KÖZOP

1

Városi és elővárosi kötöttpályás közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése Miskolcon és térségében KÖZOP-5.5.0-09-2010-0026 Miskolc és tanulmánya

térsége

közlekedésfejlesztésének

döntés-előkészítő

(1. sz. melléklet a „Javaslat a „Városi és elővárosi kötöttpályás közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése Miskolcon és térségében” tárgyú, KÖZOP-5.5.0-09-2010-0026 azonosító számú projekt keretében készített közlekedésfejlesztési döntés előkészítő tanulmány elfogadására, kiemelt csomópontok engedélyezési és kiviteli szintű tervezésére vonatkozó közbeszerzés indítására” című közgyűlési előterjesztéshez)

2

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló.......................................................... 2 A közlekedési igényeket befolyásoló tényezők előrejelzése ............................................................................................2 Városfejlődési szcenáriók ..................................................3 Trendváltó, növekedésorientált szcenárió.......................... 3 Normál szcenárió................................................................4 Fejlesztési elemek...............................................................4 Közösségi közlekedésfejlesztési projektek........................ 8 Közösségi közlekedésfejlesztési változatok.....................10 Változatképzés, változatelemzés metódusa......................10 Változatok bemutatása..................................................... 11 Közlekedésfejlesztési változatok értékelése.....................13 Következtetések................................................................14 Kiválasztott fejlesztési változatok a kiemelt csomópontokra.................................................................15 Kandó Kálmán tér intermodális csomópont fejlesztése...15 Gömöri pályaudvar emelt szintű csomópont fejlesztése. .17 Felső-Majláth emelt szintű csomópont fejlesztése...........17

3

Vezetői összefoglaló A tanulmány szakmai megalapozásául a teljes városra és agglomerációra, minden közlekedési módra és érintett szolgáltatásra kiterjedően felvételek kerültek elvégzésre a 2013. évben. Ezek részletes elemzése és a levont következtetések az I. kötetben kerültek összefoglalásra. A II. kötet tartalmazza a közlekedésfejlesztési eszközöket és azok kombinációját, amelyeket a tanulmányt készítő Konzorcium a felvételek eredményeit figyelembe véve alakított ki, majd forgalmi modellezés és költség-haszon elemzés segítségével értékelt. A közlekedési igényeket befolyásoló tényezők előrejelzése A forgalmi modell bemenő adatainak egyik forrása a Miskolc közigazgatási határát lefedő belterületi és külterületi forgalmi körzetek, továbbá a munkahelyi és iskolai célú ingázás szempontjából érintett elővárosi/agglomerációs forgalmi körzetek vonatkozásában meghatározott statisztikai alapadatok előállítása volt. A Miskolc egészét lefedő 75 forgalmi körzet képezte az előrejelzések területi alapját, melyek a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH) a 2001-es, illetve a 2011-es népszámlálás alapján megrendelt adatszolgáltatás területi alapegységeit is jelentették. Az előrejelzés két alapvető, egymás kiegészítésére szolgáló kutatási módszerből állt; mely során a már említett bázis előállításához a rendelkezésre álló mennyiségi információk, adatok, illetve a városfejlesztés szempontjából érintett szereplőkkel folytatott interjúk és a város egészét magában foglaló forgalmi körzetek helyszíni bejárása útján előállt, empirikus, minőségi információk feltérképezésére került sor a gyakorlatban működő folyamatok megismerése révén, mely a körzetenkénti előrejelzések alapjául szolgált. A prognózisok elkészítése érdekében nélkülözhetetlen volt a jelenleg irányadó szándékok, elképzelések megismerése, melyek befolyásolhatják a jövőbeni mozgásokat. A KSH-tól érkező adatszolgáltatás eredményeként forgalmi körzetek szintjén álltak rendelkezésre információk az egyes statisztikai indikátorok esetében, melyek trendszerűen nyújtottak információt a 2001 és 2011 között végbement demográfiai változásokról, ismertetve az egyes körzetek korcsoport, iskolai végzettség és aktivitás szerinti szerkezetét. Az adatok vizsgálata összehasonlító elemzéssel történt, mely során az egyes indikátorokhoz tartozó értékek százalékos változása volt irányadó a jelenlegi helyzet, azaz a kiinduló adatok megalapozására. A statisztikai adatok elemzését, valamint az interjúk során szerzett információk feldolgozását követően került sor a területi modell

4

bemenő adatsorainak előállítására, elsőként a városi értékek átlagos alakulásának előrejelzésére, majd ezt követően az egyes forgalmi körzetek városi átlaghoz képest prognosztizálható változásainak, illetve azok irányának és mértékének meghatározására. Városfejlődési szcenáriók A városfejlődési prognózisokat a Konzorcium két változatban dolgozta ki, figyelembe véve a KSH által szolgáltatott népességadatok trendjeit, és a város döntéshozóinak fejlesztési elképzeléseit.

1. ábra: Miskolc lakosságának alakulása 2013-2045 között

Trendváltó, növekedésorientált szcenárió A lakosságszám előrejelzés során, város döntéshozóival és szakmai érintettjeivel történt egyeztetések alapján figyelembe kellett venni annak lehetőségét, hogy jelenleg még részleteiben nem ismert, nagy horderejű, pozitív gazdasági fejlődés következtében, kedvező fordulatot vehet a város fejlődése. A pozitív gazdasági hatások, változások révén Miskolc lakossága 180 ezer fő körüli értéket érhet el 2045-re. A fentiekben felsorolt hatások okozta gazdasági fejlődés pozitívan fog hatni a vállalkozások és háztartások jövedelemtermelő képességére, így összességében a városban az életszínvonal javulását eredményezheti, ezzel megfordítja a múltbeli folyamatok által predesztinált trendet.

5

Normál szcenárió A hosszú távú városvezetői, városfejlesztési szándékokat figyelembe véve került meghatározásra egy normál, a múltbéli csökkenő trendek enyhülését előrejelző fejlődési pálya. Ez a szcenárió azt feltételezi, hogy már középtávon, 2020-ig bekövetkezik az elmúlt 10 évre jellemző (átlagosan 1600 fő/évet meghaladó) lakosságszám-csökkenés mérséklődése. A folyamat magyarázata, hogy a nehézipari profil funkcióváltása befejeződött az elmúlt, illetve azt megelőző évtizedben, így a város fejlődési pályáját egy új típusú, fokozatosan kiépülő, újradefiniált gazdasági struktúra követheti a jövőben. Ezt követően 2020 és 2045 között, egy lassú folyamat eredményeként stagnáló pályára áll a lakosságszám alakulása a potenciális gazdaságfejlesztési, továbbá a magasan képzett lakosság megtartására, illetve visszavonzására irányuló programok, valamint a Miskolci Egyetem és annak kutatás-fejlesztési tevékenységei révén a városba vonzott innovatív és magas hozzáadott értéket teremtő vállalkozások betelepülése révén. Ennek megfelelően 2045-re Miskolc lakosságszáma a normál szcenárió szerint 153 ezer körüli értéket fog elérni, mely így pozitívnak tekinthető a KSH szerint várható kedvezőtlen természetes szaporodási, ill. fogyási folyamatok, és népességmozgások trendjeit figyelembe véve. Fejlesztési elemek Az elvégzett elemzések és SWOT elemzés eredményeként létrejövő operatív célok (O1-O4) és azok eléréséhez tartozó egyes fejlesztési prioritások (P1-P11) eléréséhez eszközöket kell definiálni, amelyek megvalósítása elvezet a prioritás céljainak eléréséhez. Az eszközök, és az azokhoz illesztendő intézkedések, felelősök és előre becsülhető időtávok rendszerét az alábbi táblázat szemlélteti, a prioritások szerinti csoportosításban.

6

Prioritás

Eszköz

Közlekedési alrendszerek üzemeltetőinek koordinálása

P1. A közlekedési szervezeti, intézményi hátterének fejlesztése Közlekedési szövetség létrehozása, tarifaközösség kialakítása

Belvárosi funkciók városi szétosztása P2. Városszerkezet alakítása és a városi funkciók decentralizálása

Külső városrészközpontok fejlesztése

Mobilitási igények befolyásolása "soft" eszközökkel

P3. Tudatformálás és a mobilitási igények befolyásolása

Intézkedés Menetrendek összehangolása, átszállások illesztése, operatív jellegű együttműködés (pl. késő járatok bevárása kis forgalmú időszakokban)

Rövid

Közlekedésszakmai munkacsoport létrehozása

Rövid-Közép

Tarifaközösség helyi - helyközi szolgáltatók között

Rövid

Elektronikus jegyrendszer bevezetése (I. ütem) Rövid MVK Zrt. járatain Elektronikus jegyrendszer bevezetése (II. ütem) - Az összes szolgáltató részvételével tarifaközösség Közép kialakítása

Tömegközlekedési forgalomirányítás és diszpécseri funkciók fejlesztése Intermodalitás, átszállási kapcsolatok fejlesztése

Miskolc MJV Önkormányzata Közösségi közlekedési szolgáltatók MVK Zrt. Közösségi közlekedési szolgáltatók Helyi önkormányzatok (a közösségi közlekedési szolgáltatók bevonásával)

Kiemelt belvárosi csomópontok funkcióváltásának ütemezett elvégzése: Búza tér, Gömöri pályaudvar

Közép

Miskolc MJV Önkormányzata

Kiemelt csomópontok fejlesztése: Kandó tér, FelsőMajláth

Rövid-Közép


Új intermodális csomópont-fejlesztések (pl. Északi kapu, Repülőtéri út, Nádasrét, Görömböly-Pesti út)

Hosszú


Mobilitás-szervezési intézkedéscsomagok összeállítása, kampányok szervezése (pl. P+R használat erősítése kapcsolódó kedvezményekkel)

Rövid


Közlekedésbiztonsági oktatás, szemléletformálás

Közép

Városi intézmények munkakezdésének lépcsőzetes kialakítása (főleg belvárosban)

Rövid Rövid

Nem városi intézmények motiválása a lépcsős munkakezdéshez csatlakozáshoz

Közép

Kedvezményes bérlettípusok kibocsátása

Rövid

Miskolc MJV Önkormányzata Miskolc MJV Önkormányzata Miskolc MJV Önkormányzata Miskolc MJV Önkormányzata Miskolc MJV Önkormányzata

Rövid

MVK Zrt.

Közép-Hosszú


Rövid

MVK Zrt., MK

Csomóponti előnyben részesítés II. ütem, kiterjesztés: további csomópontok bevonása a zöldút Közép kérésbe, érintett buszok felszerelése bejelentkezőkkel

MVK Zrt., MK

Forgalomirányító központtal vezérelt, hálózati szintű előnyben részesítés a város minden forgalmas Hosszú útvonalára

Miskolc MJV Önkormányzata, MK, MVK Zrt.

Csomóponti előnyben részesítés I. ütem: buszok felszerelése bejelentkezőkkel (kommunikációs interfész az OBU-hoz), É-D buszfolyosó kialakításához kapcsolódóan

Utastájékoztatás fejlesztése

Közösségi közlekedési szolgáltatók

Közép-Hosszú

P4. Helyi közösségi közlekedési rendszer fejlesztése, szolgáltatási Hálózati és menetrendi felülvizsgálat Hálózati és menetrendi optimalizálás színvonalának javítása és fejlesztések Vonalhálózat fejlesztése (pl. új útépítéseknél)

Utazási idők csökkentése

Felelős

MVK + Volán + Máv együttműködéséhez jogi, pénzügyi és intézményi feltételek megteremtése, közlekedési szövetség ütemezett megalakítása

Időben eltolt iskola- és munkakezdés Városi iskolákban a kezdési időpontok eltolása

Nem munkamotivált utazások csúcsidőn kívülre szorítása

Időtáv

Miskolc MJV Önkormányzata, MVK Zrt. Miskolc MJV Önkormányzata

É-D autóbuszfolyosó kialakítása

Rövid

K-NY autóbuszfolyosó kialakítása

Közép-Hosszú

Helyi közösségi közlekedésben azonos színvonalú járműfedélzeti utastájékoztatás minden eszközön

Rövid

MVK Zrt.

Helyi közösségi közlekedésben a megállóhelyi utastájékoztatás fejlesztésének folytatása nagyobb forgalmú buszmegállókra

Közép

MVK Zrt.

Rövid

MVK Zrt.

Közép

Közösségi közlekedési szolgáltatók

Helyi autóbusz és villamos egységesített diszpécserközpont kialakítása Helyi-helyközi autóbusz és vasúti menetrendek kiírásának összekapcsolása

7

Prioritás

Eszköz

Intézkedés Intermodális csomópontok kialakítása

Megállóhelyi infrastruktúra fejlesztése

Járműállomány fejlesztése

Gyalogos közlekedés feltételeinek javítása

P5. Nem motorizált közlekedési módok feltételeinek javítása

Kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása

P6. Városi közúthálózati rendszer optimalizálása, hiányosságainak pótlása

Közúthálózati kapacitáshiányok oldása

Hiányzó hálózati kapcsolatok megvalósítása

Vasúti átkelési lehetőségekhez kapcsolódó fejlesztések

Időtáv Közép-Hosszú

Felelős Miskolc MJV Önkormányzata

Utasvárók, padok kihelyezése, egységes színvonal és arculat kialakítása azonos forgalmú buszmegállóknál Rövid vagy városrészeken


Buszperonok építése, felújítása, járdakapcsolatok fejlesztése, esélyegyenlőség biztosítása

Rövid


Helyi járműállomány fejlesztése, járműbeszerzés I. ütem (folyamatban)

Rövid

MVK Zrt.

Belvárosi zéró emissziós zónák kiszolgálásához járművek beszerzése, II. ütem

Közép

MVK Zrt.

Pilotként nagy forgalmú átkelőhelyeken automatizált gyalogos-bejelentkezés tesztüzemének elindítása és Rövid eredmények értékelése


Nagy léptékű fejlesztési beruházásoknál, főként a belvárosban automatizált gyalogos-bejelentkezések kialakítása és gyalogos elérhetőségek biztosítása, akadálymentesítés

Közép


Belvárosi kritikus zónák (Búza tér környezetének) átépítése, gyalogos övezet további kiterjesztése

Közép


Közösségi közlekedési rendszerrel való kapcsolat javítása (B+R kiépítések és kerékpárszállítás lehetővé tétele)

Rövid


Miskolc és térsége kerékpárforgalmi hálózati tervének elkészítése, meglévő utakon biztonságos kerékpározhatóság kialakítása

Rövid


Alacsony költséggel megvalósítható kerékpárhálózati fejlesztések, gyalogos zónán való áthaladás

Rövid


KKKR közösség kerékpár-szolgáltatás kialakítása

Közép

Helyi önkormányzatok

Kerékpárhálózat fejlesztése új nyomvonalakkal (É-D és K-NY útvonalakon, a 26-os, és 3-as sz. utak Közép melletti folytatással)


További hálózatbővítés, KKKR-fejlesztés és külső centrumokban B+R bővítések

Hosszú


Jókai Mór - Vologda u. szélesítése

Rövid


Déli tehermentesítő út (DTM) hiányzó elemeinek megépítése

Rövid


2505-ös tehermentesítő út szélesítése

Rövid


A város K-NY-i tengelyének tehermentesítése

Közép


DTM és ÉTM megfelelő összeköttetésének megteremtése az Uitz Béla és Kiss Ernő u. között

Közép


ÉTM hosszabbítása Felső-Majláthig

Hosszú

Avas városrész nyugati kapcsolatának kiépítése

Rövid

304. sz. főúton új körforgalommal a Homok-dűlő feltárása

Rövid

DAM területeinek feltárása új utak építésével

Közép

Keleti tehermentesítő út

Hosszú

"Y-híd" vasúti felüljáró és közúti kapcsolatának kiépítése a MÁV telepen Vasúti felüljáróhoz kapcsolódó országos hálózati szakaszok (Kandó téri aluljáró) építése az Y-hídhoz csatlakozó úton

Miskolc MJV Önkormányzata Miskolc MJV Önkormányzata Miskolc MJV Önkormányzata Miskolc MJV Önkormányzata Miskolc MJV Önkormányzata

Rövid

NIF Zrt.

Közép

NIF Zrt.

8

Prioritás

Eszköz

Balesetveszélyes csomópontok forgalomszabályozásának felülvizsgálata

P7. Forgalomszabályozás fejlesztése

Forgalomirányítás minőségi és eszközszintű fejlesztése

Belvárosi parkolási problémák enyhítése

P8. A parkolási rendszer fejlesztése A P+R és B+R lehetőségek javítása

Lakótelepek parkolási igényeinek kielégítése

Belváros forgalmi problémáinak csökkentése Lakóterületek forgalomcsillapítása P9. A forgalom csillapítása a területi funkcióknak megfelelően Teherforgalmi útvonalhálózat kialakítása

Az országos és nemzetközi közúti elérhetőség fejlesztése P10. Országos és térségi közúthálózat fejlesztése Térségi összekötő, elkerülő utak fejlesztése, a hiányzó kapcsolatok pótlása

P11. A térségi közösségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése

Távolsági vasúti közlekedési kapcsolatok fejlesztése

Elővárosi vasúti hálózat jobb kihasználása

Intézkedés

Időtáv

Felelős

Vasúti felüljáróhoz kapcsolódó helyi hálózati szakaszok építése az Y-hídnál

Közép

Részletes baleseti gócpont vizsgálatok alapján forgalomtechnikai beavatkozások

Rövid

Alépítményhálózat és kapcsolódó elöregedett eszközök újjáépítése

Rövid

Magyar Közút / Miskolc MJV Önkormányzata

Energiahatékony jelzőlámpás eszközpark kialakítása Közép (LED-esítés)


Forgalomirányító központ kialakítása

Hosszú


Egységes parkolási stratégia kialakítása, a magán parkolók, mélygarázsok bevonásával (parkolási zónahatárok és díjpolitika felülvizsgálata)

Rövid


Közterületen kívüli parkolási kapacitások bővítése (pl. mélygarázsok) és kihasználtságuk támogatása vonzó díjpolitikával

Közép


Parkolás-irányítási rendszer kialakítása

Hosszú


Fejlesztések Miskolc külső megállóinál és az intermodális csp-ok környezetében, nagyobb beruházásokhoz kötődően

Rövid-Közép


Lakossági parkolási igények parkolásvizsgálata, parkolási mérlegek elkészítése

Rövid


Közterületen kívüli parkolási kapacitások bővítése (pl. garázsok építése)

Közép


Korlátozott övezeti behajtás fizikai korlátozása

Rövid


Lakó-pihenő övezeti rendszer (TEMPO 30) kiterjesztésének vizsgálata Iparterületek megközelítéséhez a lakóterületeket elkerülő útvonalak kijelölése

Közép Rövid

Miskolc MJV Önkormányzata Magyar Közút / Miskolc MJV Önkormányzata

Miskolc MJV Önkormányzata Miskolc MJV Önkormányzata Miskolc MJV Önkormányzata

Teherforgalmi korlátozások bevezetése

Rövid

M30 – 26 sz. főút kapcsolat (306. sz. főút)

Rövid

NIF Zrt.

26. sz. főút Sajószentpéter – Kazincbarcika elkerülő szakasz

Rövid

NIF Zrt.

M30 részeként Miskolc és Hidasnémeti között a települési elkerülő szakaszok 2x1 forgalmi sávval

Közép

NIF Zrt.

M30 Miskolc – Szikszó szakasza 2x2 forgalmi sávval

Hosszú

NIF Zrt.

26. sz. főút Sajószentpéter – Kazincbarcika elkerülő szakasz

Rövid-Közép

NIF Zrt.

Budapest-Miskolc vonal fejlesztése

Hosszú

NIF Zrt.

Miskolc Tiszai pályaudvar állomás vasútüzemi területeken lassújelek megszüntetése, területfejlesztések

Közép

MÁV/NIF Zrt.

Tiszai pályaudvar előterének rendezése

Közép

Elővárosi vasúti rendszer fejlesztése

Közép

Vasúti megállók megközelítéséhez P+R, B+R fejlesztések, esetleg buszos ráhordás fejlesztése

Rövid

MÁV / Miskolc MJV Önkormányzata NIF Zrt. Helyi önkormányzatok

9

Közösségi közlekedésfejlesztési projektek Miskolc és a városkörnyék közösségi közlekedésfejlesztésének hosszútávú megalapozására meghatároztuk azon projektelemeket, melyekből azután változatokat képeztünk és részletes elemzésnek vetettük alá. A projektelemek a közösségi közlekedés szóba jöhető teljes vertikumát lefedik: autóbuszközlekedés fejlesztésére – autóbuszfolyosó létesítése; észak-déli villamos fejlesztése; ún. körvillamos kialakítása; Miskolc környéki kötöttpályás fejlesztések. A kidolgozott projektelemeket a következő táblázat mutatja be. Projektelem jele

Vonalszakasz megnevezése

Viszonylat

Autóbuszközlekedés, észak-déli autóbuszfolyosó

BF-1.

Repülőtér – Ifjúság útja

Repülőtér – Szentpéteri kapu – Kazinczy Ferenc utca – Szereme Bertalan utca – Csabai kapu/Ifjúság útja csomópont autóbuszsáv és előnyben részesítés; helyi és helyközi viszonylatok részére egyaránt

városi kötöttpályás közlekedés, észak-déli villamosvonal ÉD-1.

törzsvonal, északi ág

Szentpéteri kapu, és Kazinczy Ferenc utca – Petőfi tér – Szeles utca – Szentpáli utca – Szinvapark 1-es villamos csatlakozás

ÉD-2.

Déli törzsvonal

Petőfi tér – Villanyrendőr – Szemere Bertalan utca – Görgey Artúr utca – Csabai kapu – Tapolcai elágazás – Avas TESCO Ifjúság útja

ÉD-3.

Avasi ág

Szentgyörgyi úton az Ifjúság utcától az Sályi István utcáig Klapka György utcán az Ifjúság utcától az Avas kilátóig

ÉD-4.

Egyetemváros ág

Avas TESCO – Egyetemváros

ÉD-5.

Miskolc-tapolcai ág

Avas TESCO – Tapolca

ÉD-6

Hejőcsabai ág

Csabavezér út – Pesti úton keresztül Tapolcai elágazás Pesti utcai AUCHAN között

ÉD-7.

Szeles utcai ág

Gömöri vá. – Szeles utca – Petőfi tér – Fazekas utca – Vologda

10

Projektelem jele


Viszonylat utca – Ilona utca – Malomszög utca megállóig

városi kötöttpályás közlekedés, körvillamos

KV-1.

Törzsvonal

Tiszai pályaudvar - Miskolc-rendező pályaudvar - Diósgyőr állomás - 2. villamos Vasgyár végállomás

KV-2.

Diósgyőri ág

Vasgyár észak – DVTK – 1-es villamos

KV-3.

Egyetemváros ág

Avas TESCO – Egyetemváros

KV-4.

Miskolc-tapolcai ág

Avas TESCO – Tapolca

KV-5.

Hejőcsabai ág

Csabavezér út – Pesti úton keresztül Tapolcai elágazás Pesti utcai AUCHAN között

elővárosi kötöttpályás közlekedés, északi vonalcsoport

ÉV-1.

Repülőtér – Sajószentpéter – Kazincbarcika Autóbusz pu.

ÉD villamos Repülőtér megállóhelyétől Repülőtéri út – 92-es sz. vasútvonal – Sajószentpéter – Kazincbarcika alsó – helyi villamosvonal – Autóbusz pályaudvar vá.

ÉV-2.

Kazincbarcika – ÓzdVárosközpont

Kazincbarcika vasútállomás 92-es sz. vonal – Putnok – Bánréve – Ózd – Ózd-Városközpont

ÉV-3.

Sajóecseg – Edelény

92-es vonal Sajóecseg vá. – 94-es vonal Edelény

ÉV-4.

Edelény – Tornanádaska

94-es vonal Edelény vá. – Szendrő – Tornanádaska vá.

elővárosi kötöttpályás közlekedés, keleti vonalcsoport

KVV-1.

Kandó tér – Szerencs

Kandó tér – 80-as sz. vasútvonal – Szerencs

11

Projektelem jele


Viszonylat

KVV-2.

Felsőzsolca – Szikszó

80-as vonal Felsőzsolca vá. – 90-es vonal Szikszó vá.

KVV-3.

Szikszó – Hidasnémeti

90-es vonal Szikszó vá. – Hidasnémeti vá.

elővárosi kötöttpályás közlekedés, déli vonalcsoport

DV-1.

AUCHAN, Pesti út – Tiszaújváros Lévay József u.

ÉD villamos Hejőcsabai ág, AUCHAN, Pesti út végállomás – összekötő vasútvonal – 80-as vonal – Nyékládháza vá. – 89-es vonal Tiszaújváros vá. – városi villamosvonal Lévay József u.

DV-2.

AUCHAN, Pesti út – Emőd

ÉD villamos Hejőcsabai ág, AUCHAN, Pesti út végállomás – összekötő vasútvonal – 80-as vonal – Nyékládháza vá. – Emőd vá.

DV-3.

AUCHAN, Pesti út – Mezőcsát

ÉD villamos Hejőcsabai ág, AUCHAN, Pesti út végállomás – összekötő vasútvonal – 80-as vonal – Nyékládháza vá. – 89-es vonal – Hejőkeresztúr vá. – 88-as vonal Mezőcsát vá.

Közösségi közlekedésfejlesztési változatok Változatképzés, változatelemzés metódusa Az előző fejezetben bemutatott projektelemekből változatok képeztünk. Külön vizsgáltuk a villamos és az elővárosi kötöttpályás közlekedést. Mindegyikre három változatot, összesen hat alapváltozatot dolgoztunk ki. Mindegyik alapváltozat esetében, a teljes kiépítésüket négy fejlesztési ütembe soroltunk. A változatok minél teljesebb körű értékelése érdekében a változatok legtöbbjénél úgynevezett alváltozatokat is meghatároztunk, melyek során a főváltozatok egyes kiépítési lépcsőjét, vagy műszaki tartalmát is megváltoztattuk. A változatok összeállítása után meghatároztuk azok jellemzőit: beruházási költség; működési költség; utazási időmegtakarítás; egyéb hasznok (pl. környezeti hatásokból eredő hasznok)

12

A költségeket számításokkal, a hasznokat pedig számítógépes forgalmi modellezés alapján határoztuk meg, amelyet mindkét fejlődési szecenárió (normál – N, trendfordító, növekedésorientált – TN) esetében elvégeztük. A változatok költségeinek és hasznainak meghatározása után azokat a közgazdasági költség-haszon (CBA) elemzés módszerével értékeltük (N és TN szcenáriókra egyaránt) és határoztuk meg a megvalósíthatósági tanulmányban tovább vizsgálandó változatokat. Változatok bemutatása A projektelemekből 3 városi, és 3 elővárosi kötöttpályás közlekedésfejlesztési alapváltozatot került vizsgálatra. Mindegyikben, időben ütemezetten a teljes fejlesztési hálózat kiépül. V.1 É-D villamos és körvillamos kialakítása V.2 É-D villamos kialakítása V.3 körvillamos kialakítása TT.1 északi vasúti vonalcsoport elővárosi fejlesztése TT.2 keleti vasúti vonalcsoport elővárosi fejlesztése TT.3 déli vasúti vonalcsoport elővárosi fejlesztése, melyek ütemezett megvalósítását a következő táblázat mutatja be:. A városi kötöttpályás közlekedés vizsgálatára kidolgozott változatok Változat jele

Ütemezett megvalósítású projektelemek I. ütem (2016)

V.1

ÉD-i autóbuszfolyosó

V.2


V.3


II. ütem (2020)

III. ütem (2030)

IV. ütem (2045)

ÉD-1.

ÉD-2. + ÉD-3.

ÉD-4. + ÉD-5. +ÉD-6. + KV-1.

(ÉD villamos törzsvonal északi ág)

(ÉD villamos törzsvonal déli és Avas ágak)

(ÉD villamos Egyetemváros, Miskolctapolca, Hejőcsaba ágak, körvillamos törzsvonal)

ÉD-1.

ÉD-2. + ÉD-3.

(ÉD villamos törzsvonal északi ág)

(ÉD villamos törzsvonal déli és Avas ágak)

(ÉD villamos Egyetemváros, Miskolctapolca, Hejőcsaba ágak)

KV-1. (körvillamos törzsvonal)

KV-2. (körvillamos diósgyőri szárnyvonal)

KV-3. + KV-4. + KV+5. (körvillamos Egyetemváros, Miskolctapolca és Hejőcsaba ágak)

ÉD-4. + ÉD-5. + ÉD-6.

13

A városi kötöttpályás közlekedés alváltozatai Ütemezett megvalósítású projektelemek Változat

I. ütem (2016)

II. ütem (2020)

III. ütem (2030)

IV. ütem (2045)

V.1/A


ÉD-1. (ÉD villamos törzsvonal északi ág)

ÉD-2. + ÉD-3. (ÉD villamos törzsvonal déli és Avas ágak)


V.1/B


-

ÉD-1 +ÉD-2. + ÉD-3. (ÉD villamos törzsvonal és Avas ágak)


V.2/A


ÉD-1. (ÉD villamos törzsvonal északi ág)

ÉD-2. + ÉD-3. (ÉD villamos törzsvonal déli és Avas ágak)

-

V.2/B


-

ÉD-1 +ÉD-2. + ÉD-3. (ÉD villamos törzsvonal és Avas ágak)

-

V.3/A



KV-2. (körvillamos diósgyőri ág)

-

V.3/B


-

KV-1. + KV-2. (körvillamos törzsvonal és diósgyőri ág)

-

KV-2. (körvillamos diósgyőri ág)

KV-3. + KV-4. + KV5. (körvillamos Egyetemváros, Miskolctapolca és Hejőcsabai ágak)

V.3/C

-


14

Az elővárosi kötöttpályás közlekedés változatai Változat

I. ütem (2016)

Ütemezett megvalósítású projektelemek II. ütem III. ütem (2030) IV. ütem (2045) (2020) ÉV-3.

ÉV-1. TT.1


(Miskolc ÉD villamos -Kazincbarcika tram-train)

ÉV-2. (Miskolc ÉD villamos – Ózd tramtrain)

(Miskolc ÉD villamos – Edelény tram-train, Miskolc-Tiszai – Tornanádaska nagyvasúti járat)

KVV-2.

KVV-3.

(Miskolc 1-es villamos– Szikszó tram-train)

(Miskolc-Tiszai – Hidasnémeti nagyvasúti járat)

KVV-1. TT.2


(Miskolc1-es villamos – Szerencs tramtrain) DV-1.

TT.3


(Miskolc ÉD villamos – Tiszaújváros tram-train)

DV-2.

DV-3.

(Miskolc- ÉD villamos – Emőd tram-train)

(Miskolc ÉD villamos – Mezőcsát tram-train)

Elővárosi kötöttpályás közlekedés fejlesztésének alváltozatai Ütemezett megvalósítású projektelemek Változat

I. ütem (2016)

II. ütem (2020)

III. (2030)

ütem

TT.1/A


ÉV-1 mód.

-

-

TT.1/B


ÉV-1 mód. + ÉD7

-

-

IV. ütem (2045)

15

Közlekedésfejlesztési változatok értékelése A beruházások hatékonyságát leginkább kifejező mutatószám az úgynevezett haszon-költség arány (BCR), mely megmutatja, hogy egységnyi pénzben kifejezett költségráfordítás mellett mekkora pénzben kifejezett haszon érhető el. Ha a mutatószám értéke egynél nagyobb, akkor társadalmilag megtérülő, hasznos beruházásról beszélünk. Az egyes fő- és alváltozatok BCR értékeit bemutató táblázat a következőkben látható. Változatok alapváltozat V.1. változat „A” alváltozat „B” alváltozat alapváltozat V.2. változat „A” alváltozat „B” alváltozat alapváltozat V.3. változat „A” alváltozat „B” alváltozat alap változat TT.1. változat „A” alváltozat „B” al változat TT.2 változat alapváltozat TT.3. változat alapváltozat

Beruházási költség (M Ft) 78 023 56 351 56 351 62 335 35 741 35 741 57 465 29 726 59 862 27 027 29 155 40 411 78 023 56 351

Normál szcenárió (N) 0,73 0,82 0,90 0,77 0,90 1,01 0,66 0,76 1,04 0,15 0,29 0,45 0,1 0,2

Trendfordító szcenárió (TN) 0,82 0,91 0,97 0,85 0,99 1,11 0,73 0,84 1,16 0,17 0,31 0,5 0,1 0,21

Következtetések A városi kötöttpályás közlekedésre vonatkozó változatok mindegyikében szerepel, 2015 végéig történő kiépítéssel, az északi autóbuszfolyosó. A 2045-re történő teljes kiépítés, azaz az É-D villamos és a körvillamos teljes kiépítése, a trendváltó, növekedésorientált szcenárió bekövetkezése esetén közelíti a társadalmi megtérülésre vonatkozó elvárásokat. A megtérülés javításához további változatokat vizsgáltunk. Az elemzések azt mutatják, hogy a villamos fejlesztések koncentrált, 2035-2045 időszakban történő megvalósítása javítja a társadalmi megtérülést. Ugyanakkor a koncentrált megvalósítás forrásigénye olyan magas, ami mégis szükségessé teszi a leghatékonyabb elemek korábbi megvalósítását. Ezek alapján a következő projektekre javasoljuk Megvalósíthatósági Tanulmány készítését:

16

- ÉD-i buszfolyosó kialakítása 2016-ig. Ebben vizsgálni kell a buszfolyosó optimális végpontjait, tulajdoni kérdéseket és a szükséges járműbeszerzést is. - É-D villamos északi ágának megvalósítása 2020-ig. - Körvillamos törzsvonal megvalósítása 2020-ig. Az elővárosi kötöttpályás közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos következtetéseink, javaslataink a következők: A kidolgozott változatok költségeinek, hatásainak, valamint a szakmai megfontolások figyelembe vételével a megvalósíthatósági tanulmány keretében javasoljuk a Miskolc – Kazincbarcika közötti tram-train közlekedést további vizsgálatoknak alávetni, melynek keretében elemezni fogjuk többek között a miskolci csatlakozást (alternatívaként az észak-déli villamos törzsvonallal, vagy az ún. Szeles utcai ághoz történő kapcsolattal), a Miskolc és Kazincbarcika közötti vasútvonal korszerűsítésének műszaki tartalmát, valamint a vasútvonal és Kazincbarcika városközpont között a helyi villamosvonal kiépítését is. A beruházások komplexitása érdekében a tram-train vonalakat a javasolt villamoshálózati fejlesztésekkel együttesen javasoljuk vizsgálni, mellyel elérhető a lehető legjobb műszaki tartalom és projektütemezés meghatározása. A vizsgálati eredmények alapján kijelenthetjük, hogy jelenlegi ismereteink szerint a többi vizsgált tram-train és nagyvasúti fejlesztési elemek megvalósítását még hosszútávon sem javasoljuk. Kiválasztott fejlesztési változatok a kiemelt csomópontokra A kiemelt csomópontokra vonatkozó tanulmány 2013. novemberi szállítását követően a munkacsoportos és közgyűlési egyeztetések értelmében átdolgozott, végleges javaslati eredményeit foglaljuk itt össze. Az elfogadott változatok áttekintése: Emelt szintű/ intermodális csomópont neve Kandó Kálmán csomópont

tér

Gömöri pályaudvar csomópont

intermodális

emelt

szintű

Felső-Majláth emelt szintű csomópont

Javasolt változat száma

Javasolt változat nettó beruházási költsége

1.3B változat

4,9 milliárd Ft

2.1 változat

2,1-2,6 milliárd Ft

3.2 változat


Kandó Kálmán tér intermodális csomópont fejlesztése A Kandó Kálmán térre vizsgált és kiválasztott változatok összefoglaló bemutatása:

17

Értékelési szempontok

1.1 változat

1.2 változat

1.3 A változat

1.3 B változat

1.4 változat

Beruházási költségek az I. ütemben

3 570 millió Ft

6 495 millió Ft

6 560 millió Ft

4 940 millió Ft

3 965 millió Ft

Egyéb kapcsolódó költségek

A fenti költségek nem tartalmazzák pl. a szükséges területek megszerzésének költségét, a részletes közművek feltárások eredményeit, stb. amely költségeket kb. 7,9 Mrd Ft értékben lehet minden változatnál egységesen figyelembe venni.

Tram-train kiépítésének költsége a II. ütemben

440 millió Ft

405 millió Ft

610 millió Ft

390 millió Ft

0 Ft (nincs tram-train)

Tram-train kiépítésének költsége a III. ütemben

390 millió Ft

430 millió Ft

195 millió Ft

290 millió Ft

0 Ft (nincs tram-train)

Műszaki jellemzők

új vágány (m): 880

új vg (m): 450

új vg (m): 640

új vg (m): 670

új vg (m): 450

Ny 1220

Ny (m): 570

Ny (m): 0

K (m): 300

K (m): 0

Nem tartalmaz tram-train vonalakat

Tram-train hossza

vg.

Tram-train kialakítása szempontjából

Ny irány (m): 430

Ny (m): 580 K (m): 500

(m):

K irány (m): 400 (2x2 ideiglenes tároló vágánnyal)

K (m): 135

(2x2 ideiglenes tároló vágánnyal)

Előnyös, ütemezhető




Üzemeltetési költségek

Magas

Közepes

Közepes

Közepes

Alacsony

Tárolóvágány bővíthetősége

Nincs

Nincs

Van

Van

Nincs

Közepes

Előnyös

Nagyon előnyös

Nagyon előnyös

Előnyös

Esztétikus

Esztétikus

Magas esztétikai élmény

Magas esztétikai élmény

Építészeti szempontok Téresztétika ütemben*

I.

Esztétikus

18

Értékelési szempontok

1.1 változat

Közösségi közlekedők komfortja

1.2 változat

Közepes

1.3 A változat

Nagyon előnyös

Nagyon előnyös

Kiválasztott változat

1.3 B változat

1.4 változat

Nagyon előnyös

Előnyös

1.3B

A költségbecslések értékei a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésekor még tovább pontosodnak, ennek eredményeképp módosulhatnak, kiegészülhetnek. Gömöri pályaudvar emelt szintű csomópont fejlesztése A Gömöri pályaudvar térségére vizsgált és kiválasztott változatok összefoglaló bemutatása: Szempont

2.1 változat

Beruházási költségek

Műszaki jellemzők

2.2 változat

2.3 változat

1,5 - 2

1,5 - 2

2,1-2,6

milliárd Ft

milliárd Ft

milliárd Ft

új vágány (m): 0

új vágány (m): 0

peron (m2): 720

peron (m2): 720

új vágány (m): 200 (2 vg), Ady E. útig + 850 m

P+R (fh): 80

P+R (fh): 80

peron (m2): 720 P+R (fh): 80

Üzemeltetési költségek

Közepes

Közepes

Magas

Közvetlenül kialakítható

Lényegében a jelenlegi helyzet marad

Közvetlenül kialakítható

Építészeti szempontok

Megegyezik

Megegyezik

Épületbontás szükséges


Megegyezik

Megegyezik

Megegyezik

Kapcsolat térrel

a

Búza


2.1

A költségbecslések értékei a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésekor még tovább pontosodnak, ennek eredményeképp módosulhatnak, kiegészülhetnek. Felső-Majláth emelt szintű csomópont fejlesztése

A Felső-Majláth emelt szintű csomópontra vizsgált és kiválasztott változatok összefoglaló bemutatása:

19

Szempont Beruházási költségek

Műszaki jellemzők

3.1 változat

3.2 változat

3.3 változat

0,4-0,7

0,3-0,6

milliárd Ft

milliárd Ft


új vágány (m): 0


elbontandó vg.: 2626

elbontandó vg.: 0

elbontandó vg.: 0

vg. szabályozás: 340

vg. 200

vg. szabályozás: 0

peron (m2): 344 kitérő (db): 0 új P+R fh: 50


szabályozás:

peron (m2): 340

peron (m2): 240 kitérő (db): 2

kitérő (db): 1 új P+R fh: 0

új P+R fh: 20 Üzemeltetési költségek

Közepes

Közepes

Magas

Építészeti szempontok

Megegyezik

Megegyezik

Megegyezik


Megegyezik

Megegyezik

Nem biztonságos megközelítés, nem megfelelő parkolási helyzet


3.2

A költségbecslések értékei a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésekor még tovább pontosodnak, ennek eredményeképp módosulhatnak, kiegészülhetnek.

KÖZOP

Recommend Documents