Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 5. hét A VÁLLALAT ÉS A VERSENYZŽ PIAC EGYENSÚLYA

KÖZGAZDASÁGTAN I.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1.

5. hét A VÁLLALAT ÉS A VERSENYZ PIAC EGYENSÚLYA Bíró Anikó, K®hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel®s: K®hegyi Gergely 2010. június

Vázlat

5. hét Bíró-K®hegyi-Major

A mikroökonómia vállalatfelfogása

1


A vállalat döntése A kínálati függvény A csere haszna

2

A vállalat döntése

3

A kínálati függvény

4

A csere haszna

5

Állami beavatkozások hatása


Miért léteznek vállalatok?


A mikroökonómia vállalatfelfogása A vállalat döntése

Az üzleti vállalkozások mesterséges képz®dmények, amelyek azért jöttek létre, hogy a piacot termékekkel és szolgáltatásokkal lássák el. Egyének és csoportok azonban anélkül is képesek a piacra termelni, hogy vállalatot alapítanának. Egy fontos néz®pont: Vállalatok azért léteznek, hogy kihasználják a csoportos, azaz több ember munkájára épül® termelés el®nyeit, miközben minimalizálják a szerz®déskötés költségeit.

A kínálati függvény A csere haszna Állami beavatkozások hatása

Miért léteznek vállalatok? (folyt.)



Vállalatirányítás 6= Tulajdonlás Vállalat vezet®i (menedzserek): akik a vállalat nevében cselekszenek. Vállalat tulajdonosai: akik jogot formálnak a vállalat mindazon jövedelmére és eszközeire, ami az összes szerz®déses kötelezettség kielégítése után megmarad. A vállalatvezet®k és a tulajdonosok között érdekellentét állhat fenn. Pl.: Elindítson-e a vezetés egy hosszútávon jól jövedelmez® beruházást egy rövid távon kevésbé jövedelmez® beruházás rovására, ha ez az év végi bónusz feladásával jár?

A vállalat döntése A kínálati függvény A csere haszna Állami beavatkozások hatása


Megjegyzés



A tulajdonosok gyakran többen vannak, nem ugyanolyanok a


preferenciáik és kevesebb információ van a birtokukban. Hogyan


tudják kikényszeríteni, hogy a vállalatvezet®k az ® érdeküket

A csere haszna

képviseljék? Hogyan tudják a vezet®ket ugyanabban érdekeltté tenni? Ilyen kérdésekkel foglalkozik a vállalatelmélet, vagy modern szervezetelmélet.

Ha a tulajdonosok nem maguk irányítják a vállalatot, akkor a vállalatvezet®kkel is szerz®dniük kell (ez minimális követelmény). A társasági forma a vállalat több tulajdonosa közötti szerz®dés egy meghatározott típusa. Két fontos jellemz® Korlátolt felel®sség Tulajdonrészek átruházhatósága



Megjegyzés



A vállalat bels® motivációs rendszerét a küls® körülményeken és az


intézmény szervezeti felépítésén kívül a tulajdonosi szerkezet, a

A csere haszna

társasági és nanszírozási forma egyaránt befolyásolja.

Két általános elv Ellen®rzés szükségessége (általában a könnyebben ellen®rizhet® min®ség¶ termelési tényez®ket vásárolják, vagy bérlik, a nehezebben ellen®rizhet®ket pedig tulajdonolják, vagy termelik: tranzakciós költségminimalizálás). Kockázatmegosztás (a tulajdonos több kockázatot vállal, a vezet®k kockázatkerülése szintén szerz®désekben ölthet testet).


5. hét

Vállalategyesülések, felvásárlások és

Bíró-K®hegyi-Major

vállalatirányítás 1. táblázat. A felvásárlásokhoz köthet® árfolyammozgások A felvásárlás típusa Árfolyamváltozás (százalék) Sikeres felvásárlások Ajánlattétel 30 Összeolvadás 20 Szavazatok megszerzése (proxy constest) 8 Sikertelen felvásárlások Ajánlattétel −3 Összeolvadás −3 Szavazatok megszerzése 8 2. táblázat. Felvásárlási ajánlatok és a rendkívüli részvényhozamok (százalék) 19731979 Ellenséges ajánlattételek 8, 4 Sikeres ellenséges ajánlattételek 4, 1 A célvállalatok árfolyam-emelkedése 16, 0 A felvásárló vállalatok −0, 3 árfolyam-emelkedése

19801989 14, 3 7, 1 16, 0 −0, 4

19901998 4, 0 2, 6 15, 9 −1, 0

A mikroökonómia vállalatfelfogása A vállalat döntése A kínálati függvény A csere haszna Állami beavatkozások hatása

Vállalategyesülések, felvásárlások és vállalatirányítás (folyt.) Néhány vállalatirányítási intézkedés (1998) Intézkedés Százalék Az intézkedés leírása Biankó csekk 87, 9 Olyan els®bbségi részvény, amely felhatal(blank check) mazza az igazgatótanácsot különféle szavazási, átváltási és egyéb jogokról való döntésre Rétegzett (átfed®) 59, 4 Az igazgatók megbízási ideje átfedi egymást igazgatótanács (így nem váltható le egyszerre az egész igaz(classied board) gatótanács) Arany ejt®erny®k 56, 6 Nagy összeg¶ kizetés a vállalatvezet®knek, ha (golden parachutes) a felvásárlás után távozni kényszerülnek Jogvédelem 24, 4 Védi a döntéshozókat az üzleti döntéseikhez (indemnication) kapcsolódó perekt®l Méregpirula 55, 3 A felvásárlási ajánlatot tev®kön kívül minden (poison pills) részvényes jogot kap arra, hogy jelent®s árfolyamkedvezménnyel vásárolhasson részvényt a vállalatvezetés leváltása után Min®sített többség 34, 1 A felvásárláshoz min®sített (a törvényben meg(supermajority) szabott küszöbnél is nagyobb) többség szükséges




Feltevés



Kiindulópont: A vállalat egy protmaximalizáló fekete doboz,


amely CSAK a termelési tényez®ket (input) termékekké (output)

A csere haszna

alakítja (transzformálja).


A mikroökonómia vállalatfelfogása (folyt.)


A mikroökonómia vállalatfelfogása A vállalat döntése A kínálati függvény A csere haszna

Következmény A vállalatnak nincsen tulajdona. Minden termelési tényez® a fogyasztók (beszállít)


A termel®i döntés

Mir®l dönt a vállalat? Mib®l és mennyit termeljen? Ehhez mib®l és mennyit használjon fel? Különböz® termelési tervek



A termel®i döntés (folyt.)



A termel®i döntés (folyt.)

Ár: (P ) Termelt mennyiség (kibocsátás): (q ) Bevétel: (R = Pq ) Költség: (C = F + VC ) 1

Elhárítható költségek Elsüllyedt költségek 2

F

Fix (állandó) költségek ( )

VC )

Változó költségek (

alacsony kibocsátás mellett a költség a mennyiség növelésével együtt növekszik, de egyre kisebb mértékben; magas kibocsátás mellett azonban a költség a mennyiség növelésével egyre nagyobb mértékben növekszik, a csökken® hozadék elvének megfelel®en.

Gazdasági prot (Π=bevétel−költségek)

Megjegyzés Gazdasági prot

6=

Számviteli prot



Vállalati kínálat rövid távon



Inverz kínálati függvény


A vállalat rövid távú inverz kínálati függvénye megegyezik a határköltség (MC ) görbe átlagos változóköltség (AVC )p görbe minimuma feletti emelked® szakaszával, amely minde ár mellett megadja a vállalat optimális termelését.


A kínálati függvény A csere haszna

Ágazati kínálat rövid távon



Ágazati kínálati függvény Ráfordítások (inputok) árváltozásának hatása


5. hét

Ágazati kínálat rövid távon (folyt.)

Bíró-K®hegyi-Major


Deníció a

κ


kínálatrugalmasság a kínált mennyiség változási arányának és

az ár változási arányának a hányadosa. A kínált mennyiség

∆Q százalékos változása osztva az ár százalékos változásával: ∆P

P Q

Állítás A ráfordítások árainak hatása miatt az ágazati rövid távú kínálat rendszerint kevésbé rugalmas, mint az egyes vállalatok rövid távú kínálata.

A csere haszna Állami beavatkozások hatása

Kínálat hosszú távon

Inverz kínálati görbe hosszú távon Hosszú távon az inverz kínálati görbe megegyezik a hosszú távú határköltség görbe hosszú távú átlagköltség görbe minimuma feletti emelked® szakaszával. A hosszú távú átlagköltség mimimumánál alacsonyabb ár esetén a tökéletes versenyz® vállalat nem termel.



Kínálat hosszú távon (folyt.)

Ágazati kínálat különböz® id®távok esetén Különböz® id®távok mellett változik az ágazati kínálati görbe rugalmassága. Azonnali id®táv: IS Rövid táv: SS Hosszú táv: LS



A kereskedelem társadalmi el®nyei



Állítás A kereskedelem kölcsönösen el®nyös tevékenység a résztvev®k számára.


A kereskedelem társadalmi el®nyei (folyt.)

Fogyasztói és termel®i többlet A keresleti görbe alatti és a piaci ár feletti terület a fogyasztói, a kínálati görbe feletti és a piaci ár alatti terület a termel®i többlet. A fogyasztói és termel®i többlet összege a fogyasztókból és termel®kb®l álló társadalom pénzben mért jólétét mutatja.



A kereskedelem társadalmi el®nyei (folyt.)


A mikroökonómia vállalatfelfogása A vállalat döntése A kínálati függvény

Az Egyesült Királyságbeli lottó fogyasztói többlete Bevétel Fogyasztói többlet (millió font) (font/húzás) Rendes húzás 65 0, 49 Átvitt nyeremény 78 0, 53 Többszörösen átvitt 98 0, 68 nyeremény

A csere haszna

Fogyasztói többlet (millió font) 32 41 67


A víz-gyémánt paradoxon modern megközelítésben



Víz vs. gyémánt A víz értékesebb, mint a gyémánt, abban az értelemben, hogy a fogyasztók összesített zetési hajlandósága (a keresleti görbe alatti teljes terület) nagyobb. Ugyanakkor a víz kínálata olyan hatalmas a gyémántéhoz képest, hogy a víz piaci értéke mégis alacsony.


Az innováció haszna



Min®ségjavító innováció Min®ségjavító innováció következtében a keresleti görbe felfelé tolódik, mert a jó min®ség¶ termék egységéért többet hajlandók zetni a fogyasztók. Emiatt a fogyasztói és termel®i többlet egyaránt növekszik.


Csereügyletek megadóztatása



Adók hatása a jólétre A csereügyletek megadóztatása jóléti, vagy hatékonysági veszteséggel (BDC háromszög területet) jár abban az esetben is, ha az adóbevételt valamilyen formában visszajuttatja a kormányzat a társadalom (bizonyos) tagjainak.

A kínálati függvény A csere haszna Állami beavatkozások hatása

Kínálati kvóták


A mikroökonómia vállalatfelfogása A vállalat döntése A kínálati függvény

Kvóták hatása a jólétre A mennyiségi szabályozás hasonlóan az adóztatáshoz jóléti veszteséggel jár a társadalom számára és holtteher-veszteséget okoz.

A csere haszna Állami beavatkozások hatása

Alkalmazás: Import kvóták



Jóléti hatások Az importkvóta jóléti veszteséggel jár a társadalom számára, a vámoknál jelentkez® állami bevétel helyét itt a kvótajáradék váltja fel, amely a külföldi termel®ket vagy a külföldi kormányokat gazdagíthatja termelési engedélyek elosztási módjának függvényében.


Árplafon



Maximális ár bevezetése Szabályozatlan piacon a kereslet növekedése hosszú távon a kínálat alkalmazkodását vonja maga után és PL egyensúlyi ár alakul ki. A o P árplafon bevezetése esetén azonban a keresletnövekedés következtében H mérték¶ túlkereslet alakul ki.


Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 5. hét A VÁLLALAT ÉS A VERSENYZŽ PIAC EGYENSÚLYA

Recommend Documents