Közlekedési pályák Közúti pályák Alépítmény, technikai paraméterek
Közutak osztályozása • Külterületi közutak, • Belterületi közutak, Autópályák – kizárólag gépjármű közlekedésre, min. 2x2 sáv, elválasztó sáv, leálló sáv, különszintű csomópontok, (lassító, gyorsító sáv), közvetlen ingatlan kiszolgálás nem lehet, Autóutak – a keresztmetszet lehet 2x2 sávos, mindkét oldalon leálló sávval, kivételesen szintbeli csomópont – I. rendű főutak, vasúti keresztezés (kivéve iparvágányokat) nincs, balra kanyarodó járműveknek külön sáv, lassú járművek külön vezetett párhuzamos úton, útmenti ingatlan csatlakozás nincs,
II. rendű főutak, országrészeken belüli gyűjtő elosztó szerepkör, Összekötő utak – kisebb terület egységek Közlekedési pályák - alépítmény
2
Környezeti körülmények
Közlekedési pályákKözutak - alépítménytervezése KTSZ,
ÚT 2-1.201
3
Tervezési sebesség • Az egyes tervezési osztályokban a környezeti körülményekre, belterületi utakon a hálózati funkcióra is, figyelemmel kell meghatározni. • Az előírás a tervezési sebességhez kapcsolja az adott út műszaki jellemzőinek szélső értékeit. Kivétel a belterületi lakó és kiszolgáló utak, ahol a járhatóság biztosítása a tervezés alapja. • A tervezési sebességet egy-egy útvonalon csak a környezeti körülményeknek a járművezető által is érzékelhető jól felismerhető megváltozása esetén szabad módosítani. • Egy-egy útszakaszon azonban a tervezési sebességnél alacsonyabb sebességértékhez tartozó műszaki paraméter is alkalmazható, a helyi sebesség korlátozás jelzésével. • Magasabb megengedett sebességű útszakasz csak akkor jelölhető ki, ha a magasabb sebességhez tartozó műszaki paraméterek biztosítottak. Közlekedési pályák - alépítmény
4
Sebességek • Átlagos v – az összes jármű sebességének számtani közepe • Tervezési, vt – kis forgalom mellett, mindenhol, nedves burkolaton is – • Legnagyobb aktív menetsebesség, vamax – forgalom nincs, hosszabb útszakaszon, nedves burkolaton is, siető gépkocsi – külterületi – • Aktív menetsebesség, va, - az úton forgalom is van, • Megengedett sebesség – vm, - KRESZ, jelzőtábla – • Ajánlott sebesség – fehér táblán fekete szám, külföldön, • Pillanatnyi kihasznált – vp - egy rövid útszakaszon mért sebességeloszlási görbe 85%-os gyakoriságához tartozó –
Közlekedési pályák - alépítmény
5
Közutak tervezési osztályba sorolása
Közlekedési pályák - alépítmény
6
Közutak tervezési osztályba sorolása belterület
Közlekedési pályák - alépítmény
7
További műszaki jellemzők • Az alkalmazható legkisebb helyszínrajzi, hossz szelvényi és keresztszelvényi geometria méretek a tervezési osztályba sorolástól, a környezeti körülményektől, valamint az ezekből következő tervezési sebesség értékeitől függenek.
Közlekedési pályák - alépítmény
8
Tervezési elemek szélső értékei a sebesség függvényében
Közlekedési pályák - alépítmény
9
Keresztszelvény elemek - külterületi osztatlan pálya
Közlekedési pályák - alépítmény
10
Keresztszelvény elemek, belterületi közutak
Közlekedési pályák - alépítmény
11
Útkorona elemek szélességi alapméretei, gyorsforgalmi utakra
Közlekedési pályák - alépítmény
12
Belterületi főutak általános keresztszelvénye
Közlekedési pályák - alépítmény
13
Útügyi műszaki szabályozás • Egységes megoldási módok meghatározása az útügy területén rendszeresen előforduló feladatokra • Megfelelés az európai és magyar jogszabályi követelményeknek
• Alkalmazkodás az európai és a magyar szabványokhoz • Kiegészítő szabályozás • Szakmai eljárások egységesítése • Szerződési biztonság erősítése
Közlekedési pályák - alépítmény
14
Útügyi műszaki szabályozás • Országos és ágazati szabványok • A szabványosítási rendszer megváltozása: 1994-től • Nemzeti szabványosítás • Magyar Szabványügyi Testület • Európai példák • Magyar Útügyi Társaság Közlekedési pályák - alépítmény
15
MAÚT • a közúti infrastruktúra tervezése, építése és fenntartása műszaki szabályozási feladataival foglalkozó, azok kidolgozását és a rendszer működtetését ellátó közhasznú szakmai társadalmi szervezet • Alapítás: 1994
• Folyamatos kihívások, változások: – Szakmai működési közeg, szervezeti struktúra – Jogszabályi háttér
– Nemzetközi kapcsolatrendszer – e-UT Digitális Útügyi Előírástár (2009, 2012) – projektek
Közlekedési pályák - alépítmény
16
MAÚT • Útügyi műszaki szabályzatok • Útügyi műszaki előírások • Tervezési útmutatók • Útügyi Szerződések Egységes Műszaki Feltételei – 211 hatályos kiadvány
– (1994 óta összesen 411 dokumentum, terjedelem: 14 ezer oldal)
Közlekedési pályák - alépítmény
17
Digitális Útügyi Előírástár • 110 előfizető – egyéni, szerver (2000 felhasználó) • Hírlevél havonta • Online frissítés • Keresőfunkció • Időgép • Perszonalizált nyomtatás • Jegyzetfunkció Közlekedési pályák - alépítmény
18
MAÚT műszaki előírások • Felmentések – megrendelői diszpozíció • Műszaki színvonal, költség-haszon elemzés • Minőség – élettartam: ellenőrzési rendszer • Útügyi műszaki előírások a tenderkiírásokban • Útügyi Szerződések Egységes Műszaki Feltételei (USZEF) • Szakemberek részvétele a kidolgozásban Közlekedési pályák - alépítmény
19
Magyar Út- és Vasútügyi Társaság
Közlekedési pályák - alépítmény
20
A nyomvonal alakítása földmű vonzatai A nyomvonal kialakítási szempontjai, földművek, töltések, bevágások, a műszaki paraméterek és a terepviszonyok meghatározó szerepe
Közlekedési pályák - alépítmény
21
Az alépítmény és a földmű szerepe a pálya minőség biztosításában • Az építési költségek 20-30%-a, • A lehajlások 80-85%-a a földmű hibájából adódik, húzófeszültségek, repedések, • Helyi anyagok, talajok felhasználása, • A legnagyobb mennyiségben a föld kerül megmozgatásra, így ez meghatározó költség, • A nyomvonal tervezés szerepe, alkalmatlan talajok elkerülése, Közlekedési pályák - alépítmény
22
A hossz szelvény és a minta keresztszelvények szerepe
Közlekedési pályák - alépítmény
23
Keresztszelvény változatok
Közlekedési pályák - alépítmény
24
Földművek • A természetes, vagy mesterséges terepfelszínt a különböző mérnöki építmények létrehozásához át kell alakítani. • Az átalakítás során bevágásokat, kisebb-nagyobb munkagödröket, munkaárkokat, illetve töltéseket, tereprendezéseket készítünk. • A kiemelt föld fejtését, szállítását és beépítését földmunkának, az elkészült létesítményt földműnek nevezzük. Közlekedési pályák - alépítmény
25
A helyszínrajz alapja egy megfelelő méretarányú szintvonalas térkép, amelyen megszerkeszthetőek a létesítendő földmű határoló vonalai, ábrázolható a tengelyvonal, koronasík, a vízépítés árkai, stb
Közlekedési pályák - alépítmény
26
A hossz-szelvény, a földmű tengelyén vezetett, síkban kifejtett függőleges metszet. Hosszléptéke megegyezik a helyszínrajz léptékével, magassági léptéke pedig a domborzati viszonyoktól függően 1:100, 1:200 esetleg 1:500 A hossz-szelvény meghatározott távolságokban felvett szelvényezési helyeken, illetve a jellemző tereppontoknál, műtárgyaknál ábrázolja a terepmagasságot és a pálya (korona) szintet, bevágásmélységet, töltésmagasságot, a vízelvezetési létesítményeket számadatokkal is. Az irányviszonyok, és az emelkedési viszonyok is a hossz-szelvény adatait képezik, a műtárgyak torzított rajzával egyetemben. Közlekedési pályák - alépítmény
27
- Keresztszelvényen a földműnek a tengely vízszintes vetületére merőleges, függőleges síkmetszetét értjük. - Legegyszerűbb esetben a keresztszelvényt a közel vízszintes koronasík, a rézsűsík és a terep metszésvonala határolja - A koronasíkot lejtéssel alakítjuk ki a csapadékvizek elvezetése céljából. - Bevágásokban a korona mellett oldalárkokat létesítünk
Közlekedési pályák - alépítmény
28
Az alépítményi minőség biztosítás jelentősége
Közlekedési pályák - alépítmény
29
Talajok jellemzése – szemeloszlási görbe a durva és szemcsés anyagok szemeloszlását az egyenlőtlenségi mutató, cu = d60 / d10 ill. a görbeségi mutató cc = (d30)2 / (d60 . d10) jellemzi
Közlekedési pályák - alépítmény
30
További jellemzők • víztartalom: w = 100 . ( Gn – G0 ) / G0 % • hézagtényező: e = v’ / v” hézagtérfogat / szemcsetérfogat • hézagtérfogat: n = hézagok / összes térfogat a tömörség jellemzése • sűrűség: test, halom, g/cm3 • relatív nedvesség tartalom: r = vízzel töltött térfogat / összes térfogat Közlekedési pályák - alépítmény
31
Tömörségi jellemzők Tömörségi fok: Tr = ρ0 / ρ0max . 100 (%)
Proctor tömörség
Közlekedési pályák - alépítmény
32
Víztartalom, konzisztencia határok – Telítési határ wt
szemcsehézagok vízzel telve – Folyási határ wf Casagrande vizsgálat – Plasztikus határ wp sodrási vizsgálat – Zsugorodási határ wzs térfogat változás megszűnik Kapcsolódó indexek: – I P = w f - w p plasztikus index, kohézió képesség – K i = ( w f – w) / (w f – wp) Relatív konzisztencia index Közlekedési pályák - alépítmény
33
Tömörség Növekvő • Belső súrlódás, • Kohézió, • Nyírószilárdság, Csökkenő • Összenyomhatóság, • Vízérzékenység
Tömöríthetőség függ: • Víztartalom, • Sűrűség, • Tömörítési munka,
Közlekedési pályák - alépítmény
34
Tömörség - minősítések - CBR vizsgálat – CBR %
Közlekedési pályák - alépítmény
35
Tömörség minősítések E2 teherbírási modulus (MN/m2) E2 25-35 MN/m2 gyenge teherbírású 40-50 MN/m2 közepes teherbírású 60-80 MN/m2 jó teherbírású talaj
Közlekedési pályák - alépítmény
36
Földműanyagok E-ÚT 06.02.11 [ÚT 2-1.222] • M-1 kiváló földanyag • M-2 jó földanyag • M-3 megfelelő földanyag • M-4 elfogadható földanyag • M-5 kezeléssel alkalmassá tehető földanyag • M-6 földműanyaként nem hasznosítható Közlekedési pályák - alépítmény
37
Földműanyagok • M-1 durva szemcséjű, s 0,063 ≤ 5%, cu ≥ 6 folytonos szemmegoszlás – kavics, homokos kavics, kavicsos homok, homok – • M-2 durva szemcséjű s 0,063 ≤ 5%, cu ≥ 6 szemmegoszlásuk hiányos, ill. 3 ≤ cu ≤ 6 kavics, homokos kavics, kavicsos homok, homok, vegyes szemcséjű 5 ≤ s 0,063 ≤ 15% talajok, folytonos szemmegoszlás – iszapos és vagy homokos kavicsok, és vagy homokok Közlekedési pályák - alépítmény
38
Földműanyagok • M-3 durva szemcséjű, s 0,063 ≤ 5%, 3 ≤ cu ≤ 6 hiányos szemmegoszlás – kavics, homokos kavics, kavicsos homok, homok – vegyes szemcséjű 5 ≤ s 0,063 ≤ 15% talajok, hiányos szemmegoszlás – iszapos és vagy agyagos kavicsok, és vagy homokok • M-4 durva szemcséjű, kissé szerves talajok cu ≥ 3 finom szemcséjű 25 ≤ Ip ≤ 40% - talajok, ha, 12 ≤ w ≤ 24% mállásra nem hajlamos, kissé változó szemmegoszlású kőzettörmelék, ha legnagyobb szemnagyságuk nem nagyobb 320 mm-nél, Közlekedési pályák - alépítmény
39
Földműanyagok • M-5 durva szemcséjű, cu > 3, vegyes szemcséjű 15 ≤ s 0,063 ≤ 40% és Ip ≤ 10% talajok, ha w ≤ 8% vagy w > 18% (erősen iszapos és vagy agyagos kavicsok, és vagy homokok) finom szemcséjű 10 ≤ Ip ≤ 25% talajok, ha 7 ≤ w ≤ 12 %, ill. 20 ≤ w ≤ 24 %, Aprózódásra és mállásra enyhén hajlamos, és vagy változékony kőzettörmelék, • M-6 finom szemcséjű talajok 10 ≤ Ip ≤ 25% - ha, w ≤ 7% ill. w ≥ 25% Finom szemcséjű 25 ≤ Ip ≤ 40% talajok, közepesen és nagyon szerves, szikes, mállásra hajlamos, talajok, kőzetek, ill. max ≤ 1,65 g/cm3 Közlekedési pályák - alépítmény
40
A földmunka főbb fázisai • • • • • •
Humuszolás, Fejtés, rézsűkialakítás, Anyagszállítás, Elterítés, felület kialakítás, Tömörítés, Optimális víztartalom biztosítása,
Közlekedési pályák - alépítmény
41
Az egyes munkafolyamatok jellemző gépei Humusz eltávolítás
szkréper
Anyagkitermelés, rézsű kialakítás
Kotró
anyagszállítás
tehergépkocsi
Anyag elterítés, felület kialakítás
gréder
Kitermelés, terítés
dózer
tömörítés
Gumihenger, acélköpenyes kombihenger, acélköpenyes henger, juhláb henger,
Optimális víztartalom biztosítása
locsolókocsi
Közlekedési pályák - alépítmény
42
A munkafolyamatok összehangolása • A nyomvonalon a magasabban fekvő helyeken kell az anyagnyerő helyeket megnyitni, • A töltésépítésre nem alkalmas anyagokat a mélyebben fekvő helyeken kell deponálni, • A szállító utak a lehető legszélesebbek legyenek, a víztartalom szabályozásával, és gréderezéssel fenntartva, • Az építés megkezdésekor a talaj víztartalma a wopt közelében legyen, • Az épülő földmű és az anyagnyerő helyek folyamatos víztelenítése hangsúlyozott, • Nem folytatható a töltésépítés, ha szemmel látható rugózó hatás áll elő (telítettség) • Ha a depóniák anyagát nem használják fel, akkor azok utólagos rendezéséről gondoskodni kell. Közlekedési pályák - alépítmény
43
Minőségi követelmények • Tükör szinten E2 ≥ 80 MN/m2, felső 15 cm stabilizációja, • Felső 15 cm-es stabilizáció, fagyvédelem, • Felső 15 cm szemcsés anyag, fagyvédő réteg követelményei, • Felső 50 cm csak „kiváló fagyálló” anyagból, – Bevágásban talajstabilizációval, vagy talajcserével,
Közlekedési pályák - alépítmény
44
Teherbírás • • • • •
Tükörszinten: E2 ≥ 80 MN/m2 Tükörszinttől -15 cm: E2 ≥ 60 MN/m2 Tükörszinttől -50 cm: E2 ≥ 40 MN/m2 Tükörszinttől -100 cm: E2 ≥ 30 MN/m2 töltés Tömörség – Földmű felső 100 cm Tr ≥ 97 % – 100 cm alatti töltéstest: Tr ≥ 85 %
Közlekedési pályák - alépítmény
45
Vasúti kitekintés - a rétegszerkezet vastagsága meghatározása, nagyterhelésű vasúti pályán - ERRI D117 es bizottság ajánlása
Közlekedési pályák - alépítmény
46
A talajok UIC osztályozása és a kapcsolódó geotechnikai jellemzők
Közlekedési pályák - alépítmény
47
Ajánlás a teherviselő rétegszerkezet kialakítására
Közlekedési pályák - alépítmény
48
A homokos kavics védőréteg szemeloszlási határgörbéi – szaggatott, a „fagyveszélyes” alépítményi talajok mellett
Közlekedési pályák - alépítmény
49
Kitekintés, autópálya
alépítmények
Lépcsős kialakítású bevágás fejtés
Közlekedési pályák - alépítmény
51
Bevágás fejtés
Közlekedési pályák - alépítmény
52
Depónia képzés
Közlekedési pályák - alépítmény
53
Töltés építés
Közlekedési pályák - alépítmény
54
Töltésépítés
Közlekedési pályák - alépítmény
55
Elrendezett terep és előkészített rézsű
Közlekedési pályák - alépítmény
56
A fedőréteg terítése
Közlekedési pályák - alépítmény
57
A felső rétegek terítése és bedolgozása
Közlekedési pályák - alépítmény
58
Statikus terhelésmérés mérőórás benyomódás-mérővel
Közlekedési pályák - alépítmény
59
A 10m–t meghaladó bevágásokban osztópadkát kellett alkalmazni
Közlekedési pályák - alépítmény
60
Források: • Magyar Útügyi Társaság: http://www.maut.hu/ • Magyar Közút: www.kozut.hu
Közlekedési pályák - alépítmény
61