KÖZTERÜLETEN TARTÓZKODÓ

KÖZTERÜLETEN TARTÓZKODÓ FIATALOK SZÓRAKOZÁSI SZOKÁSAINAK FELMÉRÉSE ALACSONY KÜSZÖBŰ UTCAI SZOCIÁLIS MUNKA

KÉSZÍTETTE: BARANYI LÁSZLÓ SEBŐK TAMÁS

Közterületen tartózkodó fiatalok szórakozási szokásainak felmérése 2012

2

Bevezetés A Szentesi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum a fiatalok egészségkárosító szokásaira vonatkozó felméréseinek eredményét látva kíváncsiak voltunk arra, hogy a diákok indirekt lekérdezése mennyire fedi a felmérés eredményeit. 2011. szeptember 5-i napon alacsonyküszöbű utcai szociális munka keretében a fiatalok által sokat látogatott közterületeken kezdtük el felmérésünket. Tanulmányunk a fiatalok szórakozási szokásairól és az ezek során fellépő viselkedési normákról való információszerzést tűzte ki céljául. A megkeresést, általunk előre megjelölt szentesi köztereken (Kossuth tér, Görög sarok, pályaudvarok, Sportcsarnok környéke, játszóterek, Ifjúsági ház környéke, kollégium és környéke) tartózkodó fiatalokkal (14 – 25 évig) való kötetlen beszélgetést tartalmazta. A beszélgetés során tudatos, előre meghatározott kérdéseket fogalmaztunk meg, melyeket a beszélgetésbe nem észlelhető módon építettünk be. A külső tulajdonságok megfigyelése is fontos volt számunkra, hiszen ezek alapján stílusukhoz megfelelő kérdéseket tehettünk fel, amely lehetőséget adott arra, hogy a fiatalok szabadon beszéljenek az iskolán kívüli idejük eltöltéséről. Megfigyelési

alapnak

tekintettük,

a

válaszadók

nemét,

öltözködését,

testtartását,

beszédstílusát (szlenges vagy választékos), továbbá kiderült a csoportban betöltött aláfölérendeltségi viszonyukat is. Olyan külső jegyek is információkat adnak számunkra, mint a hajviselet, a tetoválások, vagy piercingek, esetleg a sportos viselet vagy a sportolásra utaló jelek. Ezek a látható információk jó kiindulópontot jelentettek számunkra és ezek ismeretében könnyebb volt kérdéseket feltenni a fiataloknak. A kérdezésnél már a szórakozási szokásokra is kitértünk. Hol szórakoznak, milyen módon, kivel, mit fogyasztanak. Ha 18 év alattiak, hogyan jutnak alkoholhoz, vagy dohányárukhoz illetve drogokhoz. A problémamegoldó képességükre is kitértünk, illetve a kulturális érdeklődéseikre is, értve ez alatt, a zenei ízlésüket (koncerteken, fesztiválokon való részvétel), színházi, vagy mozizási illetve olvasási szokásaikat. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy honnan értesülnek a bulikról. Ezen felül kíváncsiak vagyunk arra is, hogy milyen eseményeket látogatnának szívesen, és hogy ismerike a Közösségi Tér nyújtotta lehetőségeket. A beszélgetés során nem használunk semmi féle eszközt, a szerzett információkat az adott napon egy naplóba jegyezzük le.

A program a KAB-KEF-11-C-3548 és a KAB-KEF-11-A-3527 pályázatok segítségével valósult meg.


Tartalomjegyzék Bevezetés .................................................................................................................................... 2 Hipotézis..................................................................................................................................... 4 A felmérés eredménye ................................................................................................................ 5 A felmért személyek általános elemzése ................................................................................ 6 Nemi megoszlás .................................................................................................................. 6 Életkori megoszlás .............................................................................................................. 6 Iskolázottság ....................................................................................................................... 7 Területi megoszlás .............................................................................................................. 8 A felmért személyek káros szenvedélyeinek elemzése .......................................................... 9 Dohányzás ........................................................................................................................... 9 Alkoholfogyasztás ............................................................................................................. 11 Kábítószer használat ......................................................................................................... 14 Rendőrségi ügyek .............................................................................................................. 16 Szórakozás során fellépő viselkedési normák .......................................................................... 17 Ifjúsági Ház udvara (Gödör) ............................................................................................. 17 Központi Konyha udvara .................................................................................................. 18 Szentesi Gördeszka és BMX Park .................................................................................... 20 Közösségi Tér ................................................................................................................... 21 Kollégium Parkoló ............................................................................................................ 22 Roma lakótelep ................................................................................................................. 23 Snack Bar .......................................................................................................................... 24 Szabadságtér mögötti Páva utca melletti játszótér ............................................................ 25 Sport ......................................................................................................................................... 27 Kultúra ...................................................................................................................................... 29 Konklúzió ................................................................................................................................. 31 További következtetések:.................................................................................................. 31 Javaslatok: ......................................................................................................................... 32


3


Hipotézis 1. Feltételezzük, hogy a fent említett KEF-es felmérésben nem minden esetben a valóságnak megfelelő válaszokat adtak, vagy értelmezési problémáik voltak, vagy egyszerűen nem voltak tisztába egy-egy kérdésre adott hiteles válasszal. Nagy a valószínűsége annak, hogy a csoportokat alkotó személyek az iskolából kimaradoznak, vagy helyi lakosként nem szentesi iskolába járnak, és ezért kimaradtak a felmérésből. Az adott helyszíneket azért választottuk, mert ezeken a helyszíneken iskolaidő alatt és után is láthatóan jelen vannak. 2. Továbbiakban pontosabb adatokat szerettünk volna megtudni %-os arányban a fiatalok dohányzási szokásairól, alkohol- és kábítószer-fogyasztási szokásairól, és szórakozás alkalmával fellépő viselkedési normáikról. 3. Feltételezzük, hogy a felmérendő területeken fellelhető fiatalok középiskolás korúak. 4. Feltételezzük, hogy a felkeresett csoportok viselkedési normái eltérnek a társadalmi normáktól, ezért viselkedésükkel akár jogi következményekkel járó szabálysértéseket is elkövethetnek. Ezáltal jobban ki vannak téve a hatósági eljárásoknak, kortársaikkal szemben akár kimagasló eredményeket is kaphatunk.


4


A felmérés eredménye Felmérésünket 2011. szeptember 5-én kezdtük a fent említett közterületek látogatásával. Közel 25 alkalommal indultunk a fiatal csoportok megkeresésére, ebből tizenkétszer tudtunk hosszabb interaktív kommunikációval adatokat gyűjteni a csoportokról. A sikertelen megkereséseink okai a többszöri elutasító viselkedés, a kommunikáció kerülése, a csoportok távozása érkezésünkkor, és mindezek mellett időjárás viszonytagságai pl. rendkívüli hideg, illetve az egyéb időhöz kötött tevékenységek pl szilencium, buszindulás, téli korai sötétedés.

Számszerű adatokat az alábbi pontok alapján készítettünk: Nemi megoszlás Életkor Iskolázottság Területi megoszlás Dohányzás Alkoholfogyasztás Kábítószer használat Sport Esetleges rendőrségi ügyek További nem számszerűsíthető szempontok: Szórakozási szokások (Iskola utáni időtöltés, bulizás, fesztiválozás) Kultúra (Olvasás, mozi, Színház, Kommunikációs készség) Csoporton belüli szerepek, alá- fölérendeltségi viszony


5


A felmért személyek általános elemzése Nemi megoszlás A nemi megoszlás fontos a társadalomban vállalt szerepek miatt, ezért a kutatásunkban is kíváncsiak voltunk arra, hogy ez hogyan valósult meg a megvizsgált fiatal csoportoknál.

1. ábra: A nemi megoszlás (fő)

Mint a diagramon is látszik, hogy az utcán tartózkodó láthatólag semmittevő, csellengő fiatalok között magasabb arányban vannak fiúk. Feltételezhetően ez annak a következménye, hogy az általunk vizsgált korcsoportokban a lányoknak nehezebb felvenni ezt az életvitelt, mint egy korabeli fiúnak. A társadalom által gyengébbik nemnek titulált női szerep miatt valószínű a szülők is jobban próbálják kontrolálni fiatal korú lányaikat.

Életkori megoszlás

2. ábra Életkori Megoszlás (fő)


6


A diagram jól prezentálja, hogy az utcán tartózkodó fiatalok legtöbben a 15-20 éves korosztályba tartoznak ez a megkérdezettek 75%-a. A 3. feltételezésünket igazolva, kiderült hogy a középiskolás korú fiataloknak beletartozik az életvitelébe az iskolán felüli közterületeken való időtöltés.

Iskolázottság

3. ábra Iskolázottság (fő)

Mint ahogy ez a diagram is mutatja a hipotézisünk 3. pontjának megfelelően a középiskolás korosztályt találtuk meg az általunk látogatott területeken. Annak ellenére, hogy ezek a fiatalok legtöbb idejüket itt töltik a legnagyobb arányban helyi középiskolák tanulói. Az is észrevehető, hogy a fiatalok 7.5%-a általános iskolás tanuló, és már ebben a korban is megfigyelhető, hogy az iskola után nem haza mennek, hanem az utcán lévő csoportokban vállalnak szerepet. A megkérdezettek szintén 7.5%-a munkanélküli. Ezek a fiatal felnőttek még nem találták meg a helyüket a munka világában, de a beszélgetésből kiderült, hogy szórakozás alkalmával 4-5000 forintot költenek el, melynek előteremtése nem derült ki, viszont azt elmondták, hogy szülői anyagi segítséget nem kapnak.


7


Területi megoszlás A felmérés előzményeként általunk megfigyelt területeken lévő csoportosulásokat vettük célpontul és főleg ezeket a területeket céloztuk meg. Azonban voltak olyan általunk előre megjelölt helyszínek, ahol sikertelen volt a kapcsolatfelvétel. Ilyen területek voltak a például a Görög sarok, Kossuth Tér, Buszpályaudvar. A sikertelen beszélgetés okai voltak többek között az elutasításó magatartás, helyszín látogatatlansága, buszindulás. Az alábbi diagrammon bemutatjuk az általunk felmért területek látogatottságát.

4. ábra Területi Megoszlás (fő)

Az általunk megcélzott területek közül nem mindenhol sikerült a kapcsolat felvétele, de a felmérés során más közterületen lévő csoportokat is megtaláltunk. Az ifjúsági ház udvaránál (Gödör) volt a legnagyobb a látogatottság. Ez annak köszönhető, hogy az elmondottak alapján közel van a központhoz. A másik kedvelt helyszín a Központi Konyha udvara volt, de felmérésünk ideje alatt ezt a találkozási pontot az üzemeltető, a környező lakók kérésére bezárta, a szennyezett környezet és az ott tartózkodó fiatalok hangos tevékenysége miatt. Ezért ezen a helyszínen több megkeresést nem tudtunk végezni.


8


A felmért személyek káros szenvedélyeinek elemzése Dohányzás Földünkön jelenleg kb. 1,2 milliárd ember dohányzik rendszeresen, s e szenvedélyük miatt évente ötmillióan veszítik életüket. A dohányzásról számokban: Magyarországon mintegy 2,6 millió ember dohányzik. (KSH) Évente mintegy 30 000 honfitársunkat veszítjük el a dohányzás által okozott betegségekben (pl. légúti, szív-érrendszeri és daganatos betegségek) Passzív dohányzás miatt 2 300 embert veszítünk el, akiknek a fele életében nem dohányzott aktívan. 1 A Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás felmérés legutóbbi 2008-as adatfelvételének eredményei szerint Magyarországon a 13-15 év közötti tanulók: Több mint fele kipróbálta már a cigarettát élete során Dohányzók közül minden ötödik tanuló 10 éves kora előtt szívta el az első cigarettáját2 A szentesi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 2010-es felmérései alapján: A megkérdezett fiatalok 37%-a még kipróbálás céljából sem gyújtott rá életében. Ötödük egyszeri próbálkozást követően nem nyúlt a cigarettához. A középiskolások esetében a soha nem dohányzók aránya 30%, míg a kipróbálók aránya 19%. Az általános iskolások esetében a diákok 53%-a még egyáltalán, míg 23%-uk egyszeri kipróbálást követően sem dohányzott. 3

5. ábra SZERtorna Mi újság drogügyben? 2010-44. oldal

1

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Észak-Magyarországi Regionális Intézet Kirendeltsége 2008. évi 7. hírlevél 2 www.dohanyzasvisszaszoritasa.hu , OEFI Dohányzás Fókuszpont 3 SZERtorna Mi újság drogügyben? 2010


9




A fenti adatokkal összevetve a kutatásunk, az alábbi adatokat prezentálja:

8. ábra Dohányzás (fő)


10


A megkeresett fiatalok 78%-a rendszeres dohányzó, 8.5%- alkalomszerűen dohányzik, ez azt jelenti, hogy a hétköznapok során nem dohányzik, csak a bulizások alkalmával gyújtanak rá. 13% mondta azt hogy nem dohányzó életmódot képvisel. A KEF kiadványával ellentétben mi nem bontottuk külön általános és középiskolás korúakra, azonban jól megfigyelhető a rendszeres dohányzók esetében a nagyarányú eltérés. Ez is azt mutatja, hogy az utcán tartózkodó fiatal csoportok sokkal nagyobb mértékben vannak kitéve a dohányzás okozta káros ártalmaknak. Kortársaikkal szemben elmondható ezekről a fiatal csoportokról, hogy a szülői kontrol kisebb mértékben figyelhető meg náluk.

Alkoholfogyasztás A 2006-os Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (Health Behaviour in School-aged Children, EVSZ) c. nemzetközi vizsgálat magyarországi adatfelvétele alapján a 9. osztályos tanulók több mint 80%-a már kipróbált alkoholos italt. Ebben a korcsoportban a fiúk közel fele (46,9 %), a lányok több mint egyharmada (33,3%) volt már kétszer vagy többször részeg életében. A 11. osztályos korban a két vagy többszöri lerészegedés élet-pervalencia értéke a fiúk esetében csaknem a korcsoport háromnegyedére emelkedett (71,0%), lányoknál meghaladta az 50%-ot (51,3%).4 Az élet-pervalencia értékek mellett a túlzott alkohol-fogyasztás gyakorisága is fontos adat a fiatalkorú populáció ivási szokásainak vizsgálatakor. A 2007 évi ESPAD (European School Survey on Alcohol and Other Drugs) kutatás Magyarországra vonatkozó adatai alapján az adatfelvételt megelőző 30 napban a 16 éves fiúk több mint egyharmada (39,4%) fogyasztott legalább egyszer jelentős mennyiségű alkoholt (5 vagy több pohár alkohol egy alkalommal). A lányoknál ez 32,9% arányban fordult elő. Különösen figyelemre méltó, hogy míg az 19952007 között végzett ESPAD kutatások adatai alapján az alkoholfogyasztás és a lerészegedés főbb mutatóiban korábban megfigyelt növekedés az elmúlt években megállt illetve stabilizálódott, addig a nagyivás változatlanul terjed a fiatalok körében. Különösen kedvezőtlen, hogy míg a fiúknál ez a növekedés mérsékeltebb ütemű volt, főleg az elmúlt négy évben, addig a lányoknál a növekedés mértéke 2003-2007 között is jelentős, és így ma kétszer annyi lány számol be előző havi nagyivásról, mint 1995-ben.5 A szentesi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 2010-es felmérései alapján: A megkérdezett fiatalok 10,5%-a nyilatkozott úgy, hogy életében még nem ivott alkoholt, ez az arány 2004-ben 15,6%, az 1997-es felmérés során pedig 28% volt. A megkérdezett általános iskolások 22,4%-a a középiskolásoknak csupán 5,2%-a nem fogyasztott még alkoholt eddigi élete folyamán. (2004-ben az általános iskolások 30%-a, a középiskolások 3%-a nem ivott alkoholt). Egyszer-kétszer fogyasztó, kipróbáló fiatalok aránya 2010-ben 16,5% (2004-ben

4

Németh Ágnes szerk (2007): Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja OGYI, Budapest

5

Elekes Zs. (2008). A fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásai. ESPAD 2008 magyarországi eredményei. Kézirat.


11


12

23%). Az általános iskolások között kipróbálók aránya 30,8%, (2004-ben 31%) a középiskolások körében 15% (2004-ben is).6 A fenti adatokkal összevetve a kutatásunk, alkoholfogyasztásra vonatkozóan:

az

alábbi adatokat

prezentálja az

9. ábra Alkohol fogyasztás aránya %-ban

A felmérésünkből kiderült, hogy a megkérdezett fiatalokból 74 fő rendszeresen (A rendszerességet elsősorban a hétvégi szórakozásokra értik, de vannak olyan hétköznapok is amikor egy-egy üveg sört, vagy bort isznak.) 6 fő alkalomszerűen (Rendszertelen fogyasztás. Születésnapok illetve fesztiválok, vagy rendezvények alkalmával fogyasztanak ) és 2 fő vallotta úgy, hogy soha nem iszik alkoholt.

Alkoholfogyasztási összehasonlítás KEF adatok Nem fogyasztó 28% Alkalmi fogyasztó 16% Rendszeres fogyasztó 56%

Felmérésünk adatai 3% 7% 90%

A szentesi KEF adataival szemben jól megfigyelhető a nagy mértékű eltérés, mely betudható annak is, hogy az iskolában megkérdezett fiatalok nem adtak teljes mértékig őszinte választ, de azonban a közterülteken lévő általunk megkérdezett csoportok valószínűleg kisebb szülői kontrol alatt állnak ezáltal jobban ki vannak téve a dohányzás és az alkohol túlzott fogyasztásának és káros hatásaiknak. Megtapasztaltuk a beszélgetések során azt is, hogy ez a 6

SZERtorna Mi újság drogügyben? 2010



lazább szülői visszafogás, iskolai teljesétményükre is kihat, mivel szülők részéről nem elvárás az hogy a fiatalok iskola után egyből hazamenjenek.

10. ábra Fogyasztott italok aránya %-ban

A fogyasztási szokások felmérése során kiderült, hogy a legnagyobb mértékben az égetett szeszt fogyasztják a fiatalok. Ezt 62 fő jelölte meg. Ezt követi a sör 52, majd a bor alapú italok 47, és végül az energia italok 26 fővel. A különböző italfajták között átfedés észlelhető mivel, a bulik alkalmával fogyasztanak tömény italokat, ezeket kísérik sörrel, vagy borral, viszont a hétköznapok alkalmával égetett szeszes italt nem, vagy csak kis mértékben fogyasztanak. Az energia ital fogyasztásával kapcsolatban elmondható, hogy azt hétköznap fogyasztják és főleg a különböző extrém sportok (BMX, gördeszka, motocross) kedvelői, és ezeket a tevékenységeket az energia ital gyártók támogatják is. Felmérésünkből kiderült, hogy vannak olyanok is akik alkoholba keverik az energia italt, abból a célból, hogy ezzel nyomják el az égetett szesz ízét. Hat személynél tapasztaltuk azt hogy, struktúrálatlan hétköznapi életet élnek, nem állnak egyetlen oktatási intézménnyel sem jogviszonyban, és munkahelyük sincs, kapcsolatukat egymással az alkohol és kábítószer fogyasztás alapozza meg, az ehez szükséges anyagi forrásokat általuk meg nem nevezett módon teremtik elő, illetve egy személy mondta azt, hogy családtagjaitól is lopott már.


13


Kábítószer használat

11. ábra Kábítószer használatának rendszeressége (fő)

A kábítószerfogyasztásról elmondható, hogy a legmagasabb arányban a nem fogyasztók állnak 46%-kal. Őket követik az alkalmi fogyasztók 38%-kal és a rendszeres fogyasztók aránya 16%. Ezekhez az adatokhoz személyes beszélgetések során jutottunk, ezért közre játszhat a bizalmatlanság személyünk iránt, volt aki a téma felhozásánál más témára terelte a szót, kis százalékuk dicsekedve beszélt róla, volt aki magát mentve másra mutogatva adta tudtunkra, hogy kapcsolatban állnak a kábítószerekkel. A szentesi KEF felmérésben az alábbi kábítószerek (Marihuana, Ópiátok, Szipuzás, LSD, Extasy, Nyugtató) használata került kimutatásra.

12. ábra SZERtorna Mi újság drogügyben? 2010 - 80. oldal


14


Az elmúlt 30 napban ami december hónapot jelenti a gyerekek 3,7%-a fogyasztott marihuanát, 7%-a nyugtatót orvosi javaslat nélkül, ami jelentős változás a 2004. évi adatokhoz képest. A többi kábítószer használata csökkent a 2004. évi eredményekhez viszonyítottan.7 Ellentétben a mi kutatásunkban csak a Marihuana, Füstölő, Zsálya, Party drogok, Barbiturátok használatáról kaptunk adatot.

13. ábra A megkérdezettek által használt kábítószerek (fő) A két kutatást összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a marihuana a legtöbbet használt szerek közé tartozik. Az utcai felmérésben kimagasló a szerhasználók között; 44 főből 33 személy jelölte meg használt szerként, ez 75%-os arány. A szentesi KEF felmérésben nagyon magas arányban jelenik meg a nyugtató használata, mely az általunk végzett kutatásban nem igazolódott, ennek oka lehet, hogy a közös bulizások alkalmával inkább stimuláns szereket használnak. A rendszeresen kábítószert használók közül 6 személy másodlagos szereket is megjelöltek. Ezek a fiatalok hétköznapok alkalmával használnak marihuanát, ha hétvégén szórakoznak, akkor különböző party drogokat (Extasy, Speed) is használnak. Egy személy volt az akinek anamnesisében fellelhetők voltak keményebb kábítószerek is (ópium, heroin), melyeket már nem használ, helyette rendszeresen nyugtatót szed. A teljes populációt vizsgáló felmérésben több mint 1%-ot mutatott a különböző inhalált szerek használata, ezzel ellentétben az általunk felkeresett csoportoknál nem tapasztaltunk efféle szerhasználatot.

7



15


Rendőrségi ügyek

14. ábra Rendőrségi ügyek (fő)

A megkérdezettek 58,5%-ának még nem derült fény olyan törvénybe ütköző cselekedete, mely hatósági intézkedést, eljárást vont volna maga után. 37,8% vallotta be, hogy volt már rendőrségi ügye, ez alatt értjük, például a rendőrség előli elmenekülést, figyelmeztetést, szórakozóhelyről történő hazaszállítást, helyszíni bírság kiszabását. 3,6%-nak volt komolyabb büntetőjogi következményekkel járó törvényszegése. Ide olyan esetek tartoznak melyekből feljelentés is született, vagy jelenleg is eljárás folyik említettek például kábítószerrel való visszaélést, vagy enyhébb büntetésként az elterelés intézményét. 2011. október 5-ei megkeresésünk során tapasztaltunk is rendőri intézkedést, amikor az egyik fiatal egy, a csak gyalogos forgalomra kijelölt úton hajtott sportmotorjával, nagy sebességgel, a velünk beszélgető barátai közé. Az eset szerencsés véget ért, mert a fiatal fiút a civil ruhás rendőr csak figyelmeztetésben részesítette. A hipotézisünk 4. pontjában megjelölt kimagasló eredményekről nem kaptunk információt, azonban az a feltételezésünk, miszerint az utcán tartózkodó fiatalkorú csoportok tagjainak nagyobb arányban vannak normaszegő magatartási problémái, mint kortársaiknak, mivel 41,4%-uknak volt már valamilyen fokú hatósági ügye.


16


Szórakozás során fellépő viselkedési normák

A szentesi KEF Ifjúsági helyzetképről prezentáló felmérésből kiderül, hogy: A 2010-es Ifjúsági Kérdőívek feldolgozása során azt tapasztaltuk, hogy állandó problémát jelent a diákok többségének, hol és hogyan töltsék el szabadidejüket. A szülő-gyerek kamaszkori konfliktusok, a kortársak egyre erősödő hatása meghatározó a fiatalok esetében. A tanulmányi eredmény romlása, motiválatlanság, kommunikációs megrekedtség, minőségi társas kapcsolatok hiánya, mind azt eredményezi, hogy nem, vagy csak nehezen találják a gyerekek a megfelelő értékrendet és a helyes életvitelhez vezető utat. Az iskolai szabadidős programok látogatottsága egy-két kivétellel gyenge, mert a mai kor társadalmának fiataljai nem szívesen töltik a délutánjukat az iskola falai között. 8 A fent említett kutatás is megemlíti, a szentesi fiatalok legtöbbet látogatott közterületeit. A szabadidős és sportolási lehetőségek közül leggyakrabban a BMX pályát, Jégpályát, strandot, és az Ifjúsági Ház melletti gödröt látogatják szívesen. Ezt követik a kocsmák és a szórakozóhelyek, valamint az üzletek és bevásárlóközpontok9

Ez alapján indítottuk el információszerző megkeresésünket, az általunk előre meghatározott fiatalok által sűrűn látogatott közterületekre. A fiatalok szórakozásai során fellépő viselkedések hatékonyabb elemzése érdekében a csoportokat helyszínenként bontva mutatjuk be.

Ifjúsági Ház udvara (Gödör) Két alkalommal kerestük fel ezt a helyszínt és összesen 21 fiatallal beszélgettünk kétszer 45 perc időkeretben. A nemi megoszlásról elmondható, hogy az arányok szinte kiegyenlítettek 9 lány és 12 fiú volt jelen. Vegyes életkorúak, 13 és 17 közötti fiatalok. A megkeresések alkalmával feltártuk, hogy a csoport nagyon összetartó, a pénzükön és értékeiken (kerékpár, telefon) felül, akár egy szál cigarettájukat is megosztják egymással. Szórakozási szokásaikról elmondható, hogy a csoport minden alkalommal ezen a helyen találkozik, mondhatni a törzshelyükké vált a Gödör. Ez a helyszín a városközpont közelében van így a csoport összes tagjának kedvező távolságból megközelíthető. Itt beszélik meg a napi esedékes időtöltés, illetve hétvégi szórakozás további helyszíneit. A buli előtt ezen a helyszínen „alapoznak”, inkább kocsmákba vagy házibulikba járnak, mivel fiatalkorúak nem 8 9

SZERtorna Mi újság drogügyben? 2010 SZERtorna Mi újság drogügyben? 2010


17


engedik be őket nyilvános diszkókba. Előfordul az is, hogy nem együtt szórakoznak, közeli városokba is átjárnak, ezekben az esetekben busszal közlekednek. A bulizás érdekében képesek megvezetni szüleiket, olykor azt mondják, hogy a csoportbeli barátaiknál alszanak. Említették, hogy nem foglalkoznak a szülők szavával, sőt egyik társukról említették, hogy tiszteletlenül, trágár módon beszél szüleivel és ily’ módon kér pénzt tőlük: „Adj már pénzt b**** meg”. Előfordult olyan eset is, hogy egyes tagok a szüleikkel közösen, nagyszüleikkel fogyasztanak alkoholt közös meccsnézés alkalmával. A szórakozás alkalmával mindenfajta alkoholt a pálinkától az abszintig fogyasztanak. Attól is függ, hogy mit isznak, hogy mennyi pénzt tudtak összegyűjteni egy alkalomra, és azokat a helyeket keresik fel ahol fiatalkorúaknak is kiadják az alkoholt. Ha nincs pénzük otthonról lopnak szeszes italt. Többen említették a beszélgetés során, hogy alkalom adtán fogyasztanak marihuanát, de komolyan kábítószereket nem próbáltak még. Szintén említették, hogy ilyenkor elutaznak közeli városokba, azért hogy Szentesen ne lássák meg őket az ismerőseik. A hétköznapok alkalmával délután előfordul, hogy fogyasztanak alkoholt, de olyankor csak sört és bort isznak.

Tapasztalatainkból megállapíthatjuk, hogy fiatal koruk ellenére komoly ártalmaknak vannak kitéve. Nem keresőképesek, mégis alkoholra és kábítószerre előteremtik a pénzt. Befolyásolhatók és felelőtlenek, a szülői visszatartó erő egyáltalán nem érezhető rajtuk. Normaszegő magatartást képviselnek, és nem is próbálnak ez ellen cselekedni.

Központi Konyha udvara Ezen a helyszínen két alkalommal tudtunk kommunikációt kialakítani. Azonban felmérésünk ideje alatt ennek a helyszínnek a használatát a környező lakóépületek lakói kérésére korlátozták (15:00-ig van nyitva). Első alkalommal két 19 éves fiúval. Szórakozási szokásaik A program a KAB-KEF-11-C-3548 és a KAB-KEF-11-A-3527 pályázatok segítségével valósult meg.

18


megegyezőek. Elektronikus zenét hallgattak, ebből adódóan főleg diszkókban szórakoznak, és azokat a fesztiválokat kedvelik, ahol ez a zenei stílus jelenik meg. Szentesen a Gold Club-ot említették rendszeres szórakozási helyszínként. Helyi kocsmákba nem járnak, a nagyobb városok híres szórakozóhelyei közül már számos helyen jártak pl. Budapesten a Dokk Café, Zöld Pardon, West-Balkánt említették. Szórakozás alkalmával főleg alkoholt fogyasztanak és minden alkohol tartalmú italhoz energiaitalt isznak. Hétköznapi kábítószer fogyasztásról nem esett szó, bulik alkalmával már partidrogot fogyasztottak. Anyagi gondjaik nincsenek, ezt mutatja az is, hogy a szórakozás alkalmával fogyasztott alkoholt a helyszínen vásárolják meg. Második alkalommal 12 fős társasággal vettük fel a kapcsolatot 18-19 év közöttiek. Ezen a helyszínen szoktak találkozni elmondásuk szerint azért, mert ez egy zárt közeg. Hétvégén járnak bulizni a helyi kocsmákba illetve diszkókba, előtte ezen a helyszínen találkoznak, főleg elektronikus zenét hallgatnak. Nyáron más városokban, községekben is buliznak, a közelben lévő többnapos fesztiválokon (Körös- Toroki Napok) is részt vesznek, minden nap átjárnak és a buli végeztével haza indulnak autóval. Ezekben az esetekben van, hogy a sofőr is iszik, ezért a gáton közlekednek. A szórakozás alkalmával ízesített házi pálinkát, sört, és olcsóbb kategóriájú bort fogyasztanak. Hétköznap alkoholt nem fogyasztanak, viszont energia italt isznak, ott jártunkkor is azt fogyasztottak.

Ezen a helyszínen mind a tizennégy fő fiatal felnőtt. Szórakozási szokásaik megegyeznek, anyagi gondokkal nem küzdenek, anyagi és erkölcsi támogatást a szülőktől kapnak. A szülői kontrol jelen van, de nem túlzott mértékben, mivel már felnőtt korúak így képesek önálló döntéseket hozni mely nem minden esetben felel meg a társadalmi normáknak, azonban ezen esetek után saját maguk vállalják a felelősséget.


19


Szentesi Gördeszka és BMX Park 12 fiatal, 14-18 év közöttiek. Az információkat két alkalommal gyűjtöttük. Négyszeri megkeresést követően. Iskola utáni sporttevékenység céljából járnak erre a helyszínre, mely annak ellenére, hogy körül belül 2 éve épült nagyon elhanyagolt és szemetes volt. A csoport összes tagja fiú, más-más iskolákba járnak, szóval ez a tevékenység tartja őket össze. Főleg ebben a közösségben jelenlévő személyekkel járnak szórakozni. Zárt közösséget alkotnak, a BMX-es szubkultúrára jellemző külső jegyeket (lapostalpú széles fejű ún. deszkás cipő, szakadt bő farmer, basebbal sapka, könyök és térdvédő, ezt a sportot támogató cégek emblémáival ellátott promóciós ruhadarabok) hordoznak magukon. Szórakozni hétvégén járnak, és főleg sört fogyasztanak.Szórakozóhelyükként a Graffiti Klubot jelölték meg, de az intézmény anyagi okok miatt bezárt. Sportversenyek alkalmával említették, hogy nyeremények között energiaitalt és sört nyertek már, melyet közösen fogyasztottak. A szemetes környezet jól megfigyelhető a sok energia italos doboz melyet a sporttevékenység között isznak, ez a mértékű fogyasztás betudható annak is, hogy a sportesemények alkalmával promóciós célból az energiaitalt gyártó cégek képviselői jelen vannak. Hétköznapok alkalmával előfordul, hogy marihuanát is szívnak, de ezt a témát említve, minket bizalmatlanul kezelve, nem szívesen nyilatkoztak.

Megállapítottuk, hogy ezt a közösséget nagymértékben a sport köti össze, közös gyakorlások és a versenyekre való eljutás, a rendezvények inkább egymás megismeréséről közös sportolásról és szórakozásról szól, mindezeket figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy ezek a tényezők zárt csoporttá kovácsolja őket.


20


21

Közösségi Tér Felmérés két alkalommal készült 11 fővel. Első alkalommal két 15 éves fiúval beszélgettünk edzés előtti kikapcsolódásként jöttek az intézménybe. Mind a ketten 9. osztályos tanulók és osztálytársak is. A fiúk legutóbbi szórakozásukként a Körös torokon lévő szórakozóhelyeket jelülték meg, ahol több, velük egy korú társaikkal buliztak több napon át, és sátorban aludtak. Szüleiktől való engedélykérés problémamentes volt és azt is megemlítették, hogy az anyagiakat is a szülőktől szerezték be. Fogyasztásra irányuló kérdésünkre azt válaszolták, hogy csak sört vagy bort isznak. Tömény italra irányuló kérdésünkre azt válaszolták, hogy nem szoktak égetett szeszt inni, azonban több alkalommal kipróbálták már. A fiatalok nem rendszeres

dohányzók,

de

egy-egy

buli

alkalmával

rágyújtanak.

Legközelebbi

szórakozásuknak középiskolájuk gólya avatóját jelölték mely októberben volt esedékes, ellentétben a nyári szórakozásuk helyszínével. Megállapíthatjuk, hogy a fiúk rendszertelenül és ritkán szórakoznak. Ez betudható annak is, hogy csapatban sportolnak, és hétköznapjaikat az iskolai tevékenységek és a sport teszi ki. Második alkalommal 9 fiatal 1 lány 8 fiú, iskola utáni időtöltés csocsózás, ping-pongozás, számítógépezés alkalmával készült az interjú. A helyszín nyitva tartása alatt végig itt tartózkodnak (14:00 – 20:00 óráig). 12-17 éves kor közöttiek. Viselkedésükről elmondható hogy hangoskodtak a cigány nyelvből átvett kifejezéseket (more, szoszi, dikk má’) sűrűn használtak. Néhányuk össze volt firkálva zöld és fekete filctollal, tetoválásokat szimbolizálva, anyagi vagy szülői korlátok miatt nem lehet igazi tetoválásuk. Ottjártunkkor említették, hogy az akkor aktuális városi középiskolák gólyaavató báljaira jártak. Hétvégen járnak bulizni minden pénteken és szombaton kocsmáznak, helyszínként a Yee-lo kocsmát említették, mert ott kiadják nekik az alkoholt. Főleg Szentesen buliznak, tömény szeszt isznak, mert állításuk szerint a sörtől nem tudnak berúgni. Egy előző buli alkalmával bort ittak, ami szerintük is rossz minőségű volt „olyan sz*r volt, hogy majdnem kihánytam”- Nyilatkozta egyikőjük. Rendezvény előtt ittak ugyanis ott nem szolgálták ki őket alkohol tartalmú itallal. Bulizás alkalmával főleg vodkát isznak narancslével, de említették, hogy tisztán is fogyasztják. Minden alkalommal összedobják az alkoholra a pénzt. Rendőrségi ügyekbe is belekeveredtek már bulizások alkalmával, volt, aki a WC-ben bújt el, mert fiatal kora ellenére részeg volt. Egy másik fiú nevetve mesélte, hogy őt bordán verték a rendőrök, melyből kiderül, hogy ez A program a KAB-KEF-11-C-3548 és a KAB-KEF-11-A-3527 pályázatok segítségével valósult meg.


22

valószínűleg nem igaz, csak a többiek előtt akart felvágni. Nyíltan említették, hogy iskolából sűrűn lógnak, rendszeresen dohányoznak, cigarettájukat megosztják egymással. Aktív sporttevékenységet nem folytatnak.

Megállapítható hogy a két alkalommal lekérdezett fiatalok egykorúak, mégis viselkedésükben nagyarányú eltérés figyelhető meg. Második alkalommal megkérdezettek fiatal kora ellenére normaszegő magatartást tanúsítanak, rendszeresen dohányoznak és fogyasztanak alkoholt, elmondásuk alapján a szülő kontrol egyáltalán nem figyelhető meg az életükben. Magatartásbeli

különbségek

megfigyelhetők

hétköznapi

életükben

és

szórakozási

szokásaikban is. Feltételezhető hogy a szülők is a társadalom leszakadó rétegében helyezkednek el. Viszont az intézményben bármilyen családi háttérrel rendelkező fiatal megtalálja a számára ideális módon való szabadidőtöltést. Így az is megállapítható, hogy a különböző társadalmi helyzetben elhelyezkedő fiatalok hatással lehetnek egymásra a különböző eseményeken.

Kollégium Parkoló A megkereséskor 7 fiatallal találkoztunk, autót szereltek. Közülük azonban, csak öttel sikerült a folyamatos kommunikáció. 18 éves érettségi előtt álló fiatal fiúk. Megjelenésükből és a beszélgetésből kiderült, hogy különböző zenei stílusokat szeretnek, és mindannyian más-más városban (Kisebb közeli községek, és van aki a fővárosból érkezett) élnek. A kollégiumi élet és a közös középiskolai tanulmányok kovácsolja őket egy csoportba. A fiúk hétköznapi szórakozó helyeinek a szentesi kocsmákat jelölték meg: Snack, Szinbád, Mátyás söröző, általában sört, égetett szeszt ritkán fogyasztanak. Az iskolai szünetek alaklmával koncertekre járnak több napos fesztiválokon is megfordulnak, ilyenkor kocsiban alszanak. Főleg azokat a fesztiválok látogatják előszeretettel ahol minden stílusú zenei műfaj megtalálható.



Mindannyian a kollégiumban laknak, de ha iskolaidő alatt akarnak olyan programot csinálni, amely az éjszakába nyúlik, feliratkoznak hazautazásra, így nem kell becsengetésre visszaérni a kollégiumba, reggel úgy térnek vissza mintha otthonról jöttek volna. A 7 főből 4-en dohányoznak rendszeresen, az egyik sportos viseletű fiú elárulta azt is, hogy rendszeres marihuána fogyasztó. A felmerülő problémákat maguk oldják meg, említették, hogy egy kollégiumi buli alkalmával kigyulladt hangfalat ők oltották el. Az autóval rendelkező fiatal, családja régi autóját(öreg keleti típusú gépjármű) használja, mely említése szerint sokat fogyaszt és ha valahová szeretnének utazni, saját költségükön közösen tankolják az autót. Általában a hét elején járnak szórakozni, mert a hét közepére elfogy a pénzük. A kollégiumi bulikon is mindig részt vesznek, bár említésük szerint ritkán szokott lenni. Az estéket a kollégiumi parkolóban töltik, mivel már nagykorúak kimenőjük 21:30-ig tart.

Megállapítottuk, hogy különböző társadalmi rétegből származnak, és regionálisan is megosztottak. Ezáltal a különböző társadalmi normákat is hozzák magukkal, mely megfigyelhető öltözködésükön, beszédstílusukon, zenei ízlésükön, mégis közös életvitelük baráti közösséggé kovácsolja őket. A bulizás alkalmával próbálnak felelősségteljesen viselkedni (részegen nem vezetnek hanem az autóban alszanak). Feszegetik határaikat, a kamasz korra jellemző lázadás megnyilvánulása, hogy a kollégiumban a nevelőket is kijátszák hazautazást színlelve, egy hétköznapi buli alkalmával, ám ez még betudható annak, hogy fiatalok.

Roma lakótelep 7 fiatal felnőtt férfi, egyikőjük szakiskolai képzésben tanul, a többiek álláskeresők. A beszélgetés a Dankó Pista utca sarka és a területet átszelő Mirhó csatorna hídjánál zajlott. A program a KAB-KEF-11-C-3548 és a KAB-KEF-11-A-3527 pályázatok segítségével valósult meg.

23


Általában ezen a területen szoktak összegyűlni, itt szokták megbeszélni az esti szórakozás helyét, illetve ezen a területen tudnak szüleiket megkerülve kötetlenül beszélgetni, pénzről, öltözködésről, illetve kábítószer beszerzéséről. Ha jó idő van akár több órát is eltöltenek ezen a helyszínen. Elmondásuk szerint a szórakozás helyének megválasztása korlátozott, úgyanis Szentesen egy diszkó van illetve tartanak attól, hogy nem engedik be őket, így vidékre járnak szórakozni, és állításuk szerint ezzel elkerülik az őket érő lehetséges atrocitásokat. Más városba általában a menetrend szerint közlekedő busszal járnak szórakozni, az itt eltöltött idő függ a buli hangulatától, illetve a buszjárattol is (5-7 óra). Mindannyian felnőtt korúak, így szülői belegyezésre nincs szükségük. A társaság a szórakozás alkalmával főleg alkoholt fogyaszt, melynek típusai változnak, illetve ritkán kábítószert is fogyasztanak (Party drogok), emelett mindannyian rendszeresen dohányoznak. Általában 4000 forint körüli összeggel mennek szórakozni, melynek előteremtéséről nem esett szó, de egyikőjük szakmunkás ösztöndíjban részesül. A drogfogyasztás a mindennapjaikban figyelhető meg, füstölőt, zsályát szívnak, mert olcsó és megfogalmazásuk szerint nagyobb „flash-t” okoz. Mértékét nem tudták pontosan meghatározni, mert elmondásuk szerint pack-okban kapják. Egyikőjük használt már kemény drogokat is, amit egy elvonó után tudott lerakni, egy ideje nyugtatókat szed. Az egyik fiatal azt is említette, hogy rendőrségi ügye van folyamatban, melyről nem akart többet elárulni. Mindennapjaik szinte ugyanúgy telnek el, a fő napirendi pontot a kábítószer beszerzése teszi ki. Megállapíthatjuk hogy ezek a fiatal felnőttek a munka világába nem tudnak, valószínű nem is igazán akarnak beilleszkedni, a jelenleg is iskolába járó fiatal említette csupán, hogy az általa tanult szakmában szeretne elhelyezkedni. Anyagi forrásaikat nem jelölték meg, és a rendelkezésükre álló szűkös keretből biztosítják a rendszeres és nem olcsó fogyasztási szokásaik kiadásait. Jól megfigyelhető hogy ezen csoport tagjai a társadalom leszakadó rétegeit képviselik, már a büntetőjogi felelősségre vonást is megélték, cigány kisebbségűek, és egészségkárosító szenvedélyeik is erős élettani behatást gyakorolnak magukra és a további életükre egyaránt.

Snack Bar Az általunk megkérdezett csoportok számos tagja említette szórakozásuk helyszínéül a szentesi kocsmákat, ezért kutatásunk egyik helyszínének választottuk a Snack Bart, hogy átfogó képet alkossunk arról, miként viselkednek a fiatalok a szórakozóhelyen. Az általunk vizsgált korosztályban a középiskola 10. osztályától egészen a fiatal felnőtt korúakig voltak A program a KAB-KEF-11-C-3548 és a KAB-KEF-11-A-3527 pályázatok segítségével valósult meg.

24


jelen, különböző számú csoportokban, kb. 90%-uk alkohol tartalmú italt fogyasztott. Ott jártunkor egy 5 tagú, 3 fiú 2 lány megoszlású csoporttal vettük fel a kapcsolatot. A fiúk egy korosztályba tartoznak 20 évesek, a két lány kettejük barátnője 18 esztendősek, egy osztályba járnak középiskolába. Régóta barátnők, már általános iskolás koruk óta közösen töltik szabadidejüket. A fiúk közül ketten egy zenekarban játszanak, de mind a hárman régóta barátok. Ketten szakmát tanulnak, a másik fiú a SZTE Mérnöki Karának hallgatója. Elmondták hogy emiatt általában csak hétvégén tudnak találkozni, és télen ebbe a kocsmába járnak, nyáron viszont a Graffiti Klub-ot nevezték meg szórakozásuk helyszínéül. A megnevezett klubba koncertezni is szoktak, punk zenét játszanak, emelett a zenekar ott is próbál. Főleg az ő korosztályuk jár oda, sok mindenkit ismernek és az ott játszott zenei stílust kedvelik. Bulik alkalmával a fiúk sört fogyasztanak, lányok inkább vörös-boros kólát isznak. Beszélgetésünk alkalmával is ezt fogyasztottak, de nyáron a melegben néha sört is isznak. Fiúk szoktak égetett szeszt is fogyasztani, pálinkát, vodkát whisky-t, a lányok nem. Elmesélték azt is hogy már használtak marihuanát, kivéve az egyik lányt, aki kérdésünkre azt felelte hogy őt nem is érdekli a dolog, neki teljesen megfelel a VBK a bulik alkalmával. Az 5 főből 4 rendszeren dohányzik, a fent említett kábítószert nem fogyasztó lány csak bulik alkalmával gyújt rá. A 3 fiú az iskolai ösztöndíjból finanszírozza a szórakozás költségeit, a két lány szülői támogatást vesz igénybe. Elmondható a csoport fogyasztási szokásairól, hogy már kábítószert is kipróbáltak, a bulik alkalmával alkoholt fogyasztanak, társadalmi normától nem túlzottan eltérő módon. Céljaik vannak az életben, a zenész fiúk hobbiból zenélnek, nem követik a punk zenével járó a társadalom által sztereotipízált életvitelt.

Szabadságtér mögötti Páva utca melletti játszótér A helyszín házakkal körbezárt eldugott terület a városközpontban. Többszöri megkeresésünk ellenére egy alkalommal sikerült egy 5 fős társasággal felvenni a kapcsolatot. 17-19 év közötti fiatal fiúk, melyből 3-an szakmát tanulnak 2 fő érettségi előtt áll. Iskola után szoktak ezen a helyszínen találkozni. Mindannyian Szentesen élnek és tanulnak. Megemlítették, hogy hetente többször járnak ide, és a csoport létszáma is változó. Érkezésünkkor telefonjukról elektronikus zenét hallgattak, két fiatal már ekkor is dohányzott, végül megbizonyosodtunk róla, hogy minden tag rendszeresen dohányzik. Könnyen megnyíltak, sőt amikor a bulizásra tértünk ki, szinte felvágva meséltek tapasztalataikról. Sportosan öltözködnek, egyikőjük baseball sapkát viselt, neki tulajdonítható a hangadó szerep feltételezzük, hogy azért mert ő a A program a KAB-KEF-11-C-3548 és a KAB-KEF-11-A-3527 pályázatok segítségével valósult meg.

25


legidősebb a csoportban, és a hangadó szerepet úgy lehetett elkülöníteni, hogy bárki válaszolt valamit, ő azt kijavította. Este 8-9 óráig is itt tartózkodnak, de a hideg miatt, akkor hamarabb mentek haza. Közeli iskolába járnak. Hétvégén járnak bulizni, állításuk szerint hétköznap semmi lehetőség nincs erre Szentesen. Főleg a nemrégen a sétáló utcában megnyílt szórakozóhelyre járnak. Előtte a Snackbe szoktak „alapozni”. Szórakozás alkalmával töményet és vörös-boros kólát isznak, egyikőjük, említette, hogy „előfordult hogy mást is” erre vonatkozóan feltett kérdésünkre azt válaszolták, hogy minden fiatal kipróbálja egyszer a kábítószereket. Marihuanát szívtak már hétköznap is, egy-egy buli alkalmával party drogokat is kipróbáltak. Egyikőjüknek volt már ebből rendőrségi ügye is. Állítása szerint egyik haverja dobta fel és ezért elterelésre kellett járnia. Azt mondta, hogy azóta nem drogozott (Vagy igaz, vagy nem) inkább alkoholt iszik. A bulikra a pénzt a szüleiktől kapják, egyikőjük viszont ösztöndíjából jár bulizni, de állítása szerint ez a pénz „semmire nem elég”. Amikor jobb idő van, átjárnak más városokba is, említették Szegvárt, Fábiánsebestyént és a csongrádi KörösToroki napokat. Autója egyikkőjüknek sincs, busszal járnak másik városba, nyáron volt, hogy kerékpárral mentek bulizni. Rangosabb football mérkőzéseket közösen néznek hétköznap is a Center sörözőben, közben sört fogyasztanak.


26


Sport Az elsődleges ok amiért gyerekek sportolnak, a szórakozás, ezt követi az új képességek megtanulása, a barátokkal való együttlét, az új barátságok kialakítása, az izgalom, a siker és az edzettség fenntartása. A sportolás akkor optimális ha a gyerekeket belső motiváció hajtja. A sportolás abbahagyásának elsődleges oka az öröm hiánya, valamilyen más tevékenység előtérbe helyezése az unalom vagy az alkalmatlanság érzése.10

15. ábra SZERtorna Mi újság drogügyben? 2010 - 113. oldal Ezzel összevetve a mi felmérésünk eredménye:

16. ábra Fiatalok sportolási szokásai (fő) 10

http://www.sportpszichologusok.hu/gyerekeknek.html


27


28

A felmért fiatalok 12,2%-a egyáltalán nem sportol semmilyen formában sem, 48,8%-uk csak a testnevelés óra keretein belül végez fizikai teljesítményt, 39%-uk a testnevelés órán felül is végez valamilyen sporttevékenységet. Ebből 11% egyénileg, 28% pedig valamilyen csapatsportban egyesület keretein belöl sportol. A

megkeresett

fiatalok

különböző

társadalmi

helyzetükből

adódóan

más-más

sporttevékenységeket végeznek. Egyéni kategóriába soroltuk a főleg extrém sportnak számító motocross illetve gördeszka, görkorcsolya, és BMX tevékenységeket, melyek kapcsán elmondható, hogy ezek a sportok igen magas költségekkel járnak, tehát megállapíthatjuk, hogy ezek a fiatalok jó anyagi hátérrel rendelkeznek. Ők voltak azok akik szórakozásuk alkalmával is a drágább szórakozóhelyeket keresték fel. A csapatsportoknál megjelölték többek között a futballt, idényszerűen a jégkorongot kosár- és kézilabdát, illetve a Szentesi Családsegítő Központ által szervezett Pepita program keretében lebonyolított éjszakai teremlabdarúgást. Az elemzésből kiderül, hogy a felmért fiatalok közel 61%-a egyáltalán nem, vagy csak a testnevelés órák keretein belül végez fizikai aktivitást, de volt olyan fiatal is aki említette, hogy testnevelés órán azért nem mennek ki az iskolából, mert előfordult már olyan eset, hogy dohányzáson kapták a diákokat. Ez mutatja a testnevelés óra keretein belöl végzett feladatok elvárásának színvonalát. Azoknál a fiataloknál akik különböző sportszövetségeknél jegyzett csapatsportokat űznek megfigyelhető, hogy a szórakozások alkalmával is kevésbé esnek drog, és alkohol abúzusba.



Kultúra

17. ábra SZERtorna Mi újság drog ügyben? 2010 - 112. oldal A fiatalok által leginkább favorizált szabadidős tevékenységek a számítógépes játékok. A megkérdezettek 67%-a válaszolta azt, hogy ezeket napi rendszerességgel teszi, 25% pedig legalább heti egy alkalommal. 11

18. ábra SZERtorna Mi újság drogügyben? 2010 - 112. oldal A számítógépes játékok mellett továbbra is vezeti a népszerűségi listát a televízió és DVD nézés. A számítógépes játékok népszerűsége évek óta nem csökken, sőt egyre dinamikusabban növekszik. az iskolai egészséges életmódra nevelő tevékenység az otthoni megerősítés hiánya miatt nem épül be a mindennapokba. 12

11


12



29


Az általunk vizsgált fiatalok körében kérdéseinkben kitértünk kulturális érdeklődésükre is. Olyan kulturális tevékenységekről kérdeztük őket, mint pl. az olvasás, színházba és moziba járás. Az olvasással kapcsolatban 1 személy nyilatkozott úgy hogy kifejezetten szeret olvasni. A legtöbben maximum a kötelezően előírt iskolai olvasmányokat olvassák vagy még azt sem. Színházba és moziba egyáltalán nem járnak, ha valamilyen új filmről szereznek tudomást internetről letöltve, számítógépen nézik meg, vagy a letöltött DVD filmeket egymás között cserélgetik. A csoportokkal találkozva megkérdeztük, hogy mindig ebben a létszámba vannak e a helyszínen, és kivétel nélkül az összes helyen tudomásunkra adták, hogy vannak még barátaik, de ők a számítógép előtt „kockulnak”. Attól függetlenül, hogy a megkérdezettek is szeretnek számítógépezni és használják is az online világ adta lehetőségeket, a túlzott számítógéphasználattal nem értenek egyet. Fontosabbnak tartják az egymás közötti személy kapcsolatot, ezért is tartózkodnak az adott helyszíneken.


30


Konklúzió A 7 hónapos felmérésünket, mely 2011. szeptember 5.-i nappal indult és 2012. április 20.-i dátummal zárult, nyolcvankét megkérdezett fiatallal folytatott beszélgetés eredményének elemzését, összehasonlítottuk a Szentesi KEF felmérése a szentesi általános és középiskolákban lekérdezett fiatalok elemzéséből készült SZERtorna Mi újság drog ügyben? 2010 kiadvánnyal. Ezzel kapcsolatban számos következtetést alkottunk. Nagyfokú eltérés igazolódott be a Szentesi KEF -es felmérés és a mi általunk indirekt módon lekérdezett fiatalok felmérésének elemzése során. Beszélgetések alkalmával kiderült, hogy a szülői kontroll, amire jelen esetben elsődleges prevencióként tekintünk alacsony, egyáltalán nincs, vagy a barátok illetve a csoportban elfoglalt alá-fölérendeltségi viszonyok miatt nagyfokú befolyással bír az egyénekre. A bandákban fellelhető csoportdinamikával kapcsolatban elmondható, hogy az adott csoport történései a benne lévő személyek interperszonális hatásaink eredményeképpen alakulnak. A csoporttagok egyéni szükségletei, érvényesülési törekvései, a közöttük lévő vonzalmak, taszítások állandó belső mozgást eredményeznek, ez a folyamat a csoportdinamika. Egy csoportban a csoportdinamikai jelenségek biztosítják a csoport fejlődését, így alakul ki a kohézió. Az általunk vizsgált csoportoknál is, az erős kötödés jól megmutatkozott. Akadtak olyan zárt csoportok, akik első alkalommal bizalmatlanok voltak, így nem is álltak velünk szóba. Betudható ez a jelenség annak is, hogy attól függetlenül, hogy a közterületeken sok időt töltenek el, otthonosan mozognak, mégiscsak az utcán vannak, jobban kitéve akár viszonttagságos hatásoknak is. Azonban mindenhol megtapasztaltuk, hogy nagyon fontosnak tartják a személyes kapcsolatok fenntartását.

További következtetések: 1. Az előzetes feltételezésünkben 14 – 25 éves korig terjedő fiatalokat szándékoztuk lekérdezni, ezzel ellentétben a felmérésünk azt mutatja, hogy a közterületeken való hétköznapi emberek számára céltalannak tűnő időtöltés már fiatalabb korban 12 éves kortól kezdődik. 2. A diagrammokat összehasonlítva is jól érzékelhető, hogy ezek a fiatalok minden általunk vizsgált területen sokkal jobban ki vannak téve az életben fellelhető káros hatásoknak (dohányzás, alkohol, kábítószer) mint velük egykorú a KEF-es felmérésben résztvevő társadalmi normákat követő társaik.


31


3. A teljes társadalmat tekintve minden rétegbe tartozó fiatal megtalálható az utcán különböző csoportokban, ezek a külömbségek az iskolán kívüli időtöltésük alkalmával és szórakozási szokásaikban is megfigyelhetőek. Míg az alsóbb társadalmi osztályokba sorolható fiatalok olcsóbb és gyengébb minőségben, de nagyobb mennyiségben használnak szereket, addig magasabb társadalmi rétegbe tartozó kortársaikra jobb minőségű és kisebb mennyiségű fogyasztás jellemző. 4. A szórakozás során fellépő fogyasztási szokásokra vonatkozó eredmények az általunk vizsgált fiatalok körében magasabb arányúak, ezáltal életükre is jobban ki vannak téve az ezekből következő káros hatásoknak 5. Az általunk vizsgált fiatalkori társadalom számára kérdéses, hogy milyen módon töltsék szabadidejüket. A szentesi KEF 2010-es felméréséből is kiderült, hogy a fiatalok számára rendszeres problémaként jelenik meg a szabadidő hasznos eltöltése. Ezért sok fiatal az utcán cselleng, csoportokat alkotva céltalanul időt tölt. Azonban a negatív hatásokkal ellentétben elmondható, mivel folyamatosan személyes kapcsolatban állnak egymással és a külvilággal, talán későbbi életük folyamán pozitív hatásként jelenik majd meg, hogy valószínűleg jobban fognak alkalmazkodni, más emberrel kapcsolatot teremteni talpraesettebbek, élelmesek lesznek.

Javaslatok: 1. Nyomonkövetés, a bizalom kiépítése fontos, sok esetben problémáikat csak egymással tudják megosztani, életkori sajátosságból, illetve a családból hozott problémamegoldó képesség (mely sok esetben a normáktól eltérő) nem megfelelő, így annak újraszervezése. 2. A legtöbb esetben másodlagos prevenció alkalmazása. A szerfogyasztók ártalomcsökkentő hatású megóvása (a legkisebb biológiai, pszichológiai és társadalmi károk elszenvedése). Addiktológia, általános és középiskola, utcai szociális munkások rendőrség összehangolt intézkedése másodlagos továbbá harmadlagos prevenció alkalmazása érdekében. 3. Olyan kulturális programok szervezése ahol több zenei stílus jelen lehet, ezáltal oda vonzza a különböző stílusok kedvelőit, olyan hétköznapi időtöltésre alkalmas program és intézmény biztosítása, amely a helyes életvitelre készít fel és ahol a különböző csoportok egymással találkozva egymástól vehetnek át viselkedési mintákat. A program a KAB-KEF-11-C-3548 és a KAB-KEF-11-A-3527 pályázatok segítségével valósult meg.

32


4. Olyan szakemberek alkalmazása a nevelő és oktató célú intézményekben, akik jól felismerve a törési és kitörési pontokat, segítséget nyújthatnak a helyes életvitelre való nevelésre. 5. Rendhagyó szülői értekezletek keretében, szakemberek segítségével, a szülők megfelelő tájékoztatása a különböző gyermekeket fenyegető veszélyek elsajátítása érdekében, valamint a megfelelő szülői kontroll bemutatása, a gyermekeikkel való kapcsolattermtés módjának bemutatása, a szülői kompetenciák fejlesztése.


33



34

KÖZTERÜLETEN TARTÓZKODÓ

Recommend Documents