Közgazdaságtan II. Pénz és pénzteremtés Szalai László 2015.04.08.
Mi a pénz? “A középosztály pénz olyan, mint a pornográfia, nehéz lenne pontosan definiálni, de aki látja, biztosan tudja, hogy ez az.” – Orbán Viktor
Építész-‐de1iníciók • “…munkámat a pénz segítségével számomra fontos dolgokra cserélhetem el.” – ZsaneA • “[a pénz] kézzelfogható energiasűrűség” – Dávid • “A pénz önmagában semmi. Csak akkor létezik, ha körforgásban van.” – Lelle
A pénz funkciói • Elszámolási egység – Az áruk mértékegységéül szolgál – Lehetővé teszi az összehasonlítást
• Forgalmi eszköz – A csere általános eszközeként az áruk mozgását köveS
• Vagyontartási eszköz – A forgalomból kilépve vagyonként létezik
• Fizetési eszköz – Árumozgástól függetlenül, ellentételezés nélkül cserél gazdát
Fajták • Árupénz – Az adoA gazdaságban áruként is jelen van (pl. arany)
• Hitelpénz – Törvényes fizetőeszköz, amely hitelnyújtással keletkezik és hitelvisszafizetéssel szűnik meg
• Készpénz – Tárgyi formában megjelenő törvényes fizetőeszköz (pl. érme)
• Számlapénz – Hitelintézeteknél elhelyezeA betétek
Alapfogalmak • PénzhelyeAesítők – Váltó (árucsere során keletkező fizetési ígérvény) • Nézzük meg! • Pénzzé nem saját értéke, hanem elfogadása teszi
– Kötelezvény • A kibocsátó ígéretet tesz a névérték és a kamatok egy későbbi időpontban történő visszafizetésére • Leszámítolás → Bankjegy • A bankjegy a bank által kibocsátoA kötelezvény – Nem fizet kamatot, a hitelt maga a bankjegy testesaS meg
Alapfogalmak • Hitelügylet – “A szolgáltatás vagy termékátadás az üzletkötés periódusában történik, a pénzbeni ellenszolgáltatást viszont egy későbbi időpontban nyújtják.” [Meyer-‐Solt, 154. old.]
• Nominálkamat – A pénzkölcsön ára – A nominálkamat és a kölcsönzöA összeg aránya a kamatláb
M t+1 = 1+ i Mt
Alapfogalmak • Árfolyamérték – AdoA névértékű kötelezvény jelenértéke – 10%-‐os kamatláb melleA mekkora összeget ajánlanánk fel egy megbízható adós 100 Ft-‐os kötelezvényéért?
J PV = 1+ i
– A kötelezvények árfolyama és a nominálkamatláb ellentétes irányban változik
• Reálkamat – A hitelezés hozamából megvásárolható árumennyiség
Fisher-‐tétel M (1+ i) − M = ρM 1+ π
Reálkamat
Infláció
ρ +π ≈ i jellemzően elhanyagolhatóan kicsi ≈0
ρ + π + ρπ = i
(1+ ρ ) (1+ π ) = 1+ i
ebből a kamatláb:
M (1+ i) 1+ ρ = 1+ π M
1+ i 1+ ρ = 1+ π
Várakozások • Infláció – Az infláció jövőbeni értékeire várakozásokat alakítunk ki – Ennek következtében a reálkamat mértéke sem biztos • Az “az árumennyiség, amelynek beszerzésére valamely gazdasági szereplő befektetésének hozamából számít” [Meyer-‐Solt, 158. old.]
– A várt reálkamatláb nagyságát a nominális kamatláb és a várt inflációs ráta határozza meg
• Fisher-‐tétel ρe ≈ i − π e
Pénzteremtés • Legegyszerűbb eset – Egyetlen bank – Kizárólag készpénz – Nincs infláció és inflációs várakozások
1 B 1+ i Készpénz Bank Kötelezvény B
Gazdasági szereplő
Pénzteremtés • Számlapénz – A szereplők ügyleteinek lebonyolításához nincs szükség a pénz tárgyi megjelenésére – A fizetés egy könyvelési művelet (jóváírás) – A pénzteremtés szintén • A számlakönyvben jóváírják az elvileg kifizetendő összeget
Jóváírás Bank Kötelezvény
Gazdasági szereplő
Problémák • A teremteA pénz a bank “saját” pénze – Akiknek nincs fennálló hitelügylete, azok semmilyen módon sem kényszeríthetőek a bank saját pénzének elfogadására
• Mi gátolja a túlzoA pénzteremtést? • Mi történik ha több banki szereplő van jelen? – Az egyes bankok nem kötelesek egymás pénzét elfogadni • Törvényes fizetőeszköz → Minden szereplő köteles elfogadni
– Szükség van egy “elszámolóházra” (clearing house)
Központi Bank • A “bankok bankja” – Rendelkezik a készpénz kibocsátás monopóliumával – Biztosítja a hitelrendszer működőképességét – Biztosítja a pénzérték stabilitását
• A “kormány bankja” – Lebonyolítja a kormány pénzügyi tranzakcióit – Birtokolja és kezeli a moetáris tartalékokat – Fenntartja az ország nemzetközi fizetőképességét
• Nem profitorientált ↔ Kereskedelmi bankok
Kétszintű bankrendszer 2. Megbízás Kereskedelmi bank
KözponS Bank Törvényes fizetőeszköz
1. Átutalási megbízás Adós ügyfél
3. Jóváírás Kereskedelmi bank
4. Pénzügyi teljesítés
Termék vagy szolgáltatás
Szállító ügyfél
Tartalékolás • A fizetőképesség fenntartása érdekében a bankok jegybankpénzt tartanak → (Kötelező és fölös) tartalék • A tartalék jegybankpénzben áll rendelkezésre – A modern hitelpénz mögöA NINCS reálfedezet – Aranystandard majd BreAon Woods rendszer 1973-‐ig
• A korlátlan pénzteremtést a kötelező tartalékráta korlátozza (t∗) – A fedezetet betétgyűjtésből kell biztosítani – Ennek azonban többszázszorosa helyezhető ki hitelként
Pénzaggregátumok • Likviditás szerint – “A likviditás azt fejezi ki, hogy az adoO eszköz milyen mértékben használható fel forgalmi eszközként vagy milyen mértékben és gyorsan cserélhető forgalmi eszközre.” [Meyer-‐Solt, 163. old.] – Készpénz + jegybanki betétek
• M1 – közvetlenül fizetésre felhasználható eszközök – M0 + látra szóló betétek
• M2 – kvázipénz (tágabb értelmezés)
Likviditás
• M0 – jegybankpénz-‐állomány (JBP)
További fogalmak • Készpénzhányad – A teljes pénzkínálat készpénz formájában létező hányada
KP mr = KP + KBP
mr KBP ebből: KP = 1− mr
• Tartalékráta – Megmutatja, hogy a jegybanki számlapénz mekkora hányadát teszi ki a kereskedelmi banki pénznek – A tartalékolás csökkenS a megszerezhető kamatokat
JBB t= KBP
A pénzkínálat elemei • A jegybank pénzkínálata (M0) készpénzből és jegybanki számlapénzből áll (csak banki ügyfelek) mr + t (1− mr ) mr M 0 = KP + JBB = KBP + t ⋅ KBP = KBP 1− mr 1− mr • Ebből a kereskedelmi banki pénzmennyiség: 1− mr KBP = M0 mr + t ⋅ (1− mr ) Számlapénz
Monetáris bázis (JBP)
A pénzkínálat • A teljes pénzmennyiség jészpénzből és kereskedelmi banki számlapénzből áll: M1 = KP + KBP
• Az előzőeket behelyeAesítve: M1 = mr M1 +
• Átrendezve:
1− mr JBP mr + t (1− mr )
1− mr JBP (1− mr ) M1 = mr + t (1− mr )
A pénzmultiplikátor • Egyszerűsítés után (figyelembe véve, hogy M0=JBP) M1 =
1 M0 mr + t (1− mr )
PénzmulLplikátor • Megmutatja, hogy egységnyi jegybankpénz hány egység pénz kibocsátását teszi lehetővé – Értéke szükségszerűen nagyobb, mint egy – Ha a készpénzhányad nulla, akkor a mulSplikátor maximális
A pénzkínálati függvény • A tervezeA nominális jegybankbénz-‐mennyiség és a forgalomnak felkínált nominális pénzmennyiség közöz összefüggés • A tartalékolás költségei miaA a pénzkínálat áAétesen függ a nominális kamatlábtól 1 M1 = M0 ∗ f mr + (1− mr ) t + (1− mr ) t (i) Kötelező tartalék
Fölöstartalék
A pénzkínálati függvény i
i0
A nominálkamatláb emelkedése növeli a tartalékolás költségeit, ezért a fölös tartalékok csökkennek, a pénzkínálat pedig nő. A kötelező tartalékrátát elérve a tartalékok nem csökkenhetnek tovább, a pénzkínálat konstans. MS
A pénzkereslet • “A leglikvidebb vagyontárgy meghatározoO összegének tartására irányuló szándék” [Meyer-‐Solt, 172. old.] • A pénz forgalmi eszköz funkcióját csak akkor tölS be, ha a forgalom lebonyolításához szükséges mennyiségben rendelkezésre áll • A pénzkereslet reálpénzösszegre irányul • A pénztartás a vagyontartás egy formája – Költsége a feláldozoA hozam vagy kamat (alternaMv költség) – A vagyon átmeneS formája
Pénzkeresleti motívumok • Tranzakciós – Vásárlások lebonyolítása és tartozások kiegyenlítése – A tranzakciók átlagos pénzigénye és a pénztartás költségei határozzák meg
• Óvatossági – Az előre nem látható események kivédésére
• Spekulációs – Célja a vagyon értékének megőrzése és növelése – Eszközvásárlás és eladás
Keynes
Pénzkeresleti függvény • A gazdasági szereplők összessége által tartani kívánt pénzmennyiséget a jövedelem, a nominálkamatláb és a várt inflációs ráta határozza meg
L L (Y, i, i e, π e )
∂L > 0, ∂Y
∂L < 0, ∂i
Tranzakciós moavum
∂L > 0, e ∂i
∂L <0 e ∂π
Bizonytalanság Keynes
Pénzpiaci egyensúly • Reálpénzmennyiség – “A forgalomban lévő pénzmennyiség reálértéke az az árumennyiség, amelyet a pénztulajdonosok ebből adoO árak melleO vásárolhatnak” [Meyer-‐Solt, 184. old.]
• Pénzpiaci egyensúlyban a reálkereslet és a reálkínálat megyegyezik S A reálkínálat a nominális M pénzmennyiség és az L Y, i, π e = P árszínvonal hányadosa
(
)
