Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A közpolitikai, kormányzati és közszolgálati hatékonyság nemzetközi modelljei: Indikátorok és indikátoralapú értékelések a közszolgáltatások esetében: az egészségügy példája
Kiss Norbert, Budapesti Corvinus Egyetem Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581 Budapest, Pf.: 15. Cím: 1101 Bp., Hungária krt. 9-11., Telefon: +36(1)432-9000 Web: www.uni-nke.hu
Alapkérdések • Mi az egészségügy „jó teljesítménye”? • Milyen egészségügyön kívüli tényezőktől függ még az „egészségesség”? • Milyen szereplők vesznek részt az egészség „előállításában”? • Milyen tényezőkre van (lehet) hatással a kormányzati beavatkozás?
Teljesítménymenedzsment „ Tágan értelmezve a teljesítménymenedzsment magába foglalja a szervezetek vezetését, a teljesítményinformációk értékelését, a monitoringot és a beszámolást. Az új trendek kontextusában azonban a szűkebb definíció szerint ez egy olyan irányítási ciklus, amelynek során meghatározásra kerülnek a programok teljesítménycéljai, a vezetőknek kellő mozgástere van ezeket megvalósítani, az aktuális teljesítményt mérik és erről beszámolók készülnek, végül a teljesítményinformációkat felhasználják a programok finanszírozásáról, kialakításáról, működtetéséről és megszüntetéséről szóló döntésekhez.” (Governance in transition, OECD, 1995)
3.
A teljesítménymenedzsment alaplogikája Célkijelölés tervezés
Elszámolás mérés
Visszacsatolás értékelés
4.
Teljesítménymenedzsment-koncepció a közszférában – szektor szint (1) Környezet
Közpolitikai ciklus
Szükségletek
Társadalmigazdasági problémák
Végeredmények
Köztes eredmények Hatások
Politikai / stratégiai célok
Operatív célok
Menedzsment ciklus
Inputok / erőforrások
Tevékenységek
Outputok
Szervezet Bouckaert – Van Dooren
5.
Teljesítménymenedzsment koncepció a közszférában – szektor szint (2) Környezet méltányosság Közpolitikai ciklus Társadalmigazdasági problémák
Szükségletek
Végeredmények
Köztes eredmények Hatások
Politikai / stratégiai célok
Operatív célok
eredményesség
Menedzsment ciklus
Inputok / erőforrások
Tevékenységek
Outputok
Szervezet hatékonyság gazdaságosság
költség-eredményesség 6.
Bouckaert – Van Dooren alapján
A teljesítmény lehetséges értelmezési szintjei a közszolgáltatások esetében • Makroszint • Mezoszint: szervezetek hálózata – (Al)ágazat / közpolitikai beavatkozás területe – Ellátási lánc / operatív kapcsolatok / nyújtott szolgáltatások azonossága alapján – Területi szerveződés (kistérség, megye, régió)
• Mikroszint: a szervezet • Szervezeti egység • Egyén 7.
Indikátorok, teljesítménymutatók a közszférában Statisztikai mérés
Nemzetközi kötelezettségek teljesítése, hazai statisztikai igények kielégítése, területi összehasonlítások támogatása.
(Köz)politikai célkitűzések
(Köz)politikai „vállalások” kommunikálása / számonkérése.
Közpolitikai értékelés
Közpolitikai beavatkozások sikerességének a mérése, ágazati problémák azonosítása, beavatkozási szükségletek megalapozása.
Projektértékelés
Egyedi projektek sikerességének a mérése.
Közszolgáltatások teljesítménye
Minőség, költség (ár), hozzáférés; területi és/vagy szolgáltatónkénti bontásban. 8.
A közszolgáltató szervezetek szintjén végzett teljesítménymérés lehetséges felhasználói Ágazati értékelés, területi különbségek értékelése
Közpolitikai, fejlesztéspolitikai döntéshozók
Szolgáltatási szint ellenőrzése
Az államot képviselő hatóság, a szolgáltatást megrendelő (ön)kormányzat
Szolgáltatók közötti választás elősegítése
Ügyfelek
Szolgáltatásminőség fejlesztése
Szolgáltató, szolgáltatók csoportja, egyén
Adófizetők (transzparencia)
9.
Indikátorok és rangsorok Egy mutató (rangsorolás)
Kompozit mutatók
■ Tartalma könnyen érthető ■ Egyszerűen kommunikálható
■ ■ ■ ■
■ Általánosíthatósága korlátozott (kontextus) ■ „Egydimenziósság” ■ Statisztikai érzékenység (mintanagyság, összetételhatás) ■ „Nyertes” vs. „vesztes”
■ Általánosíthatósága korlátozott (kontextus) ■ Statisztikai érzékenység (+ súlyozás) ■ „Nyertes” vs. „vesztes”
Tartalma interpretálható Kommunikálható Több dimenzió „Részeredmények” is képezhetőek
Komplex szempontrendszer
■ Több dimenzió ■ Az egyes szempontok a standardhoz mérhetőek ■ Fejlesztést jobban támogatja
■ Nehezen átlátható ■ Kommunikációja nehéz
10.
Egészségi állapot, GDP és egészségügyi kiadások kapcsolata
• További kérdés: mi a jó mércéje az egészségnek?
Az egészségi állapot meghatározói
Forrás: Vitrai (2011)
Az átlagos értékek csapdája: egészségegyenlőtlenségek
Forrás: EgészségMonitor (2008)
13.
Az OECD egészségügyi indikátorrendszere
European Core Health Indicators (ECHI) Demográfia, gazdaságitársadalmi változók
Egészségi állapot
Egészséget befolyásoló tényezők
Egészségügyi szolgáltatások
Egészségfejlesztés
• 88 indikátor (+ alábontások) • A harmonizációs munka jelenleg is folyik
Európai Egészségügyi Fogyasztói Index
16.
Kanadai példa ágazati riportra
17.
Ágazati szintű teljesítmény: a kanadai egészségügy példája (1) 1. Egészségi állapot
Születéskor várható élettartam Csecsemőhalálozás egy éves kor alatt Az egészségi állapot önértékelése 12 éves kor felett Rosszindulatú daganatok incidenciája; tüdő, vastagbél, emlő, prostata 30 feletti BMI-vel rendelkező 18 éves kor feletti lakosok aránya 12 éves kor feletti rheumatoid arthritis diagnózisok 12 éves kor feletti asthma diagnózisok 12 éves kor feletti diabetes diagnózisok 12 éves kor feletti hypertensio diagnózisok Akut kórházi ellátások aránya trauma következtében 100.000 lakosra vetítve
18.
Ágazati szintű teljesítmény: a kanadai egészségügy példája (2) 2. Az egészségi állapot nem orvosi determinánsai Magukat stressznek magas fokon kitettnek értékelők aránya 18 év felett Magukat a helyi közösséghez tartozónak érzők aránya 12 év felett Magukat a rendszeresen fizikai aktivitást folytatókhoz sorolók aránya 12 év felett Rendszeres és alkalmi dohányosok aránya 12 év felet és a 12-19 éves populációban Alkoholfogyasztók aránya 12 év felett Zöldséget vagy gyümölcsöt napi öt alkalomnál többször fogyasztók aránya A 15 év feletti lakosság körében a munkanélküliek aránya Munkanélküliek aránya a 15-24 éves korosztályban Az alacsony jövedelmű osztályban tartozó háztartások aránya 19.
Ágazati szintű teljesítmény: a kanadai egészségügy példája (3) 3. Az egészségügyi ellátórendszer teljesítménye
AMI 30 napos kórházi mortalitása Stroke 30 napos kórházi mortalitása Az AMI kórházi újrafelvételének aránya Az asthma újrafelvételének aránya A prostatectomia kórházi újrafelvételének aránya A hysterectomia kórházi újrafelvételének aránya Császármetszések aránya Elkerülhető hospitalizációk száma 100.000 75 év alatti lakosra vetítve Csípőtörések miatti hospitalizációk száma a 65 évnél idősebbek körében Kórházi csípőtörések száma a 65 évesek körében 1000 kórházi eseményre vetítve
20.
Ágazati szintű teljesítmény: a kanadai egészségügy példája (4) 4. A szociális és egészségügyi ellátórendszer karakterisztikája Csípőprotézist kapott betegek száma Térdprotézist kapott betegek száma Hysterectomián átesett 20 év feletti nők Percutan coronaria revaszkularizáción átesett 20 év feletti betegek száma Coronaria bypass-on átesett 20 év feletti betegek száma Betegvándorlási arány Családorvosok, szakorvosok száma (100e) Egészségügyi szakdolgozók száma (100e) Az eü-re fordított források összessége Magán és közösségi források megoszlása Az egészségügyi ráfordítások megoszlása a felhasználás szerint
21.
U.S. Department of Health & Human Services Átfogó stratégiai célok
+
Adott évi célok
Egészségügyi indikátorok az ÚMFT-ben
Csúcsindikátorok:
Egészségben eltöltött életévek száma (HLY) Kiesett munkanapok száma Egészségügyi okok miatt a munkaerő-piaci aktivitásukat elvesztők száma
TIOP-indikátorok:
Leggyakrabban előforduló betegségcsoportok kezelésére szükséges járóbeteg-szakrendelés átlagos elérési ideje (települési szinten) személygépkocsival és tömegközlekedéssel Járóbeteg-szakrendelések igénybevételének területi egyenlőtlenségei (10 ezer lakosra jutó szakrendelési esetszám) Beutalási arány Hospitalizációs index A járóbeteg-ellátás fejlesztésében érintett kistérségek hozzáférésének változása Mentéshez szükséges feltételek kiépülésével a mentés által 15/20 percen belüli elérhető lakosság arányának növekedése Átszűrtségi arány növekedése a népegészségügyi szűrések esetében E-egészségügyi megoldások (e-recept, e-kórlap, telekonzultáció) arányának növekedése az ellátásban Digitális röntgenek aránya 23.
Példa: az egészségügyi EU-s fejlesztések értékelése
