Közösségi közlekedésfejlesztési igények

Közlekedési Projekt Előkészítési Napok Visegrád, 2013. november 26.

Közösségi közlekedésfejlesztési igények Kerényi László Sándor közlekedésstratégia szakterületi vezető BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.

Tartalom • Bevezető gondolatok • Nem mindegy hol, hogyan élünk

• Mobilitási kihívások • Célrendszer • Fejlesztések

Bevezető gondolatok Definíció szerint • „Az emberi közösség az embereknek a családnál nagyobb, együtt élő, illetve szoros társas kapcsolatokat fenntartó csoportja. A közösségre jellemző, hogy tagjai a magánéletüket önként megosztják egymással, segítik egymást, pénzüket és szabadidejüket a közösség javára fordítják.” • „A település az a hely, ahol emberek tartósan megtelepednek, laknak, élnek és dolgoznak. Nevezhetik falunak, városnak vagy más, huzamos emberi megtelepedést jelentő közösségi formációnak is. Egyéni és kollektív tevékenységek, folyamatok, viszonylatok és állapotok gyűjtője.” Magyarország, Budapest • A magyar lakosság 69%-a (6 935 000 fő) ma már városban él, az utazási és szállítási láncok kiinduló, illetve végpontja tehát ilyen arányban a városi térség. • A majdnem 3 millió fő lakosú Közép-magyarországi régió részesedése Magyarország GDP-jéből 48,6 %, ebből Budapest 39,8%.

Bevezető gondolatok Magasabb szintű stratégiák • „Az Európai Unió a 2014-2020-as költségvetési ciklusban 11 tematikus célhoz kapcsolja a támogatható fejlesztéseket, ezek közül a 7. tematikus célkitűzés a fenntartható közlekedés előmozdítása és a kapacitáshiányok megszűntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban. Magyarország e tervezési időszakra kötött Partnerségi Megállapodása az Európai Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést elősegítő stratégiájával való összhang megteremtéséhez fő nemzeti fejlesztési prioritásként említi a gazdasági szereplők versenyképességének javítását, a foglalkoztatás növelését, az energia és erőforrás hatékonyság növelését. • Az Európa 2020 stratégia „Erőforrás hatékony Európa” kiemelt kezdeményezésében a tagállamok felelősségi körébe utalja, hogy összpontosítsanak a torlódás és szennyezőanyag-kibocsátás fő színteréül szolgáló városi közlekedésre, alakítsanak ki intelligens, korszerű és teljes mértékben összekapcsolódó közlekedési és energetikai infrastruktúrát – ezt az NKS meg is fogalmazza. A nemzeti fejlesztési prioritásként megfogalmazott célok csak akkor érhetők el, ha azok megvalósításához megfelelő arányú fejlesztési forrás is biztosítható a városok, köztük kiemelten Budapest számára.

Bevezető gondolatok A fejlesztés, beavatkozás helye: az utazási lánc egyes elemei • Az utazó személye (utazási szokások, mobilitási döntés) • Az utazási szolgáltatások (elérhetőség, tájékoztatás, információ) • Az infrastruktúra: • a kiindulópont és a célállomás (oda-vissza) • a kapcsolat, a hálózati elem (vonalas létesítmény) • az átszállópontok (módváltó helyek) • az igénybe vett közlekedési eszközök

Nem mindegy hol, hogyan élünk Egy bejárás képei


















Mobilitási kihívások Fenntartható finanszírozás, tervezhetőség • Üzemeltetési források (közösségi közlekedési finanszírozása, járműpark megújítása, fenntartás, karbantartás) • Fejlesztési források (projektek) (ábra: GDP területarányos megoszlása, 2006) A motorizáció hatásai • A közösségi közlekedés csökkenő részaránya • Torlódások (városközpont) • Levegőminőség romlás, rezgés, zaj • Parkolás vs. élhető városi terek

Mobilitási kihívások Integráció, kooperáció (nemzeti / helyi – tervezés / működés)

Közigazgatási és funkcionális városhatár

Mobilitási kihívások Centralizált közlekedési hálózat

Dunai átkelések

Mobilitási kihívások Intermodalitás

Meglévő infrastruktúra és korszerű igények

Mobilitási kihívások Felhasználó-orientáltság

Tervezés és valóság – sziget-üzemek?

Mobilitási kihívások Trendek • A személygépjármű forgalom csökken (2008 óta) • Stratégiai cél: élhető város! • Folyamatos igény a fejlesztésekre – csökkenő források • Paradigmaváltás: „becsüld előre és biztosítsd” helyett „célozd meg és menedzseld” • Igény az integrált tervezésre és működésre • A világ is változik…

Célrendszer Koncepció • Jövőkép (Budapest 2030): Budapest és várostérsége versenyképességének elősegítése, fenntartható, élhető, vonzó és egészséges városi környezet • Közlekedési átfogó cél: Budapest komplex szerepkörének megfelelő közlekedési rendszer megteremtése Közlekedésfejlesztési stratégia • Mobilitási igények befolyásolása – élhető városi térhasználat • Közlekedési szolgáltatások és hálózatok fejlesztése – megbízható, kiszámítható, biztonságos közlekedés / hatékony közlekedésszervezéssel • Elérhetőség javítása – integrált közlekedési rendszerek Intézkedési mátrix • Ágazati célterületek: gyalogos, kerékpáros, közösségi, közúti, parkolási, city logisztikai, valamint átfogó (több módot is érintő) fejlesztések • Intézkedési csoportok: szolgáltatások, infrastruktúra (hálózat, átszállópontok), jármű és eszközállomány

Célrendszer (Ismétlés…) A fejlesztés, beavatkozás helye: az utazási lánc egyes elemei • Az utazó személye (utazási szokások, mobilitási döntés) • Az utazási szolgáltatások (elérhetőség, tájékoztatás, információ) • Az infrastruktúra: • a kiindulópont és a célállomás (oda-vissza) • a kapcsolat, a hálózati elem (vonalas létesítmény) • az átszállópontok (módváltó helyek) • az igénybe vett közlekedési eszközök

Fejlesztések Utazó központú szolgáltatások • bkk.hu weboldal (menetrendek, forgalmi információ): napi 32,000 látogató • BKK Facebook – valós idejű közlekedési információs csatorna: napi 31,000 látogató • BKK INFO: valós idejű, azonnali, átlátható közlekedési információk (jelenleg 6500 előfizető), mobil applikáció fejlesztése • FUTÁR: valós idejű utazási információk (megállók, járművek, átszállópontok) • Ügyfélpontok, jegykiadó automaták • Igényvezérelt szolgáltatások (Telebusz) • Elektronikus jegyrendszer fejlesztése

Fejlesztések Versenyképes jármű, pálya, hálózat • Elavult, elöregedett járműpark lecserélése, kiváltása (járműbeszerzés, új buszüzemeltetési modell) • Leamortizálódott kötöttpályás infrastruktúra megújítása (pályarekonstrukció, akadálymentesítés) • Hálózati hiányosságok felszámolása, kapacitáshiányok megszűntetése (részhálózatok összekapcsolása, hálózatbővítés, átszállás-minimalizálás) • Előnyben részesítés (buszsávok, elválasztott villamos pálya) • Szolgáltatásbiztonság

Fejlesztések Elérhetőség, multimodalitás, szabályozás • „Utolsó mérföld”: gyaloglás és alternatívái • Élhető belváros: gyalogos és kerékpáros barát infrastruktúra (terek, utcák, eszközök – kerékpártámasz, MOL-bubi, Duna-part) • Átszállópontok fejlesztése (P+R, B+R) • Újraosztott közlekedési felületek (útfelújítás) • Szabályozás (városi útdíj)? • Városi és elővárosi rendszerek együttműködése?

„Egy közlekedési biztos munkája nemcsak stoptáblákról és jelzőlámpákról szól. (…) A várostervezés kulcsfontosságú ügy a jövő szempontjából” /Janette Sadik-Khan, közlekedési biztos, New York City/

Köszönöm a figyelmet! Kerényi László Sándor közlekedésstratégia szakterületi vezető [email protected]

Közösségi közlekedésfejlesztési igények

Recommend Documents