Köztes Európa vonzásában

„Köztes(Európa” vonzásában Ünnepi tanulmányok Font Márta tiszteletére

Szerkesztette: Bagi Dániel – Fedeles Tamás – Kiss Gergely

Pécs, 2012

ȱ ȱ ȱ ȱ

ȱ

ȱ

ȱ ȱ

ȱ

ȱ ȱ

TARTALOMȱ–ȱTABLEȱOFȱCONTENTSȱ

KÖSZÖNT^ȱ–ȱLAUDATIO ............................................................................................ 11ȱ TABULAȱGRATULATORIA ............................................................................................ 13ȱ TANULMÁNYOKȱ–ȱSTUDIESȱ ALMÁSIȱTIBOR:ȱAȱtárcaiȱkerületȱtizedperénekȱtanúvallomásaiȱ1332Ȭbæl...................... 17ȱ ÁRVAIȱTÜNDE:ȱAȱ„sohasemȱvolt”ȱszepesiȱprépost.ȱGaraiȱJánosȱveszprémiȱpüspökȱ pályafutása ............................................................................................................. 33ȱ BAGIȱDÁNIEL:ȱSclavoniaȱaȱMagyarȬlengyelȱkrónikában ............................................. 45ȱ BARABÁSȱGÁBOR:ȱEnochȱdomonkosȱszerzetesȱésȱCognoscensȱesztergomiȱ olvasókanonokȱbíróiȱmÿködéseȱazȱ1230Ȭasȱévekben.ȱAdalékokȱaȱpápaiȱkiküldöttȱ bíróságȱmagyarországiȱtörténetéhez........................................................................ 59ȱ BÓTORȱTÍMEA:ȱAdalékokȱazȱönállóȱoroszȱpravoszlávȱegyházȱmegteremtésénekȱ történetéhezȱ(13–15.ȱszázadȱközepe)........................................................................ 71ȱ C.ȱTÓTHȱNORBERT:ȱAȱkirályiȱpárȱCsehországbanȱ1522–1523 ...................................... 83ȱ CEVINS,ȱMARIEȬMADELEINEȱDE:ȱChristianisme,ȱroyautéȱetȱidentitéȱnationaleȱenȱHongrieȱ àȱlaȱfinȱduȱMoyenȱÂge............................................................................................. 97ȱ CSUKOVITSȱENIK^:ȱKeletȬEurópaȱországaiȱaȱközépkoriȱtérképeken.......................... 127ȱ E.ȱKOVÁCSȱPÉTER:ȱVénuszȱvonzásában.ȱZsigmondȱkirályȱésȱazȱitáliaiȱhölgyek ........ 137ȱ FALVAYȱDÁVID:ȱÁrpádȬháziȱSzt.ȱMargitȱésȱMargueriteȱPorete................................... 151ȱ FEDELESȱTAMÁS:ȱ„AdȱvisitandumqueȱsepulchrumȱsanctissimiȱregisȱLadislai”.ȱVáradȱ kegyhelyeȱaȱkésæȱközépkorban.............................................................................. 163ȱ GUSAROVA,ȱTATJANA:ȱII.ȱMiksaȱésȱaȱmagyarȱkorona ................................................. 183ȱ HERBERS,ȱKLAUS:ȱBlickeȱinȱdieȱZukunftȱimȱMittelalter............................................. 199ȱ

7ȱ

IOGNAȬPRAT,ȱDOMINIQUE:ȱLaȱ„substance”ȱdeȱl’Égliseȱ(XIIe–XVeȱsiècle) ...................... 215ȱ JANKOVITSȱLÁSZLÓ:ȱAȱköltæ,ȱaȱkirályȱésȱaȱcsillag....................................................... 233ȱ KERSKEN,ȱNORBERT:ȱGescheiterteȱpolitischeȱEheverbindungenȱimȱöstlichenȱ Europa ................................................................................................................. 245ȱ KISSȱGERGELY:ȱMutatisȱmutandis?ȱAȱmagyarȱfæpapokȱjogfelfogásánakȱváltozásaiȱaȱ12.ȱ századȱmásodikȱésȱaȱ13.ȱszázadȱelsæȱfelében .......................................................... 259ȱ KONDORȱMÁRTA:ȱFejedelmiȱfrigyek,ȱválasztásiȱígéretek:ȱLuxemburgiȱZsigmondȱelsæȱ koronái ................................................................................................................. 277ȱ KOSZTAȱLÁSZLÓ:ȱPécsȱvárosszerkezeteȱaȱ11.ȱszázadtólȱaȱ14.ȱszázadȱközepéig .......... 297ȱ KÖRMENDIȱTAMÁS:ȱAȱzágrábiȱpüspökségȱalapításiȱéve ............................................ 329ȱ MAJOROSSYȱJUDIT:ȱAȱtestȱésȱaȱlélekȱfürdæje.ȱAȱközépkoriȱpozsonyiȱfürdækræl .......... 343ȱ MÜHLE,ȱEDUARD:ȱZuȱdenȱAnfängenȱdesȱmittelalterlichenȱAdelsȱinȱPolen.ȱDasȱBeispielȱ desȱPiotrȱWÙostowic .............................................................................................. 357ȱ OLAJOSȱTERÉZ:ȱHomérosiȱreminiszcenciákȱaȱ7.ȱszázadiȱbizánciȱtörténetíró,ȱ TheophylaktosȱSimokattésȱmÿvében .................................................................... 375ȱ PÁLFFYȱMARGIT:ȱ„…ȱscilicetȱutȱnonȱnobisȱsedȱaliisȱsemperȱvivamus”.ȱKovacsóczyȱFarkasȱ Dialógusánakȱbemutatása..................................................................................... 383ȱ PETROVICSȱISTVÁN:ȱGurmanȱKristófȱhagyatékánakȱügye......................................... 399ȱ SASHALMIȱENDRE:ȱLegitimitásȱésȱidoneitásȱFeofánȱProkopovicsȱ„Dicsæítæȱszónoklatȱ PéterȱPetrovicsnak,ȱaȱlegnemesebbȱuralkodóȱcárevicsnekȱésȱnagyfejedelemnekȱ születésnapjaȱalkalmából”ȱ(1716)ȱcímÿȱmÿvében .................................................. 409ȱ SOMOGYIȱANDREA:ȱAȱmondákȱszerepeȱCosmasȱPragensisȱkrónikájában ................. 421ȱ SROKA,ȱSTANISRAWȱA.:ȱStanisÙawȱKostka,ȱII.ȱLajosȱudvarnoka ................................. 431ȱ SZEBERÉNYIȱGÁBOR:ȱNemesiȱközösségekȱaȱSzepességbenȱésȱTúrmezænȱaȱ13–14.ȱ században.ȱ(Szempontokȱaȱszepesiȱtízlándzsásokȱésȱaȱturopoljeiȱnemesekȱpárhuzamánakȱ kérdéséhez)............................................................................................................. 439ȱ

8ȱ

SZVÁKȱGYULA:ȱAȱmodernȱoroszȱtörténetírásȱbölcsæjénél.......................................... 451ȱ THOROCZKAYȱGÁBOR:ȱMegjegyzésekȱErdélyȱállamalapításȬkoriȱtörténetéhez.ȱ Keánȱkiléteȱésȱegyesȱkapcsolódóȱkérdések............................................................. 463ȱ VARGAȱBEÁTA:ȱGalícia,ȱazȱ„ukránȱPiemont”? ...................................................... 483ȱ VÁRADY,ȱZOLTÁN:ȱAȱSubtypeȱofȱRenaissanceȱCapitalisȱStoneȱInscriptions ............... 497ȱ VESZPRÉMYȱLÁSZLÓ:ȱAzȱaugsburgiȱcsataȱ(955)ȱhistoriográfiája:ȱaȱtörténetiȱkritikaȱ kezdetei ................................................................................................................ 517ȱ VÉGHȱFERENC:ȱ„CommunitasȱquinqueȱcastellorumȱBalatiensium”.ȱAȱBalatonȱmellékiȱ végházakȱközössége.............................................................................................. 531ȱ WEISZȱBOGLÁRKA:ȱAȱkamaraȱhasznaȱokánȱszedettȱcollecta ....................................... 547ȱ WITTMANN,ȱKATALIN:ȱHofzeremoniellȱanȱdreiȱfürstlichenȱHochzeitenȱinȱMitteleuropaȱ amȱEndeȱdesȱ15.ȱJahrhunderts............................................................................... 559ȱ WYROZUMSKIȱ,ȱJERZY:ȱDasȱBildungsvermächtnisȱderȱhl.ȱKöniginȱJadwiga............... 567ȱ ZSOLDOSȱATTILA:ȱAȱDrugetekȱésȱaȱ„hétȱvármegye” ................................................ 577ȱ FONTȱMÁRTAȱSZAKIRODALMIȱMUNKÁSSÁGA ............................................................ 587

ȱ ȱ

9ȱ

KOSZTAȱLÁSZLÓȱ Pécsȱvárosszerkezeteȱaȱ11.ȱszázadtólȱaȱ14.ȱszázadȱközepéigȱ UrbanȱStructureȱofȱPécsȱfromȱtheȱEleventhȱtoȱtheȱMidȬThirteenthȱCenturyȱȱ Pécsȱ wasȱ constitutedȱ byȱ severalȱ independentȱ “settlementȬnuclei”ȱ inȱ theȱ earlyȱArpadianȱAge,ȱ amongȱ whichȱ theȱ episcopalȱ centreȱ provedȱ toȱ beȱ theȱ mostȱ significantȱ one.ȱAtȱ theȱ turnȱ ofȱ theȱ twelfthȱandȱthirteenthȱcenturiesȱtheȱunificationȱofȱsettlementȬnucleiȱstarted.ȱTheseȱsettlementȬ nuclei,ȱ withȱ theȱ exceptionȱ ofȱ theȱ oneȱ locatedȱ alongȱ theȱ Tettyeȱ stream,ȱ spreadȱ towardsȱ theȱ episcopalȱ centre.ȱ Although,ȱ theȱ devastationȱ causedȱ byȱ theȱ Mongolȱ invasionȱ acceleratedȱ thisȱ process,ȱ withȱ theȱ erectionȱ ofȱ theȱ parishȱ churchȱ dedicatedȱ toȱ Stȱ Bartholomew,ȱ aȱ newȱ centreȱ emergedȱ inȱ theȱ cityȱ inȱ theȱ midȬthirteenthȱ century,ȱ thatȱ gaveȱ aȱ differentȱ directionȱ toȱ theȱ unificationȱ ofȱ theȱ settlementȬnuclei.ȱ Theȱ mainȱ squareȱ ofȱ theȱ cityȱ hadȱ emergedȱ byȱ theȱ lateȱ thirteenthȱcenturyȱinȱfrontȱofȱtheȱparishȱchurch,ȱasȱaȱconsequenceȱofȱwhichȱPécsȱhadȱtwoȱcentres.ȱ Toȱputȱitȱanotherȱway:ȱtheȱcentreȱofȱtheȱbishopricȱandȱthatȱofȱtheȱcityȱwereȱnotȱidentical.ȱ

ȱ ȱ Aȱ városȱ középkoriȱ topográfiájánakȱ vázlatosȱ összeállításaȱ isȱ igenȱ nagyȱ nehézségekbeȱütközikȱésȱcsakȱbizonytalanulȱlehetséges.ȱAȱrekonstrukciósȱkíȬ sérletȱbizonytalanságaȱelsæsorbanȱazȱerreȱvonatkozóȱírásosȱforrásokȱcsaknemȱ teljesȱ hiányábólȱ következik.ȱ Azȱ oklevelekbælȱ aligȱ kapunkȱ konkrétabbȱ támpontotȱaȱvárosszerkezetre,ȱkülönösenȱpedigȱannakȱÁrpádȬkoriȱváltozásaȬ ira.ȱAzȱaȱnéhányȱoklevél,ȱamelyȱaȱkérdéshezȱnémiȱinformációtȱadhatna,ȱelsæȬ sorbanȱaȱpüspökséggel,ȱannakȱközpontjával,ȱaȱpüspökiȱszékhelyenȱtalálhatóȱ épületekkel,ȱ fælegȱ pedigȱ aȱ püspökökkelȱ vagyȱ aȱ székeskáptalanȱ hiteleshelyiȱ tevékenységévelȱfoglalkozik.ȱNagyonȱkevésȱhasználhatóȱutalástȱadnakȱaȱváȬ rosszerkezetre.ȱȱ AzȱírásosȱforrásokȱszinteȱteljesȱhiányaȱmiattȱaȱközépkoriȱPécsȱtopográfiájáȬ nakȱ rekonstruáláshozȱ aȱ régészetiȱ feltárásokȱ leleteitȱ tudjukȱ elsæsorbanȱ figyeȬ lembeȱvenni.1ȱSzisztematikus,ȱhosszúȱidænȱkeresztülȱzajlóȱrégészetiȱfeltáróȱésȱ mÿemlékvédelmiȱmunkákȱaȱPüspökvárban,ȱtehátȱaȱszékesegyházȱközvetlenȱ környékénȱ folytak.2ȱ Alaposanȱ megvizsgáltákȱ aȱ hajdaniȱ várfalȱ ésȱ városfalȱ 1ȱKöszönömȱ Bodóȱ Balázs,ȱ Gáborȱ Olivér,ȱ Kárpátiȱ Gábor,ȱ Kikindaiȱ András,ȱ Nagyȱ Erzsébetȱ ésȱ SzendeȱKatalinȱrégészekȱsegítségét,ȱakikȱtanácsaikkal,ȱásatásaikrólȱvalóȱtájékoztatássalȱkomolyȱ szerepȱvállaltakȱjelenȱösszefoglalásȱlétrejöttében.ȱ 2ȱG.ȱSándorȱMária:ȱÚjabbȱadatokȱPécsȱközépkoriȱtopográfiájához.ȱIn:ȱKözépkoriȱrégészetünkȱúȬ jabbȱ eredményeiȱ ésȱ idæszerÿȱ feladatai.ȱ Szerk.ȱ Fodorȱ Istvánȱ –ȱ Selmecziȱ Lászlóȱ Budapestȱ 1985.ȱ 231–244.;ȱG.ȱSándorȱMária:ȱAȱpécsiȱpüspökvárȱésȱkáptalansorȱközépkoriȱtopográfiája.ȱIn:ȱRégéȬ szetȱ ésȱ várostörténetȱ tudományosȱ konferenciaȱ Pécs,ȱ 1989.ȱ márciusȱ 16–18.ȱ Szerk.ȱ Uherkovichȱ ÁkosȱPécsȱ1991.ȱ157–164.ȱ(aȱtovábbiakban:ȱG.ȱSándorȱ1991);ȱG.ȱSándorȱMária:ȱAȱpécsiȱPüspökvárȱ feltártȱ középkoriȱ egyháziȱ ésȱ világiȱ épületei.ȱ In:ȱAȱ Janusȱ Pannoniusȱ Múzeumȱ Évkönyveȱ 1992.ȱ 105–114.ȱ (aȱ továbbiakban:ȱ G.ȱ Sándorȱ 1992);ȱ G.ȱ Sándorȱ Mária:ȱ Aȱ pécsiȱ püspökvárȱ –ȱ településȬ

297ȱ

KOSZTAȱLászló

helyreállításaȱkapcsánȱaȱBarbakánȱkörnyékét,ȱaȱszékesegyházȱmögöttiȱterüleȬ tet,ȱaȱvárȱészaknyugatiȱsarkát.ȱAȱhétkaréjosȱkápolnaȱ(cellaȱseptichora)ȱkibontásaȱ ésȱazȱókeresztényȱkápolnákȱbemutatása,ȱsætȱmárȱkorábban,ȱaȱDómmúzeumȱ építéseȱ kapcsánȱ aȱ Püspökvárȱ keleti,ȱ délkeletiȱ feleȱ ésȱ aȱ közvetlenülȱ hozzáȱ tartozóȱ területȱ régészetiȱ hagyatékátȱ isȱ jólȱ ismerjük.ȱ Aȱ székesegyházȱ délnyugatiȱ homlokzataȱ elættiȱ térȱ viszontȱ mégȱ bizonyosanȱ tartogatȱ megȬ lepetéseket.ȱAȱterületrælȱaȱ19.ȱszázadtólȱkezdveȱaȱpécsiȱkanonokokȱmegfigyeȬ lései,ȱnéhányȱamatær,ȱkisebbȱterületreȱkorlátozódóȱrégészetiȱásatásȱadȱinforȬ mációt,3ȱill.ȱ2005Ȭbenȱegyȱtalajradarosȱfelmérésnekȱköszönhetæenȱaȱföldȱalattȱ futóȱfalmaradványokȱhelyétȱtudjukȱazonosítani.4ȱAȱszékesegyházȱkörüliȱterüȬ leten,ȱaȱ13.ȱszázadȱmásodikȱfelébenȱkialakultȱpüspökvárbanȱhajdanȱálltȱépüȬ letekȱ helyzetérælȱ azȱ utóbbiȱ évtizedekȱ régészeti,ȱ történetiȱ kutatásaiȱ eredȬ ményeinekȱ köszönhetæenȱ megbízhatóbbȱ ismeretekkelȱ rendelkezünk.ȱ Jelenȱ összefoglalásbanȱ nemȱ kívánomȱ ígyȱ aȱ püspökségiȱ központȱ topográfiaiȱ fejȬ lædésétȱ bemutatni,ȱ hanemȱ aȱ szorosanȱ vettȱ városiȱ területȱ ÁrpádȬkoriȱ váltoȬ zásaitȱszeretnémȱelsæsorbanȱáttekinteni.ȱ ȱAzȱ utóbbiȱ évtizedekbenȱ elsæsorbanȱ aȱ városbanȱ történæȱ építkezésekhez,ȱ ill.ȱközmÿfejlesztésiȱmunkákhozȱtartozóȱleletmentésekȱszolgáltattakȱaȱvárosȬ topográfiáhozȱ hasznosíthatóȱ újȱ adatokat.ȱ Szépenȱ szaporodtakȱ aȱ városȱ köȬ zépkoriȱ életétȱ isȱ érintæȱ leletek.ȱ Aȱ leletmentæ,ȱ rövid,ȱ egyȬkétȱ naposȱ ásatásokȱ azonbanȱegyȬegyȱépítkezéshezȱkapcsolódtak,ȱígyȱönmagukbanȱaligȱalkalmaȬ sakȱnagyobbȱösszefüggésekȱfelismerésére.ȱTöbbȱévtizedȱtávlatábólȱazonbanȱaȱ néhaȱ20–30ȱévȱkülönbséggelȱmegtörténtȱleletmentésekȱeredményeinekȱösszeȬ gyÿjtése,ȱ ill.ȱ összevetéseȱ tanulságosȱ megfigyeléseketȱ teszȱ lehetævé.ȱ Aȱ leletȬ mentésekȱ alapjánȱ kirajzolódóȱ képȱ azonbanȱ bizonyosȱ mértékÿȱ torzítástȱ isȱ történetiȱ ésȱ építészettörténetiȱ áttekintés.ȱ In:ȱ Aȱ pécsiȱ püspökvár.ȱ Szerk.ȱ Szijártóȱ Kálmánȱ –ȱ G.ȱ SándorȱMáriaȱPécs,ȱ1999.ȱ(aȱtovábbiakban:ȱG.ȱSándorȱ1999a)ȱ15–20.ȱ(aȱtovábbiakban:ȱG.ȱSándorȱ 1999b);ȱ G.ȱ Sándorȱ Mária:ȱAȱ pécsiȱ püspökvárȱ középkoriȱ épületeiȱ ésȱ épületmaradványai.ȱ In:ȱ G.ȱ Sándorȱ1999a.ȱ25–47.ȱ(aȱtovábbiakbanȱG.ȱSándorȱ1999b);ȱG.ȱSándorȱMáriaȱ–ȱGeræȱGyæzæ:ȱAȱȱpécsiȱ püspökvárȱészakiȱrészébenȱfolytȱrégészetiȱkutatásokȱlegfontosabbȱeredményei.ȱIn.ȱAȱközépkorȱ ésȱkoraȱújkorȱrégészeteȱMagyarországon.ȱI.ȱSzerk.ȱBenkæȱElekȱ–ȱKovácsȱGyörgyi.ȱBudapestȱ2010.ȱ (aȱtovábbiakban:ȱBenkæȱ–ȱKovácsȱ2010)ȱ545–559.ȱ 3ȱPéldáulȱ Szænyiȱ Ottó:ȱ Ásatásokȱ aȱ pécsiȱ székesegyházȱ környékénȱ 1922Ȭben.ȱ In:ȱ Azȱ Országosȱ MagyarȱRégészetiȱTársulatȱÉvkönyveȱ2.ȱ(1923–1926)ȱ172–1995.ȱ 4ȱMartonȱErzsébet:ȱAȱpécsiȱvilágörökségȱ–ȱújabbȱókeresztényȱsírkamrák.ȱBeszélgetésȱVisyȱZsoltȱ professzorralȱaȱlegújabbȱásatásiȱeredményekræl.ȱIn:ȱMÿemlékvédelemȱ2005.ȱ283–285.;ȱVisyȱZsolt:ȱ Újabbȱ adatokȱ aȱ pécsiȱ várȱ építéstörténetéhez.ȱ In:ȱ Aȱ Pécsȱ gazdaságaȱ ésȱ társadalmaȱ aȱ 18–19.ȱ századbanȱésȱaȱPécsȱévszázadaiȱcímÿ,ȱ2005.ȱéviȱkonferenciákȱválogatottȱelæadásai.ȱSzerk.ȱKaposiȱ Zoltánȱ –ȱ Pilkhofferȱ Mónika.ȱ Pécsȱ 2007.ȱ (Tanulmányokȱ Pécsȱ történetébælȱ 19.)ȱ 37–58.;ȱ Kikindaiȱ Andrásȱ–ȱFedelesȱTamás:ȱRómaiȱsírkamraȱvagyȱgótikusȱkápolna?ȱȱÉpítményȱaȱszékesegyházȱdélȬ nyugatiȱhomlokzataȱelætt.ȱPécsiȱSzemleȱ2006/Nyár.ȱ14–21.ȱ

298ȱ

Pécsȱvárosszerkezeteȱaȱ11.ȱszázadtólȱaȱ14.ȱszázadȱközepéig

magábanȱrejt.ȱAȱvárosȱelmúltȱévtizedekbenȱátalakulóȱrészeirælȱnyilvánvalóanȱ többȱ információȱ állȱ rendelkezésre,ȱ mintȱ azokrólȱ aȱ területekræl,ȱ amelyetȱ elkerültekȱaȱnagyobbȱátalakítások.ȱSzükségképpenȱezértȱazȱegyreȱbævülæȱréȬ gészetiȱeredménynekȱellenéreȱegyȱigenȱvázlatosȱésȱaȱkésæbbiekbenȱbizonyoȬ sanȱkiegészíthetæȱközépkoriȱvárosalaprajzȱállíthatóȱcsupánȱössze.ȱ Aȱkövetkezæȱprobléma,ȱamelyȱnehezítiȱazȱátfogóȱképȱmegrajzolását,ȱhogyȱ aȱ különbözæȱ idæbenȱ történtȱ leletmentésekȱ tárgyiȱ emlékeinekȱ feldolgozásaȱ aligȱ történtȱ meg.ȱ Publikálásukȱ isȱ csupánȱ néhányȱ sorosȱ beszámolókraȱ korȬ látozódik.ȱ Aȱ feltárt,ȱ vagyȱ csupánȱ megfigyeltȱ épületmaradványoknálȱ nemȱ egyszerȱ tömörenȱ annyiȱ szerepel,ȱ hogyȱ aȱ középkorbólȱ származik,ȱ vagyȱ azȱ adottȱ helyenȱ középkoriȱ kerámiaanyagȱ kerültȱ elæ.ȱ Azȱ ilyen,ȱ tehátȱ többȱ évȬ századraȱisȱérvényesȱutalásokȱalapjánȱviszontȱnemȱlehetȱpontosítaniȱaȱvárosȱ hajdaniȱ településszerkezetét.ȱ Ígyȱ csupánȱ aȱ középkorbanȱ lakottȱ területeketȱ tudjukȱ felrajzolni,ȱ deȱ Pécsȱ területiȱ fejlædésénekȱ alakulását,ȱ aȱ városfejlædésȱ középkoriȱ dinamikájátȱ ezekȱ alapjánȱ nemȱ lehetȱ rekonstruálni.ȱ Szerencséreȱ azonbanȱaȱleletmentésekȱrövidȱismertetéseiȱközöttȱakadnakȱolyanok,ȱamelyȬ ekbenȱ aȱ feltártȱ tárgyiȱ emlékekȱ pontosabbȱ datálásáraȱ isȱ kísérletetȱ tettek,ȱ ill.ȱ Kárpátiȱ Gáborȱ azȱ 1970Ȭesȱ évekȱ másodikȱ felébenȱ aȱ belvárosbanȱ zajlóȱ pinceȬ kutatáshozȱkapcsolódvaȱnagyszámbanȱfeltártȱhajdanȱeltömedékeltȱközépkoriȱ kútȱközülȱnéhánynakȱazȱanyagátȱfeldolgozta.5ȱAzȱ1970Ȭesȱévekȱvégéigȱtörténtȱ középkorraȱ vonatkozóȱ ásatásokȱ eredményeitȱ aȱ városȱ megbízásábólȱ G.ȱ SándorȱMáriaȱésȱGeræȱGyæzæȱösszegyÿjtötteȱésȱegyȱösszefoglalóȱtanulmányȬ banȱaȱrómaiȱkortȱáttekintæȱFülepȱFerencȱértékelte.6ȱ AzȱÁrpádȬkoriȱésȱaȱ14.ȱszázadiȱPécsȱtelepülésszerkezeténekȱösszeállításáȬ nálȱaȱvárosȱközépkoriȱegyháziȱintézményeinek,ȱkülönösenȱaȱplébániák,ȱill.ȱaȱ koldulórendiȱkolostorokȱelhelyezkedése,ȱlétrejöttükȱidejeȱadȱfontosȱinformáȬ ciókat.ȱTermészetesenȱaȱkésæȱközépkoriȱadatokȱisȱ–ȱóvatosanȱfelhasználvaȱ–ȱ lehetæségetȱadnakȱaȱkorábbiȱállapotokȱrekonstruálására.7ȱ ȱKárpátiȱGábor:ȱKözépkoriȱkutakȱPécsettȱI.ȱIn:ȱAȱJanusȱPannoniusȱMúzeumȱÉvkönyveȱ1978.ȱ165– 192.ȱ(aȱtovábbiakban:ȱKárpátiȱ1978);ȱKárpátiȱGábor:ȱKözépkoriȱkutakȱPécsettȱII.ȱIn:ȱAȱJanusȱPannoȬ niusȱMúzeumȱÉvkönyveȱ1983.ȱ(aȱtovábbiakban:ȱKárpátiȱ1983)ȱ99–115.ȱ 6ȱG.ȱSándorȱMáriaȱ–ȱGeræȱGyæzæ:ȱPécsȱvárosȱrégészetiȱtopográfiájaȱII.ȱKözépkorȱ–ȱtörökkor.ȱBudaȬ pestȱ 1981.ȱ (aȱ továbbiakban:ȱ G.ȱ Sándorȱ –ȱ Geræȱ 1981)ȱ (kézirat);ȱ Fülepȱ Ferenc:ȱ Összefoglalóȱ tanulȬ mányȱPécsȱrómaiȱkori,ȱközépkoriȱésȱtörökkoriȱvárosfejlædéséræl.ȱ(PécsiȱtopográfiaȱIII.)ȱBudapestȱ 1981.ȱ (kézirat)ȱ (aȱ továbbiakban:ȱ Fülepȱ 1981).ȱAȱ kéziratosȱ munkaȱ mindháromȱ köteteȱ aȱ Megyeiȱ KönyvtárȱgyÿjteményébenȱPécsettȱmegtalálható.ȱ 7ȱJelenȱdolgozatȱPécsȱvárosȱközépkoriȱtörténetétȱbemutatniȱszándékozóȱmonográfiaȱegyȱfejezeȬ tekéntȱkészült.ȱÍgyȱaȱhajdaniȱvárosȱalaprajzávalȱösszefüggæȱkérdésköröket,ȱpéldáulȱazȱÁrpádȬ koriȱPécsȱtemplomainakȱtörténetét,ȱaȱvárosȱvízellátását,ȱaȱvárosfalȱépítéstörténetét,ȱaȱhospesekȱ betelepülésénekȱ idæpontjait,ȱ aȱ városiȱ önkormányzatȱ kialakulásánakȱ stb.ȱ kezdeteitȱ ittȱ csupánȱ minimálisȱterjedelembenȱérintem.ȱ 5

299ȱ

KOSZTAȱLászló

Aȱ városȱ középkoriȱ településszerkezetétȱ márȱ többenȱ próbáltákȱ másȬmásȱ nézæpontbólȱmegközelítveȱrekonstruálni.ȱGosztonyiȱGyulaȱépítészettörténetiȱ tanulmányaibanȱ rendszeresenȱ érintetteȱ aȱ középkoriȱ városȱ helyrajzát,ȱ bárȱ munkáiȱ elsæsorbanȱ aȱ székesegyházȱ környékéreȱ koncentráltak.8ȱ Aȱ földrajziȱ környezetȱadtaȱlehetæségekȱfelælȱközelítetteȱ megȱaȱvárosszerkezetȱfejlædésétȱ Szabóȱ Pálȱ Zoltán.9ȱ Vörösȱ Mártonȱ levéltárigazgatóȱ Aȱ Széchenyiȱ térȱ regényeȱ címÿ10ȱmunkájábanȱaȱfætérȱtörténeténȱtúlȱaȱvárosȱegészénekȱtérbeliȱfejlædéséreȱ tettȱészrevételeket.ȱFülepȱFerencȱaȱrégészetiȱkutatásȱeredményeinekȱtelepülésȬ történetiȱ tanulságaitȱ kívántaȱ összegezni.11ȱ Azȱ utóbbiȱ munkávalȱ szinteȱ egyidæbenȱaȱhelytörténetírásȱfelælȱközelítveȱBezerédyȱGyæzæȱkészítettȱegyȱátȬ fogó,ȱaȱközépkortȱisȱáttekintæȱtanulmánytȱPécsȱvárosszerkezeténekȱalakulásáȬ ról.12ȱPécsȱrégiȱtemetæinekȱbemutatásánálȱMadasȱJózsefȱsemȱkerülhetteȱmegȱaȱ problémátȱ ésȱ aȱ vizsgáltȱ temetækȱ kapcsánȱ kitértȱ arraȱ is,ȱ hogyȱ milyenȱ teleȬ pülésrészekȱtartozhattakȱaȱkülönbözæȱtemetkezésiȱhelyekhez.13ȱAzȱutóbbiȱkétȱ évtizedbenȱpedigȱaȱvárosȱközépkoriȱtörténetétȱvizsgálóȱrégészek,ȱG.ȱSándorȱ Máriaȱ ésȱ Kárpátiȱ Gáborȱ érintettékȱ Pécsȱ középkoriȱ városképét.14ȱ Legújabbanȱ FedelesȱTamásȱtekintetteȱátȱaȱvárosȱközépkoriȱarculatánakȱalakulásátȱaȱ14–16.ȱ századraȱsúlypontozva.15ȱ ȱGosztonyiȱ Gyula:ȱ Aȱ pécsiȱ Szentȱ Péterȱ székesegyházȱ eredete.ȱ Pécsȱ 1939.ȱ (aȱ továbbiakban:ȱ Gosztyonyiȱ1939)ȱ171–190.ȱ 9ȱSzabóȱ Pálȱ Zoltán:ȱ Aȱ földrajziȱ helyzetȱ Pécsȱ fejlædésében.ȱ In:ȱ Pannóniaȱ 1940.ȱ (aȱ továbbiakban:ȱ Szabóȱ1940)ȱ392–403.ȱ 10ȱVörösȱMárton:ȱAȱSzéchenyiȱtérȱregénye.ȱPécsȱ1963.ȱ(aȱtovábbiakban:ȱVörösȱ1963)ȱ 11ȱFülepȱ1981.ȱ 12ȱBezerédyȱGyæzæ:ȱAȱvárosképȱésȱvárosszerkezetȱalakulásaȱPécsett.ȱIn:ȱBaranyaiȱHelytörténetírásȱ 1982.ȱPécsȱ1983.ȱ(aȱtovábbiakban:ȱBezerédyȱ1983)ȱ265–293.ȱ 13ȱMadasȱJózsef:ȱPécsȱrégiȱtemetkezésiȱhelyei.ȱIn:ȱAȱJanusȱPannoniusȱMúzeumȱÉvkönyveȱ1987.ȱ(aȱ továbbiakban:ȱMadasȱ1987)ȱ61–82.ȱ 14ȱKárpátiȱ Gábor:ȱ Pécsȱ Szentȱ Istvánȱ korában.ȱ In:ȱ Baranyaiȱ Mÿvelædésȱ 1988.ȱ (aȱ továbbiakban:ȱ Kárpátiȱ1988)ȱ81–86.;ȱKárpátiȱGábor:ȱSzerzetesrendekȱmegtelepüléseȱaȱközépkoriȱPécsen.ȱIn:ȱRégéȬ szetȱésȱvárostörténetȱtudományosȱkonferencia.ȱPécs,ȱ1989.ȱmárciusȱ16–18.ȱIn:ȱDunántúliȱDolgoȬ zatok.ȱTörténettudományiȱsorozat.ȱSzerk.ȱUherkovichȱÁkos.ȱPécsȱ1991.ȱ165–176.;ȱKárpátiȱGáborȱ–ȱ SzekérȱGyörgy:ȱAȱpécsiȱferencesȱésȱdomonkosȱkolostorokȱkutatása.ȱIn:ȱKoldulórendiȱépítészetȱaȱ középkoriȱMagyarországon.ȱSzerk.ȱHarisȱAndrea.ȱBudapestȱ1994.ȱ235–252.;ȱG.ȱSándorȱ1992.;ȱG.ȱ Sándorȱ 1999b.;ȱ G.ȱ Sándorȱ 1999c.;ȱ Sándor,ȱ Mária:ȱ Dieȱ Entwicklungȱ derȱ mittelalterlichenȱ StadtȬ strukturȱ inȱ Pécs.ȱ In:ȱ Mittelalterlicheȱ Häuserȱ undȱ Straßenȱ inȱ Mitteleuropa.ȱ Hrsg.ȱ Mártaȱ Fontȱ Mártaȱ–ȱMáriaȱSándor.ȱBudapestȱ2000.ȱ203–212.ȱ 15ȱFedelesȱTamás:ȱPécsȱaȱközépkorban.ȱIn:ȱAȱPécsiȱEgyházmegyeȱtörténeteȱI.ȱAȱközépkorȱévszáȬ zadaiȱ(1009–1543).ȱSzerk.ȱFedelesȱTamásȱ–ȱSarbakȱGáborȱ–ȱSümegiȱJózsef.ȱPécsȱ2009.ȱ(aȱtovábbiȬ akban:ȱFedelesȱ–ȱSarbakȱ–ȱSümegiȱ2009)ȱ180–189.;ȱFedelesȱTamás:ȱVárosȱaȱMecsekȱlábánál.ȱPécsȱ középkoriȱ városszerkezeteȱ ésȱ térhasználata.ȱ In:ȱ Urbsȱ IV.ȱ (2009)ȱ 99–121.;ȱ Fedelesȱ Tamás:ȱ „Eztánȱ Pécsȱ tÿnikȱ szemünkbe”.ȱ Aȱ városȱ középkoriȱ históriájaȱ (1009–1526).ȱ Pécs,ȱ 2011.ȱ 39–69.ȱ (aȱ továbbiakban:ȱFedelesȱ2011)ȱ 8

300ȱ


Aȱvárostörténetiȱkutatásȱrégótaȱhangoztatja,ȱhogyȱaȱvárosȱ(aȱmaiȱbelváros)ȱ aȱ középkorȱ folyamánȱ többȱ településmagȱ összeolvadásábólȱ alakultȱ ki.ȱ Azȱ 1980Ȭasȱévekȱvégéigȱaȱvárosszerkezetetȱvizsgálóȱkutatókȱaztȱhangsúlyozták,ȱ hogyȱaȱvárosȱazȱÁrpádȬkorban,ȱésȱmégȱkésæbbȱis,ȱdöntæenȱkétȱjólȱelkülönítȬ hetæȱrészreȱosztható.ȱAzȱegyikȱtelepülésmagotȱaȱszékesegyházȱésȱkörnyéke,ȱ tehátȱaȱpüspökségȱszékhelyeȱalkotta.ȱIttȱhelyezkedettȱelȱazȱegyháziȬföldesúriȱ központ,ȱittȱéltȱaȱpüspökȱésȱaȱszékesegyházhozȱtartozóȱpapságȱ valamintȱazȱ æketȱközvetlenülȱellátóȱszolgálónépek.ȱAȱvárosȱmásikȱrészét,ȱaȱmaiȱbelvárosȱ keleti,ȱészakkeletiȱterületéreȱhelyezték,ȱholȱaȱmaiȱMáriaȱutcát,16ȱholȱpedigȱaȱKiȬ rályȱ utcátȱ tekintették17ȱ aȱ koraiȱ betelepülésȱ déliȱ határának.ȱ Eztȱ aȱ településtȱ gondoltákȱaȱpolgárvárosnak,ȱaȱkoraiȱPécsȱiparosȱnegyedének.ȱAȱkézmÿiparȱ feltételezettȱjelenlétébælȱ következælegȱ úgyȱ gondolták,ȱ hogyȱ aȱ „polgárváros”ȱ egészenȱaȱkésæbbȱMalomszegnekȱnevezettȱvárosrészig,ȱaȱTettyeȱpatakigȱkiterȬ jedt,ȱamelyȱbiztosítottaȱaȱmÿhelyekȱszámáraȱaȱvizet,ȱmajdȱkésæbbȱaȱmalmokȱ mozgatásáhozȱszükségesȱenergiát.ȱSætȱSzabóȱPálȱZoltánȱszerintȱaȱTettyeȱpatakȱ mellettȱlévæȱtelepülésmagȱvoltȱaȱlegrégebbenȱbetelepültȱrészeȱennekȱaȱvárosȬ résznek.ȱJóvalȱaȱhonfoglalásȱelættȱlétrejött.18ȱAȱkeletiȱtelepülésrészȱkoraiságáȬ nakȱegyikȱbizonyítékátȱláttákȱazȱ1920ȬasȱévekbenȱazȱÁgostonȱtérȱésȱaȱLosoncȱ utcaȱ találkozásánálȱ megtaláltȱ 10.ȱ századra,ȱ vagyȱ aȱ 11.ȱ századȱ elejéreȱ keltezȬ hetæȱ vasȱ sisakban.19ȱ Gosztonyiȱ Gyula,ȱ Szabóȱ Pálȱ Zoltán,ȱ Vörösȱ Mártonȱ ésȱ BezerédyȱGyæzæȱelsæsorbanȱaȱmaiȱBelvárosȱészakiȱsávjábaȱhelyeztékȱelȱaȱváȬ rosȱÁrpádȬkoriȱlakosságát.ȱAȱkiemeltȱkutatókȱközülȱBezerédyȱazonbanȱmárȱ felfigyeltȱegyȱkomolyȱellentmondásra.ȱAȱbelvárosȱészakkeletiȱfelébeȱhelyezettȱ koraiȱ „polgárvárosȬiparosȱ város”ȱ területérælȱ aligȱ kerületekȱ elæȱ középkoriȱ régészetiȱleletek.20ȱ Azȱ utóbbiȱ évtizedekbenȱ aȱ múzeumȱ régészeihez,ȱ elsæsorbanȱ Kárpátiȱ GáȬ borȱ nevéhezȱ kapcsolódóȱ régészetiȱ leletmentésekȱ teljesȱ mértékbenȱ cáfoljákȱ aȱ feltételezettȱduálisȱ(egyháziȱvárosȬpolgárváros)ȱtelepülésszerkezetet,ȱamelyetȱ egyébkéntȱaȱvárosȱközépkoriȱegyháziȱintézményeinekȱelhelyezkedéseȱisȱeleveȱ kétségesséȱtesz.ȱAȱ10–14.ȱszázadȱközéȱhelyezhetæȱrégészetiȱleletekȱésȱaȱvárosȱ ÁrpádȬkoriȱ egyháziȱ intézményeinekȱ elhelyezkedése,ȱ különösenȱ azȱ 1332ȱ ésȱ 1337ȱ közöttȱ keletkezettȱ pápaiȱ tizedjegyzékbenȱ említettȱ plébániákȱ egyȱ több,ȱ önállóȱtelepülésmagbólȱállóȱvárosszerkezetetȱbizonyítanak.ȱ ȱVörösȱ1963.ȱ16–17.ȱȱ ȱBezerédyȱ1983.ȱ266–291.ȱ 18ȱSzabóȱ1940.ȱ399–401.ȱ 19ȱKissȱAttila:ȱBaranyaȱmegyeȱX–XI.ȱszázadiȱsírleletei.ȱBudapest,ȱ1983.ȱ(aȱtovábbiakban:ȱKissȱ1983)ȱ 253–255.;ȱ Kárpátiȱ 1988.ȱ 81–83.;ȱ Nagyȱ Erzsébet:ȱ Aȱ pécsiȱ sisak.ȱ Pécsiȱ Szemleȱ 2000/tavaszȱ 2–3.ȱ (aȱ továbbiakban:ȱNagyȱ2000)ȱ 20ȱBezerédyȱ1983.ȱ291.ȱ 16 17

301ȱ

KOSZTAȱLászló

Pécsȱ koraȱ ÁrpádȬkoriȱ topográfiájánakȱ bemutatásánálȱ nemȱ lehetȱ megkeȬ rülni,ȱsætȱazzalȱkellȱkezdeni,ȱhogyȱaȱközépkoriȱtelepülésszerkezetȱmilyenȱkapȬ csolatbanȱállȱaȱrómaiȱSopianaeȱalaprajzával.ȱAzȱókoriȱvárosȱfeltételezettȱközȬ pontja,ȱfórumaȱaȱNagypostaȱépületénekȱkörnyékénȱállt.ȱAȱhajdaniȱrómaiȱpolȬ gárvárosȱnagyȱrészeȱaȱközépkoriȱvárosfaltólȱdélreȱhelyezkedettȱel.ȱAȱközépȬ koriȱésȱaȱrómaiȱvárosȱterületeȱtehátȱnemȱfedteȱpontosanȱegymást.ȱAȱközépȬ koriȱ városȱ déli,ȱ délkeletiȱ részeȱ azonbanȱ érintkezettȱ aȱ rómaiȱ várossal.ȱ Pécsȱ koraȱÁrpádȬkoriȱjelentæségétȱazȱadja,ȱhogyȱ1009Ȭbenȱpüspökiȱszékhelyȱlettȱaȱ város.ȱAȱpüspökségȱkialakulóȱcentrumaȱígyȱegybenȱaȱtelepülésȱközpontjaȱisȱ lett.ȱEzȱpedigȱazȱókoriȱvárosȱtopográfiájáhozȱképestȱsúlyponteltolódástȱjelenȬ tett.ȱAzȱezredfordulónȱSopianaeȱhajdaniȱnagyȱkiterjedésÿȱtemetæjénekȱészakȬ nyugatiȱsarkában,ȱazȱegykoriȱésȱmégȱromosanȱállóȱókeresztényȱkápolnákȱheȬ lyénȱ építettékȱ felȱ aȱ székesegyházatȱ ésȱ aȱ hozzáȱ tartozóȱ épületeket,ȱ köztükȱ aȱ püspökȱ ésȱ papjainakȱ monostorát.ȱ Aȱ településȱ súlypontjánakȱ áthelyezædéseȱ azonbanȱmárȱaȱpüspökségȱlétrejötteȱelættȱjóȱnéhányȱévszázaddalȱmegfigyelȬ hetæ.ȱAȱ rómaiakȱ kivonulásaȱ utánȱ aȱ népvándorlásȱ idejeȱ alattȱ azȱ ókeresztényȱ kápolnákatȱ lakásnakȱ használták,21ȱ ígyȱ aȱ területȱ rövidebbȱ megszakításokkalȱ csaknemȱfolyamatosanȱlakottȱlehetett,ȱmígȱezȱnemȱmondhatóȱelȱazȱókoriȱpolȬ gárvárosról.ȱAzȱókeresztényȱtemetæȱterületénȱfellelhetæȱkeresztényȱemlékekȱaȱ püspökségȱalapításával,ȱcentrumánakȱkialakításávalȱmegeræsítették,ȱnyomaȬ tékosítottákȱaȱtelepülésȱközpontjánakȱmárȱkorábbanȱmegtörténtȱáttevædését.ȱ ȱ Településmagȱaȱszékesegyháztólȱkeletre,ȱkáptalaniȱvárosrészȱ AzȱegyikȱlegkorábbiȱtelepülésmagȱközvetlenülȱaȱpüspökségȱközpontjaȱmelȬ lett,ȱ attólȱ keletreȱ jöttȱ létre.ȱ Úgyȱ tÿnik,ȱ hogyȱ márȱ aȱ 10.ȱ századȱ végénȱ megtelepedettȱ aȱ területenȱ aȱ magyarság.ȱ Aȱ DélȬDunántúlon,ȱ leszámítvaȱ aȱ Dunaȱmenténȱfekvæȱstratégiailagȱfontosȱutat,ȱcsakȱ970ȱkörülȱvagyȱaztȱköveȬ tæenȱtelepedettȱmegȱaȱmagyarság.22ȱKézenfekvænekȱtÿnik,ȱhogyȱekkorȱaȱvárosȱ népvándorlásȱkorábanȱlakottȱterületeitȱisȱbirtokbaȱvették.ȱAȱszékesegyháztólȱ keletreȱ néhányȱ koraiȱ leletȱ bizonyítjaȱ aȱ magyarságȱ megjelenését.ȱ 1940Ȭbenȱ aȱ hétkaréjosȱ kápolnátólȱ keletre,ȱ azȱ obeliszkȱ mögöttȱ kétȱ rómaiȱ sírkamrátȱ találtak,ȱamelyeketȱaȱ10.ȱszázadȱfolyamánȱfeltörhettekȱígyȱkerülhetettȱazȱegyȬ ikȱfolyosójáraȱegyȱ10.ȱszázadiȱhalántékkarika.23ȱNemȱmesszeȱinnen,ȱaȱCsontȬ ȱGáborȱOlivér:ȱÉvezredesȱszentȱhelyekȱPécsettȱI.ȱSzentȱIstvánȱtér.ȱIn:ȱPécsiȱSzemleȱ1998/^sz–télȱ 4–10.;ȱGáborȱOlivér:ȱPécsȱrégészetiȱkronológiájaȱaȱneolitikumtólȱaȱhonfoglalásig..ȱIn:ȱPécsiȱSzemleȱ 1999/Télȱ2–11.ȱ 22ȱKissȱ1983.ȱ275–276.;ȱKosztaȱLászló:ȱAȱpüspökségȱalapítása.ȱIn:ȱFedelesȱ–ȱSarbakȱ–ȱSümegiȱ2009.ȱ13– 42.,ȱitt:ȱ14ȱȱ 23ȱTörökȱGyula:ȱRómaiȱkoriȱsírkamrákȱPécsȱFelsæȬSétatér.ȱArchaeológiaiȱÉrtesítæȱ1942.ȱ207–211.ȱ 21

302ȱ


váryȬszoborȱkörnyékénȱháromȱsírtȱtaláltakȱaȱ10–11.ȱszázadraȱkeltezhetæȱ„S”Ȭ végÿȱ bronzȱ hajkarikákkal,ȱ ill.ȱ egyȱ rosszȱ minæségÿȱ ezüstbælȱ készültȱ lunulaȱ kerültȱ elæȱitt.24ȱAȱ Káptalanȱ utcaȱ ésȱ aȱJanusȱ Pannoniusȱ utcaȱ találkozásánál,ȱ aȱ Rózsakertȱ nyugatiȱ oldalánálȱ koraiȱ épületekreȱ utalóȱ nyomokatȱ isȱ megfigyelȬ tek,ȱkét,ȱazȱÁrpádȬkorȱelejéreȱdatálhatóȱveremházȱmaradványaitȱtártákȱfel.25ȱȱ Azȱ elmúltȱ évtizedȱ közepénȱ aȱ septichoraȱ bemutatásaȱ érdekébenȱ végzett,ȱ VisyȱZsoltȱvezetteȱrégészetiȱfeltárásȱeredményeiȱnyomán,ȱúgyȱtÿnik,ȱhogyȱazȱ ókeresztényȱ idækbenȱ befejezetlenülȱ maradtȱ kápolnátȱ aȱ koraȱ ÁrpádȬkorbanȱ felújították,ȱ templomkéntȱ használvaȱ temetætȱ alakítottakȱ kiȱ körülötte.26ȱ Aȱ templomotȱészakiȱésȱkeletiȱiránybólȱveszikȱközreȱkorabeliȱsírok,ȱmígȱtæleȱdélȬ reȱveremházakȱálltak.ȱBuzásȱGergelyȱelképzeléseȱszerintȱaȱseptichoraȱlehetettȱ azȱ 1009Ȭbenȱ alapítottȱ püspökségȱ elsæȱ székesegyháza,ȱ amelyȱ Péterȱ királyȱ táȬ mogatásávalȱ megépítettȱ újȱ székesegyházȱ elkészülteȱ utánȱ templomkéntȱ mÿȬ ködöttȱtovább,ȱegészenȱaȱtatárjárásig.27ȱAȱtelepülésmagȱ13.ȱszázadiȱlétezésétȱaȱ tatárjárásȱ idejénȱ egyȱ marhacsontbanȱ elrejtettȱ pénzleletȱ bizonyítja,28ȱ ill.ȱ aȱ teȬ rületenȱtaláltȱnagyȱmennyiségÿ,ȱazȱegészȱközépkorȱidæszakátȱlefedæȱkerámiaȬ törmelék.29ȱEbbenȱaȱkoraiȱtelepülésrészbenȱvélhetælegȱaȱpüspökségiȱközpontȬ otȱkiszolgálóȱnépességȱlakottȱésȱaȱmegfigyeltȱveremházakȱ„falusias”ȱkörnyeȬ zetetȱmutatnak.ȱAȱvárosrészȱaȱpüspökségiȱközpontȱkeletiȱszélétælȱkiindulvaȱ–ȱ aȱrégészetiȱleletekȱtanúságaȱszerintȱ–ȱdéli,ȱdélnyugatiȱiránybanȱbævültȱaȱ11– 12.ȱszázadȱfolyamán,ȱésȱviszonylagȱnagyȱkiterjedésÿ,ȱdeȱlazánȱbeépítettȱleheȬ tett.ȱ Eztȱ bizonyítjákȱ azȱ Apácaȱ utcábanȱ találtȱ koraȱ ÁrpádȬkoriȱ veremházak,ȱ cserepekȱésȱegyȱsütæharangȱtöredékei.30ȱVeremházakatȱaȱVörösmartyȱutcábanȱ isȱ megfigyeltek.31ȱ Aȱ voltȱ Pincegazdaságȱ telkén,ȱ aȱ Janusȱ Pannoniusȱ ésȱ azȱ ApácaȱutcákȱközrefogtaȱterületenȱszinténȱÁrpádȬkoriȱleletanyagȱkerültȱelæ.32ȱ AzȱApáca,ȱaȱJanusȱPannoniusȱésȱaȱKáptalanȱutcákȱkeletȱfeléȱszéttartóȱirányaȱ jelziȱ aȱ városrészȱ terjeszkedését.ȱ Ennekȱ köszönhetæenȱ aȱ maiȱ Jókaiȱ térrelȱ ésȱ attólȱdélreȱelhelyezkedæȱ–ȱkésæbbȱbemutatandóȱ–ȱtelepülésmaggalȱnættȱlazánȱ ȱKissȱ1983.ȱ256–259.ȱ ȱG.ȱSándorȱ–ȱGeræȱ1981.ȱII.ȱ37–38.ȱȱ(277–280.)ȱ 26ȱAȱ templomȱ újbóliȱ használatátȱ meszesȱ vakolattöredékekkelȱ ésȱ azȱ épületȱ korabeliȱ padlójánȱ találhatóȱszínesȱfalképekreȱutalóȱtöredékekkelȱigazolják.ȱOltáralapozástȱnemȱtudtakȱmegfigyelniȱ aȱrégészek.ȱ 27ȱBuzásȱGergely:ȱAzȱegyházmegyeȱépítészetiȱemlékei.ȱIn:ȱFedelesȱ–ȱSarbakȱ–ȱSümegiȱ2009.ȱ611–649.ȱ 28ȱBodóȱ Balázs:ȱ 13.ȱ századiȱ éremleletȱ Pécsȱ központjából.ȱ In:ȱ Tatárjárásȱ (1241–42)ȱ Szerk.ȱ Ritoókȱ Ágnesȱ–ȱGaramȱÉva.ȱBudapestȱ2007.ȱ(aȱtovábbiakban:ȱBodóȱ2007)ȱ94–96.ȱ 29ȱAȱDómmúzeumȱépítésénélȱaȱkeletiȱvárárokbanȱelækerültȱ11–17.ȱszázadiȱkerámiatöredékekreȱ ld.ȱRégészetiȱFüzetekȱ1991.ȱ68.ȱ(G.ȱSándorȱMáriaȱésȱKárpátiȱGáborȱásatásai)ȱ 30ȱApácaȱu.ȱ13.,ȱGáborȱOlivérȱásatása,ȱRégészetiȱKutatásokȱ2004.ȱ267.ȱ 31ȱKárpátiȱ1988.ȱ84.ȱ 32ȱRégészetiȱFüzetekȱ1970.ȱ33.ȱésȱ90.;ȱG.ȱSándorȱ–ȱGeræȱ1981.ȱII.ȱ55.,ȱ323–324.ȱ 24 25

303ȱ

KOSZTAȱLászló

összeȱaȱ13.ȱszázadȱfolyamán,ȱill.ȱösszeköttetésbeȱkerültȱaȱSzéchenyiȱtérȱészakiȱ szegélyéreȱhelyezhetæȱszinténȱkoraȱÁrpádȬkoriȱtelepülésrésszel.ȱ AȱviszonylagȱnagyȱterületÿȱvárosrésznekȱnemȱvoltȱönállóȱplébániatempȬ loma.ȱUgyanȱazȱutóbbiȱidæbenȱmegfogalmazódott,ȱhogyȱaȱhétkaréjosȱkápolnaȱ lehetettȱmárȱaȱ11.ȱszázadȱközepétælȱaȱtelepülésrészȱtemploma,ȱamelyȱegészenȱ aȱtatárjárásigȱplébániakéntȱszolgálhatott,ȱcsakȱezutánȱveszíthetteȱelȱeztȱaȱszeȬ repét.33ȱ Aȱ felvetéstȱ azonbanȱ problémássáȱ teszi:ȱ nehezenȱ valószínÿsíthetæ,ȱ hogyȱegyȱkétȱévszázadonȱátȱmÿködæȱésȱaȱ13.ȱszázadraȱesetlegȱmárȱplébániaȱ jogkörrelȱrendelkezæ,ȱsætȱtalánȱazȱegyházmegyeȱkezdeteinélȱkomolyȱszerepetȱ kapó,ȱ deȱ aȱ tatárjárásȱ nyománȱ elpusztultȱ templomȱ feltétlenülȱ elveszítetteȱ volnaȱplébániaiȱjogait,ȱkülönösenȱakkor,ȱhaȱaȱhozzátartozóȱtelepülésȱtovábbȬ éléseȱ bizonyított.ȱ Nyomtalanulȱ veszniȱ hagytákȱ volnaȱ aȱ püspökségȱ elsæȱ székesegyházánakȱtemplomátȱésȱazȱahhozȱkapcsolódóȱjogokat?ȱInkábbȱazȱtÿȬ nikȱszámomraȱelfogadhatóbbnak,ȱhogyȱaȱseptichoraȱnemȱjátszottȱmeghatároȬ zóȱszerepetȱaȱpüspökségiȱközpontȱésȱaȱhozzáȱtartozóȱtelepülésiȱmagȱvallásiȱ életében.ȱ Nemȱ kapottȱ mégȱ idælegesenȱ semȱ székesegyháziȱ funkciót,ȱ késæbbȱ pedigȱplébániaiȱszerepkört.ȱÍgyȱmiutánȱaȱtatárjárásȱkövetkeztébenȱelpusztult,ȱ majdȱ röviddelȱ késæbb,ȱ aȱ püspökvárȱ felépítéseȱ idejénȱ fennállóȱ falaiȱ részbenȱ „útbanȱ voltak”,ȱ elbontották.ȱ Eredetiȱ funkciójátȱ talánȱ aȱ körülötteȱ lévæ,ȱ ésȱ részbenȱfeltártȱtemetæȱmagyarázza.ȱAȱpüspökvárbanȱazȱutóbbiȱévtizedekbenȱ végzettȱrégészetiȱkutatásokȱnemȱtaláltákȱnyomátȱtemetænekȱaȱszékesegyházȱ közvetlenȱ környékén.ȱ Elképzelhetænekȱ tartom,ȱ hogyȱ aȱ székesegyházhozȱ tartozóȱ koraiȱ temetæȱ részleteȱ lehetȱ aȱ septichoraȱ körülȱ feltártȱ sírkert.ȱ Aȱ hétȬ karéjosȱkápolnaȱpedigȱennekȱtemetækápolnájakéntȱfunkcionálhatott.34ȱ Véleményemȱ szerintȱ aȱ koraiȱ ésȱjelentæsnekȱ mondhatóȱtelepülésmagonȱ aȱ pasztorációtȱvégzæȱegyházȱhiányaȱaztȱjelenti,ȱhogyȱeztȱaȱfunkciótȱazȱelsæȱidæȬ szakbanȱaȱszékesegyházȱláthattaȱel.ȱNemȱszabadȱésȱnemȱisȱlehetȱaȱkoraiȱidæȬ benȱolyanȱsokȱtemplomotȱfeltételezniȱPécsett,ȱhogyȱmindenȱegyesȱtelepülésȬ magȱ önállóȱ egyházzalȱ isȱ rendelkezzenȱ márȱ aȱ 11.ȱ században.ȱ Aȱ püspökségiȱ központokȱ analógiáiȱ isȱ aztȱ bizonyítják,ȱ hogyȱ aȱ koraiȱ idæszakbanȱ aȱ püspökȱ székvárosánakȱgyakranȱegyetlenȱplébániaiȱfunkciótȱisȱellátóȱtemplomaȱmagaȱ

ȱBodóȱ2007.ȱ94–96.ȱ ȱTovábbiȱesetlegesȱkápolnákȱjelenlétéreȱutalȱaz,ȱhogyȱaȱrégészekȱmegfigyeltekȱaȱtelepülésrészenȱ olyanȱ faltöredékeket,ȱ amelyekȱ esetlegȱ egyȬegyȱ templomhozȱ kapcsolhatók,ȱ deȱ ezekȱ azonbanȱ gótikusȱ jellegÿekȱ ésȱ ígyȱ inkábbȱ aȱ 13.ȱ századȱ utánȱ keletkezhettek.ȱ Ígyȱ példáulȱ aȱ Rózsakertȱ délnyugatiȱsarkánálȱegyȱnagyobbȱtámpilléresȱépületȱ(templom?)ȱnyomaiȱkerültekȱelæ.ȱG.ȱSándorȱ –ȱGeræȱ1981.ȱII.ȱ37–38.ȱȱ(277–280.);ȱAȱvoltȱPincegazdaságȱtelkénȱ1969ȬbenȱFülepȱFerencȱegyȱgótiȬ kusȱkápolnarésztȱtártȱfel.ȱRégészetiȱFüzetekȱ1969.ȱ32.;ȱG.ȱSándorȱ–ȱGeræȱ1981.ȱII.ȱ55.ȱ(324.)ȱ 33 34

304ȱ


aȱszékesegyházȱvolt.35ȱAȱdómȱközelébenȱfelépült,ȱfunkciójábanȱaȱpüspökségȱ szÿkenȱ vettȱ székhelyéhezȱ szorosanȱ kötædæȱ településȱ pasztorációsȱ egyháza,ȱ majdȱaȱ12.ȱszázadtólȱplébániájaȱaȱszékesegyházȱvolt.ȱAȱszékesegyházȱbelsæȱkiȬ alakítása,ȱaȱnépoltárȱjelleggelȱisȱrendelkezæȱSzt.ȱKeresztȬoltár36ȱjelziȱaȱdómȱ12.ȱ századiȱplébániaȱfunkcióját.ȱ Aȱdómȱmellettȱállóȱtelepülésmagȱnövekedését,ȱsætȱarculatánakȱmegváltoȬ zásáhozȱhozzájárultȱaȱszékeskáptalanȱátalakulása.ȱAȱkanonokokȱaȱ12–13.ȱszáȬ zadȱ fordulójánȱ feladtákȱ aȱ közösȱ életet,ȱ megszÿntȱ aȱ vitaȱ communisȱ ésȱ ezzelȱ fokozatosanȱ kiköltöztekȱ aȱ dómȱ mögöttȱ állóȱ monostorból.ȱAzȱ önállóȱ egziszȬ tenciátȱkialakítóȱkanonokokȱegyreȱnövekvæȱbevételei,ȱamelyekȱaȱ14.ȱszázadraȱ bizonyosanȱelértékȱaȱköznemességȱanyagiȱlehetæségeit,ȱlehetævéȱtették,ȱhogyȱ igényesenȱ kialakítottȱ sajátȱ házakat,ȱ kúriákatȱ építsenekȱ maguknak.ȱ Aȱ kaȬ nonokokatȱ liturgikusȱ ésȱ egyházkormányzatiȱ feladataikȱ aȱ püspökségȱ közȬ pontjáhozȱésȱaȱszékesegyházhozȱkötötték.ȱAȱkanonokoknakȱígyȱolyanȱhelyenȱ kellettȱ házaikatȱ felépíteni,ȱ ahonnanȱ könnyenȱ elérhettékȱ aȱ székesegyházat,ȱ hogyȱ egyebekȱ mellettȱ teljesítsékȱ aȱ templomhozȱ kapcsolódóȱ liturgikusȱ köȬ telezettségeiketȱ vagyȱ aȱ hiteleshelyiȱ munkávalȱ összefüggæȱ feladatokat.ȱ MásȬ résztȱ aȱ kanonokokȱ összetartozásȱ tudatánakȱ –ȱ amelyȱ aȱ 13.ȱ századȱ közepénȱ kifejezettenȱeræsȱvoltȱ–ȱköszönhetæenȱegymásȱközelébeȱkívántakȱköltözni.ȱAȱ székesegyházȱ mellettȱ aȱ 13.ȱ századȱ elejénȱ megindultȱ aȱ benneȱ felépültȱ kanoȬ nokházakrólȱ nevetȱ kapóȱ Káptalanȱ utcaȱ kialakulása.ȱ Ígyȱ aȱ dómȱ keletiȱ oldaȬ lánál,ȱaȱmeglévæȱvárosmagȱkiterjesztésébenȱszerepetȱvállaltȱaȱkanonokságȱis.ȱ Aȱ pécsiȱ székeskáptalannakȱ negyvenȱ tagjaȱ voltȱ aȱ 14.ȱ századȱ elsæȱ felében.ȱ Kérdéses,ȱ vajonȱ mindenȱ kanonokȱ önállóȱ házzalȱ rendelkezettȬe,ȱ különösenȱ annakȱ tudatában,ȱ hogyȱ aȱ 14.ȱ századȱ elejétælȱ egyreȱ gyakrabbanȱ találkozunkȱ olyanokkalȱközöttük,ȱakinekȱtöbbȱjavadalmukȱvoltȱésȱnemȱPécsettȱéltek.ȱAȱ14.ȱ századȱ elejénȱ márȱ legalábbȱ harmincȱ kanonokházzalȱ számolhatunk.ȱ Ezekȱ aȱ házakȱmárȱnemȱfértekȱelȱegyȱutcában,ȱígyȱaȱKáptalanȱutcaȱkörnyékénȱkisebbȱ kanonokiȱ városrészȱ jöttȱ létre,ȱ amelyȱ többȱ utcábólȱ állt.ȱAzȱ 1324Ȭbenȱ elhunytȱ 35ȱAȱ rómaiȱ elæzményekreȱ visszamenæȱ németȱ püspökvárosokbanȱ aȱ székesegyházȱ voltȱ aȱ városȱ elsæȱplébániatemploma.ȱFriedrichȱMerzbacher:ȱDieȱBischofsstadt.ȱKölnȱ1961.ȱ(Arbeitgemeinschaftȱ fürȱForschungȱdesȱLandesȱNordrheinȬWestfalenȱHeftȱ93.)ȱ12.;ȱAugsburgbanȱ1070Ȭigȱaȱdómȱvoltȱ azȱegyetlenȱplébánia.ȱ GeorgȱKreuzer:ȱ DasȱVerhältnisȱvonȱStadtȱundȱBischofȱinȱAugsburgȱ undȱ Konstanzȱ imȱ 12.ȱ undȱ 13.ȱ Jahrhundert.ȱ In:ȱ Stadtȱ unȱ Bischof.ȱ Hrsg.ȱ B.ȱ Kirchgässnerȱ –ȱ W.ȱ Baer.ȱ Sigmaringenȱ1988.ȱ(aȱtovábbiakban:ȱKirchgässner–Baerȱ1988)ȱ48–49.ȱKölnbenȱisȱaȱkoraiȱidæbenȱaȱ rómaiȱfalakonȱbelüliȱvárosȱaȱpüspökȱplébániájaȱvolt.ȱAȱvárosȱplébániákraȱosztásaȱaȱ9.ȱszázadbanȱ indultȱmegȱésȱaȱbelvárosȱplébániahálózataȱaȱ10–11.ȱszázadȱfordulójáraȱjöttȱlétre.ȱKirchgässner– Baerȱ1988.ȱ178–179.ȱ(EdithȱEnnenȱhozzászólásaȱaȱkonferenciaȱzáróvitájában)ȱ 36ȱHajósȱGéza:ȱAȱpécsiȱrománkoriȱszékesegyházȱ„népoltára”.ȱIn:ȱMÿvészettörténetiȱÉrtesítæȱ1966.ȱ 190–191.ȱ

305ȱ

KOSZTAȱLászló

Egyedȱ baranyaiȱ fæesperesȱ végrendeletébælȱ tudjuk,ȱ hogyȱ aȱ Káptalanȱ utcaȱ 2.ȱ számúȱháztól,ȱill.ȱaȱmelletteȱállóȱAranyoskúttólȱegymássalȱpárhuzamosanȱkétȱ utcaȱ–ȱtöbbéȬkevésbéȱaȱmaiȱSzepesyȱIgnácȱu.ȱésȱHunyadiȱútȱvonalánȱ–ȱindultȱ délre,ȱ aȱ Szt.ȱ BertalanȬtemplomhoz.ȱ Ezekbenȱ azȱ utcákbanȱ szinténȱ kanonokiȱ házakȱálltak.ȱEgyedȱbaranyaiȱfæesperesȱházaȱmellettȱAndrásȱvalkóiȱfæesperesȱ kúriájátȱ említették.37ȱ Aȱ kétȱ utcaȱ kialakulásátȱ aȱ 13.ȱ századȱ másodikȱ feléreȱ tehetjük.ȱAȱ Szt.ȱ BertalanȬtemplomotȱ aȱ 13.ȱ századȱ elsæȱ felénekȱ végeȱ feléȱ alaȬ pítottaȱ Bertalanȱ püspök,ȱ ésȱ aȱ plébániaȱ eztȱ követæenȱ meghatároztaȱ azȱ utcákȱ haladásiȱirányát.ȱAȱ13.ȱszázadȱelsæȱfelébenȱkialakulóȱKáptalanȱutcábólȱderékȬ szögbenȱ aȱ BertalanȬtemplomȱ feléȱ nyílóȱ kétȱ utcaȱ tehátȱ csakȱ aȱ plébániaȱ létreȬ jötteȱutánȱkeletkezhetett,ȱdeȱmégȱaȱ13.ȱszázadban,ȱmertȱaȱrégészekȱaȱSzepesyȱ Ignácȱutcábanȱaȱ13.ȱszázadtólȱtudjákȱigazolniȱaȱházakat.38ȱVélhetælegȱaȱJanusȱ Pannoniusȱutcaȱészakiȱrészénȱisȱebbenȱazȱidæbenȱépülhettekȱfelȱaȱkanonokokȱ elsæȱházai.ȱAȱkanonokiȱvárosrészȱbeépítettségeȱnemȱlehetettȱnagyonȱsÿrÿ.ȱAȱ Káptalanȱ utcaiȱ házakhozȱ maȱ isȱ nagyȱ telkekȱ tartoznak,ȱ amelyekȱ helyenkéntȱ talánȱærizhetikȱazȱeredeti,ȱaȱ13.ȱvagyȱaȱ14.ȱszázadbanȱkialakultȱtelekhatárokat.ȱ EgyȬkétȱ korabeliȱ adatȱ isȱ megeræsítiȱ azt,ȱ hogyȱ nagyobbȱ telkekȱ tartoztakȱ aȱ kanonokiȱ épületekhez,ȱ amelyekenȱ jelentæsȱ gazdaságiȱ épületekȱ isȱ álltak.ȱ Egyedȱ baranyaiȱ fæesperesnekȱ telkénȱ elfértȱ egyȱ almáskert,ȱ egyȱ kæpinceȱ ésȱ egyébȱ épületek.39ȱ 1336Ȭbanȱ arrólȱ hallunk,ȱ hogyȱ azȱ egyikȱ kanonokiȱ kúriábólȱ kétȱlovatȱésȱnégyȱökrötȱraboltakȱel.ȱAzȱeltulajdonítottȱállatokȱaztȱbizonyítják,ȱ hogyȱ aȱ kanonokokȱ kertjébenȱ legalábbȱ aȱ közlekedéshezȱ ésȱ aȱ szállításhozȱ szükségesȱállatállománytȱtartottákȱazȱistállókban.40ȱ Aȱ székesegyháztólȱ keletreȱ fekvæȱ városrészȱ évszázadokonȱ átȱ megærizteȱ kapcsolatátȱ aȱ káptalannalȱ ésȱ aȱ középkorȱ folyamánȱ mindvégigȱ részbenȱ –ȱ aȱ Káptalanȱ utcábanȱ viszontȱ kizárólagȱ –ȱ kanonokokȱ lakták.ȱ Ezȱ csakȱ úgyȱ voltȱ lehetséges,ȱ haȱ aȱ házakȱ adásȬvételeȱ korlátozottȱ volt,ȱ ésȱ aȱ kanonokiȱ kúriákȱ egyrészeȱ konkrétanȱ egyȬegyȱ méltósághozȱ (pl.ȱ lector,ȱ custos,ȱ stb.)ȱ tartozott,ȱ mintegyȱ „szolgálatiȱlakás”Ȭként.ȱAȱ Káptalanȱ utcaȱ 2.ȱ számúȱ házȱ esetében,ȱ aȬ melyȱ nagyprépostiȱ házkéntȱ szerepel,41ȱ igazolvaȱ láthatjuk,ȱ hogyȱ aȱ székesȬ ȱCodexȱdiplomaticusȱHungariaeȱeccleliasticusȱacȱcivilis.ȱI–XI.ȱEd.ȱGeorgiusȱFejér.ȱBudaeȱ1828– 1844.ȱVIII/2.ȱ(aȱtovábbiakban:ȱFejér)ȱ581–582.ȱ 38ȱRégészetiȱFüzetekȱ1997.ȱ115.ȱ 39ȱFejérȱ VIII/2.ȱ 581–582.ȱ Kérdés,ȱ hogyȱ miértȱ vásároltȱ egyȱ megüresedæȱ kanonokiȱ házatȱ aȱ nagyprépost,ȱhaȱprépostiȱjavadalmáhozȱkülönȱház,ȱaȱKáptalanȱutcaȱ2Ȭesȱszámúȱépületȱtartozott.ȱ 40ȱKosztaȱLászló:ȱAȱPécsiȱKáptalanȱkiadatlanȱokleveleiȱ(1325–1339).ȱIn:ȱBaranyaiȱtörténetírásȱ1992– 1995.ȱ3–36.,ȱitt:ȱ29.ȱ 41ȱ1324Ȭbenȱ isȱ márȱ prépostiȱ kúriánakȱ (deȱ curiaȱ Praeposituraliȱ vagyȱ anteȱ curiamȱ praeposituralem)ȱ neveztékȱésȱnemȱIstvánȱprépostȱházának,ȱamelyȱaȱházȱprépostiȱjavadalmáhozȱtartozásátȱeræsíti.ȱ FejérȱVIII/2.ȱ581–582.ȱ 37

306ȱ


káptalanȱ vezetæjénekȱ javadalmáhozȱ tartozott.42ȱ Figyelmetȱ érdemelȱ Egyedȱ baranyaiȱ fæesperesȱ említettȱ végrendeleténekȱ teljesítése,ȱ házánakȱ eladásaȱ 1324Ȭben.ȱ Aȱ végrendeletȱ végrehajtóiȱ aȱ területilegȱ illetékesȱ plébánia,ȱ aȱ Szt.ȱ Bertalanȱ egyházȱ vezetæje,ȱ Péterȱ mester,ȱ valamintȱ Gergelyȱ mester,ȱ azȱ ærkaȬ nonokȱhelyettese,ȱmindkettenȱkanonokok.43ȱAȱházȱeladásárólȱaȱkáptalanȱadottȱ kiȱoklevelet,ȱamelybenȱkiemelik,ȱhogyȱaȱjogügyletȱaȱszékeskáptalanȱjóindulaȬ tábólȱésȱjóváhagyásávalȱtörtént.44ȱAȱházatȱIstvánȱnagyprépostȱ–ȱtehátȱaȱkápȬ talanȱegyȱtagjaȱ–ȱvásároltaȱmegȱvégülȱ12ȱmárkáért.45ȱEzȱpedigȱaztȱbizonyítja,ȱ hogyȱaȱpréposttalȱellentétbenȱaȱfæesperesȱsajátȱházábanȱlakott,ȱamelyetȱhalálaȱ utánȱ aȱ káptalanȱ közremÿködésévelȱ aȱ káptalanonȱ belülȱ értékesítettek.46ȱ Aȱ kanonokiȱ házakȱfeltártȱrégészetiȱésȱépítészettörténetiȱemlékeikȱ alapjánȱ aȱ14.ȱ századtólȱadatolhatóak.47ȱ Aȱpüspökségiȱközpontȱmellettȱközvetlenülȱelhelyezkedæȱvárosrésztȱ1242Ȭ benȱ bizonyosanȱ elpusztítottákȱ aȱ tatárok.ȱ Eztȱ írásosȱ ésȱ tárgyiȱ emlékekȱ egyȬ arántȱmegeræsítik.ȱHallunkȱarról,ȱhogyȱaȱkáptalanȱokleveleiȱaȱtatárjárásȱalattȱaȱ székesegyházȱ kamrájábanȱ (sekrestyéjében?)ȱ elégtek,48ȱ ill.ȱ aȱ septichoraȱ mellettȱ közvetlenülȱ elækerültȱ egy,ȱ aȱ tatárokȱ elættȱ marhacsontbaȱ rejtettȱ ésȱ eldugottȱ pénzlelet.49ȱAȱtatárjárásȱalattȱpusztultȱelȱezȱaȱ„falusias”ȱjellegÿ,ȱjobbáraȱveremȬ házakbólȱállóȱtelepülésmag.ȱAȱpusztulásȱmeggyorsítottaȱaȱvárosrészȱátalakuȬ lást.ȱAȱfelégetettȱegyszerÿȱveremházakȱhelyettȱaȱ13.ȱszázadȱmásodikȱfelébenȱ márȱfelmenæȱfaluȱépületeketȱemeltek.ȱAȱkæbælȱkészültȱésȱjelentæsnek,ȱértékesȬ nekȱtartottȱkanonokházakȱfelépültévelȱegyidæbenȱaȱterületȱkorábbiȱlakottȱréȬ szeiȱisȱátalakultakȱésȱaȱ13.ȱszázadȱközepétælȱegyȱvárosiasȱkinézetÿȱtelepülésȬ magȱjöttȱlétre.ȱAzȱegymáshozȱképestȱvélhetælegȱrendezetlenülȱállóȱveremháȬ zakȱ helyétȱ azȱ utcákȱ vonalábaȱ rendezædæȱ épületekȱ váltottákȱ fel.ȱ Mindezȱ aztȱ sejteti,ȱhogyȱaȱpüspökségȱközpontjátólȱkeletreȱesæȱterületenȱaȱ13.ȱszázadȱközeȬ

42ȱPetrovichȱEde:ȱAdatokȱaȱPécs,ȱKáptalanȱutcaȱ2.ȱszámúȱházȱtörténetéhez.ȱIn:ȱAȱJanusȱPannoniusȱ MúzeumȱÉvkönyveȱ1956.ȱ31–47.,ȱitt:ȱ31.ȱ 43ȱAȱ végrendeletȱ végrehajtóitȱ mégȱ életébenȱ magaȱ Egyedȱ fæesperesȱ isȱ megnevezhette,ȱ deȱ naȬ gyobbȱaȱvalószínÿsége,ȱhogyȱaȱkáptalanȱjelölteȱkiȱæket.ȱEztȱtámasztjaȱaláȱazȱilletékesȱplébánosȱésȱ aȱkáptalanȱvagyonáértȱfelelæȱærkanonokȱhelyettesénekȱszerepeltetéseȱaȱjogügyletben.ȱ 44ȱDeȱbonaȱvoluntateȱnostraȱetȱconsensu.ȱ 45ȱFejérȱVIII/2.ȱ581–582.ȱ 46ȱFigyelemreȱméltó,ȱhogyȱIstvánȱprépostȱazȱáltalaȱhasználtȱnagyprépostiȱkúriaȱközvetlenȱközeȬ lébenȱújabbȱházatȱvett,ȱígyȱaȱkáptalaniȱnegyedbenȱkétȱházzalȱrendelkezett.ȱ 47ȱKáptalanȱu.ȱ2.ȱésȱ4.ȱszámúȱházakȱmÿemlékvédelmiȱkutatásai:ȱG.ȱSándorȱ–ȱGeræȱ1981.ȱII.ȱ26.ȱ (247).;ȱG.ȱSándorȱ1991.ȱ157–158.;ȱRégészetiȱFüzetekȱ1987.ȱ193/4.ȱ 48ȱÁrpádkoriȱújȱokmánytár.ȱCodexȱdiplomaticusȱArpadianusȱcontinuatus.ȱSzerk.ȱWenzelȱGusztáv.ȱI–XII.ȱ Pest–Budapestȱ1863–1874.ȱVII.ȱ273.ȱ 49ȱBodóȱ2007.ȱ94–96.ȱ

307ȱ

KOSZTAȱLászló

pén,ȱmásodikȱfelébenȱalakultakȱkiȱazȱutcák.ȱAȱvárosrészȱmaiȱutcahálózataȱteȬ hátȱvalamikorȱaȱtatárjárásȱkövetæȱidæszakbanȱkeletkezett.ȱ Aȱvárosrésznekȱaȱ13.ȱszázadȱközepéigȱnemȱvoltȱközpontja,ȱmivelȱaȱszékesȬ egyházȱkörzetéhezȱtartozott.ȱÖnállóȱtemplomȱsemȱálltȱbenne.ȱLakosságánakȱ pasztorációjaȱazonbanȱmegoldottȱvolt,ȱplébániaiȱfeladatokatȱaȱdómȱláttaȱel.ȱAȱ tatárjárásȱ környékénȱ aȱ városrészȱ egyháziȱ felügyeleteȱisȱ átalakult.ȱ Felépültȱ aȱ Szt.ȱBertalanȬplébánia,ȱmajdȱaȱPüspökvárȱkialakításávalȱazȱ1250–1260Ȭasȱévekȱ fordulójátólȱfalakȱésȱárkokȱválasztottákȱelȱaȱtelepülésmagotȱaȱszékesegyházȬ tól,ȱígyȱaȱterületenȱélæȱlakosságȱlelkiȱgondozásaȱisȱproblémássáȱlett.ȱEzértȱaȱ városrészȱaȱ13.ȱszázadȱközepétælȱaȱSzt.ȱBertalanȬtemplomȱjoghatóságaȱaláȱkeȬ rült.ȱNemȱépültȱfelȱekkorȱsemȱegyȱolyanȱépület,ȱamelyȱazȱátalakulóȱtelepülésȬ részȱközpontjáváȱlettȱvolna,ȱhanemȱaȱvárosrészȱkeletiȱirányúȱnövekedésénekȱ köszönhetæenȱösszeolvadtȱaȱmaiȱSzéchenyiȱtérȱészakiȱrészénȱmeglévæȱtelepüȬ lésmaggal.ȱAȱkialakulóȱutcákȱhaladásiȱirányátȱmegszabta,ȱhogyȱaȱfelépülæȱvárȱ délkeletiȱsarkábanȱalakítottákȱkiȱaȱvárkaput.50ȱ ȱ TelepülésmagȱaȱPüspökvártólȱdélnyugatraȱ Aȱpüspökségȱközpontjánakȱközelébenȱmégȱegyȱkorai,ȱÁrpádȬkoriȱtelepülésȬ magȱlétezett.ȱAȱmaiȱSzt.ȱIstvánȱtérȱnyugatiȱoldaláraȱlokalizálhatóȱegyȱkoraköȬ zépkori,ȱ feltehetælegȱ kisebbȱ városrész.ȱ Aȱ településmagrólȱ néhányȱ elszórtȱ régészetiȱleletȱadȱtanúságot.ȱEzekȱközülȱaȱlegjelentæsebbȱazȱ1980ȬasȱévekȱmáȬ sodikȱfelébenȱfeltártȱviszonylagȱnagyȱkiterjedésÿȱÁrpádȬkoriȱtemetæ,ȱamelyȬ benȱegyȱtemplomotȱisȱazonosítottak.ȱAȱtemetæȱésȱaȱtemplomȱlétezésétȱsejteniȱ lehetett,ȱ mertȱ aȱ területrælȱ márȱ korábbanȱ elækerültekȱ csontokȱ ésȱ aȱ várfalȱ ittȱ futóȱszakaszánakȱszokatlanȱkialakításáraȱisȱfelfigyeltek.51ȱKárpátiȱGáborȱegyȱ viszonylagȱnagyméretÿȱ23ȱméterȱhosszúȱésȱ7ȱméterȱszélesȱtemplomotȱtártȱfel,ȱ amelyȱ egy,ȱ aȱ városfalȱ építéseȱ idejénȱ részbenȱ elbontottȱ homokdombonȱ állt,ȱ nyugatiȱrészétȱpedigȱbeépítettékȱaȱkésæbbȱkialakítottȱvárosfalba.ȱAȱtemetæbenȱ aȱcsontvázakȱtöbbȱrétegbenȱhelyezkedtekȱelȱésȱazȱ1980ȬasȱévekȱvégéigȱösszeȬ senȱ107ȱsírtȱbontottakȱki.ȱAȱtemetæȱtöbbnyireȱmellékletȱnélküliȱtipikusȱközépȬ koriȱsírokbólȱállt.ȱAȱfeltárástȱvégzæȱrégészȱaȱtemetæȱhasználatátȱaȱ11.ȱésȱaȱ15.ȱ századȱvégeȱközéȱhelyezi,ȱkétȱkisebbȱlelet,ȱegyȱcsörgægombȱésȱegyȱlantȱalakúȱ bronzcsatȱalapjánȱaȱtemetkezésȱkezdetétȱaȱ11.ȱszázadȱelejéreȱvagyȱaȱközvetleȬ

ȱBodóȱBalázs:ȱAȱpécsiȱbarbakán.ȱAdalékokȱaȱpécsiȱvárkapukȱtörténetéhez.ȱIn:ȱ„Gondolják,ȱlátjákȱ azȱ várnakȱ nagyȱ voltátȱ …”ȱ Tanulmányokȱ aȱ 80ȱ évesȱ Novákiȱ Gyulaȱ tiszteletére.ȱ Szerk.ȱ Kovácsȱ GyöngyiȱésȱMiklósȱZsuzsa.ȱBudapestȱ2006.ȱ38–40.ȱ 51ȱGosztonyiȱ Gyula:ȱ Aȱ ScitovszkyȬtérȱ környékénekȱ helytörténetiȱ vizsgálata.ȱ In:ȱ Pécsȱ Szabadȱ KirályiȱVárosȱMajorossyȱImreȱMúzeumánakȱÉvkönyveȱ1941.ȱ53–64.,ȱitt:ȱ54–55.ȱ 50

308ȱ


nülȱaztȱkövetæȱidæszakraȱdatálta.52ȱAȱkétȱfentiȱleletetȱazonbanȱnemȱlehetȱilyenȱ pontosȱidæmeghatározásraȱfelhasználni,ȱmivelȱaȱlíraȱalakúȱcsatokȱésȱaȱcsörgæȬ gombokȱisȱaȱ10.ȱszázadtólȱegészenȱaȱ11.ȱszázadȱvégéigȱhasználatbanȱvoltak,53ȱ tehátȱ aȱ temetæȱ kezdeteitȱ semȱ kellȱ feltétlenülȱ azȱ államalapításȱ koráhozȱ kapȬ csolni.ȱKülönösenȱabbanȱazȱesetben,ȱhaȱaȱfeltártȱtemplomotȱazonosítjukȱaȱ14.ȱ századȱ másodikȱ felébenȱ plébániaiȱ jogotȱ nyertȱ Szt.ȱ Istvánȱ királyȱ egyházzal,ȱ mivelȱezȱaȱtemplomtitulusȱcsakȱ1083ȱutánȱjelenthetettȱmeg.ȱ AȱvárosrészbenȱkoraiȱÁrpádȬkoriȱveremházakȱnyomaiȱnemȱkerületekȱelæ.ȱ AȱSzt.ȱIstvánȱtérȱdélebbiȱrészénȱ12–15.ȱszázadȱközéȱkeltezhetæȱkerámiatöredéȬ keketȱfigyeltekȱmeg.ȱEgyȱ15.ȱszázadȱvégénȱeltömedékeltȱkútbólȱjólȱelkülönítȬ hetæȱ 12–13.ȱ századiȱ edénytöredékek,ȱ ill.ȱ 14–15.ȱ századraȱ datálhatóȱ konyhaȬ edények,ȱpéldáulȱvizeskorsóȱkerültȱelæ,ȱamelyȱegyȱkorabeliȱlakóházȱbizonyíȬ téka.54ȱAȱ14.ȱszázadȱközepéigȱegyetlenȱírásosȱemlékeȱvanȱazȱittȱállóȱházaknak.ȱ 1350ȬbenȱegyȱRómábaȱzarándokolniȱkészülæȱBaranyaȱmegyeiȱnemesȱemberȱaȱ pécsiȱkáptalanȱelættȱírásbaȱfoglaltȱvégrendeletébenȱemlítéstȱteszȱPécsettȱaȱSzt.ȱ Ferencȱkolostorȱelættȱállóȱházáról.55ȱAȱvégrendeletbenȱfelsoroltȱtételekȱaȱpécsiȱ házzalȱkezdædtek,ȱígyȱazȱlehetettȱközöttükȱaȱlegértékesebb.ȱAȱnemesiȱmagánȬ jogȱ szerintȱ azȱ öröklöttȱ javakrólȱ nem,ȱ hanemȱ csupánȱ aȱ szerzettȱ birtokokrólȱ lehetettȱ szabadonȱ végrendelkezni.ȱ Ezȱ aztȱ jelenti,ȱ hogyȱ aȱ pécsiȱ házatȱ Sztáraiȱ Pálȱ sajátȱ magaȱ vásárolhatta,ȱ tehátȱ aȱ ferencesȱ kolostorralȱ szembenȱ legalábbȱ egyȱjelentæsȱ nemesiȱ kúriaȱ állt.56ȱAȱ ferencesekkelȱ átellenben,ȱ aȱ Szt.ȱ Istvánȱ térȱ 19–21.ȱszámúȱtelkenȱegyȱkisebbȱkápolnaȱmaradványaiȱisȱelækerültek.57ȱEhhezȱ aȱtemplomhozȱtartozhatottȱegyȱrománkoriȱoszlopȱkétȱdarabbólȱállóȱtöredéke,ȱ amelyȱ 13.ȱ századȱ elsæȱ feléreȱ mutathat.ȱ Aȱ kápolnaȱ szentélyeȱ viszontȱ márȱ gótikusȱ volt,ȱ mivelȱ aȱ nyolcszögȱ háromȱ oldalávalȱ záródott,ȱ ígyȱ ezȱ márȱ aȱ 13.ȱ századȱ utániȱ korszakraȱ utal.ȱAȱ kisȱ templomȱ nyomaiȱ isȱ aztȱ eræsítik,ȱ hogyȱ aȱ ȱKárpátiȱ1988.ȱ84–85.;ȱaȱ temetæȱ datálásáraȱld.ȱ még:ȱSonkolyȱKároly:ȱ Kétȱ pécsiȱ ház.ȱIn:ȱAȱJanusȱ PannoniusȱMúzeumȱÉvkönyveȱ1992.ȱ115–131.ȱ 53ȱAȱcsörgægombokȱidæbeniȱelhelyezéséreȱld.ȱKovácsȱLászló:ȱAȱtímáriȱ(SzabolcsȬSzatmárȱm.)ȱhonȬ foglalásȱkoriȱtemetæmaradványok.ȱIn:ȱCommunicationesȱArchaeologicaeȱHungariaeȱ1988.ȱ149– 151.ȱAȱcsatokȱdatálásáraȱld.ȱRévészȱLászló:ȱLíraȱalakúȱcsatokȱaȱKárpátȬmedencében.ȱIn:ȱHermanȱ OttóȱMúzeumȱÉvkönyveȱ27.ȱ(1989)ȱ523–526.ȱ 54ȱKárpátiȱ1978.ȱ174.;ȱG.ȱSándorȱ–ȱGeræȱ1981.ȱII.ȱ40–42.,ȱ50.ȱ(285–290.,ȱ311.)ȱ 55ȱCuriamȱ suamȱ inȱ civitateȱ Quinqueecclesiensiȱ anteȱ claustrumȱ sanctiȱ Francisciȱ habitam.ȱ Anjoukoriȱ okmánytárȱV.ȱSzerk.ȱNagyȱImre.ȱBudapestȱ1887.ȱ(aȱtovábbiakban:ȱA.ȱV.)ȱ356–357.ȱ 56ȱAzȱemlítettȱházȱaȱSzt.ȱIstvánȱtérȱésȱaȱFerencesekȱutcájaȱsarkánȱállhatott.ȱ 57ȱHenszlmannȱImreȱjelentéseȱutánȱásatástȱisȱkezdeményeztekȱaȱterületen,ȱamelyȱvalószínÿlegȱ nemȱvalósultȱmeg.ȱHenszlmannȱImre:ȱJelentésȱazȱ1872.ȱáprilȱ19Ȭénȱmegkezdettȱésȱmájusȱ7ȬénȱbefeȬ jezettȱrégészetiȱutazásomról.ȱIn:ȱArchaeologiaiȱÉrtesítæȱ7ȱ(1872)ȱ57–60.,ȱ73–79.,89–94.,ȱitt:ȱ59.;ȱG.ȱ Sándorȱ –ȱ Geræȱ 1981.ȱ II.ȱ 46–47.ȱ (301–302.)ȱ Azȱ utóbbiȱ munkaȱ feltételesenȱ aȱ Szt.ȱ JakabȬkápolnátȱ lokalizáltaȱaȱterületre.ȱȱ 52

309ȱ

KOSZTAȱLászló

településmagȱ súlypontjaȱ aȱ Szt.ȱ Istvánȱ térȱ déliȱ részénȱ keresendæ,ȱ nohaȱ azȱ elæbbȱemlítettȱfeltártȱtemetætælȱészakraȱisȱtaláltakȱkésæȱközépkorraȱdatálhatóȱ épületfalakat.58ȱ Aȱtelepülésmagȱjelentæségétȱaȱ13.ȱszázadȱelsæȱfelébenȱideȱtelepültȱferenceȬ sekȱ adják.ȱAȱ ferencesekȱbetelepüléseȱ aȱ városrészbeȱjelziȱ azt,ȱ hogyȱ egyȱ fejlæȬ désnekȱindultȱterületrælȱbeszélhetünkȱekkorȱmár.ȱEgyȱkoldulórendiȱkolostorȱ alapításaȱ aȱ városfejlædésȱ ésȱ aȱ népességȱ növekedésnekȱ fontosȱ mutatója.59ȱ Aȱ koldulórendekȱmindigȱaȱkülvárosba,ȱaȱkorabeliȱtelepülésȱszéléreȱépítettékȱfelȱ rendházukat.ȱEgyȱkoldulórendiȱközösségȱbetelepüléseȱígyȱaȱvárosȱtopográfiaiȱ viszonyairaȱ isȱ értékesȱ információtȱ nyújt.ȱAȱ ferencesekȱ megjelenéseȱ jelziȱ azt,ȱ hogyȱ aȱ vizsgáltȱ településrészȱ határaȱ aȱ 13.ȱ századȱ elsæȱ felébenȱ aȱ Ferencesekȱ utcájaȱ ésȱ aȱ Szt.ȱ Istvánȱ térȱ találkozásánakȱ környékénȱ keresendæ.ȱ Figyelemreȱ méltó,ȱ hogyȱ aȱ városrész,ȱ legalábbisȱ aȱ régészetiȱ leletekȱ hiányaȱ alapján,ȱ aȱ késæbbiekbenȱ semȱ terjedtȱ kiȱ aȱ ferencesȱ kolostortólȱ délreȱ fekvæȱ területre.60ȱAȱ településmagȱterjeszkedésénekȱirányaȱ–ȱúgyȱtÿnikȱ–ȱkeletȬnyugatiȱvolt.ȱAȱmaiȱ Jókaiȱtéren,ȱill.ȱaȱSzéchenyiȱtérenȱlévæȱtelepülésmagokȱfeléȱbævülveȱkialakultȱaȱ Ferencesekȱutcája.ȱAȱ14.ȱszázadbanȱmegépültȱvárosfalȱugyanȱlezártaȱaȱvárosȬ résztȱnyugatiȱirányba,ȱdeȱvalószínÿlegȱmárȱaȱfalȱmegépülteȱelættȱházakȱálltakȱ aȱHungáriaȱutcaȱmentén,61ȱsætȱazȱÁrpádȬkortólȱrészbenȱlakottȱvoltȱaȱterület,ȱ mivelȱ13.ȱszázadtólȱkezdædæȱcseréptöredékeketȱtaláltakȱaȱHungáriaȱutcaȱésȱaȱ Jászaiȱ Mariȱ utcaȱ sarkán.62ȱ Aȱ SzigetiȬkülvárosȱ kezdeteiȱ aȱ 14.ȱ századbanȱ keresendæk.ȱAȱvárosfalȱmegépülteȱutánȱéppenȱezértȱegyȱkaput,ȱaȱSzigetiȱkaȬ putȱalakítottákȱittȱkiȱbiztosítvaȱaȱközvetlenȱkapcsolatotȱaȱvizsgáltȱvárosrészȱésȱ azȱalakulóȱSzigetiȬkülvárosȱközött.ȱAȱvárosȱegyikȱfæútjaȱittȱlépettȱbeȱésȱaȱferenȬ cesȱkolostorȱelættȱelhaladvaȱaȱFerencesekȱutcájánȱérteȱelȱaȱvárosȱfæterét.ȱAȱteleȬ

ȱEszeȱTamásȱutcaȱ3–5.ȱházȱelættȱazȱúttestȱalatt.ȱG.ȱSándorȱ–ȱGeræȱ1981.ȱII.ȱ39.ȱ(282)ȱ ȱFügediȱ Erik:ȱ Koldulórendekȱ ésȱ aȱ városfejlædésȱ Magyarországon.ȱ In:ȱ Fügediȱ Erik:ȱ Koldulóȱ barátok,ȱpolgárok,ȱnemesek.ȱBudapestȱ1981.ȱ(aȱtovábbiakban:ȱFügediȱ1981a)ȱ65–88.ȱ(aȱtovábbiakȬ ban:ȱFügediȱ1981b)ȱ 60ȱAȱterületenȱminimálisȱközépkorȱleletanyagȱkerültȱelæ.ȱAȱHotelȱPannóniaȱépítéseȱidejénȱgótikusȱ bordatöredéketȱ találtak,ȱ ill.ȱ aȱ VáradiȱA.ȱ utcábanȱ középkoriȱ falakat,ȱ valamintȱ gótikusȱ faragottȱ köveketȱtaláltak,ȱgyakranȱmásodlagosanȱbeépítve.ȱRégészetiȱFüzetekȱ1976.ȱ83.;ȱRégészetiȱFüzeȬ tekȱ1977.ȱ64.;ȱG.ȱSándorȱ–ȱGeræȱ1981.ȱII.ȱ84–85.ȱ(381–385.)ȱ 61ȱAȱHungáriaȱu.ȱészakiȱfelénȱazȱújȱépítkezésekȱkapcsánȱ14–15.ȱszázadiȱcserépanyagȱkerültȱelæ,ȱ amelyȱigazolja,ȱhogyȱaȱterületȱaȱ14.ȱszázadbanȱmárȱbizonyosanȱlakottȱvolt.ȱKárpátiȱGáborȱszóbeliȱ közlése.ȱ 62ȱParádiȱ Nándor:ȱ Árpádkoriȱ perembélyegesȱ edénytöredékȱ Pécsræl.ȱ In:ȱ Aȱ Janusȱ Pannoniusȱ MúzeumȱÉvkönyveȱ1959.ȱ91–93.ȱTávolabb,ȱaȱNagyȱJenæȱu.ȱ30.ȱházȱudvaránȱazȱ1950Ȭesȱévekbenȱ mellékletȱnélküliȱsírokȱkerültekȱelæ,ȱamelyekȱvalószínÿlegȱegyȱkoraȱÁrpádȬkoriȱtemetæhözȱtarȬ tozhattak.ȱArchaeológiaiȱÉrtesítæȱ1957.ȱ89.ȱ(LakatosȱP.ȱleletmentése)ȱ 58 59

310ȱ


pülésmagotȱegyȱmásik,ȱaȱferencesȱkolostortólȱmerælegesenȱindulóȱutcaȱkötötȬ teȱösszeȱaȱpüspökségȱközpontjával.ȱȱ Aȱvárosmagbanȱaȱpápaiȱtizedjegyzékȱtanúságaȱszerintȱmégȱaȱ14.ȱszázadȱ elsæȱfelébenȱsemȱmÿködöttȱönállóȱplébániaegyház.ȱAȱrégészekȱáltalȱfeltárt,ȱill.ȱ megfigyeltȱkétȱtemplomȱegyikeȱsemȱrendelkezhetettȱplébániajoggal.ȱAȱvárosȬ résztælȱigenȱtávolȱvoltakȱazȱugyanȱcsakȱaȱ14.ȱszázadbanȱemlített,ȱdeȱmindenȬ képpenȱkorábbinakȱtarthatóȱplébániák,ȱígyȱaztȱkellȱfeltételeznünk,ȱhogyȱaȱváȬ rosrészȱ pasztorációjaȱ isȱ kezdetbenȱ aȱ székesegyházȱ aláȱ tartozott.ȱAȱ településȱ 12–13.ȱszázadȱfordulóján,ȱvagyȱaȱ13.ȱszázadȱelejénȱmegindultȱfejlædéseȱtetteȱ szükségessé,ȱhogyȱaȱnövekvæȱszámúȱlakosságȱlelkiȱgondozásánȱisȱjavítsanak.ȱ Aȱferencesekȱideȱtelepülése,ȱrendházukȱfelépítésénekȱpüspökȱáltalȱtörténtȱenȬ gedélyezéseȱezzelȱlehetȱösszefüggésben.ȱAȱ15.ȱszázadȱelejétælȱadatolhatóȱaȱváȬ rosȱ negyedikȱ plébániája,ȱ aȱ Szt.ȱ IstvánȬplébánia.ȱ Elhelyezkedéseȱ ismeretlen.ȱ Feltételezhetæ,ȱhogyȱebbenȱaȱvárosrészbenȱálló,ȱaȱkoraȱÁrpádȬkortólȱigazolȬ hatóȱésȱkörülötteȱtemetævelȱrendelkezæȱtemplom63ȱaȱtelepülésmagȱnépességéȬ nekȱnövekedéséreȱvalóȱtekintettelȱaȱ14.ȱszázadȱfolyamán,ȱ1340ȱutánȱplébániaiȱ jogokatȱkapott.ȱȱ Aȱ ferencesȱ rendȱ betelepüléseȱ aȱ településmagȱ népességénekȱ társadalmiȱ összetételéreȱ isȱ utalhat.ȱ Aȱ kereskedækȱ laktaȱ városrészeketȱ elætérbeȱ helyezæȱ domonkosokkalȱ szembenȱ aȱ ferencesekȱ inkábbȱ azȱ egyszerÿbb,ȱ szegényebb,ȱ kézmÿvesekȱ negyedeibeȱ települtek.64ȱAȱ pápaiȱ tizedjegyzékbenȱ aȱ székesegyȬ házȱklerikusaiȱközöttȱkétȱalkalommalȱfelbukkanóȱHarangozóiȱ(Pulsator)ȱPéterȱ papot,65ȱtalánȱleginkábbȱehhezȱaȱtelepülésmaghozȱlehetȱkötni,ȱmivelȱaȱharanȬ gozóiȱfeladattalȱrendelkezæȱegyháziȱszolgálónépeknekȱaȱszékesegyházȱközeȬ lébenȱ kellettȱ lakniuk.ȱ Amennyibenȱ helyesȱ aȱ feltételezés,ȱ akkorȱ ittȱ legalábbȱ részbenȱharangozásraȱkötelezettȱegyháziȱszolgálónépekȱisȱlaktak,ȱakikȱazȱærȬ kanonokȱfelügyeleteȱalattȱálltak.ȱTöbbenȱlehettek,ȱhaȱaȱtelepülésrészȱnevébenȱ isȱmegjelentȱaȱharangozóȱmegnevezés.ȱAȱkerámiatöredékekȱminæségeȱalapjánȱ aȱ 12.ȱ századtólȱ benépesültȱ településmagȱ aȱ püspökségiȱ központhozȱ tartozóȱ szolgálónépek,ȱmezægazdaságiȱ munkátȱésȱkézmÿvesȱtevékenységetȱ végzækȱ kisebbȱ városrészeȱ lehetett.ȱAȱ 13.ȱ századȱ másodikȱ felébenȱ aȱ népességȱ összeȬ tételétȱtekintveȱaȱvárosrészȱátalakulhatott.ȱRészbenȱösszefüggésbenȱazȱagrárȬȱ ȱAȱtemetæȱjelenléteȱazȱegyházȱkörülȱmégȱönmagábanȱnemȱlehetȱbizonyítékaȱazȱadottȱtemplomȱ plébániaiȱ rangjának,ȱ csupánȱ annyitȱ árulȱ el,ȱ hogyȱ aȱ templomȱ rendelkezettȱ aȱ plébániaiȱ jogokȱ egyikével,ȱ aȱ temetésȱ jogával.ȱ Ritoókȱ Ágnes:ȱ Aȱ templomkörüliȱ temetækȱ régészetiȱ kutatása.ȱ In:ȱ Benkæȱ–ȱKovácsȱ2010.ȱII.ȱ477.ȱ 64ȱFügediȱ1981b.ȱ72–88.ȱ 65ȱTimárȱGyörgy:ȱPécsȱegyháziȱtársadalmaȱKárolyȱRóbertȱkorában.ȱIn:ȱBaranyaiȱHelytörténetírásȱ 1981.ȱ13–56.ȱ(aȱtovábbiakban:ȱTimárȱ1981)ȱ50.;ȱSolymosiȱLászló:ȱHarangozókȱésȱharangozóȱnevÿȱ településekȱaȱközépkoriȱMagyarországon.ȱSzázadokȱ128.ȱ(1994)ȱ336–351.,ȱitt:ȱ337–338.ȱ 63

311ȱ

KOSZTAȱLászló

ésȱkézmÿvesȱnépességȱjogiȱhelyzeténekȱátalakulásávalȱaȱtelepülésmagȱvonzóȬ váȱváltȱaȱnemességȱszámáraȱis.ȱEztȱpéldázhatja,ȱhogyȱegyȱjómódúȱcsaládȱtáȬ mogattaȱaȱferencesȱkolostorȱépítésétȱaȱ14.ȱszázadȱelején,66ȱmásrésztȱSztáraiȱPálȱ elæbbȱemlítettȱházvásárlása67ȱisȱeztȱbizonyítja.ȱFigyelemreȱméltó,ȱhogyȱBaraȬ nyaȱdélnyugatiȱvidékén,ȱaȱmaiȱDrávasztáraȱésȱZaláta,ȱill.ȱSomogyȱmegyébenȱ birtokosȱnemesȱaȱvárosnakȱazonȱaȱrészénȱvettȱmagánakȱházat,ȱamelyȱaȱbirȬ tokaiȱfeléȱesett.ȱ ȱ Szt.ȱBenedekȬtemplomȱmellettiȱtelepülésȱ Aȱ településmagȱ szinténȱ Pécsȱ egyikȱ koraiȱ városrészeȱ volt.ȱ Régészetiȱ leletekȱ szerintȱmárȱaȱ11.ȱszázadban,ȱsætȱlehet,ȱhogyȱmárȱaȱ10.ȱszázadȱvégénȱbeteleȬ pültȱ részeȱ voltȱ Pécsnek.ȱ ÁrpádȬkoriȱ jelentæségétȱ bizonyítja,ȱ hogyȱ aȱ pápaiȱ tizedjegyzékȱ tanúságaȱ szerintȱ önállóȱ plébániávalȱ rendelkezett.ȱ Aȱ településȱ koraiȱkiterjedésétȱnehézȱrekonstruálni.ȱAȱszórványosȱésȱesetlegesenȱelækerültȱ régészetiȱleletekȱésȱmegfigyelésekȱalapjánȱegyȱviszonylagȱkiterjedtȱtelepülésȱ sejthetünk,ȱ amelynekȱ területeȱ aȱ maiȱ Jókaiȱ tértælȱ déliȱ iránybanȱ legalábbȱ aȱ Rákócziȱútigȱért.ȱAȱFerencesekȱutcájaȱésȱaȱJókaiȱtérȱsarkánȱtöbbȱkorai,ȱ11.ȱszáȬ zadiȱ kútȱ álltȱ ésȱ 10–11.ȱ századraȱ datálhatóȱ kerámiaȱ leletekȱ isȱ elækerültek,68ȱ aȱ városrészȱplébániájaȱviszontȱdélebbre,ȱaȱCitromȱutcaȱJókaiȱutcaȱfelæliȱvégénȱ állt.ȱAȱterületenȱlakottságraȱutalóȱnyomokȱaȱJókaiȱésȱaȱCitromȱutcákȱvonaláȬ banȱbukkantakȱfel.ȱAȱjelenlegȱismertȱleletekȱalapjánȱaȱtelepülésmagȱdéliȱhaȬ táraȱaȱRákócziȱútȱvonalánȱlehetett,ȱaholȱkésæbbȱaȱvárosfalȱhúzódott,ȱdeȱettælȱ délreȱisȱelækerültekȱ10–11.ȱszázadraȱkeltezettȱkerámiaȱtöredékekȱeltömedékeltȱ középkoriȱkútból.69ȱKérdés,ȱhogyȱezȱaȱcserépanyagȱmásodlagosanȱkerültȬeȱaȱ RákócziȱúttólȱdélreȱesæȱterületreȱvagyȱaȱtelepülésmagȱkoraiȱterületeȱaȱfeltéteȬ lezettnélȱ nagyobbȱ volt.ȱAzȱ utóbbitȱ eræsítiȱ aȱ Szt.ȱ BenedekȬplébániaȱ elhelyezȬ kedése.ȱAȱplébániaȱtemplomokatȱnemȱaȱtelepülésekȱszélén,ȱhanemȱinkábbȱaȱ központbaȱ szoktákȱ elhelyezni,ȱ hogyȱ aȱ hívækȱ könnyebbenȱ elérhessék.ȱ Aȱ 14.ȱ

ȱSzántóȱKonrád:ȱAȱferencesekȱmÿködéseȱBaranyábanȱaȱtörökȱhódoltságȱmásodikȱidæszakában.ȱ In:ȱ Egyházȱ aȱ változóȱ világban.ȱ Szerk.ȱ Bárdosȱ Istvánȱ –ȱ Bekeȱ Margit.ȱ Esztergomȱ 1991.ȱ 251.ȱ Waddingraȱ hivatkozvaȱ aȱ rendházȱ támogatójának,ȱ aȱ kæmonostorȱ építtetæjénekȱ aȱ KorógyiȬcsȬ aládotȱ tartja.ȱ Waddingnálȱ szereplæȱ névȱ azonbanȱ bizonytalanulȱ azonosíthatóȱ aȱ Kórógyiakkal.ȱ Quinqueecclesiensiensemȱ perȱ illustremȱ Cherodoriumȱ familiamȱ fundatum.ȱ Lucasȱ Wadding:ȱ Annalesȱ MinorumȱseuȱTriumȱOrdinumȱS.ȱFranciscoȱinstitutorumȱVI.ȱAdȱClarasȱAquasȱ1931.ȱ5–6.ȱ 67ȱA.ȱV.ȱ356–357.ȱ 68ȱFerencesekȱu.ȱ5.ȱésȱ6.ȱszámúȱtelkenȱKárpátiȱGáborȱvégzettȱkutatást.ȱRégészetiȱFüzetekȱ1993.ȱ67.ȱ 69ȱRégészetiȱFüzetekȱ1994.ȱ44.ȱ(KárpátiȱGábor)ȱ 66

312ȱ


századȱ végénȱ felépítettȱ városfalatȱ viszontȱ aȱ templomȱ közelébenȱ alakítottákȱ ki,ȱezzelȱlehatároltákȱdélȱfeléȱaȱvárosrészt.70ȱ AȱtelepülésmagȱkoraiȱtörténeteȱazȱókoriȱvárosȱésȱaȱközépkoriȱPécsȱtelepüȬ léstörténetiȱkapcsolatánakȱproblémáját,ȱaȱkétȱtelepülésȱközöttiȱkontinuitásȱkérȬ déskörétȱisȱérinti.ȱPécsȱesetébenȱebbenȱaȱvonatkozásbanȱazȱókeresztényȱtemetæȱ hatását,ȱ településalakítóȱ szerepétȱ emelteȱ kiȱ eddigȱ aȱ kutatás.ȱ Aȱ Szt.ȱ BenedekȬ templomhozȱtartozóȱvárosrészȱugyanȱnemȱaȱhajdaniȱrómaiȱtemetæȱhelyénȱjöttȱ létre,ȱdeȱérintkezettȱazȱegykoriȱSopianaeȱlakottȱterületével.ȱÍgyȱbizonyosȱmérȬ tékbenȱittȱisȱfelvethetæȱaȱromkontinuitásȱlehetæsége.ȱAȱrégészetiȱleletekȱdatálásaȱ szerintȱaȱ11.ȱszázadȱfolyamán,ȱtalánȱmárȱannakȱisȱazȱelejénȱlétezæȱtelepülésmagȱ aȱ hajdaniȱ rómaiȱ városȱ központjának71ȱ közelében,ȱ részbenȱ arraȱ ráépülveȱ jöttȱ létre.ȱ Bizonyosanȱ nemȱ véletlen,ȱ hogyȱ aȱ rómaiȱ városȱ középpontjában,ȱ vagyȱ ahhozȱigenȱközelȱalakultȱkiȱPécsȱegyikȱkoraȱÁrpádȬkoriȱtelepülésmagja.ȱAȱ10.ȱ századȱ végénȱ aȱ Jókaiȱ utcaȱ ésȱ aȱ Citromȱ utcaȱ környékénȱ mégȱ állhattakȱ olyanȱ rómaiȱ épületȬ,ȱ vagyȱ csupánȱ falmaradványok,ȱ amelyekȱ vonzerætȱ jelentettek,ȱ hasznosíthatónakȱ tÿntekȱ aȱ betelepülæknekȱ ésȱ ígyȱ egyȱ településȱ kialakításátȱ segítettékȱelæ.ȱAȱJókaiȱutcábanȱmegfigyelték,ȱhogyȱegyȱnagyobbȱrómaiȱépületȱ romjaiȱközöttȱközépkoriȱobjektumokȱ(pl.ȱkutak)ȱálltak,ȱsætȱazȱÁrpádȬkorbanȱaȱ rómaiȱ épületekȱ maradványaibanȱ lakhattak,72ȱ azȱ ókoriȱ falakatȱ aȱ középkoriȱ épületekȱépítéseȱsoránȱhasználták.73ȱFigyelemreȱméltó,ȱhogyȱezenȱaȱterületenȱaȱ régészetiȱ leletmentésekȱ alkalmávalȱ mégȱ nemȱ figyeltekȱ megȱ koraȱ ÁrpádȬkoriȱ veremházakȱ maradványait,ȱ amelyekȱ pedigȱ igazolhatóakȱ aȱ városȱ másȱ koraiȱ településmagjaiban.ȱAȱtelepülésrészenȱaȱ13.ȱszázadtólȱkezdveȱmegfigyelhetæekȱ felmenæȱfalúȱcölöpszerkezetesȱfaȱépületekȱnyomai.ȱAȱCitromȱutcaȱelejénȱfeltártȱ mészégetæȱ kemenceȱ azȱ idætȱ állóbb,ȱ tehátȱ kæbælȱ épültȱ házakȱ felépítéséreȱ isȱ utalhat.74ȱ Aȱ 14.ȱ századtólȱ aȱ Jókaiȱ térenȱ pedigȱ márȱ bizonyosanȱ igenȱ komolyȱ kæházakȱálltak,ȱamelyekhezȱjelentæsȱméretÿȱpinceȱisȱtartozhatott.75ȱAȱkerámiaȱ leletekȱ ésȱ azȱ épületmaradványok76ȱ aztȱ sejtetik,ȱ hogyȱ aȱ településmagȱ aȱ 13.ȱ századbanȱkeletiȱirányba,ȱaȱmaiȱIrgalmasokȱutcájaȱfeléȱbævültȱésȱezȱisȱbizonyosȬ ȱFedelesȱ Tamás:ȱ Egyȱ középkoriȱ püspökvárosȱ egyháziȱ topográfiája.ȱ Templomok,ȱ kolostorok,ȱ kápolnák,ȱ ispotályȱ Pécsett.ȱ In:ȱ Pécsȱ azȱ egyháztörténetȱ tükrében.ȱ Szerk.ȱ Erdæsȱ Zoltánȱ –ȱ Kindlȱ Melinda.ȱPécs,ȱ2010.ȱ93–114.,ȱitt:ȱ102.ȱ 71ȱFülepȱFerencȱSopianaeȱpolgáriȱközpontját,ȱaȱtelepülésȱfórumátȱPostaȬpalotaȱkörnyékéreȱhelyezi.ȱ 72ȱRégészetiȱFüzetekȱ1991.ȱ84.ȱ(KárpátiȱGábor)ȱ 73ȱKárpátiȱGáborȱ–ȱGáborȱOlivér:ȱRégészetiȱásatásȱaȱJókaiȱutcaȱ13.ȱszámȱalatt.ȱPécsiȱSzemleȱ2004/^sz.ȱ 11–15.,ȱitt:ȱ14.ȱ 74ȱCitromȱ u.ȱ 6.ȱ számúȱ telkenȱ aȱ mészégetæȱ kemenceȱ mellettȱ 16ȱ falazatlanȱ kútȱ isȱ elækerült.ȱ RégészetiȱFüzetekȱ1991.ȱ67.ȱ(KárpátiȱGábor)ȱ 75ȱRégészetiȱFüzetekȱ1979.ȱ128.;ȱG.ȱSándorȱ–ȱGeræȱ1981.ȱII.ȱ95–98.ȱ(408–416.)ȱ 76ȱAȱ Citromȱ u.ȱ ésȱ azȱ Irgalmasokȱ u.ȱ sarkánȱ találtȱ épületȱ nyomaiȱ ésȱ azȱ edénytöredékekȱ 13–15.ȱ századraȱkeltezhetæk.ȱG.ȱSándorȱ–ȱGeræȱ1981.ȱII.ȱ123.ȱ(491.)ȱ 70

313ȱ

KOSZTAȱLászló

anȱszerepetȱjátszottȱabban,ȱhogyȱaȱvárosfalȱfelépültétȱkövetæenȱittȱalakítottákȱkiȱ aȱvárostȱdélȱiránybaȱmegnyitóȱSiklósiȬkaput.ȱFigyelemreȱméltóȱviszont,ȱhogyȱaȱ JókaiȱutcátólȱnyugatraȱjelenȱismereteinkȱszerintȱhiányoznakȱazȱÁrpádȬkori,ȱsætȱ mégȱ aȱ 14.ȱ századiȱ településreȱ utalóȱ nyomok,ȱ amelyȱ aztȱ mutatja,ȱ hogyȱ aȱ városrészȱinkábbȱaȱkeletiȱiránybanȱfejlædöttȱtovább.ȱ Aȱvárosrészȱlakosságárólȱcsakȱközvetettȱinformációinkȱvannak.ȱÁrulkodóȱ lehet,ȱhogyȱviszonylagȱnagyȱmennyiségÿȱkerámiátȱgyÿjtöttekȱösszeȱaȱterületȬ rælȱaȱrégészek,ȱsætȱnéhányȱkézmÿvesȱtevékenységreȱutalóȱnyomotȱisȱmegfiȬ gyeltek.ȱAȱZrínyiȱutcaȱelejénȱaszalóȱésȱkenyérsütæȱkemencétȱtártakȱfel,77ȱaȱJóȬ kaiȱtérȱközelébenȱegyȱesetlegesȱöntæmÿhelyȱmaradványaiȱkerültekȱelæ,78ȱnemȱ messzeȱ ettælȱ egyȱ ÁrpádȬkoriȱ csontmegmunkálóȱ mÿhelyȱ hulladékgödrétȱ taȬ láltákȱmeg.79ȱAzȱutóbbiȱnéhányȱleletȱaztȱsejteti,ȱhogyȱaȱtelepülésmagnakȱmárȱ azȱ ÁrpádȬkorbanȱ legalábbȱ részbenȱ kézmÿvesȱ mesterségekkelȱ isȱ foglalkozóȱ lakosságaȱvolt.ȱȱ Aȱtelepülésȱmárȱaȱkoraiȱidæben,ȱvalószínÿlegȱmárȱaȱ11.ȱszázadȱelsæȱfelébenȱ jelentæsȱlehetett.ȱAȱSzt.ȱBenedekȬtemplomȱalapításánakȱpontosȱidejétȱnemȱisȬ merjük,ȱdeȱaȱSzt.ȱBenedekȱpatrocíniumȱkorjelölæȱlehet.ȱSzt.ȱBenedekȱtiszteletétȱ elsæsorbanȱaȱbencésekȱrészesítettékȱelænyben.ȱPécsnekȱpedigȱaȱ11.ȱszázadbanȱ voltakȱ bizonyíthatóanȱ kapcsolataiȱ aȱ bencésȱ renddel.ȱ Azȱ egyházmegyeȱ kétȱ elsæȱpüspöke,ȱBonipertȱésȱMórȱaȱrendȱtagjaȱvolt.80ȱAȱ11.ȱszázadȱvégétælȱnemȱ ismerünkȱ aȱ középkorbólȱ újabbȱ bencésȱ pécsiȱ püspököt.ȱAȱ Szt.ȱ Benedekȱ tituȬ lusúȱtemplom,ȱtehátȱnagyȱvalószínÿséggelȱaȱkétȱpécsiȱbencésȱpüspökȱidejénȱ épülhetett.ȱAlapításátȱazȱindokolhatta,ȱhogyȱaȱtelepülésmagȱmárȱviszonylagȱ távolȱesettȱaȱdómtól,ȱígyȱaȱpasztorálásaȱaȱszékesegyházbólȱnehezebbenȱvoltȱ megvalósítható,ȱezértȱaȱnépesȱtelepülésmagbanȱtalánȱvalamikorȱaȱ11.ȱszázadȱ közepén,ȱvagyȱröviddelȱaztȱkövetæenȱtemplomotȱépítettek.ȱAȱtemplomȱkoraiȱ építészetiȱemlékeitȱnemȱismerjük.ȱAȱmaȱrészbenȱláthatóȱésȱazȱásatásokȱnyoȬ mánȱelækerültȱrészleteiȱegyȱegyszerÿ,ȱegyenesȱszentélyzáródássalȱrendelkezæȱ gótikusȱ templomotȱ mutatnak.ȱAȱ templomȱ mellettȱ aȱ temetætȱ isȱ feltártak.81ȱAȱ 14.ȱszázadȱelejénȱaȱpápaiȱtizedjegyzékȱalapjánȱaȱSzt.ȱBenedekȬplébániaȱBaraȬ nyaȱmegyeȱleggazdagabbȱplébániáiȱközéȱsorolható.82ȱAȱmagasȱpápaiȱtizedȱaztȱ mutatja,ȱhogyȱaȱtemplomȱaláȱnagyszámúȱésȱgazdagnakȱmondhatóȱnépességȱ tartozott,ȱtehátȱaȱvárosrészȱjelentæsȱlehetett.ȱ ȱRégészetiȱFüzetekȱ1991.ȱ145.ȱ(KárpátiȱGábor)ȱ ȱRégészetiȱFüzetekȱ1993.ȱ67.ȱ(KárpátiȱGábor)ȱ 79ȱRégészetiȱFüzetekȱ1984.ȱ173.ȱ(KárpátiȱGáborȱ–ȱKatonaȱGyærȱZsuzsa)ȱ 80ȱÉletrajzukraȱ ld.ȱ Kosztaȱ László:ȱAȱ püspökökȱ ésȱ városuk.ȱAȱ 14.ȱ századȱ közepéig.ȱ In:ȱ Fedelesȱ –ȱ Sarbakȱ–ȱSümegiȱ2009.ȱ(aȱtovábbiakban:ȱKosztaȱ2009)ȱ57–62.ȱȱ 81ȱAȱfeltártȱsírokȱkésæȱközépkoriak.ȱJanusȱPannoniusȱMúzeum,ȱRégészetiȱAdattárȱ2071–2007.ȱ 82ȱTimárȱ1981.ȱ53.ȱ 77 78

314ȱ


Domonkosokȱvárosrészeȱ(délkeletiȱtelepülésmag)ȱ AȱmaiȱBelvárosȱdélkeletiȱrészébenȱisȱfeltÿnikȱegyȱközépkoriȱtelepülésmag.ȱAȱ 1980ȬasȱévekȱelejétælȱkezdveȱegyreȱvilágosabbanȱkirajzolódikȱaȱrégészetiȱleletȬ mentésekȱésȱazȱeltömedékeltȱkutakȱkibontásaȱnyomán,ȱhogyȱezenȱaȱterületenȱ isȱegyȱkoraiȱtelepülésselȱszámolhatunk,ȱamely,ȱúgyȱtÿnik,ȱkétȱmagȱkörülȱalaȬ kultȱki.ȱAzȱegyik,ȱlegalábbisȱaȱleletekȱsÿrÿsödésénekȱtükrébenȱaȱGáborȱutcaȱ környékéreȱhelyezhetæ.ȱAzȱutcábanȱkoraiȱveremházakatȱésȱegyszerÿ,ȱarchaiȬ kusȱkerámiaȱtöredékeketȱtaláltak.ȱAȱcserépmaradványokȱolyanȱegyszerÿȱfaȬ zekakhozȱtartoztak,ȱamelyekȱdöntæenȱkézzelȱvagyȱkéziȱkorongonȱkészültek.83ȱ Aȱ Gáborȱ utcábanȱ feltártȱ koraȱ középkoriȱ leletekȱ egyértelmÿenȱ egyȱ kisȱ „faȬ lusias”ȱjellegÿȱtelepüléstȱbizonyítanak,ȱamelynekȱkezdeteitȱaȱfeltáróȱrégészȱaȱ 11.ȱszázadȱelejéreȱhelyezte.84ȱAzȱÁrpádȬkoriȱkerámiákȱdatálásaȱmeglehetæsenȱ nehézkes,ȱill.ȱaȱveremházakȱisȱaȱhonfoglalástólȱegészenȱaȱ13.ȱszázadȱközepéigȱ kimutathatóakȱ aȱ korabeliȱ falusiasȱ településeken,ȱ ígyȱ ezekȱ nemȱ adhatnakȱ pontosȱ idæpontotȱ aȱ Gáborȱ utcaȱ ésȱ környékeȱ betelepülésénekȱ kezdeteiræl.ȱ Összességébenȱazonbanȱnémiȱbizonytalansággalȱelfogadható,ȱhogyȱaȱterületȱ korai,ȱ11.ȱszázadiȱbetelepedésÿ.ȱ VélhetælegȱazȱelæbbiȱtelepülésmaggalȱlehetettȱvalamilyenȱformábanȱösszeȬ függésbenȱ aȱ Munkácsyȱ Mihályȱ utcaȱ ésȱ aȱ Széchenyiȱ térȱ találkozásánál,ȱ azȱ Irgalmasokȱkórházánakȱ(voltȱII.ȱsz.ȱBelklinika)ȱkertjébenȱtaláltȱtelepülésnyom,ȱ amelyȱkoraiságátȱazȱottȱtaláltȱveremházak,ȱésȱegyȱhozzájukȱtartozóȱkülönállóȱ sütækemenceȱbizonyítja.85ȱAȱtelepülésmagȱkezdeteitȱszinténȱnehézȱmeghatáȬ rozni.ȱTöbbȱleletmentésȱtörténtȱaȱkórháztömbȱkertjében,ȱill.ȱrészbenȱmagábanȱ azȱépületben.86ȱAlaposabbanȱ1979ȬbenȱKárpátiȱGáborȱkutattaȱmegȱaȱterületet,ȱ ésȱkoraiȱbetelepülésÿnekȱtartotta,ȱegyȱkésæbbiȱmunkájábanȱSzt.ȱIstvánȱkoráraȱ helyezteȱkezdeteit.87ȱVéleményemȱszerintȱaȱtelepülésmagȱkialakulása,ȱamelyȱ alattȱrómaiȱsírokȱtalálhatók,ȱvalamivelȱkésæbbre,ȱinkábbȱaȱ12.ȱszázadȱelsæȱfeȬ léreȱ keltezhetæ.ȱ Azȱ ittȱ találtȱ veremházakȱ nyugodtanȱ datálhatóakȱ aȱ 12.ȱ száȬ zadraȱis,ȱmivelȱaȱ13.ȱszázadiȱjárószintȱalattȱfigyeltékȱmegȱæket.ȱAȱMunkácsyȱ utcaȱelejénȱlétrejöttȱtelepülésmagȱaȱGáborȱutcaȱkörnyékéreȱlokalizálhatóȱteleȬ pülésȱnyugatiȱbævülésévelȱlehetȱösszefüggésben,ȱdeȱazȱsemȱkizárt,ȱhogyȱtæleȱ ȱJanusȱPannoniusȱMúzeum,ȱRégészetiȱAdattárȱ1295–83.ȱésȱ1296–83.;ȱRégészetiȱFüzetekȱ1981.ȱ 112.;ȱKárpátiȱ1983.ȱ256–259.ȱ 84ȱKárpátiȱ1988.ȱ84.ȱ 85ȱRégészetiȱFüzetekȱ1980.ȱ44.ȱ(KárpátiȱGábor)ȱ 86ȱ1958ȱtájánȱaȱklinikaȱkertjébenȱtöbbéȬkevésbéȱép,ȱmellékletȱnélküliȱsírokatȱtaláltak,ȱmajdȱ1964Ȭ benȱegyȱépítkezéshezȱkapcsolódvaȱszétszórtȱemberiȱcsontokȱkerültekȱelæ.ȱJanusȱPannoniusȱMúȬ zeum,ȱRégészetiȱAdattárȱ870/80.ȱ(PappȱLászlóȱleletmentése);ȱ1968ȬbanȱújkoriȱtemetærészletȱkeȬ rültȱelæ.ȱJPM.ȱRégészetiȱAdattárȱ847/80.ȱ(ZoffmannȱZsuzsannaȱleletmentése).ȱ 87ȱKárpátiȱ1988.ȱ84.ȱ 83

315ȱ

KOSZTAȱLászló

kezdetbenȱfüggetlenȱvoltȱésȱcsakȱaȱ13.ȱszázadȱelsæȱfelébenȱépültȱösszeȱaȱkétȱteȬ rület.ȱ Aȱ délkeletiȱ településmagȱ meglététȱ ésȱ koraiságátȱ bizonyítjaȱ egy,ȱ aȱ Perczelȱutcábanȱelækerültȱveremȱésȱkútȱleletanyagaȱis,ȱamelyȱigenȱsokȱállatȬ csontȱmaradványtȱésȱ10–11.ȱszázadraȱkeltezhetæȱkerámiaȱtöredéketȱtartalmaȬ zott.ȱAȱleletekȱszórtságaȱaztȱisȱelárulja,ȱhogyȱezȱaȱdélkeletiȱtelepülésmagȱviȬ szonylagȱmárȱkoránȱnagyȱkiterjedésÿ,ȱdeȱalacsonyȱbeépítettségÿȱvolt.ȱEzȱszinȬ ténȱalátámasztjaȱazt,ȱhogyȱaȱmaiȱBelvárosȱeȱrészéreȱveremházakȱlazaȱhalmaȬ zábólȱállóȱtipikusȱkoraȱÁrpádȬkoriȱ„falusias”ȱjellegÿȱtelepüléstȱhelyezhetünk.ȱ Aȱ leletekȱ tanúságaȱ szerintȱ aȱ településȱ aȱ Gáborȱ utcaȱ irányábólȱ északȱ feléȱ isȱ terjeszkedett,ȱamelyetȱaȱSzt.ȱMórȱutcaȱ2Ȭesȱszámúȱházȱtelkénȱfeltártȱkútȱleleteiȱ igazolnak.ȱ Aȱ Szt.ȱ Mórȱ utcábanȱ 12–13.ȱ századiakȱ aȱ legkorábbiȱ kerámiatöȬ redékek.88ȱ Ezȱ pedigȱ aztȱ jelzi,ȱ hogyȱ valamikorȱ aȱ 12.ȱ századȱ másodikȱ felébenȱ vagyȱaȱ13.ȱszázadȱelejénȱérhetteȱésȱléphetteȱátȱaȱGáborȱutcaȱkörnyékiȱtelepülésȱ aȱ maiȱ Királyȱ utcaȱ vonalát.ȱ Aȱ településmagȱ helyzetében,ȱ lakóinakȱ öszȬ szetételébenȱ ésȱ aȱ településképȱ átalakulásábanȱ aȱ 13.ȱ századȱ folyamánȱ figyelȬ hetækȱ megȱ aȱ változások.ȱ Elképzelhetæ,ȱ hogyȱ aȱ tatárjárásȱ következtébenȱ elȬ pusztultȱaȱtelepülésmagȱésȱazȱújjászervezædésȱmárȱnemȱaȱkorábbiȱfalusiasȱjelȬ legnekȱmegfelelæenȱtörtént.ȱNagyobbȱaȱvalószínÿségeȱannakȱazonban,ȱhogyȱ azȱátalakulásȱmárȱaȱ13.ȱszázadȱelsæȱfelébenȱmegindultȱésȱaȱtatárjárásȱcsupánȱ felgyorsítottaȱ aȱ településȱ arculatváltását.ȱAȱ utóbbinakȱ aȱ bizonyítékaȱ lehetȱ aȱ domonkosokȱmegtelepüléseȱaȱtelepülésmagban.ȱAzȱelsæȱpécsiȱkoldulórendiȱ közösségȱ ugyanisȱ éppenȱ itt,ȱ mégȱ azȱ 1230Ȭasȱ évekbenȱ jöttȱ létre.ȱ Általábanȱ elmondható,ȱhogyȱaȱkoldulórendekȱaȱvárosfejlædésȱútjáraȱlépæȱtelepüléseketȱ részesítettékȱelænyben.ȱAȱdomonkosokȱ13.ȱszázadȱelsæȱfelébenȱlétrejöttȱkoraiȱ magyarországiȱ rendházaikraȱ azȱ aȱ jellemzæ,ȱ hogyȱ aȱ kereskedækȱ általȱ lakott,ȱ élénkȱkereskedelmiȱtevékenységetȱfolytatóȱgazdagabbȱtelepülésekenȱalakítotȬ tákȱ kiȱ æket.89ȱAȱ domonkosokȱ megtelepedéseȱ azȱ 1230Ȭasȱ évekbenȱ tehátȱ arraȱ utalhat,ȱ hogyȱ Pécsȱ délkeletiȱ településmagjaȱ márȱ aȱ tatárjárásȱ elættȱ aȱ városiȬ asodásȱútjáraȱlépett.ȱ AȱdomonkosȱrendházȱmegalapításaȱtermészetesenȱaȱtelepülésmagȱnépesȬ ségszámánakȱ növekedésétȱ isȱ mutatja.ȱ Aȱ városrészbenȱ aȱ domonkosokȱ megtelepedésigȱ nincsȱ nyomaȱ templomnak.ȱ Aȱ kisȱ falusias,ȱ szórtȱ településȱ lakosságánakȱ pasztorációsȱ igényeitȱ valamelyikȱ távolabbȱ fekvæȱ templom,ȱ aȱ székesegyház,ȱ vagyȱ inkábbȱ aȱ Szt.ȱ BenedekȬegyházȱ láthattaȱ el.ȱAȱ 13.ȱ századȱ elejéreȱaȱtelepülésȱnépességénekȱlétszámaȱannyiraȱmegnövekedett,ȱhogyȱlelkiȱ 88ȱAȱkútȱleleteinekȱelsæȱfázisátȱkézzelȱformált,ȱöblösȱtestÿȱésȱszélesȱrövidȱnyakúȱfazék,ȱkorongonȱ készültȱdurvaȱfelületÿ,ȱszélesȱnyakúȱbögre,ȱvalamintȱkéziȱkorongonȱkészültȱnagy,ȱszürkésȱszínÿȱ széles,ȱdeȱrövidȱnyakúȱedényȱképviseli.ȱKárpátiȱ1978.ȱ168–170.ȱ 89ȱFügediȱ1981b.ȱ75–76.ȱ

316ȱ


gondozásukȱegyȱönállóȱtemplomȱfelépítésétȱigényelte.ȱAȱdomonkosȱkolostorȱ tehátȱ egyȱ olyanȱ településmagbanȱ jöttȱ létre,ȱ aholȱ nemȱ voltȱ önálló,ȱ plébániaȱ jogúȱegyház.ȱIgenȱérdekesȱaȱdomonkosȱrendházȱelhelyezkedése.ȱAȱferencesȬ ekhezȱhasonlóanȱaȱvárosok,ȱaȱtelepülésekȱszélénȱjöttekȱlétre,ȱígyȱaȱdomonkosȱ kolostorȱtopográfiaiȱhelyzeteȱaȱvárosrészȱ13.ȱszázadȱelejiȱdéliȱhatárátȱisȱkijeȬ löli.ȱFigyelemreȱméltóȱazonban,ȱhogyȱaȱSzt.ȱBenedekȬtemplomhozȱhasonlóanȱ közvetlenülȱaȱdomonkosȱrendházȱdéliȱoldalánȱépültȱfelȱaȱ14.ȱszázadȱvégénȱaȱ városfal.ȱAȱtelepülésmag,ȱtehátȱaȱ13.ȱszázadȱelsæȱnegyedeȱutánȱdéliȱiránybanȱ márȱnemȱbævültȱtovább.ȱAȱjelenlegȱismertȱrégészetiȱleletekȱaztȱsejtetik,ȱhogyȱaȱ domonkosȱ rendházȱ felépítéseȱ sietetteȱ aȱ délkeletiȱ városrészȱ kétȱ településȬ tömbjénekȱösszeépülését,ȱmivelȱaȱGáborȱutcaiȱtelepülésȱésȱaȱMunkácsyȱutcaȱ elejénȱ találhatóȱ koraiȱ településmagȱ közéȱ épültȱ fel.ȱAȱ domonkosȱ rendháztólȱ indultȱ egyȱ utca,ȱ amelyȱ összekötötteȱ aȱ kétȱ településrésztȱ ésȱ aȱ maiȱ Széchenyiȱ térenȱ átȱ aȱ püspökségiȱ központȱ irányábanȱ haladt.ȱ Eztȱ bizonyítja,ȱ hogyȱ aȱ MunkácsyȱutcaȱívétȱpontosanȱkövetiȱazȱApácaȱutca,ȱdeȱmaȱmárȱeztȱaȱvalahaȱ összetartozóȱ utcátȱ aȱ Jókaiȱ térȱ ésȱ aȱ Széchenyiȱ térȱ közöttȱ egyȱ háztömbȱ szétȬ választja.ȱAȱ kétȱ utcaȱ ívénekȱ összetartozóȱ voltaȱ aztȱisȱbizonyítja,ȱ hogyȱ aȱ délȬ keletiȱ városrészbælȱ aȱ püspökiȱ központȱ feléȱ haladóȱ útȱ mégȱ aȱ Széchenyiȱ térȱ fætérréȱfejlædéseȱelættȱkialakult.ȱAȱSzt.ȱBertalanȬtemplomȱfelépítéseȱelættȱezenȱ azȱ útonȱ kapcsolódottȱ aȱ délkeletiȱ településmagȱ aȱ városȱ súlypontjánakȱ száȬ mítottȱpüspökségiȱközponthoz.ȱAȱvárosrészȱbetelepüléseȱaȱ13.ȱszázadra,ȱtalánȱ annakȱ aȱ másodikȱ feléreȱ elérteȱ aȱ Széchenyiȱ térȱ déliȱ részét,90ȱ ésȱ gyakorlatilagȱ összenættȱaȱSzt.ȱBenedekȬtemplomȱvárosrészénekȱészaki,ȱJókaiȱtérȱkörnyékénȱ fekvæȱterületével.ȱ Aȱ délkeletiȱ városrészȱ átalakulása,ȱ lakosságaȱ társadalmiȱ összetételének,ȱ gazdagodásánakȱjelekéntȱmegváltozottȱkerámiaanyag.ȱAȱ13.ȱszázadtólȱváltoȬ zatosabbȱésȱmindenekelættȱigényesebbȱkerámiákatȱhasználtȱazȱittȱélæȱnépesȬ ség,ȱ sætȱ aȱ 13–14.ȱ századbanȱ megjelentekȱ azȱ üvegedények.ȱ Aȱ településrészȱ használatiȱ tárgyaitȱ márȱ nemȱ házilagȱ készítették,ȱ hanemȱ igényesebbȱ fazekasȱ munkákȱvoltak.91ȱȱHasonlóȱfolyamatȱfigyelhetæȱmegȱaȱMunkácsyȱM.ȱutcaȱeleȬ jéreȱ helyezhetæȱ településmagbanȱ is.ȱAzȱ egyszerÿ,ȱ korábbiȱ „falusias”ȱ területȱ KárpátiȱGáborȱszerintȱaȱ12.ȱszázadȱvégén,ȱvéleményemȱszerintȱinkábbȱaȱ13.ȱ századȱelsæȱfelében,ȱtalánȱaȱtatárjárásȱutánȱátalakult.ȱAȱveremházakȱhelyétȱfelȬ töltötték,ȱamelynekȱidejétȱazȱerreȱhasználtȱföldbenȱtaláltȱérmekȱalapjánȱlehetȱ megállapítani.ȱAȱfeltöltésbælȱegyȱIII.ȱBélaȱkorábólȱszármazóȱbrakteátaȱésȱkétȱ ȱAȱSzéchenyiȱtérȱdéliȱrészén,ȱaȱZsolnayȬkútȱkörnyékénȱtaláltȱközépkoriȱrétegȱésȱ13–14.ȱszázadiȱ kerámiatöredékekȱigazolhatjákȱezt.ȱRégészetiȱFüzetekȱ1980.ȱ83.;ȱG.ȱSándorȱ–ȱGeræȱ1981.ȱII.ȱ138.ȱ (548.)ȱ 91ȱG.ȱSándorȱ–ȱGeræȱ1981.ȱII.ȱ143.ȱ(560.);ȱKárpátiȱ1978.ȱ168–170.;ȱKárpátiȱ1983.ȱ99–107.ȱ 90

317ȱ

KOSZTAȱLászló

bániȱdénárȱkerültȱelæ.92ȱAȱveremházakatȱfelváltottákȱaȱfelmenæȱfalúȱgerendaȬ szerkezetÿ,ȱ többosztatú,ȱ többȱ helyiségbælȱ állóȱ paticsfalbólȱ készültȱ nagyobbȱ házak.ȱAȱtelepülésrészȱgyorsȱfejlædésétȱésȱátalakulásátȱmutatja,ȱhogyȱezeketȱ azȱépületeketȱnemȱsokáigȱhasználtákȱésȱaȱ13–14.ȱszázadȱfordulójánȱlebontotȬ tákȱæketȱésȱhelyükreȱkæházakatȱemeltek.ȱAȱváltásȱidejétȱaȱpaticsfalúȱgerendaȬ szerkezetesȱházȱcölöplyukaibanȱtaláltȱkésæȱÁrpádȬkoriȱkerámiatöredékekȱésȱaȱ felettükȱlévæȱrétegbenȱtaláltȱKárolyȱRóbertȱkoriȱérmeȱbizonyítja.93ȱAȱ14.ȱszázadȱ elejénȱtehát,ȱlegalábbisȱaȱmaiȱMunkácsyȱutcaȱSzéchenyiȱtérȱfeléȱesæȱrészén,94ȱ márȱpincévelȱrendelkezæȱkæházakȱépültek.95ȱ ȱ Keletiȱtelepülésmagȱ Aȱ középkoriȱ Pécsȱ legkeletebbreȱ esæȱ városrészétȱ Malomszegȱ vicusnak,ȱ vagyȱ budaiȱkülvárosnakȱemlítettékȱkésæbbiȱszázadokban.ȱAȱvárosrészt,ȱfælegȱkésæȱ középkoriȱforrásokȱalapján,ȱPécsȱiparosȱnegyedekéntȱtartjákȱszámon.ȱAȱteleȬ pülésrészȱtörténetévelȱkapcsolatbanȱOláhȱMiklósȱ16.ȱszázadbanȱéltȱhumanisȬ taȱesztergomiȱérsekȱHungariaȱcímÿȱországleírásábanȱtalálhatóȱutalástȱszoktákȱ visszatéræenȱ említeni,ȱ amelyȱ szerintȱ aȱ máraȱ márȱ eltÿntȱ Tettyeȱ patakȱ vizeȱ negyvenȱmalmotȱforgatottȱitt.96ȱAȱvárosrészȱtörténetébenȱmeghatározóȱszereȬ petȱtulajdonítanakȱaȱTettyeȱpataknak,ȱamelynekȱvizeȱlehetæségetȱadottȱarra,ȱ hogyȱ malmokatȱ mÿködtessenek.ȱ Azȱ ittȱ találhatóȱ malmokȱ jelentæségétȱ tükȬ rözte,ȱhogyȱaȱkésæȱközépkorbanȱnevetȱisȱadtakȱ–ȱMalomszegȱ–ȱaȱvárosrészȬ nek.ȱAȱkésæȱközépkoriȱhelyzetetȱmintegyȱvisszavetítveȱaȱtelepülésrésztȱmárȱaȱ koraȱÁrpádȬkorbanȱPécsȱkézmÿiparosȱnegyedénekȱtartottaȱaȱhelytörténetírás,ȱ sætȱigenȱkorainakȱgondolták,ȱidænkéntȱrómaiȱeredetÿnekȱvéltékȱésȱaȱkésæȱköȬ zépkorbanȱfelbukkanóȱmalmokȱkezdeteitȱisȱaȱrómaiȱidækreȱvezettékȱvissza.ȱAȱ villagazdaságokraȱépülæȱfejlettȱrómaiȱmezægazdaságȱmalmainakȱkontinuitáȬ sátȱláttákȱaȱvárosrészȱmalmaiban.ȱMegfogalmazódottȱazȱis,ȱhogyȱaȱkeletiȱteleȬ pülésmagbanȱkereshetjükȱaȱrómaiȱSopianaeȱésȱaȱközépkoriȱPécsȱközöttȱaȱkonȬ tinuitást.97ȱ Aȱ városmagȱ koraȱ ÁrpádȬkoriȱ jelentæségénekȱ alátámasztásakéntȱ gyakranȱ említették,ȱhogyȱmárȱ1158Ȭbanȱplébániaȱálltȱaȱterületen,ȱésȱolyanȱgazdagȱvoltȱ ȱJanusȱ Pannoniusȱ Múzeum,ȱ RégészetiȱAdattárȱ 1360–83.;ȱ Aȱ bániȱ dénárokatȱ 1255Ȭtælȱ kezdtékȱ verni.ȱ Székelyȱ V.ȱ György:ȱ Slawonischeȱ Banalmünzprägung.ȱ Budapestȱ 1979.ȱ (Dissertationesȱ ArchaelogicaeȱII.ȱ8.)ȱ 93ȱJanusȱPannoniusȱMúzeum,ȱRégészetiȱAdattárȱ1360–83.ȱ 94ȱRégészetiȱFüzetekȱ1981.ȱ126–127.ȱ(G.ȱSándorȱMária)ȱ 95ȱRégészetiȱFüzetekȱ1980.ȱ44.ȱ(KárpátiȱGábor)ȱ 96ȱOláhȱMiklós:ȱHungaria.ȱBudapestȱ1985.ȱ40.;ȱPécsȱezerȱéve.ȱSzemelvényekȱésȱforrásokȱaȱvárosȱ történetébæl.ȱFæszerk.ȱMárfiȱAttila.ȱPécsȱ1996.ȱ58–59.ȱ 97ȱSzabóȱ1940.ȱ399–400.ȱ 92

318ȱ


aȱ MindenszentekȬtemplomȱaláȱtartozóȱtelepülés,ȱ hogyȱtizedéreȱaȱpécsiȱpüsȬ pökȱésȱaȱpécsváradiȱapátȱisȱigénytȱtartottȱésȱpereskedtekȱérte.98ȱ TüzetesebbenȱmegvizsgálvaȱaȱtelepülésrészreȱvonatkozóȱrégészetiȱleleteȬ ketȱésȱírásosȱforrásokat,ȱúgyȱtÿnik,ȱhogyȱalaposanȱátȱkellȱértékelniȱaȱvárosrészȱ kezdeteit.ȱ Aȱ Malomszegȱ vicusnakȱ nincsenekȱ rómaiȱ elæzményei.ȱ Aȱ Tettyéreȱ gondoltȱrómaiȱtelepülésȱrégészetilegȱnemȱbizonyítható,ȱbárȱaȱkésæȱközépkoriȱ püspökiȱnyaralóȱterületénȱtaláltȱrómaiȱtéglamaradványokȱesetlegȱutalhatnakȱ valamilyenȱ hajdaniȱ rómaiȱ épületre,99ȱ deȱ kizárható,ȱ hogyȱ jelentæsebbȱ rómaiȱ településtȱ helyezzünkȱ aȱ területre,100ȱ ígyȱ aȱ fejlettȱ rómaiȱ malmokatȱ isȱ hiábaȱ keressük.ȱAȱkésæȱközépkoriȱvízimalmokȱkezdeteitȱnemȱtolhatjukȱkiȱaȱrómaiȱ idækre.ȱAȱMindenszentekȬplébániaȱesetlegesȱ1158Ȭasȱemlítése,ȱill.ȱaȱhozzáȱtarȬ tozóȱ tizedekȱ seȱ utalnakȱ aȱ városrészȱ koraȱ ÁrpádȬkoriȱ jelentæségére.ȱ II.ȱ Gézaȱ nevébenȱ 1158Ȭasȱ dátumȱ alattȱ szereplæȱ oklevélȱ ugyanisȱ egyrészrælȱ hamisítȬ vány,ȱmásfelælȱnemȱaȱpécsiȱMindenszentekȬtemplomra,ȱhanemȱaȱ13.ȱszázadȬ tólȱigazolhatóȱhasonlóȱnevÿȱpécsváradiȱkápolnáraȱvonatkozik.101ȱ AȱMalomszegȱvicusȱÁrpádȬkoriȱtörténeteȱtöbbȱproblémátȱvetȱfel.ȱFeltÿnæ,ȱ hogyȱ aȱ területȱ viszonylagȱ szegényȱ ÁrpádȬkoriȱ régészetiȱ leletekben,ȱ bárȱ aȱ legjelentæsebbȱkorabeliȱemlék,ȱazȱún.ȱPécsiȱsisakȱinnenȱkerültȱelæȱazȱ1920Ȭasȱ években.102ȱAzȱ elmúltȱ évtizedekbenȱ azonban,ȱ többȱ részletben,ȱ egyȱ nagyobbȱ kiterjedésÿ,ȱ korábbanȱ ismeretlenȱ temetæȱ sírjaiȱ kerültekȱ elæȱ itt.ȱAȱ temetæhözȱ tartozóȱsírokatȱaȱFelsæȬȱésȱAlsóȱBalokányȱutcák,ȱaȱLáncȱutcaȱésȱaȱFarkasȱIstvánȱ utcaȱkörnyékénȱtaláltákȱmeg.ȱAȱtemetæȱfeltártȱsírjaiȱmellékletȱnélküliekȱvoltak,ȱ aȱszomszédosȱtelkekrælȱközépkoriȱszórványleletekȱ(sarkantyú,ȱcsatok)ȱkerülȬ tekȱelæ,ȱaȱfelszínenȱkésæȱközépkoriȱcserepeketȱésȱpénzeketȱtaláltak.103ȱTempȬ lomȱlétezéséreȱaȱterületenȱsemȱírásosȱforrások,ȱsemȱrégészetiȱleletekȱnemȱutalȬ nak.ȱAzȱegyrétegÿ,ȱsorosȱtemetæȱdatálásaȱkérdéses.ȱAȱleletmentésȱnagyȱrészétȱ

ȱMonumentaȱVaticanaȱhistoriamȱregniȱHungariaeȱillustrantia.ȱVatikániȱmagyarȱokirattár.ȱSeriesȱI.ȱTom.ȱ I–VI.,ȱBudapestini,ȱ1887–1891.ȱI/4.ȱ574.;ȱDercsényiȱDezsæȱ–ȱPogányȱFrigyes:ȱPécs.ȱBudapestȱ1956.ȱ 34.;ȱMadasȱ1987.ȱ62–63.ȱ 99ȱFülepȱFerencȱ–ȱParádiȱNándor:ȱJelentésȱaȱTettyénȱfolytatottȱ1957.ȱéviȱásatásokról.ȱJanusȱPannoniȬ usȱMúzeum,ȱRégészetiȱAdattárȱ1422–83.ȱ(aȱtovábbiakban:ȱFülepȱ–ȱParádi)ȱ;ȱRégészetiȱKutatásokȱ 2004.ȱ267.ȱ 100ȱAȱtettyeiȱrómaiȱ„ipartelep”ȱelméletȱkritikájáraȱld.ȱFülepȱFerencȱ–ȱSz.ȱBurgerȱAlice:ȱBaranyaȱmeȬ gyeȱ aȱ rómaiȱ korban.ȱ In:ȱ Baranyaȱ megyeȱ történeteȱ azȱ æskortólȱ aȱ honfoglalásig.ȱ Szerk.ȱ Bándiȱ Gábor.ȱPécsȱ1979.ȱ223–330.ȱitt:ȱ231.ȱ 101ȱGyörffyȱGyörgy:ȱÁrpádȬkoriȱMagyarországȱtörténetiȱföldrajza.ȱI.ȱBudapestȱ1963.ȱ364.ȱ 102ȱKissȱ1983.ȱ253–255.;ȱKárpátiȱ1988.ȱ81–83.;ȱNagyȱ2000.ȱ 103ȱRégészetiȱFüzetekȱ1984.ȱ123.ȱ(KárpátiȱGábor);ȱRégészetiȱFüzetekȱ1986.ȱ103.ȱ(KárpátiȱGáborȱ–ȱ Nagyȱ Erzsébet);ȱ Régészetiȱ Füzetekȱ 1988.ȱ 193.ȱ (Kárpátiȱ Gábor);ȱ Régészetiȱ Füzetekȱ 1992.ȱ 85.ȱ (KárpátiȱGábor)ȱ 98

319ȱ

KOSZTAȱLászló

végzæȱKárpátiȱGáborȱkorábbanȱállamalapításȱkorinakȱtartotta,104ȱkésæbbȱSzt.ȱ Lászlóȱkorára,ȱtehátȱaȱ11.ȱszázadȱvégéreȱhelyezteȱaȱsírokat.105ȱAȱtemetæȱdatáláȬ sánálȱmindenképpenȱfigyelembeȱkellȱvenni,ȱhogyȱaȱtemplomȱnélküliȱtemetækȱ használataȱaȱ12.ȱszázadȱközepéig,ȱelsæȱharmadáigȱmegszÿnt.ȱEzȱazȱidæszakȱ amikorraȱmegvalósultȱKálmánȱkirályȱI.ȱtörvénykönyvénekȱazonȱhatározata,ȱ miszerintȱtemetkezniȱcsakȱtemplomȱmelléȱszabad,106ȱill.ȱaȱtemplomosȱhelyekȱ számaȱ annyiraȱ megnövekedett,ȱ hogyȱ teljesíteniȱ lehetettȱ eztȱ azȱ elæírást.ȱ Mindezȱ aztȱ látszikȱ igazolni,ȱ hogyȱ azȱ említettȱ temetætȱ aȱ 12.ȱ századȱ közepeȱ utánȱmárȱnemȱhasználhatták.ȱKezdeteitȱviszontȱjóvalȱbizonytalanabbulȱtudȬ jukȱ csakȱ megfogni.ȱAȱ temetæȱ mérete,ȱ ill.ȱ egyrétegÿȱ voltaȱ valamintȱ azȱ eddigȱ feltártȱaligȱötvenȱsírȱaztȱsejteti,ȱhogyȱnemȱbeszélhetünkȱegyȱnagyobb,ȱtöbbȱévȬ századonȱátȱhasználtȱtemetæræl.ȱAȱmellékletekȱhiányaȱaztȱbizonyítja,ȱhogyȱaȱ sírokbanȱkeresztényȱembereketȱtemettek,ȱígyȱaȱtemetæȱkezdeteitȱnemȱtehetjükȱ aȱ11.ȱszázadȱelé.ȱÖsszegezveȱtehátȱazȱlátszikȱjelenȱismereteinkȱszerintȱelfogadȬ hatónak,ȱhogyȱaȱtemetætȱaȱ11.ȱszázadȱfolyamán,ȱtalánȱaȱszázadȱmásodikȱfeléȬ benȱnyitottákȱésȱlegfeljebbȱaȱ12.ȱszázadȱközepéigȱhasználták.ȱ Aȱkeletiȱvárosmagȱkiterjedéseȱszempontjábólȱnagyonȱfontos,ȱhogyȱholȱlaȬ kottȱ azȱ aȱ közösség,ȱ amelyéȱ voltȱ azȱ említettȱ temetæ,ȱ ill.ȱ ehhezȱ szorosanȱ kapcsolódik,ȱhogyȱaȱtemplomȱnélküliȱtemetæȱfelhagyásaȱutánȱhováȱtemettékȱ halottaikat.ȱAȱ temetæȱ létébælȱ ésȱ elhelyezkedésébælȱ természetszerÿlegȱ követȬ kezik,ȱ hogyȱ annakȱ közelébenȱ kellȱ kereshetünkȱ egyȱ 11–12.ȱ századraȱ lokaliȬ zálhatóȱkisebbȱtelepülésmagot.ȱ Azȱ1950ȬesȱévekbenȱaȱTettyén,ȱaȱkésæȱközépkoriȱpüspökiȱnyaralóȱterületénȱ végeztekȱ kisebbȱ régészetiȱ feltárást,ȱ amelyȱ eredményekéntȱ egyȱ koraȱ ÁrpádȬ koriȱ veremházȱ ésȱ aȱ hozzáȱ tartozóȱ nagyobbȱ méretÿȱ külsæȱ kemence,ȱ ill.ȱ hullámvonalasȱdíszítésÿȱkerámiaȱkerültȱelæ.ȱMindezȱesetlegȱegyȱkoraiȱkisebbȱ településȱ sejtetȱ aȱ területen.107ȱAȱ tettyeiȱ koraȱ ÁrpádȬkoriȱ településȱ ésȱ azȱAlsóȱ Balokányȱutcaȱkörnyékénȱlévæȱtemetæ,ȱvalószínÿlegȱegyidæbenȱlétezhetett,ȱdeȱ aȱ kettætȱ aȱ jelentæsȱ távolságȱ miattȱ nemȱ kapcsolhatjukȱ össze.ȱ Aȱ Tettyénȱ élækȱ nemȱhasználhattákȱazȱelæbbiȱtemetæt.ȱ Aȱkeletiȱvárosmagȱrekonstruálásaȱérdekébenȱazȱittȱtalálhatóȱtemplomokatȱisȱ számbaȱ kellȱ venni.ȱ Aȱ városrészhezȱ aȱ 14.ȱ századȱ közepéigȱ háromȱ egyháziȱ inȬ ȱFeltételesenȱhelyezteȱaȱ11.ȱszázadȱelejére.ȱKárpátiȱ1988.ȱ83.ȱȱ ȱRégészetiȱFüzetekȱ1992.ȱ85.ȱ 106ȱZávodszkyȱ Levente:ȱ Aȱ Szentȱ István,ȱ Szentȱ Lászlóȱ ésȱ Kálmánȱ korabeliȱ törvényekȱ ésȱ zsinatiȱ határozatokȱ forrásai.ȱ Függelékȱ aȱ törvényekȱ szövege.ȱ Budapestȱ 1901.ȱ 192.;ȱ Szabóȱ Jánosȱ Gyæzæ:ȱ Adalékokȱ aȱ pataiȱ fæesperességȱ történetéhez.ȱ In:ȱ Tanulmányokȱ Gyöngyösræl.ȱ Szerk.ȱ Havassyȱ Péterȱ–ȱKecskésȱPéter.ȱGyöngyös,ȱ1984.ȱ21–89.,ȱitt:ȱ56.;ȱLangóȱPéter:ȱAȱkoraȱÁrpádȬkoriȱtemetækȱ kutatása.ȱIn:ȱBenkæȱ–ȱKovácsȱ2010.ȱ456–457.ȱ 107ȱFülepȱ–ȱParádi.ȱ 104 105

320ȱ


tézményȱ kapcsolható.ȱ Aȱ 1330Ȭasȱ évekbenȱ elæszörȱ említettȱ MindenszentekȬ plébánia,ȱamelyȱtöbbszörȱátépítettȱmaȱmárȱjobbáraȱbarokkȱépülettömbjénȱrománȱ koriȱ építészetiȱ elemekȱ isȱ megfigyelhetæk,108ȱ ígyȱ létrejöttétȱ mindenképpenȱ aȱ 13.ȱ századȱ közepeȱ eléȱ kellȱ helyeznünk.ȱ Aȱ területenȱ találhatóȱ másikȱ kétȱ egyházȱ aȱ koldulórendekhezȱtartozott.ȱAȱ13–14.ȱszázadȱfordulójánȱPálȱpüspökȱalapítottaȱazȱ ágostonosȱ remeteȱ kolostort,109ȱ valamintȱ talánȱ valamikorȱ aȱ 14.ȱ századȱ folyamánȱ jöttȱ létreȱ aȱ domonkosȱ apácakolostor.110ȱ Aȱ háromȱ egyházȱ elhelyezkedéseȱ aȱ településmagȱ 13–14.ȱ századiȱ kiterjedését,ȱ súlypontjaitȱ mutatjaȱ meg.111ȱ Aȱ plébániatemplomȱ aȱ Tettyeȱ utcában,ȱ azȱ ágostonosȱ kolostorȱ aȱ maiȱ Ágostonȱ térȱ keletiȱvégén,112ȱmígȱazȱapácakolostorȱaȱZöldfa,ȱTettyeȱésȱKálváriaȱutcákȱhatároltaȱ területenȱvolt.ȱAȱkeletiȱvárosrészȱaȱbenneȱállóȱtemplomokȱelhelyezkedéseȱalapjánȱ azȱÁrpádȬkorbanȱkétȱtelepülésmagbólȱállt.ȱAzȱegyikȱaȱTettyeȱirányábanȱhelyezȬ kedettȱ el,ȱ hozzáȱ tartozottȱ aȱ püspökiȱ nyaralóȱ területénȱ feltártȱ településȱ is,ȱ ésȱ aȱ Tettyeȱpatakȱmenténȱhúzódottȱdéliȱirányban.ȱAȱtelepülésenȱélhettekȱazok,ȱakikȱaȱ Tettyeȱ ésȱ Havihegyȱ környékiȱ kæbányákbanȱ dolgoztak,ȱ ésȱ egyebekȱ mellettȱ kiȬ termeltékȱ aȱ 12.ȱ századȱ másodikȱ felébenȱ aȱ székesegyházȱ belsæȱ díszítéséhezȱ felhasználtȱitteniȱmészkövet.113ȱEnnekȱaȱtelepülésmagnakȱdéliȱfelébenȱépítettékȱfelȱ aȱ MindenszentekȬtemplomot.ȱ Aȱ plébániaȱ rangúȱ egyházȱ létrejöttétȱ aȱ településȱ növekvæȱnépességeȱésȱaȱterületȱtávolságaȱaȱszékesegyháztól,ȱésȱmásȱplébániáktólȱ tetteȱ indokolttáȱ talánȱ aȱ 12.ȱ századȱ közepénȱ vagyȱ inkábbȱ aȱ 12–13.ȱ századȱ forȬ dulóján.ȱ Aȱ plébániáhozȱ tartozottȱ ezutánȱ aȱ teljesȱ keletiȱ városrész.ȱ Aȱ MindenȬ szentekȬtemplomȱ körülȱ kialakítottȱ temetævelȱ lehetȱ összefüggésbenȱ azȱ AlsóȬ Balokányȱutcaȱkörnyékiȱtemetæȱfelhagyása.ȱ AȱkeletiȱvárosrészȱmásikȱkisebbȱtelepülésmagjaȱazȱÁgostonȱtérȱközelébenȱ jöhetettȱlétre,ȱamelyȱnépességeȱhasználtaȱazȱelæbbȱemlítettȱésȱaȱ12.ȱszázadȱfoȬ lyamánȱfelhagyottȱtemetæt.ȱAzȱutóbbiȱtelepülésmagȱazonbanȱtávolȱesettȱaȱpléȬ 108ȱSzænyiȱ Ottó:ȱ Aȱ Mindenszentekrælȱ nevezettȱ pécsiȱ templomȱ ésȱ temetæ.ȱ In:ȱ PécsȬBaranyaiȱ MúzeumiȱÉvkönyvȱ6.ȱ(1913)ȱ127–151.,ȱitt:ȱ138–139.ȱ 109ȱKosztaȱ2009.ȱ88.ȱ 110ȱNémethȱBéla:ȱAȱpécsiȱDominikánusȬházȱtörténete.ȱPécsȱ1903.ȱ19.;ȱVörösȱMárton:ȱAȱScitovszkyȬ tériȱromokȱkérdése.ȱIn:ȱPécsȱSzabadȱKirályiȱVárosȱMajorossyȱImreȱMúzeumánakȱÉrtesítæjeȱ1941.ȱ 40–52.,ȱ itt:ȱ 40–41.;ȱ Bezerédyȱ Gyæzæ:ȱAȱ Zidinaȱ környék.ȱ Nyomozásȱ aȱ pécsiȱ dominikánaȱ kolostorȱ helyéræl.ȱIn:ȱPécsiȱSzemleȱ2002/^szȱ4–12.ȱ 111ȱAȱtelepülésmagbaȱhelyezikȱtovábbáȱaȱ13ȱ–ȱ14.ȱszázadȱfordulójánȱPécsettȱbevezetettȱúrmásnapiȱ körmenetȱ végállomásakéntȱ említettȱ Corpusȱ ChristiȬkápolnát.ȱ Aȱ kápolnaȱ pontosȱ lokalizálásaȱ azonbanȱbizonytalan.ȱAȱkápolnáraȱld.ȱpl.ȱFedelesȱTamás:ȱKörmenetekȱPécsettȱaȱ14–15.ȱszázadban.ȱ In:ȱUæ:ȱPüspökök,ȱprépostok,ȱkanonokok.ȱFejezetekȱPécsȱközépkoriȱegyháztörténetébæl.ȱSzegedȱ 2010.ȱ(CapitulumȱV.)ȱ151–173.ȱ(aȱtovábbiakban:ȱFedelesȱ2010)ȱitt:ȱ159–161.ȱ 112ȱRégészetiȱkutatásokȱ1999.ȱ237.ȱ 113ȱNagyȱEmese:ȱAdalékokȱárpádkoriȱmagyarȱkæfaragásunkȱtechnikaiȱkérdéseihez.ȱArchaeológiaiȱ Értesítæȱ81.ȱ(1954)ȱ60–63.,ȱitt:ȱ61.ȱ

321ȱ

KOSZTAȱLászló

bániaegyháztól.ȱNépességénekȱnövekedéseȱaȱ13.ȱszázadbanȱindultȱmeg.ȱAȱteȬ rületȱ kevésbéȱ voltȱ lejtæs,ȱ mindȱ aȱ Tettyeȱ utcaȱ környéke,ȱ ésȱ ígyȱ kedvezæbbȱ körülményeketȱbiztosítottȱazȱépítkezésre,ȱmásrésztȱközelebbȱfeküdtȱaȱrészbenȱ északȱfelé,ȱaȱKirályȱutcaȱirányábanȱterjeszkedæȱdomonkosȱkolostorȱvárosrészȬ éhez.ȱAzȱÁgostonȱtérȱkörnyékéreȱhelyezhetæȱ11.ȱszázadȱótaȱlakottȱtelepülésȬ magbólȱalakultȱkiȱaȱbudaiȱkülváros.ȱAȱterületȱ13.ȱszázadȱmásodikȱfelébenȱtörȬ téntȱ fejlædésénekȱ aȱ bizonyítékaȱ ésȱ egybenȱ elismerése,ȱ hogyȱ Pálȱ püspökȱ koldulórendiȱ kolostortȱ alapítottȱ itt.ȱ Aȱ kétȱ keletiȱ településmagȱ összenövésétȱ igazoljaȱaȱMindenszentekȬplébániaȱésȱazȱágostonosȱkolostorȱközéȱépítettȱdoȬ monkosȱapácakolostor.ȱAȱtelepülésmagȱ14.ȱszázadȱelejiȱnövekedésétȱmutatjaȱ aȱkoldulórendekhezȱtartozóȱkétȱegyházȱlétrejötte,ȱdeȱaȱvárosrészȱlakosságaȱaȱ MindenszentekȬplébániaȱ pápaiȱ tizedeitȱ ismerveȱ viszonylagȱ szegénynekȱ tÿȬ nikȱmégȱaȱ14.ȱszázadȱelején.ȱAȱtemplomȱvezetæjeȱBaranyaȱmegyeȱátlagosȱfaȬ lusiȱplébánosainálȱaligȱrendelkezettȱvalamivelȱnagyobbȱtizedbevétellel,ȱésȱígyȱ aȱ legszegényebbȱ pécsiȱ plébániaegyházȱ voltȱ aȱ Mindenszentek.114ȱ Azȱ látszikȱ mindezekȱalapjánȱelfogadhatónak,ȱhogyȱaȱvárosrésztȱkisȱjövedelmÿȱkézmÿȬ vesekȱ ésȱ mezægazdaságbólȱ élækȱ lakták.ȱAȱ gazdagabbȱ kereskedæketȱ nemȱ ittȱ kellȱkeresnünk.ȱAȱ14.ȱszázadtólȱkezdædæenȱaȱkétȱtelepülésmagbólȱállóȱkeletiȱ városrészȱdéliȱfeleȱlettȱaȱjelentæsebb.ȱAȱTettyénȱésȱközvetlenülȱazȱalattaȱfekvæȱ részenȱaȱkésæȱközépkorraȱjelentæsenȱcsökkentȱaȱnépesség,ȱamelyetȱaȱpüspökiȱ nyaralóȱittȱtörténtȱkialakításaȱbizonyít.115ȱAȱkeletiȱvárosrészȱmindigȱmeglévæȱ különállásaȱ aȱ 14.ȱ századȱ végénȱ aȱ városfalȱ felépültévelȱ váltȱ eræteljessé.ȱ Aȱ Tettyeȱ patakraȱ épülæȱ településmagȱ kívülȱ maradtȱ aȱ városfalon.ȱAȱ középkoriȱ pécsiȱvárosfalȱhatalmasȱterületetȱvettȱkörbe,ȱamelyȱjelentæsȱrészeȱbeépítetlenȱ volt.ȱ Meglepæȱígy,ȱ hogyȱaȱkeletiȱ városrésztȱennekȱellenéreȱ nemȱ vettékȱfallalȱ körül,ȱnemȱkapcsoltákȱtehátȱösszeȱaȱtöbbiȱvárosrésszel,ȱezzelȱkülvárosȱjellegetȱ nyert.ȱEnnekȱokaȱrészbenȱaȱTettyeȱpatakȱlehetett,ȱmivelȱnemȱakarták,ȱhogyȱazȱ aȱ falonȱ belülreȱ kerüljön,ȱ deȱ ezȱ azȱ építészetiȱ ésȱ topográfiaiȱ elhatárolódásȱ 14.ȱ századiȱjogiȱésȱtársadalmiȱkülönállásátȱisȱsejtetiȱaȱvárosrésznek.ȱAȱfalonȱkívüliȱ elhelyezkedéseȱ városképi,ȱ társadalmi,ȱ sætȱ bizonyosanȱ jogiȱ értelembenȱ isȱ elkülönítetteȱaȱlassanȱösszenövæȱtöbbiȱemlítettȱtelepülésmagtólȱaȱMalomszegȱ vicustȱésȱaȱbudaiȱkülvárost.ȱ ȱ Aȱvárosȱfæterénekȱkialakulása,ȱaȱtelepülésmagokȱösszeolvadásaȱ AȱmaiȱSzéchenyiȱtér,ȱmintȱaȱvárosȱfætere,ȱÁrpádȬkoriȱfejlædésȱeredményekéntȱ jöttȱlétreȱaȱ13.ȱszázadȱfolyamán.ȱAȱSzéchenyiȱtérȱészakiȱoldalánȱkisebbȱkoraȱ ÁrpádȬkoriȱ településmagȱ figyelhetæȱ meg.ȱ Aȱ térenȱ kétȱ helyenȱ is:ȱ múzeumȱ 114 115

ȱTimárȱ1981.ȱ53–54.ȱ ȱBezerédyȱ1983.ȱ266.ȱ

322ȱ


RégészetiȱOsztályánakȱkertjébenȱésȱaȱLeonardoȬszoborȱelættȱ10–12.ȱszázadraȱ helyezhetæȱsírokbólȱSȬvégÿȱbronzȱhajkarikákȱkerültekȱelæ.116ȱAȱtérȱészakkeletiȱ sarkábanȱisȱvannakȱkoraiȱtelepülésreȱutalóȱleletek.ȱAȱNádorȱSzállodaȱtelkénȱ veremlakásȱ nyomaiȱ kerültekȱ elæ.117ȱAȱ bíróságȱ épületébælȱ háromȱ románȱ koriȱ faragottȱkövetȱbontottakȱki.118ȱAȱszomszédosȱtelkenȱ(Máriaȱu.ȱ2–4.)ȱ13.ȱszázadiȱ járószintetȱésȱeltömedékeltȱkutatȱfigyeltekȱmeg.ȱAȱkútbanȱ12–13.ȱszázadiȱházȬ tartásiȱ kerámiátȱ találtak.ȱAȱ kerámialeletekȱ aȱ 12.ȱ századbanȱ kezdædnekȱ ésȱ aȱ késæȱközépkorigȱbezárólagȱedényȬȱésȱüvegtöredékeketȱtartalmaznak.ȱAȱrégéȬ szetiȱmegfigyelésekȱbizonyossáȱteszik,ȱhogyȱaȱterületȱaȱ12.ȱszázadtólȱaȱközépȬ korȱvégéigȱfolyamatosanȱlakottȱvolt.119ȱKérdéses,ȱhogyȱaȱSzéchenyiȱtérȱészakiȱ részénȱfelbukkanóȱtelepülésmagȱkezdeteitȱmikorraȱtehetjük,ȱaȱ11.ȱszázadȱeleȬ jéreȱvagyȱvalamivelȱkésæbbre,ȱaȱszázadȱmásodikȱfelére,ȱvagyȱaȱ12.ȱszázadȱeleȬ jére.ȱBizonytalanságȱvanȱabbanȱis,ȱhogyȱegyȱkisȱönállóȱtelepülésmagotȱfeltéteȬ lezhetünkȱitt,ȱvagyȱvalamilyenȱformábanȱmárȱaȱ11–12.ȱszázadbanȱlazánȱkapȬ csolódottȱ ezȱ aȱ területȱ aȱ püspökségiȱ központtólȱ keletreȱ meglévæȱ koraiȱ településmaghoz.ȱ Kétségtelenȱ azonban,ȱ hogyȱ aȱ kétȱ egymáshozȱ közelȱ fekvæȱ lakottȱterületȱaȱ13.ȱszázadȱfolyamánȱösszenætt.ȱAȱkanonokokȱlaktaȱházakȱkiȬ alakításaȱösszekapcsoltaȱaȱkétȱtelepülésmagot.ȱAȱterületȱmegváltozottȱjelentæȬ ségétȱ kifejeziȱ azt,ȱ hogyȱ Bertalanȱ püspökȱ valamikorȱ aȱ tatárjárásȱ tájánȱ egyȱ újȱ plébániatemplomotȱ alapítottȱ aȱ Széchenyiȱ térȱ északiȱ részén.120ȱ Aȱ templomȱ létrehozásávalȱ aȱ városȱ földesura,ȱ aȱ püspökȱ aȱ székeskáptalannalȱ egyetértésȬ benȱ felismerteȱ aȱ püspökségiȱ központȱ közvetlenȱ környékénȱ aȱ 12.ȱ századȱ végétælȱlezajlóȱtopográfiaiȱfejlædést,ȱamelyȱaȱnépességszámȱemelkedésébælȱésȱ egyȱújȱtípusúȱvárosfejlædésȱmegindulásábólȱkövetkezett.ȱAȱpüspökségȱgazdaȬ ságiȱeræsödéseȱtermészetesenȱjelentkezettȱazȱegyházmegyeȱközpontjábanȱis.ȱ Azȱegyházmegyeȱnövekvæȱbevételeinekȱegyȱrészeȱaȱpüspökségȱközpontjábaȱ került.ȱ Aȱ püspökȱ ésȱ környezeténekȱ gazdagodása,ȱ ill.ȱ aȱ székesegyházȱ körülȱ élæȱpapságȱszámbeliȱnövekedéseȱnagyobbȱfogyasztást,ȱigényesebbȱkeresletetȱ jelentett,ȱ amelyȱ növelteȱ aȱ piacȱ forgalmátȱ ésȱ aȱ püspökségiȱ központotȱ kiszolȬ gálóȱnépességȱnagyságát.ȱAȱnépességȱszámȱnövekedésénekȱésȱaȱvárosȱtopoȬ

ȱKissȱ1983.ȱ256–257.;ȱKárpátiȱ1988.ȱȱ81–83.ȱ ȱRégészetiȱkutatásokȱ2001.ȱ203.ȱ(KárpátiȱGábor)ȱ 118ȱG.ȱSándorȱ–ȱGeræȱ1981.ȱII.ȱ128–129.ȱ(502–504.)ȱ 119ȱG.ȱSándorȱ–ȱGeræȱ1981.ȱII.ȱ126.ȱ(498.);ȱKárpátiȱ1978.ȱ166–170.ȱAȱveleȱszembenȱlévæ,ȱaȱMegyeȱutcaȱ ésȱaȱHunyadiȱutcaȱsarkánȱállóȱegykorȱelbontottȱépületbælȱromán,ȱgótikusȱésȱreneszánszȱkæfaȬ ragványokȱkerültekȱelæ.ȱG.ȱSándorȱ–ȱGeræȱ1981.ȱII.ȱ122.ȱ(490)ȱAzȱemlítettȱkæfaragványokȱmivelȱ másodlagosanȱvoltakȱbeépítve,ȱszármazhattakȱmáshonnanȱis.ȱ 120ȱKosztaȱLászló:ȱEgyȱfranciaȱszármazásúȱfæpapȱMagyarországon.ȱBertalanȱpécsiȱpüspökȱ(1219– 1251).ȱ In:ȱ Uæ:ȱ Írásbeliségȱ ésȱ egyházszervezet.ȱ Szegedȱ 2007.ȱ (Capitulumȱ III.)ȱ (aȱ továbbiakban:ȱ Kosztaȱ2007a)ȱ23–44.ȱ(aȱtovábbiakban:ȱKosztaȱ2007b)ȱ31–33.ȱ 116 117

323ȱ

KOSZTAȱLászló

gráfiaiȱfejlædésénekȱmásikȱösszetevæjeȱaȱhospesekȱbetelepítéseȱaȱvárosbaȱaȱ12.ȱ századȱvégén.121ȱ AzȱújȱplébániatemplomȱelhelyezéseȱfigyelembeȱvetteȱazȱegymástólȱelkülöȬ nültenȱ állóȱ településmagokȱ fejlædésénekȱ irányát.ȱ Aȱ székesegyháztólȱ keletreȱ fekvæȱterületȱkeleti,ȱdélkeletiȱiránybanȱbævült,ȱmígȱaȱSzt.ȱBenedekȬtemplomȱ népességeȱaȱvárosȱ11–12.ȱszázadiȱközpontja,ȱaȱpüspökiȱszékhely,ȱaȱszékesegyȬ házȱirányábaȱterjeszkedett.ȱHasonlóȱfigyelhetæȱmegȱaȱdélkeletiȱtelepülésmag,ȱ aȱ domonkosȱ kolostorȱ mellettȱ állóȱ területtelȱ kapcsolatbanȱ is,ȱ amelyetȱ aȱ maiȱ Munkácsyȱ utcaȱ nyomvonalánakȱ kialakulásaȱ isȱ tanúsít.ȱ Aȱ háromȱ településȬ magȱfejlædésiȱirányávalȱaȱ13.ȱszázadȱelejénȱaȱmaiȱSzéchenyiȱtérȱkörnyékeȱegyȬ reȱfontosabbȱszerepetȱkapott.ȱEnnekȱfelismeréseȱvoltȱaȱSzt.ȱBertalanȬplébániaȱ helyénekȱ kiválasztása,ȱ amelyȱ egybenȱ eræsítette,ȱ ösztönözteȱ isȱ aȱ városȱ teleȬ pülésszerkezeténekȱmegindultȱátalakulását.ȱAȱ„falusias”,ȱszórtȱházakbólȱállóȱ lazaȱ településmagokȱ összekapcsolódásátȱ aȱ tatárjárásȱ okoztaȱ pusztítás,ȱ ésȱ azȱ aztȱkövetæȱújjáépítésekȱmeggyorsították.ȱAzȱelpusztult,ȱfelgyújtott,ȱvalószínÿȬ legȱ jobbáraȱ rendezetlenülȱ elhelyezkedæȱ veremházakȱ helyettȱ márȱ felmenæȱ falu,ȱfaszerkezetes,ȱpaticsfallalȱrendelkezæȱépületeketȱemeltek,ȱamelyeketȱmárȱ szabályosan,ȱsorban,ȱaȱkialakulóȱutcákȱvonalábanȱhelyeztekȱel.ȱAȱ13.ȱszázadȱ folyamánȱkialakulóȱutcákȱirányátȱaȱmeglévæȱtemplomok,ȱmintȱaȱtelepülésképȱ meghatározóȱ elemei,ȱ döntæenȱ befolyásolták.ȱ Aȱ gyakoriȱ miselátogatásokȱ ésȱ egyéb,ȱ aȱ pasztorációvalȱ összefüggæ,ȱ aȱ középkoriȱ emberȱ életét,ȱ életritmusátȱ meghatározóȱszertartásokȱezekhezȱazȱépületekhezȱkötædtek,ȱígyȱgyakranȱfelȬ kerestékȱæket,ȱésȱközpontiȱszerepetȱkaptakȱaȱtelepülésȱtérhasználatában.ȱȱAzȱ újȱ BertalanȬtemplom,ȱ ésȱ azȱ elætteȱ kialakulóȱ térȱ azȱ 1240Ȭesȱ évektælȱ meghatáȬ roztaȱ Pécsȱ belvárosának,ȱ utcahálózatánakȱ továbbfejlædését,ȱ mintegyȱ magáȬ hozȱhúztaȱaȱlétrejövæȱutcákat.ȱEztȱbizonyítjaȱEgyedȱbaranyaiȱfæesperesȱvégȬ rendeleteȱ szerintȱ 1324Ȭbenȱ eladottȱ házȱ kapcsánȱ elæszörȱ említettȱ kétȱ –ȱ aȱ maiȱ SzepessyȱI.ȱésȱaȱHunyadiȱJ.ȱ–ȱutcaȱnyomvonala.122ȱAȱtatárjárásȱésȱaȱ13.ȱszázadiȱ városfejlædésȱ tehátȱ aȱ koncentrációt,ȱ aȱ szórtȱ településmagokȱ összekapcsoȬ lódásátȱeræsítette.ȱAzȱújȱplébániatemplomȱlétrejötteȱátalakítottaȱaȱváros,ȱlegȬ alábbisȱannakȱegyȱrészénȱaȱpasztorációt.ȱAȱszékesegyházrólȱleválasztottákȱaȱ plébániafunkciót,ȱ amelynekȱ gyakorlásátȱ aȱ növekvæȱ népesség,ȱ majdȱ aȱ püsȬ pökvárȱ kialakításaȱ egyébkéntȱ isȱ problémássáȱ tette.ȱAȱ székesegyházȱ aláȱ tarȬ 121ȱEgyȱ1181ȬesȱoklevélȱemlítiȱelæszörȱaȱPécsettȱélæȱhospeseket.ȱAzȱoklevélȱkiadása:ȱIII.ȱBélaȱkirályȱ emlékezete.ȱ Szerk.ȱ Forsterȱ Gyula.ȱ Budapestȱ 1900.ȱ 345.ȱ Aȱ városȱ topográfiájánakȱ felvázolásánálȱ megkerülhetetlenȱannakȱérintése,ȱhogyȱaȱvizsgáltȱtelepülésrészekȱközülȱholȱéltekȱhospesek,ȱmelyȱ városrészȱ jöttȱ létreȱ aȱ betelepülésȱ eredményeként.ȱ Aȱ rendelkezésreȱ állóȱ régészetiȱ megfigyelésekȱ alapjánȱazonbanȱsemȱaȱ12.ȱszázadȱmásodikȱfelébenȱbeköltözæ,ȱakárȱaȱ13.ȱszázadȱfolyamánȱemlített,ȱ vagyȱaȱ14.ȱszázadȱelsæȱfelébenȱbetelepülæȱtelepeseketȱnemȱlehetȱmegnyugtatóanȱelhelyezni.ȱ 122ȱFejérȱVIII/2.ȱ581–582.ȱ

324ȱ


tozóȱ városrészȱ átkerültȱ aȱ BertalanȬplébániához,ȱ ígyȱ aȱ székesegyházȱ elveszíȬ tetteȱ korábbiȱ szerepétȱ aȱ városȱ lakosságánakȱ életében,ȱ legalábbisȱ aȱ paszȬ torációtȱtekintve.ȱAȱszékesegyházȱígyȱtisztánȱazȱegyházmegyeȱközpontjaȱlett,ȱ amelyȱ aȱ várȱ felépítésével,ȱ azȱ 1260Ȭasȱ évektælȱ nyilvánvalóanȱ elkülönültȱ aȱ várostól.ȱAȱ13.ȱszázadȱelsæȱfelétælȱaȱszékesegyházȱkorábbiȱpasztorációsȱfunkȬ ciójátȱ átvetteȱ aȱ BertalanȬtemplom,ȱ amelyȱ lassanȱ aȱ koncentrálódóȱ településȬ magokȱközpontjábaȱkerülveȱaȱkorábbanȱlétrejöttȱplébániáikȱjelentæségétȱmegȬ haladvaȱaȱvárosȱlegfontosabbȱtemplomáváȱlett.ȱAȱBertalanȬtemplomȱkiemelȬ kedéseȱmárȱnéhányȱévtizeddelȱazȱalapításaȱutánȱmegfogható,ȱamelyȱazȱegyȬ háznakȱ ésȱ papjainakȱ aȱ városȱ életébenȱ játszottȱ szerepénȱ ésȱ jövedelemviszoȬ nyainȱegyarántȱlemérhetæ.123ȱAȱtemplomȱkiemelkedésévelȱegyidæbenȱazȱelætteȱ létrejöttȱ térȱ isȱ központiȱ funkciótȱ kapottȱ aȱ városȱ átalakulóȱ településszerkeȬ zetében.ȱAzȱaddigȱelkülönülæȱtelepülésmagokȱkoncentrálásávalȱtehátȱegyȱújȱ központjaȱjöttȱlétreȱaȱvárosnak.ȱAȱ11–12.ȱszázadbanȱaȱpüspökségȱszékhelye,ȱaȱ székesegyházȱ közvetlenȱ környékeȱ voltȱ aȱ városȱ centruma.ȱ Aȱ 13.ȱ századiȱ gazdasági,ȱ társadalmi,ȱ egyháziȱ ésȱ településszerkezetiȱ átalakulásokȱ eredméȬ nyekéntȱkétközpontúváȱváltȱPécs.ȱAȱkorábbiȱcentrumȱegyházi,ȱegyházigazgaȬ tásiȱésȱföldesúriȱközpontȱmaradt,ȱamelyȱígyȱazȱegyházmegyeȱcentrálisȱpontȬ jáváȱvált,ȱaȱpüspökséghezȱközvetlenülȱkapcsolhatóȱközpontiȱfunkcióitȱærizteȱ meg.124ȱMelletteȱaȱvárosȱlakosságánakȱéletébenȱsokkalȱfontosabb,ȱmeghatároȬ zóbbȱszerepetȱkapottȱaȱtatárjárásȱutánȱaȱSzt.ȱBertalanȬtemplomȱelættȱkialakulóȱ tér.ȱAȱ maiȱ Belvárosȱ központja,ȱ aȱ Széchenyiȱ térȱ kialakulásaȱ ígyȱ aȱ 13.ȱ századȱ folyamánȱtörténtȱmeg,ȱésȱazȱegyháziȱközpontȱszerepeȱaȱvárosȱéletébenȱháttérȬ beȱszorult.ȱAȱpüspökségȱszÿkenȱvettȱközpontjánakȱszerepváltásáhozȱaȱvárosȬ fejlædéshezȱ kapcsolódó,ȱ aztȱ eræsítæȱ gazdaságiȱ ésȱ társadalmiȱ folyamatokȱ mellettȱaȱszékesegyházȱkörnyékénekȱperifériásȱelhelyezkedéseȱisȱhozzájárult.ȱ Aȱ püspökségȱ központjaȱ aȱ szórtȱ településmagokbólȱ állóȱ ÁrpádȬkoriȱ Pécsȱ északnyugatiȱsarkábaȱkerült.ȱAȱdomborzatiȱviszonyok,ȱazȱemelkedæȱhegyolȬ dalȱnemȱtetteȱlehetævé,ȱhogyȱtæleȱészakra,ȱészaknyugatraȱjelentæsebbȱtelepüȬ lésȱjöjjönȱlétre.ȱAȱtatárjárásȱutánȱfelépülæȱPüspökvárȱpedigȱelválasztotta,ȱváȬ rosképiȱ szempontbólȱ isȱ elkülönítetteȱ azȱ egyháziȱ központot.125ȱAȱ városnakȱ aȱ ȱAȱ 13.ȱ századȱ végénȱ Pálȱ püspökȱ aȱ templomȱ plébánosátȱ tetteȱ megȱ azȱ Úrmásnapiȱ körmenetȱ vezetæjéül.ȱAȱkörmenetreȱld.ȱFedelesȱ2010.ȱ159–160.ȱAȱplébániaȱvezetæjénekȱaȱ14.ȱszázadȱelejénȱ olyanȱjövedelmeȱvolt,ȱmintȱaȱszékeskáptalanȱkanonokjainak.ȱTimárȱ1981.ȱ52–53.ȱ 124ȱKosztaȱLászló:ȱPüspökiȱszékhelyȱésȱvárosfejlædés.ȱPécsȱközpontiȱfunkcióiȱésȱvonzáskörzeteȱaȱ 14.ȱszázadȱközepéig.ȱIn:ȱKosztaȱ2007a.ȱ83–112.,ȱitt:ȱ83–104.ȱ 125ȱEzȱaȱtopográfiaiȱhelyzetȱaȱtöbbiȱmagyarȱpüspökiȱszékvárosbanȱisȱmegfigyelhetæ,ȱaȱmagyarȱ püspökiȱ központokȱ sajátosságánakȱ tekinthetæ,ȱ hogyȱ aȱ székesegyházȱ ésȱ aȱ hozzájukȱ tartozóȱ épületekȱaȱtelepülésekȱszélénȱépültekȱfel,ȱésȱizolált,ȱperiférikusȱhelyzetüketȱazȱegészȱközépkoronȱ átȱmegtartották.ȱLd.ȱSzakácsȱBélaȱZsolt:ȱTownȱandȱCathedralȱinȱMediavalȱHungary.ȱIn:ȱHortusȱ Artiumȱ Mediaevaliumȱ 12.ȱ (2006)ȱ 207–220.;ȱ Szendeȱ Katalin:ȱ Aȱ KárpátȬmedenceȱ középkoriȱ váȬ 123

325ȱ

KOSZTAȱLászló

püspökségȱ székhelyétælȱ ígyȱ függetlenȱ centrumaȱ alakultȱ ki,ȱ amelyȱ önmagáȬ banȱ isȱ kifejeziȱ aȱ településȱ történetébenȱ aȱ 13.ȱ századȱ folyamánȱ bekövetkezæȱ meghatározóȱváltozásokat.ȱ Aȱtemplomȱelættiȱtérȱlettȱaȱpiactér.ȱKérdésesȱazonban,ȱhogyȱkorábbanȱholȱ tarthattákȱaȱhetivásárokat.ȱAȱ14.ȱszázadbanȱmárȱhetiȱkétȱvásárról,ȱaȱkeddenȱésȱ péntekenȱtartottrólȱvanȱtudomásunk.126ȱAȱvasárnapiȱvásárȱmindenȱbizonnyalȱ aȱ11.ȱszázadȱelejénȱalakultȱki,ȱígyȱaȱszékesegyházȱközelébeȱkellȱhelyeznünk.ȱ Elképzelhetæ,ȱhogyȱaȱ13.ȱszázadȱfolyamánȱennekȱhelyszínétȱmegváltoztattákȱ ésȱ áttettékȱ aȱ Szt.ȱ BertalanȬtemplomȱ elættȱ kialakulóȱ térre.127ȱ Nincsȱ adatunkȱ arrólȱ sem,ȱ hogyȱ aȱ másikȱ vásárt,ȱ aȱ szerdaitȱ ugyanezenȱ aȱ helyenȱ rendeztékȬeȱ meg,ȱvagyȱvoltȱmégȱegyȱmásikȱkoraiȱpiactereȱaȱtelepülésnek.ȱAȱ13.ȱszázadbanȱ végbementȱkoncentráció,ȱaȱtelepülésmagokȱösszenövése,ȱleszámítvaȱaȱtávoliȱ Malomszegȱ ésȱ budaiȱ külvárosokat,ȱ inkábbȱ aztȱ támasztjákȱ alá,ȱ hogyȱ aȱ kialakulóȱújȱközpontȱadottȱhelyetȱmindkétȱvásárnak.ȱ Aȱ13.ȱszázadȱmásodikȱfeléreȱlétrejöttȱtérȱmeghatározóȱelemeȱaȱSzt.ȱBertaȬ lanȬtemplomȱ lett,ȱ annakȱ ellenére,ȱ hogyȱ elsæȱ épületeȱ egyȱ egyszerÿȱ egyházȱ lehetett.ȱAȱtemplomȱészakiȱoldalánȱálltȱaȱtemetæ,ȱtæleȱdélreȱaȱpiactér.ȱAȱtérȱaȱ maitólȱeltéræenȱkeskenyebbȱlehetett.ȱAȱNádorȱSzállodaȱelættȱ márȱazȱ1930Ȭasȱ évekbenȱmegfigyeltekȱnagyobb,ȱtöbbȱszobábólȱállóȱépülethezȱtartozóȱkæfalaȬ kat,ȱamelyekȱjóvalȱaȱmaiȱépületekȱhomlokzataȱelættȱálltak.ȱEzekȱaȱfalakȱelættȱ márȱaȱ14.ȱszázadȱelejébælȱszármazóȱpénzeketȱtaláltak,128ȱamelyekȱaȱkæépületekȱ 14.ȱszázadiȱelejiȱmeglététȱigazolják,ȱésȱezekȱaȱvárosȱjómódúȱpolgárainakȱházaiȱ lehettek.129ȱ Aȱ térȱ déliȱ irányúȱ kiterjedéséreȱ aȱ 14.ȱ századȱ közepéigȱ nincsenekȱ írásosȱadataink.ȱKésæȱközépkorbólȱszármazóȱrégészetiȱleletekȱaztȱbizonyítják,ȱ hogyȱ aȱ maȱ egységesȱ teretȱ aȱ 16.ȱ századbanȱ márȱ egyȱ épületȱ osztottaȱ kettéȱ aȱ SzentháromságȬszoborȱ magasságában.130ȱ Kérdéses,ȱ hogyȱ aȱ fætérȱ kezdetbenȱ egészenȱ aȱ Munkácsyȱ utcáigȱ lenyúltȱ volna.ȱ Aȱ templomȱ ésȱ aȱ 16.ȱ századbanȱ igazoltȱépületȱközöttȱszÿkȱvoltȱaȱtérȱegyȱforgalmasabbȱpiacȱszámára.ȱ Aȱ13.ȱszázadȱvégétæl,ȱaȱ14.ȱszázadȱelejétælȱaȱfætérrel,ȱközponttalȱrendelkezæȱ Pécsnekȱ kialakultȱ észak–déliȱ ill.ȱ kelet–nyugatiȱ irányúȱ tengelye,ȱ amelyȱ aȱ 14.ȱ rosainakȱrégészetiȱkutatásaȱazȱelmúltȱévtizedekben.ȱIn:ȱBenkæȱ–ȱKovácsȱ2010.ȱI.ȱ141–173.ȱ(aȱtoȬ vábbiakban:ȱSzendeȱ2010)ȱ152.ȱ 126ȱKorábbanȱ Diószegiȱ (DiószegiȱAndrás:ȱAȱ Magyarországonȱ keresztülvezetæȱ utakȱ azȱ ÁrpádȬ háziȱkirályokȱidején.ȱKolozsvár,ȱ1909.ȱ42–43.)ȱúgyȱgondolta,ȱhogyȱPécsettȱvasárnapȱésȱszerdánȱ voltakȱaȱhetivásárok.ȱAȱkeddenȱésȱpéntekenȱtartottȱvásárokraȱld.ȱFedelesȱ2011.ȱ70.;ȱWeiszȱBoglárka:ȱ Vásárokȱaȱközépkorban.ȱSzázadokȱ144.ȱ(2010)ȱ1397–1454.,ȱitt:ȱ1428.ȱ 127ȱNemȱlehetȱkizárniȱaztȱsem,ȱhogyȱaȱpiacȱáthelyezéseȱmárȱkorábbanȱmegtörténtȱésȱaȱvásárokȱ számáraȱkialakítottȱújȱhelyenȱépültȱfelȱaȱBertalanȬtemplom.ȱ 128ȱRégészetiȱFüzetekȱ1991.ȱ84.ȱ(KárpátiȱGábor)ȱ 129ȱG.ȱSándorȱ–ȱGeræȱ1981.ȱII.ȱ128–129.ȱ(502–504)ȱ 130ȱRégészetiȱFüzetekȱ1986.ȱ104–105.ȱ(KárpátiȱGábor);ȱBezerédyȱ1983.ȱ19–20.ȱ

326ȱ


századȱmásodikȱfelébenȱaȱvárosfalȱépítéseȱkapcsánȱaȱvároskapukȱkialakításáȬ banȱkapottȱelismerést.ȱAȱferencesȱkolostorȱmellettȱépítettékȱfelȱaȱSzigetiȬkaput,ȱ ahonnanȱaȱFerencesekȱutcájánȱlehetettȱeljutniȱaȱvárosközpontba,ȱinnenȱkeletiȱ iránybanȱ aȱ maiȱ Királyȱ utcaȱ nyomvonalánȱ haladtȱ azȱ útȱ aȱ BudaiȬkapuhoz.ȱ Mindkétȱkapuȱelættȱ–ȱmintȱmárȱemlítettemȱ–ȱkülvárosiasȱtelepülésȱ(SzigetiȬ,ȱ ill.ȱBudaiȬkülváros)ȱállt.ȱÉszakiȱiránybanȱaȱVaskapu,ȱmásȱnévenȱaȱKaposváriȬ kapuȱalakultȱki,ȱdélenȱazȱIrgalmasokȱutcájánakȱaȱvonalánȱaȱSiklósiȬkapu.ȱ Aȱrégészetiȱleletekȱalapjánȱnyilvánvaló,ȱhogyȱPécsettȱnemȱegyȱvárȬváraljaȱ típusúȱ városfejlædésȱ bontakozottȱ ki,ȱ hanemȱ egyȱ nagyobbȱ területen,ȱ többȱ önállóȱtelepülésȱmagbólȱállóȱtelepüléskonglomerátumȱbesÿrÿsödéseȱnyománȱ alakultȱ kiȱ Pécsȱ középkorvégiȱ városszerkezete.131ȱ Ezzelȱ Pécsȱ nincsȱ egyedülȱ aȱ magyarȱvárosfejlædésben.ȱTöbbȱmagyarȱtelepülésen,ȱköztükȱpüspökiȱszékheȬ lyenȱfigyelhetæȱmegȱhasonlóȱtípusúȱfejlædés.ȱPozsonyȱesetébenȱisȱeztȱigazolȬ ták,132ȱEgerben,ȱNagyváradon,ȱrészbenȱVácottȱésȱVeszprémbenȱisȱhasonlóȱtoȬ pográfiaiȱhelyzetȱfigyelhetæȱmeg.ȱAȱtöbbȱtelepülésmagbólȱkialakulóȱvárostíȬ pusȱazȱeurópaiȱvárosfejlædésȱsajátja,ȱaȱváraljánȱelindulóȱvárosiasodásȱmellettȱ jelenȱvanȱpéldáulȱaȱ10–11.ȱszázadiȱnémetȱterületekenȱaȱtöbbȱegymástólȱfügȬ getlen,ȱ deȱ funkcionálisanȱ bizonyosȱ mértékigȱ összekapcsolódóȱ településmaȬ gokȱegységesȱvárossáȱtömörülése.133ȱEbbenȱazȱalaprajziȱfejlædésbenȱtehátȱnemȱ szabadȱ egyȱ keleti,ȱ nomádȱ típusúȱ várostȱ keresni.ȱ Pécsȱ aȱ 11–13.ȱ századbanȱ aȱ koraȱközépkoriȱeurópaiȱvárosfejlædésnekȱazȱ5.ȱszázadtólȱegészenȱaȱ11.ȱszázadȱ végéigȱmeghatározóȱvárostípusát,ȱaȱpüspökvárostȱképviseli.ȱAȱjogi,ȱfunkcioȬ nális,ȱépítészetiȱésȱtopográfiaiȱszempontbólȱisȱegyȱkoraȱközépkoriȱeurópaiȱváȬ rosfejlædésiȱfolyamatbaȱilleszthetæȱPécsȱkoraiȱtörténete.ȱ KubinyiȱAndrásȱ Egerȱ püspökiȱ székhelyȱ középkoriȱ történeténekȱ felvázoȬ lásánálȱhangsúlyozta,ȱhogyȱEgerȱésȱtöbbȱpüspökiȱszékhelyȱcsakȱnagyonȱlasȬ sanȱváltȱtopográfiaiȱésȱjogiȱértelembenȱisȱegységesȱvárossá.ȱAȱszórtȱtelepülésȬ részekreȱépülæȱagglomerációȱtopográfiaiȱtömörüléseȱtöbbȱesetbenȱaȱközépkorȱ végéigȱsemȱkövetkezettȱbe.ȱAȱdomborzatiȱakadályokȱ(pl.ȱVeszprémȱesetében)ȱ nyilvánvalóanȱlassítottákȱeztȱaȱfolyamatot,ȱdeȱazȱegységesülésȱelmaradásátȱazȱ egyháziȱ földesúrȱ törekvéseibenȱ kellȱ keresni.ȱAȱ püspökökȱ felismerték,ȱ hogyȱ jobbanȱérvényesíthetikȱjogaikatȱszékhelyükȱlakosságaȱfölött,ȱhaȱaȱvárosȱnemȱ egységes.ȱ Ígyȱ aȱ püspökvárosokȱ többsége,ȱ különösenȱ aȱ keletiȱ országrészbenȱ ȱEztȱ márȱ Fügediȱ Erikȱ isȱ hangoztattaȱ Péccselȱ kapcsolatban:ȱ Fügediȱ Erik:ȱ Városokȱ kialakulásaȱ Magyarországon.ȱIn:ȱFügediȱ1981a.ȱ319–321.ȱ 132ȱAȱfælegȱrégészetiȱmegfigyelésekkelȱigazolhatóȱtöbbȱtelepülésmagbólȱállóȱkoraiȱvárosiasȱjellegÿȱ településekreȱld.ȱpl.ȱJózsefȱLaszlovszky:ȱFrühstädtischeȱSiedlungsentwicklungȱinȱUngarn.ȱIn:ȱBurgȱ–ȱ Burgstadtȱ–ȱStadt.ȱHrsg.ȱHansjürgenȱBrachmann.ȱBerlinȱ1995.ȱ307–317.;ȱSzendeȱ2010.ȱ145–146.ȱ 133ȱKubinyiȱAndrás:ȱAȱközépkoriȱMagyarországȱközépkeletiȱrészeȱvárosfejlædésénekȱkérdéséhez.ȱ In:ȱBorsodiȱLevéltáriȱÉvkönyvȱV.ȱMiskolcȱ1985.ȱ7–82.ȱ(aȱtovábbiakban:ȱKubinyiȱ1985),ȱitt:ȱ11–12.ȱ 131

327ȱ

KOSZTAȱLászló

fekvæk,ȱkimaradtakȱaȱ13.ȱszázadȱközepénȱelsæsorbanȱaȱDunántúlonȱésȱazȱéȬ szakiȱ országrészbenȱ elindultȱ városfejlædésbæl,ȱ amelyȱ azȱ újȱ típusú,ȱ jogilagȱ egységes,ȱzártȱvárosokȱmegszületésétȱeredményezték.134ȱ Pécsȱ13.ȱszázadiȱtopográfiaiȱfejlædéseȱazonban,ȱúgyȱtÿnik,ȱhatározottanȱaȱ tömörödés,ȱaȱzártȱvárosȱkialakulásánakȱútjáraȱlépett.ȱAȱfolyamatotȱfelismerȬ tékȱ ésȱ támogattákȱ aȱ 13.ȱ századȱ közepénȱ püspökȱ ésȱ aȱ székeskáptalanȱ kanoȬ nokjai.ȱAȱ városszerkezetȱ tudatosȱ alakításáraȱ utalȱ mindenképpenȱ aȱ Szt.ȱ BerȬ talanȬplébániaȱ helyénekȱ kiválasztása,ȱ amelyȱ aȱ településmagokȱ fejlædésiȱ iráȬ nyánakȱfelismerésétȱésȱbefolyásolásánakȱigényétȱsejteti.ȱAȱvárosȱbirtokosa,ȱaȱ püspökȱélveȱazȱordináriusiȱszerepbælȱszármazóȱjogiȱlehetæségeivelȱegyȬegyȱújȱ templomȱalapításával,ȱhelyénekȱkiválasztásávalȱbizonyosȱfokigȱalakítaniȱtudȬ taȱ aȱ különállóȱ városrészekȱ kiemelését,ȱ fejlædésétȱ ésȱ összekapcsolását.ȱ Aȱ 13.ȱ századȱ20ȬasȱéveinekȱmásodikȱfelétælȱkezdveȱBertalanȱpüspökȱazȱegyreȱeræȬ södæȱ székeskáptalanȱ kanonokjaivalȱ együttmÿködveȱ engedélyezte,ȱ sætȱ valóȬ színÿlegȱkezdeményezteȱaȱkétȱkoldulórendȱbetelepülését.ȱAȱvárosȱföldesuraȬ kéntȱ meghatározhattaȱ melyȱ településmagbanȱ épüljenekȱ felȱ aȱ koldulórendiȱ kolostorok.ȱ Aȱ tatárȱ pusztítás,ȱ aȱ székeskáptalanȱ szerepének,ȱ jelentæségénekȱ átalakulásaȱ igényelteȱ aȱ tudatosȱ beavatkozástȱ aȱ városȱ topográfiaiȱ képénekȱ alakításában.ȱ Bertalanȱ püspökȱ ésȱ kanonoktársaiȱ székhelyükȱ lakosságánakȱ egységesítése,ȱésȱnemȱaȱmegosztásȱeræsítéseȱirányábanȱmozdultakȱelȱazȱ1220– 1250ȱközöttiȱidæszakban.135ȱAȱföldesúriȱbeavatkozás,ȱaȱtatárjárásȱutániȱátépítésȱ azonbanȱfeszültségeketȱisȱokozhatottȱ aȱvárosȱlakosságánȱbelül.ȱTalánȱennekȱ emlékeȱaz,ȱhogyȱ1258ȬbanȱaȱszomszédosȱPécsváradonȱmárȱegyȱÚjpécsȱnevÿ,ȱ hospesekȱlaktaȱtelepülésrészȱemlítenek.136ȱAȱvárosrészȱneve,ȱtelepeseinekȱjogȬ állásaȱ aztȱ sejteti,ȱ hogyȱ Pécsȱ lakóinakȱ egyȱ részeȱ elhagytaȱ aȱ várostȱ ésȱ aȱ pécsiȱ püspökségȱ egyháziȱ ésȱ földesúriȱ joghatóságátólȱ mentesȱ Pécsváradonȱ telepeȬ dettȱ le.ȱAȱ kitelepedésȱ pedigȱlassítottaȱ aȱ városrészekȱ összekapcsolódását.ȱAzȱ 1250Ȭesȱ évekȱ végétælȱ Jóbȱ püspökȱ ésȱ aȱ kanonokokȱ többȱ évtizedreȱ elhúzódóȱ viszálya137ȱ nyilvánvalóanȱ hátráltattaȱ azt,ȱ hogyȱ aȱ püspökȱ vagyȱ aȱ székeskápȬ talanȱ aȱ tatárjárásȱ követæȱ városformálóȱ szerepétȱ tudatosanȱ folytassa.ȱ ÁrulȬ kodó,ȱ hogyȱ aȱ városȱ topográfiaiȱ fejlædésébenȱ szerepetȱ játszóȱ következæȱ egyȬ háziȱintézményt,ȱaȱkésæbbiȱbudaiȱkülvárosȱágostonosȱremeterendiȱkolostorátȱ aȱ13.ȱszázadȱvégénȱazȱellenségeskedésselȱterhesȱévtizedeketȱlezáróȱPálȱpüsȬ pökȱalapította.138ȱ ȱKubinyiȱ1985.ȱ20–23.ȱȱ ȱKosztaȱ2007b.ȱ28–44.ȱ 136ȱAzȱ1258Ȭasȱpécsváradiȱhospespekreȱld.ȱGállosȱFerencȱ–ȱGállosȱOrsolya:ȱFejezetekȱPécsváradȱtörȬ ténetébæl.ȱPécsȱ1988.ȱ54–56.ȱ 137ȱKosztaȱ2009.ȱ80–83.ȱ 138ȱKosztaȱ2009.ȱ88–89.ȱ 134 135

328ȱ

&! & L3 &FBM **"F4 *! =&*I"8 , I " *? '6,= 978 615 5181 69 6 =&" ,.=& FB9/. **",.

Köztes Európa vonzásában

Recommend Documents