FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY 3.3
Latexallergia egészségügyi dolgozók körében Tárgyszavak: egészségvédelem; káros hatás; allergia; latex; keményítő; egészségügy; vizsgálat; statisztika.
A természetes gumiból készült kesztyű okozta allergia gyakori az egészségügyi dolgozók körében. Kórházi dolgozók vizsgálata során a latexérzékenység 3–5-ször nagyobb volt a betegekkel közvetlen kapcsolatban levő, mint a közvetlen kapcsolatban nem levő orvosok és nővérek körében. A latexallergia kialakulását befolyásolja a genetikai alapú túlérzékenység (atópia), a kesztyű használatának gyakorisága, korábban, illetve jelenleg meglévő bőrgyulladás és a kesztyűben végzett munka időtartama. A latex bőrbetegségeket (bőrszárazság, bőrgyulladás, bőrvörösség, csalánkiütés), a latex anyagú kesztyűkben használt – a latex antigénekhez kötődő – keményítő alapanyagú hintőpor pedig kötőhártyagyulladást, orrnyálkahártya-gyulladást és asztmát okozhat. A kórház azon területein, ahol hintőporozott gumikesztyűt használnak, a levegőben szálló latex allergének koncentrációja 5–10-szeres azokhoz a területekhez képest, ahol nem alkalmaznak ilyen kesztyűt. Az alábbi cikkben ismertetett vizsgálatok célja a latex okozta allergiás reakciók gyakoriságának, előfordulásának és a kórházi dolgozók érzékennyé válásának a vizsgálata volt az olaszországi Trieszt város kórházaiban.
Anyagok és módszerek A vizsgálatokban 1040, trieszti kórházakban dolgozó orvos, műtős, illetve laboratóriumi dolgozó vett részt (a vizsgált osztályokon latex anyagú kesztyűt viselő 1156 dolgozó 90%-a). Az 1997–99 között lefolytatott első vizsgálatsorozatban az 1040 főt megvizsgálták, majd egy kérdőívet töltöttek ki a korábbi és a jelenlegi egészségi állapotukról, a
latexszel való kapcsolatukról és az atópiáról. Tűszúrással vizsgálták a latexre és egyéb allergénekre adott reakcióikat. 1999-ben betiltották a hintőporral kezelt gumikesztyűk használatát és bevezették a kis fehérje- és latextartalmú, hintőpormentes kesztyűk alkalmazását. A második vizsgálatsorozatban 2000-2002-ben – immár hintőpormentes környezetben – megismételték a korábban végzett vizsgálatokat. A kérdőív A kérdőíven – amely kitöltésének egyik célja volt, hogy kizárják a vizsgálatokból a latex bőrtesztre súlyos reakciót mutatókat és az asztmásokat – személyi adatokat, családi és személyes kórelőzményeket, a kesztyű használatával kapcsolatos adatokat és az észlelt tüneteket kellett kitölteni. A latexszel érintkezés során tapasztalt tünetek voltak: • munkavégzés során jelentkező, vagy ott jelentősen súlyosbodó köhögés, • zihálás és fulladás, • tüsszögés és/vagy viszkető orrfolyásként jelentkező orrnyálkahártya gyulladás, • csalánkiütés, • a használattól számított 15 percen belül jelentkező pirosodás a kesztyűvel érintkezés helyén, • bőrgyulladás, amely 2–3 nappal a kesztyű használata után jelentkezett, • a fenti tünetekre való egyéni vagy családi eredetű genetikai eredetű túlérzékenység. Bőrvizsgálatok Vizsgálták a résztvevőknek a belélegzett allergénekre, a pollenekre és a latex összetevőire adott reakcióit (a latexminta fehérjetartalma 12,5 µg/cm3 volt). Mindkét alkar megtisztítása után bejelölték a bőrvizsgálatok pontjait, a vizsgálati anyagokból a jelölés helyére cseppentettek majd speciális tűkkel megszúrták a cseppek helyét. A bőrreakciókat 15 percenként olvasták le, 3 mm-nél nagyobb foltokat tekintettek pozitív eredménynek. A belélegzett allergénre adott egy pozitív reakciót az atópia kritériumának tekintettek.
Statisztikai elemzés A kapott eredményeket SPSS for Windows program segítségével, statisztikai eljárásokkal (pl. χ2-próba) értékelték. A Fischer-féle egzakt tesztet alkalmazták, ha a minták száma az adott esetben 5-nél kevesebb volt. Kiszámították az esélyarányok (odds ratio, OR) és a 95%-os konfidencia intervallumok (CI) értékeit.
A kapott eredmények ismertetése Az első vizsgálatsorozatban 1040 dolgozó vett részt, további 116 érintett munkavállaló nem kívánt részt venni az orvosi vizsgálaton és a bőrpróbákon. A vizsgálatba bevont személyek adatait (átlagéletkor, a munkában töltött idő, nemek megoszlása), valamint a legfontosabb kapott eredményeket az 1. táblázat mutatja be. Ugyancsak ebben a táblázatban láthatók megbontva a második, követéses vizsgálatban részt vevő és részt nem vevő személyek első vizsgálatbeli eredményei is. A követéses vizsgálatban részt nem vevők átlagosan rövidebb ideje dolgoztak és több allergiás tünetről számoltak be, mint a vizsgálatban részt vevők. Szignifikáns összefüggést tapasztaltak a kesztyű okozta tünetek és a nem (a latexkesztyű okozta tünetek gyakrabban fordultak elő a nők esetében /24,6%/, mint a férfiak esetében /14,6%/), valamint a munkában eltöltött idő és a kesztyű használatának időtartama között. A tünetek leggyakrabban műtőkben (33,5%), laboratóriumokban és vesedialízis központokban (25,4%) jelentkeztek. Az OR értékek tekintetében szignifikáns volt a kapcsolat a nem (nők), illetve a családi vagy egyéni genetikai túlérzékenység esetén. A követéses vizsgálatok A követéses vizsgálatokat 2000–2002. között 960 főnél (92,3%) végezték el, a kapott eredmények a 2. táblázatban láthatók. A követéses vizsgálatokban részt nem vevők erősebb allergiás reakciókra panaszkodtak és a családi eredetű genetikai érzékenységük is nagyobb volt. Allergiás reakció miatt senki nem hagyta el a szakmáját, legfeljebb más kórházakba mentek dolgozni. A követéses vizsgálatok során 19 fő (2,7%) esetében okozott a kesztyű először panaszokat. A különböző tünetek esetén általában kb. 70%-nál a tünetek javultak vagy megszűntek.
1. táblázat A vizsgált populáció jellemzői, az 1. vizsgálatsorozatban kapott eredmények és megoszlásuk a követéses vizsgálatban részt vevők és részt nem vevők között (fő/részarány)
Vizsgált egyének száma Átlagéletkor Munkában töltött idő átlaga Nők részaránya Családi genetikai hajlam Egyedi genetikai hajlam Atópia szúrás esetén Szúrás hatására latexre pozitív A kesztyű viselése során jelentkező tünetek Összes tünet Viszketés/bőrpír Kontakt bőrgyulladás Csalánkiütés Orrnyálkahártya gyulladás Asztma
az 1. vizsgálatsorozatban résztvevők, n (%) 1040 (100) 36,5 11,0 749 (72,0) 209 (20,0) 204 (19,6) 406 (40,0) 62 (6,0) 227 (22) 181 (17,4) 26 (2,5) 38 (3,6) 21 (2,0) 3 (0,2)
a 2. vizsgálatsorozatban résztvevők, n (%) 960 (90,2) 36,6 11,3 692 (72,0) 187 (19,5) 190 (19,8) 370 (38,5) 55 (5,7)
a 2. vizsgálatsorozatban részt nem vevők, n (%) 80 (9,8) 32,5 8,76* 56 (70,0) 22 (27,5) 24 (30,0)* 36 (45,5) 7 (8,8)
211 (22) 169 (18) 24 (2,5) 34 (3,5) 20 (2,1) 3 (0,4)
16 (20) 12 (15) 2 (2,5) 4 (5,0) 1 (1,2 0
* p <0,05
2. táblázat A követéses vizsgálatok eredményei Tünetek Az 1. vizsgálatban tünetmentes Viszketés/bőrpír Kontakt ekcéma Csalánkiütés Orrnyálkahártya gyulladás Asztma
az 1. vizsgálatsorozatban résztvevők (%) 710 (73,9) 169 (17,6) 24 (2,5) 34 (3,5) 20 (2,1) 3 (0,3)
Követéses vizsgálat, n (%) a tünetek a tünetek a tünetek azonosak rosszabjavultak maradtak bodtak 691 (97,3) 19 (2,7) – 40 (23,6) 3 (1,7) 39 (23,0) 7 (29,1) – 10 (41,6) 8 (23,5) – 11 (32) 6 (30) – 10 (50) 1 (33,3) – 2 (66,6)
a tünetek megszűntek – 87 (51,4) 7 (29,1) 15 (44,2) 4 (20) –
A legnagyobb esetszámú viszketés és bőrpír esetén az érintettek 23%-ánál a tünetek csökkentek, az esetek 51,4 %-ában pedig a tünetek
megszűntek a hintőpormentes latexkesztyűk alkalmazása után. Három esetben a tünetek rosszabbodtak (2. táblázat).
A kapott eredmények értékelése A természetes latex okozta allergia jelentős munkavégzéssel kapcsolatos veszélyforrás az egészségügyben dolgozóknál. Latex anyagú kesztyű használata miatt a vizsgált populáció 21,8%-ánál jelentkeztek allergiás tünetek, amit más vizsgálati eredmények is megerősítettek (1997-ben fogorvosok 26,7%-ánál, Hong Kong-i ápolónők 30,9%-ánál tapasztalták allergiás reakciók kialakulását gumikesztyű használata során). Esetünkben az esetszámok kisebb %-ának az okai az alábbiak voltak: • a vizsgált csoport alacsonyabb átlagéletkora, ill. munkában töltött évei (Olaszországban az egészségügyi dolgozók 15, illetve 20 év kórházban végett munka után nyugállományba vonulhatnak) • az „egészséges munkavállaló hatás” (az allergizálódott emberek nagyobb %-ban hagyják el a munkahelyüket). A tünetek a legtöbb esetben enyhék voltak, néhány általános, a latex IgE-re visszavezethető tünet (csalánkiütés, asztma, orrnyálkahártya gyulladás) pedig közepes erősségű volt. A latex okozta tünetek túlnyomórészt általános allergiás tünetekre és családi eredetű genetikai érzékenységre voltak visszavezethetők. A latexkesztyűk hosszabb ideig történő használata növelte az érzékenység és a kapcsolódó tünetek kialakulását. Más vizsgálatok eredményeivel összhangban legveszélyeztetettebbek a műtőkben, laboratóriumokban és vesedialízis központokban dolgozók voltak. A követéses vizsgálatok során jelentősen csökkentek a vizsgált csoportban a latex okozta tünetek, ami nem magyarázható pusztán a munkakörülményekben bekövetkezett változásokkal (kesztyűhasználat ideje, munkafolyamat módosítása). A hintőport nem tartalmazó latexkesztyűk bevezetésével csökkent a kórházakban a levegő szennyezettsége és ezen típusú kesztyűk kisebb latexkibocsátása miatt megelőzhető az új esetek kialakulása. A latexallergén kesztyűk cseréje más vizsgálatokkal összhangban csökkentette az allergiás reakciókat. Különösen jelentős mértékben csökkent az ekcémás és a kötőhártya-gyulladás okozta tünetek száma a követéses vizsgálatok során. Az asztmás esetek száma nem csökkent jelentős mértékben, bár az esetszám is kevés volt a vizsgálatok során. A kapott eredmények szerint egyszerű intézkedésekkel (a felesleges kesztyűhasználat kerülése, hintőport nem tartalmazó kesztyűk
használata, az arra érzékeny személyeknél nem latex anyagú kesztyű használata) megállítható a latex okozta tünetek rosszabbodása és az új esetek kialakulása. A hintőpormentes kesztyűk használata adta a legjobb eredményeket az enyhe helyi tünetek (viszketés, bőrpír, ekcéma) csökkenésében. A latexre már érzékennyé vált embereknek kerülniük kell a latex anyagú kesztyűvel a közvetlen érintkezést, ugyanúgy dolgozhatnak azonban tovább, mint a többi munkavállaló, csak nem hintőporozott latexkesztyűben. Új kesztyűk használatának hatása nem volt egyértelműen bizonyítható az IgE okozta közepes erősségű tünetek kialakulásában (asztma, orrnyálkahártya gyulladás). Ha azonban az érzékenység már kialakult, nehéz megelőzni a tünetek megjelenését. A megelőzés feladata, hogy kis latexkibocsátású, hintőpormentes kesztyűk alkalmazásával elkerüljék a munkavállalók érzékennyé válását, illetve azonosítsák azokat a személyeket, akiknek egyáltalán nem szabad a latex anyaggal érintkezniük, ezért más alapanyagból készülő kesztyűt kell használniuk. A vizsgálat erősségei és korlátai A fentiekben ismertetett vizsgálatok előnyei voltak: • módszeresen vizsgálták az egészségügyben dolgozók egy nem válogatott csoportját és nyomon követték őket egy három éves periódus alatt, ellentétben más vizsgálatokkal, amelyekben előzetesen kiválasztott önkéntesek vettek részt, • a nagy mintaméret lehetővé tette a lehetséges kockázati tényezők meghatározását és a legnagyobb kockázatnak kitett személyek azonosítását, akik esetében megelőző intézkedéseket kell tenni, • fontos a latexre érzékeny emberek kiszűrése, hogy a lehető legkisebb mértékűre korlátozzák a latexszel való érintkezésüket, csökkentsék a latex termékek allergiát okozó összetevőit, a latexet – ahol csak lehetséges – más anyagokkal helyettesítsék, csökkentsék a levegőben szálló allergének mennyiségét és kerüljék el a kesztyűk felesleges használatát. A vizsgálatoknak több korlátozó tényezője is volt: • a latexre érzékennyé vált emberek a vizsgálat befejezése előtt elhagyták a munkahelyüket, ami a latexérzékenység gyakoriságának az alulbecsléséhez vezetett,
• az eredmények torzulása lehetséges, ha a vizsgálatban részt nem vevők különböztek a résztvevőktől, vagy azok, akik úgy vélték, érzékenyek a latexre nagyobb valószínűséggel vettek részt a vizsgálatokban, ez a kockázatok túlbecslését eredményezhette, • a vizsgálatokban részt nem vevők nem töltötték ki a kérdőívet, de ez a csoport az alapvető jellemzőket tekintve azonos volt a vizsgálatban részvevőkkel, • a követéses vizsgálatban részt nem vevők rövidebb ideig dolgoztak és több allergiás tünetről számoltak be, mint a vizsgálatban részt vevők. A fentiek alapján a kapott eredmények valószínűleg enyhén alulbecsülték a latex okozta allergiás tüneteket. Összeállította: Regősné Knoska Judit Larese Filon, F.; Radman, G.: Latex allergy: a follow up study of 1040 healthcare workers. = Occupational and Environmental Medicine, 63. k. 2. sz. 2006. p. 121–125. Larese Filon, F.; Bosca, A stb.: Latex symptoms and sensitisation in healthcare workers. = International Archives of Occupational and Environmental Health, 74. k. 2001. p. 219–223. Edelstam, G.; Arvanius, l. Karlsson, G.: Glove powder in the hospital environment – consequences for healthcare workers. = International Archives of Occupational and Environmental Health, 75. k. 2002. p. 267–271.
