KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK

ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK

I. TANULMÁNY: A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE

2004. szeptember 30.

ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK – A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE

TARTALOMJEGYZÉK KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS...................................................................................... 13 I. A FELADAT MEGHATÁROZÁSA....................................................................... 14 1. HÁTTÉR ................................................................................................................... 14 2. MÉRFÖLDKÖVEK – ELVÁRT TELJESÍTMÉNYEK ......................................................... 15 II. A FELADAT MEGKÖZELÍTÉSÉNEK NEHÉZSÉGEI................................... 17 III. A TANULMÁNY MÓDSZERTANA.................................................................. 19 1. INTERJÚK ................................................................................................................. 19 2. KONZULTÁCIÓK ....................................................................................................... 19 3. JOGSZABÁLYOK ÉRTELMEZÉSE ................................................................................ 19 4. DOKUMENTUMOK ÖSSZEGYŰJTÉSE, ELEMZÉSE ........................................................ 20 IV. AZ ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK KIALAKÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK.......................................... 21 1. AZ EKNY KIALAKÍTÁSÁNAK CÉLJA ........................................................................ 21 2. AZ EKNY FELADATA .............................................................................................. 21 3. AZ EKNY KIALAKÍTÁSÁNAK ELVI ÉS GYAKORLATI SZEMPONTJAI .......................... 22 V. AZ EKNY KIALAKÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI, A KIALAKÍTÁST MEGELŐZŐ FŐBB TEVÉKENYSÉGEK ............................................................... 23 1. AZ EKNY KIALAKÍTÁSÁT MEGELŐZŐ FELTÉTELEK ................................................. 23 2. AZ EKNY KIALAKÍTÁSÁT MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉGEK ......................................... 24 VI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI KÖZHITELESSÉG FOGALMI KRITÉRIUMRENDSZERE........................................................................................ 27 VII. A KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK LEHETSÉGES TÍPUSAI AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN.................................................................................................. 31 1. KLASSZIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK - HIPOTÉZIS ..................................... 31 2. PREKLASSZIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK - HIPOTÉZIS................................ 32 VIII. KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN ............ 34 2

DR. SINKÓ ESZTER 2004. szeptember 30.


1. KLASSZIKUS NYILVÁNTARTÁSOK ............................................................................ 34 1.1 Szolgáltatók nyilvántartása .............................................................................. 35 1.1.1 A nyilvántartás célja, funkciója ................................................................ 35 1.1.2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége ................................... 35 1.1.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája................................................ 35 1.1.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása......................................... 36 A. Entitások .................................................................................................... 36 B. Adatbázis információk ............................................................................... 44 C. Hozzáférési jogosultságok ......................................................................... 44 1.1.5 A nyilvántartás hiányosságai .................................................................... 45 A. Szakmai hiányosságok............................................................................... 45 B. Eljárásrendi hiányosságok ......................................................................... 47 1.1.6 A nyilvántartás minősítése, céloknak való megfelelés............................. 49 1.1.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei ....................................................................................... 50 Ajánlás ............................................................................................................ 51 Figyelmeztetés ................................................................................................ 51 1.2 Országos Transzplantációs Nyilvántartás........................................................ 52 1.2.1 A nyilvántartás célja, funkciója ................................................................. 52 1.2.2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége .................................... 53 1.2.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája................................................. 53 1.2.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása......................................... 53 A. Entitások .................................................................................................... 53 B. Adatbázis információk .............................................................................. 53 C. Hozzáférési jogosultságok ......................................................................... 54 1.2.5 A nyilvántartás hiányosságai .................................................................... 54 A. Szakmai hiányosságok............................................................................... 54 B. Eljárásrendi hiányosságok ......................................................................... 54 1.2.6 A nyilvántartás minősítése, céloknak való megfelelés............................. 55 1.2.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei ....................................................................................... 55 Ajánlás ............................................................................................................ 56 3



1.3 Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ) nyilvántartása .............................. 57 1.3.1 A nyilvántartás célja, funkciója ................................................................. 57 1.3.2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége .................................... 58 1.3.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája................................................. 58 1.3.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása......................................... 58 A. Általános jellemzők ................................................................................... 58 B. Entitások .................................................................................................... 60 C. Adatbázis információk (TAJ Bejelentett Személyek Jogviszonyát tartalmazó adatbázisra vonatkozóan).............................................................. 60 D. Hozzáférési jogosultság ............................................................................. 61 1.3.5 A nyilvántartás hiányosságai .................................................................... 62 A. Szakmai hiányosságok............................................................................... 62 B. Eljárásrendi hiányosságok ......................................................................... 64 1.3.6 A nyilvántartás minősítése, céloknak való megfelelés............................. 65 1.3.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei ....................................................................................... 66 Ajánlás ............................................................................................................ 67 1.4 Orvos, fogorvos nyilvántartás(ok).................................................................... 68 1.4.1 A nyilvántartások célja, funkciója ............................................................. 68 1.4.2 A nyilvántartások jogszabályi háttere, elrendeltsége ................................ 68 1.4.3 A nyilvántartások működtetői, adatgazdái ................................................ 69 1.4.4 A nyilvántartások adatbázisának szerkezetleírása..................................... 69 1.4.4.1 Alapnyilvántartás................................................................................ 69 A. Entitások .................................................................................................... 69 B. Adatbázis információk ............................................................................... 71 C. Hozzáférési jogosultságok ......................................................................... 71 1.4.4.2 Működési nyilvántartás ...................................................................... 71 A. Entitások .................................................................................................... 71 B. Adatbázis információk ............................................................................... 77 C. Hozzáférési jogosultságok ......................................................................... 77 1.4.5 A nyilvántartás hiányosságai .................................................................... 78 A. Szakmai hiányosságok............................................................................... 78 4



B. Eljárásrendi hiányosságok ......................................................................... 79 1.4.6 A nyilvántartások minősítése, céloknak való megfelelés......................... 80 1.4.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei ....................................................................................... 81 Ajánlás ............................................................................................................ 82 1.5 Gyógyszerész nyilvántartás(ok)........................................................................ 84 1.5.1 A nyilvántartások célja, funkciója ............................................................. 84 1.5.2 A nyilvántartások jogszabályi háttere, elrendeltsége ................................ 84 1.5.3 A nyilvántartások működtetője, adatgazdája............................................. 85 1.5.4 A nyilvántartások adatbázisának szerkezetleírása..................................... 85 1.5.4.1 Alapnyilvántartás................................................................................ 85 A. Entitások .................................................................................................... 85 B. Adatbázis információk ............................................................................... 86 C. Hozzáférési jogosultságok ......................................................................... 87 1.5.4.2 Működési nyilvántartás ...................................................................... 87 A. Entitások .................................................................................................... 87 B. Adatbázis információk ............................................................................... 87 C. Hozzáférési jogosultságok ......................................................................... 87 1.5.5 A nyilvántartások hiányosságai ................................................................ 87 A. Szakmai hiányosságok............................................................................... 87 B. Eljárásrendi hiányosságok ......................................................................... 88 1.5.6 A nyilvántartások minősítése, céloknak való megfelelés......................... 88 1.5.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei ....................................................................................... 89 Ajánlás ............................................................................................................ 89 1.6 Klinikai szakpszichológus(ok) nyilvántartása .................................................. 91 1.6.1 A nyilvántartások célja, funkciója ............................................................. 91 1.6.2 A nyilvántartások jogszabályi háttere, elrendeltsége ................................ 91 1.6.3 A nyilvántartások működtetője, adatgazdája............................................. 91 1.6.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása......................................... 92 1.6.4.1 Alapnyilvántartás................................................................................ 92 A. Entitás ........................................................................................................ 92 5



B. Adatbázis információk ............................................................................... 93 C. Hozzáférési jogosultságok ......................................................................... 93 1.6.4.2 Működési nyilvántartás ...................................................................... 93 A. Entitás ........................................................................................................ 93 B. Adatbázis információk ............................................................................... 96 C. Hozzáférési jogosultságok ......................................................................... 96 1.6.5 A nyilvántartások hiányosságai ................................................................ 96 1.6.6 A nyilvántartások minősítése, céloknak való megfelelés......................... 96 1.6.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei ....................................................................................... 97 Ajánlás ............................................................................................................ 97 1.7 Egészségügyi szakdolgozói nyilvántartás(ok) .................................................. 98 1.7.1 A nyilvántartások célja, funkciója ............................................................. 98 1.7.2 A nyilvántartások jogszabályi háttere, elrendeltsége ................................ 98 1.7.3 A nyilvántartások működtetője, adatgazdája............................................. 98 1.7.4 A nyilvántartások adatbázisának szerkezetleírása..................................... 99 1.7.4.1 Alapnyilvántartás................................................................................ 99 A. Entitások .................................................................................................... 99 B. Adatbázis információk ............................................................................. 100 C. Hozzáférési jogosultságok ....................................................................... 100 1.7.4.2 Működési nyilvántartás .................................................................... 100 A. Entitások .................................................................................................. 100 B. Adatbázis információk ............................................................................. 102 C. Hozzáférési jogosultságok ....................................................................... 102 1.7.5 A nyilvántartások hiányosságai .............................................................. 103 A. Szakmai hiányosságok............................................................................. 103 B. Eljárásrendi hiányosságok ....................................................................... 105 1.7.6 A nyilvántartások minősítése, céloknak való megfelelés....................... 105 1.7.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei ..................................................................................... 106 Ajánlás .......................................................................................................... 107 1.8 Gyógyszer nyilvántartás ................................................................................. 109 6



1.8.1 A nyilvántartás célja, funkciója .............................................................. 109 1.8.2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége .................................. 110 1.8.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája............................................... 110 1.8.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása....................................... 110 A. Entitások .................................................................................................. 110 B. Hozzáférési jogosultságok ....................................................................... 118 C. Gyógyszertörzs outputjai ......................................................................... 118 1.8.5 A nyilvántartás hiányosságai .................................................................. 119 1.8.6 A nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés................................ 120 1.8.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei ..................................................................................... 120 Ajánlás .......................................................................................................... 120 Figyelmeztetés .............................................................................................. 120 1.9 Szociális ellátások – személyes gondoskodást végző személyek nyilvántartása .............................................................................................................................. 121 1.9.1 A nyilvántartás célja, funkciója ............................................................... 121 1.9. 2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége ................................. 121 1.9.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája............................................... 121 1.9.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetének leírása .............................. 122 1.9.5 A nyilvántartás hiányosságai ................................................................... 122 1.9.6 A nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés................................ 122 Ajánlás .......................................................................................................... 122 1.10 Szociális ellátások – személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények valamint falugondnoki szolgálat nyilvántartása .................................................. 123 1.10.1 A nyilvántartás célja, funkciója ............................................................. 123 1.10. 2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége ............................... 123 1.10.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája............................................. 123 1.10.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetének leírása ............................ 123 1.10.5 A nyilvántartások hiányosságai ............................................................. 123 1.10.6 A nyilvántartások minősítése, célnak való megfelelés.......................... 124 Ajánlás .......................................................................................................... 124 2. PREKLASSZIKUS NYILVÁNTARTÁSOK ..................................................................... 125 7



2.1 Szakmai kódnyilvántartások (BNO, OENO, FNO, HBCS)............................. 125 2.1.1 A nyilvántartás célja, funkciója .............................................................. 125 2.1.2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége ................................. 125 2.1.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája.............................................. 125 2.1.4 A nyilvántartás adatbázisainak szerkezetleírása...................................... 126 A. Általános jellemzők ................................................................................. 126 B. Entitások .................................................................................................. 127 C. Adatbázis információk ............................................................................. 129 D. Hozzáférési jogosultságok ....................................................................... 129 2.1.5 A nyilvántartások hiányosságai ............................................................... 130 Szakmai és eljárásrendi hiányosságok.......................................................... 130 2.1.6 A nyilvántartások minősítése, célnak való megfelelés............................ 132 2.1.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei ..................................................................................... 132 Ajánlás .......................................................................................................... 133 2.2 Finanszírozási, besorolási algoritmusok........................................................ 134 2.2.1 A nyilvántartás kialakításának célja, funkciója ....................................... 134 2.2. 2 Jogszabályi elrendeltség ......................................................................... 135 2.2.3. A nyilvántartás működtetője, adatgazdája.............................................. 135 2.2.4 A nyilvántartás adatbázisainak szerkezetleírása...................................... 135 A. Entitások .................................................................................................. 135 B. Adatbázis információk ............................................................................. 137 C. Hozzáférési jogosultságok ....................................................................... 137 2.2.5 A nyilvántartás hiányosságai ................................................................... 137 Szakmai és eljárásrendi hiányosságok.......................................................... 137 2.2.6 A nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés................................ 138 2.2.7 Javaslatok az adatbázisok közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei ..................................................................................... 138 Ajánlás .......................................................................................................... 139 3. JAVASLAT A KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK KÖRÉNEK BŐVÍTÉSÉRE ................... 140 3.1 Engedélyezett orvostechnikai eszközök, társadalombiztosítás által finanszírozott gyógyászati segédeszközök ............................................................ 140 8



3.1.1 Az új nyilvántartás tervezett célja, funkciója .......................................... 141 3.1. 2 A jelenlegi nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége................... 141 3.1.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája............................................... 142 3.1.4 A meglévő adatbázisok szerkezetének leírása......................................... 142 A. Entitások .................................................................................................. 142 B. Hozzáférési jogosultságok ....................................................................... 144 3.1.5 A meglévő nyilvántartások hiányosságai ................................................ 144 Szakmai és eljárásrendi hiányosságok.......................................................... 144 3.1.6 A jelenlegi nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés ................. 146 3.1.7 Javaslatok az adatbázis(ok) közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei ..................................................................................... 146 Ajánlás .......................................................................................................... 146 3.2 Engedélyezett egészségügyi/orvosi beavatkozások, eljárások........................ 148 3.2.1 Az új nyilvántartás tervezett célja, funkciója .......................................... 148 3.2. 2 Az új nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége............................ 149 3.2.3 Az új nyilvántartás működtetője, adatgazdája......................................... 149 3.2.4 Az új nyilvántartás tervezett adatbázisának szerkezetleírása .................. 149 3.2.5 Az eddigi nyilvántartás hiányosságai ...................................................... 150 3.2.6 Az új nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés .......................... 150 3.2.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei ..................................................................................... 150 IX. KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA, TEENDŐK ÖSSZEFOGLALÁSA ................................................................................................ 151 1. KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK CSOPORTJAI ....................................................... 151 2. AZ EEGÉSZSÉG PROGRAMIRODA ELŐTT ÁLLÓ FELADATOK .................................... 152 2.1. A feladatok listája.......................................................................................... 152 2.2 Egyeztetésre váró szakmai területek............................................................... 153 3. A FELADATOK ÜTEMEZÉSE .................................................................................... 154 4. AZ EKNY SZERVEZETI HÁTTERE ........................................................................... 156 X. VÉGSZÓ HELYETT - TANULSÁGOK ............................................................ 158 MELLÉKLETEK....................................................................................................... 159 9



1. SZ. MELLÉKLET: STRUKTURÁLT KÉRDÉSEK LISTÁJA....................... 160 2. SZ. MELLÉKLET: A 32/1997. (X. 28.) NM RENDELET TERVEZETT MÓDOSÍTÁSA........................................................................................................... 162 1. § ................................................................................................................................ 162 (1) E RENDELET HATÁLYA KITERJED: ........................................................... 162 A) AZ EGÉSZSÉGÜGYRŐL SZÓLÓ 1997. ÉVI CLIV. TÖRVÉNY 3. §-ÁNAK F) PONTJA SZERINTI EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓKRA (A TOVÁBBIAKBAN: SZOLGÁLTATÓ), .................................................................. 162 B) AZ ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLATRA (A TOVÁBBIAKBAN: ÁNTSZ). ................................................................................... 162 (2) AMENNYIBEN A SZOLGÁLTATÓNAK VAN ÖNÁLLÓ SZAKMAISZERVEZETI EGYSÉGE, AKKOR A SZOLGÁLTATÓN – A 4. § (1) BEKEZDÉSÉBEN FOGLALTAK KIVÉTELÉVEL – E RENDELET ALKALMAZÁSA SORÁN AZT IS ÉRTENI KELL. ............................................ 162 2. § ................................................................................................................................ 162 (1) A SZOLGÁLTATÓKRÓL ÉS AZ ÁLTALUK VÉGEZHETŐ, ENGEDÉLYEZETT SZAKMÁKRÓL, VALAMINT AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÁSÁRA JOGOSÍTÓ MŰKÖDÉSI ENGEDÉLYEKRŐL NYILVÁNTARTÁST KELL VEZETNI............................ 162 3. § ................................................................................................................................ 163 A NYILVÁNTARTÁS CÉLJA: ................................................................................ 163 A) ÁTTEKINTHETŐ, HITELES KÉP NYÚJTÁSA AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERRŐL, A SZOLGÁLTATÓKRÓL, VALAMINT A SZÁMUKRA ENGEDÉLYEZETT EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMÁKRÓL,.......... 163 B) A MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY EGYES ADATAINAK, ILLETVE AZ AZOKBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOKNAK A NYILVÁNTARTÁSA, ...................................................................................................................................... 163 4. § ................................................................................................................................ 163 10



(1) A NYILVÁNTARTÁS – A 3. § SZERINTI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN – AZ ALÁBBI ADATOKAT TARTALMAZZA: ......................... 163 A) A SZOLGÁLTATÓ: ............................................................................................. 163 CC) A VÁROSI, ILLETVE MEGYEI INTÉZET (A TOVÁBBIAKBAN: ENGEDÉLYEZŐ INTÉZET) ÁLTAL KIADOTT ORSZÁGOS ÉRVÉNYESSÉGŰ SZOLGÁLTATÓI AZONOSÍTÓT (A TOVÁBBIAKBAN: AZONOSÍTÓ); ........................................................................................................... 164 (2) AZ (1) BEKEZDÉSBEN MEGHATÁROZOTT ADATOK A SZOLGÁLTATÓ AZONOSÍTÓJÁHOZ RENDELTEN SZEREPELNEK A NYILVÁNTARTÁSBAN........................................................................................... 164 (3) A NYILVÁNTARTÁSBAN SZEREPLŐ ADATOK AZONOSÍTÁSÁRA AZ OTH TOVÁBBI KÓDOKAT ÁLLAPÍTHAT MEG.............................................. 165 5. § ................................................................................................................................ 165 (3) A NYILVÁNTARTÁS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ IRATOKAT AZ ENGEDÉLYEZŐ INTÉZET A NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL NAPJÁTÓL SZÁMÍTOTT LEGALÁBB 30 ÉVIG MEGŐRZI.................................................. 165 7. § ................................................................................................................................ 165 (1) A NYILVÁNTARTÁSBÓL A SZOLGÁLTATÓT TÖRLIK, HA .................. 165 8. § ................................................................................................................................ 166 9. § ................................................................................................................................ 166 JOGSZABÁLY ÁLTAL KÖTELEZŐEN ELŐÍRT ADATKEZELÉS (DOKUMENTÁCIÓ, FINANSZÍROZÁSI ÉS EGYÉB JELENTÉSEK, BEUTALÁS MÁS SZOLGÁLTATÓHOZ STB.) SORÁN A SZOLGÁLTATÓ KÖTELES AZ E RENDELET SZERINTI AZONOSÍTÓJÁT ALKALMAZNI.167 10. § .............................................................................................................................. 167 3. SZ. MELLÉKLET: AZ OTH VÁLASZLEVELE .............................................. 189 4. SZ. MELLÉKLET: EMLÉKEZTETŐ A SZOLGÁLTATÓI NYILVÁNTARTÁSOKKAL KAPCSOLATBAN .................................................. 192 11



EMLÉKEZTETŐ....................................................................................................... 192 XXXXXXXXX ÉS XXXXXXXXXXXXX KÖZÖTT ............................................. 192 2004.07.13-ÁN TARTOTT SZAKMAI EGYEZTETÉSRŐL................................ 192 BUDAPEST, 2004. 07. 13........................................................................................... 194 5. SZ. MELLÉKLET: AZ OEP EGÉSZSÉGÜGYI FINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS TÖRZSÁLLOMÁNYAI ............................................................. 194 6. SZ. MELLÉKLET: AZ OEP VÁLASZLEVELE ............................................... 199 7. SZ. MELLÉKLET: TAJ SZÁM AUTORIZÁCIÓS RENDSZER .................... 207 8. SZ MELLÉKLET: A MGYK VÁLASZLEVELE .............................................. 209 9. SZ. MELLÉKLET: AZ ETI VÁLASZLEVELE ................................................ 211 10. SZ. MELLÉKLET: OEP GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ MUNKABIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE, BELSŐ VITAANYAG A DEFINÍCIÓKRÓL..................................................................................................... 228 11. SZ. MELLÉKLET: OEP GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ MUNKABIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE, BELSŐ VITAANYAG A REGISZTRÁCIÓRÓL .............................................................................................. 232

12



KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A szerző ezen az úton is szeretné kifejezni köszönetét mindazoknak, aki segítették munkáját. Sok konzultáció előzte meg e tanulmány elkészültét, mivel a megvalósításért felelősöknek

nehezen

körvonalazható

feladat

jutott.

Az

értelmezésben,

együttgondolkodásban elévülhetetlen érdemeket szerzett Bordás István, Király Gyula és Nagy Júlia, de Kereszty Éva kommentárjai nélkül sem készülhetett volna el ez a tanulmány – legalábbis ebben a formában semmiképpen. Az eredmény természetesen nem a megkeresett szakértőket minősíti, felelősséggel az elkészült anyagért nem tartoznak. Külön

köszönet

illeti

azon

szervezeteket,

amelyek

kezdetektől

készségesen

együttműködtek velünk a projekttel kapcsolatosan, és arra is vállalkoztak, hogy az információkat teljes körűen átadják. Így az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalát, a Magyar Orvosi Kamarát, valamint az ESzCsM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalt szeretném kiemelni a szervezetek sorából. Radó Andrásnak hálás vagyok az informatikai támogatásért.

Budapest, 2004. szeptember 30.

Dr. Sinkó Eszter

13



I. A FELADAT MEGHATÁROZÁSA 1. Háttér Kétezerhárom decemberében az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (ESzCsM) egyik módszertani háttérintézete, az akkori MEDINFO1 egészségügyi informatikai projektek sorozatát indította el annak érdekében, hogy az ágazat e területen meglévő látványos lemaradását valamelyest csökkentsék. E projektsorozaton belül az egyik, három szakértő között megosztott alprojekt2, az Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások (EKNY) megteremtésének előkészítését tűzte ki céljául. Az EKNY egységes logikai, technológiai rendszer alapján történő megteremtése régi vágya az egészségügyi és szociális ágazatnak. Többször nekifutottak e feladatnak, ígéretes kezdeményezések születtek is, de átfogó, átütő eredményt mind a mai napig nem sikerült elérniük. Az ágazati minisztérium igénye a közhiteles nyilvántartások egy elektronikus adatbázis rendszerbe történő összevonására teljességgel érthető, mivel @ a meglévő nyilvántartások zömükben eltérő technológiával készültek, fragmentáltan működnek, azaz nem kapcsolhatóak össze; @ nemegyszer csupán papíron léteznek, elektronikus hozzáférésük nem biztosított; @ ráadásul ezek a nyilvántartások nem teljes körűek, nem bírnak hitelt érdemlő megbízhatósággal a szükséges adatok tekintetében, többségük nem felel meg a közhitelesség – feltételezett – kritériumainak.

1

Mai neve: Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI)

2

A három, elektronikus közhiteles nyilvántartásokkal kapcsolatosan lefedett terület: I. tanulmány: A

létező közhiteles nyilvántartások felmérése, szerző: Sinkó Eszter; II. tanulmány: A közhiteles nyilvántartások jogi környezetének feltérképezése, szerző: Szócska Gábor, III. tanulmány: Elektronikus Közhiteles Nyilvántartás megvalósítási tanulmánya, szerző: Szentgáli Ádám.

14



@ e nyilvántartások mind az információtartalom, mind az információkezelés szempontjából

szűk

keresztmetszetet

jelentenek,

akadályozva

a

közigazgatásban dolgozókat, vezető tisztségviselőket, döntéshozókat a kontrollálható keretek közötti működtetésben, de ugyanígy a szolgáltatókat, kutatókat

valamint

az

állampolgárokat,

hogy

az

igényelt

ágazati

egységes

elvárást

alapinformációkhoz hozzájuthassanak. @ a

nyilvántartások

egységes

szempontokat

valló,

érvényesítő felügyelete, kontrollja nem megoldott. A növekvő minisztériumi igyekezetet tovább sarkallja: @ az Európai Unióhoz (EU) történt 2004. május elsejei csatlakozás, amely az EU-ban immáron több éve létező, több fázist megért eHealth Programban való részvételt3 a tagállamok számára szükségessé teszi. @ az elektronikus kormányzás megteremtésének ígérete, amely elsősorban az állampolgárokat és a szolgáltatókat segítheti a közérdekű információhoz való hozzáférésben, valamint a gyorsabb, papírmentes ügyintézésben.

2. Mérföldkövek – elvárt teljesítmények E tanulmány szerzője, szerződése illetve a 2004. február 2-án elfogadott közös menetrend alapján teljesíti feladatait. Ennek megfelelően: @ A közhitelesség egészségügyi előzetes definíciójának elkészítése; @ A közhiteles nyilvántartást igénylő témakörök listája munkahipotézisként való meghatározása; @ Az elsődleges adatgyűjtők köre munkahipotézisszerű meghatározása; @ Intézetek egységes kérdőívének összeállítása;

3

Az EKNY az ún. on-line egészségügy szolgáltatások témakörön belül kapott helyett, az Elektronikus

betegkártya, az Egészségügyi információs hálózat, az Egészségügyi telematika valamint a K+F keretprogramok mellett. (Forrás: Dr. Nagy Géza: eHealth Program ismertető, ESKI honlap)

15



@ Jogi és szakmai egyeztetés a munkahipotézis tárgyában; @ Interjúk a szervezetekkel; @ Javaslattétel a közhiteles nyilvántartások körébe vonandó adatokra; @ Harmonizált adatkörök leírása; @ Az EKNy Központ létrehozásának szervezetfejlesztési javaslata.

16



II. A FELADAT MEGKÖZELÍTÉSÉNEK NEHÉZSÉGEI Az Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások (EKNY) témája már címében is meglehetősen riasztó feladatként hatott – legalábbis jelen tanulmány írójára -, s ezt a riasztó érzést az elmúlt bő félév csak tovább fokozta. A munka értelmezése során az EKNY két másik tanulmányának szerzőjével, Szócska Gáborral valamint Szentgáli Ádámmal egyetemben rá kellett ébrednünk, hogy elsőrendű feladatunk a közhitelesség fogalmi kritériumainak megalkotása. Ezek a kritériumok ugyanis – úgy tűnik, nem csak az egészségügyből - hiányoznak. Mindenki mondott-sejtett valamit, akit csak megkérdeztünk, amilyen dokumentumokat csak elolvastunk ebben a témában, de a megfogalmazások vagy nem bizonyultak teljes körűnek, vagy nem voltak egyértelműen használhatók az egészségügyben, ezért úgy láttuk, a feladat megkerülhetetlen. E felismerésből fakadóan Szócska Gáborral közösen ’megcselekedtük’, amit megkívánt a munka, így a közhitelesség fogalmát, lehetséges kritériumait összegyűjtöttük és az I. illetve II. tanulmányok keretében azokat közreadjuk. Ugyan a fogalmi meghatározással kapcsolatos feladatcsomag előzetesen nem került nevesítésre az elvárt outputok sorában, mégis el kellett végeznünk e feladatot, különben mozdulni sem tudtunk volna a témában. Annak ellenére, hogy a fogalmat körülírtuk illetve a lehetséges kritériumokat megalkottuk, kiderült, ettől még nem kerültünk sokkal közelebb azokhoz a területekhez, amelyeket e kritériumok lefednek. E téma körbejárása során megkérdezett szakértőink ismételten nagy élénkséget mutattak – jelezvén, kiemelkedő fontosságú kérdésről van szó, de a területek nevesítésekor mindenki másfajta szempontokat érvényesített. Így ismételten olyan feladatot kellett elvégeznünk a „Közhiteles Nyilvántartások” azonosításakor, amely előzetesen nem szerepelt elvárt teljesítményeink sorában. Kínált megoldási javaslatunk nem feltétlenül elégít ki mindenfajta igényt, de bízunk benne, hogy kiindulási pontként, a további feladatok meghatározásához elfogadható terméknek bizonyul.

17



Végül a korábban ismertetésre kerülő, az eEgészség Programirodával történő egyeztetések alapján módosított feladatterv alapján készítettük el tanulmányunkat – a nehézkes, lassú információ szolgáltatások következtében előálló vis major helyzet okán jelentősen kiterjesztett határidővel.

18



III. A TANULMÁNY MÓDSZERTANA Jelen tanulmányban alkalmazott módszertan és eljárásrend nem tér el az ilyen típusú témákban

szokásos

eljárásrendtől.

Így

az

interjúkészítéstől

kezdve

a

dokumentumelemzésig bezárólag minden technikát „bevetettünk”, ami segítette a dolgozat megírását.

1. Interjúk A tanulmány elkészültét számtalan interjú előzte meg a hivatalos szervezetek delegált képviselőivel. A beszélgetések személyes találkozás keretében, vagy telefonon történtek.

Az interjúkat nem rögzítettük magnószalagra, csupán jegyzeteket

készítettünk a fontosabb megállapításokról. Az interjúkat strukturált kérdések mentén készítettük el, de ez a rövid kérdőív képezte az alapját a bekért dokumentumoknak is. A strukturált kérdések listája megtekinthető a 1. sz mellékletben.

2. Konzultációk Neves honi szakértőkkel történt konzultációk meghatározó részét képezték a munkálatoknak. Erre a tevékenységre annak érdekében került sor, hogy tisztázni lehessen,

milyen

szakértői

elképzelések

fogalmazódtak

meg

eddig,

milyen

tapasztalatok halmozódtak fel az elmúlt évek során, amelyeket nem lett volna célszerű hagyni, hogy a feledés homályába merüljenek. Egyébként is vallott elvünk volt mindvégig, hogy a meglévő jó kezdeményezéseket fel kell karolnunk, össze kell szednünk, mert ezek alapján hamarabb lehet előre haladni. Nem kell ugyanis újra meg újra feltalálni azt, amit már más megoldott.

3. Jogszabályok értelmezése E feladat elvégzése eredetileg csupán a II. tanulmány szerzőjére, Szócska Gáborra hárult volna, e helyett jelen dolgozat összeállításához is nélkülönözhetetlen feladatnak bizonyult. A jogszabályok teljes körű listája a II. tanulmányban található, de egy-egy nyilvántartás esetében néhány fontosabbra, amikor az megkerülhetetlen, kitérünk. 19



4. Dokumentumok összegyűjtése, elemzése Mind az elérhető elektronikus és nyomtatott adatforrásokból, mind pedig az interjúalanyok segítségével összegyűjtöttük a témával kapcsolatos alapvető háttér dokumentumokat.

Közülük mindazok, amelyeket érdemes tartottunk közreadni, a

tizenhárom mellékletben, valamint a két függelékben találhatóak. A tanulmányba szükség esetén - elsősorban a jobb illusztráció, érthetőség kedvéért - egy-egy utalás erejéig bevághatunk az összegyűjtött dokumentumokból néhány rövid hivatkozást.

20



IV. AZ ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK KIALAKÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK

1. Az EKNY kialakításának célja Az Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások kialakításának célja a feladatkiírásból fakadóan a következőképpen foglalható össze: @ Az egészségügyi és szociális kormányzatnak az ágazat átláthatóbb, kontrollálhatóbb működtetéséhez, irányításához megbízható, teljes körű, egészségpolitikai szempontokat is kielégítő (köz)hiteles információkra, információkat tartalmazó nyilvántartásokra van szüksége. @ Az EKNY egyúttal az elektronikus kormányzás kialakításának egyik fontos állomássá válik. @ Az EKNY segítségével biztonságosan és olcsón lehet az ágazat meghatározó szereplői részére az egészségügy működésével kapcsolatos legalapvetőbb információkat nyújtania. Már itt szeretnénk röviden jelezni, hogy az EKNY kialakításakor, az első ütemben csupán csillapítani tudja majd a meglévő nagy információéhséget, s csak egy későbbi fázisban nyílhat lehetőség a teljesebb körű kielégítésre.

2. Az EKNY feladata Az EKNY feladata - a célok mentén megfogalmazva: @ az ágazat döntést hozó szervezeteinek megbízható információval való ellátása az egészségügy működéséről; @ az elektronikus ügyintézés keretében információáramlás megkönnyítése olyan szereplők között, mint pl. a szolgáltatók és az államigazgatási szervek; @ az információhoz való hozzáférés megkönnyítése: az állampolgárok, a szolgáltatók valamint egyéb nem-egészségügyi államigazgatási szervek számára, de a kutatók, elemzők, újságírók, média számára is. 21



3. Az EKNY kialakításának elvi és gyakorlati szempontjai Érdemes néhány elvi és gyakorlati szempontot mindjárt az elején rögzíteni, amelyek döntően befolyásolják az EKNY kialakításának módját, de egyúttal befolyással bírnak az EKNY megteremtésének ütemezésére is. Így elvárás, hogy: 1. az EKNY a közhitelesség elfogadott definíciója alapján annak minősített nyilvántartásokból építkezve kerüljön kialakításra. (E kijelentés e pillanatban trivialitásként hat, de a dolgozat soron következő részében érzékelhetővé válik, e téren mennyire sok még az elvégzendő munka, míg "hátra dőlhetünk".) 2. a közhiteles nyilvántartások adatai döntően törzsadatokon alapuljanak. 3. az EKNY a ma még széttöredezett adatbázisokból egységes logikai és információ-technológiai alapon álló adatbázist jelenítsen meg, azaz egységes tervezési módszerrel kialakított adatmodellen alapuljon; 4. a közhiteles nyilvántartás folyamata, az adatok bekerülése és módosulása szabályozott legyen, az adatok idősoros tárolása biztosítsa a bármely időszakra vonatkozó hitelességet, az adatevolúció kezelése folytonos és nyilvános legyen. 5. a közhiteles nyilvántartások adatköreiből minden adat, információ, amit nem tiltanak jogszabályok, nyilvánossá váljon; 6. az

EKNY

oly

módon

kerüljön

kialakításra,

hogy

biztosítsa

a

költségtakarékos információhoz jutást; 7. megvalósítható ütemezésben, több fázisban kerüljön kialakításra az elektronikus nyilvántartások egységes rendszere. 8. a Vezetői Információs Rendszerek és egyéb összefüggéseket elemző adatbázisok minél nagyobb arányban ezekből a törzsadatokból képződjenek. Szerencsés esetben a KSH fele menő statisztikai jelentéseknek is ezeken kell alapulniuk annak a kitételnek a mentén, hogy csak azt az adatot szabad statisztikaként

megjeleníteni,

22

amit

erre

célra

(is)

gyűjtöttek.



V. AZ EKNY KIALAKÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI, A KIALAKÍTÁST MEGELŐZŐ FŐBB TEVÉKENYSÉGEK

1. Az EKNY kialakítását megelőző feltételek Az Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások kialakítására tett erőfeszítések eddig vélhetően ezért nem vezettek eredményre, mert hiányoztak bizonyos feltételek, amelyek megteremtése nélkül nem sikerült előre lépni. E hiányok, leegyszerűsített blokkokba foglalva, a következők: @ hiányzik a közhitelesség definíciója, annak kritériumrendszere; @ hiányzik az egyezség a közhiteles nyilvántartások köréről; @ hiányzik az egyezség a közhiteles nyilvántartások felelőseinek köréről; @ e három megállapításból már egyenesen következik, hogy hiányoznak a kritériumokkal összhangban álló, azoknak megfelelően kialakított közhiteles nyilvántartások; @ az informatikai szempontból történő alapvető egységesítések hiánya megbénítja az átjárhatóságot, összekapcsolhatóságot az egyes adatbázisok között. Az informatikai egységesítés többféle kívánalmat rejt magában, ezek közül most csak egy szerény területet érintünk - illusztráció gyanánt. Nem egységesek, nem azonosak olyan, látszólag egyértelmű kódok a nyilvántartásokban, mint például a nemek kódjai, vagy a megyék, irányítószámok kódjai. Ezeket egyformán, a KSH besorolások alapján kellene alkalmaznia mindegyik nyilvántartásnak, de ez az egységesítés - számunkra értelmezhetetlen ok miatt - még nem történt meg. Ma szinte mindegyik nyilvántartás másként rendeli el ezek kódolását.4 Ha még ezen a területen, ebben sem sikerül

4

Forrás: OEP, főigazgató helyettes.

23



egyezségre jutni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium (ESzCsM) valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szakembereinek, úgy sok jóval nem kecsegtetnek az EKNY létrehozatalára tett erőfeszítések. Amennyiben az EKNY program tovább fog haladni, s nem áll meg ebben a fázisban, úgy az egyezség megteremtése érdekében az eEgészség Programirodának fórumot kell biztosítania a felek számára.

2. Az EKNY kialakítását megelőző tevékenységek A fenti hiányok megfogalmazásából következik, megköveteltek bizonyos feltételek, amelyek megteremtése nélkülönözhetetlen az EKNY kialakítása előtt. Ezek mielőbbi biztosítása érdekében összefoglaljuk azokat a tevékenységeket, amelyek elvégzésére sort kell keríteni, mielőtt az EKNY kialakítása megtörténik. Tíz tételből álló listát készítettünk: 1. Tekintettel arra, hogy nem létezik a közhitelesség kritériumrendszere, így azt meg kell alkotni. A közhitelesség definíciójának megalkotásán túl, annak elfogadása is elsőrendű feladat. 2. Tekintettel arra, hogy jelenleg nincs konszenzus a közhiteles nyilvántartások köréről, ezért a fogalom kritériumrendszerének megalkotása után a soron következő feladat a közhiteles nyilvántartások területeinek definiálása és erről konszenzus kialakítása. 3. A fogalmi kritériumok alapján közhitelesként azonosítható nyilvántartások felmérése, regisztrációja a harmadik teendő a sorban. (Vannak olyan nyilvántartások, amelyeket maguk a jogszabályok is annak minősítenek, anélkül, hogy pontosan megadnák, mitől közhiteles egy nyilvántartás.) 4. Ehhez szorosan kötődve, újabb, aprólékos feladatot jelent a közhitelesség kritériumaitól való eltérés nyilvántartások szerinti feltárása. E fázisban kaphatunk képet arról, melyik nyilvántartás felel meg a kritériumoknak és melyik tér el azoktól.

24



5. Mivel bizonyos törzsadatokat több szervezet is magáénak vall, tisztázni kell a szervezetek felelősség-, és szerepköreit, ki kell választani a közhitelességet biztosító egyetlen szervezetet, míg a többiek számára meg kell teremteni a biztonságos működéshez szükséges garanciális elemeket. 6. Az eltérések feltérképezése korrekciós igényt vonhat maga után a jogalkotásban (is). Egyértelmű, végrehajtható, valamint számonkérhető, a közhitelesség kritériumainak megfelelő jogszabályi környezet megteremtése, a meglévő jogszabályi kötelezettségek pontosítása, a hiányzó szabályozók megalkotása gyarapítja az előkészületi munkálatok sorát. 7. A

közhitelesség

elfogadott

definíciójának

megfelelő

nyilvántartások

kialakítása a tevékenységek között a hetedik legjelentősebb állomás, amely a kritériumoktól való eltérések megszüntetését, a nyilvántartások egy részének adott esetben szakmai, adminisztrációs valamint informatikai szempontú korrekcióját jelenti. 8. Ezzel egyidejűleg, egyes témákban integrált közhiteles adatmodellek kialakítása válik szükségessé, s ez képezi a munkálatok következő, rendkívül időigényes feladatkörét, amely kiterjedt szakmai egyeztetéseket

és

egyezségeket kíván. 9. Az Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások kialakítására, felügyeletére vonatkozó szakmai, jogi, szervezeti megoldási javaslat elkészítése, annak elfogadása valamint 10. Az EKNY informatikai megoldására javaslat elkészítése, elfogadása. Mint látható, az azonosított teendőket az általunk feltárt helyzethez igazítottuk. Remélem, elfogadást nyernek a lista elkészítésekor érvényesített szempontjaink. Az első kettő feladatot Szócska Gáborral együttesen végeztük el, míg a harmadik negyedik és ötödik saját teendőként jelentkezett. A hatodik tevékenység Szócska Gábor feladataként számon tartott. A hetedik és nyolcadik fázis, mint arról korábban írtunk, nem készíthető el jelen munkálatok keretei között. Komoly szakmai egyeztetéseket feltételez az egészségügy szereplői között, ezért jelen tanulmányban csupán azt

25



kívánjuk jelezni, kiknek, milyen témában kellene egyezségre jutniuk ahhoz, hogy az EKNY kialakítása érdekében eredményesen lehessen továbblépni. Utolsó

előtti,

kilencedik

fázisként

nevesíthető

az

Elektronikus

Közhiteles

Nyilvántartások egységes rendszerének kialakításához szakmai, jogi, szervezeti megoldási javaslat elkészítése, amely ismét Szócska Gáborral együttesen végzett teendőink sorát gyarapította. Utolsóként értelmezhető, de a pályázat kiírói szempontjából leglényegesebb feladatsor az informatikai megvalósításhoz javaslat benyújtása, amely - az eddig leírtak fényében - Szentgáli Ádám csaknem lehetetlent súroló feladataként aposztrofálódott.

26



VI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI KÖZHITELESSÉG FOGALMI KRITÉRIUMRENDSZERE Amikor

Szócska

Gáborral

nekiláttunk

az

(egészségügyi)

közhitelesség

kritériumrendszerének megalkotására - mivel átfogó jellegű meghatározásra nem találtunk, csupán egy-egy szempontot érvényesítő definíciót5 sikerült e témában fellelnünk - , így azokból a megfontolásokból kellett kiindulni, amelyeket az egészségügyön kívüli 'élet' sugallt a telek-, és ingatlan-nyilvántartások létrehozatalának logikáján keresztül. Szócska Gábor tanulmányában részletesen kifejti, a gazdaságban miért alakítottak ki olyan adatbázisokat, amelyek a piac szereplőinek hitelt érdemlően tudják nyújtani a szükséges információkat. A mai egészségügy, annak ellenére, hogy nem tekinthető piacinak, olyan szabályozók keretei között mozog, ahol a szereplők hasonló hitelességű információkat kívánnak meg. Ráadásul a szereplők között számos tőkeerős magánszolgáltató és magánbefektető is jelen van, akik még dominánsabb pozícióba juttatása eltökélt kormányzati szándék. Ők azonban csak akkor maradnak tartósan a magyar egészségügyben, ha (köz)hiteles információhoz juthatnak, amikor engedélyekhez folyamodnak, amikor befektetéseik hasznosulását, teljesítményük pontos értékét kívánják kalkulálni. A Szócska Gáborral közösen megalkotott, közhitelességre vonatkozó fogalmi kritériumok határozzák meg, mi jellemzi a közhiteles nyilvántartást, mi tekinthető közhiteles nyilvántartásnak. Így - meglátásunk szerint - az, amely esetében: 1. kötelező adatszolgáltatáson, adatbejelentésen alapul az adatgyűjtés. 2. jogszabály írja elő az adatok kezelését, nyilvántartását.6

5

A legújabb, tárcaközi egyeztetésen túljutott, 32/1997. (X. 28.) NM rendelet módosításában, amely az

egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szól, már tettek egy kísérletet a közhiteles nyilvántartás egyfajta értelmezéséről, amikor úgy fogalmaznak, a szolgáltatói "nyilvántartás közhiteles, ellenkező bizonyításáig a bejegyzett adatok fennállását hitelesen tanúsítja". (Forrás: 2. sz. melléklet, jogszabálytervezet 8.§-a) 6

Jogszabály jelen esetben miniszteri rendelettől fölfele értelmezhető - vélik egyes szakemberek.

27



3. jogszabály által meghatározott módon lehet módosítani a nyilvántartott adatokat. 4. jogszabály által felhatalmazott szervezet végzi a nyilvántartás vezetését. 5. államigazgatási jogosultsággal bíró szervezet által - akár közzététel útján hitelesített információt tartalmaz. 6. joghatással, jogkövetkezménnyel jár a nyilvántartás azokra vonatkozóan, amikre/akikre érvényes. 7. a nyilvántartás közérdeket szolgál, azaz állampolgároknak, szolgáltatóknak, finanszírozóknak, irányító szervezeteknek az egészségügy működésével kapcsolatos alapvető igényeit ki kell tudnia szolgálni. 8. logikailag egységes (integrált) adatmodellen alapul a nyilvántartás. 9. vagy: egy adott közhiteles nyilvántartás összes kötelezett felhasználója egyetért abban, hogy az adott nyilvántartás az adott információk körére vonatkozóan teljes. (A 'vagy' szócska értelmezése: a 8. kritérium teljesülése esetén tulajdonképpen a 9. kritériumra már nincs szükség. Amennyiben a helyzet nem értelmezhető ekként - márpedig jelenleg nincs olyan adatbázis, amely megfelelne ennek a kritériumnak -, így szükség mutatkozik ez utóbbi kiegészítő/helyettesítő megfogalmazásra is.) E két szempont eredménye, hogy minden közhiteles nyilvántartásból csupán egy van. 10. nem csak a közhiteles nyilvántartásokra vonatkozó alapkritérium, de most is hangsúlyozni szükséges, hogy a közhiteles nyilvántartások sem írhatnak felül személyes adatok védelmét szolgáló jogszabályt. A fenti kritériumok jelzik, az állam, a közigazgatás szerepvállalása megkerülhetetlen az ilyen típusú nyilvántartások kialakításában. A kritériumok tárgyalásakor nem tértünk ki teljes körűen annak a fontos kérdéskörnek a megtárgyalására, mi a különbség a hiteles, a közhiteles valamint a valid információk, adatok között - az erről szóló értekezés jogát xxxxxxxxxxx-ra, az ESKI vezetőjére hagyjuk. Ehelyütt csupán a hiteles és közhiteles információk közötti különbségtevést tartjuk fontosnak. Ez utóbbi kifejezés, a 'közhiteles' számunkra azt jelenti, hogy 28



államigazgatási jogosultsággal bíró szervezet által hitelesített információról van szó, amely ebből fakadóan bír joghatással az érintettekre. Mindehhez annyi kiegészítő megjegyzést fontos tenni: attól, hogy egy közhiteles nyilvántartásban nem valid adatok szerepelnek, még nem csorbul a közhitelességi jelleg, amint azonban az adatbázisok adatainak keletkezésében, az adatok módosításában szisztematikus, rendszerszerű hiba keletkezik, már is csorba esik a közhitelesség normatív jellegén. Nem szerepel a közhitelesség tárgyalt dimenziói között az a kérdéskör, amit sokan automatikusan párosítanak a közhiteles nyilvántartásokkal, ez pedig a nyilvánosság, publikusság kérdése. Nem tartható fenn az a vélekedés, miszerint az a nyilvántartás, ami közhiteles, egyúttal teljes körűen publikus, (köz)nyilvános is. Erre jó példaként szolgál a TAJ (Társadalombiztosítási Azonosító Jel) adatbázisa, amely közhiteles nyilvántartást igényel(ne), ennek ellenére a nyilvántartás - az abban tárolt adatok személyes jellegéből következően - nem publikus, az adatokhoz való hozzáférés szigorú szabályozottsággal bír. Az egyes, általunk azonosított kritériumok mögött húzódó részletes érvek Szócska Gábor anyagában fellelhetőek, ezért ezzel nem fárasztjuk a tisztelt olvasót, csupán néhány tétel fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet. A jogszabályi kötelezettségek külön tételenkénti megjelenítése a kritériumok sorában annak okán indokolt, hogy találhatóak olyan nyilvántartások, amelyek csaknem minden egyes kritériumnak meg tudnak felelni, de egy-két pontban mégiscsak hibádzanak. Például a kritériumok alapján az Orvosnyilvántartás esetében várhatóan a 'jelenleg nem közhiteles' nyilvántartássá minősítés lesz vizsgálatunk eredménye, elsősorban annak köszönhetően, hogy a halott orvosok kivezetése a nyilvántartásból nem megoldott, hiányos az eljárásrend, azaz az Orvosnyilvántartás nem képez egy logikailag zárt adatmodellt. A hibák gyors korrigálása érdekében egyenként, tételenként kell azonosítani a hiányosságokat. A fentieknél bonyolultabb esetekkel is meg kell a későbbiek során birkóznunk, mivel a kritériumok egy része a nyilvántartásokban nem eljárásrendi hiányosságok miatt

29



hibádzik, hanem a nyilvántartás 'természetéhez' képest képvisel eltérő logikát, ezért ezeknek újfajta besorolást kell adnunk a közhiteles nyilvántartások sorában. Az általunk megkérdezett szakértők eddig látványosan nem kötöttek bele a kritériumrendszer meghatározásába, de örülnénk minden érdemi észrevételnek a megfogalmazás pontosítása, esetleges elfogadása során.

30



VII. A KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK LEHETSÉGES TÍPUSAI AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN A közhiteles nyilvántartások szigorú kritériumrendszere alapján sejthető, néhány, a szakértők által hagyományosan közhiteles kategóriába sorolt nyilvántartás nem fér bele a megadott kalodába. Megoldást jelenthetne a kritériumok megváltoztatása is, de nem biztos, hogy célravezető lenne a feladat elvégzése, a nyilvántartások közhitelessé átalakítása érdekében. Ehelyett áthidaló megoldásként kínálkozik a nyilvántartások tipizálása. Ezt az utat választva, két közhiteles nyilvántartás típust azonosítottunk: 1. Az első kategóriát az ún. klasszikus típus alkotja, amely a szigorú értelemben vett, összes kritériumnak megfelelt közhiteles nyilvántartás minta példája, 2. a második az ún. preklasszikus típus, amely esetében a különbségtevés oka a nyilvántartás nem adatszolgáltatási kötelezettségen alapulása.

1. Klasszikus közhiteles nyilvántartások - hipotézis Durva, egyelőre hipotetikus jellegű megközelítéssel a klasszikus típushoz sorolhatók a szakértők7 által a tanulmány megírása előtt közhitelesnek tekintett nyilvántartások közül a következők: @ az orvos-, fogorvostörzs, @ a gyógyszerészek nyilvántartása @ a klinikai szakpszichológusok nyilvántartása @ a szakdolgozók nyilvántartása @ a szolgáltatói adattörzs

7

Szisztematikusan foglalkozott ezzel a témával például Kincses Gyula, az ESKI illetve korábban a

MEDINFO mb. főigazgatója. Forrás: Kincses Gyula, a MEDINFO 2004. januári honlapjáról letölthető előadása

31



@ a gyógyszer adattörzs @ a TAJ adatbázis @ az orvostechnikai eszközök, gyógyászati segédeszközök állományai @ a digitális aláírások jegyzéke @ az Országos Transzplantációs Nyilvántartás A tanulmány később sorra kerülő részében mindegyik nyilvántartással részletesen foglalkozunk, kivéve a digitális aláírások jegyzékével, mivel ez utóbbi téma önálló projekt keretében került feldolgozásra.

2. Preklasszikus közhiteles nyilvántartások - hipotézis A

működési feltételeket biztosító illetve szabályozó erővel bíró, de nem

adatszolgáltatáson alapuló nyilvántartások, amelyeknek funkciójukból fakadóan közhitelesnek kell lenniük, nyerték el a 'preklasszikus közhiteles nyilvántartás' elnevezést. Közhitelességüket általában valamilyen szintű publikálás, nyilvánossá tétel útján biztosítják, így például közlönyben való megjelenéssel. Ebbe a csoportba sorolhatók: @ A különböző szakmai kódrendszerek: BNO törzs; OENO törzs; FNO törzs; HBCS törzs. @ A különböző finanszírozási, besorolási algoritmusok: Fekvőbetegellátás - aktív (HBCS); Fekvőbetegellátás - krónikus (KBCS); Járóbeteg szakellátás (WHO=OENO), Fogászati ellátás.

32



A HBCS minősítésével kezdetben gondjaink voltak, mivel nem tudtuk könnyen eldönteni, szakmai kódrendszernek vagy inkább finanszírozási algoritmusnak tekintsük.8 Végül az a megoldás született, hogy mindkettőnek minősítjük, azaz a HBCSt egyrészt egy kategorizálási rendszerként kezeljük, másrészt az aktív fekvőbetegellátás finanszírozási, besorolási algoritmusaként egy bővebb kategóriának, amely e minősítésében finanszírozási paramétereket, és besorolási eljárásrendet is tartalmazó rendszer. Ez azt jelenti, kettős funkciót tulajdonítunk a homogén betegségcsoportok szabályrendszerének. Hasonló a helyzet az OENO-val, annyi különbséggel, hogy míg a HBCS szinte kizárólag olyan csoportokat tartalmaz, amely egyúttal finanszírozás alapját is képezi, addig az OENO esetében nem mindegyik OENO tétel jelent egyúttal finanszírozási alapot. Szakértő tárgyalások, egyeztetések során felmerült, hogy a működési engedélyek kiadásának

feltételéül

szolgáló

ún.

minimum

feltételeket

is

a

közhiteles

nyilvántartásokhoz soroljuk, de egyelőre ezt a javaslatot elvetettük, mivel a működési engedélyek kiadásakor a minimumfeltételek figyelembe vételre kerülnek, tehát egyfajta halmozódást érnénk el, ha önállóan is számba vennénk őket. Ugyancsak felmerült a Nemzeti Rákregiszter számbavétele, de ezt két ok miatt elvetettük. Egyrészt azért, mert bizonyíthatóan nem teljes körű, másrészt, és ez a fő ok, mert nincs jogkövetkezménye a nyilvántartásban szereplésnek. Fejtörést okozott az egészségügyi épület nyilvántartás kérdése, esetleges közhitelessé tételének lehetősége, de mivel joghatással nem jár a nyilvántartás, így elvetettük a javaslatot. Ez nem jelenti azt, hogy az Orvos- és Kórháztechnikai Intézet (ORKI) meglévő nyilvántartásai (kataszterei) nem kellene, hogy hitelesek legyenek, mivel az OSAP (Országos Statisztikai Adatfeldolgozási Program) részére szolgáltatnak adatot.

8

Több, általunk megkérdezett szakértő szavazott a második kategóriára, azaz inkább algoritmusnak

minősítette.

33



VIII. KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Ebben a fejezetben megkíséreljük sorra venni az összes, szakértők többsége által közhitelesnek tekintett nyilvántartást. Három nagy blokk keretei között tárgyaljuk a nyilvántartásokat, amelyek részben a két fő típus mentén tagozódnak, míg harmadikként a közhiteles nyilvántartások körének bővítésére szolgáló javaslatainkat tesszük közzé. Mindegyik nyilvántartást minősíteni fogjuk a tekintetben, megfelelnek-e a közhitelesség kritériumainak, illetve be fogjuk mutatni, a nyilvántartások közül melyiket minősíti törvény vagy rendelet közhitelesnek. Ezen felül kitérünk az adatbázisok leírása során arra is, milyen feladatok állnak elsősorban az ESzCsM, az OEP és az ÁNTSZ apparátusai előtt abban az esetben, ha a közhitelesség minél teljesebb megteremtése érdekében lépni kívánnának.

1. Klasszikus nyilvántartások A klasszikus nyilvántartásokkal való kezdés talán nem igényel erőteljesebb magyarázatot, annál inkább magyarázatra szorulhat, miért éppen a szolgáltatók nyilvántartásával indítunk. Meglátásunk szerint a magyar egészségügy egyik, ha nem a legfontosabb nyilvántartásáról van szó, miután segítségével a hatóságoknak meg kell(ene) tudni mondaniuk, hány egészségügyi szolgáltató, hol, melyik szervezeti egységében, milyen szakmai tevékenységet végezhet9 - engedélyhez kötötten.10 Legalábbis elviekben. A gyakorlat azonban még nagyon messze van ettől, még akkor is, ha az elmúlt két-három hónap jótékony hatással bírt az adatbázis egyértelműsítésében, redundanciájának csökkentében.

9

Forrás: xxxxxxxxxxx, az ÁNTSZ valamint xxxxxxxxxxxx, az OEP részéről megállapodott a szolgáltatói

nyilvántartást érintő alapelvekben. (Lásd 4. sz. mellékletet: xxxxxxxxxxx közötti, 2004. július 13-i tárgyalás emlékeztetőjét!) 10

60/2003 (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai

minimumfeltételekről

34



1.1 Szolgáltatók nyilvántartása 1.1.1 A nyilvántartás célja, funkciója A nyilvántartás kialakításának alapvető célja - az egyelőre még hatályban lévő 32/1997es NM rendelet alapján: az egészségügyi szolgáltatók nyilvántartásba vétele, azonosítása, a működés főbb kapacitásjellemzői és a szolgáltatók részére kiadott működési engedélyek lajstromba vétele. Az egészségügyi szolgáltatókat függetlenül attól, hogy magán-, vagy közintézményről van szó, tartalmaznia kell az adatbázisnak. A működési engedélyek részletezik az engedélyezett szakmákat is, ez utóbbi ad választ a 'milyen tevékenységet' kérdésre.

1.1.2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége @ 32/1997. (X. 28.) NM rendelet az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről; @ 96/2003. (VII. 15.) Korm. Rendelet az egészségügyi szolgáltatás általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról; valamint azt ezt módosító @ 25/2004. (II. 26.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet módosításáról; @ 42/2003. (VII. 17.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról szóló 32/1997. (X. 28.) NM rendelet módosításáról.

1.1.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája A szolgáltatók nyilvántartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a szolgáltató működési helye szerint területileg illetékes megyei (fővárosi) intézete, az

35



országos nyilvántartást, mint országos adatkezelő az Országos Tisztifőorvosi Hivatal vezeti - mondja ki az egyelőre még hatályos 32-es NM rendelet.11 Az OTH informatikai főosztályvezetője a következő módon fogalmaz válasz levelében:12 Elsődleges adatgyűjtő szerep: ÁNTSZ illetékes városi/megyei intézetei Elsődleges nyilvántartó szerep: ÁNTSZ illetékes városi/megyei intézetei Másodlagos nyilvántartó szerep: OEP

E fenti megfogalmazás már előre vetíti azt a mindenki által ideálisnak tekintett célt, miszerint

az

ÁNTSZ

OTH

szolgáltatói

nyilvántartását

valamint

az

OEP

szolgáltatói/intézeti szerződéseinek nyilvántartását közös adatbázisba lenne célszerű összerendezni. Adatgazda: xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx (OTH informatikai főosztályvezető).

1.1.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása A. Entitások Az (ágazati) azonosító felépítése Intézmények esetén: 1.

2.

3.

4.

5.

6. Eü.

Megye, kerület kód

Intézet sorszáma

Ellátás

7. szakmai

kódjegyzék

9. sz.

jelölés

kódja Szakfeladat

11

8.

Az egység kódja

A szolgáltatói nyilvántartás kialakításának története 1997-re nyúlik vissza, amikor is xxxxxxxxxxx, az

akkori tisztifőorvos kiharcolta, hogy az OTH legyen a rendszergazda a szolgáltatókról szóló akkoriban induló nyilvántartásnak. Forrás: OTH, hivatalvezető 12

Forrás: xxxxxxxxx válaszlevele, OTH (Lásd 3.sz. mellékletet!)

36



Kódmagyarázat: Ellátás kódja: 1

Aktív fekvőbeteg ellátás

2

Járóbeteg-szakellátás, a központi diagnosztika, terápia

3

Nappali kórház

4

Szanatórium

5

Egyéb egészségügyi szolgálat

6-9

Foglalt

A

Ápolási otthon és osztály

C

Krónikus fekvőbeteg-ellátás

G

Gondozóintézeti ellátás

K

Kúraszerű ellátás

R

Rehabilitáció (fekvő)

P

Rehabilitáció (járó)

M

Mátrix egység

S

Mozgó szakorvosi szolgálat

Önálló járóbeteg-szakellátó rendelések esetén: 1.

2.

3.

4.

5. Ellátás


00

kódja (6,7,8)

37

6. Eü.

7. szakmai

8.

kódjegyzék

9. sz.

jelölés Szakfeladat

Az egység kódja



Háziorvosok (egyéb ellátók) esetén: 1.

2.

3.


4.

5.

009

6.

7.

8.

9.

Alapszolgáltató azonosító szakterületi kód

Kódmagyarázat: Szakterületi kód tartományok 0001-4499

Felnőtt vagy vegyes háziorvosi szolgálat

4500-4999

Felnőtt, gyermek vagy vegyes háziorvosi ügyelet

5000-5999

Gyermek háziorvosi szolgálat

6000-6999

Fogászati alapellátás

7000-7399

Iskola, óvodai és egyéb oktatási intézet orvosa

7400-7999

Védőnői szolgálat

8000-8499

Foglalkozás-egészségügyi szolgálatok

8500-8999

Egyéb közösségi intézetek alapellátását végző orvosok

9000-9499

Otthoni gondozás, ápolás

9500-9999

Egyéb alapellátási feladatokra fenntartva

38



A szolgáltatói nyilvántartás logikai szerkezetének egy részlete az alábbi: <> ÁgazatiAzonosító

Nyilvántartás szolgáltató : Szolgáltató ágazatiAzonosító : ÁgazatiAzonosító eüSzakterület : int ellátásKötelezettség : int engedélyKiadó : ÁgazatiAzonosító engedély : int mükSzüneteltetése : int

<> Szolgáltató megnevezés : int székhely : int telephely : int tulajdonos : int fenntartó : int gazdálkodási_forma : int azonosító : int engEüSzakmák : int

A megvalósított fizikai ábrázolás meglehetősen egyszerű, a megvalósításnál a célszerűség és a megfelelő teljesítmény volt a cél, amit adatbázisszerver használata nélkül kellett elérni. Ennek megfelelően az adatszerkezet nem normalizált: INTÉZET főtábla KOD

varchar(4)

TELSOR

varchar(2)

TELSZAM

varchar(2)

RECTIP

varchar(1)

TULNEV

varchar(80)

MUKNEV

varchar(80)

MEGNEV

varchar(80)

HELYSEG

varchar(40)

IRSZ

varchar(4)

UTCA

varchar(40)

39


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK – A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE POSTF

varchar(4)

PIRSZ

varchar(4)

TEL

varchar(30)

FAX

varchar(30)

EMAIL

varchar(50)

VEZNEV

varchar(40)

GFORMA

varchar(2)

PIR

varchar(10)

OEP

varchar(10)

MODIDO

varchar(10)

ANTSZK

varchar(9)

ANTSZM

varchar(50)

ENGSZ

varchar(40)

MUKID

varchar(10)

ARCHIV

bool

NEMINTÉZET főtábla KOD

varchar(9)

TELSOR

varchar(2)

TELSZAM

varchar(2)

RECTIP

varchar(1)

TULNEV

varchar(80)

MUKNEV

varchar(80)

MEGNEV

varchar(80)

40


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK – A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE HELYSEG

varchar(40)

IRSZ

varchar(4)

UTCA

varchar(40)

POSTF

varchar(4)

PIRSZ

varchar(4)

TEL

varchar(30)

FAX

varchar(30)

EMAIL

varchar(50)

VEZNEV

varchar(40)

GFORMA

varchar(2)

PIR

varchar(10)

OEP

varchar(10)

MODIDO

varchar(10)

ANTSZK

varchar(9)

ANTSZM

varchar(50)

ENGSZ

varchar(40)

MUKID

varchar(10)

ARCHIV

bool

OSZTÁLYRÉSZLEGPRAXIS tábla KOD

varchar(9)

TELSOR

varchar(2)

MEGNEV

varchar(80)

VEZNEV

varchar(40)

41


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK – A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE EUAZON

varchar(5)

ANTSZM

varchar(50)

ANTSZK

varchar(9)

ENGSZ

varchar(40)

MUKID

varchar(10)

GFORMA

varchar(2)

MUKKORL

varchar(1)

ERVIDO

varchar(10)

SZAKORSZ

int2

SZAKNESZ

int2

SZAKVNSZ

int2

DIPLEGY

int2

EUSZAKD

int2

NEMEUSZ

int2

OSSZTER

varchar(4)

NETTER

varchar(4)

ARCHIV

Bool

MODIDO

varchar(10)

SZAKMAIÁLLOMÁNY tábla KOD

varchar(9)

TELSOR

varchar(2)

TEVKOD

varchar(3)

AGY

int2

42


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK – A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE ORA

float8

TERELL

Bool

TERLAKOS

float8

ARCHIV

Bool

MODIDO

varchar(10)

FELSZERELÉS tábla KOD

varchar(9)

TELSOR

varchar(2)

FKOD

varchar(2)

FSAJAT

int2

FKOZOS

int2

ARCHIV

bool

MODIDO

varchar(10)

ORVOSSZAKMAIKÓDOK tábla SzakmaiKod

varchar(4)

KodJelentes

varchar(255)

MEGYEKÓDOK tábla MegyeKod

int4

MegyeMegnevezes

varchar(255)

43



IRÁNYITÓSZÁMOK tábla IranyitoSzam

int4

Helysegnev

varchar(255)

Megyekod

varchar(255)

Megjegyzes

varchar(255)

B. Adatbázis információk Az adatbázis mérete jelenleg ~74MB. Az adatokat nem relációs adatbázis rendszerben (DBMS) tárolják, hanem egyszerű DBF fájlokban, speciális kliensalkalmazás által hozzáférést biztosítva. Adatkapcsolat megvalósítása az adatállományok másolásával történik. Rendelet szabályozza az adatfrissítés módját, eszerint a változásokat 15 napon belül be kell jelenteni (=> rögzíteni).

C. Hozzáférési jogosultságok A hozzáférési jogosultságokról hivatalos információkat nem kaptunk. A 32/1997. (X.28.) NM rendeletben meghatározott nyilvántartás adatai a 7.§. (1) szerint nyilvánosak.13 A jogszabály megfogalmazásában: "közérdekűek". Rendelkezésre állás ideje: munkanap 8 órától16.30 -ig. Lekérési gyakoriság: havonta adatszolgáltatás az OEP felé. Egyébként ritka a hozzáférés az adatokhoz. (2003-as adat szerint 67 db/év az OTH-ban). Hozzáférés módja: lokális gépeken adott felhasználók jelszóval. Az egyes intézeteknél történő lekérdezésekről nincs tudomása az OTH informatikai főosztályának.

13

Forrás: Az OTH válaszlevele. (Lásd 3. sz. mellékletet!)

44



1.1.5 A nyilvántartás hiányosságai A jogszabályi hiányosságok összefoglalására egyetlen nyilvántartás esetében sem vállalkozunk, Szócska Gábor tanulmányában az erről szóló részletek fellelhetők.

A. Szakmai hiányosságok @ A szolgáltatói nyilvántartás jelen állapotában nem alkalmas egyik alapfunkciójának betöltésére, jelesül arra, hogy kiderüljön belőle, mennyi szolgáltató van jelen a magyar egészségügyben. Ennek több oka van, ebből most az egyik legmeghatározóbbat említjük: a szolgáltatóknak 2004. márciusáig úgy adták ki az ÁNTSZ 9 jegyű azonosítóját - amely ún. beszélő kód volt -, hogy minden intézmény minden egyes telephelye önálló, ún. ágazati azonosítót kapott. Továbbá, ha egy vállalkozó orvos többféle szakorvosi tevékenységet folytatott, mindegyikre külön kellett kérnie önálló engedélyt és egyben külön kellett kapnia azonosítót. Ennek a jogszabályban előírt menetrendnek az lett az eredménye, hogy ma kb. 35-40 ezer 'szolgáltatót' tartanak nyilván az országos nyilvántartásban. Ha egy egyetemnek 12 telephelye van, 12 azonosítóval bír pillanatnyilag. "A szolgáltatók egyértelmű azonosítása a kódolási szabályok miatt lehetetlen, mivel a jelenlegi azonosító nem a szolgáltatót, hanem a szolgáltatást és az azt végző szervezeti egységet azonosítja. Amennyiben a szolgáltató különböző telephelyei más-más illetékességű intézetnél kaptak engedélyt, az azonosítók képzési szabálya (megyekód az azonosítóban) miatt nem rendelhetők össze az adott szolgáltatóhoz."14- hangsúlyozza xxxxxxxxxxxxx ÁNTSZ.

Ez az áldatlan állapot talán múlóban van, mivel 2004. március tizenhatodika, a megújuló működési engedélyek kiadásának kezdete óta lehetőség nyílt új gyakorlat beindításához. Hogy pontosan milyen, arra nem lehet egyszerűen válaszolni, mivel az OEP és az OTH egyeztetései még a nyáron is tartottak ebben az ügyben, de az OTH-n belül is eltérő álláspontok alakultak ki a szervezeti egységek között. Még augusztus végén is tartotta magát az ÁNTSZ honlapján a ’Működési engedély iránti kérelem’ letölthető adatlapja, ahol hatjegyű sorszámban

14

Forrás: Az OTH válaszlevele (Lásd 3. sz. mellékletet!)

45



határozták meg a szolgáltató azonosító kódját. Ebbe a hatjegyű kódba még május tájékán bele tették volna az OEP négyjegyű kódszámát, erre azonban értesüléseink szerint nem kerül sor; az OTH-n belüli szakértői opponálások eredményeképpen állhatott elő ez a helyzet. @ Az OEP illetve az OTH egyeztetéseinek egyik fontos állomásaként került sor 2004. júliusában a két szervezet közötti elvi egyezség megkötésére (lásd 6. sz. mellékletet!), amelynek eredményeképpen született meg az új rendelet tervezet. Amennyiben a 32-es NM rendelet tervezett módosításának tárcaközi egyeztetésen túljutó változata kerül kihirdetésre, úgy az egészségügyi szolgáltatók az ágazati azonosító helyett ún. szolgáltatói azonosítót kapnak, amely megmarad ugyan 9 jegyűnek, de beszélő kód jellege megszűnik, egyszerű sorszámmá változik az újonnan belépők esetében, a régieknél pedig az eredeti azonosító marad érvényben. @ Hasonlóan 'fogós' kérdés, mire kell felfűzni az adatbázis információit, szakmakódokra, ahogyan az új adatlapon - az új 96-os (25/2004) Kormányrendelet alapján - azt az informatikai részlegen elkészítették, vagy pedig szervezeti egységekre vonatkozóan. Ebben sincs egyetértés az OTH-n belül.15 @ Nem elégedettek a szolgáltatói nyilvántartás információ tartalmával az OTH vezetői sem. Szerintük túl sokat markol és ezért nem kap elég kontrollált információt.16 A nyilvántartásban - vélik egyes szakértők - a legkevésbé jól az az információ van megfogva, 'mit' nyújtanak a szolgáltatók. Az új minimumfeltételek már szólnak a HBCS kódokról, de úgy tűnik, nemcsak a HBCS kódokat, hanem OENO kódokat is kellene engedélyeztetni és rögzíteni a szolgáltatói engedélyek kiadásánál.

15

Legfrissebb értesüléseink szerint a szervezeti egységekre épülő 'felfűzés' koncepciója győzött. Forrás:

OTH, tanácsadó. 16

Forrás: OTH, hivatalvezető

46



@ Az OTH szolgáltató nyilvántartása képezi a kiindulási alapot az OEP intézeti szerződéseihez, illetve azok nyilvántartásaihoz. ÁNTSZ-nek és az OEP-nek mások a szempontjai, ezért nehéz közös nyilvántartást összehozni.17 A kétféle szempontnak köszönhető, hogy míg az OTH nyilvántartásában több mint 35 ezer szolgáltató van lajstromba véve, addig az OEP kb. 12 ezer szolgáltatóval

illetve

intézettel

kötött

szerződést.

Az

OTH-nak

a

közreműködő szolgáltatókat is nyilván kell tartania. @ De nem áll jól egyelőre saját, ePénz (elektronikus finanszírozás rendszere) programjával sem az OEP az egyes nyilvántartások egységesítésében. A megvalósítást nehezíti, hogy ahány finanszírozási technika, annyi típusú szolgáltatói/intézeti nyilvántartás van jelenleg az OEP-ben, tehát a szervezetnél még nincs megoldva az egységes típusú nyilvántartás ügye. A munkálatok erőteljesen folynak, a törzsállományokkal kapcsolatos jelenlegi helyzetet, állapotot rögzíti a 5. sz. melléklet. @ A 32/1997. (X.28) NM rendelet jelenleg javasolt módosításai sem elfogadhatóak a teljes körűség és az egyértelműség okán az OEP szakértői számára, mivel a 4 jegyű egészségügyi szakmák megnevezése, s ehhez kapcsolt szakmakódjai meglátásuk szerint ellentmondásosak18. Ellentmondás valóban létezik, így keverednek a szakmák és az eljárások is (pl: 01 belgyógyászat, 0112 csontvelő transzplantáció).

B. Eljárásrendi hiányosságok @ A legalapvetőbb gondot a működési engedélyek kiadásakor az jelenti, hogy a szolgáltató önbevallásán alapul a minimumfeltételeknek való megfelelés.19

17

Az ÁNTSZ-nek a minimum feltételek alapján történő nyilvántartás fontos, az OEP-nek a kapacitás -

vallotta OEP egyik főigazgató helyettese. 18 19

Nem azonosak a szakvizsga kódokkal - közölte az OEP egyik főigazgató helyettese. Felesleges lenne a minimumfeltételek nyilvántartása a szolgáltatókra vonatkozó adatbázisban,

amennyiben az ÁNTSZ kimenne és ellenőrizné, hogy teljesülnek-e a minimumfeltételek, amikor kiadja a működési engedélyt - vallotta OTH hivatalvezetője.

47



De még abban az esetben is, amikor az ÁNTSZ adminisztrációs kapacitásából futja helyszíni ellenőrzésre, egy-egy műszer esetében például csak a műszer meglétét ellenőrzik, működő képességét már nem.20 Mindebből az következik, hogy a szolgáltatók lehetséges szakmai területeit lefedő, szakmai kódokkal ellátott, látszólag minimumfeltételekhez kötött működési engedélye nem jelent elégséges biztosítékot a betegek számára, hogy tudhassák: az adott szolgáltató korrekt szakmai feltételek között nyújtja-e a szükséges szolgáltatást. E momentumnak egészségpolitikai jelentősége van. @ Az a szervezet, szolgáltató intézmény, amelyik nem akar társadalombiztosítási támogatást kapni, nem garantált, hogy bejelentkezik az ÁNTSZhez - annak ellenére igaz ez, hogy minden szervezet számára kötelező a bejelentkezés. Ebből kifolyólag az országos adatbázis nem teljes körű az országban tevékenykedő egészségügyi szolgáltatókat tekintve. @ A 25/2004-es kormányrendelet alapján a szolgáltatónak kell bejelenteni, megfelel-e a megújított, megváltoztatott minimumfeltételeknek, szankció az esetleges elmulasztás esetén nem kapcsolódik ehhez. Önbevalláson alapul ismételten az eljárásrend. (Lásd erről a boxban a friss kormányrendelet 10. § első bekezdését!) 10§ (1) Amennyiben új vagy módosított szakmai minimumfeltételt előíró jogszabály jelenik meg, - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az egészségügyi szolgáltató a jogszabály hatálybalépésétől számított 60 napon belül bejelenti a működési engedélyt kiadó egészségügyi hatóságnak szolgáltatásainak az új vagy módosított minimumfeltételnek való megfelelését. Ha a szolgáltató az új vagy módosított minimumfeltételeknek megfelel, a városi, illetve a megyei tiszti főorvos a működési engedélyt a bejelentéstől számított 60 napon belül módosítja. Az egészségügyi hatóság a bejelentésben foglaltakat helyszíni szemlén ellenőrizheti." 21

20

21

Forrás: ORKI, osztályvezető Forrás: 25/2004. (II. 26.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás általános feltételeiről, valamint a

működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet módosításáról.

48



@ A megyék korábban havonta küldték fel az OTH számára az adatokat, de jónéhány adatmező rendszeresen nem volt kitöltve.22 Ezen a helyzet javíthat valamit, hogy az adatbázis most már on-line elérhető minden helyi adatbázisból. @ Korábban torzítási lehetőségre adott okot az adatbázis vonatkozásában, hogy a működési engedély papír alapú volt, míg a nyilvántartás elektronikus. Úgy tűnik, az elmúlt hetekben sikerült ebben is jelentősen előre lépni. @ Az OEP szerződéses állomány-nyilvántartásában szerepel olyan cég (pl. gyógyászati segédeszköz vonalon, egy cipész cége), amelynek nem kell ÁNTSZ működési engedélyt kérnie, de a működési engedély megléte nélkül nem köthetne vele az OEP szerződést. Az ilyen típusú esetek kezelése a rendszerben egyelőre nem megoldott.

1.1.6 A nyilvántartás minősítése, céloknak való megfelelés A szolgáltatói nyilvántartás minősítése: jelen állapotában nem tekinthető közhitelesnek, mivel nem felel meg a kritériumrendszer legalább egy elemének, így nem tartalmaz teljes körű információkat az egészségügyi szolgáltatókra vonatkozóan. A nyilvántartás egyúttal nem felel meg vallott céljának sem, azaz nem tudja megmondani, hány szolgáltató van jelen a magyar egészségügyben, mivel az azonosítók eddigi felépítése nem segítette az e célnak való megfelelést. További súlyos gondot jelent, hogy a nyilvántartás egy másik fontos alapját képező, ún. minimumfeltételeknek való megfelelés önbevalláson alapul, így az a cél, hogy tudjuk, a feltételeknek megfelelten hány szolgáltató dolgozik, nem ismert. Az információk képződésének menete, az eljárásrend nem kellően kontrollált, ezért az információk sem kontrolláltak, azaz nem hitelesek. A betegek kiszámítható ellátása érdekében az elsődleges kérdések: ki, hol, mit csinálhat velük az egészségügyben - az előírásoknak eleget tevő, engedélyezett körülmények közepette -, erre megbízható válasz nem kapható az OTH szolgáltatói adatbázisából.

22

Forrás: OTH, főosztályvezető helyettes

49



Pedig a DrInfo egyik meghatározó adatbázisa lehetne. Ráadásul a meglévő, nem megbízható információkat is oly nehézkesen, oly körülményesen tárolja, hogy a betegek illetve az állampolgárok legalapvetőbb igényeit sem képes kielégíteni. Egyelőre.23

1.1.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei 1. Rendbe kell tenni a szolgáltatók nyilvántartását a tekintetben, hogy teljes körűvé váljon az adatbázis. Az OEP befogadást nem kérő szolgáltató felkutatására az önkormányzatokkal való egyeztetés nyújthatna lehetőséget. Szankciók erőteljesebb szerepeltetése a bejelentés elmulasztása esetére, szintén fontos segítője lehetne ennek a folyamatnak. Amennyiben erre nincs készség a szakminisztériumban, vagy az ÁNTSZ-nél, úgy le kell mondani arról, hogy minden szolgáltató nyilvántartásba kerüljön. ESzCsM valamint OTH egyeztetése szükséges ebben a témában. 2. A szolgáltatók azonosítói kódjait át kell tekinteni arra vonatkozóan, hogyan lehessen megmondani, hány szolgáltató van az egészségügyben, függetlenül attól, hogy egy szolgáltatónak hány telephelye létezik. 3. Tisztázni kell a szakmai kódok, szakmai területek definiálásának alapját, az e területen fülön csíphető anomáliákat pedig fel kell számolni. Ebben az OTH mellett az OEP és a MOK is szerepet játszhatna. 4. Szakmai

egyeztetés

szükséges

arról

is,

mire

kell

'felfűzni'

a

minimumfeltételeket. ESzCsM, OTH, OEP, különböző kamarák, szakmai kollégiumok lehetnek az érintettek. 5. A nyilvántartás felépítésének, szerkezetének áttekintése a betegek számára könnyebben elérhető és értelmezhető információk érdekében. A DrInfo

23

Javaslom mindenkinek, nézze meg a DrInfo on-line elérhető szolgáltatásait, és próbáljon meg olyan

egyszerű információt szerezni az adatbázisból, mint például hol található Budapesten nőgyógyászattal rendelkező fekvőbeteg intézet. Az eredmény elkeserítő.

50



stábja valamint az OTH munkatársai a megkezdett egyeztetés folytatását kell, hogy vállalják. 6. Az

OEP

szolgáltatói

szerződéseinek

egységes

alapokra

helyezése,

egységesítése úgyszintén nélkülönözhetetlen a továbblépés szempontjából, bár csak egy közbülső lépés. 7. Mivel az OTH által kézben tartott szolgáltatói adattörzs képezi az OEP szolgáltatókkal kötendő szerződéseinek az alapját, szakmai és informatikai szempontból egyaránt az lenne a végső cél, ha az ÁNTSZ és az OEP közös (integrált) adatbázis hozna létre, hasonlatosan ahhoz, amilyenre az OEP az Országos Gyógyszerészeti Intézettel (OGYI), a Magyar Gyógyszerész Kamarával (MGYK) valamint az ESzCsM-mel a gyógyszer-nyilvántartással kapcsolatosan (K-NET) készül. Ez azt jelenti, hogy a nyilvántartásért való felelősség részben megoszlana a két szervezet között, méghozzá oly módon, hogy osztoznának az adatbázis egyes mezői feletti gazdaszerepeken. A nyilvántartás gazdája maradhatna az OTH. 8. Rendszer- és ügyvitelszervezési szakemberek normakontrollja alá kell vetni az érintett jogszabályokat - az adatharmonizáció és a nyilvántartásból kinyerhető információk biztosítása érdekében.

Ajánlás Hosszabb távon, szakmai szempontok érvényesülése esetén csak az OEP és az ÁNTSZ integrált adatbázisának lenne létjogosultsága az EKNY-ban való megjelenésre, de várhatóan nagy nyomás nehezedik majd az ESzCsM munkatársaira, hogy a szolgáltatói nyilvántartás már előbb bekerüljön a létrehozandó adatmodellbe. Az ÁNTSZ által karbantartott állományból közhiteles nyilvántartás kialakítása sok költséggel és odaadó egyeztetésekkel valósítható meg. Jelenlegi helyzetben a meglévő országos szolgáltatói nyilvántartás tükrözéssel kerülhetne be az EKNY első fázisú rendszerébe.

Figyelmeztetés A DrInfo-n keresztül elérhető adatbázisok felesleges megkettőződését el kell kerülni.

51



1.2 Országos Transzplantációs Nyilvántartás Az ÁNTSZ másik, közhitelesnek tartott nyilvántartása az Országos Transzplantációs Nyilvántartás (OTNY). Szabályozott keretek között működik ötödik esztendeje. Létrehozatalát az 1997-es Egészségügyi Törvény megszületése segítette elő.

1.2.1 A nyilvántartás célja, funkciója Magyarországon minden állampolgár elhalálozása illetve agyhalál állapotba kerülése esetén belső szervei, szövetei felhasználhatóak, átültethetőek más, nem feltétlenül magyar állampolgárba. Ez alól kivételt csak azok az esetek jelenthetnek, amikor az állampolgárok még életükben tiltakozó nyilatkozatot készítenek e felhasználás ellen. A tiltakozó nyilatkozatokat a betegek maguknál tarthatják, de szigorúan szabályozott körülmények közepette (személyesen, ajánlott postai küldeményként, háziorvos segítségével)

eljuttathatják

az

egészségügyi

hatóságokhoz,

az

Országos

Közegészségügyi Központba, így azok biztosan nem kallódnak el a kritikus pillanatokban. Ezeket a nyilatkozatokat tartják nyilván az Országos Transzplantációs Nyilvántartásban. A nyilvántartásból való kikerülés módja is ugyanolyan precízen szabályozott, mint a bekerülés módja. Jónéhány ország ettől eltérő szabályozási gyakorlatot folytat, amikor a transzplantáció céljára kivehető szervek, szövetek eltávolításáról esik szó. Ezen országokban csak akkor adnak lehetőséget állampolgárok szerveinek felhasználására, ha e témában pozitív, beleegyező nyilatkozat születik. Nálunk az a félelem él, hogy az állampolgári tudatosság jelenlegi szintje nem tenne elérhetővé elegendő szervet, ezért az egészségügyi kormányzat úgy foglalt állást, csupán a tiltakozó nyilatkozatnak ad helyt.24

24

Ha valaki kedveli a film világát, feltűnhetett neki, hogy Pedro Almodóvár spanyol rendező kilencvenes

évekbeli filmjeiben hányszor foglalt nyíltan állás a halottakból történő szervkivétel illetve a hátramaradt rokonok általi halotti szervadományozás mellett.

52



1.2.2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége @ 18/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a szerv- és szövetültetésre, valamint -tárolásra és egyes kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról.

1.2.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája Egészen 2004 elejéig az ÁNTSZ OTH volt az OTNY működtetője, de február 21.-től kezdődően - a 24 órás működtetés biztosítása érdekében - átkerült a Fodor József Országos Közegészségügyi Központhoz (OKK). Az átadásról a 74/2003 (XII.23.) ESzCsM rendelet adott felhatalmazást az OTH számára. Adatgazda: xxxxxxxxxxxxxx (OKK, Országos Kémiai Biztonsági Intézet)

1.2.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása A. Entitások Az OKK nem kívánta megosztani a tanulmány szerzőjével a kért információkat, az adatbázis nem nyilvános mivoltára utalva. További információkhoz jutás érdekében minisztériumi közvetlen megkeresésre, esetleg utasításra lenne szükség, az intézmény vezetése ugyanis nem híve semmilyen nyilvánosságnak, még olyan vonatkozásban sem, mely adatokat, milyen formátumban rögzítik.25

B. Adatbázis információk Rendelkezésünkre álló - nem hivatalosan kapott - statisztikák szerint 2004. január 10-ig 672 tiltakozást adtak le, abból jelenleg 381 az érvényes tiltakozások regisztrált száma, 2

25

Részlet az OKK vezetője (illetve azonosíthatatlan helyettese) által szignált levélből: " … mindaddig

amíg a vonatkozó jogszabályok hatályban vannak - az OTNY adatai nem nyilvánosak, így publikus elérhetőségük kizárt, következésképpen álláspontunk szerint az adatbázisra vonatkozó kért információk megadása indokolatlan."

53



hiánypótlásos, 284 esetben vonták vissza a tiltakozást, míg 5 a száma a hiánypótlásos visszavonásoknak.26

C. Hozzáférési jogosultságok Hozzáférési jogosultságokról hivatalos információt nem kaptunk. Az OTNY adatai nem nyilvánosak. Ebben az évben - a nem hivatalosan kapott információk alapján -112 egészségügyi intézmény regisztráltatta magát az adatbázis jogosult használatára, ezekben az intézményekben összesen 919 azon kijelölt egészségügyi dolgozók száma, akik felhatalmazottak az adatbázisból való lekérdezésre. Ezek száma 1999 óta meghaladta az ezeregyszázat. Az OTNY adatszolgáltatása az intézmények felé 24 órás.

1.2.5 A nyilvántartás hiányosságai A. Szakmai hiányosságok Nem találtunk ilyet. Nem tekinthető hiányosságnak ugyanis, hogy azon betegek, akik nem adnak le tiltakozó nyilatkozatot, de készítettek ilyet és maguknál tartják, nincsenek a nyilvántartásban. Az ő tiltakozásuk ugyanolyan jogérvényességű, mintha az OTNYben szerepelne, - amennyiben megtalálják a kérdéses időben és helyen. Ez a nyilvántartás tehát elsősorban a betegekért, önrendelkezési joguk biztosítása érdekében került kialakításra, s ha nem kívánnak élni a lehetőséggel, megvan rá minden joguk. Rendelkezésre álló információink szerint a nyilvántartás megfelel az Európai Uniós elvárásoknak is.

B. Eljárásrendi hiányosságok Ebben az esetben már néhány korrekcióra szükség lenne: @ Az

egészségügyi

intézmények

részéről

kijelölt

személyek

kapnak

jogosultságot az OTNY-ből történő lekérdezésre. Amennyiben nem találnak tiltakozó nyilatkozatot a betegnél, fordulnak az Országos Közegészségügyi

26

A visszavont tiltakozások nagysága figyelemre méltóan magas, érdemes lenne utána járni, mi az oka a

visszavonásoknak.

54



Központ (OKK) által vezetett OTNY-hoz. Nemleges válasz esetén - a rendelet szabályozása alapján - e tény nem kerül regisztrálásra a beteg egészségügyi dokumentációjában. A lekérdezés ténye viszont regisztrációs kötelezettségű az OKK-nál. (Az eljárásrend további részletei megtalálhatóak Szócska Gábor tanulmányában, mint ahogyan a jogi korrekció javasolt változata is.) @ Az információszerzés egyelőre csak faxon vagy telefonon keresztül történik a nyilatkozat meglétéről, elektronikus úton erre nem nyílik lehetőség. Abban az esetben, ha van nyilatkozat, azt az OKK emberei faxon juttatják el az illetékeshez, amelyet csatolni kell a beteg dokumentációjához.

1.2.6 A nyilvántartás minősítése, céloknak való megfelelés Az Országos Transzplantációs Nyilvántartás közhitelesnek tekinthető, mivel a közhitelesség kritériumainak megfelel. A nyilvántartás összhangban van funkcióival, szabályozott feltételek biztosítottak az állampolgárok önrendelkezési jogainak érvényre juttatásában. A nyilvántartás adatai nem nyilvánosak.

1.2.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei 1. Az adatbázis már jelenlegi formájában is megfelel a kritériumoknak, így e tekintetben nem szorul korrekcióra. 2. Ennek ellenére, a korábban leírtak alapján eljárásrendi korrekciók indokoltak a nyilvántartás esetében, elsősorban a szerv illetve szövet eltávolító intézmény vonatkozásában. 3. Annak érdekében, hogy a kijelölt intézmények egyszerűsített és egyben korszerűbb feltételek közepette kaphassanak információt, biztosítani kell az elektronikus lekérdezés lehetőségét is. 4. Ugyanez a helyzet áll elő az állampolgárok vonatkozásában. Biztosítani kell számukra - megfelelő informatikai garanciák kialakítása mellett - az OTNYből való elektronikus lekérdezés lehetőségét saját személyükre vonatkozóan. 55



Ajánlás Az EKNY-be való beépülés lehetősége - korlátok között, de - adott, indokolt, anyagilag nem jár jelentős tehernövekedéssel. Tekintettel arra, hogy a nyilvántartás adatai nem nyilvánosak, ezért jelen állapotban az elektronikus lekérdezés weben keresztüli lekérdezést jelenthet mind az intézetek, mind az érintett állampolgárok számára. Megoldásként elfogadható lenne, s az adatvédelmi biztos sem kifogásolhatná, ha oly módon valósulhatna meg ez a fajta hozzáférés, ahogyan azt az OEP megcélozta a TAJszámmal kapcsolatos autorizációs rendszerével. (Lásd a 7. sz. mellékletet illetve a tanulmány VIII. fejezet 1.3.4 pontját !)

56



1.3 Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ) nyilvántartása TAJ

kártya

segítségével

vehetők

igénybe

egészségügyi

szolgáltatások

27

Magyarországon , térítés mentesen - legalábbis azon szolgáltatások esetében, ahol az 1997-es Egészségbiztosítási Törvény erre módot ad. A TAJ kártya tartalmazza a TAJ számot, amelyről az OEP-nek nyilvántartást kell vezetnie. E nyilvántartás közhitelesként számon tartott, hitelessé formálásába az utóbbi esztendőben sok energiát ölt a Pénztár. Sziszifuszi munkával kísérlik meg - egyre gyarapodó sikerrel - az 1992ben kiadott, háziorvos választására is alkalmassá tett, 'Személyazonosító Jellel' ellátott, társadalombiztosítási kártyák, illetve az azokat később felcserélő TAJ kártyák közül azok szűrését, amelyek egy-egy állampolgár számára halmozottan kerültek kiadásra, vagy éppen érvénytelenné váltak. Az érvényesnek tekintett TAJ kártyák száma mára 10 302 ezerre lecsökkent.28 Ez a korábbi 14 000 ezres TB kártya nagysághoz viszonyítva jelentős mértékű javulást mutat, s egyúttal utal az adattisztítások sikerére.

1.3.1 A nyilvántartás célja, funkciója A TAJ szám az egészségügyi (és egyéb, társadalombiztosítási) szolgáltatást igénybe vevő személyek azonosítását szolgálja. A TAJ szám tehát egy személyi azonosító, amelyet a magyar állampolgár születésekor térítésmentesen kap, és amely - normál esetben - végigkíséri egész élete során. A TAJ számot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár képezi.29 A TAJ nyilvántartás ezen azonosítók közhiteles formában történő tárolását biztosítja - célja szerint. Külföldi állampolgár is kaphat TAJ számot, ha biztosítási jogviszonyt létesít, vagy megállapodást köt egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság megszerzésére, illetve

27

Ezen kívül a társadalombiztosítás pénzbeli szolgáltatásai is TAJ kártyával vehetők igénybe.

28

Forrás: OEP, munkatársak

29

Forrás: Kormányzati portál (www.magyarorszag.hu)

57



akkor is, ha a biztosított vagy az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy közeli hozzátartozójának minősül.30 Már ebben a szakaszban érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy szemben mindenfajta hiedelemmel - amelytől korábban nem volt mentes jelen tanulmány írója sem -, a nyilvántartás nem alkalmas igénybevételi jogosultság megállapítására, tényleges jogviszonyt nem igazol, kizárólag a szolgáltatás igénybevételének nyilvántartására használható.

1.3.2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége @ A 1996. évi XX. Törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról; @ 1997. évi XLVII. Törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről; @ 1997. évi LXXXIII. Törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Kormány. rendelettel; @ 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról.

1.3.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája A z Országos Egészségbiztosítási Pénztár a TAJ számok nyilvántartásának gazdája. A TAJ nyilvántartás - tekintettel a benne foglalt személyes adatok jellegére - nem nyilvános.

1.3.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása A. Általános jellemzők

30


58



"Elengedhetetlen egy olyan korszerű, megbízható rendszer megléte, működtetése, amely biztosítja a közel 11 millió TAJ szám és az ahhoz tartozó személyek nyilvántartását, a TAJ számra vonatkozó érvényességi adatokat." - írja az OEP megkeresésünkre adott válaszlevelében. "Szükséges, hogy a rendszer olyan elérhetőséggel is rendelkezzen, amely alapján az egészségügyi szolgáltatók részére TAJ autorizációs lehetőség biztosítható. Mindezek mellett biztosítani kell, az OEP más rendszerei részére is a TAJ érvényességi, és személyazonosítási adatokat." - olvasható ugyanott. 31

Az imperatívuszok jelzik, egyelőre célok megfogalmazásáról esik szó, semmint mindennapi gyakorlatról. Az OEP a nyilvántartás nem publikus jellegére hivatkozva megtagadta a TAJ adatbázis leírására vonatkozó információkérésünket. Amit sikerült összeszedni, részben jogszabályból származnak, részben az OEP válaszleveléből, de nem hivatalosan kapott dokumentumokból is idézünk szükség esetén. A TAJ számhoz kapcsolódó ún. BSZJ (Bejelentett Személyek Jogviszonya) adatbázis a munkaviszonnyal rendelkezők jogviszonyát igazolja. Indokolatlan megkettőzöttséget visz a rendszerbe, hogy a jogviszony tekintetében a bevallás és befizetés nyilvántartása az APEH hatásköre, az ehhez kapcsolódó ellenőrzés viszont az OEP-nél maradt, míg az esetleges behajtás ismét az APEH feladata. Nem csoda, ha nehezen megy a nyilvántartás adatainak rendbetétele, pontosítása.32 A TAJ BSZJ adatbázisban 3800 ezer állampolgár adatait tartják nyilván. Eme adatbázisról szóló OEP információk a már említett 8. sz. mellékletben találhatóak. Az alábbi boxban ebből az OEP válaszlevélből emeltünk ki egy részt: "A BSZJ adatok 1998-tól megyei elszigetelt adatbázisokban voltak. A jogviszony adatok nyilvántartása, és az abból történő adatszolgáltatás megvalósítása érdekében elengedhetetlen egy korszerű, országos adatbázis megléte. Ebből valósítható meg majd az úgynevezett jogosultsági adatbázis, azaz hogy megállapítható legyen, hogy a TAJ számmal rendelkező személy rendelkezik-e olyan jogviszonnyal, amely alapján jogosult lehet az egészségügyi szolgáltatásokra."

31

Forrás: OEP válaszlevele (Lásd 6. sz. mellékletet!)

32

Újabb párhuzamos adatbázis nyilvántartást jelent az EMMA (Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis)

megjelenése a színen, a Munkaügyi Minisztériumhoz kapcsolódóan, amelyet egyes szakértők értelmetlennek és pénzpazarlónak tartanak. Forrás: OEP, főigazgató helyettes

59



Az OEP megfogalmazása jelentős önmérsékletről tesz tanúbizonyságot, kérdés, a politika számára mennyire elfogadható ez a helyzet.

B. Entitások A hatósági igazolvány tartalma:33 Családi és utónév Leánykori családi és utónév* Születési hely* Születési idő Anyja neve* TAJ szám A hatósági bizonyítvány kiállításának időpontja* A kiállító szerv bélyegzőlenyomata és a kiállító személy aláírása A *-gal jelölt adatok, információk csak a 1996. december 31-ig kiadott TAJ kártyákon láthatóak.

C. Adatbázis információk (TAJ Bejelentett Személyek Jogviszonyát tartalmazó adatbázisra vonatkozóan) @ Fejlesztői környezet, programozási nyelv: Oracle PL/SQL, JAVA @ Adatfrissítés gyakorisága: Megyei szinten azonnali, Belügyminisztériumi kapcsolat alapján heti gyakoriság

33

Forrás: 1996. évi XX. Törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az

azonosító kódok használatáról, 21.§ (5) bekezdés.

60



@ Adatmennyiség becslése: 10 MB/hó

D. Hozzáférési jogosultság 1. A TAJ rendszer szolgáltatásai az OEP más alkalmazásaiból interfészeken keresztül érhetőek el. Az interfészek Oracle tárolt eljárások, amelyek: @ valamilyen adatlekéréseket teljesítenek a TAJ rendszer adatbázisából; @ az OEP különböző alkalmazásaiból meghívhatók; @ a konkrét kérdéseket bemenő paraméterekben adott értékek formájában várják; @ a válaszokat pedig a kimenő paraméterek értékeként adják vissza; @ minden személyes adatot tartalmazó adatlekérés naplózott, célhoz kötöttsége ellenőrzött. Az interfészekhez való hozzáférés kezelése Oracle DBMS szinten történik a TAJ_ITF_ROLE szerepkör révén. Ez a szerepkör fel van ruházva az összes jogosultsággal, amely az interfész objektumok eléréséhez szükséges. A hívó alkalmazások a számukra rendelkezésre bocsátott Oracle felhasználói azonosítóval érik el az interfészeket.34 2. A már említésre került TAJ autorizációs35 rendszert azzal a céllal építettek ki az OEP-ben a közelmúltban, hogy @ magánszemélyek ellenőrizhessék, érvényes TAJ számmal rendelkeznek-e. Erre két módjuk nyílik: telefonon keresztül - ekkor a TAJ szám beütésével igen-nem válasz kapható az érvényességre vonatkozóan -, illetve interneten keresztül. Ez utóbbi rendszer már szofisztikáltabb lehetőséget biztosít a kérdezősködésre, mivel ekkor már a természetes azonosítók (név, lakcím, stb.) és a TAJ szám

34

Forrás: OEP-TAJ Project (Fejlesztői kézikönyv a TAJ interfészekről) 3.4.2 változat

35

Forrás: A TAJ szám autorizációs rendszer leírása (Lásd 7. sz. mellékletet!)

61



megadásával azt is meg lehet tudni, az adott TAJ szám a megnevezésre került személyé-e.

Az

interneten

keresztüli

autorizáció

lehetősége

egyelőre

felfüggesztésre került adatbiztonsági okokra hivatkozva, de 2004. szeptember végére ígérte az OEP e szolgáltatás visszaállítását. @ a szolgáltatók számára ugyancsak létfontosságú, hogy betegeik TAJ számának érvényességét kontrollálják, mivel csak akkor kapnak HBCS/WHO pontjaik után fizetséget, ha a leadott TAJ számok korrektek, érvényesek. Az interneten keresztüli autorizáció felfüggesztése nehéz helyzetbe hozhatja őket, de a várhatóan

szeptember

végétől

végezhető

tömbösített

autorizáció

már

megnyugtatóan hathat számukra is.

1.3.5 A nyilvántartás hiányosságai A. Szakmai hiányosságok @ Magyarország 1992-ben az állampolgári jogon járó ellátásról áttért a biztosítotti jogon járó ellátásra annak okán, minél kevesebben legyenek érdekeltek a gazdaság ún. fekete-, illetve szürkezónájában maradni, és minél többen fizessenek társadalombiztosítási járulékot.36 Mindenfajta értelmezés ellenére a TAJ kártya ugyan hatósági igazolvány, s csak segítségével vehető igénybe egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen, ennek ellenére biztosítási jogviszonyt nem igazol. Ezerkilenszázkilencvenkettőben

úgy

került

bevezetésre

a

társadalombiztosítási kártya, hogy nyilvántartásának feltételei nem voltak biztosítva. Ma nem állíthatjuk, hogy biztosítotti jogviszonyon alapuló egészségügyi ellátás járna, de azt sem, hogy az állampolgári jogosultság érvényesülne. Az egzakt helyzetértelmezés úgy szól: nem lehet tudni, milyen alapon jár Magyarországon az egészségügyi ellátás. Ennek egészségpolitikai

36

Különösen az akkori egészségügyi miniszter, xxxxxxxxxx volt híve ennek az elképzelésnek. Sokan

vitatták az elképzelés végrehajthatóságát, amit az 'élet' azóta igazolt. Értelme mégis volt az 'Személyazonosító Jel' (SZJ), majd a TAJ bevezetésének, mivel ennek hiányában nem lehetne például az Irányított Betegellátási Modellkísérletet folytatni.

62



vonatkozásai beláthatatlanok. Az apparátus ismeri a helyzetet, de nem kívánja bolygatni. 37 @ Nem tekinthető teljes körűnek a TAJ adatbázis, mivel a halottak kivezetése a rendszerből még ma is okoz nehézséget38, illetőleg ennek technikai feltételei korrekcióra szorulnak39. Ha rohamosan csökkenő számban, de még mindig találhatóak halmozódások, kettőződések a kártyák és a személyek vonatkozásában, azaz még nem mondható ki, hogy 'egy TAJ szám egy állampolgár' kívánalom teljesülne. Ez utóbbi helyzet valószínűsíthetően féléven belül megoldódik, és már nem fog tartalmazni e tekintetben redunáns elemeket a rendszer. @ A TAJ nyilvántartás hivatalosan

deklarált

feladatai

és

az OEP

kötelezettségei közötti diszharmónia eredménye, hogy még mindig 300-800 ezer között valószínűsíthető azon magyar állampolgárok száma, akiknél nem tisztázott, milyen jogviszonyuk van.40 E helyzet kizárólag annak köszönhető, hogy 1999-ben a bevallás és befizetés az APEH-hez került. @ Az eddig taglalt hiányosságok ellenére mit tud ma a TAJ nyilvántartás?

37

Annyi pikírt megjegyzést talán megengedhető ebben a helyzetben, hogy az SZDSZ láthatóan nem

ismeri ezeket az információkat, különben nem erőltetné a több-biztosítói rendszer bevezetését… 38

Nem is olyan régen még komoly gondot okozott az Irányított Betegellátási Rendszer működtetésében,

hogy halottak után is fizettek fejkvótát az ellátásszervezőknek. Azóta ezek a gondok rendeződni látszanak. 39

A BM és az OEP heti gyakorisággal egyeztet adatokat az állampolgárokat illetően, a halottak

kivezetése ezen a rendszeren keresztül működik. A problémát az okozza, hogy ún, kapcsolati kódon keresztül kommunikál a két rendszer egymással, mivel a BM-nél nincs meg, nem lehet meg TAJ szám nyilvántartás. A kapcsolati kód a természetes azonosítókkal operál, s ez okoz redundanciát az azonosítások során. 40

Forrás: OEP becslés

63



Össze lehet kapcsolni a TAJ számhoz köthető egészségügyi szolgáltatók finanszírozási adatait, így kerülhetett sor a már említett Irányított Betegellátási Modellkísérletre.

Az állampolgárok kérésére az Egészségbiztosítási Alap betegekre vonatkozó egészségügyi költéseit is ki lehet mutatni, amint arra volt ígéret (ígéret/fenyegetőzés - ki, hogyan érte meg) az elmúlt évek során. Az OEP ez utóbbi tájékoztatási szándéka időközben csendben elhalt.

Ezen túlmenően arra jó még a nyilvántartás, hogy ellenőrizni lehessen, érvényesek-e, egyáltalán léteznek-e a kérdéses TAJ számok - mint arról a hozzáférésről szóló passzusban már szó esett. Ehhez kapcsolódóan, a TAJ számmal azonosított személy aktuálisan érvényes, közvetlen adatait is

lehet

ellenőrizni;

esetenként

foglalkoztatotti

jogviszonyra,

egészségügyi ellátási jogosultságra, ellátotti állapotra vonatkozó bejelentések adatait lehet lekérni a nyilvántartásból.

B. Eljárásrendi hiányosságok "TAJ kártya igénylése A TAJ kártyát a TAJ bevezetésekor az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hivatalból (az érintettek kezdeményezése nélkül) készítette el és küldte meg mindenkinek, aki nyilvántartásában szerepelt. TAJ számmal nem rendelkezők igénylése Amennyiben TAJ számmal még nem rendelkező személy igényli az azonosítót, abban az esetben igénylőlapot kell kitöltenie. Az igénylőlap benyújtásához szükség van magyar állampolgárok vagy letelepedési engedéllyel rendelkezők esetében a személyi igazolvány és a lakcím igazolás bemutatására, külföldieknek pedig a tartózkodási engedélyt, és a magyarországi lakcímigazolást, valamint a jogosultság igazolását is be kell mutatniuk."41

@ A két idézet jól jelzi, milyen igényeket támasztanak ma egy TAJ szám megszerzése érdekében. A fentebb elemzett szakmai hiányosságoktól nem független jelenség, hogy amennyiben E111 nyomtatványt szeretne a magyar állampolgár kapni, azt csak jogosultsága igazolása mentén kaphatja meg.

41


64



@ A TAJ számok kiadása, az ekkor születő költségek elszámolása az újszülöttek esetében okozhat némi gondot, mivel ilyen esetekben az anya TAJ számának első karakterét cserélik fel a nyolcas számmal, s ez a TAJ szám használatos a gyermek féléves koráig.42 Utána a kórháznak már a gyermekek részére kiadott új TAJ számmal kellene visszamenőleg igazolniuk a felmerülő költségeket, ez azonban nehezen megvalósítható, azért a MEP-ek ilyen esetben elnézőbbek - köszönhetően egy belső OEP-es utasításnak.

1.3.6 A nyilvántartás minősítése, céloknak való megfelelés A TAJ adatbázis rendszere nem tekinthető közhiteles nyilvántartásnak43, mivel a közhitelesség kritériumai közül egynek nem tud megfelelni, azaz nem tekinthető teljes körűnek a halottak kivezetése okán, illetve bizonyos mérvű redundancia megléte következtében. A szerző álláspontja szerint hibás, pontatlan adatok miatt ugyan még lehet közhiteles egy nyilvántartás, hiszen hibák véletlenszerűen is előfordulnak benne, amennyiben azonban rendszerszerű hiba található a nyilvántartásban, már csorbul a közhitelesség kritériumainak való megfelelés. A TAJ adatbázis célnak való megfelelése egyelőre még nem teljesen kielégítő, mivel nem tudja biztosítani annak az elvnek az érvényre juttatását, hogy egy állampolgárnak egy TAJ száma legyen.44 Ez utóbbi helyzet azonban hamarosan megoldódni látszik.

42 43

Forrás: OEP, munkatárs Ebben a minősítésben minden bizonnyal lesznek viták az OEP-pel, ők ugyanis úgy találják, a

redundancia mértéke messze a statisztikailag elfogadható hibahatár alatt van. 44

Sok hasonló név szerepel az adatbázisban, akikről nem lehet eldönteni, mögöttük azonos személy

lakozik vagy sem.

65



1.3.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei Bonyolult kérdéskörről van szó, amely nem (csak) államigazgatási hivatali szinten kell, hogy rendbetételre kerüljön. Tekintettel arra, hogy alapvető állampolgári jogokat érintő kérdésről van szó, ezért fokozott körültekintéssel lehet ebben az ügyben eljárni. 1. Tisztázni kell, milyen alapon jár egészségügyi szolgáltatás Magyarországon. Alkotmány-, illetve törvényértelmezésekre lesz szükség, ezért első körben jogászok állásfoglalására kell sort keríteni, az Igazságügyi Minisztérium valamint a szaktárca szakértői köréből merítve. 2. A jogértelmezések után következik a politikusok köre, akiknek állást kell foglalni ebben a rendkívül kényes, szenzitív kérdésben. Tekintettel az ügy súlyára, négypárti egyeztetésekre is sort kell keríteni. 3. Mindezek után előfordulhat, hogy törvénymódosításokra kell sort keríteni, amely Parlamenti hatáskört érint. 4. A jogértelmezések és esetleges törvénymódosítások után a jogosultsági alapú nyilvántartás megteremtése lehet a cél. 5. Érdemes lenne egyúttal felülvizsgálni a különböző országos adatbázisok (BM, APEH, OEP) összekapcsolhatóságának komplex kérdéskörét, mivel a mindennapi feladatok végzése során állandó egyeztetésre van szükség az adatbázisok között, s ennek jelenlegi technikai feltételei, körülményei rengeteg indokolatlan energiát emésztenek fel a szervezetek részéről. Ebbe a felülvizsgálatba nem csak az említett szervezetek illetékes szakembereit kell bevonni, hanem az állampolgári jogok valamint az adatvédelem biztosának hivatalát is. 6. A meglévő TAJ adatbázis folyamatos tisztítása a fenti feladatoktól független, azzal párhuzamos tevékenység, ezt az OEP jelenleg is végzi. Ennek felgyorsítása jogos igény. Erre az OEP-nek többletforrás igénye mutatkozhat.

66



7. Ehhez képest 'apró' feladat az állampolgárok számára biztosítani TAJ számuk érvényességének ellenőrizhetőségét - ez az OEP ígéretek teljesülése esetén 2004. szeptemberében megtörténhet. 8. Az egészségügyi szolgáltatók számára úgyszintén biztosítani kell a TAJ számok validitásának ellenőrizhetőségét - ez az OEP ígéretek teljesülése esetén 2004. szeptemberében megtörténhet.

Ajánlás A TAJ nyilvántartás EKNY-be történő beépítése tükrözéssel - tekintettel a benne foglalt adatok személyes jellegére - nem biztosítható. Az azonban a személyes adatok védelmét szolgáló megoldást jelenthet, ha az adatbázisból való lekérdezés lehetőségét az OEP fenntartja akár telefonon, akár interneten keresztül. Az EKNY-en keresztüli hozzáférés így a web-es elérhetőség révén valósítható meg mind az állampolgárok, mind a szolgáltatók számára, azonban a lekérdezett adatok tárolása tilos.

67



1.4 Orvos, fogorvos nyilvántartás(ok) 1.4.1 A nyilvántartások célja, funkciója Az egészségügyi tevékenység45 gyakorlása, a betegek érdekeit valamint az ellátás biztonságát védendő, engedélyhez kötött. Ahhoz, hogy valaki orvosként, fogorvosként tevékenykedhessen, orvosi, fogorvosi végzettséggel kell rendelkeznie. Az itthon kiadott illetve külföldön megszerzett és honosított diplomák nyilvántartási kötelezettségéről az 1997-es Egészségügyi Törvény rendelkezik, e szerint a megszerzett szakképesítésről ún. alapnyilvántartást kell vezetni. Ugyancsak az Egészségügyi Törvény rendelkezik az orvosok, fogorvosok működési nyilvántartási kötelezettségéről is; nyilvántartásba vétel hiányában ilyen irányú tevékenységet nem lehet folytatni. A kétféle nyilvántartás felállítására 2000. év tavaszán került sor, miniszteri rendelet előírása alapján. A nyilvántartások vallott célja továbbá - egészségpolitikai vonatkozásban, hogy tudni lehessen, hány orvos, fogorvos, milyen intézményekben, munkahelyeken dolgozik ma az egészségügyben.

1.4.2 A nyilvántartások jogszabályi háttere, elrendeltsége @ 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről; @ 1994. évi XXVIII. Törvény a Magyar Orvosi Kamaráról; @ 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről; @ 30/1999.

(VII.16.)

gyógyszerészek,

EüM

rendelet

valamint

a

az

orvosok, klinikai

a

fogorvosok,

a

szakpszichológusok

alapnyilvántartásáról és működési nyilvántartásáról, valamint a működési

45

"egészségügyi tevékenység: az egészségügyi szolgáltatás részét képező minden olyan tevékenység,

amelynek végzéséhez szakképesítés szükséges" Forrás: 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről, 4. § c.) pontja

68



nyilvántartásban

nem

szereplő

személyek

tevékenységének

engedélyezéséről;46 @ 20/1991. (XI. 5.) NM rendelet az orvosi bélyegzőkről.

1.4.3 A nyilvántartások működtetői, adatgazdái Az alapnyilvántartás esetében - az ESzCsM megbízása alapján - a nyilvántartás működtetője az Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EKH). Adatgazda: xxxxxxxxxxxx Az alapnyilvántartás esetében az oktatási intézmény jelenti kötelező jelleggel az EKH számára a szükséges adatokat. A működési nyilvántartás esetében a nyilvántartás működtetője: a Magyar Orvosi Kamara (MOK). Adatgazda - országos nyilvántartás esetében: xxxxxxxxxxx, MOK Regiszter vezető. A MOK működési nyilvántartásának leírását teljes körűen rendelkezésünkre bocsátotta. Megtalálható az 1. sz. függelékben. A működési nyilvántartásba vétel az orvos, fogorvos kérelmére történik, nem kötelező jellegű a regisztráció.

1.4.4 A nyilvántartások adatbázisának szerkezetleírása 1.4.4.1 Alapnyilvántartás A. Entitások Az alapnyilvántartás szempontjából egyetlen entitásról lehet beszélni, ez az orvos törzslapja: Sorszám

A/nnnnn formában, ahol nnnnn: 1-99999

Név

46

A 30/1999-es EüM rendelet ebbe a kategóriába sorolja a vizsgázott fogászokat is, de e végzettség

jelentősége egyre kisebb, ezért külön nem említjük őket a nyilvántartások leírásában.

69



Leánykori név Születési hely Születési idő Anyja neve Állampolgársága Lakcím Szakképesítés megnevezése Oklevél, bizonyítvány száma Kiállítás helye

Oklevél, bizonyítvány

Kiállítás időpontja


A kiállító intézmény


Honosított

oklevél

által Külföldi

tanúsított szakképesítés

egyetemen

szerzett

honosított

vagy

egyenértékűnek elismert oklevél esetén

Honosítás száma Honosítás helye Honosítás időpontja Honosító intézmény Vizsga

letételét

okirat száma

tanúsító Külföldi egyetemen szerzett oklevél esetén a 30/1999-es EüM Rendelet 6.§-a szerint

Kiállítás helye

70



Kiállítás időpontja Kiállító intézmény

B. Adatbázis információk Az adatbázis az EKH-ban jelenleg részben papír alapú - folyamatosan dolgozzák fel a papíron tárolt adatokat, építik be egy adatbázisba -, részben elektronikus alapú, de még nem állt fel végleges formájában önállóan, így nincsenek pontos információk az adatbázis fizikai paramétereiről és adatszerkezetéről. Amíg nem áll fel az önálló adatbázis, áthidaló megoldásként a MOK működési nyilvántartásába dolgoznak be az EKH alapnyilvántartással foglalkozó munkatársai. Várhatóan szeptemberben feláll az új alapnyilvántartás. Az orvosi, fogorvosi alapnyilvántartás jelenleg mintegy 63000 személy adatait tartalmazza, közülük 53000 fő adatai elektronikusan is rögzítésre kerültek, míg 10000 fő adatai bevitelre várnak, s csak papíron elérhetőek. Az adatbázis éves bővülésének mértéke ~1100 fő (a végzősök száma).

C. Hozzáférési jogosultságok Amíg nem áll fel az új, elektronikus nyilvántartás, nem ismertek ezek a paraméterek.

1.4.4.2 Működési nyilvántartás A. Entitások Diploma Munkahely

Tudományos_fokozat

Etikai_eljárás

Tag

Kamarai_funkció

Szakképesítés Továbbképzés

Nyelvismeret

71



TAGNYILVÁNTARTÁS Adatmező neve ID MOKTAGID Deleted TagOklevelTipus TagOklevel TagOklevelDatum TagOklevelIntezmeny TagSzSzam Tagnev TagLeany TagTitulus TagSzDatum TagSzHol TagSzOrszag TagAnyjaNeve TagAllampolg TagOrszag TagIrSzam TagVaros TagCim TagKozterulet TagHazSzam TagEmeletAjto TagTel TagEMail TagADATAAddress TagAdoSzam TagMunkanelkuli Kamara KamTagActive KamTagKezdet

Típusa Int

Megjegyzés Egyedi rekordazonosító Int Egyedi azonosító (indexelt, egyedi és clusterelt) Bit 1, ha töröltnek jelölt a rekord Int Orvosi diploma típusa nvarchar Orvosi oklevél száma Smalldateti Megszerzésének me dátuma Int Kiállító intézmény nvarchar Személyi szám nvarchar Név nvarchar Leánykori név nvarchar Titulus (Default: “Dr.”) smalldatetim Születési dátum e nvarchar Születés városa int Mely országban született nvarchar Anyja leánykori neve int Állampolgársága int ???? nvarchar Lakóhely – irányítószám nvarchar Lakóhely – város nvarchar Lakóhely – közterület név int Lakóhely – közterület nvarchar Lakóhely – házszám nvarchar Lakóhely – emelet, ajtó nvarchar Lakóhely – telefon nvarchar E-mail nvarchar ADATA postafiók cím nvarchar ???? tinyint ???? nvarchar Mely helyi kamara tagja tinyint smalldatetim Kamarai tagság e kezdete 72



KamKizarDatum KamKizarOk KamTagMegszunt

smalldatetim e nvarchar smalldatetim e int

Kizárás dátuma

Kizárás oka Tagság megszűnésének dátuma KamTagMegszuntOK Tagság megszűnésének oka TagHonSzakkep int Honosított szakképesítés TagHonSzam nvarchar Honosítás száma TagHonDatum smalldatetim Honosítás dátuma e TagHonIntezmeny int Honosító Intézmény TagHonVizsgaSzam nvarchar Vizsga száma TagHonVizsgaDatum smalldatetim Vizsga dátuma e TagHonVizsgaIntezme nvarchar Vizsgáztató intézmény ny Archivalt Smalldateti ???? me TagErtOtthon smallint Mi az értesítési cím: 0 – lakóhelyi cím 1 – munkahelyi cím TagSzakertoTerulet nvarchar Szakértői terület megnevezése TagSzakertoKiallDatu smalldatetim Kiállításának dátuma m e TagSzakertoErvDatum smalldatetim Érvényesség dátuma e KamaraNyilvantarto nvarchar Nyilvántartó kamarai szerv KamaraValKorzet nvarchar Választói körzet KamaraiTag smallint Kamarai tag-e Nyugdijas smallint Nyugdíjas:0 – nem, 1 igen NyugdijasJovIgen smallint Van-e a nyugdíjon kívül más jövedelme: 0-nem, 1-igen Sex smallint Nem: 2 – férfi, 1 – nő KerdoivVolt bit 0 – nem, 1 – volt már kérdőiv tranzakció Regisztracio Smallint Regisztrált-e TagOklevelIntText Nvarchar Orvosi diplomát kiadó intézmény megnevezése 73



Rogzitette KamaraUtolso TagKartyaNev

Nvarchar Nvarchar Nvarcher

RegistDate LevIrSzam

SmallDate nvarchar

LevVaros LevCim

nvarchar nvarchar

LevKozterulet LevHazSzam LevEmeletAjto

int nvarchar nvarchar

Adatrogzitő neve Utolsó kamara száma A tagkártyára kerülő név szövege, dr. nélkül. Nem lehet 19 karakternél több Regisztráció időpontja Levelezés – irányítószám Levelezés – város Levelezés – közterület név Levelezés – közterület Levelezés – házszám Levelezés – emelet, ajtó

DIPLOMA Adatmező neve TagDiplID Deleted MokTagId DiplVegzettseg DiplEv DiplSzam DiplEgyetem

Típusa int bit

Megjegyzés Egyedi rekordazonosító 0 – élő rekord 1 – töröltnek jelölt rekord int Orvosi nyilvántartási szám int Végzettség típusa smalldatetime Megszerzés időpontja nvarchar Diploma, oklevél száma nvarchar Kiállító intézmény

ETIKAI ELJÁRÁS Adatmező neve EtikaID EtikaEnd EtikaStartDate EtikaIFokBiz EtikaIFokSzam EtikaIFokItelet EtikaIFokFellebb

EtikaIIFokSzam EtikaIIFokItelet

Típusa int bit

Megjegyzés Egyedi rekordazonosító 0 – eljárás folyamatban 1 – eljárás befejezve smalldatetime Eljárás megkezdésének ideje nvarchar I. fokú bizottság megnevezése nvarchar I. fokú ítélet száma int I. fokú ítélet bit Fellebezés az I. fokú ítélettel szemben 0 – nem 1 – igen nvarchar Másodfokú ítélet száma int Másodfoku ítélet 74



FelFuggStart FelFuggStop Deleted

smalldatetime Felfüggesztés kezdete smalldatetime Felfüggesztés vége bit 0 – élő rekord 1 – töröltnek jelölt rekord MOKTAGID int Orvosi nyilvántartási szám EtikaIFokItelDate smalldatetime I. fok ítélet dátuma EtikaIIFokItelDate smalldatetime Másodfokú ítélet dátuma FellebbDate smalldatetime I. fok fellebbezés dátuma FellebbIIDate smalldatetime Másodfok fellebb. Dátuma EtikaIIFokFelleb bit Másodfokú fellebbezés 0 – nem 1 - igen Birsag [int] Pénzbírság összege KizarDate ItelBiz

[datetime] [nvarchar]

Usz ItelDate Kipan ItelOk PanNev

[nvarchar] [datetime] [int] [int] nvarchar

Kizárás dátuma Jogerős ítélete hozó etikai bizottság neve Ügyiratszám A joerős ítélet dátuma Az ügy panaszosa Az etikai ítélet fajtája A panaszlott neve

KAMARAI FUNKCIÓ Adatmező neve TagKamBizID Deleted

Típusa int bit

MokTagID KamBizTag KamBizFunkcio

int int int

Megjegyzés Egyedi rekordazonosító 0 – élő rekord 1 – töröltnek jelölt rekord Orvosi nyilvántartási szám Kamarai szervezet Betöltött tisztség

TOVÁBBKÉPZÉS Adatmező neve KepzesId Deleted MokTagID KepTema KepIgazolasSzam KepKiallDatum KepKiallIntezet KepTemaID

Típusa int bit

Megjegyzés Egyedi rekordazonosító 0 – élő rekord 1 – töröltnek jelölt rekord int Orvosi nyilvántartási szám nvarchar Képzés témaköre nvarchar Igazolás száma smalldatetime Kiállítás dátuma nvarchar Kiállító intézmény nvarchar Képzés téma azonosító szám

NYELVISMERET 75



Adatmező neve TagNyelvId Deleted MOKTAGID NyelvTipus NyelvFokozat NyelvEv NyelvOklev NyelvHol

Típusa int bit

Megjegyzés Egyedi rekordazonosító 0 – élő rekord 1 – töröltnek jelölt rekord int Orvosi nyilvántartási szám nvarchar Idegen nyelv int Nyelvismeret foka smalldatetime Megszerzésének dátuma nvarchar Oklevél száma nvarchar Kiállító intézet

SZAKKÉPESÍTÉS Adatmező neve TagSzakId Deleted MokTagId SzakTipus SzakEv SzakOkSzam SzakEgyetem

Típusa int bit

Megjegyzés Egyedi rekordazonosító 0 – élő rekord 1 – töröltnek jelölt rekord int Orvosi nyilvántartási szám int Szakképesítés típusa smalldatetime Megszerzésének dátuma nvarchar Oklevél száma Nvarchar Kiállító intézet

TUDOMÁNYOS FOKOZAT Adatmező neve TagTudFokId Deleted MokTagID TudTipus TudOklevelSzam TudKiallDatum TudKiallIntezet

Típusa int bit

Megjegyzés Egyedi rekordazonosító 0 – élő rekord 1 – töröltnek jelölt rekord int Orvosi nyilvántartási szám int Tudományos fokozat szintja nvarchar Oklevél száma smalldatetime Megszerzés dátuma nvarchar Kiállító szerv, intézet

MUNKAHELY Adatmező neve TagWorkID Deleted

Típusa int bit

MokTagID Intezmeny Osztaly NemIntezmenyKo d

int nvarchar nvarchar nvarchar

Megjegyzés Egyedi rekordazonosító 0 – élő rekord 1 – töröltnek jelölt rekord Orvosi nyilvántartási szám Intézmény kódja Osztály kódja Ha nem intézményi, akkor a 9 karakteres munkahelyi kód 76



Beosztas TagMunkaKezdet TagMunkaVeg TagMunkaSzKezd et TagMunkaSzVeg TagMunkaSzOk NemIntezmenyNe v FoMunkaHely WIrszam WVaros WKozterNev WKozter WHazszam WEmAjto WorkTel

int smalldatetime smalldatetime smalldatetime

Beosztás Munkaba lépés dátuma Megszúntetés dátuma Szüneteltetés kezdete

smalldatetime Szüneteltetés vége nvarchar Szüneteltetés oka nvarchar Ha nem intézményi, akkor a munkahely megnevezése bit 0 – nem főmunkahely 1 - főmunkahely nvarchar Irányítószám nvarchar Város nvarchar Közterület neve int Közterület típusa nvarchar Házszám nvarchar Emelet, ajtó Nvarchar Telefonszám

B. Adatbázis információk Pillanatnyilag ~63000 nyilvántartási (pecsét)szám foglalt, ennyien szerepelnek az alapnyilvántartásban. Közülük eddig összesen ~43000 orvos, fogorvos regisztráltatta magát a működési nyilvántartásban. Évente 6-700 a friss diplomások illetve a honosítások száma. Szakvizsga alapján ~1000 változás, egyéb adatváltozás (lakcím, munkahely): 3-4000/év.

C. Hozzáférési jogosultságok Hozzáférési jogosultságokról csak az alábbi információkat kaptunk: Hivatalos külső adatkapcsolat nincs (publikus vagy privát hálózaton keresztül), de az EKH alapnyilvántartással foglalkozó munkatársai telefonos modemen keresztül bedolgoznak a működési nyilvántartásba. Az adatbázis interneten keresztül nem elérhető. Címlistát nem adnak ki, kérésre sem. Behívásos terminálkapcsolat működik a megyei kamarák, helyi kamarák felöl is. Léteznek szerződött kapcsolatok adatszolgáltatásra (pl. bankok, internet magazin stb.), a MOK vezetőség egyetértésével. Lekérdezés lehetősége biztosított az ügyfélszolgálaton keresztül. 77



1.4.5 A nyilvántartás hiányosságai A. Szakmai hiányosságok @ Az ESzCsM-mel tisztázni szükséges, feltétlenül szükség van-e a két különböző logikát képviselő nyilvántartás egyidejű fenntartására, azaz van-e értelme az alap-, és működési nyilvántartást külön működtetni akkor, amikor személyhez kötődően minden információ rendelkezésre áll a működési nyilvántartásban, ami az alapnyilvántartásban szerepel. A két nyilvántartás célja ugyan eltér egymástól - az egyik a szakképesítés közhiteles nyilvántartását szolgálja, míg

a

másik az egészségügyi dolgozók

legfontosabb adatait tartalmazza-, ez azonban nem tűnik elegendő indoknak az elkülönültség fenntartására. Technikailag és eljárásrendileg megoldható a két adatbázis integrálása. @ A működési nyilvántartásból nem nyerhető ki olyan alapinformáció, mint például hány orvos dolgozik belgyógyászként, így a szaktárca hiába kér ilyen természetű információkat a MOK-tól, ezekkel nem tudnak szolgálni.47 A rendelet hibás adatkérelmei miatt a nyilvántartás alapfunkciókat nem tud ellátni. @ Ezzel szemben teljesen feleslegesen nyilván kell tartani az orvosok, fogorvosok beosztását, ami az első bejelentkezés után relevanciáját veszti, a módosítást ugyanis a többség elmulasztja. @ Hasonlóan feleslegesnek bizonyuló információkérés a nyelvismeretre való rákérdezés, 'kemény' adatként sehova sem használható. @ Az orvosi pecsétek kiadásáról ezzel szemben nincs az OEP részére nyilvántartási kötelezettség előírva, holott kellene, hogy közhiteles nyilvántartás készüljön erről, mivel a pecséttel való rendelkezésnek

47

Forrás: MOK REG., vezető

78



jogkövetkezménye van.48 Jelenleg a MEP-ek tartják nyilván a kiadott pecsét számokat, amelyek azonosak az orvosnyilvántartás(ok) sorszámaival49.

B. Eljárásrendi hiányosságok @ A regisztráció megújítására, a működési nyilvántartásba vételre 1999. november 1.-től 2000. március 31-ig kellett - a 30/1999-es EüM rendelet előírása alapján - sort keríteniük az érintetteknek. Ebben az időszakban sokan nem regisztráltatták magukat, bár ők sem kerültek ki a működési adatbázisból (jelenleg 53 000 fő, de ahogy az egészségügyi tárca munkatársai viszik be az adatokat, számuk úgy bővül) a korábbi Orvosok Országos Nyilvántartásának köszönhetően. Ennek tudható be a nagy állománykülönbség regisztrált és nem regisztrált, de elektronikusan nyilvántartott állomány között (43 000 versus 53 000 fő). @ A működési nyilvántartásba az információk elévülését a delikvensnek kell a változást követően 30 napon belül bejelenteni. Nem teszik. Megfontolandó a munkahelyek illetve a munkáltatók számára kötelezettségként előírni a változások jelentését. @ A

működési

nyilvántartás

5

éves

időtartamú,

azt

a

szakmai

továbbképzésekkel igazoltan lehet megújítani. Egyelőre senki nem mer belegondolni, mi lesz, ha lejár az első 5 esztendő - a következő év márciusa végével pedig ez bekövetkezik. @ A halottak kivezetése a nyilvántartásból rendszerszerűen nem megoldott. Részben helyi kamarák végzik el ezt a feladatot, részben a munkahelyek jelzései szolgáltatnak adatot - esetlegesen. A helyzet egyáltalán nem megnyugtató, ezért áthidaló megoldásként született egy megállapodás 2003. szeptemberében az OEP és a MOK között az adatok

48

Forrás: 20/1991. (XI.5) NM rendeletet az orvosi pecsétről.

49

Az alapnyilvántartásban 'A' sorjelűek, míg a működési nyilvántartásban 'M' sorjelűek az egyébként

azonos sorszámok.

79



cseréjéről, ami segítette volna a MOK-ot az érvénytelen orvos-azonosítókkal kapcsolatos frissítésben, míg az OEP-et az orvosok alapadatainak elérhetőségében.50 Az első csere után az OEP és a MOK között az ezirányú kapcsolat megszakadt - bízunk benne, hogy csak ideiglenesen. @ Amennyiben a jogi gondok tisztázása után újra életbe lépne az OEP és MOK közötti megállapodás, ebben az esetben annak a technikai problémának a feloldására kellene metódust találni, hogy az OEP TAJ-ra vonatkozó információkat

tud

átadni,

míg

ez

az

adat

nem

szerepel

egyik

orvosnyilvántartásban sem. @ Az ÁNTSZ-szel úgyszintén készült egy megállapodás, amelynek keretében egyelőre csak Pest megyében, de adatátadásra került sor, a helyi MOK a helyi ÁNTSZ részére nyújtott információkat. Igény a MOK helyi szervezetei felöl is érkezne az ÁNTSZ irodákhoz, de nem alakult ki még szabályozott kapcsolat.

1.4.6 A nyilvántartások minősítése, céloknak való megfelelés Az orvos, fogorvos alapnyilvántartást valamint a működési nyilvántartást az Egészségügyi Törvény közhitelesnek minősíti. A felállított kritériumok alapján azonban a működési nyilvántartás nem tekinthető közhitelesnek, mivel a halottak valamint a pályaelhagyók 'kivezetése' a nyilvántartásból rendszerszerűen nem megoldott. Ez egy szisztematikus hiba, amit meg kell oldani. A működési nyilvántartás célnak való megfelelése, ami ebben az esetben nem érinti a nyilvántartás közhitelességre vonatkozó megítélését, több ponton is csorbát szenved, ahogyan azt a hiányosságokról szóló passzus részletesen tartalmazza.

50

Az OEP a Belügyminisztériumtól (BM) kapja a halottakra vonatkozó adatokat hetente egyszer.

80



1.4.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei 1. Az orvosi, fogorvosi alapnyilvántartás valamint működési nyilvántartás integrált adatbázisának kialakítása indokolt, amelyben a személyekhez kötődő azonos információk duplikálása elkerülhető. Ez nem jelenti azt, hogy például a Magyarországon diplomát szerző, de Magyarországon dolgozni nem akaró személyek nyilvántartását ne lehetne megoldani, mivel az integrált adatbázis kialakítása során erre tekintettel lehet lenni. A kialakítás megvalósításának modelljéül a már hivatkozott, K-NET-ként elhíresült, gyógyszertörzsre vonatkozó integrált adatbázis szolgál. Az ESzCsM állásfoglalását kell kérni ebben az ügyben. 2. Az adatszolgáltatás tartalmának felülvizsgálatára úgyszintén sort kell keríteni, a redundáns elemeket (nyelvtudás, beosztás) ki kell venni, míg a hiányzó információkat betenni szükséges (így a munkakört, TAJ azonosítót). Egészségpolitikai szakértőkkel való egyeztetésnek helye van, csakúgy, mint a MOK, az OEP egy asztalhoz ültetésének az ESzCsM képviselőivel. 3. Az OEP orvosokkal kapcsolatos információigénye kielégülhetne anélkül is, hogy lenne rendszeres adatcsere az OEP és a MOK között, amennyiben beépítve az OEP alapadatait a rendszer elemeibe - egységes orvostörzzsé transzformálnánk át a MOK adatbázisát. A kétféle nyilvántartás összevonása után, az integrált adatbázis kialakításának második fázisában ez kellene, hogy a következő lépés legyen a feladatok sorában. Ide tartozó feladat a pecsétkiadás nyilvántartásának beintegrálása is a közhiteles nyilvántartás elemei közé. Az integrált adatbázis vezetése maradhatna a MOK-nál. 4. Az integrált adatbázis kialakításának harmadik fázisában az ÁNTSZ OTH orvosokra, mint szolgáltatókra vonatkozó adatainak beépítése jelentené a végső összevonás irányába tett lépést, amely lépés egyidejűleg megtehető az előzővel, ha a szándék az ágazat irányítóiban megfelelően erős.

81



5. Amíg az integrált adatbázisok nem kerülnek kialakításra, addig jogszabályi felhatalmazásban kell nevesíteni a MOK, OEP, ÁNTSZ szervezetei közötti adatátadást. 6. Munkahelyi, munkáltatói kötelezettségként kell meghatározni az orvosok, fogorvosok munkahelyi változásának jelentési előírásait, szemben a mostani gyakorlattal. 7. A halottak kivezetése az integrált orvostörzsből a TAJ szám megadásával egyszerűbbé válhatna, segítve ezzel az adatbázist a közhitelessé válásban.

Ajánlás Az EKNY kialakításának első ütemében - tekintettel az adatbázisban szereplő adatok személyhez kötöttségére, személyes jellegére - a működési nyilvántartás egyes adataihoz való hozzáférés tükrözéssel csak akkor oldható meg, ha az EKNY erre jogszabályban felhatalmazást kap. A 1997-es Egészségügyi Törvény közérdekű adatnak minősíti:51 @ az orvos, fogorvos nevét; @ megszerzett szakképesítését; @ a megszerzés időpontját; @ a továbbképzések elvégzésének időpontjait; @ a nyelvismerettel kapcsolatos információkat; @ a korlátozott alkalmasság ismeretét; @ a munkahely ismeretét. Ennek függvényében ezen információkhoz való hozzáférést az EKNY-ben biztosítani lehet. Erre a célra az interneten keresztüli lekérdezés tűnik a legmegfelelőbb módnak. Tekintettel arra, hogy ilyen jellegű lekérdezésre egyelőre nincs mód, idő-, és költségigényes lesz a megoldás.

51

Forrás: 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, 112. § (9) bekezdése.

82



A második ütemben elképzelhető lehet az EKNY számára egy külön interfész kialakítása az egyesített, integrált orvostörzs fentebb nevesített adataihoz való hozzáférés érdekében.

83



1.5 Gyógyszerész nyilvántartás(ok) 1.5.1 A nyilvántartások célja, funkciója Az egészségügyi tevékenység gyakorlása, mint az már ismert, a betegek érdekeit valamint az ellátás biztonságát védendő, engedélyhez kötött. Ahhoz, hogy valaki gyógyszerészként tevékenykedhessen, gyógyszerész végzettséggel kell rendelkeznie. Az itthon kiadott illetve külföldön megszerzett és honosított diplomák nyilvántartási kötelezettségéről az 1997-es Egészségügyi Törvény rendelkezik, e szerint a megszerzett szakképesítésről ún. alapnyilvántartást kell vezetni. Ugyancsak az Egészségügyi Törvény rendelkezik a gyógyszerészek működési nyilvántartási kötelezettségéről is; nyilvántartásba vétel hiányában ilyen irányú tevékenységet nem lehet folytatni. A kétféle nyilvántartás felállítására 2000. év tavaszán került sor, miniszteri rendelet előírása alapján. A nyilvántartások vallott célja továbbá - egészségpolitikai vonatkozásban, hogy tudni lehessen, hány gyógyszerész, milyen intézményekben, milyen munkahelyeken dolgozik ma az egészségügyben.

1.5.2 A nyilvántartások jogszabályi háttere, elrendeltsége @ 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről; @ 1994. évi LI. Törvény a Magyar Gyógyszerész Kamaráról; @ 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről; @ 30/1999.

(VII.16.)

gyógyszerészek,

EüM

rendelet

valamint

a

az

orvosok, klinikai

a

fogorvosok,

a

szakpszichológusok

alapnyilvántartásáról és működési nyilvántartásáról, valamint a működési nyilvántartásban

nem

szereplő

személyek

tevékenységének

engedélyezéséről.

84



1.5.3 A nyilvántartások működtetője, adatgazdája Az alapnyilvántartás esetében - az ESzCsM megbízása alapján - a nyilvántartás működtetője az Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EKH). Adatgazda: xxxxxxxxxxxxxxxx Az alapnyilvántartás esetében az oktatási intézmény jelenti az adatokat. A működési nyilvántartás esetében a nyilvántartás működtetője: a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK). Adatgazda - országos nyilvántartás esetében: xxxxxxxxxxxxxx A MGYK működési nyilvántartásának leírását nem bocsátotta rendelkezésünkre, mivel éppen átalakítás alatt áll. Ami rendelkezésünkre állt, azt közrebocsátottuk. A működési nyilvántartásba vétel a gyógyszerész kérelmére történik.

1.5.4 A nyilvántartások adatbázisának szerkezetleírása 1.5.4.1 Alapnyilvántartás A gyógyszerész alapnyilvántartás egyelőre papír alapú, a tervek elkészültek a számítógépes feldolgozásra.

A. Entitások Az alapnyilvántartás szempontjából egyetlen entitásról lehet beszélni, ez a gyógyszerész törzslapja: Sorszám


Név Leánykori név Születési hely Születési idő Anyja neve

85



Állampolgársága Lakcím Szakképesítés megnevezése Oklevél, bizonyítvány száma Kiállítás helye




A kiállító intézmény


Honosított

oklevél

által Külföldi


egyetemen

szerzett

honosított

vagy



letételét

tanúsító Külföldi egyetemen szerzett oklevél esetén a 30/1999-es

okirat száma

Rendelet 6.§-a szerint

Kiállítás helye Kiállítás időpontja Kiállító intézmény

B. Adatbázis információk

86



Jelenleg nincs adatbázis információ, mivel adatbázis sincs. Az EKH által bemutatott tervek szerint ACCESS alapú adatbázis kezelő program készül ugyanazoknak a készítőknek a segítségével, akik a MOK Regisztert is üzemeltetik.

C. Hozzáférési jogosultságok Amíg nem áll fel az új, elektronikus nyilvántartás, nem ismertek ezek a paraméterek.

1.5.4.2 Működési nyilvántartás A. Entitások Személy

Gyógyszertár

Képesítés

B. Adatbázis információk Az adatbázis mérete jelenleg ~50MB (+300MB fotó). 7300 gyógyszerész szerepel a működési nyilvántartásban. Napi változási forgalom: 2MB/nap Adatbiztonság: napi tükrözés Lekérdezések mennyisége: 10-100MB/nap

C. Hozzáférési jogosultságok Hozzáférési jogosultságokról hivatalos információt nem kaptunk. Rendelkezésre állás: éjjel-nappal, minden nap (7/24)

1.5.5 A nyilvántartások hiányosságai A. Szakmai hiányosságok @ Az orvos/fogorvos nyilvántartás korábban taglalt hiányosságai közül a gyógyszerész nyilvántartás esetében is érvényes a két nyilvántartás összevonásának szükségessége; a nyilvántartás felesleges elemeinek 87



elhagyása, illetve újakkal való kiegészítése. (Lásd a 1.4.5 pontot!) Ezeket kiegészítendő, a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) válaszlevelében52 a következőket hangsúlyozta: @ GYES-en GYED-en lévő gyógyszerészek státusza nem tisztázott (az Egészségügyi Törvény nem engedi meg a nyilvántartásból történő felfüggesztést, szüneteltetést). @ Gyakorlati részpontszámok elszámolása nem egyértelmű illetve az Európai Unióban szerzett pontok sorsa is kétséges.

B. Eljárásrendi hiányosságok @ A MGYK hivatali eljárási rendjével ellentétben az OTH a gyakorlati idő igazolások kiállításáért államigazgatási eljárási illetéket fizettet, mely csak a személyes gyógyszertár-működtetési joggal rendelkező gyógyszerészeket érinti. Jogszabályi pontosítás, jogszabály értelmezés szükséges az egységes eljárási rend kialakításához.53

1.5.6 A nyilvántartások minősítése, céloknak való megfelelés A gyógyszerész alapnyilvántartást valamint a működési nyilvántartást az Egészségügyi Törvény közhitelesnek minősíti. A felállított kritériumok alapján azonban a működési nyilvántartás nem minősíthető közhitelesnek, mivel a halottak 'kivezetése' a nyilvántartásból - hasonlatosan az Orvosnyilvántartáshoz - ugyancsak nem megoldott. A működési nyilvántartás célnak való megfelelése több ponton is csorbát szenved, ahogyan azt a hiányosságokról szóló rész tartalmazza.

52

Forrás: A MGYK válaszlevele (Lásd 8. sz. mellékletet!)

53

Forrás: A MGYK válaszlevele (Lásd 8. sz. mellékletet!)

88



1.5.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei 1. A gyógyszerész alapnyilvántartás valamint működési nyilvántartás integrált adatbázisának kialakítása - hasonlatosan az Orvosnyilvántartáshoz - ebben az estben is indokolt. A kialakítás megvalósításának modelljéül a már hivatkozott, K-NET-ként elhíresült, gyógyszertörzsre vonatkozó integrált adatbázis szolgál. Az ESzCsM állásfoglalását kell kérni ebben az ügyben. 2. Az adatszolgáltatás tartalmának felülvizsgálatára úgyszintén sort kell keríteni, a redundáns elemeket (nyelvtudás, beosztás) ki kell venni, míg a hiányzó információkat betenni szükséges (így a munkakört, TAJ azonosítót). Egészségpolitikai szakértőkkel való egyeztetésnek helye van, csakúgy, mint a MOK, MGYK, az OEP egy asztalhoz ültetésének az ESzCsM képviselőivel. 3. A GYES-re, GYED-re vonatkozó észrevételek nem csak a gyógyszerész nyilvántartást kell, hogy érintsék, hanem az összes, humánerőforrással kapcsolatos adatbázist. 4. A MGYK részéről megfogalmazott igény EU-ban szerzett oktatási pontok elszámolásáról jogosnak tűnik, érintve ugyancsak a többi nyilvántartást. 5. Munkahelyi, munkáltatói kötelezettségként kell meghatározni a gyógyszerészek munkahelyi változásának jelentési előírásait, szemben a mostani gyakorlattal. 6. A halottak kivezetése az integrált gyógyszerésztörzsből a TAJ szám megadásával egyszerűbbé válhatna, segítve ezzel az adatbázist a közhitelessé válásban.

Ajánlás Az EKNY kialakításának első ütemében - tekintettel az adatbázisban szereplő adatok személyhez kötöttségére, személyes jellegére - a működési nyilvántartás egyes adataihoz való hozzáférés tükrözéssel csak akkor oldható meg, ha az EKNY erre jogszabályban felhatalmazást kap. A 1997-es Egészségügyi Törvény ebben az esetben is közérdekű adatnak minősíti: @ A gyógyszerész nevét; 89



@ megszerzett szakképesítését; @ a megszerzés időpontját; @ a továbbképzések elvégzésének időpontjait; @ a nyelvismerettel kapcsolatos információkat; @ a korlátozott alkalmasság ismeretét; @ a munkahely ismeretét. Ennek függvényében ezen információkhoz való hozzáférést az EKNY-ben biztosítani szükséges. Erre a célra az interneten keresztüli lekérdezés tűnik a legmegfelelőbb módnak. Amint tiszta kép áll rendelkezésre a gyógyszerész működési nyilvántartás adatbázisáról, meg lehet becsülni a várható fejlesztési költségeket. A második ütemben elképzelhető lehet az EKNY számára egy külön interfész kialakítása az egyesített, integrált gyógyszerésztörzs fentebb nevesített adataihoz való hozzáférés érdekében.

90



1.6 Klinikai szakpszichológus(ok) nyilvántartása 1.6.1 A nyilvántartások célja, funkciója Az egészségügyi tevékenység különböző szintű gyakorlása, a betegek érdekeit valamint az ellátás biztonságát védendő, engedélyhez kötött. Ahhoz, hogy valaki klinikai szakpszichológusként tevékenykedhessen, ilyen irányú végzettséggel kell rendelkeznie. Az itthon kiadott illetve külföldön megszerzett és honosított diplomák nyilvántartási kötelezettségéről az 1997-es Egészségügyi Törvény rendelkezik, e szerint a megszerzett szakképesítésről ún. alapnyilvántartást kell vezetni. Ugyancsak az Egészségügyi Törvény rendelkezik a klinikai szakpszichológus működési nyilvántartási kötelezettségéről is; nyilvántartásba vétel hiányában ilyen irányú tevékenységet nem lehet folytatni. A kétféle nyilvántartás felállítására 2000. év tavaszán került sor, a már ismert miniszteri rendelet előírása alapján.

1.6.2 A nyilvántartások jogszabályi háttere, elrendeltsége @ 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről; @ 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről; @ 30/1999.

(VII.16.)

gyógyszerészek,

EüM

rendelet

valamint

a

az

orvosok, klinikai

a

fogorvosok,

a

szakpszichológusok

alapnyilvántartásáról és működési nyilvántartásáról, valamint a működési nyilvántartásban

nem

szereplő

személyek

tevékenységének

engedélyezéséről.

1.6.3 A nyilvántartások működtetője, adatgazdája Az alapnyilvántartás esetében - az ESzCsM megbízása alapján - a nyilvántartás működtetője az Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EKH). Adatgazda: xxxxxxxxxxxx Az alapnyilvántartás esetében az oktatási intézmény jelenti az adatokat.

91



A működési nyilvántartás esetében a nyilvántartás működtetője: az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (ETI). Adatgazda - országos nyilvántartás esetében: xxxxxxxxxxxxx, nyilvántartás vezető A működési nyilvántartásba vétel a klinikai szakpszichológus kérelmére történik.

1.6.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása 1.6.4.1 Alapnyilvántartás A. Entitás Az alapnyilvántartás szempontjából egyetlen entitásról lehet beszélni, egy Access adatbázisból áll, ez a klinikai szakpszichológus törzslapja alapján a következő információkat tartalmazza: Sorszám


Név Leánykori név Születési hely Születési idő Anyja neve Állampolgársága Lakcím Szakképesítés megnevezése Oklevél, bizonyítvány száma Kiállítás helye



Oklevél, bizonyítvány 92



A kiállító intézmény Honosított


oklevél

által Külföldi


egyetemen

szerzett

honosított

vagy



letételét

tanúsító Külföldi egyetemen szerzett oklevél esetén a 30/1999-es

okirat száma

Rendelet 6.§-a szerint

Kiállítás helye Kiállítás időpontja Kiállító intézmény

B. Adatbázis információk Az adatbázis mérete: jelenleg ~8-10MB. 630 klinikai szakpszichológus szerepel az alapnyilvántartásban. Napi változási forgalom: 0, 001MB/nap

C. Hozzáférési jogosultságok Hozzáférési jogosultságokról hivatalos információt nem kaptunk. Az adatbázis rendelkezésre állása: munkaidőben, heti öt nap.

1.6.4.2 Működési nyilvántartás A. Entitás

93



A szakpszichológusok működési nyilvántartásának „rendszere” egy Access adatbázisból áll,

amely egy (1 db) entitásban tárolja az összes klinikai szakpszichológus működési nyilvántartásának elektronikus feldolgozásához szükséges adatot. Sorszám54

M/nnnnn formában, ahol nnnnn: 1-99999

Név Születési hely Születési idő Anyja neve Állampolgársága Lakcím Szakképesítés megnevezése


oklevél szerint Oklevél, bizonyítvány száma


Képzést szervező intézmény Oklevél, bizonyítvány neve Képzés időpontja


Képesítést szervező


intézmény megnevezése Alapnyilvántartás száma


Tudományos fokozat

54

Forrás: Az ETI által közrebocsátott klinikai szakpszichológusi működési nyilvántartási jelentkezési lap

94



Nyilvántartási száma Kiállítás helye Kiállítás ideje Kiállító intézmény megnev. Nyelvismeret foka Nyelv megnevezése Kiállítás helye Bizonyítvány száma Kiállítás időpontja Kiállító intézmény megnevezése Előző nyilvántartási száma Korlátozott alkalmasság

Van / Nincs

Az eü. tev. egy évet meghaladó szünetelt. ideje Honosított

oklevél


által Külföldi

egyetemen

szerzett

honosított

vagy


Honosítás száma Honosítás helye Honosítás időpontja Honosító intézmény 95



A munkahely neve A munkahely címe Beosztása Szakképesítés szerinti munkakörökben eltöltött évek száma szerinti gyakorlati pontszám Elméleti továbbképzés pontszáma

B. Adatbázis információk Az adatbázist az ETI 2003-ban vette át az ESzCsM Humánpolitikai Főosztályától. Az adatbázis mérete: jelenleg ~10-12MB. Mintegy 630 klinikai szakpszichológus szerepel a működési nyilvántartásban. Napi változási forgalom: 0, 001MB/nap.

C. Hozzáférési jogosultságok Hozzáférési jogosultságokról hivatalos információt nem kaptunk. Az adatbázis rendelkezésre állása: 7 nap/24 óra.

1.6.5 A nyilvántartások hiányosságai Tekintettel az alacsony számosságra, külön nem részletezzük azokat a hiányosságokat, amelyek másutt már pontosan le vannak írva.

1.6.6 A nyilvántartások minősítése, céloknak való megfelelés A klinikai szakpszichológusi alapnyilvántartást valamint a működési nyilvántartást az Egészségügyi Törvény közhitelesnek minősíti. A kifogások hasonlóak, mint a többi humánerőforrás adatbázissal szemben. 96



1.6.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei Hasonló szempontokat érdemes nevesíteni a javaslatok megfogalmazása során, mint amit a másik két adatbázis esetében tettünk. E helyütt ezeket nem ismételjük meg.

Ajánlás Az EKNY kialakításának első ütemében - tekintettel az adatbázisban szereplő adatok személyhez kötöttségére, személyes jellegére - a működési nyilvántartás egyes adataihoz való hozzáférés tükrözéssel csak akkor oldható meg, ha az EKNY erre jogszabályban felhatalmazást kap. A 1997-es Egészségügyi Törvény ebben az esetben is közérdekű adatnak minősíti: @ A klinikai szakpszichológus nevét; @ megszerzett szakképesítését; @ a megszerzés időpontját; @ a továbbképzések elvégzésének időpontjait; @ a nyelvismerettel kapcsolatos információkat; @ a korlátozott alkalmasság ismeretét; @ a munkahely ismeretét. Ennek függvényében ezen információkhoz való hozzáférést az EKNY-ben biztosítani szükséges. Erre a célra az interneten keresztüli lekérdezés tűnik a legmegfelelőbb módnak.

97



1.7 Egészségügyi szakdolgozói nyilvántartás(ok) 1.7.1 A nyilvántartások célja, funkciója Az egészségügyi tevékenység különböző szintű gyakorlása, a betegek érdekeit valamint az ellátás biztonságát védendő, engedélyhez kötött. Ahhoz, hogy valaki egészségügyi szakdolgozóként tevékenykedhessen, ilyen irányú szakképesítéssel kell rendelkeznie. Az eddig tárgyalt humánerőforrást érintő adatbázisokhoz hasonlóan - az 1997 évi CLIV. törvény 'az egészségügyről' 111. § és 112. § rendelkezése alapján - a nyilvántartások kettéosztódnak: alap-, és működési nyilvántartásra.

1.7.2 A nyilvántartások jogszabályi háttere, elrendeltsége @ 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről; @ 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről; @ 2003. évi LXXXIII. törvény a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról; @ 27/1998. (VI.17.) NM rendelet az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakdolgozók működési nyilvántartásának szabályairól. @ 28/1998. (VI.17.) NM rendelet az egészségügyi dolgozók továbbképzésének szabályairól.

1.7.3 A nyilvántartások működtetője, adatgazdája Mind az alapnyilvántartás, mind a működési nyilvántartás esetében a nyilvántartás működtetője: az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (ETI). Adatgazda: xxxxxxxxxxxxxxxxxxx, nyilvántartás vezető.

Az ETI a nyilvántartások leírását csak

részlegesen bocsátotta rendelkezésünkre, szoftverfejlesztési szerzői jogra hivatkozva.55

55

Forrás: Az ETI válaszlevele (lásd 9. sz. mellékletet!)

98



Az alapnyilvántartásba vétel, mint mindig, a szakképesítést kiadó intézmény bejelentése alapján történik, kötelező jelleggel. A működési nyilvántartásba vétel az egészségügyi szakdolgozó kérelmére történik, önkéntes.

1.7.4 A nyilvántartások adatbázisának szerkezetleírása Az

ETI

'Egészségügyi

Szakdolgozók

Országos

Nyilvántartása'

elnevezéssel

informatikai szempontból együttes adatbázisként kezeli a két nyilvántartást.

1.7.4.1 Alapnyilvántartás Elsősorban papíralapú nyilvántartás (kartonok), informatikai rendszer másodlagosan rögzíti az adatokat. Az alapnyilvántartást egy szekvencia-azonosító rögzíti, az az alapnyilvántartási szám, de azonosításra a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara által adandó számot lehet majd használni, ezzel lehet a nyilvántartásokat később összekapcsolni.

A. Entitások A szakdolgozók alapnyilvántartási adatlapja Név

Törzslap száma

Születési név

Szakképesítés

megnevezése,

azonosító

száma Leánykori név

Szakképesítést szervező intézmény neve, címe

Születési hely

Vizsgát szervező intézmény neve, címe

Születési idő

Bizonyítvány, oklevél száma

Anyja neve

A képesítést szervező intézmény neve, címe

99



Állampolgársága

A vizsgát szervező intézmény neve, címe

Legmagasabb iskolai végzettség

Az alapnyilvántartás száma

B. Adatbázis információk Mivel az adatok tárolása – jelenleg – együtt történik a működési nyilvántartással, az adatok az együttes adatbázisra vonatkoznak. 1 000 000 rekord az adatbázisban, ~190 MB adattartalom ~450000 különböző egyed van az alapnyilvántartásban, ezek közül ~160000 került kapcsolatba az ETI-vel 1998 óta (minden bizonnyal ez a ténylegesen létező személyek száma) Adatváltozás az alapnyilvántartásban: 8000-10000 új egyed/év.

C. Hozzáférési jogosultságok A hozzáférési jogosultságokról hivatalos információt nem kaptunk. Az adatkezelés hozzáférési módja: SQL AB.Server szintű hitelesítés/alkalmazásszintű hitelesítés. Lekérdezések száma: kb. 200-800/nap. Rendelkezésre állás: 7/24.

1.7.4.2 Működési nyilvántartás A nyilvántartást egyelőre az ETI vezeti, de 2004. október 31. után valószínűleg át kell adnia a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) számára. Az alapnyilvántartásban is említett MESZK (kamarai szám) azonosításon túl speciális működési nyilvántartási kód képződik, a szakképzési szintek alapján: .<szakmai kód>.<sorszám>/<év> formában. Pl. D.6.5358/2002 (D: diplomás, 6: védőnő, 5358. sorszám, 2002: év)

A. Entitások Felviteli adatlap szerkezet: 100



Név

Törzslap száma

Születési név

Nyelvvizsga típusa

Születési hely

Korlátozott alkalmasság jelzése

Születési idő

Szüneteltetett tevékenység jelzése

Anyja neve

Munkahely neve

Állampolgársága

Munkahely kódszáma

Lakcíme

Munkahely címe

Szakképesítés megnevezése

Munkakör és kódszáma

Szakképesítést szervező intézmény neve, Gyakorlati pontszám címe Vizsgát szervező intézmény neve, címe

Elméleti továbbképzés pontszámai

Bizonyítvány, oklevél száma Az adatbázis logikailag három nagy egységből áll: •

Alapnyilvántartás

•

Működési nyilvántartás

•

Személy nyilvántartás

101



B. Adatbázis információk Az adatok tárolása – jelenleg – együtt történik a működési nyilvántartással, az adatok az együttes adatbázisra vonatkoznak. 1 000 000 rekord az adatbázisban, ~190 MB adattartalom A kiadott működési nyilvántartási kártyák sorszáma jelenleg 135 ezernél tart. Becsült változásforgalom: kb. 20 MB/nap

C. Hozzáférési jogosultságok Hozzáférési jogosultságokról hivatalos információt nem kaptunk. Az adatkezelés hozzáférési módja: SQL AB.Server szintű hitelesítés/alkalmazásszintű hitelesítés. Lekérdezések száma: kb. 200-800/nap. Rendelkezésre állás: 7/24. Más

rendszerekkel

történő

átfedés

megnevezése,

az

átfedés

rövid

leírása:

A Országos Nyilvántartás adatbázisában levő néhány egyed elsődleges kulcsa előfordul más adatbázis egyedeiben, mint külső kulcs. Ez az adatbázis a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara adatbázisa. A két adatbázis úgynevezett “linked server”-ként van összekapcsolva egymással.

102



1.7.5 A nyilvántartások hiányosságai A. Szakmai hiányosságok Szakmai hiányosság van elég a nyilvántartások körül az ETI álláspontja szerint is. Közülük néhány fontosabb: @ A jogszabályi háttér nem definiálja egyértelműen, mit illetve kiket kell egészségügyi szakdolgozó alatt érteni. Jelenlegi gyakorlat szerint az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező szakdolgozót kell nyilvántartani függetlenül

attól,

egészségügyi,

vagy

szociális

területen

dolgozik

szakképesítésének megfelelően az adott személy. Ebbe a kategóriába nem férnek bele a szociális szakképesítéssel rendelkező azon szakdolgozók, akik az egészségügyben foglalkoztatottak. Kérdés, teszik fel a szakértők, ez-e a nyilvántartás valódi célja. (Annak ellenére, hogy ahány szakképesítése van egy egészségügyi dolgozónak, annyiszor veszik működési nyilvántartásba, s ugyanannyiszor új sorszám is kerül kiadásra, meg tudják mondani a működési nyilvántartás alapján, hányan, hányféle egészségügyi szakképesítés mentén regisztráltatták magukat. Tehát arra vonatkozóan is tudnak információt szolgáltatni, hány egészségügyi szakdolgozó segít ma a betegeken az egészségügyben.) @ Az egészségügyi szakdolgozók értelmezés körüli gondok súlyát jól jelzi, hogy a szociális szakképesítéssel rendelkezőket, akik az egészségügyben dolgoznak, a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) által vezetett működési nyilvántartásba nem veszik fel. Az Egészségügyi Szakdolgozók nyilvántartásába viszont, mint láttuk, felveszik azokat az egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőket is, akik szociális ellátás intézményeiben dolgoznak, amennyiben a jogszabályban előírtak szerint nyújtják be működési nyilvántartási kérelmüket. Az alapvető probléma az, hogy a jogalkotó eltérő filozófiára építette föl az egészségügyről szóló 1997 évi CLIV. törvény nyilvántartásra vonatkozó

103



rendelkezését és a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról rendelkező 8/2000. (VIII.4.) SZCSM rendeletet. Az Egészségügyi Törvény értelmében működési nyilvántartásba az a személy vehető fel, aki az egészségügyi szakképesítést szerzettek alapnyilvántartásában

szerepel

és

szakképesítésének

megfelelő

tevékenységet végez, amely történhet egészségügyi intézményben vagy személyes gondoskodást nyújtó intézményben. Elsősorban ápolói szakképesítéssel rendelkezők kerülnek felvételre a személyes gondoskodást végező intézményekből, tekintettel arra, hogy egészségügyi

szakképesítéssel

Szakdolgozók

Országos

rendelkeznek.

Nyilvántartása

tehát

Az

Egészségügyi

’befogadóbb’

típusú

nyilvántartás - szól az ETI értékelése. @ A szociális szakképesítéssel rendelkező szociális otthoni ápolók és gondozók helyzetét tovább rontja, hogy nemcsak az NCsSzI nem veszi fel őket működési

nyilvántartásába,

amennyiben

egészségügyi

intézményben

dolgoznak, de ezt az ETI sem teheti, mivel nem szerepelnek, nem szerepelhetnek az egészségügyi szakdolgozói alapnyilvántartásban. Lyuk tátong a rendszerben. @ Ekvivalencia gondok is jelentkeznek a szakképesítések nyilvántartásában. Jelenleg az egészségügyi szakdolgozók működési nyilvántartásában 201 szakképesítés megnevezése szerepel (1945-től napjainkig), s ez (is) lehetetlenné teszi az azonos szakmai területeken dolgozók létszámának azonosítását.56 @ A működési nyilvántartás kötelező adatai közül a nyelvismeretre vonatkozó adatok törölhetők. @ Ezzel szemben indokolt lenne jogszabályban rendezni az EU tagság 'ürügyén', hogy az az egészségügyi szakdolgozó, aki munkavégzés céljából

56

Forrás: Az ETI válaszlevele (Lásd 8. számú mellékletet!)

104



elhagyja az országot, legyen köteles bejelenteni azt a működési nyilvántartásba. Ebben az esetben elfogadásra kerülhetne a működési nyilvántartás megújításának feltételeként előírt külföldön töltött gyakorlati idő és továbbképzés is.

B. Eljárásrendi hiányosságok @ A bizonyítványokat kiadó iskolák nem jelentik a végzetteket az alapnyilvántartásba, s ez komoly késlekedést eredményez az egészségügy dolgozók működési nyilvántartásba vételekor. @ Nagy az ágazatban a pályaelhagyók aránya, ezért létfontosságú lenne, ha a munkahelyeken dolgozókat, illetve a változásokat a munkáltatók jelentenék, nem a dolgozók. @ A nyilvántartás vezetője szerint a halottak kivezetése ebben az esetben sem megoldott, bár a Belügyminisztérium nyújt segítséget számukra. Havonta egyszer kerül sor az egyeztetésre. @ Az első ötéves időszak tavaly lejárt a működési nyilvántartás érvényességét tekintve. Ugyan folyamatosan történnek a megújítások, de sokan nem éltek / nem

élnek

ezzel

a

lehetőséggel/kötelezettséggel.

Milyen

jogkövetkezménnyel számolhat az, akit emiatt kiraknak a nyilvántartásból? Úgy tűnik, csak akkor válik ez a momentum fontossá, ha új munkahelyre lép be a delikvens.57

1.7.6 A nyilvántartások minősítése, céloknak való megfelelés Az egészségügyi szakdolgozói alapnyilvántartást valamint a működési nyilvántartást az Egészségügyi Törvény közhitelesnek minősíti. A felállított kritériumok alapján a működési nyilvántartás nem minősíthető közhitelesnek, mivel mind a halottak, mind a pályaelhagyók kivezetése a nyilvántartásból rendszerszerűen nem megoldott. Egyelőre nem világosak a jogi következményei a megújítás elmaradásának.

57

És ha az ÁNTSZ ellenőrzi őket.

105



A működési nyilvántartás céloknak való megfelelése annak függvényében dönthető el, mit szeretne az egészségpolitika ezzel a nyilvántartással elérni. Valóban csak az egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőkről szeretne információt gyűjteni, vagy az is fontos

számára,

hogy

az

egészségügyi

ágazatban

hány

nem

egészségügyi

szakképesítéssel bíró személy dolgozik?

1.7.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei 1. Tisztázni szükséges, milyen célt kell, hogy szolgáljon a működési nyilvántartás. Ehhez a kérdéskörhöz csatlakozik a fogalmi definíció ügye is. Feltétlenül indokolt, hogy a jogszabályokban egységes, egyértelmű megfogalmazás szerepeljen. Erről szakmai kerekasztal keretében vitát kellene lefolytatni az ESzCsM, az ETI valamint a MESZK bevonásával. 2. Az

egészségügyi

szakdolgozói

alapnyilvántartás

valamint

működési

nyilvántartás integrált adatbázisának kialakítása - a fenti viták állásfoglalása után - indokolt, mivel ezáltal az információk megkettőződését ki lehet küszöbölni. A kialakítás megvalósításának modelljéül a sokszor már hivatkozott, K-NET-ként elhíresült, gyógyszertörzsre vonatkozó integrált adatbázis szolgál. Az ESzCsM állásfoglalását kell ebben az ügyben is kérni. 3. Addig is, amíg nem kerül sor az egyesítésre, a különböző nyilvántartások (alap-, működési, kamarai) közötti átjárhatóságot segíthetné a most sorra kerülő Szakdolgozói Kamarai tagság bevezetésével együtt járó kamarai tagsági sorszám kiadása. Mivel új rendszer épül fel, amelynek alapfilozófiája, hogy a kamarai tagsági igazolvány csak egyetlen (sor)számot tartalmaz egytől induló számozással, így erre az egy (személyhez kötődő) számra biztonságosan lehetne felfűzni az összes további, személyhez köthető információt. Amennyiben döntés születne a kamarai tagsági nyilvántartási számmal történő azonosításra, úgy ezeket az adatokat be kellene vinni a nyilvántartási rendszerekbe. 4. Ekvivalencia

gondok

kezelése

az

egészségügyi

szakdolgozók

nyilvántartásaiban ugyancsak megoldásra váró feladat, az ESzCsM, valamint a 106



frissen alakult Szakdolgozói Kamara együttes feladata ennek a helyzetnek a felszámolása. 5. Az Európai Unióban munkát vállalók nyilvántartási kötelezettségének bevezetése nemcsak az egészségügyi szakdolgozók esetében tűnik új szabályozási elemnek, hanem a humánerőforrást érintő többi adatbázisnál is. Ezzel információt szerezhetnénk arra vonatkozóan, hányan vállalnak végleg, vagy átmeneti ideig munkát külföldön. Egészségpolitikai szempontból is jelentős hozadéka lenne ennek az információnak, mivel a migráció mértékének megállapítása egyelőre igen kezdetleges.

Ajánlás Az EKNY kialakításának első ütemében - tekintettel az adatbázisban szereplő adatok személyhez kötöttségére, személyes jellegére - a működési nyilvántartás egyes adataihoz való hozzáférés tükrözéssel csak akkor oldható meg, ha az EKNY erre jogszabályban felhatalmazást kap. Az 1997-es Egészségügyi Törvény közérdekű adatnak minősíti: @ az egészségügyi szakdolgozó nevét; @ megszerzett szakképesítéseit; @ a megszerzések időpontját; @ a továbbképzések elvégzésének időpontjait; @ a nyelvismerettel kapcsolatos információkat; @ a korlátozott alkalmasság ismeretét; @ a munkahely ismeretét, így ezen információkhoz való hozzáférést az EKNY-ben biztosítani szükséges. Jelenleg az ETI honlapjának Web-felületén kevés átalakítással már ma is lehetne biztosítani

az

ellátandó

lakosság

számára

az

egészségügyi

szakdolgozók

szakképesítésére vonatkozó információt: Pl. „MESZK-7” szám bepötyögése a honlapon információt adhat a MESZK-7 szám tulajdonosának szakképesítéséről, vagy szakképesítéseiről. Ennek csak annyi a feltétele, hogy az egészségügyi szakdolgozók 107



kötelezően viseljék névtáblájukat és azon a MESZK tagsági számot vagy pedig lakossági kérésre azt megmondják58.

58

Forrás: Sövényi Ferencné javaslata, ETI

108



1.8 Gyógyszer nyilvántartás Elérkeztünk ahhoz az adatbázishoz, amelynek alaptörzsállománya, a törzskönyvezett, forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerek adatbázisa a legnagyobb valószínűséggel minősíthető - előzetesen - közhitelesnek, s amelynek egyik továbbfejlesztett, más adatbázisokkal integrált változatára eddig oly sokat hivatkozott a tanulmány (K-NET). Nem véletlen, hogy éppen a gyógyszertörzzsel kapcsolatos információk a legmegbízhatóbbak az egészségügyi termékek közül, mivel a piaci szereplők, a gyógyszergyártó és -forgalmazó cégek 'megkövetelték' maguknak az átláthatóbb viszonyokat. Az alábbiakban az információkat csoportosítottuk a gyógyszer alaptörzsállományra, amelyet az OGYI-nak kell nyilvántartania, valamint a K-NET integrált gyógyszertörzsre vonatkozóan.

1.8.1 A nyilvántartás célja, funkciója Gyógyszer alaptörzsállomány A gyógyszer - a magisztrális és galenusi gyógyszer kivételével - csak akkor kerülhet forgalomba és akkor alkalmazható, ha az arra jogosult hatóság a gyógyszertörzskönyvbe bejegyezte, forgalomba hozatalát engedélyezte. A gyógyszer törzskönyvezésével és forgalomba hozatala engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatok az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) hatáskörébe tartoznak. Az immunológiai gyógyszer törzskönyvezése és forgalomba hozatala engedélyezése során, illetve a forgalmazást érintő hatósági eljárásokban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ (OEK) szakhatóságként működik közre. Az OGYI a vizsgálati készítményt akkor jegyzi be a gyógyszer-törzskönyvbe, ha annak @ a) minősége - ideértve a gyártás körülményeit is - ismert és meghatározott, @ b) hatásossága - a külön jogszabályban meghatározott eseteket kivéve klinikailag is bizonyított, @ c) relatív ártalmatlansága igazolt. 109



K-NET integrált gyógyszertörzs Az egyesített adatbázis kialakításának célja, hogy a gyógyszeradatok egységes és integrált, államigazgatási szintű kezelésének feladatát lássa el. Az adatok központi kezelése mellett kiemelt szerepet kap az ügyviteli rend követése, az egységes szótárak alkalmazása.

1.8.2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége A gyógyszer alaptörzsállományra vonatkozóan: @ 1998. évi XXV. Törvény az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről; @ 12/2001. (IV. 12.) EüM rendelet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek törzskönyvezéséről és forgalomba hozataluk engedélyezéséről. A K-NET integrált gyógyszertörzsre vonatkozóan jogi elrendeltség alapjául fognak szolgálni a ma még hiányzó jogszabályok mellett a következő jogszabályok: @ 134/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelet a járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdőellátások árához nyújtott támogatások elszámolásáról és folyósításáról; @ 1994. évi LI. törvény a Gyógyszerész Kamaráról.

1.8.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája A gyógyszer alaptörzs állományra vonatkozóan a nyilvántartás működtetője: az OGYI. A K-NET integrált adatbázisra vonatkozóan a felelős: xxxxxxxxxxx, OEP, telefonszám: xxxxxxxx

1.8.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása A. Entitások A gyógyszer alaptörzsállományra vonatkozóan A gyógyszerkészítmény, a törzskönyvi bejegyzés során - néhány gyógyszer kivételével - törzskönyvi számot (a továbbiakban: törzskönyvi szám) kap. A törzskönyvi szám:

110



@ a) OGYI-T-jelzésből, @ b) nevét, gyógyszerformáját és hatáserősségét egyaránt azonosító sorszámból, valamint @ c) „/” (per) jelzésből és csomagolási egységenként, illetve csomagolási módonként 01-essel kezdődő sorszámból áll. @ A törzskönyvi szám és a forgalomba hozatali engedély száma azonos. @ A törzskönyv tartalmazza a gyógyszer •

a) törzskönyvi és forgalomba hozatali engedélye számát;

•

b) forgalomba hozatali engedélye iránti kérelem ügyiratszámát;

•

c) Magyarországon használatos nevét;

•

d) gyógyszerformáját;

•

e) forgalomba hozatali engedély jogosultja által forgalmazható kiszerelését;

•

f) kiadhatóságát;

•

g) forgalomba hozatali engedélye jogosultjának, illetve képviselőjének nevét (cégnevét) és lakóhelye (székhelye) megnevezését;

•

h) forgalomba hozatali engedélye keltét;

•

i) forgalomba hozatali engedélye érvényességének megszűnését és a törzskönyvi törlés tényét, annak jogcímét és időpontját;

•

j) forgalomba hozatali engedélye meghosszabbításának időpontját;

•

k) ideiglenes forgalomba hozatali engedélye ideiglenes jellegét és az érvényesség határidejét;

•

l) a forgalomba hozatali engedélye módosításának tényét és a módosítás időpontját.

Az adatszerkezet informatikai leírására a törzskönyvezett gyógyszeradatbázisra vonatkozóan azért nem vállalkoztunk, mivel a jövő útja az integrált gyógyszertörzs adatbázis kialakítása, amelynek fejlesztési munkálatai tavasszal befejeződtek. A 111



figyelemre méltó fejlesztés a K-NET elnevezést kapta, e helyütt ennek ismertetésére áldozunk nagyobb figyelmet. A K-NET integrált gyógyszertörzsre vonatkozóan Az OEP keretében - az OGYI, az ESzCsM, valamint az MGYK együttműködésével végzett mintegy kétéves fejlesztő munka eredménye a K-NET (Közhiteles Nemzeti Egészségügyi Törzs) kialakítása, amelyet egy nagyobb lélegzetű feladatsor első állomásaként értelmezhetünk. Az alább sorra kerülő információkat a fejlesztésben résztvevő VITAREX STUDIO az OEP engedélyével bocsátotta rendelkezésünkre. A K-NET rendszer feladatai: 1. Az

adatkarbantartást

adatnyilvántartások

végző

társintézmények

megszüntetése

egy

közösen

közötti

párhuzamos

karbantartott,

távoli

munkahelyekről on-line adatkezelést biztosító központi adatbázis létrehozásával. A központi adatbázis tartalmát az intézményi adatbázisok logikai metszete képezi (K-NET), miközben az intézmény specifikus adatbázisokkal való kapcsolata folyamatosan biztosítva van. 2. A forgalmazási engedéllyel rendelkező termék adatok közhiteles részének online hozzáférhetővé tétele a kormányzati szervek, az ágazati szakmai szervezetek és a laikus közönség számára a vonatkozó korlátozó és adatvédelmi szabályok betartása mellett.

112



OGYI

ESZCSM

MGYK K-NET OEP

Publikálás

A K-NET a rendszerben résztvevő szereplők felé többféle szolgáltatást nyújt, régen húzódó problémákat oldva meg: Az OGYI, mint a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyezési eljárásáért felelős szakhatóság, a szükséges vizsgálatok elvégzése után adja ki, vagy tagadja meg a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyeit. Szintén az ő feladatuk a törzskönyvi felújítás, módosítás és törlés elvégzése. A K-NET rendszer ebben a munkában úgy segíti az OGYI-t, hogy a különböző eljárások során keletkező adatok teljesen elektronikus úton betölthetővé válnak, így elkerülve az újbóli adatrögzítést, az így fellépő hibákat. Ezt egy jól megtervezett adatmenedzser alkalmazás végzi. A K-NET ezen kívül segíti a közös törzsállományok egyértelmű és következetes, naprakész kezelését is. A K-NET adatbázisa etalon az OGYI adatközlő rendszeréhez.

113



Az ESzCsM munkájának szempontjából alapvetően fontos egy olyan, mindenki által egységesen és következetesen kezelt gyógyszertörzs, amely minden résztvevő társintézmény szempontjából naprakész. Ezen kívül a K-NET új szolgáltatásai (pl. a központi szakvizsga-törzs) megold számos, a K-NET keretein túlmutató problémát is. A friss, on-line támogatási adatok, illetve a központi közlöny-előállítás a közlöny-hibák jelentős csökkenéséhez vezetnek majd.

114



Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) feladata többek között a támogatott termékekre (gyógyszer, GYSE) vonatkozó ártárgyalások lebonyolítása, amelynek felelőse a Gyógyszerügyi Főosztály. Ezen kívül az OEP tartja karban az OSAP rendszerhez szükséges TTT-kódrendszert és végzi az országos adatgyűjtést. Az OEP adatfeldolgozó tevékenységéhez a kiindulási pontot a K-NET adatbázisa adja, a felesleges újra-gépelési tevékenységek nélkül. Nagy szerepe van ebben az on-line működésnek, amely az információkat késedelem nélkül megjeleníti az OEP-nél is. A K-NET elvégzi a törzskönyvezési és egyéb szakmai adatok összekapcsolását az ár- és támogatási adatokkal. A rendszer lehetővé teszi a gyógyszerutilizációs szempontból fontos bővítések későbbi beépítését. A K-NET által kezelt „hagyományos” adatok: 115



@ Gyógyszer-törzskönyvezési adatok (hazai és EU-konform); @ Vállalati adatok; @ A helyettesítési részletes- és csoport-adatok; @ Egyenértékűségi részletes- és csoport-adatok; @ Fixesítési részletes- és csoport-adatok; @ TB-támogatási jogcímek és a különleges jogcímek; @ Speciális homeopátia-specifikus nyilvántartás; @ Árak és támogatások tárolása, megújított szemlélettel; @ Kereskedelmi és TB-kódok tárolása. A K-NET által kezelt újdonságok, új szemléletben: @ Gyógyszer-összeállítási adatok; @ Központi ATC-törzs; @ Központi DDD-törzs; @ Központi DOT-törzs; @ Központi orvosi szakvizsga törzs; @ Támogatási-életkori adatok; @ Különleges jogcímek és orvosi szakvizsgák; @ Gyógyszerek és orvosi szakvizsgák. Az OEP által jóváhagyott Egységes Gyógyszer-azonosító Adattörzs felépítése „Rendszergazdai lemez” Sorszám

Tartalom

Hivatkozási név

1.

TTT kód

OEP_TTT

2.

EAN kód

OEP_EAN

116



3.

Törzskönyvi szám

OEP_TK

4.

Termék megnevezése

OEP_NEV

5.

Termék kiszerelése

OEP_KSZ

6.

ATC

OEP_ATC

7.

Induló TB támogatás

OEP_ITM

8.

Jogcím 1 (Honvédelmi ell.)

OEP_JC1

9.

Jogcím 2 (Közgyógy ell.)

OEP_JC2

10.

Jogcím 3 (Üzemi balesetre)

OEP_JC3

11.

Jogcím 4 (Eü. Térítésmentes)

OEP_JC4

12.

Jogcím 5 (Eü. Térítésköteles)

OEP_JC5

13.

ÁFA kulcs

OEP_AFA

14.

Elfogadott fogyár – nettó

OEP_FAN

15.

Elfogadott fogyár – bruttó

OEP_FAB

16.

Ind. Normatív tám. – nettó

OEP_INN

17.

Ind. Normatív tám. – bruttó

OEP_INB

18.

90 %-os támogatás – nettó

OEP_EUN

19.

90 %-os támogatás – bruttó

OEP_EUB

20.

Potencia

POTENCIA

21.

Termelői ár

OEP_TAR

117



22.

Nagykereskedelmi ár

OEP_NKAR

23.

Adattörzs hatálybalépés dátuma

OEP_DAT

24.

Módosítás jelző

SWITCH

B. Hozzáférési jogosultságok Hozzáférési jogosultságokról hivatalos információt nem kaptunk. Gyógyszer alaptörzsállomány A törzskönyvbe bárki betekinthet, és az abban foglalt adatokról térítés ellenében másolatot kérhet. K-NET integrált gyógyszertörzs Az integrált adatbázis adataihoz való hozzáférés részletesen kimunkált, de az általunk hivatalosan megkapott anyagokban erről információt nem találtunk.

C. Gyógyszertörzs outputjai Gyógyszer alaptörzsállomány Az OGYI évente legalább egy alkalommal az Egészségügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi a forgalomba hozatali engedély iránti kérelmekkel kapcsolatos alábbi adatokat és tényeket: @ a forgalomba hozatal engedélyezése céljából beérkezett kérelmek alapján a gyógyszerkészítmények számát hatóanyag szerinti bontásban, a beadott azonos gyógyszerformák számát a hatástani csoport (a továbbiakban: ATC kód) megjelölésével, @ a törzskönyvbe bejegyzett gyógyszerkészítmények teljes körét, a gyógyszer törzskönyvi számának, nevének és gyógyszerformájának, valamint a forgalomba hozatali engedély jogosultjának, a hatóanyag(ok) gyógyszerkönyvi nevének és ATC kódjának feltüntetésével, @ a törzskönyvi törlésre került készítmények körét a b) pontban meghatározott adattartalommal és a törlés évének feltüntetésével. 118



@ Az OGYI rendszeresen megjelenteti - írott, illetve elektronikus adathordozón - a gyógyszer-alkalmazási előírások gyűjteményét. @ Az OGYI az általa törzskönyvezett és forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerkészítmények közül az egyenértékűeknek, a terápia során egymással helyettesíthetőnek minősített készítmények listáját minden naptári negyedév első napján hivatalos kiadványában, valamint az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi. A helyettesíthető gyógyszerek nevét, gyógyszerformáját és hatáserősségét tartalmazza.59 K-NET integrált gyógyszertörzs @ Az összes OGYI-féle output, valamint @ Az OEP ártárgyalásaihoz az egyik kiinduló adatforrást a K-NET szolgáltatja (érvényes, idősoros gyógyszer-adatok, árak és támogatások). @ A gyógyszertárak felé az OEP által rendszeresen publikált gyógyszertörzset a KNET gombnyomásra szolgáltatja. @ A Magyar Gyógyszerész Kamara feladata a társadalombiztosítás által nem támogatott gyógyszerek tájékoztató jellegű fogyasztói árát negyedévente összegyűjteni és közzétenni. Ehhez a K-NET a központi gyógyszertörzset kínálja, az ár-rögzítéshez szükséges eszközökkel együtt.

1.8.5 A nyilvántartás hiányosságai Az OGYI által kezelt gyógyszer alaptörzs esetleges hiányosságait a K-NET integrált gyógyszertörzs kezeli. A K-NET integrált gyógyszertörzs fejlesztésének véglegesítése megtörtént, de az OGYI az adatokkal való feltöltést nem fejezte be, a korábban még élénken folyó munka nyáron félbeszakadt. Jogszabályi kötelezettségek előírása válik szükségessé a továbblépés érdekében.

59

Forrás: 12/2001. (IV. 12.) EüM rendelet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek

törzskönyvezéséről és forgalomba hozataluk engedélyezéséről.

119



1.8.6 A nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés Gyógyszer alaptörzs esetében Az OGYI a Magyarországon forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerkészítményekről nyilvántartást vezet (törzskönyvet vezet), amely közhitelesen tanúsítja a Magyarországon forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerekkel kapcsolatos legfontosabb adatokat, illetve a forgalmazását érintő tényt és körülményt. K-NET integrált gyógyszertörzs Ahhoz, hogy ezt az integrált adatbázist is közhitelesnek lehessen tekinteni, jogszabályi változásokra van szükség, esetleg új törvényalkotásra.

1.8.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei 1. Az integrált gyógyszertörzs működtetésének adat-, és mező-gazdákat megjelölő szerepeit, felelősségi jogköreit jogszabályban szükséges előírni. Ez a feltétele annak, hogy az integrált adatbázist közhitelessé lehessen minősíteni. 2. Az integrált adatbázis közvetlen felügyeletét, koordinációját az esetlegesen megalakuló Gyógyszerpiaci felügyelethez érdemes tenni, illesztve a kormány gyógyszerellátással kapcsolatos terveihez.

Ajánlás Érdemes minél előbb az integrált adatbázis jogi hátterét rendbe tenni, s akkor meg lehet határozni az EKNY-be való beépülés körülményeit. Tekintettel arra, hogy a gyógyszertörzskönyv adatai nyilvánosak, így azok elérhetőségét már akár most is lehetséges és szükséges biztosítani elektronikusan, akár tükrözéssel is. (Lásd a tanulmány VIII. fejezete 1.8.4. Entitásokról szóló pontját!)

Figyelmeztetés A DrInfo-n keresztül elérhető adatbázisok felesleges megkettőződését el kell kerülni, akárcsak a szolgáltatói nyilvántartások esetében.

120



1.9 Szociális ellátások – személyes gondoskodást végző személyek nyilvántartása 1.9.1 A nyilvántartás célja, funkciója A személyes gondoskodást végzők nyilvántartása - ellentétben az egészségügyi szakdolgozók működési nyilvántartásával - nem két nyilvántartásból épül fel, hanem csak egyből, „a működési nyilvántartásból”, amelyhez információt az intézmények szolgáltatnak és nem az egyén, mint az egészségügyi szakdolgozók működési nyilvántartása esetében. Célja, hogy javítsa a szociális intézményekben dolgozók szakmai hátterének áttekinthetőségét, kontrollálhatóságát, ösztönözze a dolgozókat a továbbképzésben való részvételre.

1.9. 2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége @ 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról; @ 8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról; @ 16/2003. (IV. 9.) ESzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet, valamint a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési

nyilvántartásáról

szóló

8/2000.

(VIII.

4.)

SzCsM

rendelet

módosításáról.

1.9.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája A működési nyilvántartást a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet vezeti. A nyilvántartásba vételről szóló igazolás hét évig érvényes – szemben az egészségügyi szakdolgozóival, amelyik öt évig ad engedélyt a működésre.

121



1.9.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetének leírása Tekintettel arra, hogy az egészségügyi nyilvántartásokkal való egyesítés nem ajánlott az eltérő működtetési feltételek miatt, így nem közlünk az adatbázis szerkezetével kapcsolatosan információt.

1.9.5 A nyilvántartás hiányosságai Hasonló okok miatt nem tárgyaljuk részletesen e nyilvántartás hiányosságait, annyit azonban fontosnak tartunk megjegyezni, ahogyan azt már az egészségügyi szakdolgozói nyilvántartások esetében jeleztük: @ Az egészségügyi szakdolgozók értelmezés körüli gondok eredője, hogy a szociális szakképesítéssel rendelkezőket, akik az egészségügyben dolgoznak, a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) által vezetett működési nyilvántartásba nem veszik fel. @ A szociális szakképesítéssel rendelkező szociális otthoni ápolók és gondozók helyzetét tovább rontja, hogy nemcsak az NcsSzI nem veszi fel őket működési nyilvántartásába, amennyiben egészségügyi intézményben dolgoznak, de ezt az ETI sem teheti, mivel nem szerepelnek, nem szerepelhetnek az egészségügyi szakdolgozói alapnyilvántartásban.

1.9.6 A nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés A nyilvántartást a jogszabályok nem minősítik közhitelesnek.

1.9.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei Az

egészségügyi

szakdolgozók

valamint

a

személyes

gondoskodást

végzők

nyilvántartásával kapcsolatosan feltárt anomáliák megszüntetése mindenképpen javasolt.

Ajánlás Az eltérő szabályozási környezet miatt, egyelőre nem javasoljuk e nyilvántartás felvételét az EKNY-be. 122



1.10 Szociális ellátások – személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények valamint falugondnoki szolgálat nyilvántartása 1.10.1 A nyilvántartás célja, funkciója A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók nyilvántartásának célja, hogy javítsa a szociális

intézmények

működése

szakmai

hátterének

áttekinthetőségét,

kontrollálhatóságát. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló jogi szabályozás a települési és a megyei önkormányzatokhoz rendeli a szociális ellátási kötelezettséget.

1.10. 2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége @ 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról; @ 188/1999. (XII. 16.) Korm. Rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről; @ 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről.

1.10.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája A működési nyilvántartást a már ismert Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) vezeti.

1.10.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetének leírása Tekintettel arra, hogy az egészségügyi nyilvántartásokkal való egyesítés nem ajánlott az eltérő működtetési feltételek miatt, így nem közlünk az adatbázis szerkezetével kapcsolatosan információt.

1.10.5 A nyilvántartások hiányosságai Hasonló okok miatt nem tárgyaljuk a nyilvántartás hiányosságait.

123



1.10.6 A nyilvántartások minősítése, célnak való megfelelés A nyilvántartást a jogszabályok nem minősítik közhitelesnek, ennek ellenére van értelme, hogy hasonlóan az egészségügyi szolgáltatókról készített adatbázishoz, ez is közhitelessé váljon. A nyilvántartás adatait a 188/1999-es Kormányrendelet alapján - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - az intézetnek az NCsSzI honlapján közzé kell tennie.60

1.10.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei Ajánlás Az eltérő szabályozási környezet miatt, egyelőre nem javasoljuk e nyilvántartás felvételét az EKNY-be.

60

Vettem a fáradságot, és megpróbálkoztam azzal, hogy az ígért információkhoz hozzá jussak, 2004.

szeptember 28.-án nem jártam sikerrel.

124



2. Preklasszikus nyilvántartások Talán még emlékezik a tisztelt olvasó, preklasszikusok nyilvántartások közé soroljuk azokat az egészségügyi közhiteles(nek tekintett) nyilvántartásokat, amelyek nem kötelező adatszolgáltatáson alapulnak.

2.1 Szakmai kódnyilvántartások (BNO, OENO, FNO, HBCS) 2.1.1 A nyilvántartás célja, funkciója A szakmai kódrendszerek kialakításának alapvető célja, hogy segítsék az egészségügyi szolgáltató intézmények tevékenységének dokumentálhatóságát, ellenőrizhetőségét és elősegítsék az intézmények finanszírozását. A szakmai kódokat tartalmazó adatbázisok kialakításának célja, hogy stabil, nyomon követhető, ellenőrizhető módon történjen a betegségek, tevékenységek, beavatkozások azonosítása, csoportosítása.

2.1.2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége @ 43/1999. (III. 3.) Korm. Rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól; @ 6/1998. (III. 11.) NM rendelet az egészségügyi ellátásban használt szakmai kódrendszerek

és

finanszírozási

paraméterek

karbantartásának

jogi

szabályozásáról; @ 42/1995. (XI. 14.) NM rendelet a Betegségek Nemzetközi Osztályozása X. Revíziója bevezetéséről.

2.1.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája A kódrendszerek karbantartója jelenleg az OEP Finanszírozási Informatikai Főosztálya (régebben GYÓGYINFOK). Adatgazda: xxxxxxxxxxx, főosztályvezető, Szekszárd. Az adatbázisokkal kapcsolatos információkat a főosztályvezető úr bocsátotta rendelkezésünkre.

125



Az adatgazdai szerepkörben rövidesen változás áll elő, mivel a szakmai kódok közül a BNO, OENO, FNO felülvizsgálata, frissítése, és közzététele hamarosan az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézethez kerül.

2.1.4 A nyilvántartás adatbázisainak szerkezetleírása A. Általános jellemzők A BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) által közzétett „Betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása”. 1996. január 1. napjától minden olyan dokumentáción, illetve adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésénél, amikor külön jogszabály alapján a betegségeket kódjelekkel fel kell tüntetni, a Tizedik Revízió” (BNO-10) alkalmazandó. A betegségek osztályozása segítő rendszerként működik a HBCS számára is, lehetővé téve ezáltal a teljesítményelvű finanszírozást az aktív fekvőbetegellátásban. Az OENO (Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozása) a vizsgálatok, beavatkozások, eljárások osztályzását jelenti. E beavatkozásokat, eljárásokat kóddal jelölik meg a tevékenységek besorolása érdekében. OENO kódok használata technikai segítséget jelent a mind a járó-, mind pedig a fekvőbetegellátás finanszírozásában. Ahogyan a HBCS, úgy az OENO is kiegészítve finanszírozási paraméterekkel (pontokkal), besorolási algoritmusként is értelmezhető, ezért ott is megjelenítésre kerül. Az FNO (Funkciók Nemzetközi Osztályozása) standard nyelvezet a betegek funkcionális állapotának leírására. Közvetlen kapcsolatban áll a BNO-val. Az FNO kódok F típussal a BNO kódok rovatban jelenthetők. E jelentés a krónikus minősítésű és pszichiátriai osztályok számára kötelező, de finanszírozásuk módja egyelőre változatlan. A kódok gyűjtésének célja a krónikus betegségek ápolási igényeinek felmérése. Segítségével egy megbetegedett szervrendszer kóros funkcionális állapotát lehet standardizált körülmények között leírni, jelezve a rehabilitáció vagy krónikus kezelés irányát és indokoltságát.61

61

Forrás: GYÓGYINFOK kiadvány az FNO Kódokról.

126



A tanulmány első felében már jeleztük, nem egyértelmű, hova sorolható a HBCS (Homogén Betegségcsoportok). Tekinthetnénk szakmai kódnak és finanszírozási algoritmusnak egyaránt, hiszen csak a HBCS segítségével kerülhet sor az aktív fekvőbetegellátás finanszírozására. Bizonytalanságunkat fokozta, hogy a 6/1998-as NM rendelet e tekintetben nem fogalmaz egyértelműen, hiszen a BNO és OENO vonatkozásában nevesít karbantartási munkálatokat.62 Végül azt a megoldást választottuk, hogy a homogén betegségcsoporti törzsállományt, amelyik súlyszámok, határnapok nélkül tartalmazza a lehetséges csoportokat, kódelnevezéseket, a szakmai kódok közé soroltuk, tehát egyfajta klasszifikációnak tekintettük. Ellenben azt a változatot, amelyik súlyszámot valamint határnapokat is tartalmaz, illetve egyéb meghatározott szempontok, logikai összefüggések alapján besorolja a szolgáltatói teljesítményeket, az algoritmusok közé tettük.

B. Entitások BNO törzs Attributum

tárolási típusa

Leírása

bno

char(5)

bno kódja

nev

varchar2(80)

bno megnevezése

lehet_ferfi

number(1)

lehet-e férfinél

lehet_no

number(1)

lehet-e nőnél

kortol

number(3)

érvényes kortól

korig

number(3)

érvényes korig

név

62

Forrás: 6/1998. (III. 11.) NM rendelet 2. § (1) bekezdése

127



OENO törzs Attributum

tárolási típusa

Leírása

oeno_kod

char(5)

oeno kódja

nev

varchar2(80)

oeno megnevezése

lehet_ferfi

number(1)

lehet-e férfinél

lehet_no

number(1)

lehet-e nőnél

kortol

number(3)

érvényes kortól

korig

number(3)

érvényes korig

név

FNO törzs Attributum

tárolási típusa

Leírása

fno_kod

char(5)

fno kódja

nev

varchar2(80)

fno megnevezése

név

128



HBCS törzs Attributum

tárolási típusa

Leírása

hbcs_kod

char(4)

hbcs kódja

nev

varchar2(125)

hbcs megnevezése

focsop

char(2)

Főcsoport

név

C. Adatbázis információk Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) esetén: @ a jelenlegi rekordszám: 11473 rekord

@ kisebb alábontásokat kivéve csak verzióval változik jelenlegi a X. Funkciók Nemzetközi Osztályozása (FNO) esetén: @ a jelenlegi rekordszám: 288 rekord @ még nincs tapasztalat a változás mértékéről. Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozása (OENO) esetén: @ a jelenlegi rekordszám: 4392 rekord, @ ritkán változik. Homogén betegségcsoportok (HBCS) esetén: @ a jelenlegi rekordszám: 786 rekord @ évente változik kismértékben.

D. Hozzáférési jogosultságok Hozzáférési jogosultságokról hivatalos információt nem kaptunk. Mindegyik adatbázis nyilvános, az FNO kivételével a GYÓGYINFOK honlapjáról letölthető (www.gyogyinfok.hu/kod.htm). Az FNO az OEP honlapon keresztül érhető el

129



és tölthető le (www.oep.hu), de önálló kiadványok illetve rendeletek mellékleteként is megjelentetésre kerülnek.

2.1.5 A nyilvántartások hiányosságai A BNO, OENO, FNO kódrendszerek az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) által közreadott nemzetközi osztályozási rendszerek, amelyek esetében - legalábbis a BNO, OENO esetében - van lehetőség bizonyos mértékű, nemzetileg értelmezett alábontásokra.

Ezen

kódrendszerek

esetében

elsősorban

az

alábontások

szabályozottságának ügyletei, az új betegségek, beavatkozási kódok elrendelésének procedurális vonatkozásai miatt jelentkezhetnek korrekciós igények, de szóba jöhet az adatbázisok kezelhetőségének és a nem megfelelő gyakoriságú frissítéseknek a problematikája is. A HBCS-vel kapcsolatos gondok - a kettős szerepből fakadóan - nagyságrendileg eltérő súlyúak a többi kódrendszerhez viszonyítottan. Ezekre is kitérünk.

Szakmai és eljárásrendi hiányosságok @ 1996 óta ugyanaz a BNO van forgalomban, még ha az 5. jegyen/pozícióban nyílik is lehetőség országonkénti finomításokra. Problémát jelent a BNO kiadvány tekintetében, hogy az egyes betegségek elnevezése a magyar kiadás elkészítésekor nem egyforma logika mentén történt, mivel latin és magyar megnevezések

egyaránt

találhatóak,

de

nem

szisztematikus

párhuzamossággal, így kiszámíthatatlan, mikor milyen megnevezéssel találja magát szembe a kedves olvasó. @ További nehézséget jelent, hogy a BNO elektronikus változata nem tartalmazza a magyarázatokat, csupán a szimpla megnevezéseket és a hozzájuk tartozó kódokat, mivel az elektronikus változat elkészítésénél nem szándékozták a kézikönyvet digitalizálni. Ez azonban a BNO használatakor komoly plusz időt és ráfordítást jelent mindazon orvosok, egészségügyi dolgozók számára, akik lelkiismeretesen kívánnak eljárni a BNO nevesítése során.

130



@ Az OENO nemzetközileg sokkal kevésbé karbantartott, mint a BNO, 1978 óta nem adtak ki hivatalosan új verziót.63 Ennek köszönhetően az országonkénti eltérések jóval nagyobb méreteket ölthetnek, mint a BNO esetében, nem szolgálva a nemzetközi egységesítést. @ Az új OENO kérvények benyújtásának jelenlegi módja a szakmai garanciákat illetően nem tűnik elégségesnek, az ezzel kapcsolatos helyzet korrekcióját

az

'Engedélyezett

Eljárások,

Regisztrációjának' bevezetése jelenthetné.

Beavatkozások

Nemzeti

64

@ Az FNO használatával kapcsolatos tapasztalatok még hiányoznak. A krónikus minősítésű és pszichiátriai osztályok által jelentendő FNO (funkcionális állapot) kódok a krónikus betegségek ápolási igényeinek felmérését célozzák meg, segítve ezáltal a beteg egészségi állapotához jobban

illeszkedő

ellátás,

gondozás

kialakítását.

Szerepe

lehet

a

rokkantosításban is. @ A HBCS, szemben a többi nemzetközi kódrendszerrel, amerikai gyökerei ellenére saját fejlesztésű rendszernek tekinthető, így karbantartása is nemzeti szinten jelentkező feladat. A diagnózisalapú csoportok frissítésének, szakmapolitikai döntéseket leképező változások végigvezetésének ideális helyszínéül megfelelő szervezet kijelölése az utóbbi időkben nem volt egyértelmű, mivel a HBCS karbantartásával kapcsolatos teendőket részben a finanszírozási

algoritmusok

karbantartásával

egyenértékű

feladatként

kezelték, s mint ilyen, a GYÓGYINFOK megszüntetése után, az OEP-nél talált otthonra, részben azonban a Kódkarbantartó Bizottság feladata maradt. Ezzel a munkamegosztással a HBCS mint kódkönyv gondozását nem sikerült megoldani, mivel a Kódkarbantartó Bizottság csak arra alkalmas, hogy új HBCS-ket fogadjon be, illetve minimális korrigálásokat hajtson

63 64

Forrás: OEP, osztályvezető. Erről több információ olvasható a tanulmány VIII. fejezetének 3.2. pontjában, az engedélyezett

eljárások, beavatkozások témájának tárgyalásakor.

131



végre, de átfogó elemzésekre erejéből nem futja, s annak ellenőrzésére sem, vajon teljesültek-e az egészségpolitikai elvárások a HBCS alkalmazásával. Ez a feladat az ESKI-hez telepíthető, amely ezzel döntés-előkészítő szerepet is vállalhat a Kódkarbantartó Bizottság, valamint az ESzCsM részére. A finanszírozással kapcsolatos mérlegelések eredőjeként előálló finanszírozási paraméterek gondozása az OEP-nél maradhat. Ez talán a szereplők számára is megnyugvást eredményezhetne a GYÓGYINFOK megszüntetése, 'a nagy harc' után. A kettéválasztás eredményeképpen a Finanszírozási Kódkarbantartó Bizottság működése felülvizsgálatra szorulna. @ A HBCS kódrendszerének meghatározása rengeteg vitát váltott ki a múltban, de tekintettel arra, hogy az új rendszer működtetése, karbantartása kereteinek kialakítása éppen most zajlik, nincs értelme ezek taglalásának. A szabályozott, áttekinthető, jegyzőkönyvezett döntések ellenőrizhetőségének megteremtése sokat segíthet a bizalmatlanság megszüntetésében.

2.1.6 A nyilvántartások minősítése, célnak való megfelelés Jogszabály egyelőre nem minősíti ezeket a nyilvántartásokat közhitelesnek, de az egészségügy szereplői akként kezelik azokat. Ennek oka, hogy nincs alternatívájuk a kódrendszereknek. A közhiteles nyilvántartások kritériumrendszerének a papír alapú kiadványok, kódkönyvek megfelelnek, a jelzett szakmai és eljárásrendi hiányosságok a közhitelességet esetükben nem érintik. Elsősorban eljárásrendi hiányosságokat lenne szükséges korrigálni annak érdekében, hogy a célnak jobban megfelelő adatbázisok jöjjenek létre, a szakmai hiányosságok kezelése messzebbre mutató feladat.

2.1.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei 1. A közhitelessé váláshoz tulajdonképpen nem igényeltetik különös lépések megtétele a papír alapú kiadványok esetében, mivel ezek a szakmai

132



kódjegyzékek az ESzCsM által kézikönyvekként közzétételre kerülnek. Az azonban nem ártana, ha jogszabály mondaná ki ezek közhitelességét. 2. Az EKNY-be való beépülés érdekében az elektronikus változatok korrekciójára szükség van, a hiányosságok taglalását leíró passzusok alapján. 3. Az állományok stabilitását, a már nem használatos kódok naplózott kivezetését a rendszerből, azaz a nyilvántartások körülményeit talán rigorózusabbá lehetne tenni a jogszabályi definiálás után. Tekintettel arra, hogy a szakmai kódok gondozása, egészségpolitikai elemzések elkészítése az ESKI-hez kerülhet, ezzel kapcsolatosan az ESzCsM, az OEP valamint az ESKI szakembereinek közös értékelésére lenne szükség a teendő lépésekről. 4. Az egyeztetések témáját a HBCS karbantartással kapcsolatos teendők megosztásán túl, arra is érdemes lenne kiterjeszteni, hogy a BNO, OENO kódrendszereiben is alakítsanak ki egyfajta munkamegosztást az ESKI és az OEP között65, azaz képződjön a BNO-n, OENO-n belül is egy olyan alcsoport,

amely

azokat

BNO-kat

tartja

nyilván,

amelyek

társadalombiztosítás általi finanszírozottságúak, akárcsak a gyógyszer alaptörzs esetében. Az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott BNO-k, OENO-k

finanszírozási

algoritmusokhoz

használt

adatbáziselemeinek

gondozása elkerülhetne az OEP-hez, a többi feladat maradhat az ESKI-nél. 5. Ez a munkamegosztás természetesen csak integrált adattörzsek felállítása mellett képzelhető el, hasonlatosan a gyógyszertörzshöz. 6.

A HBCS esetében a Kódkarbantartó Bizottság teendőinek, a működés körülményeinek felülvizsgálta szükséges.

Ajánlás Az EKNY-be való beépülés tükrözéssel megoldható, de akár web-en keresztüli lekérdezés lehetősége is biztosított. Szerencsés lenne, ha csak a korrekciók elvégzése, kiegészítések megtétele után kerülne sor a rendszer 'hadba állítására'.

65

OEP, főigazgató helyettes javaslata.

133



2.2 Finanszírozási, besorolási algoritmusok A finanszírozási algoritmusok definiálása igen kényes kérdés, nem egyértelmű, mit tekintünk e kategóriába sorolhatónak. Mi e tanulmány keretei között besorolási szabályokat értünk alatta, s elsősorban a HBCS, OENO, a fogászati ellátás illetve a kísérleti szakaszban lévő KBCS (krónikus betegségcsoportok) vonatkozásában értelmezzük.66 Ez azt jelenti, hogy a szabálykönyveket, valamint a besorolási kézikönyveket besorolási szabályként értelmezzük.

67

A felsorolt témák közül most a

HBCS illetve az OENO kerül megtárgyalásra. Fontos hangsúlyozni, hogy nem tartjuk ide értendőnek az összes finanszírozási szabályt, elszámolási rendet, amely a 43/1999-es Kormányrendelet mellékletét képezi, azaz, amely kitér a többi között a CT/MR, vagy a művese finanszírozási szabályaira is.68

2.2.1 A nyilvántartás kialakításának célja, funkciója A finanszírozási besorolási szabályok közhiteles nyilvántartásának célja, hogy a kifizetések, a teljesítmény elszámolások az egészségügyi szolgáltató intézmények számára átlátható, ellenőrizhető módon történjenek. Ma ezek nem nyomon követhetőek a szolgáltatóknak, s ez rendkívül komoly feszültséget okoz az OEP és az intézmények között meglévő, egyébként szerződésgarantált kapcsolatban.

66

Vannak szakértők, akik szerint csak a HBCS-nek van besorolási algoritmusa, a többi szabály már nem

ugyanezen logika mentén értelmezhető. 67

„Szabálykönyv nem más, mint a 43/1999-es Kormányrendeletben közzétett ’Tevékenységi lista’

szakmai magyarázata, protokollja, kiegészülve a jelenthetőség és az elszámolhatóság szakmai és egyéb feltételeivel” - magyarázza a Fogászati Ellátás Szabálykönyve. 68

Szócska Gábor tanulmányában a finanszírozási szabályokat a lehetséges közhiteles nyilvántartások

között említi. Amíg nem dől el szakmai állásfoglalások alapján, ott-e a helyük, áthidaló megoldásként javaslom, hogy a DrInfo-hoz telepítsék ezek elektronikus változatát.

134



2.2. 2 Jogszabályi elrendeltség @ 264/2003. (XII. 24.) Kormányrendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról; @ 43/1999.

(III.

3.)

Kormányrendelet

az

egészségügyi

szolgáltatások

Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól; @ 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről.

2.2.3. A nyilvántartás működtetője, adatgazdája A nyilvántartás működtetője jelenleg az OEP Finanszírozási Informatikai Főosztálya (régebben GYÓGYINFOK). Adatgazda: xxxxxxxxx, főosztályvezető, Szekszárd. Az adatbázisokkal

kapcsolatos

információkat

a

főosztályvezető

úr

bocsátotta

rendelkezésünkre.

2.2.4 A nyilvántartás adatbázisainak szerkezetleírása A soron következő leírások a finanszírozási algoritmusok egy szűk spektrumára vonatkoznak, de mindaddig, amíg nem születik egyezség arról, mi minden tartozzon ide, csak e leszűkített keretek között, a besorolási szabályok szintjén tárgyaljuk e kérdéskört.

A. Entitások OENO finan Attributum

tárolási típusa

Leírása

oeno_kod

char(5)

oeno kódja

nev

varchar2(80)

oeno megnevezése

lehet_jaro

char(1)

járóbetegnél alkalmazható

név

135



lehet_fekvo

char(1)

fekvőbetegnél alkalmazható

lehet_ferfi

number(1)

lehet-e férfinél

lehet_no

number(1)

lehet-e nőnél

kortol

number(3)

érvényes kortól

korig

number(3)

érvényes korig

pont

number(6)

pontszám járónál

HBCS finan Attributum

tárolási típusa

Leírása

hbcs_kod

char(4)

hbcs kódja

nev

varchar2(125)

hbcs megnevezése

focsop

char(2)

Főcsoport

also

number(4)

alsó határnap

felso

number(4)

felső határnap

norm

number(4)

normatív nap

Suly

number

Súlyszám

msuly

number

műtéti súlyszám

Csillagos

number(1)

csillagos-e

pm

char(1)

P-s vagy M-es HBCs (műtétes vagy nem)

név

136



B. Adatbázis információk Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozása (OENO) esetén: @ a jelenlegi rekordszám: 4392 rekord, @ ritkán változik. Homogén betegségcsoportok (HBCS) esetén: @ a jelenlegi rekordszám: 786 rekord @ évente változik kismértékben.

C. Hozzáférési jogosultságok Hozzáférési jogosultságokról hivatalos információt nem kaptunk. Az adatbázisok szabálykönyv

illetve

besorolási

kézikönyv

formájában

léteznek,

ugyanakkor

elektronikus formában a GYÓGYINFOK honlapjáról olyan, ún. kisgépes, PC-s változatuk tölthető le, amely csak 90-95%-os pontossággal eredményezi az OEP/GYÓGYINFOK besorolást, legalábbis a HBCS esetében.

2.2.5 A nyilvántartás hiányosságai Szakmai és eljárásrendi hiányosságok @ Az egyik legfontosabb hiányosság, hogy a besorolási szabályok elektronikus változatai - mint jeleztük - nem kielégítő formában érhetők el a szolgáltatók számára, így nem tudják kontrollálni az OEP-et a finanszírozás helyességét illetően. @ A szolgáltatói jelentések beküldött állományai nincsenek dátumozottan eltéve, így ha korrekcióra kerül sor az OEP és a szolgáltatók közötti vita eredményeképpen, úgy az eredeti és korrigált állományok külön-külön nem elmentettek, nem naplózottak. @ Azonos állományokkal történő többszöri, GYÓGYINFOK által történő besorolási futtatások eredményei ritkán azonosak – vallják szakértők. @ A súlyszámok a HBCS indításakor ráfordítás-arányosan lettek definiálva, legalábbis egymáshoz viszonyított arányuk kifejezett egyfajta költség137



ráfordítási igényt. Ma már ez a megállapítás nem helytálló, annyira torzultak a súlyszámok, köszönhetően egyes lobby tevékenységeknek, egyedi beavatkozásoknak. @ A HBCS 'Adatlap kórházi osztályos ápolási esetről' módosítását már kezdeményezte a szabványokkal foglalkozó szakértői csapat, 'eFin' projekt keretében, így e kérdést az ott született eredmények mentén javasoljuk kezelni.

2.2.6 A nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés Tekintettel arra, hogy a finanszírozási algoritmusok közhiteles nyilvántartásként nincsenek definiálva, velük szemben ilyen elvárások nem fogalmazódtak meg, ily módon csak azt lehet állítani, hogy jelenlegi formájukban nem felelnek meg a kritériumoknak. Amennyiben a besorolási szabályok közhiteles nyilvántartássá válnak, ez azzal is együtt jár, hogy minden elektronikus programváltoztatás csak szabályozott módon, engedélyek alapján történhet meg - szemben a jelenlegi gyakorlattal.

2.2.7 Javaslatok az adatbázisok közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei 1. Érdemesnek

tűnik

a

finanszírozási

algoritmusok

ügyéről

szakértői

állásfoglalásokat kérni, e tárgyban workshopokat szervezni. Tisztázni kell, mit is érdemes algoritmusként számon tartani, hol húzódik a határ a besorolási és finanszírozási szabályok között. 2. A besorolási szabályok elektronikus változatát, a besorolási programokat stabil működésűvé kell tenni az OEP-nél, egyedi, napi beavatkozásoktól mentesíteni szükséges az ún. nagygépes változatot. 3. Mihamarabb fel kell tenni az adatgazda honlapjára, jelen esetben az OEP honlapjára az új kritériumok mentén elkészített, ún. kisgépes, PC-s változatot, hogy a szabályok segítségével a szolgáltatók 100 %-os biztonsággal ellenőrizni tudják a kifizetések helyességét, korrektségét. 138



4. Az 'eFin' szabványügyi projekt eredményeit a HBCS adatlap megújításához fel kell használni.

Ajánlás Az EKNY-be való beépülést a szakmai tartalmak tisztázása után, lehetővé kell tenni; az algoritmusokhoz történő hozzáférést interneten keresztüli letöltés formájában kell biztosítani. Szerencsés lenne, ha csak a korrekciók elvégzése, kiegészítések megtétele után kerülne sor a rendszer 'hadba állítására'.

139



3. Javaslat a közhiteles nyilvántartások körének bővítésére Az előzetesen közreadott, hipotetikusan közhitelesnek tekintett nyilvántartások sorából kettő kimaradt a megtárgyaltak közül, ezek következnek most. Kimaradásuknak eltérő okai vannak. Egyikük esetében a kimaradás oka, hogy nyilvántartás ugyan már most létezik, amely funkcionáló adatbázis(oka)t takar (engedélyezett orvostechnikai eszközök, társadalombiztosítás által finanszírozott gyógyászati segédeszközök), de a jelenlegi működési kereteket koncepcionálisan újra kellene gondolni. A második esetében a kimaradás okaként az szolgál, hogy az egészségügy napi működése megkívánja, kerüljenek felállításra olyan adatbázisok, amelyek még nem léteznek, de többen kifogásolják hiányukat; közülük most egy kialakítására teszünk javaslatot (engedélyezett egészségügyi eljárások, beavatkozások).

3.1 Engedélyezett orvostechnikai eszközök, társadalombiztosítás által finanszírozott gyógyászati segédeszközök Mi is a helyzet ezzel a nyilvántartással? Egyrészt nem egy, hanem két nyilvántartásról van szó, amelyek közül az egyik az ESzCsM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EKH) által működtetett engedélyezett orvostechnikai eszköznyilvántartás, a másik az OEP által finanszírozott/támogatott gyógyászati segédeszközök adatbázisa. A két adatbázis logikailag összefügg, de ez az összefüggés nincs pontosan tisztázva, mivel az a fogalom, hogy gyógyászati segédeszköz, nincs korrektül meghatározva.69 Ahhoz, hogy ma az OEP gyógyászati segédeszközt támogathasson, előbb az EKH-nál kell regisztráltatni, mint orvostechnikai eszközt - annak ellenére, hogy a két fogalom tartalmilag nem fedi le egymást. A két adatbázis 'metszésében' sok azonos elem található, de sem az azonosságok, sem a különbözőségek nincsenek definiálva.

69

Míg az orvostechnikai eszközök fogalmának megfelelő definíció és értelmezés létezik az Európai

Unióban ('medical devices'), addig a gyógyászati segédeszköz fogalmára vonatkozóan ugyanez a megállapítás nem érvényes, azaz az Európai Unióban ezzel ekvivalens elnevezés nem létezik. Valamelyest hasonló elnevezést takar a 'technical aids for disabled persons' fogalma. Forrás: EKH, alelnök

140



A jogszabályok sem adnak eligazítást e tekintetben, szakmai tisztázatlanságoknak köszönhetően a jogalkotók eddig áthidaló jellegű megoldásokat igyekeztek választani.70 Megint egy olyan téma, ahol minden szereplő, így az ESzCsM, az OEP, az EKH is ismeri a kialakult helyzetet, de évek óta egyetlen szervezet sem volt képes kielégítő megoldást felmutatni. Az idei esztendő júliusában az OEP-ben, xxxxxxxxxxx vezetésével bizottság alakult, amelynek deklarált feladata, hogy próbáljon meg rendet teremteni ezen a fronton és tegyen javaslatot az ESzCsM számára; e bizottság összetétele elég széles ahhoz, hogy esély keletkezzen valamilyen mérvű áttörés elérésére. A bizottság indulásakor a fogalmi tisztázatlanságokról valamint a nyilvántartások körüli helyzet feltárásáról ígéretes előterjesztések születtek, amelyeket közzé teszünk. A gyógyászati segédeszközök fogalmi tisztázásával kapcsolatos bizottsági vitaanyagot a 10. sz. melléklet tartalmazza, míg a nyilvántartások, regisztráció körülményeit taglaló anyag a 11. sz. mellékletben található.

3.1.1 Az új nyilvántartás tervezett célja, funkciója Egy integrált adatbázis formájában, olyan új közhiteles nyilvántartás kialakítására mutatkozik igény, amely mind az engedélyezett orvostechnikai eszközök, mind az ettől eltérő tartalommal bíró, engedélyezett gyógyászati segédeszköz adatbázis igényét ki tudja elégíteni. Az OEP által támogatott gyógyászati segédeszköz nyilvántartás erre az integrált adatbázisra épülhetne rá, az OEP-et érintő, kiegészítő tartalommal.

3.1. 2 A jelenlegi nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége @ 47/1999. (X. 6.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközökről – a 93/42/EGK direktíva (MDD) honosítása;

70

Példaként vegyük az Egészségügyi Törvényt, amelynek 101. §-a a gyógyászati segédeszközt beleérti az

orvostechnikai eszközök fogalmába, míg a 47/1999-es EüM rendelet az orvostechnikai eszközöktől megkülönbözteti a rendelésre készült eszközöket Ez utóbbi fogalom már jobban közelít egyes szakértők szerint a gyógyászati segédeszköz tartalmi vonatkozásaihoz, még ha teljesen ez sem fedi le azt.

141



@ 8/2003. (III. 13.) ESzCsM rendelet az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről – a 98/79/EK direktíva (IVD); @ 130/2004 Kormányrendelet a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök közbeszerzésének részletes és sajátos szabályairól.

3.1.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája A jelenleg funkcionáló orvostechnikai eszközök nyilvántartásának vezetése az EKH feladata, míg a társadalombiztosítás által finanszírozott gyógyászati segédeszközökért az OEP felelős. Az újonnan létrehozandó integrált nyilvántartás gazdája lehetne az EKH, a mezők tekintetében pedig az OEP illetve az EKH lenne a gazda, hasonlatosan a gyógyszertörzset érintő K-NET fejlesztéshez.

3.1.4 A meglévő adatbázisok szerkezetének leírása A. Entitások 1. Az engedélyezett orvostechnikai eszközökkel kapcsolatosan a 2. sz. függelékben található Eudamed nemzetközi adatbázisról (európai adatbankról) készült összeállítás ad tájékoztatást. Ebbe az adatbázisba dolgozza be közvetlenül az EKH már az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló hazai információkat. A nem in vitro eszközök esetében durván 3 éven belül várható, hogy nemzetközileg értékelhető adatbank álljon össze. 2. OEP által finanszírozott gyógyászati segédeszközök adatait az alábbi táblázat alapján mutatjuk be: GYSE_TORZS Mező

Mező hossza,

megnevezése

formátuma

Mező magyarázata

Oep_ttt

Text (9)

TTT kód

Oep_ean

Text (13)

EAN kód

142



Oep_tk

Text (20)

Törzskönyvi szám

Oep_nev

Text (100)

GYSE megnevezése

Oep_ksz

Text (30)

GYSE kiszerelése

Oep_atc

Text (7)

ATC kód

Oep_itm

Text (3)

Támogatás mértéke

Oep_jc1-5

Text (1)

GYSE jogcímek (1-5)

Oep_afa

Text (2)

GYSE áfája

Oep_fan

Float

Elfogadott fogyasztói nettó ár

Oep_fab

Float

Elfogadott fogyasztói bruttó ár

Oep_inn

Float

Normatív támogatás nettó

Oep_inb

Float

Normatív támogatás bruttó

Oep_eun

Float

Eü. Térítésköteles támogatás nettó

Oep_eub

Float

Eü. Térítésköteles támogatás bruttó

Oep_dat

Datum

Hatálybalépés dátuma

Patika

Text (1)

Patikában forgalomba hozható-e

Isokod

Text (10)

Hazai termék-e

Hazai

Number

Emar

Number

Emelt ár

Emtam

Number

Emelt támogatás

Tft

Number

Tény forgalom forintban

Hazai vagy külföldi a termék. Ez az árindexáláshoz kellett, tavaly.

143



Tdb

Number

Tény forgalom darabszám

Ttam

Number

Tény forgalom tb-támogatása

Vft

Number

Várt forgalom forintban

Vdb

Number

Várt forgalom darabszám

Vtam

Number

Várt forgalom tb-támogatása

Number

Gyártók darabszáma- hányan gyártják az adott TTT-hez

Gydb

tartozó terméket

Gyarto

Text (50)

Gyártó

Emelt

Text (1)

Emeltáras gyse-e (Technikai mező)

Tol

Date

Érvényesség kezdete

Ig

Date

Érvényesség vége

B. Hozzáférési jogosultságok Az Eudamed európai adatbankkal kapcsolatosan a 2. sz. függelék ad információt erről. Az EKH illetékes munkatársai bejelentkezés, azonosítás után írhatnak be on-line az adatbankba. Az adatbank egyes ’outputjai’ publikusak.

3.1.5 A meglévő nyilvántartások hiányosságai Szakmai és eljárásrendi hiányosságok @ Az Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal az orvostechnikai eszközök esetében

piacfelügyeletet lát el – a fogyasztók védelme érdekében, amely azt jelenti, hogy kérelemre ellenőrzést végez. Amennyiben kérelem, panasz nem érkezik, baleset nem történik, ellenőrzés sincs.

144



regisztrációs kötelezettsége van az ún. I. kockázati osztályú termékeknek, amelyet önminősítés alapján be kell jelentenie a gyártóknak. Az önminősítés nem kielégítő eljárásrend a betegek szempontjából.

a II/a., II/b. és a III. kockázati osztályú termékek vonatkozásában megfelelőség tanúsítás/ értékelés folyik, amelyeket ún. kijelölt szervezetek (Notified Body) végezhetnek, amelyek a megfelelőség tanúsítás

eredményéről

a

Hivatal

számára

értesítést

küldenek.

Forgalmazási feltétel a tanúsítás megszerzése.

az Orvos- és Kórháztechnikai Intézet (ORKI) az egészségügyi miniszter által kijelölt szervezetként (Notified Body, 2000.) végez tanúsítást, s mint ilyen szervezet saját kóddal rendelkezik a CE jelzést kiegészítendő. Az ORKI-hoz hasonlóan több cég is végez ilyen tevékenységet Magyarországon, mint pl. Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet (MEEI), meghatározott, engedélyezett területeken.

Az EU-ban forgalmazott termékek, CE jelzéssel ellátva, külön engedély nélkül, automatikusan itthon is forgalmazhatók – nem nyújtva ezáltal kielégítő garanciát a hazai forgalmazók illetve az OEP, mint befogadó szervezet számára.

@ A gyógyászati segédeszközöket jelenleg az EKH-ban kell regisztráltatni, abban az esetben is, ha nem minősülnek orvostechnikai eszközöknek, mivel e cégek

ezen

termékeiket

illetően

másképpen

nem

kaphatnának

társadalombiztosítási támogatást. @ Elviekben tehát nyilvántartják az EKH-ban, hogy a hazai gyártók közül ki mit gyárt az orvostechnikai eszközök, illetve a gyógyászati segédeszközök terén, de a fentieken túlmenő problémát jelent, hogy nem minden esetben a termék szintjén történik a nyilvántartásba vétel. Előfordulhat, hogy csak gyártmány szintjén zajlik a megfelelőség tanúsítás, amelynek eredményét a tanúsítást végző szervezetnek kell a hivatal fele jelezni. Előfordulnak olyan esetek is, hogy az adott céget mint gyártót kell tanúsíttatni, attól függően, 145



hogy mire kötelezi őket a 47/1999-es EüM rendelet (II. és III. osztályba sorolás esetén). @ Az orvostechnikai eszközök tekintetében régebben az OEP kérte az ORKI nyilvántartási igazolását, de egy kissé kaotikussá vált a helyzet a Hivatal megalapítása óta. Ennek ellenére a szolgáltatókkal kötött szerződésekben változatlanul kérnek ORKI nyilvántartási számokat, s használják a különböző elszámolások során. @ AZ OEP által támogatotti listán szereplő gyógyászati segédeszközök műszaki tartalma, technológiai követelményei szabályozatlanok, nincs egységesen jóváhagyott követelményrendszer.

3.1.6 A jelenlegi nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés Tekintettel

arra,

hogy

egy

meglévő

nyilvántartás

koncepcionális

kereteinek

újragondolására mutatkozik igény, egyúttal ez azt is jelenti, a jelenleg működő, engedélyezett orvostechnikai eszközök nyilvántartása nem elégíti ki azt a célkitűzést, hogy tudjuk, melyik szervezet, milyen engedélyezett terméket gyárt orvostechnikai eszközként és mit gyógyászati segédeszközként.

3.1.7 Javaslatok az adatbázis(ok) közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei Az EKNY-be való beépülés feltételei távoliak még, így egyelőre szerényebb célokkal, feladatokkal kell megelégedni. 1. Az OEP Gyógyászati Segédeszköz Munkabizottsága fogalmazza meg végső ajánlásait az ESzCsM számára. 2. A bizottság ajánlásait az ESzCsM vitassa meg nyilvános fórumokon mind a fogalmi tisztázás, mind pedig a nyilvántartás, regisztráció átalakítását illetően. 3. Új jogszabály megalkotására lesz szükség, amint az ESzCsM meghozza ebben a témában az egész ágazatot érintő döntéseit.

Ajánlás

146



Az engedélyezett orvostechnikai eszközök, gyógyászati segédeszközök regisztrációs eljárásának hasonlatosnak kellene lennie a törzskönyvezett gyógyszerekéhez.

147



3.2 Engedélyezett egészségügyi/orvosi beavatkozások, eljárások Az alábbiakban új nyilvántartás kialakítására teszünk javaslatot. Az igény régóta megfogalmazódott, de mivel igen fáradságos feladat ebben a témában - egységes szempont-, és kritériumrendszer alapján - új adatbázist meghonosítani, ennek életre hívását eddig egyetlen államigazgatási szervezet sem vállalta fel. Az ’életre-nem-hívás’ okait gyarapítja az orvostársadalom várható ellenállása, amely erőteljes lesz az adatbázis kialakításával szemben. Jellemző észrevételük lehet, hogy @ már létezik ilyen nyilvántartás, úgy hívják, hogy OENO, @ az orvos gyógyítási szabadsága nem indokol további nyilvántartást. Érveink ezzel szemben: @ Az OENO, azaz Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozása nem azzal az igénnyel került kialakításra, hogy a törzskönyvezett gyógyszerekhez hasonlóan, törzsadatbázisként

szolgáljon

az

orvosi

beavatkozások,

eljárások

vonatkozásában. @ Az OENO kódrendszerben nyilvántartott információk mélysége, az új OENO elfogadásának/befogadásának

procedúrája

nem

elégséges

ahhoz,

hogy

biztonságot nyújtson a finanszírozó OEP számára az orvosi eljárások hatásosságát, hatékonyságát illetően. @ Nincs minden orvosi/egészségügyi eljárás bejelentve/engedélyeztetve, amit az orvosok ma nyújtanak, nem létezik ugyanis számukra ilyen kötelezettség előírva. Tekintettel arra, hogy ez a jelenség a kiszámítható ellátás létét kérdőjelezi meg, ezért fel kell számolni.

3.2.1 Az új nyilvántartás tervezett célja, funkciója Egységes szerkezetbe foglalva, azonos szempontok mentén kialakítandó adatbázis közhitelesen beavatkozások,

tanúsítaná, eljárások

hogy

Magyarországon

engedélyezettek.

Az

új

milyen

orvosi/egészségügyi

nyilvántartás

kaphatná

az

'Engedélyezett Eljárások, Beavatkozások Nemzeti Regisztrációja' elnevezést.

148



A kialakításra kerülő törzskönyvezett beavatkozásokból válogathatna az OEP, amikor befogad egy-egy új eljárást. Erre akkor nyílhat esély, ha az orvosi beavatkozások esetében

-

hasonlatosan

technológiaértékeléseket

a

végző,

döntéselőkészítés folyamatában.

gyógyszerhez koordináló

-

az

ESKI

szervezetként

részt

egészségügyi venne

a

71

Ennek a nyilvántartásnak kellene kezelnie a kísérleti eljárások regisztrációját, amely jelenleg nincs megfelelően végig víve72. Az orvosi vizsgálatok, kutatások etikai és szakmai engedélyeinek megadása az Egészségügyi Tudományos Tanács feladatát képezi. Gyógyszerügyekben a szakmai engedélyt az OGYI adja ki.

3.2. 2 Az új nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége Új jogszabályt kell alkotni erről, mert az OENO módosításokat, új OENO megalkotását szabályozó rendelet ehhez kevés.73

3.2.3 Az új nyilvántartás működtetője, adatgazdája A 'Engedélyezett Eljárások, Beavatkozások Nemzeti Regisztrációjának' gazdája lehetne az Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal. Integrált adatbázis kialakítására lenne szükség, hasonlóan a gyógyszertörzshöz, az OEP a nemzeti regisztrációban szereplő adatokra építve alakíthatná ki kiegészítő jellegű adatrendszerét.

3.2.4 Az új nyilvántartás tervezett adatbázisának szerkezetleírása Szakértői egyeztetések szükségesek ebben a témában, önálló tanulmányt is megérne annak elemzése, milyen mechanizmusokat, milyen információkéréseket érdemes nevesíteni a regisztráció során.

71

32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt

kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról, 19.§ (2) bekezdése; 72 73

ESzCsM, főcsoportfőnök közlése 6/1998. (III. 11.) NM rendelet az egészségügyi ellátásban használt szakmai kódrendszerek és

finanszírozási paraméterek karbantartásának jogi szabályozásáról

149



3.2.5 Az eddigi nyilvántartás hiányosságai @ Az OENO adatbázisa az információk szűkített körét képes csak biztosítani, ráadásul nem teljes körű a nyújtott beavatkozások tekintetében. @ Az Egészségügyi Tudományos Tanács állásfoglalásai egy-egy kísérleti eljárás, beavatkozás ügyében, az engedély megadásakor megszületnek, de nem világos, mi lesz a kísérleti eljárások eredményével, ki, kinek, mikor számol be, mikortól vehető nyilvántartásba, mint engedélyezett eljárás, stb.

3.2.6 Az új nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés Az új nyilvántartásnak közhitelesnek kell lennie. Ennek megfelelően kell kialakítani a regisztráció menetét, az adatbázisba bekerülés, kikerülés folyamatát.

3.2.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be való beépülés feltételei 1. Szakmai álláspont kialakítása az engedélyezett eljárások nyilvántartásáról – EszCsM feladata, de az ETT-nek is véleményalkotási joga lehet ebben. 2. Igenlő válasz esetén a regisztráció szakmai tartalmának meghatározása – erről tanulmány készítése, amely kitér a gyógyszertörzskönyvezés menetrendjével történő összehasonlítás eredményeire. 3. A kísérleti eljárások ügyében úgyszintén szakmai állásfoglalásnak kell születnie az ETT bevonásával. 4. A jelenlegi OENO-ban szereplő tételeket kellene átnéznie egy bizottságnak, vagy ki is lehetne őket adni a szakmai kollégiumokhoz, megvitatásra, kiegészítésre. 5. Adatszolgáltatás, regisztrációs kötelezettség elrendelése. 6. Adatbázis kialakítása, feltöltés a felülvizsgált OENO adatokkal. 7. Új nyilvántartásba vétel esetén az ESKI véleményének kikérése: eredményesség, hatékonyság valamint költséghatékonyság vonatkozásában.

150



IX. KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA, TEENDŐK ÖSSZEFOGLALÁSA

1. Közhiteles nyilvántartások csoportjai Közhiteles nyilvántartások Jelenleg létező adatbázisok

Jelenleg nem létező, újonnan létrehozandó adatbázisok

1. A kritériumoknak 'megfelelő' közhiteles 1. Engedélyezett eljárások, beavatkozások nyilvántartás: @ Gyógyszer alaptörzs állomány (törzskönyvezett gyógyszerek) @ Szakmai kódrendszerek papír alapú kiadványai @ Transzplantációs nyilvántartás 2. A kritériumok alapján 'csaknem' közhiteles nyilvántartás: @ Humánerőforrásokat tartalmazó nyilvántartások (orvos, fogorvos, gyógyszerész, klinikai szakpszichológus, egészségügyi szakdolgozó) @ Szolgáltatók nyilvántartása 3. 'Vitatható besorolású' közhiteles nyilvántartás: @ TAJ nyilvántartás @ Finanszírozási, besorolási algoritmusok 4. 'Koncepcionális keretek' felülvizsgálatát igénylő nyilvántartás: @ Engedélyezett orvostechnikai eszközök, gyógyászati segédeszközök

151



2. Az eEgészség Programiroda előtt álló feladatok Amennyiben a Programiroda szeretné tovább vinni az EKNY projektet, ezt segítendő, összefoglaljuk az előttük álló feladatokat. Elsősorban szakértői álláspontok, vélemények megismerésére van szükség a tanulmány megállapításait illetően, valamint workshopok megszervezésére, ahol meg lehet vitatni az egymástól eltérő szempontokat és minősítéseket valamint ahol meg lehet kötni a nélkülönözhetetlen egyezségeket. A tanulmány jónéhány esetben csak a problémahalmazok (jéghegyek) csúcsait tudta érzékeltetni. Az elkészült tanulmány részben begyűjtött információk összefoglalója, részben vitaanyag, s ez utóbbi minőségében, a továbblépés érdekében szeretné az ágazatot kimozdítani jelenlegi furcsa egyensúlyi állapotából, amely inkább patthelyzetre utal az egyes szervezetek között. Nem lesz váratlan, ha a szakértők egyes kérdésekben a tanulmánytól eltérő megállapításra jutnak a különböző fórumokon, csak az a fontos, hogy konszenzusok szülessenek az egyes vitatott területekről, amely konszenzusokhoz a későbbiek során az összes szereplőnek tartania kell magát.

2.1. A feladatok listája 1)

A közhitelesség definíciója megalkotásra került, ezt meg kell vitatni, erről egyezségnek kell születnie a szakminisztériumban.

2)

Tekintettel

arra,

hogy

jelenleg

nincs

konszenzus

a

közhiteles

nyilvántartások köréről sem, ezért a fogalom kritériumrendszerének megalkotása

után

a

soron

következő

feladat

a

közhiteles

nyilvántartásokról, az érintett adatbázisokról konszenzus kialakítása. 3)

A

fogalmi

kritériumok

alapján

közhitelesként

azonosítható

nyilvántartások felmérése, regisztrációja, a kritériumoktól való eltérések feltárása e tanulmány keretei között megtörtént. E megállapításokat szakértőknek

kell

véleményezniük,

ezekről

az

eEgészség

Programirodának témánként szakértői workshopokat kell szerveznie.

152



4)

Szentgáli Ádám tanulmánya jelzi, milyen információk hiányoznak az EKNY pontos informatikai megtervezését illetően. Ezeket a hiányzó információkat az ESzCsM-nek kell hivatali úton megkérnie az érintett szervezetőktől.

5)

Mivel bizonyos törzsadatokat több szervezet is magáénak vall, tisztázni kell az egyes szervezetek felelősség-, és szerepkörét, ki kell választani a közhitelességet biztosító egyetlen szervezetet, míg a többiek számára meg kell teremteni a biztonságos működéshez szükséges garanciális elemeket.

6)

Az eltérések feltérképezése korrekciós igényt vonhat maga után a jogalkotásban (is). Egyértelmű, végrehajtható, valamint számonkérhető, a közhitelesség

kritériumainak

megfelelő

jogszabályi

környezet

megteremtése, a meglévő jogszabályi kötelezettségek pontosítása, a hiányzó szabályozók megalkotása gyarapítja az előkészületi munkálatok sorát. A munkát Szócska Gábor elvégezte, az ott született eredmények felülvizsgálata annak függvényében, ahogyan a workshopok döntenek, szükségessé válhat. 7)

A közhitelesség elfogadott definíciójának megfelelő nyilvántartások kialakítása a nyilvántartások egy részének adott esetben szakmai, adminisztrációs valamint informatikai szempontú korrekcióját jelenti.

8)

Ezzel egyidejűleg, egyes témákban integrált közhiteles adatmodellek kialakítása válik szükségessé, s ez képezi a munkálatok következő, rendkívül időigényes feladatkörét, amely további kiterjedt szakmai egyeztetéseket és egyezségeket kíván.

9)

Az Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások kialakítására, felügyeletére vonatkozóan elkészült szakmai, jogi, szervezeti valamint informatikai megoldási javaslatok elfogadása jelenti a végállomást.

2.2 Egyeztetésre váró szakmai területek További feladatok, amelyek kiemelésre méltóak mindazon feladatok sorából, amelyek egy-egy nyilvántartás esetében felmerültek, s amelyek esetében az eEgészség 153



Programirodának kiváltképp fórumot kell biztosítania a szakmai egyezségek megkötése érdekében: @ Azonos témákban azonos (KSH) kódok alkalmazása a közhiteles adatbázisok esetében, mint pl. megyék, nemek, stb. vonatkozásában. A készség a szereplők között megvan, csupán lehetőséget

kell

nyújtani

ahhoz,

hogy

megállapodások

születhessenek. @ A HBCS karbantartás során a teendők megosztása, beleértve a Kódkarbantartó

Bizottság

feladatának

felülvizsgálatát,

meghatározó a feladatok sorában. @ Finanszírozási algoritmusok témájában az értelmezés és egységesítés ügyében van szükség egyeztetésekre. @ Engedélyezett

orvostechnikai

eszközökkel,

gyógyászati

segédeszközökkel kapcsolatosan új szempontok érvényre juttatása indokolt, várjuk az OEP bizottság működésének eredményeit, az ott született javaslatok beemelését az EKNY szakmai előkészítésébe. @ Az Engedélyezett beavatkozások, eljárások nyilvántartásának kialakításával

összefüggésben

szakmai

koncepciók

megalkotására kell sort keríteni, össze kell gyűjteni a szakmai szereplők elvárásait, és egy kivitelezhető projektet kell az egészségügyi tárca asztalára letenni.

3. A feladatok ütemezése A közhiteles nyilvántartások jelen fejezet 1. pontjában található csoportosítása alapján szükség van a feladatok ütemezésére, a szereplőkkel történő széles körű egyeztetések után. Az Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások kialakítása legalább négy ütemben végezhető el, de ezek a feladatok csak az eddig tárgyalt témákat érintik. A workshopok során felmerülhetnek újabb szempontok, amelyek befolyásolhatják ezeket a feladatokat.

154



Az EKNY megvalósításának ütemezése

Első ütem (2004. október 2004. december) Második ütem (2005. január 2005. június)

Harmadik ütem (2005. június2005. december)

'Megfelelően' közhiteles nyilvántartások

'Csaknem' és 'Vitatható besorolású' közhiteles nyilvántartások

'Koncepcionális' és 'Létrehozandó' nyilvántartások

A tanulmány megállapításainak véleményezése, állásfoglalások kialakítása, a IX. fejezet 2. pontja alapján részletezett sorrendben 1. Gyógyszer alaptörzs 1. Szakértői - tükrözés egyeztetések a

1. Az OEP munkabizottság végleges 2. OTNY - webes a.) 'Szolgáltatói', állásfoglalásának lekérdezés b.) 'Humánerőforrás' elkészítése az előkészítése orvostechnikai adatbázisok 3. Szakmai eszközök, gyógy. c.) 'Finanszírozási kódkönyvek segédeszköz elektronikus változat algoritmusok' témájában – esetében elkészítése OEP, ESzCsM és EKH 2. 'TAJ' esetében az közreműködőkkel elektronikus lekérdezés EKNY- 2. Tanulmány en keresztüli elkészítése az megteremtése engedélyezett beavatkozások témájában. 4. Integrált gyógyszer- 3. Integrált 3. Nyílt szakmai törzs (K-NET) – fórumokon vita a.) 'Szolgáltatói', feltöltése, tükrözés az b.) 'Humánerőforrás' az EKNY-ben orvostechnikai adatbázisok eszközökről. 5. OTNY - webes létrehozatala lekérdezés az 4. Szakértői EKNY-en keresztül workshopok az engedélyezett 6. Szakmai beavatkozások kódkönyvek témájában. elektronikus változat az EKNYben

155

5. Nyílt szakmai vita az engedélyezett beavatkozások témájában.



Az EKNY megvalósításának ütemezése

'Megfelelően' közhiteles nyilvántartások

Negyedik ütem (2006. január 2006. június)

'Csaknem' és 'Vitatható besorolású' közhiteles nyilvántartások 4. Integrált adatbázisok – tükrözés az EKNY-be

'Koncepcionális' és 'Létrehozandó' nyilvántartások

6. Új jogszabály megalkotása mind az engedélyezett eszközökről, mind az engedélyezett beavatkozásokról 7. Adatbázis fejlesztések a két témában

4. Az EKNY szervezeti háttere Az ESzCsM és az eEgészség Programiroda szakértői tájékoztattak bennünket az Egészségügyi Ágazati Portál kialakításának tervéről. Erre tekintettel úgy véltük, az Egészségügyi Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások működését/működtetését is e keretek közé célszerű beilleszteni. Szócska Gáborral közös javaslatot készítettünk az EKNY szervezeti hátteréről. Az alábbiakban a javaslat lényegét foglalom össze. Az ágazati portál fő tematikus felületeinek (témacsoportjainak) egyike lesz az Egészségügyi Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások. Az ágazati portálon belül funkcionáló EKNY működésének szakmai, jogi és informatikai felügyeletét az EKNY Koordinációs Bizottság látja el. A bizottság felállítása érdekében jogszabályt szükséges alkotni. A bizottság tervezett/javasolt tagjai, mint adatgazdák: 1. ESzCsM 156



2. ÁNTSZ 3. OEP 4. OGYI 5. MOK 6. MGYK 7. MSZK 8. ETI 9. EKH 10. Fodor József Országos Közegészségügyi Központ valamint 11. az ESKI által delegált három képviselő (jogi, informatikai és szakmai kérdésekben szakértő). A bizottság elnökét az Egészségügyi miniszter nevezi ki, az ESKI vezetőjének javaslatára. A bizottság titkárának jogász végzettségűnek kell lennie. A Bizottság feladatainak ellátásához szükséges tárgyi feltételeket az ESKI biztosítja. A Bizottság feladata: 1. ellenőrizni, hogy az ágazati portálon belül megjelenő EKNY a hatályos tárgykörök elektronikus megjelenítését biztosítja-e. 2. gondozni az egészségügyi elektronikus közhitelesség tárgyköreit, illetve szükség szerint módosítást javasolni, az erről szóló előterjesztést elkészíteni. Az 'Egészségügyi Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások' felület az ágazati portál szoftveres és hardveres lehetőségeit és általános módszertanát használja. Amennyiben az egészségügyi elektronikus közhiteles nyilvántartások egyedi igényeket támasztanak, az ESKI feladata azok biztosítása a portálon belül.

157



X. VÉGSZÓ HELYETT - TANULSÁGOK Amikor 2003 decemberében megkaptam a Programirodától a megbízást, nem tudtam, mire vállalkozom. A munka mélységét megbecsülni március végére sikerült - legalábbis akkor így hittem. A helyzet később sokkal rosszabbra fordult, s ennek elsősorban az volt az oka, hogy kevés információhoz lehetett hozzájutni hivatalosan, semlegesen, papírokkal, megbízással felfegyverkezve. Kétszer próbálkoztam személyes kapcsolatok használata nélkül információhoz jutni, adatot kapni, az eredmény mindkétszer nullánál nem ért többet. Általános bizalmatlanság fogadott ilyen esetekben. Ez elkeserítő, s egyben döbbenetes. Ha nem dolgoznék húsz éve az egészségügyben, ez a tanulmány nem készülhetett volna el. Ezért külön köszönöm mindazoknak a megértését, akiket szinte naponta zaklattam annak érdekében, hogy értelmezhetővé váljanak a nagy nehezen kipréselt információk. A tanulmány átütemezett elkészülését a nehezen összeszedhető információk magas száma okozta. Félreértelmezések – dokumentációk hiányában, szóbeli közlésekre hagyatkozva minden igyekezetem ellenére maradhattak a tanulmányban szép számmal. Hivatalaink távolságtartásán sürgősen változtatni szükséges, mert ezek az elhárító jellegű gesztusok ma már nem elfogadhatóak és nem testesítenek meg közszolgálati magatartást.

158



MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Strukturált kérdések listája 2. sz. melléklet: A 32/1997. (X. 28.) NM rendelet tervezett módosítása az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről (ESZCSM rendelet lesz belőle) 3. sz. melléklet: Az OTH válaszlevele 4. sz. melléklet: Emlékeztető a szolgáltatói nyilvántartásokkal kapcsolatban 5. sz. melléklet: Az OEP egészségügyi finanszírozással kapcsolatos törzsállományai 6. sz. melléklet: Az OEP válaszlevele 7. sz. melléklet: A TAJ szám autorizációs rendszere 8. sz. melléklet: A MGYK válaszlevele 9. sz. melléklet: Az ETI válaszlevele 10. sz.

melléklet:

OEP

Gyógyászati

Segédeszközök

Munkabizottság

előterjesztése, belső vitaanyag a definícióról 11. sz.

melléklet:

OEP

Gyógyászati

Segédeszközök

Munkabizottság

előterjesztése, belső vitaanyag a nyilvántartás kérdéseiről

159



1. SZ. MELLÉKLET: STRUKTURÁLT KÉRDÉSEK LISTÁJA Tisztelt XY! Mint az Ön előtt ismert, az ESzCsM eEgészség Informatikai Megaprojektje keretében – a többi között - a közhiteles nyilvántartások felmérésére is vállalkozik. E megbízás végrehajtására a minisztérium bennünket kért fel. Telefonon és személyesen történt előzetes egyeztetéseink alapján ezzel kapcsolatos információk átadásának kérésével fordulunk Önhöz. Kérdéseink, amelyre – írásban is - szeretnénk választ kapni: 1. Szervezete milyen közhitelesnek minősíthető adatokat kezel (gyűjt, illetve bocsát rendelkezésre) külső jogi szabályozás alapján? i. Elsődleges adatgyűjtői, másodlagos adatgyűjtői szerep? ii. Elsődleges nyilvántartói, másodlagos nyilvántartói szerep? 2. Milyen diszfunkciókat észlelnek a jelenlegi adatkezelés jogi szabályozásával kapcsolatban? 3. Milyen új adatkörök gyűjtését tartanák megvalósítandónak saját szervezetük által, vagy számára? 4. A gyűjtött illetve nyilvántartott adatokat publikálhatóság (nyilvánosság) szempontjából hogyan minősítik és hogyan osztályozzák? Általunk vélelmezett közhiteles nyilvántartási témakörök, amelyek az Önök szervezetét érintik, s amelyek esetében információkra lenne szükségünk: (mintaként az ÁNTSZ-t ismertetjük!) I.

Működési engedélyek kiadása egészségügyi szolgáltatók számára, ezek nyilvántartása: 32/1997 NM; 96/2003 Kormányrendelet jogszabályok

II.

Országos

transzplantációs

nyilvántartás

(Országos

Közegészségügyi

Központ), Amennyiben listánk nem teljes, örömmel veszünk mindenféle korrekciós javaslatot.

160



Ez egyes témakörökhöz illeszkedő informatikai jellegű információ igényünk:

Mindenkét témában az aktuális rendszer szöveges leírása. Rendszer alatt a vizsgálat alá vett adatbázis rendszerét értjük. Továbbá az adatbázist illetően: a.

becsült méret (MByte)

b.

becsült változási forgalom (átlagos és rövid idejű csúcs, MByte/nap, MByte/sec) és az igényelt frissítés gyakorisága (tükrözött adatok esetén, pl. „azonnal”, vagy elég naponta átvezetni a változásokat)

c.

Az adatkezelés, hozzáférés módja

d.

lekérdezések becsült száma (átlagos és rövid idejű csúcs, MByte/nap, MByte/sec) és az elvárt válaszidő

e.

rendelkezésre állás (pl. 7 nap/24 óra vagy munkanap/8-16-ig) és az eltűrt max. kiesés mértéke

f.

tájékoztatás az információ védettségének mértékéről.

Az adatbázis táblák (entitások) szerepének szöveges leírása.

A táblák mezőinek (entitások attribútumainak) rövid szöveges leírása.

Az aktuális rendszer szerkezet diagrammja. Entitások, attribútumok, adattípusok szintjéig lebontva. Örülnénk, ha a diagram UML-ben lenne ábrázolva és XMIben elmentve. Ha más formalizmussal van leírva, azt is jó számunkra, de akkor kérnénk hozzá egy programot, ami olvasni tudja. Lehetőleg mindenképp "géppel olvasható" formában kérnék a fentieket!

Más rendszerekkel történő átfedés megnevezése, az átfedés rövid leírása.

Az aktuális rendszer, a jogszabályokhoz képest mutatkozó hiányosságainak szöveges leírása.

A hiányosságok entitásainak, attribútumainak ajánlása a jogszabályok alapján.

161



2. SZ. MELLÉKLET: A 32/1997. (X. 28.) NM RENDELET TERVEZETT MÓDOSÍTÁSA Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter …/2004. (…) ESZCSM rendelete az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdése g) pontjának gc) alpontjában, továbbá a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-a (4) bekezdésének n) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed: a) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának f) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatókra (a továbbiakban: szolgáltató), b) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatra (a továbbiakban: ÁNTSZ). (2) Amennyiben a szolgáltatónak van önálló szakmai-szervezeti egysége, akkor a szolgáltatón – a 4. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – e rendelet alkalmazása során azt is érteni kell. 2. § (1) A szolgáltatókról és az általuk végezhető, engedélyezett szakmákról, valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről nyilvántartást kell vezetni. (2) Az (1) bekezdés szerinti országos adatbázist (a továbbiakban: nyilvántartás) az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH) működteti. (3) Az ÁNTSZ-nek a szolgáltató telephelye, amennyiben telephellyel nem rendelkezik, székhelye szerint területileg illetékes városi (fővárosi kerületi) intézete (a továbbiakban: városi intézet), illetve megyei (fővárosi) intézete (a továbbiakban: megyei


intézet) a szolgáltatóra vonatkozó, a 4. §-ban meghatározott adatokat, illetve az azokban bekövetkezett változásokat rögzíti az általa közvetlenül elérhető nyilvántartásban. 3. § A nyilvántartás célja: a)

áttekinthető,

hiteles

kép

nyújtása

az

egészségügyi

ellátórendszerről,

a

szolgáltatókról, valamint a számukra engedélyezett egészségügyi szakmákról, b) a működési engedély egyes adatainak, illetve az azokban bekövetkezett változásoknak a nyilvántartása, c) a szolgáltatók azonosítása, d) az ellenőrzési és felügyeleti munka segítése, e) adatszolgáltatás az országos és területi szintű tervezéshez, irányításhoz, valamint statisztikához. 4. § (1) A nyilvántartás – a 3. § szerinti célok megvalósítása érdekében – az alábbi adatokat tartalmazza: a) a szolgáltató: aa) rövidített és teljes cégnevét, ab) fenntartójának megnevezését, ac) gazdálkodási működési formáját az 1. mellékletben meghatározott kétjegyű kód feltüntetésével, ad) számára kiadott törzsszámot; ae) közszolgáltatásban való részvételének tényét; b) a szolgáltató székhelyére és az egészségügyi szolgáltatás végzésének helyszínéül szolgáló telephelyére vonatkozó adatokat: - megye, - helységnév, 163



- utca, házszám, - postai irányítószám, - telefonszám; c) a szolgáltató és amennyiben az rendelkezik önálló szakmai-szervezeti egységgel, akkor valamennyi szakmai-szervezeti egységére vonatkozóan külön-külön: ca) az engedélyezett egészségügyi szakmák megnevezését a 2. mellékletben meghatározott kóddal együtt, cb) a ca) alpont szerinti szakmákhoz tartozó szolgáltatási típusok és ellátási formák megnevezését, továbbá az ellátások progresszivitási szintjét; cc) a városi, illetve megyei intézet (a továbbiakban: engedélyező intézet) által kiadott országos érvényességű szolgáltatói azonosítót (a továbbiakban: azonosító); cd) amennyiben a szolgáltató területi ellátási kötelezettséggel fog működni, szakmánként a területi ellátási kötelezettséget, a tervezett ellátandó területet; ce) az engedélyező intézet megnevezését, azonosítóját; cf) a működési engedély kiadásának keltét, számát, a működés korlátozásának megjelölésével; cg) a működés szüneteltetésével kapcsolatos adatokat; ch) a heti rendelési időt (a szolgáltató rendelésének óraszámát összesítve, illetve napi bontásban a rendelési idő kezdése és befejezése időpontjának megjelölésével) és a rendelkezésre állási időt; ci) az ágyszámot; cj) a külön jogszabály szerinti közreműködő szolgáltató(k) azonosítóját, valamint a működési engedélye(ik) számát, az engedélyező intézet megnevezését és azonosítóját; ck) a szakmához tartozóan, ellátási formától függően az ügyeleti részvételt, készenléti rendszerben való részvétel tényét. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szolgáltató azonosítójához rendelten szerepelnek a nyilvántartásban. 164



(3) A nyilvántartásban szereplő adatok azonosítására az OTH további kódokat állapíthat meg. 5. § (1) Az engedélyezési eljárás során az első engedély kiadásakor az engedélyező intézet az OTH-tól kapott kilencjegyű azonosítóval látja el a szolgáltatót. Az azonosító egyedi, ugyanazon szolgáltató esetében más azonosítóra nem cserélhető. A megszűnt szolgáltató azonosítója másik szolgáltatónak nem adható ki. (2) Az azonosító a szolgáltató azonosításon kívül más célra nem használható és nem váltja fel az államigazgatásban használt egyéb azonosítókat. (3) Az azonosítót a működési engedély tartalmazza. 6. § (1) Az engedélyező intézet új működési engedély kiadása, illetve érvényes működési engedély módosítása során a szolgáltató adataiban bekövetkezett változásokat átvezeti a nyilvántartásban. (2) Az engedélyező intézet felelős az általa nyilvántartásba vett adatok helyességéért. Az engedélyező intézet illetékességi területén a nyilvántartás adatainak helyességét rendszeresen ellenőrzi, az ellenőrzés során az érintett szolgáltatót megkeresheti. (3) A nyilvántartás alapjául szolgáló iratokat az engedélyező intézet a nyilvántartásba vétel napjától számított legalább 30 évig megőrzi. (4) A nyilvántartás folyamatos működéséért és a 2. § (3) szerinti hozzáférhetőség biztosításáért az OTH a felelős. Az OTH a tárgyhót követő hónap 15. napjáig – elektronikus formában – megküldi az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére a nyilvántartás tárgyhavi változásait. 7. § (1) A nyilvántartásból a szolgáltatót törlik, ha a) jogutód nélkül megszűnt, b) meghalt,

165



c) a működési engedélye – külön jogszabály szerinti – egyéb okból visszavonásra került. (2) Az (1) bekezdés szerinti törlés esetén a szolgáltató azonosítóját és nyilvántartott adatait archiválni kell. 8. § (1) A nyilvántartás közhiteles, ellenkező bizonyításáig a bejegyzett adatok fennállását hitelesen tanúsítja. (2) A nyilvántartás adatai közérdekűek. Az engedélyező intézetek és az OTH kérelemre, költségtérítés ellenében a nyilvántartásból adatot szolgáltat. (3) A nyilvántartás adatait az alábbi szervezetek – kérelemre – térítésmentesen kapják meg: a) az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, b) a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célból, c) a szakmai kamarák elemzési célból, d) a Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete elemzési célból, e) a minisztériumok tervezési célból, f) az országos egészségügyi intézetek tervezési, elemzési és ellenőrzési célból, g) a cégbíróság azonosítási célból, h) államigazgatási szerv, rendőrség, ügyészség, valamint bíróság jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából, i) az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet egészségpolitikai elemzési célból, j) az országgyűlési biztosok jogszabályban meghatározott feladataik ellátásának céljából. 9. §

166



Jogszabály által kötelezően előírt adatkezelés (dokumentáció, finanszírozási és egyéb jelentések, beutalás más szolgáltatóhoz stb.) során a szolgáltató köteles az e rendelet szerinti azonosítóját alkalmazni. 10. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (2) Az e rendelet hatálybalépésekor működési engedéllyel és kilencjegyű azonosítóval rendelkező szolgáltatók azonosítója nem változik meg, számukra új azonosítót nem kell kiadni. Amennyiben a szolgáltató e rendelet hatálybalépésekor több kilencjegyű azonosítóval rendelkezik, az engedélyező intézet határozza meg, hogy a szolgáltató melyik azonosítót használja tovább. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 32/1997. (X. 28.) NM rendelet és az azt módosító: a) 33/2000. (XI. 16.) EüM rendelet, b) 24/2001. (VI. 29.) EüM rendelet 2. §-ának (1)-(2) bekezdése, c) 42/2003. (VII. 17.) ESZCSM rendelet, d) 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet 13. §-ának a) pontja, e) 9/2004. (II. 20.) ESZCSM rendelet 2. §-a, 3. §-a (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdésének b) pontja, f) 55/2004. (VI. 12.) ESZCSM rendelet 1. §-a, 3. §-a (2) bekezdésének a) pontja és a (3) bekezdése hatályát veszti. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a szerv- és szövetátültetésre, valamint –tárolásra és egyes kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról szóló 18/1998. (XII. 27.) EüM rendelet 4. számú mellékletének „c) Adatlap a kijelölt egészségügyi dolgozóról” című részében az „ágazati azonosítója” szövegrész helyébe a „szolgáltatói azonosítója” szövegrész; 167



b) a társadalombiztosítási támogatással rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről, a támogatás összegéről és mértékéről, valamint a rendelés, forgalmazás, kölcsönzés és javítás szakmai követelményeiről szóló 19/2003. (IV. 29.) ESZCSM rendelet 7. §-a (4) bekezdésének d) pontjában az „ágazati azonosítóját” szövegrész helyébe a „szolgáltatói azonosítóját” szövegrész ; c) a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerekről és a támogatás összegéről szóló 1/2003. (I. 21.) ESZCSM rendelet és a társadalombiztosítási támogatással rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről, a támogatás összegéről és mértékéről, valamint a rendelés, forgalmazás, kölcsönzés és javítás szakmai követelményeiről szóló 19/2003. (IV. 29.) ESZCSM rendelet módosításáról szóló 68/2004. (VIII. 5.) ESZCSM rendelet 1-3. számú mellékleteiben az „Ágazati az.kód:” szövegrész helyébe a „Szolgáltatói az.kód:” szövegrész lép. 1. melléklet a …/2004. (…) ESZCSM rendelethez Gazdálkodási működési formák kódjai - a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 9001/2002. (SK 3.) KSH közlemény alapján 1.

jogi személyiségű vállalkozás: 11. jogi személyiségű gazdasági társaság 13. egyéb jogi személyiségű vállalkozás

2.

jogi személyiség nélküli vállalkozás: 21. jogi személyiség nélküli gazdasági társaság 22. jogi személyiség nélküli egyéb vállalkozás 23. egyéni vállalkozás

3.

költségvetési szerv és intézménye: 31. központi költségvetési szerv és intézménye 168



32. helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv és intézménye 33. társadalombiztosítási költségvetési szerv 34. köztestületi költségvetési szerv 35. országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv 5.

jogi személyiségű non-profit szervezet: 55. egyház, egyházi intézmény 56. alapítvány 57. közhasznú társaság 58. magánbiztosítás 59. egyéb, jogi személyiségű non-profit szervezet

6.

jogi személyiség nélküli non-profit szervezet: 61. jogi személyiség nélküli non-profit szervezet 69. egyéb, jogi személyiség nélküli non-profit szervezet

8

egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység: 81. egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység 2. melléklet a …/2004. (…) ESZCSM rendelethez A működési engedélyek kiadásának alapjául szolgáló egészségügyi szakmák és kódjaik jegyzéke 1. Az egészségügyi szakmák jegyzéke és a működési engedély szakmai kódja

169



1.1. Az alábbi szakmai jegyzék alkalmazásánál a kétszámjegyű szakmai kód az egészségügyi szakmai főcsoportot, az alá besorolt négy számjegyű alkódok pedig a főcsoporton belül önállóan engedélyezhető egészségügyi szakmákat jelölik. 1.2. Amennyiben egy egészségügyi szakma több főcsoportot jelölő szakmai kód alatt is nevesítésre került, az ugyanazon szakmai követelmények alapján kiadott működési engedély mindenütt a szakmailag elsődleges főcsoportban alkalmazott kódszámmal kerül jelölésre. 1.3. A -00 végződésű alkódok az adott főcsoport alap-szakképesítésbe sorolható tevékenységek végzésére való általános jogosultságot fejezik ki, a ráépített szakképesítéshez vagy speciális képzettséghez, vizsgához kötött tevékenységek végzésére az önálló alkóddal megjelölt szakmák szolgálnak. 1.4. A *sze* (szakosodott egység) jelzéssel ellátott kódok a kizárólag az adott szakmára (tevékenységre) fő profilként szakosodott egység jelölésére alkalmazhatók, az adott szakmai tevékenységre más szakmai megnevezés nem használható. 01 Belgyógyászat 0100

általános belgyógyászat

0101

angiológia, phlebológia, lymphológia,

0102

haematológia 0112 csontvelő transzplantáció

0103

endokrinológia, anyagcsere és diabetológia 0113 endokrinológia - *sze* 0123 diabetológia - *sze*

0104

gasztroenterológia

0105

nefrológia

0106

geriátria

0107

belgyógyászati kardiológia

0108

belgyógyászati tüdőgyógyászat (pulmonológia)

0109

allergológia és klinikai immunológia 170



0110

haemodialízis - *sze*

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető szakmák: 0505

gyermekgasztroenterológia - *sze*

2202

belgyógyászati rehabilitáció

2203

gasztroenterológiai rehabilitáció

4603

baleseti belgyógyászat

02 Sebészet 0200

általános sebészet

0201

esztétikai plasztikai sebészet

0202

tüdő- és mellkassebészet

0203

érsebészet

0204

idegsebészet - *sze*

0205

szívsebészet - *sze* 0215 csecsemő és gyermek-szívsebészet - *sze*

0206

proktológia

0207

ESWL - *sze*

0208

szerv-transzplantációs sebészet - *sze*

0209

transzplantációs célú szerv-szöveteltávolítás agyhalottból


kézsebészet

0303

arc- és állcsontszájsebészet

0506

gyermeksebészet - *sze*

03 Traumatológia 0300

általános traumatológia

0301

plasztikai és égési sebészet 171



0302

kézsebészet

0303



mozgásszervi rehabilitáció

9302

katasztrófa-orvostan

5700

általános fizioterápia-gyógytorna

04 Szülészet-nőgyógyászat 0400

általános szülészet-nőgyógyászat

0401

terhesgondozás (orvosi)

0402

nőgyógyászati onkológiai szűrés

0403

In vitro fertilizáció (IVF) - *sze*


gyermeknőgyógyászat - *sze*

1404

menopauza és oszteoporózis rendelés - *sze*

2204

nőgyógyászati rehabilitáció

5304

nőgyógyászati ultrahang diagnosztika - *sze*

6104

átültetési és visszaültetési célú csontvelői, perifériás és köldökvér sejt/őssejt gyűjtés (kizárólag őssejtre vonatkozóan)

05 Csecsemő- és gyermekgyógyászat 0500

általános csecsemő és gyermekgyógyászat

0501

neonatológia

0502

PIC - *sze*

0503

csecsemő és gyermek-kardiológia

0504

gyermek-tüdőgyógyászat

0505

gyermek-gasztroenterológia

0506

gyermeksebészet - *sze* 172



0507

gyermeknőgyógyászat - *sze*

0508

gyermekszemészet

0509

csecsemő és gyermek fül-, orr-, gégegyógyászat

0510

gyermekradiológia

0511

gyermek-neurológia

0512

gyermek- és ifjúság pszichiátria

0521

fejlődésneurológia


iskola-egészségügy és ifjúság-egészségügy

7102

gyermekpszichológia

7904

anyatejgyűjtő állomás, anyatejgyűjtés

06 Fül-orr-gégegyógyászat 0600

általános fül-orr-gégegyógyászat

0601

audiológia

0602

foniátria

0603

otoneurológia


csecsemő és gyermek fül-, orr-, gégegyógyászat

07 Szemészet 0700

általános szemészet

0701

szaruhártya átültetés - *sze*

0702

transzplantációs célú szaruhártya eltávolítás holttestből

0703

szakorvosi látásvizsgálat, szemüvegrendelés - *sze*

0704

optometria (nem orvosi szakképesítéssel)

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető

173



szakmák: 0508

gyermekszemészet

08 Bőrgyógyászat és nemibeteg-ellátás 0800

általános bőr- és nemibeteg-ellátás

0801

bőrgyógyászat

0802

bőrgyógyászati allergológia

0803

nemibeteg-gondozás


AIDS ellátás és gondozás - *sze*

1602

HIV/AIDS szűrés (önkéntes és külön jogszabály alapján kötelező) - *sze*

09 Neurológia 0900

általános neurológia

0901

stroke ellátás

0902

fejfájás szakrendelés - *sze*

0903

neurológiai rehabilitáció

0904

EEG és EMG diagnosztika - *sze*


idegsebészet - *sze*

0511

gyermek-neurológia

5405

neuropatológia - *sze*

5700


10 Ortopédia 1000

ortopédia

1001

gerincsebészet

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető 174



szakmák: 0302

kézsebészet

2201

mozgásszervi rehabilitáció (orvosi és más egészségügyi szakképesítéssel)

5700


11 Urológia 1100

urológia

1101

andrológia

1102

urodinamia


ESWL - *sze*

12 Onkológia 1200

klinikai onkológia

1201

sugárterápia, onkoradiológia

1202

onkológiai szűrés *sze* (a szervezett népegészségügyi onkológiai szűrővizsgálati programban működő szolgáltatók)

1203

onkológiai gondozás


cytológia, cytopatológia (orvosi és más egészségügyi szakképesítéssel)

5403

aspirációs cytológia

7306

hospice (orvosi és más egészségügyi szakképesítéssel) - *sze*

13 Fogászati ellátás 1300

fogászati ellátás (ideértve a fogászati alapellátást is)

1301

dento-alveoláris sebészet (szájsebészet)

1302

fogszabályozás

1303

parodontológia 175



1304

gyermekfogászat

1305

iskolafogászat

1306

fogászati röntgen

1307

klinikai fogászati higiénia

1308

konzerváló fogászat, fogpótlástan



14 Reumatológia 1400

reumatológia és fizioterápia

1401

reumatológia

1402

fizioterápia (orvosi szakképesítéssel)

1404

menopauza és oszteoporózis rendelés - *sze*


allergológia és klinikai immunológia

5700


5702

mechanoterápiás eljárások

5711

gyógytorna

5712

gyógymasszázs

5722

fizioterápia (asszisztensi tevékenységként)

15 Aneszteziológiai és intenzív betegellátás 1500

aneszteziológia és intenzív terápia

1501

aneszteziológia

1502

intenzív ellátás

1503

fájdalom terápia - *sze*

16 Infektológia 176



1600

fertőzőbeteg-ellátás, infektológia

1601

AIDS ellátás és gondozás - *sze*

1602

HIV/AIDS szűrés (önkéntes és külön jogszabály alapján kötelező) - *sze*

1603

trópusi betegségek ellátása


tüdőgondozás

0803

nemibeteg-gondozás

18 Pszichiátria 1800

pszichiátria

1801

addiktológia 1811 alkohológia 1821 drogbeteg-ellátás 1831 egyéb szenvedélybetegségek ellátása (pl. játékszenvedély)

1803

pszichiátriai gondozás

1804

pszichiátriai rehabilitáció

1805

pszichoterápia (szakorvosi képesítéssel)


EEG és EMG diagnosztika - *sze*

0512

gyermek- és ifjúság pszichiátria

7101

klinikai szakpszichológia

7104

pszichoterápia

7302

pszichiátriai szakápolás és mentálhigiéné

8047

fülakupunktúrás addiktológiai ellátás

19 Tüdőgyógyászat (pulmonológia) 177



1900

tüdőgyógyászat

1901

tüdőgondozás

1902

pulmonológiai allergológia és immunológia

1903

pulmonológiai és légzésrehabilitáció

1904

tüdőszűrés (ideértve az önálló felvételkészítést is)


tüdő- és mellkassebészet

22 Orvosi rehabilitáció 2201

mozgásszervi rehabilitáció (rehabilitációs szakorvos javallata szerint)

2202

belgyógyászati rehabilitáció

2203

gasztroenterológiai rehabilitáció

2204

nőgyógyászati rehabilitáció


kardiológiai rehabilitáció

0903

neurológiai rehabilitáció

1402

fizioterápia (orvosi szakképesítéssel)

1804

pszichiátriai rehabilitáció

1903

pulmonológiai és légzésrehabilitáció

7204

gyógyúszás (külön jogszabályban meghatározott képesítéssel)

25 Foglalkozás-egészségügyi ellátás 2501

foglalkozás-egészségügyi alapellátás

2502

foglalkozás-egészségügyi szakellátás

2503

munkahigiénés tevékenység

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető szakmák:

178



7301

szakápolás a foglalkozás-egészségügyben

26 Sportorvoslás 2602

sportszakorvosi ellátás

40 Kardiológia 4000

általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel)

4001

invazív kardiológia (haemodinamika)

4002

kardiológiai őrző tevékenység

4003

kardiológiai rehabilitáció

4004

echokardiográfiai diagnosztika

4005

EKG és Holterdiagnosztika


szívsebészet - *sze*

0215

csecsemő és gyermekszívsebészet - *sze*

0503

csecsemő és gyermekkardiológia

46 Sürgősségi betegellátás, oxyológia 4601

központi ügyelet

4602

sürgősségi betegellátó egységben szervezett ellátás (SO1) - *sze*

4603

baleseti belgyógyászat

4604

sürgősségi betegellátó egységben szervezett ellátás (SO2) - *sze*



50 Laboratóriumi diagnosztika 5000

általános laboratóriumi diagnosztika

5001

általános kémiai laboratóriumi diagnosztika

179



5002

haematológiai laboratóriumi diagnosztika

5003

mikrobiológiai laboratóriumi diagnosztika

5004

biokémiai laboratóriumi diagnosztika

5005

immungenetikai laboratóriumi diagnosztika

5006

genetikai laboratóriumi diagnosztika

5007

izotóp laboratóriumi diagnosztika

5008

immunológiai laboratóriumi diagnosztika

51 Képalkotó diagnosztika és radiológiai terápia: röntgendiagnosztika és terápia 5100

általános röntgendiagnosztika

5101

röntgenterápia (régi szolgáltatókra vonatkozik)

5102

mammográfiás szűrés és diagnosztika

5103

angiográfiás diagnosztika

5104

intervenciós radiológia

5105

neuroradiológia

5106

fogászati röntgendiagnosztika (az 1306-ba nem sorolható)


tüdőszűrés (ideértve az önálló felvételkészítést is)

4001

invazív kardiológia (haemodinamika)

52 Képalkotó diagnosztika és radiológiai terápia: tomográfia 5201

CT

5202

MRI

53 Képalkotó diagnosztika és radiológiai terápia: ultrahangdiagnosztika és terápia 5301

ultrahang-diagnosztika

5302

ultrahang-terápia

5303

echokardiográfia

5304

nőgyógyászati ultrahang diagnosztika - *sze* 180



54 Patológia és kórszövettan 5400

általános kórbonctan és kórszövettan

5401

szövettan, kórszövettan

5402

cytológia, cytopatológia (orvosi és más egészségügyi szakképesítéssel)

5403

aspirációs cytológia

5404

immunhisztológia

5405

neuropatológia - *sze*

5406

halottkezelés és halottkonzerválás (nem orvosi szakképesítéssel)

5407

transzplantációs célú szerv- szöveteltávolítás holttestből

56 Speciális diagnosztika 5601

thermographia

5602

lézerdiagnosztika

57 Fizioterápia (reumatológiai tevékenységet nem végző intézetben) 5700


5702

mechanoterápiás eljárások

5703

hydroterápia

5704

elektroterápia

5705

aeroterápia (egyéb pulmonológiai és légzésrehabilitációs ellátásoktól független ellátásban)

5706

balneoterápia (gyógyvíz alkalmazásával végzett eljárások)

5707

thermoterápia

5708

magneto-, fototerápia (lézerterápia)

5711

gyógytorna

5712

gyógymasszázs

5722

fizioterápia (asszisztensi tevékenységként)

61 Transzfuziológia és szövetbanki tevékenység 6101

transzfuziológia 181



6102

véradószolgálat - *sze*

6103

szövet- és sejtbanki tevékenység - *sze*

6104

átültetési és visszaültetési célú csontvelői, perifériás és köldökvér sejt/őssejt gyűjtés - *sze*

62 Mentés és betegszállítás 6200

általános mentés

6201

koraszülött mentés és szállítás

6202

mozgóőrség (orvosi vagy mentőtiszti)

6203

őrzött betegszállítás

6205

mentőtiszti tevékenység (nem orvosi szakképesítéssel)

6206

betegszállítás ápolóval (nem felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel)

6207

betegszállítás felügyelet nélkül (nem szakképesítéssel)

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető szakmák: 63 Háziorvosi ellátás 6301

háziorvosi ellátás

6302

házi gyermekorvosi ellátás

6303

felnőtt és gyermek (vegyes) háziorvosi ellátás

6304

háziorvosi ügyeleti ellátás

6305

házi gyermekorvosi ügyeleti ellátás

6306



körzeti közösségi szakápolás

7901

körzeti védőnői ellátás

7902

iskolai védőnői ellátás

64 Általános orvosi ellátás 182



6400

általános orvosi ellátás

65 Nukleáris medicina (izotópdiagnosztika és terápia) 6500

izotópdiagnosztika és terápia

6501

radioizotópos terápia

6502

izotópdiagnosztika

6503

PET

67 Orvosi genetika (humángenetika) 6700

klinikai genetika

6701

genetikai tanácsadás és gondozás

70 Klinikai farmakológia és intézeti gyógyszerellátás 7001

klinikai farmakológia

7002

intézeti gyógyszerellátás (külön jogszabályban foglalt feltételek alapján)

71 Pszichológia (pszichológusi, illetve klinikai szakpszichológusi szakképesítéssel) 7100

általános pszichológia

7101

klinikai szakpszichológia

7102

gyermekpszichológia

7103

munkapszichológia

7104

pszichoterápia

7105

szexológia

72 Pedagógiai végzettséggel ellátható egészségügyi szakmák 7201

Logopédia

7202

Gyógypedagógia (és annak szakágai)

7203

Konduktori tevékenység

7204

Gyógyúszás (külön jogszabályban meghatározott képesítésekkel)

73 Betegápolás 7301

szakápolás a foglalkozás-egészségügyben 183



7302

pszichiátriai szakápolás és mentálhigiéné

7303

csecsemő- és gyermek szakápolás

7304

otthoni szakápolás

7305

szakápolás

(szakápolói

szakképesítéssel

külön

jogszabályban

meghatározottak alapján) 7306

hospice (orvosi és más egészségügyi szakképesítéssel)

7307

körzeti közösségi szakápolás

76 Dietetika 7600

dietetika

79 Védőnői ellátás 7901

körzeti védőnői ellátás

7902

iskolai védőnői ellátás

7903

családvédelmi szolgálatnál nyújtott ellátás

7904


80 Kiegészítő gyógyászati tevékenységek (külön jogszabály alapján meghatározott képesítéssel és tartalommal) - nem konvencionális gyógyászati módok (csak orvos által végezhető): 8011

homeopátia

8021

manuálterápia

8031

biológiai fogorvoslás

8041

neurálterápiás módok

- nemzeti (népi) gyógyászati módok (csak orvos által végezhető): 8012

hagyományos kínai orvoslás (ezen alapuló egyéb technikák)

8022

indiai (Ájurvédikus gyógyászati eljárások)

184



8032

tibeti gyógyítóeljárások

- biokémiai módok (csak orvos által végezhető): 8023

méregtelenítő módok

- pszichológiai eljárások (csak orvos által végezhető): 8004

pszichológiai eljárások (csak orvos által végezhető)

- szakképesítéssel végezhető tevékenységek: 8016

akupresszúra

8026

keleti mozgás- és masszázsterápia

8036

életmód oktatás és tanácsadás

8046

reflexzóna terápia

- vizsgával záruló képzésben szerzett képesítéssel végezhető tevékenységek: 8017

kiegészítő fizioterápiás módszerek

8037

fitoterápia

8047

fülakupunktúrás addiktológiai eljárások

8057

kineziológiai módszerek

8067

szemtréning eljárások

93 Honvédorvostan és katasztrófa-orvostan 9301

honvédorvostan

9302


94 Megelőző orvostan és népegészségtan 9400

megelőző orvostan és népegészségtan

185



9401

sugáregészségtan


munkahigiénés tevékenység

6701

genetikai tanácsadás és gondozás

6306


7903

családvédelmi szolgálatnál nyújtott ellátás

7904


95 Igazságügyi orvostan 9500

igazságügyi orvostan

9501

igazságügyi pszichiátria

9502

igazságügyi toxikológia

9503

igazságügyi pszichológia

9504

egészségbiztosítási orvosszakértés


általános laboratóriumi diagnosztika

5001

általános kémiai laboratóriumi diagnosztika

5004

biokémiai laboratóriumi diagnosztika

5005

immungenetikai laboratóriumi diagnosztika

5006

genetikai laboratóriumi diagnosztika

5400

általános kórbonctan és kórszövettan

5401

szövettan, kórszövettan

5406

halottkezelés és halottkonzerválás (nem orvosi szakképesítéssel)

5407

transzplantációs célú szerv- szövet eltávolítás holttestből

97 Repülőorvostan 9700

repülőorvostan 186



GYS Gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos tevékenységek GYS1

gyógyászati segédeszköz forgalmazás (önálló üzletben)

GYS2

gyógyászati segédeszköz forgalmazás (fióküzletben)

GYS3

gyógyászati segédeszköz forgalmazás (egyedi gyártóműhellyel)

GYS4

ortopéd cipészet

GYS5

fogtechnika

GYS6

gyógyászati segédeszköz kölcsönzés

GYS7

gyógyászati segédeszköz javítás


szakorvosi látásvizsgálat, szemüvegrendelés - *sze*

0704

optometria (nem orvosi szakképesítéssel)

2. Az alábbi szakmai jegyzék szerint kiadott működési engedélyekben az 1. pont alatti szakmai kódok mellett a tevékenység felelős szakmai irányítójának szakképesítése szerinti szolgáltatási típust a következők szerint kell feltüntetni: - 1-es kódot kell alkalmazni, amennyiben a működési engedély orvosi feladatra irányul, - 2-es kódot kell alkalmazni, amennyiben a működési engedély fogorvosi feladatra irányul, - 3-as kódot kell alkalmazni, amennyiben a működési engedély gyógyszerészi feladatra irányul, - 4-es kódot kell alkalmazni, amennyiben a működési engedély egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel ellátható feladatra irányul, - 5-ös kódot kell alkalmazni, amennyiben a működési engedély középfokú egészségügyi szakképesítéssel ellátható feladatra irányul, - 6-os kódot kell alkalmazni, amennyiben a működési engedély alapfokú egészségügyi szakképesítéssel ellátható feladatra irányul,

187



- 7-es kódot kell alkalmazni, amennyiben a működési engedély az adott egészségügyi szakmára a külön jogszabályban előírt bármely egészségügyi szakképesítéssel ellátható feladatra irányul, - 8-as kódot kell alkalmazni, amennyiben a működési engedély az adott egészségügyi szakmára a külön jogszabályban előírt nem egészségügyi felsőfokú szakképesítéssel ellátható feladatra irányul.

188



3. SZ. MELLÉKLET: AZ OTH VÁLASZLEVELE

Budapest, 2004. május 21. Iktatószám: OTH/2560-2/2004. Előadó: xxxxxxxxxxxxxxxx Telefon: xxxxxxxxxx Tárgy: közhiteles nyilvántartások felméréséhez információ adás Kérem, hogy válaszlevelükben az iktatási számra és az előadó nevére hivatkozzanak!

Tisztelt Dr. Sinkó Eszter!

Az ÁNTSZ-t érintő közhiteles nyilvántartásokról az OTH Informatikai Főosztálya - mint azt már beszélgetésünk kapcsán is jeleztem – teljeskörű ismeretekkel nem rendelkezik. Amennyiben az e-Egészség Megaprojekt keretében ezek felmérésére szükségük van, úgy javaslom az országos tisztifőorvos megkeresését, hogy az ÁNTSZ intézeteitől a kért információkat megkaphassák. Az OTH Informatikai Főosztálya a közhitelesnek minősíthető adatok közül csak az egészségügyi szolgáltatók országos nyilvántartása kezelését végzi a 32/1997. (X.28.) NM rendelet szerint. Az Országos Transzplantációs Nyilvántartás 74/2003. (XII.23.) ESZCSM rendelet alapján az Országos Közegészségügyi Központhoz került át. A feltett kérdésekre - az egészségügyi szolgáltatók országos nyilvántartását érintő – válaszok az alábbiak: 1. Elsődleges adatgyűjtő szerep: ÁNTSZ illetékes városi/megyei intézetei Elsődleges nyilvántartó szerep: ÁNTSZ illetékes városi/megyei intézetei Másodlagos nyilvántartó szerep: OEP 2. Főbb diszfunkciók:

ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK – A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE •

A 32/1997. (X.28.) NM rendelet olyan adatok nyilvántartását is előírja, melyekre az engedélyező ÁNTSZ intézetnek nincs szüksége (pl. alapterületek, tárgyi feltételek).

•

A 32/1997. (X.28.) NM rendelet nem teszi lehetővé olyan adatok nyilvántartását, amelyet magasabb szintű jogszabály, 96/2003. (VII.15.) Korm. rendelet előír (pl. négyjegyű szakmakód, kétjegyű ellátási forma, szolgáltatási típus, progresszivitási szint, közreműködők, stb.)

•

A szolgáltatók egyértelmű azonosítása a kódolási szabályok miatt lehetetlen, mivel a jelenlegi azonosító nem a szolgáltatót, hanem a szolgáltatást és az azt végző szervezeti egységet azonosítja. Amennyiben a szolgáltató különböző telephelyei más-más illetékességű intézetnél kaptak engedélyt, az azonosítók képzési szabálya (megyekód az azonosítóban) miatt nem rendelhetők össze az adott szolgáltatóhoz. Ez ellentmond a nyilvántartás célja 2.§. b) pontjának.

•

A 32/1997. (X.28.) NM rendelet 1. sz. melléklet I. rendelkezik az ágazati azonosító rendszer felépítéséről, mely szerint „A kilencjegyű azonosító az azonosításon kívül egyéb feladatot nem lát el,...”, ugyanakkor a rögtön utána rendelkezik az azonosítóban kódolandó információkról.

•

A 32/1997. (X.28.) NM rendelet 1. sz. melléklet III. rendelkezik az azonosítóba beépítendő szakmai kódjegyzékről (2 ill. 3 pozíción), ugyanakkor a 3. sz. melléklet 4 jegyen kéri feltüntetni a szakmákat. Pl.: fogszabályozás az 1. sz. melléklet III szerint A5 a 3. sz. melléklet szerint pedig 1302.

•

A fenti diszfunkciók miatt az ÁNTSZ a nyilvántartás célja 2.§. c) és d) pontjának sok esetben nem tud eleget tenni.

•

A nyilvántartás célja 2.§. a) pontjában a bekövetkezett változások követését nem teszik lehetővé a 2. sz. mellékletben meghatározott rekordszerkezetek.

3. A szakmai terület tudná megadni erre a választ. 4. A 32/1997. (X.28.) NM rendeletben meghatározott nyilvántartás adatai a 7.§. (1) szerint nyilvánosak. Az adatokat a készülő Informatikai Biztonsági Szabályzatban a MSZ ISO/IEC 17799:2002 alapján osztályozni és védettségi szintbe sorolni. 190



Az egészségügyi szolgáltatók országos nyilvántartásához (továbbiakban Nyilvántartás) illeszkedő informatikai jellegű kérdésekre válaszok: 5. A rendszer szöveges leírását a 32/1997. (X.28.) NM rendelet tartalmazza. 6. Becsült méret: 74 Mbyte 7. Igényelt frissítés gyakorisága: 32/1997. (X.28.) NM rendelet 4.§. és 5.§. rendelkezik róla. 8. Az adatkezelés módja: 32/1997. (X.28.) NM rendelet 4.-7.§. Az adatokat jelenleg *.dbf állományokban tároljuk és továbbítjuk. Hozzáférés módja: lokális gépeken adott felhasználók jelszóval. 9. Lekérdezések száma az országos nyilvántartásból (2003-ban): 67 db. Az egyes intézeteknél történő lekérdezésekről nincs tudomásunk. Az adatszolgáltatás elvárt válaszideje az Áe. szerint max. 30 nap. 10. Rendelkezésre állás: munkanap (8-16.30) 11. Védettség mértéke: 4.pontban megválaszolva. 12. Az adatbázis táblák és táblák mezőinek szöveges leírása: 32/1997. (X.28.) NM rendelet 2.sz. melléklet 13. A rendszer adatszerkezeti diagrammjának elkészítése az említett diszfunkciók miatt értelmezhetetlen lenne. 14. Átfedés: az OEP a havonta átadott Nyilvántartást használja fel a finanszírozási rendszeréhez. 15. 2. pontban megválaszolva (főbb diszfunkciók). 16. A már korábban átadott 32/1997. (X.28.) NM rendelet módosítása tervezetére alapozva, a jogszabályváltozás után lehet csak leírni a hiányosságok entitásait, attribútumait. Amennyiben a felméréshez szükséges a kérdésekre adott válaszok pontosítása, értelmezése, kiegészítése szívesen állunk rendelkezésükre személyes megbeszélés keretében. Jelenleg folyamatban van a hivatkozott rendeletek módosítása, összehangolása a diszfunkciók kiküszöbölése érdekében, valamint ehhez kapcsolódóan új, naprakész elektronikus 191



nyilvántartás készítése, ezért javasoljuk – mint az már szóban is elhangzott - az előbbiek figyelembevételét a közhitelesek nyilvántartások megvalósításánál.

Tisztelettel: xxxxxxxxxxxxxxxx főosztályvezető OTH Informatikai Főosztály

4. SZ. MELLÉKLET: EMLÉKEZTETŐ A SZOLGÁLTATÓI NYILVÁNTARTÁSOKKAL KAPCSOLATBAN

Emlékeztető xxxxxxxxx és xxxxxxxxxxxxx között 2004.07.13-án tartott szakmai egyeztetésről

1. A megbeszélés tárgya: egészségügyi szolgáltatók nyilvántartásának kérdése 2. A megbeszélésen xxxxxxxxxxx átadta az alábbi dokumentációkat: -

Az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartási rendszere (Rendszerkoncepció, feladatterv)

-

A

szolgáltató-azonosító

szerepe,

kiadása,

a

szolgáltató-nyilvántartás

adatszerkezete Továbbá xxxxxxxxxxxxx tájékoztatást adott, hogy az intézetnyilvántartás fontos szerepet játszik az OEP elektronikus finanszírozási rendszere programban („ePénz”) és átadta az OEP által tervezett intézetnyilvántartási struktúra szerkezetét bemutató ábrát azzal, hogy a

192



pontosításáról még szó lehet, ill. az intézetnyilvántartási rendszer ÁNTSZ-nél történő kialakítása kapcsán szakmai egyeztetésekre lesz még szükség. Tájékoztatást adott, hogy az OEP-nél a feladattal kapcsolatban xxxxxxxxx főosztályvezető helyettes az illetékes. 3. Az alapelvekben egyetértés alakult ki: a ki – hol – mit csinálhat, ezt kell a nyilvántartásnak világosan bemutatni. -

a régi azonosítókat nem változtatjuk meg, nem találunk ki helyettük új azonosítókat

-

a ki kérdésre a válasz: a szolgáltató

-

a hol kérdésre: a szolgáltató szakmai-szervezeti egysége

-

a mit kérdésre: egészségügyi szakma

-

az azonosító a vezérlő adat, egyéb adatokat mellé kell tenni

4. A megbeszélésen az alábbiakban is egyező vélemény alakult ki: -

az azonosítók beszélő kód szerepe nem tartható

-

a lehető legkevesebb változtatással oldjuk meg a feladatot (pl. minden esetben tartsuk meg a régi azonosítókat, ha lehet)

-

egy szakmai-szervezeti egység (pl. kórházi osztály) csak egy telephelyen lehet

-

egy szakmai-szervezeti egységhez több szakma is rendelhető, de célszerű lenne a szakmafőcsoportok számát indokolatlanul nem bővíteni

-

egy osztályon belüli különböző szakmák művelésére nem kell részlegeket létrehozni, ill. a nyilvántartásban szerepeltetni

-

a nyilvántartásban jelölni kell a közreműködőket is

-

a progresszivitási szintet nem a szolgáltatóhoz, hanem az engedélyezett szakmákhoz lehet kapcsolni

-

az ágyszámnak fontos szerepet kell adni a nyilvántartásban

-

felmerült a minimum-feltétel rendelettel kapcsolatban, hogy a HBCs-khez kötött feltételek helyett jobb lenne a HBCs-besorolást jelentő adatokhoz (műtétekhez, 193



betegségekhez) kapcsolni a feltételeket. Ebben az ügyben az OEP fog kezdeményező szereppel fellépni. 5. xxxxxxxxxx javasolta az OEP és az ÁNTSZ közti együttműködés erősítését. Az OEP az intézetekkel kapcsolatos tapasztalatai alapján ellenőrzési javaslatokkal fog élni az ÁNTSZ felé a jövőben.

Budapest, 2004. 07. 13.

xxxxxxxxx

xxxxxxxxxxxxxx

5. SZ. MELLÉKLET: AZ OEP EGÉSZSÉGÜGYI FINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS TÖRZSÁLLOMÁNYAI

A rendszerben alkalmazott törzsadatok, forrásuk, feltöltésük, frissítésük

Séma:

FEPENZ.TESZT1 Tábla neve

ANTSZ_INTEZET

ANTSZ_ENGEDELY

Feltöltés forrása

Frissítés

Az ÁNTSZ intézeteinek 32/1997. NM rendelet Nem szükséges. kódját tartalmazza A szolgáltató

Az ÁNTSZ által

A hivatkozott rendelet

(PARTNER) ÁNTSZ

átküldött a 32/1997.

legutolsó

engedélyeinek

NM rendeletnek

alapadatai

megfelelő

módosítása olyan kódrendszert

nyilvántartás. Legutoljára 2003. Nyarán volt az

194

vezet be, melyet sem az ÁNTSZ,


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK – A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE ÁNTSZ részéről

sem az OEP nem tud

adatszolgáltatás, a

alkalmazni,

küldött adatbázis önmagában

mivel logikai ellentmondásokat

inkonzisztens, az adattisztítás folyamatban van. A

szolgáltató A Központi

(PARTNER) lehetséges Statisztikai Hivatal gazdálkodási formái

tartalmaz. Várjuk a rendelet módosítását. Akkor szükséges, ha a KSH változtat a kódokon

elnökének 9001/2002. (SK 3.) KSH

GAZD_FORMA

közleménye a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról

BANK

Számlavezetõ bankok

Bankos rendszergazda, Folyamatos, ahogy a

(pénzintézetek) törzse.

hivatalos forrás nincs szolgáltatók bankszámlái változnak

Biztosító társaságok,

BIZTOSITO

Nincs hivatalos forrás Folyamatos, ahogy a

akikkel a PARTNER

szolgáltatók

felelõsségbiztosítási

biztosítói változnak

szerzõdést köthet Finanszírozott

FIN_SZOLG_TIPUS

HBCS_TORZS

HELYSEG

A finanszírozási

Nem szükséges

szolgáltatástípus kódja, szerződések megnevezése Technikai felülvizsgálatára egyed

létrejött bizottság

Homogén

GYÓGYINFÓK

Változás esetén

betegségcsoportok Magyarország helységei BM

Változás esetén

postai irányítószámmal

195


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK – A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE A szolgáltató

A Központi

(PARTNER) lehetséges Statisztikai Hivatal gazdálkodási formái

Akkor szükséges, ha a KSH változtat a kódokon

elnökének 9001/2002. (SK 3.) KSH

GAZD_FORMA

közleménye a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról

IBSZ_SZERVEZO

IMPLANT_TORZS ISKOLA_TORZS KASSZA

Irányított betegellátás

OEP

Változás esetén

OEP

Változás esetén

Iskolák, óvodák adatai

OM

Változás esetén

Elszámolási kasszák

OEP-TBIZ

Változás esetén

BM-KÖNYV

Változás esetén

OEP

Változás esetén

OEP

Változás esetén

OEP

Változás esetén

ORKI

Változás esetén

Magyar Orvosi

A mai napig nem kaptunk

szervezõi Biológiai implantátumok törzse

adatai Magyarország

KONYV

települései KSH (közigazgatási) kóddal Közigazgatási (KSH)

KOZIG_IRSZAM

kód - irányítószám kapcsoló egyed Magyarország megyéi

MEGYE

finanszírozási kód szerint

MEGYEI_EP

ORKI_TORZS ORVOS_TORZS

Megyei egészségpénztárak Tárgyi eszköz típusok (ORKI törzs) Orvosok adatai

196



REGIO

SZAKDOLGOZO

SZAKKEPESIT

SZAKMA

Magyarország régiói

Kamara

hatályos orvostörzset

OEP

Nem szükséges

ESZCSM EKH

Változás esetén

(EU szerint) Szakdolgozó törzs

32/2003 Korm. Rend. Szakképesítések kódja, ESZCSM megnevezése Szakmák kódjai és

32/1997 NM rendelet Változás esetén

megnevezései

alapján, módosítva OEP-GYMEF

SZAKVIZSGA

Szakvizsgák kódja,

Népjóléti Közlöny

megnevezése

Különszám

Változás esetén

1995.09.12

SZERV_TORZS

SZE_FIN_TIPUS

SZE_TIPUS

TELEPULES_FAJTA

Átültetésre kivehetõ

OEP

Nem szükséges

OEP

Változás esetén

OEP

Változás esetén

Település fajta: fõváros, OEP

Változás esetén

emberi szervek Szervezeti egység finanszírozási típusai Szervezeti egység típusai

város, község, csatolt község Háziorvosi ügyeleti


szolgálatban használt

TER_KATEGORIA

területi kategória, amely az ügyelet területi szorzóját meghatározza

TETELES_ELSZAMOLASU

Tételes elszámolás alá


esõ eszközök és

197



(naplózott)

WHO_TORZS

implantátumok

Az egészségügyi

9/1993 NM rendelet,

ellátások során

Szabálykönyvek

Változás esetén

elszámolható beavatkozások kódjai és neve, egyéb adatai

198



6. SZ. MELLÉKLET: AZ OEP VÁLASZLEVELE eEgészség Informatikai Megaprojekthez TAJ -BSZJ A rendszer funkciójának rövid leírása Az 1996. évi XX. tv. alapján a társadalombiztosítási azonosító jelet az OEP képzi. Az egészségbiztosítás szolgáltatásai a TAJ szám igazolásával vehetők igénybe. A TAJ adatbázis a TAJ-al rendelkezők személyi és azonosító adatainak nyilvántartására szolgál, ezek között megtalálhatók a TAJ érvényességére, kiadásának jogcímére vonatkozó adatok is. Fő alapelvek közé tartozik az egy személy egy TAJ szám elve. Az üzemeltetés biztonságának fokozása érdekében 2000-ben a rendszer újragondolásra került, melyet 2002-ben vezettek be A Tbj. végrehajtási rendeletének előírásai szerint a foglalkoztató az általa foglalkoztatott személyekről és azok jogviszonyáról bejelentést köteles tenni a területileg illetékes MEP részére. A BSZJ adatbázisba történik ezen bejelentések rögzítése, a jogviszony adatok nyilvántartása. Elengedhetetlen egy olyan korszerű, megbízható rendszer megléte, működtetése, amely biztosítja a közel 11 millió TAJ szám és az ahhoz tartozó személyek nyilvántartását, a TAJ számra vonatkozó érvényességi adatokat. Szükséges, hogy a rendszer olyan elérhetőséggel is rendelkezzen, amely alapján az egészségügyi szolgáltatók részére TAJ autorizációs lehetőség biztosítható. Mindezek mellett biztosítani kell, az OEP más rendszerei részére is a TAJ érvényességi, és személyazonosítási adatokat. A BSZJ adatok 1998-tól megyei elszigetelt adatbázisokban voltak. A jogviszony adatok nyilvántartása, és az abból történő adatszolgáltatás megvalósítása érdekében elengedhetetlen egy korszerű, országos adatbázis megléte. Ebből valósítható meg majd az úgynevezett jogosultsági adatbázis, azaz hogy megállapítható legyen, hogy a TAJ számmal rendelkező személy rendelkezik-e olyan jogviszonnyal, amely alapján jogosult lehet az egészségügyi szolgáltatásokra.

199



Fejlesztői környezet, programozási nyelv: Oracle PL/SQL, JAVA Adatfrissítés gyakorisága: Megyei szinten azonnali, BM kapcsolat alapján heti Adatmennyiség becslése: 10 MB/hó

BÉVER A rendszer funkciójának rövid leírása A BÉVER rendszer országos vényelszámoló és adatfeldolgozó tevékenységet végez 1999-től, felváltva a Clipper-es KEVER rendszert. Beolvassa és ellenőrzi a gyógyszertári, gyógyászati segédeszköz forgalmazói és gyógyfürdő elszámolásokat (utóbbi két területet 2003-ban integráltunk, melyet – a szükséges feltételek megteremtése után – várhatóan 2004 közepétől vezetünk be). A BÉVER a vényellenőrzésekre és az azokkal kapcsolatos statisztikai adatfeldolgozásokra kifejlesztett szoftver. Ezen kívül a pénzügyi rendszer előtti lépcsőként nyilvántartja a különböző, elszámolókkal kapcsolatos előleg és egyéb kifizetéseket és visszavonásokat. Az ellenőrzési szempontok változása, az elszámolói pénzmozgással kapcsolatos újabb igények miatt a BÉVER hozzávetőleg 1-2 hetente egy-egy újabb verziót "él meg". Ezeket a módosításokat a különböző előleg feldolgozások, a MEP ellenőrzések indukálják.

2004. július 1-től integrálódik a gyógyászati segédeszköz és gyógyfürdő finanszírozás is. A rendszer a gyógyászati segédeszközök finanszírozását és elszámolását támogatja. Havonta többször is elszámolhat a forgalmazó az egészségbiztosítási pénztárral. A finanszírozás alapja az egészségbiztosító pénztárral kötött szerződés. Az eladott segédeszközökről jelentést küldenek a forgalmazók a MEP-ek felé. A MEP-ek ezeket 200



az adatokat összesítik, majd továbbküldik az OEP-nek, ahol a teljesítmények arányában felosztják a rendelkezésre álló keretet az intézmények között. Ezekről az összegekről a MEP-eknek, majd az intézményeknek is visszaigazoást küldenek. Fejlesztői környezet, programozási nyelv: Oracle PL/SQL, Delphi Adatfrissítés gyakorisága: Havi dekád (szerződés szerint lehet hetente, kéthetente, havonta elszámolni) Adatmennyiség becslése: 9 GB/hó

BNO, FNO, OENO (törzs jellegű adatok, melyet a Finanszírozási Informatikai Főosztály tart karban) BNO Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete által közzétett "Betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása, Tizedik Revízió" (BNO-10) alkalmazandó. FNO Az Egészségügyi Világszervezet által kiadott ’Funkciók Nemzetközi Osztályozása’ c. kódrendszer (FNO) egységes és standard nyelvezetet biztosít a betegek funkcionális állapotának leírására. A betegségeket a BNO osztályozás tartalmazza, az FNO azonban kapcsolatban van a BNO-val, amennyiben a megbetegedéshez társuló kóros funkciós állapotokról ad információt. Ezért a BNO kóddal leírt diagnózis – kiegészülve az FNO által jelzett működési zavarral – a szokásosnál szélesebb körű és teljesebb képet ad egy egyén vagy egy populáció egészségi állapotáról. Az így nyert adatokat többek között statisztikai vagy döntés előkészítő munkákhoz lehet felhasználni.

JBEO 201



A rendszer funkciójának rövid leírása A járóbeteg szakellátás finanszírozása az OEP és a járóbeteg szakellátó között kötött szerződés alapján történik. A járóbeteg szakellátók havonta floppy-n beküldik a finanszírozás alapjául szolgáló adatokat a MEP-eknek, majd az itt összesített adatokat továbbítják az OEP-nek. Teljesítményként a rendelésen megjelent személyek részére nyújtott ellátáshoz tartozó pontértékeket lehet elszámolni. Az intézmények minden hónapban elkészítik a teljesítményjelentésüket, ami egy kódolt (WHO kód) tevékenységleírás, amit továbbküldenek az őket működtető intézményekhez, ahol ezeket az adatokat összesítik, majd a MEP-ek felé továbbítják. Az OEP-nél országosan összesítik a pontszámokat és egységes pontértékeket számolnak ki. A kiszámított pontérték segítségével számítják ki minden intézménynek a havi utalandó összegét. Lehetőség van utólagos korrekcióra, pótjelentésre is. Az előző hónap jelentéséből kimaradt adatok pótjelentésen, javított adatok korrekción érkeznek. A korrekciót a teljesített hónapra számítanak új értékeket, és az aktuális hónap keretét módosítja az érintett intézmény terhére, vagy javára, az előző havi pontértékkel. A pótjelentés az aktuális hónap keretében kerül elszámolásra. Fejlesztői környezet, programozási nyelv: Oracle PL/SQL, Delphi Adatfrissítés gyakorisága: Havi Adatmennyiség becslése: 2 GB/hó

202



PONT A rendszer funkciójának rövid leírása Járóbeteg ellátás teljesítményjelentések ellenőrzésére és elszámolására alkalmas rendszer. A járóbeteg szakellátás finanszírozása az OEP és az intézmények közötti szerződésen alapszik. Törvény szabályozza, hogy a TB milyen járóbeteg ellátásokat finanszíroz. A PONT rendszer csak a teljesítményfinanszírozott ellátással foglalkozik. A teljesítmények rögzítése a rendelőkben a napi betegforgalmi nyilvántartás kitöltésével történik. Teljesítményként a rendelésen megjelent személyek részére nyújtott ellátáshoz tartozó pontértékeket lehet elszámolni. Az orvosok minden hónapban elkészítik a teljesítményjelentésüket, ami egy kódolt (WHO

kód)

tevékenységleírás,

amit

továbbküldenek

az

őket

működtető

intézményekhez, ahol ezeket az adatokat összesítik, majd a MEP-ek felé továbbítják. Az OEP-nél országosan összesítik a pontszámokat és egységes pontértékeket számolnak ki. A kiszámított pontérték segítségével számítják ki minden intézménynek a havi utalandó összegét. Lehetőség van utólagos korrekcióra is, ha jelentés érkezik, hogy egy intézmény az előző hónapok valamelyikében rosszul adta meg adatait. A korrekció során nem a rossz hónapra számítanak új értékeket, hanem az aktuális hónap egyenlegén módosítanak az érintett intézmény terhére, vagy javára. Így a korrekció nem egészen pontos, de elfogadható. Fejlesztői környezet, programozási nyelv: Clipper 5.2 Adatfrissítés gyakorisága: Havi Adatmennyiség becslése: 12-15 MB/hó

203



JBEO

PONT

BIOPONT

ROBOPONT

KAPOCS

TBIZ

204



FOGPONT A rendszer funkciójának rövid leírása Fogorvosi teljesítményfinanszírozási rendszer. A fogorvosi ellátás finanszírozása az OEP és a fogorvosi szolgálat működtetője közötti szerződés alapján történik, ezen szerződések nyilvántartását is ez a rendszer kezeli. A teljesítmények rögzítése a rendelőkben a napi betegforgalmi nyilvántartás kitöltésével történik. Teljesítményként a rendelésen megjelent személyek részére nyújtott ellátáshoz tartozó pontértékeket lehet elszámolni. Az orvosok minden hónapban elkészítik a teljesítményjelentésüket, ami egy kódolt (WHO kód) tevékenységleírás, amit továbbküldenek az őket működtető intézményekhez, ahol ezeket az adatokat összesítik, majd a MEP-ek felé továbbítják. Az OEP-nél országosan összesítik a pontszámokat és egységes pontértékeket számolnak ki. A kiszámított pontérték segítségével számítják ki minden intézménynek a havi utalandó összegét. A fogászati ellátás címén folyósított összeget a működtető egyéb bevételeitől elkülönítetten kezeli és annak a fogorvosi rendelésnek a céljaira használja fel, amelynek teljesítménye alapján elszámolták. Fejlesztői környezet, programozási nyelv: Clipper 5.2 Adatfrissítés gyakorisága: Havi Adatmennyiség becslése: 100 Mb/hó

OP A rendszer funkciójának rövid leírása

205



A program nyilvántartja az ország valamennyi orvosának adatait (személyi adatok, képesítések, szakvizsgák). Fejlesztői környezet, programozási nyelv: FOXPRO Adatfrissítés gyakorisága: Folyamatos Adatmennyiség becslése: 100 KB/hó Input: Papír

206



7. SZ. MELLÉKLET: TAJ SZÁM AUTORIZÁCIÓS RENDSZER Jelenleg a TAJ szám meglétét igazoló un. „HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY” alapján történik a lakosság egészségügyi ellátása. A külföldi állampolgárok részére az OEP egy igazolást ad ki az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról. Ezekkel a dokumentumokkal vissza is lehet élni, mert az érvényességet és a lejáratot nagyon nehéz ellenőrizni. Ha nem is teljes megoldás, mégis a probléma ésszerű kezelését teszi lehetővé a TAJ autorizációs rendszer. Az autorizációs rendszer arra alapozza működését, hogy ma már az Internet a legtöbb egészségügyi szolgáltatónál elérhető. Ha valaki bejelentkezik az OEP internetes címére (www.oep.hu), akkor a menüben talál egy „TAJ autorizációs szolgáltatás” című, kiválasztható sort. Innen indulva előbb regisztrálnia kell magát, és ezután kérdéseket lehet feltenni a rendszernek az ismert TAJ számokról. Jogszabály intézkedik arról, hogy az állampolgárok is megtudhatják a róluk nyilvántartott adatokat. Ezért az autorizációs rendszer szolgáltatásait magánszemélyek is igénybe vehetik. Rendkívül fontos, és az utóbbi időben mind nagyobb hangsúlyt kap a személyes adatok védelme. Ezért természetesen nem lehet a rendszernek olyan kérdést feltenni, hogy XY-nak mi a TAJ száma. A feltehető kérdés arra korlátozódik, hogy a kérdező által ismert és megadott TAJ szám a rendszerben létezik-e, érvényes-e. Azt is meg lehet kérdezni, hogy egy adott személy, akinek ismerjük a személyes adatait, rendelkezik-e TAJ számmal, és az érvényes-e. Végül a két dolog kombinációját is feltehetjük egy kérdésben, azaz hogy egy adott személy és egy adott TAJ szám létezik-, érvényes-, és összetartozik-e. A jelenleg működő autorizációs rendszer bevezetését az informatika alkalmazásának széleskörű elterjedése tette lehetővé. Ugyanez a tényező – a hazai informatika jelenlegi állapota, valamint a jogszabályok bonyolultsága jelenti a felhasználás korlátait is, hiszen teljesen szabályos ügymenet esetén is eltelhet néhány hét a TAJ szám érvénytelenítését jelentő esemény, és ennek a rendszerben történő megjelenése között.

207



Jelen pillanatban, átmenetileg a rendszer korszerűsítése miatt az Internetes autorizációs rendszer nem elérhető. Azonban az autorizációs szolgáltatás igénybe vehető számítógép és Internet hozzáférés nélkül, egyszerű telefonkészülék segítségével is. Adott telefonszám felhívása után különböző nyelveken kaphatunk felvilágosítást egy adott TAJ szám érvényességéről. A jövőben több jogszabályi változás és informatikai fejlesztés várható (pl. az elektronikus TB kártya), amely biztosítja az egészségügyi szolgáltatók jobb információ ellátottságát, és ezzel a visszaélések lehetőségének a megszüntetését, a magasabb színvonalú szolgáltatások nyújtását.

208



8. SZ MELLÉKLET: A MGYK VÁLASZLEVELE Általános kérdések: 1. A Magyar Gyógyszerész Kamara az alábbi nyilvántartásokat vezeti: A. A Magyar Gyógyszerész Kamara tagnyilvántartása B. Gyógyszerészek működési nyilvántartása •

Gyakorlati továbbképzési pontok nyilvántartása

C. Személyes gyógyszertár működtetési engedély kiadása és nyilvántartása, valamint ezen belül:

2.

•

Hozzátartozói személyi jog,

•

Haszonbérlő,

•

Felelős vezető nyilvántartás

Jogi diszfunkciók: •

GYES-en GYED-en lévő gyógyszerészek státusza nem tisztázott ( a tv. nem engedi meg a nyilvántartásból történő felfüggesztést, szüneteltetést)

•

Közhiteles nyilvántartások definiálásának hiánya,

•

Gyakorlati részpontszámok elszámolása nem egyértelmű

•

A Magyar Gyógyszerész Kamara hivatali eljárási rendjével ellentétben az OTH a gyakorlati idő igazolások kiállításáért államigazgatási eljárási illetéket fizettet, mely csak a személyes gyógyszertár-működtetési joggal rendelkező gyógyszerészeket érinti. Jogszabályi pontosítás, jogszabály értelmezés szükséges az egységes eljárási rend kialakításához.

Gyógyszerészek működési nyilvántartása: 1. jelenlegi méret: 50MB + 300 MB kép 2. Változási forgalom: 2 Mb/nap Tükrözés: napi gyakoriság 209



3. 4. Lekérdezések: átlagos 10 MB/nap csúcs: 100 MB/nap 5. Rendelkezésre állás: 7/24 6. A rendszer közérdekű és személyes adatokat kezel. Meglévő rendszer: A jelenlegi rendszerrel kapcsolatos kérdéseket továbbítottuk a fejlesztőknek a választ beérkezése után, rögtön továbbítjuk önöknek.

210



9. SZ. MELLÉKLET: AZ ETI VÁLASZLEVELE Iktatószám: 2581/2/2004. Előadó: xxxxxxxx

Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központ

Xxxxxxxxxxxxxxxx programvezető

Budapest Kútvölgyi út 2. 1122 Tárgy: Tájékoztatás

Tisztelt Programvezető Asszony!

Hivatkozással az előzetes megkeresésükre - valamint személyes megbeszélésünk - az alábbi választ adjuk az egyes kérdéseikre vonatkozóan. 1./ Szervezete milyen közhitelesnek minősíthető adatokat kezel (gyűjt, illetve bocsát

rendelkezésre) külső jogi szabályozás alapján? Az Intézet által kezelt adatok közül: -

az Egészségügyi Szakdolgozók Alapnyilvántartása, valamint

-

a Működési Nyilvántartása adatai közhitelesek. (Törvényi háttér: Egészségügyről szóló 1997 évi CLIV. törvény 111 és 112 §-a.)

-

Szakképzésbe jelentkezők adatai, de csak azon személyek adatai, akik az Intézet által indított szakképzésekben vesznek részt.

(Jogszabályi háttér: ETI Alapító Okirata és az SZMSZ) 211



a./ Elsődleges adatgyűjtői, másodlagos adatgyűjtői szerep? Elsődleges adatgyűjtői: alapnyilvántartás, működési nyilvántartás, Intézet által indított szakképzésekben részvevők adatai. Másodlagos adatgyűjtői: OSAP adatatok összesítése szakképző intézményektől. b./ Elsődleges nyilvántartói, másodlagos nyilvántartói szerep? Elsődleges nyilvántartás: résztvevők adatai.

alapnyilvántartás,

működési

nyilvántartás,

szakképzésben

2./ Milyen diszfunkciókat észlelnek a jelenlegi adatkezelés jogi szabályozásával kapcsolatban? A szakképzést folytató intézményekre/felsőoktatási intézményekre vonatkozóan nincs olyan rendelkezés, hogy a kiadott oklevelekről/bizonyítványokról mennyi időn belül küldjék meg az alapnyilvántartás adatait. Ugyanakkor az Egészségügyi Törvény úgy rendelkezik, hogy csak azok vehetők működési nyilvántartásba, akiknek adatai az alapnyilvántartásban szerepelnek. 3./ Milyen új adatkörök gyűjtését tartanák megvalósítandónak saját szervezetük által, vagy számára? ……………………….. 4./

A

gyűjtött,

illetve

nyilvántartott

adatokat

publikálhatóság

(nyilvánosság)

szempontjából hogyan minősítik és hogyan osztályozzák? Az Intézet által gyűjtött adatok az adatvédelmi törvényben előírtak betartásával publikálhatók. 5./ Informatikai jellegű információk: Egészségügyi Szakdolgozók Országos Nyilvántartása Aktuális rendszer rövid leírása: Az Egészségügyi Szakdolgozók Országos Nyilvántartási rendszere lehetővé teszi az alapnyilvántartás és a működési nyilvántartás elektronikus rögzítését és feldolgozását

212



valamint

az

működési

nyilvántartási

Becsült adatbázis méret: Becsült változási forgalom: Adatkezelés hozzáférés módja:

igazolványok

adatainak

exportálását.

Kb 190Mb Kb 20Mb/nap SQL AB.Server szintű hitelesítés/ Alkalmazásszintű hitelesítés Kb 200-800/nap 7nap 24óra A megnevezett Ab.felhasználóknak jogosultságai szerepkörüknek megfelelően vannak beállítva (entitásokhoz – táblákhoz). Ab szinten ún. constraint-ek biztosítják az adatok sérülésmentességét.

Lekérdezések száma: Rendelkezésre állás: Információ védettsége:

Az adatbázis táblák szöveges leírása/táblák attributumai: Az adatbázis egyedei logikailag 3 csoportba sorolhatok: alapnyilvántartás, működési nyilvántartás, személy nyilvántartás. A 27/1998. (VI.17) NM rendeletben leírt adatok a normalizálás során kerültek az említett logikai csoportokba foglalva, felhasználva a normálformák definícióját. Mint ahogy azt a szerkezeti diagramm jól mutatja az egyedek logikai csoportjai között fennálló kapcsolatok a jogszabályban leírtaknak megfelelnek. Az aktuális rendszer szerkezet diagrammja

SZEMELY NYILVANTARTAS név A100 anyja neve A100

ALAP NYILVÁNTARTÁS

MŰKÖDÉSI NYILVÁNTARTÁS

szakkepesites A100 anyja neve A100 név A100

anyja neve A100 név A100 nyilvántartási szám A100 szakképesítés A100

Az egyedek további atributumokkal az 28/1998. (VI.17) NM rendelet és 27/1998. (VI.17) NM rendeletben megtalálhatóak. 213



Más

rendszerekkel

történő

átfedés

megnevezése,

az

átfedés

rövid

leírása

A Országos Nyilvántartás adatbázisában levő néhány egyed elsődleges kulcsa előfordul más adatbázis egyedeiben mint külső kulcsok. Ez az adatbázis a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara adatbázisa. A két adatbázis úgynevezett “linked server”ként van összekapcsolva egymással. Az aktuális rendszer, a jogszabályokhoz képest mutatkozó hiányosságainak szöveges leírása. Az aktuális rendszer a jelenlegi jogszabályban foglaltaknak megfelelően működik, bár a jogszabályok nem kötelezik az Intézetet számítógépes adatfeldolgozásra és erre külön forrás sem áll rendelkezésre. Az Intézet egyéb célokat is szolgáló informatikai rendszerén futtatjuk az Egészségügyi Szakdolgozók Országos Nyilvántartás programját. 2. Szakpszichológus adatbázis A szakpszichológusok működési nyilvántartásának „rendszer” egy Access adatbázisból áll, amely egy (1 db) entitásban tárolja az összes Klinikai Szakpszichológus működési nyilvántartásának elektronikus feldolgozásához szükséges adatot. Ezeket az adatokat ebben a formában a közelmúltban vettük át Minisztérium Humánpolitikai Főosztályától. Az Önök kérdésein túl összefoglaljuk azokat a problémákat is, amelyeket az elmúlt években észleltünk elsősorban a nyilvántartás során. 1./ Szakdolgozó fogalom problematikája: (egészségügyi szakképesítéssel rendelkező szakdolgozó….. szociális szakképesítéssel rendelkező szakdolgozó? Feltétlenül indokolt, hogy a jogszabályokban egységes, egyértelmű megfogalmazás szerepeljen. 2./ Az alább leírt probléma akkor érvényes, ha csak az egészségügyi szakképesítést szerzett személyekre vonatkozik a „közhitelesség” problémájának megoldása: A Minisztérium illetékes főosztályai felé már jeleztük, hogy a jelenleg érvényben lévő jogi szabályok nem harmonizálnak. A szociális szakképesítéssel rendelkezőket, akik az egészség-ügyben dolgoznak a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet által vezetett működési nyilvántartásba nem veszik fel.

214



Az Egészségügyi Szakdolgozók nyilvántartásába viszont felvesszük azokat az egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőket is, akik szociális ellátás intézményeiben dolgoznak, amennyiben a jogszabályban előírtak szerint nyújtják be működési nyilvántartási kérelmüket. Az alapvető probléma az, hogy a jogalkotó eltérő filozófiára építette föl az egészségügyről szóló 1997 évi CLIV. törvény nyilvántartásra vonatkozó rendelkezését és a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról rendelkező 8/2000. (VIII.4.) SZCSM rendeletet. Az Egészségügyi Törvény értelmében működési nyilvántartásba az vehető fel, aki az egészségügyi

szakképesítést

szakképesítésének

megfelelő

szerzett

személyek

tevékenységet

alapnyilvántartásban

végez,

amely

szerepel

természetesen

és

történhet

egészségügyi intézményben vagy személyes gondoskodást nyújtó intézményben. Elsősorban

ápolói

szakképesítéssel

rendelkezők

kerülnek

felvételre

a

személyes

gondoskodást végező intézményekből, tekintettel arra, hogy egészségügyi szakképesítéssel rendelkeznek. Tehát az Egészségügyi Szakdolgozók Országos Nyilvántartása „befogadó” típusú nyilvántartás. A személyes gondoskodást végező személyek működési nyilvántartása sajnos nem fogadja be azokat a szociális szakképesítéssel rendelkezőket a működési nyilvántartásba, akik nem a személyes gondoskodást végző intézményekben kerülnek alkalmazásra. Általános ápoló és általános asszisztensi képesítésével tekintettel arra, hogy egészségügyi szakképesítés, az Egészségügyi Szakdolgozók Működési Nyilvántartásbába felvételét kérheti, mert itt rendelkezünk az alapnyilvántartás adataival is, de Ő a legmagasabb szakképesítését szeretné nyilvántartásba vetetni. További probléma is felszínre került, nevezetesen az, hogy a szociális szakképesítéssel rendelkező (szociális otthoni ápoló és gondozó) amennyiben egészségügyi intézményben dolgozik, ugyancsak kimarad a nyilvántartásból, mert nem egészségügyi a szakképesítése és az alapnyilvántartásba sem kerülne ide, ami pedig feltétele a működési nyilvántartásnak. A

személyes

gondoskodást

végezők

nyilvántartása

ellentétben

az

egészségügyi

szakdolgozók működési nyilvántartásával nem két nyilvántartásból épül fel, hanem csak 215



egyből „a működési nyilvántartásból”, amelyet az intézmények szolgáltatnak és nem az egyén kéri, mint az egészségügyi működési nyilvántartás esetében. Felétlenül indokoltnak tartjuk, hogy a „jogszabályok harmonizációja” mielőbb megtörténjen és megoldást nyerjenek az évek óta napirenden lévő problémák ezen a területen is. 3./ Adatok közhiteles tanúsítása: Az egészségügyi szakdolgozók vonatkozásában ma a legbiztonságosabb megoldásnak a „Kamara”-i tagsági igazolvány számot tartanánk, hiszen egy új rendszer most épül fel, amelynek az alapfilozófiája, az hogy a kamarai tagsági igazolvány csak egyetlen számot tartalmaz egytől felmenő számozással. Ez a szám, névvel együtt biztonságosan megmondja a szám tulajdonosára vonatkozó működési nyilvántartásban szereplő egészségügyi szakképesítéseket. Jelenleg az ETI honlapjának Web-felületén kevés átalakítással már ma is lehetne biztosítani az ellátandó lakóság számára az egészségügyi szakdolgozók szakképesítésére vonatkozó információt: Pl. „MESZK-7” szám bekopogása a honlapon információt ad a MESZK-7 szám tulajdonosának szakképesítéséről, vagy szakképesítéseiről. Ennek csak annyi a feltétele, hogy az egészségügyi szakdolgozók kötelezően viseljék névtáblájukat és azon a MESZK tagsági számot. A szakpszichológusok vonatkozásában jelenleg a fenti rendszer még nem tudna szolgáltatni azonnal, tekintettel arra, hogy az adatokat a Minisztérium csak Access rendszerben gyűjtötte össze. Amennyiben döntés születne a kamarai tagsággal történő azonosítására az adatokat be kell vinni a rendszerbe. 4./ A működési nyilvántartás A kötelező adatai közül a nyelv ismeretre vonatkozó adatok törölhetők. Viszont indokolt lenne a jogszabályokban rendezni az EU tagság „ürügyén” azt, hogy az egészségügyi szakdolgozó, ha munkavégzés céljából elhagyja az országot köteles legyen azt bejelenteni a működési nyilvántartásba, mert ha ezt megteszi úgy elfogadásra kerülne a működési nyilvántartás megújításának feltételeként előírt külföldön töltött gyakorlati idő és továbbképzés is. 216



Ezzel információt szerezhetnénk, arra vonatkozóan, hogy hányan vállalnak végleg, vagy átmeneti ideig munkát külföldön. 5./ Jogszabályi környezet: Indokolt lenne a 27/1998. (VI.17.) NM rendelet valamint a 28/1998 (VI.17.) NM rendelet módosítása és az elmúlt évtizedet Megfontolandónak tartjuk, azt is hogy a működési nyilvántartásba való felvételnek, előre legyen-e feltétele a munkahely igazolása, vagy e nélkül is nyilvántartásba vetetheti az egyén. A munkahely igazolására csak a megújításnál, vagy a munkában eltöltött évek száma igazolásánál lenne előírva. 6./ Ekvivalencia probléma: Jelenleg az egészségügyi szakdolgozók működési nyilvántartásában 201 szakképesítés megnevezése szerepel (1945-től napjainkig). Tudatában vagyunk annak, hogy az Önök által készítendő dokumentumnak nem feladata az ekvivalencia probléma megoldása, de tájékoztatásul

csatoljuk a szakképesítések

megnevezésének felsorolását tartalmazó kimutatást a probléma érzékeltetésének céljából. Budapest, 2004. június 8. Üdvözlettel

xxxxxxxxxx főigazgató

217


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK – A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE 1.sz. melléklet sorszám Szakképesítések megnevezése az adott időben érvényes jogszabályok szerint: 1

Akupresszőr

2

Ált. és vasc. UH.diagn. szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)

3

Általános ápoló

4

Általános ápoló és általános asszisztens

5

Általános betegápoló

6

Általános laboratóriumi asszisztens

7

Általános rendelőintézeti asszisztens

8

Általános rendelőintézeti asszisztens.- csecsemő és gyermekgondozó

9

Alternatív fizioterápeuta

10

Alternatív mozgás és masszázsterápeuta

11

Analitikus szakasszisztens

12

Aneszteziológiai asszisztens

13

Aneszteziológiai szakasszisztens

14

Aneszteziológiai szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)

15

Ápolási asszisztens (31)

16

Ápolási asszisztens (33)

17

Ápoló (54)

18

Ápoló (főiskolai végzettség)

19

Audiológiai asszisztens

20

Bioenergetikus

218


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK – A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE sorszám Szakképesítések megnevezése az adott időben érvényes jogszabályok szerint: 21

Boncmester

22

Boncmester (31)

23

Citológiai asszisztens

24

Citológiai szakasszisztens

25

Citológiai szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)

26

Csecsemő- és gyermekápoló

27

Csecsemő- és gyermekápoló (54)

28

Csecsemő- és gyermekápoló és gondozó

29

Csecsemő- és gyermekgondozó

30

Csecsemő- és kisgyermekgondozó (54)

31

Diabetológiai szakápoló (klinikai szakápoló) (54)

32

Diétás segédasszisztens

33

Diétásnővér (középfokú)

34

Dietetikus

35

Diplomás ápoló

36

EEG asszisztens

37

Egészségbiztosítási szak

38

Egészségőr

39

Egészségőr-fertőtlenítő

40

Egészségőr-fertőtlenítő (31)

41

Egészségügyi gázmester

219



Egészségügyi gázmester (51)

43

Egészségügyi gyakorlatvezető (71)

44

Egészségügyi kártevőírtó szakmunkás (31)

45

Egészségügyi menedzser

46

Egészségügyi menedzser (54)

47

Egészségügyi operátor (52)

48

Egészségügyi szakoktató

49

Egészségügyi ügyvitel szervező

50

Egyetemi okleveles ápoló

51

EKG asszisztens

52

Elektronmikroszkópos szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)

53

Élelmezési menedzser (54)

54

Élelmezésvezető

55

Élelmezésvezető (52)

56

Életmód-tanácsadó és terápeuta

57

Emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens Emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens)

58

(54)

59

Epidemiológiai szakápoló (klinikai szakápoló) (54)

60

Eü. gyermekotthoni gondozó

61

Felnőtt szakápoló

220



Fertőtlenítő

63

Fitoterápeuta

64

Fizikóterápiás asszisztens

65

Fizioterápiás asszisztens

66

Fizioterápiás asszisztens (52)

67

Fogászati asszisztens

68

Fogászati asszisztens (52)

69

Foglalkozás-egészségügyi szakápoló (54)

70

Fogműves

71

Fogorvosi asszisztens

72

Fogtechnikus

73

Fogtechnikus (54)

74

Fülakupunktúrás addiktológus

75

Fülilleszték-készítő (52)

76

Fürdősmasszőr

77

Geriátriai szakápoló (klinikai szakápoló) (54)

78

Gyermek ideg-elmeápoló és gondozó

79

Gyermekápoló

80

Gyermekápoló és gondozó

81

Gyermek-intenzív terápiás szakápoló (klinikai szakápoló) (54)

82

Gyógyászati segédeszköz forgalmazó (54)

221



Gyógyfoglalkoztató segédasszisztens

84

Gyógyfoglalkoztató szakasszisztens

85

Gyógyfoglalkoztató szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)

86

Gyógymasszőr

87

Gyógyszerellátási szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)

88

Gyógyszergazdálkodó szakasszisztens

89

Gyógyszerkiadó szakasszisztens

90

Gyógyszertári analitikus szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)

91

Gyógyszertári asszisztens

92

Gyógyszertári asszisztens (52)

93

Gyógytornász

94

Gyógytornász (középfokú)

95

Gyógyúszás foglalkoztató (53)

96

Haematológiai asszisztens

97

Haematológiai és transzfúziós asszisztens

98

Haematológiai szakasszisztens Hisztokémiai-immunhisztokémiai

szakasszisztens

(egészségügyi

99

szakasszisztens) (54)

100

Hisztotechnikai asszisztens

101

Hospice szakápoló és koordinátor (klinikai szakápoló) (54)

102

Humángenetikai szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)

222



Ideg-elme ápoló

104

Intenzív betegellátó szakápoló

105

Intenzív betegellátó szakápoló (klinikai szakápoló) (54)

106

Intenzív betegellátó szakasszisztens

107

Intenzív terápiás ápoló

108

Intenzív-terápiás szakasszisztens

109

Intézetvezető

110

Izotópasszisztens (52)

111

Izotóp-laboratóriumi asszisztens

112

Kardiológiai szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)

113

Képi diagnosztikai asszisztens (54)

114

Képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens (55)

115

Kineziológus

116

Klinikai elektrofiziológiai asszisztens (54)

117

Klinikai fogászati higiénikus (54)

118

Klinikai laboratóriumi szakasszisztens

119

Klinikai laboratóriumi szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)

120

Kórb. hisztokémiai-im.hiszt.kémiai szakasszisztens

121

Kórbonctani elektronmikroszkópos szakasszisztens

122

Kórházvezető ápoló

123

Kórszövettani asszisztens

223



Kórszövettani-szövettani asszisztens (54)

125

Körzeti ápoló

126

Körzeti-közösségi szakápoló (klinikai szakápoló) (54)

127

Közegészségügyi felügyelő

128

Közegészségügyi-járványügyi ellenőr (középfokú)

129

Közegészségügyi-járványügyi felügyelő

130

Légzésfunkciós asszisztens

131

Légzésfunkciós és sportegészségügyi asszisztens

132

Manuálterapeuta (Gyógytornász)

133

Masszőr (fürdős) (31)

134

Masszőr (gyógy) (51)

135

Masszőr (sport) (51)

136

Mentőápoló

137

Mentőápoló (52)

138

Mentőtiszt

139

Mentőtiszt (középfokú)

140

Mikrobiológiai-laboratóriumi szakasszisztens Mikrobiológiai-laboratóriumi szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens)

141

(54)

142

Műtős asszisztens

143

Műtős szakasszisztens

224



Műtős szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)

145

Műtőssegéd

146

Műtőssegéd (31)

147

Műtőssegéd (33)

148

Nefrológiai szakápoló

149

Nefrológiai szakápoló (klinikai szakápoló) (54)

150

Okleveles ápoló (egyetemi végzettség)

151

Okleveles védőnő (egyetemi végzettség)

152

Onkológiai asszisztens

153

Onkológiai szakápoló

154

Onkológiai szakápoló (klinikai szakápoló) (54)

155

Optometrista

156

Ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő (33)

157

Ortopédiai műszerész (33)

158

Ortopédiai technikus (52)

159

Ortoptikai asszisztens

160

Orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus

161

Orvosdiagnosztikai laboratóriumi technológus (55)

162

Orvosi laboratóriumi technikai asszisztens (54)

163

Orvossegéd-orvosfelcser

164

Osztályvezető ápoló

225



Osztályvezető ápoló / asszisztens

166

Pszichiátriai ápoló

167

Pszichiátriai ápoló és gondozó

168

Pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló (klinikai szakápoló) (54)

169

Pulmonológiai asszisztens Pulmonológus-allergológus szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens)

170

(54)

171

Radio-farmakológiai szakasszisztens

172

Radio-farmakológiai szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)

173

Reflexológus

174

Rehabilitációs tevékenység terápeuta (54)

175

Röntgenasszisztens

176

Röntgenasszisztens (52)

177

Röntgen-műtős szakasszisztens

178

Röntgen-műtős szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)

179

Segédápoló (felnőtt)

180

Segédápoló (gyermek)

181

Sportmasszőr

182

Szakgondozó

183

Szakgondozó (bőr-nemibeteg)

184

Szakgondozó (onkológiai)

226



Szakgondozó (onkológiai-tüdőbeteg)

186

Szakgondozó (tüdőbeteg)

187

Szemészeti asszisztens

188

Szemészeti szakasszisztens

189

Szemtréner

190

Szövettani asszisztens Szülészeti-nőgyógyászati

ultrahangdiagnosztikai

szakasszisztens

191

(egészségügyi szakasszisztens) (54)

192

Szülésznő

193

Szülésznő (54)

194

Szülésznő (55)

195

Transzfúziológiai szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)

196

Újszülött-csecsemő-gyermek intenzív terápiás szakápoló

197

Újszülött-koraszülött intenzív terápiás szakápoló

198

Újszülött-koraszülött intenzív terápiás szakasszisztens

199

Üzemi ápoló

200

Védőnő

201

Védőnő (középfokú)

227



10. SZ. MELLÉKLET: OEP GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ MUNKABIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE, BELSŐ VITAANYAG A DEFINÍCIÓKRÓL

A DEFINÍCIÓK MEGHATÁROZÁSA

PROBLÉMA Gyógyászati segédeszköz: a külön Korm. rendelet szerint vényen árhoz nyújtott támogatással rendelhető gyógyászati segédeszköz (forrás: 1997. évi LXXXIII. Tv a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól)

Alapvető

probléma,

hogy

a

gyógyászati

segédeszköz

elnevezés

többnyire

csak

Magyarországon használatos. Az EU és a világ ismeri és szabályozza az orvostechnikai eszközöket (medical device), és ismeri a műszaki segédeszközöket (fogyatékkal élő emberek számára) [technical aids ˙(for disabled personos) – ISO szabvány szerint]. A fogyatékkal élő személyek által használt, a fogyatékosság következtében további károsodások, fogyatékosságok és rokkantságok megelőzése céljából, a fogyatékosság kompenzálása, monitorozása, enyhítése vagy semlegesítése céljából használt műszaki segédeszközöknek csak egy része orvostechnikai eszköz (medical technical aid), azaz orvostechnikai segédeszköz. Ugyanakkor a betegség gyógyítása céljából alkalmazott orvostechnikai eszközök, a kizárólag egészségügyi szakszemélyzet által használt orvostechnikai eszközök nem tekintendők ilyen műszaki segédeszköznek. A forgalomba hozatal során az EU-s jogszabályok az orvostechnikai eszköz fogalmat ismerik, s a jogszabályi követelmények csupán e termékek körében élnek (a felhasználási célra való alkalmasságnak és biztonságnak, valamint az előállítás, gyártás során a minőség

228



állandóságának a biztosítása, a CE jelölés, mint megfelelőségi jelölés előírása, a kötelező megfelelőség-értékelési eljárás és dokumentálása stb.). Magyarországon a gyógyászati segédeszköz kategóriája részben adójoghoz (ÁFA mérték), részben egészségbiztosítási támogatáshoz kötődően létezik. Az ide besorolt termékkör időről-időre változik, s főleg egy-egy adott eszköz támogatási listára való fel- illetve lekerülése változtatja a termékkör határait. (Megj.: Egy eszköz nem attól GYSE, hogy a tb. finanszírozza-e vagy sem.) Az egészségügyről szóló törvény alapján csupán külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközök forgalmazása minősül egészségügyi tevékenységnek. Ez a külön jogszabály jelenleg nem létezik. A forgalmazás, egészségügyi tevékenységként történő szabályozásához tehát első lépésben definiálást igényel az, hogy mely eszközök esetén történik, és miben testesül meg az egészségügyi szolgáltatásnyújtás.

47/1999. (X. 6.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközökről – 93/42/EGK direktíva (MDD) honosítása „2.§ (1) … a) Orvostechnikai eszköz (eszköz): minden olyan, akár önállóan, akár más termékkel együttesen használt készülék, berendezés, anyag vagy más termék - ideértve a megfelelő működéshez szükséges szoftvert, valamint a rendelésre készült, továbbá a klinikai vizsgálatra szánt eszközt is -, amely a gyártó meghatározása szerint emberen történő alkalmazásra szolgál aa) betegség megelőzése, diagnosztizálása, megfigyelése, kezelése vagy a betegség tüneteinek enyhítése, ab) sérülés vagy fogyatékosság diagnosztizálása, megfigyelése, kezelése, tüneteinek enyhítése vagy kompenzálása, ac) az anatómiai felépítés vagy valamely fiziológiai folyamat vizsgálata, pótlása vagy módosítása, ad) fogamzásszabályozás

229



céljából, és amely rendeltetésszerű hatását az emberi szervezetben vagy szervezetre elsősorban nem farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus módon fejti ki, de működése ilyen módon elősegíthető;… …c) rendelésre készült eszköz: meghatározott személy gyógykezelése során - a külön jogszabály alapján - arra jogosult személy által a gyógykezelés igényeinek megfelelően rendelt, különleges tervezési jellemzőkkel készült eszköz. Nem minősül rendelésre készült eszköznek a tömeggyártású eszköz (pl. fogtömő anyag, ortetikai eszköz) amelyet a betegellátást végző személy a gyógykezelés során fölmerülő egyedi követelményekhez illeszt; (Megj.: Sajnos ez a definíció eltér az MDD defníciójától abban, hogy „gyógykezelést” emleget, így szó szerint értelmezve kizárja a fogyatékkal élő személyek számára rendelt egyedi eszközt, de a gyakorlatban az eredeti MDD szöveget használják. Vissza kellene állítani az MDD szerinti értelmezést. Nyersfordításban: olyan eszköz, amely kifejezetten a megfelelő szakképzettséggel rendelkező orvos írásbeli rendelésére, az ő felelősségére specifikus tervezési jellemzőkkel megadva és egy megnevezett páciens kizárólagos használatára szánva készült.

8/2003. (III. 13.) ESzCsM rendelet az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről – 98/79/EK direktíva (IVD) 2.§ (1) … a) in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz: minden olyan orvostechnikai eszköz, amely mint reagens, reagens származék, kalibráló, kontrollanyag, reagens készlet, készülék, berendezés, gép vagy rendszer, önmagában vagy más eszközzel együttesen alkalmazva, a gyártó meghatározása szerint emberi szervezetből származó minták ideértve a vér- vagy szövetadományozást is - in vitro vizsgálatára szolgál kizárólag vagy elsősorban azzal a céllal, hogy információt nyújtson aa) valamely fiziológiai vagy patológiai állapotról, vagy ab) veleszületett rendellenességről, vagy ac) potenciális recipiens biztonságának és kompatibilitásának megítéléséről, vagy ad) terápiás beavatkozás monitorozásáról;… 230



…e) önellenőrzésre szolgáló eszköz: minden olyan eszköz, amely célja a gyártó meghatározása szerint, hogy laikus személyek otthoni környezetben használják.” JAVASLAT A gyógyászati segédeszköz definícióban a szélesebb kört felölelő orvostechnikai eszköz, önellenőrzésre szolgáló (in vitro diagnosztikai) és műszaki segédeszköz (fogyatékkal élő személyek számára) fogalmakat kell felhasználni és leszűkíteni a Magyarországon éppen finanszírozott körre. Ezt a leszűkítést a szabályozás rendelkező részében kellene előírni. A „műszaki segédeszköz fogyatékkal élő személyek számára” definíciót az EU és Magyarország által is átvett és bevezetett EN ISO 9999:2002 osztályozási szabvány, valamint az általános követelményeket tartalmazó EN 12182:1999 európai szabvány tartalmazza: „A fogyatékos ember által használt, egyedileg gyártott vagy általánosan beszerezhető minden olyan termék, műszer, készülék vagy műszaki rendszer, amely a károsodást, fogyatékosságot vagy rokkantságot megelőzi, kompenzálja, monitorozza, enyhíti vagy semlegesíti.” Az osztályozási szabvány definiálja és értelmezi a definícióban szereplő károsodás, fogyatékosság, rokkantság szintén nemzetközileg definiált és használt fogalmakat is. A definíció így nem csak értelmező, hanem szabályozó rendelkezés is.

231



11. SZ. MELLÉKLET: OEP GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ MUNKABIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE, BELSŐ VITAANYAG A REGISZTRÁCIÓRÓL

NYILVÁNTARTÁS, REGISZTRÁCIÓ, MINŐSÍTÉS RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA

Az MDD, illetve AIMD direktívákat honosító 47/1999. EüM rendelet, illetve 8/2003. EszCsM rendelet szabályozza az orvostechnikai eszközök forgalomba hozatalának feltételeit, osztályba sorolásának, megfelelőség értékelési eljárásainak, bejelentési kötelezettségének, a megfelelőségi jelölés alkalmazásának valamint az ellenőrzés és a felülvizsgálat szabályait. A 48/1999. (X. 6.) EüM rendelet alapján az ESzCsM miniszter kijelölte az Orvos és Kórháztechnikai Intézetet (továbbiakban ORKI) az orvostechnikai rendeletekben előírt megfelelőség-értékelési és tanúsítási feladatokra (kijelölt szervezet, Brüsszelben erre a feladatra bejegyzett (regisztrált) testület, un. notified body). Az orvostechnikai rendeletek alapján minden forgalomba hozott, illetve használatba adott eszköznek meg kell felelnie az adott eszközre vonatkozó alapvető (biztonsági és hatásossági) követelményeknek (Rendelet 1. sz. melléklet). Amennyiben az eszköz megfelel a vonatkozó honosított harmonizált szabványoknak, vélelmezni kell, hogy kielégíti az alapvető követelményeket. A Rendeletben meghatározott kockázati osztályonként különböző megfelelőség-értékelési eljárások szerint történik az eszközök minősítése. A megfelelőség-értékelési eljárás kiválasztásához az eszközt a gyártó osztályba sorolja be, a gyártó és a kijelölt szervezet közötti nézetkülönbség esetén az ESzCsM keretében működő Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal Orvostechnikai Igazgatósága (továbbiakban Hivatal) dönt a besorolásról. A megfelelőség-értékelési eljárást a gyártónak kell elvégeznie. Az I. kockázati osztályba tartozó nem steril és nem mérőfunkciójú termékek (a GYSE-k zöme ebbe a csoportba tartozik) esetén ehhez nincs hozzárendelve a kijelölt szervezet 232



közreműködése. Az öntanúsítás során a gyártó megfelelőségi nyilatkozatot állít ki és felhelyezi a termékre a CE jelölést. Steril, mérőfunkciójú és magasabb kockázati osztályba tartozó eszközök esetén a megfelelőség-értékelési eljáráshoz hozzá van rendelve a kijelölt szervezet közreműködése és tanúsítványa. A Hivatal meghatározott feltételek mellett kivételesen engedélyezheti olyan eszköz eseti használatbavételét és alkalmazását, amelyet nem vetettek alá megfelelőség-értékelési eljárásnak. A kijelölt szervezet tájékoztatja a Hivatalt és az egyéb kijelölt szervezeteket a tanúsítási tevékenységéről, ideértve a változásokat, kiegészítéseket, felfüggesztéseket, visszavonásokat és visszautasításokat, továbbá a Hivatal rendelkezésére bocsát minden, a tevékenységével összefüggő információt. Az I. osztályba sorolt termék esetén a magyarországi székhellyel rendelkező gyártó, (EU-beli székhellyel nem rendelkező gyártó esetén az EU-beli forgalomba hozatalért felelős személy, ha az magyarországi székhelyű) nevét, székhelyét és az érintett eszközök leírását nyilvántartásba vétel céljából a Hivatal részére bejelenti. A Hivatal a bejelentés megtörténtéről igazolást ad, a regisztrált adatokat továbbítja az Európai Adatbankba. A használat, forgalmazás felfüggesztéséről, a forgalomból történő kivonásról, a használat megtiltásáról a Hivatal rendelkezik. Az eszköz akkor hozható forgalomba, illetve vehető használatba, ha CE jelöléssel van ellátva, amely jelöléssel abban az esetben látható el, ha: -

kielégíti az alapvető követelményeket,

-

ezen követelmények igazolására lefolytatták az adott eszközre vonatkozó megfelelőség-értékelési eljárást.

Az eszközök hatósági ellenőrzése az alábbiakra terjed ki: − Időszakos felülvizsgálatra kötelezett termékek rendszeres időszaki ellenőrzése; (kijelölt szervezet, a Hivatal felülvizsgálat elvégzésére jogosító határozatával rendelkező szervezet által)

233



− Az egészségügyi szolgáltató működési engedélyezési eljárása, valamint rendszeres

ellenőrzése

során

a

rendelkezésre

álló

dokumentumok,

jegyzőkönyvek megvizsgálásával ellenőrzi, hogy a felhasználó eleget tesz-e az egyes eszközök rendeltetésszerű és biztonságos működőképességére vonatkozó követelményeknek; (felhasználás ellenőrzése az ÁNTSZ által) − Az

orvostechnikai

eszközök

piacának

ellenőrzése

(piacfelügyelet)

–

forgalmazás felfüggesztése, forgalomból való kivonás; (Hivatal az ÁNTSZszel és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel együttműködve) − A gyártók, illetve meghatalmazott képviselőinek ellenőrzése; (Hivatal eseti ellenőrzése) − Az eszközök magyarországi klinikai vizsgálatainak, illetve az IVD orvostechnikai

eszközök

teljesítőképesség

értékelésének

nyilvántartása,

ellenőrzése. A még nem forgalomba hozott eszközök olyan klinikai vizsgálatát jelenti, amely része a megfelelőség-értékelési eljárásnak; (Hivatal) − A megfelelőség-értékelési eljárásokat lebonyolító hazai kijelölt szervezetek tevékenységének ellenőrzése (Hivatal). PROBLÉMA A CE jelölés nem minőségi jel, azt jelenti, hogy a termék az előírásoknak megfelel, gyártása jogszerű, vagyis nem differenciál a termékek között. A CE jelölés megléte alapvető követelmény a jogszerű forgalmazáshoz. A már CE jelöléssel rendelkező termékeket a Hivatal csak akkor vizsgálja, ha a CE jelölés jogosságára és a vonatkozó dokumentumok hitelességére és tartalmára vonatkozóan bejelentés, vagy piacfelügyeleti eljárás miatt vagy baleset kivizsgálása miatt van szükség. Az utólagos ellenőrzés eseti, korlátozott számban valósul meg, nem átfogó és rendszeres feladat. Az egyedi méretvétel alapján gyártott termékekkel kapcsolatban felmerülő problémák a jelenlegi rendszerben: − a termékek támogatási összege a pácienstől, állapotától, ellátási igényétől is független; 234



− a tipizált eszköz felírása, − az egyedi méretvétel alapján gyártott termékek a támogatási listán gyártótól függetlenek, a listán lévő termékeket bárki gyárthatja, ha megfelel az orvostechnikai rendelet előírásainak és a gyártott terméket regisztrálják a Hivatalnál; − az egyedi méretvétel alapján gyártott gyse kiszolgálása komplex szolgáltatás, ami magában foglalja a méretvételt, a gyártást a tervezéssel és az átadást is a betanítással. Ebből az orvostechnikai rendelet „csak” a gyártást szabályozza, a szolgáltatási részt nem. − differenciálni kell az eszköz jellegétől függően is, nem lehet egységesen általánosan kezelni a fogtechnikai, látszerészeti, hallókészülékes és a legösszetettebb ortetikai és protetikai ellátást. A

jelenleg

listán

lévő

termékek

műszaki

tartalma,

technológiai

követelményei

szabályozatlanok, nincs egységesen jóváhagyott követelményrendszer. Az eszköz műszaki és technológiai követelményeit (tervezési jellemzőit) a vényen a felíró orvosnak, a méretvételt, állapotfelmérést végző kellő szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező gyártónak, az ellátott páciensnek kell együttesen meghatározni. Ezen termékek – főként az ortetikai és protetikai eszközök - jellegüknél fogva nem tipizálhatók, ugyanazon indikációhoz tartozó termék valós kialakítását konkrétan a beteg állapota határozza meg (pl.: testsúly, aktivitási szint stb.), így az alkatrészek sem lehetnek azonosak. Ebből következik, hogy ugyanazon indikációnak megfelelő két termék sem ugyanaz, így költségük is különböző. A gyártónak kockázatelemzést kell(ene) végezni, és be kell(ene) tartani az orvostechnikai rendeletben előírt alapvető követelményeket. Az ortetikai és protetikai eszközökkel éppen az a probléma, hogy a felírási kódok és a támogatási összegek tipizálva vannak az eszköz és tartozékainak tényleges indikációja és leírása nélkül. Általában az orvos nem írja elő a speciális tervezési jellemzőket, a gyártó pedig a tipizált költségen belül tervez. JAVASLAT

235



Szükségesnek tartanánk olyan jogszabály módosítást, amelynek értelmében minden OEP támogatásban részesülő, illetve befogadást kérvényező gyógyászati segédeszköz esetében a tb támogatás kérelmezési feltétele Hivatal regisztrációja, és/vagy a CE jelzés ellenjegyzése, leigazolása. A regisztráció során a Hivatal nem ellenőrzi a CE jelölés jogos használatát. És mi van az olyan műszaki segédeszközökkel, amelyek nem orvostechnikai eszközök, valamint a rendelésre készült eszközökkel (egyedi gyse), amelyek nem CE jelölésűek. Az EU-EUDAMED, az orvostechnikai eszközök biztonságos használatát elősegítő nemzetközi figyelő („vigilance”) rendszert támogató központi adatbázis jelenleg még feltöltés alatt áll (Magyarország már jelenti az IVD orvostechnikai eszközöket), de várhatóan 1-2 éven belül megvalósulni látszik, hogy a tagállamok illetékes hatóságainak folyamatos jelentésével minden adat elérhetővé válik az adatbázisból. Ennek a rendszernek nem elsősorban a CE jelölés jogosságának és az eszközök használati jellemzőinek a nyilvántartása lesz a célja, hanem a nem biztonságos és nem hatásos eszközök eseti hatósági visszahívásának, forgalomba hozatalának korlátozása vagy megtiltása. Az adatbázis csak a Hivatal részére hozzáférhető az európai szabályozás (MDD) szerinti és Brüsszel felé is jelentendő célból. A tb támogatáshoz az uniós szabályozásnál szigorúbb feltételeket megszabni nem lehet, vagyis az OEP nem kérhet többet, mint az EU, de a kérelmezőt kötelezhetné a bizonyításra. A befogadáshoz olyan dokumentumok beadását kell és lehet jogosan megkövetelni, - külföldi gyártók esetében is - amelyek bizonyítják a CE jelölés jogosságát (a megfelelőség-értékelés részeként összeállított, az orvostechnikai rendeletekben előírt műszaki dosszié, ill. annak bizonyos elemei) Gyártó megfelelőségi nyilatkozat és az abban hivatkozott szabványok követelményeinek való megfelelés bizonyítékai a nem orvostechnikai eszköznek minősülő segédeszközökre is bekérhetők.

236


KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK

Recommend Documents