KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV

KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV amely készült a KISÜZEMI SÖRFŐZDÉK ÉRDEKKÉPVISELETI ÉS ÉRDEKVÉDELMI EGYESÜLETE (székhelye: 2151 Fót, Fáy sétány 6419/1 hrsz.; nyilvántartási száma: 03-02-0000922 „Egyesület”) közgyűlésének 2015. szeptember 29. napján 10:00 órakor a Mister Sörházban (1152 Budapest, Régi Fóti út 31.) megtartott üléséről. Jelen vannak: az Egyesület tagjai a mellékletként csatolt jelenléti ív szerint. Az Egyesület elnöke megnyitja a Közgyűlést, és megállapítja, hogy a Közgyűlés határozatképes, mivel azon 24 tag jelen van. Az Egyesület elnöke ismerteti a Közgyűléssel, hogy a Közgyűlés megkezdése előtt az elnökség tagfelvételi kérelmeknek adott helyt, és új tagokat vett fel és jegyzett be a tagjegyzékbe. Az új tagokat többi taghoz hasonlóan már a jelen Közgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek. Az új tagok: Kiss Tibor Eduárd, Dudok Ádám, Szilágyi András, Kovács József, Hopfanatic Kft. , Tóth Gergely, Az Egyesület elnöke előadja, hogy a jelen Közgyűlés összehívásának indoka az alábbi napirendi pontok megvitatása, döntéshozatal: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Megnyitó, döntés a közgyűlés megtartásának helyszínéről, egyúttal a napirend elfogadása, a közgyűlésen tisztséget betöltő személyek megválasztása; A 2015. június 20. napján tartott közgyűlés témájának újbóli megvitatása; 2016. évi sörversenyre való felkészülés, időpont, helyszín megválasztása; 2016. évi pályázati lehetőségek átbeszélése; Saját sörfőzde fesztivál megszervezése a 2016 - os évre vonatkozóan; Egyebek 1. Napirendi Pont:Megnyitó, döntés a közgyűlés megtartásának helyszínéről, egyúttal a napirend elfogadása, a közgyűlésen tisztséget betöltő személyek megválasztása

Az Egyesület elnöke javasolja, hogy levezető elnöknek Gyenge Zsolt tagot, jegyzőkönyvvezetőnek Budai Éva tagot, jegyzőkönyv-hitelesítőknek pedig Branda Gyula tagot és Kovács Márton tagot válassza meg a Közgyűlés. Ezt követően a tagok nyílt szavazással, tartózkodás és ellenszavazat nélkül egyhangúan az alábbi határozatot hozták: 1/2015.09.29. számú közgyűlési határozat Valamennyi jelen lévő tag hozzájárul ahhoz, hogy a Közgyűlést az Egyesület székhelyétől eltérő helyen tartsák meg. A Közgyűlés Gyenge Zsolt tagot választja meg a

1

közgyűlés levezető elnöknek, Budai Évatagot jegyzőkönyvvezetőnek, Branda Gyulaés Kovács Mártontagokat pedig jegyzőkönyv-hitelesítőknek. A Közgyűlés a napirendi pontokat az alábbiak szerint fogadja el: 1. Megnyitó, döntés a közgyűlés megtartásának helyszínéről, egyúttal a napirend elfogadása, a közgyűlésen tisztséget betöltő személyek megválasztása; 2. A 2015. június 20. napján tartott közgyűlés témájának újbóli megvitatása; 3. 2016. évi sörversenyre való felkészülés, időpont, helyszín megválasztása; 4. 2016. évi pályázati lehetőségek átbeszélése; 5. Saját sörfőzde fesztivál megszervezése a 2016 - os évre vonatkozóan; 6. Egyebek 2. Napirendi Pont:A 2015. június 20. napján tartott közgyűlés témájának újbóli megvitatása; Gyenge Zsolt levezető elnök tájékoztatja a Közgyűlést, hogy 2015. június 20. napján tartott közgyűlésen felvetették az egyesületi tagdíj összegének módosítását, és ezzel összefüggően az Alapszabály módosítását. A napirendi pont megvitatása: Gyenge Zsolt: Az előző közgyűlés egyik kardinális kérdése a tagdíj összegének újragondolása volt. A tagdíj hosszú évek óta 1500,- Ft/ hónap, amely összeg a kitűzött célok eléréséhez nem elegendő. Erre (is) tekintettel született egy döntés miszerint differenciált tagdíjat akartunk bevezetni, azonban ennek elfogadása jogi problémát jelenthet. Az egyesületekkel kapcsolatos változásbejegyzések nehezen mennek át a bíróságon, még az előző változások sem lettek átvezetve, hiánypótlásra visszaadták. Kisfaludi István: Az egyesületek működésére vonatkozó egyik alapelv, hogy a tagokat egyenlő jogok és kötelezettségek illetik meg. Erre tekintettel aggályos lenne a differenciált tagdíj megállapítása. Javaslata szerint a Közgyűlés szavazzon az alap havi tagdíj összegéről, majd a későbbi napirendi pontban szereplő írásbeli döntéshozatalról történő szavazás után, -értelemszerűen annak elfogadása esetén- külön, írásban történjen szavazás az esetleges kiegészítő kötelezettségvállalásokról. Ezt követően az elnökség kidolgozhatja a többlet kötelezettségvállalások részletes rendszerét. Gyenge Zsolt: Elfogadja, hogy a differenciált tagdíj bevezetése a bíróság előtt aggályos lehet, azonban a differenciált teherviselés gondolatával továbbra is egyetért, így a korábbi közgyűlésen közösen elfogadott díjfizetési kategóriák szellemében kéri a T. tagok támogatását az egyesület működéséhez. Mindezek fényében a javaslat szerint maradna az 1500.-Ft / hónap mindenkire nézve kötelező alap tagdíj. Azok a sörfőzdék, akik többet tudnak fizetni, külön írásban vállalhatják. Érdemes elgondolkodni egy, az egyesület működése szempontjából jelentős háttértámogatást, segítséget nyújtó támogatói kategória bevezetéséről (pl. tanácsadók, újságírók, stb.) egy minimális tagdíj 500,- Ft befizetése mellett. Az ügyvéd úr felvetésének megfelelően kidolgozásra kerül a tagdíjon felüli hozzájárulás lehetőségének rendszere, amely kidolgozott koncepció –az alapszabály megfelelő módosítása esetén- írásban kerülhet

2

elfogadásra. Felhívja a figyelmet arra, hogy a tagdíjfizetés kapcsán elmaradások vannak, ezeket mihamarább egyeztetni kell, kéri a tagokat, hogy ez ügyben Budai Évát keressék. Bukovinszky Béla: Mire kellene, hogy fedezet nyújtson a tagdíj, egyáltalán mire lenne elég az 1500.-Ft? Gyenge Zsolt: Például az adminisztrációval kapcsolatos költségek, szükség van egy munkatársra, aki az adminisztratív dolgokat viszi. A fejlődéshez érdemes elgondolkodni a meglévő honlap modernizálásán is, erre már be lett kérve egy árajánlat, de a megfelelő döntéshez szükséges további ajánlatok beszerzése. Külön napirendi pontban szerepel a 2016-ban megszervezésre kerülő sörverseny, amely kapcsán természetesen nevezési díja kerül megállapításra, azonban a nevezési díj a színvonalas megrendezés költségeit nem fogja fedezni, így többletforrás bevonására lesz szükség, amelynek egy részére a tagdíj nyújthatna fedezetet. A tagdíj kérdése még nyitott, így kéri a tagokat, hogy nyugodtan fogalmazzanak meg véleményt, javaslatot. Domján István: Legjobb tudomása szerint az Alapszabályban foglaltak módosításáról csak a közgyűlés dönthet, és adhat méltányosságot is (pl. nyugdíjasok). Véleménye és tapasztalata szerint a tagdíj összegét visszamenőleg nem lehet módosítani, ha a bíróság nem jegyzi be és újra döntenek róla, akkor azt csak a jövőre nézve változhat. Egyetért a termelésen alapuló differenciált teherviseléssel. Véleménye szerint 2015.09.30. napjáig be kell fizetni az 1500,-Ft kötelező tagdíjat. A plusz költségeket esetleg meg lehetne osztani a tagok között. Az emelt összegű tagdíjat 2015. október 1. napjától kellene bevezetni. Gyenge Zsolt: Semmiképpen nem visszamenőleges a tagdíj összegének megemelése, egyetért az előtte szólóval az tagdíj módosítás bevezetésének napját illetően. A korábbi javaslatot fenntartva írásban bocsátaná döntéshozatalra a közgyűlés elé a tagdíjon felüli hozzájárulások teljesítéséről szóló koncepciót. Rizmajer József: Egyértelműsíteni szeretné, hogy 2015.szeptember 30. napjáig 1500.-Ft tagdíjfizetés terheli a tagokat, majd 2015. október 1. napjától 2500.-Ft-ra változna a havi tagdíj összege. Tisztázni kell, hogy a támogatói kör rendelkezik-e szavazati joggal. Gyenge Zsolt: A tagokat egyenlő jogok és kötelezettséget illetik meg, így támogatói kör is kell, hogy rendelkezzen szavazati joggal. Kisfaludi István: A 2.500.Ft-ról a Közgyűlésnek döntenie kell. Ezt követően a tagok nyílt szavazással, tartózkodás és ellenszavazat nélkül egyhangúan az alábbi határozatot hozták: 2/2015.09.29. számú közgyűlési határozat

3

A Közgyűlés elhatározza, hogy az egyesületi tagdíj összegét 2015. október 1. napjától kezdve 1500,- Ft helyett 2500,- Ft-ban állapítja meg, és ennek megfelelően módosítja az Alapszabály 4.1 pontját. A Közgyűlés határozata alapján az alábbi észrevétel érkezett: Gyenge Zsolt: Még utána kell nézni annak, hogy jogilag hogyan oldható meg a különböző főzdék (kisebbnagyobb), kiegészítő tagdíj, szponzori tagdíjak (önkéntesek) befizetésének lehetősége. Az elnökség kidolgozza a javaslatot, egyezteti az ügyvéd úrral és a vállalható megoldási javaslatot terjeszti írásban a t. Közgyűlés elé határozathozatalra. 3. Napirendi Pont:2016. évi sörversenyre való felkészülés, időpont, helyszín megválasztása Napirend megvitatása: Gyenge Zsolt: Évekre visszamenőleg eddig 10 sörverseny került megrendezésre. Kezdetben, a nyári hónapokban, de rá kellett jönnünk, hogy ebben az időszakban a sörök nem elég érettek, így az időpontot áttettük áprilisra. Ezt a hagyományt folytatni kell. A versenyhez szakmailag sokat hozzátett a kisüzemi sörfőzdék jelenléte, sokat lehetett tanulni, 28 kategóriában indultak sörök, rekordszámú nevezés történt. Vaskó György: 1996-ban valósult meg az az ötlet –amely az egyesület révén született - hogy mi lenne, ha valamilyen formában találkoznánk és bemutatnák egymásnak a söreinket egyszerre, ebből sokat lehetne tanulni. Az első „versenyen” még csak világos és barna kategóriák voltak. Úgy döntöttünk az első után, hogy két évenként meg fogjuk ismételni. A tapasztalatok alapján bevezettünk a verseny előtt egy „szűrőt” amely minőségi és besorolási szempontból volt jelentős. Sok segítséget kaptunk a Corvinus egyetemtől, a Fokolo Kft. - től, a BCI labortól. A 2000 évek elején indult a rendszer igazán fejlődésnek. Beléptek a külföldi kollégák, aki hozták a külföldi trendeket. Idővel fejlődésnek indultunk, 2006-2008 – években 3-4 kategóriában, sőt 2010-re már 5 kategóriában jelentek meg sörök. 2014-ben a nemzetközi standardnak megfelelően már 28 kategóriában indultak sörök. A versenyszervezés kapcsán az volt az ötlet, hogy rotációs alapon mindig más régiót mutatunk be, mindig más régióban adjuk a rendezés jogát, ez viszont nem működött, a verseny megszervezése logisztikailag komoly kihívást jelentett, nem volt könnyű. Az egyesület részéről az a döntés született, hogy a helyszín Miskolc marad. Forrásbevonás érdekében megpróbáltunk pályázatokra jelentkezni, de sajnos a 2014-es pályázat sem sikerült. Jelen pillanatban sem áll semmilyen pályázat a rendelkezésünkre kifejezetten sörverseny megrendezése céljára. A versenyt egyéb rendezvényekkel kell kombinálni (konferencia, sörbemutató) ahhoz, hogy az EU támogatni tudja. A konkrét pályázatot angol nyelven kellene Pozsonyba beadni, prioritást élvez a helyiekkel történő együttműködés, társulás. Ezzel a pályázati lehetőséggel maximum (25.33 perc) körülbelül 2.500.000 Ft-ot lehet elnyerni, amely összeg 20%-t szükséges önerőként biztosítani. A pályázathoz teljes forgatókönyvet is kell csatolni. Rizmajer József: Körülbelül mennyibe kerülhet egy sörverseny megrendezése?

4

Vaskó György: Kilenc sörverseny tapasztalat alapján kb. 1.500.000,- Ft-ból 60 sört lezsűriztünk úgy, hogy voltak támogatók, akár a díjak, akár egyéb szervezési feladat vonatkozásában. Ez a rendszer sajnos már nem működik, újból fel kell építeni. A pályázatban leadott forgatókönyvben például mindezeket meg kell jeleníteni. Általános költségek: logisztikai háttér fizetése, zsűritagok kifizetése, utazási költség, szállás, és minden más egyéb járulékos költség, részvételi díjak. Ha nincsen valamilyen szponzori háttér, akkor nagyon sokba kerül. Rizmajer József: Ennek az összegnek körülbelül hány %-t fedezte a nevezett sörök díja? Vaskó György: Ha bejött 60 sör, annak a 40%-a volt 15.000.Ft-ért, a 60%-a, tagoknak 10.000.Ft-ért. 1.000.000.Ft körül volt, ami felhasználható volt. Évekig társadalmi munkában végeztük a feladatok egy részét. A támogatások és szponzorok elmaradása után került kb. 4.200.000.Ftba. Domján István: Első sörversenyt együtt találták ki. Nem akar ellenkezni az előtte szólóval, de kijöttek abból a versenydíjból, amit beszedtek, a hazaiaktól 10-12.000.Ft, a külföldiektől 15.000.Ft azzal, hogy jelentős szponzori háttérrel rendelkeztek. Így a versenydíj és a szponzori díj fedezte a költségeket és nem kellett hozzányúlni a tagdíjhoz. A pályázati források elnyeréséhez lehet kombinálni egyéb kulturális eseménnyel a versenyt, azonban a pályázati lehetőségek még csak ígérvények, 2016-ra remélhetőleg konkretizálódnak. Egy ilyen versenyen 60-80 különböző sör jelenlétére lehet számítani, de mivel a hazai főzdék termékpalettája egyre bővül, akár 200 sör is jelen lehet. Összefogással, sok munkával és szoros együttműködéssel meg lehet rendezni saját erőből is egy ilyen sörversenyt és akkor maradunk a magunkénál. Gyenge Zsolt: El kell dönteni, hogy szeretnénk-e megrendezni egy ilyen sörversenyt, és ha igen, akkor hol. Miskolc megfelelő helyszín, onnét sok támogatást kaptunk, a helyszínért sem kellett fizetni. Azonban fontos, hogy a helyszín mindenki számára elérhető legyen, akár távolságban mérve. Véleménye szerint amennyiben Miskolcon továbbra is megmaradnak a rendezési lehetőségek és a támogatás, úgy –kedvezőbb javaslat, lehetőség hiányában- maradhatna a verseny helyszíne. Kovács József: Ismerteti a Legenda sörfőzdét, rendezvény helyszínnek alkalmas, hatalmas ülőterme van kb.300-400 ember befogadására képes, egyéb rendezvényeknek is adott/ad helyszínt. Egy másik egyesület elnökeként rendeztek már hasonló versenyt, tapasztalataival, infrastruktúrájával minden szükséges segítséget megad. Gyenge Zsolt: A 2012-es sörverseny lebonyolításában aktívabban vett részt, mint a többiekben. Súlyos problémája volt a zsűritagokkal, felháborítónak tartja, hogy olyan emberek is bíráltak, akik szakmai kompetenciája erősen megkérdőjelezhető. A minőség és a hitelesség érdekében gondosan kell kiválasztani a zsűritagokat, ki véleményezhet, ki pontozhat. Esetleg referencialista alapján is lehetne szűrni a zsűritagokat.

5

Dr.Vecseri Beáta: A 2012. évben nem tudott részt venni a sörverseny szervezésében, azonban a kritikák eljutottak hozzá, amelyeket a 2014.évben rendezett sörverseny kapcsán a panelek összeállításakor (kisüzemi/nagyüzemi tapasztalat, képzett kóstoló) maradéktalanul figyelembe vettek. Sokat segített, hogy a kóstolás előtt ismertették a kritériumokat a panellel, vagyis hogy az adott kategóriában milyennek kell lennie az adott sörnek, ez sokkal objektívabbá tette a bírálatot. A kritikákat fel fogják használni a jövőben is. Gyenge Zsolt: Szervezzen-e az egyesület sörversenyt 2016. áprilisában? Ezt követően a tagok nyílt szavazással, tartózkodás és ellenszavazat nélkül egyhangúan az alábbi határozatot hozták: 3/2015.09.29. számú közgyűlési határozat A Közgyűlés elhatározza, hogy 2016. évi sörverseny megszervezését támogatja. A Közgyűlés határozata után az alábbi észrevétel érkezett: Gyenge Zsolt: Az elnökség kidolgozza a javaslatot, nem tartja kizártnak, hogy megfelelő feltételek esetén a nagyobb főzdék támogatóként is beszálljanak a rendezésbe, szervezésbe. Domján István: Előkalkulációt kell készíteni, annak függvényében lehet számolni a támogatásokkal, nevezési díjak esetleges emelésével, szponzorok felkutatásával, tagdíjak felhasználásával. Végig kell mindent gondolni és akkor sikerülhet a megrendezés. Azt is át kell gondolni, hogy az ország mely részében kerülne megrendezésre, szállítási költségek is számítanak, biztosítani kell a megfelelő környezetet. Bukovinszky Béla:

  

nem elegáns, hogy a külföldieknek magasabb a benevezési díj, finanszírozás: jelenlegi partnerek bevonása szponzorként,támogatóként, (pl. főzdefesztesek) áprilisban már nem lesznek pályázati kiírások, azonban FVM, NGM vonalon megkereséssel lehetne élni kisebb összegű támogatások megszerzése érdekében.

Kecskés István: Egyre érdekesebbek kezdünk lenni, a Vince magazin már a harmadik sörfesztjét csinálja. Arra gondol, hogy meg kellene a médiát is versenyeztetni, a nyertes nyújthatna tájékoztatást a verseny részleteiről, eredményéről. Vaskó György: A pályázati lehetőségekre reagálva elmondja, hogy március 15.-i határidővel van egy pályázat, amit esetleg már most meg lehetne pályázni. Egy korábbi pályázat kapcsán ki lett választva egy pályázatíró, aki végül a pályázati kiírás megjelenésének elmaradása miatt nem írt pályázatot, de a teljesítési kötelezettsége megvan, lehetőségként fel lehet használni.

6

Kovács József: A bírák kiválasztását nagyon komolyan kell venni. Több sörversenyen alkalmaznak íz hiba teszteket, és képzik, tesztelik a bírákat. Csak olyan kategóriában zsűrizhetnek, ahol nincs érdekeltségük. Értsenek a sörökhöz,és tudják megkülönböztetni azokat. A söröket pontozni kell, és véleményezni a pontozólapon, a pontozólap mellé leírást is lehet adni a sörökről. A szervezésnél ezt mindenféleképpen figyelembe kell venni. Később visszakereshető, hogy ki, milyen okok, hibák miatt értékelt úgy, ahogy, hiszen a pontozólapok nyilvánosak. Dr. Vecseri Beáta: A 2014. évi versenyhez kapcsolódó panelek összeállításánál figyeltek arra, hogy olyan zsűrik kerüljenek kiválasztásra, akik az íz hiba teszten átestek. Alkalmaztak egy olyan programot is, amely kiszűrte az átlagtól jelentősen eltérő pontszámokat, így azokat a bírálókat eleve kiejtette, akik egy-egy sört az átlagtól nagyon eltérően pontoztak. Mindenben a segítségünkre tudnak lenni,a kölcsönös tapasztalatcsere mindenki hasznára válik. Urbán Imre: Tud 4-5 olyan embert, aki alkalmas az ízek bírálására. 4. Napirendi Pont:2016. évi pályázati lehetőségek átbeszélése Gyenge Zsolt: Erről a napirendi pontról már volt szó a jelen Közgyűlésen. Akar-e még valaki hozzászólni a témához? Megállapítom, hogy új hozzászólás nem érkezett. 5. Napirendi Pont:Saját sörfőzde fesztivál megszervezése a 2016-os évre vonatkozóan Gyenge Zsolt: A 2011-es sörfesztivál bombaként robbant. Nagyon nagy volt az érdeklődés és utána még öt fesztivált rendeztek a Mikszáth téren, azonban ezen a helyszínen sajnos nem maradhatott a rendezvény. Utána mindig változott a helyszín és teljesen más irányba mozdult el a fesztivál is. Mára egy meghatározott politikai körhöz tartozó üzleti kör kezébe került a rendezvény, próbáltunk egyezségre jutni velük, hogy a kisüzemi sörfőzdékről szóljon, de olyan szinten elüzletiesedett, hogy 100 sörcsapból 60 nem magyar volt. Már korábban felvetődött a gondolat egy saját „főzdefeszt” rendezéséről, azonban eddig inkább a szervezőkkel való érdemi megegyezés volt a cél. Ennek sikertelensége vetette fel ismét a saját szervezésű rendezvény gondolatát, vagyis érdemes lenne megpróbálkozni egy magyar kisüzemi hazai sörfesztivál megrendezésével. Az időpontra és a helyszínre van konkrét javaslat, időpontnak június első hétvégéje, helyszínnek a Mikszáth tér és környéke, Palotanegyed, Corvin sétány is ideális lehetne. A Mikszáth térről az információk szerint a helyben üzemelő vendéglátósokkal való megegyezés hiánya miatt kellett „elmenni”, azonban a helyszín elhelyezkedésében is méretében is ideális. A Palotanegyed kapcsán nagy az önkormányzati támogatás, ami nem elhanyagolható tény, továbbá belvárosi kedvező elhelyezkedése miatt is ideális helyszín. Főbb feladatok:  Ki kellene találni egy brandet, mert hogy a Főzdefesztet nem használhatjuk, mint nevet,  Rendezvényszervező cég megkeresése, versenyeztetése, aki meg tudná rendezni,  Nevet le kell védetni. 7

Domján István: Teljes mértékben egyetért az elhangzottakkal. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy nem hogy beleszólásunk, de semmilyen jogunk nem volt a dolgokhoz. A kitalálandó névben legyen utalás arra, hogy kimondottan hazai sörök lesznek kaphatóak, például „Hazai Sörfőzdék Fesztiválja”. Amennyiben leraktuk a rendezvény alapjait, úgy tovább lehet menni vidéki városokban való megszervezésre is, ki kell alakítani az önkormányzatokkal az együttműködés rendszerét. Az a legfontosabb, hogy ez csak rólunk szólhat. Gyenge Zsolt: Nem zárná ki azokat a magyar sörfőzőket, akik nem egyesületi tagok. A tagok viszont kedvezményes részvételi díjban részesülnének. Sörforgalmazókat, multi sörgyárakat és a külföldieket nem hívná meg. A részvételi díjak kapcsán differenciált rendszert kell kidolgozni. (tagok, nem tagok, egyéb.) Bukovinszky Béla: Nem kellene önálló fesztivált szervezni,mert szigorú jogszabályokhoz van kötve, amik betartása még drágábbá teszi a rendezést/szervezést. (tűzoltók, rendőrség, katasztrófavédelem, elsősegély, stb.) A Főzdefeszt szervezőivel meg kellene beszélni a konkrét problémákat és egyességre törekedni. Gyenge Zsolt: Személyes tárgyalások folytak a felmerült problémákról, igényekről, azonban az álláspontok bizonyos kérdésekben nem közeledtek, a szervezők pedig vállalásaik egy részének nem tettek eleget, példaként szolgál a megígért helykiosztásba történő érdemi beleszólás biztosítása, kifizetések határidőben történő rendezése. Domján István: A szervezés kapcsán megjegyzi, hogy a hatósági bejelentések a szervező feladata, a szervező a felmerülő költségekről és a díjáról kalkulációt készít, amely alapját képezi a fizetendő szervezési díjnak. Fontosnak tartja az együttműködést, át kell lendülni a kezdeti nehézségeken. Kiss Tibor: A helyszínek és a hozzájuk kapcsolódó költséget adottak, véleménye szerint a rendezvények költségei a marketing, média díjak miatt különbözhetnek nagyon, ezen költségek okozhatnak jelentős eltérést. Urbán Imre: Csatlakozik, az előtte szólókhoz, el kell dönteni, hogy akarjuk-e csinálni, vagy nem. Gyenge Zsolt: Véleménye és tapasztalata szerint amennyiben az egyesület szervez egy fesztivált, arra az időpontra a másik fél (Főzdefeszt) nem fog szervezni. Az elmúlt Főzdefeszt időpontjának eltolása is azt mutatja, hogy nem ütköztetik a rendezvény időpontját más hasonló rendezvények időpontjával. Egyelőre még nem ismert a következő Főzdefeszt időpontja. Az előzmények ismeretében a szervezők általában kommunikálnak, egyeztetnek egymással a különböző rendezvények időpontjait illetően. Az egyértelmű, hogy gazdaságilag ők jobban állnak, azonban ha összefogunk, egységben mi is jelentős erőt képviselünk. A szervezőkkel több konfliktusunk volt, ideértve a „leadó”, metapay, és a nem elhanyagolható „utólagos játékszabályok”, üvegpoharak kérdéskörét. Mi szerettünk volna megegyezni

8

kompromisszumos megoldásokat keresni, de ők elzárkóztak előle. Semmiképpen sem ellenfesztivál rendezéséről, szervezéséről beszélünk, ezt fontos hangsúlyozni. A szervezés kérdésében hamarosan dönteni kell, mert a hátralévő 7-8 hónap is szűkös egy minőségi rendezvényhez. Karaki Péter: Érdeklődik a létező támogatási lehetőségekről, egy ilyen rendezvény megszervezéséhez van-e célzott támogatás? Milyen támogatási rendszer, pályázat létezik? Rizmajer József: A rendezvényszervező feladatává tenné a lehetőségek felkutatását, az ezzel járó ügyintézést, a rendezvényszervező írhatná meg az egyesület pályázatát, és intézné a támogatás elnyeréséhez szükséges feladatokat. Támogatási forrás tudomása szerint van, fesztiválszervezésre van elkülönített állami forrás (pl. kolbászfesztivál.) kb. 2-3.000.000.Ft összegben. Gyenge Zsolt: A rendezvényt nem az egyesület szervezné, meg kell versenyeztetni több rendezvényszervező céget, az egyesület csak a kritériumrendszert, követelményeket adja meg, (illemhely, résztvevői kör, stb.) a nyertes szervező pedig szervez. Bukovinszky Béla: Egy jó PIAR-cég megkeresése szükséges. Mindenféleképpen arra kell törekedni, hogy a kommunikáció jó legyen. Gyenge Zsolt: Meggyőződése, hogy nagyon sokat fogunk tanulni az első fesztivál megszervezéséből. Facebook kampány elindítását szorgalmazza. A Főzdefeszttel nem kell háborúzni, egy rendezvény lesz a sok közül. Kiss Tibor: Média bevonása, lekommunikálása, facebook, stb. nagyon sok pénzbe fog kerülni. Bódis Lajos: Azokra a helyekre ahová sört terítünk, el kell juttatnunk információs anyagokat, plakátokat, így népszerűsítve az eseményt. Gyenge Zsolt: A Főzdefeszt szervezőivel nem kell összeveszni, de szerinte tartani sem kell a konfliktusok következményeitől. Mint azt már korábban említette, egységben az egyesület erős, egy a hazai sörfőzdék legnagyobb részét lefedő civil szervezetnek célzottan „nekimenni” ugyan nem elképzelhetetlen, de nem racionális. A kisebb, de szükségszerű „harcok” azonban reális kockázatot jelentenek. Gyenge Zsolt: Több rendezvényszervezővel kezdeményezett informális egyeztetést, és eddig mindegyik látott benne lehetőséget. Gyenge Zsolt: Támogatja-e a Közgyűlés, hogy az egyesület égisze alatt saját sörfesztivál kerüljön megrendezésre?

9

A tagok nyílt szavazással, 21 igen, 3 tartózkodás és 0 ellenszavazattal alábbi határozatot hozták: 5/2015.09.29. számú közgyűlési határozat A Közgyűlés támogatja, hogy az egyesület égisze alatt saját sörfesztivál kerüljön megrendezésre 2016-ban. A Közgyűlés határozata után az alábbi észrevétel érkezett: Kisfaludi István: Az Elnökség a fesztivál előkészítésével kapcsolatos tapasztalatait, vagy a konkrétumokat a Közgyűlés elő terjesztheti és a Közgyűlés részéről a támogató nyilatkozat visszavonható.

6. Napirendi Pont:Egyebek a. „Határozathozatal ülés tartása nélkül” intézmény bevezetése Kisfaludi Istvántájékoztatja a Közgyűlést a Ptk. 3:20.§ - ában foglalt szabályok ismertetésével a „határozathozatal ülés tartása nélkül” intézményről, és indítványozza, hogy az Egyesület Alapszabályát ezen intézménnyel egészítsék ki, mégpedig úgy, hogy az Alapszabály új 14/A.alpontja tartalmazza a „határozathozatal ülés tartása nélkül” eljárásra vonatkozó szabályokat. A tájékoztatást követően Gyenge Zsolt levezető elnökbenyújtja a Közgyűlés számára az általa előre megszövegezett javaslatot az Alapszabály 14/A. pontjára, amely az alábbi: „14/A. Határozathozatal ülés tartása nélkül A tagok a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben ülés tartása nélkül is határozhatnak. Ez esetben a döntésre bocsátott határozat tervezetét írásban, postai úton vagy elektronikus levél útján a szavazat megtételére legalább a kézbesítéstől számított 8 (nyolc) napot biztosítva kell az elnökségnek a tagokkal közölni. A tagok a szavazásra felhívás kiküldésének módjával megegyező módon kötelesek szavazatukat megküldeni az elnökség részére, elektronikus levél esetén a szavazólaptag által aláírt és beszkennelt példányának elektronikus levél útján történő megküldésével. A határozathozatalhoz szükséges határozatképességi arányra az ülés tartása mellett történő döntéshozatalra irányadó szabályok vonatkoznak az írásbeli határozathozatal során is azzal az eltéréssel, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. Ha bármely tag vagy alapító az ülés megtartását kívánja, a közgyűlést az elnökségnek össze kell hívnia. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag vagy alapító szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az elnökség megállapítja a szavazás 10

eredményét, és azt további három napon belül elektronikus úton közli a tagokkal vagy az alapítókkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.Ha valamely tag a megadott határidőn belül nem él szavazati jogával, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha a szabályszerűen összehívott ülésen nem jelent volna meg. Az ülés tartása nélküli határozathozatalra egyebekben az ülés keretében megtartott közgyűlés szabályai megfelelően alkalmazandóak.” Gyenge Zsolt levezető elnök a tájékoztatást követően felhívja a közgyűlést, hogy a javaslatot vitassák meg. Ezt követően a tagok nyílt szavazással, tartózkodás és ellenszavazat nélkül egyhangúan az alábbi határozatot hozták: 6.a/2015.09.29. számú közgyűlési határozat A Közgyűlés elhatározza, hogy a javaslatnak megfelelően az Egyesület Alapszabályának új 14/A. alpontja tartalmazza a „határozathozatal ülés tartása nélkül” eljárásra vonatkozó szabályokat, így ennek megfelelően módosítja az Alapszabályt: „14/A. Határozathozatal ülés tartása nélkül A tagok a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben ülés tartása nélkül is határozhatnak. Ez esetben a döntésre bocsátott határozat tervezetét írásban, postai úton vagy elektronikus levél útján a szavazat megtételére legalább a kézbesítéstől számított 8 (nyolc) napot biztosítva kell az elnökségnek a tagokkal közölni. A tagok a szavazásra felhívás kiküldésének módjával megegyező módon kötelesek szavazatukat megküldeni az elnökség részére, elektronikus levél esetén a szavazólap tag által aláírt és beszkennelt példányának elektronikus levél útján történő megküldésével. A határozathozatalhoz szükséges határozatképességi arányra az ülés tartása mellett történő döntéshozatalra irányadó szabályok vonatkoznak az írásbeli határozathozatal során is azzal az eltéréssel, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. Ha bármely tag vagy alapító az ülés megtartását kívánja, a közgyűlést az elnökségnek össze kell hívnia. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag vagy alapító szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül elektronikus úton közli a tagokkal vagy az alapítókkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. Ha valamely tag a megadott határidőn belül nem él szavazati jogával, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha a szabályszerűen összehívott ülésen nem jelent volna meg.

11

Az ülés tartása nélküli határozathozatalra egyebekben az ülés keretében megtartott közgyűlés szabályai megfelelően alkalmazandóak.” b. Nemzetgazdasági Minisztérium által történt megkeresés megvitatása Napirendi pont megvitatása: Bukovinszky Béla: A sörfőzdékre is vonatkozó területtel foglalkozó államtitkár személyében változás állt be, az új munkaszervezetből jött egy informális megkeresés, amely szerint a 2016-os évben változások lesznek az adójogszabályokban, és amennyiben van az egyesületnek érdemi javaslata, elképzelése az irányadó jogszabályok módosítását illetően, úgy most lehetőség nyílik ezek megvitatására, bemutatására, előterjesztésére. Szakmai javaslatcsomagot kérnek tőlünk, 2015. év végéig. Urbán Imre: Szeretne csinálni sörraktárat az ország különböző nagyvárosaiban, hogy közel legyen a vásárlókhoz, azonban jelen állás szerint ezt nem lehet. Jelenleg üzemi sörraktár néven lehet ilyet csinálni, amiben hordós, palackozott, dobozos söröket lehet tartani, de nem lehet árusítani. Az árusításhoz „sörfőzdét” kellene alapítani az adott helyszínre. Az adóraktár hasonló intézmény, de a célnak nem felel meg. Javasolja, hogy a szakmai javaslatcsomagba kerüljön beépítésre a fenti elképzelés. Gyenge Zsolt: Írásban kéri a javaslatot benyújtani. Kovács József: Felvet a hatályos jogszabályokkal (adóraktár, egyszerűsített adóraktár, árumozgatás, számlázás) kapcsolatban egy értelmezési kérdést, amely kapcsán a szabályozás egyértelműbbé tételével a bizonytalanság feloldható lenne. Gyenge Zsolt: EKO nyomtatványok megküldésének folyamata,(faxolás, szkennelés, postai út) határideje (aznapi megküldés), bírságolási szabályok felülvizsgálatra kerülhetne. Várja írásban a javaslatokat az adminisztrációs terhek könnyítésére is. Domján István: Szakértő bevonására tesz javaslatot, továbbá javasolja a felterjesztésre kerülő elképzelések szakmai szűrését és a „túl nagy” kérések előterjesztésének mellőzését. c. Weblap A napirendi pont megvitatása: Gyenge Zsolt: Kért egy ajánlatot egy új, korszerűbb honlap készítéséhez. Ajánlat beolvasása, ismertetése. A költségek nagysága természetesen a felmerülő igények, tényezők függvénye. Ha esetleg valakinek van más megoldása, az is szóba jöhet. Minél több árajánlatot kell bekérni.

12

Rizmajer József: Az okozza a legnagyobb kérdést, hogy mi szerepeljen rajta. Gyenge Zsolt: Úgy érzi, modernizálni kellene, napra készen karban kellene tartani a honlapot. Kell egy szakember, aki ezzel foglalkozik. El kell döntenünk szeretnénk-e változtatni rajta, vagy maradjon így. Kéri, hogy az ezzel kapcsolatos ötleteket írásban legyen benyújtva. Más javaslat, hozzászólás hiányában a levezető elnök az ülést órakor berekesztette, és a jegyzőkönyvet lezárták. k.m.f. ___________________________ Gyenge Zsolt levezető elnök

___________________________ Budai Éva jegyzőkönyvvezető

___________________________ Branda Gyula jegyzőkönyv-hitelesítő tag

___________________________ Kovács Márton jegyzőkönyv-hitelesítő tag

Melléklet:

Jelenléti ív

13