LAKOSSÁGI INTERNETHASZNÁLAT

2015. február

LAKOSSÁGI INTERNETHASZNÁLAT ONLINE PIACFELMÉRÉS 2014

Készítette:

LAKOSSÁGI INTERNETHASZNÁLAT TARTALOM Bevezetés Az internethasználat eszközei Internethasználat Tevékenységek Társas kapcsolatok Nagy adattömeg mozgatása Praktikus ügyek intézése Internethasználat okostelefonon, táblagépen Internethasználat tévén, okostévén Over-the-top (OTT) tartalmak használata Gyerekek internetezése Idősek internetezése

BEVEZETÉS A kutatás háttere Definíciók Jelek, rövidítések Az internetezés gyakorisága

4

A KUTATÁS HÁTTERE

Megrendelő

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Kutatóhely

NRC Piackutató Kft. Ariosz Szolgáltató, Informatikai és Tanácsadó Kft.

Adatfelvétel ideje

2014.11.27 – 2014.12.17.

Adatfelvétel módszere

online interjú standard kérdőívvel

Alapsokaság

14+ éves, Magyarországon élő, legalább hetente egyszer internetezők

Mintanagyság

3125 személy

Súlyozás

nem, korcsoport, iskolai végzettség, lakóhely ismérvek alapján többszempontú faktorsúlyozás

Mintavétel statisztikai hibája

a teljes mintára vonatkozóan az idei és a tavalyi adatok összehasonlításakor legfeljebb ±2,5%, azonos adatfelvételen belül legfeljebb ±2%

5

DEFINÍCIÓK internetező

olyan személy, aki bármely helyen, bármilyen eszközzel, bármilyen technológiával legalább hetente egy alkalommal használja az internetet

hordozható pc

laptop, notebook, netbook (a táblagépet nem soroljuk ide)

táblagép

a tabletek vagy táblagépek jellemzően 7-10 colos (18-25 cm) képernyőátmérővel rendelkező miniszámítógépek, amelyek érintőképernyővel vezérelhetők és általában saját billentyűzet nélküliek

okostelefon

a 2000-es évek végétől elterjedt, internetezésre is alkalmas, fejlett operációs rendszerrel rendelkező mobiltelefon-készülék

mobiltelefon

az 1990-es években elterjedt, elsősorban telefonálásra használt, internetezésre nem vagy csak korlátozottan alkalmas, (fejlett) operációs rendszerrel nem rendelkező mobiltelefonkészülék, a „hagyományos” mobiltelefon

OTT-tartalom

az interneten keresztül a műsorszolgáltatótól a végfelhasználóhoz továbbított olyan mozgóképes, audio- vagy egyéb médiatartalom, mely esetében az internetszolgáltató nincs befolyással a tartalomra, csak az adatcsomagok továbbítását végzi. Ide soroltuk a kutatásban az OTT-s hangszolgáltatást és üzenetváltást, mely esetében a mobiltelefon-szolgáltató hangés sms-szolgáltatása alternatívájaként az interneten keresztül történik a hangos vagy szöveges kommunikáció a felhasználók között egy harmadik fél szolgáltatása keretében

6

JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK n

mintabeli létszám

N

becsült létszám az alapsokaságban

14+

14 éves és idősebb

60+

60 éves és idősebb

NT

nem tudja

n.a.

nincs adat

m

millió

Bp.

Budapest

msz.

megyeszékhely

tanuló

általános vagy középiskolai tanuló

hallgató

főiskolai vagy egyetemi hallgató

kismama

szülési szabadságon, gyesen, gyeden, gyáson lévő statisztikailag szignifikáns csökkenés statisztikailag szignifikáns növekedés

társadalmilag fontos, perspektivikus jelentőségű változás vagy különbség

AZ INTERNETHASZNÁLAT ESZKÖZEI

8

AZ INTERNETHASZNÁLAT ESZKÖZEI birtoklás és használat A magyar internetezők birtokában 2014-ben 12 fajta internetezésre (is) alkalmas eszköz volt. Folytatódott az asztali pc és a mobiltelefon visszaszorulása, és az okostelefon, a táblagép és az okostévé terjedése. A testen hordható internetképes eszközök közül elsőként az okosóra jelent meg Magyarországon. A használatban ugyanezeknek a tendenciáknak vagyunk tanúi. A hordozható eszközöknél az okostelefon és a táblagép egyre nagyobb mértékben felváltja a hagyományosabb eszközöket (hagyományos mobiltelefon, hordozható pc).

Internetezésre használt eszközök**

Internetképes eszközök birtoklása*

%

% asztali pc

69

mobiltelefon

60

47

okostelefon

59

45 51

hordozható médialejátszó

3 2

hordozható médialejátszó hordozható videojáték

1 1

5 7

okostévé

6 3

2 2

15 17

tablet pc

asztali videojáték

okoskamera 2013

82

53 55

okostelefon

7 10


1 3 1

7

3 1

hordozható videojáték

3 1

más eszköz

3

2013

2014

0,5

*A közös családi használatú eszközök esetében a háztartási birtoklásra vonatkoznak az adatok

összes válaszadó

72

hordozható pc

10 14

okostévé

okosóra

69

15 22

tablet pc

okoskamera

asztali pc

53 56

hordozható pc

e-könyv-olvasó

76

2014

**Otthon és másutt együtt

n=3125

N=5,7 m

9

AZ INTERNETHASZNÁLAT ESZKÖZEI otthoni és otthonon kívüli használat A hagyományos mobiltelefon eljelentéktelenedése és az asztali pc háttérbe szorulása az otthoni és az otthonon kívüli használatban egyaránt tapasztalható. Az okostelefon előretöréséről ugyanez állapítható meg, a táblagép használata internetezésre azonban csak az otthoni használatban vált kissé elterjedtebbé.

Internetezésre használt eszközök: otthon

Internetezésre használt eszközök: másutt

%

%

asztali pc

62

42 47

okostelefon

okostévé

6 6

mobiltelefon

4


asztali pc

37 31 23 20

hordozható pc 8 8

tablet pc mobiltelefon

3


1 1

5 3

okostévé

2 1

6

okoskamera

1 1


1


1 1

otthon internetezők

35 39

13 16

tablet pc

más eszköz

okostelefon

50 51

hordozható pc

okoskamera

74

33

2013

2 0,4


2 0,5


1 0,3

2014 más eszköz

2

n=3028

N=5,5 m

másutt internetezők

14

2013 2014

1

n=2058

N=3,8 m

10

AZ INTERNETHASZNÁLAT ESZKÖZEI eszköztípusok – 1. 2014-ben négy olyan eszköz volt használatban Magyarországon, amelyekkel a tevékenységek azonos spektrumára szokás használni az internetet. Ezek az asztali és a hordozható számítógép, a táblagép és az okostelefon. 2014 az első év, amikor azok gyakorisága, akik asztali/hordozható pc-n is és telefonon/tableten is interneteznek, meghaladja azokét, akik csak asztali/hordozható pc-n interneteznek. Lassan növekszik, de továbbra is minimális azok aránya, akik csakis telefonon/tableten használják az internetet.*

Internetezésre használt eszközök típusa

Internetezésre használt eszközök típusa asztali v. hordozható pc + okostelefon v. tablet

asztali v. hordozható pc

okostelefon v. tablet pc

csak asztali v. hordozható pc csak okostelefon v. tablet pc

100 100

98

60

56

97

51 50

80

44

54 44

48 %

40

55

60 44

49

%

30

40 20

20

10

0

0,2

1

2

2012

2013

2014

0 2012

2013

2014

*Ténylegesen valamivel magasabb lehet ez az arány, mivel adatfelvételünk a kérdőív hosszúsága miatt nem képes kellően elérni azokat, akik csakis kézi eszközön interneteznek.

összes válaszadó

n=3125

N=5,7 m

11

AZ INTERNETHASZNÁLAT ESZKÖZEI eszköztípusok – 2. Mivel az okostelefon és a táblagép jóval később vált elterjedtté és újfajta ismereteket igényel az internetezőtől, az okostelefonon/táblagépen való internethasználat jelenleg társadalmilag rendkívül egyenlőtlen. Ez az egyenlőtlenség főként az eltérő adaptációs képességből (ami elsősorban az életkorral és az internethasználati jártassággal függ össze) és az eltérő anyagi helyzetből fakad.

Internetezésre használt eszközök típusa okostelefon v. tablet pc (is) korcsoport szerint

100%

85

0%

15 14-19

29

20

28

72

71

57

összes válaszadó

26

94

80

74 28 0%

20-29

30-39

40-49

45

50-59

60-X

újonc

73

kezdő

átlagos

haladó

18 profi

vagyontárgyak száma szerint

100% 19

64

82

47

39 65

83

86

94

14

6

7-8 db

9-13 db

81

55

61 36

27

0% legalsó

6

53

szubjektív anyagi helyzet szerint

100%

internetezési jártasság szerint

72

39

27

100%

43

61

73

csak asztali v. hordozható pc

alsó

közép

felső

17 legfelső

35 0% 0-2 db

3-4 db

5-6 db

n=3125

N=5,7 m

12

AZ INTERNETHASZNÁLAT ESZKÖZEI

a telefonos mód preferálása

A számítógépen és telefonon egyaránt internetezőknek a 38%-a használta gyakrabban az internetet telefonon és a 7%-a szeretett jobban internetezni telefonon, mint számítógépen. Mindkét arány növekedett az előző évhez képest. Az internetezés telefonos módjának preferálása sokkal jellemzőbb a fiatalokra, mint az idősebbekre.

Az internethasználat telefonos módjának preferálása a használati gyakoriság* és a kedveltség terén korcsoport szerint

% 60 2013

2014

gyakoribb

50

kedveltebb

40

38

30 %

22

20

4 gyakoribb

7

kedveltebb

10 0 14-19

20-29

30-39

40-49

50-59

60-X

*A kérdés a szabadidős internethasználatra vonatkozott.

akik mostanában interneteztek számítógépen is, telefonon is

n=1580

N=2,9 m

13

AZ INTERNETHASZNÁLAT ESZKÖZEI vásárlási tervek – 1. Nem változott lényegesen 2013-hoz képest az egyes eszközfajtákat a következő fél évben vásárolni szándékozók aránya. Az alacsonyabb penetrációjú eszközök: a táblagép és az okostévé elterjedtségében prognosztizálható a legnagyobb mérvű növekedés. Ha a vásárlási tervek valóra válnak, az okostelefon elterjedtsége 2015-ben eléri az eszközök közül most legelterjedtebb asztali számítógépét.

Az eszközök jelenlegi birtokosainak aránya és a vásárlási tervek megvalósulása esetén várható aránya

Vásárlási terv a következő fél évre

%

2013 2014

van

29 31

okostelefon

69 71

17 16

tablet pc

70

66 59

56

18 21

hordozható pc

lesz

%

34 27

22 14

okostévé

asztali pc

n.a. 15 11 12 A várható növekedés mértéke

összes válaszadó

asztali pc

hordozható pc

tablet pc

3%

17%

56%

okostévé okostelefon 90%

n=3125

19%

N=5,7 m

14

AZ INTERNETHASZNÁLAT ESZKÖZEI vásárlási tervek – 2. Az asztali pc esetében a vásárlási terv túlnyomórészt a meglévő pc lecserélését vagy a háztartás pc-inek számbeli bővülését takarja. A hordozható pc és az okostelefon vásárlását tervezők körében is többen vannak a cserét vagy bővítést tervezők, mint azok a vásárlók, akiknek jelenleg nincs ilyen eszközük. Az okostelefon esetében ez az első év, amikor a vásárlást tervezők körében kisebbségbe kerültek az első készülékük vásárlását tervezők. A két legutoljára piacra került eszköz, a táblagép és az okostévé esetében még sokkal többen vannak az első készülékük vásárlását, mint a meglévő eszköz újabbra cserélését tervezők.

Jelenlegi birtoklás és vásárlási terv a következő fél évre asztali pc 23 1 10

29

hordozható pc

39

2 10 8 10

%

tablet

okostévé

34

9

okostelefon

39 71

66

11

73 14

12

30

20

van, nem vesz újat

59 44

45

14 3 12

2013 2014

összes válaszadó

új használó lesz van, cserél v. bővít

15 66

nem lesz ilyen eszköze

2013 2014

12 4 17

2013 2014

n.a.

13 2 12

2013 2014

32

39

2013 2014

n=3125

N=5,7 m

15

AZ INTERNETHASZNÁLAT ESZKÖZEI vásárlási tervek – 3. Internetezésre alkalmas eszközt jellemzően azok terveznek vásárolni (akár újonnan használandó eszközként, akár a meglévőt felváltó eszközként), akik a különféle vásárlási terveik rangsorában előresorolják és jóval fontosabbnak tartják ezen eszközök megvásárlását. Az előresorolást elősegíti a divat, az eszköz presztízsértéke, az internetezés kedvelése, intenzitása és természetesen a jó anyagi helyzet, mely lehetővé teszi többféle internetezési eszköz egyidejű birtoklását. Adataink tanúsága szerint mind az öt vizsgált eszköz esetében a 40 évesnél fiatalabbak, az átlagosnál kedvezőbb anyagi helyzetűek, az átlagosnál felkészültebb, illetve az átlagosnál többet internetezők körében az átlagosnál jóval gyakoribbak a vásárlási szándékok is. Az öt eszköz közül az okostelefon átlagára a legalacsonyabb, így ennek az eszköznek az esetében érvényesülhetnek legkönnyebben az említett, vásárlásra ösztönző tényezők.

Vásárlási terv a következő fél évre korcsoport szerint

% 60

asztali pc hordozható pc tablet pc okostévé okostelefon

50 40

60 50 40

30

30

20

20

10

10

0

0 14-19

összes válaszadó

20-29

30-39

40-49


%

50-59

60-X

asztali pc hordozható pc tablet pc okostévé okostelefon

0-2 db

3-4 db

5-6 db

7-8 db n=3125

9-13 db N=5,7 m

INTERNETHASZNÁLAT

17

INTERNETHASZNÁLAT jártasság Az internetezési jártasság az internethasználattal kapcsolatos valamennyi jelenségre kihat. Fontos mutató azért is, mert előrejelzi a várható változásokat: ami a járatos internetezőkre ma jellemző, többnyire az lesz jellemző holnap az átlagos tudásúakra, holnapután pedig a kezdő internetezőkre. Az internethasználatot elősegíti az angol nyelvtudás (és fordítva). A magyar internetezők 69%-a van valamilyen fokú angol nyelvtudás birtokában. Az angolul tudók többsége, az angolul nem tudók kisebbsége látogat angol nyelvű webhelyeket.

Internethasználati jártasság*

Angol nyelvtudás

% teljesen kezdő vagyok az internethasználat terén

3

újonc

nem vagyok már teljesen kezdő, de sok mindent nem tudok még

kezdő

20

átlagos a tudásom az internethasználat terén

34

az átlagosnál lényegesen több tudással rendelkezem

%

29

9 28

nagyon jó

32

gyenge

31

nincs

közepes

Angol nyelvű webhelyek látogatása

átlagos

olvasás használat céljából 74

haladó

77 54

59

% teljesen profi vagyok az internethasználat terén

14

profi

18

nincs van angol nyelvtudás

összes válaszadó

*Azokon az ábrákon, melyeken ugyanez a mutató más kérdéssel összefüggésben szerepel, helykímélés céljából az adatpontok mellett látható rövid címkéket használjuk.

összes válaszadó

n=3125

N=5,7 m

18

INTERNETHASZNÁLAT jártasság, nyelvtudás A magyar internetezők jártassága az internetezésben még mindig nagyon eltér az életkori csoportokban. A tipikus profi internetező huszonéves, a tipikus újonc és kezdő internetező pedig 50 év körüli. A tizen- és huszonévesek több mint 90%-a tud (valamennyire) angolul, s a négyötödük használja a web zömét alkotó angol nyelvű webhelyeket.

1-5 skála (1: nem jártas, 5: nagyon jártas)

Internethasználati jártasság

Angol nyelvtudás, angol nyelvű web használata van angol nyelvtudás

3,8

3,9

3,5

használ angol nyelvű weboldalakat

3,0

2,7

2,4

olvas angol nyelvű weboldalakat 94

14-19

20-29

30-39

40-49

50-59

92

88

60-X

82

81

83 77

Átlagéletkor 53

65 %

50

év

37

55

59 41

31

28

36 30

36

23 22

26

18 újonc összes válaszadó

kezdő

átlagos

haladó

profi

14-19

20-29

30-39

40-49 n=3125

50-59

60-X N=5,7 m

19

INTERNETHASZNÁLAT napi internetezési idő – 1. A folyamatos internetre kapcsolódás igénye világszerte terjedő jelenség, melyet az okostelefon hozott magával. Ez az igény erősen befolyásolja az eszközök, hálózatok, alkalmazások, webes szolgáltatások fejlesztését, illetve az életmódot. A magyar internetezők napi átlagban 4,8 órát töltenek az internetre kapcsolódva, ebből 3 óra az aktív internethasználati idő. A kétféle időtartam eltérése főként azok körében jelentős, akik otthon is és másutt is, illetve okostelefonon vagy táblagépen is interneteznek.

Napi internetezési idő

Napi internetezési átlagidő az internetezés helye szerint kapcsolódva

13

9 11 25

5-6 óra

5,8 3,1

2,5 2,1

30 22

csak másutt

1-2 óra kevesebb mint 1 óra

csak otthon

átlag óra/nap

4,8

összes válaszadó

aktívan használva

25 aktívan használva az internetet 3,0

óra/nap

kapcsolódva az internetre

otthon+másutt

az internetezés eszköze szerint kapcsolódva

20

3,4

2,4

3-4 óra

24 %

7+ óra

óra/nap

22

aktívan használva

7,7

6,0 3,2

2,4

csak asztali/hordozható pc

3,5

asztali/hordozható pc +okostelefon/tablet

n=3125

4,3

asztali/hordozható pc +okostelefon/tablet +szórakoztató eszköz

N=5,7 m

20

INTERNETHASZNÁLAT napi internetezési idő – 2. A férfiak, a fiatalok (köztük is főleg a felsőoktatási hallgatók), a budapestiek, a jómódúak, a szellemi és vezető foglalkozásúak, vállalkozók más társadalmi csoportoknál jóval több időt töltenek az internetre kapcsolódva, illetve aktívan internetezve. A kiemelkedő napi internetezési átlagidejű csoportok esetében sokkal inkább meghaladja az internetre kapcsolva töltött idő a tényleges internetezési időt, mint azon csoportok esetében, amelyek kevesebbet interneteznek.

Napi internetezési átlagidő korcsoport szerint



aktívan használva az internetet


aktívan használva az internetet 8,3

6,6

6,1

5,6

3,6 3,0

4,0

2,8

3,2

3,1

2,5

2,3

óra/nap

óra/nap

5,0 3,9

összes válaszadó

20-29

30-39

40-49

50-59

2,5

2,4

60-X

3,7

2,4 1,9 1,5

14-19

4,8

újonc

1,9

kezdő

átlagos

haladó

n=3125

profi

N=5,7 m

21

INTERNETHASZNÁLAT szerepe az életmódban – 1. Ismét emelkedett azok aránya, akik az internetet részesítik előnyben szórakozási, tájékozódási, kapcsolattartási funkcióban a konkurens kommunikációs eszközökkel szemben. 2014-ben először haladja meg mindhárom funkcióban az internetet preferálók aránya a konkurens eszközöket preferálókét, habár a kapcsolattartási funkcióban még mindig minimális a különbség a két csoport mérete között.

Mely eszközt használja többet szórakozás, informálódás, kapcsolattartás céljára

szórakozás

%

A szóban forgó alternatív eszköz

összes válaszadó

informálódás

32

30

24

23

27

23

38

33

41

47

38

44

2013

2014

2013

2014

TV

TV, rádió, nyomtatott sajtó

kapcsolattartás

34

34

a „hagyományos" eszköz a gyakoribb

31

29

egyforma gyakorisággal használja

36

37

2013

2014

az internet a gyakoribb

mobiltelefon

n=3125

N=5,7 m

22

INTERNETHASZNÁLAT szerepe az életmódban – 2. Számos tényező befolyásolja, hogy az internetező életében milyen mértékben váltja fel a hagyományos kommunikációs eszközök használatát az internet. E tényezők közül a legerősebb közvetlen hatása annak van, hogy mennyi időt tölt internetezéssel, ami pedig az életkorral és az internetezési jártassággal áll a legszorosabb összefüggésben. Az internetezés terjedése és egyre intenzívebbé válása nem önmagában befolyásolja a konkurens eszközök jövőjét. Igen fontos szerepe van annak is, hogy a hagyományos kommunikációs eszközök mennyire képesek alkalmazkodni az internetezés hatására megváltozott fogyasztói igényekhez, s mennyiben képesek az eszközök és a szolgáltatás, a tartalom terén együttműködni az internettel. A legsikeresebbnek ezidáig a mobiltelefon, a legkevésbé sikeresnek a nyomtatott sajtó bizonyult ebből a szempontból.

Az internetet részesíti előnyben a konkurens kommunikációs eszközökkel szemben internetezési jártasság szerint újonc

kezdő

átlagos

74

korcsoport szerint

haladó

profi

14-19

68

64

60

57 42

25

23 13

12

szórakozás

összes válaszadó

informálódás

36

%

40-49

50-59

60-X

60 48

45 46 29

30-39

66 53

39

%

20-29

34

29

25

53

51 33 31

29

48 30 29 32

36

17

kapcsolattartás

szórakozás

informálódás

n=3125

kapcsolattartás

N=5,7 m

23

INTERNETHASZNÁLAT helye Az internetezők 97%-a internetezik az állandó lakhelyén, 20% az ideiglenes lakásában (albérletben, kollégiumban vagy egy másik saját lakásában), és 66% valahol másutt. (2013-ban még 62% volt azok aránya, akik az otthonukon kívül, valahol másutt interneteztek.)

Internethasználat helye azok körében, akik szoktak az adott helyen tartózkodni*

Internethasználat helye %

% 96 97

állandó lakóhely 35 32

munkahely v. munkavégzés helyszíne 13

internetkávézó, vendéglő

23 24 21

közlekedési eszköz

13

nyaralás, kiküldetés másvalaki lakása, pl. barátnál

iskola, iskolai könyvtár 7

nyilvános könyvtár, teleház, kultúrház másik lakása albérlet, kollégium nyaraló, telek

2

73

nyaralás, kiküldetés

70

másik lakása

67

20

19 20 18 16 16

köztér

albérlet, kollégium

27

iskola, iskolai könyvtár

62

internetkávézó, vendéglő

60

munkahely v. munkavégzés helyszíne

14 2013

12 10 10

2014

6 9

54

nyaraló, telek

49

nyilvános könyvtár, teleház, kultúrház

45

*Az itt fel nem sorolt helyeken (saját lakás, másvalaki lakása, közlekedési eszköz, köztér) mindenki szokott tartózkodni, ezért nem szerepelnek ezen az ábrán.

összes válaszadó

n=3125

N=5,7 m

akik szoktak tartózkodni az egyes helyeken

n=433-1212

N=0,7-2,2 m

INTERNETHASZNÁLAT: TEVÉKENYSÉGEK Email Böngészés Keresés Fórum Blog Társas kapcsolatok Nagy adattömeg Praktikus ügyek Egyéb tevékenységek Áttekintés

25

INTERNETHASZNÁLAT emailezés Az előző évhez képest tovább nőtt a használók arányának különbsége a legnépszerűbb külföldi és hazai emailszolgáltató között, a Gmail javára. A 40 évesnél idősebbek nagyjából azonos arányban használják a Gmailt és a Freemailt, de a fiatalabbak körében a Gmail használata sokkal elterjedtebb.

Elmúlt fél évben használt emailszolgáltatások

Emailezett 2013 2014

% 56

Gmail Freemail

42

13 16

munkahelyi, céges, iskolai

51

A Gmail és a Freemail használata korcsoport szerint 2013

Gmail 76

72

67

6 7

Indamail

5 4

egyéb ingyenes

5 3

fizetős

0,3 1

Freemail

2014

11 10

internet-előfizetéshez járó Outlook.com*

63

19 18

Citromail

97% 98%

45 %

28

14-19

52

50 51

47

40-49

50-59

54

47

34

20-29

30-39

60-X

*volt Hotmail, illetve msn.com

összes válaszadó

n=3125

N=5,7 m

26

INTERNETHASZNÁLAT böngészés Az internetezők értelemszerűen használnak böngészőt is. Magyarországon már 2013-as adatfelvételünk idejére megelőzte a Google terméke a Mozilláét. A Chrome 2014-ben változatlanul piacvezető pozícióban van, s főként a tizen- és huszonévesek körében népszerű.

Elmúlt fél évben leggyakrabban használt böngésző

Böngészett 2013 2014

% 47 49

Chrome

A Chrome és a Firefox használata

35 36

Firefox

100% 100%

korcsoport szerint 8 6

Internet Explorer Opera Android

3 4

Chrome

2013 2014 65

58

1 2

43 42 %

összes válaszadó

Safari

1 1

egyéb

1 1

Firefox

45 41

41

46

32

44 31

21

14-19

20-29

30-39

40-49

n=3125

50-59

60-X

N=5,7 m

27

INTERNETHASZNÁLAT keresés A magyar internetezők gyakorlatilag valamennyien használják a Google keresőjét. A Google-t használók aránya szignifikáns mértékben növekedett 2013 óta.

Elmúlt fél évben leggyakrabban használt kereső

2013 2014

%

97% 99%

93 96

Google

Bing

Keresőmotorral keresett

0,4 0,4

2013 2014

Yahoo

0,4 0,3

egyéb kereső

0,6 0,2

közvetlenül nem használ, a böngésző címsorába írja a keresendő kifejezést

összes válaszadó

2 2

n=3125

N=5,7 m

28

INTERNETHASZNÁLAT fórum Az internetezők fele járt webes fórumon, de a többségük csak olvasta a bejegyzéseket, s csak a 17%-uk szólt hozzá a fórum témájához. A fórumhasználat életkor szerint meglehetősen egyenletes, az internethasználati jártasság emelkedésével viszont növekszik, főleg a hozzászólók aránya. Összességében azonban tavaly óta csökkent a fórumot olvasók száma.

Fórumhasználat az elmúlt fél évben

Fórumozott 2013 2014

%

53% 49%

Fórumhasználat

36 olvasott fórumot

internethasználati jártasság szerint

33

olvasott fórumot

hozzászólt fórumon

2013 2014

17 hozzászólt fórumon 17

39

%

28 15 4 újonc

összes válaszadó

34 31

30 9

kezdő

21

13

átlagos

haladó

n=3125

profi

N=5,7 m

29

INTERNETHASZNÁLAT blog A bloghasználat is azon internetes tevékenységek közé tartozik, melyet kevéssé befolyásol az életkor, az internethasználati jártasság viszont annál inkább.

Bloghasználat az elmúlt fél évben

Használt blogot 2013 2014

%

40

olvasott blogot

41% 43%

Bloghasználat

38

internethasználati jártasság szerint 2013 10

kommentelt blogot

olvasott blogot

8 49

44

37 28

17

4 4

8

1 0

újonc

összes válaszadó

írt blogot

2014

% írt blogot

kommentelt blogot

7

1

4 3

kezdő

átlagos

9 7 haladó

n=3125

9 profi

N=5,7 m

INTERNETHASZNÁLAT: TÁRSAS KAPCSOLATOK

31

INTERNETHASZNÁLAT csetelés 2014-ben tovább emelkedett az interneten csetelők aránya, ami elsősorban az okostelefon terjedésével hozható összefüggésbe. Szöveges módban 77%, hangos módban 54% csetelt. A legtöbben a diákok közül csetelnek, a legkevesebben pedig az aktív keresők közül, főképpen hangos módban, s ez tükröződik a korcsoport szerinti adatokban is.

Elmúlt fél évben legalább hetente használt cset

Legalább hetente csetelt 2013 2014

% 54

Facebook Chat

67% 79%

63

Szöveges és hangos cset használata legalább hetente 30

Skype

38

egyéb

szöveges

22

95

6 7

GTalk

WhatsApp

korcsoport szerint

2014

11

Viber

2013

2 4

91 75

74

47

%

66

65

62

57

53

56

50-59

60-X

41

6 2 14-19

összes válaszadó

hangos

20-29

30-39

40-49

n=3125

N=5,7 m

32

INTERNETHASZNÁLAT közösségi/megosztóoldal Kép, fotó, videó, film, zene, információ megosztására és egyúttal társas kapcsolatok ápolására szolgáló weboldalt, applikációt legalább hetente majdnem minden (legalább hetente) internetező használt 2014-ben, a kutatást megelőző fél évben.

Legalább hetente járt közösségi/megosztóoldalon

Elmúlt fél évben legalább hetente használt közösségi/megosztóoldal %

81 83

Facebook 59 71

YouTube Indafotó/Indavideó/Indafilm

99

Instagram

38

Twitter

66 45

Videa Linkedln

14 24

Tumblr

33

Vine Foursquare

1 11

Flickr

11

egyéb*

3

88% 94%

Facebook és YouTube használata legalább hetente

14 21

Google+

Pinterest

2013 2014

2013

korcsoport szerint

2014

Facebook 96 93

95

86

78

YouTube

71

80

71 59

76 51

51

50-59

60-X

%

17

14-19

20-29

30-39

40-49

*A 2013-as adatfelvételt megelőző fél év egy részében még működött az iWiW (14%).

összes válaszadó

n=3125

N=5,7 m

INTERNETHASZNÁLAT: NAGY ADATTÖMEG MOZGATÁSA

34

INTERNETHASZNÁLAT nagy adattömeg mozgatása – 1. Akárcsak 2013-ban, 2014-ben is az internetezők 43%-a töltött le vagy fel nagy adattömeget (videót, filmet, játékot, szoftvert) az internetre/ről. A kérdőívünkben szereplő megfogalmazás a le- és feltöltést a szándékos adatmozgatásra vonatkoztatta, amikor is az internetezőnek az a célja, hogy megőrizzen a saját eszközén egy távoli eszközön lévő nagy adatméretű tartalmat vagy fordítva. Tehát a kérdés az adatmozgatás más eseteit (pl. streaming, in-browser displayed media) kizárta. Az adatmozgatás elsősorban P2P-hálózaton, ezen belül is magyar torrentoldalak közvetítésével történt.

Elmúlt fél évben nagy adattömeg mozgatására használt megoldás

Mozgatott nagy adattömeget 2013 2014

% 25 25

magyar torrentoldalak

13 13

filehosting-szolgáltatás

FTP

más weboldalak


15 16

nemzetközi torrentoldalak

webes fájlküldő szolgáltatás*

43% 43%

%

2013 2014

31 31

P2P 9 6 6 6

5

19 19

HTTP

FTP

6 6

*A 2013-as kérdőívben a „más weboldalak”-kal együtt, a nyitott kérdések alapján.

összes válaszadó

n=3125

N=5,7 m

35

INTERNETHASZNÁLAT nagy adattömeg mozgatása – 2. Az internethasználat elsajátításának folyamatában a nagy adattömeg mozgatását általában nem azonnal, hanem egy későbbi fázisban tanulják meg az internetezők, és sokan nem is vállalkoznak a megtanulására. Emiatt valamennyi szempontból nagyok a társadalmi egyenlőtlenségek e téren. Így például a férfiak 56%-a, a nők 31%-a mozgatott nagy adattömeget a kutatást megelőző fél évben.


korcsoport szerint 14-19

54

%

20-29

30-39

40-49

internetezési jártasság szerint 50-59

60-X

újonc

kezdő

átlagos

haladó

profi

57

51

44 29

29 18

P2P

összes válaszadó

13

17 9

37

%

25 13 10

HTTP

8

9 5 3 3 4 6

FTP

28

25 11

6 6

4

P2P

18

13 0 2 2

HTTP

6

FTP

n=3125

N=5,7 m

36

INTERNETHASZNÁLAT nagy adattömeg mozgatása – 3. Akik mozgattak nagy adattömeget a megelőző fél évben, azoknak lényegesen gyorsabb az internetkapcsolatuk, mint azoknak, akik nem végeztek le- és/vagy feltöltést. E tevékenység mellőzésének oka tehát az alacsony sebesség is lehet.

Az internetkapcsolat szoftverrel mért átlagsebessége* letöltés

feltöltés

mozgat-e nagy adattömeget az egyes megoldás felhasználásával

mozgat-e nagy adattömeget az egyes megoldások felhasználásával

nem

nem

Mbps

18,5

Mbps

17,9

igen

25,5

23,4

21,9 17,5

igen

5,8

5,2

P2P

HTTP

FTP

P2P

5,1

6,5

6,0

5,3

HTTP

FTP

*Az adatfelvételünk során mért sebességek 95%-os trimmelt átlagai. A sebességmérés adatait későbbi dián mutatjuk be.

akik a saját eszközükön töltötték ki a kérdőívet és elvégezték a sebességmérést

n=2151

N=3,9 m

INTERNETHASZNÁLAT: PRAKTIKUS ÜGYEK INTÉZÉSE

38

INTERNETHASZNÁLAT praktikus ügyek intézése A magyar internetezők 87%-ának volt segítségére az internet 2014-ben a háztartásokban szokásos köznapi ügyek elintézésében. E praktikus tevékenységek online végzése egyre gyakoribb az egyre jómódúbbak, illetve az internetezésben egyre felkészültebbek körében. A családokban elsősorban a háztartásfő és annak házastársa a felelőse a közös pénzügyeknek, hivatalos ügyeknek, ebben a fiatal generáció kevésbé veszi ki a részét. Az online vásárlásban viszont a fiatalabbak, főként a már aktív keresők járnak élen.

Intézett praktikus ügyet online

Intézett praktikus ügyet online* 2013: előző egy hónapban 2014: előző fél évben árukínálat áttekintése, árak összehasonlítása

64 66

vásárlás

közigazgatási ügyintézés

ügyintézés szolgáltatóval

44 40 43

bankolás

közigazgatási ügyintézés

korcsoport szerint

34

vásárlás, megrendelés, aukció

85% 87%

Online vásárlás és ügyintézés

51 50

(apró)hirdetések olvasása

ügyintézés szolgáltatóval

2013: 1 hónap alatt 2014: fél év alatt

%

22 28

52 %

40 2421

55 3335

38 35 32

373338

32 34 24

40-49

50-59

60-X

8 4

17 26

14-19

20-29

30-39

*Nem lehet precízen összehasonlítani az adatokat, mivel 2014-ben a kérdés fél éves időtartamra, 2013-ban a kérdezést megelőző egy hónapra vonatkozott.

összes válaszadó

n=3125

N=5,7 m

39

INTERNETHASZNÁLAT fizetési mód vásárláskor Évek óta lassan növekszik azok aránya, akik online vásárláskor online fizetési módot választanak. Az egyre nagyobb településen élők, az egyre jómódúbbak és főként az internethasználatban egyre jártasabbak egyre nagyobb arányban fizetnek az áruért, szolgáltatásért online.

Online vásárlásnál előfordult fizetési módok

Fizetett online (is) a vásárlók közül

2013: előző egy évben

2013: egy év alatt 2014: fél év alatt

%

2014: előző fél évben

56% 58%

66 62

készpénzben

Online fizetés online vásárláskor

21

bankkártyával online módon

38

bankszámláról online, netbankon keresztül


39

29 16 17

PayPalon keresztül

65

14 14

bankkártyával offline módon sms-sel, telefonhívással

3 3

más online fizetésközvetítőn keresztül

2 2

bónuszaiból vásárolt

2 2

72

54 %

34

34

újonc

kezdő

átlagos

haladó

profi

*Nem lehet precízen összehasonlítani az adatokat, mivel 2014-ben a kérdés fél éves, 2013-ban egy éves időtartamra vonatkozott.

akik vásároltak online az elmúlt fél évben

n=1852

N=3,2 m

INTERNETHASZNÁLAT: EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK

41

INTERNETHASZNÁLAT néhány egyéb tevékenység Az eddig bemutatott internetes tevékenységeken kívül néhány egyéb tevékenység elmúlt fél évi előfordulását is vizsgáltuk. Ezek közül a tanulás, ismeretszerzés célú tevékenységek (különféle wikik, szótár, fordítás) gyakorisága a legmagasabb: 77%. A játék szintén elterjedt tevékenység: valamiféle online játékot 39% játszott. Az ismeretszerző tevékenységek előfordulása csökken az életkor emelkedésével, a játéké azonban egyenletes.

Elmúlt fél évben előfordult tevékenységek % 60

magyar nyelvű wikipedia 48

szótár, fordítógép 23 28 22 26 19 23 18 16

webáruház angol nyelvű wikipedia hírgyűjtő oldal rádió, podcast mémoldal más wiki társkereső szerencsejáték közösségi linkgyűjtő fizetős játék

összes válaszadó

Játék

2013 2014

2013 2014

70% 77%

42% 39%

68

Ismeretszerzés és játék előfordulása

54

39 36

ingyenes játék

élő videostream

Ismeretszerzés

korcsoport szerint ismeretszerzés 90

2013

85

16 7 9 6 6 5 5 5 5 3 2 2 2

84

játék

75

2014

59 %

54

43

39

38

37

35

14-19

20-29

30-39

40-49

50-59

n=3125

42

60-X

N=5,7 m

42

INTERNETHASZNÁLAT tevékenységek elterjedtsége Elmúlt fél évben előfordult tevékenységek % 100 100

böngészés keresés

97 99

emailezés

97 98

közösségi/megosztóoldal legalább hetente

88 94 70

ismeretszerzés

67

csetelés legalább hetente

34

vásárlás*

41 43

nagy adattömeg mozgatása

43 43

bankolás*

40 43

játék

42 39

*2013-ban az előző egy hónapban

összes válaszadó

A csillaggal megjelölt tevékenységek esetében nem lehetséges precízen összehasonlítani a 2013-as és a 2014-es adatokat, mivel a 2014-es adatfelvételben fél éves időtartamra egységesítettük a kérdések vonatkoztatási időszakát, így azok e tevékenységek esetében eltérnek a 2013-ban kérdezett időszakoktól.

34 35

online fizetés**

22 28 17

2014-ben számottevően emelkedett az ismeretszerző tevékenységet végzők és a legalább heti gyakorisággal csetelők aránya is.

44

bloghasználat

közigazgatási ügyintézés*

79

53 49

fórumozás

ügyintézés szolgáltatóval*

77

2014-ben a legalább hetente internetezők négy tevékenységet végeztek (szinte) teljeskörűen. Ezek közül a közösségi/megosztóoldal/applikáció használata már az előző évben is 93%-os elterjedtségű volt, de mint legalább heti gyakorisággal végzett tevékenység 2014-ben lépte át a 90%-os határt.

2013

2014

26

**2013-ban az előző egy évben

n=3125

N=5,7 m

INTERNETHASZNÁLAT OKOSTELEFONON, TÁBLAGÉPEN

44

MOBILTELEFON, OKOSTELEFON, TÁBLAGÉP birtoklás Mobiltelefonja vagy okostelefonja szinte minden internetezőnek van, s egyötöd részük az okostelefon mellett a mobiltelefont is megtartotta. Míg a mobiltelefon és az okostelefon csaknem mindig személyi használatú eszköz, a táblagép meglehetősen gyakran van több háztartástag használatában. Akik táblagéppel rendelkeznek, azoknak többnyire okostelefonjuk is van.

Kézi internetezési eszközök birtoklása

Mobiltelefon és okostelefon birtoklása %

2 egyik sincs

%

39 csak okostelefon van

hagyományos mobiltelefon

60 38

okostelefon

csak hagyományos mobiltelefon van mindkettő van

21

59

Okostelefon és táblagép birtoklása táblagép

8

8

5 22

% 37 egyik sincs

egyedül használja

háztartástaggal közösen használja

csak más háztartástag használja

csak okostelefon van 42 5 17

összes válaszadó

csak táblagép van mindkettő van

n=3125

N=5,7 m

45

MOBILTELEFON, OKOSTELEFON funkciója Az okostelefont csaknem minden birtokosa használja telefonálásra, és a túlnyomó részük internetezésre is. A mobiltelefonon zömmel telefonálnak.

Mobiltelefon funkciója

Okostelefon funkciója

98 85

85

%

%

8 telefonálás

telefonálás

internetezés

internetezés

Olyan mobiltelefon-birtokosok is vannak (15%), akik sem telefonálásra, sem internetezésre nem használják a készüléküket, hanem csak egyéb funkcióban (pl. játék, naptár, ébresztő), illetve tartaléknak őrzik meg.

mobiltelefon-birtokosok

n= 1864

N=3,4 m

okostelefon-birtokosok

n= 1837

N=3,4 m

46

OKOSTELEFON, TÁBLAGÉP használata internetezésre Az internetezők összessége átlagosan 2,2 fajta eszközt használ internetezésre. Az okostelefon- és még inkább a táblagép-birtokosok körében magasabbak ezek az átlagértékek, mivel szinte valamennyien interneteznek asztali vagy hordozható számítógépen is, és mert az átlagosnál gyakrabban használnak másfajta eszközöket is internetezésre (az okostelefon-birtokosok táblagépet, a táblagép-birtokosok okostelefont, és mindkét csoport különféle szórakoztató eszközöket).

Az internetezés eszközei* okostelefon-birtokosok internetezésre használt eszközök átlagos száma, db 96

2,6

táblagép-birtokosok 3,2

96

85

82 69

% 23 14

asztali v. hordozható pc

okostelefon

táblagép

20

szórakoztató eszköz

*Az okostelefon esetében a saját eszköz, a többi eszköz esetében a saját vagy közös családi eszköz használatát tekintjük használatnak.


n= 1837

N=3,4 m

táblagép-birtokosok

n=518

N=0,9 m

47

OKOSTELEFON, TÁBLAGÉP birtokosok társadalmi profilja – 1. Még mindig kissé több férfinak, mint nőnek van okostelefonja, illetve táblagépe, de a korábbi években e téren jellemző egyenlőtlenség jelentősen mérséklődött. A lakóhely településtípusa szerint három lépcsőfok figyelhető meg: a budapestieknek van a leggyakrabban, s a falusiaknak a legritkábban okostelefonjuk, illetve táblagépük.

Minta egésze Okostelefon és táblagép birtoklása okostelefon 59% táblagép 17%

nem szerint okostelefon

lakóhely szerint

táblagép

okostelefon

68

61 %

60 49

% 18

férfi

összes válaszadó

61

56

táblagép

16

nő

22

Budapest

16

megyeszékhely

17

egyéb város

n=3125

13

község

N=5,7 m

48

OKOSTELEFON, TÁBLAGÉP birtokosok társadalmi profilja – 2. Az okostelefon elterjedtségében az internethasználati jártasság szerint van a legnagyobb egyenlőtlenség, s csaknem ugyanekkora korcsoportok szerint is. A táblagép elterjedtsége is egyenlőtlen e két mutató szerint.



korcsoport szerint 81

76

okostelefon

okostelefon

táblagép

táblagép

83 74

66 56

50 %

%

33 22

14-19

összes válaszadó

15

20-29

21

30-39

16

40-49

32

21

10

50-59

11 60-X

11

10

újonc

kezdő

16

19

átlagos

haladó

27

6

n=3125

profi

N=5,7 m

49

OKOSTELEFON, TÁBLAGÉP birtokosok társadalmi profilja – 3. Okostelefonja a felső vezetők és a diákok négyötödének, a vállalkozók, szellemi dolgozók, kismamák kétharmadának, a vegyesen fizikai és szellemi munkát végzők, a fizikai dolgozók, az egyéb aktív/nem aktív keresők felének, a nyugdíjasok negyedének van. A táblagép penetrációja a vezetők és a vállalkozók körében haladja meg lényegesen a minta egészét jellemző értéket.


foglalkozás szerint okostelefon

táblagép

84

82 68

67

63

30

vállalkozó

összes válaszadó

felső vezető

56

48 28

71

68

41 %

80

21

19

egyéb értelmiségi egyéb vezető szellemi

10 fizikai

51

51

11

16

22

vegyes egyéb aktív tanuló

17

hallgató

23

23 8

15

kismama nyugdíjas egyéb nem aktív

n=3125

N=5,7 m

50

OKOSTELEFON, TÁBLAGÉP birtokosok társadalmi profilja – 4. A táblagép birtoklásában a legnagyobb egyenlőtlenség az anyagi helyzet szerint mutatkozik.


szubjektív anyagi helyzet szerint okostelefon

74

táblagép

vagyontárgyak száma szerint okostelefon

82

táblagép

64 51

%

41

36 21 9

9

alsó

alsó-közép

összes válaszadó

közép

25

felső-közép

67

93 66

44

% 21

felső

85

42 17

0

3

0-2 db

3-4 db

5-6 db

7-8 db

n=3125

9-13 db

N=5,7 m

51

OKOSTELEFON, TÁBLAGÉP mérete Az okostelefon-birtokosok többségének közepes vagy kis képernyőméretű okostelefonja, a táblagép-birtokosok többségének pedig kis képernyőméretű táblagépe van, ami bizonyára az árviszonyok miatt alakult így. A phabletek relatíve alacsonyabb részesedését az ár mellett magyarázhatja az is, hogy csak később jelentek meg a piacon, valamint, hogy nagy méretük miatt bizonyos szempontból kevésbé praktikusak.

Okostelefon képernyőátmérője

13

17

phablet

Táblagép képernyőátmérője

5

17

1 4

1 6 22

%

40

% 14

11

42

-3,5"

3,5-3,9"


4,0-5,2"

9

5,3-6,9"

n= 1837

6,9"+

NT

N=3,4 m

-7,0"

7,0-7,9"

8,0-8,9"

9,0-9,9"

10,0-10,9"

11,0-11,9"

11,9"+

NT


n=518

N=0,9 m

52

OKOSTELEFON, TÁBLAGÉP operációs rendszer, alkalmazások Mindkét kézi eszköz esetében az Android operációs rendszer az uralkodó. Az Apple gyártmányai általában túl drágák a magyar vásárlóknak, ezért nálunk kevésbé terjedtek el, mint egyes fejlett országokban. Valamiféle applikációt gyakorlatilag mindenki használ, aki internetezik okostelefonon, illetve táblagépen. (Akik nem használnak, azok túlnyomórészt nem is interneteznek az eszközön.)

Operációs rendszer okostelefon

Használt alkalmazások száma okostelefon

%

táblagép

%

táblagép 74 71

Android

Windows Phone

iOS

egyéb

NT


54

1-10

8 7

42 20 25

11-20

6

9 11

21-50

11 4 2

51+

7 9

nem használ

n= 1837

N=3,4 m


2 4 15 17

n=518

N=0,9 m

53

OKOSTELEFON, TÁBLAGÉP tevékenységek Mindkét eszközt a fizikai tulajdonságaikhoz alkalmazkodva használják az internetezők. Bár mindkettő hordozható és mozgás közben is használható, mindkettőnek van operációs rendszere és tárolókapacitása, használatuk szempontjából döntő különbség, hogy az okostelefon kisebb és csak az egyik kezet köti le. Ily módon az okostelefont inkább feature phone, személyi asszisztens módjára, illetve rövid időtartamú tevékenységekre használják, míg a táblagépet inkább személyi számítógép módjára, illetve időigényesebb tevékenységekre.

Okostelefonon végzett tevékenységek

Táblagépen végzett tevékenységek %

% 87

fénykép készítése

73

sms-ezés

64 58 55 55 54 50 46 46 40 38 37 37

naptár, emlékeztető, jegyzetelés a készüléken tárolt zeneszámok hallgatása közösségi oldal email olvasása, küldése játék a készüléken tárolt játékkal időjárás-jelentés videofelvétel készítése

keresés térképen, GPS-navigáció fénykép, videó küldése, megosztása hírek, újságok olvasása videó nézése, hallgatása az interneten írásos cset csetprogrammal

24 23 21 19 16 16 14 13

rádió, podcast a készüléken tárolt videó, film nézése dokumentumfájl olvasása, szerkesztése hangfelvétel készítése hangos cset csetprogrammal vez. v. mobilszám hívása csetprogramból játék az interneten könyv olvasása írásos v. hangos cset weboldalról


hírek, újságok olvasása közösségi oldal a készüléken tárolt videó, film nézése fénykép készítése videó nézése, hallgatása az interneten időjárás-jelentés könyv olvasása keresés térképen, GPS-navigáció a készüléken tárolt zeneszámok hallgatása naptár, emlékeztető, jegyzetelés dokumentumfájl olvasása, szerkesztése játék az interneten írásos cset csetprogrammal videofelvétel készítése tévé, videostream

hangos cset csetprogrammal hangfelvétel készítése rádió, podcast vez. v. mobilszám hívása csetprogramból sms-ezés

2

írásos v. hangos cset weboldalról

n= 1837

49 47 45 41 39 38 38 35 33 29 28 28 25 23 23 20 19 13 13 12

email olvasása, küldése

fénykép, videó küldése, megosztása

7

tévé, videostream

58

játék a készüléken tárolt játékkal

N=3,4 m


8 8 5 n=518

N=0,9 m

54

OKOSTELEFON, TÁBLAGÉP kommunikációs tevékenységek A kommunikációs tevékenységek közül a cset és a VoIN előfordulása lényegesen gyakoribb okostelefonon, mint táblagépen. A rádióhallgatás magasabb gyakorisága részben annak tulajdonítható, hogy a legtöbb okostelefon alkalmas az FM adások vételére. Tévéműsort, videostreamet táblagépen néznek gyakrabban, aminek elsődleges oka a nagyobb képernyőméret lehet. Az előző évhez képest kis mértékben csökkent a videonézés, rádióhallgatás, VoIN előfordulása okostelefonon.

Okostelefonon, táblagépen végzett tevékenységek okostelefon

2013

%

táblagép

26

videó nézése, hallgatása interneten

tévéműsor, videostream nézése


98 98 n.a. 73 56 55

email olvasása, küldése 37 38

24

rádió, podcast hallgatása vezetékes v. mobilszám hívása csetprogramból

sms-ezés

39

cset csetprogrammal

%

2014 hagyományos telefonálás

55 49

email olvasása, küldése

Okostelefonon végzett tevékenységek

12 16

8 7

cset csetprogrammal

41 39

videó nézése, hallgatása interneten

42 37

rádió, podcast hallgatása

24

vezetékes v. mobilszám hívása csetprogramból

22 16

tévéműsor, videostream nézése

19

n= 1837

N=3,4 m


32

9 7

n=518

N=0,9 m

INTERNETHASZNÁLAT TÉVÉN, OKOSTÉVÉN

• • •

Eszközök birtoklása Funkció, használat Internetezés tévékészüléken

56

TÉVÉKÉSZÜLÉK birtoklás Az internetezők 93%-ának van általa is használt tévékészüléke, fele részüknek LED, OLED vagy plazmaképernyős készüléke. 30%-uk bír olyan tévékészülékkel, amely képes az internettel kommunikálni oly módon, hogy a weben való mozgást a tévé képernyőjéről vezérlik. Az internetképes tévékészülék (főként az okostévé) birtoklása elsősorban az anyagi helyzet függvénye. Az internetezők 22%-a szokta a pc monitora, 6%-a az okostelefon kijelzője helyett a tévékészüléken nézni az internettartalmat (vezetékes vagy wifis összeköttetéssel).

Internetképes tévékészülék birtoklása

Tévékészülék birtoklása


%

internetképes tévékészülék bármilyen tévékészülék

internet és tévékészülék közti kapcsolatot biztosító set-top-box

93

okostévé okosított tévé

lapostévé

64

52

internetképes tévékészülék*

30

48 45 40

35 29

%

21

14 %

20 6

10

16

27 23 17

16 10

internet és tévékészülék közti kapcsolatot biztosító set-top-box

okostévé

okosított tévé (pl. ChromeCast)

7 1

0-2 db

6 2

6

3-4 db

5-6 db

7-8 db

9-13 db

*Az internetezők egy része többféle műszaki megoldást is használ az internet és a tévékészülék összekötésére, pl. azért, mert több tévékészüléke van.

összes válaszadó

n=3125

N=5,7 m

57

TÉVÉHASZNÁLAT használat – 1. A tévékészüléket az internetezők leginkább a tévéadás nézésére használják, s a többségük valamilyen eszközön tárolt tartalmat is néz rajta. Különféle megoldásokkal a tévéképernyőre juttatott internettartalmat 43% szokott nézni, leggyakrabban ingyen elérhető filmet, tévéműsort.

Tárolt tartalom tárolóeszköze

Tévékészülék használata

%

% tévéadás nézése legalább hetente

89

tárolt tartalom nézése

61

interneten ingyen elérhető film, tévéműsor nézése

31

internethasználat tévéképernyőről

dvd USB stick, pendrive pc merevlemeze, külső adathordozója cd set-top-box merevlemeze videokazetta egyéb internetképes eszköz* memóriája okostévéhez kapcsolódó külső tárolóeszköz Blu-Ray lemez

37 27 18 11 8 7 6 5 3

Tévékészüléken nézett webtartalom

26

% játék asztali videojátékkal

14

fizetős internetes videotéka

9

internetes játék

7

19

YouTube

Internet tévéképernyőn együtt: 43% (internetképes tévén vagy számítógéphez kapcsolt tévékészüléken)

13

Facebook Skype

6

pár perces videó más weboldalról

6

*okostelefon, táblagép, videokamera, okoskamera, hordozható médialejátszó

tévékészülékkel rendelkezők

n=2906

N=5,3 m

58

TÉVÉHASZNÁLAT használat – 2. Az internetezők fiatal generációja az idősebb generációhoz viszonyítva kevesebbet nézi az éppen sugárzott tévéadásokat, többet néz viszont tárolt, illetve az internetről származó filmeket, tévéműsorokat. Ugyanilyen jelleggel tér el az átlagosnál járatosabb internetezők tévéhasználata az átlagosnál kevésbé járatos internetezőkétől.

Tévékészülék használata


korcsoport szerint tévéadás nézése legalább hetente

tévéadás nézése legalább hetente





játék asztali videojátékkal

játék asztali videojátékkal

92 79 76

99

96

95

91

86 71

68

65

60 39

36

32 10

20-29

30-39


26 7

40-49

23

40

1

50-59

60-X

44 25

22

3

77

60

% 46

24

14-19

94

80

% 43 34

94

43 35

28

28 18

12

11 6

4

újonc

kezdő

átlagos

haladó n=2906

profi N=5,3 m

59

INTERNETHASZNÁLAT TÉVÉKÉSZÜLÉKEN internet a tévén A tévéképernyőn való internetezést nem befolyásolja lényegesen a kor, és kevéssé befolyásolja az internethasználati jártasság, mivel ennek lehetősége a tévékészülék jellemzőitől, s ennek folytán az anyagi helyzettől függ.

Internethasználat tévékészüléken

korcsoport szerint


internethasználat tévéképernyőről Youtube Facebook Skype pár perces videó más weboldalról

internethasználat tévéképernyőről Youtube Facebook Skype pár perces videó más weboldalról

59

46 39

%

29 27

31

29 26

26 22

22

18 15

20

7 14-19

7

6 5 20-29

18

15 11

7

21

8 3

4 30-39


3 40-49

11 10 6 6 50-59

27

%

14 12 7 60-X

17

13 12 8 3 3 0-2 db

13 12 4

20

20 14

13 6

11

13

5

6

6

3-4 db

5-6 db

7-8 db n=2906

14

9-13 db N=5,3 m

OTT-TARTALMAK HASZNÁLATA

61

OTT-TARTALOM Kutatásunkban az alábbi internetes tevékenységeket, illetve weboldalak, alkalmazások, szolgáltatások használatát tekintettük OTT-tartalom fogyasztásának, történjék az bármilyen internetképes eszközön.

mozgóképes tartalom  film, videó, videostream nézése online  tévéműsor, tévéfilm online nézése adásban vagy utólag  fizetős internetes videotéka használata  IndaVideó, Indafilm  Videa  YouTube  iTunes  Google Play Movies  Telenor MyTV  Telekom TV GO  Fuso  HBO GO  ITT/OTT TV  UPC TV Apps

audiotartalom  online zenehallgatás  online rádióhallgatás adásban vagy utólag  podcast hallgatása  YouTube  iTunes  Google Play Music  Telenor Deezer  Vodafone Zene! 24/7  Telekom Spotify  Telekom Zenecenter

hang és üzenet  írásos vagy hangos cset csetprogramon, csetalkalmazáson keresztül vagy weboldalról  vezetékes vagy mobiltelefonszám hívása csetprogramból  Skype  Facebook Chat  GTalk  Viber  WhatsApp

62

OTT-TARTALMAK HASZNÁLATA jellemzők – 1. A legalább hetente internetezők 95%-a használ OTT-tartalmat, ebből 70% mind mozgóképes, mind audiotartalmat, mind hangszolgáltatást és/vagy üzenetváltásos tartalmat.

OTT tartalmak használata

Az egyes OTT tartalmak használata egyik sem 5%

csak hang/üzenet 5% csak audió 1%

mozgókép+audió +hang/üzenet 70%

összes válaszadó

audió+hang/üzenet 3% csak mozgókép 0,4% mozgókép+hang/ üzenet 2% mozgókép+audió 14%

88%

86%

audió

mozgókép

n=3125

80%

hang és üzenet

N=5,7 m

63

OTT-TARTALMAK HASZNÁLATA demográfiai jellemzők Az OTT-tartalmak használata olyannyira elterjedt, hogy nagyobb számban csak az internethasználat elsajátításának kezdeti szakaszában lévők maradnak ki belőle. A fiatalok körében, akik egyfelől sok időt töltenek internetezéssel, másfelől pedig felkészült internetezők, gyakorlatilag teljeskörű mindhárom fajta OTT-tartalom használata.

Az egyes OTT-tartalmak használata


korcsoport szerint OTT 100 100 99 96

mozgókép

audió

hang/üzenet

OTT

mozgókép

audió

99

99

99 96

hang/üzenet

96

97

92

95 90

90

91

88

89

89

82

77

79 %

74

76

73 72 72

71 67

87

69

95 88

88

haladó

profi

84 78

76

%

97 97

97

67 68 55 51 50

14-19 OTT-tartalmat fogyasztók

20-29 n= 2961

30-39 N= 5,4 m

40-49 mozgóképes tartalom

50-59

60-X n= 2694

N= 4,9 m

újonc audiotartalom

kezdő n= 2746

átlagos N= 5,0 m

üzenetváltásos tartalom

n= 2485

N= 4,6 m

64

OTT

mozgóképes tartalom

A legalább hetente internetezők 86%-a fogyaszt mozgóképes OTT-tartalmat, leggyakrabban a YouTube-on elérhető tartalmat. 35%-nyian nézik az adásidőben elmulasztott vagy Magyarországon nem sugárzott, illetve nem az általuk előfizetett tévécsatornán sugárzott tévéműsorokat, -sorozatokat az internet közvetítésével. A kérdőívünkben felsorolt video-on-demand- (VoD-), illetve tévészolgáltatásokat együttvéve 19% veszi igénybe. Fizetős OTT-szolgáltatást a megkérdezettek 12 százaléka vett már igénybe.

Mozgóképes OTT-tartalom nézése

Mozgóképes OTT-tartalom nézése %

% tévéműsor utólag bármely eszközön

35

interneten ingyenesen elérhető film, tévéműsor tévékészüléken

29

tévéműsor adásban bármely eszközön

28

élő videostream bármely eszközön

tévéműsor okostelefonon v. táblagépen

Indavideó, Indafilm bármely eszközön, legalább hetente iTunes Google Play Movies

25

9

9

7

Videa bármely eszközön, legalább hetente

18 12 9 8 1 6 1 5

HBO GO

3

UPC TV Apps

3

ingyenes

Telekom TV GO

2

fizetős (is)

Telenor MyTV

1

ITT/OTT TV

1

Fuso

1

video-on-demand-, tévészolgáltatás együtt

összes válaszadó

71

YouTube tévékészüléken Facebook tévékészüléken

videó okostelefonon v. táblagépen

fizetős internetes videotéka tévékészüléken

YouTube bármely eszközön, legalább hetente

19

n=3125

N=5,7 m

65

OTT

mozgóképes tartalom előnyei

A mozgóképes OTT-tartalmat fogyasztók leggyakrabban az igény szerinti tartalomválasztás lehetőségét (s annak különféle eseteit) nevezték meg az OTT-s mód előnyeként. A reklámmentesség és az ingyenesség is sokak számára előnyös.

Mozgóképes OTT-tartalom előnyei

% 71

szabadon választhatok, hogy mit és mikor akarok megnézni

47

reklámmentesen nézhetek meg filmeket, tévésorozatokat megnézhetek filmeket, műsorokat, sorozatokat, amelyeket elmulasztottam megnézni, amikor adták a tévében

44 38

újra megnézhetek filmeket, tévésorozatokat, tévéműsorokat, amelyeket szeretek ingyen nézhetem meg a filmeket, tévésorozatokat, tévéműsorokat

36

a mozi- és tévéfilmek, tévéműsorok, videók széles kínálatából választhatok

36 31

egyben nézhetek meg sorozatokat, nem pedig heti adagokban megnézhetek olyan filmeket, sorozatokat, műsorokat, amelyeket a magyar tévék nem adnak

28 26

nem kell tárolnom a filmet, tévéműsort, videót (pl. számítógép merevlemezén, dvd-n) HD képminőségben nézhetek filmeket, műsorokat (míg a magyar tévékben kevés a HD adás)

20

az eredeti nyelven nézhetem meg a filmeket, tévésorozatokat, videókat

19 17

felirattal nézhetem meg a filmeket, tévésorozatokat, videókat már a film, tévésorozat bemutatásának napján megnézhetem a filmet, az aktuális epizódot így egyúttal az internetet is használhatom a tévén, nem kell másik eszközt bekapcsolnom

mozgóképes OTT-tartalmat nézők

14 8

igény szerinti tartalomválasztás

n=2694

N=4,9 m

66

OTT

mozgóképes tartalom demográfiai jellemzők szerint

A mozgóképes OTT-tartalmak fogyasztása az internetezési jártasság növekedésével gyakoribbá, az életkor emelkedésével pedig ritkábbá válik. A video-on-demand-tartalmak fogyasztásában az anyagi helyzet erősebben differenciál, mint az életkor vagy az internethasználati jártasság.

Mozgóképes OTT-tartalmak használata


korcsoport szerint

YouTube tévéműsor adásban tévéműsor utólag élő videostream video on demand, tévészolgáltatás

YouTube tévéműsor adásban tévéműsor utólag élő videostream video on demand, tévészolgáltatás

93 86

85 71

68 59

53 %

48

18

összes válaszadó

54

51

50

% 36 31 21

15

14-19

51

51

29

20-29

25

44 33

9

15 6

30-39

40-49

17

20 2 13

50-59

20 17 14 1 60-X

17 13 10 0 újonc

36

32

27 17

18

83

22

20 16 1

13

kezdő

21 16

43 31 29

13

3 átlagos

haladó

n=3125

profi N=5,7 m

67

OTT

audiotartalom

A legalább hetente internetezők 88%-a fogyaszt OTT-s audiotartalmat, leggyakrabban a YouTube-on elérhető hanganyagot, zenét. Meglehetősen gyakori a hagyományos rádióadások hallgatása is az interneten. A kérdőívünkben felsorolt audio-on-demand-szolgáltatásokat együttvéve 19% veszi igénybe, ebből 15% csak az ingyeneseket.

Rádióhallgatás

Zenehallgatás

%

rádióműsor adásban bármely eszközön

46

% YouTube bármely eszközön, legalább hetente YouTube tévékészüléken

rádióműsor utólag bármely eszközön

25

Google Play Music iTunes

online rádióállomás, podcast bármely eszközön

16

rádió, podcast okostelefonon v. táblagépen

élő videostream bármely eszközön

összes válaszadó

15

71 18 9

2

8 1

Telenor Deezer

3

Telekom Spotify

2

Telekom Zenecenter

1

Vodafone Zene! 24/7

1

ingyenes fizetős (is)

9 audio on demand együtt

19

n=3125

N=5,7 m

68

OTT

audiotartalom demográfiai jellemzők szerint

Az OTT-s audiotartalmak fogyasztása jóval gyakoribb a fiatalok, mint az idősek, illetve az internetezésben járatosak, mint a kevéssé járatosak körében. Az audio-on-demand-tartalmak fogyasztásában az anyagi helyzet erősebben differenciál, mint az életkor vagy az internethasználati jártasság.

OTT-s audiotartalmak használata


korcsoport szerint

YouTube rádióműsor adásban rádióműsor utólag online rádió, podcast audio on demand

YouTube rádióműsor adásban rádióműsor utólag online rádió, podcast audio on demand

93 86

85

71 57 %

24 19

14 14-19 összes válaszadó

20-29

38

37

25 17

30-39

54

51

20 11 13 40-49

33

34 29

24 16 11

16 11

8

8

50-59

60-X

52

56

46

% 36

31 24

51

48

38 35

68 59

53

83

16 10

18 10

23

22

15

37 35 27

21

14 7 újonc

6 kezdő

átlagos

haladó

n=3125

profi N=5,7 m

69

OTT

hang és üzenet

A legalább hetente internetezők 80%-a vesz részt legalább hetente OTT-s telefonálásban vagy üzenetváltásban, ebből 77% írásos, 54% hangos formában. Az írásos üzenetváltás terén a Facebook Chat/Messenger, a hangos kommunikációban a Skype a legnépszerűbb csetalkalmazás.

Cset bármely eszközön

Cset, VoIN csetalkalmazással %

%

írásos vagy hangos cset bármely eszközön

79

írásos cset bármely eszközön

77

hangos cset bármely eszközön

54

írásos cset okostelefonon v. táblagépen hangos cset okostelefonon v. táblagépen

összes válaszadó

23

10

62

FB Chat

24

32

Skype

32

21

Viber

Gtalk

WhatsApp

15

6 3 írásos

4

hangos

1

n=3125

N=5,7 m

70

OTT

hang és üzenet demográfiai jellemzők szerint

A Facebookot sokféle tevékenységre használják az internetezők, s a csetelés, főként a hangos csetelés nem tartozik az elsődleges tevékenységek közé. A Skype-ot hangos csetelésre használják (amit általában párhuzamos írásos üzenetváltás kísér). A Facebookon szokás szerint azzal csetelnek, akit éppen online találnak, míg a csetelés a Skype-on általában előre megbeszélt találkozó a csetpartnerrel. Ezek a funkcionális eltérések a két vezető csetalkalmazás között a használóik összetételére is kihatással vannak.

FB Chat és Skype használata


korcsoport szerint

88

FB Chat írásos

Skype írásos

FB Chat írásos

Skype írásos

FB Chat hangos

Skype hangos

FB Chat hangos

Skype hangos

80 70

69

61 54

55 50

%

46

45 41

36 35

40 31 29 30

47 45 41

29 23 22

28 17

16

45

%

24 19

18

összes válaszadó

20-29

30-39

40-49

50-59

60-X

29 27

újonc

41

35

30 27

31

23 19

14-19

36

35

25

21

22

kezdő

átlagos

haladó

n=3125

profi N=5,7 m

71

OTT-TARTALMAK HASZNÁLATA változás a szokásokban Az egyes OTT-tartalmakat használóknak nagyjából az egynegyede számolt be arról kutatásunkban, hogy az OTT-s mód hatására a korábbinál kevesebbet tévézik, rádiózik, illetve telefonál a hagyományos módon. A többiek nem tapasztaltak ilyen hatást, sőt egy kisebbség a hagyományos kommunikációs mód gyakoribb használatát észlelte.

OTT-használat hatása a hagyományos kommunikációs mód gyakoriságára Q: Mióta ezen az új módon (is) néz tévét, videót, filmet, hallgat zenét, rádiót, telefonál, illetve csetel,

Ön kevesebbet, ugyanannyit vagy többet tévézik a hagyományos módon? rádiózik a hagyományos módon? telefonál a hagyományos módon vezetékes és mobiltelefonon?

9

15

19

14

4 11

nem szokott hagyományos módon azelőtt sem és mostanában sem hagyományos módon többet, mint korábban

56 %

kb. ugyanannyit, mint korábban

46

49

hagyományos módon kevesebbet, mint korábban 16

17


5

10

mozgóképes OTT vs. tévézés

audió OTT vs. rádiózás

n= 2694

N= 4,9 m

26 hagyományos módon már egyáltalán nem

2 OTT-s hang, üzenet vs. telefonálás

audiotartalom

n= 2746

N= 5,0 m

hangszolgáltatás üzenetküldés

n= 2485

N= 4,6 m

72

OTT-TARTALMAK HASZNÁLATA elégedettség Csak egy kisebbség elégedetlen a különféle OTT-tartalmak használatával. A mozgóképes tartalmak terén 45%, az audiotartalmak és a telefonálás/üzenetküldés esetében 56% elégedett az OTT-s kommunikációs móddal.

Elégedettség az OTT használattal

6 9

5 5

4 7

33

32

40

nagyon elégedetlen

inkább elégedetlen

elégedett is, meg nem is

% 38

40

34

11 mozgóképes OTT


inkább elégedett 18

17

audió OTT

OTT-s hang, üzenet

n= 2694

N= 4,9 m

audiotartalom

nagyon elégedett

n= 2746

N= 5,0 m


n= 2485

N= 4,6 m

73

OTT-TARTALMAK HASZNÁLATA változás és elégedettség – 1. Az OTT-használat hatására a kommunikációs szokásaikban változást észlelők aránya

Az OTT-használattal elégedettek aránya

korcsoport szerint mozgóképes OTT

audió OTT

korcsoport szerint OTT-s hang, üzenet

mozgóképes OTT 62 61 53

59 56 47

34 % 25

26 24 28

OTT-s hang, üzenet

56

56

56

55

53

53

54

52

38

38

40-49

50-59

48

34

33

30 31

30

audió OTT

26

26

%

22

18

24

27

14

13

50-59

60-X

16

14-19 mozgóképes tartalom

20-29

30-39

40-49 n= 2694

N= 4,9 m

audióotartalom

14-19 n= 2746

20-29 N= 5,0 m

30-39


60-X n= 2485

N= 4,6 m

74



internethasználati jártasság szerint mozgóképes OTT

audió OTT


OTT-s hang, üzenet

mozgóképes OTT

54 52

%

30 27

28 23

23

23

22 12

36 35

22 19

33

26

33

audió OTT

57 54

OTT-s hang, üzenet 63 58 54

60 59

47

45

átlagos

haladó

35

% 23 19

7

újonc mozgóképes tartalom

kezdő

átlagos n= 2694

haladó N= 4,9 m

audiotartalom

profi

újonc n= 2746

kezdő N= 5,0 m


profi n= 2485

N= 4,6 m

75



az internetre kapcsolódva töltött idő (óra/nap) szerint

az internetre kapcsolódva töltött idő (óra/nap) szerint

mozgóképes OTT

audió OTT

OTT-s hang, üzenet

mozgóképes OTT

audió OTT

OTT-s hang, üzenet 67

63

62 60

53

38 31

%

28

18

20

21

36 34 29

35 33 29

5-6

7-8

9-10

n= 2694

N= 4,9 m

audiotartalom

32

38 36 34

50

3-4

5-6

60 47

47

7-8

9-10

41

38

%

49

63 55

56

62

53 44

62

60

31

26

21

14 14 11

-1 mozgóképes tartalom

1-2

3-4

11-24

-1

1-2 n= 2746

N= 5,0 m


n= 2485

11-24 N= 4,6 m

GYEREKEK INTERNETEZÉSE

77

GYEREKEK INTERNETEZÉSE Az internetezők 39%-a él olyan háztartásban, amelyben van 18 évesnél fiatalabb háztartástag.* E háztartások 85%-ában él olyan gyerek, aki internetezik otthon.

A 18 évesnél fiatalabb háztartástaggal élő vagy 14-17 éves internetezők (együtt az összes internetező 39%-a) körében: - van bármely eszközön internetező gyerek - van táblagépen, okostelefon internetező gyerek - van asztali v. hordozható pc-n internetező gyerek

85% 68% 81%

Szokott-e a gyerek otthon internetezni

táblagépen, okostelefonon

asztali v. hordozható pc-n

gyerek korcsoportja szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

gyerek korcsoportja szerint

egyedül (is) szokott

felnőttel szokott

nem szokott 0-6 éves

7-10 éves

11-13 éves

14-17 éves

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

egyedül (is) szokott

felnőttel szokott nem szokott 0-6 éves

7-10 éves

11-13 éves

14-17 éves

*A gyermekes háztartások egyötödében maga a válaszadó (az egyik) 18 éven aluli. A gyerekek internetezésére vonatkozó adataink nem hasonlíthatók össze az előző évi adatokkal, mivel mintánk nem reprezentatív a gyermekes háztartásokra.

18 éven aluli személyt magában foglaló háztartásban élő internetezők

n=1218

N=2,2 m

78

GYEREKEK INTERNETEZÉSE szülői felügyelet technikai háttere Az internetezők háztartásában élő, asztali vagy hordozható számítógépen internetező gyerekek szinte mind Windows operációs rendszerű számítógépen interneteznek, melyek közül a Windows Vista, a 7-es és 8-as beépített szülőikontroll-szoftverrel rendelkezik. Az (otthoni gépen netező, gyerekkel élő) internetezők egytizedének számítógépén van a felnőttek által használt számítógép-tartalom jelszóval védett felhasználói fiókban.

A gyerek által használt számítógép operációs rendszere*

Külön felhasználói fiók a gyerek számára

% Windows XP Windows Vista

27 2

Windows 7

58

Windows 8

17

más Windows

1

Linux

2

OS X

1

más operációs rendszer

1

NT

A Windows Vista, Windows 7 és Windows 8 beépített szülői kontroll megoldással rendelkezik

saját gépe van a gyereknek, amit csak ő használ 13%

nincs 65%

NT 5%

van 17%

ebből 10%-nál jelszóval védett a felnőttek fiókja 5

*A válaszkategóriák gyakoriságának összege nagyobb 100-nál, mivel egyes gyerekek több számítógépen is interneteznek.

olyan internetezők, akiknek 18 éven aluli családtagja otthon asztali v. hordozható pc-n internetezik

n=990

N=1,8 m

79

GYEREKEK INTERNETEZÉSE szoftveres szülői kontroll A gyermekes háztartásokban többnyire ismert, hogy léteznek szülőikontroll-szoftverek a gyerekek internetezésének monitorozására, időbeli vagy tartalmi korlátozására, s használnak is ilyen szoftvert, böngészőkiegészítőt, beállítást azon háztartások 12%-ában, amelyben 18 éven aluli családtag internetezik.

Miért nem használnak szülőikontroll-szoftvert %

Szülőikontroll-szoftverek, böngészőkiegészítők, beállítások ismerete és használata tud a létezésükről

fel sem merült a család felnőtt tagjaiban, hogy kéne telepíteni ilyen szoftvert

50

a helyes, célszerű internetes magatartást neveléssel lehet és kell kialakítani a gyerekben

33 28

a család felnőtt tagjai úgy gondolják, hogy a szoftveres megoldás rongálja a szülő-gyerek viszonyt

27

a család felnőtt tagjai szoftveres megoldás nélkül is szemmel tartják, mit csinál a gyerek az interneten a család felnőtt tagjainak az a véleménye, hogy tud vigyázni magára a gyerek az interneten is

19

van telepítve

csak felnőtt v. nagyobb gyerek felügyeletével interneteznek a kisebb gyerekek

16 78%

72%

a gyerek jobban ért a számítógéphez, mint a felnőttek a családban

14

67%

a család felnőtt tagjai nem gondolják, hogy joguk van a gyerek szabadságát ezen a módon korlátozni

10 8 8% asztali v. hordozható pc

12%

9% okostelefon, táblagép

együtt

ebből 6% nevezett meg szoftvert, böngészőt, amely tudomása szerint alkalmas szülői kontrollra

akinek 18 éven aluli családtagja otthon asztali v. hordozható pc-n internetezik

n= 990

a gyerek könnyen megkerüli a korlátozásokat

7

a család felnőtt tagjai túl kemény, túl szigorú megoldásnak tartják ezt

6

a család felnőtt tagjai nem hiszik, hogy ártalmas lenne a gyereknek, ha hall pár csúnya szót v. lát meztelen képeket

5

a család felnőtt tagjai úgy tudják, hogy elég drágák az ilyen szoftverek

4

régebben volt telepítve, amikor a gyerek kisebb volt

3

ezek a szoftverek munkaigényesek a felnőtt számára

3

régebben volt telepítve, de nem vált be

1 N= 1,8 m

akinek 18 éven aluli családtagja otthon okostelefonon, táblagépen internetezik

n= 832

N= 1,5 m

felmerült ez az ötlet, de aztán a gyerek tiltakozása miatt lekerült a napirendről

akik tudnak szülőikontroll-szoftverről, de nem használják pc-n

n= 526

N= 1,0 m

IDŐSEK INTERNETEZÉSE

81

IDŐSEK INTERNETEZÉSE Magyarországon az idősek korcsoportja az a társadalmi csoport, amely a leginkább elmarad az átlagtól az internet használata terén. Válaszadóink 77%-ának van 60+ éves rokona. Tudomásuk szerint főként ismerethiány, eszközhiány és attitüdinális okok akadályozzák meg az idős rokonaik internethasználatát, de sokan közülük meg tudnák tanulni az internetezést, ha segítséget kapnának ehhez.

Idős rokonok internetezése

Miért nem internetezik az idős rokon % nem ismeri az internetet, úgy gondolja, hogy nem érdekelné őt nem tud internetezni és úgy gondolja, hogy nem is tudna megtanulni

4 20

50 49

nincs számítógépe, okostelefonja

%

42

nincs pénze internetelőfizetésre

51

10

egészségi ok akadályozza ebben

25

8

tart az internettől, rosszakat hallott róla próbált megtanulni internetezni, de nem sikerült neki

nem internetezik egyik se

van, aki internetezik

mind internetezik

NT

akiknek van 60+ éves rokonuk

n= 2404

régebben internetezett, de már nem akar

N=4,4 m

Meg tudna tanulni internetezni alapszinten, ha segítséget kapna hozzá?

6

NT 23

4 2

akiknek van 60+ éves nem internetező rokonuk

%

igen 41

nem 36

n= 1839

N=3,4 m

82

IDŐSEK INTERNETEZÉSE családi segítség Érintett válaszadóink (akiknek van nem internetező idős rokonuk) többsége úgy gondolja, tudna segíteni az idős hozzátartozójának abban, hogy ő is internetezhessen. A legtöbben az internethasználat megtanításával segítenének.

Tudna-e segíteni az idős rokonnak

Mivel tudna segíteni az idős rokonnak % elmagyarázná, megmutatná neki az alapdolgokat, gyakorolná vele az internetezést

77

beállítaná a számítógépét, telefonját, feltenné neki a szükséges programokat, alkalmazásokat

nem 32%

odaadná neki a régi számítógépét, telefonját

% igen 68%

n= 1839

30

elintézné helyette a vásárlást, az előfizetést

anyagilag segítené (pl. számítógép-vásárlás, internet-előfizetés díja)

akiknek van 60+ éves nem internetező rokonuk

45

N=3,4 m

akik tudnának segíteni

17

8

n=1254

N=2,3 m

83

IDŐSEK INTERNETEZÉSE hasznosság Az internetezők 52%-ának megítélése szerint hasznos lenne az időseknek és a családjuknak, ha megtanulnának internetezni. E nézetet elsősorban azok vallják, akik maguk is a 60+ korcsoportba tartoznak, illetve akiknek az ilyen korú rokonaik interneteznek.

Az internetezés megtanulását hasznosnak tartók aránya

Mennyire lenne hasznos az időseknek és a családjuknak, ha az idősek megtanulnának internetezni

korcsoport szerint 80 egyáltalán nem lenne hasznos 4%

52 %

NT 7%

nem lenne különösebben hasznos 13%

34

37

14-19

20-29

67

60

nagyon hasznos lenne 24%

30-39

40-49

50-59

idős rokon internetezése szerint % 53 hasznos is lenne, meg nem is 23%

inkább hasznos lenne 28%

39

%

nincs idős rokona

egyik se internetezik

60-X 89

50

van, aki internetezik

mind internetezik

van idős rokona összes válaszadó

n=3125

N=5,7 m

84

IDŐSEK INTERNETEZÉSE társadalmi segítség Mivel lehetne segíteni az időseket az internetezés megtanulásában %

művelődési házakban, nyugdíjasklubokban tanfolyamot szervezni az internetezésről

38

a „nagymamatelefon” mintájára könnyen kezelhető okostelefont gyártani és olcsón árusítani

31

rövid kiadványt összeállítani az internetezés alapdolgairól és eljuttatni az idősekhez

29

az idősek által könnyen használható applikációkat készíteni okostelefonra, tabletre

26

köztévében műsorsorozatot bemutatni az internetezés alapdolgairól idősek számára

25

a „nagymamatelefon” mintájára könnyen kezelhető táblagépet gyártani és olcsón árusítani

24

családtagoknak kiadványt összeállítani arról, hogy hogyan lehet megtanítani internetezni egy idős embert

19

közzétenni az interneten útmutató-mintákat, amelyekből az internetezni tudó családtag képes útmutatót állíthatna össze az interneten videosorozatot közreadni az internetezésről, amelyet az idős és a fiatalabb családtag együtt nézhetne meg

összes válaszadó

12

10

Kérdőívünkben felvetettünk néhány ötletet, melyek megvalósítása segíthet az idős embereknek az internetezés megtanulásában. A megkérdezettek az általuk legjobbnak tartott három ötletet választották ki. Válaszadóink további ötleteket, javaslatokat is említettek, illetve vázolták a segítségnyújtás célravezetőnek gondolt módozatait. A spontán válaszok több fontos vonatkozásra, lehetőségre mutatnak rá:  Komplex segítségre van szükség: eszközök, oktatás, motiváció.  Az államnak ösztönözni kellene az idősbarát eszközök, idősbarát szoftverek gyártását.  Az oktatásnak tekintettel kell lennie az idős kor specialitásaira. Sok ismétlés, gyakorlás szükséges.  A tanfolyamokon kívül távoli vagy helyszíni szakmai segítséget kell biztosítani az internetezést tanuló idősek számára.  A köztévében hirdetés formájában fel kellene hívni az idősek figyelmét az internet nyújtotta előnyökre, a számukra fontos, érdekes webtartalmakra. Különösen motiválná az időseket az internetezés megtanulásában az olyan hirdetés, amely demonstrálná, hogy az internet megkönnyíti a kapcsolattartást.

n=3125

N=5,7 m

85

MIVEL LEHETNE SEGÍTENI? jellemző szó szerinti válaszok Hasonló korú emberek segítségével lehetne megtanítani őket. Akik tartják az előadásokat, azok is legyenek idősek, hadd lássák, hogy másnak megy, példát vesznek róla

Ingyenes telefonos ügyfélszolgálattal, akiket fel tud hívni, ha elakad valamiben és a rokonok nem elérhetők éppen akkor

Az alapok elsajátítására csoportokban lehetne őket tanítani, onnantól kezdve pedig maguk is felfedezhetik vagy mélyebben beleáshatják magukat a témába Egyszerű nyelvre lefordítva kell nekik magyarázni, nagy türelemmel és kitartással

Ha hasonló korúak csoportjában tanulhatna, nem érezné olyan elveszettnek magát

Ingyenes vagy olcsó tanfolyamokat szervezni, ahol könnyedén elsajátíthatnának pár alapvető dolgot, kezdőlépést

Offline módon, például hangoskönyv, ami elmondja a lépéseket

Jó ötletnek tartom például a tévésorozatot is, de inkább az előnyök bemutatására, hogy ne idegenkedjenek, féljenek a kezelésétől

n=

N=

SEBESSÉGMÉRÉS

88

SZOFTVERES SEBESSÉGMÉRÉS mért sebesség 2013-ban és 2014-ben is ugyanazzal a szoftveres mérőeszközzel* mértük a kérdőívünket a saját eszközükkel kitöltő válaszadók internetkapcsolatának aktuális sebességét. Habár mindkét évben 85% volt a kérdőív kitöltéséhez a saját eszközüket használók aránya, 2014-ben a minta nagyobb hányadáról nyertünk sebességadatot (69%), mint az előző évben (48%). Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy idei kérdőívünkbe beágyaztuk a sebességmérő alkalmazást. Mind a letöltési, mind a feltöltési átlagsebesség** emelkedett 2014 során. A növekedés sokkal erőteljesebb a városokban, különösen a vidéki városokban, mint a községekben.

Mért átlagsebesség

Mért letöltési átlagsebesség

2013

2013

2014

2014

29,4

27,4

16,0

3,5 letöltés

*Az Ookla alkalmazása. www.speedtest.net

szoftveres sebességmérés résztvevői

21,3

Mbps

Mbps

23,4 18,9

19,9 13,4

9,510,5

5,4

feltöltés

Budapest

msz.

egyéb város

község

**95%-os trimmelt átlagok

n= 2151

N=3,9 m

LAKOSSÁGI INTERNETHASZNÁLAT

Recommend Documents