KÖZÚTI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS POLGÁRŐRÖK RÉSZÉRE

KÖZÚTI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS POLGÁRŐRÖK RÉSZÉRE

Közúti Elsősegély Polgárőrök részére

Tartalom: -Előszó -Tömeges baleset -Kimentés -Helyszínbiztosítás -Sérültek osztályozása -Beszorult sérültek -Vérzések fajtái és ellátásuk -Égési sérülések és ellátásuk -Gőzök és gázok belégzésének az elsősegélye -Pánik, hisztéria, hiperventilláció -Hipotermia (kritikus lehűlés) -A sokk -Reanimáció (újraélesztés) -A közúti elsősegélynyújtás tételsora -1.sz.melléklet: Balesetjelentő Lap -2.sz.melléklet: Teendők tömeges baleset esetén -3.sz.melléklet: Kötelező rendőrséget értesíteni -4.sz.melléklet: Vérzés ellátása -5.sz.melléklet: Újraélesztés

Előszó Kedves Polgárőr Társaim! Engedjétek meg, hogy bemutatkozzam: Tóth Mirkónak hívnak, és évek óta polgárőr vagyok. Az Országos Mentőszolgálatnál közel 3 évig főállásban mentő-gépkocsivezetőként dolgoztam. Az ott megszerzett elsősegély ismereteimet, tapasztalatomat és személyes jegyzeteimet felhasználva gyűjtőmunkát végeztem és az így megszerzett tudást szakirodalmakból kiegészítve egy átfogó olyan anyagot hoztam létre, melyet nem csak oktatási célra lehet használni, hanem hasznos gyakorlati célokat is szolgálhat. Egy ilyen füzetecske ott lehet minden járőrautóban, hogy adott helyzetben kéznél legyen. Így szeretnék hozzájárulni, ahhoz, hogy minden kedves polgárőr kolléga rendelkezzen egy alap elsősegélynyújtó ismerettel, és olyan témákat válogattam össze, amikkel a polgárőr járőrszolgálat során leggyakrabban találkozhatunk. Jó tanulást és eredményes szolgálatot kívánok! Üdvözlettel: Tóth Mirkó Skorpió Bűnmegelőző Polgárőr Önkéntes Tűzoltó Egyesület

2


Tömeges baleset Az Országos Mentőszolgálat terminológiája szerint tömeges balesetnek minősül, ha egy helyen, egy időben, ugyanazon baleseti vagy egyéb mechanizmusból következően 5 vagy annál több sérültet kell ellátni. Ha a polgárőrök járőr-szolgálatuk során elsőként érnek egy tömeges baleset helyszínére, akkor ők látják el a Kárhely Parancsnoki feladatokat, amíg az első mentőegység a helyszínre nem érkezik. Ha már minden mentőegység a helyszínen tartózkodik, akkor a tömeges kárhely parancsnoka mindenkor az OMSZ helyszínen lévő rangidős tagja, aki a polgárőröket, de akár civil állampolgárokat is bevonhat az ellátásba laikus elsősegélynyújtóként, és ilyenkor követni kell a Kárhely Parancsnok utasításait! (erre főleg vidéken kerülhet sor, ahol sokan sérülnek meg pl: egy buszbalesetben és a mentőegységek csak lassan érkeznek meg a távolság miatt…) Már a polgárőr szolgálat elején érdemes kijelölni azt a személyt, aki a Kárhely Parancsnok lesz abban az esetben, ha elsőnek érnének egy baleset helyszínére. Ez a személy kortól és szolgálati időtől függetlenül a legjártasabb elsősegélynyújtó legyen. Az ő feladata először a kárhely felmérése, ezen belül a sérültek számának és súlyossági fokuknak a hozzávetőleges felmérése, különleges körülmények megállapítása és mindezek haladéktalan jelentése.

Alapvető hibát követ el az elsőként helyszínre érkező polgárőr egység, ha a felderítés és segélykérés helyett, illetve azt megelőzően ellátó tevékenységbe kezd, mert evvel késlelteti a kárhely felszámolásához szükséges minőségű és mennyiségű erők mielőbbi kiérkezését!!! A gépkocsivezető polgárőröknek a járőrautóval úgy célszerű megközelíteni a helyszínt és megállni, hogy biztonságos távolságba legyen a kárhelytől, védje az intézkedőket, (pl: fél sávot elfoglalva…) és a kiérkező mentőegységeket ne akadályozza a továbbjutásban. A szolgálati gépkocsi vezetője addig minden esetben az autónál marad, mert az ő feladata a segélykérés és kapcsolattartás rádión vagy telefonon keresztül a segélynyújtó szervekkel és a Kárhely Parancsnok által összegyűjtött információk alapján jelenti, hogy milyen minőségű és mennyiségű segítségre van szükség. A gépkocsivezető ezért jegyzetfüzettel és tollal előkészítve várja az autóban az információkat a Kárhely Parancsnoktól, miközben telefonál vagy rádiózik és a kapott információkat jelenti. A jelentés a következőket tartalmazza: 1, Mi történt? 2, Hol történt (ha nem lehet pontosan tudni, akkor hozzávetőlegesen kell meghatározni, pl: a hídtól 2 Km-re..) 3, Sérültek (hozzávetőleges) száma 4, Sérültek eloszlása súlyossági fokuk szerint (szintén hozzávetőlegesen) 5, Műszaki-és egyéb mentés igénye (roncseltávolítás, tűzoltás, beszorult sérültek, vegyi anyag eltávolítása, robbanásveszély, újraélesztés stb…) 6, Karhatalom igénye, forgalomterelés 7, A kárhelyet hogyan lehet vagy honnan célszerű megközelíteni Miután megtörtént a kárhely felmérése és a segélykérés, utána el lehet kezdeni az ellátást, a kimentést és helyszínbiztosítást, de csak úgy, hogy mindenki a saját-és mások biztonságát és testi épségét nem veszélyeztetik. 3

Közúti Elsősegély Polgárőrök részére A kijelölt Kárhely Parancsnok alaposan nézze át a helyszínt, nehogy egy sérültet is „ottfelejtsenek”, mert nehezen megközelíthető vagy nem jól látható helyen van. (bokros részen szétszóródva, felüljáró környékén, árokparton stb…) A Kárhely Parancsnok jelölje ki azokat a személyeket, akik segítenek neki (akár a közelben lévő civileket is, autósokat is megállíthat segítségnyújtás céljából! A forgalomterelést és a helyszínbiztosítást lehetőleg a polgárőrök végezzék és a civil elsősegélynyújtók pedig a Kárhely Parancsnok irányítása alatt az ellátásban és a kimentésben vegyenek részt. A biztonság érdekében minden használható eszközt és berendezést be kell vetni! (láthatósági –fényvisszaverős- mellények, helyzetjelző lámpákat, villogókat, vészvillogókat, elemlámpákat, terelő bójákat stb…) A Kárhely Parancsnok jelölje ki a sebesült gyűjtőhelyet a kárhelyhez minél közelebb, de az esetleges veszélyzónán kívül, lehetőleg fedett helyen, de legalább körülhatárolt területen (ha lehet akkor szélárnyékban!). A sebesült gyűjtőhely kijelölésére azért van szükség, mert csak az egy helyre gyűjtött áttekintésével biztosítható, hogy az ellátás és kiürítés sorrendjét ne a véletlen, hanem az egészségkárosodás súlyosságából adódó igény szabja meg. Előny, ha van vízforrás, de ha nincs és a kárhely felszámolása előre láthatólag hosszabb időt vesz igénybe, akkor gondoskodni kell róla, hogy legyen víz, sötétben világítás/megvilágítás, ha van épület, akkor pedig a szellőzésről is gondoskodni kell. Előfordulhat, hogy nagy számú halott esetén, halott-gyűjtő helyet is ki kell jelölni, ez is közel legyen a kárhelyhez, de biztonságos távolságban attól. Nagyobb számú sérült esetén (katasztrófa, terrortámadás, soksérültes tömeges baleset) alkalmi járművel (pl: busszal, polgárőr szolgálati autóval stb…) is el lehet szállítani főleg a könnyű sérülteket, de ha van rá lehetőség, akkor legalább egy ápoló kísérje őket. Gyakorlatban: -Tömeges baleset esetén az 2. sz. melléklet képező listán szereplő utasításokat célszerű sorra venni és az 1. sz. mellékletet képező Balesetjelentő Lapot használni!

Kimentés Az ellátást megelőzően a kimentés az első teendő, ha a sérültet közvetlen veszély fenyegeti: -tűz, -omlás, -mérgezés, -robbanás, -veszélyes anyag szivárgása, -üzemanyag szivárgása, -ha a sérült teste elektromos feszültség alatt van, -ha a sérültet szűk helyen találják, ahol nem férnek hozzá. (pl: járműben, ami elég gyakori…) A kimentés súlyos, életveszélyes állapotban válik fontossá: -ha a sérült elhelyezkedése súlyosbítja az alapfolyamatot. (pl: collapszusban –ájulásban- lévő sérült kényszerű függőleges vagy ülő helyzete, amit mielőbb vízszintesbe kéne helyezni és a lábakat felpolcolni, hogy az ájulás megszűnjön.), -ha a beavatkozás rossz hozzáférhetőség miatt késik, illetve a lehetőségei beszűkültek. Kimentéskor különösen ügyelni kell a kooperáció-képtelen sérültre, aki nem panaszkodik, rejtett sérülését a vizsgálat során kell felfedezni. Óriási veszélyt jelent a sérült mozgatása gerincsérülést követően, ezt bízzuk a mentőegységekre, mert jobb, ha a sérült akár hosszabb ideig nyugalomban van, mint a tenni akarás miatt a nem szakszerű mozgatás és a mobilizációs és inmobilizációs eszközök (gerinchordágy, vákuum matrac, cramer sín, CAD mellény, stiftnek) hiányában történik. Tisztázatlan kiterjedésű és lokalizációjú sérülés esetén a sérültet mozgatni csak a tájékozódó vizsgálat után szabad vagy tilos!

4


Különböző baleseti mechanizmusokból kifolyólag feltételezhető a gerincsérülés veszélye (pl: motoros bukott, magasból esett, nagy erejű (pl: frontális) ütközés következtében, létráról-fáról esett le stb…), ilyen esetekben SZIGORÚAN TILOS A MOZGATÁS! Helyszínbiztosítás A közúti baleset fogalma egy kerékpáros elesésétől a súlyos, sok áldozatot követelő tömeges balesetig tart. A helyszín többnyire a folytatódó forgalom miatt gyakran súlyos veszélyeket rejthet magában. Nagyon fontos a helyszín biztosítása, önmagunk, a sérültek és az úton közlekedők védelme. Azok a körülmények, amelyek a balesetet okozták (pl: jeges útszakasz) további veszélyek forrásai lehetnek. Nem segíthetünk másokon, ha magunk is baleset áldozatává válunk. Gyakran igen egyszerű intézkedésekkel is biztonságossá tehető egy baleseti helyszín. Legyünk tisztában a saját korlátainkkal, soha ne kockáztassuk a saját, társaink és a sérültek életét azzal, hogy a lehetségesnél többet akarunk megtenni. A helyszínbiztosítás alapvető feladata a balesetek helyszínének változatlan állapotban való fenntartása annak érdekében, hogy a hatósági eljárás sikere biztosítható legyen. A polgárőr ez irányú tevékenysége a hatósági helyszíni szemle megkezdéséig a helyszín elváltozásának, illetve megváltoztatásának megakadályozására szolgál. A helyszínre érkező polgárőrnek tájékozódnia kell arról, hogy mi történt, ki, milyen céllal tartózkodik a helyszínen. Előzetesen ki kell kérdezni a jelenlévőket, mit tudnak az eseményről, ki részes, ki tanú, ki nem illetékes az adott eseményben. Az értesítést valamennyi szükséges szervezet részére meg kell tenni, függetlenül attól, hogy azok ügyeleteit a bejelentések során kölcsönös értesítési kötelezettség terheli. A helyszínbiztosításnak alapelve, hogy a helyszínt eredeti állapotában kell megőrizni, de ez bizonyos esetekben nem oldható meg maradéktalanul. Prioritást élvez ugyanis az ember életének megmentése. Életveszély esetén a segítségnyújtás kötelező, függetlenül attól, hogy a helyszín megváltozik-e vagy sem, de ezeket a szükségképpen okozott elváltozásokat a kiérkező rendőrjárőrnek jelezni kell. A lehetőségekhez képest törekedni kell arra, hogy a legkevesebb elváltozás jöjjön létre a helyszín állapotában.

Ha a sérültet már a rendőrség helyszínre érkezése előtt elszállítják, fel kell jegyezni a mentőtiszt, orvos nevét, a mentő rendszámát és meg kell tudni, melyik egészségügyi intézetbe szállítják a sérültet. Azonnali beavatkozást követelhet a keletkezett tüzek lokalizálása és eloltása, a vízfolyás megszüntetése, gázömlések megakadályozása, vezetékek áramtalanítása. Ezeket a feladatokat is a helyszíni nyomok lehető kíméletével kell ellátni. A polgárőr kérje fel a felfedező tanút, valamint azokat, akik a további eljárásban tanúként számításba jöhetnek, maradjanak a helyszínen, várják meg a kiérkező rendőrt. Jegyezze fel nevüket, lakcímüket, személyi igazolvány számukat, elérhetőségüket, majd azt adja át a kiérkező járőrnek.

Amennyiben a tanú el kíván távozni, a helyszínen maradásra a polgárőr nem kényszerítheti! Az elsősegélynyújtás illetve veszélyhelyzet megszüntetése után célszerű megvonni a helyszín határait és annak lezárásáról gondoskodni. A körülhatárolás történhet szalag, kötél vagy bóják kihelyezésével, esetleg kordon felállításával. A hatósági eljárás szempontjából 5

Közúti Elsősegély Polgárőrök részére felmerülő hibalehetőségek leszűkítése érdekében arra kell törekedni, hogy a kérdéses területet szélesebb körben határolják körül.

Közlekedési baleset bekövetkezése esetén a részeseket valamint az úton közlekedőket segítségnyújtási kötelezettség terheli. A segítségnyújtás nélkül továbbhaladó vagy azt megtagadó személy bűncselekményt követ el, amelyet a törvény szigorúan büntet. Amennyiben a baleset okozója segítségnyújtás nélkül továbbhajt, jegyezze fel a jármű rendszámát, színét, típusát, a menekülés irányát, s ha arra lehetőség van kérje fel a helyszínen tartózkodók polgárőrök vagy akár civilek egyikét a cserbenhagyó követésére.

A cserbenhagyót tilos üldözni, mert az újabb baleseti veszélyt okozhat! Meg kell figyelni a járművet, az abban ülőket, a jármű esetleges sérüléseit, a haladás irányát. Amennyiben a forgalmi viszonyok lehetővé teszik, a menekülő feltartóztatása indokolt (tettenérésnek minősül). A feltartóztatásról a rendőrséget azonnal értesíteni kell és meg kell várni a helyszínre érkezésüket. A forgalom irányításában a polgárőr jelzőőrként részt vehet. A terelés előtt legalább 100 méterre a baleset felöli oldalon célszerű egy fő lassító jelzéseket adó polgárőr felállítása. Különösen figyelni kell arra, hogy a mentők, tűzoltók, rendőrség helyszínre érkezéséhez az útvonal szabadon maradjon!

A sérültek osztályozása A sérültek osztályozása arra szolgál, hogy fel tudjuk mérni, hogy milyen súlyossági fokú sérülésről van szó, ezáltal milyen szintű mentőegységre van szükség. (Pl: ha meg tudjuk állapítani, hogy egy balesetben a balesetes csupán könnyebben sérült, akkor csak egy ONEkocsira (Orvos Nélküli Eset kocsi) lesz szükség és nem kell „lefoglalnunk” feleslegesen egy Roham/Eset kocsit.

Sérültek osztályozása súlyossági fokuk szerint: -Életveszélyes állapotúak -Súlyos állapotúak -Klinikai-vagy imminens halál állapotában lévők -Könnyű sérültek -Halottak Életveszélyes állapot: Az a sérült, akinél a halálos vég előre láthatóan rövid időn belül bekövetkezik, de a túlélés reális lehetősége azonnali beavatkozás esetén fennáll. (pl: artériás vérzés, sokk, politrauma, 20%-nál nagyobb égés stb…) Súlyos állapot: Az a sérült, aki életveszélyben nincsen, de a helyszíni beavatkozás késlekedése miatt rohamos további állapotromlás léphet fel, esetleg kialakulhat életveszély. (pl: nyílt végtagtörés, többszörös bordatörés, 10-20%-os égés stb…)

6


A 30 Km/h-nál gyorsabban haladó járműből esett/ugrott esetén és 45 Km/h-nál gyorsabb sebességgel történt ütközéskor a sérülést mindig súlyos sérülésként kell kezelni! Klinikai ill. imminens halál állapota: Az, akinek keringése-légzése nem észlelhető vagy megszűnőben van, illetve a sérülés jellegéből megállapítható, hogy nincs reális esélye a túlélésre. Könnyű sérülés: Az, aki nagy valószínűséggel járó betegként ellátható, esetleg néhány napos kórházi megfigyelésre szorulhat. (pl: kis kiterjedésű lágyrész sérülés vagy 10%-nál kisebb égés stb…)

Beszorult sérültek Az ilyen sérültek általában vasúti, közúti balesetek, robbanások, földcsuszamlások következtében fordulnak elő igen gyakran. A beszorult sérültnek lehetnek csonttörései, testüregi (belső) sérülései, égési és mechanikai sérülései is. A szorító erőhatás az érintett testrészekben megszűnteti a vérkeringést, érzéketlenséget idézhet elő. Ha az áldozat tartósabban beszorult helyzetben van, az súlyos következményekkel járhat. A hosszabb ideig tartó összenyomatás nagyarányú sérülést okozhat a test szöveteiben, különösen az izmokban. Ha a szorító tárgyat eltávolítottuk, hirtelen jelentős mennyiségű folyadék áramlik az addig a keringésből kiiktatott testrészhez és ez sokkfolyamatot indíthat el. Azok a mérgező anyagok, amelyek felszaporodtak a beszorult testszövetek pusztulása miatt például az izmokban, hirtelen véráramba kerülnek és működésképtelenné tehetik a vesét! Ellátás:

Ha a sérült 10 percnél rövidebb ideig volt beszorulva, akkor ki kell szabadítani az áldozatot, amilyen gyorsan csak lehet, ha van rá mód! Ezután vérzéscsillapítás és a sebek bekötése következik. A csonttörés gyanús testrészeket nyugalomba kell helyezni és a sérültet is állapotától függően le kell fektetni a megfelelő helyzetbe. Folyamatosan meg kell figyelni a sérültet, hogy a sokkfolyamat tünetei jelentkeznek-e.

Olyan sérült esetén aki több, mint 10 percig volt beszorulva, TILOS kiszabadítani, megmozdítani, a nehéz tárgyat, róla levenni!!! Ennyi idő után a sokkfolyamat és a hirtelen állapotromlás veszélye miatt csak a mentők, tűzoltók segítsége elfogadható! Vérzések fajtái és ellátásuk Artériás vérzés: A legsúlyosabb vérzés, akár 5 perc alatt is elvérezhet a sérült, ezért nagyon gyorsan el kell látni. Az artériában folyó vér oxigénben gazdag, ezáltal élénkpiros, világos színű és az artériában lévő nyomás miatt spriccelve (akár méteres magasságba is!!!), lüktetve (a szív 7

Közúti Elsősegély Polgárőrök részére ritmusának megfelelően) távozik. Hatására gyorsan csökken a vérnyomás és rendkívül sok vér távozhat kis idő alatt. Ellátás: Az artériás pontok nyomásával vérzéscsillapítás, fertőtlenítés és nyomókötés felhelyezése a sebre. Vénás vérzés: A vénában áramló vér már leadta oxigéntartalmát és ezért sötét színe van, sérülés esetén bőséges vérzést következik be. Ellátás: Vérzéscsillapítás, fertőtlenítés után sima fedőkötést igényel. Hajszáleres vérzés: Minimális méretű sebek esetén keletkezik, élénkpiros, a vér mennyisége elhanyagolható. Ellátás: Vérzéscsillapítás, fertőtlenítés után fedőkötést igényel. A Test reakciói vérveszteségre: ½ Liter: -semmilyen vagy mérsékelt gyengeség, ezt a mennyiséget veszik le véradáskor. 2 Liter: -az adrenalin termelődése fokozódik, a pulzus gyorsul, verejtékezés lép fel. A nem létfontosságú helyeken, például a bőrben a kis vérerek lezáródnak, hogy a vér létfontosságú szervekhez jusson. A sokk tünetei megjelennek. 3 Liter: -ha a vérveszteség ezt a szintet közelíti (amely az összes vérnek a fele), akkor a vérnyomás lezuhan, csukló-pulzus tapinthatatlanná válik. Az áldozat rendszerint elveszíti az eszméletét és leállhat a légzése és a szívműködés.

Égési sérülések és ellátásuk Az égési sérülés súlyosságára következtethetünk annak kiterjedéséből: 10% alatti: könnyű 10-20% közötti: súlyos 20% feletti: súlyos, életveszélyes Ellátás: A fertőzés veszélye miatt minden égési sebet laza, steril fedőkötéssel kell ellátni, nem szálasodó textíliával, például lepedővel, ha nincs más és ezután folyamatosan hűteni kell minimum 10-20 percig. Vigyázzunk, hogy ne hűtsük túl az áldozatot, és ne távolítsunk el semmit, ami a sebbe beragadt. A legjobb hűtési módszer, a folyó, csaphideg víz, zuhannyal kíméletes erősségre állítva vagy mosdóban csap alatt. Fontos, hogy a hűtést legalább 10-20 percig végezzük, ugyanis hiába érzi a sérült 2 perc után, hogy hideg a víz és szerinte ennyi elég, mert az égés a szöveteken belül tovább folytatódik annak ellenére, hogy a látható égés már rég megszűnt. (Ez hasonlatos ahhoz, amikor egy égő fadarabot eloltunk, akkor a fa kívül vizes és hideg, belül viszont parázslik és órák múlva is meggyulladhat ismét!)

8


Tilos kézzel érinteni a sebet és a sebbe beragadt vagy ráégett ruhát eltávolítani! Égési sérülések „9”-es szabálya (hány %-nak felelnek meg az alábbi testfelületek): -fej -9% -mellkas-has -2x9% -hát -2x9% -két felső végtag -2x9% -két alsó végtag -2x2x9% -nemi szervek -1% Ezt összeadva jön ki a 100%

Gőzök és gázok belégzésének az elsősegélye A füst vagy egyéb mérgező gázok belégzése halált okozhat. A tűzeseteknél sok esetben az áldozatok előbb meghalnak füst mérgezésben, mint az égés által. A különböző gőzök és gázok belégzése veszélyezteti a mentést végzőket, ezért nagyon oda kell figyelni, nem szabad kockáztatni védőfelszerelés hiányába szinte lehetetlen a mentés. Füst: Általában tüzeknél keletkezik, a füst oxigénszegény, mert az égés során elhasználódott és tartalmazhat az égő tárgyból felszabaduló gázokat. A füstmérgezés tünetei a szapora, hangos, kínzó köhögés, eszméletlenség, égési sérülések az orr-és szájüregben, a garatban és a mélyebb légutakban. Szénmonoxid: Leggyakrabban a járművek motorjának a kipufogógázaiban, a legtöbb tűz füstjében, eldugult kéményben és hibás gáz-vagy olajkályhákban található. Csekély mennyiség hosszú időn át történő belégzése okozhat fejfájást, zavartságot, émelygést, hányást. A heveny mérgezés pedig szapora, kapkodó légzést, a bőr-nyálkahártya kékes-lilás elszíneződését, gyors eszméletvesztést, mély kómát. Ellátás: Az áldozatot friss levegőre kell vinni és mentőt kell hívni!

Pánik, hisztéria, hiperventilláció Egy baleset következtében előfordulhat, hogy a hozzátartozók, a jelen lévő civilek, szemtanúk esetleg maga a sérült óriási lelki tehernek érzi, ami történt, nem tud uralkodni érzésein, elveszti önuralmát, sírni, kiabálni kezd, esetleg agresszíven viselkedik. Ilyen esetekben toleránsan kell viselkedni a polgárőrnek és törekedni kell arra, hogy megnyugtassuk az illetőt. Célravezető a határozott magatartás, de emellett nyugalmat kell sugározni és elhitetni a beteggel, hogy mi azért vagyunk ott, hogy segítsünk és a bizalmába kell férkőzni. Bizonyos emberek a stressz hatására aránytalanul nagyfokú szorongást mutatnak. Ennek fizikailag is látható jelei vannak: izzadás, remegés, izomrángás, nyelési nehézségek, túl szapora légzés, fejfájás stb… A Hiperventilláció, a túl szapora légzést jelenti. Tünetei még a gombóc érzése a torokban, figyelemfelhívó viselkedés, nagy, teátrális mozdulatok, sírógörcs, hadonászás stb… Ellátás: 9

Közúti Elsősegély Polgárőrök részére Ha a túl szapora légzés folytatódik, akkor a beteg el fog ájulni, elveszítheti az eszméletét, ezért segíteni kell neki, hogy visszanyerje a normális légzését. El kell kísérni a beteget egy nyugodt helyre, távol a bámészkodóktól, esetleg a szolgálati autóba lehet ültetni. Határozottan, megnyugtatóan kell vele beszélni, ugyanakkor kedvesen, de nem szabad túlzott együttérzést mutatni. Finoman, de határozottan kérni kell a beteget, hogy próbáljon meg nyugodtan lélegezni és most csak erre koncentráljon. Ha nem sikerül, akkor vegyen mély levegőt, tartsa bent pár másodpercig és utána fújja ki. Ezt ismételgetve, ha még mindig nincs eredmény, akkor egy zacskó segítségével lélegezzen.

Hipotermia (kritikus lehűlés) Akkor következik be, ha a testhőmérséklet 35 C alá csökken. Polgárőrként számos esetben találkozhatunk hipotermiával. (Hajléktalanok a fagyos utcán, elhagyott csecsemő kukába, bokorba magára hagyva, vízbe esés következtében, vagy akárki az utcán rosszul lesz és csak később találunk rá stb…) Ha valaki hideg vízbe esik, a testét körülvevő víz 30-szor gyorsabban hűti le, mint a hideg levegő! A kihűlés főbb tünetei: aluszékonyság, remegés, hideg, száraz bőr, gyengeség, zavartság, lassú légzés, gyenge pulzus. Ellátás: Fel kell melegíteni, izolációs takaróval, pokrócokkal kell betakarni, ha eszméleténél van, akkor meleg étel, italt adni.

Fontos! Nem szabad hirtelen felmelegíteni, mert az megterhelő a szív számára és megállhat! A sokk A keringési rendszer feladata az, hogy vért juttasson a test minden részébe és így a vér által szállított oxigén és a tápanyagok felszívódhassanak a testszövetekbe. Ha a szövetekbe nem jut kellő mennyiségű vér, akkor indul be a sokkfolyamat. Ha a sokkfolyamatot nem szakítják meg minél gyorsabban, akkor létfontosságú szervek leállását eredményezheti, ami halált okozhat. A sokkot a félelem és a fájdalom erősíti. Tünetei: hűvös, nyirkos bőr, izzadságcseppek, szapora pulzus, gyengeség, szédülés, szomjúság érzet stb… Ellátás: Meg kell keresni a sokkot kiváltó okot (pl: erős vérzés) és meg kell szüntetni, ha van rá lehetőség. Az áldozatot le kell fektetni, lábát felpolcolni, így több vér jut a létfontosságú szervekhez. Ha szomjúságról panaszkodik, csak megnedvesíteni szabad a száját, ne igyon. A többi a mentők dolga.

Reanimáció (újraélesztés) Polgárőrként laikus elsősegélynyújtónak minősülünk és ezért nem várható el, hogy maximálisan jól végezzük az alapszintű újraélesztést lépésről-lépésre, de mindent meg kell tennünk, hogy a tőlünk elvárható segítséget megadjuk a rászorulóknak. Az újraélesztésnek 10

Közúti Elsősegély Polgárőrök részére szigorú protokola van, de polgárőrként ezt nem kell, és garantáltan nem is fogjuk tudni követni adott szituációban, ezért a mellékletben az újraélesztésnél egy egyszerűsített, jól érthető változat szerepel, amit mindenki tud majd használni… Fontos tudni, hogy újraélesztést lehetőség szerint kemény alapon (pl: úttestre, földre fektetve) végezzünk és nagyon oda kell figyelni a légzés-keringés vizsgálatnál, nehogy élő személyt kezdjük el újraéleszteni, mert különben az ellenkezőjét érhetjük el!

Az újraélesztés menete: 1. Tájékozódni kell az esetleges nyaki gerinc sérülés lehetőségéről. (Erre következtethetünk a baleset mechanizmusából: frontális ütközés, motoros bukott, létra alatt találták leesve stb…) 2. Eszméletlenség vizsgálata. Rá kell fújni közelről a szempillákra és ha nem „rebbennek”, akkor eszméletlennek kell tekinteni. 3. A fej megmozdítása nélkül betekintünk a szájába és ha idegen testet, észlelünk (vér, hányadék, kilazult műfogsor stb..) akkor azt eltávolítjuk. 4. Amennyiben kizártuk a nyaki gerinc sérülés veszélyét, úgy a fejet óvatosan hátraszegezzük, egyik kezünkkel az állat tartva, másik kézzel a homlokát fogva. 5. Így megtartva a fejét fölé hajolunk, arccal a lába irányába, így egyszerre halljuk a fülünkkel, hogy lélegzik-e, látjuk a mellkas süllyedését-emelkedését és halljuk a levegővételt. A légzésvizsgálattal párhuzamosan a kezünket a nyaki fő ütőérre helyezve 10 másodpercig vizsgáljuk a keringést is. 6. Amennyiben nem érzünk légzést és nem észleljük a pulzust se, akkor szólunk társunknak, hogy hívjon mentőt újraélesztéshez. 7. Ezután kézzel összezárjuk a szájat és az orrán keresztül azt bekapva (arcára terített textílián keresztül) 2-szer befújuk a levegőt. 8. Ezt követően körülbelül a szegycsont magasságában elkezdjük a mellkas kompressziót úgy, hogy az első nyomás óvatos legyen, ne törjük el a bordákat. 9. Jelenleg a hivatalos álláspont szerint 15 nyomás/ 2 fújás váltja egymást, de teljesen mindegy, hogy csináljuk, az a lényeg, hogy a mentők megérkezéséig ne hagyjuk abba a nyomást, az mindig folyamatos legyen. Meddig végezzük az újraélesztést? -Amíg erővel bírjuk -Amíg a mentők át nem veszik -Amíg a vissza nem tér a spontán légzés-keringés vagy a keringés. -A sietve megkezdett újraélesztés közbeni tájékozódásnál derül ki, hogy a sikerre objektív remény nincs (tehát észrevesszük a biológiai halál biztos jeleit).

Mik az esélyek újraélesztésnél? -Az első 4 percben megkezdett reanimációnál következmények nélkül „visszajöhet” az áldozat. -Az 5. perctől kezdve minden perc kb: 10%-al csökkenti az esélyt a túlélésre. 11

Közúti Elsősegély Polgárőrök részére …..Mindez azt jelenti, hogy a meghalástól számított kb: 15 percünk van arra, hogy reális eséllyel „visszahozható” a beteg. Ez azt is jelenti, hogy a 15 percen belül megkezdett reanimáció, akár 1-2 órát is tarthat és végződhet sikerrel, de ha a meghalástól számítva kb.: 20 percig nem kezdődött el az újraélesztés, akkor nem is érdemes elkezdeni, ha már fel lehet fedezni az úgynevezett hullafoltokat, olyankor már nincs reális esély a sikeres újraélesztéshez.

A közúti elsősegélynyújtás tételsora (A legfontosabb tételek polgárőrök részére kérdések-válaszok formájában) 1. Balesetet észlel. Az egyik gépkocsiban egy sérültet talál. Nem beszél, nem mozog, szemei csukva vannak. A balesetet látva megállunk, és biztosítjuk a helyszínt. Tájékozódunk a sérültek számáról és állapotáról. A balesetet szenvedett járműhöz lépünk és szólunk a sérülthöz. Amennyiben nem reagál, ráfújunk a szemhéjára (eszméletlenség vizsgálata). Ha megrezzen a szemhéja eszméleténél van, kikérdezzük sérüléseiről. Ha nem rezzen meg a szemhéja, eszméletlen. Ez esetben: légutat tisztítunk, légzését vizsgáljuk, szívműködését vizsgáljuk. Amennyiben kielégítők az eszméletlen életfunkciói és külső veszély nem fenyegeti, a gépjárműben is biztosíthatjuk az átjárható légutakat. (a fejet szegjük hátra) Ha úgy döntünk, hogy kiemeljük a járműből a sérültet, a biztonsági övet kapcsoljuk ki, vagy vágjuk el. Vizsgáljuk végig a balesetest, törést, sérülést keresve, illetve ellenőrizzük hogy lábai nincsenek-e beakadva a pedálok közé. Ha nincs kiemelést kizáró ok, elkezdhetjük a kiemelést. Lábait keresztbe rakjuk (így könnyebb lesz a kiemelés). Csípőjénél fogva oldalra fordítjuk. Két hóna alatt átnyúlva az ép karját megfogva (csukló felett, könyökhajlat alatt) kiemeljük a balesetest. A kiemelést követően, a szükséges beavatkozásokat elvégezzük: pl. stabil oldalfekvő helyzet. Amennyiben nincs légzése, vagy külső veszély fenyegeti, mindenképpen emeljük ki a gépkocsiból, s ezt követően végezzük el a szükséges beavatkozásokat. (lélegeztetés, stabil oldalfektetés) 2. Karambol során berobbant a szélvédő. A vezető szemébe üvegszilánk fúródott. A sérült szemre steril kötést helyezünk (steril lap, vattapogácsa majd ismét steril lap, és ezt rögzítjük ragtapasz csíkkal) Ezt a kötést, az ép szemre is felhelyezzük! A szilánkot eltávolítani tilos. 3. Az ön előtt haladó kerékpáros elesik. Sérült könyöke fájdalmasan duzzadt, deformált. Ficam: Biztosítjuk a sérült végtag mozdulatlanságát Dessault-kötéssel, vagy kettő háromszögletű kendővel. (a sérült kézről a gyűrűt, órát, ékszereket eltávolítjuk) 4. Gépkocsija kigyulladt. Szomszédja segít a lángokat megfékezni, de közben mindkét alkarja megégett. Alkarját tejföllel, étolajjal szeretné bekenni. Azonnal megkezdjük a megégett testfelszín hűtését (vízzel) ami legalább 15 percig tartson. Ezt követően helyezzünk laza, száraz steril kötést. A sérülttel itassunk apró kortyokban alkoholmentes italt. Mivel a testfelszín több mint 5%-a égett meg, szakellátást igényel. A sérülésre, sem tejfölt, sem étolajat ne tegyünk! 12

Közúti Elsősegély Polgárőrök részére 5. Utcai verekedés során egy járókelőt késsel megsebesítettek. Ön érkezik elsőként a helyszínre. A sérült nyakán tátongó vágott sebből élénkpiros vér sugárban spriccel. Nyaki artériás vérzés: Félbehajtott géztekercset nyomunk a sebbe , megpróbáljuk elnyomni a sérült eret és nyomás alatt tartjuk a mentők megérkezéséig. Nyomókötés alkalmazása tilos. 6. Baleset helyszínén egy motoros a földön fekszik, hiába szólítják, rázzák, nem reagál. A fején lévő bukósisak alól hányadék szivárog. Eszméletlen motoros sérült: Általános ellátás: légúttisztítás, szívműködés, légzés vizsgálata. Az átjárható légút megteremtése érdekében, a motoros fejéről eltávolítjuk a sisakot. (két ember szükséges) 7. Gyalogos gázolás helyszínén, a sérültet a földön fekve találja. Szólításra nem reagál, Jobb combja duzzadt deformált. Ráfújunk szemhéjára. - Ha megrebben, tehát eszméleténél van, a helyszínen rögzítjük a sérült végtagot. (pokróccal, kabáttal körbetámasztjuk) - Ha nem rebben meg a szemhéja, tehát eszméletlen, általános ellátás, légúttisztítás, szívműködés, légzés vizsgálata. Amennyiben kielégítők az életfunkciók: légút biztosítása, törések, sérülések keresése. A baleset mechanizmusa illetve a látható deformálódás miatt valószínűsíthető a combcsont törése, ezért az átjárható légutat a fej hátraszegésével biztosítjuk. (gyakran ellenőrizzük a száj-, garatüreget, amennyiben szükséges, tisztítjuk.) - Ha nem tapasztalunk légző mozgást, lélegeztetjük a sérültet. 8. Közúti baleset során motorkerékpárost talál az úttesten mozdulatlanul, fején bukósisak. Általános ellátás: légúttisztítás, szívműködés, légzés vizsgálata stb. Ha nem tudjuk biztosítani az átjárható légutat, (pl. eszméletlen és erősen vérzik, hány vagy nem lélegzik) eltávolítjuk a bukósisakot, (Ilyenkor mindenképpen két elsősegélynyújtóra van szükség.) és így biztosítjuk az átjárható légutat. 9. Úton közlekedve, tartálykocsit talál árokba borulva, rajta borostyánsárga tábla különböző számokkal. A tartályból folyadék szivárog. A kocsi vezetője, a járműből kiesett, az úttesten mozdulatlanul fekszik, ruházata látszólag nem szennyezett. Az utat zárjuk le mindkét irányból, a gépkocsi motorját állítsuk le. A sérültet igyekezzünk eltávolítani a veszélyzónából, (csak a feltétlenül szükséges ideig tartózkodjunk a veszélyzónán belül) kezünket óvjuk gumikesztyűvel. Szóljunk a sérülthöz. Amennyiben nem válaszol, fújjunk a szemhéjára. Ha nem rebben meg, vizsgáljuk a szívműködést, légzést. Amennyiben kielégítők az életfunkciói tisztítsuk meg a légutat, vizsgáljuk meg a sérültet, törést, sérülést keresve. Ha nincs kizáró ok, fektessük stabil oldalfekvő helyzetbe. Ha kizáró okot észlelünk, a fej hátraszegésével biztosítjuk az átjárható légutat. Az ismeretlen vegyi anyaggal szennyezett sérültet, lélegeztetni tilos! A balest helyszínén tilos: Nyílt lángot használni. A kiszóródott anyagba belelépni ,belehajtani. A jármű gyújtását, fényeit bekapcsolni. A sérültet a veszélyzónán belül ellátni. A mentők értesítésénél, az általános szabályokon túl, közölni kell: A borostyánsárga táblán látható számsort, a vegyi szennyeződésre utaló gyanút, a szennyeződés kiterjedését, módját. (tartályszivárgás) A veszélyzónából eltávolított sérültek feltalálási helyét. 10. Egy motoros ön előtt haladva felbukik, bal lábszárának középső harmada duzzadt, deformált, fájdalmas. Valószínűsíthető lábszártörés (baleset mechanizmusa, sérült panaszai) 13

Közúti Elsősegély Polgárőrök részére Talált helyzetben rögzítjük a sérült testrészt (pokróccal, kabáttal körbetámasztjuk). Szorító lábbelit, és szorító ruházatot eltávolítjuk. Szállítását mentők végezzék. 11. Személygépkocsi utasát, a roncsba szorulva találja. Szeme nyitva, segítséget kér. Bal alkarján lévő roncsolt sebből bő, folyamatosan áramló vérzés látható. A vérző végtagot a szívnél magasabbra emeljük, ezzel csökkentjük a vérzés intenzitását. Szorító ruhadarabokat eltávolítjuk, vagy meglazítjuk. Vénás nyomókötést helyezünk fel, melynek menete a következő: a sebre steril gézlapot helyezünk, a gézlapra pólyatekercset, vagy keményre gyúrt gézgombócot nyomunk, körkörös és nyolcas kötéssel feszesen rögzítjük. Nyugtatjuk a sérültet, lehetőség szerint nem hagyjuk magára. A gépkocsiból nem emeljük ki, kivéve, ha veszély fenyeget. (pl. ég az autó, csöpög az üzemanyag) Műszaki mentést kérünk. 12. Autóroncsba beszorulva egy sérült ül. A fejtetőn erős vérzést észlel. Visszeres vérzés: Az eszméletnél lévő sérült fejére vénás nyomókötést helyezünk. Ne hagyjuk magára a sérültet, hanem nyugtassuk a mentők megérkezéséig. Eszméletlenség esetén: 1. Légútbiztosítás. 2. Vérzéscsillapítás. 13. Baleset helyszínére érkezik, ahol egy úttesten fekvő sérültet talál. Szemtanúk szerint, egy személygépkocsi ütötte el. Megszólítjuk. Amennyiben, nem válaszol ráfújunk a szemhéjára. Ha megrebben -eszméletnél van- kikérdezzük sérüléseiről. Ha nem rebben meg, -eszméletlen- általános ellátás: légút tisztítás, szívműködés és légzésvizsgálat. Amennyiben életfunkciói kielégítők, légútbiztosítás, esetleges törések, sérülések keresése. A baleset jellegéből következtetve valószínűsíthető a comb, vagy medencecsont törése, ezért az átjárható légutakat a fej hátraszegésével biztosítjuk. Gyakran kell ellenőrizni a száj-, garatüreget, és szükség esetén tisztítani. Légző mozgás hiányában, lélegeztessük a sérültet. (légúttisztítás után) 14. Motor gépkocsival ütközött. A földön fekvő motoros mindkét lábszára deformált, duzzadt, szemei nyitva, A sérülthöz szólunk, megnyugtatjuk, Valószínűsíthető a lábszár törése. A talált helyzetben rögzítjük a sérült testrészt. (pokrócokkal, kabáttal körbetámasztjuk) A szorító lábbelit, ruházatot eltávolítjuk, vagy meglazítjuk. 15. Egy autó fának ütközött.(összetört) Az ülésben ülő vezetőnél, légzést nem észlel. Rautek-féle műfogással kiemeljük a járműből, majd légúttisztítás után lélegeztetjük. 16. Sápadt személyt talál az úttest szélén ülve, az árokban összetört kerékpár. A sérült nem emlékszik a történtekre. Agyrázkódás: A sérültet le kell fektetni, fejét enyhén megemeleve és alátámasztva. Nyugtatjuk, nem engedjük el a helyszínről. Csak mentő szállíthatja. 17. Az ön előtt haladó kerékpáros felbukik. Homlokán szivárgó vérzést lát, vállát fájlalja, karját mozdítani nem tudja. Törés, ficam + hajszáleres vérzés: A sérült testrész mozdulatlanságát biztosítjuk, két háromszögletű kendővel, vagy Dessaultkötéssel. A sérült végtagról az órát ékszereket távolítsuk el. Ezt követően a hajszáleres vérzést lássuk el, steril fedőkötéssel.

14

Közúti Elsősegély Polgárőrök részére 18. Személygépkocsi fának ütközött. A jobb első ülésen ülő sérült légvételre fokozódó, mellkasi fájdalomra panaszkodik. Az eszméletnél lévő sérültet az autóban látjuk el, amennyiben nem fenyegeti külső veszély. (tűz és robbanásveszély) A balesetet szenvedett üléstámláját megdöntjük, (ahol a fájdalmai elviselhetőbbek) nyugodt, egyenletes légzésre szólítjuk fel, nyugtatjuk. Mentő szállíthatja. 19. Egy balesetben a gépkocsi vezetője megsérült, bal füléből vér szivárog. Kérdés, hogy a sérült az autóból kiesve az úttesten fekszik, vagy a járműben van? Megszólítjuk. Amennyiben, nem válaszol ráfújunk a szemhéjára. Ha megrebben -eszméletnél van- kikérdezzük sérüléseiről. (a hátán fekvő sérültet enyhén megemelt fejjel fektetjük, fülét sterilen fedjük) Ha nem rebben meg, -eszméletlen- általános ellátás: légút tisztítás, szívműködés és légzésvizsgálat. Amennyiben életfunkciói kielégítők, légútbiztosítás, esetleges törések, sérülések keresése. Ha nincsenek kizáró okok, stabil oldalfekvő helyzetbe fektetjük) Gyakran kell ellenőrizni a száj-, garatüreget, és szükség esetén tisztítani. Légző mozgás hiányában, lélegeztessük a sérültet. (légúttisztítás után) Ha a járműben ül, szólunk a sérülthöz. Amennyiben nem reagál, ráfújunk a szemhéjára (eszméletlenség vizsgálata). Ha megrezzen a szemhéja eszméleténél van, kikérdezzük sérüléseiről. Ha nem rezzen meg a szemhéja, eszméletlen. Ez esetben: légutat tisztítunk, légzését vizsgáljuk, szívműködését vizsgáljuk. Amennyiben kielégítők az eszméletlen életfunkciói és külső veszély nem fenyegeti, a gépjárműben is biztosíthatjuk az átjárható légutakat. (a fejet szegjük hátra) Ha úgy döntünk, hogy kiemeljük a járműből a sérültet, a biztonsági övet kapcsoljuk ki, vagy vágjuk el. Vizsgáljuk végig a balesetest, törést, sérülést keresve, illetve ellenőrizzük hogy lábai nincsenek-e beakadva a pedálok közé. Ha nincs kiemelést kizáró ok, elkezdhetjük a kiemelést. Lábait keresztbe rakjuk (így könnyebb lesz a kiemelés). Csípőjénél fogva oldalra fordítjuk. Két hóna alatt átnyúlva az ép karját megfogva (csukló felett, könyökhajlat alatt) kiemeljük a balesetest. A kiemelést követően, a szükséges beavatkozásokat elvégezzük: pl. stabil oldalfekvő helyzet. Amennyiben nincs légzése, vagy külső veszély fenyegeti, mindenképpen emeljük ki a gépkocsiból, s ezt követően végezzük el a szükséges beavatkozásokat. (lélegeztetés, stabil oldalfektetés) 20. Buszmegállóban várakozó hölgy összecsuklik. A jelen lévők padra akarják ültetni. Ájulás: Ellátása: a hanyatt fekvő sérült lábait megemeljük, alátámasztjuk. Ebben a helyzetben a beteg gyorsan magához tér. Amennyiben rövid időn belül nem tér magához, úgy kell ellátni, mint az eszméletlen sérültet. 21. Kerékpáros a lejtős úton járdaszegélynek ütközött. A fejét ütötte meg, homlokán diónyi duzzanat, a történtekre nem emlékszik. Agyrázkódás: A sérültet le kell fektetni, fejét enyhén megemelve és alátámasztva. Nyugtatjuk, nem engedjük el a helyszínről. Csak mentő szállíthatja. 22. Oszlopnak ütközött személygépkocsiban a kormányra borulva sérültet talál. Bal halántéka táján szivárgó vérzést észlel, szólításra nem válaszol. Ráfújunk a szemhéjára (eszméletlenség vizsgálata). Ha megrezzen a szemhéja eszméleténél van, kikérdezzük sérüléseiről. Ha nem rezzen meg a szemhéja, eszméletlen. Ez esetben: légutat tisztítunk, légzését vizsgáljuk, szívműködését vizsgáljuk. Amennyiben kielégítők az eszméletlen életfunkciói és külső veszély nem fenyegeti, a gépjárműben is biztosíthatjuk az átjárható légutakat. (a fejet szegjük hátra) Ha úgy döntünk, hogy kiemeljük a járműből a sérültet, a biztonsági övet kapcsoljuk ki, vagy vágjuk el. Vizsgáljuk végig a balesetest, törést, 15

Közúti Elsősegély Polgárőrök részére sérülést keresve, illetve ellenőrizzük hogy lábai nincsenek-e beakadva a pedálok közé. Ha nincs kiemelést kizáró ok, elkezdhetjük a kiemelést. Lábait keresztbe rakjuk (így könnyebb lesz a kiemelés). Csípőjénél fogva oldalra fordítjuk. Két hóna alatt átnyúlva az ép karját megfogva (csukló felett, könyökhajlat alatt) kiemeljük a balesetest. A kiemelést követően, a szükséges beavatkozásokat elvégezzük: pl. stabil oldalfekvő helyzet. Amennyiben nincs légzése, vagy külső veszély fenyegeti, mindenképpen emeljük ki a gépkocsiból, s ezt követően végezzük el a szükséges beavatkozásokat. (lélegeztetés, stabil oldalfektetés) 23. Az ön előtt haladó gépkocsi árokba boruk. A roncsból egy férfi és egy nő mászik ki. A férfinak szemmel látható sérülései nincsenek. A nő füléből vér folyik, kezein horzsolások láthatók. A hölggyel kezdjük az ellátást, de közben a leültetett férfit is figyeljük. A nőt lefektetjük, megemeljük a fejét és alátámasztjuk. (koponyaalapi törés, koponyaüregi vérzés gyanúja)A vérző fülre steril lapot helyezünk, tamponálni tilos. Ezután a horzsolásos sérüléseit is ellátjuk. 24. Baleset helyszínére érkezve két sérültet talál. Egy fiatalember szerint az egyik sérült nem lélegzik, a másik eszméletlen. Amennyiben a fiatalember segíteni tud, akkor ő az egyik, mi pedig a másik beteget látjuk el. Ha erre nem képes, akkor az ellátást az eszméletlen sérülttel kezdjük, (általános ellátás, majd stabil oldalfekvő helyzet) Ezt követően a nem lélegző sérült ellátása következik. (légúttisztítás után lélegeztetés) 25. Egy baleset helyszínén, három sérültet talál. A vezető a volánra borulva, a mellette ülő sérült nehézlégzésre panaszkodik mellkasa sérült, a harmadik a hátsó ülésen fekszik, bal combja erősen fájdalmas, duzzadt. A kormányra borult sérülttel kezdjük. Szólunk a sérülthöz. Amennyiben nem reagál, ráfújunk a szemhéjára (eszméletlenség vizsgálata). Ha megrezzen a szemhéja eszméleténél van, kikérdezzük sérüléseiről. Ha nem rezzen meg a szemhéja, eszméletlen. Ez esetben: légutat tisztítunk, légzését vizsgáljuk, szívműködését vizsgáljuk. Amennyiben kielégítők az eszméletlen életfunkciói és külső veszély nem fenyegeti, a gépjárműben is biztosíthatjuk az átjárható légutakat. (a fejet szegjük hátra) Ha úgy döntünk, hogy kiemeljük a járműből a sérültet, a biztonsági övet kapcsoljuk ki, vagy vágjuk el. Vizsgáljuk végig a balesetest, törést, sérülést keresve, illetve ellenőrizzük hogy lábai nincsenek-e beakadva a pedálok közé. Ha nincs kiemelést kizáró ok, elkezdhetjük a kiemelést. Lábait keresztbe rakjuk (így könnyebb lesz a kiemelés). Csípőjénél fogva oldalra fordítjuk. Két hóna alatt átnyúlva az ép karját megfogva (csukló felett, könyökhajlat alatt) kiemeljük a balesetest. A kiemelést követően, a szükséges beavatkozásokat elvégezzük: pl. stabil oldalfekvő helyzet. Amennyiben nincs légzése, vagy külső veszély fenyegeti, mindenképpen emeljük ki a gépkocsiból, s ezt követően végezzük el a szükséges beavatkozásokat. (lélegeztetés, stabil oldalfektetés) Ezt követően a nehézlégzéses sérült ellátása következik. Amennyiben külső veszély nem fenyegeti, az autóban hagyjuk, a támlát megdöntve. Végül a combsérültet látjuk el. Amennyiben külső veszély nem fenyegeti, a járműben hagyjuk, a sérült végtagot körbetámasztjuk. 26. Egy motoros elesett. Orrából és jobb füléből vér szivárog. Zavartan, összefüggéstelenül beszél. Bukósisak nem volt a fején. Koponyaalapi törés, agyrázkódás Lefektetjük a sérültet, és fejét enyhén megemelve alátámasztjuk. A fülére és orrára steril lapokat helyezünk. Tamponálni tilos! Nyugtatjuk. A mentők megérkezéséig. 27. Egy kerékpáros elesett. A kormány a hasát ütötte meg, ami feszül és fáj.

16

Közúti Elsősegély Polgárőrök részére A hátára fektetett sérült lábait térdhajlatnál felhúzzuk, megtámasztjuk. (ezzel ellazítjuk a hasizmokat, csökkentjük fájdalmát) Itatni tilos! Amennyiben sokkos állapotra utaló tüneteket észlelünk, (hasüregi vérzés) a lábát megemeljük és alátámasztjuk. ("sokkfektetés") 28. Egy motoros bukott. Alkarja duzzadt, a törött csontvég látszik. Nyílt törés: A lehető legkisebb mozgatással a sebet sterilen fedjük, majd a mozdulatlanságát biztosítjuk. (háromszögletű kendővel rögzítjük) 29. Balesetet követően egy gépkocsi kigyulladt. A vezető mindkét alkarja megégett. A fájdalomra panaszkodó sérült mindkét alkarján hólyagokat lát. Másodfokú égés: Azonnal megkezdjük a megégett testfelszín hűtését vízzel, ami legalább 15-20 percig tartson, ezt követően laza, száraz steril kötést helyezünk a felületre. A sérültet apró kortyokban alkoholmentes folyadékkal itatjuk. Mivel az égett testfelület meghaladja az 5%-ot, szakellátást igényel. 30. Kerékpárost gázolt egy gépkocsi. Hasát fájlalja, szomjúságról panaszkodik, önt kéri meg, hogy autóján hazavigye. A hátára fektetjük a sérültet lábát felhúzzuk és alátámasztjuk. Itatni tilos! (szomjúságát enyhíthetjük úgy, hogy benedvesített gézzel törölgetjük ajkait) Nyugtatjuk, nem engedjük elmenni. Amennyiben sokkos tüneteket tapasztalunk "sokkfektetést" alkalmazunk. Mentő szállíthatja! 31. Baleset látványától társa rosszul lesz, összeesik, földön fekve marad. Valószínűsíthető az ájulás Fektessük le! A hanyatt fekvő sérült lábait megemeljük, alátámasztjuk. Ebben a helyzetben a beteg gyorsan magához tér. Amennyiben rövid időn belül nem tér magához, úgy kell ellátni, mint az eszméletlen sérültet. 32. Motoros gépkocsival ütközött. A sérült a járdaszegélyre esett, háta fáj, bal lába zsibbad. Eszméletén lévő gerincsérült (fájdalomra panaszkodik) Talált helyzetben rögzítjük. (pokrócokkal, kabátokkal körbetámasztjuk) Mozgatása, szállítása szigorúan tilos! Nyugtatjuk a sérültet. Csak mentő szállíthatja! 33. Gyalogost gázoltak. A sérült kb. egy percig mozdulatlanul feküdt az úttesten, majd felült. Bal füléből vér szivárog. Koponyaalapi törés gyanúja: Lefektetjük a sérültet, és fejét enyhén megemelve alátámasztjuk. A fülére steril lapokat helyezünk. Tamponálni tilos! Nyugtatjuk. A mentők megérkezéséig.

17


1.sz.melléklet.

Balesetjelentő Lap -Mi történt (a kívánt rész bekarikázandó) ? 1. Baleset 2. Tömeges baleset (5-nél több sérült) 3. Tűzeset 4. Vegyi anyag 5. Robbanás Sérültek (hozzávetőleges) száma:…………….db. -Sérültek megoszlása súlyossági fokuk szerint (hozzávetőlegesen): 1. Életveszélyes:.........................................db. 2. Súlyos:…………………………………db. 3. Klinikai halál állapotában lévők:………db. 4. Könnyű:………………………………...db. 5. Halottak:………………………………..db. Műszaki vagy egyéb mentés igénye (a kívánt rész bekarikázandó): 1. személyi sérülés 2. roncseltávolítás 3. tűzoltás 4. útvonal felszabadítás 5. vegyi anyag eltávolítás 6. beszorult sérült kimentése 7. karhatalom igénye 8. magasból mentés 9. gázművek 10. vízművek 11. elektromos művek Ha a mentők a sérültet elszállítják a rendőrség kiérkezése előtt, akkor kitöltendő: 18

Közúti Elsősegély Polgárőrök részére Orvos/Mentőtiszt/Szakápoló/Ápoló (aláhúzandó) Neve:……………………………………………. Mentő gépkocsi rendszáma:…………………….. Hova szállították a sérültet:……………………… Előre láthatólag: 8 napon belüli/túli sérülés (bekarikázandó) Egyéb részletek: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

2.sz.melléklet.

Tömeges Baleset esetén követendő utasítások: 1. Járőrautóval biztonságos távolságban, a baleseti helyszínt védve megállni! 2. Kárhely Parancsnok (kijelölt polgárőr – legjártasabb elsősegélynyújtó) feladatát megkezdi: - kárhely felmérése - sérültek száma - súlyossági fokuk 3. Gépkocsivezető kocsiban marad, feladatát megkezdi: - jegyzetfüzet és íróeszköz előkészítése - telefonon vagy rádión értesíti a megfelelő mentőegységeket - jelenti a Kárhely Parancsnoktól kapott információkat a mentőegységeknek A jelentés a következőket tartalmazza: -Mi történt? -Hol történt (ha nem lehet pontosan tudni, akkor hozzávetőlegesen kell meghatározni, pl: a hídtól 2 Km-re..) -Sérültek (hozzávetőleges) száma -Sérültek eloszlása súlyossági fokuk szerint (szintén hozzávetőlegesen) -Műszaki-és egyéb mentés igénye (roncseltávolítás, tűzoltás, beszorult sérültek, vegyi anyag eltávolítása, robbanásveszély, újraélesztés stb…) 19


-Karhatalom igénye, forgalomterelés -A kárhelyet hogyan lehet vagy honnan célszerű megközelíteni 4. A jelentés után, ha a mentőegységek már úton vannak, addig a polgárőrök megkezdik a kimentést, elsősegély nyújtását és a helyszín biztosítását.

3.sz.melléklet

Kötelező rendőrséget értesíteni! -Közúti balesetben sérültek -Közterületen történt Exit (halál) esetén -Olyan személy, aki nem nyilatkozhat és nem egyezik bele a gyógyintézetbe történő szállításába -Exit, ha idegenkezűség gyanúja merül fel -Sérülés, ha idegenkezűség gyanúja merül fel és a seb 8 napon túl gyógyul -Exit idegen lakáson (nem a bejelentett lakcímen történt) -Exit, ha egyedülálló (pl: idős ember otthonában exitál és a szomszédok vették észre stb…) -Ha a beteg lakásába nem lehet bejutni -Ha a polgárőröket megtámadták -Ha a polgárőr szolgálati gépkocsit feltörték, ellopták vagy megrongálták, nekimentek és az elkövető elmenekült a helyszínről

20


-Ha a polgárőr gépkocsi karambolozott, személyi sérülés nem történt, de az „ellenfél” nem ismeri el a vétkességét, vagy nem tudnak megegyezni a felelősség kérdésében

4.sz.melléklet

Vérzések ellátása

1.

Sérült leültetése (nehogy elájuljon!).

2. Gyűrű, óra, karlánc stb…levétele. 3.

Vérző testrész megemelése (elsődleges vérzéscsillapítás).

4.

Nyomáspont kézzel történő nyomásával vérzéscsillapítás (másodlagos).

5. Fertőtlenítés! 6.

Nyomókötés vagy fedőkötés.

7. A sérült végtag felpolcolása, nyugalomba helyezése.

21


4.sz.melléklet

Reanimáció (újraélesztés) 1. Fennáll a veszélye a nyaki gerinc sérülésnek? (baleset mechanizmusa: frontális ütközés, magasból esett, erős ütés a fejre, motoros bukott stb…)

2. Fújjunk rá a szempillára! Ha nem rebben, akkor eszméletlen a sérült! 3. Szájba tekintés, ha szemmel látható akadály van, távolítsuk el! 4. Ha kizárható a nyaki gerinc sérülés lehetősége, akkor fej hátraszegezése, majd légzés-keringés vizsgálat 10 másodpercig!

22


5. Amennyiben nincs légzés-keringés, hangosan segítséget kérünk újraélesztéshez! 6. Két befújás és 15 mellkas-kompresszió váltakozva folyamatosan!

Írta és összeállította: Tóth Mirkó Szakmai Lektor: Nyelvi Lektor: Felhasznált irodalom: -Gőbl Gábor: Oxiológia -Dr. Nemessányi Zoltánné: Egészségtan -Dr. Andics László: Alapfokú és közúti elsősegély -Az elsősegély kézikönyve (Subrosa kiadó) -Internet -Saját jegyzeteim az Országos Mentőszolgálat éves továbbképzésének az anyagából

Támogatók: -OMSZ -BPSZ -OPSZ -Skorpió Bűnmegelőző Polgárőr Önkéntes Tűzoltó Egyesület -www.mirkofoto.com ( -esküvő, -portré, -kismama és babafotózás) 23

Közúti Elsősegély Polgárőrök részére -stb….

24

KÖZÚTI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS POLGÁRŐRÖK RÉSZÉRE

Recommend Documents