KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOK. Tanulmány az Építésgazdaságtan c. tárgyhoz. Hodosi Emma Nagy Stefánia Szabó Árpád Szabó Dániel Tóth Enikő Veres Laura

KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOK Tanulmány az Építésgazdaságtan c. tárgyhoz Hodosi Emma Nagy Stefánia Szabó Árpád Szabó Dániel Tóth Enikő Veres Laura

A feladathoz készített honlap: https://egtnagycsarnok.wordpress.com/

Központi Vásárcsarnok

Tartalomjegyzék 1

Vezetői összefoglaló ........................................................................................... 4

2

Történeti áttekintés, beruházás ........................................................................... 6

3

4

5

6

2

2.1

Bemutatás, történeti áttekintés ...................................................................... 6

2.2

Beruházás, működés, adatok ........................................................................ 7

2.3

Adatok: ........................................................................................................ 11

Szerkezet, technológia ...................................................................................... 12 3.1

Vásárcsarnokok a századfordulón............................................................... 12

3.2

Tervpályázat ................................................................................................ 12

3.3

Tartószerkezet ............................................................................................. 13

3.4

Homlokzat és részletképzés ........................................................................ 15

3.5

Rekonstrukció .............................................................................................. 18

Intézmény dolgozói, szervezetük, működésük rendszere ................................. 19 4.1

Munkakörnyezet, funkciók ........................................................................... 19

4.2

Bérleti díjak, bérbeadottság ......................................................................... 20

4.3

Látogatottság ............................................................................................... 20

4.4

Rendezvények és hatásuk .......................................................................... 22

4.5

Üzemeltetés ................................................................................................ 22

Vásárlók, felhasználók, érintettek ...................................................................... 23 5.1

Általános ismertetés .................................................................................... 23

5.2

Kérdőív a vásárlókhoz ................................................................................. 24

5.3

Kérdőív a dolgozókhoz ................................................................................ 25

Összehasonlítás más intézményekkel, és azok működésének vizsgálata ........ 27 6.1

A Belvárosi piac / Hold utcai Vásárcsarnok ................................................. 27

6.2

Batthyány téri Vásárcsarnok ........................................................................ 28

6.3

Klauzál téri Vásárcsarnok ............................................................................ 29

6.4

Rákóczi téri Vásárcsarnok ........................................................................... 30

6.5

Hunyadi téri Vásárcsarnok .......................................................................... 31

6.6

Következtetés .............................................................................................. 31

Központi Vásárcsarnok 6.7

Későbbi építésű piacok ............................................................................... 32

6.7.1

Lehel téri piac........................................................................................ 32

6.7.2

Fény utcai piac ...................................................................................... 32

6.7.3

Következtetés ....................................................................................... 32

6.8

Összefoglalás, javaslat ................................................................................ 32

7

Konklúzió, jövőkép, Olimpia? ............................................................................ 33

8

Mellékletek ........................................................................................................ 35 8.1

8.1.1

Hodosi Emma ....................................................................................... 35

8.1.2

Nagy Stefánia ....................................................................................... 35

8.1.3

Szabó Árpád ......................................................................................... 35

8.1.4

Szabó Dániel......................................................................................... 35

8.1.5

Tóth Enikő ............................................................................................. 36

8.1.6

Veres Laura .......................................................................................... 36

8.2

3

Bemutatkozás .............................................................................................. 35

Jegyzőkönyvek ............................................................................................ 37

8.2.1

2016. április 13. – I. Jegyzőkönyv ......................................................... 37

8.2.2

2016. április 20. – II. Jegyzőkönyv ........................................................ 37

8.2.3

2016. május 4. – III. Jegyzőkönyv ......................................................... 38

8.3

Ütemterv ...................................................................................................... 39

8.4

Munkamegosztás ........................................................................................ 40

8.5

Fotódokumentáció ....................................................................................... 41

8.6

Forrásmegjelölés ......................................................................................... 48


1 Vezetői összefoglaló Tanulmányunk célja egy épület megismerése a tervek szintjétől egészen a megépülés után történő használatig. Ez egy érdekes, és összetett feladat, amit fontosnak éreztünk, hiszen a tanulmányaink során ritkán találkozunk a teljes életciklus vizsgálatával. Mindez rávilágított arra, milyen komplex folyamat is egy ilyen beruházás, és hogy időben távoli események mekkora hatással lehetnek egymásra. Egy kisebb, hat fős csapatot sikerült alkotnunk, de így is megtapasztaltuk a személyes találkozók egyeztetésének nehézségeit. A kommunikáció megoldásában sokat segített a ma már elterjedt közösségi oldalak és az internet használata. Az első gyűlés helyét és időpontját is egy zárt csoporton keresztül sikerült egyeztetni, ez nagyban megkönnyítette a közös munkát is, a három megtartott gyűlést kiegészítve. Az anyaggyűjtést egy felhő alapú tárhely használatán keresztül oldottuk meg, amihez mindenki hozzáfért, így a forrásokat is közösen tudtuk használni. Az önálló feladatrészek begyűjtése is itt történt. Az első gyűlés megszervezése után következett a feladat. Felmerült, hogy egy olyan épületet kellene tanulmányozni, ami látszólag jól működik, népszerű, kiszolgálja a funkcióját, és ez talán rávilágít arra is a későbbiekben, hogy ami nem működik, azzal mi a probléma. Így esett a választásunk az I. sz. Vásárcsarnokra. Az épület majdnem 120 éve szolgálja ki az ugyanannak tűnő, de az újabb és újabb előírások miatt folyamatosan változó funkciót. Az építés időszakában egyértelműen az aktuális igényeket igyekeztek kielégíteni: „A nagyvárosok kialakulásakor a polgárosodás korában végképp különvált a mezőgazdasági termelés és a fogyasztás. A városi lakosság létszáma olyannyira megnövekedett, hogy az adott település és a környék már nem tudta ellátni a városiakat élelmiszerrel. Szervezett kereteket közé kellett szorítani a teljes élelmiszer-ellátás rendszerét. Olyan épületek építése vált szükségessé, ahol meg lehetett felelni az egyre komolyabb kereskedelemtechnológiai és élelmiszer-higiéniai követelményeknek.” Részlet a Budapesti Központi Vásárcsarnok c. kiadványból, 7.old.

Következzen egy napjainkban megjelent nyilatkozás: „[…]2013-ban a CNN Travel toplistájának élén szerepeltette a Fővám téri Központi Vásárcsarnokot. Budapest egyik legkedveltebb piaca olyan világhírű városok mellett szerepel a listán, mint az isztambuli Nagy Bazár, a barcelonai Mercat de San Josep de la Boqueria, a londoni Portobello Road és a párizsi Les Puces. A vásárcsarnokba való kirándulás igazi élménnyel szolgál a turisták számára. […]” Részlet a budapestcity.org-ról

A korszakokon átívelő pozitív megítélés még megalapozottabbá tette a választást.

4

Központi Vásárcsarnok Ez után elkezdődhetett a feladat kidolgozása, aminek szerves részét képezték a személyes találkozók, hiszen a fontos döntéseket ezek során hoztuk meg. Megismertük a kiírást, és ez alapján témakörökre bontottuk a feladatot. Igyekeztünk olyan volumenű és mennyiségű fejezetet találni, hogy az így kialakult témákat fel tudjuk osztani egymás között, önálló kidolgozásra. Ezek képezik a tanulmány tartalmának fő pontjait. Pozitívumként említhetjük, hogy gyakorlatot szereztünk egy – az egyetemen látottakhoz képest - nagyobb csapat koordinálásában, illetve a munkamegosztásban, ami ilyen létszámnál már elengedhetetlen a hatékony együttműködéshez. Negatívumként első sorban azt tudom kiemelni, hogy a jövőben sokkal jobban oda kell figyelnünk a magunknak felállított ütemterv tartására. Tóth Enikő

5


2 Történeti áttekintés, beruházás 2.1 Bemutatás, történeti áttekintés A mai Szabadság híd pesti hídfőjénél volt a Fővámház, ahol a Dunán szállított áruk elvámolását végezték. A vásárcsarnok körül óriási áruforgalom szerveződött. A főváros ellátására szánt élelmiszerek vidékről, külföldről ide érkeztek, s a helyszín kiválasztásakor figyelembe vették, hogy a csarnok alkalmas legyen a közúton, vízen, vasúton érkező áru fogadására is, így a választás a Belváros és a Ferencváros határára esett.

Központi Vásárcsarnok, 1899.

A Központi Vásárcsarnok nemcsak fontos kereskedelmi központ, hanem története során mindig látványos nevezetessége volt a magyar fővárosnak. 1897. május 25-ei látogatását a következőkkel fejezte be Ferenc József császár és magyar király: „Nagyon örülök, hogy e szép intézményt megtekinthettem és székes fővárosom nagyszerű előrehaladásáról meggyőződhettem”. A nagyszerű épületben a vásári forgatag jellegzetes hangulata, a kereskedők és a vásárlók kavalkádja ma is mindenkit magával ragad. A gazdag áruválasztéknak köszönhető, hogy az árufajtánként rendeződő pavilonok mindegyikének más a hangulata. Turisták ezrei fordulnak meg az épületben, sőt Budapest híres látogatóinak is állandó programja között szerepel a csarnok felkeresése, vásárlás a piacon. Az épület Pecz Samu építész és műegyetemi tanár tervei alapján készült el 1897ben. A magyarországi historizmus téglaépítészetének egyik legkiemelkedőbb alkotása. A bejárati kőkapuk neogótikus stílusjegyeket viselnek. A tetőt a pécsi Zsolnay-gyár színes épületkerámiái fedik. Óriási acél tetőszerkezet fedi. Az épületet 6

Központi Vásárcsarnok 1977-ben nyilvánították műemlékké. Az idők folyamán erősen tönkrement, 1994-re azonban felújították, 1999-ben elnyerte az építészeti szakma legkiemelkedőbb nemzetközi elismerését, a FIABCI Prixd’Excellence díját, majd 2013-ban a CableNews NetworkTravel Európa legjobb piacának nevezte, 2005-ben pedig egy rendezvénysorozat vette kezdetét, mellyel népszerűsíteni kívánták a Nagycsarnokot, mint központi piac, idegenforgalmi látványosság és országot bemutató helyszín.

2.2 Beruházás, működés, adatok A XIX. század derekán a gyors fejlődésnek induló magyar főváros lélekszámában és külső megjelenésében is felzárkózott Európa nagy metropoliszaihoz. Már az 1860-as évektől foglalkoztak a gondolattal, hogy vásárcsarnokra lenne szükség. Az egészségtelen körülmények között működő régi, időjárástól védtelen és fedetlen piacok helyett olyan árucsarnokokat álmodtak meg, ahol a forgalomba kerülő élelmiszerek minősége ellenőrizhető lehet, és az árak stabilizálódhatnak. Európa nagyvárosaiban ekkor már felépültek az első jelentős vásárcsarnokok. „A csarnokokkal bonyolult közigazgatási, közgazdasági és közegészségügyi intézmény jött létre, melynek célját legteljesebben a belügyminiszter körrendelete fogalmazta meg: „(...) a főváros lakosságának állandóan jó és egészséges élelmi czikkel való ellátását lehetőleg biztosítani, másfelől pedig az ország különböző, közeli és távoli vidékein lakó termelőknek lehetővé tenni, hogy az általuk termelt élelmi czikkeket könnyű szerrel, kedvezően értékesíthessék.” Ezt az elvet szolgálta az intézmény üzemét és szervezetét szabályozó, 1896. június 19-én közzé- tett tanácsi rendelet is, melyet a Közgazdasági és Közélelmezésügyi Osztály országszerte megküldött a megyei hivataloknak és a községi elöljáróságoknak. Szükség esetén a magyarul nem értő helyekre, az adott nemzetiség nyelvére is lefordítva juttatták el a szöveget. A szabályrendelet tisztázta a vásárcsarnok fogalmát, meghatározta az intézmény célját, és új alapokra helyezte az adásvétel addig megszokott módját. Emellett ismertette a működést biztosító személyzet szervezeti felépítését. A rendelet a csarnokokról, mint az intézmény alkatrészeiről beszélt. Az I. sz. csarnok volt a központja az élelmiszer-nagykereskedelemnek, egyedüli beszerzési lehetősége a többi csarnoknak és fő forrása az intézmény igazgatási körébe tartozó utcai piacoknak és boltoknak is. Célját a fedett, az árut a megromlás ellen óvó, eladásra és raktározásra egyaránt alkalmas vásárhely biztosításában és a hatósági közvetítés eszközével a távoli termelők bevonása útján, folyamatos és állandó, ugyanakkor változatos élelmiszer ellátásban jelölte meg. Természetesen a kifogástalan minőség, az olcsóság és az egészségvédelem az elsődleges helyen szerepelt. Az intézmény működéséről a tanács, illetve az általa felállított Vásárcsarnok Bizottság gondoskodott. A bizottság elnöki tisztét a közélelmezési ügyosztály mindenkori vezetője töltötte be. Rajta kívül a főügyész, a középítészeti igazgató és a fő számvevő, valamint 12 törvényhatósági bizottsági tag alkotta a törvények, miniszteri és hatósági rendeletek betartása felett őrködő grémiumot. Hatásköre kiterjedt az intézmény fejlesztésére – beleértve újabb vásárcsarnokok létesítését is -, a nyílt vásárok és az azok közelébe eső utcák és 7

Központi Vásárcsarnok terek rendezésére, továbbá az üzemeltetést biztosító éves költségvetés összeállítására. Emellett ellenőrizte a vásári jelentéseket és felügyelte a szükséges karbantartási és berendezési munkákat. Üléseiken – tanácskozási joggal – az intézmény igazgatója is részt vehetett, más meghívott gazdasági és műszaki szakemberek társaságában. Az állandó csarnokszemélyzetet magába foglaló állások betöltetlenségére utal, hogy 1897. év végéig átmeneti hatáskörrel ruházták fel a bizottságot. Ez tulajdonképpen az igazgatói és a főfelügyelői jogkörök egy részének ellátását jelentette. Megnövekedett munkájukba bevonták a Belügy, a Földművelésügyi-, a Pénzügy- és a Kereskedelmi Minisztérium egy-egy képviselőjét, a főváros rendőr főkapitányát, az OMGE és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara egy-egy kiküldöttjét is. Levéltári adatok tanúskodnak arról, hogy már 1895 tavaszán, polgármesteri kezdeményezésre tárgyaltak a leendő vásárcsarnokigazgató személyéről. Egy jelölt neve került szóba, Ziegler Nándoré, az akkori közvágóhídi és marhavásári igazgatóé. Az 1895. március 21-i közgyűlési határozat ki is nevezte Zieglert ideiglenesen igazgatónak. A fiatalnak számító, kinevezésekor mindössze 33 éves Ziegler 1893 óta állt a főváros alkalmazásában. Előtte az Alcsúti Főhercegi Uradalomban volt 6 évig gazdasági segédtiszt. A németül és franciául kiválóan beszélő tehetséges ifjú a Pesti Kereskedelmi és a Magyaróvári Gazdasági Akadémiákon szerezte diplomáit. Az idő igazolta a választás helyességét; Ziegler 1897-tõl 23 éven át – lassan ölő betegségének elhatalmasodásáig vezette a csarnokokat, nem is akárhogyan. Érdemeinek többszöri anyagi és erkölcsi elismerése mellett, hozzáértésének jeléül 1919. március 1-jén egy kritikus történelmi időszak közélelmezési főtanácsosi posztját rótta rá a város. Az igazgatóság többi tagját és a főfelügyelőséget szintén a főváros intézményeiben, elsősorban a vásárfelügyelőségnél és a közvágóhídon kipróbált szakemberekkel töltötték fel: Ziegler mellé került számvizsgálónak Bikich Imre, központi számvevőségi számtiszt, irodavezetőnek Szabó Ferenc okleveles gazdász, főfelügyelőnek a IV. kerület vásárfelügyelőjét, Hembach Gyulát nevezték ki. A négy kerületi csarnok felügyelői állásain szintén két volt vásárfelügyelő, egy vásárigazgatósági írnok és egy volt adószámviteli számtiszt osztozott. A főfelügyelőség alá tartozó vezető állatorvosi állást dr. Marczinka János, a közvágóhíd állatorvosa látta el. Munkáját két kollégája dr. Greizinger Márton és dr. Gruber Henrik segítették, akik ugyancsak a közvágóhíd jól bevált orvosai voltak. A felügyelőségek tiszti és írnoki teendőit okleveles gazdászok és volt vásárigazgatósági hivatalnokok végezték. A gépápoló, kazánfűtő, felvonó kezelő, húsbélyegző stb. munkásokat nem rendszeresített, napidíjas állásokban foglalkoztatták, ahogy a férfi és női napszámosokat is. Az utóbbiakat hordároknak és puttonyosoknak nevezték, s a csarnokba érkezett áru kirakodására, illetve a megvásárolt élelmiszer házhoz szállítása volt a feladatuk. Az igazgatóság hatásköre a gyakorlati működésre szorítkozott. Az intézményre vonatkozó fővárosi rendeletek és tanácsi utasítások végrehajtó szerve volt, egyfajta modernizált vásárfelügyelőség. Mint ilyen, vásárrendészeti jogkört gyakorolt, ellenőrizte a vásári és házi rendszabályok betartását. Kiemelten kezelte a hatósági közvetítők üzleti könyveinek és levelezéseinek vizsgálatát. Jogba ütköző cselekedet észlelésekor 8

Központi Vásárcsarnok azonban, önálló eljárási lehetősége nem volt. Kötelessége mindössze abban állt, hogy a közvetítő jogsértését a tanácsnak mielőbb jelentse. Természetesen az igazgatóság döntött a nem rendszeresített állásokra jelentkezők felvételéről és az elbocsátásokról egyaránt, beosztotta az állandó személyzet szolgálati idejét, sőt kötelesség-mulasztás esetén maximum 10 forintra meg is bírságolhatta őket. Az intézmény bevételeiért és kiadásaiért felelt; ezekről évi jelentést küldött a Vásárcsarnok Bizottságnak. Kisebb felújítási és berendezési munkákat 100 forint erejéig önállóan megrendelhetett. A csarnoki övezetekhez tartozó közterületeken szintén az igazgatóság engedélyezte az árusítást. A főfelügyelő ügyelt a vasúton és vízen érkezett áru kirakodására és azt követő egészségügyi vizsgálat szabályszerű és zökkenőmentes lefolyására. A vízi járművek részére õ állította ki a karóengedélyeket (kikötés helyének meghatározása). A központi csarnok címére érkezett küldeményeket átadta az illetékes hatósági közvetítőnek és intézte az árués rakhelyek bérbeadását. A forgalomról és az árakról szintén õ készített kimutatást. Betegség vagy szabadság esetén az igazgatót helyettesítette. A kerületi felügyelők tevékenysége hasonló jellegű volt; a kerületi csarnokok rendeltetésének megfelelő korlátok között. A főállású hivatalnokok és tisztek szolgálati egyenruhát, az őrök ezen kívül még oldalfegyvert is kaptak. Az állandó személyzet illetményét a Közgazdasági és Közélelmezési Bizottság javaslatára a tanács, míg a napibérért dolgozó- két a Vásárcsarnok Bizottság határozta meg.” „Hogy mit szabadott árulni és beküldeni a vásárcsarnokba, arra nézve szintén a szabályrendelet adott útbaigazítást. E szerint nemcsak az élelmiszerek tartoztak a vásárcsarnok-áru fogalmába, hanem bizonyos háztartási eszközök, díszmadarak és a vágott és élő virág is. A szabályzat az alábbi árufajták adásvételét engedélyezte: hús, húsneműek, kolbászfélék, hal és vadhús, kaviár, lepecsételt, címkézett borok, palackozott házi pálinka, természetes ásványvíz, állati zsigerek, bármiképpen konzervált halak és egyéb konzerváruk, zsír, malom- és sütőipari cikkek, élesztő, cukorkák, olcsó háztartási cikkek – úgy mint papucsok, olcsó szövetből készült kötények, közönséges olcsó harisnyák és szalagok, cérna, háziszappan, cipőfénymáz, kefék, tollseprűk, lámpaüvegtisztítók, törlőruhák, seprűk, mosóteknők, puttonyok, bádog- és fakanalak, habverők, fazék fedők, tüzelő szerszámkályhához, ruhaszárító kötél, zsinegek, kosarak, táskák, olcsó üveg-, cserép-, porcellán-, bádogés kőedények, kisebb hordók, faládák, vedrek, kenyérsütő teknők és fürdőkádak – azaz a belföldi háziipar által előállított háztartási cikkek; ezen kívül tojás, élő malac 6 kilogramm súlyig, méz, tej és tejtermékek, margarin, mindenféle belföldi és déli gyümölcs, zöldség, főzelékfélék, konyhavetemény, burgonya, gomba, madáreledel, továbbá savanyított káposzta, répa és uborka, száraz tészta és virágok. A termékeket három bérkategóriába sorolták eladási értékük alapján. A legdrágább áruk után (húsfélék, kaviár, bor, házi pálinka, ásványvíz) fizették a kereskedők a legmagasabb havi és napi bérletet, 20, ill. 25 krajcárt naponta. A második bérosztály termékei (állati zsigerek, konzervek, malomipari cikkek, élesztő, cukorka, háztartási felszerelés) 8, ill. 10 krajcárral kevesebb helybér alá tartoztak. A legváltozatosabb kínálatot felvonultató harmadik csoport számára mindössze 7, ill. 8 krajcár volt a 9

Központi Vásárcsarnok bérlet egy napra. Az élőhal eladására szolgáló helyek (friss vizű medencék) külön kategóriát alkottak kiemelt havi és napi díjjal (20, ill. 25 krajcár/nap). A vásárcsarnokárukra több mint egy tucat törvény, miniszteri rendelet és helyhatósági szabályrendelet vonatkozott. A törvények és rendeletek leltára fontossági sorrendjükben a következő: 1876. XIV. tc. a közegészségügy rendezéséről, 1895. XLVI. tc. a mezőgazdasági termékek hamisításának tilalmáról, s ennek végrehajtása tárgyában 1896. július 9-én kelt 38.286. sz. magyar királyi földművelésügyi miniszteri rendelet, amely meghatározta a tilalom alá eső – tehát leggyakrabban hamisított – áruk körét. (Ezek: tej, tejszín, tejfel, vaj, túró, sajt, zsírok, olajok, lisztek, dara, kenyérfélék, szárított tészták, méz és paprika). A halászatról szóló 1888. XIX. tc. és végrehajtása, az 1889. február 9-én kelt 5000. sz. földművelés-, ipar és kereskedelmi miniszteri rendelet, amely bevezette a halászati tilalom fogalmát (a legtöbb halfajtánál április 1. – június 15. közötti időszak) és kimondta, hogy a tilalmi időszak előtt fogott, de az alatt forgalomba került halak csak községi bizonyítvány kíséretében árusíthatók. Az 1883. XX. tc. a vadakra vonatkozóan állapította meg a tilalmi időszakot. (február 1 – augusztus 15.). Ez idő alatt a törvény védelme alá eső vad húsát nem volt szabad árulni. Az 1888. VII. tc. az állategészségügyről és az 1893. XXIII. tc. a borról. Az utóbbit kiegészítő, 1897. augusztus 23-án kelt 53.850. sz. kereskedelmi miniszteri rendelet megtiltotta a mesterséges borok előállítását és forgalmazását. Végül az 1867. július 25-én 10.761. sz. alatt kelt és az 1874. szeptember 27-én kelt 36.685.sz. belügyminiszteri közrendelet a mérges anyagokból készült vagy ilyennel festett edények használatáról. Az adásvételre nézve természetesen a már korábban említett kereskedelmi törvény (1875. XXXVII. tc.) paragrafusai voltak irányadók. Az egységes mértékrendszerről szóló törvényt (1874. VIII. tc.) az 1888. november 3-án kelt 70.000. sz. belügyminiszteri rendelet és az 1893. XVII. tc. egészítette ki a csomagolt árucikkek mennyiségtartalmának helyes megjelölése tárgyában.” – írta B. Varga Judit. 1879-ben az erre a tervre felállított bizottság a francia és angol áruféleségekre szakosodott mintától eltérően, a német csarnokok központi és több kerületi vásárcsarnok építését javasolta. Az élelmiszer nagybani értékesítésére központi vásárcsarnokok, a hagyományok piacok felváltására kerületi csarnokokat terveztek. A nagybani csarnok egyben az egyik kerületi piacnak is helyet kellett adjon. A főváros így egy időben öt vásárcsarnok építéséről határozott. Az első időkben saját vasúti rakodóvágánya is volt, ezzel kettéosztva a belső teret, és a felszín alatt folyosó kötötte össze a dunai rakparttal. Utóbbit később (egészen napjainkig) szemétszállításra használták. A Dunához közelebb eső oldalra a nagykereskedők standjait telepítették, a másik oldalon pedig a kerületi kiskereskedők kaptak helyet. A hússal kereskedők az átellenes utcai fronton, a fal melletti zárt pavilonokban árusíthattak. Két méter magasságig fehér fajansz borította a hátsó falakat, oldalról sodronyhálóval rekesztették el egymástól az üzleteket. A húsosok és a középső kocsiút közötti területen helyezkedtek el az épület hosszában a zöldség-, gyümölcs-, sajt- és vajárusok. A kiskereskedői oldal legvégén tölgyfa tartányokból árulták portékájukat a halasok. 10

Központi Vásárcsarnok Árufélékként szakosodott, teljesen új felosztású belső funkcionális rend alakult ki, amelyhez a pincében elkülönítetten kapcsolódnak az árufeltöltési útvonalak. Eredetileg az egész tér átlátható volt, a standok csak „térbútorként” szolgáltak a belső térben, hátul pedig a földszintes baromficsarnok határolta az épületet, s ezzel ez a szagosabb tevékenység kellőképpen elhatárolódott a piac többi részétől. Kihasználták a villamosközlekedés előnyeit is. 1903-tól minden nap áruszállításra berendezett kocsit csatolta a villamosokhoz délelőtt 9 és 11 óra között. Az árugyűjtő kocsik a vásárcsarnok mellett létesített kitérőn gyűjtötték össze a kiszállítandó árut. A villamoshoz kapcsolt kocsikkal a súlyos csomagok házhoz szállítását könnyítették meg. A budapesti vásárcsarnok-hálózat kedvezően hatott az ország élelmiszertermelésére. A Központi Vásárcsarnok nemcsak Budapestet, hanem a vidéket is ellátta áruval. Egyik fontos központja lett így a nemzetközi kereskedelemnek is, hiszen innen indították külföldre a magyar élelmiszerszállítmányokat.

2.3 Adatok: Helység, cím: Budapest IX. kerület, Vámház körút 1-3, Csarnok tér 1, Pipa utca 1, Sóház utca 2. Helyrajzi szám: 37056 Építés éve: 1894-1897 Megnyitás időpontja: 1897. február 15. Felújítás éve: 1994 Műemlékké nyilvánítás éve: 1977 Tervező: Pecz Samu, építész és műegyetemi tanár Alapterület: teljes: 24 000 négyzetméter beépített: 10 400 négyzetméter Szintek száma: 3 Veres Laura

11


3 Szerkezet, technológia 3.1 Vásárcsarnokok a századfordulón Az egyre gyorsabb fejlődés új építőanyagokat, új szerkezeti megoldásokat eredményezett. A vasszerkezetek használata széleskörűen elterjed. Az egyre növekvő fakitermelés és az erdők rohamos fogyása miatt a vas olcsóbb és tartósabb alternatíváját jelentette az építőipar számára. A polgári fejlődéssel a városok egyre nagyobbá duzzadtak, megjelentek új funkciójú épületek a szórakoztatás, kényelem érdekében. A megnövekedett létszámú városokat a környező mezőgazdasági területek már nehezen tudták ellátni, így újfajta élelmiszerellátási rendszert kellett kialakítani. A városokban olyan épületek váltak szükségessé, ahol ellenőrzött körülmények között lehet vásárolni, a régi piacokkal ellentétben az időjárástól függetlenül, fedett árucsarnokokban. Európában egyre kedveltebb lett a vasszerkezetű csarnokok építése üvegszerkezetekkel kombinálva. A londoni világkiállítás is a mérnöki szerkezetekről, a nagy fesztávolságú téralkotásról szólt. Szinte minden középkori nagyobb piac helyére hatalmas vásárcsarnok épült, amely alatt szabadon, rendezett higiéniai körülmények között folytatódhatott a kereskedelem. Az első szinte teljes egészében vas és üvegszerkezetből álló a Párizsi Madeleine Vásárcsarnok 1824-ben épülete volt. Híres a St John´s Market Liverpoolban, és a párizsi központi Vásárcsarnok a HallesCentrales is.

3.2 Tervpályázat Magyarországon 1892-ben hirdettek nemzetközi tervpályázatot a Központi Vásárcsarnok terveinek elkészítésére. A kiírásban megkötötték, hogy a Sóház korábban már szabályozott telkére kell tervezni az épületet. Jól megközelíthető, szabadon álló tömeget vártak, amelybe a szomszédos Vámházaktól leágaztatott vasút is bevezet. Az épületnek teljes egészében alápincézetten kellett kialakítani, úgy hogy a szellőzés, megvilágítás, és az áruk szállítása egy dunai alagúton keresztül lehetséges legyen. Fontos volt az árusító tér természetes megvilágítása, és csak a húsárusítók számára kellett zárt pavilont készíteni. A gazdaságos kivitelezés miatt a tartószerkezet anyagát vasszerkezetből, még a határoló falakat a tartósság jegyében téglából írták elő. A pályázatra kilenc terv érkezett, amelyek közül a francia P. Escande és J. Goumez munkája, a német Anger, Hönger és Preil munka mellett, a magyar Pecz Samu művét díjazták. Végül Pecz Samu terve nyert, a bírálók szerint a legésszerűbb megoldási javaslatai miatt.

12


Homlokzat

Helyszínrajz

Távlati kép

3.3 Tartószerkezet A csarnok jellegzetes belső teherhordó szerkezete - a Schlick-féle vasöntödében készült acélszerkezet. A jellegzetes tömegű épület szélessége 60,61 méter, hosszúsága 220 méter. A középen kiemelkedő főhajó 20,55 méter fesztávolságú, amely így biztosítja a természetes megvilágítást bazilikálisan elhelyezett ablakokon keresztül. Mindkét hosszoldalához merőlegesen 6-6, egyenként 17 méter széles keresztirányú hajó kapcsolódik, amelyet 6 méter szélességű nyaktagok kapcsolnak össze. A csarnoktér legnagyobb belmagassága 28 méter, beépített alapterülete 10400 négyzetméter (ma 24000 négyzetméter). A környező utcák közötti szintkülönbséget a pince feletti födém egyenlíti ki, amely igazodik a környező közterületekhez. Így a padló 1,585 métert lejt az épület átlója mentén, hogy lépcső ne akadályozza az áruszállítást. A galéria és a pincepadló vízszintes, így az épület oszlopai eltérő magasságúak, lépcsői eltérő szintkülönbséget hidalnak át. A telek torzulását az épület beépítése is követi, amelyet

13

Központi Vásárcsarnok változó fesztávolságú pillérsor egyenlíti ki. Ebből adódóan a csarnokban egyetlen derékszög sem adódik, amely az óriási méretek miatt a térben már nem érzékelhető. A talajvíz elleni szigetelés könnyebb megoldásának bizonyult a kettős padozat készítése, amely így a gépészeti vezetékek elhelyezésére is alkalmassá vált. Az 1 méter vastag betonlemezre kerületek a falak és a pillérek alapjai, majd e felett egy újabb betonlemez alkotta a pince padlóját. A pince falait oldalról döngölt agyaggal szigetelték, mivel a pincében kaptak helyet a raktárak, hűtőblokkok, elektromos ellátó központ, kazánház is. A raktárak szellőztetése az épület oldalában körben kiépített angolaknákon keresztül történt, ahonnan ablakokon keresztül engedték be a friss levegőt, majd a tartóoszlopok közepében elhelyezett vascsövökön át a tetőre vezették az elhasznált levegőt, átszellőztetve ezzel a teljes épületet. A belső teret kettéosztó gőzmozdony füstjét is el kellett vezetni, amely a tetőgerinc teljes hosszában kiépített füstelvezető nyílásokon keresztül történt. A szellőzők a tető fedéséhez igazodva Zsolnay kerámiafejben végződtek. A belső tér teljes egészében átlátható volt, a standok „térbútorkén” voltak elhelyezve. Zárt pavilonok csak a húsokat árusítók voltak, amelyek két méter magasságig fehér fajansz borítást kaptak, egymástól pedig sodronyhálóval rekesztették el az üzletrészeket.

Belső tér, archív

14


Belső tér, aktuális állapot

3.4 Homlokzat és részletképzés Az épület külső fala a Drasche-féle Kőszénbánya és Téglagyár Rt. gyártotta idomtéglákból készült, amelyek hidraulikus kézi sajtolóval készült egyedi tagozatú elemek. A sárga és piros téglák geometrikus és sávos mintákat rajzolnak ki a homlokzaton. A hangsúlyos helyeken a párkányokat is téglaidommal díszítették. Zsolnay-gyár pirogránit elemei díszítik a homlokzatot, a Fővám téri tetőszerkezethez kapcsolódó két torony is .A kő díszítőtagozatok, párkányok, konzolok, épületdíszek, lábazati elemek faragot tömbkövekből készültek. […] Főhomlokzatának földszintjén 9 tengelyes árkádsor húzódik. Kőlábazaton téglafalazat emelkedik. A szegmensíves árkádok élszedett pillérekre támaszkodnak. Az élszedetben hengertag található. A középső tengelyben nyílik a kapu. Kétoldalt a loggiát tagozott stukkókeretes síkmennyezet borítja, a szélső tengelyek a többitől hevederrel vannak elválasztva, kisebb mélységűek és keskenyebbek. A középső tengely oldalait csúcsíves hevederek keretezik, téglabordás hálóboltozat fedi, palmettás zárókövekkel. A boltozat sarkai lábazaton álló, leveles-bimbós fejezetű oszlopokra támaszkodnak. Középen régi vaskandeláber függ. A homlokzat felső, középső három tengelye enyhén előreugró rizalitot alkot, mely háromszögű oromzatával magasan kiemelkedik. A széleken oldalpavilonok állnak. A rizalit és a pavilonok sarkai armírozottak.

15

Központi Vásárcsarnok A középső tengelyben nyílik a főbejárat. Enyhén csúcsos kosárívvel alakított,kőkeretes. Bélleteiben levél- és bimbósor kapott helyet. Kétoldalt levélfejezetes oszlopok állnak, mögöttük hasonló falpillér látható. Feljebb kiugró, bimbódíszes párkány húzódik, melyen oromzat nyugszik. Kétoldalt két-két liliomdíszes oszlop és íves, növénydíszes keretezés közt a széleken fiatornyos koronázású, tagolt párkányú, középen felívelő, stilizált növénydíszes keretben fekvő téglalap alakú táblán a következő olvasható: I. SZÁMÚ/ VÁSÁRCSARNOK. A felső szinten enyhén csúcsíves ablakok sorakoznak. Köztük az oldalszárnyakon vaknyílások vannak, a széleken csak féltengelyek. Itt árkádsorrá alakul a tagolás. A pavilonokon erkélyajtó nyílik. Az erkély két szegmensívvel levéldíszes, kétszeresen ívelt gyámokra támaszkodik. Kőkorlát húzódik rajta. Az osztópárkány íves gyámos. Az összekötő szárnyakon gyámos, növénydíszes főpárkány látható. A pavilonok második emeletén öttagú árkádsor részeként három csúcsíves ablak sorakozik, levéldíszes fejezetű féloszlopokkal tagolva. A párkány gyámos, levéldíszes. A középrizalitban három csúcsíves ablak nyílik, a középső nagyobb a másik kettőnél. A két szélső felett körablakok kaptak helyet. Mindez egy nagy, csúcsíves faltükörbe van belefoglalva. A háromszögű oromzat csúcsa egyenesre vágott. Gyámos párkányának fríze rombuszos, virágmintás díszítésű. A középső, sávos falmező mellett egy-egy mázas tondó látható. Az oromzat két sarkán címerpajzsot tartó oroszlánok ülnek. Középen a fríz végigfut. Felette két, gyámon nyugvó pillér között háromkaréjos díszítésű falmező látható, a pillérek mellett gyámos párkány húzódik. Ezen kétoldalt, íves-bimbós keretben két-két egymás mögött álló fiatorony emelkedik. Köztük az alsó részén füzéres díszítésű felül kőrózsával kiegészített címer kapott helyet. Az oldalpavilonok oldalhomlokzatán alul szegmensíves árkád nyílik. Felette két magas lőrésablak látható, a falat sávozás díszíti. A második emelet is sávozott, hattagú vakárkádsor tagolja. A szárnyak magas nyeregtetejében három-három oromzatos, bimbódíszes, fiatornyos, háromkaréjos mezőben lévő padlásablak sorakozik. A pavilonokat magas, kontyolt nyeregtető fedi. […] Az oldalhomlokzat földszintjének mintázata hasonló, mint a főhomlokzaté. Rézsűs, szegmensíves falfülkékben szegmensíves nyílások sorakoznak. 24 tengelyes, a Ny-i oldalon a 9., 13., 17., 21. És 24. Tengelyben állnak kapuk. Emeletes a homlokzat, hátul (D-en) háromszögű alaprajzú, földszintes szárny csatlakozik hozzá. Az emeleten egytengelyes, egyenes záródású szakaszok váltakoznak háromtengelyes, háromszögű oromzattal kialakított szakaszokkal. A szélső tengelyek egyenes záródásúak.Ezek a részek gyámos párkányúak. Kőpillérekkel tagolt, hármas ikerablakok nyílnak bennük. A pillérek tetején íves gyámkövek nyugszanak, az élszedetben béllet van, felül vas szemöldökgerenda húzódik.Az oromzatos szakaszok mázas párkánya levéldíszes gyámokra támaszkodik. A frízben rombusz és kör keretekben növénydísz látható. A három csúcsíves ablak közül a középső nagyobb. […] A homlokzatrészt D-en fiatoronyban végződő pillér zárja, oldalain csúcsíves fülkékkel, magas, nyolcszögű sisakkal.A 16

Központi Vásárcsarnok hátsó rész egyenesen folytatódik, 5 tengelyes. Ezután egy háromszög alaprajzú szakasz zárja az épületet, melynek Ny-i fala 4 tengelyes. Csúcsíves fülkékben hasonló nyílások sorakoznak rajta. A sarkokat fiatoronyban végződő nyolcszögű pillérek hangsúlyozzák. A 2-3. tengelyben, hátul rácsos kapu nyílik. A háromszög K-i oldala 7 tengelyes, a kapu az 5-ben nyílik. A falpillérek előtt leveles, bimbós fejezetű pilaszterek állnak. A falból korabeli kandeláberek nyúlnak ki. A háromszög egy félköríves alaprajzú, alacsony, háromtengelyes, gyámos csonkapárkánnyal koronázott szakasszal kapcsolódik az K-i oldalhomlokzathoz. Egyenes záródású, gyámos ablakok nyílnak rajta. É-on árkokban, az utcaszint alatt helyezkednek el a szegmensíves pinceablakok. A kapu felett csúcsíves kőkorlát látható mellvéddel, melynek felirata: KOCSIBEJÁRÓ. A K-i oldal ugyanolyan, mint a Ny-i. A kapuk kialakításában van eltérés. Az oldalbejáratok a 3., 7., 15. és 23. tengelyben kaptak helyet. Kőkeretesek egyenes záródásúak, csúcsíves felülvilágítóval. Ennek könyöklője gyámos, bimbós fejezetű háromnegyedoszlopok keretezik. Bimbódíszes vimperga támaszkodik rá. […] ( műemlékem.hu: Központi Vásárcsarnok http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=1072 Megtekintve: 2016. április 22. )

Részletek

17


3.5 Rekonstrukció A kereskedelmi technológia változásával a későbbi időkben zárt pavilonok építését írta elő, így a 60-as évekre teljesen elveszette eredeti hangulatát, az építmények bódévárost alkottak a csarnok belsejében. 1991-ben életveszélyessé vált az épület, így kiürítették, és elkezdődhetett az épület teljes körű rekonstrukciója, amely során visszakapta külső és belső eredeti arculatát. A rekonstrukció Tokár György, Hidasi Györgyi, Nagy Gergely tervei alapján zajlott. Belső funkcionális rendje megváltozott, és árufélénkként szakosodott, teljesen új felosztásban. A pince szintjén a Dunához közelebbi hosszfőfalat a gépkocsiforgalom miatt több mint 100 méter hosszúságban pilléresíteni kellett. A mai kornak megfelelő épületgépészeti rendszerek kialakítása rejtetten. A II. világháború alatt 40 méter hosszan beomlott a Duna alsó rakpartjára vezető alagút, amelynek megmaradt az 1 méret vastag vörösfenyő cölöpökön álló alaplemeze. Az alagút kijáratát is felújították, ma az épület hulladékainak elszállítására használják ezt az alagutat. Lezárására egy vízzáró kaput építettek be, amely segítségével a Duna áradásának estén sem jut víz az épület pincéjébe. Nagy Stefánia

18


4 Intézmény dolgozói, szervezetük, működésük rendszere A budapesti Központi Vásárcsarnok üzemeltetője a Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága (CSAPI), amely 1954-ben jött létre és honlapjának leírása alapján az alábbi tevékenységekkel foglalkozik: „A CSAPI tevékenységi körébe csarnokok, piacok, üzletközpontok és egyéb kereskedelmi létesítmények kezelése, működtetése és üzemeltetése tartozik Budapest közigazgatási területén belül. Az Igazgatóság felel az ellenőrzési feladatok ellátásáért 14 fővárosi kereskedelmi egység területén. A CSAPI önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény; felügyeleti szerve a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése. Az Igazgatóság a felügyeleti jog gyakorlása mellett üzleti érdekeltségekkel is rendelkezik.” A CSAPI a Fővám téri Vásárcsarnok mellett többek között a Batthyány téri, Fehérvári úti és Bosnyák téri vásárcsarnok üzemeltetője is, azon túl, hogy a Bálna kulturális, vendéglátó- szórakoztató- és kereskedelmi központ alagsoráért is felel.

4.1 Munkakörnyezet, funkciók A Nagyvásárcsarnok budapesti és országos viszonylatban is a legnépszerűbb és legnagyobb forgalmat lebonyolító piaci intézmény. A csarnok három szintjén az alábbi funkciók találhatóak: A pinceszint jelentős részét elfoglalja a csarnok gazdasági bejáratához kapcsolódó rakodótér, illetve az üzletek hátsó raktárai és irodái. A látogatók számára itt csupán néhány piaci árus, illetve egy Aldi szupermarket érhető el. A földszinten, amely az épület leglátogatottabb szintje, kaptak helyet a „hagyományos” piaci árusok. Szintén ennek a szintnek a közlekedői alkalmasak különféle ideiglenes rendezvény lebonyolítására. Végül a galérián kaptak helyet a különböző ajándéktárgyakat árusító boltok, illetve a vendéglátó ipari egységek. A Nagyvásárcsarnokban található funkciók jelentős részének a célcsoportja a turisztikai szempontból kedvező lokáció miatt elsősorban a külföldi turisták, azonban a „hagyományos” piaci árusok a budapesti lakosok számára is vonzóvá teszik a Nagyvásárcsarnokot. Fontos megjegyezni, hogy olyan különleges áruk is megjelennek a piacon, amelyek a többi budapesti piacon nem, vagy nem ennyire koncentráltan érhetőek el. A IX. kerületi Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) alaptétele, hogy a kerület turisztikai vonzereje országos, sőt nemzetközi szinten is egyedülálló, amelynek fontos eleme a Nagyvásárcsarnok is. Ugyanakkor az IVS kitér arra is, hogy míg ezt a potenciált megfelelően kihasználják, addig a vásárcsarnok és egyéb hasonló intézmények kerületen belüli hatása jelentősen elmarad a lehetőségeiktől, továbbá a központteremtő és fejlődést-generáló erejük is elégtelen. Az épület környékén a legnagyobb megoldatlan probléma a parkolás hiánya, amelyet a Fővám tér és a Csarnok tér átépítése tovább rontott. A parkolás hiánya a 19

Központi Vásárcsarnok csarnokba érkező vásárlók számára is jelentős hatással lehet: ők ugyanis könnyen más közeli, de parkolóval is rendelkező vásárcsarnokok mellé pártolhatnak át.

4.2 Bérleti díjak, bérbeadottság A boltok négyzetméterre vetített bérleti díja a budapesti piacok átlagos bérleti díjához képest magasabb, azonban a csarnokon belül jelentős különbségek adódnak az adott bérlemény elhelyezkedésének függvényében. A Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatóság honlapján elérhető aktuális bérbeadottsági adatokat tartalmazó táblázatok alapján a Központi Vásárcsarnok földszintjén jelenleg egyetlen hely kiadó, míg az alagsorban további három üzlet vár új bérlőre. A magas bérbeadottságot a helyszíni szemlénk során is tapasztaltuk, ugyanis több üzletet találtunk betegség miatt zárva a csarnokban, mint kiadatlanságból. A Nagyvásárcsarnok népszerűségét jól jelzi továbbá, hogy az épület üzemeltetője a folyamatosan bővülni kívánó bérlői kör egy részének csak a közeli Bálna kulturális, vendéglátó- szórakoztató- és kereskedelmi központ alagsorában tudott árusítási helyet biztosítani. Kérdéses, hogy az elsősorban szuvenírt árusító boltok számára mennyire kedvező, hogy a központi helyen lévő, jelentős látogatottságú Nagyvásárcsarnok helyet a közeli, ugyanakkor vevőktől szinte csak lézengő Bálna alagsorában kaptak helyet. A Bálna és a Nagyvásárcsarnok közötti kontrasztot az is jól mutatja, hogy a IX. kerületi önkormányzat stratégiája alapján a Bálna 18 férőhelyes buszgarázsa elsősorban a Nagyvásárcsarnokba érkező turistabuszok számára használandó. Fontos továbbá, hogy a Nagyvásárcsarnokon belül is jelentősen eltérő lehet az üzletek forgalma az elhelyezkedéstől függően. Ott jártunkkor az alagsorban szinte csak lézengtek a vevők, míg az épület földszintje és első emelete szinte zsúfolásig telve volt. Az üzemeltető az egyenletesebb forgalom érdekében az alapsori részek létezésére a „Hungarikum utcája” című kampányával próbálja felhívni a figyelmet, amely a földszintre kihelyezett hirdető táblákból áll és az alagsorba kihelyezett kisebb üvegvitrinekbe helyezett kiállításokból áll. Bár a szándék érhető, az alagsori folyosókra kihelyezett szalámi és paprikafüzér installációk kevéssé nevezhetőek vonzó célpontnak mind a turisták, mind a budapesti vásárlók számára, így a kívánt hatás elérése is erősen megkérdőjelezhető, amint azt a helyszíni szemlénk során is tapasztaltuk.

4.3 Látogatottság A Nagyvásárcsarnok a hét minden napján nyitva van, a vasárnapok és az ünnepnapok kivételével. Az egyes napok forgalmának összehasonlítására a Google+ vállalkozásokról készülő online statisztikáit vettük alapul. Az egyes napokat összehasonlítva látható, hogy a hét legnépszerűbb napja kiemelkedően a szombati nap a rövidebb nyitva tartás ellenére is. A hét többi napján mérsékeltebb 20

Központi Vásárcsarnok látogatottság jellemző, ami a hétköznapokon hasonló módon és intenzitással alakul. A legnépszerűbb órák a hét minden napján a koradélutáni órák, 12-15 óra között.

21


4.4 Rendezvények és hatásuk Az épület üzemeltetője heti-kétheti rendszerességgel „Nemzeti Napokat” tart, amely során egy-egy ország képviseli magát és lakja be standjaival a földszinti közlekedő területek egy részét. A program célja kettős, egyfelől az adott hirdető ország turisztikai ügynöksége reklámozza saját magát. Itt fontos megjegyezni, hogy a marketing nagy hatékonysággal ér el a célközönségéhez, vagyis a fizetőképes, utazni vágyó turisták csoportjához, ugyanis többségében ők a Nagyvásárcsarnok használói is. A programok természetesen a Nagyvásárcsarnok számára is kedvezőek, ugyanis a „közlekedőkért” beszedett helyfoglalási díjon felül vélhetően növekszik a csarnok látogatottsága is. Mindezeken túl a Nagyvásárcsarnok az üzemeltető honlapja alapján esténként, zárás után kibérelhető akár 1000 fős fogadások és egyéb rendezvények számára is. Arról nincs adatunk, hogy ilyen programok milyen rendszerességgel jellemzőek.

4.5 Üzemeltetés A műemléki védettségű csarnok állapota az 1994-es felújításoknak köszönhetően rendkívül jónak tekinthető szerkezeti és megjelenési szempontból egyaránt. Ezt a pozitív képet azonban jelentősen lerontja az egyes üzletek, információs táblák, hirdetések sokfélesége. Bár egy igazi piaci hangulathoz hozzátartozik ez is, az épület irányítórendszerének és a boltok hirdetési felületeinek mindenképpen szükséges lenne, hogy egy egységes keretrendszerhez illeszkedjenek. Megoldásként egy kötelezően betartandó arculati kézikönyv elkészítését és alkalmazását javasoljuk, amely a megfelelő keretrendszeren belül teret enged a piaci változatosság, sokféleség fennmaradásához is.

Szabó Dániel

22


5 Vásárlók, felhasználók, érintettek 5.1 Általános ismertetés A Vámház körúti Vásárcsarnok mindennapjaival legkönnyebben úgy ismerkedhetünk meg, ha megismerjük az oda járó vásárlókat, az itt dolgozó árusokat és azt a működési, szervezeti rendszert, amely a keretét adja a két csoport találkozásának. A Vásárcsarnok megnyitása óta eltelt több mint 100 év alatt, sok minden változott a piac életében. Jelentősen átalakult az árukínálat és a szolgáltatások köre, de a napjainkra jellemző turista látványosság jellege sem volt ismert a kezdetekkor. A szükségszerű városfejlődés részeként megépült Vásárcsarnok a megnyitáskor szigorú szabályrendszer közé szorította az árusítás folyamatát, ami az azt megelőző szabadtéri piaci szokásokat alapjaiban változtatta meg. A kezdeti nehézségek, ami az új rendszerhez alkalmazkodó eladókat és vásárlókat jellemezték hamar megszűntek és a piac a mindennapi vásárlás kedvelt színterévé vált. A háborúk és a felújítások/átalakítások alatti bezárások idejét leszámítva a csarnok a mai napig ellátja eredeti funkcióját. Napjainkban is rendkívül kedvelt vásárlási helyszín, látogatottsága sokszor meghaladja a kedvelt bevásárlóközpontokét. Sikerének több összetevője van, az értékesített termékek minősége a kiszolgálás színvonala, a fizikai környezet, az üzemeltetés színvonala és nem utolsósorban a Vásárcsarnok városközponti elhelyezkedése mind közrejátszanak abban, hogy a piac szinte minden napszakban látogatók sokaságától hangos. A vásárlók megtartása és új látogatók bevonzása alapvető érdeke az itt működő üzleteknek és az üzemeletetőnek (Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága). Új vásárlók megnyerése és a Vásárcsarnok népszerűsítése a cél az üzemeltető által szervezett tematikus programsorozatokkal. A Nemzeti Napok program keretén belül európai és tengerentúli régiók mutatkoznak be, bepillantást engedve kultúrájukba. A program ideje alatt jellegzetes ételek, alapanyagok és kézműves termékek vásárolhatók. A rendezvény sikerességét jelzi, hogy 2005 óta minden évben megrendezésre kerül. A Vásárcsarnok az elmúlt években rendkívül jelentős turisztikai célponttá vált. A jellemzően pár napos városlátogatásra érkező külföldi turisták rövid itt tartózkodásuk alatt ellátogatnak a csarnokba. A piac megítélése nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő, 2013-ban a CNN Travel a legjobb európai piacnak minősítette és rendre megkapja a Tripadvisor Kiválósági Tanusítványát ami az állandó legjobb minőség fokmérője. Az idelátogató turisták részére az üzemeltető külön programsorozatot indított, ami a csarnok hétköznapjait hozza közelebb a rutinnal még nem rendelkező turistákhoz. A piac sikeres működése egyértelmű, ugyanakkor kíváncsiak voltunk, hogy miért választják a Vámház körúti Vásárcsarnokot az idelátogatók. Arról is szerettünk volna képet kapni, hogy milyen lehet itt dolgozni és miért érdemes itt üzletet bérelni. Ezért összeállítottunk két 6-6 kérdésből álló kérdőívet, amelyben a látogatóktól és az itt 23

Központi Vásárcsarnok dolgozóktól próbáltunk választ kapni a fenti kérdésekre. A helyszínen járva megszólítottuk a vásárlókat és megpróbáltunk minél több információt gyűjteni. A kérdőívek a csarnok és benne található üzletek, vendéglátóhelyek nyújtotta szolgáltatások előnyeire és hátrányaira fókuszált.

5.2 Kérdőív a vásárlókhoz A vásárlói kérdőív első kérdése arra vonatkozott, hogy miért a Vámház körúti Vásárcsarnokot választotta. A válaszadók többsége a kiváló áruminőséget és árukínálatot említette. A második legjellemzőbb indok a piac városközponti elhelyezkedése volt. Ezzel persze szoros összefüggésben értelmezhető azon vásárlók válasza, akik a kiváló megközelíthetőséget jelölték meg. A megkérdezett turisták leginkább azért látogatták meg a piacot, mert az útikönyvek és az internetes fórumok kiemelten foglalkoznak és ajánlják a Vásárcsarnok felkeresését. A következő kérdés a vásárolt áruk fajtájára vonatkozott. Legtöbben zöldséget, gyümölcsöt és húsárut vásárolnak, de jelenős azok száma is, akik kész, ill. félkész alapanyagokat vásárolnak az alagsori hipermarketben. A turisták körében ezzel szemben jellemzően a szuvenír a legkedveltebb illetve leginkább ők veszik igénybe az emeleti vendéglátóhelyek szolgáltatásait. Arra vonatkozóan, hogy mit gondolnak az idelátogatók arról, hogy miben a legerősebb a Vásárcsarnok az árukínálat szempontjából, nagyon eltérő válaszok érkezetek. Legtöbben a húsáru mellett tették le a voksukat, szerintük a hentesek árukínálata nem hasonlítható össze más piacokéval vagy akár nagyobb bevásárlóközpontokban kapható termékekkel. Különféle marha-, sertés-, birka- és bárány termékeket kínálnak, de kapható vadhús és különleges érlelt húsfélék is. A válaszadók jelentős hányada a zöldség és a gyümölcs kínálatot említette. A turisták a fizikai környezetet emelték ki, a különleges épületbelsőre utalva. Arra, hogy miben a leggyengébb a piac, a vásárlók közel fele a parkolás megoldatlanságát emelte ki. Különösen nehézkes a környéken történő parkolás miután a Csarnok teret átalakították és jelentősen csökkent a parkolók száma. Voltak, akik az árakat találták túl magasnak az átlagos bolti/közérti árakhoz viszonyítva. A turisták az idegen nyelvű tájékoztatást hiányolták a legtöbben. A vásárlók elmondása szerint heti rendszerességgel vásárolnak a piacon és többségük jellemzően a reggeli időszakban tölt maximum 1 órát a Vásárcsarnokban. Az ide látogatók turisták ugyanakkor szinte kizárólag csak napközben keresik fel a piacot és átlagosan 1,5-2 óráig nézelődnek a csarnokban. Arra a kérdésre, hogy milyen a kiszolgálás színvonala nagyon pozitív visszajelzés érkezett. Sokan a hely erősségének is tartják, hogy az eladók kedvesek és segítőkészek. A turisták részéről gyakran tapasztalt negatívum, hogy az eladók nem minden üzletnél beszélnek nyelveket, ugyanakkor a kedvességet ők is kiemelték.

24


5.3 Kérdőív a dolgozókhoz A dolgozóknak készült kérdőív első kérdése arra vonatkozott, hogy mióta dolgoznak itt és miért választották ezt a munkahelyet. A válaszadók jelentős része már másod-, nagyon ritkán harmadgenerációs családi vállalkozást visz a piacon. Számukra nem volt kérdéses, hogy tovább viszik-e a hagyományt. Az itt dolgozók szintén jelentős hányada áll alkalmazásban és általában személyes ajánlás útján került jelenlegi munkahelyére. Arra vonatkozóan, hogy miben látják a Vásárcsarnok sikerességét a többség egyértelműen az árufelhozatalt és a vásárlókkal kialakított közvetlen személyes kapcsolatokat emelték ki. Azt, hogy a piac fontos turista célponttá válhatott részben a Vásárcsarnok üzemeltetője által folytatott marketingstratégiának tulajdonítják. Sokan tekintenek a belvárosi lakosokra mint a siker kulcsára, mivel úgy látják, hogy egy erős, fizetőképes vásárlói réteg, akinek nagy igénye van a friss termékekre elérhető közelségben. Szintén többen megemlítették, hogy az üzemeltetővel kialakított jó kapcsolat teremtett jó feltételeket a napi munkához/üzlethez. A legnagyobb gyengeségét a csarnok megközelíthetősége és az áruszállítás nehézsége jelenti, sokan tartják túl merevnek a beszállítási szabályokat. De a legnagyobb problémát, hasonlóan mint a vásárlók esetében, a parkolás jelenti az üzletek számára is. A sokszor vidékről érkező kereskedőknek és őstermelőknek napi szinten jelent nehézséget az áruszállító vagy személyautó elhelyezése a piac közelében. A közterületi parkolóhelyek száma korlátozott illetve a parkolási díjak szintén magasak, a kiváltható engedélyek nem minden esetben jelentenek megoldást erre a problémára. A következő kérdés a munkaidőre vonatkozott. Jellemzően már hajnalban elindul az áruszállítás és az üzletek többsége 6-tól 18-ig tart nyitva. Az emeleti vendéglátóhelyek, kézműves és szuvenírboltok dolgozói ennél szerencsésebbek, jellemzően 8-9 körül indul a munkanapjuk és 18-ig dolgoznak. Az üzemeltetővel kialakult kapcsolatukról a válaszadók többsége pozitív véleményt fogalmazott meg. Jellemzően úgy látják, hogy az üzemeltető megfelelően végzi a feladatait. A sikeres együttműködés kulcsa részben a már régóta kialakult kapcsolat eredménye. Arról is megkérdeztük az itt dolgozókat, hogy milyennek látják a vásárlóikat és, hogyan viszonyulnak az érezhetően növekvő számú turisták csoportjaihoz. A legtöbben kiemelték, hogy már bejáratott törzsvásárlói körrel rendelkeznek és a visszajáró vendégekkel jó kapcsolat alakult ki az idők során. Pontosan ismerik az igényeiket és annak megfelelően tudják őket kiszolgálni. Jellemzően a törzsvendégek a türelmesebb vásárlók közé tartoznak, általánosságban elmondható, hogy nagyon jó vásárlói réteg, aki a Vásárcsarnokban megfordul. A turisták számának növekedéséről megoszlik a vélemény. A Vásárcsarnokban működő üzletek nem azonos arányban részesülnek azokból az előnyökből, amit az ide érkező külföldiek jelentenek. Míg az emeleti szuvenírboltok mára alapvetően rájuk fókuszálnak, addig például a hentesnél lényegesebben kevesebbet költenek a 25

Központi Vásárcsarnok turisták. Emiatt előfordulhat, hogy egyes üzletek nem látják feltétlen hasznát a hely iránt megnövekedett érdeklődésnek. A kérdőívből kirajzolódó kép megerősítette azt a benyomást bennünk, amit első ott jártunkkor kialakult a Vásárcsarnokról. A hely jellege megőrizte a piacok jellegzetes arculatát ugyanakkor az itt dolgozók és a visszajáró törzsvásárlók kölcsönöznek igazán egyedi hangulatot. A Vásárcsarnok sikeres és gazdaságos működése legalább annyira az itt működő üzletekben kínált áruk és nyújtott szolgáltatások minőségének, mint az üzemeltető által fenntartott körülményeknek köszönhető. A belvárosi lakosok körében rendkívül kedvelt piac a város egyik valódi színfoltja, amit az idelátogató turisták is szívesen keresnek fel. Szabó Árpád

26


6 Összehasonlítás más működésének vizsgálata

intézményekkel,

és

azok

Összehasonlításomban alapvetően két szempontot vizsgáltam: hogyan működnek ma a Központi Vásárcsarnokkal azonos időszakban épült csarnokok, és milyenek az újabb építésű vásárcsarnokok a századforduló időszakában épültekhez képest? Budapest századforduló környékén épült csarnokai hasonló szerkezeti felépítésűek, mint a Központi Vásárcsarnok. Mindegyik bazilikális megvilágítást kap, ami az áruk védelmét szolgálja – így ugyanis nem kapnak közvetlen napfényt. Legtöbbjük az üzletek elrendezése terén is a Fővám téri csarnok mintáját követi: az alsó, bejárati szinten kisebb standok találhatóak (zöldség, gyümölcs, hentesáru, tejtermék, halas), az emeleten pedig különböző vendéglátóipari egységek.

6.1 A Belvárosi piac / Hold utcai Vásárcsarnok Állapota: A csarnok nagyon jó állapotban van a 2014-es felújításnak köszönhetően. Működtetés, üzemeltetés: A szabályozások mindenki számára elérhetőek a csarnok bejáratánál. Ezek közül néhány: 1, A piacfelügyelő ellenőrizheti az érvényes bérleti szerződés szerinti üzemeltetést, a kereskedelem rendjére vonatkozó minden olyan szabály betartását, amelyet a vonatkozó jogszabályok előírnak. Pl.: rend, tisztaság, bejelentési kötelezettség, megfelelő áruk forgalmazása, kipakolás mértéke, stb. 2, A bérlemények portálrészén kívül nem alkalmazható ár, vagy egyéb hirdetésre szolgáló tábla. A kötelező felirat az üzlet „nevének” megjelölésével kizárólag a felső fém portálrészbe kerülhet. Az egyéb kötelező feliratokat jól láthatóan, de a helyiség belső felületén helyezhetőek el. 3, A piacfelügyelő megvizsgáltathatja.

szükség

esetén

a

forgalmazott

árut

szakértővel

4, A piacfelügyelő a nyitást megelőzően, illetve a zárást követően elegendő időt (1 órát) biztosít a bérlőnek az árusítás előkészítésére, takarítására. 5, A piacfelügyelő jogosult a bérlőt felszólítani az árusítóhely takarítására, valamint elrendezni az árusítóhely rendkívüli kártevő irtását. 6, A piacfelügyelő saját hatáskörében ellenőrizheti a szakhatósági (munkavédelmi, egészségügyi, tűzvédelmi, stb.) előírások betartását. Üzletek: A Hold utcai csarnok olyan, mint a Központi Vásárcsarnok kicsinyített és minőségibb változata. Az alsó szinten igényes, termelői élelmiszereket és használati cikkeket is 27

Központi Vásárcsarnok árusítanak. A felső szinten található a „Séf utcája”, jobbnál jobb minőségű kisméretű éttermekkel. Akadálymentesség: A csarnokban található liftnek köszönhetően akadálymentesített az épület. További pozitívum a vakoknak szóló információtábla és a vezetősávok. Összbenyomás: Az esztétikailag-építészetileg rendezett belső, a magas minőségű áruk, a kellemes hangulat ellenére a csarnok nagyon üres, legalábbis szombaton, amikor a forgalmat vizsgáltam. Arculat: A felújításkor a csarnok összképének megformálásakor fontos szempont volt a termelők és a vásárlók közelebbi kapcsolatba hozása, valamint az arculatot meghatározó „Séf utcája”. Webes megjelenés: A csarnok rendelkezik közösségi oldallal, amelynek arculata friss, igényes. Különböző programokkal is próbálják csábítani a vásárlókat. Bár sok eseménynek még nem adtak otthont, nagyon ígéretes és előremutató a csarnok közösségi élete.

képek forrása: saját

6.2 Batthyány téri Vásárcsarnok Állapota: 2003-ban újították fel, jó állapotban van. Üzletek: A földszintet egy nagy Spar foglalja el, az emeleten különböző kis üzletek találhatóak. Egyik sem élelmiszert árusít, hanem a legkülönfélébb árukat (könyv, divatáru, fotóbolt, műszaki cikk, stb.), ezzel teljesen elveszítve a piac-hangulatot. Az emeleten van egy kis kávézó is.

28

Központi Vásárcsarnok Összbenyomás: A Sparnak átlagos forgalma van, azonban a piac többi része meglehetősen kihalt. A csarnok jó adottságai –emeleti kilátás a Parlamentre; a Batthyány téri budai legnagyobb átmenő forgalom – ellenére nagyon alacsony a látogatottság. Arculat: Különösebb arculatról nem beszélhetünk itt, nem található tudatos koncepció a kialakítás és a bent működő boltok terén. Ennek meg is van az eredménye, emiatt ilyen kihalt és kihasználatlan ez az egyébként nagyon jó adottságokkal rendelkező csarnoképület. Webes megjelenés: A csarnok nem rendelkezik saját honlappal, közösségi oldalon sincs saját profilja.

képek forrása: owl.hu, saját

6.3 Klauzál téri Vásárcsarnok Állapota: Az egyik legfrissebben, 2015-ben felújított csarnok. Igényesen, szépen felújított külső és belsővel rendelkezik. Üzletek: Gazdag és jó minőségű árukínálat, őstermelői pultokkal is. Ez az a csarnok, amely a legjobban működőnek tűnik a Fővám téri csarnok után. Jó választék, minőségi áruk, rendezettség uralkodik az épületben. Forgalmát tekintve azonban a közelébe sem ér a Fővám térihez. Webes megjelenés: A csarnok igényességét honlapja is igazolja. Az alapvető információkon felül feltünteti a bérlési árakat, leírja a csarnok felépítését és az épület alaprajza is elérhető. Közösségi oldala szintén letisztult arculattal rendelkezik. Különböző eseményeiket, programlehetőségeiket itt hirdetik.

29


képek forrása: drkuktart.blog.hu

6.4 Rákóczi téri Vásárcsarnok Állapota: Szintén 2015-ben felújított csarnok. Az 1988-ban leégett épületet 1991-ben építették újjá. A 2015-ös felújítás során az előtte fekvő tér is megújult az új metróvonal kiépítésével párhuzamosan. Üzletek: A Batthyány térihez hasonlóan itt is egy Spar található, valamint különböző élelmiszereket árusító standok. Található itt olyan családi vállalkozás is, amely már az 1930-as évektől árusít. Elrendezését tekintve sokkal szellősebb, mint a Központi Vásárcsarnok. Webes megjelenés: A csarnoknak van közösségi oldala, ahol a legfontosabb információk mellett próbálnak felületet biztosítani a közösségi gondolkodásnak, a csarnok forgalmasabbá tételének.

képek forrása: budapestcity.org, drkuktart.blog.hu

30


6.5 Hunyadi téri Vásárcsarnok Állapota: A legrosszabb állapotban lévő csarnok. Bár belső állapota jobb, mint a külső, a rossz állapotú bódék és az utólagos beépítések sokat rontanak a belső tér használhatóságán és hangulatán. Üzletek: Bár az alapvető üzletek itt is megtalálhatóak, a forgalom itt se nagy – ehhez hozzájárul a bent uralkodó rossz állapot és a kis mérete is, ugyanis ez a legkisebb csarnok mind közül. Nem meglepő, hogy a csarnok mellett található őstermelői piac több bevásárlót vonz, mint az épületben lévő. Ami miatt mégis megéri ide betérni, az a gazdag zöldség- és gyümölcskínálat, amiben kiemelkedik a többi csarnok közül. Webes megjelenés: A csarnok nem rendelkezik önálló honlappal, az őstermelői piac viszont megjelenik közösségi oldalon és nagy népszerűségnek örvend ott is. A fentiek alapján nem meglepő, hogy nem magáról a csarnokról található közösségi oldal.

Képek forrása: drkuktart.blog.hu, welovebudapest.com

6.6 Következtetés A Fővám téri csarnok központi szerepe mind a mai napig fennmaradt. A mérete és az elhelyezkedése olyan döntő tényezők, amelyeknek köszönhetően mindig az első számú csarnok marad. Az megfizethető árak, az áruk sokfélesége behozhatatlan lépéselőnyben tartják a többi csarnokkal szemben. A turista-forgalom is ezt a vásárcsarnokot részesíti behozhatatlan előnyben. Érdekes megfigyelés, hogy erős összefüggés látható a csarnoképületek külső-belső megjelenése és a webes felületeik arculata között. A közösségi oldalak egyre növekvő szerepe miatt a csarnokok internetes megjelenése döntő fontosságú a népszerűség és a forgalom szempontjából.

31


6.7 Későbbi építésű piacok 6.7.1 Lehel téri piac Az épületet 2002-ben építették. Mind kinézetét, mind felépítését tekintve sok kritika érte. A benti elrendezés, a padok elhelyezése akadályozzák a rendes közlekedést. Az áruk az átlagostól nem térnek el választékban és minőségben, egy-két üzletet leszámítva. Az élelmiszer standokat leszámítva sok egyéb cikket árusító üzlet található az emeleten – és mint ahogy az a Batthyány téri csarnoknál is megfigyelhető, ez nem járul hozzá a hamisítatlan csarnok-hangulathoz, épp ellenkezőleg. Nagy forgalma csupán elhelyezkedésének és méretének köszönhető. A piacnak van közösségi oldala, amelynek arculata nem kiemelkedő, viszont aktuális híreket, mint ünnepi nyitvatartási idő, közzétesznek. 6.7.2 Fény utcai piac Az 1996-98-ban épült piac már jóval pozitívabb példa. Koncepciója átgondoltabb, figyelmet fordítottak mind a gépkocsi parkolásra mélygarázzsal, mind az akadálymentes közlekedésre. Az ötszintes épületnek szintenként eltérő a jellege, megtalálhatóak a hagyományos piacot követő standok, a bevásárlóközpontok, a vegyes cikkeket árusító boltok és a vendéglátóipari egységek is. Az áruk minősége változó, az átlagostól a kiemelkedőig található itt minden. A piac saját honlappal rendelkezik, ahol a piac történetétől a szervezeti felépítésig számos információ megtalálható. 6.7.3 Következtetés A Központi Vásárcsarnok akkori szellemben való megépítése, komplex rendszere mai napig igazolja saját jelentőségét. Akkor mutatkozik meg ez igazán, amikor összehasonlítjuk olyan épületekkel, mint a Lehel téri piac, ami hiába épült később, mégse tudja olyan szinten betölteni funkcióját. A Fény utcai piac bár azonos színvonalon működik, hangulata azonban össze sem hasonlítható a Fővám tériével.

6.8 Összefoglalás, javaslat Bár a Fővám téri csarnok nyugodtan nevezhető a legnépszerűbb budapesti csarnoknak, nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a többi bemutatott csarnok egy része csak rövid ideje üzemel felújított állapotában. Ezek a csarnokok több eszközzel is csábítják a vásárlókat: események, programok, őstermelői piacok. A Fővám téri csarnok a nemzeti napok rendezésén felül nem kínál különleges programlehetőségeket. Az egyre több helyen megjelenő kisebb őstermelői, művészeti piacok, az első éjszakai piac nagy népszerűségnek örvendenek. Léptékük eltérése miatt sosem jelenthetnek ezek komoly konkurenciát, mégis fontosnak tartanám a Központi Vásárcsarnok arculatának frissítését, a kínált programok színesítését. Hodosi Emma

32


7 Konklúzió, jövőkép, Olimpia? Összességében elmondhatjuk, hogy a Központi Vásárcsarnok jól működik, és valószínűleg meg is fogja tartani jelentőségét és pozícióját Budapest piacai között. Fő problémás területként a parkolóhelyek alacsony száma említhető, elhelyezkedése miatt nehezen lenne bővíthető. Ez leginkább azokat az embereket érinti, akik itt szeretnék elvégezni a heti nagybevásárlást, és óriási csomagokkal igyekeznek hazajutni. „1903-tól minden nap áruszállításra berendezett kocsit csatolta a villamosokhoz délelőtt 9 és 11 óra között. Az árugyűjtő kocsik a vásárcsarnok mellett létesített kitérőn gyűjtötték össze a kiszállítandó árut. A villamoshoz kapcsolt kocsikkal a súlyos csomagok házhoz szállítását könnyítették meg.” A kezdetekkor bevált módszer elgondolkodtató lehet a parkolók bővítésének kikerülésére, így elkerülhető lenne a belvárosi autóhasználatra való motiválás. Ha a Központi Vásárcsarnok nem csupán egy turistalátványosság szerepét szeretné betölteni a jövőben, fontosnak tartjuk az arculat frissítését, megújítását. Lépést kell tartani a többi frissen felújított, inkább a helyi vásárlók bevonzására koncentráló csarnokokkal (pl. termelői piacok, kézműves termékek árusítása). Ezek az új árukörök kiemelkedő trendként vannak jelen napjainkban, így valószínűleg a helyi vásárlók bevonzásán felül a turisták által is pozitív fogadtatásban részesülne egy ilyen típusú kezdeményezés. Építészeti szempontból úgy éreztük, a jelenlegi üzletpavilonok felszabdalják az egyébként nagyvonalú, gyönyörű látványt nyújtó csarnokteret. Ugyan tisztában vagyunk azzal, hogy a pavilonok jelenléte közegészségügyi szabályokból adódóan elkerülhetetlen, úgy gondoljuk, hogy a nehéz, zárt tömegek helyett elhelyezhetők lennének új, könnyedebb, a csarnok hangulatát megtartani, kiegészíteni kívánó üzletblokkok is. A jövőkép alkotáshoz jelen pillanatban hozzá kell tartoznia annak az eshetőségnek, hogy a 2024-es Nyári Olimpiát esetleg Fővárosunk szervezi majd. Hogy ez milyen hatással lehet a Vásárcsarnok életére, azt leginkább egy városi szintű helyszínrajz szemlélteti. Az Olimpiai Sétánynak ugyanis a pesti rakpart adna helyet, amely összeköti a Csepel-sziget északi részét a Margit-szigettel, mint két jelentős olimpiai helyszínt. A Központi Vásárcsarnok felfűződik erre az útvonalra, így a vásárolni, várost nézni vágyó, az Olimpia miatt érkező turisták számára tökéletes célponttá válhat a Vásárcsarnok. A jelenleg is működő Nemzeti Napok, illetve a már létező, de elég silány módon prezentált Hungarikum utcája is nagyobb hangsúlyt kaphatna, legalább erre az időszakra. 33


Javasolt olimpiai szerkezet, forrás: BUDAPESTI OLIMPIA 2024 - MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY Tóth Enikő

34


8 Mellékletek 8.1 Bemutatkozás 8.1.1 Hodosi Emma A kiválasztott intézmény más, azonos funkciójú intézményekkel való összehasonlítása volt az én feladatom. Az intézmények felépítése mellett az állapotukat és az arculatukat is vizsgáltam. Azért erre a feladatrészre esett a választásom, mert szeretem az épületbejárásokat – ami ehhez elengedhetetlen volt. Szeretem megfigyelni a középületek felépítését, működését, különösen a budapesti századfordulós épületekét. Bejárások és gyűjtések segítségével jutottam hozzá a feladathoz szükséges információkhoz. 8.1.2 Nagy Stefánia A Nagyvásárcsarnok karakteres jellegét leginkább a tervező által választott épületszerkezeti megoldások határozzák meg. Saját korában is jelentős vívmánynak számított az acélszerkezet használata, a Zsolnay kerámiával való díszítés, valamint az akkoriban kialakuló új funkcióra adott építészeti javaslat. Azért választottam a szerkezet és részletképzés a témakörtét, hogy közelebb kerüljek a történeti épület által a tartószerkezetek rejtelmeihez, a funkció és szerkezetválasztás nehézségeihez. Szeretek építészettörténeti tanulmányokban keresgélni, így ez a feladatrész volt a legszimpatikusabb számomra. 8.1.3 Szabó Árpád A Vásárcsarnok látogatói és dolgozói részére készített kérdőívekkel kerestem választ a hely általános megítélésére. Fontosnak tartottam, hogy a tanulmányban röviden kitérjünk arra, hogy mitől sikeres a piac a közönsége körében és hogyan viszonyulnak a vállalkozások a Vásárcsarnokhoz. Ezekkel a kérdőívekkel próbáltam egy közvetlen bepillantást nyújtani az olvasó számára a Központi Vásárcsarnok mindennapi életébe. A megkérdezettektől kapott válaszokból egy jól működő intézmény képe rajzolódott ki.

8.1.4 Szabó Dániel Az én feladatom volt a vásárcsarnok dolgozóinak, szervezetének és működési rendszerének az elemzése, amelynek fontos része volt az épület látogatottságának és az épülethez kapcsolódó rendezvénynek a felkutatása is. Azért választottam ezt a feladatot, mert mélyebben érdekel a létesítménygazdálkodás, illetve, hogy mi is történik az épületekkel a tervezés rövid időtartama után. Erről sajnos az egyetemi képzés során meglehetősen kevés szó esik, holott mind idő, mind pedig költség és 35

Központi Vásárcsarnok erőforrás vonzatában ez a hangsúlyosabb fázis a tervezéssel szemben. A feladathoz adatokat elsősorban az épület üzemeltetőjén, a Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatóságán keresztül szereztem. 8.1.5 Tóth Enikő Soha nem éreztem magam vezető egyéniségnek, így én lepődtem meg legjobban, mikor a csapat egyhangúan kinevezett csapatvezetőnek. A fő feladatom a csapattagok munkájának koordinálása és összegzése volt. A munkarészek nálam gyűltek össze, és igyekeztem belőle létrehozni egy egységes, kerek tanulmányt. A korábbi csoportos munkák során ilyen formában nem osztottuk be a csapattagokat, így újdonság volt számomra ez a kihívás. Mivel szeretem új dolgokban kipróbálni magam, örültem a feladatnak. Összességében nagyon hasznosnak éreztem, mert ez egy olyan terület, ahol bizonytalan vagyok. Mások irányítása soha nem könnyű feladat, de talán pont ezért tudott fejlődést hozni. 8.1.6 Veres Laura Én a vásárcsarnok létrehozásának és működésének történeti kutatását választottam feladatként. Mielőtt bármit elkezdenénk elemezni, nagyon fontos, hogy ismerjük az alapvető hátterét, esetünkben a csarnoképületnek. Izgalmas és színes történeteivel különlegesen érdekes volt ezzel az épülettel és környezetével foglalkozni.

36


8.2 Jegyzőkönyvek 8.2.1 2016. április 13. – I. Jegyzőkönyv Helyszín: BME, K épület, 2. emelet Időtartam: 16:00-17:00 Tárgy: Építésgazdaságtan c. tantárgyhoz tartozó feladat megismerése, feladatok kiosztása Jelen van: Hodosi Emma, Nagy Stefánia, Szabó Árpád, Szabó Dániel, Tóth Enikő, Veres Laura A csoport minden tagja jelen van, a gyűlés határozatképes. A feladat ismertetése: a kiírás elolvasása, majd közös megbeszélése. Napirendi pontok kitűzése. 8.2.1.1 Felelősök kijelölése Vezető: Tóth Enikő Internetes felületek felelőse (honlap, közös tárhely): Nagy Stefánia Kapcsolattartó (csoport létrehozása, gyűlések kitűzése): Veres Laura Megbeszélések lebonyolítása: Szabó Árpád Adatgyűjtés felügyelete, adatrendezés: Szabó Dániel Ütemterv: Hodosi Emma 8.2.1.2 Javaslatok a feldolgozandó épületre Javaslatok: Művészetek Palotája, Bálna Budapest, Központi Vásárcsarnok, BME Sportközpont, Budapest Music Center A döntés határidejét kitoltuk, hogy mindenki átgondolhassa a lehetőségeket, illetve gondolkozhassunk más opciókon is. Legkésőbb a következő gyűlést megelőző napig döntésre kell jutni. 8.2.1.3 Munkarészek meghatározása • történeti áttekintés, beruházás adatai • szerkezeti ismertetés • dolgozók, működés • látogatók, felhasználás • összehasonlítás hasonló intézménnyel, értékelés • közös konklúzió 8.2.2 2016. április 20. – II. Jegyzőkönyv Helyszín: BME, K épület, 2. emelet Időtartam: 16:00-17:00 37

Központi Vásárcsarnok Tárgy: Építésgazdaságtan c. tantárgyhoz tartozó feladatrészek kiosztása, ütemezés Jelen van: Hodosi Emma, Nagy Stefánia, Szabó Árpád, Szabó Dániel, Tóth Enikő, Veres Laura A csoport minden tagja jelen van, a gyűlés határozatképes. Napirendi pontok ismertetése, elfogadása. Az épület kiválasztása megtörtént, a legtöbb szavazatot a Központi Vásárcsarnok kapta. 8.2.2.1 Munkarészek kiosztása • történeti áttekintés, beruházás adatai – VERES LAURA • szerkezeti ismertetés - NAGY STEFÁNIA • dolgozók, működés - SZABÓ DÁNIEL • látogatók, felhasználás - SZABÓ ÁRPÁD • összehasonlítás hasonló intézménnyel, értékelés - HODOSI EMMA • közös konklúzió – KÖZÖS FEADATRÉSZ • a vezetői összefoglalóért, melléketekért, illetve az egyéni munkarészek összegzéséért felelős: TÓTH ENIKŐ 8.2.2.2 Ütemezés Mindenki számára előírtunk egy ütemtervet, melyben szerepelt a tevékenységek listája, azaz kinek mit kell elkészítenie a félév során. 8.2.3 2016. május 4. – III. Jegyzőkönyv Helyszín: BME, K épület, 2. emelet, majd Központi Vásárcsarnok Időtartam: 15:30-17:00 Tárgy: Felmerülő kérdések átbeszélése, közös helyszínbejárás Jelen van: Hodosi Emma, Nagy Stefánia, Szabó Árpád, Szabó Dániel, Tóth Enikő, Veres Laura A csoport minden tagja jelen van, a gyűlés határozatképes. Napirendi pontok ismertetése, elfogadása. Az előző gyűléshez képest két hét múlva találkoztunk újra, így mindenki koncentrálhatott a saját feladatrészére. 8.2.3.1 Egyeztetés Rövid beszámoló mindenkitől az egyéni feladatrész készültségi fokáról. A közhasznú információk, forrásanyagok megosztása. Az ütemtervvel kapcsolatos esetleges változások megbeszélése.

38

Központi Vásárcsarnok 8.2.3.2 Épületbejárás Közösen átmentünk a Vásárcsarnokba. A helyszínen mindenki szempontrendszerének megfelelően jegyzeteket, fotókat készített.

a

saját

A bejárás végén megbeszéltük a tapasztalatokat, hogy ki, mire figyelt fel, és a témákhoz kapcsolódó következtetéseket.

8.3 Ütemterv

Teljes méretben megtekinthető: https://docs.google.com/spreadsheets/d/1LThrTDJHA6I5knN6bbnvA9ELLdPg4dyx1o 56wp7stac/edit#gid=1174351386

39


8.4 Munkamegosztás

Teljes méretben megtekinthető: https://docs.google.com/spreadsheets/d/18SCOYNb6higiY2b0VUUW3O6eJU08WK HRLdjJReaSE00/edit#gid=1939931649 Trello link: https://trello.com/b/5anzvtQw

40


8.5 Fotódokumentáció

41


42


43


44


45


46


Hodosi Emma és Szabó Dániel

47


8.6 Forrásmegjelölés • • • • • • •

http://mult-kor.hu/20091215_a_vasarcsarnok_intezmenye_?pIdx=3 https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6zponti_V%C3%A1s%C3%A1rcsarnok http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=1072 http://www.bpht.hu/historiak/77.pdf http://budapestcity.org/03-muemlekek/09/Kozponti-Vasarcsarnok/indexhu.htm#tortenet http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=1072 Nagy Gergely: A Központi Vásárcsarnok története. http://budapestcity.org/03muemlekek/09/Kozponti-Vasarcsarnok/index-hu.htm#tortenet Megtekintve: 2016. április 22.

• •

• • • • • • • • • • •

•

48

műemlékem.hu: Központi Vásárcsarnok. http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=1072 Megtekintve: 2016. április 22. Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület: Budapesti Központi Vásárcsarnok. Mester Nyomda, Budapest, 2014. http://welovebudapest.com/uzletek.szolgaltatasok/budapest.legjobb.piacai A Drkuktart blog piacbemutató sorozata http://drkuktart.blog.hu/2014/12/07/batthyany_teri_vasarcsarnok_837 http://drkuktart.blog.hu/2014/08/24/hold_utcai_piactura_market_hall_no_5_of_ budapest http://drkuktart.blog.hu/2016/02/04/piacozzunk_felujitott_klauzal_teri_vasarcs arnok http://drkuktart.blog.hu/2014/05/27/irany_a_piac_market_hall_no_2_at_rakocz i_ter http://drkuktart.blog.hu/2014/08/24/felfedezo_tur Piacfelmérés (Origo) http://www.origo.hu/tafelspicc/kozelet/20120805-piacfelmeres-1-resz-hunyaditeri-piac.html http://www.origo.hu/tafelspicc/kozelet/20120827-piacfelmeres-takacs-lajossalfeny-utcai-piac.html Olimpiai Megvalósíthatósági Tanulmány http://www.mob.hu/images/bp2024/PwC_Olimpiai%20Megvalosithatosagi%20 tanulmany_2015_junius_vegleges.pdf http://budapestcity.org/03-muemlekek/09/Kozponti-Vasarcsarnok/indexhu.htm

KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOK. Tanulmány az Építésgazdaságtan c. tárgyhoz. Hodosi Emma Nagy Stefánia Szabó Árpád Szabó Dániel Tóth Enikő Veres Laura

Recommend Documents