Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program
Az Európai Corpus Juris és intézményrendszere, változások és a jövő
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581 Budapest, Pf.: 15. Cím: 1101 Bp., Hungária krt. 9-11., Telefon: +36(1)432-9000 Web: www.uni-nke.hu
Jogharmonizáció az Európai Unióban 2013. szeptember 12.
Dr. Kiszely Katalin Ph.D Helyettes államtitkár Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium EU és Nemzetközi Igazságügyi Együttműködésért Felelős Helyettes Államtitkárság
I. Az uniós jogrendszer jellemzői, az uniós és a tagállami jogrendszerek viszonya II. Az Unió jogforrási rendszere az irányelv, mint jogharmonizációs eszköz III. Az Unió jogalkotási hatáskörei IV. A belső piaci jogharmonizáció V. A magánjogi jogharmonizáció VI. A jogharmonizáció (tagállami kötelezettség) jellemzői és folyamata Magyarországon VII. A jogharmonizációs kötelezettség megsértésének jogkövetkezményei
• Önálló, egyedi („sui generis”, szupranacionális) jogrendszer eltérő mind a nemzeti, mind a nemzetközi jogtól • Alapja: az uniós tagállamok jogalkotási hatáskört ruháztak az Unióra (Európai Közösségekre) hatáskör-átruházás elve • A teljes uniós joganyag: „uniós vívmányok” az uniós jog terjedelme
• Az uniós jog mellett továbbra is fennmarad a tagállamok nemzeti jogrendszere. • A két jogrendszer viszonyát meghatározó alapelvek: - az uniós jog elsőbbsége - közvetlen alkalmazhatóság - közvetlen hatály ↓ az uniós joganyag jelentős része a tagállamok nemzeti jogának a részét képezi! • Az uniós jog jelentősége: a tagállamok nemzeti jogrendszerének kb. 75%-át közvetlenül vagy közvetve az uniós jog határozza meg!
• Az uniós jogharmonizáció értelmezési síkjai: - a tagállami nemzeti jogok közelítésére irányuló, az uniós intézmények által elfogadott jogi aktusokban alkalmazott szabályozási technika = jogközelítés / jogszabályok összehangolása - a tagállamokat terhelő kötelezettség - az EU-hoz csatlakozni kívánó államokat (tagjelölt) terhelő kötelezettség a nemzeti jognak összhangban kell állnia az uniós joggal
Elsődleges jogforrások (az Unió „alkotmányos chartája”) •
Alapítószerződések és azok módosításai: • • • • • • • •
Az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) létrehozó Szerződés / Párizsi Szerződés (1951., 1952) Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés; az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés / Római Szerződések (1957., 1958.) Egyesítő Szerződés (1965., 1967.) Egységes Európai Okmány (1986., 1987.) Az Európai Uniót létrehozó Szerződés / Maastrichti Szerződés (1992., 1993.): egyszerre alapító és módosító szerződés! Amszterdami Szerződés (1997., 1999.) Nizzai Szerződés (2000., 2003.) Lisszaboni Szerződés (2007., 2009.): • Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSz.) az Európai Közösségek jogutódja az Európai Unió • Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.)
+ Jegyzőkönyvek: kötelező jogi erő + Nyilatkozatok: nem bírnak kötelező jogi erővel
• Az EU Alapjogi Chartája (2000. kötelező erő: 2009.12.1.)
• •
Költségvetési szerződések (1970., 1975.) Csatlakozási szerződések
Másodlagos jogforrások • I. Az Unió által kötött nemzetközi megállapodások teljes mértékig kötelezik magát az Uniót valamint a tagállamokat!
• II. Az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében intézmények jogalkotási tevékenységet folytatnak. • Kötelező jogi erővel bíró aktusok: - rendelet - irányelv - határozat • Kötelező erővel nem bíró aktusok: - ajánlás - vélemény
az
uniós
Rendelet • • • •
Általános hatályú Teljes egészében kötelező Közvetlenül alkalmazható Közvetlen hatállyal bír
• Az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetéssel a benne megjelölt hatálybalépéskor közvetlenül a tagállamok nemzeti jogának részévé válik. • 2011 végén 8862 rendelet volt hatályban.
Irányelv •
Fogalma: „Az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja.” (EUMSz. 288. cikk)
•
Címzettjei: tagállamok!
•
NEM alkalmazható közvetlenül nemzeti jogba való átültetés a tagállami jogalkotó szervek által! ↓ a jogharmonizáció legfőbb jogi eszköze
• •
Vertikális közvetlen hatállyal bír Nincs horizontális közvetlen hatálya • oka: - csak a tagállamokat kötelezi, magánszemélyeket nem! - át kell ültetni a nemzeti jogba • Hatálybalépés --- az átültetés határideje • 2011 végén 1885 irányelv volt hatályban.
Átültetési klauzula (az irányelvek záró rendelkezéseiben) „(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek (dátum, pl. 2015. január 1-jéig) megfeleljenek. E rendelkezésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. (2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.”
Határozat
• Konkrét ügyre vonatkozik • Fajtái: - címzett → címzettjei: tagállamok vagy magánszemélyek - normatív • Közvetlen hatállyal bír • Közvetlenül alkalmazható
Nem kötelező erejű másodlagos aktusok: ajánlás, vélemény
• Vélemény: álláspontot fogalmaz meg egy adott kérdésben. A jogértelmezést segíti. • Ajánlás: magatartási, cselekvési elvárást fogalmaz meg a címzettje számára. • A jogi kötőerő kérdése: az Európai Unió Bírósága is figyelembe veszi.
A másodlagos jogforrások hierarchiája: • I. Kötelező erejű aktusok: 1. Jogalkotási aktusok 2. Nem jogalkotási aktusok: - Felhatalmazáson alapuló aktus - Végrehajtási aktus • II. Nem kötelező erejű aktusok
Nincs egyértelműen meghatározott jogforrási rendszer!
Harmadlagos (egyéb) uniós jogforrások • Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata jelentősége • Az uniós intézmények eljárási szabályzatai, belső jogi aktusai, intézményközi megállapodásai • Az uniós ügynökségek aktusai • Ún. puha jogi (soft law) eszközök – nem peresíthető, pl.: • zöld könyv • fehér könyv • a Bizottság közleményei • policy paper • iránymutatás (guideline) • tájékoztatás (notice) • átfogó elemzés (survey) • tagállamokhoz intézett levél
• Az Unió és a tagállamok jogalkotási hatáskörei elhatárolásának jelentősége • Alapja: hatáskör-átruházás elve „Az Unió hatásköreinek elhatárolására a hatáskörátruházás elve az irányadó.” • Az Unió hatásköreinek történeti bővülése
Az EU jogalkotási hatásköreinek típusai 1. Kizárólagos uniós hatáskör 2. Az EU és a tagállamok között megosztott hatáskör 3. A tagállami intézkedéseket támogató, összehangoló, kiegészítő hatáskör + rugalmassági klauzula (EUMSz. 352. cikk)
1. Kizárólagos uniós hatáskörök Kizárólag az Unió alkothat és fogadhat el kötelező erejű jogi aktust, a tagállamok pedig csak annyiban, amennyiben őket az Unió erre felhatalmazza, vagy ha annak célja az Unió által elfogadott jogi aktusok végrehajtása. Területei: a) vámunió, b) a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása, c) a monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euró, d) a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében, e) közös kereskedelempolitika + bizonyos nemzetközi megállapodások kötése.
2. Az EU és a tagállamok között megosztott hatáskör - Mind az Unió, mind pedig a tagállamok alkothatnak és elfogadhatnak kötelező erejű jogi aktusokat. - De: a tagállamok e hatáskörüket csak olyan mértékben gyakorolhatják, amilyen mértékben az Unió nem gyakorolta a hatáskörét, illetve amilyen mértékben az Unió úgy határozott, hogy lemond hatáskörének gyakorlásáról.
Területei: - belső piac, - a szociálpolitikának a szerződésben meghatározott vonatkozásai, - gazdasági, társadalmi és területi kohézió, - mezőgazdaság és halászat (kivéve a tengeri biológiai erőforrások megőrzését), - környezetvédelem, - fogyasztóvédelem, - közlekedés, - transzeurópai hálózatok, - energiaügy, - a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség, - a közegészségügy terén jelentkező közös biztonsági kockázatoknak az e szerződésben meghatározott vonatkozásai, - kutatás, a technológiafejlesztés és űrkutatás, - fejlesztési együttműködés és humanitárius segítségnyújtás, - közös kül- és biztonságpolitika, - közös védelempolitika.
3. A tagállami intézkedéseket támogató, összehangoló vagy kiegészítő uniós hatáskörök • Meghatározott területeken és a Szerződésekben megállapított feltételek mellett az Unió hatáskörrel rendelkezik a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések megtételére, anélkül azonban, hogy ennek révén elvonná a tagállamok e területeken meglévő hatásköreit. • Az Unió e területekre vonatkozó, a Szerződésekben meghatározott rendelkezések alapján elfogadott kötelező erejű jogi aktusai nem eredményezhetik a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek harmonizációját.
Területei • • • • • • • •
az emberi egészség védelme és javítása, ipar, kultúra, idegenforgalom, oktatás, szakképzés, ifjúság és sport, polgári védelem, igazgatási együttműködés, azon tagállamok gazdaságpolitikája, amelyek nem tartoznak az euró-zónához • foglalkoztatás- és szociálpolitika
(4.) Tartalék jogkör: a rugalmassági klauzula (EUMSZ. 352. cikk) • Lényege: Ha a Szerződésekben meghatározott politikák keretében az Unió fellépése bizonyul szükségesnek ahhoz, hogy a Szerződésekben foglalt célkitűzések valamelyike megvalósuljon, és a Szerződések nem biztosítják a szükséges hatáskört, az Unió elfogadhatja a megfelelő rendelkezéseket. • Példa: az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus közzétételéről szóló jogi aktus
Az uniós hatáskörök gyakorlására vonatkozó alapelvek 1. Szubszidiaritás Fogalma: azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. A szubszidiaritás elvének alkalmazása az uniós hatáskörök típusa szerint Ha a tervezett uniós intézkedés: kizárólagos uniós hatáskörbe tartozik
a tagállamokkal megosztott uniós hatáskörbe tartozik
↓
↓
kizárt
a tagállami intézkedéseket támogató, összehangoló vagy kiegészítő uniós hatáskörbe tartozik ↓ kötelező
a rugalmassági klauzulán (EUMSZ. 352. cikk) alapul ↓
2. Arányosság Fogalma: az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.
A tagállamok kizárólagos hatáskörei • „… minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak az Unióra, a tagállamoknál marad.” • Főbb területei: • nemzetbiztonság, a közrend fenntartása • állampolgárság • a tagállamok harmadik államokkal diplomáciai kapcsolatai
folytatott
• A belső piac fogalma: a belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben a Szerződések rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. Négy alapszabadság + letelepedés joga! • A belső piaci jogharmonizáció jelentősége
A belső piacra vonatkozó uniós szabályozás módszerei és főbb eszközei • Módszer: • Negatív integráció • Pozitív integráció (jogharmonizáció) • Eszközök: • Jogharmonizáció: irányelvek • Kölcsönös elismerés elve - Cassis de Dijon ügy (1979.)
áruk
- szakmai képesítések (- polgári és büntető ügyekben hozott bírósági határozatok)
• Uniós magánjog: a magánjogi jogalanyok közötti jogviszonyokat szabályozza. • A jogközelítés módszerei és eszközei: unifikáció uniformizálás harmonizáció
rendelet, határozat irányelv
Az uniós szintű magánjogi jogközelítés főbb problémái:
• Töredékes • Hézagos • Részleges • kontinentális jogrendszer common law jogrendszer
• Jogalapja: • Szerződések: - a lojális együttműködés (korábbi „közösségi hűség”) elve - csatlakozási szerződések • az Európai Bíróság által kidolgozott elvek: - az uniós jog elsőbbségének elve - a közvetlen alkalmazhatóság elve - a közvetlen hatály elve • Időtartama:
FOLYAMATOSAN zajló tevékenység! pozitív jogharmonizáció
negatív jogharmonizáció
Mely uniós aktusokból fakadhat jogharmonizációs kötelezettség? • Elsődleges jogforrások: - alapító és módosító szerződések - az EU Alapjogi Chartája - csatlakozási szerződések (derogációk) • Másodlagos jogforrások: - az Unió által kötött nemzetközi megállapodások - irányelv! - határozat - rendelet (ritkán) • Harmadlagos (egyéb jogforrások): - az Európai Unió Bíróságának ítéletei! - puha jogi jogforrások (ajánlás, közlemény)
Az irányelvek főbb fajtái: • Teljes jogharmonizációt célzó
• Opcionális jogharmonizációt célzó • Minimum jogharmonizációt célzó
Az uniós jog nem határozza meg a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésének módját, vagyis azt, hogy a tagállamokban: - milyen jogi formában, - milyen eljárások során, - mely szervek közreműködésével történjék meg a jogharmonizáció.
A tagállamok belső alkotmányos rendje az irányadó.
• A magyar jogforrási rendszerben nincsenek sajátos jogharmonizációs eszközök a jogharmonizációs célú jogalkotás során ugyanazok a jogforrástípusok, mint a rendes jogalkotás során. • A jogharmonizációs jogszabályokat olyan szinten kell meghozni, amilyen szintű jogszabályban tisztán nemzeti eredetű jogalkotás esetén az adott kérdést szabályozni kellene.
Elsősorban: törvény, miniszteri rendelet
kormányrendelet,
• a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítéséért a kormány felelős kiemelt szereppel bír az igazságügyért felelős miniszter
• a jogszabály-előkészítés kormányzati felelősségi rendje is az általános szabályok szerint alakul • a jogharmonizációs célú magyar jogszabályok elfogadása is a nemzeti jogszabályok elfogadásának általános rendje szerint zajlik • a jogharmonizációs kötelezettségek részletes szabályait az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges jogszabály-előkészítési feladatok teljesítéséről szóló 302/2010. (XII.23.) Korm. rendelet határozza meg
• Az Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges jogalkotási feladatok meghatározásának és ütemezésének folyamata. • Valamennyi, az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetett uniós jogi aktus tekintetében külön-külön történik. • Menete: 1. Jogharmonizációs javaslat - tartalma - előkészítése - határideje - egyeztetése 2. A jogharmonizációhoz kapcsolódó előkészítési feladatok ellenőrzése - a megfelelési táblázat
jogszabály-
A jogharmonizációs adatbázis www.jogharmonizacio.gov.hu
A notifikáció A tagállamoknak értesíteniük kell az Unió intézményeit (jellemzően az Európai Bizottságot) az uniós aktusok rendelkezéseinek átültetése és végrehajtása érdekében elfogadott jogszabályokról, és az elfogadott jogharmonizációs jogszabályok szövegét meg kell küldeniük a részükre.
• Hogyan sértheti meg egy tagállam a jogharmonizációs kötelezettségét?: – az uniós irányelvek nemzeti jogba való átültetéséhez szükséges jogalkotási lépések elmulasztása, – az uniós joggal ellentétes nemzeti jogszabályi rendelkezés elfogadása, – az uniós joggal ellentétes nemzeti jogszabályi rendelkezés hatályban tartása • Mely tagállami szervek és hogyan követhetik el az uniós jogsértést?:
- jogalkotó - végrehajtó - igazságszolgáltatási
- aktív magatartással - mulasztással
Jogkövetkezmények
• Közjogi: tagállami kötelezettségszegési eljárás • Magánjogi: a tagállamoknak az uniós jog megsértéséért fennálló kártérítési felelőssége elvének (Francovich-elv) alkalmazása
A tagállami kötelezettségszegési eljárás -
Az eljárás lényege és célja
-
Az eljárás megindításának alapja: a tagállam az uniós jogból eredő valamely kötelezettségét nem teljesítette.
-
Az eljárás menete - Előzmény: EU Pilot - I. Adminisztratív (Bizottság előtti) szakasz - II. Bírósági szakasz Az Európai Bíróság ítéletének jellemzői: - megállapító ítélet (objektív szempontok) - kötelező a tagállamra: meg kell szüntetnie az uniós jogsértést! Ha ez nem történik meg, a Bíróság újabb eljárás keretében pénzbüntetést (átalányösszeg/kényszerítő bírság) szabhat ki.
A tagállami kötelezettségszegési eljárások száma 1952–2012 • Összesen 3680 ügy • A legtöbb eljárás Franciaország (410), Görögország (385) és Belgium (373) ellen indult. • Magyarországgal szemben: össz. 13 eljárás (bírósági szakasz). • Jelenleg 4 ügy van folyamatban hazánkkal szemben a Bíróságon.
A tagállamoknak az uniós jog megsértéséért fennálló kártérítési felelősségének elve (Francovich-elv) - Az elv lényege - Bármely állami szerv akár tevőleges aktussal, akár mulasztással megvalósított uniós jogsértése megalapozhatja a tagállam kártérítési felelősségét - A magánszemélyek kártérítési igényének érvényesítése
Az Unió működésének alapja: az uniós jog.
Magyarország érdekeinek érvényesítése jogalkotás, és így a jogharmonizáció során.
az
uniós
