ZALAVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK
KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA
ZALAVÁR, 2012. JÚNIUS HÓ 11. NAPJA
1
Közbeszerzési szabályzat I. Általános rendelkezések 1. Alapelvek A szabályzat a következő alapelvekre épül, melyeket a jelen szabályzat alapján lefolytatott közbeszerzési eljárásokban maradéktalanul érvényesíteni kell: törvényesség, esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód nyilvánosság, a verseny tisztasága nemzeti elbánás 2. A szabályzat célja: A szabályzat célja, hogy rögzítse Zalavár Község Önkormányzatának közbeszerzéseivel kapcsolatos feladatokat, valamint meghatározza az eljárásba bevont személyek illetőleg szervezetek felelősségi körét és közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét. 3. A szabályzat hatálya: A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed minden olyan árubeszerzésre, építési beruházásra, építési koncesszióra, szolgáltatás megrendelésére és szolgáltatási koncesszióra, amelynek értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a Kbt.-ben rögzített valamely, jelen szabályzat 1. számú mellékletében rögzített értékhatárt. a.) Árubeszerzés: Az olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. A nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések vonatkozásában árubeszerzésnek minősül - az előzőeken túl - az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése is az ajánlatkérő részéről. b.) Építési beruházás: Az olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: - A Kbt. 1. számú mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; - Építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; - Az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése.
2
c.) Építési koncesszió: Az olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. d.) Szolgáltatás megrendelése: Az olyan - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő –visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. e.) Szolgáltatási koncesszió: A nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések vonatkozásában olyan szolgáltatás megrendelés, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jog meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. Jelen szabályzattól eltérni az adott beszerzésre irányadó egyedi szabályzat kiadásával lehet, az egyedi szabályzatban rögzített speciális szabályok mellett jelen szabályzatnak az egyedi szabályzattal nem érintett rendelkezéseit változatlanul és maradéktalanul alkalmazni kell. A szabályzat személyi hatálya kiterjed a közbeszerzési eljárásban részt vevő valamennyi jogi és természetes személyre, függetlenül attól, hogy az eljárás mely stádiumában, és milyen pozícióban történik a részvétel. 4. A közbeszerzés során alkalmazott jogszabályok A közbeszerzési eljárások során a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény és a törvény végrehajtási rendeletei, (továbbiakban együttesen Kbt.) 5. Az ajánlatkérő jogállása Az ajánlatkérő valamennyi közbeszerzési eljárása során köteles betartani a Kbt. és a közbeszerzési szabályzat előírásait. Zalavár Község Önkormányzatának ajánlatkérői jogállását a Kbt. 6.§ (1) bekezdés b.) pontja határozza meg.
3
6. A közbeszerzés értékének meghatározása és értelmezése A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt-ben foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). Az éves költségvetési törvény alapján a minden év január 1-től módosuló értékhatárok összegét a szabályzat mellékleteként kell kezelni. Az értékhatárokat szervezeti szinten kell értelmezni. A Kbt. előírásainak megkerülése céljából tilos a közbeszerzést részekre bontani. A becsült érték kiszámítása során mindazon közbeszerzés tárgyának értékét egybe kell számítani, amelyek - beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt kerül sor, és - beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá - rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg.
II. A közbeszerzési eljárások előkészítése 1. A közbeszerzési eljárás feltételei 1.1. Közbeszerzési eljárás megindításának előfeltétele, hogy az önkormányzat rendelkezik a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a szerződés időpontjában az anyagi fedezete rendelkezésre fog állni. Ilyen esetnek kell tekinteni, ha pályázatot nyújtott be támogatás elnyerésére, azaz várhatóan a szükséges anyagi fedezet rendelkezésre fog állni. A szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre állásának általános formája a képviselő–testületi határozata, amely tartalmazza az anyagi fedezet összegéről és rendelkezésre állásának időbeli ütemezéséről szóló döntést. A pályázati támogatás felhasználásával megvalósuló beszerzések esetében az eljárást megindító dokumentumban erre a körülményre minden esetben utalni kell. 1.2. A közbeszerzési eljárás (amennyiben nem tervpályázatról vagy tervezésről és kivitelezésről együtt van szó) elindításához az is szükséges, hogy az önkormányzat rendelkezésére álljanak a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződéshez szükséges engedélyek (pl: építési engedély). 2. A közbeszerzési igények tervezése A jóváhagyott költségvetési előirányzatok figyelembevételével a jegyző a költségvetési év elején, a Kbt. 5. § (1) bekezdésében foglalt előírás alapján, lehetőség szerint minden év
4
március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet köteles készíteni az adott évre tervezett közbeszerzésekről. A közbeszerzési tervet a polgármester jogosult jóváhagyni. A közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésekre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésekre vonatkozó eljárást is le lehet folytatni, ha az előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is. A közbeszerzési terv módosításáért, aktualizálásáért a jegyző felelős. A közbeszerzési tervet 5 évig meg kell őrizni. A közbeszerzési terv megőrzéséért a jegyző felelős. A közbeszerzési tervet meg kell küldeni a Közbeszerzések Tanácsa vagy az illetékes ellenőrző szervek kérésére. A közbeszerzési tervben rögzíteni kell: - a tervezett közbeszerzéseket, - a közbeszerzés értékét (becsült érték), - a pénzügyi forrás rendelkezésre állásának várható időpontját, megkülönböztetve a költségvetési támogatást, saját bevételt, vagy egyéb forrást, - az egyes közbeszerzések megvalósítási határidejét, - az egyes közbeszerzési eljárásokat lebonyolító szervezetet (saját, külső), 3. Az eljárás fajtájának kiválasztása A közbeszerzések alapeljárása a nyílt és a meghívásos eljárás. Más eljárásfajta csak akkor alkalmazható, ha annak a Kbt.-ben meghatározott feltételei teljes körűen és bizonyíthatóan fennállnak. 4. A részekre bontás tilalma Tilos a Kbt. Megkerülése céljából a beszerzéseket részekre bontani. A becsült érték kiszámítása során alkalmazni kell a Kbt. szerinti egybeszámítási szabályt. 5. Közbeszerzési tanácsadó A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki, illetőleg amely - az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll (a.); - az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja (b.) - az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik (c.); - az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója (d.).
5
A közbeszerzési eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevont bármely személy vagy szervezet a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó köteles szakértelmével elősegíteni a közbeszerzési eljárás e törvénynek és egyéb jogszabályoknak megfelelő lefolytatását. Az önkormányzat, mint ajánlatkérő köteles a hivatalos közbeszerzési tanácsadót bevonni különösen a felhívás és a dokumentáció elkészítésébe és bevonhatja a bírálóbizottságba is. A hivatalos közbeszerzési tanácsadót a tevékenységéért megbízási díj illeti meg. A tanácsadó a tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Ptk. szerint felel. Az eljárásba bevont hivatalos közbeszerzési tanácsadó az adott közbeszerzési eljárással kapcsolatban nem lehet sem békéltető, sem tanúsító.
III. Hatáskörök, feladatok 1. A képviselő testület feladatai: -
a közösségi rezsimben lefolytatandó közbeszerzési eljárások ajánlati/részvételi felhívásának elfogadása, valamint minden közbeszerzési eljárásban döntés az esetleges kizárásról, az eljárást lezáró eredményről.
2. A polgármester feladatai: -
-
-
nemzeti közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérő jogait gyakorolja, a közösségi rezsimben lefolytatandő eljárásokban a III.1. pont szerinti kivétellel gyakorolja az ajánlatkérő jogait. Ennek keretében: kijelöli a közbeszerzési előkészítő munkacsoport nem állandó tagjait jóváhagyja az ajánlati/részvételi dokumentációt intézkedik közbeszerzési szakértő, egyéb szakértő megbízására, aláírt megbízási szerződéssel gondoskodik a közbeszerzési szakértő, egyéb szakértő bevonásáról az eljárásba; kijelöli az ellenőrzést végző személyt (aki a közbeszerzési referens, a közbeszerzési szakértő és más szakértő által elkészített közbeszerzési anyagokat tartalmilag és formailag leellenőrzi); meghívásos, vagy tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattételre felhívni kívánt szervezeteket meghatározza; kialakítja az értékelés szempontját (legalacsonyabb ellenszolgáltatás, vagy összességében legelőnyösebb ajánlat) tárgyalásos eljárás esetén részt vesz a tárgyalást lefolytatásán a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokról a soron következő testületi ülésen beszámol a képviselő testületnek.
A közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nevében eljáró személy, szervezet kiválasztásáról (felkéréséről) a polgármester dönt. Ha a közbeszerzés tárgya, sajátossága, nagyságrendje, bonyolultsága különleges szakértelmet igényel, vagy fokozott felelősséggel jár, a polgármester a közbeszerzés lebonyolítására külső szervezetet kérhet fel, vagy ideiglenes szervezetet hozhat létre. 3. A közbeszerzési előkészítő munkacsoport:
6
A munkacsoport állandó tagjai: - a munkacsoport vezetője a Körjegyző - a Körjegyző által kijelölt gazdálkodási előadó A munkacsoport esetenként kijelölt tagjai: - a beszerzés tárgya szerinti szakmai ismeretekkel rendelkező személy - a beszerzéshez támogatást nyújtó szervezet képviselője, amennyiben ez a támogatási szerződés alapján szükséges - a beszerzéssel érintett intézmény, ingatlan stb vezetője - közbeszerzési referens Az előkészítési időszakban a közbeszerzési előkészítő munkacsoport felelős: - az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatok rendelkezésre állásáért; - az ajánlati/részvételi felhívás és az ajánlati dokumentáció időben történő rendelkezésre állásáért, a bíráló bizottsággal történő leegyeztetéséért, az ellenőrzést végző személy általi ellenőrzéséért, véglegesítéséért; - a Közbeszerzési Döntőbizottság Kbt. szerinti tájékoztatásáért (a részére a szükséges iratok megküldéséért); - a részvételi (ajánlati) felhívás hirdetményben történő megjelentetéséért, a pályázati dokumentáció megfelelő példányszámban való rendelkezésre állásáért; - a közbeszerzési technika lebonyolításáért és a külső kapcsolattartásért (ajánlattevők, közbeszerzési szakértő, Közbeszerzési Értesítő Szerkesztősége). A végrehajtás (közbeszerzés lefolytatása) időszakában a közbeszerzési előkészítő munkacsoport felelős: - az ajánlatok (részvételi jelentkezések) érkeztetéséért és őrzéséért; - az ajánlatok (részvételi jelentkezések) bontásának megszervezéséért - a helyszíni szemle és konzultáció bonyolításáért; - az ajánlatok értékelésével, az eredményhirdetéssel, a szerződéskötéssel és az eljárás lezárásával összefüggő adminisztrációs jellegű feladatok (idetartozik a bíráló bizottság ülésének megszervezése, nyertes személyének jóváhagyatása, eredményhirdetés szervezése és bonyolítása, külső levelezések) bonyolításáért, az eljárás dokumentumainak rendszerezett formában történő tárolásáért; - a megkötött szerződések teljesítésének figyelemmel kíséréséért a teljesítésig. A közbeszerzés előkészítését az Önkormányzat részben, vagy egészben közbeszerzési szakértő cégnek is kiadhatja. 4. A közbeszerzési eljárások ellenőrzése A közbeszerzést ellenőrző személy látja el a közbeszerzési referens és a külsős szakértők által elkészített valamennyi közbeszerzési anyag tartalmi és formai ellenőrzését. A közbeszerzési eljárások belső ellenőrzési rendszerben történő ellenőrzése a belső ellenőrzési szervezet hatáskörébe tartozik. Az ellenőrzés során különös gondot kell fordítani a szabályszerűségre, az elbírálás szempontjainak előkészítésére, és azok érvényesítésére az elbírálás során.
7
5. A Bíráló Bizottság A Bizottság legalább 3 főből áll. A Bíráló Bizottság tagjait úgy kell kijelölni, hogy legalább 1-1 tag a megfelelő jogi, az ajánlattevők - közbeszerzés tárgya szerinti - gazdasági-pénzügyi, illetve műszaki alkalmasságának a megítélésére vonatkozóan megfelelő szakértelemmel rendelkezzék A Bíráló Bizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bíráló bizottság akkor határozatképes, ha a tagok többsége jelen van. A bíráló bizottság döntéseit egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. A bizottságban. minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A bíráló bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek mellékletét képezik a tagok által kiállított bírálati lapok. A Bíráló Bizottság működésével kapcsolatos technikai feltételeket a Körjegyzőség látja el, a bizottságok működésére vonatkozó általános szabályoknak megfelelően (meghívók, postázás stb.). A bíráló bizottság munkájába a közbeszerzési szakértőn kívül más, külső szakértő is bevonható. A bíráló bizottság feladatkörében meghatározza az adott közbeszerzés tekintetében - az értékelés módszerét. - az értékelési elveket, - a bírálati részszempontokat, - a súlyszámokat, - az adható pontokat, Konzultáció esetén a bizottság felelőssége megosztott a konzultációba bevont személlyel. A kétfordulós eljárásban javaslatot tesz az alkalmasnak, illetve alkalmatlannak ítélt, részvételre jelentkező személyére, a minősítésre vonatkozó döntést megindokolja. A tárgyalásos eljárásban a tárgyaláson a bíráló bizottság tagjai részt vehetnek, az ajánlattevőkhöz kérdést intézhetnek. Megvizsgálja és minősíti az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát, a hirdetményben meghatározott szempontok alapján értékeli a benyújtott ajánlatokat. A bizottság indokolt esetben határozatban dönt az ajánlattevők/részvételre jelentkezők szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról és az ajánlattevő/részvételre jelentkező kizárásáról, s indokolt javaslatot tesz az eljárás nyertesére.
6. A közbeszerzési eljárást lezáró döntés
8
A közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára nemzeti és közösségi rezsimben lefolytatott eljárásrendben a képviselő testület, minden más esetben a polgármester jogosult. Az önkormányzat közbeszerzési tevékenységének irányításáért a jegyző felelős. Feladata különösen: - felügyeli a közbeszerzések teljes folyamatát, rendszeresen ellenőrzi a közbeszerzési eljárásban bevont dolgozók és egyéb személyek tevékenységét, - azonnal köteles kivizsgálni, minden közbeszerzést zavaró körülményt és minden olyan esetet, amely annak eredményét befolyásolhatja, - jogkörében minden olyan intézkedést meg tesz, illetve köteles megtenni, amely a közbeszerzések lefolytatásának jogszerűségét és erkölcsi tisztaságát biztosítja, - rendelkezik a közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatok beosztására, s azt a dolgozók munkaköri leírásában rögzíti. 7. A Közbeszerzési szakértő Amennyiben közbeszerzési szakértő bevonására kerül sor, a közbeszerzési szakértő felelősségi körébe tartozik: - a közbeszerzési eljárás indításához szükséges feltételek meglétének ellenőrzése, a hiányosság jelzése; - az eljárást indító hirdetmény, illetve kétfordulós eljárás esetén az ajánlattételi felhívás tervezetének elkészítése; - a dokumentáció jogi jellegű részeinek elkészítése, a műszaki leírást készítővel történő egyeztetése; - az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat mintájának elkészítése (amennyiben azt a szabályzat nem tartalmazza); - az átvételi elismervény mintájának elkészítése; - az adott közbeszerzési eljárás forgatókönyvének elkészítése; - részvétel a közbeszerzési előkészítő munkacsoport munkájában, - szükség esetén részvétel a helyszíni bejáráson/konzultáción; - az ajánlattevők/részvételre jelentkezők által feltett jogi jellegű kérdésekre válaszadás, az egyéb kérdésekre adott válaszok ellenőrzése a Kbt. előírásainak történő megfelelés szempontjából; - részvétel a nyilvános bontási eljáráson, szükség esetén tanácsadás a felmerült jogi jellegű kérdésekben; - felkérés alapján részvétel a bíráló bizottság munkájában, tanácsadás az alkalmatlanság, érvénytelenség, kizárás vonatkozásában meghozandó döntéshez; - hiánypótló, illetve felvilágosítást kérő levelek tartalmának meghatározása, elkészítése; - jegyzőkönyv készítése a bontásról (diktafon, magnófelvétel vagy jegyzőkönyvvezető által készített anyag alapján); - az ajánlatok/részvételi jelentkezések értékeléséről készített jegyzőkönyv átvizsgálása a Kbt. előírásainak való megfelelés szempontjából; - részvétel a nyilvános eredményhirdetésen, szükség esetén tanácsadás a felmerült jogi jellegű kérdésekben; - jegyzőkönyv készítése az eredményhirdetésről (diktafon, magnófelvétel vagy jegyzőkönyvvezető által készített anyag alapján); - a bíráló bizottság jegyzőkönyve alapján az összegzés elkészítése; - az eljárás eredményéről szóló tájékoztató elkészítése;
9
-
-
a közbeszerzési referens által szolgáltatott adatok alapján az előzetes összesített tájékoztató, az éves összegzés és a tájékoztató szerinti szerződéskötésekről szóló hirdetmények elkészítése; részvétel a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárásokban; felkérés alapján a közbeszerzési eljárások során mások által készített anyagok véleményezése abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a Kbt. előírásainak.
IV. A közbeszerzési eljárások rendje 1. Nyílt vagy meghívásos eljárást kell alkalmazni minden esetben, amikor nem állnak fenn azok az okok, amelyek a tárgyalásos eljárás alkalmazását indokolják. A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni. A meghívásos eljárással kapcsolatban a képviselő testület meghatározhatja az ajánlattevők keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőnek küld ajánlattételi felhívást. A keretszámnak legalább 5 ajánlattevőt kell magában foglalnia és minden körülmények között biztosítania kell a valódi versenyt. Ha az ajánlatkérő nem határozott meg keretszámot, az összes alkalmas jelentkezőt köteles ajánlattételre felhívni. Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot. A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy a nélkül indul. A gyorsított eljárást az ajánlatkérő a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, illetve a meghívásos eljárás esetében alkalmazhat, ha a rendkívüli sürgősség miatt az ilyen eljárásokra előírt határidők nem lennének betarthatóak. A rendkívüli sürgősséget megalapozhatja pl. a beszerzéssel érintett közfeladat biztosításához fűződő érdek, költségvetési feltétel, pályázati támogatás határidőben való felhasználása. 2. Ajánlati dokumentáció Az ajánlati dokumentáció célja, hogy az ajánlattevők számára megadjon minden olyan információt, amely alapján az ajánlatukat megtehetik, valamint rögzítse mindazon követelményeket, amelyeket az ajánlatoknak ki kell elégíteniük. Az ajánlati dokumentációt úgy kell összeállítani, hogy a felhasználásával elkészült ajánlatok összehasonlíthatók és ez által értékelhetők legyenek. Az ajánlati dokumentációt általában ellenérték fejében lehet az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani. A dokumentáció ellenértéke az annak előállításával és kezelésével kapcsolatos költségeket tartalmazhatja. Az ajánlati dokumentáció részei: - ajánlati felhívás és általános rendelkezések az ajánlattétel feltételeiről, - egyéb dokumentumok: - műszaki dokumentáció, - részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentum, - egyebek, pl. iratminták.
10
3. Műszaki dokumentáció Az ajánlati felhívásban vagy az ajánlati dokumentáció részeként a beszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást kell adni. A műszaki leírásnak tartalmaznia kell a beszerzés tárgyával kapcsolatos műszaki és minőségi követelményeket a megfelelőségek tanúsítását és ellenőrzését, a megkövetelt feladatokat és a munkaterjedelmet. A műszaki leírás elkészítésével a közbeszerzés tárgyához igazodó szakképzettséggel rendelkező belső vagy külső munkatársat kell megbízni. Építési beruházás esetén a dokumentáció kötelező tartalmi elemeit a 162/2004. (V.21.) Korm. rendelet határozza meg, amelynek előírásait minden esetben be kell tartani. A műszaki leírást csak jogszabályba foglalt, vagy jogszabály által kiadott műszaki előírásra, illetve nemzeti szabványra hivatkozással lehet meghatározni. Ettől csak akkor lehet eltérni, ha a műszaki előírások, nemzeti szabványok: - nem állnak rendelkezésre; - nem tartalmaznak olyan leírást, ami biztosítaná a beszerzés tárgyának megfelelőségét; - alkalmazása a korábbi beszerzésekhez nem illeszkedő beszerzést eredményezne, illetve műszaki nehézségeket vagy aránytalan többletköltséget okozna; - alkalmazása nem teszi lehetővé a kifejezetten fejlesztésre irányuló beszerzést. Ebben az esetben indokolni kell az ajánlati felhívásban az eltérés alkalmazásának indokát. A műszaki leírás lehet: - terv (tanulmányterv, engedélyezési terv, műszaki terv, kiviteli terv); - a beszerzés tárgyához szervesen kapcsolódó dokumentáció (jelentések, beszámolók, tanulmányok stb.); - műszaki leírás. (Ebben az esetben minden olyan tényt, információt és elvárt eredményt meg kell határozni, amely az ajánlatkérő igényének megfelelő szolgáltatás nyújtásához szükséges.) A műszaki dokumentáció kiegészítendő a beszerzéshez kapcsolódó egyéb, rendelkezésr e álló dokumentummal is (pl. építési beruházás esetén a különféle engedélyek, szakhatósági hozzájárulások stb.). Amennyiben a közbeszerzés tárgyának egyértelmű meghatározása meghatározott eredetű, vagy típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, szabadalomra, vagy védjegyre való hivatkozást tesz szükségessé, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt. 4. Az eljárás megindítása Részvételi (ajánlati) felhívás közzétételével indul a közbeszerzési eljárás, kivétel a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás. Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattevőket egyidejűleg, közvetlen úton, írásos formában kell felkérni ajánlattételre, majd az eljárás megindításáról a Közbeszerzési Döntőbizottságot értesíteni kell. Közzététel alatt a Közbeszerzési Értesítőben, illetve közösségi értékhatár felett az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételt kell érteni, ami elektronikus úton is történhet.
11
5. A hirdetmény közzététele A közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény lehet: - ajánlati felhívás (nyílt eljárás), - részvételi felhívás (meghívásos és tárgyalásos eljárás) - ajánlattételi felhívás (egyszerű eljárás). A hirdetmény közzétételének feltétele, hogy - megfelelő módon előkészített ajánlati (részvételi) dokumentációrendelkezésre áll, - külső szakértő(k) felkérése megtörtént , - banki igazolás rendelkezésre áll a közzétételi díj átutalásáról, - a belső felelősségi rend meghatározása megtörtént.
felhívás
és
A hirdetményt a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztő Bizottsága részére kell megküldeni. A levélben – a hirdetményen kívül – csatolni kell a közzétételi díj átutalásáról szóló banki igazolás másolati példányát. Amennyiben a beküldött anyaggal kapcsolatban a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztő Bizottsága részéről észrevétel merül fel, a hiánypótolt felhívást ismételten meg kell küldeni. 6 A hirdetmény módosítása A részvételi szakaszra vonatkozó dokumentációt és a részvételi felhívásnak a részvételi szakaszra vonatkozó részeit, valamint a beszerzés tárgyát és mennyiségét a részvételi határidő lejártáig, annak egyéb elemeit pedig az ajánlattételi határidő lejártáig lehet módosítani. Az ajánlati felhívásban meghatározott feltételeket az ajánlattételi határidő lejártáig lehet módosítani. A módosított feltételekről új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új részvételi (ajánlattételi) határidőt kell megállapítani. A határidő azonban ebben az esetben sem lehet rövidebb a Kbt.-ben előírtnál, és a módosított hirdetmény megjelenésével újból kezdődik. A részvételi (ajánlattételi) határidőt indokolt esetben – az indokok közlése mellett – összesen egy ízben lehet meghosszabbítani az eredeti határidő lejárta előtt, és ezt hirdetményben kell közzétenni. A részvételi (ajánlattételi) határidőt nem lehet rövidíteni. 7. A hirdetmény visszavonása A részvételi (ajánlati) felhívást az eredeti határidő lejártáig lehet visszavonni hirdetményben. A módosításra, határidő hosszabbításra, vagy a visszavonásra vonatkozó hirdetményt a Közbeszerzési Értesítőben kell közzétenni. 8. Az ajánlat módosítása, visszavonása
12
Az ajánlattevő a már benyújtott ajánlatát módosíthatja, vagy visszavonhatja. A módosításnak, vagy visszavonásnak az ajánlattételi határidő előtt meg kell érkeznie az ajánlatkérőhöz, ellenkező esetben az ajánlatot úgy kell figyelembe venni, mintha a módosítás, vagy visszavonás meg sem történt volna. A módosítás, vagy visszavonás elkészítésére, lezárására, jelölésére, elküldésére az ajánlat benyújtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt az ajánlatát nem módosíthatja. Abban az esetben, ha ajánlatát az ajánlattevő az eredményhirdetést követően visszavonja, az ajánlatkérő a második legkedvezőbb ajánlatot tevővel köti meg a szerződést, ha ezt az ajánlati felhívásban így írta elő. 9. Helyszíni szemle, konzultáció Az ajánlati felhívással és tájékoztatóval kapcsolatos írásbeli kérdések és az arra adott válaszok mellett konzultációs lehetőséget kell biztosítani a dokumentációt átvevő ajánlattevők részére, amennyiben ezt az ajánlati felhívásban jelezte. Különösen építési beruházások esetén a beszerzés helyszínének alapos megismerése (a terepviszonyok, körülmények jobb megismerése, a szükséges adatok felvétele, a mérések elvégzése) érdekében minden esetben helyszíni konzultációs lehetőséget kell biztosítani. A helyszíni szemléről, a konzultációról az ajánlatkérő jegyzőkönyvet készít, amelyet valamennyi ajánlattevő részére megküld – függetlenül attól, hogy az a helyszíni szemlén, illetve a konzultáción részt vett-e , vagy sem – a szemle illetve a konzultáció időpontjától számított 5 napon belül. A jegyzőkönyv tartalmazza: - a beszerzés megnevezését; - a konzultáció (helyszíni szemle) helyét és idejét; - a jelenlévőket (jelenléti ív, név, beosztás és szervezet megjelölésével); - egyéb kérdéseket. Az ajánlatkérő a helyszínen feltett kérdésekre szóban nem, csak utólag írásban válaszol, amennyiben a feltett kérdéseket az ajánlattevők a konzultációt követő 48 órán belül írásban is eljuttatják az ajánlatkérőhöz. A helyszíni szemléről és a konzultációról készült jegyzőkönyv nem módosíthatja, csak értelmezheti, illetve kiegészítheti a felhívásban és a dokumentációban leírtakat. 10. Az ajánlatok átvétele Postai úton, személyesen vagy meghatalmazott útján kell az ajánlatokat eljuttatni az ajánlatkérő címére. Személyes kézbesítés esetén az átvétel átvételi elismervénnyel történik. Az átvételi elismervényt csatolni kell a beérkezett ajánlathoz. A nem ép csomagolású, vagy a nem zárt ajánlatot érvénytelenné kell nyilvánítani, mert az nem felel meg a Kbt. és az ajánlati felhívás feltételeinek.
13
Az ajánlattételi határidő után érkezett ajánlat érvénytelen. Az ajánlatkérőnek kell gondoskodnia a beérkezett ajánlatok bontási határidőig történő biztonságos, zárt tárolásáról. 11. Az ajánlatok felbontása Az ajánlattételi határidő lejárta időpontjában történik az ajánlatok felbontása, mely mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlatot fel nem bontották. Az ajánlatok felbontásánál jelen lehet az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá – a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében – a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, illetőleg személyek. Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét) valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyeket a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelnek. Amennyiben a bontáskor biztonsággal megállapíthatók, az érvénytelen ajánlatot tevők, úgy őket is meg kell nevezni (pl. elkésett ajánlat). Ezt követően történik az ajánlatok érdemi bírálata, így a formai és tartalmi kellékek vizsgálata is. A bontásról felvett jegyzőkönyv tartalmazza: - az ajánlatkérő nevét és címét, a közbeszerzés megnevezését; - a bontás helyét és idejét; - az ajánlati (részvételi) felhívás közzétételének helyét és időpontját; - a bontáson résztvevők nevét és minőségét; - a beérkezett ajánlatok számát, utalva a beérkezés időpontjára (van-e késve benyújtott ajánlat); - az ajánlati adatlapon (felolvasólap) szereplő adatokat. A jegyzőkönyvet az ajánlatkérő valamennyi ajánlattevő részére a felbontástól számított 5 munkanapon belül köteles megküldeni. 12. Az ajánlatok értékelése A bíráló bizottság végzi az ajánlatok értékelését a pontszámok kiosztásával, a Kbt. idevonatkozó szabályainak maximális betartásával. Az értékelésbe külső szakértők is bevonhatók a bíráló bizottság elnöke által. Az értékelés első szakaszában formai szempontból kell megvizsgálni az ajánlatokat, majd az érvényes ajánlatokat érdemben is értékelni kell. A kizárásról, az alkalmatlan ajánlattevőkről, az érvénytelen ajánlatokról a döntést követő 5 munkanapon belül írásban kell az érintett ajánlattevőket értesíteni. Az értékelés befejeztével a bíráló bizottság indokolt javaslatot tesz az ajánlatkérő felé, melyben az eljárás eredményessége esetén megnevezi a nyertes ajánlattevő személyét, illetve az eljárás eredménytelenségére tesz javaslatot.
14
Az ajánlati felhívásban meghatározott határidőn belül kell az értékelést elvégezni, és az eredményt kihirdetni. Az eredményhirdetés időpontját az ajánlatkérő – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal elhalaszthatja. A halasztásról és annak indokáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül és írásban egyaránt tájékoztatni kell. A nyilvánvaló számszaki hiba esetén a javítást a bíráló bizottságnak kell elvégeznie és arról az összes ajánlattevőt haladéktalanul tájékoztatnia kell. A számítási hibát csak az elbírálási időszakban lehet kijavítani. Az ajánlatkérő írásban kérhet felvilágosítást az elbírálás során – a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett – az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések vonatkozásában. Kirívóan alacsony ellenszolgáltatás, vagy lehetetlen, túlzott vállalások esetén ajánlatkérő írásbeli indoklást köteles kérni az érintett ajánlattevőtől, a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett. A bíráló bizottság jegyzőkönyvet vesz fel, melyhez az elbírálásról készült táblázatot is csatolja. A jegyzőkönyvben a bíráló bizottság javaslatot tesz a nyertes személyére az eljárás eredményessége esetén. A döntést a képviselő-testület vagy a polgármester hozza meg. A döntésnek meg kell előznie az eredmény kihirdetését. A képviselő-testületnek olyan időpontban kell összeülnie és döntenie, amely lehetővé teszi az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpont betartását. 13. Eredményhirdetés Az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban közzétett helyen és időpontban kell kihirdetni. Az eredményhirdetésen az ajánlattevőkön kívül az ajánlatkérő által meghívott, külön jogszabályban meghatározott szervek és személyek vehetnek részt. Az eredményhirdetéskor az ajánlatkérő köteles írásos összegzést az ajánlattevők részére nyilvánosan ismertetni, a jelen lévő ajánlattevőknek odaadni, az eredményhirdetést követő 5 munkanapon belül pedig írásban valamennyi ajánlattevő részére megküldeni. Az ajánlatkérő az eljárás eredményéről a külön jogszabályban meghatározott minta szerinti tájékoztatót köteles elkészíteni és azt a kihirdetéstől számított 5 munkanapon belül a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőségnek megküldeni közzététel céljából. 14. A szerződés megkötése A szerződést a nyertesnek nyilvánított egy ajánlattevővel, vagy az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevő személlyel kell megkötni az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően, az eredményhirdetés napjától számított nyolcadik napnál nem korábbi és a harmincadik napnál (építési beruházás esetén a hatvanadik) napnál nem későbbi időpontban.
15
A szerződéskötés időpontját az ajánlati felhívás pontosan tartalmazza. Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel külön – külön kell szerződést kötni. Az ajánlatkérő csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követően – általa előre nem látható ok következtében – beállott körülmény miatt a szerződés megkötésére, vagy teljesítésére nem képes. A szerződést a szerződéskötő ajánlattevőnek kell teljesítenie. A teljesítésben csak a szerződésben felsorolt személyek (alvállalkozók) vehetnek részt. Kivételt képez ez alól, ha emiatt a szerződéskötést követően – a felek által előre nem látható okból – beállott körülményre tekintettel a szerződés, vagy annak egy része nem volna teljesíthető és az ajánlatkérő, mint szerződést kötő fél a más megjelölt szervezet közreműködéséhez hozzájárul. A szerződő felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek az ajánlati felhívás és dokumentáció feltételeit, illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott részeit, ha a szerződéskötést követően beállott körülmények folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.
VI. Záró rendelkezések 1.
Szervezetünk közbeszerzését végző személyek és szervezetek kötelesek a vonatkozó jogszabályok és a jelen szabályzat előírásait áttanulmányozni, értelmezni és az azokban foglaltak szerint a tőlük elvárható gondossággal eljárni.
2.
Az 1.) pontban megjelöltek - amennyiben megítélésük szerint szükségessé válik a jelen szabályzat kiegészítése, vagy módosítása – indokolt észrevételeikkel, illetve konkrét javaslataikkal kötelesek azt kezdeményezni.
3.
Jelen szabályzat ....................napján lép hatályba. Rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően felmerült közbeszerzések esetében kell alkalmazni. A jelen szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg a korábban érvényben volt szabályzat hatályát veszti.
......................., 200... ............................................................. Körjegyző
Polgármester
Záradék: Jelen közbeszerzési szabályzatot Zalavár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete ………. sz. határozatával jóváhagyta. Melléklet: - Irányadó közbeszerzési értékhatárok (Közbeszerzések Tanácsa Elnökének mindenkor hatályos tájékoztatója)
16
A Közbeszerzések Tanácsa Elnökének tájékoztatója a 2008. évre irányadó közösségi közbeszerzési értékhatárokról (KÉ 2007. évi 146. szám, 2007. december 28.) Elöljáróban utalni kívánunk arra, hogy a közösségi közbeszerzési irányelvekben 1 meghatározott közösségi közbeszerzési értékhatárokat az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a hivatkozott irányelvekben meghatározott eljárás szerint (2004/17/EK irányelv 69. cikke és 2004/18/EK irányelv 78. cikke) kétévente felülvizsgálja, és amennyiben szükséges, hozzáigazítja a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretein belül született Kormánybeszerzési Megállapodásban (GPA) rögzített értékhatárokhoz. Az ezévi felülvizsgálat eredményeképpen került kiadásra a 2004/17/EK és a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek a szerződés-odaítélési eljárásokra vonatkozó alkalmazási értékhatárai tekintetében történő módosításáról szóló 1422/2007/EK bizottsági rendelet2 (a továbbiakban: rendelet), amely – az árfolyamváltozások következményeként – a 2006-2007. évinél alacsonyabb összegben határozta meg a 2008. január 1-jétől alkalmazandó közösségi közbeszerzési értékhatárokat. Figyelemmel arra, hogy a rendelet Hivatalos Lapban történő közzététele csak december elején történt meg, az abban kiadott értékhatároknak a Kbt.-ben történő átvezetésére nem nyílt lehetőség. Mivel azonban az irányelvi értékhatárok módosítására közösségi rendelettel került sor, és ez a jogi aktus az EK-Szerződés 249. cikke értelmében a tagállamokban közvetlenül hatályos, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal egyeztetettek szerint ezúton hívjuk fel a közbeszerzésekben résztvevők figyelmét arra, hogy 2008. január 1 -jétől a rendelet szerinti értékhatárok az irányadóak a közösségi eljárásrendre [lásd a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IV. és V. fejezetét], azaz a Kbt. módosításának hiányában is azok figyelembevételével kell a közbeszerzési eljárásokat lefolytatni. Fentiekre tekintettel 2008. január 1-jétől 2008. december 31-éig a közösségi eljárásrendben irányadó közbeszerzési értékhatárok a 2007/C 301/01 számú bizottsági közleményt is figyelembe véve a következők: a Kbt. IV. fejezete alkalmazásában (klasszikus ajánlatkérők): o 133 000 euró (a korábbi 137 000 euró értékhatár helyett), melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 34 226 339 forint3; o 206 000 euró (a korábbi 211 000 euró értékhatár helyett), melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 53 012 225 forint4; o 5 150 000 euró (a korábbi 5 278 000 euró értékhatár helyett), melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 1 325 305 627 forint5. a Kbt. V. fejezete alkalmazásában (közszolgáltatók): o 412 000 euró (a korábbi 422 000 euró értékhatár helyett), melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 106 024 450 forint6, o 5 150 000 euró (a korábbi 5 278 000 euró értékhatár helyett), melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 1 325 305 627 forint7.
17
A nemzeti és egyszerű eljárásrend vonatkozásában a 2008. évre irányadó közbeszerzési értékhatárokat a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvény határozza meg, amelyről – annak kihirdetését követően – ugyancsak tájékoztatóban informáljuk az érdekelteket.
1
az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/18/EK irányelve az építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (a klasszikus ajánlatkérők közbeszerzéseire irányadó irányelv) [megjelent: Hivatalos Lap L 134/114, 2004.], valamint az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/17/EK irányelve a vízügyi, energiaipari és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról (a közszolgáltatók közbeszerzéseire irányadó új irányelv) [megjelent: Hivatalos Lap L 134/114, 2004.] 2 Hivatalos Lap L 317, 2007. december 5. 3 az értékhatár a Kbt. 30. §-ának a) pontja, 32. §-ának a) pontja és 33. §-a vonatkozásában irányadó; 4 az értékhatár a Kbt. 30. §-ának b) pontja, 32. §-ának b)-d) pontjai, valamint 33. §-a vonatkozásában irányadó; 5 az értékhatár a Kbt. 31. §-ának (1) és (2) bekezdései, továbbá 143. §-a vonatkozásában irányadó; 6 az értékhatár a Kbt. 176. §-ának (1) bekezdése és 177. §-a vonatkozásában irányadó; 7 az értékhatár a Kbt. 176. §-ának (2) bekezdése vonatkozásában irányadó.
18
A Közbeszerzések Tanácsa Elnökének tájékoztatója a 2008. évre irányadó nemzeti és egyszerű közbeszerzési értékhatárokról (KÉ 2008. évi 1. szám, 2008. január 2.) A nemzeti és az egyszerű eljárásrend tekintetében 2008. január 1-jétől 2008. december 31-éig irányadó közbeszerzési értékhatárok az alábbiak: A Kbt. VI. fejezete alkalmazásában (a klasszikus ajánlatkérők nemzeti eljárásrend szerinti közbeszerzései) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 244. §-ának (1) bekezdése és a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 91. §-ának (1) bekezdése értelmében: - árubeszerzés esetében: - építési beruházás esetében: - építési koncesszió esetében: - szolgáltatás megrendelése esetében: - szolgáltatási koncesszió esetében:
30 millió forint; 90 millió forint; 100 millió forint; 25 millió forint; 25 millió forint;
A Kbt. VII. fejezete alkalmazásában (a közszolgáltatók nemzeti eljárásrend szerinti közbeszerzései) a Kbt. 273. §-ának (1) bekezdése és a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 91. §-ának (2) bekezdése szerint: - árubeszerzés esetében: - építési beruházás esetében: - szolgáltatás megrendelése esetében:
50 millió forint; 100 millió forint; 50 millió forint;
A Kbt. negyedik része alkalmazásában (a klasszikus ajánlatkérők egyszerű eljárásrend szerinti közbeszerzései) a Kbt. 297. §-ának (1) bekezdése és a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 91. §-ának (3) bekezdése értelmében: - árubeszerzés esetében: - építési beruházás esetében: - szolgáltatás megrendelése esetében:
8 millió forint; 15 millió forint; 8 millió forint.
A közösségi eljárásrendben alkalmazandó értékhatárokról szóló tájékoztatást a Közbeszerzések Tanácsa Elnökének korábbi tájékoztatója tartalmazza, mely a Közbeszerzési Értesítő 2007. évi 146. számában, 2007. december 28-án jelent meg.
19
