LeloSoft Kft. Leloinfo. Felhasználói kézikönyv

LeloSoft Kft.

Leloinfo Leloinfo LEKÉRDEZŐ RENDSZER

Felhasználói kézikönyv

Szerkesztette: Lelosoft Kft. Lezárva: 2003. október 27.

Tartalom 1 BEVEZETŐ.......................................................................................................................3 1.1 KAPCSOLAT A PROGRAM SZERZŐIVEL............................................................................3 1.2 A LELOINFO LEKÉRDEZŐ RENDSZER CÉLJA ......................................................................3 2 LELOINFO ÉS A MATÉRIA KAPCSOLATA ....................................................................5 2.1 A MATÉRIA, MINT HELYI HÁLÓZATOS RENDSZER ..........................................................5 2.2 A LELOINFO, MINT INTERNETES ALKALMAZÁS .................................................................6 3 A LELOINFO LEKÉRDEZŐ RENDSZER FUNKCIONÁLIS FELÉPÍTÉSE.............9 3.1 AZ ALKALMAZÁS ELÉRHETŐSÉGE ÉS HASZNÁLATBA VÉTELE .........................................9 3.2 A LEKÉRDEZŐ RENDSZERBEN TALÁLHATÓ MODULOK ..................................................12 3.2.1 A „Főoldal” modul .............................................................................................13 3.2.2 Az „AM/MA” modul............................................................................................14 3.2.3 Az „Észrevételek” modul ....................................................................................15 3.2.4 Az „FAQ/GYIK” modul ......................................................................................15 3.2.5 A „Személyes” modul..........................................................................................17 3.3 A LEKÉRDEZŐ RENDSZERBEN TALÁLHATÓ BLOKKOK...................................................19 3.3.1 A „Modulok” blokk .............................................................................................20 3.3.2 A „Kapcsolat” blokk ...........................................................................................20 3.3.3 A „Felhasználók Info” blokk ..............................................................................21 3.3.4 A „Statisztika” blokk...........................................................................................21 4 AZ „AM/MA” MODULRÓL BŐVEBBEN..................................................................23 4.1 KIINDULÁS: A LEKÉRDEZÉS TÍPUSÁNAK KIVÁLASZTÁSA ..............................................23 4.2 ELSŐ LÉPÉS: A FELTÉTELEK MEGADÁSA .......................................................................24 4.2.1 Feltételek megadása az általános AM/MA lekérdezéseknél................................25 4.2.1.1 AM/MA lekérdezés MATINFO alapján..........................................................25 4.2.1.2 AM/MA lekérdezés raktár és cikkszám alapján...........................................26 4.2.1.3 AM/MA lekérdezés cikkszám és raktár alapján...........................................27 4.2.1.4 AM/MA lekérdezés vételező hely és cikkszám alapján...............................28 4.2.1.5 AM/MA lekérdezés közös AM jellemzők alapján.......................................28 4.2.2 Feltételek megadása a mozgástípus szerinti AM/MA lekérdezéseknél................30 4.2.2.1 AM/MA lekérdezés rendeléses AB bizonylat esetén ...................................31 4.2.2.2 AM/MA lekérdezés nem rendeléses AB bizonylat esetén ...........................31 4.2.2.3 AM/MA lekérdezés AÁ bizonylat esetén ....................................................31 4.2.2.4 AM/MA lekérdezés AE bizonylat esetén.....................................................32 4.2.2.5 AM/MA lekérdezés AK, AV vagy TH bizonylat esetén..............................33 4.2.3 További feltételek megadása a GIR feldolgozás alapján ....................................33 4.3 MÁSODIK LÉPÉS: A KÍVÁNT OSZLOPOK KIVÁLASZTÁSA ................................................35 4.4 HARMADIK LÉPÉS: A KÍVÁNT RENDEZÉS KIVÁLASZTÁSA .............................................36 4.5 NEGYEDIK LÉPÉS: A KERESÉS ELINDÍTÁSA ...................................................................37

4.6 ÖTÖDIK LÉPÉS: A KERESÉSNEK MEGFELELŐ BIZONYLATOK MEGTEKINTÉSE................. 38 4.6.1 A tételek megjelenítésének testreszabása............................................................ 39 4.7 HATODIK LÉPÉS: EGY KIVÁLASZTOTT BIZONYLAT RÉSZLETEINEK MEGTEKINTÉSE ....... 39 5 A LELOINFO LEKÉRDEZŐ RENDSZER GYAKORLATI ALKALMAZÁSAI . 41 5.1 PÉLDÁK A KÖLTSÉGVISELŐ MUNKÁJA SORÁN ELŐFORDULÓ HIBÁKRA:........................ 41 5.1.1 példa ................................................................................................................... 41 5.1.2 példa ................................................................................................................... 42 5.2 PÉLDÁK A RAKTÁR MUNKÁJA SORÁN ELŐFORDULÓ HIBÁKRA ..................................... 44 5.2.1 példa ................................................................................................................... 44 5.2.2 példa ................................................................................................................... 48 5.2.3 példa ................................................................................................................... 52 5.3 PÉLDÁK A PSZSZE MUNKÁJA SORÁN ELŐFORDULÓ HIBÁKRA .................................... 53 5.3.1 példa ................................................................................................................... 53 5.3.2 példa ................................................................................................................... 54

Leloinfo Felhasználói kézikönyv

3

1 Bevezető 1.1 Kapcsolat a program szerzőivel E felhasználói kézikönyv a LeloSoft Kft. által fejlesztett Leloinfo lekérdező rendszer dokumentációja. Bízunk benne, hogy munkáját nagymértékben megkönnyíti ez az integrált alkalmazás, illetve annak felhasználó-centrikus leírása. Reméljük, hatékonyan tudja használni és csak ritkán lesz segítségre szüksége. Amennyiben az alkalmazással kapcsolatosan mégis maradnának megválaszolandó kérdései, kérjük hívja fel szolgálatunkat vagy juttassa el problémáját levélben, e-mail-en, vagy faxon:

LeloSoft Kft. Telefon: (82) 510-460 Fax: (82) 510-461 Levélcím: 7400 Kaposvár, Nagyszeben u. 10. E-mail: [email protected]

Amennyiben olyan jelenséget tapasztal, amelyet Ön rendellenes működésnek vél, vagy valamilyen továbbfejlesztési javaslata van, kérjük, ugyancsak a fenti címre juttassa el üzenetét.

1.2 A Leloinfo lekérdező rendszer célja A Leloinfo lekérdező rendszer a MATÉRIA-GIR interfészen átmenő összes adat lekérdezésére, elemzésére, hibák keresésére, felderítésére szolgáló alkalmazás. Adatbázisában minden, az interfészen átmenő elemi adat megtalálható. Ez közel 1,5 millió adatot jelent a feladások (AM) és kb. ugyanennyit az eredmények (MA) oldaláról az eddig bedolgozott csomagok alapján (2003. 09. 3. csomag). Kiegészíti a MÁV Informatika kontrolling rendszerét, amelyben csak a GIR-be bedolgozott tételek találhatók meg. Egy tétel, ha valamilyen okból nem tud bedolgozódni a GIR-be, akkor csak a Leloinfo adatbázisban található meg pontosan, nyomon követhető módon: az összes korábbi állapotával, hibakódokkal ellátva. Természetesen a GIR-be bedolgozott tételek is lekérdezhetők, így akár a költségviselő oldaláról is azonnal meghatározható, hogy egy adott költség elszámolódott-e. Tehát ha még a tárgyhavi zárást megelőzően kijavítja a problémás tételt, akkor az a költség még arra tárgyhóra le lesz könyvelve. A Leloinfo rendszer egységes kezelői felületet biztosít minden felhasználónak, függetlenül attól, hogy melyik szervezetnél, milyen számítógépen, és milyen program segítségével végzi a keresést vagy legyűjtést az adatbázisból. A használathoz csak Internet elérésre, böngészésre

4


alkalmas számítógépre van szükség, ami egyszerűbb, drága hardver nélküli gépet jelent (vékony kliens). Az adatbázis és a kezelő, lekérdező programok központilag, a Lelosoft Kft által vannak karban tartva, frissítve. A felhasználónak mindig a legutolsó GIR számára feladott és a GIR-ből eredményként kapott csomaggal frissített adatok állnak a rendelkezésére. A rendszer segítéségével a GIR egy-egy tételre vonatkozó információi lejuthatnak egészen a raktárakig. A raktáros pontosan láthatja, hogy valamely tétele miért nem jut be a GIR-be. Visszakereshető akár az egész év adataiban egy-egy mozgás állapota. A Leloinfo rendszer használatával minden szervezet a maga területén pontosabb, precízebb munkát végezhet, mert a hibák feltárását mindenki a saját szempontjai szerint könnyen elvégezheti: - PSzSzE (főkönyvi számlaszám, költségviselő szerv, UTK) - költségviselő (projekt, alfeladat, UTK) - raktár (cikk, mennyiség), hibák keresése az utolsó csomagban, javítás és újbóli feladás E dokumentáció 5. fejezetében konkrét példákon keresztül mutatjuk be a rendszer használatát.


5

2 Leloinfo és a MATÉRIA kapcsolata A Leloinfo és a MATÉRIA rendszerek kiegészítik egymást. Az adatokat a MATÉRIA szolgáltatja; míg a Leloinfo a GIR-be feladott tételek összetett lekérdezésére szolgál. A MATÉRIA program lekérdezési moduljai alapvetően a helyi adatbázisból nyerik az adatokat, tehát a rögzített bizonylatok, raktárkészletek, költségek, törzsek, stb. helyben (helyi hálózaton, intraneten) tárolt adatait mutatja. Főnökségeken, PSzSzE-knél ezek lehetnek integrált adatok is, amik az összes alacsonyabb szintű feldolgozási helyek adatait tartalmazzák. A Leloinfo ezzel szemben a GIR felé feladott tételek és erre adott válaszok országos fedettségű adataiból készíti kimutatásait. Az alábbiakban részletezzük a két rendszer közötti különbségeket és kapcsolatokat.

2.1 A MATÉRIA, MATÉRIA, mint helyi hálózatos rendszer A MATÉRIA rendszer helyi gépeken, DOS vagy Windows operációs rendszer alatt futó alkalmazáson alapszik. A programot és annak összetevőit a helyi gépekre kell telepíteni meghatározott konfigurációs összetevők szerint. Egy független gépen a helyesen feltelepített alkalmazás önállóan fut, nem függ más rendszerek, hálózatok elérhetőségétől. Ha a rendszert hálózatosan használjuk, akkor ugyanilyen módon a szerverre (kiszolgáló gép) kell telepíteni az alkalmazást. Ebben az esetben a helyi gépek (kliensek) a szerveren lévő programot indítják, és az ott található adatállományokat használják. A különféle adatzárolási (lock) problémákat (pl. több felhasználó ugyanahhoz a tételhez akar hozzáférni) a program lekezeli és megoldja. Az alkalmazás verziófrissítését a fentiekből következően úgy kell megoldani, hogy minden program-frissítéskor az összes olyan gépen le kell cserélni az új verzióra a programot és – ha szükséges – az adatstruktúrákat, ahol ezek megtalálhatók. Hálózatos alkalmazás esetén csak a szerveren lévő programot kell frissíteni. A legfrissebb verziót minden rendszergazda számára elérhetővé kell tenni (erre is szolgál a Lelosoft Kft. weboldala, valamint a Lelosoft Kft által emailben küldött frissítés). A MATÉRIA rendszerben a különböző feldolgozási helyek közötti adatcseréket az adat feladás/fogadás rendszere valósítja meg. Az alkalmazás a feladandó adatokat továbbítja a MÁV hierarchia magasabb szintjén lévő feldolgozási helyre. Itt az adatokat befogadják, majd innen is feladják. A PSzSzE a GIR felé meghatározott időközönként továbbküldi, majd a GIR erre választ ad, amiben minden tételhez hozzáteszi a GIR-be való bedolgozásra vonatkozó információkat (lásd: 2-1. ábra). A GIR-rel való közvetlen adatcserében az AM a GIR-be menő adatot, míg az MA a GIR-ből jövő választ jelenti.


6 MAT - MAT feladások Telephely

Telephely

Raktár

Raktár

VPOP Teljeset (EM-t is) befogadja

Szakig.

Telephely

Teljeset (EM-t is) befogadja

Főnökség

AM feladás F. Raktár

F. Raktár

F. Raktár

Főnökség raktárai

PSZH (ÖNE) Az EM-okat nem fogadja be

GIR MA eredmény

2-1. ábra MATÉRIA(-MATÉRIA)-GIR Feladás / fogadás Az AM adatfájlokat a területi egységenkénti PSzSzE-k adják föl, általában hetente 2-szer vagy 3-szor. Ezeket hívjuk feladási csomagoknak. A GIR minden feladási csomagra válaszol egy MA csomaggal. A feladás/fogadás rendszerének részletes leírását lásd: Lelosoft Kft MATÉRIA felhasználói kézikönyv MATÉRIA-MATÉRIA feladás – fogadás kezelése c. fejezet Lényeges tehát, hogy az adatbevitel (adatrögzítés) a MATÉRIA rendszerben történik, tehát itt rendelkezésre áll az összes berögzített adat, mozgási bizonylat, raktárkészlet, költség, stb. A mozgási bizonylatok és a GIR-ből erre kapott válaszok képezik a Leloinfo lekérdező rendszer adatbázisát.

2.2 A Leloinfo, Leloinfo, mint internetes alkalmazás A Leloinfo rendszer – ellentétben a MATÉRIA programmal – nem helyi gépekre telepített programból és adatokból áll, hanem egy Interneten elérhető központi szerveren fut. Mind az alkalmazás, mind pedig az adatok ezen a szerveren találhatók. A felhasználónak Internet elérésre és egy – az Internet böngészésére alkalmas – böngésző programra van szüksége ahhoz, hogy a Leloinfo rendszert használni tudja. Mivel az elterjedt, grafikus felülettel rendelkező operációs rendszerek (Windows, Linux) mindegyike tartalmaz böngészőt (pl. Windows-ban az Internet Explorer), illetve vannak mindenki számára ingyenesen elérhető ilyen programok, gyakorlatilag csak az Internet elérés a feltétele a használatnak (lásd: 2-2. ábra). A Leloinfo rendszer a banki rendszerek által is elfogadott https protokollon keresztül érhető el, amely a két végpont (felhasználó és szerver) közötti titkosított adatátvitelre épül. A rendszer kétszeres autentikációval van ellátva: felhasználó név és jelszó kell a szerverre és a Leloinfo rendszerbe történő belépéshez is (lásd: 3.1 fejezet).


7 Felhasználó (Linux)

Internet Felhasználó (Windows)

Leloinfo Szerver

iMac

Felhasználó (McIntosh)

2-2. ábra Leloinfo, mint Internetes alkalmazás A verziófrissítésre a felhasználóknak nem kell külön gondot fordítani, mert a szerveren futó alkalmazást a Lelosoft Kft. tartja karban, így ott mindig a legújabb verzió található. Az adatok frissítését, egy-egy új csomag bedolgozását szintén a Lelosoft Kft. végzi. Ezért tehát a felhasználó mindig a legújabb lekérdező programmal a legfrissebb adatokat (utolsó feladási csomag) tudja lekérdezni anélkül, hogy a saját gépén vagy helyi hálózatán bármilyen változtatásra szüksége lenne. A Leloinfo Internetes alkalmazás sematikus vázlatát a 2-3. ábra mutatja: Felhasználói módosítások, események Web böngésző Felhasználó

Web-kiszolgáló

Kezelői felület, adatok

Szerver

Lekérdező alkalmazás

Adatbázis

2-3. ábra Leloinfo Internetes alkalmazás sematikus vázlata A felhasználó által látott és használt kezelői felületet a szerver lekérdező alkalmazása állítja elő és a webkiszolgálón keresztül ezt kapja a böngésző program. A felhasználó ezen a felületen összeállítja a lekérdezési feltételeket, és amikor a „Keresés” gombra kattint, akkor a lekérdező alkalmazás az adatbázis-kezelőnek elküldi a kérést. A kapott eredményeket szintén a lekérdező alkalmazás jeleníti meg a webkiszolgálón keresztül. A lekérdezés gyorsasága nem a helyi gép sebességén múlik, hanem alapvetően az Internetelérés sávszélességétől (adatátviteli sebesség), az adatbázis nagyságától és a lekérdezés bonyolultságától. A Leloinfo rendszer adatbázisát a Lelosoft Kft. kezeli, frissíti, tartja karban. Minden alkalommal, amikor egy új csomag került feladásra és megérkezik az arra adott válasz a GIR-től, az új csomagot bedolgozzuk a Leloinfo adatbázisba. A lekérdező rendszer nyitó képernyőjén látható a legutoljára bedolgozott csomag (3-7. ábra).

8



9

3 A Leloinfo lekérdező rendszer funkcionális felépítése 3.1 Az alkalmazás elérhetősége és használatba vétele A Leloinfo lekérdező rendszer egy internetes alkalmazás (lásd: 2.2 fejezet), melynek eléréséhez különböző böngészőket használhatunk (pl. Internet Explorer, Netscape Navigator, Opera, stb…), melyek címsorába a https://leloinfo.lelosoft.hu címet kell beírni (például 3-1. ábra).

3-1. ábra Az Internet Explorer címsora

Külön szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a böngészésnél szokásos címek „http” kezdése helyett itt „https” szerepel. A Leloinfo ugyanis a biztonságosabb https protokollt használja a MÁV adatainak védelmében. A cím beírása és az Enter billentyű lenyomása után egy biztonsági figyelmeztetés jelenik meg (3-2. ábra).

3-2. ábra A biztonsági figyelmeztetés Ahhoz, hogy be tudjon lépni a lekérdező rendszerbe, el kell fogadnia a leloinfo.lelosoft.hu által kiállított tanúsítványt. Ezt a „Igen” gombra való kattintással teheti meg, melynek eredményeként megjelenik egy hálózati felhasználónevet és jelszót bekérő panel (3-3. ábra).

10


3-3. ábra A hálózati jelszót kérő panel

A hálózati felhasználó nevet és jelszót helyesen kitöltve a Leloinfo lekérdező rendszer nyitóoldalára kerülünk, aminek a jobb oldalán, a felhasználói információknál meg kell adni az egyedi felhasználói azonosítónkat és jelszavunkat a belépéshez (3-4. ábra).

3-4. ábra Egyedi felhasználó azonosító és jelszó megadása Egyedi felhasználói nevek és jelszavak telefonon igényelhetők a Lelosoft Kft-től a (82) 510460-as telefonszámon. A rendszer bizonyos részei (pl. Észrevételek, FAQ/GYIK) egyedi jelszó nélkül is használhatóak, azonban a leglényegesebb modulok használata ilyen módon nem engedélyezett.


11

Ha belépés után egy bizonyos ideig nem dolgozunk a Leloinfo rendszerben, akkor újra be kell jelentkeznünk:


12

3.2 A lekérdező rendszerben található modulok A Leloinfo lekérdező rendszerben az egyes oldalak felépítése hasonlít egymáshoz. Ez annak köszönhető, hogy az alkalmazás oldalai nem függetlenek egymástól, hanem közös szerkezettel rendelkeznek. A közös szerkezet kétféle fő építőelemből áll: modulból és blokkból. A Leloinfoban használt modulokat ebben a fejezetben, míg a blokkokat a 3.3 fejezetben tárgyaljuk. A lekérdező rendszer által nyújtott szolgáltatások modulokba vannak szervezve (pl. „Észrevételek” modul vagy „Személyes” modul). Minden modulhoz egy vagy több oldal tartozhat, a modul bonyolultságától függően. Általában az oldalak közepén található meg a modulhoz tartozó információ (3-5. ábra), míg az oldalak szélén már az adott modultól független, általános információkat tartalmazó blokkok látszanak (3-19. ábra).

3-5. ábra Az oldal közepén látható az adott modulhoz tartozó információ

A következő fejezetekben a Leloinfo-ban található modulokról lesz szó. A könnyebb érthetőség kedvéért a leírást képek illusztrálják, melyek a lekérdező rendszer oldalainak csupán a középső részét mutatják: azt, amelyik a modulhoz tartozik.


13

3.2.1 A „Főoldal” modul modul A lekérdező rendszer felhasználói a használat megkezdésekor először a „Főoldal” elnevezésű modult látják. Az ehhez tartozó oldal üdvözli a felhasználót, és röviden bemutatja a lekérdező rendszert (3-6. ábra). Ez az oldal jelenik meg akkor is, amikor egy addig névtelen felhasználó helyesen megadja a jelszavát.

3-6. ábra A „Főmodul” Talán a legfontosabb információ ezen az oldalon az adatok érvényességére vonatkozó sor; ez tájékoztatja a felhasználót arról, hogy mely csomagok szolgálnak a keresés alapjául (3-7. ábra).

3-7. ábra Az adatok érvényessége Az oldal lehetőséget biztosít a készítőkkel való kapcsolatfelvételre is. Végül pedig az elérhető modulokhoz lehet innen továbblépni, de természetesen csak akkor, ha a felhasználó már bejelentkezett. Jelenleg az adatáramlás szempontjából egy alapvető fontosságú modul érhető el, az „AM/MA” modul.


14

3.2.2 Az „AM/MA” modul Az „AM/MA” modul egyike a lekérdező oldal azon részeinek, mely csak a már regisztrált és bejelentkezett felhasználók számára érhető el. Ez a korlátozás a MÁV készleteivel kapcsolatos adatok védelme érdekében történik. Amennyiben egy névtelen (nem bejelentkezett) felhasználó próbálná használni ezt a modult, a valós tartalom helyett egy „Hozzáférés megtagadva” nevű panelt ér csak el (3-8. ábra).

3-8. ábra Illetéktelen használat, a hozzáférés megtagadva A „Belépés”-re kattintva lehetőség nyílik a felhasználónév és jelszó megadására. Amennyiben a felhasználó ezekkel nem rendelkezik, fel kell vennie a kapcsolatot a Lelosoft Kft.-vel a jogosultság tisztázásának és a jelszó igénylésének érdekében. Amennyiben egy, már regisztrált felhasználó jut el az „AM/MA” modul kezdőoldalára, választási lehetősége nyílik különböző lekérdezések elvégzésére (3-9. ábra). (Lásd: 4. fejezet)

3-9. ábra Az „AM/MA lekérdező” modul


15

3.2.3 Az „Észrevételek” modul Az „Észrevételek” modul lehetőséget nyújt a felhasználónak, hogy egy elektronikus levél formájában eljuttassa véleményét a lekérdező rendszer készítőihez (3-10. ábra). Ez a modul akkor is használható, ha a felhasználó nincs bejelentkezve. Ezúton is kérünk minden felhasználót, hogy észrevételeit, problémáit, kérdéseit, javaslatait juttassa el hozzánk, hogy azokat felhasználhassuk a rendszer további fejlesztéséhez.

3-10. ábra Az „Észrevételek” modul 3.2.4 Az „FAQ/GYIK” modul Az „FAQ/GYIK” modul neve egy rövidítésből származik. Angolul tudó internetezők számára bizonyára ismerős az FAQ (Frequently Asked Questions) kifejezés, melynek magyar változata a GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések). Egy alkalmazásnak ez a része általában arra szolgál, hogy a felhasználók által az alkalmazás használatával kapcsolatosan feltett leggyakoribb kérdéseire megpróbáljon kielégítő választ adni. Éppen ezért, mielőtt kérdéseit megírná az „Észrevételek” modulban, kérjük ellenőrizze, hogy a keresett információ nem található-e meg az „FAQ/GYIK” modulban. A kérdéseket kategóriákba rendeztük, ezek láthatóak a modul kezdőoldalán (3-11. ábra).

3-11. ábra Az „FAQ/GYIK” modul kezdőoldala a kategóriákkal Ha kiválasztunk egy kategóriát, a betöltődő oldalon a „Válasz” címszó alatt megtaláljuk az ide tartozó összes kérdést a hozzátartozó válasszal együtt (3-12. ábra). Az oldal tetején a szóban forgó kategóriába tartozó kérdéseket látjuk felsorolva a könnyebb áttekinthetőség kedvéért.

16


Amennyiben egy olyan kérdésre vagyunk kíváncsiak, amelynek válasza már nem fért fel kezdőállapotban az oldalra, a görgetés helyett a kérdésre kattintva is megtekinthetjük a választ.

3-12. ábra Az „FAQ/GYIK” modul egyik kategóriája (lekérdezésről szóló kérdésekkel) A navigáció gyorsítása érdekében minden kérdés után visszaugorhatunk a jelenlegi lap tetejére, illetve az oldal alján lehetőség van visszaugrani a FAQ/GYIK kezdőoldalra, ahol választani lehet a többi kategória közül is (3-13. ábra).

3-13. ábra Közvetlen navigáció a lap tetejére és az FAQ/GYIK kezdőoldalra A készítők a használat során felmerült észrevételek alapján folyamatosan bővítik a kérdéseket és a válaszokat az alkalmazás használatáról.


17

3.2.5 A „Személyes” modul A személyes modul a felhasználó adatainak ellenőrzésére illetve megváltoztatására szolgál. Ahhoz, hogy használni lehessen, bejelentkezett felhasználónak kell lenni, ellenkező esetben a modulba lépéskor egy „Belépés” oldalra jutunk (3-14. ábra).

3-14. ábra A „Személyes” modul kezdőoldala, amennyiben nem jelentkezett be a felhasználó Csak akkor juthatunk a modul tényleges kezdőoldalára, ha érvényes felhasználónevet és jelszót adunk meg (3-15. ábra). Az ábrán adatvédelmi okokból csillagokkal helyettesítettük egy tényleges felhasználó adatait.

3-15. ábra A „Személyes” modul kezdőoldala, amennyiben bejelentkezett a felhasználó A kezdő oldalon ikonok jelzik a választási lehetőségeket. Jelenleg háromféle dolgot kezdeményezhet itt egy felhasználó: saját adatai változtatását, a téma kiválasztását, illetve kilépést. Az adatok megváltoztatására csak ritkán lehet szükség, például akkor, ha a felhasználó email címe megváltozik. Ilyenkor az első ikonra kattintva a „Személyes adatok” oldalra jutunk (

18


3-16. ábra).. Itt megváltoztathatja a felhasználó a valódi nevét (a felhasználói nevét nem), a valódi email címét (nem nyilvános), nyilvános telefonszámát, szervezeti egységét, beosztását illetve a jelszavát. Ez utóbbit az elírás elkerülése érdekében kétszer kell megadnia.


19

3-16. ábra Személyes adatok Lehetőség nyílik a téma megváltoztatására is. Ehhez a második ikonra kell kattintani, amely a „Téma kiválasztása” nevű oldalra juttat (3-17. ábra). A témák változtatása kizárólag vizuális élményt jelent, az oldal funkciója nem változik.

3-17. ábra A téma kiválasztása


20

Végezetül a harmadik ikon a kilépés lehetőségét kínálja fel. Ennek működése nem szorul magyarázatra. Amennyiben a felhasználó kijelentkezik, az alábbi visszajelzést látja (3-18. ábra). Innentől kezdve ismét névtelen felhasználóként szerepel a rendszerben.

3-18. ábra Visszajelzés kilépéskor

3.3 A lekérdező rendszerben található blokkok A 3.2 fejezet bevezetőjében már említettük, hogy a Leloinfo lekérdező rendszer oldalainak szélén az adott modultól független, általános információkat tartalmazó blokkok látszanak (3-19. ábra). Ezek a blokkok két oszlopban, a modultól balra és jobbra helyezkednek el. Bizonyos oldalakon előfordulhat, hogy a jobboldali oszlop nem látszik, sőt kivételes esetekben a baloldali oszlop is hiányozhat, ha az oldal helykihasználása így kívánja meg. Ez esetben csak a fejlécben és az oldal alján levő menü segítségével léphetünk át másik modulba. Erre később még látunk majd példát. Az egyes blokkok oszlopon belüli helye és sorrendje meghatározott, azaz pl. a „Modulok” blokk mindig a baloldali oszlop első helyén található (már amennyiben látszik az oszlop, lásd előbb). A „Modulok”-on kívül jelenleg még a „Kapcsolat”, a „Felhasználók Info” és a „Statisztika” blokkok léteznek. A következő fejezetekben ezeket vesszük sorra.

3-19. ábra Ezen az oldalon 4 blokk látszik


21

3.3.1 A „Modulok” blokk A „Modulok” blokk, mint már említettük, a baloldali oszlop tetején található. Feladata a navigáció segítése azáltal, hogy közvetlen kapcsolatot nyújt az összes felhasználói modulhoz (3-20. ábra). Ezen blokkon kívül jelenleg az oldal fejlécében és alján is találhatóak hasonló kapcsolatok, amelyek rendkívül hasznosak abban az esetben, ha a helykihasználás miatt épp nem látszanak a baloldali blokkok.

3-20. ábra A „Modulok” blokk kapcsolatot nyújt a felhasználói modulok felé 3.3.2 A „Kapcsolat” blokk A „Kapcsolat” blokk (3-21. ábra) közvetlen lehetőséget nyújt a program készítőivel való kapcsolatfelvételre, illetve a Lelosoft Kft. honlapjának megtekintésére.

3-21. ábra A „Kapcsolat” blokk Hogy a Leloinfo-ban végzett munkát ne gátolja, a honlap új ablakban nyílik meg (3-22. ábra).

3-22. ábra A Lelosoft Kft honlapja: www.lelosoft.hu


22 3.3.3 A „Felhasználók Info” blokk

A „Felhasználók Info” blokk nevének megfelelően információt nyújt a felhasználóról és a többi jelenlévőről. E lekérdező rendszernek ezen a pontján lehet megállapítani, hogy a jelenlegi felhasználó névtelen látogatója-e az oldalaknak (3-23. ábra) vagy bejelentkezett (3-24. ábra).

3-23. ábra A „Felhasználók Info” blokk névtelen felhasználó esetén

3-24. ábra A „Felhasználók Info” blokk bejelentkezett felhasználó esetén

A különbség már ránézésre nyilvánvaló, hiszen a névtelen látogatónak (Anonymous) a blokk a belépés lehetőségét kínálja fel, míg a bejelentkezett felhasználónak a kilépését. A blokk következő rekesze a lekérdező rendszert épp használók számáról ad tájékoztatást, míg a legutolsó rész a jelenlévő tagokat sorolja fel. A képen látható csillagok helyén jelennek meg a felhasználói nevek, a kézikönyvben azonban adatvédelmi okokból ezeket elfedtük. 3.3.4 A „Statisztika” blokk A „Statisztika” blokk az oldalletöltések számát mutatja meg a lekérdező rendszer 2003. júniusi teszt üzemmódba helyezése óta.

3-25. ábra A „Statisztika” blokk


23


24

4 Az „AM/MA” modulról bővebben AZ „AM/MA” a Leloinfo egyik fő funkcionális modulja. Alapvető célja a MATÉRIA-GIR adatkommunikáció nyomon követése, illetve információ nyújtása a raktárkészlet-analízishez. Mint ahogyan azt a 3.2.2 fejezetben ígértük, az „AM/MA” modul részletes ismertetésének egy külön fejezetet szentelünk. Említésre került, hogy ennél a modulnál az adatok védelmének érdekében fontos, hogy a felhasználó be legyen jelentkezve. Amennyiben a felhasználó jogosulatlannak bizonyul, a lekérdező rendszer megtagadja tőle a hozzáférést (3-8. ábra). Ellenkező esetben a felhasználónak választási lehetősége nyílik különböző lekérdezések elvégzésére (3-9. ábra). Függetlenül attól, hogy melyik lekérdezési lehetőséget választotta a felhasználó, a lekérdezés menete változatlan. Az AM/MA lekérdezések menete: 1) a lekérdezést meghatározó feltételek megadása (pl. melyik raktárban állították ki a bizonylatot) 2) az eredményben látni kívánt mezők (más néven oszlopok) kiválasztása 3) a választott mezők rendezettségének megadása 4) a keresés elindítása 5) a keresésnek megfelelő bizonylatok megtekintése 6) egy kiválasztott bizonylat részleteinek a megtekintése A következő fejezetekben ezeket a lépéseket tekintjük át részletesen.

4.1 Kiindulás: a lekérdezés típusának kiválasztása A modul használatának megkezdésekor a felhasználónak ki kell választania, hogy milyen lekérdezést szeretne végezni. Ezt a döntést az alapján kell meghoznia, hogy a lekérdezéshez milyen alap adathalmazt szeretne felhasználni és a lekérdezés pontos meghatározásához milyen feltételek állnak a rendelkezésére (pl. a raktár és a cikkszám). A kiindulásnál alapvetően kétféle alap adathalmaz használható: - általános AM/MA lekérdezések, az összes rendszerben lévő bizonylat adatai közül válogathat - mozgástípus szerinti lekérdezések, az eredmény csak a bizonylatok egy bizonyos mozgástípus (pl. anyagátszámítás) által meghatározott részhalmazából kerülhet ki. Az általános AM/MA lekérdezések (4-1. ábra) között egyaránt vannak egyszerűbb és bonyolultabb kérések is. Az ábrán az első néhány lehetőség olyan lekérdezés-típusokat mutat, melyeket bizonyos felhasználói csoportok nagyon gyakran használnak. Ezeknél a lekérdezéseknél ezért viszonylag egyszerűbb a feltételek megadása – csak az éppen fontos paraméterekre kérdez rá a rendszer. Ilyen lekérdezések a következő paraméterek alapján léteznek: MATINFO, raktár és cikkszám, cikkszám és raktár, vételező hely és raktár. Amikor más közös AM jellemzők alapján is szeretnénk keresni, a legalsó lekérdezést kell választanunk.


25

4-1. ábra Választás az általános AM/MA lekérdezésekből A mozgástípus szerinti lekérdezéseket (4-2. ábra) akkor kell használni, amikor a felhasználó a bizonylatok mozgástípusra jellemző adataira is kíváncsi (pl. vételezőre anyageladásnál, vagy indító és fogadó raktárakra anyagátszámításnál), vagy ezek alapján még feltételeket is szeretne megadni. Mozgástípusok alapján a következő bizonylatokat különböztetjük meg: rendeléses és nem rendeléses anyagbeszerzés (AB), anyagátszámítás (AÁ), anyageladás (AE), anyag kivételezés (AK), anyag visszavételezés (AV) valamint tétel-helyesbítés (TH).

4-2. ábra Választás a mozgástípus-specifikus AM/MA lekérdezésekből A lekérdezés típusának kiválasztása után a felhasználó a következő oldalra jut, ahol a választott lekérdezés típusnak megfelelő feltételeket adhatja meg.

4.2 Első lépés: a feltételek megadása A feltételek megadásával keresni lehet a rendszerben elérhető bizonylatok közül. Ha például egy bizonyos raktárban, a jelenlegi hónap „H01”-es hibával visszatérő bizonylataira vagyunk kíváncsiak, akkor a „Matéria raktár”, az „AM-MA csomag” és a „GIR hibakód” mezők kitöltésével kell megadnunk a feltételeinket. Ezeknél persze sokkal több mező látszik az egyes paneleken (lásd később). Mi a teendő, ha vannak olyan feltételek, amelyekkel nem szeretnénk korlátozni a keresést? Az első lépést magyarázó panel (4-3. ábra) alapján egyszerű a válasz: üresen kell hagyni ezeket a mezőket. Ez egyben az alapállapot is – kezdésnél minden mező üres vagy abban az állapotban van, amely nem korlátozza a keresést (pl. „Mind” állapot egy lenyíló listánál). Érdemes azonban a lehető legpontosabb feltételeket megadni a rendszernek, mert a keresés gyorsasága részben függ az eredményül kapott bizonylatok számától is.

4-3. ábra Az első lépés

26


Itt teszünk említést arról, hogy léteznek olyan mezők, melyeknél több mint egy értéket is ki lehet választani (pl. több technikai kód is érdekel egyszerre: 4A, 2I, 3U). Ilyenkor Windows operációs rendszerben a CTRL billentyű folyamatos nyomva tartása mellett kell az egérrel kiválasztani a kívánt értékeket. A kiválasztás megszüntetése is hasonló módon történik: a CTRL billentyű nyomva tartása közben még egyszer rá kell kattintatni az egérrel a megszüntetendő értékre. A kiindulásnál választott lekérdezés típustól függően más-más feltételek közül válogathatunk. A következő alfejezetekben bemutatásra kerülnek a különböző esetekben a feltételek megadásához használt panelek és az azokat alkotó mezők. Az egyes lekérdezések során a bemutatásra kerülő panelek kombinációi jelennek meg az oldalakon, azaz egy-egy bonyolultabb lekérdezésnél az „első lépés” akár 4-5 feltételeket megadó panelből is állhat. Bizonyos panelek minden lekérdezésben szerepelnek (lásd 4.2.3 fejezet), mások többször is előfordulnak (például a Matinfo panel, lásd 4.2.1.1 fejezet); ám a panelek túlnyomó többsége csak egy bizonyos lekérdezésben szerepel. 4.2.1 Feltételek megadása az általános AM/MA AM/MA lekérdezéseknél Az általános „AM/MA” lekérdezések az összes AM tétel közül választanak. Azért létezik több fajtájuk, mert így az egyes esetekben gyorsabbak a keresések, ugyanis az egyes lekérdezéseknél kötelezővé tettünk bizonyos mezőket (pl. raktár, vagy vételező) és erre optimalizáltuk a keresést. 4.2.1.1 AM/MA lekérdezés MATINFO alapján

Szinte a legáltalánosabb lekérdezés a „MATINFO” alapján történik (4-4. ábra) és bizonylatok keresésére használható. A MATINFO egy összetett mező a MATÉRIA programban, melyet a bizonylatok egyes tételeinek azonosítására használnak. Összetevői a „Matéria raktár” azonosító (más néven MATÉRIA szolgálati hely azonosító, pl. 71217), a „Bizonylatnem” (pl. 11-es, készletek raktárközi bevételi átszámítása), a bizonylat „Sorszám” (pl. 2022) illetve az „Altétel” (pl. 3). Ezek a mezők mind szerepelnek a MATINFO panelen. Rajtuk kívül még a „Készletcsoport” található itt meg, mely nem más, mint a GIR-ben érvényes szolgálati hely kód. Értéke szorosan összefügg a „Matéria raktár”-éval, ezért a kettő együttes megadása nem szükséges és nem is ajánlott (Pl. a 71217-es „Matéria raktár”-hoz tartozó „Készletcsoport” 071217). A Matinfo panel kitöltésekor a „Készletcsoport” vagy a „Matéria raktár” egyikét kötelezően meg kell adni, a többi mező kitöltése szabadon választható.


27

4-4. ábra Feltételek megadása a Matinfo panelnél 4.2.1.2 AM/MA lekérdezés raktár és cikkszám alapján

A következő általános AM/MA lekérdezés típus a „Raktár és cikkszám alapján” történő keresés (4-5. ábra). Ez a lekérdezés forma nagyon hasznos, amikor a raktárakban az egyes cikkek forgalmát vizsgálják a készletek megállapítása céljából.

4-5. ábra Feltételek megadása a Raktár-cikkszám panelnél A raktár megadása itt is a már korábban látotthoz hasonlóan történik, vagy a „Matéria raktár” vagy a „Készletcsoport” megadásával (az ehhez tartozó példában ezek történetesen megegyeznek, mindkettő értéke 89128). A két mező közül legalább az egyik kitöltése kötelező. A másik kiemelkedően fontos fogalom ebben a panelben a „Cikkszám”, mely összetett mezőként jelenik meg. A cikkszám egy tíz karakterből álló érték, mely három részből tevődik


28

össze: egy 1 karakteres, egy 6 karakteres és egy 3 karakteres részből. A cikkszámot akkor tekintjük megadottnak, ha mind a három része ki van töltve. Mint az ábráról látható, a cikkszámot megadhatjuk pontosan (pl. 3-285015-100) vagy egy tartományként is. Erre az utóbbi esetre mutat példát a fenn kitöltött panel, melyben olyan bizonylat tételeket keresünk, melyeknél a cikkszám nagyobb vagy egyenlő 3-250000-000-nél, de nem nagyobb 3-299999-999-nél. A megadott tartomány inkluzív, azaz a tartomány két szélső értéke is beleszámít a keresésbe. Amennyiben meg van adva a „Pontosan” érték, a rendszer nem veszi figyelembe a „Tartomány”-nál megadott értékeket. Fontos megjegyezni, hogy a cikkszámban alfanumerikus karakterek szerepelnek, azaz bizonyos esetekben betűk is lehetnek a számok helyén. A tartományok miatt ezért nem árt tisztában lenni a karakterek növekedésének sorrendjével: 0 < 1 < 2 < … < 8 < 9 < A < B < … < Z. Ez egyben azt is jelenti, hogy pl. a fenti ábrán a 3-250000-M00 cikkszám beletartozik a tartományba, a 3299999-M00 viszont nem. További, szabadon választható paraméter a „Bizonylat dátuma” (pl. 2003/01/23). Itt is lehetőség nyílik pontos érték vagy tartomány megadására. A lenyíló mezők kitöltése értelemszerűen történik. A dátumot akkor tekintjük megadottnak, ha egy sorban mind az év, mind a hó, mind pedig a nap ki van töltve. A cikkszámhoz teljesen hasonlóan itt is, ha meg van adva a „Pontosan” dátum, akkor a „Tartomány”-nál beírt értékeket nem veszi a rendszer figyelembe. 4.2.1.3 AM/MA lekérdezés cikkszám és raktár alapján

A „Cikkszám és raktár alapján” történő lekérdezés (4-6. ábra) nagyon sok tekintetben hasonlít az imént tárgyalt „Raktár és cikkszám” esethez.

4-6. ábra Feltételek megadása a Cikkszám-raktár panelnél A legfontosabb különbség, hogy míg a másik esetben a „Matéria raktár” vagy a „Készletcsoport” mezők valamelyikének kitöltése volt kötelező, itt a „Cikkszám”-hoz kötelező


29

értéket megadni. Tulajdonképpen ez egy fordított keresés az előző esethez viszonyítva. Lehetőséget ad arra, hogy egy bizonyos cikkre keressünk rá különböző raktárak esetén. A tartományok megadása, illetve a kitöltési feltételek hasonlóak az előző esethez. A rendszer csak akkor engedi elindítani a keresést, ha a felhasználó kitöltötte a cikkszámnál a „Pontosan” rész mindhárom mezőjét (ha igen, akkor csak ezt veszi figyelembe) vagy a „Tartomány” résznél a két szélsőérték közül minimum az egyiknek mind a három mezőjét. A „Matéria raktár” (pl. 74617), illetve a „Készletcsoport” (pl. 274617) itt szabadon választható paraméter; csakúgy, mint a „Bizonylat dátuma” (pl. 2003/01/14-től 2003/01/16-ig). 4.2.1.4 AM/MA lekérdezés vételező hely és cikkszám alapján

A „Vételező hely és cikkszám alapján” történő lekérdezés (4-7. ábra) is nagyon sokban hasonlít az előzőekhez. A különbség csupán annyi, hogy itt nem a bizonylatot kiadó raktárt vagy készletcsoportot lehet megadni, hanem a „Vételező szerv”-et (pl. 33001) vagy a „Vételező raktár”-t (pl. 33613), azaz a költségviselőket. Ezt a lekérdezést akkor használjuk, ha a költségviselő alapján akarunk keresni, nem pedig a bizonylatot kiállító szolgálati hely szerint. „Vételező szerv” alatt általában egy, a hierarchiában magasabb szinten álló szolgálati helyet értünk (például régi fogalmakkal élve egy főnökséget), míg a „Vételező raktár” azt a konkrét szolgálati helyet jelenti, aki a tényleges költségviselő. Sok esetben egy szervben belül csak egy költségviselő létezik (önmaga), így a „Vételező szerv” és a „Vételező raktár” értéke megegyezik. Anyageladás (AE bizonylat) esetén csak a „Vételező szerv”, míg Anyagkiadás (AK), Anyagvisszavételezés (AV) és Tétel-helyesbítés (TH) esetében mind a kettő mező szerepel.

4-7. ábra Feltételek megadása a Vételező hely - cikkszám panelnél A panelen szereplő többi mező viselkedése és kitöltése mindenben hasonlít a már korábbi példákban látottakhoz. 4.2.1.5 AM/MA lekérdezés közös AM jellemzők alapján

A „közös AM jellemzők alapján” történő lekérdezés abban tér el az imént tárgyalt lekérdezésektől, hogy nincsen néhány fontos jellemző (pl. raktár vagy cikkszám) kiemelve a többi közül, hanem az összes közös jellemzőre rá lehet itt kérdezni.

30


Közös jellemzők alatt azokat a paramétereket értjük, amelyek mozgástípustól függetlenül megtalálhatóak az összes bizonylatban. Ezek három panelen lettek elhelyezve, melyek közül a MATINFO panelt már egy korábbi fejezetben tárgyaltuk (4-4. ábra). A másik két panel most kerül bemutatásra. Az oldal tetején, a MATINFO panel felett helyezkedik el a kettő közül az egyszerűbb (4-8. ábra). Ezen mindössze két mező választható ki, a „Technikai kód” és az „Önelszámoló egység”. Mind a két mezőnél lehetőség van egyszerre több értéket is választani, amennyiben a CTRL billentyűt nyomva tartjuk az egér bal gombjának kattintása közben (Windows operációs rendszerben).

4-8. ábra Feltételek megadása további közös AM jellemzőknél (A). A „Technikai kód” a MÁV Informatika Kft. által definiált mező, amely a mozgástípusok meghatározására szolgál (rekordtípus kód). Az „Önelszámoló egység” a MÁV területi kódját azonosítja. Ez nagyon hasznos a Pénzügyi és Számviteli Szolgáltató Egységek számára, akik elsősorban a saját szervezeti egységükön belüli folyamatokra kíváncsiak. Amennyiben az oldalt a MATINFO panel alá görgetjük, a másik közös AM jellemzőket tartalmazó panel is láthatóvá válik (4-9. ábra). Ezen már jóval több mező szerepel, de ha figyelmesen megnézzük, ezek közül a „Cikkszám” és a „Bizonylat dátuma” már a korábbi paneleken is szerepelt. Ezek használata pontosan megegyezik az ottanival, ezért újbóli leírásukat mellőzzük. A „Mennyiség” mezővel az egy bizonylaton szereplő tételek mennyiségi értékei között keresgélhetünk (pl. ha tudjuk, hogy 22,78 tonna cseh brikettről szóló bizonylatot keresünk, ez a mező nagy segítségünkre lehet). Fontos, hogy a tizedes vessző helyett tizedes pontot kell írni (fenti példában: 22.78). A „Cikk tervsor”, a „Cikk stat. sor” és a „Cikk számlaszám” mezők a cikknek további jellemzői, melyek alapján szintén egyszerűen kereshetünk. A „Tárolóhely-alnapló” mező két lehetőséget ad: R – azaz raktárban, vagy U – üzembiztonsági készlet. A „Tr. Típus” és a „Tr. ok” logikailag összetartozó mezők. Az előbbi a GIR tranzakció típusát, utóbbi pedig a GIR tranzakció okát jelenti. Mind a két mezőnél többet is választhatunk a korábban már ismertetett módon.


31

4-9. ábra Feltételek megadása további közös AM jellemzőknél (B). 4.2.2 Feltételek megadása a mozgástípus szerinti AM/MA lekérdezéseknél Ezekben a lekérdezésekben olyan feltételeket is megadhatunk, melyek már nem általánosságban, az összes tételnél szereplő mezőkre utalnak. Minden mozgástípusnál léteznek olyan mezők, amelyek csak arra jellemzőek. Az ily módon megkezdett kereséseknek az eredménye kizárólag az éppen szóban forgó mozgástípushoz tartozó bizonylatok tételeit tartalmazza. A mozgástípus a bizonylatokon szereplő raktári anyagok mozgását jellemzi. A következő mozgástípusokat használjuk (zárójelben a mozgástípushoz tartozó technikai kódok): - rendeléses anyagbeszerzés egy raktárba (1B, 6V) - nem rendeléses anyagbeszerzés egy raktárba (1P, 6U) - anyagátszámítás két raktár között (4A, 2I, 3U) - anyageladás külső fél számára (6E) - anyag-kivételezés egy raktárból (5K, 5P) - anyag-visszavételezés (6K, 6P), illetve tétel-helyesbítés. A mozgástípus szerinti lekérdezéseknél minden olyan feltétel is megadható, ami a „közös AM jellemzők alapján” történő lekérdezéseknél már szerepelt. Ez azt jelenti, hogy bizonyos szempontból ezek a lekérdezések még bővebb válogatási lehetőségeket kínálnak. Ezeken az oldalakon az „első lépésben” megjelenő panelek sorrendje fentről lefelé a következő: közös AM jellemzők (A), Matinfo panel, közös AM jellemzők (B), mozgástípus-specifikus jellemzők, GIR feldolgozás panel (lásd a 4.2.3 fejezetben). Mindegyiknél kötelező megadni vagy a „Matéria raktár”-t vagy a „Készletcsoport”-ot, a többi mező azonban szabadon választható. A következő alfejezetekben az egyes mozgástípusokhoz tartozó panelek mezőinek leírása szerepel.


32 4.2.2.1 AM/MA lekérdezés rendeléses AB bizonylat esetén

„Rendelési szám” a rendelés száma „Lehívás” a rendelés lehívása „Rendelés sor” a rendelés sora „Szállítmány azonosító (ID)” a rendelés egyedi GIR azonosítója A példához használt kötelező raktár: 74062

4-10. ábra Feltételek megadása rendeléses AB bizonylat esetén 4.2.2.2 AM/MA lekérdezés nem rendeléses AB bizonylat bizonylat esetén

„Főkönyvi számla” főkönyvi flex mező része „Érték” a rendelés egyedi értéke A példához használt kötelező raktár: 70128

4-11. ábra Feltételek megadása nem rendeléses AB bizonylat esetén 4.2.2.3 AM/MA lekérdezés lekérdezés AÁ bizonylat esetén

„Szállítmányszám” „Indító raktár” „Bizonylat szám” „Dátum” „Altétel” „Fogadó raktár” „Partner információ” „Készletszervezet” „Készletcsoport”

indító raktár + bizonylatszám + év + hó + altétel (23. rovat) ahonnan az átszámítás történik a raktár által havonta újra induló sorszám (4 számjegy) tárgyév + tárgyhó a bizonylat altétele ahova az átszámítás történik lásd: 4-12. ábra magyarázatában raktár GIR készletszervezete (pl. 1CB) a raktár GIR azonosítója

Leloinfo Felhasználói kézikönyv A példához használt kötelező raktár: 71217

4-12. ábra Feltételek megadása AÁ bizonylat esetén 4.2.2.4 AM/MA lekérdezés AE bizonylat esetén

„Vételező szervezet” a bizonylaton a főkönyvi flex mező 14/D rovat „Főkönyvi számla” a bizonylaton a főkönyvi flex mező 14/C rovat „UTK kód” költséghely, tevékenységi sor (19. rovat) „Pályaszakasz” a bizonylaton a főkönyvi flex mező 14/F rovat „MÁV Kft. kód” a bizonylaton a főkönyvi flex mező 14/G rovat A példához használt kötelező raktár: 89136

33


34

4-13. ábra Feltételek megadása AE bizonylat esetén 4.2.2.5 AM/MA lekérdezés AK, AV vagy TH bizonylat esetén

„Vételező szervezet” bizonylaton a főkönyvi flex mező 14/D rovat „Vételező” tényleges költségviselő (20. rovat) „Főkönyvi számla” bizonylaton a főkönyvi flex mező 14/C rovat „UTK kód” költséghely, tevékenységi sor (19. rovat) „Pályaszakasz” bizonylaton a főkönyvi flex mező 14/F rovat A példához használt kötelező raktár: 72835

4-14. ábra Feltételek megadása AK, AV vagy TH bizonylat esetén 4.2.3 További feltételek megadása a GIR feldolgozás alapján Az eddig tárgyalt panelek mezői a MATÉRIA program által a GIR-nek feladott adatokra vonatkoztak, azaz AM paraméterek. Sok esetben azonban a felhasználó a GIR által generált válaszok alapján szeretne információt keresni, az MA paraméterekre is kíváncsi (pl. az összes H01-es hibát szeretné látni a raktárában egy bizonyos csomagon belül). Ezt a célt szolgálja az MA panel, amely kivétel nélkül megtalálható az össze lekérdezési típusnál (4-15. ábra). Függőleges megjelenési sorrendben ez az utolsó a feltételek megadásánál, azaz az „első lépés”-nél. Vegyük sorra az itt található mezőket.


35

4-15. ábra Feltételek megadása az MA panelnél A „GIR hibakód” mutatja, hogy egy tétel bedolgozódott-e a GIR-be, illetve részletesebb információt is nyújt az esetleges hibákról. Amennyiben nem volt probléma a tétellel, az „OK” értéket kapja. Bizonyos esetekben az adat bemegy a GIR-be, de egyúttal a GIR egy figyelmeztetést is küld. Ezek kódja „Fxx”, ahol az „x”-ek helyén számok állnak (pl. „F20”). Más esetekben valamilyen hiba lép fel és a GIR nem tudja a tételt befogadni. Ilyenkor „H”-val kezdődő hibakód értéket kap a tétel az MA csomagban. A GIR hibakódok részletes leírását itt nem tárgyaljuk, ez a GIR dokumentáció feladata. Ami a Leloinfo szempontjából fontos, hogy a „GIR hibakód” alapján a következő választási lehetőségek szerint lehet lekérdezéseket végezni: •

„Mind”

minden hibakódra (azaz nincs korlátozás)

•

„OK”

az összes simán bement tételre

•

„Nem OK”

ennek ellentettjére (minden, ami nem „OK”)

•

„OK, Fxx, H00”

az összes bement tételre („OK”, figyelmeztetések és H00 duplikált)

• többi az egyes figyelmeztetésekre és hibákra külön-külön. A „Jelenlegi GIR állapot” mező információtartalma szorosan összefügg a GIR hibakódéval. Azonban míg a „GIR hibakód” értéke egy adott tétel alapján egyértelműen megállapítható, a „Jelenlegi GIR állapot” egy származtatott érték, mely figyelembe veszi egy adott bizonylat altételének korábbi és későbbi (amennyiben van ilyen) feladásaira kapott válaszokat is. Nem mindegy ugyanis, hogy ha hiba történt egy adott altétel bedolgozásánál, később sikerült-e feloldani a problémát, vagy nem. Például amennyiben egy tételt a GIR készlethiány miatt visszautasított („H12”-es hiba), a MATÉRIA a következő csomagban azt ismét meg fogja próbálni feladni, hátha akkorra már lesz elegendő raktárkészlet az adott tételnek megfelelően. A „Jelenlegi GIR állapot” mező azt mutatja meg, hogy az első próbálkozástól kezdve egészen a jelen állapotig sikerült-e ezt a műveletet véghezvinni (a mai napig bement-e a tétel a GIR-be vagy nem). A lehetséges értékek a következők: • „Mind” minden állapot (azaz nincs korlátozás) • „1” Nem ment be • „2” Bement


36 • • • • •

„3” „4” „5” „x,y,z” „0”

Ellentmondásos, többször ment be Ellentmondásos, egyszer ment be Bement, de nem érkezett rá előzőleg „OK” válasz előző esetek kombinációi még nem vizsgált eset

Az állapotkódok összefüggéseit az alábbi diagram mutatja: Még nem volt vizsgálva 0 OK, H00, F..

H1..H99

H00 Hiba, nem ment be

1

OK, F..

H00

5 Bement, de nem volt OK válasz

2 OK, F..

H1..H99

OK, F..

4 Ellentmondásos, de bement

OK, H00, F.., bement

OK, F..

3 Ellentmondásos, többször ment be

Végül beszélnünk kell még az „AM-MA csomag” mezőről. Ezzel a feltétellel szűkíthetjük le a keresést egy évre, vagy egy hónapra, vagy akár egy csomagra is. A három mező közül a „hó” mindig a megfelelő „év”-nek, míg a „csomagszám” mindig a megfelelő „év”-nek és „hó”-nak a függvénye. Ezért például ha nincs „év” kiválasztva („Mind” érték), a „hó” és a „csomagszám” mezők sem adnak más választási lehetőséget. A három mező kiválasztásának sorrendje tehát meghatározó.

4.3 Második lépés: a kívánt oszlopok kiválasztása Miután a felhasználó megadta a kívánt keresési feltételeket, a „második lépés”-ben ki kell választania, hogy melyik oszlopokra és milyen sorrendben kíváncsi (4-16. ábra).

4-16. ábra A mutatott oszlopok kiválasztása


37

Oszlopok alatt itt az AM/MA tételek mezőit értjük, melyek az eredményül kapott tételek megmutatásakor oszlopba rendeződve láthatóak (lásd 4-21. ábra). A választható oszlopok összessége a lekérdezés típusától függ, csakúgy, mint az alapértelmezett sorrendjük illetve mutatottságuk. Egy oszlop ugyanis lehet mutatott vagy nem mutatott, az alapján, hogy akarjuk-e, hogy az eredményben látszódjanak-e vagy sem. A „nem mutatott” állapotnak a panel bal, míg a „mutatott” állapotnak a jobb oldala felel meg. A két rész között négy gomb helyezkedik el, melyek a kiválasztást, illetve a visszavonást segítik. A legfelső az összes nem mutatott mezőnevet átviszi a mutatott oldalra, a második gomb csak a kiválasztottakat viszi át, a harmadik a kiválasztott „mutatott” mezőket visszavonja, azaz a nem mutatott oldalra viszi, míg a legalsó az összes mutatottat visszavonja. Fontos, hogy ha egyetlen egy mezőt sem hagyunk a „mutatott” oldalon, akkor a keresésünk eredménytelen lesz. A kiválasztás tehát itt is vonatkozhat egyszerre több mezőre, melyek bejelölése hasonló a korábban ismertetett módszerhez: a CTRL gomb nyomva tartása közben kell az egér bal gombjával a mezőnévre kattintani. A „mutatott oszlopok” sorrendje is fontos lehet a felhasználó számára, amennyiben bizonyos mezők értékeit egyszerre szeretné vizsgálni (pl. a raktárt és a cikkszámot). Ilyenkor lehetősége van megváltoztatni a mutatott oszlopok alapértelmezett sorrendjét, és egymás mellé mozgathatja a kiválasztott értékeket (4-17. ábra).

4-17. ábra A mutatott oszlopok sorrendjének változtatása (4-16. ábra részlete) A sorrend megváltoztatásához ki kell jelölni a kívánt mutatott oszlopot (több is lehetséges a CTRL lenyomása közben), majd a jobb oldalon lévő „Kijelöltet feljebb” illetve „Kijelöltet lejjebb” gombokra kattintva lehet egyesével mozgatni az oszlopot.

4.4 Harmadik lépés: a kívánt rendezés kiválasztása kiválasztása A keresési feltételek és az oszlopok kiválasztása után lehetőség nyílik az eredményül kapott tételek rendezési elvének előzetes kiválasztására. Az „rendezés kiválasztásá”-hoz tartozó panel (4-18. ábra) nagymértékben hasonlít az előző részben ismertetett „mutatott oszlopok kiválasztása” panelra (4-16. ábra). Itt is létezik az oszlopoknak egy alapértelmezett rendezése, amely más-más lehet az egyes lekérdezés típusoknál. Ez az alapértelmezés megváltoztatható újabb mezők rendezésbe való bevonásával, mezők visszavonásával, illetve a rendezés sorrendjének változtatásával. A gombok használata itt a következőképpen alakul: a négy középső gomb közül a legfelső a kiválasztott mező(ke)t növekvő sorrendben (+) való rendezéssel adja hozzá a rendezés oszlophoz, a másik ugyanezt teszi, de csökkenő sorrendben (-), a harmadik a „rendezésben részt vevő” oszlopból vonja vissza a kijelölt(ek)et, míg a legalsó az összeset visszavonja.


38

A növekvő illetve csökkenő sorrend számoknál egyértelmű, míg olyan mezőnél, mely szöveges adatot tartalmaz, azt jelenti, hogy az ABC sorrendben (+) vagy fordított ABC sorrendben (-) jelennek meg a tételek.

4-18. ábra Az oszlopok rendezésének kiválasztása A rendezésben részt vevő oszlopok sorrendje a következőt jelenti: az eredményül kapott tételeket a rendszer sorba rendezi először az itt kiválasztott oszlopok közül az első helyen álló szerint (az ábrán az első helyen a „raktár” áll, kezdve a legkisebb kóddal növekvő sorrendben). Amennyiben vannak olyan tételek, melyek erre az oszlopra nézve azonos értéket adnak, akkor jöhet a második kiválasztott oszlop (az ábrán a „bizn”, növekvő sorrendben) és így tovább. A rendezésben részt vevő oszlopok alapértelmezett sorrendje megváltoztatható a „mutatott oszlopok”-nál márt leírt módhoz hasonlóan (lásd 4-17. ábra).

4.5 Negyedik lépés: a keresés elindítása A következő lépés igen egyszerű: amennyiben megbizonyosodott róla, hogy megadta az összes kívánt feltételt, meghatározta a mutatott oszlopokat és a rendezést, csak meg kell nyomnia a „Keresés ” gombot (4-19. ábra).

4-19. ábra A keresés elindítása

Ilyenkor, ha nem töltötte ki a kötelező mezőket, a rendszer nem engedi tovább, hanem egy előugró ablakkal illetve hangjelzéssel figyelmezteti a hiányosságra (4-20. ábra).


39

4-20. ábra Előugró ablak figyelmezteti a felhasználót a hiányosságra Erre azért van szükség, mert pl. egy kitöltetlen, alapértelmezett űrlap az összes létező tételt megpróbálná visszaadni, s ez feleslegesen lekötné a rendszer erőforrásait. A keresés sebessége ugyanis függ az eredményül kapott bizonylatok számának nagyságrendjétől, a sorba rendezés összetettségétől illetve az adatbázis optimalizálásától, melyről mi gondoskodunk.

4.6 Ötödik lépés: a keresésnek megfelelő bizonylatok megtekintése Ebben a lépésben a felhasználó megtekintheti a keresési feltételeknek, a mutatott oszlopoknak és a rendezésnek megfelelő eredményt (4-21. ábra). A mutatott információmennyiség sok esetben több lehet, mint amennyi a képernyőre egyszerre elfér, ezért az oldal szélén található gördítősávokkal lehet megtekinteni az épp nem látható részt. A vízszintes sávval további oszlopokat, míg a függőleges sávval újabb tételeket hozhatunk a képernyőre. Itt jegyezzük meg, hogy korábban a mutatott oszlopoknak azért adtunk lekérdezés-típusonként más-más alapértelmezett értékeket, hogy az eredmény megjelenítésekor a legfontosabb oszlopok görgetés nélkül is látszódjanak.

4-21. ábra A keresés eredménye


40 4.6.1 A tételek megjelenítésének testreszabása

Az eredmény oldal tetején illetve legalján lehetőség nyílik a tételek megjelenítésének testreszabására (4-22. ábra).

4-22. ábra A tételek megjelenítésének testreszabása az eredmény oldal tetején A „Mutat” felirat után meghatározhatjuk, hogy hány sort mutasson egyszerre az oldal (a példában 30, ez egyben az alapértelmezett érték is), hol kezdje a mutatást (a példában a 31. sornál fogja kezdeni legközelebb), hogy a tételek elhelyezése vízszintes (alapértelmezett) vagy függőleges legyen, illetve hány soronként ismétlődjön a fejléc. Amennyiben a keresés feltételeinek megfelelő összes tétel (az oldal bal felső sarkában látható szám, a példában 675) több mint az oldalon egyszerre mutatott sorok száma, akkor a lapozáshoz szükséges gombok is megjelennek. Lapozáson azt értjük, hogy az eredményül kapott tételek közül egyszerre csak a megadott számút mutatjuk meg, és az „Előző” illetve a „Következő” gombok segítségével lapozhatunk előre vagy hátra a következő adag tételhez. A „Kezdet” és a „Vége” gombok egyből az eredmények legelejére vagy legvégére visznek.

4.7 Hatodik lépés: egy kiválasztott bizonylat részleteinek megtekintése Az eredmény oldalon minden egyes tétel sorának elején és végén kattintással lehetőség van a „Részletek” megtekintésére. Ekkor egy új ablakban előugrik az adott tétel adatainak részletes felsorolása (4-23. ábra).

4-23. ábra Egy tétel részletei


41


42

5 A Leloinfo lekérdező rendszer gyakorlati alkalmazásai 5.1 Példák Példák a költségviselő munkája során előforduló hibákra: -

GIR tranzakciós interfész (MGIF) hiba projekt szám, projekt alfeladat UTK (költséghely, tevékenységi sor) vételező hely (költségviselő), vagy AE költségviselő főkönyvi flex szervezete hibás

5.1.1 példa A most következő példában a költségviselő keresi, hogy miért nem ment be, miért nem számolódott el a GIR-ben egy tétel (vételező szerv: 89003, cikkszám: 1-959296-100). A főmenüből a „Vételezőhely és cikkszám alapján” történő keresést válasszuk, majd adjuk meg az adatokat:

Az eredményben 34 sor található. 2003. 04 / 1. csomagtól 9. hó /6. csomagig 33-szor H12-es (negatív készlet) hibával jött vissza egy anyageladásos (61-es bizonylatnem) tétel:


43

A lista végén azonban van egy AV jegyre (biz.nem: 30) utaló tételsor is januári dátummal:

Nézzük meg most a raktári (89151) mozgásokat is erre a cikkszámra:

Összesen 34 sora van az eredménynek, amelyek megegyeznek az előző lekérdezéssel. Itt az első sorban található a készletnövelő mozgás. A hiba oka: a fentiekből azt láthatjuk, hogy januárban egy készletnövelő anyag-visszavételezés 15-tel megnövelte a készletet. Így márciusban ez a 15 mennyiség kiadható lett volna, mivel erre a raktár + cikkszámra semmilyen más mozgást nem találtunk. Csak abban az esetben lehetne H12 a válasz, ha a 2003. januári készlet negatív volt, ezt azonban a szabályok nem engedik meg a GIR-ben. Megoldás: Az ilyen jellegű problémák esetén a GIR Üzemeltetési Osztályához kell fordulni, mert a felhasználó mindenben helyesen járt el. 5.1.2 példa Ha tudjuk, hogy a szóban forgó tétel projektes AK, akkor az „AK, AV vagy TH bizonylat” lekérdezést kiválasztjuk:

44

Leloinfo Felhasználói kézikönyv A MATINFO (89136-41-753-2) megadása után az ENTER billentyű lenyomásával is elindíthatjuk a keresést, ha mást nem kívánunk megadni:

Az eredményben 23 db tétel található. Kiválasztjuk a „Részletek” menüpontot az utolsó tételnél:

Itt láthatjuk, hogy a GIR hibakód sajnos nem előre definiált, hiszen a GIR hibatáblában sem található meg. A megoldás a mielőbbi kapcsolatfelvétel a GIR projektes szakemberével (vasúti telefonszám: 49-30), mivel látható, hogy már május óta elhúzódik a tétel rendezése. GIR hibakód: MAV_PA_TASK


45

5.2 Példák Példák a raktár munkája során előforduló hibákra -

cikkszám mennyiség rendelés AE Kft-kód AE költségviselő főkönyvi flex szervezete hibás

5.2.1 példa Egy raktáros az összes hibájára kíváncsi. Keresi azokat a tételeket, amelyek valamilyen oknál fogva nem mentek be a GIR-be. A Leloinfo rendszer segítségével könnyen megtalálhatja ezeket és, mint látni fogjuk, könnyen kiderítheti a hiba okát és a megoldás módját is. A rendszer „Raktár és cikkszám alapján” menüjébe lépve megadjuk a raktár kódját:

Ezután pedig beállítjuk, hogy csak azokra a tételekre vagyunk kíváncsiak, amelyek még nem mentek be a GIR-be:


46

Állítsuk be, hogy minden oszlop megjelenjen. Az eredmény:

Látható, hogy 119 sorból álló eredményt kaptunk, aminek első tételét vizsgáljuk most tovább. A H20-1 kód hibás szállítmány számra utal. A csúszka segítségével nézzük meg a lista jobb szélén lévő szállítmány szám oszlopokat:

Látható tehát, hogy egy anyagátszámításos tételről van szó, melynek indító (21-es bizonylat nem) raktára a 75028-as raktár, cikkszáma: 1-958002-100, mennyisége: 5360. Ezeket az értékeket megjegyezzük és visszalépve az AM/MA menübe az „AÁ bizonylat” menüpontot válasszuk. Adjuk meg az indító oldal adatait:


47

Ennyi adat megadása után a Keresés gombra kattintva a következő eredményt kapjuk:

Ez az indító oldali tétel bedolgozódott. Nézzük meg a szállítmány számát:

Az indító oldal szállítmány száma az altételben különbözik a fogadó oldali szállítmány számtól. Ez tehát a H20-1 hiba oka. Azt azonban, hogy ez miből keletkezett, még nem tudjuk. Ennek kiderítése érdekében keressünk MATINFO alapján is. Lépjünk vissza a MATINFO alapján történő keresésbe. Utána adjuk meg az indító oldal MATINFO-ját az altétel nélkül:

Az eredmény:


48 A két sor jobb széle (szállítmány szám):

Most keressük meg a fogadó oldalon az altétel nélküli MATINFO-kat (89151-11-8):

A lista 41 találatából (ugyanannak többszöri feladása) látható, hogy csak 1-es altétel van. Az indító raktár másik altételét a cikkszám alapján találhatnánk meg a fogadó oldali lekérdezésben. Erre azonban már nincs szükség, mert a hiba oka most már világos: A hiba oka: az indító raktár egy bizonylaton két altételt vett fel, míg a fogadó raktár két külön 1-1 altételes bizonylatot. Így a szállítmány számban az 1-es altételt kapcsolta az indító oldal 2-es altételéhez. Megoldás: a probléma egy egyszerű művelettel helyreállítható: a fogadó oldali (11-es) bizonylat szállítmány számában az altételt 02-re kell módosítani. A továbbiakban az ilyen jellegű problémák elkerülhetők, ha a fogadó raktár az indító raktáréval megegyező módon tölti ki a bizonylatot.


49

5.2.2 példa A fogadó raktár szervezetek közötti anyagátszámítása szállítmány szám probléma miatt nem ment be a GIR-be 2003. szeptember havi 2. csomagban. MATINFO: 71860-11-100462-1

GIR hibakód: H20 Nincs ilyen szállítmány, vagy a szállítmányszám nem egyedi 2003. 09. 2. csomag


50 Az eredmény:

Cikkszám: 1107121100 Mennyiség: 29821 Láthatjuk a számunkra fontos adatokat, ha az alsó csúszkával jobbra görgetjük a lapot.

Szállítmányszám indító raktár: Szállítmányszám bizonylatszám: Szállítmányszám év: Szállítmányszám hó: Szállítmányszám altétel:

72876 0011 03 09 01

Ezek alapján meg kell keresni a fogadó (11-es) tétel indító (21-es) párját. Bizonylatnem: 21 Cikkszám: 1107121100 Mennyiség: -29821 Ezt legkönnyebben az AÁ bizonylatos lekérdezésnél találhatjuk meg, mert ott lehet célzottan megadni ezeket az adatokat.

A mennyiségnél fontos a raktár szempontjából a megfelelő előjellel megadni a mennyiséget – jelen esetben 21-es raktárközi kiadásos anyagátszámításról lévén szó – negatívan.


51

A keresés a fogadó raktár, cikkszám, mennyiség és szállítmányszám (indító raktár, bizonylatszám, év, hó) alapján a következőket találta.

Ha részletesebben szeretnénk látni az adott tételsor lekérdezett adatait, akkor vagy állítsuk át függőleges megjelenítésre;

vagy kattintsunk a „Részletek”-re, mely egy új ablakban fog megnyílni:


52

A hiba oka: A fenti indító oldali bizonylat (72876-21-2290-1) H12-es hibával (negatív készlet) tért vissza. Az átszámítás adatai megegyeznek, ezeken javítani nem kell. Megoldás: Ha van készletnövelő mozgás (pl: bevételezendő cikk), minél előbb be kell vételezni és ki kell nyomtatni a bizonylatot, hogy bedolgozódhasson az AB, majd ezt követően a GIR tranzakciós interfészen keresztül az átszámítás mindkét oldala bedolgozódik. Megpróbálhatjuk megkeresni, miért nincs mit kiadnia a raktárnak (72876): AB rendeléses bizonylat lekérdezés

A lekérdezés adatai: Indító raktár: 72876 GIR-cikkszám: 1107121100 Bizonylat dátuma: 20030923 (jelenleg a szeptemberi 3. feladási csomag az utolsó, melyre 2003. 09. 23-án érkezett eredmény) Jelenlegi GIR állapot: nem ment be Ezek után már lekérhetjük az adatokat:


53

Talált 28 db 2003. 7. havi rendeléses tételt, melyek nem mentek be a GIR-be és H25-1 hibakóddal (Szállítmány hibás) jöttek vissza. Ezek közül pl. a 72876-12-2038-1 MATINFO-jú tételt G3 jelzéssel látták el, tehát kézzel bedolgozták a GIR-be és MATINFO-val is ellátták (F32). Ilyen módszerrel mindegyik tétel ellenőrizhető, hogy bedolgozódott-e valamilyen módon. Tehát a rendeléses tételekkel nincs probléma, nem rendeléses pedig nincs. Megoldás lehet a GIR és a MATÉRIA közötti készletegyeztetés. 5.2.3 példa A raktár (74013) – például hózárás előtt – azokat az 1-107121-100 (Ált. gázolaj) cikkszámú bizonylatokat szeretné lekérdezni, amelyek hiányzó menetigazolvány szám miatt nem mentek be a GIR-be. A „Raktár és cikkszám alapján” menüpontot kiválasztva a következő adatokat adjuk meg: Raktár: 74013 Cikkszám: 1-107121-100

GIR hibakód: H31 (Menetigazolványszám hiányzik) Jelenlegi GIR állapot: 1 – Nem ment be


54

Az eredmény:

A menetigazolvány helye üres, tehát nem töltötték ki a menetigazolvány-számot. Megoldás: Elegendő a 7 jegyű menetigazolvány számot kitölteni, és a tételek feladódnak a GIR-be. Ha ezt a lekérdezést és a szükséges javítást a raktár rendszeresen elvégzi, akkor az ilyen jellegű hibák megszűnnek.

5.3 Példák Példák a PSZSZE munkája során előforduló hibákra -

AK költségviselő (vételező hely), tranzakció típus, tranzakció ok, számlaszám, UTK (költséghely, tevékenységi sor), főkönyvi flex mező, rendelés, vagy AE költségviselő főkönyvi flex szervezete hibás.

5.3.1 példa példa A számviteli dolgozó lekérdezi egy adott raktárhoz azokat a tételeket, amelyek H01 (Nem létező cikkszám) hibakód miatt nem dolgozódtak be. A „Raktár és cikkszám alapján” menüpontot kiválasztva meg kell adni a raktár kódját (pl. 61929), H01 GIR hibakódot, és a GIR állapotnál az 1 (nem ment be) kódot. Az eredmény:


55

Ezután ellenőrizni kell a MATÉRIA rendszer cikktörzsében a hibát kiváltó cikkszámot (fenti példában: 1-440048-100). Ha létezik akkor, nincs hozzárendelve a megfelelő készletcsoporthoz a GIR-ben. Megoldás: Ha a cikkszám létezik a MATÉRIA cikktörzsben, akkor a felelős személynek hozzá kell rendelni a cikkszámot a készletcsoporthoz a GIR-ben. Ha nem létezik, akkor valószínűleg vagy új anyag, vagy el lett rontva a cikkszám, tehát ki kell javítani. 5.3.2 példa példa A számviteli dolgozó egy raktár (72827) azon készpénzes beszerzéseire kíváncsi, amelyek H10-1 (Beszerzési érték nulla) hibakód miatt nem dolgozódtak be. A MATINFO alapján vagy a „Raktár és cikkszám alapján” történő lekérdezésben a következő adatokat adjuk meg: Raktár: 72827 GIR hibakód: H10-1 (Beszerzési érték nulla) GIR állapot: 1 – Nem ment be

Az eredményből látható, hogy az érték nulla. Beszerzési érték készpénzes beszerzésnél nem lehet 0. A bizonylat rögzítésekor a MATÉRIA program meghatározza a beszerzési értéket. Megoldás: Ha a felhasználó írta át 0-ra, akkor ki kell javítani, ha nem, akkor érdeklődni kell a GIR Üzemeltetési Osztályánál, hogy miért nem dolgozódott be.

56


Ábrajegyzék 2-1. ÁBRA MATÉRIA(-MATÉRIA)-GIR FELADÁS / FOGADÁS .................................................. 6 2-2. ÁBRA LELOINFO, MINT INTERNETES ALKALMAZÁS ............................................................... 7 2-3. ÁBRA LELOINFO INTERNETES ALKALMAZÁS SEMATIKUS VÁZLATA ....................................... 7 3-1. ÁBRA AZ INTERNET EXPLORER CÍMSORA ............................................................................. 9 3-2. ÁBRA A BIZTONSÁGI FIGYELMEZTETÉS ................................................................................. 9 3-3. ÁBRA A HÁLÓZATI JELSZÓT KÉRŐ PANEL ............................................................................ 10 3-4. ÁBRA EGYEDI FELHASZNÁLÓ AZONOSÍTÓ ÉS JELSZÓ MEGADÁSA ........................................ 10 3-5. ÁBRA AZ OLDAL KÖZEPÉN LÁTHATÓ AZ ADOTT MODULHOZ TARTOZÓ INFORMÁCIÓ ........... 12 3-6. ÁBRA A „FŐMODUL” .......................................................................................................... 13 3-7. ÁBRA AZ ADATOK ÉRVÉNYESSÉGE ..................................................................................... 13 3-8. ÁBRA ILLETÉKTELEN HASZNÁLAT, A HOZZÁFÉRÉS MEGTAGADVA ...................................... 14 3-9. ÁBRA AZ „AM/MA LEKÉRDEZŐ” MODUL .......................................................................... 14 3-10. ÁBRA AZ „ÉSZREVÉTELEK” MODUL.................................................................................. 15 3-11. ÁBRA AZ „FAQ/GYIK” MODUL KEZDŐOLDALA A KATEGÓRIÁKKAL................................ 15 3-12. ÁBRA AZ „FAQ/GYIK” MODUL EGYIK KATEGÓRIÁJA (LEKÉRDEZÉSRŐL SZÓLÓ KÉRDÉSEKKEL) .................................................................................................................. 16 3-13. ÁBRA KÖZVETLEN NAVIGÁCIÓ A LAP TETEJÉRE ÉS AZ FAQ/GYIK KEZDŐOLDALRA ........ 16 3-14. ÁBRA A „SZEMÉLYES” MODUL KEZDŐOLDALA, AMENNYIBEN NEM JELENTKEZETT BE A FELHASZNÁLÓ ................................................................................................................... 17 3-15. ÁBRA A „SZEMÉLYES” MODUL KEZDŐOLDALA, AMENNYIBEN BEJELENTKEZETT A FELHASZNÁLÓ ................................................................................................................... 17 3-16. ÁBRA SZEMÉLYES ADATOK............................................................................................... 18 3-17. ÁBRA A TÉMA KIVÁLASZTÁSA .......................................................................................... 18 3-18. ÁBRA VISSZAJELZÉS KILÉPÉSKOR ..................................................................................... 19 3-19. ÁBRA EZEN AZ OLDALON 4 BLOKK LÁTSZIK...................................................................... 19 3-20. ÁBRA A „MODULOK” BLOKK KAPCSOLATOT NYÚJT A FELHASZNÁLÓI MODULOK FELÉ ..... 20 3-21. ÁBRA A „KAPCSOLAT” BLOKK ......................................................................................... 20 3-22. ÁBRA A LELOSOFT KFT HONLAPJA: WWW.LELOSOFT.HU .................................................. 20 3-23. ÁBRA A „FELHASZNÁLÓK INFO” BLOKK NÉVTELEN FELHASZNÁLÓ ESETÉN ...................... 21 3-24. ÁBRA A „FELHASZNÁLÓK INFO” BLOKK BEJELENTKEZETT FELHASZNÁLÓ ESETÉN ........... 21 3-25. ÁBRA A „STATISZTIKA” BLOKK ........................................................................................ 21 4-1. ÁBRA VÁLASZTÁS AZ ÁLTALÁNOS AM/MA LEKÉRDEZÉSEKBŐL ........................................ 24 4-2. ÁBRA VÁLASZTÁS A MOZGÁSTÍPUS-SPECIFIKUS AM/MA LEKÉRDEZÉSEKBŐL.................... 24 4-3. ÁBRA AZ ELSŐ LÉPÉS .......................................................................................................... 24 4-4. ÁBRA FELTÉTELEK MEGADÁSA A MATINFO PANELNÉL ....................................................... 26 4-5. ÁBRA FELTÉTELEK MEGADÁSA A RAKTÁR-CIKKSZÁM PANELNÉL ....................................... 26 4-6. ÁBRA FELTÉTELEK MEGADÁSA A CIKKSZÁM-RAKTÁR PANELNÉL ....................................... 27 4-7. ÁBRA FELTÉTELEK MEGADÁSA A VÉTELEZŐ HELY - CIKKSZÁM PANELNÉL ......................... 28 4-8. ÁBRA FELTÉTELEK MEGADÁSA TOVÁBBI KÖZÖS AM JELLEMZŐKNÉL (A). ......................... 29 4-9. ÁBRA FELTÉTELEK MEGADÁSA TOVÁBBI KÖZÖS AM JELLEMZŐKNÉL (B)........................... 30 4-10. ÁBRA FELTÉTELEK MEGADÁSA RENDELÉSES AB BIZONYLAT ESETÉN ............................... 31 4-11. ÁBRA FELTÉTELEK MEGADÁSA NEM RENDELÉSES AB BIZONYLAT ESETÉN ....................... 31 4-12. ÁBRA FELTÉTELEK MEGADÁSA AÁ BIZONYLAT ESETÉN ................................................... 32 4-13. ÁBRA FELTÉTELEK MEGADÁSA AE BIZONYLAT ESETÉN.................................................... 33 4-14. ÁBRA FELTÉTELEK MEGADÁSA AK, AV VAGY TH BIZONYLAT ESETÉN............................ 33


57

4-15. ÁBRA FELTÉTELEK MEGADÁSA AZ MA PANELNÉL ............................................................34 4-16. ÁBRA A MUTATOTT OSZLOPOK KIVÁLASZTÁSA .................................................................35 4-17. ÁBRA A MUTATOTT OSZLOPOK SORRENDJÉNEK VÁLTOZTATÁSA (4-16. ÁBRA RÉSZLETE) .36 4-18. ÁBRA AZ OSZLOPOK RENDEZÉSÉNEK KIVÁLASZTÁSA ........................................................37 4-19. ÁBRA A KERESÉS ELINDÍTÁSA ...........................................................................................37 4-20. ÁBRA ELŐUGRÓ ABLAK FIGYELMEZTETI A FELHASZNÁLÓT A HIÁNYOSSÁGRA ..................38 4-21. ÁBRA A KERESÉS EREDMÉNYE ..........................................................................................38 4-22. ÁBRA A TÉTELEK MEGJELENÍTÉSÉNEK TESTRESZABÁSA AZ EREDMÉNY OLDAL TETEJÉN ...39 4-23. ÁBRA EGY TÉTEL RÉSZLETEI .............................................................................................39

LeloSoft Kft. Leloinfo. Felhasználói kézikönyv

Recommend Documents