Légkör-Harmatpont megfigyelés

Légkör-Harmatpont megfigyelés A tanulói munkafüzetet összeállította: Szabóné Sinkó Tünde Lektorálta: Dr. Farsang Andrea

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A levegő páratartalmának kimutatása, összefüggései a hőmérséklet változtatásával Eszközszükséglet: 



Szükséges eszközök: pet palack, olló, alufólia, hőmérő, ceruza (színes, grafit), stopperóra, hajszárító, 2 db vasháromláb, 2 db drótháló, 2 db Erlenmeyer lombik, 2 db üvegcső, 2 db gumidugó, szilikon cső, borszeszégő, gyufa, jégkocka készítő, főzőpohár Szükséges anyagok: víz, jég

A kísérlet elméleti háttere A harmatpont a levegőnek az a hőmérséklete, amelyen az adott nedvességtartalmú levegő a folyékony vízre nézve telítetté válik. A harmatpontnál – a harmatpont-hőmérsékletnél – alacsonyabb környezeti hőmérsékletnél megindul a víztartalom kicsapódása, a kondenzáció. A légkör vízgőz mennyiségét g/m3-ben fejezzük ki. A telítettségi görbe segítségével megismerhetjük, hogy az adott hőmérsékletű levegő mennyi vízgőzt képes befogadni. Ez a hőmérséklet a telítettségi hőmérséklet: harmatpont.

A kísérlethez kapcsolódó számítás és megfigyelések leírása Feladat: Figyeljük meg, mi történik, hogyha csökken a hőmérséklet! 1., Készíts pet palackból egy műanyagtartót! Vond körbe alufóliával! Tégy bele jégkockákat! Figyeljük meg a jég halmazállapot változását!

A tanulói munkafüzet és a kapcsolódó tanári segédlet a Csongrádi TErmészetTUDOmányos Diáklaboratórium című TÁMOP 3.1.3-11/2-2012-0037 számú projekt keretében készült.


A hőmérséklet csökkenésével az alufóliával borított műanyag felületén érdekes változást tapasztalunk. Mi történt? Írd le tapasztalataidat? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. A hétköznapi életben, mikor figyelhetjük meg a jelenséget? ................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................

Növeljük a víz hőmérsékletét! 2. Állítsd össze a következő kísérletet!



Végy elő 2 db Erlenmeyer lombikot! Az egyiket töltsd meg vízzel kb. 1/2 részéig! Mindkettőbe dugj egy gumidugót, amibe szúrj egy üvegcsövet! Kapcsold össze a két Erlenmeyer lombikot egy szilikon csővel! Nagyon óvatosan, helyezd a két Erlenmeyer lombikot 2 db vasháromlábra a képen látható módon!

A vizet tartalmazó lombikot kezdd el melegíteni egy borszeszégő segítségével! Figyeld meg, mi történik a lombikokban? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Kb. 5 perc múlva jégkockával kezdd el hűteni az „üres” lombik oldalát! Mit veszel észre a lehűtött lombik belső falán? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Amennyiben van rá lehetőség melegítsd a lombik falát hajszárítóval! Mit tapasztalsz? ................................................................................................................................................. A tanulói munkafüzet és a kapcsolódó tanári segédlet a Csongrádi TErmészetTUDOmányos Diáklaboratórium című TÁMOP 3.1.3-11/2-2012-0037 számú projekt keretében készült.


Készíts telítettségi diagramot a táblázatban szereplő adatok segítségével! 3. A táblázat megmutatja, hogy az adott hőmérsékleten hány gramm vízgőzt képes maximálisan befogadni 1m3 levegő?

Léghőmérséklet ˚C Vízgőztartalom g/m3

-30

-25

-20

-15

-10

-5

0

5

10

15

20

25

30

35

0,4

0,7

1,1

1,6

2,4

3,4

4,8

6,8

9,4

12,8

17,3

23,1

30,4

39,6

Készíts telítettségi görbét! y tengelyen a vízgőztartalom x tengelyen a hőmérséklet



4. Számítási feladat: A tanterem levegőjének hőmérséklete 20 ˚C és m3-ként 9,4 gramm vízgőzt tartalmaz. Állapítsd meg a táblázat segítségével, hogy mikor válik telítetté a terem levegője? Hogyan érhető el a telítettségi állapot? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................

Az ismeretek ellenőrzése: 1., Miért esik minden nap az eső a forró övezet egyenlítői övében? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. 2., Hány óra körül kezd el esni az eső? Írd le gondolataidat! ................................................................................................................................................. 3., Hogyan célszerű megoldani a szobád szellőztetését? ................................................................................................................................................. 4., Mit nevezünk harmatpontnak? ................................................................................................................................................. 5., Milyen csapadékfajtákat ismersz? ................................................................................................................................................. Felhasznált szakirodalom: Nagy Balázs- Nemerkényi Antal- Sárfalvi Béla- Ütőné Visi Judit: Általános természetföldrajz, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest-2013. www. webbeteg.hu www.wikipedia.hu A tanulói munkafüzet és a kapcsolódó tanári segédlet a Csongrádi TErmészetTUDOmányos Diáklaboratórium című TÁMOP 3.1.3-11/2-2012-0037 számú projekt keretében készült.


Tanári magyarázat A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A levegő páratartalmának kimutatása, összefüggései hőmérséklet változtatásával Eszközszükséglet: 

Szükséges eszközök: pet palack, olló, alufólia, hőmérő, ceruza (színes, grafit), stopperóra, hajszárító, 2 db vasháromláb, 2 db drótháló, 2 db Erlenmeyer lombik, 2 db üvegcső, 2 db gumidugó, szilikon cső, borszeszégő, gyufa, jégkocka készítő, főzőpohár



Szükséges anyagok: víz, jég

A kísérlet elméleti háttere A harmatpont a levegőnek az a hőmérséklete, amelyen az adott nedvességtartalmú levegő a folyékony vízre nézve telítetté válik. A harmatpontnál – a harmatpont-hőmérsékletnél – alacsonyabb környezeti hőmérsékletnél megindul a víztartalom kicsapódása, a kondenzáció. A légkör vízgőz mennyiségét g/m3-ben fejezzük ki. A telítettségi görbe segítségével megismerhetjük, hogy az adott hőmérsékletű levegő mennyi vízgőzt képes befogadni. Ez a hőmérséklet a telítettségi hőmérséklet: harmatpont.

A kísérlethez kapcsolódó számítás és megfigyelések leírása Feladat: Figyeljük meg, mi történik, hogyha csökken a hőmérséklet! 1., Készíts pet palackból egy műanyagtartót! Vond körbe alufóliával! Tégy bele jégkockákat! Figyeljük meg a jég halmazállapot változását! A tanulói munkafüzet és a kapcsolódó tanári segédlet a Csongrádi TErmészetTUDOmányos Diáklaboratórium című TÁMOP 3.1.3-11/2-2012-0037 számú projekt keretében készült.


A hőmérséklet csökkenésével az alufóliával borított műanyag felületén érdekes változást tapasztalunk. Mi történt? Írd le tapasztalataidat? A hőmérséklet csökkentésével a műanyag tartó felületén pára jelenik meg. A pára megjelenéséhez tartozó hőmérséklet a harmatpont. A cél a harmatképződés folyamatának megértetése. A hétköznapi életben, mikor figyelhetjük meg a jelenséget? A hétköznapi életben nagyon sokszor találkozhatunk a jelenséggel. Például: 

Hűtőből elővett üvegedény külső felülete a meleg szobában párássá válik



Tükörre lehelünk, elhomályosodik



A szemüveg lencséje télen a hidegből a melegebb helyiségbe lépve bepárásodik



Az autó szélvédőjén is pára jelenik meg



Rosszul szigetelt ablak üvege télen bepárásodik



Fürdőszoba csempéjén, tükrön, csöveken lecsapódik a pára



A fű harmatos nyári reggeleken



Összekeményedhet a papírzacskóban tárolt só, ha párás helyen van



Stb.



Növeljük a víz hőmérsékletét! 2. Állítsd össze a következő kísérletet!

Végy elő 2 db Erlenmeyer lombikot! Az egyiket töltsd meg vízzel kb. ½ részéig! Mindkettőbe dugj egy gumidugót, amibe szúrj egy üvegcsövet! Kapcsold össze a két Erlenmeyer lombikot egy szilikon csővel! Nagyon óvatosan, helyezd a két lombikot 2 db vasháromlábra a képen látható módon!

A vizet tartalmazó lombikot kezdd el melegíteni egy borszeszégő segítségével!



Figyeld meg, mi történik a lombikokban? A hőmérséklet növekedésével a víz egyre jobban párolog. Nő a lombik légterében a levegő vízgőztartalma. Ha eléri a maximálisan befogadható mennyiséget telítetté válik. A másik lombikba átvezethető a vízgőz a szilikon cső segítségével. Kb. 5 perc múlva jégkockával kezdd el hűteni az „üres” lombik oldalát! Mit veszel észre a lehűtött lombik belső falán?

A másik lombikban a hőmérséklet csökkenésével érhető el a harmatpont. Mivel itt kisebb a légtérben a levegő vízgőztartalma. Csapadékképződés figyelhető meg. Amennyiben van rá lehetőség melegítsd a lombik falát hajszárítóval! Készíts telítettségi diagramot a táblázatban szereplő adatok segítségével! 3. A táblázat megmutatja, hogy az adott hőmérsékleten hány gramm vízgőzt képes maximálisan befogadni 1m3 levegő? A diagram elkészítése során gyakoroljuk a számadatok grafikus ábrázolását. Javasoljuk a színes ceruza használatát.

Léghőmérséklet ˚C

-30

-25

-20

-15

-10

-5

0

5

10

15


20

25

30

35

Légkör-Harmatpont megfigyelés A tanulói munkafüzetet összeállította: Szabóné Sinkó Tünde Lektorálta: Dr. Farsang Andrea Vízgőztartalom g/m3

0,4

0,7

1,1

1,6

2,4

3,4

4,8

6,8

9,4

12,8

17,3

23,1

30,4

Készíts telítettségi görbét! y tengelyen a vízgőztartalom x tengelyen a hőmérséklet

4. Számítási feladat: A tanterem levegőjének hőmérséklete 20 ˚C és m3-ként 9,4 gramm vízgőzt tartalmaz. Állapítsd meg a táblázat segítségével, hogy mikor válik telítetté a terem levegője? Hogyan érhető el a telítettségi állapot? A telítettségi állapot két úton érhető el. Vagy csökkentjük a teremben a levegő hőmérsékletét (10 ˚C) vagy adott hőmérséklet mellett növeljük a levegő páratartalmát. Az ismeretek ellenőrzése: 1., Miért esik minden nap az eső a forró övezet egyenlítői övében? A tanulói munkafüzet és a kapcsolódó tanári segédlet a Csongrádi TErmészetTUDOmányos Diáklaboratórium című TÁMOP 3.1.3-11/2-2012-0037 számú projekt keretében készült.

39,6


Az Egyenlítő mentét egyetlen, forró, csapadékos évszak jellemzi. Évi középhőmérséklet: 25˚C-28˚C. Ez a dús, szinte áthatolhatatlan esőerdők vidéke. Az esőerdőben magas a páratartalom is, ezért fullasztó hőség uralkodik egész nap. Levegő páratartalma 80-100%. 2., Hány óra körül kezd el esni az eső? Írd le gondolataidat! Minden nap időjárása egyforma. Délelőtt szinte az elviselhetetlenségig felmelegszik a levegő. A meleg, páradús levegő felszáll, felhő képződik. Kora délután elered az eső, és zápor kíséretében megöntözi a növényeket. Emiatt a mindennapos esők övének is nevezik a területet. 3., Hogyan célszerű megoldani a szobád szellőztetését? Néhány fontos tudnivaló: A levegő hőmérséklete mellett, a páratartalom is nagyon lényeges összetevője a levegő minőségének. Az egészséges felnőtt ember számára a 40-60 %-os páratartalom az optimális, mind a komfortérzet, mint az egészségmegőrzés céljából. Kisgyermekek szobájában ennél magasabb is lehet a páratartalom, náluk a 60-70 %-os az ideális. A túl alacsony páratartalom kiszáradásra hajlamosít: ilyen környezetben a nyálkahártyák irritációja könnyebben kialakul. Ennek jelei: a szemek szárazsága, égő érzése, torokkaparás, szájszárazság, a légutak nyálkahártyájának irritációját száraz köhögés jelzi. A száraz levegő bőrünket is szárítja, ezért a bőr megfelelő ápolására is fokozottan ügyelnünk kell. 4., Mit nevezünk harmatpontnak? A harmatpont a levegőnek az a hőmérséklete, amelyen az adott nedvességtartalmú levegő a folyékony vízre nézve telítetté válik. 5., Milyen csapadékfajtákat ismersz? csoportosítsuk a válaszokat Felhasznált szakirodalom: Nagy Balázs- Nemerkényi Antal- Sárfalvi Béla- Ütőné Visi Judit: Általános természetföldrajz, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest-2013.



www. webbeteg.hu www.wikipedia.hu


Légkör-Harmatpont megfigyelés

Recommend Documents