KÖZMŰVELŐDÉSI STRATÉGIA

Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás Őrségi Közkincs-kerekasztal

KÖZMŰVELŐDÉSI STRATÉGIA

2011. május 12.

Tartalomjegyzék

Bevezetés

1

Helyzetelemzés

2

Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás

2

Bajánsenye

5

Felsőjánosfa

10

Felsőmarác

13

Hegyhátszentjakab

16

Hegyhátszentmárton

19

Ispánk

22

Ivánc

25

Kercaszomor

30

Kerkáskápolna

34

Kisrákos

37

Kondorfa

40

Magyarszombatfa

43

Nagyrákos

47

Őrimagyarósd

50

Őriszentpéter

53

Pankasz

62

Szaknyér

65

Szalafő

67

Szatta

70

Szőce

72

Velemér

76

Viszák

78

SWOT-analízis

82

Közművelődési fejlesztési elképzelések

84

Közművelődési fejlesztési tervek 2010-2013. táblázat

85

Összegzés

94

Bevezetés Az Őriszentpéteri Kistérség a Nyugat-Dunántúli Régióban, Vas megye dél-nyugati szegletében található. Délről Zala megye, nyugatról Szlovénia, északról a Rába folyó, keletről a 86-os főút határos vele. A kistérség területileg az Őrséget fedi le. Tipikusan aprófalvas vidék, a 22 településen összesen 6939 fő (2009. január 1.) él. Egyedül a térség központjának számító Őriszentpéternek 1000 fő feletti a lakossága, a falvak többsége (18 település) 500 fő alatti törpefalu, az átlagos település lélekszáma 315 fő. Nagyon alacsony a népsűrűség, az országos átlag negyedét sem éri el, 23fő/ km². Szomszédos kistérségei: északnyugaton a Szentgotthárdi, északon a Körmendi, keleten a Zalaegerszegi, délkeleten pedig a Lenti Kistérség. Nyugaton Szlovéniával határos. A kistérség területe 305,23 km², népességét tekintve az ország legkisebb lélekszámú kistérsége. Központja Őriszentpéter, mely Szombathelytől 60, Budapesttől 240 km távolságra fekszik.

Az Őrség Vas megye délnyugati részén fekvő ősi határőrvidék, amely az osztrák-szlovénmagyar hármashatár közelében található. A honfoglalás óta itt élő nép a történelem során határőri megbízást látott el, a saját költségén és saját fegyvereikkel, ezért a király kiváltságait élvezte. A hagyomány szerint, elsőként 108 család kapott itt őrállást. A régi oklevelekben szereplő családnevek még ma is megvannak. Az Őrség az ország egyetlen nagyobb tájegysége, melynek lakossága honfoglalás óta egy helyben él. Ezért egyedülálló, jórészt érintetlen természeti, épített és kulturális emlékekkel büszkélkedhet, sajátos hagyományokkal, örökséggel rendelkezik. Számunkra, itt élőknek térségünk folyamatos fejlesztése során a legfontosabb mindezek védelme, megőrzése. 2007-ben az Őrség térség „Természetesen Őrség” című pályázata az Európai Bizottság által kezdeményezett, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a Magyar Turizmus Zrt. által közösen végrehajtott „Kiváló Európai Desztinációk” elnevezésű program keretében az elmúlt évek fejlesztéseiért, kiemelkedő természeti értékei és élő hagyományai magas színvonalú bemutatásáért elnyerte a „Magyarország legjobban fejlődő vidéki desztinációja” címet. Majd 2008-ban a Magyar Televízió m2 csatornája által a ZÖLD 7-es „Magyarország 7 természeti csodája” címmel indított szavazáson a nézők véleménye alapján Magyarország 7 csodájának egyike lett az „Őrségi táj”. A kistérségi közművelődési referens alkalmazása, az Őrségi Közkincs-kerekasztal létrehozása hozzájárult a közművelődési, kulturális fejlődési folyamatok fenntartásához, azonban a fejlesztéséhez elengedhetetlen az átfogó helyzetelemzés alapján kidolgozott közművelődési koncepció, majd stratégia megalkotása, mely olyan távlati fejlesztést megalapozó tervdokumentum, amely áttekinti a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges információkat, meghatározza a fejlesztési célokat, feladatokat.

1

Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás www.orsegikisterseg.hu Épületek, intézmények Az Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás (a továbbiakban: Társulás) önálló közművelődési intézménnyel, közösségi szintérrel nem rendelkezik. Rendezvényeit a települési önkormányzatokkal, intézményekkel, civil szervezetekkel együttműködve, azok épületeiben, intézményeiben stb. végzi. Jó kapcsolatot ápol a térségben lévő iskolákkal, óvodákkal, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága, a Népi Mesterségek Műhelye Egyesület, az Őrségi TeleHáz, valamint az ivánci Szakosított Otthon képviselőivel. A Társulás pályázati támogatás keretében a helyi igényekhez igazodó berendezéseket, eszközöket szerzett be, melyeket az önkormányzatok, ill. a térségi civil szervezetek ingyenesen használhatnak: paravánok, hangtechnikai eszközök, állványos reflektor, vetítővászon. Ezzel segíti a többségében felszerelés nélküli vagy hiányos eszközparkkal rendelkező szervezők programjainak sikerét. Könyvtár A Társulás a mozgókönyvtári feladatellátást a települési önkormányzatokkal együttműködve, a körmendi Faludi Ferenc Könyvtárral végzi. A 2008. évben minden könyvtár megújult, elvégezték a szükséges beruházásokat, javításokat, fűtéskorszerűsítést, bővült az eszközállomány (számítógépek, másolók, laptopok, bútorok, függönyök stb.). Az állományokat folyamatosan bővítik, töltik, cserélik. A cél működőképes könyvtárak kialakítása volt, mely nemcsak könyvtári feladatokat lát el, hanem a helytörténeti, közművelődési feladatokat is segíti, gyermekprogramokat szervez. A kistérséghez tartozó, a nyilvános könyvtári feladatok ellátására társult 21 települési önkormányzat gondoskodik a már meglévő könyvtári szolgáltató helyek személyi- és tárgyi feltételeiről, lehetővé teszik, hogy a szolgáltató helyek a használók többsége számára megfelelő időpontban tartsanak nyitva, folyamatosan figyelemmel kísérik a szolgáltató helyen végzendő teendők ellátásával megbízott személy tevékenységét, végzett munkájáról rendszeresen beszámoltatják. Ezen feladatok ellátásához a Társulás pénzbeni támogatást nyújt. Rendezvények A Társulás 2007 decemberében döntött arról, hogy a kistérség hagyományos értékeinek, alkotó és öntevékeny köreinek lehetőséget biztosít egy közös rendezvényen történő megjelenésre az Őrségi Kistérségi Kiállítás és Kulturális Gála keretében. A Társulás az Őriszentpéteri Művelődési Ház és Könyvtárral együttműködve valósította meg a rendezvényt. A program célja az volt, hogy a kistérség kézművesei, képzőművészei, népdalkörei, táncegyüttesei, színjátszói és alkalmi öntevékeny körei bemutatkozhassanak, ezzel is erősítve a kistérségi együttműködést, és egyben alkalmat biztosítsanak a településeken zajló kulturális élet bemutatására. A rendezvény befejezése után pedig lehetőség nyílt arra, hogy a települések egymás kulturális programjaiba bekapcsolódjanak. A hagyományteremtő szándékkal 2008. március 15-én megtartott rendezvény mind a résztvevők, mind a nézők és vendégek körében nagy sikert aratott. Ezért a Társulás 2009-ben úgy alakította a programot, hogy a kistérség több településén is felléphessenek az amatőr művészek, csoportok, ezzel igazi kulturális forgatagot teremtve. 2009. február 28. és április 18. között az Őriszentpéteri Kistérségben 5 településen, a körjegyzőségi központokhoz igazodva, több száz /kb. 500/ néző részvételével zajlottak a programok, melyek lehetőséget adtak a települések közötti együttműködések elősegítésére, a helyi élő és újraélesztendő hagyományok megismerésében, szórakozási lehetőséget teremtettek az itt élő emberek számára, elősegítették a civil szervezetek szakmaiságának emelését.

2

2010-ben az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával már 9 településen rendezték meg a kistérség amatőr művészeinek, csoportjainak fellépését, s a korábbi ötletet felelevenítve, színesítették a helyi mesterek, művészek, öntevékeny személyek, csoportok alkotásainak, munkáinak kiállításával. 2011-ben öt helyszínen rendeztük meg a Kulturális Forgatagot a Kistérségi Társulás támogatásával. Az Őriszentpéteri Művelődési Ház és Városi Könyvtár pályázatot nyújtott be aTársulással közös szervezésben megvalósuló kistérségi színjátszó és dalos találkozó szervezésére, mely alkalmat adott a csoportoknak a személyes találkozására, egymás munkájának megismerésére, szakmai fórumon történő tapasztalatcserére, de ugyanakkor a szakmai megmérettetésére is. A pályázati támogatás elnyerésével 2009 őszén az Aranymálinkó Dalostalálkozó és az Ekhós szekér Színjátszó Találkozó keretében a térségi amatőr csoportok szakmai találkozójára került sor. A Társulás az Új tudás-műveltséget mindenkinek program keretében pályázatot nyújtott be Bábszínházi előadások tájoltatása az Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás településein címmel. Elképzeléseinket az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatta, ezért 2010 februárjától áprilisig a zalaegerszegi Griff Bábszínház 2009/2010. évadra tervezett műsoraiból ingyenes előadásokat szerveztek óvodás és kisiskolás gyermekek számára az Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás 4 településén. A Közkincs-kerekasztal létrehozása és működtetése az Őriszentpéteri kistérségben pályázat keretében a Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesülettel együttműködve Rendezvényszervezés címmel előadássorozatot szerveztek, melynek célja a különböző programok megrendezéséhez szükséges alapismeretek elsajátítása, hogy a résztvevők birtokolják a rendezvényszervezési technikákhoz szükséges információkat, legyenek képesek önállóan programokat lebonyolítani a hatósági előírások figyelembevételével önállóan. Emellett számos kisebb program került megrendezésre, ill. koordinálásra: pl. Chum’s ír népzenei koncert, World Harmony Run-Világharmónia Futás /Őriszentpéter, Bajánsenye/, Kitelepítési emlékműsor /Bajánsenye/. színházlátogatások, kirándulások szervezése. Hagyományápolás A Társulás szervezésében, az őriszentpéteri Népi Mesterségek Műhelye Egyesület közreműködésével, 2008 szeptemberében hagyományőrző néptánc csoport alakult, melybe a kistérség több településéről érkeztek a táncosok. (Magyarszombatfa, Kercaszomor, Bajánsenye, Őriszentpéter, Viszák, valamint Zalabaksa). A 10-12 tagot számláló együttes azóta Lábas Pajtások, őrségi hagyományőrző néptáncegyüttes néven szerepel, számos fellépésen van már túl, színvonalas produkcióikkal gazdagítják a környék kulturális életét. Az Őrségben is, mint a természettel szoros kapcsolatban élő népeknél a kialakult szokások a mindennapi élethez, munkához kapcsolódtak. Ezek közül a legjellemzőbbek a tökmagköpesztés, farsangi rönkhúzás, májusfaállítás, lucázás, falusi búcsúk. A mára már feledésbe merült szokásokat az elmúlt években a hagyományokért, a múlt értékeinek védelméért tenni akaró települési közösségek újra felélesztették. Sport A Társulás megalakulásakor céljául tűzte ki, hogy a kötelezően vállalt feladatokon túl más területeken -kultúra, sport-, is megteremti a térségi együttműködés lehetőségeit. Így 2008-tól kistérségi sportnapokon versenyezhetnek a sportolni vágyók. Nyár közepétől október végéig mérkőzhetnek meg egymással a települések lakói különböző sportágakban: Vadása-átúszás, (2009-ben Vadása-duatlon), női és férfi kispályás foci, kosárlabda, férfi és női teke, asztalitenisz, sakk. A kistérségi sportnapok nagy népszerűségnek örvendenek az itt élők körében, a sportesemények bebizonyították, hogy van igény az ilyen rendezvényekre a

3

régióban, és örömteli, hogy a kis településeken élők közül is egyre többen kapcsolódnak be a versenyekbe.

Személyi feltételek Kistérségi közművelődési referens A Társulás a Közkincs 2008 pályázaton kistérségi közművelődési-közgyűjteményi referens alkalmazására nyert támogatást. A pályázat célja az volt, hogy a közművelődési szakember segítségével fejlesszék a térség kulturális életét, megőrizzék hagyományait. Segítséget nyújtson ahhoz, hogy az Őriszentpéteri Kistérség 22 településén működő civil szervezetek koordinációja megvalósulhasson, a kulturális élet, a hagyományok feléledjenek, ill. a referens, tevékenysége által, sikeres pályázatokkal támogassa a térséget. Az Őriszentpéteri Kistérség területén a közművelődési tevékenységek és muzeális gyűjtemények működéséhez kapcsolódó tevékenységek koordinálása, döntések előkészítése, helytörténeti anyagok gyűjtése és dokumentálása, rendezvények lebonyolításában való szervező tevékenység, pályázati és szakmai munka segítése, közösségépítő, kutató és hagyományőrző tevékenység végzése kapcsolatot tartva az MMIKL regionális irodáival. Őrségi Közkincs-kerekasztal A kulturális kerekasztal feladata a kistérségi kulturális tervezési és fejlesztési folyamatokban való részvétel, információközvetítés a helyi vezetők, a térségben dolgozó kulturális szakemberek és az önkéntesek között. Kistérségi kulturális adatbázis, szolgáltatásjegyzék készítése, bővítése, a kulturális – közművelődési stratégia elkészítésének koordinálása, valamint a térségi, mikrotérségi szintű pályázati tervek összeállítása. Nyilvánosság    

Őrség- az örökség (Szerk. Őrvidéki Civil Szövetség) Őrség 2011 programajánló (Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás) amatŐrök (Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás) Építészeti, tárgyi emlékek és egyéb érdekességek.

Honlap:

www.orsegikisterseg.hu.

A Társulás híreiről, tevékenységéről a fenti honlapon, valamint a Vas Népe megyei napilapban, ill. a térségi Rábavidék című lapban olvashatnak. Építészeti, tárgyi emlékek és egyéb érdekességek Az Őriszentpéteri Kistérségben érdekes és egyedülálló a természeti táj, valamint a vidék építészeti, néprajzi jellege is.           

Őrségi táj Őrségi Nemzeti Park területe Ritka növény- és állatfajok Őrségi boronaházak Épített emlékek: Árpád-kori templomok, haranglábak, szalafői műemlék együttes Vadása-tó, Himfai-tó Szeres településforma Őrségi fazekasság Őrségi díszítőművészet Az őrségi konyha jellegzetes ételei, a hajdinából, rozsból, búzából, kölesből készült egytálételek, tésztafélék Gazdag gombavilág

4

Bajánsenye www.bajansenye.hu Bajánsenye négy település, Bajánháza, Senyeháza, Dávidháza és Kotormány összevonásával jött létre. A települések névadói – Bajánok, Senyék, Dávidok – hajdan itt élő családok voltak. Kotormány régi neve Könyeháza volt, amely a Könye család nevéből ered. Bajánsenye közel 600 lakosú, hosszan elnyúló falu a Kerka völgyében. Az egyes részközségek, múlt századi térképeken még jól látható, szeres településszerkezete mára szinte teljesen eltűnt. A falu napjainkra „utcássá” alakult és a régi épületekből kevés maradt ránk. Kiemelten védett épület a falu közepén a református templom, melyet 1821-ben szenteltek fel. Ennek előzménye volt, hogy Senyeháza lelkes református gyülekezete 1804-ben elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy leváljon az őriszentpéteri anyaegyházról. Előbb fából oratóriumot készíttettek, majd iskolát alapítottak, végül megépítették az új templomot. Az önállóság fő szorgalmazója a gyülekezet presbitere, Nemesnépi Zakál György, akit az Őrség első tudományos igényű leírójaként tartanak számon. Nevezetes munkája az Eőrséghnek Leírása, melyet a Magyar Tudományos Akadémia is őriz. Történelem, földrajz, őrségi nyelvjárás, ünnepek és hétköznapok élete elevenedik fel lapjain. Presbiter és kurátor minőségében e nép vezetője volt negyed évszázadon át. Őt választották meg „Őrség őrnagya” tisztre is. Bajánsenye református templomának díszkapuja és a szószék mellett elhelyezett emléktábla a történelmi jelentőségű politikus, Pálóczi Horváth Ádám nevét hirdeti, akit az Őrség jótevőjeként tisztelnek. A lelkészi hivatalban értékes iratanyag található a település és az Őrség múltját illetően. Épületek, intézmények Művelődési Ház A Művelődési Ház nem önálló intézmény, elfogadható állapotú és felszereltségű épület. Az épület 1947-ben épült, 2006-ban történt belső felújítás 2 millió forint értékben. Vezetékes ivóvíz van, a csatornahálózatra csatlakoztatva van. A vizesblokk felújításra szorul. Férfi, női, mozgáskorlátozott mosdók, WC-k kialakítása szükséges. A központi fűtés vegyes tüzelésű kazánnal történik. Az épület tetőszerkezete felújításra szorul. 1 főfoglalkozású és 1 részmunkaidős dolgozót foglalkoztatnak. 2010-ben az IKSZT program keretében felújítják az épületet. Épület, helyiségek megnevezése Klubszoba Színpad Nézőtér Könyvtáros

Területe, befogadóképessége 19 m² 10-15 fő 50 125 m² 150 fő 40 m² 10-20 fő

Funkciója egyesületi és ifjúsági terem, öltöző színpad nézőtér könyvtár

Berendezése elavult bútorok, parketta padló, függönyzet parketta, fémvázas textilborítású székek parketta asztalok, székek

Közösségi Ház A régi református iskolát Közösségi Házzá alakították át, biztosítva a fiatalok sportolási lehetőségét (konditerem) és számítógép-használatát. Jó állapotú és felszereltségű közösségi házzal rendelkezik a település. Az 1940-es épület 20022003-ban lett teljesen felújítva. Vezetékes víz van, a szennyvízelvezetés megoldott, gázfűtéses az épület. Épület, helyiségek megnevezése

Területe, befogadóképessége

Funkciója

Tanácskozó

20 fő

tanácskozások

E-Magyarország Pont

20 fő

Konditerem

40 fő

informatikai közösségi tér konditerem

Berendezése 20 férőhelyes asztal, székek 2 PC íróasztalok, polcok, székek sportberendezések

5

Dávidi iskola épülete Az 1950-ben épült régi iskolát, mely erősen leromlott, gyenge felszereltségű, 2002-ben újították fel. Jelenleg az épület egy része lakásként funkcionál, másik részében helytörténeti kiállítást rendeztek be, valamint a Kreatív Asszonykör tart kézműves szakkört a helyiségben. A vízellátás és a szennyvízelvezetés megoldott, udvari mellékhelyiség van, a fűtést egyedi vegyes tüzelésű kályhával oldják meg. A helytörténeti kiállítást 2010 nyarán tervezik átszállítani a faluközpontba, a felújított iskolaépület egyik helyiségébe. Épület, helyiségek megnevezése


Funkciója

Berendezése

Helytörténeti kiállítás

40 fő

kiállítóhely közösségi színtér

3 asztal, 3 szék, polcok

Iskola, óvoda Sajnálatos volt a bajánsenyei iskola történetében a felső tagozat megszűnése. Az iskola 2007től az őriszentpéteri Körzeti Általános Iskola tagintézménye, 1-4. osztály működik, folyamatosan csökkenő létszám mellett. Ebben az évben programjaikat sikeres pályázat is erősíti. Minden ünnepségen ott vannak, kivéve október 23-át, hiszen az ettől a korosztálytól távol van. Március 15-ét az óvodásokkal, iskolásokkal és a településen élőkkel együtt ünneplik. Minden hagyományos rendezvényt megtartanak, a Ki-Mit-Tud? Telt házas rendezvény. Igyekeznek az őrségi életet közel hozni a tanulókhoz. Tavaly az őrségi életet bemutató jelenetükkel nemcsak az őrségi településeken sikerült megjelenni, hanem Lendván is szerepeltek. A szokásos ünnepeket megtartják, pl. szüreten táncolnak, farsangi karneváloznak, s a helytörténeti anyagok megismerése is nagyobb hangsúlyt kapott. Az iskola tartja még a hagyományokat, fontos szerepük van az identitásuk kialakításában. Az anyák napja még kifelé irányuló rendezvény. Ősszel szüreti felvonulás van, majd ősszel , ill. télen idősek napja, a mikulásnap, karácsonyi ünnepségek következnek. Az iskolát néhány éve újították fel, ahol a helyi színjátszók is kaptak egy termet kellékeiknek. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények A településen valamennyi állami ünnepen tartanak megemlékezést a nevelési-oktatási intézmények közreműködésével, valamint a történelmi egyházak részvételével. Januárban író-olvasó találkozót tartanak, külön farsangot rendez az óvoda és az iskola. Népszerű a húshagyókeddi mulatság, melyre a környező településekről is érkeznek maskarások. Rönkhúzást nem tartanak minden évben. Rendszeresen telt házzal ünnepelik a március 15-ei nemzeti ünnepet. Tavasszal, húsvét előtt passiójáték van, majd májusfaállítás és -kitáncolás Hodos községgel közösen. Az Őrségi Vásár idején egy-egy kiállítást rendeznek. 2 éve közös a szüreti felvonulást tartanak Kerkáskápolnával. Bajánsenyén nem volt falunap, ezért rendezik meg néhány éve a 3 napos Őrségi parasztlakodalomat. Rendszeresen szerveznek véradást, a vöröskereszt szervezésében képzésekre kerül sor, évente megrendezik az anyatejes világnapot. Emellett számos alkalomszerű előadás várja az érdeklődőket. Évente hívnak környékbeli színjátszókat, hogy szórakoztassák a helyi közönséget. A halottak napi megemlékezést 20 éve rendezik meg. Decemberben a leggazdagabb a művelődési ház programja. (mikulás és karácsonyi ünnepélyek, adventi jótékonysági vásár, jótékonysági bál, öregek napja a karácsony jegyében, szilveszteri mulatság) Több kisebb rendezvény is színesíti a programot, volt már terhes torna, baba-mama torna, játszóház, régi filmek vetítése stb. Rendezvények:  

Farsangi karnevál Nemzeti ünnep

6

        

Ki-Mit-Tud? Májusfa-állítás és döntés Búcsú Őrségi Vásár bajánsenyei rendezvényei Őrségi Vigasságok Szüreti Felvonulás Halottak napi megemlékezés 56-ra emlékezünk Jótékonysági rendezvény és bál

Kiemelt rendezvény: 

Őrségi Vigasságok, Parasztlakodalom a Kerka mentén… Augusztus 2. hétvégéje Háromnapos kulturális és szórakoztató program várja augusztusban az Őrség belsejébe a helybélieket, az idelátogató vendégeket, sokadalmat… Az ifjú vőfélyek lakodalmi hívogatóval indulnak útnak a faluban, és invitálnak mindenkit – e jeles nap rendezvényeire. Pénteken a Kis-hegyen játékos próbatételek várják az ifjú férjjelöltet és a vendégsereget. Másnap pedig kezdetét veszi az igazi lakodalmi forgatag. Mindenki mulathat hajnalig, kivilágos-kivirradtig.

Hagyományápolás A település önkormányzata hangsúlyt fektet a hagyományok ápolására, életben tartására. A májusfaállítást rendszerint a szlovéniai Hodossal, a rönkhúzást és a szüreti felvonulást Kerkáskápolnával közösen rendezik. 2007 augusztusában a hagyományteremtés szándékával rendezték meg első ízben az Őrségi vigasságok – parasztlakodalom a Kerka mentén elnevezésű programot. Sport A településnek ifjúsági és felnőtt labdarúgó csapata van. Régebben a női fociban is aktívan részt vettek a település hölgyei. Eredményes a tekecsapat. Aktív személyek, civilek, amatőr csoportok, egyházak A településen 1 fő művelődésszervező (érettségi) tevékenykedik, a körzeti általános iskola, valamint annak bajánsenyei tagintézménye, illetve a Pöttömsziget Óvoda végez kulturális tevékenységet. Aktív személyek    

Györke Gyuláné Horváth Tiborné Tolvajné Cseke Erzsébet Pappné Balogh Ágnes

Civilek, amatőr csoportok     

Bajánsenye Községért Közalapítvány Bajánsenye Sportegyesület Kerka Hagyományőrző és Kulturális Egyesület Kerka Teke Sportegyesület Nemesnépi Zakál György Őrségi Diakóniai Alapítvány

7

  

Önkéntes Tűzoltó Egyesület Őrségi Polgári Egyesület Vöröskereszt helyi szervezete



Kerkabarka színjátszó csoport 2007-ben alakult a színjátszó csoport, mely jelenleg 15-20 tagot számlál, bajánsenyeiek, kerkáskápolnaiak, őriszentpéteriek, szentgotthárdiak is szerepelnek a csoportban általános iskolástól az ötvenkedőkig. Elsősorban népi komédiákat játszanak, de néha megpróbálkoznak egy-egy modernebb darabbal is. 2009-ben az Ekhós Szekér Színjátszó Találkozón elnyerték az Ekhós Szekér Vándordíjat.



Kreatív Asszonykör Tolvajné Cseke Erzsébet

Egyházak   

Református Egyházközség Őrségi Vásári és egyéb koncertek a templomban, családi és nemzeti ünnepek Katolikus Gyülekezet-Varga Ottó Evangélikus Egyház-Kollerné Loós Zsuzsanna

Nyilvánosság Évente egyszer jelenik meg az ingyenes önkormányzati hírlevél, mely általános települési hírközlő. A településnek interaktív web-es portálja van, kábel tv nincs. Kiadványok:  

Bajánsenye (Szerk. Őrvidéki Civil Szövetség) Őrség- az örökség (Szerk. Őrvidéki Civil Szövetség)

Építészeti, tárgyi emlékek és egyéb érdekességek   

      

Bajánsenyei-tó Horgásztó, nagyobb kiterjedésű tó, mely a Kerka duzzasztása révén született meg. Az egykori horgásztó magántulajdonban van, idegenforgalmi hasznosítása időleges. Bajházi harangláb Gólyák Vas megye legtöbb fehérgólyával büszkélkedő falva Bajánsenye. Az őrségi településen 12 fészekben költ, mert bőven van itt rovar, s a Kerka patak, valamint a többi gólya társasága vonzza ide a vándormadarakat, pedig évről-évre egyre kevesebb a fehér gólya hazánkban. A megyében mindössze kétszáz pár költ, ezért az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága munkatársai mindent megtesznek, hogy óvják, védjék a megyében fészkelő állományt. Hársfa és emléktábla a szlovén-magyar határon Helytörténeti gyűjtemény /megnyitás 2010 augusztusa/ Katolikus imaház /Szent István mellszobra a katolikus imaház előtt, harangláb a katolikus imaház kertjében/ Kis-hegy Kercaszomor és Bajánsenye közös szőlőhegye, a Kis-hegy. A „hegy” legmagasabb pontjáról szép a kilátás. Kopjafa a Kis-hegyen Millenniumi Park Millenniumi emlékmű

8

 



Kitelepítettek emlékműve Református templom A település kiemelten védett épülete - a falu közepén - a református templom, melyet 1821-ben szenteltek fel. Ennek előzménye: Senyeháza lelkes református gyülekezete 1804-ben elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy leváljon az őriszentpéteri anyaegyházról. Előbb fából oratóriumot készíttettek, majd iskolát alapítottak, végül megépítették az új templomot. Az önállóság fő szorgalmazója a gyülekezet presbitere, Nemesnépi Zakál György volt. A lelkészi hivatalban értékes iratanyag található a település és az Őrség múltját illetően. Klasszicista stílusú templom, főbejáratát faragott zsoltármotívumok díszítik. Kertjébe 1895-ben 4 hársfát ültettek, melyeket Kossuth Lajosról, Árpád, István és Ferenc József uralkodókról kereszteltek el. Ma már csak 3 fa látható, a Ferenc József fa elszáradt. Robinson-horgásztó A központtól néhány száz méterre található a Robinson-tó, amelyet a régi téglagyár bányagödréből alakítottak ki.

Elképzelések    

Művelődési Ház teljes felújítása /IKSZT/. A néprajzi gyűjtemény elhelyezését, állandó kiállítás kialakítását tervezik. A Leader program keretében a helytörténeti gyűjtemény elhelyezésére pályáztak, hogy az összegyűjtött értékes emlékeket el tudják helyezni az iskola 2 helyiségében. Dávidi iskola épületének felújítása. Térrendezés, parkosítás.

9

Felsőjánosfa www.felsojanosfa.hu A falut 1402-ben Januspanfalva néven említik először. Eredetileg János ispán falva volt, ez rövidült később a Jánosfa formára. 1907 óta viseli a falu a mai hivatalos nevét. A középkorban nemesi község, főleg kisnemesek lakták. A XV. században a falu határában volt Kerekboldogasszonyfalva, kerek templommal. A lakóházakat és a templomot a törökök rombolták le. Helyét ma már csak a Boldogasszonyfája név őrzi. A község első pecsétje a XIX. századból való. 1978-ig volt önálló általános iskolája. A falukrónikában 1948 óta írnak az amatőr színjátszók sikereiről. Épületek, intézmények Művelődési Ház Az épület az 1950-es években épült, 2004-ben építették hozzá a könyvtári részt. Elfogadható állapotú, egyszintes épület. A szennyvízelvezetés megoldott, mellékhelyiségek vannak. Részben gázzal, részben cserépkályhával fűtenek. Az épület tetőszerkezete veszélyes, főleg a színpad feletti rész, mindenképpen felújításra szorul. A házban faluszépítő egyesület, könyvtár, ifjúsági klub működik. Épület, helyiségek megnevezése


egyesületi és ifjúsági terem öltöző színpad nézőtér

Klub Színpad Nagyterem, nézőtér Könyvtár Iroda Mellékhelyiségek Orvosi rendelő Váróterem mellékhelyiséggel

Funkciója

10-20 fő

könyvtár polgármesteri iroda

Berendezése kondigépek padló, függönyzet parketta parketta, polcrendszer asztalok, székek íróasztal, székek

Régi iskola épülete Bérbe van adva. Óvoda, iskola A településen lakó gyermekek Hegyhátszentjakabra ill. Zalalövőre járnak iskolába, óvodába. A helybeli pedagógus, Balogh Tamásné vezetésével rendszeresen szerepelnek a települési rendezvényeken. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények Nagyobb rendezvényük ugyan nincs, de több kisebb, főként az ünnepekhez kapcsolódó programot szerveznek: falunap, farsang, mikulás, gyermeknap, betlehemezés, húsvétváró, ádventi készülődés, karácsonyi ünnepség, nőnap, férfinap, anyák napja, öregek napja, májusfaállítás és –kitáncolás, bagolytúra. Őrségi Vásárkor, falunapkor 1-1 kiállítást szerveznek a kultúrházban, népművészeti és képzőművészeti alkotások is helyet kapnak, főként környékbeli alkotók műveit mutatják be. Anyagi lehetőségeik korlátozottak, így falunapra főleg ismerős csoportokat, szereplőket hívnak, s cserefellépésekkel oldják meg a programok „finanszírozását”. Az állami ünnepekhez kapcsolódóan nem tartanak megemlékezéseket. A rendezvények megszervezésében, a programok lebonyolításában a Faluszépítő és Kulturális Egyesület vállal főszerepet.

10

Rendezvények:              

Gyermekfarsang Húsvéti játszóház Föld Napja, szemétszedés Májusfa-állítás Anyák napja Idősek köszöntése Gyermeknap Őrségi Vásár felsőjánosfai rendezvényei Péter-Pál napi búcsú szentmisével Falunap Bagolytúra Kürtőskalácssütés a Murcifesztiválon Mikulásváró játszóház Karácsonyi ünnepi műsor

Hagyományápolás  Tájjellegű ételek  Tollfosztás házaknál  Kürtőskalácssütés Aktív személyek, civilek, amatőr csoportok, egyházak Aktív személyek    

Balogh Tamásné Bischof Zoltánné Czendrei Imréné Járnoki Katalin

Civilek, amatőr csoportok 

Felsőjánosfai Faluszépítő és Kulturális Egyesület Balogh Tamásné A Felsőjánosfai Faluszépítő és Kulturális Egyesület 1999. január 12-én alakult polgári kezdeményezésre 33 fővel. Jelenleg 44 tagot számlál, melyből 10-12 fő az igazán aktív. A létszám változott, néhányan kiléptek, viszont fiatalok kerültek a helyükre, akikre lehet számítani, akár kulturális területen, akár szépítő munkáról legyen szó. Kulturális programokat, szemétszedést, parkosítást, virágosítást szerveznek. Rendezvényeik: bagolytúra, kiállítás az Őrségi Vásár keretében, farsang, öregek napja, anyák napja, gyermeknap, mikulás napi játszóház, karácsony. Rendszeresen részt vesznek a zalalövői Murcifesztiválon. Évekig működött a színjátszó csoport, még Szlovéniába is szerepeltek. De vezetőjük, Keszténé Tóth Erika elhunyt, s vele a színjátszó kör is „meghalt”. Most valami ismét „megmozdult”. Felnőtt betlehemes játékot tanultak, egyesületi tagok, képviselők, polgármester részvételével. Évekig a Virágos Magyarországért közterület szépítő versenyen indultak, s értek el helyezést is /ezüst/.



Vöröskereszt helyi szervezete

11

Nyilvánosság Kiadványok: 

Őrség- az örökség (Szerk. Őrvidéki Civil Szövetség)

Értékleltár        

Az erdő fohásza a faluvégen Falusi udvar korabeli gazdasági eszközökkel Háborús hősök emlékműve Harangláb Millenniumi emlékpark Őriszentpéteri kistérség településeinek virágágyása Patakparti pihenő Patakparti pihenője, fából készített játékokkal benépesített játszótere pihenésre, kikapcsolódásra csábítja az arra járó turistákat is. Újszülöttek parkja

Elképzelések   

A volt iskolaépület felújítása. A játszótér felújítása. A kultúrház tetőszerkezetének rendbe tétele, felújítása.

12

Felsőmarác www.felsomarac.hu Az itt feltárt bronzkori leletek tanúsága szerint ősrégi lakóhely ez a település. Szőce felől a „Kerál út” fut be a faluba, melynek nyomvonala, a régészek szerint, ezer éves. Írott emlékeink közül II. Endre 1217. évi oklevelében szerepel először Marác község neve. Templomunkat 1235 körül Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére emelték őseink. A falutól északra fekvő dombtetőn, a Tótfalu major helyén megtalálhatók a török időben állt kis erőd romjai. A kastély a Csány családé volt. Benne Csány Bernát vezetése alatt 10 hajdú őrizte a környék biztonságát az 1600-as évek első felében. A váracska a szentgotthárdi csata idején összedőlt, felújítását a haditanács nem engedélyezte. A falu közepén emelkedő Szent Erzsébet templom középkori falrészeket őrzött meg északi oldalán. Plébánosai a XV. századtól ismertek. A jelenlegi templom őrzi a Csány család kriptáját. Épületek, intézmények Művelődési Ház Az épületben kapott helyet a nagyterem színpaddal, a könyvtár, az orvosi rendelő, mellékhelyiségek, kiszolgálóhelyiségek. A ház állapota erősen leromlott pályázati támogatás keretében felújítását tervezik. A könyvtár 1951-től működik a faluban. A korszerűen felszerelt, új könyvtár jelenlegi helyén 2007-ben került átadásra. Minden technikai eszközzel felszerelt, 2 internetes számítógéppel is rendelkezik. A könyvtár saját állománya: 1700 db, mozgó állománya: 350-400 db. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények Rendezvények:  Falunap  Idősek napja  Mikulás Sport A község nem rendelkezik saját focicsapattal, de 5 éve szoros kapcsolatot tart fenn az ausztriai Brodinberg településsel, illetve annak futball csapatával. A Himfa SE 1998-ban alakult. A Sportegyesület egyetlen szakosztálya a tekecsapatot működteti, akik nagyon jó eredményeket érnek el, jelenleg az NB III - ban szerepelnek. A játékosok közül kikerült László András, aki jelenleg NB I - ben tekézik és a répcelaki csapatot erősíti. A falu büszkesége Tóth Gergely, aki Körmenden NB I-ben kosárlabdázik. Tavaly és idén is részt vettek kistérségi sportversenyeken. Aktív személyek, civilek, amatőr csoportok, egyházak 

Marácért Alapítvány 1993-ban a faluból elszármazottak és Dr. Sütő Kálmán kezdeményezésére megalakították a Marácért Alapítványt. Melynek fő célja a hagyományőrzés, a 270 főt számláló kis község népi kultúrájának felelevenítése. Az alapítvány az évek alatt összegyűjtött pénzből nagyon sok mindennel támogatta a falut, többek között a falugondnoki busz vásárlását, a könyvtár kialakítását. Tagjai minden évben részt vesznek az idősek napja, a falunapi rendezvény szervezésében. Ösztöndíjat alapítottak a jól tanuló diákok részére. Az alapítvány kezdeményezésére jött létre az asszonykórus, és a faluszépítő egyesület.

13



Faluszépítő Egyesület A Marácért Alapítvány kezdeményezésére jött létre az 1990-es évek közepén. Fő feladata a falu virágosítása. Nagy örömükre szolgál, hogy az idősebb lakosságot is sikerült bevonni a tevékenységekbe.



Himfa SE



Polgárőr Egyesület 1993 óta működik, Polgárőr Egyesületet, elnöke Pájtli István. Az egyesület tagjai biztosítják a község közbiztonság.

 

Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület Vöröskereszt helyi szervezete



Felsőmaráci Asszonykórus Horváthné Tánczos Szilvia 1999-ben alakult, melynek vezetője: Horváthné Tánczos Szilvia. Az énekkar minden tagja a napi 8 óra munka és család mellett vállalta ezt a szórakoztató kis közösségi éltet. Megalakulásának célja a falu kultúrájának felelevenítése volt. Fő feladatának tekinti a helyi és tágabb régió népdalainak ápolását. A helyi és környékbeli kulturális rendezvények rendszeres szereplői. 2000 májusában Körmenden a Népzenei Egyesületek Országos Minősítő Hangversenyén bronz fokozatot értek el.

Nyilvánosság     

Balogh János: Őrség kapujában Balogh János: Felsőmarác története A felsőmaráci Szent Erzsébet templom története Mi újságunk – az önkormányzat időszaki kiadványa Őrség- az örökség (Szerk. Őrvidéki Civil Szövetség)

Értékleltár 

  



Himfai-parkerdő, Himfai-tó A falu szomszédságában található a 92 hektáros Himfai-parkerdő, mellette a 12 hektáros horgásztó. A tó rendkívül gazdag csuka, ponty, keszeg és egyéb halfajokban. A nádas részek kiváló ívóhelyek a fehérhalak számára, így állandó friss szaporulatot is fel tud mutatni a víz. Himfai-tón nincs lehetőség fürdésre, de a tavat körülölelő erdőben pihenőhely, szalonnasütőhely várja a turistákat. Két világháborús és 1956-os emlékmű Millenniumi emlékmű Szent Erzsébet-templom A falu közepén emelkedő Szent Erzsébet-templom középkori falrészeket őrzött meg északi oldalán. Plébánosai a XV. századtól ismertek. A jelenlegi templom őrzi a Csány család kriptáját. Váracska romjai A falutól északra fekvő dombtetőn, a Tótfalu major helyén megtalálhatók a török időben állt kis erőd romjai. A kastély a Csány családé volt. Benne Csány Bernát vezetése alatt 10 hajdú őrizte a környék biztonságát az 1600-as évek első felében. A váracska a szentgotthárdi csata idején összedőlt, felújítását a haditanács nem engedélyezte.

14

Elképzelések          

Kültéri rendezvénypavilon építése, könyvtár felújítása. Faluház külső-belső felújítása. Hangosító berendezés, projektor, vetítővászon, világítás- és színpadtechnika beszerzése, székek, asztalok, konyhai eszközök cseréje, beszerzése. Falunap, bálok, esküvők, egészségügyi felvilágosító és ifjúsági előadások, színházi produkciók szervezése. Marácért Alapítvány által a fent említett rendezvények támogatása, szervezése, lebonyolításában való részvétel az önkormányzattal együttműködve. Helytörténeti Múzeum létrehozása és állományának összegyűjtése. A községet bemutató és népszerűsítő kiadványok, brosúrák, szórólapok elkészítése, kistérségi kiadványokban való megjelenés. Meglévő honlap folyamatos karbantartása, feltöltése, aktualizálása. Helyi védelem alatt álló épületek folyamatos karbantartása, korszerűsítése. Legalább 40 férőhelyes turista, - ifjúsági szállás kialakítása és működtetése.

15

Hegyhátszentjakab www.hegyhatszentjakab.hu A település az Őrség északkeleti csücskében, a Vízmelléki és a Malom-patak összefolyásánál fekszik. A római uralom idejéből számos környéken talált sírhely és emlék maradt fönn. A honfoglalás idején még keverék nép lakott itt, a magyarok Szent István idején települtek be. Nevét a legenda szerint a szentgotthárdi csatában jeleskedő Jakab vitézről nyerte, aki jutalmul megkapta a községet. A középkor óta létező falut ma már jobbára a mellette kiépített Vadásatóról ismerik a látogatók. Elnevezése a szájhagyomány szerint a patak mentén ásott rókalyukaknak köszönhető, innen kapta a patak a Vadásta (vad-ásta), majd Vadása nevet. A tavat 12 forrás táplálja, vize kristálytiszta. Kialakítása a 20. század elejére tehető és a Sigray grófoknak köszönhető. Később a területet teljesen elhanyagolták. 1968-ban a helyi lakosság összefogásával kezdődött meg a tó rendbetétele. Azóta a környék egyik legismertebb üdülőövezete lett. A kis előtározó, mely ritka vízimadarak élő- és költőhelye (pl. kontyos réce, nagykócsag, laposcsőrű víztaposó), valamint a nagyobb, strandot is elviselő alsó tó egy kettős tóegyüttest alkot. A település központjában áll a XIII. században, román stílusban épített műemlék templom, melynek védőszentje Szent Jakab apostol. Hegyhátszentjakabot egykor „kőművesfalu”-ként is emlegették. A hagyomány szerint olasz kőművesek éltek itt, hatásukra helyi kőművesdinasztiák alakultak. Egy 1929-es statisztika szerint a kicsi faluban kettővel több kőműves volt, mint a megyeszékhelyen, Szombathelyen. A ma itt élő családok közül a Lukács, Keszte, Herczeg, Szabó, Sóber nevűeket tartják a legrégebbieknek. Jelenleg a lakosság 300 fő. A XX. század két nagy háborúja a község lakosságától is áldozatokat követelt. Az I. világháborúban 45-en vettek részt, közülük 15-en haltak hősi halált. A trianoni diktátumot követően a revíziós törekvések 1938. és 1941. között részleges sikerrel jártak, azonban az ország belesodródott a II. világháborúba is. Ez utóbbi a helység lakosai közül 11 főnyi áldozatot követelt. Épületek, intézmények Művelődési Ház Az épület külső felújítása megtörtént. A nézőtér és a színpad felújítása, esetlegesen, átépítése szükséges. A színpadot oldalajtón át, ill. a nézőtérről lehet megközelíteni. Függönyzet nincs, sőt a terem díszletezését a színpad hátulsó részén lévő ablak is nehezíti. Épület, helyiségek megnevezése Klub Színpad Nézőtér Előtér Vizesblokk

Területe, befogadóképessége 50 fő 5x4 m 100-150 fő

Funkciója

Berendezése

ifjúsági terem öltöző színpad nézőtér

asztal, székek, szekrény parkett parketta, székek

Könyvtár Az igényesen felújított és berendezett könyvtár az óvoda-iskola épületében kapott helyet. A faluban a könyvtár a központ, idősek klubja, a hagyományőrzés tekintetében is fontos szerepe van, ingyenes Internethasználatra is jönnek, míg várakoznak, beszélgetnek, könyveket olvasnak, társasjátékkal játszanak, klubélet zajlik. Nem régi a könyvtáruk, a kistérségnek köszönhetően felfrissült, családias hangulatú új teremben várják az olvasókat. A fő húzóerő az Internet, de mivel csak 4 számítógép van, a többieknek muszáj társasozni, könyveket lapozgatni. Jól kialakult az időbeosztás. 69 a beírt létszám. Inkább a közösségi életen van a hangsúly, nem az olvasáson. Óvoda, iskola A település óvodát tart fenn, a zalalövői iskola tagintézményeként iskolát működtet. Az óvodások és a diákok részt vesznek a települési rendezvények színesítésében.

16

Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények A településen egyre élénkebb a kulturális élet. Ez egyrészt a nemrég alakult Vadása Faluszépítő és Kulturális Egyesületnek, valamint a helyi néprajzi gyűjtő házaspárnak, Török Károlynak és feleségének köszönhető. Céljuk a kultúrház élőbbé tétele a jövőben is. A kulturális élet területén több rendezvénnyel, programmal igyekszik bővíteni a palettát az önkormányzat vezetése, kulturális szakember segítségével. Megkapták Vas Megye Önkormányzatának Művelődési és Sport Osztályának hivatalos állásfoglalását a falu szakmai és egyéb támogatásáról (sajtó, média, pályázatok). Egy tennivágyó faluközösség kezd kialakulni. Hulladékgyűjtés volt számos alkalommal, mely valóban ráfért a környékre. Hagyományteremtő céllal rendezték meg a I. Hegyhátszentjakabi főzőversenyt. Ünneplik az idősek napját, a gyermeknapot, mikulásünnepséget tartanak, évente van bagolytúra. Kuriózumnak számít a térségben a 2009-es évben első ízben elkészülő Jakabi Udvari Betlehem, elkészítése a faluban élő néprajzi gyűjtő Török házaspár kezdeményezésére történt. A bábuk többek között Baloghné Lasits Erzsébet, Pátkainé, Márti, Nemesné Major Márti és Cserhalminé Klári munkájának köszönhető. Az építmény, vagyis a betlehem tervezése, kivitelezése Györke József és Török Károly ötletei alapján és instrukcióikkal a faluszépítő egyesület aktív tagjainak kitartó munkájával készült. 2009. december 20-án a falu központjában szentelték fel. A falu 2005 óta minden évben tart falunapot. 2010-ben 2 napos falunapot terveznek, július 1112-én, a Vadása-napot és Fogathajtó versenyt néprajzi kiállítás kíséri a művelődési házban. Emellett lesz horgászverseny a Vadása 2. horgásztón, valamint az elszármazottak napja. Rendezvények:        

Falunap Vadása-nap Bagolytúra Jakab napi búcsú Mesélő cipellők, a suszteráj, mint meseműhely-néprajzi kiállítás Főzőverseny Idősek napja Falubetlehem pásztorjátékkal


Vadása-nap Július 2. vasárnapja

Aktív személyek, civilek, amatőr csoportok, egyházak Aktív személyek    

Baloghné Lasits Erzsébet Györkéné Baján Marianna Török Károly Török Károlyné M. Marianna

Civilek, amatőr csoportok  

Hegyhátszentjakab Teke Club Önkéntes Tűzoltó Egyesület



Vadása Faluszépítő és Kulturális Egyesület Györkéné Baján Marianna

17

2009-ben alakult az gyesület, céljuk a falu szépítése, virágosítása, hulladékgyűjtés, ünnepek előkészítése, megtartása, a hagyományok megőrzése. A falu életének felpezsdítése. Jó esélyt látnak az együttműködés bővítésre a kerekasztal eddigi munkája alapján. 




Hegyhátszentjakabi Színjátszókör Török Károlyné M. Marianna 2009 novemberében megalakult a Felnőtt Színjátszókör Hegyhátszentjakabon Török Károlyné M. Marianna vezetésével. A tagok jó része már gyakran kivette részét a kulturális programok előadásai kapcsán a helyi ünnepélyeken.



Értékleltár  



Kőművesfalu Szent Jakab-templom A XIII. századi román stílusú római katolikus templomot többször átalakították a XVIII. században barokk stílusban, de megőrizte román kori arányait, ill. déli kapuját és a lőrésablakokat. A műemléktemplom, melynek védőszentje Szent Jakab apostol. Egyhajós, szentélye félkör záródású, nyugati homlokzata előtt áll a torony, a sekrestyetoldalék a XIX. századból származik. Az 1698-as vizitáció szerint a templom belseje gerendamennyezetes, kórusa és szószéke fa, de oltára kő volt. Tornyában egy harang volt. A templomot 1738-ban renováltatta az Esterházy család. Későbbi kegyura a Sigray család lett. Újabb restaurálása az 1980-as években fejeződött be. Gazdag rokokó oltárát a Szent Jakab apostol és a Szentháromság, Szent József és Páduai Szent Antal faszobrai díszítik. Szépek későbarokk, faragott gyertyatartói is. Vadása-tó /horgász- és fürdőtó/ Elnevezése a szájhagyomány szerint a patak mentén ásott rókalyukaknak köszönhető, innen kapta a patak a Vadásta (vad-ásta), majd a Vadása nevet. A tavat 12 forrás táplálja, vize kristálytiszta. Kiváló lehetőséget biztosít a pihenni, fürdőzni és horgászni vágyó turisták számára. A környék alkalmas kirándulásra, gyalogos és kerékpáros túrázásra.

Elképzelések    

A Vadása II. számú tó, mint horgásztó megindítása, mely 2009-ben halászati vízterületté lett nyilvánítva, így 2010 áprilisától horgászati – halászati tevékenységet folytathat az önkormányzat. Vadása I-es tó környékén vízisétány kialakítására, valamint a tó körüli világítás megoldására. Információs pontok, csónakkikötő, öltözőkabinok, szalonnasütő, esőbeálló kialakítását tervezik. Épületek, intézmények rendbetétele Kultúrház belső felújításra, átalakításra szorul, gyenge felszereltségű.

18

Hegyhátszentmárton www.hegyhatszentmarton.hu Nevét a XIII. század első felében épített Szent Márton-templomáról kapta. A Surányból származó Ajakas Miklós a XIV. század első felében, házassága révén, birtokosa lett a Lugospatak völgyének, Ivánc és Viszák településeknek. Első udvarháza helyéről felvette az Ivánczy előnevet. A család birtokába került Szentmártonfalva is, melynek első említése 1388-ból való. 1417-ből származó adat tanúsítja, hogy az Ivánczy családnak nemesi kúriája állt Szentmártonfalva területén. Történt, hogy Ivánczy Gergely szentmártoni udvarházára törtek Maráci Miklós fegyveres szolgái, akik az egyik jobbágyot súlyosan bántalmazták, egy Lugoson lakót pedig nyíllal halálra sebeztek. Gergely fia, Mihály 1431-ben címeres levelet kapott Luxemburgi Zsigmond királytól. A XV. században már az Ivánczy családé volt Lak, Ivánc, Himfalva, Miske, a két Lugos, Viszák, Vásárhely, Németfalu és Szentmártonfalva egybefüggő birtoktömbje, így a család a hegyháti köznemesség vagyonosabb középrétegéhez tartozott. Néhányukat alispánként is említik oklevelek, az 1442-ben Pádua egyetemén tanuló Ivánczy István pedig egyházi pályára lépett. A szentmártoni kúria nagyobb mérvű átalakítása a XVI. század elejére tehető. Az építéshez (s egyben az erődítéshez) az ivánci erdő faanyagát használták fel. Alig fejezték be a munkálatokat, amikor 1528-ban a kastély majdnem teljesen leégett. A kastély Ivánczy Péter idején élte a fénykorát, aki Vas megye alispánja volt 1548-tól 1561-ig. Katonaként is megállta a helyét. Részt vett Nádasdy Tamás parancsnoksága alatt a Szigetvár felmentésére indított sikeres akcióban 1566-ban. Fia, Lukács szintén kiváló katona hírében állt. Homályban maradt az oka annak, hogy miért gyújtatta fel Ivánczy Lukács a szentmártoni kastély fele részét, amely nagynénjét, Ivánczy Erzsébetet illette. Az érthetetlen cselekedet a kastély végső pusztulásának kezdetét jelentette, mert a Hegyháton már megjelentek a törökök előőrsei. Az események ettől kezdve felgyorsultak. 1582-ben már a töröknek fizettek adót az Ivánczy-falvak. Végül bekövetkezett a katasztrófa: 1588-ban a törökök – mintegy sávban pusztítva – földig rombolták Nagyrákost, Viszákot, Lugost, Miskét, Németfalut és Szentmártont. Az 1594 körül készített felmérésben már nincs említve a szentmártoni kastély, az Ivánczy család férfiága pedig 1650-ben kihalt. Épületek, intézmények Művelődési Ház Régen iskola volt az épület, 1994-ben külső-belső felújítást kapott, mellékhelyiségeket építettek hozzá önerőből, 2005-ben szintén önerőből padlócsere történt. Jelenleg az épület egy része szolgálati lakásként funkcionál, s a másik, hátsó részben van a kultúrház, mely egy 10x20 méteres nagytermet, vizesblokkot foglal magában. Jó idő esetén a nagyobb, kerített udvaron tartják rendezvényeiket. A szennyvízelvezetést aknával oldják meg, gázzal fűtenek. A kultúrház külső, belső festését, mázolását tervezik, ill. a kémény rendbetételét. Szeretnék a kultúrház udvarát fedetté tenni. Információs gyűjtőpont nincs a településen. Könyvtár A könyvtár az orvosi rendelővel és a hivatali helyiséggel van egy épületben. A felújított, szépen berendezett könyvtár kisebb megbeszélések, foglalkozások megtartására is alkalmas, 3 számítógép, fénymásoló, nyomtató, Internet, TV, DVD áll a látogatók rendelkezésére. A könyvtárosi teendőket 1 fő szakmunkás végzettségű személy látja el, megbízásban. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények Települési ünnepségeket, megemlékezéseket nem tartanak. Rendezvények:   

Búcsú Falunap-kisebb műsorral Idősek napja

19



Mikulás

Hagyományápolás A régi hagyományok már feledésbe merültek, húsvétkor a gyerekek járnak locsolni. Aktív személyek, civilek, amatőr csoportok, egyházak    

Polgármester, képviselők Homolka Ottóné-főzőklub Tűzoltóegyesület van a településen, Ivánccal közösen alakították, de nem működik. A római katolikus egyház hívei a csákánydoroszlói plébánoshoz tartoznak.




Nyilvánosság Helyi újság vagy egyéb kiadvány nincs, a települési weblap működik. Nyilvánosság Kiadványok: 


Testvértelepülés Hegyhátszentmártonnak nincs testvértelepülése. De nagyon jó kapcsolatot ápol a szomszédos Ivánccal, kölcsönösen segítik, támogatják egymást. Értékleltár   

   

Antal-liget Sigray Antalról nevezték el a Hegyhátszentmárton határában található egykori vadászerdőt Antal-ligetnek. Emlékoszlop Isten dicsőségére emelt kőoszlop a település központjában. Földvár Itt található a XVI. században épült reneszánsz Ivánczy-kastély növényzettel benőtt romja. Mára csak a vár helye, a várárok és régi kályhacsempék maradtak meg. A török pusztításkor felégették. Egész évben szabadon látogatható. Háborús hősök emlékműve a templomnál Lugos-patak A terület egyik legjelentősebb, legbővizűbb patakja a Lugos-patak, amely Kondorfától egészen Hegyhátszentmártonig, délnyugattól északkelet felé folyik keresztül a vidéken. Melegvizes kút Melegvizes kút, bevizsgált, jó minőségű gyógyvíz. Szent Márton-templom XIII. század első felében épített Szent Márton titulusú templomáról kapta.


Kültéri rendezvénypavilon építése a jelenleg Kultúrházként szolgáló épület tetőszerkezetének meghosszabbításával. Kultúrház külső-belső felújítása. Hangosítóberendezés, projektor, vetítővászon, világítás- és színpadtechnika beszerzése, székek, asztalok cseréje, beszerzése.

20

        

Falunap, zenei és színházi produkciók szervezése. A településen jelenleg még nem jellemző civil szervezet általi működés. Helyi régészeti feltárások szorgalmazása és azok által gyűjtemények kialakítása. A községet bemutató és népszerűsítő kiadványok, brosúrák, szórólapok elkészítése, kistérségi kiadványokban való megjelenés. Meglévő honlap aktualizálása. Helyi védelem alatt álló épületek folyamatos karbantartása, korszerűsítése. A Lugos-patak felduzzasztása. A településen a turizmus fejlesztése. Melegvizes kút, bevizsgált jó minőségű gyógyvíz található a településen, melynek vizét korábban kertészet működtetéséhez használták. Az elképzelések között szerepel fürdőhely kialakítása, ásványvíz előállítása stb. Azonban a megvalósításhoz kedvező pályázati lehetőségekre lenne szükség, ill. befektetőkre, s ráadásul az anyagi lehetőségek miatt a későbbi üzemeltetés is számos problémát vet fel.

21

Ispánk www.ispank.hu A falut egy 1418-as oklevél már említi, neve szláv eredetű, az ispán becéző alakja. Eredetileg két szerből alakult ki. A Keleti szer neve Nemes, vagy Úriszer, a Nyugati szer Pór-szer volt. A két szer közti különbség abban nyilvánult meg, hogy a múlt század közepén a Nemes- szer épületei nagyobbak voltak, módosabbak lakták, mint a Pór-szert. Ispánkon 1949-ig közel 250 ember élt, ekkor volt a legtöbb lakosa, napjainkban nem haladja meg a száz főt. Az őrségiek Ispánkról azt mondják, hogy ott van a világ közepe. Épületek, intézmények Művelődési Ház A művelődési ház 1953-ban épült, 2000-2001-ben készült el a vizesblokk, 2005-ben belső felújítást végeztek, szigetelték a válaszfalakat, 2006-ban pedig a tetőszerkezetet újították fel. Jelenleg elfogadható állapotú. Egyedi fafűtés van a helyiségekben. Az épületben működik az Ispánki Polgárőr Egyesület. Épület, helyiségek megnevezése


Funkciója

Berendezése Konyhabútor, hőszekrények, gáztűzhely, asztal, székek padló metlaki, asztalok, székek

Őrház/konyha Színpad Nagyterem/nézőtér Klubterem Vizesblokk Előtér

polgárőrhelyiség

Könyvtár A jól felszerelt, szépen berendezett könyvtár a polgármesteri hivatal épületében kapott helyet. A könyvtár hétfőtől péntekig 8:00-16:00 nyitva tart. Információs gyűjtőpont működik, a használat ingyenes. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények Farsang táján rönkhúzást tartanak az egyesületek közreműködésével. Májusban gyermeknapot a gyermeknap előtti szombaton. Augusztus utolsó vasárnapján búcsú van a településen. Szeptember 2. szombatján van a falunap. Novemberben idősek napi ünnepséget szervez a vöröskereszt. mikulásünnepséget tartanak. A nemzeti ünnepeken nem tartanak megemlékezést. Évente egyszer, az Őrségi Vásár alkalmával rendeznek kiállítást. Rendezvények:       

Gyermeknap Kiállítás az Őrségi Vásár keretében Tűzoltók ünnepe Búcsú Falunap Nyugdíjasok napja Mikulás

Hagyományápolás 

Őrségre jellemző népi ételek

22

Sport A településen van egy lelkes kis közösség, akik rendszeresen tekéznek. Aktív személyek, civilek, amatőr csoportok, egyházak Aktív személyek   

Tamás Julianna Tolvajné Cseke Katalin Kósa László

Civilek, amatőr csoportok   

Arkánum Szellemi Iskola Alapítvány Életkehely Alapítvány Ispánki Polgárőr Egyesület



Községi Ifjúsági és Sportegyesület Tamás Julianna Az egyesület szabadidős és sport- és kulturális rendezvényeket szervez: gyermeknap, búcsú, falunap, nyugdíjasnap, mikulásest. A programok szervezését, lebonyolítását önállóan, ill. az önkormányzatta l- nyugdíjasnap alkalmával a helyi vöröskereszttel is -, együttműködve végzik.

 

Önkéntes Tűzoltó Egyesület Szociális Művészetek Alapítvány






Tikklub Tolvajné Cseke Katalin A hölgyeknek kéthetente hétfőnként, szervezője Tolvajné Cseke Katalin. Az összejöveteleken 10-12 fő vesz részt. Kézműves foglalkozásokat tartanak, segítenek a települési programokban.



Kokasklub Batha Gábor Minden csütörtökön tartanak a fiúknak „Kokasklubot”, szervezője Batha Gábor. Szintén 10-12 fő. Barkácsolnak, műszaki munkákat végeznek el, közös főzéseket rendeznek.

Egyházak  

Református-Nagyrákosi Egyházközség-Máténé Perjési Róza Katolikus-Varga Ottó

Nyilvánosság A településen élők rendszeres tájékoztatást kapnak az önkormányzati munkáról, a települési életről. Kiadványok:  Őrség- az örökség (Szerk. Őrvidéki Civil Szövetség)

23

Értékleltár        

Bárkás-tó Békeliget Harangláb Helytörténeti Múzeum Hősi kert, Kálvária Kálvária, hősi kert, Keleti út 153. hrsz. Kódisállásos régi házak Keleti u. 12. Keleti út 153. hrsz. Millenniumi emlékpark

Elképzelések     

Közterek, parkok, köztéri bútorzatok fejlesztése. Játszótér, sportpályák felújítása. Kerékpárutak létrehozása. Helytörténeti gyűjtemény fejlesztése. Turizmusfejlesztés.

24

Ivánc www.ivanc.hu Ivánc és templomának története az Árpád-korra nyúlik vissza, egy 1237-es oklevél említi először a falut. A XV. század elején az Iváczy család birtokosai éltek itt, kik nemzeti előnevüket is innen vették. Nemcsak Ivánc község, hanem Vas megye múltjában is jelentős szerepet játszott az Ivánci család. Ivánc virágkora a Sigray család nevéhez fűződik. A család kastélya 1740-ben barokk stílusban épült, báró Sigray Károly építette.1898-ban eklektikus stílusban építették át. A Sigray-birtok az 1670-es években még református, mint az Őrség nagy része. A rekatolizáció Bosikő plébános nevéhez fűződik. 1714-ben a plébánia mégújult. Sigray József után fia Fülöp viszi tovább a család birtokait, majd fia, a XX. századi gróf Sigray Antal (18791946). A századfordulóra az Ivánci Sigray-birtok gazdasága fellendülőben volt. Majorokat építettek, a falunak elsőként a saját gépházukból biztosították a villanyvilágítást, melegvizes fürdőt alakítottak ki az egészségház épületében. Önálló faüzemük volt, ahol az ivánciak dolgozhattak. A gróf korszerű közigazgatási épületet építtetett, szociálisan segítette alkalmazottait (tüzelő, meleg ruha, a jobbképességűeket taníttatta), erdészház megépítését is vállalta. Az államosítást követően 1951-ben Sigray-kastély szociális otthonként működik. Minden földtulajdonuk az állam kezelésébe került. A 60-as években beindított szocialista típusú modernizáció gyökeresen felforgatta a falu életét, az évszázados hagyományok szerint szerveződő paraszti világot. Az 1973-as kormánykoncepció hatására összevonás következett a szomszédos a székhely községhez, Csákánydoroszlóhoz. A falu észrevétlenül elveszítette korábban birtokolt helyi körzetközpont jellegét. Az 1990-es első szabad választás után, az önkormányzatiság éveiben gyors infrastrukturális fejlődés következett, a falu visszanyerte egészséges önbecsülését, s új évezred éveiben erre alapozva, bizakodva tekint a jövőbe. Épületek, intézmények Művelődési ház A művelődési ház kb. 1960-ban épült, majd 2006-ban PHARE támogatással került teljes felújításra. Az épületben vizesblokk van, a szennyvízelvezetés megoldott, gázzal fűtenek. Épület, helyiségek Területe, megnevezése befogadóképessége Előtér Nagyterem 100-150 fő színpaddal

Funkciója

Berendezése

kiállító helyiség

parkett parkett, asztalok összecsukható székek szekrény, kisebb asztalok, fotelek

klub kiállítóterem

Klub Konditerem Öltöző /2/ Kiszolgáló helyiségek Vizesblokk

Teleház 1910-ben építették a házat, eredetileg szolgálati lakásnak készült az épület. 2002-ben teljes felújítást kapott. Több teremből álló épület, egy részében posta van. A szennyvízelvezetés megoldott, gázzal fűtenek. Jelenleg E-pontként működik, bemutatókat, kézműves foglalkozásokat, ill. kisebb csoportok számára megbeszéléseket tartanak itt. Épület, helyiségek megnevezése Előtér Nagyterem


Funkciója

Berendezése

bemutatók E-Pont kézműves foglakozások

asztalok, székek

Kiszolgáló helyiségek Vizesblokk

25

Könyvtár A szépen berendezett könyvtár az iskolaépületben található, 3 helyiségből áll. Helytörténeti kiállítás A településen összegyűjtött régi bútorokból, eszközökből, edényekből, étkészletekből álló kiállítás, melyben külön szobában kaptak helyet a Sigray családtól származó emlékek (Sigray család zongorája, melyen Liszt Ferenc is játszott, a Sigray-hagyaték tárgyai, a kocsis kabátja). Vas Megyei Szakosított Otthon A Vas Megyei Szakosított Otthon 1951 óta működik Iváncon, gróf Sigray Antal volt családi birtokán. A 20 holdon fekvő földterület nagy része kastélypark, melyben az országban is egyedülálló fafajták vannak. Itt található Magyarország legnagyobb és legidősebb kb. 230 éves tulipánfája. A kastély és a hozzá tartozó épületegyüttes műemlékvédelem alatt áll. Az intézmény 1980-tól működik szakosított otthonként. Jelenleg 195 fő enyhe-, középsúlyos, súlyos- és halmozottan sérült értelmileg akadályozott, valamint 35 fő időskorú személy részére nyújt teljes körű ellátást. Három lakóotthont működtetnek mely 30 fő értelmileg akadályozott személy számára biztosítja az integráció, normalizáció, autonómia lehetőségét. Fő profiljuk az ápolás-gondozás, ezért legfőbb mértékben a feladatok is ehhez kapcsolódnak. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy az értelmileg akadályozott emberek, és időskorú lakóink otthon érezhessék magukat, illetve megfelelő segítséget kapjanak ahhoz, hogy teljes életet élhessenek. A szabadidő tartalmas eltöltésére többféle lehetőséget kínálnak: néptánc, színjátszó szakkör, házimozi vetítés, tankonyhai foglalkozás, stb. Rendszeresen szerveznek kirándulásokat, színházlátogatásokat, találkozókat a társintézményekkel stb. Az intézmény tornacsarnokában egyéni és kiscsoportos mozgásterápiát végeznek. Lehetőség van kosárlabda, aerobic, ritmikus gimnasztika, kerékpár, asztalitenisz szakágakban a sportolásra, és versenyzésre. Az intézmény tagja a Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesületnek, ezért minden évben részt vesznek a Regionális és Országos Kulturális fesztiválon csoportjaikkal. Az évek folyamán több kulturális csoport jött létre intézményben. Kezdetben néptánccsoportjuk volt csak, később, az évek folyamán megalakult a színjátszó csoport és a ritmikus gimnasztikai csoport. Jelenleg a színkottás zenekaruk van alakulóban. Néptánccsoport: Az intézményben évtizedes hagyománya van a néptáncnak, a jelenlegi formában 4 éve dolgoznak együtt. Rendszeresen részt vesznek különféle kulturális találkozókon és a környező települések rendezvényein. Ritmikus gimnasztikai csoport: Két és fél éve alakult a csoport. Több sikeres bemutatón vettek már részt. A siker a csoporton belüli összhangnak, a jó hangulatban telt rendszeres próbáknak köszönhető. Általában modern zenére adják elő produkcióikat. Színjátszó csoport: A színjátszó csoport 2 éve alakult, azóta nagy lelkesedéssel próbálnak különböző színjátékokat előadni. A vezetők célja, hogy az értelmileg akadályozott fiatalok szókincse gyarapodjon, önbizalmuk, önkifejező képességük fejlődjön. Minden évben szerveznek lakóiknak egy-egy nagyobb hagyományőrző rendezvényt: rönkhúzás, kiszézés, szüreti felvonulás. A 2009-es évben a III. Országos Bionap regionális rendezvényének az otthon volt a házigazdája. Már második alkalommal vettek részt a Hétrétország fesztiválon, amelyen a nyitott porták keretében látogatható volt az intézmény. Az intézményben lakók foglalkoztatása törvény által meghatározott kereteken belül történik: biokertészet, állatgondozás, parkfenntartás, takarítói tevékenység, mosodai tevékenység, portaszolgálat, elárusító pavilon, kézműves foglalkoztatás. Céljuk, a fogyatékkal élők társadalomba való beilleszkedésének segítése. Erre nem csupán az egyént kell felkészíteni, hanem az épek társadalmát is. Közös programok, kiállítások

26

szervezésével elősegítik, hogy az ép emberek viselkedése, a fogyatékosokkal szemben megértő, egyszerűen, természetesen emberi legyen. Óvoda, iskola A településen óvoda és iskola működik, melyek részt vesznek a falu közművelődési életének színesítésében. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények A település életét számos program gazdagítja. Rendezvények:              

Farsangi karnevál Nemzeti ünnep Bérmálás Búcsú Pótbúcsú Falunap Idősek köszöntése Október 6. Október 23.-koszorúzás a hősi emlékműnél Halottak estéje Halloween Karácsonyi pásztorjáték a templomban Csendes éj – a művészeti iskola tanulóinak koncertje Szilveszteri buli

Hagyományápolás Iváncon találkozhatunk a régi hagyományok ápolásával: locsolás, lucázás, suprálás. Aktív személyek, civilek, amatőr csoportok, egyházak    

Ivánci Községi Sportkör Jószívvel segítünk Alapítvány Önkéntes Tűzoltó Egyesület Sigray Margit Faluvédő-Faluszépítő Kulturális Egyesület Dr. Németh Sándorné A legaktívabb a Sigray Margit Faluvédő és Faluszépítő Egyesület. Tevékenységüket az önkormányzattal való hatékony együttműködés jellemzi. Nevükhöz fűződik a település virágosítása, sikeres pályázatok megvalósítása, rendezvényszervezés. Az egyesület keretén belül működik a népdalkör, melynek vezetője Cservék László.

 

Szakosított Szociális Otthon Egészségügyi Szakszervezeti Bizottsága Vöröskereszt helyi szervezete



Ivánci Népdalkör Cservék László A 10 éves Ivánci Népdalkör céljául tűzte ki a népzenei értékek megőrzését, átörökítését a következő nemzedékek számára. Kezdetben a megye nagy népzenetudósa, Békefi Antal által gyűjtött vasi népdalokat énekeltek, ma már más tájegységek népdalait is igyekeznek magukévá tenni, így például rábaközi, szatmári, zalai és hortobágyi dalokat is énekelnek.

27



2009-ben a zalalövői „Salla” Művelődési Központ által rendezett Egyszer volt egy ’68 elnevezésű tehetségkutató versenyen Népművészet, néptánc kategóriában I. helyezést értek el. Ivánci Szakosított Otthon néptánccsoportja Horváthné Palatkás Ilona Az Ivánci Szakosított Otthonban évtizedes hagyománya van a táncnak. A csoport tagjai 5 éve kezdtek ebben a felállásban táncolni. Az elmúlt években a Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület regionális és országos kulturális fesztiváljain a szakmai zsűri kiemelkedően jónak, magas színvonalúnak értékelte produkciójukat. A többségi társadalom tagjaihoz való közelítés, az integráció előmozdítása jegyében történő fellépések mindig óriási kihívást jelentenek számukra. Nagy megtiszteltetés, ha környékbeli rendezvényekre, falunapokra, találkozókra hívják őket.

Nyilvánosság Alkalmanként, az anyagi lehetőségek függvényében jelenik meg az Ivánci Kapocs, melyet civilek szerkesztenek. Számos kiadvány jelent meg a településről. Kiadványok:   

Benczik Gyula: Ivánc. 100 magyar falu Békés Márton: A becsület politikája. Gróf Sigray Antal élete és kora Őrség- az örökség (Szerk. Őrvidéki Civil Szövetség)

Testvértelepülés Ivánc testvértelepülése az ausztriai Dobl. Évente 1-1 alkalommal a település egy rendezvényére hívják őket. Értékleltár        

Emlékoszlop Helytörténeti Gyűjtemény Hősi emlékmű Kossuth-emlékszobor Kresznerics-emléktábla az iskola falán Marosits József az 1848-as ivánci nemzetőrök tiszteletére készített emlékoszlopot Millenniumi park, Ambrus Éva szökőkútja Sigray-kastély és emlékpark A kastélyt 1740-1745 között a meglévő alapok felhasználásával az új földesúr, báró Sigray Károly építtette, apja surányi kastélyának mintájára. A külső 1870 körül eklektikus, a belső 1920-ban szecessziós stílusjegyet kap. A jelenlegi egy emeletes, manzárdos épület a szombathelyi Brenner János építész építette. 1910-ben a kastély és épület-együttesei már villamos árammal voltak ellátva, az áramot a Rába árterében felépült alpesi stílusú erőmű szolgáltatta. A nagykastélyt megtekintve, említésre méltó a földszinten, az épület keleti szárnyán lévő könyvtár, s a mellette lévő kápolna. Ezek a helyiségek ma is szinte eredeti szépségükben megmaradtak. Gróf Sigray Antal szobra a kastély előtti emlékparkban látható. A gyönyörű parkban található Magyarország legnagyobb tulipánfája. A kastély 1950-ben került állami tulajdonba. Napjainkban szociális célokat szolgál, értelmileg akadályozott fiatal és idős emberek számára nyújt otthont, menedéket. Az emlékparkban látható a díszkapu, Vastag György bronz kutyaszobra, Nepomuki Szent János szobor.

28





Szent Miklós-templom A római katolikus templomot gróf Sigray Antal építette 1913-ban Hendrich Antal tervei szerint, aki Kós Károly zebegényi templomát tekintette mintaképnek. Stílusában harmónikusan ötvöződik a századeleji magyar szecesszió, az erdélyi népművészeti hagyományokkal. A templombelső egyszerű meszelt falai kiemelik a színes üvegablakokat, amelyeken szentek és liturgikus jelképek láthatók. Az épület kívül és belül is gazdagon díszített népművészeti motívumokkal. A templom falára azt a jelmondatot vésték: "Buzgósággal és hűséggel", melyet ma is életelvünkké tehetünk! Tanítók emlékoszlopa

Elképzelések               

Teleház működtetése. A helytörténeti kiállítás épületének bővítése. Művelődési ház és a településen a jelenleg civil szervezet által működtetett iskola és ÁMK keretében működtetett tagóvoda épületének külső-belső felújítása. Hangosító berendezés, projektor, vetítővászon, világítás- és színpadtechnika beszerzése, székek, asztalok, konyhai eszközök cseréje, beszerzése. Asszonykórus ruházatának cseréje. Falunap, egészségügyi felvilágosító és ifjúsági előadások, színházi produkciók szervezése, Közkincs-kerekasztal továbbműködtetése, jelenlegi kulturális programok bővítése. Történelmünk nagyjainak emlékének ápolása, méltó megemlékezések. Színházlátogatások szervezése. Sigray Margit Faluvédő, Faluszépítő Kulturális Egyesület által a fent említett rendezvények támogatása, szervezése, lebonyolításában való részvétel. Gyermekek és helyi lakosok számára új kulturális programok biztosítása. Helytörténeti Múzeum állományának gyarapítása. A községet bemutató és népszerűsítő kiadványok, brosúrák, szórólapok elkészítése, kistérségi kiadványokban való megjelenés. Gróf Sigray emlékének további ápolása, a Kresznerics hagyaték továbbkutatása. Meglévő honlap folyamatos karbantartása, feltöltése, aktualizálása. Helyi védelem alatt álló épületek valamint az országos védettség alatt álló műemlék templom folyamatos karbantartása, korszerűsítése. A már meglévő turistaház hatékonyabb működtetése, ennek érdekében marketing tevékenység folytatása. Olyan szakember alkalmazása, aki képes a település kulturális életét aktivizálni.

29

Kercaszomor www.kercaszomor.hu A Kerca-patak völgyében hosszan nyúlik el Kercaszomor, mely két község, Kerca és Szomoróc 1942-ben történt egyesítésével jött létre. Kerca először egy 1208-as oklevélben szerepel, mint Kurcite: „villa speculatorum Kurcite” (Kurcite, az őrök faluja), s itt történik említés a Szent Vencelről elnevezett kőtemplomról, amely az „Őrök Földje” és a felsőlendvai uradalom, azaz a mai Kercaszomor és Szerdahely határán állt. A XVIII. század második felében elpusztult templom helyét a Pusztatemető elnevezésű dombtetőn találjuk meg. A község építészeti emlékei közül feltétlenül figyelmet érdemel az 1877-ben épített szomoróci református harangláb. A Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus templom 1834-ben készült el. A falu lakosai megőrizték határőrző őseik szellemét, így kerülhetett sor arra a bátor cselekedetre, amelynek ma Kercaszomor magyarországi illetékességét köszönhetjük. 1919 végén Szomorócot megszállták a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai, következő év augusztusában a falu lakosai fegyverrel szálltak szembe a megszállókkal. Így 1922. február 9én újra hivatalosan is elismerték a falu Magyarországhoz tartozását. Ennek emlékét őrzi az 1877-ben épült harangláb új harangjának felirata: a „Jugoszláv uralom alóli felszabadulás emlékére szerezte Szomorócz község lakosság 1922. évében”. 2002-ben Kercaszomor elnyerte a „Vas Megye Legbátrabb Községe” (Communitas Fortissima Comitatus Vas) címet. Épületek, intézmények Faluház A faluház kiváló állapotú, jó felszereltségű tetőteres épület, 2006-ban történt teljes felújítása, átalakítása. Eredetileg kultúrháznak, könyvtárnak épült. Vizesblokk van, a szennyvízelvezetés megoldott, gázzal fűtenek. A tetőtér további bővítését tervezik. Épület, helyiségek megnevezése Iroda


Funkciója

Berendezése íróasztal, székek, polcos szekrény

3 db mellékhelyiség Kisterem-tanácskozó Nagyterem színpaddal Kazánház

nagyobb asztal, székek párnázott székek

Könyvtár, telekunyhó Szépen felújított kb. 25 m² könyvtár áll az érdeklődők rendelkezésére. Az épületben telekunyhó működik. A telekunyhóval együtt 40 m². Az épületben tartja üléseit a Faluszépítő és Hagyományőrző Egyesület, az együtt a Jelenért Alapítvány, valamint a Polgárőrség. Épület, helyiségek megnevezése Telekunyhó Könyvtár Orvosi rendelő Váró Polgármesteri hivatal Közösségi helyiség


Funkciója

Berendezése Íróasztalok, székek

fotelek, kisebb asztal

Óvoda, iskola A településen a bajánsenyei Pöttömsziget Óvoda, és a Körzeti Általános Iskola folytat érintőlegesen kulturális tevékenységet. De igyekeznek az óvodát, és főleg az iskolát

30

tehermentesíteni, hiszen a településen élők között jónéhányan szívesen szerepelnek egy-egy rendezvény alkalmából. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények Március 15-én és október 23-a alkalmából rendszeresen tartanak ünnepségeket, megemlékezéseket. A település elnyerte a Communitas Fortissima címet ezért minden évben február 9-e környékén megemlékeznek erről. A falu életét számos kisebb-nagyobb rendezvény is gazdagítja: Simson-találkozó, Főző- és tekeverseny, Hajdinafesztivál, Aratóünnep, falunap. Halottak napja idején temetői istentiszteleten emlékeznek. Hagyománya van a szüreti felvonulásnak, rönkhúzás is szokott lenni, a húshagyó keddi bolondozást, locsolást is megőrizték. Évente 2-3 kiállítást rendeznek, valamilyen alkalomhoz kötötten.(falunap, Őrségi Vásár) Általában képzőművészeti jellegűeket. Rendezvények:       

„Communitas Fortissima” ünnepség Nemzeti ünnepek Falunap A Szomorócot megszálló idegen csapatok kiűzésének 90. évfordulója Aratási ünnepség a Pongrácz család rendezésében Hajdinafesztivál Szent Vencel napja-Kerca első okleveles említésének 802. évfordulója

Kiemelt rendezvények:   

Communitas Fortissima Aratóünnep Július 1. hétvégéje Hajdina- és vargányafesztivál Augusztus 2. hétvégéje

Hagyományápolás A településen számos hagyomány él, húshagyókedd, locsolás, szüreti felvonulás, rönkhúzás, bár főleg e két utóbbi esetben, egyre nehezebb megszervezni a programokat. A településen él Soós Ferenc, aki hagyományos természetes alapanyagokból készült termékeket, ízes ételeket készít. Sport A település fogadójánál tekepálya működik, itt és a helyi futballpályán rendszeresen találkoznak a mozogni vágyók. Aktív személyek, civilek, amatőr csoportok, egyházak Civilek, amatőr csoportok       

Együtt a Jelenért Alapítvány Őrség Hagyományőrző és Kulturális Egyesület Az Őrség Keresztyén Értékeit Megőrző Alapítvány Kercaszomori Faluszépítő és Hagyományőrző Egyesület Kercaszomori Polgárőr Egyesület Természeti Örökségünk Alapítvány Vöröskereszt helyi szervezete

31



Kercai gyerekek Alkalmi színjátszó társulat, a játék és az együttlét öröme hozta össze a csapatot, hogy kis falujukat, Kercaszomort képviseljék a Kulturális Forgatag rendezvényein.



Kercaszomori Énekkar Korábban egy kb. 6 fős énekkar tevékenykedett a községben. Rendezvényeken, megemlékezéseken szerepeltek, a környező települések rendezvényein is felléptek. Mára, vezető nélkül, már nem gyakorol, lép fel a kórus.

Egyházak Az egyházak segítenek a különböző ünnepségek, megemlékezések alkalmával. A református egyház közreműködik a karácsonyi műsor szervezésében. Nyilvánosság Helyi újság nincs. A település honlapját rendszeresen frissítik. Kiadványok:   

Az Őrség múltja a kercaszomori református egyházközség történetének tükrében Majthényi László-Nagy Zoltán: Őrségi Hagyományos ételek Őrség- az örökség (Szerk. Őrvidéki Civil Szövetség)

Értékleltár 

    

 

„Hello, szomszéd pad” és békeoszlop A magyar-szlovén határon 2007. december 20-án avatták fel őket a “schengeni határnyitás” örömére. A padból mindössze 3 van országban: Aggteleken, Szentpéterfán és Kercaszomoron. Kis-hegy Kercaszomor és Bajánsenye közös szőlőhegye, a Kis-hegy. A „hegy” legmagasabb pontjáról szép a kilátás. Malomkert-kercai kemping A túrázást kedvelők felkereshetik a magyarszombatfai út közelében, a Haricsa-domb alatt található Malomkertet, ahol esőbeálló, tűzrakóhely található. Pongrácz Sándor mezőgazdasági gépek, eszközök gyűjteménye Sökfás temető A szomoróci sökfás temetőben a református halottaknak állított fejfák – sökfák (süvegfák) - közül még látható néhány. Szent Vencel templom, Pusztatemető Kercaszomor nyugati részén A Szent Vencel templom Vas megye egyik legrégebbi templomos helye, mely a környék fő tájékozódási és viszonyítási pontjául szolgált. Kerca először egy 1208-as oklevélben szerepel, mint Kurcite: „villa speculatorum Kurcite” (Kurcite, az őrök faluja), s itt történik említés a Szent Vencelről elnevezett kőtemplomról, amely az „Őrök Földje” és a felsőlendvai uradalom, azaz a mai Kercaszomor és Szerdahely határán állt. A XVIII. század második felében elpusztult templom helyét a Pusztatemető elnevezésű dombtetőn találjuk meg. Egész évben szabadon látogatható. Gyalogosan közelíthető meg! Református Templom Szent Antal templom A Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus templom 1834-ben készült el.

32





Szomoróci harangláb A község építészeti emlékei közül feltétlenül figyelmet érdemel az 1877-ben épített szomoróci református harangláb. A boronafalú műemlék harangláb négy harangoszlopát hevederek kötik össze, ferde kötések erősítik meg. Középen lévő egyetlen oszlop biztosítja a harang felfüggesztését. A szoknya cseréptetővel fedett. A falu lakosai megőrizték határőrző őseik szellemét, így kerülhetett sor arra a bátor cselekedetre, amelynek ma köszönhetjük Kercaszomor magyarországi illetékességét. 1919 végén Szomorócot megszállták a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai, következő év augusztusában a falu lakosai fegyverrel szálltak szembe a megszállókkal. A bátor kerczai határőrök és civil férfiak a szomorócziakkal összefogva kiűzték a megszálló katonákat a Trianonban megállapított határon túlra, Domonkosfáig. A küzdelem és kitartás eredményeképpen 1922. február 9-én újra hivatalosan is elismerték a falu Magyarországhoz tartozását. Ennek emlékét őrizte meg a falu azzal, hogy a régi – 1877-ben épült – haranglábba felfüggesztett új harang a következő feliratot kapta: „Jugoszláv uralom alóli felszabadulás emlékére szerezte Szomorócz község lakosság 1922. évében”. 2002-ben Kercaszomor elnyerte a „Vas Megye Legbátrabb Községe” (Communitas Fortissima Comitatus Vas) címet. Tisza István emlékfák és emlékoszlop

Elképzelések       

Faluház felújítás EMVA pályázat keretében (külső színezés, hőszigetelés) 2010. augusztus. Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér pályázati projekt keretében a Művelődési Ház megújítása (nyílászárók, fűtéskorszerűsítés, helyiségek átalakítása) 2011. évben. Integrált Közösségi Szolgáltató tér pályázati projekt keretében a Művelődési Házba számítástechnikai eszközök, kivetítő, DVD beszerzése 2011. évben. Ásványgyűjtemény-kiállítási lehetőség. Kapornaky Gyula verseinek kiadása. Kercaszomor.hu honlap folyamatos frissítése. Pusztatemető tulajdonának megszerzése, további fejlesztési, a turizmust erősítő és a történeti emlékek megőrzését hivatott fejlesztések végrehajtása.

33

Kerkáskápolna www.kerkaskapolna.hu A Kerka patak völgyében található község egyike a történelmi Őrség 18 településének. Első okleveles említése 1428-ból származik. Már ekkor is állt benne egy kápolna, nevét innen kaphatta. Mezőgazdasági jellegű település. A XX. század közepén még közel 400-an lakták, ma alig több mint 100 lakosa van. A múlt század elején épült tornácos parasztházak közül néhány megmaradt az eredeti formájában. A XX. század elején egy helybéli gazdálkodó, Avas Dániel, gyermeke nem lévén, a Református Egyházközségre hagyományozta házát, s minden vagyonát, a kertjébe pedig egy kápolnaszerű síremléket építtetett. Az elmúlt években az egyházközségnek sikerült felújítania a megörökölt házat és a szálláslehetőség mellett egy magángyűjtő, Balek Tamás gazdag helytörténeti anyaga is helyet kapott az épületben. Épületek, intézmények Régi iskola épülete A református egyház egyik épülete eddig az önkormányzat rendelkezésére állt, itt tudták megtartani a különböző rendezvényeket, állami ünnepeket, idősek és anyák napját. A régen iskolaként működő épület erősen leromlott, gyenge felszereltségű, nem volt felújítva. Egy nagyobb közösségi helyiség, előtér (belépő), padlásfeljáró található az épületben. A vízellátás, szennyvízelvezetés nem megoldott, vizesblokk, mellékhelyiségek nincsenek, cserépkályhával fűtenek. Az utóbbi években az egyház újra használatba vette az épületet, az önkormányzatnak pedig nincs olyan épülete, helyisége, amely ezen közösségi, kulturális rendezvények helyszínéül szolgálhatna. A testület tervei közt szerepel egy olyan ingatlan megvásárlása, amely kisebb ráfordítással megfelelő közösségi szintér lehetne. Könyvtár A könyvtár az önkormányzat épületében működik, a könyvtárosi teendőket 1 fő szakmunkás végzettségű személy megbízási szerződés keretében látja el. Az épület viszonylag elfogadható állapotú, jó felszereltségű. A könyvtárterem kb. 9 m² polcokkal, asztalokkal, székekkel. TV, DVD lejátszó, számítógépek, nyomtató rendelkezésre áll. Református imaház, Balek Tamás magángyűjteménye Balek Tamás iskoláskora óta gyűjtő, az iskolai helytörténeti szakkörben, Kálmán József tanár úr hatására vált azzá. Kerkáskápolnán nincs igazán látnivaló, ezért úgy gondolta, „ezen a településen is legyen valami, amiért megállnak az érdeklődők”. Hella Ferenccel, a volt bajánsenyei református lelkésszel együttműködve pályáztak helytörténeti kiállítóhely kialakítására a református közösségi épületben. A gyűjtemény azért jött létre, hogy bemutassa a falut, az Őrséget. Pályázati ill. önkormányzati támogatással sikerült létrehozni a kiállítótermet, bár a helyiség kialakítása nem szerencsés. A fő célcsoport a gyerekek, mindent megfoghatnak, közelről megnézhetik a bútorokat, eszközöket, tárgyakat. A római kortól az 50-es évekig találhatók tárgyi és írásos emlékek a gyűjteményben. Mindenből egy kevés van benne, kis dolgok, de annál érdekesebbek: behívóparancs, dögcédula, 1823-as leszerelő huszárlevél, rengeteg kép, diktafonos gyűjtések, nyírfakéregre írt képeslap, gőzhajójegy stb. Óvoda, iskola Érintőlegesen a Pöttömsziget Óvoda és az őriszentpéteri Körzeti Általános Iskola bajánsenyei tagintézménye folytat kulturális tevékenységet. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények A településen elhaltak a korábbi kisebb-nagyobb rendezvények. Az állami ünnepekre igény szerint a szomszédos Bajánsenyére szállítják az érdeklődőket. A református lelkész

34

gondoskodik a karácsonyi műsorról és ajándékozásról, halottak napján ökumenikus megemlékezést tartanak a temetőben. Évente 2 nagyobb programjuk van: július 3. vasárnapján a búcsú és a szüreti felvonulás. Az önkormányzat szeptember utolsó hétvégéjén, Bajánsenyével és a szlovéniai Hodossal, évek óta szervezi a szüreti felvonulást ill. alkalmanként Bajánsenyével a rönkhúzást. A képviselő-testület és a helyi kulturális és lovassport egyesület aktív tagjai a korábban évente megrendezett, sikeres, nagy érdeklődésre számottartó rendezvény, a lovasnapok, újjáélesztésén fáradoznak. Rendezvények:  Kézművesvásár, kulturális és lovasnap  Szüreti felvonulás Hagyományápolás Szüreti felvonulás, rönkhúzás. Aktív személyek, civilek, amatőr csoportok, egyházak Aktív személyek A képviselő testület tagjai aktívabbak, különösen Balek Tamás szerepe kiemelkedő, munkája nagyon eredményes (amatőr színjátszó, a hagyományőrző rendezvények elmaradhatatlan szereplője, vőfély). Civilek, amatőr csoportok 

Kerkáskápolnai Kulturális és Lovassport Egyesület A lovassport egyesület több mint egy évtizede működik a faluban. Vas megyében elsőként itt rendeztek összetett fogathajtó versenyt 1996-ban. A képviselő testület és az egyesület aktív tagjai jelenleg a lovas napok újjáélesztésén fáradoznak. A Kulturális és Lovassport Egyesület részt vesz a szüreti felvonulások szervezésében is.

 

Kerkáskápolnai Polgárőr Egyesület Vöröskereszt helyi szervezete

Nyilvánosság Kiadványok:  

Kerkáskápolna története-Megfogyva bár, de törve nem… (Szerk. dr. Horváth Sándor) Őrség- az örökség (Szerk. Őrvidéki Civil Szövetség)

Értékleltár 

 

Balek Tamás Magángyűjteménye Írásos jegyzőkönyvek, pénzérmék, használati eszközök, fényképek, könyvek, feljegyzések. A református imaházban található gyűjtemény előzetes bejelentkezés alapján látogatható. Harangláb a református imaháznál Kápolna

35

A XX. század elején egy helybéli gazdálkodó, Avas Dániel – gyermeke nem lévén – a Református Egyházközségre hagyományozta minden vagyonát. A kertjében épített egy kápolnaszerű síremléket. Elképzelések    

Nyílászáró csere a községi könyvtár épületén. Közösségi Ház kialakítása. Falunap megrendezése június 3. vasárnapján. A lovas napok újjáélesztése, kézművesvásárral, kulturális programokkal színesítve.

36

Kisrákos www.kisrakos.hu Kisrákos az Őrség peremén dombokra épülve, a Denke patak két partján terül el. Nevét is ennek az egykor rákban gazdag pataknak köszönheti. A vidéken már az őskorban is laktak, amint azt a régi halomsírok mutatják. A falu őrzi a hagyományos szeres település nyomait. A szerek elnevezése jórészt megmaradt: Pomperszer, Zsohárszer, Kovácsszer, Fodorszer, Lapszer. A település első okleveles említése 1428-ból származik. Kisrákos korábbi elnevezése Felső-Rákos volt, és a közeli Iklódnak nevezett kis falurésszel egyesült. A lakosság legnagyobb része református. A településen tehetős gazdaemberek művelték földjeiket, végezték a hagyományos paraszti munkát. A település temploma 1843-ban épült fel. Épületek, intézmények Művelődési Ház 1953-ban épült a ház művelődési központnak. Kb. 400 m² téglaépítmény. Nyugati szárnya 2007-2008-ban került felújításra 4, 7 millió forint értékben. A ház belső része erősen leromlott, felújításra szorul. 2010-ben pályázati támogatás keretében bővítését, korszerűsítését tervezik. A vízellátás, szennyvízelvezetés megoldott, vizesblokk van. Fával fűtenek. Az épületben a polgárőrség, a helyi színjátszók tartanak üléseket, ill. foglalkozásokat. Épület, helyiségek megnevezése Helyiség Nagyterem színpaddal

Területe, befogadóképessége 30 m²

Funkciója ideiglenes munkahely

erősen leromlott asztalok, székek 20 m² 15-20 fő

Polgárőr helyiség

Berendezése

erősen leromlott

Előtér

Könyvtár A könyvtár esztétikusan felújított, igényesen berendezett. A hivatali épületben található. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények Az ünnepségek, megemlékezések megtartására nincs igény. Rendezvények:         

Nőnapi kabaréműsor Öregek napja Sportdélután gyermekeknek Kirándulás gyermekeknek Búcsú Falunap-sport-és kulturális nap Falukirándulás Elszármazottak találkozója Bálok

Hagyományápolás Korábban volt szüreti felvonulás, rönkhúzás. Sport 2 évig volt női torna, fel kellene éleszteni!

37

Aktív a tekecsapat. Aktív személyek, civilek, amatőr csoportok, egyházak Aktív személyek   

Bita Győző Fölnagy Csaba Könyéné Szölke Erzsébet

Civilek, amatőr csoportok   

Kisrákos Sportegyesület Kisrákosi Polgárőr Egyesület Önkéntes Tűzoltó Egyesület Kisrákos



Fölnagy Csaba, Kisrákos Fölnagy Csaba énekmondó megzenésített versekkel, dalfeldolgozásokkal, saját szerzeményeivel járja a különböző rendezvényeket, irodalmi előadásokat, gyermekműsorokat, rockkoncerteket. Mindenféle zene érdekli, amely számára értékes, színvonalas és alázatos. A Moldva Expressz és a Cs.A.T. együttes alapító tagja.



Kisrákosi Színjátszók, Kisrákos Kisrákoson hagyománya van a színjátszásnak. Még az 1920-as években Imre Sándor fiatal néptanító, majd a 60-as években Dvornicsek József igazgató úr hívta életre, és határtalan lelkesedéssel, kitartással vitte sikerre a színjátszó csoportot. Azóta a Kisrákosi Színjátszók, bár megfogyatkozva, de igyekeznek megőrizni kis községük színjátszó hagyományát.



Moldva Expressz Az együttes 2005 őszén alakult. A tagokat- a barátságon kívül -, a zene szeretete verbuválta össze Vas és Zala megye különböző településeiről. Megalakulásuk óta fokozatosan formálódik a zenekar arculata, saját hangja. Elsősorban moldvai, határon túli magyarlakta területek népeinek zenéit, dalait játssza sajátos megközelítésben az együttes. Fontos számukra az új szintézis teremtése, amely a népdalok újrafogalmazása és újragondolása során jön létre, ezáltal saját elképzeléseik, értelmezéseik alapján, új zenei köntösbe bújtatva hangzanak el dalaik. Az együttes életében a megyén és azon kívüli számtalan előadás és koncert, rangos fesztiválok sora szerepel: 2006. Veszprémi Utcazene Fesztivál-4. helyezés 2007. Budapest Fringe Fesztivál 2008. Gyöngyösi Tehetségkutató Amatőr Zenei Találkozó-Világzenei Különdíj Gyöngyösi Szüreti Napok-nagyszínpadi jutalomkoncert

Nyilvánosság A lakosságot alkalmanként kifüggesztett hírlevélben tájékoztatják. Kiadványok: 


38

Értékleltár  

Református templom és a hősi emlékmű Kisgépek

Elképzelések  

     

Fejlődés, gazdagodás, munkahelyteremtés. Az épületek, intézmények rendbetétele, kialakítása kultúrház, tűzoltószertár, orvosi rendelő, sportöltöző. Kisvasút megépítése. Turisztikai vonzóerő növelése. Múzeum a kisrákosi hagyományok bemutatására. Színházlátogatások szervezése. Dezse István gyűjteménye. Farsangi lakodalom 1953. Filmmúzeum.

39

Kondorfa www.kondorfa.hu Kondorfa területe a Rába folyóba délről betorkoló Lugos-patak völgyének felső szakaszát, ill. annak vízgyűjtőjét foglalja magában. A község eredeti neve Gárdonyfalva volt, amely csak a XVIII. század elejére változott a ma is használatos Kondorfára. A helynévben valószínűleg a szentgotthárdi ciszterci apátság majorjaként (grangia) létrejött település egyik első, bírói tisztséggel is megbízott telepesének (talán majorosának) a neve őrződött meg. A faluban élő hagyomány szerint a település a Kondorfalva vagy Kondorfa nevet egy régi család neve után kapta. A helyi nyelvi dialektus az elnevezést máig „Kandorfa” alakban használja. Egy időben –állítják – éltek is Kondorok itt, de kihaltak. A település alighanem keletkezésétől fogva a szentgotthárdi apátság birtoka volt, annak grangiáinak (azaz majorjainak) egyike, melyet természetesen maga a birtokos telepített be. Ez volt az uradalom törzsbirtokainak legkeletibb fekvésű községe. Az írott forrásokban csak 1382 óta szerepel, ám valószínű, hogy létrejötte nem sokkal az apátság 1183. évi megalapítása után, még III. Béla (1172-1196) király uralkodása idején bekövetkezett. A mai Kondorfa területe hihetőleg már ekkor, 1181-ben leválasztásra került Lugos-földről, majd rövidesen a völgy felső szakasza a szentgotthárdi monostor fennhatósága alá került, hogy aztán ott is maradjon, egészen 1950-ig. A fellelhető írások mind a ciszterek birtoklását igazolják. Csak a török-kori zűrzavaros időszakból, 1608-ból van rá adat, hogy az apátságon kívül a Poppel-család két tagja János Miklós és László birtokol néhány jobbágytelket a faluban. A település régebbi életéből kevés konkrét esemény emléke maradt ránk. A mohácsi vész után a monostor törzsbirtokán legelőször itt említik a protestantizmus térhódítását. Az új hit leggyorsabban ugyanis Kondorfán kezdett terjedni, amelynek oka az volt, hogy a község a szentgotthárdi apátság uradalmának szélén feküdt, így a közeli Őrségben elterjedt egyházújítás hatásának közvetlenül ki volt téve. Az 1599-1601 évi adójegyzék szerint a községnek evangélikus lelkésze volt. A helyi hagyomány úgy tudja, hogy a település legrégibb beépített része a Bucsa-hegy lehetett. Ez a vélekedés alighanem összefügg azzal az eseménnyel, hogy az 1664. évi szentgotthárdi csata idején a Rába mellett portyázó törökök elől, Huszász irányából sokan menekültek ide, s azok a mai község déli oldalán fekvő Bucsa-hegyen telepedtek le. Ennél valószínűbbnek látszik, hogy a falu eredetileg is a patak északi oldalán vezető út mellett alakult ki, ahol a lakosok a jellegzetes őrségi-típusú boronaházaikat felépítették. Itt állt a falu temploma is. Egykoron jellegzetes egyutcás, szalagtelkes település képét mutatta. Ma már három részből áll, melynek nevei: Alvég, Fővég, és Hegy. A község határának egyes részeit régi eredetű magyar nevek jelölik, pl. Avas, Sáfrány (völgy), Pityer-hegy, Lugos-völgy, Csíkos-víz, Magyarós-völgy, Róna és a már emlegetett Bucsu-hegy (vagy Bucsahegy). A lakosok – miként azt az elősorolt helynevek is bizonyítják - mindig magyarok voltak. Máig magyarok az itt élő tősgyökeres családok nevei is: Balázs, Fábián, Gaál, Hegyi, Herczeg, Kovács, Sáfár, Szabó, Szőke stb. Épületek, intézmények Művelődési Ház A művelődési ház a polgármesteri hivatallal egy épületben található. A ház felújításra szorul. A nagyterem és a színpad állapota elfogadható, azonban a tetőszerkezetét mindenképpen át kell építeni. Az épületben nincs mellékhelyiség, nem akadálymentesített. A házban ifjúsági klub működik.

40

Épület, helyiségek megnevezése Nagyterem színpaddal


Funkciója

100-150 fő

E-Magyarország Pont

ifjúsági klub

Tanácskozó Előtér

testületi ülés

Berendezése székek sörasztalok, függönyzet íróasztalok, dohányzóasztal, székek asztalok, székek

Könyvtár Településen aktív a könyvtári élet, mely az agilis könyvtárosnak is köszönhető. Kicsi, de barátságos, felújított, igényesen berendezett helyiségben várják az olvasókat az orvosi rendelő szomszédságában. Óvoda, iskola Nem kevésbé homályos a falu iskolájának története sem, amely állítólag már 1540 körül létezett. Írásos bizonyíték azonban nem áll rendelkezésre ennek a véleménynek az alátámasztására. Ráadásul az 1698-as egyházlátogatás világosan megmondta, hogy sem iskolaépület, sem tanító nincs a faluban. A hagyomány alapját a község valóban régi iskolaépülete szolgáltatta. Ezt viszont csak 1826ban építette Györe János ácsmester lakóháznak. 1860 körül ebben működött átmenetileg a falu osztatlan katolikus iskolája, és ebben lakott a tanító is. Az épületet lebontása, átszállítása és újbóli felépítése után 1993-ban Szentendrén, a Skanzenben nyitottak meg a látogatók előtt. A falu lakossága a II. világháború környékén 1500 főt számlált. Az azóta többszöri rendszerváltogatás során lecsökkent. Jelenleg ez a szám alig haladja meg az 500 főt, pontosan 534 fő. A lakosság létszámának csökkenésével a gyerekek száma is erősen visszaesett, így pár évvel ezelőtt az alsó tagozat és az óvoda is bezárta kapuit. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények Tavalyi évben ugyan elmaradt, de öt alkalommal rendezték meg a Rétesfesztivált, ami minden évben egyre nagyobb népszerűségnek örvendett, egyre több látogatót vonzott. Hagyománya van a rönkhúzásnak. Népszerűek a nőnap és férfinap alkalmából megrendezésre kerülő műsoros estek, ahol a legutolsó alkalommal kicsinek bizonyult a kultúrház. Rendezvények:     

Nőnap, férfinap Rétesfesztivál Nyugdíjas találkozó Karácsonyi ünnepség Rönkhúzás


Őrségi Rétesfesztivál és Rétessütő Verseny Az Őrségi Rétesfesztivál és Rétessütő Verseny legfőbb célja a hagyományteremtés, a rétessütés tradíciójának felelevenítése, és átadása a jövő generációjának. A rendezvény elsősorban a réteskülönlegességek bemutatása, a látványsütés és kóstolás köré szerveződik. A versenyen több csapat mérheti össze erejét, mutathatja meg, hogyan is készül az igazi tradíciókat felölelő őrségi rétes. Többféle rétes kerül terítékre. A hagyományos tökös-mákos, káposztás és csutris rétes mellett a vendégek megízlelhetik a meggyes és túrós réteseket, ill. ezek kombinációját is.

41

A jó hangulatú rendezvényt gazdag kulturális program kíséri. A fesztivál több generációt szeretne megmozgatni, hogy idősek és fiatalok egyaránt jól érezhessék magukat. Hagyományápolás Rönkhúzás Aktív személyek, civilek, amatőr csoportok, egyházak     

Kondorfa TSZ SE Kondorfai Polgárőr Egyesület Önkéntes Tűzoltó Egyesület Kondorfa Vöröskereszt helyi szervezete Olasz Katalin A Kulturális Forgatag 2010. évi rendezvényein Kondorfa képviseletében Olasz Katalin lépett színpadra. Néhány évvel ezelőtt középiskolai énektanára támogatásával kezdett el énekelni. Azóta számos iskolai és városi programon fellépett már. Leginkább a népdalokat kedveli, ezek közül is az erdélyi népdalokat.

Értékleltár  Halomsírok A falu déli határát képező fentebb már tárgyalt út mentén, római kori halomsírokat találtak, amelyek a korabeli Pannónia őslakosság temetkezéseit rejtik magukban.  Lugos-patak  Millenniumi emlékmű a Kondorfai templom bejáratánál: Géza Saroltával és Szent István Gizellával  Szent Lukács-templom A katolikus templom 1850 –1851-ben épült. Korábban fatemplom állt a helyén. 1690-ben említi az urbárium Kondorfa Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt romos templomát, amely a „falu felett” állt. Ez az első írásos adat, amely erre az egyházi épületre vonatkozik. 1698. március 28-án végzett vizitációja alkalmával Kazó István írta le a falu keleti szélén álló, akkor már romos templomot, melynek kegyura természetesen a szentgotthárdi apátság volt. A teljesen romokban lévő, javaitól és felszereléseitől megfosztott, elhagyatott épületet kerítés nélküli temető övezte. Ennek nyugati szomszédságában állt a plébániaház udvarral és kerttel, de sem plébánosa, sem iskolaépülete, sem iskolamestere nem volt. A régi, boltozott szentélyű épületet a szentgotthárdi apátság, mint kegyúr 1775-ben renováltatta, majd 1825-ben teljesen újjáépíttette, 1840-1850 körül is alakítottak rajta. Jelenlegi formáját aztán a XIX. század végén nyerte el, mikor tornyot építettek hozzá. Oltárképe Szent Lukácsot ábrázolja. A jelenlegi plébános, Varga Ottó vezetésével az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején renoválták az épületet. Ma egyébként a lakosság 98 %-a római katolikus vallású, csupán 2-3 család református család él itt. Amint az a XVII. századi adatokból kitűnik, a templomot – melyeket „a régi katolikusok építettek” – bizonyára még a középkorból származik. Minden valószínűség szerint maga az apátság építtette saját jobbágyai számára ebben a Szentgotthárdtól távoli völgyben, a vasár- és ünnepnapi misehallgatás kötelezettségének megkönnyítése végett. A hivatkozott vizitáció azonban tudósít egy még ennél is korábbi, magában faluban álló templom egykori létezéséről. A hagyomány viszont azt mondja, hogy hajdan fatemplom állt a jelenlegi helyén. Hogy mi az igazság, az még nyitott kérdés.  Tökmagolajütő üzem Elképzelések   

Óvoda, iskola épületének hasznosítása. Rétesfesztivál szervezése. Művelődési Ház felújítása.

42

Magyarszombatfa www.magyarszombatfa.hu A falu és környéke már az őskorban is lakott hely volt. Ezt bizonyítják az előkerült régészeti leletek. A falu földrajzi környezete biztos megélhetést nyújtott az itt megtelepedő és átvonuló őskori kordéknak. Az itt élő néptörzseket a kelták, majd a rómaiak hódították meg. A rómaiak uralmát rövid időre hun fennhatóság váltotta fel. Nyugaton lakatlan gyepűt alakítottak ki, de a Borostyánkő úton a kereskedők biztonságban közlekedhettek. A IX. század közepén az Őrség területét grófságokra osztották, s kialakultak a világi és egyházi igazgatási egységek, a vezetők birtokadományt kaptak. Taksony fejedelem uralkodása idején alakította ki a gyepüket és kiépítette a határhoz vezető utakat. Magyarszombatfa első okleveles említése 1366-ból származik. A falu neve 1907 óta Magyarszombatfa (Előtte Zumbathfalva, Sombathfalva, Zombathfalva az első írásos emlékek a faluról). Szombatfa falu Szombatfa, Magyarszombatfa illetve Gödörháza (Gerdmerháza). Gödörháza sem tartozott a honfoglalás kori települések közé. A lakosság azonban zömében őrségi családokból származik. A keveset termő, sovány földek mellett az agyag nagyon sok családnak nyújtott ezen a tájon megélhetést. A XX. század elején még több mint száz családban volt a megélhetés egyik fő forrása az agyagedények készítése, árusítása a földművelés, állattartás mellett. Napjainkban 14 család tagjai művelik a mesterséget. A bőséges, jó minőségű agyag lehetővé tette az ókori fazekasmesterség korai kibontakozását. Az összességükben kedvezőtlen természeti adottságok arra késztették az itt élőket, hogy úgymond "több lábon állással" teremtsék meg megélhetésük feltételit. Az agyagos talaj gyenge termőképességű. Csupán a földművelés, állattartás, erdőművelés nem biztosított kellő anyagi hátteret a megélhetéshez. A mélyebb rétegekben nagy mennyiségben, kiváló tulajdonságokkal bíró agyag felhasználása jelentette a fazekasmesterség kialakulásának alapjait. A kezdeti időkben, mint a mezőgazdaságban is, az önellátás biztosítása volt a cél: konyhai edények, tároló edények készültek agyagból. A XX. század első évtizedeiben szinte minden házban foglalkoztak agyagedények készítésével. A későbbiekben már csak a legjobbak folytatták a tevékenységet. Így is a 20-as 30-as években több mint 100 fazekas dolgozott a Veleméri-völgy falvaiban. A népi mondás szerint „Szombatfán mindenki gerencsér, csak a biru bugyigacsinyálu" (vizeskorsó). A helyi piac telítettsége miatt a mesterek arra kényszerültek, hogy termékeikkel Zala, Somogy, Baranya megyékbe menjenek, terményekért cserébe adják el azokat (lovaskocsival 3-4 hétig járták a falvakat). Az 1953-ban létrejött Háziipari Szövetkezet, majd a Kerámiagyár működése megváltoztatta a fazekasság helyzetét, többségük üzemi dolgozó lett. Tevékenységük elsősorban díszműáru gyártására irányult. Az 1980-as évek közepétől kezdődően erősödött ismét a fazekasműhelyek tevékenysége. A Kerámaigyár bezárása óta meghatározó megélhetési forrás a fazekasság. Termékeiket kiállításokon, vásárokon, műhelyeikben ismerheti meg az érdeklődő közönség. A Fazekas Napok Nemzetközi Fazekas Találkozó a szakma nemzetközi nagyszemléje, kulturális nagyrendezvény a falu és vele a Veleméri-völgy életének, hagyományainak, értékeinek bemutatkozása. A foglalkoztatásban 1998 óta jelentős gondok vannak. Az egykor Európában hírnévre szert tett Kerámiagyár bezárása után az ősi fazekas-mesterség lett a legjelentősebb megélhetési forrás és egyben idegenforgalmi vonzerő. Más vidékek vállalkozói honosították meg a kecsketartást és sajtgyártást, egyre többen foglalkoznak a turisták fogadására alkalmas szálláshelyek biztosításával. Az utóbbi években a kerámiagyár MAT Kerámia néven újból termel és a környék egyik jelentős foglalkoztatójává vált. Fő tevékenységük a cserépkályhaelemek gyártása. Épületek, intézmények Közösségi Ház A gödörházi falurészen felújított épületben található a könyvtár, kultúrház, valamint az orvosi rendelő. A kultúrház részben kisebb körbefüggönyözött színpad található, a nagyterem pedig tanácskozások, előadások, kiállítások tartására alkalmas.

43

Épület, helyiségek megnevezése Orvosi rendelő Váróterem Nézőtér színpaddal Könyvtár Raktárhelyiségek Mellékhelyiség


Funkciója

Berendezése

Orvosi rendelő kisasztal, székek székek íróasztalok, asztal, székek

Teleház A magyarszombatfai településrészen található épületben a polgárőrség kapott helyet, EMagyarország Pont működik, valamint tanácskozó-kiállítóterem található. Épület, helyiségek megnevezése Tanácskozó-kiállító terem Polgárőr helyiség E-Magyarország Pont Előtér Raktárhelyiség Mellékhelyiség

Területe, befogadóképessége 50 fő

Funkciója kiállító és tanácskozó terem polgárőrhelyiség

Berendezése asztalok, székek

Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények Rendszeresen megünneplik az állami ünnepeket, programokat szerveznek húsvét és karácsony környékén. Fontosnak tartják a szomszédos határon túli településekkel a jó kapcsolatok ápolását. A településhez tartozó hegy bőven termi a szőlőt, sok gazda borászkodik, számukra versenyeket szerveznek. Rendezvények:          

Nemzeti ünnep Húsvéti locsolás Májusfaállítás és kitáncolás Nemzetközi Borminősítő Verseny Hősök Napja Idősek napja Fazekastábor Fazekastalálkozó Szent István ünnepe Ádventi készülődés


Nemzetközi Fazekas Találkozó és Vásár Július 2. hétvégéje 2002 óta minden évben július második hétvégéjén (3 napon át) rendezik meg a Nemzetközi Fazekas Találkozót és Vásárt. A több ezer nézőt vonzó rendezvény a hagyományőrzés reprezentánsa: sokszínű formák, színek jelennek meg a vásározók asztalain, szebbnél szebb termékeket formálnak a korongokon. A népzenei, néptánc programokon őrségi és térségen kívüli együttesek nyújtanak maradandó élményeket.

44

Hagyományápolás A település önkormányzata ösztönzi a hagyományok ápolását, felélesztését. A gyermekek szívesen öltöznek be húshagyókedden, locsolnak húsvétkor. Általában Pártosfalvával közösen állítanak májusfát. Aktív személyek, civilek, amatőr csoportok, egyházak Aktív személyek    

Kovács Kálmán Molnár Gyuláné Röszler Árpád Szekér Szilvia


Magyarszombatfai Polgárőr Egyesület Önkéntes Tűzoltó Egyesület



Őrségi Fazekasok Egyesülete Ifj. Albert Attila Az egyesület a hagyományőrzés, elsősorban a fazekas hagyományok őrzése céljából jött létre. 17 főt számlál. Főleg adományokból tartják fenn magukat. Minden év júliusában megrendezik a nemzetközi szakmai találkozót fazekasok számára.



Őrség Népzenei Egyesület Magyarszombatfa



Szőlő és Bortermelők Egyesülete Röszler Árpád Akik ismerik a település történetét, tudják, hogy a település mellett lévő hegyet szőlő borította. A 80-as években kezdődött a nemes szőlőfajták telepítése. A Röszler család volt az első, aki nemes szőlőt telepített. Jó bort lehet itt termelni, készíteni, ezért ösztönözni kell mindenkit, hogy merjenek elindulni borversenyeken. Röszler úr több versenyen is megmérette magát, és sok szép eredményt ért el. 2005-ben alapították meg Magyarszombatfán a Szőlő- és Bortermelők Egyesületét, a helyi hagyományok ápolása, a borkultúra terjesztése, a bortermelés fejlesztése stb. céljából. Jó kapcsolatot ápolnak a szlovéniai Filovci gazdákkal. Évente többször találkoznak, hol Magyarszombatfán, hol Filovciban, ahol aztán eszmét cserélnek, megosztják tapasztalataikat egymással. Borutat szeretnének létre hozni a közeljövőben a szlovén gazdákkal közösen (Goricko borút). Borminősítő és pálinkaminősítő versenyt is szeretnének tartani.



Vöröskereszt helyi szervezete (Magyarszombatfa, Gödörháza)

Egyházak A katolikusok a veleméri központhoz tartoztak, a reformátusok a Kercaszomori Egyházközösséghez. Napjainkban is a Kercaszomori anyaegyház fogja össze a reformátusokat. Az 1700-as évek közepén volt először iskolája a településnek, a kercaszomori lelkész bátorítása alapján hozták létre.

45

Nyilvánosság Kiadványok:   

Gerencsérek földjén (Szerk. Horváth Sándor) Magyarszombatfa (Szerk. Őrvidéki Civil Szövetség) Őrség- az örökség (Szerk. Őrvidéki Civil Szövetség)

Értékleltár 



 



Fazekasház Magyarszombatfa hagyományos gerencsértelepülés, ma is fazekasságáról híres. A népi műemlék lakóház az itt élő gerencsércsalád mindennapjaiba enged bepillantást. A múlt századi, három helyiségből álló szegényparaszti házat 1974-ben állították helyre, majd 1996-ban újították fel. A hajdani mezőgazdasággal foglalkozó paraszti fazekascsalád otthona tulajdonképpen száz évvel korábbi állapotban maradt meg. A fazekas házban állandó kiállításon tekinthető meg a hagyományos paraszti és fazekasélet berendezései, bútorai, eszközei, a mesterség titkait pedig a gerencsérek műhelyeiben láthatják. Harangláb A gödörházi falurészen álló református harangláb 1790-ben készült. A „szoknyás” fazsindelyes épületet egy nemesnépi ácsmester készítette. Helyreállítására először az 1970-es években, majd 1998-ban került sor. A szoknyás fa-harangláb talpakra épült, a négyoszlopos harangláb talpait a "szoknya" sarokoszlopait tartó talpkoszorúba csapolták. A torony oszlopait felül koszorú fogja össze, erre támaszkodnak a toronysisak szarufái. A sisak alatt található a harang. A harangláb nem eredeti helyén áll, a tájjal való egysége azonban szerencsére megmaradt. Kecskesajt Manufaktúra Látványosságként is és termelőüzemként is kedvelt célpontja a turistáknak a Kecskesajt Manufaktúra, mely egész évben látogatható. Őrségi Vadászati Kiállítás Az Őrség élővilágát, a vadászat és a természet kapcsolatát mutatja be. A település erdeinek gazdag vadállománya a vadászatot élteti. Ennek értékeit mutatja be a műemléki tornácos házban az állandó Vadászati Kiállítás. A kiállítás anyagának alapját Gömbös Mátyás, a kiállítás házigazdája, által az Õrségben elejtett vadak trófeái teszik ki, amelyek között egyaránt megtalálhatóak a kapitális szarvasagancsok és vadkanagyarak, az érdekes õzagancsok, és a nem megfelelõ genetikai tulajdonságaik miatt elejtett trófeás vadak. Szeszfőzde A település szórvány gyümölcsöseiben hagyományos gyümölcsfajtákat termesztenek, amit nyers gyümölcsként, befőttként – ritkán aszalva – fogyasztanak. A hulló és megmaradó gyümölcsből jó minőségű pálinka készül az önkormányzat helyi szeszfőzdéjében (általában november 1. – április 30. között folyamatosan).


Fazekasnapok, fazekastábor évenkénti megrendezése, valamint egyéb programok megrendezése. Programok összekapcsolása: Szentgotthárd-Őrség-Lenti. Borút létrehozása.

46

Nagyrákos www.nagyrakos.hu A falu a Zala folyó két oldalán fekvő szeres település. (Nemesszer, Alsószer, Devecserszer, Belsőszer, Csárdaszer). A nemesszeriek az őrállásukért nemesi címet kaptak, de a Batthyányiak egy „vendéglátás” alkalmával csellel elvették nemesi címeiket, a Fölnagy, Baksa Sáska, Siska nevek őrzik emléküket. Nagyrákos nevének első említésével 1204-ben találkozunk. A XIII. században Rákos, egy 1404. évi feljegyzés Egyházas, vagy Nagy Rákos mezővárosnak nevezi. A török időkben Nagy Ráksy, a XIX. század első felében Belső Rákosként, második felében már Nagyrákosként említik az írások. Valamikor itt vezetett át az Itáliába tartó Olasz út, amely élénk kereskedelmi forgalmat bonyolított egészen a XVI. századig. A török hódoltság korában az út jelentősége megszűnt, így Nagyrákos is elesett az úton áthaladóktól szedett adóktól és visszafejlődött. Az egykori őrfalu népességének egy része a XIV – XV. században nemesi kiváltságokat szerzett. Ők alkották a máig is meglévő Nemesszer lakosságát. Az 1300-as évek derekán épült a román stílusú, Borromei Szent Károly tiszteletére szentelt római katolikus temploma, melyet a XV. században gótikus stílusban, míg a XVIII. században késő barokk stílusban alakítottak át, így már csak nyomokban őrzi a román stílus jegyeit. A reformátusok temploma 1801-re épült fel. Épületek, intézmények Kultúrház Az épület1890-ben épült jegyzőségnek, közfunkciója volt. 1993-ban építették vizesblokkját, 2007-ben tetőcserépcsere történt. Az ivóvíz- és szennyvízellátás megoldott, cserépkályhával fűtenek. Az épület elfogadható állapotú. A nyílászárók cseréjére, akadálymentesítésre lenne szükség. A kultúrház melletti épületben található az ifjúsági klub. Épület, helyiségek megnevezése Nézőtér/nagyterem Színpad Előtér Mellékhelyiségek Konyha Klubhelyiség

Területe, befogadóképessége 250 fő 6x8 m

Funkciója

25 fő

Berendezése sörasztalok, székek függönyzet

Íróasztal, szekrény, székek

Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények A település legnagyobb rendezvénye az évente július 3. hétvégéjén megrendezett Völgyhídi Vásár, amelynek keretében szombaton kézművesvásár, népi programok, vasárnap pedig hagyományos búcsú keretében szórakozhatnak az érdeklődők. Jelen vannak a Virágos Magyarország programon, hiszen büszkék a település Zsohár Kertészetére is. Rendezvények:    

Rönkhúzás Völgyhídi vásár Idősek napja Mikulás


Völgyhídi Vásár Július 3. hétvégéje

47

Immár 10. alkalommal kerül megrendezésre a nagyrákosi Völgyhídi Vásár új helyszínen, a 2007-ben felavatott tájház és a vele szemben elhelyezkedő középületek udvarán. A vásáron főképp kézművesek, népművészek, valamint őstermelők kínálják portékáikat. A vásárt kulturális és sport rendezvények színesítik. A helyi emberek gyönyörű környezetben várják az idelátogatókat. Hagyományápolás A település önkormányzata ösztönzi a hagyományok ápolását, felélesztését. Élő hagyományok a farsangolás húshagyókedden, locsolnak húsvétkor, rönkhúzást tartanak, tökmagköpesztést szerveznek. Aktív személyek, civilek, amatőr csoportok, egyházak Aktív személyek  

Németh Istvánné Baksa Eszti A magyar Kultúra Lovagja Közösségi Kultúráért Díj Kemencei Ilona


Őrségért Alapítvány Az alapítvány a helyi tájház fenntartására, működésének segítésére jött létre.

  

Nagyrákosi Fejes Gábor Őrségi Diakóniai Közhasznú Alapítvány Nagyrákos Sportegyesület Nagyrákos Vöröskereszt helyi szervezete



Németh Istvánné Baksa Eszti Németh Istvánné Baksa Esztit az „Őrség mesemondójaként” emlegetik. Ízes őrségi tájszólásban adja elő gyermekeknek és felnőtteknek szóló meséit. 2009-ben a Szépen szóló szépkorúak mesemondó versenyén I. helyezést ért el.

Egyházak A református és katolikus egyház képviselői az egyházi ünnepeket szervezik, ill. esetenként segítséget nyújtanak a települési rendezvényeknél is. Nyilvánosság Kiadványok:  

Gorza Sándor: Szülőföldem, Nagyrákos Őrség- az örökség (Szerk. Őrvidéki Civil Szövetség)

Értékleltár   

Díszkút Kovácsműhely és népi lakóház Református templom A reformátusok temploma 1801-re épült fel.

48







Szent Károly-templom Az 1300-as évek derekán épült a román stílusú, Borromei Szent Károly tiszteletére szentelt római katolikus temploma, melyet a XV. században gótikus stílusban, míg a XVIII. században késő barokk stílusban alakítottak át, így már csak nyomokban őrzi a román stílus jegyeit. Tájház 2007-ben avatták fel a zsúpfedeles tájházat, ahol helytörténeti anyag látható. A népi lakóház mellett megmaradt a kamra és az ól, különlegessége a hozzá tartozó kovácsműhely. Előzetes egyeztetés alapján látogatható. Völgyhíd Az újabb idők érdeklődést kiváltó műszaki létesítménye a magyar-szlovén vasútvonalon épült 1400 m hosszú Völgyhíd és a 375 m-es Zsuzsanna alagút, amelyet 2000-ben adtak át.


Völgyhídi Vásár megrendezése, egyéb programok megrendezése. Templom felújítása.

49

Őrimagyarósd www.orimagyarosd.hu A falut 1907 óta hívják Őrimagyarósdnak, először Monorosd, majd Magyarósd volt a neve. Az Árpád-korban a határvédő őrök alapították. V. István király 1270-ben kiadott „őrségi” első kiváltság levele az őrimagyarósdi várban (Monorosd ad castrum) szolgáló őrök kötelezettségeit és jogait írja le. A levélben meghatározott Monorosd várának helye a mai Őrimagyarósd területére esik. Az egykor itt álló kis erődítmény a török hódoltság idején játszik újból szerepet. A magyarósdi Darabos család saját nemesi udvarházát alakította ki védelmi célból 1590 körül. A kúriát kettős védőárokkal látták el, amint a terepen ez ma is látható. A nyugati oldalon erős kaput állítottak, az északi fal mentén pedig egy bástyát emeltek. Az „aprólék végház” szerény fegyverzetét két tarack képezte, ami figyelmeztető lövések leadására szolgált. Körmend és Csákány várának őrségét riasztotta a török közeledtének hírére. A XVII. század első felében Darabos Gáspár, a falu földesura volt egyben a kastély kapitánya is. A kastély pusztulásának körülményei az 1664-es évi török hadjárat idejére tehetők, mikor is a magyarósdi hajdúkat a csákányi hídhoz vonták vissza. A magára hagyott kis erőd kiégett és romba dőlt. Mára a történelmi emlékhely rendezvények és ünnepségek szabadtéri helyszíne lett. Épületek, intézmények Közösségi Ház Az épület kb. 1968-as építésű, 30x12 m, eredetileg is művelődési háznak épült. Folyamatosan újítgatják: 2002-ben a cserépkályhákat rakták át. 2003-ban a kövezetet újították, belső festést kapott, 2005-ben az elektromos hálózatot cserélték. Az alagsorban előtér és raktár található. Vásárokat tartanak itt. A nagyterem kb. 200 fő befogadására alkalmas, 2 helyiségre választható, hátul vendéglátásra alkalmas rész lett kialakítva. Nagy, kb. 6x4-es, színpadja elöl elhúzható függönnyel felszerelt, oldala függönyözhető. A színpad oldalán cserépkályha található. Oldalajtó vezet a színpadra. Egy szoba tárolóhelyiségként szolgál, régen öltöző volt, szekrények vannak, műszaki cikkeket tárolnak itt. A klubhelyiség székekkel, asztalokkal felszerelt, kb. 30-40 fő befogadására alkalmas, főleg a fiatalok használják ifjúsági klubként, gyűléseket, megbeszéléseket tartanak itt. Férfi-nőimosdó és tusolók állnak rendelkezésre. Az épületben található az igényesen berendezett könyvtár. A vízellátás megoldott, a szennyvízelvezetést aknával oldják meg, a beltéri vizesblokkban tusoló is található. Cserépkályhával fűtenek. Kisebb javításokra van szükség az épületben ill. belső festés-mázolás szükséges. Rendszeresen tartanak bálokat. Épület, helyiségek megnevezése Előtér Raktár Nagyterem színpaddal Tárolóhelyiség Klub


Funkciója

Berendezése

asztalok, székek szekrények asztalok, székek, szekrények

Könyvtár Mellékhelyiség

Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények A nemzeti ünnepségek megünneplésére nincs igény, ezért a szomszédos Viszák rendezvényeihez kapcsolódnak. Kiállításokat nem tartanak. Helytörténeti gyűjtemény összeállítását tervezik. Információs gyűjtőpont van a településen, de nem működtethető.

50

A falunapon kívül a vöröskereszt szervezésében nőnapi bált tartanak, a sportkör ősszel és tavasszal rendez bulit. A vöröskereszt a véradások szervezésében és az idősek napja megvalósításában segít. Az Őrimagyarósdért Egyesület aktívan részt vesz a település életében, falunapkor, mikuláskor, szervezik a májusfaállítást, öregek napját. Környezetvédelmi tevékenységet végeznek, szemétgyűjtést szerveznek. December 30-án tartják a népszerű Mozdulj Magyarósd! vetélkedőt. Régebben rönkhúzást és szüreti felvonulást is rendeztek. Az egyház konfirmandus találkozója jelentősebb még. Rendezvények:  Rönkhúzás  Májusfaállítás-és kitáncolás  Bagolytúra  Falunap  Öregek Napja  Mikulás  Mozdulj Magyarósd! vetélkedő Hagyományápolás  

Rönkhúzás Májusfaállítás,-döntés

Sport Volt női, férfi tekecsapata a településnek, de megszűnt. Aktív személyek, civilek, amatőr csoportok, egyházak Aktív személyek  

Farkas Sándor Déri Zoltánné


Őrimagyarósdért Egyesület Az egyesület hagyományőrző, falumegújító, ifjúsági és tűzoltási tevékenységet végez. Rendezvényeik: falunap, májusfa-állítás, rönkhúzás, nőnap, Mozdulj Magyarósd! vetélkedő, idősek napja, vetélkedők. Terveik között szerepel kulturális programok szervezése, falumegújítás, a tűzoltócsapat szakmai felkészítése, működtetése, ifjúsági szervezet létrehozása.

  

Rákota Vadásztársaság Vöröskereszt helyi szervezete Cservék család citerazenekara 5 fős családi citerazenekar. Valamennyien az Édesapától tanultak citerázni, ő ajándékozta meg őket a zene szeretetével. Elsősorban népdalokat adnak elő, de lakodalmast is játszanak. Számos helyen szerepeltek már itthon és külföldön is. Tavaly a Múzeumok Majálisán az Őrséget képviselték, de szerepeltek már Erdélyben is, gyakran fellépnek Szlovéniában is. Amerre járnak, fergetegesen jó hangulatot varázsolnak. Egyházak

51

Az evangélikus egyház lelkésze nemcsak az egyházi ünnepekhez kapcsolódóan szervez programokat, hanem aktívan részt vesznek a település kulturális életben is, az állami ünnepekhez kapcsolódó megemlékezéseket is tartanak. Rendszeresen szervezik a hősök napját, megemlékeznek halottak napján. Az evangélikus lelkészasszony alkalmanként szervezi a színjátszó csoportot. Nyilvánosság Helyi újság nincs, a Hétrétújság és a Rábavidék jut el ide a térségi lapok közül. Kiadványok:  Őrség- az örökség (Szerk. Őrvidéki Civil Szövetség) Értékleltár   



Evangélikus templom 1862-ben épült evangélikus templom. Lövészárok, tankcsapda II. világháborúból fennmaradt 2 km hosszú lövészárok és tankcsapda. Várdomb A kettős várárokkal körülvett földvár a török időkből származik. Az 1270-ben kiadott „őrségi” első kiváltság levele az őrimagyarósdi várban (Monorosd ad castrum) szolgáló őrök kötelezettségeit és jogait írja le. A levélben meghatározott Monorosd várának helye a mai Őrimagyarósd területére esik. A magyarósdi Darabos család saját nemesi udvarházát alakította ki védelmi célból 1590 körül. A kúriát kettős védőárokkal látták el, amint a terepen ez ma is látható. A nyugati oldalon erős kaput állítottak, az északi fal mentén pedig egy bástyát emeltek. Az „aprólék végház” szerény fegyverzetét két tarack képezte, ami figyelmeztető lövések leadására szolgált. Körmend és Csákány várának őrségét riasztotta a török közeledtének hírére. A XVII. század első felében Darabos Gáspár, a falu földesura volt egyben a kastély kapitánya is. A kastély pusztulásának körülményei az 1664-es évi török hadjárat idejére tehetők, mikor is a magyarósdi hajdúkat a csákányi hídhoz vonták vissza. A magára hagyott kis erőd kiégett és romba dőlt. Mára a történelmi emlékhely rendezvények és ünnepségek szabadtéri helyszíne lett. Környezetében székelykapu, kilátótorony, emléktábla és szalonnasütő hely található. A hely kulturális örökségvédelem alatt áll. Korsómaradványok kerültek elő innen. Az Őrimagyarósd-Hegyhátszentjakab közti úton, balra, fasor és székelykapu, kopjafa, magaskilátó jelzi a helyet, a két dupla várárok nyomai láthatók, egyik feltöltődött az évek során. Zobogó-patak


  

A vár helyének látványossá, turisztikailag vonzóvá tétele, a régészetileg értékes terület feltárási lehetőségeinek számbavétele. Talán az alap feltárása. Internetes hozzáférés. Helytörténeti gyűjteményt (látogatható épületet) szeretnének berendezni a kultúrházzal átellenben, a volt italbolt mögötti részen található pajtában. A „Farkaspajta” védelem alatt áll. Felújításra van szükség, hogy a gyűjteményt el tudják helyezni benne. Főleg mezőgazdasági eszközöket gyűjtöttek össze. A várról szóló iratanyag publikussá tétele. A vár helyének látványossá, turisztikailag vonzóvá tétele, a régészetileg értékes terület feltárási lehetőségeinek számbavétele. Talán az alap feltárása. A könyvtári élet beindítása.

52

Őriszentpéter www.oriszentpeter.hu Őriszentpéter az Őrség központja, 1300 fős kisváros, mely a Zala folyó völgyében 7 dombra épült. Az első települési emlékek a római korból származnak. Őriszentpéter területén a Zala egyik fontos átkelőhelye volt, ami mellett egy jelentős település alakult ki nyilván több mint állomás, de az írásos források, az ásatásokból előkerült feliratok nem segítenek a település nagyságának, jogállásának tisztázásában. A településszerkezet máig egy évszázados építkezési módot őriz, a szeres településformát. Kilenc szerből áll: Városszer, Alszer, Baksaszer, Kovácsszer, Égésszer, Galambosszer, Keserűszer, Templomszer, Siskaszer. Néhány ezek közül régi, őrálló családok nevét őrzi. A település IV. László 1280-ban kelt szabadalomlevelében szerepel először, mint a „zalafő őrök” lakóhelye, azaz „Szentpéter nevű hely a Zala folyó mellett”. Említtetik még, mint váras hely, azaz egy „castellum” található a területén. Ezek a középkori váracskák a törökkel való harcban váltak jelentőssé, s többnyire a templom megerősítéseiként jöttek létre, amint Őriszentpéteren is. A Templomszeren található a Szent Péter tiszteletére felszentelt XIII. századi plébániatemplom. A középkorban erődítményül is szolgált, a XVI. században kialakított hatalmas árok a ma is megvan körülötte. A templom közelében feltárt, XVII. századi téglaégető műemlékként látogatható. A település másik védett temploma a Városszeren található későbarokk református templom, mely 1790 körül épült. Épületek, intézmények Művelődési Ház Az épület 1967-ben épült, 2002-ben újították fel. Jó állapotú, megfelelő felszereltségű intézmény. Önkormányzati fenntartású intézmény, mely részben önálló intézményként funkcionál, művelődési ház és könyvtár egyben. A Szikszay Edit Helytörténeti és néprajzi gyűjtemény az emeleti részen található állandó kiállítás. Az intézményt 1 főfoglalkozású egyetemi diplomával rendelkező művelődési ház vezető vezeti. Vezetékes vízzel ellátott, csatornahálózatra csatlakoztatott épület, gázfűtéssel fűtenek. Az épületben tartja üléseit, foglakozásait az Ifjúsági Egyesület, az Őriszentpéterért Egyesület, az Őrségi Baráti Kar, Őriszentpéteri Színjátszók és a nyugdíjasklub. A ház számos programmal gazdagítja a város és a térség közművelődési életét, emellett helyet ad a zongoraoktatásnak, angolnyelvtanfolyamnak, hastánc, színjátszó, kórus, néptánc és rocky próbák vannak itt. 7 gép áll az internetezők rendelkezésére, kondigépek, csocsóasztal, biliárdasztal szolgálja az ifjúság szórakoztatását. Épület, helyiségek megnevezése Előtér E-Magyarországpont terem Kiállítótér Könyvtár

Színházterem színpaddal

Mellékhelyiségek Emeleti kiállítóterem Oldalszárny

Területe, Befogadóképessége Kb. 20 fő 50 fő 10-15 fő

180 fő

Funkciója Tanácskozó

10-15 fő Előadások, kiállítások, találkozók, próbák, egyéb rendezvények, programok

Berendezése

íróasztalok, székek, nagyasztal polcrendszer, asztal, székek

székek

bérlemény

53

Óvoda, iskola A városban kulturális tevékenységet folytat a Katica Óvoda és a Körzeti Általános Iskola, valamint a Nép Mesterségek Műhelye Egyesület, emellett érintőlegesen az Őrségi Nemzeti Park is szervez különböző kulturális programokat. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények A városban valamennyi állami ünnepen tartanak ünnepséget, megemlékezést. November, december környékén van idősek napja megvendégeléssel, ajándékozással, műsorral. A magyar kultúra napja alkalmából, január 22-én író-olvasó találkozó, ill. koncert van. Nyáron, augusztus környékén anyatejes világnapot tartanak, melyen előadásokat hallgathatnak meg az érdeklődők. Decemberben Luca-napi vásárt rendeznek, hangulatos karácsonyi koncerttel készülnek az ünnepre, év végén pedig András-napi disznóvágást szoktak tartani. A város legnagyobb rendezvénye az Őrségi Vásár, amelyet 2010-ben már 30. alkalommal rendeznek meg. Őriszentpéternek gazdag a kulturális élete, az önkormányzat saját programjai mellett a Teleházzal és a Nemzeti Parkkal is vannak közös rendezvényei, a Virágzás Napjaitól a Tökfesztiválig. Rendezvények:                       

Rönkhúzás Nőnapi bál Nemzeti ünnep Virágvasárnapi koncert Az alapfokú művészeti iskola bemutatkozása Májusfaállítás- és döntés Iskolai Ki-Mit-Tud? Virágzás Napjai Gyermeknap Babos Béla emléktorna Őrségi Vásár Hétrétország Szent István ünnepe Szüreti felvonulás Tökfesztivál Természetesen, Őrség! Vadpörköltfőző verseny 56-ra emlékezünk Idősek napja András napi disznótor Óvodai SZM bál Ádventi Vásár Karácsonyi koncert

Kiemelt rendezvények: 

Őrségi Vásár Őriszentpéter és a környező települések Június utolsó hétvégéje A ma már több mint negyedszázados múltra visszatekintő háromnapos programsorozat hagyományosan minden év június utolsó hétvégéjén kerül megrendezésre. A régi vásárok hangulatát idéző rendezvény a hagyományos kézműves értékek, népi kulturális hagyományok felelevenítésével kínál változatos programokat kiállításokkal, könnyű – és komolyzenei koncertekkel, folklór műsorokkal, kézműves foglalkozásokkal. A rendezvény szervezőjeként Őriszentpéter város, mindig is fontosnak tartotta a vásár térségi szerepkörének megőrzését. Így a programok a 3 nap alatt nem csak

54

Őriszentpéteren, hanem az Őrség több településén, illetve a határ menti együttműködés gazdagításaként szlovéniai településéken is zajlanak. 

Hétrétország-szerek és porták fesztiválja Őriszentpéter, Őrség Augusztus 3. hetében Ahogy az elnevezés sugallja, egy képzeletbeli országba lép, aki ezekben az augusztusi napokban kalandkereső hevülettel, fölfedező lelkülettel bóklászik az Őrségben. Azokból az őrvidéki falvakból, szerekből, rétekből, helyekből, tártkapus portákból áll össze ez az alkalmi ország – immár hetedik alkalommal a 2002-es „alapítása” óta - ahol azt jó szívvel fölvállalják. A tíz nap bővelkedik zenei, színházi, irodalmi és filmes eseményekben. Emellett kialakult egy sajátos "hétrét" műfaj is: a látogatás. Régi falusi porták fogadják a "vizit órákban" a látogatókat, kézművesek műhelyeibe, művészek műtermeibe nyerhetnek bebocsátást az érdeklődők - akik nem csak a látni- vagy kóstolnivalók végett időzhetnek ott szívesen, hanem a jóízű beszélgetés kedvéért is.



Virágzás Napjai Pünkösdkor Ez a négy napos összművészeti fesztivál 1994 óta minden évben Pünkösdkor kerül megrendezésre. Létrehozásának célja a kulturális turizmus meghonosítása volt az Őrségben. Vonzereje abban áll, hogy kétféle minőséget egyesít: igényes és sokrétű kulturális kínálatot vonultat fel az itt található gazdag természeti környezet háttere előtt. A fesztivál mottója: „Emberi találkozó a művészetek fényénél”. A program különböző őrségi helyszíneken zajlik, lineáris időbeosztással – így minden résztvevő számára lehetőséget ad a teljes műsorfolyam végig követésére. Sajátossága még, hogy komolyabb témájú (bölcseleti, művészettörténeti, stb.) előadásokat is tartalmaz, melyek idejére kirándulást, külön műsort, vagy kézműves foglalkozásokat kínál a gyerekek számára. A meghívott színházi előadások az őriszentpéteri Pajtaszínház sajátos miliőjében olykor az Erzsébet-kori színház hangulatát idézik. A klasszikus vagy kortárs kamarazenei koncertek pedig végképp előzmény és példa nélküliek ebben a környezetben. A fesztivál jellege – és varázsa – kezdetektől fogva megmaradt: bensőséges, intenzív szellemi jelenlétet igénylő családi program, amely az egész ország területéről és külföldről is vonzza az igényes közönséget. A térség számára megnyilvánuló gazdasági hasznosságán túl: a Virágzás Napjai vállalt küldetése, hogy a kultúra minden értékteremtő ágát eljuttassa ebbe a hátrányos helyzetű közegbe.



Őrségi Nemzetközi Tökfesztivál Október 2. hétvégéje Az Őrségi Nemzetközi Tökfesztivál minden évben október közepén kerül megrendezésre. A rendezvény a tök helyi kultuszával ismerteti meg az ide látogató érdeklődőket. Egész napos gyermek- és felnőtt programok, gasztronómiai bemutatók, népi játékok, művészeti bemutatók, humoros vetélkedők várják a vendégeket, ezen kívül tökből készült ételspecialitások kóstolására is nyílik lehetőség. A fesztivált kézműves kirakodó vásár kíséri. Záróprogramként a hagyományos töklámpás felvonulást táncház követi. Az elmúlt években 2 rendezvény kapcsolódott össze a Tökfesztivállal, a Természetesen, Őrség! és az Őrségi Vadpörköltfőző Verseny.

55

Hagyományápolás    

locsolás, húshagyókedd, lucázás disznótor szüreti felvonulás rönkhúzás

Sport A városban elsősorban a futball népszerű, de sokan tekéznek is. Rendszeresen megrendezik a Babos Béla Emléktornát és az Éjszakai Focit. Aktív személyek, civilek, amatőr csoportok, egyházak  

„Őrségi” Vadásztársaság „Széchenyi Zsigmond” Vadásztársaság



Ifjúsági Egyesület Őriszentpéter Mihály Klaudia Az ifjúsági egyesület legfőbb tevékenységi köre a helyi fiatalok szabadidejének hasznos eltöltésére szolgáló rendezvények szervezése és lebonyolítása. Valamint a helyi szervezetek által szervezett rendezvények támogatása és lebonyolításának segítése. Főbb rendezvényeik: Babos Béla Emléktorna-regionális kispályás labdarúgó torna; Mikulás Teke Kupa-tekebajnokság általános iskolásoknak, Parkerdei Vigadalom, májusfa-állítás.



Népi Mesterségek Műhelye Egyesület Erdélyiné Horváth Terézia Az egyesület célja a népművészeti hagyományápolás, a népi mesterségek továbbéltetése, régi szakmák tanítása, megismertetése, népművészeti tárgyi és szellemi anyag gyűjtése, a népművészet iránt érdeklődők részére programok szervezése. A Népi Mesterségek Műhelye Egyesületet 1992-ben alapították Őriszentpéteren. Pályázatok segítségével számos programot szerveznek kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Legfontosabb céljuknak tekintik az egyesületi tagok a hagyományos magyar népi kézművesség értékeinek a megőrzését, továbbadását és oktatását. Az egyesületi tagok elsődleges feladatuknak tekintik a népművészeti hagyományápolást, a népi kismesterségek felkutatását, a népművészet iránt érdeklődők részére programok szervezését, a régmúlt, a feledésbe merülő mesterségek újratanítását, valamint kiállítások rendezését, illetve az összegyűjtött népi anyagok archiválását. Az egyesület az elmúlt években pályázati támogatással több hagyományőrző tevékenységet is felelevenített: perecsütés, a kosárfonás és a kópickötés stb. A résztvevők komoly érdeklődést mutattak a képzések iránt, felismerték a szüleik és nagyszüleik által művelt mesterségek értékét. Jelenleg is nagy az igény a további hagyományok felelevenítésére, a régi kézműves mesterségek újjáélesztésére. A vállalkozási, tanulási kedvet csak fokozza, hogy a turisztikai területen tényleges vásárlói igény jelentkezik az előállított termékekre. Az egyesület a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program pályázatán több mint 222 millió forint támogatást nyert a szalafői népmesepark megvalósításához. A projekt 85 százalékos támogatottságú, mintegy 260 millió forintból valósul meg a park. Csaknem tízezer négyzetméteres területen épül fel a mesevilág. A parkba hét épületet terveznek, többek között Egyszer volt, hol nem volt házat, Árgyélus királyfi és Tündér Ilona birodalmat, Dínom-dánom házat, Jancsi és Juliska mézeskalácsházat alakítanak ki. A tókák is a népmesék világából kapnak nevet: Béka király tó, Három kívánság tó várja a gyerekeket. A Hintapalinta játszótér kellemes kikapcsolódást nyújt a legkisebbeknek. A meseelemekből felépülő labirintus, a népmese és érzékszervi túrák, a mesekalandok, a

56

film- és díszletkészítés, a drámajátékok, a filmvetítések, a kézműves programok mindmind érdekes szabadidős tevékenységet kínálnak. A fogadóépületben meseszínpadot állítanak fel, ahol nemcsak a felnőttek, hanem a kicsik is izgalmas történetekkel szórakoztathatják a hallgatóságot. A mesekuckóban régi korok játékaival játszhatnak a csöppségek. 2011. május végéig kell befejezniük a projektet, a tervek szerint a park kilenc főnek ad majd munkát. 

Önkéntes Tűzoltó Egyesület Őriszentpéter



Őri Alapítvány Sülyi Péter Az Őri Alapítvány 1993 végén alakult kulturális, szociális és környezetvédelmi indíttatással az Őrségben. Az alapítók úgy vélték, hogy a külső, természeti értékek megóvásához is a belső értékek gyarapításán át vezet az út, ezért az alapítványi célok között kiemelt szerepet kaptak a kulturális és pedagógiai célkitűzések. Az alapítvány első - mára hagyományt teremtő - kezdeményezése volt 1994-ben a Virágzás Napjai. Ez a négynapos művészeti fesztivál és "emberi találkozó" azóta minden évben, Pünkösdkor, újra megrendezésre kerül különböző őrségi helyszíneken. 1995 és 1997 között működött az alapítványon belül a "SzerkesztŐrség" elnevezésű operatív médiacsoport, melynek munkája nyomán több folyóirat is napvilágot látott: "Őrségi Kalendárium" (1995), "Őrségi Harangszó" (1996-97). Ezeknek a helyére lépett később az Őrvidéki Civil Szövetség jóhírmondója, az Őrvidéki Civil Tükör (1997-1999). Később már az Alapítvány kiadásában - jelent meg Őriszentpéteren a Szentpéteri Krónika című újság (2002-2005), majd 2006-tól a Hétrétújság című térségi havi lap. Az Alapítvány kiadói tevékenysége nyomán könyvek is napvilágot láttak. Soós Ferenc: "Gabonák dicsérete" c. könyve 2001 óta több kiadást is megért. 2007-ben jelent meg - helyi gyűjtés alapján - az "Ízes Őrség" című recept gyűjtemény. 1996-tól egyre nagyobb szerepet játszott az Alapítvány életében az a közösségi élettér, közművelődési komplexum, amely az egykori Novák-féle gőzmalom és a volt Tsz major egyes épületeinek felújításával, rehumanizációjával jött létre Őriszentpéteren. Itt nyílt meg 1997 augusztusában az Őri Alapítvány TeleHáza. Ez az informatikai, oktatási, szociális és kulturális funkciókat ellátó lakossági szolgáltatóház az első magyarországi teleházak egyike volt. 2002-ben vette fel az Őrségi TeleHáz nevet. Az Őrségi TeleHáz 2001-2010ig foglalkoztatási információs szolgáltatást nyújtott a megyei, majd a regionális Munkaügyi Központ támogatásával. A térségben élő csökkent munkaképességűek számára információs szolgálatot tartott fenn a Szociális Minisztérium programjának keretében 2002-2004-ben. Itt épült fel a Triangulum közösségi rádió stúdiója 2004-ben. 2005-től E-Magyarország pontként is működik. A malomépület további terei kiváló kiállítási helyszínnek bizonyultak. A képzőművészeti kiállításokon túl szakkiállítások és vásárok (pl. a "Természetesen, Őrség!" bio-kiállítás és vásár) zajlanak itt rendszeresen. A hajdani bikaistálló és pajta - ma Pajtaszínház - 1996 pünkösdjén debütált alkalmi színházteremként, a Virágzás Napjain. Ebben a rusztikus környezetben számtalan, forró hangulatú színházi, irodalmi és zenei eseményre került sor azóta. Társalgója csoportos étkező és kiállítóhely egyben. Mellette működik - az egykori műtrágyatárolóból lett Játékszín, ez a nagy befogadó képességű fedett, szabadtéri színpad. Nyári időszakban ideális helyszíne a koncerteknek, táncháznak, mozi előadásnak, de volt már itt lakodalom, ikebana bemutató és íjász-gyakorlat is. Az Alapítvány 2001 óta tart fenn és jelenleg is működtet egy szociális környezetgondozói munkacsoportot, a helyi időskorú emberek támogatására. 2003-ban, egy Magyarföldön rendezett eseménnyel, részt vett a "Fogyatékkal élő személyek Európai Éve" rendezvényeinek sorában. Képzésekkel és adománnyal támogatta az alternatív pedagógiai kezdeményezések helyi kibontakozását (pl. a Waldorf pedagógia őrségi kezdeményezéseit). Távolabbi célja, hogy mezőgazdasági földterületeinek hasznosításával oktatási programot megvalósító mintagazdaságot hozzon létre az Őrségben. 1996-ban Őrségi Hétrét Művészeti Csoport néven amatőr színjátszó csoport alakult az Alapítványon belül. Első bemutatkozásuk

57

1996 decemberében volt. A kercaszomori faluházban előadták a három főrévi karácsonyi játék egyikét, a Pásztorjátékot. A következő években, advent idején összeállt a változó összetételű, alkalmi színtársulat. A Pásztorjátékkal és a Paradicsomi játékkal 1997-2002 között megfordultak a környező őrségi falvakban, Szombathelyen és Szentgotthárdon. Az alapítvány berkeiből indult és tette ismertté nevét az ír és magyar népzenei elemeket sajátosan ötvöző zenekar, a Hétrét együttes is. 2000-2002 között évente Ír Kulturális Tábor (röviden: "Írség") ütött tanyát náluk, Őriszentpéteren. Szervezésében a Magyar Ír Baráti Társaság és a Bran együttes voltak a partnereik. 2001 nyarán "Hétrét Nyári Esték" sorozatcím alatt az Alapítvány színházi és zenei esteket rendezett. Ez volt az előjátéka a következő év nagy vállalkozásának, amely 2002. augusztus 14-én debütált. A Hétrétország - a szerek és porták fesztiválja azóta összeforrt a vidékkel és minden augusztusban újra éled. 2007-ben megkapta a NyugatDunántúli Turisztikai Régió kiemelt kulturális rendezvénye címet. (www.hetretorszag.hu) Hosszú évekig tartó próbálkozás és kényszerű várakozás után szólalhatott meg 2005 januárjában a " Triangulum Rádió", az Őrség közösségi rádiója. A heti 20 órás adást helyi önkéntesek és az Alapítvány munkatársai készítik. A műsor a 88.7 MHz-en fogható Őriszentpéteren és környékén, de a www.triangulum.hu honlapon keresztül bárhonnan, on-line is hallgatható. A közösségi média kialakulását és elterjesztését képzési programokkal is szolgálja az Alapítvány. 2002. óta évente rendez videóval és kommunikációval foglalkozó fiatalok számára a média-tábort Őriszentpéteren. 2005-ben a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete támogatásával itt zajlott a közösségi rádiósok egy hetes műhely találkozója. Hidak Kapuk és Harangok Kertje címen az Alapítvány tájkert létrehozására készül az őriszentpéteri Árpád-kori műemlék templom környezetében. A Szala völgyében fekvő 10 hektáros területre 2007-ben elkészült a tájépítészeti koncepció terv az "Őrállók útja" című Interreg program támogatásával. 

Őriszentpéterért Egyesület Kovácsné Horváth Katalin Az egyesület céljai: kulturális tevékenység, kulturális örökség védelem, amatőr csoportok, közösségek támogatása, rendezvényszervezés, kézművesség, sport és egyéb tevékenységek támogatása. Rendezvényeik: szüreti felvonulás, András-napi disznóvágás, rönkhúzás, sakkverseny, szemétszedés, gyermeknap, színjátszó találkozó.

      

Őriszentpéteri Iskoláért Alapítvány Őriszentpéteri Óvodába Járó Gyermekekért Alapítvány Őriszentpéteri Polgárőr Egyesület Őrség Bérkilövő Vadásztársaság Őrség és Vidéke Vendégváró Egyesülete Őrség Határok nélkül Egyesület Őrségi Baráti Kör Prém Jenő Az Őrség természeti és épített értékeinek megőrzését a hagyományok továbbélését tartják feladatuknak. Őrségről szóló leírások, könyvek kiadását, kulturális rendezvények szervezését támogatják. Az Őrségi Vásár 2 napos ünnepségét az egyesület kezdeményezte 1980-ban, és szervezte egészen 1990-ig. Jelenleg a sikeres megvalósítást javaslataikkal, ajánlásaikkal segítik.

 

Őrségi Vadászati Kiállításért Alapítvány Natúrpark Térségfejlesztési Kht. 2000-ben térségi partnerek támogatásával létrehozták a Natúrpark Térségfejlesztési Kht.-t, mely három kistérség térségfejlesztési szervezete. A Kht. több mint 70 nyertes pályázatot készített.



Őrvidéki Civil Szövetség

58



Planétakert Alapítvány Varga Márta Oktatás, ismeretterjesztés a céljuk. Csillagászati témájú előadásokat, bemutatókat szerveznek.

  

Sportegyesület Őriszentpéter Szabó Benedek Gyülekezetért és Templomért Alapítvány Vöröskereszt helyi szervezete



Őrségi Baráti Kar Boldogh András Az Őrségi Baráti Kar az 1980-as években alakult négyszólamú vegyeskarként. A környékbeli települések, úgymint Bajánsenye, Ispánk, Kisrákos, Nagyrákos, Őriszentpéter, Pankasz, Viszák, dalolni vágyó lakóiból szerveződött. 30-70 év között minden korosztály képviselteti magát, jelenleg 25 fős összlétszámmal. A kórus Őriszentpéter város Művelődési Háza által fenntartott amatőr művészeti közösségként működik. Zenei repertoárjuknak éppúgy része a reneszánsz kórusmű, mint az egyházi klasszikus és népénekek, a kortárs kórusművek, valamint a musical és filmzene, kórusfeldolgozások kísérettel vagy a cappella.



Őriszentpéteri Színjátszók Kovácsné Horváth Katalin A színjátszó csoport 7 éve alakult. Kezdetben az iskolai SZM bálok hangulatát igyekeztek vidámabbá tenni, ma már más rendezvényeken, falunapokon is szerepelnek a közönség szórakoztatására, s a maguk örömére. A csoport az Őriszentpéterért Egyesület keretein belül működik.



Alapfokú Művészeti Iskola citerásai Cservék László A citerás gyerekek az Őrségi Kistérségi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény növendékei. A Kulturális Forgatag egy-egy rendezvényén léptek fel, hogy játékukkal megörvendeztessék családjukat, rokonságukat, s településük lakóit!



Lábas Pajtások, őrségi hagyományőrző néptáncegyüttes Kronekker Zsuzsanna 2008 őszén alakult a néptáncegyüttes. Igazi kistérségi együttes, hiszen Magyarszombatfáról, Kercaszomorról, Bajánsenyéről, Őriszentpéterről, Viszákról, sőt még Zalabaksáról is vannak tagok! Az együttes művészeti vezetője Léber László néptáncpedagógus.

Egyházak   

Evangélikus-Kollerné Loós Zsuzsanna lelkész Református-Major Lehel lelkész Katolikus-Varga Ottó esperes


Az Őrségi TeleHáz és az Őrségi Nemzeti Park kiadványai

59

  

Hétrétújság Őrség- az örökség (Szerk. Őrvidéki Civil Szövetség) Rábavidék

Triangulum Rádió Értékleltár   





Csörgőalma gyümölcsöskert A kertben az Őrségben honos tájfajtákat gyűjtötték össze. Egész évben megtekinthető. Köztéri szobrok Őriszentpéter központjában Őrségi Nemzeti Park Az Őrségi Nemzeti Park területe magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét és Szentgyörgyvölgy környékét. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága Őriszentpéteren van. Az épületben Tourinform iroda működik. Itt található a Harmatfű Természetvédelmi Oktatóközpont, amely erdei iskolai, természetismereti, környezeti nevelési programok ideális helyszíne. Korszerű szállásépülete mellett előadások, pedagógus- továbbképzések, konferenciák lebonyolítására, valamint kiállítások megrendezésére alkalmas oktatóteremmel is rendelkezik. Református templom A település védett temploma a Városszeren található későbarokk református templom, mely 1790 körül épült. Egyhajós, téglalap alaprajzú, a bejárati homlokzat előtti toronnyal, ennek földszintje nyitott, három oldalról félköríves záródású bejáratokkal. Öt keskeny csehsüveg- boltozattal fedett, a templomtér két rövidebb oldalán fa karzat áll. A szószék és az orgonaház provinciális copf alkotások. A torony homlokzatai a kórus szintjén egy, a padlás szintjén három, a harangok szintjén négy félkörív záródású ablakkal áttörtek, az órával kialakított főpárkány felett gúlában végződő hagymasisak. A kiváló akusztikájú templom a Virágzás Napjai és a Hétrétország – a szerek és porták fesztiválja idején komolyzenei koncertek helyszínéül szolgál. Kertjében állított emlékoszlopot – id. és ifj. Palatkás József alkotását – és ültetett emlékfát 2006-ban az Őrség lakossága az 50-es évek kitelepítéseinek áldozataira emlékezve. Szent Péter római katolikus műemléktemplom és középkori téglaégető A Templomszer Árpád-kori római katolikus templomáról nevezetes, melyet mély árok és kettős sánc övez. Az egykori várfalhoz a téglákat a templomdomb alatt álló, eredeti formájában helyreállított téglaégetőben égették ki. A Templomszeren található a Szent Péter tiszteletére felszentelt XIII. századi plébániatemplom. A középkorban erődítményül is szolgált, a XVI. században kialakított hatalmas árok a ma is megvan körülötte. A vár azonban nem élte túl a XVII. századot. A templom közelében feltárt, XVII. századi téglaégető környezetét a városi önkormányzat 2007-ben rendbe hozatta, ma műemlékként látogatható. Szabadon álló, egyhajós, a hajónál keskenyebb szentélye félköríves záródású. A torony a nyugati homlokzatból kilép, a szentély északi oldalán sekrestye áll. A hajó nyugati végében egy középoszlopos, két nyomott íves román karzat, oldalfalain két, illetve három ülőfülke látható. A nyugati oromfalat a torony tagolja, melynek harmadik szintjén körablak látható, a harangok szintjén középoszlopos ikerablakok félköríves záródással, fölötte vakívsoros párkány, a torony cseréppel fedett, gúlasisakos. A déli homlokzatán a kapu gazdag román, egylépcsős bélletű, pálcatagos, félkörív záródású, a homlokzaton különböző méretű és béleletű résablakok és lizénák láthatók. A XVI. században a protestánsok (reformátusok) tulajdonába került, csak az ellenreformáció idején, 1730-ban lett ismét a katolikusoké. Különösen figyelemre méltó a templom bélletes kapuzata. A templomot 1550 táján erődítménnyé alakították, bástyákkal, sánccal és árokkal vették körül. Ennek nyomai ma is jól látszanak. Az erődítményt Kanizsa eleste (1600) után tovább erősítették. A

60





templomot valaha díszítő román kori freskók nagy része elpusztult, csupán a déli külső falon található néhány töredék. A hajóban és a szentélyben látható bibliai idézetek a XVII. században készültek Egész évben szabadon látogatható. Szeres településforma Őriszentpéter a Zala folyó völgyében 7 dombra épült. A településszerkezet máig egy évszázados építkezési módot őriz, a szeres településformát. Kilenc szerből áll: Városszer, Alszer, Baksaszer, Kovácsszer, Égésszer, Galambosszer, Keserűszer, Templomszer, Siskaszer. Néhány ezek közül régi, őrálló családok nevét őrzi. Szikszay Edit Helytörténeti Gyűjtemény A Művelődési Ház emeleti részét a Szikszay Edit Helytörténeti Gyűjtemény foglalja el. Nevét arról a tanárnőről kapta, aki az itt látható néprajzi, honismereti anyag összegyűjtését.


„Sárga ház” felújítása, új funkcióval való ellátása. Parki sétány felújítása. Fahidak rendbetétele.

61

Pankasz www.pankasz.hu A falu első okleveles említése 1393-ból származik (Pankaz). A helység neve a Pancoz/ Pangracius/Pongrác személynévből ered. Egyházilag a közeli Nagyrákoshoz tartozik. Temploma nincs, különösen értékes műemléke az 1754-ben állított „szoknyás” harangláb. Műemléki helyreállítására 1965-ben került sor. Érdekessége, hogy a toronytörzs és a sátortető szerkezeti részei jó állapotban voltak, így az idők folyamán elpusztult szerkezeti elemeket a harangtorony lebontása nélkül cserélték ki. Az 1870-es évek táján olasz vándorégetők dolgoztak a faluban. Ez szolgált az alapjául a nevezetes pankaszi téglagyárnak, mely több mint egy évszázadon át szolgáltatta a jó minőségű építőanyagot. A gyár épületei még megvannak, de 2003-ban megszűnt a termelés. Az 1885-ben épült egykori iskolában értékes néprajzi gyűjteményt tekinthet meg a látogató. A kis múzeum létrehozása Kováts Béla (1922 –1994) tanítónak köszönhető, aki tanítványaival együtt összegyűjtötte a faluban még fellelhető régi tárgyakat Az egyik ácsolt láda 1780-ban készült, de van itt egy 1838-as öreg szövőszék is. A Dózsa utcában népi kovácsműhely található. Épületek, intézmények Művelődési Ház Az 50-es évek elején épült művelődési ház 5-6 évvel ezelőtt kapott részleges belső és teljes külső felújítást. A vízellátás és szennyvízelvezetés megoldott, gázzal fűtenek. Épület, helyiségek megnevezése Nagyterem színpaddal Előtér Öltöző Klub Vizesblokk


Funkciója

Berendezése

100 fő

nézőtér, tanácskozóterem

függönyzet, asztalok, székek

Könyvtár A könyvtár az iskola részeként működik. TV, projektor, DVD, video, magnó rendelkezésre áll. Óvoda, iskola A település kulturális életének motorja a helyi vöröskereszt és a Pankasz, Kisrákos, Viszák Általános Iskolájáért Egyesület. Így éledt újra a rönkhúzás, évente megrendezik az iskola és az óvoda kulturális bemutatóját, sportnap van, híres a röplabda. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények A település mind az iskola, mind az óvoda aktív szerepet vállal a kulturális tevékenységekben. Az állami és egyéb ünnepeken ők szervezik a megemlékezéseket. Az intézményeken belül szervezik az anyák napi, gyermeknapi, mikulás és karácsonyi ünnepséget. A faluban gazdag helytörténeti anyagot gyűjtöttek össze. Rendezvények:  Öregek napja  Sport és falunap  Halottak napi megemlékezés

62

Hagyományápolás 

Rönkhúzás

Régebben, a 80-as években szüreti felvonulást, szüreti bált tartottak. Néhai Avas Kálmánné sz. Páti Irén, az Őrség krónikása (1909-1987) tudományos értékű gyűjtést végzett az őrségi nép életéről. (Avas Kálmánné: Az őrségi emberek élete. Vas megye néprajzi kincsestára, Szombathely, 1998) Sport A településen aktív a sportélet: labdarúgás, sakk, röplabda szakosztály versenyeztetése folyik. 1996 óta rendezik meg a települési sportnapot, melybe kisebb-nagyobb kulturális programokat is beépítenek. Aktív személyek, civilek, amatőr csoportok, egyházak Aktív személyek, civilek, amatőr csoportok 

Pankasz Község Önkéntes Tűzoltó Testülete



Pankasz, Kisrákos, Viszák Általános Iskolájáért Egyesület Aggné Pomper Mónika Az egyesület elsősorban a pankaszi általános iskola gyermeknevelési programjának, célkitűzéseinek elősegítését hivatott megvalósítani: egészséges életmód, egészségmegőrzés, környezetvédelem, közlekedésbiztonságra nevelés, képességfejlesztés, hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása. Ennek érdekében kulturális, sport programokat szervez, támogat. Megrendezik a gyermeknapot, részt vesznek a szemétgyűjtési akcióban, természetjárásban. Nagyobb rendezvényeik a gyermeknap és az áprilisi kulturális bemutató.

  

Pankasz Községi Sportkör Pankaszi Polgárőr Egyesület Vöröskereszt helyi szervezete



Pankaszi Színjátszók Horváth József Pankasz, Kisrákos, Viszák Általános Iskolájáért Egyesület tagjaiból verbuválódott a kis csapat, mely nagy lelkesedéssel és sok-sok munkával készül a színdarabok előadására, hogy mosolyt csalhasson a kedves közönség arcára.

Az elmúlt években a népzenei hagyományok felélesztésével próbálkoztak, sikertelenül. Korábban 5 „banda” is volt a településen, ma már csak 1 fő, Horváth Dezső zenél, 1 gyermek pedig most tanul hegedülni. Egyházak A településnek temploma nincs, a református hívek a szomszédos Nagyrákos imatermébe járnak, a katolikusok Őriszentpéterre. Nyilvánosság Kiadványok:

63

 

Avas Kálmánné: Az őrségi emberek élete Őrség- az örökség (Szerk. Őrvidéki Civil Szövetség)

Értékleltár 





Harangláb A településnek temploma nincs, ezért különösen értékes műemléke az 1754-ben állított „szoknyás” harangláb. Az építmény fa szerkezete tölgyfából készült, a harangot fazsindely védi, a harangozót és magát az „épületet” pedig rozsszalmából készült zsúp. A felhasznált fa természetes színével, bárdolt vagy simított felületével, tökéletes szerkezetével, jó arányával a szerkezet és forma egységéről tanúskodik. Műemléki helyreállítására 1965-ben került sor. Érdekessége, hogy a toronytörzs és a sátortető szerkezeti részei jó állapotban voltak, így az idők folyamán elpusztult szerkezeti elemeket a harangtorony lebontása nélkül cserélték ki. Az építmény a település legmagasabb dombján, egy lejtős gyümölcsös tetején áll. Négy harangtartó tölgyfa oszlopa egymást keresztező tölgyfa talpon áll, a tölgyfa talpak tartják a szoknya tíz oszlopát is. Az összes oszlopot két irányba dúcok és könyökfák merevítik ki és koszorúgerendák fogják össze. Ezekre támaszkodnak a szoknya szarufái. A harangtartó oszlopokat a szoknyatető két koszorúgerendázata között andráskeresztek is kimerevítik. A szoknyatető zsúp a harangtorony sisakjának fedése fazsindely. Az építmény fa szerkezetei nélkülöznek minden díszítést. Helytörténeti Gyűjtemény Az 1885-ben épült egykori iskolában értékes néprajzi gyűjteményt tekinthet meg a látogató. A kis múzeum létrehozása Kováts Béla (1922 –1994) tanítónak köszönhető, aki tanítványaival együtt összegyűjtötte a faluban még fellelhető régi tárgyakat. Így a múzeumban több, jellegzetesen őrségi, szalmából font terménytároló edényt – kópicot – is láthatunk. Az egyik ácsolt láda 1780-ban készült, de van itt egy 1838-as öreg szövőszék is. Előzetes bejelentkezéssel látogatható. Kovácsműhely A XIX. századi községi kovácsműhelyt egy lebontott boronafalú szőlőhegyi pince gerendáiból építették. Az egyhelyiséges épület nyitott előterű. Benne működőképes kovácsműhely berendezése látható.

Elképzelések     

A település lehetőségei anyagi helyzete miatt korlátozottak. Mindenekelőtt az iskolafenntartással kapcsolatos problémák rendezése szükséges. Sikeres pályáztak az Őrségi Nemzeti Parkkal együttműködve a kovácsműhely rendbetételére. Műemlékek felújítása. Megmozgatni a település fiatalságát és idősebb lakosságát. Hagyományt teremteni az egyes rendezvényekkel.

64

Szaknyér www.szaknyer.hu A történelmi Őrséghez tartozó legkisebb település, mely a Szentjakabi-patak és a Szaknyéripatak által közrefogott domb déli peremére települt. Nevét a Szatmér-Szatmár személynévből származtatják. Első írásos említése 1428-ból Zathmer néven szerepel. Lakói a középkorban az őrállók jogállását élvezték. A XVII-XIX. században a Batthyány család birtoka volt. A falu sokat szenvedett a törököktől, akik az 1600-as években feldúlták az amúgy is elszegényedett települést és 9 embert elhurcoltak. Az elmenekült lakók 4 évig nem mertek hazatérni. A jobbágylakosság lélekszáma 50 főre csökkent. A polgári korban az Őrség jelentéktelen helye maradt. Lakossága, mint a környékbeli falvaké, nagyobbrészt református. Mára csaknem elnéptelenedett, 74-en élnek még a jobbára idősek lakta, erdei településen. Épületek, intézmények Művelődési Ház Az 50-es évek elején épült, egyszintes épület eredetileg iskolaként szolgált. Egy nagyterem (kb. 50-80 fős), egy színpadként is funkcionáló kisterem, folyosó található az épületben. A vízellátás és a szennyvízelvezetés nem megoldott. Mellékhelyiség az udvaron található. Kályhával ill. vezetékes gázzal fűtenek. 2008-2009-ben pályázati támogatás segítségével újították fel a kultúrházat, a nyílászárókat kicserélték, tetőfedés történt, további pályázati lehetőségek függvényében szeretnék az épület külső-belső festését, mázolását megoldani, az esőcsatonarendszert rendbe hozni, vizesblokkot kialakítani. A felújított kultúrház a jövőben közösségi, kulturális rendezvények helyszínéül szolgálhatna. Könyvtár Szépen felújított, jó felszereltségű könyvtár áll a látogatók rendelkezésére, lehetőség van különböző technikai eszközök (TV, videó, magnó, számítógép, fénymásoló, nyomtató) Az intézményt főleg a fiatalok látogatják, túlnyomórészt videó ill. DVD kölcsönzés céljából. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények A településen szegényes a közművelődési élet. Elhaltak a korábbi kisebb-nagyobb rendezvények. Az állami ünnepeket nem ünneplik meg. A településen óvoda, iskola nem folytat érintőlegesen sem kulturális tevékenységet. A lelkészek gondoskodnak az egyházi ünnepek megszervezéséről, ilyenkor a szomszédos Hegyhátszentjakabra, ill. Kisrákosra szállítják a falubelieket. Hagyományápolás A településen él az újévi suprálás, a húsvéti locsolás hagyománya. Régebben volt májusfaállítás is. Aktív személyek, civilek, amatőr csoportok, egyházak   

Hada Ibolya polgármester Képviselők Molnár József

Nyilvánosság A településnek van honlapja, bár a frissítése nem megoldott. Helyi újság nincs. A településen élők tájékoztatása faliújságról történik.

65

Kiadványok: 





Forrás A település határában lévő forrást 1945-ben a magyar katonák építették ki. Hagyományos háztípusok Kódisállásos oromfalas lakóház Oldalhatáron álló hosszúház Harangláb A település központjában található harangláb régen tűzoltószertárként funkcionált. Elektromos órával ellátott, naponta háromszor harangozással jelzi az időt. Ma szabadon látogatható. Hársfa A falu lakói Mária Terézia tiszteletére hársfát ültettek látogatása alkalmából.


A pályázati lehetőségek függvényében szeretnék a művelődési ház külső-belső festését, mázolását megoldani, az esőcsatorna-rendszert rendbe hozni, vizesblokkot kialakítani. A település bevonása az Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás által szervezett kulturális forgatag elnevezésű rendezvénybe, helyszín biztosítása.

66

Szalafő www.szalafo.hu Szalafő az Őrség legarchaikusabban fennmaradt települése. Ősrégi magyar község Zala patak forrásvidékén, a szlovén határ mellett fekszik. Elnevezése a Szala (Zala) folyó nevének és a „fej” – a folyó kezdetét, forrását jelző – főnévnek az összetétele. A 4 km hosszú település 7 szerből áll, melyek a – helyiek által Szalának nevezett – patak két partjának lejtőin, illetve a forráságak által közrefogott dombok peremein helyezkednek el. A községtől északnyugatra található a Fekete- tó. Innen ered a Szala-patak fő ága, mely a Felsőszer és a Pityerszer között ér be Szalafőre. Szalafő első adatolt említése 1393., amikor is Zsigmond király elrendelte, hogy az Esztergomi káptalan Péter fia, László udvarmestert új adomány címén iktassa be a Zalafew-i őrök birtokába. A millennium évében gyűjtött adatok 1898-ban történt közzététele során Szalafőt úgy jellemezték, hogy: „Szalafő ősrégi magyar község, a Zala folyó mellett, 162 házzal, 775 ev. ref. és ág. ev. lakossal. A község határában római sírok és egyéb emlékei a római kornak találhatók. Ősrégi magyar község a Zala- folyó mellett. Lakosai szorgalmas magyar kisbirtokosok...” A II. világháború után a 80-as években közigazgatásilag úgy mutatták be, hogy: „ Szalafő – Őriszentpéter nagyközségi közös tanács társközsége.” A község határában található az un. „Őserdő, amely elhagyott szántók beerdősülésével jött létre és immár fél évszázada emberi beavatkozás nélkül, szabadon tenyészik. A falu legfontosabb nevezetessége az évszázados hagyományokat őrző településszerkezet megőrzésére és bemutatására létrejött Pityerszeri Népi Műemlékegyüttes, ahol három porta épületein, berendezési tárgyain keresztül pillanthatunk be az egykori őrségi ember mindennapjaiba. Itt található az egyetlen megmaradt, eredeti helyén látható, kerített ház, mely a hagyományos őrségi népi építészet jellegzetes példája. Épületek, intézmények Kultúrház A felújított kultúrház alsó szintjén hivatali helyiség, nagyterem, mellékhelyiségek, konyha, EMagyarországpont található. Az emeleten konditerem, szállás, konyha kapott helyet. Épület, helyiségek megnevezése Nagyterem Folyosó

Területe, befogadóképessége 100 fő

Iroda

10 fő

Mellékhelyiségek Kiszolgálóhelyiség Konyha Konditerem Ifjúsági szállás

5 fő

Funkciója

Berendezése

nézőtér, kiállító terem

asztalok, székek

polgármesteri iroda tanácskozó

íróasztal, tanácskozóasztal, székek

konditerem Ifjúsági szállás

Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények Rendezvények:  Majális  Babos-nap  Falunap  Rotto Kupa  Szüreti felvonulás  Szalafő Kupa Kiemelt rendezvények: 

ROTTO KUPA, Nemzetközi Kispályás Futball Fesztivál

67

Július 1. és 2. hétvégéjén A kispályás torna a térség legnagyobb és leglátogatottabb nyári szabadidős rendezvényévé nőtte ki magát az elmúlt 15 évben. A három nap során lehetőséget biztosítanak 32 felnőtt, 20 öregfiú, 8 női továbbá kiegészítő tornáinkon ("VIP", Szponzori, Női, Felnőtt, Old Boys) további 12 csapat részére. A rendezvénysorozat célja, hogy az Őrségbe látogató csapatok a sportolás mellett kikapcsolódásként megcsodálhassák a táj szépségeit. A tornán, Vas és Zala megyei csapatokon kívül soproni, budapesti, szlovén és cseh csapatok vesznek részt. A rendezvény főszervezője Törő Miklós. Hagyományápolás A településen élnek a régi hagyományok, farsangolnak, locsolnak, szüreti felvonulást, rönkhúzást tartanak. Sport Évek óta megrendezik a ROTTO Kupát, melynek főszervezője Törő Miklós. A rendezvényre a helyi, környékbeli ill. az ismerősi, baráti körből származó csapatokat hívják meg. Aktív személyek, civilek, amatőr csoportok, egyházak Aktív személyek 

Életgazda Alapítvány



Futball Club Belső Gyula A klub elsősorban a megyei III. osztályú bajnokságban szereplő F.C. Szalafő futballcsapatának mérkőzéseit, ill. működési hátterét biztosítja. A spotegyesület tagjai szívesen vesznek részt a sportpályák, ill. környezetük karbantartásában, újításában.

  

Mistral Lovas Club Önkéntes Tűzoltó Egyesület Őrségi Gazdakör



Szalafő Sportjáért Egyesület Törő Miklós Az egyesület 2005-ben alakult 14 fővel, célja a nyári ROTTO Kupa nemzetközi kispályás futball fesztivál szervezése és megrendezése. Továbbá a téli hónapokban Szalafő Kupa néven 3 sportágban (teke, sakk, asztalitenisz) versenyek szervezése a településükön élők, ill. a faluban működő cégek részére.






Vörös Netti Népdalkör Horváth Lászlóné A Szalafői Népdalkör 2007-ben alakult 8 fővel. 2009-ben döntöttek úgy, hogy településük híres szülöttéről, Vörös Netti néniről nevezik el az együttest, aki éveken át gyűjtötte a helyi, ill. a környező települések népdalkincsét.

68

Főleg kedvtelésből énekelnek, hetente egyszer összejönnek egy jóízű beszélgetés, s közös éneklés kedvéért, s felelevenítik a régen tanult, ismert népdalokat. 

Banyaklub



Értékleltár     





Fekete-tó A községtől északnyugatra található a Fekete- tó. Ferencz-porta Ferencz Tibor és Krisztina portája: biogazdálkodás, állattenyésztés, tejtermékek. Jakosa-porta (Tökmagolajütő) Jégverem Szalafő egyik érdekessége a falu egykori jégverme, a mellette elhelyezett tábláról pedig mindent megtudhatunk ezeknek az építményeknek az egykori szerepéről. Őrségi Népi Műemlékegyüttes Szalafőn, a hagyományos településszerkezet megőrzésére és bemutatására jött létre Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, amelynek lakóházakból és gazdasági épületekből álló házcsoportjai az ittélők hagyományos életmódját és kulturális örökségét őrzik. Három porta épületein, berendezési tárgyain keresztül pillanthatnak be a látogatók az egykori őrségi ember mindennapjaiba. Itt található az egyetlen megmaradt – eredeti helyén látható – kerített ház, mely a hagyományos őrségi népi építészet jellegzetes példája. Őserdő A község határában található az un. „Őserdő, amely elhagyott szántók beerdősülésével jött létre és immár fél évszázada emberi beavatkozás nélkül, szabadon tenyészik. Tanulmányozása során következtetni lehet az őrségi erdők történetére és jellegzetességére. Szalafő Életfája Szalafő Életfáját egy kidőlt tölgyfából faragták, ágai a szerek felé mutatnak. Múlt, jelen és jövendő elevenedik meg a faragásokban. Az életfa Milkovics Jenő fafaragóművész alkotása.

Elképzelések       

Sportlétesítmények fejlesztése. Parkok, pihenőhelyek felújítása. ROTTO Kupa évenkénti megrendezése. Mesepark létrehozása. Aszfaltos kosárlabdapálya megépítése. Vörös Netti néni hagyatékának méltó gondozása. Vörös Netti Népdalkör támogatása.

69

Szatta www.szatta.hu II. Endre aranybullája, 1222-ben felsorolja az Őrség 18 faluját, köztük Zathát is. Adományozási levelében említi, hogy a lakosság egyenes leszármazottja a honfoglalás idején idetelepített magyarságnak. A település nevét a középkorban Őrszatta, Zatha, Poss Ew-Zatha alakban is használták. A török időkben teljesen elnéptelenedett, Kápolnásfalusiakkal (ma Kerkáskápolna) telepítették be. A régi falu feltételezhetően a mai községtől keletre, azon a területen állt, amelyet ma „Pusztaszattának” neveznek. Az egykor fontos őrfalu lakossága mára 85 főre csökkent. Ezzel Szaknyér után az Őrség második legkisebb települése. Tovább haladva a falu határában, több százéves védett tölgyfák jelentenek rendkívüli természeti értéket. Az itt élők ápolják a hagyományokat, nem felejtik múltjukat. A faluházban Szattán gyűjtött tárgyi emlékekből helytörténeti kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők. Épületek, intézmények Faluház, teleház A faluház 1999-ben készült el, teljesen új épület. Állapota kiváló, felszereltsége jó. Könyvtár, helytörténeti gyűjtemény, vendégszoba zuhanyzóval, klub és színházterem kap helyet az épületben. A vöröskeresztes szervezet, a közösségépítő egyesület tartja itt a megbeszéléseit. A teleházban 4 db számítógép, fénymásoló, telefon, fax található és a könyvtár. A könyvtár hétfőtől péntekig és szombaton van nyitva. Épület, helyiségek megnevezése


Funkciója

szekrénysor, dohányzóasztal, fotelek konyhaszekrény, asztal, székek, hűtő

Klubszoba Konyha Nagyterem

Berendezése

nézőtér, tanácskozó terem, családi ünnepségek helye

Könyvtár

asztalok, székek polcrendszer, íróasztalok, székek

Helytörténeti gyűjtemény Vendégszoba

Óvoda, iskola Az óvodába és iskolába járó szattai gyermekek Marton Gézáné, Ildikó vezetésével készülnek a különböző programokra, színesítik a rendezvényeket. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények Búcsú augusztus 2. vasárnapján van. Karácsonyi ünnepséget tartanak idősek napjával egybekötve. Anyák napját, nőnapot szerveznek. Hagyományápolás Rönkhúzás volt régebben, húshagyó kedden beöltöznek, locsolkodnak, lucáznak. Közös kukoricafosztás.

70

Aktív személyek, civilek, amatőr csoportok, egyházak Aktív személyek  

Gaál Dezső Marton Gézáné


Közösségépítő Egyesület Vöröskereszt helyi szervezete



Markó Alexandra Egy általános iskolás kislány, aki szereti és lelkesen tanulja a verseket, meséket. Rendszeresen fellép települési rendezvényeken, s a Kulturális Forgatag állomásain. Felkészítője: Marton Gézáné, Ildikó.

Nyilvánosság A falu történelmét kutatta, majd örökítette meg könyvében „Őrségi fenyvesek ölében” címmel Gaál Dezső és Gaál Dezsőné, Hunyák Julianna. Kiadványok:  

Gaál Dezső-Gaál Dezsőné Hunyák Julianna: Őrségi fenyvesek ölében Őrség- az örökség (Szerk. Őrvidéki Civil Szövetség)


Helytörténeti Gyűjtemény A Faluházban Szattán gyűjtött tárgyi emlékekből helytörténeti kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők. István szobor Kódisállásos parasztházak, régi parasztházak


Rönkhúzás, szüreti bál megrendezése. Amatőr csoportok felléptetése.

71

Szőce www.szoce.hu Szőce első okleveles említése 1286-ból származik: Zelche. Szláv erdetű, értelme: „kis falu”. Neve erdetileg pataknév is lehetett, amelyet a krónika II. Henrik német-római császár 1051-es magyarországi hadjárata kapcsán említ. A falu határát két nagy jelentőségű, történelmi út érintette: a Borostyánkő út (római út) és a középkori Magyarország egyik főútvonala a Székesfehérvárt Itáliával összekötő „Király út”. (Mondták Katonák útjának, Olasz útnak, helyi hagyomány szerint „kerá út”-nak). A monda szerint IV. Béla a tatárok elől a „Kerál út”-on menekült a dalmát tengerpartra. A falu neve szláv eredetű, (selce=kis falu), a középkorban a Nádasd nemzetség birtoka volt. Temploma a XIII. században épült, majd a XIV. században átépítették. Védőszentje Szent András. A környéken mintegy 50 forrás található. Néhányuk neve máig fennmaradt: pl. Szent Péter- kút, Hercegkút, Ágnes- kút. Elnevezéseikhez külön történetek kapcsolódnak. A falu különféle iskolák, egyesületek által szervezett természetvédelmi táborok kedvelt bázishelye. A területet úgy tartják nyilván, mint az ország egyetlen tőzegmohás lápját. A szigorúan védett szőcei tőzegmohás lápréten számos jégkorszaki maradvány-növényfaj található (kereklevelű harmatfű, vidrafű, stb.). Épületek, intézmények Művelődési Ház A művelődési ház elfogadható állapotú. 1957-ben építették, a 1991-es évek óta folyamatosan újítgatják: cserepezés, csatornázás, központi fűtésszerelés, kazánházépítés, szociális blokk kialakítása, márványlapozás történt. Az intézmény belső tere, bútorzata elavult, szegényes. A vízellátás, szennyvízelvezetés megoldott, vizesblokk van. Fával fűtenek. Az épületben nem működik semmilyen civil szervezet. Épület, helyiségek megnevezése


Nagyterem színpaddal

86, 8 m² Kb. 200 fő Színpad: 20,46 m²

Öltöző

21,7 m²

Előtér előtt

a

nagyterem

Funkciója

Berendezése

Nézőtér Bálterem Vásártér

függönyzet, székek

asztalok,

21, 08 m²

Büfé pulttal

8, 91 m²

Előtér a bejáratnál

6, 29 m²

Raktár 2 helyiség

1 m² 2,68 m²

Kazánház

10,58 m²

Pince

21,70 m²

Könyvtár A könyvtár és az E-Magyarország Pont egy helyiségben, a körjegyzőség épületében található. A könyvtárosi teendőket gimnáziumi érettségivel rendelkező hölgy látja el, megbízási szerződéssel. Az intézmény jó állapotú.

72

Épület, helyiségek megnevezése Előtér

Területe, befogadóképessége 2,31 m²

Könyvtár E-Pont

48, 00 m² Kb. 40 fő

Funkciója

Berendezése TV szekrény, 2 asztal, 25 db szék, 1 számítógépasztal, könyvállványok,TV, DVD lejátszó, számítógép

Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények Nincs igény a nemzeti ünnepek megünneplésére. Javaslatként merült fel, hogy esetleg a nagyobb tömegeket vonzó „rendezvényekhez” /pl. istentisztelet/ lehetne kapcsolni a megemlékezéseket. Rendezvények:           

Rönkhúzás Hulladékgyűjtés Májusfaállítás-és döntés Hősök napja Öregek napja Zoborhegyi remeték búcsúja Falunap Hulladékgyűjtés Halottak napi megemlékezés Mikulás Karácsonyi játszóház

Hagyományápolás Élnek a régi rönkhúzási szokások, őrzik a hagyományos rendet, a kapcsolódó szövegeket, emellett lucázás, locsolás, májusfaállítás is szokás a településen. Aktív személyek, civilek, amatőr csoportok, egyházak Aktív személyek, civilek, amatőr csoportok Kevés az aktív személy, főleg a középkorosztály képviselői lelkesek, 2 település 2 pedagógusa vállal főszerepet. Ők az egyesületi életben, a települési programok szervezésében, lebonyolításában is részt vesznek. Az ifjúságot viszont nehéz bevonni, nehezen motiválhatók. 

Szőcéért Egyesület Mesterházy Csaba A település civil szervezeteit (a vöröskeresztes szervezet kivételével) a Szőcéért Egyesületben vonták össze. Tevékenységük: sport, tűzoltó tevékenység, hagyományápolás, programok (rönkhúzás, falunap) szervezése, környezetvédelem (rendszeresen szerveznek szemétszedési akciókat). A Vöröskereszt az öregek napja szervezését vállalta magára. A Szőcéért Egyesület helyi, települési rendezvényeket szervez: faluismereti nap, falunap, gyermeknap, vetélkedők, szemétszedés, rönkhúzás, öregek napja, mikulás, karácsonyi játszóház, batyus bál.




73

Egyházak A településen élők nagy része katolikus vallású, kb. 14 család evangélikus és elenyésző számú (3 család) református. A katolikus közösség szervezi a karácsonyi műsort, hősök napját, halottak napi megemlékezést. E két utóbbi programban az evangélikusok is részt vesznek. Nyilvánosság Nincs helyi újság. A település web-es portálját a jegyző frissíti. Kiadványok: 


Testvértelepülés Buchschachen (Ausztria) 1991. május 23. A kapcsolatfelvétel tapasztalat- és információcsere, közös programok szervezése (kultúra, sport), szakemberek cseréje, vendégszereplés, családok, intézmények, egyházak megismertetése, egymás múltjának és jelenének megismertetése céljából jött létre. Értékleltár 

 



Források Az egykori jóval bővízűbb patak és a domboldalból fakadó több tucat forrás vize által átitatott területet Széles vizének, Szélesvízi-rétnek nevezték. A sok forrásra utal a bugyomán elnevezés. Így hívják ma is. A környéken mintegy 50 forrás található. Néhányuk neve máig fennmaradt: Szent Péter-kút, Herceg-kút, Ágnes-kút. A források elnevezéseihez külön történetek kapcsolódnak. A Szent Péter–kút mondája szerint a török időkben egy gazdag méltóság egy kecskeszoborba, a kúthoz rejtette aranyát. Amikor a törököket kiűzték, itt maradt az arany. A török, akié a kincs volt, elküldött érte egy másik embert. Ő beöltözött Szent Péternek. A vallásos Magyarok beengedték maguk közé. A kútnál aztán letörte a kecske fejét, kivette az aranyat és elillant. Kovácsműhely A kovácsműhely a hivatal melletti épületben található. 1960-tól működik. Szent András római katolikus templom A község legértékesebb épülete az Árpád- kori templom, melynek védőszentje Szent András apostol. A templom a XIII. században épült, majd a XIV: században átépítették. Két építészeti stílus jegyei találhatók az épületen. A megközelítően négyzet alakú templomhajó román kori falain látható három félköríves záródású résablak, kettő a nyugati homlokzaton, egy a délin. A gótikát a nyolcszög három oldalával záródó szentély képviseli. Ablakai kőbélletesek, mérművesek. A szentélyhez illesztett támpilléreket szintén az utóbbiakkal együtt emelték. A felújítása során talált régészeti leletek egy része a kápolna belső falán kiállítva láthatók. A templom érdekessége az osszarin és a szégyenkő. Előzetes egyeztetés alapján látogatható. Tőzegmohás láprét A szőcei tőzegmohás neve ma már fogalom a botanikusok körében. Ezt a különleges, ma már fokozottan védett patakvölgyet sokáig csak a helyi lakosság ismerte. Anélkül, hogy sejtették volna milyen természeti értékeket hordoz a völgy, jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy ezek máig megmaradtak. A falu címerében is megtalálható a tőzegmoha. Tudtak az aranymoháról (tőzegmoha), mely az idősek elbeszélése szerint még 20-30 évvel ezelőtt is a mainál jóval nagyobb mennyiségben fordult elő, magas párnákat alkotva.

74

A tudomány számára Pócs Tamás, a neves botanikus fedezte fel a terület természeti értékeit. Az akadémikus professzor pályája elején jelentős vegetációtérképezési munkát végzett a térségben. Szőce környéki kutatásait egy német nyelvű könyvben foglalta össze 1958-ban (Vegetationstudien in Őrség). Azóta a területet úgy tartják nyilván, mint az ország egyetlen tőzegkákás lápját. Az afrikai kutatásairól is ismert tudós azóta is ellátogatott a területre. A forráslápokkal teli rét legértékesebb része már beerdősült, és a tőzegkáka is legalább 10-15 éve eltűnt a területről. Azóta számos kutató foglalkozott a területtel, de a Pócs-féle munkákhoz hasonló átfogó és részletes tanulmány nem készült. A térség legnagyobb értéke ma is a reliktum jelleg. Azaz több olyan társulás és faj él itt, melyek jégkorszaki maradványok. Ilyenek a tőzegmoha fajok (Sphagnum sp.), a rovarevő kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia), a vidrafű (Menanthes trifoliata), és a tőzegeper (Comarum palustre). De találkozhatunk a réten a dekoratív szibériai nőszirommal (Iris sibirica), a zergebogárral (Rhollius europaeus), gyapjúsással (eriophorum sp.) és kevésbé feltűnő, de annál értékesebb északi sással (Carex hartmannii) is. Több nagyon ritka forrásmohát is találtak itt a botanikusok. Augusztusi éjszakákon előfordul a völgyben fagypont körüli hőmérséklet, ami jelzi, hogy a terület sajátos hidrológiai viszonyai mellett a helyi mikroklíma is fontos tényező az utolsó eljegesedés utáni lassan melegedő időszak emlékét őrző fajok megőrzésében. A ritkaságok mellett a legjobban az élénk és aktív élővilág ragadja meg az idelátogatót, ami a rétre és a patakra is jellemző. Nyár derekán a csaknem embermagasságú fűben szabad szemmel is látható, ahogy nyüzsög, zsong az állatvilág. Ízeltlábúak millióin élik itt a maguk életét. A rendelkezésre álló élettér rendkívül sűrűn benépesült. A felmérések a patak egyetlen négyzetméternyi területén 5-6000 élőlényt is regisztráltak. A lápot, a vízellátottság csökkenése mellett ma több veszély is fenyegeti. Megindult az adventív, tájidegen gyomok elszaporodása (főleg az aranyvessző). Az évekig elmaradt kaszálás, illetve a lekaszált és az otthagyott széna sokat rontott a terület állapotán. Az itt található jégkori ritkaságok nitrátszegény környezetet igényelnek. Sajnos a területre jutó nitrát mennyisége aggasztóan növekszik. Ennek egy része kivédhetetlen, hiszen a nagy iparvidékek levegőszennyezése következtében a csapadékkal jut a területre. A nitrát jelentős része a környező művelt területekre kijuttatott műtrágyából származik, de a patakvölgyet szegélyező, szintén tájidegen akácos gyökerein is élnek a levegő nitrogénjét megkötő baktériumok. Egyéb A településen 2 gyermektábor működik. Elképzelések  

A kultúrház felújítása, fenntartása. A sportöltöző bővítése.

75

Velemér www.velemer.hu A középkori templomáról ismert Velemér Vas megye délnyugati szögletében, a Belső-Őrségnek nevezett tájegységben található. Írott forrásokban a XIII. század végétől bukkan fel változó neveken: az eredeti helységnév – temploma után – „Szent Trinitas” vagyis Szentháromság falva. Későbbiekben a Velemér név maradt fenn, ami „fehér fényt” vagy „napsütést” jelent. Kapcsolatba hozható még Valamár herceg nevével is, aki az V. század derekán Pannóniában telepedett meg a keleti gótok egyik vezéreként. Az ősi lakosok a templomtól nyugatra a Daniahegyen és az attól délre fekvő mocsaras, nádastól és tölgyestől védett Tapolca- és Kurtusadombon laktak. Az erdők kivágása és a török pusztítás után a lakosság lehúzódott a Lóka patak mellé. A közelben talált török kardmarkolatok bizonyítják a törökök ittlétét. A XV. századtól a falu a Németújvári Batthyány család tulajdonába került. A XIII. század végén a Szentháromság tiszteletére szentelt koragót templom már a falu határában áll, nagyobb átalakítások nélkül, középkori állapotában vészelte át az évszázadokat. Freskóit Aquila János festette, akinek további négy településen maradtak fenn munkái a környéken: Mártonhely és Bántornya (Szlovénia), Fürstenfeld és Radkersburg (Ausztria ). Épületek, intézmények Önkormányzati épület Erősen leromlott állapotú az épület, minimális bútorzattal. Régen italboltként és boltként működött az épület, jelenleg a nagyobb teremben testületi üléseket, tanácskozásokat tartanak. A több kisebb helyiségből álló épület külső-belső felújításra szorul, nincs vizesblokk, csak kinti WC. Vezetékes víz van, csatornahálózat nincs. Könyvtár Szépen felújított tágas könyvtár várja az olvasókat. A teremben információs gyűjtőpont is működik, 6 gép áll a felhasználók rendelkezésére. Óvoda, iskola A településen a bajánsenyei Körzeti Általános Iskola bajánsenyei tagintézménye folytat érintőlegesen közművelődési tevékenységet. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények Március 15-én és október 23-án koszorúzással emlékeznek. Augusztus 20-án és Szentháromság napján van búcsú. Mindenszentekkor ökumenikus megemlékezés a temetőben, közös imádsággal. Az időseket minden évben az otthonukban köszöntik. Aktív személyek, civilek, amatőr csoportok, egyházak Aktív személyek:   

Soós Kálmánné Rákosi Imréné, Velemér történetének írója Balogh István Péter

 

Veleméri Polgárőr Egyesület Vöröskereszt helyi szervezete

Civilek:

76

Nyilvánosság Kiadványok:  

Őrség- az örökség (Szerk. Őrvidéki Civil Szövetség) Velemér múltja és jelene

Értékleltár 

   

Szentháromság római katolikus templom A XVIII. század végén a Szentháromság tiszteletére szentelt kora gót templom már a falu határában áll, nagyobb átalakítások nélkül, középkori állapotában vészelte át az évszázadokat. A késő román és kora gót építészeti stílus jegyeit egyaránt magán viselő egyhajós, tornyos, sokszögű szentéllyel záródó apró templom. Freskóit radkersburgi Aquila János festette 1378-ban, teljesen beborítva a falat a Bibliából és a Szentek legendáiból vett ábrázolásokkal. Nagyon sok értékes rész elpusztult, ám a viszontagságok ellenére felismerhető a szentélyben a piktor térdelő önarcképének töredéke, Márk evangélista oroszlánja, Máté evangélista angyalának töredéke, János evangélista sas madara, Lukács evangélista ökrének maradványa, az Angyali üdvözlet jelenete, a lelkeket mérlegelő Szent Mihály, a hajó északi falának alsó mezőjében a királyok vonulása, Szent László és Szent Miklós képmásai, a déli falon Szent Erzsébet, a nyugati falon a Palástos Madonna ábrázolása. A közelében lévő temetőben még fellelhetünk kopjafákat is. Református templom Sindümúzeum Tájház- magántulajdon, Németh Mária Vass-porta

Elképzelések      

A Tájház bővítése, melléképület, pajta rendbe tétele, környezetének rendezése. /istálló, lovas pihenő, kerékáros pihenő, ásott kút tisztítása/ Az egykori italbolt és vegyesbolt felújítása, turisztikai hasznosítása. Kilátótorony építése. A régi iskolaápület teljes felújítása. Régi hagyományőrző búcsúk felelevenítése, kulturális programmal való bővítése. Bekapcsolódás a turistaútvonalba.

77

Viszák www.viszak.hu Viszák történelme az Árpádok koráig nyúlik vissza. Első okleveles említése Lugossal és Ivánccal együtt 1237 előttről való „Vyzaah” alakban. Nevének eredete a magyar „visszaág”, azaz ’visszakanyaradó patak’ jelentésű szóösszetételre vezethető vissza. Viszák a középkorban egy birtokot képezett Ivánccal, Szentmártonnal, Németfaluval, Miskefalvával, Alsó- és Felsőlugossal. Földesura az Ivánczy család volt 1355-től 1650-ig. Ezután a Szepes vármegyéből származó Sigrayak tulajdona lett. A török pusztítás miatt 1582-ben elnéptelenedett, majd átmeneti gyér népesség után csak a Rákóczi-szabadságharc után jelentek meg újabb telepesek. Az első foglalóknak Sigray József számos kedvezményt nyújtott. Az 1700-as évek végére a beköltözések és házasodások következtében három felekezet híveit magába foglaló faluvá vált: reformátusok Ispánkról, Pankaszról, evangélikusok Őrimagyarósdról, Szőcéről, katolikusok a Sigray birtokról jöttek. Viszák ősi falumagja a patak mellett feküdt. A faluban található szeszfőzdét a II. világháború előtt a község tehetősebb gazdái alapították. A Dávid család deportálása után az önkormányzat vette át a szeszfőzde irányítását. Több emberöltő óta nagyon sokan jártak és járnak ide főzetni, s lett messze földön híres a viszáki pálinka. Épületek, intézmények Kultúrház A művelődési ház teljes külső-belső felújításra vár, a belső tér átalakítását tervezik, hogy sokféle funkcióval bővülhessen az intézmény tevékenysége /IKSZT/. Egy igazi közösségi teret szeretnének létrehozni, mely mind közművelődési, mind turisztikai szempontból kielégíti az igényeket. Ifjúsági klub A település ifjúsági klubja külön épületben működik. A ház szintén az 50-es években épült, pártszékházként működött. 2008 nyarán újították fel utoljára, kicserélték a fő elemeket, új tetőt kapott, külső pucolás történt. 1 nagyszoba és 1 raktár található az épületben. A vízellátás, szennyvízelvezetés, vízellátás megoldott, cserépkályhával fűtenek. TV, DVD áll a látogatók rendelkezésére. Könyvtár A községi könyvtár az 1950-es években épült, eredetileg családi ház volt, majd a tanácsháza, később a polgármesteri hivatal költözött ide. Jó állapotú épület, mely a közelmúltban kapott belső felújítást. A továbbiakban külső-belső vakolásra, tetőcserére lenne szükség. A közművesített épületben a fűtést cserépkályhával oldják meg. 4 számítógép, DVD, 2 TV, magnó, kamera áll a látogatók rendelkezésére. A könyvtárosi teendőket 1 fő informatikus látja el. Kultúrpajta A településen él Szarvas József színművész, akinek portáján áll a kultúrpajta, mely egész évben, de főleg az ünnepségek, ill. a falunap alkalmával színvonalas programokkal gazdagítja a falu és a környék kulturális életét. Óvoda, iskola Viszákon a pankaszi iskola tagintézményeként alsó tagozatos általános iskola működik. A helyi pedagógus és az iskola tanulói aktívan részt vesznek Viszák közösségi és kulturális életében, műsoraikkal színesítik a település rendezvényeit.

78

Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények A település vezetősége célul tűzte ki a kulturális élet felélénkítését, a programok bővítését, Viszák térségi kulturális központtá válását. A községben élők nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományok ápolására. Híres a minden év januárjában megrendezésre kerülő rönkhúzás, melyet 1930-as évek óta elevenítenek fel. De emellett számos program színesíti még a falu életét: anyák napja, gyermeknap, idősek napja, májusfa-állítás és döntés, búcsú, bagolytúra, télapó és karácsonyi ünnepség, hagyományos disznóvágás, szilveszteri batyusbál. Fontosnak tartják a történelmi emlékek ápolását (egykori Lugos település emlékhelyének gondozása, az 50-es években kitelepített áldozatokról való megemlékezés). A faluban március 15-én és október 23-án tartanak megemlékezést a nevelési-oktatási intézmények szervezésében ill. aktív közreműködésével, valamint a történelmi egyházak részvételével. A viszákiak a térségben először rendeztek falunapi rendezvényt 17 esztendővel ezelőtt, s azóta minden esztendőben megtartják a rendezvényt, hagyományosan július utolsó teljes hétvégéjén. A nyaranta megrendezésre kerülő falunap a sportpályán zajlik. Régebben a többnapos rendezvény lovas eseményekkel is párosult. Az elmúlt években a Szarvas-pajta is bekapcsolódott a Viszáki Falunapok rendezvényeibe, mely Pajta-napok néven vált ismertté. A rendezvényen igyekeznek minden korosztály számára színvonalas szórakoztató programokat biztosítani. A Viszáki Napokon mindig megrendezik a bagolytúrát, a vicces éjszakai akadályversenyt, melyen csapattagokként a falu apraja-nagyja részt vesz. Fontosnak tartják az elszármazottak megszólítását is a falunapi rendezvény keretében. Tavaly Tündérkertet alakítottak ki, ahol a település valamennyi családja kapott egy-egy őshonos gyümölcsfacsemetét. A helyiek és az elszármazott családtagok meghívása mellett, igyekeznek, hogy a szomszédos településekkel is erősítsék a kapcsolatot, különösen az ifjúság tekintetében, ezért minden évben gyermek labdarúgó tornát szerveznek a környék csapatainak részvételével. A falunapi résztvevők megvendégeléséről a főzőverseny és falunapi vacsora keretében gondoskodnak. Kiállításokat nem tartanak, információs gyűjtőpont nincs. Rendezvények:       

Rönkhúzás Nemzeti ünnep Viszáki Napok Szent István napi búcsú Aradi vértanúkra emlékezünk 1956-ra emlékezünk Hagyományápolás


Pajtanapok, Falunapok Június utolsó hétvégéje Számos kulturális- és sportrendezvény, főző- és ügyességi verseny tarkítja a sorozatot, illetve fellépnek neves művészek. Kedvcsinálásképpen a teljesség igénye nélkül a korábbi fellépők névsora: Fábry Sándor, Szőcs Artúr, Tompos Kátya, Balogh Rodrigó, Zöld Csaba, Szarvas József, Csiba Julcsi, Somogyi András, Pápai Erika, Csankó Zoltán, Lord együttes.

79

Hagyományápolás A település önkormányzata hangsúlyt fektet a hagyományok ápolására, életben tartására. A faluban nagy hagyománya van a rönkhúzásnak, él a locsolás, lucázás, farsangolás, betlehemezés szokása. Híres a viszáki pálinka. A pálinkafőzde épülete felújításra szorul, palackozó létrehozását tervezik. Sport Viszákon népszerű a futball. Sikeres csapatot tartanak fenn. Aktív személyek, civilek, amatőr csoportok, egyházak Aktív személyek      

Biczó Zoltán Biczó Zoltánné Dr. Kanyó Jánosné, Csapó Anikó Koncz Anna Szarvas József Tornyos Beáta


Önkéntes Tűzoltó Egyesület



Viszáki Faluszépítő és Kulturális Egyesület Települési élet, falunapok, ünnepségek szervezői

   

Viszáki Községi Sportegyesület Viszáki Polgárőrség Viszáki Veterán Klub Vöröskereszt helyi szervezete



Viszáki Asszonykórus A Viszáki Asszonykórus 1984-ben alakult helybeli asszonyokból, azzal a szándékkal, hogy gazdagítsák településük, s a környék kulturális életét. Viszák Község Önkormányzata tartja fenn a Viszáki Asszonykórust, melyet mind anyagilag, mind erkölcsileg támogat. Rendszeres résztvevői a megyei kórustalálkozóknak. A 2009 szeptemberében elsőként megrendezett Őrségi Aranymálinkó Dalostalálkozón kiérdemelték a zsűri által legjobbnak ítélt népdalkörnek járó Aranymálinkó Vándordíjat. A népdalkör tagjai a község közösségi életnek is aktív résztvevői, szervezői.

Egyház   

Református-Perjésiné Máthé Róza Katolikus -Fekete Szabolcs Evangélikus-Farkas Sándor

Nyilvánosság A településnek nincs újságja. Webcímmel rendelkezik (www.viszak.hu), a webmester Kovács Tamás könyvtáros.

80

Kiadványok: 


Testvértelepülés Testvérkapcsolatot ápolnak a szlovéniai Petesháza Horváth József Művelődési Egyesülettel, valamint a szlovákiai Zsigárd Kedvcsinálók éneklő csoportjával. Értékleltár 

 

  

Kitelepítettek fája 2007. október 23-án, a hagyományteremtő Élő Emlékezet Ünnepén, az 50-es évek kitelepítései áldozatainak tiszteletére emlékfát avattak, amelyre a három kitelepített család nevét vésték: Böhm, Dávid, Török. A kiszáradt, kettétört fa közelében elültettek egy eleven körtefát is. Az emlékfa Sibinger Miklós alkotása. Lugos történelmi emlékhely Szeszfőzde A faluban található szeszfőzdét a II. világháború előtt a község tehetősebb gazdái alapították. A Dávid család deportálása után az önkormányzat vette át a szeszfőzde irányítását. Több emberöltő óta nagyon sokan jártak és járnak ide főzetni, s lett messze földön híres a viszáki pálinka. Szabadságszobor modellje A település érdekessége, hogy budapesti Szabadságszobor modellje, Gál Erzsébet, viszáki születésű volt. A lánya pedig híres festőnő, Turánszki Éva. Templom István király szobra a templomkertben. Tündérkert


Lugos nevű település helyén emlékpark kialakítását tervezik. Malom/szálláshely kialakítását tervezik. Kulturális élet további fejlesztése.

81

KÖZKINCS-KEREKASZTAL Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás SWOT-analízis Erősségek Őrség Természeti, táji értékek, építészeti, tárgyi emlékek Meglévő kulturális intézmények, létesítmények (művelődési házak, faluházak, könyvtárak, stb.)

Gyengeségek Települési érdekek előtérbe helyezése az együttműködéssel szemben Információhiány, programegyeztetés hiánya Közlekedési nehézségek, siralmas közlekedési viszonyok

Óvodák, iskolák

Nincsenek közös célok, közös jövőkép

Hagyományőrző kulturális programok sokasága

Nincs a kistérségnek arculata

Őrségi Közkincs-kerekasztal

A kistérségre vonatkozó információk nem jutnak el a települések lakossághoz

Falunapok sorozata

Színházba jutás nehézségei

Meglévő együttműködések, új kezdeményezések

Nincs motiváció

Amatőr bázis

Polgármesteri példamutatás hiánya

Kreatív, aktív emberek

Nyílt beszéd hiánya

Mozgolódó civil szervezetek

Nincs kistérségi gondolkodás, települési van

A szép természeti környezetből adódó turisztikai potenciál

Nincsenek húzóemberek

Őrségi Nemzeti Park

Létbizonytalanság

Népi Mesterségek Műhelye Egyesület

Széteső közösségek

Jó őrségi levegő

Összehangolt tájékoztatás hiánya Szórakozási lehetőségek hiánya A térség megtartó ereje Mozi Ifjúsági összefogás Elöregedés Alkotó művészeti közösségek támogatásának hiánya /pályázat/

82

KÖZKINCS-KEREKASZTAL Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás SWOT-analízis Lehetőségek Túra-útvonalak kialakítása, infrastruktúrájuk kiépítése a települések érintésével Kiállítások összeállítása és vándoroltatása Kistérségi kulturális napok a közös értékekre alapozva Kistérségi kulturális portál, elektronikus hírlevél indítása, fejlesztése Jól működő Kulturális Kerekasztal Közös programfüzet, időszaki lap megjelentetése Kistérségi arculat létrehozása

Veszélyek A falvak vezetése nem használja ki a felkínált lehetőségeket Ellentétek a pénzügyi keretek elosztása, felhasználása miatt Továbbra is megoldatlan marad a rendszeres információáramlás Településeken belüli ellenállás az új kezdeményezésekkel, a nyitással szemben A hagyományőrzés háttérbe szorulása (TV, számítógép, internet, stb.) Rivalizálás a települések között Elöregedés, elvándorlás Közömbösség

A települések kiemelkedő értékeire épített rendezvénysorozat létrehozása Kistérségi kulturális stratégia megalkotása Szakmai segítségnyújtás, képzések Sport, tömegsport Sok pluszt kitalálni egy-egy programhoz Kiadványok: programajánló, értékleltár, amatőrök, kalendárium Alkotó művészeti közösségek támogatása /ruha, díszlet, kellék, hangszer stb./ Ifjúsági referens Kistérségi kohézió Kistérségi közművelődési koncepció

83

Közművelődési fejlesztési elképzelések A helyzetelemzés, valamint a SWOT analízis alapján az alábbi közművelődési fejlesztési elképzelések fogalmazódtak meg: 

A Kistérség településeinek kulturális szereplői (intézmények, civil szervezetek, egyházak, stb.) közötti együttműködés, partnerség kereteinek és gyakorlatának megteremtése a közös célok megvalósítása érdekében az Őrségi Közkincs-kerekasztal keretében.



A közművelődési koncepció előkészítő anyaga alapján elkezdődjön a kistérségi szintű közművelődési, kulturális stratégia részletes kidolgozása.



Közös, együttműködésen alapuló projektek kiválasztása, tervezése, kidolgozása, pályázati anyaggá való előkészítése.



Szakmai előadások, kirándulások szervezése, tapasztalatszerzés.



Közművelődési, közösségi intézmények, épületek infrastrukturális fejlesztése, tárgyi eszközök beszerzése.



A Kulturális Forgatag évenkénti megrendezése, melynek keretében a kistérség amatőr művészei, művészeti csoportjai mutatkoznak be az Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás településein.



A természeti, épített és kulturális értékekre, sajátos hagyományokra, néprajzi vonásokra épülő programok szervezése, színvonalának emelése, melyek turisztikai vonzerőként is segíthetik a települések fejlődését.



A kiemelt rendezvények, falunapi programok évenkénti megrendezése.



Bábszínházi, színházi előadások, koncertek szervezése, tájoltatása.



Hagyományőrzés,

a

kézművesség

és

a

hagyományos

népi

mesterségek

megismertetése, népszerűsítése. 

Tematikus túraútvonalak kialakítása.



Kistérségi sportnapok megrendezése.



Civil szervezetek, alkotó művészeti közösségek támogatása.



Egységes kistérségi arculat kialakítása.



Kistérségi honlap működtetése, folyamatos frissítése.



Hatékony tájékoztatás és koordináció.



Hírlevél, kistérségi újság megjelentetése.



Kiadványok megjelentetése.



Az értékleltár folyamatos aktualizálása. Építészeti, tárgyi emlékek gyűjtése, a meglévő gyűjtemények színvonalának emelése, állagmegóvás. A gyűjtött anyagok archiválása, dokumentálása, nyilvánossá tétele.

A fenti fejlesztési elképzelések részletezését a következő, Közművelődési fejlesztési tervek 2010-2013. című táblázat rögzíti.

84

Közművelődési fejlesztési tervek 2010-2013 Téma

Tervek

Infrastruktúra

Raktárhelyiség kialakítása, bérlése

Forrás Kulturális vidékfejlesztés, területfejlesztés „Együtt a térben-összetartozunk”  A kistérségi szolgáltatásokat elősegítő infrastruktúra kialakítása (pl. intézmény felújítás, hordozható színpad, közlekedési eszköz, számítógépes hálózat stb.). Támogatás formái: programfinanszírozás, közkincspályázatok, NKA támogatásai, többcélú kistérségi közművelődési normatíva, többcélú kistérségi társulás saját forrásai. Kulturális vidékfejlesztés, területfejlesztés „Kell egy hely-a közművelődéshez”  A közművelődési intézmények, közművelődési közösségi színterek (feladatellátó helyszínek) kialakítása, építése, felújítása, berendezése, felszerelése. Támogatás formái: normatív támogatás, pályázati lehetőségek (Közkincs), EU források (TIOP, ROP-ok, ÚMVP) bevonása, helyi önkormányzatok érdekeltségnövelő támogatása, NKA pályázati kiírásai.

Intézmények

Tárgyi eszközök

Személyi feltételek

---

Hangtechnikai eszközök bővítése Világítástechnika Kiállító paravánok, posztamensek beszerzése Rendezvénysátor, mobilszínpad beszerzése Reklám- és propagandaanyagok beszerzése

Az Őrségi Közkincs-kerekasztal továbbműködtetése Kistérségi közművelődési referens továbbfog lakoztatása

--Kulturális vidékfejlesztés, területfejlesztés „Együtt a térben-összetartozunk”  A kistérségi szolgáltatásokat elősegítő infrastruktúra kialakítása (pl. intézmény felújítás, hordozható színpad, közlekedési eszköz, számítógépes hálózat stb.). Támogatás formái: programfinanszírozás, közkincspályázatok, NKA támogatásai, többcélú kistérségi közművelődési normatíva, többcélú kistérségi társulás saját forrásai. Kulturális vidékfejlesztés, területfejlesztés Közkincs program

85

Szakmai előadások, képzések szervezése-rendezvényszervezés Rendezvények látogatása szakmai tapasztalatszerzés céljából

Kulturális Forgatag és kistérségi vándorkiállítás megrendezése

Programok, rendezvények

Bábszínházi előadások tájoltatása Színházi előadások, szórakoztató műsorok, rendezvények tájoltatása Színházlátogatások, kirándulások szervezése Koncertek szervezése

Élethosszig tartó tanulás „Innovatív szakszerűség” Kulturális vidékfejlesztés, területfejlesztés „Együtt a térben-összetartozunk”  a kistérség hátrányos helyzetét javító pályázatokhoz, programokhoz való csatlakozás (esélyegyenlőtlenség csökkentése, kulturális turizmus, kulturális utak kialakítása, fejlesztése),  szakemberek kistelepüléseken történő közös alkalmazása,  szakmai napok, továbbképzések szervezése. Támogatás formái: programfinanszírozás, közkincspályázatok, NKA támogatásai, többcélú kistérségi közművelődési normatíva, többcélú kistérségi társulás saját forrásai. Kulturális vidékfejlesztés, területfejlesztés „Együtt a térben-összetartozunk”  A kistérségben hagyományos vagy hagyományt teremtő programok szervezése. Támogatás formái: programfinanszírozás, közkincspályázatok, NKA támogatásai, többcélú kistérségi közművelődési normatíva, többcélú kistérségi társulás saját forrásai. A közművelődési intézmények szocio-kulturális szolgáltatásainak fejlesztése „Építő közösségek” „Kreatív ifjúság” Aktív időskor Támogatás formái: normatív támogatás, pályázati lehetőségek, EU-s források ebbe a szférába áramoltatása (TÁMOP – „Építő Közösségek”, oktatást fejlesztő programokhoz csatlakozás). Kulturális vidékfejlesztés, területfejlesztés Közkincs program-PANKKK program

86

Hagyományőrző rendezvények színvonalának emelése

Kreativitás és önkifejezés Múlt-jelen-jövő 

A kézművesség, mint gazdasági tevékenység, mint kulturális tevékenység, mint közösségformáló, egészségterápiában, rehabilitációban alkalmazható módszer és lehetőség, mint személyiség formáló, identitásalakító erő.



A népművészet, a kézművesség, mint idegenforgalmi bázis érték. A tájegységi értékek bemutatására – népi kézművesség, népi építészet, népi gasztronómia, gazdálkodás és népművészet, termék feldolgozás, tartósítás vagy a hagyománytematikus, vagy átfogó Hagyományőrző Utak meghirdetése és megszervezése, illetve egyéni igény alapján is bejárható Hagyományőrző Utak közzététele. Támogatás formái: normatív támogatás, pályázati lehetőségek, NKA és OP források ebbe a szférába áramoltatása. (TÁMOP – „Építő Közösségek”, TIOP – AGORA, UMVP) Kistérségi sportnapok megszervezése Torna

A közművelődési intézmények szocio-kulturális szolgáltatásainak fejlesztése Kul-túra A közművelődési intézmények szocio-kulturális szolgáltatásainak fejlesztése „Építő közösségek” „Kreatív ifjúság” Aktív időskor Támogatás formái: normatív támogatás, pályázati lehetőségek, EU-s források ebbe a szférába áramoltatása (TÁMOP – „Építő Közösségek”, oktatást fejlesztő programokhoz csatlakozás).

Néptánc finanszírozása


A népművészet, a kézművesség, mint idegenforgalmi bázis érték. A tájegységi értékek

87

bemutatására – népi kézművesség, népi építészet, népi gasztronómia, gazdálkodás és népművészet, termék feldolgozás, tartósítás vagy a hagyománytematikus, vagy átfogó Hagyományőrző Utak meghirdetése és megszervezése, illetve egyéni igény alapján is bejárható Hagyományőrző Utak közzététele. Támogatás formái: normatív támogatás, pályázati lehetőségek, NKA és OP források ebbe a szférába áramoltatása. (TÁMOP – „Építő Közösségek”, TIOP – AGORA, UMVP) Tematikus útvonalak kialakítása az Őrségben


A népművészet, a kézművesség, mint idegenforgalmi bázis érték. A tájegységi értékek bemutatására – népi kézművesség, népi építészet, népi gasztronómia, gazdálkodás és népművészet, termék feldolgozás, tartósítás vagy a hagyománytematikus, vagy átfogó Hagyományőrző Utak meghirdetése és megszervezése, illetve egyéni igény alapján is bejárható Hagyományőrző Utak közzététele. Támogatás formái: normatív támogatás, pályázati lehetőségek, NKA és OP források ebbe a szférába áramoltatása. (TÁMOP – „Építő Közösségek”, TIOP – AGORA, UMVP) Kulturális vidékfejlesztés, területfejlesztés „Együtt a térben-összetartozunk”  a kistérség hátrányos helyzetét javító pályázatokhoz, programokhoz való csatlakozás (esélyegyenlőtlenség csökkentése, kulturális turizmus, kulturális utak kialakítása, fejlesztése), Támogatás formái: programfinanszírozás, közkincspályázatok, NKA támogatásai, többcélú kistérségi közművelődési normatíva, többcélú kistérségi társulás saját forrásai.

88

Kiemelt rendezvények megtartása:                          

Communitas Fortissima, Kercaszomor Húshagyókedd, Bajánsenye Hajdinás napok Pityerszeren, Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság; Szalafő, Pityerszer Virágvasárnapi koncert, Őriszentpéter, Református Templom Mediawave, Őriszentpéter, Őrségi TeleHáz Virágzás Napjai, Őriszentpéter, Őrségi TeleHáz; Szalafő, Pityerszer Nemzeti parkjaink bemutatkozása Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Őriszentpéter Őrségi Vásár, Őriszentpéter és a környező települések Aratóünnep, Kercaszomor, Pongrácz-porta Rotto Kupa- felnőtt, szponzori-VIP és női torna, Szalafő Fazekastábor, Magyarszombatfa Fazekasnapok, Magyarszombatfa Rotto Kupa-gyermek, öregfiúk és old boys, Szalafő Vadása-nap, Fogathajtó verseny „C",Hegyhátszentjakab, Vadása-tó Völgyhídi Vásár, Nagyrákos Viszáki Napok Hajdina- és vargányafesztivál, Kercaszomor Őrségi vigasságok, Parasztlakodalom a Kerka mentén, Bajánsenye Hétrétország, a szerek és porták fesztiválja Őriszentpéter, Őrségi TeleHáz Rétesfesztivál Halat s vadat, s mi jó falat! –főzőverseny, Hegyhátszentjakab Gombaismereti túra és gombakiállítás Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Őriszentpéter Őrségi Nemzetközi Tökfesztivál, Vadpörköltfőző Verseny Őriszentpéter és a környező települések Természetesen, Őrség! Őriszentpéter, Őrségi TeleHáz Falubetlehem pásztorjátékkal Hegyhátszentjakabon

Falunapi rendezvények, települési programok támogatása

Civil szervezetek, klubok, alkotó művészeti közösségek

Egységes viselet kialakítása az Őrségben Alkotó művészeti közösségek tevékenységének támogatása Fellépőruha, díszletek, jelmezek, kellékek, hangszerek, eszközök beszerzése az amatőr művészek, csoportok részére A civil szervezetek szakmaiságának emelése, szakmai vezető megbízásának finanszírozása

Kulturális vidékfejlesztés, területfejlesztés Közkincs program Tengertánc program Kreativitás és önkifejezés Múlt-jelen-jövő 

A népművészet, a kézművesség, mint idegenforgalmi bázis érték. A tájegységi értékek bemutatására – népi kézművesség, népi építészet, népi gasztronómia, gazdálkodás és népművészet, termék feldolgozás, tartósítás vagy a hagyománytematikus, vagy átfogó Hagyományőrző Utak meghirdetése és megszervezése, illetve egyéni igény alapján is bejárható Hagyományőrző Utak közzététele. Támogatás formái: normatív támogatás, pályázati lehetőségek, NKA és OP források ebbe a szférába áramoltatása. (TÁMOP – „Építő Közösségek”, TIOP – AGORA, UMVP) A közművelődési intézmények szocio-kulturális szolgáltatásainak fejlesztése „Egyedül nem megy” Támogatás formái: normatív támogatás, pályázati lehetőségek, NKA és EU források ebbe a szférába áramoltatása. (TÁMOP – „Építő Közösségek”, civil szférát fejlesztő egyéb beavatkozások) A közművelődési intézmények szocio-kulturális szolgáltatásainak fejlesztése Kul-túra A támogatás formái: nyilvános és meghívásos pályázatok, ROP-ok, KOP, EMVA – ÚMVP pályázati támogatások koordinálása, szakmai befolyásolása, szakmai konferenciák. A közművelődési intézmények szocio-kulturális szolgáltatásainak fejlesztése „Egyedül nem megy” Támogatás formái: normatív támogatás, pályázati lehetőségek, NKA és EU források ebbe a szférába áramoltatása. (TÁMOP – „Építő Közösségek”, civil szférát

89

Utaztatás megoldása

fejlesztő egyéb beavatkozások) Kreativitás és önkifejezés Alkotó emberek a közösségért  változatos eszközökkel, célzott kommunikációval az alkotó tevékenységek pozitív tartalmainak felismerése, az ezzel kapcsolatos innovatív értékek megbecsülése,  az amatőr művészeti tevékenység résztvevői bázisának szélesítése, ezáltal a művészet közeli alkotó és befogadó közösségek fejlesztése (különös tekintettel a gyermek, ifjúsági és szépkorú korcsoportokra),  a terület társadalmi kapcsolatainak erősítése (ajánlások, módszerek kidolgozásával, helyük és szerepük tudatosításával a lokális társadalmakban; a tevékenység társadalmi elismertségének emelésével, európai és tengerentúli példák, módszerek megismertetésével, alkalmazásával),  a működési feltételek színvonal emelése, a civil szervezetek erőteljes bevonása. Támogatás formái: normatív támogatás, pályázati lehetőségek, NKA és EU források ebbe a szférába áramoltatása. (TÁMOP – „Építő Közösségek”, TIOP AGORA) Kulturális vidékfejlesztés, területfejlesztés Közkincs program

Gyűjtemények

Építészeti, tárgyi emlékek gyűjtése, a meglévő gyűjtemények színvonalának emelése, állagmegóvás. A gyűjtött anyagok archiválása, dokumentálása, nyilvánossá tétele

Kulturális vidékfejlesztés, területfejlesztés „Együtt a térben-összetartozunk”  a kistérség hátrányos helyzetét javító pályázatokhoz, programokhoz való csatlakozás (esélyegyenlőtlenség csökkentése, kulturális turizmus, kulturális utak kialakítása, fejlesztése), Támogatás formái: programfinanszírozás, közkincspályázatok, NKA támogatásai, többcélú kistérségi közművelődési normatíva, többcélú kistérségi társulás saját forrásai.

90

Az info-kommunikációs technológia szakmai megjelenésének formái „Művelt-net”  kulturális javak megőrzése, a digitalizálási folyamat meggyorsítása,  az adatok és információk szabad áramlása és hozzáférhetővé tétele,  új, minőségi kulturális tartalmak internetes megjelenítése, a meglévők fejlesztése  kreativitás és innováció ösztönzése  kulturális adatgondozói hálózat kiépítése Kulturális vidékfejlesztés, területfejlesztés Közkincs program

Kiadványok

Őrség programajánló évenkénti megjelentetése Kistérséget bemutató kiadvány megjelentetése Tematikus kiadványok megjelentetése Hírlevél, kistérségi újság megjelentetése

Kulturális vidékfejlesztés, területfejlesztés „Együtt a térben-összetartozunk”  a kistérség hátrányos helyzetét javító pályázatokhoz, programokhoz való csatlakozás (esélyegyenlőtlenség csökkentése, kulturális turizmus, kulturális utak kialakítása, fejlesztése), Támogatás formái: programfinanszírozás, közkincspályázatok, NKA támogatásai, többcélú kistérségi közművelődési normatíva, többcélú kistérségi társulás saját forrásai. A közművelődési intézmények szocio-kulturális szolgáltatásainak fejlesztése „Egyedül nem megy” Támogatás formái: normatív támogatás, pályázati lehetőségek, NKA és EU források ebbe a szférába áramoltatása. (TÁMOP – „Építő Közösségek”, civil szférát fejlesztő egyéb beavatkozások) Kulturális vidékfejlesztés, területfejlesztés Közkincs program

Web-es megjelenés

A kistérségi honlap folyamatos fejlesztése, frissítése

Kulturális vidékfejlesztés, területfejlesztés „Együtt a térben-összetartozunk”  a kistérség hátrányos helyzetét javító pályázatokhoz, programokhoz való csatlakozás (esélyegyenlőtlenség csökkentése, kulturális turizmus, kulturális utak kialakítása, fejlesztése),

91



szakemberek kistelepüléseken történő közös alkalmazása Támogatás formái: programfinanszírozás, közkincspályázatok, NKA támogatásai, többcélú kistérségi közművelődési normatíva, többcélú kistérségi társulás saját forrásai. Az info-kommunikációs technológia szakmai megjelenésének formái „Művelt-net”  kulturális javak megőrzése, a digitalizálási folyamat meggyorsítása,  az adatok és információk szabad áramlása és hozzáférhetővé tétele,  új, minőségi kulturális tartalmak internetes megjelenítése, a meglévők fejlesztése  kreativitás és innováció ösztönzése  kulturális adatgondozói hálózat kiépítése Támogatás formái: Normatív támogatás, pályázati források, TIOP, TÁMOP (egységes szolgáltató felületen való részvétel) Kulturális vidékfejlesztés, területfejlesztés Közkincs program

Épített és természeti örökség

Az épített és természeti örökség folyamatos gyűjtése, nyilvánossá tétele

Kulturális vidékfejlesztés, területfejlesztés „Együtt a térben-összetartozunk”  a kistérség hátrányos helyzetét javító pályázatokhoz, programokhoz való csatlakozás (esélyegyenlőtlenség csökkentése, kulturális turizmus, kulturális utak kialakítása, fejlesztése), Támogatás formái: programfinanszírozás, közkincspályázatok, NKA támogatásai, többcélú kistérségi közművelődési normatíva, többcélú kistérségi társulás saját forrásai. A közművelődési intézmények szocio-kulturális szolgáltatásainak fejlesztése Kul-túra A támogatás formái: nyilvános és meghívásos pályázatok, ROP-ok, KOP, EMVA – ÚMVP pályázati támogatások koordinálása, szakmai befolyásolása, szakmai

92

Turizmus

A kistérség arculatának kialakítása

konferenciák. Kulturális vidékfejlesztés, területfejlesztés „Együtt a térben-összetartozunk”  a kistérség hátrányos helyzetét javító pályázatokhoz, programokhoz való csatlakozás (esélyegyenlőtlenség csökkentése, kulturális turizmus, kulturális utak kialakítása, fejlesztése),  szakemberek kistelepüléseken történő közös alkalmazása  szakmai napok, továbbképzések szervezése Támogatás formái: programfinanszírozás, közkincspályázatok, NKA támogatásai, többcélú kistérségi közművelődési normatíva, többcélú kistérségi társulás saját forrásai. A közművelődési intézmények szocio-kulturális szolgáltatásainak fejlesztése Kul-túra A támogatás formái: nyilvános és meghívásos pályázatok, ROP-ok, KOP, EMVA – ÚMVP pályázati támogatások koordinálása, szakmai befolyásolása, szakmai konferenciák.

93

Összegzés A közművelődési stratégia előkészítő anyaga, a helyzetelemzés a polgármesterekkel készített személyes interjúk, a települési kérdőívek eredményeire valamint a közkincskerekasztal tapasztalataira épül. Az elemzés során a kerekasztal tagjai a települések épületeit, intézményeit, valamint a könyvtár, az óvodák és iskolák szerepét vizsgálták. Számba vették az ünnepségeket, megemlékezéseket, rendezvényeket, rendezvénynaptárt állítottak össze, meghatározták a kiemelt rendezvényeket. Különös figyelmet fordítottak a hagyományápoló szokások, rendezvények összegyűjtésére, jellemezték a települések sportéletét. Felmérték a települések civil szervezeteit, az aktív közművelődési célú civil szervezeteket, bemutatták az amatőr művészeket, csoportokat, s emellett az egyházak szerepéről is említést tesznek. Az előkészítő anyagban sorra vették a helyi nyilvánosság fórumait. Rögzítették a települési elképzeléseket. A SWOT-analízist a kerekasztal tagjai a szőcei ülésen közösen készítették el, ezt egészítették ki a további üléseken elhangzottakkal. Az előkészítő anyagot a fejlesztési elképzelések zárják, melyek közé a kerekasztal által meghatározott térségi szintű tervek kerültek, mellékelve hozzájuk a lehetséges forrásokat. Az Őriszentpéteri Kistérség szinte valamennyi települése -Kerkáskápolna és Velemér kivételével- rendelkezik olyan intézménnyel, épülettel, melyek közművelődési programok helyszínéül szolgálhatnak. Bár ezek felújítása, infrastrukturális fejlesztése, igényes berendezése, korszerű eszközök beszerzése – néhány kivételtől eltekintve-, időszerű lenne. Minden településen van könyvtár, ahol igényesen felújított, esztétikusan berendezett helyiségekben várják az olvasókat ill. az internetezőket. A térség színvonalas, egymáshoz igazodó nagyrendezvényeket mondhat magáénak, ezeket jól kiegészítik a kisebb települési programok, melyek színesítik a közművelődési kínálatot, biztosítják a közösségépítést. Az elmúlt években a települési civil szervezetek, kulturális intézmények, önkormányzatok összefogása révén számos, egyre nagyobb nívóval és idegenforgalmi vonzerővel bíró rendezvény gazdagítja az Őrség kulturális életét / Őrségi Vásár, a Virágzás Napjai, Hétrétország, Völgyhídi vásár, Nemzetközi Fazekasnapok, Őrségi Tökfesztivál, Parasztlakodalom a Kerka mentén/. De ugyanakkor szükség van a települések közművelődési programjának színesítésére, hogy a művelődési házaikat, kultúrházaikat a helyi igényekhez igazodva tartalommal is megtölthessék. Nagyobb kihasználtság, élénkebb közösségi élet, nagyobb együttműködés alakulhatna ki, amennyiben egymás tevékenységének ismerete, a jobb információáramlás, a szervezőmunkában való segítségnyújtás megvalósulna. A létrehozott adatbázis folyamatos aktualizálásával, hatékony kommunikációval a települések közművelődési, kulturális tevékenysége a kistérség más településeinek értékes munkáival gazdagodhatna. Az Őrségben is, mint a természettel szoros kapcsolatban élő népeknél a kialakult szokások a mindennapi élethez, munkához kapcsolódtak. Ezek közül a legjellemzőbbek a tökmagköpesztés, farsangi rönkhúzás, májusfaállítás, lucázás, falusi búcsúk, szüreti felvonulás. A mára már feledésbe merült szokásokat az elmúlt években a hagyományokért, a múlt értékeinek védelméért tenni akaró közösségek újra felélesztették. Számtalan, a hagyományok ápolásában gyökerező rendezvény mutatja, hogy az itt élők fontosnak tartják múltjuk értékeinek őrzését. A településeken, főleg a fiatal korosztály körében, népszerű a sport, főleg a futball, de emellett a röplabda, teke is helyet kap. A jelenleg működő civil közösségek jelentős szerepet vállalnak a községek és a térség közművelődési életében és a hagyományőrzésben. Meghatározó a Népi Mesterségek Műhelye Egyesület, az Őri Alapítvány, az Őrség-Vendvidék Natúrpark Egyesület tevékenysége, az Őrségi Nemzeti Park, az ivánci Szakosított Otthon, valamint a települési közművelődési célú szervezetek szerepe.

94

A helyi óvodák, iskolák rendszeresen részt vesznek a saját ill. a fenntartó települések ünnepségein, megemlékezésein, fellépéseikkel színesítik a programokat. Az Őrségi Többbcélú Kistérségi Társulásnak, s valamennyi településének van honlapja, bár jó néhányan, hozzáértő személy hiányában, nem aktualizálják a híreket, adatokat. A legfontosabb térségi, települési hírekről, eseményekről a honlapokon, a Vas Népe napilapban, valamint a Rábavidék című lapban olvashatnak az érdeklődők. Az elmúlt években egyre több település készítetett saját bemutatkozó leporellót, könyvecskét, azonban legtöbbjük csak a közös megjelenést biztosító Őrség-az örökség kiadványban szerepel. Az Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás területe, az Őrség egyedülálló, jórészt érintetlen természeti, épített és tárgyi emlékekkel büszkélkedhet, sajátos hagyományokkal, néprajzi örökséggel rendelkezik. A táj legértékesebb részét az Őrségi Nemzeti Park foglalja magában. A különösen védett területeken ritka növény és állatfajok élnek. /pl. tőzeglápok, fekete és vörös áfonya, boróka, fekete gólya, nyest, nyuszt, különleges lepkefajok/ Szalafő határában található az un. „Őserdő, amely elhagyott szántók beerdősülésével jött létre és immár fél évszázada emberi beavatkozás nélkül, szabadon tenyészik. Iváncon a gyönyörű kastélyparkban található Magyarország legnagyobb tulipánfája. A turisták által kedvelt a festői környezetben elhelyezkedő Vadása-tó (Hegyhátszentjakab) és a Himfai-tó (Felsőmarác), amelyek kiválóan alkalmasak horgászásra, valamint az előbbi fürdőzésre is. A természeti értékek mellett gazdag ez a vidék az épített műemlékekben is, Árpád-kori templomok, haranglábak és Szalafőn, az eredeti környezetben felújított műemlék együttes, Iváncon a Sigray kastély várja a látogatókat. Az Őrségre jellemző különleges településszerkezet, az úgynevezett „szeres" településszerkezet, az országban csak itt található meg. A hagyományos népi kismesterségek közül a gerencsérség (fazekasság) virágzott e tájon, amelynek művelését az itt lévő nagymennyiségű agyag tette lehetővé. Az őrségi emberek nemcsak saját használatra, hanem megélhetésük biztosítására, más vidékek részére is készítettek edényeket. Az eredeti őrségi díszítő művészetet - mely nemcsak az edényeken, hanem a különböző használati tárgyakon (szőttesek, faeszközök) is megtalálhatók - az egyszerű formák alkalmazása jellemzi. Az itt lévő silány minőségű agyagos föld elsősorban a gabonafélék termelésére volt alkalmas, ezért az őrségi konyha jellegzetes ételei nagyrészt a hajdinából, rozsból, búzából, kölesből készült egytálételek, tésztafélék. Az erdők gazdag gombavilága, a mezőkön található régi gyümölcsfajták tették változatossá a népi táplálkozást.

Számunkra, az Őrségi Közkincs-kerekasztal tagjainak, itt élőknek térségünk folyamatos fejlesztése során a legfontosabb mindezek védelme, megőrzése. Az Őrségi Közkincskerekasztal létrejöttével, működésével, a közművelődési stratégia előkészítő anyagának elkészítése során megvalósult a kistérségi közművelődési, kulturális tervezési és fejlesztési folyamatokban való részvétel, az információközvetítés a helyi vezetők, a térségben dolgozó kulturális szakemberek és az önkéntesek között, szerteágazó kapcsolatrendszer épült ki. Elkészült a tervezési folyamatok megalapozásához elengedhetetlenül szükséges közművelődési koncepció előkészítő anyaga, a kistérségi kulturális adatbázis, szolgáltatásjegyzék, összegyűjtötték a térségi szintű pályázati terveket. Mindezek kellő alapot jelentenek az Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás közművelődési, kulturális tervezési és fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához, az Őrségi Közkincs-kerekasztal további működéshez, a kistérségi közművelődési stratégia kidolgozásához.

95

KÖZMŰVELŐDÉSI STRATÉGIA

Recommend Documents