KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSI JELENTÉS

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSI JELENTÉS HOSSZÚHETÉNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT MEGALAPOZANDÓ

KÉSZÍTETTE: DDRFÜ NONPROFIT KFT. 2014. DECEMBER

TARTALOMJEGYZÉK Bevezető .................................................................................................................................................. 3 1.

A kutatás célja ................................................................................................................................. 5

2.

Részletes elemzés ............................................................................................................................ 6

2

Bevezető Hosszúhetény jövőbeni fejlesztéseit előkészítendő zajlott a településfejlesztési koncepció, illetve az azt megalapozó helyzetfeltáró-értékelő vizsgálat elkészítése. A koncepció-alkotás feladata olyan célrendszer kialakítása volt, amely hosszútávra irányt mutat a település lakosságának és vezetésének a település fejlesztésével kapcsolatos döntések meghozatalában. Az elkészült településfejlesztési koncepció egyben eszköz arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat irányítani tudja, hogy a fejlesztés során honnan hová szeretnének eljutni. A helyzetfeltárás során megismert – elsősorban statisztikai – adatok kiegészítéseként, a település helyzetének részletesebb megismerésére törekedve Hosszúhetény Község Önkormányzata a települése közigazgatási területéhez tartozó háztartásokban kérdőíves felmérés elkészítésére tett javaslatot, amelyet a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. a helyi civil közösség bevonásával készített el. A kérdezőbiztosok a háztartásokat 2014. május 5. és 2014. június 1. között személyesen keresték meg, és az alábbi témakörök szerint mérték fel a lakosság élethelyzetét továbbá azt, hogy a helyiek hogyan látják a település és abban a saját jövőjüket. A kérdőív az alábbi főbb területeket érintette: − a megkérdezettek fontosabb személyes adatai: életkor, iskolázottság, aktivitás stb.; − a megkérdezettek életminőségét leíró adatok: egészségügyi állapot, jövedelmi helyzet stb.; − a megkérdezettek településhez fűződő viszonya, a települési funkciók minőségéről, a megvalósult beruházásokról, a jövőbeli fejlesztésekről stb. alkotott véleménye. A megrendelő önkormányzat kifejezett kérése volt, hogy a felmérés a háztartások, a lakosság lehető legnagyobb számban történő bevonására törekedve készüljön el – így a minta nagyság előzetesen nem került meghatározásra. A kikérdezés átlagosan 20-25 percet vett igénybe. A válaszadás természetesen anonim és önkéntes volt. A kapott válaszok kizárólag név és cím nélkül, kódolva és statisztikailag összesítve kerültek feldolgozásra és elemzésre. A kérdezőbiztosok (23 fő) elsősorban helyi fiatalok voltak, mindegyikük rendelkezett Hosszúhetény Község Önkormányzata által kiállított, névre szóló, hivatalos megbízólevéllel, annak eredeti, aláírt és hivatalosan lepecsételt példányával. A felnőtt lakosság körében 262 db, a 18 év alattiak körében további 38 db kérdőív került kitöltésre.1 A válaszadási hajlandóság egyes kérdések esetében eltérő volt, de általánosan jónak mondható, így az eredmények mindenképpen hasznosíthatók. Településrészenként az alábbiak szerint eltérő számú kérdőív felvételére került sor:

1

A jelentés kizárólag a 18. életévüket betöltött személyek válaszainak kiértékelését tartalmazza.

3

Településrész B1 Központi belterület | Újtelep B2 Központi belterület | Ormánd B3 Központi belterület | Széchenyi B4 Központi belterület | Fő B5 Központi belterület | Kossuth L. B6 Központi belterület | Hegyelő K1 Külterület | Alsószőlőhegy K2 Külterület | Felsőszőlőhegy K3 Külterület | Hársastelep K4 Külterület | Kisújbánya K5 Külterület | Püspökszentlászló

Beérkezett Lehatárolás kérdőívek (db) Bazsarózsa u., Hunyor u., Kismező u., Kosbor u. 5 Kajdy köz, Ormándi u. Béke u., Bencze J. u., Máltető u., Morolo u., Széchenyi 71 u., Szent Borbála u., Tavasz u. 66 Csókakő u., Fő u., Verseny u., Zengő u., Zrínyi M. u. Hegyalja u., Iskola u. (Fő u.-tól É-ra), Kossuth L. u., 42 Petőfi S. u. Hármashegy u., Hegyelő u., Iskola u. (Fő u.-tól D-re), 52 Vasutas u. 8 4 10 3 -

4

Közvélemény-kutatási jelentés

1. A kutatás célja A településfejlesztési koncepció készítői – és közvetve az önkormányzat – elengedhetetlennek ítélte, hogy a helyzetfeltárás során megismert, elsősorban statisztikai adatokon túl a valósághoz közelítő képet kapjon a településről, a lakosság élethelyzetéről, és egyáltalán arról, hogy a helyben élők hogyan látják, milyennek ítélik meg életterük jelenlegi és jövőbeni helyzetét, és saját jövőjüket illetően milyen követelményeket támasztanak a községgel, annak fejlesztésével és a fejlesztést végrehajtó önkormányzattal szemben. A válaszadók alapvető demográfiai adatainak (életkor, iskolázottság, aktivitás stb.) felvétele mellett az alábbi minőségi adatok megismerése volt a cél: − a megkérdezettek vélt életminősége (egészségügyi állapot, jövedelmi helyzet stb.), − a megkérdezettek településhez fűződő viszonya, a települési funkciók minőségéről, a megvalósult beruházásokról, a jövőbeli fejlesztésekről stb. alkotott véleménye. A feltett kérdéseket ennek megfelelően három csoportba osztottuk. Célunk volt tehát a fenti kérdéskörökhöz való hozzáállás részletes feltérképezése.

5


2. Részletes elemzés 1.

Neme:

Sorcímkék férfi nő Végösszeg

Darab 4 101 157 262

A nők nagyobb arányban vettek részt a lekérdezésben. 2.

Születési ideje:

A megkérdezettek korösszetétele vegyes, átlagéletkoruk 49 év volt. A legidősebb válaszadó a megkeresés időpontjában 81 éves volt. 3.

Jelenleg tanul-e?

Sorcímkék nem szakiskolába jár gimnáziumba jár szakközépiskolába jár (ide értve az érettségire épülő középfokú szakképzést is) felsőfokú szakképzésben vesz részt főiskolai, felsőfokú alapképzésben (BA/BSc) vesz részt egyetemi, felsőfokú mesterképzésben (MA/MSc) v. osztatlan képzésben vesz részt főiskolai, egyetemi szakirányú továbbképzésben vesz részt doktori (PhD-, DLA-) képzésben vesz részt Végösszeg

A 262 megkérdezettből 22-en tanultak, jellemzően a fiatal felnőttek.

6

Darab 240 3 2 5 2 4 2 2 0 2 262


4.

Mi az Ön legmagasabb befejezett iskolai végzettsége?

Sorcímkék általános (elemi, polgári) iskola 8. osztálynál, évfolyamnál alacsonyabb általános (elemi, polgári) iskola 8. osztály, évfolyam szakmunkásképző iskolai bizonyítvány szakiskolai oklevél, bizonyítvány érettségi bizonyítvány szakképesítés nélkül érettségi bizonyítvány szakképesítéssel, képesítő bizonyítvány érettségire épülő szakképesítő bizonyítvány főiskolai (vagy azzal egyenértékű, pl. BA/BSc) oklevél felsőfokú (akkreditált is) szakképesítő bizonyítvány (csak 1998 után szerezhető) egyetemi (vagy azzal egyenértékű, pl. MA/MSc) oklevél doktori (PhD- vagy DLA-) fokozat Végösszeg

Darab 1 7 22 53 12 27 33 26 43 11 22 5 262

A 262 megkérdezettből 81 főnek (31%) felsőfokú végzettsége volt, 151-nek (58%) középfokú, míg általános iskolai végzettséggel csak 29 (11%) fő rendelkezett. 5.

Jelölje meg, hogy Ön a következő csoportok közül melyikbe tartozik!

Sorcímkék dolgozik (alkalmazott, vállalkozó, segítő családtag, alkalmi munkás, őstermelő, szövetkezeti tag stb.) munkanélküli, álláskereső saját jogon öregségi nyugdíjas, járadékos saját jogon rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos hozzátartozói (özvegyi, szülői) jogon nyugdíjas, járadékos gyermekgondozási ellátást (gyes, gyed, gyet) kap ápolási díjban részesül tanuló, felsőfokú oktatási intézmény hallgatója vagyonából, ingatlan-bérbeadásból élő háztartásbeli szociális segélyezett Végösszeg

Darab 149 14 49 19 4 9 1 10 1 4 1 1 262

A válaszadók közül 149-en (57%) dolgoztak, mindösszesen 14 (5%) fő munkanélküli, álláskereső volt.

7


6.

Milyen foglalkoztatási formában dolgozik?

Sorcímkék alkalmazott az állami szférában (kormány-, köztisztviselő, közalkalmazott) alkalmazott a magánszférában egyéni vállalkozó, önálló társas vállalkozás dolgozó tagja szövetkezet dolgozó tagja alkalmi munkavállaló (eseti megbízással dolgozó, alkalmi munkás, napszámos) közmunkás (közhasznú, közcélú stb. munkát végző, közfoglalkoztatott) segítő családtag Végösszeg

Darab 75 44 12 7 1 3 4 0 3 149

A 149 dolgozó közül legtöbben, azaz 75-en (50%) az állami szférában és 44-en (30%) a magánszférában alkalmazottként dolgoztak. 7.

Mióta él a településen?

Sorcímkék születése óta betelepült Végösszeg

Darab 94 165 3 262

A betelepülők nagyobb arányban (63%) vettek részt a lekérdezésben. A legtöbben a 1990-es években (48 fő, 29%) és a 2000-es évek első évtizedében (47 fő, 28%) költöztek a településre. 2010 és a kikérdezés időpontja, 2014 között újabb 15 fő telepedett le a községben. 8.

Mely településen lakott előzőleg életvitelszerűen?

A legtöbben a megyeszékhelyről (58 fő, 35%) és a közeli Komlóról (29 fő, 18%) költöztek Hosszúheténybe. A korábbi lakóhelyek sorában megjegyzést érdemel még a főváros, továbbá érdekes, hogy a résztelepülésekről (pl. Kisújbánya) átköltözők is „betelepülő”-ként tekintenek magukra. 9.

Miért költözött Hosszúheténybe?

A kérdésre, hogy miért költöztek Hosszúheténybe, a leggyakoribb válaszok a családdal összefüggésben (pl. családalapítás, családegyesítés, házasságkötés, gyerekvállalás) fogalmazódtak meg. A második és harmadik leggyakrabban előfordult motivációs tényezők a munkával (munkahely, munkalehetőség) és lakhatással (telekvásárlás, lakásépítés) mutatnak összefüggést. 8


Gyakran került említésre Pécs közelsége, a község adottságai, különösen természeti környezete és a levegő minősége. 10. Mely településen tanul, dolgozik?

Sorcímkék Pécs Hosszúhetény Komló Egyéb Végösszeg

Darab 72 54 10 8 5 149

A legtöbben a megyeszékhelyen (72 fő, 48%) vagy helyben dolgoznak (54 fő, 36%), de említést érdemel még Pécsvárad és Budapest is. 11. Milyen közlekedési módon jut el iskolájába, munkahelyére, és az mennyi időt vesz igénybe?

A munkába járáshoz elsődleges közlekedési eszközként legtöbben az autót (65 fő, 44%), ezt követően pedig a buszt (46 fő, 31%) jelölték meg. A helyben megszokott gyaloglás (30 fő, 20%) mellett érdekes, hogy a kerékpár csupán egyetlen említést érdemelt. 12. Mennyire elégedett az egészségügyi állapotával?

Átlag / 12 Szórás / 12 4,111111111 1,422048601

A hosszúhetényiek alapvetően elégedettek egészségi állapotukkal, az 1-6-ig terjedő skálán (1: egyáltalán nem elégedett, 6: nagyon elégedett) jónak (átlagosan 4,11 értékűnek) ítélték azt. Legnagyobb számban az 5 (81 fő, 31%) ill. a 4 (55, 21%) osztályzatot jelölték meg. 13. Mennyire elégedett a jövedelmi helyzetével?

Átlag / 13 Szórás / 13 3,007843137 1,388910401

A jövedelmi helyzetével már kevésbé elégedett a lakosság. Ismét csak 1-6 közötti skálán már csak gyenge közepesnek (átlagosan 3,01 értékűnek) gondolták azt. Legnagyobb számban ugyan itt is 4 és 5 osztályzatokat jelölték meg, de 51-en, azaz a megkérdezettek 19%-a egyáltalán nem volt elégedett jövedelmi helyzetével.

9


14. Mi befolyásolja leginkább az Ön életminőségét?

A hosszúhetényi lakos életminőségére saját megítélése szerint egészségügyi állapota, biztonságérzete és anyagi helyzete volt/van leginkább hatással. Legkevésbé pedig a közügyekben való részvétel, a helyi közösség és a közterületek, épített környezet állapota befolyásolja.

Az egyes tényezőkre adott átlagos értékek (1: nem befolyásol, 9: nagy hatással van az életminőségemre) csökkenő sorrendben: 1. egészségügyi állapota: 7,35 2. biztonság: 7,16 3. anyagi helyzete: 6,94 4. érzelmi állapota: 6,82 5. természeti környezet állapota: 6,57 6. társas kapcsolatok: 6,46 7. kulturális tőke (tudás, műveltség): 6,27 8. munka: 6,05 9. közterületek, épített környezet állapota: 6,00 10. helyi közösség: 5,86 11. részvétel a közügyekben: 4,45

10


15. Mi az Ön szerint, ami a leginkább jellemzi Hosszúhetényt?

A válaszadók véleménye szerint a települést – elhelyezkedéséből, fekvéséből adódóan – leginkább a természeti környezet szépsége, minősége és állapota jellemzi (környezet, szép környezet, jó környezet, gyönyörű környezet, jó levegő, tiszta levegő stb.). Részben ebből vezethető le a második helyen legtöbbször elhangzott, élhetőséggel összefüggésben megfogalmazott asszociációk csoportja (élhető környezet, csend, nyugalom, békesség stb.). Sokszor említették a környező hegyeket általánosságban, de név szerint is (Zengő, Hármashegy, Mecsek hegység), csak úgy, mint a falu hosszát, hosszúságát. A negatív asszociációk a közösség gyengeségére, az összetartó erő hiányára utalnak, leginkább olyan szavak hangzottak el, mint a pletyka és a széthúzás. Megnyugtató azonban, hogy legalább ilyen számban került feljegyzésre a lakosság ezzel ellentétes megnyilvánulása is (jó közösség, összetartó közösség). 16. Mi az a három dolog, amit a legjobban szeret Hosszúhetényben?

A település szerethetőségét illetően a megkérdezettek az előző kérdéshez nagyon hasonlóan nyilvánultak meg. Az első helyen leggyakrabban említett szavak és szókapcsolatok:

környezet, táj, természeti környezet,

jó levegő, fekvés,

csend, nyugalom, közösség, Zengő A második helyen leggyakrabban említett szavak és szókapcsolatok:

(szép)

környezet, (jó, friss, tiszta) levegő, nyugalom, csend, barátok,

barátságos emberek, város közeli fekvés A harmadik helyen leggyakrabban említett szavak és szókapcsolatok:

város (Pécs) közelsége, jó levegő, nyugalom, biztonság, hagyományok, közösség

11


17. Mennyire érzi otthon magát a településen?

Átlag / 17 Szórás / 17 5,126984127 1,156889131

A lakosság nagytöbbségben szeret a településen élni, nagyon otthon érzi magát. Az 1-6-ig terjedő skálán (1: nem érzi otthon magát, 6: nagyon otthon érzi magát) átlagosan az 5,13 értéket választották, 202 fő (77%) 5 vagy 6 osztályzatot adott. 18. Mi az, ami hiányzik Ön számára a településen?

Sorcímkék Rekreációs lehetőségek (strand, sportcsarnok) Települési (közösségi) infrastruktúra (kultúrház, kulturális központ, közösségi ház, rendezvény terem) Gazdasági potenciál (munkalehetőség, munkahely) Kereskedelmi szolgáltatások (bolt, bevásárló központ) Települési (alap) infrastruktúra (jó minőségű utak, járdák) etc.

Darab 17 16 12 6 5

A megkérdezettek válaszai alapján a lakosság leginkább a rekreációs lehetőségek, és különösen egy strandfürdő (15 említést érdemelt) hiányát érzékelte, de majdnem ehhez hasonló szintű igény fogalmazódott meg a közösségi infrastruktúrát (kultúrház, közösségi ház stb.) illetően. A lakosság igényelné még: több munkahely, munkalehetőség; magas minőségű bolt, bevásárló központ; jó minőségi utak, utcák, járdák. 19. Mit tart a település legnagyobb problémájának?

A lakosság hiányérzetét erősítik a település gyengeségeként, problémájaként megnevezett különböző szempontok. Sorcímkék Települési (alap) infrastruktúra (utak, járdák állapota, rossz minősége) Gazdasági potenciál (munkanélküliség, kevés munkahely és munkalehetőség) etc.

Darab 24 20

Mint a 18. kérdés esetében, itt is felmerült a kereskedelmi szolgáltatások (nevesül bolt) hiánya, és többen „panaszkodtak” a koncepció nélküli vezetésre.

12

Közvélemény-kutatási jelentés 20. Szerepel-e távlati elképzeléseiben a település elhagyása?

Sorcímkék nem, mert szeretek itt élni nem, mert nem tudnék máshol élni nem, mert máshol sem lenne jobb nem, mert nem látok lehetőséget változtatni igen, ha máshol megfelelő munkahelyet, lakást találok igen, mindenképpen Végösszeg

Darab 176 11 18 19 23 9 6 262

A megkérdezettek többsége (224 fő, 85%) hosszú távon sem tervezi elhagyni a települést, és csak 9 válaszadó (3%) gondolta úgy, hogy mindenképpen költözni szeretne. Azok, akik igennel válaszoltak, jellemzően az oktatásban való részvételt, a munkavállalást és azzal összefüggésben a megélhetést jelölték meg mint motivációs tényezőt. A kérdésre, hogy hova települnének, válaszul Pécs és Budapest neve hangzott el legtöbbször, de többen voltak bizonytalanok, akik „bárhova”, csak mennének. 21. Mennyire elégedett a település alábbi funkcióival?

A különböző települési funkciókkal eltérő mértékben elégedett a lakosság. Legkevésbé a burkolt közterületek (utak, járdák stb.) állapota valamint a kereskedelmi szolgáltatások (üzlet, étterem, piac stb.), leginkább pedig a közüzemi ellátottság (víz, szennyvíz, gáz, áram, internet, telefon stb.) illetve szociális ellátások (étkeztetés, idősek ellátása stb.) tekintetében mutatkozik lakossági megelégedés.

13


Az egyes funkciókra adott átlagos értékek (1: egyáltalán nem, 6: nagyon elégedett) csökkenő sorrendben: 1. közüzemi ellátottsággal (víz, szennyvíz, gáz, áram, internet, telefon stb.): 4,88 2. szociális ellátásokkal (étkeztetés, idősek ellátása stb.): 4,58 3. egészségügyi ellátottsággal (háziorvos, gyerekorvos, védőnői szolgálat, fogorvos, orvosi ügyelet, gyógyszertár stb.): 4,51 4. nevelés, oktatás helyzetével (óvoda, iskola stb.): 4,41 5. közlekedési lehetőségekkel (közösségi közlekedés, közúti elérhetőség stb.): 4,31 6. közbiztonsággal: 4,21 7. sportolási-, szabadidős lehetőségekkel: 3,77 8. kulturális-, szórakozási lehetőségekkel, programokkal, közösségi élettel: 3,66 9. zöldfelületek, közvilágítás és utcabútorok állapotával: 3,49 10. kereskedelmi szolgáltatásokkal (üzlet, étterem, piac stb.): 3,34 11. burkolt közterületek állapotával (utak, járdák stb.): 2,36 22. Mennyire tartja szükségesnek, fontosnak a korábbi önkormányzati fejlesztéseket, fejlesztési törekvéseket?

A korábban az önkormányzat által végrehajtott fejlesztések szükségességét a lakosság nem vitatta, azokat szinte kivétel nélkül fontosnak, nagyon fontosnak tartotta.

14


Az egyes fejlesztések szükségességének megítélése (1: nem ért egyet, 6: nagyon fontosnak tartja) csökkenő sorrendben: 1. elkerülő út megépítése: 5,59 2. óvoda fejlesztése: 5,40 3. iskola bővítése: 5,29 4. közvilágítás korszerűsítése I. ütem: 5,11 5. temető rendezése (kerítés, ravatalozó előtető, járda stb.): 5,02 6. patakmeder felújítása: 4,57 A fentiekkel összefüggő észrevételekre kérdezve legtöbbször a belterületi utak, járdák felújításának igénye hangzott el. 23. Milyen fejlesztési beavatkozásokra van leginkább szükség a településen?

A 21. kérdésnél meghatározott és használt kategorizálást követve azt mondhatjuk, hogy a válaszadók a leginkább fejlesztendő területekként az alábbiakat nevezték meg: 1. Burkolt közterületek (utak, járdák stb.) fejlesztése (135 említés): Az utak, utcák és járdák burkolatának felújítása mellett olyan „új” igényeket jelöltek meg, mint a hiányzó járdaszakaszok kiépítése, vagy kerékpárutak létesítése, de megfogalmazódtak közlekedésbiztonsági fejlesztési igények (gyalogátkelőhely, sebességés forgalomcsillapító eszközök telepítése) is. Csapadékvíz elvezetés fejlesztése, vízelvezető árkok építése, felújítása, burkolása. 2. Kulturális-, szórakozási lehetőségek, programok, közösségi élet fejlesztése (28 említés): Az első helyen legtöbbször lejegyzett válasz a közösségi terek (közösségi ház, faluház stb.) fejlesztésének igénye volt, de a jelenleginél több közösségi programra, rendezvényre szintén jelentős igény mutatkozott. Többen örülnének egy mozinak is. 3. Sportolási-, szabadidős lehetőségek fejlesztése (24 említés): Több kérdésre adott válasz esetében megfogalmazódott egyébként a testmozgást- és rekreációt kiszolgáló infrastruktúra igénye (részben a nevelés-oktatás területéhez kapcsolódóan), úgymint: sportcsarnok építése, uszoda és/vagy strand kialakítása. És szintén – akár – ide is sorolhatók a játszótér fejlesztési igények. A többi gyűjtőkategória vonatkozásában csak vázlatosan, az egyes előfordulások szerint csökkenő sorrendben: 4. Nevelés, oktatás (óvoda, iskola stb.) fejlesztése: bölcsőde kialakítása, óvoda és iskola fejlesztése, középfokú oktatási intézmény kialakítása 5. Zöldfelületek, közvilágítás és utcabútorok: közvilágítás korszerűsítése további ütemeinek megvalósítása, hiányzó szakaszokon közvilágítás kialakítása (megújuló energia használat)

15


6. Közlekedési lehetőségek (közösségi közlekedés, közúti elérhetőség stb.): közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése, települést érintő járatot sűrítése (különösen esti órákban), késő esti buszjárat bevezetése 7. Kereskedelmi szolgáltatások (üzlet, étterem, piac stb.) fejlesztése: bevásárlási lehetőségek minőségi bővítése („jó” bolt), helyi piac 8. Közüzemi ellátottság (víz, szennyvíz, gáz, áram, internet, telefon stb.) fejlesztése: áramhálózat korszerűsítése, vízvezetékek cseréje, szennyvízelvezetés- és tisztítás fejlesztése, megújuló energia használat, energiafüggőség csökkentése 9. Közbiztonság fejlesztése: térfigyelő kamerák telepítése 10. Egészségügyi ellátás (háziorvos, gyerekorvos, védőnői szolgálat, fogorvos, orvosi ügyelet, gyógyszertár stb.) fejlesztése: orvosi ügyelet fejlesztése, hét közbeni orvosi ügyelet, új orvosi rendelő, egészségügyi centrum létrehozása 11. Szociális ellátások (étkeztetés, idősek ellátása stb.) fejlesztése: közétkeztetés fejlesztése, közkonyha felújítása Ezen felül a válaszadók szükségét látják a munkahelyteremtést, a helyi vállalkozások támogatását célzó akcióknak. 24. Honnan tájékozódik a helyi közügyekről?

Sorcímkék hirdetőtábla hirdetmények, postaládába bedobott szórólapok, közlemények szóbeszéd (boltban, kocsmában, benzinkútnál stb.) helyi fórumok (falugyűlés, közmeghallgatás) helyi TV (pl. képújság) helyi újság (pl. Zengő Újság) település honlapja közösségi média (pl. facebook)

27% 52% 40% 8% 38% 56% 29% 32%

A megkérdezetteket a helyi közügyekről legnagyobb arányban a helyi újságon keresztül tájékozódtak, ezt a hirdetmények, postaládába bedobott szórólapok, közlemények követték. A leghatékonyatlanabb kommunikációs eszköznek a helyi fórumok szervezése bizonyult, a válaszadók alig több mint 8%-a jutott azokon keresztül információhoz. Azok a lakosok, akik csak egyetlen válaszlehetőséget jelöltek meg, elsősorban szóbeszédből informálódtak. 25. Mik azok a gondolatok, amit szívesen megosztana még a településfejlesztés témájában?

A válaszadók jellemzően a 18., 19. és 23. kérdésre adott válaszokkal egyező gondolatokat osztottak meg.

16

1. SZ. MELLÉKLET

Személyi kérdőív 18 év feletti háztartástagok részére településrész kódja: 1.

Neme: nő' X 2.

Jelölje meg, hogy Ön a következő csoportok közül melyikbe tartozik!

dolgozik (alkalmazott, vállalkozó, segítő családtag, alkalmi munkás, őstermelő, szövetkezeti tag stb.)

Születési ideje:

munkanélküli, álláskereső

. év 3.

kérdőív sorszáma: 5.

férfi' X 1. 2.

kérdezőbiztos kódja:

saját jogon öregségi nyugdíjas, járadékos

Jelenleg tanul-e?

saját jogon rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos hozzátartozói (özvegyi, szülői) jogon nyugdíjas, járadékos gyermekgondozási ellátást (gyes, gyed, gyet) kap

0.

gimnáziumba jár

X X X

szakközépiskolába jár (ide értve az érettségire épülő középfokú szakképzést is)

X

4.

felsőfokú szakképzésben vesz részt

X

5.

tanuló, felsőfokú oktatási intézmény hallgatója

X

6.

vagyonából, ingatlan-bérbeadásból élő

X

7.

X

8.

X

9.

nem szakiskolába jár

főiskolai, felsőfokú alapképzésben (BA/BSc) vesz részt egyetemi, felsőfokú mesterképzésben (MA/MSc) v. osztatlan képzésben vesz részt főiskolai, egyetemi szakirányú továbbképzésben vesz részt doktori (PhD-, DLA-) képzésben vesz részt 4.

2. 3.

háztartásbeli szociális segélyezett

Mi az Ön legmagasabb befejezett iskolai végzettsége?

általános (elemi, polgári) iskola 8. osztálynál, évfolyamnál alacsonyabb általános (elemi, polgári) iskola 8. osztály, évfolyam

ápolási díjban részesül

6.

alkalmazott az állami szférában (kormány-, köztisztviselő, közalkalmazott) alkalmazott a magánszférában

1.

X

2.

társas vállalkozás dolgozó tagja

3.

szövetkezet dolgozó tagja

érettségi bizonyítvány szakképesítés nélkül

X X X

érettségi bizonyítvány szakképesítéssel, képesítő bizonyítvány

X

6.

érettségire épülő szakképesítő bizonyítvány

X

7.

X

8.

X

9.

X

10.

X

11.

szakiskolai oklevél, bizonyítvány

főiskolai (vagy azzal egyenértékű, pl. BA/BSc) oklevél felsőfokú (akkreditált is) szakképesítő bizonyítvány (csak 1998 után szerezhető) egyetemi (vagy azzal egyenértékű, pl. MA/MSc) oklevél doktori (PhD- vagy DLA-) fokozat

4. 5.

egyéni vállalkozó, önálló

alkalmi munkavállaló (eseti megbízással dolgozó, alkalmi munkás, napszámos) közmunkás (közhasznú, közcélú stb. munkát végző, közfoglalkoztatott) segítő családtag 7.

1.

X X

2.

X

4.

X

5.

X

6.

X X X X X

7.

X

1.

X X X X

2.

X

6.

X

7.

X

8.

X X

0.

3.

8. 9. 10. 11.

Milyen foglalkoztatási formában dolgozik?

X

szakmunkásképző iskolai bizonyítvány

X

3. 4. 5.

Mióta él a településen?

születése óta . év

. hónap

1.

8.

Mely településen lakott előzőleg életvitelszerűen?

9.

Miért költözött Hosszúheténybe?

1

10. Mely településen tanul, dolgozik?

15. Mi az Ön szerint, ami a leginkább jellemzi Hosszúhetényt?

11. Milyen közlekedési módon jut el iskolájába, munkahelyére, és az mennyi időt vesz igénybe? 11.1 közlekedési mód: 11.2 időtartam:

16. Mi az a három dolog, amit a legjobban szeret Hosszúhetényben?

perc

12. Mennyire elégedett az egészségügyi állapotával?

X

X

1

X

2

X

3

X

4

X

5

6

(1: egyáltalán nem elégedett, 6: nagyon elégedett) 13. Mennyire elégedett a jövedelmi helyzetével?

X

X

1

X

2

X

3

17. Mennyire érzi otthon magát a településen?

X

4

X

5

X

6

1

(1: egyáltalán nem elégedett, 6: nagyon elégedett)

X 2

X 3

X 4

X

X

5

6

(1: nem érzi otthon magát, 6: nagyon otthon érzi magát)

14. Mi befolyásolja leginkább az Ön életminőségét?

18. Mi az, ami hiányzik Ön számára a településen?

14.1. természeti környezet állapota

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

1 2 3 4 5 6 7 14.2. közterületek, épített környezet állapota 1 2 3 4 14.3. egészségügyi állapota 1 2 3 14.4. érzelmi állapota 1 2 3 14.5. anyagi helyzete

X

X

X

1 2 3 14.6. helyi közösség

4

4

X 4

5

5

5

X 5

6

6

6

X 6

7

7

7

X 7

8

8

8

8

X 8

9

9

9

9

X

nem, mert szeretek itt élni nem, mert nem tudnék máshol élni

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

1 2 3 14.8. biztonság

4

5

5

1 2 3 4 5 14.9. részvétel a közügyekben 1 2 14.10. munka

3

4

5

6

6

6

6

7

7

7

7

8

8

8

8

9

9

9

9

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

1 2 3 4 5 6 14.11. kulturális tőke (tudás, műveltség) 1

2

3

4

5

6

7

7

8

8

20. Szerepel-e távlati elképzeléseiben a település elhagyása?

9

X

1 2 3 4 14.7. társas kapcsolatok

19. Mit tart a település legnagyobb problémájának?

1.

nem, mert nem látok lehetőséget változtatni

X X X X

igen, ha máshol megfelelő munkahelyet, lakást találok

X

5.

igen, mindenképpen

X

6.

nem, mert máshol sem lenne jobb

2. 3. 4.

20.2. Amennyiben igen, miért?

20.3. Ha tudja, hova?

9

9

(1: nem befolyásol, 9: nagy hatással van az életminőségemre)

2

21. Mennyire elégedett a település alábbi funkcióival? (1: egyáltalán nem, 6: nagyon elégedett) Ha szeretné, akkor röviden indokolja a választását, írja le, hogy mit hiányol.

1

X 2

X 3

X 4

X 5

X

1

X 2

X 3

X 4

X 5

6

X 6

21.3. közüzemi ellátottsággal (víz, szennyvíz, gáz, áram, internet, telefon stb.)

X 1

X 2

X 3

X 4

X 5

X 6

1

X 2

X 3

X 4

X 5

X 6

21.5. kulturális-, szórakozási lehetőségekkel, programokkal, közösségi élettel

X 1

X 2

X 3

X 4

X 3

X 4

X 5

X

X

5

6

22. Mennyire tartja szükségesnek, fontosnak a korábbi önkormányzati fejlesztéseket, fejlesztési törekvéseket? (1: nem ért egyet, 6: nagyon fontosnak tartja) 22.1. elkerülő út megépítése

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

1 2 22.2. óvoda fejlesztése 1 2 22.3. iskola bővítése

3

3

4

4

1 2 3 4 22.4. közvilágítás korszerűsítése I. ütem

21.4. sportolási-, szabadidős lehetőségekkel

X

2

X

21.2. zöldfelületek, közvilágítás és utcabútorok állapotával

X

X

1

21.1. burkolt közterületek állapotával (utak, járdák stb.)

X

21.11. közlekedési lehetőségekkel (közösségi közlekedés, közúti elérhetőség stb.)

X 6

1 2 3 22.5. patakmeder felújítása

4

5

6

5

6

5

6

5

6

1 2 3 4 5 6 22.6. temető rendezése (kerítés, ravatalozó előtető, járda stb.) 1 2 3 4 22.7. fentiekkel összefüggő észrevétel:

5

6

21.6. nevelés, oktatás helyzetével (óvoda, iskola stb.)

X 1

X 2

X 3

X 4

X 5

X 6

23. Milyen fejlesztési beavatkozásokra van leginkább szükség a településen?

21.7. egészségügyi ellátottsággal (háziorvos, gyerekorvos, védőnői szolgálat, fogorvos, orvosi ügyelet, gyógyszertár stb.)

X 1

X 2

X 3

X 4

X 5

X 6

24. Honnan tájékozódik a helyi közügyekről? 21.8. szociális ellátásokkal (étkeztetés, idősek ellátása stb.)

X 1

X 2

X 3

X 4

X 5

X 6

21.9. kereskedelmi szolgáltatásokkal (üzlet, étterem, piac stb.)

X 1

X 2

X 3

X 4

X 5

X 6

hirdetőtábla hirdetmények, postaládába bedobott szórólapok, közlemények szóbeszéd (boltban, kocsmában, benzinkútnál stb.) helyi fórumok (falugyűlés, közmeghallgatás) helyi TV (pl. képújság) helyi újság (pl. Zengő Újság)

21.10. közbiztonsággal

X 1

X 2

település honlapja

X 3

X 4

X 5

X 6

közösségi média (pl. facebook)

X

1.

X

2.

X

3.

X X X X X

4. 5. 6. 7. 8.

25. Mik azok a gondolatok, amit szívesen megosztana még a településfejlesztés témájában?

3

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSI JELENTÉS

Recommend Documents