait is. Tengeri ökoszisztémák. E b b ő l a t é m a k ö r b ő l 17 beszámolót ismertet t e k S z ó esett t ö b b f a j viselkedéséről, gazdaságosabb tenyésztéséről, a tenger életközösségeiről és v é d e l m ü k r ő l , a lebegő é l e t f o r m á t élő szerve zetek függőleges elrendezéséről. B . G a m u l i n és A . S p a n e l m o n d t á k , hogy az A d r i a i - t e n g e r , h a b á r a F ö l d k ö z i - t e n g e r része, mégis némileg k ü l ö n b ö z i k tőle, m e r t endamilkus és boreális f a j o k a t is t a r t a l m a z , a m e l y e k az A d r i á n k í v ü l máshol nem é l n e k . A z A d r i a a F ö l d k ö z i - t e n g e r legtisz t á b b része, elsősorban a k e d v e z ő v í z á r a m l a t o k n a k köszönhetőleg, de m i vel félig z á r t , így az északi, sekélyebb p a r t v i d é k r e n a g y gondot kell f o r d í t a n i , hogy m e g ó v j u k a szennyeződéstől. Édesvízi ökoszisztémák. 47 beszámolóval képviseltették magukat, ha z á n k minden t á j á r ó l v o l t a k k u t a t ó k . A kopácsi, k o v i n i rét á l l a t v i l á g á n a k és egyes f é r e g c s o p o r t j á n a k elterjedése mellett több vízminőségi vizsgá l a t r ó l , egyes p l a n k t o n o k r ó l s z á m o l t a k b e a felszólalók, de beszéltek k ü l ö n b ö z ő élősködőkről is. T . M i t i é és D . G j o r g o n s k a t á p t a l a j o n n e v e l t f i t o p l a n k t o n o k r ó l szólt, amelyek kísérleti á l l a t o k t á p l á l é k á u l s z o l g á l h a t n a k . M i v e l a legtöbb dolgozat igen specifikus v o l t , ezért nem térek k i külön-külön rájuk. Szárazföldi ökoszisztémák. R . J o v a n č e v i ć B i j e l o P o l j e r ó l a m é h e k és az érdeslevelűek k ö z t i k a p c s o l a t o t t a n u l m á n y o z t a . A l e g l á t o g a t o t t a b b f a j o k a k ö v e t k e z e k : orvosi t ü d ő f ű , fekete n a d á l y t ő , k é k atracél, t e r j e k ő és magas k í g y ó s z i s z . M e g á l l a p í t o t t a , h o g y a z o k a n ö v é n y e k , amelyek ebbe
a családiba t a r t o z n a k , összesen 2 1 0 napig v i r á g o z n a k , ezért a m é h e k n a gyon k e d v e l i k ő k e t , n e k t á r t és pollent gyűjtenek róluk. M i k u s k a I. a kopácsi rétről beszélt. E z ugyanis a k ö l t ö z ő m a d a r a k pihenőhelye, s 1 9 0 8 ó t a ikb. 2 7 0 igyűrűt g y ű j t ö t t e k be. L e g t ö b b j ü k h a z a i , de e l ő f o r d u l a f r i k a i és ázsiai is. ö s s z e s e n 4 0 m a d á r f a j t sikerült így azonosítani. H á m I. k i t ű n ő d i á k k a l szemléltette a kis k o r m o r á n o k előfordulását B a n a t s k a P a l a n k a k ö r n y é k é n . H o g y .számuk g y a r a p o d o t t , az azzal m a g y a r á z h a t ó , hogy az al-dunai t á r o z ó k e d v e z ő föltóteleket teremtett s z á m u k r a . Pelle I . Z r e n j a n i n b ó l t ö b b éves megfigyeléseiről számolt be. V i z s g á l a t i a l a n y a a bajuszos cinege v o l t . Sušić a f a k ó k e s e l y ű k e t , a K v a r n e r ó i szigetcsoport l a k ó i t m u t a t t a be. S a j n o s , ezekkel a r a g a d o z ó k k a l sem igen f o g l a l k o z t a k eddig a z ornitológusok. K i t ű n ő diafelvételek t e t t é k emlékezetesebbé előadását. H u l l ó I . a Szabadlka—horgosi h o m o k v i d á k madárvilágába a d o t t b e p i l l a n t á s t . A z ő m u n k á j a v o l t az első ilyen jellegű e r r ő l a terü letről, ö s s z e s e n 1 3 3 f a j t figyelt m e g , e b b ő l 59 fészkel itt, 2 2 - r ő l c s a k föltételezik. 3 8 f a j k ö l t ö z é s k ö z b e n t a r t ó z k o d o t t itt, m í g 14 itt telelt. M i k e s M . a h ö r c s ö g p o p u l á c i ó k a t vizsgálta m e g . M e g á l l a p í t o t t a , h o g y szá muk növekvőben van, mert kitűnően alkalmazkodtak a megművelt te rületek n y ú j t o t t a lehetőségekhez, de természetes ellenségük is kevés v a n . H a b i j á n V . a f ö l d i k u t y a előfordulásáról számolt be. A delibláti h o m o k vidéken él, de csak o t t , ahol tipikus sztyeppét t a l á l . A z erdősítés k ö v e t keztében élethelye egyre szűkül. Érdekes t é m á t dolgozott föl I. S a v i é és D . K a t a r a n o v s k i . Űlk B e l g r á d egy részének p a t k á n y á l l o m á n y á t vizsgál ták. M e g á l l a p í t á s u k a l a p j á n a f i a t a l p a t k á n y o k első nemzedéke m á r f e b ruárban j e l e n t k e z i k , de legtömegesebbek június és július f o l y a m á n , o k tóbertől m á r az idősebb egyedek d o m i n á l n a k . Z . M i t i é és m u n k a t á r s a i a kostolaci h ő e r ő m ű h a m u j á t a n a l i z á l t á k . A hamu nemcsak ökológiai tényezői a l a p j á n , h a n e m élővilága a l a p j á n is a f u t ó h o m o k h o z hasonlít. U g y a n i s h a s o n l ó életközösség alakul ki r a j t a , m i n t a f u t ó h o m o k o n . Természetés környezetvédelem. A Szerbiai K ö z t á r s a s á g i T e r m é s z e t védelmi I n t é z e t m u n k a t á r s a i ( P á n i é , S i m o n o v ) arról s z á m o l t a k b e , h o g y 1 9 8 1 - i g S z e r b i a S Z K területén 6 5 szigorú r e z e r v á t u m létesült, összesen 4 1 2 1 , 4 3 h e k t á r területen, f ő l e g erdő. Z . M i k u l i ć a V ö r ö s k ö n y v r ő l szól. M i n t ismeretes, így n e v e z i k a z o k n a k a n ö v é n y e k n e k és á l l a t o k n a k a lis t á j á t , amelyek k i v e s z t e k v a g y kiveszőfélben v a n n a k . T a v a l y n á l u n k is h o z z á f o g t a k a r i t k a és veszélyeztetett f a j o k összeírásához, hogy minél hatásosabban m e g v é d j ü k őket. A névsorba b e k e r ü l n e k a relikt és endemikus f a j o k is, pl. az o m o r i k a , a havasi g y o p á r , t i s z a f a , a r i t k a r a gadozó m a d a r a k , a b a r l a n g i gőte stb. K . B o r o j e v i é b e s z á m o l ó j á n a k össze f o g l a l ó j a : a k ö r n y e z e t szennyeződését a k ü l ö n b ö z ő n ö v é n y f a j o k is t ü k rözik. B . Š a j i n o v i ć a vajdasági r i t k a n ö v é n y f a j o k r ó l . s z ó k , amelyeket sürgősen h a t é k o n y védelem alá k e l l helyezni. E z e k a b á n á t i bazsarózsa, a b á r á n y p i r o s í t ó , a tavaszi k i k e r i c s , a maoskagyölkér, a leánykökörcsin stb. B . G a r o v n i k o v szerint a r i t k a f a j o k védelme részben úgy is m e g o l d h a t ó , h o g y f o k o z n i kéli a mesterséges s z a p o r u l a t o t . H . Velagié az állati ürülék ú j r a f e l h a s z n á l á s á r ó l beszélt. B o s z n i á b a n t ö b b helyen is k í -
sérleteznek, m e r t , m i n t ismeretes, az ürüléket m i n t t á p a n y a g o t , m i n t p r o t e i n f o r r á s t és m i n t b i o g á z a l a p a n y a g o t lehet hasznosítani. A z e g y e temisták természetvédelmi o k t a t á s á r ó l szólt D . M i s k o v i é . S a j n o s , nem f o r d í t o t t u n k rá elég g o n d o t , h a b á r több t a n t á r g y keretében is beszél nek róla. Flóra és vegetáció. E z z e l a t é m á v a l f o g l a l k o z o t t a legtöbb m u n k a . H a z á n k területén 5 4 eddig ismeretlen f a j t í r t a k le a szerzők. T ö b b o l y a n m u n k a volt, amelyben új lökalitásról s z á m o l t a k be. B . B u t o r a c a v a j dasági ritka n ö v é n y e k r ő l szólt, O . I v k o v i é pedig a behurcolt f a j o k r ó l Szerémség területén. R e n d k í v ü l élvezetes előadást t a r t o t t R . L a k u š i ć S a r a j e v ó b ó l , az o m o r i k a elterjedéséről a S t o l i c a hegység egyes vidékein. Érdemes megemlíteni m é g B e r é n y i J . b e s z á m o l ó j á t is, amelyben a d í s z t ö k ö k rendszerezését dolgozta fel. R . M i l i é az e p i f i t a z u z m ó k e l ő f o r d u lását k u t a t t a Belgrád, egyes részein. E sorok í r ó j a Palics n ö v é n y v i l á g á t ismertette a h a l l g a t ó k k a l . A z o k r ó l a n ö v é n y e k r ő l tett említést, a m e lyek a k i s z á r í t o t t tómedret népesítették be a szanálás idején. Növényökológia. T ö b b e n is f o g l a l k o z t a k a n ö v é n y e k t e r m ő h e l y t ő l füg gő m o r f o l ó g i a i - a n a t ó m i a i v á l t o z á s a i v a l . J . D i m i t r i j e v i é és R . P o p o v i ć a levelek v í z e l l á t á s á t és vízleadását vizsgálták a p á z s i t f ü v e k n é l és egyes eredeti közösségekben. L j . G r u p c e és m u n k a t á r s a i a holt szerves a n y a g b o m l á s á n a k gyorsaságát vizsgálták. M e g á l l a p í t o t t á k , hogy nedves idő ben g y o r s a b b a n , m í g a n y á r i h ó n a p o k b a n sokkal lassabban b o m l i k le az a v a r . É v e n t e 3 4 , 4 4 % - a b o m l i k f ö l az organikus a n y a g o k n a k , tehát a r á n y l a g kis mennyisége. E z é r t h a t a l m a s tömeg f ö l h a l m o z ó d i k (a t ö l g y faerdőben 14,5 t/ha is). A növények élettana és biokémiája. Szó volt többek között a növé n y e k visszaszerző képességéről, á s v á n y i só t a r t a l m á r ó l , az a v a r szervezet len-anyag t a r t a l m á r ó l . Đ . B o š n j a k pedig arról s z á m o l t be, hogy milyen összefüggés van a t a l a j n e d v e s s é g t a r t a l m a és a szója biomasszája és ter mése k ö z ö t t . G r u p c e és m u n k a t á r s a i a tölgyesek a v a r j á n a k lebomlását és ú j r a f e l h a s z n á l á s á t vizsgálták. M e g á l l a p í t o t t á k , hogy a lehullott levelek szervezetlen anyag t a r t a l m á n a k k b . 1/3-át a k ö v e t k e z ő évben m e g i n t képesek fölhasználni a n ö v é n y e k . Az állatok élettana és biokémiája. Elsősorban az endokrin m i r i g y e k szerepéről, a honmonhiány k ö v e t k e z m é n y e i r ő l h a l l o t t u n k , de szó esett a k u t y a meniscusánaik ,morfo4iisztológiai jellegzetességeiről, az éhezés k ö v e t k e z m é n y e i r ő l és az interferon hatásáról is. E z utóbbiról J . Š k r k és munkatársai tájékoztattak bennünket. Örökléstan és antropológia. A z a n t r o p o l ó g i a t á r g y k ö r é b ő l mindössze öt b e s z á m o l ó h a n g z o t t el. Z . G a v r i l o v i é m o n d o t t rövid b e v e z e t ő t , a humán b i o l ó g i a hazai történelmét v á z o l t a . E l m o n d t a , hogy a b i o l ó g i á n a k ez az ága 1 9 5 9 után lendült fel, ugyanis e k k o r alakult m e g a J u goszláv A n t r o p o l ó g i a i Társaság. H a b á r Z á g r á b b a n m i n d e n évben m e g n y í l i k az antropológiai iskola, a hazai k u t a t ó m u n k a k b . 10 é v e t késik más o r s z á g o k h o z lképest. E g y b e s z á m o l ó f o g l a l k o z i k a testmagasság-testsúly kérdésével. A méréseket a b a n y a l u k a i és a tuzlai o r v o s t a n h a l l g a t ó -
kon végezték. A nemi ciklust k e t t e n a n a l i z á l t á k : S. T o k i n az ú j v i d é k i k ö z é p i s k o l á s o k o n , R . R a d o j e v i é pedig t a r t o m á n y i v i s z o n y l a t b a n v i l á g í t o t t a meg a p r o b l é m á t . M i n d k é t esetben észrevehető, h o g y g y a k r a b b a n j e l e n t k e z i k az első h a v i vérzés n y á r o n és télen, és r i t k á b b a n tavasszal és ősszel. S. M a r k o v i é az ikerszülések évszakos v á l t o z á s a i v a l f o g l a l k o zott. M e g á l l a p í t o t t a , h o g y a B e l g r á d b a n született 5 2 0 ikerpár k ö z ü l 1 0 , 1 % márciusiban, vagyis t a v a s s z a l született. A többi b e s z á m o l ó geneti kai t á r g y ú . H e l y s z ű k e m i a t t n e m ismertetem őket részletesen, c s a k né hány c í m e t emelek ki. J . Nikölis és m u n k a t á r s a i : A g é n á l l o m á n y t ö b b lete és a fenotípus m e g v á l t o z á s a ; K . B o r o j e v i é : ós S . Šesek: A mutagen t é n y e z ő k h a t á s a a b ú z a 2 0 . n e m z e d é k é r e ; D . P e t r o v s k a és m u n k a t á r s a i : A t r i f l u r a l i n h e r b i c i d citogenetikus h a t á s a ; M . M i c i é és M . K o s a n o v i é : A g a l a m b spermatogenézise. Sugárbiológia. Mindössze n é h á n y intézet képviseltette m a g á t . K é t t é m a : A sugarazott b a k t é r i u m o k elpusztulása, N e u t r o n s u g á r z á s . Mikrobiológia. A mikrobiológusok k u t a t á s i területe is igen v á l t o z a t o s : ismertették n é h á n y vízi ökoszisztéma imilkroflóráját, szó v o l t a k u k o r i c a és a n a p r a f o r g ó gombás megbetegedéseiről és a osiperkegomba micelium termesztéséről is. E z azért is említésre m é l t ó , m e r t a m i c e l i u m o t k ü l f ö l d ről h o z z u k be. Oktatás. E b b ő l a t é m a k ö r b ő l c s a k n é h á n y b e s z á m o l ó t j u t t a t t a k el a szervező b i z o t t s á g h o z , de ezek aktuális p r o b l é m á k a t , eredeti m e g l á t á s o k a t t a r t a l m a z t a k . K . S. S o t i r o v a b i o l ó g i a t a n í t á s r e f o r m j á r ó l beszélt. V é leménye szerint a b i o l ó g i a t a n í t á s t m a t e m a t i z á l n i kellene, a f o l y a m a t o k a t logikus összefüggésekbe kellene hozni, a p r o g r a m o z o t t o k t a t á s é r t s z á l l t síkra. A m á s i k m u n k a szerzője, K . P a u n o v i ć szerint a t a n u l ó k a t j o b ban k e l l e n e a k t i v i z á l n i , több ö n á l l ó m u n k á t végeztetni velük. E z e k a t a n u l ó k a l a p o s a b b tudásúak lennének, m i n t azok, a k i k csak a t a n á r előadását h a l l g a t j á k . V . P a v i č i ć a film h a s z n á l a t á r ó l szólt. V é l e m é n y e szerint a f i l m mindig k i t ű n ő taneszköz, de főleg a dinamikus f o l y a m a t o k szemléltetéséhez n y ú j t k i t ű n ő segítséget.
KÖNYV- ÉS
A SZERENCSÉTLEN
FOLYÓIRATSZEMLE
TUDAT
VERGŐDÉSE
ÉS
FOGÓDZÓI
Lu'kács György levelezése 1902—1917. Magvető, Budapest, 1981. A „szerencsétlen tudat" mint kate gória az egyik Lukács-tanítvány, Heller Ágnes fogalomkészletében fordul elő, s azokra az alkati előfeltételekre vonat kozik, melyek sajátságos pesszimizmusra predesztinálnak egyes művészeket és gondolkodókat, mint például Kierkegaard-t. Noha a fiatal Lukács szellemi leg rendkívül sok irányban tájékozódott, nem kétséges, hogy élethelyzete és gon dolkodása az említett dán filozófushoz áll legközelebb. Nem pusztán azért, mert ismert esszéjében nagy érzékeny séggel nyúlt a pap problémavilágához, hanem azért is, minthogy nála is kü lönleges, csak az egzisztencialistákhoz hasonlítható nyomatéka van a válasz tásnak. A levelezés, valamint a napló új szempontból láttatja a korábban gyak ran mitikus ködbe burkolt Lukács-opust. Ami ezelőtt kegyetlenségnek tűnhetett, az most a töprengések és vívódások, nekilendülések és lelohadások dokumen tuma, tehát az emberi közvetlenség ál tal ellensúlyozódik: a fiatal Lukács leg alább annyiszor volt vesztese, mint győztese, nem mindig szabad akaratból, fölényből, de kényszerből is vállalt har cainak. Így például egyszerűen azért tartotta magát távol az élettől, mart nem érezte magát „egész" embernek; s egyszerűen kénytelen volt a Művet, az ideákat választani, a konkrétumok tud niillik kisiklottak az ujjai közül. E kö rülmény természetesen korántsem értéke
li le Lukács szellemi vállalkozását, pusz tán az emberi előfeltételeket teszi plasz tikussá, a zord mítoszt humanizálja. Az ilyen szövegekkel kapcsolatban a tapasztaltabb emberek pózokra gyana kodnak. A feltárulkozó az utókor előtt helyezkedik: olyannak mutatja magát, amilyen szeretne lenni, illetve, amilyen nek szeretne látszani. Lukács azonban túlságosan is sokat levelezett, túlságo san sok emberrel tartott írásbeli kapcso latot ahhoz, hogy igazi, az opus egé szébe is beépülő tulajdonságai rejtve maradhassanak. Egyébként is az erkölcs embere igyekezett lenni, de a felszínes udvariassági szabályokat nem a bohé mek tüntető illetlenségével szegte meg; kizárólag az alkotásnak alárendelt asz kétikus életmód lehetett kíméletlen a megalkuvás és az üresség látszatai ellen. A fiatal Lukács levelei és naplója egy gátlásokkal és egészségügyi problémák kal bajlódó fiatalember iránt ébresztik fel megértésünket és szánalmunkat. Ez zel egyidőben azonban megrettenésünk ről, sőt szörnyülködésünkről is számot kell adnunk: Lukács György rigorózus etikája mintha az általa irigyelt élőkön akarna bosszút állni rigorózusságával, eszmei zsarnokságával. ' Annál is inkább tiltakoznunk kell a túlkompenzáció ellen, mivel — különö sen a későbbi önmegtagadásokat ismerve vélekedhetünk így — a túlfeszített hú rok előbb-utóbb megpattannak, a szerze tesi elvek a világi embert nem köthetik
tartósan béklyóba. Lukács eszmei (köl tői) zsarnoksága ' addig rokonszenves, amíg az önkorlátozás becsvágyat tükröz s az impresszionista stílusnak, valamint a hedonista életkultusznak az elavult ságára céloz a századelőn. Amikor köz vetlenül a gyakorlatban igyekszik ér vényt szerezni elveinek: szörnyetegként romboló erővé válik. Lukács, a ragyogó szenzibilkású esszéista, mikor a Tanács köztársaság idején váratlanul a baloldali politika közepébe veti magát, tanácsta lanul megfutamodó, szerencsétlen pa rasztokat lövet le a Vörös Hadsereg tisztjeként. (Szerintünk hozzá képest a később is folyamatosain önellentmondá sok között vergődő Sinkó, a rossz kato na, igazi férfi vok.) Lukács, a megér tés, az azonosulás képességének egyik leghangosabb ellensége irracionalista ve hemenciával képviseli azt a racionalista elvet, mely tematikai-tartalmi kritéri umok alapján haladókra (politikailag el fogadhatókra) és retrográdokra (polgári dekadensekre) osztja a művészeket. Gyakran erőltetett, skatulyázó kitételei mögött emberi gyarlóság rejtőzik: ő az ízlését, az eszményét magával az objek tív igazsággal azonosította; egyszerűen nem tudta (és nyilván nem is akarta) elhinni, hogy az általa és a vele szövet séges társadalmi osztály által vállak végcél nem csupán az ő álláspontjából tartható szemmel. A levelek még csupán ígérik, sejtetik a másokkal szembeni későbbi intoleran ciát. A sors iróniája, hogy a színpadra induló Lukács György számára a halá lára készülő Seidler Irma adja meg a végszót: ne sokat törődj a megértéssel, haladj a magad útján. Lukács valóban többnyire érzéketlen maradt a másik kínjai iránt — egyébként nem igyeke zett volna egészen a haláláig elhitetni önmagával, hogy a sztálinizmus maga sabb rendű társadalmi formáció a hiulerizmusnál —, konkrét emberek helyett magával az emberiséggel igyekezett azo nosulni. A modern dráma fejlődésének története, A lélek és a formák, vala mint A regény elméletének írása idején azonban még nem talál magára időtlen fogalmi közegében, s bármennyire fur csán hangozzék is, a harmadik évtizedé nek közepén járó fiatalember egyszerűen képtelen szellemileg önállósulni. Ennek
részben az is oka, hogy munkái inkább külföldön mint otthon találtak pártfo góra, viszont egyetemi tanári karriere ott sem indul simán. Lukács legteljesebb, lelkiismerete sze rinti önállóságát élete utolsó évtizedében, életművének összegező szakaszában va lósította meg. Addig gyakran a szerep lésvágy, a történelmi pillanatban élés teljesség-heve vagy a külső erők sodrá sa ragadta magával, s ilyenkor kapasz kodókra volt szüksége, az eszközökben viszont nem mindig lehetett válogatni. Az egyszeri és az általános, a konkrét és az elvont, a pillanatnyi és az időtlen között folyamatosan, évtizedeken át zaj lik Lukács György szellemi drámája. Ö a nagy többségtől abban különbözik, hogy képes vok megfogalmazni e belső ellentmondásait és ugyanakkor nagy erőfeszítéseket tenni a közöttük lehetsé ges egység megteremtésére. A szintézis teremtő kísérletek annál érdekfeszítőb bek és tanulságosabbak az utókor szá mára, mivel Lukács — ahelyett hogy az életpálya könnyen belátható szervessé gének, töretlenségének szobrát óhajtotta volna jó előre felállítani, nem lépve át az önmaga elé kijelölt határokat — cselekvő-közreműködő szenvedélyének is átadta magát, a tett mérlegelését ké sőbbre vagy másokra hagyva. A kritikus másokkal szemben azért lehetett annyira szigorú, mert — s eb ben izzig-vérig neoklasszicista vok — haladásvágya egész életében sajátságos tekintélytiszteletre kötelezte. Jellemző, hogy az aggódó, kivételesen figyelmes, de egyben tapintatos édesapa szükséges nek tartja a jövőjét kereső huszonnégy éves fiatalember megintését: többet kel lene már adnia önállóságára; korábban Bánóczy Lászlóhoz igazította léptek, most pedig Popper Leó kezét képtelen elengedni. Az utóbbi valóban olyannak mutatkozik e levelekben, amilyen a fi atal Lukács György szeretett volna lenni. Sokoldalú, értelmessége ellenére sem sekélyes, kifejezetten impresszio nizmus-ellenes. Szellemesen, fölényesen csevegett arról, amit idősebb, de általa részben irányított barátja csak elvont lírai merengések, hosszas fejtegetések formájában tudott megközelíteni. Popper Leó halálos betegen is közelebb állt az élethez, mint A lélek és a formák pia-
tonikusa. Frivolsága nam egy helyen a Lukács által ködösített, szublimált prob lematikát teszi világossá, olykor pedig zseniálisan szellemessé. Többek között jól látja barátja és Seidler Irma kap csolatának lényegét, a boldogtalanság szellemileg termékenyítő hatását, a nőélménynek valamint saját magának a szerepét a fiatal filozófus fejlődésében. Az egyik Lukács-esszé kapcsán többek között ezt írja: „Vince a metafizikai alapot keresi az impotenciához." A korai levelek Lukács Györgyöt va lósággal aggasztóan komolynak mutat ják, s noha alkalmasint a humorban is kereste önvédelmét, a tragikus életérzés messzemenően eluralkodott hangulata in. Semmilyen tekintetben sem tudott cinikus lenni; e tulajdonság majd ké sőbb, kényszerű alkalmazkodásaikor és önkritikái idejében bukkan fel nála. Arisztokratikus nagyvonalúságra és hang súlyozott becsületérzésre mindenekelőtt a családi hagyományok kötelezik. „Sok a vendégünk, mégis kevés embert lát tunk" — számol be egy alkalommal a fia sorsát szívén viselő édesanya. Lu kácsnak szüksége is volt az otthonról bőségesen érkező anyagi és erkölcsi tá mogatásra: sam a társadalmi, sem pe dig az alkati feltételei nem voltak meg a polgári értelemben vett érvényesülés hez. Sok más, hozzá hasonló, lélektani és életforma-problémákkal viaskodó fi atalemberrel ellentétben nála az akarás képessége ígérkezett kiútként. Átmeneti leg azonban e később tartósabb megol dásokat eredményező hajlandóság is te hernek bizonyult: a nagyot akarásnak először nem lehetett határozott tárgya vagy tartalma. A hiánynak e közegé ben a tett igénye a gesztus semmitmon dásával hígulhatott, lázas okoskodások kal igyekezett helyettesíteni önmagát. Hogy Lukács György akkori megol datlan helyzete miatt túlságosan is fog lya volt saját élményanyagának, az onnan látható, hogy inkább esszéket írt, mint kritikákat, s hogy az utóbbi esetben sem fordított gondot a tisztán esztétikai követelményekre. Esszéköteté nek címében szerepel ugyan a „forma" kifejezés, ám a szerző misztikus-platonikus jelentést ad a szónak, s véletle nül sem a későbbi formalista-struktura lista módszertani kindulópontot anti
cipálja. A forma a fiatal Lukács szá mára olyasféle, mint az egzisztencialis ták előtt az esszencia: a megvalósulás, a lényeg, a főcél, illetve — ahogy ő ma ga mondja — „a sors". Az Ady-krkikák között a leghitelesebbek egyikét azért írhatta éppen ő, mivel — a költőhöz hasonlóan és némileg az ő követőjeként — а legradikálisabban fordult szembe az Osztrák—Magyar Monarchia lát szatértékeivel, egyelőre még csak meg foghatatlan abszolútumok nyomába sze gődve. Ekkor a dac, а hiányérzet be csületes bevallása számított erénynek, s az a művész érdemelt megkülönböztetett figyelmet, aki nem csupán bávatag és élveteg vallomásokat tett, hanem az er kölcsi különállás és útkeresés, tehát a formaalkotás lehetőségét is felcsillantot ta. Így kerülhetett ugyanannak az ér deklődésnek a fénykörébe Paul Ernst és Balázs Béla. Megnyugtató pozitívumok hiányában csupán programszerű irracionalizmust tükrözhetnek e levelek: a tematikai-tar talmi érdekeltség a szellemi szuvereni tás, az autentikus létezés iránti nosz talgia kifejezéséhez lehet elégséges; a megtestesülés a későbbi évekre marad. Lukács elvontsága ekkor még kizárólag belső kényszer függvénye: a művészet és ismeretelmélet kérdéseit kora tudósai nak többségénél mélyebb szinten vetette fel. Saját élményvilágának töredezettsé géhez, rapszodikusságához, nem várt döntéseire való jogához ragaszkodik, amikor például ezt írja Popper Leó nak: „ . . . a filozófia nem teszi fel tisz tán a kérdést: azt kérdezi: hogy lehet egység a sokból — és megfelel rá, és nem veszi észre, hogy megkerülte a főkérdést ( - . . ) mely az: hogyan lehet egységesnek látni, érezni, átélni a sokfé lét, az egymástól kvalitatíve különbö zőt és inkommenzurábilisat." A neokantianizmus és a fenomenológia körül, a hegelianizmustól, valamint a marxiz mustól még meglehetősen távol botladozó fiatalember révül el az egyéni valóság tapasztalás csodáin. Ennek köszönhetően ebben a korszakában még művészetpár tinak tekinthető: „A racionális filozófi ában, ha következetesen végiggondoljuk, felesleges a művészet. Mert az a Lét, amit ő megcsinál, ami szerinte az igazi Lét, már művészet. A művészet így egy
ostoba tautológia, egy gyenge mása a valóságban létezőnek." Mintha csak önmagával, később győzedelmeskedő én jével vitatkozna a fiatal Lukács! A harmincas évektől születő realizmusel mélete ugyanis végletekig fokozott ra cionalizmus, mely, ahelyett hogy csak a művészet funkciójáról elmélkedne, dog matikus és .konzervatív módszertant is konstruál. A sokfélének az egységesí tését, egy szempontból való áttekinté sét annak a pártnak a képviselői végez ték el, mellyel a fiatal Lukács egé szen a háború végéig nem találta meg a közös cselekvés lehetőségét. A későbbi radikális döntést legfel
jebb a túlfeszített rendigény előlegezi a korai levelekben. A fiatal Lukács ugyanis barátjához, Ernst Blochhoz vi szonyítva — a fiatalos életlendület hi ányában — professzorosan kimért s a dolgokat, jelenségeket és embereket szigorúan kategorizálni igyekszik. Bará tokat, fegyvertársakat és ismerősöket különböztet meg, fejlődése során azon ban az utóbbi két kategóriára korláto zódnak a kapcsolatai: Lukács György végül is az emberiség társadalomtörténetáben találta meg legtartósabban tisztelt, példamutató, folyamatos támaszt nyújtó barátait. VAJDA Gábor
EGY SZABADSÁG
VÍZIÓJA
Michel Dufrenne: Za čoveka. Nolít, Beograd, 1973. Umetnost i politika. Svjetlost, Sarajevo, 1982. Michel Dufrenne 1910-ben született, a Paris-Nanterre professzora volt. Etienne Souriau közeli munkatársa volt a francia Esztétikai Társaságban, az esztétikai folyóiratban (Revue d' Esthétique), valamint az esztétika nemzetkö zi kongresszusaiban, amelyeket Souriau a második világháború után újból elin dított. Filozófiai nézeteiben a fenomenológiai irányvonalhoz tartozott, ám nem a szó szerinti husserli vonalhoz, hanem ah hoz, amelyet hazájában Merlau-Ponty és Sartre nyomán fogadtak el. Elvetette Husserl transzcendentális fenomenoló giájának idealizmusát, így Scheler köze lebb állt az ő nem-formális a priorijá hoz. Hatással volt rá Heidegger is. Dufrenne főműve, az Esztétikai tapasz talat fenomenológiája szilárd szisztema tikai felépítésű, konkrét meglátásokban gazdag. Az alapötlet fenomenológiai: az esztétikai szubjektum és objektum re ciprocitása vagy komplementaritása az átfogó esztétikai tapasztalatban. Ba rátjával és hasonló gondolkodású társá val, Paul Ricoeurral együtt megjelen tették Jaspers filozófiájának kritikai bemutatását (K. Jaspers et la Philo sophie de l'existence, du Suil, Paris,
1947). Az Egyesült Államokban való tartózkodás után, ahol az amerikai szo ciológiai kutatásokkal ismerkedett meg, és főként G. H. Meaddel, La pérsonalité de base címen jelentetett meg egy munkát (Un concept sociologique. PUF, Paris, 1953, 1972/2). Angol nyelven je lentette meg Language and Philosophy с. művét (Bloomington, Indiana Univ. Press, 1963). A transzcendentális fenome nológiai értelmezéséből, a nemformális a prioriból kindulva, Dufrenne az a pri ori fogalmával foglalkozott a La notion d'apriori (PUF, Paris, 1959) című munkájában. Később Jalons könyvében (Nijhoff, La Haye, 1966) az a priori modalitásának tanulmányozását fémje lezte, és ezt a szándékát L'inventaire des a priori című művében sikerült megvalósítania. Említett főművén kívül esztétikai munkált a Le poétique és az Esztétika és filozófia című írásaiban is megtalálhatjuk. Nálunk is lefordított könyvei Pour l'homme és Art et Poli tique. Ez utóbbival azonos szellemet mutat Subversion, perversion (PUF, Paris, 1977) című műve. Ezenkívül még sok egyéb írása jelent meg. Dufrenne vízióit az életből meríti. Számára döntő fontosságúak azok az
irányvonalak és megmozdulások, ame lyeknek a közelmúltban és ma tanúi le hetünk, amelyek az emberért vívott har cot foglalják magukba. Ám ez a harc nem az ember mindennemű birtoklásá ra irányuló harc, hanem az ember em beri mivoltáért folytatott küzdelem. Eb ből a „szótárból", amely szűkebb ér telmezésben talán ma még főleg politi kai szótár, jutunk el az igazi dufrenne-i filozófiai szótárig. Számára maga a művészet „az utópista gyakorlat par excellence" (Et се que nous avons appelé a r t . . . est précisémen: la pratique utopique par excellence). Bár hivatko zik Marcuséra, akárcsak Adornóra és a Frankfurti Körre, valamint az 1968-as események tapasztalataira, minket itt most a művészet, általa alkalmazott, látszólag különös filozófiai meghatáro zásának életereje, vitalitása érdekel: a művészet „mint utópista gyakorlat". Nem arra a fogalomra gondolunk, amelyet már a művészettörténelemből olyan jól ismerünk, hogy hajlandóak vagyunk vakon beleveszni a tradicionalitásba, hanem arra az újszerű, szinte a látomással egyenrangú értelmezésre gon dolunk, amely mintegy szétveti az el ismert és mélyen gyökereket vert intéz ményes művészet kereteit, létrehozva egy „másik művészet" (un art autre) fo galmát. Művészet, amelyről lepattan nak az intézményesítés abroncsai, amely kitör az ideológiai érdekek kisajátító gyakorlatát szentesítő gettó láthatatlan falai mögül. A művészet mint utópikus gyakorlat az egész társadalomra rá nyomhatja bélyegét. Ebben a társada lomban az egyedüli uralkodó a képze let (l'imaginaition serait an pouvoir), amely önmaga termelné kii a művészi alkotást. Ebben a szellemben értelmez hető a politika esztetizálódása is. A művészet és politika, az esztétika és a politika, e kettő politizálódása. Hogyan lehetséges ez, és milyen érte lemben? Miként viszonyul a művészet a politikához és az ideológiához? Hogyan viszonyul az esztétika a politikához — akár különös és autonóm vagy pedig általános, filozófiai tudományként értel mezzük? Elképzelései szerint az esztétika ma azoknak a gyakorlatát teoretizálja, akik megnyitják a jövőbe vezető utakat, s
-ezáltal önmaga is politikailag angazsálódik. Ez csak abban az esetben lehet séges, ha összhang áll fenn közötte és a lényegbevágó, jelenkori szükségletek között. Maga az esztétika tehát egy olyan új művészet elméletét fejleszti ki, amely egy kiváló utópista tevé kenységre épül. Ez a tevékenység egy balra tolódást rejt, amely egyedüli ka punyitó lehet szűkebb politikai érte lemben, míg a művészet minit utópista gyakorlat ennek az életformának a meg jelenési tartalma. Dufrenne szerint a művészet politizá lódása elkerülhetetlen folyamat. Ám azonnal különbséget kell tennünk annak' két, homlokegyenest eltérő módozata között. Az egyik módozat szerint a művészet a politika alárendeltje. Ezzel állunk szemben ma. A másik módozat szerint ez azonban jelentheti a művé szet azon határozatát, hogy részt ve gyen a politikai tevékenységben, hogy emezt esztétizálja. Ez utóbbi válik el fogadhatóvá, ennek kell balra tolódnia. Csakhogy nem világos még, mit jelent a balra tolódás és a politika esztetizálása. Dufrenne ezt a létet antropológiai meghatározással magyarázza: ellenállás az igazságtalansággal szemben, azzal szemben, ami leigáz, letipor és elferdít, a balra tolódás folyamata továbbá azt is magába foglalja, amit egységesen az azonos rezonancián való elhelyezkedés jelenségével jellemezhetünk: a szabad ság iránti követelést jelenti, a játék szellemét. A művész, amikor résí.vételre vállalkozik, nem teheti azt valami lyen politikai pártnak alárendelve. Részvételének tükröznie kell önmagát, saját életmódját. Ennek a részvételnek a legegyszerűbb alakja a művészet lénye géről való gondolkodás. De nem csak ez. A művész gondolkodjon önmagá ról, társadalmi helyzetéről, mert a mű vész már nemcsak alkotásáért felelős, hanem azért is, ami annak befogadásá hoz tartozik. Ezáltal tehát sorsát és gondját tudja viselni alkotásának, a mű nem szabadul ki kezei közül és nem kerül abba a végtelenül megalázó hely zetbe, hogy az „ösztönök" vad elszaba dulása elől a sarokba menekül megfe lelő intézkedések és behatolóképesség hi ányában. Ezért a mai művész elkerül-
hetetlenül beleütközik a művészeit aktu ális fogalmába, amelyből mindez a po zitív vonás hiányzik, mert érthetően egy hatalmon levő osztály szüleménye. Számára ez az életforma olyan ketrec, amelyből minden biztonságérzetet kiir tottak, és amely előbb képes szólni a senkihez, mint valakihez. Látván mind ezt, az egyetlen cél a szabadulás, a kö telékek feloldozása lesz egy olyan mű vészet által, amely már az élet; társa dalom és intézmény radikális megvál toztatásával jár. Szükségleteitől űzve hajlamos lesz egy új, egészen más mű vészet létrehozásáért fáradozni. És ak kor magát az életet reformálja meg. Ezt az utópista ötletet hordozó új művészetvíziót, illetve elméletet egészen más, a ma gyakorlatától eltérő jegyek jellemzik: ez az életforma először is önmagában probléma, probléma önmagá nak — csodák csodájára nem rejlexiv karakterű, nem ítélkezik a művész vagy esztétikai állapotról. Ez nem egy tudo mányos elmélet, amely a modern tudo mányok ötletére és logikájára mintázó dik és nem is a filozófiai tudományos ságra, amely már a maga intellektuális módszereivel képes háttérbe szorítani éppen azt, amk kritikailag kell fényre hozni. A művészi gyakorlat nem lehet a fogalmi értelmezés puszta megnyilvánulásia. A gyakorlatnak kell lennie el sősorban annak a mozgatóerőnek, amely végül is megadja a feleletet a kérdések re, mert ami ez ideig történt, az a ho mály birodalmába tartozott. Elméletek születtek, amelyek gyakorlati beigazoló dásukra vártak. Ezért létrejött a gya korlat, amely az elmélet axiómáiból in dult ki és szükségszerűen, hosszú ver gődés után elérkezett ugyanoda. Diadal maskodtunk, a győzelem felett uralkod tunk, miközben nem voltunk hajlandó ak észrevenni, hogy az eredmény nem is lehetett más — hogy az egyébként hazug volt. Csak néhányan, a merészek indultak el más utakon, amelyeket nem az elmélet a pirori axiómái határoztak meg. Az ő eredményeiket hamisítottuk meg, men tudtuk, hogy félelmünk jo gos: ők valóban közel álltak a termé szet valóságához, a lét igazi lényegéhez, az érdekmentes igazsághoz. Ez volna tehát az az új teória, amely a hellén felfogás „theoria" fogalmából ered, s
amely az esztétikai felé fordul? Ez az esztétikai az érzékelés, a percepció, az eredeti megfigyelés esztétikaisága? Igen, Dufrenne „egzisztenciális a priori" ér telmezése minden pontjában ezt sugall ja. És ezt sugallja az eredeti percep cióról szóló elmélete is, amely megelőzi a szubjektum—objektum szétszakadásá nak folyamatát és amely faképnél hagyja az univerzális ideológizálást is. Tehát az ideológia fogalma, amint azt már valamelyest érzékeltetni kíván tuk, fontos szerepet játszik Dufrenne fejtegetéseiben. Fontos, ám negatív ez a szerep. Félreértés ne essék: nem a szer ző által megfogalmazott ideológia értel mezésében látunk melléfogást, hanem ellenkezőleg, Maga a fogalom viseli gyakorlatában azokat a negatívumokat, amelyeket б nyomatékosan kiemel. A nyugati magatartás-elmélet közhelyével élve mondhatnánk, hogy az ideológia a „szükséges rossz", vagyis annak ellené re, hogy kényszer, mégis pozitív, mert hiányában többet veszítenénk, mint amennyit jelen állapotában kapunk ve le. Csakhogy Dufrenne pazar egyszerű séggel győz meg bennünket arról, hogy az ideológia, amellett, hogy rossz, meg esik nem is szükséges. Ez csak egy ál arc, egy félrebeszélés eredménye. Végül is„ az érdekigazságok egy újabb alap motívumának szakrális ereklyéje. Duf renne szembehelyezkedik a hatalmi osz tály ideológiájával és az „ideológia im perializmusával", az ő állítólagos egye temes átfogásával legyen szó akár a jobb-, akár a baloldalról. Sorsdöntő következtetésében kimondja, hogy az ideológia kifejezést kizárólag a hatal mon levő osztállyal kapcsolatban említ hetjük, mert az egyszerű és mindent leleplező igazság az, hogy a megalázottaknak nincs ideológiájuk. Számukra csak az utópia létezik, ellentétben az előbbivel, amely a kényszer, idegenség és erőszak légkörét hivatott életben tartani, amíg ugyanerről más körökben az ellenkezőket vallják és ezt szeret nék elhitetni a tömeggel. Dufrenne vilá gos megfogalmazásaiban védi az ide ológia fojtó szorításától az emberi gon dolkodás szabadságát, a tett és alkotás szabadságát a világban. Átvilágít az amúgy is átlátszó ideológia testén, amely ről kiderül, hogy váza nincs, akár a
puhatestűeknek, hogy gerinctelen teatralizációkon és üres formalizációkon alap szik egész tetszhalotti léte. Mert való ban tetszhalott még olyankor is, ami kor az antiideológia képét veszi fel — ugyanis ez is az ideológia körein belüli mozgást jelenti, mert bár az ideológia ösztönzőleg hathat a társadalmi válto zásokra, de csak egy feltétellel lehet reform a reform is: , az új társadalom a régi társadalom legyen". Éppen ezért a szerző új hozzáállással oldja meg az ideológia fogalmának kulcskérdéseit. Nem tartja helyesnek a gnoszeológiai nézőpontot, amely általá nosan eluralkodott szokássá vált a téma körüli vitákban, hanem filozófiai foga lomként közelít hozzá. Módszerében nem valami lege artis teoretizálásához folyamodik, nem szigorúan tudományos és szisztematikusan zárt szorításban ver gődő meghatározások után kutat. Vég tére is azért teszi ezt így, mert nem szükséges mindenáron bebizonyítania an nak helyességét, ami egyébként reálisan helytelen. Nincs tehát többé szükség a módszerek sokasága által nyújtott ho mályra, mert a cél már nem az ámítás, a félrevezetés, az érdekek igazsága. Mert az ideológia az alkotói szabadság gyil kosa. Valós és nem kitalált, a társadal mi kényszer és erőszak anyagi mozgató ja. Ez a hatalom sakktáblája, amelyen a valóság figurái láthatatlanokká válnak és az eredeti szabadságtapasztalat, a ta pasztalat tehát, amely az emberi termé szet ismereden oldalából fakad és a vágyakon és szükségleteken keresztül az emberi tettbe és a világba hatol, végső elfojtásában matt helyzetbe kerül. Dufrenne szerint az ideológia által meghatározott művészet és az eredeti művészet között éppen az a különbség, hogy ez utóbbi a maga eredetében nem fogadja el az ideológiát. Sőt, szerince a művészet minden problémája vissza vezethető arra, hogy megtudjuk, fel éleszthető-e még az elsődleges percepció tapasztalata, feltárható-e még a naiv, eredeti kapcsolat, amelyet semmilyen ideológia nem környékez. De túl ezen, a legfontosabbnak látszik, hogy Duf renne ezt a nézetét közvetlen kapcsolat ba hozza az utópia gyakorlatával. Az utópia élő gyakorlata tehát a művé szet eredetiségével rokon. Ez az egység y
mint új művészet fogalmazódik meg, amely a nép művészete jelzőt viselhet né. Minden az intézmények határain kívül menne végbe, ott, ahol az osz tálytársadalom ismeretlen, ott, ahol minden emberi cselekedetből és a min dennapokból ez az eredetiség, a tulaj donképpen eredetiség művészete áradna szét. tgy jutunk el az utópia fogalmához, amely meghatározó jellegű Dufrenne po litikáról és művészetről alkotott elkép zelésében. Itt is nyílt titkokkal és sok sok argumentummal találkozunk, ame lyek esetünkben minden köntörfalazás nál többet mondanak. Ez pedig leple zetlen arculütés mindazoknak, akik a tudomány labirintusát hívják segítsé gül álláspontjaik igazolására, ö olvasóit arra ösztönzi, hogy vele együtt gondol kodjanak, induljanak felfedező útra, mert a problémák közösek, életbevágóak. A művészetnek, mint önálló intéz ménynek el kell tűnnie. Ha megszűnik a művész és a hatalmon levő osztály monopóliuma lenni, akkor már jó úton vagyunk ahhoz, hogy forradalmivá, ma gának az életnek a dolgává, a szabad ság kielégítésévé váljék. De ehhez két ségkívül demokratizálódnia kell. Ennek a demokratizálásnak azonban nem sza bad az alkotás nagyobb hozzáférhető ségénél megállnia, hanem tovább kell mennie, egészen a spontán és alkotói művészettel történő foglalkozásig. Ma guk a művészek is tiltakoznak a művé szet megkülönböztetése ellen, állítva, hogy az ő tevékenységük is éppen olyan munka, mint bármelyik másik; szolida ritást vállalnak a munkásokkal, közön ségükben munkatársakat látnak, mert alkotásaikat nem személyes tulajdon ként kezelik. Így nemcsak megengedik de felhívják a nézőket az alkotásban való részvételre. Amikor Dufrenne a „nép művészetének" rehabilitálásáról be szél (l'art populaire), nem gondol egyébre, mint az alkotói szellem feléb resztésére a szó demokratikus értelmé ben. Ez a művészet a játszó emberek művészete, akik dolgoznak és ünnepel nek. Ebben az életformában nem egy szerűen az intézmények változnak, ha nem megszűnnek, mélyreható változá sok jönnek létre, megváltozik az ember
viszonya a világhoz, megváltozik az észlelés minősége és a gyakorlat, a mű vészet a mindennapokra hat és a forra dalmi akció fáklyahordozója lesz. Dufrenne úgy véli, hogy a művészet spontán ellenállást tanúsít a jelen társa dalmi valósággal szemben is. Puszta je lenlétével a világban, melynek értékek megveti, egy új világ kapuit tárja fel és utópista gyakorlattá emelkedik. Az el avult fogalomban megalkotott művé szettől jutunk el az új művészethez, az utópista gyakorlathoz. Ebben a viszony latban fontos az utópia fogalmának átalakulását megérteni, mert az Duf renne szerint az utópista akcióban te tőzik (action utopique). Az utópia nem teoretizál, hanem ösztönöz (anime), konkrét és elvben távol áll az utópizmustól. Ha az ily módon megfogalmazott művészet változásai előrevetítik vagy éppen előidézik a politikai változáso kat is, akkor elérhetővé válik az így értelmezett művészet és a forradalmi utópia közötti közelség. Ezért Dufrenne szerint nem az a kérdés: hogyan lehet a művészet forradalmi, hanem hogyan lehet a for.nadalom művészi? Éppen ezért nem kívánatos a művészet politi zálására hajlani, mert az elidegenítő ha tású lehet és a művészetet alárendeli a politikának. Csak ezután érthetjük meg a szerző igényét a forradalom fo galmának megreformálására: többé már nem tisztán politikai fogalom, amely csak a politika, mint autonóm intéz mény területén érvényes, nem a hata lom megszerzésének és átadásának fo galma, hanem a forradalom fogalma, akárcsak a művészeté az életből fakad, a szabad tevékenység és a felszabadító kiállás tölti ki őket. A forradalom át fogó, tehát végső soron kulturális. A vízió csak az önigazgatás gyakor latában (rantagestion), válhat valóság gá. Ennek a módszernek azonban egy ségesen ki kell terjednie az élet min den szférájára, tehát a társadalmi-politi kai szervezetekre, gazdasági szervezetek re és a művészetre (l'antogestion dans Гаг-t). Mivel Dufrenne nem elégszik meg a hagyományos intézményes művészet ér demeivel és az avantgárdé művészetet az intézményesítés stratégiájának tulaj
donítja, egy olyan új művészetért száll síkra, amely a tömeg művészete és nem művészet a tömeg részére. Ez a művé szet fogalmának a teljes életre történő kiszélesítését jelenti. Itt olyan egyé neknek kell felnevelődniük, akik nem keresik mindenáron az elismerést, ha nem egyszerűen elkezdenek alkotni és alkotásaikban, tetteikben ezt a szelle met terjesztik. Itt nyugszik az igazi avantgatrde szelleme: mindent kigondol ni, feltalálni, megváltoztatni az anyagot és a szerszámot, a technikát, a terme lést, az életmódot, kollektíván dolgoz ni, kiállítani a nem látogatott helye ken . . . A nép művészete az elsődleges megfigyelés felé nyílik meg, az mindig kapcsolatban van az élvezettel és a kí vánsággal (désir). Ez az utópista vízió nem az ember halálát fémjelzi, hanem igazi születését. Mert mindazok, akik ma az ember ha láláról beszélnek, egyáltalán nem be szélnek lehetetlenről. Sajnos, nagy hibá juk abban rejlik, hogy a fennálló, ural kodó kényszerhelyzeteket normálisnak tekintik és nem arra törekszenek, hogy megmutassák, miként lehet túlhaladni ezt az állapotot. Számunkra mi sem természetesebb a mánál és annál a folya matnál, amely a ma ellentmondásait a végső megsemmisülésig tolja ki. A ma emberellenes filozófiája nem talált ki semmi újat, mert mielőtt kieszelne vala mit, azt mi már átéljük. Ez a halál nem csak a pusztító háborúk hozta ha lál bűze. Rég elmúlt már az az idő, amikor az apokalipszis négy lovasát emlegettük. Nem, ezek a lovasok nem tűnnek el. Ók élnek ma is, de négy he lyett öt van már. Az ötödik neve: el idegenedés — amikor az ember lemond arról, hogy ember legyen. Ez a pusztu lásnak talán a legújabb és „legcivilizál tabb" változata. Hatásosabb a nukle áris fegyvernél is, mert élő halottakat, szellemi és érzelmi torzszülötteket pro dukál. És minő ellentmondás! Egyre többet beszélünk az igazságról, miközben egy re kevesebbet foglalkozunk vele. Gon dolatzavar? Aligha. Tévedés? Aligha Ellentmondás? Aligha . . . Csak éppen nem gondolunk egyre. Igazság kétféle van. Az egyik az, amelyiket adják, a másik viszont, amelyikért küzdünk. Az
eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy azok az igazságok, amelyek körülve szik az emberiséget, csak annyiban igazságok, amennyiben léteznek és uralkodnak felettünk. Uralkodnak, te hát eleve meghatározzák azt a viszonyt, amely ilyenkor fennállhat a rabságba taszítottak és taszítók között. Milliónyi érdek vesz körül mindanynyiunkat és milliónyi érdek hajt ben nünket. Ezek az érdekek éppúgy külön böznek egymástól, mint az emberek. De éppúgy hasonlítanak is, mint az embe rek. A cél tehát nagyjából azonos, míg az eltérések az eléréséhez vezető utak ban jutnak kifejezésre. Üt pedig na gyon sok van, ezért vagyunk hajlan dóak elhinni azt is, hogy mindegyikük egy-egy új célhoz vezet. Pedig nem. Ezek az utak olyan álcázottak, hogy utazás közben a szem megszokja a buk tatókat és célba érve magát a célt sem vesszük észre. Lehet, hogy azért, mert egyedül a célt nem álcázta senki sem. Az álcázás az érdekek álcázása — érdekből. A természet nem. „álcázza" sem önmagát, sem mást. Az ember igen. Az ember valaha éppen annak a természetnek volt a tagja, amely igaz ságait nem tudta álcázni. De az ember kitalálta és megtanulta az álcázás fo lyamatait, ördöngösségét és kilépett a természetből. Megtagadta a valóságot, hogy új valóságot találhasson ki, amelylyel természetet és embert álcázhat. Ezért tettei célja és tárgya lett a Má sik, önmagát projektálta a Másikba, vá gyait élte ki a Másikban és a Másik
A SAVREMENOST A Kommunista Szövetség Tartományi Választmánya folyóiratának, a Savremenostnak ezúttal a marxista oktatás dogmatizálása a központi témája. A 6-os szám ugyanis annak a Szabadkán meg tartott tanácskozásnak az anyagát köz li, amelyen tartományunk pedagógusai és marxistái a marxista nevelés és oktatás időszerű problémáit vitatták meg, egyna pos szeminárium keretében. A lap a Köz gazdasági Karon elhangzott legérdeke sebb felszólalásokat tartalmazza. A ta
kal, mialatt az eszközzé, formális tárgygyá redukálódott. Az érdek tette azzá, az igazságba projektált érdek. Ezt az igazságot kínálta az ember a Másiknak, aki ezt elfogadván, a gyengébb törvé nyei szerint másikká lett. Most ez az igazság, függetlenül attól, hogy ez nem igazság. Csakhogy a Másik már látja, hogy ezt az igazságot az apokalipszis ötödik lovasa hozta. A Másik már érzi, hogy igazsága csak saját tudatlanságának a következménye. Igen, minél tudatla nabb az ember, annál inkább ragaszko dik az igazság mítoszához. Ám akkor, amikor a tudat lesöpri a történelem színpadáról az érdekek igazságát, az igazság mint olyan megszűnik. Amikor tehát az igazság már nem érdek lesz, megszűnik egyéb lenni, mint ismét a természet szabadsága. Ez az igazság sza badsága és a szabadság igazsága. Nem kell majd minduntalan felnéznünk az égre, hogv ott van-e még Ó, és játszadozik-e még az embereket behálózó fonalakkal. A fonalak majd nem felfelé vezetnek, ha nem köztünk maradnak, azért, hogy egyformán és komolyan játsszunk velük. A játék pedig horizontális és nem verti kális igazságokat kelt majd életre. Viszsza kell szereznünk mindazt, ami erede tileg is a miénk volt — valamikor a Természetben . . . Majd csak azután mondhatjuk, hogy elindultunk megkeresni az Igazságot . . . CSERVENÁK Róbert
1982/6
SZÁMA
nácskozás résztvevői tehát örömmel nyugtázzák, hogy véleményük nemcsak a szeminárium hallgatósága és vitázói tudatában él tovább, hanem újabb al kalmat is ad a vitára, az oktatás aktu ális kérdéseiről. A marxista oktatás ma igényli is a tapasztalatcserét, hisz a helyes nevelés és elvi tisztaság ezen a területen nagyban hozzásegít társadalmi gyakorlatunk és яг önigazgatási viszony rendszer kiépítéséhez. A központi témához hét szerző járul
hozzá közvetlen kérdésfeltevéssel és a gyakorlati problémák megvilágításával. PrvoSlav Ralié a marxista oktatás dogmatizálásának veszélyéről ír. Először is felveti a kérdést, hogy lehet-e dogma tikusan beszélni magukról a dogmák ról. Persze hogy lehet, mégpedig akkor, amikor a bíráló elemzések nem fedik föl a dogmák valódi gyökerét. Igaz, hogy dogmán rendszerint a megkövese dett tudománytalanságot éntjük, de nem szabad elfelednünk, hogy a dogmatikus állításokat is az élet, az emberi tevé kenység szüli. A marxista nézetek sze rint minden eszmei dolognak a társadal mi bázisból erednek a forrásai, tehát a „végérvényes igazságokat" is az ember találta ki a társadalmi termelési viszo nyoktól függően. A cikk írója szerint nélkülözhetetlenek a forradalmi válto zások (tehát az alapvető társadalmi vi szonyok megváltoztatása) ahhoz, hogy túlhaladjuk egy társadalmi korszak dogmatikus nézeteit. Például, a vallás háttere filozófiai jellegű, hisz életfelfo gásról tanúskodik, mégis reakciós dog máknak tekintjük, megfeledkezve arról, hogy egy bizonyos korszakban társa dalmi-politikai, sőt „egzisztenciálisemocionális" jellegű volt. Fel kell tehát ismernünk a vallási dogmák lényegét, hatásukat a társadalmi viszonyokra, és ha van erőnk (osztályérdek például) hozzá, akkor forradalmi úton túl is kell haladnunk. Ugyanez vonatkozik az olyan dogmákra is, amelyek a régi tár sadalmi osztályérdekeket védve elide genítik az embert a valós értékétől, megalázzák, vagy kizsákmányolják. A marxizmus szisztematikus tanítása meg mutatja azt az utat, amely kivezet a dogmák birodalmából. A marxizmus P. Ralié szerint eleve dogmaellenes taní tás, ezért nem szabad megengednünk, hogy a tanítása dogmatikussá váljék. A marxizmus tanításából ki kell tehát kü szöbölnünk azt a szituációt, amikor egy „kompetens előadó" átviszi tudását az ugyanazt az autoritást nem élvező ta nulóra. Ugyanakkor meg kell szüntet nünk a sematikus nevelési módszert, hisz a marxizmus nyíltsága azt jelenti, hogy önmagának se engedélyez semmi lyen végérvényes állításokat. A dialek tikus materializmus következetes alkal mazásával mindenkor túlhaladhatjuk a
dogmatizmust. Ehhez meg kell szüntet nünk a hierarchiát, a nem demokrati kus társadalmi viszonyokat és valódi önigazgatást alkalmaznunk. A marxista elemeket tehát társadalmi gyakorlatun kon keresztül fogadjuk el, de ugyan akkor tovább is fejlesztjük. Ez utóbbi megállapítás egészen nyilvánvaló a cikk író fejtegetéseiből, ezzel is bizonyítja az elmélet és gyakorlat teljes dialek tikus egységét. Boško Kovacević szintén a marxizmus tanítása és a gyakorlat kapcsolatát tag lalja. Kiindulópontja a marxizmus, majd a módszer és végül az önigazgatá si gyakorlat. Rámutat arra, hogy a marxizmus mint állandóan változó vi lágnézet szoros kapcsolatban áll a tár sadalmi gyakorlatnál, hisz a valóságból (anyag) ered. A meglevő viszonyok állandó túlhaladása jellemző az önigaz gatásra is, ami az önmagát felszabadí tó munkásosztály feladata. A munkás osztály nem objektuma, hanem szub jektuma ezeknek a változásoknak, tehát valódi hordozója az önigazgatásnak. Éppen ezért az emberi tevékenységet semmilyen normatívakkal és direktívák kal berendezett intézménnyel sem sza bad elfojtanunk. A marxizmus tanítá sát illetően Kovacević a valóságból, il letve ennek kritikai elemzéséből indul ki. A kritikus megismerés fölfedi a té vedéseket mind az elméletben, mind a gyakorlatban. Ennélfogva a marxizmus tanítása nem merülhet ki csupán az el méleti oktatásban. Marxizmust tehát nem akkor tanítunk, amikor egyszer, vagy kétszer hetente leckének feladjuk, hanem minden alkalommal, amikor a je lenlegi társadalmi viszonyok túlhaladásáról, fejlődéséről és jövőjéről vitázunk. A harmadik cikk írója, Jelena Anastasovska, főleg a középiskolások mar xista neveléséről és programbeli megol dásairól ír. Szerinte nélkülözhetetlen az egyes tanítási egységek szisztematikus összekapcsolása, mert csak így kapha tunk egységes világnézetet. Az egyes tantárgyak tartalmát és óraszámának összehangolását igyekeztünk elérni az áj tantervvel. Ehhez azonban nélkülözhe tetlen az előadók tapasztalatcseréje és a marxizmus oktatásának összeegyezte tése mind vertikálisan (a tanévek kö-
zött), mind horizontálisan (egyazon év folyam tantárgyai között). Dr. Rehák László az egyetemi szintű marxista oktatás problémáival foglal kozik. Ismerteti az utóbbi időben affirmálódó marxista tantárgyak sorsát az egyetemeken és főiskolákon. Rehák' sze rint az egyetemi oktatás alapját képező középiskolai programok túlságosan ter jedelmesek. Így a tanuló csak informa tívan tud regisztrálni egyes részeket, tehát nem érhetjük el a szükséges ha tást. A tankönyvekről ugyancsak szól. Egyesek szerint ugyanis terjedelmesek, mások szerint viszont magas szintűek. Szerzőnk ez utóbbival kapcsolatban föl teszi a kérdést: Mi lesz a főiskolai marxista ismeretekkel, ha a középisko lai szintet csökkenteni akarjuk. A lé nyeg az volna, hogy ne túlságos nagy terjedelmű, de annál alaposabb eredeti tudást szerezzen a középiskolai tanuló. Ismereteiben külön helyet kell elfoglal nia az önigazgatás lényegének. Ha szükséges, a rendszeres tanítást pótakti vitással kell kiegészíteni (szakcsoportok, társadalmi-politikai aktivitás). Egyetemi szinten is érezhető, nem igen érdeklődnek a mai fiatalok a mar xizmus iránt. Nem olvassák az eredeti marxistákat, sem a klasszikusokat, "sem pedig a maiakat. Márpedig az ifjúság nak meg kell tanulnia dialektikusan gondolkodni, mert különben anarcholiberalista nézetek hatása alá is kerülhet. A társadalmi viszonyok helyes (nem pedig vulgáris) megismerése helyes irányba tereli az egyén akciókészségét. Blažo Perović a marxizmus és az ok tatás ontológiai kapcsolatáról ír, dr. Szám Attila pedig a marxizmus dogmatizálását előidéző tényezőkről. Ez utób bi szerző a hagyományos oktatási rend szer fogyatékosságait elemzi, s megjegy zi, hogy sajnos, a tanítási egység mind máig csak végig letisztázott és kikristá lyosodott fogalmak összessége lehet, amelyet a magoló típusok gyorsan fel fognak, de gyakorlati hasznát nem ve szik. Különösen veszélyes az ilyen hoz
záállás az önigazgatású politikai rend szerhez. Ugyanis a tradicionális tanítás nem ismeri el az állandó változásokat, hanem éveken át ugyanazt sulykolja, halott а társadalmi viszonyoknak töké letesedniük és változniuk kell. A mar xista tanításban tehát ápolni kell az alkotó kezdeményezést, az emberi lé nyeg affirmálódását. A marxizmus tár gya ennélfogva a társadalmi valóság bíráló felmérése, az emberi szükségle tek által továbbfejlesztett gyakorlat fel mérése. A marxizmus és a szocialista önigazgatás tantárgyában viszont rend szerint csak a „mindennapi politikai" érdekek tükröződnek, nem pedig a munkásosztály történelmi céljai. Ratko Savija egy marxista nevelő oktató intézmény tapasztallatairól ír. Is merteti a marxista tanfolyamok, politi kai iskolák hallgatóinak véleményét ar ról, hogy mit és mennyit hasznosíthat tak a gyakorlatban az elsajátított mar xista ismeretekbal. A folyóirat második részében még a következő cikkek olvashatók: A terme lő és nem termelő munka helyzete az elosztásban (dr. Dragoje Z-arkovié). Az önigazgatás mint a népek, nemzetisé gek, köztársaságok és tartományok ön állóságának és egyenrangúságának alap ja (Dušan Popović); A munka, a kul túra és az életmód viszonya (Dragan Koković); A társadalmi szükségletek lényegének meghatározása (Damjan Šecković), továbbá itt találkozunk Radovan Pejanović írásával a vajdasági foglal koztatási problémákról, s helyet kapott még a lapban hazánk technológiai fej lődése. A Savremenost legújabb száma né hány könyvbemutató után közli Theo dora W. Adorno hazánkban kiadott bibliográfiáját. A folyóiratot többnyel vű tartalomjegyzék zárja, a hátlapján pedig a Savremenost utóbbi öt évi te matikus számait sorolják fel. GABRIĆ MOLNÁR Irén
ALGÉRIA A TIPIKUS FEJLŐDŐ
ORSZÁG
A Les Temps Modernes július—augusztusi száma Az ipari murakasság létszáma az 1963. évi 110 000-тб1 1980-ig 750 000-ire emelkedett — olvashatjuk többek kö zött az egykor még Sartre átkai alapí tott, most а 39. évfolyamában lévő Les Temps Modemes című francia folyó iratban, a francia értelmiség legtekin télyesebb szemléjében. A folyókat majd nem valamennyi szamát egy külön té mának szenteli és így egy-egy kérdés nek vagy országnak a teljes feltérképe zését adja, igen magas szinten. Az Al gériáról készük szám még ezek közül az elmélyült tematikai számok közül is kiemelkedik, már azért is, ment az algériai értelmiséget mindig sajátos szállak fűztek Párizshoz és most is a szerzők között Algírban és Párizsban élők egyformáin akadnak. Igaz, hogy a fejtegetéseik elé korlá tot állít a baloldali — leggyakrabban álbaloldali — értelmiségnek az a diva tos álláspontja, amely máskor is rá nyomta bélyeget a folyóiratra. Gondo lunk • itt az ex cathedra kívülállás ver bális radikalizmusára, a divatossá, sőt modorossá vált értelmiségi kritikára, amely valamilyen pózoló fölénnyel kí vülről ítélkezik elevenek és holtak fö lött. Ebben a konkrét esetben ezt a kívülállást még fokozza, hogy nem egy szerző emigrációban él, tehát ténylege sen is kívülről nézi az országot. Ha azonban az ebből eredő szubjektív el fogultságot és objektív egyoldalúságot kiszűrjük, nemcsak Algériáról tudha tunk meg sok érdekeset ebből a szám ból, hanem képet alkothatunk a fejlődő országok számos időszerű , problémájá ról is.
A FELSZABAD1TÁSI FRONT FELBOMLÁSA A kettős szám legértékesebb része A hatalom és a társadalmi erők című feje zet, amelyben tíz szerző átfogó elemzést ad az algériai társadalomról. Futja ere jűkből felvázolni a felszahadítási harc előtti társadalom képét, elsősorban azt
fejtegetve, hogy az algériai polgári és kispolgári osztály miért nem tudott be leolvadni, felszívódni a francfia uralkodó osztályba és miért lett a felszabadító harc része. A fenti elemzés szerint en nek oka elsősorban az, hogy a gyarmaturalom nem tette ténylegesen lehe tővé ennek az osztálynak a beilleszke dését a francia káderek közé, másrészt az, hogy az algériai néptömegek nagy nyomást gyakoroltak erre a polgári és kispolgára rétegre, végül pedig a Magreb országok nemzeti és radikális pártjai nak ideológiája tette lehetővé az algé riai kispolgárság számára, hogy öntudat ra ébredjen és saját érdekek is a népi törekvések győzelmével vélje érvényesí teni. A felszabadulás utáni helyzetnek, fő leg pedig valamennyi gyarmaturalom alól felszabadult ország sorsának, a gyarmaturalomellenes front felbomlásá nak megértéséhez értékes adalékot szol gáltathat az ismert történések — a Ben Bella elleni katonai puccs és a Bumedien halálát követő változás — elméleti meg világítása. A Ben Bella elleni akció gyö kerét elsősorban a felszabadító mozga lom kettősségében fedezik föl, egyrészt a városi, főleg a kispolgári elemek és a falusi, hegyi rétegek közötti ellentétben, valamint abban, hogy a győzelem után a városi proletariátusból, a föld nélküli mezőgazdiasági munkásokból és a radiká lis kispolgárságból álló mozgalom társa dalmi átalakulást és radikális gazdasági változásokat követelt, a városi kispol gárság és a falusi gazdagabb rétegek ez zel szemben a függetlenség kivívásával befejezettnek tekintették a mozgalmat. De elemzik a Ben Bella-féle kísérletet és annak kudarcát is, méghozzá Ben Bella egyik munkatársának tollából, te hát a vele rokonszenvező szerzőtől, aki a függetlenség elnyerése utáni Ben Bel la-korszakban elemzi a különféle társa dalmi erők közötti harc kibontakozását, ennek hatását a felszabadító harcban egységesen résztvevő mozgalom megbon tására és az uralkodó párt belső válsá gára, mindezt kiegészítve a további tár-
sadalmi rétegeződés elemzésével, többek között az állami bürokrácia és technok rácia kialakulásának ismertetésével is. Hasonló eűmélyükséggel elemzik azt az új nemzeti konszenzust, amelyet Bumedien megteremtett. Még nagyobb ér deklődésre tarthat számot az a kép, amelyet a fejlődés mai modelljéről fes tenek, kimutatva többek között a nagy arányú beruházásokat és a gyors fejlő dést, amelynek eredményeit azonban nagymértékben semlegesített* az évi 3,7 százalékos népességgyarapodás, valamint az élelmiszer-behozataltól való mind fo kozottabb függőség. A Bumedien-rendszer kritikája viszont már a bevezetőben említett intellektuális ítélkezéstől terhes, hiszen számtalan or szágról elmondhatnánk ugyanazt: „a sa játságos nemzeti, népi, jakobinista mó dozatú, etatisztíikus-technokratikus szo cializmus átalakult egy hagyományosan vallási beállítottságú .reformizmussá, amely a politikai irányítás szerepét ér vényesíti" és „a gazdasági helyzet igen nehéz — növekszik a munkanélküliség, rosszul működnek a szolgáltatások kü lönféle szektorai, akadozik a fogyasztás stb." Még hiányosabb a mai Sadli-rendszer megvilágítása. Itt ugyanis még az elem zés elmélyültsége és szellemi értéke sem kárpótol a leegyszerűsítő ítéletekért. A szerzők között ugyanis csak abban van eltérés, hogy egyesek a Bumedien-rend szer erényeit kérik Sadlitól számon, má sok viszont a Bumedien elleni kritikát terjesztik ki Sadlira is, mivel „a rend szer milltarizálódása és a népi erők el szigetelődése semmiképpen sem újdon ság". Mindettől függetlenül azonban az elemzések értékét növeli, hogy képet kapunk a fejlődő országok számos mély reható társadalmi folyamatáról a gyar maturalom elleni harc egységének meg bomlásától, a fejlődésért vívott küzde lem nehézségein át, egész addig, hogy a problémák a forradalomban kialakult hatalmat is eltávolítják a tömegektől. (Így például többek között adatokat kapunk arról, hogy az 1969. évi 72-ről 1980-ban 870нге növekedett a különféle sztrájkok száma, másrészt ezek a sztráj kok mind gyakrabban irányulnak az ál lam, mint első számú munkaadó ellen,
hiszen 1969-ben a sztrájkok 2,7 százalé ka játszódott le az állami szektorban, 1972-ben már 15,7 százaléka, 1977-ben 36 százaléka, sőt 1980-ban már 45,7 százaléka.) Még azt a következtetést is levonják, hogy a fejlődő országok prob lémái — a megoldás katonai kísérleté nek kudarca után — csakis a társada lom haladó átalakulásának meggyorsítá sához vezethetnek. Ebbe az. átalakulás ba még az önigazgatást is beleépítik, s a következtetést á lengyel példából vonják le: „A lengyel lecke beszédes: a hatalom egyetlen értékes kritikája az le het, amely favorizálja a néptömegeknek önmaguk megszervezésére és önmaguk irányítására irányuló törekvését. A rend szer helyrehozhatatlan válsága nem ve zethet más eredményhez, mint a nép tömegek azon akaratának kialakulásá hoz, hogy önmagukat irányítsák."
A GAZDASÁGI VÁLSÁG A nemzetközi gazdasági válságnak а fejlődő országokra gyakorolt hatásáról a gazdasági problémákról, amelyek Al gériát tipikus fejlődő országgá teszik, már nem kapunk olyan teljes képet, talán azért sem, mert az itt alkalmazott értelmiségi kritika az össztársadalmi kép felvázolására inkább alkalmas, mint a konkrét gazdasági elemzésre. Ezt leszá mítva azonban adatokat kapunk az or szág fejlődéséről, például arról, hogy 1972-től 1980*ig — főképpen pedig 1974-től 1980-ig — rohamosan megnö vekedtek a társadalmi beruházások, még pedig az első hároméves tervben, 1970től 19734g, beruházott 10 milliárd algé riai dinárról a következő hároméves tervben 30 milliárdra, sőt 1978^ban egyetlen év alatt 52^6 milliárd algériai dinárra. Ennek eredményeként rohamos fejlődésnek induk az algériai ipar, a textilipar például több mint megkétsze rezte termelését, számos fém kitermelése és a cipőipar majdnem megkétszerezte, a vegyipar 42 százalékkal növelte stb. Ugyanakkor azonban adatokat kapunk a mezőgazdaság visszaeséséről is, első sorban arról, hogy а mezőgazdasági ter melés növekedése nem tartott lépést a népesség számának gyaiapodásával, de az algériai mezőgazdaság abszolút szá-
mokka! mérve is lemaradt a többi or szág mögött. Algériában például a hek táronkénti gabonahozam 0,63 tonna, a marokkói 0,84, a spanyolországi 1,47 és az olaszországi 3,01 tonnával szemben. Mindez azonban legfeljebb csak nyers anyag lehetne a kőolajból származó megnövekedett jövedelemmel felgyorsuló fejlődésű országok eredményeinek és ké sőbbi — vagy éppen a gyors fejlődéssel együtt járó — problémáinak feldolgo zásához. Kis remekmű azonban a kettős számban közök két elemzés is. Az egyik azt taglalja, hogyan teremt az állam piacot a magántőke számára is, részben az állami adminisztráció felduzzasztá sával, a tisztviselők számának növelésé vel — Algériában például a közigazga tás az össz munkabéreknek körülbelül 30 százalékát fizeti ká —, de azzal is, hogy számtalan szociális juttatással ja vítja a dolgozók életszínvonalait. Így az tán még egy olyan szocialista társadal mat deklaráló, sőt a magántőke ellen határozott lépéseket tevő — például 1971-ben a kőolaj és a földgáz államo sítása, 1972-ben az agrárreform, 1973ban a nagykereskedelem, 1978-ban pedig a külkereskedelem államosítása stb. — országban is, mint Algéria tulajdon képpen gyorsított ütemben fejlődik a magántőke. Erről tanúskodik az is, hogy 1969 óta az öt munkásnál többet foglalkoztató üzemek száma 1845-ről 5000-re emelkedett. Ennek okvetlenül kihatása van a fejlődő országok általá nos helyzetére. (Bár itt a rendelkezé sünkre álló adatok szerint India tipi kusabb példa, mint Algéria). A másik nagyon értékes elemzés ar ról szól, hogy a fejlődő országokban mennyivel kisebb az aktív lakosság ará nya, mint a fejlődőkben, eszerint Fran ciaországban az össz foglalkoztatottak 42,9 százalékát alkotják a termelőmun kások (a mezőgazdaságban, erdészetben, halászatban és az iparban, bányászatban dolgozók), Algériában viszont csak 10,3 százalékát. Az arány még rosszabb, ha az összlakossághoz viszonyítjuk, mivel itt a százalékarány Franciaországban' 19,3, Algériában viszont csak 5,7. Eb ben a keretben a szerzőknek még arra is futja erejéből, hogy felhívják a fi gyelmet a fejlődő országok egy nagyon érdekes jelenségére, arra például, hogy
a gazdaság fejlődése a munkalehetősé gek megteremtésében nem tud lépést tar tani a lakosság számának gyarapodásá val, a munkanélküliség mégsem növek szik ilyen arányban, mivel számtalan olyan megélhetési lehetőség van — a cipőtisztítástól a hordároskodáson át az utoai árusításig —, amelyek a fejlett or szágokban ismeretlenek, vagy pedig jó val kisebb mértékben léteznek.
EGYÉB PROBLÉMÁK A Híd nagyságú folyóirat vaskos — 448 oldalas — száma több más prob lémával is foglalkozik. Sajnálatos, hogy egyik nagyon értékes tanulmánya — az algériai nők harcáról — szArute teljesen élvezhetetlenné vált azzal, hogy nyom tatáskor minden második oldal üresen maradt. Kárpótol azonban bennünket számtalan más kérdés találó megvilágí tása. A társadalmi átalakulásból eredő — vagy éppen abból fakadó, hogy a lakosság fele 15 éven aluli és egynegye de 5 éven aluli — lelki problémák tár gyalásától az irodalom és színház hely zetének felvázolásán át — aminek kere tében utalni tudnak még egy nagyon érdekes problémára is: a köznyelvhez kapcsolódó színház meg a hivatalosan istápolt „irodalmi" nyelv közötti ellen tétre, vagy éppen arra is, hogy minden ország irodalmi életében föllelhető a sajátos „zsdanovizmus" — egész a nem zetté -alakulás bonyolult folyamatának érzékeltetéséig, ennek keretében pedig a berber kérdés teljes értékű ismertetéséig. A többi problémával kapcsolatos fej tegetés már azért is figyelmet érdemel, mert nagyon szépen illusztrálja, hogy milyen kényes dolog ítéletet mondani bármelyik fejlődő országról. Kiemelhet jük ugyanis az eredményeket is, meg a problémákat is, tehát veszélyes egyol dalúság csak az eredményekét, vagy csak a problémákat látni. Algéria konkrét esetében, ha az eredményeket nézzük, akkor ott vannak a kétségbevonhatat lan fejlődés tényei. Az egészségügyben például az, hogy kialakították a társa dalombiztosítás rendszerét, társadalma sították az egészségügyet, bevezették az ingyenes gyógykezelést, növelték az egészségügyre fordított összegeket, olyan
gyors ütemben fokozták az egészség ügyi káderek képzését, hogy 1973-ban még osak 93 orvos diplomáit, 1974-ben viszont már 336 orvos és 144 fogorvos. De ugyanakkor ott vannak az elvitat hatatlan problémák is: a függetlenség el nyerését követő évben Algéria 8 millió lakosra 40 000 kórházi ággyal rendel kezett, ma 18 millió lakosra viszont csak 45 000 kórházi ággyal, még mindig nagy a gyermekhalandóság, úgy hogy az öt éven aluli gyerekek 20 százaléka, tehát minden ötödik meghal. Egyes be tegségeket még mindig nem tudtak föl számolni, sőt ezer lakosra még mindig egy tbc-s beteg jut stb. Még jellemzőbb a lakáshelyzet. Itt ugyanis hivatkozni lehet olyan adatok ra, mint az, hogy 1966-tól 1977-ig 18 százalékkal növekedett a lakások szá ma, mégpedig 1,8 millióról 2,8 millióra. De ugyanakkor olyan problémákra is, mint az, hogy ezt az eredményt semle gesíti az, hogy ugyanabban az időszak ban 40 százalékkal növekedett a lakos ság száma, hogy a lakások 70 százaléka túlzsúfolt, hogy a lakosság 60 százalé kának még mindig nincs a lakásban ivóvize, a községek kétharmada nem rendelkezik egészséges ivóvízzel, a la kások 62 százalékának sem fürdőszobá
ja, sem más egészségügyi, higiéniai be rendezése nincs, hogy a nyomornegyedek összetákolt viskóinak aránya az 1966. évi 14 százalékról 1980-ban 25 száza lékra emelkedett, hogy egy négyzetméter lakóterület ára az 1969. évi 750 algé riai dinárról 1979-ben 3000 algériai di nárra emelkedett, hogy a lakásépítés hez hiányzik a szakképzett munkaerő stb. Ilyen adatok birtokában minden képpen könnyű levonni azt a követ keztetést, hogy téves lenne a fejlődés bármelyik oldalának az abszolutizálása, akár az eredmények, akár a problémák túlzott előtérbe állítása és kiemelése.
Magától értetődően csak néhány vil lanást adhattunk ebből a gazdag és vaskos kötettel felérő gyűjteményből, összegezésként még csak annyit mond hatnánk, hogy szívesen olvasnánk ilyen áttekintést több fejlődő, el nem köte lezett országról is, mert az nemcsak egy-egy országot hozna közelebb hoz zánk, hanem hozzájárulna ahhoz is, hogy jobban megértsük a világot, sőt még saját problémáinkat is. BÁLINT István
MUNKATÁRSAINK Lektor: Tumbász Erzsébet A szerbhorvát nyelvű szövegeket magyarra fordították: Gyula Angol nyelvű összefoglalók: Emih Anikó Német nyelvű összefoglalók: Szenes György Korrektorok: Smk Júlia, Kardos Julianna
Hornok
Ferenc
és
Soltis
SZÁMUNK SZERZŐI Dusán Popović, dr. Szárad György,
dr. Somogyi Sándor, Szenes György dr. Jelena Bandin, dr. Vörös Imre, dr. Tóth Lajos, Nagy László, Láncz Irén, Bálint István Mendrei Ernő dr. Vékony László Czékus Géza dr. Vajda Gábor, Cservenák Róbert Gabrié Molnár Irén,
a VKSZ ТВ és a JKSZ KB tagja, Űjvidék a közgazdasági tudományok doktora, a Szabadkai Közgazda sági Kar Informatikai és Munkaszervezési Intézetének igaz gatója a Szabadkai Közgazdasági Kar Informatikai és Munkaszerve zési Intézetének tanácsosa, rendszertervező, a közgazdasági tu dományok doktora okleveles közgazdász, Szabadka a közgazdasági tudományok doktora, a Szabadkai Közgazda sági Kar tanára a jogtudományok kandidátusa, Budapest, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a politikai tudományok doktora, az újvidéki Természettudomá nyi és Matematikai Kar tanára a Szabadkai Oktatásügyi ÖÉK titkára a Hungarológiai Intézet munkatársa, Újvidék külpolitikus, a Magyar Szó külpolitikai rovatának állandó munkatársa, az SZVT Fordítószolgálatának vezetője, Újvidék külpolitikai újságíró, az Újvidéki TV szerkesztője orvos, Szabadka okleveles biológus, Szabadka az irodalomtudományok doktora, kritikus, Űjvidék okleveles vegyész, Szabadka a politikai tudományok magisztere, a Szabadkai Közgazdasági Kar tanársegéde
ipfiink
Д С Ь Ш 1 А — társadalmi, tudományos, .kulturális folyóirat. — Alapító: Vajdaság Dolgozó Népe Szocialista Szövetségének Tartományi Választmánya. — Kiadja a Fo rum Lap- és Könyvkiadó és Nyomdaipari Munkaszervezet, 21000 Novi Sad, Vojvoda Misié utca 1. — Szerkesztőség: 24000 Subotica, Trg slobode 1/2., Tel.: 024/26-819. — Szerkesztőségi fogadóórák: mindennap 10-től 12 óráig. — Megjelenik kéthavonta. — Előfizethető a 65700-603-6142-es folyószámlára; előfizetéskor kérjük feltüntetni a LÉTÜNK nevét. — Előfizetési díj belföldön egy évre 140 dinár, egyes szám ára 25, kettős szám ára 40 dinár, külföldre egy évre 280 dinár; diákok és egyetemisták cso portos előfizetése egy évre 100 dinár. — Készük a Forum Nyomdájában Újvidéken.
