LEJÁRT SZAVATOSSÁGÚ ÉLELMISZEREK :

ORSZÁGGYŐLÉSI KÖNYVTÁR - KÉPVISELİI KUTATÓSZOLGÁLAT

LEJÁRT SZAVATOSSÁGÚ ÉLELMISZEREK : SZANKCIÓK EURÓPÁBAN KUTATÓSZOLGÁLATI JELENTÉS

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DR. SZILÁGYI PÉTER ZOLTÁN

2007. NOVEMBER

A Képviselıi Kutatószolgálat információs szolgáltatásai: elemzések, forrás- és sajtószemlék, kronológiák (2004 – 2007) TÉMACSOPORTOK ADATVÉDELEM AGRÁRPOLITIKA Az agrár – környezetvédelemrıl és a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervrıl (elemzés, 2005) Agrártüntetések, tiltakozások Magyarországon 1988-2005 (kronológia, 2005) Az állategészségügyrıl (elemzés, 2005) A bormarketingrıl (elemzés, 2007) A géntechnológiáról (elemzés, 2005) A géntechnológiáról II. Koegzisztencia–szabályozás (elemzés, 2006) A mezıgazdasági és vidékfejlesztési támogatás egyes kérdéseirıl (sajtószemle, 2005) A mezıgazdasági termékek és élelmiszerek tulajdonságainak védelmérıl (elemzés, 2005) A mezıgazdasági termékek és élelmiszerek tulajdonságainak védelmérıl (elemzés, 2005) A mezıgazdasági termelést sújtó katasztrófa jellegő elemi károk enyhítésérıl (elemzés, 2005) A mezıgazdasági termelık nyugdíj elıtti támogatásáról (sajtószemle, 2005) A termıföld-nyilvántartásról (elemzés, 2007) A Választókerületi Adattárról (ismertetés, keresési segédlet, 2007) A Mezıgazdasági Szaktanácsadói Rendszer (elemzés,2007)

BIZTONSÁGPOLITIKA CIVIL TÁRSADALOM EGÉSZSÉGÜGY – TÁRSADALOMBIZTOSITÁS ENERGIAPOLITIKA ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS ESÉLYEGYENLİSÉG EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FOGYASZTÓVÉDELEM Az emberi alkalmazásra kerülı gyógyszerekrıl (elemzés, 2005) A fogyasztóvédelemrıl (elemzés, 2007) A fürdıvizek minıségérıl szóló irányelv-tervezet (sajtószemle, 2006) A géntechnológiáról (elemzés, 2005) A géntechnológiáról II. Koegzisztencia–szabályozás (elemzés, 2006)

HIRKÖZLÉS IFJÚSÁGPOLITIKA IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INGATLANKEZELÉS KÁBITÓSZEREK ELLENI KÜZDELEM KERESKEDELEM KÖRNYEZETVÉDELEM KÖZIGAZGATÁS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA KUTATÁS-FEJLESZTÉS OKTATÁSPOLITIKA ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK PÉNZÜGYI POLITIKA RENDÉSZET SPORT VÁLASZTÁSOK, PARLAMENTEK

LEGFRISSEBB ANYAGAINK • • • • •

Öngondoskodás a nyugdíjas évekre (elemzés) A költségvetési törvény tárgyalásának rendje – nemzetközi összehasonlítás (elemzés) A jövı nemzedékek országgyőlési biztosa (elemzés) A jogi segítségnyújtásról (elemzés) Az elektronikus hírközlésrıl (elemzés)

2

Elıszó A Képviselıi Kutatószolgálat a törvényhozást nemzetközi kitekintést is nyújtó elemzésekkel, a bizottságok kormányzatot ellenırzı tevékenységét meghallgatási háttéranyagokkal, a képviselıi

munkát

pedig

a

választókerületekre

vonatkozó

statisztikai

adatokkal,

sajtószemlékkel és elemzésekkel támogatja. Ez a kutatószolgálati jelentés kérésre készült. A feladat az volt, hogy az európai országokban hatályos, a lejárt szavatosságú élelmiszerekhez kapcsolódó szankciókról készítsünk összeállítást. A Kutatószolgálat a lejárt minıségmegırzési idejő és lejárt fogyaszthatósági idejő élelmiszerek forgalmazásához és az úgynevezett átcímkézéshez kapcsolódó szankciókról fogalmazott meg egy kérdéssort, melyet 31 ország 39 illetékes hatósága felé továbbítottunk. Az egyes országokban hatályos kapcsolódó szabályozást a beérkezett válaszok, illetve egyéb források alapján ismertetjük. Néhány országból rövid, összefoglaló leírást kaptunk, míg máshonnan a vonatkozó jogszabályokat is a rendelkezésünkre bocsátották. Az egyes országok alatt található információkat nem hivatalos fordításban ismertetjük. A Képviselıi Kutatószolgálat ([email protected], telefon: 1-441-4592), s elsısorban e kutatószolgálati jelentés összeállítója készséggel áll további információkkal a téma iránt érdeklıdık rendelkezésére (dr. Szilágyi Péter Zoltán, telefon: 1-441-4428, e-mail: [email protected] )

3

Tartalomjegyzék

Bevezetés ................................................................................................................................... 5 A hazai politikai élet szereplıinek nyilatkozatai ................................................................... 7 Gyurcsány Ferenc miniszterelnök napirend elıtti felszólalása az Országgyőlésben ............. 7 Gráf József miniszter nyilatkozata ......................................................................................... 9 Az Országgyőlés Mezıgazdasági bizottsági ülésein elhangzott felszólalások ...................... 9 Az Országgyőlés Fogyasztóvédelmi eseti bizottsági ülésein elhangzott felszólalások ....... 10 Magyarországi szankciók ...................................................................................................... 12 1978. évi IV. törvény a Büntetı Törvénykönyvrıl .............................................................. 12 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekrıl ....................................... 12 2003. évi LXXXII. törvény az élelmiszerekrıl .................................................................... 14 Szankciók: példák más európai országokban...................................................................... 16 Ausztria ................................................................................................................................ 17 Belgium ................................................................................................................................ 18 Bulgária ................................................................................................................................ 19 Csehország............................................................................................................................ 23 Észtország............................................................................................................................. 26 Finnország ............................................................................................................................ 29 Horvátország ........................................................................................................................ 31 Lengyelország ...................................................................................................................... 35 Lettország ............................................................................................................................. 36 Litvánia................................................................................................................................. 37 Málta..................................................................................................................................... 40 Norvégia ............................................................................................................................... 42 Románia................................................................................................................................ 43 Svédország............................................................................................................................ 45 Összefoglaló táblázat.............................................................................................................. 47

4

Bevezetés Az elmúlt években számos, az élelmiszerek lejárt fogyaszthatóságával és átcímkézésével kapcsolatos botrány robbant ki Magyarországon (Mega Trade, M.E.G.A stb.). A politikai pártok, szakhatóságok és civil szervezetek szigorúbb fellépést követeltek az élelmiszerbiztonsági szabályokat megszegı vagy azokat kijátszó élelmiszeriparivállalkozásokkal szemben. A jelenség azonban nemcsak hazánkra jellemzı, mert mint a Népszabadság alábbi, 2006. december 13-i összeállításából is látjuk, Európa számos országa küszködik a rossz minıségő, sokszor az emberi egészségre is veszélyt jelentı élelmiszerekkel. "Az élelmiszerbotrány európai jelenség - aligha akad állam az unióban, amely ne tapasztalt volna meg a törökbálinti M.E.G.A. ügyéhez valamelyest hasonlító esetet. Belgiumban például tavaly volt hangos a belga sajtó átcímkézési botránytól: az olasz érdekeltségő Sobelco vallóniai raktárában mintegy száz tonna különféle, valójában lejárt szavatosságú, de átcímkézett élelmiszerre – konzervekre, kekszekre, gyümölcsízesítéső alkoholos italokra – bukkantak a vámosok. Mint brüsszeli tudósítónk jelentette, volt olyan paradicsompüré, amelynek hat éve folyamatosan biztosították az örök frissességet. A termékeket Olaszországból hozták be. A belga "Szövetségi Ügynökség az Élelmiszerlánc Biztonságáért" (AFSCA) hivatalból lépett fel, a kétezer négyzetméteres raktár tartalmát lefoglalta, a cég olasz igazgatója, valamint az átcímkézéssel gyanúsított két dolgozó ellen büntetıfeljelentést tett. Közölték a manipulált termékek listáját, felhívták a fogyasztók figyelmét a veszélyre. Ugyanakkor a sokadlagos frissességő áru nem került a nagy belga áruházláncok polcaira. - A gyártástól a polcok ellenırzéséig a mi felelısségünk az ehhez hasonló ügyek megakadályozása, ha pedig már bekövetkeztek, a felgöngyölítése. Erre a szúrópróba a legjobb eszköz - mondta Pascal Houbaert, az AFSCA szóvivıje. Hozzátette: a Sobelco-ügy azért ritkaságnak számít a praxisukban, általában csipcsup ügyekkel van dolguk. A kiszabott szabálysértési bírságok 25 eurótól több ezerig terjedhetnek, büntetıfeljelentést ritkán tesznek. A folyamatos állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági ellenırzések dacára újabb és újabb élelmiszerbotrányok robbannak ki Németországban is - írta berlini tudósítónk. A tavalyi, Magyarországig is elérı bajor húsbotrány után szeptemberben lejárt szavatosságú és átcímkézett húst találtak Gelsenkirchenben, nemrég pedig Berlinben is. Nyilvánvaló, hogy a német vállalkozók sem mennek a szomszédba némi trükkért, és egyszerően átcímkézik az élelmiszercsomagokat. A berlini szenátus (önkormányzat) fogyasztóvédelmi részlegén elmondták: az ellenırök naponta járják az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó üzemeket és a hőtıházakat, ellenırzik a szupermarketeket és a vendéglıket. Mintákat vesznek, amelyeket saját laboratóriumokban megvizsgálnak. Ha valami gyanúsat találnak, igyekeznek a szállítási útvonalat is követni, legutóbb például a svéd hatóságokat kellett riasztani, mert a gyanús szállítmány egy része oda tartott. Ha a visszaélés beigazolódik, akkor bekapcsolódik a nyomozásba az illetékes államügyészség. De valóban elriasztó ítéletek eddig nem születtek - ismeri el a szóvivı. A legsúlyosabb esetben megvonják a vétkes cégektıl a mőködési engedélyt, de ha a háttérben bőnözı elemek állnak, akkor nem kell hozzá sok idı, hogy más néven újjáalakítsák a vállalatot. A büntetési tételek általában olyan alacsonyak, hogy a vállalkozók többsége csak a vállát vonogatja rá. Bajorországban épp most alakítják át az élelmiszer-ellenırzési rendszert, mert az utóbbi hónapok visszaélései bebizonyították: az eddigi rendszer – amely fıként szúrópróbaszerő ellenırzésekre épült – már nem bír a megnövekedett árutömeggel. A nagy élelmiszervállalatokat például a járási önkormányzat külön is ellenırizné a jövıben. Ítéletek egyébként mind a mai napig nem születtek a korábbi átcímkézési ügyekben.

5

Egy rákkeltı festékanyag ingatta meg a Food Standards Agency1-be, (FSA Élelmiszerminıségi Hivatal) vetett bizalmat Nagy-Britanniában. Londoni tudósítónk beszámolója szerint tavaly a szigetországban forgalmazott termékek egész soráról derült ki – pizzától főszereken át az ököruszály levesig – hogy tiltott, rákkeltı Szudán 1 festékanyagot tartalmaznak. A sajtó nyomban szigorúbb szabályozást követelt, az FSA elnöke, Sir John Krebs viszont az élelmiszeripart hibáztatta. A függetlenségét elıszeretettel hangoztató FSA a westminsteri parlament alá tartozik. Érdekes módon, habár kormányszervezetnek számít, nem vonható felelısségre egyetlen miniszteriális tisztségviselı által sem, és saját szakállára szabadon hozhat nyilvánosságra a lakosságnak szánt javaslatokat, tanácsokat. Szlovákiában is számos botrányt okozott a romlott vagy a lejárt szavatosságú élelmiszerek árulása és tárolása. A legnagyobb felháborodást az egy évvel ezelıtti nyitrai eset váltotta ki. Mint pozsonyi tudósítónk írja, a nyugat-szlovákiai város egyik nagy raktárában az ellenırök 37 tonna fagyasztott disznófejet és több mint 200 tonna, hamisított irattal ellátott disznóhúst találtak. Utólag bebizonyosodott, hogy az áru a német Deggendorf Frost raktáraiból került be, ahol romlott húsként tartották nyilván. A felelısökre és a törvénysértıkre máig nem derült fény – és azóta is számos nyugtalanító eset borzolja a kedélyeket. Tavaly az ellenırzött termékek 30, idén már 37 százaléka nem felelt meg az elıírásoknak. Simon Zsolt volt agrárminiszter szerint a büntetések túl enyhék. Ezért a Magyar Koalíció Pártjának parlamenti képviselıjeként a bírságok jelentıs növelést javasolta, és azt: vonják vissza azon áruházak mőködési engedélyét, amelyek egy éven belül háromszor vétenek az élelmiszer-biztonsági és állat-egészségügyi törvény ellen. Ennél is szigorúbb javaslatot nyújtott be Miroslav Jurena jelenlegi agrárminiszter. İ már azt indítványozza, hogy ha egy elárusítóhelyet romlott hús árusításán kapják rajta, azonnal vonják be a mőködési engedélyét. (...) Az Európai Unió élelmiszer-biztonsági hivatala által mőködtetett gyorsriasztásos rendszer (RASFF) évrıl évre több esetet regisztrál. Tavaly 3158 eset vált ismertté rajta keresztül, ami 22 százalékos növekedés. Magyarországról tavaly 42 bejelentést kaptak a tagállamok: 13 esetben veszélyre figyelmeztettek, 29-ben információt adtak át. A potenciálisan veszélyt jelentı élelmiszer származási helye 16 esetben volt Magyarország. A rendszerbe pénteken küldték el a M.E.G.A. Trade ügy adatait. Arról késıbb döntenek, milyen súlyú ügynek tekintik az esetet. A legtöbbet az unióban a hús-, a baromfi- és a haltermékek, a gyümölcsök, a zöldségek, valamint a gyógynövények és főszerek forgalmazói vétettek. A legtöbb esetben a gombák mikotoxinjai, vagy más, olyan mikroorganizmusok, mint a szalmonella, vagy az E. coli miatt megy a riasztás, de gyakori szereplık az élelmiszerekhez nem használható festékek is."2

1

http://www.food.gov.uk/ Forrás: Népszabadság Online: Európa hadban áll, 2006. december 13. http://www.nol.hu/cikk/427927/ 2

6

A hazai politikai élet szereplıinek nyilatkozatai Gyurcsány Ferenc miniszterelnök napirend elıtti felszólalása az Országgyőlésben A 2006. december 11-én elhangzott felszólalás szövege: "Mi is az a kifejezés, amely pontosan írja le annak a súlyát, jelentıségét és túlnyomó többségünk érzelmeit, ami ebben az ügyben történik? (...) Az történt tudniillik, hogy arra a határozott célra jön létre egy vállalkozás Magyarországon hozzáteszem: külföldi tulajdonosok és cégvezetık közremőködésével -, hogy becsapják, megtévesszék, megkárosítsák a fogyasztót, hogy kockáztassák az egészségét. (...) Úgy nem lehet gyarapodni, hogy én gyarapszom, a többieket meg tönkreteszem. Úgy nem lehet gyarapodni, hogy nincsen se istennek, se embernek olyan szabálya, amit követendınek gondolok. Ez nincsen rendben, és ıszintén szólva, ez nem a politika sara, hogy világosan beszéljek. Az emberi, üzleti tisztesség nem politikafüggı, és azt kell mondani, hogy ilyet nem lehet Magyarországon csinálni. Jó másfél-két éve volt a korábbi élelmiszerbotrányunk. Talán emlékeznek rá, az a paprikabotrány volt 2004-2005 fordulóján. Ugyanez volt akkor is a probléma. Az üzleti haszonszerzés fontosabb és erısebb volt, mint bizonyos jogi, morális és emberi korlátok figyelembevétele. (...) Úgy döntöttünk, hogy egy cél van, hogy biztosítsuk, hogy a szántóföldtıl az asztalig az egészséges élelmiszer útja ellenırizhetı és garantálható legyen, a másik oldalról - és ebben már ott van az európai uniós csatlakozás egyik árnyoldala, ne tagadjuk el -, hogy Magyarország ne legyen az európai élelmiszeripar szemétlerakó helye. Ebben az ügyben a földmővelési és vidékfejlesztési miniszter, Gráf József hatalmas erıvel lépett fel teljes minisztersége alatt. Nagyon világos elveket és gyakorlatot érvényesített. Tevékenységének eredményeként tojások millióit vonták ki a forgalomból példának okáért, külön ellenırzési program készült húsvétra, külön a nyári idıszakra, és külön most karácsonyra felkészülve. Több száz millió forint bírság, több tízezer forgalmazó és üzlet ellenırzése, ami csak az utolsó egy évben megtörtént. És éppen a befejezéséhez közeledik – mondhatom nyugodtan, hogy a jelenlegi botránytól függetlenül – ez a bizonyos intézményi integráció, az utolsó intézmény is, amely eddig nem tartozott a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fennhatósága alá, az talán egy jövı héten meghozandó kormányhatározattal fog odakerülni. Ezzel minden, ami élelmiszer-, növény- és állat-egészségügyi kérdés, az mára egy helyen van. Sıt, az a döntés is megszületik, hogy a két kapcsolódó tevékenység: a humán egészségügy ez irányú tevékenységének koordinálása – döntıen az ÁNTSZ-t értjük ez alatt –, vagy a fogyasztóvédelem koordinációja – ez két másik minisztériumhoz tartozik –, ez a koordináció is a vidékfejlesztési miniszternél legyen. (...) Eddig ez az ügy láthatólag, ami a kormányzati kompetenciába tartozik és alapvetı struktúrákat érint, hát mondjuk úgy, hogy rendben levınek látszik. De van azért még egy-két megjegyzés, amit muszáj itt tenni.

7

Az elsı: természetesen hatalmas a felháborodás, és úgy gondolom, hogy jogosan. Mert itt valakik csúnya, elfogadhatatlan, veszélyes játékot őznek velünk. Nekünk meg ezt nem kell megengedni. Természetesen hallom én is azokat a hangokat, olvasom az újságot, rendırt kiáltanak nagyon sokan, és bosszankodnak, hogy miért nem vezettek el már legalább egyvalakit. Legalább valakit le kellett volna már eddig csukni - mondják nagyon sokan. (...) A rendırség létrehozott egy 17 fıs önálló nyomozócsoportot ennek a kérdésnek a vizsgálatára, teszi a dolgát. Egy dolgot mindezek elırebocsátása mellett is muszáj mondanom. A miniszter úron keresztül és közvetlenül is azt kell kérjük a rendırségtıl, azt kell kérjük az igazságszolgáltatástól, hogy segítsen abban az országnak, hogy megvédhessük magunkat, hogy érezze ı is ennek a súlyát. Érezze, hogy ebben a döntések, amelyeket hoz, elıremutatóan is irányt adók, hogy figyelmeztet-e mindenkit, hogy Magyarország nem fogja megtőrni ezt a fajta magatartást. Azért kell, hogy ezt mondjam, mert most, hogy készültem erre a felszólalásra, néztem meg, hogy egyébként hogyan állunk azzal, hogy Magyarországon jogszerően el lehetne tiltani ügyvezetéstıl olyanokat, akikrıl kiderült, hogy a közösség érdekeit jelentısen veszélyeztetı bőncselekményekben vettek részt üzletvezetıi tevékenységük részeként. Azaz nem kell nekem azt mondanom, hogy vizsgáljuk ezt meg, kollégák, vizsgáljuk ezt meg, tisztelt törvényhozás, mert erre a felhatalmazás már ma is megvan. De amikor elkezdjük visszafelé lapozni az elmúlt idıszak ilyen típusú döntéseit, hát nem találtunk olyan döntést, hogy ezzel a felhatalmazásával bármikor is a bíróság élt volna. Azt mondta volna, hogy: ide figyeljenek, hogy ha maguk arra alapítottak üzleti vállalkozást rosszhiszemően és tudatosan, hogy bennünket becsapjanak, hogy kihasználjanak, hogy megtévesszenek, hogy kockáztassák a mi egészségünket, akkor tudják, mit? A fıbüntetés mellett mellékbüntetésként önök ilyen és ilyen hosszú idıszakig nem lehetnek üzletvezetık; mert az, amit önök csinálnak, az nem üzlet, hanem az disznóság. Én nem adhatok tanácsokat természetesen bíróságnak sem. Nem is az én dolgom. De muszáj érzékelni, hogy Magyarországon erıs a meggyızıdés, hogy vannak viszonylag jó normáink, írott elvárások, és minthogyha azok, akik ezt sértik, azoknak kevésbé kéne tartani ezektıl a normáktól, mint nekünk, akiknek a rovására elkövették ezeket a cselekményeket. Ezért azt kérem, hogy osztozzunk már mindnyájan abban a felelısségben, ami ránk vár. Nekünk, a kormányban ülıknek, a parlamentben ülıknek az a felelısségünk, hogy végiggondoljuk, megtettünk-e mindent, kell-e valahol korrigálni. Intézményfejlesztési értelemben azt gondolom, hogy jól állunk. Ha van még más tanulsága ennek az ügynek, azt le kell vonni. Másodsorban gondolja végig a magyar igazságszolgáltatás, hogy ebben mindig mindent a lehetı legátfogóbban és legnagyobb felelısséggel, valamennyi összefüggés vizsgálatával tesze vagy nem tesz, de azért az elsı felelısség, azt tudom mondani, mert én ezt nem pártpolitikai kérdésnek tartom – nagy baj lenne, ha azt csinálnánk belıle, mert a markába fog nevetni majd éppen az, aki ma velünk játszik –, az elsı számú felelısség azé, aki úgy gondolja, hogy ezt megcsinálhatja velünk. (...)3"

3

http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_naplo.naplo_fadat?p_ckl=38&p_uln=42&p_felsz=2&p_szoveg=& p_felszig=2

8

Gráf József miniszter nyilatkozata Rendet teszünk az élelmiszer-biztonság területén - Magyarország élelmiszer-biztonsági szempontból az egyik legmegbízhatóbb országgá kíván válni - hangoztatta Gráf József földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az európai uniós tagországok agrárminisztereinek hétfıi brüsszeli találkozóján e témában lefolytatott kötetlen vitában. Mint az ülést követı sajtótájékoztatón elmondta, Gráf József az eszmecserében hangoztatta: Magyarországon az elmúlt 2 évben ez súlyponti kérdéssé vált. Elismerte, hogy az ország nem volt teljes egészében felkészülve arra az élelmiszer-áradatra, amely az EU-tagság elsı két éve alatt érkezett, miközben ezek egy része sok minıségi kívánnivalót hagyott maga után. Mint fogalmazott, "meglepetésszerően érte az országot a bőnözıi kategóriába tartozó cselekedetsor is, amelynek csúcsa a karácsonyi közel 600 tonnás élelmiszer-lefoglalás és megsemmisítés volt". 4 Az Országgyőlés Mezıgazdasági bizottsági ülésein elhangzott felszólalások Font Sándor bizottsági elnök (...) Látható, az Unió régebbi tagországai, a tizenötök kitalálták, hogy hogyan védik meg a saját gazdáikat, a saját terméküket a kívülállókkal szemben. Ebben kívülálló vagyok most én is, hiába vagyok magyar gazda és magyar termelı, kívülálló vagyok az ı szemében. Hiába van itt korlátlan, szabad termékáramlás, kitalálták az eszközt, hogy hogyan lehet megállítani a külföldi árut, és ennek bizony az élelmiszer-biztonság az eszköze. A skandináv országok tudatos vásárlót faragtak a skandináv emberekbıl, sikk skandináv élelmiszert venni a skandináv állampolgárnak. Pontosan tudja, hogy egyharmaddal többet fizet a skandináv élelmiszerért, pontosan tudja, hogy vannak olyan zöldségfélék, amiket nagyon nehéz körülmények között és bizony nem olyan beltartalmi értékkel állítanak elı a honfitársai, de elsısorban azt veszi meg, és csak utána jöhetnek a többiek. (...) Legvégsı célként, ami ennek a bizottságnak a lényegi feladata, hogy a magyar gazdáknak adjunk egy kis teret, mutassuk meg, hogy van eszköz, van ötletünk arra, hogy hogyan lehetne ebben az állítólag nagyon szabad piacban mégis a magyar gazdák és a magyar termékek érdekében valamit tenni. De legutolsó pontként sokkal nagyobb egységrıl van szó: ez a tízmillió magyar fogyasztó, hogy ınekik hogyan lehetne ezt elmagyarázni, hogy itt egy önálló költségvetési lábon álló, nagyon határozott intézményi rendben mőködı élelmiszer-biztonság és hozzá kapcsolódó állat-egészségügyi, növény-egészségügyi hivatal van. Tessék elhinni, hogy ezek megtesznek mindent azért, hogy biztonsággal fogyaszthassanak élelmiszert, és ami nem ide való, idézıjelbe téve „élelmiszerszemét”, vagy már lehet, hogy nem is kell az idézıjelet sem használom, azt pedig kiszorítjuk innen az országból, nem engedjük ide be, és nagyon kemény büntetı törvénykönyvi szankciókat alkalmazunk azok ellen, akik ezt megteszik.5

4 5

Forrás: http://www.agraroldal.hu/brusszel-3_cikk.html, 2007. március 21. Forrás: Jegyzıkönyv az Országgyőlés Mezıgazdasági bizottságának 2007. február 7-én megtartott ülésérıl.

9

Herbály Imre bizottsági alelnök (...) Régen mondjuk már, hogy nem tartjuk elegendınek azt, hogy szabálysértésnek minısüljön bizonyos mérető élelmiszer-hamisítás, élelmiszer-biztonsági szabályok megsértése, hanem ezekre büntetı törvénykönyvi elıírásokat látnánk szívesen. Csak egy példával illusztrálnám. Ha valaki 0,4 vagy 0,5 ezrelékes alkoholszinttel veszélyezteti a közlekedés biztonságát, azért elveszik a jogosítványát és adott esetben súlyosan megfizet érte, ha mondjuk rámegy valakinek a lábára és az nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenved, azért le is ültetik. Ugyanakkor az élelmiszer-biztonság esetében hamisításért, lejárt termék forgalmazásáért, amit tudatosan követ el a forgalmazó vagy az elıállító, kap egy viszonylag magas pénzbírságot és tovább folytathatja a tevékenységét, miközben tízezreket, százezreket veszélyeztet nagyon súlyosan. Úgyhogy érdeklıdöm, hogy gondolkodik-e a kormányzat vagy akár csak a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter abban, hogy ezen a téren kezdeményezı lépéseket tegyen az Igazságügyi Minisztérium felé. (...)6 Dr. Medgyasszay László képviselı (..) Herbály képviselı úr, készítsd el légy szíves ezt a büntetı törvénykönyv módosítására irányuló javaslatot, én szívesen leszek társaláíró. De még jogászt is keresek, ha kell, ha felvállalod, hogy terjesszünk be egy ilyen javaslatot. Ne csak beszéljünk róla, hanem akkor tegyünk is, mert ezt szoktuk, hogy beszélünk, beszélünk, elmondjuk az okos dolgot, de akkor konkrétan terjesszük be. Én ebben nagyon szívesen partner leszek. (...)7 Az Országgyőlés Fogyasztóvédelmi eseti bizottsági ülésein elhangzott felszólalások Bagi Béla képviselı (...) Örömmel vettem, és fıállatorvos úr megelızte a kérdésemet a büntetési tételek és ezek hatékonyságát illetıen, de egy konkrétumot szeretnék azért föltenni. Javítson ki, ha rosszul tudom, hogy a büntetési tétel, mondjuk egy forgalmazó helyen történt ellenırzésnél szinte egyenlı a bolt hibás árukészletének értékével, ami nevetséges is tud lenni, különösen a mai világban, amikor egy gyártó leteríti a fél országot vagy az egészet, megyehatárokat is átlépve, ugyanakkor a hatóság kompetenciája a megyehatáron megáll. Arról nem is beszélve, hogy adott üzletben végzi ezt az ellenırzést, és lehet, hogy a napidíját nem kereste meg az az ellenır ezzel a húzással. Nem kellene itt, ezen a területen is változtatni? Nagy valószínőséggel, ha nem a szavatossági idı lejártáról van szó, a gyártó a sáros ebben az ügyben, és nem a forgalmazó. Azt is örömmel vettem, hogy a Btk. betőszó is elhangzott itt, mert bizonyos gyártók, úgy tőnik, egyre jobban elszemtelenednek, és közegészségügyet veszélyeztetı módon próbálják anyagi érdekeiket érvényesíteni. Ugyancsak meg kell kérdeznem, hogy mi van a külföldiekkel. Illetve hallottunk az 6 7

Forrás: Jegyzıkönyv az Országgyőlés Mezıgazdasági bizottságának 2007. szeptember 5-én megtartott ülésérıl. Forrás: Jegyzıkönyv az Országgyőlés Mezıgazdasági bizottságának 2007. szeptember 5-én megtartott ülésérıl.

10

ellenırzésrıl számokat, táblázatba foglalva, hogyha hallhatnánk arról, hogy ugyanez más országokban hogy néz ki, mert ilyen statisztikát más országokban is készítenek. Az újonnan belépı országoknál ugyanez a kép hogyan alakul? Állandóan az motoszkál ugyanis az ember fejében, ami most már szlogenszinten is elterjedt az országban, hogy mi az Európai Unió szemétlerakó helye vagyunk. Lehet, hogy némi költıi túlzással, de az ember kapásból ezt nem is tudná megcáfolni. Ezek a statisztikai számok ezt alátámasztják-e vagy cáfolják, illetve hogyan tud eleget tenni az önök hatósága bizonyos - most, itt részletesebben ki nem fejtett piacvédelmi szempontoknak? Kimondva, kimondatlanul, minden európai tagállam ezzel a lehetıséggel él. (...)8 Koszorús László bizottsági alelnök (...) A Btk.-szigorítással kapcsolatosan mi is tettünk javaslatot a parlamentben, nem tudom, hogy azt ismeri-e. Ha igen, esetleg bıvebben fejtse ki, hogy szakmai szempontból megalapozottnak találná-e esetleg, hogy 1-3 évig terjedı börtönbüntetésre számíthat az, aki tudatosan helyez romlott élelmiszert a forgalomba, mi ezt kívántuk módosítani 1-5 évre, illetve rendkívüli esetekben akár 10 évre is. Egy ilyenfajta szigorítás segítené-e, visszatartó erı lenne-e azoknak az embereknek, akik egyébként egészséges élelmiszert kívánnak vásárolni. (...)9 Dr. Hankó Faragó Miklós bizottsági alelnök (...) A büntetési tételekre vonatkozóan alelnök úr tett néhány javaslatot, és annak felemelését szorgalmazta, én azonban szeretném a tisztelt bizottság tagjainak figyelmét felhívni arra, hogy nagyon régi büntetıjogi elv, és a nemzetközi gyakorlat nagyon egyértelmően igazolja is ennek az elvnek a helyességét, hogy a büntetıjognak igazán visszatartó ereje abban az esetben van, hogyha két dolgot képes teljesíteni. Az egyik dolog az, hogyha képes gyors eljárásokat produkálni, és a másik dolog pedig az, hogyha az elkövetık számára az eljárás elkerülhetetlenségét egyértelmővé teszi. Azaz nem a büntetési tételek nagysága a fontos, mert az, hogy valakit négy vagy öt évre, vagy tíz évre ítélnek-e el, mondjuk romlott élelmiszer szándékos forgalomba hozása miatt, annak igazán visszatartó ereje nincsen abban az esetben, ha a büntetési tételeket akár a csillagos égig emeljük, hogyha valamelyest is bízhat benne, hogy az eljárást elkerülheti, vagy valamelyest is bízhat abban, hogy olyan hosszú idı múlva kerül sorra, hogy akkorra a hatósági szigor mindenképpen enyhül. Tehát az a lényeges, és a finn példát tudnám fölhozni nagyon jó példaként, hogy ott a bőnözés visszaszorítása érdekében a gyors és elkerülhetetlen eljárásokat tőzték ki célul. Tehát, hogyha eredményt szeretnénk elérni, akkor ezt a két paramétert kell a leginkább javítani, egészen biztos, nagyon sok pozitív eredményt hozhat. Ettıl függetlenül természetesen lehetnek olyan büntetési tételek, amelyek emelése indokolt, de én inkább erre helyezném a hangsúlyt, talán a késıbbiek során errıl még bıvebben tudunk beszélni. (...)10 8

Forrás: Jegyzıkönyv az Országgyőlés Fogyasztóvédelmi eseti bizottságának 2007. április 17-én megtartott ülésérıl 9 Forrás: Jegyzıkönyv az Országgyőlés Fogyasztóvédelmi eseti bizottságának 2007. április 17-én megtartott ülésérıl 10 Forrás: Jegyzıkönyv az Országgyőlés Fogyasztóvédelmi eseti bizottságának 2007. április 17-én megtartott ülésérıl

11

Magyarországi szankciók 1978. évi IV. törvény a Büntetı Törvénykönyvrıl Rossz minıségő termék forgalomba hozatala 292. § (1) Aki rossz minıségő terméket jó minıségő termékként értékesít, használatba ad, illetve forgalomba hoz, vagy ezek iránt intézkedik, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki a bőncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott rossz minıségő termék forgalomba hozatalára irányuló elıkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. 293. § Aki a termék minıségének megállapítására vonatkozó szabályokat megszegi, és ezzel lehetıvé teszi, hogy a terméket a valóságosnál jobb minıségőként értékesítsenek, adjanak használatba, illetıleg hozzanak forgalomba, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. 294. § (1) A kötelezıen alkalmazandó nemzeti szabvány hatálya alá tartozó termék akkor rossz minıségő, ha a szabványban meghatározott legalacsonyabb minıségi követelményeknek sem felel meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseten kívül rossz minıségő az olyan termék, amely rendeltetésszerően nem használható, vagy használhatósága jelentıs mértékben csökkent. Minıség hamis tanúsítása 295. § (1) Aki minıséget tanúsító okiratban jelentıs mennyiségő vagy értékő termék minıségérıl valótlan adatot tanúsít, bőntettet követ el és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki a cselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı.

218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekrıl Minıség tanúsítási kötelezettség megszegése 74. § (1) Aki a termék minıségének tanúsítását elmulasztja, illetıleg a vásárlási tájékoztató adására vonatkozó kötelességét megszegi, vagy a minıséget tanúsító okiratban a termék minıségérıl valótlan adatot tanúsít, harmincezer forintig terjedı pénzbírsággal sújtható. (...) (3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes területi szerve, az (1) bekezdésben meghatározott

12

szabálysértés miatt az eljárás az ÁNTSZ regionális vagy kistérségi intézete hatáskörébe is tartozik. Rossz minıségő termék forgalomba hozatala 75. § (1) Aki a) rossz minıségő terméket jó minıségő termékként értékesít, használatba ad, illetıleg forgalomba hoz, vagy ezek iránt intézkedik, b) a termék minıségének megállapítására vonatkozó szabályokat megszegi és ezzel lehetıvé teszi, hogy a terméket a valóságosnál jobb minıségőként értékesítsék, adjanak használatba, illetıleg hozzanak forgalomba, feltéve, hogy a termék értéke az 50 000 Ft-ot nem haladja meg, ötvenezer forintig terjedı pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes területi szerve, illetıleg az ÁNTSZ regionális vagy kistérségi intézete hatáskörébe is tartozik. (3) Azt a terméket amelyre a szabálysértést elkövették, el kell kobozni. Élelmiszer minıségének megrontása 84. § (1) Aki a) az elıírt, illetıleg a jelölt minıségi jellemzıknek nem megfelelı élelmiszert jó minıségő termékként való forgalomba hozatal céljából elıállít vagy forgalomba hoz, b) hamisított élelmiszert állít elı, illetıleg hoz forgalomba, százezer forintig terjedı pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes területi szerve, illetıleg az ÁNTSZ regionális vagy kistérségi intézete hatáskörébe is tartozik. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve erre feljogosított dolgozója helyszíni bírságot szabhat ki. (4) Azt az élelmiszert, amelyre a szabálysértést elkövették, el kell kobozni. Élelmiszer jogosulatlan elıállítása, forgalomba hozatala 85. § (1) Aki elıállítási engedélyhez kötött élelmiszert engedély nélkül állít elı, illetıleg élelmiszert házalás útján hoz forgalomba, hatvanezer forintig terjedı pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve erre feljogosított dolgozója helyszíni bírságot szabhat ki. (3) Azt az élelmiszert, amelyre a szabálysértést elkövették, el lehet kobozni. Élelmezés-egészségügyi szabálysértés 86. § (1) Aki a közfogyasztásra szánt élelmiszer vagy ital elıállítására, átvételére, csomagolására, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára vonatkozó élelmezésegészségügyi rendelkezést tartalmazó jogszabályt, vagy az ilyen jogszabály alapján kiadott egészségügyi rendelkezést megszegi, százezer forintig terjedı pénzbírsággal sújtható. (2) Azt az élelmiszert vagy italt, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, el lehet kobozni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az ÁNTSZ regionális

13

vagy kistérségi intézete és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes területi szerve hatáskörébe is tartozik. Minısítési kötelezettségre vonatkozó elıírások megszegése 87. § (1) Aki mezıgazdasági termékek, illetıleg élelmiszerek kötelezı minısítésére, vizsgálatára, engedélyezésére vonatkozó külön jogszabálynak nem tesz eleget, ötvenezer forintig terjedı pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes területi szerve, illetıleg az ÁNTSZ regionális vagy kistérségi intézete hatáskörébe is tartozik.

2003. évi LXXXII. törvény az élelmiszerekrıl 13. § (1) Az élelmiszer-ellenırzı hatóság a jogszabályi elıírások megszegése esetén a) az élelmiszer-vállalkozás vagy annak egy része, illetve bizonyos tevékenysége mőködését megtilthatja, újbóli mőködését feltételhez kötheti, b) az élelmiszer forgalomba hozatalát megtilthatja, feltételhez kötheti vagy elrendelheti az élelmiszer megsemmisítését, c) a szabálysértésekre vonatkozó külön jogszabály alapján pénzbírságot, illetve helyszíni bírságot szabhat ki, d) a földrajzi árujelzı oltalomban részesült mezıgazdasági termék és élelmiszer földrajzi árujelzıjének használatát külön jogszabály alapján megtilthatja vagy feltételhez kötheti. (2) Az élelmiszer-ellenırzı hatóság köteles értesíteni az egészségbiztosítási szervet, amennyiben a hatósági élelmiszer-ellenırzés során megállapítja, hogy az élelmiszervállalkozás e törvény hatálya alá tartozó tevékenységével összefüggésben valamely személy betegségéért, keresıképtelenségéért, munkaképesség-csökkenésért vagy haláláért felelıssé tehetı. 14. § (1) Az élelmiszer-ellenırzı hatóság minıségvédelmi bírságot szab ki, ha eljárása során megállapítja, hogy az elıállított, illetve forgalomba hozott élelmiszer nem felel meg az elıírt, illetve a jelölésen feltüntetett jellemzıknek. (2) A minıségvédelmi bírságot a hibát elıidézı elıállítónak, vendéglátónak, illetve forgalmazónak kell megfizetni. Amennyiben a hiba elıidézıit nem lehet megállapítani, a minıségvédelmi bírságot annak kell megfizetni, akinél a kifogásolt terméket a hatóság megtalálta. (3) A minıségvédelmi bírság mértéke: a) a fogyasztó egészségét veszélyeztetı élelmiszer-biztonsági hiba esetén a kifogásolt tétel értékének háromszorosa, b) a fogyasztó érdekeit veszélyeztetı összetételi, minıségi hiba esetén a kifogásolt tétel értékének kétszerese, c) a fogyasztó valósághő tájékoztatását veszélyeztetı jelölési hiba esetén a kifogásolt tétel értékének másfélszerese, de legalább ötvenezer forint. (4) A tétel értéke az adott élelmiszer-elıállító, illetve -forgalmazó helyen a mintavétel idıpontjában alkalmazott egységár és az ellenırzött egységben található kifogásolt tétel mennyiségének szorzata. (5) A minıségvédelmi bírság a 13. §-ban foglalt intézkedésekkel együtt is kiszabható.

14

15. § (1) A minıségvédelmi bírságot az azt kiszabó élelmiszer-ellenırzı hatóság számlájára kell befizetni. A befolyt összeg az ellenırzési és vizsgálati módszerek folyamatos fejlesztésére használható fel, a konkrét felhasználásról - az egészségügyi államigazgatási szerv esetében annak javaslatára - az élelmiszer-ellenırzı hatóságot felügyelı miniszter dönt. (2) A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A bírságot és a késedelmi pótlékot adók módjára kell behajtani, amelyrıl az állami adóhatóság gondoskodik.

15

Szankciók: példák más európai országokban A lejárt szavatosságú élelmiszerek forgalmazásához főzıdı, az európai országokban hatályos szabályozás megismerése végett a Kutatószolgálat az alábbi kérdéseket tette fel a hatáskörrel rendelkezı hatóságoknak: A Képviselıi Kutatószolgálat a Magyar Országgyőlés részére elemzést készít a lejárt minıségmegırzési- és lejárt fogyaszthatósági idıtartamú élelmiszerek forgalmazására vonatkozó büntetıjogi és szabálysértési rendelkezésekrıl. A következı kérdések megválaszolásában kérjük szíves segítségüket: 1. Ilyen termékek forgalmazását szabályozza-e az önök országában a büntetı törvénykönyv és/vagy a szabálysértekrıl szóló jogszabály, ha igen milyen szankciókat helyez kilátásba? 2. Szabályozza-e az önök jogrendje az élelmiszerek újracímkézését? A kérdések szakszerő megfogalmazásában nagy segítséget nyújtott Dr. Mészáros László, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal11 fıosztályvezetıje. A "lejárt szavatosság" szakzsargon kifejezés pontosabb megfogalmazását az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló 2000/13/EK irányelv12 alábbi rendelkezései segítették: 9. cikk "(1) Egy élelmiszer minıségmegırzési idıtartama az az idı, ameddig az élelmiszer megfelelı tárolás mellett megırzi sajátos tulajdonságait. (2 )A dátumot az alábbi szavak elızik meg: - "Minıségét megırzi…-ig", amennyiben a dátumban szerepel a nap megjelölése, - "Minıségét megırzi… végéig" más esetekben. (...)" 10. cikk "(1) Olyan élelmiszerek esetében, amelyek mikrobiológiai szempontból gyorsan romlandók, és ezért rövid idı elteltével valószínőleg közvetlen veszélyt jelentenek az egészségre, a minıségmegırzési idıt a fogyaszthatósági idıtartam lejárata helyettesíti. (...)"13

11

http://www.mebih.gov.hu/ http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2000:109:0029:01:HU:HTML 13 Magyarországon a az élelmiszerek jelölésérıl szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet használja ezt a terminológiát. 12

16

Ausztria A Kutatószolgálat a kérdésekkel az Egészség- Család- és Ifjúságügyi Minisztérium14 keretei között mőködı Élelmiszerbiztonsági és Fogyasztóvédelmi Hatóságot kereste meg. A Hatóság munkatársa, Ingrid Neuner adott tájékoztatást a lejárt élelmiszerek árusításának osztrák szankcióiról. A lejárt fogyaszthatósági- és minıségmegırzési idıtartamú élelmiszerek forgalmazásának szankcióiról az Élelmiszerbiztonságról és fogyasztóvédelemrıl szóló törvény15 81. és 90. szakaszai rendelkeznek. A lejárt fogyaszthatósági- és minıségmegırzési idıtartamú élelmiszer forgalmazása Ausztriában a Szabálysértési törvény hatálya alá tartozik. A szankció 20 ezer euróig (5.100.000 forint) terjedı pénzbírság, míg folytatólagos elkövetés esetén a pénzbírság legfeljebb 40 ezer euróig (10.200.000 forint) terjedhet. Amennyiben a lejárt fogyaszthatósági- és minıségmegırzési idıtartamú élelmiszerek forgalmazása következtében egészségkárosodás következik be, úgy a forgalmazást az Osztrák Büntetı Törvénykönyv16 szankcionálja. A büntetés ebben az esetben egy évig terjedı szabadságvesztés vagy legfeljebb 360 napi tételnek megfelelı pénzbüntetés. A törvény 19.§-a szerint a büntetés napi tétele 2-tıl 327 euróig (510 - 82.875 forint) terjedhet, így a kiszabható legnagyobb pénzbüntetés 117.720 euró (30.018.600 forint). Általánosságban elmondható, hogy a fogyaszthatósági- és minıségmegırzési idıtartam nem hosszabbítható meg, ellenkezı esetben a fent említett pénzbírság szabható ki. Lejárt minıségmegırzési idıtartamú élelmiszer abban az esetben árusítható a forgalmazó saját felelıségére, ha az árun egyértelmően jelzi, hogy a minıségnegırzési idıtartam lejárt, de a termék fogyasztásra alkalmas.

14

http://www.bmgfj.gv.at A törvény német nyelven az alábbi linken érhetı el: http://www.bmgfj.gv.at/cms/site/attachments/8/1/6/CH0040/CMS1131199811633/lmsvg-br.pdf 16 A törvény német nyelven az alábbi linken érhetı el: http://www.sbg.ac.at/ssk/docs/stgb/stgb_index.htm 15

17

Belgium

Belgiumból a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalon keresztül, Ir. Caroline De Praeter, a Szövetségi Ügynökség az Élelmiszerlánc Biztonságáért17 munkatársa válaszolt kérdéseinkre. Belgiumban a lejárt fogyaszthatósági- és minıségmegırzési idejő, valamint az átcímkézett élelmiszerekkel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések az 1999. szeptember 13-ai királyi rendeletben18 (13/9/99) találhatók. Az élemiszer minıségmegırzési idıtartamának lejárta utáni értékesítését jogszabály nem tiltja, ezért az ilyen élelmiszert a forgalmazó saját felelısségére továbbra is árusíthatja (kockázatelemzés). Amennyiben az élelmiszer fogyaszthatósági ideje lejárt, az élelmiszert ártalmasnak kell tekinteni és meg kell semmisíteni az 1975. január 3-ai királyi rendelet alapján. A 13/9/99. számú rendelet 11. szakasza alapján tilos megváltoztatni az élelmiszer jelölésén lévı dátumot. A 14. szakasz szerint, ha a termék jelölésén található dátumot megváltoztatták, úgy az élelmiszert ártalmasnak kell tekinteni és meg kell semmisíteni. A rendelet felhatalmazást ad arra, hogy lejárt minıségmegırzési idıtartamú élelmiszert visszaküldjék az élelmiszer-elıállítónak, ahol kockázatelemzés után az élelmiszer újracímkézhetı. Természetesen ezt a megoldást a hatóságok nem támogatják.

17

http://www.afsca.be/home/home/home_en.asp http://faolex.fao.org/cgibin/faolex.exe?rec_id=016650&database=FAOLEX&search_type=link&table=result&lang=eng&format_name= @ERALL 18

18

Bulgária

A Bulgáriában hatályos, "lejárt élelmiszerek" forgalmazására vonatkozó élelmiszerbiztonsági és büntetıjogi szabályozást jogszabályok alapján ismertetjük. Az Élelmiszerekrıl szóló törvény19 a követkıképpen szankcionálja az élelmiszerekkel kapcsolatos szabálysértéseket: 38. cikkely (1) Aki ezen törvény 19. és 19a. cikkelyeiben megállapított kötelezettségek megszegésével állít elı vagy forgalmaz új élelmiszert vagy élelmiszer-összetevıt, ha más jogszabály súlyosabban nem rendeli büntetni, 500-tól 1500 bolgár leváig20 (49.170 - 147.510 forint) terjedı pénzbírsággal sújtható. Többrendbeli elkövetés esetén a büntetés 3000-tıl 5000 BRLig (295.020 - 491.700 forint) terjedı pénzbírság. (2) Az (1) szakaszban megállapított szabálysértések esetén jogi személy és egyéni vállalkozó elkövetı az (1) bekezdésben megállapított pénzbírsággal sújtható. A hivatkozott szakaszok az új élelmiszerek illetve élelmiszer-összetevık elıállítására és forgalmazására vonatkozó engedélyezési eljárás menetét részletezik. 39. cikkely (1) Aki élelmiszer-elıállítása során nem engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokat, aromákat és oldószereket, vagy ezekbıl a megengedettnél nagyobb mennyiséget használ, ha más jogszabály súlyosabban nem rendeli büntetni, 250-tól 500 BRL-ig (24.585 - 49.170 forint) terjedı pénzbírsággal sújtható. Többrendbeli elkövetés esetén a büntetés 500-tıl 1000 BRL-ig (49.170 - 98.340 forint) terjedı pénzbírság. (2) Az (1) szakaszban megállapított szabálysértések esetén jogi személy és egyéni vállalkozó elkövetı 500 - 1000 BRL-ig (49.170 - 98.340 forint) terjedı pénzbírsággal sújtható, többrendbeli elkövetés esetén a büntetés 1000-tıl 3000 BRL-ig (98.340 - 295.020 forint) terjedı pénzbírság. 40. cikkely (1) Aki élelmiszerrel közvetlen érintkezésben olyan anyagokat és eszközöket használ, melyek ezirányú használata nem megengedett, ha más jogszabály súlyosabban nem rendeli büntetni, 250-tól 500 BRL-ig (24.585 - 49.170 forint) terjedı pénzbírsággal sújtható. Többrendbeli elkövetés esetén a büntetés 500-tıl 1000 BRL-ig (49.170 - 98.340 forint) terjedı pénzbírság. 19

http://www.ipfsaph.org/servlet/BinaryDownloaderServlet/FAOLEX054130_http___faolex.fao.or.doc?filename =\kopool_data\FAOLEX_0\unknown_bul54130.doc&refID=FAOLEX054130 20 Az MNB 2007.november 14-ei hivatalos árfolyama alapján 1 BRL 98,34 HUF-nak felel meg.

19

(2) Aki élelmiszert úgy csomagol, hogy a csomagolás megváltoztatja annak külsı megjenését, illatát és ízét, valamint ezáltal lehetıvé teszi, hogy emberi egészségre ártalmas szennyezés vagy idegen anyag kerüljön az ételbe, ha más jogszabály súlyosabban nem rendeli büntetni, 250-tól 500 BRL-ig (24.585 - 49.170 forint) terjedı pénzbírsággal sújtható. Többrendbeli elkövetés esetén a büntetés 500-tıl 1000 BRL-ig (49.170 - 98.340 forint) terjedı pénzbírság. (3) Az (1) és (2) szakaszokban megállapított szabálysértések esetén jogi személy és egyéni vállalkozó elkövetı 500 - 1000 BRL-ig (49.170 - 98.340 forint) terjedı pénzbírsággal sújtható, többrendbeli elkövetés esetén a büntetés 1000-tıl 3000 BRL-ig (98.340 - 295.020 forint) terjedı pénzbírság. 41. cikkely (1) Aki az élelmiszerek csomagolására, megjelenítésére és reklámozására vonatkozó rendelkezéseket és követelményeket megszegi, ha más jogszabály súlyosabban nem rendeli büntetni, 250-tól 500 BRL-ig (24.585 - 49.170 forint) terjedı pénzbírsággal sújtható. Többrendbeli elkövetés esetén a büntetés 500-tıl 1000 BRL-ig (49.170 - 98.340 forint) terjedı pénzbírság. (2) Az (1) szakaszban megállapított szabálysértések esetén jogi személy és egyéni vállalkozó elkövetı 500 - 1000 BRL-ig (49.170 - 98.340 forint) terjedı pénzbírsággal sújtható, többrendbeli elkövetés esetén a büntetés 1000-tıl 3000 BRL-ig (98.340 - 295.020 forint) terjedı pénzbírság. 42. cikkely (1) Aki olyan élelmiszer-elıállító helyen végez élelmiszer-elıállítási mőveletet, amelyet jelen jogszabályban foglalt vonatkozó elıírásokkal ellentétben nem vettek nyilvántartásba, ha más jogszabály súlyosabban nem rendeli büntetni, 500-tól 1000 BRL-ig (49.170 - 98.340 forint) terjedı pénzbírsággal sújtható. Többrendbeli elkövetés esetén a büntetés 1000-tıl 1500 BRL-ig (98.340 - 147.510 forint) terjedı pénzbírság. (2) Az (1) szakaszban megállapított szabálysértések esetén jogi személy és egyéni vállalkozó elkövetı 1000 - 1500 BRL-ig (98.340 - 147.510 forint) terjedı pénzbírsággal sújtható, többrendbeli elkövetés esetén a büntetés 1500-tıl 4000 BRL-ig (147.510 - 393.360 forint) terjedı pénzbírság.

20

43. cikkely (1) Aki ezen törvény 17.§(1) és 18.§(1). bekezdéseiben megállapított kötelezettségek megszegésével állít elı vagy forgalmaz élelmiszert, ha más jogszabály súlyosabban nem rendeli büntetni, 200-tól 1500 BRL-ig (19.668 - 147.510 forint) terjedı pénzbírsággal sújtható. Többrendbeli elkövetés esetén a büntetés 1500-tıl 3000 BRL-ig (147.510 - 295.020 forint) terjedı pénzbírság. (2) Az (1) szakaszban megállapított szabálysértések esetén jogi személy és egyéni vállalkozó elkövetı 1500-tıl 3000 BRL-ig (147.510 - 295.020 forint) terjedı pénzbírsággal sújtható. Többrendbeli elkövetés esetén a büntetés 3000-tıl 5000 BRL-ig (295.020 - 491.700 forint) terjedı pénzbírság. A törvény 17.§(1) bekezdése az élelmiszer-elıállítók és forgalmazók "helyes higiéniai gyakorlat" és "helyes elıállítási gyakorlat" elveknek való megfelelési kötelezettségét mondja ki. A 18.§(1) bekezdésében a az élelmiszer-elıállítók és forgalmazók veszély-felmérési rendszer felállítási és alkalmazási kötelezettségét mondja ki. Ezt a rendszert az Állategészségügyi Felügyelettel és/vagy az Állam-egészségügyi Felügyelettel közösen mőködtetik . 44. cikkely (1) Aki olyan élelmiszert importál, amelyik nem felel meg ezen törvényben, illetve a végrehajtási jogszabályokban foglalt követelményeknek, ha más jogszabály súlyosabban nem rendeli büntetni, 200-tól 1500 BRL-ig (19.668 - 147.510 forint) terjedı pénzbírsággal sújtható. Többrendbeli elkövetés esetén a büntetés 1500-tıl 3000 BRL-ig (147.510 - 295.020 forint) terjedı pénzbírság. (2) Az (1) szakaszban megállapított szabálysértések esetén jogi személy és egyéni vállalkozó elkövetı 1500-tıl 3000 BRL-ig (147.510 - 295.020 forint) terjedı pénzbírsággal sújtható. Többrendbeli elkövetés esetén a büntetés 3000-tıl 5000 BRL-ig (295.020 - 491.700 forint) terjedı pénzbírság. 46. cikkely (1) Aki az élelmiszer-elıállító helyen vagy élelmiszer-forgalmazó helyen történı hatósági élelmiszer-ellenırzést vagy mintavételt megtagadja vagy megakadályozza, 500-tıl 1000 BRL-ig (49.170 - 98.340 forint) terjedı pénzbírsággal sújtható, többrendbeli elkövetés esetén a büntetés 1000-tıl 1500 BRL-ig (98.340 - 147.510 forint) terjedı pénzbírság.

21

A bolgár büntetı törvénykönyv vonatkozó rendelkezései 350. cikkely (1) Aki élelmiszert vagy italt közfogyasztásra szánva olyan módon állít elı, hogy azok egészségre ártalmas anyagot alkotnak vagy ilyen anyagot tartalmaznak, vagy aki ilyen élelmiszert eladásra kínál vagy egyéb módon forgalomba hoz, az öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetetndı. (2) Ha a cselekmény más egészség-károsodásához vezet, a büntetés hat évig terjedı szabadságvesztés, míg súlyos egészség-károsodás esetén nyolc évig terjedı szabadságvesztés. A büntetés háromtól tizenöt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény halált okoz. 351. cikkely (1) A 350. cikkelyben foglalt cselekmény gondatlan elkövetése esetén a büntetés két évig terjedı szabadságvesztés vagy közérdekő munka. (A bolgár Btk-ban javító-munka kifejezés szerepel – Sz.P.Z.) (2) Amennyiben a gondatlanságból elkövetett bőncselekmény más halálát okozza, a büntetés öt évig terjedı szabadságvesztés.

22

Csehország A cseh szabályozásról és szankciórendszerrıl Daniela Kolejkova, a Cseh Agrár- és Élelmiszer Felügyelı Hatóság21 munkatársa készített összeállítást, melyet az alábbiakban ismertetünk. A lejárt fogyaszthatósági idejő élelmiszer forgalmazására vonatkozó elıírásokat, valamint a lejárt minıségmegırzési idejő élelmiszerek forgalmazásának tilalmát a többször módosított az élelmiszerekrıl és dohánytermékekrıl szóló 110/1997. számú törvény22 valamint az e törvényhez kapcsolódó egyéb jogszabályok szabályozzák. Aki a fenti jogszabályok rendelkezéseit megszegi, az szabálysértést követ el. A törvény 10.§ (1) (c) pontja szerint tilos lejárt minıségmegırzési idejő élelmiszerek forgalomba hozatala. A törvény 17.§ (4) (b) pontja alapján a rendelkezés megsértése szabálysértésnek minısül és 50,000,000 koronáig23 (476.500.000 forint) terjedı szabálysértési bírság szabható ki. A törvény 11.§(1)(d) pontja értelmében az élelmiszer-forgalmazó köteles egyértelmően megjelölni és külön helyen tárolni a lejárt minıségmegırzési idejő, valamint az olyan élelmiszereket, melyek csupán eredeti rendeltetésüktıl eltérı módon használhatók fel. A rendelkezés megsértése szabálysértésnek minısül és 500,000 koronáig (4.765.000 forint) terjedı szabálysértési bírság szabható ki. Újracímkézésnek a cseh jogi szabályozás az élelmiszeren lévı olyan jelölést tekinti, amely a fogyasztót félrevezetı módon tájékoztatja az élelmiszer tulajdonságairól. Az újracímkézés a fenti törvény 10.§(1)(b) pontja szerint szabálysértésnek minısül és 50,000,000 (476.500.000 forint) koronáig terjedı szabálysértési bírság szabható ki. Az élelmiszerekrıl és dohánytermékekrıl szóló 110/1997. számú törvényben foglalt elıírások betartatásának állami felügyeleletét ellátó egyik hatóság a Cseh Agrár- és Élelmiszer Felügyelı Hatóság (Czech Agriculture and food Inspection Authority, CAFIA), melynek hatáskörét a többször módosított 146/2002. számú törvény szabályozza. A CAFIA felügyeleti tevékenységét az élelmiszer-kereskedelmi üzletekben végzi. Ha a hatóság a törvényben foglalt kötelezettségek megsértését tapasztalja, szabálysértési eljárást kezdeményez az élelmiszer- forgalmazó ellen és a törvény által megállapított szabálysértési bírságot szabja ki. A bírságot elsı körben a helyileg illetékes felügyelı szabja ki, mely határozat ellen az élelmiszer-forgalmazó fellebbezéssel élhet. A fellebezést a CAFIA köpontja bírálja el. Amennyiben az újabb határozat is bírság kiszabását állapítja meg, ezen határozat ellen a forgalmazó a Közigazgatási Bíróságnál élhet felülvizsgálati kérelemmel. A Bíróság az eljárás során azt vizsgálja, hogy a CAFIA a törvény elıírásainak megfelelıen járt-e el. 21

http://www.szpi.gov.cz/eng/ A törvény teljes terjedelmében az alábbi linken érhetı el cseh nyelven: http://www.zeus.cz/legislativa/z_110_97.pdf 23 Az MNB 2007.november 19-ei hivatalos árfolyama alapján 1 CZK 9,53 HUF-nak felel meg. 22

23

Ha a Hatóság eljárásának törvénytelensége nem kerül megállapításra, akkor a bíróság elutasítja a keresetet. Amennyiben a CAFIA nem törvényesen járt el, úgy a Bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi, és az Élelmiszer Felügyelı Hatóságot új eljárásra kötelezi. A következıkben az Élelmiszerekrıl és dohánytermékekrıl szóló 110/1997. számú törvény vonatkozó rendelkezéseit ismertetjük. Élelmiszer forgalomba hozatala 10.§ (1) Tilos olyan élelmiszert forgalomba hozni, amely a) nem biztonságos; b) félrevezetı jelöléssel van ellátva, vagy félrevezetı módon kínálják eladásra; c) fogyaszthatósági ideje lejárt; d) ismeretlen származású; e) radioaktív szennyezettsége a megengedhetı mértéket meghaladja. (2) A lejárt minıségmegırzéső élelmiszerek csak abban az esetben hozhatók forgalomban, amennyiben a terméken feltüntetik annak lejárt mivoltát. 11.§ (1) Az élelmiszer-forgalmazó köteles a) az élelmiszert vagy nyers élelmiszert olyan helyiségben tárolni, ahol biztosítottak a minıségmegırzés és biztonság körülményei; b) meggátolni, hogy az élelmiszer közvetlenül érintkezzen olyan anyagokkal, melyek hátrányosan befolyásolják az élelmiszer biztonságát és minıségét; c) az élelmiszert rendeletben elıírt vagy az élelmiszer-elıállító által meghatározott hımérsékleten tárolni; d) egyértelmően megjelölni és külön helyen tárolni az olyan élelmiszereket, melyek csupán eredeti rendeltetésüktıl eltérı módon használhatók fel; e) az élelmiszer tulajdonságait figyelembe véve csökkenteni a csomagoláson feltüntetett minıségmegırzési és fogyaszthatósági idıtartamot, ha az élelmiszer kicsomagolásra kerül a célból, hogy annak részeit külön értékesítsék, ezen felül az élelmiszerforgalmazó köteles a további tárolás tekintetében olyan körülményekrıl gondoskodni, hogy az élelmiszer minısége és biztonsága ne sérüljön; f) a különleges táplálkozási célra szolgáló, az új élelmiszereket, valamint a táplálékkiegészítıket kizárólag becsomagoltan forgalamba hozni.

24

Pénzbírság 17.§ (1) Az az élelmiszer-elıállító vagy élelmiszer-forgalmazó aki a) megszegi a törvény 3.§ (1)(c), (3)(1)(k), 3(2)(f), (3)(10), 4a.§ (1), (6), (9) illetve 11.§ (1)(b) és (d), 11.§ (2)(c) és (d), és 11.§ (5),(6),(7) (8) pontjainak elıírásait; b) vagy nem felel meg a törvény 3.§(1)(d) (j), 3f), pontjaiban foglalt követelményeknek, 500.000 CZK-ig (4.765.000 forint) terjedı pénzbírsággal sújtható. (1) Az az élelmiszer-forgalmazó aki a) megszegi – az élelmiszer-biztonságot is érintve – a 3.§(1)(a)(b) ; b) a 10.§ (1); c) és a 11.§ (2)(a) pontjainak elıírásait, 50.000.000 CZK-ig (476.500.000 forint) terjedı pénbírsággal sújtható.

25

Észtország A Kutatószolgálat Észtország budapesti nagykövetségének munkatársától, Pille Maremäe asszonytól kapta meg az élelmiszerekrıl szóló 1999. évi többször módosított törvényt24, melynek a felelısségrıl szóló tizedik fejezetét, valamint a vonatkozó Btk. rendelkezéseket ismertetjük. A törvény rendelkezése (537.§) alapján az e törvény 531 - 536 szakaszaiban foglalt tényállások vétségnek számítanak és az eljárás során a Büntetı Törvénykönyv, valamint a büntetıeljárásról szóló törvény általános részeinek rendelkezései irányadóak. Az észt Büntetı Törvénykönyv25 47. szakasza a pénzbüntetésrıl így rendelkezik: (1) Vétség elkövetésekor a bíróság, vagy egyéb hatóság három egységtıl háromszáz egységig terjedı pénzbüntetést szabhat ki. A pénzbüntetés alapja a pénzbüntetési egység, mely 60 koronának26 (EEK) felel meg. (2) A bíróság, vagy egyéb hatóság 500-tól 500.000 EEK-ig (8.110 - 8.110.000 forint) terjedı pénzbüntetést szabhat ki jogi személy elkövetı esetén. Az élelmiszerrıl szóló törvényben szabályozott vétségek a következık: § 531 "Élelmiszerek kezelése és/vagy feldolgozása hatóságilag nem jóváhagyott vagy be nem jelentett27 élelmiszeripari vállakozási helyen (1) Élelmiszerek kezelése és/vagy feldolgozása hatóságilag nem jóváhagyott élelmiszerforgalmazó helyen, valamint a tevékenység folytatása olyan élelmiszeripari vállakozási helyen, melynek építészeti struktúráját, termelési folyamatát, munkaszervezését az engedélyezési folyamat során fennálló körülményekhezez képest engedély nélkül megváltoztatják, 300 egységig terjedı pénzbüntetéssel büntetendı." A pénzbüntetés maximális mértéke ebben az esetben 291.960 forint. "(2) Amennyiben a vétséget jogi személy követi el, 50.000 EEK-ig terjedı pénzbírsággal büntetendı." (811.000 forint) "(3) Élelmiszerek kezelése és/vagy feldolgozása olyan élelmiszerforgalmazó helyen, melyet a hatóság felé nem jelentettek be, 15 egységig terjedı pénzbüntetéssel büntetendı" (14.598 forint)

24

http://www.legaltext.ee/et/andmebaas/document.asp?ptyyp=RT&q2=toiduseadus&order=TA&tyyp=X&query =&display=1 25 http://www.legislationline.org/upload/legislations/07/6a/4d16963509db70c09d23e52cb8df.htm 26 Az MNB 2007. november 8-án érvényes valutaárfolyama szerint egy észt korona (EEK) 16,22 forintnak felel meg. 27 Az élelmiszeripari vállalkozások mőködését az Állatorvosi és Élelmiszeripari Tanácsnak kell bejelenteni. http://www.vet.agri.ee/?op=body&id=315

26

"(4) Amennyiben a vétséget jogi személy követi el, 20.000 EEK-ig terjedı pénzbírsággal büntetendı." (324.000 forint) § 532. Élelmiszerekre vonatkozó követelmények megsértése (1) Az élelmiszerekre vonatkozó követelmények megszegése 200 egységig terjedı pénzbírsággal büntetendı. (194.640 forint) (2) Amennyiben az (1) bekezdésben leírt vétséget az emberi egészséget vagy a természetet veszélyeztetı módon követik el, a pénzbüntetés 300 egységig terjedhet. (291.960 forint) (3) Amennyiben az (1) bekezdésben leírt vétséget jogi személy követi el, 40.000 EEK-ig terjedı pénzbüntetéssel sújtható. (648.800 forint) (4) Amennyiben az (3) bekezdésben leírt vétséget jogi személy követi el, 50.000 EEK-ig terjedı pénzbüntetéssel sújtható. (811.000 forint) § 533. Az élelmiszerek kezelésére vonakozó elıírások megsértése (1) Élelmiszerek, élelmiszer-összetevık és az élelmiszerrel közvetlen kapcsolatba kerülı anyagok kezelésére vonatkozó elıírások megszegése 200 egységig terjedı pénzbírsággal büntetendı. (194.640 forint) (2) Amennyiben az (1) bekezdésben leírt vétséget jogi személy követi el, 30.000 EEK-ig terjedı pénzbüntetéssel sújtható. (486.600 forint) § 534. Önellenırzési kötelezettség28 megsértése (1) Az önellenırzési kötelezettség megszegése 200 egységig terjedı pénzbírsággal büntetendı. (194.640 forint) (2) Amennyiben az (1) bekezdésben leírt vétséget jogi személy követi el, 30.000 EEK-ig terjedı a pénzbüntetéssel sújtható. (486.600 forint)

28

A törvény 34.§-a szerint az élelmiszeripari vállalkozásoknak az élemiszerbiztonsági elıírásoknak való megfelelést bizonyos intézkedések végrehajtásával kell igazolnia, mely intézkedéseket az úgynevezett önellenırzési nyomtatványon kell rögzíteniük.

27

§ 535. Az élelmiszeren feltüntetendı információkra vonatkozó elıírások megszegése (1) Az élelmiszerek jelölésére, valamint élelmiszeren feltüntetendı információkra vonatkozó elıírások megsértése 150 egységig terjedı pénzbírsággal büntetendı. (145.980 forint) (2) Amennyiben az (1) bekezdésben leírt vétséget jogi személy követi el, 20.000 EEK-ig terjedı a pénzbüntetéssel sújtható. (324.400 forint) § 536. Hamis adatok feltüntetése (1) Hamis adatok feltüntetése az élelmiszeren annak összetételére, tulajdonságára, adalékanyag-tartalmára, az élelmiszerben lévı szennyezıdése vagy mikro-organizmusmennyiségre vonatkozóan, csakúgy mint hamis adatok feltüntetése a kísérıdokumentumokon, adásvételi-dokumentumokon vagy egyéb eredetigazolásra szolgáló dokumentumon, 250 egységig terjedı pénzbírsággal büntetendı. (243.300 forint) (2) Amennyiben az (1) bekezdésben leírt vétséget jogi személy követi el, 40.000 EEK-ig terjedı a pénzbüntetéssel sújtható. (644.800 forint)

28

Finnország Finnországból nem érkezett válasz, ezért a Kutatószolgálat a Finn Büntetıtörvénykönyv vonatkozó részeit ismerteti az alábbiakban. 44. fejezet – Egészséget és biztonságot veszélyeztetı bőncselekmények 1.§ Egészség veszélyeztetése (1) Aki • a Növényvédelemrıl szóló 327/1969. számú törvényben; • a Termékbiztonságról szóló 914/1986. számú törvényben29; • a Vegyipari termékekrıl szóló 744/1989. számú törvényben30; • az Egészségvédelemrıl szóló 763/1994. számú törvényben31; • az Élelmiszerekrıl szóló 361/1995. számú törvényben; • az Állati eredető élelmiszerek higiéniai feltételeirıl szóló 1195/1996. számú törvényben32; • az ezen törvények felhatalmazása alapján hozott rendeletekben; • valamint az egyedi esetekre született rendeletekben elıírt kötelezettségeket szándékosan vagy tudatos gondatlanságból megszegve33, mások életét és egészségét veszélyeztetı árut vagy összetevıt • • • • • • • • •

készít, kezel, az országba behoz vagy a behozatalt szándékosan megkíséreli; birtokol, tart, szállít, forgalomba hoz, továbbít, vagy átad,

egészség veszélyeztetése bőncselekményt követ el és – ha súlyosabb bőncselekmény nem valósul meg – pénzbüntetéssel vagy hat hónapig tartó szabadságvesztéssel büntetendı.

29

http://www.finlex.fi/en/laki/kaannokset/1986/en19860914 A Kereskedelmi és Ipari Minisztérium kérésre megküldi a törvény angol fordítását. 30 http://www.finlex.fi/en/laki/kaannokset/1989/en19890744 A Környezetvédelmi minisztérium kérésre megküldi a törvény angol fordítását. 31 http://www.finlex.fi/fi/laki/ajantasa/1994/19940763 Csak finn nyelven érhetı el. 32 http://www.finlex.fi/en/laki/kaannokset/1996/en19961195.pdf 33 luxuria (szerk.)

29

(2) Aki a Termékbiztonságról szóló 914/1986. számú törvényben és ezen törvény felhatalmazása alapján hozott rendeletekben; valamint az egyedi esetekre született rendeletekben elıírt kötelezettségeket szándékosan vagy tudatos gondatlanságból megszegve mások életét és egészségét veszélyeztetı módon kereskedelmi szolgáltatást • • •

végez; értékesít; vagy kereskedelmi tevékenységével összefüggésben biztosít

ha súlyosabb bőncselekmény nem valósul meg, egészség veszélyeztetése bőncselekményt követ el, és pénzbüntetéssel vagy hat hónapig tartó szabadságvesztéssel büntetendı.

30

Horvátország

A Horvátországban hatályos, vonatkozó élelmiszer-biztonsági és büntetıjogi szabályozást az interneten is fellelhetı források alapján ismertetjük. Horvátországban a "lejárt" élelmiszerekkel kapcsolatos szabályokat az Élelmiszerekrıl szóló törvényben34, valamint a büntetı törvénykönyvben35 találunk. A horvát szabályozás érdekessége, hogy szabálysértés jogi személyek általi elkövetés esetén a jogi személynél alkalmazásban álló, döntési jogkörrel bíró természetes személyt is pénzbírsággal sújtja. Az Élelmiszerekrıl szóló törvény a követkıképpen szankcionálja az élelmiszerekkel kapcsolatos szabálysértéseket: Az élelmiszerek forgalomba-hozatalával kapcsolatos szabálysértések 101.§ (1) Jogi személy 100.000-tıl 500.000 kunáig36 (HRK) (3.461.000 - 17.305.000 forint) terjedı szabálysértési bírsággal büntetendı, ha • •

ezen törvény 31.§ (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétes módon hoz forgalomba új élelmiszert. ezen törvény 57.§-ban foglaltakkal ellentétes módon jelöli és hirdeti az új élelmiszert.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított szabálysértések esetén a jogi személynél döntési jogkörrel bíró természetes személy 5.000-tıl 10.000 HRK-ig (173.050 - 346.100 forint) terjedı pénzbírsággal büntetendı. (3) Az (1) bekezdésben megállapított szabálysértések esetén természetes személy 5.000-tıl 10.000 HRK-ig (173.050 - 346.100 forint) terjedı pénzbírsággal bőntetendı. 102.§ (1) Jogi személy 50.000-tıl 100.000 kunáig (HRK) (1.730.500 - 3.461.000 forint) terjedı szabálysértési bírsággal büntetendı, ha •

Ezen törvény 11.§ (2) bekezdésében foglaltakkal ellentétes módon hoz forgalomba élelmiszert.

A törvény hivatkozott szakasza arról rendelkezik, hogy mely élelmiszerek számítanak az emberi egészségre veszélyesnek.

34

http://www.hah.hr/pdf/The_Food_Act.pdf http://www.legislationline.org/legislation.php?tid=46&lid=2667&less=false 36 Az MNB 2007.november 12-ei hivatalos árfolyama alapján 1 HRK 34,61 HUF-nak felel meg 35

31

•

Ezen törvény 17.§ (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétes módon importál élelmiszert.

A 17.§ (1) szerint a Horvát Köztársaságba importált élelmiszereknek meg kell felelni az élelmiszerekre vonatkozó elıírásoknak. •

Ezen törvény 22.§ (2) bekezdésében foglaltakat megszegve, be nem jelentett élelmiszer-forgalmazó helyen gyakorol élelmiszerforgalmazó tevékenységet.

A törvény 22.§ (2) bekezdése szabályozza az élelmiszerek termelésére, feldolgozására és tárolására használt létesítmények Mezıgazdasági-, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztériumban37 való regisztrálási kötelezettségét. •

Ezen törvény 27.§-ban foglaltakkal ellentétes módon cselekszik.

A 27. § rendelkezik az élelmiszer-forgalmazó azon kötelességeirıl, amik abban az esetben merülnek fel, ha az általa elıállított, forgalmazott vagy importált élelmiszer élelmiszerbiztonsági követelményeknek nem felel meg, vagy a megfelelés alaposan kétséges. •

Ezen törvény 29.§-ban foglaltakkal ellentétes módon cselekszik.

A 29. § rendelkezik az élelmiszer-forgalmazó önellenırzési kötelezettségérıl. (2) Az (1) bekezdésben megállapított szabálysértések esetén a jogi személynél döntési jogkörrel bíró természetes személy 5.000-tıl 10.000 HRK-ig (173.050 - 346.100 forint) terjedı pénzbírsággal bőntetendı. (3) Az (1) bekezdésben megállapított szabálysértések esetén természetes személy 5.000-tıl 10.000 HRK-ig (173.050 - 346.100 forint) terdı pénzbírsággal bőntetendı. Az élelmiszer-biztonsággal és élemiszer jelöléssel kapcsolatos szabálysértések 103.§ (1) Jogi személy 30.000-tıl 7000.000 kunáig (HRK) (1.038.300 - 2.422.700 forint) terjedı szabálysértési bírsággal büntetendı, ha •

Ezen törvény 15.§ (2) bekezdésében foglaltakkal ellentétes módon cselekszik.

Ebben a szakaszban szabályozzák a lejárt minıségmegırzéső, de fogyasztásra alkalmas élelmiszer eladhatóságának, adományozhatóságának feltételeit.

37

http://www.mps.hr/eng/ministarstvo/

32

•

Ezen törvény 22.§ (1) bekezdésében foglaltakat megszegve, be nem jelentett élelmiszer-elıállító helyen gyakorol élelmiszer-elıállítói tevékenységet.

A törvény 22.§ 12) bekezdése szabályozza az élelmiszerek elsıdleges feldolgozására használt létesítmények Mezıgazdasági-, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztériumban való regisztrálási kötelezettségét. •

A törvény 25.§-ban foglaltakkal ellentétes cselekményeket gyakorol.

A 25. § egy általános felelısséget állapít meg, mely szerint ha a nem biztonságos élelmiszer fogyasztása egészségkárosodást okoz, ezért a termelés és forgalmazás valamennyi szakaszában érintett élelmiszer-vállalkozónak felelıséget kell vállalni.

•

A törvény 28.§-ban foglaltakkal ellentétes cselekményeket gyakorol.

Ebben a szakaszban az élelmiszer-vállalkozók árukövetési rendszerhez kapcsolódó kötelességeirıl (nyilvántartási, dokumentum-megırzési) van szó. •

A "hagyományos hírnevő élelmiszer" elnevezést (36.§) nem törvényszerően használja.

•

Földrajzi árujelzı és származási hely megjelölés nem megfelelı módon alkalmazza. (47.§)

•

Az élelmiszereken feltüntetendı vásárlói tájékoztatóra vonatkozó elıírásokat (52.§) nem tartja be.

•

Forgalmazásra alkalmatlannak minısített árut forgalmaz. (53.§)

•

Ha az élelmiszeren félrevezetı jelölést alkalmaz. (54.§)

(2) Az (1) bekezdésben megállapított szabálysértések esetén a jogi személynél döntési jogkörrel bíró természetes személy 5.000-tıl 10.000 HRK-ig (173.050 - 346.100 forint) terdı pénzbírsággal bőntetendı. (3) Az (1) bekezdésben megállapított szabálysértések esetén természetes személy 5.000-tıl 10.000 HRK-ig (173.050 - 346.100 forint) terdı pénzbírsággal bőntetendı. A törvény 104. § szerint aki az élemiszer-biztonsági ellenırzést nem segíti elı vagy azt akadályozza, 5.000-tıl 10.000 HRK-ig (173.050 - 346.100 forint) terdı pénzbírsággal bőntetendı.

33

A horvát büntetı törvénykönyv38 vonatkozó rendelkezései A Btk-ban két tényállás található a lejárt élelmiszerek vonatkozásában: • •

Egészségre ártalmas élelmiszer elıállítása és forgalmazása, valamint Hústermékek gondatlan vizsgálata.

247. cikk Egészségre ártalmas élelmiszer elıállítása és forgalmazása (1) Aki emberi egészségre ártalmas élelmiszert, ételt, italt vagy egyéb terméket úgy állít elı, ad el vagy egyéb módon hoz forgalomba, hogy azok egészségre ártalmas mivoltát nem tesz nyílvánvalóvá vagy eltitkolja, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bőncselekményt gondatlanságból követi el 150 napi tételig terjedı pénzbüntetéssel39, vagy hat hónapig tartó szabadságvesztéssel büntetetendı. 248. cikk Hústermékek gondatlan vizsgálata (1) Ha állatorvos vagy más, e tárgyban vizsgálati hatáskörrel rendelkezı személy, az emberi fogyasztásra szánt hús vagy élı állatállomány állategészségügyi vizsgálata során nem a szakmai szabályoknak megfelelı módon jár el, és ezáltal emberi egészségre ártalmas hús kerül forgalomba, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bőncselekményt gondatlanságból követi el 150 napi tételig terjedı pénzbüntetéssel, vagy hat hónapig tartó szabadságvesztéssel büntetetendı. A Horvát Belügyminisztérium honlapján található egy olyan összesítés40, amely azt vizsgálja, hogy a büntetı törvénykönyben szereplı tényállásokban 1998-2005 között hivatalból hány eljárást indítottak41. A fenti két tényállásnál az alábbi adatok szerepelnek: Tényállás

1998.

1999.

2000.

2001.

2002.

2003.

247. cikk

4

3

3

2

5

1

2

248. cikk

2

2

1

3

2

1

38

2004.

2005.

http://www.legislationline.org/legislation.php?tid=46&lid=2667&less=false A horvát szabályozásban a pénzbírság napi tételének megegyezik az elkövetı napi jövedelmével. (Btk. 51.cikk (1). A napi tételek száma – néhány kivételtıl eltekintve – 10 és 300 között állapítható meg. 40 http://policija.hr/mup.hr/UserDocsImages/engleska%20verzija/criminal_offences_outline.PDF 41 A Legfıbb Ügyészség, a Legfelsıbb Bíróság, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, valamint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság tájékoztatása szerint Magyarországon ilyen összesítés nem készült. 39

34

Lengyelország A Kutatószolgálat a kérdésekkel a Lengyel Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézetet42 kereste meg. Az Intézet igazgatója, Miroslaw Jarosz professzor adott tájékoztatást a lejárt szavarosságú élelmiszerek árusításának lengyelországi szankcióiról. Az élelmiszer- és táplálékbiztonságról szóló törvény43 52. szakasza szerint kizárólag olyan élelmiszer forgalmazható, melynek fogyaszthatósági és minıségmegırzési ideje nem járt le. A törvény 100.1. szakasza úgy rendelkezik, hogy aki a fent említett határidık lejárata után helyezi forgalmba az élelmiszert, pénzbírsággal vagy pénzbüntetéssel büntetendı. A jogi eljárást a szabálysértési törvény alapján kell lefolytatni. Az élelmiszer-biztonságért felelıs szervezet Lengyelországban az Állami Egészségügyi Felügyelet, melynek felettes szerve az Állami Egészségügyi Fıfelügyelıség44. Az Intézet tudomása szerint az élelmiszer-forgalmazók ellenırzése során a lejárt élelmiszerek árusítása nem a leggyakrabban elıforduló szabálysértés. Lengyelországban az illetékes hatóságok ezidáig hivatalosan nem találkoztak az újracímkézés jelenségével. A lengyel büntetı törvénykönyv45 165. szakasza szerint, aki több ember életét vagy testi épségét veszélyeztetve olyan egészségre veszélyes élelmiszert hoz forgalomba, amely nem felel meg a kötelezı minıségi elıírásoknak, hat hónaptól nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. Aki ezt a bőncselekményt gondatlanságból követi el, három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. Amennyiben a bőncselekmény halált okoz vagy több embernél súlyos egészségkárosodáshoz vezet, az elkövetı kettıtıl tizenkét évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı, míg gondatlan elkövetés esetén hat hónaptól nyolc évig terjed a szabadságvesztés-büntetés.

42

http://www.izz.waw.pl/izz_en/ A törvény lengyel nyelven a következı linken érhetı el: http://faolex.fao.org/docs/pdf/pol73902.pdf 44 http://www.gis.gov.pl/english/ 45 http://www.era.int/domains/corpus-juris/public_pdf/polish_penal_code2.pdf 43

35

Lettország A Kutatószolgálat a kérdésekkel a Lett Igazságügyi Minisztériumot46 kereste meg, ahonnan Inese NikuĜceva szakállamtitkár-asszony adott tájékoztatást a lejárt élelmiszerek árusításának lettországi szankcióiról. Szabálysértési szabályozás Lettországban az élelmiszerek forgalmazásának feltételeit az felügyeletérıl szóló törvény47, valamint kormányrendeletek, Gyümölcslevelek biztonsági és jelölési követelményeirıl kormányrendelet szabályozzák.

Élelmiszer-forgalom mint például a szóló 2003/128-as

Az Élelmiszer-forgalom felügyeletérıl szóló törvény rendelkezése szerint az Élelmiszer-ügyi és Állatorvosi Hivatal tisztségviselıi, az élelmiszer-elıállítók és forgalmazók abban az esetben nyilvánítják az élelmiszert fogyasztásra alkalmatlannak, ha • • • • • • •

az nem felel meg az élelmiszer-biztonsági követelményeknek; fogyaszthatósági idıtartama lejárt; nem a jogszabályoknak megfelelıen látták el jelöléssel; élelmiszer-vizsgáló laborokban lezajlott tesztek során romlottsága bebizonyosodik, vagy a romlottság érzékszerveken keresztül bizonyosságot nyer; az hamisított és ezáltal a fogyasztót félrevezették; jogszabályokban elıírt dokumentumokat nem tudják prezentálni; vagy ha más jogszabály így rendelkezik.

A fenti törvény rendelkezéseinek megsértését a szabálysértésekrıl szóló törvény szabályozza, a lejárt fogyaszthatósági idıtartamú élelmiszer forgalmazására (103.§) és az élelmiszerek tárolására és jelölésére (105.§) külön is kitérve. A szabálysértési hatóság ezekben az esetekben az Élelmiszerügyi és Állatorvosi Hivatal. Büntetıjogi szabályozás A lett büntetı törvénykönyv 202. cikkelyében szabályozza azt az esetet, amikor a jogszabályokban megfogalmazott élelmiszer-biztonsági követelményeknek nem megfelelı élelmiszer elıállítása és árusítása a fogyasztó súlyos egészségkárosodását, magántulajdon és a környezet séremét okozza. A törvény a szándékos elkövetést a következı büntetésekkel rendeli szankcionálni: • • • •

46 47

öt évig terjedı szabadságvesztés; közérdekő munka (a lett fordításban a kényszermunka terminológia szerepel); a minimálbér hatvanszorosának megfelelelı összegig terjedı pénzbüntetés; meghatározott kereskedelmi területen a kereskedelmi tevékenységi jognak felfüggesztése kettıtıl öt évig terjedı idıszakra, vagy határozatlan idıre.

http://www.tm.gov.lv/en/ http://faolex.fao.org/docs/texts/lat37829.doc

36

Litvánia

A lejárt szavatosságú élelmiszerek árusításának következményeivel, szankcióival kapcsolatos kérdésekkel a Litván Igazságügyi Minisztériumot48 kereste meg a Kutatószolgálat. A minisztériumból igen részletes tájékoztatást kaptunk Arunas Kazlauskas szakállamtitkár úrtól. Lejárt szavatosságú élelmiszerek árusítása Litvániában szabálysértésnek minısül. A Közigazgatási szabálysértésekrıl szóló törvény 189.cikkely (1) bekezdése az alábbiakról rendelkezik: "189. cikkely Termékek, szolgáltatások és nyersanyagok minıségi követelményeire vonatkozó elırások megszegése (1) Aki terméket, szolgáltatást, nyersanyagot úgy állít elı, szolgáltat illetve értékesít, hogy a minıségük, összetételük valamint csomagolásuk nem felel meg jogszabályokban elıírt mőszaki szabványoknak, feltételeknek és egyéb minıségi követelménynek, valamint terméket értékesít, szolgáltatást nyújt és nyersanyagot elıállít a minıség és biztonság tanusítására szolgáló dokumentumok nélkül szabálysértést követ el és figyelmeztetésben részesül vagy pénzbírsággal büntetendı az alábbi megkülönböztetések szerint: • egyéni vállalkozók 20-tól 100 litasig49 terjedıen (1.454 - 7.271 forint); • vállalatok alkalmazottai 150-tıl 300 litasig terjedıen (10.907 - 21.814 forint); • közalkalmazottak 500-tól 1000 litasig terjedıen (36.355 - 72.710 forint)." A szabálysértésekrıl szóló törvény 189. cikkelye vonatkozik mind a lejárt minıségmegırzéső idejő, mind a lejárt fogyaszthatósági idıtartamú élelmiszerek forgalmazására. A Büntetı Törvénykönyv 276. cikkelyének hatálya alá tartozik olyan élelmiszerek és italok elıállítása és forgalmazása, melyek közismerten életveszélyesek vagy ártalmasak az emberi egészségre. "276. cikkely Egészségre ártalmas termék elıállítása és forgalmazása (1) Aki eladási szándékkal élelmiszert vagy italt olyan anyagból állít elı, mely vitathatatlanul életveszélyes vagy egészségre ártalmas, vagy amely ártalmas adalékanyagokat tartalmaz, illetve aki ilyen termékeket forgalomba hoz vagy egyéb módon elérhetıvé tesz, bőncselekményt követ el és pénzbüntetéssel vagy két évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.

48 49

a Litván Igazságügyi Minisztérium honlapja: http://www.tm.lt/default.aspx?lang=3 1 litván litas az MNB 2007.október 29-ei hivatalos árfolyama alapján 72,71 forintnak felel meg.

37

(2) A büntetés nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben szereplı bőncselekmény súlyos egészségromlást vagy halált okoz. (3) Az (1) bekezdésben szereplı büntetést kell alkalmazni akkor is, ha az (1) bekezdésben szereplı bőncselekmény következményei gondatlanság miatt következnek be. (4) A (2) bekezdésben szereplı büntetést kell alkalmazni akkor is, ha a (2) bekezdésben szereplı bőncselekmény következményei gondatlanság miatt következnek be. (5) Az (1) és (2) bekezdésben szereplı bőncselekmények esetén jogi személyeket is büntetıjogi felelısség terheli." Egyéb esetekben, amikor lejárt szavatosságú élelmiszer árusítása halált vagy egészségkárosodást okoz, a Büntetı Törvénykönyv élet és az egészség elleni bőncselekmények szankciói alkalmazandók. Ezen tényállások a 132. cikkely (3) bekezdésében, 137. cikkely (3) bekezdésében valamint a 139. cikkelyben találhatók. "132. cikkely Gondatlanságból elkövetett emberölés (1) Aki mást gondatlanságból megöl, négy évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki gondatlanságból kettı vagy annál több embert megöl, hat évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (3) Aki az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bőncselekményt speciális biztonsági elıírások megszegésével követi el nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (4) A (3) bekezdésben szereplı bőncselekmény esetén a jogi személyeket is büntetıjogi felelısség terheli." "132. cikkely Gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés (1) Aki gondatlanságból másnak súlyos testi sértést vagy súlyos egészségkárosodást okoz, három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki gondatlanságból kettı vagy annál több embernek súlyos testi sértést vagy súlyos egészségkárosodást okoz, öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (3) Aki az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bőncselekményt speciális biztonsági elıírások megszegésével követi el, hét évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (4) A (3) bekezdésben szereplı bőncselekmény esetén a jogi személyeket is büntetıjogi felelısség terheli."

38

"139. cikkely Gondatlanságból elkövetett könnyő testi sértés (1) Aki gondatlanságból másnak könnyő testi sértést vagy könnyő egészségkárosodást okoz, közérdekő munkával, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki gondatlanságból kettı vagy annál több embernek könnyő testi sértést vagy könnyő egészségkárosodást okoz, öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (3) A 139. cikkelyben szabályozott bőncselekmény csak abban az esetben szankcionálható, ha azt a sértett vagy jogi képviselıje magánindítványban kéri." A lejárt szavatosságú élelmiszerek újracímkézése Litvániában szabálysértésnek minısöl, melyet a szabálysértési törvény 16313 cikkelyének (3) bekezdése szabályoz. "16313 cikkely. Jogszabályi rendelkezés szerinti jelölés nélküli termékek árusítása, valamint a termékrıl szóló hamis információk megjelenítése (3) Termékrıl szóló hamis információk megjelenítése a terméken lévı jelölésen megrovással vagy pénzbüntetéssel büntetetndı az alábbi kategóriák alapján: • egyéni vállalkozók esetén 20-tól 100 litasig50 terjedıen(1.454 - 7.271 forint); • vállalatok alkalmazottai esetén 100-tıl 500 litasig terjedıen (10.907 - 21.814 forint); • közalkalmazottak esetén 500-tól 1000 litasig terjedıen ((36.355 - 72.710 forint)." A szabálysértési felelısség megállapítása az Állami Élelmiszerügyi- és Állat-egészségügyi Szolgálat51 hatáskörébe tartozik.

50 51

1 litván litas az MNB 2007.október 29-ei hivatalos árfolyama alapján 72,71 forintnak felel meg. http://www.vet.lt/en/?PHPSESSID=b7b6b830fa1371bb0bf7604c372f94b0

39

Málta A Kutatószolgálat a kérdésekkel a Máltai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot52 kereste meg. A Hatóság munkatársa, John Attard Kingswell adott tájékoztatást a lejárt élelmiszerek árusításának máltai szankcióiról. A minıségmegırzési idı Lejárt minıségmegırzési idejő élelmiszer forgalmazása önmagában még nem jogszabályellenes. Az ellenırzı hatóságnak kell bebizonyítani azt, hogy az élelmiszer nem biztonságos illetve azt, hogy az élelmiszer vagy összetevıi nem felelnek meg a minıségi követelményeknek. Ebben az esetben az egészségügyi ellenır lepecsételheti a kérdéses terméket és mintát küldhet az Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz további vizsgálat céljából. Amennyiben a vizsgálat során kiderül, hogy az élelmiszer nem biztonságos illetve, hogy az élelmiszer vagy összetevıi nem felelnek meg a minıségi követelményeknek, az Élelmiszerbiztonságról szóló 2002. évi 14. törvény53 14. és 17. szakaszait kell alkalmazni. A büntetés elsı elkövetés esetén legalább kétszáz, legfeljebb ezer máltai líráig54 (21.800 109.000 forint) terjedı pénzbüntetés és/vagy hat hónapig tartó szabadságvesztés. A büntetés második elkövetés esetén legalább ezer, legfeljebb kétezer máltai líráig (109.000 - 218.000 forint) terjedı pénzbüntetés és/vagy egytıl két évig terjedı szabadságvesztés. A bíróság ezentúl kötelezheti az elkövetıt a felmerült költségek megfizetésére is. Az Élelmiszerbiztonságról szóló törvény 51. §-a teszi lehetıvé egy alternatív intézkedést, melynek során a Hatóság kötelezheti az elkövetıt arra, hogy az érintett termékeket önként adja át, ebben az esetben nem történik mintavétel. Az egészségügyi ellenır saját mérlegelési jogkörében dönthet errıl a lehetıségrıl, mellyel a jogygyakorlat szerint akkor élnek, amikor csupán kis mennyiségő élelmiszerrıl, vagy a minıségmegırzési idı kismértékő túllépésrıl van szó. ebben az esetben az ellenır lepecsételi az érintett élelmiszert, és az elkövetınek pénzbírságot kell fizetnie az élelmiszer megsemmisítéséért. Az Egészségügyi Hatóságok szolgáltatási díjairól szóló 2003. évi 134. sz. törvény55 rendelkezése alapján a pénzbírság ebben az esetben az elsı 10 kilogramm élelmiszer esetén tíz máltai líra (1.090 forint), míg minden további 10 kilogramm esetén öt máltai líra (540 forint). A pénzbírság legmagasabb összege nem haladhatja meg a kétszéz máltai lírát (21.800 forint). Fogyaszthatósági idıtartam A lejárt fogyaszthatósági idıtartamú élelmiszerek forgalmazása az Élelmiszerbiztonságról szóló törvény 11.§ (5) bekezdése értelmében tilos. Amennyiben ezt a szabályt megszegik, úgy a fentebb kifejtett büntetéseket kell alkalmazni.

52

http://www.health.gov.mt/fsc/fschome.htm http://docs.justice.gov.mt/lom/legislation/english/leg/vol_14/chapt449.pdf 54 A Tanács 1134/2007/EK rendelete ( 2007. július 10.) szerint 0,4293 máltai líra ér 1 eurót 55 http://www.doi.gov.mt/EN/legalnotices/2004/03/LN134.pdf 53

40

Újracímkézés Az élelmiszerek jelölésérıl, bemutatásáról és reklámozásáról szóló 2004. évi 483. sz. törvény56 14.§ (4) bekezdése szerint jogszabályellenes az, ha valaki az élelmiszer jelölésén kötelezıen feltüntetendı információkat elrejti, felismerhetetlenné teszi vagy azokat megváltoztatja. Amennyiben ezt a szabályt megszegik, úgy a fent kifejtett büntetéseket kell alkalmazni. Máltában az Élelmiszerbiztonságról szóló törvény a büntetıjogi törvények körébe tartozik, melynek V. fejezete rendelkezik a büntetıeljárás megindításáról illteve a kiszabható szankciókról. Büntetıeljárás kezdeményezése Amennyiben e törvény rendelkezései megsértésének megalapozott gyanúja merült fel, a rendırség – az Egészségügyi Hatóság értesítésére – az elkövetıvel szemben az illetékes bíróság elıtt büntetıeljárást kezdeményez.

56

http://faolex.fao.org/docs/pdf/mlt48578.pdf

41

Norvégia A lejárt szavatosságú élelmiszerek forgalmazásának büntetıjogi szankcionálását a norvég büntetı törvénykönyv57 alapján ismertetjük. 153.§ Aki más személy számára, állatállomány takarmányozására vagy egyéb célra – a termék egészségre ártalmas jellegét eltitkolva – élelmiszerként olyan terméket kínál eladásra, ad el vagy egyéb módon megkísérel forgalomba hozni, amely rendeltetésszerő felhasználása esetén feltehetıen káros az egészségre, öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetetndı. A társtettesek az elkövetıvel azonos büntetéssel büntetendık. 359.§ Aki szándékosan vagy gondatlanságból 1. élelmiszerként, takarmányként vagy élénkítıszerként olyan terméket kínál eladásra, amely hamisítás, éretlenség, romlás, hibás elıállítás tartósítási módszer vagy egyéb okok miatt ártalmas az egészségre, vagy 2. egészségre ártalmas anyagot tartalmazó, ruhát, szövetet, tapétát, játékot vagy az élelmiszer-feldolgozáshoz vagy tartósításához használatos eszközt vagy szerszámot kínál eladásra, három hónapig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. Azonos büntetéssel sújtható az is, aki kereskedelmi tevékenységében állít elı ilyen termékeket.

57

http://www.legislationline.org/upload/legislations/51/ec/c428fe3723f10dcbcf983ed59145.htm

42

Románia A Kutatószolgálat a lejárt szavatosságú élelmiszerek eladásával kapcsolatos kérdésekkel a Román Nemzeti Állategészségügyi- és Élelmiszer-biztonsági Hatóságot58 kereste meg. A román szabályozásról és szankciórendszerrıl Dr. Dan Marcu, a hatóság fıigazgatója készített összeállítást, melyet az alábbiakban ismertetünk. A román jogrendszerben az állategészségügyi és az élelmiszerbiztonsági kötelezettségek megsértésérnek szankcióit a 679/2006 számú kormányrendelettel módosított 984/2005 számú kormányrendelet tartalmazza. 4.§ Az élelmiszerek, állati eredető melléktermékek, takarmány és állatgyógyászati termékek • elıállítására; • feldolgozására és • értékesítésére vonatkozó állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági jogszabályi kötelezettségek megsértésének számítanak és a) természetes személy elkövetı esetén 500-tól 1000 lejig59 (RON) (37.365 - 74.730 forint) terjedı, míg jogi személy elkövetı esetén 1000-tıl 5000 RON-ig (74.730 373.650 forint) terjedı bírság szabandó ki a következı esetekben: 2.

Élelmiszerek és takarmányok végsı fogyasztó számára történı értékesítése nem megfelelı helyszínen; állat-egészségügyi hatóság által az értékesítésre jóvá nem hagyott helyszínen; valamint a higiéniai követelményeket figyelembe nem véve.

6.

Az élelmiszerek és takarmányok csomagolása és címkézése nem felel meg a hatályos jogszabályi elıírásoknak, valamint az élelmiszerek és takarmányok címkézés nélküli raktározása, szállítása és értékesítése továbbá ezek kereskedelmi forgalomba hozatala.

b) 15 000-tıl 20 000 RON-ig (1.120.950 - 1.494.600 forint) terjedı bírság szabandó ki a következı esetekben:

58 59

11.

A mikrobiológiai követelményeknek nem megfelelı; a határértéknél több növényvédıszer-maradékot tartalmazó; valamint felhatalmazott laboratórium által megállapítottan szennyezett alapanyagokat tartalmazó élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatala.

13.

Olyan élelmiszer értékesítése, melyeknek minıségmegırzési idıtartama lejárt, illetve a hatáskörrel rendelkezı hatóság által fogyasztásra alkalmatlannak minısített élelmiszerek értékesítése.

http://www.ansv.ro/menu.php?modul=judetul.php&idjudet=0&judetul=Centrala Az MNB hivatalos devizaárfolyama alapján 2007. október 12-én 1 RON = 74,73 HUF

43

c) 10 000-tıl 20 000 RON-og (747.300 - 1.494.600 forint) terjedı bírság szabandó ki a következı esetekben: 4.

A sérült vagy fertızı betegségben szenvedı állatból származó emberi és állati fogyasztásra szánt húsok, húskészítmények, tej és tejtermékek és egyéb állati eredető készítmények felhasználása nem felel meg a hatályos állategészségügyi elıírásoknak.

13.

Hústermékek árusítása állategészségügyi hatóság szakvéleményének hiányában.

Büntetıjogi szankciók az egészségre veszélyes élelmiszerek elıállításához és értékesítéséhez kapcsolódóan: A román Büntetı Törvénykönyv 313. §-ban az alábbi vonatkozó rendelkezéseket találjuk: Aki hamisított, megváltoztatott összetételő, tiltott vagy egészségre veszélyes élelmiszert vagy italt elıállít; vagy – tudván az élelmiszer vagy ital hamisított, tiltott vagy egészségre veszélyes mivoltáról – eladásra kínál, egytıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. Szintén egytıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı az, aki élelmiszeripari terméket hamisítással vagy összetételének megváltoztatásával egészségre veszélyessé alakít. Aki húsipari terméket állat-egészségügyi vizsgálat nélkül hoz forgalomba, és a termék egészség-károsodáshoz vezet, kettıtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. A büntetés öttıl tizenöt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény halált okoz

44

Svédország Svédországban az élelmiszerbiztonságért a Nemzeti Élelmiszerügyi Hatóság60 felelıs. A hatóság a kormánynak közvetlenül felelıs központi közigazgatási szerv. A Hatóságtól Leo Jager ügyvéd adott tájékoztatást a svéd szabályozásról. Az élelmiszer, melynek fogyaszthatósági idıtartama lejárt, nem biztonságos élelmiszernek minısül (178/2002/EK rendelet 14. cikkely), forgalmazása szabálysértés és a svéd Élelmiszerekrıl szóló törvény61 29.§- a értelmében pénzbírsággal büntetendı. A lejárt minıségmegırzési idıtartamú élelmiszer nem válik automatikusan veszélyessé, ezért árusítása nem tiltott. Ugyanakkor az élelmiszer-forgalmazónak – aki ilyen élelmiszert árusít – garantálnia kell, hogy a termék megfelelı minıségő és biztonságos. Ez azt jelenti, hogy a hatáskörrel rendelkezı hatóság követelheti, hogy a forgalmazó mutassa be azon dokumentációkat, illetve szolgáltasson információt arról, hogy ennek a követelménynek milyen módon tesz eleget, illetve a lehetséges kockázatokkal szemben hogyan védekezik. Amennyiben a forgalmazó nem képes bebizonyítani, hogy a termék megfelelı minıségő és biztonságos, úgy az élelmiszer nem- biztonságossá válik, melynek eladása tilos. A végsı fogyasztónak szánt becsomagolt élelmiszerek a svéd jog szerint nem címkézhetıek újra. Ha az újracímkézés mégis bekövetkezne, ez a cselekmény az élelmiszer-szabályozás megsértését jelenti, és szabálysértés miatt pénzbírsággal büntetendı. A szankciókról 1. Pénzbüntetés A Svéd Büntetı Törvénykönyv szerint a pénzbüntetés súlyosságát egységekben határozzák meg Az elkövetı vagyoni viszonya alapján kerül sor annak meghatározására, hogy egy egység mennyi svéd koronának (SEK) felel meg. A pénzbüntetés végsı összegét az egységek számának és az egy egységre jutó pénzösszegnek szorzataként határozzák meg.62 Ennek a rendszernek az a célja, hogy a pénbüntetés súlyát ne befolyásolja az elkövetı vagyoni helyzete. Amennyiben egy jómódúbb illetve szegényebb ember ugyanazt a bőncselekményt követi el, ugyanannyi egységnyi pénzbüntetésre ítélik. Azonban a pénzbüntetés összegének kiszabásakor a vagyoni helyzet alapján a gazdagabb elkövetınek magasabb pénbüntetést kell fizetni.

60

Nemzeti Élelmiszerügyi Hatóság: http://www.slv.se/templates/SLV_MiddlePage.aspx?id=3211&epslanguage=EN-GB 61 A jogszabály angol nyelven: http://www.slv.se/upload/nfa/documents/food_regulations/FoodAct2007.pdf 62 Hasonlóan a magyar szabályozáshoz, ahol azonban nem egységeket, hanem a napi tételek számát és az egynapi tételnek megfelelı összeget határozzák meg. (szerk.)

45

A büntetési egységek száma 30 és 150, míg egy egység 50 és 1000 SEK63 (1368 - 27.350 forint) között állapítható meg. Így a kiszabható legnagyobb pénzbüntetés 150.000 SEK (4.102.000 forint) A pénzbüntetés 750 SEK-nél (20.516 forint) nem lehet alacsonyabb. 2. Szabadságvesztés A svéd élelmiszer-szabályozásban sokáig lehetıség volt két évig tartó szabadságvesztés büntetést kiszabni. Ez a lehetıség tavaly, az új Élelmiszerekrıl szóló törvény hatálybalépésével megszőnt. Leo Jager fontosnak tartja annak hangsúlyozását, hogy ez a változás nem azért következett be, mert megváltozott az élelmiszer-szabályok megszegésével kapcsolatos jogi és erkölcsi álláspont, hanem jogtechnikai változásról van szó. A Legfelsıbb Bíróság 2005-ben kiadott egy álláspontot, mely szerint kizárólag a Svéd Parlament, illetve egyes meghatározott esetekben a Kormány bír hatáskörrel annak eldöntésére, hogy mely bőncselekmények vagy vétségek büntethetık szabadságvesztéssel. Sajnálatos módon számos élelmiszerrel kapcsolatos jogszabályt a Nemzeti Élelmiszerügyi Hatóság saját hatáskörében alkotott meg, ezért az ezekben a szabályokba foglalt szabadságvesztés büntetési lehetıségek ellentétessé váltak a Legfelsıbb Bíróság álláspontjával. Az új Élelmiszerekrıl szóló törvény elfogadásakor a parlament ezt az ellentmondást úgy szüntette meg, hogy a törvénybıl kihagyta a lehetséges büntetések közül a szabadságvesztést. Ezzel egyidıben a kormány igéretet tett arra, hogy az élelmiszerrel kapcsolatos bőncselekmények szabadságvesztéssel való szankcionálás érdekében a kormányzat újabb jogszabályz fog alkalmazni. A Nemzeti Élelmiszerügyi Hatóság jelenleg erre a kormányzati lépésre vár.

63

Egy svéd korona 2007.október 30-án az MNB hivatalos árfolyama szerint 27,35 forintnak felel meg.

46

Összefoglaló táblázat Az alábbiakban egy táblázatban összefoglaljuk az egyes országokban hatályos szankciókat. A pénzbüntetésnél és pénzbírságnál az összegeket forintban adjuk meg. ORSZÁG

EGYÉB BTK.

SZABADSÁGVESZTÉS

PÉNZBÜNTETÉS

Ausztria

max. 1 év

max. 30.018.600

nincs adat

Belgium

nincs adat

nincs adat

nincs adat

Bulgária

max. 15 év

nincs adat

közérdekő munka

Csehország

nincs adat

nincs adat

nincs adat

Észtország

nincs adat

max. 8.110.000

nincs adat

Finnország

max. 6 hónap

van

nincs adat

nincs adat

Horvátország

max. 6 hónap

van

nincs adat

max. 17.305.000

Lengyelország

max. 8 év

nincs adat

nincs adat

nincs adat

Lettország

max. 5 év

max. a minimálbér hatvanszorosa

közérdekő munka; kereskedési jog felfüggesztése

nincs adat

Litvánia

max. 8 év

max. 72.710

megrovás

max. 72.710

max. 6 hónap

max 218.000

nincs adat

nincs adat

Norvégia

max. 5 év

nincs adat

nincs adat

nincs adat

Románia

max. 15 év

max. 1.494.600

nincs adat

nincs adat

várható a bevezetése

max. 4.102.000

nincs adat

nincs adat

Málta

Svédország

64

A korábban idézett Népszabadság cikk alapján

47

SZANKCIÓ

PÉNZBÍRSÁG

max. 10.200.000 25-tıl több ezer euróig terjedı64 max. 491.700 max. 476.500.000 max. 811.000