KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI PROGRAMALKOTÁS MAGYARORSZÁGON Berta Tamás KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedésbiztonsági és Forgalomtechnikai Tagozat
KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI AKCIÓPROGRAM 2008-2010
A Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram 2008-2010 pozícionálása
Célkitűzések
Személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek és halálos áldozatok számának alakulás Magyarországon (Forrás: KTI - Prof. Dr. Holló Péter)
KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI AKCIÓPROGRAM 2008-2010 Eredmények 20000 17500
Sérültek száma
15000 12500 10000 7500 5000 2500 0 2001 Halálos
2002 Súlyos
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Év
Könnyű
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
Célkitűzés
1 239
1 197
1 155
1 113
1 072
1 031
990
949
908
867
Valóság
1 239
1 429
1 326
1 296
1 278
1 303
1 232
996
822
739
Eredmények
Halálos áldozatok számának alakulása Európában
AZ EURÓPAI UNIÓ ÚJ KÖZLEKEDÉSPOLITIKÁJA Újra célkitűzés a közúti halálos áldozatok számának 50%-os csökkentése. Valamint az Európai Bizottság javasolja és támogatja, hogy kerüljön kidolgozásra és elfogadásra egy közös meghatározás a közúti balesetek súlyos és könnyű sérültjeire, a Bizottság javaslatot fog tenni a személyi sérülések számának csökkentését előirányzó közös célra is.
A 4. EURÓPAI KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI CSELEKVÉSI PROGRAM 7 fő stratégiai célkitűzése: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
A közlekedésre nevelés és képzés fejlesztése, javítása; Jogkövetés növelése a közlekedők körében; Biztonságosabb közúti infrastruktúra; Biztonságosabb járművek; Korszerű technológiák (ITS rendszerek) alkalmazásának támogatása; Sürgősségi és utángondozási szolgáltatások fejlesztése; Védtelen közlekedők biztonságának javítása.
MAGYAR ÁLLÁSPONT •
Közlekedésre nevelés és képzés fejlesztése, javítása: kiemelt prioritásként megjelölni a közlekedésre nevelés kérdését, valamint javasoljuk megvizsgálni a próbaidős jogosítvány uniós szabályozási keretei kialakításának lehetőségét;
•
Jogkövetés növelése a közlekedők körében: gyermekek közlekedésbiztonságának javítása, a drog hatása alatti járművezetés, a mobiltelefon vezetés közbeni jogellenes használata, a fáradtan történő járművezetés elleni fellépés;
•
Korszerű technológiák (ITS rendszerek) alkalmazásának támogatása a közúti közlekedésbiztonság javítása érdekében;
•
Védtelen közlekedők biztonságának javítása: a gyalogosátkelőhelyek biztonságának felülvizsgálatával is foglalkozni;
•
Tranzitforgalom és ellenőrzés külön célként javasolt megjelölése
Következő évtizedre…
Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram 2011-2013 kidolgozása
2011. évi Intézkedési Terv összeállítása - folyamatban
Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram 2011-2013 célkitűzése 3000
meghaltak száma
2500
2000 2010: 739 fő
1500
2020-as cél (2010-hez viszonyított 50%-os javulás)
1000
500
0 1975
1980
1985
1990
1995
2000
2005
2010 2013 2015
év
* Feltételezve, hogy az 2010. éves baleseti adatok változása megegyezik a az első három negyedév alakulásával.
2020
Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram 2011-2013 pillérstruktúrája
2011. évi Intézkedési Terv = feladatok a program első évére
Az Intézkedési Terv kidolgozásának alapelvei
Összhangban az európai programmal A hazai közlekedésbiztonsági akcióprogram pilléreinek megfeleltetése az Európai Unió által meghatározott stratégiai célkitűzéseknek
Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram 2011-2013 2011. évi Intézkedési Terv „A közúti közlekedés biztonsága minden közlekedő joga és kötelessége!”
• Az elfogadott Akcióprogram prioritásai szerint • Meghatározó szakmai szervezetek: NFM, OrfkOBB, NKH, KKK, KTI • Kidolgozás: szakmai egyeztetést követő javaslatok feldolgozása;
KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI AKCIÓPROGRAM 2008-2010 Tapasztalatok
Az emberi tényező a legnagyobb mértékben befolyásolja a közlekedés biztonságát.
Kiemelt akciócsoportok a 2011. évre Pillérek
Akciócsoportok
Azonosító
Emberi tényező
A szabálykövetési hajlandóság növelése a közlekedők körében kollektív tudatformálással Védtelen közlekedők biztonsági problémáinak kiemelt kezelése A közlekedésre nevelés, valamint a járművezető képzés rendszerének koncepcionális megújítása Kommunikációs, prevenciós és kutatás-fejlesztési feladatok elvégzése a közlekedésre nevelés, valamint a járművezető képzés rendszerének megújításával kapcsolatban
1.1 1.2 1.3 1.6
2.1
Infrastruktúra
Az emberi tényezőt fokozottan figyelembe vevő infrastruktúra kialakításának erősítése (önmagát magyarázó utak, megbocsátó környezet) Szabálykövetési hajlandóságot növelő közlekedési környezet kialakítása módszertanának kidolgozása Közúti Biztonsági Infrastruktúra Menedzsment hazai bevezetése Kerékpáros közlekedési infrastruktúra fejlesztése valamint a motorkerékpárosok biztonságát növelő megoldások alkalmazása a közúti infrastruktúra kialakításánál
Szabályozás
Jogkövető magatartást ösztönző szabályozási rendszer kialakítása A közlekedésre nevelés, valamint a járművezető képzés rendszerének megújításával összefüggő szabályozási feladatok elvégzése Útügyi műszaki előírások közlekedésbiztonsági szemléletű felülvizsgálata Jármű műszaki szabályozás fejlesztése, jogharmonizáció
Ellenőrzés
A közlekedés biztonsági szintjének emelése az ellenőrzések hatékonyságának, minőségének és gyakoriságának növelésével Védtelen közlekedők biztonságát szolgáló ellenőrzések fokozása
Balesetmegelőzés, kutatás-fejlesztés
A közlekedésre nevelés és járművezető képzés ellenőrzési, felügyeleti lehetőségeinek fejlesztése Védtelen közlekedők közlekedésbiztonsági szintjének emelését célzó programok megalapozása Fokozott baleseti kockázati szintjét képviselő közúthálózati elemek és a sürgősségi ellátási rendszer kapcsolatának erősítése Korszerű technológiák alkalmazásának bevezetése a balesetmegelőzés és döntéstámogató szakmai háttértevékenységek területén
2.2 2.3 2.6
3.1 3.3 3.4 3.5 Azonosító 4.1 4.3 5.1 5.4 5.5 5.9
Tartalmi elemek
Az emberi tényező fejlesztésére vonatkozó feladatok Az elkövetkezendő három évben a emberi tényező fejlesztésére vonatkozó feladatok sorában az alábbiak kiemelése indokolt: •
A gyermekek és fiatalkorúak közlekedésbiztonságának további javítása érdekében korszerű közlekedésre nevelésre van szükség, az életkorhoz igazodó tartalommal és formával.
•
Meg kell újítani a járművezető képzés rendszerét.
•
A közlekedőket rendszeresen tájékoztatni kell a közúti közlekedést és a közlekedésbiztonságot érintő aktuális kérdésekről, a közlekedés veszélyeiről, a jogsértő magatartások következményeiről, a jogszabályi változásokról, s hozzá kell járulni a biztonságos közlekedéshez szükséges ismeretszint fejlesztéséhez.
•
Kommunikációs és felvilágosító kampányokat kell folytatni a leghatékonyabb közlésmódok alkalmazásával (a hagyományos módszerek mellett az internetes lehetőségek jobb kihasználása, bulvársajtó igénybe vétele, stb.), összhangban a rendőrség ellenőrző tevékenységével.
•
A közúti közlekedés legfőbb kockázati tényezői alapján kiemelt figyelmet kell fordítani a túlzott sebesség, ittas vezetés veszélyeire, a passzív biztonsági eszközök alkalmazására, továbbá a motorkerékpárosok, a kerékpárosok, valamint a gyermekek biztonságára.
Tartalmi elemek
Járművezető képzés (és közlekedésre nevelés) koncepcionális megújítása •
Az elméleti és gyakorlati vizsgáztatás reformja (vizsgabiztosok jogállásának korrekciója, a vizsgabiztosi korrupció visszaszorítása, vizsgabiztos díjazása, elektronikus vezetési karton bevezetése);
•
A képzőszervek minősítési követelményeinek meghatározása;
•
Ügyfélbarát ügyintézés (egyablakos ügyintézés, elektronikus ügyintézés a képző szervek és a tanulók esetében);
•
Az oktatás eredményességének javítása (defenzív vezetési technika elsajátítását segítő módszer alkalmazása, speciális tanpályák kialakítása és oktatásba történő bevonásának lehetőségei);
•
A vezetői engedély két lépcsőben történő megszerzésének feltételei megteremtése; A 2006/126/EK Irányelv rendelkezéseinek nemzeti jogba való átültetése, a 24/2005. (IV.21.) GKM rendelet szükséges módosítása.
•
Tartalmi elemek
Közlekedésre nevelés hatékonyságának növelése
• A közlekedésre felkészítési program koncepciójának elkészítése (javaslat) A program a közlekedésre nevelés és a járművezető képzés-vizsgáztatás egységes rendszerben való szemléletét, a felnőttkori közlekedési információs és tájékoztató, továbbképző munkával egyesíti. Ezáltal a közlekedők ún. élethosszig tartó tanulással a kollektív és egységes szemléletformálást követően a közlekedési rendszer jól felkészült és támogatott szereplőivé válnak.
• (NAT felülvizsgálat a közlekedésre nevelés szempontjából -javaslat, részben folyamatban a BM részéről-)
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Berta Tamás
[email protected]
