lélektan orvostudomány mővészet zenefilozófia filozófia

1


































lélektan—orvostudomány— mővészet—zenefilozófia—filozófia A Pater Noster (Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy) ima magátó l Jézustól való. Míg az egyik fordításban min dennapi kenyeret kérünk (panem nostrum quotid ianum da nobis hodie ), egy másik, vatikáni forrrásból szárnazó szövegben már mennyei kenyérét fohászkodunk: panem nostrum SUPERSUBTANTIALEM da nobis hodie -szerepel. Ez jóval több, mint a mindennapi (quotid ianum) kenyér. De mi is az a le lki, lényegi, mással nem helyettesíthetı kenyér = panem supersubstantia lem? Mi is az a szuperszubtanciális? Substantia = [fizikai] álla g/állomány, kitöltı anyag, [filozófia i ért.] valami, ami önmagának oka, nem levezethetı. Fordítható velı snek, lényeginek/igazinak, lefg onto sabbnak is. A szuperszubtanciális kenyér anyagon túli. Lelkiszellemi, vala mi olyan lé nyegi, ami az ember számára, aki nem csak hús-vér lény, nagyon üdvös. Hisz’ az ember szellemi lé ny. Ez a szellemi kenyér a mővészetben a tiszta, értékes zene. Merthogy a zene: a lé lek kenyere.És akkor innen a lo gikai konklú zió: A mővészet Isten egyik megközelítése.

[ORVOSBIOLÓGIA, PSZICHIÁTRIA, ESZTÉTIKA]

ÍRTA:

DUNKEL NEPOMUK NORBERT , zenet erapeuta, zenes zerzı-orgonamővész, okl. grafológus, zene és filozófi a tanár

***
































*** 1

2

A SZÉPSÉG A RÉSZLETEKBEN VISSZACSILLANÓ ISTENI EGÉSZ. (D UNKEL) A JÁTÉK SZABAD CSELEKMÉNY, MELY ÖRÖMET OKOZ . BÁRMIKOR MEGISMÉTELHETİ. (H UIZINGA) C SAK AZ BOLDOG, KI JÁSZHAT (J ÓZSEF ATTILA) AZ ÉLET ÉRTELME: AZ AUTENTIKUS EMBER MEGTALÁLÁSA. D E NEM VALAHOL KÜNN, HANEM MAGUNKBAN, LEGBELÜL. (DUNKEL)

***

Hunort az osztályon láttam viszont. 2000-ben bizony, még volt hálós ágy. Ott tombolt egy darabig, majd sértıdıtten a fal felé fordult. Ha valaki a kórterembe lépett, ordított. Harmadjára tértem vissza, de ezúttal egy szoprán furulyát hoztam magammal… és játszani kezdtem. Hunor kacagott. Viháncolt. Nevetetett. Egészen az ágy széléig merészkedtem. Rám sem figyelt, de a zenének nagyon örült.Talán, ha 23 éves lehetett, de arca most öregnek tőnt. Ám a furulyaszó után, ami nem több, ha 3 perces volt, úgy örült, olyan ártatlanul és önfeledten, mint egy gyerek… -Ezt hogyan csinálja? Kérdezte a nıvér. Hát errıl szól a könyv. A zeneterápia a mővészet lelki hatásaival és az érzelmi kommunikáció erejével gyógyít. Számos testi és lelki hatással bír. Lényege a tudatállapotváltozás indukálása: ZENEI INDUKCIÓ

→ TUDATÁLLAPOTVÁLTOZÁS

lelki hatások, relaxáció, zeneálom, lelki szimbólumok megjelenése, analízis, önismeret, katarzis, stb. testi hatások, fájdalomküszöb, immunállpotváltozás, izomelernyedés, kardiovaszkuláris állapotváltozások, biogén aminok koncentrációváltozásai , etc.

INDUKÁLT VÁLTOZÁSOK A TESTI MŐKÖDÉSBEN, HANGULATBAN, LÁTÁSMÓDBAN

…És akkor a hangyák menetelnek. (Bıszekundos dallam, [pl. fá-szó helyett fá-szi#]fel-le, skálaszerüen, a szintetizátoron). M ennek a fa tetejére, fel. M utatjuk a kezeinken, a levegıben lépdelı újjainkkal, mászuk felfelé. …És a lombok között… a lombok között lakik valaki… Széthatjuk a lombokat (amit csak lehet, a kezünkkel mutatjuk), vagyunk vagy tízen (tehát sokan), és várjuk, ki is lakik a lombkoronában? M ongol idióta van vagy három, egyik közülük enyhe skizofrén. Egy autista fiú himbálja magát, arrébb egy nyáladzó arc pislog a tolószékben. De mind kíváncsi. A szinetizátoron megszólal egy kisterc: a-fisz, a-fisz (szó-mi) mondja, s a vidám D-dúr szinte csakúgy szikrázik a mélyebb hangfekvésben játszott bı szekundos (bé-cisz) g-moll dallam után. Kakukk énekel!! (szó-mi). Én is fütyülöm a jellegezetes, jól kivehetı kakukk-motívumot. Van aki felvisít örömében. Van, aki csodálkozik. Élvezem a munkám, bár néha kettıskönyvelek, befelé is beszélek.

2

3 A kérdésem az, ügye nekik is van joguk az örömhöz? Talán még egy kis létmegértéshez is? De otthagyom a szomorúságom; haladunk továb. A madár hívja a párját: hosszan trillázom, trillázom és csak rillázom a hangszeren. Verdesünk a szárnyunkkal. Ingerszegény éléteünkbe egy maréknyi napsugár költözik. Van egy vendégünk, szociális szervezı szakos hallgató. Nem érti, mit csinálunk, sokszor még hülyéskedünk és „ezért még fizetnek is”. „Sok tudós semmi jelét nem adja, hogy számot vetne azzal, hogy az ı tudományán túl is léteznek dolgok [és elméletek –D.N.]. Amíg megmaradnak ebben a hitükben, megfosztják magukat a saját korlátukon túlra való tekintés nagy lehetıségétıl. M árpedig elengedhetetlenül fontos, hogy pillantásunkat saját horizontunkon túlra vessük, bármilyen területen dolgozzunk is.” (Szúfi gondolat.) „A TÜKRÖT ARRA AHSZNÁLJUK, HOGY AZ ARCUNKAT NÉZZÜK, A MŐVÉSZETET PEDIG ARRA, HOGY A LELKÜNKET LÁSSUK.” –Georg Bernard Show A zene hatására felkeltett érzéseket át is alakíthatjk, ezeket át lehet tanulni: pl. képzeletben felülrıl nézem a gyászoló embereket, a kihantolt sírt, így a harangszó most már nem félelmetes, de nem is gyászos, hanem békés, búcsút intek az eltávozottnak. Nem a saját halálfélelmemmel reagálok a gyászra. (Érzelmi lehorgonyzás, anchoring= az áttanulás során a harangszóra béke önt el, inger – kiváltott pozitív érzelmi állapot, anchoring). Örülök, ha nagybeteg fájdalma végre megszünt, és… nem a saját függıségigényemet keverem a gyászba. 1. Zenélni – érzelmeket felkelteni. 2. Terapizálni: az érzelmeket tudatossá tenni. 3. Majd, segítséggel és lépésről lépésre = átváltozni. Az életünkhöz, és a reá adott válaszainkhoz (düh, elkeseredés, szomorúság) új szempontot, majd új reakciótípust (nem agresszív válasz, nem önrombolás) váltani. Zenélni annyi is, mint kikerülni a NYELVBE ZÁRT LÉTEZÉS csapdáját. A gondolatok, a nyelv, az elvárás, a kultúra annyira befolyásol bennünket, hogy még a percepciót is meghamisítja. Mindent szavakon, így előre elkészített jelentéshálón fogunk fel. A zenei elmélyedés a meditáció, egy tisztább tudat előszobája. Zenében a tudat fénye nem törik meg a szavak törőközegén. Korunk embertelen és mostoha, mert a kapitalizmusban a piac a szent. A piac tehát elıbbre való, mint az emberi lélek, mint az ember életterve, az emberi élet célja, azaz a tapasztalások általi felismerések. A fejlıdés, tanulás, tökélesedés. M inden reakciónk alapja egy helyzet/akció s annak értelmezése, ami érzelmeket aktivál bennünk. Sajnos akkor is, ha ez az érzelem tévesen azonosított helyzetekn alapul (szorongás, düh). Nézzük ezt közelebbrıl:

ESEMÉNY (emlék, vagy jövıbeli feladat) → ÉRTELEMZÉS (félelmetes, kívánatos, stb.) TESTI-LELKI REAKCIÓK → motiváció majd cselekvés → (megküzdési mód [copyng]).

→ ÉRZELEM

3

4 Korunkban egyre több tudományterület nı bele más tudományterületbe (kvantumkémia, molekurális biológia, sıt, az agyi hírvivvı molekulák hatásainak vizsgálata eredményeképp: molekuláris pszcihológia, immunológia [agyi, idegrendszeri mőködés és ezek immunhormonokat módosító hatásai], ökológia [biológia, talajtan, a terület eltartóképessége, meteorológia, az emberi hatások vizsgálata], csillagászat, alkalmazott informatika, stb. Szükségszerő jelenség: megnövekedett az informácó, így, az egyes tudományterületeket keresztezı, eleddig rejtett összefüggések is napvilágra kerültek. Sıt, jelentıs tudományterületté nıtték ki magukat. Korunk a tudományköziség, az interdiszciplináris tudás kora. S ez még semmi. Korunk új igénye, hogy a szerteágazó tudást egy nagyobb rendszerbe, úgynevezett metatudományba foglalja össze. Ennek szelléemében alkottam meg a zeneterápia könyvét. A zeneterápa az általános, szakszóval: nomotetikus, objektív, megalapozó tudományos jellegek (élettan, anatómia, lélektani alapok, mővészetfilozófia [esztétika] sajátságok) MELLETT bír egy másik, idiografikus tulajdonsággal. Idiografikus azt jelenti, a tudomány, vagy részterület: egyedi, speciális, sajátos jelenségekkel is foglalkozik. Az ember „befejezetlen kísérlet”, és igen kevert élőlény. Azért befejezetlen, mert a személyiségét –elvben- ő maga fejlesztheti, alakíthatja. Kevert, mert van benne szociális, pszichológiai, biológiai, spirituális dimenzió is. Minden szellemi pszichológiaivá. Majd anyagivá válhat. Egyetlen gondolatból tett születhet. Az ismételt tettekből szokás alakulhat. –És a szokás? Az bizony jellemet faraghat bennünk. A jellem már olyan erős, makacs tulajdonság, erő, ami sorsot formál. A gyógyuláshoz tehát el kell hagynod jellemed, meg kell változtatnod szokásaid, tetteid, de még a gondolkodást is. A művészet képzetes tett, a karakterekkel való játék a versben, festészetben, plasztikában és zenében, evidencia. A biblioterápia, a kognitív pszichoterápia a gondoklodásmódunkat segíthet megváltoztatni. Egy ismerısım mindenkit utál, hamar dühbe gurul, élménye, hogy „hölyékkel van körülvéve”. Ha azt gondolná néha, nem értem, ezt az embert, és ez nem azt jelenti, hogy hülye, hanem, hogy én másképp gondokodom. Ha azt is gondolná, nem baj, valakí így meg úgy gondolja, nem vagyunk egyformák. M ár változnának dolgok. Új gondolataiból új tettek születhetnek, nem dühbe gurulás, hanem, pl. kíváncsiság, érdeklıdés, türelem, vagy humor. A tettekbıl új szokás, a türelemé, diplomatikusságé. A jellem indulatossága megváltoznék. Az indulatos-kritikus dühöngı jellem amúgy is sok kardiovaszkuláris (szív-érrendszeri) problémát, vagy emésztési zavart okoz hosszú távon. Az elfojtott agresszió még alattomosabb, a pajzsmirigyigyet támadhatja meg. Nos, az új, toleráns, kíváncsi, humoros jellem már egy sokkal békésebb új sorsot vonz magához. A művészet, különösen a pedagógiai érzékkel vezett zeneterápia, vagy dráma játék, új impulzusokat és újszerű érzéseket, újszerű átélési, így új gondolkodási formákat ad klienseinknek, akik segítségünkkel (dicséret, megerősítés, szellemi vezetés) rátalálhatnak a változás-változtatás új útjaira.

4

5 A DIÓFA MAGÁNYA

A diófa azért oly lenyőgözı, mert arányos alakja van, magas, erıs fa. Impozáns alakját sokszor nem is takarja semmi: nincs körülötte más növény. Így jobban szembetőnik királyi termete. Ez azért van így, mert a dió olyan méreganyagokat választ ki, amely mérgezı, vagy csírázást gátló hatású más növények számára. A dió (Iuglans regia) „idegengyőlölı”, allelopátiás hatású növény. Az analógiás gondolkodás alapján, bennem felmerül; nem diófa-szerően viselkedik-e a tudomány? Ad 1. a természettudományok ugyanazon metódusokat (hipotézis-kísérlet-bízonyítás-magyarázattechnológia) erıltetnek a szellemtudományokra is, mint amiket maguk követnek. Ám a tudomány a megmérhetıvel, elemezhetıvel a lényeg felszínén mozog, ami lényeges és emberi, az a kommunikáióban és vallomásokban kerülhet csak napvilágra. Sajnálatos módon korunk agresszív vallása a tudomány. M ég a bölcseleti alapon álló tudományok, mint a pszichológia, pszichiátria, történelemtudomány, stb. engednek a nyomásnak: minél több, „objektív tudományos módszert” alkalmazzanak. Csak azért, hogy ık is tudományként legalizálják magukat. Ez persze tarthatatlan, mert a módszertan generalizálódása nem kedvez a részletgazdag, sokoldalú megismerésnek. M ás tudásterület – más módszer – más nyelvezet. A tudományos logika nem univerzális, logikák és megközelítések vannak. Pl., a természet nem ismeri az egyenest: a Föld geodétikus vonalai, a téridı gravitáció alakította deformációi (pl. kvantumhab, fázis tér, szingularitások, féregjukak, stb.), sıt, a lelki élet, az asszociációk is görbék, örvények (Hermann Imre, in: A tudattalan és az ösztönök örvény elmélete, 1933). Einstein, vagy Bólyai János, (majd Gauss,) stb. nyomán ma már nem kérdés, az euklidészi geometria csak az emberi elme absztarkt geometriája.. Nos, a tudományos logika is csak az egyik, a világ megismerésben, egysík. A kauzalitás is viszonylagos lehet, és az objektív tudományok diktálta „egyenes út” nem mindenki számára üdvös, elınyös. Én az utak pluralitását hirdetem. M ind amegismerés, mind a létezés több utas, több helyszínen és igen sok moduszban létezik. Ad 2. Vajjon nem „idegen” terápia/eljárás/koncepció győlölı-e, az orvosi diszciplína? Sokáig a nyugati orvostudomány kuruzslásnak minısített számos, ma már (a mi tudományunkkal is) bizonyított hatású keleti gyógymódot (akupresszúra, prána nádi tisztítás [nádi= vezeték, az energiaáramlás tudása], kineziológia, reflexmasszázs, kiropraktika, stb.). Az orvosképzés allelopátiás jellegő, a hallgatók eleve úgy szocializálódnak, hogy mindent a szakmai tekintély, s egyáltalán: a tekintély oldaláról közelítsenek meg. Vagy utasítsanak vissza minden olyat, ami még új, nem bizonyított, vagy, nem oly módon bizonyított, mint ahogy a szakmai szocializációjában megszokta. A szakmai szocializációk közös veszélye, hogy a nem szakmai kérdések is, a világlátás is a csak szőkebb területen hatékony szakmai látásmódban reprezentált. A VILÁG HATÁRAI AZONBAN NEM ESNEK EGYBE AZ ISMERETEINK HATÁRAIVAL. A tekintélyelvő, hőbérúrrendszerő, primitíven tekintélyelvő orvosképzés ma már azért számos alternatív terápiát beengedett gyógyító eljárásai közé. A zeneterápiának, ha kopogtatnia már nem is kell az ún. „kemény”, objektív tudományok vaskos tölgyfaajtaján, de elmondani magáról, hogy mit?, miért?, s hogyan? csinál, ma még egyenesen sürgetı. Sıt, olykor hozzá nem értık, igen is; csupán kompetenciaéhségbıl szegıdnek a zeneterapeutáknak, de kókler módón. Nos, ezért született e könyv. Hogy minden rászorulónak jobb lehessen! Hisz’ az egészséghez való jog is, és az állapotjavításhoz való jog is, alkotmányos jogunk!

5

6 Vallási, etikai forrásból, saját-élménybıl tudhatjuk, adni jó. M inden csak akkor mőködik, ha NEM ÖNMAGA KÖR ÜL F OR OG, ha az én –t , az egót , a rés zt erület et meghalad ja. Ez is az élet mély ebb ért elme, a : sz olgálat . Dep ressz iót úgy is lehet gy ógy ít ani, ho gy a debressz iós másokat kez d gondoz ni, se gít eni. Ha a t udás/ener gi a/p énz , a fény megál l az én –nél, ne m foly ik t ovább sem p énz , sem t udás sem energi a, sem fény . Pedig csak az igaz án a t iéd, amit oda t udsz adni másnak. A t eráp ia t ehát az elız ıeknek me gfel elıen, sz ol gál at . Számos ember a maga sorsát keseríti meg, nem is ismerve önmagát. Nem ismerve az önsorsrontó mechanizmusait. A megbetegítı módozatokat, tudattalan érzelmi örvényeket. A mővészet pedig jó az önismeretre, önkifejezésre. A régi bölcsesség szerint megismeréssel meg tudunk szabadulni problémáktól: „A MEGISMERÉS SZÜKSÉGSZERŰEN EMPÁTIÁT, AZONOSULÁST ÉS KIVETÜLÉST VON MAGA UTÁN.” –E. Morin (és vesd össze: Avalokitésvara: Valamitől felismerés által megszabadulni – Buddhizmus) A zeneterápia kettıs, a zene ürügyén történı ’beszélgetıs terápia’ során önfeltárás és értelmezés zajlik; pedig a zene preverbális, a szavak elöl elrejtızıtt és az elfojtásban tudattalan elelki traumákat ismerhet meg a kliens. A lelkivilág, az indulati élet megismerése, és helyes értelmezése a gyógyulás forrása. Saját tapaszatalataim alapján, alig láttam olyan pszichiátert, aki érdekelt lett volna a betege önismeretében. De az a hívı is kellemetlen, -legalábbis a nyugati egyházak számára- aki megvilágosodott (autonómmá lett, tiszta forrással lett kapcsolatban), vagy istennel erıs, belsıséges kapcsolatban él. M ert akkor az egyház már nem lehet számára közvetítı. Itt valami baj van. Nos, a pszichiátriai tabletták még nem oldottak meg családi problémákat, sem depressziót, sem pánik betegséget. Úgy tőnik, már vagy húsz éve a gyógyszeripar manipulál orvost, beteget, fenn tart kórházi osztályokat, mert eladni akar. A lét problémáira tabletákat kínál. Drágán is, és persze hasztalan is. Gyászra mit ér a nyugtató? M unkanáélküliségre mit ér az antidepresszáns? A szabadság sok fejtörést okozott az embereknek. Van egy aspektusa, ami a betegségegészség szempontjából használhatónak tűnik; a szabadság, mint természet. Az ember természete, mely a szabad választásokban tükröződik. Mivel a betegségek dötő része pszichés eredetű, sőt, a balesetek nagy része is az, felmerül a kérdés, miért választunk betegségeket és szenvedéseket magunknak?? Tudunk-e valami mást választani? Ez pedig a fantázia kérdése, mert az valósul meg, amiről elhisszük, hogy megvalósulhat. És itt láthatjuk a művészetek lehetséges szerepét. Analógia a testben: mikrokozmoszunk egy makrokozmosz is, a sejtnek a szerv már egy egész kozmosz, de az egész Föld csak egy mikrokozmosz az Univerzumban. Bizony, benned is van egy „iskola”, ha nem több. Sejtjeink egymsát tanítják, sıt, noszogatják. Az éretlen, blasztos sejtek megérkeznek a csecsemımirigybe. A thymusban (csecsemımirigy) zajlik a T sejtek (fehérvérsejt fajta) „továbbképzése”. Ezek érési (és molekuláris tanulási) folyamatok után képesek lesznek FELISMERNI a szervezet saját szöveteinek antigénjeit (HLA1). 1

Human Leucocyta Antigen - a régi elnevezés ma már nem állja meg a helyét. Korszerő ismereteink szerint, egy egész molekulacs alád tartozik a fı (= Maior) Hisztokompabilitás Komplex (Complex) fogalmához (MHC I, MHC II.)

6

7 Nos, az orvostudomány néha nem ismer fel olyan, egyébként tényleg gyógyító hatást és szándékot, ami eltér „eddigi, jól megszokott HLA-jától”, bevált, megkövesült rendszerétıl. Pedig az élet lényege a folytonos megújulás (információáramlás) és rugalmasság. Az eltérés bőn, a legtöbb társadalom/tudós közösség szankcionálja, megbélyegzi az eltérést, akkor is, ha az útkeresés. Ám a zenetzerápia ma már szilárd lábakon áll; hatásmechanizmusát alább fogom részletezni. Ugyanakkor a zeneterápia mögött egy új, abszolút humánus lelki gondozási szándék húzódik meg. Egy új kor; melyben a pszichiátria békésen lelki gondozásba – pszükhagógiába megy át. Ellenállva a gyógyszeripar hatalmas nyomásának, elsısorban lelki technikákkal kíván gyógyítani. Meghaladva a pszichonalízis hagyományos tekintélyelvőségét, a magyar, tekintélyelvő-patriarchális orvosi hagyományt; a beteg inkább kliens és ügyfél. Inkább újra fogják tanítani, mint gyógyszerezni. Ehhez, a humanista eljáráshoz sorolom a zeneterápiát. M ert tekintélyelvben sem felnıni sem újra-tanulni nem lehet. A mentális gyógyulás pedig: újra-tanulás. A zeneterápia céljai, hogy a regressziót (pszichózis, tartós depresszió, gyász, stb.) másfajta regresszióvá alakítsuk, azután az Én magasabb integritását próbáljuk meg elérni. Játszunk, poénkodunk, és sírunk: közel engedjük magunkhoz a saját ézéseinket. A figyelem és relaxáció ritmikus változtatásával az öszpontosítás és ellazulást váltogatjuk: mozgatjuk a szellemi funkciókat. Egyben humanizáljuk a marginalizálódott-hospitalizálódott embertársainkat. Van, akinek a terápiás részvétel is maximális erıfeszítés (depresszió, figyelemzavar az éberségi aroual funkció csökkenése). A dicséret, a bíztatás, az elfogadó attitőd segít az önértékelés visszaállításában, a jó zeneterápia nem feladat, hanem élmény. A táncos, közös gyakorlatok, a ritmikus mozgás élénkít, és megkísérli a szociális interakciókat. A zenei hatások élénkítik a hangulati életet, a ritmus újrasturkturálja a szenvedés és magány pusztává változott idejét. AKKOR MI? ALTERNATÍV? KOMPLEMENTER? INTEGRATÍV? Számos betegség nem, vagy nem teljesen gyógyul a hagyományos (ún. allopátiás2 ) orvoslás hatására. M indig is voltak kiegészítı (komplementer), vagy egyéb, más utakon járó, a hagyományoshoz képest eltérı (alternatív) gyógymódok. Sıt, van olyan protokoll, melyben több terápiás eljárás szerepel. Így a leghelyesebb megnevezés az, amit integratív medicinának hívunk, mely, mindent ami: hatásos, de non-invazív, nem megterhelı, és a hagyományos (a betegségünket teljesen nem megoldó) eljárásokat kiegészítı, lehetıleg mellékhatás nélküli gyógyeljárást befogad a terápiás repertoárba. Ignote nulla cupido –amit nem ismerünk, az iránt még csak nem is vágyhatunk. Nos, ezért kell megújítani a medicina terápiás repertoárjába illı új, régi-új terápiás eljárásokat (neurálterápia, homeopátia, manuális medicina, fitoterápia).

Ezekkel az antigénekkel válik lehetıvé. hogy a szervezet immunrendszere sajátként ismerje fel testi szöveteinket, s ne lökje ki, vagy ne támadja meg azokat (pl. krónikus ízületi bántalmak, autoimmunbetegségek). 2 Egy tünetet, rossz mőködést ellentétes erıvek gyógyító eljárás. Pl. hasfáj ás, simaizom görcs, amire az acetilcholin antagonista atropint, vagy l-hioszciamint, mint allopátiás választ ad a hagyományos orvostudomány. A homeopátiás (homeo, homoiósz= hasonló, közel azonos) magatartás inkább acetlicholin hatáshoz hasonló anyagot ad –persze, extrém nagy hígításban. Két gyógymód —két külön filozófia!

7

8

A zeneterápia, a művészet erejével, s ezen azt kell érteni, hogy az érzelmi kommunikáció, és szimbólumalkotás (a művészet = megtestesülés) erejével gyógyít. Komplementer,3 vagy önálló terápia. A pszichológia és a pszichiátria eszköztárát kívánja szélesíteni. -M ivel is? A játék, az érzelmek kifejezése, bizonyos terápiás technikák igenis hatnak. A humanista pszichológia, a pszichoneuroimmunológia és a mővészetlélektan, tudományos és bölcseleti ismeretek, 4 no és a gyakorlati tapasztalat igazolja: minden élményterápia (játékok, mővészetek, tánc, humor, önkifejezés [festés, expresszív mpzdulatok, az orkesztika, ének, drámajáték]) áthangolja a tudatot is, a testet is, a világhoz és önmagunkhoz való viszonyunkat.

DE… HOGY A CSUDÁBA?

A terápiák világa is olyan, mint a társadalom. Tekintélyelvő és sokszor tudományos színezetben tünetünk fel dolgokat, hogy elfogadtassuk ıket. M a már azért magyarországon is egyre elfogadottabb a zeneterápia. Pedig sokan kiakadtak, amikor benyitva az ajtón azt látták, valaki veri a xilofont, furulyázik. -Hogy a csudába tud ez állapot javulást csinálni??? A középsúlyos értelmi fogyatékosoknál nincs tekintélyelvő pedagógia. İk nem reagálnak általános iksolai fogalkozára. Ha nem szeretnek, semmit sem teszenek meg. Sokszor nem is tudom, mivel veszem rá ıket a zümmögésre, mozgásra, táncra. De most zümmögünk, és a székben, egymás kezét fogva ide-oda tekergün, figyelve egymásra is, meg úgy nagyjából a zene ritmusára (helyesebben; a metrumára, lüktetésére). M egmozdul a kar, a sorvadt derék, kiszabadul a tartászavar fogságában sínylıdı tüdı, oldódik a hypoxia, a szorongás, piros rózsák gyúlnak a gyerekek arcán. Arseprger szindrómás nem szívesen ér máshoz. Dani majd’ szájba vágott, mikor megkértem, ı is álljon fel, táncoljunk. És lám, most meg fogja valaki kezét (értsd, vélgül szociális interakcióba sikerült bevonni). Forgunk, Edit finoman a széket érinti, csılátása miatt folyton bizonytalan. Valakinek ki sem alakult egy normális testséma képe, más meg, fél a nagyobb mozgásoktól. Norni kényszermozgása megszünt. Különösen, amióta ritmusra mozgatunk képzelt csecsemıt, a karjainkban (megváltozik a spasztikus izomtónus). Sanyi a csörgıdobot rázza, de olyan hagerıvel, hogy háromszor átkoztam el magam, hoy ma miért is hoztam be csörgıdobot? Aztán felfigyelek, az össze-visszaságból ritmus, mi több; ritmikus játék alakul. Erre három lány is felfigyel, erre mozognak. Kezük lábuk egy soha nem látott összerendezésben mőködi együtt; az ataxia íme, most renddé alakul. M ég nekem is hihetetlen. Ú gy érzem ezért megérte megszületnem. A Taigetosz Intézetben is zajlik az élet –ha hagyják, s jut pénz falvédıre, bordás falra. A Taigetosz –Intézményekben nap mint nap megtanuljuk, szolgálat nélkül nincs értelmes élet.

3

A csak testi terápiákat kiegészítı gondozások, mint pl. fizioterápia, gyógytorna, balneoterápia, tai-csí, akár gyógyszerelés nélkül, vagy azokat ki egészítve. A játék és mővészetterápiákat a pszichot erápi ák tudományában kiegészítı terápiáknak hívják. 4 Az elme, valamint a testnedvek egymásra hatásáról már az ókori filozófi a beszélt!

8

9 AZ ESSZENCIA

Lelki problémák esetén az ember belső világa inog meg. A „lelke fáj” (és diszfunkciók vannak). A költészet (művészet) épp az ember belső valóságát fejezi ki. Hisz’ minden művészet megtestesülés! Ezért a költészet, a kifejezés, a fantázia, tehát a ’belső’ valóságunk sokkalta fontosabb, mint a ’külső’ valóság. A belső valóság csak szélsőséges esetben függetlenedik a külső valóságtól, tehát belső valóságunk egyben a külső viszonyainkat is tükrözi. A kettő nincs egymás nélkül, a gyógyításban azonban a lélek valóságát kell napfényre hozni, abban lehetőség és a beteg kérése szerint, változást indukálni. (M inden prófétánk a befelé figyelés fontosságáról beszél, a beslı élmények valóságát a mai tudomány is megerısíti. A mai ember végképp a külsı valóság foglya. A mővészet a belsıt erısítené fel, a tudatot, nem a percepciót, ami illúzióba von. Tehát; a lelki szenvedés megszüntethetı. De ehhez befelé figyelés, és új, belsı valóság, új egészséges viszonyulások megteremtése szükséges. A szokatlan belsı élményeket ne kategorizáljuk, ne címkézzük [pl. pszichotikus, enervált, mániás]. Nem bolond, az akinek a törzstıl, az emberhorda élményeitıl [a konvencióktól a statisztikus átlagtól, és kulturálisan elfogadottól] eltérı élményei vannak! A költészet/mővészet természete szerint alkalmas arra, hogy a belsı, lelki valóságunkra figyeljünk, fülöncsípve a fájdalmat/betegséget okozó, eleddig tudattalan lelki reakciókat, folyamatokat.) Az első mondat az „alaphang”, tétel, kiindulópont, az axióma. A többi, csak a „felhangok csengése”, részletezés, kidolgozás. A zeneterápia tudatállapot változásokat indukál, lényege a megváltozott tudatállapot, az extázis, (felemelkedés, katarzis,) mely gyógyító erejű. Lényege, a: zenei indukcióra létrejött megváltozott tudatállapotban történő pszichoterápiás beszélgetés, szimbólumjáték, vagy érzelmi támogatás (szupportív terápia). (Az ex-sztázis kilépést jelent. M ivel társadalmi robotok vagyunk, szerepeket játszunk, automaták vagyunk, csak azt látjuk, amire megtanított a társadalom. Prediszponáltak, manipuláltak vagyunk. A tisztán látás a felejtéssel kezdıdik, el kell felednünk az eddigi beidegzıdéseket, a szokásokat/elvárásokat/uralkodó paradigmákat, a megszokott látásmódot. Ek-sztázis során kilépünk a szerepeinkbıl, de még neurológiai „börtönünkbıl” is, mást érzékelünk, mást látunk, és újszerő gondolataink, mi több; új felismerések támadnak.) A tudat, helyesebben a belénk nevelt szőkkörő tudat játszik velünk. A nyelvben és fogalmakban való lét igen kicsi. Nem is látjuk a kéket, mert a balféltekés nyelvi kategória, mely szerint valami világos kék, türkiz, kékes-zöld, stb. Eleve befolyásolja a percepciót!! Számos kísérelt igazolja az ısi védikus tudást, India bölcsességét: az EMBER ELİÍTÉLE ÉS ILLÚZIÓK FÁTYLÁN SZEMLÉL MINDENT . Bizonyos nyelvekben igen kevés a szókincs, pl. a színekre. Ugyanakkor sokkal több szavuk van az árnyalatok gazdagságára! Amikor a kísérleti személynek több színes korong közül kell megneveznie egyfajta árnyalatot, a bal féltekei kategorizáció során már eleve módosul a percepció, mert a vizuális keresés egyvalamilyen, kiemelt szempontból történik. A jobb féltekete eközben változatlan.

9

10 És… mi mindannyian a kultúrában deformált (elvárás, félelem, tabu, szublimálás) szemünkkel látunk, sıt, ezzel a deformált aggyal értékelünk. A pszichológia 80 éve tudja, hogyan írja felül az agy (korábbi tapasztalat, hit, félelem, elvárás, elıítélet) a szemet. Didier M artin, a Lebegı fiú címő könyvében mutatja ezt meg: a szobában repkedı fiút anyja észre sem veszi, mert ilyen egyszerüen nincs! Amiben nem hiszünk, azt meg sem látjuk, vagy másvalaminek látjuk. Igaz ez a szellemi látásra is. A biocentrikus orvosok még 2006-ban is gúnyolódtak, a zeneterápia tárgykörbıl szakdolgozó negyedéves orvostanhallgatón, mondván, a zeneterápia olyan, mint a kézrátétel. A gond pedig náluk, orvosoknál van; 1.egyre több orvos, 2. orvosi technológia, 3. nagyhatású gyógyszerarzenál mellett: nı a betegek száma! M it sejtet ez az orvoslásról? A válasz kézen fekvı… A GYÓGYULÁS

A (lelki) betegség a valamikori traumák, tehát a múlt fogságában való levés. (Az ismétlési kényszer is az.) A megrekedtség (stázis, megakadt tudati, biokémiai, immunológiai, steady state stb.állapot), a nem-folyás, a nem-áramlás: betegség. (A folyamatos apró-változások [folyamatos önmegújítás] adják a látszólag stabil testi-lelki egészségünket). A gyógyulás: élni a mostban. Ennek módja: új viszonyt teremteni a múlthoz. Megváltozott tudatállapotainkban teljesen másként viszonyulunk saját dolgainkhoz, elengedni, megbocsátani tanulunk meg, felülemelkedünk a problémáinkon, új létsíkra érkezhetünk. Gyógyulni: felülnézetre találni, kilépni egy metarendszerbe. A mentálhigiénés-pszichiátriai zeneterápia az önismeret fejlesztésével segíti a gyógyulást. Mert mindenki a maga egészségéért felelős, az orvos, csak asszisztál ebben (ha egyáltalán tud). Az önmagát elfogadó önismeret minden lelki, jellembeli változás alapja. A gyógyulás tehát, változás. A változás pedig a tanulás definiciója is: a tanulási folyamatban idegsejtek egymás közötti kapcsolata is változik (régi szinaptikus kapcsolatok szünnek meg, és úja alakulnak ki). Tehát gyógyulás és tanulás; ugyan az: VÁLTOZÁS A GYÓGYULÁS szükségképpen VÁLTOZÁS . Pontosabban: változtatás. Étrenden, ritmuson, munkán, idıbeosztáson, barátokon (eleddig magunkhoz vonzott jellemeken-sorsokon!) szokásokon, tehát gondolatokon való változtatást is jelent. Minden elvetett gondolat új, neuronális hálózatot (pályáját, összeköttetést) alakít ki. A sokszor elgondolt, vagy megett dolog, pl. állandó aggódás, körömrágás, dohányzás a hindu filozófiában a szamszkára5 nevet viseli. Ez az, amikor a kerék már mély vágást alakított ki a sárban. A kocsi így minduntalan a régi vágásokba téved. Nagyon nehéz onnan kizökkenteni!

A gondolatból meggyőződés (hit, előítélet,) tett, abból szokás születhet! A szokásból hiba, jellemhiba, sors, stressz, fóbiák és testi betegségek lehetnek.

5

Figyelem, a szamszára más, mint a szamszkára. E kettı összefügg, a szamszára a lét örök körförgása, a szenvedés kereke, amelyet a megrögzött szokások, az ismétlések, így vágykiélés, bőn, szenvedély véget nem érı szamszkárái, berögzıdései hajtanak a végtelens égig. A kilépés eszköze a változás, a régi szamszkárák megszüntetés e.

10

11 A mentális betegségekben különösen kellene a lélek fogkeféje! Depresszióban, pánikban a gondolatok új irányát, így új idegsejtpályát és új hipotalamusz hormonelválasztást kell kiváltanunk. A gondolatok/érzelmek anyaggá válnak!! A hipothalamusz számtalan hormont választ ki érzelmek hatására, ami további erıs és tartós testi hatást fejt ki: észlelés ⇒ értelmezés ⇒ gondolat/érzelem ⇒ hypothalamus ⇒ peptidek (rövid aminosavláncok) ⇒ polipeptidek, hormonok ⇒ HORMONHATÁSOK ⇒ testi, immunrendszeri változások, pszichoszomatikus betegségek. A ZENETERÁPIA GYÓGYÍTÓ MECHANIZMUSA E gyógyító mechanizmus lényege a tudatba, az érzelmi állapotba való beleszólás. Ez bizony fölöttébb össztetett folyamat és tréning. Materiális-orvosi alapja az ún. pszchioneuroimmunológia. Tehát a lelki, szociális, érzelmi, tehát: agyi folyamatok, a hormonok változásai és immunfolyamatok EGYSÉGE, EGYMÁSRAHATÁSAI. A bekapcsolt gének, hormonüzenetek, testi reakciók, az érzelmekkel és hiedelmekkel, sıt, az EMBERI VISZONYOK érzelmi hatásaival gazdagon integrálva. Hisz az érzelmek biokémiai-hormonális változásokat indukálnak. (Pl. stressz, szorogás, pl. kortizol –mechanizmusok. (külsı és belsı hatások → agy hormonok → hormonreceptorok bekapcsolása → bekapcsolt genomok → megváltozott genetikai aktivitás → a hormontermelés változásai → test-idegrendszeri-agyi változások. Pédának okáért, a kortizol esetén, pl. sok-sok gén a mellékvesekéregben, → ezen gének aktiválása → kortizol elıállítása → TCF gén bekapcsolása a fehérvérsejtekben [X. gén] → a baktérium és fertızésellenes interleukin-2 fehérje elnyomása –és még vagy egy tucat hatás. M ás, összetettebb, de általánosabb tengely: pl. stressz, → hipotalamusz → realis ing [más hormonokat kiüríttetı] faktor → agyalapi mirigy → mellékvesekérgen ható hormon → készíts és válassz ki kortizolt → engedd a vérbe → válts ki az a kb. 10-12 hatást, amibıl akár egy hatás tartós fennállása is pl. gyomorfekélyt, generalizált szorongás, vagy a krónikus álmatlanság betegségét okozhatja.) A pszichoneuroimmunológiai hatást befolyásoljuk a zeneterápián, mint az ’érzelmek alkímiájának’ és a tudatos reagálások terápiáján. A felkeltett, kidolgozott, elengedett érzelmek megváltoztaják a test mőködését -az idegrendszer és a hormonrendszer közvetítésével. Azaz, pozitiv psziho-, neuro-, hormonális hatásokat indukálunk. A zeneterápián fontos az érzelmek szabad kiélése, tudatosítása, a szimbólumképzés, sıt, a szimbólumokon és a nyelven való túljutás is! (Extázis, megmozdulás, meghaladás). A szeretetteljes légkör, s az elfogadás, a szeretet segít integrálni a szenvedést, a mellőzést, az elhagyatottságot, a testi megpróbáltatásokat. Világunk telis-tele van határokkal. E határok mind-mind ott vannak, ahol nincs szeretet. A szeretet tudniillik befogadás. A határok tudniillik az elhárítás kellékei. Azt hárítom, amit nem énnek érzek, tılem idegennek gondolok. Pedig, még a szegénység, a betegség is hozzánk tartozó dolgok (a földi léthez a dukkha, a szenvedésteli tapasztalás hozzá tarotik).

11

12 Alkotáslélektani megfontolások (kreativitásfejlesztés jótékony hatással lehet a megküzdı magatartás [copyng] hatékonyságára) is szólnak a szimbólumterápiák mellett. Egyikük sem bír kizárólagos érvényességgel, de mindenikben van igazság:

» Freud paradigmájában a szexuális tárgykeresés sokszor kerül ıutas; a kielégülés csak szublimáltan tud megtörténni. A szublimáláskor érzelmek, vagy tévútra került ösztönkésztetések pl. kulturális formában veszítik el feszültséghordozó jellegüket.

» Jungi modellben gondolkodva a kollektív tududat tartalmai kersnek utat. A „megérett intuícióval” szemben a skizoid, (itt értsd: a teljességgel szemben csak világdarabokban, szilánkokban élı ember), sérült személy mővészi-szimbólumalkotót tevékenysége áll. A gátak könnyebben áttörnek, de a sérült ezt nem tudja alakítani, integrálni, beépíteni. A tudatalatti üzeneteket az egészséges személy, érett mővész intgrálni képes.

» Adler sorsforgatókönyv-hipotézise szerint életünk a kisebbrendő érzés kompenzációja, szinte minden a hatalom akarása, a domináns hím pozíciójának elérése érdekében történik. Tehát a mővészetben a kompetencia, az „az történik, amit akarok”, a hatalom, az akarat, a szublimált erı jelenik meg.

» Szociálpszichológiai rendszerben: a bevésıdés, példaképek, a kulturális elvárás, a kreatív magatartás jutalmazása mind a potenciális alkotó élet kibontásának kedveznek.

» Behaviourista álláspont szerint a „jó patkány kondicionálódik”, a rossz patkány ott is explorál (feltár, kutat és próbálkozik,) olyan pedált is nyom, amit nem is kellene, amire nem kondicionálták, szóval: uttalan utakon jár. Az alkotó ember típus nem szocializálódik kellı képpen, vagy nem átlagos módon szocializálódik, olyan viselkedési és feldolgozási mintákat fejleszt ki, amit a jól szocializált, a minden mintát készen kapó és elfogadó embertársaik nem tesznek.

» A humanisztikus pszichológia ’önmegvalósító’ emberképe szerint, pl. a M aslow piramis teteje a legmagasabbrendő szükségleté, ami meghaladja a biológiai késztetések, a biztonság, a társak, a szeretet szükségletét.

» İsi, spirituális tanítások szerint azonban az alkotó csak a felsıbb ideák számára való csatorna, az alkotó az ’égi ideákat’, azaz, kvantumfizikailag ma már igazolható elveket/ törvényeket hoz le a mi, fizikai világunkba. Ezért lehet kilépni (ek –sztázis = kilépés) a mővészettel kiváltott eksztázisban (módosult tudatállapotban) a hétköznapi, és beteg lelki és tudatállapotainkból és… kilépni beteges viszonyokból, torz képekbıl, téves véleménybıl.

12

13 „BEHANGOLÓ” (DEFINÍCIÓ ÉS MEGALAPOZÁS ) E néhány oldalban -az eddigi tudásom és tapasztalataim alapján- alaphangot adok, és alapvetı megismerési irányokat jelölök ki. Fogalmi köröket és tudományterületeket összekötı hidakat rajzolok meg, hogy már a kezdetekben széles látókört vázolhassak fel, pl. egyoldalú orvosi, zeneesztétikai, vagy csak halláslélektani ismeretek helyett. Ismerethálót fogok szıni, nem pedig egy szők ösvényt kitaposni. Kalandozz velem, olvasó! M ég akkor is, ha e könyv „csupa epizód”. Van benne számos átmenet, közbevetés, a zeneterápia lényegét épp nem fedı epizód, de a tudományos háttér megrajzolásához viszont ezen epizódók egyszerően nélkülözhetetlenek. ami meg a filozófiai kitérıket illeti, nos, 1. a pszichológia nem elırébb való a filozófiánál, 2. a pszichológia egyik erıs lába a filozófia, 3. a lélektan már önmagában kevert, interdiszciplináris (= tudományközi, több tudománnyal határos és több udományterületbıl veszi isereteit [pl. statisztika, matematika, biológia, biokémia, idegélettan, paszichoanalízis, kísérleti pszichológia, lételmélet {ontológia}]. 4. a szaktudományok elbutítanak, „elvek, gondolkodás helyett”, az ismeretek gazdagsága pedig hatékonyabbá teszi a „csak szakembert” is. Így aztán e könyv –szükségszerően- az epizódok, a közbeesı utak (οδός= út, &επί= közbe[n] , έίς= ba,) könyve is egyben: epizodikus (epizód, epeizódion= ε. πεισόδιον). M ert magam is keresı ember volnék. És keresés közben a ember kidobál, majd beépít ismereteket. Egyáltalán: az interdiszciplináris feladat megoldása közben eleve nem lehet egy szők ösvényt taposni. E helyett ide-oda kell, hogy kanyarodjak, mert nem ösvényt, hanem térképet kell adjak! A világ holografikus: ahogy a holográfiában a tejles (térhatású) képet több, egymásra exponált hasonló kép adja, úgy a világban sok különnemőnek látszó dolog analóg. Sok részlet számos másban is fellelhetı. A világ tág, térképszerő, kapcsolatgazdag, így hát a jövı tudása csakis ilyen, interdiszciplináris/metaelméletben összefogott részismeretek tudása lehet. kapcsolatgazdag tudás. A részismeretek kezdetben afféle epizódok, közbe esı turista látványosságok, melyek után egy összbenyomás marad. A metatudomány számára a résztudományok csak benyomások, melyekbıl a nagyobb egység születik. De az egész soha meg nem születhetne a korábbi részletekbıl, ha semmibe vennénk ıket, vagy alulbecsülnénk jelentıségüket, vagy lustaásgból nem fordínanánk rájuk figyelmet. KATTOGÓ METRONÓM

A zeneiskolák nem éppen kedvelt instrumentuma: állandó kattogása segítségével kell egyenletesen, olykor kínosan és gépiesen egyenletesen játszani –ami szinte élettani lehetetlenség. Pedagógiai segédeszköz, mely a szabály, mégpedig a ritmus (mérték, arány, eljárási rend) adta szabályok megértésében és követésében segít: µέτρoν= mérték, νόµος= törvény. Persze, nem a metronóm adta merevség cél, a mérték, az ütem, a helyesen kivitelezett ritmus (és a zenei mondatok tagolása) megvalósítása a cél. M ost szakadjunk el a metronómtól, hasonló, de szellemi értelembett vett kulcsfogalom a kánon, (κανών) a mérték, a szabály ([a bizánci hümnológiában] a kontakionból lett himnuszforma,), a törvény, (zsinórmérték, húrmérték [proporciók= húrarányok6/hangközök mérése],) ami az életünkben segít eligazodni.

6

egyben bolygók távolságinak a mérésére, így, a többféle értelemben vett szférák (kozmosz) zenéje ki fejezés e végett.

13

14

De miért akarunk mi folyton eligazodni? M ert az ember a kultúrgénjeiben (mémek) örökíti tovább önmagát, az erdı közepére kitett ember életképtelen. Génjeink nem mondják meg, hogyan éljünk? A HOGYANt, a MÉRTÉKet, a keresı ember dolga megtalálni, —kitalálni. M ert bár minden „szabad”, de nem minden használ! Ezért születtek a kánonok (jogi, vallási szabályok, zsinórmértékek). A kánon nem [csak] zenei mőfaj. És itt most igen kézenfekvı a ZENE és a VILÁG közti analógia: a világegyetem legkisebb egységeibıl (téma = minta, algoritmus, modul, alapegység) is levezethetı az egész (immanencia, rekurzív és kvázi rekurzív matematikai függvények). A kánon, legyen akár 4-5 szólamú, egyetlen dallamból (téma) áll, még akkor is, ha valamelyik szólam lassabban (augmentáció), vagy visszafelé (pl. rákkánon esetén, rákfordításban) olvassa-játsza a szólamot. Az onban a kánon a lev ez et és, az imp likáció („be lebony olódás”, bel ekever edés), el á gaz ás, az e gy re gaz da gabb á válás is, s mint ily en: az e gy-bıl val ó fe lé pí té s elve. T eológi ai (t eremt és, kiáradás az Egy -bıl) bioló giai ( gén-t est t erv-sz ellemi kit el jesedés) és kvant umfiz ikai elv (sz ingu larit ások és a vilá ge gy et em önhasonlósá ga) is e gy ben. És akkor már r é gen e lha gy t uk a „violinku lcs biroda lmát ”. Egész élet ünk sz ervez et -sz ervez és. Organiz áció. E gész sz ervez et ünk billióny i sz e rve ze tt mőködé s: organiz musok va gy unk. A rend, a foly amat sz ervez és p edig mindi g r it mikus. MÉRTÉK –KERESİ

A mővészetterápiák alapja filozófiai alap. Egyik lényege, hogy az ember: deinon, (δειòν, vagy a német Un-heimlich kifejezés -Heideggernél) az az legtragikusabb módon: otthontalan. M ás filozófiai szóval, az ember mértéktelensége/gıgje, a hübrisz igényli a rendet/mértéket/összeszedettséget (lógosz, Sammlung). A mővészet és a mővészetterápiák másik lényege, hogy az alakítatlanból, a semmibıl, a széthullóból teremtsen ALAKot, MÉRTÉK szerint RENDezzen, valósítsa meg a HARMÓNIÁt. Mőködni= részeknek együttmőködni, lenni= együtt lenni —innen a harmónia, az össz eillesz t és filoz ófiai, met afiz ika i és psz ichológia i lény ege. Az ember a nem illesz kedıbıl, a nem jo gosból, a nem erkö lcsösbıl, a ne m i llıbıl (ádik é
-δικ ή) i llesz t et t et t (diké7, δική) csiná l, ha, és amenny iben az illet ı ke resı e mbe r. A kicsi, elsz akadt ego-t (én-t ) a nagy koz mosz hoz illeszt ve kap unk harmóniát . M ert a lesz akadás, az emb er Ist ent ıl való elsz akadása= il lesz t ett lensége volt az E mber elsı t ragéd ia (div ina t ra goedi a). A mővész et nem egy sz erően ismeret és mest erség (t ekhné), hanem lét re –hoz ás. A mő nem csak, és nem e lsısorban lét rehoz ás, me gcsinál ás (gewirkt ). A mővész et egy adot t módon és formában, a mőalkot ásban az az egy lét ez ıben lét ez ıbe t esz i (er-wirkt ), „kénysz erít i” a lét et .

7

Diké a jog istennıje [Parmenidész találta ki?], a három Hóra egyike. (Eunomia a törvényesség, Eriné a békeség istennıje –a görög mitológiában.)

14

15 Az ember ant rop ológia i sp ecifikáj a az , hogy ke resı lé ny. Hogy világát a mé rté k ke re sé sével és mért ékadással t ere mt i me g –miv elho gy a p aradicsomot (m ért ékel b író he ly et ) elha gy t a. Eredet ünk Ist eni, akit ıl sz ármaz unk, mert az ember nem áll at – t ört énet ileg, ant rop ológi ail a g nem a t ermész et bıl eredez t et jük magunk at (a Darvin iz mus divat esz méje ell enére sem). Nos, ekkép p lesz majd a z ene, d e m inden mővész et is (vallásba olt va), az e mber antro pol ógi ai spe ci fi kájává. Új élet t ér alap ít ásakor, a leendı t áborhy ely , város elhódít ásakor, té r-nye réskor és annak jóváha gy ásakor (köz össég) ısi im ák és ének ek sz ólnak. A régi identitást, VALAMIFÉLE LÉTEGÉSZBE –ÁGYAZOTTSÁGOT újrateremtı ceremóniákkal avatódnak fel, szentelıdnek fel és lesznek lakhatóvá az ember számára az új terek. Az elsı ének (.αoιδή) egyben szakrális ének, óda (˛ώδή): megemelt hang, recitálás (ekfonézis, kantilláció). A zene „alternatív illatáldozat” (vérmentesség)! A mővészet valaha áldozat, kiengesztelés, és az istenivel való kapcsolattartás eszköze volt. A megváltozott tudatállapotot kiváltó eszköz. A tánc, az ének segít kitörtni a hétköznapi létbıl, megtapasztalni a kozmos nagyságát és organikus egységét. Elsı helye a totemoszlop, a település szent sátra, a tábor középpontja, a világ tengelye, az axis mundi (a világ tengelye), késıbb a templom, az oltár (altar= az égı áldozatok bemutatásának helye). M ég napjaink koncerttermei is gazdagon díszítettek, ún. különös terek, a köznapi tértıl elválasztva, elvben az emelkedettség, az ünnep, a közösségi aktus terei. –M iért? M ert az ember, mint kulúrlény, építı. Fél, s biztonságot keres. Fél, mert kiőzette magát a paradicsomból. Nincs kijelölt helye a természetben. Lakhelyet-élelmet maga-magának teremt (a legtöbb madárdal territoriális hangjelzés). Kiírtja az erdıt, de gondozza (colere) gyümölcsfáit, növeszti gabonáit, mőveli kertjeit (agricultura) kerítéseket és falakat emel (aedificare), szavakat emel (cultura vocis), ideológiát épít (költıiség, poiészisz, fanthasia), megoldásokat (metafizika, filozófia, ideológia) keres, mérték után kutat (mensura, költés). Egyénít, sajáttá tesz: lakhelyet teremt, maga-magának. Privilegizál. A táncban, az operában, a dalban az emberi kapcsolatok, közelségek-távolságok, (proxemika), vágyak-irányultságok, elválasztottságok is megjelennek (pl. M ozart Don Giovannijában, a III. felvonásban a paraszttáncra rétegzıdik az arisztokratikussá nemesült póri menüett, míg végül már három tánc [és három, társadalmi, vagyoni és karakterbeni differencia] rétegzıdik egymásra, ábrázolva, kikrıl is van szó). Sıt, a mőalkotásban megjelenik a morális tér. M ozart varázsfuvolájában Sarastro temploma (a mesterséges + a felszentelt tér), contra Papageno természetes erdeje az állatokkal; füzisz-tekhné8 ellentét. Puccini: Toscájában Scarpia tere a hatalom, a politikai érdek, és a gaztett amorális, sıt ateista, isten nélküli (a kiváló orgonista és zenetudós, Dr. Karasszon Dezsı mutatta ki, hogy a Tosca tulajdonképpen egy ateista opera) tere. A rendırség és a börtön az alávetettség, a szabadságtól való megfosztás, így a nyers erıszak tere, míg (ebben az operában) a templom kevert tér, ahol a szerelem (M ario Cavaradossi, a festı, és Tosca, az énekesnı szerelmi évıdése zajlik) és szentség együtt van jelen. Az ember e földön helyet, és mértéket keres magának. Amikor a mővészet és a vallás (belsıség, intus és transzcendentális dimenzió) megszőnik, az emberiség meghal. M ert költıien (értsd: alkotó módon) él az ember (Hörderlin). A költı, a zenész, a festı, a vallásos ember mind: keres (mert az embernek nem adatott örökölt, kész mérték, mint az állatoknak). Ha, és amikor ez a mértékkeresés megszőnik, akkor az emberek körvonalak lesznek, biorobotok, de többé már nem emberek.

8

Φύσις -τέχνη a termés zet(es) és a mesterség(es ), és a mővészi ellentétpárja. Bizonyos aspektusban a tekhné a főziszbıl nı ki, annak „folytatása”.

15

16 „Quaerendo et invenietis” –keressetek és találni fogtok, mondá Jézus. –M ert hogyan is találhatna az, aki nem is keres? Életünk ugyanaz az, mint a történeti emberé, s mint a lelki bajokkal kőzdıké: tér-nyerés. (Egonak születni= teret elfoglalni, de a végtelenbıl kiszakadni is). Kiírtani, megtisztítani, magunknak lakható tisztást és berendezett területet csinálni. Nyílt, átlátható, szabad, nem sőrő és nem fenyegetı teleplülést készíteni. Egy félelem nélküli helyet. Gondolatokban is, viszonyokban, kapcsolatokban, érzelmekben, tevékenységben. A tér-nyerés nem más, mint a helyek szabaddá tétele (Heideger). És ennek számos terápiás vonatkozása is van! A kliensünk is a saját helyét keresi az érzések, a dolgok, az emberi kapcsolatok és az önmegvalós ítás világában. Tehát a tér nem fizikai hely! A mérték nem körzı és vonalzó. A zene is, a mővészetek is, ilyesformán re– ligio, vallás (religio= vissza-kötés) a belsı, nem evilági dimenziókhoz. (!) Jól jegyezd meg (nota bene, NB): A kezdetek zenéje [még] nem zene, csak a religió egyik oldala és egyik eszköze. A religio nem egyszerően vallás, hanem a létünk, érzületeink és gondolataink visszakötése (re+ ligare) -a szellemi EREDET ünkhöz. A korai (ezer évekkel korábbi, és a gótikáig ívelı, a barokk egyházi zenéjében még meglévı) mővészet tulajdonképpen még metafizika (csak épp látható és hallható). Az imitatio Dei (a teremtés/teremtı utánzása, megidézése, az isten követése) eszköze, vagy az invocatio Dei (az Isten megszólítása, megidézése) gyakorlata. A mővészet metaforikus, és a metafizika is csak metaforikus lehet. A zeneköltészet az emberi lényeg kutatása, a mérték, az eredet, az identitás keresése. Az ember mértékhiányos (hübrsiz) lény, a természetben nem találja készen a mértéket. M aga, mint, KERESİ ember, mint FELMÉRİ EMBER (költı) alakítja ki azt. M int a ’föld lakója’ találja ki az ’ég mértékeit’. A mővészetterápia lényege, hogy az alakítatlanból, a semmibıl, a széthullóból teremtsen ALAKot, MÉRTÉK szerint RENDezzen, valósítsa meg a HARMÓNIÁt. A harmónia szó itt nem csak kompenzált, vagy egészségesen fejlıdött személyiséget jelent. De jelenti a spirituális embert is, aki pszichés problémáira, mintegy: kívülrıl, egy metarendszerbıl tekint vissza, s lépéseket tesz az egész világ befogadására. Az énbıl indul el isten felé, az ’elsı hangoló’ felé, aki behangolta (fizikai, univerzásis állandók, [pl. Plank –állandó, α –finommechanikai állandó, fénysebesség9, gravitációs állandó, stb.]) az egész univerzumot. A zene kiváló eszköz arra, hogy meghaladjuk önmagunkat: a végsı gyógyulás egy nagyobb, plasztikus, átfogóbb tudati szint elérése és megtartása. Azaz, behangoljuk magunkat. Azután ráhangoljuk magunkat az Elsı Hangoló hullámhosszára. (Behangolja magát=uralkodik magán, képes változni, ráhangol= egy tudatos irányba, tudatosan használt eszközökkel képes változni, valamit elérni, egy célra/állapotra orientálódni, ráhangolódni.

9

Einstein tévedett, ma már nem vagyunk biztosak, hogy a fénysebesség állandó, vagy ha igen, egy szők spektrumban finom ingadozás ai vannak.

16

17 PAIAN – A GYÓGYÍTÓ

Így, önmagában a paian (παιών) melléknév Apollón, a fény és a gyógyítás istenére utal. Az Apollónhoz énekelt kultikus dalok ( .ιηE Παιαν kezdető fohászkodó formuláról) a paian nevet kapták. Homéros, Pindarosz és Agamemnón említik ıket. A kezdıhangot, a lüketetést (tempo) az énektanár, vagy karvezetı (φωνασκός, phonascus/praecentor = karvezetı) adta. Személye az ókori egyiptomból (!) a császárkori rómából ismert [Glareanus, 1547 II cap. 38] s olykor udvarmesteri, ceremóniamesteri funkcióval is bírt. -M iért fontos ez? M ert az ünnep az emelkedett beszéd (ekfonézis), a templomi szónoklat, a politikai meggyızés, a temetés, stb. mind-mind a lelki ráhatás eszköztárát magáénak tudja! A zene, az égı fákják, a tömjén és más illatszerek, a vibráló hangú gongok mind-mind: a megváltozott tudatállapot elérésének kelléktára. A phonascus nem egyszerő symphonéta, azaz ’tuttista’, zenekari, vagy kísérı (pl. duda) játékos, a phonascus vezetı, sıt, „ízlésdiktátor”, sıt, hagyományırzı, sıt, ezzel látszólag ellentétesen dallamkitaláló (mértékadó!!, szellemi vezetı, pontifex10 maximus értelemben is) ember is. A symphonéta kidolgozza a részleteket, többszólamúsághoz ért. Vajjon miért kell ennyi ember a zenéhez? M iért lehetett ennyire fontos a zene –már a történelem hajnalán? M ert míg a zenész a hangszerén játszik, addig a zene, a lélek húrjain. M ivel munkám lexiki is, elméleti is, még mindig csak az elıjátékoknál tartunk, íme még egy:

PRAELUDIUM

– ELİHANG

Ha nem a (sajátos módon szocializált= elıítélet) neurológus szemével nézed az EEG és EKG görbéket, láthatod: az agy partitúráját, az agy zenéjét. A szív kaotikus impulzusokból (!) születı, de jólmegszervezett ritmusait (pace-maker cells). M indegyik, egy-egy spontán, különálló és kaotikus (!) hangból (jelbıl, elektromos aktivitásból, pace-maker cells) szervezıdik ritmikus, értelmes egésszé (Tawara –szárak, szinusz csomó). A zene az agyi aktivitási hullámoknál, tehát a biológiai mőködésnél kezdıdik! M ár a gondolatok is hullámgyőrők, és tovafutások, majd elágazások, fantasztikus mintákban. M ondhatjuk, az idegrendszer mőködése már zenei (ciklikusság, maga a ciklicitás, különnemő mőködések és anyagok egybe integrálása [szimbólum], a mőködés ritmikus meszervezése) jelenség. A modern orvoslás (pszichoszomatikus szemlélet) szerint betegségeinknek legalább 80-90%-ban az érzelmeink és az érzelmeinkkel való megkőzdési mód, a copyng, a hibás értékelések és hibás gondolatok és érzelmi csapdahelyzetek az okai. Azt is mondhatnánk, a hibás fókuszolás az oka; mert AZ A VILÁGUNK, AMIT NÉZÜNK/amire figyelni tudunk/amirıl nem tudjuk elvonni figyelmünk (álmok, vágyak, sérelmek, ideológiák). Csakhogy legtöbbször a lelki fókusz tudattalan marad. (A buddhizmusban a tudatlanság a bőnnel egyenlı, ez szüli a szenvedéseket.) Így sokszor, szorongásban, depresszióban, hatalmi törekvéseinkben nem is vesszük észre, mire is figyel, mire fókuszol lelkünk. A megváltozott tudatállapotokban figyelmi fókuszt váltunk –válthatunk.

10

hídverı, pontifex, de a TÚLPARTOT ELÉRNI , világok (isten és ember) közötti összefüggést, kapcsolatot teremteni sámáni, varázslói, bölcs mágusi, papi minıség, szakrális aktus, vagy annak szimbóluma.

17

18 Az autoimmun betegségek, asztma, cukorbaj stb. végsı oka lelki. Bár a testünkbe belesve csak annyit látunk; a dendritikus sejtek (soknyúlványú immunsjet) megragadnak egy antigént, virust, vagy akár a saját testünk egy fehérje mintáját, majd bemutatja a többi immunszereplınek, legtöbbször a nyirokcsomóban. Itt dıl el, harcolunk-e magunk ellen, vagy immuntolerancia (fehérvérsejtek CD1.D receptorainak csökkenése, -csupán egybizonyos fehérje molekula alakváltozásának következményeképp- alakul ki. Igen sérülékeny folyamat. Ám ezek a folyamatok nem függetlenek a lelki, az érzelmi életünk eseményeitıl! Belsınk is kozmosz, mikrokozmosz (κóσµος= 1. szép, dísz, ékesség, 2. nagy, összeillesztett rendszer, s csak késıbb: 3. világmindenség). Világmindenség bennünk is van, s ez a ’külsı’ világrend folytatása. Ezt tudatunkkal - fókuszváltással igen csak befolyásolni tudunk, -akár akakartlanul és tudattalanul. Buddha már szólt a tudat erejérıl! A zene: a tudat dinamit -ereje. A lélek (tudat, érzelmek) legmélyebb, orpheuszi rétegeit veszi célba. (Orpheus –hatás [Dunkel].) Orpheusz az ’utána járás’ embere, a METARENDSZERt (alvilági, szerelmi utazás -mővészettel) keresı ember. Az agy féltekéi a zene hatására jobban összeköttetésbe kerülnek (nagyobb corpus callosum [kérges test, ez a féltekék közötti átkapcsoló központ] aktivitás), ezt nevezzük GAZDAGABB AGYI INTEGRÁLTSÁGnak. Az élet értelme is ez, a kapcsolatgazdagság (emberekkel, elvekkel, életmóddal, filozófiákkal, mert a világ holografikus = a világot ismered meg minden emberben, tárgyban, látásmódban, másképp, máshonnan nézve, de ugyanazt [holográf] a világot fürkésszük. Ezért holografikus, mert térbelien plasztikus, részletgazdag, sok oldalról is hasonlóságot mutató, a részben az egész is benne rejlı). EGÉSZSÉG = INTEGRÁLTSÁG. Szervek és mőködések kapcsolatgazdagsága. De msot fogalmazzuk át a ’szervek és mőködések’ szavakat: életnek. És akkor azt mondhatjuk, az élet: integrált folyamatok egysége. M i több; az egyként, integráltként, harmonikusan összmőködı sokaság: Élet. A (részeivel) összhangban tartott egész; Élet. Az élet egység, valamilyen egész–ség, tehát: egészség. Egység. Helyesebben, az élet: a mőködı egység. Az egóban újraszületı Univezális. Ez pedig a Titán személye, s titáni mőködés. Heroikus, félisteni erı, tehetség, képesség. A hıs. Aki titáni, félisteni alkatánál és erejénél fogva az isteni és az emberi között van. Ha, és amikor e két (profán és szent) világot összeköti, az már hídverı is egyben, tehát pontifex. A mővész valaha pap volt, két világ összekötıje. M ai szóhasználatban a racionálisat köti össze az irracionálissal. A mőalkotás társadalmi bemutatása pedig gyakran titáni pillanat volt. Kiegészülés a makrokozmosszal, az egészlegesség megtapasztalása, az egót feloldó élményben. Az agyban a ’zene önmagát szünteti meg’: azonnal neurálisan 11 is szétsugárzik, egyben nem zenei asszociációk (multimodalitás), szinesztéziák, érzetek, majd emlékek, hangulatok sıt, majd látjuk: állapotfüggı tanulás testi állapotait is felidézheti) elevenednek meg általa. A zene erıteljesen hat a lelki életre (emlékek, érzelmek, szimbólumok), és ez már a biologikumban adott. Késıbb lesz társadalmi tudatforma. A zene, mint (proto-mővészet,) bekebelezett természet, a kultúrává vált fizaikai zörej-világ (madárdal, az erdı ritmusai és zajai), de már felruházott, humán jelentéssel! Ez a szimbólumképzés folyamata, mely törzsi és egyedfejlıdési sajátosság. Bion, Segal (pszichonalalízis), de kulturantropológiai szerzık szerint is, a szimbólum a primitiv én (primitiv törzs) és a primitív tárgy (jelenség, esemény) közötti láncszem.

11

nucleus cohlearis-oliva superior-corpus trapezoidum-lemniscus lateralis-colliculus inferior-thal amus, corpus geniculatum med.-kéreg: temporális lebeny

18

19

Én—szimbólum—tárgy. Lélektani értelemben: „…csak olyan dolgokat tekinthetünk szimbólumoknak, melyek a tudatban logikailag megmagyarázhatatlan és indokolatlan indulati súllyal szerepelnek […] indulati túlsúlyukat valamely más dologgal (képzettel) való tudattalan azonosulásból merítik…” (Ferenczi Sándor, A szimbólumok ontogenezise, 1913).

TRAUMA – SZIMBÓLUM – SZEMÉLYISÉG

Egész emberi, helyesebben; civilizációs létünk közvetett, szimbólumhálókban függve éljük életünk. A nyelv a legfontosabb szimbólumunk, de a tudatatalattihoz köthetı képi-indulati szimbólumaink a gyógyító munka szempontjából elsıdlegesek. Az ember, a tárgy és más emberek, mint jelhasználók egyfajta jelentési rendszert, ún. denotációs viszonyt teremtenek. Az ún. rámutató jelek összefüggést, és oksági vizonyt jelölnek, pl. víz – termékenység, füt – tőz, fegyver –erı, stb. A hasonlóságon (balrangrajz, festmény, fénykép, piktogram) alapuló jelek, az ún. ikonikus jelek. Fontos elmondani, ez akár testbeszédet is jelent, pl. hisztériás konverzió esetén. A test is beszél, pl. az allergia szexuális zavart (elfogadást) vagy az agresszivitás kifejezési képtelenségét is jelentheti. Látszólag már megint nem a zeneterápiáról beszélek. De hogyan is lehet zeneterápia a szimbólumok ismerete nélkül? M ert a betegeket a saját szimbólumaikon keresztül érhetjük meg. ami úgy –e, a terápiás munka alapfeltétele. Az ún. dajkanyelv, vagy protonyelv, gyermeki kommunikáció nagyrészt: tárgynyelv. Fa, kutya, patak. Az e fölötti szint a jelekre utaló jelek, mint a tárgynyelv metanyelve (Pl. A kutyát a fák mögött a pataknál ülve láthatod.) Számos mentális beteg nem képes használni e metanyelvet, a mi emberi nyelvünket, ezért nem értjük ıt, bizarrnak tőnik, pedig a skizofrének sokszor önellátóak, önálló életvezetsére többé-kevésbé képesek, sıt, akad közöttük tudós, kreatív mővész, legtöbbször festı. Ne akarjunk normalizálni, egyformává tenni senkit. Akit csak tudunk, fogadjuk el a maga ’furcsaságában’. Hatoljunk bele, pl. a skizofrén zavart nyelvhasználatába, -legalább átmenetileg- fogadjuk el az ı nyelvzavarát. Ne akarjuk erıszakkal és hirtelen megtanítani neki a világot. Ez, bizalmatlanságot szül –a skizoid karakter eleve titkos lázadó. Ismerjük meg szimbólumhasználatának sajátságait, s sok esetben egy ’normális’, igazi embert ismerhetünk meg. Segíthetjük a nyelvhasználat jobb elsajátításában, de ez nem a zeneterapeuta feladata –hanem a Gyógyító Ház –é, ahol gyakorlatilag szimbólumtanítás, másodlagos szocializáció, önálló életre való nevelés zajlik. (Feltétel nélküli elfogadás + tanítás.) Jung szerint a lelki-fejlıdési traumák egyéni szimbólumokba költöznek. A zeneterápia pedig egyszersmind szimbólumterápia. Sıt, ideális esetben a szimbólumok meghaladása, vallási megvilágosodási élmény is lehet. A terápia (gondozás, szolgálat) alapja bedig a kliens és szimbólumainak (testbeszédének és testi tüneteinek, élettörénetének) megértésével, tehát a tüneteknek, panaszoknak, mint jelentéskomplexumok feltárásával és megértésével és megértetésével (visszajelzés, betegnevelés, életvezetési tanácsok) kezdıdik. A „hangulatszobrászat”, a kliens lelki életének elınyös befolyásolása csak ezután következhet. S mindezt zenével!

19

20 Hangulatszobrászat, érzelmi ráhatás, mert a valódi szimbólumok nem intellektuális, hanem idnulati jellegőek (Ferenczi, uott). A zavaró lelki tartalmak akár állandó hangulatzavart okozhatnak, rontva a beteg szociális adaptációját, munkavégzı képességét –így a problémás ember könnyen marginalizálódik, ami M agyarországon nagyon könnyen végbemegy. A hangulat pedig alapvetı létmódunk, bár korábban ez nem képezte a tudomány tárgyát, még a pszichológia is bizonytalanul nyúlt hozzá. A hangulat igazi alapja filozófiai, mert az a lét közvetlenségével és a lét elevenségével, mint összminıséggel áll kapcsolatban: A létbe ’bele vagyok dobva’, magamra találok, ahogy az egész létbe ’bele vagyok dobva’, és ez legelébb esztétikus, testies-hangulati-érzéki élmény, inkább, minthogy teoretikus, reflexív, vagy elemzı tudás lenne. A hangulat kvázi oda-kapcsolódás az egészben vett létezıhöz. A hangulat által vagyunk beleágyazva (Heidegger) az életünkbe és létünkbe. Az érzelmek közvetlenül egy adott helyzet/esemény értelmezıi! Ne feledjük: helyzet/dolog/esemény → érzelmi rakcióelıértelmezés, közvetlen értelmezés → cselekvés, mint akár hibád reakció (impulzív reakció, düh, depressziós, szorongás, stb.). Az esztétikai neveléssel még felnıtt korban is: másodlagos szocializáció, így a szabályok, megújított értékek és javított szokások utólagos interiorizációja (belsıvé tétele) érhetı el. Csakis a filozófiai szint után jön a pszichológiai. Ahogy a létbe ’bele vagyok dobva’, ahogy a világban találom magam, nos, ez is a temperamentum, mint összminıségnek: hangoltság, a hangulat az eredménye. A hangulat elemei, a környezethez (késıbb önagamhoz) való alapvetı viszonyoluások alapelemei. Pl. ingerkeresı, „dopaminéhes”, nyitott, szociális, sıt; hiperszociális, penetráns, sıt, szeduktív (csábító, állandóan kísértı), mániás nagyhangú, stb. Az elıbbi fokozatokban ott van a hangulati odakapcsolódás=alap temperamentum fokozatai. Ez lehet kolerikus, de leginkább jellemzıen szangvinikus, ötlet, sıt, indulatvezérelt, reá jellemzıek az erıs indulati töltéssel bíró gesztusok. Tehát tőz jellem – itt hagyjuk el a pszichológiai szintet. A tőzjegyőek, mint pl. a Kos, az Oroszlán, a Nyilas, akaratosak. De az oroszlánnál (potenciálisan) szociálisabb és nyitottabb jegy nem akad a zodiákusban. A tőzjegyőek mőködése Nap –szerő. Kisugárzó, erıs, melegítı-tápláló, de domináló, uralkodó-elnyomó is lehet. –És ez itt már a szimbólumok szintje volt. Ám pont e szimbólumok mőködnek álmainkban, vágyainkban (kedves olvassóm, ne feledd!: a szimbólum elsısorban indulati, s csak másodsorban intellektuálisak mőveletiek!). (Azt kérded-) -E szimbólumok ott vannak álmainkban, vágyainkban? -Igen, ekkép tehát a múltunkban. A személyiség múltjában. -Is. -Hogyhogy; is? -Az egyén, az egyes személyiség múltjában is. M eg mindenki közös múltjában. -Hogyhogy? Hát nem az egyén múltja a fontos? Attól lesz egyén. -Igaz, de az ego-variációk mögött is egyfajta: ’lényegi ember’ , vagy ha így tetszik; az emberi lényeg jelenik meg. Amilyen embernek lenni. Kínai, belga, orosz, és sánta, Down-kórós, zseni, kilencven éves és három hónapos, éhezı tudós, kolduló mővész és agyament menedzserek, ügynökök, hájszemő bankárok és nárcisztikus uralkodók/politikusok, és mégis azt mondod: társadalom, helyesebben társadalmak egysége, emberiség.

20

21 Alapkakaterek váltakoznak, színesek, végtelenül egyediek, pedig közösek/hasonlók/egyformák is. M iként az álmokban: variált alapszimbólumok. Alapkarakter: király. Variált kakarter: gonsoz király. Tovább variált karakter: az öreg, ısz hajú, 45-ös lábú, A RH+ vércsoportú, alapfokú lovasiskolában érettségizett, sakkozást igen kedvelı király, aki szereti a borssal főszerzett bundás kenyeret. Király-igazgató-trösztelnök-apa-félelmetesség, elnyomás-erı, nos, ezek mind hasonóló szimbólumkörbe esnek. Jelentéscsomópont. M indenkinek van király-uralkodó, erı, félelem, és férfias, stb. minıségeink, érzeteink, emlékeink. -Ez félelmetes. Ezek szerint egy ısi szinten egyek vagyunk -Igen, s e közös szimbólumok a kollektív tudattalan képei, a jungi archetípusok. M int anya, az igazság, a halál, a választás, a gyızelem, az elmúlás, a születés, stb. Az egész zenetörténet felfőzhetı a Tarot kártyán látható alapminıségek (archetipikus helyzetek) szekvenciájaként. Ha tovább gondolod, a temperamentum az archetípusok mőködésének eredménye, ezért, lehet hogy valaki bizonytalan mérlegnek születik, mert benne a választás, és a Hold, (változékonyság, alvilág, nem tudott dolgok/ösztönök/vágyak) és a Víz (mozgékonyság) archetipikus ösztöntendenciái jutottak felszínre, ezek a minıségek/jegyek/személyiségvonások az uralkodók. És persze a lelki, archetipikus mőködés lenyomatot képez a biokémia puha viaszába. A szangvinikus, pl. oroszlán, ’A’ tipusú, [A= active copyng megkőzdési típusú] személyiség biokémiáját, tehát a stresszhormonok, adrenalin, tesztoszteron, vérnyomásingadozások, hipertónia, a szívinfarktus, stb. jeleit írja a testbe. Az élet során nem csak a személyiség, de a bikoémiai alkat, a biokémiai személyiség is kialakul. Kialakul a biokémiai személyiség, ami a temperamentum biokémiailag is jellemzı reakciómintái, sémái. A neurotranszmitterek, az immunrendszer állapota, a testi mőködések személyre jellemzı mintái. Pl. depresszióban csökken az immunkativitás, sok, kisebb fertızés érheti a beteget, a megfázásokra való hajlam (pl. emelkedett kortizol szint → elnyomott interleukin-2 szint → csökkent α–immunglobin aktivitás → fertızésekre való fogékonyság, magasabb szorongás szint) alapja lelki. A depressziós/deprimált/melankólikus személyiség részészévé válhat az alvászavar, a fáradékonyság és ingerlékenység. A sajátosan gátolt mozgás, mozgásszegénység és erısen hypotóniás izmok, önlekicsinylı beszólások, pesszimizmus. A lelki alapállások a testbe költöznek a növekedéünk során. A test „lelki alapokon” működik. Aazaz nem tisztán a látott világ tényei hatnak ránk, hanem a: valahogyan értelmezett tények! Ezért írom e könyvet. Legyen eggyel több eszköz a terápiás repertoárban! A lelki alapokat, ha baj és szenvedés van, akkor legelébb lelki eszközökkel kell gondozni (tehát nem csak kezelni). S nem [csak, és fıleg nem túzottan] gyógyszer szedéssel –ami a gyógyszeripar ördögi érdeke. A gyógyítás az egész-ség visszaadása. Ezért lelki, spirituális, testi de szociális jólét is egyben, ha egészet, egész-szerőt. egész-séget szeretnénk. M indezt –jelen esetben- a hangulat, a temperamentum rossz beidegzıdéseinek, a hibás életfilozófiák és hibás viszonyulások megváltoztatásával érjük el. A zeneterápia a hangoltság induktív megváltoztatásával lép a lélekbe, tár fel szimbólumokat, mint archetipikus törekvéseket és öszöntös-fiziológiai mőködéseket.

21

22 E kötet a segítségnyújtás szándékával született. A zeneterápia többé nem misztikus, nem homályos és feltétlenül nem tudománytalan; 1/ esztétikai, 2/ mővészetlélktani-lélektani, 3/ idegélettanipszichiátriai, 4/ pszichoneuroimmunológiai 5/ filozófiai megalapozását e könyvben én magam adom. M agyarország, -mint a (geopolitikai értelmben vett) balkáni határra szorult Európa egy darabja- az alternatív terápiák gyakorlata és ezek engedélyezése, vagy épp a sarlatanizmus térhóditása (lakásukon ténykedı kétes hatású természetgyógyásznak mondott alakok) kapcsán IS hátul kullog a fejlett nyugathoz képest. M indemellett, ma egyre többen foglalkoznak zeneterápiával, ami gyerekeknek, várandós anyáknak, vagy pszichiátriai betegeknek szól. M agyarországon, egyetemen elsıként tanítottam (1991-96, Debreceni Egyetemen) zeneterápiát pszichológusoknak, szociológusoknak és e tantárgyat szabadon felvehetı orvostan és zenetanár szakos hallgatóknak is, oly módon, hogy a rövid pszichopatológiai, társadalom-lélektani ismereteket pszichológiai, zeneesztétikai-halláslélektani ismeretekkel integráltuk. A hatásmechanizmust gyakran épp magukon figyeltük meg, sok zene rövid, élı, zongorás elemzésével egybekötve. A tapasztalatainkat gazdagították, hitelessé tették az egyetemre befáradó, s a gyakorlati szemináriumon önként résztvevı betegek, akiknek nem lehet elégszer köszönetet mondani. Együttmőködésükkel igazán, egy alternatív terápiás eljárást, az eddigi terápiás repertoárba való integrálás segíteték elı. M iért a zeneterápia? Világunk megváltozott: a MI, azaz az etika, az identikus közösségek világa elpusztult. Az ÉN, az önkifejezés, az érzelmek, a sajátérték, az ıszinteség is sérült, korunk a magányos tömegek kora. Eluralkodott a tudományos paradigma, az AZ világa. M ár hogyne kellene, valai emberibb? Az ÉN világához a mővészet, az érzelmek, az alkotás áll legközelebb. A zeneterápia helye adott. REZONÁTOROK VAGYUNK

M inden ember rez géseket (mint vágyakat, letapadt tudatot, álmot, múltat) sugároz ki. Ézért hasonlót (problémás embert, problémás szituációt) vonz is magához. Rezgéseket adunk ki, ám rezgéseket is fogadunk. M égpedig a szimpatikus rezonancia elvének, (ami a karma törvénye is) megfelelıen. M indenki egy rezgı húr. M inden REZGÉSI TARTOMÁNY egy kommunikációs zóna, munka, társak, érdeklıdés, figyelmi fókusz, tevékenység - a szubjektum SAJÁT -VILÁGa. A tudat és figyelem rezonanciábban oldódik egymásba: az atudatunk/világunk, amire figyelünk. A depressziós pl. a múltban, a valamikori tárgyvesztésben ejetette rabul saját tudatát. Az a világunk, amire figyelünk. Ám a rezgés, áthangolódás, fókuszváltás lehet! A REZGÉS ÉS TOVATERJEDÉS A VILÁGEGYETEM ALAPMŐKÖDÉSE (vö.: brán elmélet, szuperhúr-elmélet, The Theory of Everything). Egy rezgés = egy energiazóna - egy minta - egy karakter - egy jelenség - egy világszelet - egy tudati aspektus. M aga a tudat is energiaáramlás: a gondolatok neuornális-biokémiai (ingerületátvivık, neurotranszmitterek) mintázatok. Egyszerősítve mondom: A(z éppen most levő) tudat a lélek (aktuális) rezgési állapota. Változtatható. (Meditáció, a tudat megtisztítása, tanulás, új szokások, új gondolatok, az ösztönök, kényszerek átalakítása.)

22

23 Az elektron, a proton is egy rezgı, szuper-pici húr. –És a személyiség? Hogy valakit milyen rezgésekre (értsd: attitődökre, értékekre, reakciókra) hangolt a környezete (kondicionálás, nevelés, kapott elıítéletek), egyben önmga, nos, azt hívjuk karakternek, személyiségnek. M inden ember (a beépült szelektív figyelmi szőrı folytán = karakter [= bevésés, vonás, jellemvonás is,]) csak annyit-azt éli meg a világból, amire rezonálni 12 (re+sonare = vissza+ rezegni, hangozni) képes. Nem arra figyelünk, amire akarunk, hanem arra, amire figyelni tudunk (és amire figyelni tanítottak bennünket). Amire megszoktunk figyelni (berögzıdés, szamszkára). Az a világod, amire figyelsz (figyelni= fontosnak tartani, realitással, jelentıséggel felruházni). Így van az, hogy ez a végtelen kozmosz sokak számára csak egy szörnyen banális és jelentıségtelen világ. Elvben minden lelki gondozás célja, hogy felismertesse, az élet célja a tapasztalás, és a tapasztalásokon keresztüli felismerés. Rezgı húrrá való változásunk= merevségünk, elıítéleteink, megbetegítı filozófiánk (életfelfogás, elvek, vélekedések, hitrendszerek), kötıdéseink, fixációink fellazítása! A zeneterápia alapvetıen az érzelmek megélésében—elfogadásában és— kimutatásában segít. A zeneterápia célja mind pszichoterápiás, mind alternatív, szomatoterápiás, mind spirituális (!) oldalról nem más, mint egy alkotó, megváltozott tudatállapot elérése. Nem más, mint az önkifejezés megtanítása (mert ügyebár, ma már semmi fontosat nem tanulunk iskoláinkban). Ami a teljes ember, a szellemi létezı sajátja. Elsısorban az, csak másodsorban van terápiás haszna is, s nem fordítva. Figyelem! Az önkifejezés, a stresszes élmények elmondása, vagy leírása már önmagában javítja az immunrednszer megkőzdı képességét. Az expresszió (kifejezés) felelıs az „espresso hatásért”, egy kávé mellett fecsegni-csapongni (gondolatáramok, ventiláció, figyelnek rám, van idım, nyugi van, érzelmek bukkannak fel, nem kell ıket szégyenleni, etc.) gondtalanul, majd mélyebb témákat kibeszélve, sokszor megkönnyebbülés tapasztalható. M a már kutatott., és tudott tény, az emóciók kifejezése befolyásolja az immunviselkedésünket is! Pl. külsı ágensek (betolakodók), baktériumokkal, vírusokkal szembeni reakcióink sikerét (antigénspecifikus sejtes immunválasz 13). A dráma és játékterápiának ez hatása is, módzsertani alapja is. Az önkifejezésben (pl. M oreno drámajáték, dramatizálás egy iskolai órán, játékterápia, stb.) új megvilágításban láthatunk korábbi dolgokat. Feszültségcsökkentı, és önismeretet fejlesztı hatású. Az önkifejezezés és a játék hasonló hatásai, a: feloldódás, ami igen fontos mentálhigiénés hatású. Az önkifejezés a pszichológaiai önfeltárás (személyes, intim belsı élmények közlése) része. M agasabb szintő önkifejezésben a kliens ıszinte, nincs védekezı mechanizmus, a kliens maga is új lelki élményeket találhat magában, vagy ismert, régi, szervült lelki anyagra adhat új választ. Jézus vajon miért mosta meg a tanítványok lábát? Nem a szeretet, az alázat a válasz. Ezek csak részigazságok. Hisz’ ha egy potenciális fıpap, Jeruzsálem potenicális királya, egy nagy vallási vezetı, Isten fia, közemberek lábát mossa, nos, ez kognitív disszonanciát idéz elı; eleddig vezetıink, tekintélyszemélyeinknek mi szolgáltunk, nem ı nékünk. Az eredmény is, a szándék ugyan az; megdöbbentés által (nem nem a puszta döbbenet indukciója) való kizökkenés. A kizökkenés általi új felismerések lehetıségének megteremtése: Merthogy: a változás = a terápia és a vallás önátalakításával

kilépni/ meghaladni

12

Ez más nyelvjátékban: értékrend, attitőd. Mindenki arra figyel, amit kívánatosnak tart, vagy amitıl fél. De az én kicsi, a világ nagy. Számtalan elpazarolt élet van, mert sokan képtelenek az egység megélés ére, nem képesek rezgéseiket nagyobb egységre kiterjeszt eni. 13 Ebstein-Barr vírus anitest titer vizsgálata élménybeszámoló írása után. (pl. Roberts, G. H. The many faces of Epstein-Barr virus, in: Diagnostic and clinical testing 27, 16-21

23

24

AZ

AGY SZŐRİFUNKCIÓINAK GYENGÜLÉSE

ÚJ ÚT DROG HATÁSA

ÚJ

MEGVILÁGÍTÁSBA HELY EZE TT DOLGOK ÉRZÉSEK HELY ETT GONDOL ATOK G ONDOLATOK HELYETT ÉRZÉSEK

MEGVÁLTOZO TT TUDATÁ LLAPOT

ÉRZÉSEK, REAGÁLÁSOK HE LYETT M EGFIGYE LÉS, NEM AZO NOSULÁS (BUDDHA) ÚJ PARADIGMA A PROBLÉMA ÁTALAKÍTÁSA ÚJ PROBLÉMA

ÚJ ÉLMÉNY; JELENTİSÉ G- JELENTÉ KTEL ENSÉG SZOLGÁLAT, D ECENTRÁLÁS K ATARZIS (megtisztulás: az érc [fontos] elválik a salaktól [lényegtelentıl]) H ALDOKLÁS H IPNÓZIS IMÁDKOZÁS SZERETET (t ávolságcsökkentı gesztus, tett is, nem csak érzelem!)

Persze ismerünk más, megváltozott tudatállapotokat, mint amilyen a kóma, mániás állapot, delírium, egyéb, kábítószerrel indukált tudatállapot-változások. Ahány tudatállapot, annyi élettapasztalás. Terápiás értelemben ki kell „robbantani” a rögzült tudatállapotban (pl. depresszióban, skizofréniás regresszióban) megragadt pácienst. M egragadt? Igen, a fájdalom, önsajnálat, a ,últ, a veszteségek elengedésének képtelensége anális, de legalább részben análi személyiséget sejtet. Az ilyen nem tud elengedni; visszatart. Persze depressziós lehet orális fixációjú dependens, neurotikus karakter is. Ilyenkor, ami kell, az a dinamit! Vagy a csábítás, tehát olyan terápiás érı, és a terapeuta szuggesztivitása, karizmája, ami segít a beteg rögzült lelkiállapotát „feoldani”-megváltoztatni. Sp irit uális ért ele mben p edi g el k ell ene érnünk az at ara xia –t , [sz t oicist ák- Ep ikurosz , és a sz kep sz is irányz at a az ókori görög filoz ófiáb an- Pürrhón] az any agi vilá g do l gaib a nem t úlz ot t an belekap csolódó ’sz ent köz önyt ’, a lél ek m e g n em in gat hat ó ny ugal mát . (Az at araxiát érz el em ment ességnek fordít ják. Én ink ább érz el mi v iharokt ól m ent es, ideo ló gia i fe lhıkt ıl t isz t a, kény sz erít ı öszt önökt ıl sz abad, ’lát ó’ állap ot nak hívnám). Ez ek, a vágy ment esség (ap át heia), a dolgokb a ne m t úl, és ne m sokái g v aló b elebony olódás (vit a co mp lent at iva –sz emlélıdı l ét ). Az az , egy fajt a gy akorlat i t úlakt ivit ást ól, de belsı gondolat i akt ivit ást ól és t úlz ot t reakt ivit ást ól, válasz adási kény sz ert ıl, neurot ikus t úlreagá lást ól, külvil á gt ól ment es ébersé g.

A tudatállapotok végtelenek, színesek, de csak töredékei a ’nagy, kozmikus, isteni’ tudatnak. A velük való téves azonosulások ejtik rabul a mentális betegeket is, de a földi létben lehorgonyozott embereket is. Buddha szerint itt minden māya= nem az. Nem az, aminek látszik. Csak szemlélni kell mindent, nem beavatkozni, mert mi csak tudat (így szemlélődők) vagyunk. Minden vallás szerint így van, isten tudat. Isten csupa szemlélődés.

24

25 M ivel inkompetens vagyok gyógyszertani kérdésekben, nem célom sem érvelni, sem ellenérvelni az ún. pszichedelikus anyagok mellet. Pszichiáterek (Timothy Laerry, Feldmár András) dolgoztak (külön engedéllyel) ilyen szerekkel. A hadi kutatásokat (LSD, amphetamin kísérletek katonákon) nem is említve. Az emberi kultúra minimum 2000 éve használja ezeket, -ma már túlontúl elıítéletesek vagyunk velük szemben. Tény, pl. a cannabis (indiai kender [Cannabis indica, C. sativa] THC) szokásos, cigarettában (joint) elszívott adagjának kb. 20-45% -a sok depressziós, antidepresszáns tabletta igényét csökkentette. Vagy néhány napig, álmokat indukált, egyébként ’nem álmodó’, kényszeres-paranoid, tehát indulataival konfrontálódni nem tudó/elfojtó személyeknél. (Az álom terápiás, önismereti jelentısége ma már evidencia). THC, vagy LSD töredékadagot is kb 4-10 pszichoterápiás őlés elég volt alkalmazni, mert pl. az LSD (kevés adagban) szorongás-antagontista lehet, így a receptorok áthangolása tartós (1-3 hónapig tartó!). Nem kell rendszeresen fogyasztani, sıt, ez nem is lehet cél! (Addikció, pszichológiai függés). A gyógyszeripari nagyhatalmak számára természetesen a benzodiazepamok (nyugtatók), antipszihotikumok (= az idegrendszer kalapácsai), és antidepresszánsok gyártása nagy biznisz; sokáig/élethosszan kell adni e gyógyszereket, melyek a THC teápiás adagjához képest 50-szeres, 100-szoros adagot, és VEGYI TERHELÉST jelentenek, persze nemkívánatos mellékhatásokkal… Ráadásul tudunk a benzodiazepam függıségrıl, a diszkontinuitás szindrómáról= hirtelen abbahagyott, vagy már tolerált (magasabb adagot igénylı) antidepresszánsokkal kapcsolatban, a tardív diszkinéziáról, akatíziáról, ami az antipszichotikumok élethosszan tartó, maradandó mozgáskoordinációs kártétele. A TUDATOSSÁG SZINTJEI

(1) ANES ZTÉZIÁS , ÉRZÉKET LEN, BÓDULT ÁLLAP OT –– álomtalan alvás, altatók, nyugtatók, alkohol (2) ÉRZELMI BÓDULTS ÁG, HOMÁLYOS RACIONÁLIS TUDAT –– alkohol/reaktív érzelmi bódultság (3) ÖNTUDAT (ego, szerepek és helyzetek racionális tudása) –– éber, nappali tudat (4) AZ ÖNTUDAT T ÁRGYRA S ZŐKÜLÉS E, KONCENTRÁCIÓ –– beszőkült tudatállapot, csak a fókusz éles, a környezet halványan van jelen, vagy meg is szőnik, -munka, alkotás, játék, orgazmus (5) ÉRZÉKS ZERVI T UDAT –– ES ZT ÉT IKAI LÉT , ÉRZÉKEK, pl. LSD, DM T (dimetil-tryptamin) hatása, az ingerek intenzív átélése és tudatosulása, ingerdeprivációs helyzetben irányított érzékszervi ingerek, valamint az ún. pszichedelikus szerek tört adagjai segítenek elhagyni a szimbólumok világát, melyben: intellektuális és érzelmi szőrı, kultúra, elıítélet és reflexiómentes, ún. érzékzervi tudat dominál: minden szín, minta, illat, tapintás, a zene, önálló „percepciós életre kel”, ezzel kikapcsolaja az elmét, így a múltat, a régi automatizmusokat, pl. a sajgó depressziós önreflexiót, és negatív gondolkodási stílust, kényszereseknél az elhárító magatartást, stb. ’Csak vagyunk’, s ez önmagában is csodálatos: félelem nélkül lenni (fıleg LSD, de THC –nak is ilyen szerő hatása van). A szenzoros ingereket újra, ıszinte, tiszta gyermeklélekkel vagyunk képesek felfedezni -, újrafelfedezni.

25

26 (6) S EJTS ZINTŐ TUDAT ÁLLAPOT –– DNS szintő emlékezés, hypnózis, intuíció, állati tudat, a tudat egyenlı a környezettel, vagy az agy belsı ingerkörnyezetével, LSD, meszkalin (7) AT OMI S ZINTŐ, EGYBEN KOZMIKUS ÖSS ZEF ÜGGÉS EKET LÁTT ATÓ tudati szint –– vallásos extázis, meditáció LSD, DM T, DOM (dimetoxi-metilamfetamin) (kvantumfizika) M a az egyentudat és statisztikusan elıfordulás ’normális’ fogalma rég elfeledte; a tudat nem csak éber racionális, sıt, nem is ez az egyedül „üdvözítı, sima, egészséges, megszokott, kívánatos.” És most, a fentebb leírt tudatállapotokat vessük össze (és lássuk az összefüggéseket, hasonló megállapításokat) a hinduista – buddhista tutat-síkokkal! 1. tagolatlan létezés –– fizikai sík, ásvány ↓ 2. életjelenségek szintje, kettıs tagoltság –– organikusság, vírus, gomba, növény, anyagcsere, érzékelés ↓ 3. hármas tagoltságú, állati létezés, anyagcsere, 1. érzékelés, 2. ösztönök, 3.érzelmek, de: fajtudat! (A faj viselkedik az egyedeken keresztül) ↓ 4. négyes tagoltságú létforma, anyacgsere-érzékelés-ösztönök, és racionális tudat, szellem. Ego –ban való lét –– emberi létforma, öntudat, ön-refelxió, individuum-lét, önzés ↓ A (metafizikai és buddhista hagyományok szerint is) az emberi tudat felett is vannak még tudat szintek (Atma, M anasz, Buddhi szintek), ám ez a vallás felé vezet. A lényeg, hogy van lelkünk, a lelkünk pedig tudattal bír, e tudat hol magasabb hol alacsonyabb nívón mozoghat. M int egy hangszer húrja. A tudat tehát a lelkünk éppen aktuális rezgési tartománya. És most lássuk be, hogy minimum négy (de fokozatoaiban és egymással való kapcsolataikban többféle) tudatszint keveredik az emberben: TEST e –– „haláltudat” [lassú, üvegszerő folyás az üveg dermedt folyadék] ÉLETJELENSÉGei –– mélyalvástudat [csepegı folyás] AFFEKCIÓi –– alvástudat, [élénk áramlás] ÉN –– éber, racionális tudat, [az áramlás befolyásolása, akaratunk

szerinti koncentrálás]

Persze, a meditáló ember esetében transzcendentális is tudat kapcsolódik az eddigi tudatosulási szintekhez. Terápiás, és vallási értelemben a tudatállapotokra való rámutatás és azok tudatos megélése az extázis felé vezetı út, azaz az eddigi, hétköznapi tudatszintbıl való KILÉPÉS . Életünket más szinteken, így ugyanazt másképp átélni. A pszichológiában a másképp átélés, a katarzis szakneve; korrekciós élmény, belátás, felismerés. A társadalom, az intézmények persze uralkodni akarnak rajtunk (kontrollálni akarják tudatunkat), ezért gyanús a nem fogyasztó, a magába húzódó, nem ellenırizhetı ember. Ezért gyanúsak a pszichedelikus szerek, pedig óvatosan adagolva az LSD (lizergsav-dietilamid), a THC (tetra-hidro-cannabiol) lehet gyógyszer, mert áthangolja a depressziós neurokémiáját, kirángatja merev lelki és agyi biokémiai állapotából.

26

27 Könyvemben a zenei indukcióra létrejött tudatmódósulás lehetıségeit, terápiás elınyeit vizsgálom. M ert a valóság is illúzó, a valóság csupán az, amiben egyet értünk, az, amiben megegyezünk, az, amirıl hisszük, hogy valóság. Ha képesek vagyunk , akár csak egy percre is kiszabadulni a kondicionált, tanított-nevelt elménkbıl, reflexek, meggyızıdések börtönébıl, megtapasztaljuk saját testünket nagyobb tudatossági szinten, s az egész kozmoszból is megsejtünk valamit. –Persze a nyelvünk erıtlen kifejezni az így meglátott világot. Az eltérıt túl hamar, túl gyakran nevezzük furcsának, bolondnak, deviánsnak. Így a médiumok, a politika, a pszichiátria és a vallás számára épp oly érvényesek Timothy Laerry szavai14 (molekuláris pszichológia korszaka), mint a tíz parancsolat szavai: 1. (határozott kérése nélkül, terápiás szerzıdés nélkül) „NE VÁLTOZTASD MEG FELEBARÁTOD TUDATÁLLAPOTÁT ” (és az állam, a jog nem szólhat bele az egyén tudatállapot-felfedezı magatartásába), 2. „Ne AKADÁLYOZD MEG FELEBARÁTODAT TUDATÁLLAPOTÁNAK MEGVÁLTOZTATÁSÁBAN” (azaz, ne kontrolláld az ı tudatállapotait, nézeteit, habitusát). A fentiek alapján újra kell gondolni a társadalmi kontroll mértékét is, gyakorlatát is. M a az egyentudatállapotokat és a tömegembert szeretik. Akik irányíthatóak, ellenırizhetıek. Az egyik alkotmányjogászunk hihetetlen primtív hangon mondta a rádióban: a bóduláshoz való jogot az Alkotmány nem biztosítja. Cak a szegénységhez-munkanélküiséghez való jogot? Ki mer jogot formálni arra, hogy milyen a tudatállapotunk, hogyan járunk át az egyikbıl a másikba? Tömegtársadalom, tömeglét, tömegtermelés, tömegdivat, és tömeg tudatállapot –reklám és politikai ideológiák. Csupa szelíd diktatúra és tudatszennyezés. Két eltérı tudataállapotot enged meg a társadalom; mint ’nem normálist, de bocsánatost’, az egyik a szerelmes ember szórakozott, mindent átértékelı tudatállapota, a második a részegé. A gyászt, ha ırjöng fájdalmában csak egy-két napi tolerálja. M inden satitsztikus, sokaság eloszlás –és szokás. Persze A STATISZTIKUS ELOSZLÁSBAN NINCS MEGVÁLTÁS . Pedig a megváltást keressük a megválotozott tudatállapotainkban: táncban, imában, részegségben, meditációban és szerelemben. Az átlagembernek mondom, a megvilágosodás, a szent, a tehetség, a függetlenség, azeredetiség: mind, természetébıl adódóan erısen ’szélsıértékek’. S mint szélsıérték-állapotok, egyéniek, mint egyéniek = az átlágtól eltérı tudaminták. Amit legalább, tolerálni kell. És most lássuk a tudatot –a természetben.

14

in: The Politics of Extasy, Robin Publishing, Berkeley, 1998

27

28 NYELVI ELÉRHETİSÉG

Nálam pofázósabb a világon nincsen. Verbális vagyok, és életem értelme a kifejezés. De ez egy zeneszerzınél bocsánatos bőn. M ert „bőn.” Tudniillik a kifejezés nem normakövetés. Potenciális eltérés. Ugyanakkor a kifejezéseink, érintkezéseink zöme verbális. De én azt is tudom, a megismert világ és a kifejezett tudás között eltérés, diszkrepancia van. A szavak sokszor erıtlenek. A valóság és a kifjezés között nem áthidalható distancia húzódik. a zen tanítás szerint egy szó félreérthetı, egy mondat pedig egyáltalán nem az, a hosszabb beszéd bedig zavaróan értelmetlen. A kalapács élménye és a kalapácsról való beszéd bizony, nem ugyan az. Amikor kijelentünk, akkor ösztönösen összehasonlítjuk a kijelentésben modellált valóságot a kijelentés „mögötti”, nem diszkkruzív, tagolatlan valóságélményünkkel. A kijelentés „nem egész pontosan” olyan, mint a valóság. A Turing elv zenei-nyelvi analógiája ez. Az, hogy valamit ki tud-e számolni egy gép (annak idején az ısszámítógép, a Turing gép), az eldönthetı úgy, hogy egy másik gép kiszámítja, hogy kiszámíthatóak e a kiszámítás lépései. Ám sok probléma esetében a Turing gép a végtelenségig számolna. Tehát nem tudjuk meg a választ. M elanie Kleinnek tudnia kellet valamit errıl, hisz’ ı, mint pszichoanalitikus (angol analtikusi iskola) foglalkozott a preverbalitással, a „szavak elıtti birodalommal”. A zene olyan pre verbális közeg, melyben a valóság és a valóság kifejezésének dichotómiája megszőnik. Amolyan … ideális nyelv. Ahol a valóság nyelvi elérhetıségének kérdése értelmetlen, az van, amit érzel-átérzel, amit átél-megélsz. A zene a közvetlen világtapasztalás közege, a belvilágé is. Angyali, éteri nyelv. A FOGALMI-NYELVI VILÁG SZŐKEBB , MINT A LÉT . A fogalmakban-beszélt nyelvben reprezentált világ nem a világ teljessége! Ezért, a ’túli világ’ nyelve a zene lehet. A nyelv használata nem hagya érintetlenül a tudatot: a nyelvi szerkezet visszahat a kognitív és megirmerı-kifejezı képességeinkre. Rossz nyelvhasználattal romlik a kogníció (a gondolkodás). VAN ITT MÉG VALAMI,

ez a valami pedig a metafizikai tudás, ami meta (=transz, át, keresztül, meghaladva) füziké, azaz a tárgyi, fizikai, természeti (főzisz) világon túli világot kívánja megérteni. Ám a szavak a 1. tapasztalathoz, a 2. tárgyi világhoz és 3. a társadalomhoz (nyelvi hagyomány és szabályok, közösségi megegyezés) tartoznak. Ugyan, milyen szavak lennének jók a változatlan, a mi világunknál alapvetıbb és teljesebb világra? Csak a képek és a zenei hangok maradnak! A világon túli világ szükségképp nem-fogalmi; ultraverbális. Lényegileg túl van a szavakon. A zene ugyanakkor preverbális is: még a konkrét fogalmiság és a beszélt nyelv elıtti. TUDAT A KİBEN, FÁBAN, VÍZBEN

A világegyetemben a kvantumos fizikai viselkedések a meghatározóbbak, jóllehet, eddig azt gondoltuk, a klasszikus fizikai megközelítések jobban magyarázzák a makroszkópos, klasszikus fizikai rednszerek viselkedését. A kvantumos sajátosság azonban csak a megfigyelıvel jön létre, mert egy adott tárgy lehetséges kvantumállapotaiból, hullámfüggvényeibıl pont a megfigyelı jelenléte és megfigyelése miatt választódik ki egy bizonyos hullámfüggvény. Ez aztán az igazi introspekció, befelé figyelés! M egfigyelı nélkül az jelenség/tárgy adott hullámfüggvénye létre sem jöhetne. S hogy mégis létre jön, ez azt jelenti, akkor is van egy megfigyelı, ha senki, emberfia nem mustrálja azt az elektront. Tehát: tudat van a kozmoszban. Akkor is, ha éppen nem a mi fizikusaink vizslatják a kvantumos hullámfüggvényeket! A tudat az egyetemes a világban.

28

29 Tudatnívónk behangolásával (matra, ima, zene) a betegségért felelıs igen beszőkült, partikuláris tudatunkat egy magasabb rendő tudatállapotra váltva nem csak meg tudunk gyógyulni, de eloldani is tudjuk magunkat az anyagi lét rövid pórázáról. Ennek lényege egy olyan erı, ami oda fókuszolja a tudtot, amikor és ahová csak akarom. Így arra rezonálok amire én akarok, nem pedig kényérekedvére vagyok kitéve a rezgı világnak, ösztönöknek, vágyaknak, külsı kényszereknek, s így olyan rezgésekbe (ösztönök, vágyak, hibás elképzelések, külsı befolyás) is belevonódom, amibe pedig nem akarok. Az egyik ’behangoló’ (tudatállapotot módosító technika) módszer, maga a mővészet. M ikor alkotunk, vagy adott problémára keresünk megoldást, egy zárt szobában vagyunk. Egy ajtót látunk, pedig ezer nyílik a szobából. Csak nem vesszük észre. Természettudományosan: végtelen lehetıség van (kvantumbizonytalanság = potenciák ⇒ megvalósuló konkrét hullámfüggvény = egy esemény/folyamat). A psziché leárnyékoló hatása miatt azonban egyszerüen nem látunk, vagy nem tudunk teremteni. JÁTSZADOZÓ VILÁG – JÁTÉKOS TEREMTİ

A világ maga játékos. Az egész univerzum isten kifejezıdése (önismétlıdés variációkkal [játék, {rekurzió}], bimbódzás-sarjadás, önmaga-levés, öncél, a logika, érdek és idı hiánya, stb.), a játék, a fantázia, a mő vészet a világban eleve adott. A játék és mővészet ezért szakrális is, és terápiás hatású is: hiányzó énrészek megszülése, tudattalan tartalmak megjelenítése, leszakadt én-részek újraintegrálása (re-fúzió, re-integrálás). Az újra való kinyílás. A játékban félelem nélkül (legalábbis traumatizáló félelem nélkül, kontrolláltan, ún. irányított regresszióban) tudunk szembenézni a világ és a saját, belsı világáunk részeivel. Félelem és merev, defenzív (védekezı), hárító machinációk nélkül! A játék, önkifejezés, kreativitás (= mővészetek) a lét alapállapota (Winnicott) a játék univerzális természeti jelenség (Hans Georg Gadamer, in: Igazság és módszer –játék). A kreativitást Istentıl, a kozmkius tudattól/természettıl örökölte az ember. Így a kreativitás ontológiai (lételméleti) kérdés, nem pszichológiai. (Ám, mivel a világ hálószerő, mindennek, mindenhol lehet vetülete.) M ind a nevelés, mind a gyógyítás, mind a létezés ismeri és igényli is azt, amit úgy hívunk, lelkiség, hangulatiság, érzelmekben való lét, oldottság (játékban feloldódni, Gadamer) és feloldódás (= játékosság, tehát nem csupán speciális ismeretek, egyoldalú bal agyfélteke használat,) haszon és cél nélküliség: önmagáért levés. A zene jelentıs örömadó, fejlesztı, nevelı, közösségteremtı és gyógyító potenciállal rendelkezik. Ezt [már] mindenki tudja, de a társadalmi kompetenciaharc (pl. gyógyszeripar, biológiai pszichiátria) lényege szerint: hatókört (befolyást, pénzt) akar magának, így a zenei nevelés, a zenei élet, a mővészetterápiás gyógyítás és zenei személyiségfejlesztés háttérbe szorul. Pedig nincs jobb eszköz és gyógyír a magányra, szenvedésre, unalomra, elidegenedettségre, mint a játé k (el ide gen edés-el lenes h at ású, énfelsz abadít ó, rekreác iós vonások), a humor és a mővé sz e t. „Az öröm az emberi l élek t áp láléka. Nélküle e gész élet ünk —ha ldoklás csup án”. –M ondja Franz Kafka. A z enet eráp ia az ’örömködés’ órája minden kórházban (szerotonin, dopamin emelkedés, az agresszivitásért felelıs tesztoszteron hormon csökkenése és a társas magatartást segítı oxytocin hormon növekedése, érzelmek felszabadulása, személyes létmód, játék, mozgás, és a legfıbb: ön-feledtség).

29

30 A zeneterápiák jó hatása mindig is ismert volt, és a modern orvostudomány ezeket utólag már tudományosan igazolni képes (EEG, pozitív kardiovaszkuláris hatások, javuló tanulási tesztek (M ozart-effektus), hangulatnaptár, immunológiai, neuriendokrin változások, stb.). M ozart hallgatása lözeben csoportok sokkal jobban oldottak meg intelligencia (IQ) teszteket, min zene nélkül, vagy zajban, ill. átlagos körülmények között dolgozó kontrollcsoport. (Az erıs zaj nmegrövidíti bizonyos sejtek dedritkeit, sıt, tartós zajártalom öli az idegsejteket az agyban.) A fogyatékosok esélyegyenlıségérıl (ennek gyakorlata magyarhonban tragikomikus) szóló törvény azt szolgálná, hogy testi-lelki sérültjeink fejlesztı ellátást, és anyagi segítséget (rokkantásgi járadék [a mindenkori öregségi nyugdíj 80%-a, tehát nyomor] kapva emberhez méltó életet élhessenek. Sokszor az érintettekrıl „rólunk de nélkülünk”–M agyar módra- döntenek. Fontos a megváltozott munkaképességüek munkahely teremtése, fontos a segítıszemélyzet képzése is. Hát… ez így nagyon szép, csak magyarhonban el vala törölve a gyógypegagósuk, pedagógusok, pszichológusok orvosok alkalmassági vizsgája. Emberekkel akárki barom, nyugodtan, szabadon foglalkozhat! Jó, nem? Így lehet, hogy a budapesti ELTE-n autista pszichológus hallgató a II. évfolyamig juthat, vagy súlyos dorgdependensek a debreceni Pszichológia Intézetben akár diplomát kaphatnak. És ne engem szidjon az az olvasó, akinek nem teszenek ezen sorok, hanem tessék szidni a valóságot. Visszatérve, a zenei munkaképessegégmegırzés, a zenei személyiségfejlesztés és zeneterápiás ellátás ismeretköreit ideje közreadni. Jelen munkámban erre vállalkoztam. M agamat, mint lélekvezetıt (= tanácsadót, pszükhagógaszt) az egzisztenciális lélekvezetés (logoterápia) módszertanába sorolom, mely, bár pszichológiai ismeretekben rendkívül gazdag, mégis, filozofikus, gondolatokkal gyógyít, gondolatokat ébreszt. Stílusa konfrontatív –M iért is? M ert: adott rendszer, struktúra (folyamat, működés stb.) információ hozzáadásával megváltozik/megváltozhat. A lelki életben a terapeuta a ’hozzáadott információ’ forrása, mely azért sokszor megváltoztatja a lélek hibás működését. (Csak sajnos nem elég hosszú távon.) A lélekvezetı kategória talán inkább a kedves az olvasónak segít. Aki esetleg épp orvos, vagy pszichológus, vagy egyetemi hallgató, s a tudásra törekvésében koncentrálódni akar. Egy szők ösvényt keres –mert ezt látja: specializálódni kell, ezt súgja-követeli a kor. Én azonban természetemnél fogva- irtózom a kategóriáktól (a merev elhatárolódás veszélye, önbeszőkítés, az egyoldalú szakmai szocializáció, csak egy szők szakmai módszertani preferencia, az öncélúan merev szabálykövetés, a klisék veszélyei), különösen lelki gondozás esetén. Filozofikus, mentálhigiénés óráink vezetnek rá hibás életfilozófiákra, a hibás [pszicho]-neuro-lingvisztikai önprogramozásra (vélekedéseink, amit szavakba öntünk, s ez visszahat ránk; neurolingvisztikai programozás15), hibás, reflexszerő, automatikus (épp ezért átgondolatlan) reakcióinkra. Némi konfrontáció/provokatív hangvétel segítségével (indukció) ismertet fel régi, ma már célszerőtlen reakciókat.

15

Hibás, nem reális meggyızıdéseink (pl. „én nem vagyok jó semmire”, „sose fogom megtanulni”, stb.) fizikai megbetegedést is képesek elıidézni. Önbénítók, önmérgezık. Vö.: Önbeteljesítı jóslat, az ún. Pygamlion effektus.

30

31 Az, amit magam csinálok, valamiféle egzisztenciális mentálhigiéné. Egzisztenciális, mert a lelkimagatartásbeni problémát nem pszichiátriai oldalról közelíti meg, hanem a lét, és a társadalomban-lét oldaláról. Integratív és filozofikus jellegő. M eg akakarjuk érteni: mi van benn (a lelkünkben), és hogyan lehet ezt értelmezni? És… milyen változások indokoltak? Filozofikus indíttatás, és nem kötelezi el magát egyetlen pszichológiai iskolának sem. Ugyanakkor integrálja a pszichológiai ismereteket, gazdag akar lenni. A gyógyítást és gondozást magasan biológiai pszichiátria fölé helyezi. Komplex tudás kíván lenni. Vallja, hogy a pszichiátriai változtatás kevés/kétséges, mert nem lineáris problémákat próbál lineáris beavatkozásokkal orvosolni. Amit teszek, az egy csipet teológiát, filozófiát többet is, játékos elemeket, táncot gazdagon integrál (ami a pszichológia meghaladását célozza), és az egzisztenciál-analízis; tehát a logoterápiára (Viktor E. Frank, Carl Rogers) hasonlít. Ez nagyjából az ún. humanista pszichológiai irányzatot (Erich Fromm, Abraham M aslow, Viktor E. Frank). Nem veszem komolyan a freudi neutrális (semleges) terapeuta magatartást, hiszek az oldottság, a szeretet [elfogadás] erejében. A kliens, és a terapeuta közötti valódi emberi kapcsolat plussz hatásaiban, - amelyek egyben Ferenczi, Bálint, Rogers terápiás elvei is: a terápiás légkör intenzifikálása, élmény s nem analízis centrikusság). Szeretet, megértés –s aztán analitikusi munka. Igazi impulzusgyár és hangulatszobrász vagyok. Intenzívvé és emberivé teszem a terápiák légkörét (szeretet, sok, bátorító, megerısítı beszédaktus, a maszkok széttörésére való bíztatás, sok testi érintés, humor, fekete humor, stb). Nota Bene (jól megjegyezd): Ferenczi és Bálint koncepciója szerint a csecsemı nem primér nárcisztikus lény (mint ahogy ezt Freud láttatta). Hanem elsıdlegesen tárgyszeretı (’anyára, tehát kapcsolatra programozott’)! Ennek folyománya, hogy a terápia számomra (és az ún. Budapesti Iskola szerint is) fıleg kapcsolat és élményaspektusú. A lé le kvez e té s (p sz ükhagógia) p eda gó gia i, l élekt ani t evék eny séget a csop ort és a z ene saját os hat ásaival t esz i hat ékony abbá. Gy ógy ít ani sz avakkal is, és S ZAVAKON T ÚLI ÉLMÉNYekkel (z ene, misz t ika és az ún. t árgy kap csolat16 nélkül i kreat ív he ly z et ), mindenekelıt t sz eret ett el lehet . –Sz eret et t el?? Jé z us ez t t ett e. [„Az én aty ám any ai {ógörö gben : oikt irmon= any aöl}” – Lk 6.3536. Ért sd: elfo gadó, sz eret ı, me gbocsát ó, ~ any ai!] Persz e ma, Jéz ust kiz árnák a t erap eut ák [érdek-] körébı l, hisz ’ ı nem követ t e a ferudi neut ralit ás, a t ávolsá gt art ó és érz el emm ent es semle gessé g dokt rínáj át ! Buddha, Jé z us gondolat okal gy ógy ít ott , a z en (csan)-buddhist a iskolák p edig kiz ökkent éssel (kóanok, p aradox kérdésfelv et és [kóan= eredet ile g a l ét p rincíp iuma]), ami mé g e gy p ofont , vagy biz arrnak (t őnı) t ett et is jelent het . A cél: hogy elérj e a sz atori –t , a felébred és, a me gp illant ás, az ahá –él mény , a dolgok ú jsz erő meglát ásának é lmény ét (me gvil á gosodás, belát ás). Ne feled jük, m ár a II. sz áz adi Al e xandri ában, az a gorán= p iact éren, az ut cákon fi loz ófusok és ci nikus17 taní tók adt ak p olit ikai, élet vez et ési t anácsokat . Csak ez t még sem ment álhi gi ének, sem élet vez et ési t anácsadásnak, se m t eráp iának nem hívt ák. A z enet eráp ia h ármas st acc at o-jában (rövid, a t öbbi han gok köz ül kisz akít ott [= st accare], különá lló han gok) ú jraolv asz t ás t ört énik. 16

A pszichológiában a tárgykapcsolat mindig valamilyen személlyel való kapcsolatot jelent! A ’tárgy’ elnevezés félreérthetı. 17 Mivel minden és mindennek az ellenkezıje mellett is érvelni tudtak, s pénzért tanítottak, kőnosznak (=kutyának) nevezt ék ıket. Latin átírásban ejtük (és nevezzük ıket) cinikusoknak.

31

32 A zeneterápián a kliens kiszakad(hat) a múltjából (reflexek, irreális vágyak és elvárások görcsök, depresszió, trauma, bosszú, önsajnálat, elhúzódó gyász és egyéb fixációk), a zavaró lelkiállapotából (a hangulatzavarok megszakítása), új ingereket, stimulációt, lelkesedést és új életfilozófiát kaphat, hogy ne ismételje eddigi kényszereit, hibáit, szakadjon ki betegségébıl, negatív gondolkodási sémáiból hibás evidenciái circulus vitiosus-ából. A gyógyulás sokszor egy hirtelen megvilágosodás, azaz annak a belátása, hogy hibás elvekhez, nézetekhez és vélt vagy valódi traummákhoz, érzelmekhez és életmódhoz ragaszkodunk. Téves azonosulásaink vannak, és rögzült játszmáink. A megújulás igazi önmagunk, spirituális önvalónk újrafelfedezése. E világ befedi igazi lényünk, természetünk. A kreativitás önmagunk keresése (Winnicott). Így a kreativitás a spiritualitás és vallásosság fontos eszköze volt a történeti egyházi mővészetben. Személyiségfejlesztı (terápiás) hatása óriási lehet! A gyermeki omnipotenciából (a született kreativitás kárára) egy leszőküléssel és specializálódással jön létre a [felnıtt18] személyiség (= idomított lélek). Nos, minden felnıtt újra elıkeresheti a „mi lehet még?” „hogyan újítsak?” „hol hagytam el önmagam?” aktáját, hogy egyensúlyba kerülhessen –mindezt a mővészet és a kreativitás segítségével (önmeghatározási válság, korszak lezárás). Kreativitás és forrás, forrás és isten/kozmosz fogalmaink mélyen összefüggnek. A zeneterápiával kapcsolatosan két megállapítással kell kezdeni, az egyik az interdiszciplináris gondolkodás (elágazó utak), a másik a racionalitást meghaladó (gondolat-szıttes, élet egész, csúcsélmény) szemlélet. A saját, partikuláris19, szenvedı létünkbıl való kiút (spiritualitás) feltétele az áttekintés képessége, az interdisuciplinaritás, a metadudományi egész. FOLYOSÓ, SAKKLÉPÉSEK, KÉNYSZER

Árpi negyvenes, vékony férfi. Fürdıköpenyében lassan lépked a folysón. A debreceni pszichiátria nagyerdei részlegében vagyunk, remélem, egyszer majd felrobban, a csempe nélüli penészes zuhanyzókkal együtt. Hipó szaga keveredik valami vegyszer szagával. Árpi barna papucsai haladnak, hol egyenesen, hol oldalt, de mindig csak a fehér, vagy pótolt sárgás-fehér kövekre lépve. Árpi amolyan csudabogár. Skizotípiásnak nézem. De errıl nem beszélek. Neki azért nem, mert nincs itt az ideje; így is eléggé alulértékeli önmagát. A kollegáknak azért nem, mert ık többségükben szerepet játszanak; egy zeneterapeutától azt várják, tegye vidámmá a beteget, s ha jó meglátásai is vannak, inkább tartsa meg magának. (M ert akkor miért is van az orvos?) Néha a diganózis közlése maga a megbélyegzés. M ásnál pedig, villámcsapásszerő felismerés. –M aga mindig lólépésben közeledik? - kérdezem ıt nevetve. –Óóó, bár csak az életben is kikerültem volna a „fekete kockákat”! –mondja. –Ezt nem lehet, -válaszolom- de tanulni minden nehézségbıl lehet. Az élet olyan, mint ez a folyosó, fehér IS , és persze fekete IS , így, együtt. Alig tíz perc múlva a zongora billenytőin sétálunk; lám, itt is fehér és fekete… faggatom (célzott beszélgetés), az Élet fekete kockáit kerülgeti, a családjait, vagy csak a sajátjait? Nos, így indul egy beszélgetés egy nonverbális terápián, ahol van idı hallgatni, zenét hallgatni és beszélni, sírni és nevetni is. A zongorán már megbarátkoztunk a fekete billentyőkkel, sıt egy hét múlva együtt „utazunk” a folyosó fekete kockáira (transzferhatás). Lazul az elkerülı kényszeres magatartás.

18

Felnıttnek lenni= felelısnek lenni saját, és mások létéért. A felelısség aspektusából tekintve a magyar politikusok Széchenyi óta ’akarnok gyermekek’ csupán. Nem is szólva a lélektani aspektusokról… 19 Pars, parves= rész, részek, átvitt értelemben: parvulas= kicsinyek, gyerekek, latin. Az egyes, individulális lét önérdekő, szők területre koncentrált. Ezt a részlegess éget kellene meghal adnunk.

32

33 Átvisszük a zongora fekete billenytőit a folyosóra, a folyosó fekete kockáit az élettörténet „fekete” eseményeire. A fekete kockákat nem kikerülni keel, hanem: megoldani, ha ezt nem lehet, elengedni és felül emelkedni. Hisz’, e földi világunk olyan, akár a híd. Ne építs rá házad. Inkább haladj át rajta. AZ AJTÓN BELESVE…

Számtalan ember volt már kíváncsi arra, hogy mi is folyik az ajtó mögött, annak a teremnek az ajtaja mögött, ahol a zeneterápiás ülések zajlottak. Hogy miért üvöltünk? Ölnek ott valakit? Hogy miért kacagta végig (!) a terápiát István? Amikor ı depressziós, s délelıtt, a viziten pont arról volt szó, hogy nála most már alvásmegvonás következik… Életszerően szeretném bemutatni a hogyant? A feladat minden nap ugyanaz: az osztályon sétálgatva beszélgetek. Vagy úgy teszek, mintha dolgom volna. Képet nézek a falon, gyógyszeres dobozt viszek. Virágot locsolok, abroszt igazgatok a kórház százéves, repedezett asztalain. Igazából semmi dogom. Csupán megszólíthatóvá teszem magam. Lassan ketten-hárman vagyunk. Nem soká tíz óra, na, ma ki jön terápiára? Gyakorlatilag senkinek nincs kedve. M otiválni próbálom a betegeket. M ajd elmegy cigiért ebéd után. Levelet írni délután is lehet, de most van terem, meg zongora… a többiek is most érnek rá… Nagy nehezen összevergıdünk öten. Tízkor már körben ülünk a szobában. De már parázslik a füstölı, ég egy mécses. Szintetizátor és elektromos zongoránk is van: AMIKOR CSAK LEHET , ZENÉNK ÉLİ elıadás. A cél legtöbbször ugyanaz, mint a meditációé: metarendszerbe jutni. M eghaladni a gondolatok és negatív érzések partikuláris szintjét. Érezni, nem gondolkodni, és felülemelekdni, KINYILNI az egész világ számára. Ha nem ismerünk közös nótákat, legtalább visszhangéneklés folyik (a légzés az egész bioritmust képes áthangolni!), dobolunk, zümmögünk, ringatózunk. Lalázunk, kiabálunk sóhajtozunk. Ica áll az ajtóban: ó… úgy nincs kedvem ma jönni… muszáj? –M iért, az osztályon az ágyban unatkozni jobb?? –kérdezem. Ica húzódozása segítség nekem. M indenki figyel, mi lesz? –Semmi nem muszáj –mondom. Önnek végtelen szabadsága van, tesz, amit akar… illetve –teszem hozzá sejtelmesen- amit tenni tud. Az asszociáció két szálon fut tovább: 1.[elvben] végtelen szabadok vagyunk [más sorsot is választhattunk volna]. Semmi nem muszáj. 2. Nem is vagyunk szabadok, mert nem vagyunk képesek ezzel élni. Sokszor csak sablonosan, vagy kényszeresen ismétlünk. Ica húzódozása korábban kedvemet szegte volna, de ma már lehetıségeket látok benne. Ica már benn ül, zajlik a beszélgetés, pesszimista szavak özönlenek el, depressziós hölgyeink vannak: nem vagyunk szabadok, az élet nehéz, csupa kényszer és szomorúság…. Akkor Icát oda állítom a kör közepére, hogyan látják ıt azok, akik hátul, oldalt, és elıl ülnek? M indenki mást fog látni, ez természetes. Ilyen az életszemléletünk is. De ha már depressziósok vagyunk, használjuk ki (!), sóhajtozzunk20. A sóhajtozásból hangadásos, mély kilégzések (légzéssel való bioritmus áthangolás → hangulatjavítás) lesznek. 1 perc múlva kihúzzuk magunkat, egyenes gerinccel ülünk. 20

A gyakori sóhajtozás ún. neurotikus légzéstünet. Szubjektív légszomj, pánikroham okozhatja (régi orvosi neve asthma nervosum, vö.: pertussis nervosa, ideges köhögés, krágogás, torokköszörülés= vocalis tic).

33

34 Zümmögünk, miközben 5 teljes percig csak helyesen (mélyen, rekeszlégzéssel és ritmikusan) lélegzünk. „Hullámzás” következik, jobbra dılve belégzés, balra dılve lassan kilégzünk. M egbeszéljük az átalakítás mővészetét (transzpozíció, alkímiai transzmutáció, a lótusz gyökere a mocsár rothadó iszapjában ered, de a virág a víz felszínén ring és illatozik. A páva megeszi a mérgeket, mégis gyönyörő zöld dísztollat növeszt [buddhista szimbólum]). Nem az a lényeg, hogy jó dolgok történjenek velünk, hanem, hogy pozitívan reagáljunk. Vízesés és tenger hullámzásának hangjait teszem fel (CD). Állva ringatózunk és úszkálunk a levegıben (!). Kinyitom az ablakokat. Beáramlik a friss levegı. –Fázom, szól valaki. –Pedig a lelki ablakai még zárva vannak! -felem. Lelki ablakok? Kinek vannak itt nyitva a „belsı ablakai”?? –Hogy érti ezt, Tanár Úr? –Ki érzi nyitottnak a másikat? Nyitottnak a világra és másokra. Nyitottnak a változásra. És itt egymás elemzése következett. –Ne túl udvariasan –mondtam. Aztán megbántam ezt a túl direkt hangot. Nem szabad túl direktívnek lenni –de a csoporttörténéseket facilitálni tanácsos, különben semmi nem történik (lásd kórházi nagycsoport foglalkozások a pszichiátrián). -M ost udvariasságra van nagyobb szükségünk, vagy teljes ıszinteségre? Szóváltás következik, rájövünk; nem vagy, hanem ÉS , -de az udvariasság elveheti a mondandó élét. Körbemegyünk, kinek mennyire nyitott az ablaka a világra? György úr biztos zárva van, most láthatóan is hallucinál (egy óra múlva kiderül, mégsem teljesen, szó szerint visszamondja a zeneterápia történéseit). Irányított affektív imagináció (IAI) következik: nyirokos-nyálkás hővös homályból érkezünk egy mezıre, ahol áttetszı zöld minden szál fő. A fák is rugalmas szárúak, s akár a zafír, úgy csillognak a levelek. Aranyló nap kel fel a láthatáron, és mi megfürdünk az arany fényben. A nap fénye átmossa lelkünk, csillogunk, sugárzunk. A zenét bekapcsolom, M arc-Antoine Charpenier D- dúr Te Deuma szól (5’). Ezután lefekszünk a matracokra. M ost magzati pózban újra meghallgatjuk a vizek effekt zenéjét (csak természet). Ezúttal hajókürt és sirályvijjogás (élet, plussz produktum) is hallható benne (gyakran magam csinálok hangmontázst, szintetizátor, MIDI-billentyőzet, vagy épp Cakelwalk, Soundforge és Reason komputeres zeneszerkesztıkkel). Lassan állunk talpra, mint a sarjadzó csírák. Nyújtózunk. Felfelé is, egymás felé is. Zengı húrrá változunk, búgunk, zengünk, zümmögünk 21. Felhúzzuk magunk. Kinyújtjuk a gerincet, a kezeket. „Tónusvadászok” [ingeréhesek, de legalább ingerkeresık] vagyunk. Az osztályon való sok fekvés után ez nem is meglepı. Saját izomtónusunkat, légzésünket változtatjuk meg. Néhány szóban megemlítem, depresszió és mozgás összeegyeztethetetlen. A perckeringı (cisz-moll, Chopin) következik, amire helyben futunk, szökellünk, mintha mi is esıcseppek lennénk. És láss, csodát! Idınként, egykét beteg, ahogy fürge ujjaival „pergeti az esıcseppet” má interakcióba kezd egymással! M ajdnem ordítok az örömtıl, végre, talán kiszakadnak saját világukból. Valaki szökell, de a csoprt bünteti e hirtelen jött felszanóbadulást, ez már nem esı, hanem tavaszi zápor! Az… tavasz! Teréz fogatlan mosolya jelzi, mennyire vágyik a lélek tavaszára… A kinyitott tenyere a napot jelenti, Ica Teréz keze alá guggol, s felnövekvı növény lesz belıle. Virág… Teréz a másik kezével zümmögı méhként lengi körül Ica csapzott haját… 21

Erickson szerint a fejlıdésben két nagy korszak figyelhetı meg a játékban; 1. az ún. autokozmikus játékok, mikor a csecs emı saját testével-hangjával játszik (Selbstöne, saját hangok, gıgicsélés), 2. tárgyak és együttmőködı személyekkel való játék, az ún. mikroszférikus játékok. Az óvodáskor már a szociális világ, a társak világa és az ún. makroszférikus akciók és játékok korszaka.

34

35 Teeee… még beporzod itt nekem… hallik Béla bácsi röfögésszerő nevetése. Ica feláll, jelzi, terhes, aztán elkomorul, kilép a körbıl és leül. Sír. Nem sír, egyenesen zokog…

A LÉLEK MOZGÓ KÉPEI

M ár ezen alcímbıl is kivilálglik, a mentális képek is mutatnak zenei analógiát. -M ik ezek? A zenei ısnyelv, ami testi létbıl való: a nyelv kialakulása ugyanis zene nélkül elképzelhetetlen! A testbeszéd, az ökölrázás, a testtartás – mimika gyakorlatilag szimbólumok: nem önmagukat jelentik, hanem valamit elmondanak, szimbólumok. A gorilla és csimpánz – és az embergyerek beszéde teli van olyan testi viselkedéssel, aminek már nyeli értékő jelentése van (SŐRÍTÉS es szimbólumok). A gesztusok, az univerzális kinetikus (mozgási) egység, (pl. vicsorítás fenyegetés, a fej lebillentése –megadás, stb.) aminek jelentése megszilárdult, napi gyakorlat. -M i is a nyelvöltögetés, a felemelt mutatójujj ide-oda mozgatása (dádá, kikapsz, baj lesz), a felemelt tenyért, elıre tolva (eddig, megállj, netovább!) E MOZDULATOK KÉPSZERŐEN JELENTEK valamit, valamikor sőrítéses szimbólumok, valamikor már utalnak valamire (emelgetem az üres kezem, de ezzel ezt mutatom, innék valamit), tehát egyúttal utalásos szimbólumok is lehetnek. Amikor komplex jelentéssort leegyszerősített gesztusokkal, sematikusan jelenítünk meg, azt SZIMULÁKRUMoknak (~képmás, gesztus által elıhívott kép) nevezzük (W. Stern, Wallon). Igen ám, de e szimulákrumok nem csak a gyermeki játék alapegységei (oldalra billentett fej, s egy pillanat alatt eljátszottuk, hogy órákig aludtunk, egy tárcsázó mozdulat a levegıbe, anyut felhívtam telefonos, stb.), hanem a felnıtt emberé is. És legelébb: a mővészeté.

A szimulákrum [~másolat] szimbólumrendszer, nem verbális és nem képi, hanem mozgásos. Csakhogy a mozgásban érzelmi tónus is kódolt: a helyzet, a belső állapot indulata, félelmeiörömei, szükségletei. A szimulákrum beszél érzelmi-szituációs helyzetünkrő, tehát: kommunikációs értékű. Ugyanakkor azonban: a szimulákrum már indulattalanított MOZGÁSNYELV. Mint mozgás, sajátosan zenei is, szimbolikus is, mert MINDEN DALLAM MOZGÁSBÓL INDULATBÓL (=így testbeszédből) SZÜLETIK. A motoros nyelv igen ősi, törzsfejlődésben alakult, jelentése univerzális, és könnyen zeneivé tehetető! Zeneterápiában a szimulákrumos játék elaborációnak, így magasabb-érettebb szintnek felel meg, mint, pl. a dolgok részletes (indulat miatt) ismétlődő, perszevaratív (megtapadó) eljátszása/bemutatása. Az értelmi fejlődés elmaradásakor nem alakulhat ki szimulákrum. A szimulákrum a dolgok/ jelenségek/ események pszichés integrációjának , sőt; tanult szimbólumok használatának a jele.

A szimulákrum gyemek –fejlıdés- lélektani elıdjei az utalás, ahol a jel és jelentés viszonya a rész és egész viszonya, illetve a szimbólum, ami jelentést generál a jel és a jelzett dolog között. Ezekben a jelenségekben még erıs, akár problémár indulati töltés (M érei) van. A (testbeszédbıl, a gesztusokból fejlıdött szimulákrum,) így a táncnyelv, az orkesztika azonban inkább már az érettség eredményeként jön létre, s igen ısi ’mozgó képnyelv’, ami nélkül még költészet sem képzelhetı el, nemhogy festıi, zenei kreativitás! A jungi értelemben vett archetipikus képek a mozgásos szimbólumokban dramatizáltan vannak jelen, sıt, e képek kötıdnek az itt és most olyan helyzeteivel, melyek az archetipikus helyzetek ismétlıdései, vagy azokra emlékeztetnek.

35

36 A gondolatok, érzések és a test összefüggenek, még a mozgás elképzelése is megmozgatja a lelket (ideomotoros mikromozgások). Az irányított affektív imaginációk (AIA) azért hatékonyak és fontosak, mert az agyban számos átfedés van a múltbéli élményeket ırzı, és a képzeletet megelevenítı funkcionális egységek között. Így, ha sokszor eljátszatjuk, kibeszéljük a traumát, és sokszor másképp fejezzük be, vagy hasonló, de pozitív élményt képzeltetünk el, nos Az agy, az elképzeltet is valósként fogja kezelni. M ert az a világunk, amire (makacsul) figyelünk. Ez az átalakítás (~transzpozíció, mint zenei elv, fizikai-biológiai, s lélektan is egyben!) egyik technikája. A jövıben való, hit az imagináció meg tud változtatni hibákat, fixációkat, kóros önaláértékelést, stb. A hit a pozitív változás imaginációs ereje. A hit ereje valóban létezı, csodás erı. És az eddigi negatív életfelfogás és tapasztalat nagyszerő átprogramozója. Bach Goldberg variációiból összeállított, vágott zenei anyag szól. Csak a gyors tételek szólnak. Ibolya nyilatkozik meg. Elfáradtam, olyan rohanás az egész… -Talán inkább futás, -szólok közbe. M áris megvan az új témánk: futás. M egérkezés, elfutás, menekülés, rohanó élet, megpihenések és intim ölelések nélkül, zajos karrier törekvések, szemlélıdés és a dolgok mély megélése nélkül… Ez mind igaz. Azért próbáljunk meg emlékezni; az élet olyan is, amilyennek mi látjuk. Amilyennek látni tudjuk, no meg amilyenné tenni tudjuk. Nem de? Ibolya sír. M egragadt a futásnál. Az ı futásánál. Egész élete vesszıfutás volt. (Figyelem! Betegeim gyakran kulcsszavakban fejezik ki magukat, afféle jelentésbokorban. Ez a nyelvészeti szakkifejezés, ezúttal a futás egyben elfutást, menekülést, nem-idızést, nem nyugvást, kényszerítettséget, zaklatottságot, intimitás nélküliséget is jelent. A betegek sokszor kifejezik önmaguk jelszavait; pl. ’nem megy’, ’soha’, ’kiszáradtam’, ’feladtam magam’, stb. ) A férje. Akit győlölt, de elválni sem tudott tıle… a férje 30cm –es vízbe fulladt, részegen… Próbálom rávezetni: tényleg ez élete traumája? A többi beteg segít, ráéreznek: nem, ez csak ürügy. Kellemetlen, valós és fájdalmas életesemény, de csak ürügy. Egész élete a dependencia-igény és az önalárendelés (teljesítménygátlás, ödipális megrekedés), a tanult segélytelenség és önállótlanság jegyében telt. Tehát fel kell nınie. Tudni egyedül is élni… Önmagát akkor is szeretni, ha nem más szereti, önmagát nem mások kizárólagos függvényében megélni. Ibolya megnyugszik, de a terápia végéig gondolataiban idız. Közben orgona hangszínen játszom az Albinoni (?) Adagio-t (A szerzısség kérdése, -miként a d-moll tokkáta és fúga bachi szerzısségema sem eldöntött). Ölelésterápia következik. Egymást öleljük, hátulról, oldalról, elölrıl. Az érintés igen fontos. Ha a koraszülött osztályon csak akkor érnek a csöppségekhez, amikor vért vesznek tılük, vagy elektródát helyeznek fel, mi magunk okozunk stressz-betegséget. Az érintés gyógyír, s mi oly sokan vagyunk egyedül, s szeretetlenül, e zajos, felszínes és hideg-rideg világban! Érintés (információcsere, elfogadás, stimulus) nélkül nincs élet. Persze igaz, a skizotípiás beteg irtózik az érintéstıl, szorong (a korai anya-gyerek kapcsolat, a megkapaszkodás, [az attachement] zavaraként számára minen közelség veszélyes). M égis: ölel, s mintegy saját magát kívülrıl figyeli; nem történt katasztrófa (újra-tanulás, korrekció, realitás többlet). Leülünk, légzıgyakorlattal lassítjuk le magunk. Ugyanaz az Albinoni [?] Adagio, ezúttal lemezrıl és vonószenekarral. M agas tartásban kulcsolt kezünkkel nyújtjuk a gerincünket. „Vagyok. Elfogadom önmagam. M ozgásban vagyok. Fejlıdöm. M inden nehézség ok a fejlıdésre. Értékelem magam. Egyre jobban vagyok” – hangzik az autoszuggesztio. M egköszönöm az együttmőködést. Csütörtökön is várok mindenkit. A folyosón meg-megállva beszélgetnek. Ég és föd a hangulat, aktivitás, kommunikáció, -a terápia elıttivel összehasonlítva.

36

37 ÉS … MÉG MENNYI MINDEN… ZENE!

A zene hívószó, győjtıfogalom, metafora, „jelentésbokor”. Jelenti az univerzum szerkezetét, mely sugárzás, rezgés-pörgés, tovaterjedés, energia. M ely energiák hullámtermészetőek. Az e gé sz vi l ág hang: a rész ecskék rez gése, az elekt ron p örgése (sp ínje), az at om, a boly gó és ga la xis p ály ái. A sz up erhúrok rez gései. A sz upe rhúrok valójában hihet et lenül kicsi t érhúrok, gombo ly agsz erüen kap csolódnak össz e: sz up ergomboly agok l esz nek, s még mindi g r ez egnek, s a dologn ak it t mé g nincs v é ge, az ún. m embránokhoz kap csolódnak. E gy göcsört ös felül et ő, fánk alakú membr án, köz ép en ly ukkal (ún. Calab i-Yau a lakz at ). S vé gt el en i ly en membrán leh et … Ist en nem volt sz őkmarkú (= a t eremt és és a mővész et a bıségben [invenciók, v ariá ciók, t öbbmegold ásosság] az onosak). A legiz ga lmasabb z enék (fül lel) n em is ha llah at ók: a gala xisok, nap rendsz erek ide-oda moz gásai sőrőséghull ámokat generá lnak. Az ár-ap ály erı koz mikus ködök és p ort engerek sőrőségét vált oz t at ják rit mikusan, mint amily en rit mikusan a levegı moz og e gy et len orgon asíp ban (sőrősödés és rit kulás). Ez az úgy nevez et t ny omáshullám. NEM CS AK AZ A ZENE, AMIT HALLUNK! Ez a koz mikus z ene az onban t ény leg n em a mi fülünknek való, han gj a kb. a z ongora kont ra c (C1) billent y ője al at t i 45-50– ik okt ávj ába esik. A r ez gés, moz gás minden l ét ez ı saját ja ( a sz ínek is, a sz aglás is; rez gés. (A sz agért fele lıs mol ekula a lakj a = m int a = in gerület kisőlések mint áj a, lesz majd az össz mint a, mint az egy es sz ag érz et e. A t ömeg is rez gés, a t éridı kont inuum sa ját os gy őrıdése, am ely rez gést vé gez . E koz mikus va gy mikroz enék [p l. sejt ek kisől ése] vá lt oz ásái hango lják át a lét ez ık húrjait , í gy p l. a saját kedély eink, sıt , belsı sz erveink mőköd ésének rit musait is! A távolságok/ mértékek, a VISZONYok (szümpátiák [összecsengések-együtt-rezdülések]) arányok, analógiák (hasonló alkatok, [analógia {a görögben}elsısorban kapcsolatot jelölt]). A kapcsolatok harmonikusak, diszharmonikusak, szimpátiában vagy disszonanciában állnak. Akár a vegyészet (transmutatio= átváltozás, vö.: transpositio= [dallam] áthelyezése más régióba [vö: metanoia= átalakulás, bőnbánat, mint önmagam átalakítása, transzmutálása]) vagy annak szellemi változata, az alkímiai arányok adta minıségek. M ég az érzelmi hullámzások, és az azokhoz kapcsolódó immunhormonok (citokinek, limfokinek), hírvivı (= transzmitter, mediátor 22) molekulák, (szerotonin, noradrenalin) hormon ürítettések (releasing) és hormon ürülések hullámai is. Az amygdala, a limbikus rendszer (érzelmek) és a hipofízis, (testi reakciók, oxytocin, ADH [antidiuretikus hormon], vasopressin23) hipothalamusz, (agykérgi asszociációk, éberség, relaxáció, gondolatok, emlékek [hyppocampus aktiválása]) rezgései (=ingerületminták) adják az affektív élet „kamarazenekarát”. 22

Az agyi hírvivı molekulák neve neurotranszmitter. A peri fériális idegi tevékenységben is hatnak. Ilyenek a (szerveskémiailag a fenilalkilamin-származékokhoz tartoznak, ezért katechol amineknek is nevezik ıket,) adrenailin, noradrenalin, dopamin, de elıanyaga a DOPA (= 3,4-hidroxifenilalanin) is. (A tirozinból [4-hidroxifenilalanin] képzıdnek. A DOPA-ból a dopa-dekarboxiláz készít dopamint.) A dopaminból a ß-oxidáz alakít noradrenalint. A metiláz ebbıl csinál adrenalint. Ezeket a MAO (mono-amino-oxidáz enzim bontja el). 23 Oxytocin a méhizom összehúzódását okozó hormon, a vasopressin vérnyomásfokozó, az ADH= antidiuretikus hormon a vizeletürítés szabályozását (vízforgalom) végzi. A hipothalamusz számos, a hipofízisen ható hormont is termel (aprósejtes neuroszekréció, corpus mammillaris magok, nucleus tuberalis, etc.), amiket realising (ürítettı) faktoroknak hívunk. Ilyenek pl.: TRF (=thyreotropin-releasing factor [paj zsmirigyhormon], a CRF (=corcticotrophinreleasing factor, ACTH [adrenocortictroph-hormon], stresszhormonok, mellékvesekéreg hormon), folliculus stimuláló (tüszıérés, FRF), luteinizáló (LRF) hormonok őríttetı faktorai, stb.

37

38 Együttmőködésük (együttrezgésük) elhangolódása miatt sajnos sokszor szenvedünk. A távolságok/mértékek, a VISZONYok (szümpátiák [összecsengések-együtt-rezdülések]) arányok, analógiák együtt-hatnak, együttmőködnek, mert együtt vannak, a lét csak EgyüttLét –ként (koegzisztencia) lehetséges. Concerto = együttmőködés, koncert, együttzenélés, összmőködés. Szüsztázis, co-existentia, con-sonantia (egybehangzás, összeolvadás), co –operatio, együttmőködés. A különnemőeket a ritmus, ill. a ritmikus szervezıdés főzi egybe: RITMUS

(ami ıselv, mert nincs dolog, jelenség ritmus nélkül!, Síva tánca)

RITMUS + INFORMÁCIÓ SZERKEZET, FORMA

(és az ebbıl adódó)

MŐKÖDÉS

A zene jelenti az emelkedettet is, a nem evilágit, az egzaltáltat (exaltatio, altus= magas, elragadtatott, a realitástól eltávolodott, felemelekedett). M iért? M ert a zene metafizikai (ultraverbális) elemeket tartalmaz: a priori (nem a tapasztalásból származó) ismeretek, változtalan ideákat (harmóniák és szimpátiák, arányok, matematikai és világépítı sajátosságok és elemek). A zene jelenti a szavakba nem önthetıt (protokommunmikáció, preverbalitás, állapotfüggı tanulás, rejtett emléknyom, (anchoring, érzelmi lehorgonyzás) viselkedésmód, ’orfeuszi mélységet24. Jelentheti még metafizikai jelleggel a szavakon túliságot: az ultraverbális atma, manasz és buddhi tudatot, ami, kedves olvasóm, nem fogalmi-szóbeli tudás!). De, jelenti még a vissza+hangozást, (értsd: reagálni, hatásra visszahatással lenni, információáramlás, befogadás etc.) a világot (re+sonare). Élni = átélni, tapasztalni, bele-élni, rezegni, azonosulni, megérintve lenni! A zene mint a mély átélés és a világegyetem szerkezetének metaforája, -Isten megszólítása, az istenivel való találkozás ígérete. A szép, valaminek a misztikus, nem-racionális felidézése. A rezonancia és perszóna latin eredető szavaink hasonlóak, per + sonare az, ami 1. át-rezeg rajtam, persona = 2. színészi álarc, maszk, egyáltalán: mi az, ami át tud rezegni rajtam? Kóla és csipsz, meg a kocsma? Avagy más is? Attól vagyok egyedi személy, mint hiteles (autentikus) perszóna, ami a saját tapasztalatom -lelki értelemben, nem pedig racionalista-intellektuális értelemben. Élni tehát annyi, mint átélni. Van egy másik perszóna is, amit maszk, „szociális arc” fed; a másoknak mutatott személyünk. Ez a perszóna az a hang (és viselkedés), amit a maszkunkon keresztül mások hallanak. Eredete is ez; a hellén színjátékokban a szereplık maszkkal takarták orcáikat, nos, az ezen keresztül (elváltozva, vagy direkte eltorzítottan) hallható ’hamis hang’ (~ hamis valaki= csak szerep) volt a personare kifejezés eredete. Valamint a késıbbi, barokk színpad ún. proszcéneum részén átjövı hangélmény. (A színpadon olykor hihetetlenül másképp kell mozogni, viselkedni, [az akusztika miatt] énekelni is, mint természetesen –a látszat, az elıadás érdekében.) M ivel a zenével nem lehet hazudni, a zene a maszk (= betegség, a betegségek ún. elsı és másodlagos elınyei miatt kialakított betegségviselkedés, szerep, hárítás, merevség) mögé tud jutni. A szavak fennakadnak az elmén (kifogás, hárítás, racionalizáció, intellektus).

24

Orfeusz (Orpheus) az alvilágba szállt alá, hogy kedvesét, Euridikét megmentse a holtak birodalmából.

38

39 A zeneterápia, per definitonem a művészet, így az érzelmi kommunikáció, és szimbólumalkotás erejével gyógyító komplementer,25 vagy önálló terápia. Amely a pszichológia és a pszichiátria eszköztárát kívánja szélesíteni a játék, a humanista pszichológia, a pszichoneuroimmunológia és a művészetlélektan, által feltárt tudományos és bölcseleti ismeretek,26 valamint terápiás technikák alapján. A zeneterápia joggal nevezhetı szimbólumterápiának is, amirıl késıbb még lesz szó. A terápiás hatásokért az érzelmi-tudati változások (melyeknek testi hatásuk is van) a felelısek. Persze, egy definíció nem könnyő, mert a definíció lényege szerint objektív s tömör kíván lenni. De hogyan is lehet egy-két mondatba belezsúfolni hosszú oldalakat, részletes diszciplinákat (nem is beszélve az interdiszciplináris ismeretekrıl!)? Sehogy. A definíció -jelen esetben- ezért inkább csak egy frappáns útmutatás.De még az útmutatás sem könnyő, különösen nem interdiszciplináris ismeretek esetén, hisz’ nincs egyértelmő irányjelzés: erre, ezen az úton, egyenesen. M ert mindjárt az útmutatáskor, bár még egy lépést sem tettünk: útelágazásokkal találjuk magunkat szemben. Tudniillik, a zeneterápia ma már, a pszichológia és pszichoszomatikus orvoslás felöl IS 27 objektíve megalapozható. A kedély javítását célzó ráhatások már régóta ismeretesek, egyiptomi és római források, valamint bibliai történetek, a Bhagavad Gītā beszél a mantrák, ritmikus versek és zenemővek ún. tudatállapot módosító hatásáról. Ami a kedély betegségeit illeti, tudunk az ókori Egyiptom koponyalékeléseirıl, valamint olyan ételek adásáról, ami szintén a kedély befolyásolására adtak. Ezeket ma is ilyen, ún. pszichoaktív, (pszichofarmakológiai anyagok= a lelki mőködést befolyásolók. Sıt, a lelki mőködések egyensúlyát drasztikusan felborító, pszihedelikus, pszichodiszleptikus szerek) hatása miatt fogyasztják (meszkalin tartalmú kaktuszok [pl. Peyotle, Lophphora williamsii, Anhalonium lewini], nyugtató hatású komló [Humulus lupulus], macskagyökér [Valeriana radix]). A csokoládé (Theobroma cacao,- az ’istenek eledele’) fogyasztása hatással van az agyi opiát szintre (endorfinok, stb.). A hangulatunkat, kedélyállapotunkat, az elme aktivitását módosító szereket a mai napig napi gyakorisággal veszünk magunkhoz. A kávé (Coffea arabica), a tea koffeinje élénkít, s az emésztést gyorsítja (a bél Aurebach-plexusának [idegfonat] ingerlésével élénkíti a bél motilitását), az Atropa belladonna (nadragulya) kis adagban iz gatja a nagyagykérget, stimulálja a szimpatikus idegrendszert (szimpatomimetikus hatás), a sztrichnin (Nux vomica, ebvészmag) tört adagban fokozza az izomerıt, javítja a légzıkozpont ingerelhetıségét, de görcsöket okozhat, a cigaretta nikotinja nyugtató hatású (neuroplegikum, meghatározott sorrendben, reverzibilisen bénítja az idegsejteket), az alkohol szorongásoldó (anxiolitikus) hatású. Schillernek elég volt barnuló almaszeletet szagolni, hogy fokozza ihletét28. Vajon mi köze lehet a fumársavnak (ez a vegyület a felelıs a felvágott gyümölcs barnulásáért) a költészethez? Felvágott alma – megsebzett lélek? A megsebzett lélek gyümölcse a felvágott alma (-mővészi kifejezés, mint a szorongás terméke)? Számtalan főszer nem csupám íz, hanem illat –ami a „kihelyezett agy”, a szagokhoz kötött 25

A csak testi terápiákat kiegészítı gondozások, mint pl. fizioterápi a, gyógytorna, balneot erápi a, tai-csí, akár gyógyszerelés nélkül, vagy azokat ki egészítve. A játék és mővészetterápiákat a pszichot erápi ák tudományában kiegészítı terápiáknak hívják. 26 Az elme, valamint a testnedvek egymásra hatásáról már az ókori filozófi a beszélt! 27 Minden filozófiai, egyben esztétikai ismeret alapján megállapítható, a zene gyógyító erıvel bír. Aminı tudást, és ezt hagsúlyoznom muszály, a természettudományok utólag csupán igazolnak. (a priori tudás – a posteriosi, tapasztalati tudás) 28 Az ihlet fel fokozott aktivitási állapot, mintegy agitációs, élénk pszichomotoros aktivitás, ami a gondolatrohanásokig fokozódhat, de attól ihlet, hogy mély is; speciális munkára, alkotásra ösztönzi a mővészt, tudóst.

39

40 asszociációk (bulbus olfactorius - rhinencephalon [→ gyrus ofactorius lateralis → amygdala, stb.] → limbikus rendszer → Papez győrő → hyppocampus) révén képes hangulatot változtatni – nagymamánk almaszagú elıszobája. A citrom és menta tisztasága, a rozmaring főszeressége (teája erısen élénkítı), a birs nehézkesen édes illata, a szegfőszeg csípıs-édes illata a befıttben (helyileg fogfájást csillapít, dezinficiens hatású), a levendula illatú (a molylepkét előzi) ruhák hangulata stb. stb. -És a „vegyszermentes” tudatmódosulások? Az ima ereje, a dervistánc (szúfi [az iszlám misztikus irányzata] szerzetesek eksztatikus [ek-sztázis= kilépés {a hétköznapi tudatállapotból}] tánca), az euforizáló sport (endorfin felszabadulás), a víz öröme, a testi érintés, a tapintás melegsége, az orgazmus, a játék, no és… a katarzis, mind-mind tudatállapot módosítóak. A hipnózis, az álom, az álmodozás, az imagináció, a haldokló ún. eltolódott tudatállapota mind-mind az ego decentrálást jelenti; az én-tudatot egy ısi, archaikusabb mi tu dat felé tolja el a tudat fókuszát. M egváltozik az érzékelés, egyben a dolgok látószöge, sıt, a jelentısége is!! M ilyen (nem kémszerekkel) módon érhetünk el hangulat és tudatállapot-változást? Egy masszázs, simogatás, baráti és/vagy gyógyító beszélgetés, viccmesélés, táncolás, egyénre szóló elfogadó figyelem már önmagában hangulatjavító hatású (phylia -hatások29). Könnyő dolgunk van, ma már izolálni tudjuk (a nyálban, a vérben is) a vicc után, egy gitár darabocska után, vállérintı, meleg hangvételő kis beszélgetés, stb. után 5-7 perc múlva megjelenı α-immuglobulint (ILα, megtalálható a vérben [szérum IL], a nyálkahártyákon [mukóza] és a bélben [intesztinális]). Hatása immunprotektív, s gyakran megjelenik katarzisban, orgazmusban, a kedély pozitívan hangolt állapotaiban is. Tudjuk, az elfogadás (szociális jutalom), az elismerés, a szeretet, a valahová tartozás (szociális biztonság) szükséglet, s ha ezen szociális szükségleteink kielégülnek, sokkal jobban ırizzük magunkat. Jézus, mint az Elsı Pszichológus nem gyızıtt tanítani bennünket, a fenti, elsıdleges szükségleteinkrıl! E tanítás ma különösen korszerő, mikor az egész világ az aranyborjú elıtt hajlong, birtokolni létezés helyett akar... Jézus jut eszembe: „Ha a [hús] test a szellemért lett, ez csoda. Ám, ha a szellem lett a testért, az a csodák csodája! Én azonban azon csodálkozom: Hogyan vett ilyen nagy gazdagság (nemesség) lakozást (hogyan létezhet) ilyen nagy szegénységben (mulandóban, nem lényegiben)?” [M áté, 18. 20] Nos, már az ısember életében szerepet játszottak olyan fontos rítusok és ceremóniák, mint a halott feldíszítése, a rituális temetés, rítusok a beteg kezelése, legalább ráolvasással, a házasság a termékenység, a felnıtté válás beavató ceremóniái. M it csinálnak e ceremóniák? A tudomásul vételt segítik, s megszelídítenek félelmetes jelenségeket, mint pl. éhezés, háború, halál. Ilyen formán a ceremónia, a kulturális feldolgozási formák félelmes dolgokat és az ún. egzisztenciális szorongásokat (és ez minden természeti nép filogenetikus sajátja, ontogenetikusan a gyermeki, objektív és az ún. metafizikai szorongás.30 29

A phylia kifejezést Arisztotelés z használja a baráti, el fogadó szeretetre, megkülönböztetve az erósz ki fejezéstıl, ami valaha minden szeret etet jelent ett, de késıbb a s zexuális vonzódás szava lett (lásd még a héber ahava, ohev kifejezéseket ). A depresszió és öngyilkosság végsı soron nagy bizalomvesztés (hivatalokban, társakban, önmagunk erejében) és t ámaszhiány tartós következm énye! Halmozott tárgyves ztés, valamint az ún. helyreállítási kísérlet kudarca. 30 Freud, 1926. A gyermek félhet a saját ösztöneitıl (elsöprı ösztönerık a felettes Én ellenében), és fél a külvilágtól (külsı, objektív világ) is. Ennek reziduuma (maradéka) lehet a megırüléstıl, dezorganizációtól való félelem (Waelder 1930). Alapvetı félelmeink a külvilágtól, büntetéstıl (objektív) a saját ösztönöktıl és az ösztönök erejétıl (ösztönszorongás), a magánytól: szeparációs szorongás (szoci ális depriváció).

40

41 M elynek elsı és alapvetı formája: mi a halál, honnan jöttünk?, mi a létünk helyes módja, értelme? Feloldódom-e a társadalmi létben?, megszőnöm-e a szerelemben, a halálban? stb.) szelídítenek meg. Pszichológiai szakszóval, a szociális támogatás elısegíti a traumatikus élmények (az adott személyiségbe történı) integrációit. M a is e hatást keressük, amikor pszichés betegünket közösségbe, az akol melegébe kívánjuk eljuttatni. Tehát a közösségi ceremóniákban találjuk meg az elsı terápiás hatásokat, jóllehet, ezen ceremóniáknak messze több funkciója van ennél, mégpedig 1. közösségiek (Devereux, 1980), 2. egzisztenciális és 3. identikus funkciói is. Az antik görög szaturnáliák, kicsapongó Dionüszosz ünnepek extrém viselkedést, ám pont ez által feszültségmentesítı hatással rendelkeznek, még extatikus táncok esetén is (Jung, 1998). A zeneterápia technikai alapja (egyben terápiás hatása) a játék-játékosság, a közvetlenség, az élményben –levés. A szimbólumok használata is, kibontása is. Mindez irányított regresszióban, akár a leginfantilisebb légkörben és spontán módon tröténi. Nos, térjünk vissza a definíciónk elejéhez: ,,A zeneterápia egy, a mővészet és az érzelmi kommunikáció erejével gyógyító komplementer terápia, amely a pszichológia és a pszichiátria eszköztárát kívánja szélesíteni a humanista pszichológia, a pszichoneuroimmunológia és a mővészetlélektan által feltárt tudományos és bölcseleti ismeretek, valamint terápiás technikák alapján.” M ár a definícióknak ez a töredéke is túl sokat tartalmaz, persze a sőrítés okán. De menjünk sorban. A zeneterápiát most nevezzük át érzéki széppel, szimbólumokkal és önkifejezéssel bíró tevékenységeknek. E tevékenység fıleg az érzelmekre hat, mi több, kommunikál az érzelmekkel, azaz felkelti, megjeleníti azokat. Ezen érzelmek interakcióba kerülnek, mert e történések aktív, vagy aktivizált (facilitált) közösség elıtt, kommunikációs helyzetben, nyilvános térben, mikrotársadalmi keretek közt, valós térben (szociális történések és interakciók helye) történnek. Egyszóval a sámáni-mágikus kultúra történéseivel találkozunk! Amely kultúra tud a nemi érésrıl, a gyermekszületésrıl, halálról, mint a visszafordíthatatlan ciklusokról (rites de passages). A természet folyton ismétlıdı ciklusairól (nap-éjegyenlıség, gabonaérés, madarak vándorlása stb.). E tudás nem a mai módon differenciált, de a mágikus tudatban hagyományok, természettudományos megfigyelések sıt, lelki technikák (recitálás, eksztatikus dobolás, tánc, repetitív ismétlés [struktúraéhség, öningerlés, autoszuggesztió]) benne foglaltatnak. Sıt, egy kívánt lelki hatás elérésének tudatos intenciója is! Ilyetén módon a mágikus tudat nem nevezhetı primitívnek. Az ısember „egészségügye” jobban vissza tudta, s ıszintén vissza akarta integrálni társadalmába a betegeit, mint korunk (hazug) társadalmai. Krisztus után 2004 évvel kanyarodunk vissza a primitívebb idıkbe: médiahír, hogy Szegeden (és másutt is) a kórházban nincs sebvarró cérna, kötszer, s elég gyógyszer. Az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítél bizonyos döntések határozatlan idıre szólását, miközben rákos betegek kezelésérıl az OEP (Országos Egészségügyi Pénztár) számos döntést lebegtet (pl. milyen daganatos gyógyszert támogat, melyik beteg kaphatja meg e támogatást, miközben telnek az értékes hónapok, a beteg állapota romlik), -másodlagos szorongást indukálva ezzel, sıt, terápiás hátrányt okozva -nem csak a betegek számára. -Hol itt a fejlıdés?

41

42 A mágikus ceremóniák érzelem-megjelenítı (kanalizáció, a feszültségek elvezetése) funkciója mentálhigiénés erejő, ezt ma is alkalmazzuk (visszajelzés, így látlak és tudatosítás: jé, ezt érzem?!). Segíti önmagunk érzéseinek megismerését, mert a mai nevelési funkciók elégtelenek. Következésképp introspektív vakságban szenvedı ember, önmagára mindenkinek egy kicsit vakfoltja van. Ezért oly fontos tudni; a maga a kultúra képes gyógyítani, mert bír „a mővészet és az érzelmi kommunikáció erejével”! A nyugati kultúra azonban elvesztette ezt a képességét, ennek köszönhetı a gyógynövényeket31 mind-mind elimináló gyógyszeripar felvirágzása: elfeledtük, hogy testi-lelki-szociális lények vagyunk. M a már (régen a sámáni orvoslás spirituális-testi kiterjedéső volt) csak a testet gyógyítjuk, akkor is, ha már megszületett a pszichoszomatikus gyógyítás diszciplínája... De tárgyalni kell az ide illı és fontos témaköröket: kultúrát, szimbólumképzést, érzelmeket, a betegségeket, nozológiai (betegségtani) egységeket. M i indokolhatná jobban, hogy melyek lesznek munkám alapvetıbb témakörei, mint maga a definíció? Emlékszünk? 1./ A zeneterápia a mővészet és az érzelmi kommunikáció erejével gyógyít. 2./ M int ilyen, komplementer terápia, amely a pszichológia, a pszichiátria eszköztárát szélesíti a humanista pszichológia, a pszicho-neuro-immunológia és a mővészetlélektan korszerő eredményeivel. 3./ Teszi ezt a modern természettudományos ÉS bölcseleti ismeretek és technikák alkalmazásával. (A humanista pszichológia is, és a mővészei nevelés hatásrendszere is lényegileg már tudott az ókori India spirituális esztétikája, s Arisztotelész óta!!) A széles rálátás, a mővészeti nevelés-terápia hatásmechanizmusai miatt a zeneterápia foglalkoznunk a: -kronobiológiával, az ’élı állapot’ ritmusaival32 , -mővészetelmélet (esztétika33 ) alapjaival, legalább, -az érzelmi kommunikációval (a fejlıdéslélektan és mővészeti ismeretek), -az érzelmek reprezentációépítésével (fejlıdéslélektan) -kommunikációval, szimbólumokkal, a nyelv és zene analógiáival, -a terápiákról általában (az ezekben való elmélyedés az olvasó feladata) -a pszicho-neuro-immunológia alapjaival (vázlatosan), -a zeneterápiás, szimbólumterápiás technikák rövid leírásával is.

A fentiekbıl jól kitőnik, mennyire sokoldalú ismereteket igényel a zeneterápia mívelése. Épp összetett volta és interdiszciplináris megalapozottsága teszi a tudásfajtát és tevékenységet oly furcsává, néha nemkívánatossá az abszolút, objektív tudományok körében. Örvendetes módon ma már tendencia, hogy jobban elfogadják, de legalábbis megtőrik az interdiszciplináris, sıt, holisztikus gyógyító szemléletet. Nézzük most a zeneterápia interdiszciplináris ábráját:

31

Az új divat és üzleti érték szerint, 2002 óta bagóért viszik ki a magyar gyógynıvényeket, de méregdrága ’biokészítményként’ hozzák vissza hazánkba eladni ıket. A magyar kincs így másoknak termel profitot. 32 Vallom, a kevesebb a több. Jelen munkám annyira szerteágazó, hogy errıl bıvebben mostani munkámban nem szólhatok. 33 E munkámban helyhiány miatt nem foglalkozhatom vele, de számtalan könnyebben érthetı, zeneeszt étikával fogl alkozó könyv elérhetı az érdeklıdık számára.

42

43

Zene terápia

Dráma játék

Tánc

mozgás

Kogn itív ter áp iák

Az önkifejezés már önmagbában terápiás hatású. Természetesen elızıleg bizalmas csoporttlégkört kell teremtenünk, és a titoktartás törvényét megtartanunk. Saját (bizonyos keretek közé szorított) önfeltárásaink beindíthatják a csoporttagok önfeltárását. Az önfeltárás, önkifejezés, csoportjáték, mind segítik a belsı élmények elaborációit, bizonyítottan erısítik az immunrendszert!

Terápiás önkifejezési formák

Tánc, mozgás, jóga, drámajáték, rajz és képzımővészet

Zeneterápia Integratív tartalmakkal

Játékterápia, sport, társas játékok

43

44 A zeneterápiába integrálhatunk, táncot, jógát, affektív imaginációt, vagy rövid verseket, tanító meséket. a ritmikus gyakorlatokkal közösségteremtı ráhangolódás biztosítható. Alant vázolom fel a zeneterápia ideális esetben létrejövı hatásait: Ritmus/hipnotikus hatás Tónus/feszültség Együttmőködés/diffúz figyelem Önfeltárás/sajátélmény/nézıpontváltás/elfogadás Szociális interakció KÖZÖSSÉGI JÁTÉK, JÁTÉKOS ZENETERÁPIA Bizalom Visszajelzések Ötlet, szabályalkotás FELOLDÓDÁS Szabálykövetés KATARZIS (=kilépés, megtisztulás [az eddigi, bennünket fogva tartó szituációból]) Egy megváltozott tudatállapot, a felismerés lehetősége

44

45

funkcionális anatómia pszichoanalízis élettan technikák

immunológia és pszichoneuroimmunológia

pszichológia, pszichiátria, terápiás

ÉRTELEM ÉRZELEM

ZENETERÁPIA

relaxáció, imagináció,

kreativitás pozitív gondolkodás, humor

betegnevelés34

mővészet-terápia, életmőhely zenetudomány önsegélyezık, rehabilitáció pszichodráma

zenemővészet, nyelv-kifejezés önkifejezés-tudatosság

SZOCIÁLIS SZFÉRA

rehabilitáció egész-ség

önismereti körök

teljes lét, csúcsélmény,

ima, nevetés, költészet társas játék, szociális burok, pozitív gondolatok LÉLEK

diéta, tiszta víz enzimek, ásványok, vitaminok friss levegı, légzıgyakorlatok

torna, tánc, masszázs játék alvás-álom

TEST

34

Mi a betegsége a betegnek, mit jelentenek a latin szavak a papírjain, milyen gyógyszerek lehetnek jók, mik a fıbb hatásai és lehetséges mellékhat ásai, milyen életvezetést tesz lehetıvé a betegség ill. a gyógyszerek, milyen egyéb, alternatív terápia lehetséges stb.?

45

46

ALAPHANGOK: A ZENETERÁPIA TOVÁBBI MEGALAPOZÁSA

Azt várnánk, hogy a zeneterápia fıleg zenei kérdés, így a mővészet kompetenciája lesz, de mégsem az. Ha még sincs így, akkor a pszichológiának és terápiás iskoláknak adjuk át a kompetenciát. Ám ez sem fedi le a teljes problémakört. Akkor meg azt gondolhatnánk, valamelyik tapasztalati természettudomány adatai igazolják a mővészetterápiát. Tudjuk, az ismeretek, a csillogó intellektus, a briliáns szakmai kompetencia, a részletek tudása, az egyoldalú szakmai szocializáció senkit nem tesz hatékonnyá. A ma tudása erısen atomisztikussá lett, a bölcseleté szükségszerően holisztikusnak kell lennie. Sokszor kompenzál, ez a tudást sikerélményt ad, önigazolás, de nem ad totális, boldog létélményt, sem lényegi, végleges magyarázatot. A lényeg a szívvel látható, amit úgy mondunk másképp, hogy a lényeg; élettapasztalat, lelki érettség, integritás, tehát bölcsesség, nem pedig puszta ismeretek halmozása. Knowledge is stupid -a tudás35 hülyeség. Az élet ’tudása’ (= életbölcsesség, life learning↔ booklearning) a lényeg, csak a lelki létezés tapasztalatait visszük tovább a szellemvilágba. Egészlegességet, és igazi alapot keresünk minden olyan esetben, amikor megalapozásról beszélünk. Az objektív tudományosság pedig kevés, mert sokszor nem alap (résztudomány, a tudomány szakágai), legfıképp meg nem egészleges. Egy rendszer adatait, összefüggéseit egy nagyobb, ún. metarendszerben36 (komplex rendszerek tudománya) tudjuk nagyobb biztonsággal vizsgálni. Ezért, a természettudományos ismereteket integráló bölcsészet képes leginkább a mővészetterápiák megalapozására. A pszichológia, mentálhigiéné, a mővészetlélektan és a filozófia. M iért? Számos tudásunk (csak) enciklopédikus-analitikus tudás. A részletek tudása. Ám a részletekbıl sokszor nem olvashatók ki a komplex egész sajátosságai. Az ilyen, az alkotórészek tulajdonságaira vissza nem vezethetı tulajdonságok az emergens tulajdonságok. A hidrogén és oxigén tudásából nem lehet a víz tulajdonságaira következtetni. Zeneelméleti óráink tanulsága: a szimfónia nem az ütemek és periódusok37 kövezkezménye. A lelki problémák, az egzisztencia problémái, a lelki szenvedés is emergens38 tulajdonság; nem agyi zavarok mechanikus eredménye, benne a társadalom, a család, az életmód, a genetikai hajlam, a karakter, az élettörténet is szerepet játszik. Innen a zeneterápia interdiszciplináris, szintézis jellegő tárgyalása. E szintézis leginkább filozofikus, leginkább a logoterápiára emlékeztetı egzisztenciálanalízis. De alsóbb hierarchiákban ott vannak a biokémiai, lélektani, zenei és esztétikai ismeretek is. Nem „A-ból kövtetkezik B” -típusú, líneráis tudásról van szó. Hanem több szinten is szerteágazó holiszikus (egészleges) ismeretrendszerrıl.

35

amin most enciklopedikus tudást, öncélú adathalmazást kell értenünk. A végsı megértés nem absztrakt-fogalmi, hanem egy nem verbális, fogalmin túl lévı, ÁTFOGÓ LELKI ÉLMÉNY. 36 µετά= 1. utólag, késıbb [bekövetkezı, késıbb megérthetı], visszatekintve [az egészre], után, együtt, kívül 2. meghaladva, magasabb fokú. Metarends zer, egy olyan rendszer, amibe más önálló de kisebb rendszerek tárgyalhatók. 37 A zenei mondat neve. Az alaphangon induló (tonikai funkció, I.fok) dallam és harmóniailag a dominánson (V. fok) végzıdı fél periódus a kérdés, melyre a válasz a tonikában megérkezı másik fél periódus. Van kérdés-kérdés és válasz-kérdés típusú zenei mondat is. 38 felszíni képzıdm ény, ami alatt hálószerő öss zefüggések vannak, nem pedig A-ból következik B típusú líneráis logika!

46

47 Nem csoda tehát, ha a zeneterápia igazi megalapozása (a fentiek után talán nem annyira furamód) filozófiai. Emellett a gyógyító hatás orvosilag igazolható, de mivel a zeneterápia fıleg pszichiátriai betegek ellátásában és pszichoszomatikus betegségekben (pl. irritábilis bél szindróma [ISB], gyomorfekély stb.) játszik nagyobb szerepet. M eg kell állapítanunk, nem elsısorban testi betegségeknél a legjobb a hatása. Itt elsısorban azok a lelki, érzelmi problémák jönnek szóba, mely megbetegedések a társadalomban-léttel, az egzisztencia problémáival kapcsolatosak (pl. a depresszió, a szorongás, pánik. Ezek elkerülı reakciók. Nem agyi anyagcserezavar termékei! Csak krónikus esetben alakul ki organikus következmény!). MODULÁCIÓ ROKON HANGNEMBE

Bizonyos, és látszólag antipszichiátriai álláspontom szerint, minden pszichiátria inkompetens a társadali, makroszociális problémákkal összefüggı egzisztenciális problémákkal kapcsolatban. Számos politikus, aki döntéseket hoz, iracionális és hozzá nem értésbıl fakadó döntések sorozatát hozza meg. Patológiás hatalomvágytól, társadalmi kényszertıl és nárcizmustól hajtva! Tömegek esnek áldozatul az egész balkánt és Kelet –Európát jellemzı politikai hozzá nem értés, elégtelen érdekképviseletbıl származó létrontó politikai döntések következményeként. Nem nyugtatni kell a pánikszindrómást, hanem megoldást találni helyzetére; aki három diplomájával 47 évével a hatodik (!) munkahelyérıl küldték el, mert; túlkvalifikált, mert idısebb 35 évnél, két helyrıl azért küldték el, mert nınemő. Ez ma, magyarország, ráadásul nem vidéken, hanem Budapesten. Ez a hölgy jogosan esik pánikba. Ám inkább a politikusoknak kellene pánikolni, miféle társadalomban élünk mi?? M ilyen viszonyokat teremtenek infantilis és jellemhibás „honatyáink”, akiket számos esetben honcsecsemınek kellene nevezni, morális színvonalukat és elırelátásukat látván… (M i köze ennek a zeneterápiához? M inden betegség rendszerelméletileg bizony makroszociális összetevıket és beágyazottságot mutat. A társadalmi viszonyok tehát messze nem közömbösek a betegség, a gyógyítás szempontjából!) VISSZATÉRÉS

Lehet-e bármi köze a gyógyító munkának az ember teljes egzisztenciájához? A válasz igen. De nem elvárható, hogy minden orvos és minden egészségügyi helyzet az egész emberre legyen tekintettel, jól lehet világos, logikailag elvárható, hogy nem betegséget, hanem a beteg embert (a társas kapcsolataiba beágyazott egzisztenciát) gyógyítjuk. M iért? Lássuk csak; ha valakinek fáj a hasa, az nem feltétlenül emésztési zavar. Lehet, hogy iskolába/munkába menet fájdul meg a hasa, mert ily módon tiltakozik (szomatizálás39, conversio psychosomaticus). Kitıl, hogyan tanult meg ez a személy szomatizálni, a családban (és a társadalomban!) ez a bevett kommunikációs mód? A szociális környezet nem fogadja el, hogy valaki utálja, pl. a munkahelyét? Helyette elfogadja a testi betegséget? (A betegségek másodlagos elınye. -Freud) A munkahelyen a fınök elnyomó, nem lehet vele párbeszédet kezdeményezni? Rossz a munkahelyi mentálhigiénés helyzet? Avagy ez a szomatizáció szorongás eredménye, mely nem köthetı konkrét élethelyzethez. Vagy azért szorong ez a valaki, mert nem tud helyt állni? Figyelemzavaros, depressziós, hallucinál? M egromlottak a szociális kapcsolatai? Íme, röpke fél perc alatt mennyi dimenziót sikerült felvázolni. Nagyon sok mindenre kell figyelnünk, minden gyógyításnak az egész embert (egzisztencia: testi-lelki-szociális-transzendetális létében) kell megcélozni. M ég mielıtt elintéznénk a dolgot azzal, hogy az illetı reggel ne egyen rántottát.

39

szóma (görög) = test. Szomatizmus, pszichoszomatika, a lelki tünetek testi tünetekbe való fordítása.

47

48 Ami persze igaz lehet, hisz' mindenki egy egyéni kronobiológiai 40 ritmussal bír, s könnyen megeshet, hogy reggel nincs még pepszin (vagy gyomor sósav) kiválasztás, így a gyomrot nem tanácsos reggel, pl. tojással terhelni. A példa után térjünk rá a zeneterápia (egyébként filozofikus) alapkérdéséhez, a hogyan lét? az emberi ’existentia’ problémájához. Látjuk, a hogyan lét kérdése egyaránt feszeget filozófiai, és a közérzet, a lelki-szociális ismeretkör kérdéseit. A zeneterápia és a mővészetterápiák, egyáltalán, a terápiák, ha jók: az emberi személyiség, mint a sajátlét lehetıségeinek kibontását akarják restitucionálni 41. Az emberhez nem farmakológiailag, pszichopatológiailag, pszichiátriailag, hanem a lét, létérzés, élmény, a lehetıség és a szabadság felıl közelítenek. Filozofikusak és holisztikusak. Egész-ségesebbek mint más terápiák, mert egészlegesek (benne testi-lelki-szociális … spirituális dimenziók is involváltak). Az ember ’mitsein’-ban létezik, a világba beleágyazva vagy abból kiszakadva. Az ember alapvetı létmódja nem az önmagában levés, mindenképp: In-der-Welt-Sein, a világban-benne-lét42! A zeneterápia inkább létszemléleti (hogyan lét, kinek a léte és lehetıségei a létben?), s lételméleti alapot igénylı tevékenység, mintsem egyszerő zeneóra, vagy klinikai foglalkozás. M ert a cantus firmus (fıdallam, vezérszólam) az, hogy: mit érzel? Hogy vagy? Milyen élményeid vannak? Szerinted miért vagy úgy, ahogy vagy? A létünk moduszainak kérdései. Az ok-okozat kérdései. M indez a zene ürügyén. A vezérszólam a kommunikációé, mert exploráció (feltárás) nélkül nincs, nem lehet bizalom, bizalom nélkül nem lehet terápia. Az elsı terápiás lépés a zenei (nem verbális, nem a kognitív szőrın megszőrt, nem az Én-védı mechanizmusok szikláin szétzúzódott) tükör létrehozása, az én-állapotok43 megjelenítése, önkifejezés. Ez után jöhet ezeknek az énállapotoknak a visszajelzése, hogy a beteg be és átlássa végre: pl. szorongok, félelmeim vannak, paranoid bizalmatlansággal élem életem, ez vagyok, ilyennek látom magam, ez a terület a gyengém, itt már nem mőködöm (ezt hívjuk a kognitív átstrukturálás elıkészítésének). Tudniillik nem a dolgok ilyenek vagy olyanok, a tények, dolgok nem rosszak vagy jók, a gondolkodás (és auttitüd, elıítélet) teszi a dolgokat jóvá vagy rosszá. A betegségek oka a gondolatok, a stresszre adott válasz, a félelem, a reményvesztettség és a bőntudat. Ezen negatív állapotok áthangolják a neuroendokrin rendszert, testi bajokat okozva evvel. A világ minısítésében benne van maga a személyiség is (elıítéletek, félelmek, élettörténeti tapasztalat). Ráadásul a Nyugat kultúrája a vagy kultúrája (a dolgok vagy ilyenek, vagy olyanok, hasítás jóra és rosszra), jó lenne egy kis kínai filozófia a mentálhigiénében is, megélni az és44 kultúrájának az igazságát is.

40

chronos =idı, görög. A biológiai mőködések sajátritmusa, mely minden élettani és biológiai mőködésre jellemzı. visszaállítás, helyrehozás. 42 Martin Heidegger, Sein und Zeit – Lét és Idı, számos helyütt (Gondolat, Budapest, 1989) 43 tágabb értelembe véve, mint Eric Berne [emberi játszmák]: szülıi-gyermeki- és felnıtt önmaga aktuális énállapotait. 44 Az és itt azt az ambivalenciát jelenti, amit fıleg a neurotikusok és a kényszeresek (és kényszeres lelki alkatú tudósok!) viselnek el oly nehezen, így valamely végletes állásfoglalást tesznek, egyértelmő, de végletes helyzetet provokálnak életükben. 41

48

49

Művészetterápián filozófiailag nem történik más, mint a létteljességgel bíró művészettel telítjük a léthiányban (betegségben, mint információhiányban, a működés ritmuszavarában) szenvedő embert. A testi-lelki szenvedés (a fájdalom, a szorongás kikezdi a személyiség integritását), a perspektívák, (így a magatartás) beszűkülése alapvetően a semmitől, dezintegrációtól, kudarctól való félelem (az egzisztencia a nemlét felé közeledik). A szenvedő létben a lét alapja: ,,a létező valami” kezd eltűnni45.

A mővészet, miként a világ is, a bıség maga, pluralitás, forrás (irradiatio-emissio-emanatio-= kitörés, kiáramlás, kisugárzás, kibocsátás –és: rekurzív burjánzás). A valami. Ez a csillagfényes kozmikus valami márpedig olyan valami, ami aki-ként viselkedik, megérint, s azt mondja: te, magányodban vacogó ember [lélek], add a kezed, hogy a részletet az egészbe illeszthessem (harmónia). A mővészet a maga kódrendszerén belül a világhoz hasonlatos: rekurzív (a részletben rejtızı egész, az önhasonló, önmagát megsokszorozó, önmagát folyton elıállító). De ez nem a mővészet természet-imitációja, vagy az élettel való puszta hasonlósága, a mővészet: világ. M aga a kódrendszer (rezgés, alak, arány, színek, energia, információ, szerkezet, társadalmi jelentés, stb.) is olyan, mint a világ. Így a csak érzékinek, és csak az ember számára értékelhetınek tőnı musica humana, egy egész mővészi világegyetem leképezıdése.

A zene, a mővészet, az élet, a teljes lét (ami: esztétikai-érzéki, intellektuális-vallási-etikai dimenziókkal integrált) aspektusa, s mint ilyen, alkalmas arra, hogy a szenvedı létben, mint beszőkített létlehetıségben foglyul esett beteg egy teljesebb lét felé vehesse útját. Az egész posztmodern létélménye, hogy a szubjektum léte mintegy leválik a lét egészérıl (szorongás, elszemélytelendés. Nem saját-létben vagyunk, létünk nem belılünk indul ki, és kevésbé is látható át, - ez különösen a pszichiátriai betegek szorongásának az alapja. A totalitárius rendszerekben ez tendencia, a szubjektum a tömegek és elvek mögé kényszerül. Ennek ideológiai-filozófiai elıképe Nietzschénél, de kifejezetten Sartrenél, Heideggernél, Levinasnál található meg. Heidegger különbséget tesz a létezı (Seinde, Dasein) és a lét (Sein) között, ezáltal „lehámozza” a szubjektumot önnön létérıl, így a lét a szubjektívumon kívüli létté válik. Kiüresedik. Ezt teszi minden totalitáriánus rendszer is -tömeges méretekben létre hozva azt a szorongást, ami miatt az akárkik tömegei engedelmeskedni 46 fognak... A külsı létben levık, tehát a fogyasztói társadalom tömegei is hasonló helyzetben vannak, manipulálhatók, mert (ma) már nincs hagyomány, nincs isten, nincsen saját magjuk. A reklámok és újságok hipnotizálják a tömegeket, hogy a politikai és gazdasági hatalom szája íze szerint menjenek a dogok. A mővészet nem csupán erıs Én–érzést ad, adhat [a terápiás hatás lényege: a felfokozott én-érzésben reintegrálhatók a dezintegrált Éntartalmak], hanem metafizikai, mert gyakran mutat az Én fölöttire is! Ahogy Schelling mondja, a mővészet egyszersmind a szubjektumon kívüli világba is emel. A mőalkotásban való igazi elmélyülés az ego, a beteg, szenvedı ego kijárata.

45

Lásd még a heideggeri inautentikus lét és a Sartre -i pour soi aggódó és szorongó létének okát. A lét és semmi -ben. A tömegkommunikáció hipnotizálja a tömegeket. Idegen elveket, értékek szuggerálnak, ezek követése csökkenti a szorongást -ez a tartok valam erre, tartozom valahová, azt teszem, amit kell, csapdái. 46

49

50 A zsivajgó gondolatok és fájdalmas életesemények emlékéitıl mentes tisztás. E helyen, és ilyen, ön-feledt állapotban, szerep és kényszermentesen, a beteget decentrálódik. Azaz, elérjük, hogy megfeledkezzen önmagáról, így akár negatív kognitív mechanizmusaitól, kínzó és zavaró rossz emlékeitıl, érzéseitıl. Kényszeres automatizmusaitól. M egszakítjuk az ismétlési kényszert, reflexeket, a berögzıdött szamszkárákat.47 A betegség gyakran a múltba ragadtsággal egyenlı. A válaszok, az ajtók, a megoldások a most -ban vannak, a beteges viszonyulások és beteges, megkérdıjelezetlen reflexek az elintézetlen múltból, feloldozatlan sérelmekbıl jönnek. A mővészetterápiák újra kívánják szervezni a sérült életérzést, az élettörténet, sıt, a regresszióba sőllyedt személy töredezett integritását. Hogyan? Erre csak egy valami alkalmas, az ÉLMÉNY (a hit is a személyes élménybıl táplálkozik)! Intenzitás és szeretet –hogy ne a veszteségeink határozzák meg a jövınket (ne a múlt éljen tovább a jelenben). Hanem az integrált veszteségek tapasztalatával-erejével lépjünk tovább életünk ösvényén (a veszteségek paradox módón a felnıtté válásunk szükségszerő kellékei). M ég valami: az iskolai éveink alatt kapott agymosás, tévhitek, egyoldalú, érzelem és élményszegény életünkbıl minden katartikus élmény ki tud ragadni, és akkor nem sofırök, irodisták, eladók és titkárnık vagyunk, hanem a kozmosz részei, Isten isteni darabkái. A kozmosz csillagporának szemcséi. A katarzis kiút a monoton, ún. inautentikus ismétlésektıl48 (Jézus is mondta, aki engem követ, az ne nézzen hátra! Ne törtıdjön a múlttal, beidegzıdésekkel, szokásokkal, mások véleményével.) egyhangú, terméketlen hétköznapi tudatból. Felemelkedés. A katarzis jobban gyógyít, mint a gyógyszer. A pszichiátriai betegek mindig az egzisztencia, mégpedig ab ovo, a közös lét betegei. Tehát a társadalomban-létünk, megbetegít. –Hol itt a lélektan, különösen a pszichiátria?? Itt beteg társadalom van – meg a pszichiátria társadalmi szerzıdése: aki nem bírja a kiképzést, a szegénységet, az agressziót, a társadalmi játszmákat –ık ide záratnak, s betegnek címkéztetnek. Épp ezért oly veszélyesek a mővészetterápiák a pszichiátriára nézve, mert a mővészetterápiák -bár nem orvosi tevékenységek- gyógyítani képesek, ráadásul alapjuk egzisztenciál-ontológiai (s nem orvos-biológiai, gyógyszertani, mőttéttani, kórházi protokoll). Nem valami tudomány, nem is tudományos technológia 49. A mőalkotások a hogyan-lét kérdéseit feszegetik. A pszichiátria az egzisztenciával kapcsolatosan nem csak quasi áltudomány 50 (mert a gyógyszerek és az agyfiziológia INKOMPETENS AZ EGZISZTENCIA, mint a társadalomban-lét (komplexitás) nehézségeivel szemben. M árpedig számtalan pszichés zavar a társadalmi létben gyökeredzik. A beteg ember a beteg társadalom tünete.

47

Begyakorlott, félresiklott, bevésıdött káros szokások, hibás helyzetmegítélés, reakciómód, fel fogás, viszonyulás -a buddhista filozófiában. 48 Ha valamit teszek, s ezt már mások is megették, ismétlés. Ám ez így érdektelen is, kevés is. Az inautentikus ismétlés lényege, hogy reflexs zerően teszek valamit, mert ezt láttam, így motiváltak, mert fél ek. Az autentikus ismétlés során valós, személyes érzelmek, meggyızıdés, motiváció az ismétlés (én szeretem ezt a filmet, én ıszintén teszem ezt, ıszintén szerelmes –és pl. nem dependens- vagyok) alapja. 49 Csak hatalommámoros, vagy túlontúl kompetenciaéhes orvosok hihetik azt, gyógyítani lehet orvosi technológiákkal, protokollokkal. Minden gyógyításnak egyedinek kellene lennie. 50 A tudomány objektív alapjait nem bírja, sok az elmélet, a feltevés, a teória, s nem is önálló tudomány, pszichologizmussal [maga a pszichológia sem objektív tudomány, persze nem is kell annak lennie, de a képviselıi annak akarják láttatni, s ezzel renget kárt okoznak a lélektannak] átitatott agyfiziológia. A delírium tünet, az iszákosság (aut simile, bárminı addiktív magatartás) oka pszicho-szociális, vagy akár primaeren társ adalmi, jóllehet, a tünetek csupán egyénre korlátozódnak.

50

51 KRITIKA KÖVETKEZIK

Az intézményes, gyógyszeres, ún. biológiai pszichiátria erısen paranoid, vagy kompetenciaéhes, ha és amikor azt állítja, hogy a gyógyszerekkel egzisztenciákat lehet gyógyítani, és ami sajnálatos, az a gyakorlata, hogy gyógyszermolekulákkal egzisztenciákat gyógyítson. Analitikus tudással akar emergens minıségekre hatni. A pszichiátriai (-nak tartott) problémák oka javarészt társadalmiak (-Freud. Nyilván nem a congenitalis olygophreniára 51 gondolok, vagy az idıskori demenciára 52). A pszichiátria frusztráltsága, és súlyos (magyarhoni) túlterheltsége onnan ered, hogy a politikusok, hozzátartozók, társintézmények számtalan társadalmi-szociális problémát delegálnak a pszichiátriának, amit nem neki kellene megoldani. Ez az ún. medikalizáció. Orvosi problémává lesznek szociális, egzisztenciális, társadalmi bajok. Az emberek létlehetıségeinek kitágítása politikai és pedagógiai feladat. A hazai politika azonban –pártfüggetlenül- a szakemberektıl nem kér visszajelzést a társadalmi folyamatokról (pl. miért csökken a magyar lakosság, miért depressziós minden nyolcadik magyar?, stb.). Nem feltétlenül azért depressziós, inaktív valaki, mert csökkent a dopamin, vagy szerotonin szintje, hanem azért csökken a biogén aminok 53 szintje, mert az egyén sorozatos kedvezıtlen társadalmi hatásokat élt meg (pszichoszociális indukció). Debrecenben szinte minden szorongást azonnal gyógyszerekkel kezelnek. Holott a szorongás biologizálása elfedi, hogy a szorongásban szimbolikus veszélyek/félelmek jelennek meg. A szorongás az állandósult ’alarm’, vészreakció, az állandó stressz jele is. Amit, ha nem tárunk fel, ha csak gyógyszeres tünetelfedést csinálunk, gyakorlatilag szakmai hibát követünk el –és extraprofitot teremtünk a gyógyszergyáraknak, amik messze túl az etikai határon instruálják, befolyásolják, jutalmazzák azokat az orvosokat, akik készítményeiket felírják. –És ki tanítja meg lélegezni, relaxálni, szorongását elfogadni, majd rajzaiban, zenéjében kifejezni? Ki? (-Orvosok? Az orvos nem az a szakember, aki élettant, mőtéttechnikát tanult, hanem ı az, aki elsısorban: NEM ÁRT , s csak másodsorban az, aki mőt, felismer tesi problémákat, s tanult, és alkalmaz gyógyszertrant, orvosi biológiát, más szakismereteket). A gyógyszerrel amúgy is vigyázni kell, mert vérünkben (csecsemıink vérében is!) ma már kimutatható növényvédı szer, gyomírtó, fogkrém adalék, számos környezetszennyezı anyag – amit magzatainknak továbbadunk, s ık majd unokáinknak (akkumuláció), így, ha nem is lenne környezetmérgezés, akkor is egyre nı a vérmérgezés mértéke. Elszennyeztük beksı környezetünket is, de a szellemi örökségünket is, kultúrszemétben, mőanyagokon, mőélelmiszereken élünk. (M őélünk?) M ivel a gyógyszer modulálja a mőködéseket (pl. akut hasra, simaizom görcsökre sem adunk görcsöldót, mert az informatív tünetek elfedését [appendicitis, colitis] idézi elı. Az egyszerő fogfájás [periodontitis] kezelés nélkül nemritkán a jóval súlyosabb periostitisbe, az állcsont csontállományát elpusztító és gócfertızésként ízületi és szívbántalmat okozó állcsontgyulladásba, reumás lázba (febris rheumatica) mehet át. A fájdalomcsillapítás tehát nem végleges megoldás.). A CSAK gyógyszerelés maga is infantilizál, mintegy kívülre, a beteg személyes kompetenciáján kívülre helyezi a betegség kontrollját. A városi ideggondozók díszletek csupán. Csak gógyszereznek.

51 52 53

Veleszületett gyengeelméjőség A dementálódás, dementia (latin) elbutulást jelent Inform ációt közvetítı mediátor molekulák, mint pl. szerotonin, dopamin, noradrenalin stb.

51

52 Nincs poltikai akarat (sem poltikai felismerés, és javító szándék), hogy a terápiás személyztet az elégséges színtre növeljék (majd mindegyik intézet terápiás személyzetének 20% -a kellene még plusszba). Tehát nem a beteget teszi képessé arra, hogy újra „gondba vegye önmagát”. Iatrogén (az orvostól eredő) ártalomként;valódi tanult tehetetlenséget idézünk elő (learned helplessness), eleve arra tanítjuk a beteget, hogy majd az orvos, majd a gyógyszer megteszi a magáét. Ez elsősorban mentális problémákkal kűzdő betegek esetén igaz, de más betegségcsoportban is infantilizáló hatású! A gyógyulás, ahogy a magyar mondja, valamiféle egész-ség. Azaz integráltság, teljességben lenni –tudniillik a léttel (én-mások, testi-lelki-szociális, hivatásbeli-transzcendentális) teljesnek lenni. A gyógyulás a lét újragondolása és újraépítése (lásd; tanulás, játék, kreativitás). A műalkotás születése is hasonló: a lét megértése, a lét kitakarítása, a fölösleg eldobása. Ha pedig ez így van, akkor sikerül egyetlen mondatba belezsúfolnunk a lényeget: a szenvedı ember a léthiánytól54 szenved, s a mővészet, mint a létteljesség esszenciája (sőrítmény, a mimézis = mővészi utánzat, a miméma [µίµηµα], gazdagsága, telítettsége) ennek kiváló ellenszere lehet. M iként a rossz/felszínes mőalkotás: a lényeg, a szimbólumok, a mőködési elvek elvesznek, maradnak a díszítı elemek, a cicoma, az ornamentika, a vitális információ, és annak hordozói, a fontos szimbólumok helyett. A szellemi takarítás, rendrakás, az ezt segítı ceremóniák, támogató automatizmusok segítik „kitakarítani a lelket”: fölös kötıdéstıl, patológiás kötıdéstıl, túlzott dependecia igénytıl, ragaszkodástól, haragtól, regresszió-igénytıl, megbocsátani nem tudástól, irreális elvárásoktól, visszatérı negatív, önpusztító gondolatoktól, hatalomvágytól, hamis és zavaró életfilozófiáktól, hitrendszerektıl, stb. A mővészetterápiák gyakran logoterápiákba (zene= protonyelv, a nyelvi kifejezés indukcióját idézheti elı), egzisztenciális elemzésekbe mennek át. A beteg léte beszőkült lét, innen annak szükségessége, egy mély rétegekben; játékban, szimbólumokban, 55 nyílt beszélgetésben sorra kerüljön a létünk átgondolása. És… a létlehetıségeink (jövı, megújulás, életterv) kibontása. A léthiányba került embert az érzelmileg intenzív, akár csúcsélményt (ez M aslow, indokoltalan szóhasználata a katarzisra, mint létélményre) is adni tudó, egyébiránt intellektuális kalandozásra is lehetıséget adó mővészetterápia lehetıséget ad magára a zenélésre, festésre, moz gásra, önkifejezésre: a kreativitás elıcsalogatása. Ami nem öncélú, a kreatív erık egyúttal megújító erık is. Kreativitás nélkül kríziseket, változó élethelyzeteket nem tudunk megoldani (lásd az ún. C típusú megküzdési módot 56). A kreativitás nem luxus, nem alkotás-lélektani valami, hanem, forrása a megújulást adó ötleteknek és túlélıerı is!

54

Nincs a génjeinkbe írva, hogyan-miként éljünk, ezért a mémek (= kultúrgének) is létfontosságú szerepet töltenek be életünkben. Ám, ha az ember izolálódik, elveszti szociális szerepeit, egyszóval a pszicho-szociális teljességét, léthiányossá válik; az egzisztencia meginog. 55 A csecsemık veleszületett „mag” tudással jönnek közénk, pl. a számosság tekintetébe; egy, kettı, három –sok. Képesek megkülönbözt etni absztrakt mennyiségeket. 56 Az ilyen típusú viselkedésben csökken a találékonyság, a szociális forrást (támaszt ) teremtı képesség, csökken a kreativitás és énhatékonyság. (Oláh András: A pszichológiai immundrendszer és a megküzdıképess ég, 2001)

52

53 A kreativitás az egyén hiteles, saját válasza és megküzdése (copyng) a világra. Ebben még gyógyító erı is rejlik. Egy ötlet kidolgozása (elaboráció), az ötlet, a gondolkodás rugalmassága (felxibilitás), vagy az ötletek rugalmas váltogatása, a „regresszióra és devianciára való képesség” (a sablonok elhagyása,) azaz; megújulás, az ’elveszett világ’ (gyermeki világunk) újra-megtalálása erıforrásként, stb. a kreativitás nem esztétikai és mővészetpszichológiai fogalom. A kreativitás az antropológiai ember sajátos vonása. Ez a vonás teszi lehetıvé a kultúrát, azaz a zárt genetikai-testi programok felülírását. Folytonos akkomodáció (önmagam alkalmazkodóvá tétele) helyett asszimiláció (a világ átalakítása). A kreativitás filogenetikusan jelenik meg, talán 3 millió évvel korábban (tudatosan alakított) kıeszközök jelentek meg. A Homo Habilis nem [csak] alkalmazkodott, hanem kitalált (= adaptáció helyett asszimiláció!). Ha olyanok lettek volna, mint a mai átlag ember, aki csak alkalmazkodik, s megy a reklámok és a politikai propaganda után, a Homo nemzetség soha nem indul el az eszközkészítés (invenció, asszimiláció) útján. Amikor Guilford az intelligenciát kutatta, rájött, a kreativitást nem fedik le az IQ tesztek. A kreativitás divergens (szertefutó) gondolkodást is igényel, látnoki, ösztönös, tehát eleve elüt a konvergens (lépésrıl lépésre haladó, közelítı, pragmatikus, TÉNYORIENTÁLT ) gondolkodástól, vagy viselkedés stílustól. De még ma is igaz: eltérni bőn, vagy betegség. M árpedig a kreativitás új utat keres, így devianciának tőnhet számos esetben, -amit a környezet, fıleg az irritábilis magyar nép, büntet. A divergens gondokodásuak éppoly hátrányos helyzetben, „kisebbségben” vannak, mint a kreatívak, mozgássérültek, eltérı szexuális identitásuak, tehetséges kutatók (a kollegák elemi féltékenysége a kiemelkedı tudósra/mővészre/újítóra nem ritkán végzetes lehet) stb. A valóságban azonban a totális adaptáltság patológiás („szupernormalitás”). A biológiai ember evolúciója társadalmi evolúcióba ment át. Kreativitás nélkül azonban még mindig a fán csüngenénk. A mágikus, törzsi mővészet azonban valamin emberin túlra utal, ezért jött létre. A korai (ezer évekkel korábbi, és a gótikáig ívelı, a barokk egyházi zenéjében még meglévı) mővészet tulajdonképpen metafizika, csak épp látható és hallható, az imitatio Dei (a teremtés utánzása) eszköze, vagy az invocatio Dei (az Isten megszólítása, megidézése) gyakorlata. A mővészet csak akkor lehet mély, igaz, ha metafizikai, ha bele van csempészve valamennyi isteni. Az isteni kifejezést használhatjuk kozmikusként is. A mővészet a benne rejlı isteni (kozmikus) jellegtıl bír megejtı varázserıvel. A MŐVÉSZET METAFORIKUS , és a metafizika is csak metaforikus lehet. A szavak világának a határához érkezünk, a zenével Istennel kapcsolatban erıtlen miden szó. Ugyanis anyagba vagyunk zárva, s a nem anyagit nehéz szavakba (kategóriákba) önteni. Nem lehet mindent tárgynyelvvel elmondani. A nyelvfilozófus, Wittgeinstein kapcsán írja W. Schultz: Nem létezeik [olyan, ami] önmagában modnhatatlan, ami ne vontakozna valami mondhatóra, és megfordítva: nem léteik olyan [önmagában mondható, ami [ugyanakkor] ne irányulna valami mondhatóra.” De mit is jelent ez? Az, hogy a nyelv elıtt, és a nyelven túl is van világ (metafizikai világ), amire a költészet és vallás irányul. A nem kimondhatóra való irányulás, át-vitel, meta-fora tagadja a borgesi, derridai elvet, miszerint a költészet világát maga és csak maga a szöveg generálja. A zenei metaforikusság épp a szavakon (kategóriák fölöttiség) túli élménybıl fakad. M ég valami, a mély katarzis nonverbális (nem szóbeli), ultraverbális (szavakon túli), szavakkal ki nem fejezhetı. Katarzis, élmény. Nem a dal van többé, én vagyok a dal: „Cantare volo et cantari volvo (Dalolni vágyom, s dallá válni vágyom –Weöress Sándor).

53

54 Létélményrıl, ha tetszik, valami maslowi csúcsélményrıl van szó. Ez ugyan az, ami a katarzis, csak így még tudományosabban hangzik. Röviden, egzisztenciális élmény 57, ami sem nem mővészeti, sem nem [önálló] pszichológiai jelenség, hanem egzisztenciális, ontológiai. Az ilyen élmények jellemzıi a következı (maslowi 58) élményminıségek 59:


-kozmikus élmény (teljesség, egység)
-tökéletes (így szükséges, így jó)
-befejezett (thelos, teologikus, exchatologikus, finális, bevégzett, elkészült)
-igaz, érvényes, megfelelő, leplezetlen
-eleven, folyamatjellegű, működő,
-gazdag, részletes, sokszínű,
-szép, teljesült, megvalósult (vö.: methexisz, Arisztotelész 60)
-jó, helyes,
-egyedi, összehasonlíthatatlan
-könnyed, játékos, hajlékony, erőfeszítés nélküli
-magában való, önmaga, van, „ez így van”.

A fentiek alapján kitőnik, az igazi mővészet szakrális, egzisztenciális jellegő és mélységő. Nem is lehet másképp, a felszínesség nem tud katharziszt61 kiváltani. Nem tudja a kozmikus, az emberi mély lényeget megmutatni. És… a legjobb terápiák szükségszerően katartikus hatásúak. A mővészet és játék óriási erı az ösztönök kiélésében, a feszültségek szublimálásában, a lélek megérintésében, melyhez a pszichiátriai váróteremben való ülés, majd a recepttel való távozás nem hasonlítható. A lelki, érzelmi, kapcsolati problémákkal küszködı betegekkel foglalkozni kell, erre pénzt szánni, a döntéshozóknak ennek szükségességét belátni. A lelki gondozás túlmutat önmagán, a kapcsolatok terápiáját és szomatikus bajok prevencióját (stabilizált neuroendokrin és pszichoimmun státusz) jelentheti. a szépség és a szeretet a lelki gondozás legfıbb eszközei. A szépségrıl most hadd idézzem önmagamat: „M i a zene –ha mégsem habossütemény” címő könyvembıl:

57

Az egzisztencialista filozófia jóval megelızte az ún. humanista pszichológiai tanításokat –csak nem vették észre, mert, ugyan ki olvas ma filozófiát? 58 Abraham Maslow a humanista pszichológiai irányzat egyik képviselıje 59 vö.: Freud, ún. óceán- élményével 60 A szép dologban, tettben a szép ideája van benne. A szépség által részes ednek a földi dolgok az égi törvényekbıl. 61 Mővészi értelemben: megtisztulás, mély, nem fogalmi átélés, az átélésen keres ztüli megértés. A pszichoanalitikai katarzis ugyanannak a traumának más szemszögbıl való átélését jelenti.

54

55 BEETHOVEN NEM ROZSDÁSODIK A napi slágerek, rétegzenék használata nem kizárt. De mivel ezek esztétikai mélységgel nem rendelkeznek, hetekre, hónapokra szólnak (slágerlista), majd örökre elmúlnak, nem képeznek nagy esztétikai értéket. A tiszta, klasszikus zene a preferált (Bachot ma is hallgatunk, Beethoven nem rozsdásodik, Wagner nem avult el), de hangmontázsban annál többet használok a/ saját, élettani zörejeinket (szívdobogás, bélkorgás, légzési szörcs, köhögés, stb.) felhasználó, b/ eszköz keltette zörejeket (kanálcsörömpölés, villamos, autóbusz zaja, ajtónyikorgás, stb.) c/ természeti hangok, ún. rózsaszín zörejek (=a fehér zaj [minden hallható frekvencia, azonos hangintenzitással –ami nem egynelı a szubjektív hangerıvel, amit nevezzünk az egyértelmőség okán; hangosságnak] kivágatai, mint pl. madárének, fák susogása, szél, tengerzúgás, esı, stb.) d/ s peciális zörejek: harang, tapsvihar, sírás-nevetés, értelmetlen, de jól differenciált melodikájú (feddés, hahota, suttogás, pletyka, fenyegetés, dicséret, könyörgés, stb.) beszédmontázs, e/ elvont hangzások: (természetben és mechanikus hangszeren ismeretlen, tehát) szintetizátorral elıállított minták (patterns), pl. reverse cymbal (visszafelé játszott cimbalom), crystall (kristálycsengéső, fényes-fémes hangok), battle blow (fúvott üvegpalack), f/ zenei idézetek, szabadon összeállított zenei montázsok, pl. tánc-energia-lendület témakörben 12 barokk táncidézet, melybe romatnikus gyorsabb (Strauss) keringı, polonéz (Chopin) van belekeverve, ami pl. M ozart rondó részlettel zárul. De bárminı zörejespektrumot lehet a klaszikus zenébe oltani (asszociációk és szünesztéziák indukálására). AZ ÍZLÉS PROBLÉMÁJÁNAK MEGOLDÁSA AZ „ÖTÖDIK PARAGRAFUSBAN” Az ízlés és szépség nem feltétlenül találnak egymásra, különösen, ha szerény javaslatomra az olvasó elfogadja a ’tiszta szépség’ és a ’csak-kellemesen szép’ (= tetszetıs) kategóriáit. Az ízlés nem (elsısorban) esztétikai kategória, mert az ízlés domináns módon társadalmi aktus része, a nagy társadalmi környezet által, szinte észrevétlenül befolyásolt (sajátnak hitt külsı hatások, elvárások, befolyások)!! Korában a ’szép’ inkább jó, kellemes, tehát morális kategória volt! M ár Balthasar Gracian megállapítja: az ízlés, az élvezı befogadás nem pusztán ösztön. Nem az, mert az valahol középütt van az érzékiség és a szellemi ítélet között. M inden ember (a beépült szelektív figyelmi szőrı folytán= karakter) csak annyit-azt éli meg a világból, amire rezonálni 62 képes. Nem arra figyelünk, amire akarunk, hanem arra, amire figyelni tudunk. 62

Ez más nyelvjátékban: értékrend, attitőd. Mindenki arra figyel, amit kívánatosnak tart, vagy amitıl fél. De az én kicsi, a világ nagy. Számtalan elpazarolt élet van, mert sokan képtelenek az egység megélés ére, nem képesek rezgéseiket nagyobb egységre kiterjeszt eni.

55

56 Ezért van az, hogy a végtelen ’kozmosz’ (= 1.szép, 2. összerakott) sokak számára csak egy szörnyen banális és jelentıségtelen világ. M inden érzéki ítéletben a szubjektív érdek, tapasztalatlanság, vagy épp elkötelezı iskolázottság, elıítélet ott lappang. Valamint a félelem a mások véleményétıl. Az érzéki aktusok nem mentesek társadalmi tényezıktıl: szociálisan látunk, hallunk, tapintunk!! A harmadik fülünk pedig az agyunk (intermoduláris és egész agyi ingerfeldolgozás!) Nincs is tiszta, elemi percepció –csak csecsemıkorban. Az értékorientáció, attitőd, esztétikai elıtörténet (családi ízlés) mind-mind szociális látássá teszi a „puszta látást”. Gracian modja, hogy nem csak az szellemnek (genius, ingenio) van kultúrája, „megmőveltságe” (cultura), hanem még az ízlésünknek (gustus, gusto) is! A kultúrán itt minden társadalmi hagyományt, befolyást kell értenünk. Az ízlésünk is paraziták (mások, a szülık/tekintélyszemélyek, médiumok, divat) által manipulált, akár a világról és önmagunkról alkotott ítéleteink, ahogy erre az ún. NLP (neuro-lingvisztikai [ön-] programozás, szavainkban tükrözıdı önértékelés, világlátás) rámutat. Hamis azonosulásaink (Én-érzetek, [már a buddhista lélektan is tud errıl!; asmita]), valamint téves, de tartós, szinte kikezdhetetlen [tév] ítéleteink, megrögzött de nem igaz kulturális elıítéleteink (avydja) eltakarják az igazságos, a tényleges valóságot. Hol van, honan jı akkor az ítélıerı, a iuditium? –Hova tartozik? Az észhez (ratio, mens, [raison, reason])? Avagy, csak az ízlés dolga (sentiment [franciául], taste [angol], de jelentve érzelmet is)? A judicium (iuditium= döntés, az ész de a bíró ítélete is) nem véletlenül penget más húrokat: az ítélet inkább morális jellegő, legföllebb hermeneutikai aktus. De mit kezdjünk a zeneterápián felhangzó zenék kérdésében felmerülı zenei ízlésrıl? Az ízlés problémájából (kinek, mi tetszik?) való kiút a „rossz ízlés esete a fel nem ismert széppel” történetbıl Kantnál található fel. Kant szerint (in: Az ítélıerı kritikája, 5§) az állatok (popzene?) is érezhetik a kellemeset, de a szép az ember ajándéka, mind a szépség elıállítása (teremtés), mind felismerése (ezért is mondtam korábban, a szépség [érzése:] FELISMERÉS , [=Einblick, valaminek a mélyére való bepillantás]). Én egyébiránt nem hiszek semmiféle sensus communisban (az ízlés forrása az felvilágosodás esztétikájában), az Ágostoni delectio 63- ban, kellemesben (commodum) vagy odaillıben (congruum) 64 stb. Abban hiszek, hogy: a szükségesnek (necessarium) köze van a tetszéshez (gratum), azaz, a: SZÉPSÉG FELISMERÉS , és belsı, logikai feltételek (szimmetria, formaarányok, tömörség, nyelvezet, korstílus, stb. teljesültsége is. Ezektıl lesz egy (akár matematikai) rendszer szép. A szépség FELISMERÉS (a rendé, a harmóniáé). Ezért nem lehet mindenkié a szép. A szépség nem ízlés, hanem ráeszmélés kérdése (Dunkel)! Eszmélet. Az érzéki „ájultság” = tudatállapot-változás = dolgok új megvilágításban látása. Ez nem akadálya az intellektuális-tudati felemelkedésnek –de nem is észlelés csupán, de nem is, fıleg NEM CSAK intellektuális mőködés kérdése többé. Tehát ízlés, preferencia és szépség nem ugyan az: a szépben több a metafizikai, az ízlésben több a pszichológiai. Szép az, ami megigéz (a nagy pillanat megállítja a hétköznapi pillanatokat), beszippant, vonz (΄Έρως, Erósz [szerelem isten], erotikus [korábban nem érzékiség! 65], az ,εράω, eraó= vonzok, vonzódóm, kívánom [sóvárgom, szerelmes vagyok] -ból). A szép az, ami lemeztelenít (elveszi a fölösleges, lényeget takaró dolgokat -megigazít). İszintévé tesz, tehet. 63

Szent Ágoston szerint Isten csak szép dolgokat teremtett. Az isteni Rend lesz az esztétikai ítélet mércéj e. Hugo de Sancta Victoria szavai. Egyébként az a szép, ami kongruens (congruum= [oda] illı, azaz harmóniában levı!) 65 Ma csak érzékiséget jelent. Íme, hogy a szavak romlása hogyan mutatja, s utólag már; maga generálja a világ romlását, elszegényedését!! 64

56

57 Az esztétikai érték ,,objektivitása” innen van, ha még te nem is veszed észre a Beethoven szimfónia szépségét, az attól még létezı szépség. M ert Beethoven szépsége a természeti rend, mérték (mensura, misura, measure, ordo, ordre, ratio et proportio66) kölcsönzése. Jóllehet, ettıl több az emberalkotta szép, hogy a naplemente vagy a madárdal mellé igenis alkotói többletet, szélesebb körben igazat-érvényest és személyeset ad a természeti modellhez a szerzı, alkotó. Sıt, az elıadómővész újraalkotó-mővész is, aki a zene, a vers és színmő esetén alkotótárssá léphet elı. Bár a mővészet szeretete szocializációs eredmény, nem kizárólag az. Esztétikai jártassággal könnyebb eligazodni a mővészet világában. M int ahogy ez igaz bárminı más jártasságra és szakmai ítéletre, preferenciákra is. A szépség azonban valaminek a felismerése (idea, elv, érték, szellem). Sıt, elég annyi: maga a felismerés (Plótinosz, Dunkel). Egy kanyarulat Sopenhauerhez, ı írt volt a mővészet ablakszerő voltáról. Sıt, a szépség olvadáspont (Dunkel) ahol a salak a telített, intenzív lelki élmény hatására elválik az érctıl. (S ezt alig tárgyalja a filozófia [esztétika], s a pszichológia sem, kellı mélységben!) A szép élményeink az igaz, az egzisztenciális boldogság pillanatai. Nem pedig érzés/érzékiség, észelelés! Baumgarten Tanár Úr 67 szerencsétlen elnevezésével a mővészetet az ún. gnoszeológia inferiorba 68 sorolta, azt mélyen megalázva ezzel, sıt, saját tudatlanságát bizonyítva (az érzékiség, a szép észlelése afféle leibnitzi perceptio confusa= homályos észlelés)! Az egzisztencia alapélmény, az egzisztenciájában megingott emberek fokozottan igénylik az élményszerő, így esztetikus létet, ahol önmaguk létét egynemőnek, újra egésznek érezhetik. A szép, feltehetıen a receptorok szintjén mőködı átalakítómechanizmusban (pl. Fourier –analízis) is megırzött minıség. Szellem és biológiai mechanizmus nem igazi ellentmondás. És hogy Beethoven miért is nem rozsdásodik? A szépség (mint minden emberi kategória) tanult dolog. Az ízlés leárnyékolja pont azt, amit vizsgálunk. Ezért jó, ha hosszabb terápiás folyamatban sokféle zenei anyagot használunk. A napi slágerek, rétegzenék használata terápián nem kizárt. De mivel ezek esztétikai mélységgel nem rendelkeznek, hisz’ hetekre, hónapokra szólnak (slágerlista), majd örökre elmúlnak, nem képeznek nagy esztétikai értéket. A tiszta, klasszikus zene a preferált. Bachot ma is hallgatunk, Beethoven nem rozsdásodik, Wagner nem avult el. M iért nem? M ert ha egy adott mő alapvetı törvényeket, igazságokat, elveket (ideákat, pl. matematikai, érzelmi, társadalmi igazságokat) mutat fel, mély a valósággal való kapcsolata, azt tartjuk „örök értéknek”. Költészet (Dichtung, poiézisz) és az igazság keresése, kimondása, összefüggnek! A terápia legfıbb értéke, a leleplezés. Az elrejtettbıl, a ki nem mondottból, az a-létheiából, a Unverhohleinheit-ból felfedett létet csináljon. A terápia beteg –sokszor- öntudatlan komplexusait, rossz, öncsaló lelki mechanizmusait, hazug játszmáit leplezi le, ha jó terápia. Persze szembesülni: fájdalmas, sokszor a terapeutát utálja meg a beteg, hogy nem magát kelljen utálni.

66

Mérték, ütem, rend, arány, arányosság, osztás és felsoztása val amilyen egységnek (ütem, hang idıtartama). Marburgi egyetem en tanított esztétikát (a filozófia mővészettel fogl alkozó ága). 1714-1762 68 A megismerés tudománya, alsó osztály (~alsóbbrendő megismerés). Gnózis= tudás, ismeret (görög), inferius= alsó, alant (latin). 67

57

58 Katartikus (önmegértés/ felismerés) hatásra (movere, delectare, docere) elsısorban a magasabb esztétikai értéket hordozó zene képes. A slágerek szinte csak hetekig élnek. Te nosztalgiázhatsz, de a „könnyő zene” nem véletlenül könnyő, súlytalan, gyorsan mulandó. A darab aktualitása az, amitıl az „nem rozsdásodik”. A „darab”, a mő, mint már tudod, ha voltál néhány órámon, kedves útitársam (a szép gyógyító erejének felfedezése során útitársak lettünk), nos a zenedarab egyben szimbólum is!! Tehát az, ami nem az. Önmaga, de önmagán túl mutató is. A szimbólum a felismerés eszköze. Ha Nájki cipıt visel, ha rockernek öltözik valaki, számtalan utalást hordoz, hova is tartozom? M ilyen az ízlésem? Az orvos fonendoszkópját, az ügyvéd palástját, a gépész csavarkulcsait, a király koronáját szerep-kiegészítıknek hívjuk. Vagyis olyan szimbólumnak, ami utal az illetı társadalmi szerepeire. De maga a mőalkotás is szimbólum. A szép valami eszmeire utal, olyan valamire, ami nincs is közvetlenül jelen. Az ember töredékes lény, (σύνβολον τοū άνθρώπον) hiánylény (hübrisz/gıg), génjeiben alig van valami „állati”, azaz ösztönei nem elegendıek a (biológiai) túlélésre. A mővészet és vallás szimbólumai egészítik ki a töredékes lényt egésszé. Ezért, a zeneterápia: szimbólumterápia is egyben. A betegekkel való foglalkozásban koterapeutaként (= a pszichoterapeutával együtt dolgozó segítı személy) pedagógust, gyógytornászt, színészt, zenészt lehet bevonni. Ehhez helyet, eszközöket (játékok, bábok, hangszerek) és egy kis kiképzést kell biztosítani, mert a betegekkel való aktív, személyes foglalkozást semmi, de semmi helyettesíteni nem képes. A társadalomban vannak olyan kommunikációs helyzetek, ahol indokolt a hivatalos hang, a szubjektívitásmentes, ún. funkcionális érintkezés. A betegek azonban egy sajátos, átmeneti helyzetben lennének, -ha hagynánk ıket. Ne elgyünk tolakodók, de tartósabb kapcsolatban már semmi értelme az üres, funkcionális kommunikációs modellnek. Általában a sem nem túl személyes, de nem is eltárgyiasított (formális, tranzakcionális) helyzet felelne meg nekik. A mai magyar egészségügyben kifejezetten eltárgyiasított az ápoló személyzete és a beteg kapcsolata. Vigyázat! A betegség gyakran: eleve szeparációt (marginalizációt) jelent! A mentális betegek számára az eltárgyiasodott kapcsolat infantilizáló, bizalomvesztı, romboló hatású, ha pont ıket, az egzisztenciában, a kapcsolataikban és munkavégzési képességükben sérülteket, emberi kapcsolataikból kiábrándultakat tárgyiasítjuk= elszemélytelenítjük (tranzakcionális kommunikáció) el. M árpedig a pszichiátriai beteggé válás ezt jelenti: megfosztani emberi létüktıl, mert talán agresszívak, iszákosak, zárkózottak, furcsák, „bolondok”, stb. Teljes depriváció. Szeretet és elfogadás nélkül azonban nincs gyógyulás. M ég a vakbélmőtétes beteg is jobban gyógyulna, ha csöppnyi figyelmet, gondoskodást tapasztalhatna. Azok élnek tovább, akiknek vannak szeretı hozzátartozóik, akiket várnak haza és szeretik, de legalább egy kutyáról kell gondoskodnia. Saját klinikai tapasztalatom, hogy a nıvérek primitívek, s tuljadonképp kényszerbıl lesznek nıvérek; akik engem még 2005-ben is hajmal ötkor ébresztenek, ágyazás okán, holott, ha hajnal háromkor épp álomba szenderültem egy mőtét után… Nem a vállaltokat, hanem ıket kellene tréningezni… A mővészetterápia nem jelent passzivitást (induktív zeneterápia, Dunkel 1997). A mővészi élményben igazi önmagunk nyilatkozhat meg, pont a mővészet (játék) feloldó hatása miatt! Az a fajta cselekvés, amit igazán én cselekszem, az a hiteles, igazi. M ert ezt érzem a sajátomnak, mert ezt szeretem, ez érdekel, értek hozzá, belılem indul ki.

58

59 Nos, ez a kompetencia (hatékonyság, a funkció és a siker együttes öröme) örömén túl, az ún. autentikus (pszichológiai nyelvjátékban kongruens) lét élményét adja. Ez az én egzisztenciám, az én bajaim, numinózus69 pontjaim (uralhatatlan feszültségeim, érzékeny pontjaim/helyzeteim/reakcióim/viszonyaim/traumatikus emlékeim, stb.), tehát: ilyennek érzem magam élménye (nem intellektuális-szociális én-kép) Ez már önmagában terápiás értékő! Ehhez (egzisztencia-érzés) segít a dinamikus-integratív zeneterápia. Hogyan lehetne akkor bárminı mővészetterápia passzív? Ja igen, számos betegem panaszkodott, pl. rajzterápián hárman voltunk, egy nyáladzó (neuroleptikumok mellékhatása) skizofrén, a pszichológus, meg az a katonás nıvér. Rajzolni KELLETT . (Semmi iterakció, beszélgetés-motiválás, bevezetés, a terápiás személyzet részérıl történı együttmőködés, csak ’kell’. Ha a kommunikáció felülrıl lefelé zajlik – eleve nem lehet terápiás anyaghoz jutni.) Számos, rossz közérzet (dysphoré, dysthimia, irritáltság, a deprimált hangulat, stb.), alkalmazkodási zavar mögött áll az egzisztencia –érzés (egynemőség, teljes-élmény) zavara. Nincs saját életem, csak dolgozom, hogy éhen ne haljak, nem érdekel semmi, ez nem az én életem… mindent megteszek értetek… kinek mi kell, […] de hol van az én életem? … stb. Ilyen, egzisztencia-érzés, az én és a külvilág, az univerzum egységességének, integráltságának zavara, tünete lehet még a nappali álmodozások fokozódása, az alkalmazkodási zavar, állandó negatív gondolkodás, szorongás, visszahúzódás, depresszív és figyelemzavaros, absence (ábszansz, „elbambulás”, mikroepilepszia) tünetek megjelenése, elszemélytelenedés (depersonalisatio [ez nem csak kórtünet, kortünet is]), az élettörténet széttörése (betegség elıtti és utáni korszakra) is. A személyes disszonancia úgy szőnik meg, hogy programot tu dok adni magamnak, olyan életstílust és életritmust, új életfilozófiát, amivel azonosulni tud az egyén. A mővészet és önjutalmazó tevékenység, valamint az ún. gyógyító beszélgetés (Tringer László, 1991, 2003, 2005), segítı beszélgetés (H. Faber, Carl Rogers, counseling, non-direktív terápia), vagy, ha úgy tetszik, a célzott beszélgetés (Ruth Bang, 1967) a casework 70, produktív szeretet71 mind az intrapszichikus disszonancia feloldásának, és az önismeretnek remek eszköze. Errıl késıbb, hisz’ ez már utal is a zeneterápia, és más, terápiás kisközösségek mikéntjére is. A gyógyulás olyan, mint a felnövés: a lét újragondolása, spontaneitás és tervezettsége is egyben: a lét újraépítése. A benzodiazepamokkal72 szemben önkéntességet és aktivitást igényel. Ebben a folyamatban a másik felé is lépnünk kell: a mi élmény új ontológiai tapasztalat. A pozitív szociális tapasztalat pozitív attitődöt ad a klienseknek: mindannyiónk létalapja közös (lásd Arisztotelész, vagy épp Heidegger stb.), s nem csak egyfelıl (a mítoszból) jövünk, de egyfelé (transzcendens) is megyünk. A zeneterápia is a kisközösségek, 6 hónapos - egy éves terápiás közössége.

69

Carl Gustav Jung fogalma, nem áll távol az én plazma („gyúlékony lelki anyag”) fogalmamtól. A numinuzitás jelenti itt azt a komplexust, ismétlési kényszert, továbbá lélektani helyzetet, energiát, ısiséget, kitöréspontot (numenus= isteni/titáni erı) ahol-amibe belekeveredve az egyén elveszti szabads ágát, anankét, azaz vasvégzetet, sorsszerős éget él meg. 70 ejtsd; kézvörk, EGYEDI gondozás. Konkrét, eseti problémakezelés. Tehát NEM KLISÉ, ORVOSI PROTOKOLL! 71 Olyan, jól kommunikált, elfogadható kritika, amely mögött a szeretet megingathatatlan érzése van, így a kritika fejlesztı, s nem bíráló, vagy szidás jellegő. Mondj köszönetet, a bíráló barátoknak. İk teszik lehetıvé, hogy fejlıdj! 72 Szorongás oldó és nyugtató gyógyszerek alapvegyülete, számtalan származékát ma már nehezen lehet követni, káros mellékhatásai ismertek (melyek kialakulás áig minimum hónapokig kell e szereket használni).

59

60 A zeneterápiának van még egy kivételes elınye is, vele szemben nem, vagy kevésbé lehetséges ún. ellenállás73, hárítás, racionalizáció74, a beteg csak önmaga érzéseit háríthatja, ám hamar rájön, elfojtott, vagy a zenéhez asszociált (zenére proiciált 75) érzései, mind a saját érzései. A kliens diszkomfortjának maga az oka. İ maga reagál így, vagy úgy. Ez teremti meg az ún. én-részesség élményét (betegségtudat, betegségbelátás). A művészet a lét (újra) gondolása (lád meg: innen van terápiás lehetősége is). Az élet értelme, hogy magunk adunk értelmet/programot életünknek (ha nem félünk és menekülünk el, a szabadság elöl). A világunk primitív rendjéből a fellazítás, az újra-káosz fázisán át majd a művész teremti meg az ordre riche –t, a gazdag rendet. A művészetben és/vagy a művészet által a széttagolt létez és (a tudomány diabolikus tudása, a felszabdalt és egymástól elválasztott, távolságot teremtő világszeletek) újra integráns egészet nyer, a művészet a metafizikaiba torkollik –így minden embert segít egzisztenciája megtisztításához (az oda nem illő, patologikus, fölösleges, bűnös, öntudatlan, szándékolatlan, idegen elemektől76 való megtisztítás). Részben innen eredt Wilhelm Joseph Friedrich Schellingnek az a (z egyébként nem alaptalan) törekvése, hogy a szellem filozófiáját esztétikai szellemfilozófiaként 77 alkossa meg. A mővészet sőríti-felhevíti a negatív emóciókat is (ezt kezelni kell, ami nem veszélytelen, biztosítani kell a betegek részére az acting outot, a kanalizációt [a feszültségek csatornázását]), ezzel megrendít, restimulál (egy kép, egy hang, egy dallam stb. régi traumára emlékeztet). Ilyenkor látszat rosszabbodás következhet be M egkönnyebbülés is megfigyelhetı: minden felzaklató terápiás ülés után, törvényszerően, ilyenkor a betegek többsége kommunikábilisabb, nyugodtabbá válik. Sıt, megszőnik a vazomotoros nátha, a hascsikarás, vagy az asthma bronchiale tünetei is. Az egyén éppen a meghasonlásain keresztül képes élményvilágát kitágítani (a karakterpáncélt meglazítani, vedleni= újjászületni, a világot gondolataiban el és átrendezni). A zeneterápia lényege a megváltozott tudatállapot elérése, ami a beteg életfilozófiája, reakciómódjainak megváltozásának feltétele, és sine qua non –ja. A meghasonlás kvázi szülési fájdalom, egy új individuum születése: mi nem vagyok (leválás a személyiség nem hatékony részérıl, negatív öndetermináció). A zenei élmény, ami több, mint puszta esztétikai öröm (!), még az érzelmeit visszatartani képtelen (ún. emocionális inkontinencia, impulzív zavarok78,) serdülı vagy adult (felnıtt) beteg számára is jó hatású. Alexitímiában (~Pinocchio-szindróma, a beteg nem él át érzelmeket, vagy azokat megjeleníteni képtelen) pedig a zeneterápia által indukált regresszió79 kifejezetten segít feloldódni, megnyilatkozni, átélni. Az élmények indukálta érzelemfolyam emlékképeket is a felszínre hoz: a terápia lényege, a belsı monológot és emlékeket a „mához kell forrasztani,” aki mindig a múltban (traumák, vagy az „aranykor”) él, beteg. 73

1. a jogi státusz (csak beteg vagyok) változásából, 2. a szerepbizonytalans ágból ered. Egyéb ELHÁRÍTÓ MECHANIZMUSok az énszőkítés, az agresszorral való azonosulás, tagadás, bagatellizálás, introjekció, identifikáció, projekció, tagadás, szublimáció-intllektualizálás. 75 projekció: kivetítés, belsı, saját érzések gondolatok másokra való kivetítése, sıt, ezek tévesen másoknak való tulajdonítása. 76 mint pl. mások véleménye, akarata, reklám, politika, a vélemények és a statisztikus világ lenyomatai. Félelem a láthatatlan közönségtıl; mit szólna mami, ha látná, hogy ezt meg ezt teszem, stb. 77 Wilhelm Joseph Friedrich Schlegel: A mővészet filozófiája. 78 A beteg nem képes egy késztetést, indulatot (udvarlás, vásárlás, düh) késleltetni, vagy visszatartani. 79 Szándékosan kívánunk egy korábban elért fejlıdés-lélektani fázisba visszatérni, hogy ott elakadt érzelmi problémát kioldjunk, egyáltalán: tudatosítsuk a betegekkel, itt ilyen vagy olyan problémát látunk. 74

60

61 Zeneterápiában a szélsıséges érzelmi viharban hánykódó borderline személyiség jobban el tudja fogadni saját érzéseit, ún. egynemőség élménye, az önmagammal való azonosság megnyugtató élménye is kialakulhat. Nota bene: Borderline betegekkel azonban zeneterápia után még tíz-húsz percet foglalkozni kell, mert ık gyakran nem tudják „lezárni, elvarrni” érzéseiket. Ez az utólagos beszélgetés az elvarrás, vagy a lecsengés. Ha a: hogy van most, milyen emlékek ébredtek Önben, tudja uralni érzéseit? típusú elvarrás, vagy nyugtató gyakorlat elmaradt, akkor egy felkavart beteget engedünk az utcára/ kórházi osztályra, ami, igazán nem lehet célunk. M ás betegségek esetében viszont igen (indukció, önismeretre motiválás, életstílus változásának elıkészítése). Az indukált -és kézben tartott- regresszió és (eddigi, negatív, hibás) önmeghatározás után a következı lépés egyszerre praktikus, pszichológiai és spirituális: mi akarok még lenni?, mi lehetek?, hol tartok?, min kell változtatnom?, mi ennek a technikája? –kinyílni egy új integritás felé, a terápiás identitásváltás elıaktusa (Dunkel 80). Az új ötletek, új elhatározások (mint a pszichoanalizísben a kezdıálom 81), új önértelmezések a változást jelei a terápiában. A zeneterápiák indukciós hatásai gondolkodni, újraintegrálni, szeretni tanítják a beteget. Ebben kiváló társam volt M alkuth, Debrecen-szerte ismertebb nevén M alacz kutya, aki ragyogó érzelmi facilitátora82 volt a debreceni zeneterápiáknak. Külhonban mindennapos dolog kutyákkal gyógyítani depressziós öregeket, lovagoltatni gerincbeteg gyermekeket, vagy épp melanómát (az anyajegy rosszindulatú daganata) kiszagoltatni kutyákkal.83 Nálunk a kórterem és a fehérköpeny (és a tekintélyt jelzı szerep kiegészítık84) még mágikus hatással bír. Ideje bıvíteni a terápiás repertoárt! A kutyák azért jó koterapeuták, mert jó (szinte tökéletes) a figyelmi fókuszuk, a tudatolvasási készségük: látják a fej és szem irányulását, átérzik az ember érzelmi-testi állapotait. M egérzik, mire figyelünk. M alacz kutyám hihetetlenül kitanúlt engem, nem ritkán álmélkodást váltva ki, környezetembıl. Az állatokkal való foglalkoztás egyfajta potenciális teret hoz létre, olyan ’elvont’, képzetes teret, ahol nondirekte még a bizalmatlan, autisztikus, averzív betegek is megközelíthetık (nem személyes tér, nem tisztán szellemi tér, de nem is a tér egy része: a történések színtere –Winnicott). Az idegrendszerrel bíró állatoknak sajátos, diffúz-homályos tudatuk van. Az emlısöknél a tudat fejlettebb, itt azonban a M I tudat erısebb (kutyák, lovak, birkák, delfinek), mint ez ÉN tudata. Sıt, az állatok sajátos módon gondolkodni képesek (ez nem ráció!), valami gyermeki élménygondolkodásuk lehet, korlátozott oki belátással. Az állatok nevelése (ami nem egyenlı idomítással) maga a bizonyíték, hogy kognitív folyamatokkal náluk is találkozhatunk. Azt 2000 éve tudjuk, hogy a birkák utálják a magányt (pásztor kultúrák). Streszt élnek át egyedül.

80

Terápia, önfeltárás, önismeret szükségszerüen torkollik az ún. önmeghatározási válságba. Egy jó terápián új önképet és új életfelfogást kell kapnunk. 81 A terápia elején megjelenı elsı álom, vagy új tartalmakkal bíró nappali álmodozások és fantáziák, amelyek új értelmezést, vagy új élethelyzetet jeleznek. 82 segítı, valamilyen közösségi folyamatot elısegítı, megkönnyítı 83 A korai elváltozás makroszkóposan nem észl elhetı, de a kutyák a premorbid elváltozást igen korán, szaguk alapján képesek jelezni. 84 Olyan ruhadarabok, szerszámok, eszközök, amelyek a foglalkozást, így hivatalos, társadalmi szerepet jelent, elidegenítve a természetes embert. Az orvosok mindig fonendoszkóppal, fehér köpenyben járnak. Kis isteneknek tőnnek sok beteg számára.

61

62 A pásztorok ısi udását a mai modern agykutatás csupán megerısítette; a szeparált bírkák stresszhormonjai, szívverése és bır elektromos ellenállása a félelmi állapot mintáit adja. A birkák is látnak síkban, s falra vetíett birka képek megnyugatják a magányos kísérleti alanyt. A szociális állatok alkalmasak a terápiára (kecskék, bírkák, lovak, simogatóháza), a kutyák a magányos emberek, betegek mentálhigiénés állapotát minden kétséget kizárólag javítják. Remélhetıleg balkáni hazánkban is élünk majd e lehetıségekkel. Ami fontos, mert a terápiákon nevelés is, tanítás is (!) zajlik, ezt betegnevelésnek hívjuk. M a ez magyarországon, nulla. A betegek 86%-93%-a a gyógyszerei mellé nem kap életvezetési tanácsot. Nem tudja, vannak-e alternatív lehetıségei a terápiát illetıen, meddig, milyen mellékhatásokkal és miért is? Kell szednie neuroleptikumát, a szociális fóbiája gyógyszerét? Naonta százszor sérül a betegjog. M ert hazánk még az Európai Únióban is balkán. Kevés a pszichiáteri státusz, primitív politikusaink így burn out-os (kiégés, megfáradás), a betegeit önmaga egészségvédelmében hárító pszichiátereket-pszichológusokat termel. M indenre van pénz, csak pedagógusra, gyerekre, kórházra és lelki egészségvédelmre (státusz, felszerelés, alklamasépüéetek). M eg kell beszélni, mire és miért szed gyógyszert, mik ezek hatásai, esetleges nem kívánatos mellékhatásai, amivel számolni kell. Hogyan kell a betegséggel együtt élni, életvezetésén miért és hogyan tanácsos változtatni, stb. Van-e alternatív, vagy kiegészítı terápiás lehetıség, mit fizet a TB, milyen állapotjavíó eljárások elérhetıek az ı esetében. A családorvosomat helyettesítı orvos azt mondta a 74 éves bácsinak: „no disznóhus, papa! M agas a trigliceridje! Csak szárnyast ehet! –M i magas? M ijaza tri…micsoda? -Hát a vérzsír! Na, csak szedje a tablettákat!” -No comment. A hazai orvosok nagy részének a betegvezetése, betegnevelése nulla! Következésképp a gyógyítás hatásfoka sem lehet jó. Saját tapasztalataim is szomorúak, alacsony pajszmirigy hormonomat kezelendı egy receptet írt fel ego adjunktusnı. Háttal ülve csak annyit mondott; „figyelje magát, lehet hogy egy tabletta nem lesz elég”. És ezt fogja mondani gojvásnak (hypothyreoizmus), vagy Basedov –kórósnak? Jódról, anyagcsere intenzitásról, pajzsmirigyrıl, mellékhatásokról (profúz verítékezés, szapora szívdobogás, esetleg arritmia kiváltódása) szót sem ejtve? Igen. M ár húsz éve. És persze a beteg, mivel azt hiszi az orvos afféle fınık, kussol. Pedig az orvos szolgálná ıt – elvben… A terápiák, így a zeneterápia testi hatásai az IMMUNRENDSZER és az AGYI HORMONOK (neurotranszmitterek85) változásaival magyarázhatók.86 A terápia során a szorongók, depressziósok karaktere módosulhat, még véglegesnek hitt agyi folyamatok is változni tudnak, pl. a limbikus-hipofízis-hipothalamikus-mellékvese (adrenerg) tengely (L-Hy-H-A axis) túlérzékenysége, pánikrohamok, hipertenzió, sıt, asztma, vagy vastagbélgyulladás, IBS (irritábilis kolon szindróma) is mérséklıdni vagy gyógyulni képes. (A hipofízis-hipothalamusz-adrenerg tengely funkcionális alapegységnek számít, rövidítve: HPA) Asztma, allergia, szívritmuszavar ÉS depresszió, lelki reagálás módok (pl. tanult segélytelenség, learned helplessness) is egyben. Pl. a depresszió nem agysorvadás (a frontális lebeny szürkeállományának sorvadása), agyi vérkeringési zavar, és nem is a szerotonin rendszer [primér] zavara, ez inkább következmény, mint pl. a hyppocampus (=Amnion szarv) sorvadása is. Persze a depresszió lehet organikus probléma következménye is.

85

pl. noradrenalin, szerotonin, dopamin, agyi ópiátok. De ne feledjük, maguk a gondolatok, a létem perspektívája, a beállítódás, a lelki habitus hoz létre szomatikus reakciókat. 86

62

63 Lime –kór, vírus (pl. Borne, Herpes II. [genitalis, a herpesz I vírus a H. labialis, az ajakfertızésért felelıs változat]), baktérium (Staphylococcus) fertızés után az agyba jutott toxin, vagy maga a vírus lokális gyulladások eredményeként károsíthat idegrendszeri alközpontokat. Ilyen, pl. a limbikus rendszer, a gyrus dentatusz, a hyppocampus, a hypothalamusz részeinek igen finom, kis kiterjedéső károsodásai, amik önmagukban is depressziót (helyesebben amotivációs szindrómát), kényszerbetegséget, vagy figyelemzavart okozhatnak. Legalábbis környezeti stresszor esetén sajnos egy életre meghatározhatják a beteg hangulati életét, rontják életminıségét! Sokszor egy banális fertızés okoz problémát, ráadásul csak évek után (pl. kanyaró, vagy más, ún. slow vírusfertızések, [slow vírus encephalitis]) derül ki: nem is olyan banális, amit annak gondoltunk. Az organikus eredetet és/vagy az organikus dominanciát kizárva láthatjuk, hogy a depresszió, lelki reagálásmód: (1.) az agresszó (harag) önmagunkba való fordítása – akár az öngyilkosságig, (2.) a felelısség elhárítása, (3.) a tárgyvesztésekbe való „belehalás”, elengedési és megbocsátási (önmagának, másoknak) képtelenség (anális vonások). A (4.) másikkal való szimbiotikus egység feladásának képtelensége, a (5.) a lét „élıhalott” állapota, és a spirituális élet (6.) az anyagiba való beleragadása. Az élet üressége = csak szereplét (társadalmi szerepink közepette az igazi én nem létezik). Önzés -minden rám vonatkozik, csak a saját negatí tüköm. És… mint oly sok pszichés, karakterbeni problémákban: tanulási/megújulási képtelenség. Életünk léthazugságok és élet-illúziók. M ai, üres társadalmunk törvényszerő következménye. M ég valami: korunk a magányos individumok kora. Kóros az indiviualizmus, az örömélv, a csak anyagi javajak jelenléte korunkban. A kiüresedés (a szimmetrikus Te kapcsolatok, a M i-tudat tagadása) miatt nem is csodálkozhatunk azon, amit depressziónak hívunk. Továbbá, sajnos tehetetlenek vagyunk. A tıke, a politikai manipuláció, a privatizálás során utcára kerülık csak azt tanulhatják meg: a profit és hatalom számít, ık nem. A tehetlenség „következménye” pedig a depresszió (= tehetlen állapot)! Van valós, tehát tapasztalt segélytelenség is, ennek lelki-testi következményeivel. Különösen hazánkban, ahol pl. 2004-ben 4 minisztérium 8 intézménye júlustól szeptemberig totojázott, aktát tologatott és csöndesen emésztett, míg a híres magyar paprikát mérgezı (penésszel fertızıtt) chilei paprikával kevertek —számos üzemben, tudatosan, nyereségvágyból! Sem az élelmiszer minıséget ellenırzıket, a tiszti orvosokat, sem a miniszetri osztályvezetıt, sem a fogyasztóvédelmet, sem a népegészségügyi intézmények felelıseit nem érdekelte, egy egész népet érintı mérgezett élemiszer forgalmazásáról van szó! Sıt, a késıbbiekben maguk a terméket elıállítók csinálnak olyan hitelrontást, ami majd ıket magukat érinti anyagilag is, etikailag is, és jogilag is. Ilyen problémás pl. a román étolaj, ami fogyasztható, mert benne alig kimutatható egy veszélyes növényvédı, vagy épp rovarírtószer. Ételeket (virsli lisztbıl, húspépbıl, gépzsírbıl és ételfestékbıl) hamisítanak, mérgeznek, „etetnek” és felültetnek bennünk, de a kisember csak tehetetlen lehet. És tíz év múlva deprerssziós. Nem alaptalanul. Betegségek és lelki mőködés típusok egymással összefüggnek, így testi gyógyulásokkor nem csodáról, hanem a lélek változásairól van szó. A zenei (és pszichoanalitikai) tu datállapot– változás úgy gyógyít, hogy mély lelki tartalmak kerülnek/kerülhetnek tudat-közelbe, és/vagy konfrontálódik vele a beteg. Vagy reintegrálja e traumákat, de mindenképpen megváltoztatja az életeseményekhez (traumák, önvád, stb.) hozzá főzıdı viszonyát –ami forradalminak tekinthetı (pl. már nem baj, hogy elvált a férjem, [férjem= apám = apámmal együtt élni, mint egy gyermek] nem vagyok én ettıl értéktelen stb.).

63

64 A szellemi felismerések is gyógyítanak (gondolatok uzsonnája [D. N.], életelv transzfúziók, betegnevelés), s ezek mindennél fontosabbak, bár e felismerések jelentısége a biológiai pszichiátriában elsikkadhat. (Nozocentrikus és gyógyszercentrikus magatartás miatt.) ORFEUSZ SZÍNRE LÉP A nem fogalmi (preverbális jellegő, ısi, archaikus), szimbólumként (már a csecsemı [ de rhesus majom bébik is] rendelkezik kulcsszimbólumok olvasásának elvi képességeivel= archaikusság) definiált zenemővészet a preverbális, azaz ödipális (kb. a negyedik életév elıtti) korszakunk elfojtott képeihez és érzéseinkhez vezetheti vissza a klienst. Anyagba vagyunk zárva, s a nem anyagit nehéz szavakba önteni. A zenei metaforikusság épp a szavakon túli élménybıl fakad. M ég valami, a mély katarzis nonverbális (nem szóbeli), ultraverbális (szavakon túli), szavakkal ki nem fejezhetı. Létélményrıl, traumáról, titokról, korai traumatikus élményrıl is szó lehet, amit a kliens nem tud, vagy nem akar kifejezni. Az élmény gyakorlatilag egynemőség. Az én és a külvilág egy közös valamibe oldódik. Út a teljesség felé. Nagyon ide kívánkozik Weöress Sándor: A teljesség felé címő verse: Solvere volo et solvi volo Salvare volo et salvaro volo

Oldani vágyom és oldódni vágyom Üdvözíteni vágyom, s üdvözülni vágyom

Generare volo et generari volo Cantare volo et cantari vololo

Nemzeni is vágyom és megfoganni vágyom Dalolni vágyom, s a dallá válni vágyom

Saltate cuncti! Ornare volo ez ornaro volo

[Ti] mind, szökelljetek és táncoljatok! Díszíteni vágyom, s dísszé válni vágyom

Lucerna sum tibi, olle qui me vides Iamua sum tibi, quicumque me pulsas

Lámpád akkor vagyok, ha megpillantasz engem Ajtód akkor vagyok, mikor kopogtatsz rajtam,

Qui vides quod ago, tace opera mea

[Ki], aki látod, mit [is] teszek, hallgasd el munkám

A zeneterápia is egyféle mágia. Felidézés megidézés, de mi nem hallgatjuk el munkánk. A zeneterápia ehhez nyújt segítséget. A zene -orvosilag- ,,kulcs” a hippokampuszhoz87 [bevésıdött reakciók, traumásos élmények, fixált vegetatív reakciók -állapotfüggı tanulás, melyben szerepet játszik a hipotalamusz-hipofízis hatástengely is]. A zenei élmény „az amygdala és a limbikus rendszer puskapora” [az érzelmek felgyújtása, kiégetése, legális megélése, önmagunk érzéseinek elfogadása, stb. de a kedély, így a vegetatívum áthangolása]. M inden tudati tevékenységben ott lappanganak percepciós-indulati befolyások. A hyppocampus, az amygdala 88 felöl arousal (izgalmi állapot) reakció kiváltható (fasciculus retroflexus → nucleus interpendicularis → efferens impulzusok → formatio reticularis). Ezeknek a formatio retukálrisszal (felszálló agytörzsi aktiváló rendszer) való kapcsolata teszi lehetıvé, hogy az ingerek szelektálódjanak (Grastyán), és az ingerek hatása ne csupán pillanatnyi legyen (M ozart Requieme engem egy teljes hétig a megindultság és megrázottság állapotában tartott). A lokális hatás úgyszólván lehetetlen – holografikusak vagyunk, minden mindenre hat. E sprituális törvényt érte utol s értette meg, s erısítette meg a viselkedésszempontú immunológia (behavioral medicine). Oldatok vagyunk (Dunkel, Lélek-Világ Zene, 1997) –mely alkotórész ne hatna a többire?

87

Sokáig a recens (friss) memória tárolásának funkcióját társították a hippocampusszal, de ez a tan ma már nem tartható fenn, a bevésés és tanulási folyam atokban a hippokampuszz meghatározó fontossággal bír. 88 Harmadlagos szagló mezı, a Papez győrőnek adott rostokkal áll kapcsolatban a hyppocampusszal.

64

65 Ahogy fenn, úgy lenn –Tabula smaragdina (Hermes Tritsmegistos). Ahogyan a nagy társadalomban, úgy a kis, mikorbiológiai társadalomban, a biokémia világában. A periférikus (percepciós) jelenségek és emóciókkal való felruházása a thalamus, a szubthalamikus, a kortikális és perifériális ún. ingerületi reverberációs kapcsolatokon89 valósul meg. (Ezek távolható, neuroendokrin hatások [pl. stresz: vazopresszin-hipertenzió, prolaktinlibidócsökkenés és immunaktiváció {nyiroksejtek vírusölıképesség fokozása}]). (Pl. Társak→ endorfinok, oxytocin, CHR, nucleus coeruleus→ noradrenalin→ szorongás90, ACTH, TRH91 hormonok felszabadulása, hisztamin, GABA92, interferon, interleukin-1 → álmosság, ingerkerülı magatartás], zsigeri hatások, bélmotilitás, szívritmusemelkedés, stb. stb.) Ez az, amit egy ingerhez társuló emocionális minısítésnek nevezünk. Az emocionális magatartás szervezése szerteágazó, a limbikus rendszer részeként az amygdala (=mandula), a hypothalamus és az összeköttetések (stria terminalis, stria medullaris thalami, habenula magvak), és távoli reakciókban (psychés, visceralis, endokrin, motoros) nyilvánul meg. A limbikus rendszer agykérgi (corticalis) vetülete maga a Papez-győrő, ami az amygdalát és a hyppocampus-t, a corpus mamillare-t funkcionális egységbe szervezi. A corpus mammillare (mediális magvából) kapcsolatot ad a hipothalamuszhoz (elülsı thalamikus magcsoport), ami kapcsolatban áll az agykéreg mediális részével (gyrus cinguli). De ne gondoljuk, hogy csak a direkt idegi kapcsolatokon terjd az érzelmi hatás. Van egy úgyneveztt nemspecifikus rostrendszer is, a limbikus rendszer a híd, a középagy (formatio reticularis), és a substantia grisea (centralis része) között. Az érzelmek, különösen a félelem, a szorongás (az anyától való távolság, valamint a világ nem hozzánk tartozó és így nem kontrollálható részének felfedezése jelölhetı meg legısibb szorongási okként) és befelé fordított agresszió, fel nem ismert elengedési képtlenség (lásd: depressio) az egész test megbetegedését hívhatják elı: funkcionális egységek, hormonális hatások hangolódhatnak el (bikoémiai kakofónia), ezzel akár extrém súlyos testi betegségeket létrehozva. Ehhez elég felvázolni egy hatásláncot: A környezet, mint ingeregyüttes hatásai → érzelmi reakciók, idegélettani aktivitásminták, → hypothalamusz („karmester”, realising; hormonüríttető és, inhibinek [gátló] faktorok), → agyalapi mirigy [hipofízis; 1. adeneohypophysis {hormonokal való szabályozás} és 2. neurohypophysis {idegi szabályozás}] → neuroendokrin rendszer → máj, thymusz (csecsemőmirigy), nyirokcsomók, nemi mirigyek: a ’nagy orkeszter’, a szervezet általános kémiai koncertjét adó szimfonikus zenekar → általános testi reakciók, valahogyan lét, betegség.

89

Arnold, 1950, Lindsley 1951 kék idegmagvak a nyúltvelıben (medulla oblongata) tallható, teli stresszhormon receptorokkal. A CRH ingerli a locus coeruleus sejtek receptorait, s noradrenalin (NA) elválasztás indul meg, ami stresszt, szorongást idéz elı. 91 Corticortop Hormone, és/vagy Corticotropin-Releasing Hormone, Adreno-Corticotrop Hormonre; mellékvesekéreghormon, (kortizol), Thyreotrop-Releasing Hormone, pajzsmirigyhormon ürítı faktor. 92 Gamma-Amino-Butiric-Acid= gamma-amino-vajsav, klór csatornát nyit, szorongást okoz, (gátló) ingerületátviı anyag. 90

65

66 A betegségek ekkép a kémiai koncert (biokémiai összhang, együtt-mőködés) hamisságával, a testi zenekar elhangolódásával magyarázhatók. A hormonok sokasága egyáltalán nem folyamatosan „csepeg”, szecernálódik (secretio = elválasztás, kiválasztás). Hanem sajátos, rájuk jellemzı, saját ritmusaikban lövellnek ki. Így eleve, már a secretionak önmagában, és a vérben elért koncentrációknak is –így a kiváltott hatásoknak is: ritmusuk van. NB: M inden betegség ritmuszavar (Dunkel: Lélek-Világ-Zene, 1997). A ritmuszavar egyben a kommunikáció zavara, így információ (áramlásának) zavara is! M ert a ritmus egyben az együttmőködés, a modulálás, szervezés ritmusa is, a ritmus információt kódol, mint ilyen: kommunikáció. M inden szervetlen és szerves mőködés ritmikus mőködés, bennük fázisok, szekvenciák, visszatérı ciklusok, szabályozó hurkok (információ → szervezés → változás) figyelhetık meg. Egy rendszer, struktúra, folyamat, mőködés, stb. információ hozzáadásával megváltozik/megváltozhat. A ritmus jelszava: ,,instituo ergo sum”- megszervezek (elrendezem, felépítem, strukturálom), tehát vagyok. A betegség tehát ritmuszavar, mint kommunikációs zavar, mint információzavar, mint a: megszervezés, folyamatvezérlési zavarként áll elı. Az élet lényege a továbbrezgés/együttrezgés, összhangban lenni, együttmőködésben (~ koegzisztencia, kooperáció, harmónia) maradni. Ezt ma úgy mondanánk, az információ transzpozíciója, transzgressziója (átvitele), továbbítása, kódolása és dekódolása –egy mőködıképes struktúra lehetıségének megteremtéseként. A játékot „elrontó”, szétszedı gyermekeknél már korán megfigyelhetı az ún. struktúraéhség: a mi van benne, hogyan mőködik? M ár emlısállatoknál megfigyelhetı a napi ritmus struktúrájának igénylése, megértése, - az alkalmazkodás érdekében. Ne feledjük; RITMUS + INFROMÁCIÓ = SZERKEZET . Szerkezet, együttmőködı struktúrák (determinált, valaimt megengedı) MŐKÖDÉS . Az idegsejtek kisülésének, és idegrostok vezetésének ritmusa,93 pl. a noradrenalin, más hírvivı molekulák felszabadulásának (és a fölös molekuláknak visszavétele [reuptake]) ritmusa, a szinapszisok mőködésének ritmusa, az adrenalin elbontásának ritmusa, a bélmotilitás ritmusa az epehólyag kiürülésének ritmusa (…) mind-mind egy egész egyéniséget eredményez, a maga sajátos pszichoszomatikus mőködésjellemzıit adva. Sıt, a skizofrénia is a koncentráció ritmuszavara, a mőködések disz-szinkronja (a dopamin-ritmus felborulása), az agy centripetális (kifelé figyelı) és centrifugális (önmagát elemzı) ritmikus mőködésének a zavara. Az agy is biológiai oszcillátor (mint pl. a szív, légzés, az epehólyag, a méhizomzat, stb. mőködése). Az induktív zeneterápia (Dunkel, 1998) élményterápia is, de euritmikai, légzıgyakorlatos, táncterápiás elemeivel jól ritmizálja a betegek többségét. A külsı szervezı erı (induktor, szinkronizátor, pl. napfény, szabályoz, vagy elindít valamilyen folyamatot), a ritmus, a foglalkozások jól megválasztott ún. egészritmusa, szervezése (institutio [szervezés], regulatio [szabályozás], ordo [rend]) rendezıleg hat mind a pszichés megbetegedésekre, mint pl. asztmára, allergiára (agresszió felszabadulás), mind spasztikus izom-megbetegedésekre nézve. A zeneterápia információt (mint: mőködésritmust) ad, különösen, ha van idı a klinikumban a zenés kondicionálásra is: HANGOK ÉS SZIGNÁLOK ÖSSZEKAPCSOLÁSA pl. lassú-ritmikus [fókuszolt] légzéssel, a szívritmus lassításának gyakorlatával, relaxáció elkezdésével, stb.), vegetatív dystona, ,,vegetatív neurosis”, pánikszindrómához köthetı fulladás, izzadás és szívpanaszok esetén.

93

A biológiában az ingertovábbításban (elektromos jelek) a bináris kódnak nincs szerepe, de az impulzusfrekvencia és impuzusintervallum (az egymást követı impulzusok ideje számít) plussz információkat kódólhat.

66

67 Tíz évvel korábbi sejtésem volt, hogy skozofréniában az agy és a biológiai szervezés ritmusának zavara okoz problémát. Ez a centrifugális (kortikofugális= agytól elfutó, eferens) és centripetális (kortikopetális, az agy felé futó, afarens) funkciók ritmikus váltakozásának ritmuszavara. Persze ez depresszióban is így lehet; akár 2 percenként, vagy akár 2 óránként aktivitási ritmuszavar lehet a depressziósnak. Így a monopólus is poláris „zavar”, sıt; a bipoláris sem „úgy” bipoláris, ahogy a vaskos, nagy tankönvyek, és vaskos, tekintélyevő professzorok tanítják… Persze, ki vesz számításba egy zenészt? És ha még kreatív is, eleve eltér/megújít szemléleteket, Tehát nem jó, nem kényelmes –tekintelyelvi szempontból.) A ritmus ereje nem lebecsülhetı, ezt tartom a zeneterápia legfıbb erejének –a dallamok inkább már a személyiség emocionális rétegéhez tartoznak. A kompozíció szerkezete, a struktúra (forma) sokszor kifejezetten intellektuális bravúr lehet. M ég a dyslexiát is gyógyítja a zeneterápia, így tehát az otthoni spontán zenélgetés is. A nem orvos, a nem biológus olvasó kedvéért, bár a dyslexiások zöme egyben amuzikális94, ám a zene náluk is segít. A zenélés, mint pszichomotoros folyamatszervezés, sorrendiség [sequentia], testi élmény (mozgás, tánc, hangmagasság, érzelmek = szenzoros modalitások gazdag és sokrétő integrációja), mint ún. szekvenciavesztés95 korrigálása (kottaolvasás-betőtévesztés, kézmozdulat iránya a zongorán, tánclépések, az énekhez kapcsolódó légzésmunka etc.) hat a fejlıdı agyra (és még felnıtt korban is hatásos), a téri tájékozódás, a testséma, pszichológiai-pszichopatológiai egység. A kisagyi-vesztibuláris96 mőködési zavar, a térrel kapcsolatos szorongás, az izomtónus (és éberségi tónus!) zavarai, a sajáttestérzés zavara (egocentrikus topológia), és szorongás, pszichoszomatikus tünetképzıdés és dyslexia (és más, ún. szekvenciatévesztés) bizony összefüggnek, ám ez ma már minden gyógytornász, zeneterapeuta és gyógypedagógus számára evidencia. Figyelemzavaros, dyslexiás kaphat gyógyszert, ám a zeneterápia, és persze más, nem gyógyszeres, komplementer terápiák hatékony elemei a pedagógiai, pszichológiai, pszichiátriai terápiás repertoárnak. A szédülés (vertigo) álmosság, vagy épp túlingerelt állapot a szorongásra való hajlamot jelentheti. Sok szorongó nem tudja szabályozni nappali, éber-aktivációs szintjét! Zene (nyelv) és térélmény összefüggnek (Dunkel: Zenei tonalitás és tér, 1998). A parietális (fali) lebeny, a pszichomotoros téri tapasztalatok és nyelvi megjelenítésük ma97 márt értettek, tudottak. A zene, bár idıbeni mővészet, az agyban térré, épületté áll össze. A hippokampusz (neokortikális és szubkortikális [affarens és efferens rostok] pályái, helysejtek) aktivitása érintett sztereotíp mozgások (pl. hangszeren való skálázás, trillázás, gépírás, varrás, reszelés, kapálás, stb. etc.), valamint a memória (és tanulás) esetén, így a zeneálmok, a zenélés téri összefüggéseivel kapcsolatban is. A zenei élmény során, a hangnem változásai (modulatio), a témák karaktere téri asszociációt váltanak ki. Ami a zenésznek tercrokonság (pl. a-moll: C-dúr, C-dúr: E-dúr) az a hippokampuszban emelkedés (C-dúr= 0 elıjegyzés, + E-dúr= 4 kereszt, ez plussz 4 kvintnyi emelkedést jelent).

94

amúzia = a zenei tehetség, képesség hiánya, fejlıdési visszamaradás. diszlexiában, diszkoordinált mozgásban megfigyelhetı fejlıdési zavar. Tréningekkel korrigálható. 96 Hallással és egyensúlyérzékeléssel kapcsolatos szervünk a belsı fülben, ÉS az ahhoz kapcsolódó kisagyi, tehát a reflexmozgásainkat vezérlı agyi képlet összmőködése. 97 A könyv 2004 júliusában készült el. 95

67

68 Pl. Liszt Via crucisában az a-moll—esz-moll [váratlan, ún. poláris98] fordulat, Krisztus elesését (mi több, földre zuhanását) szimbolizálja. Jogosan, mert a-moll=0 elıjegyzés + esz –moll= 6 bé elıjegyzés, így e kapcsolat mínusz 6 kvintes süllyedést jelent. A testies (pszichoszomatikus) gyógyító mechanizmus az idegrendszer (lelki és idegi mőködések) és az immunrendszer kommunikációjának köszönhetı. A zene lelki hatásokat vált ki, ami befolyásolja a (központi és perifériális) idegrendszer mőködését. Ez az ún. PSZICHO-NEURO TENGELY. Az agy bizonyos részei (pl. hipothalamusz, ami közvetve is, közvetlenül is befolyásol élettani mőködéseket, ı a test ’karmestere’ az agyban, a hipofízis, [aminek külön idegi és mirigy része is99] van) a testi mőködések irányítását végzik. Ez –végsı soron- hormonok felszabadulásával (hírmolekulák) jár. Az idegrendszer így a ,,folyékony idegrendszerrel” azaz a hormon és immunrendszerrel is szoros összeköttetésben van. A hormonrendszerben is vannak hírvivık (immunglobulinok, interleukinok, limfokinek). Ez az ún. NEURO-IMMUN TENGELY. A két alrendszer együtt a PSZICHO-NEURO-IMMUN RENDSZER-t adja. E hatásrendszeren keresztül lehetséges, hogy a zeneterápia számos pszichoszomatikus betegségben hatásos legyen, különösen pszichoterápiákkal együtt alkalmazva. Én nem adhatok vazopresszint, hogy valaki jó apa legyen,100 nem vehetek el valaki agyi opiát szintjébıl,101 hogy kapcsolatkeresı magatartást indukáljak, nem permetezhetek noradrenalint 102 egy anyának, hogy egyáltalán, sajátjaként kezelje a gyermekét, nem tudok kötelezni valakit, hogy oxitocint szippantson az orrába, kezelve eezel szociális fóbiáját, és… nem adhatok mindenre kiterjedı szociális mintát, s nem gondolkodhatom klienseim helyett –csak jó kérdéseket tehet fel: GONDOLATOKAT IDNUKÁLHATOK. De a biokémia sugallta descartizmus, az animal rationale, „biológiai embergép” kép persepktívátlan, az ember különösen nem az anyagi evolúció terméke. Nem terméke, hanem az anyag fogságában vergıdı létezı. Ha lesz molekuláris pszichoplógia, mégjobban azt fogjuk hinni, az ember biogép. Nem. Az ember Tudat, a Kozmikus Tudat pici szegmense! A zeneterápia a bioritmust, a hangulatot és a beteg ember negatív szemléletét akarja áthangolni: ez a hangulatszobrászat. A kreatív terápiák a passzív, önfeladó magatartást kívánja kedvezıen befolyásolni, növelni az én-erıt. Egyszerőbb esetben, bármely kórházi osztályon célja a betegek hospitalizációs ártalmait csökkenteni. A passzív zeneterápia irányított, tematizált103 zenehallgatást jelent (10-15 beteg, 60 perc). Az aktív zeneterápiák két nagy csoportra oszlanak: az induktív zeneterápia (intenzív érzelmek, viták, sírások, felismerések, acting out-ok, kigızölgések), ami gyakorlatilag pszichoterápia és zeneterápia kombinációja. 98

Az ún. kvint körön (öt perc= öt hangnyi, egy tiszta kvintnyi [quinque= öt] távolság) az a-moll és az esz-moll egymással szenben [poláris ellentétben] helyezkednek el. 99 neurohipophisis, [neuro=ideg] adenohipophisis [adeno=mirigy], a mirigy része más (belsı elválasztású) mirigyek hormonjait üríttetı –realising -faktorokat bocsát a vérbe. 100 A korábban csak tenzió növelı vazopresszin felelıs az apai ösztönök szervezés éért is, fenntartásáért is, a vaszopresszin a mai kutatási eredmények alapján lépett elı egyik fontos hormonunkká. 101 Ópiát -színt csökkenésekor indul be a kapcsolatkeresı magatart ás, ezért mondhatjuk azt, hogy a szociális öröm valós, önálló fogalmi entitás. Ezzel kapcsolatos az oxitocin, de az ösztrogén és a progeszet eron is, amik korábbi tudásunk alapján csak az újszülött gondozását szolgálta. Egyébként magas ösztrogén-progres zteron szint mellett az anyák idegen csecsemıket is elfogadnak. 102 Ma már biztosan tudjuk, gátolt noradrenalin rendszerrel az anyák és anya-állatok nem képesek szaglási memóriát kialakítani az ,,ez a saját kölyköm” típusú viselkedés esetén. A saját utód illatának felismerés ét ez a rendszer szervezi. 103 A csoportösszetétel, az esetleges hasonló problémák, élethelyzet eknek és beteg-reakcióknak adekvátan válas ztott s felkonferált zenék exponálása.

68

69 Erıs érzelmeket, emlékeket, kisiklott reakciósémákat provokálunk, majd ezeket visszajelezzük. M égpedig a változtatás igényével. M egbeszéljük az elınyösebb érzelmi-kognitív válaszokat. Legtöbbször ez a helye a mély, ıszinte megnyilvánulásoknak, a traumatogén élmények újraélésének, teátrális jeleneteknek (de nem félünk tılük), ez az önmagunkkal való szembenézés (konfrontáció), a látványos felismerések (insight), és katarzisok órája. A komplex zeneterápián több csoporttaggal dolgozunk. Azért komplex, mert vers, tanmese, tánc, jóga, relaxáció is helyet kap-kaphat benne (60-90 perc/8-10 beteg, és de 6-7 lenne a felsı maximum!) M int minden szimbólumterápián, a terápia plazma-ját,104 élı, (és robbanásveszélyes= a fantázia módosítja a dolgok arányait, jelentıségeit!) konkréttá váló, újra aktuális anyagát a betegek, a mőre vetített projekcióik adják. Illetve, a betegek szimbólumokat alkotnak (tánc, festés, zene), mely szimbólumokba saját traumáikat költöztetik, vagy kész szimbólumokba traumatikus tartalmakat proiciálnak (Jung). Az 1. önkifejezés és 2. projekcióink megismerése nem új: Avalokitésvara tanítja a busddhista hagyományban: megismerni -hatalmat nyerni fölötte (társadalmi és lelki bajokon egyaránt) -és megszabadulni tıle. Most nézzük, hogyan is néz ki egy professzionális zeneterápia, egy pszichiátriai osztályon.

ZENETERÁPIÁS MUNKA - PSZICHIÁTRIAI OSZTÁLYON

Valaha a terápia (θεραπεύειν, therapüein) –átvitt értelemben- simogatást, gondozást, gondoskodást, ellátást is jelentett. Sıt, szolgálatot is! (Therapón –szolga, therapaina –szolgáló leány.) Simogatás (szeretet, tápláló energia) nélkül nincs élet. M a már egy terápia szinte egyenesen merev, kötelezı szakmai rutin, „eljárás”. Oly annyira, hogy az ettıl való eltérés, kreativitás, vagy egyéni gondozás szinte eretnekségnek, netán mőhibának számít. A kreatív orvos, deviáns orvos. Az orvosi technológia érzéketlen a betegek egyéni különbségeire, sajnos ez a pszichiátriára is, és a pszichoterápiás technikákra is igaz. Kórházi keretek között a zeneterápia mindig olyan, kvázi pszichoterápiát jelent, melyben a pszichoterápiás elemek zenei és zenélési elemekkel, élményfeltárással, jóíző beszélgetéssel, tánccal, kreatív zenei gyakorlatokkal bıvítettek. A cél a beteg embert (az ı) ember voltát megerısíteni (elfogadás, beszélgetés, szupportív terápia, pozitív megerısítések), mert minden hospitalizáció elembertelenít. Elszigetel, eltárgyiasít. A zeneterápiában az egyedi ember a maga egyediségében megtartott, sıt, megtartani való. További cél, a beteg élményvilágába való betekintés, a beteg kommunikábilitásának és szociábilitásának fejlesztése, a realitásba való visszavezetése, zavaró élményeinek feltárása, önmagát elfogadni tudásának a támogatása, az erre való megtanítás. alapvetıen: élményben részesítés, érzelmi támogatás. Az önismeret útja az önfeltárás által, az önkifejezés (zeneálmok és improvizációk, táncok) ürügyén. Érdekes, a lelki betegekkel kapcsolatban oly kevés szó esik a szeretetrıl. Nos, a szeretet gyógyít. És még valami; a szeretet nem csak érzelem. M egmagyarázhatatlanul van jelen az emberben, a fejlett emlısökben. A szeretet transzcendentális eredető, önmagát osztja. 104

πλάσµα, megformált anyag, élı anyag, de használom, mint az anyag negyedik, túlhevített halmazállapotát is, a terápiás anyag valóban plasma. A plazma létrehozás a feltétele is, és eszköze is a leszakadt (disszociált), dezintegrált elemek újraél ésének és újra integrál ásának szempontjából. Lásd még regresszióban a beteg 4-7 éves gyerm eknek megfelelı szinkrétikus sémáját (Mérei), ún. pointillista (Zazzo) élményfelidézését= az élmény apró rés zletekbıl, képekbıl, érzel emtöredékekbıl áll össze.

69

70

M ásképp, a szeretet ön-gyilkos, én–felosztó, ego-t megszüntetı. Biológiailag nem megmagyarázható, nem egyenlı az anya az utódért történı önfeláldozásával. Evolúciós szempontból illogikus. A szeretı gondozás jelentısen megnöveli a pszichoterápiák hatékonyságát. A zeneterápiában, a terápiák végén az önérzés, az identitás, vagy az az érzés, hogy élek, „hús-vér vagyok”, a terápiás ülés gyakori, szignifikáns eredménye. A zeneterápia feltámadás, megelevenedés, újjászületés. M ert oly ingergazdag, intenzív, érdekes, csoportos, kalandos, közvetlen és embercentrikus. Szakszavakkal, a sartrei filozófia úgy mondta, a hús (chair), tehetetlen passzív tömeg: a corp (test) a vágyban (és szeretetben, kommunikációban, önfeladó szolgálatban, az elfogadásban, átélésben→személyes élmények, élményterápiák) válik érzı-dinamikus hús-vér (chair) testté. Simogatás (=érzések, önmagam nem tárgyként, de reális szubjektumként való megtapasztalása, a másik figyelme,) teszi a corp-ot chair -ré! A zene, ma már tudjuk, pszichofiziológiailag (inger/ingerlés/orientáció, hang-az ember hangja -szociális és téri élmény, β-endorfin, szerotonin és üdvös hatásaik; aortatágulat, immunrendszeri változások, jobb hangulat, etc.) igenis simogatás, akusztikus simogatás (limbikus és thalamokortikális simogatás). A zeneterápia olykor hihetetlen erejő: revitalizál. Sartre-vel szólván, incarnatio következik be, a simogatás (köszönés, elismerés, üdvözlés, érintés; storke) hatására megelevenedünk. Jobban elfogadjuk-megértjük saját érzéseinket. -És másokét is (toleranciára, megértésre nevelés). Demensek, öregek, ingerszegény miliıben élı betegeink „újra megtestesülnek” (re-kreálódnak [recreatio= újra teremtıdnek, energiák megújítása], re-inkarnalódnak, [carnus=hús, 1. új testérzet, felfrissülés 2. az újjászületés tana]). Jóval Sartre olvasása elıtt neveztem a debreceni Bem téri pszichiátrián ceremóniának, ünnepnek, sıt, önünneplésnek magát a (komplex, dinamikus) zeneterápiát. A sartrei ceremoné az a folyamat, ahogy a húsból (a skizofrén flexibilitas cerea -jából 105l) újra „forró vér” válik: azaz, ahogy megelevenedünk. A zeneterápia az élményre és az élményen keresztül lehetıleg az: itt és most -ra irányul, reflektáló-megvilágító jellegő (a terapeuta meghallgat és visszajelez). Segít a negatív gondolkodási minták felülírásában, újrastrukturálásában. Segít áttanulni a tehetetlenséget/dühöt, segít relaxálni, a tudattalan hárító mechanizmusokat felismertetni. A zeneterápia 4-8 fıs csoportokban történik, a csoportdinamika itt is érvényesül.

105

Skizofréni ára jellemzı mozgás zavar. A katatóniához, egy helyzetben való megmerevedéshez hasonló, de a beteg végtagjai passzívan mozgathatók, s a megváltozott helyzetben maradnak, mint a lágy viasz, úgy hajlítható (cera=viasz).

70

71

Tehát: a zeneterápia számos terápiás hatást és pszichoterápiás irányzatot egyesít. Definíció szerint a zeneterápia: nonverbális pszichoterápia, azoknak, akik verbálisan nem, vagy kevésbé megközelíthetık, ezen túl, a verbalitást kiegészíteni szándékozó érzelmi (nem kognitív) terápia, valamint; szimbólum-terápia (Jung, M elanie Klein) is, valamint olyan mővészetterápia, melyen zenével segítjük elı (facilitáció=Bionnál érzelmi katalizátor) élmények és érzések áramlását (induktív zeneterápia) segítve azok megformáltságát és feldolgozását a kliens számára (Dunkel), önkifejezés, avagy, ezek kombinációja, helyet adva a dramatikus elemeknek: komplex zeneterápia, mint amilyen a festés-rajzolás, tánc, bábjáték. A fenti eljárások eseteiben is érvényesek a pszichoterápiás csoportkeretek, szabályok, hatásmechanizmusok (Bagdy, 1991, M erényi 1991). A zeneterápia kereteit a terapeuta szabja meg, így strukturálja a csoportot, orientációt és kapaszkodót ad, szabályokat és szabadságfokokat teremt. A csoport gyakran inhomogén. Ez nem feltétlenül baj, a csupa depressziós beteg terápiája óhatatlanul lapos lesz, de a mániást, vagy szociálisan permanens beteget együttmőködıvé kell szelídíteni. İ hasznos is lehet, hisz’ a csoport motorjává válhat. A foglalkozásokat rendszeresen kell látogatni. Függetlenül attól, épp mihez van kedve a betegnek. A terápia látogatása önkéntes, de az elsı két alkalom pszichiáteri-kezelıorvosi javallatra quasi kötelezı106: tapasztalatszerzés, amolyan kóstoló. A beteg motiválása minden esetben szükséges részben, mert nem választhatnak; nem tudhatják, mirıl maradnak le. Részben, mert a mentális elesettek alapvetı terápiás módszertana az érzelmi támogatás és a bízni tudás képességének visszaadása. Sok nıvérnek fogalma sincs errıl, jóllehet pszichiátriai osztályon dolgoznak. A terápiának sem abszolút kontraindikációja, 107 sem különösebb veszélyes mellékhatása nincs.108 M ániás (hypomán), agresszív, szociálisan penetráns (de ez mindig a terápiás ülés után derül ki) beteg ne látogassa a zeneterápiás üléseket. Kivéve azt a személyt, aki irányítható, így a hypomániája még jótékonyan aktivizálhatja a csoportot. A lényeg az együttmőködési készségen-hajlandóságon van. Célszerő a zeneterapeutának viziten megfigyelni az új betegeket –felmérve kooperábilitiásukat, megbecsülve zeneterápiára való alkalmasságukat. A pszichés státusz és a beteg típusának felmérésének sémája:

106

Sok beteg hárítja a terápiás segítséget, sıt, ki sem próbálván azokat, azt sem tudja, min nem vett részt! ellenjavallata, kockázata 108 Önmagunkkal szembenézni sokszor szorongást és csalódást, kognitív disszonanciát, keserőséget jelent. Ám ez az életünkkel járó folyamat, nem a terápia speci fikus hatása, viszont a fejlıdés energia bázis a. Nem kikerülhetı! 107

71

72

1. § a tudatállapot 2. § orientáció, (magára, másokra, idıre, helyre és helyzetre) 3. § figyelem (vigilancia [ébreség] és tenacitás, flexibilitás [a figyelem tartóssága és elterelhetısége]) 4. § percepció (ingerfelvétel), illúziók, esetleg hallucinációk megléte 5. § beszéd-fogalomalkotás-koherencia 6. § a gondolkodás tartalmi és formai jellemzıi 7. § emlékezet, élettörténeti egység 8. § alaphangulat, hangulatzavar, érzelmi rezonanciakészség, 9. § érdeklıdés, odafordulás, kontaktusteremtés, 10. § alkalmazkodás, szociábilitás, (csoportba engedhetıség) 11. § pszichomotórium, cselekvés, moz gás 12. § saját motiváció (pl. delegált [= küldött, „anyuka akarja, hogy ide járjon”] betegrıl van-e szó? Vagy tényleg maga akar-e gyógyulni?)

Betegünk milyen típusba sorolható (elsı megközelítés, és ez nem indokol sablonos kommunikációt, aminek –egy idı után- mindig egyénre szabottnak kell lennie!!):

1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9)

*kapcsolatéhes/dependes/bizonytalan *mazochista/mártír *megadó/önfeladó/passzív *skizoid, nem ellenséges, de (önvédelembıl) távolságtartó *nárcisztikus= figyelni kell rá, többet/jobb ellátást akar mindenkinél, mert ı nem ’átlag beteg’ *követelı/dühös, túlzott, nem is teljesen adekvát elvárásai vannak az orvossal/intézménnyel szemben, *ellenséges/hosztilis, mert korábban rossz orvosi tapasztalatai voltak (iatrogen ártalmak), *szeduktív, a csábító, aki haverkodni, barátkozni akar, szexuális kapcsolatba kíván lépni orvosásval, de legalább a mellérendelt viszonyt áhítja (ami helyes mértékben nem is baj), *gyermekek, akiket egyenesen mőhiba ’hivatalos távolságtartással’ kezelni, velük játszani, brátkozni, együttmőködésüket elnyerni tanácsos, már csak a sikeres anamnézis és fizikális (fájdalmak) vizsgálat miatt is.

Az állapotfelmérés segít, hogy a kliens (ÉS A TERAPEUTA??) melyik csoportban járjon zeneterápiára –avagy, képes e terápiás munkára. M ennyire képesek együttmőködni? M ilyen orvos/terapeuta – kliens kommunikáció a legmegfelelıbb startégia a személyes kapcsolat felvételekor? A kommunikáció egymás „szagolgatásával, és finom letapogatásával” kezdıdik. M iért jön terápiára? Külsdék, maga jött? İszintén igényli a változást? M ik a problémák? M elyek amik prioritást (elıbbséget) élveznek? M i a cél? M ely utak vezethetnek oda?

72

73 A klienst feltétel nélkül fogadjuk el, olyannak, amilyen. Minden terápia al apja a bizalom. Tehát nem orvosi, nem pszichiátriai, nem pszichológiai ismeret. A terápi a bizalmon és etikai alapon áll, a methodológiák másodlagosak, szakmafüggők. NB: A feltétel nélküli elfogadás nem intellektuális természetű. A túlzott intellektuális hozzáállás megérteni, elemezni akar, nem pedig együttérezni. Az EMPÁTIA= JELENLÉT, ezért fontosabb, mint a megértő-hideg-objektív-távolságtartó, elemző intellektus.A terápiában csak később jelenik és jelenhet meg a „kritika”, a finom, jólmegfontolt, és jól megfogalmazott (nem sértő, a kliens számára feldolgozható) visszajelzések, melyek a produktív szeretetből (= nem öncélű kritika, a beteg [erőszakos] megváltoztatása, hanem elfogadható hangvételű, empatikus visszajelzés, a változás érdekében) fakadnak. A zeneterápia fontos vonása, hogy ott egy olyan kommunikáció zajlik, ami a zene és annak receptívproduktív élményének megbeszélése. És e megbeszélések ürügyén zajló lelki anyagot feltáró munka (exploráció). A kommunikáció szimbólumképzésen és annak megértésén alapszik (Ferenczy, 1991, Kris, 1998, Klein, 1998, etc.). A légkör intenzív, a szimbólumok érzelemmel telítettek (Jung, 1993 [1934], Dienes, 1981). A kliensek részérıl relatíve kevés az ellenállás, ami a terápia számottevı részében ez nem is lehetséges: a zene, mint preverbális kifejezı közeg nem engedi meg a felháborodás, a szégyen, az ellenvetés stb. alakjába bujtatott ellenállást a terápiával szemben. Ha a kliens erısen visszautasítja a foglalkozást (pl. az adott zene ürügyén), akkor legtöbbször ,,önmagával is baja van,” hárítja az önfeltárást, a terápiás együttmőködést (énrészesség). Érzéseinkben, véleményeinkben, fıleg szimbólumainkban, asszociációinkban, hiszen elutasításainkban önmagunkat (is) megjelenítjük. Ha és amennyiben a terápia elutasítása a minden mindegy, önfeladó magatartás, tanult tehetetlenségbıl, depressziós visszahúzódásból fakad, motiváljuk a beteget a terápia elfogadására. Erısítsük bizalmát, még humorosak is lehetünk. A lényeg, hogy a kliensünk idegenkedését feloldjuk, minden meglevı elıítéletét fellazítsuk M ert minden alternatív terápiás eljárás akár megoldást is jelenthet a beteg részére. NB: A terápia középpontjában nem is annyira a zene, inkább a kliens áll. A zenével, a zene ürügyén szimbolikus önfeltárás109, önmeghatározás, aktuális vagy épp egy múltbeli Én-állapot közlése zajlik. Az Én-állapot feltárás fontos diagnosztikai momentum. Információkat tudhatunk meg, ezek közlésérıl a beteg nem is tud, hisz’ azokat szimbolikusan, tudattalanul jeleníti meg. A ZENETERÁP IA HATÁSMECHANIZMUSAI

A mővészetnek ma sincs igazán átfogó teóriája -értve ez alatt a lélektan az esztétika sokféle mővészetelméleteit. Az artisztikum megközelítése sok oldalról lehetséges: pedagógiai, kulturális, politikai, mővészetfilozófiai, alkotáslélektani, induviduuális ill. analitikus pszichológiai szempontból exponálható. Az információs, a fogyasztói társadalom szellemi gravitáció, centrum és hierarchia nélküli posztmodern világában a szellem dolgai –így a mővészet– egyáltalán nem fontosak. Különösképpen a zene egy külön világ, részben a kottaolvasás (quasi nyelvtanulás) miatt, részben a hangszeres játék, mint speciális, pszichomotoros jártasságot igénylı tevékenység miatt, részben a kulturális deficit folytán, tudniillik ma már széles társadalmi körök nem részesülnek a magas kultúra, így a zenei örökség áthagyományozásában. 109

A szimbólumok megalkotása során belsı tartalmak, leszakadt én-rés zek, vágyak, tiltott/elfojtott gondolatokérzelmek jelennek meg.

73

74

Korunkban szélesebb körben ismert és elfogadott a komplementer-integratív terápiák között a zeneterápia, azonban sem orvosok, sem pszichológusok, s ami még fájóbb, a zenészek túlnyomó része sem ismeri [!] a mővészetterápia hatásmechanizmusát. Errıl kívánok néhány szót szólni. A zeneterápia kettıs, egyfelöl fejlesztı hatású, pl. fejlıdésben elmaradt gyermekeknél (közismert a zenetanulás fejlesztı hatása a koncentrációra, az érzelmi expresszivitásra, a finommotoros koordinációra nézve, sıt, a kommunikációt és empatikus készséget fejlesztı vonása), ugyanakkor regresszív (egyben preverbális, azaz fogalomelıtti, másrészt épp onomatopoetikus, azaz a hangfestés és hangutánzás funkcióján túl megnevezı, felelevenítı–felszínre hozó) hatású (is) neurotikus -és minden, elfojtásai, valamint kezeletlen feszültségei miatt szenvedı betegeknél. M iért? M inden mély átélés egy különös (mert nem hétköznapi) tudatállapotot eredményez (megváltozott EEG, féltekei szinkronizáció, kardiovaszkuláris változások, immunológiai hatás stb.). M egváltozott tudatállapotban a terápiás hatásokra fogékonyabbak a kliensek (szenzitivitás, motiváció, asszisztált újrafelidézés-újraértékelés, kommunikáció, szociálenergia etc.). A zene onomatopoétikus hatása folytán a nyelv elıtti (preverbális) élmények elérhetık, a hangfestés protonyelve és a konkrétabb nyelv szubjektív, de már csírájában (hisz nyelv) társadalmi (kollektív megértés) is.

Freud óta tudjuk, elfojtás nélkül nincs civilizáció, az ösztönlény, a vágyteljesítı (Lustprinzip) lény helyébe a valóságelvet követı hiány-lény110 lépett, akinek szinte csak álmaiban és nappali álmodozásaiban érhetıek tetten a vágyteljesítı csecsemı létmódjai. Ha nincs több vágyunk halottak, vagy jobb esetben Buddhák vagyunk, a vágy lényegien emberi. Ám az álmodozást, a meseszövést, a fantáziát egy bizonyos fokozat és jelentıség után már joggal mondjuk patológiásnak, hisz zavarja a valóságérzékelést, így az adaptatív és kognitív funkciókat. A mővészet, a költészet azonban a fantáziára, az ösztönvilágra, eképp a szimbolikus-szublimált vágykiélésre (erotizmus, eraó=vonzok, vonzódom, a vágy, mint a gravitáció hajlít, formálja lényünk, még a be nem teljesült vágyak is, 111 a vágy mint erı, az univezum egyik fı konstituense) épül, így joggal merül fel a kérdés, egyáltalán miért hagyjuk, hogy létezzen költészet, irodalom, a fikción alapuló mővészet, mikor a fikció, az oneroid (ködszerő) fantázia, a confabulatio (kóros meseszövés) a neurotikus tünetképzıdés egyik vonása? M iért az alkotók akkora hatalma, hogy kényük-kedvük szerint nevettetnek, elborzasztanak, sírásra ösztönöznek bennünket? Tudjuk, hogy M ozart Don Giovanni-ja nem vígjáték, a kötıdésképtelenség és a tárgyelhagyó magatartás szomorújátéka operában, tudjuk, hogy Puccini Tosca –ja szerelmi szomorújáték és a politikai szado-mazochizmus targédiája, de Bartók, Kékszakállú herceg vára címő mőve sem épp kacagtató. M azochisták vagyunk, ha e darabokra mégis jegyet veszünk, tehát, még fizetünk is könnyeinkért?

110

Az ember azért hiánylény, mert nincs génjeibe írva létének célja-hogyanja, magamagának kell értelmet és módot adnia. Ugyanakkor, pontosan azért, mert hiánylény, kultúrgéneket (mémek) alakított ki, így a generációk egymásnak adják a felhalmozott tudást, értékeket, szabályokat, tapasztalatot, elıitéletet stb. 111 A cél–jólakottság, a nem saját, félreismert célok (téves választások, egyben csalódások), a kiéhezettség és a kompenzálás, a pótcselekvés, a személyiség tapasztalatait (elkerülés, cselekvési készenlét és mód, motiváció) megvalósultsági fokát, siker, vagy kudarcorientáltságát, kalandéhségét, temperamentumát közvetve meghatározzák (vö.:extra és intrapunitív típus, kudarckerülés vagy sikerorientáltság, active, passive coping stb.)

74

75 A logikus ész az érett embernél az érzelmek elé tolakszik, ám a mővészet az ösztönökre nézve gyakran felszabadító. Ezért a mővészet és anarchia, mővészet és forradalom gyakorta feltételezik egymást. Kivételt csak az ideológiailag instruált alkotások képeznek.112 Nos, éppen az ösztönfelszabadító hatása, egyben összeolvasztó, újraintegráló miatt használjuk a mővészetterápiát, különösen a zeneterápiát. M iért pont azt? M ert a zene és a zeneterápia az alábbi markáns jellemzıkkel bír:  nonverbális, fogalomelıtti (nyelvelıtti, onomapoetikus [üvöltés-hangutánzás, tagolatlan nyelvi elemek, de már van jelentésük], preoedipális 113=kisgyermeki) korszakra jellemzı, amikor még a gyermek (filogenetikusan az elıember) még nem bírja a nyelvet, csak protokommunikáció létezik,  nyelv nélküli tér (az analitikus pszichológia szerint a nyelv elfedi a néma halálösztönt) jellegő. A zeneiség a kimondhatóság (artikulálás, és az analitikus értelemben vett Aussprache) határán áll, így némiképp a Lét és a Semmi (megfoghatatlanság, szorongás) között balanszíroz, a félelem neveket szülhet (vö.:Rorsach teszt), a mővészet és nyelv [megnevezés] a dolgok feletti hatalom, az ellenırzés eszköze,  regressziót indukál, az egyén egy korábbi Én-állapotot él meg. A zene képes a tudat számára nem elérhetı élménymezıbe behatolni.  ösztönfelszabadító (intuitívitás, tárgymegszállás, ötletroham, divergens gondolkozás, képi gondolkodás, agykérgi dominanciák modulálása) hatású,  erotikus, (libidinózus) természető (Freud), pátikus114-szenvedı (Nietzsche), empatikusmegszálló. A zene a viscerális és testi beszéd szintjén hat, a zeneválasztásban tónus, minta, emocionális állapot és kifejezés választásban, mint minden választásban ott van a beteg. Az erotikus hatás pozitív felszólító jellegő, akkor is hat rám, ha nem akarom, az ösztönök még szublimált alakban is jelentıs energiát–hatást képviselnek.  ritmusmoduláns hatású, sıt, (ezalatt a szervezet igen sok bioritmusának megváltozását kell értenünk, még a hangulati változás, elhízás115 is mutat bioritmus zavart!)  pszichoimmun (pl. T-limphocyta aktivitás, limfokinek) változásokat indít el, neurohormonok színtjét (pl. szerotonin) képes befolyásolni,  a mővészet, az alkotás mint létmód (Rilke), önmagam s a világ interpretálási módja, egyben lehetısége, a megismerés és az önismeret egyik formája,  szimbólumképzés mint az Én-fejlıdés (M elanie Klein) velejárója, valamint a szimbólum ketrecébe (talány, rejtvény) zárt trauma elaborációja, sıt, kifejtése (explicatio ami több mint exprolatio és elaboratio). Jung szerint a komplexusok szimbólumképzıdéshez vezetnek, így azok megfejtésén keresztül vezet az út a komplexusok megragadásához.

112

P l. az Augusztus császár által felkért Vergiliusz Georgica-ja, vagy Ekhnaton fáraó a mővészetekben tükrözıdı Amon-Rekultusza, a náci Németország [és a szocreál korszak] megalomán építészete, szobrászata stb. 113 114 115

Gyermeklektanban az oedipus komplexus elıtti idıszak Testiesség, testi érzések, szomatikus reakciók. adenovírus 31 –ellenanyag színtje elhízottaknál nagyobb.

75

76 A beteg/kliens számára így válik lehetıvé az amplifikáció (a traumától való eltávolodás), s az önreflexióra , a kultúra által eltakart 116, csupasz Én megismerése iránt való igény, s a terapeuta sikeres visszajelzései nyomán valósulhat meg az  újrafelismerési helyzet117 (Platón, Aristoteles, öröm hédoné] és a felismeréssel járó tanulás [mathézisz,szüllogiszmósz, utánzással, ti. mővészi utánzással/bemutatással való élményszerő tanulás/felismerés/önkéntelen bevésıdés és katartikus megismerés {τ`ασ µαθήσεις πιεîται δι`α µιµεσεω τ`ας πρώτας -Poétika}]). A katarzis filozófiai fogalom, ennek lélektani vetülete (szimbólum, archetípus, kollektív tudatalatti –Jung, vagy, korrekciós élmény, élménytöbblet – M orénónál) is van, természetesen (hédoné-öröm, részvét, és matheszisz–önismeret, magamra/mi – re és szituációra vonatkoztatás). A szimbólumok által, a nyelv nélküli térbe lép ki a beteg, magával hozva az eddig verbalizálhatatlan, így, ,,megfoghatatlan” traumát, sıt, más nem patologikus élményeket, eképp kontinuitást (folyamatosságot) és identitást teremtve a saját múltja által, s a saját múltjával (kontigvitás, egymásutániság, egymásra épülés, egymásra rétegzıdés).

A szabad fantáziák, asszociációk, és megnyilatkozások, az érzelmi színezetű képzetek 118, a szabad impulzusáramlatok és ezek megjelenítése (fecsegés, hangszeres játék, rajz, beszámoló stb.), a szavak számára újra hozzáférhető rejtett tartalmak transzparenssé teszik a beteget, így lehetővé válik a diagnosztikai megismerés de az önismeret is. A zeneterápia (és a zenei nevelés) ugyanakkor -a kreativitás folytán- tárgy nélküli tér is (Bálint), mert az alkotót önmaga valóságában engedi megformálódni. A tárgy nélküli térben még nincs a fontos másik, nincs tárgykapcsolat. Az ,,önmaga valósága” (tárgy nélküli) helyzet adja az alkotó ıszinte, manipulálatlan, torzítatlan, fedetlen (nincs szerep, szerepelvárás, maszknak használt szituativitás és nyelv, ami mögé el lehet bújni) megnyilatkozását, ami a szabad önkifejezést, önújradefiniálást (egyben autentikus diagnosztikai megismerést) tesz lehetıvé. A kreativitás terében ,,meztelenül és maszk nélkül” adjuk, adhatjuk önmagunkat 119. Az, hogy valahol (legalább terápián, ha már otthon nem) önmagunkat kockázat nélkül adhatjuk, szinte jézusi: az elfogadás, az agapé (együtt-lét), a meghallgatás már önmagában is katartikus. Tehát a maszknélküliség bár társadalmilag nem elfogadott, mégis, életszükséglet. Íme, ennyire degenerálódott a társadalom; a maszk, a hazugság, a kollektív játszmák társadalma.

116 117

Freud: das Unbehagen an der Kultur –az átalakított ösztönök humánspecifikus és kulturszükségletekké alakulnak.

,,A lélek árnyoldala kivonja magát a tudatos belátás alól,: éppen ezért a beteg nem tud vele vitatkozni, nem is tudja megjavítani... mivel a tudattalan ösztönök felett már nem képes rendelkezni (onálló komplexussá válás folyamata)...” Jung: Zwei Schriften über Analytische Psychologie (1918, Zürich). 118 C.G.Jung: Diagnostische Assoziationsstudien, 1910 119 Bizonyos korszakokban kifejezetten introspektív vakságra neveljük gyermekeinket (Ferenczi Sándor in: Lelki problémák, Budapest Nyugat, 1912). Az iskola, a társadalom, maguk a szülõk is csupán a szerepszemélyiséget preferálják, sõt, zavarba ejti õket egy igazi személyiség. Ha nem ismerjük magunkat, nem tudunk árnyékszemélyiségünkrõl, nem tudjuk még azt sem, milyen traumákat, lehetõségeket, veszélyeket és tehetséget hordozunk, esetleg milyen kényszermechanizmusok vezérelnek bennünk (hajó iránytû nélkül). Ide tartozik még: az azonosulás az Árnyékkal, a kognitív disszonancia, a tudatalattival való konfrontáció, hasítás, az önmeghatározási válság, az Én–kép kérédse.

76

77 A neurotikus kényszeres gesztusa, hogy az elsıdleges kötıdést másodlagosakkal pótolja, a kreativitás terében azonban nincs tárgy, torz kötıdés, konfliktus sem. Jóllehet a mőalkotás egyik oka a disszonancia (Dunkel), valamint pszichoanalitikus szempontból a mániás elhárítás, mint helyreállítási késztetés (M elanie Klein 120). Ám a kreativitás kozmológiai jelenség, (régen isteni bıségnek mondották) az ember eleve hordozza az univerzumban meglevı kreativitást (amit a kvantummechanika, mint végtelen lehetıségek kvantummechnaikai hullámfüggvények konkrét egyedi megvalósulásként való „összeomlása” –ként igazol). A tárgyak és tárgykapcsolatok, lelki tartalmak a nyelv és szerep nélküli [képzetes] térben jelennek meg. És itt lesznek megismerhetők, alakíthatók az irracionális impulzusok. Ilyenek lehetnek szélsıséges esetben a destruktivitás (létdeficit, meg nem élt élet [élet–telenség] eredményeképp), a mazochizmus (mint függıségszükséglet, vagy az Én [pszichológiai] elpusztítása). Az alkotási folyamat ellensúlyozni képes destruktív folyamatokat, amik kikezdik az Én integritását (trauma, tárgyvesztés, támadás, egszisztenciális deficit). A kliens, az alkotó önmagát artikulálja, így válik lehetıvé a feszültségelvezetés, az elaboráció, a trauma, a sérelem energiájának magasabb szintre való transzponálása. A szorongásból, bizonytalanságból és gyengeségbıl fakad számos neurotikus kényszer és kompenzációs mechanizmus. Az alkotásra, integritásra képtelen emberek (pl. szadisztikus, hatalomvágyó emberek) gyakran kompenzálnak, vagy mások feletti hatalomra törekszenek. Az, aki alkotni, saját énjét integritásban tartani képes, annak feleslegessé válik a másikon való uralkodás, a környezet kényszeres kontrollja. A kényszeres rituálék, a merev életvitel, a környezet ellenırzése, de legfıképp a másokon való uralkodás az alkotóképesség hiánya, torz volta121. M iért van szükség mővészetterápiára? M ert az elidegenedés (alienáció) és elszemélytelenedés (deperszonalizáció) a tömeglét és a gépies világ következményei: az ember részletté, gépvilága alkatrészévé vált. A világgal ma már nem állunk igazi, autentikus (tehát közvetlen és személyes) kapcsolatban, nem találjuk helyünket benne, a létfeledésben már nem vagyunk hiteles létezık –filozófiai nézıpontból nézve mai világunkat. A tömeglét Én–veszetéshez, egyben következményes konformitás kényszerhez vezet. És mit csinál a mővészet? A mővészet a létfeledés (=az ember szellemi-metafizikai eredeének és az értelmes élet céljának elfeledése, biologizálása és pszichologizálása és szociologizálása és eltárgyiasítása…) ellenszere, mert antropocentrikus, ösztönfelszabadító, minden gépiesség és személytelenség ellentétje! A személyes lét, az érzelmek, az értékek a mővészetben manifesztálódnak és élnek tovább, átláthatóan személyes világot rajzolnak a szubjektum számára. A kábítószer, a rock koncertek kétségbeesett túlhangosítása az intenzitás (szeretet, hitelesség, személyes élmény, társak, biztonság) hiányát kívánják (torz) módon pótolni.

120

H Seagal: Introduction to the Work of Melanie Klein. Hogart P ress, 1973, London. ,,A hatalom a másikon való uralkodás értelmében az alkotóképesség perverziója, mint ahogy a testi szerelem perverziója a szadizmus” –Erich Fromm: Escape from freedom, 1969 121

77

78 E fentebb vázolt, s tapasztalatom, tudásom szerint kiemelkedıen fontos vonások teszik értékessé és alkalmassá a nevelés, a fejlesztı pedagógia, a terápia, a mővelıdés számára a zenét, de minden más mővészetet is. A mőalkotás közönsége, a kimondatlan harmadik személy, aki nem tudja-nem meri megnevezni elfojtott tudati tartalmait, közösen álmodik a mővésszel. A mővész -optimális esetben- bír a formai kontrollal, ami nem csak a mővészi kvalitás záloga, de egyben a szocializált ösztönfelszabadítás feltétele is. ,,A költı ébren álmodik” (Charles Lamb), azaz a költı játszik önmagával, saját álmaival, lehetıségekkel, ill. betörnek nappali éberracionális tudatába a vágyteljesítı fantázia képei, de azt uralja, az alkotásnak ezek alapanyagai. Ám beteg esetében ez fordítva van, a tudatalatti elhárító és vágyteljesítı mechanizmusok uralják a pácienst. A mővészet és a sport, valamint a humor és a hobbik (a hivatali és politikai hatalomról 122 már nem is szólva) megengednek egyfajta ösztönkiélést, feszültségszublimálást, az örömelv szóhoz jutását a felnıttkor valóságelve –egyben önelfojtása mellett. A civilizációs létmód nem enged meg bármilyen ösztönkiélést, mégsem leszünk gondolkodó és alkalmazkodó gépek. A vágykiélı, örömelvő emberi lény számára a mővészet (és a mese, a játék, sport, humor, álmok és álmodozás, mint irányítatlan képzetáram) biztosítja a lélek ventilációs (és feszültségszublimációs) szükségletét. A neurotikus ember maga a civilizáció ára, (Freud), dependens a többi embertıl (munkamegosztás) de autonóm-autisztikus is, mint önálló individuum (ambivalencia egyidejősége). A nyelv az, ami létrehozza egyrészt az interszubjektív valóságot, másrészt elnyomja a tudatalattit. Bár ma már a neurosis nem létezik önálló nozológiai egységként, talán mert a neurosis nem is a patológia, hanem -horribile dictu- az antropológia tárgykörébe tartozik: a betegség neve ember (aki lelki életében folytonos dinamikus mozgásban van állati és civilizált között). Ha már az antropológiánál tartunk, a mővészet megléte, a kultúra is az ember egyik antropológiai tulajdonsága, mert a kultúra is az ember túlélését (saját–ság, egyéni világ, identikus világ, védett élettér –mind a szociológiai rétegek, mind az individuum, mind a társadalmi egész számára). Tudjuk, a beteg ember regresszióban van, mégpedig betegsége vagy ritmikusan oszcillál, térnek vissza életciklusának regresszív és érett szakaszai, vagy a beteg tartós regresszióban él (schizophrenia, aethylizmus chronica, secunder homosexualitas, depressio etc.). A betegségek javarészt a társadalom meglétének puszta tünetei, eképp a társadalmi együttélés áraként jelentkeznek, vagy mint a környezetszennyezés okozta primer materiális-biokémiai zavarok manifesztálódnak (allergia, carcinomák, autoimmun betegségek etc.). Ha a beteg ember regresszióban él, jogosan vetıdik fel a kérdés, mit akarunk a regressziós hatású mővészettel, sıt, miért van még az ész és a tudomány korszakában mővészet ?123 Azért vegyük észre, a tudományos eszméktıl (hinni a tudományban) függeni épp olyan dolog, mint

tekintélyszemélyektıl függeni. Kábítószertıl függeni is hasonlatos bárminı nem anyagi természető addikcióhoz, s minden függés infantilis jellegő.

122

Vö.: Wille zur Macht, a hatalom akarását Nietzsche Zarathustrájában, valamint Túl Jón és Gonoszon c. mûvében. Elõszõr talán Thomas Hobbes í errõl nagyobb és körlültekintõen gazdag mûvet, a Leviatán (vagy az egyházi és világi állam hatalma) –ban. Lásd még Arthur Koestler: Sotétség délben címú könyvét. 123 Hegel azt írta, a mővészet megszőnt. Ez igaz is, bár Hegel kicsit korán írta ezt le, hisz Hegel után jó százötven évvel még van önálló mővészet. De a mővészetek kifáradása után, egyben társadalmi érdeklıdésüket elvesztve is tovább él a mővészet, de már mint csak ismétlésként, amolyan neo… irányzatokként.

78

79 Persze a zene is lehet ópium, serdülıknél nem ritka, amikor tárgymegszállott formában rajongani kezd a fiatal a csillagászat, az elektronika, vagy épp a popzene iránt. Az esztétikai tárgy is lehet átmeneti tárgy (Winnicott), mint amikor a plüss mackó több mint játékállat, az anyát is jelenti egyben. Az Én bekebelez, és/vagy jelentıséggel ruház fel egy tárgyat, amitıl (valóságos vagy vélt fontosságát feltételezve) függ. A mővészet (formák és lehetıségek) azonban kifejezetten felszabadító hatású, miként a filozófia (kérdések és lehetséges válaszok) is, épp emiatt nem kívánatosak az elnyomó jellegő politika számára. Nem kívánatos a mővészet, és a vallás (valamint a filozófia) azért sem, mert ha ezek infantilizálnak, (regresszió, függıségszükséglet, a valóságelv gátlása, fikció), akkor felmerül a kérdés: nem kellene-e már elérni az emberiségnek egy vallás és mővészetmentes korszakba, mert ugyan mi szüksége a józan, tudományosan képzett embernek a mővészetre, most, a ,,tiszta ész korszakának küszöbén”? Csakhogy az ember szeretı lény124. Az ember gondolkodó ÉS szeretı lény, tehát nem csak kognitív, nem csak akaró lény, nem csak szociális állat, azaz ,,nem csak”, hanem sok minden egyszerre. Tudatállapotunk hullámzó, dinamikus, a regresszió minden pillanatban megjelenthet, bár nem tartós vonása lényünknek. A regresszió a normális létmód egyik színfoltja, ráadásul a regresszió kontrollált formában a lelki segítı munkaeszköze, a terápia szükséges része. A regresszióval, játékossággal sokszor dolgozunk, pl. óvónıknél, pedagógusoknál, gyermekfogásznál munkamód, és/vagy a kommunikáció stílusa. A regresszió relatív, változó Én–állapot, ami patológiásan szervülhet, ám annyit tudnunk kell a regresszióról, hogy társadalmi és pszichológiai megítélése erısen kultúrafüggı. A mőre kivetített érzelmek, a mő ürügyén elmondott fantáziák (ún. zeneálmok) a páciens projekciói, a nem verbalizálható, vagy a tudatalattiba szorított, épp ezért nem verbalizálódott tartalmak a zene ürügyén lépnek ki a tudat fénykörébe. A beteg így önmagát tudatosítva, önmagától mint egy eltávolodva (amplifikáció) reflektál önmagára, s ez az önreflexió a változás, változtatás alapja. A mőalkotás azonban mint társadalmi termék nem értékmentes,125 a benne rejlı szociális-társadalmi intenció, vagy a mő társadalmi tükre problémákat, konfliktusokat de megoldási mintákat is hordoz, így a beteg képes azonosulni, identifikálódni szerepekkel, személyekkel, sorslehetıségekkel, választhat megoldási modelleket is, vagy éppen felhagyhat a kudarcot vagy fixációt jelentı ismétlési kényszerekkel.126 A közös mőélvezés, mi több, a közösen létrehozott zene decentrálja a beteget, Én-feledt állapotba ringatja, s odakapcsolja a közösséghez. Ilyenkor maximum Beethovenig lehet zenét hallgatni, mert az ezt megelızı korszakok zenéjére még táncolni kell (tér, poszturális tér, szociális aktus, személypercepció, mozdulat, képzetes cselekvés), míg Bruckner, Wagner, Berlioz feloldja a közösséget, az ı zenéikben magányosan elmerülni, lebegni lehetséges csupán, ez egyébként kedvez a szoliptikus-oneroid hallucinációknak. 124

P latón (in:Lakoma, P haidrosz, de Plotinosz, Spinoza, Kierkegaard Hegel is szól errıl), szerint az ember keresi szeretete tárgyát, a szép és a szép uáni vágyakozás erotikus (=eróntes, P lotinosz), és csak az emberre jellemzı. Az ember szeretni, egyben szeretve lenni akar. 125 A mővészet érdekigazságokat (bizonyos szemszögbıl láttatott eseményeket, jelenségeket) tartalmaz, a tudomány inkább objektív igazságokat, ám a tudományba is csempészhetnek érdekigazságot, amikor egy termék tulajdonságlistájából inkább a kedvezıket emelik ki, sıt, amikor egy poltikai rendszer bizonyos ipar-, kutatási ágat preferál. 126 A zene, mint nonverbalis közeg azért is jó, mert ritka a vele szemben megmuatkozó ellenállás, hisz az Én-védı mechanizmusnak nincs mibe belekapaszkodnia. Nem konkrét, nem támadó, olyan, mint a víz, benne minden elmerülhet, majd a vizet elhagyó test nyomán támadt őrt nyomban kitölti. A fantáziák a zene hatására is formálódnak, de a zenétıl függetlenül is, jóllehet, azt a látszatot keltve, hogy a fantáziánkat a zene befolyásolja, azonban a zene gyakran csak háttér marad a fantázia elıalakjához képest.

79

80 A zenei romantika (is) a magányos géniusz korszaka, a derealizációnak kedvez inkább, de ugyanakkor erısen vizuális természető, sıt, eleve vizuális indíttatású zene is, -szemben a gótika, a barokk, a klasszika verbális zenéjével. A zene a nem kimondhatót mondja ki, a zeneterápia a táncterápiával, a zenére készült képekkelversekkel a tudatalattit teszi –legalább valamennyire- láthatóvá. A regresszióban tartósan megakadt személyt kell másképp regresszióba vinni, azaz egy utat újból, jobban, célszerőbben bejárni. A képek, a hangok hatékonyabbak lehetnek a szavaknál, a kognitív, a magatartásterápiának ellenálló betegeknél. Ami pedig az észember-ideált illeti, az intelligencia, vagy a lexikális ismeretek egyoldalú fejlettsége nem váltotta meg az embert. Az evolúció során a bal félteke lett uralkodóvá, ám úgy tőnik, nem valamelyik félteke dominanciája az üdvös megoldás a hatékonyságot, a kompetenciát és adaptációt illetıen, hanem a közös féltekei munka, a változatos együttmőködés (mint ahogy a világ, s a mőalkotás világa is egzisztál, a világ s a mőalkotás, az emberi szervezet részei együttes fönnállásban vannak [co-existentia] egyben kommunikálnak egymással, összeférnek, létezésük az nagyobb egység [holon] felöl nézve [holisztika] harmonikus). A corpus callosum a két félteke hasznos nagykövete, összekötve ıket a mővészi gondolkodásmódot, a kreativitást, a divergens gondolkozást teszi lehetıvé, a szünesztézia szinte provokálják az interhaemiszpheriális együttmőködést, jobban kihasználva az agyi kapacitást. Ennek eredménye a flexibilis viselkedés, a plasztikus világlátás, a hatékonyabb adaptáció és sikeresebb önmegvalósítás. A csak balféltekés ember bizarr torzó, igazi félkarú óriás, miközben beszél, számol és számít, megbújik bennünk a figyelemre sem méltatott szaglászó ıshüllı, a limbikus rendszer, s az intuitív, néma emlıs, a jobb félteke. A filozófia szinopszisában (együvé látás, összefoglalás, felülrıl nézés) több látszik, s szummatív kijelentéseket engedhetünk meg mint a pszichológia, ám az alábbi megállapítások a mővészetpszichológiát–mővészetterápiát igazolják. A mő vészet forrása a bıség, Heideggerrel szólva, a Lét oka is a bıség. A mőalkotás is lét (mikrokoszmosz). A beteg, tehát fokozottabban hiánylény–ember a mővészet által részesül intenzív, totális létélményben. A harmónia, ami a mőveket mőalkotássá szervezi nem hiányzik a kozmoszból (=szép), a természetbıl sem. A világ kompozíció, az integrált egység (felfüggesztettség [=Gefüge –Schlegel] összerendezettség) a harmóniának köszönhetı. A harmónia nem passzív dolog, hanem a mőködés, a világ az önhasonlóság (rekurzió) elvével való mőködésének eredménye. Az integritását vesztett betegnek harmóniára (=rendezı erıre) van szüksége. Az ember disszonáns létezı, a mőalkotás személyiséglélektani oka (a bıségen, a kreativitáson túl) a feloldásért sóvárgó disszonancia. Disszonancia mint akcentuált (hangsúlyozott, premorbid, de mindenképp markáns személyiség, problémás ember [Balázs Béla találóan nevezte a mővészeket ,,Lehetetlen emberek” –nek, ez egyik regényének is címe]) személyiség, de disszonancia, mint problémaérzékenység, a meglátás és a probléma artikulációjának (elégedetlenség, lázadás, kritika, panasz, leleplezés) képessége (Dunkel). Bár az ÖRÖMELV konfliktusban áll a VALÓSÁGELVvel, a mővészet (szimbólumok, képek, tehát nem fogalmak és külömbségtevések) visszacsempészi az észemberbe az örömelvet, azaz emberivé teszi az embert (kevert lény, meghatározatlan állat -Nietzsche). Csak a gépek nem tudnak örülni, tisztán kauzális csak gép lehet.

80

81 Ugyanakkor a harmónia csak az emberbıl hiányzik127:

a kevert-lény ember a harmónia segítségével őrizheti meg (feszítő ambivalenciák veszélyeztette) integráltságát, a művészet az, ami balanszíroz az embergép és a naiv gyermeki (intuitív ősállat) között -talán ezért van még mindig művészet? A platóni zóon lógon ekhon, az eszes állat a filozófiai–antropológiai definíció tökéletesen fejezi ki az ember lényegét, az ember átmeneti lény az összes többi létezıbıl az eszes létezı felé, talán még tovább is (hérosz, isten – mint önmagát egyre nagyobb szabadságfokban realizáló lény felé). A mővészetek a vallással, szerelemmel együtt az ún. távolságcsökkentı tudatformák, csökkentik az ontológiai elválasztottságot. A mővészetterápia Avicennáig, Al Farábiig128 (Kitáb al–musziki), Al Kindiig129 (Kitáb As–siffá , a gyógyítás könyve), Platónig (Zene az ideális államban, ethosz–tan) megy vissza, a Védikus gyógyító rágáktól nem is beszélve. A zenei hatások a homloklebenyen, és a hyppocampuson, valamint a hipofízis, hypothalamusz vegetatív reakcióin (idegrendszeri és neuromuszkuláris tónusváltozások, hormonszekréció) keresztül fejti ki pátikus (testies, átélt) hatásait (valamint a gyönyör, áthangolódás, intellektuális asszociációk, és egyéni jelentések, jelentıségadások). A harmonikus, klasszikus zene immunglobulinokat, hormonokat 130 mobilizál, emeli az immunaktivitást, immunprotektív hatású. A jó zene még náthában is indikált. Hatással van a vegetatív ciklusokra (vö.: a betegség, mint ritmuszavar), javítja a kedélyállapotot, igazi ,,humán gyógyszer”. A zeneterápiával nyitottá tehetjük klienseinket, karban tartva rezonanciakészségüket. M ert aki nem rezonál, az nem él. A dalok, a zenélés, a zörejek, a zenei mozgás, a tánc, az orkesztika131 megváltozott tudatállapotot indukál. Így tesz elérhetıvé olyan, a beszéd, a logikus gondolkodás (racionalizáció, terelés) számára (az elhárítás, átfogalmazás, elfojtás révén) nem elérhetı tartalmakat, élményeket, traumákat, állapotfüggı (lásd 27. oldal) tanulással megélt zsigeri-tessti állapotért („orpheuszi mélység”) felelıs élményeket, melyek ,,megszöknek” a beszéd központ (jobb féltekei dominancia, megváltozott féltekei munkamód) elöl (Dunkel). Ami nem elmondható, azt elgondolni is kevésbé lehet „A lélek árnyoldala teljesen kivonja magát a tudatos belátás alól.”132 A megbújt traumák tünetekben manifesztálódnak. A zenehallgatáskor elmondott ún. zeneálmok133 a bizonyítékai annak, hogy a trauma sokszor évekig nem kimondott,vagy nem kimondható (cenzúra, elfojtás, a trauma emlékétıl való félelem, feldolgozatlanság).

127

A hellén hagyományban mérték nélkülinek, hübrisz-szel (mértékhiány, gıg) megátkozottnak nevezték a hiánylény embert, aki átlépi az állati de isteni birodalom határmezsgyéit is. 128

Arab tudós és filozófus. Arab zenetudós, mûvész és teoretikus. 130 Zenenélvezés alatt nõ pl. az α– immunglobulin, az interleukinok, a szerotonin szintje. 131 a gör.: orkeszthai, táncolás, mozdulatrendezés szóból, táncos elemek, tánc részletek. 132 in: C.G. Jung: Zwei Schriften über Analytische Psychologie 133 A zene általindukált ún. nem irányított, szabad képzetáramlás (Jung) nem csak a zene projektív felület ére cs apódik ki, hanem befelé is. Felszabadulnak élmények, feltörnek tudattartalmak. Érzések jelennek meg –akár az elnyomó logikai, verbális rendszer ellenére is. Jelszavunk, merj érezni! Kérdésünk: mit érzel? 129

81

82 A zene ad 1: preverbális-ultraverbális hatása (fogalom elıttiség, kora gyerek és csecsemıkor, „orpheuszi mélység”) nem megjeleníthetı traumákat ér el, (mert nem szavakat, logikát kínál a betegnek), illetve szavakon túli élmények létére utal, ad 2: a zenei élménygondolkodás, emocionalitás közvetlenül ragadja meg és befolyásolja a klienst (ezt nevezzük liberalizációnak, ösztön-felszabadításnak). Iniciatívát és dinamikát teremt a betegben. Sıt, az élménybeszámolók vitára, vetélkedésre, szimpátiára, egyetértésre, meghatódásra ösztönzik a betegtársakat, akár viharos csoportdinamikát teremtve ezzel. A zeneterápia során elért regresszióban felerısödhetnek elfojtott emlékek, az ösztönimpulzusok (liberalizáció). Ritkán szorongás roham jelentkezhet a gyengülı felettesén kontrollja miatt.A felszínre került plazmát, indulatos viselkedést kezelni kell, a beteg pillanatnyi rosszabb állapota pont a gyógyuláshoz vezetı út. A zeneterápiás regressziós hatása folytán gyengül az elfojtás, a cenzúrázott ösztönkésztetések felszabadulhatnak (ösztönliberalizáció). A kérdés ezzel kapcsolatosan az, hogy a beteg elfojtását akarjuk erısíteni, vagy az ösztönfejlıdés zavarát, az indulati élet elakadását megismerni? M ivel a zene nem csak akusztikus anyag, sıt, elsısorban nem is az, hanem tulajdonképpen elénekelt mozdulat, képzetes mozgás, képzetes tett (vö.: Austin: speech-act theory, Wittgenstein: „A szavak tettek” Pl. a: „Drágám, mindjárt háromnegyed hét.” Ez nem azt jeneti, hogy mennyi az idı. Adott esetben ez azt jelenti, drágám, ha tovább öltözködsz, és piperézed magad, elkésünk, nem érünk oda a színházba. Röviden tehát a: „Drágám, mindjárt háromnegyed hét.” = Siess már!). T APINTÁS , RINGÁS , TÁNC, rengeteg asszociációs lehetıséggel bír. Amikor asszociációs kalandokba fog a beteg, egyénien értelmez. Egyben proiciál is, ami diagnosztikai anyaghoz (az indirekt, vagy egyenesen nyílt exploráció lehetıségéhez) juttathatja a terapeutát. M ásfelıl acting outot tesz lehetıvé a beteg számára. Sikeres terápiás hatás esetén jön létre az ún. újrafelismerési helyzet, a beteg szembesül önmagával (insight és konfrontáció). Ráeszmél (illumináció, lightening, insight 134) érzéseire, a magatartásával kiváltott, s rendszeresen ismételt kellemetlen helyzetekre (insight). Sıt, szerencsés esetben, tud önmaga negatívumaival konfrontálódni, szembe nézni. Sıt, a szembenézés után (a beteg defektusait kiváltó élethelyzeteivel, ismétlési kényszereivel, ilyen vagyok, ez történt velem, ilyen a környezetem, mindig ebbe a csapdába esem stb. a beteg el tudja önmagát fogadni, s a változásra önmagát elszánni. Ismét egy kis filozófia: A mőalkotás nem csak esztétikai tárgy. Az a leibnitzi megállapítás, miszerint az ész igazságai tényleges igazságok, míg a tények igazságai véletlenszerőek -a mőalkotásokkal is összefügg. Nos, a mőalkotás nem véletlenszerő. Benne mőködik az igazság, rendezıelv, arány, sőrítés, szimbólumok, —általános törvényszerőségek. Ezért a mővészettel támogatott kognitív pszichoterápia mély felismerésekben gazdag lehet. M árpedig minden pszichoterápiás eljárás végsı célja a változás (reakcióséma, attitőd, kognitív értékelés, tudatállapot, megküzdési stratégiák, stb.) elérése. A változás (Avalokitésvara tanítása az ısi buddhizmusban) legtöbbször a felismerésen (önismereten) a hatalmat nyerni fölötte, majd megszabadulni tıle hatásmechanizmusán keresztül érhetı el. Az ész igazsága és a világ valósága filozófiai és teológiai probléma. Ám ennek pszichológiai és terápiás vonatkozásai is vannak. Itt elégedjünk meg azzal, hogy a terápia hatékony személyiséget kíván létrehozni, egészen pontosan, a betegnek ebben segíteni, ha a beteg ezt már elızıleg akarja. A hatékonyság azonban összefügg az ész igazságainak a világ valóságában való alkalmazásával.

134

megvilágosodás, villámcsapás

82

83 A zene elvont, nem anyagi, de a plazma, az érzelmektıl izzó lelki anyag135 azonban a beteg a való világgal kapcsolatos élménye. A zenével aktivizált lelki anyag köt össze észt, világot, egyént, és külvilágot. A mőalkotás nem csak esztétikai tárgy. Olykor határozottan átmeneti tárgyként Tehát már szimbólumként) viselkedik (Winnicott 1962 [1965], Hamilton, 1990). ad 3: A terápiás munka indukálja és irányítja a regressziót: a betegek adta élményanyagot gondosan elemezzük (és jegyzıkönyvben dokumentáljuk). A zeneélvezet részben regressziós136 folyamat, különösen, ha tárgyakkal játszunk közben, vagy, ha pl. bábozunk (Jacobson, 1964). A zeneélvezés során azonban magasabb tudatállapotba is kerülhetünk, ami nem-racionális, diffúz, a világegésszel több pontonton kapcsolódni tudó tudatállapot (ego-meghaladás, decentrálás, új meglátások). A szabad improvizálások tere, miként maga a kreativitás, tárgy nélküli tér (Bálint M ihály), a beteg korlátlan önkifejezésére, önfeltárására ad lehetıséget. A zeneterapeuta a zenei lingvisztikán, a zenemővészet ÉS a kliens egyéni szimbólumvilágán keresztül értelmezi a betegeket, —akik gazdag lelki anyagot szolgáltatnak zenei megnyilatkozásaikkor. A zenei szimbolikán túl, egy kvázi hermeneutikai folyamatban választjuk külön a zenei és a beteg saját szimbólumát, melyet próbálunk megérteni, a pszichoszociális, lelki, patológiás folyamatok szemszögébıl magyarázni. A ritmikus feladatok, az egymással való kommunikáció biztonságérzetet ad, tudniillik strukturál. Elısegíti az osztályos betegek szociális interakcióit, segítve a társas kapcsolatokba való visszatalálást. A mőbe való belefeledkezés, ún. decentrálás (legalább néhány órára) megszabadít a betegség tüneteitıl. Boldog önfeledtséget adhat –még ha csak percekre is, megéri (kedvezı pszichés és immunológiai hatások). Oldva a hospitalizáció elidegenítı hatásait (ingeréhség kielégítése, a monotónia ellensúlyozása, vitalizálás, a flow – élmény visszadása). A nem zenész betegek improvizációit (= zenei játékait, = zenei-szimbolikus asszociációit) a gyermekek esetében alkalmazott játékterápiás megközeltéssel (angol iskola, M elanie Klein, 1932) értékeljük: Gyermekek –és pszichotikus, vagy ellenálló betegek esetében a szabad asszocációs módszer nem mőködik. Az ösztönén tendenciái mégis megismerhetık a zenei szabad asszociációk segítségével. Az improvizáció és a gyermeki játék ötletek árama, olyan, mint a szabad asszociáció sodrása. A játékot irányító affektusok, impulzusok folyamában elhárítás, vagy fel nem dolgozott, traumás élményanyag, fixációk, vágyálom bukkanhat elı. A rögtönzés során meglévı és felszínre jutó impulzusok (=dallamok, mint sőrítés [pl. sírás, ökölrázás] vagy utalásos [pl. trombita fanfár, dicsıség, fennség] szimbólumok) egymás utánja tendenciába rendezıdik, mely tendencia a formában ölt végleges alakot. E forma mindig az elemzés tárgya tud lenni, mind magas mővészi alkotás, mind a gyermekek firkái, rögtönzött dalai esetén. Ennek megfejtése zenei képzettséget vagy rátermettséget igényel. A zeneterápia zenei anyagát a zeneterapeuta célzottan (zenei, halláslélektani, pszichoanalitikusi és mővészetpszichológiai ismeretek, de elsısorban a beteganyag ismerete alapján) választja meg.

135

ami gyakran a gyermeki élménygondolkodás analógiáját mutatják; tagolatlan, globális jelleg (Piaget). Ezekben az élményekben sok az élmények és helyzetek sőrítése→ Magas hıfokú indulati fes zültség, élménysőrítés; plazma 136 A regresszió nem feltétlenül negatív fogalom. Egy korábban elért fejlıdési színt újbóli elérése terápiás metódus. Regresszióban megrekedt beteg eset én pedig egész egyszerően OTT KELL KEZDENÜNK, AHOL A MÁSIK TART.

83

84 A relaxációnak, a szabad asszociációknak, a táncnak épp úgy helye van, mint a feszültség finom adagolásának (indukció/provokálás és erıfeszítés a produktív lelki történésekért). A terapeuta ún. célzott beszélgetéssel, explorációs játékkal, zenei imrovizációkkal és a zeneálmok elemzésével próbálja feltárni a klienst. Facilitálja a csoporteseményeket, csoportjátékot (tánc, bábozás, ritmikus mozgásfeladatok stb.) kezdeményez és koordinál. A terapeuta a szakmai titkokat lege artis, a szakma szabályainak megfelelıen megırzi. Ne feledjük, Winnicott a játékkal kapcsolatos felfogását, a kreativitás a megismerés harmadik útja (sem nem csak a fantázia birodalmát, sem nem csak az objektív világot ismerjük-használjuk a játék során, az a ’potenciális’ térben, valami közbensı ’helyen’ zajlik szubjektív is, objektív és objektiváció is)! Hisztéria, neurózis esetén analógia van a tünet és a játék között (Thomas Szasz137). A zeneterapeuta, különösen, ha pszichológus is részt vesz a zeneterápián, igen értékes, szimbolikusan megjelenı üzeneteket azonosíthat a játszó-zenélı betegeknél. A zeneterapeuta az osztályon dolgozó segítı személyzettel együttmőködik, velük reciprok, szakmai kapcsolatban állnak. A pszichoszomatikus megbetegedésekben azért lehet hatásos a zeneterápia, mert jobb agyi féltekés aktivitást indukál. A jobb félteke túlaktivitása megfigyelhetı pszichoszomatikus megbetegedésekben (zsigeri input, interocepció138), depresszióban. Ezt a sajátos jobb féltekei aktivitás mintázatot szeretnénk áthangolni zeneterápián. A beslı környezeti ingerek feldolgozásáért többnyire a jobb félteke (Nauta, Kulcsár Zsuzsa [Pszichoszomatika], Greenberg, Achterberg [in: Imaginery and diesase]) a felelıs. „Belsı környezeten” a viscerális állaptotot és a neuroendokrin történéseket értem. A meditáció, az imagináció, a hipnózis, az intermodalitásos játékok, ahol a tapintás, hallás, vagy a zene képbe, történetbe való fordítása zajlik fokozottabb interhemiszfériális kommunikációt indukál. EEG-n, PET vizsgálatokon139 meditációban a két félteke görbéinek szinkronizációját vagy ritmikus válaszait figyelhetjük meg. A lényeg: betörni a jobb féltekébe, megváltoztatni a torzult jobb félteki kommunikáció módot. M indezt szike és vér nélkül, a gyógyító beszélgetés, a szeretet é a zene erejével! Fontos, a jobb féltekekei dominancia verbalizálhatatlanná teszi azokat a traumákat, amik a pszichoszomatikus megbetegedésért felelısek. Sıt, a patológiás zsigeri minta, állapotfüggı tanulás, rejtett biovegetatív történések (covert behavior) tudattalanok! A jobb félteke munkamódja leginkább megváltozott tudatállapotban (hipnózis, katarzis, álom, intuíció, alkotás) tárható fel. Na már most, a zeneterápia célja mind pszichoterápiás, mind alternatív szomatoterápiás, mind spirituális (!) oldalról nem más, mint egy alkotó, megváltozott tudatállapot elérése. A tudatalatti hatalma óriási. Annak idején nagy port kevert fel annak a betgnek az esete, aki belsı látással térképezte fel blét, s belsı látásával gyógyította is magát. Belsı látásában egy olyan tágulatot (M eckel-diverticulum) írt le, amirıl ı nemk tudott, nem voltak anatómiai ismeretei! Az M cGill Hospital (M ontréal) onkológiai osztályán inoperábilis, diffúz agyi daganatot kemoterápia mellett úgy is „kezeltettek” (2001), hogy a beteg, saját, lassan forgó agyát látja maga elıtt, pillantásával a szike számára elérhetetlen, mikroszkópikus helyen levı „rossz sejteket” megöli. A kisagyba infiltrálódó (infiltratio= beszüremkedés) daganatsejtek szigeteket alakítottak ki az ép szövetekben. E kis szigetek területe maximum 0,2-0,5,-08 m2-esek voltak. 137

The Myth of the Mental Illness -1972, Paladin Books interoceptio= zsigeri, proprioceptio= izomi és izületi érzések. Pszichoszomatikában és különösen pszichiátriai betegségekben jelentıs a kórós testérzés, vagy a testérzés zavar (drótókat érzek az agyamban, buborékos a gyomrom). 139 Electro-Encephalo-Graph, az agy elektromos mintáit elvezetı, azt felerısítı és megjelenítı eljárás, Positron Emisson Tomograph, olyan képalkotó eljárás, mely képes altatás nélkül megmutatni, sıt, „felszeletelni” az agyi régiókat. 138

84

85 Ilyen esetben „késsel” eredményt elérni nem lehetett (a beavatkozással az épben több kárt okoznánk). A beteg öt év múlva tünetmentes állapotban élt. Valószínő, hogy a pszichoszomatikus betegségek a korai, jobb féltekei viszcerális, emocionális és kognitív élményfeldolgozás (állapotfüggı tanulás) alatt létrejött minta talaján fejlıdnek ki. A stressz, az elhanyagoló anya, megzavart attachement (megkapaszkodás), traumatikus fejlıdés (leválás az anyáról) stb. nem önmagában veszélyesek, hanem akkor, ha ez bevésıdik, koplexust eredményez. Az élet egy tanulásos folyamat, a megküzdés, a feldolgozás, a hárítás, a túlkompenzálás is egyfajta tanulás, lelki reagálási mód. A pszichobiológiai tanulási folyamatban neuroendokrin viselkedési elem is van. a tapasztalatszerzés pszichofiziológiai állapotokkal jár együtt, e minta kórosan rögzülhet is, tudattalanná is válhat. Adott traumára való regresszív pszchioneuroendokrin viselkedési állapot az állapotfüggı tanulás (state-bound learning). Ami pszichiátriai kórképekben is jelentıs lehet! Hisz az állapotfüggı viszcerális, de akár kognitív állapot (averzió, megfagyás, válaszadási képtelenség) vagy nehezen idézhetı fel, vagy egyáltalán nem hívható vissza. A test (élettani folyamatok) emlékezik különbözı élethelyzeteinkre. Bevésıdnek, rögzülnek a stressz, a veszteség, a rajongás stb. nyomai a fiziológiai reakciókészletbe (Schore, 1994 140). M elyek analóg helyzetben újra elıjönnek (ún. taxon típusú memória). A zeneterápia az a gyógyszerkapszula (vivıanyag, vehiculum), ami felodódása után maga a hatóanyag (remedium cardinale). Be tud diffundálni a lélek legrejtetteb zugaiba is. És ez az a pont, amirıl hazánkban zeneterapeuta még nem beszélt; a zeneterápia, hipnózis és imagináció a rejtett emléknyomok, állapotfüggı emlékezet és állapotfüggı viselkedés (sate-bund memory and satete-bound behaviour) elıhívását célozza. Nagyon fontosnak tartom, hogy állapotfüggı tanulás, regresszív magatartás esetén különös gondot fordítsunk az indirekt kommunikáció lehetséges üzeneteire, az utalások lehetséges okaira-céljaira. Az utaló, indirekt kommunikáció védelmet nyújt. Illegális igényt lehet megfogalmazni, a tudati cenzor, a szégyenkultúra miatt elfojtott, letagadott lelki tartalom bújhat meg mögötte. Az utalás kerülıúton, szimbolikus öltözetben tartalmaz indirekt reprezentációkat. A hisztéria és a pszichoszomatikus betegség testbeszéde is utalás. Éberen kell figyelni a betegek vicceit, játékait, célzásait, metaforákban, képekben való beszédjeiket. A szójátékok és kétértelmőségek nem csak a játékosságot és ötletességet jelentik. Az utalás pszichológia elınye a félelemmel kapcsolatos: úgy lehet vele kommunikálni, hogy nem kell kimondani konkrét tartalmakat, nem kell véglegesen elkötelezıdni amellett, amire utalunk. A zeneterápián végzett helyzetjáték, mozgás és rajzolás szimbólumalkotásra ad lehetıséget. A szimbólumok mögött pedig a betegek elakadási helyzetei, tipikus játszmái (ismétlési kényszer, perszeveráció, rögzült tranzakciók), hibás élettechnika és rögzült ideológia bújhatnak meg. A szimbólumokon és tárgyakon keresztüli kommunikációban úgy közeledhetünk másokhoz, hogy közben biztonságos távolságban is maradunk. Pl. egy férfi betegem pin-pongozni hajlandó volt egy másik, bıbeteggel, de kézfogást igénylı táncra sohasem, miközben intim érzéseket táplált a nıbeteg iránt. Az utalás, a kommunikáció és testi viselkedés a tárgykapcsolatok és játszmák közötti összefüggésekre mutat rá, ezt megfejteni már pszichológusi, analitikusi feladat. Ezért célszerő több terapeután, koterapeutának jelen lenni zeneterápián. A legkorábbi élmények és tapasztalatok hatásainak levetkızése nem lehetetlen. Ha egyáltalán nem lehetséges, új játszmákra kell tanítani a beteget –de erre csak spirituális vezetı, próféta képes. Állami fizetésért ezt pszichológus nem teszi meg. 140

Affect Regulation and the Orgin of the Self –Lawrence Erlbaum assotiation, New Yersey

85

86 Nem is teheti –ez messze túlmutat a megtanulhatón. A hivatás itt kezdıdik. Az ego-n túli világban lehet új, feltétel nélküli identifikációra alkalmas tárgyat (isten, kozmosz) és ideákat (együttérzés, szeretet, önmagunk és társaink tökéletesítése, segítı szolgálat, hobby). Ez az irány azonban túlmutat a társadalmi csapdákon, egészségügyi paradigmákon… A „lelki szakmunkás” munkája már véget ér ott, ahol a bennünk élı isteni rész önteremtés által gyógyul. Kibújik abból a létformából, amiben eddig vergıdött. A terápiás ülések az alábbiak szerint strukturáltak:

exploráció (a környezet, hangszerek, társak feltárása, ismerkedés, warming up, légzés training, relaxáció), kapcsolat a zenével, - kapcsolat a többiekkel, eszközös és/vagy sajáttest-mozgás zenére, „Selbstöne” 141 (gőgicsélés, saját hang-szimbólum= az anya hangja= átmeneti tárgy) keresése, önmagam mély részeivel való kapcsoltteremtés testi ritmusok, áthangolás, a „keserűség kilégzése, az energia belégzése” etc. hangszeres zenélés, élő zene hallgatása, beszélgetés-élményfeltárás, csoportdinamika, párbeszédhelyzet, gyógyító mese, önmeghatározás lehetősége: kimondás imagináció zenével, jóga gyakorlatok, játékos tesi gyakorlat ritmikus zenére, összegzés, elvégzett és elvégzendő lelki munkák, eredmények, sikerek. A terápia kereteit a terapeuta szabja meg, s közli jól érthetıen betegeivel. A terápiás szerzıdést (megállapıodást, mit akarunk elérni, hogyan, meddig szeretnénk az eljárást folytatni, mivel jár ez? stb.) új beteg esetén újra ismertetjük. A foglalkozásokon (klinikákon oktató munka is folyik) érdeklıdı kollegát, tanulni vágyókat (6. éves orvostan hallgatók, pszichológus és zenemővész hallgatatókat) fogadni lehet, ám a terápiás szerzıdés rájuk is érvényes. A terápiát látogatók is a csoport aktív tagjai lesznek. Fehér köpeny142 viselése, ún. kívülálló magatartás (én nem vagyok beteg, én csak nézem, mi folyik itt stb.) nem javasolt. A szakmai szabályok ill. a titoktartás a hospitálókra is vonatkozik. A terápián vázlatos jegyzıkönyv készül(het), ami a kezelıorvosok számára újabb információt adhatnak a betegrıl. A kezelıorvos közli, vagy kérésre közölheti a zeneterapeutával a betegek iránydiagnózisát egyéb szükséges információt (szakmai együttmőködés).

141

Átmeneti tárgykapcsolat fejlıdés ével (kb. 6. hónap) kapcsolatos jelenség. A csecsemı, kisgyerek, mintegy anyja dúdolását utánozva-behelyettesítve, saját hangadáss al nyugatja meg önmagát. Ezt, mint valami mantrát használtam a személyes állndóság, koherencia és a kontingencia (saját idıben levés) érzésének visszaadására. 142 Szerepszem élyek (orvos, nıvér, osztályvezetı stb.) viselkedése (szerepek) és szerep-kiegészítık (pl. fonendoszkóp) zavarják a csoport nyitottságát, a szabad megnyilvánulásokat, az ıszinte, szerepnélküliség légkörét.

86

87 A LEGFİBB TERÁPIÁS ELVEK: A betegek explorációja, indulati feltárása, meghallgatás, ventillációs szükséglet Indulataik, képzeteik, vélekedéseik, életvezetési zavaraik visszajelzése, (értelmezése-

elfogadtatása), tükrözı funkció Érzelmi támogatás, elfogadás, Feszültségoldás és elvezetés, Csoportdinamika koordinálása, közösségi munka 143 Szimbólumképzés elısegítése és annak pszichoanalízise 144 Együtt zenélés, projekciók, struktúraépítés [szorongásoldás ] Szociális és esztétikai örömkeltés. Életvezetési tanácsadás. M entálhigiéné. Euritmia –a betegek hangulatának megváltozatása mozgással is–

(immunprotektív hatás, áthangolás, a ritmus biztonsága, az ingerszegénység és a szorongás145 oldása)

Az osztályon a kezelıorvosnak a beteget elı kell készíteni146 a zeneterápiára, -mint rendesen minden más terápiára, beavatkozásra (labor, CT, teszteljárás, lumbalpunctio, RTG, stb.). Néhány szóval el kell mondani: a beteg a zeneterápián is elmondhatja problémáit, több idı van a személyes foglalkozásra. Lazíthat, felüdülhet, csoportban, emberek közt lehet. A kezelı orvosoknak (mint autentikus szakembernek és tekintélyszemélynek) fel kell hívni a beteg figyelmét, saját lelkével, életével elsısorban neki magának kell törıdni, sıt, neki érdeke, hogy legalább ’hagyja, hogy törıdjenek vele’, valamint a terápiás folyamatokban együttmőködni A nıvéreknek tudni kell, melyik beteg milyen terápián vesz-vehet részt –amit az átadó füzetben célszerő rögzíteni. A nıvéreknek tanácsos koordinálni a betegek terápiás foglalkozásra való eljutását 147. Lehetıvé kell tenni a zeneterapeuták és koterapeuták, csoportvezetık stb. a viziten való részvételét, így lehet elızetesen szőrni a terápiákra alkalmas (raportképes, kooperábilis) betegeket. Nem ritkán találkozunk a betegek olyan kívánságával, hogy az osztály elhagyása után is, ambulanter látogathassák a zeneterápiát. Ez kapaszkodót jelent az önálló életvezetés felé elindult beteg számára. Zeneterápiánk induktív (integráns), 148 nem passzív zeneterápia. Feszültséget adagolunk, feszültségeket vezetünk el. Nem az általános euphóré149 megteremtése a cél (kivéve, pl. sebészeti osztály, gyerekosztály „antihospitalizációs” törekvését).

143

A zene –mint minden esztétikai tárgy- projekciós felület is egyben! A szorongók, kényszereseknél fokozott a (gyermeklélekt anból jól ismert) struktúraéhség. Feszültségcsökkentı minden szabályos, kiszámítható szekvencia, történés, folyamat (ritmus). 145 Sokan nem értették, miért mozgunk vagy táncolunk oly sokat zeneterápiáimon? A szorongás mozgás gátlásával jár, ám a mozgás rengeteg szorongástól szabadítja meg a beteget. 146 A betegek zöme tájékozatlan, esetleg szorong, ellenáll az ismeretlen terápiás foglalkozásokkal kapcsolatosan. 147 A beteg érzi, hogy figyelnek rá. A passzív, iniciatíva-hiányos beteget is tovább kell lendíteni, akkor is, ha nincs kedve semmi aktivitásra sem. A beteg a terápiákat gyakran csak akkor érzi fontosnak, ha orvosa, a nıvérek, a terapeut a is annak érzi –pozitív sugalmazás, követés, törıdés, a betegben való hit. 148 Az érzet eket-érzelmeket, sıt fájdalmakat (visszaemlékezés, önmagunkkal való szembenézés), a valamit fel keltı jelleg miatt provokatív, induktív, hatást keltı. A kapcsolat nem steril, még érintés és tapintás is lehetséges (Ferenczy – szemben a Freud-i maximákkal). 149 A jó-hangulat, ellazulás. Az adagolt feszültség (pl. disszonáns hangok, ıszinte kérdések) motiváló hatásúak. 144

87

88 A foglalkozás komplex, mert benne a mozgás, a szabad, egyéni tánc (kifejezés és saját-testérzés), valamint a betegek hangadásai fontos helyet kapnak. A táncban nem csak kifejezzük magunkat, hanem újrafogalmazzuk személyiségünket (reparatív identiás mozzanatok). A ritmus akár teljes áthangolásra is képes (hormonális pacemakerek, társas ritmusok, egyéni ritmusmintázat), megjeleníti az egyén ösztönmintázatát (vö.: Szondi ösztönkörök150), sıt, az ösztönök, érzelmek konfliktusait is! Ragaszkodunk a beteg saját-hangjaihoz (zümmögés, suttogás, üvöltés stb.) és a tánchoz,151 mint saját mozgáshoz is-ami igen erısen szubjektív megnyilatkozás,152 s mint ilyen, négyes funkciójú.

ad 1 : diagnosztikus-projektív megnyilvánulás, önfeltárás, (szakmai segítıvel) irányított feltárás ad 2 :formába rendezés, artikuláció, az identitás kinyilvánítása, sıt megváltoztatása, újraartikulálás (kognitív átstrukturálás153, Tringer). ad 3 : feszültségek felszínre hozása, egyben acting out-ja. A saját érzések elfogadása. ad 4 : érzelmi katalizátoros hatás (Bion), az empáthiás figyelem tágítása, szociodinamikus hatás.

A hangulatkeltı (célzott) zenék, a beszélgetés, a mozgás és a társak afféle ,,szerotonin party” –t adnak, endorfinok szabadulnak fel. A beteg nem úszik, vagy lebeg oneroid-derealisztikus154 és autisztikus magányában, hanem védett formában, de közösségi aktusok részese és megfigyelıje is. A zeneterápia legkonkrétabb eredménye az introspekció és a tudatosulás (ilyen vagyok). Család és magatartásterápiával kiegészítve hatása forradalmi lehet.

Az érzelmek felszabadulnak (erotizmus, liberalisatio, indulatáttétek etc.), önmegújulási igény léphet fel. Szükségszerő az önmeghatározási válság megjelenése is, hisz a kliens elhagyja régi, beteg szerepét. A szerepelhagyást a család, a munkahely, az iskolai közösség [gyakran] bünteti (a beteg hirtelen megváltozik, nem ismernek rá), ezért fontos a családterápia, különösen, ha betegünk delegált beteg, tünethordozó. A társadalmi csoportok patológiája azonban messze túlmutat a pszichiátriai osztály lehetıségein és kompetenciáján…

150

I. S vektor (szexuális [hermafrodita+szadista]) II. P vektor (paroxizmális [epileptiform+hiszteri form]) III. Sch. (Schisophorm, [kataton+paranoid]), IV. vektor, C (cirkuláris [depresszív-mániás ]). 151 Transzhelyzetek, yoga ászanák, pl. Gabrielle Roth [amerikai táncterapeuta] gyakorlatai. 152 Túl a tekintetet (orbitofrontális szimpatikus izgalom), szociális együttmőködést igénylı társas táncon. 153 A kimondott szavunk objektív. Önmagunkat tudatosíthatjuk a gyógyító beszélgetés során. Ráadásul a kimondott gondolatok más szerkezetőek és súlyozottságúak, mint a belsı monológok. [in: A gyógyító beszélgetés, ’91 Bp.] 154 a valóságot 1. hárító 2. helyettesítı fantáziák, vágyfantáziák, álomszerő állapotok

88

89 A TERÁPIA MENETE VÁZLATOSAN: → Személyes megismerkedés, kontaktus felvétele155 és a bizalom megszerzése → becslés156 és megfigyelés, együttmőködés, betegség(ek) szociábilitás → exploráció és személyiségprofil (karaktervázlat) → raportképzés az együttmőködés megbecslése ÉS kialakításának megkezdése → terápiás terv157, az elsı terápiás célok, valamint a terápiás szerzıdés → alkalmazott módszerek, kezelés (lehet teljesen egyéni is) → értékelés –raportnövelés –életterv alakítás, életvezetési tanácsadás → állandó, reciprok kommunikáció a terápiás team tagjaival → leválás, elvarrás elıkészítése, visszajelzések, elért célok, meg nem valósulhatott célkitőzések értékelése Természetesen a sorrend nem lineáris, szimultán, sıt, a visszaható lépések egymást feltételezik (pl. nincs terápiás szerzıdés egy elızetes exploráció (interjú), célkitőzés, motiváció stb. nélkül). A legfontosabb, hogy a kliens/beteg bízni tudjon terapeutájában, jó terápiás kontaktus valósuljon meg. A jó emberi viszony már önmagában terápiás értékő. Szabaddá kell tenni az önkifejezést, hogy a beteg önmagához férhessen. El kell érnünk, hogy amennyire célszerő (cave! 158 mániás és skizoaffektív „zajlás” esetén, ne a hallucinációt értékelje valóságnak a beteg), hogy a beteg higgyen magában, bízzon a változásban a változtatni tudásban, szeresse önmagát. Ne adja fel…

A ZENETERÁPIA INTERDISZCIPLINÁRIS ÁTTEKINTÉSE

A TERÁPIA kifejezés valaha gondozást jelentett, ma már ez csak protokoll, az orvos számára kötelezıen követendı, merev séma, technológia. A céhmesterek ragaszkodtak (identitásuk ırzése, a minıség biztosítása, de ellenırzési kényszerük, szorongásuk valamint anyagi és jogi érdekek és szabályzók miatt is) a merev eljárásokhoz. Az orvoslás is protokolláris, igaz, ez már önmagában nevetséges, mert mindig individuumot159 kell gyógyítani, jóllehet x NE (nemzetközi egység) penicillin ennyi és ennyi kezelés után hoz javulást, a gyógyszeradagok, beavatkozások, kórházi kezelési idık sematikusak. A fentiek függvényében a terápiák stílusa és orientációja lehet:nozocentrikus (betegségközpontú) és antropocentrikus (emberközéppontú) terápia. Lehet invazív (sebészi beavatkozás, protézis beültetés, stb.), gyógyszeres, komplementer (természetgyógyászat, ayurvédikus, gyógynövény-, akupunktúrás-, inger-) terápia.

155 156

ez nem [csak] mások elmondása, ún. heteroanamnézis, vizit, kórlap, lázlap, elızı zárójelentés, alapján történik

Együttmőködési készség, az állapot felmérés e, a szociális interakciók és a személyiség-jellemzık regisztrálás a ilyen ! sorrendben, a terápiás lehetıségek adják a terápiás szerzıdés hogyanját-mikéntjét, ami nagyon egyéni is lehet. 158 Vigyázat! Óvakodj! A nem ártani (nil nocere) elv szellemében történı figyelem felhívás, pl. az Atropin üvegére írva: Cave glaucoma! Mert az atropin növeli a szembelnyomást, így akár végzetes en súlyosbíthatja egy glaukómás állapotát. Hasonoló a helyzet, ha pl. a szorongásos betegnek van galukomája, mert a benzodiazepam (Alprazolam ) is veszélyes lehet (ez a pontos és mély anamnézis fontosságát csak al áhúzza). 159 Freud, Jung több helyen is felhívja az egyén gyógyítására a figyelmet, s mint ilyet, nem lehet univerzális módszerré, mechanikus eljárássá dagasztani. Különösen a lélekgyógyászat individuális és dialektikus, két pszichikus rendszer hat egymásra, két unikális egyéniség interakciójáról van szó (C.G.Jung, Grudnfragen der Psychoterapie, 1951). 157

89

90 Gyógyítás ki gyógyít?

hol, kikkel gyógyít?

kiket gyógyít?

milyen terápiákat alkalmaz?

(+kontroll, utógondozás, életvezetési tanácsok)

A diagnózis nem pusztán a betegség megállapítása, hanem a beteg személyiség megismerése (diagnoszko=megismerek). A motiváció és compliance (= kompliánsz, a beteg együttmőködése) szempontjából fontos, elfogad-e a beteg, bízik -e bennem, netán játszmáinak részese vagyok-e? Az orvosi kommunikációs helyzetek és a gyógyítás hatékonysága összefügg, a kommunikációs módok nem közömbösek a kezelés szempontjából. A konzultációnak (kikérdezés, beszélgetés) beteg centrikus és orvos centrikus gyakorlata ismeretes. A kommunikáció lehet:konzultánsi (tanácsadói), kooperatív (együttmőködıi), kompetitív (versenyzı, esetleg ellenségeskedı), oktató-felvilágosító stílusú. A beteg eltárgyiasítása, és infantilizálása az orvosi folyamatokban még ma is! (2004) mindennapos. M egalázó párbeszédek, az egészségügyi személyzet részérıl hiányos ismeretközlés, lekezelı stílus, nem praktikus szervezés a jellemzı. A mőszerek (szerep kiegészítık) a (latin, s a kliens számára nem érthetı) szaknyelv, a magatartás (szerep) gyakran az agresszió és a feljebbvalóság, a távolságtartás mind a tekintély demonstrálásának eszköze. Tünet és ún. tünethordozás önmagukon túlmutatnak: beteg társadalom (diszkrepancia a hirdetett és gyakorolt erkölcs között, értékek vesztése) ⇒ betegítı (patogén) makroszociális környezet ⇒ tudott, vagy tudatalatti stresszhatás ⇒ neuroendokrin, immunrendszeri és pszichológiai változások, stresszválasz, megküzdési (copyng) mód, ⇒ torzult kommunikációs módok (, szomatizálás, betegségelınyök) ⇒ beteg családok ⇒ beteg (tünethordozó) egyének, és ⇒ beteges adaptáció, normaszegés, pszichoszomatikus betegségek, fixációk. Nem a tünethordozók jelentik a lényeget, bár ıket is kezelni kell (sajnos, ma túlnyomórészt CSAK ıket kezelik), ık egy beteg háttér (pl. társadalmi problémák, környezetszennyezés, genetikai ártalom, munkahelyi nyomás, házastársi kapcsolati problémák, korrupt politikai rendszer, balkáni típusú társadalom, stb.) jelenségei, eredményei csupán. Deviancia⇒ kultúra⇒ norma⇒ szabadság összefüggnek. M indig a kultúra dönti el, mi a normális. Pl. vannak ’érdekes’, jó, sıt, szent (!) betegségek (pl. a morbus sacer= epilepszia, amit isteni eredetőnek tartottak, de ilyen volt az ógörögök által isteninek tisztelt hemafroditismus is, valamint a táltoserıt mutató hatujjúság, óriásnövés [acromegalia]). A kulturális változásokkal azonban ugyanazon dolgok átértékelıdnek, pl. a szerelem magasabb rendő formája (nem az utód, hanem az érzés, mint önmaga a célja, -Platón), a homoszexualitás késıbb (az egyházi ideológiák folytán) bőn lett, majd betegség, noha genetikai varábilitás csupán (isten nem teremthet selejtet). M a már minoritás kérdése. A kultúra telis-tele van ellentmondással, feszítı ambivalenciákkal, amik megbetegíthetnek.

90

91 Egyszerre, különbözı szerepekben és csoportokban többféleképp kellene alkalmazkodnunk, társadalmi játszmáknak és hazugságoknak megfelelnünk. A (tartós) normakövetés azonban önfeladást is jelenthet, a normaszegés viszont marginalizálhat, a norma, a konformitás és a szabadság gyakran ütközik160. Az ember azonban nagyban felelıs sorsáért, mint: szabad lény, mint: meghatározatlan állat, mint: önmeghatározó létezı. Van, aki egyszerően túlél, tehát mások életét (a mások szerint elvárt életet) éli [mozgó halott], van, aki a szabadságot választja -az élete árán is. Az autonómia és autizmus relatív fogalmak. A társas együttélés azonban gyakran agresszív, s kényszerítı erejő a modellkövetést illetıen. A hatékony személyiség alkalmazkodik is, elkerül is, meg is védi fontos értékeit. Tudja, s rugalmasan alkalmazza azt a tudását, amivel személyes érdekeit is, kapcsolatigényét, de autonómiáját is, integráltságát is védi. M ert ha az ember csak azt akarja, amit mások csinálnak, akkor ez a konformizmus (mind a szocialista országok, mind a jóléti, fogyasztói társadalmak jellemzıje). Ha mindig azt teszi -azt kell tennie, amit mások akarnak, és ez már totaliarizmus. A szabadság a betegségtıl, mint kényszerítı helyzettıl/minısítéstıl, így a társadalmi lefokozó aktusoktól (munkanélküliség, rokkant státusz, kisebbséghez való tartozás, régen még a házasságon kívül élık is [vénlány, agglegény]) való megszabadulást jelenti, mind testi, mind mentális betegségek esetén. Legtöbbször azonban a szabadság okoz problémát, de ez már inkább filozófiai probléma. A szabadságtól, mint az életem megteremtésének képtelenségétıl (az ürességtıl, a programtalanságtól) való menekülés azonban nem ismeretlen a pszichológia számára… Életünk értelme és lehetısége, hogy magunk adjunk értelmet a saját életünknek. A változó társadalom, és a változó betegségfelfogások (DSM 161 [BNO162]), sıt, változó betegségek, változó betegséginterpretációk jelzik, a betegségek nagy része bizony civilizációs (lásd a szociál-pszichoimmunológiát, mint rendszerelméleti orvostudományt) jellegő. A betegségegeknek antropológiai, evolúciós vonatkozása (nodus haemohorrhoidalis, scoliosis, kyphosis, varicositas, caries dentium163 etc.) is van. Sıt, mi több, a betegségek megítélése nem csupán orvosi, hanem erısen kulturális megítéléső is! A mentális beteg leginkább léthiányos állapotba kerül (szorongás, semmi). A mő vészet ugyanakkor a bıségbıl fakad. 164 Ez a mővészetterápia filozófiai koncepciója. A gyógyítás kulturális paradigma is egyben (jóllehet az orvos társadalomnak csak szakmai kérdésnek tőnik). Nem is beszélve hatalmi paradigmákról: pl. a szakpszichológusi papír megszerzése komoly anyagi áldozat. Csakhogy a továbbképzések nem adnak új tudást (nyílt titkot áruk el), avagy e tudás elérhetı más forrásból is -ám a továbbképzı szervezetek honunkban klánok és érdekkörök privilégiumai, 160

Az államtól, üzleti élettıl, vallástól való FÜGGÉS az elfojtásra kondicionál. Mindig azt sugallva, a válaszok és megoldások rajtunk kívül vannak. Ez nem igaz. Az állam ab ovo fél az autonóm emberektıl, fél a filozófiától, ami azt mondja, a válaszok benned vannak, légy önmagad. Épp ezért sok autonóm ember kapott betegségcímkét, vagy deviáns jelzıt, mert nem ment be a karámba. 161 Az APA (American Psychiatric Assotiation) nemzetközi, diagnosztikai-statisztikai manuál (= kézikönyv). A DSM kategóriák pont azért jöttek létre, hogy eltérı iskolákhoz tartozó emberek a kórképeket illetıen valami egyességben állapodjanak meg. A DSM [Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders] kategóriák pont azért jöttek létre, hogy eltérı iskolákhoz tartozó emberek a kórképeket illetıen valami egyességben állapodj anak meg. 162 Betegségek nemzetközi osztályozása (Magyar). 163 Aranyeres csomó, gerincferdülések, a vénás visszafolyás pangása, fogs zuvasodás -mind az ülı ember civilizációs bajai. 164 Vö.: Sartre: Lét és a semmi, valamint Martin Heidegger: A mőalkotás eredete, és egzisztenciál-ontológiai fejtegetés ek in:Sein und Zeit.

91

92 olykor a gondolatrendırséget idézı módon (a továbbképzésben résztvevıknek igenis preferálni kell bizonyos iskolákat, módszereket. A kultúrának kifejezetten nagy jelentısége van a betegségekrıl alkotott vélemények tekintetében (pl. AIDS és homoszexualitás), de a terápiák megítélésében is. Hagyomány és a tekintély bújik meg a látszólag tisztán orvosi tevékenységek mögött is. M I = mint a többség (egészségesek? kollektív ırület?) paradigmája İ = a beteg (kisebbség) paradigmája ⇒ kultúra ⇒ pedagógia ⇒ medicina

agresszív változtatás, ellenırzés

markáns szerepelvárás, szankciók, másodlagos szocializáció

A pszichológia is, a pszichiátria is, egyaránt, sajátosan KEVERT tudományok: 1. racionális-kauzalista (természettudományos), tényleíró (deskriptív), bizonyítási eljárásokkal alátámasztott (objektív), emellett tekintélyelvő, (kötelezı követni sıt, mechanikusan ismételni a terápiás technológiákat, akkor is, ha nincs két egyforma ember), 2. bölcsészettudomány, hermeneutikai (értelmezés, interpretálás), és egyben koncepcionalista (tudományos feltevéseken, és modelleken alapuló). Ezen belül: a zeneterápia is kevert tudomány. Van benne olyan, ami az általánosat, a törvényszerőt kutatja: nomotetikus165 (ahogy a neokantiánus, badeni iskola nevezi). Ugyanakkor, a terapeuta mindig egyedi esettel, egyéni problémával, vagy ha általános problémával is találkozik, abban mindig egyéni vonásokkal is. Így biztosak lehetünk, hogy a megoldás mindig egyedi (idiografikusság) színezető lesz. Így az általános, nomotetikus jelleg mellet a zeneterápia (és pszichoanalízis is) bír egy idiografikus,166 egyedi, saját-ságos tulajdonsággal is. M ely tulajdonság egyedi, speciális, sajátos jelenségel leírása. Az ember attitőddel, kognitív sémákkal, problémamegoldó mintákkal, érzelmi alapkarakterrel rendelkezik Az egyént az AKARAT (motiváció) és ÉRZELEM (reakciómódok, temperamentum) és ÉRTÉKORIENTÁCIÓ jellemzik. Gondolkodása a sémákon túl (múlt, intellektus, kognitív mechanizmusok és kognitív stílusok [hat fıfajta]) egyéni, valamint az ezeket meghatározó PSZICHOSZOCIÁLIS MÚLT is. A mővészetben szintén van temperamentum, emotív elem, akarat, formaépítı elv, tehát intelligencia. A mővészet, mint társadalmi tudatforma elüt a tudományoktól. A mővészetterápiák okán, nézzük az alábbiakban a mővészet negatív és pozitív meghatározásait.

165 166

Nomosz= törvény, tétisz= megállapítás/megállapított. Vö.: Windelband, Rickert tudománykoncepciójával. Grafeín= írni, grafo: írok. Idiosz= ’saját’. Sajátságos, egyedi-egyéni, különleges.

92

93 A MŐVÉSZET

-nem csak élvezet -nem csak kellemes (dekoráció) -nem csak szubjektív

-világreprezentáció, sőrítmény -szociális esemény/aktus -egyedi ÉS kollektíve elfogadott, gyakorolt nézetek-értékek egységes rendszere -totális, igaz = szép, (tejlesült, jó= a letséges, [pl.zenei] strukúrák közül az egyik legjobb)

A mővészeten itt most az átfogó jellegő, integratív167, több szinten (érzéki, technikai, formai, témabeli, esztétikailag, akár politikailag) is jelentıs, magas színvonalú alkotást jelenti. Az ilyen alkotásra mondjuk, egy világ. M ozart Requiemje a haldoklás minden pszichológiai állomását (alkudozás, lázadás, depresszió, félelem, - kyrie (könyörgés), lacrimae (könnyek), rex tremendae ([a halál] félelmetes király[a]) etc. tételek megjeleníti!, a mővészek -a maguk szimbólumrendszereikben- megelızik (!) a kauzalista, ezért törvényszerően szők ösvényen járó tudomány által exponált világot: M ozart nem ismerhette Elisabeth Kübler-Rosst, Polz Alaint! A festık ezer évvel ezelıtt megfestették a skizofrént, a mániást, a depresszióst –a tipikus sérülési (egyben lét-) helyzeteket, archetípusokat, stb. A mővészet nyelve nem deskriptív, ezért ma már sokan nem értik azt. A tudományos nyelv nyilván praktikusabb a tudomány számára. M egjegyzendı, hogy a nevelés, vagyis a kultúra hatalma, egyben lehetısége, hogy a mővészet nyelve is újra érthetı legyen. Hegel koráig a képek jelképek is egyben, a hangok zenei jelvények, mondatok. A társadalom számára nagyobb volt a kulturális egyértelmőség, mely folytán egy dolgon mindenki ugyanazt értette -adott kultúrkörben legalábbis. Ma ez nem létezik, így a mővészetterápia kultúra, de egyénfüggı is (az egyén pszicho-kulturális múltjából adódóan). Az egyén önmagában nem létezik, az ember társadalmi, így politikai, szociális és kulturális lény, elvekkel, eszmékkel (vallással politikával, erkölccsel, mővészettel= kulturális burokban), mint valami köldökzsinórral kapcsolódik a nagyobb közösséghez. Ezt úgy fejezzük ki, hogy az ember meghosszabbított létezı (Dunkel). A meghosszabbítás eszköze a kommunikáció, ideológiák és ennek fajtái: -szerelem (=szeretet) -kultúra (identifikáció-identitás, közössé tevés, közhelyek és hagyományok) -harmónia (=illeszkedés, integrálás, beleillés) -vallás (öröklött és/vagy választott ideológia) -szokás és szégyenkultúra (választás, csoportnyomás, normakövetés) Ezek az úgynevezett távolságcsökkentı gesztusok, mert az individuumok, mint ontológiailag elválasztott létezık egymáshoz való kapcsolódását segítik elı (Dunkel). Sıt, a szeretet (szolgálat, hit) transzcendentál, általa túllépek önmagamon. Vigyázat, a szeretet más-más a vallásban, a pszichológiában, a filozófiában. Szerény munkámban, ahol csak lehet, metarendszerekbe kívánom oldani a szakismereteket. Az élet értelme a szeretet, de mint a szeretet tevése, nem egyszerően csak az érzése. M agasabb szemszögbıl a szeret nem érzelem, de egzisztenciális attitőd, létmód. A szeretet önmagam, kincseim, tudásom, elfogadásom, segítıszándékom szétosztása, a szeret önmagunk eladogatása, a szeret öngyilkosság. 167

egész életünk értelme, küzdelme az integritásra való törekvés, ennek sikere. A leszakadt, integrálhatatlan Énrészek patológiát eredményeznek.

93

94 A mővészet korai funkciója a szakralitás (vallás), kommunikáció, a közösség, késıbb (XII. század) az alkotó szubjektum identitásának megırzése-alakítása, speciálisan emberi ösztönkiélése, (a hatalom, a kompetencia, az egyéni nyelv, egyéni világteremtés akarása,) szublimáció. A zene nemcsak érzelmek megjelenítése, a zene sokszor volt a mítosz nyelve (a szakralitásnak fenntartott nyelv), ezen túl társadalmi termék is, egy egész kort is tükröz, még ha azt az alkotó személyiségén keresztül is teszi. A mővészet és vallás társadalmi tudatformák. Azonos magból keletkeztek, a mővészet inkább az agy jobb félteke mőködéshez kötött, a tudomány a verbális-logikus bal féltekéhez. Kezdetben168 a túlélés és a tudat kevert: 169

LÉT

→VALAHOGYAN LÉT →ÉRZELMEK ÉS NEM RACIONÁLIS MÓDUSZOK kognitív-emotív-konatív ,,ıstudat"

REÁLIS TAPASZTALATOK,

technológia, praxis,

RACIONÁLIS

VILÁGMAGYARÁZAT

mítosz, vallás

ESZMERENDSZER,

erkölcs, jog

NORMATÍV

İSI HAGYOMÁNY

mágia, mővészet

IRRACIONÁLIS

(viszonyszabályozás, kommunikációminták) MÉM (memetikus)170

Az ember bonyolult létezı, megragadásához kapásból három tudomány kellene (Hegel), mégpedig az antropológia, a szellem fenomenológiája, pszichológia. M ég 2004 –ben is a biológiai embert orvosolják, ez gyakorlatilag állat gyógyászat. Az egész ember nevelése, a szellemi folyamatok megbetegítı erejének feltárása még nem történik meg. A természeti ember korában a mágia, az antikvitásban a mítosz és vallásos mővészet, a feudalizmusban a vallás, az újkorban a tudomány a domináns. A fenti táblázat alapján a hegeli felosztást idézem; a mővészet a szemléleten (vö.: insight, belátás, megvilágosodás, meghasonlás, katarzis lehetısége ÉS terápiás haszna!), a vallás alapja a képzet, a tudomány a fogalmi megismerésen alapul. És persze mindenik szellemi megismerés, tudatforma, simán tartalmaz vagy kölcsönöz a másikéból valamennyit. A konatív (akarati) tényezı elıször a hatalom akarása (személyes kompetencia), ami majd megjelenik legalizáltan is, mint erkölcs, társadalmi elv (vezetık, uralkodók, kasztrendszer, apa vagy anyajogú család stb.) Az akarat és intellektus vezet a kísérletezéshez is, a kauzális gondolkodáshoz, mint nem emberközpontú, dezantropomorf tudatformához (tudomány) jut el.

168

Az anyagba szül etett, történeti ember természeti-társadalmi-történeti ön és világ-megismerésének hajnalán. A létnek (és a tudatnak is) két aspektusa van: az észlelı (szubjektív) és észlelt (objektív) aspektusa. 170 =mimézisz, utánzó /áthagyományozó jelleg. „Kötelezı”, elvárt, divatos, kultúrvírus –szaporodik és a következı, meg az azt követı nemzedékeket is „megfertızi”; túlélı információ, életelv, paradigma, szabály, stb. 169

94

95 A mővészet mindig ısi marad, a mővészet ısi célját illetıen (eredet, isten, nyelv elıttiség, érzelem, ösztönélet, identitás, jelvények, szimbólumok, ıselvek, archetipikus helyzetek), és ısi, emberközpontú, antropocentrikus voltában is. M ind a mővészet, mind a tudomány a világ birtokbavételének egy-egy módja. Ám a mővészet a lét alapállapotához közelebb van. Ez pedig önmagamról, mint világegységrıl való tudás (vö.: Piaget gyermekkori, primér adualizmus171 fogalmával), teológiai mőszóval: unio mistica, és az érzelmek (a lét dolgaihoz való viszonyok). A mővészet lényege az eszme és az anyag harmóniája, a szép; az eszme az anyagon való áttetszése (Hegel). A mővészet az anyagon keresztül ismer fel szellemi törvényeket. Tehát a magasrendő mővészet az aiszthézisbıl (érzékelés, αίσθήσίς), tehát az anyagiból a szellemibe, a gondolatiba (νοεĩν) való felemelkedés eszköze. A természeti népek mővészetében az anyag a túltengı, a klasszikus mővészetben az anyagi és eszmei aránya ideális (briliáns formák). A romantikus mővészet a szubjektum világa felé veszi útját, az eszmei, a személyes lelki tartalom a fontos, tehát a szubjektív líra, a zene, a festészet. Ennek a szubjektívnek a zeneterápia szempontjából nagy jelentısége van. Az esztétikán túlmutató, az „illeszkedı léttel” kapcsolatos általános (filozofikus) elv így fogalmazható meg: A Szép, a Jó, az Egy, a Végtelen, stb. egy idea (elv, ısminta, a felépítés menete, információ), és fölöttéb valószínő, hogy kvantumfizikai elv. Az idea/elv, ıskép valaminek a lehetısége, ami már e világegyetem kialakulásakor, vagy teremtésekor, mint lehetıség (potencia, posszibilitás) eleve adott. A Szép, vagy a Jó, a Tökéletes stb. ideája (elve) közvetítıdik az anyagi világ szférájában, azaz: pl. a szép dolog részesedik (partcipáció) a szép ideájából. Az ember is részesedni vágyik a lét egészébıl, e részesedés (εντελέχεια, entelekheia) a harmónia (illeszkedés, beleillés, a tao, [az Út,] a dharma [buddhista törvények nyolc ösvénye] hit, etika stb.) szerinti élet során valósul meg. A reális és ideális egymásra vonatkoztatása (µέθεξις, méthexisz) a mővészetfilozófiában különösen érdekes, de ez azonnal ontológiába és metafizikába torkollik –s ez többszörösen szétfeszítené szerény, mindazonáltal hiánypótló munkám kereteit. Az idıtálló mővészetet mélysége és igazsága teszi értékessé, s így olyanná lesz, mint maga a filozófia. Arisztotelész172 szerint az igazság, a dolgok kutatása „filoszofein peri tész alétheiasz”, azaz az igazságról való bölcselkedés. –És mi más lehetne a mővészet? (M ővészeten én mindig a magas mővészetet értem.) A mővészetek nyelve is egyfajta gaondolkodásmód (szimbólumnyelv, rezgés [érzelemnyelv]). M árpedig –Parmenidésszel szólván- a: GONDOLKODÁS ÉS A LÉTEZÉS UGYANAZ (to gár autó noein esztin te kái eínai). A lét eleve reflexív lét. M ert tud önmagáról. –Hát nem ezt mondta Buddha? A [meg] látás fedi fel a létet. A reflexiót és tudatosságot [nem tudományosság! –D.N.] értve ez alatt. „Az éberség megszabadít a haláltól; a nemtörıdömség a halálnak ösvénye. Az ébert 173 elkerüli a halál, a felületes pedig, már életében [mozgó] halott. M inden nap meditálj. M editálj, M editálj!” (Keczer Bernadett szavaival) A szellem mibenléte a reflexió (önmagamra való irányulás és önmagam tudása), és az érzelmeim tudása, azaz átélés reflexióval. Az érzelmek nem csak a hüllıagy (a rhinenkefalon környezete, szélei, határai= limbus, limes), a limbikus rendszer terméke, a szellem csupán nem intellektuálist, nem tudást, kiváltképp nem racionalitást jelent. Az érzelmek a lét moduszai, s nem csupán a pszichológia alapszava, de legalább annyira az ontológiáé (=lételméleti) alapfogalom is. 171 172 173

Amikor a csecsemı, az anya, a test, a világ jelenségei még egyazon világot jelentik. Metafi zika, αρχαί –al apelvek. NB! Az éberség NEM racionaltiás. Lelki, spirituális értelemben vett éberség, mint nem anyagiba ragadtság.

95

96 M ind az egyéni, mint az antropológiai-történeti ember jellemzıje, hogy az egyéni tapasztalás mellett átvesz más tapasztalatot, vagy elhiszi mások tapasztalatait (mém, memetika [utánzástan, divatos, ragályos gondolatok, vélekedések és hitrendszerek] kultúrgén 174, utánzás, szokás, falkaösztön, hagyomány, vallások, elvárás, csoportnyomás, szimbólumok). Az ember a szimbolikus funkciók segítségével tendenciózusan mozdul el a tapasztalat felıl az ún. konceptualitás felé. A rossz koncepció, a tévhit, hibás vélekedés számos betegünket jellemzi, ezért a pszichoterápia, a zeneterápia feladata lehet új életfilozófia adása. A mágikus ıstudat, mint egy zigóta 175, két-három nagyobb részre vált, akár egy gasztrula, majd végtelen differenciálódás folyamatában részletekké alakult. Elıször a filozófia (teológia+kozmológia+etika, ıselmélet, theoretiké), asztrológia (nem jóslás! és messze több mint laikus csillagászat), természettudományok (ayurvédikus tudás, mesterségek, tekhné, gyakorlati tudás, praxisz), majd lassan a határtudományok végtelenje (molekuláris biológia, kolloidkémia, értsd: az ún. enciklopedikus tudás stb.) jelent meg. A praxis és theoretiké vészesen kettévált. Egyre több információnk van egyre szőkebb területekrıl. A tudomány részletez (analízis), a mővészet összegez (szintézis). Szélsıséges esetben (ám korunkban tendenciaszerően) a ,,nagyon specializált szakember” egyre többet tud, de egyre kevesebb dologról. Ez akár a: ’mindent tudni a semmirıl’ végletéig is elmehet. Ezért is van szükség mővészetre (egészlegesség, élményszerőség). Ezért van szükség interdiszciplináris szemléletre! KETYEGİ HORMONOK

A mővészet a ritmus erejével dolgozik, a kompozíció ritmikus (ami lehet gondolatritmus is, vezérelv is, formai ciklicitás, felépítés, tagolás) szervezettséggel válik egységes szerkezetté. Instituo ergo sum. M egszervezek, tehát vagyok. Szervezıdve, szervezıdésekben és szervezıdési szintekben létezünk: organizmus szavunk is innen van, az organizmus millió részletet integrál, organizál, azaz önmagába, mint egészlegesbe alrendszereket szervez. Az élı organizmus is saját ritmussal, folyamatok sebességgel bír. Ezekkel részletesebben a kronobiológia szaktudománya foglalkozik. A szervezet szinteket izolál magában, hierarchiák végtelenjét. M inden mőködés ritmikus: pl. a Donnan egyensúly (testfolyadékok elektrolit tartalmának, a folyadék [szemipermeábilis 176 membránokon való] kvándorlásának ritmikus szabályozottsága) kicsiny változásai, a Szentgyörgyi-Krebs kör, a mirigyszekréció. Ritmikus a sejtek Hodkin-Katz pumpája, az ATP építés és bontás, a glykolízis és glykoneolízis, a növekedés, az ozmotikus mozgás sebessége, a szempillacsapások, a légzésszám. De ritmikus az egyes szervek (máj, lép, stb. szervóra) saját, külön aktivitási ritmussal bírnak (az éjjeli gombavacsora, vagy az éjszakai ivászat duplán káros, a máj detoxikáló funkciója estefelé csökken). Napszaki (és heti, évi) ritmusa van mindennek, ami él, a csontvelınek (hajnali nagyobb aktivitás 4-5 óra körül) a véralvadékonyság éjszaka csökken. A hormonok kifejezetten ritmikusak, a kortizol az aldoszteron délelıtt magas, a vazopresszin éjjel 1 körül van jelen a legmagasabb koncentrációban. A glutamát, a szerotonin, a dopamin is ritmikusan termelıdik A bioritmusnak jelentısége van a bipoláris affektív zavarok alakulásában, a szociábilitásban, a pszichomotoros teljesítményben. 174

errıl lásd: Susan Blackmore: The Meme Machine, 1999 –Oxford Univerity Press a zigóta a barázdálódott, már osztódni indult megtermékenyített petesejt. Gasztrula akkor lesz belıle, amikor az osztódott sejtek elsıdleges üregeket (pl. bélcsı) „kerítenek be”. 176 Csak bizonyos anyagokat átengedı hártya, félig áteresztı. 175

96

97 Az ionháztartás viszont független a táplálkozási és ébrenléti ritmustól (különben elpusztulnánk), ám az állandóságot nem állandó állapotok, hanem ritmikus (és akár szabálytalan [pl. szívverés]) ciklusok tartják fenn. A nappali-éjjeli ciklusok felborulása a melatonin (alváskor, sötétben termelıdik) termelés és aktivitás megzavarását eredményezi. A melatonin mint antioxidáns védi a DNS -t, az éjszakai mőszakban dolgozók közt több rákos megbetegedést találtak. Alapegységünknek a circadián ritmust érezzük leginkább (circa diem= közel egynapos, nap körüli ciklus). Az endogén óránk, mint circadián ritmusaink generátora csak kvázi független, a környezeti, vagy belsı faktorok szinkronizálják. M int más, ritmikus mőködéseinket is. Belsı óránk leginkább a nucleus suprachiasmaticus lehet. A kronobiológiában meghatározó a ciklus hossza (peridián, ultradián [24 órás ciklusnál hosszabbak], szubdián [24 órás ciklusnaál sokkal rövidebbek] ciklusok), és az életmód. Nappali (diurnális), vagy éjszakai életmóddal (nocturnalis) van-e dolgunk. Emberben a hormonok nagy száma 24 órás, a keretet a reggeli (megvilágítás kezdetekor termelıdı) magasabb ACTH, illetve a sötét periódus elején magasabb szintő TSH hormonok adják. Számos kórképben borulnak fel biokémiai, ritmusaink-ciklusaink (hypopytuarizmus177, Basedov-kór178, depresszió, fényhiányos depresszió [alvászavar, totális arousal és aktivitás zavarok, álomszerő inaktivitás, betörések a nappal folyamán], epilepszia [kóros és ellenırizetlen ingerületgócok, görcsök –mint az agyi ingerületszervezés, pl. a pyramis sejtek gátló-szervezı hatásainak zavara]). Hangulatzavarok is több pólusúak, mégha ezt nem ismerik el, vagy nem fedezi k fel: az idegrendszeri aktivitásmintázta hektikus, kifárad, vagy „túlpörög”, hiperaktív és kimerüléses (depresszió) fázisai vannak. Csakúgy, mint a skizofréniás belsı és külsı adaptatív mőködésében megjelenı ritmikus, irányítási és ingerfeldolgozási szervezési zavar. Számunkra felfoghatatlan az oszcilláló világegyetem, amiben egy Brahmā-nap 179 a kozmikus metronóm egyetlen kattanása (eddig marad meg az anyagi univerzum). Ez a világ szívdobbanása, az alaplüktetés, pulsus. Az ókori görögök –pythagoraszi befolyással180- az anyag legkisebb húrjának (vö.: atomosz) rezgését, lüktetését nevezték az ’elsı idınek’, khronosz prótosznak (ez pedig méret!, mégpedig a Planck hosszúság mérete, 10-42 cm). Ha (a „hagyományos”) idıben mérem, a világegyetem lüktetései a proton bomlási idejének [1035 év] osztásai, a legkisebb mérhetı egység a Planck idı: 10-45 mp). Ezt helyesebb alapvetınek interpretálni, mert idı valójában (mind kozmológiai [tudományos], mind vallásos szempontból) nem létezik, egy végtelen folyamatban ráadásul nem lehet elsı lüktetés, mert a végtelennek sem kezdete, sem vége nincs. Csak vansága van, olyan örök jelene, amit mi a zenében élhetünk át, ön-feledtségünkben minden realitás érzéktıl, így az idı becslésétıl is megfosztva. A világegyetem folyton keletkezik. A kvantumenergia-óceán (holomátrix) csendje rez géssé alakul. A zene: a semmi rezgése, vagy rezgésbe csomagolt semmi. E ritmikus csend-hang-csend-hang – semmi-valami-semmi-valami 01-0-1-0-1, bináris jellegő. Ebben a holomátrixban hol vektor mennyiség, hol tenzormennyiség keletkezik, így fermionok és bozonok generálódnak. Elıáll a végtelen dimenziószámú Hilbert tér. Hol a ’semmi van’, hol a ’valami van’, hol energia, hol virtuális részecskék –így anyag keletkezik: 177

A hipotalamusz mőködésének zavara egyben az ozmoreguláció, a homeosztázis (csupa egymásra hangolt ciklus!) zavara. 178 Hyperthyreoidizmus, a pajzsmirigyhormon több biokémiai láncon keresztül szinte elégeti, fel fokozott anyagcserére kényszeríti asejteket, itt is ciklus és sebesség problémával találkozunk –végsı soron. 179 Avagy Síva szempillantása, (naptár és számítástól függıen, kerekítve) mintegy 700-800 billió év.A Bhāgavad Gītā-ban: Brahmā egy napja= ezer földi korszak. A korszakok: Satya-, Tretā-, Dvāpara-, Kali-yuga = háromszáztizenegybillió-negyvenmilliárd év. 180 Pythagórász pedig a káldeus hagyomány befolyás ával…

97

98 anyag-energia-anyag -energia –ez is a világmetronóm kattogása. Világunk végtelen nagy szappanbuborék, benne ún. fázisterek alakulnak ki, melyek számtalan kis térre hasadnak. Nekünk, itt, a test fogságában csak három dimenzió szabadságfokai ismertek. De a világ határai nem az ismereteink határai. ÁTHANGOLÓG CSARNOK

A személyiség a tapasztalatokon és tanulásokon keresztül alakul, ebben elemi szerepet játszanak a sejtek glutamátreceptorai (NMDA receptorok) és neurotranszmittereik, a stabilizálódótt szinaptikus kapcsolatok. Az elektromos jelek (ritmusai) valamint e jelek által szenzitizált sejtmembrán (benne a NMDA receptorokkal) érzékeny a glutamáttranszmitterre, aminek jelenlétében sok kalcium iont enged át az idegsejtbe (long-term potentiation=hosszú távú áthangolás).181 Az erıs idegsejti kapcsolatok (szinaptikus kisőlések) adják az ismeretek, és rögzült válaszok alapját. A mentális betegségekben muszály lenne újra tanulni! Országunk erre nem ad lehetıséget, a meglévı fórumok kirakatintézmények csupán. A gyógyulás: korrekció, áthangolódás. Sıt, újra-tanulás. Az orvosokra nézvést értı, de a mondás nem alaptalan: M edicus curat, Natura sanat. Az orvos kúrál, [de] a Természet gyógyít. (Az orvos nem isten, de a Természet reparációs mechanizmusainak érvényre jutását segítheti.) De nézzük, mit tenne szükségessé a mentális betegségek? Újra tanulni mindent, új látásmódot, új viselkedés-repertoárt! De ez csak a ’kellene’ kategóriája, a politika soha nem akarta még az ’alattvalók’ boldogságát, fejlesztését. A poltikai hatalom önmagát akarja. A magyar társadalmi viszonyok pedig kedveznek ennek. Nem is szólva a ’betegség mint jó üzlet a gyógyszeriparnak’ jelenségrıl. Ugyan, ki akar itt változást? A pszichiátriákon inkább tanítani kellene, mintsem bogyókat felírni az esetek 90%-ban mindezt ’gyógyító beszélgetés’ nélkül. A zene számos élettani hatáson keresztül hangolja át az egy hangulatban, mőködésben, szemléletben, viselkedésben, érzésekben megrekedt pszichét. Ahogy pl. a szorongás (csökkenı noradrenalin, növekvı cortikotrop-realising faktor szint, üss vagy menekülj reflexek) tartósan áthangolja a hypothalamus, hippokampuszz cortisol receptorainak érzékenységét. A betegségek többsége biofizikai-biokémiai szinten „mutatja meg magát” (pl. ph-változás → gombásodás, idegimpulzus vagy ionáramlás: izomtónus/görcs → elzáródás, frekvenciaváltozás → funkcióromlás [epilepszia, tachycardia] koncentráció-változás → kövesedés [plakk, vesekı]stb.). Tehát a biofizikai-biokémiai mőködések ritmusának zavarai, azaz elhangolódás. Az idegrendszeri mőködés ritmuszavara enyhe esetben a gyermekkori magatartászavar (epileptoid EEG182 –minták). Súlyosabb esetben epilepsziás görcsök. Funkcionális eredető (organikus eltérés nincs) fájdalmak mögött nem ritkán áll ritmus zvar (epe, bél motilitásának, az izmok összehúzódásának ritmus zavara, ideges szívpanaszok, szívritmus zavar, mirigy mőködés bioritmusának zavara: nyombélfekély, stb.) De ritmikus agyi mőködés zavar állhat a hiperaktivitás mögött is.

181

E mechanizmusban két jel erısít meg ill. indít be szinaptikus folyamatot. Különbözı események így kapcsolódhatnak össze. 182 Electro-Encephalo-Graph = agyi hullámok elvezetésére (és a gyenge agyi aktivitás áramok felerısítését és rögzítését) szolgáló készül ék.

98

99 ÉS MOST LÁSSUK AZ ÁTHANGOLÓKAT , A ZENE SZEREPLİIT :

A ritmus ereje nem lebecsülhetı, ezt tartom a zeneterápia legfıbb erejének, mivelhogy az egész Univerzum zenei jellegő, tehát ritmikusan, minták alapján szervezett. A ritmus [sarkítva] objektív. A DALLAMok inkább már a személyiség emocionális rétegéhez tartoznak, amibe érzelem, szociális hatások és szabályok is benne vannak, de az álmok és vágyak, a fantasztikum világa is. A dallam: szubjektív. A kompozíció szerkezete, a struktúra (forma) sokszor kifejezetten intellektuális bravúr lehet. A kompozíció inkább szociális, amiben helyet kaphat transzcendentális dimenzió is (Bach M agnificat –ja nem csak formai bravúr, egy ima is.) A RITMUS . (Kérlek, olvasóm, engedj beszélni, bınek tőnik, s ha az, ha nem, az etimológia [eredettan] nem fölösleges, ne feledjük a ritmus szavunk eredetét; ερυσθαί=elhárít/oltalmaz/összetart, rhein=folyni, eruein=húz, vonszol, alakzatban marad= mőködésben tart, tehát: rendezıelv.) M inden funkció, történés olyan paramétere, amitıl a minıség az, ami. Ha meg akarjuk változtatni az életünket, egy mőködést, egy formát, a ritmust (mintát) kell megváltoztatnunk. Ezért tartom a ritmust archénak (αρχή=ıselv, ok, kezdı feltétel 183, lényeg, princípium). De a ritmus nem monoton ismétlıdés! Nem ütem, hanem ritmus: tetszıleges arányok/ismétlıdési minták. A ritmikus mozgás, a táncterápia még stroke184-os, bénult betegek számára is jelentıs rehabilitációs lehetıség! A zene ritmus, de ritmusok jelentés-hierarchiája is. A hangok, zörejek, dallamok, egyidejő harmóniák, és ami ugyanaz: dinamikusabban, több egyidejő dallam (kontrapunkt) szín, erı, tónus és jelentésrétegeket, tehát ritmusmintákat halmoz szuper komplex egységgé. Egyetlen hang is ritmus: egy csı, vagy húr, vagy membrán rez gése. A rez gés gyakorisága (= frequentia) adja a hangmagasságot, ereje (amplitúdója) a hangerıt. Az alaphang (a hang magassága) gyakorlatilag számtalan apró részrezgés (a húr, a síp rezeg egészben, de felébenharmadában, negyedében-ötödében, stb. is,) eredıje. A részrezgés zenei nyelven: felhang, aliquot ( =néhány). A hang is, a 3-5 hangos zenei motívum (legkisebb értelmes zenei egység) is tónus (hangszín). A felhangok adják a hangszínét, attól függıen, melyik felhang milyen erısen van jelen az adott hangban. Egyetlen hang is, a szimfónia és maga a zeneterápia is tónus. M otoros, érzelmi, sıt, fizikai tónus τόνος = 1. feszültség (húr), az izom (kéz) feszülése, ami s ahogy a hangot létrehozta, 2. beszéd, hanghordozás, modor, 3. hangszín, festészetben a színek modora, fénye, 4. zenedarab egészének megformáltsága, módban, valamilyen tónusban való megírtsága. A hangok egymás utánisága a szuperkomplex rendszer második lépcsıje, dallam keletkezik. A zene az alábbi hierarchiák szerint épül fel, a: = mozgás, testbeszéd, kifejezımozgás= gesztus és sikoly. A hangok oly magasak (mélyek) és olyan lassan vagy gyorsan következnek egymás után, s olyan logika 185 szerint, amit megértünk (miként a konvencionális beszédmegértésben). (Ez igaz a kortárs zenére is. DALLAM

183

Elveket, ısokokat kellen írnom, a görögben ennek csak többes száma van. stroke= simogatás, ütés, csapás, orvosi értelemben gutaütés (apoplexia), agyi érkatas ztrófa okozt a centrális bénulás. 185 Ez a logika a kor stílusa (pl. barokk) nemzeti karaktere (pl. olasz) a zeneszerzı egyéni nyelve (pl. Vivaldi). A zseni egyéni nyelvjátékát megértjük, a skizofrén neologizmáit nem. Bár minden zeneszerzı dallamalkotása egyéni, a koherencia, az összeállás, a szépség, a kompozíció szervezettsége oly fokú, hogy végül is esztétikai minıség áll elı. 184

99

100 Dallamszerkesztésben Bartóknál logikusabbat nem ismerek.) Ha egy dallam jelentését meg akarom ragadni, muszály reá mozogni, így átélve biztos tudást szerezhetek, mekkora a dallam energia és térigénye, lépni, vagy szökellni kell-e reá? (vö.: az euritmiai mozgásokkal). Figyelem, a zene idıbenisége csak percepciós szinten fontos. A zene építészet = alá-fölé rendelt hierarchiák jellemzik. Ugyanakkor egy dallam nem más, mint (testbeszéd hangokban!) kifejezımozgás: egy dallam hatására az agyban éppolyan kérgi és kéreg alatti területek lesznek aktvak (EEG és PET vizsgálatok), amik jóllakottság, evés, szexuális kielégülés folytán is aktivizálódnak. De leginkáb a barátságos szavak, az elfogadás és szeretet.(Zindel Segal, Helen M ayberg, 2002, Toronto). Tehát a gondolatok, a tanulás megváltoztatja az agysejtek közötti kapcsolatokat! Ezt 13ik éve tanítom, mert bár nincs laborom, horribilis értékő mőszereim, biológusom, matematikusom, emberanyagom eszközös vizsgálatokhoz, miként a torontói egyetem kutató zeneterapeutáinak, de még pedig fizetésem sincs. Én magyar, éhezı tudós vagyok, aki ingyen dolgozik, és akinek a gondolatait a tudományos paradigma csak megerısíti –mégha utólag is. A magyarhoni érvényesülésben igen gyakran nem a teljesítmény, hanem az számít, ki milyen érdekkörökhöz tartozik. Fontos! A zenei prozódia (a beszédritmus186 [artikuláció, beszédtempó, elválasztások] és a beszéd dallama nélkülözhetetlen a beszédfelismerésben. A Broca (motoros) beszéd központ (gyrus frontalis tertius, jobb kezeseknél bal odlalon lehet) aktivizálódik a zenehallgatás során. Z ENE NÉLKÜL NINCS BESZÉDMEGÉRTÉS . (És ez biológia. A fatikus kommunikáció, a gesztus, a testbeszéd mind, a mimikához trásított kifejezıhangokon keresztül vezetnek a fejlettebb beszédszervezéshez.) A zenetörténet két esetben tud arról, hogy agyvérzés utáni Broca kérgi sérülés után, afáziás (aphasia= beszédképtelenség) zeneszerzı még komponálni képes. Tehát az emberré válás hajnalán a prozódia (görög: προσ+ωδία, latin: ac+ centus = hozzáéneklés, a szavak hangsúlyozása, kvázi éneklése, a szavak sajátos melódiája) fontosabb lehetett, mint maguk az egyre kokrétabb jelentést hordozó szavak! És a gyermekeink intrauterin fejlıdésük során mindezt már érzékelik! (Beszédaktusok, hozzá kapcsolódó emóciók, társas helyzetek és szükségletek.) A zene és beszdémegértés szenzoros része, a beszéd expresszív részében a Wernicke (szenzoros beszédközpont, gyrus temporalis primus) mezı vesz részt, de a Broca és Wernicke központok sem izoláltan mőködnek. (Az agy holografikus szerkezete, kapcsolatgazdagság.) = összeillések és illesztések, arányosságok, szimpátiák, kapcsolódások, egybefoglaltságok. A hangok, a dallam (és a szólamok) hangjai sajátos viszonyban állnak egymással. Rokonok, vagy idegenek, szelídek, vagy ellenségesek. A hangok kiadta harmónia (összehangozni), azaz a hangok összeillesztésébıl egyszerre kiadódó hangzat az összhang. Ez a hangok egymáshoz való viszonya, kapcsolata. Sok zenemő esszenciája a harmóniában ragadható meg. Ilyenkor dallam nélkül, csak az összhangzattani kivonatot játszva, megkapjuk ezt az esszenciát. Létezni= együtt lenni. Ekképp a harmónia kozmológiai fogalom! Az akkordok (’több húr’) gyakran taktilis (tapintási) ingerületasszociációt vált ki az agyban. Ha valaki jó zenész, és gondolkodó, ehhez nem kell PET vizsgálat, ami csak utólag igazolta a zenészek közönséges, napi tapasztalatát. HARMÓNIÁK

186

Másképp: 1. kvantitás, a szó hangsúlyos szótagja (τόνοι), 2. a szótagok hosszúsága (χρόνοι) –Arisztotelész, Poétika.

100

101 = amolyan, betők, fonémák, morfémák. Építıkövek, modulok, alapelemek. A hangok egyedi rezgések, ám már önmagukban is más részrezgések (az ún. felhangok): minden egyes hang rengeteg részhang összegzıdése. A zenei nyelv alapegységei. A hangadás 1/ kapcsolattartó és 2/ informatív-manipulatív (nászra hívás, vészejel, hazugság) funkcióval bír. A kanadai kutatások igazolták, hogy már 6 hónapos korban mintegy rendszerbe (tonalitás, hangnem, pl. dúr, moll) illesztjük a hangokat. Spontán játék alatt, többször exponált gyermekdalokba esetenként ’hamis hangot’ kevertek: ez jól látható orientácós reflexet indukált a kicsinyeknél. U gyanez EEG-n is megfigyelhetı. Az ısi, védikus nyelv minden hangja már egy értelmes jelentés is! A természeti népek zenéjében az egyes hangok önálló szimbólumként is léteznek! A hangok és a harmóniák közötti idı és egymáshoz való idıbeni viszony (addicionális és multiplikatív187 viszonyok) adja a ritmust. RITMUS = mérték, lépték, arány188= ratio, proportio, ritmusban kódolt [egyéb] információ. Lám, a ritmus megint itt van, jól látod, kedves olvasóm, s nem csak idıbeni, temporális folyamat, processzió, elprehaladás. Sıt, inkább ciklikus, visszatérı, ami persze az európai idıfogalomtól idegen, pedig ilyen a kínai, indiai, sıt, ilyen volt az ókori görögök idı felfogása is. HANGOK

M ár egyetlen hang vagy 15-30 részhang eredménye, összegzıdése, ez is ritmus (additio seu summatio). A rezgési minták (ritmikus folyamatok, ciklusok) szuperponálódnak, s ezer kicsi minta egy nagyban alakítja ki a végsı minıséget: mind élıben, mind a holt, anyagi univerzumban, mind az agyunk gondolattengerében. Az agyban számos: gátló sejtet (a hozzájuk tartozó több tucat sejt kisülését gátolják) gátló sejt (a gátlókat gátló-vezérlı pyramis sejtek és a pyramis sejtek aktivitásának szinkronizációja) van, igazi karmesterek! A dallam ritmusa konkrét beszédszervezés, különösen az ún. verbális zene (gótika–késıbarokk, kb. M ozartig) korszakaiban. A harmóniák váltakozása a harmónia ritmus: a tagolás, váltások ritmusa. A ritmikus visszatérések adják a darab alapkarakterét (pl. csárdás, keingı, fox-trot, tangó): tánc, lüktetés, gyász, erotika, zokogás, szökellı öröm, stb. A ritmus tágabb értelemben arányosság, és nem annyira csak a zene, hanem az építészet, a festészet, a költészet, de az egész univerzum alapfogalma is. Nincs mőködés, mely ne lenne ritmikus. A zenei ritmus jól láttatja; a ritmus mőködéseket és funkcionális egységeket szervez egybe, vagy tagol szét (= szervez egy másik egységbe) egymástól. A zenére (= többszörösen komplex ritmushierarchia) pedig azért van szükség, mert: mindenki a saját világában él, s bár szavakkal építünk hidakat, a szó pontatlan, s világot cserélni meg nem tudunk, hogy megtudjuk, milyen a másiké? M aradnak a szimbólumok, a foltok, színek, arányok-, és a zene, ahol eltőnnek a szavak (= tökéletlen közvetítık, félreértés). A törzsfejlıdés során alakítottuk ki ısi szimbólumainkat. Az elemi percepció szintjén egyes percepciós egységek (szagok, hangok, látvány) jelzés (elılegzés, anticipáció) funkciót vesznek fel, melyek támpontot (nyom, [indice], a szakadatlan változásban meglévı állandóság, mint viszonyítási lehetıség) jelentenek, és helyzetek, dolgok felismerésében segítenek. A jelzés, a jel a szimbólumnyelvek, így a zenei szimbólumnyelv alapegysége is. Eredete az állatoknál a biológiában, etológiában ma is fellelhetı. M ár a patkányok (sajátjaim, Patakos és Zafar) is megtudják különböztetni a konszonanciát és disszonanciát!189 187

Rövid és hosszú váltakozása, a rövid érékek kiadta hosszabb szótag, vagy hang. A multiplikatív ritmus a régi, menzurális notáció (kottaírás) zene sajátja, különbözı arányok (proporciók) szorzó-osztó ritmusok. A ritmus eredetileg a hangsúlyos verselést jelentette. 188 Ne fel edjük: a matematika a zenébıl (Pythagóreizmus) születik, a közép tana, aranymets zés, súlypont, geometriai szerkeszthetıség, középarányos, irracionális számok, vetület, stb. Természtesen az as ztrológia is jelentıs fejelsztı hatású a matematikára nézve. 189 2004 Mi a zene? -Dunkel

101

102 Sıt, (nekem van idım megvárni, míg rájönnek, hogy) a patkányok képesek dallamokat, sıt, nyelvi dallamok (különbözı nyelvek melódiáinak) megkülönböztetésére. Vagy, amint megfigyeltem, M alacz kutyám rengeteg nyelvi, nyelv-dallami fordulatot képes volt differenciálni: a dallami jelentés, mint protonyelv a biolokiumban adott. Rizspintyeim is megtanulták értelmezni rajongó kitöréseim jellegzetes dallamát: „szíjjel puszilom azt az elviselhetetlenül gyönyörő pofádat!” A nyelv zenei-melodikus eredető, a protonyelv mőködése biológiai tény.190 A jelölı megkettızi a világot, önmaga, mint jelölı lesz, s emeltt kialakul a jelzett világ. A jelkép jobban elkülönült funkcionális egység; távolabb fekszik a jelenségek, a természeti formák, dolgok, reális világától. De a jelkép valóságelemeket tartalmaz (lásd címerek, piktogramok). A jel már igen absztrakt, nincs hasonlósága a tárggyal, melyre vonatkozik. Jelentése társadalmi megegyezésen alapul. Használata konvencionális. A szimulákrum mozgási szimbólum, aféle sőrítmény; sematikus, sztereotíp egységek, pl. a gyerek a levegıben végzett kavaró mozgással az egész fızési folyamatot jelképezi. Nos, ilyen haggá változott szimulákrumokkal a zene telis-tele van. M inden mővészet nyelve szimbólumnyelv. Ám ez nem a mővészet sajátja csupán, a szimbólumképzés filogenetikus jelenség: az emberré válás folyamatában, amit az egyed is megismétel, többször, többféleképp, az ontogenetikus fejlıdés különbözı szakaszaiban 191. A zene esetében gesztusnyelvrıl, azaz mozgásnyelvrıl is beszélhetünk, hisz' minden dallamnak, mint vonalnak is, energiája, sebessége térkitöltöttsége, sajátos koreográfiája van. Gondoljunk a táncra! M inden mozdulat, mozgás. Az ún. verbális zene (szintaxis, építkezés, dramatikusság, [grammatikai] hierarchiák, gazdag prozodia) amire még lehet táncolni, tagoltan, esztétikusan mozogni, M ozartig, Webernig tart. Beethoventıl Brucknerig, Wagnerig egyfajta romantikus, festıi zene jelenik meg, Nietzsche mondja Wagnerrıl, hogy az ı zenéjére nem lehet táncolni, Wagner (és a romantika) zenéjével már csak úszni, lebegni, (teszem hozzá) vagy épp elsüllyedni lehet. Itt érdemes Bálint M ihállyal párhuzamot vonni, regresszióban levı, a díványba kapaszkodó, fekvı, vagy épp a padlón csúszkáló (a csecsemı testhelyzetei) betegek gyakran beleolvadásként (anya-gyermek szimbiózis, attachement) élik meg és süllyedés, alámerülés szavakkal írják le élményeiket. 192 M aga a mővészet, az alkotói folyamat és a mőélvezés is mutat regresszív állapotot, a tudatalattiba való átjárást, álmodozást, szublimálást –de errıl az alkotás-lélektani irodalom szól bıvebben. Azt azonban ne feledjük, amikor a mőélvezés során isteni magasságokba emelkedünk, nos ez nem csak afféle mondás. Avalokitésvara, az ısi India bölcse beszél az észen túli ismeretrıl, az észt meghaladó bölcsességrıl -sajnos Descartes nem hallhatott róla. A rációt sajnos módon ma már irreálisan túlértékeljük. Ráadásul mentális betegségekben még az okos, intelligens, együttmőködı betegeink is elvesznek az ún. racionalizációikban, a tudatalatti elhárítások és Én-védı mechanizmusok össztüzében. Az alacsony intellektusú, vagy a kognitív funkcióikban (mentálisan is, gyógyszeresen is) gátolt beteg számára az élménygondolkodás és szimbolikus tükrözés (majd tudatosítás, mint visszajelzés) az egyetlen reális terápiás eljárás. És még valami, a régi buddhista hagyomány tud valami mélyen igazat: ez a megismerés által való megszabadulás. 190

Lásd Juan Torro számítógéppel elıállított nyelv bemutatását patkányoknak, 2005 Melanie Klein ír az Énfejlıdés en megjelenı szimbólumképzés fontosságáról (in: The Importance of Symbol Formation in the Development of the Ego, International Jouranl of Psycho-Analysis, 1930. Volum. 11.). 192 In:Borzongások és regress ziók világa, Animula, 1997. 191

102

103 Annyit jelent, nem elmenekülni kell e világból, és saját világunkból (mindkettı gyakran patológiás!), hanem megismerni, nem részt venni benne. Vagy úrrá lenni ismétlési kényszereinken, vágyainkon. Megismerni, s a megismerés útján (alkotóelemek, motivációk, erık, tévedések, csapdák) megszabadulni tıle. A II. századi alexandriai gyógyító filozófiai beszélgetések 1 therapón, therapaina = szolgáló, szolgálólány hasonlóak Avalokitésvara programjához: megismerni hatalmat nyerni fölötte (társadalmi és lelki bajokon egyaránt) -és megszabadulni. Goethe nem hallott Avalokitesvaráról, de tudott valami fontosat: „Oh, boldog az, ki még remélheti, hogy e tévedések tengerébıl felbukkan. Amit az ember nem tud, szüksége épp arra van, s amit tud, az számára használhatatlan.” (Faust) Goethe is, Avalokitesvara is, s a zeneterápia, a mővészetekkel való foglalkozás pont a „tízezer dolog világát” (külsı, jelenségek világa) ítéli értéktelennek, látszatvilágnak. A praktikus, de fragmentált (töredékes) a csak enciklopédikus tudás hiábavalóságáról beszél. Ezek csakis a gyakorlati élet kellékei lehetnek, de az egzisztencia, az élet kérdései a Nyugat társadalmában elsikkadnak. Nagyon, megbetegítıen egyoldalúak lettünk! A haszon és anyagelvő beállítódásunk világunkból kivonta a lelkit, az érzelmit, a spirituálisat: desztillált világban élünk. A zene, a régi (gótikus, barokk) egyházzene, a lelki beszélgetések, együtt táncolások, a festmények ürügyén történı beszélgetések olyan lelki, bensıséges atmoszférát teremtenek, mely visszaadják a nem elidegenített emberi ön-érzést. A szöveges zene az intellektusra (értelmezés, egyénítés, emlékek, irányítatlan gondolatáram [Jung]) is hat. A ZENE AZ ELSİ ANYANYELVÜNK Egyébként a zene e nélkül is sokszor viselkedik nyelvszerüen: szintaxisa van, a jelentésréteg denotációra 193 és konnotációra 194 különül, vannak benne ragok. A zene nem csak óriási konnotáció (dolgokhoz, eseményekhez, személyekhez való) viszonyt (reakciót, érzelmi minısítést) kifejezı „valami”, hanem valódi beszédaktus! M ondatértékő szavai (=dallam [ami motívumokból, vagy továbbképzett motívumokból áll, { ezek legkisebb értelmes egésze a motívum íz}]) vagy utalnak ad: 1. sőrítéses szimbólumok195, szimulákrumok196 ad: 2. egyszerő utalásos szimbólum197 valamire. Avagy tettre sarkallnak, szándékot fejeznek ki (illokúció, menj, hozd, vidd, stb.). Ehhez vedd hozzá: Whithehead és Russel nyelvi felosztását; ık tárgynyelvet (pl. asztal, szék, virág, kutya) és mőveletek nyelvét, [mint jelekre utaló jelek nyelvét] differenciálnak. Ez utóbbi egyben metanyelv is. (M etanyelv: szó, mondat, egy mondtrész, egy egész mondtat).

193

leíró funkció, pl. esik az esı. a beszélınek a viszonyát fejezi ki, ami a leíró-ténymegállapításhoz való viszony, pl. keserő dallam jegyzi meg valaki, hogy esik, ami azt jelenti: (de kár, hogy már megint) esik. 195 Érzelmet megjelenítı motorikus akció, pl. sírás, vicsorítás, melldöngetés, simogatás stb. dallamba való költözése. 196 mozgásvázlat, képmás; helyettesíti magát a cselekvést, pl. fejem a vállamra billentem (csucsukáltam, aludtam), felnyitó mozdulat, berakok valamit, megnyomok egy gombot, ez akár 2 órás mosási folyamatot szimbolizálhat. 197 Mint amilyen a himnusz, a Marseilles (egyben a francia nem zeti himnusz) hangjaival való megidézés, így utalok p. egy nemzetre, a szabadságra. A náci himnusz, vagy az orosz himnusz a magyarral együtt, kontextuálisan jelenti magát a magyar történelem korszakait, a náci megszállást, vagy az orosz befolyásolást és a szocialista korszakot. 194

103

104 A zene ezért összminıségében induktív, egyben illokúciós jellegő: szeretlek (~tehát szeretkezz velem), utállak (~tehát menj innen!). Sokszor azért mondunk valamit, hogy megtétessünk valamit (Wittgenstein). A dallamok vonulata mozgás –dráma, történet. a zenei szimbólumokkal végzett mőveletek azonban nyelvi rendszert hoznak létre. A régi kottaírást (notáció) nem is lehet modernizálni, átírni. Egyenesen le kell fordítani a mai kottaírás nyelvére. A zene maga nyelv is, túlnyomóan ,,magyaros” (finnes198), mert agglutináló (ragozó). Az agglutináló nyelvben minden „a végénél történik”, a ragok alapján tudjuk, hol, mikor, miért, kivel… Persze a zenében vannak izoláló (változatlan motívum, dallam, variálatlan dallam rész (ragozatlan szó analógiája) s flektáló (hajlító 199) nyelvi elemek is. Ezen felül a magyar nyelv inkább szintetikus, mint analitikus nyelv, a zene általában sőrítı-szintetikus jellegő. Teli van ún. sőrítı szimbolizmussal (pl. melldöngetés, ökölrázás, ujjongás, vicsorítás, sírás dallami megfelelıi). A zenei forma beszédszerősége mellett azonban mindig utal eredetére: a nyelv nélküli térre. Ez egy nagyon archaikus lelki korszak. A nyelv nélküliség utal az üresség anyagtalan világára, mely minden megnyilvánulás bölcsıje. M indenek mellett a zene a mozdulatrendszere miatt a lehetséges táncok, mozdulatok, és a mozdulatokkal-gesztusokkal bejárt-megjelenített terek miatt képzetes cselekvés is. M ár maga a csecsemı is moz gásban nı fel. M inden mozgás mögött intenció, feszülı vágy, akaratgondolat, elkerülés vagy távolítás, megkapaszkodás, félelem, düh, csodálkozás, fiziológiai szükséglet, szociális interakció (játék) van. A mozgás mindent jelent, drive-redukciót, motivációt, érzelmeket, társas aktust, sajátos kifejezı nyelvet (mint testbeszéd). M i a zene? Nem más, mint ısi mozdulatok, testi-lélektani helyzetek hangtani megjelenítése, mint ahogy a beszélt nyelv is: sírás, zokogás, sikoltás, nevetés, harcra buzdítás: onomatopoétikus (hangutánzó, hangzásokkal jelenetet festı, kívánságot megértetı). Zene, tánc, nyelv, jelentés szorosan összefüggı fogalmak. A beteg/kliens zenei moz gása, zeneálma, vagy zenére történı grafikus produktuma óriási projekciós anyag, a személyiség megismerésének mély kútja. Ha az operának rejzfilmnek csak a zenéjét hallgatjuk ráismerünk a történet fı csomópontjaira, mert a zeneien képzetes történés és a valós történés majdnem fedi egymást. A dallamok a történet egy-eyg szakaszait szimbolizálják. Ám, a konkrét jelentés-nélküliség zeneisége (nincs konkrét fogalom, szó, így konkrét jelentés) nem jelent (érthetetlenül) elvontat, értelmetlent. Lágy fuvola, lassú dallam – dobütések – feszült, disszonáns akkordok – szünet – és újra a lágy fuvolás dallam, nos, bárki képes ezt valamilyen tröténésként/hangulatválátsként értelmezni. A zeneterápia külön fejezete a szöveges zenék (dalok, operarészletek) feldolgozása. Ám sokkal fontosabb a nyelvileg nem elérhetı traumák zenei-festıi artikulálása! A zenei kép vizuális analógia, alaptónusa, hıfoka, térmélysége, színei, energiája-dinamizmusa van. A zenei ingerek komplex kérgi asszociáció-láncot indítanak be, ami függ a kultúrától, s a személyiségtıl is (bántó emlékek, vágyak, fantáziák).

198

De jelentésmódosító ragok-elıtagok találhatok a török, amerikai indián nyelvekben is. Bár nem a magyar nyelv az egyetlen agglutináló nyelv, egy magyar tudós számára csábító a zenei agglutinációt a magyar nyelvi agglutinációval összevetni is, s a magyar nyelvi sajátosságokkal illusztrálni is. 199 Szél-szelek, szók-szavak. Ilyen típusú tıhangváltozás-szótıváltozás, pl. a német nyelv sajátja: der Bruder, die Brüder, vagy a sprechen-spricht-spracht-gesprochen, stb. Ez a zenében a nem dallamvégi variációk eseteivel analóg.

104

105 A zeneterápia, ha lehet, még a szimbólumokat is el szeretné hagyni: ez persze egy Buddhista célkitőzés. Ám ne feledjük, a szimbólumokat rosszul használók a diszlexiások, skizofrének, stb. így, ha túljutunk a szimbólumokon, már csak maga a tiszta szemlélıdı tudat van, szorongás és félelmek nélkül. A zenei nyelv is kommunikáció. Szó szerint. A kommunikáció pedig maga az élet. Jeleket adunk és veszünk; minden szinten. Kvantummechanikai, vegyi és biológiai szinten, a magán ember szinjén épp úgy, mint társadalmi-politikai méretben és jelentıségben. A görög, ám ismeretlen mítosz szerint, Ókeanosz a világ alapja, ez pedi az áramlás, folyás, anyagcsere. A betegség is kommunikáció, sok tünet, mint szimbólum, mint betegség-ajánlat jelenik meg (lásd pszichoszomatika). A háton (testtáj= szimbólum) levı pattanások eltitkolt konfliktusok, maga a bõr, mint az Én határa is jelzi, a külvilág és a szubjektum konfliktusát. Nem mindegy, hogy a test mely része betegszik meg: az asztma (nem pusztán bronchus spazmus,) lehet az adásra való képtelenség, a bennrekedt agresszió jele, az ekcéma, az allergia az anyával való ambivalens kapcsolat (idegen [allergén {szorongás}]a családban) jele, a gyomorfekély a lenyelt, de meg nem emésztett (elégtelen elaborációs funkciók, masszív elfojtás) feszültségekre utal. A zene, s a mővészi formák illı (= harmonikus) módon kapcsolják egymásba a mőalkotás részleteit. A részegész, az integritás, az arány, a harmónia (c αρµoνία= részek összeillése) teszi hatékonnyá a mővészi formákat. De nem így van-e az emberi léleknél? Ott is az össze nem illı (disszociált) részek okoznak disszonanciát! Lenni= együtt lenni —illeszkedni. Harmóniában, diszharmóniában lenni. (mitsein, In-der-Welt-sein, M itsein, –Hiedegger, être avec- Sartre) A zeneterápia elsısorban élményterápia, ahol hatunk a személyiségre, mozgósítva a személyiség különbözı vonásait. Egyáltalán, nem használt részképességeket, emlékeket, elnyomott emóciókat mobilizálunk, a személyiségben izoláltan koegzisztáló tartalmakat hozunk egymással kapcsolatba. Vigyázat, robbanásveszély! M inden pszichoterápiás módszer az ,,A” tőzveszélyességi kategóriába tartozik. Forró plazma, épp ezért eleven, élı plazma is. Ezért van helye van a sírásnak, a nevetésnek, minden excesszív200 (és regresszióból fakadó) érzelmi kitörésnek. Szimbólumképzésnek, érzelmi megerısítésnek, drámajáték elemeknek, elfogadásnak, de legfıképpen helye van a szeretetnek, mégpedig a produktív szeretetnek, ami elfogad, elfogadóan-megértıen kritizál (ami a fejlıdés lehetısége), nem minısít, hanem visszajelez. A zene –és minden élményterápia, mővészetterápia- elsı két célja, hogy tiszta, hárításmentes, ideológia-mentes ıszinte érzelmek jelenjenek meg. M ásodszor, az élményterápia akkor hatásos, ha az ,,én meghal, azaz feloldódik” pl. a közösségi zenélésben (decentrálás), dalolásban, magában a mőalkotásban. A terápia sodrában megreped az én magányos burka. Az ön-feledt beteg, az önfeledt ember is, miként a Görög tragédiajátszás idején, eltávolodik önmagától (amplifikáció [felerısödés, a hullámgörbe eltávolodása az alapvonaltól], itt: abban az értelemben, hogy; ’önmagától való eltávolodás’. A beteg/kliens kívülrıl pillantja meg a saját helyzetét és önmagát, a katarzis perceiben kiegészült-meggazdagodott Énnel bír. A mőalkotás gyakran lehet egy világreprezentáció, ami ütközhet, vagy kiegészülhet a kliens világképével (komplexusképzésszimbólumképzés [Jung]).

200

excessus: túlzás (latin).

105

106 BESZÉLGETÉS

A zenérıl, a zeneálomról, a dal szövegérıl történı beszéd, diskurálás, szabad asszociáció is fontos. Ha a beteg/kliens erısen hárít, hát nem a saját élményeirıl, hanem másról, de legalább ( a zenében fellelhetı) analóg lelki élményekrıl fog beszélni. Talán elıbb-utóbb ı maga is szóba kerül. Így, ha a fókuszba a saját lelki élmények és tetteink mögöttes motivációjára esik a figyelmi fókusz, nos, akkor figyelmes olvasóm, már sejted is; akkor tettünk valamit a transzparencia, az átlátszóság megszerzéséért. Önmagunk átlátszósága, az árnyékszemélyiségünk (Jung) megismerése nem fájdalmatlan. De megkerülhetetlen út, a lelki gyógyuláshoz, sıt, a spirituális fjlıdés érdekében!! KILÉPÉS ÉS FELISMERÉS

A katarzis (= megtisztulás) a kilépés eszköze, ezáltal magunkat mintegy kívülrıl szemlélhetjük (ez az esztétikum terápiás haszna). Az esztétikai (Platón) de pszichológiai értelemben vett újrafelismerési helyzet (jé, én ilyen vagyok, mindig ebbe a hibába esem [ismétlési kényszer, pszichopátiás tanulásképtelenség], stb.). A zeneterápia dramatikus része magatartásterápiás elemeket, valamint önismereti visszajelzéseket is tartalmazhat. Platón, Arisztotelész nem elavult, a filozófiai gondolkodás (nem tudomány, hanem gondolkodási stílus; a szavak megtisztítása [kvázi neuro-lingvisztikus programozás], reflexió, a hétköznapi ügyesség elemei) és a tudatosság (dolgok és önmagam átlátszósága, Dunkel 1997), a transzparencia (vö. matheszisz, Arisztotelész, -Poétika, [Platónnál: areté, fronézisz, tehát az ’ön’ –ismerés, szintúgy a gyakorlati ész és a jó megvalósításának eszköze]) már önmagában terápiás hatású! Az elemzés és tudatosság fényében csak megismételhetjük: a dolgok önmagukban semmilyenek, nem rosszak vagy jók. A gondolkodás és asszociált érzések teszik ıket ilyenné, vagy olyanná. M i mind, csupán INTERPRETÁLJUK a világunkat. És persze a mőalkotáson keresztül is hermeneutika= értelmezeési kísérelt, s egyfajta elıadásmód= interpretálás zajlik. Innen ’Platón terápiás haszna’201 -igaz, csak bizonyos IQ és fogadókészség (nyitottság nélkül nincs élet) felett. ’’’PLATÓN-CSEPPEK,,, Nnnaaa igen, „Platón dobozára” is rá lehetne írni, ha az orvos másképpen nem javasolja, napi 3x1 gondolkodás szemlélıdés. Platón terápiás haszna abból ered, hogy kovászt, ısi tudást vitt a nyugati gondolkodásba. Arisztotelész, nagyon helyesen, kritikával fogadja a „mester” tanításait, jeleül, a katarzis –tant is. Arisztotelész (tehát Platónnal nem egyet értve) állítja, hogy a mővészi utánzás, a mimézisz (mővészi utánzta, inkább: MODELL; dráma, zene , kép) bizony gazdagabb annál, amit utánzott. Ergo: a mővészi utánzás nem az utánzott társadalmi jelenség (pl. dráma), természeti dolog (stb.) puszta utánzata! Nem is utánzat! Több annál. A: lehet(ne) még másképpen is gazdag, élménytelített világa.

201

Saját terápiáimon, egyetemi óráim után „ráadást” követelı hallgatóimnak „gondolatok uzsonnája” néven szabadon asszociálva, gondolatokon vagy nagy gondolkodók gondolatain meditáltunk, vitatkoztunk –agapéban.

106

107 GYÓGYÍTÓ ESZTÉTIKUM

Orvosok, lélekgyógyászat, terapeuták nem igen foglalkoznak filozófiával, nos, pedig én a mővészetterápiák alapjait itt találtam meg. Az orvosi részletek, bizony, csak a hatás közvetítı mechanizmusait tárgyalják. A gyakorlat, a hétköznap, a gyakorlati ész, a praxis (episztémé praktiké) hosszú távon senki ember fiának nem elég. Ott van a másképp is lehetne (δυνατόν). Kell a szépség. A szépség pedig, még nem „happy and” esetébven is a jó, az areté megvalósulása. (Figyelem, az areté Platónnal az önm-megértést, ön-tudást, phronéziszt okosság] is jelent.) A kellene, a jó lenne, az üdvös/helyes, szép/arányos, az erkölcsileg illı, a szépbem való megjelenése. Persze, hogy gyógyít! A szépnek, naná, hogy van, sıt, erısen, viharosan is lehet; érzelmi-indulati hatása. De még „agyi hatása” is, tehát egy dráma, vagy opera intellektiális, politikai befolyással is bír. Ettıl tartottak is sokan, számos helyen a való történelemben, pl. Beethoven szabadító operája bemutatója elıtt, a Fideliót, mint pl. „más helyre és más szereplıkre transzponált” történelmi operát, Verdi Aidáját is fenyegette a cenzúra és politikai akarat. Nos, ahogy Arisztotelész írja a poétikájában, a (z esztétikai) darabban a hédoné (gyönyör) a mathézis (önismeret, ~azonosítás, belátás) adja az esztétikai örömöt: az önmegértés, hogy én is lehetnék Cicero, hogy, én is lehetnék Carmen, stb. stb. A tragédia gyönyörködtetı hatása (oikeia hédoné [ο’ικεία ήδονή]) onnan van, hogy az azonosulás félelmet (φόβος), részvétet kelt a közönségben. A megnövekedett érzelmi feszültség (pszichologizálva, az amplificatio) és, az, hogy hol belevonódva (identifikálva), hol a drámától eltávolodva (az amplifikáció kifejezés második jelentése), értelemmel szemlélve azt, amibe az imént belevonódtam, nos, ez az „árapályerı”, ez az ingamozgás alaposan energizálja a lelket. Ráadásul kimondva vagy ösztönösen, intellektuális nyereséget is hoz(hat), a nézı felismerésekhez juthat a mő által. És ez egy mozira vagy operára is vonatkozik. A hangszeres zene is dráma, mondottam vala, hőséges olvasóm, hog a zene képzetes cselekvés, minden szonátának drámája van. A megrendülés (eklépszisz), a részvét, öröm, amire rezonátorokként „vevık vagyunk”. E képzavar azonban segít megérteni: mire is rezonálunk. M ert még akkor is rezonálunk, ha a rútat, igazságtalant, a fantasztikumot látjuk, hisz’ mindegyik ott van az életünkben, valahogy mindenhez viszonyulunk! M ert a nézı a színpadi történéseket önmagára, saját élettapasztalataira vonatkoztatja. Így lehet a darabban valami egyedi, különös, vagy mindenkit érintı általános (το καθόλον). De a lehetséges (το δυνατόν) is reánk vonatkozik, avagy; a mi létünknek nincsenek más, létlehetıségei? A terápia épp erre a MÁSKÉPPre (τ`α ενδεχόµενα .`αλλως .`εχειν –kedves olvasóm, jól sejted, ez is Poétikából, a mővészetterapeuták „bibliájából” idezett rész) irányul! A késıbbi esztétikák (1) „megmozgatni, (2) gyönyörködve (3) tanítani” hármas oszlopának: 1. esztétikai (filozófiai) 2. mővészetlélektani (pszichológiai) alapjai a: (platóni-arisztotelészi hagyományon alapuló) „delectare-movere-docere” hármas hatásából épül. Elvarázsolni, hogy odafigyelj (fókuszolj): szórakoztatni-gyönyörködtetni (delectio). Hogy megfeledkezz önmagadról (decentrálás). M egmogzatni, ide-oda dobálni, hogy kimozdulj (movere, motivatio) passzív, vagy épp hataloméhes, depressziós, stb. állapotodból, és persze tanítani (docere), hogy a világra ismerj, magadra eszmélj! Terápia? Ontológia? Esztétika? Nem vagy, hanem is-is!

107

108

ÉLETFILOZÓFIÁK ÉS FELISMERÉSEK

Plato no Prozac! (Prozac helyet Platón!), ahogy a kanadai származású filozófiaprofesszor (Lou M arinoff PhD City College of New York, 2000) mondotta volt. -És írta volt, a fentebb idézett szavai a mai, modern önsegélyezı mentálhigiénés könyvek egyike. Számos, tipikus, mindennapos emberi problémákra nyújt megoldást. -És miért kell ez? Azért, mert ahogy a család, az iskolák és egyetemek az elsıdleges, erıs, stabil szocializáció szempontjából semmivé válnak a globalizáció, a fogyasztói társadalom érték-nélküliségében 202, a profit egyeduralmában. Úgy fognak nıni a problémamegoldásban gyenge, az élettel és önnön életükkel elégtelen embertömegek. A montreali Concordia University (Canada) hallgatói számos problémával keresték meg M arinoff doktort. M int engem, a Debreceni Egyetemen. M ert számos, szeretetre és segítı szóra éhezı fiatal nem talál segítséget életében! Olyan problémákkal jöttek a hallgatók, amire akár épp Prozacot írtak fel, pedig megoldhatók életvezetési tanáccsal, új életfilozófiával, értelmes gondolatokkal. Hazánkban, a felhígított és tömegoktatássá degradált, nívótlanított (PhD képzés puszta formalizmusa, Universitas, alapképzés-szakképzés, bolognai egyezmény, ’nem fontos’ oktatói állások megszüntetése) egyetemeken olyan hallgatók, és olyan tömegben jelentek meg, kiknek mentálhigiénés állapota rossz, lelki vakok, szociálisan ügyetlenek, és felszínesek. Nem csoda, ha a kultúrában és alapmőveltségben elmaradva nem találnak fogódzót, modellt, és tablettákat remélnek olyan feszültségek, frusztrációk elviselésére (gyász, szakítás a szeretıvel, tanulmányi kudarcok, szegénység, drogproblémák, stb.), amik a lét velejáró problémái, s mint ilyenek, nem betegségek. Nagyrészük feldolgozható és megoldható. A tabletta nem lehet mindenre megoldás. M inden kultúraelsajátítás (akkulturáció) szocializáció, így a zeneterápia, pl. egy éven keresztül a másodlagos szocializáció, s az asszisztált élményfeldolgozás (elaboráció, nem feldolgozott traumák kimunkálása, rejtett elemek felszínre hozása), korrekció, újratanulás, közösségi hovatartozás lehetısége! Különösen az integratív (vagy más néven komplex [tánc és felolvasás elemek, játék, bábozás, jóga ászanáknak, M oreno drámajáték effektusnak is stb.]), induktív [Dunkel] zeneterápia203 esetén. A terápiás történések, a zene utáni beszámolók (zeneálmok), zenére készült rajzok projekciós tesztként használhatók grafológiai elemzésre, vagy a dinamikus rajzelemzés céljaira. A zene nyelv nélküli, és tárgy nélküli tér is, (annyit tesz, nem tárgykapcsolat, hanem reflektív önmagában-levés állapota), miután önmagát megteremtette, benne teljesen csupaszon áll a kliens. Ez fontos tulajdonság, ez a ,,csupaszon állni a nyelv nélküli térben” teszi értékessé a pszichiátriában. Lássuk csak: 1. A regresszió (mint életkori sajátosság) és a zene (speciális vonása) egyik rétege nyelv nélküli tér. 2. a kreativitás tere tárgy nélküli tér204, a beteg fantáziájában meg tudnak jelenni a traumatogén élmények (integrálhatóságuk elemi feltétele). 202

Legyünk ıszinték, reálisak, ez a fajta társadalom csak a piac szereplıi iránt mutat érdeklıdést. És hogy mennyit érsz, az attól függ, hogy milyen a vásárlóerıd, vagy mennyit adsz el. A többi néma csend. 203 Kicsit a Darnell módszerhez hasonlít, minden a beteg provokálását célozza. Indukció az elve, létrehozni egy érzést a betegben, akcióba és megnyilatkozásokba lendítve ezzel a provokálással. 204 Bálint Mihály mutat rá, hogy az ırtörésben a libidó egy tárgyra vetül, az oedipus komplexusban két tárgy van jelen, míg az alkotói folyamatok tárgy nélküliek. A szervezıdı produktum mint szimbólumnyelv és kvázi tárgy beszél majd az alkotóról (a komplexusok szimbólumokba öltözése [Jung], a szimbólum, mint a diagnosztika alapja).

108

109 A mővészetterápia a megjelenítés, mégpedig az Én-állapotok megjelenítése, sıt, visszatükrözése, jó esetben az ,,Én átprogramozása” (adott elvek, létértékek, reakciók, vélt fájdalmak, vélt kudarcok átstrukúrálása. Ne a múlt határozza meg az Én-t, stb.). Egy esemény újralejátszásának helye a frontális lebeny alsó strukturáihoz kötött. M ég egészséges emberek sem tanulnak hibáikból, aki pedig frontális lebeny sérülésben szenved, nem képes újra lejátszani egy eseményt, hogy mit kellett volna másképp csinálni, egy adott esemény eléréséhez? [M oreno dráma játék, realitástöbblethez való jutás.] Nem régi, fájdalmas események puszta újrajátszásáról van szó, hanem, hogy azokat új színben lássuk! Ez a gyógyuláshoz vezetı út egyik lépése. És új élettechnikákra való tanítás. A gyógyítás= tanulás, tanítás! Egy epebeteget is tanítunk, mit ehet, mit nem. Hogyan (!) étkezzen? Fızzön másképp. M iért van szüksége e betegségre? Stb. A zeneterápia így diagnosztikai értékkel is bír, ha a terapeuta szociálisan kellıen (de nem állandóan) penetráns, dinamikus, szuggesztív, akkor a kreatív foglalkozások segítik az önújrateremtést újraszülni magunkat, szétosztani magunk) különösen önmeghatározási válságban (indentitás krízisek). Legalább kétszer kell születnünk,205 másodszor szociokulturális értelemben, harmadszor önmagunk, spiritualitásunk által. De még szociokulturális értelemben is többször, életkoronként vagy meghatározó életeseményekkel kapcsolatban. A közösség szociálenergiája (különösen, ha néha 2-3 egészséges egyetemistát, vagy laikus segítıt is bevonunk, akik kellıen facilitálják a csoport eseményeit), a sikerélmény, a felfakadó (és formát öltı) trauma,206 a sikerélmény, a személyes kompetenica megjelenése segít a személyiség reintegrálásában, jóllehet a zene infantilizál, preverbális (preödipális) szinten szólítva meg az embert. A pszichés beteg eleve regresszióban él, ám a zenével irányított regressziót lehet indukálni, s abból újra felnıni. A trauma gyakran verbálisan elérhetetlen, amúgy is háríthatnak a betegek minden kényelmetlenebb feltárást, így nem kerül napvilágra a trauma ill. hibás lelki mechanizmus. A zene a pre verbális szférába: gyermek és újszülött kor, nyelvhasználat elıtti események, és elfojtott [a nyelv-ben lét számára nem elérhetı] traumák, stb. is eljut. Ennek segítségével emelhetık tudatba a verbálisan nem hozzáférhetı tényezık, az érzetek mozgásban, képekben, majd utólagos verbalizálásban jutnak kifejezésre. Sok pszichiátriai beteg bújik meg egykedvősége, mutizmusa, (nem organikus némaság, a kommunikáció elutasítása) negatívizmusa, tünetképzıdése (tic, más, stereotyp207 mozgások) mögé. Csalódottak, nem figyelt rájuk senki, becsapták ıket, a pszichiátriai betegek több mint fele ezt jelzi. M indennél több az emberi hang, az érintés, a melegség, a humor, fontos bizonyítani, vannak segítık, bizalommal lehetnek irántunk. A hideg, lekezelı, autoriter orvosi tekintélynek itt semmi helye. A zene (a zenei átélés) számos élettani hatással bír, ezzel talán megdöbbentve a túlzottan szomatocentrikus orvosokat, a laikusokat -hisz' a zene szellemi természető (mégis, anyagi hatásai is vannak). Az agykérgi tudatosulás mellett a hippocampusz, az amygdala, a thalamusz ill. a limbikus rendszer fiziológiailag értékeli a mőalkotást, mint Gestaltot (egészalakot). Itt már szó sincs ingerek elemi percepciójáról. 205

Dzoógoneo= nemzeni [életre hívni]. Az ógörög bibliában vö.: Máté 16, 25. Lukács 9,24. Márk 8,35, értsd; decentrálni kicsiny énünk, újjászületni a nyomor, a kulturális elıítéletek, a bőn stb. fogságából. 206 A betegeink java része attól is beteg hogy nem is tudja mi a baja, problémáit nem képes artikulálni. A „filozofálás ”, a diskurzus, a szavak élmények pontosítása nagyban segít. 207 ismétlıdı, mechanikus, sokszor nem tudatosan v. akaratlagosan végzett mozgások (bólogatás, ujjropogtatás, gyakori köhintés stb.).

109

110 Sokszor az elvárás maga (színházba megyünk, na ezt figyeljék, ez egy remek kis darab, stb.) megváltoztatja a percepciót. A hipothalamusz-hipofízis a heterosztázis-homeosztázis karmestere, a zene során átélt iz galmak a hipothalamuszon keresztül fiziológiailag hangolják (vegetatív idegmagok, reverberációs, affarens-motoros (efferens) idegpályák,→ mirigyszekréció, hormonok, vérnyomás, izomtónus etc. → vegetatív reakciók) át a befogadót. Az áramlásos, sodró lendülető, sıt, egyenesen elárasztó, ránk zúduló zenék208 már 10-20 másodperc alatt élettani változásokat indukálhatnak: nı a légzésvolumen, a légzésfrekvencia csökken, gyérül a pulzusszám, szaporább, majd gyérebb lesz a szempillacsapások száma. Változik a bır elektromos vezetıképessége, de még az EKG mintázata is (az AEP=auditory evoked potential, és az α-hullám-változás, olykor alvási orsó-szerő alakzatok megjelenése aktív zenehallgatásban miatt). Az izomzat ellazul, ám önkéntelen (ideomotoros) aktivitás figyelhetı meg, az ideomotoros (elképzelések indukálta mikro-moz gások) moz gáshoz hasonlóan. Csökken a szorongásért felelıs ω [ómega] receptorok (szorongás, aggódás) ingerlékenysége, (azonos megvilágítás mellett) változhat a pupilla tágassága. M érhetıen nı a szerotonin szint, megváltozik a test véreloszlása -a viszcerális (zsigeri) régió javára. A figyelem aktivizálódik, beszőkül, majd csökken az éberség, gondolatrohanások, álmodozások, képi élmények jelenhetnek meg. A tudatállapot-változás hasonló lehet a meditációban tapasztaltakhoz. A zenés szuggesztiókor, meditációkor a két félteke elektromos aktivitása (EEGje) teljesen szinkronizálódhat! Zene hatására többnyire elınyösen változik a tanulás hatékonysága, a corpus callosum zenei indukcióra jobban összekapcsolja a féltekéket, oldja a bal haemisphéra (agyi félteke) dominanciáját, lassul a nociceptív (c-típusú rostok, fájdalomérzet) idegek vezetıképessége, ill. az agykérgi mintázat változása miatt a fájdalomérzet csökken. A fogászatban használatos is az ún. audioanalgézia. Zenehallgatás, de különösen a zeneterápiás ülés alatt csökkenhet az aldoszteron, kortizon, kortizol szint, tehát stressz ellenes hatást209 regisztrálhatunk. Sajnos, sok betegség jár szorongással, feszültséggel, nem kell ehhez pánikbetegnek, depressziósnak lenni. Ám sok pszichés kórkép jár kifejezetten emelkedett stresszválasszal, így emelkedett adrenalin és kortizol szinttel is, ez utóbbi, ha sokáig magas, károsítja a hippocampus memóriasejtjeit. Érthetı a betegek ,,elbutulás” élménye (depressziós pseudodementia 210). Bár a depresszió, a pánik szindróma, más szomatikus betegségekhez társuló stressz válasz miatt rosszak a memória és tanulási teljesítmények, az alapbaj kezelése után javul az intellektuális és mnesztikus (emlékezeti) képességek és persze a beteg önmagába vetett hite, önértékelése (ami valós, gyógyító tényezı).

208

Wagner: A Walkürök lovaglása, Hacsaturján: Tőztánc, Bartók: Allegro Barbaro, Bach: VI. Brandenburgi verseny, Vivaldi: Gloria, záró tétel, Bach: III, VI. brandenburgi concerto-i, etc. 209 Helyesebben diszstressz ellenes hatást, hisz a stressz, mint inger lehet pozitív, vitális is. 210 Pseudo= ál, nem valós, annak imponáló, de nem az, aminek imponál. A dementia (ejtsd; demencia, dementálódás= észves ztés) elbutulás. Depresszióban erısen lelassul a beteg, a gátló folyamatok dominanciája miatt „lassabban forog az esze”, de ez átmeneti, semmi esetre sem jelent valódi elbutulást. A memóriazavar lehet a külvilág hárításának az eszköze is! A tartós sterssz (kortizol hatás) azonban károsíthatja a memróiasejteket (a hyppocampusban).

110

111 A rendszeres, jó hangulatú zeneterápia pszichoimmun változásokat indukál. A simogatás és a szeretet, a szimbolikus-képzetes simogatás (dicséret, mosoly, bárminı elismerés, a biztonság érzése) az inger gazdag és elfogadó környezet magas immunaktivitást produkál. Nı a nyálban az α-immunglobulin (már viccek, nevet gélések hatására is), jobb az ún. helper limfociták ([antigén és a sejtes kapcsolódást segítı Th és B] sejtek) aktivitása, gyorsabb a T-limfociták 211 mobilizációja, betegség esetén hamarabb keletkezik CSF ([sejt-] kolónia stimuláló faktor212), emelkedik a többi immunglobulin és az interleukinok és citokinek (lipmhokinek, immunpostások, hírvivık) szintje. A szeretet és a harmónia tehát immunprotektív hatású. A szeretetben nevelt gyerekek esetében magasabb a STH (a növekedésért felelıs szomatotropin hormon). A pszichológiában ismeretes a ingerszegénységben is élı cigányok, vagy árvaházi gyerekek, csökkent fejlettsége, sıt, a szociális törpe (bántalmazás, szeretet és ingerhiány következtében kialakuló alacsony STH szint, alacsony testmagasság) jelensége. M inden inger, környezeti hatás bír testi és lelki hatással. Nem is beszélve arról, hogy a percepció (érzékszervi érzékelés) mindig alkotó módon megy végbe, mi magunk hasítunk (projekció, vágy, tanulás, stb.) ki számunkra jelentıs, érdekes vagy épp rémisztı szeleteket a világ kaotikus ingeróceánjából (Uexküll, Piaget). Az ingerek, az erre adott válaszok tudatállapot módosulással is járhatnak, ehhez elég egy lassan csepegı csap hallgatása egy órán keresztül. A zene a megváltozott lelkiállapoton keresztül pszichoimmun változásokat indukálhat. A komplex, másnevén: induktív zeneterápia (mozgás, tánc, játék, drámajáték, élményközlés és beszámoló, szociális interakciók stb.) megváltoztatja a bioritmust, a személyiség saját (akár perszeverált, kórosan megakadt) ritmusát, habituális (szokásból, jellembıl fakadó) merevségét, kiszikkadtságát. A játékban a (ferudi) acting out (’ágálás’) az intenzív átélés (mozgások), cselekvı-aktív átélés (M oreno), érzelmi megtisztulás, szociális interakció, és az ún. realitásröbblet (M oreno) lehetséges. Ami közérzetjavító, emellett megfigyelés során diagnosztikus érvényő projekciókhoz jutunk, kommunikációs és reakciósémákat, szerepeket figyelhetünk meg ÉS jelezhetünk vissza a kilensnek/betegnek. A játékban két szféra mőködik (Goffman) a (1) szavak, (2) cselekedetek szintje, de emelett egy metaszint, a szimbolikus jelentések szintje is mőködik. A játék során tanulás is lehetséges, a tanulás pedig elsırangúan fontos minden mentális betegség kezelésekor, akkor is, ha ma, M agyarországon ez nincs, vagy csak lokálisan, nyomokban fedezhetı fel. A beteget meg kell tanítani boltba menni, pénzt beosztani, indulatmentesen kommunikálni, pl. a fınökével, udvarolni, stb. M eg kell tanítni (játékban szimbolikus megjeleníteni, gyakoroltatni) a konfliktuskezelés alaplépéseit. Ebben segítenek a gyakorta, önmagunknak felteendı kérdések: (akarom –ezt?, ily módón akarom?, jó ez nekem?, ad-e biztonságot… mekkora a kockázata?, igazán szeretem, vagy csak függeni akarok?, stb. stb.). A játékos helyzetgyakorlások (bolt, háztartás, utazás, stb.) elsırangú módszer a rehabilitációban! A játék, a humor, a mozgás kulcsfontosságú a pszichiátriai elletásban, ami sajnos, ma még mindig bilogóiai-gyógyszeres alapú, sıt, számos intézmény esetében kizárólagosan az. A játék régi egyensúlyt (patológiát) dönt meg, új funkciókat integrál és gyakoroltat, új egyensúlyt hoz létre.

211

legalább két (T-sejtek [itt külön kétfajta mechanizmus is található] és B-sejtes) módon mintegy bemutatják az antigéneket az immunrendszer egyéb szereplıinek. 212 Többfélét ismerünk: GM-CSF (T limfocita termelte) G-CSF (endothel, T limfocita, macrociták), M-CSF stb.

111

112 Azért is nem szeretem a passzív zeneterápiát, mert a mozgásnak a gyógyulásban óriási szerepe van. M ég az elképzelt mozgásnak (ideomotorika, imagináció) is! A testi betegségek megváltoztatják a saját-testérzést. Bénulás, krónikus fájdalmak, hosszabb idın át fennálló perifériális idegzavarok érintik a pszichét is. Ennek szélıséges esete az agnosia. (Bizonyos testrész, vagy a test egyik oldaláról nem vesz tudomást a beteg –ami agyvérzés, agydaganat következménye lehet.) A testi állapotunk egy sajátos háttér-érzést adnak –bár a figyelmi fókusz többnyire másra orientált. Jógában, relaxációban a lábujjunk hegyétıl a fejtetıig a saját testünkre fókuszolunk, így segítve a testi folyamatok harmonizálását. A mozgás, a testtartás vagy mímelt arckifejezés felvétele és egy érzelmi állapot reprezentálása más agyi hullámot eredményez, mint egy igazi mosoly, vagy önfeledt szökdécselés (kontrolláltság, szándékosság). Az érzelemi kifejezımozgások motoros szekvenciáit nem ugyanazon agyi helyek végzik, mint a szándékolt érzelmi kifejezımozgásokat. A mozgások, affektív motoros aktivitás, színészkedés azonban igenis vissza hat a központi idegrendszerre. Ami megváltozott test-reprezentációt jelez vissza, s megváltoztathatja az érzelmi alaphagoltságot. A sportolók nagyrésze szinte addiktív (adrenalin, endorfin+ kompetencia élmény, sikerélmény) a mozgással kapcsolatban. A test leképezése, a zsigeri érzetek, tehát a proprioceptív és interoceptív ingerek nagyobbrészt a jobb féltekében kerülnek feldolgozásra, az insula (agy mélyén levı rész 213), a falilebeny, a kettejük közt lévı funkcionális híd, a fehér állomány részvételével. Ezen kívül a thalamusz és a frontális lebeny, ill. a frontális lebeny kapcsolatai a bazális ganglionokkal jelentik a testérzékelés feldolgozó állomásait 214. Létünk közvetlen, kinesztéziás, pátikus (mozgás, szenvedély, testiesség együtt, spontán van meg benne –hacsak nem egy beteg emberrıl van szó). A létünkrıl leválaszthatatlan az érzékiség, és a dolgokhoz főzıdı érzelmek, valamint a régi élményeink mentális képviseleténel indulati töltöttsége. DUPLÁN NEM PASSZÍV ZENETERÁPIA

A pátikus létmód ezt a testies-érzéik-indulati létmódot jelenti, a szakirodalomban ezt régen (és Sartre, Flach) ANALOGON –nak (a valóságnak megfelelı élményeknek) nevezte. Az analogon olyan ’image’, belsı szemléleti kép, mely affektív és kineszteziás élményeket egyaránt tartalmaz. Tehát nem elvont, megfakult belsı reprezentációja a valóságnak. Analogon= hasonlósági, és még élményszerő megfelelés. De vajon fontos ez? Naná, hogy nem passzív ismeretanyag. A zeneterápia a maga: érzékiségével, játékosságával, nonverbalitásával, az élmények asszociativitásával és multimodalitás ával és elfogadásával/ felismerésével ÉLİ ELEVENné

akar tenni régi analogonokat, emlékeket, larvált, maszkírozott jelentéseket akar a mozgással és zenével ÉLETRE KELTENI tisztázni, MEGJELENÍTENI. Analogonjaink a játék, drámajáték, szimbólumok használata. 213

A három, szomszédos lebeny lefelé nézı részei takarják, fedik (= fedı, operculum). Az operculum frontale, o.parietale, o. temporale. 214 lásd még a tractus corticospinalis, a lemniscus medialis, a tractus spinothalamicus, a nucleus caudatus, a n. lentiromis, n. subthalamicus anatómiáját és élettanát.

112

113

Önmagunk reprezentációja a testi háttérérzés segítségével jön létre. Különben test nélküli, tisztán szellemi lénynek éreznénk magunkat. A zeneterápiás mozgás terápiás eszköz: a cél, hogy visszaállítsuk a normális, fájdalommentes testi reprezentációt, önelfogadást, (pl. kövérek) és mozgásos interakciókat segítsünk végbemenni (társak, ingerkeresı magatartás, bal frontális lebeny aktivizálása). Sikerélményt, humort adjunk, bizalmat a mozgásban –minden második depressziós mozgása erısen gátolt. A szorongó beteg nem kezdeményez. M ozgássérülteknek is lehet mozogni, újjaink, nyakunk, vállunk, fejünk, szemgolyóik tudnak mozogni. A példaadás a legmeggyızıbb, én mindig együtt mozgok a betegeimmel. A moz gás harmonizál (tónuseloszlás, vérkeringés, aktivitást és figyelmet, koordinálás igénylı akciók). Az agykérgi testreprentáció maga is zene: folyton áramlik, mint a patak felszínén tovaúszó örvény. Csak a korai agyfelfogás hihette: egy testrész – egy központ. Ez tarthatatlan. Térképek sokasága redundánsan (= fölösleg, afféle biztosíték, ha az egyik térkép elveszne) létezik agyunkban, mégpedig folyékony térképekrıl van szó. Olyan, mintha egy térképet mozgatna a huzat, a lap felpúposodik, meggyőrıdik, elforgatódik –de használhatósága nem romlik. M entális betegségbekben torz, statikus, merev testvázlat alakul ki. Gyakran látjuk a „félelem a mozgástól” típusú lassú, gátolt motoriumot –akár ízületi, rheumatológiai megbetegedések nélkül is. A mozgás dopaminerg sejtek aktivitását indítja el, megszakítja a negatív gondolatok áramát és a kórós testérzéseket. Óhatatlanul szociális interakciókba keveredünk. M ozgok, hogy mozgásba lendüljek. Változom (akár egy ujjtartást is), hogy változtassak magamon/helyzetemen. A térérzékelés, az abban elfoglalt hely (alá és fölé rendelés, szembefordulás, mint megküzdés), a tér használata, vagy épp a távlatoktól való rettegés mind a közérzetünk kivetülései a térre (önbizalomhiány, szorongás, agorafóbia). Vagy a tér indukálta érzelmi állapotok (kihívás, halálfélelem [szakadék], nyitottság-zárkózottság [vélt támadás esélye], áhítat [szakrális tér] stb.). A tér birtokbavétele a testem birtokbavétele, használata. M ajd a szociális téré is, a társak felé tett lépések itt kezdıdnek, eljutva a potenciális térig (Winnicott), ami nem valós, nem fizikai tér, hanem a tárgykapcsolatok és tranzakciók tere. A pszichomtorium (izmok tónusai, erıfeszítés), a pszichikus állapotot (érzelmekkel kapcsolatos mozgások: vicsorítás, ökölrázás, mosoly, simogatás etc.) reprezentáló testi (pátikus215, ’szenv’ teli) állapotok [pulzus, légzés, verítékezés, a bır elektromos vezetıképessége stb.] oda-vissza életre keltik, és/vagy megjelenítik, felidézik egymást. Ezt nevezzük reciprok (kölcsönös) induktivitásnak (gerjeszthetı, életre kelthetı állapotnak). A mosoly utánzása valóban mosolyszerő érzést indukál. Pl. a szökdécselés, egy Purcell fanfárzenére büszkén kihúzott testtartásnak, égbe tárt karoknak áthagoló pszichomotoros hatása van, pont az imént tárgyalt reciprok hatás miatt. Az izomtónus karati tónust igényel, a tónus, mint minıség, mint arány egy világot jelent: egyetlen hang is, a szimfónia és a zeneterápia egésze is; tónus. Fizikai, motoros, érzelmi, tónus: τόνος= 1. feszültség (húr), az izom (kéz) feszülése, ami, s ahogy a hangot létrehozta, 2. beszéd, hanghordozás, modor (konnotációs közlemény), 3. hangszín, festészetben a színek modora, fénye, (és jelenti még 4. a zenedarab egészének megformáltságát, az abból adódó összhangulatot, tónust is). A hangok egymás utánisága a szuperkomplex rendszer második lépcsıje, dallam keletkezik. A mozdulatok egymás utánisága, „tánca”, az egész ember aktivitását, annak stílusát építik fel. A motoros akciókba pszichés akciók (akarat, félelem, hárítás és közelítés, stb.) is bele ömlenek. Az ingerkeresı-kapcsolattartó magatartás inkább dopaminerg, és a bal félteke frontális aktivitásához

215

testies, fiziológiai érzetekben telített, ösztönös, nem intellektuális, elsıdleges létmódunk.

113

114 kötött, ami a hosszabb távú mentális betegségekben (énbeszőkítés, generalizált szorongásos zavar, poszt traumás stressz betegség, depresszió) meglehetısen legátlóik. A másodlagos szocializáció, zenés szocioterápia mérhetı változást indukál a gátló (acetylcholin, szerotonin) rendszerben. A kalandkeresı, ún. filobatikus emberek (Bálint M ihály216) „belsı narkománok” (adrenalin függık, iz galom és fokozottan ingeréhesek= extrém sportok kedvelıi). Dopaminerg rendszerük alacsony aktivitású (Zuckerman), az ingergazdag foglalkozás a dopaminerg rendszert is stimulálják (elsıdleges biológiai szükségletek, az intrinsic jutalmazó rendszer mediátora [jelátvivı, ingerületátvivı = transzmitter217 anyag,] a dopamin). Ezt bizonyítják a terápia után, pl. farkaséhségrıl beszámoló betegek. Vagy azok, akik ingerkeresıvé válnak, sakkoznak, olvasnak ebéd után, pedig a zeneterápia elıtt egész nap csak feküdtek az ágyban. A sikeres terápiás foglalkozás után néhány kliens kifejezetten és továbbra is ingerkeresı magatartást mutat. (Jóllehet, némelyik beteget alig lehetett zeneterápiára csalni, apátiáját leküzdeni. Az intenzív érzelmek a noradrenerg rendszert is ,,felébresztik”, segítik az éberség (igzalom, arousal) fenntartását (ami POS-os218 gyermekeknél, tanulási zavarokban jelenetıs). A szociális viselkedés, az aktivitás és a pozitív érzelmek optimális noradrenalin és dopamin szint mellett valósulnak meg. A szociális jutalom endogén opioidok (és a mellékvesébıl származó metenkefalin) megjelenését indukálja 219. Ezek fontos információk a magatartás és élményterápiák számára. Nı az alulszocializált tömegek száma. 220 Részben a munkanélküliség, és a tudás, a kultúra elértéktelenedése (a piaci eladhatóság egyoldalúságának következményeként) valamint a pedagógia, és a családi értékáthagyományozás deficitje nevelési-áthagyományozási zavart (szocializáció, értékek, gátlások, viselkedés, attitőd, mőértés, kommunikáció hatékonysága, problémamegoldó módok stb.) eredményez. M i már rég, egy inflálódott tömegtársadalomban élünk. Tömegben, de atomizált magányban. A háziorvosi gyakorlatban Dr. Fejéregyházi István felmérése szerint a betegek 34%-a közepes, vagy súlyos neurotikus tünetektıl (értsd; az ügyetlen életvezetésbıl származó konfliktusoktól, sıt, azok feldolgozási képtelenségétıl szenvedı) beteg azonosítható ( több évjáratú felmérés is hasonló értékeket mutat). Sıt, további 21% keresi orvosát olyan testi tünetekkel (angina, szédülés, légszomj, hirtelen váltakozó hideg-meleghullám, fázás főtött szobában221) ami mögött elsısorban neurotikus tünetek (a vegetatív idegrendszer nagy fokú labilitása) figyelhetık meg! A tanulatlan tömegek gyakran nem tudják, mi is zajlik bennük, s hogyan kontrollálják, kezeljék lelki történéseiket, így vagy alkoholhoz nyúlnak, vagy más személyekhez fordulnak (Litavszky Zsuzsa [1989] felmérése szerint 50 mentıs hívásból 11 pánik szindróma és vagy krízisig menı szorongás miatt történik). Sajnos, nem is érdeklik az embereket, mi mit okozhat? -És ez nem orvosi, hanem: mentálhigiénés és oktatási feladat.

216

in:Thrills and Regressions, 1959 London transmissio: átvitel, áttét, átküldés –latin. 218 Sokszor nem is lehet elkülöníteni, Pszicho Organkius Szindrómáról, vagy hiperkinetikus (ez csak tünet!) gyermekrıl, vagy vele született (congenitalis) figyelemzavaros (Pay Attention Deficit Disorder) betegreıl van-e szó. 219 Fontos tudnunk, a tartósan magas opioid aktiváció gátolja az immunrendszert (a katekolaminok [adrenalin, noradrenalin, DOPA] gátolják a lép Natural Killer sejtjeit) a feladó, tehetetlen ember pszicho-immunológiailag relatív immunszupresszív hatás alatt áll. 220 Az iskolai és szociológiai 1988 -ban ugyanezt mérték, mint majd 2000-ben! 221 Ismerjük fel e tünetek a kevert szorongásos-depress ziós zavar, és a pánik szindróma (adrenerg beidegzés [adrenerg szabályozás zavarának] jellemzı tüneteit. 217

114

115 A magyar lakosság 20 év feletti népességének 16%-a panaszkodott tartós munkaképességcsökkenésre, 18%-a hangulatzavarra, depresszióra (Kopp és mtsai, 1987). A magyarság irritábilitása és pesszimizmusa („turáni átok” [a Balkánra jött ázsiai néppek egységessége: T urán] más országok szülötteinek is szembetőnı. Az 1988-as felmérés szerint a lakosság 23%-a szenvedett neurotikus tünetektıl, s ebbıl a kezelendı súlyossági fok 16% (Skrabiski, 1991). A fenti statisztikák nem valami frissek, a maiknál viszont jobbak, a tendencia alapján; van-e ép család, ép iskola? Akik ép generáció felnövését képesek asszisztálni? Ez itt már nem pszcihiátriai, de nagyon is társadalmi probléma, s politikai felelısség! A nevelés, a kultúra (= áthagyományozás, mémek= kultúrgének) dolga a viselkedés (konfliktusmegoldás, életvezetés) alakítása, lelki zavaroknál tablettákkal kevesebbszer lehet oki terápiát végezni, mint gondoljuk. Hatékonyabb megtanítani valakit, pl. feszültségoldásra, mint benzodiazepamot222 szedni társas problémákra. -Persze a farmakoterápia jó üzlet a gyógyszeriparnak, és egyszerőbb eljárás is. Igaz, csak agyon rövid távon… M a már köztudott, az érzelmi problémák gasztrointesztinális (gyomor és nyombélfekély), keringési (funkcionális szívpanaszok, hypertonia) és krónikus fájdalom szindrómák forrása. A clearance nem csak a vese szőrı funkciója, a lélek is szőr, vagy épp eltömıdik élményekkel, a permeabilitas nem csupán a sejtmembrán sajátja, hanem a személyiség áteresztıképessége, érzékenysége, kommunikábilitása. Az emberek 30%-a (!) nem emészti kudarcait, nem tudja kezelni saját élete eseményeit (1997, majd egy 2000-es magyar felmérés), ez egyfajta achylia gastrica, az élet, az élmények, a kultúra, a politika mintegy emésztetlenül ömlik át az illetı életén szellemi alultápláltságban tartva ıt. A komplementer terápiák, a humán foglalkozások (pszichoterápiák, biblio-, tánc-, zeneterápia személyiségfejlesztések, önismereti-, encounter csoportok (önsegélyezı, [belsı történéseikrıl] „beszámoló” csoportok), a mentálhigiéné, a hipnózis, a relaxáció, színház, kamarakoncertek, kötetlen fecsegés [kéne egy ember, aki ráér a betegekre!], logoterápia 223 stb.) az ember karbantartását, késıbb: önkarbantartásra, szociális kompetenciára, és rugalmasabb életre való tanítását célozzák. A társadalmi igény (és népegészségügyi megalapozottság) meg van (nem lehet, s nem is szükséges mindenkit a kórházban, család orvosi rendelıben gyógyítani), a háttér finanszírozás és szakembergárda nincs. M ert nem elég orvosnak, szociális munkásnak, pszichológusnak stb. lenni. Olyan emberek kellenek, akik horribile dictu,224 polihisztorok, több részterületre is van rálátásuk. Szociális ellátás, munkajog, ápolástan, orvosi, pszichológiai ismeretek, de leginkább: magas szociális intelligencia, szeretetni és gondoskodni tudás, jó kommunikációs készség. Igen, ma is kellenek kvázi polihisztorok! .

222

A benzodiazepam a nyugtató és szorongásoldó szerek alapvegyülete. Viktor E. Frank. Már a II. századi görög filozófus egy marék olajbogyóért, kenyérért mentálhigiénés beszélget éseket folytatott az agorán. A beszélgetés az élet értelmérıl, és az én életem lehetséges értelmei rıl és mikéntjérıl szólt. 224 még kimondani is szörnyő (latin). 223

115

116

A zeneterápia egyaránt alkalmazható az óvodában, általános iskolában, gyermekkórházakban, gyermek és felnıtt pszichiátriai gondozókban, mővelıdési házakban, idısek otthonában, szülészeti klinikákon, terhes nık számára. M inden neuroendokrin, pszichoszomatikus betegségben használható kiegészítı kezelésként. Olyan esetekben, ahol a pszichogenitás igazolt, a pszicho és zeneterápia oki terápiaként is szóba jöhet. A zeneterápia, különösen a kreatív, foglalkoztató, instruktív, helyzetmegoldó, drámajátékkal egybe kötött improvizatív, az önállóságra, saját ötletre épülı komplex (induktív) zeneterápia az alkotáshoz hasonló folyamat M aga az alkotás, és az interpretáció, mint újraalkotás is a katarzishoz (újrafelismerés, rádöbbenéskizökkenés, megértés, amplifikáció 225, szimbólumképzés, feszültségelvezetés, drive-reductio, módosítás, acting out stb.) hasonló lelki folyamatot eredményez. A passzív zeneterápiáról nem beszélek, mert hatása esetleges, öregek otthonába, meg talán olyan elme-szociális intézményekbe való, ahol egy nıvér jut harminc betegre. Induktív (feszültséget keltı, feladatot adó) zeneterápia a megoldása az élményszerő foglalkoztatásnak, a pszichoterápia kiegészítésének, és verbálisan nem megközelíthetı betegek, valamint gyermekek esetében. Az alkotási folyamat a kreatív ember létmódja, és túlélési stratégiája is. A mőben, improvizációban, csoportos alkotási folyamatokban oldódik fel a társadalmi és a személyes disszonancia -ezt a hatást kölcsönözzük az alkotóktól a terápiás szobába. Ezek gyakran kontrollált regresszió és alkotás-lélektani mozzanatok egyben, ám nagyobb méretben patologikus vonásoknak számítanak (derealizáció, hasítás, projekció, indulatroham, paranoid jelentıségtulajdonítás stb.). A zeneterápia heti 2-3 -szori alkalommal, élı zenével, valamint (célzott) zenei felvételekkel interjúkkal, célzott beszélgetéssel (exploráció és szimbólumolvasás) zajlik. Nem csupán betegeknek, hanem minden, lelki gazdagodásra vágyó embernek szolgálatára van. Végül nézzünk most egy összefoglaló ábrát:

225

Érzelmek, lelki tendenciák felerısödése –ezáltal tudatossá tétele

116

117

ZENE, ZENÉLÉS , MÉLY ÁTÉLÉS ritmus, dallam, hangszer és hangnemszimbolika, érzelmi sodrás szöveges jelentés, térérzet, hıfok, hangulat, mozgás, képzetes cselekvés 226 stb.

Szimbólumképzés, kommunikáció nyitottság, jelentésadás, NEM VERBALIZÁLHATÓ TRAUMÁK KÉPI ALAKOT ÖLTÉSE, elfojtások csökkenése, erotizmus, motiváció, örömkészség, odafordul ás

közösségi aktus, tánc, testbeszéd ceremónia, mozgás, energia, Én-állapotmegjelenítés

Élmény, meghasonlás, önreflexió, újrafelismerési helyzet, zeneálmok, képek, asszociációk, Lebegés, irányítatlan képzetáramlás, szubjektív ÖSZTÖNVILÁG, vágyak, traumák felszínre kerülése

Pátikus–fiziológiás változások, a bır elektromos vezetıképess ég változása, kardiovaszkuláris változások, immunrendszeri változások, bioritmus-változás, áthangolódás, hangulati változás ZENÉLÉS

Pszichomotoros koordináció, koncentráció Divergens gondolkodás, ÉRZELMI KOMMUNIKÁCIÓ, Agyféltekék intenzívebb kommunikációja Gazdag érzelmi élet, az emóciók differenci ált expressziója ALKOTÁS (ÚJRAALKOTÁS)

A fes zültség, disszonancia, probléma oldódása, regresszió a nyelv és tárgynélküli térbe (preodipális korszak) Kilépés a szimbólumok világába (nyelvi tér) Identikus mozzanat (önmeghatározás, saját nyelv, forma és stílus)

Kultúrjavak, szociokulturális haszon siker és kompetenciaélmény, A traumák elaborációja, A libidó új tárgyat kaphat, javul a személyiség integritása. Ismeret és élményszerzés

sikerélmény a kompetencia öröme, belsıkontroll, önjutalmazó tevékenység, intellektuális öröm értékképzés, értelmes élet (Frankl, E. Maslow, Rogers)

226

,,A zene nem egy állapot (kivéve Kelet zenéj ét, az ún. organikus zenét –Dunkel, [ami hangzó mandala]) hanem cselekmény, vagyis gondolatokat (értsd: történéseket is) kifej ezı szólamok és ezeket bizonyos irányokba vivı mozgások együttese” –Nietzs che.

117

118 M ég egyéb, további vizsgálat is indokolt, most a zenével kapcsolatosan. Tudnunk kell, mi is történik a zenében, mint ahogy szó esett arról, mi történik bennük, amikor megmerítkezünk a zenében? A HANGULAT ELMÉLETE

A nem katartikus, nem teoretikus lét a hétköznapi tudat, ennek tartós, generalizált élménye a hangulat. Ez létünk eredeti állapota és (Heidegger) eredeti létmegértése. A megértés, ill. ez fajta, eredeti megértés komplex: önmagamnak a világgal való egysége, mi dolgom vele, mi történik velem, hányadán is állok a világgal? Azaz, ahogy magamat a világban találom (Befindlichkeit, Heidegger). A világban találom magam, csakhogy ez legelébb esztétikus (Dunkel), mint sem bárminı teoretikus, reflexív, vagy elemzı tudás. Heidegger szerint az ’igazság (megmutatkozás, el-nem-rejtettség) létezése tulajdonképpen szabadságként mutatkozik meg.’ Az igazság annak a lenni tudása, hogy az elrejtettből felfedő létet tudunk csinálni. A hangoltság (Gestimmheit) a hangulat (Stimmung), a felfedő létre való ráhagyatkozás, tehát nem érzés, nem élmény, vagy nem az csupán. A hangoltáság az egész létbe való ki-tettség (ek-szisztencia) érzelmi megélése, nem azonosítható csak érzéssel, ami csupán látszat szerint, mint érzés, lényege a hangulatnak!! A világban feltalálom magam, magamra találok, ahogy az egész létbe ’bele vagyok dobva’, és ez legelébb esztétikus, testies-hangulati-érzéki élmény, minthogy teoretikus, reflexív, vagy elemző tudás lenne. A hangulat kvázi oda-kapcsolódás az egészben vet létezőhöz. A hangulat által vagyunk beleágyazva (Heidegger) az életünkbe és létünkbe. A szenvedés, a tudatlanság és a csak tudás lapos, szürke, egyfejta depriváció; a létegésztől való megfosztottság. Az érintettség (Dunkel) az érzelmi intenzitás, a tenzió (feszülő lét) felfokozza azt az élményt, hogy vagyok, a lét körülvesz. A világgal pedig a mővészet eszközeinek segítségével vagyok leginkább egységben, nem pedig teoretikusan, vagy gépeket gyártva. A hétköznapi tevékenység is esztetizált, páthikus (=érzésekkel és testies létmóddal átitatott) spontán, inkább reflexszerő, hangulati, mint alaposan kigondolt. Tehát nem reflektív, nem szofisztikált. De a lenni-tudni, azaz, képesnek lenni ’lenni’, azt is jelenti, tudom; mikor mit kell tennem, mert értem, mi szükséges, azaz értelmezem a világot. Az értelmezés és megértés nem ugyan az, dolgozatunk szempontjából azonban a lényeges az, hogy a mővészet mindkettıt teszi (Hume, minden ember, mint ember alapvetıen „érzi” egy mő mondanivalóját. Kultúra, nevelés és iskolázottságunk különbözıségei és a mő gazdag értelmezési lehetıségei azonban számos, eltérı felfogást tesznek lehetıvé). Logikus, hogy mindkettı (értelmezés-megértés) átmehet egymásba, hiszen adhat megértést egy téves értelmezés próbája is, de egy elızetes, (akár ösztönös) megértés (Entwurf) bomlik ki, fejlıdik értelmezési ideológiákba szakmai, de akár kozmológiai rendszerekbe. Ontológia és mővészet tehát, az emberi fejlıdés meghatározó szakaszában nem elválasztható. A mővészet a megértés módja. A MŐVÉSZET AZ IGAZSÁG KIMONDÁSÁNAK nyelve, [életjáték és élet marasztalás227] mert az igazság –mint megérett egész- inkább élményszerő, mintsem nyelvigondolati struktúrákban differenciálható. Ezért él a korai filozófiák és a vallások a példabeszédek, hüperbolák, zen kóanok és képszerő megjelenítések eszközével! T ÚL MINDEN FOGALMIN ! 227

A játék és élet szabályszerősékeget, egymás analogon -ját mutatja. A játék és élet élményszerő, folyékony (flow). A játék elızményeiként a szakrális mővészetet, ebben az élet szakralitását felidézı és ünneplı aktusokat ismerünk (Hiuzinga, in: Homo ludens). Csak a játékban és autentikus létben érezhetjük önmagunkat egynek tulajdon énünkel.

118

119 M ert a FOGALMI SZŐKEBB, MINT A LÉT. Az ész igazságai nem a szív igazságai (Pascal, Spinoza). M ár a csecsemı, a kis gyerek szavak elıtti birodalma (preödipális és preverbális epocha) is fogalom nélküli. De az a világ, ahonnan jövünk (kollektív tudatalatti, szellemi világ) sem verbális, mert nem emberi. A játék az élet „vendégül látása”, az élet marasztalása. A játék kényszermentes „szerep” s csak idézőjelesen írható szerepek vannak benne. A játék maga lét lehetőségeinek játéka —amit magában a játékban idézünk meg. A játék szakrális eredetű. A játékban értelmet adunk, ürességet töltünk ki. A játék öncélú, van. Eredete kifejezetten szakrális volt. A játék öröm, és szabadság. A játék spontán, érzelmileg telített, önmagáért való, s legfőképp FÉLELEM MENTES állapot. M a a játék, csupán haszontalanság. És borzasztóak azok a felnıttek, akik nem tudnak játszani! A világegyetem zenei, és zeneien nem-fogalmi. Rezgések (energiák és tudati szintek, érzelmi rezgések) hierarchiája, és harmóniák kapcsolata. A zene privilégiuma a természete maga: nem ütközik a nyelvbe, pedig maga is nyelv (mélystruktúra, a nyelvi és zenei mőveletek alapja közös, itt nem pusztán analógiáról van szó). A zene kikerüli a fogalmiságot, hogy mi az asztal, vagy az, hogy mit jelent keménynek lenni (metaforikus jelleg). Túl van az ész tudásain (már-már vallásos, misztikus), a lét tudásaival gazdag. A zenei univerzum hangzó-vibráló jellegű. Egész szellemtestünk finom rezgés, s mint ilyen szonár: jeleket ad, s vesz. Mint a delfin (kik szonárjukkal „áthallják” egymás testét, röntgenszerűen látják, hogy pl. üres a másik gyomra, vagy viselős, hallja, hogy félelmében milyen, számunkra nem hallható hangon nyögdécsel, stb.), vagy a polip érzékelése (látják egymás bőrét, ahol minden izgalmi és élettani változás színváltozásban kódolt), átlátjuk a másikat, nincs igazán szükség, hogy verbális kommunikáción legyen.

ZENETERÁPIA

-ZENE-VIBRÁCIÓK ÉS SPIRITUALITÁS

A ZENE: ZEN ([csan] transz-racionális, a CSAK észen és csak logikán túli). Ugyanakkor prekognitív: a gondolatok elıszobájában lakoz’, preverbális: a szavakon (a diabolikus megkülönböztetésen) innen van még, univerzális módon elbeszél, megidéz, és rombolja le énünk, hogy új, vagy újra –identitást teremtsen. A mővészet a fentiek után inkább tőnik filozófiai problémának, mintsem a pszichológiainak, jóllehet az alkotáslélektan legalább annyira izgalmas, mint egy jó krimi. Csakhogy –ismét Heideggert idézve- a mőalkotás allegorikus, azaz önmaga is, és magán túlmutató is, a mővészet csinálása nem elsısorban pszichológiai esemény: ,´αλλο άγορεύει. A mőalkotás, bár tükröz engem, mint készítıjét (ez a pszichológia birodalma) de mást jelent, mint önmaga (a filozófia birodalma); allegória. Ha, és amennyiben ez igaz, akkor a mővészet nagyon fontos dolog, a mővészet nagyon jó közeg, tudniillik megérteni a világot, megérteni önmagam, de akképpen, ahogy én a ’világba bele vagyok dobva’, a szubjektum önmaga objektuma úgy, hogy eközben nincs izolálva a világba való beágyazottságától, az ıt meghatározó viszonyoktól és belsı, pszichológiai természetétıl. Egy külhoni [sine nomine] pszichiáter primitív (=szélsıségesen redukált) nézete szerint a mőalkotás oka mögött mindig olyan alkotókat találni, akik elégedetlenek. A mő (az alkotás) a mővész tünete. Akkor alkotunk, ha/amikor alacsony az integráltsági színtünk (szorongás). 119

120 Ez így kevés is, nem is teljesen igaz. M ert: maga a világ; alkotás (Szent-Györgyi Albert: szüntrópia elve, Whyte morfikus tendencia, —és eschatológikus-teleologikus 228 világmagyarázatok). Ám tény, az alkotáshoz problémaérzékenység, probléma (Osgood, Torrance, Guilford de más kreativitáskutatók [divergens gondolkodás!, saját ötlet, deviánsnak tőnés] egybehangzó véleménye: problémaérzékenység híján nincs alkotó magatartás), meghaladni való helyzet is kell. Az alkotást megelızı aktivitás és „felszólítottság”, gondolatrohanás, ötletáram, az „ihlet” sajátosságai hajtóerık. Persze lehet boldogságtól, és mindennemő átérzésektıl túlcsordultan is alkotni. Sıt, az alkotás az ismétlés, ill. ismétlési kényszer jele is lehet. A kritikátlan, gyenge reliásérzés és a domináló belsı, fantáziavilág megjelenítése, vagy ellenvilágteremtés is költözhet alkotói magatartásba, - de a kreativitást én, (mint filozófus is, és zenetanár is) erı-ként fogom fel (vö.: formatív tendencia –Carl Rogers, Gadamer: a játék a természet alapvetı megnyilvánulása [rekurzió, bıség, egyben variáció, méghozzá a variációk bısége, öncél], esztétikai értelemben vett beteljesedése a képzıdmény; mő, artefaktum). A természet, a gének (mutáció, crossing over, insertio) a lehetıségek bıségét, a gyermek genetikai-szociokulturális omnipotenciáját, mint; potenciákat valósággá változtató erıként (formatív és aktulaizáló tendenciák). Ez az erı mindenki számára adott, de a hozzáférését (maga a neurotizáló, konformizáló, tehát potenciális fejlettségünkhöz képest igen) primitív társadalmunk erısen beszőkíti. Az alkotás a spirituális fejlıdés analogonja. Ha a földön minden paradicsomi volna, akkor nem tudnánk fejlıdni –nem volna mit s hogyan meghaladni. a feljıdés és alkotás, asszimiláció, önmeghaladás mind a kreativitás csomagjában egymáshoz kapcsolva található! A kreativitás egyéni ereje az ún. aktualizáló, az egyén fejlıdésében megmutatkozó tendencia. Plótinosz adta a lényeget minden alkotáslélektant illetıen: alkotni annyi, mint; szerelembe esni a szépséggel, felfedezni a harmónia lehetıségét, vonzódást az ideális iránt (origeszthai). Ami meg az elégedetlenséget illeti, az egész emberi történelem egyetlen napja sem (!) adott még okot az elégedettségre. Az alkotóknál van egy fajta kompetencia öröm, hogy bírja a világ tárgyait, erıit, ismeri a hatásmechanizmusokat. Ezzel együtt jelen lehet a pszichoanalitikus értemben vett progresszió a regresszióért229 , mely szerint az eredeti (=anyával való) tárgykapcsolat visszaállítása230 a cél, de ezt a regresszív célt progresszívan is el lehet érni, mégpedig úgy, hogy virtuózan-akrobatikusan uralom a világ külsı, tılem független, de általam konkrétan vagy szimbolikusan leigázható tárgyait [életjáték és élet marasztalás231]. A mővész gyakran a fantázia, a filozófus az intellektus síkján lehet progresszív, mégpedig úgy, hogy nem is sejtett lelki mozgatóinak [a szorongás hárítása 232 ] engedelmeskedve, rafináltan regresszióba eshessen. A játék, a mővészet, a filozófia és vallás közös vonása, hogy fittyet hány a célok, hasznos dolgok világának (bölcs bolond, a Tartot kártyában az akasztott alakja szimbolizálja ezt).

228

eschaton=vég, telos=végcél, valaminek végsı oka –ógörög. Bálint Mihály Thrills and Regressions London 1959, valamint u.ez magyarul: 1987 Bp. 230 Helyreállítási kísérlet –Melanie Klein 231 Archetipikus és metafizikai alaphelyzetek megjelenítése, misztériumjáték. Életmarasztal ás, a világ szellemi törvényeire való igen mondása itt, a sőrő anyagban. A játék, mint látszólag haszontalan valaha szakrális volt, -ma már bután komolyak és idiótákká (tv, rádió szemétsugárzás a, bulvárlapok) váltunk. 232 Az esetleges, járulékos, bizonytalan [contingentia et accdidentia] lét mögött a semmi leselkedik ránk -innen a szorongás. 229

120

121 Ugyanakkor, a mővész elégedetlen a világgal. Különben miért változtatna –legalább szellemi síkon- a világ dolgain? A mővész legfontosabb dolga az elégedetlenség. A mővész a harmónia keresıje. Úton van, s elégedetlen, keres, kísérletezik. Dolga az, hogy még e sőrő anyagi világba is lehozza a magasabb szellemi világ rezgéseit, ideáit, energiáit. És akkor vissza a külhoni pszichiáterhez, nem az a beteg-e, aki túlalkalmazkodott Séth233 világához? A mőalkotás allegorikus volta azt jelenti, egy rezgés más rezgésekkel kapcsolatban áll, más rez gések eredménye, kiindulópontja, részrezgése. Így hát a mővészet nem egyszerően hangulatváltásra való, hanem utazásra való. A egzisztenciális problémák hangulatzavarai (ontológiai [egziztenciális] szorongás 234) logoterápiával (szempontváltoztató terápia, egszisztencia-analízis) és zeneterápiával (hangulat, motiváció, kompetencia, rend, rítus- szorongáscsökkenés) kezelhetık. A lényeg a felülnézeten van. Felülrıl kell szemlélni (megváltozott tudatállapot) a létünket, életünket térképszerően látva. A lét célja a tanulás –de nem intellektuális értelemben. A tanulás legintenzívebb, egyben legkényszerítıbb formája a szenvedés. M agunknak is okozhatunk szenvedést (önzés, bosszú, múltban élés, fölösleges vágyak, ragaszkodás, tartós harag és győlölet stb.) A zene a hangulatváltozással/a szavak és kategóriáink elhagyásával (meghaladásával!) teszi lehetıvé, hogy másképp lássunk. A gondolkodásunk ugyani sokszor épp hogy nem független a hangulati behatároltságtól. A megvilágosodás pedig nem más, mint a régi, berögzült, és beragadt életelveinken (tranzakciókon, játszmákon -Eric Berne-) való túljutás —mind lélektani, mind teológiai értelemben. Épp ezért megvilágosodás is egy folyamat. A saját, talán nem alaptalan, de torz, erısen szubjektív, elavult életfilozófiához való ragaszkodás csigaház, rákpáncél. A lélek –nem biológia. Nem pszichológia. Önálló entitás (entis = létező). A tudatalattiba vezető, ún. ultraverbális, a meditációhoz hasonló indukált, megváltozott tudatállapot a transzcendentálishoz vezetheti el az embert. A tudatalatti (Junggal szólván) a kozmikus (aut simile 235, isteni) egységhez vezet vissza. Az ún. archetípusok, képek, mitologémák lépcsőfokain keresztül. A zene az egyik eszköz, hogy archetipikus képeken keresztül eljussunk isten megsejtéséig. A zeneálomban levő képek, archetípusok szimbólumok: a zenehallgatás regressziójában, a meglazult elfojtás miatt sok, mélyértelmű szimbólum kerülhet felszínre. Maguk a szimbólumok nem csak jelentéshordozók, hanem bennük az ösztön-Én és a felettes-Én ellentétes tartalmai együtt, kibékülve vannak jelen. A szimbólumok mögött, az archetipikus képek mögött a lélek végső valósága, egy kozmikus tudat húzódik meg. A művészet csak segít kibontani a belső világpt, bár a kor ennek nem kedvez, felszínes, hangos, kulturálatlan világunk egyenesen az introspekció (befelé figyelés) ellen való.

233

Szét Ozírisz ellenpárja, a sötét birodalmának, az anyagi lét, az állati lét, de a káosz és „entrópia” ura. Inkább Kierkegaard, mint Laing! Nem patológiás, csak mértéke az. Az élet értelmetlensége, a lét hogyanja, a belsı vákuum, a külsı és abszolút kontrolltól való félelm, a belsı ürességünkbe beömlı káosz az emberi állapot sajátja. 235 Avagy, ami majdenm ugyanaz/hasonló –latin. 234

121

122

A HELY ÉSZLELÉSE (LOKALITÁS ), FÉNYEK ÉS HANGULAT A ZENÉBEN

M indenki számára nyilvánvaló, hogy a hely, a földrajzi tér, a képzetes tér, a tónus, a horizont mind a festészetben, mind az irodalomban (képies beszéd, leírás, metafora, hasonlat, az ún. morális tér, a történet szellemi horizontja stb.) fellelhetık. Elvontabb a tér, s a tér általi jelentésadás, a térben levı üzenet a táncban, a balettban, de még sokkal inkább az a zenében. A térérzékelés, az abban elfoglalt hely (alá és fölé rendelés, szembefordulás, mint megküzdés), a tér használata, vagy épp a távlatoktól való rettegés mind a közérzetünk kivetülései a térre (önbizalomhiány, szorongás, agorafóbia). Vagy a tér indukálta érzelmi állapotok (kihívás, halálfélelem [szakadék], nyitottságzárkózottság [vélt támadás esélye], áhítat [szakrális tér] stb.). Az olyan érzékeléspszichológiai fogalmak, mint az orientációs reflex, a térérzékelés, optokinetikus ritmus, az alak, a szín és a távolság konstancia, rendre használhatók a zenei folyamatok jellemzésekor is. A téri orientáció, a haladás-stagnálás, a szők, a tágas, az ismerıs környezet (központ, saját test és saját tér= egocentrikus tér észlelése, referencia pontok= zenében a tonikai központ, ismerıs keretben történı mozgás: a tonalitás, C-dúr, C központ, D-dúr, D központ, a-moll, a középpont), valamint az idegen tájakra való kirándulás (fenyegetettség, idegen tér= allocentrikus tér, zenei moduláció idegen hangnemekbe,) etc. a zenének is éppúgy sajátja, mint a téri alkotásoké. És a valós, téri mozgásoké. A tér ill. a hangnemi keret, a zenei hangok kitüntetett pontjait lokális centrumoknak (gráf) referenciáknak hívjuk, az egész zenei tér középpontját (a hangnem „dó-ját”) tonikának nevezzük. A központtól való távolodást-közelítést, a központ helyettesítését, új központ létrehozását zenei szaknyelven tonalitásnak nevezzük. Szőkebb értelemben egy adott hangnemben való tartózkodást, vagy egy másik hangnembe való kitérést (moduláció) illetve a hangnemek rokonsági fokait értjük alatta. A tonika, mint adott hangnem centrumja olyan gráf-pont, ami sok, más ponthoz képest is centrum. Éspedig azért, mert rengeteg kapcsolata van más pontokkal, akár áttételesen is. Pl. C-dúrban a g a domináns, de még az É-dúr hármas (mí-dúr, modális harmóna) is domináns, így bár látszólag köze nincs a c tonikához, mégis reális kapcsolatban van vele. Ilyen még pl. a bartóki cisz α-akkord, vagy g-β-akkord, még ezek is vonatkoznak a c-re (c tonalitás esetén). De formai részeket is érezhetünk központi helynek, fontosnak, kiemelkedınek. A hippokampusz hely sejtjei (gyrus dentatus236, place cells, CA1 és CA3 [piramis] sejtek), a retina ingerlése, az egyensúlyszervi (vestibuláris) ingerek, a kisagy mozgásreflexek igen széles körő biológiai szabályozást és asszociációs hálót hoznak létre. Ezért van az, hogy a zeneélvezet számos, a térrel, a mélységgel, arányokkal, építészettel, vizuális szakadékkal, foltokkal, fényekkel kapcsolatos asszociációt adnak. A térélmény azonban közvetlen pszichológiai reakciókat indukál (szédülés, félelem, megkapaszkodás stb.). A térérzékelés válaszként motorikus reflexeknek ad parancsot (pl. megbotlunk, kibicsaklunk, s ellenoldal felé dıléssel kompenzálunk). A liftben, autóban, repülıben gazdag süllyedéses-forgásos élményeink is, önkéntelen válaszmozgásaink vannak. -M iért térek ki erre? M ert a zene több téri összetevıt, s mi több; aktív téri összetevıket (tapasztalás élményeket) tartalmaz, mind a képzımővészet. A zenét euritmikusan237 elmozogva szembeötlik annak dinamikája, orkesztikája, valamint téri-hangulati elemei. Sıt, maga a zene ereje. Az orkesztika vizuálisba fordítja a zenét; láthatóvá teszi a dallam térigényét, energiáját, tendeciáját, érzelmi-motorikus tónusát. 236 237

A hippokampusz jellegzetes tájanatómiai egysége, fog alakú tekervény. A hangzás és mozgási elemek összekötése (Dalcroze), minimális mozgási elemekkel követjük a dallam mozgását.

122

123 A zenében is jelen vannak a szellemi, de valós tartalommal bíró szimbólumok, olyanok is, amelyek a térrel kapcsolatosak: a szakrális tér, a morális tér, az ún. potenciális tér, a konvencionális tér, a moz gás, vagy épp repülés, elragadtatottság, otthon-lét, ellentétek, átalakulás, akadály, középpont, őr, sőrőség, haladás, stb. A potenciális tér (Winnicott) nem a valódi szokásos térfogalom. Hanem az áttétes (transitionalis) tárgykapcsolat helye, ahol az anya már nincs jelen, és ahol már a világ veszi kezdetét (de még átlátható, biztonságos). Az objektív világ fokozatosan lesz „nem én világ”, a csecsemı csak fokozatosan tud leválni az anyáról. A potenciális tér, az interakciók létrjöttét viszont a terapeuta elısegítheti a terápiás szoba berendezésével, körbe őléssel, táncos-mozgásos feladatokkal. A mozgás már önmagában elısegítheti, hogy ki-ki elıbújjon csigaházából. E zeneien238 képzetes térben a mozgások adják az emocionális színezet alapját. M inden dallam elmozogható. Sıt, módszertani sarokkı: ha nem tudjuk megfejteni egy dallam jelentését, akkor táncoljunk rá, próbáljuk elmozogni. És viszont: minden mozgás zenébe, a hangok mozgásába, dallamokba fordítható. M elosz (dallam) és rhütmosz (ritmus), valamint a mozgás reciprok viszonyban állnak. Az izomtónus „tudata” (az izomszövetek mélyén rejlı ún. gamma receptorok az izomállapotmozgásállapot saját receptorai, -innen van tudatunk saját állapotunkról; propriceptív tudatosság) valamint a vesztibuláris (belsı fül egyensúlyérzékelése) mőködés folytán vakon is tudjuk, milyen mozgást végzünk. Hangszalaggyulladással küszködı énekesek épp ezért nem hallgathatnak énekes zenét; a dallamot önkéntelenül énekelni akarja az ember; nagyon finom, alig elvezethetı ingerület és ideomotoros aktivitás figyelhetı meg a hangképzı szervekben, így épphogy nem pihennek a gége és hangszalagizmok. A beszédmegértés során is láthatjuk a hangzás és mozgás szoros összefüggését, a gyermek remekül le tud utánozni minden szájban képzett zörejt, csattanást, füttyöt, ugyanez áll a nyelvtanulásra is, ahol a magyarban nem létezı vokálisokat is megtanulhatunk képezni. Sok embernél a beszédhallgatással együtt szimultán mikromotoros aktivitás jelenik meg a szájizomzatban, hangszalagizomzatban: a beszédmegértés úgy is zajlik, hogy kicsit a befogadó fél újramozogja a hallottakat, nem csupán értelmével fogja fel a beszédet. Nos, ezért érdemes eltáncolni, elmozogni a dallamokat, hogy karaktereiket jobban feltárhassuk. Egy ugrás, egy szökellés, egy ökölrázás, vicsorítás remekül mutat rá a zene sőrített szimbólumok használatára! A pszichomotórium (izmok tónusai, erıfeszítés), a pszichikus állapotot (érzelmekkel kapcsolatos mozgások: vicsorítás, ökölrázás, mosoly, simogatás etc.) reprezentáló testi (pátikus239, ’szenv’ teli) állapotok [pulzus, légzés, verítékezés, a bır elektromos vezetıképessége stb.] oda-vissza életre keltik, és/vagy megjelenítik, felidézik egymást. Ezt nevezzük reciprok (kölcsönös) induktivitásnak (gerjeszthetı, életre kelthetı állapotnak). A mosoly utánzása valóban mosolyszerő érzést indukál. Pl. a szökdécselés egy Purcell fanfárzenére, büszkén kihúzott testtartásnak, égbe tárt karoknak áthagoló pszichomotoros hatása van, pont az imént tárgyalt reciprok hatás miatt. A tonalitás egy adott rendszerben való mozgás folyamata, egy adott mezıben való gravitálás. M ely rendszernek strukturált, kitőntetett pontjai vannak, mint amilyen a centrum, a periféria, vannak tájékozódási (referencia) pontok, mely alapján értékelhetı a mozgás, a téri hollét, mélység, komfort és idegenségérzés. 238

A zenei kép/tér: a hangmagasság x tengely a descartesi koordináta rendszerben, a hangszín tengely, a távolság közelség a dallami moduláció ÉS a hangerı függvénye. 239 testies, fiziológiai érzetekben telített, ösztönös, nem intellektuális, elsıdleges létmódunk.

ÉS

hangerısség az y

123

124 M inden hangrendszer épp attól strukturált, hogy nem egyforma hanglépcsıkbıl áll. A mai, nyugati gyakorlati zene egysége az 100 centes240 temperált kis szekund. A nemzetközi, mőszeres alaplépték a kis szekund századrésze: 1000 cent. Egy hangsorban (skála) hol tágabb (nagy szekund), hol kisebb (kis szekund) hanglépések követik egymást, így mindig kontrollálható, hol is tartunk tulajdonképpen. A hangsor egy adott hangcsoport, hangkészlet magasságbeni elrendezése. A hanglépcsı (=skála) egy adott hangkészlet magasság szerinti elrendezése, összegzése. A hangnem az a belsı rend, rendszer, mely az egyes hangok egymás közti kapcsolata révén jön létre. Adott zenedarab hangkészlete jellemzı, de hangkészletétıl idegen, módosított, díszítı hangokat is tartalmazhat. Az olyan sklála, ahol minden hang egyenlı távolságra van (pl. a Debussy által olyannyira preferált ω skála, melyben minden nagy szekund távolságra van egymástól), nem lehet távolság konstanciáról beszélni, egyszerően nem tudjuk, hol tartunk, mert nincsenek referencia pontok, amihez viszonyítanánk. Az egész hangú skála (ω-skála 241), vagy a félhanglépésekbıl álló kromatikus (=színes, elszínezett) skála ilyen, bár az ezekbıl képzett rendszer már bír helyi értelmezhetıségekkel. A zene tehát magáénak tudja a szilárd központ érzését, de az antigravitációt, a lebegést, a definiálatlanságot (elmosódottságot) is. A hely, a központ valós élményünk, patkányok agyában egy nyolc sejtbıl álló csoport (space cells) mindig akkor aktív, ha az állat a ketrece, vagy terráriuma kedvenc/habiutális helyén tartózkodik (O’Keefe-Nadel, [1978, Hippocampus as a cognitive map], An Allocentric Spatial M odel for the Hippocampus, 1991/a/vol.1242). A hippokampusz helysejtjei és a komplex térérzékelés243 a materiális (sokszor már szellemileg tudott dolgokat késıbb csak megerısítünk) bizonyítéka, mennyire fontos, hogy kutyánknak saját helye legyen. Nem is beszélve arról, hogy még egy szobakonyhás, kis lakásban is indokolt, hogy a gyermeknek legalább saját kis kuckója, szoba sarka legyen. A saját birodalom (territórium, ellenırzött/veszélytelen környezet) biztonsága miatt. Egy dallam, mikor hangzik, nem csak lineáris ,,csíkot” húz maga után, hanem az egyes hangokra emlékezve, azok összegzéseként egy harmonikus (összhangzattani) folyamatot is észlelünk, azt a tonalitást (vonzási keretet, vonatkozási, ún. referencia, vagy a fizikából kölcsönzött mőszóval, incercia rendszer) is, amibe a dallam illik. A zenében alapvetıen lineáris (dallami, horizontális) és vertikális (harmóniai, összhangzattani) folyamatokat differenciálhatunk. M ég ez is térélmény, az odaillıség, az akadálymentesség, simaság, ismerısség érzése. M ég vakok esetében is fontos az, amit a téri tájékozódás automatizmusainak nevezünk, otthonukban a látók is behunyt szemmel, vagy a sötétben is kiválóan tájékozódnak (áramszünet, éjjel a toalettre menés, dolgok reflexes megtalálása stb.). A hangrendszer rendszerelmélettel is meg közelíthetı. Adott rendszer nem a részletek mechanikus eredménye (egymásra hatások, kapcsolatokért vetélkedı pontok, ún. gráfok) az egész. Az egyes hangközök,244 hangzatok245 más-más minıséggel, s zenei jelentéssel bírnak. 240

A hangerı és a hangmagasság változás ai logaritmikusak (a természet „szereti” a logaritmikus változást. A nem természetes, nem matemaikai (pithagórasi), ún. egyenletesen temperált skála mai egysége (a kis szekund) az oktáv 1/12-e. Ez 100-as mértékszámmal jelzett (Bellermann). A cent elnevezés A. J. Ellistıl származik. A rendszer hiteles méréseket biztosít a halláslélektan, a népzene (eltérı hangolások és intonációk!) számára. 241 ω1 skála= c-d-e-fis z-gisz-aisz-c’ az ω2 skála= cisz-disz f-g-a-h-cisz’ stb. Ez megfelel a kínai Lü rendszer jin és jang hangsorainak. 242 És vedd még: Brain and space, New York, 1991.b. 243 Melyben a vesztibulum, a kisagyi reflexek, a vizuális ingerek, a pyramis pálya, a hyppocampus, a szubkortikális irányítás komplex módon vesz részt. 244 ami alatt két hang egyidejő megszólalását és esztétikai érzetminıségét értjük

124

125 Az önmagunkban álló, megoldásra, feloldásra nem váró hangközök, hangzatok zenei neve konszonáns. A probléma, a megoldásra váró feszült hangközök-hangzatok disszonánsok. Két hang, vagy több hang együttállása (összeépítése) a zenei érzelmi reprezentáció, a hangulat alapköve. Egy hangköznek is van színe és hımérséklete, valamilyen érzelmi jellege. A hippokampális hely sejtek kisülnek haptikus (tapintási) és auditív (hallási) ingerekre, mert a téri tájékozódás gyakran releváns tapintási (hı és felszín, érdesség, alak) és visszhang információk feldolgozásával is jár. A hangközök reális építıelemek (modulok), s mint minden építıelem, konfigurációképzésre szolgálnak. A konfiguráció, az alak, a kinézet, a szerkezet már bennünk eleve adottak, a dolgok arányai megszabják érzéseink, ennek tartós alapszínezetét-tónusát a; hangulatot. Az étel főszereinek aránya, a testnedvek összetétele, a napi események, a dopamin/szerotonin/noradrenalin stb. is modulok, ebbıl épül fel világunk, s a hozzájuk való viszonyaink (=emóciók). A biogén aminok 246 koordinálják hangulataink-vágyaink-keresı magatartásunk (drive) és kielégüléseink. A hangközök, és a belılük képzett dallamok már önmagunkban hangulati hatással bírnak. Sıt, a szerotoninerg rendszer, maga a szerotonin (5HT) jelentıs szerepet játszik csakúgy pánikbetegségben, depresszióban, mint a hangok analizálásában! A dallami hangulat akár ellentétes is lehet egy tétel vagy egy mő egész (mint Gestalt) hangulatával is. A hangok egymásutánja (dallam, szukcesszió) a hangulat keltése mellett érinti a téri tanulás központját is (a hippokampusz-neocortex [környezeti információk] fiziológiai egysége). Végre nem zenészek is megértik M ozart, apjának írt levelének egy sorát, melyben a zeneszerzı zenei élményeit érısen téri tapasztalatnak érzi. A tánc és zene viszonya egymást erısítı viszony. Ez igaz egy egyszerő, zeneiskolai tanulmányra is, a zenélés komoly pszichomotoros, multiszenzoros aktivitás. A hippokampusz maga is multiszenzoros, szervezi a magatartást, tájékozódást, memóriát, sıt, helye van a mély, zsigeri válaszok (szubkortikális, homeoszatikus ingerek integrációja! [Garastyán,1986, ideggyógyászati szemle]) kialakításában is. Ezen nincs mit csodálkozni, olyan ısi [ideg] magokból (nucleus) kap rostokat, mint az alvási mozgás gátlással és alvással, szorongásért is felelıs kapcsolatos „mennyei [égkék] hely,” a locus coeruleus, valamint a nucleus raphe, a nucleus interpendikulátis. Összeköttetése van a differenciáltabb, terjedelmesebb aktiváló rendszerrel, a formatio retikulárisz-szal, a substantia nigra 247 -val (fekete anyag, azaz idegmagokban gazdag [mikroszkópos metszeten feketének tőnı] anatómiai részlet a középagy tegmentum és crus cerebri között. De magasabb agyi régiók is adnak inputot, bemenetet a hippokampuszzhoz: a talamusz, a szeptim, a hypothalamusz. Ezek adják az ún. poliszenzoros inputot (M c Naughton 1996). A zenélés, a zenés mozgás is, személyiségfejlesztı. E hatások az alábbiak (Dunkel, 1991):

245

három, négy, vagy öt, sıt, több hang által adott harmónia, akkord (accordare –latn, olasz- húrok összecsengése) Biológiailag aktív aminosavak, származékaik. Ilyen pl. a szerotonin, 5-hydroxi-triptAMIN. 247 ami az extrapyramidális pálya része. e pályák szervezik az izom tónus és agonista-antagonista izmok ellazulásfeszítés koordinálás a. 246

125

126 -segíti a kommunikáció fejlıdését -javul a memória, -javul, pontosabb az érzelmek expressziója, -javul a finommotoros mozgás, -jobb a nagymozgások koordinációja (kisagyi-vizuális, trajektórium [elıre elképzelt de valós mozgáspálya] követése)

térszervezı együttmőködése,

a

-a mozgással szorongásoldó hatást is elérünk, -sajáttest-érzés harmóniája (a poszturális teret beleértve) -javul az immunmőködés (β-endorfin, szerotonin termelés, stresszfehérjék csökkenése) -pozitív neuroendokrin változások (koritzol, prolaktin, epinefrin [adrenalin]-szintek csökkenése) -javul a figyelem szervezése, annak mélysége (vigilancia) és tartama (tenacitás) -javul a figyelem flexibilitása (az ingerek fluktuációja+a szenzoros modalitás-változások sem terelik el a figyelmet, de a percepció mezeje multimodálisan gazdagodik) -már egy-két éves zenetanulás után láthatóan javul az arányérzék, -nagyobb az esély a saját élmények tudatosítására (transzparencia, introspekció), -csökken a szorongás, megváltoznak az érzelmek -pontosabb és könnyebb lesz a képzeleti feladatok megoldása. A konszonáns hangok valóban kon-szonálnak (mással hangzanak, con+tárgyest, val, vel, sonare=hangzani), egybehangoznak, összeolvadnak. A disszonáns hangok interferálnak egymással 248, vagy konszonáns hangközök elhangolásából 249 képzıdnek. A zenei élvezet és differenciálás már az elemi percepciónál (pl. hangközészlelés) kezdıdik. Egy tiszta nagyterc250 (= közép, vagy Silberann hangolás) sokkal világosabb csengıbb, mint a mai, temperált nagy terc. A zenének élettani hatásai vannak,251 így a zeneesztétikai eredmények mellé tehetık a zenepszichológiai-élettani eredmények. Amerikai, PET 252 kísérletek eredményeképp vált ismeretessé, hogy az élvezettel hallgatott zene a homlok lebenyben, és a temporális lebenyben indukál agyi elektromos aktivitásbeni (hullám) változásokat. Az „ellenszenvvel” (disszonancia) hallgatott zene inkább bal félteke frontális részében és a hippocampuszban (paradox, de a kellemetlenség akkor kerülhetı el, ha megjegyezzük) vált ki reakciót.

248

pl. kisszekund, vagy megfordítása a nagy szeptim. A nem tiszta oktáv és kvint ’lebeg’, ez a hallható interferencia. pl. dó-fá kvárt lépés helyett dó-fi bıvített kvárt, tritónusz. 250 tertia (latin), harmadik, mármint a diatonikus (7 fokú, pl. dó sor, ré sor. lá sor etc.) harmadik hangja. Az akusztikailag tiszta 5:4 nagy tercrıl van szó. 251 A fül és a kérgi asszociációk mellett a hipothalamusz-hipofízis rendszeren keresztül a hang valóban áthangolja az elızetes fiziológiai hangoltságot, állapotot. A zene EEG változásokat is indukál (AEP=auditory evoked potential). 252 Pozitron Emissziós Tomográf, rétegfelvételt, szeleteket kirajzoló képalkotó eljárás. 249

126

127 A hippocampusznak szerepe van a memóriában (fájdalmas, káros ingerekre adott elkerülı magatartás), és idegi kapcsolata (Papez győrő) van a limbikus rendszerrel (érzelmi reakciók, a szubjektíve fontos történések emléknyomai). A zene az egész testre kiterjedı hatásokat képes indukálni!253 M i sem bizonyítja ezt, mint a: zenéhez asszociált érzések, érzésekhez asszociált élettörténeti események, élettörténeti eseményekhez társult magatartás módok, a sikeres vagy sikertelen megküzdés [copyng] eredményeképpen kialakult életfilozófia. És az életfelfogás már elıítéletek fátylain át látja, és már igencsak másnak látja (!) ugyanazt az ingermintát, ami e hatáslánc elején, még, mint ’tiszta önmaga’ volt percipiálva. Az antik, bizánci zeneelmélet 254 parafónia (para=mellé, valamivel együtt, fóné=hang) tana a konszonáns (szümfóniákat) hangközöket osztja antifonokra (oktáv, kettıs oktáv) és parafonokra (származó, mellék-) hangközökre (kvint, kvárt). Ez kezdetleges (mert differenciálatlan) felosztás azonban egy élı zenei gyakorlat szőkszavú lejegyzése. A (gregorián) kórus (a templomokban, schola cantorum, M aîtrise255) elsı, második harmadik (tertius scholae) szólama (kiventek, kvártok) jelentik a parafonistákat.256 Hozzájuk társul ’a fiúk’ (infantes, pueri, -templomban nı sokáig nem énekelhetett), szólama. Akik szopránt (diszkantot= dis + cantus: ellenének) tehát ellendallamot, nem egyszerüen magas szólamot) énekeltek a tenorral 257, (=a fıdallammal= a cantus firmusszal szemben), akár felváltva, ad alternatim a kórussal, akár velük együtt. Sokszor kvint-kvárt párhuzamban, tehát mintegy orgánum 258-szerüen. -Fontos ez? Igen. M ert már az elemi percepció során kezdetét veszi az, amit esztétikai minıséggel való felruházásnak hívunk. Valamint a dallam kezdetleges kísérete, a hangközök, sıt, egyre bonyolultabb és disszonánsabb együttállása a felhangsor felfedezése 259 és a bonyolult téri rendszerek, távoli kultúrák birtokba vétele. Zeneterápián a legegyszerőbb ugyanazt a dallamot más-más hangközpárhuzamban játszatni vagy énekeltetni. A karakterváltozások lassan bevonják a betegeinket a zenélési folyamatba, érzeteket-érzelmeket-állapotokat-emlékeket váltva ki belılük (pl. boci-boci tarka gyerekdal 1. terc párhuzamban, keringıként, utána 2. kisszekund párhuzamban, váltakozó metrumban elıadva).

253

Számos kapu (érzékszerv és érzet) sok-sok asszoci ációs láncon az egész testre kiterjedı válas zt eredményezhet. Pl. fül→speciális (v. specifikus) felszálló idegpályák (affarens rostok) a →hallókéregbe→el ágazó (kollat eralis) rostok→hippocampus→reverberációs rostok és asszociációk→amygdala→hypothalamus (testi reakciók, anyagcs ere) →újra formáció retikuláris egy része, stb. Szervezetünkben számos, ehhez hasonló, ún. reverberációs kör létezik. 254 in Ordine Romani, VII sz. 255 Maître de chapelle, Maître des enfants, Belgium, Franciaország, XV. századbeli énekes iskolái (egyházzene központok). A mesteri rögtönzés (sortisatio) és a hangszeres képzés központjai voltak. 256 archiparaphonista, paraphonista 257 tenere= tartani, tudniillik a fıdallam, a zsoltár hosszabb, kitartott hangjait. 258 Az orgánum technika adott egyházi dallam kísérése tıle 4-5- hangnyi távolságban, párhuzamosan, tehát az alapdallammal megegyezıen mozogva. 259 Az oktáv és kvint párhuzam után jön a terc, és a tercépítkezés. A jazz már eljut a szeptim, nóna és tredecim hangok bekebel ezés éhez, habiutális használatához.

127

128 ALAK ÉS HÁTTÉR

A dallam és kíséret viszonya ma a „fönt és lent” problematikája lett, régen azonban nem a felsı szólam volt a dallam helye. A régi zenében a dallam gyakran a tenorban vagy a basszusban kapott helyett, amint a dis-cantus (a tenortól, [késıbb basszustól] való ellen-ének), tehát a szoprán, alt szólam magasságában megszólaló ellen-ének kísért, adott hozzá felsı ellenpontot. A dallam percipiálás alak és háttér Getsalt-problémája. Egyszerő (Alberti-basszus260) kíséret fölött zajló dallam felismerésére mindenki képes, de egy téma alakváltozásainak (fúga, szonáta témájának más hangnemben, más alakban augmentáció, variációk] felismerése trenírozott fület, és perceptuális figyelmet és tanultságot igényel. A kettıs ellenpont261 hasonló probléma az akusztikus percepcióban, mint amilyenek az ún. átbillenı képek, lásd: Rubin serleg, egyéb Rubin –féle ábrák. Legismertebb talán a fehér serleg fekete háttér elıtt, ám a serlegek egy arc kontúrját is kiadják, vagy a fiatal hölgy portréja, amit megfordítva, feltőnek egy öregasszony arcvonása is, stb. Egy dallam (cantus firmus) már önmagában tonalitás, a dallomot értelmezheti, jelentését, hangulatát, tónusát átértelmezheti, átszínezheti a kíséret (inerciarendszer= információs mezı, háttér, kontextus), ami akár ellentétes jelentéső is lehet a dallaméval. 262 A párhuzamos (parallel) hangközökben való éneklés (orgánumtechnika), sıt duda, tekerı (organistrum) kíséret igen korán megjelenik a zenetörténetben, a tonalitás-érzetet hol erısítve, hol gyengítve. Egyes dudákon megjelenı burdon (bourdon, bordone=zúgni, zümmögni, átv. ért. kísérni) sípok be és kikapcsolhatók, a tonalitástól függıen. A kvintelı-tercelı népdalok jelzik a tonalitás érzék, egyszersmind a tonalitás igény (rendszer észlelésének) megjelenését, fejlıdését. A vokális zenében a fıszólam (dal, cantus firmus, vezérszólam) sokszor egyedül áll a kótában. Jóllehet, a láthatatlan társak (a kottában elı nem írt társszólamok) gyakrabban ott voltak vele, mintsem azt gondolni lehetne: a szortizálás, az improvizált kíséret263 formájában. A tonalitás megerısítése a szignifikáns kíséretet adó társszólamok rögzítésével a komponista részérıl az egyértelmőség (de nem egyforma elıadás !) igénye, akarata. Késıbb a res facta (elkészült, kész, megkomponált darab, compositio) szembeállítódik a soritsatio-val (a cantus super librum, a könyv fölötti tkp. a lebegıbıl kiolvasott) vokális improvizációval. 264 A késıbbi, mind vokális mind hangszeres fax bourdon265 technika. A zeneterápia szerves része a vokális improvizáció. Ha az egészségügy helyzete megengedné, hangszerparkot is tarthatnánk, egyszerő, olcsó, vagy magunk fabrikálta csörgıdobok, citerák, furulyák, cserépsíp, madzaghegedő segítségével.

260

Pl. dúr dallamot kísérve: dó-szó-mí-szó, fá-dó-lá-dó stb. hangzat felbontások. Önmagukban is értelmes pl. basszus szoprán téma-ellentétpár szólamcseréje. Pl. amikor a basszus témázt ellenpontozó szoprán a basszusba kerül, s a téma kerül a szopránba. 262 Pl. Bartók: A Kékszakállú Herceg vára c. mővében Kékszakáll C-dúrban beszél. Judit fisz-mollban (C-nek poláris ellentéte) hazudik (a hangnemi viszonyból derül ez ki, szubjektíve pedig a két hangnem nagyon távol áll egymástól). 263 sortisatio, ad sortem cantare [sortisare est aliquem cantum diuersis melodys inprousie ornare] 1476 Prokesche Mus.Bibl. 264 Aminek azért szabályai, inkább: a preferált hangközök miatt bizonyos szabadságfokú módjai voltak. A alleluja (jubiláció, örömujjongás) éneklésekor a gazdag melizmák (vagy Machalult-nál is) megengedik a különös, elõkészítetlen disszonaci ákat, de a zárlat csak oktáv és kvint lehet. 265 A tenor szólam tenor altus és tenor basszusra való szakadással létrejövı, nem alap, hanem szext megfordítású akkordok (is) jönnek létre, épp ezért ,,hamis basszusnak” nevezett technika. 261

128

129 FESZÜLTSÉGEK ÉS OLDÁSAIK JÁTÉKA= HULLÁMZÁS

A zenei folyamat (processus, movimiento) dinamizmusát a váltakozva megjelenı feszültségek (disszonanciák) és oldásaik (konszonanciák) adják. Ezen feloldásokat megakasztva provokálom a betegeimet, vagy csak egyszerően elhagyom a tonális zárlatot, nem oldom fel a disszonanciát, vagy bizonyos dallami helyeken úgy vágom meg a szalagot, hogy a feszültségérzést keltsen. A harmóniák váltakozásának külön ritmusa van, ez az ún. harmóniaritmus. A fület túlzottan igénybe veszi a gyorsan érkezı, sok információ (harmónia, dallamtorlasz, sok melléktéma). Az esztétikai élvezet, különösen a kottaolvasás és zenehallgatás eleve egy bizonyos szenzomotoros teljesítmény, mely mellé intellektuális munka és öröm is társul. Egy biológus hallgatóm mondta, két perc után már nem képes követni a barokk zenét, mert elfárad, bár idınként kifejezetten élvezi azt. Nos, a zenében is fellelhetı az ún. orientációs reflex: -hol vagyok?, mitörténik?. A zenében a tonalitás (hangnemben levés, vonatkoztatás) a téri történések kerete. Ez a vonantkoztatási (inercia) rendszer. Hierarchikus, strukturált. A zene, mint nyelv, más strukturáltásgot is magáénak tudhat. Zenét, nyelvet és matematikát szokás egymás mellé állítani. Ami azt sugallja, a zene és nyelv között sok hasonlóság van. Nos, álláspontom szerint több mint hasonlóság: a zene is, a matematika is, nyelv. Hierarchia, jeltár, mővelethalmaz, jelentésadás, továbbá mőveletek általi 266 jelentésmódosítás. Rend, rendszer. Ebben a jelentéskomplexumban mindennek meg van a maga helye, a hangnemnek (tonalitás, pl. C-dúr, e-fríg, d-moll stb.) HOL VAGYOK? A HANGNEM, MINT A ZENEMŐVÉSZET KÉPZETES TERE

A hangnem nem esetleges, komoly hagyománya (éthosza) van, persze a létfelejtésben elhomályosuló emberi tudat elıtt a korábbi korok esztétikája nem érthetı. Egyrészt azért, mert nem közvetítik azokat, másrészt mert nem fontos a szellem, a mővészet, ma egész egyszerüen hülye (sic!) az, aki nem hasznos (=szép) dolgoknak szenteli életét. A profit, extraprofit, s a Keleteurópai olcsó munkaerı eddig sem volt, s ma sincs olyan helyzetben, hogy a kultúrát élvezzeélvezhesse, mert számára idıben, pénzben, nyelvezetben (érthetıségben, önmagára vonatkoztatásban) nem elérhetı. Nem érti, fölöslegesnek, zavarónak, hiába valónak tartja. -Legyen a zene mindenkié? A kodályi mondás ma is aktuális. Valójában csak a hozzáértıké a zene, a szellemi arisztokratáké, beavatottaké, akiket a mővészet szeretetére neveltek (musica riservata 267). M ert a zene (antik görög értelmezése szerint) a músziké (µουσικη): ritmus, lüktetés, etika, értés, szépség, mérték. Egyben persze kifejezés is, megjelenítés (eszmék, ideák) is, sıt, varázslás is. M iként a Görögök gümnaszionja, nem iskola, hanem életmőhely, a testmővelés (s nem egyszerően edzés), és politikai viták, nagy beszélgetések helye is. A tónus, a hangnem, nem ugyanazok, de egymásba idınként átmenı fogalmak. A zenei lexikonok, szakkönyvek gyakran indulnak ki a tonos (tonoi=hangok) és a modus (=mód, értsd, a választott hangkészlet [dúr, moll stb.], hangnem által valósul meg az adott kifejezési mód) azonosságából, pedig csak hasonló fogalmak.

266

Gondoljunk a kombinálásra, szummatív (összeadó), multiplikatív (szorzó-osztó), kommutatív (összeadás, szorzás) mőveletek és a nyelvek szintaktikai szerkezeteire, a ragok, vagy elöljárók (prefixumok, szufixumok, posztfixumok) jelentésárnyaló és jelentésmódosító hatásukra -ami a zenében is hasonló. 267 A hozzáértık szám ára fenntartott zene v. ülıhely, a színházban, koncertteremben.

129

130 Amit mond a zene, az a hangokban (hangnemi relációk), mit több; a hangkok közötti viszonyban van (amik egyben kozmikus relációk, viszonyok és abban kódolt univerzális törvények), a hangok, egyben a valahogyan képzett hangok268 viszont tónust adnak: ez a modor, stílus, szín (tónus). Ami a hangok mögött van (vidám, fenséges, lírai stb.,) az a modus. Ám a hangok által kirajzolt hangkészlet, s ennek hangnembe (tonalitásba, keretbe, rendszerbe) illése végül is a tonalitáshoz juttat el bennünket. Gyakorlatilag évszázadok óta nagyon hasonlókat mondunk el a mővészetekben, ám korszerő módon, korspecifikus formákban és a mindenkori jelenkor eszközeivel. A hangenem a hangszerhez kötött – a hangszer szimbólum, nem esetleges. A kereplı a rossz szellemeket őzi el, az aulos Dionüszosz, a hárfa Dávid király hangszere. A hangkészlet hangjaiból felépülı dallamban nem követhetik egymást akármilyen hangközök. Dodekafon (120 [duo+deka=kettı és tíz] fokú zenében269) dallamban egy szeptimugrás nem okoz feltőnést, de Palestrina dallamvezetésében ez elképzelhetetlen. Épp ez a stílus kérdése, pont attól ismerünk valamit jazznek, M ozartosnak, gáláns vagy épp gótikus stílusnak, mert dallamalkotása (modulok, konfigurációk, tipikus fordulatok, megoldások), hangkészlete, valamint a formai sajátságok reá jellemzık, gyakorta megjelennek, s felismerhetık. A tonalitás (hangnemben levés) közvetve tehát a formához, a stílushoz is kapcsolódik. A hangközrend sajátos karaktert kölcsönöz a dallamnak, amitıl az felismerhetıvé válik. Szégyen, hogy országunk zeneiskoláiban csak két fajta hangközt ismernek, konszonánsat és disszonánsat. A konszonánsok közé sorolják a kis tercet is, és megfordítását, a nagy szextet, valamint a tiszta kvártot. Ez utóbbiakat én mindig ,,köztes” hangközöknek tanítottam. Legalább három kategóriában kell gondolkodnunk az intervallumokat illetıen, túl azon, hogy a helytelen pedagógia az elnagyolt kategóriákkal leszőkíti az észlelés és gondolkodás terét. A gyerekek amúgy is hajlamosak kész kategóriák elfogadására. Különösen, ha az iskoláinkban nem gondoldásra neveljük ıket. Hozzátartozik az intervallumok kérdéséhez, hogy teljesen relatív, hogy mikor konszonáns és disszonáns valami, egy nagy terc is lehet disszonáns, de legalábbis tökéletlen konszonancia (lásd: gótika). Egy nónakkord, 270 egy szeptimakkord271 teljesen ,,normális” a jazzban, kortárs zenében, ez a kontextus törvénye. Egy bartóki kisszekund halmaz (fürt, cluster), vagy Liszt Ferencnél a teljes 120-ságot megszólaltató, ún. ,,anya-akkord” nem vált ki megütközést, sem disszonanciaérzést. Sem a feloldani akarást, ami a disszonancia igazi lényege. M ert feloldást kívánhat a kellemetlenül hangnem nélküli lebegés is, a meghatározatlanságból, egy hangnem nélküli zenei részbıl jólesik átmenni a definiáltság ismert, épp ezért biztonságot nyújtó dallamok és ismerıs formai keretek falai közé. A hangnemidegen váltó, vagy díszítıhangok, váratlan álzárlatok, pillanatnyi hangnemi kitérések (pl. dúrban, mollból kölcsönzött hangzatok) nem hogy gyengítenék az adott tonalitást, hanem megerısítik azt. Körüljárják, így határaiban élesebb kontúrral látják el. A halláslélektan és a fiziológia tévesen azt állítja, azok a disszonáns hangok, amik közel esnek egymáshoz, mert a fül „erölködik” az egymáshoz közel esı hangok differenciálásakor (interferencia). Ez részigazság, egy ember elemi percepcióval nem találkozik, talán csak a csecsemı.

268

Hangszerelés adta színek, az artikuláció, pl. staccato, piano, választások stb. további réteget visznek fel a zenei jelentés freskójára. 269 szemben pl. az ötfokú pentaton (50 ) vagy a hétfokú (más nevén, diatonikus [dia tonosz], ’egész hangokon áthaladó’ dó-re-mi-fá-s zó-lá-ti) zenével, a tizenkét fok nagy kibıvülést jelent az eddigiekhez képest. 270 pl. dó-mi-szó-ti-ré’, a tercépítkezéső ötös hangzatok olyan formája, ahol pl. a dó - felsı ré között kilenc (nona) hanglépés különbség van. 271 négyes hangzat, a szeptim hang szerepel benne, ami egy hangtól mért hetedik hang, pl.: dó-mi-szó-ti

130

131 M inden érzéklethez elızı tapaszatalatok, tanult dolgok társulnak, sıt, maga a hang feldolgozása, a zenei élmény az egész agy tevékenységéhez (intermodalitás, asszociációk, emlékek) kötött. A hangnem már önmagában szimbólum is, hagyomány is. A hangnem a zene szukcesszió valósfizikai tere, de ennél több is. Egy operában, vagy egy hangszeres szonátában is ott vannak az esztétikai terek; az érzelmek, de még a transzcendentális utalás, de a morális 272 terek helye is! Nem véletlen a halotti mise d-mollja, a magnificat 273-ok, a koronázási zenék, Te Deum-ok 274 fényes D-dúrjai. A dallamfordulatok gyakran ismerıs közhelyek; trombita -fanfár, érzelmes ária, izgatottság-motívumok, a gyász-zenék, a táncok tipikus (épp innen tudjuk azonosítani azokat) alap basszusai. A típusok a zsánerek, a karakterek, a mővészi közhelyek segítenek az eligazodásban, mirıl is van szó? Az esztétikai orientációs reflex mögött is egyfajta értelmezés (kultúra, hagyomány, tanult látásmód, egyéni reakciók) stressz-diszstressz-reakció húzódik meg. Ez felelıs tudniillik egy inger/ingeregyüttes/mőalkotás érzelmi-testi hatásaiért. És ez jelenti a zeneterápia pszichofiziológiai alapját. Az agykérgi-középagyi-limbikus rendszer, valamint a neuroendokrin rendszer egységes „concerto”-t ad, hol az egyik, hol a másik játssza a fontosabb szerepeket, teraszos dinamikával. Ez nem szójáték; a szervezet biológiai szabályzói úgy mőködnek, ahogy egy barokk concerto grosso. Az egyes szólóhangszerek a tutti -nak (összes, mind, az egész zenekar vagy az összes orgonasíp) adják át a szerepet, vagy szóló csoportok (hangszerek v. orgonaregiszter) ellenpontozzák egymást. Az agykéreg az inger minıségétıl függın (fájdalom, közömbösség, öröm, felismerés, ellenszenv, érzelmi elfojtás stb.) befolyásolja az ún. zsigeri szabályozásért felelıs vegetatív idegmagokat. De maga az agykéreg is befolyásoltatik a limbikus rendszer felöl; a hipofízis és hypothalamusz által, az erıs érzelmi folyamatok esetén aktiválódó CRF opio-melanocortin pálya mentén. A mőélvezésnek, az érzelmeknek és egzisztenciális élményeknek megvan a maga 1. pszichofiziológiája, és 2. neuroimmunológiája is. Itt most elég annyi, hogy zeneélvezéskor, mint minden rendszeresen ismétlıdı, vagy akár egyszeri, de JELENTİS ÉRZELMI ESEMÉNYkor ún. BELSİ TANULÁS , EMLÉKNYOM és SAJÁTOS REAKCIÓMÓD (ellazulás, pulzuscsökkenés, mélyebb de ritkább légzésritmus, izomrelaxáció stb.) jön létre. A személyiség a biokémiájában is személyiség! Ennek eredményeképpen, van, aki összeszorult gyomorral, hasmenéssel, vagy allergiás rohammal válaszol egy vizsgaszituációra, balesetre, egyéb stresszt jelentı helyzetre. Ezt hívjuk állapotfüggı tanulásnak. Adott stressz (inger, helyzet) adott pszichés állapotot, helyesebben pszichoszomatikus választ hív elı, melyben az idegrendszernek de az immunrendszer változásainak is igen jelentıs szerepe van. Az IDEGRENDSZER ÉS IMMUNRENDSZER egymással szoros idegi és hormonális kapcsolatban van, egy EGYSÉGet ad. M inden egyednek megvan a sajátos reakciómódja, túlingereltsége, vagy visszahúzódása, azaz biokémiai, immunológiai, pszichofiziológiai ujjlenyomata. A szervezetünkben található aktiváló és gátló rendszerek, mint amilyen, pl. endogén opioid rendszer (enkefalinok, opioidok), szerotonierg-, dopaminerg-, noradrenerg stb. rendszerek.

272

Pl. Bizzet Carmnejében az elhagyott Don Juan, Puccini Toscajában Cavaradossi viselkedésével kapcsol atos erkölcsi problémák esztétikai terében külön réteg a morális tér. De van pl. transzendentáli tere egy Bach korál feldolgozásnak, abban a pillanatban, ahol a legérzékibb dallamok közepén belép a korál dallam, stb. 273 Az áldott állapotban levı szőz Anya szavai: Magnificat in anima mea Dominum… magasztalja a lelkem az Urat… 274 Te Deum laudamus. Téged Uram dicsérünk. Latin szövegő egyházzenei mőfaj.

131

132 Ezek azonban nem gépek, hanem a saját személyiségünk által meghatározott módon reagálnak (depresszió, melancholia, mánia, magány, ingerkeresés, elhízás stb.). Ezért mondhatjuk, hogy a temperamentumunk mediátorai (közvetítıi, transzmitterei) is egyben. A legtöbb esztétikai élmény kivált testi hatásokat. Nem túlzás azt állítani, hogy a zene akusztikus simogatás, ritkábban, akár még ütés is. ÉLMÉNYEGÉSZ, INTIMITÁS , ÉRZELMI FELENGEDÉS

A zenei élmények, egyáltalán; az élmények, (Gadamer [1984], vagy Dielthy [1974])épp azért mozgatják meg a zsibbadt lelket, mert egészlegesek, benne nem különül el, reflektáló, vagy érzelemmentesen gondolkodó tudat: egész lényünk (múltunk, a percepciós mezı, az itt és most friss élményei), tehát a most hangsúlyozott benne. Nincs az, és én, az élmény tárgya, és alanya akár azonos lehet. Az élmény, mintegy, mozgásra invitálja a lelket; emelkedünk, vagy süllyedünk, szárnyalunk, vagy vergıdünk. Kiderül, vagy besötétedik a tér, felforrósodik, vagy lehől. A térivizuális asszociációk két hatással teszik értékessé a zeneterápiát: Az egyik az ún. intimitás élménye. Sok ember, még az egészségesek is, megfosztottak az ölelés, az érintés, az ıszinte, meghitt beszélgetések adta intim helyzetektıl, meleg, elfogadó emberi kapcsolatoktól. A materialista orvoslás is kénytelen elismerni, az intimitástól való megfosztottság már önmagában megbetegítı tényezı lehet. M ég a magányos zenehallgatásban is benne vannak a társak hangjai. M ert a zene messze több, mint a természet zörejei. A zene akusztikus tapintás, simogatás, sıt, libidinális összetevıje van. A másik elıny, a feltámadó érzésekre való verbális önreflexió. Érzek valami, ez az érzés most tudatosodik. Így a kliens, vagy a beteg tudatosíthatja, ezt érzem, mert ez és ez történt velem, ezek a történések visszatérnek (ismétlési kényszer, tanulási hiba), és a magatartásom és érzéseim között bizony összefüggés van. Ezt az élményt nevezik a pszichoterápiában felismerésnek, angol mőszóval insight-nak, megvilágosodásnak, belátásnak. Ez nagyon fontos terápiás részeredmény. Innen már csak egy lépés az ún. én-részesség tudatának elérése. A beteg ekkor fel, és elismeri, az élete minıségéért (vagy objektív veszteségre adott válaszáért) ı maga a felelıs. De nézzük, mitıl is ad a zeneterápia, a társak jelenlétén és interaktivitásán túl, intimitás-élményt? Az érzelmek helyzetfüggık, vagy belsı állapothoz, homeosztatikus-heterosztatikus igényhez (éhség, fájdalom, társak, ingerkeresés) kötıdnek, vagy SZOCIÁLIS HELYZETEKhez és történésekhez, melyeket az ÉRZELMEK ÉRTELMEZNEK. M eglátta ezt már Aristoteles is (Retorika) Desacrets is (in: Traite de la passions de l’âme). Egy zenemő kelthet olyan érzéseket, mintha ünnepen (pl. Händel: Anthem for the Foundling Hospital, Feuwerk Music, M ozart: C-dúr Koronázási M ise) lennénk, szeretkeznénk (Ravel: Bolero, s M ozart Don Giovanni részletek), gyászolnánk valakit (rekviemek, pl. Joan Cereols: M issa Pro Defuncits,275 M ozart [és nem Verdi] Requieme etc.) stb. A sírás, a nevetés, az udvarlás, a vészkiáltás, ezek mind, távolra ható szociális hangok. Zene és nyelv (jel, jelzés, kifejezés és felhívás, befolyásolás) a kezdetben ugyanaz276. A zene eredete a biologikum protozenei jelkészlete. Fonológiai repertoárunk minden hangja, kiáltása, üvöltése, morgása, hörgése, füttyentése, visítása más-más szociális és én-állapot –jelzı (éhes vagyok, most nem akarok párzani, megsebesültem etc.) üzenetet hordozott. 275 276

Ez lett a híres, zeneterápi ás és médiakutya Malacz rekvieme, bár Dunkel maga is írt requiemet Malacz kutyájának. Talán kezdetben csak annyit énekeltünk és mondtunk: Gloria in excelsis Deo (dicsıség a magasságban Istennek).

132

133 A sámánisztikus kultúrák zenéje már differenciált nyelv. A kommunikáció zenei[es] módón valósult meg (anya-gyermek kapcsolat, ún. érzelmi reprezentációépítés), késıbb vált az istennek fenntartott hanggá, stílussá (identikus kifejezéssé), ünneppé (amin mindig a gadameri értelemben vett ünnepet kell értenünk, az ún. titáni én megnyilatkozása, a mindenkit érintı esemény, a mindenkiben megbúvó titáni erı, omnipotencia -hit stb.) a zene. A barlangfestmény nem csak mágikus elıképe a vadászat várható sikerének, nem csak a totemállat kiengesztelése, benne ott van már a világ megismerésének minden mozzanata (ok-okozat, a tárgyról való tudás, a világ látásának módja, a világ befolyásolásának lehetıségei). A magányból hangadással (módosult érintés, hívójel) tudtunk kitörni. A zene társként (pszichológiai kifejezéssel élve: tárgykapcsolatként) viselkedik magányunkban, különösen szöveges (dal, oratórium, mise, opera) zene esetén. A másik benne van a mővészetben. Az én a te által konstituálódik (M artin Buber). A másik nem lehet tárgy: mert a Másik léte nem levezethetı. Adott. M ásokat nem teremtünk: találkozunk velük. A M ásikat úgy is meghatározhatom, hogy egyfelıl számára nem tárgy vagyok, İ lát, mi több: İ is ugyanazt látja, amit én látok, én is azért lehetek én (nem tárgy), mert látva vagyok (être vu, regard 277, Sartre). Nos, a másik ember egzisztenciális élménye sok mőalkotásban megırzıdik. A magányt és a csendet nem bírók gyakran álló napig bekapcsolva hagyják a rádiót vagy a tv-t. A zenéhez hasonlóan az általános társ funkcióját töltik be magányunkban, pótolva a vox humana-t. A zene így szociális pótlék, az elsıdleges szeretetkapcsolat idealizált tárgykapcsolatává is alakulhat –innen van sok zenerajongó, hivatásos zenész ún. tárgymegszállása, ami a zenei hivatás mőveléséhez is vezethet. A zenei valóságban (is) ott egzisztál a másik ember. M ár a prenatális korból vannak anyai (szomatikus és beszéd) hangemlékeink. Kisgyerekkorunk óta halljuk a kultúrában található zörejeket, dallam közhelyeket, megtanuljuk a zenei jelvényeket (pl. az uralkodó vagy épp a fagylaltos kocsi szignálja, nemzeti és templomi dalok, a csata és munkadalok, állathangok, munkafolyamatok zörejspektruma, egy motorzúgás, egy nevetés vagy köhögés stb.). Ezek mind másoktól származnak, így mások létét jelentik. Az ember igazán soha sem magányos, mindig ott élnek benne azok az élmények, amelyeket társas szituációban (M orris Hallax) élt meg –akár tud errıl, akár nem. Igazi magány nincs (az elmebetegségeket leszámítva), létünk, mint KÜLÖN- LÉT relatív, ILLUZÓRIKUS (interperszonális, együtt-létben, M itseinban [Heidegger, és még annyian] vagyunk, az individualizáció nem is lehetséges a többiek nélkül) a másiktól kapott impulzusaink, a másoknak szánt jelzéseink mindig ott ,,lappangnak” a tudatalattiban. A zene és a tánc pedig a legközösségibb mővészet (és maga a kultúra, identikus, társadalmi mérető ,,ragasztó”). M agzati kortól hangokban-rez gésekben-vibrációkban fürdünk, s temetésünkkor is zene szól. A magzat zenei élményei szorosan a testhez kapcsolódnak: az anya adott érzelmi állapotokhoz kapcsolódó testi hangjai, testi ritmusai, (=anya, apa beszéde, mint modális jelentés, szívverés, légzés, tehát: hangok-érzelmi állapotok pszichoszomatikus összefüggése) pszichoimmun és állapotfüggı tanulás során kialakult viszcerális mőködés. 278 Ezért

is

nyelven

túli,

a

tudatalattiba

hatoló

mővészet

a

zene!

277

A tekintet, a ,,nézés” (ismeretelmél eti értelemben) nem megismer, hanem objektummá teszi a másikat, egyben személyként ismer fel, akinek a figyelı nem oka. Önmagát alterego -nak ismerve fel, hasonlónak is, de egy másik világnak is egyben. 278 A magzat a bél motilitásból, légzés és szívfrekvenci ából, az anya beszédj ébıl ,,tudja” az anya érzelmi állapotát, mintha a delfinek szonárjával bírna…

133

134 A zene világa az emberi érzelemvilág. Az érzelem világ dolga VILÁG MINİSÍTÉSE, testileg ez a limbikus rendszer, a thalamusz, az amigdala (érzelmi reakciók, még a differenciáltabb limbikus rendszer érzelmei elıtti ,,vitális” érzelmek, affin-diffúg reakciók) és a hippocampus (fontos, érzelmileg erısen színezett emlékek, irtózat, félelem, erıs vonzódás, téri tájékozódás) ,,világa”. A csecsemı még automatikusan kommunikál, mosolya inkább hardware-s, beidegzett mosoly. De korán megjelenik a gázmosolytól279 elkülönülı szociális280 mosoly, amibıl kialakul a többé már nem nem automatikus érzelem-nyilvánítás. Ez a kontrollált, tehát tudatos érzelmi reprezentáció281. M it is értünk ezen? Belsı beszédet, a belsımrıl való tudást. Az ember képes lesz tudatában lenni, hogy érez valamit. Az érzelmek olyan jelek, amik nem csak kifelé mutatják állapotom, hanem épp az érzelmeim jelzik a biológiai (késıbb pszichológiai, szociális, kognitív) állapotomban beállt változást. Az érzelmek már proto-kommunikációt jelentenek. Nem magunknak reprezenáljuk az érzelmeket, minden szociális állat bír ilyennel. A kutya behúzott farka (félelem, behódolás), a kafferbivaly felhúzott ajka (elismerı, szimpátiát jelentı mosoly) a társaknak is szól. A csecsemı a gondozójával szimbiotikus együttlétben van, így a szülıi-gondozói érzelmeket a csecsemı el kezdi magára vonatkoztatni282, és visszatükrözni. Amikor a biológiai mosolyból a kisbaba, kis gyerek tudatos, szociális, öröm, vagy kompetencia mosolya lesz, akkor a gyerek már újraírta az elsıdleges reprezentációit (az állapotunkat megjelenítı érzelmeket). A pszichológia ezt hívja reprezentációs újraírásnak. Azaz, megkezdi egy már automatizmusban (nevetés, sírás, mosoly) meglevı jelentést mintegy „kivonni” az automatikus folyamatból. M ajd gyakorolja e kivont tartalomnak a tudatos használatát. A szülı folyamatosan megerısíti ezt, hiszen állandóan visszatükrözi e kis gyerek viselkedését. Nem kérdés, mekkora a jelentısége a reprezentációs újraírásnak a lelki zavarok kialakulásában (pl. skizofrének megzavart érzelmei és szülıi kötıdései valamint megzavart kommunikációja). Nem kérdés, hogy a zenét jól használva, segíthetünk azoknak, akik rosszul írták újra érzelmi reprezentációikat! UTÁNZÁS

– MODELL – TANULÁS

M a már rég nem kétséges, hogy a gyermekek szülıi modellek után tanulnak. Az utánzás nem csak „majom szokás”, hanem eleve sok állat tanulási módja. Az (összehasonlító) etológiai adatok szerint az emberek többet utánoznak, mint más állatok, pl. az emberszabású majmok. Az érzelmek kifejezését, a viselkedés alapelemeit, frusztrációs toleranciát, gesztusokat, vagy azok hiányát a saját szüleinktıl/nevelıinkıl tanuljuk. Sajnos a rossz modell is modell, a gyerek azt utánozza. Azért nem adnék minden embernek engedély arra, hogy gyereket neveljen. A korai hatásoknak alapvetı jelentıségük van. Agyi szinten, ma már felfedezett az a mechanizmus, amivel az ún. mirror sejtek, tükörsejtek segítenek az utánzásban, a másik személlyel való azonosulásban. A mirror cells közvetlenül befolyásolja a motoros agykéreg különbözı területeit. M ikor valaki beszél hozzánk, idınként mis is mikormozgásokat végzünk a beszédszerveinkben, és ez persze nem tudatosul. A gesztikulációkat, sportmozgásokat és a zenei mozgásokat. M ár majmok is kitalálják, mi is lehetett a partner/gondozó szándéka, még akkor is, ha a gesztust félbe hagyta. 279

Testi szükségletek kielégülésekor jelentkezı mosoly, pl. büfögés, szellentés, evés, -innen az elnevezés. Az anya arcának megjelenésekor, csak a neki szánt mosoly. 281 Karmiloff és Smith 1992 282 Meltzoff-Gopnik hipotézis. Az érzelmek reprezentációs újraírásának részl etei nem ismertek, csak vagy tucatnyi modell. Ám a részletek itt most nem is érdekesek, mert nem változtatnak azon a tényen, hogy a zene és érzelmi kommunikáció szoros kapcsolatban állnak egymással. 280

134

135 A mirror cells a beszédmozgató központotot is befolyásolják (Broca kéregterületi aktivitások), így a hangadást, énelkést, emocionális megjelenítést is utánzással tanuljuk. A majmok a gesztusokat is megértik és a tárgyi manipulációt is, de ık ezen aktusokat heves akusztikai, tehát érzelmi kitöréssel, de legalábbis hangos kommentárral kísérik. Az embernek elég egy gesztus; órámra pillantok, menni akarok, vagy mennem kell. Töredék jelzésekbıl vagyunk képesek megfejteni a másik szándékát, a kommunikáció hatékony. Tanuláskor-utánzáskor az új mozdulatok a különbözı mozgásközpontokban képzıdnek le. Ezek a szenzomotoros megfigyelési egységek segítenek abban, hogy képesek legyünk utánozni valamit. Kórusmuzsika, zeneterápia esetén egymás pszichomotoros állapotait befolyásoljuk, mert az éneklés is utánzás. Ha pedig tudatosan akarunk állapotot módosítani, akkor ezt zeneterápián tudatosan kell tennünk. M ert még akatíziát, spazmust, mozgásszegénységet is javíthatunk –mikor táncolunk, kifejezı mozgásokat végzünk, vagy épp éneklünk. ÉRZELMI KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÉRZELMEK KIFEJEZÉSÉNEK ZAVARAI

A zenei valóságban (is) ott egzisztál a másik ember. M ár a prenatális283 korból vannak anyai (szomatikus és beszéd) hangemlékeink. Kisgyerekkorunk óta halljuk a kultúrában található zörejeket, dallam közhelyeket, megtanuljuk a zenei jelvényeket (pl. az uralkodó vagy épp a fagylaltos kocsi szignálja, nemzeti és templomi dalok, a csata és munkadalok, állathangok, munkafolyamatok zörejspektruma, egy motorzúgás, egy nevetés vagy köhögés stb.). Ezek mind másoktól származnak, így mások létét jelentik. Az ember igazán soha sem magányos, mindig ott élnek benne azok az élmények, amelyeket társas szituációban (M orris Hallax) élt meg –akár tud errıl, akár nem. Igazi magány nincs (az elmebetegségeket leszámítva), létünk, mint külön- lét relatív, illuzórikus (transzperszonális létben, M itseinban vagyunk, az individualizáció nem is lehetséges a többiek nélkül) a másiktól kapott impulzusaink, a másoknak szánt jelzéseink mindig ott ,,lappangnak” a tudatalattiban. A zene (és a tánc) pedig a legközösségibb mővészet (és maga a kultúra, identikus, társadalmi mérető ,,ragasztó”). M agzati kortól hangokban-rezgésekbenvibrációkban fürdünk, a keresztelın, s temetésünkkor is zene szól. Egész életünkben kultúrába, szokásokba, véleményekbe, tradíciókba vagyunk „csomagolva”. Korunk az atomizálódott, magányos mberek kora. M ilyen jó is lenne a vérünkbül, az immunrendszer egyik anyagát, a kolonia stimuláló faktort (CSF) kivonni, s tásradalmunknak kölcsönözni! A magányosok stressztőrése és megkőzdése (coping) rosszabb, mint akik szociális biztonságban élnek. A magányosok korábban is halnak. Ezt már egy kutya jelenléte is elınyösen módosítja. A magzat zenei élményei szorosan a testhez kapcsolódnak. Az anya adott érzelmi állapotokhoz kapcsolódó testi hangjai, testi ritmusai, (=anya, apa beszéde, ún. modális jelentés 284, szívverés, légzés, tehát: hangok, és érzelmi állapotok pszichoszomatikus összefüggése) állapotfüggı tanulás során kialakult pszichoimmun és viszcerális mőködés. 285 Ezért is nyelven túli, a tudatalattiba hatoló mővészet a zene! 283

ante natum, prae-natum: születés elıtti, tehát méhen belüli (intrauterin), magzati élet. a jelentés erısen függ a hangl ejtéstıl, dallamtól, a beszéd modulálástól. 285 A magzat a bél motilitásból, légzés és szívfrekvenciából, az anya beszédjébıl (intonáció) ,,tudja” (érzi) az anya érzelmi állapotát, mintha a delfinek szonárj ával bírna… 284

135

136 A zene világa az emberi érzelemvilág, és az ısi ösztönök világa. Az érzelem világ dolga VILÁG MINİSÍTÉSE, testileg ez a limbikus rendszer, a thalamusz, az amigdala (érzelmi reakciók, még a differenciáltabb limbikus rendszer érzelmei elıtti ,,vitális” érzelmek, affin-diffúg reakciók) és a hippocampus (fontos, érzelmileg erısen színezett emlékek, irtózat, félelem, erıs vonzódás, téri tájékozódás) ,,világa”. A csecsemı még automatikusan kommunikál, mosolya inkább hardware-s, beidegzett mosoly. De korán megjelenik a gázmosolytól286 elkülönülı szociális287 mosoly, amibıl kialakul a többé már nem automatikus érzelem nyilvánítás. Ez a kontrollált, tehát tudatos érzelmi reprezentáció288. M it is értünk ezen? Belsı beszédet, a belsımrıl való tudást. Az ember képes lesz magas szinten tudatában lenni, hogy érez valamit. Elkülöníteni magát az érzést. Az érzelmek olyan jelek-jelzések, vagy tartós állapotok, adott válaszok, melyek nem csak kifelé mutatják állapotom, hanem épp az érzelmeim jelzik a „belsı”, biológiai (késıbb pszichológiai, szociális, kognitív) állapotomban beállt változást. Az érzelmek már protokommunikációt jelentenek: pl. egy felsírás anyámnak, hogy ideje szoptatni, mert már nagyon ennék. Késıbb, immár anyám nélkül, éhségemmel asszociált rosszkedvem és ingerlékenységem mintegy facilitálják keresı magatartásom, hol lelhetek élelemre? Az emóció tehát állapot is, és a pszicho-fiziológiai szükséglet jele is! A csecsemınek veleszületett jelrendszere van, ám az érzelmi kommunikáció bonyolultabban, és külsı, indukciós hatásokra indul fejlıdésnek. A csecsemı a gondozójával szimbiotikus együttlétben van, így a szülıi-gondozói érzelmeket a csecsemı el kezdi magára vonatkoztatni289 és visszatükrözni, sıt, vele azonosulni is. Amikor a biológiai mosolyból a kisbaba, kis gyerek tudatos, szociális, öröm, vagy kompetencia mosolya lesz, akkor a gyerek már újraírta az elsıdleges reprezentációit (az állapotunkat megjelenítı érzelmeket). A pszichológia ezt hívja reprezentációs újraírásnak. Azaz egy automatizmusban (nevetés, sírás, mosoly) meglevı jelentés kivonását az automatikus folyamatból, majd annak a tudatos használatát. A szülı folyamatosan megerısíti ezt, hiszen állandóan visszatükrözi e kisgyerek viselkedését, mégpedig szituatíve. Ha gyermek lepottyan valahonnan, akkor a hoppá! Kiáltás, vagy a fenyegetı veszély esetén hangoztatott, jujuj, vigyázz! A dajkanyelv egyszerő, protokommunikációs szerkezete hangsúlyosan szituatív: így az érzelmek reprezentálását is megtanítja a csecsemınekkisgyermeknek. A juj, a vigyáz, a dádá, a hoppá, stb. mind-mind az ún. érzelmi ráhangolódás290 jelei. M it tesz a szülı ilyenkor? Tudatja kicsinyével (anya-gyermek párok kutatása, ahol a gyermek 9-12 hónapos), hogy tudom, mit érzel. Figyelek rád. Együtt érzek veled. A pszichológia szerint itt nem az érzelmi kapcsolatban levés a fontos, hanem a: REPREZENTÁCIÓÉPÍTÉS . Álláspontom szerint mindkettı egyszerre. Ismét megmosolyogtató, hogy errıl már beszélt Arisztotelész is, katharszisz tanát kifejtve: a katharzisz a páthosz (πάθος=szednvedély, indulat, szónoki hév, beleélés, de ösztönösség és testiesség is,) és lógosz (ész, értelem, nyelv, gondolat) között harmóniát teremt. M égpedig azért, mert a dallamok (és ritmusaik) egy-egy ETHOSZ-t jelenítenek meg, ezek pedig a lélek egy-egy hangulatához hasonlatosak. Az ETHOS –tant száz éve tanítjuk úgy, hogy nem vesszük észre, valójában a modern pszichológia ÉRZELMI REPREZENTÁCIÓ tanáról van szó! Persze ilyenkor felmerül a kérdés, van –é fejlıdés?

286

Testi szükségletek kielégülésekor jelentkezı mosoly, pl. büfögés, szellentés, evés, -innen az elnevezés. Az anya arcának megjelenésekor, csak a neki szánt mosoly. 288 Karmiloff és Smith 1992 289 Meltzoff-Gopnik hipotézis. Az érzelmek reprezentációs újraírásának részl etei nem ismertek, csak vagy tucatnyi modell. Ám a részletek itt most nem oly érdekesek, mert nem változtatnak azon a tényen, hogy a zene és érzelmi kommunikáció szoros kapcsolatban állnak egymással. 290 affect attunement, Stern, 1985. 287

136

137 -És a zene? A zene/zeneiség szorosan kapcsolódik mind az automatizmusainkhoz (bélgörcs, fájdalom, motoros akciók, sıt, bélkorgás hangok, sírás, tehát testi-érzelmi állapotok,) mind pedig a reprezentációs újraíráshoz is –mint a hangokkal való szituáció és szükségletjelzést, nevezzük nevén: kommunikációt. Adjunk teljes nevet: ELEMENTÁRIS , (testi-lelki, intenzív, még nem elvont) kommunikációt. Az érzelmek alapvetıen másokhoz, helyzetekhez és önmagunkhoz való viszonyokat jelölnek, minısítenek. A társadalomban való lét sokszor nem engedi meg az érzelmek kifejezését, sokszor a család érzelmi állapota hat negatívan a fejlıdı gyermekre, aki torz módon jelenít meg emóciókat, elfojt, átminısít, stb. Komoly probléma forrása, ha a gyerek nem tanulja meg szüleitıl az érzelmek reprezentációit, szocializált kifejezését. A reprezentáció-építés már konkrét nyelvi-szimbolikus folyamat és eredmény. A szülı az affektív ráhangolódással még jóval a nyelvhasználat elıtt adja tudtul gyermekének, hogy megérti a kicsi belsı állapotait, és segít azt néven nevezni: reprezentálni. A nyelvi visszajelzés ekkor jellemzıen zenei (éneklı, erıs a prozódiája), az anyukák a gyermekük aktivitását számtalan „hoppá”, „jujuj”, „nocsak”, indulatszóval kíséri. Csakhogy az indulatszavak méginkább zeneiek, mint a szavak, tárgyak, tevékenységek szimbólumai. A zene támadáspontja tehát ez a preverbális korszak és hatásmechanizmus. M aga a komponálás pedig affekciók (formába, szimbólumokba, egyéni, saját –idioszinkratikus- nyelvbe öntött) reprezentálása, és hogy ezt mások számára érthetıvé tegyük, újra és újra próbálkozunk minél jobb, hatékonyabb ,,reprezentációs újraírással”. Azért fontos megemlíteni, a szülı segítségével kialakított érzelmi, másodlagos reprezentációk, (amik a ráhangolódást, késıbb empátiát igénylı291 helyzetekben születnek) képezik a gyermek tudatos, érzelmi önszabályozás alapjait. Ennek mind pszichiátriai, mind esztétikai és kultur-szociológiai jelentısége van, sajnos ez kívül esik sok kutató vagy gyakorló tudós látószögébıl, mert csak az érzelmek, az érzelmek zavarai, vagy pl. társadalmi rétegek érzelem-felfogása, mővészi megjelenítése látszik a felszínen. Az érzelmek kifejezése több szinten megvalósuló, tanult folyamat. A családi, mikro-szociális minta jelentısége nagy. Az érzelmek kifejezése temperamentum függı is, emellett nem mentes a társadalmi elvárásoktól sem, pl. a gyász vagy a szerelem kifejezése. Az érzelmek zöme poláris, de esztétikai és vallási élményeinkkel kapcsolatosan van ilyenség élmény, ami nem pozitív, vagy negatív. Az érzelmek kifejezési képessége, a mimika, a gesztusok, a beszédintonáció és beszédtempó (Jacobson) összefüggésben áll mások érzelmeinek felismerésével (Rudolph, Woodworth). Expresszivitás, reprezentáció és szociális ügyesség, intelligencia, összefüggnek. Az érzelmeket, és így a dallamokat is: egy-egy mozdulatnak, mi több, mozdulattal megjelenített szimbólumoknak fogunk fel. Ilyen a mosoly, dobogás, ökölrázás, vicsorítás, sikoly stb. A dallammozdulat energiája, iránya, tehát a képzetes cselekvés (szimbólum) jellege szerint vannak aktív (szténikus), passzív (aszténikus), pozitív és negatív érzelmő töltésőek. A frusztráció speciálisan negatív érzelmi állapot, mert egy helyzet (passzív, külsı vagy belsı), vagy cselekedet (aktív) várható kudarcának megelılegzése.

291

A helyzetjátékoknak, a zeneterápiának fontos helye lenne a bőnözık és retardált gyermekek fejlesztés ében, korrekciós nevelésében.

137

138 Az intellektuális érzelmek a megismeréssel, sıt, felismeréssel, kíváncsisággal, csodálkozással függnek össze. Az esztétikai érzelmek a mővészettel, mind az alkotói mind a mőélvezési magatartással összefüggı élmények, és a pedagógia (paideia, hellén nevelési eszmék 292) kiváló eszköze az érzelmi nevelésben. A morális, vallási érzelmek gyakran túl vannak a verbalizálhatóságon, de a tisztasággal, az identitással, közösségi viszonyokkal, kozmikus élménnyel, elkötelezettséggel és áhítattal állnak kapcsolatban. Az érzelmek megélése és kifejezésének egyéni heve alapján különböztetjük meg az embereket, tehát temperamentumuk szerint. A temperamentum az érzelmi-indulati reagálásokat, és egyéni módjukat jelenti –de itt is fontos analógiás összefüggést teremteni, táncnak, mozdulatnak, de festménynek is (megfagyott mozdulatok) és dallamoknak is van temperamentumuk. Természetesen, a kultúra, és valamely társadalmi réteghez tartozás is nagyban alakítja az érzelmi megjelenítést. Pythagórász (és késıbb Boëthius [ejtsd: Boétiusz]) szerint a zene mennyiségtani tudomány (mathesos disciplinae). M atematikai-érzelmi (-bikokémiai) arányok adják a temperamentumot, persze, mint egészalakot. Ugyanígy: más részminıségek adják az esztétikai minıséget. –Esztétikai minıséget? Platón, Szólón bírta az atlantiszi hagyományok tudását. Az egész univerzum kulcsa a harmóniák és szimpátiák tudása, matematikai, és/vagy zenei nyelven. A zenei kozmológia aránytana, harmóniái és szimpátiái egyszerre matematikaiak és pszichológiaiak: a helyes (igaz, illı, arányos [=tehát lényegre és összefüggéskre törekvı, nem tudásmorzsákat halmozó]) megismerése bizony pszichológiai örömérzéssel (mi több: eksztázissal)293 jár! (Szümpátheia, összecsengés, [pl. bronzedényeké, c η συνπάθεια –Polybiosznál]) A szimpátia: valamit/valakit megérteni annyi, mint tuni, mi/ki ı valójában. Szimpátiát érezni, valamilyen részesültséget, együttrezgést, közös részt, motívumot, [legalább apró] hasonlót érezni. –M i a lét, ha nem együttlét294 ? – M i hát a zene, ha nem együttrezgés (re-sonantia, szün-pátheia)? A személyiség esetében az együtt-rezgés nagyrészt biokémiai; az indulatok arányait, és a hangulatok tartósságát pl. az adrenalin, dopamin (és a temperamentumunk egyéb mediátorai), és a szabályozó funkciók (serkentés és gátlás, élettani sajátosságok) arányait jelentik. M ár Platón szólt (Zene az ideális államban) petyhüdt, puhány dallamokról. Hipnotikus erejő, fanatizáló a katonákat épp ezért bátorítani tudó fuvolán játszott dallamokról. A francia felvilágosodásban, de már a klasszikus görögöknél is; a zene affektus-tana szerint az érzelmek és szenvedélyek nyelve. Valóban, van parázs, tüzes, erıszakos, vagy épp ernyedten lágy, puha dallamkarakter. A dallam – jellemrajz, karakterológia (ethopoeia). A zeneelmélet, a zeneesztétika a pszichológia és az élettan (Pavlov kategóriáit használom a hyppokrátészi személyiségtípusokkal párhuzamba állítva) ismét keresztezi egymást; adott dallamokat az alábbi temperamentum (idegmőködés) kategóriákba sorolhatunk:

292

Kalokagátia, a szépséggel párosult jóság (kalósz=szép, [ka=és] ág áthósz= jó). A zene és a ritmikus verselés fejlesztı, egyben fegyelmet kölcsönzı erejét még a sportolók és katonák is ismerték és használt az ógörögöknél. 293 Az a helyzet, hogy ez nem csak a kompetencia öröme. Látni -nem egyszerüen intellektuálsi öröm, a tudásunkban mintegy belehelyezkedünk a néha szorongattatóan nagyvilágba. 294 Én nem szeretem, hanem egyenes en, imádom Heideggert, de a létet a létezıkrıl leválasztani nem tudom. Már a létezık kifejezés is jelentıs általánosítás. Persze, a lét, mint az egyetlen alap-lét ezı, a lét, mint a létezık közös tulajdonsága érthetı, jogos fogalmi entitás. De a fel foghatóság határán van.

138

139

1. 2. 3. 4.

erıs-gyors-kiegyensúlyozott erıs-gyors-kiegyensúlyozatlan gyenge-lassú-stabil erıs-lassú-instabil

(kolerikus) (szangvinikus) (melankolikus) (flegmatikus)

ún. ergotrópok ún. tophotrópok

A temperamentum típusai attól függnek, milyen erısek, milyen gyorsan keletkeznek az érzelmek, és mennyire „hatékonyak”, mennyire befolyásolják a személyiséget. Szakmai zsargonnal: az érzelmek erıssége, a fogékonyság, a hangulati-érzelmi ingadozások amplitúdója (Bálint) és ritmusa adja a temperamentum milyenségét. Fiziológia (idegrendszeri adottságok) pszichofiziológia (temperamentum) és lelki reagálás mód együtt adják a személyiség érzelmi életének jellemzıit. Az érzelmi reprezentáció patológiája abból is eredhet, hogy a szülı-gyermek kapcsolat ambivalens. Gyakran az anya nonverbálisan elutasító, de a szavak szintjét kötelességtudóan, s fıleg a külvilág számára szeretı szavakat mond a gyerekének. A skizofrének személyiségfejlıdésében ez tipikus (double bind). Az érzelmek megélése is, de kifejezése is különösen nehéz borderline 295 szindrómában és az oedipus komplexusán túl nem jutott egyén számára. A depresszióban gátolt az örömérzés, és sok kórképben nehéz a szeretet kifejezése, az ölelés, a közelség, az érintés. Az érzelmek tudatosítása, megélése, kimutatása koragyermekkorban alakul, ezek zavarai túlnyomórészt nem egyszeri trauma eredménye, hanem a család, a mikroszociális környezet zavara, hibás, hazug, elnyomó kommunikációs modellek következménye. Zeneterápián nem csupán klinikai betegeinkkel találkozunk, hanem egészséges, de neveletlen, elhanyagolt serdülıkkel, ingerszegény környezetben sínylıdı gyerekekkel, magányos idısökkel is, akik nem betegek, de érzelmi éhségben, hangulatzavarban, érzelmi beszőkültségben élnek. A legtöbb mentális betegségben, különösen depresszióban és alexitímiában 296 zavart szenved az érzelmek felismerése, kifejezése (expressio). Probléma mind a mások, mind a saját érzések elfogadása ill. viszonzása (pl. üdvözlı mosoly). Depresszióban különösen erıs az érzelmek különbségeinek elmosása, a túláltalánosítás, romlik mások érzelmeinek pontos percepciója, a pozitív érzelmek viszonzása. Az autizmus, mutizmus inkább szociális zavar, de enyhébb esetben (Arsperger kór) a tünet lehet elsıdleges (primaer) érzelemmentes magatartás benyomása is. A klinikai betegeink között ciklotímiással, 297 disztímiással, 298 mániásan felhangolt vagy épp depressziós betegekkel találkozunk. Gerontopszichiátriai szempontból érzelmileg kiszáradt, leépült (dementia) vagy fiatal de kiégett (burn out, la fatigue d’être soi, exhaustio vitalis, az életcélok és próbálkozások feladása), megfáradt betegeink látogathatják a zeneterápiás üléseket. Az ún. Rudolph-teszten számos képen, különbözı érzelmi állapotokban látunk egy szakállas férfit, meglehetısen élénk mimikával. Az érzelmi problémákkal küszködık nem képesek helyesen értelmezni e képeket, de a zenei karaktereket sem. 295

Határeseti szindróma, sem a neurózis sem a pszichózis kategóriájába nem sorolható. Szélsıséges érzelmek, ambivalencia, dühkitörések, önpusztító magatartás, állhatatlanság jellemzi. 296 az ilyen ember nem tudja mit érez, de legalábbis nem képes kimutatni érzéseit. 297 Mindenki hangulata mutat ciklicitást, a ciklotímiás hangulati ingadozása azonban rövid idı alatt (órák) is mutathat szélsıséges kilengéseket. 298 lehangoltság, rossz hangulat, irritábilitás, szúrós, megközelíthetetlen természettel.

139

140 Paradox módon azonban a neurotikus serdülık rossz Rudolph-teszt teljesítmény és rossz szociális ügyesség mellett olykor hihetetlen pontosan jellemzik a rövid, igen változatos karakterő zenéket. Fontos ez? M égpedig azért, mert a hangulatzavarok a személyiségzavarok mutatói (indikátorai) lehetnek. Orvosi terminológiával: az affektív zavarok premorbid (betegséget megelızı) állapotot jelenthetnek 299, sajnos, sokszor kifejezetten ezt jelentik. Affektív zavar és személyiségzavar prevalenciája300 azt mutatja, hogy az érzelmi zavarokkal küzdı, de betegnek még nem nevezhetı egyének idıvel pszichiátriai betegekké válnak. Sıt, bizonyos hangulatzavarok esetében magas a komorbiditás, azaz az alapbetegséghez társuló egyéb betegségek megléte. Disztímia, szorongás, alvászavar, lehangoltság mögött gyakran találunk depressziót. Az epidemológiai 301 vizsgálatok szerint a disztímiás fiatalok 70% -ánál! alakul ki major depresszió, szorongás (40%), figyelemzavarral 302 és magatartászavarral társuló hangulatváltozásos hiperaktivitás (24%). M aga a mentális, affektív megbetegedés gyakran jár együtt más, szomatikus betegségekkel is (komorbiditás). Depresszió és szívbetegség, hipertónia, szorongás nagyon gyakran együtt jár. Szorongás, önalávetı, behódoló magatartás és alacsony önértékelés gyakran jár együtt gyomorfekéllyel, irritábilis bél szindrómával. Érzelmi zavarok→ testi zavarok. Testi betegség, baleset esetén IMMUNO-NEURO-PSZICHOLÓGIAI MODULÁCIÓ jön létre: Testi zavarok → beszőkült életlehetıségek → megváltozott munkapésség, szociábilitás → alacsony önértékelés, önbeszőkítés → érzelmi zavarok → lelki problémák. Bizonyos pszichológiai iskolák az ezoterikus tanokkal egybecsengıen állítják, hogy az emberi betegségek 80-90% -át érzelmeink (és troz társadalmi viszonyaink) okozzák. A pszichoszomatikus betegségek nagy része (mind másokkal és önmagunkkal való) kommunikációs zavar eredménye. Az agyi idegsejtesk kommunikációja is megváltozik (pszichobiológiai zavarok). A gátolt önfeladó magatartás hátterében gyakran bizonytalan kötıdés, anya-gyermek szeparáció található. A hanyagoló anya, a poszttraumás stresszbegeség (PTSD –Post Traumatic Stress Disorder) önalárendelı, passzív, gátolt magatartást eredményez. Kagan és Rasnick (1988 303) szerint a gátolt temperamentum jellemzıje a szeparációs félelmeket. Ilyen esetekben csökkent/gátolt a bal agyi féletek közelítı és fltáró magatartást vezérlı funkciója. Ilyen esetekben feltételezhetı a jobb félteke szerotonerg rendszer túlaktivitása. (Cloninger, 1994 304). Davidson kutatása szerint (1994 305) csökkent bal prefrontális aktivitásal fokozott szomorúság, és a feltáró-közelítı magatartás csökkenése járt együtt. Az anya-gyermek kapcsolati zavar kísérıje lehet ekcéma és asztma, allergia is. (Szociális kötıdési minták és pszichofiziológiai-immunológiai viselkedés összefüggése.) Az anyával való konfliktusos kapcsolat szociális stressz, szorongás forrása.

299

A megelızés és gondozás hatás foka igen alacsony. Ráadásul a társadalmi intolerancia és a családi fes zültségek kedveznek a beteg, vagy deviáns karrier kialakul ásának. 300 Adott idıegység statisztikai vizsgálata, a populáció egészséges/beteg csoport ra osztása, százalékban kimutatva. 301 Járványokkal és a betegségek terjedés ével foglalkozó szaktudomány 302 Az angol szakirodalomban: [Pay] attention defi cit disorder= ADD, vagy AHDD=attention and hypercinetyc deficite disorder, hiperkinetikus figyelemzavaros idegrendszeri állapot (és nem kórkép!) 303 Biological basis of childhood shyness in :Science 240, 167-171 304 Temperament and personality in: Current Opinion in Neurobiology 4. (2) 266-273 305 305 Symmetric brain function… in: Development and Psychopathology 6, 741-758

140

141 Aktiválódik a hipofízis- hipothalamikus-adrenerg-mellékvese tengely, Hy-H-A axis, (angolban és angol szakirodalomból átvett irodalmakban HPA) és az immunrendszer. M egváltozik az agyi féltekék összhangja 306, és az ún. pszichológiai immunkompetencia is. (Ami már magzati korban307, az anya érzelmi traumája során eldılhet!) Változik a testfolyadékok „kompozíciója”, a testnedvekben fellelhetı saját antigének „mintázata” (belsı környezet állandósága –milieu interieur). Citokinek (korábbi terminológiával; limfokinek, monokinek) jelennek meg a vérben, önmaguk fokozott elválasztását indukálva (kaszkád). A citokinek saját (autokrin) és a szomszéd sejtekre is (parakrin) hatnak, vagy endokrin, azaz az egész szervezetre kiterjed a hatásuk. A hisztamin is hasonló. Sıt, vannak sejten belüli receptorai, így bizonyos esetekben a hisztaminnak el sem kell hagynia a sejtet (intrakrin hatás). A sejtekben megváltoztatják a gének kifejezıdését (expresszió). Így az immunsejtekkel stresszre, gyulladásra, allergiára vagy épp hieperergiára jellemzı immunfehérjéket állíttatnak elı. Íme, szociális viszony és allergia –quod erat demonstrandum (ezt kellett bizonyítani). A citokinek (informátorok, hírvivık), ám hatásuk másmás sejtcsoportban eltérı (pleiotróp effektus). Immunológiából most elég ennyi –de látható, amit Aristoteles óta tudunk, de bizonyítani csak a mai technikai és szemléletbeli fejlettséggel tudunk: lelki viselkedés testi viselkedéseket indukál. Érzelmeink, rögzült sérüléseink eldönthei megküzdési módjaink és immunológiai sorsunk. Különösen, ha a kiinduló okok kisegyermekkorban, a „szavak elıtti birodalomban” jöttek létre. Az érzelmek, a hangulat zavarai magukban foglalják azokat a szituációkat (pl. másoktól való szorongás, pl. skizotípiás személyiség esetén, vagy nyílt terektıl való félelem, agorafóbia) és korábbi vagy kényszeresen újraprovokált élethelyzeteket, amikhez maguk az érzelmek kötıdnek. A hangulat a személyiség tartós és érzelmi-temperamentumbeli jellemzıje. Zavarai sajnos nagyon befolyásolják a beteg életvezetését, interperszonális kapcsolatait, családi állapotot, munkavégzı képességét. A HANGULAT ÉS AZ ÉRZELMI ÉLET ZAVARAI AZ ALÁBBIAK:

-disztímia (nyomott hangulat) -depresszió -szorongás, (szeparációs, kötıdési és szociális szorongások, pánik, fóbiák, generalizált szorngás szindróma) -kényszeresség, -mániás állapot, hipertímia (kórós emelkedettség) -az antrieb –problémák, ezek a motiváció, a kezdeményezéssel kapcsolatos zavarok.

306

Henry szerint az aktív (A -active) és passzív (C –cancer prone, C type behaviour pattern) megküzdési módok eltérı agyi féltkei dominanciához kapcsolható. A bal félteke szimpatikus idegrendszeri tónust, önérvényesítést-önnfentartást szabályoz. A jobb félteke a faj fennt artást szabályozná, így társasági, toleráns, önaláredelı, empatikus, agresszívitást gátló –de túltónusossága Hy-H-A (HPA) rendszer aktivitását (immun alarm) eredményezheti. 307 Fox és Davidson (1987) anyjuk közeledtésére 10 hónapos csecsemıknél fokozott EEG aktivitást mért a bal agyi félteke front ális régiójában. Az anya távolodására a válasz –és a szeparációs szorongású csecsemık jobb féltekei frontális aktivitással reagáltak. A megküzdés már prenat ális stresszorok hatására, az anyaméhben eldılhet.

141

142 A LÁTENS ÉRZELMI ZAVAROK MÁS TÜNETEI:

-figyelemzavar (szorongás, depressziót megelızı állapot, stressz, bizonytalan családi státusz) -magatartászavar (impulzus-kontroll zavar, epileptoid idegrendszeri adottság,308 erıltetett fejlıdés kikényszerítése, elvárása, autisztikus viselkedés, túlzottan szociális, bizalmaskodó viselkedés) -lidércnyomás, kórós álmok. -regresziók (enursis [ágyba vizelés], gátolt alkalmaszkodás és intellektuális teljesítmény). Affektív zavarok esetében fontos az endokrinológiai kórképek (pl. centrális hypadraemia, vagy az agyalapi mirigy alulmüködéseképp kialakuló érzlemi-testi tónusvesztések, hortelen hangulat és éberség romlások pl. depressziót utánozhatnak) differenciálása! Az affektív zavarok a közérzet (eufória-disfória) és a hangulat/érzelmek zavarára osztjuk. Az érzelmi zavarok alapvetı csoportjait a (1) regresszív, éretlen reakciók magatartás zavarai, impulzivitás]. A (2) személyiségzavarból fakadó, ill. az (3) organikus betegségbıl (demencia, Alzheimer kór, mitrális billentyő elıre esése [prolapsus], epilepszia, pajzsmirigy túlmőködés [hyperthyreosis, epileptoid karakter és központi idegendszeri mőködés] stb.). Vagy (4) gyógyszer/méreg/alkohol/kábítószer mellékhatásából adódó, másodlagos érzelmi zavarok adják (intoxikáció, dependencia). Az érzelmi élet zavarai megmutatkoznak a pszichomotorium (lelassulás, görcs, tic), az akarat, a szubjektív élményanyag, a társas viszonyok aspektusában (az alkalmazkodás törékenysége, vagy szélsıséges önalárendelés) is. A szituatív érzelmi problémák zömét a stresszre adott válasz (pl. disszociatív fúga; egy állapot „leszakad” az egyénrıl, amire késıbb nem is emlékszik, pl. érzelmi trauma utáni kóborlás, memória zavar, vagy beszőkült [stupor] állapot) és a neurotikus személyiségek köre jelenti (fóbiák, pánikbetegség). Külön csoport a generalizált szorongás, és a kevert szorongásos zavar. M indkettıben szerepet játszik a genetikai háttér, a patológiás család (ambivalens kötıdés, elhanyagolás) s mindkettıt színezheti a depressziós hangulatzavar (ami a belsı munkamódból [internal working model, IWM , Bowlby, 1973] ered). A magzati (!) és kora gyerekkori bevésett szociális tapasztalat és emocionális mintázatok még felnıtt korban is meghatározók Freedman és Gorman 1993309), de legalábbis „restimulálhatók”, újraaktiválhatók. Nem primér (elsıdleges) affektív zavar a kényszeres személyiség, ill. súlyos esetben a kényszerbetegség, melyre visszatérı, énidegen gondolatok (kényszergondolatok, obszessziók, pl. állandó kételkedés, piszoktól való félelem, mások véleményétıl való szorongás) és kényszercselekvések (kompulziók; ismétlések, ellenırzési kényszerek, elzártam-e a gázt, vizet?, akár több órás mosakodási rituálék stb.) jellemzik. Idült érzelmi zavarban megbénul, lelassul a gondolkodás, a memória. Beszőkül a beteg szociális élete, élményszegény lesz, és kórósan alacsony az önértékelése. Nem ritkán testi tünetek is megjelennek, nı a betegségre való fogékonyság (csökken mind a sejtes mind a humorális immunaktivitás, depresszív tendenciákban 310 kifejezetten csökken a NK [natural killer] sejtszám

308

Epilepsziás görcsrohamok nélküli álapot, melyben epileptoid jellegő agyi aktivitás az EEG-n kimutatható. Gyógyszeres kezel ése ugyan az, mint epilepsziánál –de a gyógyszer (mint a legtöbb esetben) csak kivételesen elég önmagában. 309 Attachment and the Transmission of Culture 310 Lett légyen az munkanélküliség, válás, szociális stressz, pszichiátriai érintettség, több éves magány, anya-gyerm ek szeparáció, stb.

142

143 és aktivitás, Th1-Th2 eltolódás következhet be –Chrousos 1998311). Az érzelmi élet zavaraiban minden mővészetterápia jó hatású. A festés, varrás, zenélés programot ad, átszínezi az érzelmi életet, az elfogadás és sikerélmény jótékony hatással van a betegekre.

SZAVAK NÉLKÜLI BIRODALOM

A szavak elıtti birodalom, szaknyelven az ún. preverbális, preödipális korszak. Az emberi fejlıdés ún. szavak elıtti birodalmáról hétköznapi tudattal azt gondolhatnánk, csupán egy rövid szakasza az életünknek. Pedig ez a szakasz olykor egész életünket, görcseinket, sıt, pszichózisok gyökerét hordozza magában. A preödipális (kb. a negyedik életév elıtti) fejlıdési szakasszal a pszichoanalitikus M elanie Klein különösen sokat foglalkozott. Ki ne látott volna embert, aki mindig másoknak akar megfelelni? Aki nem tudta önmagát elfogadni, mert ıt magát nem fogadták el fejlıdésének kritikus korszakaiban? Ki ne tudna róla, hogy a dadogósok neuroticizmusában sokszor KI SEM MONDHATÓK azok a félelmek, szorongások, amik a dadogás okai. M iért? M ert akkor érte trauma a fejlıdı lelket, amikor a kicsi 312 még nem bírta a szavakat. Számos probléma nem is lesz hozzáférhetı soha, mert az elfojtás oly erıs, hogy valahányszor a probléma felé közelítünk erıs hárítás, áttolás, tünetképzés, reakcióképzés, szublimálás, racionalizáció, vagy más elhárító mechanizmus falaiba ütközünk. A zeneterápia lényeges vonása, hogy a fogalmak elıtti világhoz, így a preödipális-preverbális fejlıdési szakaszunkhoz segít eljutni. Ez a szavak elıtti birodalom. Az, hogy a gyermek szavakat használ, még nem jelenti a szavak értését is. Bár a gyermek ösztönösen érzi a nyelvhasználatot, nem bírja még a szavak pontos jelentését, vagy egyugyanazon szó, jelentésbeli árnyalatait. A szó hatalom. Aminek a nevét tudom, az a hatalmamban van. M eg tudom fogni. Intellektuálisan feldolgozni, manipulálni. A logosz, az értelem az, ami az embert tudatos lénnyé teszi. M ég az érzelmeket, álmokat és sejtéseket is tudatossá. Sajnos korunkban túlértékeljük az értelmet, a szavakat, a tudományokat. Az iskolai képzés mindinkább a verbalitásra és az intellektus egyoldalú képzésére épül. A túlerıltetett racionalizmus okán az érzések háttérbe szorulnak. A szociális mezı minden tagja potenciális ellenfél, mert gyızni kell, jónak kell lenni valamiben. Sıt, a kapitalista versenyszellem egyenesen ember (és vallás) ellenes. A monomániás haszonelv, a profit hajhászása pedig a lét nyílt lefokozása! Nem élünk, hanem teljesítünk, versenyzünk, profitot állítunk elı. Nem érzünk, csak gondolkodunk. M iközben a GONDOLATOK sokasága arra lesz jó, hogy HÁRÍT suk vele kellemetlen érzéseinket, kérdéseket, bizonytalanságot – a tudattalattiban elsőllyedt ’taposó aknáink’. Errıl még lesz szó. Az intellektuális teljesítmény sem egyértelmő, az egyoldalú memoriter feladatok a meghatározók, és a mintakövetı, engedelmes magatartás. Ami a fantázia, eredetiség, kreativitás, az érzelemvilág szükségszerő elsorvadásához vezet! 311

Stressors, stress and neuroendocrine integration of the adaptive respons e in: Anales of New York Academy of science, 851, 311-335 312 A „kicsi” olyan kicsi lehet, hogy még anyja hasában lakik. A prenatálisstressz-hatások fokozhatják a szorongásoso magatartást. Jobb féltekei prefront ális kéreg ún. dopamin-turnover-t okozhatnak. A jobb nervus accumbensben csökkenhet a dopaminerg aktivitás, egyáltalán, a jobb dopaminerg rendszer tartós változását idézhetik elı. Elég, ha a részeges férj rugdossa az anyát, vagy ha az anyat kiteszik a munkahelyrıl, mert viselıs (mint Magyarországon), ha a bébi nem kívánt terhességbıl születik, stb. (Fride és Weinstock, 1988, Cloninger, 1994)

143

144 Tehát a humán lét sine qua non-ja vész el, ettıl lesz társadalmunk élı és értelmes gépek társadalma. Társadalmunk maga, iskoláink többsége introspektív313 vakságra kondicionálja gyerekek százezreit. Egyenesen törvényszerő a pszichiátriák zsúfoltsága. M ert a társadalmunkban szinte senki sem a lehetséges önmaga. Védekezünk egy életen át, csupán túlélünk, ami egy idı után megbetegít bennünket. A nyugati társadalom a betegek társadalma. M i több; a BETEGGÉ TEVİ TÁRSADALOM. És ez nem egy dekadens, vagy egy pesszimista filozófia, hanem egyszerő pszichológiai (mentálhigiéniai és társadalom-egészségügyi) tény. M a, az abnormális a normális (káli juga). A szavak elıtti birodalmunk számos, ma már feltárt komplexussal és fejlıdési próbatétellel nehezített szakaszunk. Ezek vázlatosan az alábbiak: -szeparációs félelmek (depresszív), -félelem a világ nem hozzánk tartozó részétıl -korai frusztrációk (az ösztönkészetések akadályozatásai), -az anya és más tárgykapcsolatok (emlı) ambivalenciái (paranoid-skizoid), -hasítás jóra és rosszra (skizoid) -a csecsemı skizoid pozíciója, -a csecsemı depresszív pozíciója (tárgyvesztés, a jó tárgyreprezentációk megırzése), -primitív én-érzet és omnipotencia hit, -az omnipotencia hit megrendülése (depresszív-kényszeres), -félelem az anya (ideális tárgy) elvesztésétıl, -félelem a destruktív vágyfantáziák megvalósulásától – korai bőntudat, az ösztönerıtıl való félelem -erogén zónák felfedezése, -a korai tiltás problémája -féltékenység az anya kapcsolataira, -a tárgykapcsolatot helyreállító fantáziák, -az ısbizalom kialakulásával kapcsolatos veszélyeztetettségek, -incesztus, libidinális törekvések az anyával kapcsolatban, -félelem a szeretet elvesztésétıl (feltételekhez kötött elfogadás, szeretet) -az ösztönerıtıl való félelm (pl. állatfóbiák) A fenti problémák, az azokra adott válaszok döntik el, hogy mennyire tudtunk fejlıdni. Hogy a késıbbiekben marad-e majd valami traumás pont, alkalmazkodási nehézség, integrációs zavar, személyiségünkben? M i okozta az elakadást; erıs akadály, vagy hibás védekezési reakciónkkal mi magunk? A fenti problémák mindannyiónk problémái, a lelki fejlıdés csomópontjai, más nyelvjátékban, földi világunk karmikus iskolafeladatai. Különösen iskolázatlan, önzı és indulatvezérelt, vagy –iskolázottságuk ellenére is- önzı, manipulatív szülık esetén kevés az esélyünk arra, hogy megoldjuk ezeket (mérgezı szülık). A szavak elıtti birodalom az intrauterin életben veszi kezdetét. Amirıl eddig azt hittük, hogy a magzatnak errıl nincsenek emlékei. Pedig – éretlen idegrendszere ellenére - igen is vannak. A szavak elıtti birodalom határa a magzati élettıl nagyjából 4 éves korig húzódik. A hangok, színek és illatok, a spontaneitás, a kreativitás, a hipnózis és szuggesztió jelentik az utakat a szavak elıtti világba. 313

Introspekció= önismeret. Intro=bele, belé, bent, spectio= megtekintés.

144

145

A zeneterápia gyakran regressziót indukál. A regresszió a terápiás hatás szükségszerő feltétele. A zenei feszültségek és oldások dinamikája regressziót eredményez, s regresszióban meggyengült ellenelállást és hárító mechanizmusokat feltételezhetünk. Így, a bizalom kiépített légkörében, lépésrıl lépésre, regresszióban, egyben megváltozott tudatállapotban jutunk a legmélyebb traumákhoz. A regreszsiós tudatállapot-változások még agyi (így immun-) aktivitási mintázatokat is megváltoztathatnak. Talán felülírnak régi, káros mechanizmusokat. ZENEÁLMOK ÉS TÖRÉSVONALAK

A zeneálmokban, tehát a zenei indukció hatására létrejött álomszerő, fantáziálás-szerő képekben különbözı tudattartalmak, emlékek, indulatok és ami a fontos: SZIMBÓLUMOK jelennek meg. Különösen érzékeny területeken, a lélek törsévonalain. E képekben a múlthoz, önmagunkhoz, másokhoz, és az énfejlıdés korábbi szakaszaiban megélt konfliktusai figyelhetık meg. A depressziós pozíció felismerhetı az ösztönén pusztító erejétıl, az ideális tárgy (mell, majd az anya) szétesésétıl (szadisztikus fantáziák, az elhagyó anyától való félelem), a tárgy elvesztésétıl való félelemben és szorongásban. A szimbiózis fenntartásának elemetráis igénye. Ha ez sérül, depresszió indul be (Fritz Riemann 314). Persze ez már a pszichoanalízis területe. Nem árt azonban, ha a zeneálmok, fantáziák és nappali álmodozások szimbólumait legalább valamelyest megértjük. Pl. a paranoid pozícióban az én megmentése zajlik a fontos egyben üldözı (perszekutoros) tárgyaktól. Ezek a tárgyak bevetített (introjektált) rossz tárgyak, vagy felbomlott tárgyrészletek, amik az én integritását veszélyeztetik. A skiozid-paranoid karakter számára a közelség az én integritását veszélyezteti (Riemann). A neurotikus tárgyfüggés a „menekülés a jóhoz” típusú reakciók és fantáziákban érthetık tetten. A skizoid hajlam, a pszichózis a külvilág tagadásában, a külvilágtól való félelemben árulja el magát. Jellemzı a bekelebezett (inkorporált) jó és rossz tárgyreprezentációk tökéletlen szétválasztásától való félelem. Épp ezért a szélsıséges hasítás a csak jó és csak rossz tárgykapcsolatokra, jelenségekre, élményekre. Talán külön „példatár” kellene a betegek zeneálmainak, fantáziainak elemzésére —természetesen szupervíziós315 megbeszéléssel (éberségünk megırzése végett). NB. A mély –Én, a tudattalan az Egész-Én, a teljes személyiség része. A saját-magává-válás, az individuáció folyamatában egyfajta tudati hierarchiaképződés van. A cenzúra (feltudat, fölöttes-Én) elfojt tudatalatti tartalmakat. A konfliktusok szimbólumokban jelennek meg. Ezek legtöbbször képek, álmok, de lehetnek testi szimbólumok is [ekcéma, hasi pánik, stb.], vagy egy hobbi [postagalambok tartása –menekülés a jóhoz, az ejtőernyős ugrás, -uralom a pánik felett, a veszély kihívása stb.] is. A szimbólum a lényegénél fogva egyesít akár össze nem illő dolgokat (szün-bolon), érzelmileg ellentétes jelentéseket. A zeneálomban levő képek, archetípusok szimbólumok: a zenehallgatás regressziójában, a meggyengült elfojtás miatt, a lélek törésvonalai mentén sok, mélyértelmű szimbólum kerülhet felszínre. Maguk a szimbólumok nem csak jelentéshordozók, hanem bennük az ösztön-Én és a felettes-Én ellentétes tartalmai együtt, kibékülve vannak jelen. E szimbólumok traumákat hordozhatnak, a lélek eleven üzenetei.

314

Grundformen der Angst, 1998-Ernst Reinhardt Verlag A szupervízió nem fınököt, hanem elfogul atlan, segítı megbeszélıpartnert jelent. Értékét függetlensége adja, hátrányát, hogy nincs élı kapcsolata a beteggel. A kettı ugyanannak az objektivitásnak az oldala. 315

145

146 A zeneterápia így azokban az esetekben javasolt, ahol a sikertelen elfojtások okozzák a megjelenı tüneteket ÉS vállaljuk, hogy nem a sikeresebb elfojtással akarunk a betegeken segíteni. Vagy: megtanítunk erısebben elfojtani. A komplett, befejezett, sikeres elfojtás tünetmentességet ad. M indig a sikertelen elfojtással van bajunk. Nagyon nehéz, pszichológusi és szakpszichológusi feladat annak eldöntése, hogy mi veszélyesebb/kockázatosabb/kívánatosabb a beteg (és környezete) számára; az elfojtás sikeressé tétele, vagy az elfojtott, de traumatikus lelki tartalmak tudatba emelése és tréningje (pl. viselkedésterápia, kognitív terápiák során). A tréning mindig azt jelenti, hogy tudatosítjuk a viselkedés, a szenvedés miértjeit, megszelídítjük a korábbi, félelmetes, nem megértett élményeket. Ezek után rendszeresen eltérı választ adunk az eddigi kórós, vagy nem hatékony válaszok helyett. Az új, sikeres válaszokat megerısítjük. A megerısítésbe a szeretetteljes dicséret is, és az új viselkedés elınyeinek tudatosítása is beletartozik. M indezek elıkészítése, avagy a pszichoterápia zeneterápiával való kiegészítése jó szakmai megoldás. GONDOLATOK PAJZSA – ÉRZÉSEK ELLEN

Az erıs érzések akár kritikátlanul befolyásolhatják a gondolatokat. Ilyenekkel találkozunk, pl. paranoiditás, mániás depresszió esetében. A mániás fázisban az egyén túlértékeli önmagát, testi erejét, anyagi lehetıségeit. M eggondolatlanul költekezik, udvarol, vállalkozásba, vagy tanulmányokba kezd. Az öngyilkossági gondolatok a kóros önértékelésbıl, a negatív gondolkodás és önbeszőkítés circulus vitiosus316-aiból állnak elı. A kényszeres, elkerülı személyiség gondolatait a pánik és a szorongás színezik át jelentısen. A gondolatpajzsok kifejezetten kényszres és skizoid személyiségek tulajdonsága, a reális életben ilyenek a hivatalnokok és eszes, de „lélektelen” tudósok. Tehát a gondolatok maguk is egyfajta hárító mechanizmusok részei lehetnek. Ilyenek a: racionalizáció, élethazugságok, 317 prekoncepciók, projekciók, munkamánia, állandó nyüzsgés, barkácsolás és társasági élet (nehogy egyedül maradjunk, saját, esetleg fenyegetı gondolatainkkal). A gondolatok mind megformált alakban 318 (koncepció, elv, rítus, vallás –rituális tevékenységek) mind alaktalan gondolatáramok formáiban az érzések elé tolakodhatnak, hogy megóvjanak bennünket a megsemmisítı szégyentıl, melankóliától, pánikrohamtól. Bár a zeneterápián megszületı gondolatok fontosak lehetnek, a hangsúlyt az érzelmekre helyezzük. A kulcskérdéseink: mit kelt felt benned ez a zene? M iért olyan félelmetes ez a dallam? Mit érzel? És ezek a kérdések félelmetesen nehezek lehetnek… A merj érezni!/mit érzel? Után próbáljuk értelmezni, min is megyünk át tulajdonképpen?? M ind a beteget, mind az orvost gátolja a túlzottan intellektuális munkamód. Az (egyoldalú, tendenciózus és merev) intellektuális megközelítés akadályoz minden empátiát, érzelmi megközelítést. Patogénnek tőnhet minden emocionális motívumot. Az empátia lényege: a jelentlét. Az intellektuális vizsgáltat: objektív, távolságtartó. 316

Gyenge vagyok és lassú, buta…ezért nem vittem semmire…nem vittem semmire, tehát értéktelen ember vagyok, ez már ránézésre is látszik… 317 Pl. „Az embernek az érzelmeit mindig háttérbe kell szorítania.” „Csak az a normális ember, aki élete során fel tud mutatni valamit. Lakás, vállalkozás, hivatali rang, mindegy, csak legyen valamije. A többi csak csavargó.” „Az egyház minden bőnöm alól feloldozást adhat.” Az élethazugságokról lásd, pl. Ibsen : A vadkacsa címő drámáját. A padláson a család eljátssza a kacsavadászatot, hogy a férj illúziója meglegyen. 318 Tudósok ezrei gyakran kényszeres személyiség, szorongással. Precízek, megfésülik a szınyegrojtot, rituálékat végeznek. A tudomány rituáléi és merev eljárás ai mögé bújnak, s a tudományon szocializálódott elméjük élethazugs ágok, bölcs mondások mögé rejti az érzés eket.

146

147 A gondolatok (intellektus) sokszor csak azért vannak, hogy az érzéseket leplezzék. Ez elöl a tudósok pont a legveésbé kivételek. A gondolatpajzs (ráció) eltávolítása elsöprı erejő érzelemáradattal (és a saját érzéseink/ösztönerınktıl való félelmmel) járhat. Terápiás helyzetben mindig egyéni mérleglés dönti el, hol, hogyan, melyik kliensünk racionalitását vágjuk át, hogy végre megtudjuk: mit érzel? „Elmennék az érzelemboltba –mondtam zeneterápián- s vennék magamnak ezt-azt.” M it venne T. István? T. István depressziós, így érthetı módon kacagást venne. – De milyet? Csak egy savanyú mosolyt, vagy harsány kirobbanó nevetést? Mutassa meg! T. István valóban elnevette magát! M it venne L. Laci? Laci pánikrohamoktól gyötört ember. Nem csoda, ha reményt és nyugalmat venne. Ily módon tudatosodott bennünk, mit vennénk = mi hiányzik az érzelmek színskálájáról? M i tiltja le ıket? M ilyen lelki mechanizmus (aggódás, múltba ragadás, feldolgozatlan gyász, bőntudat, bosszú) állja útját a pozitív érzéseknek. A mágikus felidézés és morális követelmény alapján megtanuljuk: elıször adj szeretet, ha azt akarsz kapni. Nem mosolyog rád senki? M osolyogj te, elıször. Dobjuk sutba az irracionális elvárásokat. (M ásoknak kell kezdeményezni, engem imádni kell, tekintettel kell lenni rám…) MEGSZAKÍTÁS – ELTERELÉS

A gondolatok a félelmetes erejő érzelmek, ösztönimpulzusok miatt torzulnak, rögzülnek. Akár kényszerítı erıvel is, mint ahogy azt OCD319-ben tapasztalhatjuk. A beteg kényszeres, számtalanszor végrehajt egy cselekvést, vagy mozdulatokat. A rituálékhoz, tisztasághoz, rendhez, beosztáshoz, ellenırzéseket stb. való kritikátlan, rugalmatlan ragaszkodás jellemzi a betegséget (az ilyen karakter állandósághoz és kiszámíthatósághoz ragaszkodik, szorongását élvekkel és ceremóniákkal oldja). Súlyosabb esetben a kényszerességhez (compulsio) megszállottság (obsessio) is társul: zavaros gondolatok, bántó szándék, fenyegetı, önleértékelı mondatok térnek vissza órákig a beteg fejében. M intha idegen hatalom (archaikus én-részek) lenne a beteg fejében. A pánik rohamok váratlanul is, vagy tipikus helyzetekben (nyílt terek, tömeg, zárt helyek, vizsga helyzet, stb.) jelentkeznek. Ellenállhatatlan erıvel bírnak. Az ember ilyenkor hihetetlenül izzad, remeg, vacog, vagy épp hıhullám lepi el. A kényszeres gondolatok, ránk törı pánikrohamok tüneti kezelése a megszakítás (distraction320), elterelés, másra irányított figyelem (re-direkció). Ilyen, pl. egy gyerekkori dallam dúdolgatása, számolás, pl. a szobában található egynemő dolgok (könyvek, székek, hegyes tárgyak, fényes dolgok, kék színő tárgyak, stb.) megszámolása, mantrák, vallásos versek, a M i Atyánk mondogatása – és ilyen a zenében való elmerülés is. Lélegzés, 2-3 jógagyakorlatra való koncentrálás, ébredés után fél óra szundikálás komoly zenére (gótikus, barokk és bécsi klasszikus zene, romantikából csak a „könnyebbek”). Az elterelésben és preventív autoregulációs (önszabályozó) gyakorlatokban fontos a test, pl. a karok, az izmok, a feszülés megfigyelésre, lépésrıl-lépésre más-más testájékon (tudatos lazítás). Pánikban, generalizált szorogásban, stb. nagyon fontos lehet a zeneterápia. A ritmikus zservezés, ritmusos gyakorlatok azt a rendet adák meg, amelyben nem fenyeget a káosz. Kielégíti a kényszeres karakter struktúra és rend -igényét.

319 320

Obsessive-Compulsive Disorder -angol megzavarás: a kényszergondol atok és érzés ek áram ának megszakítása.

147

148 A szenvedés a társadalmi viszonyokból, s az ego megmerevedésébıl (lásd, Bu ddha szavait: a szenvedés a vágyakból, félelmekbıl és a hamis képzetekbıl, irreális, túlzó és túl sok elvárásból [„kell”, „muszáj”, a változás veszélyes, „enyém kell legyen”, „félnem kell tıle”, el kell érnem stb.) származik, a testi-lelki folyamatok megzavarása által. Ha változtatok az ego-n, van esélyem a szenvedés megváltoztatására is. A TITOK: 1. TUDNI, MI AZ, AMIN EGYÁLTALÁN VÁLTOZTATNI KELL, ÉS LEHETSÉGES ?, 2. TUDNI MI AZ, AMIN VÁLTOZTATNI TUDOK?, 3A. MEGGYİZİDNI, MI AZ, AMIN KIFEJEZETTEN NEKEM KELL VÁLTOZTATNI?, ÉS (3B .) TUDNI A HOGYANJÁT IS A VÁLTOZTATÁSNAK, 4. TUDNI, AZT , AMIN NEM TUDOK VÁLTOZTATNI, ÉPP EZÉRT , (A FELNİTT LÉT ÉRETTSÉGÉVEL) MUSZÁJ ELVISELNEM. Ezek nem egyértelmő dolgok. Sokan gondolják azt, depresszión, vagy gyomorfekélyen nem áll módjukban változtatni. M ert tudat alatt nem is akarnak a betegség elsıdleges vagy másodlagos elınyei miatt (önbeszőkítés, önfeladás, önemésztés, a feszültségek el nem vezetése, tudatosítatlan problémák, az élethelyzet nem vállalása, stb.). Vagy, mert nem hiszik, hogy változás lehetséges. Pedig igenis lehet. Csak az tud változtatni, akivel történt változás, vagy aki képzeletében képes elırevetíteni a változást, akarja a változást. Ezért oly fontosak a zeneálmok, az instruált zeneálmok (imagináció, szugesztió)! Hatékonyak és önnevelı hatásúak az irányított affektív imaginációk is (IAI). Pl. mezın vagyunk, minden csendes, zöld, kedves, puha bárányt látunk. Derősek vagyunk, örülünk a természetnek […] –Ám egy beteg mindennek az elırevetülı árnyékát látja, vagy az ugyan nem látható, de félelmetes farkas megjelenésétıl fél. A kliens belekomponálja saját szorongását az instruált képbe. M inden változás a segítség és önmagam elfogadásával kezdıdik. A második lépés az ítéletmentesség. Büntetı, agresszív szándék, elfogultság és vágy nélkül, pusztán megfigyelni a világot. Az élethelyzetem. A kapcsolataim. Felszámolni az önutálatot éppúgy, mint az önsajnálatot, és mások tulzott kritizálását. Keresni azokat a láncszemeket, amin én tudok változtatni (stressz, rossz kapcsolat, élethazugságok elkerülése, rossz szokások és gondolkodási sablonok feladása). M ár az igen ısi, buddhista lélektan tudta, a hamis Én-azonosulások (asmita) és elıítéleltek (avidya) betegséget kelthetnek, és a szenvedés okai! Az érzéseinket (egyszersmind gondolatainkat) megváltoztatni annyi, mint az élettel kapcsolatos: -HAMIS AZONOSULÁSAINK (pl. én csak egy eladó vagyok, vagy loptam, örökre bőnhıdnöm kell, én a testem vagyok, māya = káprázat: „az, ami nem az”) -HOZZÁÁLLÁSUNK-HITRENDSZERRÜNK (=dolgok, amirıl azt hisszük, tudjuk ıket, nem kételkedünk, reflexesen mőködnek,így láthatatlanok. Pl. nekem mindig gyıznöm kell, gazdag akarok lenni, ez eddig sose ment, stb.), -ELİÍTÉLETEINK (az élet szenvedés, az élet szüntelen harc, én áldozat vagyok, én külömb vagyok, stb.), -ÉRZELMI ALAPÁLLÁSUNK (szörnyő ez az egész, ellenállhatatlannak kell lennem, engem mindenki utál, én félek, stb.) és

148

149 -SZOCIÁLIS VISZONYULÁSUNKAT (pl. kapcsolatok, amelyekben mindig alárendelt vagyok, vagy amelyekben csak érdekbıl veszek részt, stb.) revideálni kell, s azokon változtatni kell. -PARAZITA IDEOLÓGIÁK (másoktól örökölt, fıleg szüleink és tekintélyszemélyektıl készen kapott) eszmék mérlegre helyezése („Ez a gyár valaha egy fészer volt, s nem 5 emeletes, modern komplexum, és még ma sincs itt semmi, ha nem lenne Szabó Úr.” „A család egy közösség. Épp ezért mindenkinek vissza kell fognia magából, hogy jól együtt lehessünk.” „A pénz nem boldogít, de ha szegény vagy, egy senki vagy.” Stb.) -INDOKOLATLAN/ALAPTALAN ELVÁRÁSAINK (az orvos tévedhetetlen, engem szeretnie kell, legyek fontos x számára, stb.) -TUDATOSÍTANI KELL IMPORTÁLT JÁTSZMÁINKAT (A fiatal fiú nem tudja, miért olyan hideg, uralkodó vele barátnıje. Egész addig, míg a barátnıje apjával nem találkozik. Ekkor érti meg, apalánya egyfajta hatalmi játszmát játszik. Az apa megveti a nıket [fél az anyától], a lánya fontos akar lenni, a kivételes nı, bizonyítani akar, sóvárog az apa szeretetére és figyelmére, de ez tudattalan szükséglete, így amazonként viselkedik. A játszma önfenntartó. A fiú viszont rádöbbent, nem is köztük van probléma, hanem a lány (apja kapcsolatából) importált játszmájával. A lány egy új, egy másik kapcsolatban, a fiúval is hajlamos úgy viselkedni, mintha az apja volna.) A magzati (!) és kora gyerekkori bevésett szociális tapasztalat és emocionális mintázatok még felnıtt korban is meghatározók! M i több, a nemzedékek egymásnak adják rossz mintáikat és reagálási módjaikat. A zeneterápia segít itt is. A reakciók és érzések átlátása (transzparencia) és a reakciók átírása egy új állapotfüggı tanulásokkal és önismerettel, a reakcióinkra való tudatos rálátással kezdıdik. Ezért mind a feltáró, mind a segítı (szupportív), mind a kognitív pszichoterápiák hasznos kiegészítıje, sıt, bemelegítı foglalkozása lehet. M ivel az élet értelme a felébredés, az eksztázis (azaz; meglátni saját világunk mulandóságát és esetlegességét, hazugságait, épp ezért, a kilépést, megváltást, az e világból való felülemelkedést, konstruktív kilépést), a mővészet eszközei kiválóan alkalmasak tudatállapot és karakterbeli változások indukálására. Ha a zeneterápián kellı vizuális sugalmazást alkalmazunk, gyógyító imaginációt és önhipnotikus technikát honosítunk meg, számos betegünk önkarbantartóvá válhat. M egszakítás lehet egy bölcs mondás, egy zenbuddhista kóan321, vagy paradox intenció is. Ilyenek, pl.: Nem a pánik oka a fontos (pl. stressz, omega receptorok izgalma, a cholecisztokinin322 indukált pánik, betegség során fellépı halálfélelem, rokon elvesztése). Hanem, hogy mi a pánik célja? Pl. egy elvált férfibeteg új kapcsolatában bekövetkezı potencia-csökkenésrıl, majd szorongásról számolt be. Kiderült, fél az új élettárs teherbe esésétıl. Az elızı, házastársi kapcsolatban a feleség igazából csak gyermeket akart. A pánik számos elkerülı magatartás, és persze akkumulálódott agresszió felgyülemlése is. A szupernormális, nagyon konformista szorongónak ezt a szúfi323 mondatot olvastam: „A tenger mélyén végtelen gazdagság van. De ha biztonság kell, ott van a part.” 321

megvilágító erejő, épp ezért a szokványos gondolkodás sínjeirıl kisiklatással elért felismerés. Pl. Áll a folyó. S folyik a híd (szempontváltás). 322 Ez az anyag erıteljes en szorongást keltı, az epehójag mozgását vezérli. Az agyban is megtalálható anyag, de ennek nyugató változata, az endogén THC (tetra-hidro-kannabiol). Is. 323 A szúfizmus (az iszlámon belüli misztikus hagyomány) és a pszichológia pedagógiai optimizmusa hasonló: hisz az ember tökéletesedésében.

149

150 A „savanyú a szılı” (depresszív attitőd) mesét annak a hivatalnoknak olvastam, aki szeretetéhségét perverz módon élte ki; hatalmat és pénzt akkumulált, mintegy 48 éven keresztül de ezek már nem boldogítják. És harsányan hirdette, ıt nem érdekli a pénz, a karrier, sem mások figyelme… A depressziós, idıs hölgy tényleg irreális gondoskodást és áldozatot várt orvos lányától (depressziós szorongás= félelem a szimbiózis elvesztétéstıl, dependncia igény, lassú, akadályozott, önálló, felnıtt individuummá válás). Ekkor olvastam el neki a Dióbél királyfi meséjét, aki nem versenyzett testvéreivel; a feladat az volt, hogy ki talál nyilával jobban az aranypénz közepébe? Csakhogy az aranyérme közepére a királyi atya arcmása volt vésve… Dióbél királyfi nem volt hajlandó édeapja arcmásába lıni! Az igazi szeretet mivoltát megbeszélendı volt apropója e mese. A zene kétszer is elhangzott, a zsarnoki Éj királynıje áriája (M ozart: Varázsfuvola). Elıször hangszeres (fuvola+zongora átirat), majd vokális formában. Gondot fordítottam a szöveg és a drámai szituáció elmondására. Gyakorlat: megszerezni a gesztenyéket, majd önként kiejteni a kezünkbıl, hagyni azokat szétgurulni. A betegnevelés minden terápia szerves része kell, hogy legyen. A betegek, ha egyszerüek és türelmesek vagyunk, sok mindent megértenek. Szeretik, ha magyarázunk nekik. A Dióbél királyfi meséje után röviden elmondtam, mi a különbség dependencia és a valódi szeretet között. Hogy a szeretet nem megfojtja a másikat, de szabadságot ad neki. Nem a maga, hanem a másik javát akarja. Hogy a szeretetkapcsolatban hely van a másik önálló véleményének. Önálló életterének, joga van saját, egyéb kapcsolataihoz és hobbijához. Hogy nem az szereti (érzés) a kutyát, aki simogatja, hanem aki ételt-italt ád (szeretı tett) néki. Nem pszichotikus betegeink gyakrabban hozzáférhetıbbek, mintsem azt a mentális betegeinkkel kapcsolatos elıítéletek látni engedné. A betegnevelés a terápiák szerves része kellene, hogy legyen. Ez orvosi kötelesség, de terápiás feltétel is (életvitel, gyógyszerszedés, diéta, kontroll). Ráadásul ma már az információ adása általános emberi jog, a tájékozódás joga, kórlapokba valo betekintés ún. betegjog; a kérdezés és a tájékozódás joga.. A beteg a betegségével és a prognózissal, és egyéb, lehetséges állapotjavító eljárásokkal kapcsolatos tájékoztatás egyenesen betegjog. M inden ülésen megbeszéljük, ki milyen betegségben szenved (ha ezt nem szégyenli), és milyen gyógyszert szed. M eddig kell majd szednie, mik a mellékhatásai? M ilyen életmódbeli változtatást igényel a betegség kezelése, de legalább szinten tartása? A szomorú tapasztalatom az, hogy vannak olyan pszichiátriai (és más profilú) osztályok, ahol betegnevelés gyakorlatilag nincs. (Pl. szednie kell a ß-ganglion blokkolót akkor is, ha már nem „szorít a szíve”, használja az antikoaguláns szert akkor is, ha „már nem kék a lába” (mélyvénás thrombosis, phlebitis). Szedje a tablettákat akkor is, ha már nem hallja a fenyegetı hangokat (antipszichotikumok) stb. stb. Írja fel egy cédulára az esetleges és veszélyes mellékhatásokat, ha ezek jelentkeznek, azonnal függessze fel a tabletták szedését. [stb.] A beteg joga a tájékozódáshoz való jog, így a betegnevelés elmaradása nem csak szakmai, hanem komoly jogi probléma is. Az ismeret, az információ a gyógyulás egyik feltétele! (A másik a motiváció, a harmadik, a kapaszkodók, a segítık megtalálása, de megbecsülése is.) ZENETERÁPIA ÉS ZENEI KOZMOLÓGIA VONATKOZÁSOK

A világegyetemben minden mozog. M indennek van energiája. És mindennek van saját rezgése, frekvenciája, spinje (forgási iránya). A mőködések lényege a harmonikus egység (harmónia=összeillés, disszociáció= kihullás az egységbıl= disszonancia, mőködészavar, betegség). 150

151 Mőködni= részeknek együttmőködni, lenni: együtt lenni (M artin Buber is, Dunkel is). M inden szervünknek van saját rezgése, sıt, saját biológiai ritmusa is. Ritmus, rezonancia, energia, mindmind sajátos mőködést eredményeznek. Ez a hangsugárzás, vagy rezonancia terápia alapja. Az egész testet különbözı frekvenciákkal sugározzuk be, az infrahangok (kb. 8-10 Hz) és a hallható hangok skáláján túl egészen az ultrahangokig (20-25 000 Hz)324. M inden csillagnak hangja van!!, az anyagban is, még ritka gázokban is, terjed nyomáshullám, sőrősödések és ritkulások. Ezek sajnos a zongora elsı, kontra c (C1) hangja alatt negyven-ötven oktávval mélyebben találhatók, így csak magasabbra transzponálva lehet ıket hallhatóvá tenni. A musica munada, a világyetem szimfóniája ma már igazolt (középkori) elmélet.A csillagok zenéje fizikai valóság és hallhatóvá tehetı. A kozmikus zene élı valóság. A LÁTHATATLAN TÖRVÉNY a Chladni-féle hangábrákkal tehetı jobban megfoghatóbbá. Az univerzális törvény a mozgás/ változás/ energia/ rezgésminta/ minıség, a „valami”. Ez a filozófiában, más nyelvjátékban a monád/szubsztancia/idea/entitás/perasz (körülhatárolt, elkülönült). A dünamisz (erı). Formája a rezgés, hullámzás, vibráció. Lássuk csak, lássuk, de szó szerint. Szórjunk finom grafitot (ırölt parafa porát) hegedő tetejére (Backhaus) 325, majd pengessük meg a húrt. Porábrát kapunk. Vonalakat, sőrőségeket és ritkulásokat láthatunk; ott, ahol kevésbé rezeg az anyag, sokkal sőrőbb marad a grafit. M ire jó ez? M ert ezek a sőrőség (denzitás) mintázatok megtalálhatók mindenütt. Künn az „őrben”, bennünk, a szerveinkben, sıt, ipari haszna is van. Elektromágnesesen, holografikusan ellenırzik a nagy rezonanciának kitett gépeket, jármőveket, ipari berendezéseket. Ezek a rezgési minták, hangábrák a mikroszkópikus húrokon, a szuperhúrokon is végig futnak. Több szuperhúr összrezgése ad ki egy elektront, neutront. M inden rezeg, s a rezgési minta= anyagi minıség. Pszichológiai rezgési minta= karakter, reakciótípus. De még a közös feladatot végzı neuronoknak is mintáik vannak! A hangrezgések nem különösebben hangosak (20-30, max. 40! decibel), lassan emelkednek a magasabb frekvenciák felé. Az ovális hangszórók a talpon vannak, majd az alhashoz (symphysis-os sacrum326 magassága, involvált idegek: plexus sacralis-truncus sympathicus, plexus vesicalis 327,) a hasüreghez közel (néhány cm) és azzal párhuzamosan vannak, köldök alatt (plexus lumbalis, plexus hypogastricus328) majd a köldök felett (ganglion et plexus coeliacus, plexus solaris 329). A 40 dB hangerı már hangos, persze zajártalmas világunkban nem az.

324

Infra= alá, a hallható hangok alatti rezgéstartomány. Ultra= túl, a hallható hangok tartományán túli, magas hangok, melyeket csak a kutyás és denevérek hallanak. 325 Borzasztó, hogy egy tudományos munkában lépten-nyomon hivatkozni kell. Én már gyerekkoromban azzal szórakoztam, hogy, apám által fızött gyantának finom porát szórtam a hegedő tetejére, majd pengetgettem… A hıtérkép analógiáj ára mindennek van rezgés -térképe is! 326 Medencecsont összenıtt része - ágyék (keres zt) csont 327 a szimpatikus fonat ágyéki szakasza, - a húgyhólyag körüli idegfonat 328 gyomor alatti idegfonat 329 hasi idegdúc és fonat,- napfonat

151

152 A mellüregnél nem idızünk sokáig, a hangsugárzás fókusza a sternum330 (plexus brachiális alsó szakasza) közepe (és nem a szív!). Ezt követi a gége (parotis [nyálmirigy], thyreoida [pajzsmirigy] nervus glossopharyngeus, n. recurrens és n. vagus 331) és a homloküreg magassága. Forgószéket (én kiselejtezett zongoraszékkel kezdtem) és fodrászati hajszárító búrát is lehet alkalmazni —amikor szenzoros „túlingerlés” (ún. bazális stimuláció) indokolt. Retardált gyerekek, valamilyen okból meglassult felnıtt betegek, izomkoordiánció enyhébb zavarai, athetosis332, ataxia. Az abszolút kontrindikáció (contraindicatio= ellenjavallat) bizonyos kórképekben meglévı nystagmus (kórós szemtekerezgés), galucoma és sinusitis frontalis (homloküreggyulladás), M enière szindróma (szédüléssel és hányingerrel járó vestibuláris megbetegedés), vertigo (idegrendszeri, vagy nyaki borda, nyaki gerinc eredető szédülés). Relatív kontraindikáció terhesség korai szakasza (1-3 hónap) otitis media (középfülgyulladás). Ideális esetben egy „félbe vágott gömb” fotelben ül a beteg (kliens), ami dönthetı egy kvázi vízszintes helyzetbe is (bölcsı helyzet). Lassú forgás közben a fel fölé pár cm-re helyezett búrából hanghatások érik a kliensünket, ai akár fehér zaj (= az összes hallható frekvencia, + minden frekvencia hangernergiája azonos), színes zajok (pl. rózsaszín zaj = a fehér zaj kivágatai, + logaritmusos eloszlás; a magasabb hangok erıssége csökken, ~3dB [decibel oktávonként) csökkenés, érdekes zörejek, hangmontázsok. Gyerekek zámára igen élvezetes élményforrás a vízágy alá beépített hangszórók, így a vízágy ringásába a zeneirez gések keltette vibráció is belevegyül (szenzoros multimodalitás). Fényorgona használata, vagy diszkó lámpa alkalmazása is jó, ezek hangerıre és hangmagasság változásra modulálják a fényerıt és a színek váltakozásait. E szenzoros ingerekben való „tobzódás” vitalizáló erejő. A hangbesugárzás alatt instrukciókat adunk (ellazulás, képek, állapotok érzése). Kérdéseket teszünk fel; milyen színt lát? M ilyen hımérsékletet érez? Hány évesnek érzi magát épp most? A pszicholingvisztika igen fontos, szavakban életre kelt képek pozitív jövıt elılegezhetnek, segítik a lélek áthangolását, stb. A második-harmadik kezeléskor elızetes relaxációt végzünk, ebben az állapotban zajlik a rezonanciás kezelés. A rezonancia vitalizál, persze erısebb adagjai rombolnak. A modern urológiában vesekövet zúznak hanggal, a fogászatban fogkövet távolítanak el vele. M ár a mágneses rezonancia kezelés is módosít belsı állapotokat, pl. receptorok érzékenységét. Németországban évek óta pl. dohányzás leszokásában hívják segítségül. Tudományos bizonyíték még nincs e kezelés célzott voltáról (bizonyos receptorokra tett egy bizonyos hatás), ám az nem kétséges, a másgneses rezonancia –miként az infrahang, ultrahang, a hang, egyáltalánbefolyásolni, sıt, károsítani tudja a szövetek mőködését. Korunk újdonsága a biorezonanciás kezelés, de ennek hatásáról még kevés a rendelkezésre álló irodalmi adat. A hang energia. Ugyanakkor a rezgés a legelemibb információs rendszer is. Ennek eredete ısi: Egyiptomban, az ún. Lee [lí] (elektromágneses, geomágneses, másnéven Hartmann, vagy diamágneses) vonalak fókuszában emelték a piramisokat. 330

szegycsont – kari idegfonat gége idege és a canalis caroticusban (nyaki karotisz cs atornában futó) futó bolygóideg szakas z 332 végtagok disztális (törzstıl távol esı) részén észlelhetı túlzott, kontrollálhatatlan, görcsös mozgás, a dystoniás tünetcsoportok egyike. (Putamen, nucleus caudatus, substantia nigra stb. károsodása következtében). 331

152

153 A piramisok utolsó borítási rétegét nem ismerjük (a köveket elhordták házak építésére). Ám vannak leletek, melyek azt sejtetik, a borításban található nagy tömegő kvarcit kristályaiban rezgı részecskék ún. Piezzo-elektromosságot termelnek – azaz mechanikus rezgést alakítanak elektromos energiává. Hagyomány szerint a piramisban tartózkodók testi-lelki állapotát módosította (az aura rez gésszámát s atudat szintjét emelte). Solón, Platón Atlantisszal kapcsolatos elbeszéléseibıl kitetszik, milyen fontos a symatheia keresése. Σuµπάθεια, szümpátheia= együttrezgés, edények együtt/egybe csendülése. Az égi harmóniák, matematikai és kémiai arányok, a proportio (ratio) és a LÉNYEGES KAPCSOLATOK keresése rejlik a szimpatheia fogalma mögött. M ost nézzük a zene, azaz az energiaszintek és a sprituálitás összefüggéseit. Ez itt most egy kitekintés az objektív tudományból. Függetlenül, hogy miben hiszünk és nem hiszünk, hasznunkra válik más-más rendszerkbe való betekintés. ZENE, CSAKRA, ENERGIA, REZONANCIA SZINTEK — TUDATI SZINTEK

Az ókori egyiptomban a zene a magasabb tudati szint eszköze. Az állandó, érzelmektıl és ösztönkésztetéstıl nem befolyásolt, egyensúlyban levı tudatot a Hórusz sas szimbolizálta. A régi társadalmak számára a hang mérték volt. Rezonanciakeltésre, mint az együttérzés (szümpetheia, együtt-csengés) felébresztésére szolgáló eszköz. A hangközök régen a bolygók távolságának a mértékegysége is voltak. A hang energia is (= prána, csí, od), rezgés és tovaterjedés is. Kvantummechanikailag minden rez gés! M inden hang! M ég a kvantumvákuum (Dirac-tenger, pránaóceán, pantha pléróma) is rezeg, minden részecske pörög, spínje van, a részecskék minıségét a szuperhúrok rezgési mintája adja. Belsı bıvülés333: Visszatérı álmom, hogy isten végtelen angyali karában vagyok. Tılem balra végtelen sora a fényes lényeknek. ’Nincs szárny, nincs glória.’ Jobbra nézve semmit nem látok, de érzem, hogy sőrő, erıs, ellenállhatatlan és meghaladhatatlan „valami” van. Ott Az/İ van, „aki van” (vagyok, aki vagyok, ΄εγω ε΄ιµί c oν ΄ών, [ego eimi hon on], [Ehje asher eshje] ‫)אהיה אש ר הי ה‬. Én egyetlen (!) hangot éneklek csupán. M ikor belenézek a köldökömbe (hara csakra, köldökzsinór, a világhoz, anyámhoz, a másokhoz való kötıdés szimbóluma!) kilukadok: nagy kört látok magamban, melyben lassan, egymás után kirajzolódnak az egyre kisebb koncentrikus körök is. A hang (vizuálisan megjelenítve) végtelen részhangokra (felhang, aliquot) oszlik. Kontinuumvégtelen. Anyagbeli magammal megrendülök a külsı (végtelen angyalsor) és belsı (hangá változom, ami végtelen felhangsorrá válik) végtelenen, miközben tudom/érzem, angyali magam ezen nem csodálkozik. De most legyen egy visszavezetés (a zenei kitérés után a témához/fırészhez kanyarodunk vissza): Az anatómiai-élettani és zeneesztétikai ismeretek együtt túl nagy, és sokak számára bizonyosan kevésbé áttekinthetı ismeretanyagot jelentenek. Nem is kell mindenkinek mindent tudnia: minél több az információ, annál kevesebb a mélység. U gyanakkor szándékom szerint egy térképet kívánok felvázolni –orientálni szeretnék. Ki-ki menjen tovább a térkép más tájaira, ahol abban mélyül el jobban, amiben kíván.

333

zenei, format ani szakfogalom: a 8 ütemes szabályos, klasszikus peridóus nem zárul, hanem az eddigi zenei anyaggal tovább, nem szimmetrikusan bıvül, nem periódusnyi hosszra (pl. variáció, szekvencia, zárl ati bıvülés).

153

154 A bölcselet és tudás nem egy ugyanazon fogalmak (az ’igazság’, életbölcsesség, létmegértés nem a racionális, keuzális ésszel ragadható meg). A gyógyítónak, amennyiben holisztikus, tehát egész embert célzó gyógyítás a munkája, inkább bölcsnek, mint szakembernek kell lennie. A bölcsesség nem puszta ismeretgyőjtés, sokszor lehet: FONTOSABB AZ, MIT DOBUNK KI, MINT AZ, MIT ÉPÍTÜNK BE. Vannak ismeretek, amik elfedik ’a tudást’. Az értesülés nem jelent ismeretet, az ismeretek nem tudást jelentenek, a tudás nem jelent bölcsességet. A lecsupaszított lélek tökéletes –az isteni Egy része, avagy; része az Egy Istennek. M indenesetre megszabadul a hibás viszonyulásoktól, elvárásoktól, a traumákon innen lesz újra. Ezért, hogy a gyógyulás újraépítkezés. Erre kell tanítani betegeinket. A ZENETERÁPIA olyan, mint maga a pszichológia, egyrészt objektív tudomány, másrészt konceptuális, hipotetikus, bölcsészettudomány jellegő, tehát kevert. Ráadásul interdiszciplináris értelemben is kevert. Ebbıl adódóan: jelen dolgozat is az. Egyaránt mozog az ezoterikus, védikus bölcseleti rendszerben, mint az objektív tudomány (pl. halláslélektan) körében. Az emberi tudatra jellemzı a valamire való beállítottság, az orientáció. Emellett a figyelem erıssége, mélysége, ébersége, a vigilancia, és a figyelem tartóssága, a tenacitas is fontos tudati jellemzı. A mővészetterápiák, különösen a zeneterápia a megváltozott tudatállapotot célozza meg, ebben az állapotban tesz beavatkozásokat, segít feltárni, (exploráció) értelmezni (hermeneutika, analitikus megközelítés) a kliens zenei projekcióit (zeneálmok, vizualizációk). A zeneálmokban és ezek eljátszásakor (dramatizálás) sokszor az Ösztön-én és a Felettes-én konfliktusa adja a dramatizálás dinamikáját. Az egyik zeneálomban a kliens beúszott Debussy Elsőllyedt katedrálisának egyik ablakán, s lassan szétoldódott volna a tengerben. De a katedrális egy kıangyalkája figyelmeztette, maradjon egyben. A kliens idınként pszichotikus epizódokon ment keresztül. Tudja, hogy menekül a realitás elöl (szétoldódás). Hogy személyiségének integritása idınként sérül (regresszió, disszociált elemek, az Én-erı gyengülése). Fontos megemlíteni: a tudat rezonancia. Annyit és azt bírja felfogni, amire rezonál, ezért a fejlıdés: folytonos tudattágítás. A rezonanciaképesség bıvítése. A tudat annyi, amennyit a világból beenged, ezért evilági mentális reprezentációink legtöbbször csak töredékei a világnak. Az ún relaxált, α-állapotban, a lassú hullámú (delta) alvásban az agyi frekvencia kb. 14-7 Hertz (Hz). Ebben az állapotban érzékszerveken kívüli csatornákon kapcsolatba tudunk lépni a világ sokkal nagyobb szeleteivel! Egész életünk egy kvázi zeneterápiás cél; növelni a rezonancia képességünket. A tudat neurobiológiai, pszichológiai, valamint filozófiai aspektusai ma jól ismertek. Hadd beszéljek egy kicsit a leghétköznapibb értelemben vett tudatról, amihez hozzátartozik a sajáttestérzés, a poszturális és fizikai tér érzékelése, a szociális tudat, hogy hol, kikkel, milyen kontextusban vagyok együtt, mik az aktuális elvárások és lehetséges viselkedési modellek, a múlt felidézése. A tudat a világ kapuja, és ablak a világra. Szők is lehet! A világunk egyben magyarázatunk is a világra. A tudat mi magunk vagyunk, nem csupán visszatükrözzük a valóságot. A tudat kettıs, vágyteljesítı is, és befogadó-megismerı is egyben. Alakít és elfogad, jin-jang kettıségében. A tudat, amikor alakít, megismer, férfias, fallikus, 334 mert behatol a dolgokba, szétbontja, analizálja azokat, agresszíven alakító, szadisztikus. 334

Lásd errıl Immanuel Kantnak, a Mystagógoszokhoz írt levelét.

154

155 A megismerı, az objektívnek vélt törvényeket elfogadó, a (vélt) világnak (is) behódoló tudati mőködés mazochisztikus– mindez persze pszichoanalitikus szempontból. A tudat számára nem minden hozzáférhetı (tudatalatti, tudatelıttes335), a tudattól függetlenedett (disszociált) folyamatok is megjelenhetnek (Jenet), súlyosabb esetben veszélyeztetve ezzel a tudatmőködés egységes, konzisztens jellegét. A tudat igen energiaigényes neurobiológiai folyamatok által megvalósuló állapot, mely egyben inkább dinamikus folyamat, mint statikus állapot. A filozófia és a vallások bıvebben differenciálják a különbözı tudatsíkon, tehát létsíkon mozgó, sıt azokhoz kötött embereket. Legszebben a Bhagavad Ghītā ír errıl. A tudat nem EEG- görbe, nem hormonok és cukrok anyag és energiaforgalma, még azt sem tudjuk objektíven (már ha objektivitás, mint olyan, létezik) hogy az agy állítja elı a tudatot, vagy csupán a tudat hordozója –nem mindegy, ugyanis. A tudati termékek objektivációit társadalmi tudatnak nevezzük, melyek intézményesült formákban, mint politika, erkölcs, vallás, mővészet stb. jelentkeznek. Az emberi szubjektum számára a világ legtöbbször a tudatosulni tudó ingermintát, a ,,fejbe bele férı” élménymezıt jelenti. A tudatban megjelenı világ: A Világ –különösen a külsıkontrollos tömegemberre nézvést. A világ nem a tudat, a tudat nem a világ egésze. De sajnos gyakran a szubjektum számára csak az a világ, amirıl tud, így önbüntetést, illúziókat, féltékenységet, sıt testi megbetegedést is generálhat a tudat. Nos, a gyógyítónak ebbe az egyedi nézeteket felölelı tárházba, s az elıélettıl alakított percepcióba való beleszólás a változtatás fı eszköze. Fontos tudni, kérés nélküli és akár a legjóindulatúbb változtatás beavatkozásnak minısül, etikailag (és a negatív karmavisszacsapás miatt is) kerülendı. Csak kérés (ami viszont lehet nonverbális is) alapján avatkozzunk be, s akkor ez nem beavatkozás, hanem terápiás hatás esetén a másik létezı létminıségének a javítása, tehát az emberi lényeg megvalósulása, a transzcendentáció, az önmagunkon való túlmutatás… A tudat aktivitás, önészlelés, egyben környezetészlelés, a jövıre vonatkozó legkisebb terv a múltbeli önismerést is magában foglalja (még tudattalanul is –ez a baj, a múltban megrekdt betegeknél; pesszimizmus, lemondás, ismétlési kényszer, tudati beszőkülés= elhárítás). A tudat az önaktualizáltság egy foka, éberség, tehát energia szint, kiterjedés-térfoglalás, vagy épp visszavonulás, hangoltság-ráhangolódás, egyszóval rezonancia szint. A tudat, mint elızetes tapasztalatok kivetülése egyben hitrendszer, vélekedés rendszer. Az ember hittételei, sajátos tudata alapján teremti önmaga sorsát (pl. depressziósok negatív kognitív modelljei). A tudat nem egyszerüen percipiálja a valóságot. Hanem ellenkezıleg, a számunkra fontos elemeit szubjektív torzítással emeli ki, színezi át. A tudat, a percepció teremt (konstruál) egy szubjektív valóságot. Akár betegségeket, vagy csodás gyógyulást. Esse est percipii –joggal mondta Berkeley püspök336, létezni annyi, mint észre venni. Az létezik, amit észelelni tudunk, amit észlelünk, s nem az „objektív, valóban ott levés” a fontos, hanem a vélt észlelés. Ilyen értelemben, tehát nem filozófiai, hanem pszichológiai értelemben a világunk szuliptikus (Solus ipse = egyesül, ı maga, csak „én” vagyok, mindent csak én képzelek/álmodom. [Lehet, hogy engem is álmodik valaki.] 335

Lásd: Freud ún. topografikus (Tudattalan, Tudatelıttes, Tudatos lelki tartományok) és strukturális (hierarchikus) tudatmodelljét (Felettes-én, Ösztön-én). 336 1685-1763, angol filozófus, Cloyne (Írország) püspöke. Minden eszme/vélekedés a lélekben létezik, az eszmék nem a külsı dolgok kópiái… valami nagyon fontosat mondott, amit a Hinduizmus és Buddhizmus is állít a káprázattal (māyā) kapcsolatban. Önteremtık vagyunk.

155

156 A tudatállapotok rezonanciaállapotok, amikor rezonábilisek vagyunk dolgokra, vagy épp nem, és mindezt sok módon, mértékben és ideig tesszük. A legjellemzıbb és legtartósabb rezonanciamintánk adja a személyiséget. Az eltérı típusú személyiségek más-más tudat és etikai létsíkon mozognak (a reflexembertıl az etikus emberen keresztül a spirituális emberig). A zeneterápia tudatos, induktív (foglalkoztató, készetetı, provokatív) terápiás vezetéskor célzott zenei mintákat kínál a klienseknek, mely zenék hangnemmel (tériség, gravitáció, mozgás, képzetes cselekvés, tánc-balett-érintés-test-gestalt-Énhatár) hangszínnel, s ami igen fontos: energizáltsági jellemzıkkel (ergotróp és tofotróp zenék337) bír. A zenének persze igen sok minısítése, felosztása lehet, Platóntól (Zene az ideális államban) M onteverdin keresztül (ı már jelzi újításait, pl. stile molle=beteg, lágy, ernyedt hangvétel, stille concitato=izgatott stílus, stb.) a késıi esztétikákig. Zarlino, mint zenész-zeneteoretikus a zenemővek lelki jelentésére, a fizikus, polihisztor M ersenne még a különbözı hangolások lelki töltésére is tesz megjegyzést. A zene tehát túl az esztétikai minısítésen is kaphat számtalan jelzıt, jelentést, jelentıséget. Ami azonban hallás-lélektanilag, pszicho-fiziológiailag igazolt, egy ,,pattogós” (fuvola, pikoló, dobok, s nem fúvószenekarra gondolok) régi, hipnotikus ritmusú francia katonainduló felveszi a versenyt a koffeinmolekulával! M i köze lehet a trimetilxantinnak, 338 Telemann D-úr trombitaversenyéhez? Enervált melankólikusok, mozgásgátoltak, és motiválatlanok táncolnak rá zeneterápián, de az osztályon 3-4 kávétıl sem lesznek ennyire élénkek!! Vannak zenék, amiktıl ellazulunk, másoktól egyenesen idegesek leszünk, sokan az adott lelkiállapothoz keresnek zenét, míg mások hagyják elsodortatni magukat a zene által (Nietzsche is utal erre, Wagnerrıl szólván). Adott zenei részlet, tétel, vagy az egész alapkaraktere, mint alaptöltés, mint alaprezonancia, mint tónus, egységes összminıségként is befolyásol bennünket. A zeneterápia az analitikus gondolkodással és szimbólumok hermeneutikájával túl lép a csak esztétikai tudáson. Az egyedi zenei hangokkal, valamint beszédhangokkal (vokálisokkal u-o-a-á-e-i) végzett kísérletek (rezonanciaviszonyok, térbeniség, rezonáló testüregek, kedély és fiziológiás változások mérése és szubjektív beszámolók) arra engednek következtetni, hogy a frekvenciák (hangmagasság, rezgésgyakoriság, s mint ilyen ritmus is!) diszkrét testi skálán helyezkednek el (miként különbözı rendszerek színeket feleltetnek meg energiáknak és testtájaknak). A rezgések tekintetében sok árnyalatról eshet szó, de a lényegi jellemzık az emberek 90% -ban megállapíthatók. M ik ezek? A fül (is) logaritmikusan mőködik (ingerküszöbemelkedések-az inger erısség érzetének növekedése), mőködésében egyszerre rezonál, tehát viszonyul, interakcióba lép (pl. a kengyel, vagy az endolympha folyadéka, vagy épp a dobhártya stb.) egy külsı ingerrel, pl. hanghoz, természeti zörejhez. 337

Hans-Helmut Decker-Voigt: Aus der Seele gespielt c. könyvében (1991 München) ergotrope [dinamikus, nagy hangközugrásokman mozgó dallam] és trophotrope [kiegyenlített, lassú, vagy repetitív, nyugodt dallamjárás] megkülönböztetés (74 old.) szerepel. Az elnevezés (nyugalmi trohpo..., ill. ergo… tonizáló, energizáló, felzaklató) elnevezés a zenei hatás két arca. A trofot róp helyett a fitotróp elnevezés is használható–a szerzı. 338 coffein; 1,3,7-trimetilxantin. Kóla, tea, kávé, teobromin (a Teobroma cacao maghéja -csokoládé), maté, guarana alkaloidjai. Izgatja a központi idegerendszert, javítja a ritmikusan mőködı izom munkáját (nı az érzékenység a káliumra és az acetilkolinra), glükózt mobilizál. Az agysejteken külön receptoraik (csokoládé) vannak.

156

157 Valamint egyszerre végez frekvenciaanalízist (kicsit matematikai módón, a fül ugyanis ,,elvégzi” a Fourier analízist) is. Csakhogy nem pusztán a fülünkkel hallunk. A zenének (Szıke Imre [in: A zene eredete és három világa] által is hangoztatott) van természeti, biológiai-pszichológiai, de társadalmi (ceremónia, varázsdal, liturgikus zene stb.) összetevıje, szférája is. Hallásunk szociális hallás, mindemellett a csontvezetés és a testüregek révén is hallunk, tehát ugyanazt a mintát több csatornán kapjuk. M a már természetesnek veszem korábbi kísérleteim megrázó élményeit, mikor magzati hangokat, és/vagy saját testhangokat (légzési sustorgás, bél korgáshangok, véráram súrlódása, szívverés stb.) közvetítettem a kísérleti személyeknek. Tudnivaló, már magzati korban hallunk, és kommunikálunk is, persze az anya testén és az amnion folyadékon (magzatvíz) keresztül. A különbözı hangok élettani és pszichikus hatást válthatnak ki. De mit is értünk rezonancia szinten? Nos, egy mély (nagy G) hang már önmagában rezonál (gyomor, hasüreg) és egy mély tónusú (g-moll, d-moll) hangnemben írt darab is a szív alatti régiókban tartózkodik többnyire: idıben is, érzelmekben-energia (rezonancia) szintekben gyakran jár a szív vonal alatt. Ha csak kiejtjük az ,,U” hangzót, majd hozzávisítunk egy, a legmagasabb gégeállásban képezhetı ,,í”-t, nos, bizonyosan érezni fogjuk a különbséget. M íg az U a gyomorban, a hasüregben sıt, a gentitálék tájékán rezonál, addig a magas í-vel, ami a homloküregben (sinus frontalis) és az arcüregben (sinus maxillaris) rezonál, sıt, éles í-vel, magas síphanggal migrént (vérnyomás növekedést + érgörcsöt) is ki lehet vele váltani. A laza feszességő dob, a bıgı, a gordonka egyszerően ad naturam máshol szól bennünk, mint egy visítós pikoló, vagy éles orgonasíp mixtúrája 339. A tibeti szakrális zenék, sıt, a polifón (mellékzöngés) éneklés (pl. a Tuva nép jellegzetes éneke M ongolföldön), igen erısen igénybe veszik a hallgatót, elıadót egyaránt. Szinte érezzük az erıs (hehezetes) hangindításokat, a feszes, sıt merev rekeszizom támaszt stb. Régen (mert más hangolás, más zörejviszonyok, más esztétikai rendszer és ingerküszöb stb. volt,) minden hangnak holdudvara, fényköre volt. M a a csenddel kezdıdı, zörejekkel, tehát nem meghatározott frekvenciával indított zeneterápia, s így a kondicionált kliensek már érezni képes a hangok egyéniségét, de fontos megjegyezni, zongora használata (pontosabban a temperált hangolás ellenjavalt) kezdetben, és a zeneterápia elején kezdıhangszernek használni ilyenkor tilos. Helyes a nem temperált hangszerek egyes hangjait-hangközeit hallgatni (dinamikában, artikulációs variánsaiban is). Ugyanazon hang pianóban, staccatóban másképp hat ránk, a hang egy új arca jelenik meg elıttünk. A kínai pentaton rendszer éppoly jelentéshierarchiával bírt, mint a görög phryg, vagy lyd skála, vagy a hangnemek világából kivezetı ómega (egészhangú) skála, pl. Liszt Ferencnél, Debussynél. A hangok, a belılük épített motívumok szimbólumként viselkednek. Nem csak projektíve ruházzuk fel ıket jelentéssel, az alkotó egyén (a kollektív hagyomány, emlékezet, tudatalattiból merített és egyéniesített) szimbólumai is lehetnek, amit azért egy adott kultúra közössége ért (esztetizálás). A szimbólumoknak érthetıségi, érvényességi köre van. Vagy azért mert a kollektív tudattalanból származik, vagy azért, mert a szimbólumokat megtanuljuk, megértjük, majd használjuk. 339

Egy billentyőhöz egyszerre 3-5 síp is tartozik, amik 2-3 oktávval magasabban szólnak, melyek az alaphang oktávjai mellett annak ötödik felhangj át is tartalmazzák.

157

158 Valószínő, hogy a kollektív tudattalan (Jung) lélegzik, mozog, azaz oda bekerülnek a régi tartalmak új formái, sıt, új tapasztalatok is. (Az alkotó szótárát értem, beleilleszthetı a kollektív tudatallatiba, a bolondét nem, ez a nagy különbség az ırült neologizmái s az újító alkotó szótára között.) A kínai szertartások könyve (Li ki) külön fejezetet (Jüe’ ki) szentel a zenének. Az öt hang, a pentaton hangkészlet a négy ıselem (tőz, víz, föld, fa) és a fém öt pillére: Dó=kung, Föld, alap Szaturnusz Állandóság Hőség, Közép, Ész, mérés,

re=sang, Nyugat Vénusz érzékiség igazságosság ízlelés erkölcs

mi=kio, Kelet Jupiter lélek szaglás szeretet fém

szó=csi,

lá=jü

Dél Mars Tőz szellem látvány-látás bölcsesség

Észak Merkur Víz hallás ösztönök tapintás

A nyugati hang és skála, valamint hangnemszimbolika még összetettebb. Erre nem térünk ki, e rövid tanulmányban csak olyan kijelentéseket tehetünk, mint pl. a h-moll a túlvilág, a c-moll a tragikum és a temetések zenéje, a d-moll gyakran egyházi atmoszférájú, a D-dúr a dicsıségé, az Édúr a természeté stb. M inden állítás levezetése és bizonyítása fölösleges, és hosszadalmas volna, a hangnemekkel kapcsolatosan a zeneesztétika ad az olvasónak bıvebb felvilágosítást. A hang, hangsor (tonus, modus) szimbolika a nem fiziológiai alapú esztétikai rendszerekben és filozófiai világképekben ismertek voltak. Az asztrológia a ritmusok, a periodikus együttállások analógiájával zenei, a csakráknak (energiaközpontoknak, idegi csomópont, az emberi test biomágneses terének fókuszai) sajátos mikrokozmoszuk van, periódusuk, energia szintjük –tehát frekvenciáik, azaz színeik és hangjaik. A Naprendszer ciklusai, ill. annak mikrokozmikus léptéke adja az organizmus bioritmusát. A szervezetben a különbözı szerveknek külön ritmusuk van. A G hang, mint a Bak zenei-asztrológiai megfelelıje valóban a plexus solaris, a napfonat, még inkább, a plexus hypogastricus idegfonat „hangja”. A plexus hypogastricus alatti régió, egészen a nemi szervektıl, a gáttól a gyökér (muládhára) csakra nevet viseli. A mély (nagy) C –mint a G alsó párja is e csakra hangja, a C a bika (föld, alap, stabilitás) jegyének felel meg –egy másik szimbólumrendszerben. A nemi szervek hangja a cisz (ami egyébként a G rokona, mert a tengelyrendszerben egy tengelyen helyezkednek el), mint a skorpió hangja. A keresztcsont, (os sacrum) helyesebben; a keresztcsont ÉS környezetének csakrája a szvadhisthána csakra. Ide tartozik a keresztcsont, a csípı (coxa) ill. a medencecsont (pelvis). Fontos képlete a plexus hypogastricus egyik ága a plexus pelvinus idegfonat, valamint a plexus rectalis medialis is. Legfontosabb persze a plexus sacralis, mint a keresztcsont legfıbb idegi képlete. A csakra hangneme (tonalitása, a hangkészlet alaphangja, tonikája) Gisz. A frekvenciaintervalluma 194 Hz-tıl kb. 211 Hz. Ritmusperiódusa 29 nap (és 12 óra), férfiaknál 31 nap. Rövid átkódólása kb. öt perc és 12 másodperc. M irigyfunkciói a vesék, a hólyag, a végbél, prosztata, mellékvesék mőködései. A csakra színe élénk tónusú narancssárga. M agánhangzója az ,,O” hang. Bolygója a Hold. Harmadik energiaszintünk, tónusunk, feszültségnívónk a manipura csakrában van, ez a plexus hypogastricus és plexus solaris anatómiai környezete (gyomor, éhbél).

158

159 Hátulról a derék, a hát középsı szakasza a fontosabb terület, idegi elemei a plexus lumbalis kezdetete, (és a gerincvonalban a truncus sympathicus középsı szakasza). Ez igazi központi csakra, rengeteg az idegi összeköttetés, elágazás (plexus coeliacus, ganglion coeliacum, truncus vagalis, nervus splanchnicus maior). Bolygója a Nap, periódusa 59-60 lüktetés/perc. M agánhangzója mélyen ejtett ,,A” vagy ami hasonló, egy nyitottan ejtett ,,O”. Hasnyálmirigy a jellemzı mirigymőködés, no és a máj-epefunkciók. Periódushossza (kb.) 4,19 perc. A szív csakrája az anahata csakra, bolygója a föld. Tonalitása a Cisz, színe zöld, türkiz, kék. Dobbanása (lüktetése) 64 ütés/perc, periódushossza 365,2564 –nyolc percre vonatkoztatva (átkódolás). Hangszerei csengık, gongok. Speciális dobok, kereplı, beszéd (széles zörejsprektrummal). M etruma ötnegyedes, hatnegyedes, nyolcnegyedes lehet – temperamentumfüggı. A szív és a csecsemımirigy, tüdık alsó harmada alkotják a csakra fı anatómiai régióját. M agánhangzója ,,A” vagy ,,Á”. A garat, másnevén visuddha csakra hangzója az ,,E”, bolygója a M erkur (ész, kommunikáció, üzlet, vándorlás). Színe kék, lüktetése 66-66,24 ütés/perc. Tonalitása (hangneme) Cisz ÉS D. Frekvenciája kb. 144 Hz-ig. Periódushossz 87,969 nap. Percekre interpolálva (átkódolva) hét perc, 44 másodperc. Pajzsmirigy funkciók, mellékpajzsmirigy, állkapocs alatti mirigy (glandula submandibularis). A következı erıpontot harmadik szemnek is nevezik, vagy Adzsna csakrának, melynek a 220 Hz-es A, tonalitása. Színe fehér, vagy lilásfehér. Periódushossza 227,7008 nap. Zenében persze (kb.) öt perc (4.55’). Hangszere (leginkább) a fafurulya (tenor és altfurulya), a fagott, az oboa, a fuvola. Hangzója az ,,I”. M irigymőködése az agyalapi mirigyé. Hetedik csakránk a szahaszára, vagy korona csakra. A fejtetın helyezkedik el, a hagyomány szerint a mikrokozmoszt köti össze a makrokozmosszal. Tonalitása az Oroszlán Nap – hangja az F, ami egyben a hetedik hang a G-re számítva, ami a muládhára csakra (alapcsakra) hangja (G), s így alaphang. Az oktávrendszerben újra (most már a magasabb) g következik, ez azonban már a makrokozmoszhoz tartozik, az ún. nem temperált hangolásban magasabb is, mint a temperált rokona. A koronacsakra a fejtetın helyezkedik el, minden szín, és minden ritmus egyszerre áramlik benne. Ritmusa kb. 80 pulzus/perc. Ciklusa 25.787 év, 12,5 perc, -Földi méretekre fordítva. A betegségek szimbolikája, a testtájak szimbolikája, a betegségtípusok jelentései mind a személyiség nonverbális és tudatalatti kommunikációjáról, kivetüléseirıl tájékoztat bennünket. Nem mindegy, hogy valakinek mi is a baja, tudniillik személyiség és bizonyos betegségekre való hajlam összefüggnek (pl. intelligensebbek és tárgyvesztésen [szülı korai halála, az ısbizalom elvesztése stb.] átesettek között magasabb a depressziósok aránya, önalávetı, c típusú (passive coping, ill. cancer prone típusú megküzdés típusúaknál, az ún. centripetális családban [Bahnson,1982] több a rákos megbetegedés). Szemléletes szólva, akinek a homlokán vannak pattanásai, inkább szembenéz a konfliktusaival, mint, aki takarja, elfojtja, vagy egyszerően szégyelli azokat. Az ilyen ember a hátára, vagy a comb dorsalis (háti) felszínére ,,választja ki mérgeit” (Stresszben erısen megváltozik a bır elektromos ellenállása, ph-értéke, savköpenye, csökken a bır/nyálkahártya asszociált Il α [alfa immunglobulin] → megváltozott immunrendszeri állapot). A bır és bélnyálkahártya (a tüdı felülete) a külvilággal HATÁRos én-részünk, kommunikáció és védelem a funkciója). Ott jelennek meg pattanásai, allergiája, rekurrens gombás fertızése (tudatalan válaszmódok) stb.

159

160 A gondolatok biokémiai változásokat és a test belsı környezetének tartós változásait indukálhatják. Sıt, a gondolatok megváltoztathatják a DNS-t is. A lényeg: az infromáció átvitele (transductio vagy transgressio). Szociális hatások → lelki állapot → idegrendszeri/immunológiai állapot → molekuláris szint változásai, biokémiai eltérések. M ediátorok, jelátalakítók (transzmitterek), receptorok stb. A „külsı” hatások belsıkké válnak. Szociális stressz – belsı stressz. Ahogy fenn, úgy van lent is –Hermes Trismegistos szavai folyton visszatérnek. Persze a fenti nyilakkal jelölt rendszer NEM LINEÁRIS (nem monokauzális, nem egy ok – egyetlen/más dolgoktól független okozat). Emergens, nem lineáris, méghozzá szigorúan nem az, hanem többszintő szabályozási hurkokkal tarkított (szociális hatások → lelki állapot → szerepváltozás, manipulációk, adaptáció ↔ szociális jutalom és elvárás, büntetés-jutalmazás, stb.) Az alábbiakban nézzük a gondolat hatalmát, csak egy önkényesen kiragadott példán: Pl. a kortikoszteroid rendszer aktiválódását krónikus stressz, fájdalom, depresszió, szorongás „simán” kiválthatja. A gyulladás során keletkezı Il-6 (interleukin 6) emeli önmaga antagonistái koncentrációját, az ún. antiinflammatorikus fehérjék (gyulladást gátlók) szintézisét a májban (II. biokémiai hullám). Ezen kívül fokozza a köztiagy-agyalapimirigy-mellékvesekéreg aktivitását. Így kortikoszteroidok keletkeznek (III. biokémiai hullám). Igen ám, de a kortikoszteroidok gátolják a gyulladásos folyamatok kémiájának mediátorait, kövzetítıit (pl. arachidonsav bomlás, gátlódik a prosztaglandin és leukotrinek termelıdése, IV. biokémiai hullám). Hosszú távon a kortikoszetoridok gátolják az Il-6 termelıdését, ami tulajdonképpen elindíthatja a kortikoszteroid termelést (negatív feedback). És ez nem minden: a biokémiai hullámzás érinti az immunrendszer hírvivı molekuláit is, a citokineket (több, mint 118 anyag, és ezek egymással való interakciói, valamint a citkonek más hormonokkal és agyi ingerületátvivı anyaggal való kapcsolatai!). A citokinek receptorokon kötıdnek, vagy citokin receptorok dobódhatnak le a sejtfelszínrıl (mert oldékonyak, szolubilisek). M ás sejtekre is tapadhatnak, egy rendkívül bonyolult szabályozási rendszert alkotva. A citokinek jelátviteli (adapter) fehérjékhez kötıdnek. A folytonos receptor és adpter fehérje molekulák ingerlése ún. transzkripciós fehérjék megjelenését váltják ki. Ezek a transzkripciós (carrier, vagy transzdukciós –szállító- molekulák, pl. G fehérje, foszfo-inozitol-4,5 bifoszfát340, stb.) faktorok a génekhez kötıdnek. A külvilág (testen kívüli, szervezeten belüli, de még sejten kívüli hatások) ingerei → sejten (ma már sokat tudunk az idegsejtek ún. lipideken keresztül zajló kommunikációiról, az sejtmembránban lévı, ún. szignál [jel, inger] transzdukciós fehérjékrıl. stb.), sıt, sejtmagon (nucleoulus, gének) belüli [!] hatásokat váltanak ki. A DNS-hez kötıdı transzkripciós faktorok gének hatásait modulálják, felerısítenek, vagy akár ki is kapcsolhatják a gének hatásait. A citokinek hatása redundáns, azaz a citokinek hasonló hatásuak és több citokin is kötıdik a kevesebb számú citokinrecepetorokon341.

340

A hormonokkal történı szabályozás nem közvetlen, és ún. másodlagos hírvivıvel zajló folyamat (secon messenger, Sutherland). E rendszer tagja a 3’5’ cAMP = ciklikus adenozin monofoszfát, a GTP = guanozin trifoszfát, G fehérje, adenil-cikláz enzimek, a cAMP-függı protein-kináz, foszfolipáz C. A kalcitonin, melatonin, parathormon, adreanlin, hisztamin, ACTH, TSH, FSH stb. e rendszeren keres ztül hat. A membránban elhelyezkedı hormon molekula a receptron keres ztül a G fehérje aktivitását indítja el, a G-protein-foszfoinozitid (fos zfo-inozitol-4,5, bifoszfát [PIP 2 ]→hidrolizis: inozitol trifoszfát [IP 3 ] diacil glicerol [DAG]) rendszeren számos neurotranszmitter, ill. hormon hat. 341 E receptorok közös láncai, pl. az Il-2 receptrocs aládban a γ-receptorlánc, vagy az Il-6 receptrocs aládban; gp 130.

160

161 A hisztaminnak 342 is van szerepe a sejtosztódás irányításában. Az allergia (hisztamin [H] és Ig E [immunglobulin E] mediálta reakciók) és a túlérzékeny érzelmi alkat összefügg! De a citokin hatás elmaradása is lehet sejtinger! A lényeg, az idegrendszeri folyamatok elıtt: makrokörnyezeti, szociális, pszichés hatások vannak, → amik az idegrenszeri állapottól függően → immunológiai hatást is kiváltanak → akár a gének expresszióját (kifejeződését) is előidézve. Ezáltal megváltozhat az immunhormonok aránya/mennyisége és a szervezet hormonális állapota. A külvilág hatásai társadalmi, természeti, mikroszociális és pszichológiai hatások, amik végsı soron a sejtmembránt is elérik ’Ahogy künn, úgy benn’. A sejtmembrán fehérje és lipid „turmixában” számos glikoprotein „ablak” van, ezek a receptorok, amik speciális ingereket (molekulákat) vesznek fel. Sıt, sejten belüli receptorok is vannak, az ún. savanyú fehérjék, nonhiszton receptorok. E receptorok a sejtmagban vannak, és kapcsolódni képesek a DNS -hez, mint génregulátorok. A remény, hit, a gondolatok, érzelmi hatások igenis testi szinten rombolnak, vagy gyógyítanak bennünket. Tehát a gondolatok végsı soron még a DNS -ünket is megváltoztathatják! A személyiség molekuláris-energetikai szinten is személyiség, a pszükhének ott van a ’lenyomata’, anyagi reprezentánsa a pszichoneuroimmunológiai tengelyen is (pl- biogén aminok, neurohormonok, mint a temperamentum mediátorai, transzmitterei), reakciómódjában –ami épp betegség is lehet- a külvilágot értelmezı, az arra válaszoló stílusban is. A zene szimbólumrendszer, az alkotás alapegységei: szimbólumalkotás, jelentések sőrítése, az alkotó egyéni nyelve. Valamint, más szimbólumok esetén: a psziché fontos projekciós területe. Alkotás esetén ez persze szimbólumképzést is, projekciókat, önálló (képi, formai, zenei) nyelvet, mint szimbólumrendszert jelent. A zenei szimbolika számos ısi, hagyományos rendszer tagja. M egtalálható pl. a héber kabbalában is. A zsidó hagyomány ún. szefirot fája is beszél zenei analógiákról, ezt a szférák zenéjének nevezik, ami alatt energia és tudat szinteket kell értenünk.

342

Perifériás hatásaiban ödémát kelt, a kapillárisok fala permeábilissá, azaz átjárhatóvá válik – a vérszérum a szövetekbe áramlik. Szőkíti a hörgıket (asztma, fulladás) összehúzza a simaizmokat, növeli a gyomor sósav elválasztást (H1 receptorok ingerl ése), a köztiagyban (centrális hatás) mint neurotranszmitter, éhségérzet et választ ki.

161

162

Kether (korona): B

Bíná (megértés): A Dat –láthatatlan-

Hokmá (bölcsesség): Aisz (intuíció, tudás):

Gisz geburá (erı, és nyersesség, egyszerős ég): Fisz

Hesed (könyörület): G

Tiferet (szépség): F

Hód (dicsıség): D

Neká (diadal): E

Jeszód (alapítás, közép) C

Malkuth (királyság, birodalom, haza, anyag, föld [és Malacz kutyám eredeti neve]): A

Nos, ez nem csak kultúrtörténet, a kabbala szefirot fája: réteg-, energia-, tudatszínt-, szféra-, rezonancia-, léttudati-, tisztultsági fok-, BEAVATOTTSÁGI SZINT . Ez nem csupán a múlt ködös útkeresı tapogatása, hanem ma is élı, érvényes szimbólumrendszer. Nem tudomány, hanem ismeret, bölcselet, tapasztalat. Tudományos területre is transzponálható, hiszen minden szféra, vagy minıséggömbnek van hangja, színe, tehát ENERGIAsávja, REZONANCIÁja, illata, bolygója, gyógynövénye, RITMUSA, létmódja, múltja-tapasztalata, azaz evolúciós korszaka! A keresztény zenefelfogás a Naprendszer mőködését harmonia mundi (harmonia coelestis)-ként, azaz a világ harmóniájaként interpretálta. A csillagos ég rendezı ereje-elve a musica mundana. Az emberi világ rendszere a musica humana, ami musica instrumentálisra (hangszeres zenére) és musica vocalis -ra (énekes zenére) oszlik. „Ahogy fenn, akképpen van lenn is” –Hermész Trisztmegisztosz. A mővészet, a hozzá kapcsolódó eszmerendszer, szimbólumrendszer nem csupán a természet nyomába akarnak eredni, hanem megérteni akarják azt. Transzparenssé tenni a világot (és a befogadót, aki zeneterápián a beteg, a kliens), értelmezhetıvé tenni törvényeit. A tudományos megismerés végtelen, az ismeretek körének tágítása nem visz közelebb a világ megértéséhez. A mővészet, a vallás, a filozófia egyaránt túlmutatnak a mindenkori ismereteken, túlmutatnak a személyes léten, az ego-n, nagy ugrást tesznek –a végtelenbe, az ismeretlenbe.

162

163 Egyben átélhetıvé343 is teszik a világot. Így a szők, csupán intellektuális így tehát csak részleges világmegismerést lényegileg meghaladja! A zenei élmény soha sem önmagában létezı valami, tág asszociációkon, a kultúrában rögzített és egyéni jelentési környezetbe ágyazódik be. Az asszociációk mellett természetesen szinte állandóan jelen vannak a különbözı típusú szünesztéziák. Wellek-Anschütz munkája alapján négy csoportot differenciálok a szünesztéziákat-szinopszisokat illetıen (a csoportneveket egyértelmőség kedvéért némiképp megváltoztattam): 1. statikus szinopszis, itt a hang - szín passzív megfeleltetésérıl van szó, 2. dinamikus szinopszis, amikor zene, mint folyamat vált ki színélményi/képi hozzárendelést, 3. komplex szinopszis, hang és kép/,,festmény” korrelátuma, 4. szintetikus szinopszis, a zene és kép, történés gazdag, differenciált integrátuma. Ezek fontos szerephez jutnak az imagináció zenei indukciójánál. Az imaginációk, a képek készítése módosítja a rögzült kliséket, segít megtervezni a jövıt, feltárni a lélek képeit. A KOZMIKUS ZENEI JELENTÉS

Az energiaközpontok, a csakrák fényre, s energiaszintre, tehát zenei hangokra, értsd: energia szintekre, és rezgési mintákra, jellemzı saját-ritmus mőködésre is hangoltak. A zenei szimbolika a fı temperamentumok (érzı-intuitív, értékelı-gondolkodó, extrovertált-introvertált, stb.) a négy alapelemet, a kozmológiai minıségeket és a lét lépcsıfokainak energiaszintjeit megjeleníteni képes. Az ég nagy ritmusa mellett a bolygók dallamhangjai adják ki. A zodiákusok jellemzı alapelemei karakterei a bolygók, s az azokat tükrözı mentális tulajdonságok (pl. szőz, Föld, lassúság, hővös természet, stabilitás, hőség, M erkúr, jó észbeni adottságok stb.) egy összefüggésrendszert adnak. A téli napforduló, a bak jegyétıl számítva a bolygók és a zenei hangok megfeleltetése a következı: G Fisz A Disz C B E F Asz D Cisz H

bak vízöntı halak kos bika ikrek rák oroszlán szőz mérleg skorpió nyilas

föld levegı víz tőz föld levegı víz tőz föld levegı víz tőz

Szaturnusz Uránusz, Neptunusz Jupiter Mars Vénusz Merkúr Hold Nap Merkúr Vénusz Plútó, Szaturnusz Jupiter

343

a félel em, a belsı jó tárgy összerakása (helyreállítása), a konvenciók és tabuk mind-mind az átélés ellen hatnak. Az átélés vitálisan fontos vallási, mentálhigiénés és vitális szempontból: az ember nem gép. Fejlıdni is csak úgy lehet, ha az intellektuális meglátásokat, felismerés eket pszi chikus valósággá tudjuk tenni.

163

164 G

fisz

e

f

a

asz

disz

c

b

d

cisz

h

Ez, a fenti dallamsor az ég nagy periodikus változását adja, a zodiákusnak 12 karakterének (alapminıségek, közvetlen csillagászati hatáskomplexumnak) egymást követı vonulását, fejlıdését, a minıségek folyását. Itt most nem térek ki arra, hogy a zodiákus jegyek a saját bolygójukban otthon vannak (domicil), de máshol nem (exil), ill. különbözı kozmikus konstellációk (=együttállások, s mint ilyenek, zenei hangok együttállásai is, tehát szünfóniák is!) gyengítik a bolygóminıség hatásait (exaltatio, casus). Az asztrológia szimbolikus nyelvén ez annyit jelent, születtünk valakinek, ám mód van a mindenkori minıségünk meghaladására is. Hát nem errıl szól az ember egész élete, különösképp a filozófia, s a megfeneklett ember esetében a pszichológia-pszichiátria? A négy ıselem megfelelıi a zenében: Föld: cisz, tőz: disz, levegı: fisz, víz: asz. A kínai kozmogónia ötödik alapeleme, az élıfa: b hang. Az emberi testüregek más-más frekvenciákra hangoltak. A szövetek, az energia csomópontok, a csakrák is más-más szimpatikus rezonancia viszonyban vannak a különbözı energiaszintekkel, hangokkal, színekkel, bolygókkal.

cisz: föld

disz: tőz

fisz: levegı

asz: víz

b: élıfa

A létmód, viselkedésmód, a hitrendszer, a szokások, az értékek, a választások (preferenciaszemélyek, referencia szabályok, erkölcsi értékek), az életcél, a testi-tudati állapot összefüggnek. M inden projektív teszt alapja: ki, mit választ? A madarat tolláról, embert barátjáról közmondás mély értelmő. A zenei hangok egyben az energetikai, a szellemi szintek (a lét lépcsıfokainak) szimbolikus megjelenése is. Így a hang, egyben szféra, LÉTSZÍNVONAL, elért eredmény, elıidézett állapot (karma, személyes és családsors [Szondy]), ami az asztrológiai szimbólumokkal összefügg. Közbevetıleg jegyezem meg, hogy az asztrológia nem egyenlı a primitív bulvársajtó horoszkópjaival. M etanyelv, szimbolikus kifejezésrendszer. Az alkíminának sincs semmi köze a kémiához, hanem a lelki transzmutáció, átváltozás misztikus-szimbolikus fogalomrendszere.

164

165 A rezonanciák, a hangok, a nekik megfelelı bolygók, amik minıséget, rezonanciát, aktivitást, lelki tendenciát (és nem kész babonás asztrológiai determinánsokat) jelölnek, jól ábrázolható a jóga (yoga=egyesülés, NAGYOBB INTEGRITÁSRA VALÓ TÖREKVÉS , meghaladás) emelet, tudatszintenergetikai hierarchia, a lét piramisa ábráján. CSAKRA

TUDATSZINT , LÉTFOK

FUNKCIÓ

Szahaszrára (fejtetı, teljes horoszkóp) megvilágosodás, nagyobb integritás Ádzsna (Szaturnusz, hipofízis)

megoldás, feloldódás,

Sza mádhi,

elmélyedés, meditáció, belsı függetlenedés,

Dnyána, intuitív értelem

Vishudda (Jupiter, torok)

figyelem, koncentráció, Dhárána, kommunikáció, beszéd

értelmezés, hétköznapi ész

Anaháta (Vénusz, szív) Mannipura (Nap, napfonat)

tudat, érzékek feletti uralom, (ön)szabályozás, életerı

P raiahará P ránajáma

Szvádhisztána (Merkúr, vesék, belek)

testhelyzet, elfoglalt funkció

Ászana

Muládhára (Mars) nemiszervek

illem, kellem, javasolt viselkedés, tilalmak, tabuk, szentségek, törvények

Nijáma, já ma

Természetesen más felosztás is létezik. A hierarchikusság-felépítettség elve azonban nem sérül. A testrészek, a nekik megfelelı energetika (szín, hang, számszimbolika, az állatövek is az emberi testtájakon helyezkednek el) megadja a rész nagyobb összefüggését. Pl. az anaháta (szív) csakra alulmőködése gyakran okoz megfázást, tüdıgyulladást a rák, ikrek jegyőeknél. A skorpió muládhára (elsı) csakrája gyakrabban vese, hólyagbeteg, az oroszlán (test szimbolikája szerint) a szív és gerinc megbetegedésekre hajlamos. A fenti ábra a M aslow piramissal analóg (ami a pszichobiológiai szükségletek hierarchiája): transzcendencia önkiteljesítés Szeretet, társak, kapcsolatok Társak, akik segítik a drive-kielégülést biztonság, védelem amit pl a közös vadászat stb.ad drive, étel, anyagcsereamit elıször a szülık, a szoptatás ad,

transzcendencia, isten, altruizmus önmegvalósítás magasabbrendő anya-gyerek viszony szociális rangsor, szerepos ztás horda, kölykök védelme heteroszt ázis-homeos ztázis

a testi (drive, ösztönök), fiziológiai szükségletektıl (evés-ivás, szaporodás, kiválasztás vö. Kierkegaard az egzisztencia esztétikai fázisa) a szociális (társak, a társaktól függı, tehát hozzájuk főzıdı szükségletek (vadászatban meglevı munkamegosztás, nevelı nıstények, ırök, stb.) ami enbernél már társadalmi, intellektuális, mővészeti, tudományos [vö.:etikai fázis Kierkegaardnál], természetesen politikai-üzleti érdekkapcsolatok (bonyolult alá-fölé, mellérendelési viszonyokkal). Az nyer, aki átlátja a szociális kapcsolatrendszereket, s külön ,,evolúciós elıny”, ha valaki a szociális szférában is jól tájékozott. Az önmeghaladás -a Kierkegaard-i párhuzamnál maradva: vallási fázis —a saját Istenénem megtapasztalása az utolsó (még földi) létfok. Létfok? Igen! 165

166

I. A primitíveknek (=természetközeliek, nem civilizáltak, ösztönvezéreltek, magukon uralkodni nem tudóknak), mert nem tudnak szeretni, nekik (még) szentségimádás kell! Kemény törvények, mert nem érzik belülrıl a kozmikus rend szabályait (muládhára csakra, gyökércsakra, anyagbaragadtság, sportolók, üzletemberek). Az ilyen szintő emberek legalább a természet szabályait legyenek képesek követni. II. Aki nem tud szeretni, azok orientációs igény esetén az igazságot keresik, mert érdekli ıket a kozmosz rendje (anaháta csakra, de benne foglaltatik a manipura csakra is, így az önszabályozás, az ösztönök feletti uralom, az érzékek tisztasága, relatíve magasabb tudatosság). III. A vishudda (torok) csakra és az a fölötti régiókat elért emberek jók, legalábbis másokhoz jók, mert az értelem fénye, és az önuralom ereje vezeti ıket. Nem rossz színt, de igazából még ez is kevés. IV. a kilencedik (fejtetı) csakra, az e szinte lévık a külvilágtól teljesen, s önmagunktól (rossz hangulat, vad érzések, bosszú, féltékenység, karriervágy, stb.) részben függetlenül tudnak szeretni. Lángolni (szeretet, kisugárzás, útmutatás, megmelegítés) de nem égetni (a viszontszeretet igénye nélkül is szeret, nem önzı, nem akar szeretet-üzletet kötni, nem féltékeny). Idáig kellene eljutnunk. Az ısi útmutatás (Védák, sıt a Bibliában több helyütt, Platónnál és Plotinosznál és sok nagy gondolkodó) szerint (is): ↓ -aki nem bírja az igazságot (nem keresi, vagy tudatlan) legalább a törvényeket tartsa be ↓ -aki nem bírja a jóságot, legalább az igazságot kutassa, ↓ -aki nem tud szeretni, az törekedjen jónak lenni, ↓ -aki még nem találta meg Istent, az éljen szeretetben (önszétosztás, önmeghaladás, kinyílás, transzcendentáló tedenciák)! Éltünk célja a végtelennel (Isten, kozmosz) való együttélés elérése. Hol van ez a profit, a személyes érdek. Az ego táplálásásához képest?! A szükségletek piramisa egyben a létfokok teljesültségbeni fokozatai is. Carl Rogers (humanisztikus pszichológiai irányzat) formatív tendenciája (anyagi-természeti folyamatok, pl. magból virág, vízbıl hókristály lesz) eleve lehetséges, immanens lehetıségek megvalósulását teszi lehetıvé. A transzcendens tendencia önmeghaladó, s inkább a szabad választás során teljesül be, mintsem automatikus fejlıdés során. Persze az ember, s az Univerzum minden lénye majd Buddhává lesz (megvilágosul, az Egybe olvad), mégis, nem csupán az ember immanens lehetısége a transzcendencia. Választani (vö.: Nietzsche egzisztenciális választás) is kell a transzcendentális irányú tovahaladást. A Bhagavad Ghītā 344 differenciáltan írja le a tudati szinteket.

344

isteni ének

166

167 Világ és lelki varnárama 345 A szellemi csakrák, mint fejlettségi szintek, létfeladatok, kasztok is értelmezhetık. Hangok = rezgések= létsíkok= megvalósulások, fejlettségek. A hangskála, szellemi evolúciós lépcsıfok is. A pontifex= a hídépítı olyan mővész, aki pap is egbynen: Brahmacārya (példamutató, mert tudja, hogy lélek, Brahma+Acārya [tanítómester]). Tudati-rezgési szintek: 1. annamaya. Elme és érzékszervek szintje (mővészetek, természettudomány, drive-k), 2. pranamaya. M ások is élılények (M itsein -Heidegger, être avec -Sartre, Buber Én és Te, de Aristotelés Nikhomakhoszi etikája, M arcus Aurelius, Augustinus is írt errıl stb.) együttmőködés (mint evoluciós elıny, etikai maxima) nem egymás rovására élni, 3. jnáńamaya. (manamaya), Vallások elvek (korlátok, tiltások?) síkja, életmodellek, viszonyítás társadalmi szabályzók 4. vijnáńamaya. M i nem (csupán) test vagyunk, brahma-bhuta a transzcendencia legalsó foka: az úr szolgái (részei) vagyunk. 5. anadamaya. Krsna (isten, világegész, a többiek stb.) szolgái (szolga=önmeghaladás, másért lenni, átalakulni) vagyunk. 6. jnánik. Filozófia, speukáció. Az egyes, földi létsíkok, tudatszintek, rezonancia skálák stb. a Vaisnava kultúra szerint az alábbiak: •jógik - meditálás •karmik - gyümölcsözı tettek •bhogik - élvezık •sudra-k - testtudat •vaisyák - kereskedık -prána sík •ksatryák - védık (dharma) •brahmanák-vijnána szint, moksa, felszabadulás

A nirvritti a személytelen (imperszonalista) tudat, energia (néti-néti, Isten ez sem, az sem). Dvija – avatott (a lényeget megpillantott) – már nem ösztön és környezetfüggı, nem manipulálható. Interpoláljuk mindezeket a mai korunkba, mai és saját állapotainkra! A vallásos elvek nem csak a tudat szintjének emelését szolgálják, hanem a tudat ellenırzése is valók. Ki lakik bennem, mennyire uralom önmagam? A zenei meditáció, imagináció Én-állapotokat jelenít meg, múltat tár fel, és különbözı szinvonalú tudatállapotokat kíván megvalósítani. A mővészetterápia nem csupán a pszichiátria szolgálóleánya (miként a „musica” sem csupán ,,ancilla teologiae”, [a zene az egyház szolgálóleánya] -ahogyan régen nevezték). 345

kaszt, osztály, rang, fokozat, csoport, elért szint, lépcsıfok.

167

168 Nem is csak ,,szelíd”, [a gyógyszeres kezelést kiegészítı] komplementer (alternatív, integratív) gyógymód. Tudatállapot-változtató, így a mély, tudatlan, állapotfüggı tanulási élményekhez tud hozzáférni. Tágítani próbálja a tudatot. A hitet táplálni, hogy ura vagyok önmagamnak. Az akkulturáció önmagában is mentálhigiénés hatású: aki mőveli magát, az egyszersmind gondozza, GONDBA VESZI ÖNMAGÁT , karban tartja magát. M őködésben ırzi meg saját egész-ség-ben-levését. Kifelé is tekint, befelé is tekint. Tehát nincs a tartós kimerültség állapotában (fixált figyelem befelé, [introvezió, tanult tehetetlenség, védekezés, élménykerülés] vagy öntudtalan lét, mert csak a külvilágon csüng valaki [extroverzió, az érzékiség, testi örömök kompenzatórikus volta]). A mővészet ÁTÉLHETİvé tett érdekigazságot 346(is) hordoz, az arányérzék-, forma-, ítélıképesség, memória, percepciós mélység (hisz más végighallgatni egy szinfóniát, mint egy slágert, ami öt akkordból áll) fejlesztı hatása az egész személyiséget érinti. A mő vészet nagyfokban segít elfordulni az agyonmanipulált külvilágtól. Igy segít felfedezni a saját Énüket, sıt, azon túl az igazi, el nem múló önvalót. Ha, és amikor a mővészetet már csak teszik - nem mővészet! Valóban, érteni, átélni kell a mővészetet. A mai popzene valóban CSAK a pop' -nak, (populus= tömeg, a mőveletlen sokaság, plebs) való. Nincs is mit érteni rajta. M ert nincs is tudatformáló ereje. Egy basszusgitár tapigálása csupán pszichomotoros koordináció kérdésévé vált. (Létfeledés ez is.) Nem akarunk magunkba tekinteni, megváltozni a zene hatására. A tudatszintekrıl tudni kell, hogy a már elért léttudatban is többnyire különbözı tudatszinteken csúszkálunk. Nehéz megtartani a szemlélıdı közepet. A zenei meditáció segíti az introspekciót, a megfelelı csakrazene, trophotroph (~fitotroph), tehát az energiát befelé fordító, enyhén paraszimpatkiotóniát347 indukáló zene megkönnyíti a külvilágtól való elszakadást, a belsı világunk megismerését. A komolyan és intenzíven megélt mővészet mindig vallási színezető. Ennek magyarázatát is ismerjük: az eksztázis, azaz az Ego elhagyása, a kilépés a katarzis lényege. Nos, ez betegségben is mőködik, legalább pillanatokra elhagyhatja önmagát a kliens. A befelé fordulás intust, belvilágot teremt a külvilágon mégannyira csüngıben is. A zenei meditáláskor alkalmazott biometriás, poligráfiás348 vizsgálatok, EEG, mind mély élettani változásokat mutat. De hisz ez a mővészet lényege, megváltozni vele. A tudati szintek, az energiaszintek megváltoztatására csak eszköz a zene. Igazából nem is a zene a fontos, hanem önmagunk kiteljesítése, az önmagunkon túlra mutatás. Tropus (diszítés, betoldás) következik: „Az éberség megszabadít a haláltól; a nemtörődömség a halálnak ösvénye. Az ébert349 elkerüli ahalál, a felületes pedig, már életében halott. Meditálj, minden nap meditálj!” Aki állhatatos a komoly elmélyedésben, akinek tiszta az igyekezete, aki megfontolt cselekvéseiben, aki a Buddha [a látás] tanait követve [vélt] önmagát legyızi, aki éber –növeli szellemi kincseit [igazi önmagát {atma} megtalálja].

346

Nem tudományos, 2x2=4 objektív igaságról van szó. A mőalkotásban egy bizonyos szempontból, ill. szempontokból (szünopszis) exponált és feldolgozott témáról van szó.A szerzı látásmódjában, a kor stílusában. 347 A szimpatikus idegrendszert ellensúlyozó, paraszimpatikus (zsigereket vezérlı) idegrends zert stimuláló. 348 A poligráf egyszerre mér vérnyomást, izomtónust, bır elektromos ellenállás váltoásokat, EKG-t, tehát a szív görbéit, az agy EEG görbéit, így egy szubjektív élménynek lesz pszichofizikai lenyomata. 349 NB! Az éberség NEM racionaltiás. Lelki, spirituális értelemben vett éberség, mint nem anyagiba ragadtság, a magass létformákra való nyiottság, és befogadókészs ég.

168

169 Nem minden zene alkalmas mély lelki változások indukálására. A csakrazene kifejezést pont azért használtam, mert a csakrazenék operálnak a tudat, a rezonancia szintekkel, a bioritmusokkal. A védák (Rg [Rk] véda) szerint minden sejtnek, mirigynek és testi porcikánknak saját hangja, mantrája van. M ert kezdetben vala a felcsendítés… [=értsd, a meg nem nyilvánult világ megnyilvánulni – kiáramlani, anyagi dimenziókba kezd terjedni] A védikus hagyomány szerint egy ısi nyelv minden hangja valaha jelentéssel bírt. Ez a nyelv hangonként jelentett valamit, s az isteni kinyilatkoztatás volt. Az elsı hang az A (Á [áoum, ahamkara= én vagyok, minden vagyok, ego sum]), minden többi hang ennek a kifejezıdése és jelentésekkel való bıvülése. A zenei hangok (szabályos, periodikus rezgések) ugyanilyenek voltak a törzsi zenében, minden hang egy konkrét jelentés hordozója volt. Nem élettelen alapelemek, hanem önálló hangok voltak: a teremtés titkainak üzenete. M a e jelentések elporladtak. A védikus hagyományban a vedánga irodalom a szövegek helyes kiejtését, hangtani problémáit tárgyaló szövegeiben (siksá) a védák torzítatlanságát kívánta megırizni. A papi rendek, tanítók, acārya-k, s legfıképp, az istenség alászálló (avatāra) formái az isteni ének (tanítás, hagyomány) ısi igazságát próbálják átadni- s újra meg újra elénk tárni. Az alkotási folyamat (költı, szobrász, zeneszerzı) lehet mániás elhárító mechanizmus350, lehet a befogadó ópiuma (tárgykapcsolati pótléka) is (valamire való figyelésé, hogy egy másvalamire ne kelljen figyelni). Azonban a zene szakraliátsa épp abban áll, hogy MEGVILÁGÍT ja mély önvalónk. A mantrák kezdetleges, szó szerint, kezdeti (mint pl. primitív, mint pl. bevezetı szakasz) zenék, a TUDATVÁLTOZÁS t vezeti be, azt indukálja, hipnotikusak, velük el lehet jutni valahova (mantra=eljutni, átevezni, elérkezni valahová, azaz egy megváltozott tudatállapotba). A mantra [monoton mondóka, ima, varázsige] és a nirvana (kialvás, a szenvedélyek lecsillapítása: nem égés, tehát a nirvána≠semmi!) szinte vonzzák egymást, mint fogalmak, mint állapotok. A zene olyan szenvedély, amivel egy másik szenvedélyt lehet csillapítani (pl. minimal music, csakrazenék lassú ismétlıdı dallamai, a variáció mőfaja stb.). Olyan szenvedély, mellyel szenvedélyt lehet ébreszteni. A betegeket nem mindig lazítjuk el, ellenkezıleg, sokszor feszültségbe vezetjük, olyan izgalmi, motivációs és megváltozott tudatállapotba, ahol remény van az önfelfedezésre, szimbólumképzésre, mély megnyilatkozásra. A különbözı hangnemekben, stílusokban, és tónusokban megfogalmazott, ADOTT KARAKTERŐ dallamok KÜLÖNBÖZİ TUDATÁLLAPOT okba juttatják a befogadót. A zenéhez kapcsolható ászanák, (testhelyzetgyakorlatok) TRANSZHELYZET ek (tudatállapot változást segítı passzív testhelyzetek, amik kifejeznek valamilyen belsı folyamatot, lényeget, szándékot), élı szobrok és/vagy mozgásos táncelemek csak fokozzák a zenei hatást, itt már nincs is befogadó, hisz’ a mozdulatot végzı személy ki is fejezi önmagát –a zene ürügyén. Amikor azt mondom, a ZENE és MOZDULAt elválaszthatatlanul összefügg, arra gondolok, minden hangnak, dallamnak, zenei történésnek grafikája, energiajellemzıje, mozdulata, mozdulattal kifejezhetı minısége, ,,tánca” van. M iként a zenét, a mozdulatot is nehezen lehet szavakkal kifejezni, de a tudatalattit hozzáférhetıvé teszi a terapeuta, sıt, a kliens önfeltárása számára. Fontos, hogy (legalább idınként) elmozogjuk, lelépjük, eltáncoljuk, levegıbe rajzoljuk egy motívum, egy téma KARAKTERét. A mozgás közvetlenül jeleníti meg a zene energiáját, az izomtónus, a mozdulatok iránya, térkitöltöttsége mintegy megjeleníti a zenét. 350

Melanie Klein: Introduction to the Work of Melanie Klein, The Hogarth Press, 1973 London

169

170 A betegeket meg kell tanítani az önészlelésre, az izomorsók ún. gamma interoceptorai segítségével tudatossá tehetjük aktuális pszichomotoros (izomtónus) állapotunkat, a stresszlégzés, az izomfeszülés, hátfájás stb. kialakulása elıtt már relaxálhatunk, kiléphetünk a feszült állapotból. A zenére való mozgás (és itt utalok Dalcroze módszerére és az euritmiára) egyszerre több szinten teszi átérezhetıvé a zenét. Persze ez ellenállást is kiválthat a betegekbıl, azt a pozitúrát, aminek mögöttes, szimbolikus jelentésével probléma van (érintés, fegyelem, simogatás, ütés, kibillenı egyensúly stb.), azt nem, vagy nehezen csinálják meg a kliensek. Ilyenkor különös, zavaró, feszült érzésekrıl számolnak be a gyakorlat közben. A zenének ez a testi, ún. pátikus (szenvedélyes, test-zsigeri hatású) szintje is fontos, a szimbólumfeltárás és a tudatalatti, tudatelıttes tartalmainak MEGJELENTÍTİ EREJE miatt. M inden dallam szimbólum, jelentése már elmozogva, vagy feszültségszintjét (tónus) megvizsgálva kiderül. Ha jungi koncepció igaz, miszerint a komplexusok SZIMBÓLUMOKba öltöznek, akkor MINDEN SZIMBÓLUMTERÁPIA AZ ÖNISMERETET és önfelszabadítást célozza. A zeneterápia szimbólumterápia (is). Szimbólumterápiát pedig az csináljon, aki jól ért a szimbólumok nyelvén, mintha bárminı idegen nyelven beszélne. A betegek/kliensek gyakran öntudatlanul is szimbólumokba ,,csomagolják” üzeneteiket. A szimbólumterápia több mint a betegek analízise, a betegek hermeneutikája. A csakrazene a szintek, szimbolikák zenéje. Célja a tudatállapot megváltozása. A zenehallgatás, mi több a zenére történı gyakorlatozás, a meditációkimaginációk fellazíthatják a múltban megrekedt személyiségszerkezetet. A csakrazene mindig csak eszköz a változáshoz. A csakrazene a zeneterápia különös területe. A betegségükhözvilágnézetükhöz/karaketrükjhöz görcsösen ragaszkodó betegek úgy is kifogásokat fognak felhozni (ellenállás), hogy melyik terápiát miért, vagy miért nem veszik igénybe, ennek ellenére a csakrazenei foglalkozásokat bátran telítsük világnézeti tartalommal: esztétikai hatás + biometriás-élettani változás + gondolati rendezettség ⇒ átstrukturálás. Egy, magát katolikusnak valló betegem azért hárította a zeneterápiát (melyen M ozart és táncolás volt „terítéken”), mert elhangzott az a kifejezés, hogy bioenergia. A beteg szerint ez természetgyógyászati kategória, egyben eretnekség is. Fel kell hívni a figyelmet, hogy más-más nyelvjátékokban ugyanannak a dolognak a neve más lehet. A zenei (zenére) indukált imaginációk során taníthatjuk pl. megbocsátani, elengedni, betegeinket meghalni, azaz minél inkább megközelíteni és feldolgozni a halálélményt (önvád és bőntudat elengedése, megbékélés, jövıterv). M inél SZELLEMIBB a kliens, annál inkább oldódnak a szomatoform zavarok, szorongás, halálfélelem. M inél OKOSABB (csak intellektuális, avagy intellektualizáló-racionalizáló= gondolataival érzéseit elfojtó, elveket pajzsként feltartó), annál nagyobb a veszélye, hogy a gondolatok, az intellektus maga, mint racionalizáció az ellenállás fegyvereivé válnak. A kliens önmaga foglya marad! Akárcsak TANULATLAN betegek esetében. Nyitottság nélkül nincs élet. A zene a legszellemibb, a matériától legfüggetlenebb mővészet, jóllehet a legérzékibb is (perverzió, szexualitás, libidó és ösztönfelszabadulás, regresszivitás és muzikalitás összefüggnek!). A zeneterápia fontos sajátossága az ÉREZZ, NE GONDOLKODJ! A(z induktív [integratív]) zeneterápia célja ugyanaza, mint a többi pszichoterápiáé és a vallásé, a meditációé: kizökkentés, ex-tazis, katharzisz. Más megvilágításban látni/érezni, ekképpen megújulni, kibújni a szenvedést fenntartó helyzetbıl Ám ilyenkor elıszır nem gondolkodni kell (erıkifejtés, görcsösség, a régi kliség használata), hanem érezni. M ind a beteget, mind az orvost gátolja az intellektuális munkamód. 170

171 Az egyoldalú, tendenciózus intellektuális megközelítés akadályoz minden empátiát, érzelmi megközelítést, patogén emocionális motívumot. Az empátia lényege: jelentlét. Az intellektuális vizsgáltat: objektív, távolságtartó. Absztrakt. (trahere= húzni, vonszolni, ab-strahere = elvonni, kivonni [tuniillik az emberi szubjektumot {mint a tévedés lehetıségét} egy adott, objektivitást, mint elfogulatlanságot igénylı helyztebıl]). Ne feledjük, az objektivitás kell a diagnózishoz, terápia vezetéshez, de nem lehet kizárólagos, meghatározó, mert a betegéer, beteggel vagyunk, az Ob-jekta =valamivel való szembenállást jelent (németben [Gegen-stände] is, latinban is) Komponáljuk zeneterápiánkat képek és helyzetek, színek és ászanák, játékok (csupa INTEGRATÍV elem, ami plussz emóciót, tevékenységet, szociális interakciót, életfelfogást, sikerélményt INDUKÁL!) egy IDEÁT MEGJELENÍTİ mozdulat vagy gyakorlat (mudra) köré! A zenei utazás célja a személyiség mélymagjának (Szamszkara, Atma, nem-Ego, Csitta [tudatos Én, elme]) megismerése. M int ahogyan egy zenedarab, korstílus világnézet, de legalább a világ egyfajta megélése (élményaspektus) akképp a csakrák tana mögött az ayurvédikus tudás áll. Az önismeret, az ösztöneinken, beteges kényszercselekvéseinken, kényszergondolatainkon való uralom, a yoga, az ellazulás és az élményekkel való találkozás képessége alapvetıen egészségmegırzı hatású. A zenei játékokban és igen eltérı mikrooperákban olyanén-részekkel találkozik a beteg, melyeket elfogadni nem tud. Játszunk!, gyáva hıst, szerelmest, ırültet, kegyetlent, merengı pszichotikust, rettegı embert! E paradox felszólítás és zenei idézetek (karakterek → karakterzenék → önmagunk eljátszása, kifigurázása és a karakterváltás lehetısége!) után a beteg mer játszani; így újraintegrálja eleddig disszociált, és letagadott, saját én-részeit! A yoga nem csupán (az istennel, igazi önmagunkkal) való egyesülést jelenti. Hanem a szabályozottságot, az önuralmat, egész pontosan a ’démonok’ (disszociálni akaró én-részek) legyızését. Kik ezek a démonok? Nos, ezek a kötıerık ([társadalomban, iskolában belénk nevelt] reflexek, tudatosság nélküli erıs vágyak, téves evidenciák), kényszerek (klésák, kényszerneurózisok351) és gyötrelmek, félelmek (phobiák). A démonok a mi saját negatív tulajdonságaink (és ezek kivetülései). A mi saját hitrendszerünk, elıítéleteink. bevésıdıtt reakcióink, és a múltbéli traumákhoz való ragazkodásaink. Nézzünk démonaik szemébe. Zenei hangulat áthangolással, örömmel, érintéssel, együtt zenéléssel már más latószögbıl nézünk a világra, így friss éltetı gondolatokat is adhatunk klienseinknek. Íme, a démonaink:      

-Kötöttségek (jóga) -Érzékiség, túlzott ragazkodás az anyagi örömökhöz (kámopádana) -Szenvedélyek, (klesa) -Tudatlanság, (avidja) -Ragaszkodás helytelen nézetekhez ([drstju]pádána), helytelen erkölcsökhöz 352([silavrato]pádána) -Béklyók (szajodzsána), pl. ellenszenv, büszkeség, kontrollálatlan vonzalom, irígység, fösvénység, stb.

351

a buddhista lélktanban a klesa túl erıs, kényszeres hajlam. A hajlam lassan helyettünk él, s mi követjük hajlamainkat! 352 Pl. a szociáldarvinizmus marhasága, az erıs életben marad. Politikusok hatalommániája. A buddhista minden lényt az emberrel egyenrangúnak tart, a kereszténység fı eszm éi a könyörület, együttérzés és segítség.

171

172 -Vezetık gyengéi, éretlenek (és betegek) játszmái, mint: látens vonások (nyugvó szenvedélyek) megjelenése (fellobbanása), úgy, mint; féltékenység (írsjá), harag (krodha), képmutatás (mraksa), sıt, még az állandósult bőnbánat (kaukrtja), valamint a levertség (sztjána) is. Nem, kedves olvasóm, nem ırültem meg! Csupán bemutatom, a világ nem fejlıdik. M a is ugyanazon emberi problémák okán olyan a világunk amilyen: karmikus büntetıbolygó. Évezredek óta, mintha a kultúra és a tanítások nem segítenék az emberi jellem fejlıdését, az emberi kapcsolatok fejlıdését. A szellemtudományok már ezer évekkel ezelıtt is tudtak mindarról, amirıl ifjú tudományunk, a pszichológia (ami szellemtudomány IS , és a természettudományok részeredményeit IS gazdagon integrálja). Csak az a paranoid kényszer itt a probléma, miszerint a szellemtudományoknak a természettudományokra kell-kellene hasonlítani 353. (Vö.: Aquinói Szent Tamás, a metafizika is épp oly tudomány, mint bárminı, az anyagi tapasztalással összefüggı disciplina.) Nos, ez, az imént említett paranoid kényszer akadályozta meg a bölcselet tiszteletét – korunkban a tények elıtt borulunk le. Talán Descartes óta, a tudomány lett az új vallásunk: hihetetlenül erıs bennünk a biztonságra való vágy (prediktibilitás, jósólhatóság), ennek következtében az kapaszkodás fontos, biztos idolokba. M indig kell valami bálvány. Kár, hogy a puszta tények nem elegendık semmire. M agyarázni is kell ıket (bölcselet). Ráadásul, pont a tényektıl nem látjuk a valóságot! Ráadásul a tudomány elavul. A monocita aktivitást régen az ún. endothel sejtekhez kötötték, és RES (reticulo-endothelialis system) volt a neve. Korábban nem gondoltuk, a nervus vagus (X. agyideg) efferens354 rostjainak bármi köze lehetne az immunrendszerhez! (A bolygóideg elsıdleges, ún. visceroszenzoros [szomatoszenzoros] neuronjai bizony érzékelik az immunjeleket! E jeleket továbbítják az agytörzs felé [a nervus vaguson keresztül] is, és a gernicvelı felé is [elsıdleges spinális affarens rostokon keresztül] az ún. másodrendő neuronokhoz.) Platón nem szakad, Szókratész nem győrıdik, M ozart nem foszlik szét! Szemben a természettudományokkal, melynek tudásai a múlt tudása —bármikor elavulhat. Meg kell halni ahhoz, hogy újjászülethessünk. Fel kell adnod az éned, hogy igazi éned lehessen. Eleve, minimum kétszer kell megszületnünk, másodjára pszichoszociális, kulturális értelemben. A betegség gyakran nem meghalás, nem újjászületés, hanem makacs ragaszkodás (abhinivesa, megátalkodottság, kóros tapadás [perszeveráció]) a múlthoz. Régi állapotunkhoz, hibás nézeteinkhez, hatalomhoz, komplexushoz, stb. A győlölet (dvesa), irigység, eltagadott és/vagy fel nem ismert szükségletek, sıt: nem valódi szükségletek keltette vágy, szenvedély (raga) mind az anyaghoz láncolják és fejlıdésében, kibontakozásában megakadályozzák a beteget, az embert, annak igazi önvaló lelkét (igazi mibenvaló természetét, purusháját). Hamis azonosulásaink (hamis Én -érzetek, asmita, illúziók, pl. én gyárigaz gató vagyok [és büszkének kell mutatkoznom], én munkásnı vagyok [tehát szegény áldozat vagyok, már nem vihetem semmire]. Nem. Szellemi létezık vagyunk.), téves, de tartós ítéleteink, megrögzött de nem igaz kulturális elıítéleteink (avydja) eltakarják az igazságos, a tényleges valóságot. M it csinál a zene? A zene a meditáció, az eloldódás segédeszköze. Lenni –nem tenni. Szeretni (de legalább elfogadni) magam –mások elismerésétıl függetlenül. 353

Az ’objektív’, meg történeti varázsszavak háttérbe szorították a humán szemléletmódot, a bölcseletet. Az igazi, dialektikus, történeti tudományfel fogás Descartes, Humbolt, Hegel, Ranke, Droysen sorát Dielthyig viszi. Dieltheynél azonban a történetiség fel fogás fordulatot vesz, már egyik munkájának címe is árulkodó: Gondolatok egy leíró és taglaló pszichológiáról. (az egyén egyes, egyedi élettapas ztalata ↔ történeti összefüggések). 354 Efferens= a központól (agy) el futó, végrehajtó idegrost (szimpatikus/noradrenerg, adrenerg, paraszimpatikus rost esetén kolinerg beidegzés). Affarens, a központ feli jelet (információt) szállító idegrost.

172

173 Szemlélıdni, nem pótcselekvések sorát végigzongorázni. Ne értékeljük túl, de pszichiátriai, mentálhigiénés, önnevelı és pedagógiai jelentısége nagy: Önmegfigyelésre, introspekcióra nevel, távolságot tart a befolyásoló külvilágtól, esélyt teremtve ezzel a saját-ság, a belsı, az intus kialakulásának, magasabb szférába transzponálja az érzékiséget, segít kiélni a feszültséget, szenvedélyt, szublimálja a szorongást, pánikot, neurózist. A meditatív csakrazene elmélyedései (introspekció) új önfertárási-létmegértési helyzetet teremtenek. Uralni próbáljuk (dharana) lelkünk idegességeit, sóvárgásait, rossz démonait. A mai pszichoterápia csak szégyenkezhet, mi mindent tudott már az emberrıl s a lélekrıl a Bhagavad Ghītā. A sokszor nevetséges pszichológiai típustanok szegényesek, CSAK egyes aspektusok szerint osztják fel az emberi létezı gazdag megnyilvánulásait. Kétségtelen, vannak típusok (pl. flegmatikus, skizotim, piknikus, extrovertált, mély és szők, endomorfikus stb. stb.) de sokszor nem lényegi a felosztás. A görög filozófia közelebb áll a néhány ezer éves Védák látásmódjához: vannak bariosz (súlyos, kövér, nehézkes, tehát földhözragadt) emberek, vannak pszüchikhosz (ideges, lelki, érzelmi, vibráló, kiegyensúlyozatlan) emberek, s vannak, akik meghaladni kívánják saját földi, anyagi létüket, ık a pneümathikoszok. A betegségek korrelációt mutatnak a típustanban megismert (testalkat-lelkialkat-szociális attitőd) lélektani típusokkal. A megváltás és az igazi gyógyítás-öngyógyítás azonban azonosak. M ert a definitív, végleges megoldás nem a szőkebb értelemben vett gyógyításban, hanem az önmegváltásban van. A pszichoszomatikus orvosi szemléletmód és a lelki befolyásolási technikák (meggyızés, logoterápia, pszichoterápia, kognitív viselkedésterápia valamint az ún. élményterápiák, mint amilyen a zeneterápia is,) végsı soron azt akarják, hogy a beteg haladja meg önmagát. Reális, új célok elérése, sıt, mentesség bizonyos (idegen, mesterségesen keltett vagy meghaladott) céloktól, autonómia, távozás az ártalmas környezetbıl (rossz család, mentálhigiénésen elfogadhatatlan munkahely 355), új, Énvédelmi (expozíciós356 oldal) és önkiteljesítési stratégiák (diszpozíciós357 oldal) elsajátíttatása. A magatartásrepertoár bıvítése (flexibilis személyiség, tolerancia) növeli az adaptáció esélyét, másrészt az önmegváltás esélyét adja embertársunk kezébe. A kultúrával és élményekkel való terápia nem elsısorban orvosi beavatkozás. Lélekfejlesztés, lélekvezetés: PSZÜKHAGÓGIA. Ebben bárki kompetens lehet. A lelkialkatában gyengébb, életvezetésében bizonytalanabb emberek vezetésében teljességre kell törekednünk (múlt, élmények, érzelmek, kapcsolatok, pszichoszomatika). A kognitív viselkedésterápia, a mentálhigiéné mellett az élményterápiák (játék és biblioterápia, zeneterápia, drámajátékok) is fontosak. A csakrazene kifejezetten receptív zeneterápia, amely során meditáció, imagináció, yoga zajlik. E jellege teljesen elüt a dinamikus-interaktív (pszichoanalitikai, gestaltpszichológiai irányultságú) zeneterápiáktól melyeken a kooperábilis betegek/kliensek együtt improvizálnak. Az ott megjelenı zenei anyag, mint szimbólum a komplexus terméke, ami mögött a trauma, vagy rögzült kommunikációs, viselkedési minta munkál. A zeneterapeuta számára a hangzó anyag —zenei és pszichológiai hozzáértése folytán— diagnosztikus értékő. 355

Tudok egy Egyetemet, ahol maga a Pszichológiai Intézet is ilyen. Sıt, a pszichiátriai osztály, egy klinikán. Rettegnek a nıvérek, besúgók vannak, a fınök nem szakember, egyszerően csak autoriter. Saját konformitáskényszere szülte szorongás a a környezet állandó s fölösleges kontrollálására készteti. 356 exponere= kitesz, kitettség, itt az ártalomnak való kitettség. 357 dispositio=elrendezés, rendelkezés, adottság, készlet, az, ami rendelkezésre áll -itt a személyiség vonások, készségek-képességek.

173

174 A társas improvizáció során feszültségek bomlanak ki, karaktereket ismerünk meg, együttmőködés, vagy autisztikus zenélési módokat figyelhetünk meg. Az egyik beteg hetekig ragaszkodott a finom hangú csörgıhöz, egy depressziós nı állandóan forte fortissimóban püfölte az üstdobot. Fontosak lehetnek a saját hangok, vokalizáció, sustorgás, éneklés, zümmögés. Rendre kiderül, mindenkinek van saját hangja, zörejspektruma, amit különbözı emocionális állapotban alkalmaz (pl. meglepetés, düh, jó kedélyállapot stb.) A csakrákhoz köthetı lelki feladatok és fejlıdési kritériumok vannak. A problémák a fejlıdés kellékei. Ha nincs mit megoldani, nincs is fejlıdés. A csakrák, az asztrológiai szimbólumokhoz hasonlóan egy bizonyos fejlettségi szintet reprezentálnak. A csakra problémák mögött lelki problémák, ill. a tájékon található szervek alul, vagy túlmőködése húzódik meg. A gyökér csakra feladata az életenergia fogadása (fizikai szükségletek), a túlélés, állati szexualitás, a vitalitás, a libidó. A hasi csakra ,,feladatköre” az érzelmi stabilitás, szexualitás. A köldök-csakra tartalmazza a személyes képességeket, a másokhoz való kötıdést, egyéni akaratot. A szív-csakra a szeret, a kapcsolatok csakrája. A torok-csakra a kommunikációt, önkifejezést irányítja. A harmadik szemcsakra az intuíció, a döntés, a bölcsesség szintje. A korona-csakra már a szellemi képességek, és a szellemi világgal való kapcsolat helye. Ha valamilyen probléma adódik, asszociálnunk kell a megfelelı csakra-szimbolikára. Nem csupán a csakrát kell harmonizálni, de az ahhoz tartozó funkciókat is ,,rendbe kell tenni.” A csakrák a lét lépcsıfokai, összefüggésben állnak az asztrológiai minıségekkel, az archetípusokkal: a lét 12 lépcsıfokával, a Tarot kártyával. Ezek a szimbólum megmutathatják, hol problematikus a személyiség integritása, mőködése. Az ısi, védikus tudás több síkon értelmezte az emberi lét problémáit; testi, lelki és spirituális szinten. A spirituális, yoga őlés szerő, meditációs csakrazene gyakorlatok a kategóriáinkon való felülemelkedést is szolgálják. M inden kategóriánk emberi kaegória (betegség, egészség, normalitás, jó és rossz, álom és valóság, stb.), a meditatív felülemelkedések új szempontból hivatottak a létre rátekinteni. ZENE – TUDATÁLLAPOTVÁLTOZÁS – SPIRITUALITÁS

M int ahogy a mandalák (körök, mennyei templom alaprajzok, az „ısproton” rezgési mintái) nézegetése segíti a meditációt, a szenzoros indukció által létre jövı megváltozott (transz) tudatállapot kialakulását, úgy a (jól megválasztott) zene is ezt teszi. A mantrák ismét lése egy hip not ikus állap ot ot indukálhat . A lény eg az indukción, és az a gy i ál lap ot megvá lt oz t at ásán van, az agy „kvant umkoherens csat olása” (a vilá góc eánra va ló ráhan golód ás, a t raumára fókusz olt t udat megvált oz t at ása) egy magasabb t udat áll ap ot lét rejött ét segít het i elı. A filoz ófia ké t fajta l éle krıl besz él, a psz i chol ógi ai ról, egy felıl, s ez t psz ükhének nevez i. Ám van egy spi ri tuáli s lélekr ész ünk, amit pne uma -nak (fuval lat , ist eni rész , at ma, ön-ma ga) h ív. Az at mánk, lény ünk ma gvának, a p neuma ért elm ében v et t lelkünknek f elism erése med it ációban leh et séges, d e ehh ez hasonló élm ény t a z enei élmény is t ud adni. KITÉRİ KÉRDÉS : KÉT LÉLEK – EGY PSZICHIÁTRIA

Az elızıek után nem illogikus, fıleg nem jogatalan a kérdés: ha beteg a lélek, melyik lélek beteg?, a pszükhé?, a pneüma? A pszichiátria vajjon melyiket képes gyógyítani, ha feltesszük, hogy gyógyítani képes? Bizony, olvasóm, jól látod; a pneümát csak a vallás (ami nem egyenlı az egyházzal) gyógyíthatja. M ost már sok, pragmatikus pszichiáter-pszichológus, vagy segítı kollega látja, nem gyógyítunk, hanem csak; tünetmentessé teszünk. 174

175 Saját felméreésemben 27 segítı kollega közül (érdekes, a férfiak szignifiánsan szkeptikusabbak voltak) 9 felelte, hogy segítünk. 4 megkérdezett mondta, hogy próbálkozunk, 7 személy, hogy a lélek és elme nem azonos, és persze akadtak tartózkodók is. Ha a léleknek csak néhány funkcióit vesszük, mint; alkalmazkodás, emlékezés, gondolkodás, tehát, ha a lelket afféle „észnek” tesszük meg, akkor is változatlan a fentebb exponált kérdés: melyik észt pátyolgatja a pszichiátria? A gyakorlati észt (praxis, παρξις) avagy az elméleti (θερητικός), teoretikus észt, sıt, az alkotó-költıi (ποιητής) eszet kívánja megregulázni? M ert ezek nem ugyanazok, csak a köznapi gondolgodásban differenciálatlanok. Kitőnik, egyiket sem. Nem, mert a pszichiátriának, különösen, a biológiai pszichiátriának nincs meg az eszköztára a befolyásolásra. Ezért kellene újra, amolyan életiskolába, és mővészeti iskolába járni a kienseknek. Tehát a nappali szanatorium rendszer sokkal hatékonyabb, mert foglalkozásaival napi rendszerességgel járulhat hozzá a beteg „újjászületéséhez”. Az újjászületés sikerét azon mérhetjük, mennyire hatékon, és relatíve tünetmentes a személyiség. Azért relatíve, mert, pl. a szomorúság, vagy a düh, önmagában nem patológia. M agyarország, vagy Törökország esetében, az elmaradottság miatt a düh egyenesen érthetı –a közviszonyok és közállapotok balkáni szinvonala miatt. A frusztrációs toleranciát (hogy a példánál maradjak) azonban tréninggel javítani lehet, és kell is. Az élet viharaiból újjászületett; bölcs. A bölcsesség (σοφία) pedig összegyúrt ész, alkot, elremdez, szemlél. A bölcsesség lehet életbölcsesség, tehát szupra-tudomány, a gyakorlati tudások és részismeretek fölötti. Filozófiai értelemben a bölcsesség szupertudomány; a nem változót szemléli, érdek és elkötelezettség nélkül. A bölcsesség mindenképp egy tartós, tudatállapot -változás. Ha pedig csak gyógyszert ad, miért a lélek orvosa (pszükhé+iater = lélek+orvos) a pszichiáter? Gondozás –e, a csak gyógyszerelés? Igazi terápia-e, igazi gondozás-e? (θεραπεύειν= gondozás, ellátás, szolgálat, na, ez utóbbi, a magyar egészségügyben ismeretlen.) ZENETERÁPIA ÉS PSZICHOSZOMATIKUS GONDOLKODÁSMÓD

(KOMPLEX BETEGSÉGÉRTELMEZÉS ÉS HOLISZTIKUS TERÁPIA) M a már tudjuk, számtalan betegséget valójában pszichoszomatikus zavarként ragadható meg. Sok olyan testi tünet van, aminek hátterében a személyiség megküzdése (coping), konfliktusai, lelki-szociális okok húzódnak meg. A zeneterápia a pszichoszomatikus orvoslás ’legális’ része lehetne hazánkban is. M agyarországon a zeneterápia körül is kompetenica harc van, mert remek üzleti lehetıség kisajátítani egy képzést, mint pl. a pszichológiai posztgraduális szakképzések. Különösen, ha kötelezıvé teszik kormánykörökig érı lobby-k, és amiért fizetnek, helyesebben fizettetnek is. Így már megint az jut diplomához, aki meg tudja venni, a pén számít, nem tehetség, rátermettség, kompetencia, hivatástudat. Szép, új világ? Az akkreditáció sokkal inkább lobby kérdése, mint egy nemes cél, pl. a terápiás repertoár kitágításának megvalósítása. A magyarországi egyetemek ma a fıiskolai lobbi alá vannak vetve. Semmi nem tudás kérdése, hanem hatalom, önalávetés és érdekkörök érdekérvényesítésének kérdése. A szomatocentrikus orvoslás számos eljárást tartott kétes hatásúnak, vagy bélyegzett egyenesen tudománytalanak, mint pl. a kineziológiát, akupunktúrát. Számos, korábban el nem fogadott terápiás eljárásról bizonyosodott be, hogy hatásos, megalapozott. A zeneterápia is itt tart, bár M agyarország mintegy 80 (!) évet késett e területen is. A széles látókörő, holiszitkus gyógyító szemlélet, és a korszerő orvosi biológia ma már kétséget kizáróan bizonyítja, számtalan lelki hatás bír neuroendokrin hatással, melyek jelentısen befolyásolják testi állapotaink. 175

176

Az immunológia, a pszichoneuroimmunológia rámutat a magatartás, a társadalmi hatások, az egyén lelki élete és az immunrendszer kölcsönhatásaira. A pszichoneuroimmunológia materiális bizonyítékokat ad azoknak, akik eddig kételkedtek a gyógyító beszélgetés, a pszichoterápia, a szeretet, a zene gyógyító erejében. M indig is láttuk, lelki, családi, szélesebb társadalmi összefüggések hogyan befolyásolják az ember egészségi állapotát, de e kor annyira egyoldalúan orientált az objektív tudományok felé, hogy mindig molekulákat és mechanizmusokat kell felmutatni ahhoz, hogy ismert, jól tudott folyamatokat újra-elhitessünk, igaznak minısítsünk. Nos, a pszichoneuroimmunológia a magatartástudomány, az idegrendszer, az endokrinológia, a pszichológia összefüggı hatásrendszerét tárgyalja (Solomon, 1999, nyomán). Interdiszciplináris, a pszichoszociális közeg, az egyén és reakciómódjai, lelki és testi beidegzéseket, reakciósémákat, e sémáknak (pszichológia és idegrendszeri összefüggések) testi, tehát immun és endokrinológiai közvetítı mechanizmusaival foglalkozik. Elmondhatjuk, hogy igazán interdiszciplináris tudományról van szó! A zeneterápia az indukált érzelmeken keresztül érint idegrendszeri folyamatokat, immunválaszokat, endokrinológiai állapotváltozásokat. A pszichoneuroimmunológia mellett létezik egy mostanában, épp korunkban kialakuló, nagyon fiatal tudományág, ez a szociálpszichoimmunológia. Számos területet érint, mi több; kapcsol szerves egészbe. Foglalkozik az idegélettannal, neuroanatómiával, neurológiával, személyiség és szociálpszichológiával, pszichiátriával, de sejtbiológiával, allergológiával, immunológiával, belgyógyászattal, de még a „külsı körrel”, pszichológiai és orvosi antropológiával is, népegészségüggyel is. A zeneterápia interdiszciplináris összetettségét illetıen rendkívül hasonlít a szociálpszichoimmunológiára, avagy a PSZICHOIMMUNOLÓGIÁra, persze itt a hangsúly a pszichoterápián, és a zenei ismeretekkel és készségekkel való játszani tudáson („varázslás”) van a hangsúly. Azonban a beteg emberrel foglalkozónak elméletben: több pszichológiai, biológiai, pszichopatológiai tudásra, és gyakorlatban: több, a kommunikációban való jártasságra van szüksége, mint mondjuk egy ének vagy zenetanárnak. A fenti összefüggések alapján kitőnik, a zeneterápia képzése kiindulhat orvosi, pszichológusi és zenei képzésbıl egyaránt, a képzést nem lehet kisajátítani egyik szakmának sem, mert egy tág területet számtalan úton meg lehet közelíteni. Ugyanakkor az is helyénvaló, ha a pszichoterapeuta ének, vagy zenetanárt von be társterapeutának (koterapeutaként) élmény, vagy zeneterápiájába. A terápiát 2-3 személy is vezetheti együttesen, gyógytornász, zenész, kórházi bohóc, nyugodt háziállat (kutya, nyúl, vagy más szociális állat, mint pl. csuklyás patkány, tengerimalac) kedvezıen hat a betegek önfeledtségére, a pozitív érzelmek felkeltése és a kíváncs iság, a humor felkeltése szempontjából. Az állatok ölelése, simogatása, a velük való kapcsolat, róluk való gondoskodás aortatágulatot, örömérzést, érzelem felszabadulás indukál. A zeneterápia minden ismert, egyéb kockázatmentes tudatállapot-változást célzó eljárást is felhasználhat, (Dunkel, komplex zeneterápia, Debreceni Orvostudományi Egyetem, Pszichiátriai Tanszék, 1999, Zeneterápia kurzus, DE Pszichológiai Intézet, 2004-2005). Ilyenek lehetnek pl. a progresszív relaxáció (Jacobson), imagináció, Simonton-Creighton -féle képzeleti terápia (1990), Jung-féle aktív képi imagináció (1990) vagy épp biofeedback, amit én zenés kondicionálásnak hívtam. Zenés kondicionáláskor pl. a pulzus számunkat csökkentettük 72/perc alá úgy, hogy egy rövid, lassú, nagybıgı hangszínnel (DX 7 Yamaha, Roland ep-7. II szintetizátorok) a nagy és kontra oktávban ismételt dallam segítségével befolyásoltuk testi mőködéseink. 176

177 A légzésmélység növelését, ébredést, izomaktivitást, energizálást fuvola hangszínnel játszott, a c3 (háromvonalas c) fölötti régióban játszott dúr dallamra kondicionáltuk. Szorongó, fóbiás betegeknél zenei drámát játszottam, tömör verbális kommentárral. Basszus: jön a medve, félünk, futamok: szaladunk a medve elöl, meglepetés-dallam, álzárlat, szokatlan moduláció: a medve nem azért fut, hogy bántson, ı akar segítséget kérni tılünk. A szorongás tárgyában alkalmazott anticipatív358 kép, fantázia, zenei történés érzelmileg igen erıs, alkalmas az ún. szisztematikus deszenzitizációra. Pl. lépések zaja, anyósom jön, kopogás, fakanál, veréssel való fenyegetettség, de anyósom csak lekvárt fız be –és mindez rengeteg zeneiséggel (érzelmi hatás!) kísérve. Utána; fınököm jön, de nem szid meg, veszélyt érzek, remeg a kezem (tremolók), hátamon fut a hideg (szőkített akkordok bontva, arpeggióban), de ez csak az én félelmem, a világ békés (moll-dúr akkord szembenállások), kezet fogok a félelemmel (kontra-parallel, vagy poláris akkordváltások, pl. esz-moll - C-dúr, fisz-moll - C-dúr). A deszenzitizálásra jók a rövid karakteres dallamok és a hosszabban kitartott hangok, melyeknek ürügyén a légzésünket (így érzelmeinket is) jól tudjuk kontrollálni. Ilyenkor a cél a stresszlégzés, a hypercapnia (túl sok oxigén a vérben, túllégzési alkalózis) kijavítása. Olyan betegek esetében, akik fekéllyel, asztmával, migrénnel stb. küzdenek, számos kreatív, a sajáttest-érzést és önvezérlést segítı zenei gyakorlataink vannak. Cél az önismereti jártasság, elıször a saját-testérzés szintjén, a zeneterápián célzott gyakorlatokkal fejlesztjük a kliensek önszabályozó képességüket. Az adott idıegységre történı zümmögés, kitartott hang, motívum zengetése (sajáthang, Selbstöne) alatt végzett euritmiai gyakorlat, tánclépés, bárminı ritmikus, valamint ciklikusan ismétlıdı mozgás segíti az önszabályozást, szorongásoldó hatású. Javítja a hangulatot. Persze a deprimált, disztímiás betegeket nem könnyő megmoz gatni. Depresszióban sajátos mozgás gátoltság figyelhetı meg, nem ritkán izomfájdalommal (myofibralgia) együtt (ami talán az alacsony szerotonin szint, vagy 5HT receptorok359 túlérzékenységének a következménye). Szorongásos kórképekben is gátlódhat a moz gás, pedig maga a mozgás szorongásoldó hatású (a motoros akciókban mintegy kisülnek a pszichés feszültségek). A terapeuta humorára, motivációs erejére, aktív közremőködésére nagy szükség van. A klinikai betegek többsége meg sem moccan – kezdetben legalábbis. A moz gás, a társas foglalkozás, a szenzoros ingerlés, a humor, az apró feladatok figyelem elterelı (pl. a múlton való kérıdzésrıl való) hatása (mint decentrálás) és a feladatokkal kapcsolatos sikerélmény együtt adják a zeneterápia élménnyel való telítettségét. Ez az, ami gyógyít. Látjuk, a zeneterápia nem passzív zenehallgatás. A karakterpáncélban (Kharakterpanzerung, Reich): sajátos, szők, merev viselkedési klisékben foglyul esett beteg csak elfogadó, meleg, biztonságos légkörben képes oldani karakterébıl fakadó páncéljának merevségén. A terápián tanácsos sokat dicsérni, érinteni, bíztatni, bátran örülni minden apró teljesítménynek. Zeneterápián is külön feladat valamiféle közösség létrehozása. Ne feledjük, a szociális öröm, a szociális beágyazottság is gyógyító tényezı. A társas kapcsolatokban élı betegek jobban és hamarabb gyógyulnak, a magányos emberek hamarabb halnak meg, mint nem magányos társaik! A beteg gyerekek gyógyulási magatartása sem független a szülık viselkedésétıl, ha szülık zavartak, szorongók, a gyermekük is ilyen lesz, míg az optimista, határozott, szeretı szülık gyermeke határozottan jobban gyógyul. 358 359

a szorongást kiváltó helyzet elılegezése, antitipatio (= elılegzés). penta-hydroxi-tryptamin=szerotonin

177

178 Elérkeztünk oda, hogy megállapítsuk, bátran kimondjuk, igen sok (testi) betegség okaként az emberi érzelmeket (mint válaszadási típusokat) kell megjelölnünk. Ráadásul ma már nem ismeretlen az a TEST ÉS LÉLEK KÖZÖTT KÖZVETÍTİ BIOKÉMIAI MECHANIZMUS , mely megbetegítı, vagy gyógyító hatású lehet. Az akár nem is tudatosuló félelem, pesszimizmus, önbüntetés, irigység, felhalmozott düh, érzelmek, ám számos betegség kiinduló állapota. A zeneterápián zajló hangulatszobrászat célja, hogy fellazítsa a megmerevedett alaphangulatot, érzést, hogy a megváltozott hangulatban más szemszögbıl lássuk a világot. Erıs, tartós negatív érzések (elégedetlenség, depresszió, félelem) hatására a gondolkodás is torzul, jóllehet, sok beteg ezt fordítva éli meg, azt mondják, a sötét világ, a beszőkült életlehetıségek, kicsi szabadságfokok, kedvezıtlen életesemények miatt rossz a hangulatuk. Így a zeneterápia áthangoló funkciója jelentıs. M ár egy egyszerő zenei gyakorlat, énekóra, zenei játék is megdolgoztat, felvidíthat, és a gondolkodási paneleket használja (konvergens-divergens, asszociáció, logikai felismerés, fogalomalkotás, összefüggések felismerése, absztrakció, problémamegoldó gondolkodás) és felfrissíti. Figyelem, a zene intuitív (ráeszmélés) gondolkodás, de gyémántlogikája 360 folytán a dallamvezetés diszkurzív361 gondolkodásmód (logikus) is. A kreatív zenei gyakorlatokról késıbb szólok. A terápiával kapcsolatos érzések, pillanatnyi érzelmek képesek áthangolni a beteg tartós érzelmi állapotát, azaz a hangulatot. Kitágítja a percepciót, emeli a vigilanciát.362 Zene hatására könnyedén indulnak be az asszociációk, az emlékek felidézése, sıt, évek óta legátolt érzelmek kifejezése. Elérhetı a tartós negatív hangulat oldása, sıt, az oldási technikák megtanítása. Akár egy zenemőben, életünkben is három fı érzelmi állapot jellegét differenciálhatjuk. Így beszélünk: 1. indulatról (érzelem), mely rövid idejő, heves (pl. explozív [impulzív], kitörı, robbanásszerő cselekedet kísérıje lehet) 2. hangulatról, ez tartós, befolyásolható, de mővészek, hangulatemberek, betegek inkább csak elszenvedik saját hangulataikat. A hangulat nem csak lelki mőködés, de a szervezet és az idegrendszer hangoltságát (tónusát), jellemzı állapotát tükrözi. A 3. szeszély adott hangulat és komplex pszichoszomatikus állapot gyors változása. A zeneirodalom számtalan hangulatkompozíciót ismer, a mőfaj neve capriccio (kapriccsó –olasz). A szenvedély legtöbbször cselekvéshez kapcsolódó erıs érdeklıdés, nagy motiváltság, és az akadályok leküzdésére képes erıfeszítés is jellemzi. Oly erıs lehet, hogy a személyiség saját morális beállítottsága, a társadalmi elvárások ellenére is lebírhatatlan késztetést érez a szenvedélyes cselekedetre. Zenei ábrázolásmódja fıleg a basso ostinato (ground, folyton visszatérı basszus fölötti variációk). Ilyen, pl. Purcell Dido és Aineas színpadi zenéjének g-moll, Dido búcsújaként ismert tétel (kormatikusan lefelé lépı basszus). A basso ostinato (makacs basszus) teszi szenvedélyessé Bach c-moll sakonját (ciacona, chaconne), amit orgonára írt, a pedál szólamban ismétlıdı basszusra, és ilyen Pachelbel híres (D-dúr) kánonja is. A szexuális szenvedély közismert darabja Ravel Bolerója.

360

Már Aristoxenos észreves zi: „Minden zenei dallam megértése két dologtól függ: a hallástól és a gondolkodástól.” Tehát a zene hallás (akoé) és/de gondolkodás (dianori a) kérdése is. 361 Rendszeresen felépített 362 Vigilantia=virrasztás. A pszichológiában az agy, vagy a figyelem éberségét jelenti.

178

179

A zeneterápiás munka célkitőzéseit az határozza meg, hogy milyen távlatokban gondolkodhatunk, mennyi idı, milyen módszerek állnak rendelkezésünkre. A terápiás szerzıdés megkötésekor reális célokat kell kitőznünk, így fel kell mérnünk a kliensek együttmőködési készségét, motiváltságát, értelmi-akarati színvonalát. M it kell elérnünk (érzelmi nevelés, indulatokon való uralkodás, negatív kognitív sémák, és irreális elvárások363 elhagyása, szociális ügyesség fejlesztése, egy trauma szimbólumokkal való kifejezése, ami tröbb; integrálása az énbe, stb.)?, mi az, amit elérhetünk? A betegekkel és pszichológusokkal végzett interjúk során kiderült, a betegek java része nem jut el a klinikai pszichológusokhoz, akik nem ritkán hárítják a terápiákat. Betegeink java része csak (!) gyógyszert szed, és mi több. Pszichiátere meg sem hallgatja, vagy nincs a betegre elég ideje, még akkor sem, ha fiatal, még nem megfáradt pszichiáterrıl legyen szó. Nem elégül ki a ventillációs szükséglet, nem valósulhat meg a beteg etikailag és szalmailag adekvát feltárása, követése, a kórtörténetek így sablonosak maradnak, sokszor csak úgy (!) kitöltik a kórlapokat.364 M arad a gyógyszer. És egyéb gyógyszerek, a gyógyszerek mellékhatásainak kompenzálására. Az egészségügy is a magyar viszonyokat tükrözi, nálunk minden betegnek (legyen ı depressziós, vagy gyomorfekélyes) kevesebb az esélye a meggyógyulásra, mint a fejlettebb nyugati országokban. Betegeim túlnyomó részét nem tájékoztatták arról, hogy egyáltalán, esetében milyen alternatív terápiás lehetıségei vannak (fürdıkúra, fényterápia, csoportterápia, gyógytorna, alternatív gyógyszerek vagy gyógynövények)? A terápiára való nyitottság, megérettség (vállaom magam, a lelki munkát, az ezzel járó szenvedést) alapján lehet valakit terapizálni, de ezt sokszor meg sem kísérlik. Így nem tud kiderülni, ki, mennyire, milyen mélységig alkalmas terápiára? A betegeiknek, különösen a klinikumban megjelenı betegeinknek sincs lehetısége mentálhigiénére, intim beszélgetésekre, rendszeres tanácsadásokra. Az ok a balkáni szemléletben, egészségügyiközgazdaságtani szemléletben és a politikai akarat hiányában keresendı. No és elsı fokon az ún. pszichiáteri szakmai szocializációban: ,,nem adom magam, mert ki fogok égni, ez csak egy skizofrén, ezzel meg nem foglalkozom, mert a borderlinosak úgy sem gyógyulnak” szemlélet. Pedig pont M agyarország az, ahol az emberek rosszabb anyagi, egészségügyi és szociális körülmények között élnek, a férfiak mintegy 10 évvel korábban halnak meg –nyugati országokhoz képest. A mentális probléma nem betegség, hanem a társadalmi lét ára, velejárója. A legtöbb mentális beteg állapota javítható, a legtöbb beteg nevelhetı, fejleszthetı. A tendencia azonban az, hogy lemondunk róluk, ezzel halálra ítélve ıket, a halál elsı lépcsıjére állítva ıket: azaz a szociális halál kezdetével egy lassú leépülés, tendenciaszerően az egészségügyi és szociális rendszeri építi le a betegek hitét, raportkészségét, reményét.

363

Pl. szeressenek a munkahelyen, ismerjék el a munkám, dicsérjenek (mert regresszióra hajló, kisgyermeki reakciókat mutató) nárcisztikus kliensem erıs, gyakori megerısítés nélkül levert, szorongó. Bár a munka, vagy a tehetség elismerése etikailag nem irreális, de pszichológiailag az. Így maga az ember, akinek rejtett, de erıs és állandó elvárás ai vannak, maga állítja elı szenvedéseit azzal, hogy függ ezen elvárások teljesüléseitıl. 364 Nem vsak saját tapasztalatom. Számos beteg ismerısımé is, olyan adatok és vizsgálatok (pontot/pénzt kap érte a kórház) szerepelnek egy zárójelent ésben amirıl ki sem kérdezték, meg sem vizsgálták a beteget.

179

180 TESTEBE GYÖKERET ERESZTİ LÉLEK

Hit nélkül, önbizalom nélkül, szeretet és személyes érzelmi támogatás nélkül azonban nincs gyógyulás, még szomatikus betegségekben is csak nehézkesen! M entális problémák esetén érzelmi támogatás nélkül beteget gyógyítani irreális. A test és lélek olyannyira összefügg, hogy érzelmi károsodás, negatív gondolatok már önmagukban testi beteggé tehetnek. Hit, remény, szeretet, -hihetetlen gyógyulásokat eredményez. A zeneterápiás „hangulatszobrászat” célja nem más, mint a betegségtudatban, a megváltozhatalanság hitében, a fájdalmakba, magányba, és félelembe betokozódott betegeket felvillanyozzuk. A krónikus osztályok betegeit érzelmileg revitalizáljuk. S tesszük ezt, pont a gyógyulás érdekében. M a már tudományosan is igazolt a test és lélek szerves kapcsolata (lásd: pszicho – neuro – immunológia). Számos pszichiátriai betegség, lelki probléma, idıvel immunológiai változással is jár365. De fordítva is, több aspecifikus betegségtünet testinek tőnik, de számos pszichés változást is indukál (pl. egyszerő megfázás, gyulladások –pontosabban a gyulladáskeltı hormonok ún. távolhatásai). Az immunreakciókban szerepet játszó citokinek és limfokinek a véragygáton átjutva, de közvetett módon (citokin indukálta hormon felszabadulás) is hathatnak a központi idegrendszerre. Általánosan legyengült testi és immunállapotot okozva. Az ún. nemsepcifikus tünetegyüttesnek ma már (sajnos) nem magyar neve van: sickness behaviuour. (Falus, 1998). A láz, a letargia, szomnolencia (immunglobulin vagy interleukin mediált hatás), ingerkerülés, izomfájdalmak (myofibralgia), a szociális érdeklıdés csökkenése, hipalgézia (fájdalomküszöb csökkenése), vagy az émelygés, az anorexia (tendenciaszerő fogyás) mind-mind a sickness behaviour tünetegyüttesébe tartoznak. Számos, korábban lokálisnak tartott (pl. gyulladásos, [arthritist fenntartó TNF= tumor nekrózis faktor]) folyamatról kiderült, hogy távolhatással is rendelkezik. A fagociták (nem specifikus sejtek) aktivitása során számos, az immunrednszer hírvivı sejtjeire hatóanyag szabadul fel. A gyulladáskeltı és immunaktivitást segítık az ún. proinflammatorikus anyagok (citokinek), mint pl. az interleukin egy-öt (IL-1,5 ) az interleukin 11 (IL-11), IL-8, alfatumornekrózis (TNF-α [ez is egyfajta citokin]) faktorok. A gyulladást az ún. antiinflammátoros anyagok állítják le, vagy legalábbis szabályozzák azt –HA, a pszichés státusz (pl. stressz, krónikus depresszió) nem gátolja ezek mőködését. Az antiinflammátoros anyagok között említhetjük az IL6, IL-10 –et és a TGF-ß366-t. Falus (1998), M aier és Watkins (1998) inkább a proinflammátoros anyagokat (citokineket) tartják felelısnek az egész szervezetet érintı válaszokért. E változásokat szakkifejezéssel IMMUNO-NEURO-PSZICHOLÓGIAI MODULÁCIÓNAK nevezik. Nos, ez a szó egyben a zeneterápia kulcsmondata is, legalábbis orvosi (orvosi viselkedéstani) szempontból. M a már tény, hogy a szociális kötıdési minták a testbe mintegy „átíródnak”, pszichofiziológiai élménymintákká (testi viselkedéssé) válnak. 367 Régebb óta ismert az árvák, a kötıdésbizonytalanságban szenvedık, a megvetettek és elutasítottak fokozott stressz-percepciója, kifejezett szorongáskészségük van (nyál-kortizol válasz vizsgálatok). A zavart kötıdéső emberek félnek a visszautasítástól, egyben önalárendelık, épp ezek miatt nem keresnek szociális támaszt, ık az ún. ’C’ (= cancer prone megküzdési) típusú emberek. 365

Pl. posttraumás stressz szindróma, krónikus (major) depresszió esetén glükokortikoid elválasztással összefüggı hippokampusz atrófia (elsorvadás). Sapolsky, 2001 Jellemzı még a T, B sejtek és szupresszor (citotoxikus) sejtek megnövekedése is, magasabb aktivációja az immunrendszernek (Maes, 1995). Kimutatható az akut fázis fehérjéknek, az IL-6 –nak (és receptorának) magasabb koncentrációja is. 366 A feltételezés ek szerint vannak segítı (helper) és gátló (supressor) T –sejtek. Az immunrendszer is agonistaantagonista módón van szabályozva. A TGF-ß egy gátló hatású citokin. A Th3 sejtek termelik. 367 A hetvenes években e koncepció, mint bioszociális rezonancia elmél et volt ismeretes (pszichológiai immunitás).

180

181 Nem véletlen, hogy a C típusú emberek közt több daganatos megbetegedést találunk, ık a tipikus (szükséglet és indulat) elfojtó emberek, konfliktuskerülık. Az ’A’ típusú, önérvényesítı (asszertív) megküzdés több indulatnyilvánítással jár (pl. harag), így a vaszkuláris rendszert (és szívet) is jobban érinti e temperamentum és megküzdési típus. D típusú ([social] dissterssed) ember szociálisan gátolt, nem tudja kifejezni negatív emócióit –melynek energiái tévutakra kerülnek. A mindennapi stressz sem marad nyom nélkül immunrendszerünkben. M ind az alakos, mind a humorálsi alkotók megváltoznak, az eredeti mintázat (kémiai összhang) mindenképp változik. Statisztikailag van, amelyik összetevı szignifikánsan változik, van, amelyik csupán konzisztenciát mutat, a lényeg azonban stressz hatására: az immunszimfónia elhangolódik. Relaxációban (pl. imagináció, [Zachariae és mtsai, 1990 368, korábban Jasnoski és Kugler, 1987] progresszív izomrelaxáció, légzéskontrollok (Green és mtsai, 1988) (konzisztensen) csökkent a fehérvérsejtek száma (Peavey és mtsai., 1985 369). Emelkedett a jótékony hatású szérum immunglobulin-A (sIgA) koncentráció (Kiecolt-Glaser és mtsai., 1985 370, Zachariae és mtsai., 1990). Statisztikailag teljes szignifikancia jellemzi a monociták és fehérvérsejt szám százalékarányait illetıen. A stressz és realxációs immunvizsgálatok számos immunszereplıre vonatkoztattak, pl. sIgA (s= szérum immunglobulin A), NK (natural killer, ölısejt) -aktivitás, fehérvérsejtszám, monocita, interleukin 2 receptor megjelenés (IL-2 R-expresszió), vírusokra (EBV, HSV antitest-titer371) megjelenı immunválaszok, stb. Az eredmények interpretációja nem lehet más, mint a tudat erejének elismerése: a relaxáció nem csupán pozitív lekli, de testi hatással is bír. Bizonyos mennyiségő stressz ébresztı (aorusal) hatású, de a tartós stressz kimeríti a szervezet immuntartalékait is (krónikus alacsony IL-2 szint). A zeneterápia jótékony testi hatásai a pszichoneuroimmunológai módszerekkel követhetıek, és igazolhatóak is A relaxációs és hipnotikus intervenciók üdvös hatásai nem kétségesek (biometrikus változások, vérnyomássüllyedés, pulzus és légzésfrekvencia csökkenés, légzésvolumen növekedés, aortatágulat, neuorendokrin [szerotonin, endorfinok, pozitív immunrednszeri {immunglobulinokm citokinek, receptor exptressziók}] változások). A zeneterápia hatékony minden olyan pszichoszamatikus beteg esetében, aki nem ragastkodik betegségéhez, hajlandó együttmőködni. Persze a zeneterápia elképzelhetetlen mozgás nélkül, még tolószékes beteg esetében sem. Az endorfin és adrenalin felszabadulás a mozgás következménye. A finom, mindenki számára végezhetı jógagyakorlatok ellazítják az ízületeket, áthangolják az izomtónust. „Szomato-szenzoros” áthangolás nélkül a zeneterápia kevésbé hatékony. A hangok, dallamok mantrák zümmögése a beteg sajtá aktivitását igényli, és szimbolikus: ı is tesz valamit önmagárt, nem a terápia passzív elszenvedıje. A szomatoszenzoros át-, vagy felhangolás, gyakorlatilag egy könnyő jóga. Kilégzünk, s a plafont nézzük, belégzés közben forgatjuk a fejünk, a kiindulási ponthoz érve újra kilégzünk. Integetünk a lábfejeinkkel, karunkat nyújtjuk az ég felé. M egannyi ciklikus és ritmikus mozdulatot végzünk. A ritmus lesz a védıpajzsunk. (M ind a testi, fiziológiás, mind a napi-heti életciklust, mind a tudatunkat értve ezalatt,) A tudatunkat szintén ritmikus áthangolással (katarzis, meditáció) tudjunk megváltoztatni.

368 369 370 371

Effects of psychological intervention… Psychotherapy and psychosomatics. 54, 32-29 Biofeedback-assisted relaxation: Effects on phagocytis capacity. Biofeedback and Sel f-regulation 10. 33-47 Psychosocial enhancement… Health Psychology 4, 25-41 Ebstein-Barr, Herpes Simplex vírusok

181

182 A kulturált foglalkozásokat, tehát nem csak a kötött terápiák, hanem az ágyban való fekvés alternatívájaként kínált aktivitást a betegek igénylik, szeretik. Ezek kapaszkodót jelentenek. Elejét veszik annak, hogy a beteg pont a kórházban kezdjen el még jobban izolálódni, kerüljön mélyebb regresszióba, vagy utasítsa el a külvilágot. A kulturális foglalkozások, a zeneterápia, a mentálhigiénés, kötetlen beszélgetések éppúgy kívánatosak iskolákban, mint öregek otthonában, vagy krízisintervenciós intézményekben. Egy kórházi, fekvıbeteg intézeti, pszichiátriai, ortopédiai, hospice osztály zeneterápiája: örömsziget. M ég passzív formában is hangulatjavító. Az öröm, humor, jókedv, pedig jelentıs gyógyító tényezı. „Az öröm az emberi lélek tápláléka. Nélküle egész életünk —haldoklás csupán”. –M ondja Franz Kafka. Ahogy felnövünk, egyre csak fásulunk és beszőkülünk. Csökken a játék, a kreativitás, a spontaneitás, az önfeledt öröm szerepe életünkben. Fontos, hogy a barátok összejárjanak, kártyázzanak, együttzenéljenek, társas játékot játszanak. A zeneterápián a játék elsısorban hangszerjátékot jelent. Akár ismert dallamocska játékát, mint a múltbeli hegedőtanulás emlékét, akár önfeledt, kísérletezı rögtönzést. A zeneterapeutának, miként egy pedagógusnak sokkal inkább tudnia kellene fejbıl ötven játékot, mint bármi mást! A tévére (szellem és morál ellenessége) és a rádióra nem bízhatjuk magunkat. A társadalmi munkamegosztásban bár egy tévéhíradó bemondó napi fél, 2 órás munkával akár 2 millió forintot is kereshet, míg egy orvos ennek csupán (szánalmas-komikus) töredékét, akár ki nem fizetett ügyeletei pénzek ellenére is szolgálja hivatását, a kultúra kezd eltőnni, a szellemi réteg végsı vereséget szenvedni a profit fasizmusa, a kalmárok világa idején. A játék erı, öröm, képességgíakorlás, szimbolikus, tranzakció, és- az ÚJRA GYEREK-LÉT EGY P OTENCIÁLIS MEGÚJULÁSI LEHETİSÉG . „Csak az boldog, ki jászhat” –József Attila.Ezért a zenei játékok, egyszerő ritmikus-melodikus koreográfiák szerves része. A regresszió a kreatív erıket mozgósíthatja, tehát a: játék/alkotás/humor: egy regresszió a progresszióért folyamat. Amúgy sincs mővészet játék nélkül, a kreativitás és játék összefüggést mutat. A játék és mővészet a fájdalom, a válságállapot feldolgozásának eszköze, és az öröm megidézése. Freud is hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy a játék a trauma feldolgozásának eszköze, mint ahogy egy színdarb, vagy egy könyv (Sorstalanság) film (Schlindler listája), társadalmi traumáknak (jeles példában a holocaust) a feldolgozása. M aga a megbetegedés, a pesszimizmus, a krónikus fájdalmak eleve csökkentik az ún. örömre való képességet. Figyelem, itt most nem játékpszichológiáról, vagy egy módszertani fogásról van szó. A játék, az együttjátszás az életminıséget érintı kérdés, így filozófiai, hisz az életünk egészével kapcsolatos. Valóban, számos fejlıdéslélektani, játékpszichológiai és pedagógiai vonatkozása van, itt most azonban a kérdés az, hogy miért játsszanak gyerekeink, ismétlem a saját gyerekeink többet, kreatívat iskoláinkban? M iért nincs idı erre? M iért nincs hangsúlyosabb képzés e téren a pedagógus-képzı intézményekben? A játék [az élet megvendégelése, az élet marasztalása –Dunkel], a bıség, a tanulás, a kreativitás, a konstruktív és intenzív együttlét, a feloldódás élménye. Az idı az energiák rendelkezésre állása, az életöröm mind kifejezése, mind megélése, szociábilitás, a szorongásmentes lét, vagy a szorongás és szomorúságot oldani tudó létidı. Az élet maga játék [Dunkel], egyetlen atom már potenciális lehetısége az izotópoknak, protonszám-variációknak, azaz az anyag, így az élet játékos (mondularitás, modulokból felépülı struktúrák és struktúra –változatok) fejlıdésének, variációinak, sokféleségének (bıség, pluralitás). 182

183

Képzeljük el, hogy minden pszichiátrián van játékóra, mert az osztáyos betegek java része hozzá sem nyúl a sakktáblához, kártyához, labdához. Az ágynyugalom nem jelentheti a tétlenségre való ítélést! Labdázásra, pingpongozásra való hely úgy sincs. M i lenne, ha óvónıt, pedagógust tudna (akár részmunkaidıben) foglalkoztatni egy egészségügyi intézmény. Orvosbohócok ugyan vannak, persze csak M agyarhon egyetlen városában, Budapesten. A színházsadi, a szerep és drámajáték, pantomímus rengeteg feszültséget jelenít meg, de kínál is lehetıséget a kreatív feldolgozásra. A mikroszínház (párbeszéd, szituációs játék) aspektusai a következık: ─„face play”, érzelmek megjelenítésa az arcon ÉS ezek kitalálása is, ─alap testtartások, karaketrek, ’szobor’, melyek érzelmeket, alaphelyzeteket fejeznek ki ─tér: státuszt jelzı, távolság-közelség, alárendelés, szimmetria, együttmőködés, ─komédia-tragédia: ugyanazon dolognak a polális-végletes bemutatása, érzékeltetve M aát isten372 heylét: azaz a semleges középutat —túlzó kilengések nélkül, ─konkrét élethelyzetek dramatizálása és helyes megoldása (transzpozíció), ez életnevelı jellegő, szélesítheti a magatartásrepertoárt, ─vetélkedés és egyensúly, szimmetrikus státusz játékok (W.R. Bion, Experience in group, 1968, Tavistock) Sajátos karakterhelyzetek a mindennapi élet játszmái, -akár önmagunk karikírozása is: ─incselkedés/sértegetés, ─barátkozás, ─udvarlás, ─úr és szolga, ─szövetségre lépés ─kiengesztelés/megbocsátás/elengedés ─jutalon, dicséret elfogadása A karakterhelyzetek és játékfeladatok elıvételezik a változást, sıt, a tudatossá tett, elıkészített és motivált szerepjáték annak a módja, hogy megváltozzunk, új, hatékonyabb pszichoszociális szerepeket tudjunk eljátszani. Annamari élete a harag, s a rosszul menedzselt haragja depresszióssá, negatívvá tette. Három zeneterápia kellett neki, míg végül elvállalta azt a szerepet, ahol ıt megbántják, s mégis, virágot ad annak, aki megbántotta. Az agresszió minket is károsít, akár elszenvedjük, akár mi vagyunk (gyakran, habituálisan) agresszívek. A játékos szerephelyzet mindenesetre új alternatívát mutatott Annamarinak. A begyakorolt indulati reakciók reflexet, vagy a buddhizmus nyelvjátékában karakterhibát; szamszkárát okoz. Ez olyan, mint a sáros út talajába vájt barázda, mindig abba zökken a szekér kereke. M i is az indulatok (és túlértékelt gondolatok) kátyújába tévedünk, s bizony nagyon nehéz a kizökkenés. A szerepjátszás szimbolikus szerepelhagyás, a saját magunkon való túllépés lehetısége. Játszani egymással, szimbolikus tárgyakkal is lehet, babával épp úgy, mint egy kiskanállal.

372

A madártoll jelképezte könnyő és semleges rész Isis (fény) és Séth (sötétség) között. Maát egyiptomi isten túlmutat a poláris világon, ahol valami vagy jó, vagy rossz. Legközelebb Nietzchénél látjuk a törekvést, mely túl jón és gonoszon találja meg a nem poláris világ teljességét.

183

184 A tárgyakkal végzett improvicáió (egyik betegm a cipıjével játszott, nem is tudtam, milyen szenvedélyes lehet egy cipı, a cipıfőzık átölelték a másik beteg magányosan guruló narancsát, biztonságot kölcsönöve neki) nagyon kifejezı tud lenni. A tárgyakba átvitt érzelmek/helyzetek/szimbólumok terápiás (1. megjelenítés, 2. szublimált kivitelezés) erejüek. Ezek gyakorlatilag élethelyzetek, melyek akár igen nagy gondot is jelenhetnek betegeinknek. E játékok tartama és intenzitása azonban már szétfeszíti a zeneterápiát. M égis említést teszek róla, a komplex érzelmi ráhatás nagyobb terápiás lehetıségekkel bír. Nem feladatom a játékpszichológiai és tranzakcióanalízis tárgyalása, egy azonban biztos, a játék a felnövekvés lehetısége. Nem csak regresszióba visz, de fel is növeszt (szerepjáték, furfangos szerepfeladatok, megfigyelés, utánzás, öröm, kommunikáció és társak, gyakorlás, sikerélmény, a piageti izomorfia 373 etc.). Kialakulhatnak megszokottá vált játékaink, amiket már várnak a betegeink, de sokat rögtönözhetünk, vagy közösen ki is találhatunk játékokat. A játék, a színészkedés, segít, hogy a beteg KILÉPJEN a saját, betegségét fixáló, elıidézı szerepeébıl, mint karakterpáncélból és életjátszmából, élethazugságból. A játékfeladat „életcsepp”; szabályok és lehetıségek vannak. az élet elıl futó betegeknek ez lenne az elsı állomása, az élethez való visszavezetıdés útján. A játékban több szint van, az egyik a cselekvések, a másik, a szavak szintje. De van egy mélyebb lényegesebb szint is, ez pedig a jelentések szintje. A sok játék, egyben a rendszeres játék (felnıttek heti összejövetele, pl. tenisz, sakk, póker, közös zenélés, stb. céljából) ezért feljesztheti az értelmet! A játék fiatalon tartja a lelket. Az asszimiláció (assimilatio) az új tartalmat és funkciót egy már meglévı funkcióhoz illesztem (a világot magamhoz alakítom), az akkomodácio (accomodatio) a már meglévı cselekvés i sémák új helyzetekhez és benyomásokhoz való illesztése (magam alakulok a világhoz). Ezeke kombinációa az, amit sikeres alkalmazkodásnak, adaptációnak (adaptatio) nevezünk. Ezek a játék, a rögtönzéses játékhelyzetek, a szimbólumképzés sajátosságai. A kipróbálás, a funkció gyakorlása, a szerep, az utánzás, a szabálykövetés, a szabályok alkalmazása, a kompetencia öröme, a vereség elviselése, mind-mind életmozaikok. Az adaptációt, a depressziósók felébresztését és a lelki érést segítik. A megismerés és az aktivitás vagy objektív, tárgyraorientált (ami itt személyt jelent, a pszichológiai tárgykapcsolat szakszó nem élettelen tárgyat jelöl) és a társak világában zaljik, vagy introspektív, a figyelem a saját élményanyag által lekötött, önmegtapasztaló: szubjektív. Winnicott szerint a harmadik út a kreativitás útja. Az objektívat és szubjektívat a kreatív ember a saját szubjektumából létrehozott tárgygyal, mint híddal köti össze. A „híd”, a közös tér, az átmeneti tárgykapcsolat-átmeneti jelenségek (már én-távoli, de még tárgy-távoli is, még énközeli, de már tárgyközeli is). A játék nem csak az egyik ember fejében zajlik, s nem is csak egy geográfiai térben. Hanem a lehetıségek (képzetes) terében, majd az interakciók és szimbólumok, a közösség terében –az éntıl a külvilágfelé távolodva. Ezért hívta a játék terét Winnicott potenciális térnek. A játék, a kreativitás kulcsa a „regresszió az én szolgálatában” (Kris) típusú jelenség. Egy homogén, ellentétmentes világ elérése zajlik.

373

Az egymásra következı fejlıdési szakas zok mikroszkopikus fejlıdést, változást indukálnak.

184

185 A tárgyak és szavak, minıségek szétválnak, majd ellentmondásmentesen forrnak össze, így az egyén irányítása alá kerülnek, de legalábbis kerülhetnek újra olyan pszichikus tartalmak, melyek eleddig traumaként viselkednek. A játék tényleg a felnövés lehetısége. Ami a zenész, az alkotó, vagy zeneiskolai, zeneterápiás csoport számára játék, és szakmai gyakorlás is, az a vokális vagy hangszeres improvizáció 374. Olyannyira elfeledtük a rögtönzött (bár kaptafára történı) játékokat, legyen a szóbridzs, labdás kidobós, vagy egyéb társas szórakozás, hogy a kép és hangrögzített élmények vették át életünk felett az uralmat. Hiányzik életünkbıl a kötetlenség, a szabadság, az eredetiség (mindenki a vélt sztárokat utánozza), a spontaneitás. Épp ezért, hadd idézzek néhány gondolatot a Lélek-Világ-Zene (1997, Debrecen) címő könyvembıl, az improvizációról írtakat. Azért, mert szomorú tapasztalatom szerint még egy fısikolai docens is csupán két, hígabb tartalmú oldalt volt képes errıl írni. A rögtönzés a játék, a kreativitás, a belsı idníték felébresztése, a lelki disszonanciák feloldási kísérelete. A szabadság keresése. A kompetencia és a saját világ teremtésének öröme. Bálint M ihály szerint rétegek, ún.area -k vannak bennünk. Az elsı réteg az alaphiba rétege, itt a self és a tárgy képe még nem válik szét egymástól, diffúz, a tárgy szorosan, inseparabiliter (elválasztahatlanul) az énbe integrált. Ez volna az „alaphiba,” (neurózisok, személyiségzavarok) az elsıdleges tárgyszeretet területe. A második area területe az ödipusz komplexus tere. Két, jól elkülönült tárgyképpel (anya és apa). A harmadik réteg a kreativitás, ahol a selffel szemben semmi nincs, a kreativitás tere üres. A szubjektum önmagából dolgozza ki tárgyát. (Nem úgy, Winnicottnál.) Az alkotás itt a legszélesebb értelemben vett, önmagunk kiteljesítését, reparációját, fejlesztését is jelenti. Így az egészségnevelés részét kell, hogy képezze! A már nem bizonytalan, nem sztereotíp alkotásban nyílik meg mély önmagunk, lényünk spirituális része! M agatartás és játékterápián is alapvetı a rögtönzéses helyzet: kihívás, problémás sziutáció → megelılegzés, elképzelés, (”future pacing”) → válasz, korrigált válasz → új lehetıségek, új érzés, új magatartás, ⇒ fejlıdés, megtalált megoldás, önprogramozás, önnevelés (new behaviour generator). A kreativitás kiemel a statisztikus és valószínőségek világából (környezet, szerep [elvárt magatartás]), új dimenziót és újszerő gyakorlatot visz a képességek világába (eleddig ezt meg azt tudtam, amaz soa nem ment), gyökeresen átformálja a meggyızıdések szféráját (úgy hittem, azt gondoltam, nem is hittem volna, hogy menni fog, stb.), s megcélozza a spirituális önmagunk elérését. Kérem az olvasót, tegye egymás mellé a kreativitás, a játék és a szabadság fogalmait! Ezek speciális találkozási területe, a rögtönzés. M ost ezzel részletesebben fogok foglalkozni. Az alábbi ábrát Robert Dilts modellje alapján készítettem. A mővészet-, játék-, és logoterápia, teológia, mővészet célja a spirituális mag elérése.

374

Publikálva: Gond, Filozófiai periodika, 1999, Törvény által szabadon. A Lélek-Világ-Zene c. könyvem egy fejezete. Mivel azonban e téma halott, s igen szerény ismereteket tudnak errıl zenész kollegák is, itt is közlöm.

185

186

Környezet múlt

meg gy ızı dés

magata rtás

képessé gek Spirituá lis mag ident itás

186

187 A ZENEI IMPROVIZÁCIÓRÓL375 -kreativitás, törvény, történetiség -

Az a tény, hogy e témáról írni-beszélni kell, már önmagában jelenti azt, hogy baj-, értetlenség-, homály van az exponált téma körül. M árpedig írni kell, mert azok az elkötelezettek, elhivatottak, sıt, a nem profitorientált, álmodozó ,,bolondok” számára, kik a múlt értékeit ırzik, mi több áthagyományozzák azokat. (Közeledik az írástudók és mővészek teljes alkonya.) A mővészetfilozófia, és a kulturális antropológia megmutatta számunkra, a ván dortémák, esztétikai kulcsproblémák, a magas formanívón kidolgozott, közismert, öröklıdı motívumok376 úgyszólván halhatatlanok, lényegiek és archetipikusak (vö.: C. G. Jung archetípusait, az emberiség mítoszteremtı tulajdonságát, de igényét is, lelki komplexusok, örök porblémák,a fejlıdéshez szükséges kulcsproblémák-csomópontok, karmikus-spirituális feladatok). Ám még mielıtt az improvizálásról szó esnék, fontos megjegyeznünk: az improvizálásnak nem a zenéhez, a mővészetekhez, hanem az (alkotó) emberhez van köze. Ahhoz az emberhez, aki valamit oly fokon volt képes elsajátítani, hogy naprakész módon képes azt produkálni. M indig meghatódunk, ha valaki kotta nélkül koncertezik, ugyanakkor zavarba jövünk, ha valaki kotta, s a betanult reflexek, dinamikus sztereotípiák, a reproduktív emlékezet nélkül játszik, s mégis: zenél. Ezen kívül a kreativitás nem esztétikai és mővészetpszichológiai fogalom. a kreativitás az antropológiai ember sajátos vonása. Ez a vonás teszi lehetıvé a kultúrát, azaz a zárt genetikai-testi programok felülírását. Filozófiai oldalról azt állapíthatjuk meg, hogy világunk törvényszerőségeket mutat fel. Kikerülve az idealizmus, materializmus eleve elkötelezett, s axiomatikusan strukturált merev észjárását, azt mondhatjuk, a szubjektív-objektív szembeállítás csalóka, hamis, az viszont de facto igaz, hogy életünkben külsı és belsı élményvilágot 377 fedezhetünk fel, s ezen élmény és tapasztalatkészletben törvényszerőségeket, szabályszerőségeket tudunk kimutatni- sıt, mi magunk akár tudattalanul is konstruálni. Ezen törvények komplexek, tehát nem csupán racionálisak, kauzálisak, hanem irracionálisak (játék, fantázia), intuitívek, sıt nyelvileg kevésbé megragadhatók is. A világban egyfajta törvényszerüség munkál. Ami létre hoz dolgokat, jelenségeket (vö.: Carl Roger aktualizációs [saját lehetıségek kibontása, az organizmus, a társadalom stb. fejlıdése] és formatív [univerzális erı, az aktualizációs erı másik aspektusa] tendeciák, szüntrópia [az entrópiával {rendezettlenség} ellentétesen ható erı]). Az. ún. „ezoterikus”, de múlt ısi tudását (tehát nem racionális formábna, de valós tudást) újraélesztı hagyományokban: a kreativitás ıserı, nemzı erı. Tehát többet mond, mint a pszichológia, mert a lényegit adja, képben, metaforában, történetben. Nos, az erı megfogalmazás: mert a kreativitás dinamikus, változó (a kreativitás a személyiség váltakozó/változó tulajdonsága, és változtató (formálóerı, megújítás, sıt, újraalkotás). Az erı istenhez rendelt, tehát isteni potencia, lehetıség, képesség. Ez a kreativitás passzív, már-meglévı-ki-nem-bontakoztatott aspektusa. 375

In: Gond 21-22 Filozófiai esszéfolyóirat, 1999 Örök emberi problémák, kulcshelyzetek, archetipikus elemek és archetipikus helyzetek, sorsesemények megjelenése a mővészetben; pl. szerelem, halál, isten, életértelem, erkölcs, hatalom, igazság... 377 A külsı tárgyakat is belülrıl (így eléggé szubjektívan) teremtjük meg, mindemellett elég gyakran úgy látunk, ahogy mások is látnak (csoportnyomás, konformizmus, szégyenkultúra.) 376

187

188 Ez az erı az emberben is ott lappang, vagy ha hagyják, meg is nyilatkozik. az emberben is meglévı kreatív potencia, isteni potencia. Így a kreativitás által magát a teljességet/Univerzumot/istent ismerhetem meg. Ahogy ma ezt a természettudományok meg is erısítik, az anyagi világ szerkezete jónéhány matematikai állóndóval jellemezhetı, és matematikai egyenletekkel még a biológiai, társdalmi, közgazdasági folyamatok is modellezhetıek. Tehát a szerkezet és a folyamat tudása, a teremteni, alkotni tudás, ez pedig elég metafizikai színezető dolog. A logikai végkövetkeztetés az, hogy szerkezet (stabilitás, felépítı alapelvek) és a folyamatok (véletlenszerüség, rendezettlenség, változékonyság, de irányítottság, megkomponáltásg= kiszámítottság) tudása isteni tudás. Így az ember számára a kreativitással elérhetı az „isteni tudás”. Ahogy mondani szoktam; a „kreativitás a bepillantás módja (a teremtésbe).” A törvényszerőségek univerzalisztikusak, ám igen sokszínőek, az élet részterületein más-más, önálló entitásnak látszanak, differenciáltak, (az interakcióik miatt) környezetfüggık, de azonos alapokra vezethetık vissza (pl. a szuperhúr/M elméletben378 egyesített fizikai erık). N.B. Az élet maga játék [Dunkel], egyetlen atom már potenciális lehetősége/oka/iránya (protonszám-variációk, anyagféleségek, molekulák és kötésvariációk, kémiai modulok szerveződő kapcsolatai, maga a modularitás 379), azaz az anyag, az élet játékos fejlődésének, variációinak, sokféleségének (bőség, pluralitás). Egy princípium (alapelv, vezérelv, őselv), vagy arkhé egyben inventio (invenció= ötlet, kitalálás, találmány) is. Az élet alapeleme az INFORMÁCIÓ (lógosz) és ENERGIA (a Dirac-tenger [morfogenetikus mező] végtelen ereje [energiája]) EGYMÁSRA HATÁSA, mely SZERKEZETet hoz létre, alkot, struktúrál, konstituál. A világ a mondularitás, modulokból felépülő struktúrák és struktúra – világunk a változatok világa. Constituo ergo sum = megformálok, tehát létezem (és az alkotásaimban [és viszonyaimban, barátaimban, életutamban, etc.] tükröződöm). Isten DNS [modul] ötlete már oka/lehetősége/célja az ismert világunk létrejöttének [lego játék, modularitás]. Egy mag – potenciális erdő. Egy erdő – potenciális ökoszisztéma, bolygó, Gaia. Ez megy ad infinitum. Az élet kánon. A LÉT AZ EGY SZÓLAMÁRA ÉS VARIÁCIÓIRA KOMPONÁLT . M ég akkor is, ha a szélsıséges variációk idegen, független, autonóm formáknak is tőnnek. A cantus firmus (vezérdallam, fıszólam, szó szerint: erıs dallam) adott, ezt ellenpontok, variációk, feldolgozások persze elhomályosítják, a vezérdallamból olykor mára csak egy-egy hang marad —a sok-sok díszítı dallam között. Tehát: cantus fractus keletkezik (ami egy improvizációs stílus, lásd pl.: Bach strófikus szerkezető korálfeldolgozásait, Dufay himnuszaiban feldolgozott zsoltár töredékeket, stb.), a dallam széttöredezik (fractus= törés). Életünk és a lét „fıdallamát” kidíszíthetjük, variálhatjuk, hozzá toldhatunk (intecisio, interpolatio, tropus), más dallamokkal elfedhetjük, de meg nem szüntethetjük. A pluralitás, a létezık/emberek/létmódok sokasága egyfajta cantus fractus.

378

M= mint membrán, röviden; brán –elmélet. De nevezik Madness (örültség) és Magic (mágikus) elméletnek is. A világ olyan a kvantumfizikában és topológiában, mint a Lego játék. Tehát nem sok, hasonló alakú modulból, de igen sok kapcsolódási lehetıséggel bonyolult szerkezet – és funkció hozható létre. Úgy tőnik, az élet modulásris. Egyegy létezı; egy modul= frekvencia, rezgési minta (pl elektron). Tehát az umiverzum zenei szimfóniáj ában a hangok a modulok. 379

188

189 A mővészet is ismeri saját törvényeit, jóllehet ezek a törvények (ellenpont, disszonancia, interferencia, kánon, tükrözıdés, szimmetria, aranymetszés stb.) nem sajátjai, általános törvények, viszont a mővészet sajátságos területén specifikusan nyilvánulnak meg. A bartóki hídforma, aranymetszés-arány, szimmetria (hókristály, kvaternér ammóniagyök), a végtelen kánon [már régóta] mind-mind ott lüktet a fizikai világban. (Rez gés, sugárzás fázisismétlıdései, születés, halál, maga a lét, mint örök vanság, rekurzív függvények, tautológia) a napraforgó (Helianthus maximus) s logaritmikus ellentétspirálban növekvı virágzata a fenyıtobozok (Pinus nigra) magjainak spirális elrendezıdése a Fibonacci számsor ( 1 ( 5 −1) ) ritmusát mutatja. A fák virágok, 2

állatok tengely-szimmetrikusak, a virágok ivarlevelei forgásszimmetrikusa. A hajtás, az ág, a rügy, levél eltolás-elcsúszásos szekvenciális (juharfa) (de van helikális, tölcsérszimmetria is, (pl. vö: J. S. Bach: e -moll ,,tölcsér” [Wetge] 380 fúgájával!). Bach Canon per Tono tétele – a Das M uzikalische Opferben, ha nem zárja le a zenei szövetet, egy végtelenségig ismételhetı modulálás lenne. Így válik olyanná, mint egy Klein kancsó, vagy M öbius szalag, vagy a Fibonacci számsor, vagy épp spirálok, lépcsık, csigaházak, vagy a kódoló-nem kódoló génszekvenciák elve. Igen, a természet benne van a mővészetben, mert a kettı végsı soron ugyanaz. Sok a szimmetrikus vegyi anyag (malonsav, éter stb.). Csavarodást mutatnak bizonyos szubatomos részecskék pályái (helicitás), sztereokémiai anyagok mutatnak tükörszimmetriát (optikai aktivitás, sztereoizoméria, kiralitás, enatantiomorfia). Sıt, csigák, néhány baktérium, növény fejlıdése kozmikus léptékő, speciális ritmusú, (Holdritmust mutat, pl. a Nautilus pompilius mészvázának növekedése, mely ún. logaritmikus spirál) az állatok, emberek imitálják egymást (tanulás, imprinting, szokásalakulás, echolaliás betegség). A fraktálok (= [fractus: töredék] önhasonlóság, pl. a szem retinájának idegsejteinek fraktálalakzata, faágak, szılıfürtök önhasonlósága saját, kisebb részleteiben, vagy nagyításaiban) a M andelbrot halmaz, vagy a rekurzív függvények, (kvázi kényszerbetegség, monománia) a végtelen kánon zenei jelenségére rímelnek rá. Rectus381 : Az ÉLET ÉS ZENE (játék!) 382 UGYANAZ, az ÉLET JELENSÉGEI ZENEIEK –vagy ha úgy tetszik inversus : a zenében is ott az élet (minden törvénye, fenoménja). Az elızıekbıl kitőnik: az általunk ismert világ törvényei alapvetık, ugyanakkor variáltak, sıt, variálhatók. A variábilitás azt eredményezi, hogy számtalan fenomént, megjelenési formát látunk (számtalan játék lehetséges), jóllehet, ezen formák nem önállóak; egy-egy alaptörvény teszi létüket lehetıvé, persze számos járulékos feltétellel, akcidenssel. Az élet játékos, mihelyt azt modnom, ez egy kicsit másképp is lehetne, megjelenik a játék eszméje. A játék pedig univerzális (nem lokális, mindenhol jelen levı) jellemzıje a létnek. Kérem szépen, Isten maga játszik. Világot játszik.

380

A tölcsér, a táguló minták, a logaritmikus spirál az ösztön örvényelméletétıl nem független. Sıt, a táguló minták nézegetése javíthat a depress ziósok állapotán (akik leszőkített szenzomotoros, és képzetes térben élnek). –Hermann Imre, 1960 (in: Lélekelemzési tanúlmányok, Bp. 1993). 381 Egyenes, helyes, zenében a téma, alapdallam maga. 382 inversio= megfordítás, utalás egy zenei téma tükör (ahol a dallam lefelé lépett ott fel felé lép a megfordítás szerint: tükör) ill. rákfordítás ára (a dallam visszafelé játszás a). Bach számtalanszor játszika téma rectus-inverus szembeállításával.

189

190

A MŐVÉSZET JÁTÉK, MÉRTÉKKERESÉS , TÉR –NYERÉS

(Dunkel)

A játék lényege, hogy egy: elızetesen oldott, egységes, integráns létbıl kiszakadjak, és: játsszam! A játék nagy lehetısége és legfıbb mozzanata, hogy: feloldódjam benne 383. A játék intim. M iért az? M ert az intimitás = védımechanizmusok és páncél nélküli lét. A játék mezítelen (Dunkel). Ezért lehet a lét alapállapota a kreativitás, az intimitás, a szeretet és a mezítelenség (önmagamnak lenni tudni, szerepek, kényszerek, szégyen nélkül). De térjünk vissza a fenomének, a jelenségek ezerarcú világához. A sokszínő jelenségek mögötti okok minél alapvetıbbek, annál univerzálisabbak is egyben (pl. fénysebesség, töltésmegmaradások, [bariontöltés, színmegmaradás, paritás-megmaradás izospíninvariancia], energia megmaradások, Pauli elv, Planck -állandó, gravitáció stb.). A magyar népmővészet szép, szimbolikus képnyelvén szólva, az életfa, mely egyetlen ágából, egyre gazdagabb oldalsó elágazásokkal (rekurzió, sarjadzás, variáció, ismétlés, transzpozíció, szimmetria, vetület, arány, elforgatás, stb. stb. —játék!) levelekkel, indákkal, virágokkal gazdagodik, jelenti -minden redukcionizmus nélkül- a világ inkább monisztikus, de legalább kevés, jól definiálható törvény által való kormányzottságát (szuperhúrelmélet). A mővészet, így az improvizáció is mindig törvények, fizikai, akusztikus, pszichomotoros, esztétikai (hangnem-hangészlet, hangszerszerőség, tempó, téma, elaboráció, fejlesztés, stílus, az improvizatır személyiségének [egyéniség, neveltetés, szokás, motiváció, akarat, attitőd, értékorientáció] törvények által vezetve (tehát determinálva, + lehetıvé téve) történik. Ám az improvizáció (és mővészet, de mi nem?) nem csupán e törvények fenoménje, több annál: a lehetıségek, pontosabban a fentebb említet törvények által megengedett lehetıségek játéka is. A világ alaptörvénye tehát ily módon van mozgásban, a részletek sokfélék, noha a törvény ugyanaz. Hen pantha einai: minden Egy. Avagy minden az Egy kiáradása. Ilyen értelemben monomániásokként éljük életünk; újrajátsszuk, variáljuk, ragozzuk, tropizáljuk az élet alaptörvényeit. A saját szövegnek az életbe toldása nem nárcizmus, személyiségkultusz, öncél. Egyenesen szükséglet, mert e nélkül az az élet, amit élek, nem az én életem. M ert mindenki önmaga, saját csak reá jellemzı tulajdonságokkal, meghatározottságokkal és szükségletekkel. A kreativitás a lét alapállapota (Winnicott), s a mintakövetés, a mindenáron alkalmazkodás, betegség. A kreativitás a gyermek onmipotencia hitével kapcsolatos. Bármi lehet még. Ha és amennyiben nem éri a csecsemıt sokk, s akkor elveszítheti onmiotencia-hitét, s nem tud kreatív lenni. Ezek szerint életünknek tartalma van. Programozottak vagyunk (genetikai-, biológiai, szociokulturális, pszichológiai értelemben), de olyan programozott létezık, kik saját maguk is programozhatnak, mi több, beleszólhatnak önnön programunkba (önnevelés, autokorrekció, tudatosság). A játék (a zenei játékok és alkotások is) a szabadság szinonimái: ún. tárgy (kapcsolat) nélküli terek, a teremtés szabad terei. A megszületés elıtti állapot, a méh örök sötétje, a világegyetem eredendı csendje és sötétje. 383

Nem tudtam, hogy hasonlót mondott Gadamer is (in: Igaság és módszer, 1984, Gondolat, Bp.). A szinkronicitás lényege, hogy gondolkodók hasonló (1) problémába ütköznek, s (2) akár hasonló gondolatokra is jutnak.

190

191

Az alkotás önmagunk, a self (Winnicott) keresése. Az igazság és a szabadság (Dunkel) keresése384. Szemben azzal a felfogással, hogy csak (?) puszta álmodozás, a gyakorlati világtól való elfordulás (regresszió, hárító magatartás, pótlék). A mővészek, feltalálók, újítók, tudósok, azok az alkotók, akik megismétlik a teremtés misztériumát, tudniillik ık maguk is teremtenek (emberi léptékkel). Ráadásul a játékban (improvizációban és alkotásokban is) sajátos arányban, de jelen van az asszimiláció és adaptáció is: a játékban alkalmazkodom (az adott lehetıségekhez, feladat, hangszer, technikai tudás, stb.) és magamhoz idomítom, átalakítom (asszimiláció) a világot. Az alkotás egyfajta gyermekkori szinkretimus (lásd: Piaget két világ elmélete), egyfelıl megtalálható benne az autisztikus, mágikus gyermeki vágygondoklodás és álmodozás elemei (asszimiláció, autizmus), másfelıl a felnıtt kor akkomodációs, logikus, reális gondolkodásmódja is. Az improvizációban is, mint az alkotó folyamatokban általában (a kisebb gyerekek eszközös, babás játékterápiához hasonlóan) a belsı fantáziavilág és a külsı realitás sajátos összekapcsolása zajlik (Winnicott, Dunkel). Íg a valóság meghaladása is –mindkét valóságé. Van itt még valami, az improviázlás azonnal alkotás –latencia nélkül. Nem tudom, elsıként fogalmazom-e meg, de ez mindegy is: két „dolog”, sajátosság jön itt össze. az egyik a zene, a kreativitás tere, mint ún. 1. tárgy nélküli tér (a Bálint M ihály-i harmadik area, lásd a 134. oldalon mondottakat, a személyiség areáiról). A pszicholiógia a tárgyat személyre érti, tehát személlyekkel való kapcsolatot értünk tárgykapcsolaton. Az alkotás tehát a magaban való állás. Az üresbe való beleömlés. Ugyanakkor egy másik sajátosság is itt van, a zene, mint; 2. protokommunikáció, a szóbeli-fogalmi közlés elıdje. Tudományos nevén ún. prezentációs szimbólumnyelv, és mint önmagam kommunikálása, rólam szól, DE senkihez sem intézem a szavakat (mert a tárgy nélküli térben nincs tárgy). A zene, fıleg az improvizáció, légbıl kapott (tudatelıttes, tudatalatti) és pusztába kiáltott szó (Dunkel). Ráadásul a nyelvem preverbális, nem fogalmi, de deskriptív (leír állapotot/vágyat/akaratot/érzelmet/helyzetet). Tehát nem diszkurzív. A diszkurzív nyelv általános, „az ember,” „a világ”, a nem diszkurzív (vagy másképp idioszinkratikus) nyelv konkrét, „ez az ember”, az „én világom” típusú. A zenei kijelentések nem pragmatikusak, nem igazak vagy hamisak. Az „én ilyen vagyok” „én így látom”, „ekkép élem meg” típúsúak. Ezen információknak mentálhigiénés és alkotáslélektani jelentıségük van. A zenei improvizáció e tárgynélküli terében egy prezentációs nyelvvel kommunikálok. Tehát valakit keresek. (communis= közös, közössé tevés). HÍD A PARADOXONON ÁT

A nyelv (A.) tárgykeresı és (B.) kapcsolatfenntartó is egyben. De felmerül a kérdés: kivel kommunikálok (a hang: érintés)? A kreativitás tere tárgy nélküli, „üres”. Az alkotás folyamatos önkimondás. Az önkimondással erısített; „én vagyok” érzés fenntartása. A kapcsolatot önmagunkkal tartjuk fenn, mert a mővész, vagy a beteg olyan gyenge, hogy átfolyik rajta a világ. Újra kell rajzolni önmagát –ennek a mővészet az eszköze. S ez az eszköz a betegek számára is alkalmas arra, hogy új, nem beteg önmagukat létrehozzák. M ert a mővész, vagy a beteg olyan gyenge, hogy átfolyik, beleömlik a világ. Vagy körbefalazott magában egy világot.

384

Vö.: a görög mászái [és múszái]; múzsák szó etimológiájával.

191

192 De mivel a kreativitás tere tárgy nélküli tér, ez az üres tér egyben a helyreállítás (az anyai mell, a pozitív csecsemıkori tárgykapcsolatok újraalkotásának) tere is. Erre van hely, nincs ott senki. Ebben az üres térben kommunikálunk a (nem deskriptív) ısnyelvünkkel a senkihez –pusztába kiáltott szó. Aztán pedig e pusztában a mővészet erejével egy világ konstruálódik. De maga a világ egy állandó keletkezés, ilyen értelemben a winnicotti kijelentés: az alkotás a lét alapállapota filozófiai, sıt, teológiai igazság is. A mővészet gyógyító erejét a tárgykeresı és világépítı természetében látom. Ennek pszichoanalitikus alapja is van; Winnicott szerint a csecsemı az átmeneti tárgyal (pelenka, M acijáték, régi ruhadarab, sıt, hangicsálás, gıgicsélés [anyai hangok] stb.) jut a „nem-én” világ, a külsı világ küszöbére. Ez lenne az ún. elsıdleges kreativitás. Filozófiába visszaváltva: a mővész az az ember, aki tudja, a földön „örök hiánylény”: elvesztette ösztöneit. Szakrális felidézésbe fog, ami a lét eredetét firtatja. Lélektanilag: mágikus tárgyfelidézésrıl van szó (pl. a hiányzó anyamell, az anya arca). Ismét filozófiailag fogalmazva: a hiánylény embernek kell kiatalálni, hogyan éljen? Életünk értelme egynlı a szabadságunkkal: mi adhatunk értelmet életünknek. Az ember, a mővész improvizálgatva próbálkozik (bekebelezi a világot, amibe belekeveredik bizony a mágikus tárgyfelidézés is). A „többiek”, a „normálisok” pedig egymáshoz igazodnak (közösen konstruált valóság, objektivitás, normakövetés és hagyománytisztelet, tekintélyelv= norma, csoportnyomás) szinte letagadva önnön hiánylény voltukat. Az eltérık nagyobbrészt a fantáziavilágban élnek, ott cselekednek (= képzetes tett). İk a mővészek, költık, álmodozók és a tudósok innovatív, kreatívabb fajtája. M ég a szó is [szimbolikus] tett, mondta Ludwig Wittgenstein. A rögtönzés játék is, annak sajátos törvényeivel: az asszimiláció (assimilatio) az új tartalmat és funkciót egy már meglévı funkcióhoz illesztem (a világot magamhoz alakítom), az akkomodáció (accomodatio) a már meglévı cselekvési sémák új helyzetekhez és benyomásokhoz való illesztése (magam alakulok a világhoz). Az improvizálás (mert nincs idı formai csiszolásokra, intellektuális bravúrra, javításra) egyszerre objektív-szubjektív is, míg a kész mő inkább már objektiváció, alloplasztikus alkalmazkodás –és részben átmeneti tárgy, az ún. winnicotti potenciális térben. A játék, az improvizálás (drámajáték is) potenciális teret hoz létre, mely nemkizárólagos része sem a belsı világnak, sem az objektív, realis valóságnak sem! A fentiek a játék, a rögtönzéses játékhelyzetek, egyben a szimbólumképzés sajátoságai. A kipróbálás, a funkció gyakorlása, a szerep, az utánzás, a szabálykövetés, a szabályok alkalmazása, a kompetencia öröme, a vereség elviselése, mind-mind élet-mozaikok. Az adaptációt, a depressziósok felébresztését és a lelki érést segítik. A rögtönzés során meglévı és felszínre jutó impulzusok (disszonanciák, érzelmek, elvarratlan emocionális történések –ezek fıleg sőrítı szimbólumai, testi-lelki állapotot megjelenítve [vicsorítás, ökölrázás, ölelés]) egymás utánja sajátos tendenciába rendezıdik, mely tendencia a formában ölt végleges alakot. E forma mindig az elemzés tárgya tud lenni, mind magas mővészi alkotás, mind a gyermekek firkái, rögtönzött dalai esetén. (Ennek megfejtése zenei képzettséget vagy rátermettséget igényel.)

192

193 Saját improvizációimban is ott vannak az erıs érzelmi motívumok, de nekem, mint zenésznek már formai elvárásaim/tapasztalataim, sıt, készségeim vannak: pl. egy fúga, vagy szonáta rögtönzésekor. Egy pillanat alatt kell kitaklálnom, mi lesz fúga téma ún. reális, vagy tonális válasza?, hogy domináns hangnembe térek-e ki?, hol, hogyan indítom a nem tematikus szakaszt?, hol térek vissza a tonális hangnembe?, majd a plagális hangemben újra exponálom a témát, akár kettıs-hármas ellenpontot, szekvenciát, megfordításokat képezve belılük. A tonikai hangembe térve a zárlatot elıkészítve fejezem be a rögötnzést. Ez már rendkívől magas kreativitást igényel, és nagy teljesítmény, de a lélektana nem különbözik az egyszerő, sematikus rögtönzésekétıl. M ozart szonátát utánozva egy pillanat alatt tudom, hol lesz az átvezetı rész, hogy enharmonikus, kromatikus, vagy épp diatonikus modulálással akarom elérni az adott új hangnemet, hogy hol lesz melléktémám, milyen periódusokat fogok használni –ilyen értelemben a magas szintő rögtönzés az ismeretek naprakész tudása is. Legyen az egy rögtönzött újraélsztés, politikai döntés, vagy más szakmában elıadódó váratlan helyzet azonnali megoldása. Számomra a rögtönzés, az alkotás önmagam legadekvátabb, leghitelesebb állapota. M ély kapcsolat önmagammal, melyben az én és a külvilág egyensúlyban van. Átadom önmagam (a külvilág hatásainak, és közlök is,) és megörzöm önmagam (az alkotás én magam vagyok, magamból készül, velem orgnikus egész, engem jelent, -bár késıbb független lesz tılem). Pszichológiai oldalról is igaz, egész életünk improvizáció, genetikusan, szociálisan, kulturálisan stb. adott sémák, normák, minták szerinti viselkedés, avagy viselkedés-megújítás, vagy váratlan minta létrehozása: improvizáció. a valóság persze nem ez: sémákat ismétlünk 70-80 éven keresztül! A hatékony személyiség egyik legfıbb jellemzıje a gyors, pontos adaptáció. Tehát jó helyzetfelismerés, döntés, rugalmas (akadály esetén több megoldásos, divergens, kreatív) cselekvés. Akik csak sémát ismételnek, a sémát felülértékelik: mert a (kapott) sémában ı maga nincs jelen, -a filozófiában ugyanezt inautentikus ismétlésnek híjuk) a személyes szükséglet, az egyedi, a különös minıség, a saját -ság. Ezért adott helyzetben kifejezetten hátrányos, kellemetlen, akár káros is a túlzott konformitás. Adott modellek ismételgetése nem is lehet mindig mindenhol mindenkinek adekvát, hatékony, ez perszeveráció, kóros megtapadás. A szupernormális az beteg. (Pedagógusok, pszichológusok óvakodjatok a konform emberré való neveléstıl! Amúgy is egész életünkben hipnotizál.befolyásol bennünket a kultúra, a médiumok, a közös tévhitek és kollektív hazugságok.) A hatékony személyiség gazdag magatartásrepertoárral kell rendelkezzen, melybıl rugalmasan, de szempontgazdagon és adekvátan választva, képes hasonló helyzetekben is eltérı, differenciált válaszadásra. Vagy váratlan élethelyzetben is feltalálni magát. (Több megoldásos, magas fokú adaptábilitás, újítás.) Az improvizáció pszichológiai alapja a kreativitás, a rezonanciakészség, a problémaérzékenység, élménygazdagság, s az ismeretek hatékony alkalmazása, könnyedség (jó memória, s ,,lehívástechnika”.) És… szabaddá váló impulzusok! „Direkt impulzuskontroll –zavar”. ennek eredményeként; a félelem nélküli állapot jöhet létre. Ahol nincs gátlás, így az ösztön-én impulzusai/affektusok/ötletek és a kész sémák közötti válogatás szabad, ötletes, eredeti, saját–ságos. Félelemben nem lehetséges teremteni! Összefoglalva: relatív „impulzuskontroll-zavar” (ötletgazdagság, sıt, ötelroham, hypomán gondolatrohanás), szabadság, és félelem mentes állapot, amiben a feszültség, nyugtalanság, ha megjelennek, egy sajátos alkotói lelkiállapot velejárói.

193

194 Ennek alapja a nem a csak egy féltekés agyi munka. A (féltekéket összekötı) corpus callosum (zenészeknél sokkal több rostot tartalmaznak!) biológiailag adott keresztkapcsolatainak gazdagítása –az élménygazdag nevelés eszközeivel (pozitív transzferhatások). Az alkotó játékban fellelhetı a gyermek fejlıdésének (M érei 1973, én hívom ezt [akkomodációs-adaptációs modellnek] M illar biologizáló modellje, szintúgy 1973) lélektani stációi, de a teremtés is, mely lényege szerint alkotó (öncélú, nem haszonelvő) játék. De most maradjunk még a lélektannál, M illar játék modelljénél: A játékban a (1) szenzomotoros intelligencia, és a (2) szemléletes intelligencia, valamint a (3) konkrét mőveletek szintje, és (4) a formális logika szintje jól elkülönül. A játékhoz azonban motiváció (= öröm, feszültségcsökkentés és információhiány → fejlıdéshez új funkciók és információk kellenek) is, és felszabaduló belsı impulzusok is kellenek. Piaget ún. „két világ elmélete” igen találó: az autisztikus gyermeki fanáziavilág a játékban találkozik a logikus gondolkodás elemeivel, ún. szinkretizmus jön létre. M int a mővészetben! Ha e gyermeki világ csak logikus volna, átlagos, objektív volna. Ha csak autisztikus volna, akkor álomvilág, egy skizofrén illúzió-világa volna. A szinkretizmus, a kétféle (a reálisba oltott irreális) gondolkodásmód a játék maga, sıt. Az alkotó zsenije a játékon kersztül növeszti mőalkotássá önmagát, mint artisztikus játékot. M érei ugyanezt mondja, másképp. A játékban akkomodáció (= én alkalmazkodom a világhoz), és asszimiláció (= a világot alakítom önmagamhoz) van jelen; így jön létre a plasztikus alkalmaszkodás (adaptáció). Az adaptáció zavart szenved, ha az akkomodációs-asszimilációs „libikóka” egyensúlya tartósan félrebillen. De játékterápiában és mővészetterápiában az adaptációs képességek javíthatók. Azért javíthatók, mert a szinkretizmus, ill. az accomodatio-assimilatio váltogatása játékhelyzetben, regresszióban jól lehetséges. A hiszteroid (hisztriokronikus) személyiség könnyen enged saját impulzusainak csábításának (relatív impulzus-kontroll zarav, vagy ennek gyengesége, spontaneitás), szerepelni (figyelmet kapni) is szeret. A depressziós átlésre igen jellemzı, hogy az ilyen személy mintegy leválasztja az észleltet az érzelmeirıl (védekezik= fakó, bizonytalan világ), a személy gátolt, nem enged az impulzusoknak –s akkor jöhet a játék is, a zene is! Az átélés miatt oly fontos a zene a depressziósok esetében (impulzusgyár). Ugyanakkor a depresszív alkat folytonos tárgykeresésében (szimbiotikus igény, önállótlanság) saját alkotása válik majd tárggyá (Dunkel). Ez, az önállóan létrehozott tárgy terápiás hatású is lehet! A kompetencia öröme, a sikerélmény növeli a megtépázott önértékelést, és a saját individuum-létben való hitet, önállóságra való hajlandóságot. A kreativitást a pszichológia hat alosztályban differenciálja, azonban mindenikük tartalmazza a négy legfontosabb személyiség vonást, ami valamennyire legtöbbször fejleszthetı! Ezek a következık (Guilford 1956), amiket filozófiai interpretációval is kiegészítettem [szögletes zárójelben]: ●Originalitás: azaz a személyiség egyéniség volta, sajátos. [eredeti= nem a már meglévıt másolja, az eredettel áll kapcsolatban, az eredet= isten, A kezdet, a szerkezet, a stabilitás is, a passzivitás is.] ,,Arca van”, stílusa van, egyéni kezdeményezése, iniciatíva, problémaorientáltsága, ott is talál valami érdekeset ahol más nem, a flexibilitás már erı, folyamat és dinamizmus. ●Flexibilitás: mint már mondottuk, a rugalmas gondolkodás azt a fajta találékonyságot jelenti, miszerint több megoldást is talál a személy/tudomány valamely problémára, modelleket, vagy egyenesen új sémát alakít, hajlékony gondolkozás, sok nézıpontváltás, de transzfer is, valamely részterület egy elemének átvitele más területre [hermészi folyamat, közvetítı, vegyülı , 194

195 a higany jelemme – merkúri minıség, mozgás és mozgékonyság, rugalmas, csapongó, dinamikus, folyamat,) s e transzer által újszerő szokatlan kapcoslatok és információk jönnek létre), ami a klsıbbiekben kerül kidolgozásra, az elaborációban. ●Elaboráció: a mőveleti finomság, a részletek kimunkáltsága, a kidolgozottság, a formai minıség magas színvonala (az folyamatanyag tagolása, a folyamatban alakult minták egybeszervezése, tehát a szerkezet/kompozíció/teremtıanyag a: szerkezet -adás tudásának és magának a szerkezetnek a mőködése által). ●Fluencia: ötletgazdagság, a megoldások, az ötletek (invenció) könnyedsége, a részletek, problémamegoldó szakaszok könnyed, sima” váltogatása alkalmazása. Leginkább: az ötletadásban való könnyedség, és termékenység. [a szerkezet és folyamat játékos egybeszövései. A szerkezet folyamatot enged meg, vagy indukál. A folyamatokban viszont visszaköszönnek a szerkezet elemei, amik apró folymatokat generálnak, apró szerketekekkel –a végtelenségig. A világ: folyamat. Az ilyen személy mintákat (patterns) tárol több részterületrıl (amit divergens gondolkodással emel tudatba). Az ötlet még önmagában kevés, noha ötletet adni sem tud számos ember. Az ötlettel dolgozni kell, ,,megforgatni”, tervezni, próbálkozni. M egforgatáson azt értjük, hogy pl. egy festménynek, egy fúgának több lehetséges megoldása (zárlat, moduláció, expozíciós terve) van, ebbıl csupán egy lesz a végleges - amit alkotója jóváhagy. Az alkotás könnyed (fluency, Vivaldi erre jó példa), még akkor is, ha valaki sokat ,,kotlik” mővén, ezerszer átjavít, vagy mint pl. Beethoven csak a lehetı legjobb dallamfordulatot keresi (sokszor leragasztotta partitúrájának egy-egy ütemét). M ert a mő szinte kifolyik az alkotó tollából, de mindemellett elakadhat, félreteheti a mővet (latencia, maturációs= érési fázis), vagy tartósan eltöpreng (Honegger, Bartók) egy részleten, problémás fordulaton. Az imént említett jellemzık azonban minden alkotó egész személyiségébe ágyazottak, amiért is nagy variációk lehetnek az egyes alkotási módok között. M indannyian rendelkezünk valamilyen alkotástípussal, s nem kell zseninek, zeneszerzınek, avagy festımővésznek lennünk ahhoz, hogy alkossunk. Az alkotás speciális gondolkodásmód, gyakran kötıdik a jobb agyi féltekéhez, az impulzusok elfogadásához, és bizony a félelem mentes állapothoz. Az alkotó folyamatokban sajátos kommunikáció zajlik a két félteke között, és sajátos pályákon. A két félteke funkcionálisan aszimmetrikus, s az ıket összekötı corpus callosum 385 nem az egyetlen kapocs kettejük között. A jobb féltekére az intuíció, a képi, egészleges, ösztönös, s emocionális mőködés jellemzı, és az ún. divergens gondolkodás. Ez utóbbira jellemzı, hogy szimultán több szálon fut, több megoldást tart helyesnek, s több megoldást is tart evidenciában, jól, s sokféleképp képes több elem asszociációira (relatív flexibilitás386, átlagos originalitás387). Ez azonban korántsem minden. A ,,három lebeny vidéke” (a parietális, occipitális, s temporális agyi lebenyek határfelszíneinek találkozása) a hozzá kötött testvázlati, s gazdag integrációs kapcsolatok, projektív pályák, és a homloklebeny fogalomalkotó, idıszervezı, s szociális funkciói is igen fontosak.

385

kérges test, teli átkapcsoló nagy idegsejtmagokkal, projekciós pályakeresztezıdésekkel egy-egy ötlet során mennyire jellemzı a rugalmasság (változtatás, alkalmazások). 387 Azt jelenti, egy-egy ötlet mennyire eredeti? Mennyi benne a saját, vagy mennyire abszolút saját? 386

195

196 Különösen az ismeretlen helyzetben való tájékozódás (mint pl. az improvizáció feladathelyzete) mert ezek együtt végzik az adaptációt, s pl. ,,egy fúga, de legyen szomorú, s f-mollban, és méghozzá legyen Händeles”, páratlan metrumban (= lüktetés, pl. ¾-es lüktetéső hangsúlyrend) feladathelyzet is igencsak adaptációt kíván. A pszichomotoros teljesítmény kevésbé fontos, igen sok alkotó hamarabb hordja fejében, mint kezeiben az alkotást. Ráadásul a motoros képességek könnyebben fejleszthetık, mint az intellektuálisak. Természetesen fontosak a kisagyi koordinációk, a dinamikus sztereotípiák. Sıt, a pillanat alatt eltervezett, illetve dehogy; egész pontosan a pillanat törtrésze alatt elıre látott ideomotoros akciók (ecsetvonás, egy sebes futam a zongorán, 4-5 szólam pillanatnyi, és korrekt vezetés orgonán [kezek lábak, tekintet, tapintás,] s olyan folytonos mozgás, ami magában hordja az ujjrend, a kar speciális, annak mindig tovagördíthetı mozgását, stb.). Az alkotó folyamat részben alkalmazkodó, részben tanulásos, újratanulásos, de mindemellett heurisztikus388 folyamat. Fel és kidolgoz tudatalatti tartalmakat, megnevesít tabukat, utat enged bizonyos feszültségnek, (kanalizáció), ötletet enged megjelenni, pozitív transzfer hatással bír, alternatív reakciót tesz lehetıvé. (pl. az egyik bábjátékban a gyermek apja még megveri az anyát, egy konfliktus kapcsán, de egy késıbbi szerepjáték során az agresszív, alacsony szociábilitású gyermek már virággal engeszteli az apja szerepébe bújva az anyát.) M ind a pedagógiában, mind a pszichiátriában, egyszóval a (komplex) személyiségfejlesztésben óriási lehetıségei vannak/lennének. Kiemelt fontosságú, hogy az alkotó tevékenység újszerő, s folyamatos kommunikációt követel meg a két agyféltekétıl, ami ugrásszerően fejleszti az egész személyiséget. Ha születésnapi ünnepet improvizálunk, mert, mondjuk fél órával azelıtt tudtuk meg ismerısünkrıl, hogy épp ma van a születésnapja, számtalan megoldás kínálkozik aszerint, hogy kit ünneplünk, és hogy mi magunk mennyire vagyunk ötletgazdagok. Egy üveg bor, egy szál gyertya, behúzott függöny intim félhomálya, egy parázsló illatosító rúd, vagy akár néhány léggömb, megválasztott zene, de akár egy szelet kenyér, s egy csipet só, vagy az ajtóra kifüggesztett humoros rajz, ,,üdvözlégy itthon” felirattal is kiváló. Nem biztos, hogy a fehér damaszt abrosz, s az ezüst étkészlet porcelán szalvétagyőrővel, s milliókba kerülı ételekkel több melegséget, hangulatot áraszt... A kreativitás a fızésnél, udvarlásnál, emberi kapcsolatoknál kezdıdik, s nem a kiválasztottak privilégiuma. A kreativitás általános emberi vonás, akkor is, ha ezt törlik képességeink-készségeink sorából. Az élet maga improvizáció –bár tömegek ismétlelnek öntudatlanul egykori viselkedés és reakciómintáikat... A kreativitás a fogékonyság, a befogadás, a megtermékenyülni tudás. Sajnos iskoláink többségében a puszta memoriter teljesítményt, a lojalitásból, tekintélytıl való félelembıl fakadó üres normakövetést jutalmazzák (szuperadaptáltság). Gyakran várják el feleléskor, dolgozatíráskor a tanár által készen nyújtott problémamegoldásokat. Ez évek alatt a konvergens gondolkodásra, s az originalitástól, kreativitástól, a di vergens gondolkodástól való félelemre kondicionálja a gyerekeket. A társadalom amúgy is szerepeket, lojalitást, mintakövetést, sıt, számos munkahelyen esetleg csak-teljesítményeket vár el, sablont, személyiség, ,,arcok” helyett.

388

heuréka =megtaláltam! ki fejezésbıl (a hagyomány szerint Arkhimédész mondta, mikor megtalálta a folyadékba merülı testek víz kiszorítása és a test tömege közötti összefüggést.

196

197 Iskoláinkban a gyerek legjobb esetben is élı információs bank lesz, nem pedig az, aminek lennie kellene, autonóm, önmaga életének értelmet adó hatékony, differenciált személyiség. Ugyanis nagy különbség van valamirıl tudni, és valamit (megtenni) tudni! A világban, így M agyarországon is sok a fantomintézmény (pl. intézmények és iskolák [diplomagyárak], akik önmagukat tartják fenn, fontosnak hazudva magukat klienseiknek és hallgatóiknak, a fenntartók etc.). számára. Az ilyen intézmények valamikori képzési célja már régen a felismerhetetlenségig kopott; s csupán azon fáradozik, hogy önmaga létét jogosultnak tüntesse fel. Célja önmaga fenntartása, miközben sablonnövendékeket kontraszelektál (a tanárok hasonlatosságára) felvételi vizsga címén, s bocsát ki sablonmővészeket, sablonépítészeket, sablontanárokat, akik majd szintúgy kontraszelektálnak saját hatókörükben, a sort a végtelenségig folytatva. A tehetséggondozás nem valósulhat meg. M ert a tanárok többsége nem sajátította el az ehhez szükséges tudást, praktikákat, s morális színvonalat. A tehetséggondozás –szolgálat. És hazánkban utópia is. Hazánkban tehetségesnek lenni = hátrányos helyzetőnek lenni. A kreativitás tehát pozitív személyiségvonás, de hátrányos megnyilvánulás lehet legalábbis egy konform társadalomban (Bach hülye, vaskalapos és régimódi volt, Beethoven állítólag nem tudott hegedőre írni, dührohamokat kapott, Bizet öngyilkos lett, mert a Carmen megbukott az elsı elıadáson (de a késıbbi elıadások óriási iskert arattak) —no és melyik nagy költı, festı, színész vala ’normálisnak’ tartott)? A kreativitás gyakran modoros, szokatlan, sallangos, [látszat] deviáns magatartással jár, de csak azért, mert –senki kis tévé és pop sztárok ünneplése közben- képtelenek vagyunk értékelni az eredetiséget 389. A modellkövetést jutalmazzák, jóllehet azon az igen magas pszichológiai áron, hogy a „csak konformitás” akadályozza a pszichés integrációt, a személyiség szüntelen önmegújító, dinamikus tendenciáit. Élet ünk során i gen sokfél e, ak ár e llent ét es hat ások érnek bennünket . Az emb er é let e í gy sz ünt elen feldol goz ást , beép ít ést , int egrációt i gény el. Egy nagy e gye sí té si kísé rl e t e z , hogy sz emély iségünk egész legességét (nem v ált oz at lanságát !) m e g t udjuk ıriz ni az élet ,,ár- ap ály ” erıi köz ep et t e. M egsejt eni Kelet ısi t udását : minden p ercben e gy üt t élni a vé gt elenn el. Ebb en se gít a mővész et és a vall ás. Nem p edig v ill amos ut án sz aladni, s új t usfürdıért sorban állni. Ne feledjük, a kre at ivit ás az (1) ant rop ológiai emb erre, és (2) az alkot ó emberre vonat koz ik ált alában, s nem a mővész ek, t udósok, felt alálók kiz áróla gos t ulajdona. Az alkot ás (nem lét ez ı lét rhoz ása, vagy a lét ez ı újre elrendez ése) p edig a madáret et ı farigcsá lásáná l, lakber endez ésnél kez dıdik. És ami a le glény egesebb: a kre ati vi tás humán sz e rz e mé ny (ist eni adomány390), humánspe ci fikus. Az ember evolúciós fegy vere az agy a, (a jobb félt eke is, a divergens gondolkod ás is,) a gondolkodó, esz köz t kész ít ı, besz élı, s ez ért az állat vilá gból k iem elı a gy a, mert karom, mér e gfo g, sz ívókorong, sz árny st b. nem adat ot t neki. Hi ánylé ny, s ennek kösz önhet i fejlıdését (m í g el nem p uszt ít ja önmagát ). A kreat ivit ás sok an aló gi án (valós v isz ony on, 2. hasonlóságon, 3, haonít hasó gáon 4, ugrássz erő, ún. sz alt at órikus gondokodásmódban, 5, ún. sz ert eágaz ó, diver gens gondo lkodásmódban ny ilat koz ik me g. Ez csup a oly an dolo g, am i e lüt az át lagost ól, sablonost ól, simán, gondolat i erıfesz ít és nélküli me gért het ın! Ez ért sz erencsét len kreat ívak e gy ben „furcsák”, hibb ant ak, va gy egy sz erüen csak normasért ık, deviánsok. Ez t öbb mint sért ı, és jóval kevesebb m int az alkot ás lény egisénén ek (le galább elé gsé ges) felfo gása. 389

Az egyéniség és tehetség felismerés éhez szintúgy egyéniség és tehetség, és féltékenymentes ember kell. Mit lehet várni egy sablon embertıl? 390 Nem az egyes ember ajándéka, hanem Ádámé (adamach, há áddám, héber; por, átvitt értelemben soksaság, ilyen értelemben tehát az alkotásaz egész emberiség adománya).

197

198

A mű vész gyakran nem evilági; metaf iziku s. A metzaf iz ika az elveb en leh etséges tu dománya. Az ideák, a priori megismerések, az intu íci ó világa; ( metaf orkiu san) a f elh ő, ami van, de nem h asznos, és a f öldtől elszakadt. Érzéki , de az érzékf ölöttiről b eszél , a f enómént f esti, jelenségekkel ( Ersch einu ng -K ant) és érzékletekkel f ogalkoz ik ( asizth ézis) , mégis valami lényegih ez érkezik el a diszpoozí ció ( elrendezések, f ormák, arányok) által. A tu domány számára szinte elérh ettlen a Ding an sich (K ant) , a dolog, a vizsgált tárgy önmagáb an. Úgy látszik az átélésb en, a törékeny szavak közvetítését k iskerü lve a mű vész olykor a „magáb an levőt” , másképp nem közvetíth ető Ding an sich et migis csak megérinti! A mű vészet, mikéb t a metaf izika, megmu tatja, h ogyan teh etők igaz kijelentések az empiriku s ku tatással nem h ozzáf érh ető világról, ralitásr ól. E kije lenések tárgy nélkü li valóságot f estenek, nem konkrétak, nem tárgyiak: elvek, szerke zetek és analogiku s-sű rítéses nyelv jellemzi, kiváltképp a zenét! Azt mondják, a zene a pillanat mővészete. Idıbeni mővészet. S így az improvizált zene különösen az. Jobb helyzetben van az improvizált szó, a rögtönzött kép, mert megırizhetı, vagy a vers hangszalagról leiható. Pedig a legtöbb impromtue nem is kívánkozik hangszalagra. S mikoron még nem volt hangszalag, akkor is tele volt a levegı az improvizált zenék hangjaival! A zenei improvizáció elıkészületlen játékot, rögtönzést jelentett. Esetleg néhány percnyi, (hangszer nélküli) felkészülési idı utáni zenei produkciót. A latin szó: improvisus, elıre nem láthatót jelent. Így az improvizáció véletlen zene lenne, csupa újdonság. Pedig lényege szerint épphogy nem véletlen! Az improvizáció nem a véletlen mőve, noha teli van kicsi véletlenekkel. Sokkal inkább egy adott zenei kor élı, hangzó gyakorlata, úzus. Szájhagyomány, (vándortéma ,,sláger”) ismert, híres cantus firmus, afféle beszéd, utcanyelv. Az aktuális stíluselemeken nyugvó zenedarab, a kor, s a kortársak kifejezıeszköze. Amit nem kell leírni, még kevésbé megkomponálni-töprengeni, mert napi gyakorlattá kristályosodott, s bizonyos kifejezıeszközök sztereotipizálódtak is (kadenciák, autentikus vagy plagális [IV.-I. fokú] zárlatok, futamok, bevezetık stb.). Az improvizáció nem volt különös, ritka jelenség, csak korunkban az, noha a jazzban szinte kötelezıen fordul elı, bár nem kötelezıen jó színvonalon. Alapvetésem szerint maga a zenetörténet a bizonyítéka az improvizálás gyakorlatának, sıt, s hogy a zenetörténet az improvizálással kezdıdött. Nem is lehetett másként, hisz’ az emberi emlékezet korlátozott kapacitású, csak rövid periódusok megjegyzésére alkalmas. Az ismételgetés, a hasznosság-tetszés megerısít bizonyos formulákat, bennük fordulatokat, mely igen sokáig csupán szájhagyomány terjed. (A megırzésre külön specializálódott közösségi tagok voltak.) A különbözı, írásos kulturális emlékek, pl. az 1000 körüli Sinto M ikogura Hoptu (Japán) győjtemény (mely udvari költıi szövegeket de neuma -szerő dallam lejegyzéseket ütıszólamokat, sıt improvizált hangszer-, s tánckíséretre is utaló jeleket tartalmaz) az egyik ilyen fontos dokumentum [Azuma Aszobi]. A győjtemény elsısorban vokális zenét tartalmaz, de tudjuk, improvizált, sıt, önálló instrumentális bevezetı is tartozott a kultikus szertartásokhoz. A dallam egészen szabad lehetett ez esetben, ugyanakkor fix hangnemi keretet adott, pl. a kagurabue fuvola, vagy a hicsiriki ,,oboa’’ vagy a wagon hangolása. Fontos kiemelni; az adott kultuszhoz hangszer, s dallam, s ritmuskarakter illik. A hangszerek hangolása, a sípok, húrok hangkészlete+játékmódja valamennyire behatárolja az egyáltalán lehetséges hangzásokat! Az ázsiai, ún. modális jellegő zenekultúrákban önálló improvizatív elemek, sıt nagyobb terjedelmő mőfajok élnek ma is.

198

199

A legtipikusabb, pl. a netori. Ez kvázi behangolás, sıt reáhangolódás, ujjgyakorlat, a tonalitás felzendítése, hangulati alapozás, figyelemfelkeltés, afféle prelúdium, introitus, deviza (a barokk da capo áriában a vokális témát anticipáló hangszeres szakasz neve, egyben funkciója). A Tao, a kínai univerzizmus, Kung-fu-ce vallási-udvari gyakorlata is sok irodalmat hagyott ránk. A Csou (ie.: XI-III sz.) diasztina Történetek könyve (a Su king) külön fejezetet szán. (A huang csungban [sárga harang]) az öt legfontosabb hangszernek: a mértéknek, s mértékadó hangmagasságnak [Huang Ti sárga harangja, mint hangolási alap {kung}, a Lü -rendszer, stb.]). A nagy szertartáskönyv (Li ki) önálló zenei fejezettel (Jüe’ ki) bír. Amit a szélesebb, a kultúrhistóriában jártas magyar közönség is ismerhet, a: Si king, a Dalok könyve néven. Talán már a Sang dinasztia idején ( ie.: XVI-XI sz.), de a Csou dinasztia korában már önálló zenei miniszter is mőködött, a Csin dinasztia alatt már császári zenei hivatal (tehát egész apparátus!) mőködött, a Tang dinasztia idején az állami hivatalnokoknak zenét kellett tanulniuk (a mőveltség kötelezı részeként), sıt abból államvizsgát tenniük. (Emlékezzünk, Nyugaton, a septem artes liberales391 qvadriviumához tartozik a zene, de mint természettudomány, mathesos disciplinae [mennyiségtani tudomány] jóllehet, késıbb megannyi filozófiai-vallási színezetet, minısítést kap; a szép mint jó, a harmónia mint tökéletesség, az érzékiség stb.) Keleten, s különbözı régióiban erıs formai-tematikai megkötések is voltak. Ezek a M INTÁK. M indegy, hogyan hívom ıket: ricu, rio, makám, tála, rága, rheie, talea, ostinato, ciklus, periódus, alap, ground, tag, takszin, waszn, iká... etc. A zenetudomány adekvátan jár el, ha nómenklatúrákban differenciálja ıket, jelen dolgozatunkban ez azonban kevésbé fontos. Nézzük tehát a mintákat. Indiában (az egyik) Bharata királytól származó ún. Nátjasásztra, az ıs hindu ,,Gesamstkunstwerk”, a tánc, zene, dráma. A Rigvédákban már konkrét esztétikai kategóriák vannak, stílusokat, játékmódokat, karakterhısöket nevez meg. A kinémákból, szigorú tánclépésekbıl, inkább; alapmozdulatokból (az egész tesetre kiterjedı!, szem, szemgolyó, orr, ujj ízei, stb.) ezek rendszerébıl a táncábécébıl (adavu) fejlıdik a tála. A mudrák (tánc, testhelyzetek a Hindu kultúrában) a tíz féle adavu, valamint annak tizenkét variációs alosztályának analógiájára fejlıdik a tála, mely metrikai (s nem ritmikai) alapminták győjtıneve. Bizonyos adavunak egy/több bizonyos tála vonzata van. Ezek együtt tiramanák. Vegyük észre, a tánc tiramanája, s a zene tálája csak KERETE a zenének, melynek különbözı alaphangsorai, s így hangkészletkombinációi vannak; ezeket rágáknak (=színeknek) nevezzük. A Rága ismerıs kifejezés, hiszen a tonus, a hangsor, a skála, a genus, a modus zeneelméleti terminusokra rímelnek rá. De hisz’ ugyanilyen tónusok a pelog, szlendro, pate, gamelán, thai a különös, 171,4 centes nagyszekundos hangsor, de a félhanghélküli pentatónia (japán ming ötfokuság), s általában a variábilis (kromatikus, [az ógörög] enharmónikus pentatóniák) mind, mind MINT ÁK. Indonézia, Jáva, Thaiföld hangsorai -, s e hangkészletet mutató hangszerei csak az európai fül számára különösek, számukra a mi zsoltártónusaink, frígjeink, s hypolydeink különösek. Rengeteget közvetített a görög intellektuális hagyományból Harun ar-Rasid fia, Al M amun. İ hozta létre az Ész, a tudomány házát, afféle kulturális levéltárat, a Bait al-hikma 392-t. talán ekkkortájt változik az arab ghina (=dúdol, énekel) a görögös musziki-ra. 391

trivium: grammatika, dialektika, rhétorika qvadrivium: musica, aritmetica, astronomia, theologia vö.: a héber hokhmá-val, mely bölcsességet, fontolgatást, észt, de a gör. lógoszt (Zamen, zamlung, összegyőjteni [érveket, ismeretet]) is jelenti 392

199

200 Al-Kindi Al -M amun (és Al-mutaszim) kalifa tikára volt, ı írta a Kitab riszála fi’lmadhkál ílá szinnáat al-musziki (=a zenemővészet propedeutikája, avagy bevezetés a zenének mővészetébe), de írt a ritmusról, a hangok rendszerérıl (genis musicae, dzsinsz, al-adwar, makám [maqām]). -Vajon használtak -e minden hangsort az élı zenei gyakorlatban, s akkor e moduszok az élızenei változásokat reprezentálják -e? -Avagy csupán teoretikus jelentésőek s jelentıségőek voltak a fennen tárgyalt hangrendszerek, ám akkor mit játsztak a húrokon, sípokon? -,,Szentírásnak” vették-e a lejegyzéseket? Egyáltalán, mindent le tudtak/akartak írni? -Találunk-e mai, természeti népeknél variálást, rögtönzést azok zenei gyakorlatában? M indehhez hozzá kell tennünk. Keleten a változatlan, s erıs történelmi kontinuitás kellıen konzerválta a zenei hagyományokat. Gondoljunk csak arra, hogy pl. kínában mindenki tudta, hogy bizonyos himnuszokat az évkör más-más szakaszaiban más-más ,,kung”-ról, alaphangról adták elı 393, (lü hangsor 12 hangja, s az év 12 hónapja). Avagy a cseng (szájorgona) szinte obligát módon kísért bizonyos énekeket (kvint, kvárt, oktávpárhuzamok), de ez a szoros, hiátus nélküli áthagyományozás nem mondható el a viharos hódításokat, s nagy kulturális pusztításokat úgyahogy átvészelı arab világról. Az arab világ zenei sajátságai kisebb mértékben, de extrapolálhatók a legkonzervatívabb Kínára, de Tibetre, s Kambodzsára is. M iként Indiában, itt is megtalálhatók a biztos ritmikai (iqā) és metrikai (waszn), valamint a modális-dallami (makám, takaszim) mintákat, sıt az improvizáció virágzó gyakorlatának zenetudományi forrásait is. M int már jelen munkánk elején mondottuk, a zenei fejlıdés (fejlıdés helyett mondjunk inkább változást!) a szöveges zenén keresztül követhetı legvilágosabban. A virtuóz arab takaszim instrumentális jellegő, de nem priméren az. Ismert énekelt melódiákat játsztak felékesítve élénkebb waszn metrumokban, de fordítva is igaz, igen virtuóz, melizmatikus vokális improvizáció is élt a hangszeres mellett; a lajáli. M ajd találkozunk európában is ezzel, a virtuóz vokális tropizálással, allelujáknál, jubilációknál, s ismert európai zenei gyakorlat volt, hogy vokális mőveket (pl. motettát), ismert dalokat hangszeren (lant, gitár, billentyősök, vagy ún. consort394 -ok [pl. viola kvártett, rézfúvós csoport {whole= egynemő kamarazene}] adtak elı, variálták, átírták. Sıt, egyenesen virtuóz toccatát improvizáltak témájukra: ezt a gyakorlatot intavolációként ismerjük. Az intavoláció nem a billentyős hangszerek privilégiuma volt, ám kétségtelen, a billentyős hangszerek tették a mőfajt népszerővé, tökéletessé. M int Kínában a cseng (szájorgona, s különbözı ütıhangszeres, gongos, polifón húros hangszeres kíséret), Európában is élt az a gyakorlat, hogy in unisono kísérte (kopulázta) az éneket egy hangszer (fidula [ıshegedő], portatív orgona) némileg díszítettebb, variált formában. Ezt szintén nem kellett lejegyezni, mert napi gyakorlat volt. Külön érdekesség, az arab költıi forma, a mawwal hogyan lép frígyre az improvizáció keretét biztosító makámmal, vagy úgy hogy a versre szabad dallami (lajáli) improvizáció történik, vagy úgy, hogy az énekelt szakaszok közé nem tematikus, szabad takaszim kerül ritornell gyanánt. 393

Dzsing Fang majd (Han dinasztia), jegyzi le késıbb Csu Cai-jü herceg munkái nyomán ’Közösség’, kamarazene. Késıbbi fejlem ény a nem egynemő (broken) consort, hangszeres csoport, pl. furulyák+ violák [broken]. Lásd Thomas Morley (John Bull, Orlando Gibbons, Hmry Purcell) fancy (phantasy) mővészetét. 394

200

201

Az európai zenetörténet az iszlám, s héber vallásos zenével veszi kezdeteit, közvetlen görög, s közvetett, távolabbi közel-keleti hatásokkal (kikötıvárosok, vándormővészek). A le-, és megjegyezhetı zenei alakzatokból, sztereotíp képletekbıl jegecesednek ki majd a stílus alakzatok, önálló formai képletek. A stílus jegyek olyanok, mint a nyelvi tropuszok, megszokott fordulatok, jól bevált formulák, a megegyezésen alapuló konvenciók; mindenki ugyanazt érti rajta. A zenében pl. a szó-dó-mí felefelé ívelı dúr -kvártszext mindig felhívó jellegő, lendületes, határozott kezdés jele, gyakran asszociálható a trombitához, a dicsıséghez, harchoz, indulati teltséghez. Ugyanakkor a stílus azt is jelenti; ugyanazt, itt-ott kicsit másként. A kifejezésmód átfogó, tipikus, de nem sablonos, nem eltérésellenes. Csakhogy a stílus jegyek, örökölt minták ma már nem állnak rendelkezésünkre, -kivéve a zenei Keletet-nincs hangfelvétel M achault-tól, Bachtól... s aki nagyon ragaszkodik az eredetihez, a szöveghez, a leírthoz, ı bizony soh’se fog muzsikálni, csak igen-igen frusztrált lesz –az igazi zene megszólaltatását illetıen... Aki kottacentrikus, az puritán is, csakhogy tökéletesen teljesíthesse a leírt szöveget, ám minél inkább ragaszkodik valaki a papírhoz, annál inkább papír íző lesz a játéka is! Nos, akkor hát rögtönzés-e, ami rögtönzés? A világegyetem alapvetı törvényekkel bír. Ezek a törvények azonban számtalan jelenségben és lehetıségekben jutnak kifejezıdésre. Így mindig csak ismétlünk, jó esetben, variáltan ismétlünk. Az mővészi szinten improvizáló nem csak kreatív, hanem szakmai tudása naprakész. Elsajátította a zene nyelvét. Van-e akkor improvizálás? Határozott nemet kell mondanunk. A rögtönzés lehetısége, a vázlatos kompozíció lejegyzések azt a célt is szolgálták, másképp is elı lehessen adni valamit, de nem egyszerően a rögtönzés miatt, hanem nagyon is tudatosan, gondosan elıkészülve olyan alkalmakra, amikor direkt másképp kell/lehet/illik elıadni valamit. Ugyanaz a gregorián téma lehet mise introitus, halotti zene (missa, cantio, tractus, cantio super... tehát zene valamilyen [közismert, divatos] témára), de akár vígalmi ének is (vándortémák, variációk, parafrázisok). Jegyezzük meg: a zene, miként mi is, civilizációnk is: ÉL, alakul, folyamatban van. A világ: folyamat. Az ars nováig (kb. XIII sz.) nincs sok jelentısége, hogy ki a mővek szerzıje. Egyszerően alá sem írják a nevüket! Ez arra utal, hogy kezdetben a kollektív zenei gyakorlat, a kolletkív esztétikai kontroll, és kollektív zenélés lejegyzıi, az írásbeniség úttörıi (is) voltak a zeneszerzık, így a komponálás, a kompozíció nem elsısorban egyéni intetnció nyomán születik, hanem a közösségi szükséglet szerint. Az idık folyamán a szerzıi gondolat, az eredetiség, de a tekintély; az autokritás (a fallokratikus társadalom kifejezıdéseként) fontossá válik. Az alkotói öntudat kezdeti hiánya az élı, mindennapi improvizáció, s improvizációs zenei gyakorlat bizonyítéka. Az autokratikus magatartás rossz szemmel tekint az újításokra, s így az improvizációra is. Az autokrata és az auktor (szerzı) szó összefügg egymással, a mővészet is, a tudomány is erısen mutat tekintélyelvő, sıt, férfiuralmi vonásokat! 201

202

A VI - X századi zenei formák sok kísérı szólamát ex capite, fejbıl, emlékezetbıl (cantus super librum, a könyv [gregorián szólamkönyv, kotta] feletti, tehát nem abból olvasott énekszólam), vagy egész egyszerően improvizálva szólaltatták meg. A duplum (a második szólam), a discantus (disz= ellen, szét, cantus: ének, tehát ellenének, ellen -kísérı- szólam) tipikusan improvizációs mőfaj volt. A discantus segített felfedezni az újszerő, és érdekes hangköz és harmóniai együttállásokat. A fellazuló párhuzamos orgánum, a diaphónia organica (día= át, keresztől, phóné= hang, [egyszeőbb] ének [dallam]) és a díszített orgánum (diaphónia basilica), a conductus-ok, a tropus-ok már jóval differenciáltabb ritmikai, és harmóniai kompozíciók irányába mutatnak. Igen gazdag azoknak a formáknak a száma, amelyek megengedik/kívánják is, az improvizációt, vagy az improvizatív zenélést. A ritmus osztinátók, rövidebb ciklusok, periódusok (periódosz= körbejárni), mondókák, dalocskák, siratóénekek (nénia, planh) munkadalok, ceremóniákhoz, ünnepekhez kapcsolódó énekek, recitálások (recitál= elıad, fennhangon mond szöveget) fix tonális centrumot járnak körül, szabadon variálható, az állandó szöveg segít megjegyezni a dallamot, akár orális (száj-) hagyományozással is (az írásbeli lehetıségek korlátozottsága miatt). E technikák jellemzıje a szövegrecitálás, szabad rögtönzés, vissza- visszatérı résszel, a repetendával (,,re -k” : reexpozició, repríz, refrén, ritornell, repeat, stb.). A kezdetleges zenei írásbeniség nem engedte meg, de a zenei gyakorlat nem is kívánta, hogy pl. a tercelést (gymel, ikerének), a háromszólamú fauxbourdont, kvint, kvartpárhuzamot (orgánumok) külön jelezzék. A kánont se kell leírni, mert mindenki ugyanazt a dallamot énekli, a belépések helye pedig megkereshetı. A korai többszólamúság, az elsı triplumok (háromszólamú) quadruplumok (négyszólamú ellenpontozó darabok) már szőkítik az improvizációk körét. Legalábbis az együtthangzó anyagot (harmónia ilehetıségek) illetıen. Ugyanakkor a szólam, mint önálló entitás, mint fontosabb elem (a középkor, a gótika, lineáris gondolkodású, míg a barokk, a klasszika inkább vertikális szerkesztettségő) megengedi a díszt. A variációt, a kolort (koloratúra= színezett hangjegy, apró értékek jelölésére, jelent még dimínúciót, hosszab dallamot [tenor, cantus planus] fürgébb diszkanttal kísértek), ami rendszerint rögtönzött díszes ellenpontot jelentett. Vannak írásos emlékeink, agyagtáblák, udvari zenei illemtanok, hangszermaradványok (láthatjuk, azokon milyen fürge ritmusok, s milyen hangmagasságok voltak játszhatók) milyen dallamkeretre alkalmas, pl. az aiol, a küthara, hány méter a félig elporladt római bukcina... Félig -meddig ismerjük az egyiptomi kéz- karjelzéseket (kheiro- brachinómiai jelek), tudjuk a frügiai síp hangterjedelmét, de hogy mi szólalt meg a valóságban, s az hogyan? A XVI-XVII századból sok zenei írást örököltünk, amik azért nem ellentmondásmentesek. A lényegük, hogy a kotta nem mond el mindent, hogy az elıadó majdnem társszerzı, hogy többféle modor (olasz, német, francia zene) él egymás mellett. A firenzei opera idején sokszor üresen hagyják a continuo vagy a kísérı hangszerek fölött a kottasort. Csinálják meg a szólamokat azok (az éppen aktuális apparátus, zenészek színészek, üzleti vállalkozók), akik színpadra viszik (az adott hely, helyzet, lehetıségek számbavétele és rugalmasság). A hangszerelés nem állandó, és ez senkit nem zavar... A darab sokszínő életet él. A kreativitás rugalmasság is!!

202

203 A legtöbb támpontot az énekelt, szöveges zene adja. A szövegritmus, a hangsúlyok, a prozódia, és a szöveg érzelmi tartalma miatt. Az ógörögben, körülbelül tiszta kvintnyi esés van, pl. a ló-gosz (,,szó’ - dó”) szó esetében. A hangszerkíséretes énekek eklatáns példái annak, hogy a kíséret mennyi egyéb, a leírthoz hozzáadott- hozzáadható, variálható zenei megoldással bír. A barokk da capo áriákat eleve úgy írták, hogy a visszatérést már maga az énekes díszítı, egyben improvizációs tehetsége formálta nemritkán igen nagy bravúrral, ami nem csak a technikai bravúrt jelentette (vö.: barokk kasztráltak, Farinelli, Bernacci, Porpora). A históriás ének, az udvari (lovagi, minne) dalkultúra nem csak szabálykövetı volt (kész formai megoldások), egyben meglehetısen improvizatív is, a költıi formák fixek, a zene etalonja az antik verselés. M égis, a hárfán, a lanton nagyobbak az eltérések, az énekesek hangterjedelmei is mások, a dalszövegek fordítása során változik a textus, a melizma, az elıadások alkalmai széles skálán mozognak). Végül is még az 1600 -as években sem derül ki rendre:
- vannak -e végig ütemvonalak, (a lanttabulatúra még él)
-hol a módosító jelek határa?
-milyen a tempo, állandó -e?
-állandó metruma van -e?
-a közbeeső hangszeres recitatív szakaszokat más tempóban kell- e játszani? -milyen –a napi úzus, az élı zenei gyakorlat miatt- nem részletezett díszítések és agogika megoldások autentikusak: A/ a kor, B/ a konkrét szerzı, C/ a konkrét darab, D/ az itt és most elıadási alkalom [pl. adott orgona és visszhangidı, adott alkalom és közönség, elıtte és utána való tétel/darab, a kísérendı hangszer és zenész partner tulajdonságai stb.] szempontjából? -milyen (ki nem írt, de a zenélési szokásból gyanítható) hangszerek játszanak?

MINDEN MÁSKÉPP VAN

A barokkban a metrikus súly nem esik egybe az artikulációs hangsúlyokkal. Az ütemvonal tehát sokszor vajmi keveset jelent, segédeszköz, még a móosító jel hatása sem mindig tatja be az ütemvonalakat (Zarlino in: Istutitio harmoniche. Delaire: Traite d’accompagnament 1690 Paris etc.). Ki ne látott volna M onteverdi, Blow, Carissimi kottaszövegeket? Sweelink, Froberger, Pachelbel orgona tokkátáiban (mai szemmel) igen hanyag a módosító jelek használata –de a hangkészlet világosan megmondja, milyen hangokat kell játszanunk. A felütés orgonán, csembalón, zongorán mindig, vagy legalább igen gyakran hangsúlyos, direkte írják így, meg azután nem is lehet a korabeli hangszereken hangsúlyt differenciálni. M a mindig klasszikus, meg romantikus stílusban játszunk barokkot. İrület! M indig egyenletes hangokat játszunk, egyenletesen trillázunk, holott a barokkban gyakori az asszimetria és az egyenlıtlen játék, a jeu inégale! 203

204 A barokk szereti az apró eltérést, aszimmetriát, organikus, és szupraorganikus hierarchiák vannak, melyek átlátása rögtön megérteti az elıadóval, hogy a ritmikai rendet átszövi, olykor felülírja a metrikai rend, azt a harmóniái történések rendje és így tovább. A presto gyorsat jelent, az allegro csak annyit: vidáman. Az andante menıset, a piú andante gyorsabban menıset. A Largo középlassút. Jóllehet az egyes szerzık (Purcell395) mást értenek lassún (adagio, grave) mint mások (Brossard396). M a a zenészek többsége egyszerően nincs tisztában a korabeli tempójelzések fogalmi tartalmával –és a helyi érték, a relatív (szerzınként változó) tempók használatával! A continuo szólamban gyakran találunk hosszú, szár nélküli kottát. Ez nem azt jelenti, hogy hosszú hangokat kell játszani! Hanem, hogy adaptativan kell kísérni az énekest. Aki meg egyenesen idióta, ha a leírt hangokat énekli. A recitativo váza a szavak ritmusa (spontán prozódia), a komponista (még Bach is!) csak hozzávetıleg jegyzi le a szólamot. A continuóban leírt presto, allegro, csak annyit jelent legtöbbször: a szólista itt rövid hangértéket, kolort,= színt = díszítést, improvizált virtuóz futamot stb. játszik. M ás-más a billentyős hangszerek billentyőzete. A manuálok, és egy manuál (billentyősor) hangterjedelme, és/vagy oktávbeosztása. Feltétlenül adaptatív interpretáció (errıl sosincs szó a zenei intézményekben: mit csinálj, ha az ottani zongora billentése mély, ha üvölt a diszkant, ha nagyon száraz az akusztika, ha csak egy régi rossz csembalón tudsz kísérni –az akadémiák antikreativitása itt is tetten érhetı)? Ilyen tapasztalatok kellenek ahhoz, hogy egy nem Bach típusú397 csembalón Bachot, Händel mővet játszunk. Pl. ha nincs/hamis a 4’ -as regiszter, akkor egy oktávval magasabban játszok egy szólamot. Improvizálni (adaptatívan megszólaltatni) kell orgonán, klavikordon, mert bizony a hangterjedelem (tört és rövid oktáv) meglehetısen változott a hangszercsaládokon belül is –pláne átirat, kései hangszeren való megszólaltatáskor. A csembaló a barokkban sokszor F1 - hangig megy, de orgonán csak C -ig megy a hangterjedelem, gyakran tört, vagy rövidoktávval. Fölfelé pedig egyenesen rapszodikusan változó a hangkészlet, úgy f3-g3-a3-c3 ig szokott menni. Az orgona maga improvizatív hangszer (polifón, de: hangszínei révén mind a pedál (lábbal játszandó billentyők) szólam, az egyik billentyősoron játszott (manuál) dallam, a másik billentyősor (manuál) szólama ismét más hangszínnel játszható, tehát a zenei szövet: transzparens (világos, átlátszó, átvilágított, érthetıvé tetehtı).. Egy adott darabot többféle regisztrációval is el lehet/szabad játszani. Sıt, a mővek (manuálok) szélládáinak differenciált térbeli elhelyezkedése miatt többféle térhatással, visszhangidıvel -frazeálással is! A szerzık semmi utalást, utasítást meg sohasem tesznek a hangszínt illetıen, ritkán dinamikai jelzés elıfordul. De nem is igazán lehet elıírásokat tenni, mert nincs két egyforma orgona. Az aquinkumi orgona négy regisztere (egyenként 13 síppal) talán nem is regiszter: mert nem hangszínbeli különbséget ad (mindenik iszonyatosan csúnya, rikoltó hangszínő), hanem a transzponálás, a polimodalitás (Szigeti Kilián koncepciója [is]) eszköze volt. A hangszeren több modusban lehet játszani (a sípok hangkészlete dór, hypodór, + fríg, hypofríg,+ lyd, hypolyd). 395

Sonatas of III Pars, London 1683, Preface –ahol a largo -szerinte- közepes tempo, tehát gyorsabb, mint az adagio és a grave. 396 Szerinte a Largo lassab mint az adagio, a grave –Diccionnaire de musique, 1703 Paris 397 Az I. manuálon egy 16’ és egy 8’ -as regiszter (húrozat), ezekhez Theorba [lantregiszter] változat található. A II. manuálon egy halkabb és másabb [a húrt a legvégén megpendítı] 8’-as (Cornett), és egy 4’-as regiszter áll rendelkezés re.

204

205 Sokat, sokaknak IMPROVIZÁLTAK, mert a kész minták megengedték, sıt, megkívánták ezt. Az ısi minták ma is élnek, mind eredeti, mind továbbfejlıdött formáikban, töredékeikben. A patet (Jáva) a makám (Perzsa- Arab) a niggún (Júdea), a rága (gáma, Bharata rendszer, India), epichéma (Bizánc), systema teleion, a három genosz (a hellén kultúrában). A hangkészleti formációk mellé formai minták, kultikus, vallási- tradicionális fixátumok illeszthetık. Ezekbıl csíráztak az önálló mőfaji entitások. A pastorale, a bassa dance, a rondeau, a condoctus, a graduale (zsoltárszóló, majd visszatérésszerő responzórium, kórus válasz), tractus, troparion, a villanella, frottola, tampida, az ária, (mint variációs modell), paso doble, menuette. Nagy népszerőségnek örvendtek az állandó basszusmeneteken alapuló formák. A ciacona (chaconne), a passacaglia (passacallia), a ground (basso ostinato). M anapság a rock zene alapbasszusai, hovatovább, a hip-hop, rave, techno, haus és egyéb akusztikus mocsok zeneszámoknál már csak maga a dob, az egyetlen alapelem. Amivel egyébként sikerült visszatérni a neandervölgyi ember zenei színvonalára... Az improvizált kadencia, a kolor, az orgánum szabad kvintelése (dechant, double et descanter, quintier), a táncvariációk, improvizált variációk, de azok double -jai, triplet -jei, azaz a tánctéma kolorát, diminuált (apró hangértékekben való) feldolgozása gyors tételekben, a recercada, a mutanza stb. mint mőfajok. és mint elıadási gyakorlatok szép számmal mesélnek a letőnt korok rögtönzéses gyakorlatáról. A kész, befejezett dolgok, történések, törvények, így a zenei kompozíciók, az írásbeliségtıl függetlenül is, mindig mutatnak valamely hajlékonyságot, flexibilitást. Viszonylag késın, 1477 ben, ami annyit tesz, már legalább 50 éves zenei gyakorlatot, egyszersmind zenélési módot differenciál Iohannes Tinctoris, mikor azt írja; van írott (res facta) és van rögtönzött kontrpunkt (res infacta). Ez utóbbit úgy hívják: sortisatio (sorsszerő, tehát véletlen, rögtönzött), vagy cantio super librum, a szólamkönyv (kotta) feletti (tehát fejbıl való) éneklés. Ismét egy zenetudományi bizonyíték az élı improvizációs gyakorlat mellett. A XII. században a párizsi Notre Dame iskola (amit Leoninus, Pretorius neve fémjelez, talán ık látták el elıször kézjegyükkel zenemőveiket, szerzısség, auktoritás) az árvaházak, a M aîtrise -k, a conservatoire -k, az egyházzenét szolgáltató fiúkórusok (M aîtrise des enfants, a M aîtrise de chapelle) mővelte a chant sur le libre, a sortisatio, a rögtönzés, a res infacta mőfaját. A kolostorok zenetermeiben folyik az áthagyományozás. A gregorián mellé cink (Zynk), kornett, szurdon (Sordonne), pommer kerül, díszített kíséretet kap a magsztos dallam. ,,Sortisare est aliquem cantum diuersis melodiys impruouise ornare –szortizálni; egy éneket rögtönzött dallammal ékesíteni (Proskesche M usica Bibliotheca 1476). (vö.: duplum, dechant, color etc.) A korabeli dokumentumok alapján a zene alapvetıen két részre (fajtára) oszlik, mintpedig ,,Dividitur autem musica poetica in duas partes: (1) sortisationem, et (2) compositionem (H. Faber, 1548). Tehát compositio -ra (cum pono= összerak, elkészít, illeszt) és sortisatio -ra (sors= véletlen, rögtönzött). A zenei improvizáció ad sortem cantarem három típusra osztható: 1. alapmintákat, fordulatokat, formai megoldást felmutató, adott zenemőben, s adott stílushoz igazodó, és adott, más által írt zenemőben megjelenı ún. autentikus (stílushő) rögtönzés mint pl. egy számozott basszus rögtönzése, egy recitativo kísérete, egy barokk lassú tétel gazdag díszítése, stb. s mint ilyen a darab szerves része, és stílushő.

205

206 2. alapmintákon (forma [rondó, szonáta, ária stb.], hangnem -terv, ritmika, táncmetrum stb.) nyugvó, kötött improvizáció 3. szabad, a játékos saját, pillanatnyi megnyilatkozásán alapuló kötetlen improvizáció A szabad, a kötetlen improvizáció lehet saját, stílusú, de lehet egy korábbi kifejezésforma imitációja is, lehet adott téma nélküli, de lehet adott témán alapuló is, vagy más, élıírt feladatot teljesítı, (pl. legyen három negyedben, g- mollban, refrénje legyen, f -mollba moduláljon, 3 szólamot foglalkoztasson stb.) ún. tematikusan kötött saját-improvizáció. Korunk zenészei idegenkednek az improvizációtól. A kontraszelekciónak köszönhetıen nagyon sok antikreatív ember neveli (kapcsolatainak köszönhetıen) a felnövekvı zenészeket. Egyenesen önállótlanságra tanítják meg ıket azzal, hogy a buta, tekintélytisztelı papírtól való függésre kondicionálják ıket. Tehát nem problémamegoldásra. M indig azt, ami a papíron van. Holott a papíron nincs semmi. M ozartig, a kotta nem más, mint ortográfia. Nem fonématikus, nem kiejtés szerinti írás, csak a kompozíció (hozzávetıleges) váza. Nem folyamatábra, miként az elıadási processzusz összes változóját részletesen megjelenítı romantikus (kb. M ahlertıl) zenemővek kottái. A barokkig nem is akarják az elıadást rögzíteni, mert egy darabnak eleve több megoldása, több lehetséges elıadása van. Az antikreatív magyar zenepedagógia azáltal, hogy a papírból való játékot forszirozza, ezáltal egyben önmagát mentegeti, nem kell, hogy gondolkodjon, kérdezzen, próbálgasson, a szerzı mindent leírt. Ez egyben hárító magatartás. A szerzı soha nem tud mindent leírni (ún. Church- Turing elv). A szerzı sokszor eleve nem akar minden más zenei történésnek a lehetıségét kizárni 398. Az improvizáció a halálfélelemmel is kapcsolatban áll. Korunk az elıre kiszámíthatóság (kibernetika) és folyamatvezérlés illúziójában él. Zeneélvezete is CD -hez, hangszalagokhoz kötött. A zenei konzervek nagy veszélye, hogy a mőélvezı elveszi rugalmasságát, egyszerően hozzászokunk együttesek, egy- egy mővész örök idıkre megfagyasztott zenei pillanataihoz. Az az illúziónk támadt, hogy ez mindig megvan. Az elmúlás és változás miatt a világ soha sem ugyanaz ismét. A dinamikus változás és a halál a tudatküszöb alá szorul (kényszeres hárírás). Az elillanó, még a megírt, jó mőalkotás szintjén levı improvizálások esetén is azt sajnálják, nem marad meg. De miért is kellene birtokolni?? A zene nem birtokolni való… Korunk a küberntész-t idézi, a hajós kapitányt, aki térkép alapján elıre eltervezi útját. Kibernetikus korunkban túlbiztosítunk mindent, bár ez gyermekesen naív, mert nem lehet az éeletet kibernetikussá tenni, -hacsak nem egy falanszterben. A kibernetika pszichoanalitikai alapja a kényszeres félelem, patológiás ragazkodás a kiszámíthatóhoz, a meglepetés, a káosz, a véletlen, a nem elıre eltervezett eseménytıl való félelem. A félelem azonban kizárja a szabad impulzusokt, öteleteket, újdonságokat, a kreativitás puszta létét. Emberellenes – mővészetellenes!

398

És nem lehet leírni azt, hogy elszakadt a violán a c -húr, hogy a huzat lefújta a zongoráról a negyedik lapot, hogy áramkimaradás volt, hogy az orgonán beragadt a Gedackt 8’ regiszter stb. stb.

206

207 A mi mai, fejlett pszichológiánkat legalább 4000 évvel megelızte a piramisok tanításai. A félelemrıl szólva mondták, négy fajtája van ennek, az elvesztéstıl, a szembefordulástól, a legyızetéstıl és a haláltól való félelem. Nos, az elvesztéstıl és a haláltól valófélelem megvan az improvizációt ellenzık közt. Ami pedig a félelmet illeti: ilyenkor leválik az emberrıl egy rész, s amúltban idız, vagy a jövıben tartózkodik, s fél. A kitágíott most -ban való létezés a félelem legjobb ellenszere –a zeneterápián is élünk ezzel. A rögtönzéssel kapcsolatos idegenkedést a másság, a variációk lehetıségének jogos érzetét kezdi ki. Az unásig ismert, kedvenc mővek szők körében való mozgás észrevétlenül öli meg a váratlan, az új iránti érdeklıdést. A megismételhetıség az öröklét illúzióját adja. De csak az éretlen ember nem tudja elfogadni önnön halálának tényét. (A test halálát mindenképp.) Ahogy az improvizáció is meghal, de tovább adja a játékot, a keresetlent, a pillanatot, az elevent. Az improvizáció ellenırizhetetlen, így változó színvonalú lehet. Lényege szerint megismételhetetlen. Egyszer abbamarad. „M usic for a while” 399. Zene degy darabig (valameddig)... Nem lehet megırizni. Ha meg CD -re vesszük, akkor ,,csak” improvizáció. M indig elıre kiszámított, konstruáltat= biztonságosat szeretnénk. Aki újat akar, annak a biztonságot el kell hagynia. A megértést, elismerést nem mindig óhajtania. Az eltőnı pillanatot, a halált vállalnia kell, minden rögtönzınek. A magnószalag megismétel mindent. Így elmúlhat a zene, anélkül, hogy elmúlása visszavonhatatlan lenne. Elfedjük a zenei szimbolikán átsejlı halálfélelmet. M ert a zene maga az élet. Lüktetı elevenség. Szakmailag- pszichológiailag érthetı, kik azok, s miért tartanak távolságot a rögtönzéstıl, -akár lebecsülve az improvizációt. A merev, zárkózott, önállóságra képtelen zenetanárok. Akik félnek az újtól, mert még nincs róla zenekritika. M ég nem mondták meg, mit kell gondolni róla. Ha dicséri, kritizálja, elárulhatja dilettantizmusát, veszélybe kerül. Inkább hárít. Kottatanítók, nem zenetanárok! -Hát nem az az egész zenélés értelme, hogy egyszer mindenki zenéljen, dalra fakadjon -a szívében, mindenképp? Az improvizáció a naprakész tudást méri. Az igazi tudás az alkalmazott tudás. Nem igaz, hogy minden órára, beszélgetésre, zongorakísérésre készülni kell. Az, aki mindig lelkiismeretesen készül, az vagy szorong, vagy ad naturam, belül, lelkileg készületlen - örökké elkészülhetetlen. M attheson az Organistenproben (1719) címő írásában egyenesen követelménynek teszi meg az improvizálni tudást, ha orgonistáról van szó. De az egész XVII. század! Händel (az oratóriumok szünetében) orgonán rögtönöz. Bach az V. brandenburgi verseny kontinuóját növeszti csembalóversennyé... A barokk ,,fuvolás Paganini”, Jean Baptiste Nodo, és a francia M archand, az itáliai Vivaldi, valamint az ,,ismert nagyok”: M ozart, Paganini, Chopin, Liszt, Bartók improvizálva alkot, teszi ezt mint valami természetest. A közönség mindig élvezte a spontaneitást. Hagyjátok játszani a gyerekeket! A betegeket, az életidegen, kábszeres, kihőlt lelkőeket. A játék moz gósítja a lehetséges probléma megoldásokat. Krízisben is jótékony a kreatív terápia- a játék lendületbe hoz. A jobb félteke segít tudatba hívni, szimbolikusan megjeleníteni a tudat-elıttesben nem hozzáférhetı, traumatikus élményeket.

399

Utalás Purcell azonos címő dalára

207

208 Az aktív zenész mindig önterápiát folytat, jobb féltekéiket ,,masszírozzák”, ez által immunrendszerüket, alkotókészségüket, szimbólumértı képességüket trenírozzák, és: mővészetük gyakorlása közben mindig velük van az ember eredeti, szellemi természete. A zeneterápiában istent hívjuk segítségül. Veni, creator spiritus (teremtı lélek jövel). A teremtı teremtettjeiként, mi magunk is teremtünk. Az improvizáció, mint közvetlen önkifejezés (reprezentáció, prezentív szimbólumok) fejlesztı hatású zárkózott, alexithymiás, vagy akár érzelmi inkontinenciás (érzelmeit visszatartani képtelen beteg) ember esetén is. A sikerélmény, a jobbféltekei aktivitás erısíti az immunrendszert, növeli az önbizalmat, fejleszti a problémamegoldó gondolkodást. A feladatok intellektuáliskövetelményei a jobb félteke ellenırizetlen impulzusait kontrollálhatják (kinek mire van szüksége). A játék energiát szabadít fel. Levegıhöz jut az ember. Az improvizáció, mint szabad önkifejezés is, javít a (tónusos) dadogókon. Az improvizáció felszabadítja s kanalizálja a feszültségeket. A lélek fogalom elıtti (elme, véges dolgokról való tudás, preverbális) korszakából hoz szimbólumokat (ösztönimpulzusok szabad áramlása, projekció, elaboráció). A teremtés terében nincs tárgy (Bálint M ihály), a neurotikus, hiszteroid személyek tárgyéhsége „remekül illik” a rögtönzések, és általában a mővészetek világához. A neurotikus mindent be akar kebelezni, válogat. Pont azért, mer biztos identitásra vágyik. A tárgykeresés földi szinten pszichológiai: anyámat, vagy bárminı pozitív tárgyat keresek/állítok helyre (M elanie Kleinnél). Égi szinten istent keresem, ezért lehet a mővészet az amor dei, a transzcendentális tárgykeresés (Krisna, Krsiztus, Isten) eszköze. A zeneiskolában az ismeretek improvizatív alkalmazásával jobb, s ami fontosabb, tartós hatású pedagógiai ismeretközlés valósítható meg. Az ismeretek azonnali alkalmazása (csinálj egy BAR formát [két kicsi elem + egy nagy elem, pl. 4+4 ütemes félperiódusok + egy 8 ütemes periódus], vagy egy korált) mélyebb rögzülést, közvetlen készségfejlesztést eredményez. Az elfojtott élmények, feszültségek, a múltban ırzött, regresszív elemek, megakasztott jövıre orientált tendenciák az alkotás itt és mostjában kilépnek a lekötöttség állapotából. Eleve a tanulás záloga a kilépés. A végtelen hurkokból (improduktív, tehetlen életszakasz, üres ismétlések, fantáziátlan alkotások is, stb.) ki kell lépni, visszacsatolást keresni (vö.: TOTE-modell 400). Az asszociációk, a tudatos alkotáselemzés, a jelentéstulajdonítás fejleszti az emlékezetet, a képzeletet, az önreflexiót. A félelem a múltbeli traumák eredménye lehet (pl. post traumás szindróma, PTDS, post traumatic stress disorder). Ezt vetítjük ki a jövıre is. A reális félelmek (pl. munkanélküliség, családtag súlyos betegsége) is irreálisan állandósulhatnak, augmentálódhatnak. Külön technikák segítenek a lehorgonyzáshoz401.-a jelenben. Ekkor igazán eltőnik a félelem. Az állandó szorongás trozítja a gondolkodást, s lenyomatot hagy az agyban (depressziósok, szorongók NK sejt, és más, immunrendszer anyagok aktivitásának csökkenése, jobb félteke túlzott szerotoninerg aktivitása, a hippocampusz sorvadása, stb.). A zeneterápia, a játékterápia közvetlen eszköze egy állapot kiváltása (elicitation), sıt, egyáltalán egy állapot kiválthatóságában való hit adása, majd a kívánt tudatállapotváltozás elıidézése. Ez depresszióban, paranoiditásban egyenesen életmentı lehet! A rögtönzés a játék, s mint ilyen a lehetetlenségek mővészete, az alkotásban mindent meg lehet valósítani, mindent szabad (Obracov). Az improvizáció szabadság, rendelkezés, a lehetıségek átlátása, a kimunkálás kidolgozás, a játék öröme. Isten nevet. 400

Test-Operate-Test-Exit bizonyos inger (dallam, piros lámpa, stb.) által kiváltott fiziológiai és érzelmi állapot az anchoring (= lehorgonyzás ). Pozitív rögzítı inger (anchor= horgony) lehet pl. egy családtag arcképe, zenemő, illat, jógagyakorlat. 401

208

209 M ert szabad, könnyed, belıle indul ki a világ, így az számára átlátható. Felszabadulás a sémák alól. A szubjektumból ered a világ. A gondolat tett, a létezés aktivitás. A rendszeres alkotó magatartás a tudatalattihoz való jutás tréningje, folyamatos élményaktivizálás, feldolgozás. A nem-tematikus improvizáció során senkinek nem kell megfelelni, lehet mindenki önmaga, s azon túl, ami lenni akar még. Alkotva élni, csak így érdemes! Hagyjátok játszani társaitokat! A rögtönzés (az alkotás) a M OST végtelen mandalája, a lélek vészkijárata, az elmélyülés, független a szorongató múlttól, felhıs jövıtıl! A kényszeres és skizoid személyeket legtöbbször már kora gyermekkorban megakadályozták abban, hogy gyermekek legyenek: felfedezık, motorikusak,, kísérletezıek, kíváncsiak, spontánok, agresszívak, játékosak. Ezt mind neveletlenségnek, rosszank minısítették. A kreatív játékok pólólag teszik lehetıvé, hogy gyerekek lehessünk, nem bizalmatlanok, szorongók, és önkorlátozók. Élet és improvizáció úgy függnek össze, hogy az élet, a lét maga a végtelen lehetıségek készlete. A meglévı posszibilitások közül mi magunk választunk némelyeket. Komponáljuk az életünket. A játék, az alkotás, s annak egyik módja, a rögtönzés szintén készletekbıl, millió lehetıségekbıl választ és realizál. Az alkotás és improvizáció hasonló elvek mentén zajlik. Alkotó munkában rengeteg idı van javításra, mélyebb szimbólumok és rafináltabb kompozíciós szerkezet kigondolására, töprengésre. A világ virága, egyiptomi szakrális geometria a mitózisos sejtosztódás mintáját adja: alapminta, eltolás-soksorozás, variáció, a variációk egymásközti új szerkezete. A KRISTÁLYRÁCS SZERVEZİDÉS i mintájának analógiája szerint:  minta (vagy választás, új téma adása, önálló probléma felvetése) [petes ejt DNS –állománya]  imitáció (a minta, a téma adta-követelte irányítás, megszabta eljárás, kidolgozás, haladás, viselkedés) [RNSDNS transzlásió, replikáció és fehérjet ermelés = növekedés]

 replikáció (növekedés, kidolgozás,) [a növekedés megáll a kifeljelıdés végpontjánál; a karakter elkészült]  leválás (formára szabás, szekvencia, tétel, forma -határok) [önálló lét, leválás a családról]  termináció (az egész struktúra befejezése, kompaktsága, lezárás)  régi-új minta – végtermék és kiindulás, az örök körforgás spiráljának magasabb pontja [fogantatás, elv. ötlet, idea, termékenyítés, stb.]

A fentiek megmutatkoznak a játékpszichológia egyik JÁTÉKELMÉLET ében (Piaget) is: (1) egy elızı állapot megbomlása, labilitása (ingerkeresés, ötlet, aurosal, elégedetlenség) (2) a régi strukúra/állapot/funkció szétesése -dezequilibrizálódás 402 (3) új helyzet/funkció/elem épül a rendszerbe, vagy új rendszer áll elı (4) az új állapot/helyzet, struktúra/funkció megszilárdulása (konszolidálódás)

402

equilibrium= egyensúly, dez= fosztóképzı -latin

209

210 A PROBLÉMAMEGOLDÁS PSZICHOLÓGIAI SÉMÁJA (kognitív

• • • •

feltérképezés)403:

(pl. f-mollban fogok játszani, az instrukció klasszikus stílus, az adott téma karaktere) —ennek befolyásolása terápiás lehetıség A PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA –átfogalmazása, a tennivalók számbevétele —ennek befolyásolása terápiás lehetıség STRUKTURÁLÁS (célok és lépések rugalmas változtatása, kockázat, stratégia, régebbi bevált viselkedési elemek, sablonok, avagy új eszközök és megoldások kipróbálása [Duncker, Tyihomirov]) MEGOLDÁSI SÉMA (terv, kognitív feladattérkép) és kivitelezés (gyakorlati lépések) ELİZETES ORIENTÁCIÓ

Az alkotó ember kevésbé függ más energiaforrástól/mintától/elvárástól –és sémáktól. Sajnos, minél jobban függünk környezetünktıl, annál inkább infantilizálódunk. Az alkotás a bıség függvénye. A kreativitás az energia/anyag strukturálási lehetıségeinek bısége. Az alkotás összehangoló (harmonizáló) folyamat. Az Én és a Világ között. Az alkotó a teremtés által válik egyre függetlenebbé a környezettıl. Ez transzcendens mozzanat. Az alkotó egy idı után már nincs a kút vizére utalva, maga a forrás... A kút, a forrás az eredetiség, a közvetlen (és közvetítetlenség szimbóluma). A kút a forrásból veszi vizét... Az alkotásban az ember eléri az autentikus létet. Eljut az ön-maga-levéshez. A Piaget –i ún. dezequilibrum-modelljének analógiája (Dunkel):

1 Művész az, aki elégedetlen a világgal. Aki nem hiszi el, hogy: másképp nem lehetne? Emlékezik a magasabb ideákra/ a tudatalattija éber-racionális állapotban is átjárható. 2 Vágyteljesítő – jövőformáló játékot/működést/struktúrát.

fantáziában

elővételez

más,

lehets éges

3 A gondolatok vagy a valós fizikai világban, vagy elvont (etikai, politikai, művészi, stb.) rendszerben új struktúrákat hoz létre, 4 az alkotó elégedetlenségétől és remélhetőleg, igényességétől hajtva addig csiszolja ezen új struktúrát, míg az végre jóváhagyható szinvonalat és stabilitást ér el. A zeneterápiás betegeink hangszeres improvizációit analóg elemezzük a dinamikus rajzelemzéssel, grafológiai vizsgálatokkal. Ezért szükséges a zeneterapeuta zenei ismeretének magas foka. A betegek improvizálása non-verbális szimbólumrendszer. M egfejtésével nem terhelhetjük a pszichiátert, pszichológust. Az improvizációs anyagot kinematikusba (mozgás és térszimbolika) majd a kvázi vizuálisba átforgatva mások számára is érthetı módon tudjuk interpretálni az aktuális Én-állapotot, amelyben a beteg létezik. A beteg moz gása, a hangszer simogatása, abba való kapaszkodás, esetleg a hangszer püfölése (a játék kinetizmusa, orkesztikája) árulkodó jellegő. A csoportos rögtönzéskor az együttmőködés, annak hiánya, esetleg a zenei dominancia szintén diagnosztikus értékő. 403

Természetesen általános sémáról van szó, a vázlat nem alkotás, vagy zene speci fikus.

210

211 A hangszer választása, vagy a ritmusminta, dallam jelleg már önmagában mini projekciós teszt értékő lehet. Ne feledjük, amirıl korábban már szó volt. A nem zenész betegek improvizációit a gyermekek esetében alkalmazott játékterápiás megközelítéssel (angol iskola, M elanie Klein, 1932) értékeljük: Gyermekek –és pszichotikus, vagy ellenálló betegek- esetében a szabad asszociációs módszer nem mőködik (Sigmund Freud, Anna Feud). Az ösztönén tendenciái mégis megismerhetık a zenei szabad asszociációk segítségével. Az improvizáció és a gyermeki játék ötletek árama, olyan, mint a szabad asszociáció sodrása. A játékot irányító affektusok, impulzusok folyamában elhárítás, fel nem dolgozott, traumás élményanyag bukkanhat elı. Ennek megfejtése zenei képzettséget vagy rátermettséget igényel. A terápiás együttzenélgetés analóg az indirekt kommunikációval (utalás, Freud, 1900). A cenzor (tudat, hatalmi viszony, tabu) nem enged bizonyos tartalmakat közölni. az álom, a neurotikus elszólás, de a mővészi munka utalások halmazát hordozza, különösen, ha rögtönzésrıl [spontaneitás] van szó! A zeneterápia nem csupán zenés pszichoterápia. Gondozás, „örömködés”, a terapeuta olyan, mint a legjobb barát: mellette bátran az lehetsz, aki vagy. S ha nem tudsz zenélni? Nem számít, Te számítasz. A dalban kimondott lelked (az artikulált Selbst). Nem zenélni tudni, de önfeledten megnyílni kell tudni. A játékos improvizációk szorongáscsökkentı hatásúak (mely hatás nem magyarázható csupán a figyelem elterelésével). M egadja az én történtetem, belılem indul ki, kontrollálom pozitív élményét. Ahogy szakmai zsargonnal mondjuk, kell az élmény, a kanalizáció, a csatorna, melyen expresszálhatom élményvilágom, érzéseim. Ezen túl: az ez vagyok, az önmagam levés élményének vállalása, az önmagam élményének elmondásának vállalása, a megnyilatkozás bátorsága miatt érzett öröm. A jó én -érzés, az integrált élmények -és már megint a személyiség harmóniájánál lyukadunk ki. Erre való a zene, az ének. Ahogy M ácz István oly remekül megfogalmazza számunkra: Énekelj! Méltán sajnáljuk azokat az embereket, akik némák. Jelbeszéddel értetik meg magukat. Az ember pedig összetett énjét sokféleképp kívánja kifejezni. Vannak érzések, gondolatok, amelyek énekben, dalban szeretnének feltörni a szívbıl. A beszéd belılünk fakad. Az ének belılünk tör fel. A dalban maga a szív csordul ki. Hogyan mondod el érzéssel teli éned? A mondott szó elégtelen. Énekelni kell. Szerencsés ember az, akinek nótája van. Beleénekli bánatát, szerelmét és gyászát. Ne mondja senki, hogy nem tud énekelni. Énekünkhöz, inkább szív kell, mint hallás. Szíved pedig van. S vannak érzelemben gazda óráid, mikor érzed, hogy énekelned kell. Hát énekelj! Senki elıtt ne szégyelld. Érzéseid dallamban törjenek fel. Szegény vagy érzésekben? Akkor még inkább énekelj. Az ének visszahat rád. Zenével telít. Örülsz? Énekeld el és örömöd megsokszorozódik. Bánat ül a szíveden? Énekelj. A dallam szárnyán szívedbe öröm száll. Ne várj. Énekelj.

211

212 Nos, e vers a szorongásmentes megnyilatkozásról, ily módon az énekórák és zeneterápiák alaphangulatáról és alap attitődéjérıl szól. Ha a zeneterápiát pszichológus, pszichiáter kontrollálja, elég egy talpraesett zenetanár, esetleg némi pszichológiai ráképzéssel, s remek terápiát tud tartani. A lényeg az ítéletmentes magatartáson, jó és szintúgy ítéletmentes kommunikáción, türelmen, és a felvillanyozás, elvarázslás képességén van, bármit is hoz a jövı, a zeneterapeuta képzést illetıen. A lényeg a személyes kompetencia, ezt senki nem adhatja nekünk. A személye kompetencia az ıszinteségen, együtt érzı képességen, és az ismeretek villámcsapás-szerő alkalmazásán alapul. A humor, az optimizmus, a játékra való hajlandóság, a hangszeres játéktudás a zeneterapeuta nélkülözhetetlen vonása. MIÉRT VAN SZÜKSÉGÜNK SZIMBÓLUMOKRA?

M aga az egész emberiség jellemzıje a szimbólumalkotás. M ert „költıien lakik az ember”= a mővészettel és kulturával, szimbólumokkal teszi otthonosság világát. Az ember nem csak szociális állat (Arisztotelész) hanem kérdezı állat is, és szimbólumalkotó állat. Az embernek nincs kijelölt helye a természetben. Az ösztöneink nem mondanak semmit arról, hogyan kell élnünk. Az ember hiánylény. Épp ezért a kultúra, a vallás, a hagyomány, a mítosz, az erkölcs stb. mondja meg kicsoda ı, mikor hogyan kell viselkedni, mit kell tennie. E tudatformák a szimbólumalkotások során jöttek létre, nooszférát 404 (Telliard de Chardin) hozva létre. Az eszközök és technikai fejlıdés után a társadalmi szervezıdés fejlıdése, és a szimbólumok fejlıdése követte. A testi túlélés eszközei a közösség és a fejlettebb eszközhasználat. A lelki túlélés eszközei a szimbólumok. A szimbólumok a mítoszok és archetipikus (Jung) helyzeteiretörténésire utalnak. M ivel az ember nem bír kijelölt hellyel a természeti világban, ezért az embernek magának kellett világot teremteni. Ez a civilizáció világa. Az ember felszenteli tereit, középpontot jelöl ki, amely köré falu vagy város épül. Ideológiák születnek, háborúra, békére, jogokra, életmódra, vallásra. Személyes, és társadalmi mérető válság akkor keletkezik, amikor a szimbólumok világa összeomlik (értékek és a régi nyelv megrendülése). Korunk éppen az eddigi szimbólumok és értékek megszőnésének kora (lásd ennek elsı, írásos tünetét, Nietzsche: Az értékek átértékelése). Ember nem létezik szimbólumok nélkül. Akkor is használjuk ıket, amikor nem vagyunk tisztában velük. Akkor is követünk tradiciót, szokásokat, mikor már rég elfeledtük eredetüket. A diós beigli eredete a bajőzı dióhoz köthetı, a narancs a magyar almához, karácsonykor annyi szeletre vágták az almát, ahány a családban voltak (az egység szimbóluma). A mákos beigli a bıséget jelentı mák szimbolikáját hordozza. Vasvirágot az eladó lányok házánál ültettek. A tükör az igazság szimbóluma. A szekér a világegyetemet jelképezi, akárcsak a tehén, aki tıgyébıl táplálja a világot. A hétágú gyertyatartó a zsidó monoteizmus szimbóluma, a mind hét bolygószférán uralkodó istent jeleníti meg. M inden népnek, vallásnak, néprétegnek, sıt, az egyes családoknak is meg van a maguk szimbólumai. A zeneterápián, vagy zenehallgatás során történı rajzolás, montázskészítés, és dinamikus rajzelemzés számára készített rajzokon, zeneálmok elemzésekor számos, megfejtendı szimbólumhoz jutunk. Jung szerint a traumák szimbólumokba költöznek, így a szimbólumok elemzése (ún. állapotképek) és megértése igen fontos. A zeneterápia tehát nem csupán rossz hangulat előzés, nem csupán hangulatszobrászat. Bár az, hogy feszültséget oldok, hogy egy pozitívabb hangulatban meg tudok látni lelki dolgokat, nos, ez önmagában sem kevés.

404

nousz=gondolat, nooszféra a jelentés ek, a gondolatok, az értelem, a szellem szférája.

212

213 SZIMBÓLUMOK A TERÁPIÁN A zeneterápián azonban szimbólumokra vadászunk, a beteg/ kliens/ vizsgált személy szimbólumalkotásában megmutatkozó lelki tartalmakat is értékelni (állapotkép), de legalább megismerni akarjuk. Ha egy ember leépülés, avagy izoláció oly fokú, hogy nem képes szimbólumalkotásra és/vagy szimbólumhasználatra (nyelvhasználat) akkor megkezdıdik a szociális halála. A ruha nem felétlenül a hidegtıl véd (leopárdbır egy afrikai törzsfınıkön). Az öltözködés önmagunk (fazon, színek), munkánk (overál, fehér köpeny), gazdasági helyzetünk (az anyagok egyben státuszt reprezentálnak (identitáskellékek, szerep-kiegészítık, pl. fekete aktatáska, fonendoszkóp, mobiltelefon, drága ruhaanyagok; prém, bársony, selyem, krokodilbır táska, cipı, stb.) szociális réteghez tartozásunk (öltöny, vagy fém szegecsekkel kivert csöves bırruha), érzelmi állapotunk (gyászruha) szimbóluma is egyben. A szimbólumaink nagyrészt a közösségbıl és a tradícióból, valamint a mitikus kezdetektıl kölcsönzöttek. Az alkotómővész szimbólumai is azok, de formáik, vagy használataik lehetnek nagyon eredetiek. Ha azonban e szimbólumokat, e sajátosan egyéni nyelvezetet nem értjük, akkor már ırületrıl beszélünk (pl. skizofrének neologizmái). A mővész nyelvjátékát megértem, az ırültét viszont nem. A kérdés filozófiai, attól, hogy nem értem valakinek a nyelvjátékát, nem következik, hogy ,,hülye” volna, és ez a késın felismert zseni esete. Az állóképek, rövid tánclépésekbıl álló mozgásszekvenciák, vagy akár táncterápiás gyakorlatok, rajzolt-festett képek, mint a beteg keresztmetszeti állapotát jelenítik meg. Formákba, szimbólumokban objektiválódnak belsı tartalmak, pl. szorongás, kiégés, vágyak, traumák (exteriorizáció). Az állapotképekben és a zeneálmokban (ugyanaz, a zeneálom is állapotkép, elmondva: narratív állapotkép) szimbólumok nyelvén fogalmazódnak meg lelki tartalmak. A jelentésszervezı rendszer, a memória (a társadalmi memória az iskolák, könyvek stb.= mém -ek, kultúrgének, amik átadják a tudást és hagyományt) erısen érintett a szimbólumok létrehozásában, a róla való beszéd, igen, már a puszta beszélgetés is kognitív átstrukturálódást, tudatosulást jelentjelenthet. Az egyik zeneterápián a röpülésrıl (klasszikus és romantikus fuvolaversenyek montázsát hallgattuk) volt szó. Ugyanezt hallgattuk egy másik zeneterápia elején, de mozogtunk rá. A terápián rajzoltunk. Az eredmény, egy neurotikusnak imponáló, elalvási és korán felébredési alvászavarban szenvedı, ideges, önmarcangoló nı ablakot rajzolt. Eleddig feszültségeinek forrását nem ismertük. M íg a többiek repültek, szökelltek, ı ugrani akart. Ki, az ablakból. M anifeszt szuicid gondolat, de a nıbeteg számára is csak ekkor tudatosult… A továbbiakban nekiláttunk az ablak transzformálásának. Új tájakat, új életérzést, új megoldásokra rányitni ezt az ablakot. A beteg elvált, elköltözött, a mai napig tünetmentes. Családja soha nem eresztett be friss levegıt, tabu volt a válás, a tradíciók felülbírálása, minden ablaknyitogatás. A szülık és a testvér önismereti vakok voltak. És akkor jön az ablak, a nyitás, a változás, a fény, a meglátás, a változás friss levegıjének szimbólumával… A másik nagy élményem, mikor szívdobogást hallgattattam az egész csoporttal. Ez az ülés azonban csupán két betegé lett. Ugyanazon szívdobogásra két, erısen eltérı élményt kaptunk. Az egyik egy magzaté, aki belülrıl szeretkezni, majd egyesülni édesanyjával. (Itt el kell különíteni az incesztus405 szándékot, az anyával való ısegység újra megélésének szándékától. 405

Vérfertızö szexuális viszony, ödipális érintettséget jelenthet

213

214 Valószínő, hogy a szeretkezés itt nem incesztus-jelentéső. A beteg saját szimbolikájában maga a szeretkezés egy ısegyesülés.) A másik férfi beteg egyre fokozódó dühöt érzett, s megfogalmazta, neki is az anyja jutott az eszébe. Csakhogy másképp, ı a szívdobogás hatására meg szerette volna verni az anyját. Késıbb kiderült, nem megverni, de elpusztítani! Késıbb, 4 terápiás üléssel késıbb ismét anyaghoz (plazma, indulatok, emlékek, melyekrıl a betegnek eddig tudomása sem volt!) jutottunk. E betegünk elmondta, állandó veszekedés miatt költöztek külön szülei, édesanyja már terhes volt ekkor, méghozzá nem kívánt terhességet viselve… Igen, jól gondolja az olvasó, a betegünk számára a szívdobogás olyan intrauterin élmény restimulációját jelentette, ahol a beteg, még mint magzat, a szorongás, a félelem állandó állapotában volt. A megutált apától származó gyerek születése után sem élvezhette a egyértelmően elfogadó anyai gondoskodást. Persze fontos figyelnünk az olyan (párbeszédhelyzetben történt) elszólások, mint pl. khm, szív… arra vágyom… persze te tudsz szeretni, van szíved… az én ANYÁMNAK MIÉRT NINCS SZÍVE?… stb. Az is fontos, a szimbólumelemzéseinkkor ne a saját projekcióink foglyaivá váljunk (többértelmőség, értelmezhetıségi alternatívák, szupervízió). Jungnak nem alaptalan az a feltevése, hogy ahogyan a magzat megismétli a törzsfejlıdés történetét, akképpen a psziché is az ıstörténet ıshelyzetei megismétlésével fejlıdik. Az információvesztés megbetegít, vagy letális 406. A génekben kódolt információk sérülhetnek, a DNS endonukleáz és DNS ligáz enzimek gondnak a genetikai hibák kijavításáról. Az emlékek, szimbólumok, a történelmi múlt, a családtörténet elvesztése biológiai lénnyé csupaszítja az embert. A mítoszok, mesék, ideológiák, történetek, tehát az emberiség nooszférája, s az egyes ember története és hiedelemrendszere (mém, kultúrgének –közvetített múlt) teszi az embert emberré. A XIX. Század óta azonban a ráció elveszi tılünk mindezt, tudományra, logikára, gépekre, enciklopédikus tudásra redukálva az ember világát. Jöhet a zene! Jöhet a mese, a történet, a mítosz, a játék és szerepek, önkifejezés. Jöhet Orfeusz, a „lélekbúvár”. -M iért? M ert a tudat, a tudatosság, a ráció, a logika soha nem jelentette a psziché egészét! Jung szerint a tudattalan természetes jelenség, és egyúttal a kollektív és egyéni szimbólumok forrásai is. M ivel, hogyan tudunk a tudattalan mélyére jutni? Nekem, mint zenésznek, kézenfekvı válasz az Orfeusz mítosz. Orfeusz az alvilágba szállt, az alvilág kapuinak ırzıit lantjátékával s énekével tette ártalmatlanná. A zene hatalma megmutatkozik Purcell színpadi zenéjében, a M uisc for a while 407 –ben is; amíg a zene szól, addig a fúriák nem gyötörnek, Alekto kezébıl kihullik a korbács, M edúza fejérıl leesnek a kígyók… De nézzük az Orfeusz-legendát közelebbrıl. M elyben kitőnik, a zene a tudatalattival, a tudat-elıttessel (a szaknyelvben: preattentív), a mítosszal, önmagunk alvilágával kapcsolatos: Orpheusz az alvilágba szállt, mert nem tudta elfelejteni kedvesét. M ilyen semmitmondó mondat. Orpheusz majd’ beleırült fájdalmába, hogy elveszítette kedvesét, Euridikét. Elindult hát, hogy megkeresse Euridikét, szembeszállt minden veszedelemmel, titkokat fejtett meg, s végül, mikor megtudta, hogy hol kell keresni élete szerelmét, Hádészba408 szállt alá, s zenével varázsolta el Cerberust 409 s az alvilági kapuk ırzıit.

406

halálos Az Ödipusz (Oedipus, Oidipus) király kísérızenéjének egy betét dala. 408 az alvilág neve a görög mitológiában. 409 Három fejő kutya, ami az alvilág bejáratát ırzi, ám egy titkos névre pillanatokra elalszik -így lehet beszökni a holtak birodalmába. 407

214

215 Itt a zene erejét, a zene és alvilág valamint a felejteni nem tudó, perszeveratív, tárgyához betegesen kötıdı, élénk ösztönéletet és álmait, (ösztönimpulzusait) vágyait követı zenész (=alulszocializált?, nem épp túlcivilizált embertípus) összefüggéseit látjuk. A drámai hıs úgy (nem civilizált módón) szeret, hogy a pokolba is elmegy (=túlzásokra ragadtatja magát) kedveséért, ez az (egyik) esztétikai üzenet. A pszichológiai pedig: Orpheusz nem tudja feldolgozni a gyászt, a veszteséget, traumáját szinte dédelgeti, s egész életvezetését ennek (a tárgyvesztésnek) veti alá. Persze Orpheuszt hısnek akarjuk látni, s a zenész (alkotó) archetípusának. Közelebbrıl megnézve, Orpheusz a tárgyvesztésbe nem tud belenyugodni, vissza akarja állítani a múltat. Fantáziál Euridikérıl. M a így látnánk; egy „enervált neurotikus nyávog”, mert ,,nincs itt anyuci”, miközben keservesen pengeti a ,,gitárját” (átmeneti tárgy, libidinózus póttárgy)... Persze láthatjuk a genitális szerelem freudi szakaszait (idealizáció, gyengédség, azonosulás) is. Archetípusként pedig Orpheusz hıs, szembe néz fájdalmával, hogy leszámoljon vele, szabad akar lenni. Euridiké keresése csak kerettörténet. A lényeg többrétegő, így tehát ’A lényeg’, csak így, egyes számban nem is létezik:

az önátadó magatartás (1), a hűség (2), a szerelem (3), a saját alvilágunkba (múlt, tudatalatti, arhetipikus eredethelyzetek), eredetbe [antropológiai-transzcendentális] (4) való leszállás (és ennek szükségszerűsége), sőt, szembe nézés az ún. árnyék személyiségünkkel (letagadott oldalaink), (5) a helyreállítási kísérlet, (6) –no és maga a zene, (7) ami úgy beszél, hogy egy szót sem ejt…

A könnyen felejtık, jól elfojtók nem leszek (igazi) mővészek, ám a mővész nagy árat fizet azért, hogy csak úgy ki-be sétál az ,,alvilág kapuján” (=a zene negyedik metaforája 410: tudatelıttes és a tudatalatti). Az alvilág önnön múltunk, ösztönimpulzusaink, melyeket mentálisan jelenítünk meg (a mő mint szublimációs termék). Bizony, a mőalkotás vérbıl, spermából, csontból születik. A zene fájdalomból születik. Az Orpheusz mítosznak legalább 3-4 rétege van. Sok más népnél is megtalálható az analogonja. Orpheusz a helyreállítási kísérlet411 mitologikus szimbóluma. Az Orpheusz mítosz tehát mélylélektan is, világmodell is; no de melyik mítosz, és mítoszból születı szimbólum nem az? Nem annyira Orpheusz a fontos számunkra, hanem Orpheusz alászállása. Lebukás a kollektív tudattalanba, az álmok, sejtések világába, ami talán összefüggéstelennek tőnik. Ám az analitikus számára, hosszanti metszetben értelmes, összefüggı. Orpheuszról azt is tudjuk, hogy már az ie. IV. században is úgy említik a legendáját, mint akinek hagyománya már idıtlen idık óta elbeszélt mítosz. Orpheusz megkapta az anax (= megváltó, felszabadító) jelzıt.

410

Dunkel (in: Mi a zene, ha mégsem habos sütemény? 2003) hat metaforában rajzolja meg a zene nem tudományos fogalmait –a szemléletesség kedvéért. 411 Vö.: Melanie Klein: Feljegyzések, 1934, The Importance of Symbol-Formation of the Ego. A csecsemı egyszer csak rájön, tárgykapcsolat ai (kéz, emlı, stb.) egyugyanazon tárgyhoz tartoznak. Észleli, hogy az anyának rajta kívül más kapcsolatai vannak. A frus ztráció, a depresszív pozíció agressziót mobilizál, a csecsemı destruálni akarja a hőtlen tárgyat. Majd ellenkezıleg, helyre akarja állítani a tárgykapcsolatát. Innen a konklúzió, a csecsemı külsı és belsı, szeretett tárgya helyreállítási késztetés az alkotókészs ég alapja.

215

216 A felszabadított kreatív erık, a felszabadult esztétikai viselkedés gyógyító hatású: József Attila szavaival; „Csak az boldog, aki játszhat”. A kreativitás (alkotó készség) forrása a csecsemı helyreállítási kísérlete: a csecsemı felfedezi, hogy a mell, a simogató kéz, a becézı arc, végül is egyugyanazon személy, azaz az anya. De ez az anya idınként eltőnik, mással is kapcsolatai vannak. A csecsemı gondolatban destruálja, bünteti az anyát, de idealizálja is ıt. M ivel omnipotencia hitben él, a csecsemı fél önmaga destrukciós intencióitól, azt hiszi, ezek tényleg megvalósulnak. Persze, késıbb sérül az omnipotencia hite. Az alakuló felettes én (cenzúra) egyszerre lesz forrása az anya, az archaikus tárgykapcsolat pozitív és negatív aspektusának. Ezt a helyzetet nevezi depresszív pozíciónak M elanie Klein. A depresszív pozícióban a gyász fájdalma nyomasztja a csecsemıt. Ugyanakkor a szeretett belsı és külsı tárgy(ak) helyreállítására reparatív késztetések jelennek meg. Ez, ti. a helyreállítási kísérlet lenne az alkotókészség és szublimáció alapja. A szublimáció az ösztöncélról való sikeres lemondás (Freud), vagy az ösztönkésztetés egy másik kielégülési területre való áthelyezés (sublimatio =transpositio, Anna Freud). Így a kreativitás, a mővészet gyógyító-fejlesztı hatása kellı megalapozást kapott. M ég mit sem tudtam a helyreállítás pszichoanalízisekor, amikor Orpheusz panaszában (1998) arról írtam, hogy globálisan, az egész világ széthullás történet. A mővész az, aki megfordítja a romlást, az enyészet ellen küzd, mindig létrehoz. Orpheuszt orvosként is tisztelték, Hermész alakjával vonták össze, aki az úton levık, a keresık, és a beavatás istene is. Orpheusz az archaikus fejlıdés, a lélek titkainak kutatója, a szimbólumokkal gyógyító, nem véletlen a mővészetterápiák vonzódása a lanttal gyógyító „ıs-analitikus” alakjához való vonzódás. A szublimáció lélektani eredete az, hogy a csecsemı önmaga gátolja-áttolja-szublimálja saját pl. agresszív) ösztöneit. Ahogy az én szervezettebb, érettebbé válik, gyengül a kivetítés (projekció), és hasítás (skizoid pozíció) az elfojtás erısödik. Az elvesztett tárgyak helyreállítása arra ösztökéli a csecsemıt, hogy újraalkossa tárgykapcsolatait, vagy vágyai hatására, alkosson. A szublimáció, mint a szimbólumképzés alapja, gyásszal terhes. Pl. az anyamellrıl való lemondás gyásszal jár, s csak akkor feldolgozható élmény, ha a lemondásra ítélt tárgy az énbe beolvasztható. M égpedig a veszteségélmény és belsı helyreállítás folyamatában. Íme a zeneterápia. A kreativitás pszichoanalitikus elızménye is, alapja is! M inden lemondás (fájdalom, gyászmunka) a szimbólumképzést indukálja, így a rajzoltatás, hangszeres játék, általában segíti a lelki feldolgozó munkát. Ezért írtam, hogy a mőalkotás spermából, vérbıl és csontból keletkezik. A szimbólumok ereje örök, erıs, vitális erı. A szimbólumteremtés során a csecsemı helyreállítja belsı tárgyait, és különbséget is tesz lelki és külsı valóság között –ami jól jön a pszichotikus betegeink újra felnevelésénél! MIÉRT LEHET UGYANAZT ELADNI SZÁZSZOR ?

M int szellemi létezı, az ember is zámos,veleszületett ösztönnel (agresszió, menekülés, szex, evés) bír. A lelki élet fejlıdésébıl adódó (ösztönbázisú) alapkomplexusok, alaphelyzetek és szimbólumaik (archetipikus helyzetek) mindannyiónkban azonosak. Akkor is, ha másképp nyilvánulnak meg, nem veszünk róluk tudomást, vagy elfeledjük ıket. A Tarot kártya alakjai, a ceremóniák tipikus részei, a rítus, a vallás mind archetipikus szimbólumokat rejt. M ik ezek az alap élmények/helyzetek/komplexusok?

216

217 Az anya, a táplálás, a biztonság, az elválás, a harc, a szembeszegülés az apával, a szerelem, a veszély, a választás, a kétség, a születés, a halál, a vadászat, a kísértés, a megcsalatás stb. stb. mind-mind sajátélményünk; millió évek óta. Ezért, bár hetvennégy-billió hatszáztizennyolcezerháromszázhuszonöt szerelmes film készült, a Rómeó és Júliát el lehet adni bármikor, bárhol. Robin Hood, aki a hıst, a férfiast, az erıt, a vadászat ısi ösztönét, de a nemes etikai cselekedet, az értelmes harc ideáját is megtestesíti, és szintúgy megérte a 2345 000 –ik feldolgozását. És eladható, nem unjuk meg, már csak azért sem, mert több, egyenként is erıs részösztönt, lelki komplexust, archetipikus szimbólumot tartalmaz. Az alkotásban (kreatív, szimbólumterápiák), az álomban, nappali álmodozásokban elénk bukkanó szimbólumainak bensınkrıl, élethelyzeteinkrıl mondanak információt. M egértésük rendkívül fontos. ÉLMÉNY, INDUKCIÓ ÉS INTEGRÁCIÓ

A zeneterápia egyik ereje az élmény. A filozófusok megint megelızték a kedves pszichológusokat, Hermann Imre (1960), Hans Georg Gadamer (1984), vagy Wilhelm Dielthy (1974) már rámutattak az élménymezı dinamikus voltára, melyben az élmény tárgya is és alanya is azonos. Ahogy az egyetemen tanítottam: a zenei élményben könnyen elmosódik objektív és szubjektív, én és nem én. A tudatunk egy nem teljesen tudatosított élménymezıbe ágyazik, diffúz tudatállapotba kerülünk, ezért ego ellenes a mély katartikus élmény (Dunkel, 1997). A zeneterápián nem csak beszélgetés, nem csak rajzolgatás, nem csak kognitív terápia, nem csak csoport, tehát nem „csak”-okból áll. Az élmény összetett, nem felbontható, összminıség, de azért az élményben differenciálni kell a kognitív, emocionális és motivációs összetevıket. Az emocionális bomba, érzelmi facilitátor kifejezések jól illenek a zeneterápiára. Az itt és most, a pszichotikusok akkor és úgy élményei felelevenednek. Az ún. archaikus én betegségeiben szenvedık anya-gyermek kapcsolata is felelevenedik, az egész légkör, forró, intenzív, sodró, számos alkalom van a megnyílásra, emlékek felébresztésére ÉS tudat közelbe hozására, fájdalmas emlékek kifejezésére. Az érzelmi megkönnyebbülés, a ventillációs szükségletre való figyelem is a zeneterápia szerves része. A zene hat metaforájából kiderült, a zeneterápia kontrollált regresszió, indukció (indukálunk, ha úgy tetszik, provokálunk rég elfeledett, és a személyiség integritását kikezdı élményeket. Legtöbbször a primér tárgykapcsolat problémája az, ami pszichotikussá teszi betegeinket, az én részei „szétforgácsolódnak”. Nagyon fontos, hogy ez az ısi, a beszéd korszaka elıtti trauma fel tudjon szakadni, ehhez indukciós eszköz a zene is. A zene amúgy is kivált regresszív hatást, ráadásul gyakran hat a preverbális lelki fejlıdési idıszakunkra. Így elérhetıvé tehetık az emlékek vagy a verbalitás (tudatosság, reflexió) szintjéig emelhetjük a kimondástól és tudatosítás fájdalmától, ezen traumatikus emlékeit hárító beteg élményeit. A hipnotikus zeneterápia az indukált tudatállapot-változás során akár (hypnoticus) hypermnéziát okozhat: a beteg olyan dolgokra és olyan részletességgel, és olyan intenzíven emlékezik, amirıl korábban ı maga sem tudott. M alacz kutyámmal tartott zeneterápián számos beteg, a gyertyafényes, sötét, füstölıs levegıjő teremben a kutya társaságát kereste.

217

218 Az elsı (élı!) zenei blokk után olyanokat mondtak el M alacz kutyusnak412, amit sem nekem, sem a pszichiáternek nem. Feltehetı, hogy a környezet, a hangulat, a szuggesztivitásom, szeretı elfogadásom és a jól választott élı zene beindított egyfajta ún. tranzicionális (áttétes) tárgykapcsolatot (lásd Winnicott). A terápia terét (ösztönösen) mindig megszerveztem, tagoltam. Késıbb jöttem rá, bizonyos helyek, játékok/tárgyak/hangszerek az ún. potenciális tér részét képezik, egyesek elıszeretettel ide ülnek le. A potenciális tér (Winnicott) nem valódi tér, hanem az áttétes (transitionalis) tárgykapcsolat helye, ahol az anya már nincs jelen, ahol a világ kezdıdik (de még átlátható, biztonságos). Az objektív világ fokozatosan lesz „nem én világ”, a csecsemı csak fokozatosan tud leválni az anyáról. A valódi Self létrehozása erıt és idıt igényel –mindezeknek fontos zeneterápiás és térelrendezési vonatkozása van. Én magam sokkal inkább személyiségemmel, mintsem szaktudással, technikával, terápiás technológiával gyógyítok. Infantilis is vagyok, jól is érzem magam egy színes, ingergazdag gyermekszobában. Nos, késıbb kiderült, a zeneterápiára nem alkalmasak a kórházi téri viszonyok, de egy igazi gyermekszoba (mint amilyen egy játékoktól, zsírkrétás képektıl telezsúfolt 4-10 éves szobája) tökéletesen megfelel. A tér, a proxemika (emberek közelsége-távolsága, a térben elfoglalt helyük és az, amit a téri elrendezés szimbolizál), a simogatás, kézfogás, ölelés, földön, matracon fekvés, stb. mind-mind a terápia részei! AZ ÖSSZEFORRASZTÁS ÉRZELMI KOHÓJA

A zeneterápia tehát reintegrációs kísérlet, ha úgy tetszik; kontrollált és facilitált reintegráció (Dunkel 1997, egyetemi elıadások). M iért? M ert az egészség más szóval integritás. A disszociált lelki élmények, libidómegszállások, dezintegrált személyiség részletek a zeneterápia magas hıfokán megolvadnak, talán egységbe olvadnak. Az egész univerzum ıselve (arkhé) a legkisebb hatás elve. Ebbıl minden levezethetı, persze csak egy bölcsész merészsége kell ahhoz, hogy a legkisebb hatás elvét a gondolatra (akaratra) is kiterjesszük. A zeneterápia mozgásba akarja hozni a beteg/kliens megakadt ingáját, rezegtetni akar, energiaáramlást létre hozni. Aki mélyen rezeg, annak magas rezgést adni, aki lassú rezgésben megakadt annak élénk rezgést átadni. Ezek metaforák, de ez a lényeg. Érthetı, pedig nem tudományos. De hogy tudományos is legyek, pszichológiai nyelvjátékban minden így hangzik: A zeneterápia indukció. Az indukció a hangok, dallamok, tehát az esztétikai kódban sőrített intenzív érzelmek segítségével valósul meg. M it indukálunk? Érzelmeket, emlékeket, regressziót (utazást egy korábban elért fejlıdési fázisba). Nem csak jó közérzetet adunk, nem csak decentráljuk, mintegy önmagáról „megfeletkeztetjük” a beteget. A realitást, de elfogadó, meleg csoporthangulatot (holding) és a fantáziát, a vágyakat, elsöprı érzelmeket kell egymással szembe állítani, s egy objektív-szubjektív határmezsgyét tehát a potenciális teret létrehozni. Ne feledjük, volt (s más kollégámnak is volt) olyan skizofrén, vagy súlyosan autisztikus betegem, aki kizárólag zeneterápián szólalt meg. Sıt; kettıs-könyvelve bár, de felfogta a csoporttörténéseket (miközben láthatóan hallucinációs világában is jelen volt). 412

Malaczról azért tudni kell, kis mérető, illatos (fürdetett), szelíd, magasan szocializált, békés természető és megbízható segítı volt. Szinte zseninek mondható. A kutyák ún. figyelmi fókusza vetekszik az emberével –mi indukáltuk ezt náluk. Ez az ún. tudatolvasási készség, mások megértése, s ennek alapjai a kutyáknál, majmoknál megfigyelhetı (hova néz, mire figyel a másik?)! Azok a varjak, akik (és nem amik) más varjaktól loptak, belátásos tanulással gazdagodnak, ha élelmét elássa, s ezt egy másik varjú is látta, késıbb visszatérve új helyre ássa az élelmét. Saját varjam, Elinor, Thorr a csirkehúst a szınyeg alá, s a könyvek közé dugta. Persze, hogy dühödten kidobáltam ezeket, így szokott rá, hogy az erkélyen bármit tehet, ott nem szabályozom ösztönviselkedéseit. Cora varjam szemkontaktussal fedezte fel figyelmi fókuszom at, nem volt mindegy, a sajtos parizert Malacz kutya, vagy ı maga kapja.

218

219 Adekvát válaszokat adott, jól érezte magát, szőkszavúan másoknak is válaszolt. Csak a pszichoanalitikusok veszik azt a bátorságot, hogy részletekbe menıen leírják, mi, miért, hogyan történik. Én azzal is elégedett vagyok, hogy a zeneterápián változások történnek. A gyógyulás és a veszély (érzelmi-indulati roham provokálása, exacerbatio=fellángolás) forrása zeneterápián ugyanaz: a pszichotikus, vagy akut disszociációban 413, regresszióban (konfliktusos érzelmek, tudattartalmak hárítása, menekülés) vergıdı beteg a zeneterápia regresszív hatására mélyebb regresszióba kerülhet. Vagy ellenállás provokálódik a megmoccanó belsı élmények hatására (hárítás). A rosszabbodó hangulatért, pánik rohamért a betegek ritkábban a terapeutát, sokkal gyakrabban a csoport tagjait tették felelıssé (indulatáttétek, raionalizáció, projektív identifikáció= senki nem ért meg, nekem babus gatásra és megértésre van szükségem, de itt mindenki csak macerál, stb.). ,,Azért nem jövök terápiára, mer K.-né is itt van”. „Itt mindig fulladok, [pszichogén aszthmás nıbeteg] nincs elég levegı”, stb. Az eddig elfojtott/elfeledett, máshová áttolt tudattalan élménytartalmak „elszabadulnak”. Ha a felszínre kerülnek, ismét, és akár dramatikus tüneteket okozhatnak. M inden jó terápia odáig vezeti a regressziót, ahol a hasadás/trauma megtörtént, ám a terapeuta biztonságos és veszélytelen légkört biztosít. Így lehetıség nyílik arra, hogy a páciens vissza tudjon térni félelmetes tárgykapcsolataihoz, de félelem nélkül tudja szemlélni belsı világát. „Felülírni” védekezı manipulációit, melybıl fakadnak a karakterpáncél sajátosságai. Regresszióban a védekezı folyamatok erısen meggyengülnek. És nekünk pont ez kellene, a meggyengült elhárító mechanizmusoknak köszönhetıen hozzáférhetıvé válnak a patológiás élményrészek. A hozzáférés és a kapcsolódó feladatok így nének ki:


a tudattalan traumatikus élmények (asszisztált) újra átélése terápiás hatású (katarzis)

kapu az alvilágba – kijátszani cerberus-t, a három fejő kutyát: (1) a logikát, (2) a rációt, a (3) tudatos kontrollt, (szégyen, ítélet, konform mintakövetés)


azok felismerhetık és azonosíthatókká válnak – diagnosztika

a szimbólumok felismerése, el fogadása, és emlékezetben tartás a, önmagam traumákkal való elfogadása


ügyes, ítéletmentes visszajelzéssel segítjük a kliens önismeretét

betegnevelés, az empatikus állapotfelmérés függvényében a beteg szintjén, alkalmas idıben elmagyarázni a baj lehetséges okait, és a gyógyulás esélyeit


a szimbólumképzéssel, esetleg kognitív terápiában korrigálhatókká válnak.

elvezetni a másikat azokhoz a lehetıségekhez (terápiafajtákhoz) amikkel ı magasabb integritást érhet el (ez ma nem létezik a vidéki Magyarországon 414 ).

Másodlagos értelemben is van indukció, mégpedig, a jobban ismert betegek esetében (akik legalább 5-10 terápián részt vettek, akikrıl több adatunk van, heteroanamnézis, interjú, szakvélemény).

413

Az érzelmek, gondolatok, magatrtásformák mintegy leválnak a beteg (vagy normális ember) aktuális tudatállapotáról, pl. nappali álmodozás, autópálya-hipnózis, kóbórlás beszőkült tudatállapotban. 414 Pánik beteget, depresszióst ma újra nem küldenek tovább pszichoterápiára. Csak gyógyszert kaptak. Így a pánikbeteg ismerısöm 2 év múlva agorafóbiás lett és hypertóniás, elkezdett inni (függıség?), nyilván a szorongásoldás miatt. Ma mély depresszióban van. Így egy betegbıl egy leépült lett, mindez a magyar egészségügy aszisztálás a mellett!

219

220 Nem delegált betegek (delegáció= a rokonok, orvosok, vagy kényszergyógykezelés miatt a terápián nem önkéntesen résztvevı beteg) számára intenzívebb, célzott munkát tervezünk. Kifejezett (érzelmi) provokációt (célzott indukció) értve ezen, pl. fixált gyász esetén sok alkalommal exponáltam M ozart Requiemjét. A Lacrimosa (könnyek) tétel hatástalan volt. Próbálkoztam az elemi (halál) félelem hullámaival terhes Rex Tremendae (félelmetes király) tételt. A latin szöveget többször is elmondtam magyarul (mindig tudni kell, mirıl van szó!). Kedvenc részünk, a szabadíts ki az oroszlán (a halál) szájából. Kiderült, nem igazán gyászról van szó. Hanem arról az egzisztenciális szorongásról, hogy egyszer én is meghalok. M egsemmisülök. Ez az érzés én-gyengítı hatású volt, önfeladást, melankóliát indukált. Homeopatikusan, ugyanazt ugyanazzal gyógyítottam. Az már magától értetıdı, hogy differenciálni 415 kell, pl. van-e a betegnek bőntudata a házastárs halála miatt, van-e magas fokú dependencia igénye416, érzi-e, hogy másnak már nem fog kelleni? Van-e emiatt insufficientia 417 érzése? Van-e suicid (öngyilkossági) szándéka? Ha van, ez befordított heteroagresszió, csak éppen nem találja azt, aki ellen irányul? Ki ellen irányulna? Az önfeladásnak van-e családi hagyománya? Tanult tehetetlenségrıl van-e szó? Van-e a háttérben a házastársat túlidealizáló tendencia? Kit jelentett valójában a házastárs (önnön apját?) Stb., stb. A képzett, intuitív, látó zeneterapeuta rengeteget tud segíteni kliensének. Épp ezért nem elégséges, ha egy nıvér feldob egy CD-t, hallgatunk valamit, azután felsétálunk az osztályra, a délutáni vizitre… A (másodlagos) indukció ellentéte a receptív zeneterápia, demenseknek, stresszeseknek (szorongási szindrómák), várandós anyáknak, problémás gyermekeknek adott zeneterápia esetén, ekkor az csak és csakis feszültségmentes oázis. A terápia folyamán fel kell mérnünk, ki milyen állapotban, mennyire van regresszióban (tudati színt, én-élmény, kommunikábilitás), milyen lehet az én-rerje, mit bír el?. Az oneroid (álomszerő, [h]oneiro, [h]onár=álom görög), derealiszitkus418, hallucináló beteg esetében talán nincs is potenciáli tér, objektív, nem én világ. Csecsemı maradt, a fantázia, az álomvilág, a vágygondolkodás elborítja ıt magát. Ennek ellentéte, mikor belsı félelmeinket, feszültségeinket hárítjuk a túlzottan, és állandóan az objektív valóság felé fordulással. Ilyenkor a realitás páncélként védi a „gyúlékony fantáziát”. Ilyenek a hipernormálisok, a racionalista tudósok, akik mereven, mindig ésszerően viselkednek, hárítva maguk és mások érzelmeit. A harmadik élménycsoportban a fantázia, a belsı világ s a perceptuális, objektív világ szétesik, disszociál. Ilyen, pl. a fetisiszta, és ilyen, aki vágyat, túlértékelt paranoid gondolatot proiciál a valóságélményébe. A negyedik nagyobb kategória a M inkowski autizmus, ahol létezéstelenítés történik, mind a fantázia, mind a valóságélmények irányában. Sajnos ide kell sorolnunk a kiégett, vagy demens betegeinket is. A terapeuta alkalmazkodik a beteg állapotához, ha kell, bábokon keresztül, a beteg szavain keresztül szólítva meg ıket. A regresszió nem negatív fogalom. Egészségesek tudatállapota, én-ereje, pszichés funkciói is napi ingadozásokat mutatnak, hullámzóan valósul meg regresszív és érett állapotaink folyama. Ahogy a gyerekorvosnak érteni kell a gyerek nyelvén, sokszor nekünk, terapeutáknak, de pl. pedagógusoknak is, erıt kell vennünk magunkon, s regresszióba kell menni valamelyest, hogy a beteg saját nyelvén szólíthassuk meg. A regresszió, a játék ugyanakkor a felüdülés és megújulás ideje is lehet. 415

Lehet egy iránydiagnózisunk, milyen irányba keresgélünk, mit keresünk? De fontos a hasonló tüneteket és problémákat egymástól elkülöníteni, hogy tisztábban lássunk. 416 A kötıdési igény normális. Szokványosan egyszerre van jelen autonómia és függıségi igény. A függıség mért éke és a ezen ösztönszükségl et kielégítési módja viszont lehet patológiás. 417 Sufficiencia= elégséges, az in fos ztóképzıvel ellátott alak, az inszufficiencia (insuffitientia) = elégtelen, latin. 418 A realitást nem figyelembe vevı

220

221 A terapeutának elemi feladata a kontaktusteremtés, minden gyógyulás személyes kapcsolatban történik –még akkor is, ha a gyógyszergyártás eredményei mást sugallnak. A ZENE METAFORÁI – ÉS A ZENE TERÁPIÁS HATÁSAI

A zene metaforái –amint e név mutatja- nem tudományos definíciók. M égis, rendkívül alkalmasak arra, hogy bemutassuk; mi is a zene?? M ert gyakran, pont a zeneterápiás tanulmányokban kerül háttérbe a zene –pszichológusok (szerzık) és a szakzsargon, és a sajátos pszichológusipszichiátriai világlátás uralja e szövegeket. A zeneterápia egyik sarkalatos kérdése: miért lehet a terápiák világa számára értékes a zene? Senkit nem akarok megbántani, de a zeneterápiáról szóló könyvek, jegyzetek, szakpszichológiai tanulmányok egyike sem képes pont a zenét definiálni. Elveszünk az erıltetett szakszövegben. Elveszünk a pszichopatológiában, a zene meg „csak úgy van”, amit közmegegyezésbıl szépnek, kellemesnek tartunk –reflexió nélkül. NEM A ZENE ÁLL HANGOKBÓL, HANEM A VILÁGEGYETEM (minden entitás hullámcsomag, energia, entitás= csak az egész [húr] egyik részrezgése [felhangok]). I. ♫ A zene -mint a mély átélés, és ego mentes élmény, valamint a világegyetem szerkezetének metaforája- Isten (kozmikus egész) megszólítása, az istenivel való találkozás (a partikuláris én kozmikus meghaladása) ígérete. A szép, valaminek a misztikus, nem-racionális felidézése. A szép=rend=szentség azonban az idık során megváltozott: a szép (pulchrum) kellemessé és szórakoztatóvá (delectio) degradálódott (Augustinus, in: Confessiones). A belsı elkezdett kifordulni. A vallás mindig tartott az érzékiségtıl –joggal, mert az a külsı létben tartja fogva az embert. Augustinus épp ezért még zenét sem mert hallgatni magányos elmélkedései idején, végül is a gregorián éneket elfogadhatónak tartotta, mondván: a gregorián ének nem tolakodik az elmébe, elvonván a figyelmet Istenrıl, sıt, segíti felemelni (magasabb rezgések!) a lelket hozzá.419 A zene = építészet = a részek harmonikus egésze, összeillı, rendezett. Ilyen aspektusában a zene olyan, mint a világegyetem, a kozmosz (=szép). TERÁPIÁS HASZON:

érzelmek indukálása, a „kicsi” önmagunk elöl való megszökés, zavaró állapot megszakítása, integráció valami nagyobbaII. ♫ Az egész világegyetem energiahullámokkal (pl. elektron, proton, mezonok- oszcillátorok, stb.) határolt terekbe (szuperhúrok, Kalabi-Yau alakzatok420 közepe) van csomagolva. E terekben a semmi és a valami dinamikusan váltja fel egymást. A ,,csomagoló papír” az éter (másképp: a világegyetem energiaóceánja, Dirac-tenger).

419

in: Vallomások, nem szó szerinti idézet. E dolgozat csupán a tudományos publikációk játékszabályait követi, mikor idéz, hivatkozik Nehéz dolog ez, hisz' értelemmel vert meg az Ég, nekem az, hogy a zene egy világ, de teológiai és kvantumfi zikai értelemben is, evidencia. Hát hogyne lenne nehéz evidenciáról beszélni, különösen akkor, ha saját gondolataim vannak. De, lássa mindenki, alkalmazkodni kívánom, hivatkozom, s a lábjegyzetnek további célja, hogy utat mutasson azoknak, akik elsısorban a részletekben orientáltak, pl. Augustinus és a szenvedély, és esztétikája, Planck -állandó és a zene, megvilágosodás és zene, Isten és a zene, mélylélektani utazások és a zene, vagy épp egészs ég és zene. 420 Egymásra tekeredett szuperhúrok alkotta 6-7-8-9 dimenziós gombolyag, aminek a közepén a kvantumingadozás miatt sokszor megjelenik a semmi, bár elterjedését épp a Kalabi-Yau gombolyaga akadályozza meg.

221

222 Az éter felületén az anyag-energia kölcsönhatásban megjelenı mezonok, pionok, stb. az elektromágneses sugárzás, a folyamatosan, az éteri kozmosz-részbıl kirepülı, részecskeantirészecske párok világa csak illúzió, mert csupa átmenet. Ekképp lehet a zene a semmi metaforája. ,,Az üresség a forma, és a forma üresség.” –ahogy a buddhista metafora tartja. Amikor szimfóniát (bárminı egészalakot) elemzünk, s nekilátunk dallamokra, harmóniákra majd hangokra bontani azt, a szimfónia eltőnik. M ert a világ nem valami, a világ folyamat. A világban, még kvantummechanikailag is lehetetlen valami állandóság, statikusság, a világ zeneien fodrodózó, hullámzó. A világ ’szociális esemény’, azaz minden mindennel összefügg. Lenni –együtt lenni.Az, amit mi egy dolgoknak nevezünk, legyen az akár egy gyufás skatulya, a részecskék szintjén hihetetlenül komplex, kontextuális folyamat: a világ valóban hullámdinamika. A dolgok csupán látszanak dolgoknak. Ezért is nevezte Arthur Koesztler a tudósokat alvajáróknak 421. M erthogy látszatokat vizsgálnak. Részleteket kutatnak –oly módon, hogy nem kérdeznek rá az egészre. TERÁPIÁS HASZON:

alámerülés az ürességbe (≠ semmi), önmegfigyelés, az introspektív készség fejlesztése, a ’mit érzek?’, miért így hat rám?, ’merjem átélni!’ paradigmájaIII. ♫ A közösségi mővészet mindenki számára érthetı, de legalább átérezhetı (a kulcsszimbólumok és esztétikai univerzálék folyományaként). M indenki tudja, mi a gyász, a szerelem, a magány, a lázadás, csalódás, páni félelem, a dicsıség, a lelkesedés, a válaszút, stb. M a csak ez a kapu maradt nyitva a mővészethez, ez pedig az érzelmek. A zene harmadik metaforája a szerelem [szeretet]. A protokommunikáció (elıkommunikáció) tárgykeresı, valamint kapcsolatfenntartó –lásd az állatok hívó szavait, a nász hangadásait. M égpedig a beteljesült, ám fájóan túlcsorduló, az érzéstıl túlontúl megszállott szerelmes (megtámadott ego, felsebzett kinyitott én) érzése is. Ami pedig az érzelmeket illeti, azok nem függetlenek a heideggeri mőalkotásbeni igazságtól, -az érzelmeknek is vannak igazságaik, jelentéseik, az emóciók minısítik az ingereket, helyzeteket stb.- akkor sem, ha a mővészet már nem metafizikai, már nem közösségi eredetében áll elénk: ez a megragadottság, az érzelmi ÉRINTETTSÉG pillanata. Érzelmeinkkel minısítjük-értékeljük a világot. Az érzelmek fontosak, és ezek nem egyszerően a racionális gondolkodás primitív elıdei! Ne feledjük, a nyelvnek két nagyobb funkcióköre van: társulni, kapcsolatot ápolni, és információt átadni (manipulákni, hazudni is). A szó simogatás (verbális stroke –kok), és a zene is akusztikus simogatás. Innen erotikus jellege is. alapvetı, archetipikus (Jung) helyzetek megélése, a félelem nélküli lét, vagyok, érzek, nyitottan. Közös élményünk; más is ezt érzi, ugyanazt látjuk. Empátia, identitás, nem magányos sziget vagyok, illeszkedem, a világgal egybe vagyok szıve. Az ısbizalom lebegı állapotaTERÁPIÁS ASPEKTUS :

IV. ♫ A zene negyedik metaforája a felhı; ami a nem evilágit, a nem anyagit, a nem logikust, a nem racionálist, sıt, a nem hasznosat jelenti. A célok és haszon világával szemben áll a játék (félelem-mentesség, spontaneitás) világa. A felhı fittyet hány a garasnak, nem akar hasznot, természetes, csak beleél a világba.

421

És írt is ilyen címmel egy könyvet -a változó világkoncepciók sehova nem vezetnek. Az éppen aktuális kor a maga kozmonógiáját-kozmológiáját tartja helyesnek.

222

223 M ásodik jelentése az organikusság, alakvesztés-folyékonyság (próteuszi sokféleség422). A lélek jelképe, ami nem akad el a fejlıdés során, nem tartalmaz dezintegrált, leszakadt (disszociált) elemeket. A felhı úszik, lebeg. Nincs elakadva és lehorgonyozva. Folyik, mozog, lebeg, úszik, folyton alakul, ahogy a Tao, a természet törvényei alakítják. TERÁPIÁS LEHETİSÉG:

az elfojtás nélküli fantázia, az önjutalmazó, teremtı magatartás, nem a társadalom hipnózisában élni, nem megakadni, vállalni önmagam, alkotónak lenni, eljuni odáig, az életem; az én alkotásomV. ♫ Zene, és Orpheusz423. İ az, aki csak úgy ki-be sétál az ,,alvilág kapuján.” (És Perszefonéval424 tárgyal, halott feleségét kelti életre!!) A zene ötödik metaforája, a tudatelıttes és a tudatalatti. Az alvilág önnön múltunk, ösztönimpulzusaink, melyeket mentálisan jelenítünk meg (a mő, mint szublimációs-szimbólumalkotási [gyász, helyettesítés, FELIDÉZÉS HELYREÁLLÍTÁS ] termék). Oreusz a megújúlással és feltámasztással is kapcsolatos. Bizony, a mőalkotás vérbıl, spermából, csontból születik. Az alvilágunk rejti a korai, s talán traumatikus primer tárgykapcsolatot (anya-gyermek kapcsolat). Orpheusz öngyógyító: gitárja protonyelven beszél (ún. prezetációs-idioszinkreatikus nyelv), az alkotás tárgy nélküli terében (vö.: Winnicott: a kreativitás a megismerés harmadik útja) újraalkotja Euridikét (helyreállítási kísérlet, M elanie Kleinnél). A dal kommunikációja tárgykeresı (innen a zenei erotika, de ezt Kierkegaard és M ozart még nem láthatta így). TERÁPIÁS TEMATIKA:

a mélységek megimerése, szimbolikus helyreállítás, vágyak megjelenítése, tárgykeresés, öngyógyítás. Régi élményekre adott új válasz, a régi érzelemszıttesbe új szálak beleszövése (pl. gyász, elhagyatottság élményébe megjelenik az én önállóságom, hogy folytatom az életet, hogy új, más kapcsolat is boldoggá tehet, sıt, hogy nekem kell mások boldogságában közremőködni, s nem megrekedni a gyászoló özvegy fájdalmas szerepében). A traumáinkat apró mőalkotásokkal szimbolikusan megjeleníteni- átalakítaniVI. ♫ Az eksztázis, a hipnotikus erejő tánc, révület, a természeti népek, szellemekkel való kapcsolattartásának módja. A sámáni és közösségi mővészetben a hipnotizált törzs a zenével tart a KAPCSOLAT ot az ANYAGON TÚLIval. A metaforám így válik konkrétabbá és érthetıbbé: a ZENE A LÉLEK KENYERE . Nem csupán az anyagon túliság, hanem a pszichoanalitikai szó nélküli tartomány (preverbalitás, a preödipális, csecsemıkori, archaikus tárgykapcsolati problémák). A zene nem biológiai funkció, hanem ab ovo spirituális és szociális produktum. 422

Próteusz Poszeidon, a tengeristen fia. Pharosz szigetének egy barlangjában élt, jóstehetséggel bíró. Százféle al akot ölt, hogy mindultalan kicsússzon az emberek kezei közül. E sokféleség, a lényeg és számtalan alak folytán használtál régente jelzıi alakban. 423 Oiargosz király, és a múzsa, Kalliopé fia, lantját magától Aplollóntól kapta. Feleségét, Euridikét egy kígyó marta halálra. Orfeusz Hádés zba szállt (halottak birodalma), hogy meglágyítsa Perszephoné (Proserpina= az alvilág „Éj Királynıje”, Démétér [gabonaisten] és Zeusz leánya) szívét, s újra a napvilágra engedjék Euridikét. Orphikusoknak nevezik az ógörög, nem politeista, panteisztikus (monotesita!) szektát is. (lásd: Ovidius: metamorhposes [átváltozások], Panoklész versei). Orfeus z az antik zene megszemélyesítıje (Apollón mellett). Olyan, mint késıbb szent Cecilia a kereszt ény kultúrkörben. A zenetörténetben Monteverdi: Orfeoj a az elsı (monódikus) színpadi zene (de lásd még: Peri, Caccini mőveit is). Gluck Orfeója azonban jobban ismert (Orfeus z az alvilágban). 424 Más nevén Choré (Koré). Nimfákkal szedett virágot, mikoron a föld megnyílt, s elnyelte: Hádész (az alvilág ura) maga jött érte, ıt nıül venni. Figyelem! Perszephoné a megújuló istenek (vö: Egyiptom, Ozirisz) egyike (Vertumnusz, Etruszk „ritmusisten”, évszakok, megújulás, változás –vö.: Hórák) egyike. Anyja, Démétér könyörgésére Pers ephoné az év kétharm adát a napvilágon tölti anyjával.

223

224 T ERÁPIÁS VETÜLETE: A mővészettel is gazdagítani a létem, az anyagi lét a társadalmi szerepek határáig való eljutás, sıt, ledobni a hamis társadalmi szerepeket (depresszió= én, mint személy nem vagyok benne társadalmi szerepeimben, nem tudok hiteles lenni= autentikus életet élni). Transzcendentális orientáció, a felnıttek már (legalábbis ideális esetben) nem a külsı, biztonságot adó tárgyakhoz (kapcsolatokhoz) fordulnak, hanem erıs belsı tárgyaikhoz fordulnak (=tápláló kenyér). Régi, problematkus tárgykapcsolatok feldolgozása, meghaladása, megbocsátás: „Euridiké elengedése”. A zene nyelvként (grammatika-algoritmus, szemiotikus-kognitív) mőködik. De nem (elsısorban és nem pusztán) nyelv (hanem, mint a beszélt nyelv utalásai, ún. indirekt beszédaktusai, „alap” kommunikatív jellegő, nem explicit, nem konkrét), nem kombinatorika, nem díszítımővészet, a zene igenis autonóm, önmaga = prezntációs szimbólumok nyelve. Az ókori civilizációk bukásával válik a zene ún. heteronomikussá= idegen elemek (költészet, színházi kísérızene, pantomímus, betétdal, politikai megrendelések és üzleti szempontok etc.) által befolyásolttá. Ahogyan Hoollywood megölte a filmmővészetet, banális képregényeket adva el filmként. Térjünk vissza a szakasz elejére, az eksztázis értelme: kilépés a személyiségbıl. A zeneterápiának valóban hipnotikus hatása, ami már nem új felismerés, mert már minden tudható e világról. Csak újszerően kell alkalmazni azt, amit a természeti népek már tudtak. Persze az óvatosság indokolt, a kilépettet vissza is kéne hozni; a pszichózis és hipnózis nem csak hasonló szóalak, hanem valóban vannak a hipnotizált (tudatállapotát módosított kliens és a pszichotikus ember között hasonlóság. (Errıl késıbb.) A történeti mővészet (nálunk, Európában) gyakorlatilag Hegelig még úgy-ahogy metafizikus jellegő. Elvilágiasodva is érezhetı, hogy nem szórakoztatni akar, hanem az extázist akarja. Jóllehet a középkorban a mővészet szakrális és világi volta tisztán differenciálódik, Bachig, M ozartig tart a szakrális zene nagy íve. M aga a metafizika nem Arisztotelész, vagy Platón, hanem Bach. (A metafizika sokáig természetes, természet-szerő, mővészi-mágikus élmény, egyben létmód, csak késıbb jövünk rá, mi is ez az egység, s a filozófia csinál belıle metafizikát.) Bach= patak, ami ma majdnem kiszárad, holnap elterül-megduzzad, a föld alá bújik, hol tó, hol mély tenger lesz belıle, hol egy szivárványos vízcsepp egy falevélen. A cseppben valóban ott van az óceán, a csepp a világépítmény elvét hordozni képes. M etafizikai –fizikán túli. A metafizika építmény. A vilá g ép ít mény . A világ met afiz ika. Inn en a n a gy ép ít ıhöz (Bach) való hasonlat ossága -d e az elsı n a gy ép ít ıt (Demiur gosz , ist en) t udjuk-akarjuk jobban me gism erni a met afiz ika ált al. A z ene a bel sı ke rt kiskapuja (a z ene egy új met aforája), az önmegism erésé, a fájdal mak ú jraé lve elen gedésé, a külsı v ilá gbó l va ló m e gsz ökés, a sz emlé lıdés j elkép e. Az állandó most ban való t art óz kodás p edig a féle lem e llensz ere. Nem alarunk birt okolni, ne m félünk sz embe kerülni va lakiv el, s nem f élünk a h alá lt ól sem. A tudományos forradalom, s az opera születése, mint pénzzel elérhetı társadalmi élet és esztétikai öröm, a szaktudományok és az üzlet elıretörése és a profit uralma elfeledtette velünk a metafizikai szemléletet. Azt, hogy a világ élményszerő, egész. Quam propter: ars longa, vita brevis (est)425. Az élet rövid (szők spektrum), a mővészet végtelen. (rekurzió, önhasonlóság, végtelen variációk, az alapelvek számtalan megjelenési formája). Az egészet csak a bölcsességgel lehet felfogni is, megérteni is. A bölcsesség azonban nem egyszerően tudás, információ-morzsák halmozása.

425

Épp ezért: az élet rövid, a mővészet örök. Értsd; a mővészi élményben a végtelen világ örök most-ja mutatkozhat meg.

224

225 A bölcs az, aki elébb okos volt, mára pedig kisöpört és eldobott minden fölösleges tudást, vélekedést, elıítéletet. M ert sokkal fontosabb, hogy mit dobsz el, mit nem cipelsz tovább utadon, minthogy mit győjtöttél be. Igen, a bölcs katartikusan, azaz minden fölöslegestıl megtisztultan él: amittit totum, qui mittit ad omnia votum (mindent elveszít az, aki mindent, egyszerre akar). Valaha a mővészet, különösen a zene és a balett, majd az irodalom, a mesterkélt és arisztokratikus, kimővelt ember eszköze-jellemzıje volt. Naná, többek között azért, hogy a pórnéptıl joggal megkülönböztethesse magát, hisz’ a plebs sokáig olvasni sem tudott. Nos, a zene mint doctrina (tudományos felkészültség) ma már nem jöhet szóba, túlzottan mesterséges (arteficiális) világunkban inkább natura-ra (veleszületett tehetségre) és természetességre lenne szükségünk. VII. ♫ Természetességre, nem pedig a korunkban kizárólagosított „Ráció Istennı” (Jung) és a haszon egyeduralmára. A zene, mint a természetesség, de mint az arányokat tudó építımesterember tudománya, isteni tudomány. A zene – forródrót istenhez. A zenei elvek univerzálisak426, a rezgés = energia, a ritmus = rendezıelv= rezgés. A zenei teremtı erı „simán” természeti erı. A hegyek vonulata, a szántóföld barázdáinak ritmusa, a hókristály, a falevél erezete, az entrópia és szüntrópia, a ritmus játékainak (szervezettség) köszönhetıen mind-mind zeneiek! Persze, hogy a zene ily módon kozmikus, isteni, tehát metafizikai is. A zenei anyanyelv az identitásunk része. M a azonban már nincs ilyen, a rádió, s cd és a globalizáció korában nehéz lenne ilyenrıl beszélni. A globalizáció egyenkultúrát (= egyen kultúrátlanságot) teremt. M icsoda sátáni ötlet, elvenni a sajátot, az anyanyelvet, a nemzeti karaktert! Van azonban az embereknek egyfajta saját, zenei preferenciája. E preferencia a korai gyerekkori élményekbıl, tehát a szülık, mások preferenciáiból veszi alapját. De van ennél mélyebb alap, ez pedig a nyelv elıtti kommunikáció, és a nyelv és a zene közel közös eredete. A nyelvi képesség genetikusan kódolt. M égsem biológiai jelentısége van, hanem szociális. Nem csak arra való, hogy az emberi szubjektum kifejezze magát, hanem arra, hogy a közösség, mint egy magasabb szintő rendszer, lefelé, az egyén felé (lefelé kontroll, downward causation) érvényesítse szabályozó hatását. Az emberi szervezettség legmagasabb foka a társadalom, a szabályozó mechanizmusok egyike a beszéd. A nyelv, a nyelvhasználat közösségi termék, használata konvencionális. Ha valaki szokatlan módon használja a nyelvet, vagy eredeti, vagy egyenesen ırült (skizofrének torzult nyelvhasználata). A nyelvhez kapcsolt funkciók egyike a szabályozás, a megırzés, és a szelekció (tudatos felejtés). Így a felejteni akarás során újra megvizsgálja az agy, mit akarunk elfelejteni (paradox hatás). Ennek, és önmagunk, helyzeteink verbális minısítésének sok köze van a szenvedéshez. Épp ezért, a terápiás eljárásoknak tekintettel kell lenniük a nyelviségre, és önrontó, negatív reflexiós nyelvhasználatra. A zeneterápia nagy elınye, hogy vele épp a nyelvi képesség elıtti állapotokba juthatunk el. A nyelv kezdete homályba vész. A lényege azonban, egy, az állatokra jellemzı zárt, öröklött kommunikációs rendszer felbomlása, és nyitottá, konstruktívvá-önépítıvé való változása.

426

Errıl lásd, Dunkel: Mi a zene, ha mégsem habos sütemény? 2003

225

226 A NYELV KEZDETE ÉS A ZENEI NYELV ANALÓGIÁJA

A zeneesztétika zeneértés magyarázata a zeneterápiában is fontos, ezért foglalkozni kell a zenei és a beszélt nyelvi analógiákkal. A zeneterápián túl, maga a zenei nevelés fejlesztı hatású, ami a pszichomotoros teljesítményen túl egy nyelvhasználat tanulásával (zenei szimbóluok és szabályaik) fejleszti a motoros memóriát, az intelligenciát és az érzelmek kifejezését. A protonyelv primítív, és közvetlen, nem szintatikai. A jelek elsı típusa a jel és tárgy közötti összefüggés. Ezek a rámutató jelek, pl. puska-dörrenés, füst-láng, étel-jóllakottság, kereszt-temetı. A zene gazdag rámutatásban ill. utalásban. Pásztorfurulya s pentaton dallam, legelı, mezı, természet, pásztorok –angyalok, Jézus születése. Kasztanyetta, sapnyolos ritmusok, mediterrán hangulat, érzékiség, szerelem. Fanfár, trombita, dúr hármashangzat felbontás fölfelé, uralkodó, király, dicsıség, megdicsıülés, isteni. A példákat sokáig lehetne sorolni. A zeneesztétika segít ebben az olvasónak. A második csoport az ikonkius jelek csoportja, ez a hasonlóságon alapul. Pl. fénykép, térkép. A zene itt is otthonosan mozog, pl. a víz, a szél, a vihar a béke ábrázolása ritmukisan és dinmaikailag is tud hasonlítani a fizikai-érzelmi történések dinamikájához. A harmadik csoportot a konvencionális, tehát csupán a megegyezésen alapuló jelek alkotják. A zene is konvencionális nyelv, ezeken a zenei konvenciókon alapult, pl. a barokk zene egésze. A 3-as metrum a szenháromság (prolatio perfecta) szimbóluma. A disszonancia a sátátnt, a fájdalmat, a problémát jelenti (szekundok, tritónusz= diabolus in musicae 427). A konvenciók akármilyen szavak, betük, matematikai jelek (kottajelek), szimbólumok lehetnek. A szimbólumok egy adott, rugalmas szabály-keretben képzıdnek, használtatnak, fejlıdnek, ilyen a matematika is, a zene is, nem csupán a beszédnyelv. Valószínő, hogy kategórizálási-belsı szótárazási képességgel születünk, de ez nem csak a beszélt nyelvre vonatkozik. Sıt, a szótalálás többkuilcso, mert több szempont alapján is meg tudjuk keresni az agyunkban az adott szót. Ám ide tartozik a tesbeszéd is, pontosabban a testi kifejezés is. N.B. A zene ma is segíti, a törzsfejlődésben pedig egyenesen indukálta az ún. hipotézisrendszer szerinti, előzetes elvárású, kategóriaszervező (akár több elv szerinti, több utas szótárazás), válogatást. Tehát a zene indukál is, segít is! Ez nem csak a hangszeres zenei kifejezést kíséri, amikor pl. egy zongorista kifejezımozgással és grimasszal kíséri saját játékát. A zene az (érzelmekkel telített) testbeszéd motoros, energetikai jellemzıit képes megjeleníteni. Szökdécselés-feldobottság, öröm, túláradás, tágra nyitott karok, lehangoltság, ólmos léptek, görnyedt test, erotika, tánc, a térhasználat, sıt, egymás személyes terének használata. Zene= mozgás =információ. Hisz’ az élet lényege is ez, az információ transzgessziója. Egy információt adott más területre és magasabb szintekre való transzponálása. A zenei transzpozíció univerzális elv. (M aga a játék is rengeteg transzformálás és transzponálás is). Komplex biológiai rendszerek, gépek információt vesznek fel, alakítanak át, tárolnak és vesznek igénybe, hogy eljárások során energiát nyerjenek. Tehát információt vesznek magukhoz, hogy az energiát a legkülönfélébb módon hasznosítani (energiaforrás átalakítása [emésztés= energiakinyerés]) legyenek képesek. 427

ördög a zenében. A tritónusz 3 egész hang (tri+ tonus= hang, hanglépés) adta távolság, pl. ti-fá, vagy c-fisz (c+d+e+fis z= 3 nagy szekund lánca). Erısen disszonáns hangköz. Nem tiszta kvint (quintus= ötödik), attól szőkebb, nem is tiszta kvárt (quattuor= négy), attól kicsit bıvebb hangköz.

226

227 A testi jelek visítással, kacagással, egyéb vokális jelekkel társulnak. Sıt, egyre konkrétabb jelentést (menekülj, táplálék, hol vagytok?, stb.) kapnak. A visítások immárom szavak lesznek. A testi jelek, a pantomím univerzalisztikusak; ısiek, mindenki számára érthetık. Érzelmi állapotszociális helyzet -életesemény: lelki állapotok—testi mozgások -energiaigény (izomfeszültség, szívritmus, endokrin mirigyek elválasztása, immunrednszeri állapotok= információk= mőködésmódok). A testi jelek nagyrészt nem tudnak hazudni, nehezen kontrollálhatók, inkább az ún. eslıdleges [Fenichel, 1945] (zsigeri, autonóm idegrendszeri) folyamatok irányítják azokat. Szavakkal (mássodlagos, tudatos, jobban kontrolált folyamatok) inkább tudunk hazudni. A testi nyelv ikonikus (képszerő), és betegségekben is jól mőködik. Ilyenek, az elsıként Freud által leírt és általa konverziónak nevezett hisztériás testbeszéd, pszichoszomatikus szimbólumképzés (conversio psychosomaticus, vegetatív neurois). Pl. arcul ütött feleség, nervus trigeminus fájdalom (arcidegzsába). A testbeszédhez tartozik a korai gıgicsélés [az anyai hang, egy korai tárgykapcsolat megidézése, mágia, átmeneti hangzó tárgykapcsolat, anyám hangjával nyugtatom meg magam], és a skizofrén vokalizáció is, bár hang, de nem minısül szimbolizációnak. Az elsı nyelv a test nyelve, mégpedig intrakorporális: a testen belüli üzenetek nyelve (adrenalin, acetilkolin, inzulin, immunhormonok, idegi információáramlás, vö.: inger-testi zajok, rögzítés, anchoring, állapotfüggı tanulás). A szociális állatok vagy szagnyelvvel (hangyák, méhek), vagy testbeszéddel (méhek tánca) és alaphangkészlettel [denevérek, delfinek, bálnák] kommunikálnak. A testbeszéd egyfajta protonyelv. A protonyelv elsıdlegesen affektív funkciójú, de ettıl nem lehet elválasztani az allokúciós, felszólító jelleget: Kutyának látszó barátommal sétálunk. Idegen kutya a láthatáron, M alacz kutyám „közepesen” vicsorít. Nem ellenséges, de nem fogadja a másik kutya közeledésését. Lehet ıt szagolgatni, érinteni, de ha a hátára akarna menni a fiú kutya, vicsorít, morog. Azt jelenti= na, ezt már nem! Késıbb megúnja a dolgot, borzolja a hátán a szırt („tarajos gıtésít”), ugat: most zavar a közeledésed [érzelem] -épp ezért tőnj innen! [utasít]. Filozófia tanári elfogultsággal, naná, olvasóm, hogy: inkább vonzódom Whithehead és Rassel nyelv felosztásához, mint a nyelvcsaládok elméleteihez. İk tárgynyelvet (pl. asztal, szék, virág, kutya) és mőveletek nyelvét, mint jelekre utaló jelek nyelvét differenciálnak= metanyelv (szó, mondat, egy mondtrész, egy egész mondtat). A metanyelv a nyelvi hierarchiák egyre magasabb szintjeit hozzák létre. Bár a zene hihetetlen ábrázolásra képes (én a délibábot tükörfordítással ábrázoltam, egy dalomban a tükörképet enantiomorf akkordpárral428 ábrázoltam). Ám a rítus, a tánc, a zene nem leírásra, vitára, megbeszélésre (diszkurzus) való. Ún. idioszinkratikus nyelv. Amikor táncolunk zeneterápián, számos testi szimbólumot láthatunk, pont a beszédet helyettesítve: Arany János Ágnes asszonya a kezeit mossa, mert mindig véres (perszeveráció= kórós megtapadás, bőnösségi érzés= önbüntetés, ismétlési kényszer). Lajos bácsi nem tud fogni, mintha kezei bénák lennének; rengeteget sikkasztott. M ari elvesztette szexuális érdeklıdését. Nem engedi, hogy vılegénye „ott” simogassa. De a genitális (himvesszıvel való) közeledést nem utasítja el. M ari (e regresszív állapotában) partenere kezének elutasításával a saját kézzel történı maszturbációs múltját utasítja el. Egy személy aranyere mindig akkor jött ki, amikor valamilyen elengedéssel kapcsolatos problémával kellett szembe néznie.

428

Tükörkép, pl. jobbkézben, föl felé; d-f-b-cisz2 , bal kézben lefelé: d-h-fisz-esz, mert: d közös tengelyre: föl felé d+kis terc= f] + kvárt [=b] + kis terc [=cisz]. Ugyanez tükörfordításban lefelé: d -tengely – [mínusz ] kis terc [=h] – kvárt [=fisz] – kis terc [=esz]

227

228 A zene a nyelvvel (reprezentáció, utalás, tettre sarkallás) erısen analóg jelenség, jóllehet, a zenei valóság ún. tárgy nélküli valóság (Lukács). Különösen a musica pura (=a tiszta zene kategóriái, mert mit is jelent egy fúga, szonáta, vonós négyes?) esetén (ahol nem segít programzene cím, pl. a Négy évszak (Vivaldi), Lépések a hóban, vagy épp az Elefánt bölcsıdala (Debussy), Zen[e] a mennyei béke templomában (Dunkel). Ám a nyelvhez (matematikához) hasonlóan, a zenében is vannak szintaktikai szabályok: véges számú elemhez (hang, motívum, dallam, témák és alakváltásaik, összhangzattani törvények, stb.) nagy számú mővelet rendelhetı. Tehát van rag, sıt, elöljáró szó429 a zenében is, ami egy dallam jelentés-módosulását adja. A mővészet ısidık óta a négy alapmővelet (összeadás, szorzás, osztás, kivonás) és a modularitás (szimmetria, [elforgatás, eltolás, nagyítás, transzpozíció stb.] a mőveletekkel szembeni matematikai és/vagy jelentésbeni invariancia) mőveleteket. Az invariancia matematikai és nyelvi (zenei, lásd a kánon, a fúga, és a szonáta témák alakváltásait) jelentısége, hogy a jelentés megmarad, vagy legalább értelmes marad (pl. az asztal, asztalom, asztalaitokon –az allomorfia jelensége a nyelvészetben). (A szimbólumok használata embernél sokszor nem elegendı, a mondatfőzésnek, mint mőveletvezérlésnek, szervezésnek külön agyi központjai [asszociációk, emlékek, kontextusfüggés, szinesztézia stb.], network-je van, de e nélkül a központ nélkül is, igen sok állat képes szimbólumnyelv elsajátítására.) A nyelvészetbe elkülönítünk izoláló, flektáló és agglutináló nyelveket. A zenei nyelv agglutinál. Tehát, ,,magyaros” vagy ,,finn, török, amerikai indián-nyelv jellegő”. M ert sok benne a rag, toldalék, (sıt, raghalmazokkal képzett szó=dallam, variációs dallamfejlıdés=jelentés-módosító fonémák). Persze arra is van példa, hogy adott dallam más-más háttér elıtt jelenik meg, a kontextus változik, nem maga a dallam =nem a szó maga. Izoláló (pl. khmer, burmai, és angol) nyelvi analógiák. Ezen túl a zenei (és a magyar) nyelv tipikusan szintetikus430 nyelv (miként az arab, finn, latin), mert több fogalom, hasonló jelentés sőrítıdhet 431 egy szóba (jelentésbokor432). M inden dallam jelentésbokor (Dunkel 1994), ez adja azt a lehetıséget, hogy variációkkal hasonlót, de más árnyalatú jelentéseket differenciáljunk (variáció, sokféleség, árnyalatgazdagság). A barokk zene tartalmaz legtöbb grammatikai elemet (verbális zene). Leginkább az olasz, portugál, spanyol rokokóban és francia [udvari] barokkban 433 maradnak meg a nyilvánvaló táncmozdulatok, kéztartás gesztusok, a ceremónia elemei. A romantika, vagy az impresszionizmus zenéje már dominálóan idiomatikus, jelszavakbanhívószavakban fogalmaz és állóképeket, tablókat alkot (álmodó, képi [festıi] zene). De a funkció megmarad: a zene a megváltozás eszköze. A zene, akár a nyelv, eljuttat valahová. Igaza van Heideggernek, amikor mintegy átfogalmazza a nyelvet, útnak, mi több: eljuttatásnak mondja (Gelangenlassen). A nyelv (ám a képi, zenei nyelv is!) bepillantás (Ein-Blick) valahová. Sajáttá tevés (Ereignis), elnevezés. A nyelvvel, az esztétikai nyelvvel is, mintegy bekebelezzük (oralitás, sajáttá-tevés) a világot. A bekebelezés (inkorporáció) pszichológiai értelemben használt kifejezés (magába vetítés, introjekció, a csecsemı belsı tárgyak létrehozásában használt lelki technika), de az evés gyakran áldozati-szakrális magatartás is, az ismert kultúrák hajnalán. 429

Auftakt és Doppel fraziert. Szemben az analitikus nyelvekkel, ahol különbözı fogalmakat nem lehet egy szóba sőríteni (pl. kínai). 431 Ami a tudatalatti mőködések (transzpozí ció, sőrítés, kihagyás, ugrás, érzelmi asszociáció, utalás, képiség stb.) erısebb jelenlétére utal. A relációk (mondattani viszonyok) tiszták, a tıszavak szó belseji változással módosítottak, a zene: tiszta-relációs deriváló nyelv. A dallamképzést illetıen ez még a festıi zenére is igaz, több-kevesebb mértékben. 432 pl. tőz, tüzel, tőzvész, tőzforró, éget, máglya, láng, stb. 433 A verbális zene tanulmányozására kiválóan alkalmas Sousa Carvalho, Sebastian Alberto, Antonio Soler, Couperin, D`Angelbert, Alessandro e Domenico Scarlatti, Muzio Clementi cembalo/clavichord mővei. 430

228

229 A zene ısi anyanyelvünk (melosz=nomosz=törvény, logikus építmény, és dallam, mint mondás). Az ember ,,beszélı állat” (Platón), egyben (az emberi) nyelvbe zárt létezı (Wittgenstein [is]). Itt merül fel, hogy a nyelv miatt ismerjük a világot úgy, ahogy, merthogy a gondolatok eleve nyelvi struktúrában jönnek létre? (A nyelv határozza meg a megismerést?) Nyelvi univerzalizmus, avagy kognitív univerzalizmus áll fenn, mely szerint a megismerés hat a nyelvre és formálja is a nyelvet. A megoldás a nyelvi relativizmus (eltérések a nyelvben, ám azonos megismerésekhez juthatunk) és a kognitív relativizmus között lesz valahol. Ám a lényeg biztos, a gondolkodás rendje és a nyelvi rend összefügg. Így az alkotó zenei nyelve és jelleme közötti összefüggés megsejthetı, sokszor a puszta mőélvezés során is. Skizofrének nyelvzavara és a gondolkodás torzulásai (alaki és formai hibák) között is szoros összefüggés látható. A zenének az indirekt beszédaktusokhoz, és utalásokhoz is van köze. Pl. amikor szexrıl viccelıdünk, buzi viccet, disznó viccet, vagy épp zsidó viccet mesélünk, mi magunk nem foglalunk állást, nem vagyunk konkrétak, nem vállaljuk álláspontunkat, nem vagyunk explicitek. Így nem konfrontálódunk, de utalásaink mégis tartalmaznak valamit –mindannyiunk számára. Nos, a zene a közöset, általánosat fogalmazza meg, jóllehet a szerzı álláspontjának, és szubjektivizmusának látszik. Vagy ha az is, a közösséget is eltalálja, így lesz belıle indirekt, de sokak érdeklıdésére számot tarthat. A zene melosz (=melódia=dallam, mint érzés) is. Ez a nyelvi közlés hangulati, még a nyelv deskriptív, denotációs (valamit leírni) funkciója elıtti réteg (preverbális-preödipális korszak), képi-tapintási élményekre (a viszonyom a dologhoz= konnotáció, emotív, valamint a képi gondolkodás korszaka) utal. A zeneiség konnotációs (emotív, érzelemfelkeltı) oldala kezdetben törzsi vélemény és tapasztalat (a medve tánca látszólag a medvét dicséri, pedig egyszerően csak félünk tıle, kiengeszteljük), ám hamar válik szubjektívvá (az én világom, de nem, mint pour soi, önmaga számára való dolog, hisz’ a zenét valaki megkomponálta és valaki azt elı is adta, indirekte ott vannak a többiek). Az interszubjektivitás máig megmarad, mint közösségi mővészet (közös élményünk és fogalmaink, tapasztalataink, Umweltünk van általa), s valami marad még a túlzottan a szélsıséges szubjektívra (egyéni nyelvjátékok) kíváncsi zsenikultuszban is. A nyelv és zene közös magva az allokúció, a valamilyen tettre való sarkallás, hatás elérése. Tehát nem a referencia (utalás) legkevésbé a pontos leírás (deskripció) –de a zene még ilyeneket is tud. A törzsi zeneélés alapmotívuma a közösségi aktus megteremtése, és a ceremónia zenei szervezése, táncra buzdítás, cselekvésre lelkesítés, s ez allokúciós, mágikus funkció. Az ünnep, a ceremónia, a titáni Én pillanata, ekkor a mágikus-mővészi aktusban a perszonális (személyre szabott) kommunikációs tranzakcionálissá (szerepet képviselı, értéket, társadalmi törekvést, „az ügyet” megtestesítı) válik. A mágus nem x y, hanem az istenit közvetítı, a táncos nem z v, hanem a harcost megtestesítı. Ennek terápiás konzekvenciái is vannak, amikor valamelyik kliensünk fél a személyes megszólítástól, akkor a szerep-helyzetbıl (formális nyelvi kódok) közelítünk a személyes felé, és fordítva. Ha valaki fél a tárgyias helyzetektıl, akkor a személyesbıl (nem formális kódok) indulunk a szerep helyzetek felé, tudjunk vevık, látogatók, kliensek lenni, az infantilis igény, hogy én mindig csak személy legyek érvényesíthetetlen. A zene nonverbális, onomatopoétikus (hangutánzó, üvöltı, tagolatlan, a természeti jelenséghez erısen kötıdı, még nem elvont [élı] nyelvi kifejezés). A nyelvi kezdet mind a hangutánzás (Leibniz), mind az indulatszók (Noaré) felöl, mind a nyelvi gesztusok (toppantás, ökölrázás, sőrítı szimbolizmusok nyelvi megjelenése) verbalizációja (Paget) felöl megérthetı.

229

230 M ár fejlett emlısök kommunikálnak testbeszéddel (mimetikus), aminek a hangnyelvi kommunikációra való áttevıdése vagy evolúciós ugrás, vagy isteni adomány. Az onomatopoétikus funkció ma is a nyelv szerves része, az érzelmi hangsúly és dallamív nélküli beszéd dimenziószegény, hosszútávon igen nehéz figyelni rá. Tipikus pl. az „o, my goodness”, „awful” stb. angol szavak ejtése. Az angol tipikusan éneklı nyelv, a szavaknak sajátos melódiája van, a kínaiban nagy jelentés megkülönböztetı szerepe van: mā= anya, má= kender, mă= ló, mà =szid. A kínai nyelv hanglejtései azonban a latin, a görög és óhéber emelkedett beszéd jeleibıl is, a zenébıl is ismeretesek. Ilyen hanglejtések (és dallamfordulatok) a: magas (acutus, oxeia, pastha), az emelkedı-magas (a régi neuma kottaírásban, az emelkedı dallam a pes [dó-ré,] vagy a scandicus [dó-ré-mi]), esı emelkedı (circumflexa, porrecus [dó-lá,-ti],), magasról esı (flexa [ré-dó], vagy climacus [mi-re-dó]. A szónoklás, a biblia recitálása szaknyelven ekfonézis, azaz: emelkedett, (jól tagolt, kissé éneklı, ünnepélyes) beszéd, mely már sok, erısen zenei jelleget hordoz. Bár a zene preverbális, azért érdemes szólni a kézenfekvı nyelvi analógiákról is, mert a zeneszerzık számtalanszor utánozzák a beszédet (recitativo) vagy egy-egy szó hanglejtését (szófestés). A magyar, vagy a lengyel, vagy a francia nyelv kötött hangsúlyú. A magyarban a szavak elsı, a lengyelben utolsó elıtti, a franciában az utolsó szótagon van a hangsúly. A hangsúly igen fontos. Hasonló alakú és hasonló jelentéső szavaknál is változhat a hangsúly (pl. az angolban; DEmocrat=demokrata, democRAtic=demokratikus, deMOcracy= demokrácia.) Nem is beszélve a hangsúlyok jelentést módosító voltáról (az oroszban MÚka=kín, muKÁ= liszt). A terápia menete is igényli a hangsúlyt: inkább a zenérıl van-e szó, vagy inkább a kliens lelki anyagáról? Ezt mindig a beteg együttmőködése alapján dönthetjük el. Élı zenélés esetén mi magunk is a hangsúlyozással-tagolással (agogika) értelmezzük a zenét. A beszéd hangsúlyozással adunk vagy veszünk el jelentıséget –a beteget befolyásolva ezzel (pl. vélt sérelem bagatellizálása). Egy egész mondat értelme megváltozhat, ha a hangsúly rossz helyen van, még olyan nyelvben is, ahol a hangsúly változása nem jelenti egy szó jelentésének változását is. A szerencsés bölcsész hallgatóknak nem kellett még egyszer tételt húzniuk. Ha a hangsúly a szerencsésen van, akkor a mondat értelme így alakul: azok az egyetemi hallgatók, akik szerencsések voltak, nem húztak még egy tételt. Ha azonban a bölcsészen van a hangsúly: a bölcsész hallgatóknak volt szerencséjük, mert például a természettudományi szakosok b tételt is húztak. Ha a hangsúly a nem kellett -en van, akkor ismét változik az értelem: eddig ugyan szokásban volt b tételt is húzni, de ezúttal… stb. stb. A zenében az agogika (agógé=vezetni, irányítani, tagolni =a beszélt nyelv ún. interjekciós tagolásai) segítségével, a hangsúly és rövid elválasztások technikájával tesszük értelmessé a zenei mondatokat, egységeket. A zenei kifejezés, az onomatopoézis (elsısorban nem ún. konkrét jelentésbe, hanem) hangbahangutánzásba, dallami kifejezésbe önti magát. A természeti jelenség zörejspektrumát (1) utánozza, (2) utal rá, vagy a tudatalattiból bukkan fel (gıgicsélés). A projektív-konnotatív zenei réteg a nemlétbıl a megnevezés által (játék, mágia, teremtés) teremt: a külsı világban „találja” meg azt, amit belülrıl vetített ki. (pl. Elsüllyedt katedrális –Debussy). Ezzel azonban a zene szavak elıtti rétegéhez érkeztünk, ahol a zene még sokkal inkább (archetipikus) képkehez, mozdulathoz, testi állapothoz (testbeszédhez, késıbb: színpadi mővek melodrámáihoz kapcsolódó, ahol nincs ének, szöveg, a zene fölött pantomímus szövi tovább a

230

231 történetet, vagy mutatja meg a szereplı lelkiállapotát). Gesztusnyelvhez kapcsolódó434 nyögés, hangicsálás, sírás, gıgicsélés, kacagás és hívójel. És még valami: a zene preverbális, helyesebben: ultraverbális, túl van az elmondhatón, épp ezért; szakrális (a kimondhatatlan, nem intelligibilis, nem a ráció szőkebb világba gyömöszölhetı világgal kapcsolatos) is.

MOZDULAT , TESTBESZÉD, TÁNC ÉS A ZENE ÖSSZEFÜGGÉSEI

A zene tulajdonképpen egy óriási, (magában önálló, grammatikával, szintaxissal bíró) viszonyszó, konnotáció. A zenével tükrözöm-értelmezem a világot, elmondom az aktuális hangulatom, kifejezem az ünnep tartalmát, megfogalmazom a világlátásom: a zene viszonyulásunk tükre (idioszinkratikus nyelv). A világot elmondani nem lehet –lerajzolom inkább. Ez lehetne a mővészek jelmondata. Az érzelemink –és a mások számára közölt érzelmek, másokból érzelmeket kiváltani akaró (szuggesztív funkció, Reichenbach) hatás. A lényeg kinesztéziás (egyben utalásos) természető, mint amilyen az ikonikus testbeszéd. A zene mindig mozgás (tánc, [kifejezı] gesztusok, orkesztika435). Vagy mozogni kell (törzsi ceremónia), de legalábbis mozogni lehet (ma csak a szórakozóhelyeken lehet) a zenére. Vagy (és ez az elsıdleges,) mert a lélek ,,érzelmi fortissimo-ja” moz gásokban oldódik. Ha nem manifeszt, akkor fiziológiás formában (a szívritmus, bélmozgás, mirigyszekréció változásai436, agyféltekék elektromos aktivitásának szinkronizációja stb.). A zene hanggá vált szobrászat, megmozdult építészet is437. A tér, az építészet és a nyelvtan ugyanaz: a grammatika= architektúra= gondolkodási mód= jelentések és jelentıségek hierarchiája 438. Tehát nem akusztikus habos torta. A mozdulat letagadhatatlanul megmarad a hangokban, hisz ettıl olyan a (forte, a legato, a staccato stb.) karaktere, amilyen. A született vakok is gesztikulálnak, nyelv gesztusnyelv is (sok metafora testtartásra-mozdulatra utal)! A grafológiát, az euritmiát, a táncot segítségül hívva, kimutatható, minden dallamnak térkitöltöttsége (ambitus, spacialitás 439), energiája és iránya (tendencia, térszimbolika) van. A fortéhez (hangosnak fordítjuk, de erıset jelent –olasz) erı kell, amagas hang énekes, fúvós hangszeres képzése erıfeszítést kíván! A mozgás, a gesztus, a testbeszéd, a pantokommunikáció is preverbális, messze a nyelvet megelızı ısnyelv. A zene preverbalitását a mozgással kapcsolatos volta adja, a zene felcsendült mozdulat. Zörej, hang kísérte mozdulat. Ugyanakkor zene és kép összefüggése (fogalom-elıttiség, képi gondolkodás, a zene fejleszti a térérzékelésért felelıs agyi régiókat 440) vitathatatlan. A zenei képet úgy magyarázzák, hogy a hangerı a tılem való távolságot (mélységdimenzió), a hangmagasság a magasság-mélység -érzetet adja, a felületet (textúra, denzitás441) a szólamok dinamikája, a harmónia-ritmus, a dallamok modulációja (a hangrendszer egy rendszer a rendszeren belül) adja. 434

Beszédközpont és mozgásközpont funkcionális anatómiai szempontból összefüggnek. Orkesztomai: táncolni, ógörögbıl 436 lásd még: biológiai rendszerek káos zkutatás, rekurzív halmazként való modellezés e, valamint a ciklusok móduszbezárás a. 437 A zene idıbenisége az agyban téri élménnyé alakul. Ez korántsem csak W. A. Mozart saját -élménye! 438 Dunkel 1997 (Lélek-Világ Zene) 439 Spatium (szpácium) tér, latin. 440 Tony Mickela, 1990 [Does Music Have an Impact on the Development of Students?] Sally J. Rogers,1990 [Theories of Child Development and Musical Ability], Dee Dickingson 1993, Music and the Mind. 441 Sőrőség 435

231

232 Ehhez jön hozzá a hangszínek kavalkádja. Az igazság azonban ennél mélyebb: maga az agy képes egy modalitást egy másik modalitásba fordítani, sıt, egy modalitásból (léptek, szagok) az egész helyzetre (releváns helyzet [és annak polifón, multimodalitást felidézni]: táplálék, veszély, társas aktus, segélykérés, udvarlás, stb.) következtetni (az agy érzékletek, emlékek és feldolgozások ún. multimodális integrációja)! Véleményem szerint A ZENE A JOBB AGYI FÉLTEKE (szagok, képek, mozdulatok, emóciók) BESZÉDE, míg a racionalista-kognitív funkciókat magába foglaló bal agyfélteke tudja magáénak a beszédet (Wernicke [szenzoros] és Broca [motoros] beszédközpontokat. A racionalista-kauzalista „értelem” kifejlıdése mellet a képek és a zene a tudatalatti nyelvezete maradt. Úgy tőnik, -az agy funkcionális aszimmetriájából ítélve-, mintha (jobb kezeseknél) csak a bal agyfélteke fejlıdött volna tovább?). A multimodalitás és asszociációs feldolgozás miatt, pl. egy csepegés lehet esıcsepp, könny, vér, barlang, egyhangúság, szorongás, telı idı, várakozás. Egy reccsenés lehet ragadozó közeledése, vagy a táplálékállat menekülése, eszközkészítés, vagy a tőzifának való gallyak győjtése, vagy épp egy végzetes mozdulat eredménye, elárultam a rejtekhelyem. Részemrıl ez nem ostoba, vagy esetleges asszociáció: minden szónak, hangnak jelentésudvara van, minden önmagát jelenti, és a hasonlóakat is: csak ez, és csakis ez teszi lehetıvé a nyelv rugalmasságát, az árnyalási lehetıségeit. A hangok, miként a szagok és a teljes testi-hangulatitársas közérzet, az élet teljességéhez tartoznak, az agy képekkel egészíti ki a hangokat. Különösen akkor, amikor az ember nyelvi eszközöket készít: szimbólumokat, emlékeztetıket, amikkel késıbb majd elvont mőveleteket is végez. Olyan nagyon bonyolultat is, mint a szinesztéziák (szün=együtt,+ esztin =érezni), pl. bársonyos hang, reszelı hangon beszél, stb. nem is szólva a költıi, egy egész világot felidézı-megteremtı szerkezetrıl, pl. tavaszt kacagó Nap pásztorol, /simogat füveket, vadakat/ kertek aljáról csal elı/ pillangót, illatot, madarat (-D.N.) A zene gyakran indukál vizualizációt: ezek az ún. zeneálmok. A zenei expozíció alatt emlék, vagy egy tev, vagy lazán összefügı képek jelenik meg elıttünk, akár nyitott szem esetén is. A M ozart utáni zenét, jellege miatt festıi zeneként differenciálja a zenetudomány. Nietzsche szavaival:...az eddigi zenékre táncolni kellett... Wagner zenéjére azonban csak úszni, lebegni, elsüllyedni (az énhatárok feloldása, Dionüszoszi katarzis típus) lehet. A gótikától nagyjából M ozartig, Stamitzig tartó korszak zenéje az ún. verbális zene. A barokk zene retorikai, ennek megfelelıen a hatásos beszéd összes kellékeit magáénak tudja442 (M onteverdi, Rousseau, Bernstein, Ursula Kirkendaal, Nicolas Harnoncourt, Dunkel). A XV-XVIII század (így iro, nekem így szép, nem szeretem, ha így írják; 15. század, és megértésed, kedves olvasóm, hálásan köszönöm) zenéihez bátran közelíthetünk Quintilianus-i retorikával, Chomsky grammatikai analízisével! A megfeleltetés, a szerkezet, a jel-jelentés, rag-jelentésváltozás a zeneileg nem kimővelt ember számára is sokszor érthetı. A zenei hang a nyelvtani fonémának és morfémának felel meg. A motívum=szó, a frázis=mondat, a szakasz=mellékmondat. 442

Még a konzervatórium elvégzése elıtt tanítottam Tiszafüreden (1984/85), a zeneiskolában. Hogy a gyerekeket közelebb vigyem a zenéhez, egyszerőbb klasszikus szonatinákat zongorázva hozzábeszéltem egy képzeletbeni, de a zenei karakterhez igen közel esı eseményt. Magam a Mozart szonát ák játszásakor éreztem egy evidencia -s zerő érzést, hogy 'olyan ez, mintha beszéd lenne'. Késıbb Bachnál éreztem bizonyos hangszeres (!) mővekben, mintha ez ima lenne. Minden szaktekintélytıl függetlenül tanítottam zeneiskolában és egyetemen is, a zene és beszéd összefüggés ét. De ezzel kapcsolatban irodalomeszt étikai, retorikai érvelés már Platón óta is ismert. Az újrafel fedezés mégsem haszontalan.

232

233 Sok lehetıség van a jelzıs szerkezetre, adott dallamot lehet dúr vagy moll-akkorddal, akár fríg hangkészlettel, gondosan kidolgozott ritmikájú kísérettel, sıt, vele egyenrangú ellenszólammal (= a zenei szöveg kontextusának megteremtése) kísérni, -így az adott dallam sokféle értelmezést nyerhet (a jelentés árnyaltsága). A dallam, a motívum, önmagában zenei fınévként szerepel. M elléknévi igenevet az alatta levı harmónia képez belıle, az értelmezi a fınevet. Játsszuk Cdúrban a boci-boci tarkát, aztán játsszuk ugyanezt úgy, hogy a balkéz szólama esz-mollban legyen, bolgár (5/8+6/8, vagy 5/8, 7/8) ritmusban. A jelentés nyilvánvalóan megváltozik! A jelentés differenciáltsága nem független a társadalmi-ideológiai differenciáltságától –ami a stílusba költözik. Ahogy a nyelv tükrözi a társadalmat, úgy tükrözi a mővészet is azt, a maga eszközeivel. A kliensek preferenciái és esztétikai ítéleteiben ık maguk is tükrözıdnek. A zene néha fehér vetítıvászonként mőködik, a beteg, a kliens, sok mindent proiciál a zenei felszínre. Azt azonban hozzá kell tennünk, a zene azért nem lehet fehér vetítıvászon (csak egy-egy hang). A zenében tényleges emocionális és strukturális tartalmak vannak, tehát a projekciós vetítıvásznunk maga is többdimenziós, hullámzó, foltokban, formákban és színekben gazdag alakzat. Sokkal gazdagabb, mint pl. a Rorsach teszt alakzatai. Épp ezért körültekintést, tapasztalatot és intuíciót igényel, hogy egy adott kliens zeneálmát, zenére adott projekcióit helyesen értelmezzük. A zenemővek is archetipikus ismétlések. Nem egyszerően szépek, vagy zaklatottak, viharosak, vagy idillikusak. Élı, hús-vér emberek írták ıket, s a zeneszerzık (festık, költık) igazán akcuentált (hangsúlyozott) személyiségek, nem ritkán problémás443, élénk érzelmi és fantáziájú, öntörvényő emberek. Ennél fogva a zenei archetipikus karaktereket ismétlik. A Kék szakállú herceg vára (Bartók) a Bővös vadász (Weber), a keresztre feszítés (Bach, Händel, Schütz), a szerelem (Csajkovszkij: Rómeo és Júlia) a frusztrált szerelem és csalfaság, hőség (pl. M ozart: Szöktetés a szerájból, Don Giovanni), hatalom, szabadság (Verdi: Nabucco, Puccini: Tosca) túl explicit, de jól ismert példák. Az archetipikus karakterek és helyzetek a programcímmel nem ellátott zenékben is fellelhetık. A zeneterápián adott zenének túlnyomórészt nem kell a kliens preferenciáit szolgálni. M agyar nótát, diszkózenét akkor exponálunk, ha a csoport résztvevıi erre vevık, vagy részünkrıl erısen motiválni, „felébreszteni,” megszólítani akarunk valakit, személy szerint. A sokféle, változatos zene pont azt célozza, hogy a lelkünkben megmoccanjon valami. Akár ellenérzés is. A pszichiátriai dinamikus zeneterápia nem ellenzi de nem is követ zenei stílusokat és preferenciákat. Természetesen ez nem áll az idısek otthonában, vagy gyerekek számára tartott zeneterápia. A zene követése már önmagában szenzoros feladat és kapacitás, éber tudat kérdése. 4-7 perces részleteket szoktam hallgattatni, élı zenében ez akár 10 perc is lehet. Nem kell a hallgatóságot terhelni, ráadásul hosszabb zenedarab megbeszélésekor nehezebb is visszaemlékezni a zene részeire, vagy saját zeneálmainkra. A hosszabb lélegzető mővek hallgatása elıtt instruáljuk a klienseinket, képeket szuggerálunk, ekkor 10-20 perces zenei expozíció s lehetséges. M indig idıt kell hagyni a megbeszélésekre. A képzeletben megjelenı egyéni különbségre figyelünk, visszajelezzük a szimbólumokat (ha felismertük ıket). A szuggesztiók különfélék lehetnek, mindez a terápiás céltól függ. Relaxáció elısegítésére, elképzelésre ajánljuk a tengerben való lebegést, föld alatti városban való látogatást, csillagok közé repülést, természeti tájak bejárását. Lehet kész szimbolikus történetet adni, pl. egy gödör mélyén ülünk, keressük a kiutat. A zsebünkbıl egy fénycsíkot húzunk elı, amibıl hosszú, párhuzamos fénynyaláb pár képzıdik. 443

Az originális személyiség eredeti viselkedése devianciának is nézhetı –sokszor innen erednek a konfliktusok.

233

234 M ajd vékonyabb fényszálak kötik össze e két hosszú, vastagabb fénycsíkot; fénylétra alakul ki. Ezen felmászva kijutunk a gödörbıl. Egy másik példa: elgurítunk egy almát (felfelé törekvı dúrfelbontás futam, fuvola hangszínnek, a szintetizátoron), az szétesik apró cikkekre, ezekbıl zöld foltok, nagy egy egész zölderdı keletkezik (pentaton dallamcsírák keletkeznek, melyek minden oktávfekvésben megismétlıdnek= tenyészés, sarjadás szimbóluma). Elkezdjük bejárni e zöld birodalmat, friss levegıt szimatolunk, gyümölcsöket kóstolunk, virágokat nézünk (a különbözı karaktereket különbözı harmóniákkal jelzem a hangszeren: a fanyar, savanykás nyári alma pl. egy kvárt akkord, a málna É-dúr akkord felbontás, a felhı tremolós bıvített hármas. A szilva c-moll, lefelé, a csigát egy lefelé menı lassú kromatika, jeleníti meg, a séta az ösvényen egy egyszerő skála, stb.). Amikor kiélveztük az üde, mennyei tájat, leszakítunk egy almát, ami egy halványzöld, üvegesen áttetszı gömb. Ebbe betekintve az egész erdıt látjuk, sıt, maga az erdı beleköltözött ebbe az almába (basszusból a az f1 –be, és a diszkantból is az f1-be tartó futamok, végül az egyet, a közepet szimbolizáló f1 hang szól magában, minden ebbe az egy hangban egyesült). A rendszeres, hónapokig tartó imaginációk fejlesztik a megoldások elıre elképzelését, egy cselekedet hatásainak, következményeinek megelılegzését. Fejlesztik az önbizalmat, elısegítik a kreatív ötletek megjelenését. Az instruált zenehallgatások fejlesztik az önismeretet. Zeneterápiákon a karakterzenék játszása és hallgatása a leginkább célravezetı. A dallamok egyben karakterek is, jelentenek, hordoznak valamit (dallam→mozgás→viszcerális jelentés→érzelmi állapot). A hasonló karakterek –nyelvészi analógiával élve- hasonló mezıbe 444, egy szócsoportba tartoznak. Ilyen szómezı pl. az évszakok nevei és az azokhoz kapcsolódó kifejezések, vagy az emberi testrészek nevei. A zene is tartalmaz ilyeneket. A bécsi klasszikus zene dúr hármashangzat felbontásából képzett energikus, vidám és napfényes témái egyazon csoportba tartoznak. A barokk zene Bach-típusúnak445 mondott fúga témái, tánctételek sztereotip dallamalkotásai szintúgy egy mezıt (csoportot, halmazt) alkotnak. Ha a dallamok nem is hasonlóak, de szemantikai, vagy emocionális töltésük alapján rokoníthatók. Depressziós szorongásban Bruckner I. szimfóniájának elsı tételébıl hallgatattam részleteket, de pánik szindrómában Vivaldi négy évszakának (II. concerto, Nyár) záró tételét exponáltam, mert a vihar rész átmenet nélkül, hirtelen, „pánikszerüen” lepi meg a hallgatót. A hegedő repetitív játéka, a tremolók, a hangfestések, az átmenet nélküliség kifejezetten pánik rohamszerő. Bruckner zenéje metafizikai, óriási tabló, így inkább alkalmas az objektív szorongásban, tartósan fennálló aggódásban szenvedı beteg azonosulására. A preklasszikus kis karakterdarabok, ún. leíró zenék, amik a korai csembalózenében veszi kezdetét, Kuhnau, Couperin (François), Poglietti, és a hegedős C. Farini, M . Ucellini tollából származnak. Tipikus szobazenék (musica camerata). A nagyobb lépés a drámai ábrázolás felé M onteverdi lesz, s Vivaldin keresztül Beethovenhez (pl. VIII. szimfónia) érkezünk. A valóság utánzása, s mi több, a címben jelzett program ábrázolása egyre gyakoribb jelenség lesz a zeneirodalomban. A zenei program csak kiinduló pont. Egyik zeneterápiám ezzel indult: ,,Üdvözlök mindenkit. Le se üljünk, nyújtózzunk egy kicsit… Lélegezzünk lassan, ritmusra… No jó, üljünk le, de egyenes háttal, úgy sem altatót fogunk hallani… Háááát, ezen az októberi esıs napon biztos klasz lesz egy kis nyarat hallani [Vivaldi: Négy évszak, Nyár concerto]…”

444 445

Jost Trier szómezı (Wortfeld) elmélet e. Kvint ambitus alsó felsı kis szekunddal kiegészítve, pl. d-a-b-cisz,

234

235 Félóra sem telt el, mikor a lélek napsütésérıl esett szó. Egy másik beteg anyját olyan nyárhoz hasonlította, akinek a napfénye már egyenesen tikkasztó, perzselı (háttérben egy valóban túlszeretı, korlátozó, domináns anya állt). Az imagináció a belsı nap felelevenítése volt –a depressziós, taknyos októberi esıben, mely köddel volt beszórva. Segítségül egy gyertya lángját hívtuk. M egbeszéltük, az erı, az önbecsülés forrása bent van, nem mástól kell várni folyton. (A betegek infantilizálódnak, s nem bízván magukban, gyermeki mód, külsı megerısítés, tanács, segítség és dicséret után sóvárognak). M egbeszéljük még, hogy a szeretet nem érdem. (A terápián két nıbeteg is megfogalmazta, bőntudata van, még az életet sem, a fényt sem érdemlik meg. Sol lucet omnibus. A nap mindenkire süt, s ahogyan a napfény, válogatás nélkül süt mindenkire, úgy a szeretet is alapvetıen nem függhet érdemtıl. Önmagunk elfogadása nélkül vagy nem tudjuk fogadni mások szereteté, vagy csak függünk a külsı elismerésektıl és megerısítésektıl. Gyakorlat: SZUGGESZTIÓ: MOZDULAT /TESTHELYZET : vagyok magunk elé nyújtjuk, kezek, tenyér lefele néz el fogadlak tenyér fel fel é fordul el fogadom önmagam kéz magunk felé behajlik, a kezek a két vállat érintik, hiszek imára kulcsolt kezek biztonságban vagyok kezek háztetıt formálva a fejek fölött érzem, az energia áramlik belém magas tartásból induló körzés, kezek a test mellé érkeznek

Ugyanezt megcsináljuk zenére is, de legalább 5-ször 6-szor hipnotizáltuk magunkat. VAGYOK: egy c hang. Én. Önmagam érzése. Érzem, hogy vagyok. Lét. (A c= bika, föld, alapozás) ELFOGADOM ÖNMAGAM: a c- hang oktávban (egybe esés, özanosság, magasabb integritás), tremolóban. ELFOGADLAK: d hang, ez a M ásik. A d hangot idınként c- vel ismételgetem: az én a másikkal együtt konstituálódik. (kibillenı egyensúly, dinamika, d= mérleg) HISZEK: a kis c hang, felül a kétvonalas oktávban (c2 ) C-dúr szól. BIZTONSÁGBAN VAGYOK: a c hang most Asz dúr (=skorpió, vágyak, újabb dinamika, moz gás) terceként szólal meg. AZ ENERGIA ÁRAMLIK BELÉM: a c hang ismét oktávban tremolózik, fent F-dúr, (oroszlán, potenciák, alkotás) C-dúr, Azs-dúr-C-dúr váltakozással (mozgás, ugyanaz az elem, más-más rendszerben eltérı helyet foglal el. Ehhez jön a 0 elıjegyzéső C-dúr és −4 bés Asz-dúr adta dinamika.) Egy másik alkalommal Beethoven Für Elise –jének csupán izgatott, markáns részleteit játszottam. Nem is köszöntem, hanem, direkt késve berobogtam a szobába, a betegek már körben ültek. Szó nélkül játszani kezdtem a zongorán. Késıbb, mikor megbeszéltük a hangulatot, a keservestıl a szomorún át az erıszakosig sok negatív érzés szóba jött. Ezek után azt mondtam, hogy az életnek sok oldala van, s most eljátszom az egész darabot. Döbbent csend követte a tényt, hogy sok diszharmónia és feszültség hogyan tud egy egészbe csodálatos módon beleilleni. 235

236 Aztán levettem egy futónövényt a polcról, a földre helyeztem. Kézen fogva a betegeket egyenként jártuk körbe a növényt, hol az árnyékos, hol a világos oldalt figyelve, itt egy letört levél, ott egy új hajtás. M ivel a betegek értelmi színvonala megengedte, beszéltünk Ozirisz, a fény és Séth (Szét), a sötétség birodalmáról. Hogy akkor van jó, ha már átéltem a rosszat, akkor van elégedettség, ha már tudom, mi a fájdalom, akkor van szeretet, ha tudom, milyen az, ha félelem (vagy düh) van, stb. Tehát a MI, SAJÁT világunk egy DUÁLIS világ. M indent szét lehet/kell szedni ellentét párokra, majd a SZINTÉZIS magasabb spirálpontján ÖSSZERAKNI mindent, amit csak összerakni tudunk. A BOLDOGSÁG A POLARITÁS NÉLKÜLI EGÉSZ-SÉGBEN TALÁLHATÓ. A világ oszthatatlan, nem tudjuk belıle csak ajót, mintegy; kicsemegézni. Igaz, a deskriptívdiszkurzív nyelv különösen „szeret” poláris világot festeni. A logikailag-pragmatikusan bejárott igaz - nem igaz állítások nem adják ki a világzıttest. Szők utakat taposnak. Ez a vagy-vagy logikája és a nyugati civilizáció paradigmája (analizís, indukció, kevesebb szintézis). Kelet életérzése az ÉS kultúrája, a nem a: vagy-vagy, hanem; is, és. A mővészet titka a prezentatívidioszinkratikus nyelv, ami: ilyenségegben tehát nem igaz, vagy hamisban gondolkodik. Az ilyenségek segítenek mindennémi toleranciában, az ítélet és szorongásmentesség megteremtésében, ötletbörzében, kreativitásfeljlesztésben. Elfogadni, hogy az anyag és emberi társadalom világa diabolikus, „ördögi”. M inden megkülönbözetett, elkülönült, kettıs. E duális világ szükségszerő tartozéka a lelki szenvedés is. Az egésztıl való látszólagos elkülönültségünk (ego, pszichológiai én) sugallja azt, hogy fontosak vagyunk, vagy kisemmiztek bennünket. Hogy elveszítettünk, vagy birtokolunk valamit. Ezek, spirituális szempontból értékelhetetlen fogalmak. Nem bírhatunk semmit, nem veszíthetünk el semmit. M ert a: világunk olyan, akár a híd. Ne építs rá házad. Haladj át rajta. A „ne építsd rá a házad” annyit jelent, nem e világ az igazi helyünk. Íme, hogy megy át a zeneterápia logoterápiába –ha a kliensek ezt igénylik, állapotuk ezt megengedi. A világhoz való rakazkodás megbetegít. M ire belakjuk, megszerezzük, elintézzük, kivárjuk… máris új helyzet áll elı, a világ folyton változik. A világ folyamat, tovaáramlás, flow, moz gás és örvénylés. A világ szélsıséges elutaítása (= ragaszkodás az elutasításhoz) is ilyen; az, amit elutasítunk, a következı hónapban, években már nem ugyanaz… Ez tiszta Buddhizmus, melynek elıképe az egyiptomi istenek világában M aát, a középsı út istene, jelképe mérleg és madártoll. Jézus szavaival; ne pazarolj idıt és fáradtságot arra, hogy meggazdagodj. E világon csak arra van idı, s ez ittlétünk célja, hogy belürıl gazdagodjunk. Buddhává váljunk = felébredettek legyünk. Transzparensek = átlátszók; tudjuk mit, miért teszünk/érzünk? Tudatosak legyünk, szemlélıdjünk. –Íme a kiút, a pszichológiából, egy totálisabb létmód, szemlélet felé… M inden, így az is függ attól, mire fókuszolunk; jóra, rosszra, magunkra, feladatra, másokra? A most, az itt, a legfontosabb, aki a jövıben, terveiben, reményeiben és félelmeiben él, az nem itt van. Nem az itt és MOST -ban van. Agodalmaskodik, készenlétben, esetleg a jövıtıl való szorongásban él. Beszéltünk arról, hogy a testünk nem objektív. Csak az orvos számára az. M i a gondolatainkkal, nem tudatos válaszainkkal, elakadt régi válaszadásokkal „rontjuk meg” testi állapotainkat. Az élet szellemi törvénye, hogy azok vagyunk, amikre legmélyebben, legtöbbször, legintenzívebben (és sajnos akár nem tudatosan) gondolunk. E szellemi törvény felismerése több ezer éves.

236

237 A pszichológia a depressziósok és szorongók ún. öndetermináló, negatív kognitív sémáit elemezve (neurolingvisztikus programozás, pl. úgy sem fog menni, nekem ez nem sikerül stb.) csupán igazolja ezt. Szellemi lények vagyunk, s teremtünk. Gondolatainkkal teremtünk jót, s rosszat. a gondolatok adása életmentı lehet. A zeneterápián elért tudatállapotváltozás jó alkalmat és kedvezı feltételeket teremt ahhoz, hogy újszerő gondolatokba kapaszkodjunk. Ez afféle „ideológiai agyátömlesztés.” A gondolatok nagyon fontosak. Gyógyíthatnak, vagy a rossz szavak (hibás értelmezések) bezárhatnak bennünket. Sok probléma kezelhetı. M egszelidítı, beszélvemegismeréssel, hisz számos ember elakadtha élete gubancaiban –anélül, hogy beteg lenne. Rengeteg egzisztenciális probléma vezet pszichiátriai megbetegedéshez. A mai magyar egészségügy, különösen a pszichiátriák kevésbé alkalmasok visszaadni a betegei egészségét. De nem is a pszichiátriák dolga a beteg társadalom megbetegítı hatását kompenzálni. Pont ez okból születtek az önsegélyezı körök és alternatív terápiás eljárások! Nagyon nehéz megváltoztatni egy olyan gondolkodás és reagálási módot, amelyet beleneveltek valakibe. Az egész kultúránk zümmög. Telebeszéli a fejünk. Feldmár Andrással szólva, születésünk óta hipnotizálva vagyunk. Felébredni pedig nagyon nehéz. Elhagyjuk a szokások, kényszerek, a biztonság világát. A statisztikus történések és valószínő események világát. A pszichiátria pedig gondoltarendırség, [hivatlból] nem tőri a felébredéseket, de még az elétérseket sem. M inısít, mert a társadalom hatalommal ruházta fel, s ezt el is várja tıle. A normálisok, persze… Pedig a normalitás erısen kultúrafüggı! Szokások és definíciók kérdése. Zeneterápiáimon hamarosan „önmagam kereteit kezdtem el feszítgetni”. A zenével elvarázsolt lelkek (= rés ütése a megmerevedett gondoldásmódon, fellazított kognitív stílus, megpuhult karakterpáncél) fogékonyak lettek a logoterápiára: a „gondolatok uzsonnájára”. A csend és beszéd-diéta nagyon fontos. A gondolkodás-mentes tisztások, evilág-mentes félórák. M ivel MINDEN MINDENNEL ÖSSZEFÜGG, a legtöbb tudományos traktátus és tudományág egy önkényesen kihasított ösvény a világ szöttesében, hálójában. Én magam épp azért vagyok nehezen olvasható, mert divergens vagyok= nem hasítok, vagy nem ösvényt taposok, hanem hálót szövök. De ez az, ami a világ természetéhez közelebb van. M ost hadd térjek vissza, miért fontos a szódiéta, szemlélıdés? Lelkigyakorlat, meditáció? Nos, mivel minden mindennel összefügg, a dolgok súrolják, átfedik egymást, a szavakkal a világszıttes (isten, kozmosz, univerzum446) megfoghatatlan. M ert a szavak nem „szıtteskompatibilisek”, csakis egy szők fogalmi tartományt hasítanak ki a világszıttesbıl. A Tao, a Buddhizmus, a Vaisnaizmus (Krisna hívık) nem véletlenül preferálják a tudatállapotváltozásokat. M ert itt eltőnik a szavak hatalma. Az igazság épp ezért egyedül és csenben születik meg. Szó szerint csendben. A mély zenei átélés nincs messze ettıl, és én mélyen hiszek a csendben. Ám sokan vannak, akiket ehhez a csendhez= szavak és elıre agyunkba vésett fogalmak nélküliséghez akár egy zenekar tuttija juttat el.

446

és nem pluriverzum, avagy multuverzum, ahogy Andrej Lindle (kaotikus infláció tana) állítja. Az anizotrópiás világyetemben a fel fúvódás (infl áció) egy máig ki nem derített antigravitációs hatás miatt jött létre. Vannak még fel nem fúvódott ’habok’, ahol, akár eltérı természeti állandók lehetnek –a mi világunktól eltérı módon. De ezek a még fel nem fúvódott világrészek is az UNIverzum részei.

237

238 A mai magyar népegészségügyi helyzet tragikus. Ez áll a népelmeügyre, mentálhigiénés állapotra is. A korábban egész jó egészségügy a rendszerváltás óta csak romlott. A politikusok gyakorlatilag semmit nem tettek ennek megállításáért (a politikusok azon kevesek kasztja, ahol munkavégzés nélkül egész jó jövedelemre szert lehet tenni). M a már ott tartunk, hogy tömegesen menekülnek az egészségügyi dolgozók, fıleg orvosok, az Európai Únió fogadó országaiba. Nem várható el zavartalan gyógyító tevékenység a realtíve egyszerő kórképekben sem, nem hogy az elme, az érzelmek, és az egszisztencia zavarai esetén –amik mögött rendre társadalmi patológiák is megbújnak. De a társadalom nem szolidáris, kirekeszt, hárít, elfojt. Krisztus után az Úr 2004ik esztendejében magyarhoni viszonyok között: MA NEM REÁLIS ELVÁRÁS , HOGY -fıleg kisebb városokban- A MENTÁLIS ZAVAROKKAL KÜSZKÖDİK ÉRDEMI TERÁPIÁHOZ ÉS ÁLLAPOTJAVULÁSHOZ JUSSANAK. Falvakról már nem is beszéljünk. Az orvostudomány is, a politikai értékrend és a javak elsoztásának szempontjai is, nehezen képesek megújulni. A sok tekintélyelvő, „adjunktitisben”, ego-viszketésben szenvedı orvos egy feudális szisztémát tart fenn –kontraszelektálva magát az orvosi társadalmat. Csak szamárlétra van –de ez is csupán bizonytalan ígéret; Magyarországon minden protekció, és halápénz kérdése447. A mikszáthi örökség él, uram, bátyám –a többi nem számít! Olyannyira nem, hogy a szegény, vagy egyedül álló betegek nem kapnak megfelelı ellátást. Az ismeretség, a kapcsolati tıke számít tudományos fokozat elérésekor, vagy politikai státusz betöltésénél –legyél ismerıse, lekötelezıje valakinek! Legyen érdemes üzletelni veled. Pat ológiás vi lá gunk ho gy an is t eremt het bárminı e gész ségeset is? Ez e gy bolond vilá g – n em sz abad komoly an venni! A korszerő oktatás –elvben- sokat tehetne a mentálhigiéné területén, mint prevenciós, mint felvilágosító funkció. Az oktatás azonban sokszor kimerül a memória trenírozásában, sem nem teoretikai, sem nem gyakorlati, sem nem poétikus-kreatív eszet nem gondoz! M ire is való?? De a tanárképzı karokon és a pedagógiai tanszékeken csak „rizsát” tanítanak, pedagógia elmélet, pedagógia történet, évszámok, holt információk. Azt, hogy milyen egy dadogás terápia, beszédfejlesztés, egy magyar szakosnak sem tanítják. Hogy mik a gyerekkori depresszió prodromális (bevezetı) tünetei, nem. Hogy hogyan segíthetek pedagógusként, ’elsı lépcsıben’, a szülınek, különbözı nevelési nehézségek esetén, ezt nem tanítják. Nem az életre nevelnek, jegyzeteket tanítanak. Hogy hogyan kell egy Sheuermann gerinc tornát csinálni, még testnevelı tanárok sem tanulják. M inek? Engem idén négy iskolába nem vettek fel; egyetemi oktatóként biztos nem tudok filozófiát tanítani a 10-12 osztályosoknak. Két zeneiskolában „túl sok voltam”, mint koncertezı mővész. Az utolsó helyen az igazgató azt sem nézte meg, ki áll a folyosón? Pedig az iskola világa igényli a legtehetségesebbeket, mert a gyermek lelke még finom, puha viasz. Nem mindegy, kik forlmájlják. Ráadásul a mentálhigiéné, az egészségnevelés elsı vonala az iskola kellene, hogy legyen. A prevenció és egészségnevelés a leghatásosabb és legolcsóbb is. A gyermek a jövı –s mi a legkevésbé sem formáljuk jól.

447

Ez közös, saját tapasztalatunk. Egy EU –s felmérés szerint 2004-ben romlott Magyarország megítélése, 2002-höz képest. Közepesen korrupt országból korrupttá váltunk. Tehát tehetségeink, betegeink csak akkor és csakis akkor jutnak elıbbre, ha valaki mögöttük áll, vagy anyagi elınyt tud nyújtani azoknak, akiknek hivatásuk lenne a beteggondozás, vagy épp a tehetségnevelése. Sebész Úr azt mondta egy betegemnek: „nálam ez a (hasnyálmirigy) mőtét 160 ezer forintba kerül. De az altatást, meg a nıvért én intézem”. Az anesztézia és a mőtéti személyzet a saját munkáját a saját béréért végzi. Sebész Úr hazudott, s a beteg halálfélelmét megragadva prés elte ki annak utolsó filléreit. S ez szokványos eset –Magyarhonban.

238

239

Zoli A hipó szagú folyosó falához tapad. 17 éves, gyönyörő, barna fiú. Egyszerő, keresetlen, Debrecen külterületén lakik. Stigmája; disszociációs zavar. Apja, anyja hárít mindent. Nincs veszekedés, nincs probléma, minden rendben, ık aztán igazán nem tudják, gyermekük miért csavarog, szökik és biciklizik álló nap –különösen családi veszekedések után van „szökésben”, biciklivel. A harmadik zeneterápia után kettesben maradunk. Beszél az otthoni elviselhetetlen feszültségekrıl. Zoli elmondja, szinte fojtogatja az otthoni levegı. Kiderül, az apa semmi önállóságot nem tőr Zolinak. Olyan, „amíg az én kenyeremet eszed, addig azt teszed, ami én mondok” típusú, igazi elnyomó. Fél, hogy fia felnı, elhagyja a családot, atyáskodik, paternalista, de ezzel infantilizálja is gyermekét. És keményen bünteti önállósági törekvéseit. A pofonok ritkák, de ezek nagyon bántják Zoli amúgy is megtépázott önértékelését. – M it tegyek? Ez nem zeneterápiás, sıt, nem igazán pszichiátriai probléma: az Apát kéne kezelni az agressziója mögött meghúzódó szorongása miatt, s felvilágosítani, hagyjon szabadságot fiának. Gyermekeink nem a mieink, csak átutazók, vendégeink, de önálló személyiségek lesznek. Volt egy ilyen betegem M ontreálban is, Jean-M ichel, aki Vancuverbıl érkezett. Frusztráció után, akár egy iskolai egyest követıen a kerékpározásba menekült. A probléma csak az volt, a rendırök vitték haza, mert Jean-M ichel nem emlékezett arra, hogy hova indult, mikor és hogyan érkezett el oda, ahol rátaláltak. Nem evett, nem ivott 2 napig, kiszáradt. Zoli hasonlóképp, emellett magába zárkózott, mintha nem is lenne jelen, mintha nem a testében lenne (ezek nagyon fontos ismertetıi a tudat elszökésének, menekülésének). Hirtelen ötlettıl vezérelve (ötletbetörésekben448 gazdag az életem) azt mondtam Zolinak, van itt nekem „kerékpáros zeném”, annyira motorikus és energikus, nézzük csak… és feltettem Bach f-moll csembalóversenyének elsı tételét. Zoli behunyt szemmel hallgatta, lábfejével vert a taktust. A zene után elmondta, elment otthonról, a bicikli a szabadságot jelenti számára. –M enni kell, otthonról, apa miatt? -szuggeráltam a kérdést, mert apjával való konfliktusra akartam terelni a szót. De nem engedett, apja tökéletes, rendes, jó, -tehát idealizált, s ezzel az idealizált képpel nem tudott összeütközni, épp ezért felnıni sem. A csembalóverseny ırült kerékpáros zenévé vált, rohanás, kavargás, felszabadult mozgás, menekülés, szabadság lett Zoli agyában. M ásodik ülés. Eleve azzal kezdte, nem tud beszélni, ha nem megy háttérként a rohanós zene (fmoll csembalóverseny). Azt álmonda, idırıl-idıre meg kell állnia, szerelnie a biciklit. De ez megy, és így tovább tud menni útján, olyan ez, mint a tour de France, csak egyedül van. A fontosnak azt tartottam, hogy meg tudja szerelni az elakadt biciklit, s azt, hogy az úton – egyenlıre- nincsenek társai. Hagytam, hogy kedvére szórakozzon a zongorán, fellelkesülve dicsértem a kicsiholt dallamokat. Zoli nem hitte, hogy bármiben is jó lehet. Végül Bachhoz folyamodtam ismét, a d-moll zongora (csembaló) versenyt exponáltam (3’). Zoli a zenét sportversenyhez hasonlította, én rohanó folyónak, ami elsöpri az akadályokat. Na, itt ragadtunk le –az akadályoknál. Az út, az elmenés, a felnövés, a fejlıdés akadályainál. Borzasztó lassan értünk el egy nagy sziklához [apja?], amit nem lehet széttörni, mert a „természet szerves és érintetlen” [=érinthetetlen] része. 448

A kreativitáshoz két fontos dolog kell, nem elnyomni impulzusainkat –félelem és elıítélet [konform szokások, elvárások] nélkül szemlélni saját gondolataink, elınyt kovácsolni szokatlanságukból. Hagyni a sémákat vetélkedi, így tudunk egyéni, így esetre s zabott megoldásokhoz jutni.

239

240 –Ha széttörni nem is kell, azért a sziklát meg lehet kerülni [alternatív életút], vetettem fel. De nem jutottam semmire: itt megszakadt a beszélgetés. Relaxáció következett, a zenét én írtam (Dropps, számítógép, Studio 3.1 program). A relaxációban jelentkezett kép a szikla árnyéka, sivár sivatag és a sors. Ez van. Ez jutott (passzivitás, nehézkedés, az árnyékban lét, mint alárendelt, szubordinált pozíció, pesszimizmus). Harmadik ülés. –M i ez? Zoli nem érti, miért nem a szokásos zene szól? Egyiptomi zene. M izmár (~oboa, M arokkó), igzalmas bı szekundos dallamok. A sivatagra irányítottam a beszélgetést (az arab zene ürügyén). Karavánról (utazás-változás, új célok, aktivitás) volt szó. A sivatagban található pálmafás oázisokról (remény, élet). Zoli gondolkozik, de szeretné a biciklis zenét hallani (f-moll csembalóverseny). Nem engedek. Feláll, dühösen belerug [acting out] az ajtóba (ami miatt félóráig kell magyarázkodnom a technikai fınöknek). -Ezt nekem szánta?? –Nem. -Figyelem. Tág, szimpatikotóniás449 pupillájában vad tőz izzik. Azután… 17 percet hallgatunk. Én egyébként öt percet bírok ki – „civil közegben”. Nem –szólal meg végül Zoli,- apámba szeretnék belerúgni [insight, belátás, illuminatio, katharzisz, enlightment]. –M enjünk, mondom felállva. Rugdossunk fatörzseket! (Kimentünk a Nagyerdıre fatörzseket rugdosni és kiabálni.) …És végre, szembe mer szállni az apjával (ödipális harc megvívása, elıször csak szimbolikusan). A negyedik ülés során (milyen jó, hogy 21 éve Csehszlovák lemezjátszónk van [ezúttal „kórház a város szélén” helyett; kórház a tönk szélén]) 16-os sebességre raktam a lemezjátszót. –M i ez a szırnyőség? –Ez a kedvence, gép, forgás-mozgás, Zoli, csak…. tudja az erıátvitel, vagy mi… a sebességváltója… rossz, azt hiszem… Tíz perc múlva… …a lelki sebességváltóról beszélünk (agresszió→sport, elnyomás→önállóságra törekvés, álmok→tervek→gyakorlati lépcsıfokok a megvalósításban). Ami MÁR NEM a mókuskereket hajta (családi circulus vitiosus). A felnövés. Az önállóság. Az elsıkerék meghajtás (nem hátúlról lökés). Én írányítom az életem. Újra szól az f-moll csembalóverseny –de most én játszom. Zoli odáig van. M ilyen ügyesen zongorázom. És nincs ötödik ülés –Zoli mőszerész egy használt kerékpár és motor boltban, albérletben él. Drámaterápiára jár. Ennek négy éve. Karácsonykor mindig ír. Tünetmentes, és egy féléves kislánya van. M ég „nem mer nısülni”. De… Boldog. Úgy néz ki, valóban megtalálta a párját. És a másik ember való bizalmat. Valamit azért nem értek. X város Y pszichiátriai osztály orvosai miért nem tudtak/akartak Zolival érdemben foglalkozni? M ért rontották az ı, más emberekhez főzıdı bizalmát? ALKALAMAZOTT COMMEDIA DELL’ARTE

Az olasz útszéli, vásári komdiából vetem az öteletet, hogy bal kezem újjaimra húzott újbábokkal játszam, miközben jobb kezemmel a szintetizátoron kísérem énekem. Ezek afféle rögtönzött mikrooperák – a tipikus emberi játszmák (Eric Berne) bemutatására. És úgy –e?, kedves olvasóm, ttalán már nem is kell leírnom a realitástöbblet, a katarzis, az önismeret és létmegértés (Sich-verstehen) szavakat? E fogalmak a „mikoroperákban” is mőködnek! Bár inkább pszichológiai szinten, afféle Erik Berne emberi játszmák tranzakcióanalíziseként is, önismeretként is (fıbb és kényszeres játszmáink eglátása). Anna. 29 éves. Bizonytalan, halogató. Soha nem tudja biztosan, mit akar. Hogyan akarja? Kit akar? Konvencionális értelemben nem beteg. Önálló, konzekvens éltvezetésre addig azonban alkalmatlannak bizonyult –mindent félbehagy. 449

A szimpatikus idegrendszer fokozott tónusa izgalom, vagy kémszerek (pl. atropin, adreanlin stb.) hatására. Ilyenkor kitágul a szembogár, szájszárazs ág, izzadás következik be.

240

241 A csoport együtt van, a relaxáció után mozogtunk egy kissé, most újra ülünk. Önismeretrıl esett pár szó. M ost a mikor opera kövtkezik, „Váróterem” a címe. Egy lány ől egy szobában, s ’bekopog az élet’, az iskola, az egyetem, a munka, az elköltözés a szülıktıl, egy udvarló, egy másik udvarló, egy új munka –de a lány csak azt mondja: örülök neked, csak várj egy kicsit, még nem döntöttem… A hatás erıs, drámai. M indenki tudja, kirıl van szó. Anna tiltakozik. M ajd sír. Nem szólunk. Anna már tíz perce sír. -Hagyom. Eszem ágában sincs vígasztalni. Csengettyőt rázok, újabb felvonás következik. „Kaktusz herceg, avagy ne érj hozzám.” Istvánról szól. Kaktusz herceg levelet ír sorvezetıvel, vonalzóval méri a világot, köténykében ebédel [utalás a merev, kényszeres karaktervonásokra], másodpercre pontos napirendje van, a kilincsre akasztja a : „Ne zavarj” táblát. A barátokkal hővös, neki a lányok udvarolnak, de nem lehet hozzá érni, saját térigénye 3 méteres kör… István szerint mindez nem igaz, avagy legjobb esetben is erıs túlzás, így tehát róla lepereg minden. Amikor operacímet választok, az egyben a kliensem reális életszlogenje (ilyenek, pl. a trikó feliratok: „szeretkezz, ne háborúzz”, egymásik pólón láttam: [elöl] férfit keresek magamnak [hátul] te nem nézel ki férfinak. Vagy jelvények: „ilyen vagyok”, vagy amit iskola igaz gatóként hordtam: „a suliban a szünet a legjobb” stb.) is lehetne. Így személyesítettem meg Hédit. Nála enyhe borderline vonásokat figyeltem meg, stílusa önelhagyó, nyávogós, amolyan, „muszály rám figyelned” stílusú. Egy frappáns c-moll akkorddal indítok, reszketeg, tremolós. Indul az ének; remeg a szívem, remeg a hangom, remegés (= bizonytalanság) az egész életem. Se szeretni, s győlölni nem merek. Gyönyörő É-dúr következik: egy intelligens, jóképő férfi. „Talán ı lesz a párom, soha meg nem bánom, az utcán jı szembe velem a saját ideálom”… éneklem. De a c-moll remegés a basszusban visszatér. Félek, nem tudom, talán…mégsem…nem merem…. s a cím a végén derül ki: -Hát nem meg mondtam, rajtam nem lehet segíteni! A mikrooperák indukciók, erısebb esetben provokációk. Sokkal többször lehet ıket alkalmazni, mintsem gondolnánk. Hogy ne bántódjon meg a kliens, mindig empátiával és humorral kell felvezetni, s megbeszélésre ajánlani „karaktereink zenei tükrét”. Robotok vagyunk? Ha pl. egy boldog szerelmes párt látunk az utcán, rögtön önsajnálatba fogunk; bezzeg engem nem szeret senki? Egy inger mindig hasonló, így mechanikus, -robotszerő- viselkedést (karakterpáncél, gondolkodási automatizmusok, fixált reakciók, torz percepció, ismétlési kényszerek, stb.) vált ki belılünk?? Ellenoprea: Hédi valaki máson segít: gyızedelmes barokk induló, legyızök minden akadályt, az akarata erıs. Hédi repül, s az ekélyrıl lezuhanó gyereket megmenti, Hédi az autó elöl kap el egy kiscicát stb. stb. E szerepidegen operácska hangos nevetést vált ki a csoportból. Ne legyünk robotok! Nagyobb tudatosságot, mechanikus reakcióink fölött –mondom. Tudatosítsuk saját játszmáinkat. M inimális intellektuális munka ellenére a hatékonyság jó; a zene felizzítja az érzéseket, a megértés nem csupán értelmi síkon zajlik! A zeneterápia, -mint azt már mondottam- sajátosan kevert tudomány. M indig tartalmaz olyat, ami az általános, a törvényszerő kutatatásának eredménye. Az ilíen tudománynak nomotetikus450 (ahogy a neokantiánus, badeni iskola nevezi) jellege van. Ugyanakkor a terapeuta mindig egyedi esettel, egyéni problémával, de még ha általánosan-törvényszerüen elıforduló [pl. gyászreakció] problémával is találkozik, az mindig egyéni vonásokkal is bír. Annyi bizonyos: a megoldás mindig egyedi színezető.

450

Nomosz= törvény, tétosz= megállapítás/megállapított. Vö.: Windelband, Rickert tudománykoncepciójával.

241

242 Így az általános, nomotetikus sajátság mellett a zeneterápia (és pszichoanalízis is) bír egy másik tulajdonsággal, amit idiografikusnak451 nevezünk. Amely tulajdonság egyedi, speciális, sajátos jelenségek leírását jelenti. Az alábbiakban a pszichiátriai arcképcsarnokba kalauzolom az olvasót, vajjon milyen, (és csak távolról sablonos) problémákkal, betegség-csoportokkal találkozunk? A betegség, különösen a mentális betegségek jellemzıje, hogy mind, az arcra fagyott múlt. Egy régi banális betegség, pl. alattomos slow-vírus fertızés, mérgezés, stb. rezidumaként (residuum= maradék) visszamaradt sérülés, funkció zavar, fájdalom. M entális bajok esetén a fertızésenk a korai taruma, sıt, korai, ismételt traumák feleltethetık meg. A korai traumák sajátos vonása, hogy a csecsemı/gyermek/fiatal még különösen sérülékeny, s nem is áll rendelkezésére sem védekezı, sem reparatív mechanizmus! Egy rossz, szegény, elhanyagoló, hostilis (= ellenséges) családi miliı egy életre meghatározó lehet; talaján depresszió, önértékelési zavar, fixáció (korábbi életszakasz történéseiben-sajátságaiban való megtorpanás), alkoholizmus, dependens és regresszív magatartás problémák alakulhatnak ki. A távoli múlt történései sokszor halálunkig, mint jellemvonás, avagy karakterhiba, személyiségzavar, tehát lelki betegség megnaradhatnak, innen a metaforikus; arcra fagyott múlt kifejezés. A nozológia 452 alapjai valóban léteznek. Ám olyan sok az egyedi, idioszinkratikus, individuális vonás, hogy a (z amerikai) pszichiáterek (APA= American Psychiatric Assotiation) kénytelenek voltak megállapodni egy satisztikus/általános/gyakran elıforduló tüneteteken alapuló betegségtanban, diganosztikus rendszerben (DSM). Ennek a közös megállapodásnak az eredménye egy kézikönyv (manuál), ami segít a diagnosztikai egyetértésben, hisz’ nincs két egyfoma depresszió, beszédzavar, demencia, kórós játékszenvedély, vagy pl. nemi identitás zavar, stb. ARCKÉPCSARNOK - TENNIVALÓKKAL A nagyobb betegségtani (nozológiai) csoportok az alábbiak. Persze tüneti átfedés gyakran megfigyelhetı, sok kórformára jellemzı pl. az alvászavar, szoromgás, nyomott hangulat, étvágytalanság.A pszichózis (elmebaj) legfıbb képviselıi a különbözı skizofréniák, a neurózis ma számos alkalmazkodási és testi zavar képét mutatja, pl. kényszerbetegség, fogyási mánia, az affektív zavarok csoportját a depresszió és a mániás, valamint atipusos depresszók alkotják. Az alkohol és drogfogyasztás az ún. depends magatartást, szerfüggıséget jelent. Az idıskor külön gerontopszichiátriai csoportot jelent, pl. involúciós depresszió, elbutulás, Alzheimer kór. A pszichopátia bőnözıket és szélhámosokat jelent; ık sem félni sem örülni, sem részvéttel lenni nem tudnak.

451

Grafeín= írni, grafeo: írok. Idiosz= ’saját’. Sajátságos, egyedi-egyéni, különleges. E felosztás ma már meghaladott, de korántsem alaptalan, s szemléletes, legalább. 452 betegségtan, a betegségek nevezékt ana, pl. skizoid (karakter), depresszió(s negativizmus), kényszerbetegs ég, mánia, stb.

242

243

alkohol és drog problémák

neurózi sok

pszichopá tiák

pszihó zisok

affektív zavarok

Idıskori demenciák

pszichosz omatikus betegsége

A pszichoszomatikus betegségekbe közel száz betegség beletartozhat, ekcéma, asztma, kolitis ulceróza, bizonyos gyomorfekélyek, alvászavarok, a metabolikus X szindróma pszichés összetevıje, autoimmun bajok, mint: cukorbetegség, allergia, stb. stb. A betegségtıl, de mindenek elıtt az adott betegtıl függıen a zeneterapeuta célkitőzése más és más. Ha a zeneterápiát, mint a hospitalizációs ártalmakat enyhítı foglalkozást alkalmazzuk, akkor a pszichiátriai betegek csoportja heterogén, korra, nemre és életkorra nézve is. Differenciált foglalkozások esetén, ha nem is hasonló betegségekben lévıket, de a hasonló terápiás céllal bíró betegeket ugyanazon a csoport keretei között célszerő ellátnunk. NB. a zeneterápia gyakran más terápiák segítıje. Nem elıszobája, elıszocializálója, hanem a modern, sokoldalú terápiás fegyvertár egyik eszköze. Ekképp lehet akár feltáró jellegő, bár legtöbbször tüneti. A zeneterápia lehet „palliatív”, tüneti, hangulatjavító, relaxációs, affektív imagináció, vagy más kreatív (festés) terápia része. M entálhigiénés, pszichoterápiás (anamnézis— exploráció [feltárás, tesztek]—diagnózis—terápiás terv és terápiás szerzıdés—lelki munka) eljárás részeként azonban a zenetereápi nem alklmas az elfojtások erısítésére, veszélyes üzem. M ert az érzés (általában), a saját érzések elfogadása (enyém) és az érzések problematikus, traumás emlékekhez kötése fájdalmas. M int maga az önismeret útja. Figyelem: a klienst mindig !fel kell világosítani! (a konkurrencia ellenére), milyen, egyéb, alternatív, vagy kiegészítı terápiás lehetıségei vannak! Jungiánus értelemben a zeneterápia szimbólumalkotó, és archetipikus (ez jelent filogenetikus állomásokat és ezen állomások ontogenetikus megismétlıdését is) problémákat érint. Freudi értelemben a katarzis a tudatalattiba kalauzol, ahol a tabu, az Ödipuszkomplexus, a cenzúrával kapcsolatos problémák lesnek ránk. Én minden hívı vagyok, s a térlátást jobban szeretem a csılátásnál (egy elmélet preferencia) –a zene hatalma nem lebecsülendı, különösen egy értı terapeuta kezében!

243

244 SZORONGÁSOS KÓRKÉPEK (alapdi fferenciál ás: pszichotikus, neurotikus, facilitáló és debilizáló szorongások, Riemann453 kvártett) -generalizációs szorongás (a depresszió előjele lehet!), -félelem a másiktól (skizoid szorongás) -fóbiák (szociális fóbia, agorafóbia, claustrofóbia, etc.) -félelem az önállóságtól (dependecia-depresszió) -pánikbetegség, -félelem a változástól (kényszeres állandóság) -poszttraum ás tressz-betegség -félelem a megkötöttségtől/állandóságtól

komorbiditás: elkerülı magatartás, kényszeres és dependendens személyiségzavar, alvászavar, szívritmus zavar, drog elvonás, reális, megérthetı traumatikus életesemények zeneterápiás alapfeladtatok: relaxáció, lassú, mély légzés, a légzési alkalózis kontrollálása, ének, sziszegés – légzésátállítás (indukált hypercapnia), monoton ritmikus gyakorlatok – a sztereotípia biztonságérzetet adhat sajáttestérzések megfigyelése, pulzusszám csökkentés önszuggesztiós dobolással zenével aláfestett IAI (irányított affektív imaginációk és deszenzitizáció; a szorongásos helyzetet kiváltó dolgok felidézése – nyugalmi dobolás és lassú mantrák mellett) mozgás: euforizáló és elterelı jellegő, körtánc, társas és párban történı táncos feladatok speciális: ordítás [lereagálás, acting out, saját érzés elfogadása!], jógalégzés, érintés-simogatás (az izzadt bırt is!) speciális fogások (mudrák és ászanák, akupresszúrás pont ingerlése pl. palpitáció érzésekor [canalis caroticus, orr alatti szív pont nyomása, hasprés]). IMPULZUSKONTROLL-ZAVAROK

453

Lásd: Fritz Riemann: Grundformen der Angst (A szorongás alapform ái) 1961, 1998 München

244

245 Ide tartozik a dühroham, alacsony frusztrációs tolerancia szint, [patológiás] játékszenvedély, pirománia, compulsív vásárlás, bulimia nervosa [falásroham+ kényszeres fogyókúra, amolyan „speciális OCD”,] stb. Némely vonásában nalóg az addiktív viselkedéssel. A mechanizmus (ördögi kör): M agyarországon nincs betegnevelés (bocs’, ha Budapesten, valahol mégis van), pedig a betegségek mechanizmusának felvázolása megvilágító erejő lehet a beteg számára. Az információ adása a gyógyító tevékenység szerves része! Nem eléz egy Zocor –t felírni, a betegnek tudnia kell, milyen ételek tartalmaznak „rossz koleszterint” –hogy tartózkodhasson tıle. A fenti folyamatábrát megbeszéljük, s a pszichológiai ’stációkat’ is eljátsszuk, méghozzá zenére karatker, jellemzı lelkiállapot karakterzenei változások, mozgással. Figyelem, a jó tanár, elıadó, s terapeuta is mind ’impulzusgyár’, indulatot közöl, és generál. Tévhit, hogy a terapeuta csak hallgatja fekvı páciensét. Egy rövid, csattanós történet, egy-egyvicc, játék, vagy sport (sakk, pin-pong) az oldott, bizalmi kapcsolat szerves része lehet (a pácienstıl függıen). Kvázi viselkedés-terápia. A circulus vitiosus –t el kell játsszanunk; hogy megérthessük önmagunk (paradox intenció, válaszmegelızés, kondicionálás): (hamis ténymegállapítás/reális tapasztalat→) I. veszteségélmény

II. negatív énkép kognitív szorongás, negatív érzelmi állapot

irracionális védekezı mechanizmus-mágikus hit (most nyerek, ezzel elérem, hogy…)

E kognitív terápiás jelleget erıs dramatizálással, és jelentıs érzelmi hatással bíró zenékkel (oratórium és oprea részletek, turba és tömegjelenetek!) kísérjük. A tizedik gyakorlaton már megszakítjuk a folyamatot a II. lépcsıben: relaxálunk. Tudatállapot módódsító technikákkal helyettesítjük a III. lépcsıt.

245

246

Zeneterápiás tennivaló A zenei gyakorlat menete: szagatott (1 perc zene fél perc szünet) zenei montázsra táncolunk, mozgunk. A csendes szakaszokban megmerevedünk. A hatáslánc megszakításakor megbeszéljük élményeink. Feszültségoldó mozgás, légzés és ászana (jóga helyzet). A szakirodalom a jutalamzási pályarendszer zavaráról ír, (ventralis szegmentalis area, → dopaminerg pálya → nucleus accumbens) de mi úgy teszünk, mintha nevelési és szokásalakítási probléma lenne. Szomorúság/alacsony arousal szint → melankolikus zene. Emelkedett izgalmi szint → motorikus barokk, klasszikus zene. Kielégülés/extázis/mámor → Wagner, Bruckner, Puccini (ún. felszabadító és mámor/mánia [felhangoltság], a túláradás zenéi). Az esztétikai kategóriák gyakrna pszichológiai karaktert is involválnak. SZEXUÁLIS PROBLÉMÁK

Számunkra mindegy, hogy az excitáció, a libidó, vagy az orgazmus zavaraival álunk szemben. A lényeg a felszabadulásra, elengedettségre való képesség kibontakozásának elısegítése. Zeneterápiás lehetıség Hasonló depressziónál: önmagunk elfogadása, progresszív realxáció zenére –különösen olyan személyeknél, akik képtelenek elfogadni önmagukat (transzszexuálisok [az ellenkezı, helyesebben a kiegészítı nem identitásával bír], transzvesztiták, homoszexuálisok). Ölelésterápia, gesztusok: nyitottság, baráti kézfogás, öröm, kitartás (egyensúlyozó mozgással haladás egy képzelt vonalon/gerendán). Sírás, borzongás, mosoly –érzelmek kifejezése, elfogadása. Valamint a szégyen és félelementes állapot, az ısbizalom érzetének felidézése, megszilárdítása. A szexuálterápia alapja a szupportív, érzelmi támogató terápia légköre és technikája. M indez játkékos, és termsézetszerüen karakterzenei aláfestéssel végezzük, a zeneterapeuta kreativitására és ötletgazdagságára alapozva. Ravell Bolerója és De Falla Tőztáncja felkorbácsoló hatású lehet. A lényeg; elfogani testünk, erotikus álmaink, öncenzúra, és fölösleges erkölsi racionalizáció nélkül. SZEMÉLYISÉGZAVAROK

hıfok, közelség-távolság, szorongás, védekezés-támadás, sztereotíp és különc viselkedés

Paranoid, skizotíp, skizoid

Elkerülı, kényszeres, dependens

Narcisztikus, hiszteroid, borderline, antioszociális

246

247 Az egyetlen, amit tehetünk, a szimbólumokkal való játék. Krimi zenére rengeteg ellenségest proiciálnak a paranoidok. Legtöbb zeneálmuk merev, s számos megbocsáthatatlan eseményt vetítenek az alkalmas zenei idézetbe. M ár, ha megszólalnak, mert gyakran érzelemmentesek. NB: Fegyveres erı tagjai, politikusok közt sajnos nem jelentéktelen számú, ilyen karakterő (és hataloméhes = környezetét kontrollálni akaró) személyt találtam! M ozgás: nyújtózás (változás), széttárt karok és lábak, erıs (ergotróp, energikus), de egyszerő zenék, hátra felé menés (felxibilitás és bizalom), behunyt szemmel való mozgás (bizalom), bekötött szemő beteget egy másik (látó) beteg vezetget. A skizoid személy számára a zenetetápia önmagában semmi, ı a remete (magányos), a gondolataiba visszahúzódó. Álmodozómővész, ezért fontos, hogy motiválni tudjuk társas mozgásra (autisztikus)! Érzelmileg hideg, sokszor csak elviselik a környezet (és a zeneterápia) történéseit. A skizotíp ember tipikus extrém, fura, elvarázsolt, erre mondjuk, hogy hóbortos. Bár nem kevesük szorong társas helyzetben, excentrikus viselkedése és szokatlan, bizarr, sıt, néha meglepıen találó [zenei] asszociációi felvillanyozzák a terápiát. Ha túl sok a pozitív tünete a Crow I. típusú skizofréniára figyelmeztetı jel. A zeneterápia önmagában nem augmentálja (nagyítja fel) a tüneteket. Ha jó a kapcsolatunk velük, és a hiszteroid (ma hisztrionikusnak mondott) személyekkel, ık jól szerepelnek, maguktól facilitálják a terápiát. Az elkerülı személyiség szociális szorongó, zárkózott, enyhe „skizoid”, bizonytalan önértékelése van, ingerkerükı, „enyhe depresszív”. Zárkózott, s nem is mi fogjuk kinyitni (de, „örök nyitottságra ítélve”, nem zárhatunk ki semmit). Ne feledjük; a zeneterápia az érzelmek megélésében—elfogadásában és— kimutatásában segít. Nem vállalhatunk többet egy pszichiáternél, bár sajnos, legtöbbször, nekünk több idınk van a betegeinkre, mint egy pszichiáternek. A kényszeres személyiség nem igazán él, igazi gépember. Rideg, rendmániás, fukar és merev, ezek utalnak a belsı stabilitás hiányára: döntésképtelen. Zárkózott. Erre mondjuk (a pszichoanalízis szóhasználatával, hogy) anális típusú személyiég. Zeneterápián nem fogunk vele találkozni, fél az alternatíváktól, az emberektıl. Nem kockáztat. Ha eljön a terápiára, inkább mozog, minsem érzelmeirıl beszélne. Nekünk segítıknek, azonban hinni, bízni és; kezdeményezni kell! Figyelem, a fenti betegségtípusok számtalan ember vonásai, enyhébb esetekben csak karakterrıl, s nem betegségrıl beszélünk. Zeneterápián nem lehetnek csak magukban, mert körülöttük minden megfagy: alexitímiások, nem fejezik ki érzéseiket, esetleg képtelenek is reá. A fenitekhez hasonló a dependens személyiségzavar: szeparációs szorongás, másoktól való függés, nemet nem tud mondani, önértékelése nulla. Szeretni kell, és önállóságra tanítani, sikerélményben részesíteni. Számára a zeneterápia kellemes kikapcsolódás. Az antiszociális személyiségzavar ellátását én megtagadom. Egyetlen helye, a börtön, vagy javítóintézeti foglalkozások és alkalmazott zeneterápia –ha lenne nálunk ilyen. M iért nem vállalom? M ert nem illeszkedik, agresszív, impulzív, nála nem lehet a lelkiismeret és együttérzésre appelálni. İ az, aki nem szorong, de nem is szeret, nem tanul semmibıl (visszaesı rendırségi ügyek). Borderline problémát sem vállalok, hacsak nem enyhébb fajta. Az ilyen ember állandó vagy-vagy –ban gondolkodik, és ami nagyobb baj, szélsıségekben érez. Úgy szerették, hogy bántották, ezért számára a közelség egyben veszélyes is! Borzasztó hangulatlabil, önkárosító (szuicid, vagy excesszív alkohol, drog, vagy cigaretta fogyasztás) magatartás jellemezheti, kitörések (impulzivitás) teszik elviselhetetlenné. Stresszt nem tőr, ilyenkor erıs mértékben regeridál. Társas kapcsolatai nem stabilak, zőrösek. Zenei hangulatokra kiválóan reagál, de fél önmaga elsıprınek vélt érzéseitıl. Ha nem gyakoriak, vagy nem túl erısek félelmei, s impulzivitása, zeneterápiára alkalmas. 247

248 A hisztrionikus személy „agyon üteheti a terápiát”, fıleg, ha szociálisan nagyon penetráns. M inden kezdeményezést magához ragad, teátrális, extrovertált. ’Enyhe mániás’, de állandóan. Centrumba akar kerülni, mert legtıbbször külsı kontrollos, nagyok az érzelemi, kifejezetten érzı típusú ember. Frusztrációt nehezen bír, labilis, gyakran csábító (szeduktív), barátkozó, nyílt:színészek, zenészek Ha fogalalkozol vele, hálásak, de elszállhatnak. Ha kezelhetı, akkor ragyogó motorja a terápiának. İnékik mindig lesz ötletük, zeneálmuk, emlékük és történetük, foglalkoznak betegtársaikkal. Anárcisztikus személyiségzavart mindenki ismeri, aki a kereskedelmi csatornákat nézi. A tv-sek belterjes, felszínes és figyelemre éhes alakjai tömegével keresik a médiákat. A nárcisztikus emberek gyakorlatilag empátiátlan (ennek tehet jót a zenei érzelemkúra), gıgös, magát jóval többre tartja, mint amilyen értékkel valójában bír. Sikerrıl és népszerőségrıl álmodozik, felszínes, nagy érzelmeket mutat, belehal, ha nem ünneplik. E mögött önutálat is lehet, így a libidó önmagára tapadása védekezés. Együttmőködési hajlandósága csekély, dominanciára törekszik. DEPRESSZIÓ

A skizofrénia mellett az egyik legnagyobb klinikai kórkép. A BNO-10 és a DSM IV kritériumait félre téve, hazánkban nagyon sok ember esik át rajta, és még akkor is depressziós, ha ez csak 1-2 hónapig tart. Az egész magyar alkat melankóliára hajlamos, mert mi nem tartunk össze, önmagunk ellensége vagyunk, egymás irígyei. A népszavazáson kiderült, hogy jobban utáljuk a határon túli magyarokat, mint a románokat. M i, magyarok, utáljuk magunkat. Ez depressziós tünet, a Beck – félr triád egyik tagja. A világról, a jövırıl, és magunkról alkotott negatív kép. Torzult (pesszimistáváa, vagy egyenesenen önfelódává vált) kogníció. Depresszióban a deprimált hangulat, az energia nagyfokú hiánya (anergia), meglassult gondolkodás és beszéd (retardáció), a libidó csökkenése, alvászavarok, fıleg inszomnia, étvágytalanság, és jelentıs mozgás gátoltság a jellemzık. Ha ez már 2 hónapja fenn áll, akkor mondható ki a depresszió (s nem átmeneti disztímia, hangualtzavar). A depresszió lelki viselkedés mód (vö: 34. oldalon leírtakkal), tanult tehetetlenség, önfeladás, de lehet a társadalmi viszonyok következménye is (pszicho-szociális tényezık, tárgyveztés, dependens karakter, haszontalanság és a marginalizációstb. terméke), sıt, lehet éveken át nem kezelt heteroagresszió és önbizalomhiány eredménye. FELADATUNK: a zenei hatásokkal áthangolni az ernyedt, beszőkült érzelmeket, és rávezetni ıket arra, hogy az életben vannak szép dolgok is. A depresszióhoz gyakran társul szorongás, és szívbetegségek (komorbiditások). A depressziósók zaklatása is a mi dolgunk; bombázni ıket erıs, dinamikus zenékkel, hogy újra átélhessék az intenzivitást. Fontos, hogy elıre neézzenek; ne a múlton rágódjanak, megbocsássanak (bőntudta!) önmaguknak, és másoknak. M ozart Requieme az elsı számú gyógyszerünk. SKIZOFRÉNIA Gyakorlatilag gyermekek, nem képesek gyakran disszociáló én-részeiket gravitációban, egységes integritásban tartani. Tartósan regresszióban (ún. archaikus én-betegek) vannak. A biokémiai elméletek (dopamin és szerotonin elméletek, hipofrontalizációs= a frontális lebeny alulmőködése, stb.) még ma sem vezettek eredményre. Családi halmozódás figyelhetı meg, poligénes öröklésmenet, sıt, ikrek konkordanciát mutatnak, -sajnos. A skizofrén viselkedése bizarr, hallucinálhat, így nem megközelíthetık, ha épp ún. schub zajlik. Számunkra fontos az ún. pozitív és negatív tünetek differenciálása:

248

249 Pozitív:

Negatív:

(tüneteit a mezolimbikus rendszer D 2 receptor-blokád csökkenti)

-széthulló viselkedés és beszéd, -téveszmék, tévpercepciók, -hallucinációk

( mezokorikálisan felszabaduló 5-HT2a receptor blokád és fokozott dopamin secretio a tüneteket csökkenti)

-apátia és örömképtelenség -kezdeményezés (Antrieb) hiánya, -érzelmi elsivárosodás

M ert ezek szabják meg a terápiás célkitőzéseket. Sok skizofrénnél kimutatható az ambivalens (patogén) anya, aki egyidıben szeretı és elutasító. A gyermek így kettıs kötéssel (double bind) viszonyul anyjához, ami önmagában patogén, egy gyermek nem képes jóüt-rosszat integrálni, az ambivalenciákat felnıtt korban is nehez viseljük el. Zeneterápián a másokkal való együttmőködés, a könnyő mozgások (neuroleptikumok okozta mozgás-rigiditás [akathyzia, spasztikus izomtónus, tardív dsizkinézia) oldják a gyógyszerek mellékhatásait. A csoportos együttmőködés segít a realitáskontroll megtartásában. A zenék emlékeket s rég nem átélt érzéseket keltenek –rendszeres zeneterápiával harcolhatunk az érzelmi elsivárosodás ellen. Az indukált élmények az újra a tudatba kerülı, korábban [tudatosan] sosem átélt emlék/hangulat/érzelem. Vagy a kliens elıéletébıl származó, nem patológiás életszakasz emlék, melynek verbalizálásával a kliens újrstruktúrálja (hisz’ szavakba kell önteni, mások számára megérthetıvé kell tennie) élményeit. Ez az leszakadt, disszociált tartalmak újraintegrálásank lehetısége. VARRÁS , RAGASZTÁS , ÖSSZEFORRASZTÁS -ZENÉVEL

Zenetrápián regressziót indukálunk: az itt és most egynemő élménye biztonságot ad –és analógiát teremthet a múltbéli, és, sajnos disszociált ’akkor és ott’ élményekkel. Hisz’ ez a (nem organikus) ksizofrénia egyik problémája: egy életegész, vagy élményegészen belüli élményegységek összeragasztásának (integritás, gravitáció) zavara. A gyermek számára, pl. a térbeli viszonyok nem objektíve, a dolgok távolságában adott. Hiába van öt méterre a baba, az pizony érzelmileg sokkal közelebb van, mint az egy méterre fekvı színes ceruza. Ez, az érzelmi proxemika a meghatározó a skizofrének élmény-közeliség szerkezetében. A meghatározó elem, a primér tárgykapcsolat, az anya. Bálinti topográfiában: nem a II. area, az ödipális struktúra, hanem az I. area, az ıs én, a bizalmi viszony sérült, nagyon erısen. A patogén élmények attól azok, amik, mert egyazon ’élményszeletben’ elétrı érzelmi jelentések vannak (ambivalencia, szeretlek, mondja a mama, miközben a testbeszéddel nem tud hazudni, s rendszerint elutasítja saját gyermekét). A pszichózis a meggyengült védekezıfolyamatok miatt a tudatba került elfogadhatatlan élménytartalmak ’randalírozása’ (pszichés funkciós dezorganizálása). A tudattalan, szubkortikális élményanyag zenei indukciókra nem csekély esetben, megjelenhet, asszociációkat indíthat be. Ez a self érdekében történı regresszió (Kris kreativitás koncepciója). Nos, az indukált regresszióban lehetıség nyílik az disszociált élmények újra összeforrasztásra. A zeneálom sokszor csak egy darabot tartalmaz az élménymezıbıl: egy kép — egy hangulat. Ha biztatjuk a beteget, talán az egész, eredeti élmény restaurálódik (kognitív, motivációs, emlékmozaikok élményegésszé való összeállása). A régi tudati tartalmakkal való identifikáció és reidentifikáció a terápia lényege.

249

250

KÉNYSZERBETEGSÉGEK ÉS PÁNIK A kényszer vezetı tünete nem független a személyiség alapkarakterétıl (pl. kényszeres és skizoid személyiségzavar, vagy ilyen típusú nem patológiás személyiség, állandó kételkedés, a befelyezetlenség érzete), de a tünetek, mint; a lelki életet és a tudatot gyakran ’megszálló’ gondolatok, utasítások és a magatartást, az életvezetést akadályozó kényszeres tettek, visszatérı cselekvések önállóan is jelentkezhetnek. A zene alkalmas az ellenálhatatlanul tolakodó gondolatáramok, így a pánikrohamok és a szorongásrohamok oldására is. A kényszergondolatok (pl. megfertıznek, a kést, vagy a villát bele fogom döfni a szemben ülıre, ezért muszáj egyedül ennem, stb.) sokszor szorongáskeltıek is! Ezért az obszesszió (megszállás) aktivációs-szoronogó állapot, amelyet épp, hogy a kompulzió= a kényszeres tettek oldanak (pl. mosakodás, körömrágás, egy ima állandó ismételgetése, stb.). A kényszerbetegségekben és a pánikban közös a szorongás, valamint a kontrollálhatatlanság érzete. Sıt, pánikban kifejezetten a belsı történések a hangsúlyozottabbak, már [!] M ahler 1975-ben feltételezi, hogy az interocepció azexterocepció rovására történik. Számos vizsgálat (Shear és mtsi, A psychodynamic model of panic disorder. American Psychiatry 19923/150) mutatott rá, hogy pánikban a negatív érzések tagadottak, és testi tünetekbe vannak fordítva. A zenei introspekció kifejezetten terápiás hatású, különösen progresszív relaxációval kombinált tophotróp, nyugodt zenék. M indkét kórképben a bır elektromos ellenállása, a centrális cholecystokinin, a locus coeruleus (benne a noradreanlinerg nyúlványok) aktivitása, (emelkedett plazma M HPG szint) a (natrium-) laktát infúzió (szorongás és pánikot kiváltó hatása), kórosan érzékeny CCKB és 5HT 1c és α2 receptorérzékenység mérhetı. E testi mechanizmusok mögött pedig sajátos lelki munkamód lesz láthatóvá: negatív élmények elfojtása, avagy negativitás, pesszimizmus, alacsony a problémák és konfliktuskezelés nívója, a hárítás és tünetátfordítás a jellemzı. A pánikbetegség nem biokémiai egyensúlyzavar, hanem a tartósan a tudatküszöb, a tudatalaitiba hárított negatív élmények kitörése (vö.: aktuálneurózis, Freud). A pánikbetegségben sokszor gyenge az ún. belsı tárgykép (Kernberg, Objects realtions theory an clinical psychoanalysis, New York, 1996), vagy tárgyképzet. Vagy, ha úgy tetszik, a ’korai tárgy [anya] belsı tárgyreprezentációja’, mint a stabilitás alapja, elégtelen. A zeneterápia feladata adott, introspektív technikával az önkontrollt, egy belsı tárgykép kialakításával (múltba utazás, felidézı imaginációk) megerısíteni a személyiséget. (Patológiás anya tárgyképét nem szabad megerısíteni.) Tudatosítjuk, hogy a vegetatív viharokat lelki tartalmak, és a gyenge énerı hozza létre –az agyi, biokémiai zavaron keresztül. Pánikot idézı zenét is használok, direkt feszültség indukálására, Bartók, Hindemit, fıleg Bruckner zenei idézetek segítségével. A hangszerek átmeneti tárgykapcsolatként is viselkedhetnek, de babával, vagy kutyás zeneterápiával célzottan fel lehet tárni tárgykapcsolati problémát, éretlen lelki mechanizmusokat, szeparációs félelmet és dependecia-igényt. A zenei játékok során a feszültségek elviselésére és nagyobb kockázatvállalásra neveljük klienseinket. Händel Tüzijáték szvitjére ’szelidítettünk oroszlánokat’, azaz, a páni félelmeinket (dramatizálás). Ach Air -je (G- dúr szvit) alatt elaludtak, majd kiscicákká zsugorodtak az oroszlánok. Ölelésterápiát is folytattunk, anyapótló játékokat is végeztünk, kifejezetten pozitív hatásokkal. NB. A szorongás nem egyszerüen „tárgy nélküli félelem.” A szorongást nem pusztán nehéz meghatározni, hanem ez lényege: meghatározhatatlan (Heidegger). Ami a szorongásban ránk tör, az a nincs. M aga a semmi. A semmi= nem alakított. A kreatív technikák ezért alkalmasak arra, hogy a semmit, mint nem alakítottat alakkal bíróvá formálják. 250

251 MOST ÉS PILLANAT

A neurotikus, különösen a kényszerneurotikus nem tud átmenetben, bizonytalanságban lenni. De mivel a az egész élet, mint olyan, kontrollálhatatlan, a mosakodásban, győjtésben, takarításban lesz perfekcionista, és kontrolláló. Zeneterápián is „rögzíteni akarnak”, megtudni, mit jelent ez a dallam? M ilyen a zene hangulata?, és hogy ez rögzítve minden interpretációban, mindig ugyanaz legyen. Tehát a most, a pillanat mővészete jó tréning lehet a kényszeresek számára, hogy a mostban (és a zene áramlatában) legyenek jelen. Félelem nélkül. Ne gondolkodjon folyton „elıre”. Stransky modellje meggyızı: a kényszeres lelki-hangulati pszichéje: a „tümopszükhé” túlterhelt. Ami másnak flow, életáram, a hétköznapi lét gördülékenysége, életvezetés, az a kényszerneurotikus számára döntésiszony, lelkiismeret minden apróságban, vibráló bizonytalanság, és megannyi flkekem. Így ı, a „noopszükhé” (Stransky), az intellektus, és az állandó gondolkodás, a rágódás, mérleglés és számítgatás embere lesz, merı kompenzációból. A noopszükhé túltengése végett a thümopszükhét zeneterápiával erısíthetjük. Regressziót kell elérnünk, az ösztönbiztonságot megteremteni, mert a kényszeres túltudatos, lazításra teljesen képtelen. PSZICHOSZOMATIKUS KÓRKÉPEK

Nem az a kérdés, mi pszichoszomatikus (lelki okú testi elváltozás), ha nem, hogy van-e nem pszichoszomatikus betegség? Tudniillik, a kérdés alapja nagyon is filozófiai: (1) már maga az ún. jelenvaló-lét (Heidegger) nem más, mint a semmibe való beletartottság. Ezt a semmit a szorongás nyilvánítja ki. Pániknál ez világos. A pszichoszomatikus kórképek is e körül mozognak. (2) A pszichoszomatikánk nem más, mint életfelfogásunk testi vetülete: egzisztálni annyit is jelent, mint filozofálni: véleményt formálni a saját-létrıl. Személyiségünk biokémiai személyiséget is létre hoz: stresszfehérjék, hormonok, félelmek és vágyak árnyakként burkolnak bennünket saját, egyedi valóságburkokba. Sajátos léttörténetet (Ereignis) formálunk, elképzelünk (pl. mihaszna vagyok, örök vesztes) és tüneteket állítunk elı (Vor-stellen), akár egy daganatot is. Számos szomatopszichés elváltozásokat ismertük: baleset, fertızés stb. hatására is vannak pszichés változások (fájdalom, depresszió, önfeladás, szociális izoláció, beszőkült tudatállapot, delírium stb.). Csakhogy ma már egyre több adat szól amellett: mi is az a betegség magatartás (sikcnes behaviour), és hogy még egy fertızés (immungyengeség) mögött is meghatározó lelki tényezık vannak. Ilyen esetekben a zeneterápia célja a belsı út: mit érzek? Merem érezni? Merem kifejezni? Miért érezhetem ezt? M i az én α/ belsı alkatom és ß/ belsı viselkedésem és γ/ szerepem a sorsomban, betegségemben? A lelki okból fakadó betegségek mögött gyakran talákni ’C’ típusú, (ún. cancer prone megkőzdési módot [vaszkuláris megbetegedésekben típusos ’A’ copyng-ot]), alexitímiát: az érzelmek elfojtását, vagy kifejezési képtelenségét! Az emóciók energiák is, információk is: mőködésbeli zavart okozhatnak! Lássunk csak, alant, néhány pszichoszomatikus betegséget: asthma, arthritis, cukorbaj (a túlzott finomított cukrok fogyasztása minden lelki ok nélkül is kimerítheti az inzulin termelı sejteket, a cukorbaj csontveıátültetéssel [blasztocyta forrás] gyógyítható lesz, ami jó, de már megint nem a psziché öngyógyító hatalmát erısíti meg az orvostudomány), colitis ulcerosa (Chron -betegség), irritabilis colon szindróma, ekzema, allergia, angina pectoris, infarktus, migrén, elhízás és metabolikus x szindróma,

251

252 hipertónia, szisztémás lupus erythematosus, psoriasis, hyperthyreosis, számos autoimmun megbetegedés, bizonyos migrén fajták, krónikus fájdalom szindrómák, inszomnia. Pszichoszomatikus betegségben a beteg nem meri jelezni családjának, munkatársainak konfliktus érzését, sıt, ezekrıl nem is tud. Olyan erıs az eltolás, a testibe való átfordítás. Felszínesen vizsgálva, gyakori köztük a nyájas, alkalmazkodó, konfliktuskerülı, békésnek tőnı ember. Ezek a betegek szívesen idézik Wittgensteint: „Ne játssz a másokban megbúvó mélységekkel”. No, mondta volna ezt Wittgenstein Jézusnak, vagy Buddhának… A terápia (gondozás, ellátás) nem lehet fájdalmatlan –lelki szabadulási kísérletek esetén, biztosan nem. A fájdalom a gyógyulás ára. NB: A gnóthi szeauton= ismerd meg önmagad nem veszélytelen eljárás. M ert ütközhet az én-ideállal, a hamis és dédelgetett énképpel, s a realis és az ideális közötti diszkrepancia felettébb fájdalmas –és traumatizáló lehet. Ugyanakkor a kliensek önfeltárásai mások önfeltárásait és szembesüléseit indukálhatják. Ez közvetlenül konfliktus kirobbanásához vezethet. A megjavult/megváltozott/felszabadult családtagnak nem feltétlen örülnek otthon, tágabb környezetében. Az ún. szerepelhagyás (többé nincs szükségem a beteg szerepre, a függıségre, így már a régi módon rátok sem, új életstílust akarok) meglepetést okoz másoknak, s gyakran büntetik is a többiek!! Jelszavunk introspekcióóóóóóóó! Azután: szókimondóóóóóóóóóó és éneklı-üvöltı-vadul-dobolóóóóóóóóóóó. Ne feledjük, a szomatizáció az egyik elhárító mechanizmus454! Pszichoszomatikus esetekben a hárítás, tagadás, elfojtás és a meg nem történtté tevés napi rutinból történik. A zene non-verbalitása ÉS a terapeuta varázsereje mégis ad némi esélyt. Kiút: lásd meg a konfliktust, bocsáss meg, mert enélkül nem lehet túlélni. Z ENEI IMAGINÁCIÓ, VALAMINT ZENEI KONDICIONÁLÁS : Arra szolgál, hogy nem tudott, tanult negatív refelxeket, állapotfüggı tanulással bevésett szomatikus válaszainkon változtassunk. A tudattalan bizonyos technikákkal tudatosíthatók (pl. szublimináris ingerek tudatba emelése, [pl. lenyelt gyomorszonda lassú feszülését általában nem érezzük, de az erre való figyelés során már észlelhetjük]). Zenei hangokra, rövid 3-10 másodpreces zenei szignálokra kell lazítani, légzés és szívfrekvenciát csökkenteni, magas vérnyomást stb. mérsékelni, tehát új választ kialakítani. A feladat az ún. zsigeri tudat felébresztése. M inden pillanatban szomatikus történések milliói futnak be az agyba, amire szokványosan nem figyelünk. Az ingerküszöb, a figyelmi fókusz azonban lassan áttanulható. VISELİS ANYÁK A gyermekvárás alalatt szorongás, esetleges testi kellemetlenségek jenekezhetnek. Rossz házasság (= TERHES anyák) esetén gondolni kell a magzat megnyugtatására —ennek ezköze lehet a zeneterápia, de ha csak lehet, élı zenével. M ozart, Schubert kiváló erre. Közös éneklés is megnyugató a foetus számára. A magzathoz való beszéd erısíti az anya-gyermek kapcsolatot, e kontaktus jó hatású a magzatra is, az anyára is. Lassú cselló (az emberi beszéd spektrumához való közeli fekvése) zene realxáció alatt segíthet az idı elıtti fájások kezelésében. Ilyenkor kényzeresen pontos, ritmikus napirendet kell tartani az ilyen kismamáknak. 454

az ún éretlen elhárítások: disszociáció, el fojtás, hasítás, szomatizáció, áthelyezés, racionalizáció, tagadás, idelaizálás, vagy intellektualizálás –bevetítés (intorjekció), én-ellen való fordul ás, regreszió, meg nem történtté tevés,[projektív] identifikáció. Érett énvédı mechanizmusok: szublimálás, altruizmus, humor, [alkotó] externalizál ás.

252

253 A magzat és anyja közötti mkommunikációt zenével elıkészített imaginációkkal segíthetjük; az anya megkéri magzatát, idıben jöjjön a világra, vagy forduljon meg, ha a fekvése a szülés szempontjából kedvezıtlen, stb. ISKOLÁK, GIMNÁZIUMOK Iskolákban összehasonlító vizsgálatokat végezve kitőnt, hogy 6 évesek, dráma tagozatos, normál, és zenét tanulók fejlıdését konrollcsoportokkal hasonlították össze. Egy év alatt, a legtöbb változás (10 pontos rendszerben 7 pontot) a zenei osztály ért el. Az intelligencia várható növekedése 4 pont vol, ezt sokan el is érték. Csakhogy a zenei, komplex mővészeti tagozat jeéentısebben javítja a memóriát, a finnomotoros mozgást, az érzelmek felismerését és megjelenítését, olvasást, a téri képességeket –mindez az agyi diffúz harástosknak voltak köszönhetık. A legtöbb és legkönyebb transzferhatás zenetanulás hatására indul be. –És ma magyarországon leépítjük a rajzot, a testnevelsét, a zenét. Okatási minisztereink alkalmatlanok funkciójukra. 1-14 –éves korig nem speciális ismereteket kell közölni —életalapozó gondozást, oktatást kell adni! Én a pedaógiában a zeneterápiát becsempészve alkalmaztam énekórákon; sterssztelenítés, az isolai kudarcok asszociált feldolgozása, sajáttest -szabáylozás (jóga lélegzés, ritmikus mozgás-feladatok), mélyélmények adása keretében. A kretívabb oktatás eleve nagyobb hatásfokú oktatás és mentálhigiénsé prevenció. Személyiséget nevel, nem fogyasztókat. A zenei nevelés rendkívüli pedagógiai hatása miatt: heti 4 óra testnevelés, rajz mellet heti 4 órás éneket kellene is mét bevezetni, még gimnáziumokban is. Kodály szavait elfeledtük, a szocialista – realista mőveit játsszatjuk, pedig Kodály, mint zenepedagógus volt nagyobb! A popzene ugyanis nem zene. Üzlet, rétegkultúra, ingerlés csupán. És zajártalom. A jövı pegagógiája ismét fel fogja fedeznia humán tárgyak ember nevelı erejét, s a szakismereteket a késıbbi évek szakképzseire fogja hagyni. M a már torz, ki nem fejlıdött személyiségek, mint ’specialisták’ tömege szaladgál az utcán. Vissza tehát, a 2000 éves kalokagathia-hoz, azaz a széppel (kálo) megteremtett harmonikus, testi-lelki nemességhez és arányos személyiség görög eszméjéhez! DADOGÁS , LOGOPÉDIAI ZAVAROK, MEGKÉSETT BESZÉDFEJLİDÉS

A zene[i] és nyelv[i megértés] hasonló: (1) emlékezet (mnémé) (2) összehasonlítás (comparatio) és (3) érzékelés (aiszthészisz). De enél több is, a rendszerbe illesztésrıl is, a már tudottal/hallottal való összehasonlítás (comparatio) aktusában. Az új hangot, melódiát, szót, mondatot, de még stílust és nyelvhasználatot is érzékelni kell, és emlékezni is kell (az elızıkre), hogy a jelentést/összefüggést megérthessük. A dadogás és a lassú beszédfejlıdés zeneterápiája innen veszi alapját. A dadogásban a beszédszervezés zavaráról, szekvencia (sorrendiség) tévesztésrıl és szorongásról (klónusos és tónusos gége és nyelvizom görcs) beszélünk. Ezért még a zongorázás (írógépelés, újjgyakorlatok) építıelem helyes sorrendő használata (szervezés, sorrendiség, szekvenciaképzés) is kedvezı hatású! Dysartriában az ének, pontosabban; az énekes légzés, de a jógalégzések is segítenek tagolni, szorongást oldani, mert a túllégzés (hypercapnia) eleve szornogásos tünet, ami még pánikrohamhoz is vezethet. M etronómra törénı olvasás esetén egy szó egy metronóm, de: tetszıleges metronóm ütés alatt is fel lehet készülni, elóolvasva a következı szót, amit belégzés után lassan mondunk ki.

253

254 Az elolvasás (szenzoros minta) együttolvasás kötelezı az elsı 1-5 foglalkozáskor (példa, szenzoros fázis - motoros fázis, sikerélmény). ÁLTALÁNOS MENTÁLHIGIÉNÉS HATÁS A kliens önfeltárása a zeneálom ürügyén ragyogó lehetıség, hogy önismeretét bıvítse. Ezt a proiciáltató-szimbólumképzı típusú zeneterápiát remekül lehet kombinálni a dinamikus (konfrontatív) terápiákkal, vagy a szupportív (érzelmek elfogadása és az énerı táplálása a saját érzelmeinktıl való félelem esetén) terápiákkal is. A zeneálom, mint PROJEKCIÓ-ÖNELEMZÉS –AZ ÚJ ÉLET IGÉNYE amúgy is minden terápia alaptengelye (a bizalom és a motiváltság mellett). A zeneterápia általános mentálhiigiénés hatását az eredeti emberi-társas szituáció, a kötetlen beszélgetés, a lelki tartalmak ventillálása, az érzelmek áramlása, a spontán lét lehetıségei adják. FEJLESZTİ HATÁSOK

Amikor valaki zongorázni tanul, és megkeresi pl. a g2 billentyőt a zongorán, s a leütés pillanatában kimondja-énekli, majd ugyanezt [szimultán] a kottaképével összeköti a következı agyi területek és funkciók involválódnak, és kerülnek összeköttetésbe újszerüen: téri felismerés (hippokampuszkérgi projekciók) mozdulatszervezés, a haptikus (tapintási) és vizuális tér összekapcsolódása, azonosítás-felismerés emlékezet, hallókéreg, kisagyi motoros rész, amihez a dallam lejátszásakor hozzájárulnak a kontrollfunkciók –izomtónus, a hangszínek helyes beállítása: auditív és motoros emlékezet, elıreolvasás (a kezem még az elızı egy-két hangot, késıbb az elızı ütemet játssza, de a szem már a következıt olvassa). Ehhez lassan hozzá tevıdik a kifejezımozgások összerendezése, a két kéz és testtartás függetlenítése, egyre differenciáltabb játékmozgások (mozdulatrepertoár: a mozgás-hangzás kifejezés tengely kialakítása) a sajátérzések kifejezése (limbikus rendszer-testbeszéd) és a szimbólumok (kottakép) mögötti szerzıi szándék és és érzelmi töltés felismerése! Memória funkciók is kellenek, mégpedig mind a hangot létre hozó mozdulat, a hangszíneket árnyaló mozdulat, mind a hallási élmény. A hallási percepció is fejlıdik a relatív-, melodikus és összhangzattani (harmonikus) hallás differenciálódik. Az összehasonlító kontrollvizsgálatok a grafológiai jegyeket/rajztesztek (Wartegg, Goudenough) eredményeit, a mozgást és szociábilitást vizsgálva a zenei osztályok, zeneiskolás tanulók szignifikánssan jobb teljesítményt mutattak a zenét nem tanuló kontroll csoportokhoz képest. Nı a fantázia, a nyelvi-idegen nyelvi érzék, a fogalomalkotási képesség színvonala.

EMPÁTIA ISKOLA

M inden mővészeti iskola az, különösen, ahol segítenek a gyereknek megérteni az adott mővészet nyelvét. Születéskor már vannak agyi, veleszületett képességek mások érzelmi állapotának a felismerésére. A kisgyerek 2-3 éves kora körül már képes felismerni és átélni szülei aktuális érzelmi állapotait. Ám az empátia tanulható és fejlszthetı. Az agy paretális (fali) lebenyének sérülése nagyban rontja az empatikus képességet, ide lokalizálhatók ezen képesség agyi alapjai.

254

255 A zenei, színészi kifejezımozgások és a mimika, társulva a szituációval, vagy dallammal, mások számára is nagyban megkönnyítik az érzelmek megértését is, de a kifejezését is! A karmester mozgás, a ballett, a zongorista játék közbeni mimikája hasonló az érzelmi reprezentáció kilakulásakori élményekhez, amikor a kisgyerek arcról a beszéd modulációjáról, és pantomimikáról tanul olvasni: mit érez most anyu? Az elméleti pszichiátria régen tudja a mővészetterápiák ezen fejlsztı hatásait. Ám számos gyakorló pszichiáter, átlag orvos lekicsinylıen beszél egy zeneterápia, vagy drámajáték, dramatizálás, pszichodráma hatásairól, legalábbis hazánkban. Vajon miért? Autista, szociopata, vagy Tourette szindrómás, skizofréniás beteg szociális tanulása adott esetben, a nullával lehet egyenlı. Ám a komplex zeneterápia (szituációs játék, dalok, improvizálások, operajelenet megbeszélés és eljátszás, stb.) esély adhat az érzelmek megéléséhez, megértéséhez, megéléséhez. Sajnos, sok ép, egészséges ember sem tudja, mi is lakik tulajdon lelkében? T AIGETOSZ INTÉZETEK Itt oligofréneket, debileket, mongol-idiótákat (Down kór), Arsperger kórósakat, autistákat, súlyos mozgássérülteket találunk. A HOSPITALIZÁCIÓ ELKERÜLÉSE a legfontosabb feladat: hangulatemelı, örömszerzı, ingergazdag, játékos-feladatos énekórákról van szó. Rengeteg csörgı, dob, flexaton, kereplı, kasztanyett, cintányér, xilofon kell, hogy a koordinált mozgás, az együttmőködés, a hanggal való önkifejezés –és rengeteg sikerélmény legyen a résztvevık ÖRÖMe (kompetencia élmény, kontrollált regresszió, fejlesztı hatások, lereagálás). A zene intellektust fejlesztı, nyelvi készségek fejlıdését indukáló volta miatt kifejezetten javasolt az ilyen intézményekben. Ha … lenne politikai akarat: pénzt, státuszt (segítı személyzet), szobát és eszközöket a rászorulóknak… Én nagyon játékos-teátrális vagyok, mikor középsúlyos értelmi fogyatékosokkal foglalkozom (ÉNO –Debrecen [Értelmi fogyatékosok Napközi Otthona]). Ez mindem erım kiveszi. Játszom madarat, felhıt, virágot, mozgunk, egymás kezét érintjük, ha kerekes székhez vagyunk kötve. Vagyok, mint egy zenebohóc, mulattató, rendkívül intenzív. Akciókban dús, mozgásomban túlzó. Erre születni kell, nem elvárható –sajnos. De a gondozónı segítségével még Lehel is táncol, igen, ott, a kerekes székben! Passzívan, de mozgatjuk bokáit, bizony, ı is ritmusra mozog. A mozgáskor oldódik a spasztikus görcs, szorongás, de az unalom mindenképp, némelyik lány nevetve visít, mikor a kakukk–motivumra ráismer. Fütyülünk, pedig egy hónapja még a személyem sem fogadták el. Tapsolunk ritmusra, amirıl a középsúlyos értelmi fogyatékosknak fogalma nem volt. Az ı életükben pedig a ritmus nagyon fontos jelenség. Beindul a percepciós érdeklıdés, a zenére kialakuló asszociációk stimulálják a fantáziát. Sıt, a zene indukálhat beszédfejlıdést! A megváltozott légzés, a motoros adottságok tágítása, az öröm, a közös hangképzés, az ének teljesen felvillanyozza sérültjeinket. A ritmikus gyakorlatok általános fejlesztı hatásúak, mert egy értelmi fogyatékos nem éli meg a ritmikus szervezıdést. Az ellátó intézet ritmusait, napirendi pontjait csak passzívan éli meg, bár ez biztonságot nyújt nekik. Williams szindrómásokkal külen ajánlatos foglalkozni, mert hiperszociálisak, ami figyelmet követel –a többiek háttérbe szorulnak. A tánc és mozgásgyakorlatokkal nagyon óvatosnak és szakszerőnek kell lenni, mert a genetikai károsodás érinti az izmokat (sorvadtak, hypotóniásak) az izületeket (az elasztintermelés génje defektes). Fontos tudni, hogy legtöbbjük hiperacusisban szenved, rendkívül érzékenyek a zajokra, hangszínekre és a hangerıre, ráadásul sokszor van középfülgyulladásuk. Nem ritka közöttük az abszolút hallás és az átlagot meghaladó zenei adottság.

255

256 A nagy mozgások kontraindikáltak (ellenjavalltak), mert számos Williams szindrómás egyén szenvedhet szupravalvuláris aorta sztenózisban (SVAV), vagy más, szív és érrendszeri problémában. Bénult végtagú Zolikám kezébe elıre megfontolt szándékkal, és aljas módon, úgy adom a xilofont, hogy a kicsit épebb kezében tartott ütıvel alig éri el. Erölködik. Így, a harmadik órán már 12 cm-rel nagyobb abdukciós (testhez közelítı) mozgást regisztrálunk! Kati bokasérülése miatt nem táncol velünk. Elıbb a székben ülve mozgatom lábait. Érdekes, ritmusra jobb a mozgáskészség. Egy hónap múlva Katika áll, és bokáit 20-40 fokban elfordítani képes. A csılátásos Gizi fél a tánctól. Egy hónap után, mégis, tánközben megfordul saját tengelye körül, amire egy helyes, Down-os fiú tánca motiválja. M a már úgy mozog, hogy elıbb teljesen körbe tekint, megjegyzi a téri adottságokat, megtanulta saját, poszturális terét, szorongás nélkül közlekedik. M ár ezért megérte! IDİSEK OTTHONA Az ingerszegény környezet önmagáman problematikus és lehangoló. Kellı ingerek hiányában, gyenge szociális és fiziológiás stimulusok hiányában könnyebben indul be az involúció, öregkori letargia és önfeladás –azaz a testi betegségekre való fogékonyság. Az idısek programokkal való ellátása fiatalító, immunprotektív hatású, a zeneórák és apróbb táncikálások, az érzelmi háztartás karbantartása felettébb indokolt. Az idıskori depresszióban a tartós és reménytelen magány, a rossz anayagi helyzet, valamint a genetikai vulnerabilitás, csökkent neurontranszmitter termelés, gáyz, megrendeült önértékelés, krónikus testi baj stb. elindíthatja a szorongás, aotáció, alvászavar ’triász’ kialakulását, ami az idıskori depresszió jele. Az idıskor testi problémáiban is segít a zene, sıt, a zene indukálhat szociális interakciókat, ami idısek otthonában is fontos: az, hogy emberek vannak mellettünk, még nem mindenkit késztet kommunikációra. A társadalom fejlettsége (nem pénzbenli!) jól lemérhetı azon, mennyi figyelmet és anyagit fordítunk a gyerekeink, öregeink és állataink hogyan létére? HOSPICE

Ugyan, ki az a barom, aki haldoklókkal foglalkoza? M agyarországon ennek sincs hagyománya. Hospice szolgálat már van, Polcz Alain munkásságának rengeteget köszönhetünk. Csakhogy a saját, konkrét egészségügyi tapasztalataim alapján mondhatom, hogy mi, átlag betegek sem kapunk elég figyelmet, empátiát, nem hogy a haszontalan, már marginalizálódott rokkantak. A haldoklók elfekvıkben kerülnek raktározásra, méltatlan, megalázó körülmények között, ahol nem kap támogatást abban, hogy az életrıl leváljon, a haldoklás fázisait megélje, s megnyugodjon, szelíden, méltóságteljesen ’menjen el’. Tennivalónk az aszisztálás, a haldoklás fıbb fázisait hadd járja végig a haldokló (lázadás, tudomásul nem vétel, agresszó, kapaszkodás az életbe, letargia, miért pont én? Vagy miért most?, alkudozás, belenyugvás, apátia, depresszió, szorongó epizódok, vagy sprituális nyugalom.) A zene a hétköznapi tudattól a legtávolabbi kultúrforma. A félelmet enyhíti, a legbelsı békét felidézheti, segít a most-ot megállítani: jelen lenni az énben. Nem tépelıdni: kivoltam, minek éltem, milyen volt az életem, —a most az most, nem a múlt folyamatos manipulálása. A zenei élmény szferikussá (Monika Renz, haldoklókkal foglalkozó zeneterapeuta fogalma, válik: ez a személyen túli, általános [differenciálatlan] rezgı környezet. M iként preantális korunkban.

256

257 Ezt követi a hangzásba bevont én –a hangzással kitágított én, a szívdobogás hangzása a hasürgeben: állandó ritmus, mely biztonságot és állandóságot jelent –amihez az énnek már köze van. Késıbb hagzásféleségek, ’rezgı világszeletek’ differenciálódnak: stressz-éményhez kapcsolódó hangzások, és az ısbizalomhoz kapcsolódó hanzgások és érzések. Preverbális, beszéd elıtti dialógus kezdıdik el; én, és a hangzó (értsd: rez gı= multimodálisan magáról hírt adó) környezetem. Elkezdıdik a (z én) tudat eltoldása a mi tudat, egy differenciálatlan (ezért orvosilag primítvnek, akár patológiásnak tőnı) kozmikus tudat felé. A test elgyengülése miatt a haldokló környezettel való kontaktusa (de érdeklıdése is!) gyengül, a zenei érzékelés is egyre inkább a szférikushoz, a magzatihoz fog közel esni. Azok, akik ragaszkodnak az egóhoz, nem tudnak könnyen meghalni. A z ene v isz ont segít bel át ni/me gse jt eni: a h alá l csak át járó, s e dedifferen ciá lt , fókusz olat lan t udat ut án is követ kez ik valami, amirı l az ért nem t udunk besz élni, mert nem e földi t udat hoz , és e földi fogalo m és ny elvrendsz erhez t art oz ó világról v an sz ó. A haldoklás me gkönny ít ésének lény ege : elen gedés, az élet p oggy ász let evése, a segít ı emp at ikus jelen lét , a haldokló saját os, analo gikus sz imbólumny elvének m e gért ése. Haldoklókná l különöen gy akoriak az ún. ar chet ip ikus z eneálmok (vá lasz t ás, jó, rossz , az any a, a víz , a t őz , fıp ap , az erı, a forrás, st b.). Sz ámos eset t anúskodik arról, mint ha sz ellemi se gít ık érkez nének a ha ldoklókhoz , p l. elhuny t rokonok, sz erelmek, barát ok al akjáb an. És ez nem biok émi a, nem a gy i hyp oxia! Országunkban magukra hagyjuk haldoklóinat, pedig fontos lenne elmondani nekik, hogy a halál csak átjáró. A halálfélelem normális, de oldható bíztató szavakkal, jelenléttel; merjen szembe nézni a halálval az illetı, ez az utolsó próbatételünk, s nincs utána félelem. A félelem a biz t onság ellenp árja, v isz ont ahová megy ünk, az nem duál is vilá g, ez ért nem a fél ele m az ut olsó st áció. A gy ógy sz eres sz orongásoldás nem en ged i me g, a hal ál p sz ichés át élését ! Csak a viharos sz orongás oldandó, vagy a sz orongásoldásban t art sunk sz ünet et , hogy az élet rıl való levál ás, s az élet csoma g e len ged ése le lki t örénés leh essen. M a a mai magyar ’elfekvık’ ember-szemétdombok. Bolond az, aki azt hiszi, a haldoklóknak már mindegy. Ellenkezıleg! M ég a komatózus haldokló is hall [!] bennünket. (Az, hogy ki, mire tud reagálni nem felfogóképességének állapotát jelenti.A szenzórium még kómában is mőködhet.) A halál csúcsélmény, a fölöslegesen adott szedatívumok nem segítik megélni e folyamatot. Egész kultúránk kizárja a halált, erı, siker és fiatalság kultuszunk nem ad kulturális fogódzót az öregedés, a halál elfogadásához. A halált is meg kell élnünk, a földi tapasztalatszerzı út szerves és igen fontos része (az egoról való teljes lemondás). Ha a halált a kultúránk újra integrálni tudja, és a spirituális érés részévé teszi, akkor nem lesz fenyegetés többé. A haldoklók alkotmányos joga az egészsegégügyi ellátás, a fájdalomcsillapítás, a palliatív kezelés, a kapcsolattartás joga, az önrendelkezés joga, sıt, betegségével, állapotával kapcsolatos információkhoz (tájékoztatáshoz455) való jog. Leginkább: hogy halálában is szeretetteljes támogatást kapjon, legyen mellette valaki (1997 évi Egészségügyi törvény, CLIV. 11§ 3. bekezdés), illetve, lehessen mellette valaki. Persze, ennek alig van meg a feltétele a hazai kórházakban, sıt, a nıvérek gyakran „kinézik” a hozzátartozókat. M a még csak írott jog, a méltóságteljes, emberi halálhoz való jog. Gyakran még a minimális pénzügyi-személyes feltételei sincsenek meg egy-egy hospice, vagy krónikus ápolási osztály mőködésének.

455

A betegségek, a mibenlétük, a prognózis, a palliatív lehetıségek, betegklubok, önsegélyezı csoportok megléte, életmód, gyógytorna, diéta stb., más, szóba jöhetı terápiák, várható élettartam.

257

258

fülzúgás, tinnitusz Hát maga normális? –monda Lajos bácsi, mikor arra panaszkodott, állandóan és élesen cseng a füle. –Csengessen vissza, mondtam nevetve, hisz’ maga úgy is elsimerıen szólt a homeopátiáról… -De én csendre vágyom! –mondta sértıdıtt színnel a hangjában Lajos bácsi. Akkor szereztem egy piros és egy zöld filcet, hogy megmutassam, hogy adnak együtt feketét, vagy szürkét (komplementer színek hatása). Sokszor gondolják pszichés eredetőnek, de a fülzúgás akár halálos veszélyt jelentı kisagyi daganat tünete is lehet! A tinnitus oka legalább 19 lehetséges ok, megváltozott élettani folyamat, eltérı (patológiás) fülkürt és dobüreg, gyógyszer-mellékhatás -így a gyógyítása olyan, mint egy krimi. M eg kell találni a felelıs mechanizmust, ami lehet fül-orrgégészeti probléma, pszichés eredető tünet, de akár gyógyszer mellékhatása is. Nem a zeneterapeuta feladata, de… természetesen mi is találkozni fogunk velük, fıleg, ha zenei hangokkal, vagy az ún. zajgenerátorral kell segítenünk –pl. a füll-orr-gégész kollega indikációja (javallata) alapján. Nézzük sorban, a lehetséges okoat, amit nagyon nehéz fülöncsípni: az orvoslás olyan, mint a nyomozó munka. Az a lekegyszerőbb, legkönnyebb, ha már tudod, kedves olvasóm, hogy ez és ez a baj, s ez reá az adekvát terápia. Az már nehezebb, ha ki kell írtani, pl. egy Gramnegatív festıdéső, Staphyloccus aureust, de… a beteg erre és arra érzékeny. M i van, ha nem tudom, hogy a tünet lehetséges, 10-20 oka közül melyik az, ami valóban felelıs a tünet kiváltásáért?? Nyomozni kell! Az orvos az, aki nem árt, a jó orvos az, aki nem mechanikusan látja el betegét, hanem kiváncsi, nem riad meg az intellektuális kihívásoktól, tehát: nyomoz. A fülzúgás lehetséges okai: nálam, pl. 1-2 aszpirin (acetil-szalicil sav, így a legtöbb, ’acidum salicylicum’ származékot, [pl. Kalmopyrin, Istopyrin, Algopyrin stb]. tartalmazó készítmény) erıteljes, de múló fülzúgást okoz (értágulat [vasodilatatio]). Akár a bevételtıl fél órán belül! Tehát az egyik ok: gyógyszerek, szalicil sav, értágítók, antidepresszánsok, hormonzavar: hyper-, és hypothyreosis (a pajzsmirigy hormon zavara), de hyperlipidaemia (a vérzsír, tigricelid-szint emelkedése inger lehet a fülzúgás kiváltására) is, A és B vitamin hiány is lehet a háttérben. A cink-hiány, de magas vérnyomás (hypertonia), érelmeszesedés (artherosclerosis) is a lehetséges okok között szerepel. Neurológiai tünetek: poszt-traumás, pl. fejsérülés (commotio cerebri, agyrázkódás), „ostorcsapás szindróma” (nagy sebesség utáni, hirtelen fékezés, hálról az elülsı autóba való csapódás és ütıdés, pl. autóbaleset). De meningitisz (agyhártya-gyulladás), vagy kisagyi tumor, M enière –betegség (szédülés, hányinger, szemteke-rezgés [nystagmus]) is kiválthat fülzúgást. Nem is beszélve néhány immunológiai változásról (interleuikin és immunglobulin-szint változások), de kiváltó ok lehet a vírus toxin emelkedése a vérben Nervus vestibuláris sérülés, vagy a burkoló sejtek (Schwannsejtek) jóindulatú daganata, de a lágy szájpad (palatinum mollum) izmainak görcse (musculi tensoris et levatoris veli palatini). A fület érintı, minden vaszkuláris (ér) rendellenesség (érszőkületek, carotisstenosis), a VIII. agyideg nyomása sérülés, daganat vagy abnormális tájanatómia miatt ún. objektív fülzúgást okozhat.

258

259 A szubjektív fülzúgás oka sterssz, depresszió, föleg: szorongás, így a locus coereuleus (ehez kapcsolódva a noradrenalin rendszer) érintettsége (kéreg→limbikus rendszer→amygdala→hypothalamus [thalamus-calliculus superior-colliculus inferior-]→locus coreuleus. Figyelem! Minden biogén amin, monoamin koncentrációváltozás eltéréseket indukálhat az agytörzsben, így az ingerfeldolgozásban, stresszreakcóban! A szerotonin rendszer (raphe magvak az agytörzsben→gerincvelı és az agy, hypothalamus→nucleus caudatus) érzékeny az akusztikus szenzoros modulációjára (zeneterápia!), sıt, nem csekély (tinnituszos) beteg szérum 5-HT (szerotonin) szintje emelkedett 456. NB. Jastreboff (1994), Simpson és Davies (2000 457) kutatásai óta tudjuk, hogy a hanginformációk feldolgozásában, értékelésében a szerotonin jelentıs szerepet játszik. Szorongásban, depresszióban a régu, semleges hangok (ajtó becsapódása, csengıhnag) zavaró, sıt, tolakodó, vagy egyenesen szorongást keltı lesz. A féltekei dominancia a fület is érinti. Figyelem, a fül kissé dichotom, nem egyformán analizál az akusztikus percepciós mintákat illetıen. A jobb fül (bal oldali beszédközpontok [Wernicke, Broca mezıi összefüggés]) inkább játszik szerepet e beszédmegértésben. M íg a bal fül a nonverbális zörejekre-hangokra-zeneiségre, miközben a kilencvenes évek közepéig tartotta magát az a nézet, hogy a fül esetén nincs „laterlatitás”. Pszichés együttállások a tinnitussal gyakran (szignifikancia, korreláció) járnak együtt, mint; szorongás, alvászavar, depresszió, görcskészség (epilepszia, paroxizmális személyiség) DE ne fogjunk mindent erre. Én már veszítettem el beteget centrális (agyadaganat) hányás miatt, amit (horribile dictu) intestiális (bél) eredetúnek tartottak orvosok, így sajnos, oki terápia már nem jöhetett szóba. Sok epilepsziás roham elıtti bevezetı (ún. iktális, „ütési”) tünete a furcsa szag (Georg Gershwin, a brooklyni zeneszerzı-zongoramővész [epilepsziás tünetei mögött agydaganat volt] mindig égett gumiszagot érzett, majd valami furcsa zajt, morajt hallott), vagy egyoldalú magas hangú fülzúgás. Nos, a fülzúgás gyakran pszichés probléma (alacsony önértékelés, gyász, szorongás) tünete lehet – de ezt igazolni kell! Ilyen esetekben a zajgenerátor és speciális zeneterápia biztosan segít. A felszálló retikuláris rendszer (ARAS458) és a limbikus rendzser izgalom, túlzott ingerlékenysége is befolyásolja a pszichogén fülzúgás kialakulását. Ezért a zeneterapeuta célja a reatrainig, azaz az áthangolás. Bizonyos hangok megszüntethetik a fülzúgást (ún. reziduális inhibíció). A zajokkal, zörejekkel való játék áthangolja a percepciós élményeket, de még az érzelmi összetevıit is. Rádasául a zajgenerátor, szintetizátor, ún. rózsaszín zajok (a hallható összfrekvenciák együtt adják ki a fehér zajt. Ennek a kivágásai a színes zajok). M aga a természet is ismeri ezt, az esı, a levelek susogása, a szél, a madarak éneke EGYÜTT mind-mind a természeti rózsszín zaj összetevıi. Nos, a fülzúgást zajjal társítva a beteg nem tudja, melyikre is figyeljen. Ilyen a vizuális, serleg-arcélek kép, ezek az ún. átbillenı képek. alak és háttér egyaránt értelmes lehet, így nincs „percepciós kapaszkodó”. Az alak (figura) is, a háttér is lehet egészalak, GESTALT . Az ún. RUBIN –FÉLE ÁBRÁKat utánozzuk a zenében.

456

Sachanska, Thomas, Changes in blood serotonin in patiens with tinnitus an other vestibular disturbances, Int. Tinn. J. 5 (1), 24-26, 1999 457 Simpson, J. és Davies, W-E. A review of evidence in support of a role for 5-HT int he perception of tinnitus. Hea. Res. 145 (1-2), 1-7, 2000 458 Aszecendáló-Reitkuláris-Szisztém a

259

260 A zene amúgy is ismeri ezt, pl. szólam-váltás jelenségében: a felsı, magas szólam (szoprán, diszkant) átmegy kíséretbe, s az alsó szólam lesz most dallamosabb, vagy csak a pl. dallamot hozó felsı szólam a mélyben folytatódik tovább. Tipikus „füles feladat”; a kánon, a kettıs ellenpont. Kánon esetén a belépı szólamok kezdéseit, témafejeit kell meghallani, kettıs ellenpontban az alsó szólam egy relative dallamos ellenszólamot, de nem passzív kíséretet, ellenpontot, sıt, ellentémát (Kontepunkt, kontraszubjektum) kap, ami 2-3-4 ütem után e zenei szerkezet megfordul. Ugyan az a dallam most már a felsı szólamba kerül, s most az elıbbi, fennt játsztott ellenpont kerül az alsó szólamba (Bachnál rengeteg példát találhatunk). A ZAJGENERÁTOROS TINNITUSTERÁPIA elve: mivel fülünk nem egyformán érzékeny a frekvenciákra, az érzékeny sávban (1000-4000 Hz) már alacsony intenzitás (nem feltétlenül azonos a szubejktív hangerıvel; a hang terjedési irányára merıleges, adott felületre esı hangenergia: W/m2) esetén is reagál az akusztikus apparátus. A W/m2 –es skála fizikai jellegő, és a fiziológi mérés számára kényelmetlen. A decibelskála (dB) két hangintenzitás logarimtusa (10-es alapú logaritmusa). Az emberi fül számára a hallható tartomány 0dB – 130 dB. Létezik még a (pszichofiziológiából is mert Weber –Fechner törvény alkalmazásával [ egy érzet erıssége az inger relatív erısségének logaritmusával arányos]) a fon skála, ami az azonos éeıssége érzetét skálázza, mert a különbözı ferkvenciákat azonos intnezitás mellett is más-más erısségőnek halljuk. A rózsaszín zaj, a „tenger morajlás”, „szélzúgás”, erdei zajcsomag: levelek susogása, madarak éneke, állathangok egy sajátos zörejspektrumot adnak. Nos, a rózsaszín zaj nehézzé teszi a fül számára, melyik zaj az ı belsı, tinnituszos zaja, s melyik a küélsı zaj (átbillenı hatás, alak és háttér átbillenés, váltakozó viszonyítási pont a percepcióban, Rubin-féle ábrák [serleg és arc kontúrja egy képen]). Az objektív vizsgálatok azt mutatták, hogy a szélessávú zaj hatására az akusztikus neuronális aktivitás csökken! A fül „kifárad”, az agykéreg több, de nem informatív jelet kap, így a fülzúgás jeleinek felismerése is nehézzé válik, + ingerhabituáció jön létre, megszokja az agy a zúgásokat, zörejeket. Végeredményképp az agy csökkenti a tinnitus jelének „bels” erısítéseit, sıt: deszenzibilálódik a hallópálya. A fülzúgás terápiájában görcsoldó, nyugató (Cl- ion csatorna gátló, Ca+ -antagonista, antidepresszáns (SSSRI, pl. Fevarin) gyógyszerek is szerepet játszanak, mint keringésjavító (piracetám [Nootropil]), vagy Ginko Biloba kivonat. M ivel az idegrendszer, alkalmazkodik, formálható (plaszticitás). Ezt a plaszticitást és áttanulási, alkalmazkodó képességet (adaptáció) használja a Tinnitus Retarinig Terapia (TRT). Pszichoterápiából (is) áll, mely csökkenti a beteg stressz-reakcióit, ÁTHANGOLJA A TINNITUSHOZ FŐZİDİ ÖNMEGFIGYELÉSI és túlérzékenységi reakciókat (autoszkópia és hiperszenzitivitás csökkentése). Autogén tréning és NLP (neuro-lingvisztikai-önprogramozás) + auditív tréning (vagy adutioros retraining), zajgenerátor, hangterápiák alkotják a TRT komplexitását.

260

261

M INDEN TERÁPIA ALAPAJA A terápiák alapja nem szakmai (pszichológiai irányzatok és eljárások) prioritásuak. Kell, hogy tudjuk a játék, a magatartásterápia, a pszichoterápia hatásmechenizmusait, de mivel: minden terápia alapja a bizalom, satbilitását a morális (tehát nem csak lélektani, orvosi, stb.) stabiliás adja. A terápiás szerzıdés459 az egyetértés eredménye (kellene, hogy legyen). Nem élek vissza a beteg gyengeségeivel, az információkat titoktartással és bizalmasan kezelem. A beteget 1. elfogadom, majd a szükséges 2. információkat, az ı α, aktuális állapotának, β, mőveltségénk, γ,teherbírásának megfelelı módon tárom fel elıtte. A beteget még a pénzes magánpraxisban is, és ez etikai követelmény, tájékoztatni kell a δ, pszichoterápia várható nehézségeirıl, hatékonyságának várható mértékétıl, sıt, más, esetleg még szóba jöhetı gyógymódokról is! Az információhoz való jog alkotmányos jog is, beteg jog is! A zeneterápia bármely terápiához kapcsolódhat: • -önismereti, • -encounter (Kurt Lewin), • -pszichodráma, (pl. M oreno) • -életvezetési tanácsadás, • -hipnózis, relaxáció, • -kognitív, viselkedésterápia • -logoterápia (Rogers, Viktor Frank), • -tanácsadás, ventillálás, lereagáltatás • -pszichoanalízis eljárásokhoz. M inden szakág csılátáshoz vezet[het], ráadásul nem minden beteg alkalmas minden módszerre. A paradigmák váltogatása fejünkben (esetleg a gyakorlatban is), egyazon beteg esetében plasztikusabb képet rajzol a beteg helyzetérıl. A terápiás siker nem feltétlenül a terápiás eljárás hatékonysága (Hermann Imre). A SEGÍTİ Nem azért jött az ember fia, hogy szolgáljanak néki –mondotta Jézus,- hanem, hogy ı szolgáljon. –De ki tud szolgálni? Bizony, (a szívükben, hivatalai hatalmukból és felismerıképességükbıl fakadóan) a legnagyobbak szolgálnak. –Hogyan is szolgálhatnának a kicsinyesek, önzık, és mohók?? Azok a milliók, akik társadalmi szerepekért és hivatalért tülelekdenk? M ert akik magukat szolgálják, mások szolgálatáról mit sem tudhatnak. A segítınek le kell gyıznie saját halálfélelmét, egoját, = ami az elkülönültség illúziója. Türelmesnek kell lennie, sok kliens agresszív, követelızı, vagy lassan feljıdı lehet. Kommunikálni kell tudni: ez minden terápia technikai alapja (a másik alap, mint mondottam, morális természető). Óvnunk kell munkaképességünk, nemet kell mondani, ha megfáradtunk, figyelni kell a burn out (kiégési tünetegyüttes) tünetek esetleges megjelenésére! (Én erre nem figyeltem, bajom is lett belıle, amit meg lehetett volna elızni.) M indig idıt kell adnunk magunknak, hogy rekreálódjunk, könnyő sport, pihenés és alkotó egyedüllét formájában. Segítınek lenni nem szakmai hatalom, hanem szolgálat. 459

Mivel kezellek, milyen módszerrel, mennyi ideig, milyen dolgokkal jár (diéta, munkából kimaradás, életmódváltás, stb.?, mik az esélyek, és milyen más, elérhetı módzsreke vannak még számodra, függetlenül, hogy most szerzıdsz-e velem!

261

262 A sz ol gál at adja az éle t mé l ye bb é rtel mé t, mert rajt a kereszt ül t ap aszt alhat juk me g: mind- mind az egész , nagy , koz mikus EGYség rész ei va gy unk. S ahogy a Bha gav ad Ghīt ā mondja, a se gít ség ösvény én megt et t egy et len lép és sem hi ábava ló. „Bo ldo g [az ] az emb er, aki fáradoz ot t . M egt alált a az élet ét .” –Jéz us sz avai [Ap ost olok cselekedet ei,14. 22, és Pét . 3.4, valamint Jak. 1. 12]. A jóság körbenforgását t anít ja a buddh iz mus; adok, s va laki más, e gy sz er majd neke m is ad. Adni, n em kölcsön adni! A ’do ut dēs’ ( adok, ho gy adj) nem adás, hane m cser e. Jéz us sz avai sz erint : „M ikor p énz et ek lesz , ne adját ok [az t ] kamat ra, hanem [majd] adját ok annak, ak it ıl [soha] nem fo gj át ok [vissz a] kap ni az t .” [M át é 5. 42] Az adásban nincs ’vissz a’ –az a cseréhez t art oz ó fogalom és gesz t us. A segítıknek rendszeres újratöltıdésre, hobbyra van szüksége, szakmai-emberi támogatásra, a kollegák részérıl is. Sajnos számos egészségügyi intézményben rossz a dolgozók mentálhigiénés helyzete, feszültségek terhelik a pszichiáterek munkáját, gyakorlatilag 50 éve nincs poltikai akarat az egészségügy rendbe tételére, ilyetén módón hogyan is lehetne nyugodtan, stabil lélekkel segíteni másokon?? A segítıknek rendszeres tréningre, rekreációra és ’simogatásra’ van szükségük, hogy ne burn out-ban végezzék karrierjüket. A vezetı kötelessége és alkalmasságának szakmai követelménye, hogy segítse a segítıit, nyugodt, kiszámítható munkahelyi légkört biztosítson. A SEGÍTİ, RÁVEZETİ BESZÉLGETÉS

–ÉS ÖNVÉDELEM

A terapeuta legnehezebb feladata, hogy ne rontsa a személyes hatékonyságát, karizmáját és hitelességét azzal, hogy bár ne legyen haver, de hivatalos (ún. funkcionális, csak formális, más mőszóval tranzakcionális) sem, hideg, száraz, nem emberszerő partner. Nevessen, még síhat, és kiabálhat is, sıt, tegezıdhet, ha így látja jónak.A terapeuta másik legnehezebb feladata, hogy (lehetıleg, de ez nem mindig sikerülhet) sértés nélkül próbálja elmondani, hol akadt meg a beteg, milyen jellemhibák miatt utálják, milyen lelki alkata van, ami szinte fogságban tartja ıt (karakterpáncél), miért esik újból és újból ugyanabba a hibába?, mi is az ı rögzült komminkációs mintája, stb.? Az komoly szakmai tévhit, hogy mindig közömbösnek, száraznak és hidegnek, egyszóval? távolságtartónak, hivatalosnak kell lennünk. A jó terapeuta éppen a maga szubjektív, humoros, érzelemgazdag személyiségével, és jól adagolt személyes létmódjával [horribile dictu, önmagával] gyógyít. Sıt, néha kifejezetten feszültséget kell adagolnunk ahhoz, HA VÁLTOZÁST akarunk indukálni. A zeneterápia ugyanis nem az elfojtásokat erısíti meg. Ellenkezıleg, a belsı utak felfedezésére invitálja az embert. Az ÖNISMERET pedig NEM FÁJDALOM NÉLKÜL VALÓ. Sok kellemetlen emlék, élmény újraélésén vezet az út a belsı térkép felrajzolásáig. Persze, mindenki fájdalommentesen akar gyógyulni. Ám a pszichológiai önismertben pont a fájdalom tanít, épp ezért; a fájdalom egyben egzisztenciális élmény, ami egyenesen kell, az önismereti válozáshoz, életmódbeni megújuláshoz. Aki fájdalomcsillapítót akar, azt küldjük olyan terapeutához, vagy elfojtómővészhez, aki segít hárítani, elfojtani, felejteni a betegnek. AKI IGAZÁN VÁLTOZÁST AKAR, azt erısítsük, készítsük fel arra, mik történhetnek az „orpheuszi alászállások” alkalmával. FIGYELMEZTESSÜK a klienst, egyben tanítsuk meg néhány eljárásra, amivel elviselhetıbbé teszi azokat a rossz hangulatokat és diszkomfort érzéseket, mely a „mélymerülés”, és oly sok lelki tréning, terápiás eljárás kötelezı velejárója.

262

263 Legyünk szigorúak, ha amúgy az általános keretek lazák (kóborlás, Rogers-i nondirektivitás), vagy megnyilatkozásainkban minimálisak, de legyünk rugalmasak, mintaszerüen nagyvonaluak, akár érzelmesek, és egy kicscit mi is önfeltárók, ha túl sok a szertartás, a tekintélyelv (egyensúlyozás). Betege válogatja, kinek második apára, kemény tanárra, vagy épp egy igazi jóbarátra van szüksége. Figyeljünk, milyen játszmába, s meddig, mi módon akar a beteg bevonni bennünket – s mi meddig, miért, hogyan mehetünk, akarunk elmenni. Én akár 4 órát is foglalkoztam borderline – os beteggel, de a pontosságot maximálisan elvártam. Tíz perc késés után már nem voltam elérhetı. Ugyanakkor engem a szınyegen hengergızve is lehet beteggel, vagy épp hiperaktív gyerekkel játszani, bábozunk, táncolunk (a megbeszélt dolgokhoz adott élı, eljátszott realitástöbblet [M oreno]), jógázunk. M indig udvarias vagyok, de rendszeresen elhagyja ajkam egy-egy keményebb kritika –de elfogadó-humorizáló pantomimikával. Az empátia érzelmi jelenlétet jelent, de nem unalmas, terméketlen órákat, amik csak arra jók, hogy egyes pszichológusok pénzt keressenek. A kritikusság a produktív szeretet (információ [ilyen vagy/ilyennek látszol] + támogató-megértı attitőd) jegyében zajlik. Épp ezért NEM KELL RETTEGNI A BETEGEKTİL, akik feljelentenek, vagy ordítoznak, ha nem kapják meg azt az ál-intimitást, stílust, vagy áhított eljárást, feltétlen és mindig jóváhagyó együttérzést, amit épp tılünk akarnak –akár– kizsarolni. Nem a beteg irányít! A gyógyító beszélgetés lehetıséget ad az önkéntes önfeltárásra, így felismerésekhez (pl. „te jó ég, hányszor estem ebbe és ebbe a hibába”, „hát én a lelkem mélyén mindig ellenségnek tekintettem azokat, akikkel intim kapcsolatba léptem,” stb.) való jutásra is. Nem cél az egyetértés, ezt a TERÁPIÁS SZERZİDÉS megkötésekor elmondjuk. Nekem szerencse jutott osztályrészül, képes voltam jó, sıt, baráti kapcsolatokra taníványok, betegek, ill. csupán átmeneti életvezetési problémákkal kőszködıkkel való kapcsolatban. De ne ringassuk magunkat az IRREÁLIS ELVÁRÁSOK és a nárcisztikus öröm, a mindig tökéletes terapeuta kétes illúzióiba, a betegek indulatkitöréseinek, áttéteinek-viszontáttéteknek, frusztrációk céltáblái lehetünk. A gyógyító megbeszélések, imaginációk, gyakorlatok alkalmával érzelmi feszültségek keletkeznek, ezeket menedzselni kell, a beteget akkor is tisztelni, ha valamiért épp ellenünk fordul. Húzzunk határt, persze minden kliens esetén egyedit, meddig megyünk el, ha a beteg rossz complince–val (útmutatások követése) bír, meddig tudunk/akarunk kísérletezni? M ik a kliens, de a környezet motivációi? M ilyen szerep jut nekünk, s akarjuk-e azt? A gyógyító kommunkációban a beteg elfogadjuk, de nem tettejük magunkat vaknak, és érzés nélküli terapeuta –robotnak. A terápia kedvezı jelei: a kliens új ötlete, elhatározása, önbizalomnövekedése, új szempontból képes látni magát, régi viszonyulásait és sérelmeit másképp látja már. Új viselkedési elemek produkálására is képes.

A burn out, a kiégési, megfáradási tünetek megelőzése végett meditáljunk, jógázzunk rendszeresen. Fontos önmagunk újra töltése, tréningek, coachingok, főleg a napi hobby által!

263

264 ALÁZAT , REMÉNY ÉS T AO

Ha bármin is dolgozunk, s gondolatban anticipáljuk (elıvételezzük) az eredményt, már gondolati úton, imaginációval segítjük pl. a hasznos terápiás változás, vagy akár a saláta kikelésének elıidézéset. Ám az inkább baj, ha a terápiák során elvárunk egy tankönyvíző, s merev fejlıdésiváltozási menetet (az élet nem tankönyvkivonat). Az élet ; élet sz erő, nem lehet minden várh at ó t ört énést kibernet ikail a g460 p rogramoz ni, e lıidéz ni, p láne nem beb iz t osít ani. Csak az ért , mert az élet : él et sz erő. Nem mechanika i gép . S ha va lam i nem t ört énik me g, bennünk, a t eráp iás foly amat ban, a kli ens élet ében, h a gy juk, hogy í gy legy en – ne t ört énjen me g, ne minden áron… Ne adjuk fel cél jaink, d e ne ra gasz kodjunk (módsz erhez , t ört énéshez , idıp ont hoz , gy ógy sz erhez , st b.), t udnillik a RAGAS ZKODÁS S EMMIT S EM OLD MEG. M erevvé, ide gessé, t ürel met lenné és fesz ültt é t esz . Nem musz áj hat ékony nak lát sz ani. Sıt , mindi g hat ékony nak sem leh et lenni. A remény s az ima, várakoz ást eli ny it ot tság, t ürelem, m ár önma gukban is e gy , a klienssel kap csolat os p oz it ív ima ginációk. A kl ines e gy üt t mőködése nélkül p edig t ehet et lenek va gy unk. Ha p edig kez elt ünmk áll ap ot a csak rossz abb lesz , t udnunk kell fe lidéz ni: nem va gy unk omnip ot ensek (mindenhat ók). Az élet , a vi lá g moz gásban v an, s mind en foly ik, am erre t ud, amerr e dol ga van - ez a T ao. A T ao ellen p edig mit is t ehet nénk? A kudarc is a t eráp iák vil á gához t art oz ik: 1. nem t udunk mindent kez elni, 2. e gy ált alán ne m akar mindenk i gy ógy ulni, sıt , 3. v annak, akik el eve ragasz kodnak a bet egségükhöz , 4. de egy másik élet t ört énet i sz akasz ban mindez (p l. egy felismer és hat ására) me gv ált oz hat . Semmi n em örök, vá lt oz t at hat at lan, még a t eráp iás kudarc sem. Nincs királyi módszer, egyetlen út (protokoll, rutin) –a lélekgyógyászatban sem. A rehabilitáció és gondozás lényege a széles terápiás repertoár. Rehabilitációs/terápiás terv → minden (szóba jöhetı) módszer gyümölcskosara → támogatni a beteg (még elérhetı) személyiségfunkcióit, karban tartani az én-erejét 461. Alázatosan kell várnunk addig, amik kliensünk végre új tapasztalatokat szerez önmagáról, elhagy dolgokat, s megszerez új képességeket. A gyógyító beszélgetés és zenélés mindezt csak indukálhatja. LÉLEKTİL LÉLEKIG

A terapeuta –függetlenül saját, spirituális-vallási meggyızıdésérıl– mindig tudjon arról, hogy a lélek nem az agy produktuma. A lélek van (önálló entitás [ens, entis: van], ahogy Jung mondta). Tudjon kétféle lélekrıl beszélni, az egyik a pszichofiziológiai-pszichológiai-szociológiai dimenziókban értelmezett „lélektani lélek”, mőszóval pszükhé. A másik, a spirituális értelemben vett ön-való, atma, metafizikai értelemben vett lélek, mőszóval: pneuma, a kozmosz kicsiny része, ha tetszik, az isteni egész értelmes, kisebb darabja. U gyanezt tegye (azaz különböztesse meg a kétfajta lelket, funkciót, formát és illetékességi kört) a lelkész, a pap, a spirituális vezetı is, a léleknek szintjei vannak, ne keverjük össze a kettıt. M agasztos hívı is elbukhat pszichológiai csapdákban, ugyanakkor a spirituális érdeklıdés kirángathat a karaktercsapdákból, az ego játszmáiból. 460

kübernétész= hajós, kormányos. Csak a látható zátonyokat tudjuk kikerülni, de semmi sem látható elıre 100%-ig, vö.: Turing gép, Church-Turing elv az informatikában. 461 Nem találok jobbat Kovács Balázs, V. éves pszichológus hallgatóm saját definíciójánál: „Az ’Énerı’: az ego rendelkezés ére álló pszichés energia, amelyet az id-tıl (latin, vagy: Es [német], ’ısvalami’, tudalatti –D.N.] nyer, és amelyet az ösztönkészt etések el folytás ára, szublimálására, (átalakítására), a relitáselv érvényesítésére (a környezethez való alkalmazkodásra), az ösztönkészt etések kiélés ének késleltetés ére, és a szuperego (Überi ch) által gerjes ztett szorongás kivédésére has znál.”

264

265 A GYÓGYÍTÓ

7 TÖRVÉNYE

A Z ORVOS NEM AZ, AKI MEDICINÁT TANULT, ÉS ELVÉGEZTE AZ EGYETEMET. AZ ORVOS, MINDENEK ELİTT AZ, AKI NEM ÁRT.(Ahogy szoktam volt mondani, fıleg orvostanhallgatóknak címzett elıadásaimon.) A spirituális, önzetlen gyógyítás a szeretetbıl (az Univerzum legpuhább, de leghatalmasabb ereje) fakad. Miként; a legtöbb betegség energiahiányból=szeretetdeficitbıl=harmóniavesztésbıl, ritmuszavarból/stresszbıl, negatív indulatokból születik. Nem a kígyómarásra gondolok, és nem is mérgezésre, vagy fizikai balesetre. A társadalomba lét telített konfliktusokkal, tehát, türelem és szerete nélküliséggel. Innen a stressz. A félelem a düh. Ez a gyógyítóra is vonatkozik, akinek saját és közösségi érdeke egyaránt az, hogy meg tudja ırizni a gyógyító képességét. BÖLCSESSÉG: maradj befejezetlen, nyitottt. Kíváncsi. Olv ass rendszeresen, vagy két hét utáni kihagyással, „rohamokban”. Tehát, maradj éber. Ha nem hiszel Istenben, akkor legalább legyen egy lalki kapcsolatod a Nagy Organikus Egésszel, a Természettel. ALKOTÓ KÉPZELET, POZITÍV BEÁLLÍTÓDÁS: Negatív beállítottságú ember nem lehet tartósan hatékony gyógyító. A teremtı képzelet pozitívan hangolja át a saját jellem és gondolatrezgésünk. El is képzelhetjük, imaginálhatjuk betegeink gyógyulását. Nem könnyő egy negatív világban határt vonni, mely mögött a gyógyító derős, pozitív világa húzódik. HÁLA: Inkább érezz hálát, hogy segíthetsz, mint kötelességszerőséget, bosszuságot, hisz’ sok beteged talán nem is értékel megfelelıen. De ık ezen a szinten vannak. Te meg adni szeretnél, s ha igazán adunk, az nem csere; nem várunk érte semmit, vagy megállapodunk, mit tud a másik adni. Maradj te azért hálás, hogy az adás képességével születtél! FELELİSSÉG: bármit teszel, tettél, vagy tenni fogsz, vállald érte a szerzısséget, a felelısséged. Jogod van tévedni, a felelısségvállalás nem a tökéletességet és tévedhetetlenséget jelenti. A hiteles jellem a felelısség vállalásában nyilvánul meg. MAGABIZTOSSÁG: Ez annyit jelent, nem a félelem irányít többé. Nem a megszokás, mások véleménye, hanem a hitem. Nem a vakhit, hanem a gyakorlattal, élettapasztalattal kialakult hit, hogy mikor mit kell tennem, vagy nem tennem. A készenlét: Nem hiszem, hogy állandóan készenléti állapotban kell lenned. De a betegek nem órarend szerint, vagy munkaidıhöz alkalmazkodva betegednek meg. Mindazonáltal határozd meg, mikor vagy elérhetı, készen-létben. GONDOSKODÁS-BETEGNEVELÉS: Ne elégedj meg egy csepp felírásával, egy beutaló kitöltésével. Mindig adj idıt magadnaik is, kliensednek is. Idıt, hogy elmondd, ezt és ezt a bajt a negatív gondolatok, a rossz életmód, vagy épp genetikai ártalom okozza. Erre akár húsz tabletta is adható, de közös ügyünk, hogy a legjobbat találjuk, meg, vedd rá a beteged, hogy változzon, mondd el neki, hogy még ilyen és ilyen terápia, kiegészítı eljárás, gyógynövény, fizioterápi stb., stb adható. Tudatsd, hogy minden beteg egyben azért önmagáért is felelıs, még a negatív, vagy hatalmaskodó gondolataiért is, hogy a jellemtípus és betegségtípus bizony nagyon szorosan összefügg. Fogadd ıt el, hogy benned stabilitásra leljen és neveld is, mert még ez is a gyógyító tevékenységhez tartozik. KOMMUNIKÁCIÓ: e szó folyást is jelent, közössé tevést is. A megértés elengedhetetlen része, ami nem egyetértést jelent! Kibontást, feltárást, megnyilatkozásokat. Hogyan is érthetnénk és fogadhatnánk el kliensünket megértés és kommunikáció nélkül? A jól kommunikáló orvos sok, és fontos ismerethez jut, ezért a jól kommunikáló orvos egyben hatékony gyógyító is. A megértés és egyezség azt jelenti, a beteg elfogadja, de legalább megérti: mi mit értettünk meg, és mit tervezünk, miért tervezzük, és hogy ennek mi a hatása a betegre nézve. A kommunikáció végén ıszinte akartaból, s nem rábeszélésre születik meg a terápiás egyezség. Az igazi doktor nem csak tanult ember. Távolról sem!, de tanítót is jelent. A magyar orvosok képtelen kommunikálni, ezért tréningezni, vagy az egyetemen erre meg kellene ıket tanítani. S mivel nem lehet mindent az iskolákban megtanulni, a kör kezdıdik elırıl, önnevelésnyitottság,-bölcsesség-alkotó képzelet, tehát ez egy végtelen önerısítı kör. (Josefh Sweere nyomán)

265

266 ILLETÉKESSÉG

M inden ember dolga, hogy megkérdezze a másiktól, hogy vagy? Az is a dolga, hogy megkérdezze; miben tudok segíteni? Így aztán a mai, kétes szinvonalú bolognai egyezmény utáni egyetemekrıl (pl. pszichológia szakáról) kikerülık mellett bárki, a házmester, a rendır, a szomszéd, az apa és anya, a barát is illetékes abban, hogy hogyan is vagyunk?? M a már pedig teli volnák ún. segítı foglalkozásúakkal: mentálhigiénész, gyermekjólétis, nıvér, asszisztens, humán menedzser, családgondozós, a jósiten dudja még, micsoda. A mási k e mbe rt il le tıe n, ad nat uram462, mint lét be v et et t t árs: minde ni kınk il le té ke s, bár nem mind e gy ikünk komp et ens/ügy es/hat ékony . A lény eget már fent ébb mondt am: a kl i ensne k/e mbe rtársnak, be te gne k, újsz e rő tapasz tal atokat kel l sze rez ni magáról és fe l adni régi, hi bás [érz elmikognit ív] be ál lí tódásai t (bet egség = mú lt ban élés). Ehhez elég egy villamos ellenır, vagy egy figyelmes, udvarias fogorvos, vagy egy nagy szerelem… Az embernek saját, sötét oldaláról (az ún. árnyékszemélyiségéről) félelem mentes állapotban, ’objektívan’, hidegen, türelmesen, érzelmi belegabalyodás, kisebbségi érzés, gyűlölködés (ezt ti tettétek velem, miattatok van ez meg ez…), valamint hárítás nélkül (ne kritizálj!, miért bántazs, megint negatív vagy, stb.) kell tapasztalot szereznie: szornogás nélkül kell látni a magunk teljességét. Ekkor (1) elfogadjuk magunk, s beindíthatjuk a szükséges (2) változások folyamát. M ivelhogy az ember olyan, mint az isten, két orcája van, gonosz, és jóságos. Akár, a szakemberek; nem egyformák módszerben, preferált irányzatok szerint, diagnosztikai tudásban, szakmai elkötelezettségben, stb. A papírok, a diplomák afféle engedélyek, hogy; ki mit csinálhat egy lelkileg rászorulóval? M ivel azonban a megkérdezett és szakképzésben részt vett pszichológusok közül (számos esetben) teljes létszámban rámutattak, semmi újat nem lehet a szakképzéseken tanulni. M a már minden elérhetı könyvekben, vagy az interneten, szakmai mőhelyekben. A szakképzés (szak, már megint? a mentálhigiéné [pszichológia és pszichiátria] eleve SZAKMAKÖZI tudomány!) ürügyén kétes felkészültséggel, de egyértelmően kétes hatékonysággal tömbösítve ömlesztik az órákat. A cél nyílt titok, monopol helyzetben tartani a szakképzést, ami magas jövedelmekhez juttat a lobbyban érdekelteket. Így, nem ritkán, egy elhivatott nıvér, pedagógus, vagy barát, a maga ösztönös módján (és a Tringer László munkájához 463 bár tudattalanul, de nagyom hasonlítva,) igenis képes gyógyító beszélgetéssel hatékony segítséget nyújtani rászoruló embertársának. M ivel a (testi-lelki) megbetegedések a lélekbıl származnak, és mivel a TÁRSADALOMBAN LÉT eleve feloldhatatlan konfliktusokkal jár, és mivel a szakemberek számának növekedésével, és a terápiás repertoár bıvülésével SEM CSÖKKEN A MENTÁLIS MEGBETEGEDÉSEK száma, indkolt, hogy megkérdıjelezzük az ortodox pszichiátria, a biológiai pszichiátria és szociobiológiai-evolúcionista pszichológia TERÁPIÁS ILLETÉKESSÉGét – és számos, a beteganyag alapján EREDMÉNYTELENnek mondható ELJÁRÁST , és bizonyos terapeuta réteg hatékony mőködését.

462

természetes en a természetben adottból fakadóan –latin. A több kiadást megért A gyógyító beszélgetésre gondolok. (Semmelweis Egészségtudományi Egyetem, Egészségügyi Fıiskolai kar, Bp. 2003, 1991, Magyar Viselkedéstudományi és Kognitív Terápiás Egyesület) 463

266

267 Bizonyos pszichiátriai problémákat maga a problémás/abnormális társadalom szerkezet termel ki, 1. hogyan is lehetne a pszichiátria hatékony?, 2. illetékes az egyéni problémakezelésben? A pszichiátriának elıbb-utóbb társadalompolitikává kellene válnia. Az integratív, alternatív, és komplementer medicina, életmőhelyek és spirituális kalandozások, életvezetési megbeszélések akár még többet is tehetnek egy pácinessel. mint a mai, magyar egészségügy együttesen. Nem is szólva valami nagyon fontosról, logikusról, ellenırizhetırıl, s napi gyakorlatról: 464

ugyan, hogyan is engedhetne egészséges egyedeket felnıni? M ár drogelosztó központ iskoláinkban gyártjuk a neurotikus nebulókat, és potenciális dependenseket, a munkanélküliség világában tömeges az én-gyenge, önbizalomhiányos, vagy épp munkamániába menekülı kényszeres, behódoló, az agresszorral azonosuló ember, a plázacica, aki nincs is, csak mint kifestett fenomén, stb. A médiák kifejezetten elbutítják az embereket, tudásellenesek az egyetemek, pont a bolognai egyezmény és az egyetemek gazdasági források megnyírbálása okán.(A tömegképzés csak mint nyelvi kifejezés lehetséges.) –M i is zajlik? A TERÁPIÁK TÁRSADALMA? Az úgynevezett betegekkel, avagy az EGÉSZ TÁRSADALOM TERÁPIÁJA, autonóm, nem behódoló, független gondolkodók által?? És… hogyan adhatók kémiai gyógyszerek társadalom-lélektani gyógyszerek helyett a lelki szenvedıknek?? Hát csak úgy, hogy mára a profit fasizmusa (gyógyszergyárak) minden etikai és szakmai korlátot (toxikus molekulák, mellékhatások, hozzászokás, tolerancia és gyógyszerfüggés, nem oki terápi, tünetelnyomás) félresöpört. BETEG TÁRSADALMUNK

POLITIKA ÉS BOLDOGTALANSÁG

A társadalom színvonala, szerkezete és a népegészségügyi helyzet, a mentálhigiénés (elmeegészségügyi állapot) között, bizony, szoros összefüggés van. (És a nemzeti karakter sem elhanyagolható.) A poltikai döntéseknek egy gazdaságilag fejlettlen, és történelmileg sokat hányatott országban, mint amilyen M agyarország is, sokszor messzemenı lelki kihatásaik is vannak. Nem is beszélve arról, hogy hazánkban a lakosok mind testi (daganatos megbetegedések, kardiovaszkuláris kórképek, depresszó), mind mentálhigiénés állapota rossz. Hazánkban Kádár János kormánya óta nem érezhetı poltikai akarat az egészségügy rendbe tételére. A rendszerváltoztatástól napjainkig, az egészségügy helyzete romlik, orvosaink a tízeresen nagyobb bér miatt más, Európai Uniós országokba vándorolnak. Az orvoshiány már kezd érezhetıvé válni. A magyar társadalom is polarizálódik, nı a szegényedı réteg. Nincs „magyar HLA”, (=saját szövet felismerı antigén) nincs nemzeti kulturális önvédelem, identitás, az amerikanizmus ezer éves tradicíókat dönt romokba. Nı a munkanélküliség, lezüllött az iskolák színvonala. Több csapás isérte a tudományt, a felsıoktatásra nincs pénz, s aláirtuk a bolognai egyezményt, bevezettük az universitás rendszert, ami csapást mért az eleddig magas színvonalú magyar felsıoktatásra, de a tudóskarrierre és kutatásokra is.

464

1983-ban jelent meeg Gerevich József: Terápiák társadalma és társ adalmak teráoiája címő, a Magvetı kiadó gondozásában, a Gyorsuló Idı soroatban. Már akkor kisebbfajta botrány volt, hisz’ akkor a szocialista társadalom „alapban” rigid és paranoid volt mindenféle társ adalomkritikára. S akkor még politikai pszichiátriai is volt, tehát, aki makacsul nem hitt a kommunizmus eszméiben, vagy aki úgy gondolta, hogy Sztálin tömeggyilkos volt, pranoid pszichózissal került kényszergyógykezelésre (!!) Nos, ebben a korban csoda, hogy a könyv megjelent. E könyv forradalom volt, még ha számos eufemizmus és szakmai ki fejezés mögé bujtatott ’éles’ és ’kemény’ igazságai (paradigmaváltásai!) nem volt mindenki számára azonnal átlátható..

267

268 M agyarországon üldözik a tehetséget (a kreativitás = eltérés= szerepbizonytalanság vagy szerepelhagyás [eltérni bőn, eltérı465 elveket/módszereket, megoldásokat kitalálni is bőn, érdeksértı] = devianciának minısítés = szankciók), így nagyszámban hagyják el az országot. M a már ott tartunk, hogy a társadalom-lélektani szakirodalomban az alkotót; „innovatív deviánsnak” [sic!] hívják. Tehát a sémakövetık elnyomásában élünk, mi zeneszerzık, feltalálók, költık… A leszakadó rétegeknek nincs szociális biztonsága, a romló oktatási rendszer, oktatási szinvonal (Amerikanizálódás) miatt sok pszichológus, szociális munkás, családvédelmi és gyermekjóléti szakember munkája és hozzáértése, tehát hatékonysága kérdéses. A szegény emberek képtelenek érvényesíteni az egészséghez és egészségügyi ellátáshoz való jogukat, számos gyógyszer ma már megfizethetetlen, a terápiák elérhetetlenek, mert többlet anyagi terhet jelent vidékrıl beutazni, gyógyfürdıbe járni, gyógyászati segédsezközöket stb. beszerezni. A munkanélküliség, a magány és tartós betegség (=mint a közösségbıl és a ’hasznosság tudatból’ való kiesés) már önmagukban generálnak marginalizációt, így a mentális megbetegedés másodlagos forrásai. Azok az emberrétegek/tömegek, akik nem tudják kontrollálni az életüket, nos azok lesznek depressziósokivósok, kardivaszkulárisan veszélyeztetettek. (Stressz=nem tudom kontrollálni az életemet, sokan parancsolnak, önfeladás, → tesztoszteron és kortizol szint növekedés a vérben → jó koleszterin csökkenése [nagy sőrőségő= High Density Lipoprotein, -hez,= HDL-hez kötıdı koleszterin] → koszorúsér elzáródás → infarktus → betegség, és az ehhez kapcsolódó elegtelenség [insufficientia] érzés, marginalizálódás, bőntudat → a depresszió megerısítése: circulus vitiosus [ördögi kör] kialakulása). Az érett (közérdeket szolgáló= olyan társadalom, mely nem korlátoza emberi potenciák kibontakozását) poltika lényege egy szolidáris társadalom létrehozása, a szolidarizmus és tolerancia ideológiájának terjesztésével is! A vélt veszélyhelyzetek, a vélt kilátástalanságis ugyanezen hatásmechanizmusokat váltja ki, tehát: a TUDAT IRÁNYÍTJA A TESTET, A TEST (hormonok) A GENOMOT, a genetikai információk kifejeződését (expresszióját). Ám, ha a tudaté a prioritás? A pszichológiának vallásba kell átmennie… És szét kell kürtölni: „kinek-kinek a jellemében jelenig meg a végzete” – Hérakleitosz szerint. Tehát a tudat, a jellem, a karakter már ömagában hordozza a sosrot. Pl. az indulatos, zsarnoki, agresszív karakter, aki nem képes vágyait-indulatait fékezni, nos, elıbb-utóbb ütközni fog, egy nála erısebbel való találkozás során vereséget fog szenvedmni, sıt, az énképe is sérülni fog, ami más, kompenzációs mechanizmusokat is beindíthat. Ami meg a politikát illeti, a ’90-es évek óta hazánkban egyre inkább a pragmatikus politika terjed, politikai kultúra, elvek, értékek nélkül. E pragmatikus politikának a kommunikációs tere a médiumok, módszere a marketing-kommunikáció, ügyintézése a menedzserszemlélet. A szavak, a manipuláció politikáját éljük, ami nem embereket, hanem már patológiás hatalom és pénzvágyat szolgál. Az értékek politikája, a geopolitikai érdekeket szolgáló poltika eltőnt. Ilyenkor a legtöbb döntés: létrontó politikai döntés lesz, tudniillik nincsenek értékek, amik irántőként segítenék a döntéshozót, sıt, alázat sincs, sem párbeszédkészség sincs. Így tesznek tönkre egy országot, a politika szerencselovagjai.

465

3xsz= háromszorosan szokatlan (Torrance fogalmait használva) originalitás (ill. már maga az eredetiség, eleve szokatlan), szokatlan flexibilitás (nincs az egyetlen ötlet, vagy megoldás, sok frappáns –és nem tekintélyevő, hagyománytisztelı– megoldás születhet), szokatlan elaboráció (eltérı, akár ırültnek tőnı megoldások, paradigmát váltó kidolgozás, technika), állandó nyüzsgés, fluency, szkadatlan ötletrám, akinek, -ki tudja miért?- nem jó úgy, ahogy van. Mindenre van ötlete, nem is egy (flexibility) –de minek?.

268

269 A PSZICHOLÓGIA VÉGBE ÉRKEZÉSE „Ha vak vezet vakot, mindketten gödörbe esnek.” [M áté 15. 14 és Lukács 6. 39] Jézus szavai máig hatolnak: a terapeuta nem lehet vak; nem lehet önmaga (és a szupervízió) s tudományos paradigmájának (szakmájának és a szakmai divatoknak a) foglya (ne csak egy csapáson haladjunk, valamennyire legyünk olvasottak a szakirodalomban [book learning], s általános bölcsességgel IS bírjunk [life learning]). M ert nem technológiával, eljárással, hanem: önmagunkkal gyógyítunk (Szondi Lipót). –M eg némi zenével (= érzelemfokó, nedvesítı, felmelegítı, permeábilitás növelı, mármint a nonverbál szféra és a preverbál memória felé)… A pszichológia az ego-lélek szomjúságát nem tudja kezelni; számtalan esetben lukas vödörbe történı vízöntés. A spiritualitás (pneuma-lélek) paradigmaváltás, így lehet gyógyerı. Korunk az ’az’ világa. A dolgokról való basztrakt, lélektelen, élettelen ’az’466 tudományos tudás. A tudományos IGAZ tudása. Ám ez én –mentes világ (ettıl embertelen). Korunkban a mővészet tetszhalott, a mővészet pedig az esztétikum, a SZÉP és az ’én’ világa. Az identitás-vesztés, a globalizáció elmosta az eddigi közösségek ’mi’ tudatát, a JÓ tudását, a szokások, a morális törvények tudását (az a jó, ami hasznos), a mi szféra kollektív tudatát. Így, az az világába tartozó pszichológia nem tudja megváltani a betegektıl nyüzsgı társadalmat, de az esztétikum világa, a szép és a közösség, a moralitás jó világa vissza tudja adni a beteg ember integritását, egész-ségét. ESZTÉTIKA HELYETT

A zene a lélek kenyere (Dunkel). És ez homályos megfogalmazás is, metaforikus is, pontatlan is – pedig igen mély definíció! E zenei ’kenyér’ (táplálék, alapanyag, anyagforgalom) nem csak a pszichológiai értelemben vett léleké. A világ maga rezgı világ, a mi kisebb világunk egy rezgı kontinuum –az egésznek egy kisebb kivágata. M i csak az anyag hullámhosszán érzékelünk. De ha nem a nyugati civilizációba születünk, s szocializálódunk, rájövünk, nem igaz, hogy öt érzékszervünk van. (Legalább nyolc…) Így, a mi sőrőségünk/frekvenciánk/hullámhosszunk alatti és fölötti tartományokból többet érezhetünk, ha pl. eszkimónak, indiánnak, vagy indiainak születünk. M ert e kultúrák MÁSKÉPP TANÍTANAK LÁTNI, de gondolkodni is, ez antropológiai tény. Ekkor a lélek nem individuum, hanem a kozmosz szerves része. És ez a lélek már nem ’lélektani’ lélek, hanem a ’spirituális’ lélek (pneuma). És ez a lélek kitágult szemlélı. Kitágult tudat. M indegy is, milyen zene szól, a RÁNK TETT HATÁSA a lényeg, ezért nem lehet amolyan ’zenemő patikát’ megírni 467. Azért nem mindegy, ki, mikor, milyen zenét hallgat, ám egy zenetörténész ilyenkor kívánatosabb, mint a zeneterapeuta. Hisz’ speciális problémákra olyan zene kell, ami analóg problémáját hordozza a zeneszerzı keze által. De, ez egy másik könyv. Nos, a z ene a lé lek keny ere, de menny ei keny ere. A lélek k eny ere ált al gaz da godunk gy arap sz unk. Arisz t ot elész kimut at t a (in: Poét ika), hogy a m iméz is gaz da gabb, m int az ut ánz ás p uszt a t árgy a. a kat arz isban t ehát lét t öblet hez jut unk. T est i élevez t re fókusz olt vilá gunk mö göt t félele m munkál. Nem hisz ünk t öbbé a hal ál ut áni l ét ben. Ez ért , idı sz őkében mindent it t , az any agi lét ben akarunk kiz sarolni. 466

az = információ, még elılény esetén is, annak részlete már halott-elvont ’az’-ként viselkedik mikroszkópunkban és paradigmánkban. 467 Bár egy ilyen született 1991-ben, Prof. Dr Christoph Ruegertıl: Die musikalische Hausapotheke (a zenei házipatika) címmel (Ariston verlag, München). Minden betegségtípusra egy-egy zenemővet ajánl. De hát ez még csak passzív zenehallgatás, ami azért a zene nevelés és ízlés problémájába lépten-nyomon beleütközik. A zeneterapeuta játszik az érzésekkel, az érdeklıdéssel, felkonferál, montázst csinál, ı maga is játszik, s a kliens reakciói lesznek a terápia alapanyaga!

269

270 Aminek mind i g l ét besz őkít és lesz az eredmény e. A kat arz issal elért LÉTT ÖBLET p edig élt et ı hat ású, sp rit iuális j elent ısé gő is, mert a hat ás 1. lelk i, 2. nem hasz onelvő, 3. a sz ép nem evil á gi, a sz ép nek legt öbbsz ör valami é gihez van köz e (p rop orciók, analógiák-har monikus visz ony okkoz mikus t örvény ek). A Pater Noster (M i Atyánk, aki a mennyekben vagy) ima magától Jézustól való. Csakhogy az egyik fordításban mindennapi kenyeret kérünk (panem nostrum QUOTIDIANUM da nobis hodie), egy másik, vatikáni forrrásból szárnazó szövegben pedig mennyei kenyérét fohászkodunk: panem nostrum SUPERSUBTANTIALEM da nobis hodie -szerepel. Ez jóval több, mint a mindennapi (quotidianum) kenyér. De mi is az a lelki, lényegi, mással nem helyettesíthetı kenyér = panem supersubstantialem? M i is az a szuperszubtanciális? Substantia= [fizikai] állag/állomány, kitöltı anyag, [filozófiai ért.] valami, ami önmagának oka, nem levezethetı. Fordítható velısnek, lényeginek/igazinak, lefgontosabbnak is. A szuperszubtanciális kenyér anyagon túli, lelkiszellemi, valami olyan lényegi, ami a nem csak hús-vér ember számára épp azért kell nagyon, mert az emberben van vallami plusz szellem is. A mővészetben a tiszta, értékes zene. Ez nem lehet popzene, csak a klasszikus értékkel bíró zene, világzene, népzene. Ily en ért elemb en a z ene is le lki keny ér. Érz ékiségén t úli, sz ellem i. Ha p edi g a z ene a l élek keny ere, akkor az is i gaz , hogy a mővész et Ist en egy ik me gköz elít ése. A z ene a BELS İ VILÁG met afórája és az INT RS OP EKCIÓ gy akorlat a is e gy ben. A z ene e gy sz erő réz , vagy alum ínium (baná lis rend). De h a kulcsokat ( gaz da g rend) esz kábálsz belıle, me gny it ja a belsı vil á g k ap uját . Hisz ’ a menny ek orsz ága bennünk v an. Jéz us mondt a: „Ha a ket t éhasít assz egy fát , én ot t vagy ok, ha felemelsz egy követ , én ot t vagy ok.” (T amás evangé iliu ma [Na g hammad i t ekercsek]) A m e goldás bennünk v an, n em e p rimit ív, lea ljasít ot t t ársadalomban, ahol akkor va gy valak i, ha van v ala mid, fe lcseré lve a l ét ez és és birt oklás elv ét , lenni- módját és ért ékrendjét . M aga a z ene me g, kváz i érd ekt elen, a ZENE CS AK ÜRÜGY az int rosp ekcióra, csak lehet ıség a boldo gsá gra. M ost ani világunk költ ész et –ellenes. Bört önben vagy unk, fogly ai hat alomnak, e lıít élet nek, t udomány os p aradigm áknak, ko gnit ív sém áknak. A sz avak ma guk a bört önırök. a kö lt ész et lát omásokon al ap ul, nem ját ék a sz avakkal. A l át omásokt ól az onban félünk. M ert vált oz ást hoz na. A t udomány , az orvost udomány , a p sz ichiát riai és gy ógy sz erip ari lobby k a hat alomhoz köz el vannak. T ekint ély ek, ık a modern p apság. Ám a „sz up erint ellekt us rövidlát ása megfosz t ott a az embert a t ransz cendeciát ól.” (C.G.Jun g, önél et rajz ). A költészetben nem az a fontos, hogy ’én’ csinálom. Hanem az, hogy minden költészet apokaliptikus. Apokalümno: felfedem a fátylat. A költészet a megismerés, a tudattágitás, a transzcendecia királyi útja is. Az ember, mint ’animal rationale’ egyben animus sive mens [lélek avagy értelem], de nem csak mens (értelem), hanem az észen (kategóriákon, így nyelvi kategóriákon) túli igazságok élvezıje is. Ezért a terápiás haszna (észen túli= szavakon, racionalizáción, hazugságokon és tévedéseken, sıt, e világin túli). Ezért is veszélyes minden kábító, hazug hatalom szemében. Az apokalüptikus megismerésben nem fáj lemondani (≠ megtagadni) énünkrıl; mert a felfedett fátyol megmutatja a NEM FELTÉTELEKTİL FÜGGİ LÉTET , az isteni koszmosz végtelenségét… (én-tudat → mi-tudat → szavakkal kevésbé megragadható, mert a világ inkább tudat, mint tudás, dolog) A felvilágosodás metafizika –ellenes volt. M iként a materializmus, felszámolt mindent, amit nem értett.

270

271 Az embert a humanitas dimenziójába helyezte, megfosztva korábbi animalis természetétıl. Lelke [önvaló] van, minden ész (animal rationale) és társdalmi meghatározottsága (humanitas) mellett is. M inden mővészet egzisztencializmus is. Az egzisztencia (existentia) fogalom kizárólag az emberre alkalmazható (Heidegger, Zein und Zeit). A létben állva egyben kifelé (aus, Hianus) vagyunk a létbıl, az egzisztenica ek-sztatikus is, és ha az, ami, nyitott a lét felé. Elgondol, megismer. Figyelem! Az egzisztencia szabad, künn is, benn is áll a létben, de… a szabadság „birtokolja” az egzisztálót, az embert. Istenre még a szabadság fogalma sem alkalmazható. S ezen szabadsága folytán megismerheti-átélheti az igazságot. Ami nem valamirıl való helyes állítás (konveniencia, adekváció), hanem a LÉT FELFEDÉSE, láttatása. (Sıt, az ’igazi’ igazságot nem állítjuk/megismerjük, hanem benne élünk.) Költészet… A sz envedı lét a me gism erésre (önismeret , az én i gaz sá gom → a vi lá g i gaz sága, filoz ófia, r efle xió) sarka llna – már amenny iben nem akadunk e l a sz envedésben. Így Heide gger buddhist a, mé g ha ne m is t ud róla; az emberi l ét ab ovo, sz ükségsz erüen sz envedı, s a SZENVEDÉS MEGS ZÜT ETÉSÉNEK ÚT JA A MEGISMERÉS (t udat i fejlıdés). A másik font os dolog, i gaz án lenn i, t udat osan lenni (ébren lenni, ’ész nél’ l enni, józ annak lenni, t eljessé gge l lenni). I gaz án lenni : JELEN-LENNI (anwesen). A jelenlét t öbb, mint , a lét , mint a ’jelenva ló jel ene’, a ’van –ás’ (εĩν αι [ein ai], esse-ens-ent is est -sein, êt re). A jelenlevés p edig soksz or a mővész et saját ja, a kép nem a néz ésért van, hanem kif ejez et t en a lát t at ásért . Ezért van hamis úton a vulgárpszichológia, mikor a költıket gyakorlatilag egyfajta elhárítómechanizmussal bíró, fantáziáló óriáscsecsemıknek gondolja. Ahogy Heidegger írja, az ember eleve „költıien lakozik” 468! Ha nem, akkor önnön lehetıségeinek minimumán él. Közelebb az állathoz, mint az animal rationaléhez (Zóon lógon ékhon= ember, szociális/eszes állat). Ahogy a z ene ürügy a boldogságr a, a költ ıi kép is alkalom a bele-k ép z elésre (Ein-Bildun gen). A költ emény lát t at , és bep illant ást (Ein-Blick) adhat a lét t it kaiba. T ehát a költ ı és a költ ész et a lét me gért és (Selbst genuss, Sich-Verst ehen) –Winnicot t megse jt et t valamit , amikor a kreat ivit ást a me gismer és harmad ik útjának mondta, és ez nem csak a saját lelkünkre, de létkérdésekre (ontológia, ταE ό υτα= lét ez ık) is vonat koz hat . „Az ember –Hörderlin me gfo ga lmaz ásában- ist eni kép más”. Én ú gy mondaná m, az emb er ist eni kép más, ha újra kép essé t esz i magát az alkot ásra. Ha önmeghatározó, önteremtı, ön-tudatra tesz szert, ami egyszersmind világtudat is! (Színtiszta idealizmus, de hát ha a betegségeinket mi magunk teremtjük, akkor egy egész-séggel bíró létet is tudunk teremteni.) Az ember, e földön úgy lakozik, hogy MŐVEL (agricultra, cultura). Csakhogy ELİBB VAN A KÖLTÉS (törzsi, mágikus kultúrák) mint a természet és a társadalom felmérése, megmővelése! Az architektonika a gondolati építkezésben veszi a kezdetét. Az építészet pedig elemi szinten, nem intellektuálisan, hanem vitálisan és természetszerüen, testiesen kezdıdik. A ritmus, illetve a protozene, a zene építkezésével/felépítéssel, arányítással, össze-hangolással, össze-rakással veszi kezdetét. A kulcsszó a MÉRTÉK (µέτρόν, analogon, ratio, mensura). Épp azért, mert maga az e mber mért ékhiány os lény (hübrsiz ), csakhogy nem kész en t alálja a m ért éket , hanem m a ga, m int , KERES İ ember, mint F ELMÉRİ EMBER (költ ı) alakít ja ki az t . M int a ’föld lakója’ t alálj a ki az ’ég mért ékeit ’. Az ember p aradox lény . Vak. De ho gy an is l ehet val aki vak? Csak ú gy , ha p ot enciálisan l át ónak sz ület ik… Ekképp vagy unk, ab origine (kez det t ıl fogva) p ot enciális költ ık. Költ eni: lát t at ni, megéln i, mért ék-keresıként élni. T udni, t udomány oskodni, p assz ív. 468

Hölderlin: „Teli érdemmel, mégis költıien lakozik az ember, ezen a földön.”

271

272 Observat io, megf i gy elés. A költ és, a görö g p oiéz isz (kelet kez és) és a p oiét ész (kelet kezt et ılét rehoz ó, t echnikus, alkot ó, lét rehoz ó, st b.) sz avakból jön, s az obsz ervációhoz kép est igencsak akt ív! Az ember a fent iek ért elméb en; an ima. M ert az igaz i mérés/ mért ék nem a föld mérése, hane m az a sz ívnél t alálhat ó. Andersen ezt látt at ja a t ücsök és a hangy a meséjében. A t ücsöknek musz áj hegedülni e. M ert költ ıien akar lakoz ni. –Az t vajon honnan t udt a a t ücsök, hogy –az ant ik met afiz ikai h a gy omány sz erint –az , ami van, az alakít ot t ? ([mert ] ami v an, [e leve] csak a lakít va t ud lenni: p erasz /körülhat árolt , t ért -ny ert , el-különült , önálló a lak.) Ami van, önm a gát al akít ja, költ : így formája (εĩδος, eidosz= alak, kép ), st rukt úrája (archit ekt úra, harmónia, p erasz , quiddit as [elhat árolt alak, önál ló minısé g]) lész en. A semmi nem sem mi, ú gy , hogy nincs, hanem a semmi úgy van, mint : nem alakít ot t , avagy nem illesz t ett (adiké, [α-δικη] disz -harmónia, nem morális, mért ékkel ne m rende lkez ı, nem sz ép /jó/morál is/harmón ikus). A mővész et t eráp ia lény ege, ho gy az al akít at lanból, a se mmibı l, a sz ét hullóból (a mővész et segít sé géve l) t eremt sen ALAKot , MÉRTÉK sz erint RENDezz en, valósít sa meg a HARMÓNIÁt .


































KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Mindenekelıtt azon kedves betegeinknek és klienseinknek mondok köszönetet, akik befáradtak a Debreceni Egyetembe (az akkori Kossuth Lajos Tudományegyetem), és pszichológia szakos hallgatók, vagy épp fehér köpenybe meneükölı orvostanhallgatók elıtt vállalva önmagukat, nehézségeiket, tüneteiket, segítettek abban, hogy ne egy steril oktatás keretében vizsgálódjunk a zeneterápiával kapcsolatban. Köszönetet mondok professzor Dr. Vajda Mihálynak, aki a Filozófia Intézetben és oktatási kínálatában adott helyt e diszciplinának (1992). Lehetıvé téve, hogy oly sok érdeklıdı hallgató nyerhessen betekintést ezen izgalmas interdiszciplináris eljárás (és tudomány) rejtelmeibe. Köszönet illeti továbbá Dr. Szatmári Éva pszichiátert, hogy osztályára meghívott, ahol elsı gyakorlati tapasztalataimat megszerezhettem. Köszönöm, mindazoknak, akik nyitottak voltak, így a zeneterápiát a pszichiátriai osztály terápiás fegyvertárába felvették. Ekkép gazdag gyakorlati ismeretekre tehettem szert -ami végsı soron a színvonalas osztályos ellátást célozta. Köszönet illeti Dr. Bugán Antal intézetvezetıt, hogy a pszichológia intézetben helyt adott a zeneterápia kurzusoknak. Köszönöm a hallgatók, az érdeklıdık kérdéseit, részvételét óráimon (Debreceni Egyetem, Pszichológia Intézet, valamint Universitiy of McGill, Montréal, Canada, [köszönöm a francophon érdeklıdık segítségüket a tolmácsolásban, hogy az UQAM {=Université de Québec à Montréal} hallgatói is új információkat kaphassanak a zeneterápia tárgykörében. Köszönöm a azt a mőhelyhangulatot, mely nem tekintélyelvő volt, és ami a leginkább megfelelı, a fejlesztı terápiák világába való betekintéshez. Szívbıl köszönöm betegeim és kollégáim türelmét, újra való nyitottságát is.

272

273 Nevetve, hálásan köszönöm meg Almássy Erzsébet adjunktus, énekmővésznı ötleteit,impulzusait, akivel szeretettel, rengeteg játékossággal oldottuk az egri Fıiskola Ének Tanszékének hivatalos hüvösségét, Almássy Erzsébet színpadi játéka önmagában terápiás –és modell értékő volt (1993), gondolom ma is az. De… van itt még valaki, akinek köszönetet kell mondanom, hogy gyógyító állatként oly türelmesen viselte a simogatásokat, gyömöszöléseket, aki Magyarországon, de Debrecenben mindenképp, úttörı módon (1994), puha és meleg „átmeneti tárgykapcsolatként469” segítette az osztályos munkát; Malacz kutyának is megköszönöm a maga módján nyújtott segítséget. Kutyának akcnoweidgement?Igen. A betegek sokszor neki mondták el bajaikat, rajta keresztül kommunikáltak a terápiás személyzettel is (áttét, ürügy). Bár Malacz (Malkuth, Mal’) nem végzett kutyaterápiás iskolát,indexe volt, mert minden fıiskolai (Eger) és egyetemi (KLTE, Debrecen,) elıadásomra velem jött. Szelídségének és magasan szocializáltságának köszönhetıen kiváló terápiás kutyának bizonyult. Bejárt az Egri Fıiskola Ének Tanszékére, de a Debreceni Egyetem Filozófia Intézetébe is. Arcképes villamosbérlettel járta a várost. Útlevéllel Kanadába is röpült, még a tv érdeklıdését is kiváltotta „emberszerő” viselkedésével. A lovak, delfinek kutyák rendelkeznek a tudatfókuszolás képességével, azaz: tudják, mire figyel a gazda, megtanulják, mi a fontos a számukra. Ez az ún. tudatolvasási készség. M egtanulhatjuk tılük! Ez a képességük teszi ıket alklamassá, hogy velünk éljenek, sıt, terápiás hatásokat kölcsönözzünk tılük –és szeretetet. A börtönökben rabokkal végeztetett kutyakiképzés (Ohio és Nevada államok, USA) fényes bizonyítják, milyen jellemfejlıdést indukál a feltétel nélküli szeretet és a felelısség tudata. A M alaczzal kezdeményezett kutyás zeneterápia akkoriban Debrecenben fıleg tisztaság, bolha és harapás kérdése volt csupán. Ma már bevett gyakorlat, még az újdonságok iránt nem igazán fogékony Debrecenben is.

D u n k el © 2 00 4

469

Winnicott írt a puha plüss macik, ócska babák, puha, de már elrongyolódott plédek, anyát szimbolizáló voltáról. Ilyenkor a kisgyerek a mindenhová magával hordja kabaláját, ami az anyát jelenti. Ilyen átmeneti tárgykapcsolat lehet egy kedves kis állat, hangszer, de az anyait jelentı életelv, mőalkotás is.

273