~
FõvárosiÍtélõtábla 6.Pf.20.086/20 1O/4.
I A MAGYAR
KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A FõvárosiÍtélõtábla a Béhm Ügyvédi Iroda (ügyintézõ:dr. Béhm Lajos ügyvéd, 1083 Budapest,Baross u. 119/a) által képviselt FogyasztóiJogérvényesítõSzervezet(1096 Budapest,Thaly K. u. 22-24.) felperesnek,a dr. Hánzli Erika jogtanácsosáltal képviselt MALÉV Zártkörûenmú'ködõRészvénytársaság (1097 Budapest,Könyves Kálmán kft. 12-14.)alperesellen, általánosszerzõdésifeltétel érvénytelenségének megállapításairánt indított perében, a Fõvárosi Bíróság 2009. november 26. napján meghozott, 62.P.23.232/2009/9. számúítéleteellen, a felperesrészérõl10. sorszámalatt elõterjesztett fellebbezésfolytán, meghoztaa következõ ítéletet:
A Fõvárosi Ítélõtábla az elsõfokú bíróságítéleténekfellebbezésselmeg nem támadott részétnem érinti, fellebbezettrendelkezéseitrészbenmegváltoztatja,megállapítja,hogy az alperes fogyasztói szerzõdésekrészévé váló üzletszabályzata5.1.2. pont számú kikötésének"... és értékenem téríthetõvissza,kivéve, ha azt az utasa MALEV hibájából nem tudta felhasználni" szövegrészeis érvénytelen,az alperessei szerzõdõvalamennyi félre kiterjedõ hatállyal, és kötelezi az alperest,hogy sajátköltségén30 naponbelül két országosnapilap egymástkövetõ két lapszámában, továbbá 15 naponbelül honlapjának kezdõlapjántegyeközzéaz alábbiközleményt: "Közlemény: A FõvárosiBíróság a 2009. november26. napjánmeghozottés ebbena körben 2009. december29. napján jogerõre emelkedettítéletével megállapította,hogyaMALÉV Magyar Légi KözlekedésiZrt. fogyasztóiszerzõdéserészévé vált üzletszabályzatának 19.1.2.számúkikötése,mely szerint 'ha a MALÉVa visszatérítéstnem az arrajogosult személynekteljesíti, a szándékosság és súlyos gondatlanságeseteitkivéve nem tartozik felelõsséggela visszatérítésreténylegesenjogosult személy felé' aMALÉV Zrt-vel szerzõdõvalamennyifélre kiterjedõhatállyalérvénytelen.
~
6.Pf. 20.086/2010/4.
3
szelvényekfelhasználása mellõzhetõ,de a kihagyottszelvényutólag nemjogosít utazásra, és értéke nem téríthetõ vissza, kivéve, ha azt az utas a MALÉV hibájából nem tudja felhasználni.A repülõjegy érvényét veszti, ha az elsõ repülési szelvényt az utas - a MALÉV tudomásaés hozzájárulásanélkül nem használtafel, és az utazásátvalamely közbensõleszállásihelyenkívánjaigénybevenni"; valamint 19.1.2.számúkikötése,mely szerint "ha a MALÉVa visszatérítéstnem az arrajogosult személynekteljesíti, a szándékosság és súlyos gondatlanságeseteitkivéve nem tartozik felelõsséggela visszatérítésre ténylegesen jogosult személyfelé" érvénytelenek.Az érvénytelenséget részbenjogszabálybaütközésre,részbena kikötések tisztességtelenségére alapozta. Az alperesellenkérelmébenazértkérte a keresetelutasítását,mert vitatta a rendelkezések érvénytelenségét. Az elsõfokúbíróságítéletévelmegállapította,hogy az alperesüzletszabályzatának 19.1.2. pontja az alperesseIszerzõdõvalamennyifélre kiterjedõhatállyal érvénytelen,míg az ezt meghaladókeresetetelutasította.Akként rendelkezett,hogy a felek maguk viseljék a perköltségüket,továbbá kötelezte az alperest a le nem rótt kereseti illeték felének megtérítésére. Az elsõfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy a felperesa Ptk. 209/B. § (1) bekezdése értelmébenkizárólag a 209/A. § (2) bekezdéseszerinti, tisztességtelenségen alapuló érvénytelenségmegállapításátkérheti. Álláspontja szerint a Ptk. 234. § (1) bekezdése alapján nem rendelkezik keresetindításijogosultsággala Ptk. 200. § (2) bekezdésén alapuló semmisségmegállapítására.Egyebekbenrámutatott, hogy az üzletszabályzat 5.1.2.pontjánakrepülésiszelvényrevonatkozórendelkezése nem ütközikjogszabályba,a légi személyszállításrólszóló 25/1999. (II. 12.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése értelmébena nemzetközi légi személyszállításeseténa menetjegyetaz IPATA által meghatározottszabályokszerint kell kiállítani, és az alperesigazolta, hogy az IPATA határozatának megfelelõentörtént a repülõjegy,illetve repülésiszelvénykiállítása.Ezért a ..
Ptk. 209.§ (5) bekezdése alapjánnemminõsültisztességtelennek a sérelmezett kikötés. Kifejtette továbbáaz elsõfokú bíróság,hogya 18/1999.(II. 5.) Kormányrendelet(Korm. R.) 1. § (1) bekezdésb) és e) pontjai alapján,valamint (2) bekezdésh) és i) pontjai alapjánsem minõsül tisztességtelennek a kikötés, mivel nem jogosítja fel az alperesta teljesítésszerzõdésszerûségének megállapítására, nem zárja ki az ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatás visszakövetelésétés az alperes szerzõdésszegése esetére a fogyasztó jogszabályonalapulójogait, továbbáazt, hogy a fogyasztórészérevisszajárjonaz általa teljesítettösszegaz esetbenis, ha nem szerzõdésszerûen teljesít. Emellett az alacsonyabb jegyárbanjelentkezõ kedvezménykiegyenlíti a szelvényekfelhasználásisorrendjében jelentkezõ többletkötelezettségeket; ez utóbbi kötelezettség megszegése szerzõdésszegésnek minõsül, amelynekkövetkezményeivannak. Mindezek alapjánúgy foglalt állást,hogy a kérdéseskikötés nem egyoldalúés indokolatlan.Az üzletszabályzat 1.2.3. pontját azért nem talált a tisztességtelennek, mert ez nem az üzletszabályzat egyoldalúértelmezésére,vagy módosítására,az attól eltérõ teljesítésrejogosítja fel az alperest, továbbá nem zárja ki a fogyasztók jogérvényesítésétsem, hanem arról rendelkezik,hogy a felek szerzõdéses jogviszonyábanaz üzletszabályzataz irányadó. Rámutatott,hogy amennyiben az üzletszabályzatezt a kikötést nem tartalmazná,a 25/1999. (II. 12.) Korm. rendelet 3. § (1) és (2) bekezdéseiértelmébenakkor is az üzletszabályzatlenne az irányadó a felek jogviszonyára. Az üzletszabályzat19.1.9.
6.Pf. 20.086/2010/4.
4
pontját a Korm. R. 1. § i) és j), valamint 2. § h) pontja alapján azért minõsítette tisztességtelennek, mert az korlátozzaa fogyasztóigényérvényesítési jogosultságát,illetve a bizonyításiterhet is a fogyasztóhátrányáraváltoztatjameg. Ezért a Ptk. 209/A. § (2) bekezdéseés 209/B. § (1) bekezdésealapjánennekaz érvénytelenségét állapítottameg. Úgy foglalt állást, hogy a kérdésesrendelkezésnem olyan jelentõs súlyú, amely indokolná a közlemény közzétételérekötelezést, ezért az erre irányuló keresetet elutasította. Az ítélet részbeni megváltoztatása,kereseteteljesítéseiránt a felperes terjesztettelõ fellebbezést.Elsó'kéntazért támadtaaz elsõfokú bíróság döntését,mert keresetindítási jogosultság hiányában érdemben nem vizsgálta a jogszabályba ütközésre alapított érvénytelenséget. Az üzletszabályzat5.1.2.pontjávaI kapcsolatbanarra hivatkozott,hogy annak rendelkezéseitaz elsõfokú bíróság tévesenértelmezte,amikor a szabályozást gazdaságiokokra, többletjogokra és többletkötelezettségekre vezette vissza. Kiemelte, hogy a szabályozásalapjánaz alperesa visszautatkétszerértékesítheti,mivel az elsõ út igénybenem vételemiatt a jegyet érvényteleníti.Ezáltal az utasokrovásárajut gazdasági elõnyhöz. A keresetbenelõadott érvénytelenségiokokat fenntartva további okként hivatkozottarra,hogy e kikötés a bizonyításiterheta fogyasztóhátrányáraváltoztatjameg azáltal,hogy a jegyet neki kell bizonyítania,miszerinta jegyet az alpereshibájábólnem tudtafelhasználni.Az üzletszabályzat1.2.3.pontja tekintetébenarra hivatkozott,hogy az alperesüzletszabályzata14-15 hónaponkeresztülnem a Nemzeti KözlekedésiHatóság által jóváhagyotttartalommalvolt a honlaponközzétéve.Ezáltal kétséges,hogy milyen tartalmú általánosszerzõdésifeltétel vált a szerzõdésrészévé.Hangsúlyozta,hogy az elsõfokú bíróság figyelmen kívül hagyta ennek az általános szerzõdésifeltételnek a megítélésesorán,hogya Ptk. 205/C. §-a értelmébenaz általánosszerzõdésifeltétellel szembena szerzõdésfeltételei az irányadók,amennyibena kettõ tartalmaegymástóleltér. Kifogásolta, hogy az elsõfokú bíróság mellõzte az alperes közlemény közzétételére
I
kötelezését,mivel álláspontjaszerint így a közérdekûper preventív hatásanem érvényesül.Külön sérelmeztea felperesa perköltségrevonatkozórendelkezést. Az alperesfellebbezésiellenkéreImeaz elsõfokú ítélet helybenhagyására irányult.
A Pp. 228. § (4) bekezdésealapjánfellebbezéshiányábanjogerõre emelkedettaz elsõ fokú ítéletnek az üzletszabályzat 19.1.2. pontja érvénytelenségét megállapító rendelkezése. A FõvárosiÍtélõtáblamegállapította,hogy a fellebbezésrészbenmegalapozott. Az ítélõtáblanemértettegyetaz elsõfokúbíróságnakazzala megállapításával, miszerinta jogszabályba ütközésre alapított semmisségtekintetében az alperes keresetindítási jogosultsággalnem rendelkezik.Helyesenhivatkozottugyanakkorarra, hogy önmagában a Ptk. 234. § (1) bekezdésénekaz a rendelkezése,miszerint a semmisségrebárki hivatkozhat,nemjelent korlátlan keresetindításijogosultságot.A Pp. 3. § (1) bekezdése alapjánáltalában,amennyibentörvényeltérõennemrendelkezik,a jogvitábanérdekeltfél hivatkozhat a semmisségre.A törvény eltérõ rendelkezéseazonbanmásnakis adhat keresetindításifelhatalmazást.Ilyen jogszabályi felhatalmazástad a felperesnek a közérdekûkeresetelõterjesztésére az 1978.év 2. számútörvényerejûrendelet(Ptké.II.) 5. § e) pontja.
6.Pf.20.086/2010/4.
5
A LegfelsõbbBíróságaz 1/1983.GKT-PKT. számúállásfoglalásában olyan iránymutatást adott,miszerint a jogszabálybaütközésönmagábanmegalapozzaa kikötés semmisségét. A jogszabálybaütközõ szerzõdésifeltétel nyilvánvalóan nem egyeztethetõössze a szerzõdésrendeltetésével, ezért a jogszabálybaütközõ kikötés tisztességtelensége minden további vizsgálat nélkül megállapítható.Mindezeket egybevetvea felperes eljárási és anyagi jogi akadály nélkül hivatkozhatott a kikötések jogszabályba ütközésére. Ugyanakkor ilyenkor a bíróság nem a Ptk. 200. § (2) bekezdésealapján, hanem a jogszabálybaütközésmiatti tisztességtelenségre figyelemmela Ptk. 209. § (1) bekezdése alapján állapítja meg a kikötés érvénytelenségét.Mindezekre figyelemmel nem volt mellõzhetõ azon kikötések jogszabálybaütközésénekvizsgálata, amelyek esetébena felpereserrehivatkozott. A felperes fellebbezésébenelõadta, hogy az alperes üzletszabályzatánakhonlapon közzétettszövege14-15 hónaponkeresztülnem egyezettmeg a Nemzeti Közlekedési Hatóságáltal jóváhagyott szövegtartalmával,és ezáltal kérdéses,hogy milyen tartalmú általánosszerzõdésifeltétel vált a szerzõdések részévé.Az, hogy az általánosszerzõdési feltételmilyen tartalommalvált a szerzõdésrészévé,az egyesszerzõdõfelek és az alperes közötti egyedijogviszonybanvizsgálandókérdés.A közérdekûkeresetelbírálásasorána bíróságnakazt a kikötést kell kontroll alá vonnia a tisztességtelenség szempontjából, amelyrea felpereskereseteirányul. Ezért a felperesnekez a hivatkozásaa közérdekû keresetelbírálásasoránnembír ügydöntõjelentõséggel. Az üzletszabályzat1.2.3. pontjávaI összefüggésben a felperesarra hivatkozott, hogy az elsõfokú bíróságfigyelmen kívül hagyta a Ptk. 205/C. §-ának rendelkezéseit.Tévesen értelmeztea felperesa kérdéseskikötés tartalmát.Az ugyanis nem arról szól, hogy az általánosszerzõdésifeltétel és a szerzõdésmás feltételei egymástólvaló eltéréseesetén tekinti irányadónak a jogviszonyra az általános szerzõdési feltételt, hanem arról rendelkezik,hogy mit kell irányadónaktekinteni abbanaz esetben,ha az üzletszabályzat és egyébszabályzatok,illetve a jegyen találhatótájékoztatástartalmaütközik. A jegyen találhatótájékoztatás- mivel az semkerül egyedilegmeghatározásra - a Ptk. 205/A. § (1) bekezdéseszerint ugyancsakáltalánosszerzõdésifeltételnek minõsül. Semjogszabályi akadálya nem volt, sem pedig a jóhiszemûségés tisztességkövetelményévelnem ellenkezik,hogy az alperesaz ebbó1adódóbizonytalanságfeloldásaérdekébenakként rendelkezzék,hogy az üzletszabályzatés egyéb általánosszerzõdésifeltételei esetleges tartalmi eltéréseeseténmelyiket kell irányadónaktekinteni. Az ítélõtábla egyebekben osztottaaz elsõ fokú ítéletnekaz ezzel a kikötésselkapcsolatosindokolását, ezért arra is utal a Pp. 254. § (3) bekezdésealapján.Annyival kívánja az ott leírtakat kiegészíteni, hogy a kikötés arra semjogosítja fel az alperest,hogy a teljesítéseszerzõdésszerûségét megállapítsa[Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésb) pont], nem kötelezi továbbá a fogyasztótteljesítésreaz alperesteljesítésnekelmaradásaesetére[Korm. rendelet1. § (1) bekezdésc) pont], végül nem zárja ki arra az esetre sem, hogyaszerzõdésszerûen teljesített összeg a fogyasztó részére visszajárjon, ha nem szerzõdésszerûen teljesít [Korm. rendelet 2. § i) pont]. Mindezekre figyelemmel az elsõfokú bíróság jogszabálysértésnélkül foglalt állást akként, hogy e kikötés a feleknek a szerzõdésbó1 eredõ jogai és kötelezettségei közötti egyensúlyt a jóhiszemûség és tisztesség követelményénekmegsértésévelegyoldalúan és indokolatlanul nem bontja meg a fogyasztóhátrányára.
6.Pf.20.086/20l0/4.
7
származó,a fogyasztókrovásáraelért gazdaságielõnyre vonatkozóérv is oka fogyottá vált. 2006. március 1. napjától a Ptk. 209tB. § (1) bekezdésealapján a felperestcsupána fogyasztói szerzõdésekrészévé váló tisztességtelenáltalános szerzõdési feltételek tekintetébenilleti meg keresetindításijogosultság.Ezért az ítélõtáblánaka rendelkezõ részbenki kellett mondania,hogy kizárólaga fogyasztóiszerzõdésrészévéváló általános szerzõdésifeltételekrendelkezõrészbenkitett kikötéseiérvénytelenek. Nem értettegyeta FõvárosiÍtélõtáblaaz elsõfokúbíróságazonálláspontjával,miszerinta kikötés jelentõségénekkisebb súlya miatt nem indokolt az alperesnekközlemény közzétételéretörténõ kötelezése.A Ptké.-II. 5tB. § (1) bekezdésébenszabályozott közlemény közzétételérekötelezésazt a célt szolgálja, hogy a fogyasztók részvétele nélkül zajló közérdekû perben született döntés tartalmáról és annak indokairól a fogyasztók legszélesebbköre tudomást szerezhessen. Bár az említett rendelkezésa bíróság mérlegelésére bízza a közzététel elrendelését, annak szükségessége mérlegelésénél nem a kikötés kisebb, vagy jelentõsebbsúlyának,sokkal inkább annaka körülménynek van ügydöntõ jelentõsége, hogy az általános szerzõdési feltételek alkalmazására a fogyasztókmilyen szélesrétegévefsiembenkerül, illetve kerülhetsor.Ez a szempontirányadóa közzétételmódjánakmeghatározásánál is. Figyelemmelarra,hogy az alperesáltalánosszerzõdésifeltételei a fogyasztókszéleskörével kötött szerzõdések esetébenkerül alkalmazásra,a Fõvárosi Ítélõtábla indokoltnak találta a közlemény közzétételérekötelezését,mind országös'me;gjeienesû napilapokban,mind pedig az alpereshonlapjánakkezdõlapján.A FõvárosiÍtélõtábla a Ptké. II. 5tB. § (1) bekezdése alapjána közleményszövegétis meghatározta. Alaptalanul támadta a felperes a perköltségrevonatkozó rendelkezéseket.Közérdekû kereset esetén is, ahogy bármely más kereset esetén a pervesztesség-pernyertesség kérdésétaz alapjánlehet elbírálni, hogy a keresetikérelmeta bíróságmennyibentalálja megalapozottnak.Közérdekû kereset esetén is elõfordulhat részlegespernyertesség, amennyibena keresettelkifogásolt egyeskikötésektekintetébena bíróságmegállapítjaaz érvénytelenséget, mások tekintetébenpedig elutasítjaa keresetet.Éppen ezért az ilyen perekbenis alkalmazandóka Pp. 78. §, és 81. §-ánakrendelkezései.Ehhez képestaz elsõfokú bíróság nem sértett jogszabályt, amikor a felek részlegespernyertességére, pervesztességéretekintettel - amelynek aránya az ügy természetébõl fakadóan százalékosannem állapítható meg -, akként rendelkezett,hogy a felek viseljék az elsõfokúperköltségüket.A másodfokúítélet sem változtatotta felek pernyertességének, pervesztességének arányán olyan mértékben,hogy az elsõfokú bíróság perköltségre vonatkozórendelkezésétólindokolt lenneeltérni. Szükségtelenülhivatkozott a felperesa Pp. 79. § (3) bekezdésére, figyelemmelarra,hogy õt a perköltségmegfizetésérekötelezõ rendelkezéstaz elsõfokú ítélet nem tartalmaz. Mindezekrefigyelemmela FõvárosiÍtélõtáblaaz elsõfokúbíróságítéletéta Pp. 253. § (2) bekezdése alapjánrészbenmegváltoztatta. A felperesfellebbezésecsupánrészbenvezetettsikerre,ezáltalrészbenlett pernyertes.A Fõvárosi Ítélõtábla álláspontja szerint a felek pernyertessége- pervesztessége között jelentõs eltérésnem mutatkozik, ezért úgy rendelkezett,hogy a fellebbezésieljárásban
-,
:r
~ 6.Pf.20.086/2010/4.
8
felmerült kiadásaikata Pp. 239. §-a folytán irányadó81. § (1) bekezdésealapjánmaguk viseljék. A Fõvárosiftélõtáblaa felperesilletékmentessége folytán le nem rótt fellebbezésieljárási illeték viseléséró1a 6/1986. IM rendelet 13. § (2) bekezdése,valamint 14. §-a alapján rendelkezett. Budapest,2010.május7.
Dr. Molnár Ambruss. k. a tanácselnöke Dr. NémethLászlós. k. elõadóbíró
~~~~~~~ hiteléül: GosztolaEdit Erzsébet tisztviselõ
Dr. SzücsJózsefs. k. bíró
