Lengyelország erdészete (Tanulmányút 1931. év nyarán.) í r t a : Rikly
István,
főiskolai tanársegéd.
Nyári kéthónapos tanulmányutam alatt a mi gyászos sor sunkhoz hasonló sorsból ismét naggyá lett Lengyelországot járva, a Kárpátoktól az ország északi határáig, úgy éreztem, hogy minden lengyelből valami különös szimpátia és szeretet árad felénk, határainktól megfosztott magyarok felé. Magam is olvastam Észak-Lengyelországban megjelenő cikksorozatot, mely „Magyar, lengyel két t e s t v é r . . . " cím alatt Magyarországot, történelmi emlékeinket és a magyar népet ismerteti. Úgy érzem, kedves kötelességemnek teszek eleget, amikor szerény cikkem keretében ennek a rokonszenves népnek erdésze tét ismertetem meg szaktársaimmal.
Általános
erdészeti
viszonyok.
Lengyelország az 55° 50' és 47° 40' északi szélességek, vala mint a Greenwichtől számított 28° 50' és 16° 10' keleti hosszú ságok között terül el. Erdőterületének nagysága alapján, mely 8,969.388 hektárt tesz ki, az európai államok között az ötödik helyet foglalja el. Ha az erdősültségi százalékot vesszük alapul ( 2 3 % ) , akkor a tizenharmadik, ha pedig az egy lakosra eső erdőterület (0.31 ha) az osztályozás alapja, akkor a tizen negyedik helyre kerül. A z egész o r s z á g ' területe 38,869.000 hektár, lakosainak száma 28,881.000 Lengyelország összes erdőségeinek mintegy % része, 6,108.356 ha. a magánerdő és kb. Ms része, 2,861.032 ha. az ál lami erdő. A z erdőségek az egész ország területén szabálytalanul vannak széjjelszórva, mégis az erdők zöme az ország déli, keleti és északnyugati részein terül el. A lengyel erdőknek terület és tulajdonos szerint való meg oszlását tünteti fel az alábbi táblázat az 1928. évi adatok sze-
Terület hektárokban
©
"Eü
A
vajdaság neve
Népes ség
A vajdaság területe
Állami
1,638.600 2,652,800 2,943 100 1,903.400 2,573.600 423.(100 1,744.800 3,245.000 3,116 000 2,702.400 2.910.900 2 269.200 4,228 000 3,027.400 1,624.000 1,836.800
318.740 > 27.383 109.701 75.449 246.227 9.673 21933 502.103 88.348 27 509 205.637 168.380 385.630 213.367
Magán e r d ő
Összes
C -L3 OO
1 lakosra esik hektárban
Térképi számozás
rint. A táblázatból látjuk azt is, hogy a legnagyobb erdösült ségi százaléka az ország keleti és déli részein elterülő vajdasá goknak (megyének felel m e g ) van. Ezek közül első helyen áll a stanislawówi vajdaság, melynek erdösültségi százaléka 35. Leg kisebb az erdősültség a varsói vajdaságban, 1 2 % . A z egy lakosra eső erdőterület szintén az előbb említett keleti és déli tartomá nyokban a legtöbb, részben a lakosság gyérebb volta, részben pedig a nagyobb erdősültség miatt. A legtöbb erdőterület esik egy lakosra a pelesiei vajdaságban (1.37 h a . ) , legkevesebb a varsóiban (0.10 h a . ) .
oo
I. II. III. IV. V. VL VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI.
Pomorzei Poznani Varsói Lódzi Kielcei Sziléziai Krakówi B i a l y s t e k i __ Lublini Lembergi (Lwów) Wilnoi __ __ N o w o g r ó d e k i __ Polesiei Wolhyniai Tarnopoli S t a n i s l a w ó w i __
1,003.000 2,108.000 3,277.000 2,420.000 2,727.000 1.210.0(10 2,142.000 1,403.000 2,245.000 2,923.000 1,058 000 884.000 947.000 1,546.000 1,537.000 1,451.000
260.952
79,548 398.288 24 0.40 262.470 489.853 18 0.22 232.955 342 656 12 0.10 199.117 274.566 14 0.11 379.366 625.593 24 0.23 133.822 143.495 34 0.12 385.734 407.667 23 0 1 9 169.777 671.880 21 0.48 558.345 646.693 21 0.29 650.357 677.86* 25 0.23 511.680 717 317 25 0.68 398 338 566.71 F 25 0.64 914.137 1,299.767 31 1.37 573.766 787.133 26 0.50 273.940 273.940 16 0.18 385.004 645.956 35 0 45
C :3
ö s s z e s e n __ 28,881.000 38,839.000 2,861.032 6,108.356 8,969.388 23 0.31
A lengyelországi erdők eloszlására nézve tájékozást nyújt a mellékelt erdősültség! térkép is. ( A z erdősültség járások sze rint van feltüntetve.) Lengyelország erdőségeiben nagy kiterjedésénél, terep-, termőhelyi és klimatikus viszonyainak különbözőségeinél fogva majdnem az összes európai fafajok előfordulnak. Százalékos
arány szerint 60%-át teszi gati részeken Kárpátokban
első helyen áll az erdei fenyő, mely az állományok ki. Főleg az északi homokos síkságokon és a nyu képez nagy, összefüggő állományokat. A Keleticsak elvétve, a rossztermőhelyű sziklás véderdők-
Lengyelország
erdősültségi
térképe.
ben lelhető fel. sokszor feltűnően magas régiókban is. A luc fenyő az ország déli részén a Kárpátokban, továbbá a délnyugati és északkeleti tartományokban az uralkodó és az állományok 12%-át képviseli, A kocsánytalan tölgy, mely az ország középés nyugati részem honos, az állomány 5%-át, a jegenyefenyő
pedig 3 % -át teszi ki. Igen értékes tölgy nő Wolhyniában, mely minőségre nézve bátran felveszi a versenyt a szlavóniai tölgy-, gyei és azért külföldön igen j ó hírnévnek örvend. A jegenye fenyő főleg a lúccal és a bükkel elegyesen fordul elő, de azért
sok helyen elegyetlen állományokat is alkot. A fentmaradó 2 0 % a Lengyelországban előforduló többi fafajokra esik. Ezek közül a fafajok közül első helyen említendők a bükk, az éger, a rezgő nyár és a nyir, melyek az ország területén majdnem mindenütt előfordulnak. Említést érdemelnek még a magas kőris, a juhar,
a szil, a hárs, a cirbolyafenyő, a vörösfenyő, a Kárpátokban a törpefenyő és a tiszafa. A tiszafa Lengyelországban 1—2 helyen mint állományt alkotó fafaj fordul elő, más fanemekkel elegye sen. Egyik lengyel erdészprofesszortól hallottam, hogy egyes magánerdőbirtokosok, akiknek erdejében szépen fejlődött tisza fatörzsek voltak, nem ismerve a tiszafa kitűnő tulajdonságait, azt tűzifának vágták fel. A tiszafával elegyes állományokat kü lönben újabban, mint fenntartott állományokat kezelik.
Fenyő
Lombfa
72 85 77 80 85 91 77 95 70 61 80 75 60 45 30 60
28 15 23 20 15 9 23 5 30 29 20 25 40 55 70 40
50/0
20%
75%
25%
Egyéb lombl.
10 2 2 5 3 25 22 3.5
23 13 15 19 12 7 20 5 20 37 18 20 37 30 48 36.5
Tölgy
•
Jegenye fenyő
Luc fenyő
A vajdaság neve
Erdei fenyő 1
A fenti adatokból látjuk tehát, hogy az állományok 75%-a fenyő és csak 25%-a lombfa. A z egyes főbb fanemek elterjedési határait a mellékelt térképről láthatjuk, százalékos eloszlását pedig vajdaságok szerint elkülönítve az alábbi táblázatból olvas hatjuk k i :
s z á z a i é k Pomorzei Poznani __ _ Varsói Lódzi _ _ _ _ _ Kielcei Sziléziai Krakówi __ __ — Bialysteki Lublini _ __ _ Lembergi Wiinoi _ _ Nowogródeki Polesiei Wolhyniai Tarnopoli __ _ Stanislawówi Átlagosan
70 85 77 80 81 76 27 75 70 35 50 63 60 45 30
2
— 20O 20
—
__ __ 4 10 30
— —
16 30 12
—
—
— — •
—
—
—
—
50
60%
12%
10
— 10
30/0
5 2 8 1 3 2
3 —
A z állományok korosztályviszonyait illetőleg felemlítem, hogy az ország belsejében, a nyugati és északnyugati részeken a fiatalabb, míg a déli és keleti részeken inkább az idősebb korosz tályok vannak képviselve. Ez természetes is, ha arra gondolunk,
hogy éppen az utóbbi vidékek feltáratlansága folytán itt sokkal több az őserdő. A z új üzemrendezési munkálatok az egész országban rész ben most folynak, részben már befejezést is nyertek. Ott, ahol az új üzemtervek még nem készültek el, ideiglenes üzemtervek szerint történik a gazdálkodás. A z orosz, német és osztrák rendszer szerint történt eddigi erdőgazdálkodásnak egységes alapokra való fektetése hatalmas munkát követelt az egyévtizedes új lengyel erdészeti kormány zattól, de az eleinte feltornyosuló nehézségek m á r le vannak küzdve és napról napra hatalmas lépésekkel halad előre a len gyel errdészeti kultúra. Mint mindenütt, ú g y Lengyelországban is, az egyes vidékek erdőségeinek feltártsága és erdészeti üzemekkel való felszerelése az illető vidék lakottságának a függvénye. Mivel Lengyelország nyugati és középső részei sokkal lakottabbak, a déli és keleti ré szeknél, természetszerűleg a faipar is ezeken a helyeken fejlő dött inkább ki és az innen kikerülő faanyagot majdnem teljes egészében fűrészáruvá dolgozzák fel. B á r a Kárpátokban újab ban hatalmas, modern új fűrésztelepek létesültek és a fűrész telepek környékéről kikerülő faanyag szintén fűrészáruvá dol goztatik fel, mégis azt mondhatjuk, hogy a kevésbbé lakott déli és keleti részek erdőségeinek feltáratlansága folytán, a faanyag nagy része, mint erdei félgyártmány kerül ki az erdőből. Sok he lyen, mint erről tanulmányutam alkalmával személyesen is m e g győződtem, az évi vágások fatömegének nagy százaléka a vá gásban marad és csak a szerfa kerül ki. Különösen azokra a vi dékekre áll ez a megállapítás, ahol egyéb szállítóberendezés hiá nyában, csakis tutajozás folyik. Ezeken a vidékeken roppant fontossága van azoknak az üzemeknek, melyek éppen ezeket a nehezen szállítható választékokat, illetve fafajokat dolgozzák fel. Ilyen üzemek például a fának száraz úton való lepárlásával foglalkozó lengyelországi telepek, melyek éppen a bükk-, gyer tyán-, éger- és nyírfát dolgozzák fel, tehát azokat a fafajokat, melyeknek Lengyelországban igen csekély, v a g y jelenleg éppen semmi értéke sincs. A lengyel erdők feltárása
m é g igen sok kívánnivalót h a g y
maga után, bár újabban az egyes erdőbirtokosok mindent elkö vetnek, hogy erdeiket hozzáférhetőkké tegyék. Ebbeli törekvésük elé éppen a mai nehéz gazdasági viszonyok gördítenek akadályt. Mindenütt, ahol az erdők már részben vagy egészben fel vannak tárva, nagyszámú fűrésztelepet és más fafeldolgozó telepeket találunk. Legsűrűbben Lengyelország nyugati részein épültek, de az utóbbi időben a Keleti-Kárpátokban is igen sok új fűrésztelep létesült (Brosznów, Nadwórna stb.). Ezek az új fű résztelepek nem mechanizáltak, de ez szinte szociális érdek is, mert ezáltal a vidék munkanélküli lakossága legalább részben foglalkoztatva van. A mai olcsó munkabérek és fakrízis mellett, az egyes fűrésztelepek is gazdaságosabban dolgoztatnak így. Lengyelország összes fűrésztelepeinek száma körülbelül 1690, amelyekben összesen 3300' keret dolgozik. A legtöbb fű részüzem mellett láda-, parkét-, brikett- stb. üzemeket is talá lunk. A fűrészanyagot főleg Németországba, Angliába, Francia országba, 'Belgiumba és Hollandiába szállítják. Hogy melyek azok az országok, melyekbe az utóbbi három év alatt Lengyel ország fát exportált, azt a túloldali táblázat mutatja. A táblázat ban a szállított mennyiség és annak ára van feltüntetve.
Az Az ország, ahová az exportálás történt
e x p o r t á l á s
1928
éve
1929
1930
v á l a s z i é k
E r d e i — — — — — — -— — — —
72.799 32.258 50.304 281.103 20.758 57.406 5«.881 2,497.180 3.674 3979 16.009
33 2 8 1 23.820 29.713 291.870 4.938 34.626 36.692 1,868.949 13.844 5.293 15.045
4 0 832 10.540 22.925 190.H61 9.841 13.612 42.340 1,057.584 24.262 2.264 13.289
Összesen tonnákban — Érték 1000 pengőben
3,094.351 144,787
2,358.071 108.248
1,428.150 58.455
— — — — — — — — — — — — — — —
438.704 12.038 88 832 83.051 64.999 142.406 5.447 812.051 16.917 5.450 5.605 20.870 9,924 944 15.924
234.229 17.736 67.751 97.703 74.704 10^.444 7.476 594.821 19.992 11.184 8.001 43782 11.974 3.748 9 082
376.407 14.629 5°.525 61.544 117 9 7 0 82.386 3 000 507.800 9.224 18.782 6.370 25.806 16.382 1.017 16.778
Összesen t o n n á k b a n __ É r t é k 1000 pengőben —
1,723.162 203.128
1,310.630 162.583
1,310.650 135.265
K é s z á r ú 17.187 — — 959 — — 5.236 — — 1.282 — — 631 — — 5.586 — — 27.797 — — 547 — — 1.959 — — 734 — — 8.517 — —
17.308 1,999 8.005 6.514 1.454 5.672 19.708 546 2.246 1.520 10.727
12.389 1.845 7.588 4.414 2.274 5.506 15.381 619 1.021 1.514 9.986
70.435 28.874
75.429 36.532
62.537 27.850
Anglia — — Ausztria __ Belgium— Csehország — Franciaország Hollandia __ Litvánia __ Németország Románia __ Svájc — — Más országok
— — — — — — — — — — —
— — — — — — — — — — —
— — — — — — — — — — —
F é l g y Anglia — — — Ausztria — — Belgium— — Csehország — — Franciaország — Hollandia _•_ — Litvánia — — Németország __ Magyarország __ Románia — Svájc — — Dánia — _ — Svédország __ — Egyesült-Államok Más országok —
Anglia — — Ausztria — Belgium— — Csehország — Franciaország Hollandia — Németorszég Magyarország Olaszország— Svájc — — Más országok
— — — — — — — — — — —
— — — — — — — — — — — — — — —
— — — — — — — — — — -
— — — — — — — — — — — — — — —
Összesen tonnákban __ Érték 1000 pengőben —
á r l m á n
Y
Amint a fenti táblázatból látjuk, éppen a Lengyelországgal politikailag igen rossz viszonyban levő Németország importálja a legtöbb lengyel fát. Magyarország aránylag kevés fát vesz Lengyelországból. H a az egyes években kiszállított mennyiséget vizsgáljuk, azt látjuk a táblázatból, hogy az exportált mennyiség évről évre csökken. Ennek oka nagymértékben a mai olcsó orosz faárak ban keresendő. A fűrészárun kívül főleg a bányafa és cellulózefa termelése igen jelentős. A bányafát főleg az ország nyugati és délnyugati részeiben termelik, azaz ott, ahol a nagyobb bányaüzemek van nak. A z évi bányafaszükséglet körülbelül 750.000 m . A legjobb cellulózefa az ország keleti és déli: erdőségeiből kerül ki. Itt ta láljuk a legjobb lucfenyveseket. 3
Talpfát az ország minden részében termelnek. A z évi vasúti talpfaszükséglet körülbelül D00.000 m . Bükktalpfát ezidőszerint igen kis mennyiségben termelnek, pedig ez a bükknek értékesí tési lehetőségét nagymértékben fokozná. A gyufagyártásra használt nyár évente körülbelül: 50.000 m -t tesz ki. A lengyel országi éger igen j ó minőségű és a rétegelt faiparnál évente nagy mennyiséget használnak fel. 3
3
A kémiai faipar, a papírgyárakon kívül, csak számú teleppel van képviselve.
igen
kevés
Terpentint főleg az ország keleti tartományaiban állítanak elő, erre a célra berendezett telepeken. Gyantát csak egy gyár, a krystinopoli, állít elő. Élőfából gyantát csakis a középlengyel országi állami erdőkben termelnek. A nyert gyantát a zagórzei desztillációsüzemben dolgozzák fel. A lengyel erdészeti igazgatás fővezetése a földmívelésügyi miniszter kezébe van letéve. A z állami kincstári erdők és a magánerdők adminisztrációja egymástól teljesen el vannak kü lönítve. A földmívelésügyi minisztérium egyik főosztálya az ál lami erdőktől teljesen függetlenül végzi a magánerdők állami felügyeletét. A kincstári erdők ügyeit ugyancsak a földmívelés ügyi minisztériumban levő és az előbb említett főosztállyal csak mellérendeltségi viszonyban, álló vezérerdőigazgatóság intézi,
mely alá az állami erdőigazgatóságak, illetve a főerdőhivatalok (erdőgondnokságnak felel m e g ) vannak rendelve. A magánerdők állami ellenőrzését a földmívelésügyi mi nisztériumban levő erdészeti főosztály Utasításai alapján az egyes vajdaságok székhelyén működő megyei erdőfelügyelők és az egyes járási székhelyen működő járási erdőbiztosok végzik. Me gyei erdőfelügyelők, illetve járási erdőbiztosok csakis okleveles erdőmérnökök lehetnek. Erdészeti
szakoktatás.
A felső erdészeti szakoktatás Lengyelországban három he lyen történik, Varsóban a földmívelési főiskola erdőmérnöki, Lwówban ( L e m b e r g ) a műegyetem mezőgazdasági — erdészeti és Poznanban (Pozen) a tudományegyetem mezőgazdasági — erdé szeti fakultásain. Mindhárom főiskola a közoktatásügyi minisz térium fennhatósága alá tartozik. A z erdészeti középiskolák fe lettes hatósága a földmívelésügyi minisztérium. A fentemlített főiskolák bármelyikén a hallgató erdőmér nöki oklevelet és az oklevél megszerzésétől számított két év után az erdészeti tudományokból doktorátust szerezhet. A magán tanári intézmény mindhárom főiskolán szintén megvan. Sajnálattal állapíthatjuk meg ez alkalommal is, hogy amíg az egyévtizedes múltra visszatekintő lengyelországi főiskolák bármelyikén megszerezheti az erdészeti tudományokból a dok tori fokozatot a lengyel szaktárs, addig a mi másfélévszázados nagyhírű főiskolánk — érthetetlen oknál fogva — nélkülözi úgy a doktorráavatás jogát, mint a magántanári intézményt. Külö nös, hogy akkor, amikor külföldön mindenütt elismeréssel nyi latkoznak a magyar erdőmérnökképzésről, éppen mi, a kultúrfölényt hangoztató magyarok, nem akarjuk ezt önmagunkról elismerni. Nem tudom megérteni, hogy miért kényszerítik éppen a magyar erdőmérnököket arra, hogy az erdőmérnöki tudomá nyokból doktorátust csak külföldön, esetleg a mi főiskolánk ní vója alatt messze elmaradó főiskolán tehessen, amikor annak szükségét sem kulturális, sem pedig gazdasági okok nem tá masztják alá. A főiskolákra való felvételnek előfeltétele valamely nyolc-
osztályú középiskola elvégzését igazoló érettségi bizonyítvány és ezenkívül Lembergben még egy felvételi vizsgát is kell tennie a jelentkezőnek a természettudományok köréből. A z előző gyakor lati szolgálat nem kötelező, de mindhárom főiskolán szívesen látják. A poznani tudományegyetemen minden hallgató köteles a szünidőkben hathavi gyakorlati szolgálatot teljesíteni valamelyik külső főerdőhivatalnál. A poznani tudományegyetem különben csak három év óta ad ki erdőmérnöki okleveleket, az előbb vég zettek az erdőmérnöki címet nem használhatták. Mindhárom főiskolán a tanulmányidő négy évre terjed, de rendes idő alatt a hallgatóknak csak 'elenyészően kis százaléka tudja megszerezni az oklevelet. A z oklevél megszerzésének elő feltétele két szigorlat sikeres kiállása, melyek közül az elsőt nem bizottság előtt, hanem csak az egyes szakprofesszorok előtt teszi le a vizsgázó. A második szigorlatot már egy szigorlati bi zottság előtt kell letenni. A második oklevéladó szigorlatra csak az bocsáttatik, aki a szigorlat előtt már hat hónappal kiadott házi szigorlati írásbeli dolgozatát elkészítette. A z első szigorlat tárgyai az előkészítő tárgyak, a második szigorlat tárgyai: erdőműveléstan, erdőrendezéstan, erdőhasz nálattan, erdészeti mérnöki építéstan és erdővédelemtan. A fenti tárgykörök közül legalább kettőből köteles a szigorló szóbeli szi gorlatot tenni. A doktorátus és magántanári fokozat megszerzésének mó dozatait mindhárom főiskolán azonos törvényes rendelkezések szabályozzák. A z államerdésztnél erdőmérnöki tevékenységet csakis az fejthet ki, aki erdőmérnöki oklevéllel rendelkezik. A magánerdő gazdaságoknál ez még nincsen szigorúan előírva, de az erdészeti kormányzat mindent elkövet, hogy ott is kötelezővé tétessék ez a rendelkezés. . Mindhárom lengyel erdőmérnöki főiskola tanulmányi endj ét az alábbi kimutatásban foglaltam össze és ezért azt bővebben nem ismertetem.
Az egyetem, illetőleg főiskola varsói Eiűadás
A tantárgy elnevezése
Iwówi előadás gyak.
gyak.
— • -ca
§ f s = elév félév félév félév heti órák I.
__ __ __ __ __ — — _ __ — __ __ __ — —
Éghajlattan __
__
__
H 3 «• s 3 negved negyed száma
2
61 (2)1(2) 313] 4 2
é v f o l y a m
Erdészeti növénytan Erdőbecsléstan __ __ Erdészeti r o v a r t a n Növény fiziológia __ Növénykórtan __ __ Növénybiológia __ Talajtan __ Földméréstan __ __ __
-i
évfolyam
Általános növénytan — Anoiganikus kémia — __ — Organikus kémia __ — — — Nemzetgazdaságtan __ __ — Fizika __ — — __ — Ábrázoló geometria és rajz __ Föld-, ásvány és kőzettan — . . Felső matematika __ __ __ — Matematikai statisztika __ __ __ Általános állattan — __ — ~ A lengyelíöld fiziográfiája __ __ Tereptan __ — — — - - — Erdészeti ismeretek — __ __ — Egészségtan és első segélynyújtás Szombaton Kötelező növénytani és geológiai gyakorlatok. II.
poznani előadás gyak.
__
2 2 2 2 — 4— 3 3 — 2 2 4 3 (2) (2) 2 — 2 1 1— 2 2 2 3 3 4 2
Erdészeti géptan __ __ — — 1 2 2 Magismerettan __ 1_' 1 — 2 Gazdasági politika __ __ __ 2 2 (2) Erdészeti állattan __ __ __ 2 — 2 Mezőgazdasági kémia __ (2) Erdészeti építéstan __ __ __ — . -| 2 Gazdaságtani szeminárium __ — (2) (2) Kémiai analízis-gyakorlat __ — Lengyelország erd. földrajza __ — —I2 Nemzetgazdaságtan ._ __ __ __ 2 2| 2 Alkotmányjog és adminisztráció.Földméréstani külső gyakorlat „ — Kötelező külső gyakorlatok az erd. növénytanból, kórtanból, rovar tanból és becslésből. A zárjelben levő szám a n e m kötelező tantárgyak óraszámát jelöli.
Az egyetem, illetőleg íőiskola Iwówi varsói Előadás gyak. előadás gyak. •£-! —
A tantárgy elnevezése
telév
l-lév
heti III.
félév
-2- _= félév
órák
poznani előadás K
gyak.
a
negyed
a 3 negyed
száma
évfolyam
Erdészeti mérnöki építéstan __ Erdészeti építéstan __ — — Növény földrajz __ — — — Oraanikus kémia — — — Erdészeti talajtan __ — — Erdőműveléstan— __ — — Faterméstan __ — — Erdőhasználattan — — — Erdőrendezéstan — — — Erdővédelemtan— — — ~ Kórtan — — — — — — A fa mechanikai technológiája A fa kémiai technológiája — Talajjavítástan __ — — — Meteorológiai szeminárium — Vadpatakszabályozás — — Kataszteri ismeretek — — Jogismeretek — — — — Az országmérés ismerete • Erdőértékszámítástan — — Gazdasági szeminárium — — Erdőszociológia— — — — Erdészeti géptan — — — Erdőbecsléstan — — — — Erdészeti politika és fakeresk. Erdészeti rovartan — — — Földméréstani külső gyakorlat Előírt szombati gyakorlatok. IV.
_ _ _ _ _ _
3
(1)
20 nap
évfolyam
Adminisztráció és számviteltan — Erdőrendezéstan — — —— Erdőértékszámítástan — —— Fakereskedelmi ismeretek — — Erdőgazdasági politika — — — Erdészeti jog — — — — — Állatorvosi enciklopédia— — — Mezőgazdaságtan __ — — — Egészségtan— — — — — — Erd. t ö r t é n e l e m — — — Vadászattan— — — — — — Méhészettan—
—
—
—
—
—
(2)
A zárjelben levő sz;ám a nem kötelező tantárgyak óraszámát jelöli.
Az egyetem, illetőleg főiskola
A tantárgy elnevezése
varsói Iwówi előadás gyak előadás gyak. *_.
_=
félév
55
1
cr.
P_j 5
1
félév félév félév heti órák
Halászattan _ _ _ _ _ (2) (2) Erd. mérnöki építéstan _.. 3 Vadpatakszabályozás A ía mechanikai technológiája __ A fa kémiai technológiája __ __ Speciális jogi ismeretek Erdőrendezéstani külső gyak. 20 nap S/ocialis kérdések Ű j irányok és rendszerek az erdőrendezés terén _ (1) Tudományos munkaszervezéstan— 2 Tőzegismerettan (2) Szemináriumi gyakorlat az erdő rendezéstan, erdőműveléstan, er dőhasználattan és erdővédelem tanból
poznani előadás gyak. B g
negyed negyed száma 2 _ 2 2 2 2 2 2
2 2 2 3 2 2 2 1 2 2 2 2 nap
1 1
2
2 3
A zárjelben levő szám a nem kötelező tantárgyak óraszámát jelöli. A varsói és Iwówi főiskolákon a tanév két szemeszterre, a poznani tudományegyetemen h á r o m trimeszterre van felosztva. A m i n t a z a kimutatásból kitűnik, az utolsó szemeszter, ille tőleg trimeszterre előírt kötelező tantárgyak és gyakorlatok óraszáma sokkal kevesebb, mint a mi főiskolánkon. Ennek elő nye az, hogy a kevesebb óraszám mellett a hallgatók alaposabb munkát végezhetnek a második szigorlat előtt már e g y félévvel kiadott házi szigorlati dolgozat elkészítésénél, valamint a szi gorlatra való készülésnél is n a g y előnyt jelent. (Folytatjuk.)
