Lakossági tájékoztató BAJ VAN! TUDNIVALÓK GYEREKEKNEK! Tűzvédelem a lakásban Tűzvédelem a szabadban Tudod-e, hogy... Mi kell az égéshez? Mit kell tennünk, hogy a tűz elaludjon? Mi a teendő tűz esetén? Tűzjelzéskor a következőket kell közölni
TUDNIVALÓK FELNŐTTEKNEK! A konyhában rejlő veszélyek Dohányzás! Avar és kerti hulladék égetése Ha zárt helyiségben üt ki a tűz… Elektromos áram veszélyei! A tárolás veszélyei Barkácsoljunk tűzmentesen Karácsony veszélyei! Mire érdemes oda figyelni? A karácsonyfa elhelyezéséről pár szót Mit tegyünk, ha mégis megtörténik a baj? Az azonnali cselekvés fontossága Kéménytüzek Mit tegyünk autótűz esetén? Ha már megtörtént a baj… Mit tegyünk az égési sebbel? Hogyan segíthetünk az áramütött emberen? Jég veled? (A vizek veszélyei) Befagyott állóvíz esetén Befagyott folyóvizek esetén Mindkét esetben fontos tanács A jég beszakadása esetén követendő magatartás!
1
Baj van!
2
Tudnivalók gyerekeknek!
Kedves Gyerekek! Ti, akik még esetleg bizonytalanok vagytok a tudásotokban, s hiányosak a tűzvédelemmel kapcsolatos ismereteitek, elsősorban nektek ajánlom e rövid ismertető anyagot. Alapelvünk: nem félni kell a tűztől, hanem megszelídítve barátunkká tenni, annak érdekében, hogy biztonságban élhessünk. Tűzvédelem a lakásban A fűtés helyet igényel! A helyiségek fűtésére szolgáló készüléket legalább 1 méter távolságra kell tartani a függönytől, ágyneműtől, minden éghető anyagtól, ami gyúlékony! A tüzelőberendezést soha ne hagyjátok felügyelet nélkül! Soha ne használjatok éghető folyadékot (pl. benzint) a tűz élesztéséhez! Mindennapi munkánkat könnyítik, segítik az elektromos készülékek, amelyek azonban könnyen tűz okozójává válhatnak! Időnként ellenőrizni kell az elektromos kisgépek vezetékeinek az épségét! Soha ne a vezetékénél fogva húzd ki a konnektorból a villásdugót! A munka végeztével mindig áramtalaníts! Nagy teljesítményű készülékeket ne használj egyidejűleg! Biztosítékok talpalása, drótozása veszélyes és tilos! A konyhában ne legyen gyúlékony anyag a főzés környezetében. Főzzetek megfelelő feszes, illetve rövid ujjú ruhában! Főzéskor a tűzhelyet nem szabad ellenőrzés nélkül hagyni! A nyílt láng használata önmagában is veszélyes! A legtöbb bajt a gyertyák és a mécsesek használata okozza. A gyertyát nem éghető anyagú gyertyatartóba helyezd úgy, hogy véletlenül se lehessen leverni.
3
Kevésbé ismert, hogy a cigaretta izzó parazsa 800 °C hőmérsékletű is lehet, így pillanatok alatt lángra lobbanthatja a könnyen gyulladó anyagokat. Padláson és a pincében veszélyes a dohányzás, s a legfontosabb, hogy az ágyban ne dohányozzon senki sem! Az izzó mérgező füsttel égő ágynemű szénmonoxid mérgezést okoz, így az "áldozatjelölt" már nem is érzékeli, hogy körülötte lángol a szoba. A hamutartóban lévő csikket, hamut csak teljesen kihűlt állapotban ürítsd ki, soha ne a papírkosárba. Tűzvédelem a szabadban A tábortűznél nem csak arra kell figyelned, hogy annak végeztével meggyőződj arról, hogy kialudt-e a parázs, hanem a tűzrakás előkészületeire is. A tűzteret ásóval kell kialakítani. Egy gödröt kell a földbe ásni és körül kell rakni kövekkel. A tábortűz közelében mindig legyen víz, vagy homok, föld, hogy ha a szél feltámadna, ne vihesse szét a lángokat.
A tüzet felügyelet nélkül hagyni TILOS!
Amikor a kirándulás véget ér, befejeződik a szalonnasütés, vagy a tábortűz, meg kell győződni arról, hogy a parázs kialudt-e? Biztos, ami biztos, érdemes a parázs tetejét alaposan megszórni földdel. Tudod-e, hogy... · · ·
· · ·
· · ·
Az égéshez éghető anyag, az égést tápláló gáz (oxigén) és gyulladási hőmérséklet szükséges. A fazékban, lábasban meggyulladt ételt fedővel le kell takarni és a fűtést ki kell kapcsolni. A talajszintnél alacsonyabban fekvő helyiségekben PB gázpalackot tárolni és üzemeltetni tilos, mert a PB gáz a levegőnél nehezebb és így robbanásveszélyt idézhet elő. Ha a menekülési úton, folyosón füst van, lehajolva, az arcunk elé vizes ruhát, zsebkendőt tartva menekülhetünk ki a lépcsőházba, vagy a szabadba. A lakásba becsengetni, villanyt gyújtani nem szabad ha gázszagot észlelünk, mert az könnyen robbanást okozhat. A kertben nem szabad az összegyűlt száraz gallyakat, leveleket meggyújtani, ha az a környezetére veszélyt jelent (pl. erős szélben), vagy ha a szárazság miatt Tűzgyújtási Tilalom van érvényben. Az égő épületből menekülés közben nem szabad liftet használni, mert a tűz következtében, vagy az áramkimaradás miatt bennrekedhetünk. A magas házakból, ha lefelé már nincs mód a menekülésre, akkor a tetőre kell feljutni. A műanyagok égésekor erősen mérgező füst keletkezik.
4
· · · · ·
Egy kezdődő avartüzet eltaposással, leveles faág csapkodásával aránylag gyorsan el lehet oltani. Az erdőben csak az e célra kijelölt helyeken szabad tüzet gyújtani. Elektromos berendezés tűzét vízzel oltani tilos! A tűzjelzés telefonon ingyenes. Ha a ruhánk meggyulladt, földön hempergéssel, letakarással fojtjuk el a lángokat.
Mi kell az égéshez? Az égéshez éghető anyag, oxigén és megfelelő gyújtóforrás (hőmérséklet) szükséges. A tűz akkor keletkezik, ha ez a három feltétel egy időben és egy térben jelen van. Mit kell tennünk, hogy a tűz elaludjon? 1. Eltávolítjuk az éghető anyagot, vagy 2. Elvonjuk az oxigént, vagy 3. Csökkentjük az éghető anyag hőmérsékletét. Mi a teendő tűz esetén? Célszerű ezt a kérdést nyugodt, biztonságos körülmények között higgadtan végiggondolni, hogy a váratlan helyzetekben ésszerűen tudjatok cselekedni. A tűzről minden igénybevehető eszközzel értesítsétek embertársaitokat környezetetekben. A legfontosabb, hogy a tűzoltóság értesüljön a tűzről: ez a tőletek elvárható leghatékonyabb segítség. Ha tűzet észleltek lehetőleg telefonon azonnal értesítsétek a tűzoltóságot a 105-ös számon. A tűzjelzés díjtalanul igénybe vehető. Távbeszélő hiányában bármilyen más, arra alkalmas figyelemfelkeltő lármával (kiabálással, kürttel, vészcsengővel, szirénával) jelezzétek a tűzet környezetetekben lévők számára. A tűzoltóság segélykérő száma: 105 azaz EGY - NULLA - ÖT, de hívható a központi segélykérő szám is: 112 Ha idegességetekben egyik sem jut eszetekbe, hívhatók a mentők: 104 vagy a rendőrség: 107. Ők továbbítják a segélykérést! Tűzjelzéskor a következőket kell közölni · a tűzeset, káreset pontos helye, címe (helyiségnév, utca házszám), · mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve, emberélet veszélyben van-e, · a jelzőszemély neve és a jelzésre használt telefon száma.
5
„MINDEN NAGY TŰZ KIS TŰZZEL KEZDŐDIK” TŰZOLTÓSÁG HÍVÓSZÁMA:
Tudnivalók felnőtteknek! A konyhában rejlő veszélyek Nagy "divat" a tűzhelyen felejtett étel. Naponta tucatszor vonulnak ki a tűzoltók ilyen esetekhez. A legtöbb esetben csak az étel ég szénné az edényben, iszonyatos bűzt árasztva és kellő riadalmat okozva a ház lakóinak. Többnyire a figyelem elterelődése és/vagy a felügyelet hiánya, magyarán a gondatlanság az emberi tényező. Ne hagyjuk el a lakást, ne feküdjünk le aludni, ha főzünk! Ne feledkezzünk el erről. De okozott már komoly lakástüzet az égő étolaj vízzel oltási kísérlete! Mert azt ugye tudjuk, hogy a túlhevült olajra öntött víz egy pillanat alatt felforr és kifut, kidobódik az edényből az égő olajjal együtt, meggyújtva a környezetben minden éghető anyagot (függöny, terítő, bútor)! A helyes megoldás a letakarás - eltávolítás. Fedővel lefedjük, elvesszük a tűzhelyről (amit elzárunk), és biztonságos helyre téve megvárjuk, míg visszahűl. Ha az edényben meggyullad az olaj, NE öntsünk rá vizet! Takarjuk le és tegyük a mosogatóba! Dohányzás! ·
· · ·
·
Ne dohányozzunk olyan helyen ahol ezt tábla tiltja! A tilalmi táblák olyan helyeken kerülnek elhelyezésre ahol üzemszerűen jelen van olyan anyag amit egy eldobott égő cigarettacsikk meggyújthat pld.: benzinkút; gázcseretelep; fűrésztelep; asztalosműhely; stb. Ha gyúlékony, tűzveszélyes anyaggal dolgozunk ne dohányozzunk. Ne dohányozzunk ágyban. Ügyeljünk arra, hogy mindig a hamutartóba hamuzzunk, azt ne ürítsük éghető anyagot tartalmazó kukába. Mielőtt kiürítenénk győződjünk meg arról, hogy maradt-e égő csikk a tartóban ( szükség szerint vízzel oltsuk el, vagy mielőtt a szemetesbe kiürítenénk a tartót locsoljunk rá vizet ). Égő dohányneműt ne hagyjunk még a hamutartóban sem. Ne dohányozzunk ágyban! Égő cigarettát ne dobjunk le erkélyről, ablakból, ne dobjuk szemetes edénybe, szemétledobóba!
6
Avar és kerti hulladék égetése A ház körüli munkák során felhalmozott éghető anyagokat általában égetéssel szoktuk megsemmisíteni, illetve hasonló veszélyt jelent még az egyéb szabadtéri főzés, sütés, grillezés. ·
Az összegyűjtött égetnivalót lehetőleg egy gödörben helyezzük el, vagy árkoljuk körül tűzgyújtás előtt. A sütőhelyet hasonló kialakítással kell megvalósítani (környezetében ne legyen éghető anyag; legyen a tűz oltására alkalmas eszköz, anyag; stb.). Itt figyelembe kell venni azt is, hogy az adott településeken az év mely szakában engedélyez égetést önkormányzati rendelet. · Szélcsendes időben gyújtsuk meg a tüzet, ne hagyjuk őrizetlenül. A tevékenység befejeztével győződjünk meg arról, hogy teljesen eloltottuk-e a tüzet és ne maradjon még izzó, parázsló anyag, mert ez további tűzveszélyt jelent (locsoljuk le a parázsló részeket és várjuk meg amíg a teljes füstölgés, gőzölgés megszűnik). · Az égetés során akkora tüzet szabad csak rakni, amit a rendelkezésre álló eszközökkel, erőkkel el tudunk oltani (tartsunk készenlétben vizet, homokot, lapátot). · A sütőhelyek megválasztása az uralkodó széliránynak megfelelően történjék, számolni kell arra, hogy a szél erősségének változása a láng nagyságát, irányát jelentősen befolyásolja. A ruházat megválasztása a szabadtéri tűz tulajdonságaihoz igazodjék (lehetőleg ne bő, lebegő ruházatban menjünk a tűz közelébe; ne engedjük a gyerekeket a tűz fölött átugrálni). A főzéshez, sütéshez használt eszközöket stabilan rögzítsük, megfelelően telepítsük (a felboruló edényzet égési sérülést okozhat, illetve pld. a felboruló grillből a kiszóródó izzó faszén gyújtási veszélyt jelenthet). Ha zárt helyiségben üt ki a tűz… ·
a helyiséget lehetőleg hagyjuk el, s az égő helyiség nyílászáróit tömítsük le annak érdekében, hogy megakadályozzuk a tüzet tápláló oxigén utánpótlás bekerülését, a tűz továbbterjedését.
·
amennyiben lehet kerüljük el a tűz során keletkező füst belélegzését, az ugyanis halálos szénmonoxid mérgezést okozhat. Ennek elkerülésére légzőszerveink elé helyezzünk nedves textiliát. A helyiségben tűz esetén legcélszerűbb kúszva, illetve guggolva közlekedni, a mérgező gázok ugyanis felfelé áramlanak.
·
ha a tűzön keresztültörve tudunk csak menekülni, vagy másokat menteni, testünket - lehetőleg természetes alapanyagú - nedves textiliával burkoljuk be.
·
emeleti ablakból soha ne ugorjunk ki. Várjuk meg a tűzoltókat. Bármilyen reménytelennek tűnik a helyzet, a tűzoltók többnyire hamarabb helyszínre érnek, mint amennyinek azt a bajbajutott érzi.
Elektromos áram veszélyei! Előkelő helyet foglal el az elektromos áram, mint tűzkeletkezési ok. Rengeteg elektromos berendezés van a lakásokban. Műszaki meghibásodás, amatőr
7
barkácsolás, házilagos javítás és a működő berendezés felügyelet nélkül hagyása számtalan lakástüzet eredményezett! Az automata mosógép nagyszerű találmány. A háziasszony berakta a szennyest, elindította és leszaladt vásárolni. Mire visszaért, kiégett a fürdőszobája és az előszoba egy része. A műanyagok tökéletlen égése miatt az egész lakást belepte a korom, fejmagasságtól felfelé megolvadt minden műanyag tárgy a hőterheléstől. E fenti példa tulajdonképpen elmondható az összes elektromos berendezésről, mert "ami elromolhat, az el is romlik." Egy televízió meghibásodása, zárlata még nagyobb galibát okozhat A lakószobákban szinte minden bútor, kárpit, egyéb tárgy éghető anyagú, kiváló táptalajt biztosítva a gyors tűzterjedésnek! Lehetne még sorolni az ehhez hasonló példákat, melyeknek mindig a felügyelet nélkül hagyott üzemelő elektromos készülék a kezdete és jobb esetben tetemes tűzkár a vége. Ne hagyjuk el a lakást, ne feküdjünk le aludni, ha TV-t, mosógépet, vagy egyéb elektromos készüléket üzemeltetünk! Az elektromos hálózat időnkénti karbantartásával is kellemetlen meglepetéseket előzhetünk meg. A falból kijáró, félig szétesett konnektorok, villanykapcsolók, vagy a "megpatkolt" villanyóra-biztosíték tűzveszélyes! Egy ilyen fali dugaszolóaljzatnak nekitolt ülőgarnitúra vagy más bútor kiváló tűzfészek. Kerüljük el bútorainkkal, függönyökkel a konnektorokat! A megtöredezett, kilógó belű vezeték cserére érett! Eltérő anyagú vezetékeket (pl. alumínium - réz) ne sodorjunk össze! A megnövekvő átmeneti ellenállás akkora hőt termel, mely megolvasztja a vezeték szigetelését, sőt akár a környezetében lévő éghető tárgyakat is meggyújtja! Ne üzemeltessünk hibás elektromos készüléket! Feszültség alatti elektromos készülék tüzét vízzel oltani tilos! A tárolás veszélyei A tárolással is akadnak problémák. Az erkélytűz is szinte napi rutineset. Az erkélyen tárolt lim-lomok általában éghető anyagúak, melyet egy felülről érkező cigarettacsikk pillanatok alatt meggyújt. A villanyóraszekrényben vagy a szemétledobó helyiségben felhalmozott újságkötegek és más éghető anyagok szintén veszélyforrást jelentenek! Ne tároljunk lomokat, újságokat a fenti helyeken! Barkácsoljunk tűzmentesen Hegesztés, flexelés megkezdése előtt tisztítsuk meg a munkaterületet az éghető anyagoktól. Ha más módon nem lehetséges a lehulló hegesztési anyag, izzó részecske ellen védekezzünk letakarással. A flexelés irányába a szikrák útjába tegyünk olyan paravánt, ami felfogja a kirepülő olvadékot és nem jelent rá gyújtási veszélyt (fém lemez, hullámpala) . Gondoskodjunk a hegesztés, flexelés után a hegesztési varrat, az anyag megfelelő visszahűtéséről. A munkaterületet akkor hagyjuk el amikor meggyőződtünk róla, hogy nem okozott a környezetben tüzet, vagy káros felmelegedést a tevékenységünk (ha a visszahűtés után ismét felmelegszik az anyag akkor valahol izzik, vagy ég a belső oldala). Tartsunk készenlétben tűzoltó készüléket a munkaterületen!
8
Karácsony veszélyei! Itt a december, s mindenki izgatott készülődéssel várja a karácsonyt. Sajnos azonban sosem múlik el úgy év vége, hogy az izgatottság ne válna rémületté, elkeseredettséggé és sajnos néha gyásszá az ünnepek alatt felcsapó lángok nyomán. Az alábbiakban megpróbáljuk felhívni az olvasó figyelmét azokra a veszélyekre, melyek az év végi ünnepek jellemző tűzokozói, illetve ezek kapcsán a megelőzés fontos mozzanataira is. Ugye emlékszünk? - minden nagy tűz kis tűzzel kezdődik. Annak érdekében, hogy még esélyt se adjunk a lángoknak, érdemes odafigyelni pár apróságra, melyek megemlítése magától értetődőnek tűnik, azonban figyelmen kívül hagyásuk nem egy esetben okozott tragédiát. Az ésszerű viselkedés, bizonyos biztonsági rendszabályok kialakítása, illetve tűzoltásra használható eszközök beszerzése, készenlétbe helyezése olyan pszichés biztonságot ad, mellyel felvértezve, egy az otthonunkban keletkező tűz ellen sikeresen vehetjük fel a harcot! Nem a meglepetés erejével ér bennünket a vész: tudjuk, mit tegyünk, hová nyúljunk, hogyan használjuk... Az első a sorban az advent egy hónapos időszaka, mely már javában tart. Ahogy telnek a hetek, egyre szárazabbak az adventi koszorúk, ugyanakkor a pislákoló gyertyák száma nő. Tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy milyen a koszorú anyaga. Legyen az valódi fenyő vagy műanyag, egyformán tűzveszélyes! Mire érdemes oda figyelni? · · · ·
Ellenőrizzük a koszorún elhelyezett gyertyák stabil rögzítését. Ha könnyen mozdítható, vagy le akar dőlni, rögzítsük dróttal. Érdemes alufóliából széles, tölcsér alakú tálcát készíteni a gyertyák alá. A koszorút minden esetben fém tálcán tároljuk. Ne helyezzük el a koszorút éghető anyagokra vagy azok alá. (könyves polc, abrosz, televízió) A gyertya lángja hamar meggyújtja a körülötte, fölötte lévő éghető anyagokat.
A vastagon szedett részekből könnyedén kikövetkeztethetjük a tűz keletkezésének forgatókönyvét. A kellő körültekintés nélkül elhelyezett koszorú, vagy a nem megfelelően rögzített és égő gyertya ledől, melynek lángja meggyújtja a koszorút és/vagy a környezetében lévő éghető anyagokat. Ha mindez olyankor történik, amikor nincs szemtanúja az eseményeknek, a tűz tovább terjedhet. Erre is emlékszünk? "Egy kísérlet alkalmával égő cigarettát helyeztek egy romos épület komplett berendezett szobájában az egyik kárpitozott fotelre. Elindították a stoppert és figyelték mi történik. Hát történt! A 4. perc végére égett a fotel, a 8. percben izzó pokollá változott az egész szoba!" Ne hagyjuk el a lakást, ne feküdjünk le aludni, ne hagyjuk őrizet, felügyelet nélkül koszorúnkat, amíg gyertyák égnek rajta! A TŰZOLTÓSÁG SEGÉLYKÉRŐ SZÁMA: 105 EGY - NULLA – ÖT Karácsony napján elhelyezzük szobánkban a fenyőfát, s felkerülnek rá a díszek, látványos izzósorok. Készenlétbe kerülnek a csillagszórók, esetleg gyertyák. Ahogy 9
telnek a napok, a meleg szobában kiszáradó karácsonyfánk egyre tűzveszélyesebbé válik! A tűzvizsgálati statisztikák két keletkezési okot regisztrálnak. Az elektromos áram és a nyílt láng. A mindenféle piacokon, KERMI vizsgálat nélkül árusított izzósorok meghibásodása, zárlata nem egy esetben gyújtotta meg a kiszáradt karácsonyfát! Ne vásároljunk kétes eredetű, KERMI engedéllyel nem rendelkező izzósort, mert tűzveszélyes! A nyílt láng fogalma a csillagszóró vagy gyertya meggyújtásához kapcsolható. A csillagszóró szikrái önmagukban nem tudják meggyújtani a fát, viszont ha rosszul helyezzük el - hozzáér a tűlevelekhez, egy papírdíszhez - a felizzó, szikrát vető része meg fogja gyújtani azokat, majd a fenyőfát! · · ·
A viaszgyertya használatát mellőzzük a karácsonyfán! A csillagszórókat kellő körültekintéssel helyezzük el, ne érjen a tűlevelekhez, díszekhez! Körülbelül egy hét után egyáltalán ne használjunk nyílt lángot a fán!
A karácsonyfa elhelyezéséről pár szót Általában nem sok választási lehetőség adódik - főleg egy lakótelepi lakásban - ennél fogva megszokott helye van minden családban. Azonban érdemes az elhelyezésekor elgondolkoznunk azon, hogy egy kritikus helyzetben a tűz merre és hogyan tud tovább terjedni, illetve milyen menekülési lehetőségünk van. Ha például a szobából kivezető egyetlen bejárat közelébe helyezzük el, nem mást teszünk, mint egy lehetséges égő fáklyával torlaszoljuk el a szabadulás egyedüli útját. A terjedés szempontjából tartsuk távol a fát a függönyöktől, könyvespolcoktól. A legtöbb karácsonyfa tűznél a fa magától ledőlt valamelyik irányba (vagy leborították), tehát érdemes egy úgynevezett biztonsági zónát kialakítani. Ha dől, ne a könnyen meggyulladó fotelra, kanapéra boruljon. A leborításról még lesz szó. Ezek a tanácsok ünneprontásnak, vagy kivitelezhetetlennek tűnhetnek, azonban mind a tűzoltók tapasztalatain nyugszanak. Ha csak egyet-kettőt fogadunk meg belőlük, a kockázati tényezőt csökkentjük velük. Mit tegyünk, ha mégis megtörténik a baj? A legfontosabb, hogy nem szabad kockáztatni saját testi épségünket! A realitás és ésszerűség határain belül azonban cselekednünk kell. Baj esetén az emberi reakció általában fejvesztett, tehetetlen kapkodás, pánik. Gondoljuk át a fentebb leírtakat, s ezek tükrében tegyük meg a szükséges lépéseket családunk biztonsága érdekében! További lépés tűzoltásra alkalmas eszközök beszerzése. Ezekről már más alkalommal volt szó: tűzoltó készülék, tűzoltó pokróc, szénsavas, palackozott italok. E két utóbbi talán minden háztartásban előfordul, érdemes ezekből egy-két darabot tudatosan tűzoltási célra előkészíteni egy biztonságos, jól elérhető helyen. A pokrócot adott esetben helyettesítheti az ágytakaró is. Az azonnali cselekvés fontossága Egy még friss - nem annyira kiszáradt - fenyőfa estén is gyorsan terebélyesednek szét 10
a lángok a fán, de egy kiszáradt - és főleg rövid tűlevelű - fenyő esetén szinte azonnal ellobban a fa, iszonyatos mennyiségű hőenergia felszabadulása kíséretében. Ezért kell távol tartani a függönyöktől, könyves polcoktól. Ha kigyullad a karácsonyfa, ne fújkáljuk, legyezgessük, azzal csak szítjuk a lángokat! Ilyenkor AZONNAL BORÍTSUK LE és dobjunk rá egy, vagy két szétnyitott pokrócot! Ezért fontos, hogy két-három méteres körzetben ne legyen éghető bútor, függöny, stb. A szétnyitva rádobott pokróc megfojtja, illetve nem engedi továbbterjedni a lángokat! Ezután már olthatjuk tűzoltó készülékkel vagy más módon, de felhívom a figyelmet az izzósor áramtalanításának fontosságára! A karácsony a szeretet, az összetartozás, a hit ünnepe. Ilyenkor egy pillanatra megállunk a rohanásban, s azokra koncentrálunk, akik a legfontosabbak számunkra. Szeretnénk gyermekeinket boldognak látni, biztonságban tudni, hiszen az ő boldogságuk a miénk is. Ezért a mi - felnőttek, szülők, nagyszülők - kötelességünk gondoskodni biztonságukról! A gondoskodásba pedig beletartozik gyermekeink kioktatása is! Magyarázzunk el nekik, hogy a tűz nem játék, hogy milyen veszélyeket rejt magában a nyílt lánggal, csillagszóróval játszadozás a kiszáradt karácsonyfa közelében. Oktassuk ki őket, hogy mik a helyes viselkedés szabályai tűz esetén. De elsősorban egy kicsit jobban figyeljünk oda rájuk. A TŰZOLTÓSÁG SEGÉLYKÉRŐ SZÁMA: 105 EGY - NULLA – ÖT Szilveszter napján, de már napokkal előtte is repülnek a csillagszórók, a petárdák és nyomukban fellángolnak az erkélytüzek. Hiába hangzik el naponta többször a médiákban a figyelmeztetés, a petárdázás az ünnepek velejárója. Azon kívül, hogy mi nem dobálózunk ezekkel a vackokkal, csak egyet tehetünk: ideiglenesen kiürítjük erkélyünket, eltávolítjuk onnan az éghető anyagokat. Ezt főleg olyankor érdemes megtenni, ha az ünnepek alatt több napra elutazunk. Ilyenkor emellett áramtalanítsuk a lakást, vagy ha a hűtőgép miatt ezt nem akarjuk, legalább húzzunk ki minden elektromos készüléket a konnektorokból. Lakáskulcsunkból pedig hagyjunk egy példányt egy olyan szomszédunknál, akivel jóban vagyunk. Nos, már csak egy dolog maradt hátra: TŰZMENTES ÉS KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET, BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK!
11
Kéménytüzek Az utóbbi években - visszatérve a hagyományos szén, fatüzelésre - egyre gyakoribb a visszajelzés a kémények kátrányosodására, kéménytüzekre. Néhány tüzelési tanácsot fogadjanak el jobbító szándékkal! Ahhoz, hogy tüzet gyújthassunk gyúlékony anyagra, gyulladási hőmérsékletre és oxigénre - továbbiakban levegőre - van szükség. A tüzelőberendezésben begyújtás után jelen van a tüzelőanyag, melyhez a szükséges levegőt biztosítani kell. Ezt szolgálja a tüzelőberendezésen található alsó ajtó, csappantyú stb., ami az égési levegő bejutását biztosítja. Gyakorlati tapasztalat az, hogy a gyakori tüzelőanyag pótlás elkerülése miatt a kazán tűzterét - úgy mondva - jól megrakják. A tüzelőanyag begyúlása után a levegőbeáramló-szerkezetet elzárják, mondván ne égjen le hamar, vagy ne fűtse túl a rendszert. Ezzel kezdetét veszi az ún. kátrányosodás. Ugyanis: · ·
· ·
az égési levegő hiánya miatt az égés nem tökéletes, nincs elegendő levegő, a tüzelőanyag nem tud elégni, a füstgáz hőmérséklete nagymértékben csökken, ezáltal a kémény üzemi hőmérséklete is csökken, azaz lehűl, a lehűlt kéményben a lehűlt füstgáz a kémény oldalára lecsapódik, a tökéletlen égés miatt el nem égett tüzelőanyagból korom és kátrány rakódik le a kéménytest felületére, nagyobb hideg esetén, amikor fokozott fűtést kell alkalmazni /nem zárjuk el a levegőnyílást/ a nagyobb hőhatástól a füstcső betorkollásánál keletkezett hő miatt a lerakódott kátrány meggyullad, ami tovább égve kéménytűzhöz vezet.
Ilyen tüzelési módnál fokozottabb kéményellenőrzés, kéményseprés szükséges. Ugyanez a jelenség - kátrányosodás - tapasztalható, ha a kéménytest valahol tömítetlen, hézaghibás /lyukas/. A kéményről kívülről hideg levegő jut be, ami a kimenő füstgázt lehűtve ismételten kátrányosodást okoz. Ugyanez a jelenség következik be, ha a kazán túlméretezett - illetve méretezetlen - a kéményhez és a fűtési rendszerhez viszonyítva. A túl nagy kazán a kis mennyiségű fűtővizet a fűtőanyag tökéletes elégése előtt felmelegíti és ilyenkor az üzemeltető a túlfűtés veszélye miatt értelemszerűen elzárja a kazánt. Fenti problémák szakszerű fűtéssel, a kazán és a kémény, a fűtött légtér szakszerű megtervezésével, kivitelezésével elkerülhető. A BEGYULLADT KÉMÉNYT HÁZILAG NE KEZDJÜK EL OLTANI! MINDEN ESETBEN HÍVJA A TŰZOLTÓSÁGOT ÉS A KÉMÉNYSEPRŐT!
12
Mit tegyünk autótűz esetén? Nem győzzük hangsúlyozni az azonnali cselevés fontosságát! Ha éppen közlekedünk, talán még arra sincs idő, hogy félreálljunk. Ha az utasfülkében égett szagot tapasztalunk, és/vagy a nyomában apró füstcsíkot látunk terjengeni a műszerfal mögül, azonnal álljunk meg, és vegyük le a gyújtást! A gyújtás levételével, majd az akkumulátor lekapcsolásával áramtalanítjuk autónk elektromos rendszerét, ezáltal megszűnhet a zárlatos vezeték túlmelegedése, felizzása. (természetesen az azonnali megállás nem hirtelen padlóféket jelent, hanem a körülöttünk - és főleg a mögöttünk haladó járművek biztonságát figyelembe vevő gyors fékezést). Ha gyorsak voltunk és megúsztuk a tüzet, utána már ne próbálkozzunk az ismételt feszültség alá helyezéssel. Valószínűsíthető, hogy több vezeték szigetelése is megolvadt, és biztossá vált a rövidzárlat. A motortérben - a fent említett üzemanyag-ellátó rendszer hibájából - keletkező tűz hasonló "tünetekkel" jár: hírtelen erős üzemanyag szag, majd a motortérből kiáramló füst. Az "elhárító akciót" szintén hasonló módon kezdjük: azonnali megállás, motor leállítása - gyújtás levétele. Ezután válhat - az autónk számára - sorsdöntővé a következő két tényező. · ·
Az első az, hogy van-e tűzoltó készülékünk. A másik pedig, hogy felnyitjuk-e a motorháztetőt!
A keletkező tűz oxigén ellátása - lecsukott motorháztető esetén - a tető alatt megszoruló füst és egyéb égéstermékek miatt nem tökéletes, ezáltal a lánggal égés intenzitása kisebb. Abban a pillanatban, ahogy felnyitjuk a tetőt, friss levegőt engedünk a tűzre, és a lángok felcsapnak! A motor térben keletkező tűz esetén csak akkor nyissuk fel a motorháztetőt, ha a kezünkben van egy kibiztosított, beüzemelt és „lövésre kész” tűzoltó készülék! Ebben az esetben is csak annyira, hogy az oltóanyag biztosan bejusson. Arra vigyázzunk, hogy a felforrósodott karosszériaelemek és a kiáramló égéstermékek égési sérüléseket okozhatnak! Tűzoltáskor az oltókészüléket szakaszosan üzemeltessük! Ne tévesszük össze a füstöt a gőzzel! Ha felforr autónk hűtővize, gőz alakjában tör elő a motorháztető alól. A füst sötét színű és magasra szállva oszlik szét. A gőz matt-fehér és egy-két méter magasságban eltűnik, elpárolog. Tűz esetén általában megállnak segíteni a közlekedésben résztvevők. A tömegközlekedési járműveken, teherautókon, kamionokon kell lennie tűzoltó készüléknek.
13
Hogyan segítsünk az érkező tűzoltóknak: Nézzük melyek azok a lakóhelyi sajátosságok, melyek lassítják a tűzoltók munkáját? Némely településen a zegzugos utcák, a logikátlan házszámozás néha még a helyismerettel rendelkező helyi tűzoltókat is megkavarja. Ehhez járul még a "pihenő övezeti" egyirányúsítás, a súlyos betontömbökkel történő forgalomkorlátozás is. Várjuk a tűzoltókat az utcán, adjunk nekik útbaigazítást a megközelítés lehetőségéről! Az útbaigazítás nem csak a lakótelepekre vonatkozik, hanem általában mindig tanácsos, éjjel már messziről elemlámpázhatunk nekik. A következő probléma a rengeteg parkoló autó, melyek lehetetlenné teszik a megközelítést, a túlméretes - túlsúlyos létrás autók megtelepítését. További gond a parkoló autókkal, hogy ráállnak a földalatti tűzcsapokra, elzárva a vízutánpótlás lehetőségét! Ez akkor igazán "sokkoló" a tűzoltók számára, amikor csapnak ki a lángok egy nyolcadik emeleti lakás ablakain. Szaladjunk autónkhoz, guruljunk el a tűzoltóautók működési területéről! Van még az úgynevezett száraz felszállóvezeték a magasabb házaknál. Ez a vezeték alaphelyzetben üres, nincs benne víz. Ha tűz van, a tűzoltóautóról megtáplálják, és nyomás alá helyezik. Tisztelet a kivételnek - mert van ahol figyelnek az állapotára - de a legtöbb helyen úgy tönkre van téve, hogy teljesen használhatatlan! A csatlakozó szerelvények le vannak lopva, törve, tele vannak tömködve szeméttel, stb. Volt olyan eset, hogy működőképes volt a vezeték, csak éppen a második emeleten nyitva voltak a szelepek. Kellett volna a víz a harmadik emeletre, de odáig már nem ért fel, mert az alsóbb szinten mind elfolyt. El lehet képzelni... úszott az egész ház. Figyeljünk oda saját emeletünkön a vezeték és szelepek állapotára! Gond esetén szóljunk a közös képviselőnek. Akkor tekinthető zártnak a szelep, ha az elzárókar merőlegesen áll a leágazó csőhöz képest. Kerekes orsószelep esetén az óramutató járásával egyező irányban ütközésig tekerve. Ha az eddig felsorolt akadályokon túl jutottak tűzoltóink, várják őket a rácsok és hevederek kavalkádja. A sok betörés miatt ezen nem is csodálkozhatunk, viszont baj esetén jócskán megnehezíti a bejutást! A két - és több ponton záró hevederrendszerek, plusz egy masszív rács akár tíz percre is feltartóztathatja a bejutni kívánó egységeket. Ha nem lángtenger van az ajtó túloldalán, ilyenkor inkább - a tetemes dúlási kárérték elkerülése érdekében - magasbólmentő jármű segítségével (ha a parkoló autók nem akadályozzák) az ablakon keresztül hatolnak be a lakásba. Ha viszont nagy a baj odabenn, kíméletlenül szétforgácsolnak minden útjukba kerülő akadályt! Ha van olyan szomszédunk, aki általában otthon tartózkodik és megbízunk benne (vagy a közös képviselő), hagyjunk nála kulcsainkból egy-egy példányt. Akár lepecsételhető kulcsos dobozba, vagy leragasztott borítékba téve. Látható, hogy a fent leírt "védekező mechanizmusok" nem megvalósíthatatlan, komplikált dolgok, hanem magától értetődő, logikus és hétköznapi viselkedési 14
szabályok. Olyan szabályok, melyek által megóvhatjuk családunk életét. Ne sajnáljuk a kevéske időt és energiát, nézzünk szét házunk táján, illetve fogadjuk meg a tanácsokat; abban a tudatban hajthassuk nyugovóra esténként fejünket, hogy a következő reggel ugyan olyan szép lesz, mint az előző volt. Ha már megtörtént a baj… Mit tegyünk az égési sebbel? A legfontosabb, hogy minél gyorsabban hűtsük a sebet. A kisfelületű égésnél a legjobb a folyó hidegvíz, illetve a hideg vizes borogatás. A nagyobb testfelületnél érdemes az egész testet hidegfürdővel hűteni, vagy nagy vizes lepedővel, törölközővel beborogatni. Ezzel az eljárással a fájdalmat is csillapíthatjuk. A nagyfelületű égési sérüléseknél a baleset után három órával beállhat az úgynevezett égési sokk. Fontos tehát a betegnek nem csupán az égés következtében sérült testrészét borogatni, hanem egy speciális, sótartalmú teával (1 liter vízhez 1 csapott kávéskanál konyhasó, 1 késhegynyi szódabikarbóna) is segíteni. Hogyan segíthetünk az áramütött emberen? Mindenekelőtt minél előbb el kell választani a balesetet szenvedett embert az áramforrástól. Erre leginkább valami fából készült bot lehet alkalmas. Aki segíteni akar, az semmiképpen se használjon fémrudat, fémvégű botot. Jég veled? (A vizek veszélyei) A vizet szerető ember télen is vágyik a vizek partjaira, a befagyott vizek jegére. Sajnos az előírások nem ismeretéből vagy be nem tartásából eredően a jeges vizeknek is megvannak az áldozatai. A 46/2001.(XII.27.) számú BM rendelet értelmében a szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog. A szabad vizek jegén tartózkodni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá! · ·
Aki a jégen 1 m2-nél nagyobb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet 1 méteres magasságban elhelyezett, legalább 10-10 cm széles, piros-fehér csíkozású korláttal ellátni. Ezeket a kordonokat soha ne közelítsük meg! Veszélyes! Aki a jégen 1 m2-nél kisebb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet jól felismerhető módon megjelölni, amelyhez a vízparton található természetes anyagokat (pl. nád, sás, száraz ágak) is fel lehet használni.
Nem telik el év, hogy a téli időszak beköszöntével ne értesüljünk olyan tragédiáról, amely a kellően még nem megvastagodott álló- és folyóvizek jégtakarójának beszakadása okozhat. A bajba jutott korcsolyázó, csúszkáló mentésébe bevonható tűzoltó erők és eszközök helyszínre történő kiérkezése - a parancsnokság működési területét kivéve - a távolság miatt sokszor 15-20 percet is igénybe vehet, az alábbiakban néhány követendő (megfontolandó) jó tanáccsal szeretnénk szolgálni a nyílt vizek befagyott felületén tartózkodók részére. Néhány általános érvényű szempont a korcsolyázás, csúszkálás és jégen tartózkodás helyének kiválasztásához:
15
Befagyott állóvíz esetén · · · ·
A part közelében a jég rendszerint vékonyabb, néha üreges, és ezért könnyebben törik; Beszűküléseknél áramlatok gyöngíthetik a jeget, (ugyanez vonatkozik állóvizeknél a mellékfolyók torkolatára is); Meleg források különösen veszélyesek, mert nem mindig hoznak létre jégmentes helyeket, hanem elvékonyítják a jeget, ami nem látható; Sűrű hótakaró alatt a jég vékonyabb, mint hó mentes helyeken.
Befagyott folyóvizek esetén · · ·
Különösen vékony jég és jéggel nem fedett részek a "sodorvonal"-ban találhatóak; Folyókanyarok külső oldalán is vékony jégréteggel kell számolni; Sebes folyású szakaszokban, vagy kőtömbökkel telített szakaszon a jég szintén lényegesen vékonyabb.
Mindkét esetben fontos tanács · · ·
Olvadáskor a jégtakaró teherbíró képessége akkor is erősen csökken, ha vastagsága változatlan; Jégen történő haladáskor nyugodtan és egyenletesen lépkedjünk, ha elesünk, az fokozza a jég beszakadásának veszélyét; Jégen történő haladáskor síbottal, vagy bottal állandóan ellenőrizzük az előttünk levő jég vastagságát és szilárdságát.
A jég beszakadása esetén követendő magatartás! A jég beszakadását rendszerint már előre jelzi a ropogás és a recsegés, és a jég felületének süllyedése. Ebben a szakaszban a beszakadás esetleg még elkerülhető. Teendők: · ·
Azonnal feküdjünk laposan a jégre (nagy felület), lehetőleg arccal a part felé; Lassú, nyugodt mozdulatokkal (mindig a lehető legnagyobb felfekvési felületen) kússzunk a part felé;
Ha a jég a fenti előjelek nélkül beszakad, vagy túlságosan későn reagálunk és beszakadt alattunk, a teendők a következők: · ·
Azonnal tárjuk szét karjainkat, és ejtsük magunkat előre; Minden eszközzel gátoljuk meg, hogy a jégfelület alá csússzunk vagy lemerüljünk a vízbe;
Ha mégis a jégfelület alá kerülünk: · ·
tartsuk nyitva szemünket, és nézzünk felfelé, ha a jég hóval fedett, a közelben levő jégtörés helyét a beeső fénysugár alapján még fel lehet ismerni, és el lehet érni, 16
· ·
·
Próbáljunk meg a felsőtestünkkel újból a jégfelület fölé jutni (lehetőleg arccal a part felé). Végezzünk lábainkkal lökésszerű úszó mozdulatokat, a karjainkkal és súlyáthelyezéssel segítsük a lábmunkát. Amennyiben így nem sikerül a jég fölé jutni, próbáljunk meg a jég beszakadásának helyével szembeni oldalon egyik lábunkkal a jég felületére jutni, és azután a kezünkre és lábunkra támaszkodva testünket oldalt a jég felületére tolni. A jég beszakadásának formájától és nagyságától függően e módszer hanyatt fekve is alkalmazható. Ha a jég újból és újból beszakad, vágjunk magunknak utat a part felé, addig, amíg ki nem jutunk a partra, vagy teherbíró jégfelülethez nem érünk.
A víz hőmérséklete a jégfelület alatt 0-4 C, vagyis már 20-30 másodperc után hidegsokk következhet be (vérkeringési zavarok, sőt a szívműködés leállása). Mi a teendő, ha mások kerülnek bajba? · · ·
· ·
Ne egyenes tartásban, hanem hason csúszva közelítsük meg a jég közé került személyt (ellenkező esetben mi is veszélybe kerülhetünk, mert beszakadhat alattunk a jég); Ne közelítsük meg egészen a jég beszakadásának helyét (a jég törékeny); Az utolsó szakaszt hidaljuk át segédeszközökkel (hosszú ággal, bottal, kötéllel, nadrágszíjjal-esetleg többet összekötve, vagy ruhadarabokkal). Vigyázat: ne húzzuk ki a szerencsétlenül jártat a ruhája ujjánál fogva, mert a varrásoknál könnyen elszakadhat; Ha több segítőtárs van a helyszínen: alkossunk láncot úgy, hogy mindenki hason fekve az előtte levő lábát fogja. Ezáltal az elöl levő személyt mentőakciója során a többiek hatékonyan támogatják. Az odanyújtott segédeszközökkel húzzuk ki a szerencsétlenül jártat a jégre, majd a beszakadás helyétől a partra. Ha a szerencsétlenül járt már a jég alá került, a mentési kísérletet már csak felkészült szakemberek tudják végrehajtani, így szükséges a tűzoltóság 105-ös segélyhívó számon történő mielőbbi értesítése.
17
