EURÓPAI PARLAMENT
2009 - 2014
Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
2012/2299(INI) 1.3.2013
JELENTÉSTERVEZET az Európai Unió légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitikájáról – a jövőbeli kihívások kezelése (2012/2299(INI)) Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság Előadó: Marian-Jean Marinescu
PR\928582HU.doc
HU
PE506.143v01-00 Egyesülve a sokféleségben
HU
PR_INI TARTALOM Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY ..........3 INDOKOLÁS ........................................................................................................................8
PE506.143v01-00
HU
2/9
PR\928582HU.doc
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az Európai Unió légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitikájáról – a jövõbeli kihívások kezelése (2012/2299(INI)) Az Európai Parlament, – tekintettel „Az Európai Unió légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitikája – a jövõbeli kihívások kezelése” címû bizottsági közleményre (COM(2012)0556), – tekintettel a Lisszaboni Szerzõdés szerinti nemzetközi légi közlekedési megállapodásokról szóló, 2011. június 7-i állásfoglalására1, – tekintettel az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás (a „keretmegállapodás”) felülvizsgálatáról szóló, 2010. október 20-i határozatára2, – tekintettel az EU és az Egyesült Államok közötti légügyi megállapodásról szóló, 2010. június 17-i állásfoglalására3, – tekintettel a közös európai légtér kialakításáról szóló, 2007. április 25-i állásfoglalására4, – tekintettel a Közösség légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitikája cselekvési programjának kidolgozásáról szóló, 2006. január 17-i állásfoglalására5, – tekintettel az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdésre, és különösen annak 90. cikkére, 100. cikkének (2) bekezdésére és 218. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére, – tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, illetve a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7-0000/2013), A. mivel a légi közlekedés több mint 5 millió munkahely mûködését támogatja, és az Unió GDP-jének több mint 2,4%-át adja, B. mivel a légi közlekedés egyre növekvõ gazdasági terület, különösen az Unión kívül, C. mivel a légi közlekedésre fontos szerep hárul az egyének és az üzleti vállalkozások közötti összeköttetések biztosításában az Unión belül és nemzetközi viszonylatban egyaránt, D. mivel a Bizottság 2005. évi közleménye fontos szerepet játszott az Unió légi 1
Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0251. Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0366. 3 Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0239. 4 HL C 74E., 2008.3.20., 506. o. 5 HL C 287E, 2006.11.24., 18. o. 2
PR\928582HU.doc
3/9
PE506.143v01-00
HU
közlekedéssel kapcsolatos külpolitikájának kialakításában, E. mivel az elmúlt hét év fejleményei alapján helyénvalónak tûnik az újabb felülvizsgálat, Általános rendelkezések 1. hangsúlyozza az egységes és nyílt uniós regionális piac, ezzel egy idõben pedig az Unió légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitikájára vonatkozó közös uniós álláspont kialakítása terén elért elõrelépést; 2. úgy véli, hogy fontos elõrelépés történt egyes uniós mechanizmusok és rendszerek – így például az egységes európai égbolt (SES), az „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatás (SESAR), az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) és a globális navigációs mûholdrendszer (GNSS) – megalkotása és végrehajtása terén a biztonság javítása és az utasok igényeinek kielégítése érdekében; 3. ugyanakkor aggodalmát fejezi ki az SES és a SESAR végrehajtásának késedelmei miatt, tekintve azon szükségtelen költségeket, amelyek ennek nyomán a légitársaságokra és ügyfeleikre hárulnak; 4. hangsúlyozza, hogy a szóban forgó uniós programok nemcsak a belsõ piac, hanem a külpolitika szempontjából is fontosak; ezen eszközök teljes körû kialakítása és végrehajtása elõsegíti majd az uniós légi közlekedési ágazat globális piaci helyzetének megerõsítését; 5. tudatában van annak, hogy a pénzügyi válság hatásai világviszonylatban régiónként eltérõek; úgy véli, ez vezetett ahhoz, hogy az uniós légitársaságok versenyképességet érintõ kihívásokkal küzdenek, a kétoldalú légi szolgáltatási megállapodások pedig nem mindig bizonyulnak a legmegfelelõbb megoldásnak a piaci korlátozások vagy a tisztességtelen támogatások elleni küzdelemben; 6. úgy véli, hogy mivel a légi közlekedéssel kapcsolatos átfogó külpolitikát az elmúlt hét évben tett erõfeszítések ellenére nem sikerült elérni, a lehetõ legrövidebb idõn belül egy összehangoltabb és nagyra törõbb uniós megközelítést kell alkalmazni a tisztességes és nyílt verseny megteremtése érdekében; A 2005. évi közlemény és a Parlament állásfoglalása 7. üdvözli a 2005-ben elfogadott szakpolitika három pillérével összefüggésben elért haladást; mostanra több mint 100 harmadik ország ismerte el az uniós kijelölés elvét; közel 1000 kétoldalú légi szolgáltatási megállapodást hoztak összhangba az uniós joggal, ezáltal garantálva a jogbiztonságot; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy fontos partnerek – köztük Kína, India és Dél-Afrika – még nem fogadták el a szóban forgó elveket; 8. hangsúlyozza, hogy egyre növekvõ közös légtér kialakítására került sor szomszédos országokkal; úgy véli, hogy ezen megállapodások fontos gazdasági elõnyökkel jártak; üdvözli az annak érdekében tett komoly erõfeszítéseket, hogy a különféle szabályozási kereteket összhangba hozzák az uniós jogszabályokkal olyan területeken, mint például a védelem, a biztonság, a környezet és az utasok jogai; PE506.143v01-00
HU
4/9
PR\928582HU.doc
9. hangsúlyozza, hogy egyes kulcsfontosságú partnerekkel – köztük Ausztráliával és ÚjZélanddal – még nem zárultak le a tárgyalások, valamint hogy az ilyen országokkal létrejött széles körû légi szolgáltatási megállapodások jelentõs gazdasági elõnyökkel járhatnak; 10. hangsúlyozza, hogy a Parlament 2006. évi állásfoglalásában megfogalmazott kérések egy része még nem teljesült; kiemeli különösen a magas szintû nemzetközi védelmi és biztonsági elõírások elõmozdításának szükségességét annak érdekében, hogy csökkentsék a környezetre gyakorolt hatásokat, biztosítsák az uniós és az Unión kívüli légi fuvarozók egyenlõ bánásmódját, valamint támogassák a szociális jogok érvényesítését; 11. üdvözli a 2006. évi állásfoglalásban felvetett egyéb kérések teljesítését, így például az EASA feladatkörének bõvítését; Piac 12. megjegyzi, hogy jelentõs mértékben megnövekedett az ázsiai–csendes-óceáni térségbe irányuló, az onnan érkezõ, illetve a térségen belüli légi forgalom, ami e régió jellemzõ gazdasági növekedését tükrözi; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy fellépés hiányában az uniós légitársaságok elveszíthetik profittermelõ képességüket; 13. egyúttal megjegyzi, hogy az Unión kívüli légi fuvarozók globális helyzete megerõsödött a légi jármûvekre és infrastruktúrára irányuló, több közel-keleti és dél-amerikai térségben eszközölt tetemes új beruházások nyomán; 14. hangsúlyozza, hogy a diszkont légitársaságok növekvõ részaránya jelentõs változásokhoz vezetett az Unió belsõ piacán; úgy véli, hogy a két üzleti modell a közöttük fennálló verseny ellenére megtalálhatná annak módját, hogy egymást kölcsönösen kiegészítsék, amikor külsõ piaci kihívásokkal szembesülnek; 15. hangsúlyozza a repülõtéri csomópontok fontosságát, valamint a repülõtéri infrastruktúrába történõ beruházások égetõ szükségét; 16. kiemeli, hogy az uniós légi fuvarozók versenyképességét különféle tényezõk hátráltatják, így például eltérõ nemzeti adók, zsúfolt repülõterek, magas légiforgalmi irányítási díjak és repülõtéri illetékek, a versenytársaknak nyújtott állami támogatás és a szén-dioxidkibocsátási költségek; 17. felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt az eltérõ tagállami légi közlekedési díjakról, vámokról, illetékekrõl és adókról, valamint azoknak a jegyárakra és a légitársaságok által elért haszonra gyakorolt hatásairól; 18. üdvözli a mobil munkavállalók szociális biztonságára vonatkozó új uniós szabályokat; Jövõbeli intézkedések 19. úgy véli, hogy a légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitikának a kölcsönösség, a nyitottság és az azonos feltételek mellett megvalósuló tisztességes verseny elvén kell alapulnia, és az alábbi két fõ célt kell követnie: a fogyasztók elõnyeit kell szem elõtt PR\928582HU.doc
5/9
PE506.143v01-00
HU
tartania, valamint támogatnia kell az uniós légitársaságokat és repülõtereket globális vezetõ szerepük fenntartására irányuló erõfeszítéseikben; 20. úgy véli, hogy a kétoldalú megállapodások jelentõs mértékben hozzájárulhatnak a légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitika kialakításához, ugyanakkor hangsúlyozza egy közös uniós megközelítés fontosságát is; 21. felszólít az eljárások folyamatos igénybevételére az átfogó légi közlekedési megállapodások uniós szintû megtárgyalása érdekében, az európai egységre alapozva, illetve a Tanács engedélye mellett; 22. felszólítja a Bizottságot, hogy a megállapodásokban mozdítsa elõ és védelmezze az uniós érdekeket, valamint terjessze elõ és ismertesse az uniós elõírásokat, értékeket és bevált gyakorlatokat; 23. hangsúlyozza a tisztességes és nyílt verseny fontosságát; felszólít a tisztességes versenyrõl szóló általános záradékoknak a kétoldalú légi szolgáltatási megállapodásokba való beillesztésére; 24. felhívja a Bizottságot, hogy fogalmazzon meg a kétoldalú megállapodásokba integrálandó minimális általános kéréseket, és felkéri a tagállamokat azok érvényesítésére; 25. felszólítja a Bizottságot egy olyan keret biztosítására, amely összehangolja a kétoldalú megállapodások különféle szempontjait, ideértve a tulajdonjog és irányítás liberalizációját, a munkaügyi és környezetvédelmi elõírások fenntartását, az utasok jogait, valamint a nemzetközi egyezmények és megállapodások tiszteletben tartását is; 26. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a közösségi légi fuvarozóknak kárt okozó támogatásnyújtással és tisztességtelen árképzési gyakorlattal szembeni védelemrõl szóló 2004/868/EK rendelet1 sürgõs felülvizsgálatára vagy felváltására; 27. felszólítja a Bizottságot, hogy az átfogó megállapodásokba foglalja bele a védelemre, biztonságra, képzésre és minõsítésre vonatkozó szabályozási feltételeket; 28. felhívja a Bizottságot, hogy kössön megállapodásokat szomszédos országokkal, így például Ukrajnával, Törökországgal, Libanonnal, Tunéziával, Azerbajdzsánnal, Örményországgal, Algériával és Líbiával; 29. felszólítja a Bizottságot, hogy zárja le a kulcsfontosságú partnerekkel, köztük az Orosz Föderációval kötött átfogó légi megállapodásokról szóló tárgyalásokat, és felkéri a Tanácsot, hogy hatalmazza fel a Bizottságot ilyen megállapodások rohamosan fejlõdõ gazdaságokkal, így például Kínával és Indiával történõ megtárgyalására; 30. felhívja a Bizottságot, hogy kössön méltányos megállapodást az Orosz Föderációval a transzszibériai útvonalak meglévõ használati rendszerének modernizációjáról; 31. felszólítja a Bizottságot, hogy a lehetõ leghamarabb dolgozzon ki új szabályozási keretet az egységes európai égbolt megvalósítására vonatkozóan – egy felülrõl lefelé irányuló 1
HL L 162., 2004.4.30., 1–7. o.
PE506.143v01-00
HU
6/9
PR\928582HU.doc
megközelítésre alapozva –, és biztosítsa a SESAR bevezetéséhez szükséges feltételeket; 32. úgy véli, hogy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) fontos szerepet tölt be a globális repülési ágazatra vonatkozó szabályozási keretek kialakításában, így például a légitársaságok tulajdonjogának és irányításának liberalizációja terén; arra ösztönzi az ICAO-t, hogy a továbbiakban is dolgozzon ki globális és piaci alapú intézkedéseket az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása érdekében; úgy véli, hogy az ICAO-n belül minél hamarabb megállapodásra kell jutni egy globális megközelítésrõl; 33. arra sürgeti a Bizottságot, hogy tisztázza az Unió ICAO-n belüli képviseletének kérdését; 34. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
PR\928582HU.doc
7/9
PE506.143v01-00
HU
INDOKOLÁS A légi közlekedés napjainkban az európai gazdaság kulcsfontosságú ágazata. 365 milliárd euróval járul hozzá az Unió GDP-jéhez, és 5,1 millió munkahely mûködését támogatja, azonban hét évvel „A Közösség légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitikája cselekvési programjának kidolgozásáról” címû bizottsági közlemény után céljaink még mindig teljesítésre várnak. Talán soha nem volt még ennyire idõszerû az európai légi közlekedés rohamos fejlesztése. Új gazdasági kihívásokat támasztanak a világ azon térségei, ahol a jóval elnézõbb szabályozás lehetõvé teszi a társaságok számára, hogy hatalmas új repülõtereket építsenek, amelyek rengeteg utast térítenek el az európai csomópontoktól. Az Európai Uniónak sürgõsen növelnie kell repülõtéri kapacitását annak érdekében, hogy elkerülhesse versenyképességének csökkenését azon térségek javára, amelyek gyors, exponenciális növekedést tapasztalnak (mindenekelõtt az ázsiai–csendes-óceáni, a közel-keleti és a dél-amerikai térség viszonylatában vannak aggodalmaink). A repülõtéri infrastruktúrába történõ beruházást komolyan kell venni, még akkor is, ha a kereslet egyelõre nem haladja meg a kínálatot. Közben pedig a meglévõ kapacitást maximális hatásfokkal kell hasznosítani (többek között a résidõk hatékonyabb kezelésével, valamint a nem csomópontként mûködõ repülõterek igénybevételével a zsúfoltság csökkentése érdekében). A komplementaritás azonos elképzelése alapján a diszkont légitársaságok uniós belsõ piacon megfigyelhetõ egyre növekvõ számát az ágazat megerõsítését szolgáló új modellként is lehetne alkalmazni ahelyett, hogy arra a versenyképesség szempontjából fenyegetésként tekintünk. A „klasszikus” és a diszkont légitársaságok megtalálhatnák a módját az uniós piac összehangolásának, ezáltal pedig egymás kölcsönös kiegészítésének, hogy a külsõ piaci kihívásokra fokozott stabilitással reagálhassanak. Stratégiai szempontból az Európai Uniónak meg kell õriznie a légi közlekedési ágazat versenyképességét. Napjainkban a legfontosabb légi közlekedési piacok Európán kívül helyezkednek el, ezért e piacokon az uniós iparágak fejlesztésére is szükség van. 2005 óta jelentõs számú megállapodás megtárgyalására került sor kulcsfontosságú partnerekkel. Ugyanakkor más, lényeges partnerekkel (köztük Ausztráliával és Új-Zélanddal) a megállapodások megtárgyalása még várat magára. E jövõbeli fejlemény támogatása érdekében az elõadó hangsúlyozza bizonyos uniós mechanizmusok, így például az SES, a SESAR, az EASA és a GNSS kialakításának és végrehajtásának fontosságát. Az említett eszközök – amelyeket a belsõ piac támogatására hoztak létre – segítséget nyújtanak majd az Unió számára a légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitikájának megvalósításában. E mechanizmusok teljes körû kialakítása megerõsíti az európai légi közlekedési ágazat helyzetét, hogy az magabiztosabban kezelhesse a versenyképességet érintõ új kihívásokat. Az említett mechanizmusok alkalmazásához feltétlenül szükség van bizonyos eljárások bevezetésére. Így például minél hamarabb ki kell alakítani a funkcionális légtérblokkokat, PE506.143v01-00
HU
8/9
PR\928582HU.doc
amelyek elengedhetetlenek az egységes európai égbolt megvalósításához. A liberalizáció szükségszerûsége ellenére az Uniónak a továbbiakban is meg kell védenie az európai érdekeket és elõírásokat. Különös figyelmet kell fordítani a munkaügyi és környezetvédelmi elõírásokra, az utasok jogaira és az európai rendeletek tiszteletben tartására. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) vonatkozásában – ahol az uniós tagállamok az ICAO tagjai, míg az Európai Bizottság számára megfigyelõként biztosítanak részvételt – nagyobb fokú koordináció lenne kívánatos. Ez lehetõvé tenné az Unió számára, hogy 27 különféle álláspont helyett egyetlen közös álláspontot közvetítsen, ezáltal pedig nagyobb befolyással bírjon az ICAO-n belüli tanácskozásokban. A Bizottságnak és a tagállamoknak közös felelõssége a szorosabb együttmûködés az ilyen egységes képviselet megvalósítása érdekében.
PR\928582HU.doc
9/9
PE506.143v01-00
HU
