United Way Kisalföld Alapítvány – Civil Információs Centrum
Közhasznúsági tudnivalók Közhasznúságról húsz percben című előadás anyaga Dr. Tóth Katalin
Hatályos jogszabályok
az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény – Ectv. a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 11/2012.(II.29) KIM rendelet a civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól 350/2011.(XII.30.) Korm.rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
Megéri, vagy nem éri meg? közszolgáltatási szerződést csak közhasznú szervezet köthet nem kell megnövelni az adományozó adózás előtti eredményét az adomány címen nyújtott támogatás – pénz, eszköz, szolgáltatás – adóévi ráfordításként elszámolt összegével, ha az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt csökkenti az adományozó adózás előtti eredményét az Ectv. 2.§ 20 pont szerinti közhasznú tevékenység támogatásként nyújtott adomány értékének 20%-a közhasznú szervezet támogatása esetén, további 20%-a tartós adományozási szerződés esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege tartós adományozás a civil szervezet és az adományozó között írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés/módosítás évében, és az azt követő legalább három évben évente legalább egy alkalommal – azonos, vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére az adományozott szolgáltatás és tárgy adományozó által igazolt értéke is kedvezményezett adományozást jelent, s ebben az esetben az adományozónak a szolgáltatás és tárgy után nem kell általános forgalmi adót fizetni a támogatott szervezet az adományról kedvezményre jogosító igazolást ad, amelynek birtokában a támogató a hatályos és rá vonatkozó szabályok szerint adó-, illetve adóalap csökkentő kedvezményeket számolhat el nem feltétele az 1%-os felajánlások gyűjtésének, pályázatokon való indulásnak a közhasznú jogállás
illetékmentességnek,
NEA
Megfelel vagy nem felel meg? Megfelelő erőforrás, társadalmi támogatottság A megfelelő erőforrás igazolásának alábbi három feltétele közül legalább egyet teljesíteni kell az előző két lezárt üzleti évre vonatkozóan – Ectv. 32.§. (4) a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásának figyelembevétele nélkül eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki a szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül – Ectv. 32.§ (5) a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri a jogszabály szerinti - Ectv. 54.§ -bevétel nélkül számított bevétel kettő százalékát, vagy b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan – két év átlagában – legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően E feltételek meglétét az évente benyújtott beszámoló adatai igazolják, az adatok birtokában a szervezet a www.kozhasznusag.kormany.hu/kozhaszn-kalkulator honlapot végezhet előzetes számítást.
A közhasznú jogállás megtartásának/megszerzésének feltételei 2014. május 31. után 2014. június 1. napjától a szervezet nyilvántartására illetékes szerv törli a hatálybalépés előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetek közhasznú jogállását, kivéve, ha a szervezet igazolja, hogy az e törvény szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránt kérelmét benyújtotta, és a bíróság megállapítja, hogy a szervezet a törvényi feltételeknek megfelel. A közhasznú jogállás bejegyzését formanyomtatványon kell a nyilvántartó bíróságtól kérni nincs kiemelkedően közhasznú jogállás, és alapításkor sem lehet közhasznú szervezetet létrehozni, ezen időpontig a szervezet kérheti a bíróságtól a közhasznú jogállás törlését A közhasznú nyilvántartásba vétel formanyomtatványon való kérelmezése mellett szükség lehet a szervezet változásbejegyzési kérelmének benyújtására is, amennyiben a létesítő okirat nem felel meg a közhasznú szervezet létesítő okirata kötelező tartalmának
Egyesület alapszabályának kötelező tartalmi elemeit a Ptk. 3:71.§-a tartalmazza, az alapítvány alapító okiratának kötelező tartalmát pedig a Ptk. 3:391.§. Közhasznú szervezet létesítő okiratának ezen kívül az alábbiakat kell tartalmaznia az Ect. rendelkezései szerint: a döntéshozó és képviseleti szervek ülésezésének gyakoriságára, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, a határozatképességre, a határozathozatal módjára ha felügyelő szerv létrehozása kötelező – évi 50 millió forint bevétel felett -, annak létrehozására, működésére, hatáskörére a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére az éves beszámoló jóváhagyására vonatkozó szabályokat rendelkezés olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntések tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya – és ha lehetséges, a személye is – megállapítható – ez lehet pl. a határozatok tára a döntéseknek az érintettekkel való közlési, és egyébként a döntések nyilvánosságra hozatali módjáról a közhasznú szervezet működése során keletkezett iratokba való betekintés rendjéről a közhasznú szervezet működésének, beszámolók közlésének nyilvánosságáról
szolgáltatása
igénybevételének
módjáról,
a folytatott – végzett vagy támogatott - közhasznú tevékenységek felsorolása, illetve annak megjelölése, hogy ezeket a közhasznú tevékenységeket mely közfeladatokhoz kapcsolódóan végzik, továbbá azt, hogy e közfeladatok teljesítését mely jogszabályhelyek írják elő annak leírását, hogy ha tagsággal rendelkezik, nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból annak leírását, hogy gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez annak leírását, hogy gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja annak leírását, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt
Vezető tisztségviselők összeférhetetlenségi szabályai A szabályokat az Ectv. 38.§-a tartalmazza. A vezető tisztségviselőknek nyilatkozatot kell benyújtaniuk – az elfogadott tisztség megjelölésével, aláírással, két tanúval – az alábbi szabályoknak való megfelelésről, valamint arról, hogy a Ptk. szabályainak megfelelően cselekvőképes a személy, illetve ha külföldi, akkor arról a minőségéről, pl. EU-s állampolgár, bevándorlási, letelepedési, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező … állampolgár, és nem áll a közügyektől való eltiltás hatálya alatt. A döntéshozó szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke, vagy tagjai, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a döntéshozó szerv elnöke, vagy tagja, a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban részesül, a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve e személyek közeli hozzátartozója. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, vagy törölte. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Technikai kérdések a kérelem beadása során
a kérelmeket formanyomtatványon kell beküldeni, elektronikus ügyintézés egyelőre nincsen, papír alapon kell benyújtani. A formanyomtatványok letölthetők a www.birosag.hu honlapon Civil eljárások űrlapjai helyről. Amennyiben változás történik a létesítő okiratban – márpedig biztosan szükséges, hogy az új közhasznúsági feltételeknek megfelelő legyen az okirat - , kettő formanyomtatványt kell kitölteni és beküldeni: az Alapítvány/Egyesület változásbejegyzés iránti papír alapú kérelme és a Közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti papír alapú kérelem címűt. A kitöltést a mindegyik formanyomtatványhoz tartozó Kitöltési útmutató segíti, amely tartalmazza a szükséges kódokat, beküldendő mellékleteket.
Amennyiben módosítás történik a létesítő okiratban, azt a korábbi szövegből ki kell emelni olyan módon, hogy kitűnjön a változás. A módosított egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratot Záradékkal kell ellátni, a formanyomtatványokat, az alapítvány létesítő okiratát tanúkkal kell aláíratni, az alapítvány nevében az alapító írhatja alá a módosított okiratot és a benyújtott kérelmet.
