Létesítmények – létesítményfejlesztés A téma felvezetését a klasszikus viccbeli mondással kezdem – nincs annál rosszabb, mint amikor van mivel, van kivel, de nincs hol. Sajnos lassan ez lesz a helyzet a magyar sportlétesítmények és az élősport viszonyában. Ahhoz, hogy a sportlétesítmények helyzetét, fejlesztésének lehetőségeit elemezzük szükséges egy kis előtanulmány. I.
Visszapillantás
Ha nagyon röviden akarnánk a létesítményhelyzetet jellemezni, akkor azt mondhatjuk nem jó. Ha kicsit bővebben és konkrétabban tesszük, akkor az a legtalálóbb két szó: nagyon rossz. A rendszerváltás előtti időszakban azzal, hogy a létesítmények állami tulajdonban voltak, tulajdonképpen a helyzetük is megoldott volt. Az állam, a tanács gondoskodott az üzemeltetésről, az állagmegóvásról. Lényegében minden településen volt legalább egy méretes labdarúgópálya, az iskolához tartozó kézilabdapálya (füves, salakos, földes, bitumenes). Ezekhez a helyi sajátosságoknak megfelelően esetleg röplabdapálya (salakos, földes) és kuglipálya is csatlakozott. A labdarúgópályák zöméhez kiszolgáló létesítmény nem tartozott. A 60-as, 70-es években gyakorlatilag majdnem minden településen működött valamilyen osztályban futballozó csapat. A nagyobb helyiségekben a 70-es években már kiszolgáló létesítmények is épültek a pályákon (öltöző, WC), kerítést kaptak a mérkőzéseken belépődíjat szedtek. A labdarúgáson kívül a kézilabda volt a legnépszerűbb csapatjáték, több megyében még járási bajnokságokat is tudtak szervezni. A létesítmények építésében, üzemeltetésében, a falvakban a tanács mellett a Termelőszövetkezetek vállaltak szerepet pl. gépekkel, munkaerővel. A városokban ahol gyár, üzem működött szép létesítmények születtek (Ganz Mávag, Elektromos, bányászvárosok). Viszonylagos idilli helyzetben érkeztünk el a rendszerváltáshoz. Az állam hirtelen megszűnt „gondos szülő” lenni, a privatizációt pedig nem a sport támogatására „találták fel”. A létesítmények több kézbe kerültek: - maradtak állami tulajdonban (kiemelt létesítmények, edzőtáborok, stadionok) - önkormányzati kezelésbe kerültek (települési létesítmények, tornatermek) - privatizálva lettek -áttételesen- (gyári, üzemi létesítmények) - sportegyesületek kezelésébe kerültek. A 90-es évek elején a kormány 500 tornatermes akciója láttatni engedte a fejlődési irányt. Az csak az akció után derült ki, hogy nem volt teljesen átgondolt a tervezés, szervezés. II.
A jelenlegi helyzet
A sportolásra alkalmas létesítmények zöme önkormányzati tulajdonban van. (80 %, a Sportlétesítmények Magyarországi Szövetség taglétszámában 76,3 %). Az évek során az önkormányzatok szűkülő anyagi lehetőségei miatt a sportlétesítmények helyzete egyre kilátástalanabb. A lakosság egészségmegőrzése, a helyi közösségek fejlesztése szempontjából a sportlétesítmények szolgáltatásainak biztosítása stratégiai kérdés.
A településszerkezetet figyelembe véve a legtöbb sportlétesítmény a 2500 fő alatti lakosú helységekben található (45 %) a főváros 23 %, megyei jogú városok 23 %, egyéb települések 9 %-ban osztoznak. -2A rendszerváltás óta megalapozott, végiggondolt, tudatos létesítményfejlesztés nem volt Magyarországon. Ebben természetesen a politika felelőssége nagy. Minden kormány igyekezett döntéseivel megosztani a sportban dolgozókat. Többnyire ellentét lett az élsport- szabadidősport, élsport- létesítmények, MOB-állam, MOB-NSSZ és még ki tudja kik között. Így aztán mindig voltak, akik jól ki tudtak jönni egy-egy döntésből. De a magyar sport egésze sohasem tudott egyként harcolni igazáért. Nincs ez másként most sem: plusz pénzek ide-oda, folyik az osztogatás, de hogy hol fognak sportolni az továbbra sem érdekel senkit. Még senki nem jött rá arra, hogy a központi létesítmények nem oldják meg a magyar sport létesítményhelyzetét. A Budapesti Olimpiai Központ műszaki állapota pl. 22-59 %-os. Az önkormányzatok – tisztelet a kivételnek – nem képesek önállóan az egyre magasabb szintű teljesítményt kívánó élsportnak megfelelő színhelyet biztosítani. Ha valahonnan az állam nem szállhat ki, akkor az a létesítményfejlesztés. A nemzeti sportstratégiában megjelölt PPP rendszernek nem látni a biztosítékát. III.
Jövőkép
Az államnak el kell(ene) döntenie milyen létesítmények fontosak a szakma, a sportágak, a kihasználtság stb. szempontjából. A sportoláshoz való jog megteremtéséhez minden polgárnak biztosítani kell lakókörnyezetében a kultúrált szabadidő eltöltéséhez, sportoláshoz a megfelelő sportlétesítményeket. A létesítményellátottságot a települések lélekszáma szerint javasoljuk meghatározni. . A létesítményprioritásokat tekintve ezekben valamilyen szinten az államnak szerepet kell vállalni. Akár a meglévő létesítmények felújításában, korszerűsítésében, akár az újak építésében. Alapelvek: - minden településre szükséges labdarúgó pálya - minden településre – a kisebbeknél iskolához – szükséges sportudvar - minden iskola rendelkezzen tornateremmel - minden megyeszékhelyen szükséges műjégpálya - minden kistérség rendelkezzen legalább egy tanuszodával - valamennyi sportlétesítmény akadálymentes legyen. Az alapelvek mellett az alábbi értékelési szempontokat figyelembe kell venni a létesítményellátottság meghatározásánál: 1. Nemzetközi küzdelmekben valamely sportág(ak)ban tartósan szerepel csapat. 2. Valamely sportág(ak)ban a hazai élmezőny tagja, nemzetközi kupá(k)ban szerepel, magas a nézőszám 3. NUPI programban szereplő sportágak (Sport XXI) műhelye, meghatározó helye.
-3-
Az állam feladata: ki kell dolgozni több évre előre a sportlétesítmény stratégiát. Fel kell ismernie, hogy a sport ebben az értelemben is hosszú távú befektetés. Csak ennek a stratégiának köszönhetően érhető el, hogy szélesebb társadalmi rétegeket vonjon be a szabadidő- és amatőr versenysport esetében. Feladatok: 1. A sportlétesítmények kategorizálási elveinek kidolgozása a.) nemzetközi szintű létesítmény: nemzetközi mérkőzések, versenyek megrendezéséhez megfelelő feltételek b.) bajnoki szintű létesítmény: 1. osztályú csapatsportágak mérkőzéseinek megrendezéséhez megfelelő feltételek c.) edző létesítmény: nemzetközi edzésfeltételeknek felel meg, vagy lakossági sportolás feltételeit biztosítja 2. A sportlétesítmények finanszírozási elveinek kidolgozása a.) normatív támogatás: a kategorizálási elvek szerint az önkormányzati hozzájárulás alapján meghatározott költségvetési támogatás - nk-i létesítmény: önkormányzati 1 Ft-hoz o,5o Ft - hazai létesítmény: önkormányzati 1 Ft-hoz o,3o Ft - edző létesítmény: önkormányzati 1 Ft-hoz o,1o Ft Minden állami támogatás csak önkormányzati támogatáshoz kapcsolódhat. b.) címzett támogatás: önálló fejezetben külön költségvetési forrás a sportlétesítmények korszerűsítésére, építésére 3. EU-s források bevonásai lehetőségeinek vizsgálata (ifjúság és sport, oktatás és sport, akadálymentesítés) a.) b.) c.)
iskolai létesítmények fejlesztése életminőség javításával összefüggő, sport- és rekreációs célú központok építése akadálymentesítés
4. Létesítményellátottság meghatározása a.) Lakosság lélekszáma 2000 főig: Szabadtéri létesítmények - 1 db min. 90x45 m-es füves labdarúgó pálya 2 játékos és 1 játékvezetői öltözővel (WC, zuhany), kiszolgáló helyiséggel a nézők számára (női-ffi. WC.) - többcélú használatra alkalmas bitumenes vagy salakos terület (min. 45x24
m-es) - atlétikai futó, ugró és dobó pályák. -4Fedett létesítmények - min. 36x18 m-es (osztható) tornaterem, 2 öltözővel, mellékhelyiséggel. b.) Lakosság lélekszáma 5000 főig: Szabadtéri létesítmények - 1 db min. 90x45 m-es füves labdarúgópálya, locsolási lehetőséggel, 4 játékos és 1 játékvezetői öltözővel (WC, zuhany), kiszolgáló helyiséggel a nézők számára (női-ffi. WC.) a játéktértől elválasztott nézőtérrel, - 1 db min. 90x45 m-es edzésre alkalmas labdarúgópálya, - többcélú használatra alkalmas bitumenes vagy salakos terület (min. 45x24 m-es), - atlétikai futó, ugró és dobó pályák. Fedett létesítmények - 1 db min. 44x24 m-es csarnok, 4 db játékos, 1 db játékvezetői öltözővel, (WC., zuhany), minimális ülőhelyi résszel, nézőtéri WC.( ffi. – női) - büfé - iskolánként min. 36x24 m-es (osztható) tornaterem 4 db öltözővel, mellékhelyiséggel. c.) Lakosság lélekszáma 10.000 főig: (a településszerkezetet nézve az ide tartozó települések kb. 50 %-a város) Szabadtéri létesítmények - 2 db min. 100x50 m-es, ebből 1 db füves labdarúgópálya (bekerített) locsolási lehetőséggel, pályánként 4 db játékos és 1 db játékvezetői öltöző (zuhany, WC.) épített nézőtér a játéktértől elválasztva, mellékhelyiség (női, ffi.), büfé, - 2 db min. 90 x 45 m-es edző labdarúgópálya, 2 db játékos, 1 játékvezetői öltözővel (zuhany, WC) - 400 m-es salakos atlétikai futó, ugró, dobó pálya (magasugráshoz ugródomb) - iskolánként bitumenes kézilabda pálya min. 44x24 m-es méretben bitumenes terület kosárlabda palánkokkal felszerelve, - teniszpálya min. 34x17 m-es méretben (salakos), locsolási lehetőséggel.
-5-
Fedett létesítmények - 1 db min. 44x24 m-es csarnok, 4 db játékos, 1 db játékvezetői öltözővel (zuhany, WC.) nézőtéri WC( ffi.- női) –iskolához is kapcsolódhat - min. 500 fős küzdőtértől elválasztott nézőtér - beépített hangosítás, - elektromos eredményjelző (kézi, kosár, röplabda) - uszoda 25 m-es, 8 pályás, öltözőkkel, kiszolgáló helyiségekkel, - iskolánként min. 36 x 24 m-es (osztható) tornaterem, 4 öltözővel, mellékhelyiséggel. d.) Lakosság lélekszáma 50.00 főig, kivéve a megyeszékhelyeket Szabadtéri létesítmények - 6-8 min. 100 x 50 m-es, ebből legalább 2 db füves labdarúgópálya (bekerített) locsolási lehetőséggel, pályánként 4 db játékos, 1 db játékvezetői öltöző (zuhany, WC) - 1 db stadion a stadionépítési programnak megfelelően, - 4-6 db teniszpálya min. 34x17 m-es méretben (salakos) locsolási lehetőséggel, - iskolánként bitumenes kézilabda pálya min. 44x24 m-es méretben, bitumenes terület kosárlabda palánkokkal felszerelve, atlétikai futásokra, dobásokra, ugrásokra alkalmas salakos terület, - strand, min. 2 medencével, Fedett létesítmények - 1 db min. 44x24 m-es csarnok, min. 800 fős, küzdőtértől elválasztott nézőtérrel, min. 6 db játékos és 2 db játékvezetői öltöző (zuhany, WC.), nézőtéri ffi-női WC., kondicionáló és/vagy aerobik terem, - büfé - klub, tárgyaló - beépített hangosítás - elektromos eredményjelző (kézi, kosár, röplabda) - TV. közvetítésre alkalmas világítás, - uszoda, 50 m-es, 8 pályás, öltözőkkel, kiszolgáló helyiséggel, - tekepálya (bowling pálya) 4-8 pályás, - lőtér - iskolánként min. 44x24 m-es (osztható) tornaterem, öltözőkkel, mellék-
helyiségekkel, 1000 fős tanulólétszám után min. 25m-es, 4 pályás tanmedence.
-6e.) Megyeszékhelyek Szabadtéri létesítmények - 8-10 db min. 100 x 50 m-es bekerített, ebből min. 3-4 db füves labdarúgópálya, locsolási lehetőséggel, 4 db játékos, 1 db játékvezetői öltöző (WC. Zuhany) - 1 db stadion a stadionépítési programnak megfelelően, - 1 db min. 90x45 m-es műfüves labdarúgópálya, - l db nemzetközi versenyekre alkalmas műanyag borítású atlétikai pálya, teljes felszereléssel, - 2 db 400 m-es, 8 pályás salakos atlétikai pálya, versenyre alkalmas felszereléssel, - iskolánként bitumenes kézilabda pálya, min. 44x24 m-es méretben, bitumenes terület kosárlabda palánkokkal, atlétikai futásokra, ugrásokra, dobásokra alkalmas salakos terület. Fedett létesítmények - 1 db min. 52x26 m-es csarnok min. 2000 ülőhellyel, (egyedüli háttámlás székek) és min. 1000 állóhellyel rendelkező nézőtér a kűzdőtértől egyértelműen elválasztva (mobil lelátó), 8 db kb. 20 fős játékos öltöző és 2 db játékvezetői öltöző (zuhany, WC), nézőtéri női-ffi WC., - büfék - orvosi szoba - klub, tárgyaló - kondicionáló és aerobik terem - beépített hangosítás, - 2 db elektromos eredményjelző a nemzetközi követelményeknek megfelelően, - nézőtéri nyilvános telefonok, - ruhatár, - 2-4 db teniszpálya, - teke (bowling pálya), 4-8 sávos - 1 db 50 m-es, 8 pályás versenymedence, minimális nézőtérrel, - lőtér - műjégpálya - iskolánként min. 44x24 m-es (osztható) tornaterem, öltözőkkel, mellékhelyiségekkel, 1000 fős tanulólétszám után min. 25 m-es, 6 pályás tanmedence.
-7Az uszodákkal szemben támasztott követelmény, hogy valamennyi korosztály egyaránt használhassa. Ide sorolhatjuk a fedett és szabadtéri uszodákat is. A medencefajták megválasztásánál mind a nagyközönség, mind az iskolai testnevelés, mind az úszósport igényeit szem előtt kell tartani. Célszerű tervezni gyerekek és úszni tanulók, illetőleg úszni nem tudók, mozgáskorlátozottak részére sekély vizű medencét, továbbá a közönség és az úszósport részére is megfelelő medence fajtát. A 10.000 főnél kisebb településeken az iskolai és a lakossági igényeket kielégítő létesítményeket közösen célszerű megvalósítani. Ezeknél a település típusoknál mintegy 270-300 m2 vízfelület tekinthető helyesnek, feltéve, hogy a vonzáskörzetből (20-25 perces utazás) legalább 10.000 ember képes elérni. A felsőfokú tanintézetek esetében egyedi terv alapján kell biztosítani a szabadtéri és fedett létesítményeket. Mindenképpen szükséges egy min. 45x22 m-es sportcsarnok megépítése. Az anyagban felsorolt létesítményeket úgy kell kialakítani, hogy a mozgáskorlátozottak is látogathassák, használhassák. A program végigfutása elképzeléseink szerint 2020-ra prognosztizálható. 1. Finanszírozási elvek kidolgozása Határidő: 2007. december 31. 2. Címzett támogatás rendszerének kidolgozása Határidő: 2006. december 31. 3. Fedett létesítmények építésének ütemezése Határidő: 2007. szeptember 30. Évente ………..md Ft. 4. Szabadtéri létesítmények építésének ütemezése Határidő: 2007. szeptember 30. Évente ……….md Ft. Nyíregyháza, 2005.március 21.
Tompa Andor
