Lelkészbeiktatás Piskitelepen 2016. 11. 22.
Munkálkodjon ki-ki a maga helyén Lelkészbeiktatás Piskitelepen
Szórványvidéken, a szívós kitartásba kövesedett küzdelemben edzett harangok szebben szólnak. Kiváltképpen akkor, amikor ünnepre, jövőbe mutató ünnepre hívnak, mint nemrég Piskin, ahol ünnepélyes keretek között iktatta be hivatalába november 20-án Czuhai Miklós Csaba református lelkipásztort Nagytiszteletű Zsargó János esperes. És bár a mintegy 400 főnyi magyar közösségben alig 100 református lélek dicsőíti Istenünket, a gyülekezet 150 éves temploma megtelt, hiszen a gyülekezeti tagok mellett a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum diákjai és pedagógusai, valamint a szomszédos gyülekezetekből érkezők valamint meghívottak is részesei voltak a történelmi pillanatnak. Az ünnepi istentiszteleten Nagytiszteletű Zsargó János hirdetett igét Lukács 4:16-22 alapján. „És méne Názáretbe, a hol felneveltetett: és beméne, szokása szerint, szombatnapon a zsinagógába, és felálla olvasni. És adák néki az Ésaiás próféta könyvét; és a könyvet feltárván, arra a helyre nyita, a hol ez vala írva: Az Úrnak lelke van én rajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangyéliomot hirdessem, elküldött, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyilását, hogy szabadon bocsássam a lesujtottakat, Hogy hirdessem az Úrnak kedves esztendejét. És behajtván a könyvet, átadá a szolgának, és leüle. És a zsinagógában mindenek szemei õ reá valának függesztve. Õ pedig kezde hozzájuk szólani: Ma teljesedett be ez az Írás a ti hallástokra. És mindnyájan bizonyságot tõnek felõle, és elálmélkodának kedves beszédein, a melyek szájából származtak, és mondának: Avagy nem a József fia-é ez?”
Beszédében Nagytiszteletű Zsargó János esperes úr kiemelte, hogy bár Piski kis gyülekezet, a Mindenható Isten mégis évtizedeken és évszázadokon keresztül gondoskodott a gyülekezetről, legyen aki hirdesse az igét, legyen temploma, legyen egy hely, ahol a gyülekezet vasárnaponként összegyűljön, gondoskodott az Úristen anyagiakról azért, hogy ez a templom szépüljön, az egyház épületei jó karban legyenek, gondoskodott az Isten lelkes gyülekezeti tagokról akik szívvel lélekkel mellé álltak az ügynek. Gyülekezet és lelkipásztora így állhat most együtt Isten színe előtt, bízva tekintve a jövőbe. Arra bíztatta a gyülekezetet, hogy minden istentiszteleti alkalom legyen fontos, a nyugalom napját az Istent kereső együttlét szentelje meg ezután is. A gyülekezet ne ragadjon le az igehirdető személyénél, tekintsen úgy rá, mint Isten igéjének tolmácsolójára, álljanak mindig a lelkipásztor mellé, együtt végezve a munkát, ami a gyülekezet megmaradásának záloga. Czuhai Miklós lelkipásztor már komoly tapasztalatot gyűjtött az együttműködésben, beszédében ki is hangsúlyozta a közösen végzett munka fontosságát.
A csodálatos halfogás történetére építve prédikációját, úgy fogalmazott: Gyakran belefáradunk az eredménytelennek tűnő munkába, otthonainkban, gyülekezetünkben úrrá lesz rajtunk a csüggedés. De Jézus biztató szavára, jelenlétében újra kell kezdeni a munkát és ez már biztosan sikerre visz. A lélekkel végzett kitartó munka mellett szólt Albert István nyugalmazott lelkipásztor is, aki hosszú évtizedeken át munkálkodott a piski gyülekezet gyarapításán. Arra biztava adta át fiatal kollégájának a lelkipásztori munka jelképeit: a templom kulcsait, a gyülekezet Bibliáját és az egyházközség pecsétjét, hogy úgy szolgáljon a kicsiny gyülekezetben, hogy a templom kulcsa mindig csak jobbra forduljon a zárban, azaz nyissa az ajtót, a Biblia szavai vezessék az Isten útján a lelkészt és gyülekezetét, az egyházközség pecsétjét pedig használják becsülettel a közösség javára.
Az ünnepi alkalmat megtisztelte jelenlétével Barabás János, a Magyar Köztársaság kolozsvári vezető konzulja, valamint Winkler Gyula EP-képviselő is.
A dévai téglás Gábor Elméleti Líceum diákjai rövid kis műsorral köszöntötték a lelkipásztort és a gyülekezetet, melyet Oprisa Melinda vallástanárnő és János Zsuzsanna tanítónő állított össze Isten dicsőségére. A frissen beiktatott lelkipásztor fáradozásaikat édességgel honorálta. Az istentiszteletet követően szeretetvendégségre került sor, melyen a gyülekezet és a meghívottak együtt vettek részt.
Isten áldása kísérje a lelkipásztort és gyülekezetét! Csatlós Erzsébet
© Copyright 2017 Erdélyi Református Egyházkerület
