KÖZMŰVELŐDÉSI KONCEPCIÓ

1

KÖZMŰVELŐDÉSI KONCEPCIÓ 2008-2018

Készítette: Szilárdi László Intézményvezető Városi Művelődési Ház és Könyvtár Kistarcsa, 2007.

2

TARTALOMJEGYZÉK

I. II.

Bevezetés Kistarcsa bemutatása

III. Kistarcsa város kulturális és közművelődési rendszere (helyzetelemzés) III. 1 Kistarcsa intézményei III. 1.1 Közművelődési intézmény Városi Művelődési Ház és Könyvtár (Civil-ház) ™ ™ ™ ™

Az intézmény helyiségeinek rendeltetésszerű felsorolása Az épületek jelenlegi állapota, technikai felszereltsége Személyi feltételek Tartalmi tevékenység

III.1.2 AZ oktatási intézmények közművelődési tevékenysége és történeti áttekintése 1. Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium 2. Kölcsey Ferenc Általános Iskola 3. Szent István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4. Városi Óvoda

III.2 Egyházak 1. Kistarcsai Római Katolikus Egyházközség 2. Kistarcsai Református Egyházközség

III. 3 A Szlovák Kisebbségi Önkormányzat közművelődési munkája III. 4 A kultúra területén működő társadalmi szervezetek 1. 2. 3. 4.

Kistarcsai Kulturális Egyesület Pannónia Néptánc Együttes Kistarcsai Csibék Nagycsaládos Egyesület Közművelődési feladatot ellátó jogi státusz nélküli csoportok

3

IV. Kistarcsa civil élete IV.1 Civil szerveződések története és jelenlegi helyzete

V. Kistarcsai kiadványok V. 1 Írott közéleti kiadványok V. 2 Elektronikus közéleti sajtó

VI. Rövidtávú és középtávú kulturális stratégia VI.1 Alapelvek VI.2 A város stratégiai elemzése 1. Erősségek, gyengeségek 2. Hiányosságok 3. Lehetőségek

VI.3 Cselekvési program VI.4 Célok, kiemelt feladatok VI.5 A kultúra finanszírozása VI.6 Kistarcsa Városi Művelődési Ház és Könyvtár szerepvállalása a Kistérség kulturális életében VI.7 Városi Művelődési Ház és Könyvtár (Civil-ház) rövid- és középtávú beruházási és fejlesztési stratégiája 1. Az intézmény épületeinek fejlesztési stratégiája

VI. 8 Stratégiai feladatok a nevelési oktatási intézményekben (közművelődési intézmény, és az oktatási intézmények találkozási pontjai)

VI. 9 Találkozási pontok a városban működő civil szervezetekkel VI. 10. Közművelődési intézmény hasznosítási stratégiája 1. Hasznosítási körülmények 2. Bevételi lehetőségek 3. Hogyan lehet az intézmény saját bevételeit növelni? 4. Helyiségelosztási koncepció VI. 11 Testvér-települési kapcsolatok együttműködési stratégiája

4

VI.12 Több évre előre tervezhető városi nagyrendezvények szerkezeti struktúrája

VII. Utalás a hosszútávú Stratégiai feladatokra

5

I. BEVEZETÉS Kistarcsa Önkormányzata 6/2002. (IV.24.) számú rendeletében fogalmazta meg „A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről” szóló 1997. évi CXL. törvény alapján a helyi közművelődési feladatokat, törekvéseket, melyre a Közművelődési Koncepció épül. A település közművelődési koncepciójának elkészítésekor fontos áttekinteni, hogy a város közművelődési tevékenységének és folyamatainak milyen sajátos jellemzői vannak, milyen a társadalmi szerkezete, amelyekben ezek a folyamatok zajlanak. Indokolt a város történelmi és kulturális hagyományainak, a jelen eseményeinek és létrehozott értékeinek számbavétele. A koncepció elkészítésénél nem hagytuk figyelmen kívül a város természeti adottságait, főbb gazdasági és társadalmi jellemzőit. A kulturális koncepción belül a helyzetelemzésben szó lesz, a közelmúlt hagyományos, aktuális és új kulturális- és közművelődési eseményeiről, a kezdeményezésekről és a hozzájuk kapcsolódó intézményekről, szervezetekről, valamint a jövőbeli elképzelésekről, javaslatokról és lehetőségekről is. Az önkormányzat Közművelődési Rendeletében az intézmények, szervezetek, egyesületek, alapítványok saját szabályzataiban, beszámolóiban megfogalmazottakon kívül, felhasználtuk, Kistarcsáról, a közéleti újságokban és kiadványokban megjelent cikkeket, Kistarcsa várossá nyilvánítási kérelmének anyagát és a rendezvények információs anyagait. Beszélgetéseket folytattunk a koncepció kapcsán az intézményvezetőkkel. A koncepció ismerteti: múltat, jelent, rövid- és középtávú célokat, valamint utalást tesz befejezésként a hosszú távú elképzelésekre.

6

II. Kistarcsa bemutatása Kistarcsa 10.000 fölötti lélekszámú város. A település a 3. számú főút mentén terül el, amely jó közlekedési kapcsolatokat jelent a településnek mind a főváros, mind az ország északkeleti területei felé. A településnek nemcsak a közúti kapcsolatai, hanem tömegközlekedési kapcsolatai is kiemelkedők, mivel a 3. számú főút mellett, HÉV- vonal is átvezet a településen. E két szerkezeti elem felértékeli a települést, előnyösen befolyásolja a gazdasági kapcsolatait. A szerkezetéből adódóan, duális településközpont alakult ki Kistarcsán. Budapest közelsége miatt egyre többen érkeznek az ország minden tájáról a városba, illetve a szub-urbanizáció eredményeként, egyre több betelepülő érkezik Budapestről is. Ennek következményeként, előreláthatólag Kistarcsa lakosságszáma 1-2 éven belül eléri, majd meghaladja a 11 000 főt. Kistarcsa város stabil gazdasággal rendelkezik. Az ágazatonkénti foglalkoztatottak 70,2%-a dolgozik kereskedelemben és szolgáltatásban a településen. A városban 896 vállalkozás működik, melyek közül 6 -a munkavállalók tekintetében- az 50250 főt foglalkoztató vállalkozások kategóriájába tartozik. Ezekhez a cégekhez a környező településekről is érkeznek dolgozók. Kistarcsa nagy vonzóerővel bíró közép – és emeltszintű intézménnyel rendelkezik: uszoda, Körzeti Rendőrőrs, Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium, két általános iskola, egy óvoda, Alapszolgáltatást Nyújtó Központ, Egészségház, Művelődési Ház. Az önkormányzat a kistérségi szerveződésből adódó lehetőségeket is igyekszik kihasználni, így vezető szerepet játszott a Hungaroring Környéki Települések Fejlesztési Közhasznú Társaság létrehozásában, illetve alapító tagja volt a Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesületnek is. Jelenleg a Gödöllő és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Tagja. A település rendelkezik a magas szintű ellátási feladatok végrehajtásához szükséges infrastruktúrával: helyi tömegközlekedéssel, villamos-energia hálózattal, ivóvíz vezetékkel, szennyvízcsatornával, csapadékvíz csatornával, földgázvezetékkel, vezetékes telefonnal, kábeltelevízióval, hulladékgyűjtéssel. Kistarcsa életében nagy szerepet játszanak a civil szervezetek. A településen 20 egyesület szerveződött, ebből 4 kulturális egyesület, 10 sportegyesület, 6 egyéb területen működik. 5 önszerveződő csoport tevékenykedik a kulturális élet területén. 6 alapítvány vesz részt a közösségi munkában, és 6 párt szervezete van jelen a helyi pártéletben. Az Önkormányzat 2006. szeptemberében adta át az új Egészségházat, az épület magas szintű szolgáltatásokkal várja a kistarcsai lakosságot.

7

III. Kistarcsa város kulturális és közművelődési rendszere (helyzetelemzés) Kistarcsa Város Önkormányzata az intézményi és szakmai önállóság tiszteletben tartásával épít a civil szervezetekre, a kulturális célú tevékenységet végző gazdasági vállalkozásokra, valamint mindazon egyéni és helyi közösségi kezdeményezésekre és feladatvállalásokra, amelyek a város kulturális életét gazdagítják. Kistarcsa Önkormányzata közművelődési feladatellátásában tiszteli hagyományait, az új értékek létrehozására törekszik. Kistarcsa intézményei, a helyi feladatok mellett, térségi ellátást is biztosítanak. Művelődési intézmények és helyszínek: Városi Művelődési Ház és Könyvtár, Helytörténeti Gyűjtemény, Civil-ház. Oktatási Intézmények: Városi Óvoda, Szent István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kölcsey Ferenc Általános Iskola, Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium.

III.1 Kistarcsa intézményei III.1.1 Közművelődési intézmény Városi Művelődési Ház és Könyvtár (Civil-ház) Feladatai: a. Közreműködik a lakosság művelődési igényeinek kielégítésében. b. Biztosítja a kultúra értékeinek megismerését és az elsajátításához szükséges ismeretterjesztést a helyi közösségek igényei alapján. c. Alkotói lehetőségek megteremtése d. Kulturális szolgáltatások kínálatával segíti az egyéni szabadság- és felelősségérzet fejlődését. e. A szabadidő értékes eltöltésének megteremtése. f. Közösségformálás a település fejlődése érdekében g. Az ifjúság kulturális igényeinek kialakítása. Ennek érdekében: a) Olyan kulturális szolgáltatásokat kínál, amelyek a tudomány, az esztétikum, a szórakozás értékeivel hozzájárulnak az élet minőségének javításához és növelik a lokálpatriotizmus érzését Kistarcsán. b) Szakértőket és folyamatos műhelymunkát biztosít a különböző korú és típusú tehetségek felfedezéséhez, képességek kibontakozásához, gondoskodik a helyi tudás, képesség közismertté tételéről, a születő új alkotások bemutatásáról.

8

c) Ösztönzi, segíti a lakosság helyi, közéleti, civil szerveződéseit, fórumot biztosít érdekeik, értékeik megmutatásához, a cselekvő társasági élet helyi akcióinak lebonyolításához. d) Felkínálja a város minden lakója számára azokat a forrásokat, amelyek javítják a polgárok életképességét, teljesítőképességét, fejlesztik az állampolgári szabadság- és felelősségérzetét, ösztönzik a közéletben való részvétel igényét, és a helyi nyilvánosság tartalmi gazdagítását szolgálják. e) Gondoskodik a lakosság gyors, pontos tájékoztatásáról, a szellemi tőke helyi beruházásának, hatékonyságot növelő új tudások megismertetésének fórumairól, Kistarcsa kulturális értékeinek, térségi, megyei és országos megismertetéséről. f) Elősegíti és szervezi a város kulturális értékeinek közkinccsé tételét. Folyamatosan információkat szolgáltat Kistarcsa múltjáról, az itt élő jeles alkotók munkásságáról, a helyi társadalom, művelődési, közösségi létformáiról, szokásairól, mentalitásáról, hagyományairól. Térségi szerep: - A Művelődési Házban megrendezett programok, együttesen vonzza a városban és a környező településeken élő lakosságot. - A nagyobb rendezvények keretén belül bemutatásra kerülnek a térségben élő művészek, alkotó közösségek és a különböző hagyományőrző csoportok, egyesületek. - A Művelődési Házban lévő nagytermet igénylők egy része a környező települések polgárai, egyesületei, intézményei és vállalkozásai. - A Kistarcsai Napok rendezvény mára már a térség egyik központi fesztiváljává nőtte ki magát, mind a fellépők, mind a látogatók számának tekintetében. Közvetlen vonzáskörzet: Nagytarcsa, Csömör, Kerepes

Az intézmény helyiségeinek rendeltetésszerű felsorolása 1. A szakmai tevékenységet szolgáló helyiségek: Művelődési Ház (Csigaház) Rendezvényterem 240 m2 Előterem 72 m2 Színpadi rész 45 m2 Kiszolgáló helyiségek: Vizes blokkok 14 m2 (3 db. helyiség) Takarító szertár 4 m2 Öltözők 16 m2 (2 db. helyiség) Technika raktár 4 m2 Kazánház 7 m2 Terasz 45 m2

9

Könyvtár, művelődési iroda Fogadóhelyiség Klubterem Szervezői irodák

80 m2 96 m2 18 m2 (2 db. helyiség)

Civil-ház Civil szervezetek helyiségei 285 m2 (16 db. helyiség) Nagyterem 52 m2 Kiszolgáló helyiségek: Porta Közlekedő Pince Raktárak

10 m2 86 m2 22 m2 21 m2 (3 db. helyiség)

Az épületek jelenlegi állapota, technikai felszereltsége Művelődési Ház (Csigaház) A Művelődési Ház épülete szakmailag nem felel meg egy városi intézmény elvárásainak. Az előterem, rendezvényterem és a színpadrész egyben van, melyeket csak térelválasztó függöny elhúzásával lehet külön választani. Az elégtelen hangszigetelés miatt, a három teremrészt kevés esetben lehet csak külön használni. Ez azt jelent, hogy kiscsoportos összejövetelek esetében is az egész házat használják, más foglalkozást már nem lehet tervezni egyazon időpontra. Nagyszámú rendezvények alkalmával, ideális elrendezés produkálható a Művelődési Házban. Az elmúlt évek alatt apróbb fejlesztéseket tudtunk csak elvégezni, ezek tetemes részét pályázati forrásokból: vizesblokkok rendbetétele, csövek és a fal festése, a Csigaház előtti parkoló megépítése, tűzvédelmi rendszer kiépítése, bárpult és a székek cseréje, technikai eszközök korszerűsítése, raktár riasztó-rendszerének kiépítése. Ha nem sikerül az új művelődési házra pályázati forrást nyernünk, akkor további feladat a padlóburkolat cseréje, nagyobb raktár megépítése. A terasz beépítésével kisebb kiállító, próbaterem kialakítása, és az akadály-mentesítés. A szükséges fejlesztéseket a következőkkel indokoljuk: Jelenleg az állandó csoportok heti 26 órát használják az épületet, átlagosan heti három-négy alkalommal tartunk vásárt délelőtti órákban, ezen kívül a nyári hetek kivételével szinte minden szombaton rendezvényeknek ad helyet az épület. A Művelődési Ház átlagosan heti 53 órát tart nyitva. Ez azt jelenti, hogy évente rengeteg látogató megfordul a Csigaházban, amely a város és már a térség egyik legforgalmasabb közösségi tere, valamint társadalmi szervezetek bázisa. Heti rendszerességgel jelentkeznek csoportok, civil szervezetek, tanfolyamszervezők, hogy igénybe szeretnék venni a Csigaházat, de sajnos sok esetben nem tudunk helyet biztosítani részükre. A kiszolgáló helyiségek állapota sem kielégítő. A nagyszámú rendezvények miatt folyamatosan romlik a vizesblokkok és az öltözők állapota. Használatát kisebb javításokkal és karbantartási munkákkal tudjuk csak biztosítani. Problémát okoz, hogy nagyobb

10

raktárhelyiség hiányában az alkalmanként használt tárgyi eszközöket nem tudjuk megfelelő módon elhelyezni. A bútorzat nagy része elhasználódott, kopott nem nyújt esztétikus látványt. A Hang- és fénytechnikai parkunk megfelelő, az alap kiszolgálást biztosítani tudja. Intézményünk nagyon sok külső munkát is felvállal, ezért az eszközök hamarabb amortizálódnak. Könyvtár Kulturált körülmények között tudja fogadni az olvasókat. A könyvtári munkát a mai igényekhez igazodva folyamatosan korszerűsítjük. Szolgáltatásainkat a technikai eszközök fejlesztésével bővítettük. Létrehoztunk internet és egyéb multimédiás lehetőségeket, számítógépes adatviteli rendszert, könyvtárközi kölcsönzést. Nehézséget okoz, hogy a könyvtár helyiségének mérete, túlzottan befolyásolja az állománygyarapítást, továbbá a raktár kialakítása sem lehetséges. Civil-ház A Civil-ház kisebb-nagyobb hiányosságokkal, de rendeltetésszerűen működik. A 120 éves épület rossz állaga, állandó terhet ró az Önkormányzat költségvetésére, viszont elengedhetetlen az igényes környezet biztosítása. Az épületben lévő helyiségeket, az azokban helyet kapó civil szervezetek felújították, és folyamatosan karbantartják. A kiszolgáló helyiségek állapota nem megfelelő, mivel az önkormányzat csak a tisztasági meszelést és kisebb karbantartási munkákat tudott rajtuk elvégezni, pénzhiány miatt. A jó működéshez szükséges technikai feltételek nem állnak rendelkezésre, ezért rendezvények esetén, a művelődési házból szállítjuk át a szükséges eszközöket. A bútorzat elavult, a szakmai munkát csak részben szolgálja.

Személyi feltételek Az intézmény engedélyezett dolgozói létszáma 4,5 fő. A jogszabályok által előírt és a munka elvégzéséhez szükséges szakképesítéssel valamennyi dolgozó rendelkezik. Felsőfokú végzettségű 3 fő, középfokú végzettségű 2 fő. Ebből a technikai személyzet 2 fő. A dolgozói létszám a városi szinthez mérten minimális, de a feladatok jó munkaszervezéssel elvégezhetők.

Tartalmi tevékenység Település kulturális életének központja a Művelődési Ház és Könyvtár intézménye, mely 300 főt befogadó nagyteremmel rendelkezik, 13.100 kötetes könyvtárral, továbbá 11 társadalmi szervezetet befogadó Civil-házzal, valamint egy helytörténeti gyűjteménnyel. Kistarcsán először 1909-ben volt olyan helyiség, ahol összejöveteleket lehetett tartani, ez a Gép- és Vasút-felszerelési Gyár közösségi terme volt. Később a Fésűsfonó területén alakítottak ki klubhelyiséget közösségi összejövetelek céljából, főként a Kommunista Ifjúsági Szövetség kapott benne helyet. 1973-ban Kistarcsa és Kerepes egyesítésekor a ma Kerepes területén lévő Faluház adott helyet a község lakosságának.

11

Az 1994-es szétváláskor Kistarcsának, a volt pártház épületén kívül, nem volt művelődési tevékenységre alkalmas épülete. Az egykori internáló tábor felének visszaszerzését követően, a tiszti klubot alakította át az önkormányzat művelődési házzá, ami a mai napig üzemel.

A Művelődési Ház társadalmi szervezetekkel kapcsolatos munkája A Művelődési Ház azon túl, hogy saját rendezvényeit szervezi, ingyenesen helyet ad a településen működő egyesületeknek, alapítványoknak és az önszerveződő csoportoknak, próbák és rendezvények megtartása céljából. Az intézmény feladatai közé tartozik, az önszerveződő csoportok anyagi és szellemi támogatása is. Elsőszámú feladatunknak tekintjük a civil-szervezetek bevonását a helyi közösségi életbe, oly módon, hogy erőteljes aktivitásra ösztönözzük őket. Ennek az egyik eszköze, hogy bevonjuk a civileket a Művelődési Ház által rendezett programok szervezésébe, továbbá a szervezetek által rendezett eseményeknek megpróbálunk részeseivé válni úgy, hogy függetlenségüket tiszteletbe tartsuk! A Művelődési Ház igen leterhelt intézmény, a látogatók és a rendezvények száma nagy. Egyre több rendezvényt bonyolítanak le az egyesületek, klubok, és magánszemélyek. A Művelődési Házhoz szorosan kapcsolódó jogi státusz nélküli csoportok : Szeretet Dalkör Kistarcsai Rozmaring Dalkör Kistarcsai Kéknefelejcs Hagyományőrző Népdalkör Őszirózsa Nyugdíjas Klub A Művelődési Házzal szoros kapcsolatban lévő egyesületek: Kistarcsai Kulturális Egyesület Kistarcsai Pannónia Néptánc Együttes Kistarcsai Csibék Nagycsaládos Egyesület.

A Művelődési Ház jelentősebb rendezvényei Az intézmény a lakosság kulturális igényének figyelembevételével alakítja ki, éves munkaterv alapján, művelődési stratégiáját, melynek részét képezi az évente ismétlődő, és alkalmi nagyrendezvények megszervezése. Az intézmény fontos feladatának tartja a nemzeti ünnepek és az állami ünnep megemlékező műsorainak megrendezését. A műsorok nagyrészt a délelőtti órákban zajlanak. A program szervezésébe bevonjuk a két általános iskola és a gimnázium diákjait, akik alkalomhoz illő dramaturgiai játékot adnak elő. Ünnepi szónoknak lehetőség szerint legtöbb esetben országosan ismert történészeket, színészeket, média személyiségeket hívunk meg. Október 23-án, az ünnepi műsorba, az ország legjobb színművészei közül érkeznek hozzánk szavalni. Járt nálunk Bács Ferenc, Bitskey Tibor Bánffy György, Tihanyi Tóth Csaba stb, Az

12

1956-os forradalom évfordulóján elhelyezik koszorúikat a volt internáló tábor falánál az ország ’56-os és a politikai elitéltek szervezetei. A szórakoztató rendezvények közé tartozik a Családi Nap, a Városi Karácsony, és a különböző alkalmakra szervezett bálok. A nagyobb hagyományőrző rendezvényeink a Kistarcsai Napok keretén belül megrendezendő nemzetiségi találkozók. Évente több alkalommal szervezünk irodalmi műsoros esteket és kiállításokat, főként a helyi amatőr művészek számára. Az év legkiemelkedőbb rendezvénye, a májusban megrendezésre kerülő, két napig tartó Kistarcsai Napok. A rendezvény keretein belül rendezünk színpadi programokat, melynek szombati napján hagyományőrző programokat mutatunk be. Szombat este és vasárnap egész nap, a helyben, és a térségben élő színpadi művészeken kívül, fellépnek országosan ismert zenekarok, akik élő koncertekkel örvendeztetik meg a közönséget. A színpadi fellépésekkel egy időben szervezünk színházi előadásokat, sport programokat, vetélkedőket, kiállításokat, egészségügyi szűréseket, kirakodó vásárt, kézműves foglalkozásokat. A rendezvény szervezésébe bevonjuk a helyi civil szervezeteket, intézményeket. A fesztivált, a két nap alatt, átlagosan 10.000 ember látogatja.

A Művelődési Ház állandó programjai A város lakosságának, minden nap lehetősége van a Művelődési Házban tartandó eseményeken részt venni. Több korosztályt és ízléscsoportot célzó program található az intézményben (Civil-házban „Csigaházban”): néptánc oktatás, joga oktatás, modern táncoktatás, társastánc, női torna, balett, színjátszás, sakkszakkör, ismeretterjesztő előadások, baba-mama klub és egyéb kisebb programok. Fontosnak tartjuk, hogy a programok választéka folyamatosan bővüljön, de sok esetben nem tudunk helyet adni a felvetődő igényeknek a Művelődési Ház túlzsúfoltsága miatt.

Művelődési Ház egyéb tevékenységei Az intézmény további tevékenységei közé tartoznak, a civil szervezetek, intézmények, és magánszemélyek által szervezet rendezvények segítése, különböző médiákban, sajtó orgánumokban, a település kulturális életének megjelentetése, turisztikai információszolgáltatás, megyei és országos szervezetekkel és intézményekkel való kapcsolattartás, kistérségi kulturális kapcsolatok erősítése, civil szervezetek menedzselése, pályázatok írása, közművelődési rendelet által előírt művelődési feladatok elvégzése.

13

Városi Könyvtár: Kistarcsán a Könyvtár a XX sz. elején nyitotta meg kapuit, a Vasúti Gépgyár könyvtáraként. A szocializmus ideje alatt kezdődött községi könyvtárként működni, Kerepestarcsai Nagyközségi Könyvtár néven. A két település szétválását követően, az állomány tetemes része Kerepesre került. A Kistarcsai könyvtár, a volt pártház épületében kapott helyet, állományának jelentős hányadát a volt BM Laktanya szolgáltatta. Időközben az Intézmény összevonásra került a Művelődési Házzal és 2001-ben elköltözött régi helyéről. A gyűjtemény a Községháza épületének földszintjén, 80 négyzetméteres helyiségben került elhelyezésre, modern és igényes berendezéssel felszerelve. A munkát szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozó végzi. A könyvállomány száma 13.100 kötet, az évi átlagos állománygyarapodás 450 cím, a selejtezés évi átlagban 60 könyv. A beiratkozott olvasók száma 1300 fő, akik a könyvek kölcsönzésén túl, 32 folyóirat közül válogathatnak, továbbá megoldott a könyvtárközi kölcsönzés is. Az állomány SZIRÉN program segítségével történő digitális feldolgozása folyamatos. Az alapszolgáltatáson kívül, lehetőség van fénymásolásra és Internethasználatra, gyakoriak az író-olvasó találkozók és irodalmi vetélkedők szervezése. Az oktatási intézményekben tanuló gyerekek részére, rendszeresen rendezünk könyvtárismereti órákat. A könyvtár nyitvatartási ideje heti 22 óra, amely igények miatt főként a délutáni órákra korlátozódik. Az alapszolgáltatásokat az olvasók térítésmentesen vehetik igénybe. Városi Közkönyvtár (Művelődési Ház) 13.100 db. Flór Ferenc Eü. Szakközép Iskola és Gimnázium könyvtára 8.939 db. Kölcsey Ferenc Általános Iskola könyvtára 6.670 db. Szent István Általános és Zeneiskola könyvtára 2.450 db. Városi könyvállomány összesen: 31.159 db.

Civil-ház 2003-ban nyitotta meg kapuit, a kiatarcsai társadalmi szervezetek részére. A volt polgármesteri hivatal épületét alakítottuk át e célra. 11 civil szervezet, az akkor még két kisebbségi önkormányzat és egy Művészeti Iskola kapott irodát az épületben. A fenntartási költségeket 1 millió forint erejéig az önkormányzat fizeti, a szervezési és fenntartási munkákat a Művelődési Ház dolgozói végzik. Célunk az, hogy a szervezeteket, főként az öntevékenység és alulról való szervezés irányába aktivizáljuk, ezen oknál fogva, csak rendkívüli esetekben avatkozunk bele a ház életébe. A Művelődési Ház negyedévente szervez civil fórumot, melyen egyéb, civil-életi kérdések közt, megtárgyalásra kerülnek a civil házzal kapcsolatos feladatok is. A ház külső homlokzatán található az 1849 Isaszegi Csata emlékét idéző dombormű. A Civilházban rendeztük be a kistarcsai helytörténeti emlékszobát.

14

III. 1.2 OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGE ÉS TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE 1. Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium Az Iskola tizennyolc éves múltra tekint vissza. Eredetileg a ceglédi Török János Szakiskola kihelyezett egészségügyi szakiskolai tagozataként működött a gödöllői Madách Imre Szakmunkásképző Intézetben. 1989-ben a Kerepestarcsai Községi Közös Tanács döntése alapján felépült a jelenlegi iskolaépület, melyben az intézmény önálló gazdálkodási joggal felruházott intézményként kezdhette el működését a Pest megyei Flór Ferenc Kórházzal együttműködő szakképző iskolaként. 1994-től 2004. augusztus 31-ig az intézmény fenntartói jogait Pest Megye Önkormányzata gyakorolta, a tulajdonosi jogok mindvégig a helyi önkormányzatot illették meg. 2004. szeptember 01-től az intézmény visszakerült a helyi önkormányzat fenntartásába. Ennek eredményeként szorosabb együttműködésre nyílt lehetőség és feladatkör bővítésre is sor került. Az intézmény tevékenyen részt vesz a város közművelődésében. Színvonalas, önálló rendezvényeket szervez a neves évfordulókra, például az Aradi Vértanúk évfordulójára. Ezen kívül a városi rendezvények lebonyolításában is tevékenyen besegítenek. Fontos szerepe van az iskolának a tehetséges fiatalok felkutatásában.

2. Kölcsey Ferenc Általános Iskola A kistarcsai Kölcsey Ferenc Általános Iskola a város legnagyobb és legrégebbi iskolája. Alig pár évvel az első letelepültek megjelenése után, 1742-ben, a katolikus iskolában folyt oktatás 58 tanuló részvételével. A község költségén 1873-ban épült fel az első, egy tantermes iskola. 1914. július 1-én, 23.000 Korona tanügyi segélyt szavazott meg a képviselőtestület az új iskola kialakítására. Az 1948-as államosításig az iskola a Gépgyár lakótelepén két épületben működött. Az 1960-as évek végén szükségessé vált egy új, korszerű iskola felépítése, hiszen ekkor, négy helyen folyt az oktatás, egy igazgatás alatt. Ezek a Batthyányi út, a Széchenyi út vége, a Toldi út és a Szabadság úti épületek. A lakosság jelentős hozzájárulásával (téglajegyek eladásából) 1971-ben átadásra került a Ságvári úti (ma Kölcsey Ferenc u.) Általános Iskola. Az iskola 1992 óta, Kölcsey Ferenc nevét viseli.

15

Az iskola három területen nyújt több ismeretet, illetve biztosít lehetőséget a képességek, készségek kialakításához, fejlesztéséhez. Az iskola jelentős kulturális tevékenységei közé tartozik, a nyári táborok szervezése, két évente az október 23-i és a március 15-i ünnepélyeken, színpadi játék bemutatása, a minden év decemberében megrendezett karácsonyi koncert. Tanórán kívüli keretekben az iskolában, a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást tartanak, az azon való részvétel a tanulók számára önkéntes.

3. Szent István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Az Iskolát 1979-ben alapították. Szent István nevét 1999-ben vette fel, a névadó mellszobrát, mely az iskola aulájában található, Domonkos Béla szobrászművész készítette. Az iskola a pedagógiai munka során a következő lehetőségeket nyújtja tanulóinak: - Az angol nyelv tanítása már az első osztályban elkezdődik, magasabb évfolyamon a tanulók csoportbontásban, emelt óraszámban sajátíthatják el a nyelvet. - Informatikát 4. osztálytól tanítanak tanrendben. A szaktanteremben hálózatba kötött számítógépeken biztosított az Internet hozzáférés is. - Az iskola nagy hangsúlyt fektet tanulói állóképességének fejlesztésére, így palettájukon szerepel: mindennapos testnevelés, úszásoktatás, sportkörök, osztályok közötti sportversenyek. A sportoláshoz a tárgyi feltételek adottak: 26x15 méteres tornaterem mászófallal, 2001-ben átadott salakos sportudvar atlétikai műtárgyakkal, korcsolyapálya villanyvilágítással. Ezek megyei és országos szintű versenyeknek is otthont adnak. - A hittant és vallástörténetet szülői kérésre tanrendbe állítva oktatják. - Az iskola vezetése és tantestülete büszke arra, hogy az iskolájukban került bevezetésre – az országban elsőként – a szelektív hulladékgyűjtés, ezért rendszeres kapcsolatot tartottak fenn a Rügyecskék Közalapítvánnyal. - Hagyománya van az iskolában, a nemzeti ünnepek alkalmából, a kétévenként megrendezésre kerülő irodalmi játékok városi szintű bemutatásának. - Az iskola Diákönkormányzata szervezi - sok egyéb program mellett – a hagyományos Szent István napi rendezvénysorozatot. - Zeneiskola A kistarcsai zeneiskola a Szent István Általános Iskola és Művészetoktatási Intézmény intézményegysége. 2005-ben 140 tanuló látogatta, és ez a szám az évek folyamán emelkedett. A Zeneiskolának kihelyezett tagozatai vannak a Kölcsey Ferenc Általános Iskolában is. A 2004/2005. iskolai évben zongorát, furulyát, klarinétot, gitárt és gordonkát (csellót) oktatnak. Ezen kívül a rézfúvós hangszerek oktatása elindult. A cselló mellett a 2006-os iskolai évtől beindult a hegedűoktatás is, valamint az ütőhangszeres képzés is. A zeneiskolába már az általános iskola 1. osztályosai is jelentkezhetnek, zenei előképzőbe. Második osztályos kortól hangszeres előképző osztályban tanulhatnak a gyerekek. A hangszertanulás első évétől, a hangszeroktatással párhuzamosan a zeneiskolai tanulmányok

16

befejezéséig - ami 1 év hangszeres előképző és 6 év hangszertanulás - szolfézsoktatásban is részesülnek a növendékek. Harmadik, negyedik osztályos koruktól a gyerekek jelentkezhetnek a zeneiskola fúvós szakára, ahol fafúvós hangszerek közül klarinétot és fuvolát, rézfúvós hangszerek közül trombitát, tenorkürtöt, harsonát tanulhatnak. A zeneiskolai 6. osztály befejezése után lehetőség van még négy évig, mint továbbképzős tanulni. 2005-ben megalakult a fúvószenekar, amely remélhetőleg majd egy városi, nagy fúvószenekarrá növi ki magát. Március és április hónap folyamán, a város iskoláiban, tehetségfelmérést végeznek. A tehetségesnek talált gyerekek szüleit írásban értesítik a felmérés eredményéről. A zeneiskola cserekapcsolatot létesített a katzelsdorfi (Ausztria) zeneiskolával, ahova már többször ellátogattak az iskola diákjai, tanárai, és a zeneiskola is vendégül láthatta az ottani diákokat.

4. Városi Óvoda Kistarcsán óvoda a múlt század 20-as éveitől - kezdetben egycsoportos óvodaként, később egyre bővülő férőhellyel - folyamatosan működik. A Hazai Fésűsfonó Gyár is gondoskodott dolgozói gyermekeinek óvodai és bölcsődei elhelyezéséről, egészen 1991-ig, a gyár megszűnéséig. A község lakosságának létszáma, az 1960-as évektől kezdődően nagymértékben növekedett. Sokan települtek Budapest környékére, a munkalehetőség és a jobb megélhetés reményében. A lakosság számának növekedésével, nőtt az óvodai ellátás iránti igény is. 1978-80-ra, felépült a Pest Megyei Kórház és mellette az új lakótelep, új bölcsődével és óvodával. Időközben faluegyesítésre, / 1979-ben Kerepestarcsa / majd 1994-ben, szétválásra került sor. Az 1990-es években az önkormányzat, gazdálkodásában racionalizálást hajtott végre, amelynek következtében lépcsőzetesen megszűntek a bölcsődei férőhelyek. A bölcsődék épületében óvodai csoportok nyíltak. Az óvodai hálózat összevonással, 1995-től, egy székhelyű, egy tagóvodával működő intézménnyé szerveződött. Ebben a formában működik ma is. Jelenleg 350 gyermek ellátására van lehetőség, vegyes életkorú csoport szervezésében. Évente több alkalommal kerül sor mesejátékok szervezésére, évente egyszer, az óvodai Dömötör Alapítvány szervezésében, városi jelentőségű bál rendezésére.

17

III. 2 EGYHÁZAK 1. Kistarcsai Római Katolikus Egyházközség A kistarcsai egyházközség, a törökök kiűzetése után, a váci püspök birtoka lett. Az 1721-es püspöki ellenőrzés szerint egykori templomának falai még állottak, csak sekrestyéje és kerítése hevert romokban. Ennek romjain építette Peitler Antal, váci püspök, 1880-ban az új, Olvasós Boldogasszony tiszteletére ajánlott templomot. Emellett épült egy Hétfájdalmú Szűz tiszteletére emelt kápolna. A lakosok 1913-ban, önálló helyi káplánságot szerveztek, melyet a püspök hagyott jóvá. Az Egyházközség életére jellemző, hogy a vasárnapi templomba járók száma az országos átlagnál jobb. Az Egyházközség eltartja önmagát. A kistarcsai Római Katolikus Egyházközség csoportjai: • Kalász: Vallásos asszonyok minden héten egy délután imaórát tartanak. Havonta egy vasárnap, vallásos témáról van előadás. Létszám: 20-25 fő • Cserkészek: Hetente egy foglalkozás. Nyáron más csapattal együtt táboroznak. Létszám: 10 fő • Oratórium: Don Bosco szellemében működő gyerekcsoport. Létszám: 20 fő • Énekkar: Lelkes fiatalok hetente egy próbát tartanak. Ünnepek előtt többet. Közös kirándulásokat, estéket rendeznek. Létszám: 25-30 fő • Családosok csoportja: Havonta egy este tartanak összejövetelt. Nyáron a gyerekekkel együtt busz kirándulást tartanak. Létszám: 6-7 pár • Ifjúsági klub: Minden vasárnap délután vannak együtt, több gyermekes szülők felügyeletével. Sport- és játékszerekkel játszanak. Létszám: 25 fő • Hittanosok tábora: Egy hét a nyári időben, nagycsaládos szülők vezetésével. Létszám: 35 fő

2. Kistarcsai Református Egyházközség A Kistarcsai Református Egyházközségbe tartozik Kistarcsa, Csömör, Kerepes és Nagytarcsa reformátusainak köre. A 2000. évi népszámlálás adatai szerint Kistarcsán 1416, Csömörön 794, Kerepesen 972, Nagytarcsán pedig 263 református él. Az egyházközségben lelkész és beosztott lelkész szolgál. Kistarcsán, a Hunyadi u. 10. szám alatt található gyülekezetük központja és a templom. Vasárnap reggel imaórát, majd 10 órakor istentiszteletet és vele párhuzamosan gyermekistentiszteletet tartanak. Az istentisztelet után, a Református Egyház kiadványait árusítják a templomi iratterjesztésben. Hétközben, különféle bibliaórákat tartanak: családosoknak, nyugdíjasoknak, fiataloknak. Hitoktatást mindkét általános iskolában és a gyülekezetben, 8 csoportban tartanak. Az egész gyülekezet számára minden nyáron hatnapos hitmélyítő hetet tartanak Piliscsabán, minden korosztály részvételével.

18

A Református egyház különös felelősséget érez a családokért. Így a helyi gyülekezeti munkában is nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy kapcsolatot tartsanak a Református Házasság- és Családsegítő Misszióval, illetve a Református Iszákosmentő Misszióval.

III. 3 A SZLOVÁK KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKÁJA Az Önkormányzat, megalakulásakor azt hangsúlyozta, hogy fő törekvésük a nyelv, a kultúra, a szokások, a viselet megőrzése. Sajnos a nyelvet már csak a lakosok egy szűk rétege használja, tehát megőrzésének egyik lehetőségét abban látják, hogy össze kell gyűjteni a helyi népdalokat, szokásokat, néprajzi anyagokra, és ezeken keresztül megőrizni az ősök nyelvét. Ezt a munkát már évek óta folytatják, általa kibővült a Pannónia Néptánc Együttes szlovák repertoárja, a összegyűjtött anyagot a művészeti vezető, Szengyel István dolgozta fel, valamint dalcsokrot állított össze belőle Liska Veronika, a Bivaly Együttes hangszeres kíséretével. Természetesen ezt a munkát segíti a két népdalkör, a Rozmaring és a Kéknefelejcs Együttes. Cserébe ők is segítenek nekik, hogy ne csak saját szervezésükben találjanak fellépési lehetőséget, hanem a Szlovák Önkormányzat segítségével is. Így jutottak el például az Ozvena Országos Szlovák Kórus által rendezett kórustalálkozóra, ahol más szlovák kórusokkal is találkozhattak, összevethették tudásukat, tapasztalataikat. Ezen kívül más kisebb rendezvényen is megismertethették az ország szlovákságát a gyönyörű, kistarcsai népdalokkal. A Kisebbségi Önkormányzat közvetítésével egy olyan továbbképzési lehetőséghez jutottak Szlovákiában, ahol rangos előadók ismertették a népdalok színpadi feldolgozásának lehetőségét, a megjelenés, a színpadi viselkedés, az öltözet viselésének módját és más hasznos tudnivalókat. Számos más szlovák önkormányzat keresi meg a kistarcsaiakat azzal, hogy műsoraikat színesítse a Pannónia Táncegyüttes is. Évente 10-12 alkalommal jutnak így fellépési lehetőséghez, főként közeli szlovák lakta településeken és Budapest néhány kerületében. Fennállásuk óta, megkeresést kaptak országos jellegű rendezvényekre is, mint például Békéscsabán az Országos Szlovák Napra, vagy a Nógrádi Nemzetiségi Fesztiválra. Fontosnak tartják az anyaországi kapcsolatokat is. A testvértelepüléssel fenntartott intenzív kapcsolat erre az egyik legjobb lehetőség, de szerveznek többnapos kirándulásokat is Szlovákiába, a kultúra, a történelem, a nyelv, az anyanyelvi hitélet megismerése céljából. Belusával több szálon is tartják a kapcsolatot. Ismeretes, hogy a két település óvodái egy osztrák partnerrel kiegészülve egy uniós pályázatot nyertek, melynek egyik eredménye, egy közös kalendárium létrejötte, mely a résztvevők kultúráját, népszokásait hivatott közvetíteni gyermekrajzok segítségével. Közvetítettek Kistarcsa és Belusa önkormányzatai között is, melynek során hivatalos megállapodás született a két település polgármesterei között.

19

Támogatási nyilatkozatot adtak Belusa, a katolikus egyházhoz benyújtott pályázatához is, melyben a XIII. századi Anna Kápolna felújításához kérnek támogatást, melyet aztán kulturális és ifjúságpolitikai célokra használnának fel. Az anyaországi vendégszereplések során, például a Hagyományőrző Együttes már kétszer is bemutatkozott Pribylinán. Belusán, valamint a szomszédos Lysá pod Makytou faluban tartott folklórfesztiválon is részt vett a Pannónia Együttes Hagyományőrző-, Felnőtt- és Gyermekcsoportjával. Jó a kapcsolat a Városi Művelődési Házzal is. A hagyományos Kistarcsai Napok alkalmából kiállításokat szoktak rendezni, melyre jelentős mennyiségű néprajzi anyagot gyűjtenek a lakosság körében. A Művelődési Házzal közösen hozták létre a Civil-házban a néprajzi gyűjteményt. Minden évben megrendezik a Szlovák bált, melyen a helyi kultúrcsoportok bemutathatják szlovák műsorszámaikat. A már említett kirándulásokon kívül igyekeznek megismertetni az érdeklődőket más magyarországi szlovák településekkel is. Így kedvezményes árú kirándulásokat szerveznek például Kiskőrösre, Békéscsabára és Terénybe. A helyi Művelődési Ház és Könyvtár szervezésében a város polgárai találkozhattak Závada Pál Kossuth-díjas íróval, aki köztudottan szlovák gyökerekkel rendelkezik, és műveiben használja is ősei nyelvét. Bár a Szlovák Önkormányzat kevés pénzből gazdálkodik, fontosnak tarja, hogy anyagilag is támogassa a kulturális csoportok és más szervezetek munkáját.

III. 4. A KULTÚRA TERÜLETÉN MŰKÖDŐ TÁRSADALMI SZERVEZETEK 1. Kistarcsai Kulturális Egyesület Az 1993-ban alakult egyesület jelentős szerepet játszik a település kulturális életének összefogásában. A kiemelten közhasznú egyesület fő tevékenységei a következők: heti egy alkalommal ismeretterjesztő előadásokat tartanak Deáktanya néven, melyek főként társadalom és természettudományi témákat érintenek. Az egyesület szervezi a Kistarcsai Kulturális Hét rendezvénysorozatot, műsoros esteket rendeznek a helyben élő amatőr művészeknek, színes programokkal egybekötve bemutatják évente két európai nemzet kultúráját, évente kiadják a „Kistarcsai Kalendárium” 200 oldalas évkönyvet, minden évben kiírják az Aranykavics díj pályázatot, melynek keretén belül a legtehetségesebb kistarcsai fiatalokat jutalmazzák. Az önkormányzat 2003-ban kötötte meg a közművelődési megállapodást az egyesülettel.

20

2. Pannónia Néptánc Együttes Az egyesület 1992-ben alakult csoportként, 1996-ban került bejegyzésre, jelenlegi tagságuk száma eléri a 120 főt. A néptánc oktatását különböző korosztályok szerint alakított csoportokban szervezik meg. A pöttöm-csoportba tartoznak az óvodás korú gyermekek, a gyerek-csoportba az általános iskolások, a felnőtt-csoportnak huszonéves haladó táncosok a tagjai, a hagyományőrző-csoportot középkorú férfiak és asszonyok alkotják, főként a helyi szlovák zene, tánc és ének hagyományainak ápolásával foglalkoznak. Az együttes több nemzetközi meghívásnak tett eleget, jártak Svédországban, Olaszországban, Angliában, Szlovákiába és Erdélyben. A helyi rendezvényeken kívül, az ország számos pontján fellépnek. Évente egyszer az együttes alakulásának évfordulóján, önálló estet adnak. 2007-ben a 15-éves fennállásukat ünnepelték. Népszerű rendezvényeik közé tartozik, a minden hónapban a Civil-házban megrendezésre kerülő, élő zenés népi táncház. Az Önkormányzattal jó kapcsolatot ápolnak, ennek eredményeként 2005-ben közművelődési megállapodást kötöttek.

3. Kistarcsai Csibék Nagycsaládos Egyesület Főként szociális és kulturális céllal alakították 2001-ben. 2004-re a tagságuk száma elérte a 80 családot. A településen az egyesület szervezi a baba-mama klubot, mazsi-muzsikát. Évente négy alkalommal szervezik meg a bababörzét, továbbá a Művelődési Házzal közösen rendezik meg minden évben a Családi Napot és 2005-től a Városi Karácsonyi Ünnepséget és ajándékozást.

4. Közművelődési feladatot ellátó jogi státusz nélküli csoportok Szeretet Dalkör: A 12 főt számláló nyugdíjas asszonyokat tömörítő kórus, mely a népdalok mellett az idősebb korosztály ízlésvilágát kielégítő dalok előadására is vállalkozik. Kistarcsai Rozmaring Dalkör: Az együttes ugyancsak nyugdíjas asszonyok közössége, amelynek 25 tagja van. A népdalok éneklésén kívül saját maguk által írt vidám jeleneteket is tanulnak, melyeket a különböző nyugdíjas rendezvényeken mutatnak be nagy sikernek örvendve. Kistarcsai Kéknefelejcs Hagyományőrző Népdalkör: A 10 tagot számláló, asszonyokból álló csoport főként a szlovák és magyar népdalok megőrzését és bemutatását tűzték ki célként, ezen kívül a helyi népszokások, népviselet és emléktárgyak gyűjtését is végzik. Őszi Rózsa: Nyugdíjas Klub: 2006-ban alakult, önálló csoportként működik. Jelenleg 150 tagja van a szervezetnek. A város nyugdíjasai részére szerveznek kirándulásokat, klubfoglalkozásokat, valamint jeles alkalmakkor műsoros esteket.

21

IV. Kistarcsa civil élete IV.1 Civil szerveződések története és jelenlegi helyzete Kistarcsán már a huszadik század elején alakultak társadalmi szervezetek, főként dalárdák, gazdakörök, olvasókörök, iparkörök jöttek létre. A szocialista rendszerben főként a KISZ volt az, amely a község civil társadalmát egyesítette egy szervezeten belül, majd a 1989-től, újra elindult a civil szféra fejlődése, olyannyira, hogy ma a városban, több bejegyzett egyesület, alapítvány, bejegyzés nélküli csoport működik. Kistarcsa tízezer fős lakosságából kb. 10 % vesz részt tevőlegesen a civil szervezetek életében tagként, szervezőként, szereplőként. A társadalmi szervezetek főként kulturális, szociális, egészségügyi sport és környezetvédelemi feladatok elvégzése köré tömörülnek. Hatékony működésüknek köszönhetően, egyre több munkát végeznek a városért, mellyel jelentős segítséget nyújtanak az önkormányzatnak a település hatékony működtetésében, menedzselésében. Az önkormányzat éves költségvetésében elkülönített összeget biztosít a civileknek, előre meghatározott feladatok elvégzésére, az anyagi támogatáson kívül, termet és területet is biztosítunk rendezvények, foglalkozások, összejövetelek lebonyolítása céljából részükre. A kapcsolattartást a civilek és az önkormányzat közt főként a Művelődési Ház dolgozói végzik. Több esetben az önkormányzat és a civil szervezetek közösen oldanak meg feladatokat a település érdekében, mint rendezvények közös szervezése, kiadványok megjelentetése, környezetvédelmi és településfejlesztési munkák elvégzése stb.

A település pártélete A politikai pártok választások kampányidőszakában gyakorolnak erősebb hatást a település közéletére, ez főként rendezvények szervezésében, programjuk írott formában való leközlésében nyilvánul meg. A községben a nagypártok alapszervezetei működnek: Fidesz, MSZP, MDF, MIÉP, KDNP és a FKGP.

22

V. Kistarcsai Kiadványok V.1. Írott közéleti kiadványok Kerepestarcsa Története: Kistarcsa és Kerepes tekintetében az egyetlen részletes helytörténeti leírás. A könyv anyagát Horváth Lajos állította össze, majd vetette papírra. A Kiadvány 365 oldalon keresztül tárgyalja a két település történetét, az őskortól kezdve a rendszerváltásig, képekkel, rajzokkal díszítve. Kistarcsai Kalendárium: 1998-óta, minden évben megjelenő 150 oldalas kalendáriumot a Kistarcsai Kulturális Egyesület adja ki. A színvonalas kiadványban, főként a kistarcsai civil szervezetek vezetői és az egyesület tagjai írnak. Tartalma az adott év fontosabb kulturális eseményeire koncentrálódik. Emlékkönyv: A Kistarcsai Kulturális Egyesület 2005. Az egyesület fennállásának tizedik évfordulójára készült keménykötéses fedéssel. A könyv az egyesület 10 éves történetét mutatja be színes fotók segítségével. Kistarcsai Híradó: Kisebb-nagyobb kihagyásokkal az egy évtizede működő lap objektív tájékoztatást nyújt a helyi lakosság részére. Az Önkormányzat által készített kiadványban főként a Képviselőtestületi határozatok, kulturális programok és egyéb közérdekű felhívások jelennek meg. Katolikus Élet: A Katolikus Egyház időszaki kiadványa, amely vallási ünnepnapokon jelenik meg. Tartalmát tekintve a kistarcsai hitéletről és a város fontosabb közéleti eseményeiről szól. Egyéb kistarcsai időszaki kiadványok: Hírverés, Kistarcsai Napok Programfüzet, Kistarcsai Váltók Lapja, Rügyecskék Ember és Környezetvédelmi Alapítvány Kalendáriuma, Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium Évkönyve. Kistarcsai eseményeket is tartalmazó kiadványok: Kistarcsai és Kerepesi Krónika, Helyi Hírek XVI. Kerület, Pest Megyei Újság, GKRTE Turisztikai Műsorfüzet, Pest Megyei Turisztikai Műsorfüzet

23

V.2. Elektronikus közéleti sajtó Kistarcsa Város Honlapja: A város hivatalos elektronikus hírközlője 2003-tól működik, amelyen nagyrészt helyi és országos információkat talál az érdeklődő. Leglátogatottabb része a fórum, melyen a kistarcsai lakosok véleményeiket írják le a városban lezajlott közéleti eseményekről. Kistarcsa Online: A magántulajdonban lévő honlap, a kistarcsán felvetődő időszerű problémákat taglalja, rövid hír formátumban leírva, képekkel kiegészítve. Egyes helyi kérdésekben a lap, szavazási lehetőséget is kínál látogatói számára. Egyéb kistarcsai közéleti honlapok: kike.hu, rugyecskek.hu, kistarcsavaros.uw.hu, kistarcsainfo.hu, Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium honlapja, Kölcsey Ferenc Általános Iskola honlapja, Szent István Általános és Alapfokú Művészet Oktatási Intézmény honlapja Kistarcsai eseményeket is tartalmazó honlapok: GKRTE Turisztikai Honlap, falvak. hu, Pest Megyei Információs Honlap, fesztival.hu, Kistarcsa eseményeivel rendszeresen foglalkozó rádió és tévé állomások: Szilas Tv, Kistarcsa Rádió (Helyi lokálpatrióta fiatalok működtetik, szinten minden helyi eseményről tudósítanak, továbbá segítenek a rendezvények megszervezésében, közművelődési szempontból érdemes rá építeni a jövőben), Calipso Rádió, Rádió 17.

Tervezés időszaka rövid és középtávon 2008-2018-ig

24

VI. Rövidtávú és középtávú kulturális stratégia VI.1.Alapelvek A kultúra gyakorlásához való jog biztosítása, évszázadok alatt kialakult állami felelősség, ugyanakkor a helyi Önkormányzat feladata. A Kistarcsai Önkormányzat eddig is kiemelt feladatának tartotta a helyi kultúra támogatását. Az Önkormányzat 6/2002. (IV. 24.) számon rendeletet alkotott a helyi közművelődési feladatok ellátásáról. A Kulturális Koncepció célja, hogy a jelenlegi állapotból kiindulva, meghatározza a város rövid- és középtávú feladatait, annak formáit, a stratégiai célokat, valamint a finanszírozást. Egyben a rövid- és középtávú feladatok figyelembe vételével, utalást tegyen a hosszú távú célokra is. A koncepció kiemelten foglalkozik a közművelődési intézmény épületeinek fejlesztési stratégiáival.

VI.2. A város stratégiai elemzése 4. ERÖSSÉGEK, GYENGESÉGEK Erősségek: -

Főváros közelsége Jó közlekedés, központi földrajzi fekvés 90%-os vonalas és intézményi infrastrukturális kiépítettség Kistérségi kulturális központi szerep Kulturális hagyományok Nagy szellemi kapacitás A település jövedelmi szintje jó. A lakosság jövedelme az országos átlagnál magasabb Aktív, önszerveződő társadalom, nagy számban vannak civil szervezetek a településen A város lélekszáma folyamatosan emelkedik, nő a fiatal, keresőképes lakosok aránya Jó kereskedelmi ellátottság Környezetkímélő ipari tevékenység folyik a város közigazgatási területén A város gazdasági életében, nagy számban vesznek részt helyi lakosú vállalkozók.

Gyengeségek: -

Budapest közelsége nagy elszívó hatást jelent kulturális szempontból Az ingázók aránya magas A közvetlen szomszédságban lévő önkormányzatokkal laza a kapcsolat A Művelődési Ház állapota rossz, kiscsoportos foglalkozások rendezésére alkalmatlan a könyvtár jelenlegi helyén nem bővíthető. A kulturális infrastruktúra fejlesztése nem áll arányban a lakosság növekedésével. Az országos politikai folyamatok intenzívebben csapodnak le a helyi közéletben. A települést kettévágja a 30-as autóút és a HÉV vonala.

25

-

A településközpont egy része használaton kívül a BM tulajdonában van. Kevés a turisztikai látványosság, nincs szálláslehetőség a városban

5. HIÁNYOSSÁGOK A leglátványosabb, évek óta tapasztalható hiányossága a városnak, hogy nincs többfunkciós Művelődési Háza. Jelenleg egy nagyterem van, ami csak nagycsoportos rendezvények lebonyolítására alkalmas. A kisebb termek a településen szétszórtan helyezkednek el. A Művelődési Ház terme komolyabb színházi előadások, koncertek, hangversenyek megvalósítására alkalmatlan, a nem megfelelő belső elrendezés, a kiszolgáló helyiségek hiánya, a technikai eszközök korszerűtlensége és az épület rossz állapota miatt. A Művelődési Házban nincs alkalmas hely a fiatal korosztály szabadidős- és szórakoztató programjai megvalósítására. A Civil-ház nagyterme csak kiscsoportos klubfoglalkozásokat tud fogadni. A Könyvtár bővítése és raktárhelyiségének kialakítása csak a művelődési iroda áthelyezésével oldható meg. Kiállítások rendezésére alkalmas helyiség nincs a városban. A Városházán lévő klubteremben a hivatali funkciók ellátása miatt, nincs lehetőség kiállítást szervezni. A Művelődési Házban és a Civil-házban pedig nincs elzárható helyiség. Az a járható út, hogy mindenki számára elfogadható, közszolgálati jellegű, közös, azaz városi fenntartású intézményt építsünk, és abban korszerű, színvonalas rendezvényi feltételeket biztosítsunk, amit mindenki igénybe vehet. Ezért a város kulturális koncepciójának ez a tárgyi szempontból meghatározó feltétele.

6. LEHETŐSÉGEK A város kulturális és infrastrukturális fejlesztésének lehetőségei 1. Helyi és kistérségi feladatok ellátásához szükséges méretű, minőségű, közművelődés célú épület kialakítása 2. A Civil-ház többfunkciós létesítménnyé alakítása. 3. Turisztikai vonzerő növelése: A volt internáló tábor történetét feldolgozó emlékszoba kialakítása, bővebb helytörténeti gyűjtemény kiállítása, köztéri szobrok bővítése, térségi információs pont létrehozása (könyvtár) 4. Az Ifjúság tér közösségi funkciókat ellátó objektummá való alakítása, igényes környezet kiépítése. (magántőke bevonásával) 5. Sport- és szabadidőközpont megépítése, amely közművelődési célok ellátására is alkalmas.(magántőke bevonásával) A kultúra finanszírozásának egyéb lehetőségei 1. A helyi vállalkozók és a környéken lévő multinacionális cégek fokozottabb bevonása a kultúra támogatásába. 2. Profitot termelő rendezvények számának növelése.

26

3. A kistérségi kulturális központi szerepből adódó nagyobb lehetőségek fokozottabb kihasználása (regionális, országos, EU-s pályázatok) A koordinációban rejlő lehetőségek 1. Szorosabb együttműködés - a helyi intézményekkel - a településen és a térségben működő civil szervezetekkel - a szomszédos településekkel - Pest megyei szervezetekkel - Egyházakkal - A helyi és a térségi profitorientált szférával. 2. Koordináció a kultúrával és idegenforgalommal foglalkozó vállalkozásokkal.

VI.3. Cselekvési program A kultúrához való jog alapvető joga minden állampolgárnak. Ez nemre, korra, vallásra, nemzetiségi hovatartozásra, politikai meggyőződésre való tekintet nélkül minden állampolgárt megillet, amit Kistarcsa Város Önkormányzata alapelvként fogad el. - Figyelembe veszi a kultúrára és a művelődésre irányuló általános emberi igényt, annak közösségi és egyéni célját, a város meglévő adottságait. Pozitív, tevőleges szerepet vállal a kulturális jog gyakorlásához szükséges feltételek megteremtésében. - Céljait közművelődési intézményének működtetésével, a nevelési-oktatási intézmények ez irányú törekvéseinek támogatásával, közművelődési megállapodásokkal, illetve a kulturális folyamatokban részt vállaló civil, egyházi és nemzetiségi szervezetekkel valósítja meg. - A kultúrához való jogok biztosítása érdekében alapvető fontosságúnak tartja, hogy a polgárok részére hozzáférhető legyen az Önkormányzati fenntartású közösségi szintér. - A reális társadalomképből kiindulva, olyan kulturális jövőkép kialakítására törekszik, amely figyelembe veszi a magyar történelmi kulturális örökséget és államiságunk 1000 év alatt kialakult hagyományait. - Kiemelt feladatának tekinti a nemzeti kultúra megőrzését, hagyományainak ápolását, a magyar önazonosság-tudatának megtartását, és ezen elveket közvetíti a jövő nemzedékének. - Vállalja, hogy a nemzetiségi és etnikai kisebbség kultúrája a magyar kultúra szerves része, s hogy a városunkban élő nemzeti kisebbségek elidegeníthetetlen joga önazonosságuk megőrzése és fejlesztése. Ezért segíti, támogatja ünnepeik, rendezvényeik megtartását, tárgyi és szellemi kultúrájuk, hagyományaik megismertetését, ápolását, gyarapítását, továbbadását. - Feladatának tekinti az egyetemes kultúra értékeinek támogatását.

VI.4 Célok, kiemelt feladatok

27

-

Célunk – a rögzített alapelvek mellet – a helyi önszerveződő közösségek és az önkormányzati irányelvek támogatása a kultúra területén. A közművelődési intézmény fenntartásával, felújításával, bővítésével, vagy új épület létrehozásával teret és lehetőséget biztosítani a helyi lakosság közművelődési igényeinek kielégítésére. Kiemelt feladatunk az oktatási intézmények kulturális tevékenységének a támogatása. Célunk a város művészeinek és alkotó közösségeinek erkölcsi és szakmai támogatása, új művészeti értékek létrehozásának segítése. Célunk közszolgálati-kizárólag közművelődési és civil szervezeti-honlap létrehozása, üzemeltetése. Az Önkormányzat szakbizottságaiba, a nagyobb civil szervezetek képviselőit is delegálni kell külsős tagként. Támogatnunk kell a hagyományokat és a hagyományteremtő kezdeményezéseket. Támogatni kívánjuk a városi és az iskolai könyvtárak állományainak növelését és korszerű multimédiás fejlesztését. Kiemelt célunk a környezeti kultúra fejlesztése, a város természeti és kulturális örökségeinek megóvása, a városi ranghoz illő arculatának kialakítása, a köztéri alkotások számának növelése. Gondot fordítunk a nemzetiségi kisebbségek kulturális törekvéseinek támogatására. A Helytörténeti Gyűjteményt tartalmazó emlékszobában kiállított emlékek folyamatosan bővítése. Nagy gondot fordítunk arra, hogy a volt internáló tábor történetét feldolgozó emlékszobát minél előbb létrehozzuk, egyben kiemelt figyelmet fordítunk a Kistarcsára történt 1956. előtti és utáni internálások méltó megemlékezésére. Erősíteni kívánjuk a városi médiák kultúraközvetítő szerepét. Alapvető feladat a költségvetésen belül a kultúrára fordított pénzeszközök nagyságrendjének és arányának növelése. Középtávon, vagy akár rövidtávon is mindenképpen terveznünk kell a modernkor elvárásainak megfelelő új, komplex közművelődési épületegyüttes megépítését. Ha a tervezettnél rövidebb idő alatt sikerül anyagi forrást szerezni az új művelődési központ megépítéséhez, akkor minden kondíciónkat a megvalósítás felé kell irányítanunk.

VI.5 A kultúra finanszírozása -

Amíg a jelenlegi állami kulturális finanszírozás nem változik pozitív irányba, addig az önkormányzati kereteken kívül, erőteljesebben be kell vonnunk a külső anyagi forrásokat (pályázatok, szponzorok, profitorientált rendezvények) Az önkormányzati tartalékalapból évről-évre keretet kell képezni a pályázati önrészek teljesítésére. A civil szervezetek rendszeres támogatását, lehetőség szerint növelni kell, ezen kívül szükséges kiépítenünk egy belső pályázati rendszert, melynek keretéből meghatározott feladatokra szerezhetnek pénzt a társadalmi szervezetek. A Városi Művelődési Ház és Könyvtár intézményének létre kell hoznia egy alapítványt, amely a támogatási forrásokat kezeli, a pénzt, a város közművelődési rendszerébe juttatja vissza.

28

VI.6 Kistarcsa Városi Művelődési Ház és Könyvtár szerepvállalása a kistérség kulturális életében. (Csömör, Nagytarcsa, Kerepes, egyes esetekben távolabbi települések) KISTÉRSÉGI FELADATKÖR: -

-

-

-

Szakmai, szervezési és módszertani tanácsadás (pályázástól a rendezvények lebonyolításáig valamennyi felmerülő kérdésben). Tárgyi és technikai segítségnyújtás alkalmanként a térség kisebb intézményei kiemelt rendezvényeihez. Kulturális értékpreferencia esetén ingyen. Műsorok, előadások, kiállítások (körműsor, vándorkiállítás stb.) felajánlása az igényes színvonal megtartásával. A kistérség települései művészeti és kiscsoportjai részére az ismertté válás, a publicitás lehetőségének biztosítása környékbeli fellépésekkel, némi működési támogatás megszerzésével. Koordináció a térségi települések rendezvényeinek időrendjében, koncepcióiban. A kistérségi települések részére könnyen megközelíthető képzések igényfelmérése, oktatások biztosítása. A térség települései többségére jellemző szlovák nemzetiségi kultúra művelésére való ösztönzés, szakmai, módszertani – esetenként – anyagi támogatása, a hagyományok közkinccsé tétele regionális rendezvényeken és a szélesebb nyilvánosság számára is. (Kábel-TV, Internet, fesztiválok, testvérvárosi és egyéb külkapcsolatok). Környező művelődési házak kiemelt rendezvényeinek kommunikációs tevékenységeinek segítése. Szakmai konferenciák Kistarcsán való megrendezése. A kistérség településein, az elmúlt tíz évben, igen nagy számban alakultak meg szerteágazó tevékenységű, lakossági, önszerveződő civil szervezetek. Működési színvonaluk rendkívül nagy szórást mutat. E terület szervezetei, kiemelten a kulturális tevékenységet is végzők számára, célszerű és aktuális információs, szakmai és technikai segítségnyújtást is biztosítani, koordinációs feladatkör felvállalásával. Például: Kistarcsán kell létrehozni a kistérségi internetes adatbázist. Az Önkormányzat támogatja a közművelődési tevékenységet elősegítő kistérségi információs adatbázis létrehozását. Az adatbázis tartalmazza a kistérség civil szervezeteinek, művészeti csoportjainak, intézményeinek kulturális vállalkozásainak adatait tevékenységük rövid leírását, programjaikat. A kistérségi központi funkciót felvállaló intézmény, kapcsolódási pontja lehet a tágabb kistérségnek, a Központi Régiónak, Pest Megyének és az országos szakmai felügyeleti, és kulturális intézményeknek.

Kapcsolattartás: - Pest Megyei Közművelődési Intézettel, - a körzet közművelődési intézményeivel, - civil szervezeteivel, - kulturális vállalkozásokkal, - művészekkel, amatőr alkotóközösségekkel.

29

VI.7 Városi Művelődési Ház és Könyvtár (Civil-ház) rövid- és középtávú, beruházási és fejlesztési stratégiája 1. AZ INTÉZMÉNY ÉPÜLETEINEK FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Fontos azt leszögezni, ha központi, valamint EU-s forrásokat nem tudunk rövidtávon bevonni az új művelődési központ építésébe, elképzelhető, hogy akkor azt csak hosszútávon tudjuk megvalósítani. Rövid- és középtávon csak pályázati források megszerzésével tudjuk a közművelődési intézményrendszerünket fejleszteni. Ezért, valamennyi gazdasági erőforrás-teremtő lehetőséget ki kell használnunk. Művelődési Ház Előnyök: -

nem kell új telket vásárolni a meglévő közművekre lehet rácsatlakozni Gépészet egy része már megvan az intézmény a városközpontban marad szakaszos bővítés is megoldható

Hátrányok: -

Behatárolt a terjeszkedés A régi épület felújítása statikai állapota miatt nem jelent végleges megoldást A teljes körű művelődési szolgáltatást a bővítés után sem lehet központosítani A régi épület igényes felújítása nagy mértékű anyagi ráfordítást jelentene. Nincs alagsor

Megvalósítási Koncepció nyertes pályázat esetén 800 millió Forintos beruházással, többfunkciós Művelődési Központot tudunk építeni, amelynek a fenntarthatóság szempontok miatt, mikro-térségi és kistérségi feladatokat is ellátna. Nem csak közművelődési munkát végezne, hanem oktatási és gazdasági programok fő központjává válna a városban és a térségben. Az épületben helyet kapna a könyvtár is. A művelődési központnak egy szakaszolható, több, közösségi funkciót ellátó, 300 fő befogadására alkalmas nagyteremmel kell rendelkeznie. Ezen kívül három szakaszolható, 100 és 80 fő befogadására alkalmas kistermekkel. Az épület auláját úgy lenne célszerű megtervezni, hogy az kiadható legyen különböző vállalkozások és alkalmi vásárok részére. Fontos, hogy a könyvtár rendelkezzen olvasó-, kutató-, valamint raktárhelyiséggel. Ezen kívül nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy az épületben megfelelően legyenek elhelyezve a kiszolgáló-, technikai-, és a raktárhelyiségek, továbbá a modern, EU-s előírásoknak megfelelő gépészettel legyen felszerelve a ház. Figyelni kell az igényes, a város arculatába illeszkedő, külső megjelenésre, a megfelelő számú parkoló kialakítására.

30

Funkcionális egységek: Pinceszint: - Hangstúdió - Sportterem - Raktár - Gépészeti helyiségek Földszint: - Előcsarnok, recepció, öltöző, társalgó, ruharaktár, büfé - Színpad – kellék és technikai raktár – díszterem 300 fő befogadására – fény- és hangstúdió - Öltöző – zuhanyzók - WC mosdó kapcsolattal – egyéb raktár - Kettő szakaszolható kisterem - Teakonyha, irodák Emelet (tetőtér) - könyvtár 20-25 ezer kötetre - olvasóterem - raktár - társalgó (előtér) - Kisebb klubhelyiség Megvalósítási koncepció vesztes pályázat esetén (bővítés): Abban az esetben, ha rövidtávon nem tudunk anyagi forrásokhoz jutni az új művelődési központ építéséhez, akkor a jelenlegi adottságokból kiindulva, a lakosság közösségi térrel való ellátását, a jelenlegi Csigaház bővítésével, felújításával tudjuk megoldani. Ez lényegesen nem fogja megváltoztatni a város közművelődési életét, de valamivel több lehetőség nyílik a térségi és a városi kulturális ellátás fejlesztésére. A meglévő épülethez, a terasz felöli oldalon, egy kétszintes rész csatlakozna, a Deák Ferenc utcai oldalra egy könnyűszerkezetes raktárt építenénk, amely az első ablaktól a kazánházig tartana. A bővítést követően kerülne sor a régi épület felújítására: padló burkolat cseréje, lambéria cseréje, világító testek cseréje, akadálymentesítés, vizesblokkok felújítása, nyílászárók cseréje, festés, külső falburkolat és a tetőfedél cseréje. Funkcionális egységek: Régi szárny: - Nagyterem – ruharaktár – előtér – WC – mosdó – Színpad – öltözők vizes blokkokkal - Kellék raktár – technikai raktár (kívül maradna a kazánház) Hozzáépített épületegység: Földszint: - Kiállító és közösségi terem, - Közlekedő Emelet: - iroda - közösségi szoba A raktárhelyiség az épület Deák F. u. részén helyezkedne el, könnyűszerkezetes elemekből összeállítva, amely a nagyteremmel kerülne összeépítésre.

31

Civil ház: A projekt lényege, hogy a jelenlegi állapotot tovább fejlesztve, teljes körű közművelődési és közösségi teret hozzunk létre a házban. Ez azt jelentené, hogy a jelenleginél jóval több, és igényesebb kulturális szolgáltatásra alkalmas teret építenénk ki. A közös helységek pedig felújításra kerülnének. Hasznosítás szerint korszerűsítenénk a ház fontosabb közösség-kiszolgáló részeit. Kiépítenénk egy kiállító és egy klub szobát, továbbá a jelenlegi nagytermet bővítenénk és felújítanánk. Ebből adódóan bővülne a kulturális szolgáltatások köre, igényes korszerű környezetet teremtenénk a látogatók és az épületet közvetlenül használók részére, továbbá a működési költségeket takarítanánk meg az energiafelhasználás, karbantartás területén. Jelenleg az épületen belül egy terem található, ez túl kicsi, az esztétikai állapota sem megfelelő. Ezért rendkívül fontos lenne a volt házasságkötő szobával való összenyitása és felújítása. Ezzel véglegesen létrehozhatnánk egy új rendezvénytermet a városban, amely a civil szervezeteink, önkormányzat, magánszemélyek, a környező települések rendezvényei lebonyolításának helyszíne lenne. A Civil házban több civil szervezeti iroda található, amelyeket Ők, önerőből és önkormányzati forrásból saját igényeik szerint felújítottak. Önkormányzatnak az irodákhoz vezető folyosókat kell korszerűsítenie. Jelenleg folyamatos karbantartást végzünk, ami éves szinten nagy mértékű kiadással jár. A linóleum kopott és szakadt, a bejárati ajtó elöregedett elvetemedett, ez miatt a meleg távozik az épületből, a világítás elavult, egészségtelen, a falvédő lambéria egységtelen, az állandó pótlás miatt a falak javításra szorulnak, a vizesblokkok állapota elavult. Külső problémáink, hogy az alap, egy rövid szakaszon megroskadt, a lapos tetős részen a szigetelés elöregedett. Megoldást, a felsorolt problémák teljes körű javítása jelentené, a város lakóit igényesebb környezet fogadná a ház szolgáltatásainak igénybevétele esetén. Ezen kívül energiatakarékossági szempontból is segítene. Jelenleg a településen nincs lehetőség kiállításokat szervezni, mivel nincs alkalmas terünk. A Művelődési ház egy nagy teremből áll, amelyet naponta több célra is használunk, ezért a kiállítandó tárgyakat nem tudjuk biztonságosan elhelyezni. A Civil házban tudnánk olyan kiállítási termet létrehozni, amely zárható, csak kiállításokra használható, valamint környezet, megvilágítás és technikai eszközök szempontjából megfelel a mai kor igényeinek. A keleti szárny, jobb oldali irodáinak összenyitásával valósulhatna meg a kiállító terem, a bal oldali két helyiség összenyitásával pedig, egy kisebb klubterem. A szolgáltatói terek bővítése, kialakítása miatt, a helyiségüket elvesztett civil szervezetek közös helyiségbe kerülnének. Pontosabban, a jelenlegi használók átszervezve ugyan, de továbbra is igénybe vehetnék az épület civil-irodai szolgáltatását. Funkcionális egységek: - Civil szervezeti irodák (létezik) - Helyi rádió stúdió (létezik) - Helytörténeti gyűjtemény (létezik) - Közösségi és kulturális funkciót ellátó nagyterem - Kiállító terem

32

-

Kiscsoportos igényeket kiszolgáló klubszoba Igényesen felújított közlekedők, vizes blokkok

Új építésű művelődési központ esetén, az anyagi forrást főként a jelenlegi funkciók megtartása mellet a Civil-ház felújítására kell fordítanunk. Könyvtár: Hasznos információk megszerzésének alappillére, a jól felszerelt könyvtár. A kellemes környezet, a helyes méretek és színek, az ideálisan kialakított rendszerek együttese határozza meg a könyvtárban eltöltött idő minőségét. Az emberek élethelyzetének változásai, növekvő információs igényei, a civil társadalom megerősödése, a kulturális kezdeményezések szerepe, a tanulás felértékelődése, a művelődés/műveltség értéke, alapvetően megváltoztatja a korábban rögzült könyvtárképet. Ma, a hagyományos könyvtári funkció és az információs központ együttes jelenléte biztosítja azt a szerepet, amely megfelel a társadalmi elvárásoknak. A Városi könyvtár fejlesztési programjának meghatározó szempontjai: ƒ A felhasználók igényeihez való alkalmazkodás. ƒ A hatékony könyvtár funkcióinak továbbfejlesztése, megerősítése, lehetőség szerinti átalakítása. ƒ Technológiai váltás: a könyvtár szolgáltatásainak megszervezésében, a használók közvetlen kiszolgálásában. ƒ A modern információtechnológia eszközrendszerének és eredményeinek használata. ƒ A már elért szolgáltatási szint stabilizálása, lehetőség szerinti szolgáltatási potenciálbővítés. A könyvtár szakmai feladataiban az alábbi célokhoz rendeli fejlesztési forrásait: ƒ A települési közkönyvtári alapellátás teljes körű megvalósításához. ƒ A tudomány és az emberi praktikum valamennyi területén reprezentálja a tudományosság által elfogadott ismereteket. ƒ Informatikai rendszer kiépítéséhez. Források: ƒ A fenntartó által nyújtott pénzeszközök. ƒ Érdekeltségnövelő támogatás. ƒ Pályázatok. Szolgáltatások, szolgáltatási politika: ƒ Az alapszolgáltatások körét a könyvtárnak maradéktalanul teljesítenie kell. A szolgáltatáspolitikában, a gyűjteményfejlesztésben-a szakkönyvtári és az elfogadott különgyűjteményi feladatokat leszámítva (helyismereti anyagok, szakdolgozatok)- a tömegesen jelentkező igényeket kell figyelembe venni. A kiegészítő szolgáltatásokban (fénymásolás, internet-használat stb) fokozottan érvényesíteni kell a hatékonyság elvét. Ezek általában térítéses szolgáltatások, technikai eszközöket igényelnek. ƒ Alapellátáson értendő: a könyvtári dokumentumok kölcsönzése, helybeni szolgáltatása, adatközlés a könyvtár dokumentumállományából, ill. a telekommunikációs eszközök felhasználásával a könyvtári rendszer, valamint más nyilvános ingyenes adatszolgáltatók forrásaiból. (Pl. Szikla, Szirén, MOKKA, ODR könyvtári rendszerek). ƒ Szakkönyvtári adat- és dokumentumszolgáltatás. ƒ Különgyűjtemények: adat-és dokumentumszolgáltatás, lehetőség szerint a dokumentumok digitalizálása.

33

A városi könyvtári ellátás pillérei : ƒ A területi elv: a város lefedése könyvtári szolgáltatással. ƒ Szolgáltatási elv: a szolgáltatási helyen ténylegesen elérhető szolgáltatások. ƒ Többfunkciós könyvtár: kiegészítő szolgáltatások, könyvtári rendezvények ƒ A szolgáltatást közvetlenül támogató programok a könyvtári hatékonyság fokozása érdekében: dokumentumok népszerűsítése, a használat fokozása miatt. ƒ Egyes olvasói rétegek megnyerését szolgáló rendezvények. ƒ Általános kulturális programok, kiállítások, stb. Gyűjteményfejlesztés: A gyűjteményfejlesztés a könyvtár szolgáltatásfejlesztésének kulcsfontosságú feltétele, ezért a fejlesztési tervben is kiemelten kell kezelni. A könyvtár gyűjteménye tartalmilag lefedi az emberi kultúra nemzeti és egyetemes területeit, valamennyi dokumentumtípust, sokoldalúan feltárja, hozzáférhetővé teszi. A gyűjteményfejlesztési politikában ƒ A tervezési ciklusban biztosítani kell a kiegyensúlyozott állománygyarapítás szakmai és költségvetési feltételeit. ƒ A beszerzésben érvényesíteni kell a kereslet meghatározó szerepét. ƒ Az időszaki kiadványok terén ki kell dolgozni a minimális beszerzés tartalmi és nagyságrendi követelményét. Személyzeti fejlesztés: ƒ A vázolt feladatoknak megfelelően munkaerő fejlesztésre van szükség. ƒ Továbbképzéseken való részvétel biztosítása. ƒ Rugalmas foglalkoztatási politika kialakítása (távmunka, rugalmas munkaidő) Eszközpark, infrastruktúra fejlesztése: ƒ A természetes amortizációhoz kapcsolódóan a bútorok és egyéb berendezési tárgyak folyamatos korszerűsítése. ƒ A technikai eszközpark technológiaváltással összehangolt bővítése. ƒ Technikai eszközök cseréje ütemezhető program szerint. ƒ Szoftverek fejlesztése és alkalmazása, különös tekintettel a könyvtári szoftver továbbfejlesztésére. Felújítás-bővítés, új épület építése: A meglévő könyvtár területe kicsi, ezért bővítésre lenne szükség. A leghatékonyabb segítség azonban egy új épület lenne, a tervezett művelődési központtal egy fedél alatt. A tervezésnél figyelembe kell venni a korszerű könyvtár alapelveit is. Olyan fenntartói hozzáállás szükséges hozzá, amely nem feltétlenül csak az alacsony beruházási költséget tartja szem előtt, hanem már a tervezésnél, építész-könyvtáros-belsőépítész konzultációt tart. Fontos, hogy a hasznos olvasói tér bővüljön, és ha több szintesre tervezik, lift álljon az olvasók rendelkezésére. Fontos, hogy létesítsünk egy külön olvasótermet és az egyes kialakított terekbe, egy-egy fő funkciót koncentráljunk. A nyilvántartást, könyvkiadást, visszavételt és a pénztárt telepítsük az adminisztrációs térbe. Létesítsünk egy könyvkiválasztó övezetet, melyben elhelyezzük a kölcsönözhető állományt. Az olvasóterembe telepíthetnénk a helyben használatot, a helyismereti és kézikönyvállománnyal. Külön teret kell biztosítani a számítógép-használatnak, a közérdekű tájékoztatásnak és a hírlap-és magazinolvasónak. Az olvasótermet kényelmes olvasóhelyekkel kell ellátni, és alkalmassá kell tenni a számítógépes csatlakozáshoz. Célszerű kialakítani egy médiatárat,

34

helyben használattal, ill. üres video- és CD-tokokkal, a kínálatot szabadpolcon bemutatva. A médiaszobában lehetne berendezni a zene-mese-hangoskönyv lehallgatására kialakított részleget is. Raktárat természetesen nem csupán ehhez a részleghez kell tervezni. Szükség van továbbá előadóteremre (nem túl nagyra), melyben megtarthatók a különböző előadások, író-olvasó találkozók, megrendezhetők benne kiállítások. Fontos, hogy a mellékhelyiségek úgy legyenek elhelyezve, hogy az, minden részlegből könnyen megközelíthető legyen. Ügyelni kell arra, hogy az olvasói terek belső rendjének nagyon jó logikája legyen, olyan belsőépítész segítségére van szükség, aki a szóban megfogalmazott szándékainkat képpé tudja alakítani. Tudatos energiatakarékosságra kell törekedni. A napsugárzást, a hőt, a fényt ugyanolyan gondosan kell felhasználni, méretezni, mint a korszerű építőanyagokat. E tényezők figyelembe vételével ki lehet küszöbölni a környezetszennyező, az egészségre ártalmas, ráadásul drága klímaberendezést. A jól megtervezett és kivitelezett épülethez természetesen szükség van olyan bútorzatra, amely betölti a tőle elvárt szerepet. Mindenesetre takarékosan bár, de törekedni kell arra, hogy az újonnan épített könyvtár minden szempontból megfeleljen a funkciójának. Működésfejlesztés: Irányítás: ƒ A könyvtár működtetéséhez biztosítja a személyi és tárgyi feltételeket, amelyek felhasználóinak lehetővé teszik a dokumentumok közvetlen és közvetett hozzáférését, használatát. Fenntartás: ƒ Önkormányzati költségvetési támogatás. Gazdálkodás: ƒ A Városi Könyvtár a Művelődési Házzal közösen, annak igazgatójával az élen részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervezet. ƒ A hatékony gazdálkodás elveit elsődlegesen a közfeladatok teljesítésének rendeli alá. Könyvtárhasználók, könyvtárhasználat: A fejlesztési program tervezett céljainak címzettje a könyvtárhasználó, ezért a fejlesztési program középpontjában az ő ismert és várható igényeinek kell állnia. Ezért a könyvtár feladata: ƒ Az aktív (megtartandó) és passzív (megnyerendő) rétegek, a velük kapcsolatos teendők feltérképezése. ƒ Hogyan lehet és kell a könyvtár hatókörét bővíteni? ƒ A jövőorientált (elsősorban fiatal) olvasók felkészítése. ƒ A felhasználói társadalmi igények változásainak követése, az olvasási kultúra, az olvasás iránti igény motivációinak kidolgozása. ƒ Célzott feltárás, szolgáltatások szervezése. ƒ Szolgáltatás-, gyűjtemény- és szervezetfejlesztési stratégiát dolgoz ki. ƒ A fejlesztési terv megvalósítása: A könyvtár a fenti fejlesztési célok megvalósításával középtávon érzékelhető változást tud hozni, hatékonyabban tudja a lakosság könyvtárral szembeni igényeit biztosítani. A kidolgozott fejlesztési terv összetett változásokat akar elérni a könyvtár tevékenységének, szervezetének minden részében, ezért csak a fenntartó és az intézményi vezetés folyamatos, célirányos együttműködésével valósítható meg.

35

A fejlesztés várható eredménye, hogy korszerű szolgáltatási követelményeknek megfelelő szervezet alakul ki, amely ugyanakkor alkalmas új olvasói rétegek megnyerésére és ellátására. A fejlesztési-terv éves feladatait, munkatervben kell meghatározni. A felújítással, új berendezési tárgyakkal kapcsolatos beszerzésekre a könyvtáros az éves munkatervben, ill. a költségvetés előkészítése során tesz javaslatot. Internáló tábor történetét bemutató emlékhely, múzeum Mára az internáló tábor egykori épületeinek nagy része hasznosításra került. A jelen projekt részét képező épületek az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium tulajdonában van, de folyik az átadásra vonatkozó előkészítési munka. Az emlékhely és a múzeum, ezen a területen, a Deák Ferenc utca felőli 4 szintes, összesen kb. 1300 m2 alapterületű börtönépületben, és a kb. 3000 m2 területű alakuló téren valósul meg. A Deák Ferenc utcával határos oldalon lévő konyha és étkező épület tiszti étkező szárnya lebontásra kerül. Ennek helyén nyílik majd a tágas bejárat az alakuló térre, azon keresztül a múzeum épületébe. A téren, a hajdani tábort határoló falat szimbolizáló fallá alakítanánk át, amelyen márványtábla kerül elhelyezésre, az áldozatok és az ’56-osok nevével. A névsor levéltári kutatómunka alapján készül. Ugyancsak itt, koszorúzási ünnepségek megtartására alkalmas terület kerül kialakításra. A tér más része látogatók számára használható parkolóhelyként működik. A múzeum, a 4 szintes épületben kap helyet. A múzeumban a tábor történetét bemutató kiállítás is lesz, rekonstruált börtöncellák és vetítőterem épül. A projekt, tervezéssel indul. A helyreállítás során az épület hő- és vízszigetelést kap, megfelelő burkolatot és világítást. A bevétele belépőjegyekből, emléktárgyak árusításából, büfé-szolgáltatásból állna össze. A vetítőteremben kulturális célú rendezvények tarthatók. A tervezett emlékhely ’56 utáni szerepe miatt, az egyetemes európai történelemhez szervesen kapcsolódó objektum. Történelmi jelentősége megmaradását, közérdekké emeli. 1956-hoz kapcsolódó emlékhely régi hiányt pótol, kialakítását a rendszerváltás óta tervezi Kistarcsa. Több kezdeményezés is történt az internáló tábor ilyen irányú hasznosítására a lakosság és civil szervezetek irányából is. A megvalósítás gátját eddig az jelentett, hogy az ingatlan a Belügyminisztérium tulajdonában volt. A minisztériummal jelenleg folynak az önkormányzat számára történő átadás-átvételi tárgyalások A megvalósítás érdekében már az Önkormányzat a Norvég Alapra előzetes vázlat-pályázatot adott be, ha sikerülne a megvalósításra ezen úton pénzt szerezni, akkor a project középtávon megvalósulhatna. Ellenkező esetben, a múzeum megvalósítása, csak hosszú távú elképzelés lehet.

VI.8 Stratégiai feladatok a nevelési-oktatási intézményekben (közművelődési intézmény, és az oktatási intézmények találkozási pontjai)

36

-

-

Óvodai szervezési fórumok támogatása, amelyek kifejezetten a társadalomban egyre erősödő, a családok létét vagy egészségét fejlődését károsan érintő hatások kezelésére próbálnak felkészíteni, vagy a szülők részére tájékoztatást nyújtani. Nevelő és személyiségfejlesztő előadások folyamatos és rendszeres megrendezése óvodai idő alatt gyermekek részére (mesejátékok, bábszínház, színjátékok stb..) Tanórán kívüli tevékenységek lehetőségének a felmérése iskolánként, a térségben lévő intézmények körében is. Majd a szakkörök vagy tanfolyam jellegű tevékenységek lehetőségének minél nagyobb mértékű megteremtése és az iskolán belüli szervezés támogatása. Ez szolgálhatja a fiatalok bizonyos szakterület felé történő orientálását. Önképzőkörök létrehozásának elősegítése, ami egyben kapcsolódási pontot is jelenthet a közművelődési intézménnyel. Kulturális rendezvények intenzívebb közös szervezése. Műveltségi és tehetségkutató versenyek szervezése, és azok nyilvánosságának biztosítása. Iskolák könyvtári rendszerének a felülvizsgálata Könyvtárismereti, irodalom, történelem órák közkönyvtárba történő megtartása, akár játékos vetélkedő formában is.

VI. 9. Találkozási pontok a városban működő civil szervezetekkel Önkormányzat feladatai a civil szféra irányába: -

Elsődleges feladatunk, hogy a helyi civil szervezetek rendezvényeinek, igényes környezetet biztosítsunk. Pályázati keretet, hozzunk létre, amelyre a hely bejegyzésű társadalmi szervezetek pályázhatnak. Minden évben az Önkormányzat határozná meg a pályázati keretösszeget és a megvalósítási célokat. Működési támogatások összegének növelése, közművelődési és más jellegű megállapodások további megkötése. Civil fórumok évente hat alkalommal történő megrendezése Öntevékenységre és kezdeményezésre való buzdítás intenzitásának növelése Pályázatfigyelési feladatok ellátása Közösen szervezett rendezvények számának növelése. Szakmai tanácsadás Önkormányzat testvértelepüléseivel való találkozások és közös programok szervezésének elősegítése Civilek közti párbeszéd elősegítése helyi és térségi szinten Menedzselési, motivációs és fejlesztése munka a civil szféra irányába

Civil szféra feladatai az önkormányzat (Város) irányába: -

A város turisztikai vonzerejének növelésének elősegítése Sport, közművelődési, feladatok célzott irányú átvállalása az önkormányzattól Lakosság intenzívebb bevonása a civil társadalmi életbe (lokálpatriotizmus erősítése) Kezdeményezés és az abból kibontakozó célok megvalósításának erősítése Intenzívebb érdekérvényesítő akció főként kistérségi, megyei, regionális, országos, nemzetközi fórumok irányába Közéleti szerepvállalás fokozása Feladatkörük lehetőség szerint térségi színtű ellátása Közös pályázati tevékenység kezdeményezése

37

-

Város külső kommunikációjának pozitív irányú segítése

VI. 10. Közművelődési intézmény hasznosítási stratégiája Magyarországon az állami támogatása nem fedezi a közművelődési intézmények működtetését, ezért az önkormányzatok saját forrásból egészítik ki az intézmények költségvetését. Nagyon kevés településen elég az önkormányzati kiegészítő támogatás, ezért a kulturális intézmények arra törekednek, hogy minél nagyobb bevételre tegyenek szert, azért, hogy színvonalas és hasznos programválasztékot tudjanak letenni a lakosság elé. Jelenleg Kistarcsán is a fent leírt tendencia mutatkozik. Az új Művelődési Ház, Könyvtár, Civil-ház működési költsége éves szinten 50 millió Forint körül várható. Normatív támogatás 13 millió forint lesz, ezt az önkormányzatnak 15 millió Forint támogatással ki kell egészítenie. Az intézménynek 22 millió Forint saját bevételt kellene produkálnia úgy, hogy az a kulturális színvonal romlását ne eredményezze. 1. Hasznosítási körülmények: - Az Intézmény minél több hasznosítható térrel rendelkezzen - Kistérségi művelődési intézményként kell funkcionálnia - Igényes tiszta belső környezete legyen - Többfunkciós szolgáltatás tudjon biztosítani - Nyitvatartási idő átlagosan a hétvégi időszakokkal együtt napi 8-10 óra, ebből napi 6-8 óra bevételtermelő időszak - Kétágú költségvetési modell működtetése (az intézményi forma mellett, egy alapítványi forma is működik) 2. Bevételi források: - Állami normatív támogatás - Állami kiegészítő támogatás - Önkormányzati támogatás - Intézmény saját bevétele: helyiségbérlet, eszközbérlet, kölcsönzés, jegyeladás, hirdetés, tagdíjak egyéb - Pályázati források - Szponzori források - Alapítványon keresztül befolyó támogatások

38

3. Hogyan lehet az intézmény saját bevételeit növelni: - Az intézmény működését részben piaci alapokra helyezni - Erőteljes kommunikációs és PR. munka - Éves üzleti terv készítése, és annak szigorú betartása - Térségi és budapesti közönség megszerzése - Minden hétvégén belépőjegyes, nagytermi előadás szervezése - Közös munka rendezvényszervező irodákkal - Közös munka jegy- és közönségszervező irodákkal - Felnőttképzési rendszer elindítása az intézményen belül - Konferenciák szervezése - Állandó és alkalmi bérlők folyamatos biztosítása - Hatékony bérgazdálkodás, a vállalkozói szféra bevonása az intézmény technikai működtetésébe. - A szolgáltatási kör bővítése (sport, és egyéb szabadidős tevékenységek) - Technikai- és egyéb eszközbérleti tevékenység működtetése - Egyéb szolgáltatási bevételek erősítése (internet, hirdetés, multimédiás kölcsönzés stb..) - Pályázati források hatékony kihasználása - Menedzseri szemléletű vezetés, főként a vállalkozói szférával való együttműködés irányában (szponzor, reklám, támogatás, közös projectek) - Kiegészítő normatívák teljes lehívása - Együttműködés a környező településekkel 4. Helyiségelosztási koncepció: a.)Művelődési Ház: Nagyterem: Színházi előadások, koncertek, konferenciák, gyermekelőadások, bálok, önkormányzati rendezvények, ünnepek, filmvetítések egyéb nagyobb létszámú rendezvények előadások. Kistermek: Szakkörök, kiállítások, próbák, oktatási tevékenység, klubfoglalkozások, kisrendezvények, sportfoglalkozások, klubszerű összejövetelek Előtér: Vásárok, kávéház, nem irányított közösségi összejövetelekre alkalmas tér, információs pult, ruhatár Könyvtár: kölcsönzés, kutatómunka, író olvasó találkozók, klubfoglalkozások, szabadidő hasznos eltöltésének a biztosítása (internet, multimédia, folyóiratok), oktatási tevékenység b.) Civil-ház: Civil irodák: civil szervezetek működési tevékenységére Nagyterem: rendezvénye, szakkörök, sport tevékenység, próbák, kiscsoportos foglalkozások, vásárok Közösségi kistermek: kiállítások, klubfoglalkozások, próbák, oktatási tevékenység, közösségi összejövetelek. Helytörténeti emlékszoba: kutatómunka, gyűjtemény bemutatása

39

c.) Internáló tábor történetét bemutató múzeum: Bemutató termek: A tábor történetét bemutató gyűjteményt látogatók fogadása Rendezvényterem: megemlékezések, konferenciák, oktatási tevékenység Előtér: Büfé, ruharaktár, információs pult, rendezvények lebonyolítása

VI. 11 Testvértelepülési kapcsolatok együttműködési stratégiája Jelenleg a város két településsel kötött együttműködési megállapodást, a szlovákiai Belusával és a Románia területén lévő magyar faluval, Torjával. Közös programok eddig többségében főként Belusával valósultak meg. Ennek fő oka egyrészről az, hogy a szlovákiai kapcsolat régebbi, másrészről a helyi kisebbségi önkormányzat intenzíven segíti az együttműködés programokkal való feltöltését és azok lebonyolítását. Célszerű lenne a jövőben még egy Európai Uniós településsel kapcsolatot létesíteni, akár valamelyik Nyugat-európai országban. Háromnál több együttműködést nem érdemes kialakítani, mivel a tartalmas és hasznos kapcsolat működtetése rengeteg munkát, pénzt és odafigyelést igényel. Ideálisan három testvértelepüléssel lehet úgy együttműködni, hogy mindegyik azonos figyelmet kap, valamint a közös munka is átláthatóbb és hasznosabb. Fejlesztési program: -

A települések művelődési értékeinek cseréje, hagyományaik, múltjuk megismerése. A kulturális intézmények számára kölcsönös lehetőség kiállítások, rendezvények megszervezésére.

-

Együttműködés a tánccsoportok között, vendégszereplések, a rendezvényeken történő kölcsönös részvétel elősegítése.

-

A településeken lévő helyi sajtó, kábel tv együttműködése, cikkek, írások kölcsönös leközlése. Képzőművészeti kiállítások cseréje.

-

Fontos a települések oktatási intézményei közötti együttműködés, lehetőséget teremtve a tanulók cserekirándulásaira is. Az iskolái, diákjainak találkozói, kirándulás, táborozás formájában, a pedagógusok szakmai tapasztalatcseréje. A zeneiskola hallgatóinak hangversenye, zenei táborozásokon való részvétel.

-

A település közötti idegenforgalom kialakulásának elősegítése

40

-

Folyamatosan szervezni az egyesületek, együttesek, intézmények, civil szervezetek közötti kapcsolatok kialakulását.

-

Tapasztalatcserék szervezése a közművelődés terén, kölcsönös tájékoztatás települések társadalmi, kulturális és szellemi életéről.

-

Az intézményes együttműködésen túl, az egyéni és családi kapcsolatok bővítése, ápolása, fejlesztése.

-

Intenzívebb közös pályázat írás szervezése, valamint a központi források kihasználása érdekében történő szakmai konferenciák és tanácskozások rendezése.

-

Egyházi kapcsolatok megerősödésének elősegítése.

VI.12 Több évre előre tervezhető városi nagyrendezvények szerkezeti struktúrája Kistarcsai tavaszi kulturális fesztivál: Március elejétől, április közepéig tartana. Minden hétvégén különböző helyszíneken, három-négy órás elit és népi kulturális rendezvények megszervezésével. A fesztivál magába foglalná a március 15-i megemlékező műsort és a családi napot is. Kistarcsai Napok A három napos rendezvénnyé fejlesztenénk. Pénteki napon a helyi és térségi amatőr kortárszenei együttesek lépnének fel. Szombati napra nemzetiségi tánc- és világzenei produkciókat állítanánk a színpadra. Vasárnap kulturális programokat szerveznénk a rendezvénynek helyet adó térre. A három napban a kísérő programok választékát növelnénk. Kistarcsai Őszi Kulturális Fesztivál: Civil szervezetekkel közösen szerveznénk meg szeptember közepétől-október végéig, minden szombatot és alkalmanként, a hétköznapokat is programokkal töltenénk fel. Így egységes szerkezetbe kerülne a Kistarcsai Hagyományőrző Főzőverseny, a Kulturális Hét, a Görhöny Fesztivál, Várossá Válás Évfordulója, Idősek Világnapja és az Október 23-i megemlékező műsor. A fennmaradó időpontokra újabb programokat szerveznénk. Városi Karácson: A hagyományokhoz híven december elejétől szerveznénk meg a helyi civil szervezetekkel közösen. Több kulturális programmal egészítenénk ki a rendezvényt, valamint egy széles körű karácsonyi vásárral, amely karácsony első napjáig tartana.

VII. Utalás a hosszú távú stratégiai feladatokra A jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetben, nehéz hosszú távon tervezni, ugyanis a rövid- és középtávú ütemezés, tőlünk (mindenkori városvezetés) objektív okok miatt-

41

megvalósítatlanok maradhatnak. Ezért az időben előbb betervezett, feladatok, elképzelhető, hogy csak tíz-húsz év múlva kerülnek megvalósításra. Ennek ellenére a hosszútávú tervezés esetében az ideális megvalósítási százalékmutatókat kell figyelembe vennünk. Abban az esetben, ha a feladtok időbeli tervezése nem fog megvalósulni, akkor is egyértelműen látni fogjuk, a koncepcióban leírt fejlesztési munkákat. Célok: -

A többfunkciós művelődési központ (művelődési ház, könyvtár, civil ház, internáló tábor, emlékmúzeum, helytörténeti emlékszoba) egy intézményként való üzemeltetése. A telephelyek teljes körű programmal való feltöltése. A saját bevételre összpontoisítva, az intézmény minimális önkormányzati ráfordítással üzemeljen A találkozás házának (művelődési központ) megvalósítása, amely a helyi civil közösségek, amatőr művészcsoportok, helyi alkotóközösségek és a város fiataljainak szakreális tere, teljes művelődési infrastruktúrával ellátva. A sport és a művelődés egymást kiegészítően teljes körűen álljon a lakosság hasznos szabadidő eltöltésének szolgálatába. Kistarcsa a mikro-térség kulturális központjává fejleszteni, a kistérség egyik kulturális városa legyen. Komplett felnőttképzés-rendszer működtetése a művelődési központban. Éves szinten a többnapos városi rendezvény számának a növelése. Nemzetiségi, elit és tömeg kultúra azonos arányú megjelentetése a városban. A köztéri alkotások számának a növelése, a helytörténeti eseményekhez és az azokhoz kapcsolódó személyekhez igazodva. A helytörténet újabb feldolgozása, nyomtatott formában. Turisztikai vonzerő növelése, kulturális és természeti örökségeinkre építve, valamint mesterséges idegenforgalmi események kidolgozása Szálláshelyek számának növelése. Kétpólusú művelődési modell kialakítása (civil szervezetek és az önkormányzat közösen irányítja a város közművelődési rendszerét) A közművelődési feladatok szétosztása a civil szféra és az önkormányzat között. A könyvtáron belül komplett információs rendszer kiépítése Az idősek teljes körű szabadidő eltöltésének biztosítása.

Kistarcsának tárgyi feltételeket kivéve, jelenleg is fejlett közművelődési rendszere van, amely erős alapokra épült. Ebből kiindulva, a koncepcióra építve, jelentős szolgáltatásbővítést tudunk elérni a városban 10 év alatt, amely az itt élő emberek életminőségének javulásával is jár. A tíz év múlva az új koncepció megírásánál, a meg nem valósított rövid- és középtávú feladatokat, valamint a hosszútávú stratégiában leírt elképzeléseket kell figyelembe venni, és arra építve kell megjelölni a következő évtized irányvonalait. Reméljük, a most leírt rövid- és középtávú célok a következő koncepcióban, a „történeti áttekintés” vagy a „helyzetelemzés” fejezetbe kerülnek.

42