LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS TAMÁSI KISTÉRSÉG

Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Egészségmonitorozás és nemfertőző betegségek epidemiológiája Osztálya

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. TAMÁSI KISTÉRSÉG

A MIKROLEF egy keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az „egészség, mint értékhez” való viszonyulásáról ad tájékoztatást. Válasz kapható olyan kérdésekre, mint: Milyen rangja van az egészségnek a kistérségi lakosság értékrendjében? Mit tesz, és mit tehetne az egyén annak érdekében, hogy megőrizze egészségét, vagy javítson jelenlegi egészségi állapotán? Milyen akut problémák megoldására van elsősorban szükség? Mit tehetnek az egyes kistérségek az ott élő lakosság egészségi állapotának javítása érdekében? A felmérés elemzése során a továbbiakban Az egészségi állapot, Az egészségmagatartás, A betegségek, Az egészségügyi ellátás igénybevétele, A betegségek karbantartása, ezen belül szűrővizsgálaton való részvétel gyakorisága A gazdasági aktivitás, a foglalkoztatottság és az azzal kapcsolatos munkakörülmények, egészséget károsító munkahelyi ártalmak kerülnek összefoglalásra. KIEMELT MEGÁLLAPÍTÁSOK A megkérdezettek közel negyede egészségi állapotát rossznak, vagy nagyon rossznak, 37%-a jónak, vagy nagyon jónak, 44%-a pedig kielégítőnek minősítette. A korévek előrehaladtával, különösen 65 év felett határozottan emelkedik azok aránya, akik rossz, vagy nagyon rossz egészségi állapotról számoltak be. A nők saját egészségéről alkotott képe borúsabb, mint a férfiaké. Az aktív keresőket jellemzi a legkedvezőbb vélt egészségi állapot. A megkérdezett fiatalok 85%-a szerint sokat, vagy nagyon sokat tehetünk egészségünkért, az idős nők közül nagyon kevesen (3,1%) mondják ugyanezt, általában az idősebbek pesszimistábbak e tekintetben. A férfiak 36,5%-a, a nők 24%-a naponta, a fiatalok fele (49%) rendszeresen, vagy alkalomszerűen dohányzik. Az alkoholfogyasztók között túlsúllyal vannak jelen a férfiak, naponta vagy hetente a férfiak fele fogyaszt alkoholt, szemben a nők 21%-ával, a különbség szignifikáns. A nők 70%-ára egészségtudatos táplálkozás a jellemző, a férfiak fele pedig nem igazán figyel erre oda. Szabadidejében a megkérdezettek fele (51,3%) végez testmozgást, jellemzőbb módon a középkorú férfiak.

1


A megkérdezettek 57,4% szedett az elmúlt két hét folyamán rendszeresen gyógyszert. A megkérdezettek 17%-ának van olyan betegsége, sérülése, mely nagymértékben zavarja, akadályozza a szokásos tevékenységekben. A megkérdezettek közel 60%-a túlsúlyos, vagy elhízott, hasonló arányban érinti ez a probléma a nőket (58,8%) és a férfiakat (60,4%). Jellemzően az idősebbeket (66%) és a nőket (43,3%), az alacsony iskolai végzettségűeket (8 általános iskolát vagy annál kevesebbet végzettek aránya 54,2%) kínozza a magas vérnyomás. Diagnosztizált asztmája a megkérdezettek 6%-ának, a férfiak 3,8%-ának és a nők 7,9%-nak van. Legmagasabb arányban az idős nők szenvednek ettől a betegségtől (9,4%). A megkérdezett férfiak 4,8%-a, a nők 16,2,%-a szorong, vagy depressziós, különösen a középkorú nők (22%) szenvednek ettől a betegségtől, egyben a rossz anyagi körülmények között élők. A megkérdezettek 9,4%-ánál diagnosztizáltak cukorbetegséget, s leginkább az idősek körében (22%), különös tekintettel az idős nőkre (24%), az idős férfiak 18% tartozik ebbe a csoportba. A megkérdezettek közül a férfiak 28,5%-a, a nők 35,2%-a szenved izületi gyulladástól. A megkérdezettek 16%-ának magas a koleszterinszintje, különös tekintettel az idősekre, azon belül is a nőkre (27,5%). A Tamásiban élők harmada az elmúlt év során nem találkozott a háziorvosával és a kérdezettek több mint a fele nem részesült semmilyen szakorvosi ellátásban. A település lakóinak kétharmada - a fiatal nők 40%-a, és a fiatal férfiak 57%-a felmérést megelőző 12 hónapban nem járt fogorvosnál. A nők fokozottabb gondot fordítanak betegségük karbantartására, mint a férfiak, mivel gyakrabban mérik vérnyomásukat, rendszeresebben ellenőriztetik koleszterinszintjüket és a vércukorszintjüket. A kor-évek előrehaladtával nő a kórházi ápolás iránti igény. A nők minden korcsoportban hosszabb időt töltenek kórházban, mint a férfiak. A felmérést megelőző két évben nem járt nőgyógyásznál a középkorú nők közel negyede, és jelentős azok száma is, akiket öt évnél régebben vizsgált meg szakorvos. A szervezett méhnyakrák szűrést a célpopuláció 12 %-a érdektelenségből, a szervezett mammográfiás szűrővizsgálatot a célcsoport 13 %-a előítéletek miatt utasította el. Összegszerűen - életkortól függetlenül - a nők valamivel többet költenek alternatív egészségügyi ellátásra. Az ilyen jellegű gyógymód igénybevételi esélyében nincs szignifikáns különbség iskolázottság, gazdasági státusz, vagy a szubjektív megítélésen alapuló anyagi helyzet tekintetében. A gazdasági aktivitás egyik fő jellemzője, hogy a kistérségben a munkanélküliek aránya az országos átlag alatt van, ugyanakkor a lakosság több mint egyharmada nyugdíjas (öregségi, rokkant, özvegyi) A gazdaságilag aktív lakosság 88 %-a teljes, vagy részmunkaidőben alkalmazott, 9%uk pedig saját vállalkozásában dolgozik. Tamási kistérségben közel kétszer annyian vannak a nők, mint férfiak, akik nagymértékben tartanak munkájuk elvesztésétől. A gazdaságilag aktív lakosság egynegyede munkája során jelentős fizikai megterhelésnek, továbbá fokozott vegyi és porexpozíciónak van kitéve.

2


TAMÁSI KISTÉRSÉG A 18 éven felüli lakosságból választott reprezentatív mintán érvényes választ adók (639 fő) kor és nemek szerinti megoszlása: nem férfiak férfiak férfiak nők nők nők 8általános vagy kevesebb 37,5

korcsoport N % 18-34 35-64 65+ 18-34 35-64 65+

15,5 23,9 7,2 14,1 25,4 13,9

szakmunkás képző, szakközépiskola szakiskola technikum 31

11,9

gimnázium

diploma

10,9

8,6

Iskolai végzettség tekintetében a felmérésben résztvevők több mint harmadának (37,5 %) általános iskolai végzettségen túl nincs egyéb képzettsége. Érettségivel rendelkezik a kérdezettek közel negyede (23%). A diplomások aránya igen alacsony, nem éri el a 10 %-ot sem. Közgyógyellátási igazolvánnyal a megkérdezettek mindössze 6,7 %-a rendelkezik. Az anyagi helyzet egyik legtöbbször használt indikátora a jövedelem. A felmérés során gyűjtött jövedelmi adatok azonban gyakran megbízhatatlannak bizonyulnak egyrészt az egyén szubjektív megítélése miatt, másrészt a kérdés érzékeny volta miatt. A megkérdezettek harmada (32,5%) saját megítélése szerint rossz, vagy nagyon rossz anyagi körülmények között él. Ugyanakkor a felmérésben résztvevő tamásiak több mint kétszer annyian tartják kielégítőnek, esetenként nagyon jónak saját illetve családjuk anyagi helyzetét. Az alapadatok közül utolsóként a település nagyság, mint változó szerepelt az összehasonlítási szempontok között. Apró településen, azaz ezer, vagy annál kisebb lélekszámú községben él a megkérdezettek 22 %-a. A lakosság többsége azonban - a válaszadók közel háromnegyede – nagyobb, több ezer fős településen (városokban) él.

3


1. EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZUBJEKTÍV ÉRTÉKELÉSE A megkérdezettek 20%-a egészségi állapotát rossznak, vagy nagyon rossznak, 37%-a jónak, vagy nagyon jónak, 44%-a pedig kielégítőnek minősítette. EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZUBJEKTÍV ÉRTÉKELÉSE ÉS AZ ÉLETKOR ÖSSZEFÜGGÉSEI A 18-34 év közötti korosztály 67%-a jó, vagy nagyon jó egészségi állapotról számolt be. Ebben a korcsoportban senki nem volt, aki nagyon rossznak ítélte volna saját egészségi állapotát. A 35-64 év közöttiek fele (50%) kielégítőnek minősítette egészségi állapotát. Az korévek előrehaladtával, különösen 65 év felett határozottan emelkedik azok aránya, akik rossz, vagy nagyon rossz egészségi állapotról számoltak be. Az egészségi állapot önértékelése korcsoportonként, százalékban Visszatekintve az elmúlt 12 hónapra, mit gondol, milyen az egészsége általában? Korcsoport 18-34 Nagyon rossz Rossz Kielégítő Jó Nagyon jó Összesen:

,0 4,9 28,0 50,0 17,1 100,0

35-64 4,1 16,6 49,4 24,8 5,2 100,0

65+ 6,8 30,0 52,0 10,0 1,2 100,0

EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZUBJEKTÍV ÉRTÉKELÉSE A NEM ÖSSZEFÜGGÉSEI Jónak, vagy nagyon jónak ítéli az egészségi állapotát a férfiak közel 45%-a, a nők 31%-a. Kétszer annyi nő mondja magát nagyon rossz egészségi állapotúnak, mint férfi és kétszer annyi férfi mondja magát nagyon jó egészségi állapotúnak, mint amennyi nő. A nők saját egészségéről alkotott képe borúsabb, mint a férfiaké. Az egészségi állapot önértékelése nemenként és korcsoportonként, százalékban Visszatekintve az elmúlt 12 hónapra, mit gondol, milyen az egészsége általában Nem és korcsoport

60,0%

ffi 18-34 ffi 35-64 ffi 65+

50,0%

nő 18-34 nő 35-64

Percent

40,0%

nő 65+

30,0%

20,0%

10,0%

0,0% Nagyon rossz

Rossz

Kielégítő

Jó

Nagyon jó

2 Visszatekintve az elmúlt 12 hónapra, mit gondol, milyen az egészsége általában? Cases weighted by suly

4


EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZUBJEKTÍV ÉRTÉKELÉSE AZ ISKOLÁZOTTSÁG ÖSSZEFÜGGÉSEI Az egészségi állapot önértékelése iskolai végzettség szerint, százalékban Visszatekintve az elmúlt 12 hónapra, mit gondol, milyen az egészsége általában? 2 Visszatekintve az elmúlt 12 hónapra, mit gondol, milyen az egészsége általában? Nagyon Nagyon Rossz Kielégítő Jó rossz jó 8általános vagy kevesebb Szakmunkás képző, szakiskola

Iskolai végzettség Szakközépiskola, technikum Gimnázium Diploma Összesen

Összesen

7

26,2

42,7

19,7

4,4

100

1,4

9,6

45,4

34,9

8,7

100

1,1 2,6

12,5 10,4

43,8 37,2

32,8 40,1

9,8 9,6

100 100

7,2

48,6

28,2

16,1

100

3,5

16,1

43,6

28,9

8

100

A magasabb iskolázottság jobb minőségű egészségi állapot megélésével jár együtt, feltűnő, hogy a diplomások közül senki nem állította, hogy nagyon rossz lenne az egészségi állapota. EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZUBJEKTÍV ÉRTÉKELÉSE A GAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEI Az aktív keresőket jellemzi a legkedvezőbb vélt egészségi állapot, itt a legalacsonyabb az egészségi állapotukat rossznak minősítők aránya. Ennél valamivel kedvezőtlenebb a munkanélküliek önértékelése. A rokkantnyugdíjasok felének (46%), az öregségi nyugdíjasok 37%-ának a vélt egészségi állapota rossz, vagy nagyon rossz, ezeknek a csoportoknak a legkedvezőtlenebb az önértékelt egészségi állapota. Az egészségi állapot önértékelése gazdasági aktivitás szerint, százalékban Visszatekintve az elmúlt 12 hónapra, mit gondol, milyen az egészsége általában? Nagyon rossz Dolgozik Munkanélküli GYES, GYED, GYET Öregségi, özvegyi nyugdíjas Rokkantnyugdíjas Tanuló vagy felsőoktatási hallgató Egyéb

3,1 7 8,1 4,3

Rossz 5,9 9,7 8,3 29,5 38 14,8

Kielégítő 40 26,5 19,5 55 51 7,5 55,6

Jó 42,2 47,3 62,1 6,8 2,9 66 19,4

Nagyon jó 11,9 13,2 10,1 1,6 26,4 5,9

Összesen 100 100 100 100 100 100 100

A jelenleg dolgozó férfiak sokkal jobbnak ítélték egészségi állapotukat, mint a nem dolgozó férfiak. A jobbnak vélt szubjektív anyagi helyzet jellemzően jobbnak vélt egészségi állapottal jár együtt.

5

Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Egészségmonitorozás és nemfertőző betegségek epidemiológiája Osztálya Szubjektív anyagi helyzet

60,0%

Nagyon rossz Rossz

50,0%

Megfelelő Jó, nagyon jó

Percent

40,0%

30,0%

20,0%

10,0%

0,0% Nagyon rossz

Rossz

Kielégítő

Jó

Nagyon jó

2 Visszatekintve az elmúlt 12 hónapra, mit gondol, milyen az egészsége általában? Cases weighted by suly

2. EGÉSZSÉGMAGATARTÁS A megkérdezett fiatalok 85%-a szerint sokat, vagy nagyon sokat tehetünk egészségünkért, az idős nők közül nagyon kevesen (3,1%) mondják ugyanezt, általában az idősebbek pesszimistábbak e tekintetben. A tanulók kivétel nélkül úgy vélik, hogy sokat tehetnek egészségükért, a leginkább borúlátóak a rokkant nyugdíjasok. A diplomások 80%-a szerint sokat tehetünk egészségünkért, a 8 általánost vagy kevesebbet végzettek fele úgy gondolja, hogy semmit, vagy keveset. Leginkább a rossz szubjektív anyagi helyzetben élők vélik úgy, hogy semmit vagy csak keveset tehetnek egészségükért. DOHÁNYZÁS A férfiak 36,5%-a, a nők 24%-a naponta dohányzik, az alkalmi dohányosok körében nincs különbség férfiak és nők kötött. Sosem dohányzott a nők 60%-a, a férfiak 40%-a.

Dohányzik-e? rendszeresen alkalomszerűen leszokott A férfi kérdezett nő neme Összesen

Sohasem Összesen dohányzott

36,5

2

21,6

39,9

100

23,8

2,8

13,4

60

100

29,8

2,4

17,3

50,5

100

A fiatalok fele (49%) rendszeresen, vagy alkalomszerűen dohányzik. A középkorúak azok, akik között a legnagyobb arányú a leszokás (21%) és sosem dohányzott az idősebb korosztály 71%-a. Dohányzik-e? rendszeresen alkalomszerűen leszokott

Sohasem Összesen dohányzott

18-34

45,2

3,8

7,4

43,6

100

Korcsoport 35-64

31,5

2,1

20,8

45,6

100

4,4

1,3

23

71,4

100

29,8

2,4

17,3

50,5

100

65+ Összesen

6


Ha nemenként és korcsoportonként vizsgáljuk a kérdést, azt látjuk, hogy a fiatal férfiak 52,4%-a rendszeresen dohányzik, a fiatal nők 37,2%-a. Az idős férfiak 7%-a, az idős nők 3%a napi rendszerességgel füstöl. Az idős nők több mint 80%-a sosem gyújtott még rá. Az iskolai végzettség fordítottan arányos a dohányzás intenzitásával, azaz minél képzettebb a megkérdezett, annál kisebb rendszerességgel gyújt rá. A legfeljebb 8 általánost végzettek 29%-a, a diplomások 16%-a gyújt rá rendszeresen. A jó anyagi helyzetűek tartoznak a legkisebb arányban a rendszeresen füstölők közé. A munkanélküliek között a legmagasabb a ráta, 53%. ALKOHOLFOGYASZTÁS 58 Körülbelül milyen gyakran fogyasztott alkoholt az elmúlt 12 hónapban? Minden nap Nem ivott vagy Ritkábban, alkoholtartalmú Összesen Hetente 3-4 Hetente 1-2 Havonta 1-3 mint majdnem alkalommal alkalommal alkalommal italt az elmúlt havonta minden egy évben nap A kérdezett férfi neme nő

26

7,2

3,2

0,6

Összesen

14

3,7

17,3

13,2

11

25,2

100

6,8

9,9

22,8

56,8

100

11,8

11,5

17,2

41,9

100

Az alkoholfogyasztók között túlsúllyal vannak jelen a férfiak, naponta vagy hetente a férfiak fele fogyaszt alkoholt, szemben a nők 21%-ával, a különbség szignifikáns. Korcsoportonként tekintve az idős férfiak fele (51,7%) tartozik az erősen ivók táborába, szemben az idős nők 7,8%-os arányával, a különbség szignifikáns. A GYES-, GYED-, GYET-en lévők közel 80%a nem ivott alkoholt a felmérés előtti egy évben. Az érettségizettek, diplomások jellemzően kisebb arányban sorolták magukat a napi rendszerességgel ivók közé, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek. A szubjektív anyagi helyzetüket rosszabbnak minősítők körében valamivel nagyobb arányú a rendszeresen ivók jelenléte. A rendszeresen ivók között a magukat nagyon jó anyagi helyzetűnek vallók aránya (6%) a legalacsonyabb. TÁPLÁLKOZÁS 72 Mennyire törekszik érvényesíteni az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismereteit ritkán amennyire befolyásolja lehet teljesen nem figyelek Összesen a előnyben ezek oda mennyire döntésemet, részesítem egészséges a alapján hogy mi az az táplálkozásom táplálkozom egészséges egészséges tápl táplálékok A férfi kérdezett nő neme Összesen

12,9

38,6

46

2,5

100

7,6

24,2

63,5

4,8

100

10,1

31

55,2

3,7

100

A nők 70%-ára egészségtudatos táplálkozás jellemző, a férfiak fele pedig nem igazán figyel erre oda. Az adatok alapján megállapítható, hogy a korévek előrehaladtával egyre inkább az egészségtudatos táplálkozás a jellemző. A nők 46%-a vallotta, hogy tisztában van az egészséges táplálkozás alapelveivel, szemben a férfiak 38%-ával. A megkérdezettek döntő többsége rendelkezik valamilyen ismerettel a

7


korszerű táplálkozás elveit illetően. A diplomások 76%-a igyekszik gyakorolni is ezen alapelveket, a szakmunkásképzőt végzettek 46%-a teszi ugyanezt. A megkérdezettek 58%-a naponta, vagy naponta többször is fogyaszt friss gyümölcsöt, több mint 70%-a hetente többször fogyaszt baromfihúst. A megkérdezettek fele soha nem fogyasztott még Graham-, magvas, barna kenyeret. A válaszadók 18%-a betegsége miatt diétát tart. A válaszadók 37%-a vegyesen használ állati és növényi zsiradékot az otthoni főzés során, 51% csak olajat. Minél fiatalabb a megkérdezett, vagy magasabb az iskolai végzettsége, jobb az anyagi helyzete, annál nagyobb a hajlandósága az olaj használatára, szemben az állati zsiradékkal. TESTMOZGÁS 45 Legalább 10 percen keresztül szokott-e SZABADIDEJÉBEN olyan testmozgást végezni, ami észrevehetően megizzasztja vagy felgyorsítja a szívverését? Nem képes efféle Igen Nem tevékenység végzésére A kérdezett neme Összesen

Összesen

férfi

57,7

41,4

0,9

100

nő

45,5

54

0,5

100

51,3

48

0,7

100

Szabadidejében a megkérdezettek fele (51,3%) végez testmozgást, legjellemzőbb módon a középkorú férfiak. Az idős nők közel 70%-a egyáltalán nem mozog szabadidejében. A pozitív választ adók aránya az iskolázottsággal egyre nagyobb. A testmozgás rendszeressége tekintetében azt mondhatjuk, hogy a megkérdezettek több mint 90%-a hetente, vagy naponta végzett testmozgást az elmúlt évben, a férfiak és nők hasonló arányban oszlanak meg a válaszadók között. 3. BETEGSÉGEK A megkérdezettek 57,4% szedett az elmúlt két hét folyamán rendszeresen gyógyszert. A felmérésben résztvevők 17%-ának van olyan betegsége, sérülése, mely nagymértékben zavarja, akadályozza a szokásos tevékenységekben. A nők 40%-ának, a férfiak 37%-ának volt valamilyen panasza, idős korra ez az arány 60% fölé emelkedett. A válaszadók 80%-a nemre, korra való tekintet nélkül több, mint egy éve valamilyen panasszal él, mely korlátozza a mindennapi életvitelben. Az életévekkel ez az arány egyre nő, különösen az idős nők (45%) számoltak be akadályoztatásról, illetve a nyolc osztályt végzettek és a nagyon rossz, illetve rossz anyagi körülmények között élők körében magasabb ugyanezen válaszadók aránya (31% ill. 46%), TESTTÖMEG A megkérdezettek közel 60%-a túlsúlyos, vagy elhízott, hasonló arányban érinti ez a probléma a nőket (58,8%) és a férfiakat (60,4%). Normál testsúlyú 38%, és kórosan sovány 2,7%, amely csoportban felülreprezentáltak a fiatal nők (7,3%). Az iskolai végzettség és a szubjektív anyagi helyzet tekintetében nincs markáns különbség a válaszadók között, a nyugdíjasok nagy aránya (60- 70%-ban) elhízott, vagy túlsúlyos.

8


MAGAS VÉRNYOMÁS A magas vérnyomás életprevalenciája a térségben élők körében eléri a 37%-ot. Jellemzően az idősebbeket (66%) és a nőket (43,3%), az alacsony iskolai végzettségűeket (8 általános iskolát vagy annál kevesebbet végzetteket 54,2%), valamint a rossz anyagi körülmények között élőket sújtja. A diagnózis felállítása a megkérdezettek harmadánál egy éven belül történt. Közgyógyellátottak körében 70%, öregségi- és rokkantnyugdíjasok körében 60% felett a hypertoniások aránya. Anyagi helyzettel nincs szignifikáns összefüggés. mvérnyomás-életprevalencia

40,0%

beteg nem beteg

Percent

30,0%

20,0%

10,0%

0,0% ffi 18-34

ffi 35-64

ffi 65+

nő 18-34

nő 35-64

nő 65+

Nem és korcsoport Cases weighted by suly

ASZTMA, ALLERGIA Diagnosztizált asztmája a megkérdezettek 6%-ának, a férfiak 3,8%-ának és a nők 7,9%-nak van, legmagasabb arányban az idős nők szenvednek ebben a betegségben (9,4%). A megkérdezettek 11%-ának, állapította meg orvos allergiás betegségét. Összességében kétszer akkora a gyakoriság a nőknél (15,4%) mint a férfiaknál (6,2%). SZORONGÁSOS DEPRESSZIÓ A megkérdezett férfiak 4,8%-a, a nők 16,2,%-a szorong, vagy depressziós. Ez a korforma különösen a középkorú nők (22%), egyben jellemzően a rossz anyagi körülmények között élők betegsége. Közgyógyellátottak körében 29%, a rokkantnyugdíjasok körében kiemelkedően magas (30%) a betegség prevalenciája, szemben azokkal, akik dolgoznak (4,5%). A különbségek szignifikánsak.

9

Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Egészségmonitorozás és nemfertőző betegségek epidemiológiája Osztálya depresszió-életprevalencia

50,0%

beteg nem beteg

Percent

40,0%

30,0%

20,0%

10,0%

0,0% ffi 18-34

ffi 35-64

ffi 65+

nő 18-34

nő 35-64

nő 65+


depresszió-életprevalencia

50,0%

beteg nem beteg

Percent

40,0%

30,0%

20,0%

10,0%

0,0% Dolgozik

Munkanélküli

GYES, GYED, GYET

Öregségi, özvegyi nyugdíjas

Rokkantnyug Tanuló vagy díjas felsőoktatási hallgató

Egyéb

Gazdasági aktivitás Cases weighted by suly

CUKORBETEGSÉG A megkérdezettek 9,4%-ánál diagnosztizáltak cukorbetegséget, s leginkább az idősek körében (22%). A diagnosztizált betegek 40,5%-a férfi, 59,5%-a nő. A 8 általánost vagy kevesebbet végzettek 14%-a cukorbeteg, egyben körükben a legelterjedtebb ez a betegség. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők között a megkérdezettek 24%-ának van cukorbetegsége, illetve a megkérdezett gyógyszerszedők 14%-a érintett. Gazdasági aktivitás alapján leginkább a nyugdíjasok között gyakori. (20%-öregségi-, 22% rokkantnyugdíjas).Szignifikáns az eltérés a nagyon rossz és nagyon jó anyagi helyzetben lévők csoportjai között.

10

Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Egészségmonitorozás és nemfertőző betegségek epidemiológiája Osztálya cukorbetegség-életprevalencia

60,0%

beteg nem beteg

50,0%

Percent

40,0%

30,0%

20,0%

10,0%

0,0% 8általános vagy kevesbb

Szakmunkás képző, szakiskola

Szakközépiskola, technikum

Gimnázium

Diploma

Iskolai végzettség Cases weighted by suly

CSONTRITKULÁS Jellemzően a legidősebbeket (22%), a nőket (16,5%), a rossz anyagi körülmények között élőket (18%) és a 8 általános vagy annál kevesebbet végzetteket (16,5) sújtja. GYOMORFEKÉLY A megkérdezettek 6%-a, férfiak és nők egyenlő arányban szenvednek a gyomorfekélytől. Ezt a betegséget jellemzően az idős embereknél, különösen a férfiaknál (17%) diagnosztizálták legnagyobb arányban. Közgyógyellátottak körében a prevalencia 22%-os. gyomorfekély-életprevalencia

30,0%

beteg nem beteg 25,0%

Percent

20,0%

15,0%

10,0%

5,0%

0,0% ffi 18-34

ffi 35-64

ffi 65+

nő 18-34

nő 35-64

nő 65+


11


MIGRÉN A nők 23%-a szenved migréntől, szemben a férfiak 9%-ával. A migrén leginkább a rosszabb anyagi körülmények között élők és az alacsonyabb iskolázottságúak betegsége. IZÜLETI GYULLADÁS A megkérdezettek közül a férfiak 28,5%-a, a nők 35,2%-a szenved izületi gyulladástól. A korévek előrehaladtával nő a megbetegedés valószínűsége, az idős férfiak 51%, az idős nők 63%-a érintett. A 8 általános iskolát vagy kevesebbet végzettek (47,1%), a közgyógyellátottak (63%), a gyógyszert szedők (43%) és a nyugdíjasok körében a (57%-öregségi-, 55% rokkantnyugdíjas) a legjellemzőbb. Anyagi helyzettel nincs szignifikáns összefüggés. MAGAS KOLESZTERINSZINT, SZÍVROHAM, AGYVÉRZÉS A megkérdezettek 16%-ának magas a koleszterinszintje, különös tekintettel az idősekre, azon belül is a nőkre (27,5%). Az anyagi jólét és az iskolai végzettség emelkedésével csökken a kialakulás esélye. Szívrohama, vagy szívinfarktusa háromszor annyi idős férfinak volt, mint nőnek. Agyvérzésben, agyérgörcsben a férfiak gyakrabban szenvednek, mint a nők. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében jellemzőbb a stroke, háromszor annyian szenvednek a szegényebbek közül ebben a betegségben, mint a gazdagabbak.

12


4.

EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELE

Az elmúlt 12 hónapban egészségügyi ellátást nem vettek igénybe 120 100

%

80

76

60

97

96

94 68

férfi

62

50

40

nő

30

együtt

20 0 term.gyógyász

szakorvosi rend.

pszichiáter

fogorvos

üzemorvos

gyógytornász

nővér

háziorvos

A Tamási kistérségben élők egyharmada az elmúlt 12 hónap során nem járt a háziorvosánál és a megkérdezettek több mint fele (62 %) nem vett igénybe szakorvosi ellátást sem.

Háziorvosi ellátás igénybevételének megoszlása %-ban nem és korcsoport férfi 18-34 férfi 35-64 férfi 65+ nő 18-34 nő 35-64 nő 65+ összesen

0

1

2

3

4--11

12

45 38,8 19 27,2 26,4 15,7 30,4

19,8 12,4 12,3 24,8 12,1 6 14,3

14,9 8,7 10,2 16,3 5,8 2,8 9,3

4,3 7,7 3,9 8,1 3,8 4 5,5

14,4 18,4 22,2 18,7 25,2 35,4 22,2

1,5 12,8 26,4 1,3 19 27 13,9

13 és több 1,1 6 3,6 7,7 9,1 4,4

Az orvoshoz fordulási szokások nemenként és korcsoportonként is eltérőek. Szignifikánsan magasabb arányban fordulnak háziorvoshoz az idősebbek. A 35-64 év közötti nők gyakrabban keresik fel háziorvosukat, mint az ilyen korú férfiak. Rendelőintézeti szakorvosi ellátás igénybevételének megoszlása %-ban nem és korcsoport férfi 18-34 férfi 35-64 férfi 65+ nő 18-34 nő 35-64 nő 65+ összesen

0

1

2

3

4--11

81,2 72,5 55,3 47,8 50,4 58,9 61,6

8,4 10,8 14,1 22,7 19,7 11,6 14,7

3 3,2 10,2 13,4 7,9 7,6 6,9

4,5 3,3 4,2 4,9 2,2 5 3,7

1,5 7 12,6 9,8 15,7 10,9 9,7

12 1,2 1,8 1,1 3,1 1,1

13 és több 1,3 2 1,8 1,3 3 2,9 2,2

13


Az elmúlt 12 hónap során szakorvoshoz fordultak aránya az életkor előrehaladtával növekedett. A felmérés adatai azt mutatták, hogy valamennyi korcsoportban a nők azok, akik gyakrabban kerestek fel különféle szakrendeléseket. A középkorú férfiak évente átlagosan öt alkalommal, a nők nagyjából kilencszer vették igénybe a szakrendelők nyújtotta diagnosztikus vagy terápiás ellátást. Az aktív dolgozókhoz képest a munkaviszonyuk alapján inaktív személyek gyakrabban keresték fel a járóbeteg szakellátásokat, de a kapcsolat csak a rokkantnyugdíjasok esetében volt szignifikáns. A rokkantnyugdíjasok 25 %-kal nagyobb gyakorisággal fordultak szakorvoshoz az elmúlt egy év során, mint azok, akik munkaviszonnyal rendelkeztek, és rendszeresen dolgoztak. A felmérést megelőző 12 hónapban a kérdezettek mindössze 4 %-a fordult pszichiáterhez, vagy kérte pszichológus segítségét. Közülük leggyakrabban a középkorú nők (8,%), legkevésbé pedig az idős korú férfiak (1,8%) szorultak mentálhigiénés ellátásra. A paramedikális, vagy más néven gyógytornász által nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat a nők 5 %-a, a férfiak 6 %-a vette igénybe a felmérést megelőző 12 hónap során. A kistérség lakói közül elsősorban az idősebb nők és a középkorú, valamint a 65 év feletti férfiak szorultak gyógytornász segítségére.

Fogorvosi ellátás igénybevételének megoszlása %-ban nem és korcsoport férfi 18-34 férfi 35-64 férfi 65+ nő 18-34 nő 35-64 nő 65+ összesen

0

1

2

3

4--11

68,5 73,1 85 45 63,4 78 67,5

12,7 15,8 9,4 25 15,6 12,5 15,6

5,6 5,8 3,6 6,8 7,4 3,8 5,9

7,6 3,3

5,6 2 2,1 10,8 7,3 2,9 5,3

11,2 4,6 2,8 5,1

12

13 és több

1,3 1,6 0,4

0,2

Tamási kistérségben a felmérést megelőző 12 hónapban a lakosság közel kétharmada nem járt fogorvosnál. A fiatal nők 45 %-a, a fiatal férfiak 69 %-a nem vette igénybe a fogászati ellátást. Az iskolázottság jelentősen növeli a fogorvoshoz járás gyakoriságát. Szignifikáns eltérés mutatkozott a 8 általánost és szakmunkásképzőt végzettek, valamint a diplomások fogorvosi ellátás iránti igényét tekintve. Ugyancsak szignifikáns az eltérés az 1000 főnél nagyobb lélekszámú településeken élők és az apró falvak lakóinak fogorvoshoz járási szokását illetően. A nagyobb települések lakói gyakrabban veszik igénybe a fogszakorvosi ellátást. A fogászatok igénybevételének esélye csekély összefüggést mutat az anyagi helyzettel, ugyanis nincs markáns eltérés a magukat szubjektíven jó, illetve rossz anyagi helyzetűnek minősítők között.

14


KÓRHÁZI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELE Az elmúlt 1 év során. A megkérdezettek 17 %-át kezelték fekvőbetegként kórházban.

Kórházi ellátás igénybevétele %-ban nem és korcsoport férfi 18-34 férfi 35-64 férfi 65+ nő 18-34 nő 35-64 nő 65+ összesen

Nem volt

1--7

8--14

15+

92,8 87 62,7 83,6 82,9 74,5 82,8

4,4 4,2 13 11,3 6 5 6,5

1,5 1,1 18,5 5,2 5,1 7 4,8

1,3 7,7 5,9 5,9 13,5 5,9

Mindkét nem esetében igaz, hogy leghosszabb ideig az időskorúak, és legnagyobb arányban is a 65 év felettiek szorultak kórházi ellátásra. A korévek előrehaladtával nő az ápolási napok száma, és a nők minden korcsoportban hosszabb időt töltenek kórházban, mint a férfiak. 5. BETEGSÉGEK KARBANTARTÁSA VÉRNYOMÁSMÉRÉS

Mikor mérte meg a vérnyomását utoljára orvos vagy nővér? Kérdezett neme

férfi nő összesen

3 hónapon belül

3 hónapon túl, de 6 hónapon belül

6 hónapon túl, de egy éven belül

1 éven túl

Sohasem mérték

40 53,3 47

13 11,6 12,3

17,1 13,1 15

27,1 20,1 23,4

2,8 1,9 2,3

Egészségügyi intézményben a lakosság 74 %-ának (a nők 78, a férfiak 70%-ának) mérték meg a vérnyomását, a kérdezést megelőző 12 hónapban. Mindkét nem esetében az életkorral növekszik azok aránya, akiknek évente legalább egy alkalommal ellenőrzik intézményileg a vérnyomását. A mérés gyakoriságában nincs jelentős különbség a kistelepüléseken élők és az ezer főnél nagyobb lélekszámú községek, városok lakói között. Szignifikáns eltérés mutatkozik azonban a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők és az igazolvánnyal nem rendelkezők között. Előzőek esetében 27 %-kal magasabb azok aránya, akiknél orvos, vagy nővér legalább 3 havonként ellenőrző mérést végez. A kérdezettek több mint fele saját vérnyomásmérővel rendelkezik, a férfiak 54 %-nak, a nők 58 %-nak van készüléke. Rendszeres vérnyomás mérés jellemző a válaszadók valamivel több mint felére.

15


KOLESZTERIN/VÉRZSÍR-SZINT MEGHATÁROZÁS

Kérdezett neme

férfi nő összesen

Mikor járt Ön utoljára koleszterin/vérzsírszint mérésen egészségügyi intézményben? Fél éven belül

Egy éven belül

Két éven belül

Öt éven belül

Több mint öt éve

Sohasem mérték

20,7 28,2 24,6

6,8 12,9 10

9,3 9,9 9,6

6,5 7,1 6,8

8,1 3,9 5,9

48,7 38,1 43,1

A felnőtt lakosság felének, (49 %) több mint öt éve, vagy még soha nem mérték meg a koleszterinszintjét. A betegségek karbantartása, így a gyakori koleszterinszint ellenőrzés is inkább a nőkre jellemző, hiszen a női lakosság több mint egyharmadának fél1, illetve egy éven belül ellenőrizték a koleszterin szintjét. VÉRCUKORSZINT ELLENŐRZÉS

Mikor járt Ön utoljára vércukorszint mérésen egészségügyi intézményben? Kérdezett neme Egy hónapon Fél éven belül belül férfi

9,2

16,1

Egy éven belül

Több mint egy éve

Sohasem mérték

9,8

24,7

40,2

nő

15,5

18,2

14,6

22,9

28,8

összesen

12,5

17,2

12,3

23,7

34,2

A középkorú lakosság felének (52 %) és az időskorúak közel felének (46 %) több mint egy éve, vagy még soha sem mérték meg a vércukrát. Az elmúlt 12 hónapban a nők 48 %-a és a férfiak 35 %-a részt vett vércukorszint meghatározáson. Ez a vizsgálat mindkét nem esetében a kor előrehaladtával válik egyre gyakoribbá. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők körében szignifikánsan magasabb volt azok aránya, akik ellenőriztették vércukor szintjüket.

1

Szakmai ajánlás szerint a magas koleszterinszinttel rendelkezők koleszterin szintje félévente ellenőrizendő.

16


Szűrővizsgálatok és szervezett szűrések

Mikor vizsgálta meg utoljára nőgyógyász? 70

65,7

60

52,5

%

50

41,8

18-34

40

35-64

30

21

20

19,9

13,8

11,5

5,9

10

21

65+

15 15,4 7,7 1,3

6,2 1,1

0 Egy éven belül

Két éven belül

Öt éven belül

Több mint öt éve

Sohasem

A felmérést megelőző két évben nem járt nőgyógyásznál a középkorú nők közel negyede (21%), és ugyanennyien voltak azok is, akiket öt évnél régebben vizsgált meg szakorvos. A fiatalok gyakrabban fordultak nőgyógyászhoz. A 35 év alattiak 80 %-a egy, illetve két éven belül volt szűrésen, vagy vizsgálaton. Az összes megkérdezett 15 %-át eddig nem járt nőgyógyászaton. A szűrésen való részvétel életprevalenciáját az anyagi helyzet nem befolyásolta szignifikánsan.

Vettek-e Öntől kenetet citológiai vizsgálatra, méhnyakrák megállapítására? korcsoport Igen, egy éven belül 18-24 25-64 65+ összesen

57,1 43,1 7,2 35,2

Igen, egy és Igen, két és Igen, három két év három év évnél között között régebben 10,7 20,9 14,4 18,2

6,2 2 4,5

21,5 48,7 26,4

Nem, soha

32,1 8,3 27,8 15,8

A méhnyakrák citológiai szűrésének 25-64 év közötti célcsoportjában a nők 43 %-ától vettek kenetmintát egy éven belül. A vizsgálat kezdeményezésének okát elemezve, elmondható, hogy a nők 68 %-a saját indíttatásból, azaz saját egészségének védelmében kereste fel nőgyógyászát. A 25 év alattiak harmada elsősorban panaszok, vagy más egészségügyi okok miatt kezdeményezett citológiai vizsgálatot. A kenetlevétel 87 %-a rendelőintézetben, vagy kórházban történt. Magánorvosát rákszűrés miatt a nők 13 %-a kereste fel.

17


SZERVEZETT SZŰRÉS Méhnyakrák-szűrésre a Tamási kistérségben élő 25-64 éves nők egynegyede, pontosabban (26,8 %-a) kapott behívót. Azok, akik a behívást követően nem mentek el citológiai vizsgálatra – azaz a célpopuláció háromnegyede (74 %) – elsősorban időhiányra hivatkozott. Közel ugyanennyien azt mondták, hogy abban az évben már túljutott egy ilyen jellegű vizsgálaton. A válaszadók 12 %-a nem tartotta fontosnak a vizsgálatot. Ők azok, akik nagy valószínűséggel nincsenek tisztában a szervezett szűrés prevenciós jelentőségével. Az emlőrákszűrés 45-64 év közötti célcsoportjában a nők több mint háromnegyedénél (88 %) történt mammográfiás vizsgálat két éven belül. Azok, akik részt vettek ilyen vizsgálaton elsősorban szűrés céljából (84 %) és nem panaszok miatt keresték fel a szűrőállomást. A célpopuláció 20 %-a időhiányra hivatkozva maradt távol. Mások, a behívót kapott nők 13 %-a - feltételezhetően tudatlanság miatt - a szűrés kellemetlenségétől tartva utasította el a megjelenést. Az elmúlt két év során Tamási kistérség 45 és 64 év közötti nő lakosainak 60 %-a kapott behívót emlőrák-szűrésre. Az értesítőben megjelölt helyszínen és időpontban a célcsoport 80 %-a jelent meg. EGÉSZSÉGÜGYI KIADÁSOK Az alternatív egészségügyi ellátás igénybevételét jelen esetben a természetgyógyászati kezelésre fordított összeg nagyságával jellemezzük. Az elmúlt egy év során ilyen jellegű kiadása a megkérdezettek öt százalékának, ezen belül a férfiak 3,5, a nők 6 %-nak volt. Összegszerűen - életkortól függetlenül - a nők valamivel többet költöttek. Az ellátás igénybevételében nincs szignifikáns eltérés iskolázottság, gazdasági státusz, vagy szubjektív megítélésen alapuló anyagi helyzet vonatkozásában. Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés (háziorvos, kórház, gyógyfürdő) miatti utazásra, utiköltségként a megkérdezettek egynegyede költött az elmúlt év során. Bár az eltérés nem szignifikáns, de a nők körében valamivel gyakoribbak az ilyen jellegű kiadások. Egészségmegőrző szolgáltatásokra, például fittness klubra, tornára, úszásra, gyógyfürdőre, vagy gyógymasszázsra a kistérség lakóinak mindössze 10 %-a költött. Nagyjából kétszer annyi férfi, mint nő vette igénybe ezeket a szolgáltatásokat, és kétszer annyi férfi mint nő költött 10 ezer forintnál nagyobb összeget. A fizetős egészségmegőrző szolgáltatások igénybevételi gyakorisága nő az iskolázottsággal és kapcsolatban van az anyagi helyzettel is, bár a különbségek nem szignifikánsak.

18


6. GAZDASÁGI AKTIVITÁS

Tamási kistérség lakóinak gazdasági aktivitása %-ban dolgozik

munkanélküli

GYES, GYED, GYET

öregségi, özvegyi nyugdíjas

rokkantnyugdíjas

tanuló vagy felsőoktatási hallgató

egyéb

46,2

4,7

3,7

25,9

10

2,5

7

A Mikrolefben résztvevő Tamásiban élők kevesebb, mint a fele (46,2 %) aktív dolgozó. Valamivel magasabb azok aránya (51,3%), akik jelenleg inaktívak, azaz nyugdíjasként, munkanélküliként vagy gyermekgondozási támogatással, esetleg háztartásbeliként de nem vesznek részt a gazdasági életben, vagyis hivatalosan, munkahelyen nem dolgoznak. Bár a munkanélküliek aránya az országos átlaghoz viszonyítva alacsonyabb2 , a lakosság több mint egyharmada nyugdíjas.

Inaktivitási mutatók % -ban 100 90 1. ábra 80

ffi 18-34 ffi 35-64

70

ffi 65+ nő 18-34

60

nő 35-64

50

nő 65+

40 30 20 10

2

Egyéb

Ápolási díjban részesül

Szociális segélyt kap, egyéb eltartott, családja

Háztartásbeli

Tanuló vagy felsőoktatási hallgató

Rokkantnyugdíjas

Öregségi, özvegyi nyugdíjas

GYES, GYED, GYET

Munkanélküli, nem talál munkát

0

A 2007. év szeptember-novemberi időszakában 7,5 százalékos volt a munkanélküliek aránya Magyarországon.

19


Azok közül, akik jelenleg nem dolgoznak, a 18 és 34 év közötti férfiak egyharmada munkanélküli, egynegyede szociális segélyből él, vagy eltartott. A fiatal férfiak 12 %-a rokkant nyugdíjas. A jelenleg nem dolgozó fiatal nők fele GYES-en van, 12 %-uk pedig munkanélküli.

A kérdezett neme férfi nő

A foglalkoztatottak munkájának jellege %-ban Alkalmazott teljes munkaidőben 77,1 87,3

Saját Alkalmi vállalkozásában munkából, dolgozik megbízásokból él 12,4 3,2 4,7 1,9

Alkalmazott részmunkaidőben 7,3 6,1

Alkalmazottak (vezető, beosztott szellemi, beosztott fizikai) 11%

2%

9%

5%

2% 1% 6%

6%

11%

19%

28% felső vezető (oszt. vezető felett) középvezető (oszt. vezető) alsó szintű vezető (oszt. vezető alatt) közvetlen termelésirányító (művezető) diplomához kötött nem diplomához kötött szakmunkás (nem mezőgazdasági) betanított munkás (nem mezőgazdasági) segédmunkás (nem mezőgazdasági) mezőgazdasági fizikai Egyéb, nem tudja kódolni

20


Önállók, vállalkozók (tulajdonos, résztulajdonos) 5% mezőgazdasági gazdálkodó

25%

termelő tevékenységet folytat

33%

kereskedő 11%

szolgáltató szellemi szabadfoglalkozású

26%

Mennyire tart állásának elvesztésétől ? A kérdezett neme

Nagy mértékben tart tőle

Kis mértékben tart tőle

Egyáltalán nem tart tőle

férfi

15,9

41,4

42,7

nő

30,4

44,5

25,1

Közel kétszer annyi nő tart nagymértékben attól, hogy elveszíti a munkáját. 35 év felett mind a nők, mind a férfiak nagyobb biztonságban érzik magukat munkahelyüket illetően, mint a fiatal korosztály. MUNKAVÉGZÉS

SORÁN, A VÉGZETT MUNKÁVAL KAPCSOLATOS EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ TÉNYEZŐK JELENLÉTE

A stressz és a fizikai terhelés A gazdaságilag aktívak munkájuk végzése közben az alábbi mértékű pszichés terhelésnek vannak kitéve (%) 45 40

%-ban

35 30

Teljes mértékben

25

Részben

20

Kis mértékben

15

Egyáltalán nem

10 5

21

0 férfi 18-34

férfi 35-64

nő 18-34

nő 35-64


A gazdaságilag aktív férfiak és nők 82 %-a feszültséggel, stresszel járó munkát végez, és csupán a megkérdezettek 18 %-a mondta azt, hogy munkája során nem éri ilyen jellegű hatás. A fiatalok kevésbé, a középkorúak inkább stresszelnek. A feszültséggel járó munkavégzés leginkább a 35 év feletti férfiakat veszélyezteteti. Ilyen vonatkozásban nincs nagy különbség a nagyon rossz és a nagyon jó anyagi helyzetűek között, ugyanakkor a magasabb iskolai végzettségűeket inkább érinti az idegrendszerre ható pszichés terhelés.

A gazdaságilag aktívak munkájuk végzése közben az alábbi mértékű fizikai terhelésnek vannak kitéve (%) 45 40

%-ban

35 30

Teljes mértékben

25

Részben

20

Kis mértékben

15

Egyáltalán nem

10 5 0 férfi 18-34

férfi 35-64

nő 18-34

nő 35-64

A térségben élő gazdaságilag aktív lakosság közel háromnegyede (74 %) valamilyen szintű fizikai terhelésnek, egynegyedük jelentős fizikai megterhelésnek van kitéve. Ez elsősorban a fiatal és alacsony iskolázottságú férfiakra jellemző. Iskolázottság tekintetében a különbség szignifikáns. Kémiai eredetű tényezők, amelyek veszélyt jelentenek az egészségre férfi

nő

70 60

%-ban

50 40 30 20 10 0 Légszennyezés, gázok, oldószerek

egyéb vegyi anyagok

por

22


A megkérdezettek fele munkája során kénytelen elszenvedni valamilyen légszennyező anyag jelenlétét. Gáz és oldószer expozíció vonatkozásában fokozottan veszélyeztetettek a 18-34 éves férfiak. Porártalommal járó munkavégzés a válaszadók 50 %-át érinti. Poros munkahelyen elsősorban a középkorú férfiak, valamint a fiatal, 35 év alatti nők dolgoznak. A szakmunkásképzőt és szakközépiskolát végzettek fokozottabban veszélyeztetettek vegyi expozíció, vagy porártalom miatt.

Fizikai tényezők, amelyek veszélyt jelentenek az egészségre 60

férfi

nő

50 %-ban

40 30 20 10 fényviszonyok, számítógépes monitor

magas, vagy alacsony hőmérséklet

zajszint

alacsony, vagy magas légnyomás

sugárzás

rázkódás, vibráció

0

A válaszadók közel fele (45 %) munkahelyi zajterhelésnek van kitéve. A zajártalom elsősorban a fiatal férfiakat és a fiatal nőket veszélyezteti. A vibráció, vagy rázkódás - mint munkaköri expozíció - minden valószínűség szerint összefügg azzal, hogy a felnőtt, gazdaságilag aktív lakosság jelentős része a mezőgazdaságban dolgozik magángazdálkodóként, vagy alkalmazotti munkaviszonyban. Az egészségre veszélyt jelentő munkakörök közül említést érdemel a számítógépes monitor előtt végzett munka. A nők exponáltsága (43 %) több mint másfélszerese a férfiakénak (25 %). Az alacsony iskolázottság és a magasabb képzettség között szignifikáns eltérés mutatkozott az említett tényező jelenlétét illetően. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők közel fele (45,6%), a diplomások több mint fele (58,9%) sorolta a számítógépes monitort és a kedvezőtlen fényviszonyokat a munkájával kapcsolatos veszélyt jelentő tényezők közé. ** Jelen egészségfelmérés, amely Tamási kistérség lakosságának reprezentatív mintáján alapult, azokról is szolgáltatott adatokat, akik egészségproblémáikkal nem fordultak orvoshoz, és így nem kerültek be az egészségügyi ellátó rendszer egyetlen adatbázisába sem. A kórházban 23


vagy a rendelőben gyűjtött adatokkal szemben az ilyen jellegű felmérésekben nemcsak a betegségekről, hanem az egészséget döntően meghatározó társadalmi-gazdasági tényezőkről, (mint például az iskolázottság, vagy az anyagi helyzet) az életmódról, (mint például a dohányzás, vagy alkoholfogyasztás) is nyerhetők információk. Minden remény szerint a mostani egészségfelmérés adatai hasznosak lesznek majd az egészségpolitikai vezetés és tervezés számára.

***

24

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS TAMÁSI KISTÉRSÉG

Recommend Documents