Közösségi erőforrások

4

Közösségi erőforrások

Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 4.

Közösségi erőforrások • Civil Tér • Önkéntes Kör • Értékőrző Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 4.

Nemzeti Művelődési Intézet 2015

Impresszum A kiadványsorozat a TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001, Többcélú közösségi terek fejlesztése projekt keretében készült. Lektorálta: Kiss Gábor Boldizsár, Hegedűs Katalin Korrektorok: Hargitai Mária, Mirtse Zsuzsa, Szabó Judit Nikoletta Felelős kiadó: Polyák Albert mb. főigazgató ISBN 978-963-651-496-9 © Nemzeti Művelődési Intézet 2015

Közösségi erőforrások • Civil Tér • Önkéntes Kör • Értékőrző

Szolgáltatások, közösségi munka és együttműködés civil szervezetek körében

TARTALOM Civil tér A szolgáltatási modell tartalma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Tervezés és előkészítés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Tér és eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Bevezetés lépésről lépésre. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 A szolgáltatás megvalósítása és működtetése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Javasolt irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Példatár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 Mag-ház, a civil összefogás és együttműködés „otthona” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 Ifjúsági szervezetek és az IKSZT együttműködése Bordányban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 Civil Mozaik – Ingyenes tanácsadás civil szervezeteknek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 MÜSZI – civil tér a főváros központjában. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 A pécsi Civil Közösségek Háza és a térségi civilek együttműködése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 Partnerséggel a hatékony forrásfelhasználásért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 A Zalai Civil Életért Egyesület tanácsadásai, programjai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 proHáló – nonprofit szervezetek országos hálózata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 Bölcskei Gasztrofesztivál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Civilek által civileknek” – a civil fenntartású Kondorosi IKSZT működése. . . . . . . . . . . . . . . . . 40

Önkéntes Kör A szolgáltatási modell tartalma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 Tervezés és előkészítés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 Tér és eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 Bevezetés lépésről lépésre. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 A szolgáltatás megvalósítása és működtetése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 Javasolt irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57

Példatár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 ÖTLET program. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 Szenior önkéntesek a helyi közösségekért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 Szomszédsági önkéntesek a Csapókertben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 Európai Önkéntes Szolgálat a Harmónia Szabadidő és Kulturális Közhasznú Egyesületnél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 Iskolai Közösségi Szolgálat a Mag-házban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 A Nemzeti Művelődési Intézet Országos Önkéntességi Szakmai Központ és mintaprojektje. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 Szívességcsere Központ. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 Önkéntes kártya-, adatbázis- és pontrendszer. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 „Add a hangod!” 2015. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 Az önkéntesség népszerűsítése meglévő rendezvényen – Ördögkat-lan Fesztivál . . . . . . . 74

Értékőrző A szolgáltatási modell tartalma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 Tervezés és előkészítés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 Tér és eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 Bevezetés lépésről lépésre. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 A szolgáltatás megvalósítása és működtetése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 Előkészítés – Tervezési szakasz. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 Ütemezés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 Tartalmi célok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 Munkaformák, folyamatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .90 Módszerek, eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95

Nemzeti Művelődési Intézet • 2015

Civil Tér szolgáltatásfejlesztési modell A szolgáltatási modell tartalma Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet szerint az ügyfél – amennyiben címbirtokosi okiratában vállaltan szerepel - az üzemeletetési kötelezettség ideje alatt köteles civil szervezetek számára helyszín biztosítását célzó szolgáltatásokat nyújtani. [8. § (1) b)] Az ügyfél köteles a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az IKSZT megvalósulási helyszín valamely helyiségét a működés megkezdését követően legkésőbb a harmadik hónaptól kezdődően az ügyféltől eltérő helyi civil szervezetek, illetve nem formális közösségek számára térítésmentesen rendelkezésre bocsátani, amelyet az ügyfél az adott szervezettel kötött megállapodással köteles igazolni. [8. § (2) e)] A helyszín biztosítása civil szervezet számára a szabadon választott tevékenységek közé tartozik, így csak azok számára kötelező feladat, akik ezt az IKSZT cím elnyeréséhez vállalták. Azonban a közösségi tér kiépítése, a civilek körében, illetve a számukra végzett munka elvárt feladat minden IKSZT-t vagy ilyen típusú közösségi házat működtető szervezet számára, hiszen aktív civil élet, helyi közösségi tevékenység híján megkérdőjelezhető az épület, s a benne folyó tevékenység létjogosultsága is. A szolgáltatást, mint fogalmat definiálni nehéz, így más utat választunk annak bemutatására. Minden település lakossága egy nagy közösség. Minden nagy közösség tovább osztható kisebb közösségekre, köztük civil szervezetekre. Nincs olyan település – bármilyen kis lélekszámmal is bír – amely ne rendelkezne sport, nyugdíjas, polgárőr, önkéntes tűzoltó és egyéb körök, egyesületek csíráival. Nincs olyan település, ahol ne volna baráti kör, alkalmi célok köré tömörülő kis közösségi kezdeményezés. Mindezek a szervezetek – legyenek jogilag bejegyzettek, vagy sem – közösségi színtérre, egy közös helyre vágynak, ahol a tevékenységeiket, a meghatározott céljaik szerinti működésüket végezni tudják. A helyszín biztosítása kettős értelemmel bír. Egyrészt maga a terem, az épület biztosításából, másrészt pedig a háttér biztosítását szervező munkatárs tevékenységéből.

Helyismeret

EgyüAműködési készség

Civil kezdeményezések ismerete

Jó kommunikációs képesség

ElfogadoAság

Alkalmazkodó-‐ képesség

Szervező-‐ képesség

1. ábra: A civil szervezeteket segítő munkatárssal szemben támasztható elvárások Közösségi erőforrások

7

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Tehát kell egy megfelelő közösségi tér, az abban meghatározott, vagy tervezett eszközökkel és kell legalább egy ember, aki a szakmai hátteret koordinálja, segíti. Ez a személy lehet az IKSZT munkatársa, de lehet külső személy is. Mindenesetre olyan helyi ember, aki ismeri és átlátja a településen folyó civil kezdeményezéseket, jó kommunikációs készséggel és szervezői képességgel rendelkezik, elég alkalmazkodó és a település közössége által elfogadott ahhoz, hogy ne a saját elképzeléseit akarja megvalósítani, hanem háttértevékenységével tudjon segítséggel szolgálni az adott szervezetek igényeihez. A szolgáltatás tartalma is kettős. Egyrészt a helyszín biztosításának szervezése, valamint a célszervezetek számára a 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendeletben meghatározottak alapján előadásokat, tréningeket, képzéseket és tanácsadást biztosítani. Helyszín: tér és szervezés

Fejlesztés: információ, tanácsadás, képzés

Szolgáltatások civil szervezetek számára

2. ábra: A civil szolgáltatás kettős tartalma Tervezés és előkészítés Amikor elhatározzuk, hogy civil szervezetek számára szeretnénk szolgáltatásokat nyújtani, gyakran több olyan nehézségbe ütközünk, amelyek helyi szinten különösen erősen fejthetik ki hatásukat. Egyik leggyakrabban előforduló nehézség, hogy a szolgáltatásokat olyan rendszerben tervezik meg, hogy az nem a helyi szervezetek igényeire koncentrál, sztenderdekben gondolkodik, átlagos eljárásokat kíván követni. Ezzel szemben – noha bizonyos átlagosnak vagy általánosnak tekinthető szervezeti jelenségek vitathatatlanul léteznek – minden közösségben más szükségletek jelentkeznek. Ezért a szolgáltatások kialakítása során feltétlenül szükséges azok érzékenyítése a lokalitás sajátosságaihoz illeszkedően. A szolgáltatási kínálat megfelelő kialakítása esetén is problémát jelent, hogy azok árszabását milyen módon alakítsuk ki. Sajnos a segítő jó szándék akkor sem mindig elégséges, ha a szolgáltatások finanszírozásához nem kell az ügyfelektől ellenértéket beszedni, mert más forrás (pl. pályázat) biztosítja azt. Általános jelenségként érzékelhető, hogy ami ingyenes, annak értéke sincsen, ezért még a leghátrányosabb helyzetű térségben is fontos azt figyelembe venni, hogy a szolgáltatások igénybe vevői részéről valamilyen ellenszolgáltatás (nem feltétlenül pénzbeli) nyújtása szükséges. A legprofesszionálisabban működő szervezeteknél is előfordul, hogy kritika nélkül minden szolgáltatást biztosítani akarnak. Bár a maximalizmusra való törekvés érthető és értékelendő, a kevesebb néha többet jelent. Jó tervezéssel és az igények konkrét meghatározásával pontosan

8


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 bemérhető az a szűkebb spektrum, amely célzottan és hatékonyan tudja adott – és rendszerint véges – erőforrásainkból a lehető legnagyobb eredményt elérni. Soha ne veszítsük szem elől a hatékonyság követelményét. A civil szervezetekkel kapcsolatosan két, egyaránt téves általánosítás él a köztudatban. Az egyik szerint a civilek egyaránt önzetlen állampolgári közösségek, amelyek „felebaráti szeretetből” igyekeznek segíteni másokon. Míg a másik – ezzel egyébként teljes ellentmondásban álló – kép azt mutatja, hogy a civil szervezeteken keresztül a cégek és más szervek igyekeznek elrejteni üzleti folyamataikat és profitjukat, különféle kötelezettségek (leginkább adó) teljesítése elkerülése érdekében. Mindkettő egyaránt túlzó és csak nagyon kevés esetre mondható ki valójában. Fontos, hogy amikor szolgáltatást nyújtunk, minden egyes szervezetet külön-külön értékeljünk, és sztereotípiáktól mentesen alakítsuk ki javaslatainkat. Közel sem biztos, hogy az ügyfél által elképzelt és általa vitathatatlanul fontosnak vélt társadalmi cél megvalósításához szükség van formális civil szervezetre, illetve a civil szervezeti forma a legmegfelelőbb. Kellő tájékozottság, józanság és sok párbeszéd mellett azonban mindig megtalálható a helyes út és a megfelelő működési modell, ezért ha valóban hatékonyan szeretnénk szolgáltatni, nem szabad sajnálni az időt az ügyfelekre. Gyakran felmerül elvárásként, hogy egy civil szervezeteket célzó szolgáltatónak minden igénynek meg kell felelnie. Vannak, lehetnek azonban olyan esetek, amikor ennek a fontos alapelvnek a megtartásáról le kell mondanunk. Sok olyan helyzet adódik – különösen a szolgáltatás ingyenessége esetén –, hogy ugyanazon szolgáltatást valaki másodszor, harmadszor, esetleg sokadszor veszi igénybe. Ezt észre kell vennünk, mert ilyenkor mindig lehet arra a következtetésre jutni, hogy az általunk nyújtott szolgáltatás nem ad választ az ügyfél szükségleteire. Egyrészt előfordulhat, hogy az ismeretek átadására más formát kell választanunk, másrészt elképzelhető, hogy nem a szolgáltatás igénybevétele, hanem a közösségi részvétel a cél. Egyik esetben sem segíti azonban a hatékonyságot, ha adott személy változatlanul újra és újra igénybe vesz egy adott szolgáltatást. A szolgáltatások nyújtását megelőzően az ügyfelek nem feltétlenül vannak meggyőződve annak szükségességéről, mert rögtön szeretnék céljaikat elérni, nem pedig bizonyos lépéseket követően. Fontos ezért, hogy olyan jó példák feltétlenül álljanak rendelkezésre, amelyek az ügyfél számára értelmezhető léptékűek, lehetőleg céljaihoz illeszthetőek és ezért könnyen értelmezhetőek. Legfőképp azonban hitelességünket alapjaiban határozhatja meg az, ha magunk is a szolgáltatásaink szerint működünk és szolgáltatóként is pontosan tisztában vagyunk azzal, hogy mit jelent és mit eredményez adott szolgáltatás igénybevétele, amelyet ügyfeleinknek is megmutathatunk. Fentiekből következően szolgáltatási portfoliónk kialakításának egyik legfontosabb sarokköve, hogy ismerjük meg azt az ügyfélkört, amely várhatóan szolgáltatásainkat igénybe veszi. A Központi Statisztikai Hivatal által végzett éves felmérések adatai számos jól használható bontást tartalmaznak településtípusonkénti megoszlásban, amelyek közül a község kategóriája használható leginkább a szolgáltatói kör által lefedett területekre. Ezek közül kiemelhetők az alábbi adatok és megállapítások. A szervezetszámban megmutatkozó általános növekedési, majd a 2009-et követő stagnálás szinte minden településméretnél megfigyelhető, ugyanakkor a tendencia a községi székhelyű nonprofit szervezetek esetében továbbra is növekedést mutat a korábbi évekkel összehasonlításban.


9

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001

Nonprofit szervezetek száma település?pusonként 20,000 19,000 18,000 17,000 16,000 15,000 14,000 13,000 12,000 11,000

2003

2004

2005

Főváros

2006

2007

Megyeszékhely

2008

2009

Többi város

2010

2011

2012

Község

3. ábra: A nonprofit szervezetek számának alakulása településtípusonként, 2003-2012 között Nem minden tevékenységtípusra jellemző az országos átlagtól való eltérés, így a nagy hányadot képviselő szabadidő, hobbi, sport tevékenységgel foglalkozó szervezetek aránya megközelítőleg azonos a községek szintjén is. Kiemelhető ugyanakkor az a különbség, hogy míg országosan az oktatás, a kultúra, a szociális ellátás és az egészségügy jobban előtérben van, a községekben nagyobb arányt képviselnek a közbiztonság védelmét (pl. polgárőrség) és településfejlesztést zászlójukra tűző szervezetek. Nonprofit szervezetek tevékenységei országosan és községekben

Szabadidő, hobbi; 17%

Oktatás; 13% Közbiztonság védelme; 4% Egészségügy; 5% Szakmai, gazdasági érdekképviselet; 6% Településfejlesztés; 6% Kultúra; 13%

Szociális ellátás; 9% Sport; 12%

4. ábra: Nonprofit szervezetek tevékenység szerinti megoszlása országosan, illetve a községekben Sajnos egyáltalán nem meglepő, hogy a szektoron belül a bevételek eloszlása közel sem egyenletes, alapvetően a fővárosban koncentrálódik. A megyeszékhelyeken és a többi városban a szervezetek számaránya és a szektor összes bevételéből való részesedése arányosnak mondható, azonban a községekre – ahol a szervezetek csaknem 25 %-a tevékenykedik – a bevételek mindössze 6 %-a jut. Ennek hatását feltehetően jól tompítja, hogy az önkéntes segítők több mint 24 %-a tevékenykedik vidéken, ami fedezi a humánerőforrás-szükséglet mintegy 43 %-át (ez utóbbi arányszám a többi városban és a fővárosban mindössze 10 % körüli).

10



Nonprofit szervezetek számának és bevételének megoszlása Főváros 60.0 50.0 40.0 30.0 20.0 10.0 0.0

Többi város

Megyeszékhely

A szervezetek megoszlása Község

A bevételek megoszlása

5. ábra: Nonprofit szervezetek számának és bevételének megoszlása településtípusonként A községekben működő nonprofit szervezetek között minden harmadik fél- és ötmillió; illetve 50 és 500 ezer forint közötti bevételből gazdálkodik. A szervezetek 1/6 – 1/6 arányban ezen korlátok alatt és felett pozícionáltak.

A nonprofit szervezetek száma bevételnagyság szerint a községekben

2% 12%

18%

–50 ezer Ft 51–500 ezer Ft 501–5000 ezer Ft

33% 35%

5001–50 000 ezer Ft 50 001 ezer Ft–

6. ábra: Nonprofit szervezetek bevétel nagysága szerinti megoszlása vidéken


11

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Végül a községi nonprofit szervezetek néhány kiemelt sajátossága: - Leginkább a községekben jellemző, hogy a civil szervezetek az önkormányzattal valamilyen együttműködést alakítottak ki (10,2 %). - A községekben működő mintegy 16 ezer nonprofit szervezet fele rendelkezik közhasznú jogállással. - A községek szervezetei leginkább helyi szinten működnek, de jelentős arányt képviselnek a regionális és országos szervezetek is (64-23-13 %). - A községek nonprofit szervezeti taglétszáma mintegy 438 ezer fő, és bár az összes tagdíj alig haladja meg a 3,5 Mrd Ft-ot, országos összehasonlításban az itteni tagok a fővárosi, megyeszékhelyi és más városi szervezeteknél magasabb tagdíjat fizetnek (8,1 E Ft) Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások A magyarországi nonprofit szektor újjászületésének előzményei a rendszerváltás előtti évekre, 1987-ig nyúlnak vissza. 1987-ben a Polgári Törvénykönyv része lett az alapítványi forma szabályozása, ezzel negyven éve először teremtődött meg a lehetőség az államtól független, autonóm, közösségi célok érdekében tevékenykedő szervezetek létrehozására. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény elfogadásával az Országgyűlés megteremtette az alapvető jogi kereteit az egyesülési szabadságon nyugvó hazai nonprofit szektor kibontakozásának. A rendszerváltozás után a hazai civil szektor gyors ütemű fejlődést mutatott mind a szervezetek száma, mind az ellátott feladatok nagysága tekintetében.

70,000 60,000 50,000 40,000 30,000 20,000 10,000 0

1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Nonprofit szervezetek száma

7. ábra: A nonprofit szervezetek számának alakulása 1989-2012 között Magyarországon Hasonló növekedési pálya volt tapasztalható a nonprofit szervezetek összes bevételének alakulásában is. Megfigyelhető, hogy a civil szervezeteken belül az alapítványok esetében már 2006-ban stagnálás, sőt kis arányú csökkenés volt tapasztalható, míg az egyesületek esetében töretlen növekedési pálya rajzolódott ki.

12



Nonprofit szektor bevételeinek változása és aránya a GDP-‐hez képest 5

120.0 110.0

4

100.0

3

90.0 80.0

19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09 20 10 20 11 20 12

2

A szektor összes bevétele a GDP százalékában, % A bevételek alakulása 1993. évi árszinten az előző év százalékában, % Egy szervezetre jutó bevétel 1993. évi árszinten az előző év százalékában, %

8. ábra: A nonprofit szervezetek bevételeinek alakulása és a GDP-hez viszonyított aránya Érdemes megfigyelni azt is, hogy miközben az utóbbi években a szektor bevételei visszaestek vagy stagnáltak, a GDP-n belüli részesedés tendenciájában inkább a növekedés, majd a 4,5 % szint beállása volt tapasztalható. Ha a bevételeken belüli megoszlást figyeljük meg, az alaptevékenység, magántámogatások (adomány), vállalkozási tevékenység megközelítőleg azonos aránya mellett mintegy 40%os állami hozzájárulás tapasztalható. Ez megfelel a nemzetközi környezetnek, egyben egészséges „több lábon állást” is mutat, természetesen csak országos összesítésben.

Nonprofit szektor bevételi forrásai

Vállalkozási tevékenység bevétele 17%

Alaptevékenység bevétele 22%

Egyéb 1%

Állami támogatás 40%

Magántámogatás 20%

9. ábra: A nonprofit szervezetek bevételi forrásai A nonprofit szervezetek humánerőforrásának nagysága – erős hullámzás mellett – szintén emelkedést mutat a 2006 és 2011 közötti időszakban, ám nemzetgazdasági szinten szerepe továbbra is csekély. A számított főállásúak számát alapul véve a vizsgált időszakban a 2006-os 85 852 főről 2011-re 119 627 főre nőtt a civil szervezeteknél foglalkoztatottak száma, ami megkö-


13

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 zelítőleg 40%-os növekedést takar. Ez figyelembe véve a sajnálatosan kedvezőtlen demográfiai folyamatokat (népességfogyás, öregedés) azt jelzi, hogy a szektor jelentősége foglalkoztatási szempontból is növekvő pályán mozog. Fontos továbbá, hogy a főállásúak (akár rész-, akár teljes munkaidős foglalkoztatás mellett) aránya is növekszik.

Nonprofit szektor foglalkoztato<jai 160,000 140,000 120,000 100,000 80,000 60,000 40,000 20,000

19

94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09 20 10 20 11 20 12

0

Főállású, teljes munkaidős

Főállású, nem teljes munkaidős

Nem főállású

Számíto< főállású foglalkoztato<

10. ábra: A foglalkoztatottak számának alakulása a nonprofit szektorban 1994-2012 Az állami-civil kapcsolatokkal, az együttműködés mélységével és formáival kapcsolatban jelentős változások történtek 1989 óta. Az 1990-es években egy rendkívül liberális szabályozási környezet alakult ki, amely sok tekintetben ellentétben állt a civil szektor megerősítésében, anyagi hátterének megteremtése érdekében játszott jelentős állami szerepvállalással. A civil szektor egyre kiemelkedőbb szerepe a kormányzati struktúrában először 1998-ban, a Miniszterelnöki Hivatal keretein belül működő első önálló, civil szektorral ágazattól függetlenül foglalkozó főosztály létrehozásával mutatkozott meg. A Miniszterelnöki Hivatal keretein belül működő Civil Kapcsolatok Főosztályának koordinálásával rendszeres konzultációk kezdődtek a civil szektor és az államigazgatás képviselői között, melynek eredményeképpen megszületett a civil szektor fejlesztését szolgáló középtávú képzési és kutatási program. Az első civil stratégiának tekinthető kormányzati dokumentum 2003-ban készült el, s ebben jelent meg először az állami támogatáspolitika új kereteit biztosító Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) is, mely 2004-ben kezdte el működését. Az NCA elsődleges célja az volt, hogy átlátható módon, a civil szervezetek képviselőinek bevonásával kerüljenek pályázati úton kiosztásra a civil szervezeteknek szánt támogatások. Később azonban bizonyítást nyert, hogy ahelyett, hogy az addig civil szervezetek által vitatott forráselosztási mechanizmus vált volna civilközpontúvá, az elosztásban szerepet kapott civil szervezeti képviselők egy része változott meg. A döntéshozatali mechanizmus deformálódása ezért végül inkább az átláthatósággal, az összeférhetetlenség szabályozási céljaival szemben hatott. A 2003-as civil stratégia szemléletbeli változást is hozott, megfogalmazódott a civil szervezetek partnerként történő kezelésének szükségessége. A partnerségre való törekvés a civil szervezetek felé történő információnyújtás javításában is megjelent: a korábban létrehozott

14


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Civil Házak bázisán kiépült a Civil Szolgáltató Központok (CISZOK) országos hálózata, melynek célja a tanácsadáson és információnyújtáson keresztül a civil szervezetek működésének segítése volt. A 2007 és 2011 közötti időszak legjelentősebb szabályozója a kormányzati civil kapcsolatok fejlesztését szolgáló egyes intézkedésekről szóló 1065/2007 (VIII. 23) Korm. határozat volt, amely a korábbiakkal szemben operatív feladatokat jelölt ki, ám nem változtatott érdemben a paternalista szerepfelfogáson. A civil szervezetek működését és az állami-civil kapcsolatokat szabályozó jogi környezet 2010 óta jelentős megújuláson ment keresztül. Az Országgyűlés az Alaptörvénnyel összhangban, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseit figyelembe véve megalkotta az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényt, amely rendszerezte, új keretbe foglalta a szektorra vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket, új formákat hozott létre az állami-civil együttműködésben, s számos jogintézményt (például közhasznúság) valódi tartalommal töltött fel. Az új Civil törvény (Ctv.) egy alapvető koncepcionális változást tükröz: a kormányzat szakított a civil szervezetekkel kapcsolatos paternalista szemlélettel. A szabályozás alapvető célként tűzte ki, hogy a Jó Állam koncepcióhoz igazodva a civil szervezetekkel kapcsolatos partnerség erősödjön, az állam csak a kereteket biztosítsa működésükhöz. Ez párosul a civil szervezetek finanszírozásában történő állami szerepvállalás fokozatos átformálásával (az érdemi cél kijelölése nélküli támogatás helyett a célzott, állami feladatok ellátását illető munkamegosztásra koncentrálva), és azzal az elvárással, hogy a civil szervezetek finanszírozásában a társadalom, a magántámogatások elősegítése kapjanak egyre nagyobb szerepet. A jogalkotó ezzel felismerte, hogy a civil szektor támogatása nem lehet önmagáért való, az együttműködés csak konkrét célkitűzések mentén lehetséges, amelynek szerves fejlődési folyamat eredményének kell lennie. Ezt szolgálják az adókedvezmények igénybevételének és az adományozás szabályainak változtatásai is. Az új Civil törvény alkalmazásának támogatására létrejöttek a megyei Civil Információs Centrumok, melyek kiemelt szerepet kapnak a civil szervezetek működésének szakmai támogatásában, fenntarthatóságuk erősítésében, továbbá az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítésében. A Nemzeti Együttműködési Alappal (NEA) új kereteket kapott az állami támogatáspolitika a civil szervezetek felé. Minőségi változásokat, érdemi lépéseket hoztak az új szabályok az átláthatóság növelésében a Civil Információs Portál, az Országos Bírósági Hivatal honlapján elérhető nyilvántartás és beszámolók, a támogatások szakmai monitoring-rendszerének kiépítése, az elektronikus ügyintézés, valamint egyszerűsített eljárások létrehozásával. A civil szervezetek szabályozásának sarokköveit ma az alábbi jogszabályok jelentik: - 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról – alapvető keretek - 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről – szervezeti szabályok - 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról – bíróság előtti eljárások szabályai


15


• 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

•  2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Alapvető keretek

Szerveze. szabályok

•  2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról Bírósági eljárások szabályai

11. ábra: A civil szervezetek szabályozásának saroktörvényei A jogszabályi környezet a napi gyakorlat figyelembevétele mellett formálta újra a szabályokat. Erre tekintettel bevezette a civil szervezet fogalmát, amely az alapítványokon és egyesületeken kívül a civil társaságot, mint új szervezeti formát is takarja. Ez utóbbi lényegében egy speciális polgári jogi társasági forma, amely a tagok által megkötött társasági szerződéssel jön létre. Jogai és kötelezettségei keletkezhetnek, ugyanakkor jogképessége, gazdálkodási lehetőségei korlátozottak, amelynek előnyös oldalát az adminisztrációs kötöttségek szinte teljes elhagyása jelenti. A civil társaságnak főként olyan helyi szerveződések életében lehet jelentősége, amelyek nem a szervezeti keretek kialakítására, hanem valamely közösségi cél megvalósítására törekszenek, akár projekt jelleggel, egyszeri alkalommal. Létrejötte és megszűnése nem igényel bírósági eljárást, továbbá amennyiben gazdasági aktivitása egyáltalán nincs, könyvelést vezetnie, bankszámlát nyitnia, adóbevallást készítenie egyáltalán nem kell.

16


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Tér és eszközök A szükséges szolgáltatási tér és eszközök Az IKSZT-rendelet a következőképp leltározza az elvárt infrastruktúrát: - b) az (1) bekezdés b) pontjában ismertetett szolgáltatás érdekében az alábbi eszközöket biztosítani: - ba) helyiségek méretének és funkciójának megfelelő számú asztal, - bb) székek, amelyek száma a helyiség alapterületére vetítve nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 2 db-ot, - bc) szekrény az eszközök tárolására, - bd) könyvespolc, - be) zárható iratszekrény, - bf ) tábla, - bg) ruhafogas, - bh) nyomtató, - bi) vezetékes telefonkészülék, - bj) telefaxkészülék A szolgáltatás sarkalatos pontja a közösségi tér, s az ahhoz tartozó eszköztár biztosítása. Egy olyan hely kialakítása, ahol lehet találkozni, ahol össze lehet jönni, ahol lehet érdemben tevékenykedni, alkotni, a szervezetek igényeire alapozva dolgozni, fejlődni. Természetesen az IKSZT, illetve a hasonló típusú közösségi ház maga is ilyen tér, de a szervezetek nyugodt és felhőtlen tevékenységét úgy tudjuk biztosítani, ha ez a tér egy különálló helyiség, ami alkalmas a közösségi munkára. A civil szolgáltatás kialakítására alkalmas helyiség többfunkciós legyen. Szolgálja a szervezetek alaptevékenységeit, rendszeres találkozásaiknak legyen alkalmas székhelye, de a fenntarthatóságuk, fejlődésük szempontjából szervezett tréningek, tanácsadások, előadások vagy képzések helyszíneként is legyen átalakítható. A civil tér alkalmasint a szervezetek kisebb rendezvényeinek, akcióinak terepe is. A tér legyen mobil, könnyen alakítható, a különböző szervezetek igényeihez alkalmazkodó. A székek és asztalok szolgálják a szervezetek rendszeres tevékenységét, de könnyű átrendezéssel rendezvényeik, gyűléseik helyszínének berendezésévé válhatnak. Erre a célra alkalmas lehet a könnyűszerkezetű és könnyen összecsukható variáció, amely külön-külön kocsira rakva kisebb helyet foglal. Esetleg nem használva, paravánnal elrejtve a fal mellett beleolvad a tér egészébe. Fontos része a szervezetek működésének a jogi és számviteli megfelelés – amennyiben bejegyzett szervezetről van szó. Minden szervezet vezet azonban valamilyen adminisztrációt, így az informális szervezetek is. Számolhatunk pályázatok írásával, azok elszámolásával, adminisztrációjával, dokumentációjával. Szerencsés, ha van egy irodai sarok, ahol ez a munka zavarmentesen zajlik. Ehhez biztosítsuk azt a szolgáltatási eszközrendszert, ami minimálisan szükséges. Így internetes elérhetőséggel rendelkező számítógép és nyomtató szolgálja a kényelmet és biztosítsa a kellő szolgáltatási kínálatot. A helyszín biztosításakor szervezetenként külön-külön biztonságosan zárható iratszekrény álljon a rendelkezésre, biztosítva ezzel a jogi megfelelést (pl. adatvédelem) és a szervezeti függetlenséget. A minimális eszköztárat természetesen a helyi igényekre és a közösségi házban kialakult szokások, szabályok alapján tervezhetjük és bővíthetjük. Így megjelenhet a telefon és a szórakoztatásra használt egyéb eszközök (pl. CD, DVD lejátszó, a televízió stb.) is. A szolgáltatásokat igénybe vevő közösségek változó helyszíneket választanak akcióik, rendezvényeik igényeire alapozva. Így használni fogják az IKSZT egyéb tereit, termeit is. Ebben a fejezetben a szervezetek cél szerinti működéséhez és működtetéséhez szükséges és alapvető információkat gyűjtöttük össze.


17

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Bevezetés lépésről lépésre A szolgáltatások bevezetésének egyik első alapvetése annak tisztázása, hogy a közösség fejlődése során nem szükséges minden szerveződésnek formalizált, bíróságon bejegyzett civil szervezetté válnia. A hagyományos alapítványi és egyesületi forma fenntartása ugyanis – minden előnye mellett – sok adminisztrációval jár. Ezzel szemben elérhető más, akár teljesen informális, vagy laza kötődésű szerveződés (civil társaság) létrehozása, amely az adott közösségi szükséglet ellátására képes lehet, mindeközben a résztvevőket nem terheli a jogi személyiséggel bíró civil szervezetekkel járó adminisztratív előírásokkal. Ha arra az elhatározásra jutottunk, hogy a helyben jelentkező igények civil szervezeteknek nyújtandó szolgáltatásokat szeretnénk ellátni, fontos elmélyedni annak részleteiben. Meg kell ismernünk leendő célcsoportunkat, amelyre ma már számos nyilvánosan elérhető forrás kínálkozik. Érdemes a településünkön székhellyel rendelkező civil szervezetek alapvető adatairól a hivatalos forrásból, a névjegyzékből (www.birosag.hu) tájékozódni, és ha valamely civil szervezettel kapcsolatosan mélyebb információ szükséges, a Civil Információs Portálon (www. civil.kormany.hu) további adatokhoz juthatunk. Mindezek mellett a statisztikákat is érdemes megismerni, amelyek elérhetők a KSH honlapján (www.ksh.gov.hu – STADAT elemző rendszer) és szükség esetén egyedi adatigényléssel is fordulhatunk a KSH felé. Nem utolsósorban pedig tájékozódásunkban nagy segítség lehet az önkormányzat felkeresése és a létező együttműködőinek megismerése.

Bírósági névjegyzék

Önkormányzat

Információk helyi civil szervezetekről

Civil Információs Portál

KSH STADAT

12. ábra: Főbb információforrások a helyi civil szektorról Ha képet alkottunk a helyi civil szektorról általában, meg kell ismerni a civil szervezetek problémáit is, amelyeket mélyinterjúkkal, beszélgetésekkel lehet leggyorsabban felmérni, amennyiben jól ki tudjuk választani azokat a mértékadó szervezeteket, szakembereket, akik reális képet tudnak alkotni a helyi sajátosságokról. Ha kisebb ez a csoport, workshop és brainstorming keretében a közös gondolkodás még ennél is hatékonyabb eredményt hozhat. Ugyanakkor amennyiben ilyen helyismerettel nem rendelkezünk, reprezentatív mintán elvégzett, megfelelően összeállított kérdőívezéssel is jó közelítést kaphatunk a valós problémákról.

18


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Az azonosított problémák rendszerbe foglalását (pl. problémafa) követően a saját erőforrásainkat és mozgásterünket is fel kell mérni annak érdekében, hogy fenntartható szolgáltatáscsomagot hozhassunk létre. Ennek keretében olyan erőforrásokat szükséges leginkább figyelembe venni, amelyek már az indulás pillanatában stabilan, előreláthatólag 2-3 éven keresztül rendelkezésre állnak. Nem szabad kifelejteni ebből a sorból az emberi erőforrások és pénzforrások mellett a fizikai, dologi infrastruktúrát sem (helyiség, eszközök). Az erőforrások teremtette mozgásterünkön belül a legégetőbb problémákra választ adó szolgáltatási portfoliót kell kiválasztani következő lépésként, majd meg kell teremtenünk azt a dokumentációs és tudásbázist, amely biztosítja a szolgáltatások minőségét. Ezzel már elindítható a szolgáltatás. Ha a szolgáltatások nyújtása során a kezdetekkor olyan ügyfeleket igyekszünk kiválasztani, akik jelentős, látványos, a közösség számára jól értelmezhető eredményt tudnak elérni a segítségünkkel, akkor megteremtjük a pozitív reputáció és a fejlődés alapjait is. Soha nem szabad azonban elfelejteni, hogy az ügyfeleinkkel való folyamatos kapcsolattartás és a valós párbeszéd, együttműködés kialakítása nélkül nem lehetünk igazán sikeresek. Ha emellett eredményeink disszeminációjára, saját honlap fenntartására és az önkormányzat folyamatos tájékoztatására is lehetőség nyílik, akkor ezek mind abba az irányba mutatnak, hogy a közösség megbecsült szolgáltatójává válhatunk. TIPP: Személyesen az egy-egy résztvevő ember szempontjából rendkívüli jelentősége van – különösen az önkéntes segítők esetében – annak is, hogy a nagyobb mérföldköveknél a szervezet teremtsen lehetőséget saját magának arra, hogy megünnepelje az eredményeket! A szolgáltatás megvalósítása és működtetése

13. ábra: A szolgáltatás alapvető kérdései Bármely szolgáltatás nyújtása során négy alapvető kérdés mindenképpen felmerül: - Ki az ügyfél? - Az adott szolgáltatásnak milyen erőforrásigénye van? - Milyen eredménye van az adott szolgáltatásnak? - Hogyan tudjuk biztosítani a kölcsönös előnyöket a szolgáltató és az igénybevevő oldalán? A kérdések megválaszolásában már az első ponton tudatosítsuk, hogy az ügyfél valójában nem a magánszemély, aki ténylegesen igénybe veszi a szolgáltatást, hanem az a civil szervezet, amelynek képviseletében eljár. Természetesen ehhez nem feltétlenül szükséges, hogy jogi értelemben vett képviselőről legyen szó, de azt fontos tisztázni, hogy az adott személy a szolgáltatás eredményeit milyen módon tudja becsatornázni a szervezet működésébe.


19

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Az erőforrásaink szempontjából megközelítve a felsorolt szolgáltatások többsége humánerőforrást igényel, szaktudás átadásával jár. Soha nem szabad szem elől téveszteni, hogy ez akkor is értéket képvisel, ha az illető önkéntes alapon nyújtja a segítséget. Ez alternatív költséget jelent, hiszen ha ez a személy másra – például karrierjére – fordítaná az idejét, akkor az a számára bevételt is jelenthetne. Így van ez még akkor is, ha az illetőnek pillanatnyi egzisztenciáját nem befolyásolja, hogy a szabadidejét mivel tölti (pl. ha nyugdíjas, tanulóként eltartott vagy éppen munkanélküli státuszban van). A szolgáltatás eredményének mérése civil szervezetek esetében talán az egyik legnehezebb feladat. Már azt sem egyszerű megállapítani, hogy egy civil szervezet mikor tekinthető eredményesnek, ezért különös jelentősége van annak, hogy sikerkritériumot határozzunk meg az ügyféllel közösen. Csak ez járhat azzal, hogy végül megállapítható legyen, hogy egyáltalán értelme volt-e a szolgáltatásnak. A szolgáltatást akkor tekinthetjük sikeresnek, ha az kölcsönös előnyökkel járt. Kifejezhető, valamilyen módon számszerűsíthetően kell mindkét oldalon erre tekinteni. A szolgáltató oldalán előnyt jelent, ha a felhasznált erőforrásoknak legalább az önköltsége megtérül (akár közvetlenül az ügyféltől, de leginkább valamilyen más, pl. pályázati forrásból vagy önkéntes munkával), míg az ügyfél részéről a kívánt eredmény legalább megközelítőleg megvalósul. Mindezekből levonható a következtetés, hogy a szolgáltató fenntarthatóságának egyik záloga a megfelelő dokumentálás. Csak ezen az úton lehet biztosítani, hogy a szolgáltató követni tudja ráfordításait, az utánkövetést és mindezek értékelésével saját és ügyfelei fejlődését. Természetesen nem bonyolult ügyviteli rendszerek alkalmazására kell ebben az esetben gondolni, hiszen ezek a szolgáltatások nem termelnek hatalmas üzleti profitot, de az adott közösség életébe beépülve társadalmi tőkét képeznek, amely aztán visszahat az egyének életminőségének javulására is. A civil – és közöttük is leginkább a kisebb méretű, illetve községekben működő – szervezetek problémái kapcsán az alábbi megoldási lehetőségek merülhetnek fel helyi szinten leggyakrabban: Probléma megjelölése

Kezelésére ajánlott szolgáltatás

Típus

projektmenedzsment tanácsadás vagy képzés

K/T

felmérés

I

célcsoporttal

honlap, hírlevél, rendezvényszervezés tanácsadás

T

önkormányzattal

tanácsadás (önkormányzati ismeretek, tárgyalási technikák)

T

tanácsadás (pályázatok, NEA)

T

crowd funding, SZJA 1%

I

likviditás

cash pool

I

informatika

számítógép biztosítása

I

közvetlen helyszínbiztosítás

I

tanácsadás (infrastruktúra-támogatás)

T

kibontása

Valós igényen alapuló célok megfogalmazása

Kapcsolattartás

Pénzügyi bonyodalmak

Infrastruktúra

Adminisztráció

forrásteremtés

rendezvényhelyszín bíróság

T

könyvelés

T

statisztika

tanácsadás

T

adózás

T

elektronikus ügyintézés

T

14. ábra: Problémák és megoldások a helyi civil szolgáltatásban

20



Képzés (K)

Tanácsadás (T)

Infra-‐ struktúra (I)

15. ábra: A civil szolgáltatások fő típusai A felsorolt szolgáltatások alapvetően három típusba sorolhatók: Képzés (K): olyan, időben tágabb terjedelmű, általában több résztvevővel megvalósított ismeretátadás, amely során egy adott téma szakértője a problémakör érintettjeinek közvetlenül, általában élőszóban (esetenként informatikai alkalmazáson keresztül – e-learning) nyújt szakszerű tájékoztatást, biztosítva a résztvevők számára a konkrét kérdések megválaszolását is. Tanácsadás (T): olyan, egy ügyfél részvételével megvalósított szolgáltatás, amelynek során az ügyfél adott problémájának megoldására fókuszálva a tanácsadó az ügyféllel közösen gondolkodva tárja fel a megoldási utakat, melyek közül az ügyfél választja ki a számára megfelelő alternatívát. Infrastruktúra biztosítása (I): passzív szolgáltatás, amelynek nyújtása során a szolgáltató általában folyamatosan fenntartott infrastruktúráját időlegesen az ügyfél rendelkezésére bocsátja. Ennek során az ügyfél felelőssége, hogy az infrastruktúra átadáskori állapotát megőrizze.

Projekt-‐ menedzsment

Felmérés

Honlap, hírlevél

Rendezvény-‐ szervezés

Önkormányza= ismeretek

Tárgyalási technikák

Pályázatok

Adományozási technikák (Crowd funding)

SZJA 1%

Közös bizalmi finanszírozás (Cash pool)

Számítógép használat

Helyszín biztosítás

Közösségi infrastruktúra támogatás

Bírósági ügyintézés

Könyvelés

Sta=sz=ka

Elektronikus ügyintézés

Ügyfélkapu

ÁNYK

ELEKTRA

OBH

EPER

16. ábra: Kulcsfogalmak a civil szolgáltatások tartalmi elemeinek és eszközeinek köréből


21

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Az egyes szolgáltatások esetén az alábbi tartalmakra kell feltétlenül kitérnie a szolgáltatónak: Projektmenedzsment tanácsadás vagy képzés: a szolgáltatás segít a projektszemlélet elsajátításában, amelynek során legfontosabb cél, hogy az ügyfél meg tudja fogalmazni a kiinduló helyzetét, az elérni kívánt célt és az oda vezető utat. Mindezek felméréséhez az egyszerűbb technikák alkalmazásához szükséges ismeretek átadása szükséges. Tanácsadás esetében konkrét eredményként adott projekt megfogalmazása elvárható, míg képzés során csak a képzést követően születik meg az adott projekt leírása. Bármely ügyféllel való első kapcsolat felvételét követő rövid időn belül ajánlott a tanácsadás elvégzése, illetve a szolgáltatás szorosan kapcsolódhat a pályázatok elkészítéséhez is. Felmérés: alapvetően az ügyfél valamely összetett, nehezen mérhető céljának megalapozottsága vagy eredményének alátámasztása érdekékében szükséges. Ennek során a szolgáltató az ügyfél által (vagy a szolgáltatóval közösen) megfogalmazott cél támogatottságát, vagy eredmény megvalósulását méri a megjelölt célcsoport körében. A célcsoport méretétől és a mérés kívánt mélységétől, egyéb igényektől függően online, telefonos, személyes kérdőívezés vagy mélyinterjúk formában is megvalósítható. TIPP: Online kérdőívezésre számos ingyenesen elérhető felület létezik (pl.: Google Docs). Honlap, hírlevél, rendezvényszervezés tanácsadás: a célcsoport megszólítására alkalmazható kommunikációs eszközök. Az eljuttatni kívánt üzenet, a kommunikáció célcsoportjának mérete és határozottsága (ismerjük-e konkrétan, hogy kikkel kívánunk kapcsolatba lépni?), illetve az anyagi lehetőségek határozzák meg, hogy mely forma kerül alkalmazásra. TIPP: Honlap és online hírlevél készíthető több ingyenesen elérhető internetes alkalmazással, tárhely szolgáltatás is elérhető költségmentesen, a honlap pedig kiváltható közösségi oldalakkal is. Tanácsadás (önkormányzati ismeretek, tárgyalási technikák): a szolgáltatás célja, hogy az ügyfél tisztában legyen a saját profilja szempontjából releváns információkkal, az adott település önkormányzata igényeivel és lehetőségeivel, valamint belső mechanizmusaival az együttműködés érdekében. Ennek során feltétlenül szükséges az önkormányzat „fejével való gondolkodás” elsajátítása is, mert a közös nyelvezet használata nélkül sikeres együttműködés nem jöhet létre. Tanácsadás (pályázatok, NEA): alapvetően projektszemléletben megfogalmazott cselekménysor lefektetése a pályázati dokumentációnak megfelelő formában. A pályázatokra lehetőség szerint nem elsődleges szabad felhasználású pénzforrásként, hanem az ügyfél profiljába illeszkedően tervezett tevékenységek megvalósításához igénybe vehető eszközökként szükséges tekinteni. Ennek megfelelően a tervnek elképzelés szintjén hamarabb léteznie kell a konkrét pályázati lehetőség megismerésénél. A szolgáltatás keretében az ügyfél által már megfogalmazott megvalósítási műveletsorhoz a szolgáltató vagy rögtön, vagy pályázatfigyelés keretében a későbbiekben feltárja a megfelelő pályázati forrást, majd az ügyfél esetleges értelmezési nehézségeire, problémáira felkutatja az adekvát választ. Fontos az adott pályázati dokumentáció megfelelő részének, a vonatkozó jogszabályoknak az áttanulmányozása, és amennyiben ezekben nem lelhető fel egyértelmű válasz, a pályázat kiírójától szükséges információt szerezni. Mindig elsődleges forrás használata szükséges (a kiíró honlapjáról, a hivatalos jogszabálytárból, a kezelő/lebonyolító/közreműködő szervezettől). TIPP: Többek között a Civil Információs Portálon, a Nemzeti Együttműködési Alap hivatalos honlapján, vagy a Pafi Pályázatfigyelő Portálon is megjelennek az elérhető pályázatok. Crowd funding: adományozási technika, amelynek lényege, hogy jól – lehetőség szerint a nagy nyilvánosság számára vonzó módon – megfogalmazott projektötletünkhöz nem egy nagyobb támogató segítségét vesszük igénybe, hanem előre meghatározatlan, nagy számú, egyenként kis értékben szponzorációt biztosító személytől szerzünk forrást. A gyakorlatban ez az interneten keresztül úgy valósul meg, hogy a (sokszor videó formájában) megfogalmazott

22


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 projekt információit egy erre szolgáló oldalra feltöltjük az elérni kívánt forrás megjelölésével. Történhet ugyanakkor közvetlenebb módon is, ha az adományozott honlapjába közvetlen kártyás fizetési lehetőséget építenek be. TIPP: A létező ingyenes megoldásoknak számos szolgáltatója elérhető: www.adjukossze. hu; FundRazor; PayPal. SZJA 1%: az egyik legnépszerűbb forrásgyűjtési lehetőség, amely ugyanakkor sokszor nem alkalmazható, mert az adott helyszínen nincs megfelelő célcsoport (pl. nyugdíjasok alapesetben nem fizetnek jövedelemadót, ezért SZJA 1%-ukat sem tudják felajánlani). Ahol viszont jövedelemmel rendelkező célcsoport elérhető, feltétlenül indokolt lehet figyelembe venni e lehetőséget, mert az állampolgár számára nem jelent többletköltséget. A tanácsadás keretében az ezzel kapcsolatos adminisztratív követelmények, teendők és ügyintézésekkel kapcsolatos ismeretek átadását kell megvalósítani. TIPP: Nyomtatványok, ismertetők elérhetők a www.nav.gov.hu oldalon és a Civil Információs Portálon. Cash pool: bizalmi alapon működő, likviditást elősegítő finanszírozási technika, amelynek során a pool (angol szó, jelentése: medence) működtetője hozzáférést biztosít a részes ügyfeleknek a poolban elhelyezett forrásokhoz. A forrás kivételének és visszafizetésének feltételeiről előre megállapodnak, így az ügyfeleknek különböző időpontokban beérkező és kifizetendő pénzáramai kiegyenlíthetővé válnak. Csak fegyelmezett és pontos határidőket megtartó, egymás iránt kellő bizalommal rendelkező ügyfélkörben javasolt megoldás. Számítógép biztosítása: internetkapcsolattal, az alapvető nyomtatványok kitöltéséhez szükséges alkalmazásokkal felszerelt számítógép használatának biztosítása. Közvetlen helyszínbiztosítás: a civil szervezetek testületeinek üléséhez kis létszám esetén helyszín biztosítása eseti jelleggel. Tanácsadás (infrastruktúra-támogatás): a civil szervezetek által igénybe vehető infrastruktúra-támogatásról szóló 554/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján, az állami, önkormányzati szervek és intézmények az időlegesen szabad eszközeik, infrastruktúrájuk használatát biztosítják civil szervezeteknek, amely alkalmas lehet nagyobb létszámú rendezvények, táborok alacsony költségű megvalósításához. A szolgáltatás keretében a pályázati lehetőség és rendszer ismertetése szükséges. Bírósági ügyintézés: a bíróság előtti eljárások általános követelményeinek teljesítéséhez szükséges formanyomtatványok és a vonatkozó szabályok fellelési, elérési helyének ismertetése. Könyvelés: a civil szervezetekre vonatkozó legalapvetőbb számviteli előírások fellelési helyének és a letétbe helyezési, közzétételi kötelezettség ismertetése. Statisztika: a Központi Statisztikai Hivatal által végzett, kötelező adatfelvétel teljesítése minden civil szervezet számára szükséges, amelynek elmaradása esetén felmerülhet pénzügyi szankció, így ennek megelőzéséhez feltétlenül meg kell ismertetni a kötelezettséget az ügyféllel. Adózás: a civil szervezeteket érintő legalapvetőbb adózási ismeretek elsajátítását kell ismertetni, amely alapesetben az ún. „nullás” adóbevallásra korlátozódik, ha a szervezet vállalkozási tevékenysége nem ér el bizonyos szintet. Emellett felmerülhet az adományt nyújtó szempontjából fontos ismeretek átadása is, amelyeket tárgyadomány, ingyenes szolgáltatás esetében az ÁFA tv., pénzadomány esetén a társasági adótörvény tartalmaz. Elektronikus ügyintézés: a civil szervezetek életében legszükségesebb elektronikus ügyintézési felületek használatának elsajátítása szükséges: Ügyfélkapu: www.magyarorszag.hu; okmányiroda – az adóbevallások benyújtásához szükséges ÁNYK: www.nav.gov.hu; Általános Nyomtatványkitöltő Alkalmazás, illetve a szükséges NAV nyomtatványok (egyszerűsített adóbevallást helyettesítő nyilatkozat, SZJA 1% jogosult-


23

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 ság igazolása, SZJA 1% felhasználásáról szóló közlemény), valamint a számviteli beszámoló és közhasznúsági melléklet – www.civil.kormany.hu ELEKTRA: a KSH jelentések elkészítéséhez szükséges online felület OBH: www.birosag.hu – 2015. január 1. napjától lehetővé válik az elektronikus ügyintézés a bíróság felé (közhasznú szervezetek esetében kötelező), továbbá ezen az oldalon elérhető a civil szervezetek névjegyzéke EPER: www.eper.hu – többek között a NEA pályázatok és elszámolások elkészítésére szolgáló felület Javasolt irodalom - 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról - LATORCZAI Cs. – SZABLICS B.: Civil szervezetek kézikönyve, Nemzeti Erőforrások Minisztériuma, Budapest, 2012 (Online elérhető) - LAKROVITS Elvira (szerk.): Változó civil világ – Kézikönyv civil szervezetek számára. Wolters Kluwer, Budapest, 2014 - MILICZ Ákos: Civil projektmenedzsment – Sikeres projektek nonprofit szervezetekben. IKF Alapítvány, Budapest, 2011 (Letölthető) - GULYÁS Á. – MAGDALI Cs. – PÓRSZÁSZ B. – RAFA-GYOVAI T.: A demokrácia tanulása – Ifjúsági érdekképviseleti szervezetek működése a Dél-Dunántúli régióban, NCSSZI-MOISZ, Budapest, 2012 (Letölthető) - HERPAINÉ MÁRKUS Ágnes (szerk.): Hogyan érvényesítsük érdekeinket? – Kézikönyv a civil szervezetek érdekérvényesítő tevékenységének fejlesztéséhez, Magyar Szegénységellenes Hálózat, Budapest, 2010 (Letölthető) - KOVÁCS Mária Magdolna: Flashmob tegnap, ma és holnap. On: Villámcsődület Online, 2009. július 8. (Online elérhető) - SEBÁLY Bernadett: Szervezz és szerveződj! Közösségszervezés szakmai blog (Online elérhető) - VERCSEG Ilona, Dr.: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak. Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2004 (Letölthető)

24


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Példatár Mag-ház, a civil összefogás és együttműködés „otthona”

Összefoglalás

Kapcsolat

Az Élettér Egyesület és 8 konzorciumi partnere által működtetett Magház a térségi civil szervezetek összefogását segítő ernyőszervezet, amely több szervezetet magába tömörítve fejti ki közösségfejlesztő tevékenységét, miközben számos civil szervezetet, kezdeményezést mentorál, támogat. 2 – Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesület - Mag-ház – 2903 Komárom, Csendes utca 8. – http://www.eletteregyesulet.hu – [email protected] – +36 34 526 955

Korai és ifjúság-fejlesztés

Civil szolgáltatás

Közösségfejlesztés

17. ábra: A Mag-ház fő tevékenységi területei Az Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesület közhasznú szervezetként 1997ben alakult azzal a céllal, hogy a közösség- és településfejlesztés módszerével az ország kistelepülésein tevékeny szerepet vállaljon, s ezáltal a közélet aktív részesévé válhasson. Az egyesület további 8 szervezettel együttműködésben működteti a Mag-ház nevű közösségi teret. A gyermek és ifjúsági központként működő Mag-ház olyan hiányt pótol Komárom városában és annak környékén, melyben a szabadidő hasznos eltöltésén túl preventív szolgáltatásokat és mentális fejlesztést is tudnak biztosítani. A különféle korosztályú gyermekeknek, fiataloknak, életkoruknak megfelelő szolgáltatást kínálnak. Itt végezhetik a helyi civilekkel elkezdett közös munkát is, melyben nagy hangsúlyt fektetnek a gyermekekkel és fiatalokkal, valamint a hátrányos helyzetűekkel való alternatív tevékenységekre, foglalkoztatásukra. Az Élettér Egyesület vidék- és szakmafejlesztési irányvonala közösség- és településfejlesztési, valamint civil és ifjúsági területen meghatározó. A sajátságos konzorciumi együttműködés a helyi szükségletekre és problémák megoldására kínálja szolgáltatásait szociális és közösségi 2

A Mag-ház. On: Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesület Online www.eleteregyesulet.hu (Online elérhető)


25

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 művelődés területen úgynevezett settlement házként. A Mag-ház tevékenységére jellemző a folyamatosság, az autonóm közösségek támogatása, fejlesztése – legyenek ezek a közösségek formális vagy informális közösségek – az információk folyamatos gyűjtése, elemzése, feldolgozása, értékelése, a problémamegoldás, az érdekérvényesítés egyéni, vagy közösségi modelljeinek kialakítása. A Mag-ház a személyi és szakmai feltételrendszere mellett helyet és infrastrukturális feltételeket, szakmai támogatást biztosít. A helyi szükségletek, problémák feltárására és azok megoldására eddig tett kísérleteik egy problémaorientált, állandóan fejlődő és változó tevékenységstruktúrát eredményeznek a szervezetben. Biztos Kezdet Klub A korai fejlesztés 0–6 éves korú gyermekek esélyegyenlőségének megteremtésére irányul. A programnak, s ezen belül az egyesületnek is célja a kisgyermekek társas-, és közösségi tudatának fejlesztése. Ifjúsági közösségfejlesztés A közösségben való aktív részvétel leginkább gyermek- és fiatalkorban fontos. Vannak azonban olyan (hátrányos) helyzetek, ahol az otthoni és az iskolai közösségek sem tudnak gyermekeik számára több közösséget biztosítani. Erre próbált megoldást kínálni az „Összehozó” program, amelyben olyan módszert és eszközöket kerestek a fejlesztésére, ahol a hétköznapi életszíntérből kiszakítva, de a mindennapos élethelyzethez hasonló szituációban, a saját közösségeikben fejleszthetik a fiatalokat. Civil szolgáltatás A Mag-ház ernyőszervezetként működik, számos szervezettel áll folyamatos együttműködésben. Célja a térségi civil társadalom munkájának segítése, fejlesztése, közösségfejlesztési módszerek alkalmazásával. A szervezet munkatársai szerint a civil szolgáltatásnak éppen az a szerepe, hogy minden helyi, környékbeli és esetenként távolabb működő szervezet gondjaira megoldásokat keressenek és találjanak közös erővel. Civil összefogás, hálózatépítés, településés térségfejlesztés, valamint tehetséggondozás területén a Komárom Környéki Civil Társulással, ifjúsági munka területén a Kerecsen Ifjúsági Egyesülettel, a Komáromi Városi Diáktanáccsal, valamint az ÁCSIFI-vel alakítottak ki szorosabb együttműködést. Ez utóbbi két szervezet nem formális keretek között tevékenykedik. Fontos szerephez jut még emellett a hagyományőrzés, a településfejlesztés, az értékleltár, amelyekhez közvetlen partnerük a Komáromi Talpasíjászok szervezete, illetve Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc Hagyományőrző Egyesület. A hagyományőrzéshez, a tevékenység népzenei vonalához illeszkedik még az Ördöngös Népzenetanoda. A könnyű- és a rockzene területén végzett tehetséggondozáshoz a Komáromi Zenész Egylet járul hozzá munkájával. A határon átnyúló kapcsolatokat, valamint a felvidéki hagyományokat, a felvidéki történelmi örökséget a Kecskés László Alapítvány gondozza, amelynek kezdeményezésére indult el két éve a Felvidéki Kitelepítés Emléknapja. A civil együttműködés országos hálózatát biztosítja a szintén itt tevékenykedő Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, amely civil közösségi tereket működtető, fenntartó szervezeteket tömörít és képvisel.

26


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Ifjúsági szervezetek és az IKSZT együttműködése Bordányban A bordányi IKSZT, a Kulturális és Szabadidős Egyesület (KUSZA), valamint a Bordányi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat együttműködésében működik a Bordányi Ifjúsági Információs Pont (biip). A két szervezet Összefoglalás kölcsönösen támogatja egymást, így színesedik az IKSZT szolgáltatási repertoárja, miközben a biip-ben magas színvonalú, sok fiatalt elérő ifjúságfejlesztési folyamatok indulnak.3 - IKSZT és Községi Könyvtár - Bordány - 6795 Bordány, Park tér 1. Kapcsolat - http://www.bordany.hu/pages/varos_al.aspx?id=1527118 - [email protected] - +36 30 965 0771 Bordányban a közművelődés intézményi feltételeit az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér és Községi Könyvtár biztosítja, mely a változó igényekhez alkalmazkodva a közösségi ház funkció mellett klasszikus közművelődési és könyvtári feladatokat lát el. Helyet biztosít továbbá a községben működő egyesületek, civil szervezetek számára, illetve nagyobb kulturális rendezvényeknek, a művészeti csoportok foglalkozásainak, táncos és műsoros előadásoknak, rendezvényeknek. Bordány szerencsés helyzetben van, ugyanis 20 civil szervezet, formális vagy nem formális közösség működik a településen: - 1848/49-es Szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület Bordányi Szakasza - Baba-mama Klub - Bordány Községi Önkéntes Tűzoltó Egyesület - Bordányi Amatőr Színjátszó Kör - Bordányi Asztalitenisz Sport Egyesület - Bordányi Borostyán Dalkör - Bordányi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat - Bordányi Ifjúsági Klub Egyesület - Bordányi Lóbarátok Köre - Bordányi Motorosok Baráti Köre - Bordányi Polgárőr Csoport - Bordányi Római Katolikus Egyházközség - Bordány Sportkör - Egérház Alapítvány - Dél-alföldi Ifjúsági Szövetség - Kulturális és Szabadidős Egyesület - Magyar Technikai és Tömegsport Klubok Országos Szövetsége Bordányi Klubja - Magyar Vöröskereszt Bordányi Szervezete - Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesület Bordányi Csoportja - Nefelejcs Nyugdíjas Klub A csoportok jó része rendszeresen használja az IKSZT-t. Emellett több program vagy klubjellegű kezdeményezés is működik az épület falain belül, így például zumba, bokwa, aerobik, torna, jóga, hastánc csoportok. A szervezetekkel az együttműködés különböző formákat ölt: van, akinek kizárólag helyet biztosít az IKSZT a működéséhez, de sokan igénybe veszik infrastrukturális lehetőségeiket, vagy akár programokat szerveznek nekik, közös rendezvényeket tartanak. Pályázatok írásában, 3.

Forrás: Bordányi IKSZT. Szerző: Börcsök Roland. Helyszín: Bordány.


27

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 az azokkal kapcsolatos együttműködésekben is segítséget nyújtanak. A közelmúltban például nyert egy partnerszervezet Nemzeti Együttműködési Alap felé benyújtott pályázata, melyben a Borostyán Dalkör és a Bordányi Lóbarátok Köre működött együtt (mint nem formális közösség) és élvezik majd a pályázat nyújtotta programok előnyeit. Az intézmény emeletén található a Bordányi Ifjúsági Információs Pont (biip), melyet a Kulturális és Szabadidős Egyesület (KUSZA) és a Bordányi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat (GYIFÖ) működtet. A KUSZA adja a működtetés jogi részét, mivel ő a bejegyzett szervezet, az ifjúsági önkormányzat nem jogi személy, míg a GYIFÖ szabja meg, hogy hogyan tartson nyitva a közösségi tér, milyen szolgáltatásokat nyújtson a fiatalok számára. A KUSZA-val az együttműködés az IKSZT pályázat megvalósítása során mélyült el jobban. Ugyanis az ifjúsági információs szolgáltatások és programok biztosítását a biip működtetésével vállalta a szervezet. A biip működtetésére az egyesület nem kap önkormányzati forrást, kizárólag a helyiségek és az infrastruktúra térítésmentes biztosításával segíti az önkormányzat a szervezetet. A biip-ben jobbára valamely pályázati forrásból alkalmaztak munkatársat, ifjúságsegítőt. Az utóbbi időben kulturális közfoglalkoztatásban dolgoznak kollégák a biip-ben. Programok tekintetében az IKSZT önállóan is szervez ifjúsági programokat, de a legtöbb esetben a biip-pel, a KUSZA-val és a GYIFÖ-vel együttműködve. A biip fejlesztésére több pályázaton nyert a KUSZA, ugyanakkor az IKSZT is pályázni tudott egy TÁMOP pályázat keretében a gyermek- és ifjúsági korosztálynak szóló tanórán kívüli programokra. A korábbi időszakban pedig kimondottan ifjúsági önkormányzatok részére kiírt pályázaton tudott nyerni a GYIFÖ. Tehát amennyiben civil forrás van, úgy az egyesület vagy az alapítvány, amennyiben más egyéb forrás, úgy az IKSZT, az ifjúsági önkormányzat, vagy akár a települési önkormányzat tud pályázni. A nem formális szervezetek pedig együttműködést vállalnak az esetleges programokban. A közös tevékenységek is széles skálán mozognak. Az IKSZT igyekszik a biip szolgáltatásaihoz is minél többet hozzátenni, hozzájárulni azokhoz, esetleg kiegészíteni azokat. Számos közös programot valósítanak meg, pl. kézműves és kreatív foglalkozásokat a biip-ben, különféle játszóklubokat, filmklubot, nyári gyermektábort, továbbtanulási tájékoztatót, továbbá a Bordányi Kultúra Napját, az Adventi Hétvégék rendezvénysorozatot stb. Az IKSZT-ben működik mindemellett az ifjúsági testület által létrehozott konditerem is, melyet a helyi fiatalok és az idősebb korosztály tagjai is előszeretettel használnak. A KUSZA bővebb történetéről számol be a 2013-ban kiadott KUSZAKORSZAK kiadvány, amely az egyesület 15 éves fennállásakor készült el. Ebben részletesen bemutatásra kerül az egyesület tevékenysége, az együttműködők eredményei. Az együttműködés maga, valamint az annak keretében kialakított modellek példaként szolgálhatnak számos helyi civil kezdeményezés, szolgáltatás elindításához, megújításához.4 Civil Mozaik – Ingyenes tanácsadás civil szervezeteknek A Civil Mozaik Ifjúsági és Civil Tanácsadó Iroda a közép-magyarországi régió civil szervezeteinek nyújtott jogi, pénzügyi, pályázati és szerveÖsszefoglalás zetfejlesztési tanácsadást. A kezdeményezés jelenleg nem működik, de tapasztalatai jól alkalmazhatók hasonló szolgáltatások kialakításakor.5 - Fiatalok a Vidékért Egyesület - 2131 Göd, Béke út 20. Kapcsolat - www.fve.hu - [email protected] - +36 30 629 5452 4 5

28

Kuszakorszak – 15 éves a Kulturális és Szabadidős Egyesület. KUSZA, Bordány, 2013 (Letölthető) Civil Mozaik – Ingyenes tanácsadás civil szervezeteknek. On: Göd Város Hivatalos Honlapja 2015. július www.god.hu/


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 A közép-magyarországi régióban megvalósult civil tanácsadó szolgálatot a gödi Fiatalok a Vidékért Egyesület és az Európa Ház működtette közösen, a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával. Egyénre szabott tanácsokért, elsősorban jogi, pénzügyi, pályázati, projekttervezési, szervezetfejlesztési témákban lehetett hozzájuk fordulni. A tanácsadás regisztrációhoz kötött és ingyenes volt. Jogi tanácsadás

Pénzügyi, gazdasági tanácsadás

Pályáza4 tanácsadás

Szerveze9ejlesztési tanácsadás 18. ábra: A Civil Mozaik Ifjúsági és Civil Tanácsadó Iroda szolgáltatási köre Jogi tanácsadás Az alakulással, bejegyzéssel, alapszabály módosítással, tartós adományozással, közhasznúsági kérdésekkel, munkáltatói ügyekkel és az önkéntes munkával kapcsolatos kérdések, illetve bármilyen non-profit, közhasznú jogállással kapcsolatos vagy civil szervezetek sajátos programjait érintő jogi kérdések megválaszolása, tanácsadás és szakértői vélemények megfogalmazása tartozott a jogi tanácsadás kategóriájába. Pénzügyi, gazdasági tanácsadás A pénzügyi, gazdasági tanácsadás főként a civil szervezeteket és a közhasznúságot érintő pénzügyi, ügyrendi, számviteli, nyilvántartási szabályok, jogszabályok ismertetésére, valamint adózással, gazdálkodással, költségvetés tervezésével, összeállításával, elszámolásokkal, beszámolókkal kapcsolatos ismeretek közvetítésére fókuszált. Pályázati tanácsadás Egyéni, szervezetre szabott pályázati információk, tanácsok, pályázatírói technikák, tervezési és módszertani segítségnyújtást valósított meg a szervezet. A projektötlettől egészen a projektterv elkészítéséig kísérte végig a regisztrált szervezeteket. Konkrét pályázati kiírásokkal kapcsolatban segítséget nyújtottak a specifikus kérdések tisztázásában, a támogató és a pályázó közötti kapcsolat kialakításában. Nem vállalták azonban a pályázatok kidolgozását, megírását, és az egyéni igényekre szabott pályázatfigyelést. Szervezetfejlesztési tanácsadás Stratégiai tervezéssel, vezetőképzéssel, változásmenedzsment, csapatépítéssel, emberi erőforrás stratégiával kapcsolatos tanácsadást, valamint konfliktuskezelési, mediációs és vezetői konzultációt is biztosított a kezdeményezés keretében a szervezet.


29

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 MÜSZI – civil tér a főváros központjában A Művelődési Szint komplex kulturális és civil közösségi tér, mely egyidejűleg ad helyet közösségi tevékenységeknek, nyilvános művészeti Összefoglalás és társadalmi eseményeknek, valamint zárt ajtók mögött folyó műhelymunkának. A civilek hasonlóan széles körű bevonására a közösségi házak is alkalmasak, természetesen a helyi igényekhez igazítva.6 - Művelődési Szint - 1085 Budapest Blaha Lujza tér 1. Kapcsolat - http://muszi.org/ - http://www.facebook.com/muvelodesiszint - [email protected] A Művelődési Szint komplex kulturális és civil közösségi tér, mely egyidejűleg ad helyet közösségi tevékenységeknek, nyilvános művészeti és társadalmi eseményeknek, valamint zárt ajtók mögött folyó műhelymunkának. Értékvilágának meghatározó elemei a társadalmi és környezeti tudatosság, a fenntarthatóság, az alulról szerveződés, az innovatív és együttműködői szemlélet és a függetlenség. A MÜSZI civil szerveződésként azt hirdeti magáról, hogy nyitott bárki számára, aki „értelmes” programmal keresi meg a szervezetet. Közösségi terében lehet színházat csinálni, táncolni, filmet nézni, kiállítást rendezni, pingpongozni, csocsózni, gyerekprogramokat, koncerteket, vitafórumokat rendeznek. A Művelődési Szint működtetői koncepciójukkal a legfrissebb európai trendeket igyekeznek követni, újszerű hagyományt teremtve ezzel a hazai kulturális életben. Célul tűzték ki, hogy az állami forrásoktól független piaci művészetfinanszírozás irányába mozdítsák el az alkotókat és a ház működtetését. A helyszín kialakítása a válság hatásaira reagáló közösségi építészet trendjébe simul. A külön terekben (irodákban, stúdiókban, műhelyekben) megvalósuló, a városban elszórtan helyet kapó művészeti kezdeményezéseket egy környezettudatosabb és gazdaságosabb nagy közös térbe integrálják, ahol lehetőség nyílik a terhek közös megosztására és a közös alkotómunkára is. Sokrétű átjárás válik így lehetségessé az alkotóművészek, az alkotók és a házban megrendezésre kerülő kulturális rendezvények, a művészek és a házban helyet kapó co-working irodát látogató szakemberek között, mely későbbi munkakapcsolatok, tapasztalatcserék, új gondolatok és innovációk születésének első momentuma lehet. A MÜSZI alkotócsapatában reprezentálják magukat külföldi művészek is, erősítve ezzel a nemzetközi kapcsolathálót és megágyazva a rezidensprogramoknak.

19. ábra: A MÜSZI bemutatkozó videója 6 A MÜSZI – Művelődési Szint. On: MÜSZI Szabad Szellemiségű, Önfenntartó Kulturális Tér Online. 2015 július www. muszi.org

30


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 A MŰSZI által integrálni kívánt funkciók: - kortárs alkotóház és bemutatótér; - alkotók által bérelt stúdiók, műtermek, műhelyek; helyben bérlő alkotók prezentációi és külső művészek kiállításai; - művészeti előadótér (színház, tánc, performance, vetítések); - közösségi központ (ismeretterjesztő előadások, civil programok, cserebere börzék); - co-working központ (open office, munkaállomás-szolgáltatások); - rendezvényközpont (terem-bérbeadás, rendezvények teljes megszervezése és lebonyolítása) – kulturális és civil rendezvények. A MÜSZI koncepciója azért került bemutatásra, mert kiválóan példázza, hogyan lehet az egyéni tevékenységek kibontakoztatását támogatni egy közösségi színtéren, amely segít elindítani a közös gondolkodást is. A MÜSZI koncepciójától kicsit eltávolodva nem csupán művészek, kreatív alkotók előtt fontos egy közösségi tér „kapuinak megnyitása”, hanem minden helyi és térségi lakos előtt. Az IKSZT-kben és a hasonló közösségi házakban érdemes tehát minél több nem formális közösségnek, szervezetnek, egyénnek teret biztosítani, így a tér otthona lehet a közös tervezésnek, helyi igényeken alapuló programok, fejlesztési ötletek kialakításának, s nem utolsó sorban új közösségek létrejöttének. A pécsi Civil Közösségek Háza és a térségi civilek együttműködése A Nevelők Háza Egyesület a pécsi és térségében működő civil szervezeteknek ad teret, támogatást a Civil Közösségek Házában. A közel 70 Összefoglalás szervezetet „befogadó” ház jó példája a civil erőforrásközpontként való működésnek. Itt működik a megyei Civil Információs Centrumot, széles szolgáltatási portfólióval.7 - Nevelők Háza Egyesület – Civil Közösségek Háza és Baranya Megyei Civil Információs Centrum - 7624 Pécs, Szent István tér 17. Kapcsolat - http://www.ckh.hu/ - [email protected] - +36 72 215 543 A pécsi ernyőszervezetként működő Civil Közösségek Háza jelenleg 64 civil szervezetnek ad otthont, melyek felsorolása olvasható az alábbi táblázatban. A házat a Nevelők Háza Egyesület működteti. Célja a lakosság önszerveződő csoportjainak segítése saját külső és belső erőforrásaikat is bevonva, annak érdekében, hogy képesek legyenek a szervezetek megerősödni, aktívvá válni, fejlesztve ezzel közvetlen és tágabb környezetüket. A befogadó-segítő-fejlesztő attitűd hármas egységére építik programjaikat, szolgáltatásaikat. A szervezetek egyrészről önálló találkozókat, kulturális programokat, foglalkozásokat szerveznek, másrészről közös programokat, projekteket is kialakítanak, melyekhez mentori támogatást kapnak a Civil Közösségek Házától. A Nevelők Háza Egyesület a Baranya Megyei Civil Információs Centrum feladatait is ellátja. A Civil Információs Centrumokat a civil törvény (Ctv.) felhatalmazása alapján a kormányzati támogatás és pályázati alapon elnyert közfeladat-átvállalás keretében működtetik civil szervezetek. Az alábbi táblázatban a Baranya megyei a központ szolgáltatásrendszerének elemeit mutatjuk be, feltüntetve azok célcsoportját, az igénybevétel, illetve az adott szolgáltatás elérhetőségének módját, gyakoriságát és helyszínét is. (Utóbbinál a CKH rövidítés a Civil Közösségek Házának épületére, a ckh.hu, illetve a cic.ckh.hu pedig az Ház és a Civil Információs Centrum online felületeire utal.) 7

Civil Közösségek Háza Online http://www.ckh.hu/


31


Szolgáltatás

Célcsoport

Igénybevétel módja

Biztosítás helye

Ütemezés, gyakoriság

Jogi, közhasznúsági tanácsadás

megalakulás előtt, módosítás előtt álló szervezetek, közhasznú, vagy közhasznú státuszt kérő szervezetek

előzetes bejelentkezés alapján, személyesen

igény szerint munkanapokon

CKH, külső ügyvédi iroda

Pénzügyi, könyvviteli és adózási tanácsadás

a szervezetek pénzügyekkel foglalkozó alkalmazottjai, önkéntesei

előzetes bejelentkezés alapján, személyesen

munkanapokon, nyitvatartási időben

CKH, igény szerint kistérségi partner szervezeteknél

Pályázati, forrásteremtési tanácsadás

civil szervezetek

elektronikusan, telefonon, személyesen


CKH, igény szerint kistérségi partner szervezeteknél

Társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tanácsadás

a megye cégei és vállalkozásai, civil szervezetek

személyesen, egyéni és csoportos

igény szerint, munkanapokon

CKH, cégek székhelye (igény szerint)

Számítógép-kezelési és informatikai tanácsadás

civil szervezetek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, magánszemélyek



CKH

Magyar-külhoni magyar partnerségi kapcsolatok elősegítése

hazai és határon túli magyar civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok


igény szerint

CKH

Partnerség Információs Nap szervezése

civil szervezetek, önkormányzatok, partnerszervezetek, pályáztatók

klub formában, csoportos tanácsadás

havi rendszerességgel

Civil Közösségek Háza

Kistérségben való megjelenés (tanácsadások szervezése és információs napok lebonyolítása)

civil szervezetek, önkormányzatok

személyesen, elektronikus úton, egyéni és csoportos tanácsadás

kistérségenként félévente 1 alkalommal információs nap, igény szerint kihelyezett tanácsadás

kistérségekben működő partnerszervezetek székhelye

Ügyféladatbázis

civil szervezetek, egyéb helyi és országos szolgáltató szervezetek

személyesen, elektronikus úton

a frissítés folyamatos

cic.ckh.hu

Önkormányzati civil referensek adatbázisa a partnerség erősítése érdekében


személyesen, elektronikus úton

a frissítés folyamatos

cic.ckh.hu

Elektronikus hírlevél


elektronikus

kéthavonta

cic.ckh.hu

Saját honlapon CIC információk létrehozása


elektronikus

folyamatos frissítés

cic.ckh.hu

A közigazgatás civil szférát érintő aktualitásaival kapcsolatos képzések szervezése


személyesen

félévente 1 alkalommal


CIC partneri hálózati munkában való részvétel

Civil Információs Centrumot működtető szervezetek munkatársai

személyesen


Civil Közösségek Háza, a találkozót szervezők által megjelölt hely

Más közfeladatot ellátó civil szolgáltatókkal való együttműködés

közfeladatot ellátó szervezetek

igény szerint, személyesen, vagy elektronikus úton, csoportos


Civil Közösségek Háza, a feladatot ellátó szervezetek székhelye

Nemzetközi partnerségi kapcsolatok létrehozásának segítése, partnerek ajánlása

hazai és külföldi civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok

személyesen, elektronikus úton, egyéni és csoportos tanácsadás

igény szerint


Civil Korzó kiadása - nyomtatott hírlevél

civil szervezetek, önkormányzatok, magánszemélyek

előfizetőknek postai úton, személyesen

évente 10 szám

Civil Közösségek Háza, ckh.hu

Inkubátor funkció

civil szervezetek

személyesen

folyamatosan


20. ábra: A Baranya megyei Civil Információs Centrum szolgáltatásai és azok feltételei

32



Partnerséggel a hatékony forrásfelhasználásért A Nemzeti Művelődési Intézet feladatellátásra irányuló partnerségi együttműködést alakított ki 12 szervezettel. A szervezetek módszertani Összefoglalás és anyagi támogatásban részesültek, míg az intézet magas színvonalú feladatellátáshoz jutott. Az együttműködéseknek ez a formája követendő példa lehet a helyi és térségi feladatokat ellátó közösségi házaknak is.8 - Nemzeti Művelődési Intézet - 1011 Budapest, Corvin tér 8. Kapcsolat - http://www.nmi.hu/ - [email protected] - +36 1 225 6000 A civil szervezetek közfeladatok ellátásába való bekapcsolódását teszi lehetővé a közösségi művelődés területén a közművelődési megállapodás megkötése az állami-, vagy önkormányzati fenntartású intézmény és a nem állami szervezet között. A Nemzeti Művelődési Intézet szakmai stratégiájának fontos pillére az egyes szakterületeken értékteremtő munkát végző civil szervezetekkel való hosszú távú együttműködések megteremtése stratégiai megállapodások megkötésével. A partner civil szervezet számára a közös munka hozadéka a jobb forráselérés, a szakmai-módszertani támogatás, valamint tevékenységének színesítése, míg a Nemzeti Művelődési Intézet a hatékony közpénzfelhasználás, továbbá a partnerek elismertsége révén magas színvonalú, széles körű szakmai feladatellátást biztosíthat, eljutva szolgáltatáshiányos településekre is. A Nemzeti Művelődési Intézet 2014-ben 12 civil szervezettel kötött szolgáltatási szerződést közművelődési területi feladatellátás céljából. A szolgáltatási szerződésekben foglaltaknak megfelelően a partnerek 27 témakörben látták el vállalt feladatukat a népművészet, néptánc és közösségfejlesztés területen. Az intézmény civil szolgáltató partnerei kiemelkedő számú programot – összesen 2555 alkalmat – valósítottak meg: közte bemutatókat, előadásokat, táncházakat, kiállításokat, játszóházakat, s mellette folyamatosan láttak el szakmai tanácsadó feladatokat. A 2014. évben az általuk végzett közművelődési területi feladatellátás 713 495 fő résztvevőt érintett. A 2014. évi teljesítménymutatók alapján a Nemzeti Művelődési Intézet 2015-ben 11 civil szervezettel hosszabbította meg együttműködését.

8 Partnerséggel a hatékony közpénzfelhasználásért. On: Nemzeti Művelődési Intézet Online, 2015. március 2. http://www. nmi.hu/hu/Hirek/Partnerseggel-a-hatekony-kozpenzfelhasznalasert


33


A Zalai Civil Életért Egyesület tanácsadásai, programjai A Zalai Civil Életért Egyesület sokéves gyakorlati tevékenysége során számos, civileket érintő területen szerzett jártasságot, melyet felhasználva tanácsadási és képzési szolgáltatásokat nyújt a térségben műköÖsszefoglalás dő civil szervezeteknek. A leírt szolgáltatási formák jó kiindulópontot jelenthetnek a közösségi házaknak a civil szolgáltatási portfólió kialakításához.9 - Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület - 8900 Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 47-51. Kapcsolat - http://zalacivil.hu/ - [email protected] - +36 92 310 384

21. ábra: A Zalai Civil Életért Egyesület által működtetett közösségi szolgáltatók, szolgáltatások A Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület 2003-ban alakult meg, és 2012-ig folyamatosan működtette a Zalai Civil Házat. Az Egyesületet a civil ügyek iránt elkötelezett magánszemélyek, egyesületek és alapítványok hozták létre. A szervezet állandó támogatója volt Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata. Jelenleg az Egyesület működteti a Zala Megyei Civil Információs Centrumot, a Zala Megyei Esélyteremtési Házat, a Zeg-Zug Ifjúsági Irodát, és gesztor szervezete a Nyitott Tanulási Központ zalaegerszegi irodájának. Az egyesület célja a civil szervezetek szakmai támogatása, a nonprofit szektor hatékonyabb együttműködésének elősegítése, ifjúsági közösségek támogatása, a hagyományőrzés és hagyományőrző szervezetek programjaiban való részvétel. Céljai érdekében aktív kapcsolatot alakított ki és ápol civil szervezetek széles körével, a települési önkormányzatokkal és a megyei önkormányzattal. 9

34

Az egyesületről. On: Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület Online, 2015. július http://zalacivil.hu/?page_id=41


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 A Zalai Civil Ház díjmentes szolgáltatásokat nyújt nonprofit szervezeteknek. Jogi tanácsadás Ingyenes jogi tanácsadást nyújtanak civil szervezeteket érintő alapvető jogi kérdésben, így például szervezet alapításával, bírósági bejegyzésével, változás bejelentéssel, közhasznúsági bejegyzéssel kapcsolatban. Gazdasági tanácsadás Pénzügyi, könyvelési, adózási kérdésekben tud az érdeklődők segítségére lenni a szervezet. Az egyesület szakértője több zalaegerszegi társadalmi szervezettel dolgozik évek óta, így a terület kiváló szakértője. Pályázatfigyelés, pályázatírási tanácsadás A világhálón gyakorlatilag a legbővebb információk lelhetők fel a kiírt pályázatokról. A folyamatosan megjelenő új pályázati kiírások összegyűjtése jelenti a fő feladatot. Folyamatosan figyeli a szervezet az ezekkel foglalkozó információs oldalakat, és több elektronikus hírlevelet is járat. Az általuk hasznosnak, érdekesnek tűnő pályázati felhívásokat közvetíti a velük kapcsolatban álló partnereknek személyesen és e-mail formájában. A pályázati információk továbbításán túl kérésre segítséget nyújtanak a pályázatok elkészítésében, pályázati űrlapok, útmutatók beszerzésében. Irodai szolgáltatások Az irodai szolgáltatások keretében faxolási lehetőséget, számítógép használatot, fénymásolási és nyomtatási lehetőséget biztosítanak (havonta meghatározott kereten belül ingyenesen), valamint internetsarkot működtetnek. Felnőttképzés és felnőttképzési szolgáltatások Az egyesület irodája rendszeresen szervez képzéseket civil szervezetek tagjai, vezetői számára. További tevékenységek - Konferenciák, fórumok szervezése; - civil adatbázis gondozása (Online elérhető); - nonprofit dokumentációtár építése (szakkönyvek, tanulmányok, folyóiratok, szórólapok, szervezési anyagok, közhasznúsági jelentések gyűjtése).


35

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 proHáló – nonprofit szervezetek országos hálózata A proHáló nonprofit szervezetek országos hálózata, amelynek tagjai regionális, megyei, kistérségi és települési hatókörben szolgáltató, koordináló és fejlesztő feladatokat látnak el. A leírt gyakorlatot adaptálva a Összefoglalás közösségi házak helyi vagy térségi civil hálózat kialakítását segíthetik, netán a proHáló által kialakított projekteket valósíthatják meg a helyi és térségi igényeknek megfelelően.10 - Kelet-magyarországi Közösségszolgálat Alapítvány – proHáló központ Kapcsolat - 4029 Debrecen, Maróthy György u 5-7. - http://www.prohalo.hu/ - +36 20 956 5859

22. ábra: A proHÁLÓ logója A proHáló nonprofit szervezetek – nem bejegyzett, de írásban rögzített szabályok szerint működő – országos hálózata, amelynek tagjai regionális, megyei, kistérségi és települési hatókörben szolgáltató, koordináló és fejlesztő feladatokat látnak el. Létrejöttét 2003-ban 18 hazai nonprofit szervezet kezdeményezte, jelenleg 12 tagja van. A proHáló küldetése, hogy igényes szolgáltatásokkal, fejlesztő szemlélettel, a valós szükségletekre alapozott rugalmas és gyors reagálással szolgálja a hazai nonprofit szektor fejlődését. A proHáló céljai - A civil szférán belüli partnerség fejlesztése és hálózatépítés, hozzájárulva ezzel a szerepét tudatosan vállaló nonprofit szektor kialakulásához, dinamikus fejlődéséhez; - közösségfejlesztő folyamatok kezdeményezése és megvalósítása; - az önszerveződések bátorítása, a civil közösségek létrejöttének elősegítése és a működésükhöz szükséges információk biztosítása; - a szektorok közötti együttműködés generálása, különös tekintettel a települési önkormányzatokkal való kapcsolattartásra; - olyan partneri együttműködések kialakítása, amelyben a programok tervezése, megvalósítása során épül és fejlődik a proHáló hálózat, és hosszú távon működőképes marad. A proHáló felépítése, működése A proHáló együttműködő partnerei lehetnek magánszemélyek és szervezetek is, amelyek elfogadva a proHáló céljait, kölcsönös érdekek alapján készek anyagilag, vagy más módon elősegíteni azok megvalósítását. A csatlakozásról a Hálózati Tanács dönt, a Hálózati Találkozó utólagos jóváhagyásával, majd tájékoztatja a hálózatot. Az egyéni tagok a hálózatban csoportként működve egy-egy szavazati joggal vesznek részt a hálózati döntésekben. A proHáló minőségi hálózatépítésre törekszik. Érdekelt abban, hogy gazdag szakmai kapcsolatrendszerrel rendelkezzen, ezért szívesen hívja meg mindazokat, akik a működésének 10

36

Forrás: proHáló. On: http://prohalo.hu/hu/prohalo_program


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 alapelveit elfogadják. A meghívás, ajánlás tagszervezeteken keresztül történik. A szervezet törekszik az országos lefedettségre, melyet szem előtt tart a kiválasztás folyamata során is. A hálózathoz való csatlakozás folyamata az alábbiak szerint zajlik. Folyamat

Döntési szint

Egy kezdeményező tagszervezet és egy monitorozó tagszervezet tesz ajánlást a meghívásra a hálózat felé

Tagszervezet (a kezdeményező saját megyei vagy régiós tag, illetve ha nincs ilyen, akkor saját ágazati tag lehet)

Meghívás és a jelöltségre való elfogadás

A Hálózati Tanács javaslatot tesz a hálózat felé (igen v. nem) – a Hálózat konszenzussal dönt a jelöltségre való elfogadásról

Közös munkába való bevonás (1 éves próbaidő): a mentor (kezdeményező) megismerteti a hálózattal + monitorozó figyeli

Tagszervezet

Egy munkacsoportban való részvétel (a jelölt választ)

Munkacsoport

Egy tagszervezeti hálózati projektben hospitálás, kisebb feladatok megvalósítása

Tagszervezet

Értékelés-önértékelés

Tagszervezet (mentor és monitorozó)

Döntés a tagfelvételről Írásbeli megerősítés

Hálózat konszenzussal dönt Jelölt szervezet (szándékát fönntartja) Hálózat, jelölt szervezet

23. ábra: A proHÁLÓ csatlakozási folyamata A Hálózati Találkozó a proHáló legmagasabb szintű döntést hozó testülete, amelyet félévente hívnak össze. A Hálózati Tanács a munkát koordinálja, illetve döntéseket készít elő. Tagjai a munkacsoportok vezetői és a hálózat elnöke. A projektek előkészítése – a nemzetközi, helyi fejlesztési, képzési, marketing – a munkacsoportok feladata. Minden hálózati tagtól elvárás, hogy legalább egy munkacsoportban munkát végezzen. A munkacsoportok legalább félévente személyesen találkoznak, ezen túl írásban, levelezőlistájukon tervezik meg feladataikat. A proHáló legsikeresebb projektjei - Nonprofit szolgáltató szervezetek felmérése, 2003-2004. - Civil Műhely sorozat, öt megyében, 2005. - Fókuszban a hálózatok konferenciasorozat Magyarország hét régiójában, 2007. - Nemzetközi kapcsolatépítést elősegítő konferenciák Egerben, Gyulán, 2007, 2008, 2009. - Tanulmányutak: Lengyelország, Franciaország, Németország, Spanyolország, Erdély, Prága, 2006-2011. - Közösségi munka – hálózati önképző program, 2008. - Hálózatfejlesztés – Az együttműködés művészete képzés akkreditálása, megvalósítása a tagok és a hálózat szintjén, 2009-2010. - Fókuszban a hálózatok konferenciák Erdélyben és Szlovákiában, 2009. - Közösségi házban közösségként közösségfejlesztő projekt Pécsett, 2009. - Nonprofit Címtár – Együttműködések a harmadik szektorban adatbázis folyamatos gondozása, működtetése, 2010-től (Online elérhető) - Fókuszban a szervezetfejlesztés – régiós konferenciasorozat, 2011. - Fókuszban a Civil törvény – régiós konferenciasorozat, 2012.


37

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 A proHáló védjegy minőségi tartalma

Szakmaiság

Folyamatosság

Megbízhatóság

proHÁLÓ Függetlenség

Hitelesség

Nyito8ság

Együ8működés

24. ábra: A proHÁLÓ védjegy minőségi tartalma Szakmaiság A hálózat tagjai a nonprofit szervezetek igényeiből kiinduló, együttműködéseken alapuló, illetve azt fejlesztő igényes szolgáltató programok tervezésére és megvalósítására törekednek. Megbízhatóság A tagok tevékenységük során folyamatos, megbízható, kiszámítható, igényes, minőségi, partneri viszonyban megvalósuló munkát végeznek. A közös projektek megvalósítása megállapodások alapján történik. Hitelesség A tagok rendszeres hálózati önértékelés, monitoring és kontrolling tevékenység mellett saját működésükkel hitelesítik a hálózat tevékenységét. Együttműködés A stratégiai céloknak megfelelően folyamatosan fejlődik a kapcsolatrendszer a tagok között és a hálózat szintjén. A hálózat szintjén etikai elvárás egymás munkájának kölcsönös tisztelete, a kitűzött célok érdekében a hatékony és partneri együttműködés, valamint az alkotó részvétel a hálózat közösségi tervező folyamataiban és azok megvalósításában. Nyitottság A hálózat nyitott, együttműködésre törekvő, fogékony a tevékenységét megújító törekvések iránt. Függetlenség A hálózat a nonprofit szektor önazonosságának erősítése érdekében pártpolitikától mentes szakmai tevékenységet fejt ki, ezt elvárja tagjaitól is. Folyamatosság A hálózat tagjaival szemben követelmény, hogy rendszeresen vegyenek részt a hálózat tevékenységében.

38



25. ábra: proHÁLÓ -- Hálózatban hatékonyan. A TV Eger riportja a határon túli szervezetekkel közös konferenciáról Bölcskei Gasztrofesztivál A civilek összefogása nem csupán hosszú távú, szervezeti szintű együttműködést jelent, de közösen kialakított rövid távú projektek, programok formájában is megvalósulhat. Ennek jó példája a Bölcskei GasztÖsszefoglalás rofesztivál, mely a helyi közösségek és civil szervezetek összefogásával, az IKSZT és az önkormányzat szakmai támogatásával jött létre. A fesztivál teret ad a közösségek kölcsönös bemutatkozásának, netán további együttműködések kialakításának is.11 - Bölcskei Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér - 7025 Bölcske, Szentháromság tér 6. Kapcsolat - http://www.bolcske.hu/ikszt/ikszt_ind.html - [email protected] - +36 75 335 490 Bölcskén régóta számtalan szervezet működik, egyre nagyobb létszámmal, erős közösségformáló erővel. A civilek aktív szerepet vállalnak a település kulturális életének alakításában is. A település vezetése mindennek fontosságát felismerve nemcsak feladatának, hanem kötelességének érzi a helyi közösségek segítését, támogatását. Ehhez hozzájárulva az IKSZT munkatársai is igyekeznek a helyi civil szervezeteket, informális közösségeket minél több programba bevonni, összefogni, segíteni. Az egész napos Galamb- és Nyúlételek Gasztrofesztiváljának célja a helyi közösségek összefogása mellett az egészséges ételek fogyasztásának, illetve a galamb- és nyúltartás népszerűsítése, melynek komoly hagyományai vannak a településen. A fesztivál az IKSZT működésének kezdetével indult útjára, hagyományteremtő céllal. A rendezvény a helyi civil szervezetek, informális közösségek, az önkormányzat, a helyi nyúl- és galambtartók és az IKSZT szoros együttműködésével és összefogásával valósul meg. A főzőversenyen, melyre galambból és nyúlból készült ételekkel lehet nevezni, bárki indulhat, az alapanyagok beszerzésben az IKSZT munkatársai és az önkormányzat is segítséget nyújt. Az eseménynek a Pincefalu ad otthont, ahol a részvevőket egész nap a bölcskei amatőr művészeti közösségek műsora szórakoztatja. Az el11

Galamb- és nyúlételek gasztrofesztiválja. On: Nemzeti Művelődési Intézet Online www.nmi.hu


39

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 készült ételeket szigorú szakmai zsűri értékeli, a helyi borbarát klub tagjai pedig a galamb-és nyúlételekhez kiválóan illő helybeli borokat kínálnak. Összességében elmondható, hogy a bölcskei gasztronómiai fesztivál a helyi közösségek összefogása nélkül nem valósulhatna meg évről-évre. Az egész napos rendezvény lehetőséget ad a személyes és szervezeti kapcsolatok kialakítására, a meglévő ismeretségek erősítésére, illetve arra, hogy hogy a helyi csoportok is bemutatkozzanak a közönség előtt. A program együttműködő partnerei: - Bölcske Község Önkormányzata, - „Múló évek” Nyugdíjas Klub, - Bölcskei Női Kar, - Bölcskei Néptánc Egyesület, - Bölcskei Horgász Egyesület, - Tátorján Vadász Egylet, - Bölcskei Sportegyesület, - Bölcskei Amatőr Színjátszó Csoport, - Bölcskei Gyermekekért Közalapítvány, - Bölcskei Borbarátok Klubja, - Bölcskei Tűzoltó Egyesület, - Polgárőrség, - Ízisz Hastánccsoport, - helyi vállalkozók, nyúl-és galambtartók. „Civilek által civileknek” – a civil fenntartású Kondorosi IKSZT működése A Kondorosi IKSZT egy civil fenntartású és működtetésű közösségi tér, amely civil „gyűjtőhelyként”, központként működik. A közösségi tér fiziÖsszefoglalás kai kialakítása és szolgáltatási portfóliója is a civilek támogatását segíti elő, így jó példája annak, hogyan működhet egy közösségi ház „civilek által civileknek”.12 - Kondorosi IKSZT - 5553 Kondoros, Hősök tere 4-5. Kapcsolat - e-mail: [email protected] - tel.: +36 20 294 2120 Kondoros mintegy 5000 fős lakosságszámú, 2013-ban várossá nyilvánított település. Településnagyságából adódóan más az IKSZT profilja is, nem a kistelepülések sajátosságaként megjelenő „mindenes” funkcióval rendelkezik. Ehhez hozzájárul, hogy a településen működik a közösségi tér mellett még könyvtár és közművelődési intézmény is. Sajátosságait, helyi szerepét az is meghatározza, hogy nagyon sok, 40 fölötti az alapítványok, civil szervezetek, közösségek száma a településen. Az integrált közösségi és szolgáltató teret a Kondorosért Alapítvány önkormányzati alapítású közalapítvány működteti. Civil-önkormányzati együttműködésben fenntartott IKSZT-ként a kondorosi intézmény egyfajta civil „gyűjtőhely”, központ, bármilyen civil kezdeményezésnek otthont adó nyitott ház, bázis. Mivel a településen igen magas a civil szervezetek száma, nagyon sok terület „le van fedve”, letisztultak a feladatkörök, profilok, melyen belül az IKSZT a modernitást, környezettudatosságot, a művészeti és zenei nevelést, a játszva tanulás elősegítését és az apróbb közösségi kezdeményezések támogatását képviseli, de természetesen kiveszi a részét a település életének fontos eseményeinek megszervezésében, lebonyolításában is. 12

40

Forrás: Nemzeti Művelődési Intézet. Helyszín: Kondoros.


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Az IKSZT épülete is elsősorban kisebb közösségek programjai számára alkalmas (médiaklub, könyvklub, nyelvi csoportok stb.) A tevékenységek legsikeresebb területe a fiatalok bevonása, mely nem is meglepő, hisz a fiatalos lendületet, aktivitást és nyitottságot az IKSZT munkatársai is képviselik. Így lehet a Kondorosi IKSZT a kulturált szabadidő-eltöltés lehetőségét biztosító, a fiatalokat vonzó nyitott ház. A siker kulcsa több komponensű: - bizalom, nevelés, felelősség, - az önkormányzat „közelsége” - fiatalos, lendületes csapat, - civil aktivitás, tenni akaró emberek, - jó helyi együttműködés, letisztázott feladatok, profilok, jól összeegyeztetett programkínálat. Témavezető: Szablics Bálint Közreműködők: Ádám Attila, Cs. Nagy Ágnes, Ditzendyné Frank Mariann, Földi Éva, Keszthely József, Pap Luca Alexa A szolgáltatási modell adaptációját segítő helyi szakértők: Bánszki Éva, Dohorné Kostyál Zsuzsanna, Fabiszné Zsigovics Anett, Jankovics Nikolett, Kajdocsi-Gera Ildikó, Kovács Márta, Pozsárné Nagy Ilona, Rácz Ilona, Stefancsik Nikoletta, Tóth Violetta


41


42



Önkéntes Kör szolgáltatásfejlesztési modell Önkéntességgel, kölcsönösséggel, megosztással, illetve a közösségi munkával kapcsolatos információszolgáltatás és tanácsadás A szolgáltatási modell tartalma A szolgáltatás az önkéntességgel, kölcsönösséggel, megosztással, illetve a közösségi munkával kapcsolatos információszolgáltatás és tanácsadás megvalósítását jelenti a szolgáltató tér keretein belül. A szolgáltatás többféle formában valósulhat meg: információszolgáltatás, tanácsadás vagy valamilyen megosztási felület (pl. szívességbank működtetése weboldalon, vagy faliújságon). Attól függően kerül egyik vagy másik módszer az előtérbe, hogy a helyi lakosságnak mire van szüksége, milyen eszközök és tudás áll a rendelkezésükre a mindennapi használathoz. Magyarországon az önkéntesség, kölcsönösség társadalmi szerepe és elfogadottsága, ugyan az elmúlt évtizedben nagyon sokat fejlődött, mégis elmarad az európai átlagtól. Ezért a szolgáltató feladata nemcsak a közvetítés, tájékoztatás, hanem a szélesebb körű megismertetés, a bevonás és a terjesztés is egyben. A szolgáltatást végző munkatársaknak ismeretekkel kell rendelkezniük az önkéntességről, annak formáiról, a szívességbankokról, a jogi környezetről és segíteniük kell az ezzel kapcsolatos negatív előítéletek (pl. ingyenmunka, „nem segítek, mert nekem sem segítenek”, először rajtam segítsenek, stb.) feloldását, tisztában kell lenniük a hazai és nemzetközi lehetőségekkel. A szolgáltatás közösségi térben megjeleníthető formái: - tájékoztató az önkéntességről, önkéntes programokról itthon és külföldön egyaránt, - önkéntesek közvetítése fogadó szervezetek felé, fogadó szervezetek regisztrálása, gyűjtése, - saját önkéntes programok szervezése (pl. iskolai közösségi szolgálathoz feladatot biztosítani), - tankatalógus készítése, - szívesség bank (elektronikus vagy papíralapú) működtetése, - szenior önkéntesség. A szolgáltatónak a fentiekből eredően többféle feladata is van: a betérő érdeklődők számára naprakész információkkal és számukra hasznos ajánlatokkal kell szolgálnia, kapcsolatot kell tartania partnerszervezetekkel, települési igényfelmérés alapján virtuális vagy fizikailag megjelenített szolgáltatási felületet kell biztosítania, önkéntességgel kapcsolatos programokat kell szerveznie.


43

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Tervezés és előkészítés Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások Az önkéntesség alapjai Az önkéntesség, (voluntarizmus) azt jelenti, hogy külső nyomás nélkül, saját belső indíttatásból vállalunk valamit. A kifejezés a latin voluntarius szóból származik, ami hajlandót, „valamire készet” jelent. Az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet egyénileg vagy csoportosan, rendszeresen vagy alkalmanként, belföldön vagy külföldön a közös jó érdekében, személyes akaratból végeznek, anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Az önkéntes tevékenység közvetlen anyagi haszonnal nem jár annak végzője számára. (A törvény alapján jelképes jutalmazás, vagy a kiadások térítése megengedhető.) Az önkéntességet sokféle szempontból meg lehet közelíteni: - az önkéntes törvény által szabályozott keretek között megvalósuló önkéntes tevékenység (tanulás, tapasztalatok szerzésére irányuló tevékenység), - munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő gyakorlat megszerzését, kapcsolatok kialakítását szolgáló tevékenység, - szeretetből és önzetlenségből születő önkéntesség, - a kölcsönösség jegyében végzett önkéntes tevékenység, - az iskolai közösségi szolgálat (érettségi megszerzéséhez kötelező tevékenység). Az önkéntesség megragadásának további módja a tevékenység hagyományos, vagy új típusú felfogása. A hagyományos elsősorban adományozáson, jótékonykodáson alapul, ezeket főként családos, középkorú vagy idősebb nők végzik, akiket motiválhat vallási meggyőződés, szolidaritás, szegények megsegítése és egyéb személyes értékek. Az új típusúnál viszont már az információs társadalomban jellemző viszonyokra reagálva a szaktudás, gyakorlati tapasztalat megszerzése vagy megőrzése, illetve az élethosszig tartó tanulás célkitűzése jelenhet indokot.

Hagyományos megközelítés (segítői)

Új @pusú megközelítés (munkaerő-‐piaci)

Önzetlenség

GyakorlaG emberiesség

Adományozás

Referencia

Jótékonykodás Hasznos időtöltés

Szaktudás, gyakorlat megszerzése

Vallási kérdés

LLL -‐ Egész életen át tartó tanulás

Vegyes @pusú megközelítés

A hagyományos és a modern megközelítés keveréke

1. ábra Az önkéntesség hagyományos és új típusú megközelítésben

44


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Az önkéntes tevékenység hozzásegíti az embereket ahhoz, hogy 1. felelős állampolgárként viselkedjenek, 2. hasznosnak érezzék magukat a társadalomban, a közösségükben, 3. az életüket, szabadidejüket tartalmasan, közösségben töltsék, 4. egészségesebben éljenek. Az önkéntességgel kapcsolatos jogszabályok, dokumentumok - Nemzeti köznevelési törvény - A Köznevelési törvény végrehajtási rendelete - 20/2012. EMMI rendelet (1) Az iskola pedagógiai programjáról - 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet - 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről - Nemzeti alaptanterv - Nemzeti Önkéntes Stratégia 2011-2020 - Civil törvény - Közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény Nemzeti köznevelési törvény (Részlet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényből) A „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.” (Értelmező rendelkezés 4.§ (13.) bekezdés) „A közösségi szolgálat szociális, környezetvédelmi, a tanuló társadalmi környezetének javát szolgáló, anyagi érdektől független tevékenység, amely egyénileg vagy csoportosan, projekt módszerrel végezhető. Igazolása a projekt megvalósulásának leírását tartalmazó, az egyén szerepét tükröző dokumentumban történik. A felnőttoktatásban és sajátos nevelési igényű tanulók esetében e kötelezettség nem áll fenn.” „Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető.” „Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.” A Köznevelési törvény végrehajtási rendelete A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 45. A közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések 133. § (1) A középiskola feladata és az intézmény vezetőjének felelőssége a tanuló választása alapján az iskolai közösségi szolgálat megszervezése állami, önkormányzati, civil, illetve nonprofit szervezetnél, középiskola magánszeméllyel kötött megállapodása alapján magánszemélynél vagy saját intézményben. Ennek keretében meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet.


45

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 (2) A közösségi szolgálat keretei között a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelemi, f ) a katasztrófavédelmi, g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős, h) az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési területen folytatható tevékenység. (2a) A közösségi szolgálat az intézményben meghatározott munkaköri feladatok ellátására nem irányulhat. (2b) A tanuló a közösségi szolgálatot a lakóhelyén lévő, 133. § (2) bekezdés szerinti intézményben is teljesítheti. (3) A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdés a) és h) pontjában meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania. … (9) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét. 20/2012. EMMI rendelet (1) Az iskola pedagógiai programjáról a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit. 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 17. § (2) Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás. 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről 1.§(2) A törvény hatálya nem terjed ki d) a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti közösségi szolgálatra. Nemzeti alaptanterv (Részlet a 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet mellékletéből) Fejlesztési terület - nevelési célok között szerepel, mint kereszttantervi elem: Felelősségvállalás másokért, önkéntesség „A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő

46


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.” „Életvitel és gyakorlat (9-12. évfolyam) közműveltségi tartalmai között szerepel: Pályaorientáció, közösségi szerepek.” „A civil szervezetek céljai, lehetőségei, jelentőségük, néhány ismertebb nemzeti és nemzetközi civil szervezet tevékenysége. A tágabb közösségért (iskola, helyi közösség, település) végzett önkéntes munka lehetőségei és jelentősége, közösségi szolgálat. Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és honvédelmi alapismeretek.” A Nemzeti Önkéntes Stratégia A stratégia célja, hogy a magyar állampolgárok körében felhívja a figyelmet a társadalmi felelősségvállalás és azon belül az önkéntesség európai és magyar jelentőségére, továbbá lehetőségére. Azt a pozitív üzenetet hordozza, hogy az önkéntes tevékenységek végzése az egyén, a csoport és a társadalom szintjén is előnyös minden szereplő számára, így kívánatos lenne az önkéntes tevékenységek számának a növekedése. A stratégia kitér a társadalmi kohéziót erősítő, állampolgári aktivizálásra, különösen a vállalati magatartás fejlesztésében és a képzési rendszerben. A stratégia a helyzetelemzést követően meghatározza az általános célokat, mint attitűdfejlesztés, speciális célcsoportok bevonása és a társadalmi kohézió erősítése. A horizontális célkitűzésekben szerepel az önkéntességre nevelő rendszer kidolgozása, az önkéntesek felkészültségének fejlesztése, a fogadó szervezetek és intézmények bekapcsolása, a jogszabályi környezet kialakítása, támogató infrastruktúra fejlesztése, szektorok együttműködésének támogatása és az önkéntesség presztízsének emelése, végül pedig a monitoring részleteinek kidolgozása. Az önkéntesség alapelvei Az önkéntesség alapelveit A magyarországi önkéntesség fejlesztési stratégiája 2007-2017 című dokumentum az alábbiak szerint foglalja össze. - Befogadó társadalom: az önkéntes tevékenység mindenki lehetősége a részvételre. - Sokféleség elve: a társadalmon belül mindenkinek van helye, szerepe, egyéni képessége, ügyessége ahhoz, hogy tegyen valamit másokért. - Az önkéntesség elve: minden önkéntesnek joga, hogy eldöntse, mikor, milyen, és mennyi önkéntes munkát kíván végezni. - A kölcsönösség elve: az önkéntes ad, de kap is. Az önkéntesség nem pusztán altruista tevékenység, nagy haszonnal jár a tevékenykedő számára is. - Képessé tevés: az önkéntesség lehetőség az egyének számára arra, hogy képessé tegyék önmagukat a fejlődésre, az önkifejezésre, kreativitásuk megmutatására. - Hatással levés elve: az önkéntesség erős hatással van a kultúrára, gazdaságra, környezetre és a társadalomra. Civil törvény (Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 159. §–a, amely a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII törvény módosításáról rendelkezik.) Részletek a törvényből 159. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény a) 2. § (1) bekezdés c) pontjában és 11. § (4) bekezdés a) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg


47

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 b) 3. § (1) bekezdés d) pontjában a „közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet” szövegrész helyébe a „civil szervezet, közhasznú szervezet” szöveg c) 11. § (3) bekezdés b) pontjában a „közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében” szövegrész helyébe a „civil szervezet, közhasznú szervezet esetében” szöveg lép. A módosított paragrafus eltörli azt a korlátozást, mely érelmében ez idáig csak és kizárólag a közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezetek fogadhattak önkéntest a Köt. alapján, a civil szervezetek közül. A módosított paragrafus értelmében ezentúl a nem közhasznú szervezetek is önkéntest fogadó szervezetekké válhatnak és érvényesíthetik a törvényben nevesített kedvezményeket. Ezentúl a nem közhasznú civil szervezetek is adómentesen tudják elszámolni. az önkéntesek munkája kapcsán felmerült költségeket és járulékokat. A közösségi szolgálat megszervezése is ebbe a körbe tartozhat. A közösségi szolgálat és az önkéntesség fogalma és a végzett tevékenységek törvényileg is elkülönülnek egymástól, annak ellenére, hogy mennyire közel állnak egymáshoz. A közösségi szolgálatról szóló végrehajtási rendelet alapján mind az IKSZT, mind pedig az agora lehetnek fogadó intézmények. A kötelező iskolai közösségi szolgálat megszervezését az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott segédlet, illetve az általuk működtetett Közösségi Szolgálat Portál (http://www.kozossegi.ofi.hu/) segíti. (Részlet a 1068/2012. (III.20.) kormányhatározat mellékletéből [I. Helyzetelemzés 1. Az önkéntesség meghatározása]) „Az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet a személy szabad akaratából, egyéni választása és motivációja alapján, a pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez más személy, személyek vagy a közösség javát szolgálva. Sajátos értékeket hordoz magában, amely megkülönbözteti a fizetett munkától. Önmagában jó és értékes, egy mód, mellyel képessé tehetjük a társadalom tagjait, hogy aktív szerepet vállaljanak mind tágabb földrajzi, mind szűkebb érdekközösségekben, mely egyidejűleg hasznos a támogatásra szorulóknak és az önkéntes munkát végzőknek is. Az önkéntesség az egyik eszköze az esélyegyenlőség fejlesztésének, hozzájárul a szegénység, a kirekesztődés csökkentéséhez és a foglalkoztatottság növeléséhez, segíthet a munkanélküliek munkaerőpiacra történő visszatéréséhez, de nem helyettesítheti a fizetett munkaerőt. Klasszikus értelemben véve az önkéntesség a közösségi gondoskodás, a társadalmi szolidaritás – s ezen belül a karitatív tevékenység – az emberiség fejlődésének alapértékei közé tartozik. Az önkéntességben juthat kifejezésre az állampolgári elkötelezettség és felelősségvállalás össztársadalmi „rehabilitációja” mindazokért, akik a segítségnyújtás érintettjei. Ebből következik, hogy az önkéntes tevékenységvégzés olyan humán erőforrás, amely egyrészt hozzájárul társadalmunk erkölcsi, szociális, kulturális fejlődéséhez, másrészt a gazdaság – nemzeti jövedelemben mérhető – erősödéséhez.” Az önkéntesség további lehetséges formái, önkéntes programok Nemzetközi lehetőségek fiatalok számára Az Európai Önkéntes Szolgálat (European Voluntary Service, EVS) célja a fiatalok önkéntes társadalmi tevékenységekben való részvételének támogatása Európában és azon kívül. Az önkéntes szolgálat ideje alatt a fiatalok intenzív tanulási folyamatnak lesznek részesei, lehetőségük nyílik egy másik ország és kultúra megismerésére, önmaguk, személyiségük fejlesztésére. Az EVS program keretében 18-30 év közötti fiatalok egyénileg vagy csoportosan kapcsolódnak be nonprofit tevékenységekbe legalább 2, legfeljebb 12 hónapon át. (Hátrányos helyzetű fiatalok bevonása esetén a projekt minimális időtartama 2 hét is lehet.)

48


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 A projektben küldő, fogadó, illetve koordináló szervezetek vesznek részt. A pályázatot csak egy szervezetnek (ez lehet a küldő, a fogadó, vagy a koordináló is) kell benyújtania a projekt teljes költségvetésével. Minden EVS-szel foglalkozó szervezet akkreditált, ezáltal könnyebben elérhetővé válik az önkéntes lehetőség minden fiatal számára, és kialakítható egy közös minőségi színvonal. Az Európai Bizottság ifjúsági programja az önkéntes útiköltségének 90%-át, biztosításának és vízumköltségének 100%-át finanszírozza, továbbá átalányösszegeket határoz meg a projekt lebonyolítására, az önkéntesek ellátására és zsebpénzére. Az EVS hazai küldő és külföldi fogadó szervezetek adatbázisa az Európai Ifjúsági Portálon található (http://europa.eu/youth/evs_database_hu). Hogyan lehet egy közösségi ház EVS fogadószervezet? A szervezetnek egy akkreditációs eljáráson kell végigmennie, ami során az EVS-be pályázni szándékozó jogi személy vagy közösség a nemzeti iroda és külső szakértők közreműködésével felméri kapacitásait, hogy a fogadni, illetve küldeni kívánt önkéntesek számára megfelelő minőségű környezetet biztosítson a Végrehajtó Ügynökség irányelvei szerint, valamint koordináló szervezetként megfelelő minőségben tudja ellátni ehhez kapcsolódó feladatait. Ehhez regisztrálni kell a pályázót az Európai Bizottság által létrehozott Résztvevői Adatbázisban. Ezzel a pályázó jogosulttá válik egy egyedi PIC kód (résztvevői azonosító kód) használatára. Útmutató a regisztrációhoz itt érhető el. Ezt követően az akkreditációs űrlapot kell kitölteni, majd elektronikusan benyújtani. A Nemzeti Iroda először megvizsgálja a PIC kód érvényességét és amennyiben a PIC kódhoz csatolt minden dokumentum és adat rendben van, a Nemzeti Iroda jóváhagyja a pályázó pályázati jogosultságát. Amennyiben nem, úgy hiánypótlás szükséges. Ha a pályázó jogosult a pályázásra, a Nemzeti Iroda ellenőrzi az űrlapot, majd szakértők és a pályázó közreműködésével az űrlap tartalma alapján felméri a pályázó kapacitását. Adott esetben módosításokat kér. Amennyiben a kapacitás és az űrlap tartalma megfelelő, a Nemzeti Iroda jóváhagyja az akkreditációt, vagyis a pályázó jogosulttá válik, hogy részt vegyen EVS-ben. Fontos információ, hogy az akkreditációs eljárás minimum 6 hetet vesz igénybe, ezért érdemes időben elindítani a folyamatot ahhoz, hogy pályázati határidőre jóváhagyott akkreditációval rendelkezzenek. A magyar nemzeti iroda maximum 3 évre hagyja jóvá az akkreditációt. Amikor az akkreditáció a végéhez közeledik, a pályázónak megújítást kell kezdeményeznie, egy újabb akkreditációs űrlap benyújtásával. Az űrlapot angol nyelven ajánlott kitölteni, mert a jóváhagyott űrlapok tartalma elérhető lesz az EVS lehetőségeket keresők számára. További hasznos információk olvashatók az Erasmus Plus pályázati útmutatójában. Az EVS-en túl számos más nemzetközi önkéntes program is elérhető. Pl. Afrikában az Afrikáért Alapítványon keresztül lehet, főként humanitárius programokban önkénteskedni. Szívesség bankok Valamikor a 2000-es évek elején angol mintára (LETS, Local Exchange Trade System – helyi cserekereskedelmi rendszer) Magyarországon is elindultak hasonló programok, ezek voltak a KÖR-ök, azaz a Közösségi Önsegítő Rendszerek. A Kanadában élő Michael Linton aerobic edző indította el az első KÖR-t, akinek a nyolcvanas években nem volt állása, és jövedelmes sem. Megpróbálta rávenni a szomszédjában lakó festőt, hogy fesse ki szobáit, ő pedig cserébe lefogyasztja. A festő elzárkózott a csere elől, ahogyan később az autószerelő sem lelkesedett azért, hogy az új akkumulátorért cserébe egy héten át a munka után még órákig tornázzon. Michael Linton ezért elindult, hogy találjon valakit, aki vevő az ő tudására, és aki cserébe valami olyat tud adni, ami viszont már a festőt is érdekelheti. Folyamatosan kereste a lehetséges csere tevékenységeket, és rájött, hogy épp az évszázados kalákakört próbálja újra feltalálni. Annak érdekében, hogy ne kelljen minden hozzá hasonló


49

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 munkanélkülinek a saját körét kitaposnia, toborozásba kezdett, remélve, hogy a megfelelő létszámú és lényegesen különböző foglalkozású emberek bevonásával beindulhat az egészséges „körbetartozás”, vagyis előbb-utóbb mindenki meg fogja találni azt, amit keres, és nem kell az ügyleteket párban végezni. Az elszámolási rendszer szabályainak lefektetésével végül megszületett az első LETS, a Local Exchange Trading System (Helyi Cserekereskedelmi Rendszer), ahol a tagok számláit a nemzeti valutával paritásban álló Zöld Dollárban vezették, ebből az első évben kétszázhetvenezer forgott. A LETS a helyi gazdaság, és a munkájukat vesztettek stimulálása révén hozzájárult ahhoz, hogy az emberek a településen túléljék a válságot. A szisztéma azóta mintává vált, a világon összesen öt-tízezer, ebből csak Nagy-Britanniában közel ötszáz hasonló társaság működik, tizenöt-ötszáz fős taglétszámmal. Az elnevezésnek nem sikerült meghonosodnia, számos nevet kapott a későbbi években és számos formában kezdett el terjedni is. A legelterjedtebb elnevezések a következők: kalákakörök, csereberebank, szívességcsere bank, szívességbank, szívesség-csere központ stb. A szívességbankban a helyi közösség tagjai „szívességeket” cserélnek egymás között, melyek lehetnek munkák, szolgáltatások, eszközök. A különlegessége az, hogy egy értékmérő segítségével számolják el. A rendszer azon az elgondoláson alapszik, hogy mindenki rendelkezik olyan tudással, képességekkel, amelyek segítséget jelenthetnek mások számára. Az egyén által adott és kapott szívességeknek hosszú távon ki kell egyensúlyozniuk egymást, ám nem két ember viszonylatában, hanem a teljes közösség szintjén. Minden szívességcsere banknak saját, a közösség által kialakított szabályai vannak. Tankatalógus A tankatalógus tulajdonképpen egy név és címjegyzék, melyben a helyi emberi erőforrásokat, a fellelhető tapasztalatokat és tudást gyűjtjük össze, valamint azokat a szándékokat, ki az, aki szívesen tanulna másoktól, és ki az, aki tanítana másokat. A Tankatalógus azonban nemcsak egy címjegyzék, hanem annak bizonyítéka, hogy van olyan hozzáértés, tapasztalat, melyre építhet a helyi közösség. A tankatalógusban szereplő emberek mindegyike rendelkezik olyan tudással, amelyre a közösségnek igénye van, valamint kifejezik igényüket arra, hogy a saját, meglévő tudásukat kiegészítsék, fejlesszék a többiek által. Szenior önkéntes program A szenior önkéntes programok során olyan szakembereket vonunk be önkéntesként a tevékenységünkbe, akik valamilyen, számunkra vagy más szervezetek számára fontos és hasznos tudással, szakértelemmel rendelkeznek, miközben nyugdíjba vonultak, és szaktudásukat már nem tudják a munkaerőpiacon kamatoztatni. Bármilyen szakmával rendelkezhetnek, a lényeg, hogy a partnereinknél hasznosan tudják tudásukat kamatoztatni, és valóban tudjanak azzal segíteni. Tér és eszközök A szolgáltatás nem kíván különleges tereket és eszközöket. Ahogyan az a lakossági és vállalkozási információkról szóló fejezetben szerepel, elég hozzá számítógép, szélessávú internet és egyéb irodatechnikai eszköz. A szolgáltatáshoz szükség lehet még kiadványtartóra, amelyen a papíralapú szóróanyagokat tároljuk. Alapvetően ez a fajta információszolgáltatás egyre kevésbé használatos, a nyomdai költségek mértéke és a gyorsan változó információk miatt. Az önkéntességgel kapcsolatos szolgáltatások nem igényelnek bizalmi légkört, ezért bármilyen közösségi térben meg lehet a szolgáltatást valósítani. Fontos, hogy a szolgáltatás nyújtása közben ne legyenek zavaró körülmények a szolgáltatást végző és az ügyfél környezetében. Az iskolai közösségi szolgálat esetében az iskola és a szolgáltató partner megállapodása, hogy a diák szolgálatához milyen eszközök és milyen tér szükségesek. Ezeket az együttműködési megállapodásban a felek rögzítik.

50


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Nemzetközi önkéntes fogadása (EVS-es fiatal) esetében nemzetközi egyezmények, szabályok határozzák meg, mit kell biztosítania a fogadó szervezetnek az önkéntes számára. A szerződések az előírásokkal járó többletköltségeket biztosítják a fogadó szervezetek számára. Az alábbi eszközök, terek és szolgáltatások biztosítására kell készülni nemzetközi önkéntes program lebonyolítása esetében: - lakhatás (meghatározzák, milyen körülmények között kell fogadni az önkéntest), - étkezés, - megfelelő ruházat (pl. télen meleg ruházat), - a munkavégzéshez szükséges eszközök, - utazási költség (meghatározzák, hogy évente hányszor utazhat haza), - nyelvtanulás biztosítása (külföldinek a magyar nyelv tanulása), - zsebpénz (országonként GDP arányosan eltérő a havi összeg, általában EUR-ban határozzák meg) – a nemzetközi önkéntes programok lehetővé teszik a zsebpénz biztosítását, - az önkéntes kulturális beilleszkedését segítő programok (központilag is szerveznek ilyen programokat – pl. érkezés utáni interkulturális tréning). Internetes szívességbank esetében szükség van honlapra, a honlapot működtető személyre, a folyamatos kommunikációt biztosító személyre, a bank létezéséről és aktuális állásáról (legkeresettebb szolgáltatások, szabad felajánlások stb.) szóló tájékoztatási felületre, olyan személyek számára, akik nem férnek hozzá az internetes felülethez. Bevezetés lépésről lépésre 1. A szolgáltatással kapcsolatos igény felmérése

2. Közös tervezés

3. Munkatárs kiválasztása és önkéntesek bevonása

6. Szolgáltatás kialakítása, meghirdetése

5. KapcsolaAelvétel különböző szervezetekkel, partnerekkel

Az önkéntes szolgáltatás felépítésének lépései A szolgáltatás iránti igény felmérése A szolgáltatás indításához alapvető információkkal kell rendelkeznünk a településről, ezért érdemes helyzetelemzéssel, adatok gyűjtésével kezdeni a szolgáltatás bevezetése előtt. Ha a településen magas a gyerekek és fiatalok száma, érdemes az ifjúsági önkéntességre, közösségi szolgálatra és az európai önkéntes szolgálatra helyezni a hangsúlyt. Ha a településre az elöregedés jellemző, érdemesebb a nyugdíjas korban végezhető önkéntességre, az egymás segítésére, a településen élők életminőségének javítására szóló programok megvalósítását tervezni. Egy település számára mindig a legkritikusabb kérdés a fiataljainak az elvándorlása. Az iskolai közösségi szolgálat, helyben, a település intézményében vagy a közösségi térben való megvalósítása (ledolgozása) hozzájárul a fiatal településhez való kötődésének erősítéséhez, a településen eltöltött idő mennyiségének növeléséhez.


51

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Közösségi tervezés Amennyiben a településen igény jelentkezik önkéntes program, szolgáltatás vagy szívességek megosztásával kapcsolatos tevékenység iránt, érdemes összehívni mindazokat, akik szívesen részt vennének a szolgáltatás kialakításában, működtetésében. A tervezés során a következő kérdésekre kell kitérni: - Milyen típusú szolgáltatás iránt lenne igény? - Mi szükséges a megvalósításukhoz? - Milyen erőforrások állnak rendelkezésre hozzá? - A jelenlévők mit tennének benne? - Ha szívesség bankot, vagy tankatalógust szeretnének, kik azok, akik ezt megszervezik? Milyen technikai, technológiai és humánerőforrás háttérre van szükség? Milyen szabályok alapján működjön a szolgáltatás? Az egyes szolgáltatások formája, tartalma a közös döntések alapján szülessen meg. Munkatárs kiválasztása, önkéntes bevonása A munkatársnak nem szükséges különösebb végzettséggel rendelkeznie, első és legfontosabb szempont, hogy a közösség által elfogadott személy legyen. A munkavégzéshez az alábbi kompetenciák szükségesek: - számítógépes ismeretek (internet használat, dokumentumkezelés, szerkesztés), - irodatechnikai eszközök biztos használata, - jó kommunikációs képesség, - empátia, - türelem. A szolgáltatás működtetésébe önkéntesek bevonása lehetséges, különösen előnyös olyan emberek bevonása, akik aktív tagjai a helyi közösségnek, mozgósítani tudnak, hallgatnak a szavukra. Kapcsolatfelvétel különböző szervezetekkel, partnerekkel Az önkéntes programokhoz, önkéntesek közvetítéséhez szükség van együttműködő partnerekre, amelyek lehetnek fogadó vagy közreműködő szervezetek egyaránt. Első körben érdemes a helyi civil és egyházi szervezeteket, intézményeket feltérképezni, van-e igény részükről önkéntesek bevonására. Fontos felvenni a kapcsolatot a megyei önkéntes központokkal, önkéntességgel foglalkozó szervezetekkel, információkat, adatbázisokat kérni tőlük a programokról, fogadó szervezetekről, valamint az önkéntességet érintő szabályozások változásáról. Amennyiben igény van rá, érdemes nemzetközi kapcsolatokat szerezni, kiépíteni, mivel a fiatalok által egyik legkedveltebb önkéntességi forma az Európai Önkéntes Szolgálat. A hazai és nemzetközi szolgáltatáshoz rendelkezésre állnak a következő oldalalak: - Európai Ifjúsági Portál - Európai Önkéntes Szolgálat adatbázis (http://europa.eu/youth/evs_database) - Közösségi Szolgálat Portál (http://www.kozossegi.ofi.hu/). - megyei önkéntes centrumok weboldalai és Facebook oldalai - Önkéntes Központ Alapítvány (www.onkentes.hu) - Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (www.i-dia.org) Szolgáltatás kialakítása, meghirdetése A szolgáltatás indításáról feltétlenül és több körön tájékoztatást kell adni a helyi közösségi csatornákon. Aminek készen kell állni a szolgáltatás beindításához, a következők: - szükséges adatbázisok, linkgyűjtemények, - tájékoztató anyagok, a hatályos szabályozásokról, - partnerek, együttműködők megléte,

52


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 - szolgáltatói felület létrehozása (pl. webes felület, amennyiben ezt a szolgáltatás igényli). zívességcsere bank honlapjának készítése, szívességcsere bank működtetésének S hirdetése Amennyiben szívességcsere bank létrehozására van igény, jól át kell gondolni, hogy milyen címe legyen, új domain-t veszünk a szolgáltatás érdekében, vagy a meglévő honlapról tesszük elérhetővé a szolgáltatást. Fontos, hogy a felület kialakítását hozzáértő szakember készítse, valamint vállalja azt is, hogy a változásokat folyamatosan vezeti, a megjelenő szolgáltatásokat, írásokat moderálja, kontrollálja. Kompetenciatérkép megrajzolása Az önkéntes és fogadószervezetek szervezéséhez szükségünk lesz kompetenciatérképre. Valószínűleg már a szolgáltatás megtervezésekor lesz valamennyi rálátás arra, hogy milyen munkákhoz milyen kompetenciák szükségesek, valamint hogy melyek fejleszthetők, illetve szerezhetők meg az önkéntes tevékenység során. A megyei felmérés után pedig teljes képet lehet kapni a betölthető lehetőségekről, tehát elkészíthető az alábbi kompetenciatérkép.

A közjóhoz kapcsolódó A munka világához kapcsolódó A szervezethez kapcsolódó

A munkakörhöz kapcsolódó

…Kompetenciatérkép Az első, a legnagyobb kör a közjóhoz kapcsolódó kompetenciák megszerzését jelöli. Mivel az önkéntesség nem csupán munkaerő-piaci felkészítést jelent, azoknak a kompetenciáknak is fel kell kerülniük a térképre, amelyek a legátfogóbban mutatják meg, hogy az önkéntes munka hozzájárul a társadalmi tőke növekedéséhez, valamint az állampolgári aktivitáshoz. A második kör a munka világának köre (alapkompetenciák). Önmagában az, hogy valaki egy szervezetben aktívan cselekszik, már együtt jár kompetenciafejlődéssel. Kommunikálnia, felelősséget vállalnia, együttműködnie kell ahhoz, hogy munkája eredményes legyen. A harmadik kör a szervezethez kapcsolható, úgynevezett keretkompetenciák köre. A szervezetekben való bármely önkéntes munka vállalása, a szervezet jövőképével és küldetésével összhangban már önmagában hordoz kompetenciafejlesztő aspektust. A negyedik kör a betöltött munkakörhöz kapcsolódó, úgynevezett speciális kompetenciák köre. Itt találhatók azok a kompetenciák, amelyek akár önállóan, akár az előző körök kompetenciáinak részletezése folytán a feladatot ellátó önkéntes kompetenssé válásának lényegét képezik.


53

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 A szolgáltatás megvalósítása és működtetése Előkészítés A szolgáltatás működtetésének alapvető feltétele a folyamatos kommunikáció mind az önkéntesekkel, mind a fogadó szervezetekkel. Az információ szolgáltatásához naprakész információkkal kell rendelkezni. Fogadó szervezetek bevonása Jellemző lehet, hogy egy szervezet alapmotivációja az önkéntesek fogadásakor az, hogy dolgos kezekre, plusz munkaerőre számít. Azonban az önkéntes munka sokkal többet kell, hogy jelentsen ennél. Az önkéntes munkatárs nem lehet munkaerő pótlék egy szervezetben. Ebben az esetben az önkéntesség alapvető szabályát szegi meg a fogadó szervezet. Egyes önkéntes programok konkrétan szabályozzák a munkavégzésre vonatkozó kereteket (pl. munkaidő, szabadság, juttatások stb.), amennyiben ezeket a fogadó szervezet megszegi, úgy nem vehet részt - a továbbiakban - a programban. Más helyzetekben a fogadó szervezet túlkapásai miatt munkajogi viták keletkezhetnek, ezek megelőzése érdekében, a fogadó szervezetet körültekintően kell megválasztani. Az önkéntesek egyéni és közösségi kompetenciájának fejlesztése túlmutat az egyének fejlesztésén: hozzájárul társadalmunk szolidárisabbá, összetartóbbá és gazdaságunk kreatívabbá válásához, segíti a tolerancia erősödését, tudatosítja a közösségi cselekvés jelentőségét, növeli az emberek bizalmát és önbizalmát. Sajnálatos módon a civil szervezetek képviselői sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy mekkora szerepük van a társadalom fejlesztésében vagy legalábbis ezt a szerepüket csupán tagjaik körében érzik teljesítettnek. A kialakítandó attitűd tehát az, hogy legyenek tudatában annak, hogy tevékenységük – az önkéntesek fogadása – nem csupán önös érdek, hanem komoly társadalomfejlesztő hatásai is lehetnek, amennyiben jól végzik az önkéntesekkel való munkájukat. Abban az esetben, ha egy szervezet nem áll készen az önkéntes fogadására, illetve még nem fogadott önkéntest az eddigi működése során, a szolgáltató munkatársa tanácsokat nyújthat a fogadó szervezet számára is. Ennek során az alábbiakat kell érintenie: - megismertetni, hogy miért jó a szervezetnek, ha önkénteseket fogad, - a szervezet megismertetése az önkéntesség tágabb aspektusaival: a társadalomfejlesztéshez való hozzájárulásukra való rávilágítás, - a szervezet felkészítése az önkéntes fogadására: egy új tag a megszokott csapatban számtalan konfliktust eredményezhet, - az önkéntesek mentorálására való felkészítés, hiszen a munka nem csak az önkéntesnek szánt munka „kiosztásából” áll, hanem folyamatos kapcsolattartásból, visszajelzésből, tanításból, ami által tudatosodhat az önkéntesben: nemcsak segítő munkát végez, de fejlődnek egyéni és közösségi kompetenciái is, - eddig rejtett lehetőségek feltárása a szervezetben önkéntesek fogadására (olyan munkakörökbe való bevonási lehetőség, amelyre eddig nem gondoltak). Lakosság bevonása A fiatalok hajlamosabbak önkéntes tevékenységeket végezni, mint általában a település lakossága. Valószínűleg, a szolgáltatás indításához komoly tájékoztatási tevékenység és bevonás szükséges. Szervezni lehet beszélgetéseket olyan fiatalokkal, idősekkel, akik már vettek részt önkéntes munkában. Hívhatók olyanok, akik helyi szervezetnél dolgoztak, és olyanok is, akik külföldön vállalták a kalandot, hogy többféle tapasztalat is elhangozhasson. A külföldi országokban szolgálatot teljesített önkénteseknek (EVS) van egy adatbázisa. Az önkéntesség támogatásáért cserébe ezek az önkéntesek vállalták beszámolók tartását, a szolgálat információjának terjesztését.

54


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Az emberek általában szívesen adnak, segítenek akkor, ha a felkérés megérinti őket. Különösen kistelepüléseken fontos szempont a személyesség. Önkéntes tevékenységbe igazán akkor lehet bevonni az embereket, ha személyesen szólítják meg őket. Az önkéntességre való figyelemfelhívás része lehet a többi információszolgáltatásnak. A kiközvetítés Az önkéntesség iránt érdeklődő embereket viszonylag egyszerűen ki tudjuk kérdezni arról, hogy milyen önkéntes munkára vágynak, melyek az elsődleges szempontok, amelyek alapján választani szeretnének. A kiközvetítéshez használni lehet a meglévő adatbázisokat, partnerszervezetek, települések adatait. Fontos meggyőződni a szervezet tevékenységéről, valós szándékairól. Ha valamely lehetőség felkeltette az érdeklődést, segíteni kell az önkéntesnek a kapcsolatteremtésben a szervezettel, de nem szabad helyette intézni a jelentkezést. Fiataloknál az önkéntes munka az önállóság felé tett igen komoly – és talán első – lépés. Ha azt látni a fiatalon, hogy „tart” a kapcsolatfelvételtől, biztosítani kell számára, hogy az adott szervezet munkatársa várja a hívását. Mindig konkrét személy elérhetőségét adjuk meg az önkéntesnek, pontos névvel és beosztással, ha szükséges egyéb kiegészítő információval. Fontos tudni, hogy külföldi önkéntes fogadására is van lehetőség. Számos olyan program van, ahol támogatott keretek között lehet külföldi önkéntest fogadni. A szolgáltatáshoz magas szintű nyelvtudás szükséges, illetve az az elköteleződés, hogy az idegen önkéntessel mindig legyen valaki. Külföldi önkéntesek rendkívül jól bevonhatók nyelvtanulási, interkulturális, kulturális, fiataloknak vagy gyermekeknek szóló programokba. Visszajelzés Meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy mind a fogadó szervezet, mind az önkéntes visszajelezzen a szolgáltató számára a megszerzett tapasztalatokról. A kiemelkedően jó tapasztalatokról készüljön interjú a szervezettel és az önkéntessel is, amelyet a későbbiekben jó gyakorlatként be lehet mutatni az érdeklődőknek. Egyszerűsíti a feladatot, ha az érintetteknek csak egy sablont kell kitölteniük. Az önkéntesek esetében az alábbi kérdések tehetők fel: - Miért ajánlanád ezt a szervezetet más önkéntes számára? - Idézd fel az önkénteskedés során szerzett legjobb élményedet! - Milyen tanácsot adnál egy friss önkéntesnek? A visszajelző rendszer a szervezetekre vonatkozóan is kialakítható. Egy online kérdőív kitöltésével visszajelzést kell kérni az önkéntes munkájáról. (A Google Drive-on is kiváló, egyszerűen kezelhető űrlapszerkesztő is megfelel a célnak.) Saját elismerő rendszer kialakítása Fontos szempontja az önkéntességnek, hogy bár nem jár anyagi ellentételezés a munkáért, elismerni, jutalmazni lehet, sőt kifejezetten hasznos. A legitimációt nagyban erősítheti, ha az önkéntes munkáját méltányoljuk. Sokat jelenthet például a „Hónap önkéntese” cím, amelyet valamilyen ünnepélyes alkalom keretében lehet átnyújtani díjazottnak, apró ajándékokkal együtt (promóciós ajándékok, mozijegyek, vásárlási kuponok megfelelőek a célnak). Hogyan szolgáltassunk megyei szinten? Az önkéntes információszolgáltatás viszonylag egyszerűen megoldható megfelelő online megjelenéssel. A tanácsadás azonban – a személyes kapcsolat igénye miatt – már nehezebb kérdés.


55

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 A bevonás, tájékoztatás történhet egy megyei roadshow keretében, a tanácsadási szolgáltatást pedig be lehet építeni a felkereső információszolgáltató és tanácsadó munkába. Saját önkéntes programok, rendezvények Számtalan lehetőség nyílhat saját rendezvények szervezésére. Alapvetően két különböző rendezvénytípust különítünk el: a saját épületben megvalósítható tájékoztató jellegű rendezvényeket és a külső helyszínen megvalósuló, konkrét önkéntes tevékenységet megvalósító akciókat. A saját épületben megvalósuló rendezvények fő célja az információszolgáltatás. Tartható találkozó az önkénteseket fogadó szervezetek, intézmények vezetőinek, illetve maguknak az önkéntesség iránt érdeklődőknek. Kapcsolódhat a téma más tematikájú programhoz, rendezvényhez. Ha a rendezvény célja önkéntesek bevonása, aktivizálása, tájékoztatása, akkor érdemes börze jellegű napot tartani, ahol kötetlen beszélgetések során tájékozódhatnak a megjelent szervezetek által nyújtott lehetőségekről. A meghívott szervezetek ne csak civilek legyenek. Érdemes meghívni az önkormányzatot, az egyházak képviselőit, az iskolák illetékeseit, az ügyben érintett vagy bevonható vállalatok, vállalkozások, intézmények érintettjeit is. Saját szervezésű külső akciók esetében a legfontosabb, hogy tényleges helyi igényre alapozva kezdjünk a szervezésbe. Szolgáltatás megvalósítása szívességcsere bank létrehozása esetén Ha az igény és szükségletfelmérés alapján azt látjuk, hogy szívesség bank létrehozására van szükség, első és legfontosabb lépés a közösség tagjainak meghívása. A szívesség bank szolgáltatásainak kialakításához 2-3 találkozóra, közösségi tervező műhely megvalósítására van szükség. A műhelyeken az alábbi témákban kell a közösségnek döntést, valamint határozatot hoznia: - A felület formája, megjelenése (önálló weboldal, vagy a település/IKSZT/szervezet saját honlapjáról indítható alhonlap); - A felületnek egyszerűnek, könnyen kezelhetőnek kell lennie, a közösség számára mitől lesz az? - A bank szabályozásának alapjai: nyitott vagy zárt, települési vagy szélesebb körű is lehet, csatlakozás feltételei, bevonás formái, kategóriák, nyilvántartási forma); - A felület kinézetének eldöntése (színe, a nyilvántartás eszközének formája, ha van ilyen, ábrák, képek stb.); - Alapelvek (feltételek, meddig használhatja bárki ellentételezés nélkül, anonimitás lehetséges vagy sem, bizalom kérdése, ingyenesség, kizárás esete stb.); - Stakeholderek elemzése, bevonásuk (helyi segítő intézmények, hivatalok, szolgáltatók bevonása); - A működtetés végző személy meghatározása, segítők kiválasztása; - Marketing tevékenység megvalósítása. (Hogyan jut el a település minden lakójához?)

56


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Megvalósítása lépésről lépésre 1. A szolgáltatással kapcsolatos igény felmérése

2. Tervező műhelyek

3. Munkatárs kiválasztása és önkéntesek bevonása

5. A szívesség bank létrehozása, meghirdetése

4. KapcsolaEelvétel különböző szervezetekkel, partnerekkel

A szolgáltatás megvalósítása nemzetközi ifjúsági önkéntes program esetében A szolgáltatás indításához első körben a szervezetnek regisztrálnia kell a www.yia.hu oldalon megtalálható pályázati feltételek és útmutató alapján. Csak azok a szervezetek vehetnek részt a pályázaton, amelyek regisztráltak az Európai Bizottság nyilvántartási felületén. A nemzetközi önkéntes programok megvalósíthatóságának alapfeltétele a biztos angol nyelvtudás, vagy az EU valamely hivatalos nyelvének ismerete. A regisztrációt követően a Nemzeti Iroda ellenőrzi a szervezet működését, létezését, alapdokumentumait. A regisztrációs folyamat angol nyelven zajlik, magyar nyelven csak egy rövid, összefoglaló anyag található. Az Erasmus + program pályázatok elektronikus úton nyújthatók be, ehhez a pályázati rendszerekben való jártasság mindenképpen előfeltétel. A szolgáltatás megvalósításához feltételezzük, hogy a szolgáltató már érvényes önkéntes szerződéssel rendelkezik egy külföldi önkéntes fiatallal. (Előfeltétele: pályázat benyújtása, pozitív elbírálás, külföldi önkéntes fiatal jelentkezése, szerződéskötés az önkéntes szolgálatra.) A nemzetközi önkéntes szolgálat alatt végezhető tevékenységekre hasonló szabályozás vonatkozik, mint a hazai önkéntességre. A külföldi önkéntes fiatal nem végezhet olyan típusú tevékenységet, amellyel munkatársat helyettesít a szervezet. A tevékenység végzésének a fiatal ismereteinek, tapasztalatainak bővülését kell szolgálnia. Külföldi fiatal fogadása esetén az egyik legfontosabb teendő a közösség felkészítése a fiatal fogadására. Fontos, hogy legyenek olyan emberek a fiatal körül, akik az anyanyelvét, vagy legalább az általa beszélt nyelvek valamelyikét beszélik. A munkavégzés mellett a külföldi fiatalt össze kell ismertetni a helyi fiatalokkal, számára közösségi, kulturális programokat kell biztosítani. Javasolt irodalom - C ZIKE K. – KUTI É.: Önkéntesség, jótékonyság, társadalmi integráció. Nonprofit Kutatócsoport és Önkéntes Központ Alapítvány, Budapest, 2006 - CZIKE K. – F. TÓTH A. (szerk.): A magyarországi önkéntesség fejlesztési stratégiája 20072017. Önkéntes Központ Alapítvány, Budapest, 2007 - Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012-2020. Az 1068/2012. (III. 20.) Korm. határozat melléklete - DITZENDY Károly Arisztid: Társadalompolitika és közösségi művelődés: új kihívások. – Vázlatok a közösségi művelődés új útjaihoz. In.: SZÍN Közösségi művelődés 17. évf. 5. szám, Budapest, 2012 - SIMONYI I. - BODÓ M. Dr. (szerk.): Segédlet az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez. EMMI – OFI, Budapest, 2012 - Fiatalok Lendületben Program – Pályázati útmutató Közösségi erőforrások

57

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Példatár ÖTLET program Az ÖTLET program célja, hogy a 18 és 26 év közötti valamint a 45 év feletti tartósan álláskeresők munka-erőpiaci esélyeit javítsa a hosszú távú önkéntes szolgálat során megszerezhető tapasztalati tudással, készséÖsszefoglalás gek fejlesztésével és munkahelyi gyakorlat megszerzésével. A program alapkoncepciója bárhol megvalósítható, melynek koordinálását végezheti a helyi közösségi színtér.13 - Önkéntes Központ Alapítvány - 1137 Budapest, Katona József u. 39. Kapcsolat - web: www.oka.hu, e-mail: [email protected] - tel.: +36 1 225 0710 Hazánkban a fiatalokat érintő munkanélküliség egyre nagyobb méreteket ölt, évről évre több pályakezdő küzd a munkavállalás nehézségeivel, annak ellenére, hogy ma jóval több a szakképzett, érettségivel és diplomával rendelkező fiatal, mint akár egy évtizede. A munkaerő-piaci lehetőségek különösen korlátozottak a megfelelő munkatapasztalat és szakmai gyakorlat nélküli pályakezdőknek. Számukra előnyös, ha első munkahelyi tapasztalatukat támogató környezetben szerzik meg, ahol a felelősséget nem kell teljes egészében egyedül viselniük. Mindezeket felismerve 2008-ban az Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA) a foglalkoztatáspolitikai szaktárcával és az Országos Foglalkoztatáspolitikai Alappal (OFA) közösen harmadszor indította útjára az ÖTLET 2007 programot. Az ÖTLET egy kísérleti jelleggel induló, fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek önkéntes tevékenységen keresztül történő növelését támogató országos programként működött, ami arra vállalkozott, hogy megteremtse a hazai hosszú távú önkéntes szolgálat kereteit, feltételeit, és kísérleti jelleggel integrálja azt a pályakezdő fiatalok tapasztalatszerzését támogató egyéb programok közé. A Nyugat–Európában és az Egyesült Államokban már évtizedek óta létező hosszú távú (3-6-12 hónapos) önkéntes szolgálat jó lehetőséget nyújt a fiatalok gyakorlati tudás- és tapasztalatszerzésének támogatására. Magyarországon a program megkezdése előtt, ha egy fiatal hosszú távú önkéntes programban kívánt részt venni, csak az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS - European Voluntary Service) adta lehetőségek álltak a rendelkezésére. A program országos megvalósulásáért 8 regionális koordináló és egy országos menedzser szervezet felelt. Ez utóbbi szerepét töltötte be az ÖKA, amely ellátta a szakmai koordinációs feladatokat, valamint az eredményesség érdekében támogatta a regionális koordináló szervezetek együttműködését. Az ÖTLET céljaként fogalmazta meg az ÖKA, hogy a 18 és 26 év közötti pályakezdő, álláskereső fiatalok munkaerő-piaci esélyeit javítsa a hosszú távú önkéntes szolgálat során megszerezhető tapasztalati tudással, készségek fejlesztésével és munkahelyi gyakorlat megszerzésével. (A program már a második ciklusban kiegészült a 45 éven felüli, tartósan munkanélküliek célcsoportjával.) Lehetőség nyílt arra, hogy a résztvevők védett körülmények között tapasztalhassák meg, milyen egy munkahelyi közösség tagjaként, a munka világának szabályai szerint működni, milyen csapatban és ezzel egy időben mégis önállóan dolgozni, felelősséget vállalni saját magukért és másokért. A program során a tapasztalatszerzésen túl személyiségfejlődésük is pozitív irányba mozdult, hisz az önkéntességen keresztül olyan emberi és társadalmi értékek szolgálatába állítják magukat a fiatalok, mint a szolidaritás, az egymás felé fordulás vagy az elfogadás. 13

58

Ötlet program. On: Önkéntes Központ Alapítvány Online http://www.oka.hu/cikkek/oetlet-program


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 További célkitűzésként jelent meg, hogy az önkéntesség eszmeisége terjedjen, kultúrája fejlődjön hazánkban. Fontos szempont volt, hogy a programban résztvevő valamennyi szervezet hozzájáruljon az önkéntes tevékenységek regionális koordinációjának kialakításához és fejlődéséhez. A jelentkező fiatalok 2009 tavaszától 10 hónapon keresztül végeztek önkéntes tevékenységet civil és állami intézményeknél. Ezek az ún. fogadószervezetek kulcsfontosságú szereplői voltak a programnak, ők biztosították a terepet a tapasztalatszerzésre és egyéni fejlődésre az önkéntes tevékenységet végző fiatal számára; segítették és ösztönözték őt a munkahelyi kultúra megismerésére, az egyéni munkamotivációk tisztázására. A fogadószervezetek között találhattunk gyermek- és ifjúsági-, egészségügyi illetve szociális-, oktatási vagy kulturális intézményeket, környezet- és természetvédelemmel illetve állatvédelemmel foglalkozó szervezeteket, valamint rendezvényszervezés, média-, vagy település- és vidékfejlesztés terén tevékenykedő intézményeket egyaránt. A 10 hónapos önkéntes tevékenység során minden fiatalt mentor támogatott, akitől a személyes segítségnyújtáson túl szoros szakmai együttműködésre is számíthatott. Ezen túlmenően a résztvevőknek lehetőségük volt különféle képzéseken, továbbképzéseken részt venni. A képzések ösztönözték a résztvevőket önmaguk fejlesztésére, és olyan tudások megszerzésére, mellyel növelhetik elhelyezkedési esélyeiket a jövőben. A program részét képezte mindemellett az egyénre szabott munkavállalási tanácsadás, ahol a különféle munkakeresési technikák elsajátításán túl gyakorlatot szerezhettek az önkéntesek az önéletrajzírás és állásinterjúk kapcsán is. A cél az volt, hogy a résztvevők az önkéntes szolgálatot követően magabiztosabban lépjenek ki a munkaerőpiacra. Az önkéntes tevékenységért közvetlen anyagi ellenszolgáltatás nem járt, azonban az ÖTLET programban bizonyos juttatások minden résztvevőt megillettek. Ilyen juttatások az étkezési támogatás, utazási költségtérítés, valamint képzési-továbbképzési költségek megtérítése. A program során további juttatásokra is volt lehetőség, ám ezek minden esetben az adott önkéntes tevékenységtípusának megfelelően változtak. Szenior önkéntesek a helyi közösségekért Az Önkéntes Központ Alapítvány gondozásában 2012-2014 között megvalósult projekt az élethosszig tartó tanulásra való ösztönzés mellett 12 szenior önkéntes részvételével népszerűsítette az 50 év felettiek körében Összefoglalás az önkéntességet. A projekt célja továbbá az inaktív idősebb korosztály helyi részvételének erősítése, a társadalomban betöltött szerepük és önképük megerősítése volt, önkéntes programokon keresztül.14 - Önkéntes Központ Alapítvány - 1137 Budapest, Katona József u. 39. Kapcsolat - web: www.oka.hu, e-mail: [email protected] - tel.: +36 1 225 0710 2012-ben, az aktív időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évében az Önkéntes Központ Alapítvány és a Gyulafehérvári Caritas közös szenior önkéntes programja keretében kívánta az idősek felé irányítani a figyelmet. A programot az ÖKA 2004-es és 2010-es kutatási eredményeire alapozták, amelyek azt mutatták, hogy az idősebbek kevésbé aktívak az önkéntesség terén. Ennek eredményeként 2007ben az alapítvány stratégiai célul tűzte ki a „Magyarország önkéntességfejlesztési stratégiája” című kiadványában, hogy bekapcsolja az idősebb generációt is az önkéntes tevékenységekbe. 14 TORNÓCZI Zs. – BÍRÓ Á.: Szenior önkéntesség 2012. On: Önkéntes Központ Alapítvány Online http://www.otletprogram.hu/cikkek/szenior-oenkentesseg-2012-4


59

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Az idősebb korúak számára az önkéntesség kivételes lehetőséget jelenthet arra, hogy társadalmilag aktívak maradjanak, megosszák tapasztalataikat, tudásukat a fiatalabbakkal és megőrizzék szellemi és fizikai frissességüket. Azt is fontos látni, hogy bár valóban jellemző Magyarországra az idősek elmagányosodása, elszigetelődése, és alacsony közöttük az önkéntesek száma, az idősebb emberek sok esetben nem is tudják, hogy azt a számukra magától értetődő karitatív tevékenységet, amit életük részeként rendszeresen végeznek, ma önkéntességnek hívjuk. A 2012-2014 között megvalósult projekt az élethosszig tartó tanulásra való ösztönzés mellett 12 szenior önkéntes részvételével népszerűsítette az 50 év felettiek körében az önkéntességet. A projektmegvalósítók célja továbbá az inaktív idősebb korosztály helyi részvételének erősítése, a társadalomban betöltött szerepük és önképük megerősítése volt, önkéntes programokon keresztül. Az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programja keretében zajló Grundtvig Szenior Önkéntes program Magyarországon és Romániában megvalósuló 3 hetes önkéntes tanulmányutakból állt. A program első lépéseként a két partnerszervezet közös találkozására került sor Budapesten, melynek célja a tavasszal sorra kerülő magyarországi önkéntes szolgálat előkészítése volt. A találkozással alkalom nyílt arra, hogy a két szervezet jobban megismerhesse egymás tevékenységi területeit. Az előkészítő találkozás során a szervezetek munkatársai vázolták a Grundtvig Szenior Önkéntes program keretén belül a küldő és a fogadó szervezetre háruló feladatokat. Szó esett a küldő szervezetnél felmerülő teendőkről, így a toborzás, kiválasztás, felkészítés, kiutaztatás, kapcsolattartás, utánkövetés feladatairól, valamint a fogadószervezet számára a szenior önkéntesek fogadásának fontos momentumairól is, ezek közül néhány: önkéntes tevékenység előkészítése, találkozók, szabadidős tevékenységek, szállás, ellátás stb. A tavaszi turnusban 6 erdélyi szenior önkéntes végzett különféle önkéntes tevékenységeket Szegeden, Pécsett és Zalaegerszegen a helyi Önkéntes Központok támogatásával. A program keretében a szenior önkéntesek rengeteg élménnyel és tapasztalattal gazdagodtak és szeretetükkel, tudásukkal támogatták a fogyatékkal élőket, időseket, kórházi betegeket, gyermekeket. A résztvevők vidéken a különböző szervezetek munkáját segítették, míg Budapesten a tapasztalataikat oszthatták meg a hazai önkéntesekkel. Az önkéntes tevékenységek Pécsett: - ételosztás hajléktalanoknak, - tárlatfelügyelet, fűszerkert rendezés, adminisztrációs tevékenységek a Civil Ház Barokk Pavilonjában, - Olvasóliget indításának előkészületei: könyvek rendezése, szabadtéri olvasó sarok kialakítása, - gyerekprogramban, családi napon kézműveskedés a gyerekekkel, gyerekfoglalkozások tartása, rendezvényszervezés (Madarak és Fák Napja, Értékünk a család Nap), - részvétel a Pécsi Önkéntes Központ önkéntes műhelyében, tapasztalatcsere az önkéntesekkel, - a Civilház szervezeteinek, programjainak megismerése (több mint 70 szervezet, naponta különböző programokkal), közös éneklés, kiállításokban, baráti körök találkozóiban aktív részvétel (pl. diabétesz program), a szervezetek működésének megismerése, - a Pécsi Önkéntes Központ szolgáltatásainak megismerése, tevékenységükben részvétel. Szegeden: - autista gyerekek nappali intézetében foglalkozás a gyerekekkel, a szervezet napi tevékenységében részvétel, a szervezet működésének megismerése, a pedagógiai módszerek (3 külön korosztály számára) megismerése, - mozgáskorlátozott és értelmi fogyatékos gyermekekkel foglalkozó intézményben foglalkozás a gyerekekkel, a szervezet napi tevékenységében részvétel, a szervezet működésének megismerése (a külön működő irodában adminisztrációs feladatok is), a pedagógiai módszerek megismerése, a gyermekek számára külső programok szervezése és

60


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 kísérésük, - kórházi gyerekklinikában kórházi önkénteskedés módszerének megismerése, - múzeumi önkéntesség módszerének megismerése, múzeumi önkéntes oktatásba való bekapcsolódás, - a Szegedi Önkéntes Központ szolgáltatásainak megismerése, tevékenységükben részvétel. Zalaegerszegen: - gyermek rajzverseny képeinek rendezése, - rendezvényszervezés, - kerámiafestés, adminisztrációs feladatok, - fogyatékkal élők napi ellátásában és rehabilitációs tevékenységekben való segítségnyújtás, az ott lakók külsős programon történő kísérése, foglalkozásokba bekapcsolódás, - pályázati anyagok rendszerezése, zsűrizés előkészítése, - Idősek Gondozóházában segítségnyújtás a lakók mindennapi ellátásában, programjaik szervezésében, - a Zalaegerszegi Önkéntes Központ szolgáltatásainak megismerése, tevékenységükben részvétel. Ezt követően, az őszi turnusban 6 magyar állampolgárságú 50 éven felüli önkéntes utazott három erdélyi városba, hogy az ottani helyi közösségi életbe bekapcsolódva önkénteskedjen. A szeniorok szociális területeken segítettek: gyermekeknek, időseknek, hátrányos helyzetűeknek, fogyatékkal élőknek és családoknak kórházakban, iskolákban, táborokban vagy kulturális rendezvényeken.

2. ábra: Videó a Szenior önkéntes programról


61

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Szomszédsági önkéntesek a Csapókertben A Csapókerti Közösségi Ház szomszédsági önkéntesei a helyi szomszédság körében végeznek önkéntes alapon közösségfejlesztő tevékenységeket. Tevékenységük közé tartozik a helyiekkel történő kapcsolattarÖsszefoglalás tás, információnyújtás vagy közösségi programok megszervezése is. A szomszédsági önkéntesség programja minden településen megvalósítható helyiek bevonása és a közösségi ház koordinálása mellett.15 - Csapókerti Baráti Kör Közhasznú Egyesület - 4033 Debrecen, Süveg u. 3. Kapcsolat - web: www.debrecenimuvkozpont.hu, e-mail: [email protected] - tel.: +36 52 411 016 A Csapókerti Közösségi Ház szociokulturális, settlement típusú intézmény, mely Debrecen belvárosától nem túl messze, kertes, családi házas városrészben található. A szociokulturális, settlement típusú önmeghatározás azt jelzi, a settlement hagyományokat követi az intézmény, melynek lényege, hogy három fő funkciót egyesít az intézmény szolgáltatásaiban, tevékenységében: a művelődést, a szórakozást és a segítségnyújtást. A közösségi házban alakult meg és működik mindmáig a Csapókerti Baráti Kör Közhasznú Egyesület, amelynek tagjai „álmodták meg” az alábbiakban bemutatott szomszédsági önkéntes programot. A szomszédsági önkéntes munka ötlete 1997–98 tájékán fogalmazódott meg, aminek alapja volt, hogy nyíregyházi főiskolai hallgatók készítettek egy empirikus szociológiai felmérést a Csapókert helyi társadalmáról, illetőleg a Csapókerti Közösségi Ház „renoméjáról”, szolgáltatásaink ismertségéről. A felmérés egyik meglepő eredménye az volt, hogy noha a közösségi házba sokan járnak, népszerű, folyamatosan „teltház” van, de a csapókertieknek csupán mintegy húsz százaléka tudja, hogy egyáltalán létezik a Csapókerti Közösségi Ház. Ez a felismerés vezetett oda, hogy amerikai példa alapján kialakításra kerüljön a program, amelyben szomszédsági önkénteseket alkalmaz az intézmény, akik a szomszédságban szerteágazó tevékenységeket végeznek és segítséget nyújtanak az ott élő lakosoknak. A szomszédsági önkéntes tehát egy információnyújtó, egy „kis közösségszervező”, aki segítségnyújtó funkcióval rendelkezik. A program 2002-ben a Phare ACCESS mikroprojekt felhívásra beadott pályázat eredményeként valósulhatott meg nyert, amelyben holland konzultációs partnerek közreműködésével kezdték meg a gyakorlati munkát. Első lépésként megkezdték az önkéntesek kiválasztását egy szükségletfeltárás keretében, interjú módszer segítségével, mely során felkeresték az általuk ismert csapókerti személyiségeket. Olyan személyeket választottak ki, akikről tudták, a Csapókertben valamilyen köztiszteletnek, ismertségnek örvendenek, egyfajta kulcspozíciójuk van az utcában és környékükön. A felmérés keretében harminc interjú készült, melynek főbb elemei a következők voltak: - milyen problémákat látnak a Csapókertben, - hogyan látják most és régen a csapókerti embereket, - hogyan látták az elmúlt évtizedekben a csapókerti helyi társadalmi viszonyokat, - szerintük mire lenne szükségük az embereknek, miben látnak hiányt, illetve - ő maga vállalna ilyen önkéntes munkát, illetve kit ajánl? A megkérdezettek és ajánlott személyek közül végül 10 fős csapat állt össze. Az interjúk elemzésével igen átfogó képet kaptak a Közösségi Ház dolgozói, így pl. jól érzékelhetővé vált, hogy az embereknek erős igénye van arra, hogy minél több információhoz jussanak hozzá a városban található kulturális, közművelődési, szociális, egészségügyi szolgáltatásokról. Nagy 15 GICZEY Péter: Szomszédsági önkéntesek a Csapókertben. In: Parola 2004. év, 2. szám, Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2004 (19-21. o.)

62


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 igény mutatkozott arra is, hogy jobban összeismerkedjenek, találkozzanak egymással az ott élők, hogy ezáltal jobb kapcsolatokat alakítsanak ki és jobban „megtalálják a helyüket” az ös�szetett helyi társadalomban. Második lépésként az intézmény partnere, a Rijnstad, ifjúsági, közösségi, és szociális tevékenységet folytató szervezet Arnhemben egyhetes tapasztalatszerző utazáson fogadta és segítette a kiutazókat, akik a holland önkéntes munkát és az önkéntesekkel való foglalkozást tanulmányozták, hogy végül novemberben elkezdődhessen az önkéntesek képzése. Harmadik lépésként novemberben elkezdődött a képzési szakasz – végül kilenc fővel –, ami egy hat alkalmas, havi egy szombati napon, hat órát igénybe vevő foglalkozássorozatként működött. Két alkalommal a helyi társadalomról, a közösségről, a közösségfejlesztésről szólt a találkozó. A következő alkalommal részletesen bemutatásra került a Csapókerti Közösségi Ház, annak szolgáltatásai, majd a Polgármesteri Hivatal képviselői ismertették a szociális szolgáltatások területét az önkéntesek számára. Ezt követően egy kettős vezetésű kommunikációs tréningre került sor, amely az emberekkel való kommunikálásban és az ehhez kapcsolódó technikákban igyekezett segítséget adni a leendő önkénteseknek. Ezt egészítette ki a holland partner kétnapos látogatása, amely kiváló alkalom volt arra, hogy motiválja az önkénteseket. A képzési program azzal zárult, hogy közösen kidolgozásra került az első szomszédsági nap terve, amelynek az volt a célja, hogy a szomszédsági önkénteseket megismertesse a csapókertiekkel. Ez egy kora délután kezdődő és este bállal záruló program volt, amelyben maguk a szomszédsági önkéntesek találhatták ki, hogy melyek azok a programok, melyeket ők szeretnének megvalósítani. Így alakult ki a házi süteményversennyel és házipálinka-versennyel, kertészeti és biotáplálkozási tanácsadással tarkított nap, amely egészében a helyi családoknak szólt, így gyermekprogramok is helyet kaptak a programok között. A program promóciós anyagain – köztük közel 10.000 szórólapon – nem csupán a programot lehetett megtalálni, de mindenki találkozhatott az önkéntesek fényképes bemutatkozójával is, megjelölve azt az időtartamot, amikor önkéntesként elérhetőek. A nyitórendezvény eredményeként a helyiek nagy lelkesedéssel léptek kapcsolatba az önkéntesekkel, s keresték meg őket számtalan őket érintő kérdéssel. A program sikerét mutatja, hogy a mai napig aktívan működik a szomszédsági segítő program Csapókertben, immáron tíz éve töretlenül kerül megszervezésre a Csapókerti Szomszédsági Nap, melyhez számos pályázati forrást használ fel a szervezet.


63

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 urópai Önkéntes Szolgálat a Harmónia Szabadidő és Kulturális Közhasznú E Egyesületnél A Harmónia Szabadidő és Kulturális Közhasznú Egyesület a Szajoli Közösségi Házzal együttműködve 2011 óta működik az Európai Önkéntes Szolgálat fogadószerveként, melynek keretében 18-30 éves külföldi Összefoglalás vagy határon túli fiatalokat vonnak be mindennapi tevékenységükbe. A fentiekben leírt lépéssort követve minden közösségi ház válhat küldőés fogadószervezetté egyaránt.16 - Harmónia Szabadidő és Kulturális Közhasznú Egyesület - 5081 Szajol, Kölcsey Ferenc út 2. Kapcsolat - web: harmoniaszajol.hu, e-mail: [email protected] - tel.: +36 56 446 047 A Harmónia Szabadidő és Kulturális Közhasznú Egyesület és a Szajoli Közösségi Ház és Könyvtár 2011 óta vett részt az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) programban, mely a Fiatalok Lendületben program egyik alprogramja volt 2007-2013 között. Jelenleg Erasmus+ néven folytatódik ez a fiatalokat érintő pályázati rendszer. Az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) során 18-30 év közötti fiatalok az Európai Unióban vagy partnerországainak egyikében élnek és önkéntesként dolgoznak egy szervezetnél. Az önkénteseknek az Európai Unió biztosítja az utazás, szállás, az étkezés költségeit és a havi zsebpénzt. A maximum 1 éves külföldi tartózkodás során a fiatalok bekapcsolódnak az adott országban egy civil szervezet vagy egy intézmény munkájába, segítve a helyi kezdeményezések minél színesebb megvalósulását. Fontos, hogy az önkénteseknek nem kell rendelkezni semmilyen végzettséggel és csak olyan tevékenységet végezhetnek, amelyek illeszkednek a már meglévő ismereteikhez és készségeikhez. Mindezt mérlegelve döntött úgy a Harmónia Egyesület és a Közösségi Ház, hogy EVS fogadóként regisztrálják szervezetüket. Az önkéntesek fogadása a 3900 fős Szajolban 2011 óta működik, s vált elidegeníthetetlen részévé a helyi közösségi életnek. Az első önkénteseket 4 hónapos „próbapályázat” keretében fogadták, amelynek során két erdélyi magyar fiatal kapcsolódott be az egyesület tevékenységébe. Feladatuk volt, hogy különböző programokat szervezzenek a helyi és térségi gyermekek és fiatalok számára. Ezt követően két 8 hónapos és egy 12 hónapos önkéntes projektet valósítottak meg, s jelenleg is egy német és egy spanyol önkéntest fogad az egyesület. Az önkéntesek részvételével, tapasztalataikra és érdeklődésükre építve számos értékes program valósult már meg a Közösségi Házban, így: - angol és német nyelvi szakkörök, nyelvi klubok, - maratoni vetélkedő, - reformkonyha, - német, spanyol, japán kulturális estek, - kézműves foglalkozások, - kiállítások, - játszóházak, - egészségnapok stb. A programok remek lehetőséget adtak arra, hogy a fiatalok fejlődjenek, formáljanak szemléleteiken. Kapcsolatokat alakíthattak ki más szociális háttérrel rendelkezőkkel – nem csupán fiatalokra kell gondolni, hanem az idősebb korosztályra is –, más kultúrákkal, szokásokkal és hagyományokkal, új lehetőségekkel ismerkedhettek meg. A szervezet beszámolója szerint nagy kihívást jelentettek az első idegen nyelvű, Német16 Európai Önkéntes Szolgálat (EVS). On: Harmónia Szabadidő és Kulturális Közhasznú Egyesület Online http://harmoniaszajol.hu/

64


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 országból érkező önkéntes lányok, azonban ennek ellenére nagyon sok új ismeretet, pozitív élményt, és örömteli pillanatot szereztek a szervezet számára, hozzáállásukkal és nyitottságukkal pedig pótolták a kezdeti nyelvi nehézségeket. A program a fogadószervezetnek nagymértékben vált a hasznára: új programok, kezdeményezések valósultak meg, melynek hatására a fogadó szervezet „felfrissült”. A Közösségi Ház számára a kötelezően ellátott feladatokban is jelentős segítséget jelentett az önkéntesek fogadása, így a tanköri, közművelődési és ifjúsági programok megszervezése és lebonyolítása alkalmával is. A program eredményeként a fiatalok nyitottabbá váltak más országok kultúrája iránt, így a magyar és a helyi kultúra iránt is, kialakult egy új együttműködési forma, amely új kapcsolatokat és programokat eredményezett. Felkeltették emellett a fiatalok érdeklődését az önkéntesség iránt, helyi és nemzetközi szinten egyaránt. A fiatalok nyelvi kultúrája fejlődött a helyi fiatalok és az önkéntesek tekintetében is, köszönhetően az önkéntesek nyelvi szakköreinek, illetve a Közösségi Ház munkatársainak, akik magyar nyelvet tanítottak az önkénteseknek. Fontos, hogy a megszerzett tapasztalatoknak, ismereteknek köszönhetően javult a fiatalok fellépése, mellyel jobban boldogulnak a mindennapi életben. Önállóbbá váltak, megtanultak együtt élni és dolgozni más kulturális közegben élő fiatalokkal. Iskolai Közösségi Szolgálat a Mag-házban Az Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesület Mag-háza iskolai közösségi szolgálati fogadószervezetként működik, ahol középiskoláÖsszefoglalás sok tölthetik 50 órás kötelező közösségi szolgálatukat. A középiskolákkal kötött megállapodás keretében bármely közösségi ház működhet fogadószervezetként.17 - Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesület - Mag-ház - 2903 Komárom, Csendes utca 8. Kapcsolat - web: www.eletteregyesulet.hu, e-mail: [email protected] - tel.: +36 34 526 955 Az Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesület 1997-ben alakult azzal a céllal, hogy a közösség- és településfejlesztés módszerével az ország kistelepülésein tevékeny szerepet vállaljon, s ezáltal a közélet aktív részesévé válhasson. Gyermek és ifjúsági központjuk, a Mag-ház olyan hiányt pótol a városban és annak környékén, melyben a szabadidő hasznos eltöltésén túl preventív szolgáltatásokat és mentális fejlesztést is biztosítanak a különféle korosztályú gyermekeknek, fiataloknak életkoruknak megfelelően. Itt folytathatja a szervezet a helyi civilekkel elkezdet közös munkát is, melyben nagy hangsúlyt fektetnek a gyermekek és fiatalok, valamint a hátrányos helyzetűekkel való alternatív tevékenységekre, foglalkoztatásra. Ebbe a portfólióba illeszkedik bele az Iskolai Közösségi Szolgálat is, melynek keretében fogadószervezetként működik a Mag-ház. A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint az érettségi bizonyítvány kiadásához 50 óra közösségi szolgálat teljesítése szükséges, amelyet első alkalommal a 2016. január 1. után érettségi vizsgára jelentkező tanulóknak kell igazolniuk. Ez a 2012/2013. tanévben 9. évfolyamos középiskolai tanulókat már érinti. A szolgálatot az iskolák mellett „külsős” fogadó intézményekben is teljesíthetik a tanulók, így a 2013-as nyár folyamán 15 fő Koppánymonostoron, a Mag-házban teljesítette az 50 órás önkéntes szolgálatot. A fiatalok az Egyesület honlapján jelentkezhettek június 14-ig, a nekik legszimpatikusabb tevékenységekre (közterületi elemek festése, korrepetálás, dokumentálás, adminisztráció, kulturális és szociális tevékenységek). A jelentkezőknek és szüleiknek a szervezet szakmai vezetője tartott tájékoztatót arról, hogy mi az Iskolai Közösségi Szolgálat célja, lényege. Ezt követően egy 5 órás felkészítő napon vettek részt a diákok, ahol bemutatták nekik az Élettér Egyesületet, az 17

A Mag- Ház. On: Élettér Egyesület Online http://www.eletteregyesulet.hu/maghaz.php?id=maghaz/iksz


65

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 ott folyó munkát, a Mag-házat és a két mentort (környezet és természetvédelmi területen, illetve kulturális és szociális területen). Felkészítették őket a vállalt feladatokra vonatkozó szabályokra, azok balesetvédelmi szempontjaira, a szolgálat pedagógiai jelentőségére. Ezt követően a tényleges szolgálat során tapasztalhatják meg a diákok a gyakorlatban is a közösségért való tevékenység élményét. Az előírt 50 óra 5 órás ’world café’ módszert alkalmazó záró beszélgetéssel ért véget, ahol mind a két fél megbeszélhette a tapasztalatokat, élményeket. Az Egyesület eredményes munkáját jelzi, hogy 2014-ben elnyerte az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet „Segítő diákok 2014” pályázatának 2. díját, fogadóintézmény kategóriában. A Mag-ház továbbra is nyitott a fiatalok fogadására, idei felhívásuk a következő: „Legyél Te is X-es a Mag-Házban! Teljesítsd az önkéntes szolgálatot az Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesületnél! A következő feladatokra várunk, amiket szerintünk szívesen végeznél: - kert és ház karbantartása, - közterületi elemek festése, - korrepetálás tartása általános iskolásoknak, - adminisztráció, - dokumentálás (kép és/vagy videó anyag készítése), - digitalizálás, - környezetvédelemi/környezettudatossági tevékenységek. Légy aktív részese a szolgálatnak! Döntsd el TE, hogy milyen önkéntes feladatot vállalnál a Mag-házban! Ha más területeken szeretnéd az Egyesületen belül kipróbálni magad, bátran jelezzed felénk! Az elérhetőségekre kattintva juthatsz további infóhoz! A Jelentkezési lapot e-mailben kell visszaküldeni, nyomtatva pedig az iskolában kell leadni, mivel az intézmény közvetíti ki a diákokat!” Nemzeti Művelődési Intézet Országos Önkéntességi Szakmai Központ A és mintaprojektje A Nemzeti Művelődési Intézet számos kiemelt feladatra, így az önkéntesség népszerűsítésére és önkéntes projektek megszervezésére ún. Országos Önkéntességi Szakmai Központot hozott létre. Az OÖSZK Összefoglalás számos projektet szervez, melyhez közösségi házak és civil szervezetek bármikor csatlakozhatnak, illetve megvalósult programjai és mintaprojektje jó kiindulópontot jelenthetnek a közösségi házak munkatársainak az önkéntesség témakörében.18 - Nemzeti Művelődési Intézet Országos Önkéntességi Szakmai Központja Kapcsolat - 5600 Békéscsaba, Pf. 138. - web: www.nmi.hu, e-mail: [email protected] - tel.: +36 30 867 9827 A Nemzeti Művelődési Intézet Országos Önkéntességi Szakmai Központjának (OÖSZK) irányítása Békés megyében működik. A Központ célja az önkéntesség népszerűsítése, az önkéntes munkával és az önkéntes foglalkoztatással kapcsolatos általános szemléletformálás, valamint a hálózatosodás elősegítése, a helyi társadalmi aktivitás növelése, a megyei és helyi önkormányzatokkal, kulturális célú civil szervezetekkel való partneri együttműködés kialakítása, a már meglévő szakmai kapcsolatok ápolása, elmélyítése. 18

66

Forrás: Nemzeti Művelődési Intézet.


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Célcsoportjába tartoznak a közművelődési szakemberek, a kulturális célú civil szervezetek képviselői, a Kulturális Közfoglalkoztatási Programban és az Iskolai Közösségi Szolgálatban résztvevő személyek, de általában mindazok, akik a kulturális szférában lehetséges önkéntes tevékenység iránt nyitottak. A Központ feladata konferenciák szervezése, a Művelődési Intézet partnerei által szervezett szakmai napokon és egyéb fórumokon való részvétel, személyes konzultáció és szaktanácsadás. A jó gyakorlatok, példaértékű önkéntes kezdeményezések feltárása és bemutatása, ami a Művelődési Intézet szakmai hálózatán keresztül válik elérhetővé és megvalósíthatóvá.

3. ábra - Videó a Nemzeti Művelődési Intézet önkéntes feladatairól A Nemzeti Művelődési Intézet és a 2014-es év elején megalakult Országos Önkéntességi Szakmai Központ 2014-ben prioritásként kezelte az önkéntesség ügyét. Fontos feladata lett így az OÖSZK-nak e területen: - maradéktalanul kihasználni az Intézet önkéntes fogadószervezetként való regisztrálását (önkéntesek bevonása a módszertani programjaikba, önkéntes toborozás), - az Iskola Közösségi Szolgálatban aktív fogadószervezetként részt venni (ajánlani a közoktatásban dolgozó pedagógusok, illetve a diákok számára az Intézeti tevékenységekben való aktív részvétel lehetőségét), - a II. Kulturális Közfoglalkoztatási Programban résztvevő kollégákat tájékoztatni az önkéntesek bevonásának lehetőségeiről, az önkéntes munkavégzés előnyeiről, társadalmi hasznosulásáról, - a közösségi művelődésben dolgozó szakemberek figyelmét felhívni az önkéntességben rejlő lehetőségekre (kapacitálni a települési szinten feladatellátást végző kollégákat arra, hogy szervezeteiket regisztráltassák önkéntes fogadószervezetként, illetve felkészíteni őket az önkéntesek fogadására, a közös munkavégzésre), illetve - módszertani segédanyagokat készíteni és nyilvánossá tenni, melyek mindenki által hozzáférhetőek a www.nmi.hu honlapon. Az OÖSZK tevékenységének eredményeként megrendezésre került számos regionális konferencia mellett a Közművelődés határok nélkül – konferencia az önkéntesség jegyében rendezvény, amelyen számos jó gyakorlattal, hasznosítható ötlettel gyarapodhattak a résztvevők.


67

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 A Nemzeti Művelődési Intézet hálózatának köszönhetően a diákok saját lakhelyükön, utazási költség felmerülése nélkül tudják teljesíteni a kötelezően elvégzendő 50 óra közösségi gyakorlatot. Ezt szem előtt tartva 2014-ben a Nemzeti Művelődési Intézet minden megyében, a megyeszékhelyen lévő, IKSZ szempontjából releváns oktatási intézményeknek felajánlotta együttműködési partnerségét. Ennek köszönhetően nemzeti szinten 120 db együttműködési megállapodás került aláírásra az oktatási intézmények vezetői, illetve a Nemzeti Művelődési Intézet főigazgatója által. 2015-ben bővíteni kívánta az Intézet a kör, így a nem megyeszékhelyen lévő oktatási intézmények vezetői részére is felajánlották a partnerségüket. Céljuk mindezzel, hogy az Intézet hálózata minél szélesebb körben elérhetővé és ismertté váljon a diákok számára. Önkéntes mintaprojekt – ifjúsági közösségfejlesztő műhely A program egy, már meglévő ifjúsági önkéntes kezdeményezésen alapul, mely 2014 márciusában indult el Kondoroson. A helyi fiatalok egy csoportja ifjúsági közösségfejlesztés céljából kezdett csoportos játékokat szervezni Kondoros közterületén. A játékok célja a helyi fiatalság aktivizálása és az önálló kezdeményezések előmozdítása volt. A Nemzeti Művelődési Intézet Országos Önkéntességi Szakmai Központja 2014 májusától segíti szakmailag a kezdeményezést. A közösségfejlesztő játékok során egy fiatalokból álló motivált közösség jött létre, mely egy olyan színtér kialakításának igényét fogalmazta meg, ahol az alulról szerveződő, közös kezdeményezések megfelelő körülmények között realizálódhatnak. Az erre a célra, a kondorosi római katolikus egyház által felajánlott épületet ez a csoport – más fiatalok bevonásával – önkéntes munka keretében újította fel, s alakította ki saját igényeinek megfelelően. Az így kialakult helyszín ma az „Ifjúsági Önkéntes Közösségfejlesztő Műhely” nevet viseli és hozzávetőleg 70-80 fiatal látogatja, akik már nem csak passzív módon vesznek részt a közösségi életben, hanem a programok szervezésébe és az eszközfejlesztésbe is bekapcsolódnak. A szakmai segítségnyújtás keretében a fiatalok a közösségfejlesztés alapjaival ismerkedhettek meg, valamint gyakorlati úton sajátíthatták el a rendezvényszervezés alapjait. Ezek az ismeretek nagymértékben fejlesztették a fiatalok kompetenciáit is, hozzájárultak egyfajta reális „kollektív önkép” kialakításához, biztosabb alapra helyezve a további együttműködést. Szívességcsere Központ A Tiszakécskei Római Katolikus Plébánia és a HROD Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ közös fejlesztéseként jött létre Összefoglalás a szivessegbank.hu weboldal, amely a helyi és térségi szívességcsere könnyen alkalmazható, mégis hatékony eszközeként működik mindmáig. A szívességcsere minden közösségben megvalósítható.19 - Tiszakécskei Szentháromság Katolikus Plébánia - 6060 Tiszakécske, Kőrösi u. 3. Kapcsolat - web: www.szivessegcsere.hu, e-mail: [email protected] - tel.: +36 76 441 293 A Tiszakécskei Római Katolikus Plébánia eredményesen pályázott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által a családi és közösségi kezdeményezések támogatására kiírt TÁMOP 5.5.1.B11/2-2011-0073 sz. „ A családi közösség kezdeményezések és programok megerősítése” pályázaton. A projekt a „KÉCSKE Program” - a „Közösség + Élet + Család + Komplex + Együttműködés” nevet kapta, jelezve legfőbb értékeit és célkitűzéseit. 18 Tiszakécske és környéke karitatív szívesség cserélő központja. On: HROD Közösségi Gazdaság és Társadalomfejlesztési Központ és Tiszakécskei Szentháromság Katolikus Plébánia Online szivessegcsere.hu

68


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 A program hosszú távú céljaként fogalmazta meg a pályázó szervezet, hogy a plébánia Tiszakécskén közösségi és családi központtá váljon, és igazi támogatója, partnere legyen a város kulturális és társadalmi életének. Olyan közösségeket szerettek volna építeni, amelyek tagjai felelősek egymásért, az „adás kultúráját” élik, aktív tagjai környezetüknek, közösségüknek. A projekt igyekezett erősíteni a családon belüli házastársi, illetve szülő-gyermek kapcsolatokat, hogy közösségeik merjenek több gyermeket vállalni. Mindezt jó és hatékony együttműködésben az önkormányzattal és a szakmai szervezetekkel. Fenti célok elérésének egyik pontja a Szívességcsere Központ honlap, mely alkalmas arra, hogy a Tiszakécskén, illetve a környéken élők szívességeket ajánlhassanak fel a rászorulók számára. A honlap megfelelő eszköze lehet egy olyan közösség építésének, melynek alapja a szeretet és önzetlen segítségnyújtás. A honlap létrehozásában a HROD Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ munkatársai működtek közre. Módszertanuk alapján, közösségi tervezéssel alkották meg a pályázat nyertesei a Szívességcsere Központ alapjait, alapszabályait. Számos hazai és nemzetközi példa áttekintése után úgy döntöttek, egyedi, a helyi igényeknek maximálisan megfelelő struktúrát és szabályzatot hoznak létre. A Szívességcsere Központ megalkotása kettős feladattal járt: - egyrészt meg kellett határozni azokat az alapelveket, melyek mentén a Központ működni fog, - másrészt számos technikai kérdésben is döntést kellett hozni, melyek a honlap működését támasztották alá. A Szívességcsere Központ alapelvei, alapszabályai: - Akár adunk, akár kérünk, azt szeretettel tesszük. - Kölcsönösen tiszteljük egymást. - Bizalommal vagyunk mindenki iránt. - Ne félj kérni, de kérhetsz anoníman. - A szívesség nem csere, ne várj érte semmit! - Pénzt ne kérj és ne ajánlj! - A honlapon bonyolítsd a szívességeket: ne kérj és ne ajánlj privátban! - Ne kérj szívességbe megélhetést: munkát, lakást, gyógyszert stb.! - Felelősen ígérj: szívességed él, míg azt el nem fogadják vagy Te magad le nem veszed! A jelenleg is működő oldalon szolgáltatás, illetve tárgyi eszközök felajánlására és kérésére van lehetősége a regisztrálóknak. Az alapvető szívesség-típusokon belül további kategorizálás található – így pl. szolgáltatások főkategória alatt a javítás, oktatás, gyermekfelügyelet stb. kategóriák –, mely megkönnyíti a keresést a felhasználóknak. A regisztrált résztvevők a szívesség elfogadását a kiválasztott szívességre kattintva tehetik meg, míg egy szívesség felajánlása a „szívesség beküldése” menüpont alatt, a szolgáltatás vagy tárgy leírásával valósul meg. A honlapon a szaporodó felajánlások száma jelzi, hogy a projekt eredményesen zárult. A program fenntarthatósága érdekében a Plébánia munkatársai folyamatosan tanítják a személyes felajánlásokkal, illetve igényekkel jelentkezők számára a honlap használatát.


69

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Önkéntes kártya-, adatbázis- és pontrendszer A Vas Megyei Önkéntes Centrumnál kifejlesztett informatikai rendszerben újításként külön funkciókat biztosít a felvázolásra kerülő pont- és Összefoglalás kártyarendszer, mely az önkéntes pontok nyilvántartásához és felhasználásához alkalmazható könnyedén.20 - Vas Megyei Önkéntes Centrum - 9700 Szombathely, Horváth Boldizsár krt. 9. Kapcsolat - web: www.vasionkentes.hu, e-mail: [email protected] - tel.: +36 30 585 8322 A Vas Megyei Önkéntes Centrumnál kifejlesztett informatikai rendszerben újításként külön funkciókat biztosít a felvázolásra kerülő pont- és kártyarendszer, mely az önkéntes pontok nyilvántartásához és felhasználásához alkalmazható könnyedén. Az önkéntes pont Az önkéntes pont az önkéntesek és a fogadó szervezetek közérdekű munkájának elismerését szolgáló jutalmazási egység. Kibocsátója maga a szervezet, amely a működési keretein belül elért társadalmi hasznosság függvényében határozza meg az önkéntes pontok mennyiségét. Az önkéntes pontot olyan regisztrált fogadó szervezetek kaphatják, akik közérdekű célokat szolgáló tevékenységeket végeznek önkéntesek bevonásával. A pontok felosztása, odaítélése a rendszer regisztrált felhasználóitól beérkezett szavazatok, vélemények alapján történik. A kibocsátott önkéntes pontok mennyiségére befolyással van a használat mértéke, nem szabad, hogy a túlzott kibocsátás révén a pontok értéküket veszítsék. Gondoskodni kell tehát a pontok vis�szahívásának lehetőségéről (önkéntesek számára kedvezményesen igénybe vehető szolgáltatások, licit révén). A rendszerben tehát duplán jelenik meg a belső minőségbiztosítás: egyrészt az önkéntesek jellemzése alapján kaphatnak pontot a szervezetek, ezzel egyidejűleg a szervezetek, a rendelkezésükre álló pontokból saját döntésük alapján jutalmazzák az önkénteseket. A plasztikkártya A rendszer meghatározó eleme az önkéntesek számára kiadható plasztikkártya. A kártyán szerepel az önkéntes neve, fényképe, felhasználói azonosítója. A kártya célja kettős: egyrészt felmutatásával igazolható, hogy az önkéntes regisztrált kapcsolatban áll a Vas Megyei Önkéntes Centrummal, egyfajta biztosítékot, minőségi garanciát adva az önkéntessel kapcsolatba kerülő lehetséges fogadó szervezetek és egyéb partnerek számára. Másrészt kapcsolódik az informatikai adatbázishoz, és birtokosa hozzájut mindazon lehetőségekhez, amit a rendszer a kártyatulajdonosok számára biztosít, kiemelten említve az önkéntes pontrendszerből adódó funkciókat. Az adatbázis alapján az önkéntes számára referenciaigazolás adható, amely részletesen tartalmazza az elvégzett munkaórák számát, a munkák megnevezését, a fogadó szervezeteket, a megszerzett minősítéseket és minden egyéb, szükséges adatot. A plasztikkártya használatára javaslatainkat az alábbiakban fejtjük ki. - Licitálás (online használat): a kártya tulajdonosa ténylegesen nem a kártyájára gyűjti a pontokat, hanem az informatikai adatbázisába. Ha megtetszik neki egy tárgy, amelyre lehet licitálni a honlapon, belép a felhasználónevével (ami lehetőleg a kártyán található regisztrációs kódja) és a saját maga által generált jelszavával. Ekkor a rendszer megmutatja neki, hogy hány pontja van, vagyis, hogy meddig tud elmenni a licitálásban. Ha „megveszi” a tárgyat, akkor levonódnak tőle a pontok, ha viszont valaki más veszi meg, akkor a licitáló pontok megmaradnak. 18

70

Vas megyei önkéntes rendszer. Forrás: HROD Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ, Budapest, 2012 Önkéntes kártya-, adatbázis- és pontrendszer. On: Vas Megyei Önkéntes Centrum Online http://www.vasionkentes.hu/


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 - S zolgáltatás, vásárlás kedvezményesen boltokban (offline használat): Egy egységes kártyaleolvasó rendszer és a hozzá való chipes kártyák kiépítésnek költsége erősen túlzó a programhoz képest, és nagy valószínűséggel kiszorítaná a szponzori körből a kis üzleteket, trafikokat, egyéni vállalkozókat. Javasoljuk ezért, hogy az offline használat a diákigazolványok matricás rendszeréhez hasonlítson. Az önkéntes attól függően, hogy mennyi önkéntes munkát vállal, kaphasson 30 napos, féléves, éves matricát a kártyájára, melynek felmutatásával tudja igazolni, hogy adott időszakban jogosult a kedvezményes szolgáltatás igénybevételére. A matricát a fogadó szervezetnél kapja meg, melyet az Önkéntes Centrum bocsát a szervezet részére. - Kártya kibocsátása: Plasztikkártyát a regisztrált és az önkéntes munkájukat már elkezdő fiatalok kapnak. Mivel előfordulhat, hogy a kezdeti lendület (regisztráció) után többen le fognak morzsolódni, így lehet spórolni a kártyákkal és akár megelőzni visszaéléseket (bár ennek veszélye minimális). - Kártya visszavonása: Pontos szabályzat megalkotása szükséges, hogy a kártyatulajdonostól milyen feltételekkel lehet visszahívni a kártyát. Ilyen lehet például a fogadó szervezet számára jelentős anyagi kár okozása, vagy az önkéntes alapelvekkel ellentétes viselkedés. A visszahívás menete történhet először felszólítással, majd regisztráció törlésével. A működés alapjai A rendszerben négy meghatározott szerep van jelen, úgymint önkéntes, fogadó szervezet, szponzor és maga az Önkéntes Centrum. Az önkéntes a regisztrálás után használhatja az adatbázist, ahol kikeresheti a preferenciájának megfelelő fogadó szervezetet, részt vehet megmozdulásokon és minősítheti a szervezet tevékenységét, az általa szervezett akciókat. Ő a munkájának elismeréséül pontokat kaphat a fogadó szervezettől, majd a pontjai révén licitálhat a rendszerbe bevitt természetbeni felajánlásokra (tárgyakra és szolgáltatásokra), illetve a szponzorok által kínált akciók révén vásárlási kedvezményekhez juthat. Az önkéntes státusz feljogosít továbbá a közösségi döntéshozatalban való részvételre: szavazhat díjak, pályázatok és egyéb tevékenységek kapcsán. Az önkéntes díjat a ledolgozott munkaórák, a kapott pontok és a szavazatok függvényében lehet realizálni. A rendszer életben tartása szempontjából fontos, hogy az önkéntesek folyamatos frissítsék adataikat, rendszeresen adjanak hírt aktivitásukról. A fogadó szervezet regisztrálás után megfelelő önkénteseket keres az adatbázisból tevékenységéhez és önkéntes akciókra jelentkezik, sőt önkénteseivel más szervezetek kezdeményezését is segítheti, majd a rendszerben nyilvánosan dokumentálja a megvalósítást, amelyekért kiosztható pontokat kap. Részt vehet szintén a közösségi döntéshozatalban, így szavazatával hozzájárulhat a díjak, pályázatok kiosztásához. A fogadó szervezet státusz jogosulttá tesz önkéntes díjra, tulajdonosa emellett tehet természetbeni felajánlásokat licitre, illetve pályázhat a rendszeren belül a kiírás kritériumainak megfelelően. A státusz birtokosaitól is elvárt a rendszeres frissítés. A szponzornak a regisztrálást követően lehetősége nyílik pénzbeli felajánlásokat nyújtania címkézve, valamely szervezethez, akcióhoz kapcsolva vagy általában a rendszer számára. A felajánlások egy kiválasztott szponzorbanknál működő számlán gyűlnek majd, melyből később finanszírozhatóak az önkéntes díjak és a pályázatok. A szponzorok emellett részt vehetnek a vállalati önkéntesség révén akciókban, társulhatnak szervezetekhez, és felajánlhatják az így szerzett pontokat is. Az önkéntesek által gyűjtött pontokat a szponzor a kínált szolgáltatások fejében beváltja és visszajuttatja az Önkéntes Centrumhoz. Az adatok frissítése náluk is célszerű, hogy gyors válaszok születhessenek a felmerülő helyzetekre. Az Önkéntes Centrum szerepe, hogy szervezze és adminisztrálja a regisztrációt, ő tartja karban az adatbázist. Meghirdeti az önkéntes pontszerző akciókat a szervezetek számára, továbbá koordinálja, működteti a civil kaláka felületet, majd a dokumentációt követően kiosztja a pon-


71

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 tokat. A szponzorok által visszajuttatott pontok mennyiségét megjeleníti, és ezeknek reklámfelületet biztosít. A pénzbeli támogatásokra belső pályázatokat hirdet és szervezi az önkéntes díjakhoz kapcsolódó akciókat. A felajánlások kb. 5%-át fordítja működésre. A centrum feladata továbbá a licitrendszer működtetése, ezért felveszi a természetbeni felajánlásokat a rendszerbe, fotóval és leírással látja el őket. Nyitott, folyamatosan látható szponzorációs számlát vezet a pénzbeli felajánlások gyűjtésére és nyilvános statisztikákat tart fenn az önkéntesek számáról, szervezetek számáról, munkaórákról, illetve ami még szükséges. A közösségi döntési mechanizmus során ő adminisztrál, illetve végeredményt hirdet. A szervező csapat feladatát az Önkéntes Centrum hivatalos formában látja el, és a pontrendszer a belső működés tökéletesítését teszi lehetővé, így téve eleget a nonprofit céloknak. A megjelenő közösségi döntéshozatali rendszer hivatott a demokratikusságot fenntartani, hisz a rendszerben mindenkinek érdeke, hogy a díjak, pályázatok és a természetbeni felajánlások a megfelelő helyre kerüljenek. Az önkéntes pontrendszerben láthatóan elkülönül, hogy kik azok a szereplők, akik elsősorban idejüket adják egyes tevékenységek elvégzéséért, és kik azok, akik tárgyakat és szolgáltatásokat biztosítanak, kik pedig anyagi erőforrást. A rendszer fenntarthatóságának egyik záloga az, hogy az eltérő szerepek, de sokkal inkább az eltérő erőforrásokkal való rendelkezés ne eredményezzen egyenlőtlenségeket. Azaz legyen folyamatosan látható mindegyik fél számára az, hogy mindegyik fél nélkülözhetetlen és a demokratikus döntéshozatalban egyenlő partnereknek számítanak. Mindezek mellett látható, hogy az önkéntes pont a kiegészítő pénzek sorában egy új típust képvisel, nem feleltethető meg tisztán helyi pénznek vagy közösségi valutának. Az önkéntes pontok valóban hordoznak értékmeghatározást, felhalmozhatóak és csereeszközként is tudnak funkcionálni, de látható, hogy elsődleges céljuk a jutalmazás és ösztönzés, nem pedig valamiféle szükséglet-kielégítés. Ennek köszönhetően a rendszer nem tükrözi az elvégzett munka valós vagy vélt csereértékét, nem azt minősíti, inkább az elvégző személyre koncentrál, annak személyes érdemeire, képességére és szorgalmára, illetve a rendszer fenntartására. Ezt jelzi a pontok odaítélésének/kiosztásának diszkrecionális módja. A rendszerben lévő termékek és szolgáltatások nem rendelkeznek konkrét csereértékkel, nem is szükségletekre koncentrálnak, hanem szintén a jutalmazási elem dominál, hogy a tevékenység rendszerességét fenntartsák. Jövőbe mutató oldala, hogy igyekszik a meglévő erőforrásokat érdem alapján elosztani, amely cselekvés egy közösségi döntési térben születik.

72


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 „Add a hangod!” 2015 Az „Add a hangod!” 2015 program a Talentum Alapítvány által immár hetedik alkalommal megszervezett délután volt, amikor látó önkéntesek olvastak fel látássérülteknek. A program a megértés, elfogadás Összefoglalás és segítségnyújtás jegyében zajlott, s igyekezett ezzel közelebb hozni egymáshoz a résztvevőket. Az önkéntesek bevonása hasonló jellegű, érzékenyítő-segítő programokba minden közösségi ház számára fontos feladat, amelynek jó példája az „Add a hangod!”.21 - Talentum Alapítvány az Önkéntesség Támogatásáért - 6722 Szeged, Kálvária sgt. 14. Kapcsolat - web: www.talentumonkentes.hu, e-mail: [email protected] - tel.: +36 20 464 3989 2015. június 6-án hetedik alkalommal ismét megrendezésre került az „Add a hangod!” című népszerű önkéntes akció. A program célja az elfogadás erősítése volt, így látók olvastak fel látássérülteknek. Az évek óta kialakult jó kapcsolat következtében, már mind a felolvasók, mind a hallgatóság nagyon várta ezt az eseményt. Összesen 32 önkéntes és kb. 30 látássérült vett részt a rendezvényen, amelynek védnöke idén Sándor János rendező úr volt. Az Alapítvány a Somogyi Könyvtár Hangos Könyvtárával együttműködésben rendezte meg a programot, szorosan kapcsolódva az Ünnepi Könyvhéthez, valamint az Önkéntesek Napjához. Az idei rendezvény fő vonulatát legendás királyunk, Mátyás trónra lépésének 550. évfordulója adta. Sokan olvastak fel róla szóló vidám meséket, mondákat, köztük kevésbé ismerteket is a közönség nagy örömére. A másik fő vonulatot a városban élő amatőr írók, költők adták, akik megosztották a hallgatósággal gondolataikat a világról. Ezek a történetek érdekesek, tanulságosak voltak, és sokszor igen mulatságosak is. Nemcsak magyar szót hallhattak a résztvevők, hanem az Európai Dél-Alföldi Regionális Alapítvány jóvoltából két koreai fiatal segítségével megismerhették, hogyan hangzik József Attila „Születésnapomra” című verse eszperantó nyelven. Az Alapítvány német önkéntesének jóvoltából pedig eredetiben hallhatták a megjelentek Schiller „A kesztyű” című költeményét. Az egész rendezvényre jellemző volt a jó hangulat. Az egyik résztvevő megfogalmazása szerint: „Nem is gondoltam, hogy ilyen kedves emberek jöttek össze, mindenki olyan volt, mintha régi barátaim lettek volna.” Ez a baráti hangulat jellemezte az összejövetelt, így a szervezők bíznak benne, hogy jövőre ismét találkozhatnak önkéntesek és látássérültek egy tartalmas délutánra.

4. ábra: Videó az „Add a hangod!” 2015 programról 21

„Add a hangod!” 2015 program. On: Talentum Alapítvány Online www.onkenteskozpont.hu


73

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Az önkéntesség népszerűsítése meglévő rendezvényen – Ördögkatlan Fesztivál Az idén 8 éves Ördögkatlan Fesztivál a hazai kulturális-művészeti sokszínűséget előtérbe állító rendezvény, amely csakis a civilek összefogásával, számtalan önkéntes bevonásával valósulhat meg. Így természeÖsszefoglalás tes, hogy az önkéntességet népszerűsítő szervezetek, programok helyet kapnak a fesztivál programjában, mely 2011-ben kiemelten fontos volt az Önkéntesség Európai Éve okán. A leírás átfogó képet ad, hogyan lehet egy fesztivál az önkéntesség „zászlóshajója”.22 - Ördögkatlan Fesztivál Egyesület Kapcsolat - 1171 Budapest, Gombosi u. 16/b. fszt. 2. - web: www.ordogkatlan.hu, e-mail: [email protected] 2011. augusztus elején negyedik alkalommal került megrendezésre az Ördögkatlan Fesztivál, amelyen számos civil szervezet képviseltette magát. A fesztiválozók egyszerre több hely-színen – Nagyharsányban, a Szoborparkban, Kisharsányban pedig a Vylyan teraszon, valamint Palkonyán – élvezhették a Katlan által kínált programokat. A Baranya Megyei Önkéntes Centrum és a Baranya Megyei Esélyegyenlőségi Iroda – Esélyek Háza által életre keltett Esélykikötőben olyan – az esélyegyenlőség, az emberi jogok tudatosítása, a környezetvédelem és az önkéntesség területén működő – szervezetek kaptak helyet, amelyek szerették volna megismertetni munkájukat a hozzájuk látogatókkal, valamint játékos feladatokkal szórakoztatni az érdeklődőket. Minden vállalkozó kedvű résztvevő kapott egy „útlevelet”, amelybe a szervezeteknél teljesített feladatok, próbák után egy-egy pecsét, aláírás került. Aki kiállta a „hét próbát”, vagyis ellátogatott legalább hét szervezethez, az a nap végén megrendezésre kerülő sorsoláson, a civil szervezetek által felajánlott értékes ajándékokkal gazdagodhatott. A fesztivál középpontjában abban az évben az önkéntesség állt, hiszen 2011 az Önkéntesség Európai Éve volt. Ennek keretében több program is megrendezésre került a Baranya Megyei Önkéntes Centrum szervezésében. Az élményfotózás, a memóriajáték és a keresztrejtvény mellett az Önkéntesség Élő Lexikona lehetőséget adott az önkéntességről folytatott beszélgetésre, a tapasztalatok és élmények megosztására. A látogatók az Olvasóligetben pihenhettek, olvashattak, valamint a KuPé Közhasznú Egyesület folyóiratának munka-társaival beszélgethettek. A fesztiválra ellátogatott az Önkéntes Központ Alapítvány által szervezett Önkéntes Roadshow, amely üzenőfalként funkcionáló zsebes paravánnal, önkéntes fotókiállítással, baba- és illatpárna varrással várta az érdeklődőket. Az elkészült produktumokat pedig fel is ajánlhatták a rászoruló gyermekek számára. A kitelepült civil szervezetek különböző területeket képviseltek, más-más problémákra hívták fel a látogatók figyelmét. Céljuk volt többek közt a látókörbővítés, az emberek gondolkodásának kiszélesítése, a társadalmi aktivitás élénkítése. Az esélyegyenlőséggel foglalkozó szervezetek (Baranya Megyei Esélyegyenlőségi Iroda – Esélyek Háza, Humana Egyesület, „Fogd a kezem” Alapítvány, Színes Gyöngyök Délvidéki Roma Nőkért Egyesület, MásKépMás Esélyegyenlőség Emberközpontú Szemlélettel Köz-hasznú Alapítvány, Retextil Alapítvány, Faág Baráti Kör Egyesület, Ködből Palotát Egyesület) olyan programokkal készültek, amelyek által a látogatók betekintést nyerhettek a társadalom által kirekesztettek, a hátrányos helyzetűek és az értelmi fejlődésben akadályozottak életkörülményeibe. A játékok kipróbálása után (Sansz óriás jenga, szociopoly, társasjátékok különböző témakörökben, hennafestés, illat-hang memory, szájjal-lábbal festés) az emberek képet kaptak napjaink meghatározó szociális problémáiról.

22 DITZENDY Károly Arisztid (szerk.): Kontaktpont kézikönyv- a Kontaktpont irodahálózat szolgáltatási kézikönyve. Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft., Budapest, 2014

74


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 A környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek (Pécsi Zöld Kör, Zöld-Híd Alapítvány, Tudatosan a Környezetünkért Alapítvány) olyan kreatív játékokkal várták az érdeklődőket, mint az ökolábnyom-számítás, a tudatos vásárló játék, az ökotudatos játszóház, vagy a különböző mag- és fűszerfelismerés. Nagy hangsúly helyeződött a fiatalokra is. Az ifjúság segítését megcélzó szervezetek (Miért Ne?! Csoport, Baranya Ifjúságért Nonprofit Kft., Van1Hely Kulturális és Szabadidős Egyesület, Mobilitás Dél-Dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda, INDIT Közalapítvány Alternatíva Ifjúsági Iroda) olyan tematikával készültek a fesztiválra, amelyben helyet kaptak a kulturális élet színesítése, a közösségfejlesztés, a prevenciós programok, a külföldi lehetőségek és önkéntes programok, a tanácsadás, valamint az információszolgáltatás. Sátruknál a látogatóknak lehetősége nyílt különféle hangszereket kipróbálni és készíteni, kézműveskedni, nagyméretű társasjátékokkal játszani, illetve játékosan megismerni Európát. Mindezek mellett színesítette a programkínálatot a Zöld-Híd Alapítvány által szervezett Önkéntes Szakmai Műhelymunka, az Igazgyöngy Alapítvány kiállítása, a Mi-Meséink – Alkotások a nyomor széléről, a Pro-Cserehát Egyesület projektje, a Szegény Cigányok – Szegény Cserehát, a SANSZ Filmklub, valamint a Faág Baráti Kör és a Ködből Palotát Egyesület családi kuckója. Így a koncertek és színielőadások mellett mindenki megtalálhatta az érdeklődési körének megfelelő programot. Témavezető: Ditzendyné Frank Mariann Szakértő: Cs. Nagy Ágnes


75


76



Értékőrző szolgáltatásfejlesztési modell Helyi értékek feldolgozása A szolgáltatási modell tartalma A modell a települési intézmény közösségi szolgáltatása, amely egységes fejlesztő tevékenységével a település lakóinak összességére hatással bír. Az értékőrzés minden település számára fontos feladat. Valljuk, hogy nincs olyan község vagy város, melynek ne lennének feltáratlan vagy rendszerezetlen, esetleg a nagyközönség számára nem elérhető értékei. A feltáratlan értékeket pedig saját erőforrásként szükséges hasznosítani. A munka közvetett módon segíti a közösség erősödését, fejlődését. Hozzájárul történetiségünk, egyéni szokásaink, kollektív emlékezetünk és tudatunk meghatározásához. Másoktól megkülönböztető sajátosságaink feltárásával és leírásával erősödik a helyi identitás, a helybéliek bevonásával pedig erős elköteleződést és lokálpatriotizmust generálhatunk. Mindezen folyamatok alkalmasak arra, hogy a napjainkban kiemelt problémát jelentő társadalmi elszakadást és egyéni szeparálódást oldjuk, a település lakóinak és csoportjainak olyan cél- és eszközrendszert adva a kezébe, amely újrateremtheti és értelmezheti a közösségtudatot, mind az egyéni hovatartozás, mind kisebb csoportok szintjén. Az Értékőrző szolgáltatási modell egy olyan gyűjtő és elemző tevékenység koordinációját jelenti, amely hozzásegíti a település lakosait saját értékeik felismeréséhez, feltárásához, azok rendszerezéséhez, szakszerű feldolgozásához és közzétételéhez. A folyamat a közös munkára és a közös döntéshozatalra épül, amely nagyban hozzájárul a kollektív élmény és identitás érzéseinek kialakításához, erősítéséhez és az elköteleződéshez. Az Értékőrző jelentősége éppen abban a komplexitásban nyilvánul meg, hogy a vonatkozó jogszabályok által rögzített közművelődési és közösségfejlesztő tevékenységeket képesek vagyunk egymáshoz rendelni, másrészt mindennapi munkánkban ennek eredményeit tovább hasznosítani. A modellben bemutatjuk, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre közösségünk értékeinek tudatos és szervezett felkutatására, rendszerezésére –ugyanezen közösség erőforrásaira építve. A program alapját a hungarikumtörvény adja, mely különböző szinteken rendszerezi a nemzeti értékeket, lehetőséget adva mind határon belül és túl a magyarság kulturális identitásának, kreativitásának és hagyományainak dokumentálására, megőrzésére és ezen örökségek továbbélésének biztosítására. „Értékpiramisnak” hívjuk a hungarikumtörvény által szabályozott értéktárak rendszerét. A bázist a helyi, területi és megyei értéktárak, az ágazati értéktárak és a határon túli magyarok értékei adják, ezek összességéből kerülnek ki a Magyar értékek, és azok „legnemesebbjei” a csúcson elhelyezkedő hungarikumok.


77


1. ábra Az értéktárak rendszerének értékpiramisa Az ábra jól érzékelteti, hogy a kiemelkedő nemzeti értékek rendszerezéséhez a települési és tájegységi értéktárak nélkülözhetetlen alapként szolgálnak. A lokális értéktárak tudatos feltárásának segítése a községek közösségi-művelődési feladatellátóinak teendője. Mit tekintünk értéknek a program keretében? Mi az, amit „gyűjthetünk”, rendszerezhetünk? Értékünk lehet a kollektív tudás, a szellemi és tárgyi örökségünk, a jelen tárgyalkotó vagy alkalmazott művészete, mezőgazdasági termékek vagy gasztronómiai sajátosságok – azaz bármely emberi produktum, amely egyszerre egyedi és meghatározó az adott közösség mindennapi életében, de érték a természeti vagy az épített környezetünk is, amely másoktól jól megkülönböztető formajegyeivel különlegességet képvisel.23

23 A közösséget is érintő hagyományok és adott településre vagy térségre jellemző egyedi produktumok (tárgyi és szellemi, környezeti stb.) meghatározásához és rendszerezéséhez a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (hungarikumtörvény, rövidítve: Htv.), valamint az annak végrehajtásáról szóló 114/2013 (IV. 16.) kormányrendelet ad iránymutatást.

78



Értékek gyűjtése Értékek rendszerezése

Értékek azonosítása

Értékek feltárása

Értékőrző tevékenység

Értékek közzététele

2. ábra Az Értékőrző tevékenység összetevői Az Értékőrző tevékenység összetevői: - Értékek = feltárása = azonosítása = gyűjtése = rendszerezése = közzététele Ezen elv mentén modellünkben több értékőrzést szolgáló tevékenységi formát mutatunk be a kapcsolódó módszertani eszközrendszerrel, melyek a munkafolyamatok tekintetében több helyütt átfedéseket, összefüggéseket is mutatnak. A legfőbb cél a települési értéktár létrehozása, gondozása. Ehhez különböző tevékenységtípusokat rendelhetünk – melyek önálló feladatként is jelentős fejlesztőerővel bírnak. Megkülönböztetésük indokolt, tekintettel a módszertanukra és a kapcsolódó munkafolyamatokban megjelenő eltérésekre.


79


Települési, tájegységi értéktár létrehozása, gondozása Munkaformák, folyamatok Hungarikum klub

Értékőrök

HelytörténeH gyűjtemény

Kortárs értékfeltárás

Akcióprogramok

Módszerek, eszközök Kérdőívezés, interjúzás

Közösségi beszélgetések

Felhívás, hirdetés, nyilvánosság szervezése

Dokumentálás

Bemutatók, akcióprogramok, tapasztalatcserék

3. ábra: A települési értéktár létrehozásához kapcsolódó munkaformák és eszközök A helyi szakember feladata e folyamatok, munkaformák koordinálása, szervezése, segítése, támogatása. A „közösségi vezető” pozíció a szakemberek számára a közösségekkel való együttgondolkodást és fejlesztő munkát jelenti, amely nem lehet öncélú, és nem alapozhat egyoldalú döntésekre sem, hiszen mindenkiben van olyan tudás és képesség, amit mások számára is hasznosíthat. E tudás feltárása is a munka részét képezi. Az értékfeltárás, az értékőrzés, a hagyományos és kortárs helytörténeti gyűjtések, feldolgozások, megosztások tárgyköreiben olyan párbeszédet, kölcsönös együttműködést kell folytatni közösségünk tagjaival, illetve a döntéshozóinkkal, amely a valós igényekre építve és a szakma eszközeire támaszkodva mindannyiuk számára hasznos, eredményes munkát alapoz meg. A célcsoportjaink azon IKSZT-k és Agóra-funkcióval rendelkező művelődési házak, melyek szerepet vállalnak a helytörténeti munkában, a települési értéktáralkotásban. Tágabban minden olyan szervezethez kívánunk szólni, amelyek adatbázisok kialakításában, gyűjtemények, kiállítások szervezése területén is feladatot látnak el, de eddigi gyakorlatukban nem alkalmazták a közösségi alapú feladatvégzést. Mire adhat választ a program? A kis közösségek egyik legerősebb mozgatórugója a helyi identitás meghatározása és erősítése, melynek egyik legjobb eszköze lehet a saját kulturális értékeink feltárása és ápolása. A közösségi lét erejének megtapasztalása a legkülönbözőbb tevékenységi formákban is megvalósulhat. Az értékfeltárás sokak számára adhat új élményeket, ismereteket és hasznos szabadidős elfoglaltságot. A kollektív munka során létrejövő eredmények megerősítő és motiváló hatással vannak a közösség tagjai számára.

80


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Tervezés és előkészítés Az Értékőrző megvalósítási lehetőségei településenként eltérőek lehetnek. Ezért az alábbi folyamatrendszer alapján érdemes elindítani a szervezőmunkát, melyben 5 lépésben rendszerezzük a teendőket: 1. A tervezési szakaszban az eszközrendszer kiválasztása a konkrét munkafolyamathoz a szükséges erőforrások felmérése után történik. (Pontosan mit szeretnénk csinálni?) 2. Az előkészítési szakaszban fontos a képzések, felkészítések célirányos szervezése és lebonyolítása. (Kikkel, milyen ismeretekre építve?) 3. A megvalósítási szakaszbanaz értékőrző tevékenységeket (feltárás, azonosítás, gyűjtés, rendszerezés és a közzététel szervezése) végezzük el. (Hogyan gyűjtünk, azonosítunk?) 4. A nyilvánosság az értékfeltárás eredményeinek folyamatos közzétételét biztosítja (Hogyan tesszük nyilvánossá?) 5. Az utómunkálatok nyomon követést és a szükséges beavatkozásokat (pl. pontosítás, fejlesztés) is magában foglalja. (Hogyan gondozhatjuk?)

4. ábra Az Értékőrző modell tervezésének és előkészítésének lépései


81

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások Az érték olyan dolgok vagy jelenségek minőségi jelzője, amelyek önmagukban is összetett jelentéssel bírnak,a környezetükben élő személyek és az általuk alkotott közösségek számára a hasznosság, jóság, eredményesség elvei mentén motiváló erővel hatnak. Az érték kialakulása befolyásolt az azt meghatározó csoportok, társadalmi helyzetek és szerepek által is. Így az érték mindenki számára érvényes jelentéstartalommal bír. Feltételrendszerei vannak: - elérése korlátozott (egyedi, ritka, pótolhatatlan) - valamihez mérhetőnek kell lennie (viszonyítási rendszere van – összehasonlítható) - emberi vagy természeti produktum, mely társadalmi környezetére hatással bír - érdeklődést vált ki szélesebb környezetében is - fontosságot fejez ki (adott értékrendszert alkot – mérlegelhető) - átörökíthető Az erény, az érdem, az érték további szinonimái összességében olyan pozitív jelentést tükröznek, amely társadalmi megítélése és hasznossága alapján is követendő mintát sugall. Az alábbiakban az értéktári definíciókat határozzuk meg. Az értelmezéshez az értéktári tevékenységet a hazai jogrendbe illesztő hungarikumtörvény24 ad segítséget. Az értéktár elvi rendszerének megértéséhez jó, ha megismerjük a jogszabályban felsorolt fogalmakat. Fogalom

Magyarázat

Magyar Értéktár

A nemzeti értékek köréből a Hungarikum Bizottság (a továbbiakban: HB) által kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánított értékek gyűjteménye

Ágazati értéktár

Az egyes ágazatokért felelős miniszterek által azonosított nemzeti értékek adatainak gyűjteménye

Megyei értéktár

A megye területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény

Tájegységi értéktár

Több települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény

Települési értéktár

A települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény

Külhoni magyarság értéktára

Az országhatáron túl fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény

Hungarikum

Gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye

Hungarikumok Gyűjteménye

A kiemelkedő nemzeti értékek köréből a HB által hungarikummá nyilvánított, valamint e törvény erejénél fogva hungarikumnak minősített nemzeti értékek gyűjteménye Az 510/2006/EK tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek A 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel rendelkező szeszes italok

Közösségi oltalom alatt álló nemzeti érték

Az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező borok és borászati termékek Az 509/2006/EK tanácsi rendelet alapján hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékek, élelmiszerek

Nemzeti érték

Magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék

Nemzetközi elismerésben részesített nemzeti érték

Azon nemzeti érték, amely az Országgyűlés által ratifikált vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi megállapodások vagy viszonosság alapján nemzetközi elismerésben részesült

Kiemelkedő nemzeti érték

Olyan nemzeti érték, amely nemzeti szempontból meghatározó jelentőségű, a magyarságra jellemző és közismert, jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, továbbá hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez

1. táblázat A hungarikumtörvény értéktári fogalommagyarázatai 24

82

2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról 1.§ (1)



A hungarikumtörvény a fogalmak kapcsán még az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: (2) Valamely érték nemzeti értékké vagy hungarikummá minősítése nem érinti annak egyéb jogszabályok, különösen a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény alapján fennálló védettségét. (3) E törvény hatálya nem érinti a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény által hungarikumnak minősülő értékeket. (4) E törvény alapján a természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek nem lehetnek sem nemzeti értékek, sem hungarikumok. A modellben használt további fogalmak definícióit leltározzuk az alábbiakban. Fogalom Gyűjtés

Magyarázat Olyan tevékenység, amely a településen fellelhető lehetséges értékeket (javaslatokat) tematikus szempontrendszer szerint összesíti. Az értékek leírása és rendszerezése a jogszabályi környezet alapján területi, valamint szakágazati szempontok szerint történik. A vonatkozó kormányrendelet 8 kategóriába sorolja a szakmai, és 5 szinten rendszerezi a területi besorolásokat. Szakmai kategóriák: -

agrár- és élelmiszergazdaság

-

egészség és életmód

-

épített környezet

-

ipari és műszaki megoldások

-

kulturális örökség

-

sport

-

természeti környezet

-

turizmus és vendéglátás

Értéktárak és hungarikumok területi besorolása: -

települési

-

tájegységi

-

megyei

-

magyar nemzeti (ágazati és külhoni)

-

hungarikumok

Ágazati értéktár

Az egyes ágazatokért felelős miniszterek által azonosított nemzeti értékek adatainak gyűjteménye

Megyei értéktár

A megye területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény

Tájegységi értéktár

Több települési önkormányzat területén fellelhető, nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény

Települési értéktár

A települési önkormányzat területén fellelhető, nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény

Külhoni magyarság értéktára

Az országhatáron túl fellelhető, nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény

Hungarikum

Gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye

Gyűjtemény

Olyan tárgyi, szellemi, természeti, illetve humán produktumok összessége, amelyeket helyi, térségi, megyei vagy nemzeti viszonylatban, kollektív döntés alapján kiemelkedő és megőrzendő értékként tartanak nyilván

Szakember

Jelen munkánkban olyan közösségi művelődési, közösségfejlesztő, közművelődési tevékenységet ellátó személy, aki koordináló, közvetítő tevékenységével erősíteni képes a település közösségeinek identitását, valamint a kollektív emberi kapcsolatok minőségét


83


Fogalom

Magyarázat

Szakértő

Olyan speciális tudással és kompetenciákkal rendelkező személy, aki adott szakterületre vonatkozóan megfelelő szakmai ismeretanyaggal képes objektív módon meghatározni egyes értékek jelentőségét

Feltárás

Adott szempontrendszer szerint folytatott egységes rendszerező munka, amely meghatározott szakági és területi besorolásoknak megfelelően dolgozza fel a gyűjtött anyagokra vonatkozó információkat

Feldolgozás

Az adott értékhez kapcsolható hiteles tárgyi-szellemi, környezeti vonatkozások gyűjtése és rendszerezése, leírása és bemutatása

Bemutatás

A gyűjtött, rendszerezett, feldolgozott értékek nyilvánosság előtti közzététele – leírással, történeti vonatkozások feltüntetésével, egyéb sajátosságok kiemelésével

Átdolgozás, interpretálás

Adott történeti érték új tárgyi, illetve szellemi környezetben való átdolgozása Példák: -

ma is releváns funkcionalitás korszerű anyaghasználattal való párosítása

-

egykori – ma már nem élő – mintakincs ízléses mai funkcionális környezetbe való átültetése

-

új művészeti technikák, újszerű alkalmazásokat bevezető kreatív folyamatok, technika vagy technológia alkalmazása. Pl.: Dédszüleim mintáit hordom című mintaprojekt (Somogy megye, Törökkoppány), melynek eredményeképpen az ottani népviseletben még fellelhető ősi fehérlyukhímzés motívumkincsét szitanyomaton megőrizve, átdolgozva ma ágyneműt készítenek.

Helytörténeti gyűjtemény

Adott település történetének, hírességeinek, elszármazottjainak, közösségeinek szellemi, tárgyi, természeti és épített környezeti emlékanyagait gyűjtő, feltáró és rendszerező kiállítás, dokumentumtár

Módszer, módszertan

A szervezésre, gyűjtésre, feldolgozásra, rendszerezésre vonatkozó „HOGYAN?” kérdésre adandó válaszok eszközrendszerei

2. táblázat Az Értékőrző modellben használt fontosabb fogalmak Veszélyek és kockázatok az Értékőrző programban Az egyes munkafolyamatok veszélyei A munkafolyamat egymásra épülő feladatainak teljesítése során sajátos problémák adódhatnak. - Kevés gyűjtött anyag keletkezik. (Mérlegelni szükséges az elvégzett munka indikátorait – hány megkeresett válaszadó volt? Vannak-e még lehetséges válaszadók, akiket nem kerestünk fel, vagy nem tudtunk elérni? Körültekintőek voltunk-e a kérdőívezés során?) - Elegendő-e a kérdőív, vagy más módszer is szükséges? (Pl. felhívás, hirdetés közzététele?) - Nem áll rendelkezésre megfelelő dokumentáció, ismeretanyag. - Nem jön létre kollektív egyetértés a döntési folyamatokban. (Ilyenkor szükséges a közösségi értékelés és objektív elemzés folytatása, szakértők bevonása.) - Túl sok azonos vagy hasonló tárgyi emlék kerül a látókörünkbe, a kiválasztás módja közösségen belül feszültséget okozhat – így körültekintőnek kell lennünk. - Egy adott dologra vonatkozóan eltérő leírások, meghatározások történnek. (Ilyenkor is érdemes szakértőt bevonni a döntéshozatalba.) - Nem kapunk elvi, szakmai, illetve anyagi támogatást a fenntartó részéről – ha a testület nem kíván a jogszabályi háttérhez illeszkedő értéktárat létrehozni. (Ez esetben saját gyűjteményt létesíthetünk, mely indokolja kapcsolódó szakmai programok szervezését, egyben biztosítja az értékfeltáró folyamatok fenntartását.) Tartalmi kockázat Az értéktári feltáró munka egyik legkardinálisabb szakmai kihívását maga az értékítélet, más oldalról az objektivitás és a kvalitás mértéke adja. A jogszabályi környezet sem ad konk-

84


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 rét iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a települési értéktár bizottság milyen szakmai kompetenciák, illetve vélemények alapján ítél egyes anyagokat megőrzendőnek, és másokat nem. Tehát a helyi értékítéleten és szakmaiságon múlik valójában, hogy valódi minőségeket mutatunk-e fel kollektív értékeink között, vagy mások számára esetleg abszurdnak tűnő értékrendszerrel rukkolunk elő. Lényeges, hogy a munka során igyekezzünk egyetemes minőségekhez viszonyítva definiálni helyi gyűjteményünk egyes elemeit. Sok minden lehet saját lakókörnyezetünkben számottevő produktum – ami másokéhoz viszonyítva már kevésbé számíthat mérvadónak. Az értéktárak rendszerét tekintve itt egy szűrő épül be, hiszen ami a település számára sajátos és meghatározó lehet, az a megyei szinten már kevésbé jelentőssé válhat. Amennyiben ez a nagyközönség számára sem jár minőségi értékvesztéssel, nyugodtak lehetünk. A helyzet akkor válik problémává, ha a település kollektív értéktudatában ez a minőségi mutató negatívvá válik a „külsős” megítélés során. Ezért is fontos, hogy az értékőrzés elsősorban objektív és plurális szempontok szerint szerveződjön, és a folyamatokba kontrollrendszert (külsős szakértők bevonása) is beiktassunk alkalmanként. Alapvető szakmai tudnivalók Mi az, amit a munka megkezdése előtt mindenképp tudni kell, át kell gondolni? Milyen képességek, szaktudások, szakemberek bevonása szükséges? Alapkérdések – Külső és belső erőforrások Célunk a kollektív értéktudatunk meghatározása, szellemi, tárgyi, természeti és más humán örökségeink felmérése és hasznosítása. A munka tervezési szakaszának kérdései: - Miként fogjunk hozzá? - Mivel rendelkezünk, és mire van szükség a konkrét cél eléréséhez? A munka kezdetén minden szükséges erőforrást fel kell tudni mérni. - Milyen saját (belső) erőforrásaink vannak? (Tárgyi, szellemi és humán kapacitások.)

Külső erőforrások

• Helyi civil szervezetek • Helytörténészek • Kulturális közfoglalkoztato9ak • Helyi értékek ismerői és készítői • Helyi kézművesek, gazdálkodók • Helyi intézmények tagjai (pl. iskolások) • Külső előadók • Helyi döntéshozók • Egyes kategóriák megyei szakértői

Belső erőforrások

• Közösségi tér • Eszközpark • Szakember

5. ábra Az Értékőrző tevékenység külső és belső eszközrendszere


85

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Belső erőforrások: - Közösségi tér – ahol a képzés, felkészítés, feldolgozás és bemutatás zajlik. - Eszközpark – számítógép, internetes hozzáférés, nyomtató, lapolvasó, fényképezőgép, videofelvétel készítésére alkalmas eszközök, projektor stb. - Szakember – aki helyben koordinátori feladatokat lát el, lehetőség szerint települési alkalmazott vagy civil önkéntes – elkötelezettsége a feladat iránt szükségszerű. Megválaszolandó kérdések: - Milyen külső erőforrásokra van szükség? - Mi az, ami a településen elérhető és melyeket kell esetleg magasabb szintről bevonni? - Utóbbiak milyen forrásokból finanszírozhatóak? - Van-e saját költségvetésünk, és van-e külső forrás bevonására lehetőségünk? (Ilyen lehet például a Nemzeti értékek és hungarikumok pályázat.) Külső erőforrások: - Helyi civil szervezetek - Helytörténészek - Kulturális közfoglalkoztatási programban résztvevők - Önkéntes segítők - Helyi gasztronómiai értékek ismerői és készítői - Helyi kézművesek, gazdálkodók - Helyi intézmények tagjai (pl. iskolások) - Más településről származó vagy megyei módszertani központból érkező előadók - Helyi döntéshozók - Egyes kategóriák megyei szakértői stb. A tervezési szakaszban készített erőforrástérkép pontosan megmutatja számunkra, hogy milyen teendőink lesznek az előkészítés során. Az előkészítő munka további kérdései Az előkészítő munka során a további jellemző kérdéskörökre kell válaszokat találnunkahhoz, hogy a megvalósítás szintjére léphessünk. - Képesek vagyunk-e erőforrástérképet alkotni a feltáró munka előkészítésére? Tudunk-e tematikus csapatokat alkotni konkrét feladatokhoz? Mivel motiválhatóak helyben a résztvevők? Honnan kérhetünk szakmai-módszertani segítséget? Milyen felületek állnak rendelkezésünkre a munkánk prezentálásához? Hasznosítható-e mások számára is a munkánk? Ha igen, kiknek? Elérhetjük-e Őket? Hogyan érhetőek el? - Át kell gondolni, hogy kikre támaszkodhatunk munkánkban? Szükség van-e történészre, néprajzosra, szociológusra, építészre vagy más szakértőre? Itt jelesül a leiratok tisztázásában, illetve az értékek pontos besorolásánál – főként a forrásanyagok tekintetében – van jelentős szerepe a külsős szakértőknek. - Van-e bevonható intézmény, civil csoport, olyan „élő emlékezet” a településen, akik segíthetnek a feltárt anyagok meghatározásában, leírásában? Van-e olyan szaktudás, amelyre építhetünk? Van-e írott forrásanyag, melyet áttekinthetünk, kiegészíthetünk? Van-e könyvtár, ahol a helyismereti/helytörténeti források elérhetőek? Szükséges meghatározni a humán erőforrásra építő kompetenciákat és a korosztályi specialitásokat. Tudnunk kell, hogy hagyomány vagy „örökség” gyűjtését kezdeményezzük-e, vagy kortárs értéktár megalkotását is célul tűzzük ki. Lehetőségeink kiváló eszközei a különböző korosztályok bevonásának, elegendő csak arra gondolnunk, hogy a helytörténeti gyűjteményhez például az egykori használati eszközök leírását az idősebb generáció adhatja, de a leíró munkát már közvetlenül a fiatalabbak végezhetik el.

86


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 A szükségletek felmérését követően láthatjuk, mely területeken indokolt további erőforrások bevonása, így a megvalósítási szakaszban a munka gyakorlati részére kell csak figyelnünk. Ismeretforrások Törvényi, jogszabályi háttér Az Értékőrző modell kapcsán számos jogszabály segíti az eligazodásunkat az intézményi környezetben, a hatósági elvárások kapcsán, s egyben be is határolják, megszabják tevékenységünk kereteit. A legfontosabb rendelkezések a következők: - Az „IKSZT rendelet”: a 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről - A „kulturális törvény”: az 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről - A „hungarikumtörvény”: a 2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról - A „hungarikumrendelet”: a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról - 2/2010. (I.14.) OKM Rendelet a muzeális intézmények működési engedélyéről - 20/2002. (X. 4.) NKÖM rendelet a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról Példatárak Az elmúlt években elindult módszertani gyakorlatok országos szinten számos jó példát állítanak elénk ahhoz, hogy a saját, szűkebb környezetünkben is el tudjunk kezdeni egy komoly, szakmai alapokon nyugvó feltáró és rendszerező munkát, melyre hosszú távon építhet a település közössége és az azt befogadó térség egyaránt. Az adaptáció készsége és képessége rendkívül fontos, módszertani útmutatónknak ezért is szerves része a minden szolgáltatási modellhez kapcsolt példatár. Az előkészítés tárgyalásakor külön is megragadjuk az alkalmat arra, hogy a rendelkezésre álló adatforrások, szakirodalmak, módszertani példák között lapozgatva bátran próbáljuk azokból a saját lehetőségeinkhez igazodva „meríteni” és felhasználni. A szakmánkban már igazán nincs új a nap alatt, csak egy kicsit mindenütt másként mennek a dolgok. Van, ahol kimagaslóbban, másutt felszínesebben vagy éppen sehogy. A példatár arra való, hogy ötleteket merítsünk, hogy hasznosítsuk az abból szerzett tapasztalatokat. További hasznos helyek az interneten - Élelmiszerlánc-felügyeletért Felelős Államtitkárság http://elelmiszerlanc.kormany.hu/ - Hagyományos különleges termékek elismerése http://elelmiszerlanc.kormany.hu/hagyomanyos-kulonleges-termekek-elismerese - Magyar Értéktár – HungarikumokGyűjteménye http://www.hungarikum.hu/


87

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Tér és eszközök A tér A munka elkezdéséhez szükség van egy olyan térre, amely alkalmas a résztvevők együttes és egyenrangú elhelyezésére, ugyanakkor a csoportmunkát is lehetővé teszi. Miután itt IKSZTkről beszélünk, ez alapvetően biztosított feltétel. Az „ötletelések” alkalmával fontos, hogy mindenki egyenrangú partnerként helyezkedjen el a térben, azaz lehetőség szerint egy körben üljenek a résztvevők, köztük a szakemberek és szakértők is, ne alakulhasson ki alá-fölérendelt viszony. A tematikus csoportmunkákhoz szükséges, hogy egy-egy saját asztal körül helyezkedjenek el a kisebb csoportok, ugyanezt külön-külön termekben is biztosítani lehet, hogy ne zavarják egymás munkáját. A tereknek nem feltétlenül kell elkülönítettnek lenni, azaz esetenként csak az adott foglalkozás idejére vonatkozóan szükséges szabaddá tenni a helyiséget. Más foglalkozásokon motiváló tényező lehet, ha az értékőrző műhely tevékenysége „nyomokban fellelhető marad” az adott térben. Ugyanígy lehet bizonyos részeredményekről folyamatosan közzétenni anyagokat, esetleg adott témákban nyilvános „információhalászatot” is kezdeményezhetünk a közösség más tagjai felé adott kérdésekben. Bemutatók: ha lehetőség van rá az intézményben, folyamatosan szemléltethetjük a munka konkrét eredményeit. Több IKSZT is büszkén állítja ki a településen feltárt értékeit, tárgyi eszközöket– például hímzéseket, kerámiatárgyakat, vagy saját gasztronómiai termékeit (szörp, lekvár, méz, savanyúság sajt stb.), szellemi örökségeit, épített környezetének fotókon megörökített emlékeit. Több közösségi ház nem rendelkezik állandó kiállításra alkalmas helyiséggel. Esetükben mérlegelni kell, hogy a településen milyen partnert tudnak segítségül hívni pl. egy időszakos értéktár-bemutató szervezésére. Ilyen lehet az iskola, az önkormányzat, felekezeti közösségi színterek, de akár egy magántulajdonban lévő pajta is szolgálhatja e nemes célunkat! Eszközök Az előkészítő és feltáró szakaszban állandó és legfontosabb a közös gondolkodást vizualizáló és rendszerező csomagoló papír vagy flipchart tábla és a vastag filctollak. A lapokat rögzíthetjük a falra, hogy a munka során mindig elérhetők legyenek. A lapokon folyamatosan közzétehetjük a munkafolyamatokat, az egyéni- és csoporteredményeket, a rendszerezett feltárt vagy feltárandó értékeket. További eszközök: - Installációs eszközök = posztamens = vitrin = üveglap - Műszaki eszközök = laptop = projektor = nyomtató = lapolvasó (szkenner) = fényképezőgép, videokamera = fénymásoló a képzéshez, sokszorosításokhoz, előadáshoz, szakmai fórumokhoz stb. - Kommunikációs platformok: = Internetes felület – a legegyszerűbb módja a készülő adatbázisunk közzétételére, a különböző kapcsolódó programok információinak közlésére. = Hirdetések, felhívások: plakát, szórólap, helyi sajtó, kiadványok

88


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Bevezetés lépésről lépésre A közművelődési tevékenységek körében jelentős helyet foglal el a helyben értékként megjelenő, a településre jellemző hagyomány, sajátosság, önmeghatározásra is alkalmat teremtő esemény helyi ünneppé emelése. A települési emlékezet olyan értékekre hívja fel a figyelmet, ami a ma élő és helyben felelősen gondolkodók számára újrafogalmazhatja a település jelenét, erősítheti a kötődést. A kistelepüléseken működő integrált közösségi és szolgáltató terek funkciói között kiemelt szerepet kap a közösségi – ezen belül a közművelődési, közösségfejlesztési – tevékenység. Az IKSZT-k kötelezettségeit a 112/2009. (VIII.29.) FVM rendelet 7.§-a szabályozza, mely a kötelező feladatok között a b, és c, pontokban az ifjúsági tevékenységeket és a közművelődési programok szervezését emeli ki, melyek kiváló alapot nyújthatnak az értékgyűjtő munkánkhoz is. Számos településen az IKSZT látja el a helyi önkormányzatok kötelező közművelődési feladatait is. Ennek keretében az 1997. évi CXL. törvény által meghatározott feladatokat alapul véve a jogszabály 76. § (1) A bekezdésére támaszkodhatunk: „települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása.” A b) és c) bekezdésben felsorolt feladatok között a környezeti szellemi, művészeti, nemzeti és nemzetiségi értékek megőrzése, feltárása és gondozása szerepel. Ha a tervező munka kezdetén a kötelező intézményi funkciókhoz igazodóan alakítjuk ki az Értékőrző modell bevezetését, szerencsésen ötvözhetjük a kellemeset a hasznossal! Az előző fejezetben felmértük az erőforrásainkat és a szükségleteinket. A feladat meghatározása során ezekhez hozzárendelhetjük mindazon szakmai kötelezettségeinket, melyek a gyűjtő és feldolgozó, a rendszerező és bemutató munkát közvetlenül is segíthetik. Ne feledjük, hogy közvetett célunk a lakosság mind szélesebb körű bevonása, aktivizálása, ezzel a helyi erőforrások kiaknázása, és a közösség érdekében való hasznosítása! A szolgáltatás megvalósítása és működtetése Egy értékőrző program felépítése, kialakítása adott település adottságaihoz igazodóan eltérő lehet. Mivel maga a szolgáltatás is a témán belül többféle célfeladatra koncentrálhat (javaslatok begyűjtése, ezek közösségi értékelése, nyilvánosság szervezése stb.), ezért a legfontosabb a konkrét célok és az azokhoz rendelt eszközök meghatározása. Előkészítés – Tervezési szakasz A célhoz igazodóan a feltáró és rendszerező munka eszközeinek, szintjeinek, közreműködőinek és ütemezésének meghatározása. A folyamatok leírása. (Pl.: gyűjtés – Ki? Kik? Mit? Hogyan?) Az erőforrások felmérésekor is ezeket a szempontokat kell első helyen tartanunk. Ebben a fázisban a rendelkezésre álló erőforrásaink és a feladatok ok-okozati leírása szükséges. Ütemezés A feladatokhoz rendelt folyamatok intervallumának meghatározása során a legfontosabb kérdés, hogy szükség van-e a munkafolyamatok időbeli korlátozására? Az eredményesség feltétele a produktum, melyet több szereplő esetén időbeni korlátokkal tudunk szabályozni. Pl. mennyi időt szánunk a kérdőívek összegyűjtésére? Ha képzünk, az mennyi időt vehet igénybe? A határidőket önmagunk számára fontos kijelölni, mivel közösségi tevékenységet végzünk, ezért a kívülállók részére olyan pozitív visszacsatolást kell adnunk, amely az ő közreműködésüket és támogatásukat is erősíti. Ha egy értékőrző akcióprogramot úgy indítunk útjára, hogy eredményeit valamely hagyományos települési rendezvényhez illesztjük, különösen figyelnünk kell a folyamatrészek pontos koordinálására.


89

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 A fejlesztési folyamatokban való gondolkodás nagyon fontos része a munkánknak. Komplex tevékenységet végzünk, az egymásra épülő feladatelemek szerteágazó lehetőségeket biztosíthatnak az intézmény más működési területeihez is igazodóan. Az alapvető cél kitűzése és a feladatok ütemezése segíti a munkaszervezést, de kellő flexibilitást biztosít a különböző egyéb tevékenységek szervezéséhez is. Gondoljunk csak arra, hogy a közösségfejlesztés önmagában is kiemelt szerepet tölt be mindennapjainkban, ehhez az Értékőrző is jó eszközül szolgálhat. A modellben kijelölt célok további lehetőségeket biztosítanak a településen működő különböző csoportok számára önálló munkafolyamatok, kiegészítő tevékenységek végzésére. Módunk van tehát úgy előkészíteni a programot, hogy a bevonás eszközeire építve sokak számára sokféle közreműködői szerepet biztosíthassunk. A tartalmi célok fogják az alkalmazható módszertani eszközöket meghatározni. Tartalmi célok A tartalmi célok meghatározása során az alábbi szempontokat érdemes megfontolnunk. A felsorolás nem hordoz sorrendiséget. - Részvételi (participatív) célok = A település képviselőtestületi határozata alapján részvétel a települési értéktár bizottság munkájában (jogszabályi környezethez illeszkedően) – a feltáró és bemutató munka koordinációja, támogatása = Tájegységi értéktár bizottsági munkában való részvétel – a feltáró és bemutató munka koordinációja, támogatása - Értékőr, illetve Értékőrző hálózat kialakítása – tematikus egységek szerint egyéni vagy csapatmunka, illetve koordinált gyűjtőmunka szervezése - Hungarikum Klub kialakításának szorgalmazása és koordinációja - Helytörténeti gyűjtemény kialakítása és gondozása (településtörténeti alapok) - Kortárs értékfeltárás, értékőrzés – jelentős korosztályi és szubkulturális alapok (pl. gördeszkázás, paprikázás) - Akcióprogramok (egyszeri, illetve alkalmi események) Munkaformák, folyamatok 1. Kérdőívezés, interjúzás: személyes felkeresés, szabad javaslatok szabályozott dokumentációval 2. Felhívás, hirdetés közzététele, gyűjtő- és feltáró munka segítése 3. Közösségi beszélgetések, a gyűjtött értékek közösségi alapú elfogadása vagy elvetése, esetleges kiegészítések, pontosítások felvétele - Kapcsolódó módszerek: World Café, papírívezés - Továbbélés: helytörténeti klub alakulása, tankatalógus – helyi tudástár készítése, helyi kalendárium létrehozása, stb. 4. Tárgyi, illetve szellemi emlékanyaggyűjtés és a gyűjtemény rendszerezése (fotózás, leírás, videó stb.) 5. Bemutatók – kiállítás, gasztronómiai bemutatók, kóstoltatás, archiválás, kézműves bemutatók, mesterségek bemutatása, szakmai előadások stb. Kapcsolódási pontok meghatározása más települési programokkal 6. Módszertani tapasztalatcserék – tábor, szakmai nap, workshop, látóutak szervezése

90


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Értéktár Települési értéktár A tartalmi célok közül az értéktári feladatok egységes kritériumrendszert adnak. A települési értéktár bizottság megalakítása a képviselőtestület kompetenciája, és amennyiben létrejött, az önkormányzatnak szükséges a működési (pénzügyi, tárgyi és ügyviteli) feltételeket biztosítani a munkához. Az értéktár bizottság működési szabályzatát a helyi (települési és megyei) önkormányzat képviselőtestülete határozza meg. Az értéktár bizottság legalább három tagból áll. Munkájába bevonja a helyi, illetve megyei közművelődési feladatellátás országos módszertani intézményét, továbbá értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó országos és területi illetékességű szakmai és civil szervezeteket. Félévente, legkésőbb a félévet követő hónap utolsó napjáig beszámol tevékenységéről a helyi önkormányzat képviselőtestületének.25 Fontos, hogy a bizottság munkájában a saját közösségi művelődési szolgáltató és segítő szerepünk meghatározó legyen. Kompetenciáink szerint elsősorban a gyűjtő és feldolgozó, valamint a feltáró-bemutató munkafolyamatokat tudjuk segíteni az alábbiakkal: - A vonatkozó szabályok alapján a kérdőívezéshez szervezhetünk „mini csapatokat” civil közösségeinkből, intézményeinkből, önszerveződő közösségeinkből, egyéni jelentkezőkből, kulturális közfoglalkoztatottakból. - Segíthetjük a felkészítésüket (pl. szakember bevonása, a jogszabályi háttér ismertetése, a kérdőív közös megbeszélése, értelmezése) - Részt vehetünk a kérdőívek sokszorosításában, a kellő példányszám meghatározását követően. - Feladatul vállalhatjuk a kérdőívezés területi felosztását. A munka során itt különös figyelemmel kell lennünk az optimalizált feladatleosztásra is. Nem szerencsés, ha túl sok „kérdező” van. A hatékonyságunk záloga, ha nem aprózzuk fel a munkafolyamatokat, ehhez körültekintő szervezőmunka szükséges. - Hol kezdjük? Érdemes két-három közszereplőnél kezdeni, akikről hiteles információkat kaphatunk. Az úgynevezett hólabda-módszer alapján ők javaslatot tehetnek a következő felkeresendő személyekre, és így tovább… - Az időkeret meghatározása (pl. egy vagy két hét, vagy egy-két hónap?) - A kérdőívek feldolgozása, az értékek kiválasztása elsőként közösségi beszélgetések formájában történhet, ugyanakkor, ha nagyszámú dokumentációs anyag keletkezett, javasoljuk a szakágazati tematikus csoportok kialakítását. Így a kulturális örökség témakörében valószínűsíthetően több, míg a sport vagy ipari és műszaki megoldások témakörben várhatóan kevesebb anyag kerül begyűjtésre. A közösségi feltáró munka támogatása a legfőbb feladatunk!

25 Magyar Értéktár – Hungarikumok Gyűjteménye: Települési és Tájegységi Bizottságok http://www.hungarikum.hu/ telepulestajegysegbizottsagok


91

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 - E l kell döntenünk, a települési értéktárba fel kívánjuk-e terjeszteni a javasolt értéket? A település közigazgatási területén fellelhető, illetve az itt létrehozott nemzeti érték felvételét a települési értéktárba a jogszabályi előírások szerint a polgármesterhez címzett javaslatában bárki kezdeményezheti. A javaslatot a már többször hivatkozott kormányrendelet 1. melléklete szerint kell elkészíteni és benyújtani. A javaslattétel ingyenes. = A javaslatnak tartalmaznia kell - a javaslattevő adatait - az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték adatait - az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképét vagy audiovizuális dokumentációját - a nemzeti értéknek való megfelelést valószínűsítő dokumentumokat - szakértő, illetve szakmai vagy civil szervezet támogató vagy ajánló levelét Az értéktári adatokat adatbázisban rögzítjük. A következő lépés az értéktári bemutató(k) szervezése. A feltárt emlékek közzététele többféle módon is történhet, állandó kiállítás, illetve időszaki akcióprogramok formájában. Ezekről a későbbikben szólunk részletesebben. Lehetséges kérdések: - Az előkészítő szakaszban szükséges-e képezni a résztvevőket? - Ki az, aki segítő lehet a felkészítésben? A fiatalabb korosztály célzott bevonása friss szellemiség mellett sok humán tőkét és fiatalos lendületet hozhat a feltérképezésben, gyűjtésben. - A feltáró szakaszban indokolt-e a csoportok rendszeres összehívása és az eredmények megbeszélése? (A település méretétől függhet.) Problémaelemzés: a munka során felmerülő kérdések tisztázása, egységes módszertan meghatározása. Tájegységi értéktár A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy több település is létrehozzon értéktár bizottságot. Ugyanazon megye területén lévő több szomszédos település önkormányzata közös Települési Értéktár Bizottságot is létrehozhat, amely elkészíti a tájegységi értéktárat és az adatait megküldi a megyei értéktárba. Ha valamilyen gyűjtési anyag túlmutat a településünk határain, de nem megyei szintű érték, akkor elvi mód van tájegységi értéktár létesítését is kezdeményezni, vagy a megléte esetén ahhoz csatlakozni. Indokoltabb a tájegységi értéktár kezdeményezése az aprófalvas térségekben, ahol a regionális összefogás segítheti a tartalmas és eredményes értékgyűjtő tevékenységeket. Ebben lehetőség van arra is, hogy az egyes csatlakozott települések saját értékeit is rendszerezhessék, de a szűkebb tájegységre egységesen jellemző emlékeket közös örökségként tárhatják fel. (Pl. a Sárközvagy a Zselicség településeinek összefogása.) Értékőrzők – a humán erőforrás A személyi erőforrásainkat civil vagy önkéntes alapon biztosíthatjuk értékőrző csoport szervezésével. A hazánkban Pannon Ifjúsági Értékőr Hálózat néven működő mozgalom kiváló például szolgálhat minden település számára. A program pályázati támogatással indult. Civil

92


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 fórumok, felkészítő képzések és tábor kapcsolódott az első periódusához. Az országból három megye csatlakozott ez idáig a hálózathoz. Középiskolások és egyetemisták gyűjtik, rendszerezik a településeik értékeit, aktív résztvevői e munkának. Ha értékőrző csapatot kívánunk alapítani a településünkön, az előkészítő szakaszban szükséges képezni, felkészíteni a résztvevőket. A képzéshez szakemberek bevonása is indokolt. A fiatalabb korosztály célzott bevonása friss szellemiség mellett sok humán tőkét és fiatalos lendületet hozhat a feltérképezésben, gyűjtésben. A munka minden szakaszában indokolt a csoport rendszeres összehívása és az eredmények megbeszélése. Az igényekhez igazodóan lehet időszakos akcióprogramokat szervezni, és az elért részeredményeket a település lakosai számára közzétenni. Hungarikum klub A hungarikum klubok olyan rendszeres találkozókra, szakmai egyeztetésekre épülő közösségek, melyek tagjai az értékgyűjtő tevékenységet formálisabb keretek között végzik. Tagjaik lehetnek önkéntes segítők, szakértők, vállalkozók, gazdálkodók, intézmények, települési döntéshozók. A civil érdekeken felül gazdaságfejlesztő folyamatokat, ezzel társadalmi felzárkóztatást is elősegítő, vidékfejlesztő munkát is végezhetnek. Munkájuk ezért összetettebb lehet a települések határain belül zajló értékőrző folyamatoknál. A hungarikumtörvény céljainak megvalósítása érdekében komplex szervező és koordináló feladatokat láthatnak el. Az első lakiteleki Hungarikum Klub találkozón, melyet 2013 júniusában tartottak, a Kárpát-medence 37 településéről érkezett küldöttek alakították meg a hungarikumklubok mozgalmát. A találkozón nyilatkozatban tűztek ki maguk és a csatlakozók számára feladatokat a résztvevők: - Tagjai segítsék, hogy a helyi, megyei értékek kiválasztása egy széles körű társadalmi együttműködés keretében valósulhasson meg. - Vállaljanak szerepet a magyar nemzeti értékek és hungarikumok megőrzésében és védelmezésében. - Személyes példát mutatva vegyenek részt a nemzeti értékek összegyűjtésében, dokumentálásában. - A helyi közösségeik tagjait ösztönözzék arra, hogy csatlakozzanak a Kárpát-medencei hungarikummozgalomhoz. - Feladataik megvalósítása során vállaljanak aktív szerepet a helyi és megyei értéktárak létrehozásában, értékekkel történő feltöltésében. - Munkájuk során alakítsanak ki aktív együttműködést a települési, megyei önkormányzatok képviselőivel, az ezen a területen tevékenykedő civil szervezetekkel. - Tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a helyi értékek ismerete a köztudat részévé váljon, a helyi közösségek tagjai megismerhessék azokat. - Fordítsanak figyelmet arra, hogy a helyi közösségek által kiválasztott értékek a közösségek tagjai által is megfelelő elismerésben részesüljenek. Helytörténeti gyűjtemény A helytörténeti gyűjtemények a legtöbbször fellelhető helyi „értéktárak”. Ezekkel kapcsolatban kétféle megközelítés lehetséges: - Van-e már a településnek helytörténeti anyaga, melynek feldolgozottsága, történeti hitelessége, gondozása, megőrzése vagy a nyilvánosság felé történő kommunikációja állandó feladatot adhat számunkra? Ha van, milyen konkrét célokat, tevékenységeket határozhatunk meg ahhoz kapcsolódóan? - Ha nincs, akarjuk-e, hogy legyen helytörténeti gyűjteményünk?


93

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 A helytörténet kifejezés egyrészt jelöli az adott hely (egy település, egy megye, egy kisebb táj, egy városrész stb.) múltját, pontosabban a múltra vonatkozó feltárt vagy a forrásokban rejtőző információkat, tehát az ismerethalmazt. Másrészt a történettudomány azon irányának megnevezésére szolgál, amely az adott hely (vagy valamely intézménye, üzeme stb.) múltját, a helyhez kötődővalamely személy életét, történeti szerepét tanulmányozza a források segítségével, illetve a történeti események, jelenségsorozatok helyi tényezőit, sajátosságait mutatja be. A tudományos feldolgozás folyamatát helytörténeti kutatásnak, eredményét – mivel az esetek túlnyomó többségében írásos, sőt publikációs formát ölt – helytörténetírásnak szokás nevezni (akkor is, ha a végtermék film, videokazetta, hangfelvétel, diasorozat, digitális dokumentum stb.)26 Helytörténeti források: minden olyan emlékanyag, amely a vonatkozó kulturális, társadalmi, gazdasági folyamattal keletkezési idejében egyezik, így hitelesen szolgálja a település múltjának megismerését. Lehetnek tárgyi emlékek, szellemi hagyományok, közlések vagy írott anyagok, dokumentumok (pl. egyházügyi iratok, újságok), audiovizuális dokumentumok. A helytörténeti gyűjtemény létrehozása komoly helyi összefogást feltételez. A leglényegesebb kérdés: miből és hol hozhatjuk létre? Egy helytörténeti gyűjtemény kiváló alapot adhat a települési értéktár kialakításához is, és fordítva. Amennyiben van olyan tér, amely alkalmas arra, hogy a gyűjteménykiállítást létrehozhassuk, a hiteles források felkutatása érdekében érdemes a közösség azon tagjait bevonni, akik sok helytörténeti ismerettel bírnak, és tematikus módon begyűjteni azokat az információkat, melyek alapján elkezdhetjük az építő munkát. A tárgyi emlékek rendszerezése, elhelyezése és tárolása önmagában is komoly kihívást jelenthet. A munkát megelőzően érdemes végiggondolni, hogy mekkora az erre irányuló kapacitásunk, és mit kezdünk esetleg 3-5 db egyforma „kukoricakobzó” szerkentyűvel? (Arra igyekszünk itt felhívni a figyelmet, hogy először a településen fellelhető értékek tervszerű számbavételét végezzük el, és csak az adatok rendszerezését követően kezdjük el a tárgyi emlékek tematizált, „fizikai” begyűjtését. A rendelkezésünkre álló információk feldolgozását ugyanazon közösségi aktivitásokra építhetünk, mint az értéktári feladatoknál. Témák szerint csoportosíthatunk: életmód, gasztronómia, ünnepek, a kapcsolódó használati tárgyak, mesterségek, stb. Múltunk ismerete, közös emlékeink megőrzése a legjelentősebb közösségi értéket adja a lakosság számára.27 Értékőrző események, értékfeltáró akciók, programok Olyan időszakos programokat értünk ez alatt, melyek alaptevékenységeink mellett, azokat erősítendő szerveződnek. A mai kor elvárásainak megfelelően az interaktivitás, a tudáshalmazok kialakítása és alkalmazása elengedhetetlen. E szempontokat kiaknázhatjuk a szervezőmunkában. Egy kiállítás mellé művészeti kísérőprogramokat rendelhetünk, pl. néptáncbemutatót, mesterségbemutatókat, gasztronómiai bemutatókat, vagy a közönség részvételére is építő táncházat, kézműves-foglalkozást, kvízjátékot stb. Jelentős plusz gazdasági és társadalmi erőforrást adhat az értékfeltáró munka turisztikai szempontokhoz is igazodó fejlesztése. Számos település tudatosan használja kommunikációjában az egyediségét meghatározó értékelemeket. Gondoljuk végig, hogy értékeink egyedisége miként képes a közösség számára is önálló identitást, látványosságot biztosítani? Ilyen 26 BÉNYEI Miklós: Helyismeret, helytörténet – Felsőoktatási jegyzet. Debreceni Egyetem, Debrecen–Eger, 2008 (14. o.) 27 A jó példák közül említhetjük a nyírmártonfalvai falumúzeumot (http://www.nyirmartonfalva.hu/index.php/falumuzeum), vagy a pusztaszabolcsi Hagyományok Háza– Pusztaszabolcsi Helytörténeti Gyűjteményt (http://www.nmi.hu/hu/Hirek/Pusztaszabolcsi-hagyomanyokat-nepszerusitett-a-Vandorterkep)

94


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 lehet pl. a település híres elszármazottja, a nevéhez kötődő ismeretanyagok méltó bemutatása, megőrzése, az emlékének ápolása, vagy a régióban csak ott fellelhető természeti értékek vagy gasztronómia különlegességek elérésének biztosítása. Mindezekre évente egyszeri alkalommal tematikus programokat is szervezhetünk, melyek közvetett módon hozzásegíthetik olyan források lehívását is, melyekre egyéb módon nem nyílna lehetőségünk. A továbbiakban a szellemi és tárgyi javak gyűjtését, rendszerezését, felmérését a megvalósítási szakaszban szolgáló eszközöket mutatunk be. Módszerek, eszközök Gyűjtő, feltáró munka Kérdőív A Nemzeti Művelődési Intézet Megyei Módszertani Osztálya kidolgozott egy, a jogszabályi környezetnek megfelelő kérdőívet, mely a tartalmi elemek mentés illeszkedik a hungarikumtörvény végrehajtási rendeletéhez. A 22 kérdést tartalmazó dokumentum minden lehetséges feladatra és ágazati értékkategóriára vonatkozóan segíti a települési gyűjtő és feltáró munkát. Készül településünk értéktára, amelyben valamennyi helyi értékkel bíró (szellemi, emberi, tárgyi és természeti) kincsünket szeretnénk összegyűjteni, rendszerezni és bemutatni. Ebben a gyűjtőmunkában Önre is számítunk. Az alábbi kérdőív kitöltésével segíti a közös értékeink feltárását és megőrzését. Amennyiben tudomása van olyan, a válaszhoz kapcsolódó dokumentációról (fotó, tárgy, írott anyag stb.), amelyről fotót vagy másolatot készíthetünk, kérjük, jelölje az adott kérdéseknél.

Kérdés

1. Milyen, a saját településére vonatkozó helyi hagyományt ismer (pl. ének, tánc, viselet, szokás stb.?) 2. Ismer-e olyan hagyományőrző helybelieket (helytörténész, helyi író, nótafa, vőfély, mesemondó stb.), akik tudásukat valamilyen formában továbbadják (iskolában, óvodában, jeles napokon, közösségi összejöveteleken, ünnepeken, családi, baráti környezetben)? Ha igen, kérjük, sorolja fel elérhetőségeiket! 3. Ismer-e olyan kézművest, mesterembert, gazdálkodót, vállalkozót, iparost, aki egyedi, különleges, értékes munkát végez? Kérjük, sorolja fel elérhetőségeiket!


Az adatfelvétel idején rendelkezésre álló dokumentációs forma

Ágazati besorolás 114/2013. Korm. rendelet 1. §

c egyéb: c fotó

c tárgy

c írott anyag

........................................... ........................................... ...........................................

c egyéb: c fotó

c tárgy

c írott anyag

........................................... ........................................... ...........................................

c egyéb: c fotó

c tárgy

c írott anyag

........................................... ........................................... ...........................................

e) kulturális örökség;

d) ipari és műszaki megoldások; e) kulturális örökség;

a) agrár- és élelmiszergazdaság; d) ipari és műszaki megoldások; e) kulturális örökség;

95


Kérdés

4. Tud-e valamilyen egyedi termékről, ami régi technológiával készül a településen? Sorolja fel a készítők elérhetőségeivel!

5. Tud-e valamilyen speciális helyiételről, italról? Kérjük, sorolja fel a készítők elérhetőségét!

6. Nevezzen meg olyan épületeket, köztéri alkotásokat, szobrokat, kegyhelyeket, régészeti lelőhelyeket, műemlékeket, építészeti alkotásokat, melyek véleménye szerint a helyi építészeti örökség része (pl. lakóházak, gazdasági épületek, intézmények, ipari létesítmények stb.)! 7. Van-e ismerete valamely helyben megtermelt vagy itt található mezőgazdasági különlegességről, növényről (pl. szőlő, gyümölcs, kapásnövény, erdei gyümölcs stb.), őshonos állatokról, állatfajokról, lótenyésztésről, lovas turizmusról stb.? Kérjük, sorolja fel! 8. Ismer-e olyan helybelit, akinek kedvenc hobbija mások számára is érdekes lehet: fest, farag, bőrt vagy fémet, csontot munkál, makettet, modelleket, gyermekjátékokat készít, felújít régi gépeket, sző, fon, hímez, horgol, fotós, filmes, illetve gyűjt valamit (bélyeget, régiséget, receptet, képet, kaktuszt stb.)? Kérjük, sorolja fel őket elérhetőségükkel:

9. Ha vendége érkezik, mit mutat meg neki feltétlenül saját településéről és annak környékéről?

10. Milyen kiemelkedő természeti értéket ismer településén vagy annak szűkebb környezetében (termálvíz, föld, ásvány, természetes élővilág stb.)? 11. Van-e a településen, aki gyógyító tevékenységet végez az orvoson kívül (gyógynövényekkel, gyógyító szerekkel, egyéb módon)? Kérjük, sorolja fel őket elérhetőségükkel!

96



c egyéb: c fotó

c tárgy

c írott anyag

........................................... ........................................... ...........................................

a) agrár- és élelmiszergazdaság;

c egyéb: c fotó

c tárgy

c írott anyag

........................................... ........................................... ...........................................

c egyéb: c fotó

c tárgy

c írott anyag

........................................... ........................................... ...........................................

c egyéb: c fotó

c tárgy

c írott anyag

........................................... ........................................... ...........................................

b) egészség és életmód;

c) épített környezet; e) kulturális örökség;

a) agrár- és élelmiszergazdaság;

c egyéb: c fotó

c tárgy

c írott anyag

........................................... ........................................... ...........................................

c egyéb: c fotó

c tárgy

c írott anyag

........................................... ........................................... ...........................................

e) kulturális örökség

g) természeti környezet h) turizmus és vendéglátás

c egyéb: c fotó

c tárgy

c írott anyag

........................................... ........................................... ...........................................

b) egészség és életmód; g) természeti környezet

c egyéb: c fotó

c tárgy

c írott anyag

........................................... ........................................... ...........................................




Kérdés

12. Használnak-e az itt élők gyógynövényeket? Ha igen: melyeket és miket készítenek belőle?

13. Hol tudnak összejönni, közösségi tevékenységeket folytatni a település lakosai?

14. Zajlik-e a településen ipari termelés? Ha igen: mit, mivel, hogyan gyártanak?

15. Foglalkozik-e valaki személyés áruszállítással? Ha igen: milyen eszközökkel történik ez?



c egyéb: c fotó

c tárgy

c írott anyag

........................................... ........................................... ...........................................


c egyéb: c fotó

c tárgy

c írott anyag

........................................... ........................................... ...........................................

c) épített környezet

c egyéb: c fotó

c tárgy

c írott anyag

........................................... ........................................... ...........................................

d) ipari és műszaki megoldások

c egyéb: c fotó

c tárgy

c írott anyag

........................................... ........................................... ...........................................

d) ipari és műszaki megoldások

c egyéb: 16. Milyen ünnepei vannak a településnek?

c fotó

c tárgy

c írott anyag

........................................... ........................................... ...........................................


c egyéb: 17. Milyen ünnepei vannak a családoknak?

18. Van-e a településnek híres sportolója? Ha igen: ki ő, milyen sportágban, milyen eredményt ért el?

19. Vannak-e hagyományos, helyi sportrendezvények? Melyek ezek?

20. Hogyan óvják az itt élők a helyi természeti, környezeti értékeiket?

c fotó

c tárgy

c írott anyag

........................................... ........................................... ...........................................


c egyéb: c fotó

c tárgy

c írott anyag

........................................... ........................................... ...........................................

f ) sport

c egyéb: c fotó

c tárgy

c írott anyag

........................................... ........................................... ...........................................

f ) sport

c egyéb: c fotó

c tárgy

c írott anyag

........................................... ........................................... ...........................................

g) természeti környezet

c egyéb: 21. Bekapcsolódik-e a település a turizmusba? Ha igen: hogyan?


c fotó

c tárgy

c írott anyag

........................................... ........................................... ...........................................

h) turizmus és vendéglátás

97


114/2013. Korm. rendelet 1. §

c tárgy

c írott anyag

........................................... ........................................... ...........................................

Tartalomtól függően

Lehet pl. videofelvétel, hangfelvétel, vagy a szóbeli leírás alapján a kérdőívező által történő írásos rögzítés.

c fotó

Az írott anyagok terjedelme, feldolgozási módja is körültekintést igényelhet. Gondoljuk végig, hogy a közzététel, feldolgozás vagy archiválás szempontjainak mindenben megfelel-e?

c egyéb:

Ha egy tárgy vagy tárgycsoport kerül begyűjtésre, fontos a forrás (adományozó, tulajdonos, letétbe helyező) megjelölése, a tárgy leírása, a gyűjtés ideje, a speciális tárolás vagy kezelési mód ismerete. Az állagmegóvás szempontjait sem hagyhatjuk figyelmen kívül!

22. Tud-e egyéb olyan értéket, ami a kérdőíven nem szerepel, de kiemelkedőnek tartja (helyi ismeret, tudás, érdeklődésre számot tartó érdekesség). Kérjük, írja ide!


Fontos, hogy a fényképet az eredetét jelző pontos leírás kísérje(szerző neve, mikor és hol készült, mi látható rajta stb.)!

Kérdés

Ágazati besorolás

Amennyiben a válaszadó hozzájárul, hogy neve bekerüljön az értéktárat létrehozók adatbázisába, kérjük, adja meg az alábbi adatokat: A válaszoló neve: Lakcíme: E-mail: Telefon:

3. táblázat Kérdőív települési értéktár-felméréshez A kérdőívek felvétele koordináltan zajlik. A települést méretéhez és adottságaihoz igazodóan területi egységekre felosztva, személyes felkereséssel, vagy központi helyszíneken kihelyezett, önkéntes alapon kitölthető kérdőívezéssel lehet végezni. A személyes megkeresések hatékonyabbak, hiszen vezérelt interjú formájában pontosabb információk nyerhetők. A javasolt „hólabda-módszer” pedig eredményesebb mintákat adhat, miután a már megkérdezettek tesznek javaslatot a következő interjúalany személyére. A kérdőívek javaslatokat tartalmaznak, tehát tartalmuk nem automatikusan kerül az értéktárakba. A feldolgozómunka része, hogy a közösség tagjai kollektív döntés alapján határozzanak a javaslattétel vagy az elvetés mellett. A kérdőívben rögzíteni kell, hogy a javasolt értékekről milyen forrásanyag áll rendelkezésre. Ez is a későbbiekben történő rendszerezést segíti. Speciális esetekben adott célhoz illeszkedően saját kérdőívet is összeállíthatunk hasonló elvek mentén. Alkalmazható helytörténeti gyűjtemény létrehozásához, felmérhetőek a településen fellelhető és rendelkezésre bocsátható tárgyi javak, emlékek.

98


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Interjúzás Az interjú a kérdőívezéshez hasonlóan irányított információgyűjtési módszer, olyan beszélgetés, amely meghatározott kérdésekre adott válaszok folyamatára épül. Az interjú alanyai tervezett tematika alapján adják át ismereteiket a kérdezőnek, aki a válaszokat rögzíti, és kiértékelésre előkészíti. A személyes interakció lehetőséget biztosít a különböző kérések differenciálására, súlyozására –az interjúalany tudásához igazodóan. Felhívás A gyűjtőmunkát segítő módszer. Lényege, hogy írott formában, a település különböző fórumain hívjuk fel a figyelmet egy témához kapcsolódó akcióprogramra. Ilyen lehet pl. ünnepkörhöz kapcsolódó emlékforrások, fényképek, használati tárgyak gyűjtése, de a helytörténeti kollekció létrehozását segítendő kérés is a lakosság irányába. Fontos, hogy határozzuk meg a gyűjtendő anyagok esetleges paramétereit, a leadás helyszínét, időpontját, készítsük elő az átvétellel kapcsolatos dokumentumokat. Döntés, feldolgozás Közösségi beszélgetések Jó alkalmazási lehetőség a kérdőívek anyagainak feldolgozására, ahol a gyűjtött értékek közösségi alapú elfogadását vagy elvetését, esetleges kiegészítését, pontosításait biztosítja. (Kapcsolódó módszerek: World Café, papírívezés.) A közösségi beszélgetések biztosítják a kollektív döntéshozatalt, a munkafolyamatok közösségi alapon történő irányítását. Ha a kérdőívek feldolgozása során nagyszámú dokumentációs anyag keletkezett, javasoljuk a szakágazati tematikus csoportok kialakítását. (Pl. a kulturális örökség témakörében valószínűsíthetően több, míg a sport vagy ipari és műszaki megoldások témakörében kevesebb anyag kerül begyűjtésre.) Továbblépési lehetőségek: helytörténeti klub vagy hungarikum klub alakulása, tankatalógus, helyi tudástár készítése, helyi kalendárium létrehozása stb. A tárgyi, szellemi emlékanyag dokumentálása A gyűjtött információk különböző eszközökkel történő dokumentálása: fotózás, leírás, videó stb. Fontos, hogy e munkát adatbázisban rögzítsük, hogy visszakereshető legyen. (Ki, mit hol és mikor milyen módon rögzített, hol található a dokumentum?) Szakértők bevonása A kiválasztott értékek hiteles, tudományos igénnyel történő leírása, előkészítése. Bemutatás A gyűjtött értékek nyilvánossá tétele, állandó vagy időszaki kiállítás, gasztronómiai bemutató, kóstoltatás, archiválás, kézműves bemutató, mesterségbemutató, szakmai előadás stb. formájában. A programok, programelemek változatosak lehetnek, hiszen elképzelhető, hogy pl. egy teljes tájház felállítására elegendő néprajzi anyagot is összegyűjtünk, de az is lehet, hogy egy adott szakma tárgyi emlékei köré tudunk majd egy tematikus állandó bemutatót és interaktív projektnapokat szervezni. (Pl. kovácsműhely, ahol alkalmanként bemutatókat tartanak, s a látogatók által kipróbálhatóak a különböző munkafolyamatok is, de szabadegyetem keretében a kovácsmesterség történetéről hallhatunk előadást, vagy a különböző kovácsolt termékek, eszközök, szerszámok meghatározásában kvízjátékot is szervezhetünk.)


99

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Módszertani tapasztalatcserék Olyan alkalmak, amelyek a hasonló tevékenységet végző közösségek számára biztosítják az információ- és tapasztalatcserét, jó gyakorlatok megismerését, a különböző munkaformák bemutatását. Ezek lehetnek táborok, szakmai napok, workshopok, látóutak stb. Nyilvánosság –Program, hír és hírérték Munkánk érdemi része a nagyközönség elérése. Ennek módjai a programtípustól függően változóak lehetnek, de az eredményesség szempontjából lényeges, hogy a célközönséget konkrétan meghatározzuk. Kiknek és milyen módon kívánjuk a munkánk eredményeit feltárni? Minden alkalmat meg kell tudnunk ragadni ahhoz, hogy mind szélesebb közönség számára tegyük elérhetővé tevékenységünket, biztosítva a kollektív tudás megjelenését is a feldolgozás folyamatában. A település közössége élén végzett munkához rendelhetünk hagyományos kommunikációs tevékenységeket (alkalmi híranyagok, plakát, szórólap stb.), de a programjainkat is szervezhetjük oly módon, hogy azok egyben eszközei is legyenek a nyilvánosságnak. Gondoljuk végig, hogy az alábbi programokat kiknek és milyen módon, milyen eszközökkel továbbítanánk? Programtípusok Állandó programok - Tematikus állandó kiállítás - Digitális adatbázisok, elektronikus gyűjtemények, tematikus fotóarchívumok - Gyűjtemény-kiállítás - Kiadványok Az állandó programok jellemzői, hogy egyszeri jelentősebb befektetést igényelnek, elavulhatnak, folyamatosan működtethetők, fenntartásuk az intézményi feladatokhoz illeszthető, és rendszeres akció-programsorozatokkal fenntartható az érdeklődés irántuk. Időszakos programok Az időszakos programok alkalmi, valamely más eseményhez kapcsolódó „egyszeri” történések. - Interaktív projektnapok = közösségi feladatvállalással zajló tematikus, komplex értékbemutatók - Falunapokhoz kötődő szakmai bemutatók „premierek” = helyi értékek időszakos bemutatása - Újabb értékek bemutató „akciója” = pl. a „hónap értéke”, vagy a „szezon terméke” stb. - Gasztronómiai bemutatók = a helyi termékekre, specialitásokra építve - Szakmai fórumok, műhelyek = valamely jelentősebb helyi sajátosságra építő szakmai programok - Kézműves foglalkozások = helyi hagyományok szerint - Mesterség bemutatók = helyi hagyományok szerint - Kvízjátékok, vetélkedők = helyi specialitásokhoz köthető tudástesztek - Tematikus időszaki bemutatók = Pl. szüreti mulatság fotótár és eszközbemutató

100


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Az időszakos programokkal célorientált közönséget szólíthatunk meg. A programok egymáshoz is illeszthetőek, az állandó programok kiegészítő eseményei lehetnek. Egy-egy alkalmi program változatosságot biztosít, figyelemfelkeltő hatással bír, szélesebb érdeklődésre is számot tarthat (koncentrált turisztikai vonzerőt jelenthet), hatékonysága a rendszerességben, aktualitásban mérhető. Értékbemutatók Az értékbemutatók számos kiváló példát szolgáltatnak arra, hogy a „kevés” – ugyanakkor nemes dolgokból is lehet önálló, figyelemfelkeltő – és nem utolsósorban erős közösségi tudattal és akarattal kialakított települési arculatot építeni. Ezeknek egyetlen célja van: felhívni és ráirányítani mások figyelmét az itt élőkre és munkájukra. Gondoljunk csak arra, hogy hány gasztronómiai alapokon nyugvó fesztivált ismerünk ma már pl. a rétestől a tökfesztiválokig, a diótól a mézen át a lecsóig, a bortól a pálinkáig, de a természeti környezetünkre is gondolhatunk, pl. a gólyafesztiválokra vagy a Tatai Vadlúd Sokadalomra, amely a vadon élő madarak őszi vonulásához kapcsolódva ma már nemzetközi hírnevet hozott a településnek. Ezek jó példák arra is, hogy egyszerű marketingeszközök használatával milyen muníciót adhatunk településünk kezébe, annak egyedi értékei alapján. A kollektív identitás erősítése szempontjából fontos eredmény lehet olyan szokásokhoz kötődő sajátosságok leírása, amelyek tartalmukban kapcsolódnak a nemzeti hagyományokhoz, de egy-egy elemükben kizárólag települési vagy területi szinten térnek el attól (pl. népviselet, ételkülönlegességek, gazdálkodási formák, építészeti megoldások, népművészeti hagyományok stb.) Ezek adják a kiemelkedő nemzeti értékek és a hungarikumok összességét. Közzététel – Nyilvánosság a web „hálójában” és azon kívül A közzététel fontos része lehet egy online felület, amelyen közösségi terünk és településünk határait virtuálisan átlépve a nagyvilág számára is egyszerűen elérhetővé tehetjük azok meghatározó értékeit. Fontos, hogy helyi szinten nem hagyatkozhatunk kizárólag a webes felületek nyújtotta lehetőségekre, hiszen a digitális hozzáférés a lakosság nagy része számára – főként a kisebb településeken – máig kritikusan alacsony szinten maradt, ugyanakkor a nagyvilág számára csakis így lehetünk „láthatóak”. Ezt az ellentétet oldhatjuk pl. a helyi újságban rendszeresen közzétett „Értékőr” rovattal, aktuális hírekkel, vagy a faluünnepek alkalmával szervezett időszakos programokkal. Ugyanakkor e prezentációs formák figyelemfelhívó szándékkal már a szélesebb nagyközönség érdeklődését is kiválthatják értékőrző ténykedésünk eredményei után. (Ennek már a vidékfejlesztés szempontjából is közvetett jelentősége van). Témavezető: Dóri Éva


101

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 (Footnotes) 1 A Mag-ház. On: Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesület Online www.eleteregyesulet.hu (Online elérhető) 2 Forrás: Bordányi IKSZT. Szerző: Börcsök Roland. Helyszín: Bordány. 3 Civil Mozaik – Ingyenes tanácsadás civil szervezeteknek. On: Göd Város Hivatalos Honlapja 2015. július www.god.hu/ 4 A MÜSZI – Művelődési Szint. On: MÜSZI Szabad Szellemiségű, Önfenntartó Kulturális Tér Online. 2015 július www.muszi.org 5 Civil Közösségek Háza Online http://www.ckh.hu/ 6 Partnerséggel a hatékony közpénzfelhasználásért. On: Nemzeti Művelődési Intézet Online, 2015. március 2. http://www.nmi.hu/hu/Hirek/Partnerseggel-a-hatekony-kozpenzfelhasznalasert 7 Az egyesületről. On: Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület Online, 2015. július http:// zalacivil.hu/?page_id=41 8 Forrás: proHáló. On: http://prohalo.hu/hu/prohalo_program 9 Galamb- és nyúlételek gasztrofesztiválja. On: Nemzeti Művelődési Intézet Online www. nmi.hu 10 Forrás: Nemzeti Művelődési Intézet. Helyszín: Kondoros. 11 Ötlet program. On: Önkéntes Központ Alapítvány Online http://www.oka.hu/cikkek/oetlet-program 12 TORNÓCZI Zs. – BÍRÓ Á.: Szenior önkéntesség 2012. On: Önkéntes Központ Alapítvány Online http://www.otletprogram.hu/cikkek/szenior-oenkentesseg-2012-4 13 GICZEY Péter: Szomszédsági önkéntesek a Csapókertben. In: Parola 2004. év, 2. szám, Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2004 (19-21. o.) 14 Európai Önkéntes Szolgálat (EVS). On: Harmónia Szabadidő és Kulturális Közhasznú Egyesület Online http://harmoniaszajol.hu/ 15 A Mag- Ház. On: Élettér Egyesület Online http://www.eletteregyesulet.hu/maghaz. php?id=maghaz/iksz 16 Forrás: Nemzeti Művelődési Intézet. 17 Tiszakécske és környéke karitatív szívesség cserélő központja. On: HROD Közösségi Gazdaság és Társadalomfejlesztési Központ és Tiszakécskei Szentháromság Katolikus Plébánia Online szivessegcsere.hu

102


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 18 Vas megyei önkéntes rendszer. Forrás: HROD Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ, Budapest, 2012 Önkéntes kártya-, adatbázis- és pontrendszer. On: Vas Megyei Önkéntes Centrum Online http://www.vasionkentes.hu/ 19 „Add a hangod!” 2015 program. On: Talentum Alapítvány Online www.onkenteskozpont.hu 20 DITZENDY Károly Arisztid (szerk.): Kontaktpont kézikönyv- a Kontaktpont irodahálózat szolgáltatási kézikönyve. Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft., Budapest, 2014


103

További kiadványaink: Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 1.


Közösségi művelődés

Egészséges közösség

Ifjúságfejlesztés Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 2.

Közösségi információ Infópont Kultúrnet Erőforrás térkép Adatbánya Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 3.

Közösségi tanulás Tankör Felnőtt tankör Szépkor Kör Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 4.

Közösségi erőforrások Civil tér Önkéntes Értékőrző Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 5.

Magadura Karrier Magadura

Babaklub Egészségfejlesztés Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 7.

Közösségi problémakezelés Párbeszéd Villámhárító Sorsfordító Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 8.

Köz-Könyv-Tér Köz-könyv-tér Olvasásfejlesztés Könyvtári tudásközpont Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 9.

Agórák és térségük Agóra integrál Agóra térségközpont

Közösségi erőforrások

Recommend Documents