Közérthető összefoglaló

Zala Hőerőmű Kft.

Söjtörön tervezett

szalmatüzelésű erőművének

Környezeti Hatástanulmánya és

Egységes Környezethasználati Engedélykérelme

Közérthető összefoglaló

2007. december

Tartalomjegyzék 1.

BEVEZETÉS........................................................................................................................ 3

2.

A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE....................................................... 4 2.1 2.2

3.

KÖRNYEZETRE VÁRHATÓAN GYAKOROLT HATÁSOK BEMUTATÁSA.... 5 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7

4.

A LÉTESÍTMÉNY TELEPÍTÉSI HELYÉNEK JELLEMZŐI ................................................................... 4 ALKALMAZOTT TECHNOLÓGIA BEMUTATÁSA .......................................................................... 4

LEVEGŐ MINŐSÉGÉRE GYAKOROLT HATÁS ............................................................................... 5 ZAJ‐ ÉS REZGÉSVÉDELEM HATÁSAI ............................................................................................ 8 FELSZÍNI VIZEKRE GYAKOROLT HATÁS ................................................................................... 12 FELSZÍNI ALATTI VIZEKRE ÉS TALAJRA GYAKOROLT HATÁS ................................................... 15 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ...................................................................................................... 17 ÖKOLÓGIAI RENDSZEREKRE‐, ÉS TÁJRA GYAKOROLT HATÁS.................................................. 17 TÁRSADALMI, GAZDASÁGI HATÁSOK ..................................................................................... 24

KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK................................................................ 26 4.1 A KÖRNYEZETKÁROSODÁS ELKERÜLÉSÉNEK, MÉRSÉKLÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ...................... 26 4.1.1 Levegőtisztaság‐védelmére szolgáló környezetvédelmi intézkedések ................................... 26 4.1.2 Zaj‐ és rezgésvédelemre szolgáló környezetvédelmi intézkedések ........................................ 27 4.1.3 Felszíni vizek védelmére szolgáló környezetvédelmi intézkedések ....................................... 27 4.1.4 Felszín alatti vizek, talaj védelmére szolgáló környezetvédelmi intézkedések...................... 28 4.1.5 Hulladékgazdálkodás ........................................................................................................... 28 4.1.6 Táj‐ és természetvédelem ..................................................................................................... 28 4.2 A LÉTESÍTMÉNYBŐL SZÁRMAZÓ KIBOCSÁTÁSOK MÉRÉSE ....................................................... 29 4.2.1 Levegőbe történő kibocsátások nyomon követése.................................................................. 29 4.2.2 Zajkibocsátás ellenőrzése ..................................................................................................... 29 4.2.3 Szennyvíz kibocsátás nyomon követése ............................................................................... 30 4.2.4 Talajvíz monitoring............................................................................................................. 30 4.2.5 Keletkezett hulladékok nyilvántartása, minőségi ellenőrzése............................................... 30

5.

RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEKRE VALÓ FELKÉSZÜLÉS ......................................... 31

6.

AZ ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKÁNAK VALÓ MEGFELELÉS .................... 32

7. A LAKOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSA ÉRDEKÉBEN MEGTETT, ILLETVE TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK ............................................................................................. 33

© 2007, M‐Solution Kft.

2

Söjtörön tervezett szalmatüzelésű erőmű Környezeti Hatástanulmánya és Egységes Környezethasználati Engedélykérelme Közérthető összefoglaló

1.

Bevezetés

A fosszilis energiahordozó‐készletek rohamos csökkenése, a széndioxid kibocsátás okozta üvegházhatás enyhítése szükségessé teszik a megújuló, környezetkímélő energiaforrások minél nagyobb mértékű bevonását az energiatermelésbe. Napjainkban a biomassza ‐ az ércek, a szén és az olaj mellett ‐ a világ legfontosabb nyersanyagai közé tartozik, és közöttük az egyetlen, amely magát környezetkímélő módon megújítani képes. Hazai természeti adottságaink lehetővé teszik, energiapolitikai és környezetvédelmi szempontból pedig hosszabb távon kikényszerítik, a biomassza energetikai hasznosításában rejlő lehetőségeink fokozottabb kihasználását. A megújuló energiaforrások előtérbe helyezésének szükségességét támasztja alá az a körülmény, hogy hazánk egy olyan gazdasági közösségnek, az Európai Uniónak a tagja, amelyik maga is jelentős energiahordozó behozatalra szorul, sőt az alternatív energiahordozók fokozott mértékű felhasználása nélkül az EU jelenlegi mintegy 50 százalékos energia importfüggősége az elkövetkező évtizedben jelentősen, akár 70 százalékra is nőhet. Ennek a függőségnek a csökkentésére az Európai Unió kidolgozta környezetvédelmi politikáját, melynek a legfőbb céljai:

a megújuló energiaforrások mind nagyobb mértékű felhasználása,

a szennyező anyag kibocsátások csökkentése,

valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése.

Az Európai Unió megújuló erőforrásokról szóló Fehér könyvében megfogalmazott és kitűzött cél 2010‐re a tagországok egésze számára a teljes energiafelhasználásból a megújuló energia felhasználás 6%‐ról 12 %‐ra növelése. A megújuló energiaforrásokból történ villamosenergia‐termelés részarányának növelésére vonatkozóan pedig az Európai Parlament és Tanács 2001/77/EG irányelve ad iránymutatást, mely szerint a cél a teljes energia felhasználásban a 14%‐os részarány 22%‐ra növelése 2010‐re. Magyarország vállalása szerint az ország a megújuló energiaforrás felhasználás 3,6 %‐ os részarányát 7,2 %‐ra, a megújuló energiaforrásból származó villamos energia 0,9 %‐ os részarányát pedig 3,6 %‐ra növeli 2010‐re. Az ország összes energia felhasználásából a megújuló energiaforrások közel 3,6%‐kal részesednek, aminek 85 %‐a tűzifa és egyéb szilárd biomassza energetikai hasznosításából származik. Az energia megtakarítások ellenére a gazdaság fejlődése fokozott energiafelhasználással és további széndioxid kibocsátással is jár. Ha ezt a többlet széndioxid kibocsátást az alternatív energiahordozók fokozott felhasználásával nem ellensúlyozzuk, akkor belátható időn belül már ez a gazdasági növekedés fékezőjévé is válhat. Az előzőeken túl a biomassza energetikai célú felhasználása mellett szóló másik fontos érv még, a mezőgazdasági felesleg felhasználása. Az EU‐ban és Magyarországon is


3


élelmiszer‐túltermelés van, aminek a visszafogása megélhetési problémákat okozna a termelők körében, ezért jó megoldás lehet a felesleg betáplálása az energiaellátásba, illetve a jelenleg az élelmiszerpiacra termelő kapacitások egy részének átállítása energetikai célú termelésre. Ezen hátteret figyelembe véve a Zala Hőerőmű Kft. által tervezett beruházás célja: 1. a kihasználatlan megújuló biomassza tüzelőanyag energetikai célokra történő hosszú távú hasznosítása, 2. üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentése, 3. új technológia alkalmazása, 4. kistérség gazdasági helyzetének javítása, 5. nemzeti és nemzetközi célok eléréséhez történő hozzájárulás.

2.

A tervezett tevékenység ismertetése

2.1

A létesítmény telepítési helyének jellemzői

A tervezési terület Söjtör közigazgatási területén helyezkedik el, a településtől É‐i irányban, a Söjtört Bakkal összekötő 7536 sz. út Ny‐i oldalán. Az érintett külterületi helyrajzi számok: 0335/3‐5, 0336, 0337/3, 0338, 0339/2. A tervezési terület megközelítően 62 400 m2, távolsága a belterülettől kb. 1 km. A területen jelenleg mezőgazdasági használat zajlik. A teljes tervezési területnek kb. 30 %‐a szántóföldi használat alatt áll, melyen 2007‐ben részben gabona termesztés, részben ugaroltatás történt. A terület közel ötödét kaszálják, az ingatlancsoport többi része nem áll művelés alatt. A hatályos település rendezési tervet 2007. május 22‐én fogadta el Söjtör község Önkormányzatának Képviselő Testülete a 7/2007. számú önkormányzati rendelettel. A rendezési terv (TRT) szerint a tervezési terület „Egyéb ipari gazdasági övezet (bio‐ erőmű) ‐ Gip2” övezeti besorolásban van.

2.2

Alkalmazott technológia bemutatása

A kiválasztott erőművi technológia hagyományos kondenzációs víz‐gőz körfolyamaton alapuló villamosenergia termelés. A tervezett erőmű kapacitására vonatkozó adatokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze. 1. táblázat: Éves átlagos teljesítmény és termelési adatok Beépített teljesítmény: Termelt villamos energia Villamos önfogyasztás Kiadott villamos energia Tüzelőanyag hőfogyasztás Tüzelőanyag fűtőértéke


MWe MWh/a MWh/a MWh/a GJ/a MJ/kg

49,91MW 434 500 40 000 356 720 4 074 906 15,33

4

Söjtörön tervezett szalmatüzelésű erőmű Környezeti Hatástanulmánya és Egységes Környezethasználati Engedélykérelme Közérthető összefoglaló Tüzelőanyag igény Erőművi villamos hatásfok (termelt) Erőművi villamos hatásfok (kiadott) Maximális villamos kapacitás (BT) Rendelkezésre álló teljesítmény (RTki) Tényleges üzemórák száma Frissgőz adatok:

t/a % % MW MW óra bar °C t/h

264 948 35,02 31,51 49,95 44,56 8000 92 540 ~190

Az erőmű főberendezései, rendszerei a következők:

Tüzelőanyag (gabona szalma, kukorica szár és egyéb mezőgazdasági biomassza) tárolók a telephelyen, rakodó, szállító és adagoló berendezésekkel.

2 db szalmatüzelésű gőzkazán, a hozzájuk kapcsolódó füstgáz tisztító berendezésekkel, kéményekkel.

Salak pernye kezelő és ideiglenes tároló adagoló rendszerrel.

1 db kondenzációs gőzturbina‐generátor gépcsoport és segédberendezései levegő hűtésű kondenzátorral.

Villamos energia kiszállítás berendezései transzformátorokkal és villamos légvezetékkel vagy földkábellel.

Erőművi körfolyamat pótvíz előkészítő és hulladék víz kezelő berendezések.

Az erőműben alkalmazott technológia a Magyarországon elsőként Szerencsen létesülő Első Szalmatüzelésű Erőmű technológiájával megegyező lesz, amely nyugat Európában nagy számban üzemelő dán BIOENER tüzelési technológián alapul. A cég több mint 15 éves tapasztalattal rendelkezik a biomassza kazánok tekintetében. A kidolgozott technológia kizárólagosan csak a mezőgazdaságban keletkezett gabona szalma, kukoricaszár, valamint egyéb mezőgazdasági biomassza (napraforgószár, cukorcirok) bálázott formában történő eltüzelésére alkalmas. Minden más tüzelőanyag égetése a kazán meghibásodásához vezetne.

3.

Környezetre várhatóan gyakorolt hatások bemutatása

3.1

Levegő minőségére gyakorolt hatás

Alapadatok A jogszabályi zóna besorolás alapján Söjtör, illetve a tervezett beruházási helyszín a legkevésbé szennyezett levegőjű területek közé tartozik az országban; a kifejezetten csekély intenzitású helyi gazdasági tevékenység és közlekedés következtében is kifejezetten alacsony a levegőterhelés és kedvező az alapszennyezettség. (Hasonló jellegű zalai településen mért szennyezettségi értékek is ezt támasztják alá.) Leggyakoribb szélirány az ÉNy‐i, második és harmadik helyen a D‐i illetve DNy‐i szélirány áll.


5


Telepítés (építkezés, szerelés) hatótényezői és várható hatásai Ebben a fázisban hatótényező egyrészt a földmunkagépektől származó, beruházási helyszínen tapasztalható porképződés és kipufogógáz kibocsátás, amely viszont csak a közvetlen beruházási helyszínt és annak közvetlen környezetét (néhány10 méteres, esetleg 100 m‐es környezetét) érinti. Söjtör területén található legközelebbi lakóház több mint ~850 m‐re található, a területet pedig erdő vagy legalább erdősáv határolja, így a települést ez nem érinti. További lényegi hatótényező a teherszállítás és közlekedés, amely mértéke kb. 110‐220 jármű naponta, de ez szinte kizárólag északi irányból bonyolódik a 7536. sz. úton, a közelebbi nagyvárosok felől (Zalaegerszeg, Keszthely), legfeljebb 6‐20 óra között. A forgalmi növekmény a 74‐75 utak forgalomszámlálási adataihoz viszonyítva 2,3‐4,9%‐ot ér csak el. A hatások a fenti hatótényezők számbavétele után nem tekinthetők jelentősnek, a szennyezettség‐növekedése a leginkább terhelt útszakasz mentén is maximum néhány százaléka a vonatkozó határértéknek; Söjtör lakott területét gyakorlatilag nem, vagy alig érintik. Modellszámítás alapján a légszennyezettségi határértékek nagy biztonsággal teljesülnek az érintett utak mentén, tartósságuk csak az építkezés idejére fennállóan időszakos (néhány hónapos), visszafordítható hatás. Megvalósítás (normál működés) hatótényezői és várható hatásai A normál működés egyik releváns hatótényezője a tüzelőanyag (biomassza) beszállítása teherautókkal, illetve az ezzel járó kibocsátások. Az építéshez hasonlóan a beszállítás abszolút domináns módon észak felől (7536. sz. úton), Söjtör lakott területét nem érintve történik, a működés során folyamatosan, hétköznapokon 6‐20 h között, óránként 6‐7 teherautó intenzitással. Ez a forgalmi növekmény a 74‐75 utak forgalomszámlálási adataihoz viszonyítva ~2,5%‐ot ér csak el; modellszámítás alapján pedig a vonalforrás (leginkább terhelt útszakasz) mentén a maximális légszennyezettség‐növekmény csak néhány százalékos a vonatkozó határértékhez képest, az úttól távolodva pedig ez az érték gyors ütemben csökken. A domináns hatótényező a normál működés fázisában az erőmű két kazánjához kapcsolódó egy‐egy kémény légszennyező anyag kibocsátása. Az erőműhöz tehát mindössze két pontforrása fog kapcsolódni. Ezek a biomassza tüzelőanyag (elsődlegesen szalmaszár; másodlagos tüzelőanyagként: naprafogószár, kukoricaszár, esetleg energiafű). Ezek égetéséből a következő légszennyező anyagok kerülnek kibocsátásra: szilárd anyag (por), szén‐monoxid, nitrogén‐oxidok, kén‐oxidok, kloridok, fluoridok, egyes fémek. A technológia beszállítójával kötött megállapodás szerint a technológiának természetszerűleg teljesítenie kell a vonatkozó (Európai Uniós irányelvvel harmonizáló) magyar jogszabályban (10/2003. (VII.11.) KvVM rendeletben) megállapított határértékeket. Emellett a technológia (pontosabban a kazánok) dán beszállítójától rendelkezésre áll egy azonos technológiával működő angliai (Elean) erőműből mérési jegyzőkönyv, amely alapján a ténylegesen várható kibocsátások minden légszennyező esetében még jelentősen alatta is maradnak a vonatkozó kibocsátási határértékeknek (sokszor azoknak csak felét érik el). Hasonló technológia működik az említett Angliai mellett, például Spanyolországban, Dániában is.


6


A működés megkezdése után a tényleges kibocsátásokat erre akkreditációval rendelkező mérőszervezettel rendszeresen ellenőriztetni kell. A kéményekből származó kibocsátások okozta légszennyezettség‐növekedésre szabvány szerinti, számítógépes modellszámítás készült, melynek eredményeként a várható maximális légszennyezettség‐növekedés a leggyakoribb meteorológiai feltételek mellett: por esetében 1,3%, szén‐monoxid esetében 0,27%, nitrogén‐oxidok esetében 20%, kén‐ dioxid esetében 8%, kloridok esetében 20%, fluoridok esetében 7%, fémek esetében (együttesen) ~4% a vonatkozó határértékhez viszonyítva. Ezek tehát a maximális növekmény‐értékek, amelyek kb. 1 km‐re alakulnak ki, de ezen túl szennyezettség mértéke viszonylag gyorsan csökken. Tekintve a kifejezetten alacsony alapszennyezettséget és ezzel egyidejűleg figyelembe véve a növekményt, a kialakuló összes légszennyező anyag koncentráció ‐ sok esetben jelentősen ‐ alacsonyabb, mint a vonatkozó légszennyezettségi határérték. A kémények (pontforrások) körül a vonatkozó kormányrendelet szerinti 500 m sugarú védelmi övezet kerülne kialakításra. Havária, rendellenes működés A levegőkörnyezetet érintő haváriák, rendellenes üzemállapotok megelőzése az elsődleges cél, ennek érdekében pedig számos technológiai (pl. tartalék berendezések a füstgáztisztító rendszerhez, érzékelők), építészeti (pl. tűzgátló falak, szakaszolás, saját tűzivíz rendszer), szervezési (havária tervek, tűzvédelmi terv) intézkedést alkalmaznak. Részletes leírás a hatástanulmányban található, de legfontosabb, hogy a füstgáztisztító rendszer részleges meghibásodása vagy teljes leállása esetében az adott kazán visszaterhelésre vagy leállításra kerül a hiba elhárításáig. Ilyen rendellenes működésre (teljes és mindkét tisztító rendszer egyidejű leállására) is készült számítógépes terjedésszámítás, ráadásul kedvezőtlen meteorológiai viszonyok mellett. Ennek eredményeként a kialakuló maximális légszennyezettség értékek legrosszabb esetben többszörösen meghaladnák a (kültéri levegőre) vonatkozó egészségügyi határértékeket (kb. 440 m‐es távolságban), azonban még ebben az esetben sem közelítenék meg a munkahelyeken megengedhető átlagos határértékeket az adott szennyező anyagokra vonatkozóan; ráadásul ilyen állapot csak igen rövid időre (max. kb. 1 óra) alakulhatna ki a visszaterhelés vagy leállítás miatt és nagyon jelentős felülbecslésekkel („legrosszabb eset”) készült a számítás (mindkét, független tisztító rendszer egyidejű teljes leállására, amely gyakorlatilag nulla valószínűségű esemény). Hatásterület a telepítés fázisában Maga a beruházási terület, főleg annak középső része (ahol az építmények készülnek), valamint a közlekedéssel és levegőterheléssel leginkább érintett útszakasz a 7536 sz. országos mellékút beruházási területtől északra húzódó, a 74‐75 főutak találkozásáig húzódó 5 km‐es szakasza és ezen szakasz kb. 10 m‐es környezete Hatásterület a normál működés fázisában: A két kémény súlypontja köré írható 2540 m sugarú kör valamint a szállítás és közlekedés által leginkább érintett útszakasz, a 7536 sz. országos mellékút beruházási területtől északra húzódó, a 74‐75 főutak találkozásáig húzódó 5 km‐es szakasza és ezen szakasz kb. 10 m‐es környezete.


7


3.2

Zaj‐ és rezgésvédelem hatásai

Alapadatok A szalmatüzelésű erőmű számára kijelölt ingatlan Söjtör településtől északi irányban 700 m‐re, a 7536 jelű összekötőút nyugati oldala mellett, Gip2 egyéb ipari‐gazdasági övezetbe sorolt területen helyezkedik el. A terület megközelítése a Söjtör és Bak települések közötti 7536 jelű összekötőúton lehetséges, ami közúti kapcsolatot biztosít déli irányban a 7. számú főúthoz és az M7 autópályához, északi irányban a 74. és a 75. számú főutakhoz. A zaj ellen védendő területekre a tervezési terület felöl a távolság, a növényborítottság és a domborzat átszeldeltsége miatt nincs rálátás. Az észak‐keleti irányban elhelyezkedő Kispuszta mezőgazdasági‐ és szállásépületeinek távolsága 1100 m. A zaj ellen védendő területeket a következő táblázat foglalja össze. 2. táblázat: Zaj ellen védendő területek Söjtör településen Terület, építmény Deák Ferenc utca 1. szám alatti földszintes lakóház Temető, ravatalozó a terület közepén helyezkedik el Transzformátor állomás 120 kV‐os alállomás Gazdasági tárolóépületek település szélén Deák Ferenc utca 2. és 4. szám alatti földszintes lakóházak

Jellemző Falusias lakóterület

Távolság .st = 700 m

„Kt” különleges terület

.st = 400 m

Különleges terület, zaj ellen nem védendő Különleges terület, zaj ellen nem védendő Falusias lakóterület

.st = 500 m .st = 650 m .st = 700 m

Telepítés (építkezés, szerelés) hatótényezői és várható hatásai A létesítmény kialakításához szükséges tereprendezés, földmunka és betonozás, az épületek kialakítása és a szerkezetépítés, ezt követően a szerelvényezés és az egyéb építőipari szakmunka, valamint a technológiai berendezések telepítése idején a telekhatárokkal szomszédos területeken és a legközelebbi lakóterületen időszakosan az építési‐ és az ehhez kacsolódó szállítási műveletektől származó zajterheléssel számolunk. Esetünkben az alkalmazott építőipari munkagépek, és a kézi szerszámok működtetéséből, valamint a szállításból eredő zaj lesz a meghatározó. A kivitelezésre vonatkozó tényleges tervek (pl. kiviteli tervek, a később kiválasztott kivitelező által alkalmazott pontos technológia) még nem ismertek, de a tervezett létesítmény mérete és kialakítása alapján figyelembe vettünk minden olyan építőipari gépet, amit hosszabb vagy rövidebb ideig használnak majd az építési munkaterületen. Az építőipari kivitelezéstől származó zaj legnagyobb értéke Deák Ferenc utca 1. szám lakóház előtt 45 dB, temető ravatalozó épülete előtt 50 dB, Kispuszta épületei előtt 41 dB. Az építési helyszín oldalhatárai mentén a 70 dB‐es kibocsátási követelményérték teljesül.


8


A várható zajterhelést az építőipari gépek folyamatos 8 órás működtetésére vonatkoztatva, a munkavégzés helye és a védendő homlokzatok közötti legkisebb távolságok figyelembe vételével határoztuk meg. Az építőipari kivitelezéstől származó zajterhelés számított értékei alapján a tevékenység telepítése idején, az előírt zajterhelési határértékek teljesülnek. Az építéshez kapcsolódó szállítási forgalomtól származó zajterhelést a legrosszabb esetre vonatkoztatva határoztuk meg, a vizsgálat során feltételeztük, hogy minden jármű azonos útvonalon közelíti meg és hagyja el az építkezés helyszínét, illetve a legnagyobb forgalmi terhelést vettük figyelembe. A számított legnagyobb közlekedési zajterhelés 59 és 60 dB < 60 és 65 dB, tehát a közlekedéstől származó zaj 1 db szállítási útvonal használata esetében sem haladja meg az előírt határértékeket. Amennyiben 2 db szállítási útvonal használatára kerül sor, a várható zajterhelés 3 dB‐lel kisebb, 56 dB lesz. A zajterhelés tovább csökkenthető a szállítások gondos szervezésével, valamint a járművek területről történő kihajtásának forgalomtechnikai szempontú irányításával, és az időszakos torlódások elkerülésével. Megvalósítás (normál működés) hatótényezői és várható hatásai Az erőmű zajkibocsátását meghatározó létesítmények, berendezések és tevékenységek az alábbi táblázatban szerepelnek. 3. táblázat: A létesítmény zajforrásai Létesítmény, berendezés 2 db szalmatüzelésű gőzkazán 1 db kondenzációs gőzturbina‐generátor Szárazhűtők (levegőhűtésű kondenzátorok) Kazánház és segédberendezései Vízelőkészítő és segédberendezései Villamos épületrész, transzformátorok Vezénylő, irányító berendezések Irodák, szociális helyiségek Szalmatárolók (szalma, kukoricaszár, energia fű), rakodó és szállító berendezésekkel Gázfogadó, raktár, műhely Tüzivíz szivattyúakna, tüzivíz tárolómedence Személygépkocsi parkoló

Jellemző Zajvédelmi szempontból meghatározó Zajvédelmi szempontból meghatározó Zajvédelmi szempontból meghatározó Zajvédelmi szempontból meghatározó Zajvédelmi szempontból nem meghatározó Zajvédelmi szempontból meghatározó Zajvédelmi szempontból nem meghatározó Zajvédelmi szempontból nem meghatározó Zajvédelmi szempontból meghatározó Zajvédelmi szempontból nem meghatározó Zajvédelmi szempontból nem meghatározó Zajvédelmi szempontból nem meghatározó

Azokat a létesítmény‐részeket és jelentős zajforrásokat vettük figyelembe a vizsgálatnál, melyek az erőmű üzemvitele és kialakítása miatt meghatározzák a környezetben okozott zajterhelést. Hatásviselők a létesítményhez legközelebb elhelyezkedő zaj ellen védendő területek és építmények, az ott élő lakosság és a természeti értékek. 4. táblázat: A létesítmény zajforrásai Zajforrás Kazánházak


Zajkibocsátás Hangnyomásszint Lp = 88 dB

Jellemző Zajforrások épületen belül

9

Söjtörön tervezett szalmatüzelésű erőmű Környezeti Hatástanulmánya és Egységes Környezethasználati Engedélykérelme Közérthető összefoglaló Zajforrás Turbinacsarnok Kazán és gőzrendszer lefúvató szerelvények Légtechnikai befúvó és kifúvó nyílások Kémények Füstgáz ventilátor Füstgáz szűrő Ventilátoros segédhűtő Léghűtéses kondenzátor Fő transzformátor Gázfogadó Vízlágyító Rakodógépek, konvejor Szállítójárművek

Zajkibocsátás Hangnyomásszint Lp = 92 dB Hangteljesítményszint LW = 110 dB

Jellemző Zajforrások épületen belül Zajforrások szabadban

Hangteljesítményszint LW = 96 dB

Zajforrások szabadban

Hangteljesítményszint LW = 84 dB Hangteljesítményszint LW = 83 dB Hangteljesítményszint LW = 78 dB Hangteljesítményszint LW = 75 dB Hangteljesítményszint LW = 87 dB Hangnyomásszint Lp = 92 dB Hangteljesítményszint LW = 91 dB Hangnyomásszint Lp = 75 dB Hangnyomásszint Lp = 78 dB Hangteljesítményszint LW = 105 dB

Zajforrások szabadban Zajforrás épületen belül Zajforrás épületen belül Zajforrás szabadban Zajforrás szabadban Zajforrások épületen belül Zajforrás szabadban Zajforrások épületen belül Zajforrások épületen belül Zajforrás szabadban

A kapcsolódó közúti forgalom, és a szállítások a 7536 jelű út, valamint a 74. és 75. számú főutak mentén elhelyezkedő területek járulékos zajterhelésében okozhat változást. A beszállítás idején óránként 7 db gépjármű érkezésével számolunk, ami 14 órás munkarendet feltételezve naponta 98 db nehéz jármű érkezését jelenti. Az erőmű megközelítése során az összegződő forgalom a 7536 jelű utat veszi majd igénybe. A környezetben okozott zajterhelés mértékét és az értékelést az alábbi táblázatban foglaltuk össze. 5. táblázat: Környezetben okozott zajterhelés és minősítése Vizsgálati pont helye Üzemi telekhatár Temető ravatalozó Deák Ferenc utca 1. Kispuszta épületei

Számított zajterhelés Nappal Éjjel 45 dB 45 dB 15 dB 15 dB 11 dB 11 dB 14 dB 14 dB

Határérték Nappal Éjjel 70 dB 70 dB 60 dB 50 dB 50 dB 40 dB 60 dB 50 dB

Minősítés Nappal Éjjel Megfelel Megfelel Megfelel Megfelel Megfelel Megfelel Megfelel Megfelel

A létesítmény működéséhez kapcsolódó szállítási forgalomból a nehéz tehergépjárművek (III, akusztikai járműkategória) aránya, emiatt az ebből származó zajterhelés a meghatározó. A számított legnagyobb közlekedési zajterhelés nappal 60 dB < 65 dB, éjjel 46 dB < 55 (50) dB, tehát a közlekedéstől származó zaj 1 db megközelítési útvonal használata esetében sem haladja meg az előírt terhelési határértékeket. Ezzel együtt a 7536 jelű út, tervezési terület és 75. számú főút közötti, összegződő forgalommal érintett szakasza mentén teljesülnek az előírt zajterhelési határértékek. Zaj ellen védendő terület vagy építmény a létesítmény‐együttesnek helyet adó ingatlan környezetében 100 m‐en belül nincs.


10


A zaj‐ és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM‐EüM együttes rendeletben előírt követelményeknek a nagyobb távolságban, Söjtör lakóterület szélén (700 m) és a temető területén (400 m), valamint Kispuszta épületei előtt (1100 m) kell teljesülni. A vizsgálati eredmények alapján a létesítmény oldalhatárai mentén az előírt 70 dB‐es kibocsátási határérték nagy biztonsággal teljesül. A telephelyi határokhoz legközelebbi védendő területeken a legnagyobb zajterhelés 15 dB, ami nem haladja meg az előírt 50/40 dB‐es és 60/50 dB‐es határértékeket, illetve a jelenlegi környezeti alapzajtól elkülönülten szubjektív megfigyeléssel nem lesz észlelhető, műszeres méréssel nem lesz kimutatható. Az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a tervezett létesítmény építése során, valamint megvalósulását követő üzemeltetési időszakban a zaj‐ és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendeletben előírt követelmények teljesülnek. Az üzemi telekhatárok mentén és a legközelebbi védendő területeken, illetve a szállításokkal érintett utak mentén a zaj‐ és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM‐EüM együttes rendeletben foglalt határértékek teljesülnek. Havária, rendellenes működés Havária esetén a zajforrások működtetése, valamint a tevékenység leáll, ekkor a szokásos üzemmenetre jellemző zajkibocsátás nem lesz. Baleset vagy egyéb veszélyhelyzet elhárítása esetén átmenetileg a szokásostól eltérő, az elhárítással és kármentesítéssel kapcsolatos tevékenységtől származó zaj terheli a környezetet, ami a havária helyzet elhárítását követően megszűnik. Havária során a közvetlenül szomszédos területek zajterhelése változik, hatásviselők az ott található épületek és a területen élő lakosság. A havária zajkibocsátása rövid ideig tart, utána ismét az eredeti funkcióra jellemző szokásos viszonyok mellett okozott zaj lesz a meghatározó. Hatásterület Az üzemeltetési sajátosságok, a várható zajkibocsátás és a környezeti adottságok figyelembe vételével zaj‐ és rezgésvédelmi szempontú közvetlen hatásterületként a létesítmény közvetlen környezete és az oldalhatárokkal szomszédos területek jelölhetők meg. Közvetett hatásterületként a használni kívánt utak menti területek jelölhetők meg. A számított legnagyobb közlekedési zajterhelés nappal 63 dB < 65 dB, éjjel 46 dB < 55 (50) dB, tehát a közlekedéstől származó zaj 1 db megközelítési útvonal használata esetében sem haladja meg az előírt terhelési határértékeket. Ezzel együtt a 7536 jelű út, tervezési terület és 75. számú főút közötti, összegződő forgalommal érintett szakasza mentén teljesülnek az előírt zajterhelési határértékek.


11


3.3

Felszíni vizekre gyakorolt hatás

Alapadatok Söjtör község a Felső‐Válicka és a Principális‐csatorna által közrefogott Zalaszentmihály–Söjtöri–háton található. A településen átfolyó, helyi jelentőségű közcélú vízfolyás Söjtör‐patak a Válicka patakba torkollik. Söjtör közég ivóvízellátása Pusztaszentlászló községgel együtt 1976‐ban valósult meg. Az ivóvízellátás működe során a kistérségi vízműhöz csatlakozott Pusztamagyaród, Bucsuta és Szentlászló település. A rendelkezésre álló vízkészlet és kapacitás a 10.445/6/1986‐ban módosított vízjogi üzemeltetési engedély alapján 1760 m3/22h. Söjtör község területén jelenleg két vízmű kút üzemel. Jelentős vízfogyasztással bíró egyéb ipari létesítmény a község területén nem található. A vízmű a távlati igények kielégítésére is képes. Söjtör településen jelenleg szennyvízelvezetés nincs, a keletkező szennyvizeket gyűjtik, majd a község határában lévő ún. „barázdás” elhelyező telepen semmisítik meg. A község a közelmúltban csatlakozott a zalaegerszegi agglomerációhoz, így az EU által támogatott Kohéziós Alap révén várhatóan 2007‐2008. során megvalósulhat a szennyvízcsatorna rendszer. A meglévő jogerős vízjogi létesítési engedélyes terv a település teljes csatornaellátásával számol, figyelembe véve az esetleges fejlesztési igényeket is. A terv szerint a gravitációs csatornák és a szükséges átemelők kiépítésével, a keletkező szennyvizek az utolsó S01 átemelőtől D140‐es nyomóvezetéken jutnak a Bak‐Sárhida‐Bocfölde‐Zalaegerszeg‐i rendszerbe. Telepítés (építkezés, szerelés) hatótényezői és várható hatásai A telepítés során az építési munkákkal együtt járó szakaszos vízfelhasználás várható. Az üzembe helyezés során a berendezések, csővezetékek tisztítása és nyomáspróbái járnak vízfelhasználással. Az építési munkák (szociális) ivóvízigénye csúcsidőszakban kb. 14 m3/nap. A szükséges többlet víz‐mennyiség a település vízhálózatáról biztosítható. A telepítési munkák technológiai szennyvíz‐kibocsátással nem járnak. Az üzembe helyezés során az új, még használatlan berendezések, csővezetékek tisztításához, nyomáspróbáihoz felhasznált víz ülepedő anyagokkal szennyeződhet. Ez az időszakosan keletkező szennyvíz, valamint a kivitelezésen dolgozók kommunális szennyvize a tervezett térségi szennyvíztisztítóban kezelhető. A tervezett szennyvízcsatorna‐rendszer és a térségi szennyvíztisztító a telepítés során keletkező többlet szennyvíz mennyiséget fogadni és kezelni képes. A telepítési munkák kivitelezési minőségétől függően a felszíni vizekre elviselhető hatások várhatók a telepítés időtartama alatt ideiglenesen. A kapcsolódó hatások az építési időszak alatt lokálisnak mondhatók, gyakorlatilag csak az igénybevett területekre terjednek ki.


12


Megvalósítás (normál működés) hatótényezői és várható hatásai

Vízfelhasználás A tervezett szalmatüzelésű erőmű működése során a sótalan víz előállításhoz és hűtéshez összesen évi mintegy 70 400 m3 technológiai víz igénnyel, valamint a kezelőszemélyzet létszámától függően várhatóan évi 2000 m3 szociális célú víz igénnyel kell számolni. A tervezett erőmű a működéséhez szükséges nyersvizet a települési ivóvíz hálózatából vételezi. Az erőmű nyersvíz igényét csökkenti, hogy egyes technológiai vízfogyasztásoknál más technológiai egységek hulladékvizeit használhatják fel. A salakhűtést a pótvíz előkészítő hulladékvizéből látják el, ezáltal az erőmű nyersvíz igénye (és az erőműből kiadott technológiai szennyvíz mennyisége) csökkenthető.

Keletkező szennyvizek A tervezett erőműnél keletkező szennyvizek a következők lehetnek:

Gőzrendszeri szennyvizek: A kazán kigőzölögtető tartályokból elfolyó hűtővíz és lelúgozási víz keveréke a települési szennyvízhálózatba engedhető.

Vízüzemi szennyvíz: A sótalanvíz előállítás közben folyamatosan keletkezik a RO koncentrátum 1,6 m3/h intenzitással és kb. 1200 mg/l sótartalommal. A vízüzemben kéthetente kb. 20‐30 m3 mennyiségben keletkezik a nyers vízszűrő mosás szennyvize, melynek sótartalma megegyezik a nyers víz sótartalommal, a szilárd szennyezőanyag tartalma legfeljebb 700 mg/l. Havonta kb. 30 m3 mennyiségben keletkezik a kevertágyas ioncserélők magas sótartalmú regenerálási szennyvize, melyet közömbösítés után salaknedvesítésre használnak fel. Amikor a regenerátum elfogyott, a salaknedvesítéshez a vizet a RO koncentrátum vizéből biztosítják.

Gőzrendszeri leürítések során keletkező karbantartási szennyvizek: A karbantartások, javítások során a kazán leiszapolástól, mintavételi elfolyóktól, víztelenítésektől származó szennyvizek intenzitása kazánonként 0,6 m3/h, sótartalma alacsony.

Generátor hűtőrendszerének leürítésekor keletkező szennyvíz: A generátor hűtőkörének leürítéséből származó karbantartási szennyvizet külön tartályba gyűjtik, amelyből azt – amennyiben esetleges mechanikai szennyeződése miatt nem táplálható vissza a technológiába – ártalmatlanításra elszállítják.

Szociális szennyvíz: Az öltözőktől, fürdőktől és kézmosóktól származó, szakaszosan keletkező napi kb. 6 m3 kommunális szennyvizet, maximálisan 100 l/min intenzitással a települési szennyvíz csatornába vezetik el.

A közcsatornába bocsátható szennyvizek minőségének a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében foglalt küszöbértékeknek meg kell felelni. A technológiai és kommunális szennyvizek befogadója a tervezett zalaegerszegi térségi szennyvíztisztító lesz.


13


Csapadékvíz‐elvezetés A telephelyen az útburkolatra hulló csapadékvizek elvezetését a burkolatok kereszt‐ és hosszirányú esése biztosítja a mélypontokban elhelyezett víznyelő aknákon, rácsos folyókákon át az erőmű csapadékcsatornájába, amely csatornákba kötnek az épületek tetővíz lefolyói is. A csapadékvíz az erőművet körülvevő csapadékvíz árokból zárt rendszerű csapadékcsatornán keresztül a Söjtör‐patakba, mint befogadóba vezethető. A parkolókból és az erőművi berendezések térburkolatáról a csapadékvizeket koaleszcenciaszűrővel és utószűrővel ellátott olajleválasztó műtárgyon keresztül vezetik az erőmű belső csapadékvíz rendszerébe. Havária, rendellenes működés A tervezett erőmű létesítése kapcsán a környezetet érintő potenciális kockázatok minimalizálása érdekében Havária Terv készítése szükséges, mely összefoglalja a bekövetkező káresemények kezelésére vonatkozó akcióterveket, meghatározza az egyes üzemzavar kategóriákhoz előírt intézkedéseket, felsorolja a kárelhárításhoz szükséges eszközöket, gépeket és előírja az elhárítás utáni teendőket az eredeti állapot visszaállítására. A haváriás vízszennyezések adódhatnak a csapadékvízgyűjtők, kondenzátumok és a hűtővizek szennyezéséből, vegyi anyagok vagy szennyvizek ellenőrizetlen kijutásából. Az esetleges tartályszivárgás, ‐lyukadás esetére a vegyi anyag tartályok, a transzformátor, valamint a turbinaszivattyúk olajrendszerei zárt kármentővel rendelkeznek, melyek alkalmasak a betárolt teljes vegyi anyag mennyiség és az esetleges oltóhab befogadására. A csatornarendszerbe került olajat az olajfogó berendezések képesek felfogni. A szennyvízvezetékek esetleges meghibásodásának (lyukadás, törés) megelőzése és feltárása a csatornarendszer rendszeres ellenőrzésével biztosítható. A szállításnál, illetve az anyagok mozgatási útvonalán bekövetkező esetleges elfolyások káros hatásainak megelőzésére a telephelyen az utak szilárd burkolatúak. A felszíni vízminőség és vízgazdálkodás értékelése alapján, a vizsgálat során a tervezett fejlesztés kapcsán kizáró tényezőt nem azonosítottunk. A jelentkező többlet vízigény és a keletkező technológiai és kommunális szennyvíz következtében a tervezett fejlesztés a felszíni vizekre a jelenlegi állapothoz képest elviselhető hatást gyakorol, a hatások tartóssága folyamatos. Hatásterület A tervezett erőművi technológia felszíni vízvédelmi hatásterülete a vízkezelő létesítmények műtárgyaira, az azokat összekötő vezetékhálózatra, az elkeveredési ponton túl a Söjtör‐patakra, mint befogadóra terjeszthető ki.


14


3.4

Felszíni alatti vizekre és talajra gyakorolt hatás

Alapadatok A fejlesztési terület Söjtör külterületén, az Egerszeg‐Letenyei‐domság kistájon helyezkedik el. A kistáj felszínét agyagbemosódásos és pszeudoglejes barna erdőtalajok borítják. A kistáj összefüggő talajvízben szegény, a völgyekben 4‐6 m között áll. Söjtör a 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint a Balaton vízgyűjtő területéhez tartozik, a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet alapján nitrátérzékeny területen helyezkedik el, valamint a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a felszín alatti víz szempontjából érzékeny besorolású település. Az erőművi területet É‐ról, Ny‐ról és D‐ről rét és szántóterületek, K‐ről a7536 sz. közút határolja. A fejlesztési területen korábban mezőgazdasági termelés folyt, így ipari szennyezettség nem valószínűsíthető a területen. A mezőgazdasági tevékenységek következtében a magasabb nitrát koncentráció valószínűsíthetően a talajban. Telepítés (építkezés, szerelés) hatótényezői és várható hatásai A tervezett fejlesztések a földtani közeg összetevői közül az alapkőzetre nincsenek sem közvetlen, sem közvetett hatással. A beruházás megvalósulásának hatására a terület használati funkciója gazdasági ipari területté változik. A telepítés során külső terület igénybe vétele nem szükséges. A kivitelezés során az érintett területen előreláthatólag csak fizikai hatások várhatók:

A munkagépek mozgása a burkolatlan területeken a felszín közeli talajréteg kismértékű tömörödését idézheti elő.

A talajfeltöltés, talajrendezés, a közművek és egyéb vezetékek létesítése, az alapok építése során a talaj megbontásra kerül és szerkezete megváltozik. A kitermelendő talaj szennyezettségét az alapozás tervezése során végzendő részletes talajmechanikai vizsgálatok keretében ellenőrizni szükséges.

Az építési munkák során kockázatos anyagnak a talajba, talajvízbe történő bevezetésére nem kerül sor. Normál esetben nem következhet be talajszennyezés. Havária esetén azonnal be kell avatkozni, a szennyezett felszíni rétegeket eltávolítva kell megakadályozni a kiömlött anyag szétterjedését. A talaj és a felszín alatti vizek szennyeződésének elkerülése érdekében a tervezés és kivitelezés során a megfelelő biztonsági intézkedések betartására kiemelt figyelmet kell fordítani. A telepítéshez kapcsolódó fizikai hatások a létesítmények telepítési helyein és a felvonulási területeken következhetnek be. A terület használati funkciójából (gazdasági ipari terület) következően ezek a hatások nem jelentenek a későbbi hasznosítás szempontjából káros hatást. Megállapítható, hogy a létesítés hatása ideiglenes és a műszaki előírások betartása esetén elviselhetőnek minősíthető.


15


Megvalósítás (normál működés) hatótényezői és várható hatásai Az új erőművi berendezések normál működésének a talajra nincs hatása. A tervezett tevékenység következtében a talajba, talajvízbe üzemszerűen kockázatos anyag bevezetésére sem közvetlenül, sem közvetve nem kerül sor. A föld alatti tartályok, illetve a veszélyes anyag és hulladék tárolására szolgáló létesítmények oly módon kerülnek kialakításra (zárt rendszerű technológiák, biztonsági szerelvényekkel ellátott tartályok, vegyszerálló burkolatok, rendezett vízelvezetés és kármentő medencék, olajfogók), ami a talajszennyezés kockázatát minimálisra csökkenti. A szennyvizeket elvezető felszín alatti vezetékek állapotának rendszeres, tervszerű ellenőrzésével és karbantartásával megelőzhető az esetleges káresemények kialakulása. Az üzemelés már nem jár építési és földmunkával, ezért a felszín közeli rétegek mennyiségi és szerkezeti változásaival nem kell számolni. Havária, rendellenes működés Figyelembe véve a felhasznált veszélyes anyagok jellemzőit és mennyiségét, megállapítható, hogy az erőmű nem minősül veszélyes üzemnek. Talajszennyezés lehetősége kizárólag havária esetben állhat fenn. A haváriák megelőzésére és az esetleg bekövetkező kisebb haváriák hatásainak mérséklésére, felszámolására megfelelő műszaki megoldások és intézkedési tervek készülnek, a szükséges mentesítő anyagok és eszközök, valamint kiképzett személyzet rendelkezésre fognak állni. A talajt és felszín alatti vizeket érintő havária‐lehetőségek az olaj vagy egyéb vegyi anyag kifolyása, kiszóródása, szennyvíz ellenőrizetlen kijutása és tűzesetek lehetnek. A vegyi anyag talajra jutásának megakadályozására a vegyi anyag tárolására és kezelésére szolgáló létesítmények zárt kármentővel rendelkeznek, a csatornarendszerbe került olajat olajfogók fogják fel. Közlekedési baleset során a szállított anyagok talajba kerülését szilárd útburkolatok alkalmazásával előzik meg. Szennyvíz ellenőrizetlen kijutásának megelőzését a csatornarendszer folyamatos ellenőrzésével biztosítják. Az esetlegesen bekövetkező tűzeset után a kikerült szennyező anyagokat fel kell itatni, és szükség esetén a szennyeződött talajt tisztítani kell. A talaj és felszín alatti víz védelme értékelése alapján a vizsgálat során a tervezett fejlesztés kapcsán kizáró tényezőt nem azonosítottunk. Összefoglalóan megállapítható, hogy a tervezett szalmatüzelésű erőmű működése a szükséges védelmi rendszerek megvalósításával talajvédelmi szempontból semleges hatású. Hatásterület A tervezett szalmatüzelésű erőmű talaj‐ és talajvízvédelmi hatásterülete a telephely határain belül marad.


16


3.5

Hulladékgazdálkodás

A berendezések üzemelése során folyamatosan eltávolítandó technológiai hulladékok a tüzelésből származó égési maradék, a kazánban kihulló rostélyhamu és a zsákos szűrőkből származó pernye és füstgáztisztítási maradék. A keletkező maradékanyagok mennyisége:

rostélyhamu (nedvesítve): 2,38 t/h 19 040 t/év

pernye és füstgáztisztítási maradék: 0,4 t/h 3200 t/év

Elsődleges cél ezen maradékanyagok minél nagyobb arányú újrahasznosítása, vagy újrafelhasználása, ezért a lerakás csak addig tervezett, amíg az összetételre és felhasználhatóságra megfelelő adatok és tapasztalok nem állnak rendelkezésre. A tüzeléshez közvetlenül kapcsolódó hulladékok mellett kisebb volumenben képződnek különböző technológiai berendezések üzemeltetéséhez kötődő hulladékok. Az erőmű működéséhez köthető veszélyes hulladékok elsősorban a karbantartás során keletkeznek, ezért időszakos megjelenésűek. A karbantartás, javítás során keletkező hulladékokat, valamint a kommunális jellegű hulladékot zárt helyen, illetve térburkolaton gyűjtik és a munka befejezése után átadják az ártalmatlanítására, hasznosításra engedéllyel rendelkező cégnek. A hulladékokkal kapcsolatos tevékenységeket a hulladékgazdálkodási terv és a belső kezelési utasítások fogják szabályozni. Összefoglalva elmondható, hogy a üzemelés során keletkező veszélyes‐ és nem veszélyes hulladékok keletkezésére kell számítani, de a kialakított gyűjtési feltételek, a szervezett elszállítás megfelelő biztonságot nyújtanak és megfelelnek a jogszabályi előírásoknak.

3.6

Ökológiai rendszerekre‐, és tájra gyakorolt hatás

Alapadatok

Tájkép és tájhasználat A tervezési terület Zala megyében található, az Egerszeg‐letenyei‐dombság kistáj része. A tervezési terület és környéke változatos domborzatú, északon és keleten 200‐250 m magasságig terjedő, változatos formájú dombok találhatóak, míg a nyugati és déli oldal, a Felső‐Válicka mente sík geomorfológiájú (egykori árterület). Táj képét jelenleg a természetes domborzat, az agrár használat és a lombos erdők mozaikja jellemzi. A terület alapvetően agrár jellegű, a művi elemek mennyisége mérsékelt, azok elsősorban vonalas létesítmények (csatornák, légvezetékek, utak). A tervezési területről település nem látható. Sem a területen belül, sem annak közvetlen közelében értékes, vagy védett kultúrtörténeti emlék, illetve épület nem található.


17


A tervezési terület és környezete tájképi és tájhasználati jellemzői alapján összességében kedvező hatást kelt, agrár területhasználattal jellemezhető, erdőkkel szabdalt dombsági képet mutat, mérsékelt mennyiségű művi elemmel. A tervezési terület a hatályos TRT szerint részben tájképvédelmi övezetbe tartozik. A tájképvédelmi övezet a Felső‐Válicka‐menti gyepes‐erdős dombsági területet foglalja magába. A tervezett erőmű szabályozása és a tájképvédelmi övezet szabályozása a TRT szintjén úgy lett összehangolva, hogy az erőmű engedélyezési dokumentumaiban kötelező elemként kell szerepelnie színes látványtervnek és fotómontázsnak. A tervezési terület jelenlegi és tervezett területhasználata nem egyezik, 2007. májusban jóváhagyott TRT szerint a tervezési terület egyéb ipari gazdasági övezet (bio‐erőmű) ‐ Gip2 övezeti besorolásba került. A beépíthető övezeti típusban a beépíthetőség mértéke 50 %, az elhelyezhető építménymagasság alapvetően 33 m, de ettől ‐ amennyiben a technológia szükségesség teszi ‐ el lehet térni. A területen 25 % zöldfelület kialakítása kötelező. Ezeket az előírásokat a terv teljesíti, azzal az eltéréssel, hogy technológiai okok miatt a kémények magassága 50 m. A tervezési terület közvetlen környezete a hatályos TRT szerint döntően általános mezőgazdasági (Má1) és gazdasági erdő (Eg) övezeti besorolásban van.

Élővilág, ökológia és természetvédelem A tervezési terület és közvetlen környezete a Zalai‐dombvidék (Saladiense) flórajárásba tartozik, annak a Göcseji (Petovicum) flórajárással érintkező szélén helyezkedik el. Az állatvilág szempontjából Söjtör térsége az Illírvidék (Illyricum) faunakörzethez tartozik. Az elmúlt évszázadok során a terület intenzív emberi használat alatt állt, melynek következtében a természetes vegetáció mennyisége lecsökkent, az egykori növényzet a beszántások miatt feldarabolódott és a folyamatos használat (erdőgazdálkodás, gyepgazdálkodás) miatt degradálódott, fajszegényebbé vált. A vízfolyások menti üde élőhelyek szintén fragmentálódtak, mozaikosan fordulnak elő nádasok, nem zsombékoló magassásrétek, dombvidéki mocsárrétek, patakparti magaskórósok, bokorfüzesek, fűzligetek. A térségben található gyepek a használat intenzitásától függően közepesen, vagy erősen degradálódtak, de a természetközeli állapotú mocsárrétek és üde kaszálók mennyisége a Felső‐Válicka mentén még mindig jelentős. A tervezési területen található vegetáció erősen degradált, a terület középső része jelenleg ‐ nem túl intenzív ‐ szántóföldi művelés alatt áll. A területen előforduló élőhelytípusok (Á‐NÉR kóddal): aranyvesszős magaskórós (O6), gyomvegetáció (O5), csatorna nádasodott parttal (U8, O1 és A1), facsoportok (R1, R3 és S7), kaszált mezofil gyep (O6), gyomos szántó (T1) és részben burkolt út (U4). Az élőhelytípusok természetessége értéke 1 ‐ 3. A tervezési terület növényzete részben a térség természetes üde vegetációtípusainak (patakmenti ligeterdők, mocsárrétek, patakmenti magaskórósok) tág tűrésű fajaiból, részben pedig kozmopolita, gyomjellegű fajokból állnak. Igen jelentős az idegenhonos, invazív magas aranyvessző (Solidago gigantea) mennyisége, mely gyakorlatilag


18


minden kaszálatlan gyepterületen és erdőszegélyben tömegesen jelenik meg, erőteljes degradációt okozva. A területen védett növényfaj előfordulását nem észleltük. A terület állatvilágáról összességében elmondható, hogy a területen és közvetlen környezetében érzékelhető az intenzív emberi jelenlét (agrár használat és gépjárműves forgalom) miatt kiemelkedően ritka és érzékeny fajok a területen nem fordulnak elő. Időszakosan, vagy tartósan előfordul ugyanakkor számos olyan védett állatfaj ‐ elsősorban madárfajok ‐, mely jól alkalmazkodik a mezőgazdasági használathoz, illetve, amely megtalálja életfeltételeit a tervezési területen és környékén előforduló nagy kiterjedésű üde gyepeken és lombos erdőkben. Kiemelendő a Söjtör‐patak vízi életközössége (halak, hüllők, kétéltűek), bár a tervezési területen jelentős kétéltű szaporodó helyet nem találtunk. A tervezési terület sem országos, sem helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt nem áll, nem érinti sem Natura 2000, sem egyéb nemzetközi természetvédelmi kijelölés. Nem található rajta ex lege védelem alatt álló természeti érték és nem képezi részét a 2/2002. (I. 23.) KöM‐FVM együttes rendelettel kihirdetett ÉTT területeknek sem. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 3/1. számú melléklete szerint részét képezi a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak (továbbiakban NÖH). Ez a kijelölés Söjtör község hatályos Település Rendezési Tervében pontosításra került, így jelenleg a terület nem képezi a NÖH részét, de azzal a déli, nyugati és északi oldalon közvetlenül határos. A tervezési terület önmagában kiemelt ökológiai funkciókkal nem rendelkezik, általános élőhelyi értékekkel bír: táplálkozó‐ és pihenőterület madárfajok számára és eseti fészkelések helyszíne. A tervezési terület nyugati szegélyén haladó Söjtör‐patak alacsony vízhozamú, szabályozott patak, ugyanakkor a vízi szervezetek számára ökológiai folyosóként szolgál (terjedési útvonal és egyúttal élőhely is). A tervezési terület élőhelyi jelentősége a Felső‐Válicka‐menti nagy kiterjedésű üde gyepekhez képest nem jelentős. A terület elsősorban pufferterületként, a műút felőli védőzónaként szolgál, szerepe főleg a szegélyhatás csökkentése. Telepítés (építkezés, szerelés) hatótényezői és várható hatásai

Tájképi, tájesztétikai romlás Az építés során fokozatosan kialakul az erőmű területének erőteljes ipari‐művi jellege, mely a földmunkák előrehaladásától kezdve végig az építés során, majd folyamatosan az üzemeltetés során meghatározó lesz. A létesítmény a jelenleg döntően agrár tájhasználattal jellemezhető, mérsékelt mennyiségű művi elemmel (vonalas létesítményekkel) terhelt tájban markáns és meghatározó negatív változás lesz: a jelenleg harmonikusnak mondható szabdalt dombsági tájban erőteljes beépítettségű, robusztus méretű és megjelenésű épületekkel jellemezhető ipartelep jelenik meg. A) Minősítés: károsító B) A hatás várható intenzitása (tartóssága): tartós C) Időbeli lefolyása: folyamatos


19


Tájhasználat megváltozása A tájhasználat változása az építési munkák alatt megtörténik, majd az üzemeltetés során folyamatossá válik. A területen erőteljes infrastruktúrával, folyamatos emberi jelenléttel és környezetterhelő kibocsátásokkal jellemezhető ipari használat jelenik meg, mely kedvezőtlenebb, mint a térségben hagyományosnak tekinthető agrár használat. Ugyanakkor a hatályos TRT‐ben rögzített területhasználati mód a bio‐erűmű létesítés, a tervezett beruházás megvalósításával tehát összhangba kerül a tényleges és a jogilag jóváhagyott területhasználat. A) Minősítés: terhelő B) A hatás várható intenzitása (tartóssága): tartós C) Időbeli lefolyása: folyamatos

Élőhelyek és fajok megsemmisülése a területfoglalás miatt Az infrastruktúra fejlesztések élővilágra gyakorolt hatásának legmarkánsabb, legerőteljesebb és legkevésbé csökkenthető része a területfoglalással járó pusztulás, mely az építés első fázisában, a földmunkák elvégzése során teljes körűen bekövetkezik. A tervezett beruházás megépítése során megközelítően 2,5 ha közepes természeti értékű és megközelítően 1,6 ha erősen degradált élőhely semmisül meg. Az építés védett növényfajokat nem károsít, a védett állatfajokra gyakorolt negatív hatások minimalizálhatók. A Söjtör patak vízi életközösségét az építés területileg nem érinti. A területfoglalás élőhelyekre gyakorolt hatásának értékelése: A) Minősítés: terhelő B) A hatás várható intenzitása (tartóssága): tartós C) Időbeli lefolyása: folyamatos A területfoglalás fajokra gyakorolt hatásának értékelése: A) Minősítés: semleges B) A hatás várható intenzitása (tartóssága): alacsony intenzitás C) Időbeli lefolyása: folyamatos

Ökológiai funkciók változása a területfoglalás miatt A terület beépítésével mind a pufferzóna funkció, mind az esetleges élőhely helyreállítási lehetőség megszűnik, mindez ‐ alacsony mértékben ugyan, de ‐ a térség ökológiai rendszerének sérülékenységét, további fragmentálódását fokozza. Figyelembe kell azonban venni, hogy a terület a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak a hatályos TRT szerint nem képezi részét. A Söjtör‐patak a vízi szervezetek számára ökológiai folyosóként és élőhelyként szolgál, mivel azonban a vízfolyást területfoglalás nem érinti, e funkciója nem sérül. A) Minősítés: terhelő B) A hatás várható intenzitása (tartóssága): közepes intenzitás


20


C) Időbeli lefolyása: folyamatos

Állatok viselkedésének változása az erősödő zaj miatt Az építéssel járó megemelkedett zaj elvileg riaszthatja, zavarhatja a rezonanciát érzékelő állatfajok viselkedését. Tekintettel arra, hogy a vizsgálati területen sem konkrét fészkelés jeleit, sem ritka, kiemelten veszélyeztetett állatfaj jelenlétét nem észleltük, nem valószínűsíthető, hogy a megemelkedő zaj természeti értékek károsodását váltja ki. Közvetlenül a terület szélén jelenleg is forgalmas műút található, ezért joggal feltételezhetjük, hogy a tervezési terület és közvetlen környékének állatvilága alkalmazkodott a gépjárművek okozta zajhoz. A) Minősítés: semleges B) A hatás várható intenzitása (tartóssága): alacsony intenzitás C) Időbeli lefolyása: ideiglenes

Állatok pusztulása a megerősödő közúti forgalom miatt Az építéssel járó forgalomemelkedés a számítások kismértékű lesz, az is elsősorban a nappali órákra összpontosul. Természetesen várható, hogy a forgalomnövekedéssel arányosan megnő az állatgázolások száma is, de ez mértékét tekintve várhatóan nem lesz jelentős. A) Minősítés: elviselhető B) A hatás várható intenzitása (tartóssága): alacsony intenzitás C) Időbeli lefolyása: ideiglenes.

Élőhelyek és fajok károsodása a megerősödő szennyezőanyag kibocsátás miatt A környezetvédelmi normáknak megfelelő kibocsátási érték a növény‐ és állatfajok fennmaradása szempontjából is megfelelő. Az építési időszakban a környezetterhelés elsősorban a levegőt érinti majd, a munkagépek kipufogógázai, a por, az illékony szerves vegyületek kijutása miatt. Az építéssel járó szennyezőanyag kibocsátás elsősorban lokálisan lesz érzékelhető, a megnövekedő közút forgalom is 5 % alatti légszennyezés emelkedést vált ki. A várható kibocsátás megfelel az ökológiailag érzékeny területekre megállapított határértékeknek, így várhatóan jelentős kedvezőtlenhatást nem fog kiváltani. A) Minősítés: elviselhető B) A hatás várható intenzitása (tartóssága): alacsony intenzitás C) Időbeli lefolyása: ideiglenes Megvalósítás (normál működés) hatótényezői és várható hatásai Mind tájképi és tájhasználati, mind ökológiai szempontból elmondható, hogy a legjelentősebb változások és hatások az építés során bekövetkeznek (területfoglalás, ipari létesítmények létrehozása), ezek az üzemeltetés során továbbra is fennállnak.


21


Ugyancsak fennáll a megemelkedő zaj, környezetterhelés és állatgázolás problémája, de ezek intenzitásukban és időbeli lefolyásukban némiképp módosulnak. Az üzemeltetés során jelentkező új, közvetett hatás az erőmű fűtéséhez szükséges biomassza előállítása kapcsán merül fel.

Szaporodási siker csökkenése a megemelkedő zaj miatt Az üzemeltetés során tartóssá válik a közúti forgalom emelkedése, valamint a gyár működése kapcsán új zajforrás is jelentkezik. A) Minősítés: elviselhető B) A hatás várható intenzitása (tartóssága): közepes intenzitás C) Időbeli lefolyása: folyamatos

Tervezési területen kívüli populációk és élőhelyek károsodása szennyező anyagok miatt Az üzemeltetés során emelkedik és tartóssá válik a légszennyező anyagok kibocsátása. A várható hatásterület 2, 75 km, a kibocsátás a környezetvédelmi normáknak várhatóan megfelel majd. A) Minősítés: elviselhető B) A hatás várható intenzitása (tartóssága): közepes intenzitás C) Időbeli lefolyása: folyamatos

Állategyedek pusztulása a megemelkedő forgalom miatt Az üzemeltetéshez kötődően folyamatossá válik a tüzelőanyag beszállítás, ami tartós, de mérsékelt forgalomemelkedést okoz. A) Minősítés: elviselhető B) A hatás várható intenzitása (tartóssága): közepes intenzitás C) Időbeli lefolyása: folyamatos

Területhasználati és ökológiai változások a tüzeléshez használt biomassza előállítás miatt Az erőmű üzemeltetéséhez alapvetően gabonaszalma, kukoricaszár és energiafű széna használható fel. A jelenleg is művelt szántóföldek további művelés a természeti értékek szempontjából semleges. A természetes és természetközeli gyepek szénája várhatóan nem lesz alkalmas az erőmű fűtéséhez, ezért a Felső‐Válicka menti gyepek kaszálása az erőmű üzemeltetés miatt nem indul meg. A megfelelő mennyiségű és minél közelebb megtermelt tüzelőanyag előállítása érdekében kialakulhat az a rossz gyakorlat, hogy a térségben fennmaradt gyepterületeket beszántják és azon termelik a szükséges biomasszát. Fokozottan fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a tervezési terület közvetlen környezete a Nemzeti Ökológiai Hálózat részét képezi, értékei nagyrészt a fennmaradt gyepek többé‐kevésbé összefüggő rendszeréhez kötődnek, így ezek beszántása, megsemmisítése már


22


kiválthatja védett növény‐ és állatfajok pusztulását, ritka élőhelytípusok területi csökkenését. Ugyancsak problémát és potenciális veszélyt jelenthet a különféle energiafüvek telepítése, melyek közül kiemelt veszélyt jelent az idegenhonos, más kontinensről, más természeti környezetből származó fajok és fajták alkalmazása. Az energiafüvek jellemzője az erőteljes vegetatív szaporodás, ami sajnos magában hordozza az invazív terjedés lehetőségét. Amennyiben egy energiafű faj, vagy fajta ʺkiszabadulʺ és a telepítésének helyén kívül spontán is megjelenik, nemcsak lokális, de regionális, esetleg országos szintű veszélyeztető tényezővé válhat.

A biomassza előállítás hatásainak értékelése feltételezve, hogy gyepterületek beszántása és agresszíven terjedő energiafű fajták telepítése nem történik: A) Minősítés: semleges B) A hatás várható intenzitása (tartóssága): alacsony intenzitás C) Időbeli lefolyása: folyamatos

A biomassza előállítás hatásainak értékelése feltételezve, hogy gyepterületek beszántása és agresszíven terjedő energiafű fajták telepítése történik: A) Minősítés: károsító/megszüntető B) A hatás várható intenzitása (tartóssága): tartós C) Időbeli lefolyása: folyamatos Havária, rendellenes működés

Tűz hatása a tájra és az élővilágra A tűz, amennyiben nem párosul valamilyen vegyi anyag (pl.: olajak) kiszabadulásával, mind a táj, mind az élővilág szempontjából kiheverhető károsítást jelent, a természetes életközösségek alapvetően alkalmazkodtak egy‐egy tűzesethez, hiszen az természetes úton (például villámcsapás miatt) is bekövetkezhet. A) Minősítés: terhelő B) A hatás várható intenzitása (tartóssága): a tűz időpontjától, mértékétől, kiterjedésétől függően alacsony intenzitás/közepes intenzitás/tartós C) Időbeli lefolyása: rövid

Kockázatos anyag kikerülése talajba, levegőbe, vízbe Kockázatos, mérgező anyagok kiszabadulása a természeti környezet szempontjából kritikus jelentőségű. A természeti értékek jelentős része helyhez kötött, szennyezés esetén nincs mód áthelyezésükre, kitelepítésükre. A vegyszerek nem csupán a közvetlenül érintkező egyedeket pusztítják el, az érintett termőhelyet tartósan alkalmatlanná teszik természetes életközösségek betelepülésére. Külön problémát jelent, hogy amennyiben a kiszabadult vegyszer a Söjtör‐patakba kerül, az eljuthat a


23


Válicka, majd a Zala vízgyűjtőjébe, így az esetleges mérgezés a közvetlenül érintett területektől távol is érzékelhetővé válhat. A) Minősítés: károsító/megszüntető B) A hatás várható intenzitása (tartóssága): közepes intenzitás/tartós C) Időbeli lefolyása: folyamatos Hatásterület Tájhasználati szempontból a beruházás hatása elsősorban a telepítés helyszínére összpontosul, hiszen itt történik meg az agrár használat felhagyása és az ipari jellegű tevékenység bevezetése. A biomassza előállítás a tájhasználat szempontjából nem jelent változást, hiszen a térségben jelenleg is jellemzően agrár használat zajlik. Az erőmű, mint ipari létesítmény tájképre gyakorolt negatív hatása érzékelhető lesz a tervezési terület tágabb környezetében. A természeti értékek, az ökológiai rendszerek szempontjából a területfoglalás kizárólag a tervezési területre összpontosul, míg a környezetszennyezés, a zaj, a gázolás az egyes komponenseknél (levegő, víz, zaj, stb..) kiszámolt és bemutatott területeken jelentkezik.

3.7

Társadalmi, gazdasági hatások

Az érintett emberek egészségi állapotára gyakorolt hatások Légszennyezettség hatása A tervezett beruházás részeként két darab légszennyező forrás megjelenésére kell számítani. A potenciális egészségügyi hatások megállapítása szempontjából a levegőminőségi adatok közül az immissziós értékek a mérvadóak. A 14/2001. (V. 9.) KöM‐EüM‐FVM együttes rendelete a levegőminőség védelmére, egészségügyi határértéket ír elő a légszennyező komponensre. A rendelet értelmében az egészségügyi határérték „a légszennyezettségnek a tudomány mindenkori szintje alapján megállapított azon mértéke, amely tartós egészségkárosodást nem okoz, és amelyet az emberi egészség védelme érdekében e jogszabályban meghatározott módon és időn belül be kell tartani,”. A légszennyezettségi értékek egy légszennyező komponens esetében sem haladják meg a rendeletben előírt, egészségügyi határértéket. Összefoglalva elmondható, hogy, mivel egy légszennyező komponens esetében sem várható határérték túllépés, így egészségkárosodást és életminőség romlást sem fog okozni, így a hatás semlegesnek minősíthető. A nem üzemszerű működés észlelésekor minden technológia egység esetén lehetőség van az azonnali beavatkozásra, így ezekben az esetekben a hatás csak időszakos, és elviselhetőnek minősíthető.


24


Zajhatás Az erőmű működéséből adódó zajterhelést az üzemépületekben és a szabadban található technológiai és kiegészítő technológiai berendezések, transzformátorok, szellőztető ventillátorok, kompresszorok, valamint a gépjárművek okozzák. A létesítés során minden berendezés esetében a tervezési fázistól kezdődően figyelmet fordítanak nem csak a munkavédelmi, de a környezetvédelmi előírások betarthatóságára is. A várható zajcsökkentő megoldásoknak (hangszigetelt burkolatok, berendezések épületen belüli elhelyezése) köszönhetően a zajterhelés határérték alatt fog maradni. Összefoglalva elmondható, hogy a berendezések megfelelő szigetelésével, és épületen belül történő elhelyezésével a zaj szempontjából egészségkárosító hatás nem várható. Folyamatos karbantartással, illetve az előírt mérésekkel kiszűrhetők a nem üzemszerűen működő berendezések. A meghibásodások során fellépő zajszint az előzőeket figyelembe véve közepes intenzitású, rövid időtartamú és elviselhető hatású. Szennyvíz hatása Mivel a vízkezelési technológiák zártak és automatizáltak lesznek, ezért normál üzemmódban közvetlen emberi beavatkozásra nem lesz szükség. A tisztított szennyvíz, megfelelő előkezelést követően a telephelyről föld‐alatti csővezetéken át jut a közcsatornába A csővezeték biztosítja, hogy a telephely határán kívül a tisztított szennyvízzel közvetlenül emberek nem érintkezhetnek. Veszélyes anyagok használatának, hulladékok keletkezésének, és kezelésének hatásai A telephelyen belül több helyen tárolnak és használnak majd potenciális veszélyforrást hordozó anyagokat, melyek a termelési folyamatokhoz közvetlenül vagy közvetetten szükségesek. Az emberi egészség szempontjából szintén veszélyt jelentenek a gyártás során képződő veszélyes hulladékok. A veszélyes anyagok és hulladékok biztonságos tárolását, és a hulladékok megfelelő gyűjtését az erőmű a környezetvédelmi és munkabiztonsági jogszabályok és belső szabályzat alapján fogja végezni. Használatuk közben szükséges védőeszközök alkalmazását a Munkavédelmi Szabályzat írja majd elő. A Munkavédelmi Szabályzatban foglaltak betartásával a dolgozókat a munkavégzés során egészségkárosító hatás várhatóan nem fogja érni. A belső szabályozások betartása mellett a veszélyes anyagok tárolása és használata, valamint a hulladéktárolás (kezelése) hatása az egészségi állapotra semlegesnek mondható. Havária esetén a gyárban dolgozókat közvetlenül érintő hatások terhelőek, míg a környék lakói számára elviselhetőek, rövid időszakra korlátozódnak.

Az életminőségben várható változások Az építkezésből eredő légszennyezettség és zaj időszakos hatása elviselhető az emberi egészégre, életminőség romlást nem okoz.


25


Az egyes környezeti elemekre gyakorolt hatások figyelembe vételével megalapított hatásterületeket az életminőség szemszögéből vizsgálva elmondható, hogy az erőmű létesítésének hatása összességében semleges. Mivel az erőmű létesítés következményeként az emberi egészség szempontjából terhelő vagy károsító hatás nem lép fel, ezért a környező lakosság egészségének megóvására, a műszaki és az egyes környezeti elemek védelméhez kapcsolódó tervezett intézkedéseken felül egyéb intézkedéseket nem javaslunk.

Az életmódban várható változások Az erőmű térségben betöltött közvetlen és közvetett munkaerő teremtő szerepét figyelembe véve a kapacitásbővítést az életmód szempontjából értékteremtő hatásúnak minősíthető. Gazdasági hatások Magyarország nem rendelkezik kellő mennyiségű fosszilis energiahordozóval (kőolaj, földgáz, kőszén). A villamosenergia előállításához, valamint a távfűtéshez és egyedi fűtéshez szükséges földgáz mennyiséget szinte teljes egészében importáljuk. Másfelől a magyar mezőgazdaság közel egy millió hektáron termel olyan terméket (búza, kukorica), melynek értékesítése nehézségekbe ütközik és a termelés csak kormányzat által biztosított intervenciós keret segítségével tartható fenn. A fenti problémák egyidejű megoldását jelentheti a magyar mezőgazdasági termelés egy részének energetikai célú növénytermesztésre történő átállítása, a megújuló, környezetkímélő energiaforrások minél nagyobb mértékű bevonása az energiatermelésbe egy összehangolt Nemzeti Agrárenergetikai Program (NAEP) keretében. Ennek tükrében a Söjtörön tervezett erőmű közvetlen és közvetett gazdasági hatásai a következők: Közvetlen hatás: munkahely teremtés, mezőgazdasági termőföldek gazdaságos kihasználása, Söjtör gazdasági helyzetének javulása Közvetett hatás: kapcsolódó tevékenységek munkahely teremtése, fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkenése, régió mezőgazdaságának fellendülése

4.

Környezetvédelmi intézkedések

4.1 A környezetkárosodás elkerülésének, mérséklésének lehetőségei 4.1.1

Levegőtisztaság‐védelmére szolgáló környezetvédelmi intézkedések

kazánok tűzterének alacsonyabb és egyenletes hőmérsékleten tartása három fokozatú égési levegő bevezetésével a nitrogén‐oxidok képződésének minimalizálása céljából

mindkét kazán füstgázainak tisztítására száraz adszorber injektáló rendszer alkalmazása a savas gázok és egyéb szennyezők eltávolítása érdekében


26


mindkét kazán füstgázainak tisztítására zsákos porleválasztó alkalmazása a szilárd szennyezők, valamit egyéb szennyezők eltávolítása érdekében

füstgáztisztításhoz használatos adszorber tároló és füstgázból leválasztott pernye tároló silók mindegyikének légzőcsonkján szűrőszövet alkalmazása a diffúz porkibocsátás megakadályozására

tüzelőanyagok (szalma‐, kukorica, stb.) bálák tárolása fedett és zárt tárolóban

füstgáztisztítás leválasztott anyagai és por alakú adszorber anyagok el‐ illetve beszállítása csak fedett teherautókkal a kiporzás megelőzésére; salak elszállítás kissé nedves állapotban

tüzelőanyagok és más szükséges anyagok beszállításának megoldása abszolút domináns módon északi irányból, Söjtör lakott területét nem terhelendő a forgalom légszennyező hatásával, valamint alacsonyabb kibocsátású járműpark alkalmazása a szállításban, valamint nagy kapacitású autók használata a fordulók számának minimalizálása érdekében

telephelyen belüli utak takarítása, tisztántartása a diffúz jellegű porzás megelőzése érdekében

4.1.2

Zaj‐ és rezgésvédelemre szolgáló környezetvédelmi intézkedések

A vizsgálati eredmények alapján több zajforrás esetében zajcsökkentési intézkedésre, illetve a zaj csökkentését eredményező építészeti megoldásra tettünk javaslatot, amit a további tervezés és a kivitelezés során szükséges érvényesíteni. A zajcsökkentési javaslatokban foglaltak érvényesítésével — hangcsillapító elem és kulisszás hangcsillapító beépítése, épületek külső határoló falainak akusztikai megerősítése, berendezések külső burkolatának akusztikai megerősítése— határérték túllépés nem lesz. A számított legnagyobb közlekedési zajterhelés nappal 60 dB < 65 dB, éjjel 46 dB < 55 (50) dB, tehát a közlekedéstől származó zaj 1 db megközelítési útvonal használata esetében sem haladja meg az előírt terhelési határértékeket. Ezzel együtt a 7536 jelű út, tervezési terület és 75. számú főút közötti, összegződő forgalommal érintett szakasza mentén teljesülnek az előírt zajterhelési határértékek. A szállítási forgalomtól származó zaj miatt intézkedések megtétele nem szükséges. A kíméletes környezethasználat érdekében azonban javasoljuk a forgalom zajcsökkentést is eredményező szervezésével a torlódások elkerülését, valamint a 7536 jelű összekötőút 74. és 75. számú főutakhoz kapcsolódó szakaszának igénybevételét.

4.1.3

Felszíni vizek védelmére szolgáló környezetvédelmi intézkedések

Az erőműben zárt víz‐gőz körfolyamatot terveznek megvalósítani, a vízveszteség pótlására korszerű pótvízkezelő berendezést telepítenek. Az alacsony sótartalmú hulladékvizek egy részét és az időszakosan keletkező, regenerálási szennyvizet közömbösítés után salaknedvesítésre használják, ezzel is biztosítva a használt víz saját technológiában történő újrafelhasználását.


27


Az erőműben keletkező szennyvizek befogadója a tervezett zalaegerszegi térségi szennyvíztisztító, a kibocsátott szennyvíz minőségének folyamatosan meg kell felelni a vonatkozó határértékeknek. A tervezett erőmű biztonságos és a környezetre legkevesebb hatást gyakorló működéséhez elengedhetetlenek a tervszerű és a környezetvédelmi előírások betartásával végzett karbantartások, illetve a környezetet érintő potenciális kockázatok minimálisra csökkentését megcélzó Havária Terv készítése.

4.1.4 Felszín alatti vizek, talaj védelmére szolgáló környezetvédelmi intézkedések A potenciálisan szennyező vegyi anyagok talajra és talajba jutásának megakadályozására a tárolórendszereket zárt kármentővel és a túltöltést megelőzendő automata rendszerekkel látják el, az esetlegesen a csatornarendszerbe jutó olajat olajfogókkal távolítják el. A szennyvizek ellenőrizetlen kijutását a csatornarendszer folyamatos ellenőrzésével biztosítják.

4.1.5

Hulladékgazdálkodás

A telephelyen a veszélyes hulladékokat a jogszabályi követelményeknek megfelelően szelektíven gyűjtik, és zárt, védelemmel ellátott tárolóhelyen helyezik el. A veszélyes hulladéktároló működtetéséhez üzemi szabályzatot késztenek.

A nem veszélyes hulladékokat is erre kijelölt helyeken, megfelelő tároló edényzetben gyűjtik, majd kezelésre vagy újrahasznosításra elszállíttatják.

A telephelyen keletkező hulladékokat az adott hulladék kezelésére engedéllyel és feljogosítással rendelkező cég szállítja el. A rostélyhamut bevizsgálás és engedélyeztetést követően műtrágyaként, a pernyét szintén bevizsgálás után építőipari alapanyagként kívánják felhasználni, mely által elősegítik a technológiai folyamatokban keletkezett hulladékok újrafelhasználását.

A csomagolási hulladékokat szelektíven gyűjtik.

A tüzelésből származó maradékanyagok elszállításig történő tárolása zárt helyen, szakszerűen történik.

4.1.6

Táj‐ és természetvédelem

Tájvédelmi szempontból az alábbi kárenyhítő javaslatokat kell a további tervezés és a megvalósítás során megvalósítani:

Söjtör Község hatályos Településrendezési tervében előírt szabályokat maradéktalanul be kell tartani. Az előírt 25 % zöldfelületet javasolt a telekhatár mentén használni fel és azt véderdőként, fásítással hasznosítani. Az erdőtelepítéshez kizárólag őshonos és tájba illő fajok alkalmazhatóak.

Az élővilág veszélyeztetésének csökkentése és megelőzése érdekében az alábbiakat kell figyelembe venni:


28


Fák kivágása és földmunkák kizárólag a szaporodási időszakon kívül (szeptember‐ február) során végezhetők.

Mind az építés, mind a használat (beleértve a biomassza beszállítást is) a tervezési területen kívül alapvetően meglévő utak, rakodók felhasználásával történhet. Amennyibe mégis szükség van új utak/rakodók/depóniák kialakítására, azok természetes, vagy természetközeli állapotú élőhelyeken (gyepek, erdők, mocsarak, vízfolyások) nem helyezhetők el.

Az erőmű biomassza előállítása érdekében a Nemzeti Ökológiai Hálózaton belüli, illetve védett, vagy védelemre érdemes gyepek és erdők nem vehetők igénybe szántóföldi kultúrák, vagy energiaültetvények létesítésére.

Idegenhonos energiafüvek behozatalát és telepítését lehetőség szerint ki kell zárni. Amennyiben ez nem lehetséges, körültekintő és a szabályoknak megfelelő engedélyezés után történhet csak telepítés. Az energiafű telepítéseket és környezetüket folyamatosan figyelni kell, amint az energianövény a telepítés helyszínén kívül, spontán úton megjelenik, a teljes telepítést és minden kivadult állományát is maradéktalanul és azonnal meg kell semmisíteni. Az erőmű üzemeltetésénél alapvetőn előnyben kell részesíteni a hazánkban hosszú ideje termesztett haszonnövényeket (gabonafélék, kukorica).

4.2

A létesítményből származó kibocsátások mérése

4.2.1

Levegőbe történő kibocsátások nyomon követése

A vonatkozó, 10/2003. (VII.11.) KvVM rendelet előírásai alapján: legalább hathavonta, időszakos méréseket kell végezni, mindkét kémény esetében, a jogszabályban is előírt légszennyező anyagokra: szilárd anyag (PM10), szén‐monoxid, nitrogén‐oxidok, kén‐ oxidok, kloridok, fluoridok, fémek (Cd, Co, Cr, Ni, Pb, V, As együttesen). Mérni kell a fenti légszennyező anyagok mellett a füstgázban az oxigén koncentrációját, valamint a hordozógáz térfogatáramát és hőmérsékletét. A méréseket erre akkreditált mérőszervezet végezheti, szabványos módszereket használva. A mérési dokumentációkat a telephelyen legalább 5 évig meg kell őrizni. Az erőmű normál működésének szakaszában, a próbaüzem után, amikor a technológia már „beállt”, a terveknek megfelelően működik, célszerű lehet egy immissziós (légszennyezettségi) mérés is.

4.2.2

Zajkibocsátás ellenőrzése

A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a beruházás megvalósítása, a létesítmény üzemeltetése, valamint a kapcsolódó járműforgalom a védendő területeken nem okoz határérték túllépést, az erőmű létesítésének a kijelölt területen zaj‐ és rezgés elleni védelem szempontjából nincs kizáró oka. Az építőipari kivitelezési tevékenység 1 hónapnál hosszabb, de 1 évnél rövidebb tevékenység, rövid és átmeneti ideig tartó tevékenység. A zajterhelési követelmények


29


biztosítása érdekében az építkezést a zaj‐ és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM‐EüM együttes rendelet 2. §‐ban foglalt előírások teljesítésével lehet megkezdeni. A beruházás megvalósulása során, a környezetben okozott zajterhelés ellenőrzése érdekében a következő zajvizsgálatokat javasoljuk: 1./ A létesítmény használatba vételét követően, szokásos üzemvitel mellett elvégzett ellenőrző zajvizsgálat, ami bizonyítja, hogy a létesítmény oldalhatárai mentén az előírt zajkibocsátási követelményértékek, valamint a telekhatárokhoz legközelebb elhelyezkedő védendő területeken a zaj‐ és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM‐EüM együttes rendeletben előírt zajterhelési határértékek teljesülnek. 2./ A létesítmény használatba vételét követő 60. és 90 napok között elvégzett helyszíni műszeres zajmérések, melyek bizonyítják, hogy a kapcsolódó forgalom által igénybe vett utak környezetében található zaj ellen védendő területeken és épületek homlokzatai előtt a zaj‐ és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM‐EüM együttes rendelet 3. §‐ban előírt követelmények teljesülnek. Amennyiben az ellenőrző zajvizsgálatok alapján bizonyított, hogy a létesítménytől származó zaj a határértékeket nem haladja meg, további ellenőrző zajmérésre nincs szükség.

4.2.3

Szennyvíz kibocsátás nyomon követése

A kibocsátott technológiai szennyvizek minőségének ellenőrzésére érdekében a belső átadási pontokon mérési és ellenőrzési lehetőségeket alakítanak ki. A szennyvíz kiadó vezetéken az erőmű telekhatára előtt mintavevő aknát létesítenek, ahol a vezetőképesség (sótartalom) ellenőrzése és a pH‐mérés, valamint a mintavételezés elvégezhető. Az épületek tetőiről és a szilárd burkolatú területekről származó csapadékvizeket a Söjtör‐patakba vezető árkokban a vízminőség mintavételezéssel ellenőrizhető. A transzformátor tértől és a gépkocsi parkolótól elfolyó csapadékvizek olajfogó műtárgyon keresztül kerülnek elvezetésre. Az olajfogóból távozó víz olajtartalmát méréssel kell ellenőrizni.

4.2.4

Talajvíz monitoring

A tervezett erőmű telephelyi talajadottságai olyanok, hogy a talajvíz szennyeződésével nem kell számolni, így talajvíz monitoring rendszert nem terveznek.

4.2.5

Keletkezett hulladékok nyilvántartása, minőségi ellenőrzése

Az erőmű a tevékenysége során képződő, vagy egyéb módon birtokába jutott, illetve másnak átadott hulladékok mennyiségéről és fajtánkénti összetételéről a 164/2003 (X.18) Korm. rendelet szerint naprakész nyilvántartást fog vezeti és évenként adatot fog szolgáltatni.


30


A tüzelőanyag maradékokról újrahasznosítást laboratóriumban összetétel analízist készíttetnek.

Amennyiben mezőgazdasági célú hasznosításra kerül sor, vizsgálni fogják azt is, hogy a technológiai szennyvizek miként befolyásolják a képződő salak ilyen irányú hasznosíthatóságát.

5.

megelőzően

akkreditált

Rendkívüli eseményekre való felkészülés

Az erőmű a rendkívüli események megelőzésével és kezelésével, valamint a biztonsági irányítási rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat, felelősségi‐ és hatásköröket az alábbi dokumentumokban fogja szabályozni: -

18/2006. (I.26.) kormányrendelet szerinti biztonsági elemzés

-

90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet alapján Üzemi Kárelhárítási Terv

-

Vészhelyzet‐tervek az egyes üzemekre, illetve technológiákra

-

Havária terv

-

Tűzvédelmi szabályzat

-

Tűzvédelmi terv

-

Munkavédelmi szabályzat

-

Belső védelmi terv

-

Vállalkozói biztonsági kézikönyv

-

Az érintett személyek munkaköri leírásai

A felsorolt szabályozások kitérnek a normál üzemmenetre, a berendezések indítására, leállítására, karbantartására, az esetleg bekövetkező üzemzavarok elhárítására, ismertetik a balesetek, vészhelyzetek esetén követendő szabályokat, teendőket és felelősségi köröket. A vészhelyzet‐tervek számba veszik a potenciálisan előfordulható vészhelyzeteket és részletesen rögzítik a gépkezelők, műszakvezetők, raktárosok stb. feladatait, a vészhelyzet elhárításához szükséges intézkedéseket. A veszélyes anyagok (főként sav, lúg) kontrollálatlan környezetbe jutásának megelőzésére, illetve azonnali jelzésére az érintett technológiák különböző mérő‐ és jelzőberendezésekkel (gázdetektorok, nyomás‐ és hőmérséklet érzékelők, szintjelzők, áramlásmérők) lesznek felszerelve. Az előírttól eltérő paraméterek vagy kontrollálatlan kiáramlás esetén ezek a rendszerek azonnal riasztani fognak, illetve megfelelő reteszkapcsolatokon keresztül automatikus beavatkozással reagálnak. A veszélyes berendezések előírt időszakos biztonsági felülvizsgálatait, nyomástartó edények nyomáspróbáit, szerkezeti, tömörségi vizsgálatait rendszeresen elvégzik. Az ellenőrző és figyelő rendszerek mérőeszközeit az erőmű rendszeresen ellenőrzi,


31


kalibrálja, karbantartja. Az egyes vizsgálatok és ellenőrzések jegyzőkönyveit az ezzel megbízott munkatársak naprakészen nyilvántartják. A potenciális haváriaesetek egyik nagy és környezeti következményeit tekintve is fontos csoportja: a tűzesetek. A tűzesetek megelőzését, illetve a következmények csökkentését az erőmű tűzvédelmi rendszere biztosítja. Ez egyrészt magában foglalja a passzív tűzvédelmi intézkedéseket (pl. tűzálló anyagok alkalmazása, tűzveszélyes anyagok elszigetelése és a nyílt lángtól való távol tartása stb.), másrészt aktív tűzjelző és tűzoltó rendszerekből áll. Tűzvédelemmel kapcsolatosan általánosságban detektorok (gázdetektor) és tűzjelző‐berendezések telepítése várható.

6.

Az elérhető legjobb technikának való megfelelés

A tervezett biomassza tüzelésű erőmű és kapcsolódó tevékenységeire vonatkozó elérhető legjobb technikák alkalmazásának megfelelését a (i) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által 2007. augusztus 31‐i Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő IV. évfolyam 9. számában megjelentetett „Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához a nagy tüzelőberendezések engedélyeztetése során”, valamint (ii) a 2003. júliusban megjelent és magyar nyelvre is lefordított „A monitoring általános alapelvei Referencia dokumentum” alapján készítettük el. A BAT technikák bemutatásának a célja, hogy referenciapontokat nyújtsanak egy meglévő létesítmény jelenlegi vagy egy tervezett jövőbeni technológia teljesítményének értékeléséhez. Ily módon segítséget nyújthatnak a „BAT‐nak megfelelő” feltételek megfogalmazásához. Ez nem jelenti azt, hogy a BAT‐ban megfogalmazott irányelveket megszorító szabályként kell alkalmazni. Egy létesítmény esetében a BAT követelményszintek megcélzásán túl minden esetben figyelembe kell venni a technikai és gazdasági alkalmazhatóságot is. Az alkalmazásra kerülő tüzelési technológiát a kiválasztott biomassza (elsődlegesen gabonaszalma) határozza meg. Erre a tüzelőanyagra az európai unió BAT referenciadokumentumai alapján egyetlen tüzelési technológiát, a rostélytüzelésű kazán alkalmazását tekinthetjük az elérhető legjobb technikának, amelyet az erőműben is alkalmazni fognak. A BAT értékelés eredményeit összefoglalva megállapítható, hogy a tervezett technológia és hozzá kapcsolódó műszaki megoldások az anyagmozgatás; raktározás; rendszerek, berendezések tervezése során alkalmazott technikák megfelelnek a BAT által támasztott követelményeknek. A környezetszennyezés csökkentése érdekében tett intézkedések, alkalmazott technikai megoldások, az egyes környezeti elemek esetében szintén megfelelnek a BAT irányelveknek. Fontos megjegyezni, hogy a szerencsi erőműben alkalmazni kívánt technikával megegyező söjtöri erőmű BAT megfelelésével kapcsolatosan a környezetvédelmi miniszter is nyilatkozott, miszerint „(..)úgy vélem, hogy környezetvédelmi szempontból a biomassza erőmű korszerű, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő,


32


a kibocsátott káros anyagot minimális szinten tartó erőműnek számít, amely hozzájárul a megújuló energiaforrás felhasználás növeléséhez. (..)”.

7. A lakosság tájékoztatása érdekében megtett, illetve tervezett intézkedések A lakosságot is érintő veszélyes események kifelé történő tájékoztatásának menetéről, és a kommunikációért felelős személyek kijelöléséről a katasztrófavédelmi terv fog rendlelkezni. A tervezett beruházásokról és annak környezetvédelmi hatásairól a lakosság már két úton is tájékoztatást kapott: 1) 2006. decemberben és 2007. decemberben a söjtöri önkormányzat közmeghallgatást tartott, 2) 2007.02.13.‐án a Zala hírlapban hosszú cikk jelent meg a tervezett erőmű létesítéséről. Fontos megjegyezni, hogy sem a Felügyelőséghez, sem pedig az önkormányzathoz nem érkezett ellenvetés, vagy tiltakozás a tervezett erőmű létesítésével kapcsolatosan. A 2007. december 10‐én tartott közmeghallgatáson az erőmű létesítéséhez kapcsolódóan egy tájékoztató anyag is kiadásra került. A tervezés és az engedélyeztetés folyamatáról, aktuális állásáról az önkormányzat hirdetményeken tervezi tájékoztatni a helyi lakosokat, továbbá a környezetvédelmi engedélyezési eljárás során, közmeghallgatáson is lehetőség lesz a beruházás részleteinek megismerésére.


33

Közérthető összefoglaló

Recommend Documents