LÁTÁSSÉRÜLTEK SZABADIDŐS SPORTEGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA
I. Általános rendelkezések
1.§ Látássérültek Szabadidős Sportegyesülete (LÁSS) A Látássérültek Szabadidős Sportegyesülete (a továbbiakban: Egyesület) Magyarország Alaptörvénye, a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény (a továbbiakban: civil törvény) alapján működő, önkéntesen létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkező egyesület. 2.§ Az Egyesület neve és székhelye (1) Az Egyesület neve: Látássérültek Szabadidős Sportegyesülete (2) Az Egyesület rövid neve: LÁSS (3) Az Egyesület székhelye: Budapest, 1097 Drégely u. 17. V/15. (4) Az Egyesület alapításának éve: 2006. (5) Az Egyesület működési területe: a Magyar Köztársaság területe (6) Az Egyesület bélyegzője: Téglalap alakú, a) " Látássérültek Szabadidős Sportegyesülete”, b) "LÁSS” felirattal. (7) Az Egyesület honlapjának címe: www.lassegyesulet.hu (8) Az egyesület adószáma: 18125232-1-43 (9) Az Egyesület a Ptk. És a civil törvény rendelkezéseinek megfelelően jogi személy, mely törekszik arra, hogy közhasznú besorolással rendelkezzék, illetőleg e besorolását fenntartsa.
II. Az Egyesület ellenőrzése
3.§ Az Egyesület ellenőrzése (1) Az Egyesület nyilvántartásba vételét a Fővárosi Törvényszék végzi. (2) Az Egyesület működése felett az ügyészség a reá irányadó jogszabályok szerint gyakorol törvényességi ellenőrzést. (3) Az Egyesület pénzügyi ellenőrzését a Nemzeti Adó-és Vámhivatal illetékes
szerve látja el. (4) Az Egyesület által végzett egyes tevékenységek felett a tevékenység célja szerint illetékes állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.
III. Az Egyesület célja és feladatai
4.§ Az Egyesület céljai (1) A látássérült emberek szélesebb rétegeivel (életkortól és nemtől függetlenül) megismertetni a mozgás örömét; (2) A látássérültek körében népszerűsíteni a szabadidős sporttevékenységeket, és folyamatosan bővíteni az egyesület tagságát; (3) Lehetőséget teremteni minél több szabadidős sporttevékenység kipróbálására, és rendszeres gyakorlására; (4) Biztosítani a látássérült emberek számára nehezen, vagy segítség nélkül egyáltalán nem elérhető szabadidős sporttevékenységekben (futás, lovaglás, síelés, túrázás, evezés stb.) történő részvételt; (5) A szabadidő hasznos eltöltését segítő szabadidős sportprogramokat, sportnapokat, sporttáborokat szervezni hazánkban és külföldön. 5.§ Az Egyesület feladatai és tevékenységei (1) Az Egyesület az alábbi feladatokat végzi: a) Az egyesület céljainak megvalósításához szükséges anyagi, és tárgyi feltételek megteremtése; b) A szabadidős tevékenységekhez szükséges speciális körülmények (személyi segítők, akadálymentes környezet) biztosítása; c) A látássérültek szabadidős sportjának propagálása, ezzel integrációjuk elősegítése; d) a látássérültek szabadidős sportja fontosságának, egészségi és lelki állapotukra gyakorolt pozitív hatásának hangsúlyozása; e) Más szervezetekkel való kapcsolatfelvétel, és kölcsönös tapasztalatszerzés; f) Nyílt munkahely biztosítása néhány, az egyesületben tevékenykedő látássérült személy számára; g) Rendezvényszervezés, h) A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. Törvény rendelkezéseinek megfelelően önkéntes tevékenység szervezése, az Egyesület céljainak mind teljesebb megvalósítása érdekében; (2) A fenti célok megvalósítása, valamint a megvalósításhoz szükséges fenti feladatok végzése érdekében közhasznú tevékenységként az Egyesület – különösen, de nem kizárólagosan - az alábbi, jogszabályban meghatározott közfeladatok ellátásában vesz részt, közhasznú tevékenységeit ez által gyakorolva: * a) közvetlen feladatellátásként ismeretterjesztés, érzékenyítés, a tudatosság növelése. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. Törvény 8. cikk szerint; **
b) az egészséges életmód és a szabadidő'sport gyakorlása feltételeinek megteremtése; sportfinanszírozás; a fogyatékosok sportjának támogatása közvetlen feladat vállalásként a sportról szóló 2004. évi I. törvény 49. § c)-e) pontja alapján. c) A fogyatékos személyek rehabilitációjának megvalósulása érdekében nyújtott szolgáltatások: rehabilitációs program, segédeszköz/ segédeszköz-ellátás fejlesztés, a szolgáltatást nyújtó szervezetekkel és az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok, információk gyűjtése a fogyatékos személyek, családtagjaik, segítőik tájékoztatása érdekében a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 21. § a)-g) pontjai alapján; (3) Az Egyesület közhasznú tevékenységként nyújtott szolgáltatásait nemcsak tagjai, hanem mindenki számára biztosítja. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az Egyesületgazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. (4) Az Egyesület a működésére, szolgáltatása igénybevételének módjára vonatkozó adatokat és egyéb tájékoztatást a honlapján hozza nyilvánosságra. Az Egyesület beszámolói szintén a honlapon történő közléssel kerülnek nyilvánosságra hozatalra.
IV. Az Egyesület tagsága
6.§ Az Egyesület tagja lehet (1) Minden, az éves tagdíj befizetésének eleget tevő természetes személy, aki az egyesület céljaival és alapszabályával egyetért és az egyesületi munkában aktív részvételt vállal. (2) Az Egyesület pártoló tagja lehet minden, az egyesület munkáját erkölcsileg és/vagy anyagilag támogató magán és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság – feltéve, hogy a pártoló tagként való felvételét kéri, s e kérelemnek az elnökség helyt ad. 7.§ A tagsági viszony keletkezése és megszűnése (1) A tagsági jogviszony keletkezése a) Új tagok felvétele az elnökséghez címzett belépési nyilatkozat kitöltésével és az első tagdij befizetésével történik. A tag felvételéről az elnökség határoz. Ha a tag az alapszabályban előírt feltételeknek megfelel, a belépési nyilatkozatot kitölti és az első tagdíjat megfizeti, az elnökség a tag felvételét nem tagadhatja meg. Az egyesületbe történő be- és kilépés önkéntes. b) A tagokat az egyesület tagsági okirattal látja el, róluk nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a tag nevét, születési nevét, lakóhelyét, születési helyét és idejét, anyja nevét, továbbá ha van, a tag elektronikus levélcímét, értesitési címét, és telefonszámát. c) Az éves tagdíj befizetésének a tárgyév június 30. napjáig kell eleget tenni az Egyesület székhelyén történő készpénzes befizetéssel, vagy banki átutalással. (2) A tagsági jogviszony megszűnése A tagsági jogviszony megszűnik: a) Kilépéssel, b) Elhalálozással, c) A tag cselekvőképtelenné válásával,
d) Törléssel, e) Kizárással, f) Az Egyesület jogutód nélküli megszűnésével: • A tag az Egyesületből bármikor kiléphet, ám az adott évre befizetett tagdíjat, illetve annak időarányos részét nem követelheti vissza. Az egyesületből történő kilépést írásban kell jelezni az elnökség felé a kilépési nyilatkozat aláirásával. • Ha a tag meghal, tagsági jogviszonya ezen időponttól megszűnik, a halál tényéről való tudomásszerzést követően a nyilvántartásból való törléséről az elnökség intézkedik. • Ha a tagcselekvőképtelenné válik, tagsági jogviszonya ezen időponttól megszűnik, a cselekvőképtelenné válás tényéről való tudomásszerzést követően a nyilvántartásból való törléséről az elnökség intézkedik. • Amennyiben a tag a tagdíj fizetési kötelezettségének a tagdij fizetési határidőt követő 60 napon belül nem tesz eleget, az elnökség irásban, a jogkövetkezményre történő figyelmeztetéssel felszólitja a tagdij megfizetésére. Ha a tag a felszólítás kézhezvételétől számitott 30 napon belül sem tesz eleget kötelezettségének a tagsági jogviszony megszűnik, a tagot az elnökség törli a nyilvántartásból. A törlésről a tagot nyolc napon belül írásban értesíteni kell. (3) Az elnökség Határozatával kizárhatja az Egyesület tagjai közül azt a személyt, aki magatartásával ismételten vagy súlyosan akadályozza azegyesület tevékenységét, vagy súlyosan rontja annak megítélését. A kizárási eljárást bármely egyesületi tag vagy szerv indítványozhatja, az eljárás megindításáról az elnökség határozattal dönt, ezt követően írásban, igazolható módon értesíti az eljárás alá vont tagot az eljárás megindításáról azzal, hogy a védelmében felhozható tényeket és bizonyítékokat az értesítés kézhez vételétől számított tizenöt napon belül akár írásban, akár az elnökséggel egyeztetett időpontban szóval is előadhatja, a védekezés elmulasztása ugyanakkor az eljárás lefolytatását nem gátolja. Ha a tag védekezését szóval adja elő, a meghallgatást elnökségi ülés keretében kell eszközölni, és a tag védekezését az ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni. Az elnökség csak az érdemi védekezés előterjesztését, vagy az erre rendelkezésre álló határidő eredménytelen leteltét követően határozhat a tag kizárásáról. A kizárást kimondó határozatot írásba kell foglalni, és indokolással kell ellátni. Az indokolás tartalmazza a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, valamint a határozat elleni jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatást. A kizárást kimondó határozatot a taggal írásban, igazolható módon közölni kell. A kizárást kimondó határozat ellen a tag a kézhez vételtől számított tizenöt napon belül az Egyesület közgyűléséhez fellebbezhet. A fellebbezésnek a kizárást kimondó határozattal szemben halasztó hatálya van. Fellebbezés hiányában a kizárást kimondó határozat a fellebbezési határidő leteltével hatályosul. Fellebbezés esetén a közgyűlést a fellebbezés benyújtásától számított hatvan napon belüli időpontra kell összehívni, a tag védekezését a közgyűlésen ismételten előadhatja, egyebekben a II. fokú kizárási eljárásra az I. fokú eljárás szabályai értelemszerűen irányadóak. (4) A fentiek mellett a tagsági jogviszony megszűnik az Egyesület jogutód nélküli megszűnésének időpontjában. 8.§ A tagok jogai és kötelezettségei (1) Az Egyesület tagjainak jogai: a) A tagok részt vehetnek az egyesület által szervezett valamennyi szabadidős sport-és más egyéb tevékenységben; b) Részt vehetnek és felszólalhatnak az egyesület közgyűlésein, továbbá a rendes tagok a közgyűlésen szavazhatnak és az egyesület bármely tisztségére megválaszthatók; c) Észrevételeket tehetnek, véleményt nyilváníthatnak az egyesület munkáját illető bármilyen kérdésben, továbbá az egyesület irataiba betekinthetnek, azokról saját
költségükön másolatot készíthetnek. d) Az egyesület vezető szerveitől és tisztségviselőitől az egyesület tevékenységét érintő bármely ügyben felvilágosítást kérhetnek. e) Az iratbetekintés jogát a tag az elnökkel előzetesen egyeztetett időpontban gyakorolhatja, az időpontot azonban úgy kell meghatározni, hogy az a betekintés iránti kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül legyen (2) Az Egyesület tagjainak kötelezettségei: a) A tagok kötelesek az alapszabályban foglaltaknak, valamint az egyesület vezető szervei által hozott határozatoknak maradéktalanul eleget tenni; b) A tagok támogatják az egyesület célkitűzéseinek sikeres megvalósulását, munkájukkal hozzájárulnak ahhoz; c) A tagok a szabadidős sporttevékenységeken keresztül képviselik a látássérültek integrációjának fontosságát, a látássérült és látó társadalom összefogásának szükségességét; d) A tagok népszerűsítik az Egyesületet, ápolják hagyományait; e) A tagok a határidők megtartásával fizetik az éves tagdíjat.
V. Az Egyesület szervezete
9. § Az Egyesület szervei (1) A közgyűlés (2) Az elnökség (3) Az elnök (4) A felügyelő bizottság 10.§ Az Egyesület közgyűlése (1)Az Egyesület döntéshozó szerve a tagok összességéből álló közgyűlés; (2)A közgyűlésen szavazati jogát mindegyik tag csak személyesen gyakorolhatja, és minden tag egyetlen szavazattal rendelkezik; (3)A közgyűlést évente legalább egy alkalommal, az adott év április 30. napjáig össze kell hivni – (4)A közgyűlés időpontját, helyét és tervezett napirendjét a megrendezést 30 nappal megelőzően, írásos meghívó kiküldésével kell közölni a tagokkal. A meghívónak tartalmaznia kell a) az Egyesület nevét és székhelyét; b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését; c) az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. (5) A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok több, mint fele jelen van; (6)A közgyűlés eredeti időpontjától számított 30 perc elteltével a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha erről a tagok tájékoztatása a meghívóban megtörtént. 11.§ A közgyűlés napirendje (1)A közgyűlés napirendjére az elnökség tesz javaslatot a közgyűlésnek. (2) A közgyűlésen - évente egyszer - az alábbi napirendeket kötelezően tárgyalni kell:
a) az Egyesület tevékenységéről szóló szakmai és pénzügyi beszámolót, b) az Egyesület évi költségvetését, c) az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet. 12.§ A közgyűlés hatásköre A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: (1) Az Egyesület megalakulásának, jogutódlással történő, vagy jogutód megszüntetésének kimondása; (2) az alapszabály megállapítása és módosítása, (3) az Egyesület vezető szerveinek és a tisztségviselőinek megválasztása és visszahívása, (4) nemzetközi szervezetbe való belépés elhatározása, (5) az Egyesület éves tevékenységéről szóló elnökségi beszámoló elfogadása, (6) a tagsági díj mértékének meghatározása, (7) az éves beszámoló elfogadása, (8) mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. (9) Az éves beszámolót a közgyűlés az általános szabályok szerint fogadja el.
nélküli
13. § A közgyűlés lebonyolítása és határozathozatala (1) A közgyűlést az elnök nyitja meg, majd a jelenlévő tagok javaslatai alapján a jegyzőkönyvvezetőt és a két jegyzőkönyv hitelesítőt, valamint két szavazatszámlálót kell megválasztani a jelenlévő tagok közül. A tagok bármelyikének javaslatára a közgyűlés levezető elnököt is választhat, ilyen javaslat hiányában az ülést az elnök vezeti. A jegyzőkönyvvezető, a hitelesítők és a szavazatszámlálók megválasztása után az elnökség javaslata alapján, a meghívónak megfelelően szavazni kell az ülés napirendjéről. A fenti kérdésekben a közgyűlés az általános határozathozatali szabályok szerint dönt. A határozatokat az Egyesület honlapján történő közzététellel kell kihirdetni, az érintettekkel pedig írásban, igazolható módon is közölni kell. (2) A tagok a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat. A közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja, e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. (3) Az elnököt, az elnökség többi tagját és a három tagú felügyelő bizottságot a tagság nyílt szavazással választja meg. (4) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat – oly módon, hogy a jegyzőkönyvből a határozatok meghozatalának időpontja, a határozatok hatálya, valamint az azokat támogatók és ellenzők számaránya, valamint lehetőség szerint személye megállapítható legyen. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a közgyűlés elején megválasztott jegyzőkönyvvezető írja alá, és két, a közgyűlés
elején megválasztott személy hitelesíti. (5) A közgyűlés nyilvános. 14.§ A tisztségviselők megválasztása (1) A közgyűlés által választott tisztségviselők: a) az elnök, b) elnökségi tagok, c) háromtagú felügyelő bizottság, (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tisztségviselőket a közgyűlés négy évre választja nyílt szavazással. A tisztségekre bármely szavazati joggal rendelkező tag jelölhet személyt. (3) Megválasztott elnöknek az a személy tekinthető, aki a leadott szavazatoknak többségét megszerezte. Szavazategyenlőség esetén a választást meg kell ismételni. (4) Az elnökség tagjai: a) az elnök, valamint b) az elnökségi tagságra jelölt személyek közül a négy legtöbb szavazatot kapott jelölt. Ha szavazategyenlőség miatt az elnökségi tagok személye nem állapítható meg, a szavazategyenlőséggel érintett személyek tekintetében a szavazást meg kell ismételni. (5) A felügyelő bizottság tagja az a három személy, aki a bizottsági tagságra jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapta. Ha szavazategyenlőség miatt a felügyelő bizottsági tagok személye nem állapítható meg, a szavazategyenlőséggel érintett személyek tekintetében a szavazást meg kell ismételni.
VI. Az Egyesület elnöksége
15.§ Az elnökség hatásköre (1) Az Egyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban az elnökség irányítja. Az elnökség az Egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek jogszabály, vagy az alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe vont, illetőleg az Egyesület más szervének hatáskörébe utalt. (2) Az elnökség feladata és hatásköre különösen: a) az Egyesület közgyűlésének összehívása, b) az Egyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása, c) a közgyűlési határozatok végrehajtásának szervezése és a végrehajtás ellenőrzése, d) az Egyesület pénzkezelési, leltározási, és selejtezési szabályzatának megállapítása és módosítása, e) az Egyesület zavartalan működéséhez szükséges határozatok meghozatala, f) az Egyesület adminisztratív feladatainak ellátása, g) az Egyesület éves programjának kidolgozása, az éves program jóváhagyása, h) az évi költségvetés és a beszámoló tervezetének elkészítése, i) az Egyesület eredményes működéséhez, a sportoláshoz, testedzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése, j) az elnök által kötött megállapodások jóváhagyása, k) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály, az alapszabály, illetőleg a közgyűlés a hatáskörébe utal. (3) Az elnökség - megfelelő fedezet birtokában - dönt a rendkívüli és a költségvetésben nem
szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról. (4) Az elnökség egyedi határozattal egyéb - más, egyesületi szerv kizárólagos hatáskörébe nem tartozó - ügyet is a saját hatáskörébe vonhat. (5) Az elnökség tevékenységéről az Egyesület közgyűlésének tartozik beszámolási kötelezettséggel. 16.§ Az elnökség tagjai (1) Az elnökség létszáma 5 fő. (2) Az elnökségnek csak az az egyesületi tag lehet a tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. (3) Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei: a) Az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel, b) Észrevételek, javaslatok tétele az Egyesület működésével összefüggő kérdésekben, c) Felvilágosítás kérése az Egyesülettel, illetőleg az Egyesület szerveinek működésével és a gazdálkodással összefüggő kérdésekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban, d) Javaslattétel közgyűlés, elnökségi ülés összehívására, (4) Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók. (5) Az elnöki megbízatás, illetve az elnökségi tagság megszűnik: a) A mandátum lejártával, b) Elhalálozással, c) Cselekvőképtelenné válás esetén, d) Lemondással, e) Visszahívással. (6) Az elnök illetve az elnökségi tag megbízatása megszűnik a négy éves időtartam leteltével. Ha a mandátum lejártáig nem sikerül új elnököt illetve elnökségi tagokat választani a közgyűlés összehívásának joga az elnökséget a mandátum lejártát követően is megilleti, és az elnökség haladéktalanul köteles intézkedni a közgyűlés összehívása iránt. (7) Az elnök illetve az elnökségi tag tisztsége megszűnik a tag halálával. (8) Az elnök, illetve az elnökségi tag tisztsége megszűnik a tag cselekvőképtelenné válásával. (9) Az elnök, illetve az elnökségi tag az elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozatával tisztségéről bármikor indokolás nélkül lemondhat. (10) A közgyűlés az elnököt, illetőleg az elnökségi tagot visszahívhatja, ha az elnök, illetőleg a tag feladatának ellátásában hat hónapot meghaladóan akadályozva van. A közgyűlés visszahívhatja az elnököt, illetve az elnökségi tagot akkor is, ha az olyan szabályszegést követ el, mely ezen alapszabály értelmében egyesületi tag kizárását alapozhatja meg. Ha az elnököt, illetve az elnökségi tagot az egyesületből jogerősen kizárják, a kizárást kimondó határozat hatályosulásával együtt a tisztségviselőt tisztségéből erre vonatkozó külön határozat hiányában is visszahívottnak kell tekinteni. 17.§ Az elnökség működése (1) Az elnökség legalább négy havonként ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök vagy az elnökségi tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével kérik. (2) Az elnökség ülései nyilvánosak, ám különösen indokolt esetben, ha ezt személyiségi jogok védelme szükségessé teszi, az elnökség zárt ülés tartásáról is határozhat, a határozatokat viszont ilyenkor is nyilvánosságra kell hozni. 18.§ Az elnökségi ülés (1) Az elnökség ülését az elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról s a
megtárgyalandó kérdésekről - az előterjesztések megküldésével – legalább egy héttel korábban - írásban - értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat. (2) Az elnökség a szavazásra jogosult tagok több mint a felének jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést 3 napon belül ismételten össze kell hívni. 19.§ A szavazás (1) Az elnökség a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén A javaslatot elvetettnek kell tekinteni. (2) Az elnökség ülésén szavazási kötelezettség áll fenn, az elnökség tagjai tehát a szavazásra bocsátott kérdésekről vagy igennel, vagy nemmel kötelesek szavazni. (3) Az elnökség 2/3-os többséggel hoz határozatot a közgyűlés által átruházott hatáskörben eldöntendő kérdésekben. (4) Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, illetőleg a hozott határozatokat – oly módon, hogy a jegyzőkönyvből a határozatok tartalma, kelte, hatálya, valamint az azokat elfogadók és ellenzők számaránya továbbá személye megállapítható legyen. Az elnökség határozatairól az érintetteket nyolc napon belül írásban kell tájékoztatni. A határozatokat emellett az ülést követően tizenöt napra ki kell függeszteni az egyesület székhelyén és – ha az egyesület honlappal rendelkezik – a honlapon is közzé kell tenni azokat. 20.§ Az Egyesület elnöke (1) Az Egyesület legfőbb tisztségviselője az Egyesület elnöke. Az elnök az elnökség közreműködésével irányítja és felügyeli az Egyesület tevékenységét. (2) Az elnök feladata és hatásköre: a) az elnökség üléseinek összehívása és vezetése, b) az Egyesület hivatali, adminisztratív és gazdasági munkájának irányítása, c) az Egyesület képviselete, d) az alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának felügyelete, e) az Egyesület munkájának figyelemmel kísérése, f) a hírközlő szervek tájékoztatása az Egyesület tevékenységéről, g) utalványozási jogkör gyakorlása bármely elnökségi taggal együttesen, h) döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, illetőleg az Egyesület egyéb szervének kizárólagos hatáskörébe, i) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az alapszabály, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal. (3) Az elnök - akadályoztatása esetén - képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az Egyesület más elnökségi tagjára is átruházhatja.
VII. Az Egyesület felügyelő-bizottsága
21.§ A felügyelő bizottság
(1) A felügyelő bizottság létszáma: 3 fő. (2) A felügyelő bizottságnak csak az a személy lehet a tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. (3) A felügyelő bizottság évente legalább egyszer ülésezik, az ülés nyilvános. Az ülésről jegyzőkönyv készül, melyre az elnökségi ülésekről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. A felügyelő bizottság ülését annak elnöke hívja össze. A felügyelő bizottság elnökének a legtöbb szavazattal megválasztott tagját kell tekinteni. A felügyelő bizottság tevékenységéről évente beszámol a közgyűlésnek. A felügyelő bizottság határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. A felügyelő bizottság határozatképes, ha azon tagjainak több mint a fele jelen van. Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma két fő alá csökken, vagy nincs, aki ülését összehívja, az egyesület elnöksége hatvan napon belül köteles közgyűlést összehívni új felügyelő bizottsági tag megválasztása céljából. (4) A felügyelő bizottság feladata és hatásköre: a) Ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, tájékoztatást kérhet, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet és azokat megvizsgálhatja. b) A felügyelő bizottság tagjai az elnökségi ülésen tanácskozási joggal résztvehetnek. c) A felügyelő bizottság köteles a közgyűlést tájékoztatni és közgyűlés összehívását kezdeményezni az elnökségnél, ha arról szerez tudomást, hogy az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés, vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult közgyűlés döntését teszi szükségessé, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel. d) A közgyűlést a felügyelő bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására a felügyelő bizottság is jogosult. e) Ha a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet. (5) A felügyelő bizottsági tagság megszűnik: a) A mandátum lejártával, b) Elhalálozással, c) Cselekvőképtelenné válás esetén, d) Lemondással, e) Visszahívással. (6) A felügyelő bizottság tagjának megbízatása megszűnik a négy éves időtartam leteltével. (7) A felügyelő bizottsági tag tisztsége megszűnik a tag halálával. (8) A felügyelő bizottsági tag tisztsége megszűnik a tag cselekvőképtelenné válásával. (9) A felügyelő bizottsági tag az elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozatával tisztségéről bármikor indokolás nélkül lemondhat. (10) A közgyűlés a felügyelő bizottság tagját visszahívhatja, ha az feladatának ellátásában hat hónapot meghaladóan akadályozva van. A közgyűlés visszahívhatja a tagot akkor is, ha az olyan szabályszegést követ el, mely ezen alapszabály értelmében egyesületi tag kizárását alapozhatja meg.
VIII. Összeférhetetlenségi és bejelentési szabályok
22. § (1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. (2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. (3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. (4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. (5) A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. (6) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. (7) Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) Az elnökség tagja, b) Az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) Az egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. (8) A fentieken túl - az Egyesület adott szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján - kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy - bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.
IX. Az Egyesület jogképessége
23.§ Az Egyesület jogi személy Az Egyesület jogi személy, amelyet az elnök önállóan képvisel. E jogkörét akadályoztatása esetén vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az elnök más elnökségi tagra is átruházhatja. X. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása, az adománygyűjtés szabályai
24.§Az Egyesület gazdálkodása (1) Az Egyesület bevételei: a) a tagdíj, valamint a tagok által rendelkezésre bocsátott esetleges egyéb vagyon; b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel; c) a költségvetési támogatás, ezen belül a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; továbbá az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás; valamint az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás; úgyszintén a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege; d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; f) befektetési tevékenységből származó bevétel; g) a fenti alpontok alá nem tartozó egyéb bevétel. (2) Az Egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai): a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek; c) az Egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; d) a fenti három alpont alá nem tartozó egyéb költség. (3) Az Egyesület a fenti rendelkezések alapján, a civil törvény, valamint a számviteli jogszabályok mindenkor hatályos rendelkezéseinek betartásával, közhasznú tevékenységének megvalósítása érdekében gazdálkodik.
XI. Az Egyesület megszűnése
25. § (1) Az Egyesület megszűnhet jogutódlással és jogutód nélkül. (2) Az Egyesület megszűnésére a Ptk. 3:48. §,-a 3:83-85. §-ai és a civil törvény 9-10/F. §ainak megfelelően kerülhet sor.
XII. Záró rendelkezések
26.§ Alapszabály elfogadása és a tagdij megállapitása (1) A jelen alapszabályt az Egyesület alakuló közgyűlése 2006. szeptember 26. napján fogadta el. (2) Az egyesületi tagdíj összege 2006. évben 1000 Ft, melynek befizetése 2006. december 31. napjáig esedékes. A 2007. évi tagdíj összege 3000 Ft. Budapest, 2014. október 30.
Forgács Szabolcs elnök Záradék Ezen alapszabály módosítására 2014. október 30. napján az Egyesület közgyűlésén, a közgyűlés által került sor. Az elnök és a tanúk ez úton igazolják, hogy jelen alapszabály az Egyesület módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, hatályos alapszabálya. Az alapszabályban a legutóbbi módosításokat dupla aláhúzott betűvel szedtük. Budapesten, 2014. október 30. napján Forgács Szabolcs elnök
Előttünk, mint tanúk előtt: