Közgazdaságtan 11. elıadás A makrogazdaság egyensúlya
Bacsi - Weisz, közgazd.11
1
PÉNZPIACI ALAPFOGALMAK Reálfolyamatok
nominál, v. jövedelmi folyamatok
egyidejő pénz- és árumozgás de: elválhat idıben: pénzfolyamatok önállóan
Pénz: általános egyenértékes, csereeszköz
Bacsi - Weisz, közgazd.11
2
1
A pénz funkciói 1. Értékmérı: (érték-összehasonlítás, elszámolási eszköz) Az áruk értékét egymáshoz méri. 2. Forgalmi eszköz: az áruk cseréjét bonyolítja, közvetíti mindenki általánosan elfogadja 3. Fizetési eszköz: egyoldalú jövedelem-átengedés a szolgáltatás/árucsere és a fizetés idıben elválik 4. Kincsképzı, felhalmozási eszköz: vagyontartás értékálló, likvid: bármikor veszteség nélkül más árura cserélhetı 5. Világpénz: nemzetközi forgalomban is teljesíti az elızı 4 funkciót, pl. dollár, euró Bacsi - Weisz, közgazd.11
3
A modern pénz kialakulása közvetlen termékcsere → árupénz → aranypénz (nemesfémek)
Szükséges-e a belsı érték? - értékmérés: IGEN - elszámolási egység, érték-összehasonlítás: NEM - forgalmi eszköz: csak közvetít: NEM mindenki elfogadja → pénzhelyettesítık (pl. papírpénz, váltó, bankjegy)
- fizetési eszköz:
- kincsképzés: IGEN - felhalmozás: NEM - világpénz: u.az, mint értékmérınél, vagy forgalmi eszköznél Bacsi - Weisz, közgazd.11
4
2
Kétszintő bankrendszer KERESKEDELMI BANKOK
JEGYBANK
KB
- pénzkínálat - jegybankpénz kibocs. - keresk. bankok tev. szabályozása - állam pénzügyeinek kezelése
MAGÁNSZFÉRA
- hiteleket nyújtanak - betéteket győjtenek
KB - kötelezı tartalékráta - refinanszírozási kamatláb (hitelez) - rediszkont kamatláb (váltót leszámítol) - nyílt piaci mőveletek: értékpapírok forg.
Az állam monetáris politikájának eszközei. Nem monetáris pénzintézetek: pl. tak.szöv., biztosító nem bocsáthat ki váltót, csak saját pénzkészletét hitelezheti Bacsi - Weisz, közgazd.11
5
A makrogazdaság kibocsátása: Makroökonómiai termelési függvény: azt a kibocsátási szintet adja meg, melyet adott technikai szint (és adott árszínvonal) mellett a gazdálkodók elıállítanak
Q
= f (K , L)
függvény
tıkeállomány munkaerı
Problémák: •f függvénykapcsolat számszerősítése •K, L aggregálása Bacsi - Weisz, közgazd.11
6
3
Rövid táv: K = K0, állandó technikai színvonal Q
Q’ = f (K1, L)
Q = f (K0, L) Q --> Q’, K0 --> K1 beruházás történt! L Rövid távon csak a munkaráfordítás (L) befolyásolja a kibocsátást! Bacsi - Weisz, közgazd.11
7
Munkakínálat: a háztartások által adott körülmények közt kínált munkamennyiség
Munkakereslet: a vállalati szféra által keresett munkamennyiség A munkakínálat Összlakosság
Nem munkaképes korú
Munkaképes korú aktivitási ráta
Aktív
nem szándékozik munkát vállalni (tanul, gyes-en van, eltartott)
Inaktív
foglalkoztatási ráta
Foglalkoztatott
Munkanélküli Bacsi - Weisz, közgazd.11
keres munkát, de nem talál 8
4
Fogalmak:
aktivitási ráta = aktív/munkaképes korú foglalkoztatottsági ráta = foglalkoztatott/aktív (vagy: foglalkoztatott / munkaképes korú ) Munkanélküliség: lehet önkéntes v. kényszerő adott reálbér(W/P) mellett ↑ ↑ nem kíván dolgozni szeretne, de nem talál munkát munkanélküliségi ráta = munkanélk.-k száma / aktívak száma (%) teljes (potenciális) munkaerıkínálat = aktívak + inaktívak egy része
• FRIKCIÓS (súrlódásos) ← önkéntes Bacsi - Weisz, közgazd.11 • CIKLIKUS (konjunktúra ingadozások) ←
W/P (reálbér)
Munkapiaci egyensúly
Nominálbér (pénzbér): W,
LS
az a pénzösszeg, melyet a munkavállaló a munkájáért kap
9
Reálbér: W/P, a (W/P)*
LD
L* L*: egyensúlyi foglalkoztatottság (W/P)*: egyensúlyi reálbér Kényszerő munkanélküliség nincs! Bacsi - Weisz, közgazd.11
W nominálbéren vásárolható jószág- v. szolgáltatásL tömeg Munkakereslet: reálbér csökkenı függvénye Munkakínálat: a reálbér növekvı függvénye 10
5
Egyensúlytalanság
Egyensúlyinál magasabb W/P:
W/P
W/P
Kínálat L1 > L2 Kereslet munkanélküliség: L1 - L2 foglalkoztatottak száma: Lf = L2
W/P
LD L Egyensúlyinál alacsonyabb W/P:
LS
L2
L1 LS
W/P
Kínálat L2 < L1 Kereslet foglalkoztatottak száma: Lf = L2
LD L
W/P
L2
Rövidebb oldal elve: Lf = min (LS, LD)
L1
Bacsi - Weisz, közgazd.11
11
Az infláció fogalma: a pénzmennyiség megnövekedése, a mögötte álló árualap (termelés) növekedése nélkül, a belsı érték nélküli pénz elértéktelenedése Megjelenése a történelem során: •USA polgárháború, 1861-1865 •I. vh. utáni évek, II. vh. után (Magyaro. 1946-ig) •Napjainkban folyamatosan jelen van.
DE: áremelkedés lehet infláció nélkül is! jobb minıségő termékek megjelenése, Y (reál-jövedelem) is nı!
Defláció: árszínvonal csökkenése Infláció mérése: árindexbıl: (Pt-Pt-1)/ Pt-1
(•100%)
↑ Inflációs ráta Bacsi - Weisz, közgazd.11
12
6
Az infláció hatásai: Kinek hátrányos? • a vásárolt áruösszetételben több a gyorsabban dráguló termék • megtakarítása van, alacsony fix nominálkamattal Kinek elınyös? • a vásárolt áruk kevésbé drágulnak • hitelt vett fel alacsony fix nominálkamattal • Általában: nagy jövedelmő családok, tıkeerıs vállalkozók
Alaptípusai: 1, kereslet- húzta infláció (keresleti infláció) 2, költség-tolta infláció (kínálati infl., költség-infl.) Bacsi - Weisz, közgazd.11
13
A kínálati (költség-) infláció:
A keresleti infláció: fogyasztás nı beruházás nı – profitvárakozások javulnak
– pénzkibocsátás, pénzpiaci kamatláb csökk. – inflációs várakozások - elırehozott kiadások – adócsökkentés – állami támogatás, segélyek – kisebb megtakarítási hajlandóság kormányzati túlköltekezés (pl. hadikiadások, improduktív kiadások)
• a munka költsége nı (adók, nominálbér) • a felhasznált tıkejavak költsége nı (pl. import drágul) Tehát: a kínálat csökken
Tehát a kereslet növekszik. Bacsi - Weisz, közgazd.11
14
7
A várakozások szerepe: ÁR- BÉR SPIRÁL a, az árupiacon: a P növekedését várják →most vásárolnak → Árupiaci kereslet nı, áremelkedést vált ki, keresleti infláció b, a munkapiacon: a P növekedését várják → béremelést követelnek→ w nominálbér emelkedik → Termelési költségek nınek, termelık magasabb áron hajlandóak eladni, kínálati infláció ⇒ áremelkedés ismétlıdik! Az infláció mértéke: • kúszó: évi néhány % árszínvonal emelkedés • vágtató: 2 (v. 3-) -számjegyő - még mőködıképes gazdaság értékállóbb befekt. formákat keresnek • hiperinfláció: napi, heti 2 (v. 3-) -számjegyő áremelkedés (20as évek Németország, 1945/46 Magyarország) Bacsi - Weisz, közgazd.11
15
GAZDASÁGPOLITIKA: Az állami beavatkozás oka: a magánszféra egyedül nem képes biztosítani a gazdaság zökkenımentes mőködését Területei: •jövedelemcentralizáció, disztribúció •piaci feltételek biztosítása •hazai gazdaság védelme ⇒ hatékonysági és méltányossági indokok Feladatok: •stabilizáció (a gazdaság mőködıképessége: intézményi, jogi, közhatalmi háttér, gazdasági ellenırzés és szabályozás) •redisztribúció (újraelosztás -jövedelmek elvonása, újraelosztása - adók, támogatások.. - a többi feladathoz forrás biztosítása) •allokáció (erıforrások elosztása a közérdeknek megfelelıen közjavak, externáliák...környezetvédelem, infrastruktúra) Bacsi - Weisz, közgazd.11
16
8
Fiskális: költségvetési
A gazdaságpolitika irányzatai: Keresletorientált Makrokeresletre hat FISKÁLIS Bevételre hat
Monetáris: pénzmennyiséget befolyásol
Kínálatorientált Makrokínálatra hat
MONETÁRIS Kiadásra hat
FISKÁLIS
MS pénzmennyiség
TV, TH
G, TRV, TRH
adókon keresztül a bérköltségeket és a termelési függvényt befolyásolja
Bacsi - Weisz, közgazd.11
17
Gazdasági növekedés és fejlıdés A gazdasági növekedés: adott szociális, politikai, kulturális felt. mellett a termelés hosszú távú alakulása, feltételei, törvényei A gazdasági növekedés fogalma: a gazd. fogyasztási szükségletkielégítési lehetıségeinek bıvülése, a nemzetgazdaság fogyasztásának növekedése Fejlıdés: a növekedésnél tágabb fogalom, hozzátartozik: egészségi állapot, infrastruktúra, oktatás, kultúra.....
Mérése: yt = Yt /Nt : 1 fıre jutó kibocsátás (GDP) gt = (yt-yt-1)/ yt-1 : a yt növ. üteme A növekedés tényezıi: Növekedési trend: az egyensúlyi kibocsátás növekedése Jellemzıi: • Munkaerıállomány (N) növekedési üteme • Y/N (1 fogl.-ra j. kibocsátás, termelékenység) növ.üteme > N növ.üteme !?. • Tıkeállomány növ. üteme ⇒ Kt / Nt is nı, technikai haladás
Bacsi - Weisz, közgazd.11
18
9
A gazdaság külsı kapcsolatai: • Árupiac: külkereskedelem (X, IM) • Pénz és értékpapír piac: valuták, tıkeáramlás • Munkapiac: nemzetközi munkaerı áramlás, migráció Nyitott gazdaság: az export és import értéke a GDP-hez képest nagy
Nemzetközi fizetési mérleg KIADÁS
I. Folyó fizetési mérleg
BEVÉTEL
IM kapott kimenı kimenı
nemz. termékforgalom szolgáltatások (idegenforg!) tényezıjövedelmek egyoldalú átutalások
tıkeexport
II. Tıkemérleg: nemz. tıkeáramlás
EX adott bejövı bejövı tıkeimport
devizatartalék növekedése csökkenése
III. Jegybanki tartalék változása Bacsi - Weisz, közgazd.11
19
Nemzetközi fizetési mérleg KIADÁS
I. Folyó fizetési mérleg nemz. termékforgalom szolgáltatások tényezıjövedelmek egyoldalú átutalások
II. Tıkemérleg: nemz. tıkeáramlás III. Jegybanki tartalék változása
BEVÉTEL
IM kapott kimenı kimenı
EX adott bejövı bejövı
tıkeexport
tıkeimport
I.egyenleg + II. egyenleg + III. egyenleg = 0 Export - Import = külkereskedelmi mérleg egyenlege
devizatartalék növekedése csökkenése
Fizetési mérleg egyenlege = folyó fiz. mérl. egyen. + tıkemérl.egyenl. Ha deficites: jegybanki tartalékok kimerülése → hitelfelvétel →kamatfizetés + tıketörlesztés ⇒ fiz. mérleg tovább romlik ⇒ adósságcsapda, fizetésképtelenség Adósságszolgálat: hitel törlesztés + kamatfizetés
Eladósodottság mérése: •1 fıre jutó adósságállomány, •adósságállomány/nemzeti vagyon, •adósságállomány/éves GDP Adósságszolgálati ráta: adósságszolgálat = ---------------------------------------folyó fiz. mérleg bevételei
Bacsi - Weisz, közgazd.11
20
10
