KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS a Demokratikus Átalakulásért Intézet 2009. évi tevékenységéről 2010. április 29.

………………………………… Dr. Vitányi Iván elnök Demokrácia Központ Közalapítvány

………………………………… Dr. Gyarmati István igazgató Demokratikus Átalakulásért Intézet

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ...................................................................................................................................................... 3 1

EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ – 2009. ÉV ....................................................................................... 5 1.1 KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ MÉRLEGE ......................................................................................... 5 1.2 KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ EREDMÉNYKIMUTATÁSA ............................................................... 6 1.3 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET ....................................................................................................................................................... 7 1.3.1 Általános rész ..................................................................................................................................................................... 7 1.3.2 Specifikus rész .................................................................................................................................................................... 9 1.3.3 Tájékoztató adatok ....................................................................................................................................................... 18

2

KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSA .................................................................................... 20

3

VAGYON FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS KIMUTATÁS ............................................................... 21

4

CÉL SZERINTI JUTTATÁSOK KIMUTATÁSA ............................................................................................... 21

5

KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVTŐL KAPOTT TÁMOGATÁS ÖSSZEGE....................................... 21

6

A SZERVEZET VEZETŐ TISZTVISELŐINEK NYÚJTOTT JUTTATÁSOK ÉRTÉKE ............................... 21

7

A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ RÖVID TARTALMI BESZÁMOLÓ ................................... 21 7.1 FENNTARTHATÓ DEMOKRÁCIA .......................................................................................................................................... 22 7.1.1 Az Európa Tanács tagállamai emberjogi szervezetei számára a hátrányos helyzetű állampolgárok jogainak védelme érdekében megrendezett konferencia összefoglaló elemzése ICDT#163 ............................................................................................................................................................................................. 22 7.1.2 A jogállamiságot biztosító intézmények megerősítése Moldovában A moldovai Emberjogi Központ munkatársainak képzése Budapesten ICDT#181 ........................................................................................ 24 7.1.3 A koszovói közösségek integrációjának támogatása a hatályban levő kisebbségi törvény gyakorlati megvalósulásának támogatásával ICDT#252 ........................................................................................... 26 7.2 DEMOKRATIKUS ÁTMENET ÉS REGIONÁLIS STABILITÁS INTERREGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSEN KERESZTÜL .... 28 7.2.1 Belarus Task Force – 123 (ICDT#142143144) ........................................................................................... 28 7.2.2 A Visegrádi országok tapasztalatainak átadása a Nyugat Balkán és GUAM országok számára (ICDT#200) ......................................................................................................................................................................................... 31 7.2.3 A Visegrádi országok tapasztalatainak átadása a Nyugat Balkán és GUAM országok számára (ICDT#201) ......................................................................................................................................................................................... 34 7.2.4 Állam és civil szféra együtt egy jobb világért – ICDT#240 ....................................................................... 36 7.2.5 Fenntartható demokrácia: Kezdeményezés a jó kormányzás támogatásáért Koszovóban (ICDT#250251) ................................................................................................................................................................................ 39 7.2.6 Dnyeszter Eurorégió (ICDT#300) ........................................................................................................................... 43 7.3 TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS: A DEMOKRÁCIA ESZKÖZTÁRA ...................................................................................... 45 7.3.1 A választási rendszer reformjának támogatása Albániában (ICDT#210) .......................................... 45 7.3.2 Afganisztáni Politikusok és választási tisztviselők továbbképzése (ICDT#220) ............................... 50 7.3.3 BoszniaHercegovina alkotmányreformját elősegítő szakértői tanácskozások (ICDT#260261) 53 7.3.4 Nemzetközi LEADER (ICDT#270) .......................................................................................................................... 56 7.3.5 A Demokratikus Átalakulásért Intézet Igazgatótanácsának éves ülése és konferenciája (ICDT#701711712713) ............................................................................................................................................................ 58 7.3.6 Humán biztonsággal kapcsolatos innovatív megközelítések kidolgozása (ICDT#841) ................ 60 7.3.7 Moldovai politikusok és szakértők biztonságpolitikai képzése (ICDT#842) ...................................... 62 7.3.8 A “LEADER” helyi fejlesztési módszertan átadása a nyugatbalkáni vidéki közösségekben (ICDT#871) ......................................................................................................................................................................................... 65 7.3.9 Északkoreai orvosok továbbképzése (ICDT#891) ......................................................................................... 67 7.4 KUTATÁS ÉS ELEMZÉS......................................................................................................................................................... 70 7.4.1 Oral History 23. (ICDT#111112113) ................................................................................................................ 70 7.4.2 Kelet és Közép Európai Munkacsoport (ICDT#280)....................................................................................... 72 7.4.3 "Annus Mirabilis": Emlékezés a középkeleteurópai rendszerváltások 20. évfordulójára (ICDT#720721) ................................................................................................................................................................................ 74

1022 Budapest, Árvácska u. 12. www.icdt.hu +3614380820 [email protected]

3

7.5 8

FEJLESZTÉSI PROJEKT (ICDT#860) ............................................................................................................................... 77

INTÉZMÉNYI FEJLŐDÉS .................................................................................................................................... 81 8.1 SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY .......................................................................................................................................................... 81 8.2 TANÁCSADÓ TESTÜLETEK .................................................................................................................................................. 82 8.2.1 Kormányzati Tanácsadó Testület ........................................................................................................................... 82 8.2.2 Igazgatótanács ................................................................................................................................................................ 82 8.2.3 Végrehajtó Bizottság .................................................................................................................................................... 84 8.3 INTÉZMÉNYI KAPCSOLATOK ............................................................................................................................................... 84

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS A D EMOKRATIKUS Á TALAKULÁSÉRT I NTÉZET 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

1 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ – 2009. ÉV 1.1 KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ MÉRLEGE1 Sor szám

A tétel megnevezése

a 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

A. I. II. III. B. I. II. III. IV. C. D. I. II. III. IV. V. VI. E. F. I. II. III. G.

b Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Forgóeszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen Saját tőke Induló tőke/Jegyzett tőke Tőkeváltozás/Eredmény Lekötött tartalék Értékelési tartalék Tárgyévi eredmény alaptevékenységből (közh.tev.‐ből) Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységből Céltartalékok Kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Források összesen

Előző év(ek) helyesbí Tárgyév tései c d e 0 5 195 3 024 671 522 2 353 4 673 0 0 0 52 036 20 751 127 282 20 624 51 754 112 20 301 18 581 112 77 532 42 356 377 2 874 3 255 5 000 5 000 ‐10 633 ‐377 ‐8 631 2 378 6 505 20 602 441 18 922 20 602 ‐441 18 922 706 55 736 25 009 112 77 532 42 356

Előző év

1 A beszámolókészítés napja: 2009. április 12. Adatok ezer forintban.


5

1.2 KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ EREDMÉNYKIMUTATÁSA2 Sor szám a 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.

A. 1. a) b) c) d) 2. 3. 4. 5. B. C. D. E. F. G. H. I. J.

A tétel megnevezése b Összes közhasznú tevékenység bevétele Közhasznú célú működésre kapott támogatás alapítótól központi költségvetésből helyi önkormányzattól egyéb Pályázati úton elnyert támogatás Közhasznú tevékenységből származó bevétel Tagdíjból származó bevétel Egyéb bevétel Vállalkozási tevékenység bevétele Összes bevétel (A+B) Közhasznú tevékenység ráfordításai Anyagjellegű ráfordításai Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások Vállalkozási tevékenység ráfordításai Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások Összes ráfordítás (D+E) Adózás előtti vállalkozási eredmény (BE) Adófizetési kötelezettség Tárgyévi vállalkozási eredmény (GH) Tárgyévi közhasznú eredmény (AD)

2 A beszámolókészítés napja 2010. április 12. Adatok ezer forintban.

Előző év

Előző év(ek) helyesbí tései

c 184 239 89 555 85 000 4 555 86 952 7 083 649 184 239 181 861 86 695 84 998 1 979 6 632 1 557 0 181 861 0 0 2 378

Tárgyév

d 705 0

e 240 710 76 496 76 276 220 163 194 67

‐705

953 705 328 ‐533 205

240 710 234 205 134 194 96 510 2 064 1 172 265

0

0

328 0

234 205 0

0 377

0 6 505

32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41.

A. 1. 2. 3. B. C. D.

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK Személyi jellegű ráfordítások Bérköltség ebből: ‐ megbízási díjak ‐ tiszteletdíjak Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok B. A szervezet által nyújtott támogatások C. Továbbutalási céllal kapott támogatás D. Továbbutalt támogatás

84 998 56 746 660 9 819 18 433 900 4 825

0

96 510 66 076 8 046 9 177 21 257 492 492

1.3 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 1.3.1 1.3.1.1

Általános rész A Demokratikus Átalakulásért Intézet jogállása

A Magyar Köztársaság Kormánya az Alkotmány 35. § (1) a), f) és j) pontjainak végrehajtása; valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 2. cikkében megfogalmazottaknak az Alapokmányt kihirdető 1956. évi I. törvény 3. §‐a szerinti végrehajtása; továbbá a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 1. cikke 3. bekezdésében foglaltaknak az Egyezségokmányt kihirdető 1976. évi 8. tvr. 4. § (2) bekezdése szerinti végrehajtása; valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 73. §‐ában és a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 7. § (5) bekezdésének első fordulatában foglaltak végrehajtása, mint közfeladat ellátásában való közreműködés céljából, valamint a Magyar Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettségvállalásai teljesítésének segítése érdekében létrehozta a Demokrácia Központ Közalapítványt (továbbiakban: Közalapítvány). A Közalapítvány céljának megvalósítása érdekében szükséges feladatokat – az Alapító Okirat IV. 2. pontja alapján – munkaszervezete, a Közalapítványhoz tartozó Demokratikus Átalakulásért Intézet (a továbbiakban: Intézet) látja el. Az Intézet kiemelten közhasznú szervezet, amely a közhasznú szerv. szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) 3. pontjában szabályozott tudományos tevékenység, kutatás, c) 4. pontjában szabályozott nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, c) 12. pontjában szabályozott emberi és állampolgári jogok védelme, c) 19. pontjában szabályozott euro atlanti integráció elősegítése tevékenységeket végzi. Az Intézet a Közalapítvány olyan munkaszervezete, amelynek közfeladatot ellátó közhasznú szolgáltatásaiból bárki részesülhet.


7

Az Intézet alapvető működési szabályait és feltételeit ‐ figyelemmel a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottakra – az Intézet Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza. 1.3.1.2

Az Intézet adatai

Alapító: Név: Székhely: Postacím: Számlavezető: Bankszámla szám: IBAN: Adóigazgatási száma: Alapítás időpontja: Bírósági nyilvántartásba vétel száma: Bírósági végzés száma: Statisztikai számjele: Az Intézet tevékenységének kezdete: Az Intézet induló vagyona: 1.3.1.3

Demokrácia Központ Közalapítvány Demokratikus Átalakulásért Intézet 1121 Budapest, Svájci út 10. II. em. 1021 Budapest, Árvácska utca 12. CIB Bank Zrt. 10700079‐43064001‐51100005 HU46 1070 0079 4306 4001 5110 0005 18255580‐2‐43 2005. augusztus 17. 9651 sorszám 9. PK. 60. 640/2005.4. 18255580 – 9133 – 562 – 01 2005. augusztus 25. 5 millió forint

Az Intézet

1.3.1.3.1 Az Intézet a Közalapítvány céljának megvalósítása érdekében az Alapító Okirat IV. 3. pontja szerint a) b) c) d) e)

f) g) h) i) j)

tudományos kutatásokat szervez és finanszíroz, szakértői hálózatot szervez és működtet, tudományos konferenciákat és rendezvényeket szervez, politikai, biztonságpolitikai folyamatokról elemzéseket, értékeléseket, rövid és hosszú távú prognózisokat készít, szükség szerint gondoskodik a kutatási eredmények publikálásáról, a céljának megvalósításához szükséges kiadványok, folyóiratok és egyéb tudományos periodikák kiadásáról, lehetőségeihez mérten segíti a hazai felsőoktatást és posztgraduális képzést, ösztöndíjakat adományoz, feladatkörében szervezi és intézi a kutatók és oktatók nemzetközi kapcsolatait, tanulmányutakat szervez, fejleszti a vendég kutatói kapcsolatokat, bekapcsolódik a nemzetközi kutatócsoportok munkájába és nemzetközi kutatócsoportok létrehozását kezdeményezi, szervezi a forrásgyűjtést, dokumentációs tárat tart fenn, egyéb, a cél megvalósításához szükséges feladatokat lát el.

A Közalapítvány az általa fenntartott intézmény működését a Közalapítvány költségvetésén keresztül biztosítja. (Alapító Okirat IV. 5.) 1.3.1.4

Az Intézet működésének jogi kereteit az alábbi törvények jelölik ki:

a) A Polgári Törvénykönyv közhasznú szervezetek alapítását és működését szabályozó 57.‐60. §‐ai. Eszerint a szervezetek „közhasznú – a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség‐ és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló – tevékenységet rendszeresen végző jogi személy”. A közhasznú tevékenység elősegítése érdekében üzletszerű vállalkozási tevékenységet folytathat. A közhasznú szervezet gazdasági társasággá nem alakulhat át és jogutód nélküli megszűnés esetén a fennmaradó vagyont közhasznú célra kell fordítani. b) A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény. c) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény kincstári vagyonról szóló fejezete. d) Az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet. e) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény. f) A számvitelről szóló ‐ többször módosított ‐ 2000. évi C. törvény. g) A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló ‐ többször módosított ‐ 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet. h) A társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény. i) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény. j) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény. 1.3.2

Specifikus rész

1.3.2.1

Eszközök bemutatása

1.3.2.1.1 Befektetett eszközök Az Intézet 2009. december 31‐i Befektetett eszközei az alábbiak szerint alakultak: Immateriális javak állománya 2009. december 31. adatok: e Ft‐ban Elszámolt Nettó érték Bruttó értékcsökken (könyvszerint érték és i érték) 966 295 671 276

2008.12.31 záró állomány Aktiválás Csökkenés 2009‐ben elszámolt ÉCS 2009.12.31 Záró állomány

425 720

1242

522

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2009. december 31. adatok: e Ft‐ban

Megnevezés

Bruttó érték

Elszámolt Nettó érték értékcsökken (könyvszerint és i érték)


9

2008.12.31 záró állomány 1 321 137 Aktiválás Csökkenés 2009‐ben elszámolt ÉCS 88 2009.12.31 Záró állomány 1 321 225 Egyéb gépek, berendezések, felszerelések 2009. december 31.

1184

1 096

adatok: e Ft‐ban

Megnevezés 2008.12.31 záró állomány Aktiválás Csökkenés 2009‐ben elszámolt ÉCS 2009.12.31 Záró állomány TÁRGYI ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

Bruttó érték 5009 4086 1 435 7660 8981

Nettó érték Elszámolt értékcsökken (könyvszerint i érték) és 3840 1169 1307 1550 4083 3577 4308 4673

A tárgyi eszköz beszerzések elsősorban számítástechnikai eszközök és irodai berendezések voltak, összesen 4 086 e Ft értékben. valamint szoftver beszerzés 276 e Ft értékben. Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása a Számviteli Politika részét képező Amortizációs Politika Szabályozza. Így a 100 e Ft alatti eszközök értékcsökkenése egy összegben, költségként került elszámolásra. A 100 e Ft feletti eszközök esetében, a használati idő figyelembevételével került meghatározásra az értékcsökkenési leírás százaléka. Az immateriális javak könyvszerinti értéke 522 e Ft, a tárgyi eszközök könyvszerinti (nettó) értéke 4673 e Ft. 2009‐ben a tárgyi eszközök közül három darab notebook 1170 e Ft értékben valamint egy nyomtató 113 e Ft értékben kivezetésre került, ezen kívül még kis értékű telefonok használhatatlanság miatt kivezetésre kerültek 152 e Ft értékben. Összetétel és változás az 1. számlaosztályban

2009.01.01. NYITÓ megoszl. e Ft % Vagyoni ért. Jogok 671 22,19 Szellemi termékek IMMATERIÁLIS JAVAK 671 22,19 Bérelt ing. Végezett ber. 1184 39,15 Irodai gépek berendezések 1169 38,66

2009.12.31 ZÁRÓ Index megoszl. e Ft % % 522 10,05 77,79 522 10,05 77,79 1096 21,10 92,57 3577

68,85

32,68

TÁRGYI ESZKÖZÖK BEFEKTETT PÜ. ESZKÖZÖK BEFEKTETT ESZK. 1.3.2.1.2 Forgóeszközök

2353 0 3024

77,81 0,00 100,00

4673 0 5195

89,95 198,60 0,00 100,00 171,79 adatok: e Ft‐ban

Megnevezés

2008. december 31. 127 20624 20751

Követelések Pénzeszközök Forgóeszközök összesen

2009. december Változás (%) 31. 282 222,05 51754 250,94 52036 250,76

A forgóeszközök állománya 2008. évről 2009. évre 250,76 %‐ra nőtt. Ebből a követelések 222,05%‐ra, a pénzeszközök pedig 250,94 %‐ra nőttek. A követelések aránya a forgóeszközökhöz viszonyítva 0,54 %, a pénzeszközök aránya a forgóeszközökhöz 99,46%. 1.3.2.1.3 Aktív időbeli elhatárolások A 2009. évi aktív időbeli elhatárolások értéke 20 301 e Ft‐ot tett ki, ez az összeg a 2009‐ben, adott projektekhez kapcsolódóan felmerült azon költségeket tartalmazza, melyekhez a bevétel csak 2010‐ben fog befolyni. Költségek aktív időbeli elhatárolása: adatok: e Ft‐ban

Megnevezés A Visegrádi országok tapasztalatainak átadása a Nyugat Balkán és GUAM országok számára ‐ #201 Nemzetközi LEADER ‐ #270 ICDT Igazgatótanácsi ülés és éves konferencia ‐ #712 Baghlani politikusok és választási szakemberek képzése ‐ #220 Oral History 3 ‐ #113 A Visegrádi országok tapasztalatainak átadása a Nyugat Balkán és GUAM országok számára ‐ #200 ÖSSZESEN

2009. december 31. 4 889 1 125 161 9 871 137 4118 20 301


11

1.3.2.2

Források bemutatása adatok: e Ft‐ban

Megnevezés Saját tőke Kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Források összesen

2008. december 31. ‐3255 20 602 25 009 42 356

2009. december Változás (%) 31. 2874 18922 91,76 55736 222,86 77 532 183,05

Az Intézet tőkeszerkezete saját tőkéből, idegen tőkéből és passzív időbeli elhatárolásokból áll. A saját tőke értéke 6 505 e Ft‐tal növekedett 2008. évhez viszonyítva, és így már pozitív, azaz 2 874 e Ft. A saját tőke aránya a forrásokhoz viszonyítva 3,71 %, a kötelezettségek aránya a forrásokhoz viszonyítva 24,41 %. A saját tőke elemeinek alakulását az alábbi táblázat mutatja. 1.3.2.2.1 Saját tőke adatok: e Ft‐ban

Megnevezés Saját tőke ‐ Induló tőke ‐ Tőkeváltozás (eredmény) ‐ Tárgyévi eredmény alaptevékenységből (közhasznú tevékenységből) 1.3.2.2.2 Kötelezettségek

2008. december 31. ‐3255 5 000 ‐10633 2378

2009. december Változás (%) 31. 2874 5 000 100,00 ‐8631 81,17 6505 273,55

adatok: e Ft‐ban

Megnevezés Belföldi szállítói kötelezettségek Külföldi szállítói kötelezettségek Személyi jövedelemadó Munkaadói, munkavállalói járulék,eho Jövedelem‐elszámolási számla Magánnyugdíj pénztár Dolgozóval szembeni kötelezettség ÁFA, késedelmi pótlék Start járulék, magánszemély különadója Előleg, deviza bank

Kötelezettségek 2009. december 31. megoszlása (%) 6 045 31,95 7 196 38,03 1 756 9,3 195 1,1 297 1,6 280 1,6 52 0,3 1048 5,5 58 0,3 20 0,1

Nyugdíj‐, és egészségbiztosítási járulékok Kötelezettségek összesen

1975 18 922

10,4 100,0

A kötelezettségek 18 922 e Ft‐ot tettek ki 2009. december 31‐én a fenti részletezés szerint. 1.3.2.2.3 Passzív időbeli elhatárolások A passzív időbeli elhatárolások két részből állnak. Egyrészt olyan, 2009. évben megjelenő, de elhatárolandó, projekt bevételeket tartalmaznak, amelyek mögött a költségek 2010. évben jelentkeznek. Ezek értéke 54 203 e Ft (külön táblázatban részletesen). Másrészt azoknak a költségeknek az elkülönítésére szolgál, amelyek 2010. évben kerültek kiszámlázásra, de a 2009. évet illetik. Ilyenek a mobiltelefonok költségei, és a fenntartási ktg‐ek (víz, gáz, villany), könyvelési és könyvvizsgálati díjak. Ezek a költségek 1 533 e Ft‐ot tesznek ki. Bevételek passzív időbeli elhatárolása: adatok: e Ft‐ban

Megnevezés 2009. december 31. Belarus Task Force 3 ‐ #144 24 Burmai politikusok képzése ‐ #230 819 Dnyeszter Eurorégió ‐ #300 11 104 A koszovói közösségek integrációjának támogatása a hatályban 11 103 levő kisebbségi törvény gyakorlati megvalósulásának támogatásával ‐ #252 Humán biztonsággal kapcsolatos innovatív megközelítések 3 892 kidolgozása ‐ #841 A jogállamiságot biztosító intézmények megerősítése 200 Moldovában ‐ # 181 Intézményi fejlesztés ‐ #862 2 301 Oral History 3 ‐ #113 3 438 DEMKK támogtás bev. Elhat. 16 724 Moldovai politikusok és szakértők biztonságpolitikai képzése ‐ 4 598 #842 Összesen: 54 203 A fent felsorolt projektek 2009. évben indultak, illetve a projektek megkezdéséhez szükséges támogatás 2009. évben folyt be, és velük összefüggésben még 2010. évben is felmerültek költségek. Ez teszi indokolttá a bevételek arányos hozzárendelését is. 1.3.2.3

Eredménykimutatás

Az Intézet a „Kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójának eredménykimutatását” a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Kormány rendelet alapján az „A” típusú összköltség eljárásra épülő eredménykimutatás szerint készíti.


13

Az Intézet 2009. évben három oszlopos beszámolót készített, mivel a projektekhez kapcsolódóan 2008‐as évben 92 e Ft költség nem lett elhatárolva, 204 e Ft hibásan el lett határolva, valamint 706 e Ft bevétel nem lett elhatárolva. Ezen kívül az előző évhez kapcsolódik egy szállítói jóváíró számla 441 e Ft értékben. A három oszlopos beszámoló készítésére azért volt szükség mert a 2008. évi hiba hatása jelentős volt, vagyis meghaladta a múlt évi mérleg fő összeg 2%‐át. A fenti okok miatt a következő sorokban történt változás: Mérleg oldalon: − − − − −

aktiv időbeli elhatárolás: ............................................................................ 112 e Ft –tal csökkent az eredmény és ezáltal a saját tőke : ....................................................... 377 e Ft‐tal csökkent rövid lejáratú kötelezettségek : ................................................................ 441 e Ft‐tal csökkent, passzív időbeli elhatárolások: ................................................................... 706 e Ft‐tal nőtt. mérleg forrás egyezőség: ............................................................................ 112 e Ft‐tal csökkent.

Eredmény oldalon: −

pályázati úton elnyert támogatás, összes, Közhasznú tevékenység bevétele: ........................................................... 705 e Ft‐tal csökkent,

−

anyagjellegű ráfordítások: .......................................................................... 533 e Ft‐csökkent,

−

személyi jellegű ráfordítások: ................................................................... 205 e Ft‐tal nőtt, Ebből a bérköltség 158 e Ft, a bérjárulék 47 e Ft. Ezáltal a közhasznú tevékenység ráfordítása 328 e Ft‐tal csökkent,

−

mérleg szerinti eredmény .......................................................................... 377 e Ft‐tal csökkent.

Az Intézet 2009. évi közhasznú bevétele 240 710 e Ft volt, amelyből − − − − −

a pályázati úton elnyert támogatás ............................................... 163 194 e Ft‐ot, az alapítótól (a Közalapítványtól) kapott támogatás ................ 76 276 e Ft. Egyéb adományból származó ................................................................... 220 e Ft. Egyéb bevételek ............................................................................................. 953 e Ft. Közhasznú tevékenységből származó bevétel ..................................... 67 e Ft.

Az eredmény kimutatásban szereplő „egyéb bevétel” – 953 e Ft – elengedett kötelezettség, egyéb kapott bevétel, banki kamat valamint árfolyamnyereség. Az Intézet közhasznú tevékenységéhez kapcsolódó ráfordítások összege 234 205e Ft.

A ráfordítások változását az alábbi táblázat mutatja: adatok: e Ft‐ban

Megnevezés Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordítása Összesen:

2008. december 31. 86 695 84 998 1 979 6 632 1 557 181 861

2009. december 31. 134 194 96 510 2 064 1 172 265 234 205

Változás (%) 154,79 113,54 104,29 17,67 17,02 145,28

A költségek 2009 évi jelentős növekedésének oka, az igénybevett szolgáltatások növekedése az előző évhez képest. Az Intézet közhasznú tevékenységéhez kapcsolódó költségek további bemutatására szolgálnak az alábbi táblázatok. 1.3.2.3.1 Anyagjellegű ráfordítások adatok: e Ft‐ban

Megnevezés

2008. december 31. 2 379 83 520 796 86 695

2009. Változás december 31. (%) 2 190 92,05 130 785 156,59 1 219 153,14 134 194 154,79

Anyagköltségek Igénybevett szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Anyagjellegű ráfordítások Jól látható, hogy az anyagjellegű ráfordítások döntő hányadát az igénybe vett szolgáltatások teszik ki, az összes anyagjellegű ráfordítás 97,46%‐a. Az igénybevett szolgáltatásokat az 1.000 e Ft feletti költségcsoportok kiemelésével mutatjuk be a következő táblázatban, figyelemmel az említett költségnem sokfajtaságára: adatok: e Ft‐ban

Megnevezés Szakértői díjak Repülőjegy elszámolás Konferencia és rendezvény szervezés Oktatás, továbbképzés Külföldi utazás és szállásköltségek Számviteli szolgáltatások költségei Internet, telefon, posta költségei

2009. december 31.

Megoszlás (%)

32 874 26 419 16 157 12 192 9 937 7 181 3 891


25,14 20,20 12,35 9,32 7,60 5,49 2,98 15

Üzletviteli tanácsadás Monitoring feladatok Travel expenses elszámolások Taxi költség Javítás, számítógép karbantartás Bérleti díj (iroda,autó, terem) Tolmácsolás, fordítás Igénybe vett egyéb szolgáltatás Adminisztrációs ktg. Takarítás Fuvarozás, szállítás, Belföldi kiküldetés Jogi képviselet, ügyvédi díjak Szakkönyv,folyóirat Vízum ktg Vagyonvédelem Összes többi igénybe vett szolgáltatás Igénybe vett szolgáltatások

3 507 3 494 2 779 2 409 1 746 1 505 1 088 957 744 727 604 462 458 322 120 87 1 125 130 785

2,68 2,67 2,13 1,84 1,33 1,15 0,83 0,73 0,57 0,56 0,46 0,35 0,35 0,25 0,09 0,07 0,86 100,00

1.3.2.3.2 Személyi jellegű ráfordítások adatok: e Ft‐ban

Megnevezés Bérköltség ebből: megbízási díjak Személyi jellegű egyéb ráfordítások Bérjárulékok Személyi jellegű ráfordítások összesen

2009. december 31. 66 076 8 046 9 177 21 257 96 510

Megoszlás (%) 60,12 8,34 9,51 22,03 100,00

Az Intézet 2009 évi átlagos statisztikai állományi létszáma 11 fő volt, míg az átlagbér éves szinten 5 275 e Ft/fő/év. A megbízási díj a projekt tanulmányok díjazását tartalmazza.

1.3.2.3.3 Egyéb ráfordítások adatok: e Ft‐ban

Megnevezés Közalapítványnak adott támogatás Visszautalt támogatás Késedelmi kamat, pótlék Egyéb ráfordítás Egyéb ráfordítás összesen

2009. december 31. 250 242 411 269 1 172

Megoszlás (%) 21,33 20,65 35,07 22,95 100,00

A pénzügyi műveletek ráfordításainak értéke 265 e Ft‐ot tesznek ki, amelyek a külföldi szállítás kötelezettségének árfolyamveszteségét tartalmazzák. 1.3.2.3.4 Közhasznú tevékenység bevétele adatok: e Ft‐ban

Támogató megnevezése

NFÜ NATO Anonymus Svéd kormány Demokrácia Központ Közalapítványtól kapott támogatás USA Külügyminisztérium Holland Kormány Norvég Kormány Helen Bader Foundation Észt Külügyminisztérium Svéd Nagykövetség German Marshall Fund Luxemburgi kormány Olasz kormány Európa Tanács NKA Svájci Fejlesztési Együttműködési Iroda International Visegrad Fund

2009. 2009. december december 31. 31. Időbeli elhatárolás ‐ 27 407 8 490 16 049 ‐ 18 515 11 104 ‐ 16 723 76 276

2009. év

Pü.i teljesítés ideje

27 407 24 539 18 515 11 104 93 000

2009 2009 2009 2009 2009

1 482 7 995 11 548 4 715 7 263 180 3 895 13 450 1 926 2 845 5 000 2 187

2009 2009 2009 2009 2009 2009 2009 2009 2009 2009 2009 2009

‐ ‐ 24 2 302 200 ‐ ‐ 11 103 ‐ ‐ ‐ ‐

1 482 7 995 11 525 2 413 7 063 180 3 895 2 347 1 926 2 845 5 000 2 187

845

2009

‐

845


17

Rockefeller Brothers Fund 4 779 2009 3 438 1 341 Költségtérítés 217 2009 ‐ 217 Adomány 2 2009 ‐ 2 Magyar Külügyminisztérium 50 996 2009 819 50 177 Egyéb bevételek, kerekítés 409 2009 ‐ 409 Közhasznú tevékenységből 67 2009 ‐ 67 származó bevétel Banki kamat, árfolyamnyereség 547 2009 ‐ 547 Bevételek összesen: 294 913 54 203 240 710 Az előbbi táblázat azokat a támogatásokat mutatja be, amelyek egyrészt egy adott projekt megvalósításához, másrészt az Intézet működési költségeinek finanszírozásához kapcsolhatók. Az Intézet eredménye 6 505 e Ft volt. Az Intézetnek 2009 évben vállalkozási tevékenységből származó árbevétele és ráfordítása nem volt. 1.3.3 1.3.3.1

Tájékoztató adatok Az Intézetben foglalkoztatottak létszáma

2009. december 31‐én 11 fő. 1.3.3.2

A közhasznú egyszerűsített éves beszámoló készítője

Az Intézet 2009. évi közhasznú egyszerűsített éves beszámolóját Méhész Tax Consult Kft (asz: 12902624‐2‐43, cím: 1222, Budapest, József Attila utca 9), mint külső könyvelő társaság képviseletében Méhész György okleveles könyvvizsgáló (regisztrációs száma: 005525) állította össze. 1.3.3.3

A közhasznú egyszerűsített éves beszámoló könyvvizsgálata

A Közalapítvány 2009. évi közhasznú egyszerűsített éves beszámolójának könyvvizsgálatát Balansz‐Audit Kft (MKVK nyilvántartási szám: 000047, cím: 1162 Budapest, Csömöri út 346.) képviseletében Birinyi József végezte. 2009 évben könyvvizsgálati 1 066 e Ft költséget számlázott ki, valamint a projekt pénzügyi elszámolások könyvvizsgálatára 1 275 e Ft költség került számlázásra. 1.3.3.4

Környezetvédelem

Az Intézetnek környezetvédelmet közvetlenül szolgáló tárgyi eszközei nincsenek. 1.3.3.5

Veszélyes hulladékok

Veszélyes hulladékok, környezetre káros anyagok nincsenek az Intézet könyveiben. 1.3.3.6

Az Intézet szervezete:

1.3.3.6.1 az Igazgató:

Az Igazgató az Intézet egyszemélyi felelős vezetője, akit a Közalapítvány Kuratóriuma pályázati úton nevez ki 5 évi időtartamra a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 8‐9. §‐ ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok figyelembe vételével. A kinevezés megújítható, amelyhez az Igazgatótanács előzetes véleményt csatolhat. Az Igazgató az Intézet vezető állású munkavállalója, annak teljes jogkörű képviselője. Az Igazgató vezeti az Intézetet. Az Igazgató tevékenységéről a Közalapítvány Kuratóriumának beszámolási és tájékoztatási kötelezettséggel tartozik. 1.3.3.6.2 az Igazgatóhelyettes: Az Igazgatóhelyettest a Kuratórium pályázati úton nevez ki 5 évi időtartamra a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 8‐9. §‐ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok figyelembe vételével. A kinevezés megújítható. Az Igazgatóhelyettes kinevezéséhez, a kinevezés megújításához az Igazgató előzetes véleményét be kell szerezni. Az Igazgatóhelyettes az Intézet vezető állású munkavállalója, aki az Igazgató általános helyettese, annak távollétében vezeti az Intézetet. 1.3.3.6.3 az Igazgatótanács: Az Igazgatótanács tagjait az Igazgató javaslatának figyelembevételével a Kuratórium kéri fel 3 évi határozott időtartamra a nemzetközi tudományos és közélet elismert személyiségei köréből azzal, hogy egy személy legfeljebb kétszer töltheti be a tisztséget. 1.3.3.6.4 a Végrehajtó Bizottság: A Végrehajtó Bizottság öt főből áll, tagjait az Igazgatótanács az Igazgató javaslatára, a Kuratórium előzetes egyetértésével hároméves időtartamra választja a nemzetközi tudományos és közélet elismert személyiségei köréből. 1.3.3.6.5 a Kormányzati Tanácsadó Testület: Az Intézet munkájának segítésére az Intézetet támogató kormányok képviselőiből álló Kormányzati Tanácsadó Testület kerül megalakításra. A Testület Elnöke, az Igazgatótanács által a tagok közül felkért személy, Titkára az Intézet Igazgatója. Tagjait a Külügyminiszter és az Intézet Igazgatója által együttesen felkért kormányok delegálják.


19

1.3.3.7

Vezető állású munkavállalók díjazása:

Az Intézet vezető állású munkavállalója az Igazgató és az Igazgatóhelyettes. Az Igazgató 2008. évi jövedelme 10 800 e Ft, az Igazgatóhelyettesé 9 600 e Ft volt. Az Igazgatótanács, a Végrehajtó Bizottság, a Kormányzati Tanácsadó Testület tagjai semmilyen juttatásban nem részesültek 2009. év folyamán.

2 KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSA Az Intézet 2009. évben költségvetési forrásból származó bevételeiből 125 635 e Ft‐ot használt fel a Közalapítvány célkitűzéseinek megvalósítására. Az Intézetnek működési jellegű kiadásai nem voltak. A 125 635 e Ft támogatás felhasználása a következőképp alakult: Projekt szám 860 111 180 181

ICDT Projektek

Intézményi fejlesztés Oral History 2 Fiatal Moldovai Politikusok képzése A jogállamiságot biztosító intézmények megerősítése Moldovában ‐ A moldovai Emberjogi Központ munkatársainak képzése Budapesten 200 A Visegrádi országok tapasztalatainak átadása a Nyugat Balkán és GUAM országok számára 201 A Visegrádi országok tapasztalatainak átadása a Nyugat Balkán és GUAM országok számára 210 A választási rendszer reformjának támogatása Albániában 220 Baghlani politikusok és választási szakemberek képzése 230 Burmai politikusok képzése 240 CoD ‐ "Állami és civil szféra – együtt egy jobb világért” 250 Fenntartható demokrácia: Kezdeményezés a jó kormányzás támogatásáért Koszovóban 260 Bosznia‐Hercegovina alkotmányreformját elősegítő szakértői tanácskozások 280 Közép‐európai munkacsoport 701 Igazgatótanácsi ülés és éves konferencia 711 Igazgatótanácsi ülés és éves konferencia 720 "Annus Mirabilis": Emlékezés a közép‐kelet‐európai rendszerváltások 20. évfordulójára 871 A “LEADER” helyi fejlesztési módszertan átadása a nyugat‐ balkáni vidéki közösségekben 891 Észak‐Koreai orvosok képzése ÖSSZESEN

Teljes Tény Költség 50 683 428 4 500 627

4 996 301 5 981 14 929 109 9 670 7 592 5 499 91 4 683 1 634 1 921 4 016 7 975 125 635

3 VAGYON FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS KIMUTATÁS Az Intézet vagyonával kapcsolatos kimutatást a 3.2 pont tartalmazza.

4 CÉL SZERINTI JUTTATÁSOK KIMUTATÁSA Az Intézet a Central European Initiative részére utalt vissza támogatást 242 e Ft értékben , pénzügyi elszámolás alapján, a Demokrácia Központ Közalapítvány részére pedig 250 e Ft‐ot.

5 KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVTŐL KAPOTT TÁMOGATÁS ÖSSZEGE Az Intézetnek 2009. évben a közhasznú tevékenységével összefüggésben 240 710 e Ft bevétele volt. A Demokrácia Központ Közalapítványtól, a Demokrácia Központ Közalapítvány Kuratóriumának döntése alapján mindösszesen 93 000 e Ft támogatásban részesült. Ezen felül a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumától 50 177 e Ft támogatásban részesült. Az előbbi összegből 16 723 e Ft‐ot az utóbbi összegből pedig 819 e Ft‐ot az Intézet 2009‐es pénzügyi évre csoportosított át.

6 A SZERVEZET VEZETŐ TISZTVISELŐINEK NYÚJTOTT JUTTATÁSOK ÉRTÉKE Az Intézet 2009. évi személyi jellegű ráfordításai 96 510 e Ft‐ot tettek ki. Az Intézet vezető állású munkavállalója az Igazgató és az Igazgatóhelyettes. Az Igazgató 2009. évi jövedelme 10 800 e Ft, az Igazgatóhelyettesé 9 600 e Ft volt. Az Igazgatótanács, a Végrehajtó Bizottság, a Kormányzati Tanácsadó Testület tagjai semmilyen juttatásban nem részesültek 2009. év folyamán.

7 A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ RÖVID TARTALMI BESZÁMOLÓ Az Intézet a mérlegbeszámolóval érintett időszakban az Alapító Okiratban, és a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak alapján, a közhasznú tevékenysége elvégzése érdekében működött. A Demokratikus Átalakulásért Intézet (továbbiakban Intézet) négy program, azaz tematikus egység szerint csoportosította tevékenységét. Valamennyi 2009‐ben elkezdett és lezárt vagy még futó projekt szervesen illeszkedik egy (vagy esetenként több) programba.


21

7.1 FENNTARTHATÓ DEMOKRÁCIA A program elsődleges fókusza a marginalizált csoportok, úgyis mint kisebbségek, nők, egyéb kiszolgáltatott csoportok, bevonása az átmenet folyamatába, illetve a demokrácia megerősítésébe. A program olyan intézmények és mechanizmusok kialakítását és erősítését tűzte célul, amik a kiszolgáltatott csoportok érdekeit védik. 7.1.1

7.1.1.1

Az Európa Tanács tagállamai emberjogi szervezetei számára a hátrányos helyzetű állampolgárok jogainak védelme érdekében megrendezett konferencia összefoglaló elemzése ‐ ICDT#163 A projekt főbb adatai

Projekt száma Kezdés időpontja: Befejezés időpontja: A Kuratórium vonatkozó döntései: Finanszírozás: Bevételi főösszeg: 7.1.1.2

163 2008. december 1. 2009. január 15.. DKKK 2009/1/8. Európa Tanács 0,8 mió HUF

A projekt átfogó célkitűzése

Az Európa Tanács álatla Budapesten szervezett konferencián elhangzott szakértői és résztvevői előadások, hozzászólások elemző összefoglalása, valamint a tanulságok összegzése. 7.1.1.3

A projekt szükségességének indoklása, háttér

Az Európa Tanács emberjogi főbiztosának irodája egy konferencia sorozatot indított amelynek célja a tagállamok emberjogi szervezetei munkájának támogatása, valamint a szervezetek között megvalósuló szorosabb együttműködés biztosítása. A konferencia ennek a folyamatnak keretében került megrendezésre.A program szorosan kapcsolódik a Demokratikus Átalakulásért Intézet álatal az Európa Tanáccsal való együttműködés keretében megvalósított Az Európa Tanács tagállamok emberjogi szervezetei jelentéseinek elemzése (2006; 2007) című programhoz. 7.1.1.4

A projekt kifejtése

A projekt a következő elemekből épül fel: A program két részből épül fel. Ennek egyik eleme egy magyar szakember felkutatása és felkérése a konferencia támájában egy előadás megtartására, valamint a másik eleme egy összefoglaló jelentés megírása a konferenciáról.

7.1.1.5

A projekt eredménye

A projekt költségvetéséből megvalósuló, konkrétan megnevezhető eredmények: Konferencia szervezésében való részvétel, valamint az összefoglaló jelentés megírása. 7.1.1.6

Az alapítványi célok szolgálata

A Demokratikus Átalakulásért Intézetet létrehozó Demokrácia Központ Közalapítvány alapító okiratában megfogalmazott alapítványi célok közül a következők megvalósítását szolgálja a fenti projekt: − IV.1.f. 7.1.1.7

A közhasznúság szolgálata

A Demokratikus Átalakulásért Intézetet létrehozó Demokrácia Központ Közalapítvány kiemelten közhasznú szervezet. A fenti projekt a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §‐ban megfogalmazott közhasznúsági feladatok közül a következők ellátását szolgálja: − c) 3.


23

7.1.2 7.1.2.1

A jogállamiságot biztosító intézmények megerősítése Moldovában ‐ A moldovai Emberjogi Központ munkatársainak képzése Budapesten ‐ ICDT#181 A projekt főbb adatai


181 2009. január 1. 2009. majus 31. DKKK 2009/1/9. Észt Külügyminisztérium 7,7 mió HUF


A projekt célja moldáv Ombudsmani Hivatal, továbbá az Adatvédelmi Hivatal munkatársainak képzése Budapesten. A célunk a képzéssel, hogy a résztvevők bepillantást leshessenek és megtanulhassák a magyar ombudsmani hivatal munkamódszereit és egy az általuk választott témában szakértők segítségével kutatásokat végezhessenek. 7.1.2.3


A projektre az ICDT korábbi jogintézményeket támogató projektjének folytatásaként kerül sor. A program előző fázisában már elkészült egy ajánlás, amelyet egy konferencia keretében bemutattunk a hivatal munkatársainak is. A Human Rights Centre, amelynek keretei között működik a hivatal, egyik legfontosabb technikai nehézségei között munkatársainak hiányos képzését és szakmai tapasztalataiknak hiányát azonosítottuk. Úgy gondoljuk, hogy a Budapesten sorra kerülő képzés segítségével számos új technikát lesznek képesek elsajátítani a résztvevők. 7.1.2.4


A projekt a következő elemekből épült fel: •

• •

Az előkészítő szakaszban sor kerül az együttműködő felekkel történő megállapodások kidolgozására és aláírására, továbbá kiválasztjuk a projektben résztvevő moldovai szakembereket. A projekt második szakaszaként márciusban kerül sor a képzésre Budapesten. A projekt zárásaként május 31.‐ig sor kerül a projekt elszámolásával az Észt Külügyminisztérium felé.

7.1.2.5


A projekt költségvetéséből megvalósuló, konkrétan megnevezhető eredmények: −

1 hónapos Képzés Budapesten 4 moldovai szakembernek

7.1.2.6


A Demokratikus Átalakulásért Intézetet létrehozó Demokrácia Központ Közalapítvány alapító okiratában megfogalmazott alapítványi célok közül a következők megvalósítását szolgálja a fenti projekt: − IV.1.a; − IV.1.e. 7.1.2.7


A Demokratikus Átalakulásért Intézetet létrehozó Demokrácia Központ Közalapítvány kiemelten közhasznú szervezet. A fenti projekt a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §‐ban megfogalmazott közhasznúsági feladatok közül a következők ellátását szolgálja: −

c) 4.


25

7.1.3 7.1.3.1

A koszovói közösségek integrációjának támogatása a hatályban levő kisebbségi törvény gyakorlati megvalósulásának támogatásával ‐ ICDT#252 A projekt főbb adatai


252 2009. szeptember 1 2010. május 31. DKKK 2009/3/5 Luxemburgi kormány 13,7 mió HUF

A projekt átfogó célkitűzése − −

− − −

Prizren and Pejë/Peć tartományokban a közösségek tartományi vezetőségi képviselői és a Nyelvi Bizottság képviselői közötti kommunikáció elősegítése, Az érintettek oktatása és felkészítése a törvénnyel, annak működéséhez szükséges szábályok megalkotásával és az ezzel kapcsolatos európai normákkal kapcsolatban, A szükséges helyi szabályozások kidolgozási folymatának előmozdítása a trövény gyakrolati megvalósulása érdekében, A rendelkezésre álló információk terjesztése a lakosság körében, A programban érintettek körében széles körű dialógus generálása.

7.1.3.3


A Koszovói Parlament 2006‐ban meghozta a nyelvhasználattal kapcsolatos törvényét amelynek célja, hogy Koszovó szerb, horvát bosnyák, roma, egyiptomi és ashkáli lakossága is rendelkezzen az alapvető nyelvhasználathoz fűződő jogokkal. A törvény érdemi végrehajtására azonban a gyakorlatban még a mai napig sem került sor. Ennek oka, hogy a szükséges végrehajtási rendeleteket tartományi szinten kell meghozni. Programunk ezt a folyamatot kívánja előmozdítani. 7.1.3.4


A projekt a következő elemekből épül fel: −

7.1.3.5

Kapcsolatfelvétel a helyi vezető szervekkel valamint a témában releváns egyéb szervekkel és, személyekkel. − Szakértőkkel való kapcsolatfelvétel úgy Koszovóban, mint Magyarországon − Három darab több napos workshop megszervezése amelynek célja a szükséges tudás átadása, a helyi szabályozások gyakorlati kidolgozásának előmozdítása, valamint a gyakorlati megvalósítás utólagos kiértékelése. A projekt eredménye

A projekt költségvetéséből megvalósuló, konkrétan megnevezhető eredmények: − − − − − −

A helyi végrehajtási rendelet tervezetének kidolgozása Prizren Pejë/Peć körzetekben. Az érintett szervek közötti fokozott együttműködés előmozdítása. Akcióterv a végrehajtási rendelet tervezetének gyakorlati megvalósítására. Három darab workshop megvalósítása Az újonn felmerülő kérdések összegyűjtése, megvitatása valamint egy újabb programba történő megfogalmazása . Együttműködőkkel való közvetlen kapcsolat építés.

7.1.3.6


A Demokratikus Átalakulásért Intézetet létrehozó Demokrácia Központ Közalapítvány alapító okiratában megfogalmazott alapítványi célok közül a következők megvalósítását szolgálja a fenti projekt: − IV.1.a; − IV.1.e; − IV.1.g. 7.1.3.7


A Demokratikus Átalakulásért Intézetet létrehozó Demokrácia Központ Közalapítvány kiemelten közhasznú szervezet. A fenti projekt a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §‐ban megfogalmazott közhasznúsági feladatok közül a következők ellátását szolgálja: − −

c) 12; c) 19.


27

7.2 DEMOKRATIKUS ÁTMENET ÉS REGIONÁLIS STABILITÁS INTERREGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSEN KERESZTÜL A program célja kormányok közötti együttműködés előmozdítása és régiók közötti együttműködés elősegítése elsősorban olyan EU országokkal, illetve leendő tagállamokkal határos szomszédos államok esetében, amik a demokratikus átmenet elején járnak, többnyire szembesülnek az euro‐atlanti integráció kihívásaival. 7.2.1 7.2.1.1

Belarus Task Force – 1‐2‐3 (ICDT#142‐143‐144) A projekt főbb adatai

Projekt száma Kezdés időpontja: Befejezés időpontja: A Kuratórium vonatkozó döntései: Finanszírozás: 7.2.1.2

142, 143, 144 2007. november 1. 2009. október 31. DKKK 2008/1/8, 2009/1/2, 2009/1/6, 2009/3/4 norvég külügyminisztérium, GMF


A nemzetközileg elismert szakértőkből, politikai vezetőkből, kutatókból álló Munkacsoport egy alternatív, Belaruszra irányuló külügyi stratégiát készít el a nemzetközi közösség számára. További cél a belarusz helyzet megismertetése a többi európai ország lakosságával egy információs kampány segítségével, és ezáltal az európai közvélemény mobilizálása. Végül, a Munkacsoport előirányozza egy konstruktív párbeszéd elindítását Európa és Belarusz között. 7.2.1.3


1994 óta az emberi jogok és a jogállam helyzete jelentősen romlott Belaruszban, egy izolált autoriter rezsimet teremtve Kelet‐Európában. Az orosz gazdasági és politikai támogatással hatalmon maradó elnök, Alekszandr Lukasenko a lakosság jelentős részének támogatását is élvezi, mely jelenség előtt értetlenül áll a demokratikus közösség. Belarusz továbbá fontos szerepet játszik a régió biztonságpolitikai és energiapolitikai egyensúlyában is. Az európai közösség eddigi elszigetelési politikája nem hozta meg a várt eredményt, illetve az orosz‐belarusz ellentéteket sem tudta az EU ‐ Belarusz kapcsolatok javára fordítani. A változást az állandó és konstruktív dialógus hiánya sem látszik előmozdítani a jelenlegi helyzetben. Ugyanakkor, párhuzamosan az orosz‐belarusz politikai és gazdasági együttműködés meggyengülésével, a belarusz hatóságok ráébredtek a változások és a gazdasági reformok szükségességére, melyeket a lakossági támogatás fényében nagyobb biztonsággal tudnak kezdeményezni. Az időpont abból a szempontból is kedvezőnek tűnik egy óvatos párbeszéd elindítására, hogy az orosz hatalmi törekvéseknek ellenállva Belarusz könnyen találhatja magát az EU és az USA oldalán.

7.2.1.4


A projekt a következő elemekből épül fel: A Munkacsoport találkozásai során: − tanulmányokat készíttetett, megvizsgálta a helyzetet − konzultált a témában járatos szakértőkkel − megvitatta a belarusz helyzetet − ajánlásokat tett az Európai Unió belarusz politikájára − partnereket talált az információs kampányhoz − elkészítette külpolitikai ajánlásokkal kiegészített jelentését − bemutatta a jelentést több európai fővárosban − előkészítette az információs kampányt 7.2.1.5


A projekt költségvetéséből megvalósuló, konkrétan megnevezhető eredmények: − 6 találkozó a Belarus Task Force számára − a Belarus Task Force jelentése (angolul, oroszul és belarusz nyelven, nyomtatva) − interjúk, sajtótájékoztatók, sajtójelentések − tájékoztató utak: Washington, Brüsszel, Oslo, Varsó, Berlin, Vilnius, Helsinki, Stockholm. A Belarus Task Force jelentésének ("A European Alternative for Belarus") publikációja óta az Európai Unió Belarusz felé folytatott politikája radikálisan megváltozott, legnagyobb részben követve a dokumentum javaslatait. A korábbi elszigetelési politika és szankciók helyett az EU nyitott Belarusz felé, amely abban csúcsosodott ki, hogy hosszú vita után Belarusz helyett kapott az EU Keleti Partnerség nevű kezdeményezésében. Javier Solana (az unió külügyi főképviselője) utólag Alexander Kwasniewskihez, a Belarus Task Force elnökéhez írott levelében köszönte meg a Belarus Task Force közreműködését, és megerősítette, hogy a munkacsoport kiemelkedő szerepet játszott az új uniós politika kialakításában. A jelentés egyes javaslatainak megvalósítása továbbra is várat magára. A legfontosabbak ezek közül a belarusz állampolgárokkal szemben alkalmazott schengeni vízum díjának javasolt csökkentése, illetve az ország európa tanácsi tagságának megújítása. 7.2.1.6


A Demokratikus Átalakulásért Intézetet létrehozó Demokrácia Központ Közalapítvány alapító okiratában megfogalmazott alapítványi célok közül a következők megvalósítását szolgálja a fenti projekt: − IV.1.a. − IV.1.c.


29

7.2.1.7



4. c) 12.

7.2.2 7.2.2.1

A Visegrádi országok tapasztalatainak átadása a Nyugat Balkán és GUAM országok számára (ICDT#200) A projekt főbb adatai

Projekt száma: Kezdés időpontja: Befejezés időpontja: A Kuratórium vonatkozó döntései: Finanszírozás:

Bevételi főösszeg: 7.2.2.2

200 2008. november 17. 2010. október 31. DKKK 2008/1/8, 2009/1/6 EGT/Norvég Finanszírozási Nemzetközi Visegrád Alap ICDT 106 mió HUF

Mechanizmus,


Az EU külső határánál fekvő régiók fejlődése érdekében a projekt célja, hogy a Visegrádi négyek közti együttműködés tapasztalatait átadja az unióval szomszédos országok együttműködési szempontból releváns szervezeteinek, intézményeinek, illetve, hogy a célrégiók szükségleteinek, egyedi helyzetének és figyelembevételével konkrét együttműködési lehetőségeket tárjon fel. A projekt konkrét célja a visegrádi országok közötti együttműködés tapasztalatainak átadása a Nyugat‐Balkán és a GUAM országai számára és ez által a közöttük lévő együttműködések elősegítése közös céljaik elérése és közös problémáik megoldása érdekében. 7.2.2.3


A célrégiókba tartozó országok jelenleg nagy politikai, társadalmi és gazdasági átalakulási és reform folyamatokon mennek keresztül, ami sok esetben problémákkal és nehézségekkel jár, illetve aminek megvalósulását különböző akadályok nehezítik. A Nyugat Balkán országai közös célokat tűztek ki maguk elé, az Euro‐Atlanti integrációt, viszont még nem ismerték fel, hogy a közös problémáik megoldása és az azonos célok elérése könnyebben valósul meg, ha ezt együttműködésen keresztül valósítják meg. A GUAM‐ba tartozó országok felismerték már közös problémáikat, illetve együttműködési megállapodást kötöttek annak érdekében, hogy támogassák egymást közös céljaik elérésnek érdekében, viszont hatékony gyakorlati együttműködés még nem valósult meg az országok között. Az Európai Uniónak is fontos az, hogy a szomszédságában lévő országokban ‐ melyekbe a célrégióink is beletartoznak ‐ a reformfolyamatok végbemenjenek és stabil, demokratikus és gazdaságilag virágzó országokká váljanak, hiszen problémáik kihatással vannak a közös piacra, illetve biztonságpolitikai kockázatokat vonnak maguk után. 7.2.2.4

A projekt kifejtése 1022 Budapest, Árvácska u. 12. www.icdt.hu +3614380820 [email protected]

31

A projekt a következő elemekből épül fel: 1. A projekt tevékenységeinek előkészítése: Költségvetés: 4,022 EUR ‐ az előkészítési folyamat a projekt keretén belül rendezendő konferencia és workshopok logisztikai szervezését, valamint a projekt szakértőit biztosító cégek közbeszerzési eljárás keretében folytatott leszerződését feltételezi, valamint a honlapot és projekt menedzsmentet támogató (minőségbiztosítást elvégző) cégek leszerződését. Kapcsolatfelvétel valósul meg a létező és leendő helyi partnerekkel, főként civil szervezetekkel, akik majd a helyi résztvevők meghívásában és a helyi rendezvények szervezésében nyújtanak majd segítséget, illetve a szakmai megvalósítók adatbázist készítenek a potenciális résztvevőkről. 2. A projekt szakértői hátterének biztosítása: Költségvetés: 177,600 EUR ‐ a szakértői hátteret egy leszerződött cég biztosítja. A szakmai háttér biztosítása 8 szakértő (4 visegrádi országokbeli, 2 nyugat balkáni és 2 GUAM‐i) részvételét feltételezi egy előkészítő szakmai megbeszélésen, illetve a megrendezendő 4 workshop moderálását és prezentációt a záró konferencián. A szakértői háttér egy 100‐150 oldalas előkészítő, valamint egy 150‐200 oldalas összefoglaló tanulmány és helyzetértékelés a workshopok megbeszélései, illetve az ott kidolgozott projektötletek alapján, angol nyelven való megírását is magába foglalja. 3. Konferenciák, workshopok logisztikai szervezése: Költségvetés: 185,359 EUR ‐ a tevékenységet bonyolító cég feladata 4 egyenként 2 és fél napos helyi workshop szervezése lesz Szkopjében, Szarajevóban, Kijevben és Tbilisiben, melyek a projekt 10. hónapjától kezdődően kéthavonta kerülnek megrendezésre. Mindezek mellett a projekt 4. hónapjában lezajló előkészítő megbeszélés, illetve a 23. hónapban lezajló záró konferencia szervezéséért lesznek felelősek, melyek Budapesten kerülnek megrendezésre. 4. Honlap előkészítése és fenntartása: Költségvetés: 2,853 EUR ‐ a tevékenység a projekt honlapjának elkészítését és fenntartását takarja. 5. Publikáció elkészítése: ‐ az összefoglaló tanulmány és helyzetértékelések alapján publikáció készül A5‐ös formátumban, 500 pld., angol nyelven, melyet a záró konferencián mutatunk be. A publikációt postai úton számos nemzetközi szervezetnek, intézménynek juttatjuk majd el, mint az EBESZ, ENSZ, EU intézmények, célrégiók kormányai a multiplikatív hatások biztosítása érdekében. 6. Auditálás, könyvvizsgálat: Költségvetés: 6,033 EUR ‐ a projekt lebonyolítása során 3, év végén készülő könyvvizsgálatra kerül sor. 7. Projekt menedzsment és szakmai megvalósítás: Költségvetés: 78,660 EUR ‐ a projekt lebonyolítása külső szakértők által végzett projekt minőségbiztosítási feladatok lebonyolítását, illetve a projekt kedvezményezettje által biztosított szakmai megvalósítást és menedzsmentet feltételezi, mely utóbbit egy koordinátor és asszisztens valósít meg.

8. Nyilvánosság: Költségvetés: 2,412 EUR ‐ a projekt teljes időtartama alatt biztosított tevékenység, mely a projekt és a finanszírozó nyilvánosságát biztosítja. 7.2.2.5


A projekt költségvetéséből megvalósuló, konkrétan megnevezhető eredmények: − A szakértői háttér egy 100‐150 oldalas előkészítő, valamint egy 150‐200 oldalas összefoglaló tanulmány és helyzetértékelés angol nyelven való megírását is magába foglalja a workshopok megbeszélései, illetve az ott kidolgozott projektötletek alapján; − 4 egyenként 2 és fél napos helyi workshop szervezése valósul meg Szkopjében, Szarajevóban, Kijevben és Tbilisiben, ill. egy előkészítő megbeszélés valamint egy záró konferencia kerül megrendezésre Budapesten, melyekkel egybekötve egy‐ egy sajtótájékoztatóra is sor kerül; − a projekt honlapjának elkészítése és fenntartása; − az összefoglaló tanulmány és a helyzetértékelések alapján publikáció készül A5‐ ös formátumban, 500 pld., angol nyelven. 7.2.2.6 Az alapítványi célok szolgálata A Demokratikus Átalakulásért Intézetet létrehozó Demokrácia Központ Közalapítvány alapító okiratában megfogalmazott alapítványi célok közül a következők megvalósítását szolgálja a fenti projekt: − IV.1.a. − IV.1.e. − IV.1.g. 7.2.2.7


A Demokratikus Átalakulásért Intézetet létrehozó Demokrácia Központ Közalapítvány kiemelten közhasznú szervezet. A fenti projekt a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §‐ban megfogalmazott közhasznúsági feladatok közül a következők ellátását szolgálja: − c) 3. − c) 4.


33

7.2.3 7.2.3.1

A Visegrádi országok tapasztalatainak átadása a Nyugat Balkán és GUAM országok számára (ICDT#201) A projekt főbb adatai

Projekt száma: Kezdés időpontja: Befejezés időpontja: A Kuratórium vonatkozó döntései: Finanszírozás: Bevételi főösszeg: 7.2.3.2

201 2009.01.01. 2009.11.30. DKKK 2008/1/9, 2009/1/6 IVF 6 mió HUF


Az EU külső határánál fekvő régiók fejlődése érdekében a projekt célja, hogy a Visegrádi négyek közti együttműködés tapasztalatait átadja az unióval szomszédos országok együttműködési szempontból releváns szervezeteinek, intézményeinek, illetve, hogy a célrégiók szükségleteinek, egyedi helyzetének és figyelembevételével konkrét együttműködési lehetőségeket tárjon fel. A projekt konkrét célja a visegrádi országok közötti együttműködés tapasztalatainak átadása a Nyugat‐Balkán és a GUAM országai számára és ez által a közöttük lévő együttműködések elősegítése közös céljaik elérése és közös problémáik megoldása érdekében. 7.2.3.3


A projekt szervesen kapcsolódik az ICDT #200‐as projektszámon futó, hasonló című projektjlhez. 7.2.3.4


A Demokratikus Átalakulásért Intézetet létrehozó Demokrácia Központ Közalapítvány alapító okiratában megfogalmazott alapítványi célok közül a következők megvalósítását szolgálja a fenti projekt: − IV.1.a. − IV.1.e. − IV.1.g.

7.2.3.5




35

7.2.4 7.2.4.1

Állam és civil szféra ‐ együtt egy jobb világért – ICDT#240 A projekt főbb adatai


240 2008. november 1. 2009. június 30. DKKK 2009/1/8, 2009/3/4. Külügyminisztérium 11 000 000 Ft


A projekt célja az, hogy felmérje az állam és civil szféra kapcsolatát és viszonyrendszerét különböző régiókban, amelyek a demokratikus átalakulás kezdetén illetve annak folyamatában vannak; egy olyan objektív mérőrendszer kidolgozása révén, mely alkalmas a civil társadalmak helyzetének és állapotának leírására, orientálja a szakmai és politikai döntéshozókat és megfelelő argumentációt nyújtva hozzájárul a civil társadalom megerősödéséhez. 7.2.4.3


A civil társadalom a demokrácia egyik alapvető, de egyben rendkívül sérülékeny eleme. Mint azt a demokratikus átmenet folyamatán a közelmúltban keresztülment országok esetében tapasztalhattuk, a civil társadalom alulfejlettsége, illetve annak hiánya komoly problémákat generál. Különösen igaz ez olyan esetekben, amikor a politikai átmenet az intézményes keretek között már befejeződött. Megfigyelhetjük, hogy ezekben az országokban a demokratikus intézmények nem működnek tökéletesen, az állampolgárok részvétele a politikai életben, valamint saját életük érdemi befolyásolásának képessége korlátozott. Ebből következően gyakran a csalódottság érzése valamint a „jó öreg” régi rendszer iránti nosztalgia növekedése az ennek következtében fellépő passzivitás és a demokratikus intézmények iránti bizalmatlanság és elidegenedés figyelhető meg ezekben a társadalmakban, ami a populizmus erősödéséhez vezet. E jelenségek hátterében a civil társadalmak gyengesége vagy annak hiánya áll. 7.2.4.4


A projekt megvalósításához nemzetközi kutató csoportot állítunk fel, melynek feladata, hogy kiválassza a résztvevő országokat, felkutassa a helyi partnereket, megvitassa és kidolgozza a kutatás alapelveit és módszertanát. A projekt két évre tervezett megvalósítása négy fő szakaszban történik, úgymint: 1. az indikátorok kidolgozása és tesztelése a Nyugat‐Balkánon és Közel‐Keleten, 2. az eredmények kiértékelése, az indikátorok finomítása és a projekt kiterjesztése azon térségekre és országokra, melyek a demokratikus átmenet időszakában vannak, 3. a nemzetközi szakértői csoport kibővítése és az összehasonlító fázis elindítása a beazonosított országokban, 4. az összehasonlító kutatás értékelése, a sztandardizált mérőrendszer kialakítása és annak terjesztése.

A projekt az első szakaszt valósította meg: Fázis I. (2008. november – 2009. január): − A közép‐kelet‐európai, nyugat‐balkáni és közel‐keleti szakértői team összeállítása és feladataik meghatározása − Az indikátor rendszer kritériumainak meghatározása és a kérdőív összeállítása − A lekérdezés előkészítése Fázis II. (2009. február – 2009. április): − Lekérdezés és a kérdőívek begyűjtése − Az eredmények kiértékelése − A kérdőív és az indikátorok finomítása − A tesztperiódus értékelése és a projekt kiszélesítésének megtervezése. 7.2.4.5


A két évre tervezett program eredményeként egy az állam és civil szféra viszonyrendszerét egységesített értékelési rendszer került kidolgozásra, mely eléggé standardizált ahhoz, hogy összehasonlítások alapjául szolgáljon, ugyanakkor elég rugalmas ahhoz, hogy kihangsúlyozza az egyes országok közötti különbségeket. A szabályos mérési rendszer bevezetését követően a kormányok és a különféle nemzeti szervezetek várhatóan követni fogják mérési eredményeinket és így az hatással lesz hatékony civil politikák kidolgozásához. Mindezek mellett, a projekt későbbi civil társadalommal foglalkozó kutatások alap adatbázisául is szolgálhat majd. 7.2.4.6


A Demokratikus Átalakulásért Intézetet létrehozó Demokrácia Központ Közalapítvány alapító okiratában megfogalmazott alapítványi célok közül a következők megvalósítását szolgálja a fenti projekt: − IV.1.c. − IV.1.e. − IV.1.h.


37

7.2.4.7


A Demokratikus Átalakulásért Intézetet létrehozó Demokrácia Központ Közalapítvány közhasznú szervezet. A fenti projekt a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §‐ban megfogalmazott közhasznúsági feladatok közül a következők ellátását szolgálja: − c) 4. − c) 12.

7.2.5 7.2.5.1

Fenntartható demokrácia: Kezdeményezés a jó kormányzás támogatásáért Koszovóban (ICDT#250‐251) A projekt főbb adatai


250, 251 2008. november 17 2009. február 15. DKKK 2009/1/8 M.K. Külügyminisztérium; Olasz Köztársaság Külügyminisztérium 10,5 mio HUF


A Koszovóban élő különbözőnemzetiségek közötti kommunikáció hatékonyságának növeléséhez való hozzájárulás. 7.2.5.3


Koszovónak számos kihívással kell szembenéznie, a demokratikus állammá válás útján. Ennek a folyamatnak az egyik központi eleme a jó kormányzás feltételeinek teljesítése, mely magában foglalja a sokszínűség és decentralizáció elismerését, valamint a képességet a helyi önkormányzatok tevékenységeinek fejlesztésére. Ezen utóbbi feltételek problematikusnak bizonyultak Koszovóban, így az országnak szembe kell néznie, valamint leküzdenie a nemzetiségek közötti kommunikáció hiányát, ahhoz hogy egy hatékony demokráciává válhasson. Az ICDT különösen alkalmas ennek a projektnek a kivitelezésére, mivel korábbi, Koszovóban megvalósított projektjei széles körben ismertek és elismertek a koszovói Ombudsmani Hivatal munkatársainak és a koszovói Országgyűlés egyes képviselőinek körében, amely intézmények fontos szereplői ennek a területnek. 7.2.5.4


A projekt előkészítő fázisában elemzésre kerülnek a Koszovót érintő kisebbségi és nemzetiségi kihívások és egy háttértanulmány készül a koszovói kisebbségi önkormányzatok jelenlegi helyzetéről. A projekt első lépéseként az ICDT fel fogja kérni Hilmi Jasharit, hogy legyen a projekt koszovói szakértője. Jashari úr, lévén a koszovói Megbízott Ombudsman, a lehető legalkalmasabb ember egy, a koszovói kisebbségi önkormányzati rendszerről szóló tanulmány elkészítésére, mely tartalmazná annak alkotmányos, jogi és intézményi hátterét, valamint a működésével kapcsolatos tapasztalatokat.


39

Szintén ebben a fázisban az ICDT fel fogja venni a kapcsolatot az EBESZ, az EU és az ENSZ koszovói intézményeivel és a koszovói Országgyűlés, a témával foglalkozó képviselőivel. Ezen intézmények és szakemberek segítségével igyekeznénk minden a témához kapcsolódó információt, valamint a projekt második fázisához szükséges támogatást megszerezni. Mindeközben Magyarországon az ICDT tárgyalásokat fog kezdeni a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárságán belül, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi főosztály, valamint az ehhez kapcsolódó jogi és önkormányzati osztályok vezetőivel. Ezen szakértőket az ICDT fel fogja kérni egy, a Hilmi Jashari által készített tanulmányhoz hasonló elemzés készítésére, saját tapasztalataik valamint az EU, EBESZ és az ENSZ koszovói testületeitől kapott információk alapján. Ezt követően a magyar és a koszovói tanulmányokat az ICDT egy dokumentumba fogja szerkeszteni és az ICDT projekt elvi összegzésével együtt, véleményezésre megküldi Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának. Mindezen dokumentumok birtokában az ICDT egy találkozót fog szervezni, ahol jelen lesz Hilmi Jashari a koszovói Országgyűlés egyes képviselőivel, szakértők a magyar Miniszterelnöki Hivatalból, valamint az EU, EBESZ és ENSZ képviselői. A tárgyalás keretében egy projekt tervezet kerül majd kidolgozásra. 7.2.5.5


A program első lépéseként 2008 decemberében egy helyszíni látogatás keretein belül a Demokratikus Átalakulásért Intézet felvette a kapcsolatot az illetékes koszovói (Ombusman; Önkormányzati Minisztérium; Külügyminisztérium; meghatározó politikai pártok) és nemzetközi (EU ICO; EBESZ; ENSZ) szervekkel és szervezetekkel. A találkozók tapasztalatai alapján létrehoztunk egy Koszovó szakértőből, egy jogász, szociológus és egy vidékfejlesztési szakemberből álló szakértői csoportot. A csoport 2009 augusztusában ellátogatott három előzetesen kiválasztott koszovói multi‐etnikus régióban. Az út során a szakértők találkoztak a helyi közösségek és intézmények meghatározó vezetőivel és tisztviselőivel. A helyszínen szerzett információk és tapasztalatok alapján a szakértők egy elemzést állítottak össze, amely a jelenlegi helyzet több megközelítésből történt értékelésén túlmenően több, a koszovói helyzet javítását célozó ajánlást tartalmaz. Előkészítő út Pristinába amelynek során a következő személyekkel valósult meg találkozó: − − − − − − −

Skender Hyseni (Külügyminiszter) Qerim Qerimi (Miniszeri Tanácsadó) Shpen Trdevaj (Önkormányzati Miniszter) Werner Almhofer (Nagykövet, EBESZ) Pieter Feith (EU ICO) Lori Dando (Helyettes Osztályvezető; EU ICO Közösségi Ügyek Osztálya) Alush A. Gashi (Egészségügyi Miniszter)

− Ramush Haradinaj (Elnök; Szövetség Koszovó Jövőjéért) Tanulmányút megvalósítás a melynek keretein belül a következő kerületekben valósultak meg találkozók: −

2009 március 9 (Peja/Pec): Fahrudin Mededovic (Elnök Helyettes Közösségek Tartományi Gyűlése) Slobodan Petrovic (Közösségek tartományi Gyűlése) Látogatás Belo Polje‐ban/Bellopojë/ találkozó Momo Savic‐al helyi vezető Találkozó Bernd Urwitz,(Igazgató; EBESZ Regionális Iroda Vezető) − 2009 március 10: Gani Toska (Tartományi Közösségek Irodája) Xhevdet Neziraj (Képviselő, Koszovói Parlament) Magyar Honvédség KFOR /CIMIC képviselői Látogatás Brestovikë/Brestovik‐ban Miodrag Dasic falusi vezető Verica Lazovic (Közösségi képviselő) − 2009. március 11 (Prizren): Uzair Hamza, (Tartományi Közösségi Iroda képviselőja, Vatan Párt) Veis Šerifi,(Közösségek Konzultatív Tanácsa) Cerim Bajrami ( Selam NGO,Közösségek Konzultatív Tanácsa ) Luma Tahir (Közösségek Konzultatív Tanácsa, Elnök ‐ Török Kulturális Szövetség) − 2009 március 12(Štrpce/Shtërpcë): Ali Halimi,(Polgármester helyettes) Látogatás Viča/Viçë találkozó Bajram Bajrami és Vlasta Milosavljevic (Helyi vezetők) Zvonko Mihajlovic (Tartományi Elnök) Stanko Jakovljević (Polgármester) Gordana Ristić (IDP képviselő) Brenton Macleod (EBESZ Štrpce/Shtërpcë Iroda vezető, Vezető tanácsadó) − 2009 március 13: Imecs Zoltán Nagykövet Magyar Köztársaság) Ramush Haradinaj (Elnök, Szövetség Koszovó Jövőjéért) Ezen felül a projekt eredményeképp elkészült egy, a Koszovóban élő nemzetiségek helyzetéről, intézményi és jogi hátteréről szóló átfogó tanulmány, mely egyúttal tartalmazza az egyes nemzetközi szervezetek a jövőre vonatkozó javaslatait.


41

7.2.5.6


A Demokratikus Átalakulásért Intézetet létrehozó Demokrácia Központ Közalapítvány alapító okiratában megfogalmazott alapítványi célok közül a következők megvalósítását szolgálja a fenti projekt: − IV.1.a. − IV.1.e. − IV.1.g. 7.2.5.7



7.2.6 7.2.6.1

Dnyeszter Eurorégió (ICDT#300) A projekt főbb adatai


300, 301, 302 2009. december 1. 2010. augusztus 31. Svéd Külügyminisztérium, UNDP (EU), UNDP (KüM) 30,5 mió HUF


A projekt célja, hogy elemezze a Dnyeszter‐ Eurorégió megvalósíthatóságát. A projekt során a helyi közélet meghatározó képviselőivel és döntéshozóival készítünk felméréseket (interjú formájában). amely alapján szakértőink elkészítik az Eurorégió tanulmányt. 7.2.6.3


A projekt földrajzilag 6 közigazgatási területet foglal magában Moldovában, a Dnyeszter‐melléki területeken, illetve Ukrajnában. A projektre a rendkívül rossz politikai kapcsolatok, a transznyisztriai konfliktus politikai‐társadalmi, illetve a térség rendkívül rossz gazdasági helyzete miatt is szükség van. A projekt során a térségben ismeretlennek számító regionális együttműködés is elindulhatna. 7.2.6.4


A projekt a következő elemekből épül fel: A projektet egy előkészítőúttal nyitjuk meg. Ezután helyi szakemberek mélyinterjúk segítségével felmérik a helyi lakosság, közigazgatás, vállalkozások regionális együttműködésről kialakult tapasztalatait, igényeit, elképzeléseit, melyeket ezt követően szakértők segítségével kiértékelünk. Az ebből szerkesztett kb 100 oldalas megvalósíthatósági tanulmányt ezután eljuttatjuk az érintettek (résztvevő régiók, központi kormányzat és potenciális donorok) részére, majd ezt követően május végén egy szakértői konferencia keretében vitatjuk meg. A projekt második elemeként a megvalósíthatósági tanulmányt kiegészítjük a régióval kapcsolatos szoció‐ ökonómiai elemzésekkel, statisztikai mutatókkal, illetve egyes, a felmérés során felmerülő lehetséges együttműködési területekre vonatkozó javaslatokkal. A projekt harmadik eleme a potenciális megvalósítók számára egy olyan tanulmányút megszervezése és lebonyolítása, amelyen egy eurorégió működését személyesen is tanulmányozhatják.


43

7.2.6.5


A projekt költségvetéséből megvalósuló, konkrétan megnevezhető eredmények: − − − −

terepkutatás és mélyinterjúk mintegy 40‐50 potenciális érintettel; megvalósíthatósági tanulmány; nemzetközi konferencia az érintett régiók, a központi adminisztráció és nemzetközi donorok bevonásával; tanulmányút.

7.2.6.6


A Demokratikus Átalakulásért Intézetet létrehozó Demokrácia Központ Közalapítvány alapító okiratában megfogalmazott alapítványi célok közül a következők megvalósítását szolgálja a fenti projekt: − IV.1.a. − IV.1.c. − IV.1.d. − IV.1.f. − IV.1.g. 7.2.6.7


A Demokratikus Átalakulásért Intézetet létrehozó Demokrácia Központ Közalapítvány kiemelten közhasznú szervezet. A fenti projekt a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §‐ban megfogalmazott közhasznúsági feladatok közül a következők ellátását szolgálja: − − −

c) 3. c) 4 c) 19.

7.3 TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS: A DEMOKRÁCIA ESZKÖZTÁRA A program technikai segítséget és tanulási lehetőséget nyújt az új és törékeny demokráciáknak a demokratizálódás egy vagy néhány ismérvére koncentrálva, mint például választások vagy szabad szólásszabadság. 7.3.1 7.3.1.1

A választási rendszer reformjának támogatása Albániában (ICDT#210) A projekt főbb adatai


210 2008. szeptember 1. 2009. május 31. DKKK 2008/1/8, 2009/1/6 Külügyminisztérium 5,5 mio HUF


Az Albán Köztársaság Alkotmányának 2008. árpilis 21‐i módosítását követően a hatályos választási rendszer arányos, pártlistás rendszer lett. A pártlistákat régiók szerint, a közigazgatási körzetekhez illeszkedő választási körzetek alapján fogják meghatározni, valamint a listák a választás megkezdése után nem lesznek változtathatóak (zárt lista). Az Alkotmány módosításához kapcsolódó választási törvény, amely szabályozná többek közt a parlamentbe való bejutási küszöb meghatározását, a választókerületek kijelölését stb, még nem készült el. Reális esély van azonban arra, hogy ezt a törvényt még az albán parlament nyári szünete előtt megalkotják. A Demokratikus Átalakulásért Intézet a javasolt projekt segítségével tehát az új rendszer szervezeti hátterének sikeres megvalósításához kíván hozzájárulni. A projekt résztvevőinek körébe be kívánjuk vonni úgy az albán köztisztviselőket, mint a politikai pártok és a civil szféra meghatározó képviselőit. Mindezt annak érdekében tesszük, hogy a társadalom minél több szegmense megismerhesse az újonnan bevezetni kívánt választási rendszer működési mechanizmusát. A projekt eredményeként nem csak az érintett köztisztviselők szereznek majd újabb ismereteket az alkalmazni kívánt új választási modellről, hanem a kormány és az ellenzéki pártok, valamint a civil szféra delegált szakértői is. 7.3.1.3


A nemzetközi közösség komoly nyomást fejt ki az albán vezetésre a választási rendszer bizonyos elemeinek, valamint a választók regisztrálásának és a választási bizottság működésének javítása, a technikai eljárási szabályok módosítása érdekében. Az albán vezetés húzódozik attól, hogy ehhez nemzetközi szervezetek, illetve a választásokkal a nemzetközi közösség részéről hivatásszerűen foglalkozó EBESZ/ODIHR segítségét vegye igénybe. Ezért is láttunk jó lehetőséget arra, hogy a magyar tapasztalatok átadásával segítsük mind Albániát a problémák


45

megoldásában, mind pedig olyan alternatívát kínáljunk, amely az EBESZ tartalmi előírásainak és elvárásainak felvizezése, de az EBESZ konkrét részvétele nélkül vezet, gyakorlatilag ugyanarra az eredményre. A projekt előkészítése során Molnári Sándor Nagykövet Úr személyesen találkozott Clirim Gjata úrral az albán Központi Választási Bizottság elnökével. Az elnök úr a magyar támogatást gyakorlatilag három területen látta elképzelhetőnek. Ezek a következők: − − −

Aktív választási részvételre buzdító média kampány megszervezése és lebonyolítása A testi fogyatékossággal élőknek szavazásba történő bevonása A szavazásban érintett köztisztviselők képzése.

Mivel a három felvázolt lehetőségből az első kettőt a Demokratikus Átalakulásért Intézet által nehezen megvalósíthatónak véltük (egy eredményes médiakampányhoz fokozott összegű támogatás lenne szükséges, míg a testi fogyatékossággal élőknek a szavazásba történő bevonása bár rendkívül fontos, azonban nem tartozik a demokrácia támogatásának prioritásai közé), így a Demokratikus Átalakulásért Intézet a harmadik témakör, a választásban érintett köztisztviselők szakmai továbbképzésének támogatását tűzte ki célul maga elé. 7.3.1.4


A projekt a következő elemekből épül fel: A program első lépéseként a Demokratikus Átalakulásért Intézet felvette a kapcsolatot az illetékes magyar (Országos Választási Iroda), albán (Központi Választási Bizottság) és nemzetközi (tiranai EBESZ misszió) szervezetekkel. Sor került egy budapesti találkozóra, valamint egy tiranai előkészítő útra annak érdekében, hogy meghatározásra kerüljenek azok a célok, amelyek az albán fél számára garantálják a leghatékonyabb támogatást. Ezt követően a helyi igényeknek megfelelően az Országos Választási Iroda szakértői által kidolgozásra került az oktatási program szakmai anyaga, valamint elkészült az erre épülő informatikai program, amelyet megküldtünk az albán fél számára. −

Kapcsolat felvétele az Országos Választási Irodával Intézetünk vezetői megkeresték az Országos Választási Bizottság tagját, Dr. Halmai Gábort, aki a feladat ismertetését követően azt a javaslatot tette, hogy a képzési program ötletével közvetlenül az Országos Választási Iroda (OVI) vezetőjét, Rytko Emíliát keressük meg. Ezen javaslat alapján az ICDT elnöke, Dr. Gyarmati István személyesen találkozott Rytko Emíliával. A találkozót követően Rytko Emília két munkatársát jelölte ki a feladat megvalósítására, név szerint: Dr. Mucsi Tamást és Zubor Andrást.

−

Találkozó a Budapestre érkező albán parlamenti delegációval A 2009. szeptember 24‐25‐én Budapestre látogató albán parlamenti képviselőkkel az OVI szakértői 2009. szeptember 24‐én találkoztak. A találkozó a

budapesti albán nagykövetség segítéségével került megszervezésre az Országos Választási Iroda épületében. Azon az albán fél részéről a következő személyek vettek részt: Lulzim Lelcaj; Denis Gila; Albana Kraja; Migena Bakalli és Manjola Merlika. A megbeszélés folyamán ismertetésre került a magyar fél támogatási szándéka és az addigi információk alapján rendelkezésre álló lehetőségek, valamint érdeklődtünk, hogy milyen igényeket látnak ők, mint politikusok az albán fél részéről. A válaszból egyértelművé vált, hogy az albán parlament jóval az alkotmány által megadott határidőt követően is még csak a törvény elkészítésén vitázik. Ennek okán a politikusok a magyar szakértőket arra szerették volna megkérni, hogy segítsék a törvény kialakításának folyamatát. Mivel azonban több nagy nemzetközi szervezet is részt vett a kodifikációs folyamatban, így erre reális esély érthető módon nem állt rendelkezésre. −

Kapcsolat felvétele a tiranai EBESZ kirendeltséggel A program előkészítésének következő elemeként a tiranai magyar nagykövetség segítségével sor került a helyi EBESZ irodával való személyes kapcsolatfelvételre, ahol is a tiranai EBESZ nagykövet, Robert Bosch úr (Nagykövet; EBESZ; tiranai misszió, misszióvezető) Florian Hobdarit (EBESZ; Választási Részleg Vezetője) jelölte ki mint kapcsolattartó személyt az EBESZ részéről.

−

Kapcsolat felvétele az albán Központi Választási Bizottsággal Szintén a nagykövetség segítségével kapcsolatba léptünk az akkori albán Központi Választási Bizottsággal, ahol Leonard Ollit (Külkapcsolatokért Felelős Munkatárs) jelölték ki a magyar féllel való kapcsolattartásra.

−

Látogatás Tiranába (2008. december) az Országos Választási Iroda szakértőivel, ahol a magyar nagykövetség támogatásával a projekt kapcsán a következő személyekkel történt egyeztetés: − Kastriot Islamli (Parlamenti Képviselő; Albán Szocialista Párt) − Ilir Rusmajli (Parlamenti Képviselő; Albán Demokrata Párt; Az új választási törvény megalkotásáért felelős Parlamenti Bizottság Társelnöke) − Fatmir Xhafaj (Parlamenti Képviselő; Albán Szocialista Párt; Az új választási törvény megalkotásáért felelős Parlamenti Bizottság Társelnöke) − Dr. Clirim Gjata (Elnök; Albán Központi Választási Bizottság) − Florian Hobdari (EBESZ; Választási Részleg Vezetője) − Hartmut Puemer (EBESZ; Demokrácia Részleg Vezetője) − Robert Bosch (Nagykövet; EBESZ; tiranai misszió, misszióvezető) A megbeszélések folyamán az albán fél részéről több ötlet is felmerült. Ezek nem, vagy csak korlátozott eredménnyel lehettek volna sikeresek. A helyzetet tovább nehezítette, az a tény, miszerint annak ellenére, hogy az alkotmány alapján már


47

régen el kellett volna kezdenie az albán Központi Választási Bizottságnak a választásokra való felkészülést, a törvényt az elnök nem írta alá, hanem további megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. Kifogásai pontosan a tervezett felkészülési és megvalósítási időszakokkal voltak. A magyar fél a találkozó folyamán bemutatott Dr. Clirim Gjata (Elnök; Albán Központi Választási Bizottság) számára egy részletes, az új törvényben meghatározott időpontok alapján kidolgozott megvalósítási ütemtervet. Ennek alapján már 2008 decemberében látni lehetett, hogy az albán fél több hónapos csúszásban van az új törvény rendelkezéseihez képest. Mindezek ellenére az elnök úr magabiztos és nyugodt volt. Magyarázható ez azzal is, hogy az új törvény hatálybalépésével a korábbi Központi Választási Bizottság azonnal fel kellett, hogy oszlassa magát, így az ő felelőssége már nem merül fel, történjen bármi is a választások kapcsán. Az albán politikai szokásokból kifolyólag a régi és az újonnan felálló Központi Választási Bizottság tagjai között csak minimális átfedés van. Ennek következtében tehát a korábban felkészített és oktatott választási szakértők csak korlátozott befolyással rendelkeztek a választások lebonyolításában. Így ajánlott volt egy olyan módszer kidolgozása, amely lehetővé teszi, hogy az új bizottsági tagok, valamint a többi munkatárs is gyorsan és hatékonyan felkészülhessen. Ennek okán merült tehát fel, a magyar fél által már évek óta eredményesen és megbízhatóan használt távoktatási program alkalmazásának lehetősége Albániában. −

−

7.3.1.5

Az új albán Központi Választási Bizottság munkatársai által a kapcsolattartásra kijelölt személy Sonila Toska (külkapcsolatokért felelős munkatárs) lett. A korábban szerzett tapasztalatok alapján az Országos Választási Iroda szakértői megalkották a Magyarországon már évek óta sikeresen használt távoktatási programot. A program úgy került kidolgozásra, hogy a helyi számítástechnikai infrastruktúrának megfeleljen. Tartalmazza a törvény részletes elemzését, a problémás területek áttekintését, valamint minden szakasz végén egy teszt sort, amely ellenőrzi a hallgató felkészültségét az adott szakaszból. (A program leírását tartalmazó összefoglalót a jelentés mellékletében megküldjük Önöknek.) A program megküldésre került az albán Központi Választási Bizottság, valamint a tiranai EBESZ misszió számára.


A projekt költségvetéséből megvalósuló, konkrétan megnevezhető eredmények: − −

Előkészítő látogatás Albániában Oktatási program kidolgozása

A program alapvető célkitűzése az albán fél számára történő szakmai ismeret átadása volt. Ezt alapvetően, a hagyományos továbbképzési eljárások felhasználásával több úgynevezett workshop keretében kívántuk elérni. A program gyakorlati megvalósítása folyamán azonban az albán fél kérésére módosítottuk a képzés módszertanát. Az így elkészített program jobban megfelelt az albán fél kívánalmainak

valamint annak felhasználásával nagyobb célcsoportot tudott az oktatási program elérni. Ennek okán szélesebb kört voltunk képesek támogatni a választásokra történő felkészülésben. Mivel a távoktatási program egyfajta magyar specialitás, így annak kidolgozására jelen esetben a magyar Országos Választási Iroda a leg ideálisabb partnernek bizonyult. 7.3.1.6


A Demokratikus Átalakulásért Intézetet létrehozó Demokrácia Központ Közalapítvány alapító okiratában megfogalmazott alapítványi célok közül a következők megvalósítását szolgálja a fenti projekt: − IV.1.a. − IV.1.c. − IV.1.e. 7.3.1.7



c) 3. c) 4.


49

7.3.2 7.3.2.1

Afganisztáni Politikusok és választási tisztviselők továbbképzése (ICDT#220) A projekt főbb adatai


220 2009. január 1. 2010. április 30. DKKK 2009/1/9, 2009/3/4. ICDT 38 mió HUF


A Demokratikus Átalakulásért Intézet (ICDT) aktív szerepet szeretne vállalni az afganisztáni újjáépítés elsősorban a jó kormányzást elősegítő tevékenységek terén. Projektünk elsődleges célja, hogy a meghatározó szereplőket felkészítsük a jövő évben sorra kerülő választásokra, így szerepet játszva abban, hogy az afganisztáni választások (legalább Baghlanban) sikeresek legyenek, ily módon is csökkentve a biztonsági kockázatokat. 7.3.2.3


A több évtizedes háborús konfliktusok és belviszályok Afganisztánt a világ legszegényebb országai közé sodorták. A kormányzati szektor fejlesztésére a 2001‐es bonni konferenciát követően nem került kellő hangsúly. A 2002‐es tokiói és a 2004‐es berlini konferenciákon csak a valós szükségletektől nagyban eltérő alulsegélyezési és nem tényleges újjáépítési felajánlások történtek. Ennek következtében a nem kielégítő általános biztonsági helyzet, az emberi jogi hiányosságok, illetve a közigazgatás kezdetlegessége komoly akadályokat jelentenek az ország fejlődése számára. A 2004. január 4‐én elfogadott új alkotmány a mindkét nembeliek számára általános választójog alapján általános és közvetlen választásokat, és a politikai pártok működését körvonalazta. Ennek szabályait ismételten rögzítette. 2004‐ben az ország történelmében első ízben elnökválasztást, 2005‐ben 1972 óta első ízben törvényhozási választásokat tartottak az UNOPS segítségével. Ekkor 18 év feletti – mindkét nembeli – állampolgárok választották meg általános titkos választásokkal a kétkamarás parlament alsóházának 249 képviselőjét, valamint a tartományi tanácsokat az SNTV rendszer alapján (tisztán egyéni, nem átruházható választási rendszer). Fontos kiemelni, hogy a 34 tartomány és a nomád konstituencia számára 25 %‐ban határozták meg a női kvótát. Az elnökválasztást az UNAMA rendezte és szavazhattak a külföldön élő afgán menekültek is. Ez a történelem legnagyobb külföldön megrendezett szavazása volt. Nincsenek elkülönített egyéni választókerületek, a 249 képviselői hely a lakosság (becsült) számaránya szerint oszlik meg 34 tartomány és a nomádok között. A helyhatósági választásokat mindmáig nem tartották meg cenzus híján, a választókerületek meghatározásának problémája és az ezekkel kapcsolatos politikai huzavonák valamint logisztikai nehézségek miatt. 2009‐ben mindezek megrendezése egy időben lesz aktuális, immár nem az ENSZ, hanem a Független Afgán Választási Bizottság megszervezésében. Feltehetően,

2009‐ben az elnökválasztások megrendezésére külön, míg a törvényhozási választásokra csak a következő évben kerül sor. A helyhatósági választások előkészítése, a járások lakosság száma szerinti kijelölése végett 2008‐ban az országban népszámlálást terveznek. A 2004‐es elnöki és a 2005‐ös törvényhozási választások tanulságai: a szavazás etnikai, törzsi törésvonalak mentén történik, pontosan tükrözve az ország etnikai struktúráját, arányait. Baghlan tartomány nyolc alsóházi és tizennégy tartományi tanácsi képviselővel rendelkezik, köztük két országgyűlési és három tartományi képviselő nő, az ő speciális rétegigényüket, problémájukat projektünk fókuszpontjába helyezzük. Később két szenátor csatlakozott hozzájuk, az egyiküket az államfő nevezte ki, a másikat a tartományi tanács választotta. Mindketten férfiak. A demokratikus és tiszta választások meghatározzák a jó kormányzás minőségét, törvényhozói, képviselői kapacitását. Afganisztán az alkalmatlan tisztán egyéni, nem átruházható (SNTV) választási rendszer kudarcát követően – immár a parlament mindkét háza által elfogadott új választási törvény értelmében – a magyarhoz hasonló vegyes választási rendszerrel, országos listát mind a 34 tartományban állítani képes országos pártok új elemként a törvényhozásba és a kormányzásba bevonásának szándékával készül a 2009‐es elnöki választást követő törvényhozási választásokra. Ebből kifolyólag igen fontos Baghlan tartomány parlamenti és tartományi tanácsai képviselőinek felkészítése az új feladatokra. Képzésük, akárcsak a tartományi választási bizottság munkatársainak és aktivistáinak képzése, valamint a tartományi választási központ infrastruktúrájának kiépítése, és a tartományi népesség nyilvántartás alapjául is szolgáló, fenntartható választói nyilvántartás létrehozása létfontosságú. Ugyanilyen fontos a politikai pártok képviselőinek felkészítése az országos és helyi szervezeti és szerkezeti építkezésre, a választásokra. 7.3.2.4


A projekt a következő elemekből épül fel: − − −

Szakmai anyagok kidolgozása Politikusok magyarországi képzése Választási Szakértők Képzése


51

7.3.2.5


A projekt költségvetéséből megvalósuló, konkrétan megnevezhető eredmények: − − − − −

Képzettebb képviselők, világosabban körülhatárolt tartományi képviselői tevékenységek Olyan képzett választási szakemberek, akik képesek továbbadni a megszerzett tudást és a gyakorlatban hasznosítani. A kiképzett képviselők közösségépítő tevékenysége (működő pártok, frakciók) Képzett választási szakemberek emelkedő száma Választási aktivisták emelkedő száma, akiknek továbbadták az elsajátított tudást, technikát

7.3.2.6


A Demokratikus Átalakulásért Intézetet létrehozó Demokrácia Központ Közalapítvány alapító okiratában megfogalmazott alapítványi célok közül a következők megvalósítását szolgálja a fenti projekt: − − − −

IV.1 a; IV.1 b; IV.1 c; IV.1.d.

7.3.2.7



c) 3. c) 4. c) 12.

7.3.3 7.3.3.1

Bosznia‐Hercegovina alkotmányreformját elősegítő szakértői tanácskozások (ICDT#260‐ 261) A projekt főbb adatai


260, 261 2008. november 1. 2009. szeptmber 30. DKKK 2009/1/8, 2009/3/4 Külügyminisztérium Swiss Cooperation Office ‐ Sarajevo


Az ICDT célja, hogy megindítsa a szakértői párbeszédet az új boszniai alkotmány megalkotásához. Ennek érdekében két konferencia megszervezését tervezzük. Az első konferencia keretein belül elsősorban boszniai alkotmányjogászok és döntéshozók, mindössze 1‐2 nemzetközi szakértő részvételével elemeznék a jelenleg hatályos alkotmány hibáit és előnyeit, hasonló föderális szerkezetű államok alkotmányának általuk hasznosnak talált elemeit, és az állam hatékony működéséhez szükséges alternatívákat és minimumkövetelményeket állítanának fel. A nemzetközi szakértők is ismertetnék az ajánlásaikat, amelyekről a résztvevők vitázhatnának. Egy második konferencia keretein belül már a boszniai szakértők ismertetnék a javaslataikat 10‐ 15 nemzetközi szakértővel és a meghívott országok által delegált képviselőkkel, akik értékelve a felvetéseket saját szakmai véleményüknek adnának hangot. 7.3.3.3


Bosznia Hercegovina jelenleg is hatályban lévő alkotmányát még a Daytoni békeszerződés részeként fogadták el 1995‐ben. Azonban az Alkotmány azóta számtalanszor vált a szakértők és politikusok kritikájának céltáblájává, és jelenleg a Bosznia lakosságának többsége úgy gondolja, hogy a Daytoni Alkotmány már az ország fejlődését akadályozza. Ezért született meg 2006‐ban egy javaslat, amely számtalan helyen módosította a jelenleg életben lévő alkotmányt, azonban ez a javaslat nem kapta meg a törvényhozás döntéshez szükséges kétharmados többségét. 7.3.3.4


A projekt a következő elemekből épül fel: 2 db konferencia Szarajevóban Bosznia Hercegovina alkotmányának jövőjéről, alkotmányjogászok, nemzetközi szakértők részvételével. A cél olyan termékeny vita gerjesztése, amely valóban alapot jelenthet a boszniai alkotmány jövőbeni megváltoztatására.


53

A boszniai alkotmányjogászok, civil szakértők és pártok képviselőinek részvételével, továbbá nemzetközi szakértők és a nemzetközi közösség kulcsfontosságú szereplői (OHR/EUSR, ET, US) képviselőinek bevonásával lezajlott első rendezvény elérte célját, mely a projekt megfelelő vizibilitásának megteremtése mellett olyan termékeny vita gerjesztése volt, amely valóban egy hasznos lépést jelenthet a boszniai alkotmány jövőbeni megváltoztatásárahoz szükséges politikai konszenzus és a szükséges szakmai koordinációs folyamat kialakulása felé. Különösen az OHR szakértőinek részvétele jelentett egy fontos hozzáadott értéket, mely lehetővé tette hogy az ICDT egy valós katalizátor szerepet töltsön be a nemzetközi közösség és a helyi érdekcsoportok közt. A második rendezvény szűkebb körben valósult meg, ami ugyanakkor lehetővé tette a némileg rugalmasabb, "ötletroham" szerű párbeszédet nemzetközi és helyi szakértők, valamint pártok képviselői közt. 7.3.3.5



A szekértői konferencia konklúziójaként konkrét javaslatok az alkotmányreform lefolytatásához − Egy olyan szakmai közösség („network”) létrehozása, amely együtt tud működni az alkotmányreform során − A boszniai alkotmány új alapokra helyezése egyben a demokratikusabb intézményrendszerek megszilárdulását jelentené, ez, illetve az alkotmányos garanciák csökkentenék a jövőbeli etnikai konfliktusok lehetőségét. A boszniai alkotmány új alapokra helyezése egyben a demokratikusabb intézményrendszerek megszilárdulását és az etnikai alapú politizálás háttérbe szoruását jelentené az országban. Ez, illetve az alkotmányos garanciák csökkentenék a jövőbeli etnikai konfliktusok lehetőségét. Amint azonban azt a nemzetközi közösség erőfeszítéseinek tanulságai is mutatják, a folyamat eredményességéhez komoly, magas szintű politikai figyelemre és tartós elkötelezettségre van szükség. A projekt nem teremthetett új helyzetet az ország működése körül kialakult dilemmákban, hasznos módon segítette azonban az ahhoz szükséges politikai és szakmai párbeszédet. 7.3.3.6


A Demokratikus Átalakulásért Intézetet létrehozó Demokrácia Központ Közalapítvány alapító okiratában megfogalmazott alapítványi célok közül a következők megvalósítását szolgálja a fenti projekt: − −

IV.1.a. IV.1.c.

7.3.3.7



c) 4.


55

7.3.4 7.3.4.1

Nemzetközi LEADER (ICDT#270) A projekt főbb adatai


270 2009. május 22. 2010. május 22. DKKK 2009/3/5. Névtelen adományozó 54 mió HUF


Ezzel a projekttel az ICDT célja, hogy elősegítse a demokráciát azáltal, hogy erősíti a civil társadalmat a mezőgazdasági szektorban. A projekt olyan területekre koncentrál, amelyek a demokráciát előmozdító törekvések során kevesebb szerepet kapnak. Először is, a demokráciát előmozdító törkevések elsősorban a fővárosokra koncentrálnak, mivel azok a legkönnyebben elérhetőek. A projekttel az ICDT a vidéki területeket veszi célba, amelyek általában a demokráciát elősegítők és a diplomaták számára nem elérhetőek. Másodszor, a vidék‐ és közösségfejlesztés egyes országok agendájában fontos helyet tölt be. Ez az a szektor, ahol több helyen is létezik valamilyen fajta társadalmi mozgalom. Ezek mind nagyon fontos szempontok, mivel ezek növelik a lehetőségét annak, hogy a polgárok részt vesznek a projekt tevékenységben, csökkentve a részvétel személyes kockázatait, és ezáltal biztosítva a kezdeményezés általános pozitív fogadtatását. 7.3.4.3


Úgy gondoljuk, hogy a világ jelenleg a változás küszöbén áll. A XXI. század első évtizedének egyik legfontosabb problémája az élelmiszerválság, ami már több orszgban is súlyos károkat okoz. Egyértelmű tehát, hogy a mezőgazdaság fejlesztése, illetve az azzal kapcsolatos reformok fontos szerepet töltenek be az elkövetkezendő években. A vidék‐, és közösségfejlesztés kiváló eszköze a társadalmilag fontos területek fejlesztésének. 7.3.4.4


A projekt a következő elemekből épül fel: Az informális hálózatok és vezetők azonosítása, a már létező tréninganyagok lefordítása után először a vidékfejlesztés módszerével és projektmenedzsmenettel foglalkozó tréningeket rendeznek. Ezek után kifejlesztésre kerülnek mintaprojektek és helyi projektek, amelyeket a projekt végéig valósítanak meg. A projekt felénél az addig elért eredményekről workshop lesz, majd megszervezésre kerül egy tanulmányút Magyarországra és más országokba. Végül a projekt során nyert tapasztalatokról záró workshopot tartanak.

7.3.4.5


A projekt költségvetéséből megvalósuló, konkrétan megnevezhető eredmények: − − − − − −

Vidékfejlesztésről szóló tréninganyagok lefordítása megfelelő nyelvre; Tréningek/workshopok a vidékfejlesztés módszereiről és projekt menedzsmentről; Mintaprojektek; Tanulmányút Magyarországra és más országokba; Technikai segítségnyújtás a mintaprojektek megvalósításához; A projekt során nyert tapasztalatokról szóló workshop.

7.3.4.6



IV.1 a; IV.1 e; IV.1 g; IV.1 h.

7.3.4.7


A Demokratikus Átalakulásért Intézetet létrehozó Demokrácia Központ Közalapítvány kiemelten közhasznú szervezet. A fenti projekt a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §‐ban megfogalmazott közhasznúsági feladatok közül a következők ellátását szolgálja: − − − −

c) 3. c) 4. c) 12. c) 19.


57

7.3.5 7.3.5.1

A Demokratikus Átalakulásért Intézet Igazgatótanácsának éves ülése és konferenciája (ICDT#701‐711‐712‐713) A projekt főbb adatai


701, 711, 712, 713 2009. szeptember 1. 2009. október 30. DKKK 2009/3/5. ICDT, CEE Trust Fund, Svéd Nagykövetség, International Visegrad Fund 8,1 mió HUF


A Demokratikus Átalakulásért Intézet Igazgatótanácsának üléseire évente egy alkalommal kerül sor. Az Igazgatótanács ülésén az állandó tagok mellett a világ meghatározó nemzetközi szervezeteinek és nem‐kormányzati szervezeteinek képviselői és meghívást kapnak. A tanácskozás célja, hogy megvizsgálja az Intézet működését, elfogadja a következő év munkatervét és meghatározza azokat a célokat és elveket, melyek mentén az Intézet munkája kialakításra kerül. Szintén ekkor kerül megrendezésre az Intézet Kormányzati Tanácsadó Testületének hetedik tanácskozására. A Testületben a felkért államok (demokratikus, illetve a demokratikus reformokat megindító) állandó képviselői mellett számos ország vendégként képviseli magát. A rendezvényen több mint 50 ország képviselője lesz jelen, többnyire nagyköveti vagy államtitkári szinten. A két eseménnyel összefüggésben sor kerül az Intézet öttagú Végrehajtó Bizottságának ülésére is, melynek során a Bizottság tagjai elfogadják az Intézet Pénzügyi jelentésének tervét, az Intézet működési szabályzatait és munkatervét. A három vezetőségi ülés mellett idén is megrendezésre kerül az Éves Konferencia, melyen rangos hazai és nemzetközi előadók is megjelennek. Az konferencia címe, a rendszerváltás húszadik évfordulójára való tekintettel, "Civil Society After 20 Years". 7.3.5.3


Az Igazgatótanács állandó tagjai között – a nemzetközi üzleti, politikai és diplomáciai élet meghatározó szereplői mellett – elismert kutatók és a világban végbement demokratikus átmentek vezetői kapnak helyet. A Kormányzati Tanácsadó Testület feladata, hogy az általuk képviselt államok nevében véleményezzék az Intézet munkáját, tájékoztassák kormányukat illetve javaslatokkal éljenek az Intézet jövőbeni működését illetően.

7.3.5.4


A projekt a következő elemekből épül fel: − − − −

2009‐10‐12, Kormányzati Tanácsadó Testületi ülés, Budapest, Hotel Falamenco 2009‐10‐13, Végrehajtó Bizotsági ülés, Budapest, Hotel Falamenco 2009‐10‐13, Igazgatótanács ülés, Budapest, Hotel Falamenco 2009‐10‐14, Éves Konferencia, Budapest, Hotel Flamenco

7.3.5.5


A projekt költségvetéséből megvalósuló, konkrétan megnevezhető eredmények: A projekt eredményeképpen az Intézet dolgozói ismertetik az Igazgatótanáccsal és a Kormányzati Tanácsadó Testülettel 2009‐es tevékenységüket, valamint előrevetítik a jövő évi projekteket. A konferencia hazánkban idén is a társadalomtudományi élet egyik kiemelkedő eseménye volt. 7.3.5.6



IV.1 a; IV.1 g.

7.3.5.7


A Demokratikus Átalakulásért Intézetet létrehozó Demokrácia Központ Közalapítvány közhasznú szervezet. A fenti projekt a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §‐ban megfogalmazott közhasznúsági feladatok közül a következők ellátását szolgálja: − − −

c) 3. c) 12. c) 19.


59

7.3.6 7.3.6.1

Humán biztonsággal kapcsolatos innovatív megközelítések kidolgozása (ICDT#841) A projekt főbb adatai


841 2009. február 1. 2009. június 30. DKKK 2009/1/9, 2009/3/4. NATO PPD 9,7 mió HUF


A projekt célja, hogy az euro‐atlanti integráció tükrében megvizsgálja a humán biztonsággal kapcsolatos percepciókat a Nyugat‐Balkánon, ez alapján felmérje a fő kihívásokat valamint lehetséges megoldásokat dolgozzon ki. Ezen belül különösen a regionális civil társadalmi együttműködés aspektusait tartjuk fontosnak megvizsgálni, amelynek előmozdítására léteznek adaptálható, sikeres intézményi modellek. Végezetül a projekt céljai közé tartozik megvizsgálni egy olyan szakértői hálózat kialakításának lehetőségét, amely egyrészt politikai döntéshozókat, köztisztviselőket, civil társadalmi vezetőket és független szakértőket tömörítene Délkelet‐ Európa szerte (ideértve Szlovéniát, Bulgáriát valamint Romániát) és a Visegrádi régió országaiból a Nyugat‐Balkán integrációs törekvései szempontjából releváns politikai, gazdasági és jogi reformtapasztalatok megosztása céljából, másrészt hasznosítaná a fent említett intézményi modelleket. 7.3.6.3


Az integrációs folyamat eredményeinek kézzelfoghatóvá tétele helyi szinten fontos feladat, amely a 2004‐ben csatlakozott közép‐európai országok esetében is hangsúlyosan jelentkezett. Bár a nagyméretű nemzetközi erőfeszítéseket adott esetben nagy jóindulat motiválja, a nagy volumenű segítségnyújtás szükségszerűen sok szereplőt von be és ezért gyakran nem eléggé fókuszált, nincs megfelelő módon “becsatornázva” a helyi folyamatokba és hatásai nem jelentkeznek kellőképpen a helyi szinten. Ennek eredményeképpen a közvélemény gyakran szkeptikus a nagy volumenű nemzetközi programokkal kapcsolatban amelyek látszólag csak újabb bürokráciákat hoznak létre és nem “életképesek” statisztikailag mivel a kezelt összeg jelentős hányadát a saját fenntartásukra költik. Fontos lenne a nagyvárosok mellett a vidéki társadalom problémáinak megoldásához is segítséget nyújtani, és a civil társadalmi szervezetekre alapozva a helyi fejlesztést erősíteni, lehetőséget teremtve ezzel egyben a közös problémák felmérésére illetve közös megoldások kidolgozására az önkormányzatok és NGO‐k bevonásával szerte a régióban. Ez egy olyan terület, ahol a Visegrádi Négyek tapasztalatainak feltárása igen hasznos lehet, különös tekintettel a Nemzetközi Visegrádi Alap működésére. 7.3.6.4


A projekt a következő elemekből épül fel:

− −

Előkészítés: a projektben a fent megnevezett célcsoportokból résztvevő szakértők azonosítása, meghívása; A fenti kérdéseket megvizsgálandó az Intézet egy 3 napos workshopot rendezett Szkopjéban regionális együttműködésben, a civil társadalom fejlesztésében résztvevő fő érdekcsoportok képviselőinek részvételével.

7.3.6.5

Eredmények

3 napos workshop Szkopjéban a regionális együttműködésben, civil társadalmak fejlesztésében résztvevő fő érdekcsoportok képviselőinek részvételével mind a kormányzati mind a civil szférából 7.3.6.6


A Demokratikus Átalakulásért Intézetet létrehozó Demokrácia Központ Közalapítvány alapító okiratában megfogalmazott alapítványi célok közül a következők megvalósítását szolgálja a fenti projekt: − − − − −

IV.1 a; IV.1 b; IV.1 c; IV.1 e; IV.1 h.

7.3.6.7


A Demokratikus Átalakulásért Intézetet létrehozó Demokrácia Központ Közalapítvány kiemelten közhasznú szervezet. A fenti projekt a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §‐ban megfogalmazott közhasznúsági feladatok közül a következők ellátását szolgálja: − − − −

c) 3. c) 4. c) 12. c) 19.


61

7.3.7 7.3.7.1

Moldovai politikusok és szakértők biztonságpolitikai képzése (ICDT#842) A projekt főbb adatai


842 2009. augusztus 1 2010 január 31. DKKK 2009/1/9, 2009/3/4. NATO PPD 16,7 mió HUF


A projekt célja fiatal moldovai politikusoknak és biztonságpolitikai szakértőknek olyan biztonságpolitikai és stratégiai szakismeretek átadása egy képzés keretében, amely alapján ez a csoport képes lesz később hatékonyan megalkotni a Moldovai Köztársaság biztonságpolitikai, katonai stratégiáját a moldovai parlament által 2008 májusában elfogadott nemzetbiztonsági koncepció alapján. 7.3.7.3


Moldova függetlenségének elnyerése óta küzd a demokratikus átalakulás nehézségeivel és a szovjet múlt örökségével. Az ország sajátos kül‐ és belpolitikai problémája a Dnyeszter‐mellék státuszának rendezetlensége – a központi hatalom a 90‐es évek kezdete óta nem gyakorol tényleges ellenőrzést a szeparatista terület felett. Oroszország – témaszkodva hagyományos jelenlétére, a 14. orosz hadsereg maradványaira, a Dnyszter‐mellék vezetésének Moszkvával ápolt különleges kapcsolataira, valamint politikai és gazdasági eszközrendszerére – folyamatosan próbálja megőrizni befolyását Moldovában. Az orosz befolyás, illetve a szecessziós törekvések megakadályozása közötti egyensúlyozás igénye miatt a moldovai köztársaság 2008 májusában elfogadott nemzetbiztonsági koncepciója a katonai semlegesség mellett döntve rögzítette, hogy Moldova nem kíván semmilyen katonai szervezet vagy integráció tagja lenni, ragaszkodik viszont az ország területi integritásának megőrzéséhez. A dnyszter‐melléki konfliktus miatt különösen lényeges, hogy miként fogalmazza meg Moldova saját katonai, biztonságpolitikai koncepcióját. A dokumentum különösen sarkalatos pontja lehet a moldáviai‐orosz kapcsolatoknak, és így lényeges szerepet tölthet be a dnyszter‐melléki konfliktus rendezésében is. Az ICDT ugyanakkor semmilyen módon nem kíván beavatkozni a konfliktusba. Abban viszont segítséget tud nyújtani, hogy a közép‐kelet‐európai, békés rendszerváltásban részes országok tapasztalatait közvetítve olyan ismeretek átadására képes, amelyek szükségesek egy demokratikus ország biztonsági koncepciójának megalkotásához.

7.3.7.4


A projekt a következő elemekből épül fel: A projekt keretében az ICDT egy ötnapos képzést szervez 2008. december 10‐15. között Moldovában, Kisinyovban politikusok és szakértők részére. A program különös hangsúlyt fektetne olyan szereplők bevonására, akik a stratégia megfogalmazásában kulcsszerepet kaphatnak (kül‐ és biztonságpolitikai, stratégiai kutató műhelyek, think‐tankek). Ugyancsak nagy szerepet kapna a nemzetközi szervezetek bevonásának szükségessége a stratégiaalkotás folyamatába. A Demokratikus Átalakulásért Intézet emellett a nem kormányzati szervezetek (NGO) demokratikus stratégiaalkotásban betöltött szerepét is ki fogja emelni a kurzus során. 7.3.7.5


A projekt költségvetéséből megvalósuló, konkrétan megnevezhető eredmények: Az összes olyan ismeret átadása, amely szükséges egy demokratikus állam biztonsági, katonai stratégiájának megalkotásához. A képzést követően a szakértők tágabb ismeretekkel fognak rendelkezni a katonai, kül‐ és biztonságpolitikai stratégiaalkotás közép‐kelet‐európai tapasztalatiról, de a dokumentum megfogalmazásához szükséges általános ismeretekre is szert fognak tenni. Ez egy biztos humántőkét fog jelenteni akkor, amikor a stratégiát moldovai szakértők és politikusok ténylegesen is kidolgozzák. 7.3.7.6



IV.1 a; IV.1 b; IV.1 c; IV.1. f;


63

7.3.7.7



c) 4. c) 19.

7.3.8 7.3.8.1

A “LEADER” helyi fejlesztési módszertan átadása a nyugat‐balkáni vidéki közösségekben (ICDT#871) A projekt főbb adatai


871 2009. január 1. 2009. szeptember 30. DKKK 2009/1/9 Külügyminisztérium 4 mió HUF


Az Intézet célja EU‐s tapasztalatok és jó gyakorlat átadása egy EU szerte sikeres helyi fejlesztési módszertannal kapcsolatban, vagyis konkrétan a helyi társadalmi és gazdasági fejlődést segítő LEADER megközelítés meghonosítása a Nyugat‐Balkán országaiban (a Társulási és Stabilizációs Folyamat tagországai: Horvátország, Albánia, Szerbia, Montenegró, Macedónia, Bosznia‐ Hercegovina valamint Koszovó az ENSZ BT 1244‐es határozata alapján). A projekt keretében át kívánjuk adni a LEADER Program magyarországi meghonosítása során szerzett tapasztalatokat a nyugat‐balkáni kormányzati és nem‐kormányzati szervezeteknek, helyi és nemzeti szinten. 7.3.8.3


A LEADER az Európai Unió vidékfejlesztési politikáján belül egy olyan innovatív megközelítés, amelyik klímától és fejlesztési szinttől függetlenül beválik. A tapasztalatok szerint az innovatív megoldások támogatása és terjesztése jelentősen megváltoztatja a vidéken élő lakosság mindennapjait. Ez a program a helybeli tervezésben való részvétellel, a helybeli kormány elszámolási kötelezettségével, a kollektív döntésekkel, valamint a szubszidiaritással foglalkozik. Az összhang, az együttműködés és a “hálózat‐építés” (networking) ennek kulcsfontosságú összetevői. A projekt egy fontos célja az, hogy az eredmények országszerte nyilvánosságra kerüljenek, és be legyenek építve a nemzeti fejlesztéspolitikába. Az EU Előcsatlakozási Alap (IPA) és egyéb nemzeti források potenciálisan igénybe vehetőek lesznek erre a célra. 7.3.8.4


A projekt a következő elemekből épül fel: − A kézikönyv formájában összeállított tréning és egyéb szakmai anyagok lefordítása szerb nyelvre; − A partnereinkkel illetve az érintett érdekcsoportok képviselőivel történő konzultációkat követően országonként 1, azaz összesen 7 kistérség kiválasztása;


65

− −

−

A korábbi hasonló projektben részt vett helyi szakértők számára 2 napos továbbképzés lebonyolítása;. A szerb agrárminisztérium kérésére, a minisztérium valamint az országos szintű vidékfejlesztési hálózat válogatott szakemberei részére továbbképzés lebonyolítása; Egy hetes magyarországi tanulmányút szerb szakemberek részére.

7.3.8.5


A projekt költségvetéséből megvalósuló, konkrétan megnevezhető eredmények: − − −

− −

Szerb nyelvű LEADER kézikönyv elkészítése; 7 kistérség kiválasztása a projekt esetleges folytatásához; 2 napos továbbképzés helyi szakértők számára, amelynek keretében az Intézet és külső szakértői elemezték a kiválasztott térségek adottságait, kidolgozták a későbbiekben induló helyi fejlesztési stratégiák koncepcionális alapjait; A szerb agrárminisztérium és országos vidékfejlesztési hálózat szakembereinek részére továbbképzés lebonyolítása; Egy hetes magyarországi tanulmányút szerb szakemberek részére.

7.3.8.6



IV.1.a. IV.1.c.

7.3.8.7



c) 4.

7.3.9 7.3.9.1

Észak‐koreai orvosok továbbképzése (ICDT#891) A projekt főbb adatai


891 2009. február 1. 2009. március 31. DKKK 2009/1/9 Külügyminisztérium 7,1 mió HUF


A projekt egy hónapos szakmai továbbképzést biztosít a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból (KNDK) érkező orvosok számára az alábbi szakterületeken: hematológia, infektológia és belgyógyászat valamint egy kétnapos képzés a magyar egészségügyben 1980 óta bekövetkezett változásokról, különös tekintettel az egészségügyi reformra. A továbbképzés célja a téma szakértőinek bevonásával széles körű elméleti és gyakorlati ismeretek átadása észak‐ koreai orvosok számára fent említett témakörökben. 7.3.9.3


Észak‐Koreában az egészségügy az 1990‐es évektől hanyatlóban volt. A Szovjetunió gazdasági segítsége nélkül az állam gyógyszervásárlási képessége és az egészségügyi infrastruktúra kiépülése hanyatlásnak indult. Az ország anyagi helyzete csak 2003‐ra kezdett helyreállni, a mezőgazdasági reformnak és a nemzetközi segélyeknek köszönhetően, így az egészségügy helyreállítása is megkezdődhetett. 2001 és 2003 között a korábbi évekhez viszonyítva már 104%‐kal több orvost és 125%‐kal több nővért képeztek ki, valamint csökkentették a vidéki és városi területek egészségügyi ellátottsága közötti szakadékot is. Az adminisztratív irányítás fő szerve az Egészségügyi Minisztérium, mely a tartományi osztályain keresztül igazgatja az egészségügyet, amelynek másik alapvető szerve a Központi Higiénés és Járványügyi Központ, mely szintén az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alatt, technikai és metodológiai segítséget nyújt a tartományi higiénés és járványügyi központoknak. Feladatai közé tartozik többek közt a fertőző betegségek országos szintű megfékezése is. Az Észak‐Koreát érintő főbb egészségügyi kihívások közül az egyik az alultápláltság leküzdése, melynek arányát 1998 és 2004 között sikerült a felére csökkenteni, azonban a hat éven aluli észak‐koreai gyermekek egyharmada még mindig krónikusan alultáplált. A másik hasonlóan komoly kihívás a fertőző betegségek és járványok megfékezése. Míg 2002 és 2006 között a WHO segítségével 185 420‐ról 9 300‐ra sikerült csökkenteni a maláriás esetek számát, aközben a SARS vírus még mindig komoly fenyegetést jelent az ország lakossága számára.


67

Igaz ugyan, hogy Észak‐Korea a 2001‐es egészségügyi válságot követően jelentős fejlődést ért el, azonban az egészségügyi mutatók korrigálása még sok munkát igényel. A WHO ajánlásai szerint a kormány fő feladatai közé tartozik a regionális különbségek csökkentése, a kutatásfejlesztés támogatása, az egészségügy hatékonyabb irányítása és a nemzetközi egészségügyi együttműködés támogatása a szuverenitás tiszteletben tartásának és a kölcsönös segítségnyújtás jegyében. 7.3.9.4


A projekt a következő elemekből épül fel: −

• −

Szakasz: Továbbképzés előkészületi munkái − résztvevők kiválasztása − A felkészítő program előkészületei (kapcsolatfelvétel az intézményi partnerekkel ‐ oktatók és intézmények kiválasztása; az írásos anyagok, tananyagok összegyűjtése; stb.) − Logisztikai feladatok (repülőjáratok; útlevelek; vízumok; elhelyezés; helyi közlekedés megszervezése stb.) Szakasz: Szakmai továbbképzés megvalósítása a megjelölt témakörök alapján − 1 hónapos oktatási program Szakasz: Projektzáró események − bizonyítványok kiállítása − hazautazás lebonyolítása − pénzügyi elszámolás lezárása − Szöveges és pénzügyi beszámolók elkészítése

7.3.9.5



Egy hónapos angol nyelvű szakmai oktatási program észak‐koreai orvosok részére

7.3.9.6



IV.1 a; IV.1 c.

7.3.9.7



c) 4.


69

7.4 KUTATÁS ÉS ELEMZÉS A 2009‐ben indult programmal az Intézet a közel‐ és távolabbi jövő tendenciáinak előrejelzésével és a másik három program‐terület számára adott ajánlások segítségével a demokratikus folyamatok megértésére és magyarázására törekszik. 7.4.1 7.4.1.1

Oral History 2‐3. (ICDT#111‐112‐113) A projekt főbb adatai

Projekt száma Kezdés időpontja: Befejezés időpontja: A Kuratórium vonatkozó döntései: Finanszírozás:


111, 112, 113 2008. október 1. 2010. augusztus 31. DKKK 2009/1/8, 2009/3/4, 2009/3/5 Nemzeti Kulturális Alap/Oktatási Minisztérium; Rockefeller Brothers Fund, International Visegrad Fund 17 mió HUF


A projekt célja, hogy – emlékezve a közép‐kelet‐európai rendszerváltások 20. évfordulójára – méltó emléket állítson azoknak, levonja és összegezze azok tanulságait, és – a magyar néző‐ /olvasóközönség mellett – átadja azoknak az országoknak, amelyek napjainkban mennek keresztül hasonló folyamatokon. 7.4.1.3


Magyarország politikai rendszerváltásának 20. évfordulóját ünnepli 2009‐ben. A jelenlegi politikai környezetben nem csak a rendszerváltás szereplőiről, eseményeiről folyik majd a – sokszor ellentmondásos – politikai diskurzus, vagy arról, hogy 1989 óta milyen változásoknak lehetünk tanúi, hanem az fontos kérdés is felvetődik: befejeződött‐e a rendszerváltás egyáltalán? Ebben a különleges politikai helyzetben a Demokratikus Átalakulásért Intézet fontosnak tartja, hogy összegyűjtse és elemezze azon politikusok, diplomaták, civilek tapasztalatait, emlékeit, akik tanúi, részesei voltak a változásoknak. E – nyilvánvalóan szubjektív értékelés alapján – azonban az elemzés által objektív következtetések is levonhatók lesznek. 7.4.1.4


Az Oral History program folytatásának keretében 2008. októberétől kb. 40 magyar és 20 külföldi interjút tervezünk elkészíteni. Az interjúalanyok felé intézett kérdésekkel arra kívánunk választ kapni, melyek voltak a rendszerváltás alapvető tendenciái, ill. azt reméljük, a beszélgetések során betekintést kapunk az átmenet „személyes, szubjektív” oldalába is, hogy olyan képet kapjunk 1989‐ról, amilyen korábban még nem volt. A projekt folytatásaként, a készült interjúkra alapozva 2009‐ben három kötetet is meg kívánunk jelentetni. Az egyik, a Békés átmenet c.

könyvhöz hasonlóan, a magyar szereplőkkel készített interjúk szerkesztett változatát tartalmazná. Ezt angol és német nyelvre lefordítva, tanulmány formájában a külföldi olvasóközönség számára is elérhetővé szeretnénk tenni, hogy elsősorban azokba az országokba eljusson, akik napjainkban esnek át a demokratikus átmenet bonyolult folyamatán. Egy harmadik kötet, amely néhány magyar mellett többségében külföldi interjúkra épülne, az átmenet külpolitikai aspektusával foglalkozna. 7.4.1.5


A projekt eredményét az elkészült videóinterjúk, valamint a rájuk épülő tanulmánykötetek képezik. 7.4.1.6



IV.1.b. IV.1.c.

7.4.1.7



c) 3. c) 4.


71

7.4.2 7.4.2.1

Kelet és Közép Európai Munkacsoport (ICDT#280) A projekt főbb adatai


280 2009. június 9. 2010. július 30. DKKK 2009/3/5 German Marshall Fund 4,2 mió HUF


Az ECE Task Force célja, hogy javítsa a kelet‐közép‐európai térség transzatlanti kapcsolatait, úgy hogy neves külpolitikai szakértők, a térség több országából közös álláspontot alakítanak ki a saját régiójuk és az Amerikai Egyesült Államok együttműködésének kívánatos alakulásáról. Megfogalmazzák térségük prioritásait és ajánlásokat tesznek az Obama‐adminisztráció számára, hogy miként érdemes az Egyesült Államoknak közelednie Kelet‐Közép‐Európához. 7.4.2.3


Az Obama‐adminisztráció Kelet‐Közép‐Európa politikája még kiforratlan stádiumban van, és egyre nő az igény az Atlanti‐óceán mindkét oldalán, hogy az együttműködés iránya, és az elkötelezettség foka végre tisztázódjon. A Task Force célja, hogy rámutasson azokra a kölcsönös érdekre, melyek figyelembevételével az Amerikai Egyesült Államok elmélyítheti a kapcsolatát a térségből való szövetségeseivel, és egyben megerősítheti globális politikájának ‐ az annyira áhított európai támogatását is. 7.4.2.4


A projekt a következő elemekből épül fel: Az ICDT a projekt keretén belül három egynapos szakértői megbeszélést szervezett Budapesten, Varsóban és Pozsonyban, a következő szakértők vettek részt: Adam Daniel Rotfeld (Poland), Ivan Krastev (Bulgária), Kadri Liik (Észtország), Aleksandr Vondra (Csehország), Pavol Demes (Szlovákia) Ronald Asmus (Amerikai Egyesült Államok) és Gyarmati István. A budapesti és a varsói találkozókra a munkacsoport egyéb helyi szakértőket is meghívott. Ajánlásokat dolgoztak ki az Egyesült Államok külpolitikát irányítók számára közös európai és amerikai érdekek mentén. 2009 júlisu 15‐ére az ICDT átfogalmazta nyílt levél formába az ajánlásokat és ezt a következő köztiszteletben álló személyek írták alá: Valdas Adamkus, Martin Butora, Emil Constantinescu, Pavol Demes, Lubos Dobrovsky, Matyas Eorsi, Istvan Gyarmati, Vaclav Havel, Geza Jeszenszky, Rastislav Kacer, Sandra Kalniete, Karel Schwarzenberg, Michal Kovac, Ivan Krastev, Aleksander Kwasniewski, Mart Laar, Kadri Liik, Janos Martonyi. Janusz Onyszkiewicz, Adam Rotfeld, Vaira Vike‐Freiberga, Alexandr Vondra, Lech Walesa.

7.4.2.5


A projekt költségvetéséből megvalósuló, konkrétan megnevezhető eredmények: − − − −

3 találkozó az Eastern and Central Europe Task Force számára; a Eastern and Central Europe Task Force találkozik a térség országainak vezetőivel (pl: külügyminiszterek); az Eastern and Central Europe Task Force jelentése (angolul); A ECE Task Force eredményei bemutatásra kerülnek a State Departmentben, Washington DC‐ben.

A javaslatok a German Marshall Fund of the United States weboldalán jelentek meg 2009 július 13‐án "Miért ne vegye Obama biztosra Kelet‐ és Közép‐Európi szövetségét " címen. Az ajánlásokat Washingtonban Alexsanr Vondra és Gyarmti István mutatták betöbbek között Madeleine Albrightnak és Zbigniew Brzsinszkinek. 7.4.2.6


A Demokratikus Átalakulásért Intézetet létrehozó Demokrácia Központ Közalapítvány alapító okiratában megfogalmazott alapítványi célok közül a következők megvalósítását szolgálja a fenti projekt: − − −

IV.1 a; IV.1 b; IV.1f;

7.4.2.7



c) 3. c) 19.


73

7.4.3 7.4.3.1

"Annus Mirabilis": Emlékezés a közép‐kelet‐európai rendszerváltások 20. évfordulójára (ICDT#720‐721) A projekt főbb adatai

Projekt száma Kezdés időpontja: Befejezés időpontja: A Kuratórium vonatkozó döntései: Finanszírozás:


720, 721 2009. február 1. 2009. augusztus 31. DKKK 2009/1/9, 2009/3/4. ICDT, Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériuma, International Visegrad Fund, Olasz Nagykövetség, Svéd Nagykövetség 3,3 mió HUF


A projekt keretében megvalósuló három konferencia két aspektusból vizsgálja az 1980‐as évek végén lezajló közép‐ és kelet‐európai rendszerváltásokat. A konferenciák politikusok, történészek, diplomaták és civil társadalmi aktivisták tapasztalatait kívánják összegyűjteni arról, hogyan élték át 1989 eseményeit 7.4.3.3


Magyarország politikai rendszerváltásának 20. évfordulóját ünnepli 2009‐ben. A Demokratikus Átalakulásért Intézet – amellett, hogy méltó megemlékezést biztosít az „Annus Mirabilis”‐nek – azért is fontosnak tartja, hogy összegyűjtse és elemezze azon politikusok, diplomaták, civilek tapasztalatait, akik tanúi, részesei voltak a változásoknak, hogy azokat összegezze, és olyan országokhoz eljuttassa, akik napjainkban a demokratizálódás hasonló folyamatán mennek keresztül. 7.4.3.4


A projekt a következő elemekből épül fel: A projekt egy három konferenciából álló konferenciasorozatot takar. Elsőként 2009. márciusában egy olyan konferencia kerül a budapesti Olasz Kultúrintézetben megrendezésre, melyben külföldi és magyar politikusok, diplomaták és történészek számolnak be 1989‐hoz fűződő emlékeikről. A második projektesemény egy nagyszabású civil társadalmi konferenciát takar, ahol olyan civil társadalmi szakértőket, aktivistákat szólaltatunk meg, akik a ’80‐as években részt vettek a közép‐kelet‐európai demokratikus átmenetben és aktívan hozzájárultak a régiónkbeli demokráciák megszilárdulásához, valamint a civil társadalom erősödéséhez. A harmadik nemzetközi konferencia a minden évben augusztusában megrendezendő Pán‐európai Piknik‐megemlékezéshez kapcsolódik.

7.4.3.5


A projekt költségvetéséből megvalósuló, konkrétan megnevezhető eredmények: A projekt keretében három konferencia került megrendezésre. Az elsőt 2009 márciusában Budapesten, az Olasz Kulturális Intézetben tartottuk. Meghívott előadók vázolták a 1989‐es magyarországi események hátterét a nyugat‐európai országok szemszögéből. Külön kifejtésre került az Budapestre akkreditált akkori nagykövetségek szerepe. Mindezt olyan hiteles személyiségek mutatták be, mint Gianni De Michelis volt olasz, illetve Hans‐Dietrich Genscher volt német külügyminiszterek. A nagykövetségek 1989. évi szerepéről előadásokat hallhattunk a volt amerikai, szovjet, brit, valamint az NSZK nagykövetségek egy‐egy akkori képviselőjétől. A konferencia második fele az 1989‐es események történelmi perspektívájával foglalkozott, kiemelve, hogy az akkori események az egyes közép‐kelet‐európai országokban nem különíthetők el egymástól. A témában felszólaltak között volt Jeszenszky Géza volt magyar, Milan Kňažko volt szlovák, Markus Meckel volt NDK külügyminiszterek. A beszélgetések zárásaként neves történészek (pl. Keith Hamilton, Jerzy Eisel, Thomas Scheriber) adtak ízelítőt az 1989‐es eseményekből, azok történelmi távlatait bemutatva. A második konferencia Sopronban került megrendezésre a Páneurópai Piknik 20. évfordulójára szervezett ünnepségsorozat részeként 2009. augusztus 17. és 19. között. A program része volt egy nagyszabású történészkonferencia, ami nagy érdeklődésre tartott számot, több száz látogató jelenlétében zajlott. A konferencia részeként, mintegy annak megfűszerezéseként egy kerekasztal‐beszélgetést szerveztünk „Kerekasztal‐beszélgetés rendszerváltoztató személyiségekkel” címmel. A beszélgetés résztvevőiként Bába Iván, Hegedűs István, Kiss Gy. Csaba, Mécs Imre és Németh Zsolt személye garanciát jelentett arra, hogy a magyarországi rendszerváltozás körülményeit több oldalról is megvilágítsuk, hiteles képet kapva a történtekről. A Bába Iván által moderált beszélgetés résztvevői nemcsak az egyes „oldalak” szerepét mutatták be az 1989‐es események kapcsán, de saját személyes élményeiket is felelevenítették. A kerekasztal hatalmas sikernek bizonyult, mivel ugyanolyan informatív módon, de a megszokottól színesebben mutatott be dolgokat, mint ha előadásokat hallgattunk volna. Intézetünk felkérésére Kovács László is szerepet vállalt a konferencián. A volt magyar külügyminiszter rövid előadásában a Magyar Külügyminisztérium hozzáállását és dilemmáit igyekezett bemutatni a nyolcvanas évek végét jellemző változások közepette. A projekt keretében nem csupán a szűken vett programokhoz járultunk hozzá, hanem a látogatók köréhez is. Elfogadta meghívásunkat többek között Andrej Szannyikov és Alekszandr Kazulin fehérorosz politikusok, Carl Bildt, a Svéd Királyság külügyminisztere, valamint Pavol Demeš, a German Marshall Fund pozsonyi irodájának vezetője is. A harmadik eseményt a Demokratikus Átalakulásért Intézet éves értekezletének keretében tartottuk októberben Budapesten „Civiltársadalom az elmúlt húsz évben” címmel. az esemény célja a civiltársadalom szerepének bemutatása volt az 1989 eseményekben, illetve az azóta eltelt időszakban. A háromnapos konferencia során több prominens intézet képviseletében szólaltak fel előadók. A megnyitóbeszédet Thomas Hammarberg, az Európa Tanács emberi jogokért felelős főképviselője tartotta. A közép‐kelet‐európai civilszerveződések újjáéledéséről szóló panelbeszélgetés résztvevői között volt Emil Constantiescu volt román államfő, Dr. Vitányi Iván,


75

a Demokrácia Központ Közalapítvány elnöke, Vasil Hudak, az East‐West Institute korábbi vezetője, valamint a Community of Democracies képviseletében Zygimantas Pavilionis, is. A múlt mellett a civiltársadalmak jelenlegi kihívásait Nizák Péter, az Open Society Institute munkatársa, Rayna Gavrilova, a Trust for Civil Society in Central and Eastern Europe igazgatója, Lester Salamon, a John Hopkins University oktatója, és Martin Bútora, volt washingtoni szlovák nagykövet elemezték. A civiltársadalom különböző regionális kontextusairól szóló beszélgetéseket Yevhen Bystrytskyy, az International Renaissance Foundation igazgatója, Sonja Licht, Belgrade fund for Political Excellence elnöke, valamint Nabila Hamza, a Foundation for the Future vezetője moderálták. 7.4.3.6



IV.1.b. IV.1.c.

7.4.3.7



c) 3. c) 4.

7.5 FEJLESZTÉSI PROJEKT (ICDT#860) 7.5.1.1

A projekt főbb adatai

Projekt száma Kezdés időpontja: Befejezés időpontja: A Kuratórium vonatkozó döntései: Finanszírozás: Bevételi főösszeg: 7.5.1.2 A projekt átfogó célkitűzése

860 2006. január 1. folyamatos DKKK 2005/2/8/a, 2006/1/14, 2007/3/2, 2009/3/1, 2009/3/4 Külügyminisztérium, Helen Bader Foundation 53,1 mió HUF

A Demokratikus Átalakulásért Intézet számára projektekre támogatások, illetve nem projekthez kötődő, úgynevezett intézményi támogatások szerzése. 7.5.1.3


A Demokratikus Átalakulásért Intézet küldetésének végrehajtásához elengedhetetlen, hogy minél szélesebb donor bázisra támaszkodjon. 7.5.1.4


Az Intézet feladata a demokratikus átmenet előmozdítása világszerte. Ehhez az intézmény folyamatosan projekteket hajt végre különböző célországokban a világ számos pontján, amely projektek ezen országok demokratizálódási folyamatát segítik. Az Intézet annál sikeresebben hajtja végre feladatát minél több tartalmas projekttel tud megjelenni minél több régióban. Ehhez azonban az egyes projektekhez az intézménynek megfelelő donorokat kell találnia. 2009. folyamán a fejlesztési projekt részeként az ICDT az alábbi projektterveket készítette el: Cím Afghanistan projects Angola Annual Conference 2009 Baghlan prison guards Baghlan prison guards Baghlan prison guards Belarus NGO training Belarus NGO training Belarus NGO training Capacity building for MPs in Baghlan, Afghanistan

Célrégió/ors Donor zág Afghanistan Holland Angola Angola ICDT CEE Trust Fund Afghanistan IOM Afghanistan Sweden Afghanistan UNODC Belarus Denmark Belarus UK Belarus Norway Afghanistan Hungary


77

Central Asia Civil society building Civil society development Civil society development Civil society development (Fergana valley) Civil Society Fund Democracy Davos”: Towards an Universal Framework of Democracy Democratic spillover through interregional cooperation Development and minorities Enhancing Minority Integration through Improved Implementation of the Law on the Use of Languages in Kosovo Enhancing the Capacity of Civil Society in Disadvantaged Regions Equality between women and men Implementation of priorities in the area of human rights and protection of national minority groups Iraq Kenya female politicans Kosovo Minority languages Kosovo Minority languages Local development in Croatia Minority Coordination Councils Mitrovica Dialogue Moldova Euroregion Moldova Euroregion NATO accession campaign in Montenegro NATO Workshop in Moldova New security threats in the Western Balkans Non‐state Actors and Local Authorities in Development Ohrid ‐ Strategy for Equitable Representation in Macedonia Oral History Oral History Oral History ‐ Magyar interjúkötet Oral History‐ Külpoltikai kötet Oral History: Commemorating the 20th Anniversary of the Central and Eastern European Transition Output tracking system

Central Asia Belarus Albania Kyrgyzstan Central Asia Serbia Global

UNDEF EU Grant EU Grant IrishAid NED EU Tender UNDEF

Several regions

UNDEF

Kosovo

Switzerland Luxemburg

Regional

UNDEF

Lebanon

EuropeAid, NSA/LA EU Tender

Serbia Iraq Kenya Kosovo Kosovo Croatia Afghanistan Kosovo Moldova Moldova Montenegro Moldova Western Balkans Georgia Macedonia Global Global Global V4 ICDT

Planning Grant

Global

Pol‐e‐Chomri Community House Promoting human rights in countries where they are most at risk

Afghanistan Central Asia

UNDEF Denmark Norway Hungary EU Grant Holland Sweden Hungary/UND P Hungary NATO NATO EU Grant EU Tender Austria RBF NKA NKA IVF Helen Bader Foundation Compagnia di San Paolo, Riksbankens Jubileumsfond, VolkswagenStif tung EU Grant EU Grant

Public awareness and education for development in Europe Raising awareness of dev in EU Regional cooperation (Fergana) Regional Economic Development SIDA ‐ Freedom of Expression Southern Mediterranean ‐ civil society building Strengthening Civil Society Strengthening Civil Society for Engagement in Democratic Processes Strengthening Ombudsman institutions in Latin America Strengthening the role of civil society in promoting human rights and democratic reform Summer University‐ WB Technical assistance for implementation of human resources development operational programme Technical Assistance for Promotion of the Civil Society Dialogue Between EU and Turkey ‐ II Training Afghan female parliamentarians Training of young Moldovan politicians TR‐Ankara: technical assistance for implementation of human resources development operational Transition Working Group Transnational network Unrestricted grant Visegrad ‐ Balkan ‐ Guam Vulnerable groups empowerment Western Balkans Fund Wider Europe Initative: Moldova euroregion and Belarus CSO

New EU member states Central Asia Kosovo Cuba Southern Mediterranea n Ukraine Belarus

EU Grant EU Grant OSI EU Tender SIDA EU Tender EuropeAid, NSA/LA UNDEF

Latin America transnational/ regional Western Balkans Turkey

IPA

Turkey

EU Tender

Afghanistan Moldova Turkey

Norway Sweden EU

Global

Community of Democracies VÁTI

Western Balkans ICDT

NED EU Grant SDC

Helen Bader Foundation Balkan ‐ Guam Norwegian EEA Financial Mechanisms Lebanon EuropeAid, NSA/LA Western EU Grant Balkans Belarus, Finland Moldova Lebanon MEPI

Women Leaders Program A projekttervek írására az intézmény jelentős anyagi és humán erőforrásokat különített el. A projektek finanszírozásának sikere számos utazás, lobbi és komoly szaktudásról árulkodó projektterv együttes eredménye.


79

Az intézményi támogatások megszerzése több éves folyamat, melynek biztosításán az intézmény vezetése alapítása óta dolgozik. A cél a szervezet számára számottevőbb intézményi finanszírozás biztosítása, mely nemcsak az Intézet pénzügyi stabilitásának és működésének biztosítéka, hanem az alapítványi célok megvalósíthatóságának feltétele is. 7.5.1.5


A Demokratikus Átalakulásért Intézetet létrehozó Demokrácia Központ Közalapítvány alapító okiratában megfogalmazott alapítványi célok közül a következők megvalósítását szolgálja a fenti projekt: −

IV.1.a.

7.5.1.6



c) 4. c) 12. c) 19.

8

INTÉZMÉNYI FEJLŐDÉS

8.1 SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY A 2009‐es év elején az Intézet személyi állománya a következőkből állt: − − − − − − − − − − −

Dr. Gyarmati István, igazgató Dr. Magyarics Tamás, igazgató‐helyettes Köles Sándor, program‐igazgató Kolossa Péter, program‐igazgató helyettes Hideg Edina, pénzügyi igazgató Bartha Dániel, projekt menedzser Kalmár Ferenc, projekt menedzser Pálinkás Gábor, projekt menedzser Szegő Nóra, projekt menedzser Tóth‐Kiss Katalin, HR menedzser Melanie Flügel, kommunkiációs munkatárs

2009. év végén az intézmény személyi állománya a következő: − − − − − − − − − − − − −

Dr. Gyarmati István, igazgató Dr. Magyarics Tamás, igazgató‐helyettes Várkonyi Gáspár, működési igazgató‐helyettes Köles Sándor, program‐igazgató Hideg Edina, pénzügyi igazgató Rada Péter, projekt menedzser Kalmár Ferenc, projekt menedzser Pálinkás Gábor, projekt menedzser Módos András, projekt asszisztens Ivanova Katerina, projekt asszisztens Szerdahelyi Miklós, személyi asszisztens Tóth‐Kiss Katalin, HR menedzser Novák Ágnes ösztöndíjas

Az alkalmazottak, illetve szerződéses külső tanácsadók mellett egy főtanácsadói testület is segítette a Demokratikus Átalakulásért Intézet munkáját az év során. A főtanácsadói testület tagjai képviselik az Intézetet külföldön, budapesti konferenciákon, valamint rendezvényeken, ezen kívül rendszeres meghívottai az intézeti megbeszéléseknek. A főtanácsadók vállalják, hogy díjazás nélkül, mindössze költségtérítés ellenében, idejük számottevő részét allokálják az Intézet felé. Tagok: − −

Cesar Beltran, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének volt szenior diplomatája; Erdős André, volt párizsi nagykövet; 1022 Budapest, Árvácska u. 12. www.icdt.hu +3614380820 [email protected]

81

− − − − −

Komlós Attila, a HTMH volt elnöke; Meszerics Tamás, a Közép‐európai Egyetem professzora; Dr. Orbán Anita, a Constellation Energy Institute igazgatója; Pröhle Gergely, volt berlini nagykövet; Puls, Daniel Patrick, a Freedom House volt fejlesztési igazgatója.

8.2 TANÁCSADÓ TESTÜLETEK 8.2.1

Kormányzati Tanácsadó Testület

A Kormányzati Tanácsadó Testület évente kétszer tanácskozik. Tagjai demokráciák képviselői, akik konzultatív joggal áttekintik az Intézet futó és tervezett projektjeit, stratégiáját és támogatásszerzési tervét, véleményezik és kapcsolataikkal segítik azt. A világ demokráciái nagyköveti, minisztériumi főosztályvezetői és államtitkár‐helyettesi szintű diplomatákat delegáltak a testületbe. Kormányzati tanácsadó testületi ülésekre 2009. június 2‐án, és október 12‐én került sor Budapesten. 2009. december 31‐ig a következő államok delegáltak képviselőt: Albánia Amerikai Államok Szervezete Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Bosznia‐Hercegovina Bulgária Csehország Dél‐Korea ENSZ Észtország Finnország Görögország Grúzia Hollandia India Japán Kanada Kenya Lengyelország

Lettország Litvánia Luxemburg Moldova Mongólia Montenegró Nagy‐Britannia Norvégia Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svájc Svédország Szerbia Szlovákia Szlovénia Tanzánia Törökország Ukrajna

8.2.2

Igazgatótanács

Az Intézet tovább folytatta a már 2005‐ben felállított Igazgatótanács bővítését. Ezen testület évi rendszerességgel találkozik, jóváhagyja az Intézet programjait, valamint következő évi tervét. Ezen túl a testület számos tagja rendkívül aktívan részt vesz az Intézet tevékenységében és erőforrásaival segíti azt. Az intézmény sikerrel nyert meg számos méltóságot arra, hogy a Nemzetközi Tanácsadó Testületbe lépjen, ezáltal növelve az Intézet tekintélyét. A testület 2008 évi ülésére 2008. október 13‐án került sor a Budapesten.

2009. december 31‐én az Intézet nemzetközi tanácsadó testületének tagjai: Elnök: − H.E. Janusz Onyszkiewicz, volt védelmi miniszter, Lengyelország Tagok: − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −

H.E. Madeleine Albright, egykori külügyminiszter, elnök, The Albright Group, Egyesült Államok Mr. Daniel Bader, elnök, Bader Foundation, Egyesült Államok H.E. Donald Blinken, az Egyesült Államok volt budapesti nagykövete, Egyesült Államok H.E. Nancy Brinker, a Fehér Ház protokoll főnöke, az Egyesült Államok volt budapesti nagykövete, Egyesült Államok The Right Hon. Kim Campbell, volt miniszterelnök, Kanada Mr. Gustavo A. Cisneros, elnök és vezérigazgató, Cisneros Group of Companies, Venezuela Prof. Emil Constantinescu, egykori román elnök (1996‐2000), Románia Mr. Joel H. Cowan, elnök, Habersham & Cowan Inc., Egyesült Államok H.E. Jayantha Dhanapala, egykori helyettes főtitkár, ENSZ; tiszteletbeli elnök, International Peace Bureau, Sri Lanka H.E. Paula Dobriansky, egykori külügyminiszter helyettes, Egyesült Államok H.E. April Foley, az Egyesült Államok volt budapesti nagykövete, Egyesült Államok Mr. MS Gill, ifjúsági és sport miniszter, az Indiai Választási Bizottság volt elnöke; a Rajya Sabha tagja, India H.E. György Habsburg, nagykövet, Magyarország Ms. Nabila Hamza, elnök, Foundation for the Future, Amman, Jordánia Mr. Andrei Nikolayevich Illarionov, Oroszország elnökének volt gazdasági tanácsadója, a moszkvai Gazdasági Elemző Intézet igazgatója, Oroszország H.E. Chandrika Bandaranaike Kumaratunga, volt államelnök, Sri Lanka H.E. Aleksander Kwasniewski, volt államelnök, Lengyelország H.E. President Ricardo Lagos, egykori elnök, Chile Ms. Sonja Licht, elnök, Belgrad Fund for Political Excellence, Szerbia H.E. János Martonyi, egykori külügyminiszter, Magyarország Mr. Marcus Meckel, az NDK utolsó külügyminisztere; a Német Szociádemokrata Párt külügyi ügyekért felelős szóvívője, Németország Dr. Medgyessy Péter, a Magyar Köztársaság volt miniszterelnöke Prof. Anatoli Mikhailov, elnök, EHU‐international, Litvánia H.E. Mark Palmer, az Egyesült Államok volt budapesti nagykövete, Egyesült Államok Governor George E. Pataki, New York állam (USA) volt kormányzója, Council on Foreign Relations Independent Task Force on Climate Change Issues társelnöke

1022 Budapest, Árvácska u. 12. www.icdt.hu Telefon: +36 1 4380820 E‐mail: [email protected]

83

− − − − − − − − − −

Mr. Thomas S. Rooney, igazgató, CEO of SPG Solar, Inc., Egyesült Államok Dr. Sima Samar, elnök, Afghanistan Independent Human Rights Commission, az ENSZ darfuri különmegbízottja Afganisztán, H.E. Narcís Serra, egykori alelnök; elnök, CIDOB Foundation, Spanyolország HRH Prince el Hassan bin‐Talal, elnök, Római Klub, Jordánia H.E. Borys Tarasyuk, Ukrajna volt külügyminisztere Mr. Maximillian Teleki, elnök, Hungarian‐American Coalition, Egyesült Államok H.E. Dr. Vaira Vīķe‐Freiberga, volt államelnök, Lettország H.E. George Herbert Walker, az Egyesült Államok volt magyarországi nagykövete, Egyesült Államok Mr. Sundeep Waslekar, elnök, Strategic Foresight Group, India H.E. John C. Whitehead, egykori helyettes külügyminiszter, Egyesült Államok

Tiszteletbeli Tagok: − − − − −

H.E. Tomas Hendrik Ilves, elnök, Észtország H.E. Michel Barnier, a Barroso Bizottság tagja, volt mezőgazdasági miniszter; Franciaország The Hon. Judge Alexander Boraine, az egykori Truth and Reconciliation Commission tiszteletbeli bírója, Dél‐Afrika Mr. George Soros, elnök, Soros Fund Management LLC + H.E. Prof. Bronislav Geremek, Európai Parlamenti képviselő; egykori külügyminiszter, a Szolidaritás mozgalom tagja, Lengyelország

8.2.3

Végrehajtó Bizottság

A Végrehajtó Bizottság az Igazgatótanács ülései között gyakorolja annak jogait, elfogadja az intézet projektjeit, felügyeli az Intézet gazdálkodását, beszámol az Intézet működéséről az Igazgatótanácsnak. A Végrehajtó Bizottság 2009. június 1‐jén és 2009. október 13‐án ülésezett Budapesten. Tagok: − − − − −

Daniel J. Bader, elnök, Helen Bader Foundation, Egyesült Államok Sonja Licht, szerbiai civil társadalom egyik vezetője Richard C. Rowson, a Council for a Community of Democracies elnöke Bába Iván, a Budapest Analyses főszerkesztője Simonyi András, Magyarország volt washingtoni nagykövete

8.3 INTÉZMÉNYI KAPCSOLATOK

84


Az elmúlt évek folyamán a Demokratikus Átalakulásért Intézet számos intézményi kapcsolatot alakított ki potenciális partnerintézményekkel világszerte. A teljesség igénye nélkül néhány intézmény, amellyel az Intézet kapcsolatot létesített: − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −

Balkan Trust for Democracy, Belgrád, Serbia BMENA Foundation for the Future, Amman, Jordánia Center for European and North Atlantic Affairs Central European University Centre for Strategic Research and Documentation „Forum” (Macedonia) Community of Democracies Council for a Community of Democracies, Washington DC, USA European Humanities University Foreign Policy Association of Moldova (APE) Foundation for the Future, Washington, DC, USA Freedom House IDEA, Stockholm, Svédország Institute for Eastern Studies IRI, Pozsony, Szlovákia Konrad Adenauer Alapítvány, Budapest Kosovo Local Governance Institute (Kosovo) NATO SPS NDI, Washington, DC, USA Nemzetközi Visegrád Alap, Pozsony, Slovakia Open Society Institute, Budapest Regional Rural Development Standing Working Group in South‐Eastern Europe, Macedonia Slovak Atlantic Council Yale University


85

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

Recommend Documents