Közigazgatás Csengelén Molnár Mihály – Kordás István Csengele területe a 19. század közepéig lakatlan volt, rajta csak pásztorkodással foglalkozó személyek éltek. Földbe vájt viskók voltak a szállásaik. Szeged tanyavilágának felső részén az 1852-es évben kezdték felparcellázni az addig közlegelőként használt földterületeket, ezzel megkezdődött annak benépesítése. Az 1869-es népszámláláskor már több mint ezren laktak itt. A közigazgatás előzményének tekinthető a kapitánysági rendszer, ami Szeged város külterületén a 19. század közepére alakult ki.1 A tanyai kapitányi állások tiszteletbeliek és bizalmiak voltak. Kapitánynak tekintélyes, rátermett, tehetős gazdákat választottak. Feladatuk volt a közbiztonság, közegészségügy, állategészségügy, hadkötelesek, iskolakötelesek, vadászatok, építkezések, rovarok elleni védekezések, az útfenntartás felügyelete, a város ingó és ingatlan vagyonának megőrzése. A tanyai kapitányt az esküdtek segítették feladata ellátásában. Működésük felett a rendőrfőkapitányt illette meg a felügyelet. Az 1886-ban kiadott tanyai kapitánysági szabályrendelet szerint Csengelén 1 tanyai kapitány, 1 helyettes kapitány (esküdt) és 4 esküdt teljesített szolgálatot. Feladatuk ellátásáért díjazás illette meg őket (1886-ban a kapitány 200 Ft-ot, az esküdtek 60 Ft-ot kaptak) és mentesültek a közmunka alól.2 A későbbi években egyre többször kérték a tiszteletdíj emelését, de az mindig szerény mértékű maradt. Néhány tanyai kapitányt név szerint ismerünk. 1887-ben Kordás Fe3 renc , 1899-ben Vadász Lajos töltötte be ezt a tisztséget.4 1903-ban a tanyai kapitány elnevezés helyettes kapitányira változott. Ez év novemberében Lajos Ferenc helyettes kapitány helyére Badényi Sándort nevezték ki.5 Név szerint ismert esküdtek voltak: 1887-ben Daka Antal, Faragó Sándor, Horváth Lukács és Szarvas Gábor6, 1922-ben Darányi József, Dudrai L., D. Szabó Lajos, Pap Márton és Sisák Sándor7, 1946-ban Darányi 88
József és Sisák János, 1949-ben Csomor József, Hegedűs Sándor, Nagy Antal és özv. Samu Illésné.8 Szeged hatalmas tanyavilággal rendelkezett, ezért a város vezetése a 19. század végén alsó- és felsőközponton közigazgatási kirendeltséget létesített. Ezután sokáig újabbak felállításával nem is foglalkoztak. Ezen központok hatásköre azonban igen korlátozott volt. Az anyakönyvezésen és a marhalevél kezelésen kívül alig volt érdemleges ügyintézésük. Ez 1936-ban változott meg, amikor elsőfokú hatósági jogkört kaptak.9 Az 1920-ban történt államosítás után a rendőrség a tanyai közigazgatási teendők jó részét nem vállalta el, ezért a polgármester Felsőtanya egész területére a közigazgatási teendők végzésével Pottyondy Miklós rendőrkapitányt bízta meg. A hivatali teendők ellátására Kosztra Lajos és Beliczai Béla polgári biztosokat rendelte ki. Ők minden héten egy-egy napot Csengelén és Szatymazon működtek, hogy a tanyai polgárok ügyeik intézésével ne legyenek kénytelenek Szegedre utazni, és ott egy egész napot elvesztegetni.10 Hogy a kihelyezett ügyintézés meddig működhetett, nem ismert. Mindenesetre a Tanyai Ujság 1934-ben újra hiányolja a tanyai kitelepülést annak kapcsán, hogy egyszerre 60 csengeleit idéztek be Szegedre kisebb fokú kihágási ügyekben.11 1927-ben a kormány olyan felhívással fordult Szegedhez, hogy évente 1, összesen 9 új tanyaközpontot létesítsen. Az elképzelésből nem lett semmi, mert nem volt rá anyagi fedezet, és később belátták, hogy nincs is szükség kilenc újabb központra. Többévi huzavona után 1939 őszén határozta el a város vezetése egy új közigazgatási kirendeltség létesítését. Csengele a város legmesszebben fekvő határvidéke volt. Az itt élő gazdáknak, őstermelőknek, földműveseknek, illetve az egész lakosságnak igen komoly gondot jelentett a Szegedre való beutazás, amit általában vonaton tehettek meg. Jellemző az akkori időkben fennálló szegénységre, hogy néhány módosabb gazda kivételével a Szegedre történő beutazás előtt csak Kiskundorozsmáig váltották meg a menetjegyet, mivel az odáig szóló utazás lényegesen olcsóbb volt, mint a Csengele-Szeged közötti menetjegy. Inkább vállalták, hogy a Kiskundorozsmán történő leszállás után gyalog teszik meg az utat, ami legalább 6 kilométer a Széchenyi téren levő hivatalokig. Ezt egy-egy beutazáskor kétszer tették meg, mivel a délutáni hazautazáskor is kigyalogoltak a dorozsmai állomásra. 89
Szegedre utazni pedig azért kellett, mert a csengelei földműveléssel foglalkozó lakosság az úgynevezett "vitézföldek" kivételével nem tulajdonosi joggal bírt, hanem a használatban lévő földek után bérleti díjat fizetett a városnak. Ezt évente kétszeri esedékessége idején készpénzben lehetett befizetni. Ezenkívül ugyancsak a városba kellett beutazni hatósági bizonyítvány beszerzéséért, szabálysértési (kihágási) ügyekben, valamint egyéb hivatalos dolgokban. Ezért határozott úgy a vezetés 1939 őszén, hogy az új tanyaközpont Csengelén létesüljön. Az építkezésre 10.000 pengőt irányoztak elő. A munkálatokat csak 1940 nyarának végén tudták megkezdeni, mert tavasszal rendkívül kedvezőtlen időjárás volt, majd a keletkezett bel- és vadvizek az építőanyag szállítását akadályozták. Hamarosan kiderült, hogy a tervezett 10.000 pengőből csak az épületet lehet tető alá hozni, a berendezésre már nem marad pénz. Az építkezések annyira elhúzódtak, hogy ebben az évben nem is tudták befejezni. Az 1941 tavaszára meghirdetett átadás újra eltolódott.12 Szeged város közgyűlése az épület munkáira újabb 4000 pengő póthitelt engedélyezett a pótköltségvetés terhére.13 Az épület így is csak 1941. október 10-re készült el.14 A háborús állapotok miatt azonban nem volt pénz a berendezésre, így több mint egy évig kellett várni az átadásra. Végül 1943. január 2-án kezdte meg működését az I. fokú közigazgatási kirendeltség. Az épület hat modern szobából és megfelelő mellékhelyiségekből állt, mely a hivatali helyiségeket és a tanyaközpont vezetőjének lakását is magában foglalta. A polgármester a csengelei kirendeltség vezetésével dr. Kelemen Antal III. osztályú aljegyzőt bízta meg, aki ezt megelőzően másfél hónapig más tanyaközpontokban elsajátította a gyakorlati tudnivalókat.15 Ekkor már a II. világháború negyedik esztendejében volt az ország. A II. magyar hadsereg kétszázezer katonájával és kb. 50 ezer munkaszolgálatossal az ország határától több mint ezer kilométerre, a Don-kanyarban harcolt, illetve védősáncokat épített. Az újonnan létesített csengelei közigazgatási kirendeltség feladatait is elsősorban a háborús közállapotok határozták meg. Elsődleges és kiemelt feladata volt az őstermeléssel foglalkozó lakosság beszolgáltatási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése és minden körülmények közötti biztosítása. A beszolgáltatási kötelezettség vonatkozott a kenyérgabonára, a tejre, a vágó90
állatra, sőt még a szénára is, a hadsereg lóállománya takarmányozásához. Feladata volt a lakosság cukorjeggyel való ellátása, sertésvágási engedélyek kiadása. Az engedély nélküli sertésvágás (feketevágás) kiderülése esetén a talált húsféleségeket rendőrségi közreműködéssel elkobozták.
Hatósági bizonyítvány 1943-ból 91
További tevékenysége volt az őstermelő lakosság részére a saját termésű kenyérgabona őrlésének engedélyezése, ami 230 kilogramm volt fejenként számítva. A malmok az engedélyezett mennyiségen felüli őrlést nem vállalták, mert ezért nagyon súlyos büntetés járt. Évente egyszer "lóvizit" került megtartásra, amikor a lótartó gazdáknak a kirendeltség felhívására az összes igáslovat be kellett mutatni a vizitelő bizottságnak. A testület az összes lovat minősítette arra vonatkozóan, hogy katonai igénybevételre alkalmasnak vagy alkalmatlannak találta az állatot. A front közeledtére a csengelei vezetők a kiürítési parancsnak engedelmeskedve nyugatra menekültek. A község lakosságára vonatkozóan a háborús közigazgatási állapotok 1944. október 21-én értek véget, amikor az előretörő szovjet hadsereg áthaladt területünkön, és ezen a napon a háborús rendeletek gyakorlatilag érvényüket vesztették. Az első aljegyzőt dr. Hargitai (Haberbüchler) Albert követte, majd gyakran váltották egymást a közigazgatási vezetők. Tóth Aladárt és Hegedűs Józsefet italozó életmódja miatt távolították el.16. A szakemberhiány miatt 1946 novemberében miniszteri engedéllyel még a "B"-listázott dr. Papp Zoltán is lehetett közigazgatási vezető, aki a felsőközponti kirendeltség vezetését is ellátta.17 Valószínűleg nem volt népszerű ember, mert már a kinevezését követő hónapban nagyobb gazdaküldöttség járt a városházán, és a régi vezető, dr. Hargitai Albert visszahelyezését kérték. A polgármester megígérte, hogy megfontolja a kérést, de végül csak nem teljesítette.18 Stibel Jánost 1949 elején hatóság félrevezetése miatt őrizetbe vették, majd másfél évi börtönre ítélték.19 Az I. fokú közigazgatási kirendeltség vezetőinek névsora a tanulmány végén található. A belügyminiszter 1949. május 11-én megjelent 5.203-17-8/1949. I/8. B. M. számú rendeletével a „Csengele közigazgatási kirendeltség működési területén fekvő külterületi lakott helyek önálló nagyközséggé alakítását elrendelte”.20. Ez év december hónapjára a hódmezővásárhelyi Magasépítő Nemzeti Vállalat elkészült a közigazgatási épület bővítésével, melyre 52 ezer forintot költöttek.21 1949. december 21-én alakult meg a község képviselő-testülete, Szeged várostól ekkor vált le Csengele. A Magyar Függetlenségi Népfront Népi Bizottsága a képviselő-testületbe a következőket küldte be: Bitó József, Czibolya János, Csomor József, Csókási István, 92
Bizonyítvány Lippai Józsefné bíró aláírásával Koncz János, Kopasz Pál, Lippai Józsefné, Lippai Mihályné, Magony Mihályné, Magyar Antal, Nagy Antal, Rácz Illés, Sándor Antal, Sándor József, Sinka István, Süli Lajos, Szabó Mihály, Tóth Jánosné, Túri Imre és Vincze János. A képviselők megválasztották az elöljáróságot, melynek tagja lett Sinka István bíró, Lippai Józsefné másodbíró, Csókási István pénztáros és Sándor Antal közgyám. Négy esküdtet is választottak. Bejelentették Jéger Jenő községi irodatiszt lemondását. Helyére 1950. március 1-től Tisóczki Mihály került, aki később VB-titkárként részt vett a község vezetésében is.22 1950-ben tértek át a tanácsi rendszerre. Az első tanácstagi választást 1950. október 22-én rendezték. Ennek eredményeként október 27-én tartott alakuló ülést a 77 tagú községi tanács. A végrehajtó bizottság elnökének Sárközi Irént, helyettesének Kormányos Bélánét, VB-titkárnak Balogh Bélát választották meg.23 A hivatalban ekkor a következő beosztottak dolgoztak: dr. Juhos Ferenc előadó, Meszes Péter könyvelő, Tóth Ilona és Kovács Ferencné (szül. Boda Etel) nyilvántartók, Tisóczki Mihály irodakezelő, Túri Ferenc, Papp József, Bitó Ferenc és Gémes József hivatalsegédek.24 93
A községi tanács dolgozói a 1974-ben
A Polgármesteri Hivatal 1993-ban 94
Tanácstagi megbízólevelek 1954-ből és 1980-ból 95
Sárközi Irént Vér István követte 1951-től, majd továbbra is gyakran váltották egymást a VB-elnökök. Az első VB-titkárt, Balogh Bélát dr. Csikós Ferenc követte. Ebben a tisztségben is gyakran cserélődtek az emberek. Tisóczki Mihály kétszer is volt ebben a beosztásban, mindkétszer hivatali visszaélések miatt távolították el. A vele együtt dolgozó tanácselnök, Rácz Tibor 1976-ban öngyilkosságot követett el.25 A VB-titkárok névsora a tanulmány végén olvasható. A politikai változások eredményeként 1990-ben megszűnt a tanácsi rendszer. Ez év szeptember 30-án tartották a helyhatósági választásokat. A személyeskedésektől sem mentes választási küzdelem eredményeként a polgármester a korábbi tanácselnök, Kordás István lett. A kilenc tagú képviselő-testület tagjai: Erdélyi Ferenc, Harkai István, Juhász József, Kuklis András, Lengyel János, Széll Lajos, Tóth Tibor, Törköly Péter és dr. Varga Ferenc. Az önkormányzat jegyzőnek Borbély Józsefet nevezte ki. Az önkormányzatiság első évei tanulóévek voltak. A képviselő-testületi ülések az
Önkormányzati ülés 1995-ben 96
előkészítetlenség miatt az éjszakába nyúltak. Lengyel János képviselő csak a kezdeteknél vett részt a munkákban, utána nem járt az ülésekre. A négy éves ciklus vége felé pedig dr. Varga Ferenc is távol maradt. Jellemző módon a következő választásokra már csak hárman maradtak képviselők az első önkormányzatból. Az 1994. december 11-i választáskor Kordás István már nem indult polgármesternek, nyugállományba vonult. Elsöprő győztesként Sánta Ferenc lett a polgármester, aki korábban a mezőgazdaságban dolgozott. Képviselő lett: Bitó József, Dénes Balázs, Juhász József, Kuklis András, Rényi László, Széll Lajos, Törköly Aranka, Valkovics Antal és Vincze János.26 Az önkormányzat első lépéseinek egyike volt a jegyző elmozdítása. Mivel ez jogilag nem sikerült, így közös megegyezéssel távozott Borbély József az állásából. A korábbi építésügyi előadó megbízását is visszavonták, amire a faluházi beruházás több éves csúszása adott okot. A megbízott jegyző 1995-től a korábbi VB-titkár, Franczia Jenőné lett.27 Az 1998-as választás sok újdonságot nem hozott. A polgármestert megerősítették a tisztségében. Dénes Balázs, Rényi László és Törköly Aranka távozott a képviselő-testületből, helyükre Czakó Jánost, Kiss Nándort és ifj. Kormányos Sándort választották meg.28 Franczia Jenőné megbízott jegyző munkaviszonya 2001-ben megszűnt egy tervezett veszélyeshulladék-tároló körüli vita miatt.29 Helyettesként dr. Jenei Rózsa Pálma kisteleki jegyző látta el a feladatokat dr. Tóth Tibor 2002-es kinevezéséig.30 A 2002-es választásokon Sánta Ferencet harmadszor is megválasztották polgármesternek. Valkovics Antal és Kiss Nándor nem indult képviselőjelöltként, helyettük Rényi László és Lantos István került be a testületbe.31 I. fokú közigazgatási kirendeltség vezetői Dr. Kelemen Antal 1943-1944 Szűts Ferenc 1944 Dr. Hargitai (Haberbüchler) Albert 1944-1945 Tóth Aladár 1945-1946
Dr. Benke László Dr. Papp Zoltán Hegedűs József Stibel János Balogh Béla
1946 1946-1948 1948 1948-1949 1949 97
Tanácselnökök (VB-elnökök) Sárközi Irén Vér István Putnoki Ferenc Balázs József
1950-1951 1951-1955 1955-1957 1957-1958
Oláh Sándor Rácz Tibor Kordás István
1959-1962 1962-1976 1976-1990
VB-titkárok Balogh Béla Dr. Csikós Ferenc Lukács István Molnár Dezső Tisóczki Mihály
1950-1951 1951- ? ?-? ? - 1959 1960
Jakab Ottó Tisóczki Mihály Tóth Istvánné mb. Dr. Szögi Zoltán Franczia Jenőné
1961-1963 1963-1976 1976 1976-1980 1981-1990
Polgármesterek Kordás István
1990-1994
Sánta Ferenc
1994-
Jegyzők Borbély József 1990-1995 Franczia Jenőné mb. 1995-2001
Dr. Jenei Rózsa Pálma h. 2001-2002 Dr. Tóth Tibor 2002-
Források: 1 Juhász Antal: A szegedi táj tanyái (In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1982/83-2.; Szeged 1989) p. 101. 2 Tanyai kapitánysági szabályrendelet (Szeged 1886) 3 Juhász Antal: i. m. p. 79. 4 Gyújtogató legény (Szegedi Hiradó 1899. szept. 21., p. 4.) 5 Új kapitány Csöngölén (Szeged és Vidéke 1903. nov. 20., p. 5.)
98
6
Az új tanyai szervezet (Szegedi Hiradó 1887. febr. 9., p. 2.) Szeged-Felsőtanyai áll. el. népiskolák anyakönyve 1922/23 tanévre (Csengelei Általános Iskolában) 8 Csengelei képviselő-testület alakuló ülésének jegyzőkönyve 1949. dec. 21. (Polgármesteri Hivatal, Csengele) 9 Dr. Csekey István: Szeged szociográfiája (In: Csongrád vármegye; Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatala 1938, p. 25.) 10 A tanyai közigazgatás rendezése (Szegedi Uj Nemzedék 1920. szept. 2., p. 3.) 11 60 magyar Szegedre tart… (Tanyai Ujság 1934. ápr. 15. p. 1.) 12 Csak jövő tavasszal kezdi meg működését a csengelei tanyaközpont (Tanyai Hiradó 1940. október 13., p. 2.) 13 Szeged város törvényhatósági bizottságának közgyűlése 135/1941. számú határozata (1941. augusztus 6.) Csongrád Megyei Levéltár 14 Szeged város törvényhatósági bizottságának közgyűlése 233/1941. számú határozata (1941. október 29.) Csongrád Megyei Levéltár 15 Csengelén szombaton megkezdte működését az új közigazgatási kirendeltség (Tanyai Hiradó 1943. január 3., p. 2.) 16 Felfüggesztés, fegyelmi eljárás a közigazgatási bizottság hétfői ülésén (Délmagyarország 1946. jan. 22., p. 3.); Óvás (Délmagyarország 1946. jan. 23., p. 3.); p. s.: Miért nem szerették a csengelei dolgozó parasztok Szegedet (Délmagyarország 1948. nov. 7., p. 5.) 17 A felsőközponti és csengelei közigazgatási kirendeltség új vezetője (Délmagyarország 1946. november 14, p. 3.) 18 Csengelei küldöttség a városházán (Délmagyarország 1946. dec. 5., p. 3.) 19 A gazdasági rendőrség őrizetbe vette a csengelei "kiskirályokat" (Délmagyarország 1949. febr. 18., p. 3.) 20 Magyar Közlöny 1949. május 11., p. 2-3. 21 A csengelei közigazgatási épület … (Délmagyarország 1949. okt. 8., p.8.), Túri Ferenc: Csengelei hírek (Délmagyarország 1949. nov. 30. p. 6.) 22 Csengelei képviselő-testület 1950. február 28-i közgyűlésének jegyzőkönyve (Polgármesteri Hivatal, Csengele) 23 Csengele Községi Tanács alakuló ülésének jegyzőkönyve 1950. okt. 27. (Polgármesteri Hivatal, Csengele) 24 Csengele Községi Tanács V. B. 1950. nov. 11-i ülésének jegyzőkönyve (Polgármesteri Hivatal, Csengele) 25 Pünkösti Árpád: Tűrni vagy fizetni? A tanácstitkár "annyi rosszat nem tett, csak pénzt kért" (Új Tükör 1976. máj. 11., p. 3-5.) 26 Franczia Jenőné: Választási eredmények (Csengelei Krónika 1994. dec. 15., p. 11.) 27 Széll Lajos: Önkormányzati ülés (Csengelei Krónika 1995. jún. 1., p. 198.) 7
99
28
M. M.: A választások csengelei eredményei (Csengelei Krónika 1998. nov. 1., p. 390.) M. T.: Hulladékvita miatt távozik. Jegyzőváltás Csengelén (Délmagyarország 2001. szept. 22., p. 5.) 30 Vincze János: Önkormányzati ülés (Csengelei Krónika 2002. nov. 15., p. 438-441. 31 Az önkormányzati választások eredményei (Csengelei Krónika 2002. nov. 1., p. 414.) 29
100
