Grezsa Ferenc
KÖZÖSSÉG – ÖNSEGÍTÉS – ÖNSEGÍTŐ CSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra!
• „… lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk.” (Buda) • Emberi közösség hiánya → egzisztenciális és lelki problémák • Másokhoz való kapcsolódás → fenntartó, szabályozó erő • Közösségi integráció → egészség, gazdasági prosperitás
Érzelmi alapszükségletek • • • • • • • •
Elfogadottság Megértettség Érzelmi biztonság Elismertség Személyre szóló figyelem (empátia) Egyediség Szeretet (kapni és adni) Segítség (kapni és adni)
Közösség • • • •
Érzelmi, lélektani kapcsolódás Kapcsolat és kommunikáció, mint színtér Betegség → közösségi élet feltételei ↓ Közösségi integráció → egészség ↑
A közösség fogalma 1 Közösség: érzelmi, lélektani összetartozás Durkheim: mechanikus szolidaritás, organikus szolidaritás, anómia, kollektív reprezentációk
A közösség fogalma 2 Tönnies társadalom: Város, közösség: Falu Buda társulás, kapcsolati szerkezet, melyet közös vonás fűz össze, pl. rokonság, lakóhely, régió, nemzet, származás, vallás, világnézet, közös cselekvés, valamilyen tevékenység. A közösség kommunikációs rendszer, kölcsönhatások hálózata.
A közösség jellemzői • • • • •
Önkéntesen vállalt Közvetlen élettér (intim kapcsolatok) Társadalomhoz való kapcsolódási lehetőség Szabadidő és magánélet része A lokális kultúra góca
A közösség funkciói 1 • • • • • •
Az identitás, önbesorolás alapja Egyenrangú kapcsolatok lehetősége Társadalmi kontrollfunkció Interperszonális visszajelentések tere Kommunikáció iránti igény kielégítője Információs forrás, kapcsolatok színtere
A közösség funkciói 2 • • • • • •
Komparatív referenciacsoport Baráti kapcsolatok színtere Kölcsönös segítő / segítő interakciók színtere Párkapcsolatok alakulásának színtere Társadalmi, politikai aktivitás kiindulópontja Totális intézményben a személyiség épségének, fejlődésének, helyreállításának feltétele
Emberképek Freud • az ember önző, ösztönkielégítő lény, aki a társadalmat csak Felettes énje parancsára, érdekei alapján fogadja el. Humanisztikus pszichológia • a kommunikáció, az emberi kapcsolat létszükséglet, amely részben velünk születik, részben pedig a szocializáció során programozódik belénk. Ingermegvonás = dezintegráció.
Önsegítés – történeti vonatkozások • Szociáldarvinizmus • Szolidaritás, kölcsönös segítés, mint a társadalomfejlődés alapja (Kropotkin, 1888) • Konceptualizálás (Caplan és Killilea, 1976)
Önsegítő csoportok jellemzői • Kiscsoport méret • A csoporttagok azonos, illetve hasonló életkora • A csoporttagok hasonló problémái • A csoporttagok közös céljai • Kölcsönös segítés, mint a működés alapelve
Önsegítő csoportok - gyökerek Kulturális a pluralizmus térhódítása, új társadalmi szervezetek kialakulása, a változás mint érték
Politikai lázadás a hatalom, illetve annak forrásai ellen (erőszak, pénz, szakértelem)
Vallási Intézménykritikai az intézmények paternálisak, klienseiket infantilizálják
Az önsegítő csoportok típusai 1
Célok szerint (Telkes) • családi problémák megoldására szerveződő csoportok • pszichológiai problémák megoldására szerveződő csoportok • testi betegségek megoldására szerveződő csoportok
Az önsegítő csoportok típusai 2 Célok szerint (Bender) • önmegvalósítás megoldása • tünetcsökkentés megoldása • társadalmi reform megoldása • alternatív életforma megvalósítása • marginális csoportok • a teljes szabadság megoldása • kevert csoportok
Az önsegítő csoportok típusai 3
Értékek szerint (Gerevich) • értékmentő csoportok • értékteremtő csoportok
Önsegítő csoportok alakulása, fejlődése (Buda nyomán)
Önkéntes szerveződés ↓ Formális csoport ↓ Formális csoport / Klub / Informális csoport (kiscsoport dinamika) / Érdekképviselet / Fluktuáció / Megszűnés
Krónikus betegségi állapot (Buda nyomán) • Izoláció • Érzelmi ellenállás • Hiteles kommunikáció hiánya (elhallgatás, részinformációk, torzítás) • Önértékelés ↓ • Stigmatizáltság • Reménytelenség • Hibás feszültség-levezetés • Beszűkülés, empátia ↓ • Csodavárás (babonás gyógymódok) • Depresszió
Önsegítő csoport – hatások • • • • • • • • • • • •
(Buda nyomán) Érzelmi alapszükségletek Kapcsolati, kommunikációs szükségletek Megoldási minták Magatartási minták Érzelmi biztonság Korrektív visszajelentések forrása Ösztönző impulzusok Közösségi integráció ↑ Emberi kapcsolatok ↑ Összehasonlítás Tanulási folyamatok Egyenértékűség
Önsegítő csoport – hatások (Buda nyomán) • • • • • • • • • • • •
Self management Érzelmi támogatás Gyakorlati támogatás Lelki állapot javulása Testi állapot javulása Altruizmus Demokratikus folyamatok Családtagok, barátok bevonása → kapcsolati háló ↑ közösségi integráció ↑ Kezelési motivációk ↑ Együttműködési képesség az eü-vel ↑ Információk ↑ Megoldási módok cseréje → Modellkövetés
Hagyományos (passzív) betegszerep • ↓ önsegítés • ↓ közösségi integráció
Betegszerep önsegítő, közösségi modellben • • • •
Aktivitás ↑ Önhatékonyság ↑ Autonómia ↑ Empowerment ↑
Önsegítő csoport – lehetséges problémák Belső konfliktusok Vezetés problémái („önmegvalósítás”) Ellentét a családdal Ellentét a tagok más referencia csoportjával Ellentét az egészségüggyel (előzetes elfojtás felszínre kerülése) • Babonás gyógymódok • • • • •
Önsegítő csoportok és szakmai háttér (Buda nyomán) Szakember: kezdeményező, konzultáns, küldő, érintett, közvetítő Szakemberek lehetséges (kívánatos) szerepe • Túlzott kötődés elkerülése • Autonómia erősítése • Felelős partnerkapcsolat • Konkrét támogatás • Szupervízió • Professzionalizálódás kerülése (helfer/burnout sy, kapcsolati játszmák) • „Feleslegessé válás” • Szervezés, lobbizás, PR, infrastruktúra • Tapasztalatcsere, területi integrálás
