Pannon-Connection Bt. „Víz és Környezet” Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-425-713, mobil: 30-9949-826 E-mail:
[email protected]
GYŐR – SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt. 9024 Győr, Orgona u. 10.
Vaszari hulladéklerakó és hulladékátrakó környezetének középtávú (2010-2015 évi) biomonitoring – komplex élővilág vizsgálata, a telepen folytatott tevékenység élővilágra gyakorolt hatásának felmérése, értékelése 2013. ÉVI VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Győr, 2013. december Munkaszám: BIO-656-2013
A megbízó azonosító adatai: A megbízó neve:
GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt., mint a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. jogutódja
Székhely:
9024 Győr, Orgona u. 10.
Képviseli:
Sági Géza elnök – vezérigazgató
Cégjegyzékszám:
Cg. 08-06-005172
Adószám:
11693062-2-08
Telefon:
96/511-420
A vizsgálatvégző azonosító adatai: A megbízott neve:
Pannon – Connection Bt.
Székhely:
9023 Győr, Álmos u. 2.
Képviseli:
Rovács Gábor – ügyvezető
Cégjegyzékszám:
Cg. 08-06-005172
Adószám:
22476524-2-08
Telefon:
96/425-713
Készítették: Futó János Kenyeres Zoltán Kovács Éva Kovács Péter Kutasi Csaba Rovács Gábor Vidéki Róbert
2/6
A GYŐR-SZOL Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. jogelődje a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. megbízta a Pannon - Connection Bt.-t, hogy 2009 őszétől kezdje meg a Vaszari hulladéklerakó, illetve a leendő hulladékátrakó, hulladékudvar és környezetének biomonitoring - komplex élővilág vizsgálatát. A felmérések a Győr és Térsége Hulladékgazdálkodási Projekt keretén belül indultak el, 2013. évben pedig a Győr Nagytérségi Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer részeként folytatódnak. A középtávú vizsgálat célja, hogy felmérje az élővilág állapotát a hulladékátrakó és hulladékudvar megépülése, illetve a leendő hulladékátrakó valamint hulladékudvar és környezetének biomonitoring – komplex élővilág vizsgálatát. A középtávú vizsgálatok 2009 őszén indultak a biomonitoring felmérések során általánosan elfogadott protokollokat követve. A vizsgálatok 2009-ben a leendő hulladékátrakó, hulladékudvar és hulladéklerakó területén, illetve ezek környezetében (hatásterületén) kezdődtek meg. A 2009-es vizsgálati eredmények az alapállapotot tükrözik, míg 2010-ben és 2011-ben egy átmeneti szakasza volt a vizsgálatoknak: megépült a hulladékátrakó és hulladékudvar, illetve befejeződtek a rekultivációs munkálatok a hulladéklerakó területén.
Szakaszok
Időszak
I. szakasz
2009 ősztől
II. szakasz
2010-2011
Munkálatok (beavatkozások) és a biomonitoring feladata Alapállapot állapot).
rögzítése
(„null”
A Vaszari hulladékátrakó és hulladékudvar megépítése (2010).
Megnevezés
ALAPSZAKASZ
ÁTMENETI SZAKASZ
A bezárt hulladéklerakó rekultiválása (2011).
III. szakasz
2012-től
A rekultivált terület benépesülésének (rekolonizációjának), és az új hulladékgazdálkodási rendszeren belül megvalósult objektumok természeti környezetére gyakorolt hatásainak vizsgálata.
REKOLONIZÁCIÓS SZAKASZ
Az alapállapot felmérések során a Vaszari hulladéklerakó a többi vizsgált hulladéklerakó (Kajárpéci, Pannonhalmi, Sikátori, Ácsi, Jásdi, Gönyűi, és a Győr, Pápai úti) és hulladékudvar (Vaszari, Pannonhalmi, Győr, Pápai úti), illetve a regionális hulladékkezelő
3/6
műhez képest (Győr, Sashegyi) a harmadik legjobb természeti potenciállal rendelkezik. A terület nem képezi részét semmilyen hazai vagy nemzetközi védett terület hálózatának. A vizsgált terület és Vaszar települése között található csatornát, illetve a területtől (hulladéklerakótól) északra elterülő erdőt, elsősorban cseres tölgyesét tekinthetjük még a legtermészetesebb élőhelynek. A rekolonizációs folyamatok során így nem beszélhetünk egyértelmű forrás-területről. A tavalyi év vizsgálatainak kiemelkedő eredménye volt a hulladékátrakó- és udvar szikkasztó csatornájának megismert gazdag kétéltű faunája. Leginkább a vöröshasú unka megjelenése volt örvendetes és jól példázta, hogy mennyire fontos a tervezés során figyelni a mikroéletterek lehetőség szerinti kialakítására is. A középtávú vizsgálat célja, hogy felmérje az élővilág állapotát a hulladékátrakó és hulladékudvar megépülése, illetve a hulladéklerakó rekultivációja előtt, alatt majd a munkálatokat követően rögzítse az élővilágban tapasztalt változásokat. A középtávú vizsgálatok célja, hogy minél szélesebb körben feltárja a vizsgált terület természeti értékeit, „leltárt” készítsen ezekről. Célja továbbá a rekultiváció hatékonyságának és a tájba illesztésének biológiai szempontú elemzése. Győr Nagytérségi Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer működtetésének középtávú célja, hogy az érintett lakosság számára, illetve minden érdeklődő személynek és szervezeteknek a biomonitoring rendszer eredményeit, és ezáltal a környezeti nevelésben is hasznosítsa a kapott eredményeket, hogy megtalálja a kapcsolatot a hulladékgazdálkodás és az élővilág valamint az iskolás korú és felnőtt lakosság között.
A telep környezetében található élővilág megismeréséhez az általánosan elfogadott, monitorozásra alkalmas csoportokat, illetve az alapadatokat szolgáltató szervezetek vizsgálatát végez(z)tük el. A következő indikátor szervezeteket vizsgál(j)tuk: •
Hajtásos növények,
•
Mohák (Bryophyta),
•
Zuzmók (Lichenophyta),
•
Pókok (Araneae),
•
Futóbogarak (Carabidae),
•
Egyenesszárnyúak (Orthoptera),
•
Szitakötők (Odonata),
•
Kétéltűek (Amphibia),
•
Hüllők (Reptilia),
•
Madarak (Aves).
4/6
A vizsgált terület Veszprém megye Nyugati részén, közigazgatásilag Vaszar település külterületére esik. A Magyarország területére jelenleg elfogadott tájfelosztás szerint a Marcalmedencén belül a Pápa - Devecseri-sík kistáj területén fekszik. A biomonitoringra kijelölt terület a hulladéklerakó középpontjától kb. 500 méteres sugarú kört jelenti. Ezt nevezzük hatásterületnek. A vizsgált terület megközelítése Vaszar irányából jelenleg földúton lehetséges. A vizsgált területet gyalogosan lehet bejárni. A hulladéklerakóhoz legközelebb lévő lakóépület délre, a telekhatártól légvonalban kb. 200 méterre található. A hulladéklerakást megelőzően a területen helyi anyagbányászat folyt. Ezt követően kezdődött meg a hulladéklerakása. A főként kommunális hulladék-lerakással érintett terület nagysága meghaladta a 21 ezer m2 –t. 2010 tavaszára kialakításra került a hulladékudvar és hulladékátrakó, majd 2011-ben a hulladéklerakó teljes egésze kapott egy takarást
Az idei évi botanikai vizsgálatok alapján elmondható, hogy a szárazság következtében a kevésbé záródott felszíneken tovább csökkent az első évi megfigyeléshez képest a vetett gyep borítási értéke. Ez nagy kiterjedésű foltokban jelenleg 40% alá csökkent. A vetett gyepet alkotó fajok is megritkultak. Továbbra is fennáll, hogy ezeken a foltokon a felszínt a kétszikű, karógyökeret fejlesztő növényfajok dominanciája jellemzi a területet. A nagy termetű fajok is eljutotta a magérésig és várhatóan állomány nagyságuk jelentős mértékben meg fog növekedni. Ezek közé tartozik a mezei aszat, betyárkóró, útszéli bogáncs, egynyári seprence. Örvendetes változásként tapasztalható egyes réti fajoknak, mint a magyar imola vagy az őszi kikerics megjelenése. Ezek korábban nem voltak ismertek a területen. A pókok vizsgálata során is tapasztalhattuk a szukcessziós folyamat előre haladását. Ez mind a fajszám és az egyedszám esetén látható volt. A 2012-es fajszegény, pionír fajszerkezett az idei évben elmozdult erről az alapállapotról. A fajgazdagság mellett arányaiban is visszaszorultak a pionír fajok és több színező elem is ismerté vált a területről. Két három, olyan faj is előkerült, melyek a többi vizsgált hulladéklerakón is megkapaszkodott és jelenlegi ismereteink alapján a szukcesszió egy második lépcsőjeként értelmezhető. A futó- és egyéb bogarak vizsgálata során a pókokéhoz képest szerényebb eredményeket hozott. Továbbra is hasonló egyed és fajszámot tapasztaltunk, amit leginkább a bolygatott felszíneket kedvelő gyakori fajok alkotnak. A hangyák felmérése most első ízben történt meg. Mindösszesen egy faj jelenlétét tudtuk kimutatni. A Tapinoma madeirense kevésbé fásodott, nyíltabb élőhelyek széles körben elterjedt, síksági és dombvidéki faja. A kötött talajon kialakult, melegebb és szárazabb gyepeket kedveli leginkább. Jó kolonizációs és zavarástűrő képességére utal, hogy a pionír élőhelyeken is nem ritkán az első megjelenő fajok között van. A monitorozási adatok alapján az élőhelyen kezdeti, pionír stádiumú, stabilnak nem tekinthető hangyaközösség található. A Tapinoma madeirense „egyeduralkodása” nem tipikus jelenség, a friss kolonizációkra jellemző véletlenszerűségből fakad. (A véletlennek 5/6
köszönhető, hogy az új élőhely csapdázással megmintázott részén más hangyafaj egyelőre nem ért el kimutatható egyedsűrűséget.) A szukcesszió előrehaladtával dominanciája várhatóan megszűnik. A jövőbeli határozott közösségi változások mellett szól az is, hogy a hangyafajok jelentős részénél még a számukra kedvező adottságú, újonnan meghódított élőhelyen is évekbe telik, mire a fajukra jellemző méretű és sűrűségű kolóniákat kialakítják. Ahogy azt már az előző évben is megállapítottuk, a depófelszín növényzet-szerkezete már jelenlegi állapotában is lehetővé teszi természetközeli egyenesszárnyú-együttes megtelepedését. Az idei részletes vizsgálatok alapján az iniciális szukcessziós stádium indikátorának tekinthető Aiolopus thalassinus markánsan jelen van még a területen. Ugyanígy jelentős egyedszámmal képviseltetik magukat az együttesben további, a nyílt gyepekhez, nyílt talaj, vagy kőzetfelszínekhez kötődő fajok. Az életforma- és ökotípus-spektrumok alapján is az együttes a xerofil, geo-chortobiont fajok uralják. A lokális együttes fajkészletében megmutatkozó jó természetességi állapot az idei évben vizsgált gyepek természetességi mutatóinak összevetésében is megnyilvánult. Jelen állapotában – ellenben más vizsgált ízeltlábú csoportokkal - a vaszari felszín egyenesszárnyúegyüttese mutatja az egyik legjobb természetességi állapotot. A depó szukcessziójának tekintetében a szitakötők egyáltalán nem játszanak szerepet, így annak 2014-es vizsgálatára nincs szükség elégséges csak a záróévben történő teljes hatásterületen való felmérés megejtése. Ugyancsak alárendelt szerepet játszanak a szukcesszióban madarak, így a szitakötőkre vonatkozókat javasoljuk ezen csoportra is. A kétéltűek benépesülésében a hulladékudvar és hulladékátrakó csapadékvíz szikkasztó csatornájának van a legnagyobb szerepe. Az évek alatt, főként a kétéltűek számára kedvező csapadékosabb évben egyre népesebb faunát tudtunk kimutatni. Jelenleg már négy faj tenyészik a szóban forgó árokban. Közötte Natura 2000 jelölőfajok (vöröshasu unka) és az a barna ásóbéka, mely egyre inkább úgy nézz ki, hogy a vizsgált depó felszínek mindegyikén lassan megjelenik. A hüllők közül az alapállapot felmérés során két fajt mutattunk ki a teljes vizsgált területről. Az ezen belül elhelyezkedő depón 2012-ben jelent meg a fürge gyík, melynek jelenlétét ebben az évben is igazoltunk. Összegzésül elmondhatjuk, hogy Vaszari depó a vizsgált indikátor szervezetek között a legellentmondásosabb. Bizonyos csoportok előre mutató állapotot mutatnak, míg más csoportok még mindig szukcesszió kezdeti állapotát tükrözik.
Kovács Péter s. k.
Rovács Gábor s. k.
Vidéki Róbert s. k.
Győr, 2013. december
6/6
